ÉVES ÖNÉRTÉKELÉSI TERV

2015/2016.

Jogszabályi háttér:

• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (64-65. § és a 86-7. §)

• 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények

működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (145-156. §)

• 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről

és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési

intézményekben történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet)

Szakmai segédanyagok:

• Országos Tanfelügyelet – kézikönyv az általános iskolák számára

• Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez (második, javított változat)

• Önértékelési kézikönyv általános iskolák számára

• Ötéves intézményi önértékelési program

Az intézményi önértékelést az Önértékelési kézikönyvben rögzítettek szerint kell végezni. Az

intézményi önértékelési rendszer bevezetését az Nkt. végrehajtási rendelete, a köznevelési

intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet írja elő (a továbbiakban

Vr. (végrehajtási rendelet)).

Célja: Vr. 145. § (1) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés a nevelési-oktatási

intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai

szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és

vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére, az intézmények saját céljainak

megvalósulására, továbbá az intézményi önértékelés eredményeire alapozva értékeli, és ezzel

az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást ad.

Az intézményi, pedagógus és vezetői önértékelés fókuszában a tanulási-tanítási folyamat, a

pedagógiai munka minősége áll.

Területei:

A szervezet (intézmény) vagy az egyén (pedagógus, vezető) tevékenységeinek,

kompetenciáinak és eredményeinek:

- átfogó

- szisztematikus

- rendszeres

- összehasonlítható

- önmaga által elvégzett felülvizsgálata meghatározott szempontok szerint.

Segít meghatározni:

- az erősségeket, amelyekre építeni lehet a továbbfejlesztésben

- a fejleszthető területeket, amelyek javítására célokat jelölnek ki, és fejlesztéseket indítanak

el.

Az egységes önértékelés és a külső értékelés alapját standardok adják, amelyet az Önértékelési

kézikönyvben megfogalmazott általános elvárások rögzítenek.

Kivonat az Önértékelési kézikönyv Általános Iskolák részére c. dokumentumból:

4.3.3.3 Az intézmény önértékelésének folyamata

A teljes körű intézményi önértékelés az éves önértékelési terv szerint történik, az értékeléshez az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer nyújt támogatást. A folyamat az alábbi lépések mentén összegezhető:

• Az éves önértékelési tervben kijelölt kollégák egyeztetik a részleteket a vezetővel, közösen meghatározzák az értékelésbe bevonandó további partnerek körét.

• A tájékoztatással megbízott kolléga tájékoztatja, felkészíti az 1. pontban meghatározott partnereket.

• A feladattal megbízott kollégák megvizsgálják az intézményre vonatkozó előző

tanfelügyeleti ellenőrzés és önértékelés eredményeit, a hozzájuk kapcsolódó intézkedési

terveket, a vezetői és a korábbi pedagógus önértékelési eredményeket és az intézmény

alaptevékenységét meghatározó, a 4.3.3.2 fejezetben felsorolt dokumentumokat, valamint a

kérdőíves felmérések eredményeit, majd rögzítik a dokumentumelemzés eredményét, vagyis

dokumentumonként az előre adott szempontok mentén az informatikai rendszerben rögzítik a

tapasztalataikat. • A felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, lefolytatják az interjúkat, majd az interjúkérdéseket és a válaszok

kivonatát rögzítik az informatikai felületen.

• A vezető az értékelésében részt vevő kollégák bevonásával minden elvárás esetében az informatikai rendszerben értékeli az elvárás teljesülését, megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, a rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat.

• A vezető az értékelésben részt vevő kollégák segítségével értékelési területenként meghatározza a fejleszthető és a kiemelkedő területeket (amennyiben van ilyen). Az értékelés

az informatikai rendszerben történik, amely az eredményt elérhetővé teszi a vezető, az Oktatási

Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára.

• A vezető a nevelőtestület bevonásával az önértékelés eredményére épülő intézkedési tervet

készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe. Az intézkedési tervet értékelési területenként,

az általános elvárásokat és az értékelést tartalmazó táblázatba kell feltölteni, a tervet a rendszer

elérhetővé teszi az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára.

• Az intézkedési terv megvalósításának támogatása érdekében a fenntartó megjegyzéseket fűzhet a tervhez, amit a vezető juttat el részére.

Az önértékelés eredményét az informatikai rendszer elérhetővé teszi az értékelt

pedagóguson kívül, az intézményvezető, valamint külső ellenőrzés esetén az Oktatási

Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára is.

Átmeneti rendelkezések:

193. § (21) A 145. § (2)-(4) bekezdése szerinti intézményi önértékelés pedagógusra,

intézményvezetőre és intézményre vonatkozó részeit először a 2016. évi ellenőrzésben

szereplőre vonatkozóan kell elvégezni, de legkésőbb 2017. június 30-ig minden pedagógusra,

2020. június 30-ig minden intézményre vonatkozóan el kell végezni a teljes körű intézményi

önértékelést.

