XlV. ÉVFOLYAM 1-2. SZÁM 2006. MÁRCIUS

Tartalom

TANULMÁNY

Fehér Ildikó: A beszédművelés története 3

EMLÉKEZÉS

Torma Mária: Búcsú Jancsó Adrienne-töl 6Jékely Zoltán: Elalvás előtt, I 7Jékely Zoltán: Tavasz van, gyerekek 7

Domokos Mátyás: Egy könyv Illyés Gyuláróls egy másik róla magáról 8Csokonai-díjas a Győri Előadóművész Stúdió 9

Kormos István: Sírdogálás IICsokonai Vitéz Mihály: A poétákban lakóistenség 12

VERSENYRÖL. ..

Radnóti Miklós Regionális és NemzetköziVers- és Prózamondó Verseny 12

Radnóti Miklós: Három hunyorítás 13XII. Bartalis János SzavalólÉnekmondóVerseny 14Fiatal tehetségek a Gyurkovics TiborVersmondóVerseny döntőjében 14III. Frumószai Szavalóverseny 15

Lakatos Demeter: Messze ott,hul nap szentül le 15

Versmondóverseny Szlovéniában 16XVI. Gellért SándorVers- és Prózamondó Verseny 17

Megöltek egy legényt(magyar népballada) 17Hajlék, hajlék, te szegény(román népköltészet) 17

III. Mensáros László NemzetköziVers- és Prózamondó Verseny 18

Szabó Lőrinc: Különbéke 18H. Zsámbéki Kistérségi Szavalóverseny 20"...képeidről tanuljuk minden dolgoknakúj nevét,"(Szécsi Margit Kondor Bélának) 21

Szécsi Margit: Hova néznek a falovak 22

...VERSENYRE

Nagy László Vers- és Prózamondó-találkozó 23Nagy László: Télen sírtál 23

VersenyfelhívásV. Országos Egyetemi-főiskolai VersmondóKonferenciára és Versenyre 23Felhívás országos szavalóversenyreBuda Ferenc Kossuth-díjas költő

70. születésnapja alkalmából 24

versmondó2 versmondó

"Örök pódiumon"4. Vers- és Prózamondó VersenyPintér Tibor emlékére 248. Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál 25

Kosztolányi Dezső: Tavaszelő 26Vas István: Pesti elégia 27

TÁBOROK

IX. Intenzív, bentlakásos,nyári versmondó szaktábor 28Bajai Versművészeti Szeminárium 28Színész- és előadóművész-felkészítő műhely 29

Weöres Sándor: Rózsa, rózsa rengeteg 30

EGYESÜLETI ÉLET

Április 8.Fergeteges délután a Magyar VersmondókEgyesületével 31A költészetet népszerűsítőRadnóti-díj Kuratóriumának felhívása 32Magiszter Versmondó 32Vers- és prózamondó-,vers- és prózamondó előadóművész-képzés

és vizsga 33Verskultúra Lovagja (kitüntető cím) 33Versmondórendezvények 35

A beszédművelés története"Két rendbeli természetű emberek vannak: némely­lyek bő szavúak, könnyen, sőt ugyan mint eggy önkéjén folynak a szók töllök, mások ellenben szűk

nyelvűek. nehezen jő különb-féle szó és szóllásnyelvekre ... "

(Medgyesi Pál:Doce nos Orare quin et praedicare. Bártfa, 1650.)

Amagyar iskolarendszerben évszázadokon át a latinnyelv használata nemcsak a tanítási időben, ha­nem azon túl is kötelező volt a gyermekek

számára. Még a protestáns kollégiumokban is külön diákvigyázott arra, hogy magyarul egymás között se beszél­jenek a tanulók, akit .Jiungarizáláson" kaptak, megszé­gyenítették és megbélyegezték. Kölcsey Ferenc jegyzimeg keserűen visszaemlékezésében, hogy gyermekkéntjobban tudott latinul, mint magyarul. Hogy milyen volt eza latintudás, arról Czuczor Gergely számol be ,,A magyarnyelv állapotja" című munkájában: .Közőnségesen bevettszokás, hogy a kisded grammatikusok latin nyelven tar­toznak egymással beszélgetni, minden más anyai nyelvbeszélése eltiltva lévén tőlök; milly kínnal, milly fülsértő

hangokkal, mennyi barbarizmussal megy ez véghez sokfelnőtt embereink szájából is konyha, vagy úgynevezetthuszár deákságot hallunk hangzani."

Ebben az idegen nyelvi közegben természetesen nem amagyar nyelv artikulációs bázisa erősödött meg a ki­művelt főkben, talán ebben kereshetjük a gyökerét a máigtartó helytelen hangzóejtésnek, a magyartalan hanglejtés­nek és a XXI. században még mindig ható katekizáló és alatin retorikai hagyományokat követő óvodás hangsúlyo­zásnak.

A lorettói litánia ritmus- és hangzásvilága mélyen hatotta népiskolai kántortanítók tanítási stílusára is. Az osztatlanfalusi iskolákban minden értelmezés nélkül, hangosan,egyszerre mondatott szorzótábla és memoriter - bár ma­gyar nyelven szólalt meg - nem segítette elő a helyeshanglejtést és hangsúlyozást. A reformáció elterjedése hozlényeges és jelentős változást hazánkban. Az oktatásnyelve továbbra is a latin, de a magyar nyelvű könyv­nyomtatás és abibliafordítások lehetővé teszik, hogyanyanyelvi irodalom álljon az olvasó emberek rendel­kezésére. Sylvester János nyelvtanában (GrammaticaHungaro-Latina: 1539) még csak általánosságokatemlít a kiejtés, az olvasás és írás szabályairól. Dévai BíróMátyás már a hangok helyes ejtéséről is említést tesz.

Szenczi Molnár Albert 161O-ben megjelentetett NovaeGrammaticae Ungaricae című nyelvtanában már fonetikaimegfigyelésének eredményét is közreadja, például az "ö"hang helyes kiejtéséről, a hangok időtartambeli különb­ségének fontosságáról, valamint a hangrendi illeszke­désről is ír.

Érdekes megállapítás olvasható Szamosközy Istvántól:a székely beszéd tanulmányozásakor írja le, hogy a szé­kely ember a mondat utolsó szótagján felemeli a hangot.Ezzel a témával foglalkozik a XIX. században BudenzJózsef is. Ez a mondathanglejtés manapság erőre kapott,azt gondoltam az angol nyelv terjedésének, a tail-questionhatására.

Informatorum skoly Materske (1628) című munkájábanComenius már a tiszta hanglejtéssel és a beszédhibákjavításának módozataival is foglalkozik. Az egyik fejezetarról szól, hogyan kell a gyerekeket a helyes és értelmesbeszédben gyakoroltatni, és külön említi a szülők

felelősségét e tárgyban, helyteleníti ha a szülő .szeretet­ből" elnézi, hogy a gyereke az ,,r"-et ne pontosan és tisztánejtse, hanem helyette "r'-et mondjon... Comenius.Vestibuluma" és "Janua" című műve közvetlen előz­

ményei Apáczai Csere János "Magyar Enciklopédiájának"(1654). Mindketten az alsófokú anyanyelvi iskolák fel­állítását követelték. Apáczai azt vette tervbe, hogy a ma­gyar nyelvű oktatást a latin iskola kezdő osztályaiban isbevezeti. E gondolatot nyilván az sugallta, hogy a tudo­mányt csak nemzeti nyelven lehet közkinccsé tenni.Javaslata szerint előbb az Enciklopédiát tanulják meg agyerekek magyar nyelven, és ezután sajátítsák el az idegennyelveket. A tudományok felosztásában a descartes-i ter­mészettudományos szemlélet tükröződik. Emellett ter­vezte a nyelv művelését is: a szavak etimológiájától azegyszerű beszéden át a díszes beszédig, a retorikáig. " ...azkétségkívül igaz, hogy az oly szerencsétlen nép, melyre atudományok csak idegen nyelv által szivárkodnak, nagykésőn avagy inkább sohasem emelkedik a tudományoknaktökéletességére, úgy ellenben bizonyos az is, hogy sokkalkönnyebb azoknak tudósokká lenni, akik a tudományoknakmegtanulása végett idegen nyelvek tanulgatására nemszorulnak" (Apáczai Csere János: Az Enciklopédia elő­

szavából). Apáczai is érezte, hogy az anyag kiválogatá­sában, rendszerezésében, magyarra fordításában és didak­tikai tömörítésében fontos munkát végzett. Érdekes­ségként jegyzem meg, hogy Kempelen Farkas az emberibeszéd mechanizmusáról, fiziológiájáról írott munkájában(Mechanismus der menschlichen Sprache, 1791) a beszéd­hibák leírására és javítására a magyar nyelvből veszipéldáit. A magyar logopédiai irodalom és a siketnéma­oktatással foglalkozó tudomány Kempelent tekinti agyakorlati jellegű szakirodalom megteremtőjének.

Verseghy Ferenc 1805-ben megjelentetett ,,A tisztaMagyarság, avvagy a csínos magyar beszédre és helyes­írásra vezérlő értekezések" című írása mérföldkő a magyarnyelvműveléstörténetében. Ö fogalmazza meg elsőként éskülöníti el egymástól a hangot és a betűt: "Egy betű sohasejelentsen többféle hangot és egy hang soha se fejeztessenki többféle betűvel."

1818-ban kiadott Magyar Grammatikájában fogalmaz­za meg azt, ami a mi számunkra már magától értetődő,

versmondó 3

hogy "a nyelv tulajdonképpen nem arra való, hogy írjuk,hanem hogy beszéljjük."

180l-ből, l 806-ból már ismerünk olvasással foglalkozóműveket. Igen tanulságos, ma is helytálló az l806-banmegjelent "Az Olvasás Gyakorlására RendeltetettKönyv"-ből vett idézet: ,,A beszédben való homályossá­got, a kiáltozást és más e féléket el kell távoztatnunk. Nemkell a szókat igen szaporán, de kelleténél halkabban éstsendesebben sem kell egymás után kimondanunk. Nemkell énekelnünk, hanem beszéllenünk. A hangot ugyanváltoztatni kell a dolgoknak mineműségéhez képest, de afelől ki kell minden szótagot mondanunk."

Ebből a korszakból már ismerünk egy helyes beszéd­neveléssel foglalkozó művet Falusi Mihály tollából, melyl805-ben jelent meg a következő címmel: "Okos Gyer­mek Nevelés Példája, a Köznép hasznára", és arra hívja fela szűlők figyelmét, hogy ne selypítve beszéljenek a gye­rekhez, hiszen az utánzás miatt ezt tanulja meg, és csaknehezen vagy egyáltalán nem szokik le róla. Hány és hányszülő követi el ma is ezt a hibát, és lesz az édes kicsiselypítő gyerekből már egyáltalán nem édes selypítő fel­nőtt. Témám szempontjából fontos összefoglaló mű GátiIstván ,,Elmélkedés a magyar dialectusról" című, l8l7-benmegjelent munkája, amelyben az élő beszéd zeneiségét éstónusait vizsgálja. Fájlalja, hogy a beszédet meghatározólelkiállapotok, indulatok érzékeltetésére csak a kérdő- ésfelkiáltójelet tudjuk használni. Az öröm és a bánat jelö­lésére a kinyílt virág és a hervadó virág jelét ajánlja. Má­sik műve a "Fontos Beszéd Tudománya vagy Oratoria"(1828) a magyar nyelvű szónoklattan alapműve, melybena beszédállapotról, a különböző beszédmódokról ír: amonotóniáról, a lassúságról, az éneklő módról, a "háko­gásról", a kiabálásról és a pontot letenni képtelen stílusról:"némelyek megállapodásokat sem tesznek a beszédben,kérésben, hanem mint a folyóvíz menése szakadatlanulfoly beszédek". Bitnitz Lajos megjelenésével kezdődik aretorika tanításának új korszaka, mert munkáját a jövendőtanítók, bírók, ügyvédek számára írta, hogy anyanyel­vükön (és ne csak latinul) tudjanak hibátlanul nem csakírni, hanem beszélni is. Ő fogalmazza meg a művészi

magyar beszéd alapkövetelményeit: "az elmondás teszi abeszédet teljesen tökéletessé, s beszédhibás ember nemalkalmas az ékesszólásra: nevetséges, ha a hebegő ünnepé­lyes beszédet akarna tartani". Bitnitz már a beszédpeda­gógia szükségességét is felveti, munkássága egy korszakotzár le, és nyit meg egy újat.

Briedl Fidél, Nagy Márton, Mátray Gábor, SzászKároly szavalattani munkái megteremtik a magyarbeszédkultúra elméleti és főként gyakorlati kézikönyveit,és ezzel a hivatásos beszélők új csoportja jelenik meg: azelőadó, a színész.

Az iskolai szónoklattani képzéssel apolitikuspályáralépők gyakorolhatták magukat. A kollégiumokból kikerülőifjak kipróbálhatták nemcsak a beszédek megszerkesz­tését, hanem előadását is, a papi szemináriumokban iskülön gondot fordítottak a közszereplésre való felkészü­lésre.

Antonius Hellmayr (1700-1744) a nagyszombatiegyetem filozófia tanára az iskoladrámák rendező­

tanárainak a következő tanácsokat adja:

4 versmondó

• az előkelő származasu, de tehetségtelen növen­dékeket a kórusban vagy egy könnyű jelenetben kellszerepeltetni;

• a szereplők nagy betűkkel írt, jólolvashatóan másoltszövegében meg kell jelölni a kétes hosszúságú szó­tagokat, és jelekkel kell ellátni azokat a részeket,amelyeknél gesztikulálni, mozogni kell;

• nemcsak a jó hangképzést, a helyes beszédet kellmegtanítani a diákoknak, hanem a hanggal valóhelyes bánásmódot (hangszin, tempó) és az élethű

arcjátékot;• ha előadás közben valaki elrontja a szövegét, nem

szidni, hanem vigasztalni kell, nehogy újra hibáz­zon;

• a főpróbát egy héttel az előadás előtt kell megtartani;• a színészekkel előre közölni kell, hogy józanok

legyenek, bort ne hozzanak.

Az iskoladrámák - bár nem magyarul adták elő - mégisjó alkalmat teremtettek a fiatal emberek számára, hogygyakorolják magukat a nyilvánosság előtti megszólalás­ban. A tudatos beszélés megerősítette önbecsülésüket,magabiztosságot adott, és nem utolsósorban sikerélményt atársak, és miután az előadásokat a városnak játszották, aközönség előtt. A szegényebb növendékekre talán a pénz­jutalom is ösztönzően hatott. Minden felekezet felismerte adrámák morális hatása és célja mellett a színészet másikfontos elemét, a tudatosságra nevelés lehetőségét.

A szereposztással vezéregyéniségeket neveltek, főként aziskolát patronáló arisztokrata családok gyermekeiből, ésláttuk Hellmayrnál, hogy a csekélyebb képességű gyere­keket is szerepeltették, de a drámák tudatosan sok szerep­lőt igénylő művek voltak, így jutott feladat a tehetséges,ám alacsonyabb rangú vagy kevesebb jövedelmű szülők

fiainak is. Ezekből a kollégiumokból kerültek ki - másoktatási forma nem lévén - az első hivatásos vándor­színész-generáció tagjai is.

A protestantizmus megjelenése az anyanyelv használatá­val jelentős változást hozott iskolarendszerünkben. Atanítás nyelve ugyan még mindig a latin, de meg-meg­jelennek magyar nyelvű iskoladrámák is. 1534 és 1797között az evangélikusok iskoláiban közel 500 előadást

rendeztek az eperjesi, késmárki, soproni kollégiumokban,jól felszerelt színpadokon.

A kolozsvári unitárius kollégium 34 előadásából 7 magyarnyelvű drámaszöveg maradt ránk, és egy odaadó, lelkesiskolamesternek, Bökényi Jánosnak köszönhetően egy kisfalusi iskolában, Ekelen, 7 alkalommal játszottak egymásután magyar nyelvű darabot.

Miért volt ilyen sikeres az iskolai színjátszásMagyarországon? A történelmi események zaklatott­ságában kereshetjük az okokat. Az ország három részreszakadása, a Thököly- majd a Rákóczi-szabadságharcmiatt a nyugat-európai vándortársulatok csaknem teljesenelkerülték hazánkat a XVIII. század közepéig. Utána iscsak egy-egy kastélyszínház tudta fogadni a színészeket,akik főként olasz- és németajkúak voltak. Ez a körülmény

és a magyar hivatásos színház hiánya még inkábbfelértékel i az iskolai színjátszás jelentőségét, és magyaráz­za azt a sikert, amellyel betöltötte hivatását.

Pállya István piarista drámaíró foglalta össze Ravaszy ésSzerenesés című vígjátékához írt jegyzeteiben a színházcélját, és nála jelentkezik először a tudatosan magyar nyel­ven való megszólalás igénye.

"Akik az emberi társaságban és böcsületes úri barátsá­gokban forgodnak, azok leginkább tapasztalják, melyhasznos. mely szűkséges, és me/y kellemetes lényen azközönséges jót illető dolgokban nemcsak bölcsen ésokosan szolani, hanem a szólásban is bizonyos módottartani, és amit szónak mondunk, azt kezünk, szemünk ésmásféle tagjainknak tisztességes és módos indulásaivalnyilvánvalóbban és hathatósabban megmagyarázni. "

Ezt olvasva természetesen Hamlet szavai jutnak eszem­be. Stílusosan Kazinczy Ferenc fordítása illik ide, de nemtudom megállni, hogy Arany János szavai is ide ne kerül­jenek.

"Hamlet. Mondd úgy, kérlek. amint énmondottam, minden erőltetés nélkül, azzala hanggal és akcentussal. amellyel közönségesenbeszélünk. Mert ha a szádat úgy szeded teli, mintnémely aktor szokta, annyinak tartom. minthaverseimet az éjjeliőr kiáltaná. A kezeddel sehadazz úgy, mintha a levegőeget akarnádfűrészelni; mozgasd azt lassan, mertindúlataidnak leghevesebb fellobbanásábans szélvészében is mindég úgy kell alkalmaztatnodmozdúlásaidat, hogy azok az illendőséget meg nesértsék, s valóságos érzést mutassanak. "

(Kazinczy Ferenc)

"Szavaid a beszédet. kérlek, amint én ejtém előtted:

lebegve a nyelven; mert ha oly teli szájjal mondod, mintsok színész, akár a város dobosa kiáltná ki verseimet. Neis fiirészeld nagyon a levegőt, így; hanem jártasd egészenfinomul: mert a szenvedély valódi zuhataga, szélvésze, smondhatnám, forgószele közepett is bizonyos mértékletrekell törekedned és szert tenned. mi annak simaságotadjon. "

(Shakespeare: Hamlet, dán királyfi.Fordította: Arany János)

De nézzűk, hogyan folytatja Pállya: "És ugyan ezenmunkának tovább való folytatására az is ösztönt adott,hogy az ilyetén iskolabéli magyar játékok által az ifjúsága magyar nyelvben is gyakoroltassék. "

A Magyar Hírmondó azt írja az egyik pozsonyi sze­mináriumi előadásról: "A teátromi gyakorlásból az akülönös haszon is háramlott a Nevendék Papságra, hogyez által magát a prédikálláshoz megkívántató tulajdonsá­gokban is tokélletesitette. A játszó személlyek közöttol/yan ifjJú Papok is vóltak, kik tsak ide lett jövetelektőlfogva tanúlták meg. különös szorgalmatosság által anyainyelvünket ... "

160l-ben Vágsellyén már tartottak magyar nyelvű

előadást a templomban. Az első magyar nyelvű dráma-

töredék Rozsnyóból való, l 669-ből, egy úrnapi játék.1726 és 1742 között az úrnapi körmenet során négy nyel­ven: latinul, magyarul, szlovákul és németül mutattak bejeleneteket, bár az iskolai előadásokon továbbra is a latinvolt a kötelező. 1753 után már tömegesek a magyar nyelvűelőadások, a didaktikus célok is héttérbe szorulnak, és azanyanyelv szerepe és kulturális funkciója felértékelődik.

(Érdekességként jegyzem meg, hogy a pozsonyi és nagy­szombati leánynevelő konviktusokban, melyeket a NotreDame-apácák tartottak fenn, francia nyelvű iskolai szín­játszás folyt.)

Még azokban az iskolákban is magyar lett az előadás

nyelve, amelyekben korábban sohasem volt ilyen előadás.

Ezt részint az iskolarendszer megreformálása és a latinnyelv háttérbe szorítása tette lehetővé.

A rendek feloszlatása (II. József rendelete) után töréskövetkezik az iskolai színjátszásban, és többé már nem isállt vissza a rendelet előtti állapot. A rendek újraéledéseután az önképzőkörök veszik át a színjátszás, az önmű­

velés, az önkifejezés irányítását. Nagy és fontos szerepevan az anyanyelvi kultúra terjesztésében a magyar nyelvűsajtó megjelenésének. A pozsonyi Magyar Hírmondó vagya Magyar Kurír rendszeresen közölt az előadásokról kri­tikákat, és folytonos buzdításaikkal támogatták a magyarszínjátszás és ezzel együtt természetesen a nyelv műve­

lésének ügyét. Azok közül, akik diákszínészként részt vet­tek az iskolai produkciókban, néhányan drámaszerzők

lettek, és még később, amikor végre megindul a magyarhivatásos színészélet, és létrejönnek az első vándortársula­tok, a csapatok vezéregyéniségei a kollégiumokból kike­rült, néha kicsapott diákok, akik korábban az iskolai szín­padokon sajátították el a legfontosabb tudnivalókat, ame­lyek a korabeli hatásos színjátszáshoz elengedhetetlenülkellettek.

