Via 2 Zanat Urnamezos

SZOMBATHELY – ZANATKÉSŐ URNAMEZŐS KORÚ TEMETŐJE

ÉS A LELŐHELY MÁS ŐS- ÉS KÖZÉPKORI EMLÉKEI

THE LATE URNFIELD PERIOD CEMETERY FROMSZOMBATHELY – ZANAT

SUPPLEMENTED BY AN ASSESSMENT OF PREHIS-TORIC AND MEDIEVAL SETTLEMENT FEATURES

VIA – KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI KISMONOGRÁFIÁK

2

VIA – MONOGRAPHIA MINOR IN CULTURAL HERITAGE

2

Ilon GáborSümegi Pál, Tóth Gábor, Náfrádi Katalin, Persaits Gergő, Páll Dávid Gergely,

Törőcsik Tünde, Nyerges Éva, Mihály Judith, Sándorné Kovács Judit,Radics András, Udvardi Balázs

SZOMBATHELY – ZANATKÉSŐ URNAMEZŐS KORÚ TEMETŐJE

ÉS A LELŐHELY MÁS ŐS- ÉS KÖZÉPKORI EMLÉKEITERMÉSZETTUDOMÁNYOS VIZSGÁLATOKKAL

KIEGÉSZÍTETT ANYAGKÖZLÉS

Gábor IlonPál Sümegi, Gábor Tóth, Katalin Náfrádi, Gergő Persaits, Dávid Gergely Páll,

Tünde Törőcsik, Éva Nyerges, Judith Mihály, Judit Sándor-Kovács,András Radics, Balázs Udvardi

THE LATE URNFIELD PERIOD CEMETERY FROMSZOMBATHELY – ZANAT

SUPPLEMENTED BY AN ASSESSMENT OF PREHISTORICAND MEDIEVAL SETTLEMENT FEATURES AND

INTERDISCIPLINARY ANALYSES

Szerkesztő: Kvassay JuditEditor: Judit Kvassay

Kiadó: Magyar Nemzeti Múzeum – Nemzeti Örökségvédelmi KözpontPublished by: Hungarian National Museum – National Cultural Heritage

Protection Centre

Budapest 2011

Főszerkesztő:

Bánffy Eszter

Szerkesztőbizottság tagjai:

Raczky Pál, Tóth Endre, Vida Tivadar, Takács Miklós, Sümegi Pál

Szakmai lektorok: Horváth László és V. Szabó Gábor

Angol fordítás: Lénárt Emese Ildikó

Az angol fordítást ellenőrizte:

Archeo-Doc Szolgáltató Kft.

Borítóterv és tipográfia:

Artonius Stúdió

Kiadó:

Magyar Nemzeti Múzeum – Nemzeti ÖrökségvédelmiKözpont

Felelős kiadó:

Hable Tibor szakmai főigazgató-helyettes

Címlapkép:

A 26 / 36. sír 1 – 2. sz. melléklete. Ilon Gáborterve alapján számítógépes grafika: Gaál Erika)

Nyomdai előkészítés:

Romankovics Nóra, MNM – NÖK

Példányszám: 700

Senior Editor:

Eszter Bánffy

Editorial Board:

Pál Raczky, Endre Tóth, Tivadar Vida, Miklós Takács, Pál Sümegi

Consultants: László Horváth andGábor V. Szabó

Translated by: Emese Ildikó Lénárt

The english text was proofread by:

Archeo-Doc Ltd.

Cover design and typography:

Artonius Stúdió

Published by:

Hungarian National Museum – National CulturalHeritage Protection Centre

Editor in chief:

Tibor Hable, Archaeological vice director general

Cover:

Grave 26 / 36, Grave goods Nos. 1 – 2. Com-puter graphics by Erika Gaál based

on Gábor Ilon’s design

Typeset:

Nóra Romankovics, HNM – NCHPC

Number of copies: 700

ISBN: ISBN 978 – 963 – 7061 – 81 – 3ISSN: 2061 – 3695

Magyar Nemzeti Múzeum – Nemzeti Örökségvédelmi KözpontHungarian National Museum – National Cultural Heritage Protection Centre

5

1. Ilon Gábor: BevezetőGábor Ilon: Introduction 9

2. Ilon Gábor: KöszönetnyilvánításGábor Ilon: Acknowledgements 19

3. Ilon Gábor: Az 1999. évi feltárás sírjainak leírásaGábor Ilon: Description of the graves excavated in 1999 21

4. Ilon Gábor: A 2008. évi feltárás sírjainak és más urnamezős korú jelenségeinek leírásaGábor Ilon: Description of the graves excavated in 2008 and other Urnfield period features 65

4.1 A sírok és a leletek leírásaDescription of the graves and artefacts 65

4.2 Urnamezős korú telepjelenségek leírásaDescription of settlement features from the Urnfield period 83

5. Ilon Gábor: Az urnamezős korú temető jelenségei: a máglyák, a temetőszerkezete és időrendjeGábor Ilon: Features of the Urnfield period cemetery: the structure andchronology of the pyres and the cemetery 115

5.1 Máglyák és sírcsoportokPyres and grave groups 115

5.2 A sírok és mellékleteik osztályozása, rítusok és társadalomtörténeti következtetésekClassification of the graves and their grave goods and conclusions about ritesand social development 117

6. Ilon Gábor: A temető keltezéseGábor Ilon: The dating of the cemetery 135

6.1 KerámiaedényekCeramics 135

6.2 FémtárgyakMetal objects 153

6.3 CsonttárgyBone artefacts 161

6.4 A sírok kronológiájaThe chronology of the graves 161

7. Udvardi Balázs, Radics András: Restaurálás közbeni megfigyeléseka zanati temető kerámiáinBalázs Udvardi and András Radics: Observations regarding the ceramics of theZanat cemetery upon restoration 175

7.1 A leletek anyagaThe raw material of the finds 175

7.2 A leletek anyagának értékeléseEvaluations of the material of the finds 177

8. Mihály Judith, Sándorné Kovács Judit: FTIR spektroszkópiai vizsgálatoka zanati temető kerámiatöredékeirőlJudith Mihály and Judit Sándor-Kovács: FTIR spectroscopic analyses of theceramic fragments from the cemetery of Zanat 181

8.1. Mihály Judith: FTIR spektroszkópiai vizsgálatok a zanati temető kerámiatöredékeiről I.Judith Mihály: FTIR spectroscopic analyses of the ceramic fragments fromthe cemetery of Zanat I. 181

8.2. Sándorné Kovács Judit: FTIR spektroszkópiai vizsgálatok a zanati temetőkerámiatöredékeiről II.Judit Sándor-Kovács: FTIR spectroscopic analyses of the ceramic fragmentsfrom the cemetery of Zanat II. 182

Tartalomjegyzék / Contents

6

09. Tóth Gábor: A temető embertani anyaga és feldolgozásaGábor Tóth: The anthropological material and evaluation of the cemetery 187

9.1 BevezetésIntroduction 187

9.2 Anyag és módszerThe material and the method 188

9.3 EredményekResults 189

10. Nyerges Éva: A temető állatcsontjai és feldolgozásukÉva Nyerges: The animal bones found in the cemetery and their evaluation 197

11. Sümegi Pál, Náfrádi Katalin, Persaits Gergő, Páll Dávid Gergely, Törőcsik Tünde, Ilon Gábor:A zanati lelőhely és vidéke környezetrégészeti vizsgálatának eredményeiPál Sümegi, Katalin Náfrádi, Gergő Persaits, Dávid Gergely Páll, Tünde Törőcsik, Gábor Ilon:The results of the environmental archaeological analysis of the Zanat site andits surrounding area 201

11.1 Sümegi Pál, Törőcsik Tünde: BevezetésPál Sümegi, Tünde Törőcsik: Introduction 201

11.2 Sümegi Pál, Náfrádi Katalin, Törőcsik Tünde: Felhasznált módszerekPál Sümegi, Tünde Törőcsik, Katalin Náfrádi: The methodology employed 203

11.3 Sümegi Pál, Persaits Gergő, Páll Dávid Gergely: A 86-os számú főútSzombathely – Vát közötti szakaszán végzett megelőző régészeti ásatásokterületének geomorfológiai és geológiai elemzésePál Sümegi, Gergő Persaits, Dávid Gergely Páll: The geomorphological andgeological analyses of the rescue excavation sites along Main Road No. 86between Szombathely and Vát 214

11.4 Sümegi Pál, Persaits Gergő: Történelmi térképek elemzésePál Sümegi, Gergő Persaits: Analysis of historical maps 222

11.5 Sümegi Pál, Persaits Gergő, Páll Dávid Gergely, Törőcsik Tünde:A zanati régészeti lelőhelyen és a Borzó-patak allúviumán végzett vizsgálatok eredményeiPál Sümegi, Gergő Persaits, Dávid Gergely Páll, Tünde Törőcsik: Results of analysiscarried out on the alluvium of Borzó Creek and at the Zanat archaeological site 224

11.6 Náfrádi Katalin, Sümegi Pál, Törőcsik Tünde: A zanati régészeti lelőhelyobjektumaiból kiemelt mintákon végzett vizsgálatok eredményeiKatalin Náfrádi, Pál Sümegi, Tünde Törőcsik: Results of the analysis of samplesfrom the features of Zanat archaeological site 243

11.7 Sümegi Pál, Persaits Gergő, Páll Dávid Gergely, Törőcsik Tünde:Nemesbőd – Csepregi-völgyre-dűlő I – II. régészeti lelőhelyen és a Surányi-patakallúviumán végzett vizsgálatok eredményeiPál Sümegi, Gergő Persaits, Dávid Gergely Pál, Tünde Törőcsik:The results of analysis carried out on the alluvium of the Surányi Creek andat the archaeological sites of Nemesbőd – Csepregi-völgyre-dűlő I – II. 247

11.8 Náfrádi Katalin, Sümegi Pál, Törőcsik Tünde: Nemesbőd határánakhárom régészeti lelőhelyén végzett vizsgálatok eredményeiKatalin Náfrádi, Pál Sümegi, Tünde Törőcsik: The results of evaluationscarried out at three archaeological sites on the outskirts of Nemesbőd 265

11.9 Sümegi Pál, Persaits Gergő, Páll Dávid Gergely, Törőcsik Tünde:A Nemesbőd – Csepregi-völgyre-dűlő I. régészeti lelőhely talajszelvényénvégzett vizsgálatok eredményeiPál Sümegi, Gergő Persaits, Dávid Gergely Páll, Tünde Törőcsik:The results of evaluations conducted on the soil section of the archaeological siteat Nemesbőd – Csepregi-völgyre-dűlő I. 270

11.10 Ilon Gábor, Sümegi Pál, Törőcsik Tünde: Temetkezési időpont meghatározásaa zanati urnamezős korú temetőben pollenanalitikai módszerrelGábor Ilon, Pál Sümegi, Tünde Törőcsik: Determination of the time of the burials in theUrnfield period cemetery of Zanat employing pollen analysis 280

11.11 Sümegi Pál, Náfrádi Katalin, Törőcsik Tünde:A vizsgált terület környezettörténeti fejlődésePál Sümegi, Katalin Náfrádi, Tünde Törőcsik:The environmental historical development of the study area 285

7

12. Ilon Gábor: A lelőhely nem urnamezős korú jelenségeinek leírása és keltezéseGábor Ilon: Dating and description of the non Urnfield period features of the site 355

12.1. Az 1999. évi feltárásExcavation in 1999 355

12.2. A 2008. évi feltárásExcavation in 2008 357

12.2.1 Ismeretlen korUndetermined Age 357

12.2.2 Rézkor, a Baden kultúra jelenségei és leletanyagaikCopper Age, the features and finds of the Baden culture 357

12.2.3 Bronzkori jelenségBronze Age features 360

12.2.4 Rézkornál fiatalabb, de pontosan nem meghatározható korú jelenségFeatures younger than the Copper Age that cannot be dated accurately 360

12.2.5 A Hallstatt kultúra emlékeiFeatures of the Hallstatt culture 361

12.2.6 Kelta kori jelenségekCeltic features 362

12.2.7 Árpád-kori és késő középkor / kora újkori jelenségekÁrpádian and Late Medieval / Early Modern features 364

12.2.8 Recens jelenségekRecent features 364

13. Ilon Gábor: ÖsszefoglalásGábor Ilon: Summary 371

Irodalom / References 383

Közreműködők / Contributors 398

A kötet szerzői / List of authors 399

9

VIA 2

A Szombathely város Zanat településrészé-hez tartozó Pap-földek-dűlőben, a Kozár-Borzó-patak nyugati teraszán az egykoriZanati-patak és a Kozár-Borzó-patak összefo-lyásától délnyugatra elterülő dombháton(3. ábra; a lelőhely KÖH-azonosítója: 67817)1999. május – júliusában vezetésemmel végez-

tünk megelőző feltárást a 86. sz. főút új nyom-vonalán. Ekkor (Ilon 2001, 249; 2004, 69 – 71)

– középkori emlékek mellett – egy urnamezőskorú temető kelet – nyugati kiterjedését ismer-hettük meg, amelynek 33 sírját, továbbá kétmáglyahelyet dokumentáltunk (7. és 64. ábra5 – 6). Néhány sír leletanyagát közöltem (Ilon2001, 249 – 251, Taf. X – XIV; 2004, 69 – 71,LVIII – LX. tábla), illetve e temetőrészlet ember-tani feldolgozását (28 sír) és a temetkezésirítussal kapcsolatos megfigyeléseinket is köz-zétettük (Ilon és Tóth 2005).

A 86-os számú főút Szombathely – Vátszakasza gyorsforgalmi úttá történő átépítésétmegelőző feltárást ugyanitt 2008. augusztus –szeptemberében (1 – 7. ábra) Skriba Péter ve-zette. A terepi kutatásba jómagam is bekapcso-lódtam, majd a restaurálás, leltározás és afeldolgozás teljes folyamatát irányítottam. Az újtemetőrészlet az 1999-ben kutatott és a haszná-latban lévő két útsávtól északra került elő(4, 6 – 7. ábra). Ugyanakkor a most használatosúttól déli irányban történt bővítés (új sáv kialakí-tása) során újabb sírokat nem találtunk. A 2008.évi feltáráson (4 – 7. ábra) 39 sírt bontottunk ki– ebből egy kelta kori (SNR 21./OBNR 31. a to-vábbiakban 21/31. sír alakban) –, valamint egyrézkori gödörből (54/1) is kerültek elő emberihamvak. Így összesen 34 esetben (ebből 2 ket-tőstemetkezés, egy pedig rézkori) antropológiai

In May– July 1999 we conducted a survey exca-vation under my direction along the new track ofroad No. 86. This area is the western terrace of theKozár-Borzó Creek in the Pap-földek-dűlő belong-ing to Zanat settlement, which is part of the city ofSzombathely. The site is located on the hilltop,south-west from the confluence of the former ZanatiCreek and the Kozár-Borzó Creek (Fig. 3; NationalOffice of Cultural Heritage site registration No.:67817). Here we have seen (Ilon 2001, 249; 2004,69– 71) – among Medieval finds – an Urnfield periodcemetery spreading from the east to the west. Wehave documented thirty-three graves and two pyresites (Figs. 7, 64.5– 6). I have published the finds ofa few graves (Ilon 2001, 249–251, Taf. X– XIV;2004, 69– 71, Tables LVIII – LX) and we also pub-lished the anthropological analysis of this portion ofthe cemetery (28 graves) and our observations re-garding the burial rites (Ilon and Tóth 2005).

The Szombathely – Vát section of Main RoadNo. 86 was to be rebuilt into a highway. Prior tothe construction in August and September of2008 a survey took place led by Péter Skriba(Figs. 1 – 7). I participated in the field work andlater I led the full process of restoring, inventory-ing and studying the finds. The new portion of thecemetery was found north from the two roadlanes in use, which were excavated in 1999 (Figs.4, 6– 7). We did not find any more graves duringan extension of the road towards the south (con-struction of a new lane). During the excavation of2008 (Figs. 4– 7) thirty-nine graves were exca-vated, one of which is from the Celtic period (SU21/ FEATURE 31, Grave 21/31 thereafter) andhuman calcined bones were discovered in aCopper Age pit (54/1). In thirty-four cases (twoare double burials, one is Copper Age) we were

BevezetőIlon Gábor

IntroductionGábor Ilon1

10

VIA 2

feldolgozásra is alkalmas mennyiségű kalcinátumkerült begyűjtésre.

Azaz az 1999. és 2008. évi feltárásokeredményeként bizonyosan állítható: az urna-mezős korú temető keleti, nyugati és déli szélemegvan. Összesen 71 sírt ismerünk, s taláncsak a temető északi szélének néhány– vagy több? – sírja hiányzik. A 206,25 m-esszintvonal jelölheti ki esetleg a temető lehetsé-ges legészakibb kiterjedését, azaz a már meg-szüntetett, hajdani Zanati-patak legfelsőteraszéle (7. ábra). A két feltárási évadból ösz-szesen 61 urnamezős korú sír (ebből egy ket-tőssír) esetében volt lehetséges az antropológiaifeldolgozást elvégezni (ld. 9. fejezet).

Jelen kötetben a temető és a lelőhely tel-jes(1999. és 2008. évi) régészeti – réz-, kelta-és középkori – anyagközlésére törekszem.Részletesen azonban csak az urnamezőskorú temető feldolgozását adom, kiegészítveazt munkatársaim adataival és tanulmányai-val, amelyek önálló fejezetekként olvashatók.Fontos megjegyeznem, hogy a két feltárás(1999, 2008) dokumentációja részben eltérő,amelyet jelen publikáció – leginkább a sírraj-zok – is tükröz.

A temető jelentőségét, többek között, az adja,hogy Vas megye területén ez az első, hitelesen,régész által feltárt ilyen korú szinte teljes sír-együttes. Megjegyzem, a nyugat-magyaror-szági, alpokaljai régióból hasonlót – amelyeta két világháború között ástak meg – Csöngérőlés Jánosházáról Kemenczei Tibor (1996) publi-kált, valamint a Ság-hegyi temetőt kell mégokvetlenül megemlíteni (Patek 1968, 36 – 37).Az újabb vasi feltárásokból a bucsui temető-részlet és néhány sárvári sír fontos. A bucsui te-metőrészlet a szerző 2003. évi közöletlenásatása a 89-es számú főút új nyomvonalán; asárvári sírok Farkas Csilla 2004. évi közöletlenásatása a 88-as számú főút várost elkerülő sza-kaszán. Minkét lelőhely feldolgozásra és köz-lésre átengedve Nagy Marcellának (SavariaMúzeum, Szombathely). Zala megyéből a Kis-

able to collect enough calcined bones, whichwere suitable for anthropological analysis.

As a result of the excavations of 1999 and 2008we can state with assurance that the eastern, west-ern and southern edges of the Urnfield cemeterywere found. Altogether seventy-one graves areknown today, and probably only a few – or more? –graves are missing from the northern edge of thecemetery. The contour line of 206.25 m above sealevel might mark the possible northernmost edge ofthe cemetery, meaning the topmost terrace rim ofthe former Zanati Creek (Fig. 7). Anthropologicalevaluation was possible for altogether sixty-one Urn-field period graves (one is a double burial) of the twoexcavation seasons (see Chapter 9).

This book outlines the entire – Copper Age, Celticand Medieval period – material (from years 1999 and2008) of the cemetery and the site from an archaeo-logical point of view. However, only the evaluation ofthe Urnfield cemetery will be discussed in detail, com-plemented by the data and studies of my colleagues.These are presented as individual chapters. It is impor-tant to note that the documentations of the two exca-vations (1999 and 2008) were partly different, and thepresent publication mirrors this, especially in the caseof grave drawings.

The significance of the cemetery is that this is thefirst Urnfield period cemetery in Vas County exca-vated by trained archaeologists, and that the ceme-tery is almost completely excavated. Please note thatTibor Kemenczei (1996) published similar cemeteriesfrom Csönge and Jánosháza in western Hungary, inthe foreland of the Eastern Alps, which were exca-vated between the two World Wars. The Ság-hegycemetery must be mentioned as well (Patek 1968,36 – 37). Amongst the newest excavations in VasCounty the cemetery section of Bucsu and somegraves at Sárvár are important. The cemetery sectionof Bucsu along a new track of Main Road No. 89was excavated in 2003 by the author and it awaitspublication. The graves from Sárvár along MainRoad No. 88, in a road section that detours aroundthe township, was excavated by Csilla Farkas in2004, and it is also unpublished. The archaeological

11

1. Fejezet/Chapter 1

Balaton vízrendezési és az M7 autópálya építé-sét megelőző feltárások során a Balatonma -gyaród – hídvégpusztai (Horváth 1994, 220),a Balatonmagyaród – kiskányavári (Horváth1996, 60, 66), a Garabonc – ófalui (Horváth1996, 66), a galamboki (Száraz 2008), Nagyka-nizsa-Palin – Szociális Otthon (Eke 2005, 249 –250; 2007, 237) és Zalakomár – Alsó-csalit(Kreiter 2007, 324) feltárt temetőrészleteire kellfelhívnom a figyelmet. Továbbá a Győr-Moson-Sopron megyei Börcsről egy a zanatinál és azemlített Zala megyeieknél szintén korábbi teme-tőrészlet (Figler 1996, 11 – 12, VI. tábla 2 – 5,VII. tábla 1 – 4) említhető meg. (A zalai temetőkHa A2-vel zárulnak, amire lektorom, HorváthLászló hívta fel figyelmemet.) A térségben kissétávolabb tekintve azonban nem felejthetők ela következő, példát mutató részletességgel fel-dolgozott ausztriai temetők: St. Andrä (Eibner1974), Stillfried (Strohschneider 1976; Kaus1984) és Kalsdorf (Tiefengraber 2005).

A zanati temetőrészlet gyors közlésével ezen– meglátásom szerint – fontos leletanyag mie-lőbbi hozzáférhetőségét szeretném biztosítaniés talán mintát is adhatok a hazai kutatás szá-mára.

A temető egy lelőhelykomplexum (3. ábra)része. Tőle délre, kb. 150 m-re, a falu belterü-letének határán a 207,5 m-es szintvonalon he-lyezkedik el egy lekopott, magányosnak tűnő,a környezétéből kb. 0,5 m-rel kiemelkedő ha-lomsír. Felszínén régészeti emlékeket nemgyűjtöttünk. Elképzelhető azonban, hogy a te-metőnk közösségéhez tartozó vezető sírját rejti.E kérdés megválaszolása egy esetleges ké-sőbbi ásatás feladata. Úgynevezett „lapossíros” (Flachgräber) temetőnek és tumulusnaka zanatihoz hasonló szituációját ismerjük a kor-szakból Kalsdorf esetében (Tiefengraber 2005,Abb. 7). A temetőtől kb. 500 m-re északra, ésa XX. század közepén, vízrendezés okán meg-szüntetett Zanati-pataktól északra, továbbáa Kozár-Borzó-patak teraszán egy nagykiterje-désű, több korszakos – köztük késő bronz-

materials from both sites were handed over foranalysis and publication to Marcella Nagy (SavariaMuseum, Szombathely). I would like to call attentionto the following cemetery sections discovered in ZalaCounty during the water management worksof the Little Balaton and the rescue excavationsof the M7 motorway: Balatonmagyaród–Hídvég-puszta (Horváth 1994, 220), Balatonmagyaród–Kiskányavár (Horváth 1996, 60, 66), Garabonc–

Ófalu (Horváth 1996, 66), Galambok (Száraz 2008),Nagykanizsa-Palin–Szociális Otthon (Eke 2005,249–250; 2007, 237) and Zalakomár–Alsó-csalit

(Kreiter 2007, 324). We shall also mention a ceme-tery section of Börcs in Győr-Moson-Sopron County(Figler 1996, 11–12, VI. Tábla 2–5, VII. Tábla 1–4).

This one is older than the Zanat or the above-men-tioned Zala County sites (The Zala cemeteries closewith Ha A2 in terms of dating, as it was pointed outto me by my proof-reader László Horváth). Lookingfarther away in the region we shall not forget the fol-lowing cemeteries in Austria, which are examples ofsuperbly detailed analysis: St. Andrä (Eibner 1974),Stillfried (Strohschneider 1976; Kaus 1984) and Kals-dorf (Tiefengraber 2005).

With the prompt publication of the Zanat ceme-tery section, I would like to ensure access to theZanat finds, which I consider to be important, assoon as possible, maybe to provide an examplefor Hungarian research.

The cemetery is part of a site complex (Fig. 3).Ca. 150 metres south from the cemetery,on theborders of the village municipality, on the contourline of 207.5 m above sea level, a worn, seeminglylonely tumulus can be found, elevating to about 0.5metres from its surroundings. We did not collectarchaeological evidence on its surface. It is possi-ble, though, that it gives home to the grave of aleader of the community that used the burialground. The answer to this question might comefrom a later excavation. The co-existence of a so-called “flat grave” cemetery (Flachgräber) and tu-mulus burials similar to the Zanat site is known fromthe same period at Kalsdorf (Tiefengraber 2005,Abb. 7). An extensive multiple period site, including

12

VIA 2

kora vaskori – telep található. Ennek – az ezideig kutatatlan – településnek az összefüg-gése a temetővel és a halomsírral ugyancsakegy későbbi szondázó feltárással dönthető el.Mindenesetre a holtak és az élők közötti határ-ként értelmező a hajdani vízfolyás, ami – ha-sonlóan más európai esetekhez (Nebelsick2007; Wirth 1999, 587, Abb. 15) – nyilván ál-dozatok bemutatási helyszíneként is szolgálha-tott.

Lelőhelyünktől keletre, a Borzó-patak másikteraszán 1999-ben, az akkor általam vezetettfeltáráson egy La Tène D-re (Gál 2002) és egyÁrpád-korra keltezhető ház és néhány tárológö-dör került elő. 2008-ban ugyanez a terület – 10.lelőhelyként megnevezve (3. ábra) – két rézkoricsontvázas sírt, több kelta és Árpád-kori házatés gödröt eredményezett Skriba Péter és mun-katársai ásatásán.

Late Bronze Age and Early Iron Age, can be foundon the terrace of the Kozár-Borzó Creek about 500metres north from the cemetery and north from theformer Zanati Creek, which ceased to exist in themiddle of the 20th century due to hydrological re-arrangements. This settlement has been unex-plored so far. Its relationship to the cemetery andthe tumulus can be established only through a fu-ture excavation. The former creek can be consid-ered as a borderline between the living and thedead, and probably served as a place to performrituals, similarly to other European cases (Wirth1999, 587, Abb. 15; Nebelsick 2007).

East from our site, on the other terrace of theBorzó Creek, dwellings dated to the La Tène D(Gál 2002) and the Árpádian period, and severalstorage pits were found in 1999 during the exca-vation I led. The same area was excavated byPéter Skriba and his colleagues in 2008. Site 10,as it is called (Fig. 3), resulted two Copper Agegraves with skeletons and several Celtic and Ár-pádian Age dwellings and pits.

1. ábra. Szombathely–Zanat, a 2008. évi feltárás: 1. Gépi humuszolás és kézi nyesés; 2. Légi felvételFigure 1. Szombathely–Zanat, excavation in 2008: 1. Mechanical removal of the top soil and manual scraping; 2. Aerial photograph

1 2

13


2. ábra. Szombathely–Zanat, a 2008. évi feltárás légi felvétele: 1. Közeli kép az északi részről; 2. Az északi részen feltárt objektumok részleteFigure 2. Szombathely–Zanat, aerial photograph of the excavation in 2008: 1. Close-up of the northern part; 2. Features excavated in the northern part

1

2

14

VIA 2

3. á

bra

.A z

anat

i lel

őhel

yek

és a

lelő

hely

ek k

örny

ezet

e 1:

10.0

00 to

pogr

áfia

i tér

képe

nF

igu

re 3

.The

topo

grap

hica

l map

of t

he Z

anat

site

s an

d th

eir s

urro

undi

ngs

(1:1

0.00

0)

Jelm

agya

ráza

t/Leg

end:

1. U

rnam

ezős

tem

ető

(11.

lelő

hely

, 199

9. év

i fel

tárá

s)/T

he U

rnfie

ld ce

met

ery

(Site

11,

exca

vatio

n of

199

9); 2

. Urn

amez

ős te

met

ő és

tele

p (1

1. le

lőhe

ly, 2

008.

évi f

eltá

rás)

/The

Urn

field

cem

eter

yan

d se

ttlem

ent (

Site

11,

exca

vatio

n of

200

8); 3

. A 1

0. le

lőhe

ly 2

008-

ban

feltá

rt ré

szei

/Site

10,

exca

vate

d pa

rts in

200

8; 4

. Ősk

ori t

elep

ülés

ek/P

rehi

storic

settl

emen

ts; 5

. Hal

omsír

/Tum

ulus

; 6. A

kör

nyez

etré

gész

eti c

élú

fúrá

s hel

ye/L

ocat

ion

of th

e dril

ling

core

s for

pal

aeoe

nviro

nmen

tal r

econ

struc

tion;

7. H

ajda

ni v

ízfo

lyás

/For

mer

wat

erco

urse

15


4. áb

ra.A

200

8. é

vi f

eltá

rás

össz

es je

lens

ége

Fig

ure

4.F

eatu

res

of th

e ex

cava

tion

in 2

008

Jelm

agya

ráza

t/L

egen

d: 1

.Urn

amez

ős k

or/U

rnfi

eld

peri

od; 2

. Bad

en k

ultú

ra/B

aden

cul

ture

; 3. B

ronz

kor/

Bro

nze

Age

; 4. H

alls

tatt

kul

túra

/Hal

lsta

tt c

ultu

re;

5. L

a T

ène;

6. K

éső

közé

p- k

ora

újko

r/L

ate

Med

ieva

l and

Ear

ly M

oder

n pe

riod

; 7. I

smer

etle

n ko

r/U

ndet

erm

ined

age

1 2 3 4 5 6 7

16

VIA 2

5. áb

ra.A

200

8. é

vi f

eltá

rás

bade

ni (

1), H

alls

tatt

(2)

, kel

ta (

3), k

éső

közé

p- k

ora

újko

ri (

4), é

s is

mer

etle

n ko

rú (

5) je

lens

égei

Fig

ure

5.F

eatu

res

of th

e ex

cava

tion

in 2

008:

Bad

en (

1), H

alls

tatt

(2)

, Cel

tic

(3),

Lat

e M

edie

val a

nd E

arly

Mod

ern

(4)

peri

ods

and

Und

eter

min

ed a

ge (

5)

1 2 3 4 5

17


6. áb

ra.A

200

8. é

vi f

eltá

rás

urna

mez

ős k

orú

jele

nség

ei

Fig

ure

6.U

rnfi

eld

peri

od f

eatu

res

of th

e ex

cava

tion

in 2

008

18

VIA 2

7. áb

ra.A

zan

ati u

rnam

ezős

kor

ú te

met

ő ös

szes

ítő

térk

épe

1999

, 200

8. é

vi f

eltá

ráso

k F

igu

re 7

.C

umul

ativ

e m

ap s

how

ing

the

feat

ures

of

the

Urn

fiel

d pe

riod

cem

eter

y of

Zan

at in

199

9 an

d 20

08Je

lmag

yará

zat/

Leg

end:

1. 1

999.

évi

fel

tárá

s/T

he e

xcav

atio

n in

199

9; 2

. 200

8. é

vi f

eltá

rás/

The

exc

avat

ion

in 2

008

19

Köszönöm az alábbi régészek, technikusok ésegyetemi hallgatók terepi helytállását, 1999:Farkas Zsuzsa, Talabér Tünde és Tóth Ágnes(Savaria Múzeum), Gál Krisztián, Molnár Attila ésPéterváry Tamás (régészhallgatók ELTE, Buda-pest), továbbá 2008: Basticz Zoltán és SkribaPéter (régészek, K.Ö.SZ.), Bőtsh Enikő, CsutiTamás, Halász Ferenc, Hekli Hajnalka, KolonitsLászló, Kovács Zsanett, Könczöl Laura, MóriczEszter, Vágusz Anina, valamint Vámos Gábor(régésztechnikusok, K.Ö.SZ.).

A temető 1999. évi terepi és műtermi restau-rálási feladatait Edőcs Judit, Ferencz Eszter ésKiss E. Csaba, a Savaria Múzeum munkatársaivégezték el. Az 1999. évi kerámia anyag sérültpéldányait – kérésemre – Udvardi Balázs 2009tavaszán restaurálta újra. (Gyenge volt a koráb-ban használt ragasztóanyag, de a temető edé-nyei törésfelületének állapota általában semkedvező a restaurálás szempontjából.) A 2008.évi teljes leletanyag gondozását az ArcheoloreKft. (Budapest) szombathelyi munkacsoportja:Bozzayné Németh Judit, Bozsányi Alíz ésCsiszár Alexandra Udvardi Balázs irányításávalés raktárosunk, Csácsicsné Domán Edit hatha-tós támogatásával látta el. Az in situ kiemeltedények bontásának oroszlánrészét, kitűnő raj-zos és fotó dokumentálását Radics Andrásrégésztechnikus végezte el. A fémtárgyakat azArcheolore vezetője Döbröntey-David Szilviarestaurálta. A remek tárgyrajzokat MátyusMagdolna, a kitűnő tárgyfotókat pedig PappGábor készítette. A tárgyfotókból összeállítottábrák kivitelezése Takács Tibor, az 1999. és2008. évi terepi fekete fehér és színes felvételekszerkesztése Bráder Tamás és Vámos Gáborérdeme. Az új temetőrész közlési jogának áten-gedését az ásató Skriba Péternek itt is szeret-ném megköszönni. A két feltárás felméréseit

I would like to thank the following archaeologists,technicians and university students for theirfield work in 1999: Zsuzsa Farkas, Tünde Talabérand Ágnes Tóth (Savaria Museum), Krisztián Gál,Attila Molnár and Tamás Péterváry (archaeologystudents ELTE, Budapest), and in 2008: ZoltánBasticz and Péter Skriba (archaeologists, F.S.C.H),Enikő Bőtsh, Tamás Csuti, Ferenc Halász, HajnalkaHekli, László Kolonits, Zsanett Kovács, LauraKönczöl, Eszter Móricz, Anina Vágusz, and GáborVámos (archaeology technicians, F.S.C.H).

Both the field and workshop restorations of thecemetery assemblage were completed by JuditEdőcs, Eszter Ferencz and Csaba E. Kiss, employ-ees of the Savaria Museum in 1999. The damagedceramic finds of 1999 were restored by BalázsUdvardi on my request in the spring of 2009 (Theadhesive used earlier proved to be weak, but thecondition of the fractured surface of the vesselsfrom the cemetery are not suitable for restorationat all). All the finds of 2008 were submitted to theSzombathely team of the Archeolore Ltd. (Bu-dapest): Judit Németh Bozzayné, Alíz Bozsányi andAlexandra Csiszár, and the work was carried outunder the instructions of Balázs Udvardi, with theunfailing support of our storekeeper Edit DománCsácsicsné. Most of the excavation of the in situ

lifted vessels was completed by András Radics ar-chaeology technician, who has also produced ex-cellent drawings and photo documentation of theartefacts. Szilvia Döbröntey-David, acting managerof the Archeolore Ltd., restored the metal artefacts.Magdolna Mátyus produced excellent artefactdrawings and Gábor Papp took outstanding pho-tographs of the artefacts. The figures compiled ofartefact photographs are the work of Tibor Takács.Both the black-and-white and colour photographsof 1999 and 2008 were edited by Tamás Bráderand Gábor Vámos. I would again like to thank here

KöszönetnyilvánításIlon Gábor

AcknowledgementsGábor Ilon2

VIA 2

20

2. Fejezet / Chapter 2

–1999: Derdák Ferenc geodéta (Savaria Mú-zeum, Szombathely); 2008: Geomontan Kft.(Székesfehérvár) munkája – Vámos Gábor ré-gésztechnikus illesztette össze. Mindezért kö-szönet illeti őket is. Egyúttal szeretném hálámatkifejezni szerzőtársaimnak és Nagy Marcellának,aki – nem csak, mint életem párja – türelemmelés megértéssel támogatta e könyv megszüle -tését, de jó néhány adatra hívta fel a figyelme-met, és tanácsokkal segítette munkámat. Különis szeretném kifejezni megbecsülésemetdr. Horváth Lászlónak és dr. V. Szabó Gábornakhasznos lektori észrevételeikért és tanácsaikért.Továbbá Lénárt Emese Ildikó tevékenysége semhagyható említés nélkül, aki a szöveg angolnyelvre fordítását végezte el. Végezetül, de nemutolsó sorban dr. Virágos Gábor főigazgatóm ésBelényesy Károly régész-igazgatóm bátorításátköszönöm, akik az első pillanattól támogatták efeldolgozás sikerre vitelét és annak kiadását.

Kőszeg, 2010. március 28.

Péter Skriba for providing us with the right to pub-lish the newly found section of the cemetery. Theanalysis of the two excavations – in 1999 the workof Ferenc Derdák surveyor (Savaria Museum,Szombathely), and in 2008 the Geomontan Ltd’s(Székesfehérvár) – were fitted together by GáborVámos archaeology technician. I would like tothank them all for their work. I also would like toshow my appreciation to my co-authors and toMarcella Nagy, who have been supporting the birthof this book with great patience and understanding,not only as my partner, but also by pointing out im-portant data and providing continuous help by giv-ing advice. I would like to say special thanks to Dr.László Horváth and Dr. Gábor V. Szabó for theirvaluable proofreading advice and comments. Imust also mention the work of Emese Ildikó Lénártwho has translated the text into English. Last butnot least I would like to say thanks to Dr. GáborVirágos director general and Károly Belényesy di-rector of archaeology for their encouragements.They have been supporting the success of theseexcavations and their publication from the first mo-ment onwards.

Kőszeg, 28 March, 2010

21

VIA 2

A megelőző feltárásra a 83+300 – 83+400km-szelvényben került sor (3, 7. ábra), 1999.május 17. és július 2. között. A temetőrészletrestaurált leletanyaga a Savaria Múzeumbanaz Ő.2001.1.1 – 129. leltári számokon talál-ható. (A teljes feldolgozás jogát PéterváryTamás egyetemi hallgatónak (ELTE) engedtemát, akinek tanulmánya bozsoki előadása(2002) nyomtatott változataként az ŐskorosKutatók III. Összejövetele konferenciaköteté-ben (2004) jelent volna meg. Kéziratát azon-ban nem adta le, ezért szükségét érzem arégebbi leletanyag teljes közlésének. A leltá-rozás az ő „érdeme”, amelyet e helyütt is meg-köszönök. Ennek során azonban a sírokrajzokon szereplő mellékletszámozásait nemvezette át, ezzel nem kis mértékben megne-hezítette munkámat. A mellékletek számozásaazonos a leírásban szereplővel. Ahol ilyennincs, ott mellékletszám kiadására a feltárá-son nem került sor.)

A sírok és mellékleteik leírásánál használt rövi-dítések: Szájátmérő = szá; szélesség = sz; ma-gasság = m; fenékátmérő = fá; falvastagság = fv;hosszúság = h; átmérő = átm; vastagság = v;súly = s; leltári szám = lsz.

Az 1. sír (8. ábra 1.) feltárása május 20. és26-án történt meg. A talajművelésnek köszön-hetően csak néhány edénytöredék és kevéskalcinátum, valamint nagymennyiségű faszén(behordott máglyamaradvány?) jelezte a he-lyét. Sírgödre nem volt látható, így bonthatósem. A hamvak (5 g) sírba helyezésének ere-

deti módja nem határozható meg. Indiff. nem

-és életkorbecslés nem adható.

Melléklet– Edénytöredék. Kívül-belül vörös, kavicsos soványí-tású oldaltöredék. Fv: 7 mm. Lsz.: Ő.2001.1.1.

The survey took place in sections 83+300 – 83+400km (Figs. 3, 7), between May 17 and July 2 of 1999.The restored artefacts of the cemetery can be foundin the Savaria Museum, inventoried as Ő.2001.1.1 –129. (The right to full analysis of the finds was given toTamás Péterváry university student (ELTE). His studywas to be published in the conference collection ofŐskoros Kutatók III. Összejövetele (3rd Meeting of Pre-historian Researchers) (2004), which would have beena printed version of his presentation given in Bozsok(2002). As he did not submit his manuscript I feel Ishould publish the entire finds. The inventorying washis work and I would like to thank him for it. Unfortu-nately he did not record the numbering of the gravegoods from the drawings of the graves, making mywork a lot more difficult. The numbering of the gravegoods are the same as in the description. If such anumber is not provided, it means that no grave goodnumber was given in the course of the excavation.)The dates in brackets in the grave descriptions referto the excavation date.

Abbreviations used for describing the gravesand grave goods: Mouth diameter = md, width =wi; height = h; bottom diameter = bd; wall thick-ness = wt; length = l; diameter = d; thickness =th; weight = we; inventory number = Inv. No.

Grave 1 (Fig. 8.1) (20th and 26th May). Due toploughing only some vessel fragments, calcinedbones and a large amount of charcoal (might be theremains of a pyre carried there) marked the grave.The contour of the grave fill was not found, andtherefore the grave pit could not be excavated. The

original method of placing the calcined bones (5 g)in the grave cannot be determined. Indiff. sex and

age estimation cannot be assessed.

Grave goods– Vessel fragment. Body fragment, red on the interior and on theexterior, tempered with pebbles. Wt: 7 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.1.

Az 1999. évi feltárássírjainak leírása

Ilon Gábor

Description of the gravesexcavated in 1999

Gábor Ilon

3

22

VIA 2

A 2. sír (8. ábra 2 – 3) feltárása május 20. és25 – 26-án történt meg. A talajművelésnek kö-szönhetően csak egy edény alja – benne kalci-

nátumokkal (48 g) – maradt meg. Se foltja, sesírgödre nem volt látható, így bontható sem. Ur-

nasír. Nő 20 – 30 éves.

Melléklet

1. Kúpos nyakú (?) edény/urna alja és oldaltöredékei.Fá: 98 mm. Lsz.: Ő.2001.1.2. (8. ábra 4).

A 3. sír (8. ábra 2.) feltárása május 20. és 25 –26-án történt meg. A talajművelésnek köszönhe-tően alig maradt meg belőle valami: néhány ke-rámiatöredék és nyomokban, menthetetlenkalcinátumok. A hamvak sírba helyezésének ere-

deti módja nem határozható meg.

Mellékletek– Kúpos nyakú (?) edény/urna alja- és oldaltöredékei.Fv: 11 mm. Lsz.: Ő.2001.1.3.– Vékonyfalú edény töredékei. Fv: 4 mm. Lsz.:Ő.2001.1.4.A töredékek nem összeállíthatók.

A 4. sír (9. ábra) feltárása május 20. és 25 –26-án történt meg. Gödre ovális, északkelet –délnyugati tájolású. A kalcinátumok (501 g)zömmel a nagy urnában (1), illetve közvetlenülmellette voltak. Az urnát szinte a válláig elpusz-tította a szántás. Az urna válla magasságában,annak három oldalán egy behúzott peremű tál(3, 4) és egy felhúzott fülű tál (2) állt. A behú-zott peremű tál (3, 4) töredékei az urnából iselőkerültek. Az urnában – a hamvak tetején ésközött – vastárgyak voltak: gyöngy/orsó-gomb, karika, ellipszis alakú lyukas lemez ésegy kés. Urnasír. Indiff. 20 – 40 éves. A mel-

lékletei alapján – gyöngy/orsógomb –

talán nő lehetett (v.ö. Kalsdorf 1/92. sír,amelyben orsógomb és kés is volt, az ant-ropológiai meghatározás szerint nő: Tie-fengraber 2005, 59 – 60, 120).

Mellékletek1. Kúpos nyakú edény/urna. Felső része hiányzik. Fe-kete, kavicsos soványítású, vörösbarna, a váll alatthárom (eredetileg négy) bütyökkel. Jelenlegi m: 245;fá: 145 mm (Ilon 2001, Taf. X. 2). Lsz.: Ő.2001.1.5.(10. ábra 1, 74. ábra 1). Továbbá nem pozícionálhatótöredékei, fv: 6 mm. Lsz.: Ő.2001.1.12.

Grave 2 (Fig. 8.2– 3) (20th, 25th – 26th May). Dueto ploughing only the bottom of a vessel remainedcontaining calcined bones (48 g). No contour of thegrave fill was found, and therefore the grave pitcould not be excavated. Urn grave. Female, 20 to

30 years old.

Grave goods

1. Bottom and body fragments of a vessel/urn with a con-ical neck(?). Bd: 98 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.2. (Fig. 8.4).

Grave 3 (Fig. 8.2) (20th, 25th – 26th May). Due toploughing not much remained: some potteryfragments and calcined bones in traces thatcould not be saved. The original method of plac-

ing the calcined bones in the grave cannot be de-

termined.

Grave goods– Bottom and body fragments of a vessel/urn with aconical neck (?). Wt: 11 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.3.– Fragments of a thin-walled vessel. Wt: 4 mm. Inv.No.: Ő.2001.1.4.The fragments cannot be fitted together.

Grave 4 (Fig. 9) (20th, 25th – 26th May). It is oval andnorth-east – south-west oriented. Calcined bones

(501 g) were found mainly in a large urn (1) and im-mediately next to it. The urn was almost completelydestroyed up to its shoulder by ploughing. On threesides of the urn at a height of its shoulder a bowl withan inverted rim (3, 4) and a bowl with a high swinginghandle (2) were found. The fragments of the bowl withan inverted rim (3, 4) were also found in the urn. Metalartefacts were found in the urn, on top of and amongthe calcined bones: bead/spindle-whorl, ring, ellipticalplate with a hole and a knife. Urn grave. Indiff. 20 to

40 years old. According to the grave goods –

bead/spindle-whorl – the deceased might have been

a female (see Kalsdorf Grave 1/92, in which spindlewhorl and knife were found, and according to the an-thropological analysis the body was female: Tiefen-graber 2005, 59 – 60, 120).

Grave goods1. Vessel/urn with a conical neck. Its upper part is missingblack, tempered with pebbles, reddish-brown, there are three(originally 4) knobs under the shoulder. Present h: 245; bd:145 mm (Ilon 2001, Taf. X. 2). Inv. No.: Ő.2001.1.5. (Figs.10.1, 74.1). There are further fragments, which cannot be po-sitioned within the vessel, wt: 6 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.12.

23


2. Tál, behúzott peremű, felhúzott füllel. Fekete,finom soványítású. M a füllel: 87; szá: 120; fá: 66mm (Ilon 2001, Taf. X. 3). Lsz.: Ő.2001.1.6. (10.ábra 3, 78. ábra 4).3, 4. Tál, behúzott peremű. Foltokban vörös és fekete színű,kavicsos soványítású. M: 54; szá: 174; fá: 76 mm (Ilon 2001,Taf. X. 1). Lsz.: Ő.2001.1.7. (10. ábra 2, 78. ábra 5).Az urnában (1) voltak:5. Vasgyöngy/orsógomb. Átm: 20 mm (Ilon 2001, Taf.XI. 4). Lsz.: Ő.2001.1.8. (10. ábra 4, 83. ábra 2).6. Vaskarika. Átm: 27 mm (Ilon 2001, Taf. XI. 2). Lsz.:Ő.2001.1.9. (10. ábra 5, 983. ábra 3).7. Ellipszis alakú lyukas vaslemez. 36 × 28 mm (Ilon 2001,Taf. XI. 3). Lsz.: Ő.2001.1.10. (10. ábra 6, 83. ábra 4).8. Vaskés. Ívelt hátú, nyéltüskés. H: 108 mm (Ilon 2001,Taf. XI. 1). Lsz.: Ő.2001.1.11. (10. ábra 7, 83. ábra 5).

Az antropológiai v izsgálat alapján nemzárható ki, hogy a 4./sz1. jelenség a 4.vagy az 5. sír elszántott része. Feltárásárajúnius 2 – 4-én került sor. Se folt ja, se sír-gödre nem látszott és nem volt bontható,csak egy palakőtöredék, néhány kerámia-töredék és kalcinátumok (5 g) jelezték. In-

diff. 14 – x éves. A „sír” fent említett leleteielkallódtak, vagy lappanganak, nem szere-pelnek a Savaria Múzeum törzsgyűjtemé-nyi leltárában.

Az 5. sír (11. ábra 1 – 2) feltárására május20. és 25 – 27-én került sor. Foltja nem lát-szott. Az emberi hamvakat tartalmazó edényteteje beomlott, illetve elszántották, s a kalci-

nátumok (1067 g) mellett kevés faszenet ismeg lehetett figyelni. Gödör csak az edény insitu kiemelése miatt keletkezett, s a hajdanisírgödörnél bizonyosan mélyebb. Urnasír. In-

diff. 20 – 60 éves.

Melléklet1. Kúpos nyakú edény/urna. Felső része hiányzik.Szürkésbarna, kavicsos soványítású. Legnagyobb,jelenlegi m: 210; fá: 140 mm. Lsz.: Ő.2001.1.13.(11. ábra 3). További nem pozícionálható töredékei:Lsz.: Ő.2001.1.14 – 17.

A 6. sír (12. ábra) május 20. és 25. között ke-rült feltárásra. Gödre ovális, nagyjából észak –déli tájolású. A kalcinátumok (364 g) zömmel azösszeroppant nagy urnában voltak, illetve tőledélre, ahol faszéntöredékek is előfordultak. Azurna keleti oldalán egy szétesett, behúzott pe-remű tál (2, 3) volt. Ebben egy újabb (4) edényt

2. Bowl with an inverted rim and a high swinging handle. Black,it has fine tempering. H including handle: 87; md: 120; bd: 66mm (Ilon 2001, Taf. X. 3). Inv. No.: Ő.2001.1.6. (Figs 10.3, 78.4).3, 4. Bowl with an inverted rim. It is red and black in patches,tempered with pebbles. H: 54; md: 174; bd: 76 mm (Ilon2001, Taf. X. 1). Inv. No.: Ő.2001.1.7. (Figs. 10.2, 78.5).Objects found inside the urn (1):5. Iron bead/spindle-whorl. D: 20 mm (Ilon 2001, Taf. XI.4). Inv. No.: Ő.2001.1.8. (Figs. 10.4, 83.2).6. Iron ring. D: 27 mm (Ilon 2001, Taf. XI. 2). Inv. No.:Ő.2001.1.9. (Figs. 10.5, 83.3).7. Iron plate, elliptical with a hole, 36 × 28 mm (Ilon 2001,Taf. XI. 3). Inv. No.: Ő.2001.1.10. (Figs. 10.6, 83.4).8. Iron knife. It has an arched back and tanged handle. L:108 mm (Ilon 2001, Taf. XI. 1). Inv. No.: Ő.2001.1.11. (Figs.10.7, 83.5).

According to the anthropological analysis it is possi-ble that Feature 4 / sz1 is actually the overploughed re-mains of either Grave 4 or Grave 5. It was excavatedbetween the 2nd and 4th of June. Neither the contourof the grave fill, nor the grave pit was visible, so thegrave pit could not be excavated. It was marked onlyby some pottery fragments and calcined bones (5 g).Indiff. 14 to x years old. The above-mentioned finds ofthe “grave” have either disappeared or they are hidingsomewhere. Nevertheless, they are not in the main col-lection inventory of the Savaria Museum.

Grave 5 (Figs. 11.1– 2) (20th and 25th– 27th May). Thecontour of the grave fill was not visible. The top of thevessel containing human calcined bones collapsedand it was also disturbed by ploughing. Besides thecalcined bones (1067 g) some charcoal fragmentswere visible. The pit originates from the in situ excava-tion of the vessel and it is probably deeper now thanthe former grave pit was. Urn grave. Indiff. 20 to 60

years old.

Grave goods1. Vessel/urn with a conical neck. Its upper part is missing.Greyish-brown, tempered with pebbles. Greatest presenth: 210; bd: 140 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.13. (Fig. 11.3).There are further fragments that cannot be positionedwithin the vessel. Inv. No.: Ő.2001.1.14 – 17.

Grave 6 (Fig. 12) (20th – 25th May). The pit is oval,roughly north – south oriented. Most of the calcined

bones (364 g) were in a large, collapsed urn. Somebone and charcoal fragments were also found southfrom the urn. On the eastern side of the urn therewas a crushed bowl with an inverted rim (2, 3) inwhich another vessel (4) was found. A fragment of a

24

VIA 2

találtunk. Az urna vállának déli részére egybronz huzaltöredéket (5.1), egy tűt/árat (5.2),valamint egy borotvát (6) helyeztek. Urnasír. In-

diff. 20 – 40 éves. A borotva alapján talán in-

kább férfi lehetett. A tárgytípus a férfiak sajátja(v.ö. Bockisch-Bräuer 1999, 542).

Mellékletek1. Kúpos nyakú, síkozott peremű edény/urna. Felső részetöredékes, nem pozícionálható. Szürkésbarna, kavicsossoványítású. Jelenlegi m: 355; fá: 132 mm. (Ilon 2001,Taf. XII. 2). Lsz.: Ő.2001.1.18. (13. ábra 1, 74. ábra 2).2, 3. Tál, behúzott peremű. Világosbarna, fekete foltos,apró kaviccsal és homokkal soványított. M: 61; szá:153; fá: 52 mm. (Ilon 2001, Taf. XII.1). Lsz.:Ő.2001.1.19. (13. ábra 3, 78. ábra 6).4. Gömbös testű edény, bögre (?), a felső része hiány-zik vagy nem pozícionálható. Fv: 5 mm. Lsz.:Ő.2001.1.20.5. Bronz huzaltöredékek, kör átmetszetűek. Lsz.:Ő.2001.1.24. (13. ábra 4).5.1. Bronz huzaltöredék. H: 23; átm: 2 mm. (Ilon 2001,Taf. XIII. 3).5.2. Bronztű. H: 69; átm: 2 mm. (Ilon 2001, Taf. XIII.2).6. Bronzborotva, karikás végződésű nyélnyújtvány-nyal. Pengéje sraffozott háromszögekkel díszített. S:16 g (Ilon 2001, Taf. XIII. 1). Lsz.: Ő.2001.1.25. (13.ábra 5, 81. ábra 1).A sírból származó, ismeretlen helyzetű edénytöredékekés bronz:– Jellegtelen vörösbarna színű oldaltöredékek. Fv: 6mm. Lsz.: Ő.2001.1.21.– Bögre/csésze peremtöredékei. Fv: 3 – 5 mm. Lsz.:Ő.2001.1.22. (13. ábra 2).– Fenéktöredék, omphalosos. Kívül világosbarna, belülfekete, vékonyfalú. Fá: 56; fv: 3 mm. Lsz.: Ő.2001.1.23.– Jellegtelen bronzmálladékok. Lsz.: Ő.2001.1.26.

A 7. sír (11. ábra 4) feltárására május 20. és jú-nius 1. között került sor. A sír foltja nem látszott,szinte teljesen elszántották, csupán néhány ke-rámiatöredék és kalcinátum (9 g) maradt belőle.A hamvak sírba helyezésének eredeti módja nem

határozható meg. Indiff. 7 – 9 éves.

A sír minden edénytöredéke azonos a leltáriszámon (Ő.2001.1.27.) lett nyilvántartásba véve.

Mellékletek– Edény oldaltöredékei, vörösbarna színű, fv: 19 mm.– Edény nyaktöredéke, vörösbarna színű, kavicsos so-ványítású, fv: 8 mm.– Jellegtelen edénytöredékek (3 db), fv: 4, 4, 6 mm.

A 8. sír (14. ábra 1 – 2) feltárására május 25. ésjúnius 2. között került sor. A sírgödör foltja kb.100 cm átmérőjű, jól láthatóan jelentkezett a gépihumuszolás és a kézi nyesés után. A folt felszínén

bronze wire (5.1), a needle/awl (5.2) and a razor (6)were placed at the south side of the shoulder of theurn. Urn grave. Indiff. 20 to 40 years old. Based on

the razor the deceased was probably a male. Thistype of object usually denotes men (see Bockisch-Bräuer 1999, 542).

Grave goods1. Urn/vessel with a conical neck and facetted rim. Its upperportion is fragmented, cannot be positioned. Greyish-brown,tempered with pebbles. Present h: 355; bd: 132 mm. (Ilon2001, Taf. XII. 2). Inv. No.: Ő.2001.1.18. (Figs. 13.1, 74.2).2, 3. Bowl with an inverted rim. Light brown with blackpatches, tempered with small pebbles and sand. H: 61;md: 153; bd: 52 mm. (Ilon 2001, Taf. XII.1). Inv. No.:Ő.2001.1.19. (Figs. 13.3, 78.6).4. Spherical vessel, cup (?). Its upper portion is missing,the remaining parts cannot be positioned within the ves-sel. Wt: 5 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.20.5. Bronze wire fragments, circular in cross-section. Inv.No.: Ő.2001.1.24. (Fig. 13.4).5.1. Bronze wire fragment. L: 23; d: 2 mm. (Ilon 2001,Taf. XIII. 3).5.2. Bronze pin. L: 69; d: 2 mm (Ilon 2001, Taf. XIII.2).6. Bronze razor, the handle tang ends in a ring. The bladeis decorated with hatched triangles. W: 16 g (Ilon 2001, Taf.XIII. 1). Inv. No.: Ő.2001.1.25. (Figs. 13.5, 81.1).Vessel fragments and bronze of undetermined positionfound in the grave:– Insignificant reddish-brown body fragments. Wt:6 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.21.– Mug/cup rim fragments. Wt: 3 – 5 mm. Inv. No.:Ő.2001.1.22. (Fig. 13.2).– Omphalic bottom fragment. Thin-walled, light brownon the exterior, black on the interior. Bd: 56; wt: 3 mm.Inv. No.: Ő.2001.1.23.– Insignificant bronze fragments. Inv. No.: Ő.2001.1.26.

Grave 7 (Fig. 11.4) (20th May – 1st June. The contourof the grave fill was not visible; it was almost com-pletely destroyed by ploughing. Only some potteryfragments and calcined bones (9g) remained. The

original method of placing the calcined bones in the

grave cannot be determined. Indiff. 7 to 9 years old.

All vessel fragments found in the grave are reg-istered under the same Inv. No. (Ő.2001.1.27).

Grave goods– Body fragments of a vessel, reddish-brown, wt: 19 mm.– Neck fragment of a vessel, reddish-brown, tempered withpebbles, wt: 8 mm.– insignificant vessel fragments (3 pieces), wt: 4, 4, 6 mm.

Grave 8 (Figs. 14.1 – 2) (25th May – 2nd June). Thepatch of the grave was about 100 cm in diameter andbecame clearly visible following the mechanical removalof the top soil and manual scraping. Calcined bones

25


kalcinátumok (26 g) és egy vörösbarna, töredékestál (?) volt. Metszetre bontattam, s így egy mélygödör alakult ki. Betöltéséből kő, csontok és ke-rámiatöredékek kerültek elő. Szórthamvas? Indiff.

14 – x éves.

Mellékletek– Tál, profillált, világosbarna. Több darabból össze-ragasztva. Fv: 5 mm. Lsz.: Ő.2001.1.28. (14. ábra 4).– Háromszögletes átmetszetű, világosbarna fül, talánaz előbbi tálhoz tartozott. Sz: 31 mm. Lsz.:Ő.2001.1.29. (14. ábra 3).– Vékony falú, fekete színű edény oldaltöredéke sza-lagfül indításával. A fül sz: 11 mm. Lsz.: Ő.2001.1.30.– Nagyméretű, vastag falú, világosbarna és feketeedény/urna (?) oldaltöredékei (3 db). Fv: 10 – 14 mm.Lsz.: Ő.2001.1.31.

A 9. sír feltárására május 27 – 28-án és június1 – 3-án került sor. A sírgödör foltját nem lehe-tett látni. A sírt erősen megbolygatta a talajmű-velés. Nagyobb területen megfigyelhető kevésés apró kalcinátum (9 g), valamint apró edény-töredékek jelezték. A hamvak sírba helyezésé-

nek eredeti módja ismeretlen. Indiff. és

meghatározhatatlan életkorú.

Mellékletek– Kihajló peremű, vörös illetve sötétbarna edények pe-remtöredékei (2 db). Fv: 8, 11 mm. Lsz.: Ő.2001.1.35.(15. ábra 2).– Világosbarna edény (gömbszeletalakú tál) peremtöredé-kei. Fv: 4 – 6 mm. Lsz.: Ő.2001.1.33 – 34. (15. ábra 3 – 4).– Fenéktöredék, omphalosos. Kívül világosbarna, belülszürke, vékonyfalú. Fá: 28 mm. Lsz.: Ő.2001.1.32.(15. ábra 5).

A 10. sír (15. ábra 1) feltárására május 26-ánkerült sor. A sírgödör foltját nem lehetett érzékelni.A kalcinátomokat (193 g) tartalmazó, fenekén állónagy edényt (1) in situ emeltük ki, ahogy a tőledélre elhelyezett, fenekén álló tálat (2) is. A sírgö-dörben, az edényeken kívül sok szenült fatöredék(behordott máglyamaradvány?) volt. Urnasír. In-


Mellékletek1. Kúpos nyakú, megvastagodó és kihajló pereműedény/urna. Felső része töredékes, nem pozícionál-ható. Fekete, kavicsos soványítású. Jelenlegi legna-gyobb m: 250; fá: 130 mm. Lsz.: Ő.2001.1.36.(15. ábra 6).2. Tál, behúzott peremű, szürke és kavicsos soványí-tású. M: 55; szá: 126; fá: 65 mm. Lsz.: Ő.2001.1.37.(15. ábra 7, 78. ábra 7).

(26 g) and a fragmentary reddish-brown bowl (?) werefound on the surface of the patch. It was excavated ina cross-section so we ended up with a deep pit. Thefill contained stone, bone and pottery fragments. Scat-

tered cremation? Indiff. 14 to x years old.

Grave goods– Bowl, profiled, light brown. Many pieces are gluedtogether. Wt: 5 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.28 (Fig. 14.4).– Light brown handle, triangular in cross-section andmight have belonged to the bowl mentioned above.Wi: 31 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.29. (Fig. 14.3).– Body fragments of a thin-walled, black vessel with a straphandle stub. Wi of handle: 11 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.30.– Fragments of a large, thick-walled, light brown andblack vessel/urn (?) (3 pieces). Wt: 10 – 14 mm. Inv.No.: Ő.2001.1.31.

Grave 9 (27th – 28th May,1st – 3rd June). The con-tour of the grave fill was not visible. Ploughinggreatly disturbed the grave. It was marked by asmall amount of small calcined bones (9 g), whichwere scattered over an extended area, and bytiny vessel fragments. The original method of

placing the calcined bones in the grave is unde-

termined. Indiff. and undeterminable age.

Grave goods– Rim fragments of red and dark brown vessels with evertedrim (2 pieces). Wt: 8, 11 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.35. (Fig. 15.2).– Rim fragments of a light brown vessel (semi-sphericalbowl). Wt: 4 – 6 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.33 – 34. (Fig.15.3 – 4).– Omphalic bottom fragment. Thin-walled, light brownon the exterior, grey on the interior. Bd: 28 mm. Inv.No.: Ő.2001.1.32. (Fig. 15.5).

Grave 10 (Fig. 15.1) (26th May). The contour of thegrave fill was not visible. A large vessel (1) containingcalcined bones (193 g) was lifted out in situ togetherwith a bowl (2) found south from it. Both vesselsstood upside down. A large amount of charredwood fragments were found in the grave among thevessels (pyre remains carried there?). Urn grave. In-

diff. 20 to 40 years old.

Grave goods1. Vessel/urn with a conical neck and gradually thick-ening everted rim. Its upper portion is fragmented andcannot be positioned within the vessel. Black, tem-pered with pebbles. Greatest present h: 250; bd: 130mm. Inv. No.: Ő.2001.1.36. (Fig. 15.6).2. Bowl with an inverted rim, grey, tempered with pebbles. H: 55;md: 126; bd: 65 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.37. (Figs 15.7, 78.7).There are fragments, which were registered among the

26

VIA 2

A sír anyagához van leltározva, de pontosan nemazonosítható helyről – talán a restaurálás során azurnából – származik:– Kihajló peremű bögre (?) perem- és oldaltöredé-kei (2 db), kívül vörösbarna és belül szürke színű.Fv: 6 mm. Lsz.: Ő.2001.1.129.

A 11. sír (16. ábra 1) feltárására május 28-ánkerült sor. A sírgödör foltját nem lehetett megfi-gyelni, így kibontani sem. A kalcinátumokat (49 g)tartalmazó nagy edényt (1) in situ emeltük ki. Ur-

nasír. Indiff. 14 – 40 éves.

Mellékletek1. Kúpos nyakú, kihajló peremű edény/urna. Felsőrésze töredékes, nem pozícionálható. Vörösbarna, ka-vicsos soványítású. Fá: 110 mm. Lsz.: Ő.2001.1.38.(16. ábra 3).Az urnából kerültek kibontásra az alábbi töredékek:– Vékonyfalú, szürke, gömbszeletalakú tál (?) perem-és oldaltöredékei. Fv: 4 mm. Lsz.: Ő.2001.1.39 – 40(16. ábra 2). Esetleg az oldaltöredékek (2001.1.40.)mégsem ehhez tartoznak.

A 12. sír feltárására június 2-án került sor.A sírgödröt nem lehetett megfigyelni. Az edénye-ket meglehetősen (apró darabokra) elszántották.A faszenes és a kalcinátumos folt elkülönültek,s irányultságuk északnyugat – délkelet. A kalci-

nátumok állapota és mérete kiemelésüket nemtette lehetővé. A hamvak sírba helyezésének

eredeti módja ismeretlen.

Mellékletek– Kúpos nyakú edény (?)/urna fenéktöredékei. Fv: 10 mm.Lsz.: Ő.2001.1.43.– Csésze/bögre (?) peremtöredéke. Fv: 5 mm. Lsz.:Ő.2001.1.42.– Sötétszürke edény oldaltöredéke szalagfül indításá-val. Fv: 7mm. Lsz.: Ő.2001.1.41.– Világosbarna edény oldaltöredéke benyomottbütyökfül/lécdísz (?) töredékével. Fv: 7 mm. Lsz.:Ő.2001.1.44.

A 13. sír (16. ábra 5) feltárására június 2-án kerültsor. A sírgödröt nem lehetett megfigyelni. Az edé-nyeket meglehetősen (apró darabokra) elszántották.Közöttük faszenek és kalcinátumok (49 g) látszottaka nyesést követően. A hamvak sírba helyezésének

eredeti módja ismeretlen. Indiff. 20 – x éves.

Mellékletek– Kúpos nyakú edény (?)/urna, kihajló perem- és ol-daltöredékei. Fv: 9 mm. Lsz.: Ö.2001.1.45.– Szürke edény pereme alagútfüllel. Fv: 10 mm. Lsz.:Ö.2001.1.47 (16. ábra 4).

finds of the grave but their exact positions in the graveare undetermined. They might have been found in the urnduring the restoration works:– Rim and body fragments (2 pieces) of a mug (?) witheverted rim, reddish-brown on the exterior, grey on theinterior. Wt: 6 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.129.

Grave 11 (Fig. 16.1) (28th May). The contour ofthe grave fill was not visible, and therefore thegrave pit could not be excavated. A large vessel(1) containing calcined bones (49 g) was lifted outin situ. Urn grave. Indiff. 14 to 40 years old.

Grave goods1. Vessel/urn with a conical neck and an everted rim.Its upper portion is fragmented, cannot be positionedwithin the vessel. Reddish-brown, tempered with peb-bles. Bd: 110 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.38. (Fig. 16.3).The following fragments were lifted out from the urn:– Rim and body fragments of a thin-walled, grey,semi-spherical bowl (?). Wt: 4 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.39 – 40. (Fig. 16.2). There is a possibility that the bodyfragments (Ő.2001.1.40) do not belong to this bowl.

Grave 12 (2nd June). The grave pit was not vis-ible. The vessels were overploughed (very smallfragments). The charcoal and calcined bonepatches were well-separated showing an orien-tation of north-west – south-east. The conditionand size of the calcined bones made it impossibleto lift them out. The original method of placing the

calcined bones in the grave is undetermined.

Grave goods– Bottom fragments of a vessel with a conical neck (?)/urn.Wt: 10 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.43.– Mug/cup (?) rim fragments. Wt: 5 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.42.– Body fragments of a dark grey vessel with a straphandle stub. Wt: 7mm. Inv. No.: Ő.2001.1.41.– Body fragments of a light brown vessel with a frag-ment of a pressed knob handle and an applied rib (?).Wt: 7 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.44.

Grave 13 (Fig. 16.5) (2nd June). The grave pit wasnot visible. The vessels were overploughed (verysmall fragments). Following the manual scraping,charcoal and calcined bones (49 g) were visible. The

original method of placing the calcined bones in the

grave is undetermined. Indiff. 20 to x years old.

Grave goods– Everted rim and body fragments of a vessel (?)/urnwith a conical neck. Wt: 9 mm. Inv. No.: Ö.2001.1.45.– Rim of a grey vessel with a tunnel handle. Wt: 10mm. Inv. No.: Ö.2001.1.47. (Fig. 16.4).

27


– Szürke, jellegtelen oldaltöredékek, amelyek két edény-hez tartoznak (3 db). Fv: 6, 7, 9 mm. Lsz.: Ö.2001.1.46.

A 14. sír (17. ábra 1) feltárására június 2-án ke-rült sor. A sírgödröt nem lehetett megfigyelni. A 2.számú edény a fenekén állt. Benne és körülöttekalcinátumok (35 g) és faszéntöredékek voltak.Urnasír. Indiff. 30 – 50 éves.

Mellékletek1. Nagyméretű, fekete színű edény váll-oldal- (Lsz.:Ő.2001.1.49) és nyaktöredéke (2001.1.50). A vállonbesimítás és alatta függőleges kannelúrázás van. Fv: 8mm (17. ábra 3).2. Kúpos nyakú edény (?)/urna. Függőlegesen kan-nelúrázott, szalagfüle a válltól a peremig ívelődött.Fekete színű, ragasztott töredékek. Jelenlegi legna-gyobb m: 170; fá: 80 mm. Lsz.: Ő.2001.1.48.(17. ábra 2, 76. ábra 5).– Gömbös testű edény váll-nyaktöredéke. Kívül vörös-barna, belül szürke, ragasztott (2 db). Fv: 9, 11 mm.Lsz.: Ő.2001.1.51.– Csésze (?) kihajló peremtöredéke, szürke. Fv: 6 mm.Lsz.: Ő.2001.1.52.– Edény kihajló peremtöredéke, szürke. Fv: 8 mm.Lsz.: Ő.2001.1.53.– Legalább három edény (szürke, vörösbarna és na-rancssárga) oldaltöredékei. Fv: 5 – 11 mm. Lsz.:Ő.2001.1.54.

A 15. sír (18. ábra 1) feltárására június 2-án ke-rült sor. A sír gödre nem látszott, csupán az erő-sen elszántott edény fenékrésze maradt a helyénkalcinátumokkal (149 g). Urnasír. Indiff. 7 – x éves.

Melléklet– Kúpos nyakú edény (?)/urna alsó része, vörösbarnaszínű. Fá: 140 mm. Lsz.: Ő.2001.1.55.

A 16. sír (18. ábra 2) feltárására június 3 – 4-énkerült sor. A sír gödre nem látszott, csupán szét-szántott kalcinátumok (5.5 g) és edénytöredékek.A hamvak sírba helyezésének eredeti módja isme-

retlen. Indiff. 5 – x éves.

Mellékletek– Kúpos nyakú edény (?)/urna vörösbarna oldaltöre-dékei (3 db). Fv. 7 – 10 mm. Lsz.: Ő.2001.1.57.– Edény felhúzott szalagfüle. Sz: 18 mm. Lsz.:Ő.2001.1.56. (18. ábra 3).– Oldaltöredékek három edényből (3 db). Fv: 12, 10,10 mm. Lsz.: Ő.2001.1.58.– Edény oldaltöredéke, benyomott dísszel. Fv: 5 mm.Lsz.: Ő.2001.1.59.

A 17. sír feltárására (19. ábra 1 – 2) június 5 –6-én került sor. A sír gödre nem látszott. Aszétszántott (A-jelű) edénytöredékek mellett

– Insignificant grey body fragments belonging to two ves-sels (3 pieces). Wt: 6, 7, 9 mm. Inv. No.: Ö.2001.1.46.

Grave 14 (Fig. 17.1) (2nd June). The grave pit wasnot visible. The second vessel stood upside down.Calcined bones (35 g) and charcoal fragmentswere inside the vessel and surrounding it. Urn

grave. Indiff. 30 to 50 years old.

Grave goods1. Neck (2001.1.50), shoulder and body (Inv. No.:Ő.2001.1.49) fragments of a large black vessel. Thereis smoothing on the shoulder and below it is decoratedwith vertical channelling. Wt: 8 mm. (Fig. 17.3).2. Vessel (?)/urn with a conical neck. It is decoratedwith vertical channelling; its strap handle is arched. Thehandle starts from the rim and sits on the shoulder.Black fragments, glued. Greatest present h: 170; bd:80 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.48. (Figs 17.2, 76.5).– Shoulder and neck fragments of a spherical vessel.Reddish-brown on the exterior, grey on the interior,glued (2 pieces). Wt: 9, 11 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.51.– Fragment of an everted rim of a cup (?), grey. Wt: 6mm. Inv. No.: Ő.2001.1.52.– Fragment of an everted rim of a vessel, grey. Wt: 8mm. Inv. No.: Ő.2001.1.53.– Body fragments of at least three vessels (grey, red-dish-brown and orange). Wt: 5 – 11 mm. Inv. No.:Ő.2001.1.54.

Grave 15 (Fig. 18.1) (2nd June). The contour of thegrave fill was not visible, only the bottom of a heavilyoverploughed vessel remained containing calcined

bones (149 g). Urn grave. Indiff. 7 to x years old.

Grave goods– Lower part of a vessel (?)/urn with a conical neck,reddish-brown. Bd: 140 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.55.

Grave 16 (Fig. 18.2) (3rd– 4th June). The contour ofthe grave fill was not visible, only heavily overploughedvessel fragments and calcined bones (5.5 g) remained.The original method of placing the calcined bones in

the grave is undetermined. Indiff. 5 to x years old.

Grave goods– Body fragments of a vessel (?)/urn with a conical neck, red-dish-brown (3 pieces). Wt. 7 – 10 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.57.– High swinging strap handle of a vessel. Wi: 18 mm.Inv. No.: Ő.2001.1.56. (Fig. 18.3).– Body fragments of three vessels (3 pieces). Wt: 12,10, 10 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.58.– Body fragments of a vessel with impressed decora-tion. Wt: 5 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.59.

Grave 17 (Figs. 19.1 – 2) (5th– 6th June). The contourof the grave fill was not visible but besides the over-ploughed vessel fragments (marked A) the remains of

28

VIA 2

két koncentráció-maradvány mutatkozott. Azegyik (1) edény töredékei között alig, de foko-zottan a 2. számmal jelzett (fenekén áll) töre-dékei alatt és között voltak a kalcinátumok

(146.5 g). Urnasír. Indiff. 14 – 40 éves.

Mellékletek1. Kúpos nyakú edény/urna. Fekete, erőteljes aljjal,kihajló peremmel. Alsó részén kívül a többi töredékenem pozícionálható. Fá: 140; fv: 10 mm. Lsz.:Ő.2001.1.60. (19. ábra 3).2. Csésze (?), enyhén benyomott fenékkel és felsőrésze, amelyek nem illeszthetők össze, továbbá ol-daltöredékei. Sötétszürke. Két, a vállon körbefutókarcolás alatt, ferdén kannelúrázott. Fá: 55; fv: 5 – 6mm. Lsz.: Ő.2001.1.61. (19. ábra 4).– Edény oldal- és nyaktöredékei (9 db) a vállán ket-tős karcolt vonallal, alatta függőlegesen kannelúrá-zott. (A kannelúrák szélesebbek, mint az előzőedényen.) Fv: 6 – 7 mm. Lsz.: Ő.2001.1.63.– Két vagy három edény, a fentiekhez nem illeszt-hető oldaltöredékei (35 db). Fv: 5 – 6 mm. Lsz.:Ő.2001.1.62.

A 18. sír (20. ábra 1 – 3) feltárására június 9 –11. és 14-én került sor. Sírgödre enyhe ellipszisformájú, északnyugat – délkeleti irányú. Bolyga-tatlan, ugyanakkor összeroppant edényeket tar-talmazott. A kúpos nyakú edényt/urnát (3) tállal(4) fedték le. Az urnától délre, két edény/bögre(1, 2) töredékei voltak. A rosszul égetett bögre(2) töredékei az urnából és a tálból is előkerül-tek. A kalcinátumok (81 g) az urnán kívül is meg-találhatók voltak. Urnasír. Indiff. 7 – x éves.

Mellékletek1. Bögre, szalagfül csonkjával, alja hiányzik, vörösés szürke színű. Fül sz: 22; fv: 6 mm. Lsz.:Ő.2001.1.65. (21. ábra 1).2. Bögre, szalagfül töredékével, gyengén kiégetett,vörösbarna. Fül sz: 16; fv: 4 – 6 mm. Lsz.:Ő.2001.1.68. (21. ábra 2).3. Kúpos nyakú edény/urna, kihajló peremmel, sza-lagfüllel, a váll alatt függőleges árkolással. Sötét-szürke, finoman soványított. Fá: 60; Má: 126 mm.Lsz.: Ő.2001.1.64. (21. ábra 3, 76. ábra 6).4. Tál, behúzott peremű, világos- és sötétbarna fol-tos. M: 70; fá: kb. 75 mm. Lsz.: Ő.2001.1.66.(21. ábra 4, 79. ábra 1).Az alábbi töredékek pontos sírbeli helyzetét nem ismerjük:– Edény fenék- és oldaltöredékei. Ragasztottak,rossz megtartásúak. Sötét- és világosbarna. Fv: 5 –6 mm. Lsz.: Ő.2001.1.67, 2001.1.70.– Edénytöredékek. Fv: 4 – 5 mm. Lsz.: Ő.2001.1.69.– Gömbszeletalakú tál ragasztott, vörösbarnaperemtöredéke. Fv: 4 mm. Lsz.: Ő.2001.1.71.(21. ábra 5).

two concentrations of calcined bones were visible. Thecalcined bones (146.5 g) were found mostly under andamong the fragments of a vessel (2), which stood up-side down. Among the fragments of the other vessel(1) there was only an insignificant amount of calcinedbones. Urn grave. Indiff. 14 to 40 years old.

Grave goods1. Vessel/urn with a conical neck. Black, with a heavy bot-tom and everted rim. Only its bottom part could be posi-tioned, the rest of the fragments not. Bd: 140; wt: 10 mm.Inv. No.: Ő.2001.1.60. (Fig. 19.3).2. Cup (?) with a slightly pushed in bottom, and its upperpart, which cannot be fitted together and body fragments.Dark grey. Below two incised lines running parallel aroundthe shoulder oblique channelling is present. Bd: 55; wt: 5– 6 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.61. (Fig. 19.4).– Body and neck fragments of a vessel (9 pieces), doublelines are incised on the shoulder and underneath there isvertical channelling (The channelling is wider here than onthe previous vessel.). Wt: 6 – 7 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.63.– Body fragments of two to three vessels, which cannotbe fitted to the above-mentioned objects (35 pieces). Wt:5 – 6 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.62.