(22) A 2015. évben a 145. § (4) bekezdése szerinti intézményi önértékelés csak az országos

pedagógiai-szakmai ellenőrzésben érintettekre vonatkozó intézményi elvárás-rendszert és a

kérdőíves felmérések eredményét tartalmazza.

Az intézményi önértékelési team tagjai:

BECS koordinátor: Sas Györgyné

Munkaközösség - vezető: Makráné Vass Éva

Informatikai felelős: Giethné Viktor Edit

Adminisztrátor: Horváth Hajnalka

Tagok: Kigyósi Erzsébet

Turai Andrea

Az intézményi önértékelési csoport tagjainak feladatai:

Dokumentumelemzés (tanmenetek, óravázlatok, naplók, dolgozatok, tanulói

füzetek). Az eredményeket rögzíteni kell az OH által támogatott informatikai

felületre.

Óralátogatás: 2-2 óra az érintett pedagógusnál (Az óralátogatás az adatgyűjtés egyik

legfontosabb területe, ezért kiemelt figyelmet követel az önértékelési csoport

tagjaitól.) Az eredményeket rögzíteni kell az OH által támogatott informatikai

felületre.

Interjúk: (időtartam: max. 20 perc, eredményéről rövid feljegyzést kell készíteni,

tapasztalatait az OH által támogatott informatikai felületre kell feltölteni .

o Interjú az érintett kollégával

o Vezetői interjú (a kolléga munkájáról)

Kérdőívek

o Önértékelési kérdőív: 3 db

o Munkatársi kérdőív: 6-7 db

A kérdőíves felmérésbe bevontak körét a munkacsoport határozza meg az érintett

kollégával való egyeztetés után.

Az önértékelésre kijelölt pedagógusok kiválasztásának elvei:

Az adott tanévben kijelölt kollégák köre:

- akiknél tanfelügyeleti ellenőrzés várható

- akiknek a minősítése várható

Az önértékelési feladatok elosztása a tanévre:

Lé-

pés Időpont Feladat

Érintett személy, tevékenységek,

dokumentálás, stb.

1. 2015.

08.28. Nevelőtestület

tájékoztatása

Nevelőtestületi értekezlet keretében

(jegyzőkönyv)

2.

2015 szeptember

Az érintettek

tájékoztatása:

- önértékelési

csoport tagjai

- önértékelésben

résztvevő

munkamegbeszélés keretében

Lé-

pés Időpont Feladat

Érintett személy, tevékenységek,

dokumentálás, stb.

pedagógusok

felkészítése

3. 2015 szeptember

Szülők tájékoztatása munkamegbeszélés keretében

4. 2015 szeptember

a bevont

pedagógusokkal

szemben támasztott

intézményi elvárás

rendszer

meghatározása

A team megbízott tagjai elkészítik a bevont

pedagógusokkal szemben támasztott

intézményi elvárás rendszert tartalmazó

dokumentumot (források: Intézményi

Pedagógiai Program, munkaköri leírások,

SZMSZ, Házirend)

Önértékelés folyamata

1. DOKUMENTUMELEMZÉS

1.

Látogatás

előtt egy

héttel,

illetve a

látogatás

napján

Foglalkozást vezető

pedagógus

dokumentumai,

melyeket a látogatás

előtt átad az órát

látogató kollégáknak

tanmenet

óravázlat

napló

tanulói füzetek

Felelős: Sas Györgyné int.v.

Giethné Viktor Edit int.v.h.

Az ezzel megbízott kolléga megvizsgálja a

pedagógiai munka felsorolt dokumentumait,

majd rögzíti a dokumentumelemzés

eredményeit, vagyis dokumentumonként az

előre megadott szempontok mentén az

informatikai rendszerben rögzíti a

tapasztalatokat.

2. ÓRALÁTOGATÁS

2.1. folyamatos

Óra- vagy

foglalkozáslátogatás

időpontja

Felelős: : Sas Györgyné int.v.

Giethné Viktor Edit int.v.h.

Makráné Vass Éva mk. vezető

Időpont két héttel az óra- vagy

foglalkozáslátogatás előtt kijelölve

2.2. Óra- vagy

foglalkozáslátogatás

módszere

2 óra (2x45 perc) megfigyelése a

foglalkozáslátogatás megfigyelési szempontok

mentén (Tanfelügyeleti Kézikönyv 1. sz.

melléklet)

A két órát vagy foglalkozást érintő óralátogatás

és az azt követő megbeszélés tapasztalatait a

megadott szempontok alapján rögzítik az

informatikai felületen.