És végre elkezdődött a magyar színjátszás hőskora,

melynek vadhajtásait a következő anekdota jól jellemzi:A falusi színkör, azaz a pajta előtt kérdezi az egyik

gazda a másikat:Mégkezdödött-é mán az előadás?

Mán biztos, mer a színészek nem a saját hangjukonbeszének!

Fehér Ildikóa Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára

versmondó 5

Búcsú Jancsó Adrienne-től

Álmomban mondá

Jancsó Adrienne művésznő vallomása

"Ha por vagyok, hát por: de robbanó!Nem tűnök el aföldről, mint a hó.Elvisznek autóval, elvisznek vonattal,el engem aranynak, el engem ezüstnek,égbeható lángnak, földönfutó fűstnek,

visznek a férfiaknak és a nőknek,

termékenyítsem, gazdagítsam őket. "

Jékely Zoltán, 1941

Illyés Kinga halála után újabb veszteség érte azegyetemes magyar előadó-művészetet: életéneknyolcvanötödik évében, 2006. január 23-án elhunyt

Jancsó Adrienne Kossuth-díjas előadóművész.

Erdélyben, Marosújváron született, 1921-ben. Már gim­nazistakorában előadó-művészi pályára készült. A harmin­cas évek végén a Kemény Zsigmond Társaság - még egé­szen fiatalon - tagjai közé választotta, s ezután rendszere­sen fellépett a társaság összejövetelein, Móricz Zsigmondés a legnevesebb erdélyi írókjelenlétében. Első önálló est­jét 1942-ben tartotta. Színészi pályája Kolozsvárott indult,majd Budapesten folytatódott, de hamarosan visszaka­nyarodott eredeti céljához, a szigorúbb törvényű, nagyobbáldozatokkal járó pódiumművészethez.

1955-ben Török Erzsi népdalénekessel népballadaestetadtak elő a Kossuth Klubban. A siker akkora volt, hogyalig győzte a felkéréseket teljesíteni. 1956-ban nyitottameg kapuját A vers és dal színháza (később IrodalmiSzínpad), 1957-ben indult az Egyetemi Színpad, mindket­tőt az ő balladaestje nyitotta meg. Vele készült az első

verslemez, 1958-ban. Versműsoraival rengeteget utazottaz országban. Önmaga választotta, nagyszerű missziótteljesített. Évente 200-250 előadást tartott, műsoraival

népművelő, ismeretterjesztő feladatokat látott el, több százverset mutatott be városon és falun, az országnakúgyszólván minden zugában. Ritkán járt autón. Vonaton,buszon, teherautón, szekéren közelítette meg az előadás

helyét. Ez még a televízió előtti világ volt. Nagyon vártákőt mindenütt, művelődési házakban, könyvtárakban,tanyaközpontokban, munkásszállásokon. Csodát reméltektőle, és ő bőven mért a költészet csodáiból. Egészen ere­deti előadói stílust alakított ki, amelyet a nagy drámai erő,

a mondanivaló veretes-tökéletes kimunkálása, a versekbenrejlő zeneiség tudatos kibontása jellemzett. Önmag~val

igényes és szigorú volt. ,,A megállás visszafejlődés! Ugykell gyakorolni, mint egy muzsikusnak a hangszerén, vagyamint egy sportoló állandó tréningben tartja az izmait"- vallotta. A nyarakat műsorai felfrissítésére fordította.Napi öt-hat órát dolgozott ilyenkor magnóval. A megtanult1500 versből nyolcszázat mindig repertoárján tartott.

1985-90 között a Vers és dal a Várban címmel versesműsorok és dalestek sorozatának szerkesztője, szervezője

6 versmondó

volt. Áldozatkész munkájának köszönhetően erre az ötévre otthonra talált a fővárosban az előadó-művészet.

1991-ben a szomorú versek után hetvenedik születés­napjára humorral átszőtt új műsorral készült. Jóka és alaczikonyha címmel Arany János pórregéiből adott aján­dékot magának és közönségének, igazi előadó-művészi

csemegét és remeklést.l 994-ben, 73 évesen dél-amerikai felkérésre nyolc

műsort állított össze és kérte, hogy válasszanak ezekből.

Mind a nyolcat kérték a kint élő magyarok. A Sao Pauló­ban, Buenos Airesben, illetve Rióban élő magyarok meg­rendülten hallgatták.

Élete utolsó éveiben visszavonultan élt az ÓdrySzínészotthonban. A centenáriumi lllyés szavalóversenyzsűrijében jó volt őt látni. A színpadtól az EvangéliumSzínházban búcsúzott. Madách: Mózes című művében

Mózes anyját játszotta nagy sikerrel.

Több tucatnyi előadóestjéből a legismertebbek: Nép­balladaest (1955), Testvérkezet, testvérkezet! (1958),Három hosszú út (Füst Milán, Kassák Lajos, Áprily Lajosverseiből, 1968), Földédesanyám (1970), Légy már legen­da! (Kuncz Aladár és Dsida Jenő műveiből, 1977),Botozgató - variációk az öregségre (1982), WeöresSándor költészete (1986), Kincses Kolozsvár (1988),Elmenőben (Jékely Zoltán és Rákos Sándor versei, 1993).

Munkásságát az alábbi kitüntetésekkel ismerték el: Kiválónépművelő (1962), Jászai Mari-díj (1965), ÉrdemesMűvész (1971), Kossuth-díj (1995), Magyar Örökség díj(1996). ,

Gazdag életútját könyv alakban örökítette meg. Ujra ésújra címmel a művésznő 75. születésnapjára jelent meg.Nyolcvanadik születésnapja alkalmából jelent meg azEgyszemélyes színpad első kötete, mely két műsorát tartal­mazza. Akik hallották őt, bizonyára a nyomtatott sorokolvasásakor is maguk elé tudják idézni alakját, előadói

egyéniségét, és megérzik, újra érzik azt a tiszta emberihitet, ami művészetéből sugárzott.

Emlékét megőrizzük. Torma Mária

Részletek a magyar sajtóból...Szerette az életet, a könyveket, a természetet, a vizeket,a köveket, a kavicsokat. Örűlt az unokáknak, tanítottaőket. Az élete teljes volt, a maradandóság érzésével nyug­tázott minden pillanatot, amikor átadhatta a bennemunkáló életerőt. Hivatása nemes szolgálat volt.

"Nem a költő személyét állítom dobogóra, hanem aművét. Az én egyéniségemen átszűrve adom át a közön­ségnek és kapom tőle vissza a szemek ragyogását, meg avisszafojtott lélegzetnyi csendet" - így fogalmazott.Számára a legbecsesebb ajándék a pillanat varázsa volt,pódiumon igazi királynői jelenség...

- Magyar Rádió -

Meghalt a királynő

Nincs utódja. A magyar pódiumokon ma nincs hozzáhasonló. Fenséges személye, nagyszerű adottságai, kitel­jesedett művészete, hatalmas szakmai tudása, tiszteletetparancsoló magatartása egy nagy előadó-művészi korszakmeghatározó személyiségévé emelte. Halálával a magyarvers- és prózamondó előadó-művészet talán soha meg nemismétlődő, páratlanul dús és gazdag időszaka is lezárult.A Hivatásos Előadóművészek Kőre elnökét búcsúztatjabenne.

Meghalt a művész

A magyar költők versei soha ilyen hatalmas orgonaregisz­terű hangon, értelmi és érzelmi skálán nem szólaltak meg.Hangja önmagában is gyönyörűség volt. Mélység és mag­asság, hatalmas erő és finom halkság, méltóságteljes höm­pölygés és futkározó gyorsaság hihetetlen váltásaira voltképes. Ám ezek a hangzásbeli váltások mind-mind a költői

mondanivaló pazar kibontakozását segítették értve ésértetve, átérzéssel, stílusismerettel, pontos technikai tudás­sal gyönyörködtetve.

MASZK, Tatay Éva

Brurnrna, brurnrna, brurnrnadzaJancsó Adrienne, 1921-2006

Tavaly tavasszal történt, a Könyvfesztivál egyik, JózsefAttilával összefüggő könyvpremierjén. Váratlanul fölkér­ték a vendégként - a Hazám-díj korábbi kitüntetettjeként ­meghívott Jancsó Andrienne-t, mondana valamit JózsefAttilától.

Jékely ZoltánElalvás előtt, I

Most indulok a kék sziget felé,ó, bár csókolhatnál még búcsuzásul!

Finom fények közt úszom, mint a Hold,mikor éjfél körül a föld alá hull.

Szabadkozott. Nyolcvanöt éves, tizenöt éve nem lép föl.Azután mégis ráálIt.

Csoda történt. Három verset mondott el. Könyv mégbiztonsági kabalaként sem volt a kezében, a szavakat afantasztikus fejében lévő irdatlan könyvtárból vette elő.

A harmadik vers - Füstös, láncos, táncos, nyalka... - aMedvetánc volt. Olyan hátborzongatóan és mégis játé­kosan adta elő a tánc lomha ritmusát, a lemélyített dör­mögésében rejlő keserűséget, hogy legalább tíz percen átzúgott és zúgott a taps. Akik ott tomboltak a váratlanajándék hatására, mind érezték, hogy valami megismétel­hetetlennek lettek a tanúi, talán utoljára.

A mai, papírba meredő, bakizó, belesülő, a versfor­mában tébláboló versmondók után megszólalt valaki,akinek nem kellett azonosulnia a verssel, mert azonos voltvele. "Számára csak egyetlen dolog létezik: a vers értelme.Ez az értelem a vers ritmusán és melódiáján keresztül jutérvényre, mind a ritmus, mind a melódia élő-eleven húsaés vére a versnek... Jancsó Adrienne a népművészet

világából meríti művészi erejét, abból a világból, amely­ben még együtt él vers és dallam, és ez az egység a kife­jezés szolgálatában áll" - írta 1963-ban Pernye András.

...Vajon eszébe jut-e valakinek a Magyar Televízióbanvagy a közrádióban - ha már szinte szótlanul mentek elhalála mellett -, hogy átkutassa saját archívumát meg ahagyatékot, s egy méltó műsorral idézze föl és örökitsemeg unikális képességeit és varázslatos lényét?

Élet és Irodalom. 2006. II. 3.,Fenesík Flóra

Jékely ZoltánTavasz van, gyerekek

Tavasz van, gyerekek! A hegyi szélbenérzitek-é ezeréves szagát?- Őrült leány, virággal az ölében,vén koldusoknak is vad csókot ád.

Légy boldog, régi holt. dédunokádegy könnyes csókból most fogamzik éppen!Légy boldog, csontmagány. szép hóvirágnyílik ki koponyád szeműregében.

S, boldogfiúk, hófoltos erdőszélekre

rohanjatok ki, mint az ördögök,pirult oreátok nyomjátok a szélbe!

Mind édesebbek e tavasz-körök,melyek reánkgyűrűznekévrol-évre,az ős nyárbál, mely valahol örök!

versmondó 7

Domokos Mátyás

Egy könyv Illyés Gyulától s egy másik róla magáról'

Akét könyv, melyeket néhány szóval jellemeznemkell, a 20. század, a történelmi idő függvényébenösszetartozik és egymást feltételezi. Az egyik,

amelynek Az író hűsége a címe, és a Kortárs Kiadó Magyarnéző sorozatában kapott helyet, Illyés Gyula magyarság­képének a foglalata; a másik könyv, amely a Nap KiadóIn memoriam sorozatának immár tizenkilencedik kötete­ként látott napvilágot, és a költő egyik jelkép erejű verse- Nem menekülhetsz - a címe, majd másfélszáz írás: esszé,kritika, vallomás, levél és visszaemlékezés tükrében vil­lantja fel, milyennek látta a magyar szellemi élet IllyésGyula életútját és életművét, s azt a magyarságképet,amely a költő munkásságának a vízjele. Úgy is mondhat­nám, hogy irodalmunkban a művekkel párhuzamosanfolyamatosan íródó virtuális írói irodalomtörténet egyikhatalmas fejezete ez a könyv; Babits Mihálytól, Móricztól,Fülep Lajostól, Máraitól, Kodolányitól, Németh Lászlótólés Sárközy Györgytől kezdve Szabó Lőrincen, VasIstvánon, Radnótin, Bálint Györgyön, Hunyady Sándoronvagy Lukács Györgyön és Nagy Lajoson át BoriszPasztemakig, Halász Gáborig, Örkény Istvánig, SarkadiImréig, Jékely Zoltánig és Weöres Sándorig, FodorAndrásig ível e gyűjtemény szerzőinek a sora, hogy csaknéhány nevet említsek jelzésszerűen a teljes névsorból,azokét, akik már nincsenek közöttünk, s e névsor hallatánszinte beleszédül a mai olvasó, hogy kik is értelmezték,emberi fogyasztásra alkalmas írói nyelven, egyetértőleg

vagy vitatkozva az illyési művet, amelynek a magyarságmúltjáról, helyéről, történelmi megpróbáltatásairól ésmegmaradásának, megújulásának a történelmi lehetősé­

geiről vallott és vállalt és rendkívüli művészettel kifejezettmeggyőződés volt változó körűlmények között változatlanhűségű belső iránytűje.

A két könyvet ez a meggyőződés kapcsolja össze; az íróhűsége a "Magyarország népe, történelem mostohája"életéhez és sorsához, ahogyan a Babits Mihály által is tel­jes elragadtatással méltatott Három öreg befejező soraibanvallotta: ,,Azért kellett talán / dalolni száz holt parasztnak/ és tűnődni szántás közben, / hogy én majd szóra fakad­jak." - Mégpedig "a legnehezebb, legveszélyesebb módon- folytatom a verset egy másik idézettel, Az író hűsége

címadó írásából - hibátlan művekkel[ ] eszközeinketnem a taktika adja, hanem a szellem[ ] Csak híveknekkell lennünk."

Illyés Gyula személyes sorsa, irodalomtörténeti köz­helyez ma már, úgy alakult, ahogy a magyar "tenger­fenék": a dunántúli puszták világából, amely gyerekkorátkörűlvette, fiatalon "a fény városába", Párizsba került, ésa klasszikus avantgarde azóta világhíressé vált képvise­lőivel szoros közelségben töltötte ifjúsága éveit. "Elmém,gondolkodásom, de még nyelvhasználatom is a Sorbonnekörnyéki Párizsban alakult ki - mondotta egy rádiónyilat­kozatában, visszaemlékezve ezekre az időkre. - Azaz tel-

jesen nyugat-európai, éppenséggel nemzetfölöttien huma­nista-szocialista szemmel tudtam nézni már ott, Francia­országban a franciaországi problémákat éppúgy, mint azeurópai problémákat. Ideértve a magyar problémákat is."

Mert a szülőföld, a puszta hajszálgyökereivel a költői

mélytudatban elért aztán Párizsig is, amikor egy ihletettpillanatban, Szent Lajos szigetének egyik padján üldögélő

fiatal költőnek, aki tulajdonképpen francia költő szeretettvolna lenni, hiszen franciául írt akkoriban verseket éscikkeket, a húszas évek közepén, Illyésből is belső meg­rendülést kiváltva, diktálni kezdte a térdére fektetett füzet­lapra, a Szomorú béres sorait, aminek köszönhetően, haza­térése után a magyar irodalmi világ is fölfedezte az ő rend­kívüli tehetségét. Nem menekülhetett tehát ő sem aközösségéhez való tartozás és felelősség predesztinációjaelől, hanem elfogadta ezt a mélyről érkező megbízást;elfogadta és szolgálta évtizedeken át sokszor egyedülikéntis hangot adva "a néma kinnak", Ady szavával "a hamu­pipőke magyar kinnak", és az általános emberi kínnak,amely a 20. századot sújtotta: a zsarnokságnak odadobottemberi szorongásnak. S ahogy ő maga mondta: "változat­lanul a legmagasabb rendű gondolatokat próbáltam érvé­nyesíteni" a két háború közti Magyarországon csakúgy,mint a létezett szocializmus világában, amelynek folytonváltozó felszíne mögött az idegen megszállókra támasz­kodó és annak sugallatait vakon teljesítő diktatúra jelen­tette a változatlanságot.

Illyés Gyula roskasztóan gazdag, minden műfajban

termő életművében, ahogy ezt a Nem menekülhetsz kötetvallomástevői is tanúsítják, egy magyar "világszem" nyí­lott a Létre és az emberi történelemre. Magától értetődően

merül föl tehát a kérdés: miben látta Illyés Gyula Párizs­ban pallérozódott elméje, a világ világosságával a magyar­ság problémáját? Történelmi sorskérdéseink verseiben ésprózájában és drámáiban állandóan jelen lévő izgalma éshelyzetünk folyamatos elemzése arról győzte meg IllyésGyulát, ezt a "legmesszebb látó, számadó magyart", hogymagyar az, aki vállalja, de a mélyebb kérdés nem ez.Tudja-e vajon mindenki, hogy mit vállal akkor, ha ma­gyarnak vallja magát? Nem tudhatja meg, ha megfeled­kezik a költő figyelmeztetéséről, hogy "magyar az, akibátran szembenéz a nép bajaival: a nemzet fejlődésének

akadályaival". Mindig s minden körülmények között, te­gyük hozzá, az ő szellemében. Továbbá, létünk folytonostörténelmi veszélyeztetettsége miatt tudnunk kell azt is,hogy "lélekben magyarrá itt lettünk, a Kárpát-medencé­ben, szellemi gyarapodásunk által", hiszen ezt a Keletről

jött, "ázsiai ősanyától" származó népet "európai nevelő­

anyja tette magyarrá". Ady "eltévedt Iovasa" itt találtmenedékre üldözői elől, és Szent István bölcs döntésekövetkeztében több mint ezer éve a magyarság helyze­tének objektív történelmi realitása az Európához való tar­tozás, aminek ma sincs alternatívája, ha megmaradni, élni,

• Elhangzott: az Illyés Gyula-centenáriumi év nyitó eseményén, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, 2002. március 21-én.

8 versmondó

gyarapodni akar, amitől történelmi sebeinek gyógyulásátremélheti. Illyés Gyula évtizedekkel ezelőtt megérezte ésversben ki is mondta, a hidegháború legsötétebb éveiben,hogy az "Eszme-hatalomnak" hitt közös Európa lesz a mikorunkban "a legfőbb, táplálóbb szervezet", s odatartozá­sunk politikai realizálása lesz a harmadik évezred leg­nagyobb nemzeti sorskérdése a magyarságnak.

Ezért érzem változatlanul érvényes igazságnak, amitegy másik költőóriás, Szabó Lőrinc mondott IllyésGyuláról, a legnagyobb rendező, a sorsszerű véletlen

jóvoltából 1956. október 30-án, a magyar rádió mikrofon­ja előtt: "Magyarország minden lakosa, s ami több, egészjövendőnk kultúrélete adósa neki[ ... ] szerepe túlnő azirodalom határain, és politikai, nemzeti jelentőséget

nyert[ ... ] Azt hiszem, mindenki, aki ezt a nyelvet beszéli,jogosan vágyódhatnék - s jól járna vele! - egy olyan ma­gyar humanitásban élni, amelynek valahogyan lllyés azelnöke." - Azt remélem, hogy a Kortárs és a Nap Kiadóezekkel a könyvekkel is törlesztett valamit a feledékeny­ségre hajlamos magyar világ örökös adósságából.

Csokonai-díjas a Győri Előadóművész StúdióDr. Bozóki András. a nemzeti kulturális örökség miniszterea Magyar Kultúra Napja alkalmából, 2006. január 21-énaz impozáns Iparművészeti Múzeumban, Csokonai VitézMihály közösségi díjjal tűntette ki az ebben az évben meg­alakulásának 30. évfordulóját ünneplő Győri Előadó­

művész Stúdiót. Első alkalommal kapta meg a legrango­sabb amatőr művészeti kitüntetést a Magyar VersmondókEgyesületének nagy közösségéhez tartozó művészeti cso­port, amely évtizedek óta meghatározó szerepet játszik arégió versmondoeseményeinek a szervezésében, a határontúli kapcsolatok ápolásában, a pedagógusok fe/készíté­sében.

Ebből az alkalomból beszélgettem a Stúdió tagjaival,megidézve a múltat, az egykori meghatározó személyi­ségeket c, történéseket.