Grave 18 (Figs. 20.1 – 3) (9th–11th, 14th June). Thegrave pit is slightly elliptical and north-west – south-east oriented. It was found undisturbed but con-tained collapsed vessels. The vessel/urn with aconical neck (3) was covered with a bowl (4). Frag-ments of two vessels/mugs (1, 2) were found southfrom the urn. The fragments of the imperfectly firedmug (2) were found in both the urn and the bowl.Calcined bones (81 g) were found outside of the urnas well. Urn grave. Indiff. 7 to x years old.

Grave goods1. Mug with a strap handle stub, its bottom is missing.Colour: red and grey. Wi of handle: 22; wt: 6 mm. Inv.No.: Ő.2001.1.65. (Fig. 21.1).2. Mug with a fragment of a strap handle, poorly fired,reddish-brown. Wi of handle: 16; wt: 4 – 6 mm. Inv.No.: Ő.2001.1.68; (Fig. 21.2).3. Vessel / urn with a conical neck and everted rim, witha strap handle and decorated with vertical incisions.Dark grey, fine tempered. Bd: 60; d: 126 mm. Inv. No.:Ő.2001.1.64. (Figs. 21.3, 76.6).4. Bowl with an inverted rim, with light and dark brownpatches. H: 70; bd: approximately 75 mm. Inv. No.:Ő.2001.1.66. (Figs. 21.4, 79.1).The exact position inside the grave is not known in thecase of the following fragments:– Bottom and body fragments of a vessel. Glued,poorly preserved. Dark and light brown. Wt: 5 – 6 mm.Inv. No.: Ő.2001.1.67, 2001.1.70.– Vessel fragments. Wt: 4 – 5 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.69.– Reddish-brown, glued rim fragment of a semi-spher-ical bowl. Wt: 4 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.71. (Fig. 21.5).

29


A 19. sír feltárására június 7-én került sor.Ha sír is volt, szinte nyom nélkül elpusztult.Csupán néhány, valószínűleg egy edényheztartozó töredék jelezte. Ezek világosbarna szí-nűek, két darab durva soványítású fenéktöre-dék (Fv: 7 mm) és egy fültöredék (18. ábra 4).Utóbbi sz: 23 mm. Lsz.: Ő.2001.1.72 – 73.Hamvakat nem találtunk, így azok sírba helye-

zési módja ismeretlen.

A 20. sír (22. ábra 1) feltárására június 10-énkerült sor. Sírgödre ellipszis alakú, nyugat – ke-leti tájolású. Az erősen szétszántott edénytöre-dékeket a feltáráskor is egy edénynek, deannak külső és belső oldalával láthatónak vél-tük (ezért A, B jelű).Hamvakat nem találtunk, így azok sírba helyezési

módja ismeretlen.

Melléklet– Kúpos nyakú edény, szürke, ragasztott oldaltöredé-kei (7 db). Fv: 5 mm. Lsz.: Ő.2001.1.74a.

A 21. sír (22. ábra 2) feltárása június 10 – 15.között történt meg. Sírgödre szabálytalan, eny-hén lapított kör alaprajzú, északnyugat – délke-leti tájolású. Mellékleteit erősen megszántották,kalcinátum csak nyomokban volt megfigyelhetőa gödörben, így azok sírba helyezési módja

ismeretlen.

Melléklet– Csésze (eredetileg füllel?), töredékes, a váll alatt fer-dén kannelúrázott, vörösbarna. Fv: 4 – 6 mm. Lsz.:Ő.2001.1.74b (a leltározó Péterváry Tamás elvétette aszámozást és az előző sír leltári számát ismét kiadta)(22. ábra 3).

A 22. sír (23. ábra 1 – 2) június 18 – 20-án kerültfeltárásra. Sírgödre ellipszis alaprajzú, észak – délitájolású. A kalcinátumokat (34 g) tartalmazó urna(5) a sírgödör északnyugati részén volt. Enneknyugati oldalán egy tál (4) állt. Ettől délre, de köz-vetlenül az urna mellett és attól távolabb egymásik csoportban egy füles edény darabjai (2 – 3)voltak. Egy fenekére állított tálat (1) a két edény-csoportosulás között tártunk fel. Urnasír. Indiff.

5 – 10 éves.

Mellékletek1. Tál, behúzott peremű, sötétbarna színű. M: 73; szá: 150 –160; fá: 75 mm. Lsz.: Ő.2001.1.77. (24. ábra 3, 79. ábra 3).

Grave 19 (7th June). Even if it was a grave it wasalmost completely destroyed. Only a few potteryfragments marked its place, probably belonging toone vessel. These are light brown, two rough tem-pered bottom fragments (Wt: 7 mm) and a handlefragment (Fig. 18.4). Wi of the latter: 23 mm. Inv.No.: Ő.2001.1.72 – 73. There were no calcined

bones found, and therefore the method of placing

them in the grave is undetermined.

Grave 20 (Fig. 22.1) (10th June). The grave pit iselliptical, west – east oriented. Heavily overploughedvessel fragments were found. Since the excavationof the grave the fragments have been consideredas belonging to one vessel, one lying on its exterior,the other its interior (thus marked A, B).There were no calcined bones found, and therefore the

method of placing them in the grave is undetermined.

Grave goods– Body fragments of a vessel with conical neck, glued,grey (7 pieces). Wt: 5 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.74a.

Grave 21 (Fig. 22.2) (10th – 15th June). The gravepit is irregular and looks more like a slightly flattenedcircle, north-west – south-east oriented. The gravegoods were heavily disturbed by ploughing, onlytraces of calcined bones were found in the pit.Thus, the method of placing them in the grave is

undetermined.

Grave goods– Cup (originally with a handle?), fragmented, there isoblique channelling below the shoulder, reddish-brown.Wt: 4 – 6 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.74b (Tamás Pétervárywho registered the artefacts made a mistake and as-signed the number of the previous grave again) (Fig. 22.3).

Grave 22 (Figs. 23.1 – 2) (18th – 20th June). Thegrave pit is elliptical, north – south oriented. The urn(5), containing the calcined bones (34 g), wasfound in the north-western part of the grave.A bowl (4) was discovered west from it. South fromit, but immediately next to the urn, and farther awayin another group there were pieces of a vessel witha handle (2 and 3). A bowl standing upside down(1) was found between the two groups of vessels.Urn grave. Indiff. 5 to 10 years old.

Grave goods1. Bowl with inverted rim, dark brown. H: 73; md: 150–160; bd: 75 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.77. (Figs. 24.3, 79.3).

30

VIA 2

2 – 3. Két edény váll- (fv: 7 – 8 mm) és fenék töredékei(fv: 5– 6 mm), vörösbarna. Lsz.: Ő.2001.1.80a– b.4. Tál, gömbszelet alakú, szürkésbarna. M: 65; szá:145 – 157; fá: 40 mm. Lsz.: Ő.2001.1.76. (24. ábra 2,79. ábra 2).5. Kúpos nyakú, barna színű edény/urna, hiányzó felsőrésszel. A váll alatt függőlegesen kannelúrázott, a fülindítása alatt félköríves besimítások. Fá: 100 mm. Lsz.:Ő.2001.1.75. (24. ábra 1).– Fazék (?) fenék- és oldaltöredékei (19 db), vörös-barna színű, kavicsos soványítású. Fv: 6 – 7 mm. Lsz.:Ő.2001.1.79.– Csésze (?) függőlegesen kannelúrázott, vörösbarnaoldaltöredékei (2 db) szalagfüllel. Fv: 5 – 6; fül sz:14 mm. Lsz.: Ő.2001.1.78. (24. ábra 4).

A 23. sír (25. ábra 1 – 2, 26. ábra 1) június15 – 17. között került feltárásra. Sírgödre köralaprajzú, amelyet a hajdani humusz alsószintjébe ástak. A kalcinátumokat (4 g) tartal-mazó nagy edény/urna (1) tetejét az újkoriszántás megbolygatta, ahogy azt a szétszán-tott peremtöredékek igazolják. Egy síkozottperemtöredék (3) a sírgödörtől nyugatrahevert a gépi humuszolás után megnyesettfelszínen, ami korábban a szántásnakköszönhetően kerülhetett oda. Az urna alsórészét in situ emeltük ki. Az urna délkeleti ol-dalán tál (2), illetve az urnától nyugatra és ke-letre egy-egy összeégett bronztárgy (4, 5) volta sírgödörben. Urnasír. Indiff. neme és élet-

kora nem meghatározható.

Mellékletek1, 3. Kúpos nyakú edény/urna, síkozott peremű, vö-rösbarna. Fá: 130; jelenlegi m: 305 mm. Lsz.:Ő.2001.1.84. (26. ábra 3, 74. ábra 3).2. Tál, gömbszelet alakú, szalagfüles, szürke. Füle hi-ányzik. M: 77; fá: 65; szá: 130 mm. Lsz.:Ő.2001.1.86.1. (26. ábra 2, 79. ábra 4).4. Bronzolvadék, alaktalan. Súlya: 10,9 g. Lsz.:Ő.2001.1.85.5. Bordázott (?) bronzkarperec (?).Összeégett, alakta-lan. S: 1,36 g. Lsz.: Ő.2001.1.86. Péterváry Tamás akét bronzot helytelenül azonosítva leltározta.A sír betöltéséből, pontosan nem meghatározhatóhelyről származnak:– Oldaltöredékek, vörösbarna (3 db) ésvörösbarna/szürke (2 db) ragasztott. Fv: 7 – 8 mm.Lsz.: Ő.2001.1.81.– Oldaltöredékek, szürke, ragasztott. Fv: 6 – 7 mm.Lsz.: Ő.2001.1.82.– Peremtöredékek (2 db), kihajló, vörösbarna, fv: 10 –12 mm. Továbbá gömbszelet vagy hengeres szájúedényé, fv: 6 – 10 mm. Lsz.: Ő.2001.1.83. (26. ábra 4).

2 – 3. Two vessels: shoulder (wt: 7 – 8 mm) and bottom(wt: 5– 6 mm) fragments, reddish-brown. Inv. No.:Ő.2001.1.80a – b.4. Bowl, semi-spherical, greyish-brown. H: 65; md:145 – 157; bd: 40 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.76. (Figs. 24.2, 79.2).5. Brown vessel/urn with a conical neck, its upper part ismissing. The vessel is decorated with vertical channellingbelow the shoulder and smoothed semi-circles beneaththe handle. Bd: 100 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.75. (Fig. 24.1).– Bottom and body fragments (19 pieces) of a pot (?),reddish-brown, tempered with pebbles. Wt: 6 – 7 mm.Inv. No.: Ő.2001.1.79.– Reddish-brown body fragments (2 pieces) of a cup (?)with vertical channelling and strap handle. Wt: 5– 6; han-dle wi: 14 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.78. (Fig. 24.4).

Grave 23 (Figs. 25.1 – 2, 26.1) (15th– 17th June).The grave pit is circular and situated in the lowerlayer of the former topsoil. Recent ploughing haddisturbed the topmost part of a large vessel/urn (1),which contained the calcined bones (4 g). It isclearly shown that the rim fragments were scat-tered by ploughing. One facetted rim fragment (3)was found west from the grave pit on the soil sur-face following the mechanical removal of the top-soil. It must have been deposited there due toearlier ploughing. The bottom part of the urn waslifted out in situ. A bowl (2) was found in the gravepit at the south-eastern side of the urn. West andeast from the urn there were charred bronze arte-facts (4, 5) in the grave pit. Urn grave. Indiff., sex

and age undeterminable.

Grave goods1, 3. Vessel/urn with a conical neck and facetted rim, reddish-brown. Bd: 130; present h: 305 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.84.(Figs. 26.3, 74.3).2. Semi-spherical bowl with a strap handle, grey. Its handle ismissing. H: 77; wt: 65; md: 130 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.86.1.(Figs 26.2, 79.4).4. Melted bronze, amorphous. We: 10.9 g. Inv. No.:Ő.2001.1.85.5. Ribbed (?) bronze bracelet (?). Charred, amorphous. We: 1.36g. Inv. No.: Ő.2001.1.86. Tamás Péterváry registered the twobronze artefacts incorrectly.The following were found in the fill of the grave from undeter-mined locations:– Body fragments, reddish-brown (3 pieces) and reddish-brown/grey (2 pieces), glued. Wt: 7 – 8 mm. Inv. No.:Ő.2001.1.81.– Body fragments, grey, glued. Wt: 6– 7 mm. Inv. No.:Ő.2001.1.82.– Rim fragments (2 pieces), everted, reddish-brown, wt: 10 –12 mm. Further fragments belong to a spherical or cylindrical-mouthed vessel, wt: 6 – 10 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.83.(Fig. 26.4).

31


A 24. sír (27. ábra 1 – 2) június 17 – 20-án kerültfeltárásra. Sírgödre ellipszis alaprajzú, északnyu-gat – délkeleti tájolású. Az összeroppant nagyedényben (1) voltak a kalcinátumok (516 g) éskevés faszéntöredék. Közvetlenül mellette, délreegy bögre (2) volt és alatta egy bronzkarperec tö-redéke (3). Urnasír. Valószínűleg nő, 20– 60 éves.

Mellékletek1. Fazék/urna, vörösbarna. M: 340; fá: 135 mm. Lsz.:Ő.2001.1.87. (27. ábra 3, 78. ábra 1).2. Bögre, szürkésbarna, egy füllel. M: 92; szá: 95; fá:48 mm. Lsz.: Ő.2001.1.88. (27. ábra 4, 77. ábra 1).3. Bronzkarperec/rúd (?) töredéke, ovális átmetszetű. Sz:10 mm. Lsz.: Ő.2001.1.89. (27. ábra 5, 81. ábra 2).A sír betöltéséből, pontosan nem meghatározhatóhelyről származnak:– Bögre (?) és csésze (?) vörösbarna színű peremtö-redéke. Fv: 5 – 6 mm. Lsz.: Ő.2001.1.90.– Nagyobb edény fenékoldalának töredékei (2 db), vö-rösbarna, kavicsos soványítású. Fv: 11 mm. Lsz.:Ő.2001.1.91, 92.– Oldaltöredék, szürke színű. Fv: 5 mm. Lsz.:Ő.2001.1.92.– Bögre (?) váll-oldaltöredékei (2 db), szürke, ragasz-tott. Fv: 6 mm. Lsz.: Ő.2001.1.93.

A 25. sír (28. ábra 1 – 2) június 20-án kerültfeltárásra. Sírgödre szilvamag-alakú, de inkábba bontás során keletkezett. A szántóföldi mű-velés megbolygatta. Egy nagy edényben (1)voltak a kalcinátumok (54 g), amelytől délreegy bögrét (2) helyeztek el. Urnasír. Indiff.

18 – x éves.

Mellékletek1. Kúpos nyakú edény/urna, vörösbarna, kavicsos so-ványítású. Felső része hiányzik. Jelenlegi m: 280; fá:120 mm. Lsz.: Ő.2001.1.94, 96. (28. ábra 3).2. Bögre, háromszögletes átmetszetű füllel, szürke.M: 90; fá: 45; szá: 100 mm. Lsz.: Ő.2001.1.95.(28. ábra 4, 77. ábra 2).

A 26. sír (29. ábra 1) június 18 – 19-én került fel-tárásra. Szinte teljesen elpusztította a szántás.Kalcinátumokat nem találtunk, így azok sírba he-

lyezési módja ismeretlen.

MellékletekLegalább két edény töredékei:– Kúpos nyakú (?) edény/urna, fekete színű edény váll-töredéke. Fv: 10 – 14 mm. Lsz.: Ő.2001.1.97.– Oldaltöredék, narancssárga (2 db). Fv: 6 – 7 mm.Lsz.: Ő.2001.1.98.– Oldaltöredék, vörösbarna (9 db). Fv: 6 – 9 mm. Lsz.:Ő.2001.1.99.

Grave 24 (Figs. 27.1 – 2) (17th – 20th June). Thegrave pit is elliptical, north-west – south-east oriented.The calcined bones (516 g) and some charcoal frag-ments were found in a crushed, large vessel (1). Im-mediately next to it, towards the south, was a mug(2) and underneath a fragment of a bronze bracelet(3). Urn grave. Probably female, 20 to 60 years old.

Grave goods1. Pot/urn, reddish-brown. H: 340; bd: 135 mm. Inv. No.:Ő.2001.1.87. (Figs. 27.3, 78.1).2. Greyish-brown mug with one handle. H: 92; md: 95; bd:48 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.88. (Figs. 27.4, 77.1).3. Fragment of a bronze bracelet/rod (?), its cross-sec-tion is oval. Wi: 10 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.89. (Figs.27.5, 81.2).The following were found in the fill of the grave from unde-termined locations:– Reddish-brown body fragments of a mug (?) and a cup(?). Wt: 5 – 6 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.90.– Bottom fragments (2 pieces) of a large vessel, reddish-brown, tempered with pebbles. Wt: 11 mm. Inv. No.:Ő.2001.1.91, 92.– Grey body fragment. Wt: 5 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.92.– Body fragments of a mug (?) shoulder, glued, grey(2 pieces). Wt: 6 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.93.

Grave 25 (Figs. 28.1 – 2) (20th June). The gravepit is “plum stone-shaped”, but this shape mostlyoriginates from the method of excavation. Thegrave was disturbed by ploughing. The calcined

bones (54 g) were found in a large vessel (1), southfrom which there was a mug (2). Urn grave. Indiff.

18 to x years old.

Grave goods1. Vessel/urn with a conical neck, reddish-brown, tem-pered with pebbles. Its upper part is missing. Present h:280; bd: 120 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.94, 96. (Fig. 28.3).2. Mug with a triangular cross-sectioned handle, grey.H: 90; bd: 45; md: 100 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.95.(Figs. 28.4, 77.2).

Grave 26 (Fig. 29.1) (18th – 19th June). It was almostcompletely destroyed by ploughing. There were nocalcined bones found, and therefore the method of

placing them in the grave is undetermined.

Grave goodsFragments of at least two vessels:– Shoulder fragments of a vessel/urn with a conicalneck (?), black. Wt: 10 – 14 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.97.– Body fragments, orange (2 pieces). Wt: 6 – 7 mm.Inv. No.: Ő.2001.1.98.– Body fragments, reddish-brown (9 pieces). Wt: 6 – 9mm. Inv. No.: Ő.2001.1.99.

32

VIA 2

– Egy vékonyfalú, szürke színű edény ragasztott töre-dékei (3 db). Lsz.: Ő.2001.1.100.

A 27. sír (29. ábra 3 – 5) június 28-án került feltá-rásra. Sírgödre nem volt észrevehető, s inkább a bon-tás során alakult ki. Csak egy nagyméretű edény (1)volt a sírgödörben, kalcinátumokkal (1520 g), amit insitu emeltünk ki. Urnasír. Valószínűleg nő, 18 – 30

éves.

Melléklet1. Kúpos nyakú, síkozott peremű edény/urna. A váll alatt füg-gőlegesen kannelúrázott, a vállon 3 füllel, fekete színű. M: 320;fá: 110; szá: kb. 265 mm. Lsz.: Ő.2001.1.101. (29. ábra 6,74. ábra 4).

A 28. sír (30. ábra 1 – 2) június 28-án került fel-tárásra. Sírgödre ovális, nyugat – keleti irányú.A sírt a talajművelés (az 1. edény északi részét), ésmi is a gép iszapoló kanalával (az 1. edény déli ré-szét) megbolygattuk. A kalcinátumok (212 g) anagy edényben/urnában (1) voltak, s e körül amáglya behordott maradványaira utaltak a faszén-töredékek. A kalcinátumok kiszedését követőennem csak az 1, de a 2. és 3. számú edényeket isa helyszínen plextoloztuk és in situ emeltük ki. Ur-

nasír. Valószínűleg férfi, 20 – 40 éves.

Mellékletek1. Kúpos nyakú edény/urna alsó része. Sötétszürke.Fá: 120 mm. Lsz.: Ő.2001.1.102. (30. ábra 3).2. Gömbös testű edény alja és oldaltöredéke, feketeszínű. Fá: kb. 60 – 65 mm. Lsz.: Ő.2001.1.103.30. ábra 4).3. Edény omphalosos fenekének és oldalának töredé-kei (4 db), barna. Fv: 3 – 4 mm. Lsz.: Ő.2001.1.104.

A 29. sír (31. ábra 1 – 2) június 19-én kerültfeltárásra. Sírgödre ovális, észak – déli irányú. Akalcinátumok (136 g) az egyik nagy edényben(2) voltak. A hamvakat tartalmazó edénytőldélre, egymás mellett két edény volt. Az egyikurnaszerű (1), a másik egy tál (3). Az edényektőlészaknyugatra, a sírgödör szélében egy erősenmegégett bronz (4) került elő. Urnasír. Indiff.

1 – 3 éves.

Mellékletek1. Kúpos nyakú edény/csésze, a váll alatt ferdén kan-nelúrázott, szalagfüles, feneke enyhén benyomott, fe-kete. Peremrésze hiányzik. M: 130; fá: 60 mm. Lsz.:Ő.2001.1.105. (31. ábra 3, 74. ábra 5).2. Kúpos nyakú edény/urna, a váll alatt négy vízszintes

– Glued fragments (3 pieces) of a thin-walled, greyvessel. Inv. No.: Ő.2001.1.100.

Grave 27 (Figs. 29.3– 5) (28th June). The grave pitwas not identified; it was created while it was exca-vated. Only a large vessel (1) containing calcined

bones (1520 g) was in the grave. It was lifted out insitu. Urn grave. Probably female, 18 to 30 years old.

Grave goods1. Urn/vessel with a conical neck and facetted rim. Ithas vertical channelling below the shoulder; three han-dles on the shoulder, black. H: 320; bd: 110; md: ap-proximately 265 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.101. (Figs.29.6, 74.4).

Grave 28 (Figs. 30.1 – 2) (28th June). The gravepit was elliptical west – east oriented. The gravewas disturbed by ploughing (northern part of ves-sel No. 1) and by mechanically removing the soil(southern part of vessel No. 1). The calcined bones

(212 g) were in the large vessel/urn (1). Around thevessel charcoal fragments suggested the remainsof a pyre carried there. Vessels 1, 2 and 3 weretreated with plextol at the site and lifted out in situ

following the removal of the calcined bones. Urn

grave. Probably male, 20 to 40 years old.

Grave goods1. Lower part of a vessel/urn with a conical neck. Darkgrey. Bd: 120 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.102. (Fig. 30.3).2. Bottom and body fragments of a spherical vessel,black. Bd: approximately 60 – 65 mm. Inv. No.:Ő.2001.1.103. (Fig. 30.4).3. Bottom and body fragments (4 pieces) of a vessel with anomphalic bottom, brown. Wt: 3 – 4 mm. Inv. No.:Ő.2001.1.104.

Grave 29 (Figs. 31.1 – 2) (19th June). The grave pitis elliptical, north – south oriented. The calcined bones

(136 g) were found in a large vessel (2). South fromthe vessel containing the calcined bones two furthervessels were found. One of them was similar to anurn (1), the other one was a bowl (2). A heavily burntbronze (4) object was found north-west from the ves-sels, at the side of the grave pit. Urn grave. Indiff.

1 to 3 years old.

Grave goods1. Vessel/cup with a conical neck, with oblique channellingbelow the shoulder, with a strap handle, its bottom isslightly pressed in, black. Its rim is missing. H: 130; bd:60 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.105. (Figs. 31.3, 74.5).2. Vessel/urn with a conical neck, and there are four hori-

33


árkolással, s alatta szakaszosan benyomott pontsorokdíszítik, feneke enyhén benyomott, színe: barna és fe-kete. Peremrésze hiányzik. Jelenlegi m: 170; fá: 76mm. Lsz.: Ő.2001.1.108. (31. ábra 6, 74. ábra 6).3. Tál, gömbszeletalakú, omphalosos, fekete. M: 50;fá: 40 – 45; szá: 145 mm. Lsz.: Ő.2001.1.109.(31. ábra 5, 79. ábra 5).4. Bronzkarika, egyik vége elkalapált, lapos. (A nyil-vántartásban helytelenül tűként van leírva.) Átm: 39;huzal v: 4 mm. Restaurálatlan. S: 4,92 g. Lsz.:Ő.2001.1.106. (31. ábra 4, 81. ábra 3).– Salakosra átégett 7 mm hosszú bronztöredék. Lsz.:Ő.2001.1.107.

A 30. sír (32. ábra 1 – 2) június 27-én került fel-tárásra. Sírgödre oválisnak tűnik, ha egyáltalánazt bontottuk ki. A kalcinátumok (171 g) egynagyméretű edény megmaradt alsó részébenvoltak, amelynek felső részét a korábbi mezőgaz-dasági művelés és a gépi humuszolás is károsí-tott. Az edénymaradványt in situ emeltük ki.Urnasír. Valószínűleg nő, 20 – 60 éves.

Mellékletek1. Kúpos nyakú edény/urna alsó része, vörösbarnaszínű. Fá: 124 mm. Lsz.: Ő.2001.1.110. (32. ábra 3).– Nagyméretű edény oldaltöredéke bütyök lenyoma-tával, világosbarna. Fv: 10 mm. Lsz.: Ő.2001.1.111.

A 31. sír (33. ábra 1 – 2) június 26-án kerültfeltárásra. Sírgödre kerekded. Az apró kalciná-

tumokból csak keveset (6 g) sikerült kiemelni.Ezeket egy szájával lefelé fordított kis tállal (1)fedték és a tál körül voltak. A táltól keletre, köz-vetlenül mellette két bronz huzaltöredék (2 – 3)volt. Szórthamvas (?) sír. Indiff. 1 – 2 éves.

Mellékletek1. Tál, gömbszelet alakú, oldalán bütyökfül vagy felhú-zott fül (?) csonkja, szürke. Az alja kiegészített. M: 50 –53; szá: 100 mm. Lsz.: Ő.2001.1.112. (33. ábra 4,79. ábra 6).2. Bronzkarika/karperec/nyakperec (?), amelynek egyikvége ellapított, bepödrött. 4 darabban, restaurálatlan.Huzal v: 3 – 4,5; elkalapált vége sz: 8; a deformált tárgyátm: 100 mm; s: 6,7 g. Lsz.: Ő.2001.1.113. (33. ábra3, 81. ábra 4).3. Bronz huzaltöredék, enyhén S-formájú. H: 13; v: 2mm; s: 0,24 g. Lsz.: Ő.2001.1.113.1.

A 32. sírt (34. ábra 1 – ó2, 35. ábra 1 – 2) jú-lius 28 – 30. között tártuk fel. Gödre ovális,nagyjából északnyugat – délkeleti tájolású. Akalcinátumok (503 g) az urnaként felhasznált

zontal incisions below the shoulder and beneath it repeat-edly impressed dot lines decorate it. Its bottom is slightlypressed inward, black and brown. Its rim is missing. Presenth: 170; bd: 76 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.108. (Figs. 31.6, 74.6).3. Bowl, semi-spherical with an omphalic bottom, black.H: 50; bd: 40 – 45; md: 145 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.109;(Figs. 31.5, 79.5).4. Flat bronze ring, hammered flat on one end (It is inven-toried incorrectly, listed as a pin.). D: 39; wire th: 4 mm.It is not restored. W: 4.92 g. Inv. No.: Ő.2001.1.106.(Figs. 31.4, 81.3).– Vitrified bronze fragment, 7 mm long. Inv. No.:Ő.2001.1.107.

Grave 30 (Figs. 32.1 – 2) (27th June). The gravepit appears to be oval, if it was the grave that weexcavated at all. Calcined bones (171 g) werefound in the lower part of a large vessel. Its upperpart was damaged by ploughing and by mechani-cal removal of the topsoil. The vessel remains werelifted out in situ. Urn grave. Probably female, 20 to

60 years old.

Grave goods1. Vessel/urn with a conical neck, reddish-brown. Bd:124 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.110. (Fig. 32.3).– Body fragments of a large vessel with an impressionof a broken off knob, light brown. Wt: 10 mm. Inv. No.:Ő.2001.1.111.

Grave 31 (Figs. 33.1 – 2) (26th June). The grave pitis almost circular. Only a small amount of tiny calcined

bones (6 g) were lifted out. These were covered witha turned-down bowl (1) and were scattered aroundthe bowl. Immediately east from the bowl remains oftwo bronze wires (2 – 3) were found. Scattered cre-

mation (?). Indiff. 1 to 2 years old.

Grave goods1. Bowl, semi-spherical, there is a remain of a knob ora high swinging handle (?) on its side, grey. Its bottomis completed. H: 50 – 53; md: 100 mm. Inv. No.:Ő.2001.1.112. (Figs. 33.4, 79.6).2. Bronze ring/bracelet/neckring (?), flattened on oneend, twisted. It is in four pieces, not restored. Wire th:3 – 4.5; flattened end wi: 8; d of the deformed artefact:100 mm; we: 6.7 g. Inv. No.: Ő.2001.1.113. (Figs.33.3, 81.4).3. Bronze wire fragment, slightly S-shaped. L: 13; wi:2 mm; we: 0.24 g. Inv. No.: Ő.2001.1.113.1.

Grave 32 (Figs. 34.1 – 2, 35.1 – 2) (28th– 30th July).The pit is oval, roughly north-west – south-east ori-ented. The calcined bones (503 g) were in a so-calledProto-Kalenderberg bowl that was used as an urn

34

VIA 2

“protokalenderbergi” típusú tálban (1) voltak,amelyet egy tállal (2) fedtek le, amit normálishelyzetben helyeztek rá. Még legalább ötedény töredékeit (3, 4, 5, 8, 9. számú: S-pro-filú fazék, korsó, stb.) találtuk meg a tál körül.A “protokalenderbergi” típusú tálban a hamvakközött egy bunkós, díszített fejű (Keulenkopf-nadel) bronztű (6) és egy ívelt hátú, nyéltüskés(Griffdornmesser) bronzkés (7) élével felfelé voltelhelyezve. Urnasír. Indiff. 20 – 30 éves.

Mellékletek1. Tál, rátett díszítéssel, a fülön is bordadíszes, vörös-barna. M: 146; szá: 230; fá: 100 mm (Ilon 2001, Taf.XV. 1). Lsz.: Ő.2001.1.114. (35. ábra 10, 79. ábra 7).2. Tál, behúzott peremű, átfúrt bütyökfüles, fekete.M: 56; szá: 138; fá: 45 mm. (Ilon 2001, Taf. XV. 2)Lsz.: Ő.2001.1.115. (35. ábra 5, 79. ábra 8).3. Fazék, S-pofilú perem- és oldaltöredéke, szürke.Fv: 5 mm. Lsz.: Ő.2001.1.116. (35. ábra 6).4. Korsó-szerű edény felső részének darabjai, vala-mint fenék- és oldaltöredéke. Síkozott peremű,finom, homokos soványítású, vörösbarna színű.Fv: 3 – 5 mm. Lsz.: Ő.2001.1.117. (35. ábra 7).5. Felhúzott, fazettált fülű merítőedény fültöredéke.Fül sz a peremnél: 30 mm. Lsz.: Ő.2001.1.122.(35. ábra 8, 80. ábra 7).6. Bronztű, feje díszített. H: kb. 126; fej átm: 5 mm;s: 7,7 g (Ilon 2001, Taf. XIV. 3). Lsz.: Ő.2001.1.124.(35. ábra 9, 81. ábra 6).7. Bronzkés, nyéltüskés. H: 128 mm; s: 23,7 g (Ilon 2001,Taf. XIV. 4). Lsz.: Ő.2001.1.123. (35. ábra 3, 81. ábra 5).8. Háromszögletes átmetszetű, világosbarna fültö-redék (3 db-ban). Fül sz: 26 mm. Lsz.:Ő.2001.1.118. (35. ábra 4).9. Nagyméretű edény fenék- és oldaltöredéke,szürke, kavicsos soványítású. Fv: 9 – 12 mm. Lsz.:Ő.2001.1.119.Valószínűleg a 9. számmal jelzett töredékek közülés bontás közben kerültek elő:– Kihajló peremtöredékek (2 db). Két edényhez (vö-rösbarna és szürke) tartoznak. Fv: 6 mm. Lsz.:Ő.2001.1.120.– Gömbös testű edény oldaltöredéke, finom ho-mokkal soványított, kívül fekete, belül szürke. Fv: 5mm. Lsz.: Ő.2001.1.121.

A 33. sír (36. ábra 1 – 2) július 1-én került fel-tárásra a temető keleti szélén. Sírgödre eny-hén ovális, észak – déli irányú. A szántóföldiművelés az edényt (1) a nyaknál részbenvágta, de az már korábban összeomlott. Ezértin situ emeltünk ki. A szétnyomódott edényföldje apró kalcinátumaiból csak kevés (1 g)volt megmenthető. Egy bronz tárgyat (2) az

(1). It was covered with a bowl (2), placed on it in aregular way. Around the bowl the fragments of atleast five other vessels were found (3, 4, 5, 8, 9: potwith an S-profile, jug, etc.). Among the calcinedbones within the Proto-Kalenderberg type bowl therewas a bronze pin (6) with a decorated bludgeon head(Keulenkopfnadel) and an arched-backed bronzeknife (7) with tanged handle (Griffdornmesser). It wasplaced in the grave with its edge pointing upward.Urn grave. Indiff. 20 to 30 years old.

Grave goods1. Bowl with an applied decoration, even its strap handle isribbed, reddish-brown. H: 146; md: 230; bd: 100 mm (Ilon2001, Taf. XV. 1). Inv. No.: Ő.2001.1.114. (Figs. 35.10, 79.7).2. Bowl with an inverted rim and pierced knob handle,black. H: 56; md: 138; bd: 45 mm. (Ilon 2001, Taf. XV. 2)Inv. No.: Ő.2001.1.115. (Figs. 35.5, 79.8).3. S-profiled rim and body fragments of a pot, grey. Wt: 5mm. Inv. No.: Ő.2001.1.116. (Fig. 35.6).4. Fragments of the upper part of a jug-like vessel and itsbottom and wall sherds. Facetted rim, fine tempered withsand, reddish-brown. Wt: 3 – 5 mm. Inv. No.:Ő.2001.1.117. (Fig. 35.7).5. High swinging and facetted handle fragment of a scoop.Width of handle at the rim: 30 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.122.(Figs. 35.8, 80.7).6. Bronze pin with an ornamented head. L: approximately126; d: 5 mm; we: 7.7 g (Ilon 2001, Taf. XIV. 3). Inv. No.:Ő.2001.1.124. (Figs. 35.9, 81.6).7. Bronze knife with a tanged handle. L: 128 mm; w: 23.7g (Ilon 2001, Taf. XIV. 4). Inv. No.: Ő.2001.1.123. (Figs 35.3,81.5).8. Strap handle fragment with triangular cross-section (in 3pieces), light brown. Wi of handle: 26 mm. Inv. No.:Ő.2001.1.118. (Fig. 35.4).9. Bottom fragment of a large vessel, grey, tempered withpebbles. Wt: 9 – 12 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.119.Fragments found during the excavation and probablymixed in with those of vessel No. 9:– Everted rim fragments (2 pieces). They belong to twovessels (reddish-brown and grey). Wt: 6 mm. Inv. No.:Ő.2001.1.120.– Body fragment of a spherical vessel tempered with finesand, black on the exterior, grey on the interior. Wt: 5 mm.Inv. No.: Ő.2001.1.121.

Grave 33 (Figs. 36.1 – 2) (1st July) was excavatedin the eastern section of the cemetery. The grave pitis slightly elliptical, north – south oriented. Ploughingcut the neck of the vessel partially (1) but it had col-lapsed prior to ploughing. For this reason its remainswere lifted out in situ. Only an insignificant amount(1 g) of calcined bones could be saved from the fillof the vessel. One bronze artefact (2) was lifted out

edényből még a helyszínen emeltünk ki. A mű-helyben, az edény bontása közben került előa bronzgyűrű (4) és a vaskarikák (3). Urnasír.Indiff. 3 – 20 éves.

Mellékletek1. Kúpos nyakú edény/urna. A nyakon 3, a vállon 2 bü-työkkel, fekete színű, pereme hiányzik. Jelenlegi m:145; fá: 57 mm. Lsz.: Ő.2001.1.125, 127. (36. ábra 3,75. ábra 1).2. Bronztárgy: stilizált vízimadár, pontosabban felfelé íve-lődő csőrű gulipán miniatűrizált példánya. Hajdani felerő-sítésének minden nyoma nélkül. M: 12 mm; s: 1,84 g.Lsz.: Ő.2001.1.128.1. (36. ábra 5, 81. ábra 8).Az edényben voltak elhelyezve:– Vaskarikák, 5 (vagy 6) darab. Nagyon töredékesek,restaurálatlanok. Átm: 55 – 58 mm. Lsz.: Ő.2001.1.126.(36. ábra 6, 83. ábra 6).– Bronzgyűrű. Átm: 22; a huzal v: 2 mm; s: 1,32 g. Lsz.:Ő.2001.1.128. (36. ábra 4, 81. ábra 7).

Szórványként június 18-án a 26. és a 29. sír kö-zött egy bronztű töredékét találtuk meg. S: 0,52g, Lsz.: Ő.2001.1.100.1. (29. ábra 2).

35


from the vessel at the site. A bronze ring (4) and ironrings (3) were found in the workshop during theopening of the vessel. Urn grave. Indiff. 3 to 20

years old.

Grave goods1. Vessel/urn with a conical neck. There are threeknobs on the neck and two on the shoulder, the vesselis black and its rim is missing. Present h: 145; wt: 57mm. Inv. No.: Ő.2001.1.125, 127. (Figs. 36.3, 75.1).2. Bronze artefact: stylized water bird, to be more pre-cise it is a miniaturized scooper with an up-curvingbeak. There was no trace of how it was fixed to any-thing in the past. H: 12 mm; we: 1.84 g. Inv. No.:Ő.2001.1.128.1. (Figs. 36.5, 81.8).Content of the vessel:– Iron rings, five (or six) pieces. Heavily fragmented,not restored. D: 55 – 58 mm. Inv. No.: Ő.2001.1.126.(Figs. 36.6, 83.6).– Bronze ring. D: 22; wire wi: 2 mm, we: 1.32 g. Inv.No.: Ő.2001.1.128. (Figs 36.4, 81.7).

A fragment of a bronze pin was discovered onthe 18th of June as a stray find between Graves26 and 29. We: 0.52 g. Inv. No.: Ő.2001.1.100.1.(Fig. 29.2).

36

VIA 2

8. ábra. 1 – 3. sír: 1. 1. sír feltárás közben; 2. 2 – 3. sír feltárás közben; 3. 2. sír alap- és metszetrajz;4. 2. sír urna (1. sz. melléklet, Lsz.: Ő.2001.1.2)

Figure 8. Graves 1 – 3: 1. Excavation of Grave 1; Excavation of Graves 2 – 3; 3. Outline and section drawing of Grave 2;4. Urn of Grave 2 (Grave good No. 1, Inv. No.: Ő.2001.1.2)

Jelmagyarázat/Legend: 1. Urna /Urn; 2. Kalcinátum/Calcined bones

2

1

3

4

2/A

2/A 2/B

2/B

0

0

1 m

1 cm

206.52

2

1

37


9. ábra. 4. sír: 1 – 2. Feltárás közben; 3. Felülnézeti fotó; 4. Alap- és metszetrajzFigure 9. Grave 4: 1 – 2. The grave during excavation; 3. Photo of the grave; 4. Outline and section drawing of the grave

Jelmagyarázat/Legend: 1. Urna/Urn (Lsz./Inv. No.: Ő.2001.1.5); 2. Tál/Bowl (Lsz./Inv. No.: Ő.2001.1.6); 3 – 4. Tálak/Bowls (Lsz./Inv. No.:Ő.2001.1.7); 5. Vasgyöngy/Iron bead (Lsz./Inv. No.: Ő.2001.1.8); 6. Vaskarika/Iron ring (Lsz./Inv. No.: Ő.2001.1.9); 7. Vaslemez/Iron plate

(Lsz./Inv. No.: Ő.2001.1.10); 8. Vaskés/Iron knife (Lsz./Inv. No.: Ő.2001.1.11); 9. Kavics/Pebble; 10. Kalcinátum/Calcined bones

2

1

3

4

38

VIA 2

10. ábra. 4. sír mellékletei: 1. Urna (1. sz. melléklet, Lsz.: Ő.2001.1.5); 2. Tál (3 – 4. sz. melléklet, Lsz.: Ő.2001.1.7.); 3. Tál(2. sz. melléklet, Lsz.: Ő.2001.1.6); 4. Vasgyöngy (5. sz. melléklet, Lsz.: Ő.2001.1.8), 5. Vaskarika (6. sz. melléklet,Lsz.: Ő.2001.1.9) 6. Vaslemez (7. sz. melléklet, Lsz.: Ő.2001.1.10), 7. Vaskés (8. sz. melléklet, Lsz.: Ő.2001.1.11)

Figure 10. Grave goods of Grave 4: 1. Urn (Grave good No. 1, Inv. No.: Ő.2001.1.5); 2. Bowl (Grave goods Nos. 3 – 4, Inv. No. Ő.2001.1.7.);3. Bowl (Grave good No. 2, Inv. No.: Ő.2001.1.6); 4. Iron bead (Grave good No. 5, Inv. No.: Ő.2001.1.8), 5. Iron ring (Grave good No. 6,

Inv. No.: Ő.2001.1.9) 6. Iron plate (Grave good No. 7, Inv. No.: Ő.2001.1.10), 7. Iron knife (Grave good No. 8, Inv. No. Ő.2001.1.11)

1

2

3

4

5

6

7

39


11. ábra. 5. és 7. sír: 1. 5. sír feltárás közben; 2. 5. sír alap- és metszetrajz; 3. 5. sír urna (1. sz. melléklet, Lsz.: Ő.2001.1.13); 4. 7. sír feltárás közbenFigure 11. Graves 5 and 7: 1. Excavation of Grave 5; 2. Outline and section drawing of Grave 5; 3. Urn of Grave 5

(Grave good No. 1, Inv. No.: Ő.2001.1.13); 4. Excavation of Grave 7 Jelmagyarázat/Legend: 1. Urna/Urn (Lsz./Inv. No.: Ő.2001.1.13.); 2. Kalcinátum/Calcined bones; 3. Faszén/Charcoal

1

2

3

4

20

04 cm

1 m

3

1

5/A206.55

5/A 5/B

5/B

40

VIA 2

12. ábra. 6. sír: 1 – 2. Feltárás közben; 3. Alap- és metszetrajzFigure 12. Grave 6: 1 – 2. Photos during the excavation; 3. Outline and section drawing of the grave

Jelmagyarázat/Legend: 1. Urna/Urn; 2 – 3. Tál/Bowls; 4. Bögre/Mug; 5.1. Bronzhuzal/Bronze wire; 5.2. Bronztű/Bronze pin; 6.Bronzborotva/Bronze razor; 7. Kalcinátum/Calcined bones; 8. Faszén/Charcoal

0 1 m87

206.65

5/B

6/B

6/B6/A

6/A

1

2

3

41


13. ábra. 6. sír mellékletei: 1. Edény/urna. (Lsz.: Ő.2001.1.18); 2. Bögre/csésze peremtöredékei (Lsz.: Ő.2001.1.22); 3. Tál (Lsz.:Ő.2001.1.19); 4. Bronzhuzal-töredékek. (Lsz.: Ő.2001.1.24); 5. Bronzborotva (Lsz.: Ő.2001.1.25)

Figure 13. Grave goods of Grave 6: 1. Urn/vessel (Inv. No.: Ő.2001.1.18); 2. Mug/cup rim fragments (Inv. No.: Ő.2001.1.22);3. Bowl (Inv. No.: Ő.2001.1.19); 4. Bronze wire fragments (Inv. No.: Ő.2001.1.24); 5. Bronze razor (Inv. No.: Ő.2001.1.25)

4

5

3

1

2

42

VIA 2

14. ábra. 8. sír: 1. Feltárás közben; 2. Alap- és metszetrajz; 3. Fültöredék (Lsz.: Ő.2001.1.29); 4. Tál (Lsz.: Ő.2001.1.28)Figure 14. Grave 8: 1. Photo during the excavation; 2. Outline and section drawing of the grave; 3. Handle fragment (Inv. No.: Ő.2001.1.29);

4. Bowl (Inv. No.: Ő.2001.1.28)Jelmagyarázat/Legend: 1. Kerámia/Vessel fragments; 2. Kalcinátum/Calcined bones; 3. Kő/Stone; 4. Sötét humuszos réteg/Dark humiferous layer;

5. Barna betöltés/Brown grave fill; 6. Sárga altalaj/Yellow subsoil

1

3

4

2

8/A

8/A

8/C

8/C8/D

8/B

8/B

206.46

0

1 2 3 4 5 6

0

1 m

4 cm

43


15. ábra. 9 – 10. sír: 1. 10. sír alap- és metszetrajz; 2 – 5. 9. sír mellékletei: 2 – 4. Peremtöredékek (Lsz.: Ő.2001.1.33 – 35);5. Aljtöredék (Lsz.: Ő.2001.1.32); 6 – 7. 10. sír mellékletei: 6. Edény/urna. (Lsz.: Ő.2001.1.36); 7. Tál (Lsz.: Ő.2001.1.37)Figure 15. Graves 9 – 10: 1. Outline and section drawing of Grave 10; 2 – 5. Grave goods of Grave 9: 2 – 4. Rim fragments

(Inv. Nos.: Ő.2001.1.33 – 35); 5. Bottom fragment (Inv. No.: Ő.2001.1.32); 6 – 7. Grave goods of Grave 10: 6.Vessel/urn (Inv. No.: Ő.2001.1.36); 7. Bowl (Inv. No.: Ő.2001.1.37)

Jelmagyarázat/Legend: 1. Urna/Urn; 2. Kalcinátum/Calcined bones; 3. Sárgásbarna humuszos altalaj/Brownish-yellow humiferous subsoil

206.46

0 2 cm

0 2 cm

0 2 cm

0 2 cm

0 4 cm

0 8 cm

03

1 m

10/A 10/B

10/A 10/B

44

VIA 2

16. ábra. 11. és 13. sír: 1. 11. sír alap- és metszetrajz; 2. 11. sír táltöredék (Lsz.: Ő. 2001.1.39); 3. 11. sír edény/urna(Lsz.: Ő. 2001.1.38); 4. 13. sír edény (Lsz.: Ő. 2001.1.47); 5. 13. sír feltárás közben

Figure 16. Graves 11 and 13: 1. Outline and section drawing of Grave 11; 2. Bowl fragment of Grave 11 (Inv. No.: Ő. 2001.1.39);3. Vessel/urn of Grave 11 (Inv. No.: Ő. 2001.1.38); 4. Vessel of Grave 13 (Inv. No.: Ő. 2001.1.47); 5. Excavation of Grave 13

Jelmagyarázat/Legend: 1. Urna/Urn

4

3

2

1

5

11/A

11/A

11/B

11/B

206.51

45


17. ábra. 14. sír: 1. Feltárás közben; 2. Edény/urna (Lsz.: Ő. 2001.1.48); 3. Edénytöredék (Lsz.: Ő. 2001.1.49)Figure 17. Grave 14: 1. Photo during the excavation; 2. Vessel/urn (Inv. No.: Ő. 2001.1.48); 3. Vessel fragment (Inv. No.: Ő. 2001.1.49)

1

3

2

46

VIA 2

18. ábra. 15 – 16. és 19. sír: 1. 15. sír feltárás közben; 2. 16. sír felülnézeti fotó; 3. 16. sír fültöredék (Lsz.: Ő.2001.1.56);4. 19. sír fültöredék (Lsz.: Ő.2001.1.73)

Figure 18. Graves 15 – 16 and 19: 1. Grave 15 during excavation; 2. Photo of Grave 16; 3. Handle fragment of Grave 16(Inv. No.: Ő.2001.1.56); 4. Handle fragment of Grave 19 (Inv. No.: Ő.2001.1.73)

1

3

2

4

47


19. ábra. 17 sír: 1. Felülnézeti fotó; 2. Alap- és metszetrajz; 3. Edény/urna (Lsz.: Ő.2001.1.60); 4. Csésze (Lsz.: Ő.2001.1.61)Figure 19. Grave 17: 1. Photo of the grave; 2. Outline and section drawing of the grave; 3. Vessel/urn

(Inv. No.: Ő.2001.1.60); 4. Cup (Inv. No.: Ő.2001.1.61)Jelmagyarázat/Legend: 1. Urna/Urn; 2. Csésze/Cup; 3. Kalcinátum/Calcined bones; 4. Szórvány kerámia/Scattered vessel fragment

48

VIA 2

20. ábra. 18. sír: 1. Felülnézeti fotó; 2. Részletfelvétel; 3. Alap- és metszetrajzFigure 20. Grave 18: 1. Photo of the grave; 2. Detail photo; 3. Outline and section drawing

Jelmagyarázat/Legend: 1 – 2. Bögre/Mug; 3. Urna/Urn; 4. Tál/Bowl; 5. Kalcinátum/Calcined bones

18/A

18/A

18/B

18/B

18/C

18/C 18/D

18/D

206.97

5

49


21. ábra. 18. sír mellékletei: 1 – 2. Bögre (Lsz.: Ő.2001.1.65, 68); 3. Edény/urna (Lsz.: Ő.2001.1.64); 4. Tál (Lsz.: Ő.2001.1.66);5. Táltöredék (Lsz.: Ő.2001.1.71)

Figure 21. Grave goods of Grave 18: 1 – 2. Mugs (Inv. Nos.: Ő.2001.1.65, 68); 3. Vessel/urn (Inv. No.: Ő.2001.1.64);4. Bowl (Inv. No.: Ő.2001.1.66); 5. Bowl fragment (Inv. No.: Ő.2001.1.71)

50

VIA 2

22. ábra. 20 – 21 sír: 1. 20. sír felülnézeti fotó; 2. 21. sír alap- és metszetrajz; 3. 21. sír csésze (Lsz.: Ő.2001.1.74b)Figure 22. Graves 20 – 21: 1. Photo of Grave 20; 2. Outline and section drawing of Grave 21;

3. Cup of Grave 21 (Inv. No.: Ő.2001.1.74b)Jelmagyarázat/Legend: 1. Csésze/Cup; 2. Kalcinátum/Calcined bones

17/A

21/A

21/A

21/B

21/B

21/D

21/C

21/C

21/D

206.85

2

51


23. ábra. 22 sír: 1. Feltárás közben; 2. Alap- és metszetrajzFigure 23. Grave 22: 1. Photo during the excavation; 2. Outline and section drawing

Jelmagyarázat/Legend: 1. Tál/Bowl; 2 – 3. Edénytöredékek (két edény)/Fragments of vessels (two vessels); 4. Tál/Bowl;5. Urna/Urn; 6. Kalcinátum/Calcined bones

22/A

22/A

22/B

22/B206.82

1

2

52

VIA 2

24. ábra. 22. sír mellékletei: 1. Edény/urna (Lsz.: Ő.2001.1.75); 2– 3. Tál (Lsz.: Ő.2001.1.76 – 77); 4. Csésze (Lsz.: Ő.2001.1.78)Figure 24. Grave goods of Grave 22: 1. Vessel/urn (Inv. No.: Ő.2001.1.75); 2– 3. Bowls (Inv. Nos.: Ő.2001.1.76 – 77);

4. Cup (Inv. No.: Ő.2001.1.78)

53


25. ábra. 23. sír: 1. Feltárás közben; 2. MetszetfotóFigure 25. Grave 23: 1. Photo during the excavation; 2. Section photo

1

2

54

VIA 2

26. ábra. 23. sír: 1. Alap- és metszetrajz; 2. Tál (Lsz.: Ő.2001.1.86.1); 3. Edény/urna (Lsz.: Ő.2001.1.84) 4. Peremtöredékek (Lsz.: Ő. 2001.1.83)Figure 26. Grave 23: 1. Outline and section drawing; 2. Bowl (Inv. No.: Ő.2001.1.86.1); 3. Vessel/urn (Inv. No.: Ő.2001.1.84)

4. Rim fragments (Inv. No.: Ő. 2001.1.83) Jelmagyarázat/Legend: 1, 3. Urna/Urn; 2. Tál/Bowl; 4. Bronzolvadék/Melted bronze; 5. Bronzkarperec/Bronze bracelet;

6. Kalcinátum/Calcined bones; 7. Humuszos talaj/Humic soil; 8. Sárga altalaj/Yellow subsoil

23/A

23/A 23/B

23/B

206.68

6

7

8

55


27. ábra. 24. sír: 1. Feltárás közben; 2. Alap- és metszetrajz; 3. Fazék/urna (Lsz.: Ő.2001.1.87); 4. Bögre (Lsz.: Ő.2001.1.88);5. Bronzkarperec-töredék (Lsz.: Ő.2001.1.89)

Figure 27. Grave 24: 1. Photo during the excavation; 2. Outline and section drawing; 3. Pot/urn (Inv. No.: Ő.2001.1.87);4. Mug (Inv. No.: Ő.2001.1.88); 5. Fragment of bronze bracelet (Inv. No.: Ő.2001.1.89)

Jelmagyarázat/Legend: 1. Fazék/Pot; 2. Bögre/Mug; 3. Bronzkarperec/Bronze bracelet; 4. Kalcinátum/Calcined bones

24/A

24/A

24/B

24/B206.68

4

1

2

5

43

56

VIA 2

28. ábra. 25. sír: 1. Feltárás közben; 2. Alap- és metszetrajz; 3. Edény/urna (Lsz.: Ő.2001.1.94, 96); 4. Bögre (Lsz.: Ő.2001.1.95)Figure 28. Grave 25: 1. Photo during the excavation; 2. Outline and section drawing; 3. Vessel/urn (Inv. No.: Ő.2001.1.94, 96);

4. Mug (Inv. No.: Ő.2001.1.95)Jelmagyarázat/Legend: 1. Urna/Urn; 2. Bögre/Mug; 3. Kalcinátum/Calcined bones

25/A

25/A 25/B

25/B206.70

3

57


29. ábra. 26 – 27. sír: 1. 26. sír feltárás közben; 2. 26. és a 29. sír között bronztű (Lsz.: Ő.2001.1.100.1); 3 – 4. 27. sír feltárás közben;5. 27. sír alap- és metszetrajz; 6. 27. sír edény/urna (Lsz.: Ő.2001.1.101)

Figure 29. Graves 26 – 27: 1. Grave 26 during excavation; 2. Bronze pin discovered as a stray find between Graves 26 and 29(Inv. No.: Ő.2001.1.100.1); 3 – 4. Grave 27 during excavation; 5. Outline and section drawing of Grave 27; 6. Vessel/urn of Grave 27 (Inv. No.: Ő.2001.1.101)

Jelmagyarázat/Legend: 1 Urna/Urn; 2. Kalcinátum/Calcined bones

0 2 cm

0

0

8 cm

1 m

27/B27/A

27/A 27/B

2

58

VIA 2

30. ábra. 28. sír: 1. Feltárás közben; 2. Alap- és metszetrajz; 3. Edény/urna (Lsz.: Ő.2001.1.102); 4. Edénytöredék (Lsz.: Ő.2001.1.103)Figure 30. Grave 28: 1. Photo during the excavation; 2. Outline and section drawing; 3. Vessel/urn (Inv. No.: Ő.2001.1.102);

4. Vessel fragment (Inv. No.: Ő.2001.1.103)Jelmagyarázat/Legend: 1. Urna/Urn; 2 – 3. Edénytöredék/Vessel fragments; 4. Faszén/Charcoal; 5. Kalcinátum/Calcined bones

4 5

1

2

43

28/A

28/A 28/B

28/B

206.28

59


31. ábra. 29. sír: 1. Feltárás közben; 2. Alap- és metszetrajz; 3. Edény/csésze (Lsz.: Ő.2001.1.105); 4. Bronzkarika (Lsz.: Ő.2001.1.106);5. Tál (Lsz.: Ő.2001.1.109); 6. Edény/urna (Lsz.: Ő.2001.1.108)

Figure 31. Grave 29: 1. Photo during the excavation; 2. Outline and section drawing; 3. Vessel/cup (Inv. No.: Ő.2001.1.105); 4. Bronze ring(Inv. No.: Ő.2001.1.106); 5. Bowl (Inv. No.: Ő.2001.1.109); 6. Vessel/urn (Inv. No.: Ő.2001.1.108)

Jelmagyarázat/Legend: 1. Edény/Vessel; 2. Urna/Urn; 3. Tál/Bowl; 4. Bronzkarika/Bronze ring; 5. Kalcinátum/Calcined bones

60

VIA 2

32. ábra. 30. sír: 1. Feltárás közben; 2. Alap- és metszetrajz; 3. Edény/urna (Lsz.: Ő.2001.1.110)Figure 32. Grave 30: 1. Photo during the excavation; 2. Outline and section drawing; 3. Vessel/urn (Inv. No.: Ő.2001.1.110)

Jelmagyarázat/Legend: 1 Urna/Urn; 2. Kalcinátum/Calcined bones

30/A

30/A 30/B

30/B

207.04

2

1

2

3

61


33. ábra. 31. sír: 1. Feltárás közben; 2. Alap- és metszetrajz; 3. Bronzkarika (Lsz.: Ő.2001.1.113); 4. Tál (Lsz.: Ö.2001.1.112)Figure 33. Grave 31: 1. Photo during the excavation; 2. Outline and section drawing; 3. Bronze ring (Inv. No.: Ő.2001.1.113);

4. Bowl (Inv. No.: Ö.2001.1.112)Jelmagyarázat/Legend: 1. Tál/Bowl; 2. Bronzkarika/Bronze ring; 3. Bronzhuzal/Bronze wire fragment; 4. Kalcinátum/Calcined bones

1

3

4

2

31/A 31/B

4

62

VIA 2

34. ábra. 32. sír: 1. Feltárás közben; 2. RészletfelvételFigure 34. Grave 32: 1. Photo of the grave; 2. Detail photo

63


35. ábra. 32. sír: 1. Alap- és metszetrajz; 2. Bontás közbeni részletrajz; 3. Bronzkés (Lsz.: Ő.2001.1.123); 4. Fültöredék (Lsz.: Ő.2001.1.118); 5, 10. Tál(Lsz.: Ő. 2001.1.115, 114); 6 – 7. Edénytöredékek (Lsz. Ő.2001.1.116 – 117, 8. Merítőedény fültöredéke (Lsz.: Ő.2001.1.122); 9. Bronztű (Lsz.: Ő. 2001.1.124)Figure 35. Grave 32: 1. Outline and section drawing; 2. Detail drawing; 3. Bronze knife (Inv. No.: Ő.2001.1.123); 4. Handle fragment (Inv. No.: Ő.2001.1.118);

5, 10. Bowls (Inv. Nos.: Ő. 2001.1.115, 114); 6 – 7. Vessel fragments (Inv. Nos. Ő.2001.1.116 – 117; 8. Handle fragment of a scoop (Inv. No.: Ő.2001.1.122);9. Bronze pin (Inv. No.: Ő. 2001.1.124)

Jelmagyarázat/Legend: 1 – 2. Tál/Bowls; 3, 9. Edénytöredék/Vessel fragments; 4. Korsó/Jug; 5, 8. Fültöredék/Handle fragments; 6. Bronztű/Bronze pin;7. Bronzkés/Bronze knife; 10. Kalcinátum/Calcined bones

10

8

7

32/A

32/A

32/B

32/B

1 2

64

VIA 2

36. ábra. 33. sír: 1. Feltárás közben; 2. Alap- és metszetrajz; 3. Edény/urna (Lsz.: Ő.2001.1.125, 127); 4. Bronzgyűrű (Lsz.:Ő.2001.1.128); 5. Bronztárgy: vízimadár, azaz gulipán (Lsz.: Ő.2001.1.128.1); 6. Vaskarikák (Lsz.: Ő.2001.1.126)

Figure 36. Grave 33: 1. Photo during the excavation; 2. Outline and section drawing; 3. Vessel/urn (Inv. No.: Ő.2001.1.125, 127);4. Bronze ring (Inv. No.: Ő.2001.1.128); 5. Bronze artefact: stylized water bird, a scooper (Inv. No.: Ő.2001.1.128.1);

6. Iron rings (Inv. No.: Ő.2001.1.126)Jelmagyarázat/Legend: 1 – 3. Urna/urn; 4. Bronze water bird; 5. Kalcinátum/Calcined bones

33/A

33/A

33/B

33/B

5

65

VIA 2

Az új temetőrészlet leletanyaga átadásrakerült a Savaria Múzeumnak. Így a teljes te -metőanyag egy helyen, Szombathelyen ta -nulmányozható. Az egyes sírok leleteineknyilvántartási számait az adott sír leírásánálközöljük. A mellékletek számozása azonos aleírásban szereplővel. Ahol ilyen nincs, ottmellékletszám kiadására a feltáráson nemkerült sor.

A megelőző feltárás a 82+700 – 83+020 km-szelvényben történt (1 – 4. ábra). A km-szelvényszámítás és kiosztás eltért a két beruházási pe-riódusban. Ezt a problémát azonban VámosGábornak sikerült megoldania, így temetőtér-képünk használható és pontos. A tárgyévimunka a meglévő út északi és déli oldalára ter-jedt ki, ahol egy-egy újabb sáv építése 2010-ben már folyik.

A kutatásnak ebben a szakaszában 77 ré-gészeti alapjelenség (stratigráfiai egység = SE)feltárása és dokumentálása történt meg(4. ábra). Ezekből 12 ismeretlen korú, 4 re-cens, amelyek törlésre kerültek, egy a régé-szeti kerámiatöredékeket tartalmazó szántotttalajréteg (SE 1), amelyből több korszak em-lékeit gyűjtöttük be. Egy középkor-kora újkori,egy bronzkori szórvány, 8 a késő rézkoriBaden kultúra emléke, 4 kelta kori. Egy keltaés egy rézkori temetkezés (?) kivételével mind-egyik telepjelenség.

A szempontunkból legfontosabb és legna-gyobb számú egységet, a 38 jelenséget pro-dukáló késő bronzkori urnamezős időszaktemetője és 7 további ilyen korú jelenség (cö-

A 2008. évi feltárás sírjainakés más urnamezős korú jelen-

ségeinek leírásaIlon Gábor

Description of the gravesexcavated in 2008 and other

Urnfield period featuresGábor Ilon

44.1 Sírok és a leletek leírása 4.1 Description of the graves and

artefacts

The finds of the newly found portion of the ceme-tery were handed over to the Savaria Museum.Therefore, the entire artefact collection can be stud-ied at the same location at Szombathely. The identi-fication numbers of the artefacts of a given grave arelisted under the description of the relevant grave. Thenumbering of the grave goods is the same as in thedescription. If such a number is not provided, itmeans that no grave good number was given in thecourse of the excavation. The dates in brackets inthe grave descriptions refer to the excavation date.

The survey took place in the 82+700 – 83+020 kmsection of the road (Figs. 1 – 4). The km section calcula-tion and assignment was different in the two investmentperiods. This problem was successfully solved by GáborVámos, and therefore our cemetery map is accurate anduseful. The work in 2008 took place on the northern andsouthern sides of the existing road. One new lane oneach side is already under construction in 2010.

In this phase of the excavation seventy-seven ar-chaeological features (stratigraphical unit = SU) werediscovered, excavated and documented (Fig. 4). Ofthese twelve are of undetermined age, four are re-cent, which were deleted, one is a ploughed soil layercontaining archaeological pottery fragments (SU 1).Remains of many periods were collected from thislayer: one is of the 17th– 18th centuries; one is aBronze Age stray find; eight are Late Copper Age, theremains of the Baden culture; four are from the Celticperiod. All of them are settlement features except fora Celtic and a Copper Age burial (?).

The largest and most important unit, from ourpoint of view, contains thirty-eight features. It is aLate Bronze Age Urnfield period cemetery, and fur-

66

VIA 2

löplyuk, gödör, szórvány) képezi (6. ábra). A te-mető jelenségeit csak az út északi, új sávjábantaláltuk meg. A sírok és leletanyaguk (a KÖSZNyilvántartási Protokollja szerinti nyilvántartásiszámokon) kerültek átadásra a Savaria Múze-umnak.

A sírok és mellékleteik leírásánál használt rövi-dítések: Szájátmérő = szá; szélesség = sz; ma-gasság = m; fenékátmérő = fá; falvastagság = fv;hosszúság = h; átmérő = átm; vastagság = v;súly = s; nyilvántartási szám = nysz.

A 3/15. sír (37. ábra 1) kb. 40 cm átmérőjűfoltja és maradványai augusztus 27 – 29-én azIJ-17 feltárási mezőben, 35 – 40 cm mélyen, aszántás által bolygatva jelentkeztek. Az edény-ből (1), amelyet in situ emeltünk ki, a kalcinátu-

mok (262 + 14 g) közül egy bronzhuzal (2) rosszmegtartású maradványai is előkerültek. Urnasír.Indiff. 15 – 30 és indiff. 2 – 4 éves.

Mellékletek1. Kúpos nyakú edény/urna alsó része, továbbá válla,besimítással hangsúlyozott. A váll alatt bütyök csonkja.Apró kaviccsal és homokkal soványított, szürke. Fá:80; fv: 5 mm. Nysz.: 48.67817.3.1. (37. ábra 2).2. Bronzhuzal töredékei (3 db) ráégett kalcinátumokkal.H: 20; v: 2 mm. Nysz.: 48.67817.3.3.– Tál, barna, gömbszelet alakú, peremtöredéke. Fv: 8mm. Nysz.: 48.67817.3.2. (37. ábra 3).

A 7/16. sír (37. ábra 4), amelynek foltja nemlátszott és az emberi kalcinátumok augusztus27-én jelentkeztek bronzok maradványaival egykb. 8 cm átmérőjű foltban az IJ-13 feltárási me-zőben. Edényeit – ha voltak – a korábbi föld-műveléssel elszántották. Csak a hamvak és abronz mellékletek (1a – b) egy része maradt mega gödör alján. A hamvak (6 g) sírba helyezésé-

nek eredeti módja nem határozható meg. Indiff.

10 – x éves.

Mellékletek1a. Bronzkarika. A huzal végei elvékonyodnak. Átm:42; v: 4 mm; s: 8,2 g. Nysz.: 48.67817.7.1. (37. ábra5, 82. ábra 2).1b. Bronzmálladék/korrózió, apró kalcinátumokkal ki-emelt földrögben. Nysz.: 48.67817.7.2.

A 8/17. sír (38. ábra 1 – 2), amelynek edénytö-redékei 80×60 cm-es foltban augusztus 27 – 29-én kerültek elő, de a sírgödör foltja nem látszott

ther seven features from the same period (post-holes, pits, stray finds) (Fig. 6). The cemetery wasdiscovered only in the new, northern lane of theroad. The finds of the graves were submitted to theSavaria Museum (numbered according to the FieldService for Cultural Heritage Registration Protocol).

Abbreviations used for describing the gravesand grave goods: Mouth diameter = md, width =wi; height = h; bottom diameter = bd; wall thick-ness = wt; length = l; diameter = d; thickness =th; weight = we; identification number = Id. No.

The patch, approximately 40 cm in diameter, andremains of Grave 3/15 (Fig. 37.1) (27th– 29th August)were discovered in excavation unit IJ-17, 35 to 40cm below the surface, disturbed by ploughing.A poorly preserved bronze wire (2) was mixed withthe calcined bones (262 + 14 g) and was found ina vessel (1), which was lifted out in situ. Urn grave.

Indiff. 15 to 30 year old and indiff. 2 to 4 years old.

Grave goods1. Lower part of a vessel/urn with a conical neck and itsshoulder, emphasized by smoothing. Under the shoulder aknob remain is visible. Tempered with pebbles and sand,grey. Bd: 80; wt: 5 mm. Id. No.: 48.67817.3.1. (Fig. 37.2).2. Fragments of a bronze wire (3 pieces) with calcined bonesburnt on them. L: 20; wi: 2 mm. Id. No.: 48.67817.3.3.– Rim fragment of a semi-spherical bowl, brown. Wt: 8 mm.Id. No.: 48.67817.3.2. (Fig. 37.3).

No patch was visible for Grave 7/16 (Fig. 37.4)(27th August). Calcined human bones came to lightin excavation unit IJ-13, together with bronze re-mains, in a patch about 8 cm in diameter. If therehad been any vessels in the grave they would havebeen overploughed in the past. Only some calcinedbones and bronze grave goods (1a – b) remainedin the bottom of the pit. The original method of

placing the calcined bones (6 g) in the grave cannot

be determined. Indiff. 10 to x years old.

Grave goods1a. Bronze ring. The ends of the wire are thinned. D:42; wi: 4 mm; we: 8.2 g. Id. No.: 48.67817.7.1. (Figs.37.5, 82.2).1b. Bronze detritus/corrosion in a lump of soil withsmall calcined bones. Id. No.: 48.67817.7.2.

Grave 8/17 (Figs. 38.1–2) (27th– 29th August). Ves-sel remains were discovered in an 80×60 cm largepatch, but the contour of the grave fill was not visible

67


az IJ-13 feltárási mezőben. Az 60×50 cm-es sír-gödör észak felé bontható volt, de dél felé, amerreaz eke a cserepeket is elhúzta, nem volt jól érzé-kelhető. Több edényt in situ emeltünk ki. A kalci-

nátumokat (66 g) egy urna (1) tartalmazta. Urnasír.

Indiff. 15 – 25 éves.

Mellékletek1. Kúpos nyakú edény/urna, a váll alatt függőlegesen kan-nelúrázott. Homokkal és kaviccsal soványított, szürke ésbarna foltos. M: 200; szá: 200; fá: 98 mm. Benne volt a 3.számú mellékletként felszedett tál töredéke. Nysz.:48.67817.8.1. (38. ábra 3– 4, 39. ábra 1, 75. ábra 2).2. Csésze, a has ferde kannelúrázással díszített, sza-lagfüles. Homokkal és kaviccsal soványított, vörös-barna. Az urna mellett délnyugatra 1. számúmellékletként csomagolva és in situ lett kiemelve. M:70; szá: 92; fá: 30 mm. Nysz.: 48.67817.8.2. (39. ábra2, 77. ábra 3).3. Fazék, S-profilú, a perem alatt eredetileg négy, szim-metrikusan elhelyezett kettősbütyökkel. Homokkal éskaviccsal soványított, vörösre égett. Szá: 190 mm. Azurna déli oldalán, s további töredékei az eke által el-mozdítva a sír déli részén 2. számú mellékletként do-kumentálva. Nysz.: 48.67817.8.4. (39. ábra 4).4. Tál, behúzott peremű, homokkal, kaviccsal és kerá-miaőrleménnyel soványított, vörösbarna színű. Az urnanyugati oldalánál volt. 3. számú mellékletként doku-mentáltuk és in situ emeltük ki. Másik töredéke az ur-nában volt, azaz annak lezárására használták. M: 68;szá: 163; fá: 56 mm. Nysz.: 48.67817.8.3. (39. ábra 5,80. ábra 1).5. Csésze. A váll alatt ferdén kannelúrázott, omphalososfenekű, eredetileg szalagfüllel rendelkezett. Homokkal éskaviccsal soványított, szürke és barna foltos. 4. számúmellékletként in situ lett kiemelve a 2. számú melléklet alól.Fá: 26; fv: 3 – 4 mm. Nysz.: 48.67817.8.5. (39. ábra 3).A sír első napi bontásakor (augusztus 27.) azaz a sír-maradvány tetején előkerült edénytöredékek:– Edény oldaltöredéke. Homokkal és kerámiaőrle-ménnyel soványított, barna. Fv: 6 mm. Nysz.:48.67817.8.6.– Tál, gömbszeletalakú, perem- és oldaltöredékei (3db). Homokkal és kerámiaőrleménnyel soványított,barna. Fv: 4 mm. Nysz.: 48.67817.8.7.

A 9/18. sír (40. ábra) maradványai az IJ-19 fel-tárási mezőben, az újonnan humuszolt területdéli legszélén, a mai felszíntől 40 – 45 cm mély-ségben helyezkedtek el. Részben szántással, ré-szben a gépi humuszolással megbolygatott85×74 cm-es területen találtuk meg a sírjelensé-get. A sírgödröt a humuszban nem lehetett meg-figyelni. Augusztus 19-én került sor bontására,dokumentálására és felszedésére. Utóbbi eset-ben plextolt és gézt alkalmaztunk, azaz in situ

in excavation unit IJ-13. The grave pit, 60×50 cm,was excavated towards the north but to the southit was not detectable. The plough pulled the frag-ments towards the south. Several vessels were liftedout in situ. The calcined bones (66 g) were in an urn(1). Urn grave. Indiff. 15 to 25 years old.

Grave goods1. Vessel/urn with a conical neck, there is vertical chan-nelling below the shoulder, tempered with sand and peb-bles, grey and brown patches. H: 200; md: 200; bd: 98mm. It contained the fragment of a bowl marked as Gravegood 3. Id. No.: 48.67817.8.1. (Figs. 38. 3– 4, 39.1, 75.2).2. Cup with oblique channelling on its belly and a straphandle. It is tempered with sand and pebbles, reddish-brown. It was marked as Grave good 1, lifted out in situ,and was found south-west from the urn. H: 70; md: 92;bd: 30 mm. Id. No.: 48.67817.8.2. (Figs. 39.2, 77.3).3. Pot with an S-profile, originally with four symmetricallyplaced double knobs under the rim. It is tempered withsand and pebbles, red burnt. Md: 190 mm. The frag-ments were at the southern side of the urn and furtherfragments, moved by ploughing, situated in the southernpart of the grave. The fragments were documented asGrave goods 2. Id. No.: 48.67817.8.4. (Fig. 39.4).4. Bowl with inverted rim, tempered with sand, pebblesand grog, reddish-brown. It was found west from theurn. It was lifted out in situ and documented as Gravegood 3. Its other fragment was in the urn, meaning thatit was used to close its mouth. H: 68; md: 163; bd: 56mm. Id. No.: 48.67817.8.3. (Figs. 39.5, 80.1).5. Cup. It is decorated with oblique channelling below theshoulder, it has an omphalic bottom, originally it had astrap handle. It is tempered with sand and pebbles, greyand brown patches. It was lifted out in situ as Grave good4 and it was found under Grave good 2. Bd: 26; wt: 3 – 4mm. Id. No.: 48.67817.8.5. (Fig. 39.3).Vessel fragments discovered on the first day of open-ing the grave (27th of August), thus found on top of thegrave remains:– Body fragment of a vessel. It is tempered with sandand grog, brown. Wt: 6 mm. Id. No.: 48.67817.8.6.– Rim and body fragments (3 pieces) of a semi-spher-ical bowl. The vessel is tempered with sand and grog,brown. Wt: 4 mm. Id. No.: 48.67817.8.7.

Grave 9/18 (Fig. 40) (19th August) wasfound in excavation unit IJ-19, on the south-ernmost edge of the newly scraped site,about 40-45 cm deep from the present sur-face. The grave, 85×74 cm, was disturbed inthe past by both ploughing and mechanicalremoval of the topsoil. The grave pit was notvisible in the soil. In this case gauze and plex-tol were used in order to lift some vessels outin situ. Urn grave. Altogether 160 g of cal-

68

VIA 2

emeltünk ki néhány edényt. Urnasír. Az össze-sen 160 g kalcinátum indiff. 20 – x éves egyedé.

Mellékletek1. Urna, a sírgödör északi részén homo kalcinátumokkal.Felső részét a szántás, illetve a humuszoló gép kanalaelpusztította, restauráláskor nem volt összeállítható. Fe-nékrésze hangsúlyozott, oldala a fenekéhez képest erő-sen szélesedő. Finom és durva kaviccsal, valamintcsillámpalával soványított. Kívül szürke, fekete bevona-tos, belseje vörösesbarnára égett. Fá: 165 mm. Nysz.:48.67817.9.1. (41. ábra 3).Bevonatának vizsgálatáról a 8. fejezetben esik szó.2. Füles csésze (kantharos?) az urna keleti oldalán.Alsó része maradt meg. Függőleges csoportokbanárkolt. Az egyik válltöredéken szalagfül indítása ma-radt meg, pereme enyhén kihajló. Finom kaviccsal éskerámiaőrleménnyel soványított. Szürkére égett. Fá:42 mm. Nysz.: 48.67817.9.2. (41. ábra 5). Összeál-lítása a törésfelületek állapota miatt nem volt lehet-séges.3. Egy kisebb urnaszerű edény az 1. számú urnától dél-keletre. A váll alatt széles, függőleges árkolással. Fv: 6mm. Nysz.: 48.67817.9.3. (41. ábra 7). Összeállításaa törésfelületek állapota miatt nem volt lehetséges.4. Tál, kihajló peremű, omphalosos. Csillámos homok-kal, finom kaviccsal és kerámiaőrleménnyel soványított.Foltosan szürkére és barnára égett. M: 41; fá: 28; fv: 4mm. Nysz.: 48.67817.9.4. (41. ábra 6).5, 10. Csésze, enyhén kihajló peremű, szalagfüles,mély. Darabjai a sír két területén voltak. Finom és durvakaviccsal, valamint kerámiaőrleménnyel és csillámpa-lával soványított. Foltosan vörösre és szürkére égetett.M: kb. 130; fá: 64; fül sz: 25 mm. Nysz.: 48.67817.9.5.(41. ábra 9).6. Bronzedény. Kevés homo kalcinátummal és állat-csontokkal, in situ emeltük ki. Felső része valószí-nűleg a gépi humuszoláskor megsérült. Egylemezből, kalapálással húzták fel. Omphalosos. Ol-dalán kettős, trébelt vonaldísz fut körbe. Fá: 32; fv:1 mm. Japán papírral és epoxi gyantával megerősí-tett, amelyek a tárgy súlyát és falvastagságát befo-lyásolják. S: 31,34 g. Nysz.: 48.67817.9.12. (41.ábra 8, 83. ábra 1).7. Bronzmálladékok, amelyeket dokumentáltunk, defelszedni és megőrizni nem sikerült.8. Tál, behúzott, széles turbántekercs díszes perem-mel. Finom és durva kaviccsal, valamint kerámiaőrle-ménnyel soványított. Sötétbarnára égett. Fá: 75; szá:180; m: 66 mm. Nysz.: 48.67817.9.6. (41. ábra 1,80. ábra 2).9. Bronzkés. A markolattüske négyzet, majd avége felé téglalap átmetszetű, élein a nyél stabilrögzítésére szolgáló poncolással durvított. A nyél-tüske és a penge találkozásánál, a szervesanyagú markolat pengére történő rácsúszásátmegakadályozó gyűrű van. A penge mindkét ol-dala eredetileg díszített (függőleges vonalcsopor-tok között több, ún. homokóra-motívum) volt,amelyeknek csak maradványai látszanak. Teljesh: 190; penge h: 155; penge sz: 21; markolat h:27 mm; s: 51,1 g. Nysz.: 48.67817.9.13. (41.ábra 4, 82. ábra 1).

cined bones indiff. belonging to a person 20

to x years old.