3. INTERJÚ

3.1. folyamatos

Interjú az

önértékelésre kijelölt

pedagógusokkal

Felelős: : Sas Györgyné int.v.

Giethné Viktor Edit int.v..h.

Horváth Hajnalka

Az erre kijelölt felelősök a javasolt

interjúkérdések és a dokumentumelemzés

eredménye alapján interjúterveket készítenek,

és lefolytatják az interjúkat, majd az

Lé-

pés Időpont Feladat

Érintett személy, tevékenységek,

dokumentálás, stb.

interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát

rögzítik az informatikai felületen.

3.2. Interjú az intézmény

vezetőjével

Felelős: Sas Györgyné int.v.

A javasolt interjúkérdések és a

dokumentumelemzés eredménye alapján

interjútervet készít, és lefolytatja az interjúkat,

majd az interjúkérdéseket és a válaszok

kivonatát a megbízott kolléga rögzíti az

informatikai felületen.

Interjú dokumentáció átadása az Önértékelési

csoport koordinátorának az interjút követő 1

héten belül

4. KÉRDŐÍV

4.1. folyamatos

Önértékelési kérdőív

kitöltése

(pedagógus)

Felelős: Giethné Viktor Edit int.v.h.

Önértékelt pedagógusok: Honti Tamás,

Miklós Lászlóné

Az Önértékelési kézikönyv 1. sz. melléklete: A

pedagógus önértékelő kérdőíve.

A kérdőíves felmérések lebonyolításával

megbízott kolléga továbbítja a felmérésben

résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségét,

és elindítja a felmérést. Az informatikai

rendszer a résztvevők számára az éves

önértékelési tervben megadott

időintervallumban elérhetővé teszi az online

kérdőív kitöltő felületet, majd a felmérés

zárásaként összesíti az adott válaszokat.

4.2.

Munkatársi kérdőív

kitöltése és az

eredmények

összegzése

Az Önértékelési kézikönyv 3. sz. melléklete:

Munkatársi kérdőív a pedagógus

önértékeléséhez

Felelős: Giethné Viktor Edit int.v.h.

A kérdőíves felmérések lebonyolításával

megbízott kolléga továbbítja a felmérésben

résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségét,

és elindítja a felmérést. Az informatikai

rendszer a résztvevők számára az éves

önértékelési tervben megadott

időintervallumban elérhetővé teszi az online

kérdőív kitöltő felületet, majd a felmérés

zárásaként összesíti az adott válaszokat.

5. ÖNÉRTÉKELÉS

Lé-

pés Időpont Feladat

Érintett személy, tevékenységek,

dokumentálás, stb.

5.1. folyamatos

Az önértékelt

pedagógus a saját

intézményi elvárások

tükrében elvégzi

önértékelését

Felelős: Honti Tamás, Miklós Lászlóné

Útmutató szerint a 0-3 skálán értékeli az

elvárás teljesülését (kompetencia alapú

pontozótábla)

Kompetenciánként meghatározza a

kiemelkedő és fejleszthető területeket

Az önértékelés eredményét az informatikai

rendszer elérhetővé teszi az értékelt

pedagóguson kívül, az intézményvezető,

valamint külső ellenőrzés esetén az Oktatási

Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók

számára is.

5.2.

Az intézményvezető

segítségével két évre

szóló önfejlesztési

terv elkészítése

A pedagógus a (folyamatos) az intézmény-

vezető segítségével az önértékelés

eredményére épülő két évre szóló önfejlesztési

tervet készít, amelyet feltölt az informatikai

rendszerbe. Az önfejlesztési tervet értékelési

területenként, az eredeti intézményi

elvárásokat és az értékelést tartalmazó

táblázatba kell feltölteni.

Az országos pedagógiai- szakmai ellenőrzési (tanfelügyeleti) tervbe bekerült pedagógusok

valamennyi dokumentumát a tanfelügyeleti ellenőrzés időpontja előtt legalább 15 nappal fel

kell tölteni az OH által támogatott informatikai rendszerbe.

Az önértékelésbe bevont pedagógusok névsora :

2015-ben

tanfelügyel

eti

ellenőrzésr

e váró

kollégák

A 2015. évi pedagógiai-szakmai ellenőrzési tervbe bekerült pedagógusok

listája

Név Oktatási azonosító száma

2016-ban

tanfelügyel

eti

ellenőrzésr

e váró

kollégák

Honti Tamás 71459114850

Miklós Lászlóné 72648097104

2016- ban

minősítési

eljárásra

váró

kollégák /

Ped. II/

Honti Tamás 71459114850

Miklós Lászlóné 72648097104

Giethné Viktor Edit 77009476806

A nevelőtestület létszáma 26 fő. Kettő kolléga nyugdíjazása 2 éven belül várható.