- Mikor alakult a Stúdio, és kik voltak az alapítói?Popper Ferenc, a Stúdió vezetője: a Győri Előadóművész

Stúdió indulását 1986-ra datáljuk. Az addig is gyakranegyütt dolgozó, többnyire Radnóti-díjas versmondók,Z. Szabó László vezetésével, akkor nevet választottak.Megjegyzem, mindnyájan az 1958-ban alakult Győri Ifjú­sági Irodalmi Színpad tagjai, akik a rendszeres színjátszástmár nem tudták vállalni. Ebben az induló csapatban talál­juk Enzsölné Mondovics Erikát, Horváth Ildikót, HegedűsPétert, Bodó Veronikát, Orbán Júliát, Popper Ferencet,Ress Anitát és Szilvágyi Anikót is, aki sajnos már nemlehet közöttünk.

Fenntartó a Bartók Béla Megyei Művelődési Központ,igazgatója akkoriban Darabos Ferenc, mindenben támo­gatta a munkánkat. Az ott dolgozó Németh András szer­vezte az előadásokat afféle titkári szerepet töltött be, s per­sze az együttes megalakulásában is tevékenyen részt vett,ezáltal elévülhetetlen érdemeket szerzett.

Beindítottuk, jobb híján a büfé előtti térben, a PódiumKávéházat, mely havi, kéthavi redszerességgel irodalmiműsorokat mutatott be. Többnyire a kortárs irodalom jele­seivel találkozhatott itt az érdeklődő. Vendég volt többekközött Fodor András, Czigány György, Nagy Gáspár, vala­mint a közvetlen közelünkben élő alkotók, így KerékImre, Villányi László ma már József Attila-díj asok mind­ketten. Aztán a Műhely folyóirat alkotói: Borbély János,Pátkai Tivadar, Pusztai Zoltán. Később fiatal soproni köl­tők, Bősze Balázs vezetésével. Fellépett estjével P. Nagy

Gabi előadóművész, valamint Dinnyés József és KátaiZoltán is közös műsorral.

Amikor már a politikai helyzet megengedte, elkezdtünkSzlovákiába járni. A somorjai születésű Z. Szabó Lászlószívügyének tekintette ezt. Dunaszerdahelyen az akkoriLőrincz Gyula Galéria aulája remek hely volt, nagyszerű

akusztikával, hálás közönséggel, lelkes szervezőkkel.

Közel öt éven át havonta egy műsorraI mutatkoztunk ittbe, s persze ezeket gyakorta a Csallóköz falvaiba is elvit­tük. A tanár úr vezetésével - az 1992-ben bekövetkezetthalála előtt utoljára - a pozsonyi Magyar Gimnáziumbanszerepeltünk.

A következő évadban Wenczel Imrét kértük fel a veze­tésre, aki egy év után lemondott, őt követően magam vál­laltam ezt a nehéz feladatot. Mondja Popper Ferenc, akiazóta is a Stúdió vezetője.

Z. Szabó László munkássága, embersége és szakmaitudása hogyan befolyásolta a közösség munkáját,életét?

Horváth Ildikó tanárnő: A tanár úrra mindnyájan felnéz­tünk - mondja. Részint hatalmas tárgyi tudása, másrésztversmondói kvalitásai miatt is. Ö maga soha nem vállaltaa fellépést, csak összekötőszövegeket mondott, nem is jókifejezés ez, hiszen gyakran csak nosztalgiázott a duna­szerdahelyi gimnáziumi évekre emlékezve, de amikorpróbáltuk az általa szerkesztett műsorokat, kiderűlt, hiszengyakran mondta el a nekünk szánt verseket. Minden elem­zésnél többet értek a felolvasásai. Nagy dicséretnek számí­tott, ha valakinek azt mondta: ez remek volt, vagy csakegyszerűen megköszönte a közreműködést. Az igazikitüntetés pedig az volt, amikor valakit könyvével aján­dékozott meg, mert írt is. Gyakran és sokat. Minden évbenkiadott a Kazinczy Gimnáziumban egy könyvet, mely aKazinczy-versenyekre készült. Több verses antológiátszerkesztett - Csak csend ne legyen; Elmúlástól tetten­érten; Az örvénylő szemű vándor -, s miután elvégezte aSzínművészeti Főiskola dramaturgiai szakát, a KisfaludySzínház dramaturgjaként tevékenykedett.

Az utolsó közös fellépésünk alkalmából, mintha tudtavolna, hogy az az utolsó, mindnyájunkat megajándéko­zott egy-egy művével. Szívműtétre készült, többé nemláttuk, de embersége, tanításai mély nyomokat hagytakbennünk. Azt hiszem, az ő megkezdett útján megyünktovább azóta is.

versmondó 9

- Milyen személyiség volt?Enzsölné Mondovics Erika: Nagyon érdekes személyiségvolt. Zárkózott, nehezen megnyíló, de ha jókedve volt,énekelt is velünk. Sajnos gyomorbántalmai miatt ez nemgyakran fordult elő. Most, hogy próbálok visszaemlékeznirá, döbbenek meg, milyen fiatalon ment el. Mindössze hat­vanöt éves volt.

- Kik voltak még a meghatározó személyiségek?Németh András: A már korábban említett alapító tagokmindenképpen, s ide kell sorolnom Fábián Györgyöt is,aki később csatlakozott hozzánk.

- Popper Ferenc, a Stúdió jelenlegi vezetője, maga iskiváló versmondó. Hogyan kezdődött? Kinek voltál atanítványa?

Úgy kezdődött, hogy táncoltam egy népi együttesben.Miután a csoport megszűnt, mert többen, így a vezetőnk isnyugatra távoztak. 1956-ot írtunk akkor. Fenntartónk, aKPVDSZ Kultúrotthon, színjátszó csoportot szervezett.Az akkoriban Győrbe került színművész, Perédi Lászlólett a rendezőnk. Máig szívesen emlékezem azokra azévekre. Több régi, mondhatni öreg színjátszót ismerhet­tem meg. Nagyszerü színészeket. Sajnos a katonaságközbeszólt, így aztán néhány év kimaradt.

Ezekben az években alakult meg a Győri IfjúságiIrodalmi Színpad Perédi László és az akkor még Tatántanító Z. Szabó László vezetésével. Magam a leszerelésután kezdetben csak a családdal foglalkoztam, majd aHazafias Népfront által támogatott színjátszó együttesbenkezdtem el dolgozni id. Oláh Imre vezetése mellett. Többnagyszerü előadásnak lehettem akkoriban részese. Imrebácsi, aki mellesleg órásmester, remek versmondó is volt,így aztán tőle sokat tanulhattam.

Az együttes megszűnése után kerültem több társammalegyütt az Irodalmi Színpad csapatába. Az akkor divatosoratorikus műsorok mellett színjátszottunk is. Rendező

Perédi László - színész-rendező -, dramaturg Z. SzabóLászló voltak. A tanár úr ötlete volt az Irodalmi Folyóiratcímű sorozat, mely egy éven át havonta jelentkezett, spontosan olyan felépítése volt, mint egy lapnak. A vers­rovatban versek, a prózában novellák, színművek voltak,melyeket bemutattunk. Természetesen voltak interjúk isvalóságos írókkal, költőkkel. Bemutattuk többek között azakkor fiatalnak számító Csoóri Sándort, vagy az éppeninduló Baranyi Ferenc és Simon Lajos költőket. Játszottukpéldául - Magyarországon először - Dürrenmatt: Fiziku­sok és Sartre: Altona foglyai című műveket. Persze, hatal­mas érdeklődés mellett.

Végül, hogya kérdésre válaszoljak, mesteremnek OláhImrét, Perédi Lászlót és mindenekelőtt Z. Szabó Lászlóttartom. Vele dolgoztam a leghosszabb ideig, s rengetegettanultam tőle.

- Színjátszás-versmondás egy tőről fakad! Hogyan lát­játok ezt? Segítette a színjátszógyakorlat a versmondástés fordítva?

Megjegyzem, nem minden versmondó színjátszó is egy­ben. Főleg napjainkban, amikor a színjátszás háttérbeszorult. Ám azok a szerencsések, akik művelhették,

10 versmondó

minden bizonnyal velem együtt vallják: a versmondásrengeteget segített a színjátszásnak. Mindenekelőtt azért,mert önállóságra szoktatott, s fegyelemre. A versmondóegyedül áll, szemben a nézővel, egyénisége erejével hataz adott szöveg segítségével. Mondhatni: a versmondásremek önfegyelmező eszköz, nagyszerű koncentrációsgyakorlat, mely segít a szuggesztivitás kialakításában,fejlesztésében, s ez jól jön a színjátszónak is. Fordítva isigaz, mert a színjátszógyakorlat egyfajta lazaságot ad,ezáltal oldja a versmondó görcsösségét is.

- Kik a Stúdió jelenlegi tagjai és kik voltak az elődök?

Németh András: A Stúdió munkájában ma szinte mindenkorosztály képviselteti magát. Az általános iskolai kortól anyugdíjasig bezárólag. Persze többségben vannak a fiata­lok. Középiskolások, főiskolások, egyetemisták. Ők azok,akiknek a segítségével tudjuk a rendhagyó irodalom­óráinkat tartani határon innen és túl.

- Mi a civil foglalkozásuk?A felnőtt generáció foglalkozás szerint pedagógus, tele­víziós és rádiós szerkesztő, újságíró, közalkalmazott, igaz­gató, szakértő, bolti eladó, nyugdíjas.

- Melyek a csoport legjelentősebb eredményei?Hm! Érdekes kérdés. Ilyenekről nem tudok beszámolni.Többek között azért nem, mert nem indultunk fesztivá­lokon, nem minősíttettük magunkat. Csak tettük a dol­gunkat. Többen rendkívül elfoglaltak voltak vezető be­osztásokban vagy egyéb okból.

- És mik voltak ajelentősebb bemutatói a Stúdiónak?A régebbiek közül néhány:

Balladák számysuhogása.- A költő felel - portré lllyés Gyuláról.

Gyönyörűm te segíts engem - Nagy László költői

világa.Egész világ zenéd - Bartók Béláról.Ady emlékezete - születésének 115. évfordulójára.Emlékezzünk régiekről- barangolás a régi magyar iro­dalomban.Adventi koszorú - karácsonyt váró versek.Áldalak búval, vigalomrnal- szerelmi vallomás versben.

A közelmúltból:Hölgyek, urak - szatirikus irodalmi műsor.

Látjátok feleim... - Márai-emlékműsor,

- Jövendölés - emlékezés Petőfi Sándorra.Legmerészebb álmaink is megvalósíthatók - Örkény­egypercesek.Ritmus a könyvről - az I. Győri Könyvszalon alkal­mával.Menni kellene - Dsida Jenő költészete.Csak bejjebb, bejjebb Jancsikám - parasztdekameron.Világokat igazgatok - JózsefAttila-műsor zenével.Őrizem a szemed - Idősek Napjára.

Milyen a kapcsolatotok az élő irodalommal, fontosszerepet vállaltok az Irodalmi Héten!

Popper Ferenc: Volt idő, amikor pezsgőbb volt az irodal­mi élet. Ezekre az évekre nosztalgiával emlékezünk.

Gyakori vendégek voltak Győrben a magyar költészetjelesei. Nagy László, Kormos István, Orbán Ottó, BellaIstván, Parancs János, Ágh István, Garai Gábor, FodorAndrás, Nagy Gáspár nevét említhetem. Ma már csak aMegyei Irodalmi Hét eseményei kapcsán vagy a RadnótiBiennále alkalmával találkozunk a kortárs alkotókkal.Többnyire rendhagyó irodalomóráik keretében közre­működőként veszünk részt.

- És Kormos István?Utolsó éveiben gyakran járt Győrben. Egyengette az útju­kat az akkor induló, csoportosan jelentkező fiatal költők­

nek, akik a Kassák Kollégium nevű csoportosulás tagjaivoltak. Előfordult, hogy éppen egy ifjúsági klubban tartottműsorunkra toppant be, vagy a Győri Theátrum nevű szín­játszó együttes (az Ifjúsági Irodalmi Színpad utóda - aszerk.) évzáró, úgynevezett előszilveszterén énekeltevelünk a népdalokat. Mert nagyon szeretett énekelni, ésgyönyörü hangja volt.

Kormos István

SírdogálásGyászol három hangyaboly,Cincognak a tücskökKödnek nézik az egetÉs ködnek a fiistöt.Szaladnak a fiivekhez.lVincsenekfiivecskékLeharaptákfejüketS fölfalták a kecskék

Szaladnak a fákhoz is.Eltűntek a fák is.Bebújnának egy zsákba.Kiszakadt a zsák is.Megadják hát magukat,Egy göröngyre ülnekSírnak, rínak,S kis öklükkelKönnyeket törüln ek.

- A Műhely köre mit jelent számotokra?Kapcsolatunk még a Műhely előtti időkre nyúlik vissza.Az akkor induló fiatal, elsőkötetes költők, Villányi László,Borbély János, Pátkai Tivadar, az Ifjúsági Házban kaptakmunkalehetőségetmint szervezők. Természetes, hogy ek­kor sorozatban voltak költői estek. Villányi László lett egyidő után a Műhely főszerkesztője, s természetes, hogy tár­sai a mai napig a lap belső köréhez tartoznak. A mi kap­csolatunk is a régi, szívesen működünk közre bemutat­kozásaikon. Népszerüsítjük a lapot, ahol csak alkalomadódik erre.

- Milyen a kapcsolatotok a Felvidékkel?Németh András: Közvetlen és szoros a kapcsolatunk aszomszédságban működő eSEMADOK-szervezetekkel,így a dunaszerdahelyi és a galántai területi választmá­nyokkal. Minden évben zsűrit biztosítunk az Országos

Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny elődöntőire:

járási, körzeti és kerületi döntők. Sőt, rendszerint arévkomáromi kerületi döntőre is. Több alkalommal ren­deztünk továbbképzést versmondóknak és pedagógusok­nak. A nyári versmondótáborainkat rendszeresen látogat­ják az ottani gyerekek. Az elmúlt évben például tizennyol­can jöttek. Rendszeresek a rendhagyó irodalmi óráink isezeken a területeken.

- Az ún. rendhagyó irodalmi órákkal milyen feladatokatvállaltok?

Az irodalomórákon, tudjuk, kevés idő jut egy-egy alkotókimerítő bemutatására, magyarán, kevés művel ismertetikmeg a tanulókat. Másrészt a hangzó vers többet ad, mint

versmondó II

Csokonai Vitéz Mihály

A poétákban lakó istenség

Kiss László

Verselők!felőletek

Hírdetik, hogy bennetekLakna istenség,

Akinek lehelleteBennetek lángot vete

S lelketekbe ég.Verselők! én rólatokÍly erőt nem mondhatok,

Bennetek van az.Ámde kezd egy isteniLelket lelkem érzen i,

Már az szentigaz.Verselők! ez gyújtja megLángomat, s csak úgy leszek

Én is verselő.

Kérditek talán nevét,Aki lelkemnek hevét

Szerzi? Lilla ő.

- Mi a hitvallása a Stúdiónak?Popper Ferenc: Ha meg kellene fogalmazni, talán az,hogy vigyük tovább a lángot, amit Z. Szabó László tanárúr nyomott a kezünkbe, s szerettessük meg az irodalmat,a verseket, a versmondást minél több fiatallal. Segítsünk,hogy a pislákoló tehetségből nagy hatású előadó fejlőd­

jön, hogy legyenek, akik utánunk is továbbviszik alángot.

az olvasott, s merjük hinni, olykor kedvet is csinálunkahhoz, hogy kézbe vegyék a költők könyveit is, és nemcsak a tankönyvben találhatókkal ismerkednek meg.

- Mi volt a szerepe a Magyar VersmondókEgyesületének,és mikor alakult meg a Gyűr-Moson-Sopron megyeiszervezet, mi a kapcsolata a Stúdiónak és a megyeiegyesületnek?

Németh András: A Magyar Versmondók Egyesületeakkori elnöke, Kiss László inspirálására alakultunk meg,1997-ben, s azóta folyamatosan működünk, ma már többmint 250 taggal. Az alapító tagok egy-két kivételtől elte­kintve a Stúdió tagjai. Ők azok, legalábbis egy részük,akik képezik a versmondókat a heti rendszerességgel mű­ködő versmondóstúdióban, akik vezetik a csoportokat anyári táborokban.

- Mi a tapasztalatotok, a fiatalok nyitottak a versre, alírára?

Popper Ferenc: Igen. Legalábbis nem rosszabb a helyzet,mint volt régebben. Hiszen úgy látjuk, tömegesen jelent­keznek a különböző versenyekre, s nemcsak a pedagógu­sok unszolására. Főleg az általános és középiskolás kor­osztály.Aztán, úgy tűnik, színesedik a paletta is. Korábbanszinte kivétel nélkül a tananyagból választottak. Ma mármás könyvekből is válogatnak. A versenyek alkalmávalmagunk is javaslunk költőket, akik kevésbé ismertek,illetve a tananyagban nem találhatóak meg, de jó verseikvannak, s ma élők. Felkapott költők mindig vannak. S úgytűnik, ma is akad ilyen. Gondoljunk csak Varró Dánielre.Jól mondható versei minden versenyen megjelennek.

Radnóti Miklós Regionális és NemzetköziVers- és Prózamondó Verseny

Győr, 2005. november 11-12.

A kétévente - páratlan években - megrendezésre kerülő

Radnóti Miklós Regionális és Nemzetközi Vers- és Próza­mondó Versenyt a Magyar Versmondók Egyesülete Győr­

Moson-Sopron Megyei Szervezete, a Radnóti Emlék­bizottság és Irodalmi Társaság, valamint a Bartók BélaMegyei Művelődési Kht. közösen hirdette és rendeztemeg, a Megyei Irodalmi Hét zárásaként.

A versenyre a nyugat-dunántúli régión - Vas, Zala, Győr­Moson-Sopron megyék - kívül Somogy, Fejér, Veszprémés Komárom-Esztergom megyékből is jelentkeztek vers­mondók. Sőt az Alfóldről - Szolnok, Kecskemét - is voltérdeklődés. Természetesen az ő jelentkezésüket is elfo­gadtuk.

A határon túli területekről szép számmal jelentkeztek.Elsősorban a megyénkkel szomszédos felvidéki terüle­tekről (Dunaszerdahely, Nagymegyer, Galánta és Rév­komárom környékéről). Érkezett versenyző Erdélyből is.

A versenyre 74 nevezés érkezett. A zsűri előtt 66 ver­senyző mutatkozott be, mérette meg magát.

A zsűri tagjai:Elnök: Kiss László, Radnóti-díjas rendező,

az MVE alelnöke, a NKÖM vezető szakfőtanácsosa.

Tagjai: Francsicsné dr. Hegyi Mariann főiskolai docens,Kazinczy-díjas tanár és Popper Ferenc,az MVE Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezet elnöke.

A kétnapos rendezvény során minden résztvevő két művetadott elő. Kötelező volt egy Radnóti Miklós-vers vagypróza vagy műfordítás előadása. A szabadon választott műa teljes magyar irodalomból választott alkotás lehetett.A zsűri a találkozót rendkivül magas színvonalúnak és jólszervezettnek ítélte, ezért a jövő évben megrendezésre ke­rülő "versenyek versenyére", a Radnóti Miklós OrszágosAmatőr Felnőtt Vers- és Prózamondó-találkozóra a díja­zottakat meghívta.

12 versmondó

Radnóti Miklás

Három hunyorításJ

Odakinn már setteng a reggel.és a parton túli hegyekkelaranyszárnyu szellőkjátszanak.

Így fekszem, ringó félhomály van,a körtében alszik az áram.de fölébred és felkél a nap;

végigkutatja fekhelyem ésaz ablak most csupa rezzenés.zengő négyszög. tüzes csobogó,futó fényben lengő lobogó.

2Figyelj csak. hármat jobbra lépegetaz asztalon. hármat meg balra lépa lassan ébredő virágcserép.

s a megriadt pohár gyors fényeketirkál a falra s fűrge gondokatűz az álomtól kerge gondolat.

3Tegnapi ujság fekszik a földön,alvó címeit most ujraköltöms tiszta szobámon átalúszik aförtelmes Politika.

Már figyelem a távol híreket,már egy-egy szó ritmusra lépeget,hogy tagjaim az álmot levessék,

s ujjamig szalad az idegesség.

Díjazottak

Készpénzdíjak:

I. díj: MVE 20 ezer Ft-os készpénzdíjaNémeth Edina. Fertőd (Győr),

II. díj: Radnóti Társaság 15 ezer Ft-os készpénzdíjaAntal Szabina, Abda,

III. díj: Gy.-M.-S. Megyei Önkormányzat IQ ezer Ft-os díjaBors Anikó. Fertőd.

Különdíjak (könyvcsomagok, Radnóti Társaság, MVEországos és megyei szervezete, BBMMK díjai);

L Kiss Bálint. Nagymegyer-Izsap (Szlovákia)2. Lőrincz Tamás. Léva (Szlovákia)3. Lázár Virág. Győr4. Krulik Marcell Benjámin, Budapest (Győr)5. Nagyhegyesi Zoltán, Kecskemét6. Révész Erzsébet, Szentkozmadombja7. Bereczky Szilárd, Hévíz8. I!lésné Rejtő Hajnalka, Dunaújváros9. Rigó Balázs, Tata

10. Bogdán Attila, GyőrI L Mártha István Attila, Veszprém12. Németh Enikő, Fertőd (Győr)

Meghívottak még:1. Rajzák Réka, Dunaszerdahely2. Szentkirályi Vajk, Kecskemét3. Kiss Helga, Dunaszerdahely4. Giliczéné Komjáthy Andrea, Budapest5. Dancza Krisztina, Szolnok6. Papp-Ionescu Dóra, Dunakeszi

A verseny résztvevői a második napon közös koszorúzásonvettek részt. A hagyományoknak megfelelően megkoszo­rúzták az abdai emlékhelyet, a Melocco-szobrot és a teme­tőben a mozgalmat elindító tanár, Z. Szabó László sírját.