Grave goods1. Urn in the northern part of the grave with human cal-cined bones. Its upper part was destroyed by ploughingand the machinery used for mechanical removal of thetopsoil. It was impossible to restore the vessel during con-servation. Its bottom is emphasized; its body stronglywidens compared to the bottom. It is tempered with fineand rough pebbles and mica. The vessel is grey on theexterior with a black coat; the interior is burnt to reddish-brown. Bd: 165 mm. Id. No.: 48.67817.9.1. (Fig. 41.3).The examination of the covering coat is detailed in Chapter 8.2. Cup with a handle (cantharus?) east from the urn. Onlythe lower part remained. Below the shoulder there are widevertical channels. The stub of a strap handle is seen on oneof the shoulder fragments. The rim is slightly everted. It istempered with fine pebbles and grog. It was burnt to grey.Bd: 42 mm. Id. No.: 48.67817.9.2. (Fig. 41.5). It was notpossible to glue the vessel fragments together due to thecondition of the breaking surfaces.3. Smaller urn-like vessel south-east from urn No. 1.There is a wide vertical channel under the shoulder.Wt: 6 mm. Id. No.: 48.67817.9.3. (Fig. 41.7). It was notpossible to glue the vessel fragments together due tothe condition of the breaking surfaces.4. Bowl with an everted rim and an omphalic bottom. Itis tempered with fine pebbles, grog and micaceoussand. It was burnt to grey and brown in patches. H: 41;bd: 28; wt: 4 mm. Id. No.: 48.67817.9.4. (Fig. 41.6).5, 10. Deep cup with a strap handle, its rim is slightlyeverted. Its fragments were found at two different locationsin the grave. It is tempered with fine and rough pebbles,mica and grog. It was burnt to red and grey in patches.H: approximately 130; bd: 64; wi of handle: 25 mm. Id.No.: 48.67817.9.5. (Fig. 41.9).6. Bronze vessel. The vessel remains were lifted out in situcontaining a small amount of human calcined bones andanimal bones. Its upper part was damaged, probably dueto mechanical removal of the topsoil. It was made of a sin-gle bronze plate by hammering. It has an omphalic bot-tom. Double embossed line ornament runs around on itsside. Bd: 32; wt: 1 mm. During its restoration it wasstrengthened with Japanese paper and epoxy resin,which effects the weight and wall thickness of the artefact.We: 31.34 g. Id. No.: 48.67817.9.12. (Figs. 41.8, 83.1).7. Bronze detritus, which was documented, but it wasimpossible to lift out and save the fragments.8. Bowl, its inverted rim is decorated with wide obliquechannelling. It is tempered with fine and rough pebblesand grog. It was burnt to dark-brown. Bd: 75; md: 180;h: 66 mm. Id. No.: 48.67817.9.6. (Figs. 41.1, 80.2).9. Bronze knife. The cross-section of the handle stub issquare, gradually becoming oblong. The edges are rough-ened by chasing for the stable attachment of the handle.There is a ring at the point where the blade joins to the handleto prevent the handle from sliding towards the blade. The han-dle was made of organic material. Originally both sides of theblade were decorated (amongst vertical groups of lines therewas a so-called hourglass motif) but only its remains are visiblenow. Full l: 190; blade l: 155; blade wi: 21; handle l: 27 mm;we: 51.1 g. Id. No.: 48.67817.9.13. (Figs. 41.4, 82.1).

69


Pontosan nem azonosítható helyről:- Tál, mély, peremtöredéke. Finom kaviccsal és ke-rámiaőrleménnyel soványított, szürke. Fv: 2 – 4 mm.Nysz.: 48.67817.9.7. (41. ábra 2).- Jellegtelen, szürke edényoldal-töredék, fv: 5 mm.Nysz.: 48.67817.9.8.- Jellegtelen, vörösbarna edényoldal-töredékek, fv: 5mm. Nysz.: 48.67817.9.9.- Csésze (?) két össze nem illő, szürke oldaltöredékekannelúra-dísszel, fv: 5 mm. Nysz.: 48.67817.9.10.

A 10/19. sír (42. ábra) maradványait augusztus27 – 29-én tártuk fel. Sírfolt nem látszott, csak azújkori talajműveléssel megbolygatott edénytöre-dékek szóródása – 60 cm-es körben – jelezteaz IJ-14 feltárási mezőben az urnasír urnáját. Ahomo kalcinátumok (8 g) az edénytöredékekszintjében és a töredékek között voltak. Indiff. 2

– 10 éves.

Mellékletek1. Kúpos nyakú edény/urna alja, oldaltöredékei és egydarab kihajló peremtöredéke. Homokkal, kaviccsal éskerámiaőrleménnyel soványított, vörösbarna színű. Fá:150; fv: 5 – 7 mm. Nysz.: 48.67817.10.1.- Csésze/tál (?) omphalosos fenékoldal- és oldaltöre-dékei, az egyiken alagútfül indítása. Homokkal, kavics-csal és kerámiaőrleménnyel soványított, vörösbarna éssötétszürke színű. Fül sz: 13; fv: 2 – 5 mm. Nysz.:48.67817.10.2.- Gömbös testű, hangsúlyozott vállú, homokkal, ka-viccsal és kerámiaőrleménnyel soványított, vörösbarnaszínű edény oldaltöredékei (3 db). Fv: 6 mm. Nysz.:48.67817.10.3.

A 11/20. sír (43. ábra 1) maradványait augusz-tus 19-én tártuk fel. A sírgödör foltját nem lehetettérzékelni, csak az újkori talajműveléssel megboly-gatott edénytöredékek jelentkeztek az IJ-14 fel-tárási mezőben egy 21 cm-es átmérőjű folton.Urnasír. Az edény belsejében voltak a nem meg-

határozható nemű és korcsoportú homo kalciná-

tumok (4 g).

Melléklet1. Urnaként használt edény alja. Homokkal, kaviccsalés kerámiaőrleménnyel soványított, sötétszürke színű.Fá: 120 – 125 mm. Nysz.: 48.67817.11.1.

A 12/21. sír (44. ábra 1,4) maradványait au-gusztus 25-én tártuk fel. A sírgödör foltját nem le-hetett érzékelni, csak az újkori talajművelésselmegbolygatott kerámiatöredékek jelentkeztek azIJ-19 feltárási mezőben egy 46 cm-es átmérőjű

Fragments with unknown position:- Rim fragment of a deep bowl. It is tempered with fine pebblesand grog, grey. Wt: 2 – 4 mm. Id. No.: 48.67817.9.7. (Fig.65.5).- Insignificant vessel fragment, grey, wt: 5 mm. Id. No.:48.67817.9.8.- Insignificant vessel fragments, reddish-brown, wt: 5 mm. Id.No.: 48.67817.9.9.- Two body fragments of a cup (?), which cannot be fitted to-gether, decorated with channelling, grey, wt: 5 mm. Id. No.:48.67817.9.10.

Grave 10/19 (Fig. 42) (27th – 29th August). Nograve pit was visible; the urn of the urn grave wasdetected only due to scattered vessel fragmentsin a circle about 60 cm in diameter, in excavationunit IJ-14. The vessel fragments were scatteredbecause of recent ploughing. Human calcined

bones (8 g) were found amongst and at the levelof the fragments. Indiff. 2 to 10 years old.

Grave goods1. Bottom and body fragments of a vessel/urn with aconical neck, and one everted rim fragment. The vesselis tempered with sand, pebbles and grog, reddish-brown. Bd: 150; wt: 5 – 7 mm. Id. No.: 48.67817.10.1.- Omphalic bottom and body fragments of a cup/bowl(?) with a stub of a tunnel handle on one fragment. Thevessel is tempered with sand, pebbles and grog, red-dish-brown and dark grey. Wi of handle: 13; wt: 2 – 5mm. Id. No.: 48.67817.10.2.- Body fragments (3 pieces) of a spherical vessel withan emphasized shoulder. The vessel is tempered withsand, pebbles and grog, reddish-brown. Wt: 6 mm. Id.No.: 48.67817.10.3.

Grave 11/20 (Fig. 43.1) (19th August). No gravepit was visible; it was detected only due to thescattered vessel fragments in a circle about 21cm in diameter in excavation unit IJ-14. The ves-sel fragments were scattered because of recentploughing. Urn grave. Human calcined bones (4g) of indeterminable sex and age were found inthe vessel.

Grave goods1. Bottom of a vessel used as an urn. It is temperedwith sand, pebbles and grog, dark grey. Bd: 120 – 125mm. Id. No.: 48.67817.11.1.

Grave 12/21 (Figs. 44.1,4) (25th August). No gravepit was visible; it was detected only due to the scat-tered vessel fragments in a circle about 46 cm in di-ameter in excavation unit IJ-14. The vesselfragments were scattered because of recent

70

VIA 2

folton. Urnasír. Az edényt (1) in situ emeltük ki ésa műhelyben tártuk fel a belsejét. Benne voltak:a homo kalcinátumok, 4 darab csontgyöngy ésegy bögre (ebben kalcinátumok és az 5. számúcsontgyöngy). Sümegi Pál vizsgálata szerint acsontgyöngyök anyaga nem mollusca, hanem át-égett csont. Nyerges Éva viszont kis méretükmiatt a fajmeghatározást nem tudta elvégezni.Az összesen 354 g kalcinátum egy indiff. 10 – 20

éves egyedé.

Mellékletek1. Kúpos nyakú edény/urna alja és oldaltöredékei. Ho-mokkal és kaviccsal soványított, vörösbarna színű. Je-lenlegi m: 180; fá: 110 mm. Nysz.: 48.67817.12.1, 3.(44. ábra 2).- Bögre, szalagfüllel, m: 105; szá: 113; fá: 50 mm.Nysz.: 48.67817.12.2. (44. ábra 3, 77. ábra 4).- Bögre (?) perem- és oldaltöredékei, homokkal és ka-viccsal soványítva, világosbarna színű. Fv: 3 mm.Nysz.: 48.67817.12.4.- Állatcsontból gyöngyök, hengeres formájúak (5 db).H: 9 – 14; átm: 8 mm. Nysz.: 48.67817.12.5 – 9. (44.ábra 5 – 9, 83. ábra 7 – 8).

A 13/22. sír maradványait augusztus 19-én tár-tuk fel. A sírgödör foltját nem lehetett érzékelni,csak az újkori talajműveléssel megbolygatottedény fenéktöredékei jelentkeztek az IJ-14 feltá-rási mezőben egy 10 cm-es átmérőjű folton. Mégkalcinátumok sem voltak érzékelhetők. A hamvak

sírba helyezésének eredeti módja nem határoz-

ható meg.

Melléklet- Edény/urna (?) aljának töredékei (5 db). Homokkal,kaviccsal és kerámiaőrleménnyel soványított, vörös-barna színű. Fv: 13 mm. Nysz.: 48.67817.13.1.

A 14/23. sír (43. ábra 2 – 3) maradványait au-gusztus 19-én tártuk fel. A sírgödör foltját nem le-hetett érzékelni, csak az összenyomódott és azújkori talajműveléssel megbolygatott edények tö-redékeit és köztük a kalcinátumokat (26 g) az IJ-14 feltárási mezőben, egy 33 cm-es átmérőjűfolton. Urnasír. Indiff. 10 – 30 éves.

Mellékletek(Nem voltak összeállíthatók. Állapotuk és méretük miattnem rajzolhatók.)- Gömbös testű edény/urna, perem-, nyak- és oldal-töredékei (21 db). Homokkal és kaviccsal soványított,vörösbarna színű. Fv: 7 mm. Nysz.: 48.67817.14.1.- Edény perem- és oldaltöredékei (18 db). Homokkal

ploughing. Urn grave. The vessel (1) was lifted outin situ and it was opened in the laboratory. Inside itwere found: human calcined bones, four bonebeads and a mug (calcined bones were inside it andthe fifth bone bead). According to the results of PálSümegi, their material is not mollusc but charredbone. Éva Nyerges could not carry out the speciesidentification due to the small size of the fragments.Altogether 354 g of calcined bones indiff. belong-ing to a person 10 to 20 years old.

Grave goods1. Bottom and body fragments of a vessel/urn with aconical neck. The vessel is tempered with sand andpebbles, reddish-brown. Present h: 180; bd: 110 mm.Id. No.: 48.67817.12.1, 3. (Fig. 44.2).- Mug with a strap handle. H: 105; md: 113; bd: 50mm. Id. No.: 48.67817.12.2. (Figs. 44.3, 77.4).- Mug (?) rim and body fragments, tempered with sandand pebbles, light brown. Wt: 3 mm. Id. No.:48.67817.12.4.- Beads, made of animal bone, cylindrical (5 pieces).L: 9 – 14; d: 8 mm. Id. No.: 48.67817.12.5 – 9. (Figs.44.5 – 9, 83.7 – 8).

No grave pit was visible for Grave 13/22 (19th

August). It was detected only due to the scat-tered vessel fragments in a circle about 10 cm indiameter in excavation unit IJ-14. The vessel frag-ments were scattered because of recent plough-ing. Not even calcined bones were detected. The

original method of placing the calcined bones in

the grave cannot be determined.

Grave goods- Bottom fragments (5 pieces) of a vessel/urn (?). Thevessel is tempered with sand, pebbles and grog, red-dish-brown. Wt: 13 mm. Id. No.: 48.67817.13.1.

No grave pit was visible for Grave 14/23 (Figs.43.2 – 3) (19th August). It was detected only dueto the scattered and crushed vessel fragmentsand calcined bones (26 g) in an area of about 33cm in diameter in excavation unit IJ-14. The ves-sel fragments were scattered because of recentploughing. Urn grave. Indiff. 10 to 30 years old.

Grave goods(Not possible to glue them together. Not possible todraw them due to their condition and size.)- Rim, neck and body fragments (21 pieces) of a spherical-shaped vessel/urn. The vessel is tempered with sand andpebbles, reddish-brown. Wt: 7 mm. Id. No.: 48.67817.14.1.- Rim and body fragments of a vessel (18 pieces). The

71


és kaviccsal soványított, vörösbarna színű. Fv: 6 mm.Nysz.: 48.67817.14.2.- Oldaltöredék. Homokkal soványított, vörösbarnaszínű. Fv: 8 mm. Nysz.: 48.67817.14.3.

A 15/24. sír (45. ábra 1) maradványait augusz-tus 19-én tártuk fel. A sírgödör foltját nem lehetettérzékelni, csak az IJ-14 feltárási mezőben egy43×34 cm-es folton jelentkező edénytöredéke-ket. Kalcinátumok nem voltak, így azok sírba he-

lyezésének eredeti módja nem határozható meg.

Mellékletek- Kúpos nyakú edény/urna ragasztott fenék- és oldal-töredéke. Homokkal és kaviccsal soványított, fekete.Fv: 11 – 18 mm. Nysz.: 48.67817.15.1.- Csésze/bögre (?) oldaltöredéke, vörösessárga. Fv: 5mm. Nysz.: 48.67817.15.2.

A 16/25. sír (46. ábra 1– 3) maradványait au-gusztus 19-én tártuk fel. A sírgödör egy faszén-szemcsés, 123×84 cm-es foltként jelentkezett azIJ-14 feltárási mezőben, edénytöredékekkel. Ahomo kalcinátumoknak (6 g) sem a neme, sem a

korcsoportja nem volt meghatározható. A szántás-sal erőteljesen megbolygatott temetkezés sírgöd-rének délkeleti szélét vágta a 46/26. gödör. Urnasír.

Mellékletek1. Tálszerű fazék/urna, kalcinátumokkal. Homokkal éskerámiaőrleménnyel soványított, vörösbarna színű. M:185; fá: 100 mm. Nysz.: 48.67817.16.1. (46. ábra 4).2. Bögre váll- és oldaltöredékei az urna keleti oldalán.Homokkal és apró kaviccsal soványított, szürke színű.Fv: 3 mm. Nysz.: 48.67817.16.2.3. Kúpos nyakú edény/urna, perem- (1 db) és oldaltö-redékei (15 db) a sír déli részén. A váll alatt 3 besimítottkannelúra hegyes bütyökkel kombinálva. Homokkal éskaviccsal soványított, sötétszürke színű. Fv: 10 mm.Nysz.: 48.67817.16.3. (167. ábra 3). Az edénytöredé-kek a 46/26. gödör egyik edényének (167. ábra 4 – 5)töredékei. Azaz egy későbbi bolygatás/beásás ered-ményeként kerültek ide, nem ehhez a sírhoz tartoznak.Bontás közben, nem pontosítható helyről kiemelt töre-dékek:- Edény perem- és oldaltöredékei (3 db). Homokkal éskaviccsal soványított, vörösbarna színű. Fv: 5 – 7 mm.Nysz.: 48.67817.16.4.- Kihajló peremtöredék, vörösbarna, fv: 8 mm. Nysz.:48.67817.16.5.- Kihajló peremtöredék, szürke, fv: 6 mm. Nysz.:48.67817.16.6.- Kihajló peremtöredék, szürke, fv: 4 mm. Nysz.:48.67817.16.7.

A 17/27. sír (45. ábra 2) maradványait augusz-tus 18 – 19-én tártuk fel az IJ-15 mezőben. A sír-

vessel is tempered with sand and pebbles, reddish-brown. Wt: 6 mm. Id. No.: 48.67817.14.2.- Body fragment. It is tempered with sand, reddish-brown. Wt: 8 mm. Id. No.: 48.67817.14.3.

No grave pit was visible for Grave 15/24 (Fig.45.1) (19th August). It was detected only due to ves-sel fragments in a patch of 43×34 cm in excavationunit IJ-14. There were no calcined bones, and for

this reason the original method of placing the cal-

cined bones in the grave cannot be determined.

Grave goods- Glued bottom fragment of a vessel/urn with a conicalneck. It is tempered with sand and pebbles, black. Wt:11 – 18 mm. Id. No.: 48.67817.15.1.- Body fragment of a cup/mug (?), reddish-yellow. Wt:5 mm. Id. No.: 48.67817.15.2.

Grave 16/25 (Figs. 46.1 – 3) (19th August) ap-peared in excavation unit IJ-14 as a 123×84 cmlarge patch with charcoal and vessel fragments.Neither the sex nor the age of the human cal-

cined bones (6 g) could be determined. Pit46/26 cut the south-eastern side of the gravepit, which was also strongly disturbed byploughing. Urn grave.

Grave goods1. Bowl-like pot/urn with calcined bones. It is temperedwith sand and grog, reddish-brown. H: 185; bd: 100mm. Id. No.: 48.67817.16.1. (Fig. 46.4).2. Shoulder and body fragments of a mug at the easternside of the urn. The vessel is tempered with sand and smallpebbles, it is grey. Wt: 3 mm. Id. No.: 48.67817.16.2.3. Rim (1 piece) and body fragments (15 pieces) of a ves-sel/urn with a conical neck, found in the southern part ofthe grave. It is decorated with three channellings below theshoulder combined with a pointed knob. It is temperedwith sand and pebbles, dark grey. Wt: 10 mm. Id. No.:48.67817.16.3. (Fig. 167.3). The vessel fragments belongto a vessel found in Pit 46/26 (Figs. 167.4– 5). This impliesthat they were carried there by a disturbance/digging, butoriginally they were not part of the grave.Fragments lifted out during the excavation but theirexact locations are unknown:- Rim and body fragments of a vessel (3 pieces). Thevessel is tempered with sand and pebbles, reddish-brown. Wt: 5 – 7 mm. Id. No.: 48.67817.16.4.- Fragment of an everted rim, reddish-brown, wt: 8mm. Id. No.: 48.67817.16.5.- Fragment of an everted rim, grey, wt: 6 mm. Id. No.:48.67817.16.6.- Fragment of an everted rim, grey, wt: 4 mm. Id. No.:48.67817.16.7.

Grave 17/27 (Fig. 45.2) (18th– 19th August) wereexcavated in excavation unit IJ-15. The grave pit

72

VIA 2

gödör egy szürkésbarna, 33×25 cm-es foltkéntjelentkezett az urna töredékeivel, s abban a kevés(6 g) kalcinátummal. Az urnasírt erősen megboly-gatta a szántás. Indiff. 1 – 10 éves.

Melléklet1. Edény/urna alsó részének töredékei (8 db). Homok-kal és kaviccsal soványított, szürke színű. Fá: kb. 60;fv: 5 mm. Nysz.: 48.67817.17.1.

A 18/28. sír (45. ábra 3) maradványait au-gusztus 18-án tártuk fel az IJ-15 mezőben. Asírgödör egy 50×40 cm-es, lazább, feketés-barnás betöltésű foltként jelentkezett. A folt dél-nyugati részén egy vastagfalú edény töredékeivoltak. Kalcinátumok a bontáskor sem kerültek

elő, így a hamvak sírba helyezésének eredeti

módja nem határozható meg.

Mellékletek1. Edény (bögre?), éles hasvonalú alsó része. Homok-kal és kaviccsal soványított, vörös és szürke foltos. Fá:45 mm. Nysz.: 48.67817.18.1. (45. ábra 4).- Kúpos nyakú edény/urna oldaltöredékei (2 db)ferde kannelúrázással. Homokkal és kaviccsal so-ványított, világosbarna színű. Fv: 6 mm. Nysz.:48.67817.18.2.

A 19/29. sír (47. ábra 1 – 3) maradványait au-gusztus 18 – 19-én tártuk fel az IJ-15 mezőben.A sírgödör 70×70 cm-es, lazább, humuszos be-töltésűként jelentkezett. A folton három edény tö-redékeit lehetett elkülöníteni. Északnyugat felé kb.80 cm-es hosszúságú sávban további edénytö-redékek látszottak. A bontás során az utóbbi te-rületen az SNR 45. sírt bontottuk ki.A talajművelés alig bolygatta. Az urnát (1) és abögrét (2) in situ emeltük ki és a restaurátor mű-helyben bontottuk ki. Az urnában nagyméretűkalcinátumok (1234 g) voltak. Urnasír. Férfi, 30 –

45 éves.

Mellékletek1. Kúpos nyakú edény/urna kalcinátumokkal. A váll fe-lett 3 vízszintes besimítás, alatta függőlegesen kanne-lúrázott. Finom kaviccsal és kerámiaőrleménnyelsoványított, szürke. Egy helyen az edény fala kitörve,„léleklyukas”. M: 340; szá: 272; fá: 118 mm. Nysz.:48.67817.19.1. (47. ábra 6, 75. ábra 3).2. Bögre az urna mellett északnyugatra. Finom kavics-csal és kerámiaőrleménnyel soványított, foltosan vö-rösbarna és szürke. M: 79; szá: 83; fá: 38 mm. Nysz.:48.67817.19.2. (47. ábra 4, 77. ábra 5)

appeared as a 33×25 cm large patch, containingthe fragments of an urn with a small amount of cal-

cined bones (6 g) in it. The urn grave was heavilydisturbed by ploughing. Indiff. 1 to 10 years old.

Grave goods1. Lower part fragments of a vessel/urn (8 pieces). Thevessel is tempered with sand and pebbles, grey. Bd:approximately 60; wt: 5 mm. Id. No.: 48.67817.17.1.

Grave 18/28 (Fig. 45.3) (18th August) was excavatedin excavation unit IJ-15. The grave pit appeared as a50×40 cm large loose soil patch, blackish-brownish incolour. The fragments of a thick-walled vessel werefound at the south-western part of the patch. No cal-

cined bones were discovered during the excavation,

and for this reason the original method of placing the

calcined bones in the grave cannot be determined.

Grave goods1. Bottom part of a vessel (mug?) with a heavily emphasizedbelly. It is tempered with sand and pebbles, red and grey inpatches. Bd: 45 mm. Id. No.: 48.67817.18.1. (Fig. 45.4).- Body fragments (2 pieces) of a vessel/urn with a con-ical neck and with oblique channelling. The vessel istempered with sand and pebbles, light brown in colour.Wt: 6 mm. Id. No.: 48.67817.18.2.

Grave 19/29 (Figs. 47.1 – 3) (18th – 19th August)was excavated in excavation unit IJ-15. Thegrave pit was a loose soil patch in a spot of70×70 cm. The remains of three vessels werefound on the patch. Further vessel fragmentswere visible in an approximately 80 cm long striptowards north-west. Grave SNR 45 was found inthis section during the excavation. It was onlyslightly disturbed by ploughing. The urn (1) andthe mug (2) were lifted out in situ and opened inthe restoration workshop. Large calcined bones

(1234 g) were found in the urn. Urn grave. Male,

30 to 45 years old.

Grave goods1. Vessel/urn with a conical neck containing calcined bones.It is decorated with three horizontal smoothings above theshoulder, beneath it with vertical channelling. It is temperedwith fine pebbles and grog, grey. The side of the vessel ispunctured; it has a “soul hole”. H: 340; md: 272; wt: 118mm. Id. No.: 48.67817.19.1. (Figs. 47.6, 75.3).2. North-west from the urn a mug was found. It is temperedwith fine pebbles and grog, reddish-brown and grey inpatches. H: 79; md: 83; bd: 38 mm. Id. No.:48.67817.19.2. (Figs. 47.4, 77.5).

73


3. Bögre, az alja hiányzik, az urna mellett nyugatra.Szalagfüles, finom homokkal, kaviccsal és őrölt kerá-miával soványított, szürke. Szá: 96 mm. Nysz.:48.67817.19.3. (47. ábra 5, 77. ábra 6).A sírgödörtől északnyugatra felszedett töredékek:- Több (22 db) ragasztott és nem pozicionálható oldal-töredék. Homokkal és kaviccsal soványított, barnász-szürke színűek. Fv: 8 – 10 mm. Nysz.: 48.67817.19.4.- 1 db edénytöredék, benyomott bütyök részletével?Homokkal és kaviccsal soványított, világosbarna színű.Fv: 5 mm. Nysz.: 48.67817.19.5.

A 20/30. sír (48. ábra) maradványait augusztus19-én tártuk fel az IJ-15 mezőben. A sírgödrötegy kb. 110×100 cm-es területen északnyugat –délkeleti irányban szóródó edénytöredékek éskalcinátumok jelezték. Az urnát (1), a fazekat (2)és tálat (4) in situ emeltük ki és a restaurátor mű-helyben bontottuk. Az urnában (1) nagyméretűkalcinátumok is voltak. Urnasír.Az összesen 158 g kalcinátum indiff. 10 – 20 éves

egyedé.

Mellékletek1. Kúpos nyakú edény/urna. Szemben elhelyezettkét-két kettős és szimpla bütyökkel. Kaviccsal és ke-rámiaőrleménnyel soványított, barna. M: 310; szá:240; fá: 114 mm. Nysz.: 48.67817.20.1. (49. ábra 5,75. ábra 4).2. Fazék, benyomkodott peremű és lécdíszes, az urnamellett, délkeletre, fenekével felfelé volt. Kaviccsal éskerámiaőrleménnyel soványított, vörös és szürkés-barna foltos. M: 165; szá: 206; fá: 103 mm. Nysz.:48.67817.20.3. (49. ábra 3, 78. ábra 2).3. Edény, a 2. számú melléklettől keletre. Kívül-belülszürke, fv: 8 mm. Nysz.: 48.67817.20.7.4. Tál, behúzott peremű, turbántekercses. Kaviccsalés kerámiaőrleménnyel soványított, sárgásvörös ésszürke foltos. Egy része az urnából (1), másik része azurna mellől. „Léleklyukas”. M: 80; szá: 157; fá: 66 mm.Nysz.: 48.67817.20.2. (49. ábra 8, 80. ábra 3).5a. Csésze, a váll alatt ferde kannelúrázás. 5. mellék-letként került feltárásra. Homokkal és kerámiaőrle-ménnyel soványított, belül szürke, kívül vörösbarna.Szá: kb. 160 mm. Nysz.: 48.67817.20.4. (49. ábra 2).5b. Csésze, az oldalán ferde kannelúrázás, szalagfüllel.5. mellékletként került feltárásra. Szá: kb. 125 mm.Nysz.: 48.67817.20.5. (49. ábra 1).5c. Csésze (?), a váll alatt függőleges kannelúrázással.5. mellékletként került feltárásra. Fá: 90 mm. Nysz.:48.67817.20.6. (49. ábra 4).5d. Csésze (?) oldaltöredéke ferde kannelúrázással, fv:3 mm. Nysz.: 48.67817.20.11.5e. Oldaltöredékek (2 db). 5. mellékletként került feltá-rásra. Vörösbarna, fv: 6 mm. Nysz.: 48.67817.20.10.6. Edény oldaltöredék a 2. számú melléklet mellett/föl-ött. Sötétbarna, fv: 6 mm. Nysz.: 48.67817.20.9.7. Bronz spirálgyöngy, lapított huzalból. A 4. számúmelléklet alól került elő a feltáráson. H: 20 mm; s: 1,6

3. Mug, its bottom is missing, it was found west from theurn. It has a strap handle, is tempered with fine sand, peb-bles and grog, grey. Md: 96 mm. Id. No.: 48.67817.19.3.(Figs. 47.5, 77.6).Fragments collected north-west from the grave pit:- Several (22 pieces) body fragments, glued, cannot be po-sitioned within the vessel. They are tempered with sand andpebbles, brownish-black in colour. Wt: 8 – 10 mm. Id. No.:48.67817.19.4.- Fragment of a vessel (1 piece) with a remain of an im-pressed knob (?). It is tempered with sand and pebbles,light brown in colour. Wt: 5 mm. Id. No.: 48.67817.19.5.

Grave 20/30 (Fig. 48) (19th August) was exca-vated in excavation unit IJ-15. Vessel fragmentsand calcined bones were scattered from north-west to south-east in a patch of about 110×100cm, which marked the grave pit. An urn (1), a pot(2) and a bowl (3) were lifted out in situ and openedin the restoration workshop. Inside the urn (1) largecalcined bones were found. Urn grave.

Altogether 158 g of calcined bones indiff. belong-ing to a person 10 to 20 years old.

Grave goods1. Vessel/urn with a conical neck. It is decorated with twodouble and two individual knobs, placed on the oppositesides. It is tempered with fine pebbles and grog, brown. H:310; md: 240; wt: 114 mm. Id. No.: 48.67817.20.1. (Figs.49.5, 75.4).2. Pot, found south-east from the urn. It has an in-verted rim and applied rib ornaments. It was upsidedown. It is tempered with pebbles and grog, red andgreyish-brown in patches. H: 165; md: 206; bd: 103mm. Id. No.: 48.67817.20.3. (Figs. 49.3, 78.2).3. Vessel, east from Grave good 2. Both its interior andexterior are grey, wt: 8 mm. Id. No.: 48.67817.20.7.4. Bowl with inverted rim and oblique channelling. It istempered with pebbles and grog, yellowish-red withgrey spots. A part of it was found in the urn (1), anotherfragment beside it. It has a “soul hole”. H: 80; md: 157;wt: 66 mm. Id. No.: 48.67817.20.2. (Figs. 49.8, 80.3).5a. Cup with oblique channelling below the shoulder. It islisted as Grave good 5. It is tempered with sand and grog,grey on the interior, reddish-brown on the exterior. Md: ap-proximately 160 mm. Id. No.: 48.67817.20.4. (Fig. 49.2).5b. Cup with oblique channelling on the side and it hasa strap handle. It is listed as Grave good 5. Md: approx-imately 125 mm. Id. No.: 48.67817.20.5. (Fig. 49.1).5c. Cup (?) with vertical channelling below the shoulder.Listed as Grave good 5. Bd: 90 mm. Id. No.:48.67817.20.6. (Fig. 49.4).5d. Body fragment of a cup (?) with oblique chan-nelling, wt: 3 mm. Id. No.: 48.67817.20.11.5e. Body fragments (2 pieces). Listed as Grave good5. Reddish-brown, wt: 6 mm. Id. No.: 48.67817.20.10.6. Vessel body fragments above and beside Grave good2. Dark brown, wt: 6 mm. Id. No.: 48.67817.20.9.7. Bronze spiral bead made of a flattened wire. It wasfound under Grave good 4. L: 20 mm, we: 1.6 g. Id.

74

VIA 2

g. Nysz.: 48.67817.20.12. (49. ábra 6, 82. ábra 3).- Fedő, két lyukkal. Homokkal és kaviccsal soványított,vöröses szürke. Átm: 65 mm. Nysz.: 48.67817.20.8.(49. ábra 7)

A 22/32. sír (50. ábra 1 – 2) maradványait au-gusztus 18 – 19-én tártuk fel az IJ-15 mezőben.A sír szabálytalan szürkés-barna, paticsszemcsésés apró kalcinátumos, alig elkülönülő foltja 95×80– 30 – 35 cm volt. Ezen jelentkezett az urna (1),benne kalcinátumokkal (212 g). Talajművelésselbolygatták. A sírgödör kibontva 108×83 cm. Ur-


Mellékletek1. Kúpos nyakú edény/urna, amelynek száj- és fenék-része hiányzik. A váll alatt 2-2 kettősbütyök, s a büty-kök alatt azt keretező, ível besimítások. Kaviccsal,homokkal és kerámiaőrleménnyel soványított, sötét-barna. Fv: 7 – 8 mm. Nysz.: 48.67817.22.1. (50. ábra8, 75. ábra 6).2. Tál, gömbszeletalakú, szürke, peremtöredéke, fv: 8mm. Nysz.: 48.67817.22.2.3. Fazék (?) oldaltöredéke bütyökkel, barna, fv: 10 mm.Nysz.: 48.67817.22.3. (50. ábra 3).4. Bögre perem-válltöredéke, szürke, fv: 4 mm. Nysz.:48.67817.22.4. (50. ábra 4).Az 1. számú mellékletből, azaz az in situ kiemelt ur-nából a műhelybeni kibontáskor kerültek elő az alábbitárgyak:- Bronz huzalkarika. Átm: 27 – 34; huzal v: 2 mm; s:1,94 g. Nysz.: 48.67817.22.5. (50. ábra 6, 82. ábra 4).- Bronz huzalkarika töredéke. Huzal v: 2 mm. Nysz.:48.67817.22.6. (50. ábra 7).- Bronzkés hegye. H: 60 mm; s: 4,2 g. Nysz.:48.67817.22.7. (50. ábra 5).

A 24/34. sírt (51. ábra 1) az IJ-15 mezőbenaugusztus 18-án tártuk fel. Az 55×45 cm-es sír-gödör barna, humuszos, faszenes betöltésébenedénytöredékek voltak a talajműveléssel erősenbolygatva. Kalcinátumok a bontáskor sem ke-

rültek elő, így a hamvak sírba helyezésének ere-


Melléklet1. Gömbös testű edény (?)/urna kihajló perem- és ol-daltöredékei. Utóbbiakon függőleges, seprűdíszítéshezhasonló mély, sűrű barázdák, egy bütyök- vagy sza-lagfül töredékével. Homokkal és kaviccsal soványított,vörösbarna. Fv: 6 – 9 mm. Nem volt összeállítható.Nysz.: 48.67817.24.1.

A 25/35. sírt (52. ábra 1 – 3) a JJ-15 mezőbenaugusztus 18 – 19-én tártuk fel. A 70×55 cm-essírgödör foltja barna, kötött betöltésű, alig lát-

No.: 48.67817.20.12. (Figs. 49.6, 82.3).- Lid with two holes. It is tempered with sand and peb-bles, reddish-grey. D: 65 mm. Id. No.: 48.67817.20.8.(Fig. 49.7).

Grave 22/32 (Figs. 50.1– 2) (18th– 19th August) wasexcavated in excavation unit IJ-15. The grave wasan amorphous greyish-brown patch, hardly visible,95×80-30-35 cm, containing daub fragments andsmall calcined bones. An urn (1) was found contain-ing calcined bones (212 g). It was disturbed byploughing. The size of the grave pit is 108×83 cm.Urn grave. Indiff. 30 to 40 years old.

Grave goods1. Vessel/urn with a conical neck, its rim and bottom aremissing. It is decorated with two double knobs below theshoulder, and beneath each double knob there is archedsmoothing, which framed the knobs. It is tempered withpebbles, sand and grog, dark brown. Wt: 7 – 8 mm. Id.No.: 48.67817.22.1. (Figs. 50.8, 75.6).2. Rim fragment of a semi-spherical bowl, grey. Wt: 8mm. Id. No.: 48.67817.22.2.3. Body fragment of pot (?) with a knob, brown. Wt: 10mm. Id. No.: 48.67817.22.3. (Fig. 50.3).4. Rim and shoulder fragment of a mug, grey. Wt: 4mm. Id. No.: 48.67817.22.4. (Fig. 50.4).Grave good 1, which is the urn, was lifted out in situ.Upon opening it in the workshop the following objectswere found:- Bronze wire ring. D: 27 – 34; wire th: 2 mm; we: 1.94g. Id. No.: 48.67817.22.5. (Figs. 50.6, 82.4).- Fragment of a bronze wire ring. Wire th: 2 mm. Id.No.: 48.67817.22.6. (Fig. 50.7).- Tip of bronze knife. L: 60 mm; we: 4.2 g. Id. No.:48.67817.22.7. (Fig. 50.5).

Grave 24/34 (Fig. 51.1) (18th August) was excavatedin excavation unit IJ-15. The grave pit was 55×45 cmlarge, its brown soil and charcoal fill contained vesselfragments, which were heavily disturbed by ploughing.No calcined bones were discovered during the excava-

tion, and for this reason the original method of placing

the calcined bones in the grave cannot be determined.

Grave goods1. Everted rim and body fragments of a spherical-shapedvessel (?)/urn. On the body fragments there are vertical,dense and deep grooves very close to each other, similarto brushing. A knob or a strap handle remain is also visible.The vessel is tempered with sand and pebbles, reddish-brown. Wt: 6 – 9 mm. It was not possible to fit the frag-ments together. Id. No.: 48.67817.24.1.

Grave 25/35 (Figs. 52.1– 3) (18th– 19th August) wasexcavated in excavation unit JJ-15. The patch of thegrave pit was 70x55 cm large, brown, with a solid fill,

75


ható. Délnyugati részén összenyomódott ésszántás által bolygatott edény töredékei jelent-keznek kalcinátumokkal (86 g). Az urnát (1) insitu emeltük ki és a műhelyben bontottuk. Ur-


Mellékletek1. Kúpos nyakú edény/urna, a váll alatt hármas, há-romnegyed koncentrikus körökkel díszítve. Kaviccsalés kerámiaőrleménnyel soványított, barna. Jelenlegim: 195; fá: 110 mm. Nysz.: 48.67817.25.1. (52. ábra6, 76. ábra 1).A sírból, nem pontosítható helyről:- Tál, behúzott peremű, töredékes. Homokkal és ka-viccsal soványított, fényezett, sötétvörös színű. Fá: 60mm. Nysz.: 48.67817.25.2. (52. ábra 5).Az urna műhelybeni bontásakor az alábbi tárgy került elő:- Bronzkarika/karperec, kör átmetszetű, végei elvé-konyodnak, lekerekítettek és vonalcsoportokkal dí-szített. A díszítés a korrózió miatt alig látható. Átm:51 mm; s: 29,28 g Nysz.: 48.67817.25.3. (52. ábra4, 82. ábra 5).- Kihajló peremtöredék, barna, fv: 7 mm. Az urna be-hullott töredéke? Nysz.: 48.67817.25.4.

A 26/36. sírt (53. ábra) az IJ-17 mezőben egy 56cm-es átmérőjű, kerekded, a humuszolást köve-tően szürkés foltként kirajzolódó gödröcskében ta-láltuk meg. A feltáráskor megmaradt urnaaljnak,illetve azt lefedő tálként értelmeztük a jelenséget. A sír kibontása és in situ felszedése augusztus 27.és 29-én történt. A restaurátor műhelyben történtbontás során kiderült, hogy egy füles csészével (1)egy másik füles csészét (2) fedtek le (54. ábra 4 –

5). Urnasír. Az összesen 16 g kalcinátum 3 – 5 éves

indiff. nemű egyedtől származik.

Mellékletek1. Csésze, gömbszelet alakú, szalagfüles. Finom és durvakaviccsal, csillámpalával, valamint kerámiaőrleménnyelsoványított. Foltosan sárgásvörösre és szürkére égett. Ol-dalán „léleklyuk”. A „léleklyukat” az edény belseje felől egyhatározott ütéssel törték ki, ezért alakja amorf. M: 70; szá:170; fá: 60 mm. Nysz.: 48.67817.26.1. (54. ábra 2, 4– 5felső, 80. ábra 4 felső).2. Csésze, a váll alatt ferdén árkolt, eredetileg szalagfüles,amelybe a homo kalcinátumokat helyezték. Finom ésdurva kaviccsal soványított, foltosan barnára és sötétszür-kére égett. M: 110; szá: 150 – 165; fá: 75 mm. Nysz.:48.67817.26.2. (54. ábra 3, 4– 5 alsó, 92. ábra 4 alsó).3. Bontás közben további jellegtelen oldaltöredékekkerültek begyűjtésre. Nysz.: 48.67817.26.3 – 5.

A 28/37. sír (55. ábra) a JJ-11 mezőben au-gusztus 26-án került feltárásra. A humusz alján

and hardly visible. In its south-western part crushedvessel fragments were found with calcined bones (86g), which were previously disturbed by ploughing. Theurn (1) was lifted out in situ and opened in the restora-tion workshop. Urn grave. Indiff. 2 to 5 years old.

Grave goods1. Vessel/urn with a conical neck, decorated with triple con-centric circles, from which three-quarters have remained. Thevessel is tempered with fine pebbles and grog, brown. Presenth: 195; bd: 110 mm. Id. No.: 48.67817.25.1. (Figs. 52.6, 76.1).Artefacts also found in the grave but their precise lo-cation within the grave is unknown:- Bowl with an inverted rim, fragmented. It is temperedwith sand and pebbles, polished, dark red in colour.Bd: 60 mm. Id. No.: 48.67817.25.2. (Fig. 52.5).During the opening of the urn in the workshop the fol-lowing artefacts were found:- Bronze ring/bracelet with circular cross-section, its endsbecome thin and rounded, decorated with groups of lines.The ornaments are hardly visible due to corrosion. D: 51mm; we: 28.28 g. Id. No.: 48.67817.25.3. (Figs. 52.4, 82.5).- Everted rim fragment, brown, wt: 7 mm. Fragment ofthe collapsed urn? Id. No.: 48.67817.25.4.

Grave 26/36 (Fig. 53) (27th– 29th August) wasfound in excavation unit IJ-17 in a round pit, appear-ing as a greyish patch following the mechanical re-moval of the topsoil. Its diameter was 56 cm. Itappeared to contain the bottom of an urn, and abowl, which was used to cover it. The grave waslifted out in situ. It was discovered during the open-ing works in the workshop (Fig. 54.1) that a cup witha handle (1) covered another cup with a handle (2)(Fig. 54.4 – 5). Urn grave. The calcined bones (16 g)belong to a child 3 to 5 years old, indiff. sex.

Grave goods1. Semi-spherical cup with a strap handle. It is tem-pered with fine and rough pebbles, grog and mica. Thevessel was burnt to yellowish-red and grey in patches.“Soul hole” is visible on the side. The “soul hole” wascreated by a strong punch from the inside, thus thehole is amorphous. H: 70; md: 170; bd: 60 mm. Id.No.: 48.67817.26.1. (Figs. 54.2, 4– 5 upper part, 80.4upper part).2. Cup with oblique channelling below the shoulder, originallyit had a strap handle. It contained human calcined bones. It istempered with fine and rough pebbles, burnt to brown anddark grey in patches. H: 110; md: 150 – 165; bd: 75 mm. Id. No.:48.67817.26.2. (Figs. 54.3, 4– 5 lower part, 92.4 lower part).3. During the excavation further insignificant body frag-ments were discovered. Id. No.: 48.67817.26.3 – 5.

Grave 28/37 (Fig. 55) (26th August) was excavatedin excavation unit JJ-11. The grave was marked in

76

VIA 2

szétszántott kerámiatöredékek és kalcináto-

mok (8 g) jelezték a temetkezést. Gödre 44×30cm-es volt. A hamvak sírba helyezésének ere-

deti módja nem határozható meg. Indiff. 5 – 15

éves.

Mellékletek (Állapotuk és méretük miatt nem rajzolha-tók.)1. Kúpos nyakú edény/urna oldaltöredékei. Homokkalés kaviccsal soványított, vörösbarna. Fv: 8 mm. Nysz.:48.67817.28.1.- Bögre oldaltöredékei. Homokkal soványított, sötét-szürke. Fv: 3 mm. Nysz.: 48.67817.28.2.

A 30/39. sír (51. ábra 2 – 3) a JJ-11 mezőbenaugusztus 25-én került kibontásra. Talajművelés-sel bolygatott edénytöredékek és kalcinátumok

(68 g) jelezték. Az urna alsó része in situ lett kie-melve. Urnasír. Indiff. 10 – x éves.

Mellékletek (Állapotuk és méretük miatt nem rajzolhatók.)1. Kúpos nyakú edény/urna in situ felszedett, oldal (27db)-, fogóbütykös (1 db)- és fenéktöredékei (7 db). Ho-mokkal, kaviccsal és kerámiaőrleménnyel soványított,vörösbarna. Fv: 6 – 9 mm. Nysz.: 48.67817.30.3.- Fazék (?) nem pozicionálható töredékei (39 db). Ho-mokkal és kaviccsal soványított, vörösbarna. Fv: 5 – 7mm. Nysz.: 48.67817.30.1.- Bögre oldal- (4 db) és fenéktöredékei (1 db). Homok-kal és kaviccsal soványított, vörösbarna. Fv: 2 mm.Nysz.: 48.67817.30.2.

A 31/40. sírt (56. ábra 1 – 3) a JJ-11 mező-ben augusztus 26-án tártuk fel. Talajművelésselerősen bolygatott edénytöredékek (urna) jelez-ték. A sírgödör bontáskor nem igazán voltmegfogható. A 32 cm-es átmérőjű gödör az insitu kiemelt urna miatt keletkezett. Az urnábanvoltak a kalcinátumok (374 g). Urnasír. Nő (?)

35 – 45 éves.

Mellékletek1. Kúpos nyakú edény/urna, vállon besimítás, hason 2-2szemben elhelyezett ferde kannelúraköteg. Kaviccsal éskerámiaőrleménnyel soványított, belül vörösbarna, kívülvörös, barna és szürke foltos. Jelenlegi m: 240; fá: 116mm. Nysz.: 48.67817.31.1. (56. ábra 5, 76. ábra 2).Bevonatának vizsgálatáról a 8. fejezetben esik szó.- Edény omphalosos fenék- és oldaltöredéke. Kavics-csal és kerámiaőrleménnyel soványított. Foltosan vörösés szürke. Fá: 100 mm. Nysz.: 48.67817.31.2. (56.ábra 4)- Csésze (?) kihajló peremtöredékei (5 db). Homokkalés kaviccsal soványított, vörös. Fv: 4 mm. Nysz.:48.67817.31.3.

the lower layer of the soil by vessel fragments andcalcined bones (8 g) scattered by ploughing. Thegrave pit was 44×30 cm large. The original method

of placing the calcined bones in the grave cannot

be determined. Indiff. 5 to 15 years old.

Grave goods (Not possible to draw them due to theircondition and size.)1. Body fragments of a vessel/urn with a conical neck.The vessel is tempered with sand and pebbles, red-dish-brown. Wt: 8 mm. Id. No.: 48.67817.28.1.- Body fragments of a mug. Dark grey, tempered withsand. Wt: 3 mm. Id. No.: 48.67817.28.2.

Grave 30/39 (Figs. 51.2– 3) (25th August) was ex-cavated in excavation unit JJ-11. It was marked byvessel fragments disturbed by ploughing and cal-

cined bones (68 g). The bottom part of an urn waslifted out in situ. Urn grave. Indiff. 10 to x years old.

Grave goods (Not possible to draw them due to their con-dition and size.)1. Body (27 pieces), handle stub (1 piece) and bottom frag-ments (7 pieces) of a vessel/urn with a conical neck, lifted outin situ. The vessel is tempered with sand, pebbles and grog,reddish-brown. Wt: 6 – 9 mm. Id. No.: 48.67817.30.3.- Fragments of a pot (?), which cannot be positioned and gluedtogether (39 pieces). The vessel is tempered with sand and peb-bles, reddish-brown. Wt: 5 – 7 mm. Id. No.: 48.67817.30.1.- Body (4 pieces) and a bottom fragment (1 piece) of amug. The vessel is tempered with sand and pebbles,reddish-brown. Wt: 2 mm. Id. No.: 48.67817.30.2.

Grave 31/40 (Figs. 56.1 – 3) (26th August) wasexcavated in excavation unit JJ-11. It wasmarked by vessel fragments (urn) heavily dis-turbed by ploughing. The grave pit was not reallyvisible during the excavation. A pit, 32 cm in di-ameter, was created by lifting out the urn in situ.Calcined bones (374 g) were found in the urn.Urn grave. Female (?) 35 to 45 years old.

Grave goods1. Vessel/urn with a conical neck, decorated with twogroups of oblique channelling situated on the oppositesides of the belly. It is tempered with pebbles and grog,the interior is reddish-brown, the exterior is red, brownwith grey spots. Present h: 240; wt: 116 mm. Id. No.:48.67817.31.1. (Figs. 56.5, 76.2). The examination of thecoating of the vessel is detailed in Chapter 8.- Omphalic bottom and body fragments of a vessel. The ves-sel is tempered with fine pebbles and grog. Red and grey inpatches. Bd: 100 mm. Id. No.: 48.67817.31.2. (Fig. 56.4).- Everted rim fragments (5 pieces) of a cup (?).The ves-sel is tempered with sand and pebbles, red. Wt: 4 mm.Id. No.: 48.67817.31.3.

A 32/41. sírt (57. ábra 1) a JJ-11 mezőbenaugusztus 26-án tártuk fel. Talajműveléssel erő-sen bolygatott edénytöredékek és kalcinátumok(26 g) jelezték maradványait. A töredékek fel-szedését követően egy 43 cm-es átmérőjűgödör keletkezett. A hamvak sírba helyezésének

eredeti módja nem határozható meg. Indiff.

20 – 30 éves.

Mellékletek (Állapotuk és méretük miatt nem rajzolhatók.)1. Edény/urna (?) összeragasztott oldaltöredéke. Kavi-csos soványítású, vörösbarna, fv: 7 mm. Nysz.:48.67817.32.1.2. Edénytöredékek szalagfüllel, vörösbarna. Utóbbi sz:18; fv: 8 – 9 mm. Nysz.: 48.67817.32.2.

A 33/42. sírt az IJ-15 mezőben augusztus 26-án tártuk fel. Talajműveléssel erősen bolygatottedénytöredékek és apró kalcinátumok jeleztékmaradványait. A töredékek felszedését köve-tően egy 26×15 cm-es gödör keletkezett.A hamvak sírba helyezésének eredeti módja

nem határozható meg. A kalcinátumok a nem-

és kormeghatározáshoz elégtelenek voltak.

A homo kalcinátumok között állatcsont is volt.

Mellékletek (Állapotuk és méretük miatt nem rajzolhatók.)- Edény oldaltöredékei (6 db). Kaviccsal soványított,szürke, fv: 8 mm. Nysz.: 48.67817.33.1.- Edény nyaktöredék, két darabból ragasztott. Kavi-csos soványítású, fv: 6 mm. Nysz.: 48.67817.33.2.- Edény oldaltöredékei (2 db), vörösbarna, fv: 9 mm.Nysz.: 48.67817.33.3.- Edény oldaltöredéke, vörösbarna, fv: 10 mm. Nysz.:48.67817.33.4.

A 34/43. sír, amelyet augusztus 29-én gödörként(57. ábra 2) dokumentáltak a JJ-8 kutatási mező-ben. A kibontást követően a sírgödör átmérője 70,relatív mélysége 19 cm volt. Az állatcsontként be-gyűjtött maradványokról (21 g) kiderült, hogy indiff.

10 – x éves emberhez tartoznak, de azok sírba he-

lyezésének eredeti módját nem rögzítették.

Melléklet- Élesen megtört hasvonalú edény fenék- és oldaltöre-dékei. Sötétszürke, fá: 150; fv: 6 – 9 mm. Nysz.:48.67817.34.1. (57. ábra 3).

A 35/44. sírt (57. ábra 4 – 5) az IJ-15 mezőbenaugusztus 25-én tártuk fel. Talajműveléssel erő-

77


Grave 32/41 (Fig. 57.1) (26th August) was exca-vated in excavation unit JJ-11. Its remains wereshown by vessel fragments heavily disturbed byploughing, and by calcined bones (26 g). As a resultof lifting out the fragments a pit of 43 cm in diameterwas created. The original method of placing the cal-

cined bones in the grave cannot be determined. In-

diff. 20 to 30 years old.

Grave goods (Not possible to draw them due to theircondition and size.)1. Body fragment of a vessel/urn (?) glued together. Itis tempered with pebbles, reddish-brown, wt: 7 mm.Id. No.: 48.67817.32.1.2. Vessel fragments with a strap handle, reddish-brown.Wi of the latter: 18; wt: 8 – 9 mm. Id. No.: 48.67817.32.2.

Grave 33/42 (26th August) was excavated in exca-vation unit IJ-15. Its remains were shown by vesselfragments heavily disturbed by ploughing, and by smallcalcined bones. As a result of lifting out the fragmentsa pit of 26x15 cm was created. The original method

of placing the calcined bones in the grave cannot be

determined. The calcined bones were not adequate

for sex and age determination. Among the human cal-cined bones animal bones were found as well.

Grave goods (Not possible to draw them due to theircondition and size.)- Body fragments of a vessel (6 pieces). The vessel is tem-pered with pebbles, grey, wt: 8 mm. Id. No.: 48.67817.33.1.- Neck fragment of a vessel, two pieces glued together. It istempered with pebbles, wt: 6 mm. Id. No.: 48.67817.33.2.- Body fragments of a vessel (2 pieces), reddish-brown, wt: 9 mm. Id. No.: 48.67817.33.3.- Body fragments of a vessel, reddish-brown, wt: 10mm. Id. No.: 48.67817.33.4.

Grave 34/43 (29th August) was documented as a pit(Fig. 57.2) in excavation unit JJ-8. Following the exca-vation the diameter of the grave was 70 cm and its rel-ative depth was 19 cm. The remains collected as animalbones (21 g) turned out to be human bones belongingto indiff. 10 to x year old person but there is no record

of the original method of placing them into the grave.

Grave goods- Bottom and body fragments of a vessel with a sharplybroken belly line. Dark grey, bd: 150; wt: 6 – 9 mm. Id.No.: 48.67817.34.1. (Fig. 57.3).

Grave 35/44 (Figs. 57.4– 5) (25th August) was ex-cavated in excavation unit IJ-15. There were vessel

78

VIA 2

sen bolygatott terület edénytöredékekkel és kal-cinátumokkal. Az urna alsó részében is kalciná-

tumok (428 g), valamint bronztöredékek voltak.A kibontás után 56 cm átmérőjű gödör keletke-zett. Urnasír. Indiff. 30 – 40 éves.

Mellékletek1. Kúpos nyakú edény/urna alsó része. Kívül szürke,belül vörösbarna, fá: 170; fv: 7 – 9 mm. Nysz.:48.67817.35.1. (57. ábra 6).2a. Ismeretlen rendeltetésű tárgy töredéke: meghajlottbronzlemez, restaurálatlan. Sz: 20; v: 2 mm; s: 3,8 g.Nysz.: 48.67817.35.2.2b-c. Bronz huzaltöredék (2 db). H: 4 és 8; v: 2 mm.Nysz.: 48.67817.35.3.

A 36/45. sírt (58. ábra 1 – 2) az IJ-14 mezőbenaugusztus 25 – 26-án tártuk fel. Talajművelésselerősen bolygatott terület edénytöredékekkel éskalcinátumokkal. Az urna kalcinátumokkal (516 g)in situ került kiemelésre. 76 cm átmérőjű gödörkeletkezett a leletek felszedését követően. Urna-

sír. Nő, 20 – 30 éves.

Mellékletek1. Kúpos nyakú edény/urna, vállon kis bütyökdísszel,a has középvonaláig függőlegesen kannelúrázott,szürke. Perem- és fenékrésze hiányzik. Fv: 6 mm.Nysz.: 48.67817.36.1. (58. ábra 4, 76. ábra 3).2. Gömböstestű edény perem- és oldaltöredékei, vö-rösbarna, fv: 8 mm. Nysz.: 48.67817.36.2.Az urna alján a műhelybeni bontásakor az alábbiak ke-rültek elő:- Bronzhuzal. H: 60; v: 3 mm; s: 1,84 g. Nysz.:48.67817.36.3. (58. ábra 3).- Oldaltöredék. Kavicsos soványítású, kívül szürkés-barna, belül szürke, fv: 11 mm. Nysz.: 48.67817.36.4.

A 37/46. sírt (58. ábra 5) az IJ-13 mezőben au-gusztus 27-én tártuk fel. A talajművelésselszinte megsemmisített sír foltja nem látszott.40×45 cm-es területen jelentkeztek az edény-töredékek. A hamvak sírba helyezésének ere-


Melléklet- Fazék (?)/urna, benyomkodott peremű, lécdíszes(?) vörösbarna, nem pozícionálható oldaltöre-dékei (46 db). Fv: 7 mm. Nysz.: 48.67817.37.1.(58. ábra 6).

A 38/47. sírt (59. ábra 1 – 2) az IJ-13 mező-ben augusztus 26-án tártuk fel. A talajművelés-sel a kalcinátumokat tartalmazó edény peremétérték el. Az urna kalcinátumokkal (478 g) in situ

fragments heavily disturbed by ploughing and cal-cined bones. Calcined bones (428 g) and bronzefragments were found in the bottom part of the urn.The excavation of the grave created a pit of 56 cmin diameter. Urn grave. Indiff. 30 to 40 years old.

Grave goods1. Lower part of a vessel/urn with a conical neck. Greyon the exterior, reddish-brown on the interior, bd: 170;wt: 7 – 9 mm. Id. No.: 48.67817.35.1. (Fig. 57.6).2a. Fragment of an artefact used for unknown pur-poses: bent bronze plate, not restored. Wi: 20; th: 2mm; we: 3.8 g. Id. No.: 48.67817.35.2.2b-c. Bronze wire fragments (2 pieces). L: 4 and 8; th:2 mm. Id. No.: 48.67817.35.3.

Grave 36/45 (Figs. 58.1– 2) (25th– 26th August) wasexcavated in excavation unit IJ-14. There were vesselfragments heavily disturbed by ploughing and cal-cined bones. The urn containing the calcined bones

(516 g) was lifted out in situ. The opening of the graveand removal of the finds created a pit of 76 cm in di-ameter. Urn grave. Female, 20 to 30 years old.

Grave goods1. Vessel/urn with a conical neck. There is a small knobon the shoulder and vertical channelling reaching the mid-dle of the body, grey. Its rim and bottom part are missing.Wt: 6 mm. Id. No.: 48.67817.36.1. (Figs. 58.4, 76.3).2. Rim and body fragments of a spherical-shaped ves-sel, reddish-brown, wt: 8 mm. Id. No.: 48.67817.36.2.During the opening of the urn in the workshop the fol-lowing artefacts were found:- Bronze wire. L: 60; wi: 3 mm, we: 1.84 g. Id. No.:48.67817.36.3. (Fig. 58.3).- Body fragment. It is tempered with pebbles, greyish-brown on the exterior, grey on the interior, wt: 11 mm.Id. No.: 48.67817.36.4.

Grave 37/46 (Fig. 58.5) (27th August) was excavatedin excavation unit IJ-13. The contour of the grave fillwas not visible since it was completely destroyed byploughing. Vessel fragments were discovered on apatch of 40×45 cm. The original method of placing the

calcined bones in the grave cannot be determined.

Grave goods- Body fragments of a pot(?)/urn with inverted rim and ap-plied rib ornaments (?). It is reddish-brown, the fragmentscannot be positioned and glued together (46 pieces). Wt:7 mm. Id. No.: 48.67817.37.1. (Fig. 58.6).

Grave 38/47 (Figs. 59.1– 2) (26th August) was ex-cavated in excavation unit IJ-13. The ploughingreached the rim of the vessel, which contained thecalcined bones. The urn containing the calcined

került kiemelésre. Kibontott gödre 53 cm átmé-rőjű. Urnasír. Férfi (?), 20 – 30 éves és egy 3 – 5

éves gyermek.

Melléklet1. Kúpos nyakú edény/urna, kihajló peremű, vörös-barna. Fá: 123 mm. Nysz.: 48.67817.38.1. (59. ábra 3).

A 39/48. sírt (60. ábra 1 – 2) az IJ-13 mezőbenaugusztus 27 – 29-én tártuk fel. A talajművelésselenyhén megbolygatták, illetve a föld súlya össze-nyomta, hiszen az urna (1a) peremrésze bero-gyott. A sír foltja nem látszott, területét csak azedénytöredékek jelezték. A kibontást követőenkialakuló gödör átmérője 60 cm.in situ emeltük ki az urnát (1a) kalcinátumokkal

(136 g), benne/rajta egy tállal (3) és a palackot(2) is. Az urnát tehát a tállal fedték le. Urnasír.Indiff. 20 – x éves.

Mellékletek1. Gömböstestű edény/urna, rövid, hengeres nyakkal.Szürke, fekete foltos. Fá: kb. 100 mm. Nysz.:48.67817.39.3. (60. ábra 5).2. Palack-szerű edény az urnától északnyugatra. Vállánöt vízszintes besimítás. Foltokban vörösbarna ésszürke. M: 180; fá: 60; szá: 101 mm. Nysz.:48.67817.39.1. (60. ábra 3, 78. ábra 3).3. Tál, felső része restaurált. Foltokban vörösbarnaés szürke. Szá: 166 mm. Nysz.: 48.67817.39.2.(60. ábra 4).Bontás közben, pontosan nem azonosítható helyrőlszármaznak:- Tál, gömbszeletalakú, világosbarna peremtöredéke.Fv: 4 mm. Nysz.: 48.67817.39.4.- Edény vörösbarna oldaltöredékei (2 db). Fv: 6 mm.Nysz.: 48.67817.39.5.

A 40/49. sírt (59. ábra 4– 5) az IJ-13 mezőben au-gusztus 26 – 27-én tártuk fel. A talajműveléssel erő-sen megbolygatták, helyét csak a kerámiatöredékekés kalcinátumok (28 g) jelezték. A kibontást követőenegy edény alsó részének maradványai tárultak fel,kalcinátumokkal. Urnasír.A kalcinátumokat tartalmazó edény 10 cm-re volta 49/59. sírtól. Az is elképzelhető, hogy a jelenségakár egy egyed temetkezéseként értelmezhető. In-


Mellékletek1. Kúpos nyakú edény (?)/urna alsó része. Barnás- szürke, fá: 111 mm. Nysz.: 48.67817.40.1. (59. ábra 6).- Edénytöredékek (2 db). Vörösbarna, fv: 6 mm. Nysz.:48.67817.40.2.

79


bones (478 g) was lifted out in situ. The grave pit was58 cm in diameter after excavation. Urn grave. Male

(?), 20 to 30 years old, and a child 3 to 5 years old.

Grave goods1. Vessel/urn with a conical neck and everted rim, reddish-brown. Bd: 123 mm. Id. No.: 48.67817.38.1. (Fig. 59.3).

Grave 39/48 (Figs. 60.1– 2) (27th– 29th August) wasexcavated in excavation unit IJ-13. It was partly dis-turbed by ploughing and was partly crushed by theweight of the soil since the rim of the urn (1a) col-lapsed. The contour of the grave fill was not visible;it was denoted only by vessel fragments. Followingthe excavation the grave became 60 cm in diameter.The urn (1a), containing the calcined bones (136 g),was lifted out in situ. On top of it/in it was a bowl (3)and a bottle (2). Thus, the urn was covered with thebowl. Urn grave. Indiff. 20 to x years old.

Grave goods1. Spherical shaped vessel/urn with a short, cylindricalneck. There are grey and black spots on the vessel. Bd:approximately 100 mm. Id. No.: 48.67817.39.3. (Fig. 60.5).2. Bottle-like vessel north-west from the urn. There arefive horizontal smoothings on its shoulder. Reddish-brown and grey in patches. H: 180; bd: 60; md: 101mm. Id. No.: 48.67817.39.1. (Figs. 60.3, 78.3).3. Bowl, its upper part is restored. Reddish-brown and greyin patches. Md: 166 mm. Id. No.: 48.67817.39.2. (Fig. 60.4).Artefacts found in the grave but their exact position is un-known:- Light brown rim fragment of a semi-spherical bowl.

Wt: 4 mm. Id. No.: 48.67817.39.4.- Reddish-brown body fragments (2 pieces) of a ves-sel. Wt: 6 mm. Id. No.: 48.67817.39.5.

Grave 40/49 (Figs. 59.4– 5) (26th– 27th August)was excavated in excavation unit IJ-13. Its remainswere denoted by vessel fragments heavily disturbedby ploughing, and by calcined bones (28 g). Uponopening the grave remains of a lower part of a vesselwere found containing calcined bones. Urn grave.

The vessel containing the calcined bones wasfound at a distance of 10 cm from Grave 49/59.It is possible that it belonged to the burial of thesame person. Indiff. 10 to 20 years old.

Grave goods1. Lower part of a vessel (?)/urn with a conical neck. Brown-ish-grey, bd: 111 mm. Id. No.: 48.67817.40.1. (Fig. 59.6).- Vessel fragments (2 pieces). Reddish-brown, wt: 6 mm.Id. No.: 48.67817.40.2.

- Oldaltöredék, kívül vörösbarna, belül fekete. Fv: 8mm. Nysz.: 48.67817.40.3.

A 41/50. sírt (61. ábra 1) az IJ-13 mezőben au-gusztus 26 – 27. és 29-én tártuk fel. A talajművelés-sel megbolygatták. Helyét csak a kerámiatöredékekjelezték. A bontás során egy urna fenékrésze (1) ke-rült elő kalcinátumokkal (48 g), illetve egy 40 cm át-mérőjű gödör keletkezett. Urnasír. Indiff. 7 – 12 éves.

Mellékletek1. Kúpos nyakú edény (?)/urna alsó része. Kívül szürke,belül vörösbarna, kavicsos soványítású. Fá: 70 mm.Nysz.: 48.67817.41.1.2. Bögre töredékei. Sötétszürke, fv: 4 mm. Nysz.:48.67817.41.2.

A 45/54. sírt (61. ábra 2 – 3) az IJ-15 mező-ben szeptember 1-én tártuk fel. A talajművelés-sel megbolygatták. A gépi humuszolást és anyesést követően csak a kerámiatöredékek je-lezték a helyét. A bontáskor egy bögrét (1), afenekével felfelé (?) fordítva találtunk. Ez az urnafelett volt. A hamvakat (4 g) tartalmazó urnát (2)a 40 – 45 cm átmérőjű, bizonytalan szélű sírgö-dörben dokumentáltuk. Urnasír. Indiff. 4 – 10

éves.

Mellékletek (Nem voltak összeállíthatók. Állapotuk ésméretük miatt nem rajzolhatók.)1. Bögre (?) homokkal és kerámiaőrleménnyel soványí-tott, szürkés-vöröses perem-, oldal- és fenéktöredékei.Fv: 3 mm. Nysz.: 48.67817.45.2.2. Kúpos nyakú edény/urna, kézzel formált, homokkalés kaviccsal soványított, vöröses színűre égetett,perem (1 db)- és oldaltöredékei (3 db). Fv: 6 – 10 mm.Nysz.: 48.67817.45.1.

A 47/55. sír (61. ábra 4) az IJ-15 mezőbenaugusztus 25-én lett feltárva. A gépi humuszo-lás szintjének mélyítésekor került elő, a korábbitalajművelés a tetejét megbolygatta. Az oválissírgödör 35×40 cm-es méretű, s a humuszoltszinttől még 15 – 25 cm-t mélyed az altalajba.Innen in situ emeltük ki a hamvakat (240 g)tartalmazó edény alsó részének maradékát.Urnasír. Férfi (?), 20 – 30 éves.

Melléklet1. Kúpos nyakú edény (?)/urna fenék- és oldaltöre-dékei. Homokkal, kaviccsal és kerámiaőrleménnyelsoványított, kívül fekete, belül szürke. Fá: 145 mm.Nysz.: 48.67817.47.1. (61. ábra 5).

80

VIA 2

- Body fragments, reddish-brown on the exterior, blackon the interior. Wt: 8 mm. Id. No.: 48.67817.40.3.

Grave 41/50 (Fig. 61.1) (26th– 27th, 29th August) wasexcavated in excavation unit IJ-13. It was disturbed byploughing. Only vessel fragments marked its location.In the grave a bottom part of an urn (1) was found withcalcined bones (48 g), and a pit of 40 cm in diameterwas created. Urn grave. Indiff. 7 to 12 years old.

Grave goods1. Lower part of a vessel (?)/urn with a conical neck. Greyon the exterior, reddish-brown on the interior, temperedwith pebbles. Bd: 70 mm. Id. No.: 48.67817.41.1.2. Fragments of a mug. Dark grey, wt: 4 mm. Id. No.:48.67817.41.2.

Grave 45/54 (Figs. 61.2– 3) (1st September) wasexcavated in excavation unit IJ-15. It was disturbedby ploughing. Following the mechanical removal ofthe topsoil and scraping, only vessel fragmentsmarked its location. During the excavation one mug(1) was found turned upside down (?). It was abovethe urn. The urn (2), containing the calcined bones

(4 g), was documented in the grave pit, which was40 – 45 cm in diameter but its sides were indefinite.Urn grave. Indiff. 4 to 10 years old.

Grave goods (Not possible to glue them together. Notpossible to draw them due to their condition and size.)1. Greyish-reddish rim, body and bottom fragments of amug (?), tempered with sand and grog. Wt: 3 mm. Id. No.:48.67817.45.2.2. Rim (1 piece) and body fragments (3 pieces) of avessel/urn with a conical neck, handmade, burnt tored, tempered with sand and pebbles. Wt: 6 – 10 mm.Id. No.: 48.67817.45.1.

The remains of Grave 47/55 (Fig. 61.4) (25th Au-gust) was excavated in excavation unit IJ-15. It wasdiscovered while removing a thicker layer of the top-soil using machinery. Earlier ploughing disturbed itsupper part. The grave pit is oval in shape, 35×40cm in size and from the surface of the excavation itdeepened to a further 15 – 25 cm. The remains ofthe lower part of the vessel containing the calcined

bones (240 g) were lifted out in situ. Urn grave. Male

(?), 20 to 30 years old.

Grave goods1. Bottom and body fragments of a vessel (?)/urn witha conical neck. The vessel is tempered with sand, peb-bles and grog, black on the exterior, grey on the inte-rior. Bd: 145 mm. Id. No.: 48.67817.47.1. (Fig. 61.5).

A 48/56. sír (62. ábra 1 – 4) az IJ-14 mezőbenaugusztus 28-án lett feltárva. Az SNR 46.gödör bontásakor jelentkezett. A 90 cm átmé-rőjű sírgödör a sárga altalajtól jól elvált,a 46/26. gödör azonban vágta és megboly-gatta a kalcinátumokat (494 g) tartalmazó urnadéli részét. Ezért néhány edénytöredéke és akalcinátumok kisebb része abból is előkerült.Az urnát in situ szedtük fel. Urnasír. Férfi (?),

30 – 40 éves.

Mellékletek1. Kúpos nyakú edény/urna, finom és durva kavics-csal és kerámiaőrleménnyel soványított, barna.Belül, az oldalán gyantás javítás nyomaival. M: 365;szá: 220; fá: 120 mm. Nysz.: 48.67817.48.1. (62.ábra 5, 76. ábra 4). Bevonatának vizsgálatáról a 8.fejezetben esik szó.- Gömbös testű edény homokkal és kaviccsal soványí-tott, vöröses szürke fenék-, oldal- és kihajló pereménektöredékei. Fv: 7 mm. Nysz.: 48.67817.48.2.- Oldaltöredék, homokkal és kaviccsal soványított, kívülsötétszürke, belül sötétbarna. Fv: 9 mm. Nysz.:48.67817.48.3.- Oldaltöredék, homokkal és kaviccsal soványított,szürke. Fv: 9 mm. Nysz.: 48.67817.48.4.- Vastöredék, erősen oxidálódott. H: 76; sz: 25 mm; s:56 g. Nysz.: 48.67817.48.5.

A 49/57. sírt (59. ábra 4 – 5) az IJ-13 mezőbenaugusztus 26 – 27. és 29-én tártuk fel. A talajmű-veléssel erősen megbolygatták, helyét csak a ke-rámiatöredékek és kalcinátumok jelezték. Akibontást követően egy edény alsó részének ma-radványai tárultak fel, kalcinátumokkal (26 g), smindezeket in situ emeltük ki. Urnasír. A kalciná-tumokat tartalmazó edény 10 cm-re volt a 40/59.sírtól. Az is elképzelhető, hogy a jelenség akár egyegyed temetkezéseként értelmezhető. Indiff. 15 –

25 éves.

Mellékletek1. Kúpos nyakú edény (?)/urna alsó része. Kaviccsalés kerámiaőrleménnyel soványított, sötétszürke. Fá:116 mm. Nysz.: 48.67817.49.1. (59. ábra 7).- Oldaltöredék. Homokkal és kaviccsal soványított, sö-tétszürke és vörös színű. Fv: 6 mm. Nysz.:48.67817.49.2.

A 65/60. sírt (63. ábra 1 – 2) az IJ-15 mezőbenszeptember 1 – 3. között tártuk fel. A talajműve-léssel erősen bolygatott sír foltja nem látszott,csak edénytöredékek és kalcinátumok jelentkez-

81


Grave 48/56 (Figs. 62.1– 4) (28th August) was ex-cavated in excavation unit IJ-14. It appeared duringthe excavation of Pit SU 46. The grave pit was 90cm in diameter and was well-distinguished from theyellow subsoil, but Pit 46/26 cut into the southernpart of the urn, which contained the calcined bones

(494 g) and subsequently disturbed it. Thereforesome of the vessel fragments and calcined boneswere lifted out from the pit. The urn was lifted out insitu. Urn grave. Male (?), 30 to 40 years old.

Grave goods1. Vessel/urn with a conical neck, tempered with fineand rough pebbles and grog, brown. On its interiortraces of resin are visible, which was used for mendingthe fragments. H: 365; md: 220; bd: 120 mm. Id. No.:48.67817.48.1. (Figs. 62.5, 76.4). The analysis of themending material is detailed in Chapter 8.- Bottom and everted rim fragments of a spherical-shaped vessel, tempered with sand and pebbles, red-dish-grey. Wt: 7 mm. Id. No.: 48.67817.48.2.- Body fragment, tempered with sand and pebbles,dark grey on the exterior, dark brown on the interior.Wt: 9 mm. Id. No.: 48.67817.48.3.- Body fragment, tempered with sand and pebbles,grey. Wt: 9 mm. Id. No.: 48.67817.48.4.- Iron fragment, heavily oxidized. L: 76; wi: 25 mm; we:56 g. Id. No.: 48.67817.48.5.

Grave 49/57 (Figs. 59.4– 5) (26th – 27th, 29th Au-gust ) was excavated in excavation unit IJ-13. Itwas heavily disturbed by ploughing; only vesselfragments and calcined bones denoted its loca-tion. Upon opening the grave the remains of alower part of a vessel were found containing cal-

cined bones (26 g). They were lifted out in situ.Urn grave. The vessel, containing the calcinedbones, was found at a distance of 10 cm fromGrave 40/59. It is possible that this burial belongsto the same person. Indiff. 15 to 25 years old.

Grave goods1. Lower part of a vessel (?)/urn with a conical neck.It is tempered with pebbles and grog, dark grey. Bd:116 mm. Id. No.: 48.67817.49.1. (Fig. 59.7).- Body fragment. It is tempered with sand and pebbles,dark grey and red in colour. Wt: 6 mm. Id. No.:48.67817.49.2.

Grave 65/60 (Figs. 63.1– 2) (1st– 3rd September) wasexcavated in excavation unit IJ-15. The contour of thegrave fill was not visible, only vessel fragments heavilydisturbed by ploughing, and calcined bones marked

tek. A kibontás végére jól látszott: az edénytöre-dékek és a kalcinátumok (105 g) teljesen rend-szertelenül vannak. 170×100 cm-es sekély gödörkeletkezett a kibontás végére, ami valószínűlegnem azonos a sírgödörrel. A hamvak sírba helye-

zésének eredeti módja nem határozható meg. In-


Mellékletek- Tál, gömbszeletalakú. Kavicsos és homokos sová-nyítású, szürke. Szá: 103 mm. Nysz.: 48.67817.65.1.(63. ábra 5).- Peremtöredék. Kavicsos és homokos soványítású,barna. Fv: 4 mm. Nysz.: 48.67817.65.2.- Tál, behúzott peremű. Kavicsos és homokos soványítású,szürkésbarna. Fv: 4 mm. Nysz.: 48.67817.65.3.- Csésze (?) peremtöredéke. Homokos soványítású,szürkésbarna. Fv: 4 mm. Nysz.: 48.67817.65.4.- Peremtöredék. Kavicsos soványítású, vörös.Fv: 7 mm. Nysz.: 48.67817.65.5.- Peremtöredék. Homokos soványítású, fekete.Fv: 8 mm. Nysz.: 48.67817.65.6.- Gömbös testű edény nyak-, oldal-, alagútfül- és fe-néktöredéke (14 db). Kavicsos és homokos soványí-tású, barna. Fv: 6 mm. Nysz.: 48.67817.65.7.- Omphalosos fenekű edény töredékei. Kavicsos éshomokos soványítású, szürke (5 db). Fv: 5 mm. Nysz.:48.67817.65.8.- Bögre töredékei, szalagfül indításával. Kavicsos éshomokos soványítású, szürke. Fv: 5 mm. Nysz.:48.67817.65.9.- Csésze (?) fenékoldal és oldaltöredékei, a váll alatt sí-kozott. Kavicsos és homokos soványítású, szürkés-barna. Fv: 6 mm. Nysz.: 48.67817.65.10. (63. ábra 4).- Oldaltöredék. Kavicsos és homokos soványítású,vörösbarna. Fv: 4 mm. Nysz.: 48.67817.65.11.- Oldaltöredék. Kavicsos és homokos soványítású, vörösbarna. Fv: 6 mm. Nysz.: 48.67817.65.12.- Oldaltöredék. Kavicsos és homokos soványítású,fekete. Fv: 10 mm. Nysz.: 48.67817.65.13.- Oldaltöredék. Homokos soványítású, téglavörös.Fv: 4 mm. Nysz.: 48.67817.65.14.- Nyaktöredék. Homokos soványítású, vörösbarna.Fv: 6 mm. Nysz.: 48.67817.65.15.- Fenék- és oldaltöredék. Kavicsos és homokos soványí-tású, szürkésbarna. Fv: 4 mm. Nysz.: 48.67817.65.16.- Háromszögletes átmetszetű fül, csapolással. Homokossoványítású, szürke. Fv: 7 mm. Nysz.: 48.67817.65.17.(63. ábra 3)

A 66/61. sírt (64. ábra 1 – 2) az IJ-15 mezőbenszept. 1 – 2-án tártuk fel. A talajműveléssel erő-sen bolygatott sír foltja nem, csak edénytöredé-kek (120×120 cm-es folton) és kevés kalcinátum

(26 g) jelentkezett. A hamvak sírba helyezésének

eredeti módja nem határozható meg. Indiff.