10

Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi

elvárások

Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon?

Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik.

A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, taneszközöket alkalmaz.

Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli.

Tanítványaiban kialakítja az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját.

Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják.

Ismeri a munkáját szabályozó belső dokumentumokat, saját területének alapvető fogalmait, módszertanát. Képes elméleti és tapasztalati tudásának átadására, önálló alkalmazására. - Helyesen és tudatosan választja meg az órán alkalmazott módszereket, változatos formában alkalmazza azokat tantárgyaknak megfelelően (bemutatás, szemléltetés, tanári magyarázat, digitális eszközök, nyomtatott eszközök, szemléltető eszközök/projektor, lap top, cd lejátszó, írásvetítő, hívóképek, honlapok, eseményképek/ kísérlet - Tudatosan megválasztott módszereket alkalmaz az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére: /ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei, projektkészítés, kiselőadás, stb./ tantárgyi integráció tükrében - Ellenőrzés, értékelés módszerét következetesen és tudatosan alkalmazza szóban és írásban is Alkalmazza intézményünk sajátos pedagógiai

módszereit: Előadás Magyarázat Elbeszélés A

tanulók kiselőadásai Megbeszélés Vita

Szemléltetés Kooperatív oktatási módszer

(csoportmunka) Szimuláció, szerepjáték és játék

(drámapedagógia) Házi feladat Interaktív

tananyagok alkalmazása a tanítási órákon Pedagógiai módszereit a kulcskompetenciák fejlesztésének tükrében választja meg, használja

11

az új pedagógiai módszereket is: kooperatív technikák, differenciálás

Ismeri és alkalmazza-e a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket?

Felméri a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsiállapotát. Hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz.

A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző. Az elméleti ismeretek mellett a tanultak

gyakorlatialkalmazását is lehetővé teszi. Alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges

bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket.

A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg az órán alkalmazott módszereket.

Megbízható ismeretekkel rendelkezik a gyermek/tanuló személyiségének fejlesztési lehetőségeiről, differenciálásról. Képes a személyiségfejlesztés komplex szemléletén alapuló közép és hosszú távú fejlesztési tervek kialakítására, a pedagógiai problémák felismerésére, megoldásuk kezelésére. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél, felzárkóztató foglalkozáson, egyéni fejlesztésen, szakkörön minden esetben előtérbe helyezi azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Igazodik a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.

Hogyan értékeli az alkalmazott módszerek beválását? Hogyan használja fel a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában?

Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket sajátpedagógiai gyakorlatában.

Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA-ciklus.

Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítik.

Pedagógiai gyakorlatába tervszerűen és tudatosan építi be az általa végzett mérési eredményeket, eredmények tapasztalatait! Felmérők, diagnosztikus mérések, feleletek eredményinek kiértékelése. Gyakorlások, ismétlések, rendszerező órák, típushibák beépítése a tanulási folyamatba, tanmenetekbe. - Értékeli a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését. - Értékeli tanulók személyiségfejlődését, tanulmányi munkáját, magatartását és viselkedését (szöveges értékelés, érdemjegy, nyomda, matrica, csillag, kis ötös…)

12

Értékelése ösztönző, motiváló.

Hogyan, mennyire illeszkednek az általa alkalmazott módszerek a tananyaghoz?

A rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket – a digitális anyagokat és eszközöket is – ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja.

Fogalomhasználata pontos, következetes. Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső

kapcsolódásilehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt). Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi

és szakmódszertani tudással. Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók

másforrásokból szerzett tudására.

Rendszeresen és tudatosan készül tanóráira. Az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatoknak megfelelően választja ki a taneszközöket, digitális tananyagot. Szóhasználata, utasítása, feladat maghatározása pontos és egyértelmű. Munkájában következetes példamutató. Ismeri munkáját szabályozó dokumentumokat és használja azokat: NAT, helyi tanterv, ped.-i program ,szervezeti és működési szabályzat, szakmai alapdokumentum, éves munkaterv, iskolai tanév helyi rendje, ÖKO iskolai program, Környezeti Nevelési program, egészségnevelési program, házi rend, tanmenet. Felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni.

Az értékelés elvei és eszközei

A tanév során az értékelés alapja a tanulók állandó megfigyelése. A folyamatos, fejlesztő célzatú szóbeli értékelés visszajelzést ad a tanuló számára

munkájának eredményességéről, rendszeres tanulásra ösztönöz. A tanév eleji diagnosztikus felmérés segíti a tanítót a tanulók előzetes ismereteinek

feltérképezésében, útmutatást ad a tanulócsoportra szabott tanítási módszerek, eljárások kiválasztásában. Témákat lezáró írásbeli felmérések tájékoztatják

a tanítót, a tanulót és a szülőt a tanuló teljesítményéről a helyi tantervben rögzített követelményekhez viszonyítva. A tanév végi felmérés megmutatja az

adott évfolyamon elsajátított ismeretek mennyiségét és minőségét.