Győr, 2005. november 12.Németh Andrásszervező, titkár

versmondó 13

A Vers Éve ,XII. Bartalis János Szavaló/Enekmondó Verseny

Brassó, 2005. november 17-20.

Díjazottak

Versmondók:

I. díj (200 RON): Túrós Eszter, Csíkszereda, mester­képző, BBTE, Kolozsvár, Komplex Kultúrakutatásszak.

II. díj (180 RON) + Apáczai Csere János Tanítóképző

Főiskola ajándéka: Bertóti Johanna diák, NémethLászló Gimnázium, Nagybánya.

lll. díj (150 RON) + Apáczai Csere János Tanítóképző

Főiskola ajándéka: Józsa Erika diák, Apáczai CsereJános Elméleti Líceum, Kolozsvár.

Énekmondók:

I. díj (200 RON): Jártó-Kocsis Emőke diák, Művészeti

Líceum, Sepsiszentgyörgy és Tikusán János brassóiTransilvania Egyetem zeneszakos hallgató, duó.

Különdíjak

4. Keszegpál Anna diák, Kölcsey Ferenc Nemzeti Gim­názium, Szatmár: az apácai PRO Apáczai-BartalisEgyesület által felajánlott különdij.

5. Lehocz Zsuzsa diák, Bartók Béla Elméleti Líceum,Temesvár; Markó Gábor megyei tanácsos által fel­ajánlott (Ábrahám Jakab-grafika) különdíj.

6. Kőmíves Csongor diák, Bethlen Gábor KollégiumNagyenyed; Ferencz Ágnes képzőművész által fel­ajánlott különdíj.

7. Salat Imola diák, Orbán Balázs Elméleti Líceum,Székelykeresztúr; Csutak Levente képzőművész általfelajánlott különdíj.

8. Vranyec Rita diák, Arany János Líceum, Szalonta;Mikó András Alapítvány Emlékdíj.

9. Kós Tímea Evelin diák, Bartók Béla Elméleti Líceum,Temesvár; Brassai Társaság által felajánlott különdíj.

10. Kalith Katalin diák, Bod Péter Tanítóképző, Kézdi­vásárhely; a győri ACSJ Tanítóképző különdíja.

Főiskola által felajánlott különdíj

ll. Túrós Eszter, Csíkszereda, mesterképző, BBTEKomplex Kultúrakutatás szak, dr. Magdó János általfelajánlott különdíj "egy optimista kicsengésű verselőadásáért",

12. Szigeti Edvárd, Apáczai Csere János Tanítóképző

Főiskola, Győr; Brassói Lapok különdíj + RMDSZ.

Brassó megyei szervezet küJöndíja

Énekmondó: Apáczai Csere János Tanítóképző Köz­művelődési Egyesület különdíj: Bertóti Johanna diák,Németh László Gimnázium, Nagybánya.

14 versmondó

Hűségdij: Bernád Etelka néni, 80 éves nyugdíjas, Erősd,

Kovászna megye; az 1961-ben végzett véndiákok általfelajánlott különdíj (25 euró).

Zsűri:

Banner Zoltán előadóművész, művészettörténész, Békés­csaba, elnök.

Kozsik József színművész, Marosvásárhely.

Kozsik Ildikó színművész, Marosvásárhely.

Debreczeni Kálmán színművész, Sepsiszentgyörgy.

Bálint Ferenc tanár, a brassói Tv magyar adásának szer­kesztője.

Házy Bakó Eszter versmondó, ACSJKE elnöke, Brassó.

Márk Attila énekmondó, Brassó.

;!~i~(~l f~~~t~~iek a Gyurkovics Tiborsmoódó VersenY,döntőjében

t;> .;> .~~~(~WÖ9d~~};gyesülét~a. KráterlvHíh~!y;fgyy~~l~~el;~öiös ~~~rvezé~ében;december.·l.1 ..én.··. ~end~zt~meg a Gyur~~vifsTiRorVer~~ondóVer~Yllyt ..

a;Magyar Kultúra Há~ába:Il'.1\i~~HászlóasZer'~~q~nevében örömét fejeztel<i,~8gy>arendezvén~egy.;kortárs költő életművétnépszerű~íti.H8zzátette, rítka-'alkalom, amikor maga;;aK9s~uth~dijlJ,sRqJtőistagja ilzsűrinek. .Gyurkovics. TiQ2~bevez~~ojéb~n~~§ltő~létcsapdáíról, őnterápiás jellegéről?és~élt;.9~~~~énYé~ .fejezte ki, hogy a JózsefAt~ilá1(~~'aCsokonaiYitézMihályok sora nem szakad még a magyar költésZet­ben. Kiemelte azt is: az alkalom, hogy versei találköz­nak a mai ma!:''Yar fiatalsággar;;Óriá~i öröm sz~lTIára.

.. Aversmondó verseny zsűrije ne,,:ébengsászáiArigéla,JászaiMari-díjasrszínmüvész foglaltaösszea döntő

tanulsá~ait:tö~bf~!~:~~tsInondpstílus·vetélkedett egy­mással; de Ifiind nagy tisztelettel adózott GyurkovicsTiborszemélyisé . ,~W:~~.~$~ékéelőtt.

A s~a1qn~i. .zsu ......• i1;~l;~~:~~~K:.(. . gszekfÖglaltakhely>et~...·rni~tSstszá~;Ó~~ela.szín~~,,:ész, Lutter ImredPl:ld9InűGés~?\P~~~!<iAn9~ás.rendező, .a~· ..:•.~YEsZ~r'e~ésiigazgat2~l:l":1\is~~ászló,· .: a Ver~n19~dó

{l>~ps~erResztő'e ésTun:s*~YPéter Kölcsey~4ijl:l~írót

A továb.Jél):'JclrÖridíjasok is lelkes,kOlIl.2.!Y'fullnkát: ... e rakiReta Krátt::r·Műhely

·.E!:''Yes~let9sszesen 60 OOO Ft értékű könyvajándékkaljlltaltnl:l~Qtt.

III. Frumószai Szavalóverseny"Messze ott, hul nap szentül le" - ezzel a verssel zárult2005. december 3-án a már hagyományossá vált moldvaiFrumószai Szavalóverseny. A házigazdák Lakatos Deme­ter verseivel búcsúztak vendégeiktől, attól a 25 diáktár­suktól, akik a környező, de a távolabbi csángó falvakbóleljöttek erre a megmérettetésre. De köreinkben köszönt­hettünk néhány kedves keresztszülőt is, kik értékescsomagokkal lepték meg a versenyzőket és a vendéglátófrumószai gyerekeket.

Minden faluból két-két diák szállt versenybe, egy ki­sebb és egy nagyobb, V-VIII. osztályos tanuló. A vers­választásban és tanulásban természetesen magyartanáraiksegítettek.

A vetélkedőt Nagy Sergiu, Csíkszeredában tovább­tanuló diák nyitotta, majd sorban követték egymást aversenyzők. Hallhattunk Weöres Sándor-, József Attila-,Csukás István-műveket, A török és a tehenek történeténmindnyájan jót derültünk.

A zsűri nem kis feladatot vállalt magára, hisz mindenfaluból a legügyesebb diákokat hallhatta szavalni, a jókközül kellett a legjobbakat kiválasztani.

A gyerekek is türelmetlenül várták már az eredmény­hirdetést, sóvárogva lesték az értékes ajándékokat. Az első

díjas egy bobszánkót vihetett haza.

Íme tehát a végeredményI-IV. osztályosok:1. díjas: Istók Cintia - Klézse.2. dijasok: Catea Olimpia - Magyarfalu.

Salamon Annamária - Lujzikalagor.3. díjas: Demse Regina - Külsőrekecsin.

Dicséretet kapott: László Szilveszter - Pusztina.

V-VIII. osztályosok:1. díjas: Turbuk Laci - Magyarfalu.2. díjas: Sztán Karina - Pusztina.3. dijasok: Zsitár Péter - Lészped.

Porondi Petronella - Külsőrekecsin.

Dicséretet kapott Gercuj Nikoletta - Kóstelek.

Meglepetés volt mindnyájunknak a budapesti MagyarMűvelődési Intézet ajándéka, a díjazottak közül öten egyhétig Magyarországon nyaralhatnak majd a nyáron.Tatabányára utazhat majd Turbuk Laci, Sztán Karina.Gercuj Nikoletta, Zsitár Péter és Dávid Mária.

A szervezők nevében tisztelettel köszönjük LázárMihálynénak, hogy jelenlétével megtisztelte rendezvé­nyünket, és elhozta a mezőkövesdiek karácsonyiajándékait. Ugyanakkor köszönettel tartozunk HalászPéternek az ajándékba hozott Lakatos Demeter-kötetekért,illetve Tóth Erzsébetnek, aki a MMI tábor ajándékát hoztael Frumószába. A házigazdák ebben az esztendőben islelkesen fogadtak mindenkit, a vendéggyerekek megis­merhették a frumószaiak családjait. Az üstben főzött

pityókatokányt és a nagy hócsatát sem felejtjük el egy­hamar.

Tóth Zsóka

Lakatos DemeterMessze ott, hul nap szentűl le

Megfog vala apóm szokcorKezemtül,Micissza-vala, hul a nopLeszentül.Mangya vala: dzsermek, látud,Ott, ni... ni,Messze, ott, hul a nop lebújikMoszt, ni... ni,Ott vagyand ed nod szip urszág,Tudd meg tiisz,Megjárd ott az világodand,ha leik rísz.Ién elmenek maszt, víny vagyak,Nem uro,Ne felejsd-el: én tanítlokSakjúro.Dét meghult, okkor-isz mondtoHalálnál:Mit mondtom íletembe, neFelejsd-el!Riútt, dét mondto basu nekemErekkí,Myha maszt isz látnám, mindfolynakKűnuji...Mondto nekem, én nem tudtomMosztonig,Eiig maszt az ű tüze hogyBelim íg.Nem felejtem el szoho zenApómot,Kisike dét voltam, nekemMit mondott:Ott vagyand a mük országunk,Tudd megjúl,Ott, hul a nop minden öszteLeszentül...

Szójegyzék:

apóm = nagyapámbasu = bacsó, bácsi (öreg ember)dét = amikordzsermek = gyermekerekkí = őrökké

júro = jórakünuji = könnyeileszentül = lenyugszik, leáldozik (a Nap)mangya = mondjamaszt = mostmicissza-vala = mutatja vala, mutattamük=minem uro = nem tudok, képtelen vagyoknod = nagyriútt = rítt, sírtszoho zen = sohasemszokcor = sokszorvíny = vén

versmondó 15

Versmondó verseny SzlovéniábanSzlovéniában évről évre megrendezik a Muravidéken és aszórványban élő, a magyar nyelvet beszélő, azt ma is fon­tosnak tartó családok gyermekei számára az anyanyelvápolását és megtartását szolgáló vers- és prózamondó ver­senyt.

A Vers Évére tekintettel s József Attila 100. születés­napja tiszteletére 2005-ben csak versmondó versenyt hir­dettek.

Ezúttal a magyar határtól néhány kilométerre fekvő

Dobronak község kultúrháza fogadta be a LjubljanátólLendváig sok helyről érkezett kis versmondókat. JöttekGöntérházáról, Lendváról, Pártosfalváról s természetesenDobronakról.

Egy Ljubljanából érkezett család büszkén mondta, bárnem sokan élnek a fővárosban magyarok, de van klubjuk,rendszeresen összejárnak, s igyekeznek minden magyarrendezvényen részt venni, így aztán évente itt vannak ezena szerintük is fontos találkozón. Ők egyébkén tagjai azegyesületünknek, s izgatottan várják mindig a Versmondólap megjelenését, melyet rendszeresen megkapnak.

Az ünnepélyes megnyitó szónoka Göncz László, magais költő és a lendvai központú Magyar NemzetiségiMűvelődési Intézet igazgatója.

16 versmondó

Jó házigazdaként üdvözölte a megjelenteket, bemutattaa vendégeket, ismertette a verseny lebonyolítását, mely­nek egyébként fő szervezője évek óta Patyi Zoltán, az inté­zet munkatársa.

Péntek délután a legkisebbek, az l-5. osztályosok ver­senye zajlik. Népes mezőny az övék. Később kiderül,hogy ez a korosztály a legaktívabb.

A kötelező vers nekik érthető módon egy szabadonválasztható Weöres Sándor-mű, Mondják is lelkesen, jólértelmezve a közismert verseket. Elhangzik természetesena Kutyatár; a Bóbita táncol és a Száncsengő is. Aztán aszabadon választott versek következnek. A legtöbbenGazdag Erzsi verseit mondják.

Természetesen a nézőtéren ott ül az egész család.Nemcsak a szülők, de sok esetben a nagyszülők is, hiszenünnep ez nékik: a magyar vers, a magyar szó ünnepe, melyalkalmat teremt arra is, hogy találkozzanak másutt élő

ma$Yarokkal.Es temészetesen ott ülnek s drukkolnak a kis tanítvá­

nyaikat felkészítő pedagógusok, akik nélkül nem lehetnemegrendezni egy ilyen találkozót. Ők azok, akik kiválaszt­ják a verseket, s betanítják a gyerekeknek. Idegen nyelvikörnyezetben ez nem is olyan könnyű feladat.

Este lesz, mire sor kerül az eredrnényhirdetésre, skiosztásra kerülnek a jól megérdemelt jutalomkönyvek,köztük azok, melyeket a Magyar Versmondók Egyesületeadományozott. Jut ezekből természetesen az iskolaikönyvtáraknak is, ahol a legjobb helyen vannak, hiszen ottmindenki hozzáférhet.

Másnap, szombaton délelőtt ketült sor a felső tagozat,vagyis a 6-9. osztályos, illetve a középiskolai tanulókversengésére. Ez utóbbiak mindössze ketten voltak.

E korosztályoknak a kötelező vers, tekintettel az év­fordulóra, József Attila egy műve. A választás színes, ámnem minden esetben szerencsés.

Még az Altatót el tudtam fogadni, bár elég furcsánhangzik egy hatodikos lány szájából, hogy "Látod, elal­szik anyuka... ", ám a Balga költő, vagy Petőfi: Egy estémotthon, illetve a Szeptember végén c. verse már sem­miképp nem hangzott jól a hetedik, illetve a kilencedikosztályos tanulók szájából.

Persze tudom, itt az anyaországban, ahol versmondóverseny bőven terem, a pedagógusok is könnyebb hely­zetben vannak. Rendszeresen kapnak tanácsokat a vers­választásokkal kapcsolatban. Túl a határokon azonban, sfőleg Szlovéniában, nagyon magukra vannak utalva. Ezérta kritizáló is óvatosan adja a tanácsokat, tudván, a fő cél,a magyar nyelv ápolása, megőrzése teljesült. Kívánjuk,hogy őrizzék minél tovább azt a semmihez sem hasonlítómuravidéki magyar nyelvet, melyhez fogható azanyaorszában már sajnos nem fedezhető fel. Élmény volthallgatni a gyerekek egyike-másika ízes tájszólását.

Tudjuk, hogy Smidt István Nagykanizsáról már többéve jár át tanácsokat adni, ám ő sem juthat el mindenhová,legfeljebb Lévára. Egyébként az ő tanítványait az avatottfülű hallgató könnyedén felfedezhette, mert pontos, jólértelmezett, jól tagolt versmondás jellemezte őket.

Végső soron jól szervezett, remek két nap végén adhat­tuk át a jutalmakat a legjobbaknak, illetve a felkészítő

pedagógusoknak, bízva abban, jövőre még többen, mégjobb előadással rukkolnak elő, a maguk, szüleik, pedagó­gusaik örömére.

Popper Ferenc

XVI. Gellért Sándor Vers- és Prózamondó Verseny2005. december 2-3.

A Szatmárnémeti Szent-Györgyi Albert Társaság, aMagyar Ifjúsági Kezdeményezés, a Harag György Társu­lat, a szatmárnémeti Szentlélek plébánia a SzatmárnémetiMADISZ, az Ady Endre Társaság 2005. november 27-én,vasárnap, a Szentlélek templom Merk Mihály termében,rendezte meg a Gellért Sándor Vers- és PrózamondóVerseny megyei döntőjét.

A verseny célja az anyaország határain kívüli magyarirodalom, a népköltészet és az egyetemes magyar iro­dalom népszerűsítése a pódiumművészet ismert és kikísér­letezendő eszközeivel, anyanyelvünk ápolása, a tiszta,szép magyar beszéd iránti igény felébresztése, illetveébren tartása.

A verseny irodalmi anyaga1. Egy szabadon választott vers vagy próza a Magyar­

ország határain kívüli magyar irodalomból.2. Egy szabadon választott vers vagy próza az egyetemes

magyar irodalomból, amelybe beletartozik úgy a hatá­ron túli magyar irodalom, mint a népköltészet mindenműfaja.

Aszavalóversenyre 22 versenyző jelentkezett. A rendez­vény 10 órától Gellért Sándor sírjának megkoszorúzásávalkezdődött. Közreműködtek: Kereskényi Hajnal dramaturgés Rüsz Károly szavaló.

Aszavalóverseny 16 órakor kezdődött az Északi Szín­házban. Vasárnap reggel 9 órakor került sor a Dsida Jenő­

emléktábla megkoszorúzására, majd 10 órakor a szavaló­verseny döntőjére.

A XVI. alkalommal megrendezetett vers- és próza­mondó verseny résztvevőin kívül a megye civil szerve­zetei, egyházai és kulturális intézményei is képviseltettékmagukat. Az esemény Kereskényi Hajnal dramaturgköszöntőjével és megemlékezésével vette kezdetét, majdRüsz Károly, a szavalóverseny állandó résztvevője GellértSándor versével tisztelgett.

Nem volt könnyű dolga a zsűrinek, mikor a XVI.Gellért Sándor Vers- és Prózamondó Verseny résztvevőit

kellett pontozza, hiszen, amint azt elmondták, nagyonkiegyenlített volt a mezőny, gyenge teljesítményektől

mentes. A 23 versenyző mindegyike egyéniségként lépettszínpadra, egyedi produkciót nyújtva.

A zsűri szavazatai alapján az első helyet Zalán Barbara,nagykanizsai szavaló vihette haza, a második helyet KocsisEdit (szintén nagykanizsai szavaló) nyerte el, míg a har­madik helyet a tavalyi győztes, Jónás Csaba érte el.

A közönségszavazatok megszámlálása után kiderült,hogy a legjobbnak egy szatmárnémeti szavalót, MárkusÉva Laurát találta a nagyérdemű. Szintén ő vihette haza aSzavalók díját is.

A Szatmár.ro díját Muntán Emese kapta. A közönség­dijas Márkus Éva.

Megöltek egy legénytMagyar népballada

Megöltek egy legénytHatvan forintjáért,Bévetették a TiszábaPiros pej lováért.

Tisza bé nem vette,Partjára kitette.Arra ment egy halászlegény.Hajójába tette.

Odament az anyja,Költi, de nem hallja.Kelj fel, kelj fel, édes fiam,Gyere vélem haza!

Odament az apja,Költi, de nem hallja.Kelj föl, kelj föl, édes fiam,Gyere vélem haza!

Odament babája,Költi, meg is hallja.Kelj föl, kelj föl, édes rózsám,Borulj a vál/amra!

Csináltatsz-e nékemDiófakoporsót,Csináltatok, csináltatokMárványkőkoporsót.

Megsiratsz-e engem,Apád, anyád előtt?

Megsiratlak, megsiratlakEgész vi/ág előtt.

Hajlék, hajlék, te szegény...Román népköltészet

Hajlék, hajlék, te szegény,hej, mitévő legyek én:ha bemegyek, ha kilépek,gondok űznek, gondok tépnek.Üres a szuszék s a láda,erőm is már végét járja;se tüzelőm, se mitfözzek,havas téli napokjőnek,gondjaim is velük nőnek.

Hajlék, hajlék, rossz födél,mezítláb talál a tél;egész nyáron csak dolgoztam,mégsincsen egy árva vasam.

A szegénység kezem-lábammegkötözte nehéz lánccal,fekete bú pányvájával.Hajlék, hajlék, düledő,

nehéz minden esztendő;

adná meg a nagy Úristen,hogy az időm eljöhessennekem is szavam lehessen,amért annyit nyomorgattak,legyen végül az uraknak.Hajlék, hajlék, vályogfészkem,mióta vi/ágra jöttemsemmi jóban sem volt részem.