15 – 20 éves.

82

VIA 2

its location. By the end of the excavation it becameclear that the vessel fragments and calcined bones

(105 g) were heavily disturbed. A shallow, 170×100cm large pit was created during the excavation but itis probably not the grave pit itself. The original method

of placing the calcined bones in the grave cannot be

determined. Indiff. 20 to 30 years old.

Grave goods- Semi-spherical bowl. It is tempered with pebbles and sand,grey. Md: 103 mm. Id. No.: 48.67817.65.1. (Fig. 63.5).- Rim fragment. It is tempered with pebbles and sand,brown. Wt: 4 mm. Id. No.: 48.67817.65.2.Bowl with an inverted rim. It is tempered with pebbles andsand, greyish-brown. Wt: 4 mm. Id. No.: 48.67817.65.3.- Body fragment of a cup (?). It is tempered with sand,greyish-brown. Wt: 4 mm. Id. No.: 48.67817.65.4.- Rim fragment. It is tempered with pebbles, red.Wt: 7 mm. Id. No.: 48.67817.65.5.- Rim fragment. It is tempered with sand, black.Wt: 8 mm. Id. No.: 48.67817.65.6.- Neck, body, tunnel handle and bottom fragments(14 pieces) of a spherical-shaped vessel. The vessel istempered with pebbles and sand, brown. Wt: 6 mm.Id. No.: 48.67817.65.7.- Fragments of an omphalic-bottomed vessel. The ves-sel is tempered with pebbles and sand, grey (5 pieces).Wt: 5 mm. Id. No.: 48.67817.65.8.- Fragments of a mug with a strap handle stub. Thevessel is tempered with pebbles and sand, grey.Wt: 5 mm. Id. No.: 48.67817.65.9.- Bottom and body fragments of a cup (?), facettedbelow the shoulder. The vessel is tempered with peb-bles and sand, greyish-brown. Wt: 6 mm. Id. No.:48.67817.65.10. (Fig. 63.4).- Body fragment. It is tempered with pebbles and sand,reddish-brown. Wt: 4 mm. Id. No.: 48.67817.65.11.- Body fragment. It is tempered with pebbles and sand,reddish-brown. Wt: 6 mm. Id. No.: 48.67817.65.12.- Body fragment. It is tempered with pebbles and sand,black. Wt: 10 mm. Id. No.: 48.67817.65.13.- Body fragment. It is tempered with sand, brick red.Wt: 4 mm. Id. No.: 48.67817.65.14.- Neck fragment. It is tempered with sand, reddish-brown. Wt: 6 mm. Id. No.: 48.67817.65.15.- Bottom fragment. It is tempered with pebbles and sand,greyish-brown. Wt: 4 mm. Id. No.: 48.67817.65.16.- Handle with a triangular cross-section with mortice-and-tenon joint. It is tempered with sand, grey. Wt: 7mm. Id. No.: 48.67817.65.17. (Fig. 63.3).

Grave 66/61 (Figs. 64.1– 2) (1st– 2nd September) wasexcavated in excavation unit IJ-15. The contour of thegrave fill was not visible as it was heavily disturbed byploughing. Vessel fragments (in a patch of 120×120 cm)and calcined bones (26 g) marked its location. The orig-

inal method of placing the calcined bones in the grave

cannot be determined. Indiff. 15 to 20 years old.

83


Mellékletek- Tál, behúzott peremű, perem- és oldaltöredékei. Ho-mokkal és kerámiaőrleménnyel soványított, szürkés-barna. Fv: 5 mm. Nysz.: 48.67817.66.1. (64. ábra 3).- Tál, behúzott peremű, perem- és oldaltöredékei. Ho-mokkal soványított, vörös színű. Fv: 6 mm. Nysz.:48.67817.66.2. (64. ábra 4).- Oldaltöredék. Kavicsos és homokos soványítású, vö-rösbarna. Fv: 8. Nysz.: 48.67817.66.3.- Oldaltöredék, jellegtelen, barna. Fv: 5 mm. Nysz.:48.6781.66.4.- Kúpos nyakú edény oldaltöredéke. 3 besimítással dí-szített. Kavicsos és homokos soványítású, szürke. Fv:8 mm. Nysz.: 48.67817.66.5.- Oldaltöredék. Kavicsos és homokos soványítású, vö-rösbarna. Fv: 6 mm. Nysz.: 48.67817.66.6.- Fenék- és oldaltöredék (9 db). Kavicsos és homokossoványítású, vörösbarna. Fv: 8 mm. Nysz.:48.67817.66.7.- Fenék- és oldaltöredék (3 db). Csillámmal soványított,fekete. Fv: 8 mm. Nysz.: 48.67817.66.8.

4.2 Urnamezős korú telepjelenségekleírása

2/14. gödör az IJ-17 kutatási mezőben. Ki-bontás után 60×70 cm-es átmérőjű, relatívmélysége 19 cm.

Leletanyaga: jellegtelen perem- és oldaltöredékek(3 db). Nysz.: 48.67817.2.1.

4-5-6/8. kemencék és hamuzógödrük az IJ-13kutatási mezőben jelentkeztek. A humuszolás szint-jétől mért relatív mélységük 10 – 15 cm. A helyeseb-ben inkább – alig átégett felületű – tüzelőhelyekátmérője 60 és 70 cm. A hamuzó/munkagödör mé-rete: 230×160 cm.

Leletanyaga: 1 db jellegtelen oldaltöredék, Nysz.:48.67817.6.1.

23/33. cölöplyuk az IJ-15 kutatási mezőben.Átm: 41; relatív mélysége 18 cm.

Leletanyaga: jellegtelen oldaltöredék (2 db). Nysz.:48.67817.23.1.

43/52. gödör az IJ-12 kutatási mezőben. 128x100cm-es nagyságú, relatív mélysége 20 – 30 cm.

Leletanyaga:- Bögre (?), omphalosos. Kívül vörösbarna, belül fe-kete. Fá: 50 mm. Nysz.: 48.67817.43.1. (65. ábra 2).- Gömböstestű edény szalagfüllel. Kavicsos soványí-tású, világosszürke. Fá: 50; fül sz: 42 mm. Nysz.:48.67817.43.2. (65. ábra 1).- Csésze, szalagfüle. Kavicsos soványítású, szürke és barnafoltos. Fül sz: 31 mm. Nysz.: 48.67817.43.3. (65. ábra 7).

Grave goods- Rim and body fragments of a bowl with an inverted rim.The vessel was tempered with sand and grog, greyish-brown. Wt: 5 mm. Id. No.: 48.67817.66.1. (Fig. 64.3).- Rim and body fragments of a bowl with an invertedrim. The vessel was tempered with sand, red in colour.Wt: 6 mm. Id. No.: 48.67817.66.2. (Fig. 64.4).- Body fragment. It is tempered with pebbles and sand,reddish-brown. Wt: 8 mm. Id. No.: 48.67817.66.3.- Insignificant body fragment, brown. Wt: 5 mm. Id.No.: 48.6781.66.4.- Body fragment of a vessel with a conical neck. It is dec-orated with three smoothings. It is tempered with pebblesand sand, grey. Wt: 8 mm. Id. No.: 48.67817.66.5.- Body fragment. It is tempered with pebbles and sand,reddish-brown. Wt: 6 mm. Id. No.: 48.67817.66.6.- Bottom and body fragments (9 pieces). They are tem-pered with pebbles and sand, reddish-brown. Wt: 8mm. Id. No.: 48.67817.66.7.- Bottom and body fragments (3 pieces). They are tem-pered with mica, black. Wt: 8 mm. Id. No.: 48.67817.66.8.

4.2 Description of settlement featuresfrom the Urnfield period

Pit 2/14 is situated in excavation unit IJ-17. It is60×70 cm in diameter following its opening, itsrelative depth is 19 cm.

Finds: insignificant rim and body fragments (3 pieces).Id. No.: 48.67817.2.1.

Ovens 4-5-6/8 and their ash pits were found in ex-cavation unit IJ-13. Their relative depth from the levelof the soil removal is 10 – 15 cm. The size of the firingplaces, as we can refer to them more correctly sincetheir surface is hardly burnt through, is 60 to 70 cm indiameter. The size of the ash/work pit is: 230x160 cm.

Finds: one piece of insignificant body fragment. Id. No.:48.67817.6.1.

Posthole 23/33 is situated in excavation unit IJ-15. D: 41; its relative depth is 18 cm.

Finds: insignificant body fragments (2 pieces). Id. No.:48.67817.23.1.

Pit 43/52 is situated in excavation unit IJ-12.Size: 128×100; relative depth: 20 – 30 cm.

Finds:- Mug(?) with an omphalic bottom. Reddish-brown onthe exterior, black on the interior. Bd: 50 mm. Id. No.:48.67817.43.1. (Fig. 65.2).- Spherical-shaped vessel with a strap handle. It istempered with pebbles, light grey. Bd: 50; Wi of han-dle: 42 mm. Id. No.: 48.67817.43.2. (Fig. 65.1).- Strap handle of a cup. It is tempered with pebbles,

- Csésze perem- fenék- és oldaltöredéke, szürke, fv: 3mm. Nysz.: 48.67817.43.4. (65. ábra 9).- Csésze. Szürke és barna foltos. Fv: 6 – 8 mm. Nysz.:48.67817.43.6. (65. ábra 10).- Tál, behúzott peremű, kívül síkozott. Barna, szürke fol-tokkal. Fv: 5 mm. Nysz.: 48.67817.43.5. (65. ábra 3).- Tál, behúzott peremű, kívül síkozott. Apró kaviccsalsoványított, kívül barna, belül szürke. Fv: 5 – 6 mm.Nysz.: 48.67817.43.8. (65. ábra 4).- Tál, behúzott peremű, kívül síkozott. Kívül szürke ésbarna foltos, belül szürke. Fv: 4 – 5 mm. Nysz.:48.67817.43.9. (65. ábra 5).- Peremtöredék bütyökkel, szürke, fv: 7 mm. Nysz.:48.67817.43.10. (65. ábra 8).

Szórványként, SNR 71. jelzéssel a JJ-12 kuta-tási egységben szeptember 2-án az altalajbaágyazódva egy háromszögletes átmetszetű, he-gyesedő, ívelt, öntött bronzkarika vagy karperecvégének töredékét találtuk meg. H: 31; sz: 5 mm;s: 1,1 g. Nysz.: 48.67817.71.1. (65. ábra 6).

84

VIA 2

grey and brown in spots. Wi of handle: 31 mm. Id. No.:48.67817.43.3. (Fig. 65.7).-Rim and bottom fragments of a cup, grey, wt: 3 mm.Id. No.: 48.67817.43.4. (Fig. 65.9).- Cup. Grey and brown in spots. Wt: 6 – 8 mm. Id. No.:48.67817.43.6. (Fig. 65.10).- Bowl with an inverted rim, facetted on the exterior. Brownwith grey spots. Wt: 5 mm. Id. No.: 48.67817.43.5.(Fig. 65.3).- Bowl with an inverted rim, smoothed on the exterior. It istempered with small pebbles, brown on the exterior, grey onthe interior. Wt: 5 – 6 mm. Id. No.: 48.67817.43.8. (Fig. 65.4).- Bowl with an inverted rim, facetted on the exterior. Greyand brown in patches on the exterior, grey on the interior.Wt: 4 – 5 mm. Id. No.: 48.67817.43.9. (Fig. 65.5).- Rim fragment with a knob, grey, wt: 7 mm. Id. No.:48.67817.43.10. (Fig. 65.8).

Stray finds, SU 71: end fragment of a bronzebracelet or cast ring was found in excavation unitJJ-12 on the 2nd of September, its cross-section istriangular, and the object itself is tipped and arched.It was found in the subsoil. L: 31; wi: 5 mm; we: 1.1g. Id. No.: 48.67817.71.1. (Fig. 65.6).

85


37. ábra. 3/15. és 7/16. sír: 1–3. 3/15. sír: 1. Alap- és metszetrajz; 2. Urna (1. sz. melléklet; Nysz.: 48.67817.3.1);3. Táltöredék (Nysz.: 48.67817.3.2); 4–5. 7/16. sír: 4. Alaprajz; 5. Bronzkarika (1. sz. melléklet; Nysz.: 48.67817.7.1)

Figure 37. Graves 3/15 and 7/16: 1–3. Grave 3/15: 1. Outline and section drawing; 2. Urn (Grave good No. 1; Id. No.: 48.67817.3.1);3. Bowl fragment (Id. No.: 48.67817.3.2); 4–5. Grave 7/16: 4. Outline drawing; 5. Bronze ring (Grave good No. 1; Id. No.: 48.67817.7.1)

Jelmagyarázat/Legend: 1. Urna/Urn; 2. Bronztárgy/Bronze artefact; 3. Kalcinátum/Calcined bones;4. Sárgásbarna, humuszos-agyagos talaj/Brownish-yellow humiferous and clayey soil

1

3

2

4 5

3 4

86

VIA 2

38. ábra. 8/17. sír: 1. Feltárás közben; 2. Alap- és metszetrajz; 3–4. In situ edény a restaurátor műhelybenFigure 38. Grave 8/17: 1. Excavation of the Grave; 2. Outline and section drawing of the Grave; 3–4. In situ vessel in the restoration workshop

Jelmagyarázat/Legend: 1. Urna/Urn; 2, 5. Csésze/Cup; 3. Fazék/Pot; 4. Tál/Bowl; 6. Sárgásbarna, humuszos-agyagos talaj/Brownish-yellowhumiferous and clayey soil

87


39. ábra. 8/17. sír mellékletei: 1. Edény/urna (Nysz.: 48.67817.8.1;) 2–3. Csésze (Nysz.: 48.67817.8.2, 5);4. Fazék (Nysz.: 48.67817.8.4); 5. Tál (Nysz.: 48.67817.8.3)

Figure 39. Grave goods of Grave 8/17: 1. Vessel/urn (Id. No.: 48.67817.8.1;) 2–3. Cups (Id. Nos.: 48.67817.8.2, 5);4. Pot (Id. No.: 48.67817.8.4); 5. Bowl (Id. No.: 48.67817.8.3)

1

3

5

4

2

88

VIA 2

40. ábra. 9/18. sír: 1–2. Feltárás közben; 3. Alap- és metszetrajz; 4–5. RészletfotóFigure 40. Grave 9/18: 1–2. Photos during the excavation; 3. Outline and section drawing of the Grave; 4–5. Detail photosJelmagyarázat/Legend: 1. Urna/Urn; 2, 5, 10. Csésze/Cup; 3. Edény/Vessel; 4, 8. Tál/Bowl; 6. Bronz edény/Bronze vessel;

7. Bronz/Bronze detritus; 9. Bronzkés/Bronze knife; 11. Kalcinátum/Calcined bones

89


41. ábra. 9/18. sír mellékletei: 1–2, 6. Tál (Nysz.: 48.67817.9.6–7, 4); 3. Urna (Nysz.: 48.67817.9.1);4. Bronzkés (Nysz.: 48.67817.9.13); 5, 9. Csésze (Nysz.: 48.67817.9.2, 5);7. Edény (Nysz.: 48.67817.9.3); 8. Bronzedény (Nysz.: 48.67817.9.12)

Figure 41. Grave goods of Grave 9/18: 1–2, 6. Bowls (Id. Nos.: 48.67817.9.6–7, 4); 3. Urn (Id. No.: 48.67817.9.1);4. Bronze knife (Id. No.: 48.67817.9.13); 5, 9. Cups (Id. Nos.: 48.67817.9.2, 5); 7. Vessel (Nysz.: 48.67817.9.3);

8. Bronze vessel (Nysz.: 48.67817.9.12)

90

VIA 2

42. ábra. 10/19. sír: 1. Feltárás közben; 2. Alap- és metszetrajzFigure 42. Grave 10/19: 1. Excavation of the Grave; 2. Outline and section drawing of the Grave

Jelmagyarázat/Legend: 1. Urna/Urn; 2. Kalcinátum/Calcined bones;3. Sárgásbarna humuszos talaj/Brownish-yellow humiferous soil

91


43. ábra. 11/20. és 14/23. sír: 1. 11/20. sír alaprajz; 2. 14/23. sír feltárás közben; 3. 14/23. sír alaprajzFigure 43. Graves 11/20 and 14/23: 1. Outline of Grave 11/20; 2. Excavation of Grave 14/23; 3. Outline of Grave 14/23

Jelmagyarázat/Legend: 1. Urna/Urn; 2. Edénytöredék/Vessel fragment; 3. Kalcinátum/Calcined bones

92

VIA 2

44. ábra. 12/21. sír: 1. Alap- és metszetrajz; 2. Edény/urna (Nysz.: 48.67817.12.1,3); 3. Bögre (Nysz.: 48.67817.12.2);4. Edény a restaurátorműhelyben; 5–9. Állatcsontból gyöngyök (Nysz.: 48.67817.12.5–9)

Figure 44. Grave 12/21: 1. Outline and section drawing of the Grave; 2. Vessel/urn (Id. No.: 48.67817.12.1,3);3. Mug (Id. No.: 48.67817.12.2); 4. Vessel in the restoration workshop; 5–9. Beads, made of animal bone (Id. Nos.: 48.67817.12.5–9)

Jelmagyarázat/Legend: 1. Urna/Urn; 2. Sárgásbarna, humuszos-agyagos talaj/Brownish-yellow humiferous and clayey soil

2

93


45. ábra. 15 / 24, 17 / 27. és 18 / 28. sír: 1. 15 / 24. sír alap- és metszetrajz; 2. 17 / 27. sír alap- és metszetrajz; 3. 18 / 28. sír alap- és metszetrajz;4. 18 / 28. sír edény (Nysz.: 48.67817.18.1)

Figure 45. Graves 15 / 24, 17 / 27. and 18 / 28: 1. Outline and section drawing of Grave 15 / 24; 2. Outline and section drawing of Grave 17 / 27;3. Outline and section drawing of Grave 18 / 28; 4. Vessel of Grave 18 / 28 (Id. No.: 48.67817.18.1)

Jelmagyarázat / Legend: 1. Edénytöredék / Vessel fragment; 2. Urna / Urn; 3. Bögre / Mug; 4. Edény / urna oldaltöredékei / Body fragments of a vessel /urn (Nysz / Id. No.: 48.67817.18.2); 5. Kalcinátum / Calcined bones; 6. Faszén / Charcoal;7. Sárgásbarna, humuszos-agyagos talaj / Brownish-yellow humiferous and clayey soil

94

VIA 2

46. ábra. 16/25. sír és 46/26. gödör: 1–2. A sír és a gödör feltárás közben; 3. 16/25. sír alap- és metszetrajz;4. 16/25. sír tálszerű fazék/urna (Nysz.: 48.67817.16.1)

Figure 46. Grave 16/25 and pit 46/26: 1–2. Excavation of the Grave and the Pit; 3. Outline and section drawing of Grave 16/25;4. Bowl-like pot/urn of Grave 16/25 (Id. No.: 48.67817.16.1)

Jelmagyarázat/Legend: 1. Urna/Urn; 2. Bögre/Mug; 3. Edény/Vessel; 4. Kalcinátum/Calcined bones; 5. Pit 46/26;6. Brownish-yellow humic clay soil

95


47. ábra. 19/29. sír: 1. Metszetfotó; 2. Teljesen feltárt; 3. Alap- és metszetrajz; 4–5. Bögre (Nysz.: 48.67817.19.2, 3);6. Edény/urna (Nysz.: 48.67817.19.1)

Figure 47. Grave 19/29: 1. Section photo; 2. Photo of the excavated Grave; 3. Outline and section drawing of the Grave;4–5. Mugs (Id. Nos.: 48.67817.19.2, 3); 6. Vessel/urn (Id. No.: 48.67817.19.1)

Jelmagyarázat/Legend: 1. Urna/Urn; 2–3. Bögre/Mugs; 4. Kalcinátum/Calcined bones; 5. Sárgásbarna, humuszos-agyagostalaj/Brownish-yellow humiferous and clayey soil

96

VIA 2

48. ábra. 20/30. sír: 1. Feltárás közben; 2. Metszetfotó; 3. Teljesen feltárt; 4. Alap- és metszetrajzFigure 48. Grave 20/30: 1. Excavation of the Grave; 2. Section photo; 3. Photo of the excavated Grave;

4. Outline and section drawing of the GraveJelmagyarázat/Legend: 1. Urna/Urn; 2. Fazék/Pot; 3, 6. Edénytöredék/Vessel fragments; 4. Tál/Bowl; 5. Csésze/Cup;

7. Bronz/Bronze ; 8. Kalcinátum/Calcined bones; 9. Sárgásbarna, humuszos-agyagos talaj/Brownish-yellow humiferous and clayey soil

97


49. ábra. 20/30. sír mellékletei: 1–2, 4. Csésze (Nysz.: 48.67817.20.4–6); 3. Fazék (Nysz.: 48.67817.20.3); 5. Edény/urna(Nysz.: 48.67817.20.1) 6. Bronz spirálgyöngy (Nysz.: 48.67817.20.12); 7. Fedő (Nysz.: 48.67817.20.8); 8. Tál (Nysz.: 48.67817.20.2)

Figure 49. Grave goods of Grave 20/30: 1–2, 4. Cups (Id. Nos.: 48.67817.20.4–6); 3. Pot (Id. No.: 48.67817.20.3);5. Vessel/urn (Id. No.: 48.67817.20.1) 6. Bronze spiral bead (Id. No.: 48.67817.20.12); 7. Lid (Id. No.: 48.67817.20.8);

8. Bowl (Id. No.: 48.67817.20.2)

98

VIA 2

50. ábra. 22/32. sír: 1. Feltárás közben; 2. Alap- és metszetrajz; 3. Fazék (Nysz.: 48.67817.22.3); 4. Bögretöredék (Nysz.: 48.67817.22.4);5. Bronz késhegy (Nysz.: 48.67817.22.7); 6–7. Bronz huzalkarika (Nysz.: 48.67817.22.5, 6); 8. Edény/urna (Nysz.: 48.67817.22.1)Figure 50. Grave 22/32: 1. Excavation of the Grave; 2. Outline and section drawing of the Grave; 3. Pot (Id. No.: 48.67817.22.3);

4. Fragment of a mug (Id. No.: 48.67817.22.4); 5. Tip of bronze knife (Id. No.: 48.67817.22.7); 6–7. Bronze wire rings(Id. Nos.: 48.67817.22.5, 6); 8. Vessel/urn (Id. No.: 48.67817.22.1)

Jelmagyarázat/Legend: 1. Urna/Urn; 2. Edénytöredék/Vessel fragment; 3. Kalcinátum/Calcined bones; 4. Sárgásbarna, humuszos-agyagostalaj/Brownish-yellow humiferous and clayey soil

99


51. ábra. 24/34. és 30/39. sír: 1. 24/34. sír alap- és metszetrajz; 2. 30/39. sír feltárás közben; 3. 30/39. sír alap- és metszetrajzFigure 51. Graves 24/34 and 30/39: 1. Outline and section drawing of Grave 30/39; 2. Excavation of Grave 30/39;

3. Outline and section drawing of Grave 30/39Jelmagyarázat/Legend: 1. Urna/Urn; 2. Kalcinátum/Calcined bones; 3. Faszén/Charcoal; 4. Sárgásbarna, humuszos-agyagos

talaj/Brownish-yellow humiferous and clayey soil

100

VIA 2

52. ábra. 25/35. sír: 1. Metszetfotó; 2. A sír edénye a restaurátor műhelyben; 3. Alap- és metszetrajz;4. Bronzkarika/karperec (Nysz.: 48.67817.25.3); 5. Tál (Nysz.: 48.67817.25.2); 6. Edény/urna (Nysz.: 48.67817.25.1)

Figure 52. Grave 25/35: 1. Section photo; 2. The vessel of the grave in the restoration workshop; 3. Outline and section drawing of the Grave; 4.Bronze ring/bracelet (Id. No.: 48.67817.25.3); 5. Bowl (Id. No.: 48.67817.25.2); 6. Vessel/urn (Id. No.: 48.67817.25.1)

Jelmagyarázat/Legend: 1. Urna/Urn; 2. Kalcinátum/Calcined bones; 3. Sárgásbarna, humuszos-agyagos talaj/Brownish-yellow humiferousand clayey soil

101


53. ábra. 26/36. sír: 1. Feltárás közben; 2. Alap- és metszetrajzFigure 53. Grave 26/36: 1. Photo during the excavation; 2. Outline and section drawing

Jelmagyarázat/Legend: 1–2. Csésze/Cups; 3. Edénytöredék/Vessel fragment; 4. Kalcinátum/Calcined bones;5. Sárgásbarna, humuszos-agyagos talaj/Brownish-yellow humiferous and clayey soil

102

VIA 2

54. ábra. 26/36. sír mellékletei: 1. Csésze bontása; 2–3. Csésze (Nysz.: 48.67817.26.1, 2); 4–5. A két csésze rekonstruált helyzeteFigure 54. Grave goods of Grave 26/36: 1. Cup during restoration; 2–3. Cups (Id. Nos.: 48.67817.26.1–2); 4–5. Reconstruction of

the cups' position

103


55. ábra. 28/37. sír: 1. Feltárás közben; 2. Alap- és metszetrajzFibure 55. Grave 28/37: 1. Photo during the excavation; 2. Outline and section drawing

Jelmagyarázat/Legend: 1. Urna/Urn; 2. Kalcinátum/Calcined bones; 3. Sárgásbarna, humuszos-agyagos talaj/Brownish-yellowhumiferous and clayey soil

3

1

22

1A

A

B

B206.04 206.02

0 50 cm

104

VIA 2

56. ábra. 31/40. sír: 1. Feltárás közben; 2. Az in situ dény a restaurátorműhelyben; 3. Alap- és metszetrajz; 4. Edény (Nysz.:48.67817.31.2); 5. Edény/urna (Nysz.: 48.67817.31.1)

Figure 56. Grave 31/40: 1. Excavation of the Grave; 2. The in situ vessel in the restoration workshop; 3. Outline and section drawingof the Grave; 4. Vessel (Id. No.: 48.67817.31.2); 5. Vessel/urn (Id. No.: 48.67817.31.1)

Jelmagyarázat/Legend: 1. Urna/Urn; 2. Kalcinátum/Calcined bones; 3. Sárgásbarna, humuszos-agyagos talaj/Brownish-yellowhumiferous and clayey soil

105


57. ábra. 32/41, 34/43. és 35/44. sír: 1. 32/41. sír alaprajz; 2. 34/43. sír metszetfotó; 3. 34/43. sír edénytöredék (Nysz.: 48.67817.34.1);4–6. 35/44. sír: 4. Feltárás közben; 5. Alaprajz; 6. Edény/urna (Nysz.: 48.67817.35.1)

Figure 57. Graves 32/41, 34/43 and 35/44: 1. Outline drawing of Grave 32/41; 2. Section photo of Grave 34/43; 3. Vessel fragment of Grave34/43 (Id. No.: 48.67817.34.1); 4–6. Grave 35/44: 4. The grave during excavation; 5. Outline drawing; 6. Vessel/urn (Id. No.: 48.67817.35.1)Jelmagyarázat/Legend: 1. Urna/Urn; 2. Edénytöredék/Vessel fragment; 3. Bronz/Bronze; 4. Kalcinátum/Calcined bones; 5. Faszén/Charcoal

1

3

4

5

2

6

106

VIA 2

58. ábra. 36/45. és 37/46. sír: 1–4. 36/45. sír: 1. Feltárás közben; 2. Alap- és metszetrajz; 3. Bronzhuzal (Nysz.: 48.67817.36.3);4. Edény/urna (Nysz.: 48.67817.36.1); 5–6. 37/46. sír: 5. Feltárás közben; 6. Fazék/urna (Nysz.: 48.67817.37.1)

Figure 58. Graves 36/45 and 37/46: 1–4. Grave 36/45: 1. Excavation of the Grave; 2. Outline and section drawing of the Grave; 3. Bronze wire (Id.No.: 48.67817.36.3); 4. Vessel/urn (Id. No.: 48.67817.36.1); 5–6. Grave 37/46: 5. Excavation of the Grave; 6. Pot/urn (Id. No.: 48.67817.37.1)

Jelmagyarázat/Legend: 1. Urna/Urn; 2. Edény/Vessel; 3. Kalcinátum/Calcined bones; 4. Sárgásbarna, humuszos-agyagos talaj/Brownish-yellowhumiferous and clayey soil

107


59. ábra. 38/47, 40/49. és 49/57. sír: 1–3. 38/47. sír: 1. Metszetfotó; 2. Alap- és metszetrajz; 3. Edény/urna (Nysz.: 48.67817.38.1); 4–7. 40/49. és49/57. sír: 4. Feltárás közben; 5. Alaprajz; 6–7. Edény/urna (Nysz.: 48.67817.40.1, 49.1)

Figure 59. Graves 38/47, 40/49 and 49/57: 1–3. Grave 38/47: 1. Section photo; 2. Outline and section drawing of the Grave; 3. Vessel/urn (Id. No.:48.67817.38.1); 4–7. Graves 40/49 and 49/57: 4. Excavation of the Graves; 5. Outline of the graves; 6–7. Vessels/urns (Id. Nos.: 48.67817.40.1, 49.1)Jelmagyarázat/Legend: 1. Urna/Urn; 2. 40/49. sír/Grave 40/49; 3. 49/57. sír/Grave 49/57; 4. Kalcinátum/Calcined bones; 5. Sárgásbarna, humuszos-

agyagos talaj/Brownish-yellow humiferous and clayey soil

108

VIA 2

60. ábra. 39/48. sír: 1. Feltárás közben; 2. Alap- és metszetrajz; 3. Palack (Nysz.:48.67817.39.1); 4. Tál (Nysz.:48.67817.39.2);5. Edény/urna (Nysz.:48.67817.39.3)

Figure 60. Grave 39/48: 1. Excavation of the Grave; 2. Outline and section drawing of the Grave; 3. Bottle (Id. No.: 48.67817.39.1);4. Bowl (Id. No.: 48.67817.39.2); 5. Vessel/urn (Id. No.:48.67817.39.3)

Jelmagyarázat/Legend: 1. Urna/Urn; 2. Palack/Bottle; 3. Tál/Bowl; 4. Kalcinátum/Calcined bones; 5. Sárgásbarna, humuszos-agya-gos talaj/Brownish-yellow humiferous and clayey soil

109


61. ábra. 41/50, 45/54. és 47/55. sír: 1. 41/50. sír alaprajz; 2. 45/54. sír feltárás közben; 3. 45/54. sír alap- és metszetrajz;4. 47/55. sír alaprajz; 5. 47/55. sír edény/urna (Nysz.: 48.67817.47.1)

Figure 61. Graves 41/50, 45/54 and 47/55: 1. Outline of Grave 41/50; 2. Excavation of Grave 45/54; 3. Outline and section drawingof Grave 45/54; 4. Outline of Grave 47/55; 5. Vessel/urn of Grave 47/55 (Id. No.: 48.67817.47.1)

Jelmagyarázat/Legend: 1. Urna/Urn; 2. Edénytöredékek/Vessel fragments; 3. Bögre/Mug; 4. Kalcinátum/Calcined bones;5. Sárgásbarna, humuszos-agyagos talaj/Brownish-yellow humiferous and clayey soil

110

VIA 2

62. ábra. 48/56. sír és 46/26. kora vaskori gödör: 1–3. Feltárás közben; 4. Alap- és metszetrajz; 5. Edény/urna (Nysz.: 48.67817.48.1)Figure 62. Grave 48/56 and Early Iron Age Pit 46/26: 1–3. Excavation of the features; 4. Outline and section drawing of the features;

5. Vessel/urn (Id. No.: 48.67817.48.1)Jelmagyarázat/Legend: 1. 46/26. kora vaskori gödör/Early Iron Age Pit 46/26; 2. 48/56. sír/Grave 48/56; 3. Urna/Urn;4. Kalcinátum/Calcined bones; 5. Sárgásbarna, humuszos-agyagos talaj/Brownish-yellow humiferous and clayey soil

1

3

54

2

4

2

1

5

3

A+

A+

B+

B+

206.31 206.29

0 50 cm

111


63. ábra. 65/60. sír: 1. Feltárás közben; 2. Alaprajz; 3. Fültöredék (Nysz. 48.67817.65.17); 4. Csészetöredék (Nysz. 48.67817.65.10);5. Tál (Nysz. 48.67817.65.1)

Figure 63. Grave 65/60: 1. Excavation of the Grave; 2. Outline of the Grave; 3. Handle fragment (Id. No.: 48.67817.65.17);4. Cup fragment (Id. No. 48.67817.65.10); 5. Bowl (Id. No. 48.67817.65.1)

Jelmagyarázat/Legend: 1. Kalcinátum/Calcined bones; 2. Edénytöredék/Vessel fragment

112

VIA 2

64. ábra. 66/61. sír, M1 és M2 máglyahely: 1–4. 66/61. sír: 1. Teljesen feltárt; 2. Alaprajz; 3–4. Táltöredékek (Nysz.: 48.67817.66.1–2);5. M1 máglyahely feltárás közben; 6. M2 máglyahely feltárás közben

Figure 64. Grave 66/61, M1 and M2 pyre remains: 1–4. Grave 66/61: 1. Completely excavated; 2. Outline of the grave; 3–4. Fragmentsof a bowl (Id. Nos.: 48.67817.66.1–2); 5. M1 pyre remains during excavation; 6. M2 pyre remains during excavation

Jelmagyarázat/Legend: 1. Edénytöredék/Vessel fragment; 2. Kalcinátum/Calcined bones

1

5 6

2

3 4

113


65. ábra. Urnamezős kori leletek: 1–5, 7–10. 43/52. gödör leletei; 6. Szórvány az ásatási felszínről (SNR 71). 1. Gömböstestű edény szalagfüllel (Nysz.:48.67817.43.2); 2. Bögre (Nysz.: 48.67817.43.1); 3–5. Táltöredékek (Nysz.: 48.67817.43.5, 8–9); 6. Bronzkarika/karperec (Nysz.: 48.67817.71.1);

7. Fültöredék (Nysz.: 48.67817.43.3); 8. Peremtöredék bütyökkel (Nysz.: 48.67817.43.10); 9–10. Csészetöredék (Nysz.: 48.67817.43.4, 6)Figure 65. Urnfield period finds: 1–5, 7–10. finds of Pit 43/52; 6. Stray find found on the excavation surface (SNR 71). 1. Spherical-shaped vessel with a

strap handle (Id. No.: 48.67817.43.2); 2. Mug (Id. No.: 48.67817.43.1); 3–5. Bowl fragments (Id. Nos.: 48.67817.43.5, 8–9);6. Bronze ring/bracelet (Id. No.: 48.67817.71.1); 7. Handle fragment (Id. No.: 48.67817.43.3); 8. Rim fragment with a knob (Id. No.: 48.67817.43.10);

9–10. Cup fragments (Id. Nos.: 48.67817.43.4, 6)

115

VIA 2

Az 1999-ben feltárt 30. sír mellett, attól délke-letre, néhány méterre találtuk meg az M1-jelűmáglyahelyet (7, 64. ábra 5). Amorf foltja a fel-színtől kb. 30 cm mélyen jelentkezett és kb. 2,8m átmérőjű volt. A faszenes réteg vastagsága 5– 30 cm a sekély gödörben. Az előző máglya-helyhez hasonló mélységben, a 15. sírtól nyu-gatra, néhány méterrel távolabb találtuk meg azM2-jelű máglyát (7, 64. ábra 6). Amorf foltjánakátmérője 4 m körüli. A faszénréteg 20 cm mély-ségű gödörben jelentkezett. Néhány apróedénytöredékeken kívül azonban még kalciná-tumokat sem lehetett a máglyahelyekből gyűj-teni. A máglyákat (vagy torhelyeket?) atemetővel egykorúnak tartjuk és a halottak elé-getésére használt égető helynek (vagy a halottitor tűzrakó helyeinek?) gondoljuk. Franzhausen– Kokoron nyugati, fiatalabb sírcsoportjában egynagy, központi égetőhelyként értelmezett terü-letet (Lochner 1994, 223; Neugebauer 1996,Abb. 5) dokumentáltak.

A sírok csoportokba rendezettnek tűnnek, bárSt. Andrä (Eibner 1974, Abb. 7) és Stillfried (Kaus1984, Plan 1) temetőjéhez hasonlóan nem külö-nülnek el olyan világosan, mint Kalsdorf temető-jében. Az utóbbiban két, jól elhatárolt sírcsoportlátszik, amelyeket egy időben nyitottak és párhu-zamosan használtak (Tiefengraber 2005, Abb. 7,40). Temetőnkben az 1999. évi felület központi,sűrű sír tömbjéhez (I.) lazán kapcsolódni látszikegy keleti (Ia) és egy nyugati (Ib) sírsor, továbbáegy lazább, szórtabb szerkezetű (Ic) csoport.A 2008. évi felületen véljük felfedezni a II. temet-kezési tömböt, amelyet szintén egy keleti (IIa) és

Az urnamezős korú temetőjelenségei: a máglyák,a temető szerkezete és

időrendjeIlon Gábor

Features of the Urnfield periodcemetery: the structure andchronology of the pyres and

the cemeteryGábor Ilon

55.1 Máglyák és sírcsoportok 5.1 Pyres and grave groups

Pyre remains marked M1 (Figs. 7, 64.5) werefound a few metres south-east from Grave 30,which was excavated in 1999. The patch wasamorphous and became visible at about 30 cmunder the surface, and was approximately 2.8 min diameter. There was a charcoal layer 5 to 30 cmthick in the shallow pit. Pyre M2 was discoveredat a similar depth (Figs. 7, 64.6) west from Grave15, a few metres away. Its patch is amorphousand about 4 m in diameter. The charcoal layer ap-peared in a 20 cm deep pit. It was not possible tocollect anything from the pyre remains, not evencalcined bones, except for some small vessel frag-ments. The pyres (or burial feast locations?) areconsidered to be the same age as the cemetery,and we think they served as places for crematingthe dead (or firing places for the burial feasts?).A large area, interpreted as a central cremation site(Lochner 1994, 223; Neugebauer 1996, Abb. 5)was documented in the western, younger gravegroup of Franzhausen – Kokoron.

The graves appear to be grouped, but just like inthe cemeteries of St. Andrä (Eibner 1974, Abb. 7)and Stillfried (Kaus 1984, Plan 1), they are not asclearly distinguished as in the cemetery of Kalsdorf.There are two well-distinguished grave groups in thelatter, which were established and in use at thesame time (Tiefengraber 2005, Abb. 7, 40). In ourcemetery there is a central, dense grave group dis-covered in 1999 (I), which seems to be loosely joinedby an eastern (Ia) and a western (Ib) line of graves,and another, loose structured and more scatteredgroup (Ic). We seem locate Burial block II at the areaexcavated in 2008. It can also be separated into

116

VIA 2

egy nyugati (IIb) alegységre bonthatunk. A keleti-hez sorolható az 1999. évi felület két temetkezése(28, 31. sír) is. Periferikus helyzetben vannak a2008-ban feltárt 3/15, 26/36. és 34/43. sírok, va-lamint az 1999-ben dokumentált két máglya-/tor-hely és a 30. sír. Lehetséges-e helyzetükreértelmes magyarázatot adni? Csak az alábbiakesetében bátorkodom hipotetikus magyarázatra.A 3/15. sír esetében az anya-gyermek életébenbekövetkező tragikus eseményt feltételezek. A26/36. sír kapcsán a gyermek különleges egész-ségi (beteg?) és/vagy társadalmi állapotára/hely-zetére (kirekesztett?) gyanakszom a „léleklyukas”edény miatt.

A temetkezési csoportok tehát – részletezve –az alábbiak (7. ábra):- A) A déli, azaz I. fő sírcsoport: 3, 2, 4, 5, 16, 12,22, 7, 10, 9, 11, 6, 23, 25, 24, 29, 26, 27. sír ésennek keleti, Ia sírsora: 32, 8, 1. és 33. sír, vala-mint nyugati, Ib sírsora: 15, 14, 13. sír, továbbáaz Ic csoport: 18, 19, 20, 21. és 17. sír.- B) Az északi, azaz II. sírcsoport az alábbi alcso-portokból áll: A keleti, azaz IIa csoportosulás: 31,28, 25, 30, 24, 47, 28, 31, 32, 20, 66, 22, 33,45, 19, 65, 35, 12, 13, 17, 18, 15, 16, 11, 14. és48. sír. A nyugati, azaz IIb csoportosulás: 10/19,8, 37, 38, 39, 7, 49, 40. és 41. sír.A IIa és IIb csoport között köztes helyzetet foglalel a 9/18. és a 36/45. temetkezés.

A zanati temető 69 sírja urnás és csak kétesetben (8, 31) feltételezhető a szórthamvasrítus. Mindössze két (3/15. sír: 6, 37. ábra, va-lamint 38/47. sír: 25, 59. ábra) kettőstemetke-zés (felnőtt/nő?/ + gyermek) került elő. Ezösszhangban van az általános urnamezős koriképpel, hiszen a kettőstemetkezés meglehető-sen ritka (2 – 10 %) jelenség a korabeli teme-tőkben (Sperber 1999, 627. és 37. jegyzet).Singen 37 antropológiailag meghatározott sír-jából 3 kettős- és 1 hármastemetkezés volt(Brestrich 1998, 242, 253, Tab. 5). Klentnice97 síros temetőjében csak egy kettős elfölde-lésre volt példa (Říhovský 1965, 32 – 33). Bis-chofshofen 271 antropológiailag feldolgozott

eastern (IIa) and western (IIb) subgroups. Two of thegraves found in 1999 (Graves 28 and 31) seem tobelong to the eastern subgroup. Graves 3/15, 26/36and 34/43, excavated in 2008, and the twopyre/burial feast sites documented in 1999, andGrave 30 are all on the periphery of the cemetery. Isit possible to provide a sensible explanation for theirsituation? I attempt to give a hypothetic explanationonly in the following cases: In case of Grave 3/15there probably was a tragic event in the life of amother and her child. In case of Grave 26/36 thechild seemed to have a special health problem (ill-ness?) and/or sociological situation/condition (out-cast?), signified by the “spirit-holed” vessel.

Consequently, the burial groups are the follow-ing in detail (Fig. 7):- A) The southern, main grave group I: Graves 3, 2, 4,5, 16, 12, 22, 7, 10, 9, 11, 6, 23, 25, 24, 29, 26, 27and its eastern, Ia line of graves: Graves 32, 8, 1, and33 and its western Ib line of graves: Graves 15, 14,13 and Ic group: Graves 18, 19, 20, 21 and 17.- B) The northern, grave group II, which consists ofthe following subgroups: The eastern, so-called IIagroup: Graves 31, 28, 25, 30, 24, 47, 28, 31, 32, 20,66, 22, 33, 45, 19, 65, 35, 12, 13, 17, 18, 15, 16,11, 14 and 48. The western, so-called IIb group:Graves 10/19, 8, 37, 38, 39, 7, 49, 40 and 41.Burials 9/18 and 36/45 are considered to be be-tween the IIa and IIb groups.

Sixty-nine burials of the cemetery of Zanat are urngraves and only in two cases (8, 31) can we suppose arite of scattered cremation in the grave pit. Altogether onlytwo double burials were discovered (Grave 3/15: Figs. 6,37, and Grave 38/47: Figs. 25, 59 – both are adults/fe-male?/ + child). This observation is in line with the generalview of the Urnfield period since double burials are actu-ally not very frequent (2 – 10 %) in contemporary ceme-teries (Sperber 1999, 627, and n. 37). Out of thethirty-seven graves of Singen, which were analysed an-thropologically, only three were double burials, and onewas a triple burial (Brestrich 1998, 242, 253, Tab. 5). Inthe cemetery of Klentnice from the ninety-seven gravesthere was only one double burial (Říhovský 1965, 32 – 33).Out of the two hundred seventy-one anthropologically

117


sírjából 35 kettős- és 6 többes temetkezést ha-tároztak meg (Renhart 1996, 417 – 419, Tab. 1– 2). Kalsdorf 41 síros temetőjének, 16 esetbenantropológiai adattal rendelkező sírjából 1(vagy 2) kettős, illetve 2 három egyed marad-ványait tartalmazó temetkezés volt (Tiefengra-ber 2005, 31, 33 – 35). Külön vizsgálandó,hogy pl. a Kis-Balaton területén feltárt, a zana-tinál korábbi temetőkben mivel magyarázhatóa szórthamvas rítus magasabb, némelyik teme-tőben az urnasírokhoz viszonyítva az egyhar-madot is elérő mennyisége (lásd erről Horváth1996, 68).

5.2 A sírok és mellékleteik osztályo-zása, rítusok és társadalomtörténetikövetkeztetések

A sírgödrök formáját és tájolását – a korábbipublikációnkban írottak (Ilon ésTóth 2005, 136)ellenére – a zanati temető esetében vizsgálatraalkalmatlannak tartom, ugyanis a gödrök több-sége a bontás során keletkező, mesterségesképződménynek tekinthető. Jó néhány sír met-szetre történő bontása igazolta ezt, mert látszott(pl. 22. sír: 23. ábra 1, 23. sír: 26. ábra 2, 20/30.sír: 48. ábra 2), hogy a gödröket hajdan nemmélyítették az altalajba, hanem az akkori hu-muszba, annak aljáig ásták csak le. Hogy emegállapításomnak van itt létjogosultsága, azta korábbi kutatás már egyértelműen igazolta(Pittioni 1954, Abb. 346. felül; Eibner 1974,Abb. 20 – 21). Ezért a sírgödrök többségénekesetében a betöltés elszíneződését nem lehetettmegfigyelni, sem a gépi- sem a kézi nyeséssorán. Aprólékos – gépeket mellőző, csak kézi– bontásukra pedig az útépítések közismertenszoros határideje miatt nem volt lehetőség.

Ugyanakkor kivételes példát szolgáltatott a8. sír (14. ábra 1 – 2) bontása. Ez nem csak amásodmagában (31. sír) álló szórthamvas rí-tusa, de sírgödre mélysége miatt is különlegesaz egész temetőt tekintve. Az általam ismert

analysed graves of Bischofshofen thirty-five were doubleburials and in six cases more than two people wereburied in the same grave (Renhart, 1996, 417 – 419, Tab.1 – 2). In the cemetery of Kalsdorf, out of its forty-onegraves sixteen cases were anthropologically analysed,and one (or 2) was a double burial, and in two cases threepeople were buried in the grave (Tiefengraber 2005, 31,33 – 35). It should be examined separately that in thecemeteries, discovered for example in the area of the Lit-tle Balaton, which are earlier than the one at Zanat, whyis the number of scattered cremation rites higher, evenexceeding one-third of the urn graves in certain burialgrounds (see Horváth 1996, 68).

5.2 Classification of the graves andtheir grave goods and conclusionsabout rites and social development

Despite the assumptions stated in our earlier pub-lication (Ilon and Tóth 2005, 136) in case of thecemetery of Zanat I consider the shape and orien-

tation of the grave pits unsuitable for evaluationsince most of the grave pits came into being duringthe excavation and as such they are artificial forma-tions. This was proven by excavating some of thegraves in sections, since it was visible that (for ex-ample Grave 22: Fig. 23.1, Grave 23: Fig. 26.2,Grave 20/30: Fig. 48.2) the pits were not deepenedinto the subsoil but were only dug into the formertopsoil. Earlier research clearly proved that such astatement is founded (Pittioni 1954, Abb. 346 upperpart; Eibner 1974, Ab. 20 – 21). For this reason itwas not possible to observe the colour of the fill ofthe grave pits neither during mechanical, nor man-ual scraping. Unfortunately, due to the well-knowntight deadlines of road constructions there simplywas no time to perform a detailed, manual scrapingwithout employing machinery.

At the same time the excavation of Grave 8 (Fig.14.1 – 2) provided a very rare example. It is a raritynot only due to the depth of the grave pit but alsobecause of its scattered cremation rite and its po-sition with another grave (Grave 31). There are two

118

VIA 2

két távoli analógia (Singen 131. sír: Brestrich1998, 330 – 333, Abb. 65; Dampierre-sur-le-Doubs 32. sír: Primas 2008, 71, Abb. 3.8) ter-mészetesen semmilyen következtetésre nemad okot.

A hamvasztás a legtöbb esetben meglehető-sen tökéletesre sikeredett, azaz a feltárt csont-maradványok aprók. Ezt – a kísérletek (Szabó2004, 452, 21. kép) tanúsága szerint – úgy ér-hették el, hogy a még izzó csontokra folyadé-kot (vizet, vagy bort) öntöttek, amelyek ennekhatására szétrobbantak. A máglya – temetőnknyugati perifériáján: 7, 64. ábra 5 – 6 – égésétgyorsíthatták az áldozatként felhasznált (IliászXXIII. 151 – 176) állattetemek is. Erre bizonyíté-kot azonban itt nem találtunk.

Az emberi hamvak síron belüli helyzetét vizs-gálva egyértelműen megállapítható – az intenzívtalajművelés és a gépi humuszolás (1. ábra 1)során erősen megbolygatott szituációk ellenére– , hogy az itt temetkező népesség halottainakmaradványait szinte kizárólagosan edénybe,azaz urnába vagy urnaként használt más edény-típusba helyezte. Másként: az urnás temetkezésimód (biztosan 46 esetben állapítható meg) te-kinthető egyértelműen a preferáltnak. Ez a kétvariáció a korban egyébként nagy területenstandardizált: a hamvakat az urnába vagy ritkáb-ban a gödör egy meghatározott részére kon-centrálták és azonos típusú tárgyakat helyeztekbe. Ezeket a megoldásokat a Dunakanyarban,Alsó-Ausztriában, a Salzburgi-medencében ésSvájcban (Kalicz-Schreiber 1991, Abb. 2 – 8;Neugebauer 1996, 382, Abb. 4 – 5; Moosleitner1996, 316, Abb. 3; Moinat és David-Elbiali2003, 176 – 191, Fig. 114, 125), de a fentebbmár említett ausztriai és csehországi temetők-ben is megfigyelték.

Tárgyakat az alábbi sírokban helyeztekedénybe (68, 70. ábra), a hamvak közé: 4. sír(vastárgyak), 32. sír (bronztárgyak), 33. sír(vastárgyak és bronztárgy), 3/15. sír (bronzhu-zal), 12/21. sír (csontgyöngyök), 22/32. sír(bronztárgyak), 25/35. sír (bronztárgy), 35/44.

distant analogies for this practice that I am awareof (Singen, Grave 131: Brestrich 1998, 330 – 333,Abb. 65; Dampierre-sur-le-Doubs, Grave 32:Primas 2008, 71, Abb. 3.8) and, of course, they donot provide any grounds for further deductions.

The incineration was quite successful most ofthe time as the bone remains found are all verysmall. According to experiments (Szabó 2004,452, Kép 21) this was the result of pouring liquids(water or wine) on the red-hot incandescingbones, which then exploded into small fragments.The burning of the pyre – on the western edge ofthe cemetery: Figures 7 and 64.5 – 6 – might havebeen speeded up by animal carcasses used forsacrifice (Iliad XXIII. 151 – 176). However, no proofwas found here for this practice.

Despite the heavily disturbed formations due tofrequent ploughing and mechanical removal ofthe topsoil (Fig. 1.1) it is still clear, by evaluatingthe situation of the human calcined bones in the

graves, that the people using the burial ground inalmost all cases put the calcined bones in ves-sels. The vessel could have been an urn or an-other type of vessel functioning as an urn. Inshort, the method of using urns for the burialswas clearly preferred (proven in 46 cases here).These two variations can be taken as a standardof the period: the calcined bones were placed ineither the urn or, in some cases, a certain locationin the pit, but similar objects were placed in thegraves for both rites. These practices were al-ready observed in the Danube Bend, Lower Aus-tria, Salzburg Basin and in Switzerland(Kalicz-Schreiber 1991, Abb. 2 – 8; Neugebauer1996, 382, Abb. 4 – 5; Moosleitner 1996, 316,Abb. 3; Moinat and David-Elbiali 2003, 176 – 191,Figs. 114, 125), and also in the above-mentionedAustrian and Czech cemeteries.

Objects were placed in vessels in the followinggraves (Figs. 68, 70) among the calcined bones:Grave 4 (iron objects), Grave 32 (bronze objects),Grave 33 (iron objects and a bronze object),Grave 3/15 (bronze wire), Grave 12/21 (bonebeads), Grave 22/32 (bronze objects), Grave

119


sír (bronzhuzal és lemez), 36/45. sír (bronzhu-zal).A fémek az alábbi sírokban voltak edénybe

(70. ábra) helyezve:

8 edény + bronz (kés + tű): 32. sír, indiff. 20 – 30éves,4 edény + bronz (késtöredék + karika 2 db):22/32. sír, indiff. 30 – 40 éves,3 edény + bronz (huzal): 36/45. sír, nő 20 – 30éves,2 edény + bronz (huzal): 3/15. sír, indiff. 15 – 30éves, indiff. 2 – 4 éves,2 edény + bronz (karika): 25/35. sír, indiff. 2 – 5éves,1 edény + bronz (huzal + lemez): 35/44. sír, indiff.30 – 40 éves,3 edény + vas (kés + karika + gyöngy + lemez):4. sír, nő (?) 20 – 40 éves,2 edény + vas (karikák: 5/6 db) + bronz (gyűrű):33. sír, indiff. 3 – 20 éves.A fémek az alábbi sírokban voltak a hamvakat tar-

talmazó edényen kívül, a sírgödörben (99. ábra):10 edény + bronz (spirálgyöngy): 20/30. sír, indiff.10 – 20 éves,6 edény + bronz (karperec + ?): 23. sír, nincsadat,6 edény + bronz (edény + kés): 9/18. sír, indiff.20 – x éves,5 edény + bronz (borotva + tű + huzalok): 6. sír,férfi (?) 20 – 40 éves,5 edény + bronz (karperec?): 24. sír, nő (?) 20 –60 éves,4 edény + vas (ismeretlen tárgy?): 48/56. sír, férfi(?) 30 – 40 éves,3 edény + bronz (karika + ?): 29. sír, indiff. 1 – 3éves,1 edény + bronz (karika + huzal): 31. sír, indiff.1 – 2 éves,Ø ? edény + bronz huzal és korrózió: 7/16. sír,indiff. 10 – x éves.

Összegezve megállapítható, hogy: 1. a külön-leges (fém- és csont)tárgyak, valamint eszközökszinte azonos gyakorisággal kerültek edényben(8 eset) a sírba, vagy azon kívül (9 eset) pusztán

25/35 (bronze object), Grave 35/44 (bronze wireand plate), Grave 36/45 (bronze wire).The following graves contained metal objects in ves-

sels (Fig. 70):8 vessels + bronze (knife + pin) Grave 32, indiff. 20to 30 years old,4 vessels + bronze (knife fragment + 2 rings): Grave22/32, indiff. 30 to 40 years old,3 vessels + bronze (wire): Grave 36/45, female, 20to 30 years old,2 vessels + bronze (wire): Grave 3/15, indiff. 15 to30 years old, indiff. 2 to 4 years old,2 vessels + bronze (ring): Grave 25/35, indiff. 2 to 5years old,1 vessel + bronze (wire + plate): Grave 35/44, indiff.30 to 40 years old,3 vessels + iron (knife + ring + bead + plate): Grave4, female (?) 20 to 40 years old,2 vessels + iron (rings: 5/6 pieces) + bronze (ring):Grave 33, indiff. 3 to 20 years old.There were metal objects outside the vessels, which

contained the calcined bones (Fig. 99) in the follow-ing grave pits:10 vessels + bronze (spiral bead): Grave 20/30, in-diff. 10 to 20 years old,6 vessels + bronze (bracelet + ?): Grave 23, no data,6 vessels + bronze (vessel + knife): Grave 9/18, indiff.20 to x years old,5 vessels + bronze (razor + pin + wires): Grave 6,male (?) 20 to 40 years old,5 vessels + bronze (bracelet ?): Grave 24, female (?)20 to 60 years old,4 vessels + iron (undetermined object?): Grave48/56, male (?) 30 to 40 years old,3 vessels + bronze (ring + ?): Grave 29, indiff. 1 to 3years old,1 vessel + bronze (ring + wire): Grave 31, indiff. 1 to2 years old,Ø ? vessel + bronze wire and corrosion: Grave 7/16,indiff. 10 to x years old.

In summary: 1. these special objects (made ofmetal or bone) and tools were placed either in avessel (8 cases) or directly in the pit (9 cases) withalmost the same frequency. 2. There is no signifi-

120

VIA 2

a sírgödörbe. 2. Nincs szignifikáns összefüggésa fémtárgy elhelyezése (edénybe vagy azonkívül) és az eltemetett életkora között. Másként:bármely életkorban helyezték az edénybe ésazon kívül is a fémtárgyakat. 3. Megállapítható,hogy „érdemleges” (edény, kés, borotva) fém-tárgyat csak érett korúak (20 év felett) kaptak aközösségben. 4. A temetőnek az I, de a II. sír-csoportjában is vannak olyan sírok (4-4), ame-lyekben a bronz melléklet az edényen kívül(70. ábra) volt elhelyezve. De amíg ezek az I.csoportban egy tömbben, addig a II. csoport-ban szórtan helyezkednek el. Ugyanakkor abronzmelléklet edénybe helyezése eltérő gya-koriságú a két sírcsoportban. Az I. csoportbólegy eset áll szemben a II. sírcsoport négy ese-tével. Azaz a II. csoportban ez a rítuselem jóvalgyakoribb és jellemzőbb.

A kalcinátumokat tartalmazó (kúpos nyakúedényben, gömbös testű edényben, tálban) ésazon kívül a sírba helyezett edények száma

– nagy valószínűséggel – összesen 49 esetben(68, 69. ábra) állapítható meg. A statisztikailagfeldolgozható sírok számát az intenzív talajmű-velés és a gépi humuszolás rongálásai elevekorlátozták, de a rítus ilyen aspektusánaktendenciáját mégiscsak érzékelhetőnek és ta-nulmányozhatónak vélem. Összegzésként kije-lenthető, hogy az emberi maradványokattartalmazó edény mellé – a gyakorisági sorrendcsökkenése szerint – 2 (összesen 3) edényt 16,illetve 1 (összesen 2) edényt 14 esetben he-lyeztek. Minden más megoldás – ahol egyálta-lán ez a kérdés temetőnkben elemezhető –összesen 18 esetben tapasztalható. Részle-tezve ez így néz ki:

Urna + 1 edény: 3, 11, 25, 30, 3/15, 15, 16,18, 25, 28, 41, 45, 49. és urna hiányában, deösszesen két edény volt a 26/36. sírban is. Ösz-szesen: 14 eset. (Urnaként többnyire kúposnyakú edényt használtak, de előfordul más edény(pl. tál) ilyen célú alkalmazása is.)Urna + 2 edény: 4, 7, 10, 12, 28, 29, 10/19, 12,14, 30, 31, 36, 40, 66. és urna hiányában, de

cant relationship between the location of the metalobjects (in the vessel or outside it) and the age ofthe person buried in the grave. In other words, theperson’s age was not relevant; the metal objectswere placed either in the vessels or outside them,with no connection to the age of the dead. 3. Wecan state that “significant” metal objects (vessel,knife, razor) were only given to the dead of a matureage (over 20 years old) in this community. 4. In bothgrave groups I and II there are graves (4 each)where the bronze grave goods were placed outsidethe vessels (Fig. 70). These graves form a subgroupin group I, but are scattered in group II. At the sametime the frequency of placing bronze grave goodsin vessels is different in the two groups of graves.There is only one case in group I, as opposed tofour cases in grave group II. It means that this riteelement is much more frequent in group II.

The number of vessels containing the calcinedbones (vessels with a conical neck, vessels with aspherical shape, or bowls) and the number of all

vessels placed in the grave can be determined inforty-nine cases (Figs. 68, 69). The number ofgraves to be processed statistically is strongly lim-ited due to intensive ploughing and the damagedone by mechanical removal of the topsoil but I stillconsider the tendency of these aspects of the riteto be suitable for observation and evaluation. Letme summarize it this way: besides the vesselcontaining the human calcined bones, in order ofdecreasing frequency, two additional vessels (alto-gether 3) were placed in the grave in sixteen cases,one additional vessel (altogether 2) was placed inthe grave in fourteen cases. All other types of prac-tices, as far as it can be analyzed in this cemetery,can be observed in eighteen cases. In details:

Urn + 1 vessel: Graves 3, 11, 25, 30, 3/15, 15,16, 18, 25, 28, 41, 45, 49, and there was no urnbut two vessels in Grave 26/36. Altogether: four-teen cases. (Usually a vessel with a conical neckwas used as an urn, but other type of vessels (forexample a bowl) might have been used as well.)Urn + 2 vessels: Graves 4, 7, 10, 28, 12, 29, 10/19,12, 14, 30, 31, 36, 40, 66, and there was no urn

121


összesen három edény volt a 8. szórthamvas ésa 9. sírban is. Összesen: 16 eset.Urna + 3 edény: 13, 26, 22/32, 48. sírban. Ösz-szesen: 4 eset.Urna + 4 edény: 6, 17, 24, 19/29, 39. sírban.Összesen: 5 eset.Urna + 5 edény: 16, 18, 23. sírban. Összesen: 3eset.Urna + 6 edény: 22. és 8/17. sírban. Összesen:2 eset.Urna + 7 edény: a 14. sírban és az urna funkciójútállal, de összesen nyolc edény volt a 32. sírbanis. Összesen: 2 eset.Urna + 8 edény: 9/18. sír. Összesen: 1 eset.Urna + 9 edény: 20/30. sír. Összesen: 1 eset.Urna + 11 edény: 65/60. sír. Összesen: 1 eset.

A három edényre épülő melléklet-kombiná-ció Észak-Bajorországban a Ha A1 – B1 idő-szakban jellemző (Bockisch-Bräuer 1999, 548– 549). Klentnice 81 sírjában voltak edények.Itt négy edényt 9, három edényt 22, kétedényt 15 temetkezésben tártak fel (Říhovský1965, Abb. 11). A temetőnkben tehát leggya-koribb (16 alkalom) megoldás – összesenhárom edény a sírban – Klentnice adataivalösszecseng és a Stillfried-csoport átlagával(Kaus 1984, 20) is azonos. Ezért talán feltéte-lezhető: a közép-európai régió keleti részén,az urnamezős időszak második felében ésvégén – a négy és két edény sírba helyezésemellett – a három edény mellékelése a stan-dard megoldás. Ez tehát a társadalom alsó ré-tegére jellemző (Bockisch-Bräuer 1999, 549),általános melléklet együttes. Sajnos a fentieredmények nem vethetők össze a következő,általánosító megállapításokkal, miszerint: 1 – 9melléklet volt a tököli sírokban (Patek 1958,391), általában 2 – 3 edény volt az érdi temetősírjaiban és csak ritkán bronz tárgyak (Otto-mányi 2008, 48). A hamvakat tartalmazóurnán kívül – a sírok többségénél – 8 – 10edény volt és sok esetben nem megégettbronz tárgyak a Solymár – Auchan áruházmegelőző feltárásán (Maróti és Kecskés 2008,

but three vessels in Grave 8 with scattered calcinedbones and in Grave 9. Altogether: 16 cases.Urn + 3 vessels: Graves 13, 26, 22/32, 48. Alto-gether: 4 cases.Urn + 4 vessels: Graves 6, 17, 24, 19/29, 39. Alto-gether: 5 cases.Urn + 5 vessels: Graves 16, 18, 23. Altogether: 3cases.Urn + 6 vessels: Grave 22 and 8/17. Altogether: 2cases.Urn + 7 vessels: in Grave 14 and with a bowl func-tioning as an urn, but altogether 8 vessels werefound in Grave 32 as well. Altogether: 2 cases.Urn + 8 vessels: Grave 9/18. Altogether: 1 case.Urn + 9 vessels: Grave 20/30. Altogether: 1 case.Urn + 11 vessels: Grave 65/60. Altogether: 1 case.

The grave goods combination of three vessels ischaracteristic of the Ha A1 – B1 period of northernBavaria (Bockisch-Bräuer 1999, 548 – 549). Therewere vessels in eighty-one graves of Klentnice. In ninecases there were four vessels, in twenty-two casesthere were three vessels, in fifteen cases there weretwo vessels (Říhovský 1965, Abb. 11). The most fre-quently used practice in our cemetery (in sixteencases), meaning three vessels in the grave altogether,is in line with the Klentnice data and with the mostcharacteristic practice of the Stillfried group (Kaus1984, 20). Therefore, we can suppose that in theeastern part of the Central European region, in thesecond half and at the end of the Urnfield period, thestandard practice was to place three vessels in thegrave, besides the practice of putting two or four ves-sels in it. This is characteristic of lower social groups,which are the general grave goods group (Bockisch-Bräuer 1999, 549). Unfortunately the above-men-tioned results cannot be matched against thefollowing general statements: in the graves of Tökölthere were one to nine grave goods (Patek 1958,391); usually two to three vessels were found in thegraves of Érd, but bronze objects were found veryrarely (Ottományi 2008, 48). In the case of most of thegraves there were eight to ten vessels beside the urncontaining the calcined bones, and in many casesthere were unburnt bronze objects found in the ar-

122

VIA 2

49, 2 – 3. kép). Ezek és más temetők részle-tező közlése tehát igen fontos lenne.

Az észak-bajorországi Regnitz – Rednitz-vidék 303 Bz D – Ha B korú sírjából 87 antro-pológiailag meghatározott. Ezt a nem túl nagymintát és a mellékletek összefüggését vizsgál-ták. Nők esetében maximum 11, férfiaknál ma-ximum 5 edény került a temetkezésekbe.Az edények és ékszerek mennyiségi arányainem árulnak el semmit az eltemetett neméről(Bockisch-Bräuer 1999, 537 – 539, 542, Abb.3, 7). A zanati temető esetében a nemekre ala-pozott vizsgálódásnak nincs értelme, hiszenalig néhány sírról áll rendelkezésünkre ez azadat. A korcsoportok és a leletkombinációk,valamint a temető időrendi fázisainak össze-függései azonban már vezethetnek némi ered-ményre. Fentebb láttuk: fém tárgyat bármelyéletkorban kaphatott az eltemetett, de érdem-legeset csak érett korú. Ha megvizsgáljuk azáltalam pontosabban keltezhetőnek vélt síro-kat [I. fázis: 5 sír, II. fázis 12 sír (az ide tartozó21. sírból nincs értékelhető antropológiai adat),III. fázis: 7 sír] (66, 72. ábra), akkor azt tapasz-taljuk, hogy a „kevés:sok: kevés” kifejezések-kel és a „3.6:6.3:2.8” darab edény/sír átlagarányszámokkal jellemezhetően változik fázi-sonként a mellékletként bekerülő edényekszáma (73. ábra). Ugyanez a tendencia figyel-hető meg Singen temetőjében (Brestrich 1998,Tab. 13.) Az életkor növekedéséből pedig nemkövetkezik automatikusan az edénymellékletekgyarapodása. Állításom valószínűsége legin-kább a II. fázis nagyobb mintájával igazolható.Itt ugyanis gyereksírban van 2 (26/36. sír) és 7(22. sír), Juvenisnél 5 (17. sír), 7 (8/17. sír) és10 (20/30. sír), Adult esetében pedig 4 (22/32.sír), 5 (6. sír), 8 (32. sír) és 9 (9/18. sír) edény.Ugyanakkor a fémek – talán különleges társa-dalmi státust is jelző – hangsúlyos szerepemegmarad (68, 70, 71. ábra). Jó példa erre atemető II. időrendi fázisának legrangosabb te-metkezése (9/18. bronz edényes sír) és a III.fázis kiemelkedő fémmellékletekkel (bronz gu-

chaeological survey of Solymár-Auchan (Maróti andKecskés 2008, 49, Képek 2 – 3). Therefore, it wouldbe very important to have a detailed publication of thisand other cemeteries as well.

Of the 303 Bz D – Ha B age graves of the Regnitz –Rednitz region of northern Bavaria, eighty-seven areanthropologically analysed. These data, which are notvery abundant, and their relationships to grave goodswere analysed. In the case of females a maximum ofeleven, in the case of males a maximum of five vesselswere placed in the graves. The ratio of vessels andjewellery does not provide sufficient information aboutthe sex of the dead (Bockisch-Bräuer 1999, 537 – 539,542, Abb. 3, 7). There is no point in performing evalu-ations based on sex in the case of the Zanat cemeterysince such data are available in the case of only a fewgraves. The age groups, combination of the finds andthe chronological phases of the cemetery, however,might provide some results. As we have seen earlier,the dead could have metal objects regardless of theirage, but significant objects were reserved only for themature ones. If we examine the graves that are moreaccurately dated [phase I: 5 graves, phase II 12 graves(there is no estimable data of Grave 21 belonging tothis group), phase III: 7 graves] (Figs. 66, 72) we seethat the number of the vessels set as grave goods (Fig.73) changed in each phase, which can be character-ized by the “less:lot:less” words and the “3.6:6.3:2.8”average vessels/grave proportion. The same tendencycan be observed in the cemetery of Singen (Brestrich1998, Tab. 13). The number of vessels as grave goodsdoes not increase correspondingly with the increaseof the age of the deceased. My statement might bebest proven by larger data of phase II. Here in the childgraves there are two (Grave 26/36) and seven (Grave22) vessels, in juvenile graves there are five (Grave 17),seven (Grave 8/17), and ten (Grave 20/30) vessels. Inthe case of adults there are four (Grave 22/32), five(Grave 6), eight (Grave 32) and nine (Grave 9/18) ves-sels. At the same time the emphasized role of metals,which might signal a special status in society, remainsthe same (Figs. 68, 70, 71). A good example is thehighest-ranked burial of phase II (Grave 9/18 with abronze vessel) and in phase III the leader buried with

123


lipán + gyűrű + vaskarikák) eltemetett vezetője(33. sír). Figyelemre méltó, hogy mindkét sírperiférikus helyzetben van és a temető eltérő(II. illetve I.) főcsoportjában.

A kalcinátumokat tartalmazó urna és a ham-

vakat nem tartalmazó edények viszonya kap-csán csak egyetlen megjegyzést tennék: ahamvakat nem tartalmazó álló, vagy eldőlt, aföld súlyától többnyire összeroppant edényekvalószínűleg étel- és/vagy italáldozatot tartal-mazhattak. Az edények síron belüli rendjére (tu-datos elhelyezésére) vonatkozóan jól elemzettpéldákat közöltek Vrádište temetőjének 10. és11. sírja feldolgozása ürügyén (Müller 2007b,638 – 640, Abb. 9). A tároló- és ivókészlet (azaz

étel és ital), a leletkombinációk a sírban kérdés-körével az utóbbi időben részletesen ésérdemben a már idézett Müller, valamint Boc-kisch-Bräuer (1999) és Nebelsick (1997) foglal-koztak.

Ilyen szempontból a temető II. fázisában leg-rangosabb, 9/18. sírját (40, 41. ábra) tartomelemzésre érdemesnek. A 10. számmal jelzettedénytöredékek a 3. számú töredékei (urna-szerű edény: 41. ábra 7) között/alatt kerültekelő, ugyanakkor az 5. és a 10. számú darabokegy füles csészét (41. ábra 9) alkotnak. Azaz eza csésze két darabban került a sírba. Az egyikdarabbal (10) a 3. számú edény száját fedtékle, a másikat (5) délnyugatra, több mint fél mé-terre, különállóan helyezték a sírba. Nem kizárt,hogy darabjával eredetileg a 4. számú tálat fed-ték le. Tehát ez a kettétört csésze semmit semtartalmazhatott, egyszerűen fedőként funkcio-nált. Az elhunyt felnőtt hamvait a nagy urnába(41. ábra 3) rakták, bronz edényébe pedig egyfiatal sertést helyeztek útravalóul (lásd a 10. fe-jezetet). Így logikusan az következik (40. ábra3), hogy a 3. számú urnaszerű edénybe, a 2.számú csészébe és két tálba (4. és 8. számú)csontot nem tartalmazó ételt és italt adtak azélők. A kés elhelyezésének jelentőségére ésösszefüggésére a húsétellel már Clemens Eib-ner (1974, 69) felhívta a figyelmet. Az étel el-

significant metal grave goods (bronze scooper + ring+ iron rings) (Grave 33). It must be noted that bothgraves are situated on the periphery and are in the twodifferent main groups of the cemetery (II and I).

I have only one comment to make with regards tothe relationship between the urn containing the cal-

cined bones and the vessels not containing the cal-

cined bones: all vessels not containing calcinedbones, either stood upside down or collapsed, andmostly crushed by the weight of the soil, have proba-bly contained food or drink offerings. In connectionwith Graves 10 and 11 of the cemetery of Vrádište,well-analyzed examples were published with regardsto the order of the vessels inside the graves (pre-arranged settings) (Müller 2007b, 638 – 640, Abb. 9).There were excellently detailed publications recentlyby Müller mentioned above and Bockisch-Bräuer(1999), and Nebelsick (1997) discussing the storageand drinking sets (food and drink) and their combina-tions with finds in the graves.

From this point of view I consider Grave 9/18to be the highest-ranked grave of phase II (Figs. 40,41) in the cemetery to be suitable for analysis.Vessel fragments marked as No. 10 were found be-neath/among the fragments of vessel No. 3 (urn-likevessel: Fig. 41.7). At the same time pieces Nos. 5and 10 formed a cup with a handle (Fig. 41.9). Itmeans that the cup ended up in the grave already intwo pieces. One of the pieces (No. 10) was used tocover the mouth of the vessel No. 3. The other one(No. 5) was placed more than half a metre away to-wards the south-west. Thus it was placed in thegrave separately. It might have been used to coverbowl No. 4. Therefore, this cup, split in two, couldnot hold anything; its function was simply to cover.The calcined bones of the deceased adult wereplaced in the large urn (Fig. 41.3), and in the bronzevessel a young pig was placed as provisions (seeChapter 10). Therefore, it is a logical conclusion that(Fig. 40.3) in the urn-like vessel No. 3, in cup No. 2and in the two bowls (Nos. 4 and 8) food and drinkwas provided by the living, which did not containbones. The significance and connection between theposition of the knife and meat was already pointed

124

VIA 2

osztására – közösségben betöltött megkülön-böztetett szerepre (?) – tehát a bronz késsel(Tomedi 1999, 681) történt utalás. A jelenségetkeletebbre, a Kyjatice kultúra temetőjébenRadzovcén (Ragyolc) is megfigyelték (Furmá-nek 1990, 93).

Vizsgálatra érdemesnek tűnik még a kés, az el-

temetett neme és életkorának kapcsolata. E kér-déskör alapadatai az alábbiak:8 edény + bronz (edény + kés): 9/18. sír, indiff.20 – x éves,8 edény + bronz (kés + tű): 32. sír, indiff. 20 – 30éves,4 edény + bronz (késtöredék + karika 2 db):22/32. sír, indiff. 30 – 40 éves,3 edény + vas (kés + karika + gyöngy + lemez):4. sír, nő (?) 20 – 40 éves.

Ezek szerint a kés a felnőtt (Adultus) korúak ki-zárólagos mellékleteként jelentkezik temetőnkben(67, 71. ábra), de sajnos csak egy esetben álla-pítható meg bizonytalanul, nőként annak neme.S jó, ha tudjuk, hogy az igen alaposan elemzettSingen (Brestrich 1998, 263, 320, 369) és St.Andrä temetőjében is mindkét nem sírjaiban elő-fordult kés (Eibner 1974, 95), igaz az utóbbi eset-ben többségében női temetkezésekben. Kalsdorf6/94. sírja sem visz közelebb a megoldáshoz, hi-szen ez többes (férfi, nő és kisgyermek) temetke-zés, igaz a felnőttek Adultus korúak. A vaskéstöredékei itt egy tálban voltak (Tiefengraber 2005,67 – 68, Abb. 29). A Barcs – pusztabarcsi, sajnoscsak részlegesen publikált (Honti 1993, 155, Abb.6. lenn) és antropológiailag nem feldolgozott1985/II. sírban ugyan orsógomb és vaskés együt-tesét találták (Metzner-Nebelsick 2002, 718 –720, Katalogabb. 29), de ez nem visz közelebb avégső megoldáshoz. Temetőnk mindkét fő sír-csoportjában 2-2 kést találtunk.

A fémkarika jelentheti-e gyermek temetkezé-sét? A temetőből az alábbi adatokkal (68, 71.ábra) rendelkezünk e kérdés megválaszolásához:3 edény + bronz (karika + ?): 29. sír, idiff. 1 – 3 éves,1 edény + bronz (karika + huzal): 31. sír, indiff.1 – 2 éves,

out by Clemens Eibner (1974, 69). The bronze knifeis in connection with the portioning of the food, andmaybe has a special role in the community (?)(Tomedi 1990, 93). This practice was observed east-ward as well in the cemetery of the Kyjatice culture,in Radzovce (Ragyolc) (Furmánek 1990, 93).

It is also worth examining the relationship betweenthe knife, the sex and the age of the deceased. Thebasic data of this topic are the following:8 vessels + bronze (vessel + knife): Grave 9/18,indiff. 20 to x years old,8 vessels + bronze (knife + pin): Grave 32, indiff.20 to 30 years old,4 vessels + bronze (knife fragment and 2 rings):Grave 22/32, indiff. 30 to 40 years old,3 vessels + iron (knife + ring + bead + plate):Grave 4, female (?) 20 to 40 years old.

According to these finds knives appear as gravegoods strictly reserved for adults in this cemetery(Figs. 67, 71), but their sex could only be deter-mined in one case, which with uncertainty was afemale. It is good to remember that in the case ofthe well-analysed cemeteries of Singen (Brestrich1998, 263, 320, 369) and St. Andrä (Eibner 1974,95) graves of both sex contained knives, and in thelatter cemetery they were found mostly in thegraves of females. Grave 6/94 of Kalsdorf does nottake us any closer to the solution since it is a groupburial (male, female and child) even though theadults are mature in age. Fragments of an iron knifewere found in a bowl (Tiefengraber 2005, 67-68,Abb. 29). In Grave 1985/II of Barcs – Pusztabarcs,unfortunately published only partly (Honti 1993,155, Abb. 6 below) and not analysed anthropolog-ically, an iron knife was found together with a spin-dle-whorl (Metzner-Nebelsick 2002, 718 – 720,Katalogabb. 29) but it still does not take us closerto the final solution. Two knives were found in eachmain grave group of our cemetery.

Could the metal ring mean a child burial? To answerthis question we have the following data available(Figs. 68, 71):3 vessels + bronze (ring + ?): Grave 29, indiff. 1to 3 years old,

125


2 edény + vas (karikák: 5/6 db) + bronz (gyűrű):33. sír, indiff. 3 – 20 éves.

Úgy vélem, a kisméretű bronz (haj?)karikák,vaskarikák és a bronzgyűrű – nagy valószínűség-gel – megkülönböztetett társadalmi státusú gyer-mek és juvenis korúak kizárólagos mellékletelehetett. E hipotézis bizonyítása azonban több te-mető szisztematikus – ilyen szempontú – feldol-gozását igényli.