Az értékelés kiemelt szempontjai:

– a tanulók önmagukhoz mért fejlődése,

13

– az alapvető készségek, képességek fejlettségi szintje,

– tárgyi tevékenységben való jártasság.

14

Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások

Milyen a pedagógiai tervező munkája: tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomon követhetőség, megvalósíthatóság, realitás?

Pedagógiai munkáját éves szinten, tanulási-tanítási (tematikus) egységekre és órákra bontva is megtervezi.

Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a tanulók előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit, korlátait stb.

Tudatosan tervezi a tanóra céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket.

Többféle módszertani megoldásban gondolkodik.

A megválasztott módszertani eszközök alkalmazkodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, figyelembe veszi a helyi lehetőségeket.

A megválasztott módszerek mindegyike segíti a tanulók fejlődését (tudásuk gyarapítását, személyiségük alakítását).

Hogyan viszonyul egymáshoz a tervezés és megvalósítás?

Az órát a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel. A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja

szem előtt. Tudatosan törekszik a tanulók motiválására,

aktivizálására.

Terveit az óra eredményességének függvényében felülvizsgálja, és ha szükséges megváltoztatja.

Az esetleges eltéréseket a tanmenetben jelöli.

A tervezés során hogyan érvényesíti a Nemzeti alaptanterv és a pedagógiai program nevelési céljait, hogyan határoz meg pedagógiai célokat, fejlesztendő kompetenciákat?

A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját.

A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját, valamint helyi tantervét

Hogyan épít tervező munkája során a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire?

Célszerűen használja a digitális, online eszközöket. Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. Alkalmazza a differenciálás elvét.

Célszerűen használja a nyomtatott és kísérleti eszközöket, valamint a szemléltetőeszközöket.

Alkalmazza az egyéb szervezeti formákat (frontális, csoportos, egyéni tevékenységeket), amelyeket a tanítási órákhoz igazítja.

Tanév elején diagnosztizáló mérés, melynek célja, hogy megismerjük a tanulás kiindulási

15

szintjét-a tanulók előzetes tudását. Ez nyújt képet arról, milyen hiányosságokat kell pótolni az adott tantárgyban.

16

A tanulás támogatása Önértékelési szempontok Önértékelési szempontok Az értékelés alapját képező intézményi elvárások

Mennyire tudatosan, az adott helyzetnek mennyire megfelelően választja meg és alkalmazza a tanulásszervezési eljárásokat?

Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein.

Tudatosan, tervszerűen készül tanítási óráira. Tanmenetben, tematikus tervben meghatározott irányvonalat követi. Érzékeny a tanulócsoport aktuális fizikai, érzelmi állapotára. Rugalmasan képes kezelni a tanulás folyamatát. Beszélgetéssel, gyakoroltatással, differenciált munkával, játékkal, egyéni fejlesztésekkel, kooperatív technikákkal, tantárgyi integrációval fejleszt, tevékenykedtet.

Hogyan motiválja a tanulókat? Hogyan kelti fel a tanulók érdeklődését, és hogyan köti le, tartja fenn a tanulók figyelmét, érdeklődését?

Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket.

☺ alkalmas a kooperatív technikák alkalmazására ☺ aktívan tevékenykedtetik a gyerekeket ☺ sokoldalúan közelítik meg az elsajátítandó tananyagot ☺ közvetlen tapasztalatszerzésen alapulnak, ismereteket nyújt ☺ a csoportokban történő tevékenykedéssel hatékonyan elősegíti az együttműködést Új tanulásszervezési eljárások (differenciálás, kooperatív tanulás, pedagógiai projekt, tantárgy-tömbösítés, témahét…) alkalmazása

Hogyan fejleszti a tanulók gondolkodási, probléma- megoldási és együttműködési képességét?

Felismeri a tanulók tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra.

Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására.

A tanulás számos összetevője tanítható. Felkelti az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Segíti a tanulókat az önálló tanulás tervezésében. Támogatja a gyerekeket saját élményeik és tapasztalataik alapján szerzett tanulásban. Tanulócsoportokat, tanulópárokat, szakköröket, közös beszélgetéseket szervez a tanulási folyamat megkönnyítése céljából. Tanulási stratégiákat mutat be: *Vizuális típusúak a lényeg színes ceruzákkal való kiemelésével, rajzok, ábrák, grafikonok készítésével

17

tudnak hatékonyan tanulni. *Az audio típus hangosan kimondva, ismételgetve, esetleg magnó, diktafon segítségével tanul könnyen. *A kinesztetikus, vagyis mozgásos típusú embereket pedig a jegyzetelés, többszöri leírás segítheti a tanulásban.