Fordította: Kányádi Sándor

versmondó l 7

Hölgyeim és Uraim!Kedves Versmondá-gyűlekezetl

III. Mensáros LászlóNemzetközi Vers- és Prózamondó Verseny köszöntése

2006. január 22.

Szabó Lőrinc

KülönbékeErős kísértést éreztem, hogy Önök elé állva mondókámategy úgynevezett .vendégszöveggel" kezdjem. EsterházyPéter emlékezetes művének, a Termelési regénynek az első

mondatával, amely a következőképpen hangzik: - nemtalálok szavakat. De hát nekem most illő szavakat kelltalálnom, s ez nem is esik nehezemre, hiszen olyan rokonlelkek körében vagyok, akiket az igazi szó, a költészetmágnese vonzott ide, hogy részt vegyenek egy felejt­hetetlen előadóművész, Mensáros László emléke előtt

tisztelgő versmondó versenyen.Nincsenek illúzióim persze, mert jól tudom, egy

kisebbség képviselői vagyunk ebben a szép szenvedély­ben. De erős - minőségi - kisebbség vagyunk.

Író-kritikusként és magyar könyvkiadásban tevékenykedő

szerkesztőként hallgatva az Önök műsorát, különösörömömre szolgált a versválasztásaikban megnyilvánulóváltozatosság. Úgy éreztem, hogy nem törődve a napidivatokkal (mert divatok e téren is mindig vannak), bátranválasztották azokat a verseket, amelyeket a legközelebbéreznek önmagukhoz. S amikor ennek a szuverén belső

szabadságnak sugallatára hallgattak, tagadhatatlanulMensáros László példáját és bátorítását követték, akiemlékezetes előadóestjei anyagának az összeállítása soránfütyült minden konvencióra, és kizárólag olyan verseketilletve prózai darabokat vett fel műsoraiba, amelyeket alegszorosabban a magáénak érzett, mert kifejezik az ő

világszemléletét és érzelemvilágát is - a lelke igazát.

Mert hát hogyan is tudja elmondani, mások által meg­vallani önmagát az ember? Akinek van érzéke, füle a versmás szavakkal elmondhatatlan üzenetének a meghall­gatásához, annak a számára nem szükséges bizonygatnom,hogy minden igazi vers egyszerre több időben létezik,személyhez, költőjéhez és születésének a korához, deugyanakkor időfölötti érvényű, s ebben a különös kettős­

ségben rejlik mindenkori időszerűségének rejtelmes titkaés magyarázata.

Mensáros László-díjasok 2006-banI. Domány Zoltán (Zenta) és Erdélyi Tímea (Kerepes),

II. Dudás Dorottya (Győr) és Bárnai Péter (Kecskemét),Ill. Giliczéné Komjáthy Andrea (Budapest) és Kalocsai

Kristóf (Baja).

A támogatók és szponzorok felajánlásának köszönhetően averseny díjkiosztó ünnepségén a verseny döntőjébe jutott20 versmondó közel l 800 OOO Ft értékű díjazásbanrészesült.

Mensáros László-díjas versmondók2002. Udud István, Fándly Csaba2004. Nagy Tímea, Liszi Melinda2006. Domány Zoltán, Erdélyi Tímea

18 versmondó

Ha tudtam volna régen, amitma már tudok,ha tudtam volna, hogy az életmilyen mocsok,

nem fűtyorésznék most az uccánilyen vigan:valószínűleg felkötöttemvolna magam.

Régen, mint az államok tékozlómásjiai,azt hittem, lehet a világonsegíteni,

azt hittem, szép szó vagy erőszak

ér valamits az élet, ha sokan akarjuk,megváltozik.

Minden szornyűbb, mint hittem akkor,fiatalon,de, hálistennek. egyre csökkenaz undorom,

egyre jobban birom az évekjörtelmeit,és az idő és a közöny márfertőtlenít.

Mert fátylát sorra dobta minden,egymásután,s harminchárom életem ma átlátminden szitán:

látom, sokkal több a mocsok, mintaz ifjukorsejteni bírta volna bennemvalamikor,

látom milyen rútúl becsapjákabaleket,s hogya balek azért balek, mertmást nem tehet,

s hogy az ész az érdek rimája,és hogy magátsugaras hőssé a bitang ishogy költi át,

s ha van is, kézen-közön elvészaz ideál,és hogy nem hozhat egyetértést,csak a halál, -

s mert mindez mégcsak nem is aljas,nem szomorú,a minden dolog apja valóbana háború:

úgy nézzem elszánt nyugalommal,az életet,mint reménytelen lepratábortvagy harcteret.

Ha egyszerre tudok meg mindent,hogy itt mi van,egész biztosan jelkötöttemvolna magam.

De valamit a sors, úgy látszik,akart velem:megmutatott mindent, de lassan,türelmesen :

különbékét ezért kötöttema semmivel,ezért van, hogy csinálom, amitcsinálni kell,

ezért becsülök úgy egy-egy jópillanatot,ezért van, hogy a háborúbanverset irok

s a leprások közt fűtyorészekés neveteks egyre jobban kezdem szeretniagyerekeket.

Példa kell? Szinte bármelyik versre hivatkozhatnék a teg­napi verseny során elhangzottak közül, de most csak ket­tőt említenék. Baka István Átutazoban című versét, amelyegy pályaudvari váróteremben nyüzsgő emberek víziójá­nak a megidézésére épül, majd a vége felé a versnek szinteészrevétlenül elhangzik egy kérdés: "Milyen vonatra vár­nak? / miért vajudnak és agonizálnak", s ezt a csendeskérdést éppen az teszi katartikus erejűvé, hogy mindany­nyiunkból, amikor halljuk ezt a verset, kikerülhetetlenülelőhívja a választ: az Idő vonatára várnak, amely elviszminden elevent a születéstől a halálig. A lét - mindenLét - két örök stációjáról van szó, amire kimondatlanulemlékeztet a költő verse. A költemény ilyen fajta, szívigérő sugallatát nevezte annak idején Dante a vers meta­fizikai jelentésének.

A másik példa, amire hivatkozhatom: ketten is elmondtáktegnap Szabó Lőrinc nagy versét, a múlt század harmincaséveiben keletkezett Különbékét: "azt hittem szép szó vagyerőszak / ér valamit / s az élet, ha sokan akarják, / megvál­tozik." Nincsen olyan nemzedéke a társadalomnak, amelyéletében ne melengetné magában azt a reményt, hogy azéletet, ha sokan akarjuk, szebbé, jobbá lehetne tenni. Snemzedékről nemzedékre mindig megtapasztaljuk, hogynem lehet, az élet menete nem változik meg, nem követiszívünk reményit. Ez a szomorú felismerés a költészetidőkön és korokon átívelő szociális igazsága, s a sors,

amelyre a vers később hivatkozik, éppen azt akarja aköltőktől, hogy az ilyen és hasonló, időfölötti érvényű

igazságoknak a médiuma legyen a versével.Vendégszöveggel kezdtem volna, hadd fejezzem be

azzal: .Minek a lélek fényűzése?" - kérdezte versben, egycsüggedt órán Tóth Árpád. Mire való, ha nem változikmeg tőle a világ? Hát éppen erre: villámfényű megvilá­gosodás átélésére, legalább homlokunktól fölfelé.

Domokos Mátyás

versmondó 19

II. Zsámbéki Kistérségi Szavalóverseny- A Magyar Kultúra Napja tiszteletére-

Ebben az évben második alkalommal került megrende­zésre a Zsámbéki Kistérségi Szavalóverseny, 2006. január25-én (szerdán) 14 órai kezdettel.

Részt vevő iskolák:Biatorbágyi Általános IskolaHerceghalmi Általános IskolaTelki, Általános IskolaGyermelyi Általános IskolaBocskai István Általános Iskola, PátyZsámbék, Apor Vilmos Katolikus Gyakorló ÁltalánosIskolaZsámbék, Zichy Miklós Általános Iskola

A versenyre összesen 35 versmondó érkezett, legfiatalabbversenyző első osztályos, a legidősebb pedig kilencedikesdiák volt.

A zsűri négy tagból állt: Kiss László, a Magyar Vers­mondók Egyesületének alelnöke, Mátyás Irén ZsámbékiMűvelődésiHáz igazgatója, dr. Motrocza Gyula ZsámbékNagyközség jegyzője és Debreceni Márton, a BudakesziKOMPÁN lA Színtársulat tagja.

A programot Mátyás Irén igazgató nyitotta meg.Két kategóriában versenyeztek, l-5., illetve 6-9. osztá­

lyos tanulók.Az első kategóriában II versenyző vett részt, és ebből

négyen értek el helyezést. Ezenkívül egy különdíj kerültátadásra.

Díjazottak1. Schett Yvette, Telki, Általános Iskola, 2. osztály.

Előadott mű: Zelk Zoltán: Mese a legokosabb nyúlról.Felkészítette: Karizs Krisztina.

2. Kovács Adám, Telki, Általános Iskola, 4. osztály.Előadott mű: Kányádi Sándor: Hallgat az erdő.

Felkészítette: Konecsni-Herényi Márta.3. Golyán Gábor, Zsámbék, Zichy Miklós Általános

Iskola, 3. a osztály.Előadott mű: Kiss Bálint: Somlyo György.Felkészítette: Dopita Judit (szülő).

4. Farkas Gyula, Gyermely, Általános Iskola, 4. osztály.Előadott mű: Csukás István: Sűn Balázs.Felkészítette: Végh Ilona.

Kűlondijat kapott a verseny legfiatalabb résztvevője:

Bekes Nándor, Zsámbék, Zichy Miklós Általánosiskola, l. a osztály.Előadott mű: Osváth Erzsébet: A hét ügyes tapsifüles.Felkészítette: Kollárné Emmer Judit.

A második kategóriában 24 fő vett részt, és ebből hatanértek el helyezést és 5 különdíj került kiosztásra,l. Kecseti Tímea, Biatorbágy, Általános Iskola, 8. osztály.

Előadott mű: Karinthy Frigyes: Előszó.Felkészítette: Willinger Ágnes.

l. Tálas Richárd. Biatorbágy, Általános Iskola, 7. osztály.Előadott mű: Faludy György: Október 6.Felkészitette: Willinger Ágnes.

3. Pásztor Anita, Bocskai István Általános Iskola (Páty),8. osztály.Előadott mű: Márai Sándor: Mennybál az angyal.Felkészítette: Szabó Tibor.

20 versmondó

4. Sárkány Orsolya, Biatorbágy, Általános Iskola,6. osztály.Előadott mű: Kányádi Sándor: Nyerges tető.

Felkészítette: Willinger Ágnes.5. Ország Rebeka, Biatorbágy, Általános Iskola, 6. osztály.

Előadott mű: Szabó Lőrinc: A bagoly.Felkészítette: Willinger Ágnes.

6. Tóth Monika, Biatorbágy, Általános Iskola, 8. osztály.Előadott mű: Szabó Lőrinc: Anyám dalolt.Felkészítette: Willinger Ágnes.

Kűlondijatkaptak:Kovács Kata, Bocskai István Általános Iskola, (Páty),8. osztály.Előadott mű: Kányádi Sándor: Az Isten háta mögött.Felkészítette: Szabó Tibor.Boros Bernadett, Biatorbágy, Általános Iskola,8. osztályElőadott mű: Illyés Gyula: Bartók.Felkészítette: Will inger Ágnes.Rascher Réka, Biatorbágy, Általános Iskola, 7. osztály.Előadott mű: Lévai József: Mikes.Felkészítette: Willinger Ágnes.Alföldi Anikó, Apor Vilmos Gyak. Ált. Isk. (Zsámbék),8. osztály.Előadott mű: Horváth István: Tornyot raktam.Felkészítette: Tóthné Baksa Ildikó.Csuri Klaudia, Apor Vilmos Gyak. Ált. Isk. (Zsámbék),8. osztály.Előadott mű: Petőfi Sándor: A XIX század költői.

Felkészítette: Tóthné Baksa Ildikó.

A versenyt eredményhirdetés és díjkiosztás zárta, a díjakata zsűri elnöke, Kiss László adta át. A helyezett diákokoklevelet és könyvet kaptak a szavalóversenyen elértkiváló telj esítményükért.

Az idei évben két felkészítő pedagógus is díjat kapott akiváló munkájáért:

Willinger Agnes, Biatorbágy, Általános Iskola.Karizs Krisztina, Telki, Általános Iskola.

A díjakatfelajánlották:Alex Fémbútorgyár Kft. Zsámbéki Mezőgazdasági

Szövetkezet. Zsámbéki Nyugdíjas Egyesület. Medi­contur Kft. Tomecz Kata Nyomtatványbolt.

A verseny szünetében megvendégelték a résztvevőket

egy kis süteménnyel és meleg teával.

A megvendégelést támogatta:Gastrocampus Étterem, Zsámbéki Szerelvénybolt.

Valamennyi résztvevő Emléklapot kapott a KistérségiSzavalóversenyről, ami a Magyar Kultúra Napja alkal­mából került idén is megrendezésre.

A szavalóversenyt Kiss László, a Magyar VersmondókEgyesületének alelnöke zárta be.

Vígh I1díkóművelődésszervező

" ...képeidről tanuljukminden dolgoknak új nevét, "

Szécsi Margit Kondor Bélának

Nem példa nélküli a magyar irodalomban a hármas költői

barátság - a Babits Mihály, Török Sophie, Szabó Lőrinc

alkotta hármasra gondolok -, de ami Kondor Bélát, SzécsiMargitot és Nagy Lászlót összekötötte, több volt, mintbarátság. Kondor és Szécsi, .földik" lévén, szinte testvériszeretettel viseltettek egymás iránt. A költő házaspár oda­figyelő segítségével születtek Kondor versei, de a képző­

művészetben is megtalálták a közös érdeklődést a közösviláglátás alapján.

Kondor Béla születésének 75. évfordulója alkalmából aróla elnevezett Közösségi Ház, Budapesten, a XVIII. kerü­letben, méltó megemlékezést rendezett. Az országos vers­és prózamondó versenyre néhányan a határokon túlról isérkeztek, megerősítve azt a hitemet, hogy egyek vagyunka szellemi örökségben.

A szépszámú jelentkező lehetővé tette, hogy két for­dulóban hallgathassuk meg a versmondókat.

A zsűri a versválasztást, a művészi megvalósítást és abeszédkészséget pontozta, e három összetevő adta meg avégső sorrendet. Természetesen a szubjektivizmust nemlehet teljesen kizárni, de a fő szempontok megadásával alehető legobjektívebb vélemény alakulhat ki. A hallgató­ság tapsának ereje egy-egy produkció után és a zsűri

véleménye szinte mindig megegyezett.

A legtöbben Szécsi Margit költészetéből válogattak, és alegkevesebben Kondor Béla versei közül szemelgettek.Kondor költészete még mindig nem olyan ismert, mintamilyet megérdemelne, de az ilyen rendezvények is segí­tenek abban, hogyaversszeretők leemeljék a polcról aköteteit.

Néhány, még jelen lévő általános hibáról szólnom kell.A sikeres megmutatkozás alapja a jó versválasztás. Nemelég az, ha csak tetszik a vers, tudnom kell azt is, hogya képességeim mit tesznek lehetővé. A dinamikai éshangszínváltás, a fokozás, a hangerő, a hangsúly, a hang­lejtés és a központozás megelevenítése: mind-mind segítő

eszközeink, hogy úgy tudjuk megszólaltatni a művet,

ahogyan az a lelkünkben zeng, és a hallgatónak is a legtel­jesebb élményt adja.

Nagy László egyik nagy opuszának részletét megszó­laltató versenyzőben volt elég tűz és szenvedély, szép pil­lanatokat mutatott fel, de az egészet még nem tudja össze­fogni, nem szólal meg a nagyzenekari mű. A legtöbb vers­mondónál a felfokozott érzelmi állapot miatt rossz helyrekerültek a hangsúlyok. Itt jegyzem meg, hogy még mindiggyakori hiba a szerzők keresztnevének hangsúlyozása, ésvan még néhány félreértés a hangsúlyozással kapcsolat­ban. Muszáj újra és újra leszögezni, hogy mindig a mon­dat értelme és a szövegkörnyezet határozza meg a hang­súlyozást. Ez alól csak akkor van kivétel, ha rendkívülielőadói (művészi) hatást akarok elérni, de nem öncélúan.

versmondó 21

Fehér Ildikóa Szinház- és Filmművészeti Egyetem

tanára

A zsűri döntésében is megmutatkozott az életkorimegosztás, körülbelül 2/3-1/3 arányban voltak a fiatalabbés az érettebb versmondók.

Nemes gesztus volt Nagy Andrástól, a zsűri elnökétől,

hogy minden versmondót megajándékozott Szécsi Margitegyik szép kivitelű kötetével, A csillagos Golgotával.

Különdíjban részesültek:

Grassl Ferdinánd (Komarno),

Jlka Adrian (Gabiokovo),

Simonyi Lili (Bácsfeketehegy).

A lovak, a lovak, a falovakhova néznek a falovaka holdasak meg a csillagosaka bíborfeketék meg az aranyosaka jázminfehérek meg a tulipirosaka vigyoriak meg a haragosaka precizek meg adarabosaka lakkozott sárkány-mosolyúaka vasszürke vérmes-szomorúaka baltafejűek a kosorruakForog az ég és forog a napforog a látó és forog a vakforog a csillagos világforog a kerékfogd be a száds a lovak, a lovak, a falovakhova néznek a falovaka csikófogúak meg az agyarasakafelálló sörény-tarajosaka lecsurgó sörénytől ragacsosaka hólyagzófestéktől ripacsosaka jancsiszöges nyereggel takarosaka texasiak meg a magyarosaka fagombás tomporú varasodóka zöldelő hasaljú mohosodókaz üzekedők a korosodóka soha meg nem hasasodók­Forog az ég és forog a napforog a látó és forog a vakforog a csillagos világforog a kerék fogd be a száds a lovak, a lovak, afalovakhova néznek a falovaka csillagok útján ügetők

a körpályán sehova-sietők

az előre-hátra libegők

a szerelmi ritmusba vihetők

a július poklában lihegők

a zúzmarás sátrakban pihegők

fehérek mint az emberiségfeketék mint az emberiségpirosak mint az emberiségfestettek mint az emberiségaz új lovaggal szaladókaz örök váltást fogadákaz üres kéjjel haladóka teremtmények, a tahóka hűlő naprendszer fiaivágtató bolygó-lovai ­Forog az ég és forog a napforog a látó és forog a vakBolond, bukó, süket világ!Faangyal fújja trombitád.

Szécsi Margit

Hova néznek a falovak

Dudás Dorottya (Budapest),Wahl László (Budapest),

Nagyhegyesi Zoltán (Kecskemét),

SzűcsnéBaráth Zsófia (Budapest),Antal Szabina (Abda).

ll. helyezett:

Ill. helyezett:

l. helyezett:

Általános hibaként említhetem, hogy kevesen tudtak vagymertek élni a szatirikus hang megmutatásával, és még ke­vesebben a játékossággal, pedig Kondomál, de még in­kább Szécsi Margitnál gyakran előfordul, hogy bonyolult,szerteágazó gondolatot egy fricskával tesz még élettelib­bé. Szécsi Margit Imák című vers ére gondolok, amellyelKondor emlékének adózott:

"a spinkulák, Samu, a spinkulák,akik a kegyed képeinsöpörödött szárnnyal, de nagy seggel röpülnióhajtanának... "

Köszönöm a szervezőknek odaadó munkájukat. Még arrais kiterjedt a figyelmük, hogy az évforduló alkalmából akét költő szobrát, akik a kerület szülöttei, közösen meg­koszorúzzuk. A megemlékezést Kiss László, a NKÖMvezető főtanácsosa tartotta.

Tudom én, ahhoz, hogy valaki bátran használja a vers­mondás lehetséges eszközeit, sok gyakorlásra van szük­ség. Ezt a felnőttebb és a szépkorú versenyzőkmár tudják,és közülük néhányan sikerrel is alkalmazták ezeket a tech­nikákat.

Külön szeretnék szólni a legidősebb versenyzőkről: jólválasztották ki az előadandó verseket, nem akartak többeklenni, mint amit éppen éreztek, de a szöveghűségre jobbankell figyelni. Csodálatos dolog, hogy van erejük, ener­giájuk a költészettel foglalkozni, és még az utazás fáradal­mait is vállalják.

Lassan harminc éve élnek bennem Szécsi Margit sorai,sokszor adtak erőt, amikor összekuszálódtak a dolgokkörülöttem.

Margittal együtt: "Hiszem, hogy az emberiségnek nemmindegy poézissel él, vagy pénzcsinálta muzsikával. S hanem is hihetném s ha nem is kötelezne rá senki, akkor setudnék mást tenni. Álmodni teljes erővel és munkálniálmaimat."

22 versmondó

Nagy LászlóVers- és Prözamondó-találkozó

Az ajkai Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidőközpont

és a Nagy László Szellemi Öröksége Alapítvány2006-ban is megrendezi az országos

NAGY LASZLO VERS-ÉS PRÓZAMONDÓ-TALÁLKOZÓT.

Időpont: április 29-30., de. 10 órai kezdettel.Szombaton lesznek az elődöntők, vasárnap a döntők.