Az urna vagy más, a hamvakat tartalmazóedénytípus lefedését egy másik edénnyel (pl.csésze, tál), vagy edénytöredékkel a 4, 6, 11,18, 32. valamint 20/30, 26/36. és 39/48. sírokesetében figyeltük meg. Ez az eljárás nem függössze az eltemetett életkorával, hiszen 3 – xévesig alkalmazták. A hamvak ilyen módon tör-ténő „védelme” gyakori megoldás az urname-zős kor előtt és később is. Most azonban csakőskori példákat idézek. A Kostolac kultúrából:Balatonboglár 959. és 960. sírjában a hamvakattartalmazó tálat tállal borították be (Honti, Né-meth és Siklósi 2007, 171, 156. kép). A Vatyakultúrában ugyancsak népszerű ez a megoldás,ahogy azt Szigetszentmiklós – ürgehegyi (Vicze2008, 43, 5. kép) és Csepel – vízműi (Endrődi

2005, 33) újabban feltárt temetőjükben is doku-mentálták. A kelta kori Ecser 2. lelőhelyen egyurnát pajzsdudorral fedtek le (Rácz 2006, 15).A szokás az urnamezős körben – annak egészideje alatt és nagy területen – elterjedt, de mostcsak néhány, térben közelebbi példát hozok.Balatonmagyaród – Hídvégpuszta több Bz D –Ha A1 korú sírjainál (Horváth 1994, 10 – 14.

kép) találkozunk ezzel a megoldással. Waldvi-ertel temetőiben az egész urnamezős időszak-ban (Lochner 1991, 338 – 339), Gusen 2/1943.

évi (Trnka 1992, 75, Abb. 29), St. Andrä 38.(Eibner 1974, 264, Abb. 23), Kalsdorf 6/79.(Tiefengraber 2005, 51, Abb. 16), de Drljanovac4, 5. és 6. sírjaiban (Majnarič-Panždič 1988,T. II – IV), valamint Doroslovo urnamezős kori te-mető részletében (pl. 49. sír, II. kerámia-hori-zont, Ha B3: Metzner-Nebelsick 2002, 196,Abb. 23) is ezt a megoldást tapasztalták.

1 vessel + bronze (ring + wire): Grave 31, indiff. 1to 2 years old,2 vessels + iron (rings: 5/6 pieces) + bronze (ring):Grave 33, indiff. 3 to 20 years old.

I think the small bronze (hair?) rings, iron rings andthe bronze finger ring were probably the sign of chil-dren and juveniles of special social status. This hy-pothesis will be proven only by evaluating morecemeteries systematically from this point of view.

In the case of Graves 4, 6, 11, 18, 32, and 20/30,26/36 and 39/48 the urn or other vessels containingthe calcined bones were covered by another vessel

(for example a cup or a bowl) or by a vessel fragment.This has no connection to the age of the deceasedsince it was applied between three and x years of age.Such a way of “protecting” the calcined bones is veryfrequent prior to and after the Urnfield period. Now letus see prehistoric examples only: Kostolac culture: InGraves 959 and 960 of Balatonboglár the bowl con-taining the calcined bones was covered by anotherbowl (Honti, Németh and Siklósi 2007, 171, Kép 156).It is also very popular in the Vatya culture, as it is doc-umented in the cemeteries recently excavated atSzigetszentmiklós – Ürgehegy (Vicze 2008, 43, Kép 5)and Csepel-Vízmű (Endrődi 2005, 33). One urn wascovered by a shield knob from the Celtic period atEcser 2 site (Rácz 2006, 15). This custom was widelyspread in the Urnfield horizon, in the whole period andthe whole of its area, but let me bring only some ex-amples, which are closer to the examined site geo-graphically. This practice was used in many cases inthe graves of Balatonmagyaród – Hídvégpuszta datedbetween Bz D and Ha A1 (Horváth 1994, Kép 10 –14). It was also observed in the cemeteries of Wald-viertel during the entire Urnfield period (Lochner 1991,338 – 339) and the graves at Gusen 2/1943 (Trnka1992, 75, Abb. 29), St. Andrä 38 (Eibner 1974, 264,Abb. 23) and Kalsdorf 6/79 (Tiefengraber 2005, 51,Abb. 16). Moreover, similar practice was also ob-served in the Urnfield period cemeteries at Drljanovacin Graves 4, 5 and 6 (Majnarič-Panždič 1988, T. II –

IV) and in the cemetery part of Doroslovo (for exampleGrave 49, II. pottery horizon, Ha B3: Metzner-Nebel-sick 2002, 196, Abb. 23). The urns containing the cal-

126

VIA 2

A Budapestet övező M0 autópályaépítés Mag-lód 1. lelőhelyén több sír esetében (pl. 93. ob-jektum: Rácz 2006, 36, 38) a hamvakattartalmazó urnát tállal fedték le, ahogy ezt szá-mos esetben a Budaörs – kamaraerdei-dűlői(Ottományi 2008, 45. és 2. kép) és az érdi te-metőben (Ottományi 2008, 48) is megfigyelték.

Ugyanakkor meglehetősen ritkán megfigyelt je-lenség, hogy az elszórt emberi hamvakra (ese-tünkben 8. és 31. sír) edényt fordítottak – szájával

lefelé. Az utóbbi megoldás arra a széles körbenelterjedt ős- (Makkay 1963, 1992. Fig. 1.4, 6) ésa középkorban (Sági 1967, 59 – 60) is megfigyeltmegoldásra utal, amely talán az eltemetett hasrafektetése korhasztásos változatának (Tettamanti1975, 101) megfelelőjeként a halott visszajárásátakadályozta meg.

A 19/29. sír adultus férfi temetkezése urnáján(47. ábra 6, 75. ábra 3), a 20/30. juvenis sírja tur-bántekercses peremű tálján (49. ábra 8) és a26/36. gyermek sírja csészéjén látható (54. ábra2) úgynevezett „léleklyuk” kérdéskörével, annakvallástörténeti hátterével e helyütt csak érintőle-gesen áll szándékomban foglalkozni. A téma ön-álló tanulmányt igényelne. Csak jelezniszeretném, hogy esetünkben felnőtt, juvenis ésgyermek temetkezésénél (67, 68, 71. ábra) is al-kalmazott eljárás, azaz – a kis esetszám ellenére– nem tűnik életkorral összefüggésbe hozható rí-tuselemnek. Figyelemre méltó azonban, hogy ezta szokást a temető II. és III. időrendi fázisában éscsak a II. sír főcsoportban alkalmazták (71. ábra).A gyermektemetkezés periférikus helyzetébőlsem óhajtok messzemenő következtetést le-vonni. (Például a közösségen belüli megkülön-böztetett, esetleg negatív helyzet.) Végezetülmegjegyzem, hogy a vizsgált időszakban (Buda-pest – Békásmegyer 27. és más sírjából: Nagy1979, 50. ábra; Kalicz-Schreiber 1991, 175, Abb.10.6), valamint a Ha B1 – 2 fázisra datált VelikaGorica II/1910. sírjából és szórványként (Vinski-Gasparini 1973, 221, Taf. 104/7, 106/A/2), dekésőbb (pl. kelta kor: Keszthely – Fenékpuszta:Havasi és Horváth 2009, Abb. 16; Keszthely – Fe-

cined bones were covered by bowls as this practicewas observed in many cases during the constructionof M0 motorway around Budapest: several graves atthe Maglód 1 site (for example feature 93: Rácz 2006,36, 38). This practice was also observed at Budaörs– Kamaraerdei-dűlő (Ottományi 2008, Kép. 45, 2) andÉrd (Ottományi 2008, 48).

However, it is a very rare practice that scatteredhuman calcined bones (in our case Graves 8 and31) are covered by a vessel, turned upside down.

This practice was widely used in prehistory(Makkay 1963, 1992, Figs. 1.4, 6) and in the Me-dieval period (Sági 1967, 59 – 60). This practicemight be a variance of an inhumation, in which thedeceased is positioned face down in the grave (Tet-tamanti 1975, 101) in order to prevent the deadfrom returning.

The question of the so-called “spirit hole” and its re-ligious background will not be discussed here in detail.Such spirit hole was found in the urn of Grave 19/29,adult male (Figs. 47.6, 75.3); in the bowl, the rim ofwhich is decorated with oblique channelling, of Grave20/30, juvenile (Fig. 49.8); and in the cup of a child’sGrave 26/36 (Fig. 54.2). This subject deserves an en-tire separate study. I want to note that the practice isused in all three cases, adult, juvenile and child (Figs.67, 68, 71), and therefore, despite the rare occur-rences, it does not appear to have any connectionwhatsoever with the age of the deceased. It is impor-tant to note that this custom was applied only inchronological phases II and III of the cemetery, andonly in the main grave group II (Fig. 71). I do not wishto draw any conclusions from the peripheral situationof the child burial (For example the child might havehad a special, maybe negative status within the com-munity.). Finally, it must be noted that in the examinedperiod (Budapest – Békásmegyer 27 and from othergraves: Nagy 1979, 50; Kalicz-Schreiber 1991, 175,Abb. 10.6), and from Ha B1 – 2 of Velika Gorica fromGrave II/1910 and also as a scattered find (Vinski-Gasparini 1973, 221, Taf. 104/7, 106/A/2); and laterthis practice was also used (for example unpublishedHallstatt C2 grave at Keszthely – Fenékpuszta: Havasiand Horváth 2009, 114 – 115, Abb. 16; Celtic period:

nékpuszta 3. sír, fazék: Horváth 1987, 82, Fig.18, kora római kor: Solymár temetője számossírja urnájának alja kilyukasztott: Kocztur 1998,84) is alkalmazták ezt a rítuselemet.

Minden, így az eddig leírt jellemzők esetében isóvatosan kell azonban bánnunk a következteté-sekkel, mindíg szem előtt tartva: a temető sírjainem csak kisszámúak, de erősen bolygatottak,szét- és elszántottak voltak, s az építkezés sür-gető határideje miatt sem volt alkalom a tervása-tásokon megszokott módszerek alkalmazására.

Mindezek után és ellenére talán mégis megkoc-káztathatom azt a kijelentést: a zanati temetkezésekhelyét hajdan sírhantok, talán kisméretű „halmok” je-lezhették, amelyeket az évszázadok során elszánt-hattak. A sírok pusztán gödrök voltak, nemhelyeztek egy nagy edénybe – csak ritkán, pl. 12/21.sír – egy vagy több kisebbet, nem bélelték a sírtkővel, lefedésükre kőpakolást vagy kőlapot nem al-kalmaztak (Furmánek 1990, Obr. 58, 61; Moinat ésDavid-Elbiali 2003, Fig. 114), de az edényeket máskőkonstrukcióval (pl. kör, körív) sem jelölték – mintahogy azt más temetőkben (pl. Klentnice: Říhovský1965, Taf. XXXII. 2; Furmánek 1990, Obr. 59; Sin-gen: Brestrich 1998, Abb. 97) megfigyelték – ,ugyanis kövek a szántott rétegből sem kerültek elő.

127


Keszthely – Fenékpuszta a pot from Grave No. 3:Horváth 1987, 82, Fig. 18; Early Roman period: anumber of urns in the graves of the cemetery ofSolymár also have a hole in their bottom: Kocztur1998, 84).

Despite all the characteristics listed above oneshould still be careful about drawing conclusions, asit has to be kept in mind that the graves of the ceme-tery are not only few in number but also heavily dis-turbed by ploughing, and due to road constructionthe deadline was tight, and we had no time to applythe methodology used in pre-planned excavations.

Still, I risk stating that once upon a time the gravesof Zanat may have been marked by small mounds,which were destroyed due to ploughing during thecenturies. As no rocks were found in the soil, even inthe ploughed layer, we assume that the graves weresimple pits. There were no small vessels placed intolarger vessels, except in rare cases like Grave 12/21.The graves were not lined with stones, they were notcovered with rock piles or stone slabs (Furmánek1990, Obr. 58, 61; Moinat and David-Elbiali 2003,Fig. 114), and the vessels were not marked by anyother stone formation either (for example circle) asit was observed in other cemeteries (for example atKlentnice: Říhovský 1965, Taf. XXXII. 2; Furmánek1990, Obr. 59; Singen: Brestrich 1998, Abb. 97).

66. ábra. A temető kronológiai helyzeteFigure 66. Chronological sequence of the cemetery

128

VIA 2

67. áb

ra.É

letk

or -

a te

met

ő ös

szes

ítő

térk

épe

Fig

ure

67.A

ge –

the

cum

ulat

ive

map

of

the

cem

eter

yJe

lmag

yará

zat/

Leg

end:

1. 1

999.

évi

fel

tárá

s/T

he e

xcav

atio

n in

199

9; 2

. 200

8. é

vi f

eltá

rás/

The

exc

avat

ion

in 2

008;

3. G

yerm

ek/C

hild

(0

– 14

); 4

. Juv

enis

/Juv

enil

e (1

4 –

18);

5. F

elnő

tt/A

dult

; 6. F

el-

nőtt

+G

yerm

ek (

kett

ős te

met

kezé

s)/A

dult

+C

hild

(do

uble

bur

ial)

; 7. M

egha

táro

zhat

atla

n ko

rú/I

ndif

f. y

ear;

Kód

jel n

élkü

l: n

em v

olt é

rték

elhe

tő a

ntro

poló

giai

min

ta/I

f th

ere

is n

o co

de p

rovi

ded

next

toth

e gr

ave

num

ber

it im

plie

s th

at th

e an

thro

polo

gica

l sam

ple

was

not

sui

tabl

e fo

r an

alys

is

129


68. ábra. A temető összesítő adataiFigure 68. Cumulative data of the cemetery

130

VIA 2

69. áb

ra.R

ítus

1: E

dény

ek s

zám

a a

síro

kban

Fig

ure

69.R

ite

1: T

he n

umbe

r of

ves

sels

in th

e gr

aves

Jelm

agya

ráza

t/Leg

end:

1. 1

999.

évi

fel

tárá

s/T

he e

xcav

atio

n in

199

9; 2

. 200

8. é

vi f

eltá

rás/

The

exc

avat

ion

in 2

008;

3. 2

edé

ny a

sír

ban/

2 ve

ssel

s in

the

grav

e (1

4×);

4. 3

edé

ny a

sír

ban/

3 ve

ssel

s in

the

grav

e(16

×);

5. 4

edé

ny a

sír

ban/

4 ve

ssel

s in

the

grav

e (4

×);

6. 5

edé

ny a

sír

ban/

5 ve

ssel

s in

the

grav

e(5×

); 7

. 6

edén

y a

sírb

an/6

ves

sels

in th

e gr

ave

(3×

); 8

. 7 e

dény

a s

írba

n/7

vess

els

in th

e gr

ave

(2×

);9.

8 e

dény

a s

írba

n/8

vess

els

in th

e gr

ave

(2×

); 1

0. 9

edé

ny a

sír

ban/

9 ve

ssel

s in

the

grav

e (1

×);

11.

10

edén

y a

sírb

an/1

0 ve

ssel

s in

the

grav

e (1

×);

12.

12

edén

y a

sírb

an/1

2 ve

ssel

s in

the

grav

e (1

×)

131


70. áb

ra.R

ítus

2: F

émek

és

cson

téks

zer

a te

met

őben

Fig

ure

70.R

ite

2: M

etal

and

bon

e je

wel

lery

in th

e ce

met

ery

Jelm

agya

ráza

t/L

egen

d: 1

. 199

9. é

vi f

eltá

rás/

The

exc

avat

ion

in 1

999;

2. 2

008.

évi

fel

tárá

s/T

he e

xcav

atio

n in

200

8; 3

. Bro

nzed

ény/

Bro

nze

vess

el; 4

. Bro

nz a

z ed

ényb

en/B

ronz

e ar

tefa

ct in

the

vess

el;

5. B

ronz

az

edén

yen

kívü

l/B

ronz

e ar

tefa

ct o

utsi

de th

e ve

ssel

; 6. V

as a

z ed

ényb

en/I

ron

arte

fact

in th

e ve

ssel

; 7. V

as a

z ed

énye

n kí

vül/

Iron

art

efac

t out

side

the

vess

el; 8

. Bro

nz é

s va

s a

sírb

an/B

ronz

ean

d ir

on a

rtef

acts

in th

e gr

ave;

9. C

sont

gyön

gyök

az

edén

yben

/Bon

e be

ads

in th

e ve

ssel

132

VIA 2

71. áb

ra.R

ítus

3: K

és, k

arik

a és

„lé

lekl

yuk”

a te

met

őben

Fig

ure

71.R

ite

3: K

nife

, rin

g an

d ve

ssel

s w

ith

soul

hol

e in

the

cem

eter

yJe

lmag

yará

zat/

Leg

end:

1. 1

999.

évi

fel

tárá

s/T

he e

xcav

atio

n in

199

9; 2

. 200

8. é

vi f

eltá

rás/

The

exc

avat

ion

in 2

008;

3. K

és/K

nife

; 4. K

arik

a/R

ing

5. L

élek

lyuk

/Sou

l hol

e

133


72. áb

ra.A

tem

ető

időr

endj

eF

igu

re 7

2.C

hron

olog

y of

the

cem

eter

yJe

lmag

yará

zat/

Leg

end:

1. 1

999.

évi

fel

tárá

s/T

he e

xcav

atio

n in

199

9; 2

. 200

8. é

vi f

eltá

rás/

The

exc

avat

ion

in 2

008;

3. I

. fáz

is/P

hase

I; 4

. II.

fáz

is/P

hase

II;

5. I

II. f

ázis

/Pha

se I

II

134

VIA 2

73. áb

ra.A

tem

ető

időr

endi

fáz

isai

és

síre

gyüt

tese

iF

igu

re 7

3.C

hron

olog

ical

pha

ses

and

grav

e gr

oups

of

the

cem

eter

y

Sír

szám

/G

rave

No.

Éle

tkor

/A

geH

amva

k e

dén

ye/

Ves

sel w

ith

calc

ined

bon

esE

gyéb

ed

énye

k/O

ther

ves

sels

Fém

tárg

yak

(B

ron

z*/V

as**

)/M

etal

ob

ject

s (B

ron

ze*/

Iron

**)

II.

I. III.

135

VIA 2

Itt csak azokat a darabokat osztályozom a lelő-helyről, ahol a forma egyértelműen meghatározható.

6.1.1 Kúpos nyakú edény (Kegelhalsgefäß) / urna

Kijelenthető, hogy a zanati temetőben ennekaz edénytípusnak (a magasabb és a tömzsibbváltozatoknak is) általános jellegzetessége, hogya váll hangsúlyozott és a has a váll alatt a legszé-lesebb. Carola Metzner-Nebelsick (2002, 97,Abb. 24.2) edénytípusai közül ez a 2, nagyon in-homogén változatokkal azonos. Ezek némelyikea Mezőcsát csoportból dél-pannoniai (Metzner-Nebelsick 2002, 101 – 102) közvetítéssel kerültaz Alpokaljára. A mi szempontunkból a közeliCsönge temetőjét kell megemlítenem (Kemen -czei 1996, Abb. 13.1, 14.1, 8, 17.6, 18.1), to-vábbá a jól elemzett Kalsdorf-i temető IV, V.típusa és Wien – Großenzersdor 11. sírjának (Het-zer és Willvonseder 1952, Abb. 13.6) edénye álltípusunkhoz a legközelebb. Márpedig ezeket apublikáló a Ha B2 – Ha C1a időszakra keltezte éshelyesen vette észre a Mezőcsát csoport terüle-tén feltűnő példányokat (Tiefengraber 2005, 90– 92, Abb. 39). Megfigyelését tovább gondolvaúgy vélem, hogy ez a „profilláltság, szögletesség”keleti hatás eredménye.

6.1.1a Egyszerű forma, díszítés nélkül

Karcsúbb, de tömzsibb változatai is megtalál-hatók a temetőben az 5. (11. ábra 3), a 6. (13.ábra 1, 74. ábra 2), a 10. (15. ábra 6), a 11. (16.ábra 3), a 23. (26. ábra 3, 74. ábra 3) és a 25. (28.ábra 3), valamint a 48/56. (62. ábra 5, 76. ábra 4)sírokban. A legközelebbi és nagyszámú hasonlópéldányokat a csöngei temetőből (1, 2, 5, 16. sír)közölték (Kemenczei 1996, Abb. 13.1, 5, Abb.14.8, Abb. 15.7). A Stillfried-i temető ilyen edényeiáltalában és többségükben tömzsibbek és díszí-

A temető keltezéseIlon Gábor

The dating of the cemeteryGábor Ilon

66.1 Kerámiaedények 6.1 Ceramics

Only those vessels will be classified from thesite where the form can be determined univocally.

6.1.1 Vessel with a conical neck (Kegelhalsgefäß)/urn

It can be stated that the general characteristic ofthis vessel type (both the taller and the more stockyversions too) found in the cemetery of Zanat is theheavily emphasized shoulder, and the body is thewidest right below the shoulder. Of the vessel typespublished by Carola Metzner-Nebelsick (2002, 97,Abb. 24.2) these two are similar to very inhomoge-neous versions. Some of these came to the fore-land of the Eastern Alps from the Mezőcsát groupthrough south Pannonia (Metzner-Nebelsick 2002,101 – 102). From our point of view the nearby ceme-tery of Csönge must be mentioned (Kemenczei1996, Abb. 13.1, 14.1, 8, 17.6, 18.1). Vessel typesIV and V of the well-analysed cemetery of Kalsdorfand Grave 11 of Wien – Großenzersdor (Hetzer andWillvonseder 1952, Abb. 13.6) are the closest to ourpottery type. The publication dates these to the pe-riod of Ha B2 – Ha C1a, and correctly notices thesimilar ones in the area of the Mezőcsát group(Tiefengraber 2005, 90 – 92, Abb. 39). Taking allthese into consideration I think this “profile, square-ness” is the result of eastern influence.

6.1.1a Simple forms with no ornaments

Both stockier and slimmer versions of the type canbe found in the cemetery in the following graves: 5(Fig. 11.3), 6 (Figs. 13.1, 74.2), 10 (Fig. 15.6), 11 (Fig.16.3), 23 (Figs. 26.3, 74.3) and 25 (Fig. 28.3) and alsoin Grave 48/56 (Figs. 62.5, 76.4). Similar finds closestto these and great in number were reported from thecemetery of Csönge (Graves 1, 2, 5, 16) (Kemenczei1996, Abb. 13.1, 5, Abb. 14.8, Abb. 15.7). Such ves-sels of the cemetery of Stillfried are generally stockierand more ornamented. We shall mention here the

136

VIA 2

tettek. Innen a 6, 14, 29, 45. sírból származókatkell megemlíteni, amelyeket a Ha B3 időszakrakelteztek (Kaus 1984, 39, Taf. 8. 6a, Taf. 10. 6y,Taf. 15. 14a, Taf. 28. 29a, Taf. 45. 45a). A Wald-viertel területén a B/1-2-típus darabjai – alig hang-súlyozott vállal – sorolhatók ide (Lochner 1991,72 – 73, 74, 77, 80, 262, 271, 299, Taf. 51.6),amelyeket Haindorf/1.4. lelőhelyen a korai urna-mezős, Hadersdorf temetője esetében Stillfried-tí-pusúakként nevezett meg. A váli temető ilyenformájú edényeit is a Ha B periódusra keltezték(Petres 1960, 23, Abb. 1). Azaz az edénytípus azurnamezős időszak második felében népszerűbb.

6.1.1b Sima, de vállon bütykök

6.1.1b.1 A bütyök ritmikusan, egyszerűen elhelyezve:4. (10. ábra 1, 74. ábra 1) és a 20/30. (49.

ábra 5, 75. ábra 4) sírból. Hasonlót a neszmélyitemető fiatalabb periódusára keltezett 153. sír-jából (Patek 1961, 80, Taf. XIX.4) és a csöngeitemető 15. sírjából ismerünk (Kemenczei 1996,107, Abb. 18.1). Dalj temetőjében megtalálhatóez a forma (Metzner-Nebelsick 2002, Taf.57/1 – 2, 61/11, 81/5) és Wien – Großenzersdor4. sírjának urnájára (Hetzer és Willvonseder1952, 61, Abb. 9.3) is okvetlenül fel kell hívnoma figyelmet. Ez a megoldás a „preszkíta – thrák-kimmer” leletanyagból is ismert, így Maňa 22.sírjában is (Romsauer 1999, Abb. 3.4). Bütyöknélküli, de formailag igen jó párhuzama Sopron– Burgstall 177. tumulusának temetkezésébőlszármazik (Patek 1991b, Abb. 5.3).6.1.1b.2 A bütyök besimítással keretezve:a 22/32. sírból (50. ábra 8, 75. ábra 6). Halls-tatt-koriak és inkább árkoltak a 16/25. sírban(167. ábra 3) másodlagos helyzetben és a46/26. gödörből (167. ábra 2, 4 – 5, 10) kibon-tott példányok. Nem találhatók ilyen díszítésűedények sem Csönge (Kemenczei 1996), semKalsdor (Tiefengraber 2005), sem a Waldviertel(Lochner 1991), de Stillfried (Strohschneider1976, Kaus 1984) jól feldolgozott temetőibensem. Van viszont egy példány Wien – Großen-zersdor 11. sírjában (Hetzer és Willvonseder

ones found in graves 6, 14, 29 and 45, dated to theHa B3 period (Kaus 1984, Taf. 8. 6a, Taf. 10. 6y, Taf.15. 14a, Taf. 28. 29a, Taf. 45. 45a). In the area ofWaldviertel B/1 – 2 type vessels can be categorisedby their hardly emphasized shoulders (Lochner 1991,72 – 73, 74, 77, 80, 262, 271, 299, Taf. 51.6). These,in the case of Haindorf/1.4 site, are named as earlyUrnfield finds, in the case of the cemetery ofHadersdorf they are called Stillfried types. Vesselswith similar shape of the cemetery of Vál are dated tothe Ha B period (Petres 1960, 23, Abb. 1). This im-plies that this vessel type is more popular in the sec-ond half of the Urnfield period.

6.1.1b Undecorated with knobs on the shoulder

6.1.1b.1 Knobs, placed in a simple rhythmic pat-

tern appear in Graves 4 (Figs. 10.1, 74.1) and 20/30(Figs. 49.5, 75.4). Similar ones were found in Grave153 of the cemetery of Neszmély, dated to theyounger period of the burial ground (Patek 1961,80, Taf. XIX.4), and in Grave 15 of the cemetery ofCsönge (Kemenczei 1996, 107, Abb. 18.1). Thispractice can be found in the cemetery of Dalj(Metzner-Nebelsick 2002, Taf. 57/1 – 2, 61/11,81/5) and I must point out the urn of Grave 4 ofWien – Großenzersdor (Hetzer and Willvonseder1952, 61, Ab. 9.3). This approach is familiar from thefinds of the “Pre-Scythians – Thracians – Cimmeri-ans” so it can be found in the grave of Maňa 22(Romsauer 1999, Abb. 3.4). A very close resem-blance, but without knobs, comes from Tumulus177 of Sopron – Burgstall (Patek 1991b, Abb. 5.3).6.1.1b.2 A knob framed by smoothing from Grave22/32 (Figs. 50.8, 75.6). Knobs from the Hallstatt pe-riod, which are channelled rather than smoothedwere found in Grave 16/25 (Fig. 167.3) in a secondaryposition, and from Pit 46/26 (Figs. 167.2,4 – 5,10).Vessels with such decoration cannot be found in thecemetery of Csönge (Kemenczei 1996), Kalsdorf(Tiefengraber 2005) and Waldwiertel (Lochner 1991).Not even in the well-processed cemeteries of Stillfried(Strohschneider 1976, Kaus 1984); but there is onesuch vessel in Grave 11 of Wien – Großenzersdor(Hetzer and Willvonseder 1952, Abb. 13.2). This

137


1952, Abb. 13.2). Csak egyetlen más edénytí-puson (kantharos), de ott sem túl gyakran lát-ható ez a megoldás: Batina (Metzner-Nebelsick2002, Taf. 22/4, 23/11), Lengyel (Patek 1968,LXXVI. 9) és Pécs – Makárhegy (Patek 1968,XCVIII.7) lelőhelyei említhetők. Utóbbiakat Kő-szegi Frigyes (1988, 54, 79, 13. tábla B, D) az őbeosztása szerinti V. urnamezős fázisra datálta.Fontos megjegyezni azonban, hogy a bütyökilyen keretezése későbbi, Ha C jellegű és arövid, kúpos nyakkal rendelkező nagy edénye-ken tűnik fel (pl. Kaptol II/1. halom: Metzner-Nebelsick 2002, Abb. 40.3).

6.1.1c Váll alatt kannelúrázott

6.1.1c.1 Váll alatt kannelúrázott, nyúlánk változat

Ilyen a 19/29. sírból (47. ábra 6, 75. ábra 3). Jópárhuzamát ismerjük: Wien – Leopoldsberg 22.(Kerchler 1962, Taf. III.7) és Wien – Großenzers-dor 7. sírjából (Hetzer és Willvonseder 1952,Abb. 11.1). Az edényforma Stillfried 6. sírjából(és további párhuzamai ugyanitt) került még elő,amelyet a Ha B3 periódusra kelteztek (Kaus1984, 39. Taf. 8. 6a). Tömzsibb, de váll alattkannelúrázott ugyanott a 9. sír edénye (Kaus1984, Taf. 12. 9a). Részleteiben – a vállon víz-szintes árkolás és a válla alatt függőleges kan-nelúrázás – is szinte azonos kivitelezésű a 38.sír edénye (Kaus, 1984, 39. Taf. 38. 38f). Ezt adíszítésmódot az edényeken a Ha B2 és Ha B3időszakban is megtaláljuk (Kaus 1984, 39).Remek formai párhuzamát közölték a franzhau-seni 722. sírból (Neugebauer 1996, 382, Abb.6.1), azzal a különbséggel, hogy az a váll alattnem kannelúrázott. A sírt a Jenišovicei-típusúbronz edényke révén a Ha B1 (Klentnice II. fázis)keltezték.6.1.1c.2 Váll alatt kannelúrázott, tömzsi változat

6.1.1c.2a Folyamatos kannelúrával: a 8/17. sír-ból (39. ábra 1, 75. ábra 2). Legjobb párhu-zama a csöngei temető 6. sírjából (Kemenczei1996, 107, Abb. 16.5) ismeretes. Hasonlóróltudunk a Sopron – burgstalli 83/1971. sz. sírból,a temető II. időrendi fázisából (Patek 1993,

practice can be found on one vessel type (cantharus)only, but it is not frequent on this vessel type either:Batina (Metzner-Nebelsick 2002, Taf. 22/4, 23/11),Lengyel (Patek 1968, LXXVI. 9) and Pécs – Makár -hegy (Patek 1968, XCVIII.7) sites should be men-tioned. The last ones were dated by Frigyes Kőszegi(1988, 54, 79, 13, Táblák B, D), according to his ownclassification, as representing Urnfield phase V. It isimportant to note that such framing around the knobis characteristic of the later Ha C period, and itappears in the case of large vessels with a short, con-ical neck (for example Kaptol II/Mound 1: Metzner-Nebelsick 2002, Abb. 40.3).

6.1.1c Channelling below the shoulder

6.1.1c.1 Channelling below the shoulder, tall variation

Found in Grave 19/29 (Figs. 47.6, 75.3). Well-knownanalogies are: Wien – Leopoldsberg 22 (Kerchler1962, Taf. III.7) and from Grave 7 of Wien – Groß -enzersdor (Hetzer and Willvonseder 1952, Abb. 11.1).This shape was found in Grave 6 of Stillfried (with twofurther analogies at the same location) and is dated tothe Ha B3 period (Kaus 1984, 39. Taf. 8. 6a). The ves-sel from Grave 9 is stockier but has channelling belowthe shoulder at the exact same location as in the caseof Stillfried (Kaus 1984, Taf. 12. 9a). In its details thevessel from Grave 38 looks almost similar. That is, itshows horizontal channels on the shoulder and verti-cal channelling below it (Kaus, 1984, 39. Taf. 38, 38f).Such decoration style is present on vessels from boththe Ha B2 and Ha B3 periods (Kaus 1984, 39). A veryclose resemblance was documented from Grave 722of Franzhausen (Neugebauer 1996, 382, Abb. 6.1),the only difference being the lack of channelling belowthe shoulder. The grave was dated to Ha B1 (Klent-nice II. phase) due to the Jenišovice type small bronzevessel.6.1.1c.2 Channelling below the shoulder, stocky version

6.1.1c.2a This type shows continuous channelling

and was found in Grave 8/17 (Figs. 39.1, 75.2). Itsbest analogy is known from Grave 6 of the ceme-tery of Csönge (Kemenczei 1996, 107, Abb. 16.5).Similar ones are known from Grave 83/1971 ofSop ron – Burgstall, from the 2nd chronological

138

VIA 2

Abb. 36), valamint a kúposnyakú edények (Ke-gelhalsgefäß) III. típusát kell megemlítenemKalsdorf temetőjéből (Tiefengraber 2005, 90,Abb. 33).6.1.1c.2b Csoportos kannelúrával: a 31/40. sírból(56. ábra 5, 76. ábra 2). Ez a díszítésmód nem túlgyakori. A közeli Velemről Miske Kálmán (1908,Taf. LXI/10) közölt egy ilyen díszítésű bögrét. Akelet-magyarországi Mezőcsát csoport temetői-nek nagy edényein (Mezőcsát – Hörcsögös 19,53, 90, 94: Metzner-Nebelsick 1998, Abb. 9)megtalálható, ugyanakkor a Mühlbachl bei MatreiBz D2 – Ha B1 temetőjének 31. sírjából (Zemmer-Plank 1995, 297, Abb. 15) ismeretes, ahogy St.Andrä több (pl. 5, 8, 11.) sírjából is (Eibner 1974,Taf. 4. 5a, Taf. 8a, Taf. 11a).

6.1.1d Váll alatt kannelúrázott és a vállonbütyök

A 36/45. sírból (58. ábra 4, 76. ábra 3). Az ilyenedények hiányoznak Kalsdorf (Tiefengraber 2005,Abb. 33), Stillfried (Strohschneider 1976, Kaus1984), de a Waldviertel (Lochner 1991, 271 – 272)jól feldolgozott temetőiből is. Ugyanakkor meg-van a tököli temető Ha B periódusra keltezett sír-jaiban (Patek 1958, 416, 418, 12. kép 3, 17. kép8). Gyakori Dalj – Weinberg temetőjében (Metz-ner-Nebelsick 2002, 103, Taf. 57/1, 60/8, 61/4,78/6, 79/5, 80/4, 85/2, 96/3), ahol késői urname-zős csészével, de kora Hallstatt-i környzetben iselőkerült.

6.1.1e Váll alatt kannelúrázott és a vállonfüllel / fülekkel

6.1.1e.1 A vállon egy füllel: 18. sír (21. ábra 3, 76.ábra 6) és a 27. sír ugyanott három füllel (29. ábra6 , 74. ábra 4) rendelkező és a váll alatt függőle-gesen kannelúrázott edényének kissé nyúlán-kabb és szűkebb szájú, de ferdén kannelúrázottváltozata (Müller-Karpe 1959, 141A/16; Mozso-lics 2000, Taf. 19. 11) rejtette a Celldömölk – Ság-hegyi III. kincs (Ha B2) bronzait. A vállra helyezettkét (!) füles megoldást a csöngei 4. sír – igaz dí-szítetlen – urnáján (Kemenczei 1996, 107, Abb.

phase of the cemetery (Patek 1993, Abb. 36), andwe shall mention vessel type III with a conical neck(Kegelhalsgefäß) from the cemetery of Kalsdorf(Tiefengraber 2005, 90, Abb. 33).6.1.1c.2b This type shows groups of channelling

and was found in Grave 31/40 (Figs. 56.5, 76.2).This method of decoration is not very frequent. A mugwith a similar motif was reported from Velem byKálmán Miske (1908, Taf. LXI/10). It can also be foundon the large vessels in the cemetery of the Mezőcsátgroup in eastern Hungary (Mezőcsát – Hörcsögös 19,53, 90, 94: Metzner-Nebelsick 1998, Abb. 9), andalso from Grave 31 in Mühlbachl bei Matrei Bz D2 –Ha B1 cemetery (Zemmer-Plank 1995, 297, Abb. 15),and from a number of graves (for example 5, 8, 11) atSt. Andrä (Eibner 1974, Taf. 4. 5a, Taf. 8a, Taf. 11a).

6.1.1d Channelling under the shoulder and knobon the shoulder

Found in Grave 36/45 (Figs. 58.4, 76.3). Such vesselsare not present in either the cemeteries of Kalsdorf(Tiefengraber 2005, Abb. 33), Stillfried (Strohschneider1976, Kaus 1984) or Waldviertel (Lochner 1991, 271 –272), even though these are well-documented. At thesame time it can be found in the graves dated to the HaB period of the Tököl cemetery (Patek 1958, 416, Képek12.3, 17.8). It is very frequent in the cemetery of Dalj-Weinberg (Metzner-Nebelsick 2002, 103, Taf. 57/1,60/8, 61/4, 78/6, 79/5, 80/4, 85/2, 96/3), where it wasfound together with a Late Urnfield cup but it has alsoappeared in the Early Hallstatt period.

6.1.1e Channelling under the shoulder and handle(s) onthe shoulder

6.1.1e.1 The vessel in Grave 18 (Figs. 21.3, 76.6) hasone handle on its shoulder. The one in Grave 27 hasthree handles (Figs. 29.6, 74.4) and vertical chan-nelling below its shoulder. A vessel similar to the latterone but slightly taller with a smaller mouth and obliquechannelling (Müller-Karpe 1959, 141A/16; Mozsolics2000, Taf. 19. 11) hid the 3rd bronze depot (Ha B2)at Celldömölk – Ság-hegy. In Grave 4 at Csönge therewas an urn, undecorated, which also has two handles(!) on the shoulder (Kemenczei 1996, 107, Abb. 14.1).

139


14.1) is viszont látjuk. A két füles, de a vállon ár-kolt darabokat Michaela Lochner (1991, 272) arendszere szerinti Typ D/Var.a1-2-be sorolta.Megszólalásig hasonló, de szisztematikusan csakegy füllel ellátott Dalj urnáinak egy része, de Erdut(Erdőd) és Vukovar (Vukovár) urnái között szinténelőfordulnak ilyen példányok (Metzner-Nebelsick2002, Taf. 91/3, 106/12, 111/12). Ez C. Metzner-Nebelsick (2002, 98 – 99, 120 – 122, Abb. 24. 3)3. edénytípusa (Kegelhalshenkelgefäß), amelyeta felosztása szerinti V. kincshorizontra, a 9. szá-zadra (Ha B3) datál és a dél-pannoniai régióvezértípusának, továbbá az észak-itáliai kapcso-lat bizonyságának tart. Elterjedési területét (Metz-ner-Nebelsick 2002, Abb. 45) színezi a 27. síredénye. A Wien – Großenzersdorf-i Ha B2 idő-szakra keltezett (akkori terminológiával Stillfriedcsoport/típus) temető egyik, sajnos szórvány pél-dánya (a vállán két füllel) idézhető még (Hetzer ésWillvonseder 1952, 59, 71 – 72, Abb. 7.1). Ugyan-akkor az ilyen darabok megtalálhatók a Ha C1periódusra (8. század eleje: Metzner-Nebelsick2002, 122), de korábbra is (!) datált (Kemenczei2005, 1. táblázat) Pécs – Jakab-hegy 10, 15. tu-mulusának mellékletei között (Maráz 1979, 90 –91, 14. kép 3, 15. kép 1), amelyek díszítése azurnamezős időszakot, ugyanakkor formája aHallstatt kultúrával történő ötvöződést tükrözi.

Helyi – dunántúli – előzményének (Ha A) te-kinthetők esetleg a neszmélyi temetőből ismertdarabok (Patek, 1961, 66, Abb. 19/3). Ugyanak-kor térben legközelebbi, legkorábbi urnamezőskori formai előzményének tartom a velemi Szt. Vid1978/a gödréből közölt példányt (Bándi és Fe-kete 1977 – 78, 106, 10. kép 4).

A fül vállra helyezésére jó példákat (Sirok –Akasztómály 3, 4. sír: Patek 1991a, 21. tábla 5,7) találunk a kelet-magyarországi Mezőcsát cso-port leletanyagban is. Az idézett temetkezéseketa Füzesabony – Mezőcsát I. fázisra, a 9. századrakeltezték (Metzner-Nebelsick 1998, 381). Az ilyentípusú fül elhelyezésre a Basarab kultúra Şoldă-neşti 3. sírja egyik hasonló edényét (Kašuba2007, Abb. 3/B) is megemlíthetem.

Michaela Lochner (1991, 272) classified the artefactswith two handles and channels on the shoulder astype D/Var.a1 – 2. Some of the urns of Dalj are verysimilar to these but consistently have only one handle.Such vessels are found among the urns of Erdut(Erdőd) and Vukovar (Vukovár) as well (Metzner-Nebelsick 2002, Taf. 91/3, 106/12, 111/12). This isvessel type No. 3 of Carola Metzner-Nebelsick (2002,98 – 99, 120 – 122, Abb. 24. 3). According to her clas-sification it is dated to the 5th treasure horizon, 9thcentury BC (Ha B3), and is considered to be the lead-ing type of the south Pannonian region, and it pro-vides proof for a connection with northern Italy. Thevessel from Grave 27 denotes how widespread thistype was (Metzner-Nebelsick 2002, Abb. 45). Weshall also mention one vessel (with two handles on theshoulder), which is a stray find, of Wien – Großenzers-dorf, dated to Ha B2 (Stillfried group/type accordingto a former terminology) (Hetzer and Willvonseder1952, 59, 71 – 72, Abb. 7.1). Similar pieces can befound in the Ha C1 period (beginning of the 8th cen-tury BC: Metzner-Nebelsick 2002, 122), and someare dated even earlier (!) (Kemenczei 2005, Tab. 1)among the grave goods of Tumuli 10 and 15 of Pécs– Jakab-hegy (Maráz 1979, 90 – 91, Képek 14.3,15.1).The ornamenting of the pieces from the tumulirepresent the Urnfield period but their shapes reflectstrong effects of the Hallstatt culture.

We might consider the vessels from the ceme-tery of Neszmély as local antecedents (Ha A) fromthe Transdanubian region (Patek, 1961, 66, Abb.19/3). At the same time its closest spatial anal-ogy, and also its earliest Urnfield antecedent isthe vessel from Velem Szt. Vid from Pit 1978/a(Bándi and Fekete 1977 – 78, 106, Kép 10.4).

There are excellent examples of fitting handles on theshoulder among the finds of the Mezőcsát group ineastern Hungary (Sirok – Akasztómály, Graves 3 and 4:Patek 1991a, Táblák 21.5, 21.7). The above-men-tioned burials are dated to the 9th century BC, to phaseI of Füzesabony – Mezőcsát (Metzner-Nebelsick 1998,381). A similarly positioned handle might be mentionedas an example found in Grave 3 at Şoldăneşti repre-senting the Basarab culture (Kašuba 2007, Abb. 3/B).

140

VIA 2

18. sírunk példányának (21. ábra 3) egyszerűbbés talán kissé korábbi, ámbár a Ha B periódusradatált és a Stillfried-i időszakra történő utalássalközölt változatait pl. a váli temető anyagában vél-jük felfedezni (Petres 1960, 20 – 21, 28, 42, Taf.XV. 1, Taf. XX. 5). Számos – de kisebb részletek-ben eltérő – hasonló darabot Batina (Metzner-Nebelsick 2002, Taf. 1/7-8, 6/3-5, 12/1, 16/3, 6,34/2, 48/8), Dalj (Metzner-Nebelsick 2002, Taf.61/5, 84/4) és Vukovar (Metzner-Nebelsick 2002,Taf. 111/1, 3) temetőiből tettek közzé. CarolaMetzner-Nebelsick (2002, 172 – 174, 179, Abb.90) a szinte tökéletesen megegyező Pécs –Jakab-hegy 26. halomsírjából származó példánytaz általa kidolgozott IIIb kerámia-horizontra, azazaz idősebb Hallstatt-korra (Ha C1) keltezte.

6.1.1e.2 A fül ívelt, félkör alakú besimítás-köteggel

keretezve

6.1.1e.2a Szalagfül: 22. sír (24. ábra 1). Batina te-metőjének több kantharos edényén (Metzner-Ne-belsick 2002, Taf. 22/4, 23/11) a fül és a bütyökalatt is ilyen besimított dísz van. A Thunau/4 lelő-helyről közöltek egy bütyökfüles edénytöredéket,amelyet a késő urnamezős – Hallstatt kultúra át-meneti időszakára kelteztek (Lochner 1991, 158– 161, Taf. 106. 6). A másik alapvető eltérés, hogya mi edényünk a váll alatt még függőlegesen kan-nelúrázott is, az pedig nem.6.1.1e.2b Bütyökfül: a 16/25. (167. ábra 3 –Hallstatt-kori, itt másodlagos helyzetben van) ésa 22/32. sírból származóval (50. ábra 8, 75.ábra 6) szinte megegyezőt és ugyanolyan típusúedényen Vukovarról (Metzner-Nebelsick 2002,Taf. 112/2), Wien – Großenzersdor-i 11. sírból(Hetzer és Willfonseder 1952, Abb. 13.2) ésThunau/4 lelőhelyről közöltek (Lochner 1991,158 – 161, Taf. 106.6). Ugyanakkor a 46/26.gödör betöltéséből származó töredéken (167.ábra 4) az idézett Thunau-i párhuzammal meg-egyező, azaz a vállon vízszintes kannelúra alattibütyköt keretező félköríves árkolást látunk, deegy a vízszintes kannelúrát mellőző, ugyanilyendarab (167. ábra 10) is előkerült.

We assume that the vessel found in Grave 18(Fig. 21.3) has simpler and a bit earlier versionsamong the finds of the cemetery of Vál, dated tothe Ha B period and referenced among the Stillfriedperiod finds (Petres 1960, 20 – 21, 28, 42, Taf. XV.1, Taf. XX. 5). Many similar vessels, distinct in smalldetails only, were published from the cemeteries ofBatina (Metzner-Nebelsick 2002, Taf. 1/7 – 8, 6/3 –5, 12/1, 16/3, 6, 34/2, 48/8), Dalj (Metzner-Nebel-sick 2002, Taf. 61/5, 84/4) and Vukovar (Metzner-Nebelsick 2002, Taf. 111/1, 3). A vessel, almostcompletely similar to these ones, originating fromTumulus 26 of Pécs – Jakab-hegy was dated byCarola Metzner-Nebelsick (2002, 172 – 174, 179,Abb. 90) to the IIIb pottery horizon, that is to theLate Hallstatt period (Ha C1).

6.1.1e.2 Handle framed by arched semicircular

smoothing

6.1.1e.2a Strap handle: Grave 22 (Fig. 24.1). Thismotif, the smoothing below the handle and the knob,can be found on many of the canthari of the cemeteryof Batina (Metzner-Nebelsick 2002, Taf. 22/4, 23/11).A vessel fragment with a knob handle was recordedat Thunau/4, dated to the transitional period betweenthe Late Urnfield and Hallstatt cultures (Lochner 1991,158 – 161, Taf. 106. 6). Another basic difference is thatour vessel has vertical channelling below the shoulderbut the other vessels have not.6.1.1e.2b Knob handles on the same type of ves-

sels, which were found in Grave 16/25 (Fig. 167.3– Hallstatt period, here in secondary position) andGrave 22/32 (Figs. 50.8, 75.6) were reportedfrom Vukovar (Metzner-Nebelsick 2002, Taf.112/2), from Grave 11 of Wien – Großenzersdor(Hetzer and Willvonseder 1952, Abb. 13.2) andfrom site Thunau/4 (Lochner 1991, 158 – 161,Taf. 106.6). There is a semicircular channel fram-ing the knob below the horizontal channelling onthe shoulder, which is similar to the one men-tioned from Thunau, on the fragment from the fillof Pit 46/26 (Fig. 167.4). We also found a similarone but without the horizontal channelling (Fig.167.10).

141


6.1.1f A vállból induló fül a perem alatt csatlako-zik, a váll alatt kannelúrázott

A függőlegesen kannelúrázott, a 14. sírunkból(17. ábra 2) származóhoz Pécs – Jakab-hegy 10.tumulusából (Maráz 1979, 90 – 91, 14. kép 3), a fer-dén kannelúrázott, a 29. sírból (31. ábra 3, 74. ábra5) előkerülthöz Pécs – Jakab-hegy 15. tumulusából(Maráz 1979, 90 – 91, 15. kép 4) idézhető jó pár-huzam, amelyeket a Ha C1 periódusra datáltak.

6.1.1g A vállon besimítások (árkolás), alatta sza-kaszosan benyomott lencse-díszítés

A 29. sír edényével (31. ábra 6, 74. ábra 6) tel-jesen azonos díszítésű szórvány került elő Hain-dorfban (C-típus: Lochner 1991, 271, Taf. 55. 1).A lencse-dísz ilyen edénytípusokon, de másmódon elhelyezve Stillfried régebben feltárt sírja-iból (Strohschneider 1976, 45 – 46, Taf. 16/1, 5,17/4, 6) ismert. Más edénytípuson és kombiná-cióban az Oberravelsbach-i edénydepóból (HaA/B: Lochner 1986, 297, 306, Taf. 1. 5; 1991,124, Taf. 80. 1), illetve Wien – Leopoldsberg szór-ványai között egy fazekacskaként meghatározottedényen (Kerchler 1962, Taf. V. 5) is előfordul. AKlentnice 24. sírjából (Říhovský 1965, Taf. VII.24/h) származó hasonló példányt a publikálópontosan nem keltezte. Ugyanakkor megtalál-ható – más díszítéssel kombinálva – a Dalj te-metőjében (Metzner-Nebelsick 2002, Taf. 89/1)és a kelet-magyarországi Mezőcsát csoport te-metőiben (pl. Füzesabony – Kettős-halom 10. sír:Patek 1991a, 4. tábla 5; Metzner-Nebelsick1998, Abb. 18.1) is. Az idézett temetkezést a Fü-zesabony – Mezőcsát I. fázisra, a 9. századra kel-tezték (Metzner-Nebelsick 1998, 381).A finoman kivitelezett vízszintes besimítás az ur-namezős időszak Podol-Stillfried típusára jel-lemző (Metzner-Nebelsick 2002, 100).

6.1.1h A váll alatt ritmikusan ismétlődő félkör alakúbesimítás-köteggel, ami nem képez girland-díszt

25/35. sírból (52. ábra 6, 76. ábra 1). Hasonlódíszítési megoldású edény található a Budapest –békásmegyeri VIII. (Kalicz-Schreiber 1991, Abb.

6.1.1f Handle begins from the shoulder and is attachedunder the rim, there is channelling on the shoulder

There are good analogies, dated to the Ha C1period, for the vessel with vertical channelling fromGrave 14 (Fig. 17.2) from Tumulus 10 at Pécs –Jakab-hegy (Maráz 1979, 90 – 91, Kép 14.3); tothe vessel with oblique channelling from Grave 29(Figs. 31.3, 74.5) from Tumulus 15 at Pécs –Jakab-hegy (Maráz 1979, 90 – 91, Kép 15.4).

6.1.1g Smoothings on the shoulder (channels),below pressed lentil-shaped ornament in sections

A stray find was found in Haindorf (Type C: Lochner1991, 271, Taf. 55. 1) with exactly the same decora-tion as the one found in Grave 29 (Figs. 31.6, 74.6).Such lentil-shaped ornamentation, positioned differ-ently, is known from similar vessel types that werefound in the graves of Stillfried from a previous exca-vation (Strohschneider 1976, 45 – 46, Taf. 16/1, 5,17/4, 6). The motif is present on other vessel typesand other combinations in the vessel depot of Ober-ravelsbach (Ha A/B: Lochner 1986, 297, 306, Taf. 1.5; 1991, 124, Taf. 80. 1), and among the stray findsof Wien-Leopoldsberg on a small pot (Kerchler 1962,Taf. V. 5). A similar vessel was found in Grave 24 ofKlentnice (Říhovský 1965, Taf. VII. 24/h) but the pub-lication did not date it exactly. The motif can be found,combined with other ornaments, in the cemetery ofDalj (Metzner-Nebelsick 2002, Taf. 89/1) and in thenorthern Hungarian Mezőcsát group (for exampleFüzesabony – Kettős-halom Grave 10: Patek 1991a,Táblák 4, 5; Metzner-Nebelsick 1998, Abb. 18.1). Theabove-mentioned burials are dated to the 9th centuryBC, phase I of Füzesabony – Mezőcsát (Metzner-Nebelsick 1998, 381).Such refined horizontal smoothing is character-istic of the Podol-Stillfried type of the Urnfield pe-riod (Metzner-Nebesick 2002, 100).

6.1.1h Grouped semi-circular smoothing regularlypositioned below the shoulder but not forming a garland

Found in Grave 25/35 (Figs. 52.6, 76.1). Similarlyornamented vessels can be found in Grave VIII at Bu-dapest-Békásmegyer (Kalicz-Schreiber 1991, Abb.

142

VIA 2

11.1) és a burgenlandi Marz 117. sírjában. Utóbbita Hallstatt kultúra középső fázisára (Ha C2) keltez-ték (Nebelsick et al. 1997, 80, Abb. 31). Vukovaregyik edényét (Metzner-Nebelsick 2002, Taf.112/2) és Sopron – Burgstall Ha C1-re keltezett177. tumulusának edényét (Patek 1991b, Abb.7.4) mindenképpen meg kell említenem. Ugyanbütyökkel kombinált és bordadíszes megoldásúFranzhausen 1094. csontvázas, csont nyílhegyes,a Hallstatt kultúrához sorolt – keleti eredetű beszi-várgó? – sírjának edénye (Nebelsick et al. 1997,175, 180, Abb. 73/4), amelyik összhatása miattazonban talán mégis figyelembe veendő, de bizo-nyosan fiatalabb a mi példányunknál.

6.1.1i A nyakon és a has középvonalán bütykök

A 33. sír edénye (36. ábra 3, 75. ábra 1). Ebbena formában nem gyakori edénytípus. A bütykökszámát és elhelyezését tekintve eltérő, de egyéb-ként jó párhuzamát közölte Kőszegi Frigyes(1988, 55 – 56, 52. tábla 2) Budapest XXI. – Cse-pel-Szabadkikötő feltételezett sírjából, amelyet azurnamezős fejlődés V. (preszkíta) fázisába sorolt.S ugyanilyen megfontolásból – bütykök kialakí-tása és elhelyezésének módja – utalnom kell aTamási – Várhegy-Frühwirth szőlők egyik sírjánakedényére (Kőszegi 1988, 189; Patek 1968, 153– 154, Taf. LXXXVIII.9). Erre az urnamezős idő-szakra jellemző a hevenyészett edényforma, gya-kori a deformáltság (Kőszegi 1988, 56).Mindezeknek a kritériumoknak edényünk megfe-lel. Az edény formailag is jó hasonmásait – azazkettős-kúpos alapforma, rövid nyak és kihajlóperem – ismerjük a velemi Szt. Vid régi anyagá-ból (Miske 1908, Taf. LXVI.6) és Daljból, de ott abütykök elhelyezése más (Metzner-Nebelsick2002, Taf. 55/6, 66/9, 67/4, 69/1). Daljból is csakegy olyan példányt közöltek, amely a teljesenegyszerű, bütyök nélküli alapforma (Metzner-Ne-belsick 2002, Taf. 84/3). Ezt az edényforma Ca-rola Metzner-Nebelsick (2002, 114 – 118, Abb.24.4, Abb. 42) 4. edénytípusa (DoppelkonischesGroßgefäß), amelyet a korai Hallstatt kultúrától aszkíták leletanyagáig megtalálunk. Ennek talán

11.1) and Grave 117 of Burgenland Marz. The latterwas dated to the middle phase (Ha C2) of the Hall-statt culture (Nebelsick et al. 1997, 80, Abb. 31). Twofurther occurrences must also be mentioned: a vesselfrom Vukovar (Metzner-Nebelsick 2002, Taf. 112/2)and Tumulus 117 of Sopron – Burgstall, dated to HaC1 (Patek 1991b, Abb. 7.4). A vessel with a knob andan applied rib decoration, found in the inhumationGrave 1094 of Franzhausen with a bone arrowhead,is part of the Hallstatt culture, but it might be the resultof an eastern infiltration (Nebelsick et al. 1997, 175,180, Abb. 73/4). This vessel could be taken into con-sideration due to its overall impression but it is defi-nitely younger than our vessel.

6.1.1i Knobs on the neck and on the middle of the belly

Found on a vessel from Grave 33 (Figs. 36.3, 75.1).In this form this is a rare vessel type. A good analogywas published by Frigyes Kőszegi (1988, 55 – 56,Tábla 52.2) originating from the supposed grave ofBudapest XXI-Csepel – Szabadkikötő. The knobs onthe vessel are different in number and position, andthe vessel is characterised as phase V (Pre-Scythian)of the Urnfield development. For the same reason, inconsidering the position and formation of the knobs,the vessels from a grave of Tamási – Várhegy-Früh-wirth szőlők (Patek 1968, 153 – 154, Taf. LXXXVIII.9;Kőszegi 1988, 189) must also be mentioned. Thisperiod of the Urnfield development is characterizedby rough shapes, deformed vessels are common(Kőszegi 1988, 56). Our vessel lives up to all thesecriteria. Good resemblances of the vessel, meaningthe biconical basic shape, short neck and evertedrim, are known from the old finds of Velem Szt. Vid(Miske 1908, Taf. LXVI.6) and Dalj, but the position ofthe knobs is different (Metzner-Nebelsick 2002, Taf.55/6, 66/9, 67/4, 69/1). Only one vessel was re-ported from Dalj, which is a basic shape withoutknobs (Metzner-Nebelsick 2002, Taf. 84/3). Thisshape is Type 4 (Doppelkonisches Großgefäß) ofCarola Metzner-Nebelsick (2002, 114 – 118, Abb.24.4, Abb. 42), which was present from the EarlyHallstatt culture to the Scythian period. The vessel inquestion might be the local precedent of this one.

143


helyi előzménye a kérdéses edény. Megjegyezveazt is, hogy a mi példányunk a fenti alapformánakjócskán kisebb változata. Továbbá a nyugat-szlo-vákiai Vrádište temetőjének Ib fázisra keltezett 10.sírjára érdemes felhívnom a figyelmet, amelybenegy meglehetősen késői, a Ha D-re keltezett(Müller 2007b, 626, 629 – 630, 638, Abb. 1.27,Abb. 6, Abb. 9/1) példány van. A megoldás –azaz két sorban, de lejjebb elhelyezett bütykök,kannelúrázott edényen – Klentnice temetőjébena Ha B2 periódusban tűnnek fel (Říhovský 1965,Abb. 14). Ugyanakkor a kelet-magyarországi Me-zőcsát csoport leletanyagra is érdemes kitekin-teni. Így például Tiszakeszi és Ároktő edényeire(Metzner-Nebelsick 1998, Abb. 16.1, 9), de csaka bütykök két sorban történő elhelyzése miatt.Továbbá a nagy edényen két sorban elhelyezettbütykökre a Basarab kultúra Şoldăneşti 3. sírjábólemlíthető még egy, bár más formájú edény (Ka-šuba 2007, Abb. 3/B).

6.1.2 Gömbös testű edény/galléros peremű edény(Kragenrandgefäß)

A 39/48. sírból (60. ábra 5). A Ság-hegyiszórvány anyagból ismert egy tömzsibb válto-zat (Patek 1968, Taf. XII. 13). Sopron – Burgs-tall tumulusaiból népszerű edényformaként aHa B3 – Ha D időszakból (Patek 1993, 51 – 52,Abb. 36) jól ismert. A rövid nyak és a test ha-sonlósága miatt megemlíthető a Wien – Leo-poldsberg 28. sír (Kerchler 1962, Taf. IV. 1), demég inkább a Stillfried 2. sírja (Ha B2) edénye,amely azonban kannelúradíszes (Kaus 1984,30, Taf. 3.2a). Kicsit hosszabb nyakkal rendel-kező példányát Schiltern – Burgstallról közölték(Trnka 1983, 146, Abb. 9A) és a Ha B – C pe-riódusra keltezték. Kissé fiatalabb – az idő-sebb kora vaskor végére keltezett – változataitKučar településének „B” házában tárták fel(Dular et al. 1995, 39 – 45, 62 – 63, Taf. 24/2 –6, 25/1, 26/7). A formatípus még fiatalabb pél-dányait a Stična – Novo mesto 1 – 2 horizontból(Ha C2 – Ha D1) ismerjük (Dular 1982, 177,Abb. 3, Taf. 6/45).

It must be noted that our vessel is a much smallerversion of the above-mentioned basic shape. I alsohave to point out one vessel from Grave 10 of thecemetery of a western Slovakian Vrádište, Ib phaseof the cemetery, from a relatively late period, datedto Ha D (Müller 2007b, 626, 629 – 630, 638, Abb.1.27, Abb. 6, Abb. 9/1). This practice, the knobsarranged in two lines but in a lower position on a ves-sel with channelling, first appeared in the cemetery ofKlentnice in the Ha B2 period (Říhovský 1965, Abb.14). At the same time it is worth to take a quick viewof the finds of the northern Hungarian Mezőcsátgroup. For example, there are the vessels of Tisza-keszi and Ároktő (Metzner-Nebelsick 1998, Abb.16.1, 9) but they are important from this point of viewonly because of the knobs arranged in two lines. An-other vessel, although different in shape, can be men-tioned as an example of knobs arranged in two lineson a large vessel – from Grave 3 of Şoldăneşti in theBasarab culture (Kašuba 2007, Abb. 3/B).

6.1.2 Spherical-shaped/collared vessel(Kra-genrandgefäß)

Found in Grave 39/48 (Fig. 60.5). A stockierversion is known from the stray finds of Ság-hegy (Patek 1968, Taf. XII. 13). It is well-knownas a popular vessel shape from the tumuli ofSop ron – Burgstall, dated to Ha B3 – Ha D (Patek1993, 51 – 52, Abb. 36). Due to similarities, likethe short neck and the body shape, we shallmention the vessels from Grave 28 of Wien –Leopoldsberg (Kerchler 1962, Taf. IV. 1) andfrom Grave 2 of Stillfried (Ha B2). This latter haschannelling (Kaus 1984, 30, Taf. 3.2a). A vesselwith a longer neck was published fromSchiltern-Burgstall (Trnka 1983, 146, Abb. 9A),dated to the Ha B – C period. A bit younger ver-sions, dated to the end of the older Early IronAge, were found in House “B” of Kučar settle-ment (Dular et al. 1995, 39 – 45, 62 – 63, Taf.24/2 – 6, 25/1, 26/7). Still younger versions ofthe same shape are known from Stična – Novomesto 1 – 2 horizon, dated to Ha C2 – Ha D1(Dular 1982, 177, Abb. 3, Taf. 6/45).

144

VIA 2

6.1.3 Fazék

A fazék peremének ujjbenyomkodással történődíszítése (37/46. sír: 58. ábra 6) a késő urname-zős időszak jellegzetessége Horvátország terüle-tén (Pavišič 2001, 170, Taf. 2) és Ausztriában.Divatja a Hallstatt kultúrában is továbbél (Tiefeng-raber 2005, 114, Taf. 21/2).

6.1.3a S-profilú, nyúlánk:

A 24. sírból (27. ábra 3 és 78. ábra 1). Korábbiváltozata megtalálható: a velemi Szt. Vid 27. házapadlóján (Bándi és Fekete 1977 – 78, 116, 15.kép) és a neszmélyi temető 81. sírjában (Patek1961, Taf. XII. 5). Ismert a kelet-magyarországi„trako-kimmer” temetők anyagából (pl. Füzesa-bony – Kettős-halom 42. sír: Patek 1991a, 11.tábla 15; Metzner-Nebelsick 1998, 381, Abb.18.17), amelyet a Füzesabony – Mezőcsát III /szkíta időszakra, a 8. század utolsó negyedeutánra datáltak.

6.1.3b S-profilú, fogóbütykökkel:

8/17. sír (39. ábra 4). Jó párhuzama, de eltérés-sel – ugyanis peremén hullámosan benyomkodott– Wien – Leopoldsberg 32. sírjából (Kerchler 1962,Taf. II. 5) van. Pereme alatt lécdíszes a Klentnice I.periódusára (Ha A2 – Ha B1) keltezett 46. sír edé-nye (Říhovský 1965, Abb. 14, Taf. XLII.1). A 22/32.sír fazeka (50. ábra 3) Kalsdorf temőtője ilyen edé-nyeinek II. csoportjába sorolható, ahol a 8/94. sír-ból ismert (Tiefengraber 2005, Taf. 22/4).

6.1.3c S-profilú, tömzsi, benyomkodott perem-mel és bordadísszel:

20/30. sír (49. ábra 3, 78. ábra 2). Meglehetősenritka edénytípus a korabeli temetőkben, de jó pár-huzamát közölték Daljból (Metzner-Nebelsick 2002,Taf. 87/5) és Kalsdorf 2/87. sírjából (Tiefengraber2005, Taf. 14/1). A peremén egy benyomkodott léc-dísszel rendelkező töredéket az urnamezős/Hallstattidőszakra datálták (Trnka 1983, 147, Abb. 10/alul),amely azonban a publikáló szerint pontosabb kro-nológiai besorolásra nem alkalmas. Általánosan el-terjedt a késői urnamezős időszak településein, de

6.1.3 Pot

Decorating the rim of a pot with finger impres-sions (Grave 37/46: Fig. 58.6) was characteristicof the Late Urnfield period in Austria and Croatia(Pavišič 2001, 170, Taf. 2). This trend survivesinto the Hallstatt culture (Tiefengraber 2005, 114,Taf. 21/2).

6.1.3a Tall with an S-profile:

From Grave 24 (Figs. 27.3, 78.1). Earlier versionsfound on the floor of House 27 at Velem Szt. Vid(Bándi and Fekete 1977 – 78, 116, Kép 15) and inGrave 81 of the cemetery at Neszmély (Patek 1961,Taf. XII. 5). It is also familiar in the finds of “Thracian– Cimmerian” cemeteries of eastern Hungary (forexample Füzesabony – Kettős-halom Grave 42:Patek 1991a, Tablák 11, 15; Metzner-Nebelsick1998, 381, Abb. 18.17), dated to the Füzesabony– Mezőcsát III/Scythian period, after the last quarterof the 8th century BC.

6.1.3b S-profiled with a knob handle:

Grave 8/17 (Fig. 39.4). A good analogy is the vesselfrom Grave 32 of Wien-Leopoldsberg (Kerchler 1962, Taf.II. 5), with a slight difference, that is that one has impres-sions on its rim. The vessel from Grave 46 is dated toKlentnice I period (Ha A2 – Ha B1 and has applied rib or-naments below the rim (Říhovský 1965, Abb. 14, Taf.XLII.1). The pot from Grave 23/32 (Fig. 50.3) can begrouped into group II vessels of Kalsdorf cemetery, whereit was found in Grave 8/94 (Tiefengraber 2005, Taf. 22/4).

6.1.3c S-profiled, stocky and shows an impres -sed rim and applied rib decoration:

Grave 20/30 (Figs. 49.3, 78.2). In contemporary ceme-teries it is a quite rare type of vessel but good analogieswere published from Dalj (Metzner-Nebelsick 2002, Taf.87/5) and from Grave 2/87 of Kalsdorf (Tiefengraber2005, Taf. 14/1). A fragment with an impressed rib orna-ment on the rim was dated to the Urnfield/Hallstatt period(Trnka 1983, 147, Abb. 10/below) but according to thepublication it is not suitable for more precise chronologicalclassification. It is very widespread among the settlementsof the Late Urnfield period and also very popular in the

145


az urnamezős időszak záró periódusában és aHallstatt kultúra kezdetén is igen népszerű (Tiefeng-raber 2005, 118). Két lécdíszes a Basarab kultúraŞoldăneşti 3. sírja igen hasonló, de a mienknél nyú-lánkabb edénye (Kašuba 2007, Abb. 3/B).

6.1.4 Korsó/Palack-szerű edény (60. ábra 3, 78. ábra 3)

Vállán vízszintes besimítások, nyaka szűk éserősen kihajló peremű példánya a 39/48. sír-ból. Ezt a díszítésmódot a Ha B2 és Ha B3időszakban is megtaláljuk (Trnka 1983, 146,Abb. 8, Abb. 9A; Kaus 1984, 39). Jó párhu-zama került elő Wien – Großenzersdor 11. sír-jából (Hetzer és Willvonseder 1952, Abb. 13.5).Jellegében hasonlók, de arányaikban eltérőek(tömzsibbek) St. Andrä 12, 37AB sírjaiból (Eib-ner 1974, 186, Abb. 12.12b – c és 260, Abb.41.37f) származó edények. A 12. sírt Eibner(1974, 55, Abb. 5) a temető III. fázisára (Ha B3)keltezte. Jellegében és arányaiban vele meg-egyező, de vállra helyezett füleivel és függőle-ges kannelúrázottságában eltér tőle a temetőI. fázisára datált 41. sír edénye (Eibner 1974,43, 271, Taf. 43. 41b, Abb. 5). A hasonló, dejóval nyúlánkabb és szűkebb nyakú – szintemár palack-szerű – Stillfried 25. sírjának edé-nye, amelyet a Ha B2 (Kaus 1984, 39, Taf.23.25c), a 21. sír tömzsibb formáját pedig a HaB3 periódusra keltezték (Kaus 1984, 40, Taf.20.21a). Arányaiban is legjobb változatátKlentnice 57. – de a vállon két füllel ellátott –és 106. sírjaiból – ez viszont a váll alatt függő-legesen kannelúrázott – , azaz a temető II, HaB1-re datált időrendi fázisából közölték (Ří-hovský 1965, Abb. 14, Taf. XLIII. 7, LI. 14). Ha-sonló, de díszítetlen változatát a csöngei 2.sírból (Kemenczei 1996, 107, Abb. 13.2), s avállon azonos módon díszített, de a nyakon ésa hason is díszített változatát a 19. sírból tártákfel (Kemenczei 1996, Abb. 15.9).

Feltűnő, de csak a formai hasonlóság a Ba-sarab kultúra Şoldăneşti 3. sírja edényeivel(Kašuba 2007, Abb. 3/B). Megjelenésükbenhasonlóak, de a díszítés helyét illetően eltérőek

end of the Urnfield period and in the beginning of the Hall-statt culture (Tiefengraber 2005, 118). There is another,similar vessel, but taller and has two applied rib orna-ments, and was found in Grave 3 at Şoldăneşti repre-senting the Basarab culture (Kašuba 2007, Abb. 3/B).

6.1.4 Jug/Bottle-like vessel (Figs. 60.3, 78.3)

It was found in Grave 39/48. It has a horizontalsmoothing on its shoulder, a tight neck and a stronglyeverted rim. Such decoration is widespread in boththe Ha B2 and Ha B3 periods (Trnka 1983, 146, Abb.8, Abb. 9A; Kaus 1984, 39). A good analogy wasfound in Grave 11 of Wien – Großenzersdor (Hetzerand Willvonseder 1952, Abb. 13.5). The vessels foundin Grave 12 and 37AB of St. Andrä (Eibner 1974, 186,Abb. 12.12b – c, 260, Abb. 41.37f) are similar in overalltype but different in their proportions (stockier). Grave12 was dated by Eibner (1974, 55, Abb. 5) to phaseIII (Ha B3) of the cemetery. A vessel found in Grave41, dated to phase I of the cemetery, is similar in typeand proportions but is different in that its handles lo-cated on the shoulder and that it has a vertical chan-nelling (Eibner 1974, 43, 271, Taf. 43. 41b, Abb. 5).The vessel of Grave 25 of Stillfried is similar but muchtaller and has a narrower neck, almost like a bottle,and was dated to Ha B2 (Kaus 1984, 39, Taf. 23.25c).The stockier shape of the vessel of Grave 21 wasdated to Ha B3 (Kaus 1984, 40, Taf. 20.21a). Thisvessel type, best in its proportions, was found inKlentnice, dated to phase II of the cemetery, to HaB1. The vessel in Klentnice from Grave 57 has twohandles on the shoulder, and the one from Grave 106has vertical channelling below the shoulder (Říhovský1965, Abb. 14, Taf. XLIII. 7, LI. 14). A similar but un-ornamented version was found in Grave 2 of Csönge(Kemenczei 1996, 107, Abb. 13.2). A vessel fromGrave 19 was similarly decorated to the previous oneon its shoulder but it is also decorated on the neckand the belly (Kemenczei 1996, Abb. 15.9).

The similarity is striking, but only in terms of shape,to the vessels of Grave 3 in Şoldăneşti representingthe Basarab culture (Kašuba 2007, Abb. 3/B). Thevessels from the graves, dated to Ha C2 – D1, fromStična and Magdalenska gora are similar but there are

146

VIA 2

– a nyakon vízszintes, a váll alatt háromszög-letes kannelúrázás – a Stična és Magdalenskagora Ha C2 – D1 sírjaiból (Typ I: Dular 1982,181, Abb. 3, Taf. 10/90 – 92) származók.

6.1.5 Csésze

6.1.5a

A 9/18. sírból való, valószínűleg füles csészealsó része, amely függőleges csoportokban ár-kolt. Az egyik válltöredéken szalagfül indítása(41. ábra 5), meglehetősen ritka díszítési meg-oldás a térség leletanyagában. Ugyanakkorszámos hasonló példányt Batina és Vukovar(Vukovár) temetőjéből (Metzner-Nebelsick2002, Taf. 3/3, 30/12, 109/4, 6) ismerünk.A váll alatt ilyen díszítésű az Oberravelsbach-ifiatalabb urnamezős kori (Ha A/B átmenete) te-lepről is van (Lochner 1991, 124, Taf. 80. 6).Más edénytípuson is alkalmazták, ami szór-ványként (Lochner 1991, 80, Taf. 53.6) kerültelő a Haindorf-i temető területéről. Sajnos acsöngei temető megmaradt anyagában nemtalálunk ilyet.

6.1.5b

A 17. (19. ábra 4), 21. (22. ábra 3) és a 8/17.(39. ábra 2 – 3, 77. ábra 3), 20/30. (49. ábra1 – 2), 26/36. (54. ábra 3) sírok: a váll alatt fer-dén árkolt füles vagy fül nélküli csészéinek kel-tezése Michael Lochner (1991, 278-279, 300 –301) tipológiai besorolása szerint a Typ C/Var.bés F6 keveréke a kora- és középső urnamezősidőszakra, de ennél pontosan nem datálható,azaz a sírok kronológiai helyzetének meghatá-rozása nehézségekbe ütközik. A csöngei te-mető megmaradt anyagában ez a típus nemtalálható meg. Sőt, a ferde kannelúrázás álta-lában is ritka, mindössze a 19. sír egy tálkáján(Kemenczei 1996, Abb. 15.8) fordul elő. HontiSzilvia (1993, 149, Abb. 3.8) Vörs B temetőjé-ben a ferdén árkolt edényeket a Baierdorf idő-szakra keltezi. Kőszegi Frigyes (1988, 27 – 29,67) szerint a ferde árkolás az urnamezős kul-túra II. (Baierdorf) fázisától jelentkezik, majd

differences in terms of the location of the ornaments,which are horizontal channelling on the neck, and tri-angular ones below the shoulder (Typ I: Dular 1982,181, Abb. 3, Taf. 10/90 – 92).

6.1.5 Cup

6.1.5a

Bottom part of a cup, originally it probably had ahandle. It was found in Grave 9/18. It is channelledin vertical groups. Strap handle stub is seen on oneof the shoulders (Fig. 41.5). Its decoration is a veryrare motif type among the finds of the region. At thesame time a number of similar vessels were foundin the cemeteries of Batina and Vukovar (Metzner-Nebelsick 2002, Taf. 3/3, 30/12, 109/4, 6). A vesselwith such decoration below the shoulder is alsoknown from Oberravelsbach from a younger Urn-field cemetery (Ha A/B transitional period) (Lochner1991, 124, Taf. 80. 6). The motif was also used onother vessel type found as a stray find at the ceme-tery of Hainford (Lochner 1991, 80, Taf. 53.6). Thistype is not detected in the remaining finds of thecemetery of Csönge.

6.1.5b

Graves 17 (Fig. 19.4), 21 (Fig. 22.3), 8/17 (Figs.39.2 – 3, 77.3), 20/30 (Figs. 49.1 – 2), 26/36 (Fig.54.3): dating the cups with or without handle, withoblique channelling under the shoulder, and deter-mining the chronological situation of the graves isnot easy. The cups could not be dated more ex-actly than according to Michaela Lochner's (1991,278 – 279, 300 – 301) typological classification,which classifies them as the mixture of Typ C/Var.b and F6 and dates them to the Early and MiddleUrnfield period. This cup type is not detected in theremaining finds of the cemetery of Csönge. Obliquechannelling is rare there, found only on a small bowlfrom Grave 19 (Kemenczei 1996, Abb. 15.8). SzilviaHonti (1993, 149, Abb. 3.8) dated the vessels withoblique channelling found in the cemetery of VörsB as originating from the Baierdorf period. Accord-ing to Frigyes Kőszegi (1988, 27 – 29, 67) obliquechannelling first appeared in phase II of the Urnfield

147


használata egyre inkább csökken és jól látható,hogy az V. fázisban már csak bizonyos edény-típusokon (pl. kantharos) található meg.

6.1.6 Bögre

6.1.6.1 Felhúzott fülű (47. ábra 5, 77. ábra 6)

19/29. sír. Párhuzama St. Andrä 1. sírjábólkerült elő, amelyet Eibner a temető I. fázisárakeltezett (Eibner 1974, 161, Taf.1.1a, Abb. 5).

6.1.6.2 Síkozott, felhúzott fülű (35. ábra 8 és 80. ábra 7)

A 32. sírból. A fül ilyen kialakítása a Baierdorf-időszaktól (Ha A1) divatos, így Očkov (Ocskó)halomsírjában számos ilyen füllel ellátott edény(Novotná 1995, 378, Abb. 2) került elő. Jó pár-huzama Budapest – Békásmegyer 48. sírjábólszármazik, amelyet Jevišovice-típusú bronzedénye alapján a Ha B1 periódusra kelteztek(Kalicz-Schreiber 1991, 195, Abb. 15.2, 19).Ugyanitt a 21. sírból is ismeretes a fül ilyen ki-vitelezése (Kalicz-Schreiber 1991, Abb. 12.7),amelyet a Fels am Wagram-típusú tű alapján afiatalabb urnamezős időszakra (Ha B2) datáltaka romándi kincs segítségével (Říhovský, 1983,39). Ismerjük azonban a fül ilyen kidolgozásáta Pécs – jakab-hegyi 1. tumulusból is, amelyetaz Urnamezős- és a Hallstatt kultúra átmenetejó, 8. századi példájaként idéznek (Metzner-Ne-belsick 1998, 391 – 393, Abb. 26.15), s míg afémeket a pontusz-kaukázusi anyagi kultúra,addig a sír kerámiáját a helyi fazekasság emlé-keként értékelik. A fül ilyetén megoldására Ba-tina temetőjében (Metzner-Nebelsick 2002,Taf. 13/8) is találunk példát.