Milyen tanulási teret, tanulási környezetet hoz létre a tanulási folyamathoz?

Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra.

A tanulást támogató környezetet teremt például a tanterem elrendezésével, a taneszközök használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával.

Motiváló tanulási környezetet szervez a tanulók számára. Olyan tanulási környezetet biztosít, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységre, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. Lehetőséget biztosít a javításra, szóbeli – és írásbeli feleletek, számonkérések esetén. Kiegyensúlyozott, nyugodt oktatási légkört biztosít, ahol a személyes példamutatás, folyamatos motiválás, pozitív megerősítés támogatja a tanulók munkáját, fejlődését: *színes, tantermi dekoráció, *tanulók munkáinak bemutatása, *padok sokoldalú elrendezése, *tablók, faliújság évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódó dekorálása, *zöld sarok gondozása, *feladattudat erősítése, *iskolai faliújság díszítése, *folyosó dekorálása

Hogyan alkalmazza a tanulási folyamatban az információ- kommunikációs technikákra épülő eszközöket, a digitális tananyagokat? Hogyan sikerül a helyes arányt kialakítania a hagyományos és az információ-kommunikációs technológiák között?

Tanítványaiban igyekszik kialakítani az önálló ismeretszerzés, kutatás igényét. Ösztönzi a tanulókat az IKT-eszközök hatékony használatára a tanulás folyamatában.

Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára, például webes felületeket működtet,

A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. Fontosnak tartja az iskolai könyvtár használatát, ismeretét. Támogatja a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit – mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használatával – önálló ismeretszerzésre ösztönöz: könyvtárban való keresés módjai, a keresést támogató eszközök, főbb

18

amelyeken megtalálhatók az egyes feladatokhoz tartozó útmutatók és a letölthető anyagok.

dokumentumfajták, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értéké. Bemutatja az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáit, az interneten való keresés stratégiáját. Támogatja rendszerezett tudás megszerzésének, átadásának képességét. A tanulóknak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IKT interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket.

19

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez,

oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség

Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások

Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát? Milyen hatékony tanuló- megismerési technikákat alkalmaz?

A tanulói személyiség(ek) sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan tárja fel.

Felmérés lépései: Beszélgetés pedagógus és a tanuló között, pedagógus és szülő között, pedagógus és pedagógus között, pedagógus és a tanulók között. A különböző pedagógiai módszerek (megfigyelés, vita, beszélgetés, stb.) alkalmazása mellett a művészetek(ének, rajz, tánc, mozgás, kézművesség stb. )alapján alakítja ki a teljes képet a tanulóról a pedagógus.

Hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés a pedagógiai munkájában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)?

Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli.

A tanuló(k) személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli.

A tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik.

Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani - vagy a megfelelő szakembertől segítséget kérni.

Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását.

A személyiségfejlesztés az iskola egészére vonatkozik, amely a teljes tantestület bevonásával történi az iskolai élet mindennapjaiban. A pedagógus a tanuló személyiségfejlesztését az értelmi nevelés mellett az érzelmi, akarati és munkára nevelés elvével összhangban végzi, ahol tekintettel van a gyermek szociokulturális hátterére. Együttműködik az iskolában dolgozó gyógypedagógussal, fejlesztő pedagógussal, logopédussal, pszichológussal illetve az osztályában tanító kollégákkal. Egyéni bánásmódot alkalmaz, de nem kivételez.

Milyen módon differenciál, hogyan alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát?

Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására.

Szokások kialakítását célzó, beidegző módszereket alkalmaz a csoportalakítás folyamán, ahol a cél: a gyakoroltatás, segítségadás, ösztönzés, ellenőrzés egyéni képességek figyelembe vételével.

20

A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk.

Milyen terv alapján, hogyan foglalkozik a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, ezen belül a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges tanulókkal, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal?

Különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja.

Az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezeli.

A pedagógus a felzárkóztató és tehetséggondozó foglakozások éves anyagának tervezésekor figyelembe veszi az osztály tanulóinak rétegződését és ez alapján jelöli ki a fejlesztési területeket képességek szerinti megoszlásban, szem előtt tartva a tovább haladáshoz szükséges minimum követelményeket. A kiemelten tehetséges tanulókat képességüknek megfelelő szinten oktatja és lehetőséget biztosít arra, hogy különböző versenyeken részt vehessenek felkészültségüknek megfelelően.

21

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális

sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások

Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására?

Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit.