Helyszin:Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidőközpont

8400 Ajka, Szabadság tér 13.

Nevezni két Nagy László-vers, -próza vagy -műfordítás

és két szabadon választott magyar mű megjelölésével lehet.

Korcsoportok:5-6. osztályos tanulók / L • 7-8. osztályos tanulók / II.

középiskolások / III. • felnőttek / IV.

Jelentkezési határidő: 2006. április 12.

A találkozóról a (06-88) 211-745-ös telefononad részletes tájékoztatást

az ajkai Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidőközpont

ajkavkszk@ajkanet.hu

A döntő helyezettjei értékes díjazásban részesűlnek.

Nagy László

Télen sírtál

Télen sírtál fekete liliom,torkodigfelért a hó.

Aranyfoltos pázsiton. liliom.hajladozni ugye jól

Tünemények előttedjátszanak:fény s levelek sűrűi,

sárgarigó szárny ha föllebeg:delelő nap átsüti.

Alkonyatkor öldöklő angyaloktáncolnak a tűzfalon.

Alkonyatkor bujj hozzám, liliom.vállam árnya: nyugalom.

Versenyfelhívás

V Országos Egyetemi-főiskolaiVersmondó Konferenciáraés Versenyre

A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kara és a Magyar VersmondókEgyesülete versmondó versenyt és konferenciát hirdet a felsőoktatásban tanuló fiatalok részére.

A versenyzőknek két művel kell készűlniük, az alábbi témákból:1. Napjaink magyar költészete (1945-2005).

2. A magyar líra.A választott művek időtartama nem haladhatja meg az 5 percet.

A konferencia és verseny időpontja: 2006. április 28-29.

Helye:NYME Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kar, 9022 Győr, Liszt Ferenc u. 42.

Jelentkezési határidő: 2006. március 31.

Intézményi karonként két hallgató jelentkezését várjuk a mellékelt jelentkezési lapon vagy levélben,név, egyetem/főiskola (kar), levelezési cím, telefonszám feltűntetésével.

Jelentkezés: Németh András, MVE Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete títkáránál,címe: 9027 Győr, Ipar u. 20.• Telefon: (96) 3 ll-325.• E-maiI: gartainemeth@axelero.hu

További információ a jelentkezési lapon, bővebb felvilágosítás a fenti címen kérhető.

Információk: www.atif.hu; www.vers.hu

versmondó 23

Felhívás

" Gömbre írt szivárvány ­egykor az valék:

Isten szalmaszálánszalmabuborék"

Buda Ferenc

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Forrás Kiadója,Katona József Megyei Könyvtára és Közművelődési Intézete

a Magyar Versmondók Egyesülete szakmai támogatásával országos szavalóversenyt hirdet

Buda Ferenc Kossuth-díjas költő 70. születésnapjaalkalmából.

l. A versenyre amatőr versmondók jelentkezését várjuk, akik betöltötték 14. életévüket,és befejezték általános iskolai tanulmányaikat.

2. A jelentkezők három szabadon választott Buda Ferenc-verssel nevezhetnek.

Ezek közül a zsűri a verseny folyamán az egyik általa kijelölt verset hallgatja meg.A verseny döntőjét két területi válogató előzi meg.

A nyugat-magyarországi régió elődöntőjének helyszíne: Veszprém, Megyei Könyvtár.Időpontja: 2006. szeptember 17. (vasárnap).

A kelet-magyarországi elődöntő helyszíne: Kecskemét, Katona József Megyei Könyvtár.Időpontja: 2006. szeptember 22. (péntek).

Az országos döntő helyszíne: Kecskemét, Katona JózsefMegyei Könyvtár.Időpontja: 2006. november 3.

A döntő első három helyezettjének jutalma: közös hétvége a Duna menti Veránka szigetén teljes ellátással,neves irodalmárok társaságában. Ezenkívül értékes könyvajándékok és művészeti alkotások várnak a szavalókra.

További információ és jelentkezési lap kérhető:

BKMÖ Közművelődési Szakmai Tanácsadó és Szolgáltató Intézete,Petőfi Sándor László, Kecskemét, Katona József tér 8.,

tel.: 76/481-321 • e-maii: hirlevel@bacskultura.koznet.hu.http://www.bacskultura.koznet.hu/rendezv/budaferenc.html.

Nevezési határidő: 2006. május IS. - a fenti címre • Kecskemét, 2006. április II.

"ÖRÖK PÓDIUMON"4. VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENY

Pintér Tibor emlékére

2006. október 14-én, Veszprémben

Rendezők: a Veszprém Városi Művelődési Központ és a Magyar Versmondók Egyesülete.

A verseny célja: Pintér Tibor, az országszerte ismert előadóművész, rendező, népművelő életének 72. évében,1999. október l5-én hunyt el. Egész munkásságát a vers, az irodalom népszerűsítésének szentelte.

Az elismert szakember művészeti vezetőként, zsűrizései során, valamint módszertani írásaival is sokat tett azért,hogy a különböző korosztályokból minél többen vállalkozzanak az írók-költők üzenetének megszólaltatására.

Emlékét, szellemi örökségét megőrizni hívjuk immár negyedik alkalommal a versenyzőket Veszprémbe,ahol Pintér Tibor élt és dolgozott.

A nevezés Jeltételei: A versenyzőknek a teljes magyar irodalomból szabadon választva háromverssel vagy prózával (közülük egy ma élő szerző) kell készülniük.

A verseny résztvevői:

I. kategória: 5-8. osztályos diákok. II. kategória: 9-12. osztályos középiskolások e

III. kategória: felnőttek. lY. kategória: szépkorúak (60 év felettiek).

A zsűri döntése alapján a korcsoportok legjobbjai díjazásban részesülnek.

Jelentkezés: a név, életkor, foglalkozás, lakcím, telefonszám és a választott művek közlésével2006. szeptember 20-ig a verseny helyszínén: Városi Művelődési Központ - Ferencz Zsuzsanna,

8200 Veszprém, Dózsa Gy. u. 2.• Telefon: (88) 404-549 • Fax: (88) 429-693 • e-maiI: fer.zsuzsa@freemail.hu.Nevezési dij: 1000 Ft (csak a Magyarországon élőknek!)

24 versmondó

8. Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztiválBudapest-Berlin 2006

A Magyar Versmondók Egyesülete

az Északkelet-magyarországi RegionálisVersmondó Egyesületés a Budapesti és Közép-magyarországiVersmondó Egyesület szervezésében

meghirdeti

a 8. Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztiválszínpadi versenykategóriáit.

Pódiumművészeti szemle és minősítő fesztivál külföldlvendégszerepléssel!A Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál Közép-Európalegnagyobb költészeti és pódiumművészeti seregszemléje,ahol a vers valamennyi írott és színpadi formája bemu­tatkozik. Az egyhetes versenysorozaton hivatásos és nemhivatásos versmondók, színészek és előadóművészek atévéképernyőn, külön kategóriában mérhetik össze tudá­sukat, tehetségüket.

A versenyek felmenő rendszerűek, az első öt naponversenyzők közül a legjobbak továbbjutnak a döntőre.

A versenyprogramok közönség előtt zajlanak, bizonyoselőadások a fesztiválprogramban is helyet kapnak. AKaleidoszkóp minősítő fesztivál: a Magyar Szín-JátékosSzövetség a produkciókat és az előadókat kérésükreminősíti. A zsűri pódiumművészeti szemlét tart a fesz­tiválon: a Magyar Versmondók Egyesülete főlvállalja alegjobb előadások népszerűsítését, kiajánlását. A 4 millióforint összdíjazású versenyek legjobbjait a rangosKaleidoszkóp-díjak mellett külföldi vendégszereplés válja.

A fesztivál időpontja: 2006. október 7-14.A versenyek helyszíne: Merlin Színház, Budapest

SZÍNPADI VERSENYKATEGÓRIÁK

Klasszikus és Kortárs Versmondó Szalon

Nevezhet minden, 12. életévét betöltött, nem hivatásosversmondó, két verssel, melyek közül az egyik a felsoroltévfordulós klasszikusok valamelyikének egy költeménye,a másik egy szabadon választott kortárs költő verse (aján­lott kortársak listája a VersFesztivál honlapján, segéd­anyagok címen).

Választható évfordulós klasszikus költők:

Kosztolányi Dezső, Kondor Béla, Pilinszky János, ZelkZoltán, Ratkó József, Vas István, Nemes Nagy Ágnes.

VersZenei Fesztivál

Énekelt és megzenésített versek versenye

Bármely (szabadon választott) énekelt vagy megzenésítettvers, zenekari kísérettel vagy anélkül. A dalok száma azelődöntőkön nincs korlátozva. Hivatásos és nem hivatásoselőadók, zenekarok, együttesek is versenyezhetnek.

Megfelelő létszámú jelentkező esetében önálló kategó­riában indulnak a Tinódi Lantos Sebestyén műveit feldol­gozó vagy a műfajnak megfelelő egyéb repertoárral indulóelőadók, valamint az utcazenei együttesek és előadók.

versmondó 25

Kosztolányi Dezső

Tavaszelő

Maradj, maradj, bús téli alkony,ne vond még vissza sugarad!Ha lábadozva elsötétülsz,szerelmes szívem megszakad.

A lég oly enyhe, olyfuvalmas,a nap vígan bukik elő,

tavaszruhában andalog máraz álmodó járó-kelő.

A síma, langyos fuvalomrakinyílanak az ablakok.a halk, búcsúzó sárga fénybensok régi utca s ház ragyog.

Száz édes emlék ébred újra:a drága múlt, az ifjuság,gyermekszerelmünk, szűzi álmunk,a lázas és dicső tusák.

Mind búsan elmerengve járunk,szivünk sok emléktőlnehéz;ami szemünkbe forr s cikázik,a sejtelem ködébe vész.

A jég ropog, s alóla zúgvaezüst kacajjal jő a víz,tavasz lesz, úgy mint régen egykor,s e szó a múlt honába visz.

Szemünk meredt, a múltba réved,ragyog a kék-sugáros ég,a sárga hóvizen lebegveszétpattan egy-egy búborék.

A szél fú s érzi méla lelkünk,a kikelet fuvalma az...És nézzük összetett kezekkel,hogy érkezik meg a tavasz.

Pódiumi Estek FesztiváljaA Fesztiváligazgatóság külön kategóriákat hirdet hi­vatásos és nem hivatásos versmon dók, szinjátszák ésművészek számára.

Nem hivatásos művészek nevezhetnek az alábbikategóriákban:

Előadóest

l-2 szereplős, melynek repertoárjában többnyire magyarversek vagy prózák szerepelnek (maximum 40 percben).

Monodrámamaximum 30 percben.

Performanceegy- vagy többszereplős, többnyire versekre és prózákraépülő, rendhagyó előadás (maximum 30 percben).

Mozgásszínházi előadás

versekre vagy prózákra épülő koreográfia (maximum 30percben).

Műhelyprodukciók

nyári táborokban, szemináriumokban, műhelyekben

készült vers- vagy prózaprodukciók, előadások (maximum30 percben).

26 versmondó

Emlékestekversösszeállítások, drámajátékok Bartók Béla 125. szüle­tési évfordulója, vagy az 1956-os forradalom és szabad­ságharc évfordulója kapcsán (maximum 30 percben).

Utcaszínházi előadásokkocsmadarabok, nepi vagy népies játékok, pajzán előadá­

sok (maximum 30 percben).

Monológok, színdarabrészletek, egypercesek, egyébprozódiák színpadra adaptálvaA pódiumi estek fesztiválján egyetlen előadás sem halad­hatja meg a 40 perces időtartamot, egyéni prózai produk­ciókban, a monológok kategóriájában formától függet­lenül az öt percet.

Kalliopé SzínpadaNem hivatásos előadók és társulatok esetében az elmúlt évlegjobb produkcióit a Magyar Versmondók Egyesülete ésa Magyar Szín-Játékos Szövetség meghívja versenyezni.Kategóriájuk neve: Kalliopé Színpada

Hivatásos művészek nevezhetnek az alábbi kategó­riákban:

Előadóest

l-2 szereplős, melynek repertoárjában többnyire magyarversek vagy prózák szerepelnek.

Monodrámaegy- vagy többszereplős, többnyire versekre és prózákraépülő, rendhagyó előadás.

Performanceegy- vagy többszereplős, többnyire versekre és prózákraépülő, rendhagyó előadás.

Hivatásos előadónak tekintjük azokat a művészeket, akik:

• a Színház- és Filmművészeti Egyetem prózai vagymusicalszínész szakán végeztek,

• akik közép- vagy felsőfokú vers- és prózamondó,illetve előadóművész képesítéssel rendelkeznek,

• valamint azokat, akik ugyan a fenti feltételeken kívülesnek, de legalább egy évtizede bizonyíthatóanhivatásszerűen foglalkoznak vers- és prózamondás­sal (színházakban, televízióban, rádióban, önállóesteken vagy egyéb fellépéseken).

A VersFesztiválról televíziós és rádiós felvétel készül, adöntőbe jutottak előadását a Magyar Rádió rögzíti. A ran­gos Kaleidoszkóp-díjak mellett a legjobbakat külfóldivendégszerepléssel, irodalmi utazásokkal, képzőművé­

szeti alkotásokkal, folyóirat-előfizetésekkel, könyvjutal­makkal és szakmai továbbképzésekkel jutalmazzuk.

A Kaleidoszkóp VersFesztivál saját honlapja interaktívmódon, közvetítéssel, segédanyagokkal, fórummal, élő

beszélgetésekkel segíti a versenyzőket a felkészülésben,és minden információt, programot naprakészen tartalmaz.Az irodalmi terasz címe: www.versfesztival.hu.

Vas István

Pesti elégia

Micsoda város! Mocsokkal vastagon loccsan a sár.A gyász bíborát latyakkal igyekszik befedni február.Az ólmos esővel szüntelen szaporodva szemét szitál.

Koromtól feketéllnek erjedve a hókupacok.Fölsebzett, csonkított teste a lucsokba belevacogA Városnak. amellyel a sárban is egy vagyok.

A Körút sebeit mint rossz hadivatta borítja a köd.A Royal, az Emke mégfekete, üszkös - már nem jUstölög.A New York új villanya vibrál a tátogó romok között.

A Városnak. melya városölő éghajlatot kiállta,Tápászkodik, kigyúllad meggyötört léhasága,Nem fit/lad bele most sem a malteros, terjedő sárba.

Tíz óra. Az élet villanya vibrál még - nem sokáig.A csüggedés gyámoltalanul berúgva a sárba okádik.Gyér gépkocsizaj rebbenti Pest gubbasztó éjszakáit.

De micsoda hangok szálltak a Város utcáin át!Sosevolt remény hallatta itt fiatal fűttyszavát,S szikráztatta föl érveit a végső tisztaság.

Emlékszikfényeire még egymásra villanó szemünk­Ugye, szegény barátaim, mi mindenre emlékezünk?A Város kihagyó kőszive együtt dobog velünk.

Kihagy a Város kőszíve, de meg nem áll soha,S ha minden kövét lerontaná a Végzet valaha,Az Időben épül újra föl, mert van hozzá joga.

Mert nem a kövei teszik, traverzei, falai,Ha százszor leromboltatik, megmarad annak, ami:Meg tudta örök életét a Haláltól váltani.

A Váras megváltotta magát és meg tudott váltani engem:Ott úsznak minden bűneim a februári szennyben.Meglett a nagy Feloldozás, aföldön, a jelenben.

S kihull szívemből a kárhozat, a magányos bélyegű bánat:A Város megváltotta magát és megváltott magának.Sebeiből felém ragyog a nem remélt bocsánat.

Kihúnyt már minden villany és dereng a ködben a hit:Tudom, valahogy, valahol majd beszámittatik,Hogy itt éltem és egyszer sem akartam élni máshol, csak itt.

A fesztivál fővédnöke:Bella István Kossuth-díjas költő

Társadalmi fővédnök:Demszky Gábor, Budapest főpolgánnestere

Fesztiváligazgató:Lutter Imre előadóművész, a Magyar VersmondókEgyesűleténekkreatív alelnöke

Jelentkezési határidő: 2006. szeptember 10.

Jelentkezési díj: 2500 Ft/fő/kategória.

Ajelentkezési díj tartalmazza a szállást.

Jelentkezési cím:Káelné Kovács RitaMiskolci Egyetem Uni-Hotel3515 Miskolc-Egyetemváros, E/O. ép.vagy elektronikusan.

Nem hivatásos versenyzők

a jelentkezo@versfesztival.hu címen(a jelentkezési lap letölthető vagy automatikusan bekűld­

hető a VersFesztívál honlapján).

Hivatásos művészek versenyérea versenyzo@versfesztival.hu címen(a jelentkezési lap letölthető vagy automatikusan beküld­hető a VersFesztivál honlapján).

További információ: 06 (30) 211-9687"Térjen, térj be egy versre!"

versmondó 27

A Magyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete2006. évben is megrendezi

IX. Intenzív, bentlakásos, nyári versmondó szaktáborátáltalános és középiskolás tanulók részére.

A táborba olyan, általános és kőzépiskolás fiatalokatvárunk (alsó korhatár 9 év), akik elkötelezettséget éreznekaz irodalom, ezen belül is a versmondás iránt.

A táborban Ichetőség nyílik szakmai fogások, a vers­mondás elméleti és gyakorlati tudnivalóinak elsajátítására,gyakorlására; hangképzésre, beszédtechnikai alapok el­sajátítására, gyakorlására. A szakmai munka mellctt kikap­csolódásra, pihenésre is adódik minimális lehetőség.

A tábor időpontja: 2006. június 19-24-ig.

Helyszín: Csoma, Alapfokú Néptánciskola.

Részvételi díj: 18OOO Ft/fő. (A részvételi díjat a küldő

szerv - iskola, intézmény, társadalmi szervezet - is vállal­hatja. Egyesületünk erről számlát ad.)

Elhelyezés: Csoma, Szilágyi Erzsébet Leánykollégium,4 ágyas szobákban.

Étkezés: a részvételi díj fejében: reggeli, ebéd, vacsora.

Jelentkezni lehet: név, pontos lakcím (irányítószám isl),életkor, telefonszám, iskola neve, címe - 14 éven alattiakesetében szülői hozzájárulás -, a küldő intézmény (iskola),a jelentkező aláírása.

Jelentkezési határidő: 2006. június 5.

Jelentkezni az Egyesület címén - Magyar VcrsmondókEgyesülete Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete -,9022 Győr, Czuczor G. u. 17. lehet. Információ kérhető

Németh András titkártól: 9027 Győr, Ipar u. 20. Il. 9.Telefon: 96/311-325.

A jelentkezési határidő lejártát követően visszaigazolástküldünk, amiben részletes programot és a befizetésre szol­gáló esekket is mellékelünk.

Minden versmondó barátunk jelentkezését várjuk!

BAJAI VERSMŰVÉSZETISZEMINÁRIUMIgazi közösség.Kipróbált csapat.Elísmert szakemberek.Komplex pódiumművészetiképzés.Darabbemutató.Hatalmas bulík...

"Két test, egy lélek ... "Örkény idézi a közhely t, nálunk is aktuális. Baja, a VersekSzigete, két test: egy igazi közösségi tábor, nevezzüknevén, Bajai VersművészetiSzeminárium, és egy meg­állás nélküli szakmai kurzus, a Szín- és Előadóművész­

felkészítő Műhely. Egy lélek: a Magyar VersmondókEgyesülete, ami a szakmai és anyagi hátteret biztosítja.

Bajai Versművészeti Szeminárium2006-ban együttműködésben a Magyar Szín-JátékosSzövetséggel!

Idén már európai színvonalú közösségi térben, biztonsá­gos, őrzött szállással, a festői szépségű Sugovica partján, aBajai Ifjúsági Táborban.(Baja, Petőfi Sziget 5.)

Népszerű költők, írók, színészek, előadóművészek, ismerttelevíziós személyiségek társaságában!

28 versmondó

Kik ők?

Galkó Balázs, Ráckevei Anna, Bács Ferenc, KinizsiOttó, Bella István, Buda Ferenc, O. Szabó István, PappJános, Gabnai Katalin, Béky István, a sort még hosszanfolytathatnánk.

Idén biztosan velünk lesz:Bartók László előadóművész, az MVE elnöke,Kárász Eszter színművész,drámapedagógus,Kiss László rendező, a Versmondó főszerkesztője,

Pataki András rendező, a Forrás Színház igazgatója,Gabnai Katalin, a Színház- és Filmművészeti Egyetemdrámapedagógia-tanára,

Nagy András László rendező, a Magyar Szín-JátékosSzövetség elnöke,Turczi István költő, a Parnasszus főszerkesztője, a PenKlub alelnöke,Zámbori Soma színművész, a Budapesti Kamaraszínháztagja,és Lutter Imre, a szeminárium vezetője, előadóművész,

az MVE kreatív alelnöke.

Lesz minden, amire egy színészpalánta vágyik. Rend­hagyó pódiumi est, közös darab, halászléparti. .. Akikszeretnének megismerkedni a színészvilággal, tanulniakarnak a mai sztároktól, a versek között, egy igazi

közösségben keresik az utat, azok kezdhetnek pakolni.Mert nekik van ez a tábor.