6.1.6.3 Gömbös/nyomott gömbös testű, henge-res vagy tölcséres nyakkal

A 18. sírból (szalagfüles: 21. ábra 1), a 24.sírból (szalagfüles: 27. ábra 4, 77. ábra 1), a 25.sírból (háromszögletes átmetszetű füllel: 28.ábra 4, 77. ábra 2), 9/18. sírból (dísz nélküli,egyszerű füles csészéje: 41. ábra 9), 19/29. sír-ból (D-átmetszetű füllel: 47. ábra 5). Korábbiváltozatai jól ismertek a késő halomsíros-/korai

culture (Baierdorf), and its application decreasedgradually. In phase V only some vessel types weredecorated with the motif (for example cantharus).

6.1.6 Mug

6.1.6.1 With high swinging handle (Figs. 47.5, 77.6)

It was found in Grave 19/29. Its analogy was found inGrave 1 of St. Andrä, and it was dated by Eibner to phaseI of the cemetery (Eibner 1974, 161, Taf.1.1a, Abb. 5).

6.1.6.2 Facetted, with high swinging handle (Figs. 35.8, 80.7).

It was found in Grave 32. This shape of handle ispopular from the beginning of the Baierdorf period (HaA1), therefore many vessels with such handle werefound in the tumulus of Očkov (Ocskó) (Novotná1995, 378, Abb. 2). A good analogy is from Grave 48of Budapest-Békásmegyer. Based on the Jevišovicetype bronze vessel it was dated to the Ha B1 period(Kalicz-Schreiber 1991, 195, Abb. 15.2, 19). Similarlyshaped handle is also known from Grave 21 of thesame site (Kalicz-Schreiber 1991, Abb. 12.7). Basedon the Fels am Wagram type pin it was dated to theyounger Urnfield period (Ha B2) with the aid of thetreasure of Románd (Říhovský, 1983, 39). Similarlyshaped handle was also found in Tumulus 1 of Pécs– Jakab-hegy, which is referred to as representing thetransitional period between the Urnfield and the Hall-statt cultures in the 8th century BC (Metzner-Nebelsick 1998, 391 – 393, Abb. 26.15). The ceram-ics of the grave are considered to be locally madewhile the metals are seen as objects from the Pontus– Caucasian area. The same kind of handle is alsoknown from the cemetery of Batina (Metzner-Nebelsick 2002, Taf. 13/8).

6.1.6.3 Spherical /squat-shaped vessel, with acylindrical or funnel neck

This type was found in the following graves: Grave18 (Fig. 21.1, strap handle Grave 24 (Figs. 27.4, 77.1,strap handle), Grave 25 (handle with triangular cross-section, Figs. 28.4, 77.2), Grave 9/18 (no decoration,a simple cup with no handle: Fig. 41.9), Grave 19/29(handle with a D-shaped cross-section: Fig. 47.5). Itsearlier versions are well-known from the Late Tumu-

148

VIA 2

urnamezős időszak Jánosháza – Farkas-gyepü/Bakony-vidéki csoportja temetkezései-ből (Ugod: Mithay 1988, 4. ábra 2;Farkasgyepü: Jankovits 1992, 21, 41, Abb.12.2, Abb. 31.3; Jánosháza: Fekete 2004, 161,14. kép 1 – 2) és a németbányai településről(Ilon 1996, VII – VIII. tábla). A Ha A1 – 2 idősza-kok jellegzetessége a háromszögletes átmet-szetű fül (Trnka 1983, 146). A háromszögletesátmetszetű fül az UK I. fázisától általános, ma-gasra felhúzott fül pedig a II. fázistól új elem afazekasságban (Kőszegi 1988, 29). A 18. sír ésa 9/18. sír a fiatalabb urnamezős periódusrakeltezhető a közeli osztrák példák alapján(Lochner 1991, 155-156, 278: Typ E/Var.a1 –2, 301). A Wien – Großenzersdor 7. sírja (Hetzerés Willvonseder 1952, Abb. 11.2) ilyen edényétérdemes külön kiemelni. A csöngei temetőanyagában nem található meg ez a típus.

6.1.6.4 Éles hasvonalú (45. ábra 4)

A 18/28. sírból. Figyelemre méltó párhuzamánakgondolom a Tamási – Várhegy-Frühwirth szőlőktemetője egyik sírjának ilyen edényét (Patek1968, 153 – 154, Taf. LXXXXVIII. 5), amelyet Kő-szegi Frigyes (1988, 56, 189, 13. tábla A/5) az ur-namezős időszak legkésőbbi, általa V. fáziskéntmegnevezett periódusába sorolt.

6.1.7 Tál

6.1.7.1 Gömbszeletalakú

6.1.7.1a Egyszerű (63. ábra 5)A 65/60. sírból. Keltezésre nem igazán alkal-

mas, általános forma.

6.1.7.1b Gömbszeletalakú, omphalosos

A 29. sír tálacskájával (31. ábra 5, 79. ábra5) teljesen megegyező, de belsődíszes a Wien– Leopoldsberg 22. sír (Kerchler 1962, Taf. III.8) edénye, de Sopron – Burgstall temetőjéneklegkorábbi fázisában (Ha B3), a 81. tumulusá-ban is megtalálható (Patek 1982, Abb. 17.9;Patek 1993, 51, Abb. 36). Ilyen, de többségük-

lus/Early Urnfield period burials of Jánosháza-Farkas-gyepü/Bakony region group (Ugod: Mithay 1988, 4.2ábra; Farkasgyepü: Jankovits 1992, 21, 41, Abb.12.2, Abb. 31.3; Jánosháza: Fekete 2004, 161, 14.1– 2 képek) and from the settlement of Németbánya(Ilon 1996, Tafel VII – VIII). The handles with triangularcross-sections are characteristic of the Ha A1 – 2 pe-riod (Trnka 1983, 146). Handles with triangular cross-sections are generally used in the beginning of phaseI of the Urnfield culture, and the high swinging handleis a new element in pottery, starting in phase II(Kőszegi 1988, 29). Based on close Austrian exam-ples Graves 18 and 9/18 are dated to the youngerUrnfield period (Lochner 1991, 155 – 156, 278: TypE/Var.a1 – 2, 301). It is worth pointing out that a similarvessel was found in Grave 7 of Wien – Großenzersdor(Hetzer and Willvonseder1952, Abb. 11.2). This typeis not detected in the remaining finds of the cemeteryof Csönge.

6.1.6.4 Strongly emphasized belly (Fig. 45.4)

It was found in Grave 18/28. I consider a vessel fromone of the graves of the cemetery of Tamási – Vár -hegy-Frühwirth szőlők (Patek 1968, 153 – 154, Taf.LXXXXVIII. 5) as a considerable analogy. It was datedby Frigyes Kőszegi (1988, 56, 189, Tábla 13.A/5). Ac-cording to his relative chronology it is from phase V,which is the latest phase of the Urnfield period.

6.1.7 Bowl

6.1.7.1 Semi-spherical

6.1.7.1a Simple (Fig. 63.5)It was found in Grave 65/60. It is a common

shape, not very suitable for dating.

6.1.7.1b Semi-spherical, omphalic bottom

A bowl, found in Grave 22 of Wien – Leopoldsberg(Kerchler 1962, Taf. III. 8) is fundamentally similar tothe small bowl of Grave 29 (Figs. 31.5, 79.5) but thefirst one has decorations on its interior. Such vesselscan also be found in the earliest period of the ceme-tery of Sopron – Burgstall (Ha B3), in Tumulus 81(Patek 1982, Abb. 17. 9; 1993, 51, Abb. 36). Similar

149


ben füllel ellátott edények Batina temetőjéből(Metzner-Nebelsick 2002, Taf. 4/9-10, 12,33/5, 45/14) kerültek elő.

6.1.7.2 Behúzottperemű

6.1.7.2a1 Egyszerű

A 22. (24. ábra 3, 79. ábra 3) és a 39/48. sírok-ból (60. ábra 4). A csöngei temető 5, 6, 10, 17.sírjából (Kemenczei 1996, 107, Abb. 14.2, 5,Abb. 15.3 – 4, Abb. 18.3) maradtak meg ilyenek,amelyek a 22. sírban találthoz hasonlítanak. Azurnamezős időszakban általános (pl. Kőszegi1988, 13. tábla; Lochner 1991, Typ B/Var.a, TypC/Var.a; Pare 1998, Abb. 46/A) forma, pontoskeltezésre nem alkalmas.6.1.7.2a2 Kis fogóbütyökkel vagy alagútfüllel

kombinált: a 31, 32. sírból (33. ábra 4, 35. ábra5, 79. ábra 6, 8). Fül nélküli formája Kalsdorftemetőjének XVI. edénytípusa (Tiefengraber2005, 108, Abb. 36).

6.1.7.2b Felhúzott füles (10. ábra 3, 78. ábra 4)A 4. sírból. Hasonlót – igaz fülkiképzését nem –

ismerek Velem (Miske 1908, Taf. LXII/6) és Batina(Kiskőszeg) régi anyagából (Kőszegi 1988, 58.tábla 1). De temetőnktől nyugatra és délre nemtudok ilyen darabról. A temetőnkhöz kapcsolódóterületeken és időszakban az ilyen edények pe-reme kevésbé behúzott, átmérőjük kisebb és ma-gasabbak.

6.1.7.3 Turbántekercses, behúzottperemű

A 9/18. (41. ábra 1, 80. ábra 2) és 20/30. sírból(49. ábra 8, 80. ábra 3) kiemelt tálak általában nemigazán bírnak keltező erővel, tipikusak ugyanis azegész urnamezős területen a Ha A2 időszaktól ésa Hallstatt kultúrában is (Patek 1958, 417; Trnka1979, 145; Pavišič 2001, 170. Taf. 5/7 – 8; Tie-fengraber 2005, 103). Jó párhuzamai ismertek aKárpát-medencében Koroncó – Bábotáról, Buda-pest – Békásmegyerről (Kőszegi 1988, 5. táblaA/11, G/33), de a fiatalabb urnamezős korból pl.Gór – Kápolnadombról (Ilon 2001. Taf. VI.2), vala-mint a fiatalabb, Stillfried – Podol II. (Ha B3) perió-

vessels, with handles, were found in large numbersin the cemetery of Batina (Metzner-Nebelsick 2002,Taf. 4/9 – 10, 12, 33/5, 45/14).

6.1.7.2 With inverted rim

6.1.7.2a1 Simple

This type was found in Graves 22 (Figs. 24.3,79.3) and 39/49 (Fig. 60.4). The vessel found inGrave 22 is similar to those from Graves 5, 6, 10,and 17 of Csönge (Kemenczei 1996, 107, Abb.14.2, 5, Abb. 15.3 – 4, Abb. 18.3). It is not suit-able for dating since it is a common shape in theUrnfield period (for example Kőszegi 1988, Tábla13; Lochner 1991, Typ B/Var.a, Typ C/Var.a;Pare 1998, Abb. 46/A).6.1.7.2a2 This type, combined with a small knob han-

dle or tunnel handle was found in Grave 31 and 32(Figs. 33.4, 35.5, 91.6, 8). This type with no handlewas classified as type XVI of the Kalsdorf cemetery(Tiefengraber 2005, 108, Abb. 36).

6.1.7.2b with high swinging handle (Figs. 10.3, 78.4)It was found in Grave 4. Similar ones, in terms of

shape but not the handle, are known from the oldfinds of Velem (Miske 1908, Taf. LXII/6) and Batina(Kiskőszeg) (Kőszegi 1988, Tábla 58.1). I am notaware of such vessel west and south from ourcemetery. In the area and time period connected toour cemetery the rim of such vessels are not so in-verted, they are smaller in diameter and taller.

6.1.7.3 Decorated with oblique channelling, it hasan inverted rim

Bowls, found in Graves 9/18 (Figs. 41.1, 80.2) and20/30 (Figs. 49.8, 80.3) are not very suitable for datingas they are common in the entire Urnfield area fromthe beginning of Ha A2 period and also in the Hallstattculture (Patek 1958, 417; Trnka 1979, 145; Pavišič2001, 170. Taf. 5/7 – 8; Tiefengraber 2005, 103). Inthe Carpathian Basin good analogies are known fromKoroncó-Bábota, Budapest-Békásmegyer (Kőszegi1988, Táblák 5.A/11, 5.G/33) and from the youngerUrnfield period, for example at Gór-Kápolnadomb (Ilon2001. Taf. VI.2) and from Grave 169 of Brno – Obřany,

dusra keltezett Brno – Obřany 169. sírjából (Steg-mann-Rajtár 1992, 40 – 42; Taf. I. 3 – 5; Pare 1998,386) is. Táljaink a Michaela Lochner-féle (1991,264, 289, 302, Taf. 77.2) E-típus/Var.c.3, illetve 1.-be tartoznak az oldalfal meredeksége és vonalve-zetése alapján. A Waldviertel területén is a középsőurnamezős kortól található meg. Mindkét a teme-tőben feltárt példányunk Kalsdor I. típuscsoport-jába sorolható, ahol a perem erőteljesebbenbehúzott (Tiefengraber 2005, 102 – 103, Abb. 36).Figyelemre méltó, hogy a St. Andrä-i temetőnekcsak a III. fázisában (Ha B3: Eibner 1974, 44, 55,Abb. 5) jellemző. Talán csak furcsa véletlen (?),hogy a csöngei temető megmaradt és közölt edé-nyei (Kemenczei 1996, Abb. 13 – 18) között egyet-len ilyen sincs.

6.1.7.4 Behúzott peremű, kívül síkozott (65. ábra 3 – 5)

A 43/52. gödörből három töredék. A síkozásilyen alkalmazása az osztrák területen a Ha A2 –B1 periódusban indul (Trnka 1983, 145, 152,Abb. 16/12), ahogy megvan a neszmélyi temető-ben is (Patek 1961, Abb. 18.7), de a Dráva-vidé-ken a Ha C1a időszak jellegzetessége (Pare1998, 347).

6.1.7.5 Mély, enyhén S-profilú

A temetőből csupán két példány került elő, a9/18. (41. ábra 2) és 16/25. sírból (46. ábra 4).Lochner (1991, 263, 275, 300) táljai közül a D-típusú 1, 5. karcsúbb, magasabb változata ha-sonlít hozzá. A forma a koraitól a későiurnamezős időszakig megtalálható, ezért nemmeglepő, hogy a középső- és fiatalabb urna-mezős időszak átmenetére keltezhető Oberra-velsbach-i edény depotban is megtalálható(Lochner 1986, 297, 306, Taf. 3.2 – 3). Edé-nyünket a Kalsdorf temetőjében a publikálóáltal kidolgozott rendszerben az I. (de nem kan-nelúra-díszes) típuscsoportba sorolhatjuk (Tie-fengraber 2005, Abb. 34). Klentnice 18. sírábólis ismert (Říhovský 1965, Taf. XXXIX.4). Kisséhangsúlyozottabb S-profilú darabot ismerünk aSág-hegyi temetőből, amelyet Kőszegi (1988,

150

VIA 2

which is dated to an even younger Stillfried-Podol II(Ha B3) period (Stegmann-Rajtár 1992, 40 – 42; Taf.I. 3 – 5; Pare 1998, 386). Based on the steepness ofthe body wall and their profile the bowls belong toMichaela Lochner's (1991, 264, 289, 302, Taf. 77.2)E/Var.c.3 and 1 type. It can be found in the area ofWaldviertel from the Middle Urnfield period. Bothpieces found in the cemetery of Zanat can be cate-gorised as type I of Kalsdorf, where the rims are moreinverted (Tiefengraber 2005, 102 – 103, Abb. 36). Itshall be noted that it is characteristic of the cemeteryof St. Andrä in phase III only (Ha B3: Eibner 1974, 44,55, Abb. 5). It might only be a strange coincidence (?)that there are no such vessels among the onesfound and published from the cemetery of Csönge(Kemenczei 1996, Abb. 13 – 18).

6.1.7.4 With inverted rim, facetted on the exterior(Figs. 65.3 – 5)

Three fragments were found in Pit 43/52. Such util-isation of facetting begins in the Ha A2 – B1 period inAustria (Trnka 1983, 145, 152, Abb. 16/12) and it ispresent in the cemetery of Neszmély (Patek 1961,Abb. 18.7) as well, but in the River Dráva region it is acharacteristic of the Ha C1a period (Pare 1998, 347).

6.1.7.5 Deep with a slight S-profile

Only two such vessels were found in the ceme-tery from Graves 9/18 (Fig. 41.2) and 16/25 (Fig.46.4). It is similar to bowls 1 and 5 within type D ofLochner (1991, 263, 275, 300), which are taller andslimmer versions. This shape is present from theEarly to the Late Urnfield period; therefore it is notsurprising that it can be found in the Obarrevelsbachvessel depot as well, which is dated to the transi-tional period of the Middle and Late Urnfield periods(Lochner 1986, 297, 306, Taf. 3.2 – 3). The vesselcan be grouped into type I (but without channelling),which typological system was worked out for thepublication of Kalsdorf cemetery (Tiefengraber2005, Abb. 34). It is also known from Grave 18 ofKlentnice (Říhovský 1965, Taf. XXXIX.4). Anotherpiece is known from the cemetery of Ság-hegy. Ithas a more emphasized S-profile and is dated by

44. tábla 4) az urnamezős időszak III, átmenetifázisára keltezett. Összegezve: archaizáló for-matípus.

6.1.7.6 Sekélyebb, S-profilú (41. ábra 6)

A 9/18. sírból származik a temető egyetlen ilyenedénye. Előzménye fül nélkül és füllel általánosanelterjedt az urnamezős időszakban. Így megtalál-ható a neszmélyi temető 136. sírjában (Patek1961, Taf. XVI.3) is. Ugyanakkor az élesen, töl-csérszerűen kihúzott perem Svájcban a Ha B3-stílus jellemzője (Rychner 1995, 473, Abb. 12/13).

6.1.7.7 Profilált (14. ábra 4)

Mindössze egyetlen példány van a temetőből,a 8. sírból. Korábbi változatai ismertek a későhalomsíros-/korai urnamezős időszak János-háza – Farkasgyepü/Bakony-vidéki csoportja te-metkezéseiből (Farkasgyepü: Jankovits 1992,33, Abb. 26.4) és a németbányai településről(Ilon 1996, VI. tábla), de a neszmélyi temető fi-atalabb szakaszára keltezett 33. sírból (Patek1961, 80, Taf. V.10) is.

6.1.7.8 „Protokalenderbergi” jellegű, barbotin dí-szítéssel (35. ábra 10, 79. ábra 7)

A 32. sírból. Az urnamezős időszakban azedények egy csoportján (Nebelsick 1996, 356:2c. lista) megtalálható az ujjbenyomkodássaldíszített egyenes, ívelődő, vagy zikk-zakkbanfutó plasztikus rátett léc, avagy ugyanennek be-vagdosott formája. Jó példa erre a balatonbog-lári Borkombinát településén feltárt hasonlóanegyfülű tál (Honti, Németh és Siklósi 2007,174 – 175, 162. kép). A korai urnamezős idő-szakra keltezett (Ha A1) a mélyebb és díszítésükszerkezetében is eltérő, de mégis sok rokon vo-nást felmutató Balatonmagyaród – Hídvég-puszta 3. (Horváth 1994, 13. kép 7) és Vörs –Battyáni disznólegelő 81. sírjának edénye (Honti1993, 151, Abb. 4.7). A neszmélyi temetőben arátett lécdíszes edények a Ha B2 időszakra da-táltak (Patek 1991b, 288, 46. lábjegyzet). A dí-szítésmód megtalálható a velemi Szt. Vid

151


Kőszegi (1988, Tábla 44.4) to the 3rd transitionalperiod of the Urnfield culture. In summary, this ves-sel is an archaic type.

6.1.7.6 More shallow with S-profile (Fig. 41.6)

The only such vessel in this cemetery was found inGrave 9/18. Its precedents are common in the Urn-field period, both with a handle or without it. It wasalso found in Grave 136 of the cemetery of Neszmély(Patek 1961, Taf. XVI.3). At the same time the sharplyeverted funnel-like rim is a characteristic style in HaB3 in Switzerland (Rychner 1995, 473, Abb. 12/13).

6.1.7.7 Profiled (Fig. 14.4)

There is only one such vessel found in the ceme-tery, in Grave 8. Its earlier versions are well-knownfrom the Late Tumulus/Early Urnfield period burialsof Jánosháza – Farkasgyepü/Bakony region group(Farkasgyepü: Jankovits 1992, 33, Abb. 26.4), fromthe settlement of Németbánya (Ilon 1996, Tábla VI)and from Grave 33 of Neszmély, dated to theyounger period of the cemetery (Patek 1961, 80,Taf. V.10).

6.1.7.8 Bowl with “Proto-Kalenderberg” typedecoration (Figs. 35.10, 79.7)

It was found in Grave 32. Straight, arched orzigzag applied rib, decorated with finger impressionor incisions are present on groups of vessels fromthe Urnfield period (Nebelsick 1996, 356: 2c. list).A good example would be the similarly one-handledbowl found in the settlement of Balatonboglár –Borkombinát (Honti, Németh and Siklósi 2007, 174 –175, Kép 162). Deeper bowls with differently struc-tured decoration, but still showing many relations,dated to the Early Urnfield period (Ha A1) werefound in Grave 3 of Balatonmagyaród – Hídvég-puszta (Horváth 1994, Kép 13.7) and Grave 81 ofVörs – Battyáni disznólegelő (Honti 1993, 151, Abb.4.7). The vessels with applied rib found in the ceme-tery of Neszmély are dated to the Ha B2 period(Patek 1991b, 288 and footnote 46). This methodof decoration is present at the settlement of VelemSzt. Vid (Miske 1908, Taf. LVII/25 – 26). Grave 1/77

településén is (Miske 1908, Taf. LVII/25 – 26).Rátett-rovátkolt díszítése miatt érdemes idézni– a temetőben ugyancsak egyedülálló – 1/77.sírt Kalsdorfból (Tiefengraber 2005, 116 – 117,Taf. 5/2). Szinte háromszögletes átmetszetűedényfülünkhöz hasonlót – bordadíszes – Ba-tina temetőjéből ismerünk (Metzner-Nebelsick2002, Taf. 23/8). A díszítésmód főbb vonalaibanmegegyezik Chotín (Hetény) 9. urnás sírjának akalenderbergi időszakra keltezett edényével(Novotná 1995, 383, 386 – 387, Abb. 11).

6.1.8 Fedő (49. ábra 7)

A 20/30. sírból származóhoz hasonló egyszerű,díszítetlen darabok Erdut (Erdőd) és Sotin sírjaibólkerültek múzeumba (Metzner-Nebelsick 2002,Taf. 105/3 – 5, 108/3). Jóval díszesebbek és kú-posabbak a Batina temetőjéből (Metzner-Nebel-sick 2002, Taf. 29/4 – 5, 45/13) ismertek. Kúposugyan, de peremes kiképzésű és lyukkal is ren-delkezik egy a Miske-ásatásokból származó ve-lemi példány (Miske 1908, Taf. LVII/14). Laposfedő a hajdani Bács-Bogrog megyéből jutott aMainz-i múzeum gyűjteményébe (Metzner-Nebel-sick 2002, Taf. 116/1).

Végezetül néhány olyan kerámia-díszítési el-járásról is szót kell ejtenem, amelyek az eddigidézett párhuzamokon túl – véleményem sze-rint – kronológiai következtetésekre is alkalmatadhatnak.

Az edény felületének meglehetősen ritkán elő-forduló, csoportokban történő kannelúrázása aHallstatt kultúra és a preszkíta időszak magyar-országi (Patek 1993. Abb. 54.9, Abb. 29.12,Abb. 31.34, Abb. 32.26) urnáin éppen úgy meg-jelenik, ahogy Batina és Dalj kantharosain (lásdMetzner-Nebelsick 2002 munkájából a fent hivat-kozott darabokat).

A 29. sír edényén a lencse-dísz alkalmazása(31. ábra 6, 74. ábra 6) is meglehetősen ritka atérség urnamezős kori leletanyagában. Éppenezért fontos – a fent már idézett példákon túl –az a Dalj-i edény, amelynek ugyan a nyakán és

152

VIA 2

of Kalsdorf (Tiefengraber 2005, 116 – 117, Taf. 5/2)is worth mentioning for its uniqueness in the ceme-tery, due to its applied rib decoration, which is in-cised. A similar one to our vessel with a handle,which has a triangular cross-section and rib deco-ration, is known from the cemetery of Batina(Metzner-Nebelsick 2002, Taf. 23/8). The methodof decoration is similar in its character to the vesselfound in Grave 9 of Chotín (Hetény), which wasdated to the Kalenderberg period (Novotná 1995,383, 386 – 387, Abb. 11).

6.1.8 Lid (Fig. 49.7)

Simple and undecorated pieces, like the onefound in Grave 20/30, were found in the gravesof Erdut and Sotin (Metzner-Nebelsick 2002,Taf. 105/3 – 5, 108/3). The ones from thecemetery of Batina are much more ornamentedand conical (Metzner-Nebelsick 2002, Taf.29/4 – 5, 45/13). A lid found in Velem during theexcavations of Miske (1908, Taf. LVII/14) is alsoconical, it has a rim and a hole. A flat lid, origi-nating from Bács-Bodrog county, ended up inthe museum of Mainz (Metzner-Nebelsick2002, Taf. 116/1).

Finally I have to mention briefly several meth-ods for decorating pottery, which apart fromthe above-mentioned analogies – I consider –give support to chronological evaluations.

The rare decoration type of grouped chan-nelling on the surface of the vessels is present onthe urns of the Hallstatt culture and also in theHungarian area of the Pre-Scythian period (Patek1993. Abb. 54.9, Abb. 29.12, Abb. 31.34, Abb.32.26), just as well as on the canthari of Batinaand Dalj (see the vessels mentioned above fromthe work of Metzner-Nebelsick 2002).

The lentil-shaped decoration on the vesselfrom Grave 29 (Figs. 31.6, 74.6) is very rareamong the finds of the Urnfield period withinthe region. This is why, besides the alreadymentioned examples, the vessel found in Daljis important, which has lentil-shaped decora-

153


háromszög alakzatban elhelyezve (Metzner-Ne-belsick 2002, Taf. 75/8), de ilyen látható.

A 32. sírból származó síkozott és felhúzottedényfül (35. ábra 8, 80. ábra 7) már a Ha A idő-szakban is előfordul (Pare 1998, Abb. 44/D), de aHallstatt kultúra és preszkíta időszak hazai emlék-anyagában (Patek 1993, Abb. 29.15) és Batina,valamint Dalj edényein (lásd Metzner-Nebelsick2002 fent idézett darabjait) is megtalálható.

A karcolt díszítés mindössze egy sírban, a 17.sír két edényén (19. ábra 3– 4) fordul elő. A rovát-kolt-(kimetszett)-dísz teljesen hiányzik a temetőkerámiakészítési repertoárjából, hacsak a 32. sírtáljának lécdíszein (35. ábra 10, 79. ábra 7) talál-ható megoldást nem tekintem ennek.

Figyelemre méltó az a vörös festésű edénytö-redék (80. ábra 9), amelyet a szántott humuszbólgyűjtöttünk, s ha keltezésem helyes, egy Halls-tatt-kori területhasználatot jelez.

6.2 Fémtárgyak

6.2.1 Bronztárgyak

6.2.1.1 Edény (41. ábra 8, 83. ábra 1)

A temetőben mindössze egy példány volt, a9/18. sír deformálódott bronz edénye. Pontoskeltezése – felső részének (mekkora?) hiányamiatt – bizonytalan. Díszítetlen és élesen meg-törő vállú és/vagy hasvonalú bronz edények (pl.Hajdúsámson: Patay és Petres 1990, 55 – 56,Taf. 39.84; Spisšká Belá: Novotná 1991, 23, Taf.3.11; Chrášťany: Kytlicová 1991, 41 – 43, Taf.2.9; Rosko: Gedl 2001, 24, Taf. 8.24) ugyanishosszú időn át – Ha A2 – Ha B3 – és nagy terü-leten voltak használatosak. Példányunkon a fül –ha volt egyáltalán – tapadási/felerősítési helyenem látszik. Kérdéses, hogy a két, párhuzamos,haloványan látható poncolt vonal pontosan holhelyezkedik el az edényen. A Bz D – Ha A1 hori-zontba sorolt Blatnica-típusú csészéknél (pl. na-dapi kincs: Patay és Petres 1990, 51 – 52, 88 –

tion on its neck in a triangular pattern (Metzner-Nebelsick 2002, Taf. 75/8).

The facetted high swinging handle from Grave 32(Fig. 35.8, 80.7) was already present in the Ha A pe-riod (Pare 1998, Abb. 44/D), and it is also foundamong the finds in Hungary from the Hallstatt cultureand Pre-Scythian period (Patek 1993, Abb. 29.15),and on the vessels of Batina and Dalj (see the piecesmentioned above by Metzner-Nebelsick 2002).

Incised decoration was present only in one grave,on two vessels from Grave 17 (Fig. 19.3– 4). The in-cised (excised) decoration is completely missing fromthe pottery decoration repertoire of the cemetery, un-less I consider the pattern found on the applied ribsof the bowl from Grave 32 (Figs. 35.10, 79.7) as rep-resenting this group of decoration.

We shall pay attention to the vessel fragmentpainted in red (Fig. 80.9), which was collected fromthe ploughed soil. If it is dated correctly it impliesthat the area was also used in the Hallstatt period.

6.2 Metal objects

6.2.1 Bronze objects

6.2.1.1 Vessel (Figs. 41.8, 83.1)

There was only one such item in the cemetery, adeformed bronze vessel from Grave 9/18. It is notpossible to date it with certainty as its upper part ismissing (the size of the missing portion is notknown). Bronze vessels, without decoration and/orwith an emphasized belly line (for example Haj -dúsámson: Patay and Petres 1990, 55 – 56, Taf.39.84; Spisšká Belá: Novotná 1991, 23, Taf. 3.11;Chrášťany: Kytlicová 1991, 41 – 43, Taf. 2.9; Rosko:Gedl 2001, 24, Taf. 8.24) were in use for a long time– Ha A2 – Ha B3 – in a large area. The spot is notvisible where the handle was attached to the vessel,if it had a handle at all. It is a question where the twochased parallel lines, which are slightly visible, aresituated on the body of the vessel. In the case ofBlatnica type cups (for example the finds of Nadap:Patay and Petres 1990, 51 – 52, 88 – 89, Taf.

89, Taf. 73.178 – 179; Makkay 2006, 144, Pl.XXXIII.316) ezek a fenék felett és nem ahason/vállon találhatók. Ugyanakkor a Haslau –Regelsbrunn-i kincs csészéin (Pittioni 1954, Abb.353) a poncolt vonalak az éles törésvonal felettés a perem között helyezkednek el. Müller-Karpeutóbbiakat a Ha B2 időszakra keltezte (Müller-Karpe 1959, Text 209; Abb. 50.3). A késő urna-mezős kor befejező szakaszára datált Ehingen –Burgfeld-i kincs egyik edényén is két kettős vo-nalköz keretezi a perem alatti sraffozott három-szög-minta sort (Wirth 1999, 596, 601, Abb. 22).Az edény éles hastörése – ha ez valóban eredetiés nem az összenyomódás eredménye –eszembe juttatja a Ha B2-re keltezett Keszthely –újmajori edényt, amelyet a Baumgarten-típus-körbe soroltak (Patay és Petres 1990, 67 – 68,Taf. 44.109). Megjegyzendő, hogy a fiatalabb ur-namezős időszak végére (Ha B3: 9. század) kel-tezett Stillfried-típusú csészék pl. Ság-hegy I.(Patay és Petres 1990, 66, Taf. 43, Taf. 44.107;Kemenczei 2005, 63 – 64) ugyanúgy ompholoso-sak, ahogy a badacsonytomaji kincs csészéje(Patay és Petres 1990, 67, Taf. 44.108A; Ke-menczei 2005, 63) is. A franzhauseni temető 31.urnás sírja bronz edénye (Neugebauer 1996, 382,384, Abb. 5.31/7) okán a Ha B3 periódusra (Po-doli fázis) történő keltezés erősíthető.

6.2.1.2 Kés

A 32. sír markolattüskés késének (Griffdorn-messer) (35. ábra 3, 81. ábra 5) legjobb párhu-zamai a Baumgarten-i típus-csoportból anévadó lelőhely 1. sírjából és Stillfried temető-jéből (Říhovský 1972, 67 – 71, Taf. 25.267, Taf.27.278) említhetők. Néhány jellegében hasonló,de nem azonos példányt Csehországból (Jiráň2002, 57 – 59, Taf. 18.196 – 198, Taf. 19.199,200, 203) közöltek. Az ilyen – a markolattüskeés a penge között bordázott (geripptem Zwis-chenstück) példányokat – a fiatalabb urname-zős időszak késői fázisára, a Ha B3 periódusradatáljuk (Müller-Karpe 1959, Text 179; Jiráň2002, 59).

154

VIA 2

73.178 – 179; Makkay 2006, 144, Pl. XXXIII.316),categorised into the Bz D – Ha A1 horizon, these arelocated above the bottom and not on thebelly/shoulder. At the same time the cups ofHaslau-Regelsbrunn have chased lines above thesharp breaking line of the body of the vessel andbetween the rim (Pittioni 1954, Abb. 353). Theselatter were dated to Ha B2 by Müller-Karpe (1959,Text 209 Abb. 50.3). On one of the vessels of theEhingen-Burgfeld finds, dated to the last phase ofthe Late Urnfield period, there are also two doublelines, which frame a line of hatched triangles runningbelow the rim (Wirth 1999, 596, 601, Abb. 22). Thesharp breaking of the belly, if it is really original andnot the result of deformation, recalls the vessel ofKeszthely-Újmajor dated to Ha B2, categorised asBaumgarten type (Patay and Petres 1990, 67 – 68,Taf. 44.109). It must be noted that both the Stillfriedtype cups dated to the end of the younger Urnfieldperiod (Ha B3: 9th century BC), for example the onefrom Ság-hegy I (Patay and Petres 1990, 66, Taf.43, Taf. 44.107; Kemenczei 2005, 63 – 64) are justas much omphalic as the cup of the Badacsony-tomaj finds (Patay and Petres 1990, 67, Taf.44.108A; Kemenczei 2005, 63). The bronze vesselfound in urn Grave 31 of the Franzhausen cemetery(Neugebauer 1996, 382, 384, Abb. 5.31/7) sup-ports its dating to the Ha B3 period (Podol phase).

6.2.1.2 Knife

The best analogies to the knife with tanged handle(Griffdornmesser) (Figs. 35.3, 81.5) from Grave 32are from Grave 1 of the site of Baumgarten, whichis also an eponymous site of the type name, towhich the knife from Zanat belongs to; another anal-ogy is from the cemetery of Stillfried (Říhovský 1972,67 – 71, Taf. 25.267, Taf. 27.278). A few knives, sim-ilar in character but with slight differences, were re-ported from the Czech Republic (Jiráň 2002, 57 –59, Taf. 18.196 – 198, Taf. 19.199, 200, 203). Suchartefacts, ribbed between the tange and the blade(geripptem Zwischenstück), are dated to the latephase of the younger Urnfield period to Ha B3(Müller-Karpe 1959, Text 179; Jiráň 2002, 59).

155


A 9/18. sír kése (41. ábra 4, 82. ábra 1) a fia-talabb urnamezős időszak idősebb fázisára, amarkolattüskés kések Közép-Európában is el-terjedt Wien – Leopoldsberg-i típus-csoportjába,a Ha B2 időszakra sorolható (Müller-Karpe1959, Text 209; Abb. 50.7 – 8; Říhovský 1972,69 – 70; Taf. 45A). Legjobb párhuzamai a mor-vaországi Tršice (Říhovský 1972, 65; Taf.24.254) és a burgenlandi St. Georgen (Říhovský1972, 66; Taf. 24.260) hamvasztásos temető-jéből, valamint Wien – Leopoldsberg 1917. évihamvasztásos sírjából (Říhovský 1972, 66; Taf.25.263) ismeretesek. Továbbá egy-egy szór-vány a Wien – Leopoldsberg-i temetőből (Ří-hovský 1972, 67; Taf. 25.266) és azalsó-ausztriai Gaindorf (Říhovský 1972, 65 – 66;Taf. 24.258) határából. A fiatalabb, a késő ur-namezős időszakra keltezett, a Baumgarten-itípus-csoportba sorolt az alsó-ausztriai Pott -schach hamvasztásos temetőjéből származópéldányon szintén homokóra-díszítés látható(Říhovský 1972, 68 – 69; Taf. 26.274), ahogy azalsó-ausztriai Niederruβbach példányán (Müller-Karpe 1959, Text 282, Taf. 141D/1; Říhovský1972, 40 – 41, Taf. 13.135). A Stillfried-i temetőII. fázisa (Ha B3) 6. sírjából kiemelten (Kaus1984, 20 – 21, Taf. 8.6f; Stegmann-Rajtár 1992,45; Abb. 4.9), valamint a Celldömölk – Ság-hegyi III. kincs késén (Romándi horizont B VIb= Ha B2: Müller-Karpe 1959, 127, Taf. 141A/2,Říhovský 1972, 70 – 71; Mozsolics 2000, 38 –39, Taf. 19.3) ugyanez a motívum látható.

A 22/32. sírból csupán egy kés hegye (50. ábra5) került elő. A töredék alapján a típus nem hatá-rozható meg és pontosabb keltezése sem lehet-séges. Figyelemre érdemes azonban különleges– előkerülésekor (in situ bontáskor műhelyben) –erős, egyenletes és barnás patinája. Elképzel-hető, hogy magas (8 % körüli) vastartalmú. Eztazonban csak egy későbbi metallográfiai elemzésdöntheti el.

Összegzésként megállapítható, hogy a 9/18. sírtemetkezése – a kés alapján – kissé idősebb a32. sírnál.

The knife found in Grave 9/18 (Figs. 41. 4, 82.1)is dated to the older phase of the younger Urn-field period. It is categorised in the Wien –Leopoldsberg type group, and dated to the HaB2 phase (Müller-Karpe 1959, Text 209; Abb.50.7 – 8; Říhovský 1972, 69 – 70; Taf. 45A). Itsbest analogies were found in the cremationcemeteries at Tršice in Moravia (Říhovský 1972,65; Taf. 24.254) and in St. Georgen in Burgen-land (Říhovský 1972, 66; Taf. 24.260), and in thecremation grave from the year of 1917 at Wien-Leopoldsberg (Říhovský 1972, 66; Taf. 25.263).Furthermore, there is one stray find from thecemetery of Wien-Leopoldsberg (Říhovský 1972,67; Taf. 25.266) and also one from the border ofGaindorf in Lower Austria (Říhovský 1972, 65 –66; Taf. 24.258). Hourglass ornamenting is alsoseen on the knife found in the cemetery ofPottschach in Lower Austria (cremation burials)(Říhovský 1972, 68 – 69; Taf. 26.274) and on theone from Niederruβbach, also from Lower Austria(Müller-Karpe 1959, Text 282, Taf. 141D/1;Říhovský 1972, 40 – 41, Taf. 13.135). These aredated to the younger Late Urnfield period, andcategorised as Baumgarten type. The same motifis visible on a knife found in Grave 6 in the Still-fried cemetery from phase II (Ha B3) (Kaus 1984,20 – 21, Taf. 8.6f; Stegmann-Rajtár 1992, 45,Abb. 4.9), and on the knife of the Celldömölk–Ság-hegy treasure III (Románd horizon B VIb =Ha B2: Müller-Karpe 1959, 127, Taf. 141A/2;Říhovský 1972, 70 – 71; Mozsolics 2000, 38 – 39,Taf. 19.3).

Only the tip of a knife (Fig. 50.5) was found inGrave 22/32. Its type and precise dating cannot bedetermined by the fragment. We must pay attentionto its strong, even, brownish patina, which is veryspecial and was detected upon opening it in situ inthe workshop. Possibly it has a high (around 8 %)iron content. This could, however, be determinedonly by a later metallographic analysis.

We can summarize that the burial in Grave 9/18must have taken place a bit earlier than in Grave32, based on the knife.

156

VIA 2

6.2.1.3 Borotva (13. ábra 5, 81. ábra 1)

A 6. sírja bronz borotváját (Ilon 2001, Taf. XIII.1)már Pittioni (1954, Abb. 348) a Stillfried-tipus jel-legzetességének tartotta, amelyet Müller-Karpe(1959, 209; Abb. 50.4) is a Ha B2-re datált.Innsbruck – Hötting II. újabban feltárt 79. sírjánakkeltezése ezzel összhangban van (Zemmer-Plank1995, 302, Abb. 21).

6.2.1.4 Viseleti darabok

6.2.1.4.1 Tű

A 6. sírból származó tű (13. ábra 4) töredékes,csupán egy szár, ami érdemben nem értékelhető.

A 32. sírból származó díszített, egyszerű bun-kós fejű tű (Keulenkopfnadel – 35. ábra 9, 81.ábra 6) legközelebbi párhuzamai 30 km-es kör-zeten belülről, a séi Doberdó-dűlői (Ilon et al.2001, 2. tábla 1; Ilon 2001, Taf. XIV.3) és a velemiSzt. Vid településéről (Miske 1908, Taf. XII.25, 32)ismeretesek. De megtalálható Waldviertel, Tha-nau/3 lelőhelyen is (Lochner 1991, 158 – 159, Inv.Nr. 3769, 173, 178, 19/G). A forma az urname-zős időszakban végig népszerű (Říhovský 1983,33 – 36), azaz önmagában pontosabb keltezésrenem alkalmas.

6.2.1.4.2 Karika/karperec

A 24. sír széles és súlyos karperecének – haegyáltalán karperec és nem rúd – töredéke jel-legtelen (27. ábra 5, 81. ábra 2), így tipokronoló-giai besorolása nem lehetséges.

A 29. sír elvékonyodó, elkalapált végű és eny-hén megtekert (vagy erősen lekopott/megégettfelületű) huzalú karikája (31. ábra 4, 81. ábra 3) afiatalabb urnamezős korú (Dunántúl IVb kincsho-rizont és az egyidős bükkszentlászlói I – II: Ke-menczei 1996a, 462, 466, Abb. 11.2, 7, 12)kincsekben gyakori lelet.

A 23. sírból egy összeégett bordázott (?) kar-perec igen kisméretű töredéke származik.Az urnamezős időszaknak a közepére és a későiperiódus korai szakaszára keltezte MichaelaLochner (1991, 185, 188. 2/B, Taf. 50.2) a közeliWaldvirtel anyagának feldolgozása kapcsán.

6.2.1.3 Razor (Figs. 13.5, 81.1)

The bronze razor found in Grave 6 (Ilon 2001,Taf. XIII.1) was considered as a characteristicartefact of the Stillfried type by Pittioni (1954,Abb. 348) and Müller-Karpe (1959, 209; Abb.50.4) dated it to Ha B2. It is in line with the datingof Grave 79 of Innsbruck – Hötting II (Zemmer-Plank 1995, 302, Abb. 21).

6.2.1.4 Dress accessories

6.2.1.4.1 PinThe pin (Fig. 13.4) found in Grave 6 is frag-

mented, basically only a shaft, therefore it couldnot be assessed.

The decorated pin with a club-shaped headfound in Grave 32 (Keulenkopfnadel – Figs. 35.9,81.6) has good analogies within a 30 km radius ofSé – Doberdó-dűlő (Ilon et al. 2001, Tábla 2.1; Ilon2001, Taf. XIV.3) and Velem Szt. Vid settlements(Miske 1908, Taf. XII.25, 32). It can also be foundat site Thanau/3 of Waldviertel (Lochner 1991, 158– 159, Inv. Nr. 3769, 173, 178, 19/G). As this shapeis popular throughout the Urnfield period (Říhovský1983, 33 – 36) on its own it is not suitable for dat-ing.

6.2.1.4.2 Ring/bracelet

It is not possible to classify typo-chronologicallythe indistinct fragment of a wide and heavybracelet, if it is a bracelet at all and not a rod,found in Grave 24 (Figs. 27.5, 81.2).

In Grave 29 a ring was found (Figs. 31.4, 81.3).Its end is thinned, it is flattened and is slightly twisted(or it might be that its surface is heavily worn orburnt). Such find is very frequent in the younger Urn-field period depots (Transdanubian IVb depot hori-zon and the contemporary Bükkszentlászló I – II:Kemenczei 1996a, 462, 466, Abb. 11.2, 7, 12).

A very small fragment of a burnt and ribbed(?) bracelet was found in Grave 23. It was datedby Michaela Lochner (1991, 185, 188. 2/B, Taf.50.2) to the middle of the Urnfield period andthe early phase of the late period, based on theevaluation of the finds of nearby Waldviertel.

A 31. sír elkalapált és visszapödrött végű,sima huzalból készített karikája (33. ábra 3, 81.ábra 4) karperecnek tartható. Hasonlót a Győr-Moson-Sopron megyei jobaházai (IVa kincsho-rizont: Kemenczei 1996b, 84; Romándihorizont, B VIb = Ha B2: Mozsolics 2000, 50,Taf. 41.5) és a keceli (egyidős a dunántúli IVbfázis kincseivel: Kemenczei 1996a, 462, Abb.11.10; Kemenczei 1996b, Abb. 37 – Ha B2)kincsből ismerünk. Ugyanakkor az ilyen dara-bokat a Waldvirtel területén Michaela Lochner(1991, 185, 188. 4/C-D, Taf. 50.1) az urname-zős időszak első harmadára keltezte. A 46/26.gödörből hasonló került elő, azzal a különbség-gel, hogy huzalját tordírozták. Az idézett joba-házi (Mozsolics 2000, 50, Taf. 41.1 – 4) és mégszámos kincsben (pl. Bükkszentlászló II: Ke-menczei 1996a, Abb. 11.7; IVb kincshorizont:Kemenczei 1996b, 84; Románd: Mozsolics2000, Taf. 86.23 – 26) további párhuzamai ta-lálhatók meg. Ennél idősebb (Ha A) példányról,a szórvány leletanyagból tudunk Haindorfból(Lochner 1991, 80, Taf. 56.5). Legfiatalabb, HaC vége – Ha D eleje variánsait (nem tordírozot-tak, hanem vonaldíszesek!) a magyarkeresztesi(ma: Vaskeresztes) kincsből közölték (Kemenc-zei 1996a, 471, Abb. 16.2 – 9).

A 7/16. sírból egy (37. ábra 5, 82. ábra 2), ésa 22/32. sírból két darab (50. ábra 6 – 7, 82. ábra4) bronzkarika származik. Utóbbiban az egyik ép,kör átmetszetű huzalból, a másik töredékes ésnégyszögletes átmetszetű huzalból készült. Eze-ket hajkarikáknak tartom és a hasonló karpere-cek alapján (Lochner 1991, 185, 188. 5/B) akésői urnamezős periódusra keltezem.

A 25/35. sír karikája (52. ábra 4, 82. ábra 5) vé-gein díszítés maradványai látszanak. Ehhez nagyonhasonlatos a Ság-hegyi II. kincs egyik – igaz „D” át-metszetű és 20 mm-re nagyobb átmérőjű – a leg-fiatalabb urnamezős (Stillfried) időszakra keltezettkarikáján látható (Kemenczei 1996, 95, Abb. 9.7).Dalj temetőjéből (Metzner-Nebelsick 2002, Taf.51/10 – 12, 13, 62/5 – 6) is gyűjteményekbe kerülttöbb ilyen példány.

157


The ring found in Grave 31 is considered as abracelet. Its wire is simple and flattened, and the endsare twisted back (Figs. 33.3, 81.4). Similar ones areknown from the finds of Jobaháza of Győr-Moson-Sopron County (IVa depot horizon: Kemenczei1996b, 84; Románd horizon, B VIb = Ha B2:Mozsolics 2000, 50, Taf. 41.5) and from Kecel (thesame age as the finds of phase IVb of Transdanubia:Kemenczei 1996a, 462, Abb. 11.10; Kemenczei1996b, Abb. 37 – Ha B2). At the same time similarpieces were dated to the first third of the Urnfield pe-riod by Michaela Lochner (1991, 185, 188. 4/C – D,Taf. 50.1). A similar ring was found in Pit 46/26; thedifference was that its wire was spirally twisted andrectangular in cross-section . Further analogies canbe found in the above-mentioned finds of Jobaháza(Mozsolics 2000, 50, Taf. 41.1 – 4) and at a numberof other sites (for example Bükkszentlászló II:Kemenczei 1996a, Abb. 11.7; IVb depot horizon:Kemenczei 1996b, 84; Románd: Mozsolics 2000,Taf. 86.23 – 26). An older piece is known (Ha A) as astray find from Haindorf (Lochner 1991, 80, Taf. 56.5).The youngest ones were reported from the finds ofMagyarkeresztes (today Vaskeresztes) (Kemenczei1996a, 471, Abb. 16.2 – 9), which are versions fromthe end of Ha C and the beginning of Ha D (its wireis not spirally twisted but decorated with lines).

There was one ring in Grave 7/16 (Figs. 37.5,82.2) and two in Grave 22/32 (Figs. 50.6 – 7,82.4). In the case of the latter, one of them wasmade from an undamaged wire with circularcross-section, the other one is from a fragmentedwire with square cross-section. I consider theseas hair rings and by similar bracelets (Lochner1991, 185, 188. 5/B) I date them to the Late Urn-field period.

At the ends of the ring of Grave 25/35 (Figs. 52.4,82.5) remains of decoration is visible. Similar motif canbe found on a ring dated to the youngest Urnfield pe-riod (Stillfried) of the Ság-hegy II finds although that onehas a D cross-section and its diameter is larger by20 mm (Kemenczei 1996, 95, Abb. 9.7). Many similarpieces were found in the cemetery of Dalj (Metzner-Nebelsick 2002, Taf. 51/10 – 12, 13, 62/5 – 6).

A huzalból készített karékszereket a késői ur-namezős és a Mezőcsát csoport időszakára kel-tezik, amelyek azonban önmagukban finomkronológiai besorolásra nem alkalmasak. EzeketMargarete Kaus (1984, 32) feltételesen női éksze-rekként írta le.

6.2.1.4.3 Gyűrű (36. ábra 4, 81. ábra 7)A 33. sírból származó ékszer akár hajkarikaként

is értelmezhető. A hasonló megoldású – egyikvége erőteljesen ráhajtva a másikra – karperecekalapján az urnamezős időszak második felében,annak legvégéig kedvelt viseleti darab.

6.2.1.4.4 Gyöngy (49. ábra 6, 82. ábra 3)A 20/30. sír spirálgyöngye. Egy a Darnay Kál-

mán által közölt, a Somló hegyről származó sír-ban (Patek 1968, 37, Taf. LXII. felül, középen)éppen úgy megtalálható, mint a badacsonytomajikincsben (Kemenczei 2005, 130, Taf. 10. A/6 –7). Egyébként a középső bronzkortól és az urna-mezős időszakban is közkedvelt ékszer (Schu-macher-Matthäus 1985, Taf. 17, 19, 21, 41, 45;Ilon 1998, Table IV). Így önmagában nem keltezőértékű.

6.2.1.4.5 Gulipán bronz öntvénye (36. ábra 5,81. ábra 8)

A bronz vízimadár ábrázolás a 33. sírból szár-mazik. Hasonló, önállóan alkalmazott, önmaguk-ban álló kisméretű tárgyakat az urnamezősidőszakból ismerünk (pl. Mühlau, Pèpinvill: Matt-häus 1981, Abb. 8.3 – 4). Az öntvényen sérülésvagy olyan terület nem látszik, ami arra utalna,hogy hajdan valamire felerősítették (pl. lyuk, for-rasztás, törésfelület, tüske lenyomata, nitszeghelye – Matthäus 1981, Abb. 8 – 10) volna. Kétvagy három ponton történő felvarrással azonbantextilre erősíthető, azaz a leginkább elképzelhe-tőnek azt tartom, hogy – esetleg több hasonlódarabbal együtt – a viselet része lehetett. Ezt afeltételezésemet megerősíteni látszik, hogy azegyik oldala sík, a másik domborúbb. Ellentétbenpl. az edényperemre (Nadap: Makkay 2006, Pl.

158

VIA 2

Jewels worn on the arm and made of wire aredated to the Late Urnfield and the Mezőcsát pe-riod but in itself it is not enough to have a precisechronological classification. These ones were de-scribed by Margarete Kaus (1984, 32) as jewelssupposedly used by females.

6.2.1.4.3 Finger-ring (Figs. 36.4, 81.7)The object found in Grave 33 could be a hair ring

as well. Based on similarly manufactured bracelets,with one end strongly bent on the other, it musthave been a popular piece for wearing from thesecond half of the Urnfield period until its end.

6.2.1.4.4 Bead (Figs. 49.6, 82.3)Spiral bead found in Grave 20/30. In a grave of

Somló-hegy, published by Kálmán Darnayit canbe found as well (Patek 1968, 37, Taf. LXII. uppermiddle) just as in the finds of Badacsonytomaj(Kemenczei 2005, 130, Taf. 10. A/6 – 7). It isa popular piece since the Middle Bronze Ageand it is also common in the Urnfield period(Schumacher-Matthäus 1985, Taf. 17, 19, 21,41, 45; Ilon 1998, Tábla IV), therefore it is not suit-able for dating by itself.

6.2.1.4.3 Scooper, cast in bronze (Figs. 36.5,81.8)

This bronze bird is from Grave 33. Similar smallartefacts not accompanied by other finds areknown from the Urnfield period (for exampleMühlau, Pèpinvill: Matthäus 1981, Abb. 8.3 – 4).There is no trace of a former joining spot or dam-aged area on the cast that would indicate that itwas previously attached to something (for exam-ple a hole, soldering, breakage, mark of a spikeor clinch – Matthäus 1981, Abb. 8 – 10). It couldhave been fixed to textile by sewing it at two orthree points so I assume that it is quite possiblethat is was part of a dress, maybe together witha number of other similar pieces. This suppositionis strengthened by the fact that one side of theobject is flat, and the other one is more convex.This is in opposition to the ones applied on vessel

159


XXX; Sellopoulo, Provenienz: Matthäus 1981,Abb. 9 – 10) applikált, mindkét oldalukon dom-ború példányokkal.

A vízimadarak, s leginkább a gulipán (Recurvi-rostra avosetta L.) bronzkori, különösen későbronzkori, jelesül urnamezős környezetbeni nép-szerűségének nagyobb tanulmányt szenteltem(Ilon 2009) az ún. Napbárka-ábrázolásos (Vogel –Sonnen – Barken) kardok feldolgozása kapcsán.Így a kérdéskör részleteire most nem térek ki.Megjegyzem: a vizsgált urnamezős időszakban, il-letve a kora vaskorban térben is igen elterjedt ésváltozatos funkciójú tárgyakon látjuk viszont Olasz-országtól és Franciaországtól Németországon,Ausztrián át magyarországi lelőhelyekig. Azazmegtalálható – és most csak néhány példát emlí-tek, egyre idősbödő sorrendben: az estei temető70. sírja fibuláin (Este II = 800 – 500: Müller-Karpe1959, 96, Taf. 101.B/7-9) és Clermont – Ferrandminiatűr kocsijának alkatrészén (Kr.e. 8/7. század:Hansen 1993. 123, Taf. 36.2) plasztikus megfor-málásban, Gemeinlebarn I. tumulusa bronz „sze-gein” (Nebelsick et al. 1997, Abb. 20/30 – 31),Batináról és Adaševciból csüngőként (Metzner-Nebelsick 2002, Taf. 19/8; Vinski-Gasparini 1973,Taf. 130/A/5), Kleinklein Kröllkogel kurdi típusú szi-tuláján (Egg és Kramer 2005, 21 – 23, Abb. 16) ésa mezőkövesdi vödrön (Hajdúböszörményi hori-zont, B VIa = Ha B1: Mozsolics 2000, 55 – 56, Taf.51.3) poncolva, valamint a Nagydém – gerhai kincs(Mozsolics, Gyermely horizont, B Vc = Ha A2)három bronz „szögén” (Hampel 1896, CXCV. tábla18, Mozsolics 1985, 152), de a Hart a.d. Alz-i ko-csisír szegecseiként is (Ha A1: Clausing 1999,343, Abb. 1/12 – 13).

6.2.2 Vastárgyak

A kutatás korábban úgy vélte (Kimmig 1964,274 – 281), hogy az első vastárgyak Közép-Euró-pában a Ha B3 fázisban (8. század) jelentek meg.Ma tudjuk, ez túlhaladott, hiszen már a Bz D, HaA időszaktól ismerünk néhány vastárgyat (a kö-zelből pl. egy tűt Szentkirályszabadjáról: Ilon1998, 182, Tab. I. 1), illetve a Kr. e. 10. századtól

rims. These birds are convex on both sides(Sellopoulo, Provenienz: Matthäus 1981, Abb. 9– 10; Nadap: Makkay 2006, Pl. XXX).

I have composed an entire study to the popularityof water birds, especially the scooters (Recurvirostraavosetta L.) in the Bronze Age, mainly in the LateBronze Age Urnfield period (Ilon 2009), in connec-tion with the examination of the swords with a so-called sun-ark motif (Vogel – Sonnen – Barken).Therefore I do not go into details in this matter.It must be noted, however, that this motif is frequentin the Urnfield period presently discussed and in theEarly Iron Age it was very widespread as well, as itcan be found on many different types of artefactsin Italy, France, Germany, Austria and Hungary.That is, it can be found at the following locations,listed in a chronological order from younger to older:on the fibula in Grave 70 of the cemetery of Este(Este II = 800 – 500 BC: Müller-Karpe 1959, 96, Taf.101.B/7-9), on the parts of the miniature carriage ofClermont-Ferrand (8 – 7th century BC, Hansen1993, 123, Taf. 36.2) in plastic style, on the bronze“nails” of Tumulus I of Gemeinlebarn (Nebelsick etal. 1997, Abb. 20/30 – 31), as pendants from Batinaand Adaševci (Vinski-Gasparini 1973, Taf. 130/A/5;Metzner-Nebelsick 2002, Taf. 19/8), on the Kurdtype situla of Kleinklein Kröllkogel (Egg and Kramer2005, 21 – 23, Abb. 16), chased on the bucket ofMezőkövesd (Hajdúböszörmény horizon, B VIa =Ha B1: Mozsolics 2000, 55 – 56, Taf. 51.3), on thethree bronze “nails” (Hampel 1896, Tábla CXCV.18;Mozsolics 1985, 152) of the Nagydém-Gerha trea -sure (Mozsolics, Gyermely horizon, B Vc = Ha A2),and as the studs of the Hart a.d. Alz carriage grave(Ha A1: Clausing 1999, 343, Abb. 1/12 – 13).

6.2.2 Iron objects

Researchers used to think (Kimmig 1964, 274 –281) that the first iron objects appeared in Central Eu-rope in the Ha B3 phase (8th century BC). Today weknow that this view cannot be maintained becausesome iron objects are known from the Bz D, Ha A pe-riods (for example close to Zanat a pin is known fromSzentkirályszabadja: Ilon 1998, 182, Tab. I.1), and

számos bimetallikus (bronz és vas) tárgyat (Pri-mas 2008, 126 – 127, Abb. 5.6).

Ma elfogadott, hogy a vastárgyak először ésnagy mennyiségben, továbbá nagy területen – alovas nomádok feltűnésével és a társadalmi rendváltozásaival párhuzamosan – a Duna- és a Kár-pátok-vidékén Kr. e. 800-tól jelentek meg (Pare1998, 298; Primas 2008, 128). Temetőnk vastár-gyait, s így az azokat tartalmazó sírokat – ilyenmegfontolásból – is ezen időszakba tartozónakgondolom és a temető legfiatalabb (III.) horizont-jához (71 – 73. ábra) sorolom.Természetesen csak azokkal a tárgyakkal foglal-kozom, amelyek állapota az azonosítást és elem-zést lehetővé teszi.

6.2.2.1 Karika/lószerszám (?)

A 4. sírból egy kisebb (10. ábra 5, 83. ábra 3)karika származik. Egyszerű övkarikaként (csat)vagy szíjelosztó karikaként is elképzelhető, deigazi funkciója előttem ismeretlen.

A 33. sírból 5 vagy 6 db, igen rosszmegtartású,nagyobb karika (36. ábra 6, 83. ábra 6) került fel-tárásra. Karperecnek, de talán inkább lószerszámrészeinek tekinthetők. E két sír vas karikáinak leg-jobb párhuzamaikat a közeli Jánosháza – Országútidűlői többszörözött halomsírja (késő halomsíros:Fekete-féle BD kardos, Stillfried-típusú legkésőbbiurnamezős korú sírok pl. Lázár-féle 6. sír) legfiata-labb 1b. sírjából közölték (Kemenczei 1996, 117,131, 20. ábra 12, 14 – 15; Fekete 2004). Jól ismer-tek Frög 89. tumulusából (Tomedi 2002, Taf. 66.5 – 6) és a kelet-magyarországi Mezőcsát – hörcsö-gösi temető sírjaiból (pl. 57, 65: Patek 1993, Abb.29. 9 – 10, Abb. 30. 10 – 11) is.

6.2.2.2 Kés (10. ábra 7, 83. ábra 5)

A 4. sírból. A Budapest – békásmegyeri temető347. sírjából (Ha B2: Kalicz és Kalicz-Schreiber1996, 329, Abb. 7.2), a Kleinklein-i halomsírmezőkialakulási fázisából és Frög 89. tumulusából (To-medi 2002, 131, Taf. 65.11 – 12, Taf. 66.1; Tie-fengraber 2005, 79) ismerünk ilyen darabokat.A Ha B végére keltezett csehországi töredékek

160

VIA 2

many bimetallic objects (bronze and iron) from the10th century BC (Primas 2008, 126 – 127, Abb. 5.6).

Today it is accepted that iron artefacts appearedin the River Danube region and in the CarpathianBasin at the beginning of 800 BC in large quantitiesand extended to a large area, at the same time asthe appearance of nomadic horsemen and changesin social order (Pare 1998, 298; Primas 2008, 128).I consider the iron objects of our cemetery, and ofcourse therefore the graves containing them, to be-long to this period, which is the youngest horizon (III)of the cemetery (Figs. 71 – 73).Of course only those artefacts are discussed,which by their conditions were suitable for iden-tification and analysis.

6.2.2.1 Ring/horse gear (?)

A smaller ring (Figs. 10.5, 83.3) was found inGrave 4. It might have been a simple belt loop orfastener but its real function is unknown.

Five or six larger rings in very bad condition werefound in Grave 33 (Figs. 36.6, 83.6). They might bebracelets but more likely parts of a horse gear. Thebest analogies to these iron rings found in thesegraves are located at the nearby Jánosháza-Országúti dűlő in a tumulus with several graves(Late Tumulus culture: Fekete type DB sword, Still-fried type latest Urnfield period graves, for exampleGrave 6 of Lázár), from which the youngest, Grave1b contained them (Kemenczei 1996, 117, 131, 20.Abb 12, 14 – 15; Fekete 2004They are well-knownfrom Tumulus 89 of Frög (Tomedi 2002, Taf. 66. 5– 6) and from the graves of Mezőcsát – Hörcsögöscemetery in eastern Hungary (for example 57, 65:Patek 1993, Abb. 29. 9 – 10, Abb. 30. 10 – 11).

6.2.2.2 Knife (Figs. 10.7, 83.5)

It was found in Grave 4. Similar pieces are knownfrom Grave 347 at the cemetery of Budapest-Békás-megyer (Ha B2: Kalicz and Kalicz-Schreiber 1996,329, Abb. 7.2), from the beginning phase of the Klein-klein tumulus cemetery and from Tumulus 89 of Frög(Tomedi 2002, 131, Taf. 65.11 – 12, Taf. 66.1; Tiefen-graber 2005, 79). The fragments from the Czech Re-

161


(Jiráň 2002, 71 – 72) tipológiai összehasonlításraalkalmatlanok.

6.2.2.3 Viseleti darab

6.2.2.3.1 Gyöngy/orsógomb (10. ábra 4, 83. ábra 2)A 4. sírból. A kézirat lezárásáig egyetlen párhu-zamát sem találtam.

6.3 Csonttárgy

6.3.1 Gyöngyök (44. ábra 5 – 9, 83. ábra 7 – 8)

A 12/21. sírból 5 db. Jó párhuzamaik (17 db)került elő Wien – Großenzersdorf 5. sírjából(Hetzer és Willvonseder 1952, 62, Abb. 10.12),amelyben bronztárgyak (pl. Vasenkopfnadel,egymásra hajtott végű karperec, tordírozottkarperec) is voltak.

6.4 A sírok kronológiája

A temető idősebb fázisának (Zanat I.) sírjait akéső halomsíros vagy korábbi urnamezős időszakkerámia-hagyományai (tál, bögre) alapján határoz-tam meg. A következő sírokat soroltam ide:- 8. sír: Indiff. 14 – x éves, 3 edény (14. ábra 3– 4),- 24. sír: Nő (?), 20 – 60 éves, 5 edény + bronzkarperec (?) (27. ábra 3– 5, 73. ábra),- 25. sír: Indiff. 18 – x éves, 2 edény (28. ábra 3– 4, 73. ábra),- 12/21. sír: indiff. 10 – 20 éves, 3 edény + csont-gyöngyök (44. ábra 2– 9),- 19/29. sír: Férfi, 30 – 45 éves, 5 edény (47. ábra4– 6, 73. ábra).

A temető fiatalabb, középső fázisának(Zanat II.) sírjait a kerámia-hagyományokmásodik rétege (függőlegesen és ferdén ár-kolt/kannelúrázott edények: Kőszegi 1988, 27– 29, 35 – 37) és a fent elemzett fiatalabb idő-szakra keltezett egyéb tárgyak alapján vélemelkülöníthetőnek. A következő sírokat sorol-tam ide:

public are dated to the end of Ha B (Jiráň 2002,71 – 72) are unsuitable for typological comparison.

6.2.2.3 Dress accessories

6.2.2.3.1 Bead /spindle-whorl (Figs. 10.4, 83.2)It was found in Grave 4. No analogies have beenfound so far, not until the closing of the manuscript.

6.3 Bone artefacts

6.3.1 Beads (Figs. 44.5 – 9, 83.7 – 8)

Five pieces were found in Grave 12/21. Goodanalogies (17 pieces) were found in Grave 5 at Wien-Großenzersdorf (Hetzer and Willvonseder 1952, 62,Abb. 10.12) where bronze objects were located aswell (for example Vasenkopfnadel; bracelet the endsof which overlap each other; bracelet the wire of whichis spirally twisted and rectangular in cross-section).

6.4 The chronology of the graves

The graves of the older phase of the cemetery(Zanat I) were determined by the Late Tumulus orthe Early Urnfield period ceramic traditions (bowl,mug). I put the following graves into this category:- Grave 8: Indiff. 14 to x year old, 3 vessels (Fig. 14.3 – 4),- Grave 24: Female (?), 20 to 60 year old, 5 vessels +bronze bracelet (?) (Figs. 27.3 – 5, 73),- Grave 25: Indiff. 18 to x year old, 2 vessels (Fig. 28.3 – 4, 73),- Grave 12/21, indiff. 10 to 20 year old, 3 vessels +bone beads (Fig. 44.2– 9),- Grave 19/29: Male, 30 to 45 year old, 5 vessels (Figs.47.4– 6, 73).

The graves of the younger, middle phase of thecemetery (Zanat II) were differentiated by the sec-ond layer of the ceramic traditions (vessels withvertical and oblique smoothing/channelling:Kőszegi 1988, 27 – 29, 35 – 37) and based onother artefacts analysed above dated to theyounger period. I put the following graves into thiscategory:

- 6. sír: Férfi (?) 20 – 40 éves, 5 edény + bronz tárgyak(13, 73. ábra),- 14. sír: Indiff. 30 – 50 éves, 8 edény (17. ábra),- 17. sír: Indiff. 14 – 40 éves, 5 edény (19. ábra),- 21. sír: nincs adat, 1 edény (22. ábra),- 22. sír: Indiff. 5 – 10 éves, 7 edény (24. ábra),- 32. sír: Indiff. 20 – 30 éves, 8 edény + bronz tárgyak(35, 73. ábra),- 8/17. sír: Indiff. 15 – 25 éves, 7 edény (39,73. ábra),- 9/18. sír: Indiff. 20 – x éves, 6 edény + bronz tárgyak(41, 73. ábra),- 16/25. sír: Indiff. 3 – 5 éves, 2 edény (46. ábra),- 20/30. sír: Indiff. 10 – 20 éves, 10 edény (köztük fedő)(49, 73. ábra),- 22/32. sír: Indiff. 30 – 40 éves, 4 edény (50, 73. ábra),- 39/48. sír: Indiff. 20 – x éves, 5 edény (60, 73. ábra),

A temető legfiatalabb fázisának (Zanat III.) sírjaita kerámia-hagyományok új rétege (déli, Hallstattés preszkíta) és a vas alapanyagú tárgyak révénvélem elhatárolhatónak. A következő sírokat so-roltam ide:- 4. sír: Nő (?) 20 – 40 éves, 3 edény + vas tárgyak(9 – 10, 73. ábra),- 18. sír: Indiff. 7 – x éves, 6 edény (21. ábra),- 27. sír: Nő (?), 18 – 30 éves, 1 edény (29. ábra 3 – 6),- 29. sír: Indiff. 1 – 3 éves, 3 edény + bronzok (31.ábra),- 33. sír: Indiff. 3 – 20 éves, 1 edény + bronzok,vaskarikák (36, 73. ábra),- 25/35. sír: Indiff. 2 – 5 éves, 2 edény + bronz ka-rika (52, 73. ábra),- 48/56. sír: Férfi (?) 30 – 40 éves, amelyben vas-tárgy is volt (62. ábra).

Mindenféle kronológiai következtetéssel kap-csolatosan azonban meg kell jegyeznem: azegyes, már elkülöníthető időrendi fázisokra jel-lemző klasszikus „stílusoknak” minden esetbenegy hosszabb-rövidebb ideig tartó kialakulásiszakasza van. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogynem ritka az az eset, amikor drasztikus törésselszűnik meg a korábban elfogadott „divat”. Ezt atényt, amelyet Svájc urnamezős időszaka eseté-ben dendrokronológiai adatokkal (Rychner 1995,

162

VIA 2

- Grave 6: Male (?) 20 to 40 year old, 5 vessels + bronzeobjects (Figs. 13, 73),- Grave 14: Indiff. 30 to 50 year old, 8 vessels (Fig. 17),- Grave 17: Indiff. 14 to 40 year old, 5 vessels (Fig. 19),- Grave 21: no data, 1 vessel (Fig. 22)- Grave 22: Indiff. 5 to 10 year old, 7 vessels (Fig. 24),- Grave 32: Indiff. 20 to 30 year old, 8 vessels + bronzeobjects (Figs. 35, 73),- Grave 8/17: Indiff. 15 to 25 year old, 7 vessels(Figs. 39, 73),- Grave 9/18: Indiff. 20 to x year old, 6 vessels + bronzeobjects (Figs. 41, 73),- Grave 16/25: Indiff. 3 to 5 year old, 2 vessels (Fig. 46),- Grave 20/30: Indiff. 10 to 20 year old, 10 vessels(including lid) (Figs. 49, 73),- Grave 22/32: Indiff. 30 to 40 year old, 4 vessels(Figs. 50, 73),- Grave 39/48: Indiff. 20 to x year old, 5 vessels(Figs. 60, 73),

The graves of the youngest phase of the ceme-tery (Zanat III) were differentiated by a new layer(southern, Hallstatt and Pre-Scythian) of ceramictraditions and by the objects made of iron. I putthe following graves into this category:- Grave 4: Female (?) 20 to 40 year old, 3 vessels + ironobjects (Figs. 9 – 10, 73),- Grave 18: Indiff. 7 to x year old, 6 vessels(Fig. 21),- Grave 27: Female (?), 18 to 30 year old, 1 vessel(Figs . 29-3– 6),- Grave 29: Indiff. 1 to 3 year old, 3 vessels + bronzeobjects (Fig. 31),- Grave 33: Indiff. 3 to 20 year old, 1 vessel + bronzeobjects, iron ring (Figs. 36, 73),- Grave 25/35: Indiff. 2 to 5 year old, 2 vessels + bronzering (Figs. 52, 72),- Grave 48/56: Male (?) 30 to 40 year old, there was aniron object in it (Fig. 62).

I must note with regard to various chronologicalevaluations: all classic “style” characteristics ofthe given and differentiated chronological phaseshave a shorter or longer period in which theyevolve. At the same time it is well-known that the“trend”, which is so accepted earlier often disap-

477, Abb. 24) sikerült igazolni, nekünk is tudomá-sul kell vennünk. Másként: el kell fogadnunk,hogy hazai keltezéseinknek jelenleg még nincsszilárd abszolút kronológiai alapjuk. Továbbá azsem mellőzhető szempont, hogy nehezen inter-pretálhatók a sírba helyezett tárgyak, pontosab-ban azok társadalomtörténeti szerepe, hogy amellékletek milyen módon tükrözik az eltemetett-nek a társadalmi hierarchiában az elhunyt élet-ében betöltött hajdani helyét, súlyát (Tomedi1999, Abb. 10). Vagy a leszármazottak akartaknetán irreális (megtévesztő?) képet mutatni kö-zösségük tagjai felé? A régész társadalom ilyenrekonstrukciói tehát igencsak ingatag alapon áll-nak. Nem véletlen, hogy a kérdés a kutatásbanmáig vitára ad okot. A szakmai álláspontok jóösszefoglalása (Tomedi 1999, 661 – 662) miattsem érzem feladatomnak, hogy itt és most errea problémára kitérjek.

163


pears abruptly, quite drastically. This fact wasproven in the case of the Urnfield period ofSwitzerland by dendrochronological data (Rych-ner 1995, 477, Abb. 24), and therefore we musttake it into consideration as well. In other words,we must accept that currently there is no solidchronological data supporting the Hungarian dat-ing. We must be aware of the fact too, that theroles of the objects placed in the graves are diffi-cult to interpret in terms of social history. It is notclear how the grave goods denote the place androle of the deceased in the hierarchy of the living(Tomedi 1999, Abb. 10). Or could it be that therelatives tried to present an unreal (deceiving?)picture for the members of the community? Sucharchaeological reconstructions are based on un-certain data. That is why the question is still de-bated among researchers. Due to a goodsummary of professional point of views (Tomedi1999, 661 – 662) I do not feel that it is my duty todiscuss this matter here.