Közös célok kitűzése életkori sajátosságok figyelembe vételével. Hagyományok kialakítása, figyelembe véve a DÖK irányelveit. Követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

Hogyan képes olyan nevelési, tanulási környezet kialakítására, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat, amelyben megtanulják tisztelni, elfogadni a különböző kulturális közegből, a különböző társadalmi rétegekből jött társaikat, a különleges bánásmódot igénylő, és a hátrányos helyzetű tanulókat is?

Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt. Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli. Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a

tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait.

A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját.

Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi.

Személyes példán keresztül türelemre, elfogadásra ösztönöz. Elbeszélések alapján tényeket közöl, ezek összefüggéseinek feltárásával értéket közvetít, vitára ösztönöz és az álláspontok közelítésével egymás elfogadását segíti elő. Az erkölcsi nevelés, amely a közösségépítés alappillére, kiemelt feladata a pedagógusnak az iskolai élet minden területén.

Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)?

Az együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során.

Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, követendő mintát mutat a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának terén.

A pedagógus célja, hogy a tanulók életvezetéséhez szükséges egyéni és társas kompetenciák megjelenjenek. A tanuló felismerjék a társas kapcsolatok fontosságát, kialakuljanak az együttműködéshez szükséges készségeik. Ez a

tudatos tervezés

aktív részvétel (pedagógus, tanulók)

lehetőségek teremtése a közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési formák megtapasztalásához

hármas egységében valósul meg.

Melyek azok a probléma- megoldási és konfliktuskezelési stratégiák,

Az iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös

Az emberi együttélés szabályainak megismertetése során (pl. Iskolai Házirend) a tudatosítás a fő szempont, amely a magyarázat,

22

amelyeket sikeresen alkalmaz? szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel.

A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli.

beszélgetés és a tanulók következtetései alapján követendő példát ad a betartandó magatartási normákról az iskolai életben és a szabadidős tevékenységekben is. Mindenekelőtt törekszik a konfliktushelyzet kialakulását megelőzni. Ha nem sikerül, akkor a kompromisszumkereső és problémamegoldó stratégiát alkalmazva a következő módszerekkel old meg kialakult helyzeteket: a konfliktushelyzetet tisztázza, önelemzést végeztet, közös cél meghatározásával együttműködést próbál kialakítani. A tekintélyelv helyett a meggyőzést alkalmazza. Ha szükséges, a helyzet kezelésébe bevonja a kollégákat, intézményvezetőt, szülőket, külső szerveket/családsegítő szolgálat, önkormányzat stb.)

23

A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások

Milyen ellenőrzési és értékelési formákat alkalmaz?

Jól ismeri a szaktárgy tantervi követelményeit, és képes saját követelményeit ezek figyelembevételével és saját tanulócsoportjának ismeretében pontosan körülhatárolni, következetesen alkalmazni.

A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket (kérdőíveket, tudásszintmérő teszteket) készít.

Céljainak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal választja meg a különböző értékelési módszereket, eszközöket.

Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek.

A nevelők figyelembe veszik a tanulók teljesítményeinek és a helyi tantervben előírt követelmények viszonyulását, valamint a tanuló korábbi teljesítményének változását (fejlődését/visszaesését).

A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik.

Az értékelés igazodik a gyakorlás során alkalmazott tevékenységekhez, életkori sajátosságokhoz.

A nevelők figyelembe veszik az SNI-s tanulók speciális igényeihez igazodva a számonkérésben az idősávot és a feladatok mennyiségét.

Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.

A második évfolyamon a második félévben és a harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét minden tantárgy esetében érdemjeggyel minősítjük.

A második évfolyamon, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon a féléves és év végi érdemjegyeket az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a

24

tanuló év közbeni munkája alapján lehet meghatározni.

A tanulók munkájának egységes értékelése érdekében tantestületünk egységesen alkalmazott arányok (százalékok) segítségével ad érdemjegyet a helyi tantervünknek megfelelően.

A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt a tájékoztatóba, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli

A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Az iskolai jutalmazás és büntetés formáit a házirend alapján adják nevelőink.

A számonkérés gyakorisága legyen összhangban a heti óraszámmal.

heti egy vagy annál kevesebb óraszám esetén félévente legalább három, minden más esetben havonta legalább egy alkalommal kerüljön rá sor.

25

Mennyire támogató, fejlesztő szándékú az értékelése?

A tanulás támogatása érdekében az órákon törekszik a folyamatos visszajelzésre.

Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani.

Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti.

Az értékelés célja a helyes értékrend közvetítése, az elvárások megértése, a pontos munkavégzés igényének kialakítása.

A fejlesztő értékelés kiemelt jelentőségű, alapja a pozitív megerősítés, a motiváció erősítése a munkavégzésre.

Milyen visszajelzéseket ad a tanulóknak? Visszajelzései támogatják-e a tanulók önértékelésének fejlődését?

Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését.