Lehetőség van egyéni foglalkozásokra is, valamennyiszakemberrel.

A tíznapos Versművészeti Szeminárium2006. július 20-tól 29-ig tart.

Nálunk elsajátíthatod a szakmai fogásokat:lehetőséged van hangképzést, beszédtechnikát, színpadimozgást tanulni,szituációs feladatokban, bizalomjátékokban vehetsz részt,helyzetgyakorlatokban próbálhatod ki magad,a színészmesterség alapvető szabályait ismerheted meg.

Az elismert szakemberek által vezetett versszeminá­rium hasznos felkészítést nyújt a különféle versmondóversenyeken és találkozókon történő szereplésekhez.

A Szeminárium végén az alkalmi társulatok darab­bemutatót tartanak!A diákokból alkalmi társulatok szerveződnek, amelyek akurzusok végén önálló előadássallepik meg a közönséget,nyáresti szabadtéri előadás-sorozat keretében. A legjob­ban produkáló táborozók ingyenes részvételt nyernek azország legnagyobb verstalálkozójára, az október végiKaleidoszkóp VersFesztiváira (www.versfesztival.hu).Mindemellett a VersRádió az előadásokat közvetíti, a vers­mondókkal interjút készít!

Részvételi díj: 38 OOO Ft/fő, amely tartalmazza a teljesétkezést, a szállást és a foglalkozások díjait!

Kedvezmények: A Magyar Versmondók Egyesülete tag­jainak 2000 Ft kedvezmény (akik igazoltan befizetik azegyesületi tagdíjat a jelentkezési határidőig).

Tavalyi résztvevőknek 5000 Ft kedvezmény!

Mindkét bajai táborba jelentkezőknek (Versművészeti

Szeminárium, Színész- és Előadóművész-felkészítő

Műhely) 8000 Ft kedvezmény!

A költségeket az iskolák átvállalhatják!

Jelentkezni lehet:Pintér Julianna, Kecskeméti Kisfaludy Könyvtár,6000 Kecskemét, Árpád krt. 4.Információ: 06 (76) 505-491.

Jelentkezési határidő: 2006. július 5.

Kérjük, a két bajai tábor és az egységes jelentkezési lapmiatt pontosan jelöljék meg a tábor nevét és időpontját

a jelentkezésnél!

Jelentkezési feltételekA jelentkezéseket 15OOO Ft előleg befizetése után fogad­juk el, amelyet legkésőbb a jelentkezési határidőig be kellfizetni.A táborozóknak a tábor kezdetéig a teljes összeget be kellfizetniük, amelyet a helyszínre érkezéskor igazolni kell.A részvételi díj egy összegben is befizethető a jelentkezésihatáridőig.

Számlaszámunk:Magyar Versmondók EgyesületeOTP Bank Rt. 11708001-20366591.(Lemondás esetén az előleget nincs lehetőségünk vissza­téríteni.)

További információ és jelentkezési lap:a Vers Oldalán - www.vers.hu (Műhelyek, táborok link).

Ízelítő az elmúlt évi Versművészeti Szemináriumból:a Versmondó folyóiratban (www.versmondo.hu).

SZÍNÉSZ- ÉS ELŐADÓMŰVÉSZ-FELKÉSZÍTŐ MŰHELY

A Magyar Versmondók Egyesülete másfél hetes intenzívkurzust hirdet azon 16 év fölötti fiataloknak, akik a szín­házat vagy a pódiumművészetet leendő hivatásuknaktekintik, színésznek vagy előadóművésznek készülnek.

Idén először a Magyar Szín-Játékos Szövetséggel közösen!

SzínészképzésA színházművészet, a színpadi beszéd és mozgás, a ren­dezés és a dramaturgia mentén a Színház- és Film­művészeti Egyetem színész szakának felvételi vizsgájárakészít fól.

Előadóművész-képzés

A pódiumművészet, a versrendezés, az előadóestek

készítésének, érzelmi és technikai hátterének megismeréseés elsajátítása révén a közeljövőben rendezendő előadó­

művészi vizsga gyakorlati oldalára készít föl.

Miért éri meg?Mert a Magyar Versmondók Egyesülete az előadó­

művész-vizsga letéteményese ...

Mert a Magyar Szín-Játékos Szövetség minősítőrend­

szerében szinész-vizsgaelőadásokat szervez ...

Mert közeledik a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amely a2006. évben is minősítő fesztiválként működik

(www.versfesztival.hu)!

Mert mindehhez saját pódiumi ested is elkészül aműhelyben!

Mert a legjobb szakemberek egyénileg foglalkoznak arésztvevőkkel!

Mert a VersRádió a legsikeresebb előadásokat köz­vetíti!

2006. július 30-tól augusztus 7-ig.

versmondó 29

Weöres Sándor

Rózsa, rózsa rengetegRészlet a Rongyszőnyeg c. ciklusból

Rózsa, rózsa, rengeteg,lányok, lepkék, fellegek,lányok, lepkék, fellegek,illanó könny, permeteg.

Lángoló menny, alkonyat,csupa vér az ajakad,csupa vér az ajakad.ha csokollak, védd magad.

Minden árad, fut, remeg,rádnéz, aztán ellebeg,rádnéz, aztán ellebeg,csak az Isten érti meg.

Messze libben a hajad,nevetésed ittmarad,nevetésed ittmarad,mint kendőd a szék alatt.

Rózsa, rózsa, rengeteg,lányok, lepkék, fellegek,lányok, lepkék, fellegek,illanó könny, permeteg.

Szaktanárok:Solténszky Tibor rendező,dramaturg, a Rádió Színházigazgatója,Bartók László előadóművész, az MVE elnöke,Kinizsi Ottó színész, a Barátok közt sztárja,Kiss László versrendező, a Versmondó főszerkesztője,

Pataki András rendező, a Forrás Színház igazgatójaés Lutter Imre, a műhely vezetője, előadóművész, azMVE kreatív alelnöke.

A műhelyben valamennyi hallgató saját, színpadképeselőadóestet, jelenetet vagy kísérleti darabot készít, ame­lyet a záró előadáson közönség előtt mutathat be!

Hidd el, hogy meg tudod csinálni!Az elmúlt években 4 növendékünket vették fel a Szinház- ésFilmművészeti Egyetemre, nyolcan színházak vagy szín­házi stúdiók tagjai! Innen indult Kinizsi Ottó, ZámboriSoma, Hujber Ferenc, Horváth Kálmán, Kárász Eszter ésLutter Imre is!

Helyszín: európai színvonalú közösségi térben, biztonsá­gos, őrzött szállással, a festői szépségű Sugovica partján, aBajai Ifjúsági Táborban (Baja, Petőfi Sziget 5.).

Részvételi díj: 49 OOO Ft/fő, amely tartalmazza a teljesétkezést, a szállást és a szakmai felkészítést (az iskolák aköltséget átvállalhatják!).

Kedvezmények: A Magyar Versmondók Egyesülete tag­jainak 2000 Ft kedvezmény (akik igazoltan bejizetik azegyesületi tagdíjat a jelentkezési határidőig).

30 versmondó

Mindkét bajai táborba jelentkezőknek (Versművészeti

Szeminárium, Színész- és Előadóművész-jelkészítő Mű­

hely) 8000 Ft kedvezmény!

A költségeket az iskolák átvállalhatják!

Jelentkezni lehet:Pintér Julianna, Kecskeméti Kisfaludy Könyvtár,6000 Kecskemét, Árpád krt. 4.Információ: 06 (76) 505-491.

Jelentkezési határidő: 2006. július W.

Kérjük, a két bajai tábor és az egységes jelentkezési lapmiatt pontosan jelöljék meg a tábor nevét és időpontját ajelentkezésnél!

Jelentkezési feltételekA jelentkezéseket 15 OOO Ft előleg befizetése után fogad­juk el, amelyet legkésőbb a jelentkezési határidőig be kellfizetni.

A táborozó knak a tábor kezdetéig a teljes összeget bekell fizetniük, amelyet a helyszínre érkezéskor igazolnikell.

A részvételi díj egy összegben is befizethető a jelentke­zési határidőig.

Számlaszámunk:Magyar Versmondók EgyesületeOTP Bank Rt. 11708001-20366591.(Lemondás esetén az előleget nincs lehetőségünk vissza­téríteni.)

További információ és jelentkezési lap:a Vers Oldalán - www.vers.hu (Műhelyek, táborok link).

Ízelítő az elmúlt évi Felkészítő Műhelyböl:

a Versmondó folyóiratban (www.versmondo.hu).

ÁPRILIS 8.

FERGETEGES DÉLUTÁNA MAGYAR VERSMONDÓK EGYESÜLETÉVEL

Jamboree a bajai táborosoknak, ünnepi küldöttközgyűlés, VersGála, versrádió- tartalmas programmal vár mindenkit a Magyar Versmondók Egyesülete április 8-án, szombaton

az Apáczai Kiadóban, Budapesten (VIII. kerület, József krt. 63.).

Találkozni akarsz a régi ismerősökkel?

Nem várnál még hónapokat a bajai táborig?Szeretnéd velünk közösen elindítani a versrádió adását?

Kiváncsi vagy, kik kapják először a Magiszter Versmondó címet, ki lesz a Verskultúra Lovagja?Fontos számodra, hogyan működik az egyesület?

Ünnepelnél a művészekkel közösen?

A Vers Éve után még magasabb fokozatra kapcsolt az egyesület! 2üü6-ban még több lehetőséget teremtünkaz együtt gondolkodásra: a versmondókat egy közös, a bajai táborok hangulatát megidéző találkozóra hívjuk.

A csoportvezetőkkel együtt játékos beszélgetésre várunk mindenkit,aki az elmúlt 5 évben megfordult a Bajai Versművészeti Szemináriumban

vagy a Színész- és Előadóművész-felkészítő Műhelyben,

de azokat is, akik még nem voltak Baján, de szívesen jönnének.

A bajai táborok vidéken élő, tavalyi résztvevőineka Magyar Versmondók Egyesülete kérésreingyen biztosítja a szállást éjszakára!

A versdélután programja:

13 óra: Bajai táboros jamboree15 óra: Az MVE küldöttközgyűlése

17 óra: VersGála

A küldöttközgyűlés napirendje:

l. A küldöttközgyűlés tisztségviselőinek megválasztása.• 2. Az elnök szakmai beszámolója az elmúlt egy évről.

3. Az elnök pénzügyi beszámolója az elmúlt egy évről (közhasznúsági jelentéssel).4. A felügyelőbizottság beszámolója az elmúlt egy évről. • 5. Vita abeszámolókról. • 6. Szavazás.

7. Tájékoztató a következő egy év terveiről. • 8. Szavazás .• 9. Egyebek.

A küldöttközgyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttek 50%-a+ l fő jelen van.Határozatképtelenség esetén a küldöttközgyűlést 15.30 órakor megismételjük.

(A küldöttközgyűlésen szavazati joggal csak az egyesületi tagdíjat befizetett tagok rendelkeznek.)

A VersGálán fellépnek a Vers Éve legeredményesebb versmondói,a Magyar Versmondók Egyesületének művészei, a kabinet átadja az idei Ki viszi át a szerelmet

és a VersGondnok díjakat, és első ízben a Magiszter Versmondo, valamint a Verskultúra Lovagja cimet,

Exkluzív: a VersGála végén az egyesület elindítja régóta várt tematikus intemetes rádióját, a versrádió.hu-t!

A belépés dijtalan!

Tarts velünk, és koccints a versekre!

Az Est partnerei:Kondor Béla Közösségi Ház

Ram-Bit '97 Kft.Econo Consult

Versmondó folyóirat (www.versmondo.hu)a Vers Oldala (www.vers.hu)

versmondó 31

A költészetet népszerűsítő Radnóti-díj Kuratóriumának felhívásaA Radnóti Emlékbizottság és Irodalmi Társaság a költé­

szeti biennále és a versmondó versenyek győztesei

számára meghirdetett Radnóti Miklós Országos Vers- ésPrózamondó Verseny alkalmából Radnóti-díjat adomá­nyoz kiemelkedő személyiségeinek, költőknek, amatőr

előadóművészeknek és olyan pedagógusoknak, akik aköltészet népszerüsítésében meghatározó személyiségek.(A pedagógus fogalmat tágan értelmezzük. Nem csak fog­lalkozást és végzettséget jelent.)

A Radnóti Emlékbizottság és Irodalmi Társaság akuratórium feladatkörét az alábbiak szerint határozza meg.

A kuratórium véleményt formál minden, az amatőr

versmondáshoz tartozó s a Radnóti-díj odaítélésével kap­csolatos elvi, szakmai, szervezési kérdésről, s elképzelésétjavaslatok formájában fogalmazza meg.

A kuratórium dönt az úgynevezett pedagógus Radnóti­díj odaítéléséről.

A kuratórium várja a versmondó körök, műhelyek,

iskolák jelöléseit a 2006. évi Radnóti-díjra. Egyúttal akuratórium feladata, hogy áttekintse a terület egészét, skijelölje a díjazottakat.

Ennek érdekében:köteles figyelemmel kísérni a vers- és prózamondóversenyeket, áll-e a sikeres versmondók mögöttolyan szakember, aki folyamatosan képezi műhely­

ben, szakkörben vagy másként a versmondókat;ahhoz, hogy díjra esélyes lehessen a pedagógus,legalább ötéves eredményes munkát kell figyelembevenm;köteles feltérképezni, hogy kik azok, akik műhely­

teremtő versrendezőként vagy színházi vezetőként

- noha már nem dolgoznak e területen - sokat tetteka szavalóművészetért, az irodalom népszerüsítéséért;köteles tájékozódni, kik azok a jeles fesztiválszer­vezők és egyéb szakemberek, akik folyamatosan,legalább ötéves szervezői munkájukkal öregbítettéka magyar amatőr előadó-művészet hírnevét.

A kuratóriumnak szükség szerint konzultáini kell a szak­mai szervezetek képviselőivel.

Magiszter VersmondóA Magyar Versmondók Egyesülete megalapította aMagiszter Versmondó szakmai fokozatot. A fokozat célja:a magyar vers- és prózamondásban kiemelkedő teljesít­ményt nyújtó nem hivatásos versmondók elismerése, ki­emelése, megismertetése. Ezt a szakmai címet kizárólag aMagyar Versmondók Egyesületének tagja nyerheti el, azEgyesület mindenkori vezetése ítéli oda, a SzakmaiElismerések Kuratóriumajavaslata alapján.A címet mindenesztendőben két alkalommal adjuk át, elsőként idén, aMagyar Költészet Napja tiszteletére szervezett versdél­utánon, április 8-án (Budapest, VIII. kerület, ApáczaiKiadó, József krt, 63.). A kiválasztás javaslatok és pályáza­tok alapján történik (szakmai életrajz, oklevelek és elis­merések másolata, legalább két vers- és prózamondásbanhiteles szakember írásbeli ajánlása). A kuratórium pozitívdöntése esetén a címet díszes diploma-oklevél tanúsítja.Első körben a fokozatot 12 versmondónak ítélte oda aMagyarVersmondókEgyesülete, amelyet az egyesület hon­lapján közzéteszünk.

32 versmondó

A Magyar Művelődési Intézet a Magyar Versmondók Egyesületével együttműködésbenVERS- ÉS PRÓZAMONDÓ-, VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ ELŐADÓMŰVÉSZ-KÉPZÉST

ÉS VIZSGÁT SZERVEZ

Az iskolarendszeren kívüli szakképzés célja, hogy azarra rátermett hallgatók számára olyan szakmaifelkészítést nyújtsanak, amely ismeretanyag birtokábanfelkészülhetnek a 9/2002. NKÖM rendelet 35. sorszámaalatt kiadott vers- és prózamondó szakképzés szakmai(vizsga-) követelményeire, és jelentkezhetnek a közép­és felsőfokú szakképzést nyújtó vizsgára.

A középiskolai végzettséggel rendelkező sikeres vizs­gázók vers- és prózamondó (OKJ 52183204), illetvevers- és prózamondó előadóművész (OKJ 54183204)szakképzést kapnak. Mindkét szakképesítéssel az egyébkulturális foglalkozások kategóriájában műsorvezető,

játékvezető konferanszié, továbbá segédszínész munka­kör tölthető be.

Tanároknak elismert és rangos, a pódiumművészetben

járatos szakembereket kérünk, illetve kértünk fel, így töb­bek között Bartók László, dr. Böhm Edit, Gabnai Katalin,Patakí András, Tatay Éva, Tóth Zsóka, Wiegmann Alfrédtartanak elméleti órákat és gyakorlati foglalkozásokat.

A tanfolyamok vezetői: Kiss László és Tóth Zsuzsanna.

A képzés időtartama: 120 óra (négy hétvége).

A szorgalmi idő: várhatóan 2006. június-szeptember,Vizsgák: várhatóan 2006. október.

A képzés tematikai és tanmenetsegédlettel jelentős

egyéni felkészülést igényel.Az előadásokat és foglalkozásokat, külön órarend

alapján, a hétvégeken tartjuk, egész napos elfoglalt­sággal.

A képzés díja vers- és prózamondóképzésben résztvevőknek: 70 OOO Ft + 20 OOO Ft vizsgadíj; vers- ésprózamondó előadóművész-képzésben részt vevőknek:

100OOO Ft + 25 OOO Ft vizsgadíj, amelyet előre kellbefizetni.

A jelentkezés feltételei:l. Érettségi vizsga.2. Az eddigi szakmai tevékenység rövid ismertetője

(versenyek, tanfolyamok, táborok, színpadi, műsorok,esetleg színjátszógyakorlat). Az előadóművész-tan­

folyamra jelentkezőknek hároméves szakmai gyakor­latot, versenyeken való sikeres részvételt, fellépéseketkell igazolniuk.

3. Eredményes felvételi vizsga. (A felvételizőknek megkell felelni a pályaalkalmassági követelményeknek- tiszta artikuláció, megfelelő beszédkészség, előadóiképességek stb. Ehhez minimális repertoárt kellmagukkal hozniuk.)

Sikeres felvételi esetén a felvett hallgatókkal képzésiszerződést kötünk.

Bővebb felvilágosítás: Tóth Zsuzsanna, 30/748-0671,e-maii: tothzs@mmi.hu; Kiss László, 30/922-3573,e-maiI: vers@c3.hu.

A jelentkezőket írásban értesítjük a felvételi helyéről ésidejéről.

Jelentkezni az alábbi címen lehet: Magyar Művelődési

Intézet Művészeti Programok Főosztálya,

1011 Budapest, Corvin tér 8.Jelentkezési határidő: 2006. április 15.

A magyar és egyetemes verskultúra- a költészet, a versmondás, a pádiumművészet mint önálló művészeti ág és mint hungarikum ­

megőrzésének, továbbfejlesztésének és népszerűsítésének biztosításáraa Magyar Versmondók Egyesülete megalapítja a

Verskultúra Lovagjakitüntető címet

A Magyar Versmondók Egyesülete a Verskultúra Lovagjacím megalapításával a közhasznú szervezet s ezáltal a tel­jes magyar versmondómozgalom, a hazai és határon túlimagyar pódiumművészet támogatóit kívánja kitüntetni,minden évben egyszer, a Költészet Napján.

A vers, amely napjainkban ismét reneszánszát éli, 1992­ben intézményesített formában is hangot kapott. Előbb

megszólaltak azok, akik elkötelezték magukat, hogy ­Kosztolányi szavaival élve - főltámasztják a verset akönyvek soraiból.

A Magyar Versmondók Egyesülete a rendszerváltás utánelsők között létrejött társadalmi szervezetek egyikeként

tevékenykedik a hazai és határon túli magyar költészet ésversmondás népszerűsítéséért. Regionális és külföldi tag-,illetve társegyesületeivel, intézményekkel közhasznúemyőszervezetkénttartja életben és koordinálja a magyarnyelvü versmondómozgalmat. A kífejezetten a versmon­dással foglalkozó hazai civil szervezet csaknem vala­mennyi rangos versmondó verseny, műhely, tovább­képzés, tábor és találkozó szakmai segítője, a költészet ésa versmondás elismert letéteményese. Célja a vers ember­közelbe helyezése, a költészet, mint a magyar nyelv éltető­

je, társadalmi rangjának visszaállítása.

A Magyar Versmondók Egyesülete vállalt célkitűzéseinek

megfelelően teljesíti feladatait, amely a hazai és sok tekin-

versmondó 33

tetben a határainkon kívüli magyar versmondókultúraszínvonalának emelkedését eredményezte.

A versmondás az elmúlt évtizedben új lendületet kapott, sa mozgalom szervezői és aktív résztvevői, gyakorlói újulterővel végzik munkájukat, vállalt feladataikat. Színvonalaés "tömegessége" meghaladja a korábbi évtizedeket, ígynapjainkra igazi mozgalommá vált.

E feladat megszervezéséhez és azok konkrét megvalósí­tásához óriási segítséget nyújt az a támogatás, amelyetprogramjai megvalósításához kap, amely nélkül eredmé­nyes munka nehezen lett volna szervezhető.