164

VIA 2

74. ábra. Urna/Kegelhalsgefäss: 1. 4. sír, 1. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.5); 2. 6. sír, 1. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.18); 3. 23. sír, 1,3. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.84); 4. 27. sír, 1. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.101); 5. 29. sír, 1. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.105);

6. 29. sír, 2. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.108)Figure 74. Urn/Kegelhalsgefäss: 1. Grave 4, Grave good No. 1 (Inv. No.: Ő.2001.1.5); 2. Grave 6, Grave good No. 1 (Inv. No.:

Ő.2001.1.18); 3. Grave 23, Grave goods Nos. 1, 3 (Inv. No.: Ő.2001.1.84); 4. Grave 27; Grave good No. 1 (Inv. No.: Ő.2001.1.101);5. Grave 29, Grave good No. 1 (Inv. No.: Ő.2001.1.105); 6. Grave 29, Grave good No. 2 (Inv. No.: Ő.2001.1.108)

165


75. ábra. Urna/Kegelhalsgefäss: 1. 33. sír, 1. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.125); 2. 8/17. sír, 1. sz. melléklet (Nysz.: 48.67817.8.1);3. 19/29. sír, 1. sz. melléklet (Nysz.: 48.67817.19.1); 4. 20/30. sír, 1. sz. melléklet (Nysz.: 48.67817.20.1); 5. 21/31. sír, 1. sz. melléklet

(Nysz.: 48.67817.21.1); 6. 22/32. sír, 1. sz. melléklet (Nysz.: 48.67817.22.1)Figure 75. Urn/Kegelhalsgefäss: 1. Grave 33, Grave good No. 1 (Inv. No.: Ő.2001.1.125); 2. Grave 8/17, Grave good No. 1 (Id. No.:

48.67817.8.1); 3. Grave 19/29, Grave good No. 1 (Id. No.: 48.67817.19.1); 4. Grave 20/30, Grave good No. 1 (Id. No.: 48.67817.20.1);5. Grave 21/31, Grave good No. 1 (Id. No.: 48.67817.21.1); 6. Grave 22/32, Grave good No. 1 (Id. No.: 48.67817.22.1)

166

VIA 2

76. ábra. 1–4. Urna/Kegelhalsgefäss, 5–6. Füles csésze/Henkeltasse: 1. 25/35. sír, 1. sz. melléklet (Nysz.: 48.67817.25.1); 2. 31/40. sír,1. sz. melléklet (Nysz.: 48.67817.31.1); 3. 36/45. sír, 1. sz. melléklet (Nysz.: 48.67817.36.1); 4. 48/56. sír, 1. sz. melléklet

(Nysz.: 48.67817.48.1); 5. 14. sír, 2. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.48); 6. 18. sír, 3. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.64)Figure 76. 1–4. Urn/Kegelhalsgefäss, 5–6. Cup with handle/Henkeltasse: 1. Grave 25/35, Grave good No. 1 (Id. No. 48.67817.25.1);

2. Grave 31/40, Grave good No. 1 (Id. No. 48.67817.31.1); 3. Grave 36/45, Grave good No. 1 (Id. No. 48.67817.36.1); 4. Grave 48/56,Grave good No. 1 (Id. No. 48.67817.48.1); 5. Grave 14, Grave good No. 2 (Inv. No.: Ő.2001.1.48); 6. Grave 18,

Grave good No. 3 (Id. No.: Ő.2001.1.64)

167


77. ábra. Füles csésze/Henkeltasse: 1. 24. sír, 2. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.88); 2. 25. sír, 2. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.95); 3. 8/17. sír,2. sz. melléklet (Nysz.: 48.67817.8.2); 4. 12/21. sír (Nysz.: 48.67817.12.2); 5. 19/29. sír, 2. sz. melléklet (Nysz.: 48.67817.19.2);

6. 19/29. sír, 3. sz. melléklet (Nysz.: 48.67817.19.3)Figure 77. Cup with handle/Henkeltasse: 1. Grave 24/35, Grave good No. 2 (Inv. No.: Ő.2001.1.88); 2. Grave 25, Grave good No. 2

(Inv. No.: Ő.2001.1.95); 3. Grave 8/17, Grave good No. 2 (Id. No.: 48.67817.8.2); 4. Grave 12/21 (Id. No.: 48.67817.12.2); 5. Grave 19/29Grave good No. 2 (Id. No.: 48.67817.19.2); 6. Grave 19/29, Grave good No. 3 (Id. No.: 48.67817.19.3)

168

VIA 2

78. ábra. 1–2. Fazék/Topf, 3. Palack/Flasche, 4–7. Tál/Schale: 1. 24. sír, 1. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.87); 2. 20/30. sír, 2. sz. melléklet(Nysz.: 48.67817.20.3); 3. 39/48. ábra, 2. sz. melléklet (Nysz.: 48.67817.39.2); 4. 4. sír, 2. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.6); 5. 4. sír, 3,

4. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.7); 6. 6. sír, 2, 3. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.19); 7. 10. sír, 2. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.37)Figure 78. 1–2. Pot/Topf, 3. Bottle/Flasche, 4–7. Bowl/Schale: 1. Grave 24, Grave good No. 1 (Inv. No.: Ő.2001.1.87); 2. Grave 20/30,Grave good No. 2 (Id. No.: 48.67817.20.3); 3. Grave 39/48, Grave good No. 2 (Id. No.: 48.67817.39.2); 4. Grave 4, Grave good No. 2

(Inv. No.: Ő.2001.1.6); 5. Grave 4, Grave goods Nos. 3, 4 (Inv. No.: Ő.2001.1.7); 6. Grave 6, Grave goods Nos. 2,3 (Inv. No.: Ő.2001.1.19); 7. Grave 10, Grave good No. 2 (Inv. No.: Ő.2001.1.37)

169


79. ábra. Tál/Schale: 1. 18. sír, 4. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.66); 2. 22. sír, 4. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.76); 3. 22. sír, 1. sz. melléklet(Lsz.: Ő.2001.1.77); 4. 23. sír, 2. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.86.1); 5. 29. sír, 3. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.109); 6. 31. sír,

1. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.112); 7. 32. sír, 1. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.114); 8. 32. sír, 2. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.115)Figure 79. Bowl/Schale: 1. Grave 18, Grave good No. 4 (Inv. No.: Ő.2001.1.66); 2. Grave 22, Grave good No. 4 (Inv. No.: Ő.2001.1.76);

3. Grave 22, Grave good No. 1 (Inv. No.: Ő.2001.1.77); 4. Grave 23, Grave good No. 2 (Inv. No.: Ő.2001.1.86.1); 5. Grave 29, Grave goodNo. 3 (Inv. No.: Ő.2001.1.109); 6. Grave 31, Grave good No. 1 (Inv. No.: Ő.2001.1.112); 7. Grave 32, Grave good

No. 1 (Inv. No.: Ő.2001.1.114); 8. Grave 32, Grave good No. 2 (Inv. No.: Ő.2001.1.115)

170

VIA 2

80. ábra. 1–3. Tál/Schale, 4–9. Egyebek/Sondern: 1. 8/17. sír, 4. melléklet (Nysz.: 48.67817.8.3); 2. 9/18. sír, 8. sz. melléklet (Nysz.: 48.67817.9.6);3. 20/30. sír, 4. sz. melléklet (Nysz.: 48.67817.20.2); 4. 26/36. sír, 1–2. sz. melléklet (Nysz.: 48.67817.26.1–2); 5. 46/26. gödör (Nysz.: 48.67817.46.2);6. 46/26. gödör (Nysz.: 48.67817.46.7); 7. 32. sír, 5. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.122); 8. 51/10. gödör (Nysz.: 48. 67817.51.13); 9. Humuszolásból

szórvány (SNR 1) kora vaskori (Hallstatt kultúra) lelet (Nysz.: 48. 67817.1.104)Figure 80. 1–3. Bowl/Schale, 4–9. Vessel fragments/Sondern: 1. Grave 8/17, Grave good No. 4 (Id. No.: 48.67817.8.3); 2. Grave 9/18, Grave good No.8 (Id. No.: 48.67817.9.6); 3. Grave 20/30, Grave good No. 4 (Id. No.: 48.67817.20.2); 4. Grave 26/36, Grave goods Nos. 1–2 (Id. Nos.: 48.67817.26.1–

2); 5. Pit 46/26 (Id. No.: 48.67817.46.2); 6. Pit 46/26 (Id. No.: 48.67817.46.7); 7. Grave 32, Grave good No. 5 (Inv. No.: Ő.2001.1.122); 8. Pit 51/10(Id. No.: 48. 67817.51.13); 9. Scattered Early Iron Age (Hallstatt culture) vessel fragment from the humus (SNR 1) (Id. No.: 48. 67817.1.104)

171


81. ábra. Bronztárgyak: 1. Borotva, 6. sír, 6. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.25); 2. Karperectöredék, 24. sír, 3. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.89);3. Karika, 29. sír, 4. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.106); 4. Karika, 31. sír, 2. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.113); 5. Kés, 32. sír, 7. sz. melléklet

(Lsz.: Ő.2001.1.123); 6. Tű, 32. sír, 6. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.124); 7. Gyűrű, 33. sír (Lsz.: Ő.2001.1.128); 8. Öntött vízimadár-alak(gulipán), 33. sír, 2. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.128.1)

Figure 81. Bronze objects: 1. Razor, Grave 6, Grave good No. 6 (Inv. No.: Ő.2001.1.25); 2. Fragment of a bracelet, Grave 24, Grave good No.3 (Inv. No.: Ő.2001.1.89); 3. Ring, Grave 29, Grave good No. 4 (Inv. No.: Ő.2001.1.106); 4. Ring, Grave 31, Grave good No. 2 (Inv. No.:

Ő.2001.1.113); 5. Knife, Grave 32, Grave good No. 7 (Inv. No.: Ő.2001.1.123); 6. Pin, Grave 32, Grave good No. 6 (Inv. No.: Ő.2001.1.124);7. Finger-ring, Grave 33 (Inv. No.: Ő.2001.1.128); 8. Stylized water bird (scooper), Grave 33, Grave good No. 2 (Inv. No.: Ő.2001.1.128.1)

172

VIA 2

82. ábra. Bronztárgyak: 1. Kés, 9/18. sír, 9. sz. melléklet (Nysz.: 48. 67817.9.13); 2. Karika, 7/16. sír, 1a melléklet (Nysz.: 48. 67817.7.1);3. Spirálgyöngy; 20/30. sír, 7. sz. melléklet (Nysz.: 48. 67817.20.12); 4. Karika, 22/32. sír (Nysz.: 48. 67817.22.5); 5. Karika, 25/35. sír (Nysz.:48. 67817.25.3); 6. Tű, szórvány a 44/53. cölöplyuk mellől (Nysz.: 48.67817.44.1); 7. Karperectöredék, 46/26. gödör (Nysz.: 48. 67817.46.21)

Figure 82. Bronze objects: 1. Knife, Grave 9/18, Grave good No. 9 (Inv. No.: 48. 67817.9.13); 2. Ring, Grave 7/16, Grave good No. 1a (Id. No.:48. 67817.7.1); 3. Spiral bead, Grave 20/30, Grave good No. 7 (Id. No.: 48. 67817.20.12); 4. Ring, Grave 22/32 (Id. No.: 48. 67817.22.5);5. Ring, Grave 25/35 (Id. No.: 48. 67817.25.3); 6. Pin, stray find near Posthole 44/53 (Id. No.: 48.67817.44.1); 7. Fragment of a bracelet,

Pit 46/26 (Id. No.: 48. 67817.46.21)

173


83. ábra. 1. Bronzedény, 2–6. Vastárgyak, 7–8. Csontgyöngyök: 1. Bronzedény, 9/18. sír, 6. sz. melléklet (Nysz.: 48. 67817.9.12); 2. Gyöngy,4. sír, 5. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.8); 3. Karika, 4. sír, 6. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.9); 4. Lemez, 4. sír, 7. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.5);

5. Kés, 4. sír, 8. sz. melléklet (Lsz.: Ő.2001.1.11); 6. Karikák, 33. sír (Lsz.: Ő.2001.1.126); 7. Gyöngy, 12/21. sír (Nysz.: 48. 67817.12.6);8. Gyöngy, 12/21. sír (Nysz.: 48.67817.12.7)

Figure 83. 1. Bronze vessel, 2–6. Iron objects, 7–8. Bone beads: 1. Bronze vessel, Grave 9/18, Grave good No. 6 (Id. No.: 48. 67817.9.12);2. Bead, Grave 4, Grave good No. 5 (Inv. No.: Ő.2001.1.8); 3. Ring, Grave 4, Grave good No. 6 (Inv. No.: Ő.2001.1.9); 4. Plate, Grave 4, Gravegood No. 7 (Inv. No.: Ő.2001.1.5); 5. Knife, Grave 4, Grave good No. 8 (Inv. No.: Ő.2001.1.11); 6. Rings, Grave 33 (Inv. No.: Ő.2001.1.126);

7. Bead, Grave 12/21 (Id. No.: 48. 67817.12.6); 8. Bead, Grave 12/21 (Id. No.: 48.67817.12.7)

175

VIA 2

A nyersanyag választásakor (a környezet és azanyag ismeretében) valószínűleg a könnyű elér-hetőség dominált, erre utal az erős barnás-vörö-ses szín, valamint az időnként érezhető durvajellegű kerámia, amely a környékünkön akár félméteres mélységben is fellelhető vöröses, illetvebarna színű agyag használatára enged következ-tetni. Ennél gondosabb agyagválasztás csupánnéhány edénynél mutatkozik. Itt mélyebbről bá-nyászhatták az agyagot, átlagosan 2,5–3 métermélységgel is számolhatunk. Szerencsés esetbenazonban már 1,2–1,5 méter mélységben is jó mi-nőségű vörösessárga illetve kékesszürke agyag-rétegre lelhetett a fazekas. Márpedig ilyenmélységű gödrök szinte bármely korszakbeli vasitelepülés-feltáráson találhatók.

A kerámiaanyag minőségét tehát leginkább arendelkezésre álló alapanyagok határoztákmeg. Az agyag feldolgozásakor (mechanikaitisztítás, durva törés, őrlés stb.) keverték be asoványító anyagot, mely a jelen leletanyagbanaz egyszerű homoktól a kőzúzalékon, a csillám-palán át a kerámiazúzalékig terjed. A csillámpa-lás soványításnál jól megfigyelhető, hogygyakran nagyobb töredékek is belekerültek akerámia anyagába.

Az edények változatos képet mutatnak, megfi-gyelhető ellenben, hogy a gondosan előkészítettagyagnál a kész edény formája is igényesebb,formailag gazdagabb. A felrakás technikája való-színűleg lapokból történt (szalagtechnika), ami ahurkatechnikához hasonlít. A lapok ellenben szé-lesebbek, így az edény készítése gyorsabban ha-ladt. Erre utaló nyomok a 31/40. sír urnájánál

Restaurálás közbenimegfigyelések a zanati

temető kerámiáinUdvardi Balázs, Radics András

Observations regardingthe ceramics of the Zanatcemetery upon restoration

Balázs Udvardi, András Radics

77.1 A leletek anyaga 7.1 The raw material of the finds

The choice of raw materials was probably due totheir availability (knowing the environment and theraw materials). This view is supported by the char-acteristic brownish-reddish colour and the coarsetexture of the ceramics that can be noticed occa-sionally, indicating the use of reddish or brown clayaccessible in the vicinity as close to the surface ashalf of a meter. Only a few vessels show the marksof a more careful clay selection. In these cases theclay was probably accessed from a deeper layer,on average about 2.5 to 3 metres deep. In fortu-nate cases the potter might have found good qual-ity reddish yellow or bluish grey clay layers in adepth of only 1.2–1.5 metres. Pits of this depth canbe found all over the settlement excavations of VasCounty from almost all periods.

Therefore, the conclusion is that the quality of theceramic material was mostly determined by theeasy availability of the raw materials. During theprocessing of the clay (mechanical cleaning, coarsecrushing, grinding, etc.) the tempering material wasmixed into it. In the finds presently discussed thiscould range from simple sand to crushed rock,mica or grit. When observing objects temperedwith mica, it is noticeable that larger pieces oftenended up in the ceramic raw materials.

There is a great variety of vessels, but it is clearthat the shape and form of the vessels are up tomuch higher standards in the case of well-pre-pared clays. The technique used to build the ce-ramics probably applied slabs (slab building), whichis similar to coil building. The slabs are wider so thepreparation of the vessels probably took less time.This view is supported by the urn found in Grave

176

VIA 2

figyelhetők meg (56. ábra 1,5 és 76. ábra 2). Itt atörésfelületek is vízszintes irányúak, s ez felületükillesztésére utal. A legtöbb tárgy díszítetlen, a dí-szítés egyhangú, s csupán árkolás, besimítás,turbántekercs és bütyök jelentik.

Az égetés nyomaira az edények színéből kö-vetkeztethetünk. Megállapítható, hogy az ége-tés során az oxidációs folyamatok domináltak.A feketére égetésnél a redukálódott rész általá-ban csupán az edény külső, vékony felületérevalamint belsejére korlátozódik. Az égetési fo-lyamatok nem voltak tökéletesek. A redukáló at-moszférában történő égetés után a felhevítésoxidációs jellegű volt, de rövid ideig tartott, ezértnem égett át a belső fekete rész. A fojtás –mikor valószínűleg tudatosan próbálták elérni afekete színt – csak az edény vékony, külső fe-lületén érvényesült, nem okozott nagy változásta korábban oxidálódott rétegen. Ezáltal megál-lapítható, hogy az égetés ideje, hőmérsékleteesetleges volt és sokszor nem érte el a megfe-lelő hőmérsékletet, ezért a kerámia porózus,gyakran vízre érzékeny maradt. Egy urnánál(12/21. sír) látható határozottan az égetésmódja. Ezen kívül-belül égésnyomok láthatók.Ennek alapján megállapítható, hogy: 1. azedény a kemence alján, félig dőlt helyzetbenvolt, így a további edények berakásakor elkerül-hették a perem sérülését, 2. gödrös égetéstjelez, hiszen az edénybe nagy mennyiségű tü-zelőanyag került.

Az ásatáson előkerült edények egy része –állapotuk és minőségük miatt – a terepengézes-plextolos vagy csak gézes megerősí-tést kapott. Így in situ kerültek kiemelésre,majd kerültek be a szombathelyi bázis restau-rátor műhelyébe. Itt bontásukat – sajnos 1–2hónapos késéssel – optimális körülményekközött végezhettük el. Az edények tartalmát,különös tekintettel az urnákra igyekeztünk 5cm-ként bontani, és az edény teljes szélessé-gében haladtunk. Az urnákat a régészeti ob-jektumokhoz hasonlóan metszetre bontottuk,így rajzzal és fotóval pontosan dokumentálni

31/40 (Figs. 56.1, 76.2). In this case the breakinglines are horizontal, implying abutment of the sur-faces. Most of the artefacts are unornamented; thedecoration is monotone, only channelling, smooth-ing, oblique channelling and knobs are present.

Traces of firing can be deducted from the colour ofthe vessels. We can ascertain that oxidisedprocesses were dominant during the firing. In case offiring the vessels in black, the reduced part generallyappears only on the exterior, in a thin line, and on theinterior. The firing processes were far from perfect. Ina reduced firing, the reduced atmosphere was fol-lowed by oxidised firing, but the latter lasted only fora short period, therefore the inner black part was notfired thoroughly. The induction, when attempting toget black colour was probably intentional, only ap-peared on the outer thin surface of the vessel, anddid not create significant change in the earlier oxi-dised layer. It is evident, therefore that the durationand temperature of the firing was inconsistent, oftennot reaching the necessary temperature. Thus, theceramics remained porous, often sensitive to water.The method of firing can be observed in the case ofone urn (Grave 12/21). Signs of firing are visible on iton the interior and the exterior as well. Based on theobservations of this vessel we can conclude that: 1.the vessel was at the bottom of the kiln, in a partlytilted position, so the damage of the rim could beavoided when further vessels were put into the kiln,2. the vessel denotes firing in a pit since a largeamount of combustible materials got into the vessel.

Some of the vessels from the excavation werestrengthened on the field, due to their condition andquality, using gauze and plextol, or gauze only.Therefore, they were lifted out in situ and weretransported to the restoration workshop at Szom-bathely. Thus we were able to open them in optimalcircumstances although unfortunately with the delayof one or two months. We attempted to take out thecontents of the vessels, especially the urns, by re-moving 5 cm thick layers, one after the other, in thefull width of the vessels. The fills of the urns wereexcavated in cross-section, in the same way as thefeatures, so we were able to document the fill of the

177


tudtuk az urna betöltésének/betöltődésének afolyamatát.

Tíz urnán vagy urnaként használt edényen vé-geztük el a metszetre bontást (8/17: 38. ábra 3,10/19: 42. ábra 1, 12/21: 44. ábra 4, 22/32: 50.ábra 1, 25/35: 52. ábra 2, 26/36: 54. ábra 1,31/40: 56. ábra 2, 38/47 47/55, 48/56. sír).A bontás során az edények betöltődésének két fá-zisát, azaz két rétegét lehetett elkülöníteni (54. ábra1). Az edények alján helyezkedtek el a kalcinátu-mok. Közöttük se hamut, se szenült famaradvá-nyokat nem találtunk. Az urna alján a kiskalcinátumtöredékek voltak, majd erre helyeztékrendezetten a nagyobb csöves csont, koponya ésmedence töredékeket. Mindez arra utal, hogy amáglya maradványait nem egyszerűen fellapátol-ták, hanem a hamvasztást követően a máglya ma-radványaiból kiválogatták a megégett csontokat ésa halottal együtt elégetett ékszereinek töredékeit.

Az urnák bontásakor a 22/32-ből és a 25/35-ből (52. ábra 2, 4 és 82. ábra 4–5) kerültek elő to-vábbi ékszermellékletek, melyeket a halottalegyütt égettek el. A halott ékszereivel együtt tör-ténő hamvasztását támasztják alá a 12/21. síredényéből származó megégett csontgyöngyök(44. ábra 5 – 9, 83. ábra 7– 8).

7.2 A leletek anyagának értékelése

A kerámia leletanyag az intenzív mező-gazdasági művelés miatt erősen bolygatottvolt. Hét urnának (9/18, 16/25, 30/39,35/44, 40/49, 41/50, 49/57. sír) csak azalja maradt meg. A sértetlenül, vagy az eny-hén sérült kerámia anyag is nagymértékbentöredezett volt. Ez indokolta a gézes-plex-tolos vagy a csak gézes megerősítést és insitu kiemelést.

Már a gézes megerősítés eltávolításakor megfi-gyelhető volt a kerámiaanyag rossz megtartása,ami egyértelműen az edények égetésének elégte-lenségével hozható összefüggésbe. (Lásd 7.1 rész)Egy részük talán eleve sírkerámiának készült?

urns and the process of filling them up with draw-ings and photographs.

We opened ten urns or other vessels functioning asurns by removing their contents in cross-section(Graves 8/17: Fig. 38.3, 10/19: Fig. 42.1, 12/21: Fig.44.4, 22/32: Fig. 50.1, 25/35: Fig. 52.2, 26/36: Fig.54.1, 31/40: Fig. 56.2, Graves 38/47 47/55, 48/56).Two layers of fills were distinguished during the openingof the vessels, meaning two phases (Fig. 54.1). The cal-cined bones were at the bottom of the vessels. Neitherash nor charcoal remains were found among them.Small fragments of calcined bones were at the bottomof the urns. The larger fragments of long bones, cra-nium and pelvis bones were placed on top of the smallfragments in an orderly fashion. It implies that the re-mains of the pyre were not simply swept after the burn-ing but the charred bones and fragmented remains ofburned jewellery, which was fired with the dead, werecollected from the remains of the pyre.

Grave goods containing jewellery, which wasburnt with the deceased was also found in the urnsof Graves 22/32 and 25/35 (Figs. 52.2,4, 82.4–5).The burnt bone beads discovered in the vesselfound in Grave 12/21 also support the fact that thejewellery was burnt with the deceased (Figs. 44.5 –9, 83.7– 8).

7.2 Evaluations of the material of the finds

The ceramic materials were heavily disturbed dueto intensive agricultural activity. In seven cases(Graves 9/18, 16/25, 30/39, 35/44, 40/49, 41/50,49/57) only the bottom of the urn remained. Eventhe ceramic materials, which were intact or wereonly slightly damaged, were greatly fragmented.This fact called for the strengthening of the vesselsemploying gauze and plextol, or gauze only, and italso accounted for the in situ lifting out.

The bad preservation of the ceramics was ob-served upon removing the gauze strengthening,which was clearly accounted for by the inadequatefiring of the vessels (See Part 7.1). It is a possibility thatsome of them were made to be grave ceramics.

178

VIA 2

A sírokban talált edényeken különböző fi-zikai sérüléseket figyeltünk meg, amelyeketdokumentáltunk. Ezeket három csoportbalehet sorolni:- a talaj nyomása és a mezőgazdasági művelésokozta sérülések,- használat közben bekövetkezett spontán sérü-lések,- az edényen létrehozott tudatos sérülések.

A 2. csoport egyértelműen alátámasztja azta feltételezést, hogy a hamvak nyughelyéülszolgáló urnák, és a sírban talált más kerámiamellékletek elsősorban nem a halotti szertar-tásra készültek (de egy részük talán mégis).Ezek sérülései hétköznapi használatra utalnak.Ezt feltételezhetjük a 26/36. sír esetében, ami-kor az urnaként szolgáló ferdén kannelurázottcsészét (54. ábra 1, 3 –5. és 80. ábra 4 alul)

szalagfüle nélkül helyeztek el, és egy másikfüles csészével (80. ábra 4 felül) fedték le.A hiányzó fül a műhelyben történő bontáskorsem került elő. A temetés előtti használat to-vábbi bizonyítékaként értékelhető, hogy a sé-rült edényeket gyantával javították. Ezt kétrétegesen törött urnán (31/40: 56. ábra 5 és48/56: 62. ábra 5) lehetett megfigyelni. Egyurna teljes felületét (9/18. sír: 41. ábra 3) pediggyantabevonattal látták el. A fekete, fényesbevonat funkciójára két lehetséges magyará-zatot találtunk: 1. ha az edény nem sírkerámi-aként használatos, akkor ezzel a bevonattalnövelni lehetett a folyadéktartó (pl. bor) vagygyümölcs-zöldség tartósító képességét (Varga2007, 151; Szilvágyi és Varga 2007, 169),ugyanakkor tudni kell, hogy az ilyen javításután vízmelegítésre már alkalmatlanná válik azedény; 2. ha az urna elsődleges funkcióját te-kintve sírkerámia, akkor ez a fényes, feketemáz a fémszerűség érzetét kelthette, s ezzela gazdagság egyféle sugallatát szolgálta.

Gyanta-gyűjtő edényt a késő bronzkor koraifázisára keltezett Salgótarján–zagyvapálfalvi te-mető legújabban ásott egyik sírjából (Guba ésVaday 2008, 21–22), illetve a Várvölgy–nagy-

Various physical damages were observedon the vessels found in the graves, whichwere documented. These can be groupedinto three categories:- damage originating from the pressure of the soiland from land cultivation,- spontaneous damage caused by using the ves-sels,- damage inflicted intentionally.

The second group clearly supports the assumptionthat the urns, functioning as the resting place of thecalcined bones, and other pottery found in the graveswere not made mainly to serve in the rites of burials(but some of them might have been). The damage ofthese vessels implies everyday use. This can be sup-posed in the case of Grave 26/26, in which a cup withoblique channelling (Figs. 54.1, 3 – 5, 80.4 on the bot-

tom) functioned as an urn was placed in the gravewithout its strap handle, and was covered with an-other cup but with handle (Fig. 80.4 on the top). Themissing handle was not even found during the open-ing of the vessel in the workshop. Further proof forusing the vessels before the burial is the fact that adamaged pottery was repaired with resin. It was ob-servable in the case of two urns showing laminatedcross-sections (31/40: Fig. 56.5 and 48/56: Fig. 62.5).The entire surface of one urn (Grave 9/18: Fig.41.3)was coated with resin. We came up with two possibleexplanations for this black, shiny coating: 1. In casethe primary function of the vessel was not to be usedas a burial pottery such coating enhanced its imper-meability (for instance to keep wine or liquid in it) or itspreservation capacity in case of fruit or vegetable stor-ing (Varga 2007, 151; Szilvágyi and Varga 2007, 169).At the same time we must keep in mind that aftersuch preparation the vessel becomes unsuitable forheating water in it. 2. In case the primary function ofthe vessel was to be grave ceramics, the shiny blackcoating might have created the illusion of metal-likeappearance suggesting richness.

Vessels used for collecting resin were found inone of the graves recently excavated in the ceme-tery of Salgótarján–Zagyvapálfalva, dated to theearly phase of the Late Bronze Age (Guba and

179


láz-hegyi fiatalabb urnamezős korú településről(Müller 2007a, 16 –17. és 10. kép) közöltek.

Az ásványi (kiscellit: Repiszky 1999, 8; ajkait:Horváth 1999, 282) alapanyagokból, de még-inkább és nagy mennyiségben a fenyőből(luc-, vörös-, illetve feketefenyő) és a nyírfa kér-géből kinyerhető szurok/gyanta/bitumen/asz-falt használata a paleolitikumtól (Homola 1997,31) a neolitikumon (Raczky és Kovács 2009,137, 3. kép) és az urnamezős időszakon át(Horváth 1996, 66; Kaus 1984, 38) a néprajzifelhasználásig (Szilvágyi és Varga 2007, 166;Bárdosi 1964, 204; Csiffáry 2000) a Kárpát-medencében jól dokumentált. (A gyantáról lásda 8. fejezetet.) A fából „lepárlási eljárással”(Müller 2007a, 11. kép) nyerték a kátrányt,vagy a sérült fákból nyert gyantát (Gyergyóbanmár ezt is szuroknak /sic!/ nevezik) edényekbegyűjtötték, majd kifőzték. Mindezek alapjánmegállapítható, hogy ebben az időben a kör-nyék lakói számára a gyanta nem számított kü-lönleges árunak, mivel nagyobb mennyiségbenis rendelkezhettek vele, és a hibás, selejtesedényeket javították (Szilvágyi és Varga 2007,168) a segítségével, illetve díszítésként is alkal-mazhatták.

A 3. csoportba azokat az edényeket sorol-tuk, ahol a halotti szertartás során, a hiedelemáltal befolyásoltan, az edényen tudatos változ-tatásokat hajtottak végre. Ezt nagy bizonyos-sággal két esetben lehetett megfigyelni.A 20/30-ból (49. ábra 8), és a 26/36-ból (54.ábra 2, 5) előkerült edények lezárására/befe-désére szolgáló edényeken. Mindkét temetke-zés edényei a hamvakat tartalmazó alsóedénnyel, in situ kerültek kiemelésre, így a ké-sőbbi sérülés (szántás, gépi humuszolás – lásd19. ábra) ténye kizárható. Mindkét edényből(füles tál és turbántekercses peremű tál) kb. 3–4 cm átmérőjű oldaltöredék hiányzik. A törés-felületek elárulják, hogy az edények belsejét kisterületre koncentrálódó nagy erejű, határozottütés érte, így annak oldala kiszakadt. Mindkétedény összes megmaradt töredéke jól pozíci-

Vaday 2008, 21–22), and at the younger Urnfield

period settlement of Várvölgy–Nagyláz-hegy (Müller2007a, Képek 10, 16–17). The use of mineral tar

(Kiscelli: Repiszky 1999, 8; Ajka: Horváth 1999,282), and the use of other substances often termedtar/resin/bitumen/asphalt originating mostly and inlarge quantities from pines (spruce, red and blackpine) and from the bark of birch are well docu-mented in the Carpathian Basin from the Palae-olithic (Homola 1997, 31) through the Neolithic(Raczky and Kovács 2009, Kép 137.3) and the Urn-field periods (Horváth 1996, 66; Kaus 1984, 38) andalso in ethnography (Szilvágyi and Varga 2007, 166;Bárdosi 1964, 204; Csiffáry 2000) (For more detailson resin see Chapter 8). The “tar” was obtainedfrom the trees by employing “distillation methods”(Müller 2007a, Fig. 11). The resin from injured treeswas collected into vessels, and the substance washeated up (in Gyergyó, in Romania even this iscalled tar /sic!/). Based on all these facts we canconclude that resin was not a special item for thelocal inhabitants; they might have had large quanti-ties of it, using it for the preparation of damagedvessels (Szilágyi and Varga 2007, 168) or applyingit as a decoration.

Vessels with intentional modifications carried outduring the burial rites due to beliefs were put intogroup 3. Such modification can be observed in twocases with certainty. It concerned vessels found inGraves 20/30 (Fig. 49.8) and 26/36 (Figs. 54.2,5),which were used to close/cover other vessels. Thevessels of both of these burials were lifted out insitu, together with their bottom vessels containingthe calcined bones, therefore later damage(ploughing, mechanical removal of the topsoil – seeFig. 19) can be excluded. Both vessels (bowl withhandle and bowl with oblique channelling on therim) lack a fragment of the body in about 3 – 4 cmin diameter. The breaking surfaces bear marks in-dicating a strong and powerful punch concentratedon a small area from the inside of the vessel. Thepunch caused a break in the side of the vessel. Allremaining fragments of both vessels were well po-sitioned, and the missing, punched fragments were

180

VIA 2

onálható volt, s a sírok teljes leletanyagánakátnézésekor se kerültek elő a hiányzó, kiütötttöredékek. Hasonlóan kiütött „léleklyukat” fi-gyeltünk meg a 19/29. sír urnája (47. ábra 6 és75. ábra 3) esetében is. Természetesen ezeketa tudatosan okozott sérüléseket nem tüntettükel és nem egészítettük ki.

Összegezve megállapítható, hogy a sírokba ke-rült kerámia jelentős része – elsődleges felhasz-nálását tekintve – nem sírkerámia, ezt afelületükön megfigyelhető kopás- és törésnyo-mok, valamint hiányok bizonyítják. Az edényekegy töredékét – az előttünk ismeretlen túlvilághitalapján – tudatosan roncsolták, így nyitottak alélek számára szabad utat, „léleklyukat” az urná-ban nyugvó földi maradványai számára.

not found even by carefully checking the entirefinds of the graves. In case of the urn found inGrave 19/29 a similarly punched “soul hole” wasdiscovered (Figs. 47.6, 75.3). The intentionallycaused damage was not repaired during the con-servation and the holes were not filled in.

We can conclude that most of the ceramicsfound in the graves were not originally made tobe burial vessels. This assumption is supportedby traces of break and wear on their surfaces,and by their missing portions. Based on a beliefregarding the afterlife, which is unfamiliar to us, apart of the vessels was intentionally broken. Bydoing this they opened a way for the soul of thedeceased resting in the urn through a “soul hole”.

181

VIA 2

Rezgési spektroszkópiai (FTIR és FT-Raman)vizsgálatokra 3 darab kerámiatöredék került át-adásra a Szombathely–zanati ásatásból:- 9/18. sír edényéből (41. ábra 3) fekete bevonatúkerámiatöredék (2 darab),- 31/40. sírból kerámiatöredék (56. ábra 5 és 76.ábra 2) törése mentén fekete ragasztóanyag.

A teljesen roncsolásmentes, semmilyen mintae-lőkészítést nem igénylő FT-Raman-spektroszkópiaiméréstechnika – a fekete minták lokális felmelege-dése miatt – nem volt alkalmazható a fekete bevo-nat, illesztve ragasztóanyag vizsgálatánál.

Az infravörös színképek felvétele ATR(Attenuated Total Reflection=csillapított totál-reflexió) módszerrel történt, MCT (Higany-kádmium-tellur) detektorral ellátott VarianScimitar Fourier Transzformációs infravörös(FTIR) spektrométer segítségével. A vizsgálthullámszám tartomány 4000–500 cm-1. AzATR feltét (kereskedelmi neve: SPECAC “Gol-den Gate”) optikai eleme egy 2 × 2 mm-esgyémánt ATR kristály (aktív felülete 0,6 × 0,6mm). A minta és az ATR kristály közötti érint-kezést egy zafírfejjel ellátott üllővel lehet el-érni. Minden mérés 4 cm-1 hullámszámfelbontással és 256 mérés átlagolásával tör-tént. A spektrumokban a 2300–1900 cm-1 kö-zötti hullámszám tartomány nem értékelhetőa gyémánt ATR optikai elem elnyelése miatt.Általában ebben a hullámszám tartománybannincsenek szignifikáns sávok, így ez a kiérté-kelést nem befolyásolja. A kiértékelés előttATR korrekciót végeztünk.

FTIR spektroszkópiaivizsgálatok a zanati temető

kerámiatöredékeirőlMihály Judith, Sándorné Kovács Judit

FTIR spectroscopic analysesof the ceramic fragments from

the cemetery of Zanat I.Judit Mihály, Judit Sándor Kovács

88.1 FTIR spektroszkópiai vizsgálatoka zanati temető kerámiatöredékeiről I.Mihály Judith

8.1 FTIR spectroscopic analyses of theceramic fragments from the cemeteryof Zanat I.Judit Mihály

Three ceramic fragments of the Szombathely–Zanat excavations were submitted to vibrationalspectroscopic (FTIR and FT-Raman) analyses:- ceramic fragments with black coating (2 pieces)found in Grave 9/18 (Fig. 41.3),- ceramic fragment with black adhesive on its break-ing surface found in Grave 31/40 (Figs. 56.5, 76.2).

The non-destructive FT-Raman spectroscopicmethod, which does not require any preparation,was not applicable to analyse either the blackcoating or the adhesive, because it causes a localheating effect on the black substance.

The recording of the infrared colour spectrumwas carried out using the ATR (Attenuated TotalReflection) method, employing a Varian ScimitarFourier Transformation (FTIR) infrared spectrometerwith MCT detecting device (mercury-cadmium-tellurium). The wave number range analyzed is4000–500 cm-1. The optical element of the ATRsupplement (its commercial name is SPECAC“Golden Gate”) is a 2x2 mm diamond ATR crystal(its active surface is 0.6x0.6 mm). The sample andthe ATR crystal can be connected by using an anvilwith a sapphire head. All measurements were car-ried out with the wave number resolution of4 cm-1, and by calculating the average of 256measurements. The wave number range of 2300–1900 cm-1 in the spectra is unsuitable for evaluationdue to the adsorption of the diamond ATR opticalelement. Generally there are no significant bandsin this wave number range; therefore it does not in-fluence the overall evaluation. Prior to the evalua-tions an ATR correction was carried out.

182

VIA 2

A mérés mikro-roncsolásos, a felvétel elkészí-téséhez a fekete bevonatból, illetve a fekete ra-gasztóanyagból 200–500 mikrogrammnyi anyageltávolítására volt szükség.

A 3 minta spektruma jó megegyezést mutat; ki-jelenthető, hogy a bevonat, illetve a ragasztó-anyag nagy valószínűséggel ugyanaz az anyag.A spektrumokban a szerves anyag sávjai mellettaz agyagásvány sávok dominálnak, ez utóbbiakrelatív intenzitása a ragasztóanyagban kisebb.(84. ábra 1–2)

A szerves komponenshez tartozó intenzívC=O sávok az 1730–1710 cm-1 tartománybanketonok és észterek jelenlétére utalnak, ame-lyek aromás gyűrűhöz kapcsolódhatnak. Ösz-szevetve irodalmi (Guiliano et al. 2007; Shillitoet al. 2009), illetve spektrum-adatbázisbeli szín-képekkel (IRUG Spectral Database Edition2000) a szerves anyag valószínűleg terpenoidgyanta, a fekete anyag fákból származó gyantalehet. Részletesebb azonosításhoz referencia-minták, illetve kiegészítő GC-MS vizsgálatokszükségesek.

8.2 FTIR spektroszkópiai vizsgálatoka zanati temető kerámiatöredékeirőlII.

Sándorné Kovács Judit

A zanati temető 2 darab kerámiáján végeztemvizsgálatokat. Ezek az alábbiak voltak:- 31/40. sír jelölésű minta (56. ábra 5 és 76. ábra 2),- 48/56. jelölésű minta (62. ábra 5 és 76. ábra 4).

Kontroll anyagként Várvölgy–Nagyláz-hegy le-lőhelyről származó 4 db mintát is megvizsgáltam,de ezek adatainak közlésére itt és most nemkerül sor.

A vizsgálatokat optikai mikroszkópi és Fou-rier-transzformációs infravörös spektrofotomet-riai (FTIR) módszerekkel végeztem el. AzFTIR-spektrofotometriai módszer az elektro-mágneses sugárzás és a minta kölcsönhatásánalapul. A mérés során a mintát infravörös fény-nyel világítjuk meg. Infravörös fény hatására a

The measurements are micro-destructive; 200–500 micrograms were obtained from both theblack coating and the black adhesive in order tocarry out the analysis.

The spectra of the three samples show goodcorrelation. We can state that the coating and theadhesive is in all probability the same material.The bands indicating the presence of organicmaterials and clay minerals are dominant in thespectra. The intensity of the latter is less in thecase of the adhesive (Figs. 84.1–2).

The intensive C=O bands, related to the organiccomponent, in the range of 1730–1710 cm-1 implythe presence of ketons and esters, which might beconnected to an aromatic ring. Comparing the re-sults to previous studies (Guiliano et al. 2007;Shillito et al. 2009) and spectra in a spectrum data-base (IRUG Spectral Database Edition 2000), wecan conclude that the organic material is probablya terpenoid resin, and the black material is a resinoriginating from trees. For a more detailed evalua-tion it is necessary to have reference samples andcarry out a supplementing GC-MS analysis.

8.2 FTIR spectroscopic analyses ofthe ceramic fragments from thecemetery of Zanat II.

Judit Sándor Kovács

Analyses were carried out on two pieces of ce-ramics from the cemetery of Zanat. My sampleswere the following:- sample marked Grave 31/40 (Figs. 56.5, 76.2),- sample marked Grave 48/56 (Figs. 62.5, 76.4).

Four samples from the site of Várvölgy–Nagyláz-hegy were also analysed as a controlmaterial but the results of the evaluation will notbe discussed in the present article.

The analyses were carried out employing opti-cal microscopic and Fourier-transform infraredspectrophotometric (FTIR) methods. The FTIR-spectrophotometric method is based on the in-terference between an electromagnetic emissionand the sample. In the course of the measure-

183


mintát alkotó molekulák kémiai kötései gerjesz-tődnek. A mérés eredményeképpen kapott inf-ravörös spektrumban a vizsgált anyagban lévőkémiai kötések, atomcsoportok anyagi minősé-gétől függően, különböző hullámszámértékek-nél infravörös elnyelési sávok jelennek meg. Ezalapján az anyag – molekuláris – összetétele azIR-spektrumból kiolvasható.

A vizsgálandó minták kis részleteit ún. nagynyo-mású gyémántcellában vékony réteggé préseltem,majd az így előkészített mintákról készítettem inf-ravörös spektrumot. A mintákról készített infravö-rös spektrumokat referencia anyagok spektrumaittartalmazó adatbázisokban lévő spektrumokkal,számítógépes kereső program segítségével ha-sonlítottam össze.

Az alkalmazott vizsgálati eszközök:

Wild M420 sztereomikroszkóp, Bruker VER-TEX-HYPERION infravörös spektrofotométerrendszer.

Az optikai mikroszkópi vizsgálat szerint a min-tákat apró fekete szemcsékből álló anyag alkotja.A szemcsék kemények, ridegek, porladva törnek.A szemcsék a mintaelőkészítéshez használt nagy-nyomású gyémántcellában vékony réteggé pré-selve, áteső fényben vörös színűek.FTIR-spektrofotometriai vizsgálat alapján a min-tákról készült infravörös spektrumok láthatók a84.3. ábrán. Az ábráról leolvasható, hogy a vizs-gált 2 minta infravörös spektruma az infravörös el-nyelési sávok helye és relatív intenzitása alapjánegymáshoz nagymértékben hasonló, azaz a min-ták kémiai összetétele egymással fő tömegébenmegegyezik.

Digitális spektrum adatbázisokban található refe-rencia spektrumokkal való összehasonlítás alapjánmegállapítható, hogy a vizsgált minták IR-spektrumaia természetes eredetű növényi gyanták IR-spektru-maival mutatnak nagyfokú egyezést (84.4. ábra).

A vizsgált minták IR-spektrumai azonban az 1612cm-1 hullámszámnál jelentkező többletsáv megjele-nésében szignifikánsan eltérnek a természetes ere-detű növényi gyanták IR-spektrumaitól. (Az

ment the sample is illuminated using infrared light.The chemical bonds of the molecules of the sam-ple are activated by the infrared light. As a resultof measurements infrared absorption bands ap-pear at different wave number values based onthe material quality of chemical bonds and atomicgroups of the examined material. Based on thisinformation the molecular composition of the ma-terial can be identified from the IR spectra.

Small amounts of the materials to be testedwere pressed into a thin layer in a so-called highpressure diamond cell. Infrared spectra weremeasured on the prepared samples. The infraredspectra of the samples were then compared toreference spectra in the spectrum databases.Search engine software was used in this process.

Equipment employed for carrying out themeasurements:

Wild M420 stereomicroscope, Bruker VERTEX-HYPERION infrared spectrophotometer system.

According to the optical microscopic examinationthe samples consist of small black grains. The grainsare hard, rigid and mouldering upon breaking. Thegrains appeared red in colour under light, after press-ing them into a thin layer in the high pressure dia-mond cell used for preparing the samples.

Figure 84.3 shows the infrared spectra of the sam-ples based on the FTIR spectrophotometric analysis.The figure shows that the infrared spectra of the twosamples are very similar, based on the position of in-frared absorption bands and their relative intensity.This implies that the chemical composition of thesamples is similar as their major components are thesame.

Based on the comparison with reference spectra indigital spectrum databases we can conclude that theIR spectra of the samples show extensive similaritieswith the IR spectra of organic plant resins (Fig. 84.4).

The IR spectra of the samples, however, show asignificant difference from the IR spectra of organicplant resins at the wave number of 1612 cm-1 wherean additional band appears (Considering the theoret-ical background of the infrared spectrophotometric

184

VIA 2

infravörös spektrofotometriai módszer elméleti hát-terének ismeretében pedig szinte bizonyosnak te-kinthető, hogy a többlet sáv jelenléte az egyébelnyelési sávok megjelenésére is befolyással van.)Ilyen módon a minták nem azonosíthatók egyértel-műen egyik ismert gyantával sem, csak az állíthatóbizonyosan, hogy növényi gyantáról van szó.

Mivel az említett elnyelési sáv az észter típusú ve-gyületekre jellemző, feltételezhető, hogy a vizsgáltminták esetében öregedett gyantákról van szó.(A vizsgált mintákéhoz hasonló korú gyanták infravö-rös spektrumaival kapcsolatban igen kevés adat állrendelkezésre, de néhány, általam korábban végzettvizsgálat során azt tapasztaltam, hogy ásatásoksorán előkerült, öregedett gyanták esetében mindenesetben jelentkezett az 1612 cm-1 hullámszámnál el-nyelési sáv, míg a „fiatal” – legfeljebb egy-kétszázéves – gyanták esetében ez a jelenség egyetlen eset-ben sem fordult elő. Növényi gyanták esetében azöregedés oxidációs-polimerizációs (polikondenzá-ciós) folyamatokat jelent, melynek eredményeképpena különböző gyantaalkoholokból, gyantafenolokból,gyantasavakból észter típusú vegyületek keletkeznek.

A vizsgálati eredmények régészeti szempontúértékelésénél az előzőek miatt óvatosan kell el-járni: előfordulhat, hogy a jelen állapotukban(közel) azonos összetételűnek minősített gyantákeredetileg különböző kémiai összetételűek voltak,és a hosszú idő alatt bennük lezajló, egy iránybamutató kémiai folyamatok miatt váltak végül is(közel) azonos összetételűvé.

A vizsgálati eredmények összefoglalása:

1. A Zanat lelőhelyről származó 2 db kerámián lévőfekete színű anyagmaradványból származó mintákattermészetes eredetű, növényi gyanta alkotja. A Vár-völgy–nagy-lázhegyi 4 db kontroll edénytöredékelemzése alapján a gyanták összetétele a minták jelenállapotában egymással fő tömegében megegyező.

2. A vizsgált minták esetében feltételezhetően olyanöregedési folyamatok zajlottak le, amelyek megvál-toztatták a minták kémiai összetételét; ezáltal a tár-gyak készítésénél használt gyanta típusára, eredetérevonatkozó, pontosabb megállapítás nem tehető.

method, it is almost certain that the presence of theadditional band influences the appearance of theother absorption bands.). Therefore the samples can-not be identified with certainty as belonging to any ofthe presently known resins but we can only concludethat the material is a plant resin.

Since the above-mentioned absorption band ischaracteristic of ester type compounds, we can sup-pose that in case of the samples the resins are aged.There are only few data available regarding the in-frared spectra of resins as old as the samples, but ac-cording to my experience this additional band alwaysappeared at wave number 1612 cm-1 in the case ofaged resins originating from earlier excavations, but incase of “young” resins, not older than one or two hun-dred years, this feature does not occur at all. In caseof plant resins aging results in an oxidation-polymeri-sation (policondensation) process, which causes thetransformation of the various resin alcohols, resin phe-nols and resin acids into ester type compounds.

In considering these reasons we must be carefulin our evaluation from the archaeological point ofview since it is possible that resins, which arepresently (almost) similar in terms of their chemicalcomposition, originally were quite different. They mayhave become (almost) similar due to the chemicalprocesses that they have been subjected to for along time. This chemical process may have changedthem towards having a similar composition.

The summary of the results of the analyses:

1. The samples, the black material remains fromthe two pieces of ceramics from the Zanat site con-sist of organic plant resin. Based on the evaluation ofthe four pieces of vessel fragments from Várvölgy–Nagyláz-hegy as a control material, the compositionof resins is primarily similar in the present condition ofthe samples.

2. In the case of the analysed samples we can sup-pose that an aging process took place, which modi-fied the chemical composition of the samples,therefore the type and origin of the resin used duringproducing the artefacts cannot be determined withany more accuracy.

185


84. ábra. Kerámiatöredékek fekete bevonatai ATR-FTIR spektrumai: 1. a–b. 9/18. sír mintáin fekete bevonat; c. 31/40. sír mintájánfekete ragasztóanyag; 2. Az FTIR sávok (cm-1) és értelmezésük; 3. A két minta elemzése; 4. Spektrum: 48/56. sír mintája IR-

spektruma, Spektrumok: Természetes eredetű, növényi gyanták IR-spektrumaiFigure 84. The ATR-FTIR spectra: 1. a–b.samples of Grave 9/18 show black coating; c. sample of Grave 31/40 shows black adhe-

sive; 2. The FTIR ranges (cm-1) and their interpretation; 3. Analyses of the samples; 4. The IR spectrum of sample ofGrave 48/56, The IR spectra are natural plant resins

21

3

4

187

VIA 2

9.1 Bevezetés

1999-ben Ilon Gábor Szombathely–Zanat(Vas megye) térségében a 86. sz. főút Zanatvárosrészt elkerülő szakaszának nyomvonalá-ban folytatott ásatások során, Zanat I. és ZanatII. néven, két hamvasztásos temető sírjait tártafel. Mindkét temető embertani anyagának vizs-gálata megtörtént. A Zanat I. urnasíros temetőa bronzkor lezáró szakaszához köthető Urna-mezős kultúrához (Ilon és Tóth 2005), míg aZanat II. sírjai a római korhoz sorolhatóak (Tóth2006). 2008-ban Skriba Péter és Ilon Gábor aZanat I. lelőhelyen újabb bronzkori (és egy-egyréz- és kelta kori) temetkezéseket tárt fel. Jelenösszefoglaló az 1999-es ásatás anyagából el-különíthető 29 bronzkori, és a 2008-as feltárásobjektumaiból származó további 33 (esetlege-sen 34) személy hamvasztott maradványainakegységes antropológiai ismertetését foglaljaössze (további egy rézkori sír adatközlésével).

A Dunántúl őskori népességeinek embertanivázlatát (Zoffmann 1994, 1998–1999, 2000) át-tekintve feltűnő, hogy a bronzkor időszakánakvégéről; az Urnamezős kultúra embertanijellemzőiről milyen kevés ismerettel rendelke-zünk. Ennek egyik oka, hogy a hamvasztottcsontmaradványok embertani vizsgálata a ma-radványok speciális jellegéből adódóan beha-tárolt. Az ilyen leletek csekély információthordoznak, időnként állati csontokkal kevere-dettek, a hamvak tárolási módja a kultúrára jel-lemző (Brothwell 1963, 16–19). A korszakra ésrégióra jellemzőnek tartható az egyes népessé-gek közti regionális különbségek megléte(Schwidetzky és Rösing 1989).

Az Urnamezős kultúra korszakának temetkezé-seiből hamvasztott maradványok embertani ismer-

A temető embertani anyaga ésfeldolgozása

Tóth Gábor

The anthropological materialand evaluation of the cemetery

Gábor Tóth

99.1 Introduction

Gábor Ilon excavated the graves of two cremationcemeteries, Zanat I and Zanat II, in the year of 1999.The rescue excavation was carried out in the munici-pality of Szombathely–Zanat in Vas County along thetrack of Main Road No. 86, which detours the town-ship of Zanat. Anthropological analysis of both ceme-teries was carried out. The Zanat I urn cemeteryrepresents the Urnfield culture in the closing period ofthe Bronze Age (Ilon and Tóth 2005). The graves ofZanat II represent the Roman period (Tóth 2006). PéterSkriba and Gábor Ilon excavated additional burialsfrom the Bronze Age (also one from the Copper Age,and one from the Celtic period) at Zanat I site in 2008.This paper presents the results of the anthropologicalanalysis of the cremated remains of twenty-nine dis-tinguishable burials from the Bronze Age discoveredduring the excavation in 1999, and also thirty-three(possibly 34) burials found in 2008. The data regardingone Copper Age grave is also discussed.

Considering the anthropological data of the prehis-toric population of Transdanubia (Zoffmann 1994,1998–1999, 2000) it is apparent that we do not havemuch information regarding the anthropological char-acteristics at the end of the Bronze Age, at the timeof the Urnfield culture. One of the reasons for this sit-uation is that anthropological analysis of the burntbone remains is very limited due to the special char-acteristics of the remains. Such finds carry little infor-mation, they are occasionally mixed with animalbones, and the method of placing the cremated re-mains is typical of the culture (Brothwell 1963, 16–19).We can consider the presence of regional differencesbetween the various populations as typical of the eraand the region (Schwidetzky and Rösing 1989).

Anthropological evaluations of the cremated burialsof the Urnfield culture are available from the following

188

VIA 2

tetései Vörs–Papkert B (Boulund et al. 2003),Farkasgyepü–Pöröserdő, Németbánya–Felsőerdeidűlő, Ugod–Katonavágás (Zoffmann 2005), Nagy-kanizsa–Palin, Szociális Otthon (Tóth 2009) ésZalakomár–Alsó-csalit (Tóth 2010) lelőhelyekrőlismertek. Az Urnamezős kultúra emberéről,a neszmélyi hamvasztásos maradványok alapján,Nemeskéri János közölt alapadatok nélküli demog-ráfiai tanulmányt (Nemeskéri 1961). Összefoglalómunkájában Kiszely István (1979, 14) az urname-zős temetkezéseket, mint nagycsaládi temetőketemlítette. Metrikusan is értékelhető maradványokcsupán Gór–Kápolnadomb (Vas megye) urname-zős kori településén kerültek elő, amelyek azonban,a temetkezések sajátos jellemzői alapján, feltehe-tően a korszak két, egymással konfliktusban lévőnépcsoportjához tartoztak. Erre utal az eltemetésekkülönbözősége mellett a gracilis (urnamezős né-pesség?) és robusztus vázak (keleti eredetű táma-dók?) elkülönülése is (Zoffmann 2006). A górileletek jelentőségét az adja meg, hogy ezek a lele-tek az ausztriai Stillfried lelőhelyről származókkalegyütt a térség e periódusának egyedi korhasztá-sos embertani leleteit jelentik. Stillfried lelőhelyről1976 óta urnasírok és vázrészek, majd 7 személykorhasztásos maradványainak adatai voltak ismer-tek Strohschneider, Schultz, Breitinger, valamintSzilvassy és munkatársai közleményeiből. Az1985–86-os ásatások során további 25, jó meg-tartású csontvázlelet került feltárásra és embertanivizsgálatra (Wiltshke-Schrotta 2003).

9.2 Anyag és módszer

Az embertani vizsgálatra 63 (esetlegesen 64) egy-ségben begyűjtött bronz- és rézkori, hitelesen meg-őrzött, hamvasztott személy maradványain kerültsor. Egyes esetekben egy-egy urna anyaga többcsomagban, rétegenkénti bontásban került megőr-zésre, más esetekben pedig a mosás előtti (in situ)megfigyelések és a megtisztított maradványokonnyert eredmények együttes értelmezése is lehetsé-ges volt. A maradványok emberi- állati eredetének

sites: Vörs–Papkert B (Boulund et al. 2003), Farkas-gyepü–Pöröserdő, Németbánya–Felsőerdei dűlő,Ugod–Katonavágás (Zoffmann 2005), Nagykanizsa–Palin, Szociális Otthon (Tóth 2009) and Zalakomár–Alsó-csalit (Tóth 2010). A demographical study waspublished by János Nemeskéri (1961), but withoutbasic data, with regards to the people of the Urnfieldculture, based on the cremated remains of Neszmély.In his study István Kiszely (1979, 14) considered theUrnfield burials as extended family burial grounds.Remains adequate for metrical evaluation were onlyfound at the Urnfield settlement of Gór–Kápol-nadomb (Vas County) but based on the distinctivecharacteristics of the burials they probably belongedto two different social groups, which were in conflictwith each other. It is supported by the difference inburial practices and also by the differences in theskeletons since gracile (Urnfield people?) and robust(attackers of eastern origin?) skeletons were distin-guished (Zoffmann 2006). The significance of the Górfinds is the fact that presently these ones are the onlyinhumations in the region beside the remains foundat Stillfried in Austria. Both urn graves and skeletal re-mains have been known from the Stillfried site since1976. Data regarding further remains of seven inhu-mations are also known from the publications ofStrohschneider, Schultz, Breitinger and Szilvassy andhis colleagues. During the excavations carried out in1985 and 1986, further twenty-five well-preservedskeletons were found and analysed anthropologically(Wiltshke-Schrotta 2003).

9.2 The material and the method

Anthropological analysis was carried out on sixty-three (maybe 64) cremated individuals. The remainswere authentically collected into one bag each, andrepresent the Bronze and Copper Ages. In somecases the contents of the urns were collected in bags,according to layers. In other cases it was possible toevaluate the observations prior to washing (in situ) andthe results obtained from the cleaned remains. Firstthe human and animal remains were separated; next

189


elkülönítése után a fizikai jellemzők meghatározása,az anatómiai rendszerezés, majd az embertani alap-adatok meghatározása történt meg, figyelembevéve Eugen Breitinger (1961), Bernd Herrmann(1988), Nemeskéri János és Harsányi László (1968)valamint Gerrit Nanning Van Vark és munkatársai(1996) ajánlásait. A nemi és életkori alapadatokbecslése Éry Kinga (1992) és Theya I. Molleson(1986) ajánlásai szerint történt. Gyermekek életkorbecslésénél Czigány Jenő (2000, 19–20) munkájais hasznosnak bizonyult a lapos koponyacsontokstruktúrájának és vastagságának értékeléséhez, fi-gyelembe véve a hő hatására történő zsugorodásokés deformitások befolyásoló hatásait is. A demog-ráfiai számítások a Bernert Zsolt (2005) által készítettpaleoantropológiai számítógépes programcsomagfelhasználásával történtek.

9.3 Eredmények

Az embertani vizsgálati anyag törmelékszerűösszlet. Az egyes, kiiszapolt csontmaradványok sí-ronkénti tömege eltérő, 1 gramm és 1520 grammközötti, többnyire 200 gramm alatti. A csontmarad-ványok színe döntően szürkésfehér és krétafehér.Ritkábban homoksárga, kékesfehér és szürke. Mégritkábban előfordul egyes csontdaraboknál aszürke, a szénfekete, a szürkéskék, a szürkés-barna, világosbarna és a fémeskék elszíneződés is.Csengésük általában tompa hangzású és porceláncsengésű, ritkábban fémes- illetve éles hangzású.Általában jól kiégett (kalcinált), illetve krétaszerűenkiégett maradványokról van szó, esetenként köze-pesen kiégett darabokról. Fragmentáltságuk dön-tően az apró töredékek (10 mm), valamint aközepes nagyságú töredékek (11–50 mm) méret-tartományba esnek. Az igen apró töredékeket je-lentő csontanyag (5 mm alatt) száma kisebb,általában az 1999-es anyagra jellemző ez a kisebbszilánkokat jelentő mérettartomány. Az 50 mm-nélnagyobb csonttöredékek száma elenyésző.A csontok törése darabos, ritkábban szilánkos. Ha-sadásuk általában hosszanti és harántirányú. Re-

the physical characteristics were identified. It was fol-lowed by an anatomical classification and the deter-mination of anthropological basic data. All these werecarried out by taking into consideration the sugges-tions of Eugen Breitinger (1961), Bernd Herrmann(1988), János Nemeskéri and László Harsányi (1968)and Gerrit Nanning Van Vark (1996) and colleagues.The estimation of sex and age was conducted by theguidelines of Kinga Éry (1992) and Theya I. Molleson(1986). When estimating the age of children the workof Jenő Czigány (2000, 19–20) proved to be useful aswell in assessing the structure and thickness of flatcranium bones, taking into consideration the influenc-ing effects of shrinking and deformations due to heat.The demographical calculations were carried out byusing the paleoanthropological software pack devel-oped by Zsolt Bernert (2005).

9.3 Results

The analysed anthropological material is frag-mented. The total weight of the sieved bone remainsis different by grave, ranging between 1 g and 1520g, generally less than 200 g. The colour of the boneremains is usually either greyish-white or chalk-white.In rare cases they are sand-yellow, bluish-white andgrey. In even rarer cases some of the bones show adiscolouring of grey, coal-black, greyish-blue, grey-ish-brown, light brown or metallic blue. Their clangouris usually blunt and sound as porcelain, in few casesmetallic or sharp. Most of the remains are well-burnt(calcined) or burnt to a chalk-like substance, in somecases they are moderately burnt. The fragmentsmainly belong to the range of small fragments (10mm) and to medium-sized fragments (11–50 mm).The bone material of very small fragments (below 5mm) is much less in quantity and this size range isusually more typical of the material found during theexcavation in 1999. Bone fragments larger than 50mm are insignificant in their number. The fragmenta-tion of the bones is uneven, in some cases splintery.The fracture lines are mainly longitudinal and trans-versal. The cracks are mostly curved, sometimes

190

VIA 2

pedezettségük dőntően ívelt, néha kagylós, néhányesetben virágszerű. A deformáltság nem jellemző,esetleg a felszíneken szögben görbült deformitásfordul elő. A tengelyeltéréssel csavarodottság vagya többszörös deformáltság előfordulása ritka. (Arézkori maradványok fizikai jellemzői nem térnek ela bronzkori anyagétól.) Ezek a jellemzők tökéleteshamvasztásra utalnak, hasonlóan Nagykanizsa–Palin lelőhely 24 urnasíros temetkezéséhez. Ezzelszemben Zalakomár–Alsó-csalit urnamezős temet-kezéseiből 54 személy maradványait vizsgálva azobjektumok többsége 2–3 cm nagyságú csont-fragmentumokból állt, de volt olyan temetkezés is,amely 10–60 mm-es darabokat is tartalmazott. Azegyes objektumok legkisebb hamvasztott csonttö-redékeinek mérete általában 2–3 mm volt. Zalako-már esetében az égetés nem volt olyan tökéletes(rövidebb időtartam, alacsonyabb hőhatás, a hirte-len hűtés/locsolás hiánya?). A jól kiégett, kalcináltmaradványok mellett síronkénti elkülönülésben ki-sebb és nagyobb csontdarabok, valamint csupánszenesedett csonttöredékek (Zalakomár 53, 81. és187. sír) is kerültek elő az egyes sírok anyagából.Ez arra utal, hogy a két lelőhely esetében a ham-vasztásnál eltérő égetési technikákat alkalmaztak.

Mivel a koponya és a csontváz egyes csontjaiés azok anatómiai tájai eltérő módon reagálnaka hőhatás idejére és intenzitására (Symes et al.2008), a nemi és életkori vizsgálatok céljáranem minden esetben a leginkább informatívcsontrészek maradnak fenn. Anyagunkbana nemi hovatartozás eldöntését a femur nem-függő megjelenése, a koponyacsontok megje-lenése, a csontok robuszticitása, a caputfemoris átmérője, a caput mandibulae, a facieszygomaticus, a linea nuchae, a protuberantiaoccipitalis és a glabella vizsgálata tettelehetővé. Az életkor becslését az egyes csont-méretek, tapadások és degeneratiók, a kopo-nyacsontok méretei és felépítése, az obliteratio,a juvenisek, a fogak, a foggyökerek, a humerusés a femur trajectoriuma és az általános meg-jelenés segítették (85. ábra). A nemi és életkoribecslés eredményeit a 86. ábra tartalmazza.

shell-like, in some cases flower-like. The presence ofdeformity is not typical; in some cases curved defor-mity occurs on the surfaces. Twisting with angulationor multiple deformity is rare. (The physical character-istics of the remains from the Copper Age are not dif-ferent from the characteristics of the remains from theBronze Age.) These characteristics imply perfectburning, similarly to the burial methods ofNagykanizsa-Palin, containing twenty-four urngraves. Notwithstanding, when evaluating the mate-rial of the Zalakomár–Alsó-csalit Urnfield burials, theremains of fifty-four people, it was noted that most ofthe graves consisted of two to three cm large bonefragments, but some of the burials contained piecesas large as 10 to 60 mm. The smallest burnt bonefragments of the graves were 2 to 3 mm in general.In the case of Zalakomár the burning was imperfect(shorter duration of time, lower temperature, lack ofabrupt cooling/dousing?). Smaller and larger piecesof bones were also found in the graves besides thewell burnt, calcined remains. Bone fragments thatwere only charred were also found in some of thegraves (Zalakomár, Graves 53, 81 and 187). This im-plies that different burning techniques were used forthe cremations at the two sites.

The different bones of the cranium and the skele-ton, and their anatomical regions react differently tothe duration and intensity of heat (Symes et al. 2008);therefore in many cases the bones that survived arenot the ones, which are well suited for age and sexidentification. In the case of our material the sex esti-mation was made possible by the sex related ap-pearance of the femur, the appearance of the cranialbones, the robustness of the bones, the diameter ofthe caput femoris, and by the examination of the sur-face of the zygomatic bones (facies zygomaticus), thenuchal line (linea nuchae), the external occipital pro-tuberance (protuberantia occipitalis) and the supra-orbital ridge (glabella). The estimation of age washelped by the particular bone dimensions, the muscleinsertions and degenerations, the dimensions andstructure of the cranial bones, the obliteration, juve-niles, teeth, tooth root canal, the trajectories of femurand humerus, and the general appearance (Fig. 85).

191


A néhány lehetséges nemi besorolás alapjánvalószínűsíthető, hogy a temetőbe férfiakat ésnőket is temettek. Az elhalálozási kor változa-tos, gyermekeket és felnőtteket egyaránt idetemettek. A nagy sírszám és az életkori eloszlásalapján megállapítható, hogy ez egy településállandó temetője lehetett.

Felmerült az a régészeti kérdés, hogy az46/26. maradványok esetlegesen nem a 48/56.sír bolygatásából származnak-e? A nemi éséletkori besorolás, a fizikai jellemzők és anató-miai tájak összevetése alapján ezt a felvetéstnem lehet cáfolni. Nem kizárt, hogy a vizsgá-latra két személy maradványaiként érkezettcsontanyag egy személyhez tartozik. Szinténrégészeti hipotézisekre adandó válaszként,ugyanebből a megfontolásból elképzelhető,hogy a 40/49. és a 49/57. sírok embertanianyaga, amelyek egymás közelében lévő edé-nyekben voltak elhelyezve, szintén egy embermaradványai. Viszont a 16/25. és 66/1. sírokmaradványai a fenti sírok anyagától különbö-zőek.

A gyermekkorban meghaltak becsült aránya37–40 %. Nemeskéri János és Harsányi László(1968) Környe–Fácánkert középső bronzkori so-rozata esetében a gyermekkorban meghaltakarányát ennél magasabb értékben, 44,2%-banhatározta meg, a születéskor várható élettartamotpedig 21,6 évben. Zalakomár–Alsó-Csalit eseté-ben a gyermekkori halandóság 42,6 %, a szüle-téskor várható élettartam pedig 21,5 év. Zanatbronzkori népességénél a születéskor várhatóélettartamot 23,4 évre becsülhetjük. Mivel azadatsorokból a 0 évesek teljesen hiányoznak(máshová temetés? földmunkák és erózió? azéletkorbecslés hiányosságai?) a paleodemográfiaiprogramcsomag segítségével korrekciós becslé-seket végezhetünk. Ez alapján a születéskor vár-ható élettartam már csak 15,7 év (Zalakomáresetében 14,4 év). 20 éves kortól pedig a továbbivárható élettartam 11,3 év. A paleodemográfiaimodellek alkalmazása segítségével tett becslésekarra utalnak (87. ábra), hogy a magas gyermek-

The results of age and sex estimations are shown onFigure 86. Based on some sex estimations it can besuggested that the cemetery was probably used forthe burials of both males and females. The age dis-tribution varies; both adults and children were buriedthere. Based on the large number of graves and widevariety of age we can assume that this probably wasthe permanent cemetery of the settlement.

In the case of Graves 46/26 and 48/56 an archae-ological question arose, whether it could be that theremains of 46/26 originate from the disturbed Grave48/56. This supposition is supported by the age andsex data, and by the comparison of physical charac-teristics and anatomical regions. It is not impossiblethat the bone material, which arrived at the examina-tion as the remains of two people, in fact is the re-mains of only one person. Based on this reasoningand as an attempt to give answers to archaeologicalhypotheses it is quite possible that the anthropologicalmaterial of Graves 40/49 and 49/57, which were invessels close to each other, also belong to the sameperson. However, the remains in Graves 16/25 and66/1 are different from the material found in theabove-mentioned graves.

The estimated ratio of infant death is about 37 to40 %. In the case of the Middle Bronze Age series ofKörnye–Fácánkert, János Nemeskéri and LászlóHarsányi (1968) determined the ratio of infant deathto be higher than this, as high as 44.2 %, and accord-ing to them the life expectancy at birth was 21.6years. In the case of Zalakomár–Alsó-Csalit the infantdeath rate was 42.6 % and the life expectancy was21.5 years. In the case of the Bronze Age populationof Zanat the life expectancy at birth was an estimated23.4 years. Since the 0 year old individuals are com-pletely missing from the data (Were they buried some-where else? Is it due to land cultivation and erosion?Could it be the result of inaccuracy of age estimationmethods?), corrected estimations could be carriedout by the means of the paleodemographic software.According to this data the life expectancy at birth de-creased to 15.7 years (in case of Zalakomár to 14.4years). For individuals reaching the age of twenty theadditional life expectancy was 11.3 years. The evalu-

192

VIA 2

kori halandóság után a felnőttkori halálozásicsúcs a 25–30 éves életkorra tehető (összefügg-het a szüléssel és gyermekágyi lázzal), amit egyegyenletes csökkenés után újabb – kevésbémagas – kiugrás követ; 35–40 éves kor körül.Ezek a halandósági mutatók és a halálozásicsúcs megfelelnek, az ausztriai lelőhelyek alapján,a tágabb értelemben a bronzkorra vonatkozó át-lagos élettartamra vonatkozó vizsgálati eredmé-nyeknek is (Malina 1988; Teschler-Nicola 1988;Teschler-Nicola és Prossinger 1990).

További megfigyelések/információk egyeshamvasztott maradványokon:

1. 9/18. 20–x éves, ismeretlen nemű sze-mély. Ugyanezen SNR számmal másik cso-mag, „bronz edényből származó csontok”megjegyzéssel. Abban állatcsontok és fogak(Lásd erről a 10. fejezetet). Kiégetettségük (?)eltérő, kevésbé tökéletes, mint az emberi ma-radványok esetében. A csontokon zöldes elszí-neződés (patina). Tömeg: 24 gramm.

2. 19/29. 30–45 éves férfi. Az in situ kiemelturna tartalma rétegenként bontva. 2. rétegbenagykoponya, csigolya, borda, felső- és alsó vég-tagok töredékei, valamint indifferens töredékek.Tömegük 48 gramm. 3. rétegben koponya, me-dence, csigolya, alsó- és felső végtag, bordák tö-redékei és indifferens töredékek. Tömegük 404gramm. 5. rétegben az in situ (mosás előtti) vizs-gálat alapján 55–90 mm-es, rosszul hamvasztottkoponya darabok, medence, felső végtag ésborda darabok azonosíthatók. Repedezettek. Azedény alján a kisebb fragmentumok (1–30 mm),feljebb a nagyobb töredékek, amelyeket hossz-irányban helyeztek az urnába. Mosás után (tö-mege 766 gramm) koponya, állkapocs, csigolya,kulcscsont, felkarcsont, borda, combcsont éssípcsont töredékek azonosíthatók. Megállapít-ható, hogy a csontmaradványok nagyobb tö-mege az edény alján helyezkedett el. Az egésztestből származó csontdarabokat nem csupánbeseperték a tároló edénybe, hanem a nagyobbdarabokat felülre helyezve, hosszirányba, párhu-

ations carried out by employing paleodemographicalmodels (Fig. 87) indicate that following the high infantdeath rate the age when adult death most likely oc-curred between the ages of 25 and 30 (it might beconnected to childbirth and child-bed fever). From thisage it decreased evenly but it is followed by another,but not so high, peak at around the age of 35 to 40.These mortality indices and peaks support the resultsof previous evaluations, based on Austrian sites, re-garding the average life span of the people in theBronze Age (Malina 1988; Teschler-Nicola 1988;Teschler-Nicola and Prossinger 1990).

Additional observations/information with re-gard to certain burned remains:

1. 9/18. 20 to x years old, sex is undetermined. An-other bag exists with the same SNR number, it ismarked “bones from the bronze vessel”. It containedanimal bones and teeth (For more on this see Chap-ter 10.). The degree of burning (?) is different, less per-fect than in the case of human remains. There is agreenish discolouration (patina) on the bones. Thetotal weight of the bones is 24 g.

2. 19/29. Male, 30 to 45 years old. The urn waslifted in situ, and its content was removed layer bylayer. In the second layer we found the following:calvaria (neurocranium), vertebra, rib, fragments ofupper and lower limbs, and unidentifiable fragments.The weight of the bones is 48 g. In the third layer wefound the following: cranium, pelvis, vertebra, lowerand upper limbs, rib fragments and unidentifiable frag-ments. The weight of the bones is 404 g. In the fifthlayer, by the in situ examination (before washing), wewere able to identify 55 to 90 mm large pieces of im-perfectly cremated cranial bones, pelvis, upper limband rib fragments. They show cracking. The smallerfragments (1 to 30 mm) were found at the bottom ofthe vessel. The larger pieces were found in the upperlayers, which were placed in the urn longitudinally.After the cleaning (their weight is 766 g) the followingfragments were identified: cranium, mandible, verte-bra, clavicle, humerus, rib, femur and tibia. It can beascertained that the majority of the calcined boneswere at the bottom of the vessel. The bone fragments

193


zamosan tették a kisebb fragmentumokra. Gödörbontásából felső- és alsó végtag töredékei, vala-mint indifferens töredékek kerültek elő. Tömegük16 gramm. Ez volt a legnagyobb csontmennyisé-get (tömeget) tartalmazó sír. Ebben voltak a leg-nagyobb csontdarabok – töredékek is. A nemihovatartozás 6 jelleg, az életkori becslés 6 szem-pont alapján volt lehetséges. A gyenge kiégetett-ség eltér a temető többi sírjának embertanianyagától. Nem feltétlenül eltérő rítusra kell gon-dolnunk, felmerülhet az égetés más módszeremellett az a lehetőség is, hogy rövidebb idő álltrendelkezésre a hamvasztásnál, vagy pedig vizesvolt az égetéshez használt faanyag és emiatt nemsikerült tökéletesen kivitelezni az égetést… (…hafrissen kivágott, a vegetációs időszak elején lévő,nedvdús fát használtak a hamvasztáshoz – a fel-tételezés igaz lehet. Lásd ehhez az eltemetés idő-pontját tárgyaló 11.9 alfejezetet.)

3. 20/30. 10–20 éves, ismeretlen nemű sze-mély. Felszínről tisztításkor: bordatöredék és in-differens töredékek, tömege 4 gramm. 1. számúmellékletből: koponya, felső- és alsó végtag,borda töredékei és indifferens töredékek. Töme-gük 152 gramm. 2. számú mellékletből: indiffe-rens szivacsos állomány, tömege 1 gramm. 4.számú mellékletből: csöves csont töredékei, tö-mege 1 gramm.

4. 38/47. 20–30 éves, valószínűleg férfi. Marad-ványain kívül egy 3–5 éves gyermek 2 koponya-csont töredéke is előkerült az anyagból. A sírössztömege 478 gramm.

5. 47/55. 20–30 éves, valószínűleg férfi. Tö-mege 240 gramm. 1 darab 19x17 mm-es Worm-csont, mint epigenetikus jelleg.

6. 48/56. 30–40 éves, valószínűleg férfi. Tö-mege 494 gramm. Jobb alsó 2-es metsző: fog-kopás media, caries, radix oldalirányú görbülete.A feldolgozó régész, Ilon Gábor felvetése alapjánlehetséges, hogy a 46/26. számú gödör emberimaradványai is ide tartoznak.

of the skeleton were not simply swept and put intothe vessel, but the larger pieces were placed on topof the smaller fragments, longitudinally and parallel tothe smaller fragments. We discovered fragments ofupper and lower limbs and unidentifiable fragmentsduring the excavation of a pit. The total weight of thebones is 16 g. This grave contained the largestamount (weight) of bones and the largest fragments.The determination of sex was possible based on sixcharacteristics; the age estimation was also carriedout by six aspects. The highly imperfect burning iscompletely different from the anthropological materialfound in the other graves of the cemetery. We do notnecessarily have to think of a different rite or cremationmethod. Apart from this possibility it also could havebeen caused by a lack of time at the cremation, or bythe firewood, which might have been wet, leading toimperfect burning (if a freshly cut succulent tree wasused, cut in the beginning of the vegetation season,this assumption might be true. For more on this seeChapter 11.9 regarding the time of burials.).

3. 20/30. 10 to 20 years old, the sex is undeter-mined. The following fragments were found on thesurface after cleaning: rib and unidentifiable frag-ments, their weight is 4 g. From Grave good 1:cranium, upper and lower limb, rib fragments andunidentifiable fragments. The weight of the bones is152 g. From Grave good 2: unidentifiable spongiousmaterial, its weight is 1 g. From Grave good 4: frag-ments of a long bone, their weight is 1 g.

4. 38/47. 20 to 30 years old, probably male.Besides his remains, two cranial fragments of a child,3 to 5 years old, were found in the material. The totalweight of the bones is 478 g.

5. 47/55. 20 to 30 years old, probably male. Thetotal weight of the bones is 240 g. One piece ofWormian bone as epigenetic variation was found, itssize is 19x17 mm.

6. 48/56. 30 to 40 years old, probably male. The totalweight of the bones is 494 g. The second incisor onthe lower right side: the tooth is medium worn, caries,radix lateral curvature. By the opinion of the site pro-cessing archaeologist, Gábor Ilon, it is possible that thehuman remains from Pit 46/26 also belong to this one.

194

VIA 2

85. ábra. A nemi és életkori meghatározások számára a zanati temető sírjaiból fennmaradt informatív anatómiai tájak:1. Nemi hovatartozás szempontjából informatív anatómiai tájak; 2. Életkor becslés szempontjából informatív anatómiai tájak

Figure 85. The anatomical regions of the skeletons of the Zanat cemetery conveying information relevant to age and sex determina-tion: 1. The anatomical regions of the skeletons of the Zanat cemetery conveying information relevant to sex determination;

2. The anatomical regions of the skeletons of the Zanat cemetery conveying information relevant to age determination

1 2

195


Sorszám/

No. Sírszám/Grave No. Nem/Sex

Életkor (év)/

Age (year)

Tömeg/

Weight (gramm)

1999

1. 1. Indiff. ? 5 2. 2. N /Fema 20–30 48 3. 4. Indiff. 20–40 501 29. 4.sz/1. (4. vagy 5. sír elszántott része/ the

overploughed remains of either Grave 4 or Grave 5) Indiff. 14–x 5

4. 5. Indiff. 20–60 1067 5. 6. (nagy edényb l/from the large vessel) Indiff. 20–40 364 6. 7. Indiff. 7–x 9 7. 8. Indiff. 14–x 26 8. 9. Indiff. ? 3 9. 10. Indiff. 20–40 193 10. 11. Indiff. 14–40 49 11. 13. Indiff. 20–x 49 12. 14. Indiff. 30–50 29 13. 14. (2. edény/Vessel 2) Indiff. ? 16 14. 15. Indiff. 7–x 149 15. 16. Indiff. 5–x 5,5 16. 17. Indiff. 14–40 146,5 17. 18. Indiff. 7–x 81 18. 22. Indiff. 5–10 34 19. 23. Indiff. ? 4 20. 24. N ? 20–60 516 21. 25. Indiff. 18–x 54 22. 27. N ?/Fem 18–30 1520 23. 28. Férfi/Mal 20–40 212 24. 29. (2. edény/Vessel 2) Indiff. 1–3 136 25. 30. N ?/Fem 20–60 171 26. 31. Indiff. 1–2 6 27. 32. Indiff. 20–30 503 28. 33. Indiff. 3–20 1

2008

30. 3/15. Indiff. 15–30 262 31. Indiff. 2–4 14 32. 7/16. Indiff. 10–x 6 33. 8/17. Indiff. 15–25 66 34. 9/18. Indiff. 20–x 160 35. 10/19. Indiff. 2–10 8 36. 11/20. Indiff. Indiff. 4 37. 12/21. Indiff. 10–20 354 38. 14/23. Indiff. 10–30 26 39. 16/25. Indiff. Indiff. 6 40. 17/27. Indiff. 1–10 6 41. 19/29. Férfi/Mal 30–45 1234 42. 20/30. Indiff. 10–20 158 43. 22/32. Indiff. 30–40 212 44. 25/35. Indiff. 2–5 86 45. 26/36. Indiff. 3–5 16 46. 28/37. Indiff. 5–15 8 47. 30/39. Indiff. 10–x 68 48. 31/40. N ?/Fem 35–45 374 49. 32/41. Indiff. 20–30 26 50. 34/43. Indiff. 10–x 21 51. 35/44. Indiff. 30–40 428 52. 36. /45. N /Fema 20–30 516 53. 38/47. Férfi?/Ma 20–30 év 478 54. 39/48. Indiff. 20–x év 136 55. 40/49. Indiff. 10–20 28 56. 41/50. Indiff. 7–12 48 57. 45/54. Indiff. 4–10 4

58. 46/26. (lehetséges, hogy a bolygatásából/or from the disturbed Grave 48/56.) Indiff. 30–45 22

59. 47/55. Férfi?/Ma 20–30 240 60. 48/56. Férfi?/Ma 30–40 494 61. 49/57. Indiff. 15–25 26 63. 65/60. Indiff. 20–30 105 64. 66/61. Indiff. 15–20 26

Rézkor, Baden kultúra/ Copper Age, Baden culture

62. 54/1. Indiff. 15–x 6 86. ábra. A zanati temető nemi és életkori alapadataiFigure 86. Sex and age data of the Zanat cemetery

196

VIA 2

0 1– 4 5– 9 10– 14 15– 19 20– 24 25– 29 30– 34 35– 39 40– 44 45– 49 50– 54 55– 59 60– 64

40

35

30

25

15

10

5

0

dx 20

Korcsoport/Age group

87. ábra. A zanati temető halandósági görbéjeFigure 87. Mortality chart of the Zanat cemetery

Jelmagyarázat/Legend: 1. Mindösszesen/Total

1

197

VIA 2

A 2008-ban feltárt 39 urnasír – ebből egykelta kori – közül csupán kettőből kerültek előállatcsontok. Feldolgozásuk a nemzetközileg el-fogadott előírások (Driesch 1976; Schmid 1972)szerint és a kevés számú hazai, hasonló korúadat (pl. Vörös 1995, 1999) felhasználásávaltörtént.