A fejlesztő értékelés kifejezési formái A nevelői és tanulói értékelés kifejezési formái szerint lehetnek: a.) Metakommunikatív megnyilvánulások: mimika, gesztus, tekintet, testbeszéd b.) szóbeli értékelés - fontos, hogy állandó és őszinte legyen c.) Írásbeli értékelés, amely lehet: pontozás, jutalom, szöveges. A rendszerben szerepet játszó legfontosabb színterek, ahol a tanuló értékelése történik: a nevelő és tanuló között, a tanuló és tanuló között, a tanuló és szülő között, a szülő és szülő között, a nevelő és nevelő között. Ebben az értékelési folyamatban a tanuló - család - iskola hármas egysége érvényesül, és elsődleges szerepe a pedagógus és tanuló kapcsolatának van. Mindenki tanulhat a folyamatban: a tanuló megtanulja saját tanulási folyamatát megszervezni, és irányítani, a munkájáról reflektálni,

26

megtanulja az önértékelést és társértékelést, önmotivációt a tanulásra.

A pedagógus értékelési rendszere akkor működik jól, ha azzal a tanítványai azonosulnak és elfogadják az értékelés kritériumait. Ezért a kritériumokat, elvárásokat mindig pontosan meg kell fogalmazni.

Az együttműködésen - és nem verseny helyzeten - alapuló önértékelés a leghatékonyabb módja a tanuló pozitív önértékelésének fejlődésében.

27

Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások

Szakmai és nyelvi szempontból igényes-e a nyelvhasználata (a tanulók életkorának megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)?

Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál.

Munkája során törekszik a diákok életkori sajátosságainak megfelelően kommunikálni.

Milyen a tanulókkal az osztályteremben (és azon kívül) a kommunikációja, együttműködése?

A tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakít ki.

Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi.

Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését.

Törekszik az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. Fejleszti a diákok kommunikációs készségét, és az egymás közti kulturált beszéd kialakítását.

Milyen módon működik együtt pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő más felnőttekkel a pedagógiai folyamatban?

A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat.

A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel.

A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában.

Az intézmény rendelkezik saját weboldallal, ahol bárki megtalálhatja az iskolával kapcsolatos legfontosabb információkat, és dokumentumokat. Az intézmény ápolja és bővíti eddigi kapcsolatait az oktatási intézményekkel. Állandó kapcsolatot tart fenn a területileg illetékes nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, iskolaorvossal. A nevelő kötelessége, hogy szerepet vállal a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részt vesz a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. A környezeti és egészségnevelés kapcsán a pedagógusok közti együttműködés új formáinak, módszereinek alkalmazása történik.

Reális önismerettel rendelkezik-e? Jellemző-e rá a reflektív szemlélet? Hogyan fogadja a visszajelzéseket? Képes-e

A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető.

Folyamatosan és aktívan részt vesz a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében.

28

önreflexióra? Képes-e önfejlesztésre?

Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében.

Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi.

A nevelővel szemben támasztott elvárások, a folyamatos önművelés, igény a világ megismerésére, valamint az értékelés és önértékelés képességeinek megléte.

Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Önértékelési szempontok Elvárások Az értékelés alapját képező intézményi elvárások

Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét?

Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti.

Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját.

Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz.

Felülvizsgálja az órán alkalmazott módszerek, közlési formák eredményességét, és ennek tükrében törekszik ezek folyamatos fejlesztésére.

Mennyire tájékozott pedagógiai kérdésekben, hogyan követi a szakmában történteket?

Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket.

Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat.

Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek.

Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is.

A nevelő önként keresi a továbbképzés, önképzés lehetőségeit. A továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja. Keresi és használja a tantárgyához, a különböző témakörökhöz tartozó weboldalakat. Törekszik az interaktív tananyagok használatára. A nevelő igyekszik részt venni a szakmai továbbképzéseken, előadásokon, bemutatóórákon.

Hogyan nyilvánul meg kezdeményezőképessége, felelősségvállalása a munkájában?

Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket.

Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban.

Munkája során felhasználja az oktatási segédanyagokat. Szemléltetőeszközöket dolgoz ki, melyeket közread a nevelőtestület tagjainak.

29

Pályázatokban vesz részt, ezek eredményességét vizsgálja. Az eredményes pályázatok céljainak megvalósításába bekapcsolódik. Az iskolai munka javítására új ötleteket gyűjt, részt vállal az ötletek kivitelezésében, megvalósításában.

Zákányszék, 2015. 08.28.

1. Legitimáció Zákányszék, 2015.08.28.

------------------------------------------- ------------------------------------

Hitelesítő Hitelesítő

Jelen Intézményi Éves Önértékelési Terv az intézményvezető aláírásával válik érvényessé.

Zákányszék, 2015.08.28.

-------------------------------------

int.vez.