E tevékenység fontosságát tekintve ezek közül is különkell szólni a mecénásokról, társaságokról, intézményekről,

szervezetekről, akik/amelyek az anyanyelvi kultúra ápo­lása és az amatőr és hivatásos vers- és prózamondóelőadó-művészet továbbélése érdekében a Magyar Vers­rnondók Egyesülete munkáját anyagilag és erkölcsilegtámogatják.

A Lovagokat az egyesület díszoklevéllel ajándékozzameg, és valamennyi lehetséges fórumán - internetes hon­lapjain, folyóiratában, hírlevelében, a sajtó közreműkö-

désével, nagyobb rendezvényeinek propagandakiad­ványain - egy éven keresztül hirdeti, központi elektroni­kus oldalán a Lovagoknak önálló helyet biztosít.

Mindezzel köszönetét és lelkesedését fejezi ki, hogy a21. században is léteznek azok a mecénások, akik/amelyekaz anyanyelvi kultúrát, a versművészetet magukénakérzik, és az utódoknak hagyják ajándékul.

A Verskultúra Lovagja cimet az a természetes személy,jogi személy, önálló jogi személyiséggel nem rendelkező

gazdasági társaság, állami szerv vagy szervezet, társadal­mi szervezet vagy alapítvány kaphatja meg, aki vagyamely az adott évben jelentős vagy folyamatos anyagitámogatást nyújtott a Magyar Versmondók Egyesületénekcéljai, feladatai megvalósításához.

A cimet az egyesület mindenkori kabinetje ítéli oda, és aSzakmai Elismerések Kuratóriuma hagyja jóvá. Javaslatotaz egyesület elnöksége tehet.

A Verskultúra Lovagja cimet az adományozott egy évigkorlátlanul viselheti, visszavonására csak rendkívülianyagi, erkölcsi vagy jogi hátrányt okozó esetben kerül­het sor.

34 versmondó

Versmondórendezvények

2006. április 1.

2006. április 8.

2006. április 14-16.

2006. április 22.

2006. április 27-30.

2006. április 27-30.

2006. április 28-29.

"Költészet tavasza" Vers- és Prózamondó VersenyHelyszín: ZilahInf.: Szőke Anna, tel.: 40744 117281

"Versgála 2006" A Költészet Napja tiszteletéreHelyszín: Budapest, Apáczai Kiadó, József krt,Szervező: Magyar Versmondók EgyesületeInf.: dr. Lutter Imre e-mail: kreativ@vers.hu

VII. Kárpát-medencei "Csengey Dénes" Vers- és Prózamondó Verseny - döntő

Helyszín: Nagykanizsa, Móricz Zsigmond MűvelődésiHázInf.: Farkas Tibor, tel.: 93/319-202, e-maii: e.moricz@chello.hu

"Regösök húrján... " az 5-8. osztályosok versmondó versenye - budapesti döntőHelyszín: Kondor Béla Közösségi Ház, BudapestSzervező: Kondor Béla Közösségi Ház, Magyar Versmondók Egyesülete,Jelentkezési határidő: április 10.Inf.: Czinkyné Móni, tel.: 291-6564, e-maii: kondorkh@kondorkh.hu

Tompa Mihály szlovákiai magyar nyelvű Vers- és Prózamondó VersenyHelyszín: RimaszombatInf.: Huszár László e-maii: intezet@csemadok.sk

Helikoni Ünnepségek - dunántúli középiskolások művészeti találkozójaHelyszín: KeszthelySzervező: Újkori Helikoni Ünnepségek AlapítványInf.: Cséby Géza titkár, mobil: 30/956 4499

V. Országos Egyetemi és Főiskolai Vers- és Prózamondó VersenySzervező: Magyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson-Sopronmegyei szervezeteInf.: Németh András, tel.: 96/311-325, e-maii: gartainemeth@axelero.hu

versmondó 35

2006. április 29-30.

2006. április 29.

2006. április

2006. május 5.

2006. május 5-7.

2006. május 17.

2006. május 20.

2006. május 20.

2006. május 21.

36 versmondó

Nagy László Vers- és Prózamondó-találkozóHelyszin: AjkaInf.: ajkai Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidőközpont (06-88211-745)ajkavkszk@ajkanet.hu

"Regösök húrján..." az 5-8. osztályosok versmondó versenye- regionális döntő

(Dunától keletre)Helyszín: Kisfaludy Könyvtár, KecskemétSzervező: Kisfaludy Könyvtár Alapítvány, Magyar Versmondók EgyesületeJelentkezési határidő: április 15.Inf.: Pintér Julianna, tel.: 76/505-490, e-mail: pinterj@citromail.hu

"Költészetnapi randevú" regionális középiskolás versmondó-találkozó és versenyHelyszín: BalatonföldvárSzervező: Somogy Megyei Művelődési KözpontInformáció: Halmos Klára, tel./fax: 82/310-828,e-mail: smkl@freemail.hu, hklara@freemail.hu

"Illyés Gyula" III. Országos Vers- és Prózamondó Verseny- megyei fordulóCantata profana - Vers és Prózamondó Verseny Bartók Béla emlékére- megyei fordulóHelyszín: Bartók Béla Megyei Művelődési Központ, GyőrSzervező: BBMMK, MVE Győr-Moson-Sopron megyei szervezeteInf.: Farkas Mária, tel.: 96/326-522, e-mail: fmaria@bbmmk.hu

"Anyám fekete rózsa" XVI. Magyar NyelvűNemzetközi Vers- és Prózamondó-találkozó - döntő

Helyszín: Váci Mihály Művelődési Ház, VeresegyházSzervező: Anyám Fekete Rózsa Közhasznú Alapítvány, a veresegyházi Váci MihályMűvelődési Ház és Veresegyház Város ÖnkormányzataInf.: Anyám Fekete Rózsa Közhasznú AlapítványTelefon: 06-20 357-7548, tel. és fax: 06-28 476-708

"Illyés Gyula" Ill. Országos Vers- és Prózamondó Verseny - megyei fordulóHelyszín: NyíregyházaSzervező: SzSzB Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési IntézetInf.: Gozman József, 42/508-738, e-mail: kozmuvelodes@mpkki.hu

"Regösök húrján..." az 5-8. osztályosok versmondó versenye- dunántúli döntőHelyszín: Városi Művelődési Központ, VeszprémSzervező: Városi Művelődési KözpontJelentkezési határidő: április 30.Inf.: Ferencz Zsuzsanna, tel.: 88/429-111; e-maii: zsuzsanna.f@freemail.hu

"Illyés Gyula" III. Országos Vers- és Prózamondó Verseny, megyei válogatóCantata profana - vers és prózamondó verseny Bartók Béla emlékére- megyei válogató"Vigyél hírt a csodáról!" vers- és prózamondó verseny az 1956-os forradalomtiszteletére - megyei válogatóSzervező: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Művelődési, Továbbképzési és Sport IntézetInf.: Bukor Irén, tel.: 56/513-736, fax: 56/513-734, e-mail: iren@externet.hu

"Illyés Gyula" III. Országos Vers- és Prózamondó Verseny - budapesti fordulóCantata profana - vers- és prózamondó verseny Bartók Béla emlékére- budapesti válogató"Vigyél hírt a csodáról!" vers- és prózamondó verseny az 1956-os forradalomtiszteletére - budapesti válogatóHelyszín: Budapesti Művelődési KözpontSzervező: BMKInf.: Zsédenyi Mária, tel.: 371-2781, e-mail: muveszetek@bmknet.hu

2006. június 3-4. XII. Országos "Latinovics Zoltán" Vers- és Prózamondó VersenyHelyszín: BalatonszemesInf.: Csonka Márta, tel.: 84/360-282, e-mail: csmartal@bszemesph.t-online.hu

2006. június 22-28. "Kormos István" Versmondótábor - gyerekeknekHelyszín: CsomaSzervező: Magyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson-Sopron megyei szervezeteInformáció: Németh András, tel.: 96/311-325, e-maii: gartainemeth@axelero.hu

2006. június 25.- július 1. A Magyar Versmondók Egyesületének Gyermekversmondó-táboraBalatonszemesSzervező: Magyar Versmondók EgyesületeInf.: Czinczikyné Fejes Mónika T.: 1 291 6564

2006. július 20-29. Bajai VersművészetiSzemináriumHelyszín: Baja, Petőfi-sziget

Szervező: Magyar Versmondók Egyesülete - Kisfaludy KönyvtárInf.: dr. Lutter Imre, e-mail: kreativ@vers.hu; mobil: 20/512-8095Pintér Julianna, Kecskeméti Kisfaludy Könyvtár, tel.: 06 (76) 505-491

2006. július 30.-aug. 7. Színész- és Előadóművész-felkészítő Műhely

Helyszín: Baja, Petőfi-szigét

Szervező: Magyar Versmondók Egyesülete - Kecskeméti Kisfaludy KönyvtárInf.: dr. Lutter Imre, e-mail: kreativ@vers.hu; mobil: 20/512-8095Pintér Julianna, tel.: 06 (76) 505-491

2006. szept. 15. "Illyés Gyula" III. Országos Vers- és Prózamondó Verseny- Fejér megyei fordulóHelyszín: Megyei Művelődési Központ, SzékesfehérvárSzervező: MMK, SzékesfehérvárInf.: Bóka Mária, tel.: 22/213-175, e-mail: bokamari@freemail.hu

2006. szeptember 17. Buda Ferenc Kossuth-díjas költő 70. születésnapjára országos szavalóversenyA Magyar Versmondók Egyesületének szakmai támogatásávalA nyugat-magyarországi régió elődöntője

Helyszín: Veszprém, Megyei Könyvtár

2006. szeptember 22. Buda Ferenc Kossuth-díjas költő 70. születésnapjára országos szavalóversenyA Magyar Versmondók Egyesületének szakmai támogatásávalA kelet-magyarországi elődöntőHelyszín: Kecskemét, Katona József Megyei Könyvtár

2006. szeptember "Ratkó József" Országos Vers-, Énekeltvers- és Prózamondó Verseny, döntőHelyszín: NagykállóSzervező: Korányi Frigyes Gimnázium, II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központés másokNevezési határidő: 2006. március 15.Inf.: Gelsiné Úri Valéria, tel.: 06/42263-141 és Szabóné Cseh Ágnes,e-mail: cs.agi@freemail.hu

2006. október "Illyés Gyula" III. Országos Vers- és Prózamondó Verseny - regionálisHelyszín: Bartók Béla Megyei Művelődési Központ, GyőrSzervező: BBMMK, MVE Győr-Moson-Sopron megyei szervezete1nf.: Farkas Mária, tel.: 96/326-522, e-mail: fmaria@bbmmk.hu

2006. október 8. Cantata profana - vers és prózamondó verseny Bartók Béla emlékére- budapesti regionális döntő

"Vigyél hírt a csodáró)!" vers- és prózamondó verseny az 1956-os forradalomtiszteletére - budapesti regionális döntő

Helyszín: Budapesti Művelődési KözpontSzervező: BMKInf.: Zsédenyi Mária, tel.: 371-2781, e-mail: muveszetek@bmknet.hu

versmondó 37

2006. október 14. "Örök pódiumon..." Pintér Tibor Vers- és Prózamondó EmlékversenyHelyszín: Városi Művelődési Központ, VeszprémSzervező: Városi Művelődési KözpontInf.: Ferencz Zsuzsanna, tel.: 88/429-111; e-mail: zsuzsanna.f@freemail.hu

2006. október 14. "lIlyés Gyula" III. Országos Vers- és Prózamondó Verseny- regionális döntő

Cantata profana - vers- és prózamondó verseny Bartók Béla emlékére- regionális döntő

Helyszín: SzegedSzervező: Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó KözpontInf.: Ocskó Margit, tel.: 62/566-091, e-maii: ocsko@csongradmmk.hu

2006. október 7-14. 8. Nemzetközi Kaleidoszkóp Vers FesztiválHelyszín: Budapest - Merlin Színház (október 7-14.), Berlin: (október 7-8.)Szervező: Magyar Versmondók EgyesületeÉszakkelet-magyarországi Regionális Versmondó EgyesületFesztiváligazgató: Lutter ImreTeleinfo: +36 (20) 258-3229, +36 (20) 399-7175 vagy +36 (20) 512-7661www.versfesztival.hu

2006. október 21-22. "Vigyél hírt a csodáról!" Vers- és Prózamondó Versenyaz 1956-os forradalom tiszteletére - döntő

Szervező: Magyar Versmondók Egyesülete, Magyar Művelődési IntézetInf.: Kiss László, tel.: 30/922-3573, e-maii: vers@c3.huTóth Erzsébet, tel.: 214-6019, 30/606-8366, e-maii: tothe@mmi.huTóth Zsuzsanna, tel.: 201-5692,30/748-0671, e-maii: tothzs@mmi.hu

2006. november 3. Buda Ferenc Kossuth-díjas költő 70. születésnapjára országos szavalóversenyA Magyar Versmondók Egyesületének szakmai támogatásávalOrszágos döntő

Helyszín: Kecskemét, Katona József Megyei Könyvtár

2006. november 4-5. "Illyés Gyula" III. Országos Vers- és Prózamondó Verseny- döntő

Szervező: Magyar Művelődési Intézet, Magyar Versmondók EgyesületeInf.: Tóth Erzsébet, tel.: 214-6019, 30/606-8366, e-maii: tothe@mmi.huTóth Zsuzsanna, tel.: 201-5692, 30/748-0671, e-maii: tothzs@mmi.hu

2006. november 4. Kormos István IX. Regionális és Nemzeti Vers- és Prózamondó Verseny- megyei döntőHelyszín: Mecsér, Művelődési HázSzervező: MVE Győr-Moson-Sopron megyei szervezeteInformáció: Németh András, tel.: 96/311-325, e-mail: gartainemeth@axelero.hu

2006. november 10-11. Radnóti Miklós Nemzeti Vers- és Prózamondó VersenyHelyszín: Bartók Béla Megyei Művelődési Központ, GyőrSzervező 1.: Bartók Béla Megyei Művelődési Központ, Győr; Magyar VersmondókEgyesülete Győr-Moson-Sopron megyei szervezete; Radnóti Miklós Emlékbizottság ésIrodalmi TársaságInformáció: Farkas Mária, tel.: 96/326-522, e-mail: fmaria@bbmrnk.huNémeth András, tel.: 96/311-325, e-mail: gartainemeth@axelero.hu

2006. december 2-3. Cantata profana - vers és prózamondó verseny Bartók Béla emlékére - döntő

Helyszín: Bartók Ház (XIII., Csalán u.)Szervezők: Magyar Versmondók Egyesülete, Magyar Művelődési IntézetInf.: Bartók László, tel.: +36 (20) 981-9621, e-mail: vers@c3.huTóth Erzsébet, tel.: +36 (1) 214-6019, +36 (30) 606-8366, e-maii: tothe@mmi.huTóth Zsuzsanna, tel.: +36 (1) 201-5692, +36 (30) 748-0671, e-mail: tothzs@mmi.hu

38 versmondó

Végtelen szobrok

A családi legenda szerint Csemniczky Zoltán először

háromévesen nyilvánította ki a szobrászat iránti elkötele­zettségét, amikor formázás céljából baltával esett nekiegy kőtömbnek. A művészet a középiskolás-évek fővá­

rosi szülői otthonában akaratlanul is természetes közeg­nek számított. A Tavaszmező utcai társbérletben a családegyütt lakott Magyary Kossa Anikó festőművésznővel,

de egyemelettel feljebb lakott Edvi Illés Aladár festő­

művész is; a házban mindennapos volt neves művészek,

tudósok látogatása. Csemniczky ekkor kezd el jámi aDési Huber István Képzőművészeti Körbe. 1972-benfelveszik a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola

rajz-biológia szakára. Első szobrászművészi sikerei mégelsőéves főiskolásként érték. Az 1972-es Dózsa kiállítás­ra egy bronzérmét készített, mely különdíjat érdemelt.Majd ezt követték újabb sikerei a PedagógusjelöltekOrszágos Kiállításain és a főiskolai tárlatokon. Diploma­munkája egy kétméteres gipszszebor volt, amely egytojást kezében tartó, és azt felmutató filozófusalakotábrázolt. Vajon a látható tojáshéj a fontos, vagy az, amibenne van, noha nem látható? Egyáltalán az-e a világ,aminek látszik? Ezzel párhuzamosan Szobor és tér cím­mel írta meg szakdolgozatát, mely a Moholy-NagyLászló-féle plasztikafej lődés alapproblémáit próbáltafeszegetni: a kozmosz és a mikrokozmosz, a látható ésláthatatlan világ szimultán sejtetésének, ábrázolásánakproblémáját. Mindkét munka latens módon előrevetítette

tíz évvel későbbi kisérleteit, melyek során eljutott egyedidrótszebor-koncepciójáig.

1976-ban kerűl Balassagyarmatra, azóta itt él, és szob­rászként itt alkot. Civilben immár negyedszázada a városkiállítóhelyeinek szervezője, kiállításainak rendezője és ahelyi Képzőművészeti Szabadiskola vezetője is.

Szobrászként első önálló bemutatkozása 1984-ben,Salgótarjánban volt. 1986-ban sikeres pályázat után tagjalett a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának, amelynek éveskiállításain való megjelenései egyre ismertebbé tették ahazai kortárs művészetben.

1988-ban új, figuratív drótszobraival rátalált sajátegyéni hangjára: a legalkalmasabb anyag mellett meg­találta szobrászati elveihez és problémáihoz a legmeg­felelőbb koncepciót is. Mindezt a szakma is elismerte:felvették a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjába.Ugyanebben az évben elnyerte a három évre szólóDerkovits-ösztöndíját is, s magyarként ötödmagával meg­hívták a törökországi Ankarában megrendezett Európa­Ázsia Nemzetközi Képzőművészeti Biennáléra is. 1989-esbudapesti Stúdió Galéria-beli kiállítása megkapta aMűvészeti Alap nívódíját. A kilencvenes években szám­talan elismerésben részesült, megszaporodtak önállókiállításai és köztéri megrendelései. Állandó meghívottjalett a szakma országos kiállításainak, méltányolják mű­

vészi, és művészetszervezői kvalitásait is.

versmondóKiadja a Magyar Versmondók Egyesülete

1992MagyarVersmondók

Egyesülete

Támogatónk:

'{f

tilfrrr~k~

Nemzeti KulturálisÖrökség Minisztériuma

Nemzeti Kulturális Alap

A szerkesztöségcíme:

1011 Budapest 1., Corvin tér 8.Elektronikuscím: vers@c3.hu

Honlap: www.vers.hu • www.versmondo.huwww.versradio.hu; www.versfesztival.hu

Szerkeszti:az MVE kabinetje

Főszerkesztő: Kiss LászlóTelefon: 06 (30) 922-3573

ISSN 1217-3282

A Versmondó a Mikszáth Kiadógondozásábanjelenik meg.

Dupla szám: ára 400 FtA Versmondó megrendelhető a szerkesztőség eimén.

Előfizetési díj egy évre: 1200FtMegjelenik évente hat alkalommal.

Az egyes számok megvásárolhatók az Írók KönyvesboltjábanBudapest VI., Andrássy út 45.

A lapbanmegjelenő illusztrációkCsemniczkyZoltán szobrászművész munkái.

versmondó 39

esemniczky szobrászata az alkotófolyamatban meglévő gépszerű konstruktivitás ellenéremélyen humanista. Nemcsak emberábrázoló figurativitása miatt, hanem a klasszikus hellénfilozófia alapelveihez való hűségét illetően is. Csemniczky - jó göröghöz méltón - egyen­

súlyt teremt a szavakkal jól körülírható és az érzékekkel jól felfogható dolgok, a gondolat (logosz)és a forma (eidosz) között. Még legkaotikusabbnak tűnő - valójában pusztán nem euklideszi ­szobraiban is ott van a tiszta geometriai szervező mag: egy kocka, egy szerv - vagy egy szerelmes­pár. És mindegyik történeteket mesél, melyekhez általában jó iránytűkként elvezethetnek a költői

címadások és a különböző nézőpontokban fel-feltűnő szereplők is. Régi, zárt felületű munkái az idő

múlása miatt láthatatlan ősi mítoszokba vezetnek: istenek, mágusok, szent asszonyok és írástudókközé. Drótszobrai pedig olyanok, mintha a teremtő isten raktárában pihenő életvázak lennének, azutolsó gyártási aktusra várakozó élőlények prototípusai, az isteni lehelet által lélekkel telítődő éstestté váló türelmes térrajzok. Nagyjából azonos méretben - mert ez a teremtő mégis csak egy ember,

aki lakásban lakik -, hogy aztán az első napon ki bacilusként, ki óriásként élve próbálgassa majddróttagjait az igazi mester leheletének köszönhetően. Vagy mintha láthatatlan szellemekre egylélekhalász terítene hálót, leleplezve a rejtőző ősöket, a titkon testből testbe suhanó gonoszokat ésjókat, mert nem árt rájuk ismerni, ha hirtelen befordulva egy sarkon beléjük botlunk.

Csach Gábor