9/18. sír

Az állatcsontok a 6. számú mellékletből (bronzedény), annak restaurálása során kerültek elő.

A tálka által zöldesre színezett csonttöredé-kek egyetlen, 10–12 hónapos malachoz tar-toztak. Töredékesen megtalálható az állat:piciny arckoponya töredéke; bal állkapcsa(2 db incsivum darabbal, P1 csírával, P2-vel ésm3-mal); hátcsigolya- és apró vágásnyommalrendelkező keresztcsont töredéke; jobb radiu-sának és az ulnanak diaphysisi része; bal III. ésIV. metacarpusának proximalis része; illetveegy ujjpercének (II.) töredéke (88. ábra 1).

A temetkezés a talajművelés által bolygatottvolt (Skriba 2008), az áldozati állat hátsó vég-tagjaihoz tartozó töredék nincs a csontok kö-zött, az edény pedig csupán 15 cm átmérőjű ésrendkívül sekély volt. Elképzelhetnénk, hogy azegyben lévő malacnak – a méretei alapján azedényről kissé lelógó – hátsó része a talajmű-velés miatt semmisült meg, azonban a csontokelhelyezkedése, illetve a keresztcsont apró vá-gásnyoma alapján inkább feltételezhető, hogyaz állat darabokban került a tálkára. Testtájiosztályozás alapján a malac feje, mellső végtag-jai, törzse: mindenképp az áldozat részei voltak.E darabok húsértéki szempontból vegyesnek

A temető állatcsontjai ésfeldolgozásuk

Nyerges Éva

The animal bones found in thecemetery and their evaluation

Éva Nyerges

10Only two of the thirty-nine Urnfield graves, in-

cluding one Celtic grave, which were excavated in2008 contained animal bones. They wereprocessed by the internationally accepted instruc-tions (Driesch 1976; Schmid 1972), and by usingthe small amount of Hungarian data available forthe period (for example Vörös 1995, 1999).

Grave 9/18

The animal bones were found in Grave good 6(bronze vessel) during its restoration.

The bone fragments were discoloured by the vessel,gaining a greenish colour. The bones belonged to ayoung pig, about 10 to 12 months old. Many differentparts of the animal were present in the vessel: frag-ment of the small cranium bones, its left jawbone (with2 pieces of incisivum, P1 sprout, P2 and m3); fragmentof vertebra, fragment of sacrum with the mark of asmall cut; the diaphysis part of the ulna and the rightradius; the proximal part of the left III and IV metacar-pus; and the fragment of one phalanx (II) (Fig. 88.1).

The burial place was disturbed by land cultivationactivities (Skriba 2008). There are no fragmentsamong the bones belonging to the hind legs of thesacrificed animal, and the vessel is only 15 cm in di-ameter and very shallow. We might imagine that thepig was put on the vessel as a whole, and its limbsoverhung the rim of the vessel; in this case its backlegs would have been destroyed by land cultivationactivities. However, based on the location of thebones and the cut mark on the sacrum, it is morelikely that the animal was placed on the vessel inpieces. Based on body part classification, the head,front legs and body of the pig were all part of the sac-rifice. Looking at the pieces from the meat value

198

VIA 2

tekinthetőek (88. ábra 3), ami, ha valóban nemtartoztak más részek eredetileg sem a mellék-lethez: az étel útravaló általánosságával szem-ben (igaz a praktikummal egybeesően): arendszerbe foglalt jelképesség felé (Vörös 1995)irányítják a hangsúlyt.

33/42. sír

A sír urnáját a területen folytatott talajműveléscsaknem teljesen megsemmisítette (Skriba2008), csupán néhány szétmállott kerámia tö-redék, kevés kalcinátum és egy állatcsont ma-radt meg. A csont egy viszonylag nyurga(hústermelő típus?), 20 – 24 hónapos, fiatal ser-

tés bal kéztőcsontjának töredéke (88. ábra 2).Helyzete, valamint jellemzői alapján – sem fém

okozta elszíneződés, sem hő/ég(et)és okozta el-változás nem észlelhető rajta – feltételezhető,hogy mint ételmelléklet lehetett elhelyezve. A tö-redéken vágásnyom nem észlelhető.Párhuzamba állítva adataikat, látható, hogy mind-két urnasír esetében az (étel)mellékletként sze-replő állat: fiatal (juvenilis) korcsoportba tartozósertés. Bár nem indokolható, miért hiányoznak azállatok hátsó végtagjai, a mellső végtag jelenléteegyértelműen tudatosnak vehető.A leletanyagban vágásnyom csak egyetlen töre-déken található, azonban – más urnasíros teme-tők adatait (pl. Nagydém: Vörös 1995; Ilon 1999)is figyelembe véve –, feltételezhető, hogy az ál-latok darabolva (darabjaikkal) kerültek a sírokba.

point of view, they are considered as various (Fig.88.3). This implies that if there were no other partsof the pig originally included, then the animal was notfunctioning as food for the journey (in agreement withpractical purposes) but the emphasis was placed onthe symbolism carried out in an orderly fashion(Vörös 1995).

Grave 33/42.

The urn in the grave was almost completelydestroyed by agricultural activity (Skriba 2008). Whatremained are only a few badly preserved ceramic frag-ments, some calcined bones and one animal bone.The bone is a fragment of the carpal of the left limb,belonging to a young pig. The age of the animal is 20to 24 months, and physically a taller type (kept formeat?) (Fig. 88.2).

Based on its location and characteristics it wasprobably placed there as food for the journey.There is no discolouration caused by metal on it,and no deformation due to heating/burning. Tracesof cuts on the fragment are not observable.Looking at the data in parallel we note that in thecase of both urn graves the animal (food) is ayoung (juvenilis) pig. Although we cannot explainwhy the back limbs of the animals are missing,the presence of the front legs, however, is clearlyintentional.

There is only one trace of a cut mark on onefragment in the whole assemblage, but taking thedata of other Urnfield cemeteries into account (forinstance Nagydém: Vörös 1995; Ilon 1999) wecan suppose that the animals were placed in thegraves in pieces.

199


88. ábra. A 9/18. és 33/42. sír sertés csontjai: 1. 9/18. sír; 2. 33/42. sír; 3. A 9/18. Sus domesticus maradványainak húsértéki megoszlásaFigure 88. Pig bones in Graves 9/18 and 33/42: 1. Grave 9/18; 2. Grave 33/42; 3. The flesh value ratio of the remains of Sus domesticus in

Grave 9/18

1

32

201

VIA 2

11.1 BevezetésSümegi Pál, Törőcsik Tünde

Szombathely – Zanat, Nemesbőd, Vát községekhatárában a 86-os számú főút új nyomvonalánakkialakítását megelőző régészeti ásatások területé-hez kapcsolódóan régészeti geológiai vizsgálato-kat, illetve az ásatások területéhez kapcsolódóallúviumokon, a Borzó- és a Surányi-patakok ár-terén mélyített zavartalan fúrásszelvényeken (89.ábra) környezettörténeti, köztük pollenanalitikaivizsgálatokat végeztünk el az elmúlt években. A ré-gészeti geológiai vizsgálatok a lelőhelyek üledék-földtani, talajkémiai, anthrakológiai, pollenanalitikai,malakológiai elemzésére terjedtek ki, míg az allú-viumon kialakított szelvényeken üledékföldtani,geokémiai, pollenanalitikai és malakológiai vizsgá-latok történtek.

Mivel hasonló régészeti geológiai és környe-zettörténeti vizsgálatokat végeztünk a vátiHosszú-víz-patak és a szelestei Kőris-patak ár-terén, illetve a 86-os sz. főút váti elkerülő sza-kaszán feltárt régészeti lelőhelyeken is, ezértlehetőségünk nyílt a vizsgált nyugat-magyaror-szági régió, a Gyöngyösi-sík (89. ábra) fejlődé-sének feltárására, a területen megtelepedőkultúrák és a környezet időben változó viszo-nyának rekonstruálására. Ugyanakkor a tágabbrégióban, a nyugat-magyarországi térségbenaz elmúlt években végzett környezettörténeti ésrégészeti geológiai elemzések nyomán (Valcumprojekt, M7 autópálya zalai szakasza, NKTH ésOTKA pályázatok) alkalom adódott az egésznyugat-magyarországi régió környezettörténetielemzésére.

A térséget átfogó környezettörténeti elemzé-seink a következő adatbázisokon alapultak.

A zanati lelőhely és vidékekörnyezetrégészeti

vizsgálatának eredményei

The results of the environmentalarchaeological analysis of the

Zanat site and its surrounding area

1111.1 IntroductionPál Sümegi, Tünde Törőcsik

In recent years, geoarchaeological analyses havebeen carried out in the area of archaeological exca-vations, which took place prior to constructions ofMain Road No. 86 in the municipalities of Szombat-hely – Zanat, Nemesbőd and Vát. In the last fewyears environmental historical research, includingpollen analysis was carried out on the undisturbeddrilling cores (Fig. 89) of the alluviums of the Surányiand Borzó Creeks, which are relevant to the exca-vations. The geoarchaeological research consistedof sedimentological, soil chemical, anthracological,pollen analytical and malacological analyses of thesites; the evaluations of the alluviums included sed-imentological, geochemical, pollen analytical andmalacological analyses.

Since we conducted similar geoarchaeologicaland environmental historical analyses on the al-luvium of Hosszú-víz Creek of Vát and KőrisCreek of Szeleste, and also at the archaeologicalsites along Main Road No. 86, which detours Vát,we had the opportunity to explore the develop-ment of the examined western Hungarian regionand also the Gyöngyös Plain (Fig. 89). It was alsopossible to reconstruct the relationships betweenthe different cultural groups that settled in thearea and changes in the environment. Followingthe environmental historical and geoarchaeolog-ical analyses of recent years in a wider area inwestern Hungary (Valcum Project, Zala section ofthe M7 Motorway, National Office for Researchand Technology and Hungarian Scientific Re-search Fund tenders) we had the opportunity toanalyse the environmental history of the wholewestern Hungarian region.

202

VIA 2

A pollenanalitikai elemzések során a fentebbemlített feldolgozásokon túl a Keszthely-úszta-tómajori (Medzihradszky 2001), csöglei (Juhász2002), főnyedi (Medzihradszky 2005), szőcei(Cserny és Nagy-Bodor 2006), bucsui, doz-mati, osli, hidegségi, kemeneskápolnai (Ilon etal. 2006), velemi (Jakab és Sümegi 2007), alsó-páhoki (Juhász 2007a), zalavári (Juhász2007b), a pötrétei, pölöskei (Juhász 2007c), fe-nékpusztai (Sümegi et al. 2008), mezőlaki(Sümegi et al. 2009a), valamint a Baláta-tavi(Sümegi et al. 2009b) pollenadatokat vettükfigyelembe (89. ábra).

A pollenadatok mellett a régészeti lelőhe -lyekről előkerült faszénmaradványok feldolgo-zását is felhasználtuk a nyugat-magyarországivegetáció- és környezettörténet megrajzolásá-hoz, a fás szárú vegetáció és az emberekközötti kapcsolat rekonstruálásához. A kö -vetkező lelőhelyekről került elő értékelhető,Náfrádi Katalin által meghatározott anthrako-lógiai anyag: Szombathely-Zanat – Oladi-platóés Országúti-dűlő, Szeleste, Lukácsháza,Vát, Nemesbőd, Bagod – Kelet, Nagykanizsa-Palin – Anyagnyerőhely, Balatonmagyaród,Nagykanizsa-Palin – Szociális otthon, Nagyré-cse – Bakónaki-patak, Nagyrécse – Baráka-dű -lő, Nagyrécse – Tüskevári-dűlő, Pókaszepetk –Kalló, Sormás – Mántai-dűlő, Sormás – Török-földek, Tornyiszentmiklós – Zabos-telek, Vo-nyarcvashegy – Mandulás lakópark, Várvölgy –Nagyláz-hegy, Zalacséb – Körtvélyes, Zala-cséb – Malom-tanya (90. ábra). A Sopronkörnyéki (Rudner és Jerem 2003) és a kisal-földi régészeti lelőhelyekről (Ménfőcsanak,Lébény, Mosonmagyaróvár, Gönyű) előkerültanthrakológiai anyagokat is bekapcsoltukelemzé seinkbe.

A paleobotanikai adatok mellett malakológiaielemzéseket is végeztünk a régió faunafejlődésé-nek megrajzolásához. A malakológiai anyagokata pollenvizsgálatra mélyített szelvényekből, illetvea régészeti ásatásokból kiemelt üledékből isza-poltuk ki.

The environmental historical analysis of the re-gion is based on available databases. In the caseof pollen analysis, apart from the above-mentionedresearch, the following databases were consid-ered: the pollen data of Keszthely-Úsztatómajor(Medzihradszky 2001), Csögle (Juhász 2002),Főnyed (Medzihradszky 2005), Szőce (Cserny andNagy-Bodor 2006), Bucsu, Dozmat, Osl,Hidegség, Kemeneskápolna (Ilon et al. 2006),Velem (Jakab and Sümegi 2007), Alsópáhok(Juhász 2007a), Zalavár (Juhász 2007b), Pötréte,Pölöske (Juhász 2007c), Fenékpuszta (Sümegi etal. 2008), Mezőlak (Sümegi et al. 2009a), Baláta-tó (Sümegi et al. 2009b) (Fig. 89).

The charcoal data of the archaeological sitesare also used to reconstruct the relationshipbetween arboreal vegetation and humans, and toprovide an accurate picture of the vegetationand environmental history of western Hungary.The following sites presented determinableanthracological material, identified by KatalinNáfrádi: Szombathely-Zanat – Oladi-plató andOrszágúti-dűlő, Szeleste, Lukács-háza, Vát,Nemesbőd, Bagod – Kelet, Nagykanizsa-Palin–Anyagnyerőhely, Balatonmagyaród, Nagyka-nizsa-Palin – Szociális otthon, Nagyrécse – Bakó-naki-patak, Nagyrécse – Baráka-dűlő, Nagyrécse– Tüskevári-dűlő, Pókaszepetk – Kalló, Sormás –Mántai-dűlő, Sormás – Török-földek, Tornyiszent-miklós – Zabos-telek, Vonyarcvashegy – Manduláslakópark, Várvölgy – Nagyláz-hegy, Zalacséb –Körtvélyes, Zalacséb – Malom-tanya (Fig. 90). An-thracological data from archaeological sitesof the Sopron region (Rudner and Jerem 2003)and Small Plain have also been included in ouranalyses.

Malacological analysis was carried out besidesthe palaeobotanical evaluations in order to pro-vide a picture of the fauna development in the re-gion. The malacological sample was extractedfrom sediment profiles, which were obtained forpollen samples, and also from the sediment sam-ples acquired from the features of the archaeo-logical sites.

203


11.2 Felhasznált módszerekSümegi Pál, Náfrádi Katalin, Törőcsik Tünde

Az új útszakasz megelőző régészeti ásatásainakterületéhez kapcsolódó Borzó-patak, Surányi-patak árterein átlapoló zavartalan magfúrásoknyomán feltártuk a területen található felszín közelirétegeket és a zavartalan magmintákat adóOrosz-fejes fúrás paleoökológiai (környezettörté-neti) vizsgálatát végeztük el.

A fúrások mellett a régészeti feltárásokban ta-lajszelvényeket alakítottunk ki, ahol az egyes kul-túrák megtelepedési szintjeit, a talajszinteket és-rétegeket tanulmányozhattuk, illetve a kiemeltmintákon üledékföldtani, talajtani, talajkémiai, ar-chaeobotanikai és archaeozoológiai elemzéseketvégeztünk az egykori megtelepedési környezetrekonstrukciójához. A fúrások és a talajszelvényekfeldolgozása mellett a régészeti objektumokból ki-emelt üledékmintákat a germán környezettörté-neti vizsgálatok szabványa (Jacomet és Kreuz1999) szerinti kettős flotálással kiiszapoltuk és azígy nyert iszapolatot régészeti anyagokra, vala-mint archaeozoológiai és archaeobotanikai ma-radványokra nézve kiválogattuk. A válogatássorán nyert régészeti anyagokat visszajuttattuk arégészeti bázisra, míg a természettudományianyagon archaeobotanikai és archaeozoológiaivizsgálatokat végeztünk.

A zavartalan fúrásokból, régészeti és talajszelvé-nyekből emeltük ki az üledékanyagot szedimentoló-giai, üledékgeokémiai, palinológiai, archaeobotanikai,malakológiai és radiokarbon vizsgálatra, valaminttöbb mint 100 db régészeti objektumból, több mint200 liter összmennyiségű üledékanyagot tártunk felkettős flotálással és válogattunk szét régészeti és ter-mészettudományi anyagokra. A komplex paleoöko-lógiai — környezettörténeti értékeléshez H. John B.Birks és Hilary H. Birks (1980) modelljét és elemzésirendszerét használtuk fel. A számítógépes feldolgo-zást, a rétegrajzokat a nemzetközi környezettörténetikutatásban alapvetőnek tartott a PSIMPOLL prog-ram (Bennett 1992) felhasználásával végeztük el, il-letve rajzoltuk ki.

11.2 The methodology employedPál Sümegi, Katalin Náfrádi, Tünde Törőcsik

Our study area consisted of the alluviums of theSurányi and Borzó Creeks, belonging to the regionwhere the archaeological survey and excavationalong the new road track was carried out. Throughthe undisturbed drillings of the alluvium the sedimentsclose to the surface were explored and the palaeoe-cological (environmental historical) analysis of theundisturbed core samples was carried out by the useof the so-called Russian-head drilling.

Sediment profiles were created at the archaeologi-cal excavation sites besides the drillings, and here wewere able to study the settlement levels of the individ-ual cultures and soil horizons. In order to reconstructthe former environment of the settlement sedimento-logical, geological, geochemical, archaeobotanicaland archaeozoological analyses were carried out.Apart from processing the results of drillings and soilprofiles the samples obtained from the archaeologicalfeatures were flotated by the use of double flotatingmethod according to the standards of Germanpalaeoecological analyses (Jacomet and Kreuz 1999).The remains were sorted for archaeological, archaeo-zoological and archaeo botanical remains. The archae-ological material resulted from the sorting was sentback to the archaeological base, while the archaeob-otanical and archaeozoological samples were sub-jected to analyses.

Deposits resulted from undisturbed drillings, ar-chaeological sections and soil cross-sections weresubmitted to sedimentological, sediment geochemi-cal, palinological, archaeobotanical, malacologicalanalyses and radiocarbon dating. More than 200litres of sediment materials were obtained by doubleflotating deriving from over one hundred archaeolog-ical features. The sediments were sorted into archae-ological materials and samples for interdisciplinaryanalyses. The model and analysis system of H. JohnB. Birks and Hilary H. Birks (1980) was employed forconducting the complex palaeoecological and envi-ronmental historical analysis. In the computerisedprocessing and producing layer diagrams the PSIM-

204

VIA 2

11.2.1 Üledékgyűjtő – környezettörténeti modell

A környezettörténeti elemzésünkben központihelyet foglalt el az antropogén (gödrök, kutak,árkok, cölöplyukak, sírhelyek) és természetes (tavi,morotvatavi, ártéri) üledékgyűjtő rendszerek és kör-nyezetük fejlődéstörténetének feltárása. Ugyanak-kor, a különböző üledékgyűjtő rendszerekfeltáráshoz, meg kell értenünk az üledékgyűjtő me-dencékben az üledék felhalmozódásának, a külön-böző ősmaradvány típusok beágyazódásánakmechanizmusát, mert a negyedidőszaki paleoöko-lógiai, régészeti geológiai, környezettörténeti kuta-tásokban jelentős szerepet tölt be a lokálisfelhalmozódási környezet, a kis területű üledék-gyűjtő medencék rekonstrukciója. A különböző üle-dékgyűjtők a bennük megőrződött mikro- ésmakrofosszíliákkal, magának az üledéknek azelemzésével lehetőséget teremtenek a vegetáció-,a talaj-, a faunafejlődés és az antropogén hatásokhelyi és regionális léptékű vizsgálatára.

Az egyik legpontosabb negyedidőszaki őskör-nyezeti rekonstrukciós modellt az egykori környe-zet változásairól az üledékgyűjtő és vízgyűjtőrendszerének kapcsolatánál dolgozták ki. A mo-dell lényege az, hogy egy üledékgyűjtő (példáultó, láp vagy mocsár) medrét és vízgyűjtő területétlehatárolják a vízgyűjtő geomorfológiai, illetve ge-ológiai adottságai, a természetes vízválasztó vo-nala, határai.

A vízgyűjtő területéről származó anyagok, a lej-tők alapkőzetéből, talajából lepusztult anyagokmosódhatnak be, szél által szállított por- és virág-porszemek hordódhatnak és rakódhatnak le tá-voli területekről az üledékgyűjtőbe, illetve a tóbanélt szervezetekből is jelentős mennyiségű üledékképződhet és halmozódhat fel.

Természetesen a különböző távolságról (al-

lochton) érkezett vagy helyben felhalmozódott(autochton) anyagok más és más léptékű ős-környezeti változásról tanúskodnak, az üledék-gyűjtő terület más és más távolságban lévőkörnyezeti tényezőjét reprezentálják. Így ugyanaz őskörnyezeti adatok egy-egy konkrét minta-vételi hely (szelvény, fúráspont) üledékéből

POLL software (Bennett 1992) was used, which isconsidered to be a basic tool in international environ-mental historical research.

11.2.1 Sedimentary basin – enviromental his-torical model

In our environmental historical analysis the focuswas on exploring the development of anthro-pogenic (pits, wells, trenches, postholes, graves)and natural (lakes, meanders and alluvial fans) sed-imentary systems and their surroundings. In orderto explore the various sedimentary basin systemswe had to understand the mechanism of sedimentdeposition in the sedimentary basins and the em-bedding of various remains. The reason for this isthat the reconstruction of the small sedimentarybasins and the local deposition environment playsan important role in the Quaternary palaeoecolog-ical, geoarchaeological and environmental histori-cal research. By analyzing the micro and macrofossils embedded in the various sedimentarybasins and also by analyzing the deposit itself it be-comes possible to evaluate the evolution of vege-tation, soil and fauna, and the anthropogeniceffects both locally and regionally.

One of the most accurate Quaternary palaeoen-vironmental reconstruction models representingthe changes in the former environment was devel-oped using the relationship between the sedimen-tary basin and the water catchment system. Themodel is based on the discipline that the channelof a sedimentary basin (for instance lake, moor orswamp) and its catchment area are delineated bythe geomorphological and geological characteris-tics of the catchment area, meaning the naturalwatersheds and their boundaries.

Significant amounts of sediments are createdand deposited by materials originating from thecatchment area, including erosion material thatmight be illuviated from the base rock of slopes orthe soil. Pollen and dust carried by the wind fromlong distances might also be deposited in the sed-imentary basin; and the organisms living in the lakealso create deposits.

205


származnak, az ott felhalmozódott üledékek,ősmaradványok nem kizárólag egyetlen hely-nek, hanem a szélesebb értelemben vett üle-dékgyűjtő területén végbement folyamatoknakés az egykori környezetváltozásoknak őrzikmeg a nyomait.

Az üledékgyűjtő területen felhalmozódott bi-zonyos anyagok (pl.: szél által szállított por, vi-rágporszemek) szempontjából a tó, láp vagymocsár medrének befogási területe nem azo-nos a vízgyűjtő területtel. A szél által szállítottporanyag, virágporszem anyag elsősorban azáltalános légkörzéstől, széliránytól függ. A fel-színi, areális erózióval lepusztult és felhalmozó-dott üledék behordódására viszont főleg a lejtőmeredeksége, növényzeti borítása, a csapadékeloszlása és intenzitása hat.

Ha ezeket a vizsgálatokat összekapcsoljuk pa-leobotanikai elemzésekkel, a növényzeti változá-sokról is információkat nyerhetünk, majd azüledékföldtani, geokémiai, malakológiai anyagok-kal bővítve elemzésünket egyre teljesebb képetkaphatunk az üledékgyűjtő múltbeli környezetéről(Birks és Birks 1980).

Az ősmaradványokat magába foglaló üledé-kes összlet szintén jelentős információkat hor-doz az üledékgyűjtő rendszerről és a vízgyűjtőterület fejlődéséről. Az üledékben találhatófinom eloszlású, azonosíthatatlan szerves anyagés a finom szemcse összetételű szervetlenanyagok üledékföldtani, köztük geokémiai ana-lízise lehetőséget adhat az egykori környezetpontosabb rekonstrukciójához. A tavi, lápi, mo-csári üledékek geokémiai analízisén alapuló elsőüledékgyűjtő – vízgyűjtő környezeti rekonstruk-ciókat Frederic John Haines Mackereth (1966)brit kutató végezte el. Alaphipotézise szerint azüledék izzítási veszteség módszerrel meghatá-rozott szervetlenanyag-tartalma, a teljes kémiaifeltárás során kapott Na- és K- tartalma össze-függésben van a tó vízgyűjtő területének erózi-ójával. Mackereth (1966) szerint, ha azüledékgyűjtő vízgyűjtő területe növényzettel bo-rított, akkor a felszíne stabil, az alapkőzet mé-

Naturally the material arriving from various dis-tances (allochton) or deposited locally (autochton)indicate palaeoenvironmental changes of differentscales, representing the environmental factors lo-cated at various distances from the sedimentarybasin. Therefore, the palaeoenvironmental data,which originate from the deposit of a given sam-pling location (drilling, profiles), the fossils and sed-iments deposited there preserve the traces of theformer environmental changes and processes thatoccurred over the entire sedimentary basin areaand not only locally.

Considering this process from the point of a cer-tain material (for instance dust carried by the wind,pollen) the caption area of a lake, moor or swampis not the same as the catchment area. The dustand pollen material carried by wind usually de-pends on the general air circulation and wind di-rection. The sediment deposited due to surfaceareal erosion was mostly carried there because ofthe steepness of the slope, its vegetation cover,and the intensity and distribution of precipitation.

We can obtain information regarding thechanges in the vegetation if we combine these ex-aminations with palaeobotanical analyses. We canhave an even better picture of the past environ-ment of the sedimentary basin if we extend our ex-ploration to sedimentological, geochemical andmalacological material (Birks and Birks 1980).

The sediment, in which fossils are embedded alsocarries significant information with regards to the sed-imentary basin system and the evolution of the catch-ment area. A more accurate reconstruction of theformer environment is possible by sedimentologicaland geochemical analysis of the unidentified fine-sorted organic material and the fine-grained inorganicmaterials. Frederic John Haines Mackereth (1966), aBritish researcher, was the first to carry out an envi-ronmental reconstruction of a sedimentary basin andcatchment area, based on the geochemical analysisof sediments in lakes, swamps and moors. Accord-ing to his base hypothesis the inorganic material con-tent determined by using the loss on ignition methodand the sodium and potassium content assessed by

206

VIA 2

lyen mállott és talaj borítja. Így a csepperózió, afelszíni vízleöblítés során, a szivárgó vizekbenoldva elsősorban ionok, kolloidok szállítódnakaz üledékgyűjtő rendszerbe, és a mállatlan szi-likátszemcsék eróziója minimális.

Az üledékgyűjtőbe kerülő tápanyagok (pl.: ká-lium, nátrium, stb.) hatására az algák elszaporod-nak és így az üledékgyűjtő medencében finomszemcsés, szerves anyagban dús detritusz jel-legű tavi üledék halmozódik fel. Ha a vízgyűjtő fel-színén a növényzeti borítás természetes (pl.:erdőégés) vagy mesterséges csökkenése követ-keztében instabillá válik, akkor az erózió lepusz-títhatja a vízgyűjtő talajait és az alapkőzet mállott,regolitnak nevezett részét is, így a mállás külön-böző fokán álló, illetve mállatlan szilikátszemcsékhalmozódhatnak fel az üledékgyűjtőben. Az üle-dékföldtani és geokémiai elemzések felhasznál-hatók az egykori, növényzeti változások,antropogén hatásokra bekövetkezett talajtani vál-tozások rekonstrukciójára is, bár az üledékgyűj-tőben felhalmozódott üledékes rétegek kémiaiösszetételéből nem lehet automatikusan, rutin-szerűen az egykori talajtani változásokra követ-keztetni (Engström és Wright 1984).

Ennek oka az, hogy az üledékgyűjtőbe kerülőszemcsék eredete nehezen állapítható meg, merta szervetlen anyagok között a bemosódó vagyeolikus úton behordódott, esetleg oldott formá-ban szállítódó, de a tavi környezetben oldhatatlancsapadék formájában kiváló anyagok és az au-tochton komponensek keverednek. Ugyanakkoraz üledék kémiai összetétele is megváltozhat aszingenetikus és posztgenetikus diagenezis fo-lyamatok révén.

Hasonló megközelítésekkel (Sümegi 2003)dolgoztuk fel a vizsgálati területünkön található,a régészeti ásatásokhoz kapcsolódó, a régé-szeti lelőhelyek közé ékelt morotva tavakat, ár-téri területeket, valamint azokat a régészetiobjektumokat (sírhelyek, cölöplyukak, gödrök,árkok, kutak), ahol egy adott időszakban, egyrégészeti periódusban jelentősebb vastagságú,kronológiailag tisztázható helyzetű üledékanyag

full-scale chemical research are related to the erosionof the catchment area of the lake. According toMackereth (1966) if the catchment area of the sedi-mentary basin is covered by vegetation then its sur-face can be considered stable, and the parentmaterial is deeply weathered and covered by soil.Therefore, mostly ions and colloids, dissolved indownfiltrating waters in the course of surface waterflow (wash) and drip erosion, are carried into the sed-imentary basin system, and the erosion of non-weathered (stable) silicate grains is minimal.

Nutrients end up in the sedimentary basin (for in-stance K, Na, etc.), and as a result algae proliferate,leading to the build up of fine-grained detritus typelimnic deposit with high organic content in the sedi-mentary basin. If, in consequence of natural (for ex-ample forest fire) or artificial causes, the vegetationcover decreases and becomes instable on the sur-face of the catchment area, then the soil cover of thecatchment area might become eroded together withthe weathered part of the parent material, also-calledregolith. It leads to the building up of silicate depositsin the sedimentary basin, of which the grains are notweathered at all or weathered to a different degree.Sedimentological and geochemical analyses can beemployed to reconstruct the geological changes dueto former vegetation changes or anthropogenic im-pacts, but we cannot automatically, in routine-like ac-tivity, arrive at conclusions regarding the formergeological changes by looking at the chemical com-position of the deposit layers collected in the sedi-mentary basin (Engström and Wright 1984).

The reason for this is that it is difficult to deter-mine the origin of grains carried into the sedimen-tary basin, because the autochton components aremixed with the deposited materials, which areundissolvable in limnic environments and carriedby either precipitation, leaching or Aeolian way. Atthe same time the chemical composition of thesediments are modified by syngenetic and postge-netic diagenesis processes.

We used the same approach (Sümegi 2003) inevaluating the meanders and floodplains of thestudy area. These locations are related to our ar-

207


halmozódhatott fel (antropogén üledékgyűjtőrendszerek).

11.2.2 Geomorfológiai vizsgálati módszerekés történelmi térképek elemzése

A vizsgált területek a Sopron-Vasi-síkság kis-táján, a Gyöngyös-patak pleisztocén kavicste-raszán helyezkednek el. Ennek a kistájnaka fejlődése a pliocén végétől, a negyedidőszakkezdetétől különíthető el, mert ekkor alakultakki azok a domborzati viszonyok, amelyek a kis-táji beosztás morfológiai alapját képezik.A felszínalaktani vizsgálatokat a fúrásokra ésa domborzatmodell elemzésére, a szintvonalastérképek nyomán készített morfometriai elem-zésre építettük fel. Ugyanakkor, mivel ageomorfológiában fontos az egységes, megkö-zelítőleg azonos felszínek lehatárolása, ezértfelhasználtuk az egyméteres felbontású árnyé-kolt és magasság szerinti domborzati modellt,valamint az árnyékolt lejtőszöget bemutatódomborzati modellt és az ebből kialakítható lej-tőirányú felszíngörbület modellt, és ezek nyo-mán rekonstruáltuk a lefolyási viszonyokat és avízrajzot.

A történelmi térképeket elsősorban az elmúlt200 év növényzeti borítás változásának re-konstrukciójára, az őskori, ókori és középkorivegetációs borítással történő korrelatív össze-hasonlításra használtuk fel.

11.2.3 Az üledékföldtani és talajtani feldolgo-zás vizsgálati módszerei

Az üledékrétegek színének leírásához a hazai ésa nemzetközi talajtani és laza üledéktani vizsgá-latoknál használatos (Szabolcs 1966) Munsell SoilColor Charts-ot (Munsell Color Company 1954)használtuk fel.

A granulometriai elemzéseket Arthur Casag-rande (1934, 1947) által leírt areométeres mód-szerrel végeztük el. Ez a módszer a különbözőpipettás (Kézdi 1970), illetve lézeres, szedigráfosmérési eljárásokkal szemben pontatlannak tűnik(Vendel 1959), de a fentebb felsorolt eljárások

chaeological excavations and are situated betweenthe sites. This approach was also employed in theexamination of archaeological features (graves,postholes, pits, trenches, wells) where chronolog-ically classifiable sediments of significant thicknesswere deposited in a given archaeological period(anthropogenic sedimentary basin systems).

11.2.2 Geomorphological examination meth-ods and analysis of historical maps

The study area is located in the Sopron-VasPlain, situated on the Pleistocene gravel terrace ofthe Gyöngyös Creek. The evolution of this area canbe distinguished starting at the end of the Pliocene,at the beginning of the Quaternary period, becausethe relief system that forms the morphological baseof the area was developed in this period. The geo-morphological examinations were based on theevaluations of cores and the relief model, and mor-phometric analysis based on maps showing con-tour lines. Since the delineation of closely similarsurfaces is important in geomorphology, a reliefmodel with a one metre resolution and altitude lineswas used, together with the relief model presentingshaded slope angle and the slope direction surfacecurvature model. The reconstruction of runoff situ-ation and hydrography of the area was based onthe above.

Historical maps were mainly employed in the re-construction of vegetation cover changes in thelast 200 years, and also in the correlative compar-ison of the Prehistoric, Ancient and Medieval veg-etation covers.

11.2.3 The methods of sedimentological andpedological evaluations

In describing the colours of the sediment layers theMunsell Soil Color Charts (Munsell Color Company1954) were employed. These charts are used inboth Hungarian and international research forpedological and loose sedimentological examina-tions (Szabolcs 1966).

The granulometric analyses were carried outusing the aerometer method described by Arthur

208

VIA 2

összehasonlító elemzése (Levant et al. 1987) rá-mutatott arra, hogy a nagy pontosságú (vagynagy pontosságúnak tartott) mérési módszerekfelhasználása során kapott eredmények is csakugyanazon módszerek és mérési feltételek mel-lett összevethetők, és egymással korrelatívanösszehasonlítva igen eltérő eredményeket mu-tatnak.

A Casagrande-féle mérési módszerrel vi-szonylag gyorsan mérhetők meg és számolha-tók ki a szemcseösszetételi paraméterek és azeredményeket egymással összehasonlítva azüledékképződésben bekövetkezett változásoktrendjéről fontos információhoz juthatunk. Min-den mintában a karbonát- és a szerves anyagtartalmat Walter E. Dean (1974) által leírt izzítá-sos eljárással határoztuk meg, de kontrollkéntkalciméteres méréseket és humuszmennyiségmeghatározást (Vendel 1959) is végeztük min-den szelvény esetében.

A szemcseösszetételi adatokat, karbonáttar-talmat és a szöveti statisztikai paramétereketKeith D. Bennett (1992) által szerkesztett Psim-poll-programcsomag felhasználásával mutattukbe, szelvények szerint. Az üledékoszlop, a ré-tegsor megrajzolása során Jørgen AndreasTroels-Smith-féle (1955), a nemzetközi gyakor-latban elterjedt laza üledék kategóriákat ésszimbólumrendszert használtuk fel. Ezeket akategóriákat az üledékrétegek jellemzésénélszelvényábrákon közöljük.

Az üledékgeokémiai vizsgálatokat és a bőví-tett talajtani elemzéseket a Magyar Szabvány(MSZ-08-0206/2-1978 2.1 – 5.4.) és DánielPéter (2004) munkái nyomán végeztük el. A ta-lajtani vizsgálatok esetében a Kulturális Örök-ségvédelmi Szakszolgálat protokollját követtük.

11.2.4 Radiokarbon vizsgálat

A zavartalan magfúrással kialakított zanati ésnemesbődi fúrásszelvények kronológiai elem-zését a szelvényből 6 darab minta radiokarbonvizsgálatára alapoztuk. Mivel a vizsgálat célja avizsgált területen megtelepedett régészeti és

Casagrande (1934, 1947). This method appears tobe inaccurate compared to various pipette (Kézdi1970), laser and sedigraph measurement methods(Vendel 1959) but the comparison of the above-mentioned methods (Levant et al. 1987) point outthat the results of measurements employing meth-ods of great accuracy (or, at least considered tohave great accuracy) shall be compared only toeach other, by employing the same method andmeasurement conditions, otherwise when compar-ing them to each other in a correlative way theypresent a variety of different results.

By using the Casagrande measurement method,the mechanical composition parameters can bemeasured and calculated fairly quickly, and impor-tant information becomes available regarding thechanging trends of the sediment forming by com-paring the results. We used the loss on ignitionmethod described by Walter E. Dean (1974) to de-termine the carbonate and organic material con-tent of each sample. We also carried out calcimetermeasurements and humus quantity determination(Vendel 1959) for each section by control samples.

We presented the granulometric data, the carbon-ate content and mechanical composition statisticsparameters using the Psimpoll software created byKeith D. Bennett (1992). These were presented bysections. The loose sediment categories and symbolsystem of Jørgen Andreas Troels-Smith (1955),which are widely used internationally, were employedto describe the deposit columns and series of layers.These categories are presented using section chartsin describing the deposit layers.

Geochemical examinations of the deposit andthe extended pedological analyses were con-ducted according to the Hungarian Standards(MSZ-08-0206/2-1978 2.1 – 5.4.) and the work ofPéter Dániel (2004). In the case of pedological ex-aminations the protocol of the Field Service for Cul-tural Heritage was followed.

11.2.4 Radiocarbon analysis

The chronological analysis of the Zanat andNemesbőd drilling sections was based on the radio-

209


történelmi kultúrák környezetének rekonstruk-ciója volt, ezért a zavartalan magfúrás felszínközeli részére, a felső részre koncentráltuk aradiokarbon vizsgálatokat. Minden radiokarbonvizsgálathoz növényi maradványt, illetve fitofágMollusca faj héját emeltünk ki a fúrásszelvény-ből. A mintákat a poznani (110, 122. ábra) és afloridai (122. ábra) Radiokarbon Laboratórium-ban elemezték meg AMS módszerrel.

11.2.5 Geokémiai vizsgálat

A korábbi munkáink nyomán Dániel Péter(2004) által kifejlesztett geokémiai módszert, azún. extrakciós és szekvens geokémiai elemzésthasználtuk fel vizsgálatainkhoz. Magyarázat-képpen ide kívánkozik, hogy az ún. „szekvens

extrakció” azt jelenti, hogy a mintát egymásutáni lépésekben különböző kivonószerekkelvégzett extrakciónak (“anyagkivonásnak”) tesz-szük ki, specifikusan megfosztva egy-egy jelleg-zetes összetevőjétől. A különböző kivonószerekkülönböző pH-jú vagy komplexképzőt, vagy re-agenst tartalmazó oldatok voltak. Ezeket a rea-genseket a talajtani elemzések során gyakranhasználják.

A folyamat végén már csak a szilárd kristályosfázis marad, amiből már nem lehet extrakcióvalújabb anyagot kivonni, ezért a maradékot erős re-agensekkel teljesen elroncsoljuk, maradék nélkül,egészen a víztiszta oldatig folytatva a roncsolást.Ezzel a módszerrel az adott lépés után megma-radó szilárd minta egy zárt rendszerben maradvégig, és így veszteség nélkül, a folyamat végén(az extrakciós lépések száma + 1) oldatot képez,reprezentálva ezzel a minta minden jellegzetesgeokémiai minőségét.

Az üledékgyűjtő medencékben felhalmozó-dott üledékes rétegekben a legfontosabb ké-miai anyagokat Frederic John HainesMackereth (1966) vizsgálata alapján a vízbenoldható anyagok jelentik, mert az így megkötő-dött elemek stabil üledékgyűjtő rendszerből isa tavi rendszerbe mosódnak és ott felhalmo-zódva információkat hordoznak az üledék-

carbon dating of six samples. The drillings resultedundisturbed cores. Since the purpose of the exami-nation was the reconstruction of the environment ofarchaeological and historical cultures that settled inthe area, the radiocarbon measurements were con-centrated on the upper, near surface part of theundisturbed drilling. Plant remains and shells of phy-tophage mollusc species were sampled from thedrilling sections for all radiocarbon measurements.The samples were analyzed in the Radiocarbon Lab-oratory of Poznan (Figs. 110, 122) and Florida (Fig.122), using the AMS dating method.

11.2.5 Geochemical analysis

Following the footsteps of our earlier work we usedthe geochemical method developed by Péter Dániel(2004), the so-called extraction and sequence geo-chemical analysis, in the course of carrying out ourexaminations. Let me explain shortly that the so-called “sequence extraction” means that the samplesare subjected to extractions. In conducting the testwe extract substances in a sequential fashion, de-priving the material of its characteristic compoundsone by one. The different extraction substances con-tain either complexing agents or reagents of differentpH reactions. Such reagents are frequently used inpedological analyses.

By the end of the process only the solid crys-talline phase remains, of which is not possible toextract further material using extraction. Therefore,the next step is to completely break down the re-maining material by employing strong reagents,with no residue, to have a water clear solution. Ifwe use this method the solid sample remains in aclosed system after the given step and becomesa solution by the end of the process (the numberof extraction steps is +1) without loss, representingall the geochemical characteristics of the sample.

The most important chemical compounds of thesediments deposited in sedimentary basins are watersoluble components, based on the examinations ofFrederic John Haines Mackereth (1966). Thebounded elements are washed into the limnic systemfrom the stable sedimentary basin system, and once

210

VIA 2

gyűjtő rendszer egykori kémiai állapotáról. Ígya geokémiai vizsgálat első lépéseként a mintát20 ml desztillált vízzel 2×10 percig rázattuk ésaz így nyert vizes extraktum elemzését végez-tük el AAS mérőműszerrel. Ez a mintánkéntivízoldható elemtartalom, valamint rétegenkéntiváltozása hordozza geokémiai szempontból alegfontosabb környezettörténeti információkat,ezért vizsgálatainkat és geokémiai elemzésein-ket erre a tényezőre koncentráltuk.

11.2.6 Pollenfeltárás és pollenvizsgálat

A pollenkoncentráció meghatározásához aLycopodium spóratablettás módszert alkal-maztuk (Stockmarr 1971). Mivel Magyarorszá-gon ez a módszer még nem elterjedt, ezértröviden összefoglaljuk az eljárás lényegét. Atabletták meghatározott számú acetolizáltLycopodium spórát tartalmaznak. Nagyon fon-tos, hogy a feltárási folyamat első lépésébenadjuk a mintához, mert így a feltárás soránesetlegesen fellépő pollenveszteség azonosmennyiségű Lycopodium spóra elvesztéséveljár, és ez által a jelző spóra és a fosszilis taxo-nok közötti arány változatlan marad.

A számolást a megszokott módon végezzükazzal a különbséggel, hogy a Lycopodium spórákszámát is feljegyezzük. Az értékelés során —mivel a jelző spóra kiindulási mennyisége ismert— az arányok segítségével könnyen kiszámolhat-juk az összpollen-koncentrációt, a pernyekon-centrációt és az egyes fosszilis taxonokkoncentrációját is. Előnye a módszernek más ab-szolút extrakciós technikákkal szemben, hogynem szükséges a fedőlemez alatti teljes területetkiszámolni.

A kémiai feltárás során kinyert pollenben dússzerves anyagot szilikonolajba ágyazva vittüktárgylemezre. Minimum 300 szárazföldi pollen-szem kiszámolására törekedtünk, hogy statisztika-ilag értékelhető eredményt kapjunk, 100 szem alatta rétegeket sterilnek tekintettük, ez esetben felje-gyeztük a megfigyelt fajokat. A mikroszkópi érté-keléshez 600 – 1000× nagyítást alkalmaztunk.

deposited there they convey information regardingthe former chemical conditions of the sedimentarybasin system. For this reason the first step of the geo-chemical analysis is to mix the sample with 20 ml dis-tilled water and shake it for 2×10 minutes. This waterextract is then analysed, using an atomic absorptionspectroscopy (AAS) measurement device. The mostimportant environmental historical information fromthe geochemical point is carried by the water solubleelement content of the samples and by the changesit exhibits layer by layer. Therefore, this was the cen-tral issue, on which we focused in the course of ourgeochemical analyses.

11.2.6 Pollen recovery and palynological analysis

In order to determine the pollen concentrationthe Lycopodium spore tablet method was used(Stockmarr 1971). Since this method is not widelyused in Hungary, let us present a brief descriptionof the process. Each tablet contains a definitenumber of acetolysed Lycopodium spores. It isvery important that the tablet is mixed with thesample during the first step of the examinationprocess, since the amount of possible pollen lossthat might take place during the examination is ina one-to-one relationship with the amount of Ly-

copodium spore loss, and it leads to a constantratio of the marker spore and the fossil taxa.

The calculations are conducted in the usual way,the only difference being the recording of the numberof the Lycopodium spores. Since the starting amountof the marker spore is known, by the means of thecomposition ratio we can easily calculate the pollenconcentration, the ash concentration and the givenfossil taxon concentrations. The benefit of thismethod compared to other absolute extraction tech-niques is that it is not necessary to calculate the entirearea under the cover plate.

The organic material, rich in pollen, which wasextracted in the course of the chemical examina-tion, is mounted on a glass slide, bonded in sili-cone oil. We attempted to calculate at least threehundred terrestrial pollen grains in order to have re-sults that can be evaluated statistically. In the case

211


A pollen-és spóraszemek meghatározását aSzegedi Tudományegyetem Földtani és Őslény-tani Tanszékén, a MÁFI Őslénytárában találhatópollenreferencia anyag, valamint fényképeshatározókönyvek alapján (Moore et al. 1991;Reille 1992) végeztük. A pernyekoncentrációmeghatározása R. L. Clark (1982) pont-számo-lásos módszerével történt. Az eredményeketcm2 cm-3 mértékegységben tüntettük fel a pol-lendiagramon (143, 145. ábra).

11.2.7 Archaeobotanikai vizsgálat

Az archaeobotanikai anyagot 4 – 10 cm-ként ki-emelt mintákból egységesen 2,7 kg kiiszapolásá-ból, valamint a régészeti szelvényekből, régészetiobjektumok üledékanyagából a germán szab-ványnak (Jacomet és Kreuz 1999) megfelelőminta mennyiségből nyertünk ki. A minták kinye-résénél és feldolgozásánál Gyulai Ferenc (2001)által megadott mintavételi és iszapolási eljárásszerint haladtunk. A minták kiiszapolása során akettős iszapolás módszerét, 0,5 mm és 0,25 mmszitákat használtunk fel. A teljes feldolgozás sorána Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat proto-kolljának megfelelő módszereket hasznosítottuk.

A szerves anyagban dús, ártéri rétegekenmakrobotanikai elemzéseket is végeztünk.A vizsgálatok során a QLCMA módszer módo-sított változatát használtuk (Jakab et al. 2004;Jakab és Sümegi 2004).

Az archaeobotanikai anyagnak a legjelentő-sebb részét apró faszenek, átégett fadarabok,illetve degradofuzinit állapotban (Szöőr 2000)lévő faanyagok alkották. A meghatározásukhoza következő makroszkópiás és mikroszkópiásmódszereket alkalmaztuk.

A faanatómia, az elfásodott növényi részek,a törzs, a korona, a gyökérzet belső alaktana,azaz az alkalmazott botanika sajátos része(Molnár et al. 2007). Feladata a fák belső szer-kezetének, a sejtekből, szövetekből felépülő fásnövényi szervezeteknek a leírása. A faanatómiaelősegíti a nagyszámú fás növény megismeré-sét, elkülönítését, azonosítását. A faszénhatá-

of less than one hundred grains the layer was con-sidered sterile. The species detected wererecorded in such cases. Magnification from 600xto 1000x were used for microscopic evaluations.

The determination of pollens and spores was carriedout using reference books with photograph illustrations(Moore et al. 1991; Reille 1992) and pollen referencematerials at the Department of Geology and Palaeon-tology at the University of Szeged and the Palaeontol-ogy Library of the Geological Institute of Hungary. Thedetermination of ash content was carried out using R.L. Clark’s (1982) point calculation method. The resultsare shown on the pollen chart using cm2cm-3mea-surement specimens (Figs. 143, 145).

11.2.7 Archaeobotanical analysis

The archaeobotanical material was obtainedfrom the samples collected by 4 to 10 cm, flotatedfrom uniformly 2.7 kg of samples of the archaeo-logical profiles, and the deposits of archaeologicalfeatures. The quantity of the samples is in accor-dance with the German standards (Jacomet andKreuz 1999). In obtaining and processing the sam-ples we followed the guidelines of Ferenc Gyulai(2001) regarding the sampling and flotatingprocess. In flotating the samples the dual flotatingmethod and 0.5 mm and 0.25 mm sieves wereused. During the entire process, methods in accor-dance with the protocol of the Field Service for Cul-tural Heritage were followed.

Macrobotanical analyses were also carried outon the flood land layers, rich in organic material.The modified version of the QLCMA method wasemployed for the analyses (Jakab et al. 2004;Jakab and Sümegi 2004).

The greatest part of the archaeobotanical materialconsisted of small charcoals, burnt pieces of woodand degrading wooden fusinite material (Szöőr2000). The following macroscopical and microscop-ical methods were employed in their determination.

The arboreal anatomy is a specific part of appliedbotany, which is the study of internal forms of lig-neous tissue, the trunk, the leaf canopy and theroot system (Molnár et al. 2007). It describes the

212

VIA 2

rozásnak, idegen kifejezéssel anthrakotómiá-nak, mára nagyon nagy jelentősége lett a régé-szeti kutatásokban és a negyedidőszakinövényzet rekonstrukciójában. A módszer a fásszárú vegetáció maradványait elemzi, amit xi-lotómiai (anthrakológiai) vizsgálatnak nevezünk(Rudner 2001).

Jelentősége abban áll, hogy a helyben beteme-tődött növényzet rekonstrukcióját teszi lehetővé,így az egykori lokális vegetáció feltérképezéséhezkiválóan alkalmazható. Ugyanakkor problémájaennek a módszernek, hogy csak fás szárú nö-vényzet vizsgálatára alkalmas. Ennek ellenére azanthrakológiai vizsgálat a paleovegetáció tanul-mányozásának egyik legfontosabb eszköze.A fák mikroszkópi azonosítását az teszi lehetővé,hogy a nemzetségek, egyes esetekben fajok szö-veti képe eltérő, egyedi, és ezek tanulmányozá-sával el lehet őket egymástól különíteni. Faszenekelemzésénél keresztirányú, sugárirányú és érintő-irányú metszetet szükséges készíteni, friss törésifelület létrehozásával, és a különböző metszete-ket vizsgálva meg lehet határozni az adott fajt.

2007 tavaszán kaptuk meg az első vizsgá-landó faszeneket tartalmazó mintákat. Össze-sen 15 zalai és 12 vasi lelőhelyről több mint 800db mintát vizsgáltunk meg (90. ábra), amelyekközül több mint 300 db mintában fordult elő fa-szén, összesen 55.000 db. A 2 mm alatti fasze-neket nem vizsgáltuk. A faszenek háromirányúmetszetét friss törési felületen (Schoch et al.2004), Zeiss Jenapol polarizációs optikai mik-roszkóppal vizsgáltuk, 10-, 20- és 50-szeresnagyítás alatt. A jó megtartású faszenekrőlScanning Electron Microscoppal is készültekfelvételek.

A faszeneket az egykori épületfaként, építő-anyagként, illetve energiaforrásként használt fákazonosítására, a fás szárú vegetáció antropogénszelekciójának rekonstrukciójára használtuk fel.

11.2.8 Malakológiai és archaeozoológiai vizsgálat

A quartermalakológiai anyagot 4 – 10 cm-ként kiemelt mintákból, megközelítőleg 100

internal structure of arboreal and ligneous matter,which is built of cells and tissues. Arborealanatomy helps in recognizing, differentiating andidentifying large quantities of arboreal plants. Char-coal determination, also known as anthracology,gained great significance in archaeological re-search and in the reconstruction of Quaternaryvegetation. The method analyses the remains ofarboreal vegetation. It is also-called xylotomical(anthracological) analysis (Rudner 2001).

Its significance is that it makes the reconstructionof the locally buried flora possible, therefore the for-mer local vegetation can be mapped using thismethod. The disadvantage of the method is that itcan be used only for the analysis of arboreal veg-etation. Despite this fact the anthracological exam-ination is one of the most important tools instudying ancient vegetation. The microscopic iden-tification of the woods is possible by the different,unique tissue map of the given genera or species.By examining these, they can be distinguishedclearly. Cross-sectional, radius and tangentialcross-sections shall be prepared when analysingcharcoals, by creating new breaking surfaces. Bystudying the different sections the given speciescan be determined.

We received the first samples containing thecharcoals to be analysed in the spring of 2007. Wehave analyzed more than eight hundred samples,originating from fifteen sites in Zala and twelve sitesin Vas County (Fig. 90). Over three hundred sam-ples contained charcoal, altogether fifty-five thou-sand pieces. We did not analyse charcoals smallerthan 2 mm. The three-directional sections of thecharcoals, with new breaking surfaces (Schoch atal. 2004), were analysed using a Zeiss Jenapol po-larisation optical microscope. The used magnifica-tions were 10x, 20x and 50x. Well-preservedcharcoals were also analysed using ScanningElectron Microscopy.

The charcoals were used to identify the woodtypes used for building or as source of fuel, and forthe reconstruction of the anthropogenic selectionof arboreal vegetation.

cm3 üledékből nyertük ki a fúrásokból, valamintegységesen 2,7 kg-ot iszapoltunk ki a régészetiszelvényekből, régészeti objektumok üledék-anyagából. A minták kinyerésénél és feldolgo-zásánál Krolopp Endre (1983a, b, c) általmegadott mintavételi és iszapolási eljárás sze-rint haladtunk. A minták kiiszapolása során 0,5mm szitát használtunk fel. A kinyert faunaele-meket határoztuk meg. A határozás soránSoós Lajos (1943), I. M. Liharev és E. S. Ram-melmeier (1964), Vojen Ložek (1964), MichaelP. Kerney et al. (1983) határozóit használtuk fel.

Az egyes paleoökológiai kategóriák felállítá-sánál Arthur Edwin Boycott (1934), Bruce Wilf-red Sparks (1961), Herbert Ant (1963), VojenLožek (1964), John Gwynne Evans (1972), TomMeijer (1985) recens ökológiai eredményeket isfigyelembe vevő paleoökológiai munkáit, vala-mint Paul Ehrmann (1933), Soós Lajos (1943),I. M. Liharev és E. S. Rammelmeier (1964),Vojen Ložek (1964), Walter Klemm (1974),Bába Károly (1983a, b, 1986), Michael P. Ker-ney et al. (1983) elterjedési adatait és térképeithasználtuk fel. A paleoökológiai és biogeográ-fiai csoportok abundancia és dominancia érté-keinek mélység szerint eloszlását mindenszelvénynél táblázat és ábra formájában is kö-zöljük.

11.2.9 Statisztikai vizsgálat

A minták közötti hasonlóság vizsgálatot Bray-Curtis módszere (Southwood 1978) alapján vé-geztük el, a láncképzésnél Orlóci-Ward-féle (inPodani 1978, 1979) eljárást alkalmaztuk PodaniJános (1978, 1979) javaslatait figyelembe véve.Mind a hasonlósági vizsgálatot, mind a lánckép-zést Tóthmérész Béla (1993) által megszerkesz-tett NUCOSA programcsomag felhasználásávalkészítettük. A kapott dendrogramon elkülönültcsoportokat tekintettük egy szedimentológiai,pollenanalitikai vagy makrobotanikai zónába tar-tozónak.

A szedimentológiai, geokémiai, pollenanalitikaialkotókat az üledékgyűjtő medencékből szár-

213


11.2.8 Malacological and archaeozoological analyses

The quartermalacological material was obtainedfrom samples lifted out by 4 to 10 cm, flotated fromuniformly 2.7 kg of samples of the archaeologicalprofiles, and the deposits of archaeological fea-tures; and samples were also collected from drillingcores, the amount of which was approximately 100cm3. In obtaining and processing the samples wefollowed the guidelines of Endre Krolopp (1983a,b, c) regarding the sampling and flotating process.When flotating the samples 0.5 mm sieves wereused. We identified the obtained fauna elements.For the identification the volumes of Lajos Soós(1943), I. M. Liharev and E. S. Rammelmeier(1964), Vojen Ložek (1964) and Michael P. Kerneyet al. (1983) were used.

Upon forming certain palaeoecological categoriesthe palaeoecological works of Arthur Edwin Boycott(1934), Bruce Wilfred Sparks (1961), Herbert Ant(1963), Vojen Ložek (1964), John Gwynne Evans(1972) and Tom Meijer (1985) were taken into ac-count. They all have taken the recent ecological prop-erties into consideration. The expansion data andmaps of Paul Ehrmann (1933), Lajos Soós (1943), I.M. Liharev and E. S. Rammelmeier (1964), VojenLožek (1964), Walter Klemm (1974), Károly Bába(1983a, b, 1986) and Michael P. Kerney et al. (1983)were also used. The abundance and dominance val-ues of palaeoecological and biogeographical groupsand their distribution by depth are presented for eachprofile in the form of tables and figures.

11.2.9 Statistical analysis

The comparative analysis of the samples was car-ried out using the Bray-Curtis method (Southwood1978). To determine the relations, the procedure ofOrlóci-Ward (cited in Podani 1978, 1979) was used,taking the recommendations of János Podani(1978, 1979) into consideration. Both the compari-son analysis and the clustering were carried out bythe help of the NUCOSA software package devel-oped by Béla Tóthmérész (1993). The groups dis-tinguished on the dendrogram were considered to

mazó mintákban többváltozós statisztikai mód-szerekkel is értékeltük, hogy láthatóvá váljanakaz egyes környezettörténeti zónák jellegzetessé-gei. Az elemzést főkomponens analízissel (PCA)végeztük (standardizált, mixed/Rohlf/biplot) Po-dani (1993) SYN-TAX 5.0 programja segítségé-vel. Az azonos mintákon végzett üledékesrétegeket jellemző szedimentológiai, szerves-anyag- és karbonáttartalom, makrobotanikaianyagon és virágporszemeken végzett vizsgála-tok eredményeit együttesen értékelve a vizsgáltterület környezettörténeti változásait komplexmódon rajzolhattuk meg.

11.3 A 86-os számú főút Szombat hely –Vát közötti szakaszán végzett megelőzőrégészeti ásatások területének geomor-fológiai és geológiai elemzéseSümegi Pál, Persaits Gergő, Páll Dávid Gergely

A vizsgált térség Magyarország nyugati részén,az Alpokalja nagytájon, a Sopron – Vasi-síkságonbelüli Gyöngyös-síkon található (91. ábra).

A neotektonikai okok, a Rába vonal menténlejátszódott süllyedés következtében kiemelthelyzetű, platószerűen megjelenő kavicstakarókövetkeztében látszólag egyhangúan lapos tájfelszínét kavicstakaró, vályogos, löszös üledékborítja, a felszín vertikális tagoltsága viszonylagcsekély, felszíni formákban aránylag szegény atáj, csak a patakok medrei teszik változato-sabbá a vizsgált terület felszínét (92. ábra).

A terület feldarabolódása és egyenlőtlen süly-lyedése a pliocén végén és az alsó-pleisztocénsorán indulhatott meg az eddigi geológiai ada-tok alapján. Így nem csak térben, hanem idő-ben is elhatárolódtak egymástól az Alpokbólérkező folyók által kialakított kavicsos hordalék-kúpok. A hegységi szakaszukból kilépő folyók,mint az Ős-Pinka, az Ős-Gyöngyös és az Ős-Répce délről észak felé a felsorolt sorrendbentöltötték fel a saját, a harmadidőszak végén, anegyedidőszak kezdetén kialakult részmeden-

214

VIA 2

be the part of the same sedimentological, palyno-logical or macrobotanical zones.

The sedimentological, geochemical and palynolog-ical compounds of the samples originating from thesedimentary basin were evaluated by a multivariatestatistical analysis in order to bring forth the specificsof each environmental historical zone. The examina-tion was carried out by a principal component analy-sis (PCA) (standardised, mixed/Rohlf/biplot), using theSYN-TAX 5.0 program of Podani (1993). The exam-inations consisted of sedimentological, organic re-mains and carbonate content analysis, describing thedeposit layers, and of analyses of macrobotanicalmaterial and pollen grains. The results of the exami-nations conducted on the same samples were eval-uated together, and they led to a thoroughunderstanding of the environmental historicalchanges in the study area.

11.3 The geomorphological and geo-logical analyses of the rescue excava-tion sites along Main Road No. 86between Szombathely and VátPál Sümegi, Gergő Persaits, Dávid Gergely Páll

The study area is located in western Hungary, inthe foreland of the Eastern Alps, in the GyöngyösPlain of the Sopron-Vas Plain (Fig. 91).

Due to neotectonical processes and the submer-gence that took place along the course of RiverRába the gravel cover became elevated andplateau-like. For this reason the surface of theseemingly monotone flat land is covered withgravel, loamy and loessy sediments. The verticaldissection of the surface is small, and the land-scape is poor in geomorphological formations.Only the courses of creeks lend some diversity tothe surface of the study area (Fig. 92).

Based on geological data, the breaking up of thearea and its uneven sinking may have started at theend of the Pliocene and during the Lower Pleis-tocene. Therefore, the gravel deposit cones formedby the rivers coming from the Alps are separated from

céiket. Ennek következményeképp ezek a hor-dalékkúpok jól elkülöníthetőek egymástól a ka-vicsanyaguk kőzet- és ásványösszetétele,valamint a hordalékkúp formai kifejlődése nyo-mán. Mivel a 86-os elkerülő úthoz kapcsolódórégészeti ásatások az Ős-Gyöngyös kavicsta-karóján helyezkedtek el, ezért értelemszerűencsak ezzel a Gyöngyös-síknak nevezett kistájjalfoglalkozunk részletesebben.

A mai Répce, Rába folyók és a Gyöngyös-patak által határolt köztes területen fejlődött kiaz a neotektonikus részmedence, amelynek elő-ször a nyugati szárnya kezdett fluviális úton fel-töltődni, majd ez a folyóvízi üledék akkumulációfokozatosan kelet felé helyeződött át. Így a nyu-gat-magyarországi kavicstakaró nyugati – keletiirányban egyre fiatalabb. A pleisztocén idősebbszakaszában felhalmozódott kavicsanyag válto-zatos méretű, erősen cementált, vörösbarnaszínű kavicsszemcsékből áll.

A jégkori Gyöngyös-patak még Sárvár városá-tól északra érte el a Rába folyót, ellentétben amai helyzettel. A ma ismert medrét a Gyöngyös-patak csak a felső-pleisztocén folyamán foglaltael, egy a Kőszeg – Szombathely vonalában akti-vizálódó süllyedés nyomán. Ez a süllyedés nyu-gat felé kényszeríttette a Gyöngyös-patakot,amely a folyamatos mederáthelyeződés hatá-sára vékony, átlagosan félméteres vastagságúkavicsréteget terített le az egész Gyöngyös-síkon (92. ábra). Ezt a felszín közeli kavicsanya-got sárgás és gyengén sárgásbarna szín és lazaszerkezet jellemzi.

A felső-pleisztocén folyamán felhalmozódottkavicsos anyag a jégkor végi periglaciális környe-zetben, az Alpokalja területére jellemző folyama-tos, de az időszakosan felolvadó permafrosztréteg hatására szoliflukciós mozgást végzett. Ígykeveredett a területen felhalmozódó, vályogoso-dott eolikus poranyaggal is. A felső-pleisztocénkavicsanyag a jégkori örökfagy hatás nyomán kri-oturbációs formákkal jellemezhető. A felhalmozó-dási környezet nyomán ez a felső-pleisztocénkavicsanyag a színe, a megjelenési formája, a

215


each other not only in space but also in time. Therivers arriving from the mountains, such as the An-cient Pinka, the Ancient Gyöngyös and the AncientRépce filled up their own partial basins during the endof the Tertiary period and the beginning of the Qua-ternary period. The direction of this process tookplace from south to north, and in the order listedabove. Consequently these deposit cones are well-distinguished by the rock and mineral content of theirgravel. The form development of the deposit conesalso has a different character. Since the archaeolog-ical excavations of the detour Main Road No. 86 wereconducted on the gravel cover of the AncientGyöngyös, we will discuss only this area in detail, thearea called Gyöngyös Plain.

The neotectonic partial basin that evolved in thearea is today delineated by three rivers such as theRépce, Rába and Gyöngyös. First the western partof the basin started to fill up by fluvial processes, nextthis fluvial deposit accumulation gradually moved to-ward the east. Therefore, the gravel cover of westernHungary is older on the western side and younger onthe eastern. The gravel deposited there in the olderPleistocene consist of pebbles of various size, it isheavily cemented and reddish-brown in colour.

Opposed to its recent course, the Gyöngyös Creekjoined the Rába River north of the town of Sárvár inthe glacial period. The Gyöngyös Creek moved intoits present riverbed only in the Upper Pleistocene, fol-lowing a subsidence along the line of Kőszeg andSzombathely. The subsidence forced the avulsion ofthe Gyöngyös Creek westward. During the processof changing its course, the creek created a thin gravelcover on the entire Gyöngyös Plain (Fig. 92). Its thick-ness is about half of a metre on average. The gravelis close to the surface, loose in its structure and yel-low or slightly yellowish-brown in colour.

The gravel mass, which was deposited duringthe Upper Pleistocene, had solifluction movementsin the periglacial environment at the end of the gla-cial period. This resulted from a continuous but pe-riodically thawing permafrost layer characteristic ofthe foreland of the Eastern Alps. This is how it wasmixed with the deposited loamy Aeolian dust in the

szemcseösszetétele, az üledékszerkezete révénjól elkülönül a korábban lerakott erősen cementáltkavicsos rétegektől.

Az egyenlőtlen kifejlődési, aszimmetrikus süllye-dési ciklusok folytán a széles kavicsplatók közöttkeskeny sávokban maradtak feltöltetlen, eróziósfolyamatok dominanciájával jellemezhető térsé-gek. Ezek a térségek a pleisztocén későbbi idő-szakában eolikus üledékkel töltődtek fel, majdezek az eolikus képződmények a jégkorszakvégén vályogosodtak.

A nyugat-magyarországi kavicstakarók felszí-nén (92. ábra) a nyugat felé történő folyó és patakmederáthelyeződések, közte a Gyöngyös-patakmedrének áthelyeződése a pleisztocén végére fe-jeződtek be, amikor is a patak elfoglalta a jelenlegivölgyét, azaz a mai Gyöngyös – Perint – Sorok fő-ágat. Ezt a főágat a császárkorban a rómaiak ket-téosztották Gencsapátinál és egy mesterségeskettéágazást (bifurkációt) alakítottak ki, mert Sa-varia colonia szennyvíz elvezetésének megoldásaérdekében létrehoztak egy másik párhuzamosmedret, és ebbe vezették a folyó vízének egy ré-szét. Az eredeti mederágat a rómaiak ivóvízellá-tásra, az új, mesterséges mederágat pedig aszennyvíz elvezetésére használták, és a mester-séges mederágat Savaria alatt visszakötötték azeredeti mederbe. A földmunka megkönnyítése ér-dekében már elhagyott jégkori patakmeder résztis felhasználták az allúvium alsóbb szakaszán. Azeredeti meder, a természetföldrajzi szempontbólfőág Zsennye községnél, a mai nevezéktan sze-rinti Gyöngyös-patak pedig Sárvár városánálömlik a Rába folyóba.

A fentebb bemutatott, a császárkortól kezdő-dően az emberi közösségek által is befolyásoltföldtörténeti fejlődéstörténetet követően egy jel-legzetes tengerszint feletti magasságot követőmorfológiai sorozat alakult ki. Ennek a felszínfej-lődésnek a következményeként a Gyöngyös-patak a mai völgyét, a Kőszegi-hegységetdélkeletről övező periglaciális hegylábfelszín ke-leti peremén elhelyezkedő süllyedék tengelybenfoglalta el.

216

VIA 2

area. The Upper Pleistocene gravel has cryoturba-tion forms due to the effects of glacial permafrost.By observing the sedimentary environment, thisUpper Pleistocene gravel can be well distinguishedfrom the heavily cemented gravel layers depositedearlier, by its colour, form, mechanical compositionand sediment structure.

Due to uneven development and asymmetricsubmergence cycles between the wide gravelplateaus narrow bands of unfilled areas with strongerosion dominance are located. These areas werefilled up with Aeolian deposits during the Late Pleis-tocene, and at the end of the glacial period theseAeolian forms transformed into loess.

The avulsion on the gravel cover in western Hun-gary (Fig. 92), including the avulsion of GyöngyösCreek, was finished by the end of the Pleistocene.At this time the creek already occupied its presentvalley, the current Gyöngyös – Perint – Sorok mainbranch. In the Imperial period the Romans dividedthis main branch at Gencsapáti, creating an artifi-cial bifurcation. A branch, parallel to this one wasproduced in order to drain the waste water ofSavaria colonia. Part of the river was channelledinto this new branch. The original branch was usedby the Romans to supply drinking water, and thenew branch led the waste water away. The artificialbranch was reconnected to the original one belowSavaria. In order to make the ground works easier,the abandoned glacial branch in the lower sectionof the alluvium was also used by the Romans. Theoriginal channel, which is the main branch from thephysiographical point of view, joined the RábaRiver at Zsennye settlement. The presentGyöngyös Creek does the same at Sárvár town.

Following the above-introduced geo-historical evo-lution, which started in the Imperial period and was af-fected by human communities, a distinctivemorphological series was formed, which follows thealtitude above sea level. In consequence of this surfaceevolution the Gyöngyös Creek found its present chan-nel among the submerging axis located at the easternedge of the periglacial piedmont surface, which sur-rounds the Kőszeg Mountains from the southeast.

A Gyöngyös-pataknak pleisztocén terasz-szintje nincs, széles völgytalpát többnyire csakholocén folyamán kialakult magas- és alacsonyártér kíséri. A széles árterű Gyöngyös-völgytőlkeletre, északkeletre a Gyöngyös terjedelmeskavicstakarós síksága következik (93. ábra),amelyet északon a Répce – Gyöngyös vízvá-lasztó hegylábfelszín, keleten pedig a Rába-balparti kavicstakaró határolja.

A plató jellegű, kisebb patakok által párhuza-mos sávokra (93. és 94. ábra) osztott 400 km2

területű kistáj arculata viszonylag egyhangú, mégmikroformákban is nagyon szegényes. A relatívrelief km2-enként még a 10 métert sem éri el (8,5m/km2). A délkelet felé enyhén lejtő felszínét (93.és 94. ábra) jégkorszaki vályog, agyagos, vályo-gos és löszös üledékek, helyenként típusos löszborítja. A kavicstakaró és a föléje települt, számoshelyen kaviccsal is kevert barna, sárgásbarnaszínű jégkorszaki vályog egyaránt regionális kiter-jedésű szoliflukciós mozgásról tanúskodik.

Az idősebb kavicstakaró esetében pedig,annak belső krioturbációs formái (poligonok,fagyzsákok), valamint a fiatalabb kavicsszintekfelszíni krioturbációs formáinak változatos típusaiutalnak a jégkorszak periglaciális felszínalakításra.

A síkság egyhangúságát a lefolyástalan vagyrossz lefolyású lapos mélyedések szövevényesrendszerei teszik némileg változatossá. Ezek-ben nagyrészt ma is rétegvízforrások által táp-lált vízfolyások fejlődtek ki Szeleste és Zanatközségek között (például Borzó-patak, Kőris-patak, Surányi-patak) és levezetik a táj fölösvízét (95. ábra).

A Gyöngyös-patakba vezető vízfolyások egyrésze jelentős eséssel rendelkezik (0,5 – 2m/km), ezért a rajtuk lefutó árhullámok általá-ban igen hevesek, de rövid ideig tartanak. Anagy amplitúdójú vízszintváltozások mégsemjellemzőek, ennek oka pedig az, hogy a pata-kok árvízi medre igen széles, általában azegész völgytalpra kiterjed. A vízhozamok is in-kább a vízszállítás mennyiségi aspektusait feje-zik ki, mint azok vízszintjeit. Az árvizeknek két

217


The Gyöngyös Creek has no Pleistocene terracelevel. Its wide valley floor is mostly characterisedby high and low alluvial flat lands developed duringthe Holocene. East and north-east from theGyöngyös valley, with its wide alluvial fan, the nextformation is the vast gravel cover of the GyöngyösCreek (Fig. 93), which is bordered by the Répce-Gyöngyös watershed piedmont surface on thenorth, and by the gravel cover on the left riverbankof the Rába on the east.

The area is plateau-like, divided into parallelbands by smaller streams (Figs. 93, 94), and takesup about 400 km2. Its surface is monotonous, verypoor even in microforms. The relative relief in onekm2 does not even reach 10 metres (8.5 m/km2).Its surface slightly slopes southward (Figs. 93, 94)and is covered with glacial loam, clayey, loamy andloessy deposits, at places with typical loess. Thegravel cover and the brown, yellowish-brown gla-cial loam mixed with gravel, which is deposited ontop of it all indicate regional solifluction movements.

In the case of the older gravel cover, both its in-ternal cryoturbation forms (polygons, cryoturbation)and the various types of surface cryoturbationforms of the younger gravel layers denote aperiglacial surface transformation in the Ice Age.

The monotony of the plain is only broken by thelabyrinth-like systems of flat depressions with badrunoff or no runoff at all. These have evolved into wa-tercourses fed by subsurface water springs betweenthe settlements of Szeleste and Zanat (for examplethe Borzó Creek, Kőris Creek, and Surányi Creek),draining the area of its excess water (Fig. 95).

Parts of the watercourses running into theGyöngyös Creek have significant stream gradients(0.5 – 2 m/km), and for this reason the flood yieldsare usually very heavy here but last only for a shortduration of time. Despite this fact, it is not charac-teristic of these watercourses to have water levelfluctuations of large amplitude because the floodplain channels of the creeks are very wide, often oc-cupying the entire valley floor. The water yields alsorepresent the water discharge from the aspects ofits quantity rather than their water levels. There are

periódusa van, az egyik március – áprilisban ahóolvadások alkalmával. Ez főképp azoknál apatakoknál számottevő, amelyek forrásvidékeaz Alpokaljához köthető. A második árvízi hul-lám a június – júliusban rendszerint megérkezőnyári nagy esőzésekhez köthető. A kisvizek anyár végi, ősz eleji időszakban jellemzők, ami-kor kevés a csapadék és jelentős a párolgás.

A terület felépítése, földtani szerkezete kedveza víztárolásnak. Bár a felszíni kavicstakarók 10 –25 m-nél nem vastagabbak, de a feküjükben kö-zepes szemcsenagyságú felső pannóniai üledéktelepült nagy vastagságban. Ezeket a víztároló ré-tegeket a felülről beszivárgó csapadék, és az errelejtő Alpokalját alkotó hegységi felszíneken éshordalékkúpokban mozgó vizek táplálják.

A csapadékból származó utánpótlás a területkedvező vízháztartásának köszönhetően is je-lentős. Az évi 600 – 700 mm körüli csapadék(96. ábra) mellé 500 – 550 mm körüli átlagospárolgás és párologtatás járul. Így évi 50 – 200mm-nyi vízfelesleggel kell számolnunk. Ennekjelentős részét a patakok vezetik le, másikrésze viszont a talajvíz, illetve a rétegvíz szintjétnövelik és a platójellegűen kifejlődött Gyön-gyös-patak kavicstakaróját felosztó völgyekbentalálható patakokat táplálják. Így a két árvízicsúccsal jellemezhető vízjárások az árvizek kö-zötti időszakban is stabil vízhozamúak. Enneknyomán a vizsgált területen található patakoknem torrens jellegűek.

A patakok folyamatos vízellátását, a geológiaiadottságok mellett az éghajlati tényezők is előse-gítik, mert a kistáj éghajlata mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz kategóriába sorolható. Az évinapfénytartam 1850 és 1900 óra között való-színű, nyáron 720 – 740 óra, télen 185 óra körülinapsütés várható. Az évi napfénytartalom ala-csony volta, a borultság magas százalékosarányával, az egyenletes csapadékeloszlássalmagyarázható.

A csapadék és borultsági viszonyok mellett azévi középhőmérséklet, amely 9 °C körüli (96.ábra) és a legjelentősebb hőbevétellel jellemez-

218

VIA 2

two periods for floods; one of them takes place inthe snow melting phase during March and April. Itis usually significant in the case of those creeks,which have their headwaters in the foreland of theEastern Alps. The second flood period is usually re-lated to the great summer precipitation in June andJuly. Low waters are characteristic of the period atthe end of summer and beginning of autumn whenprecipitation is low and evapotranspiration is high.

The geological structure of the area is advanta-geous from a water storage point of view. Althoughthe surface gravel covers are not thicker than 10to 25 metres, Upper Pannonian sediment consist-ing of medium-grained sediment deposited in theirsubstratum. These aquifers are supplied by the in-filtrating precipitation and by the mountain surfacesof the foreland of the Eastern Alps inclining towardsthis direction, and by deposit cones.

Due to the good water balance of the area thewater supply originating from precipitation is alsovery significant. The precipitation in the area is 600to 700 mm yearly (Fig. 96), and the evaporation andevapotranspiration is 500 to 550 mm yearly. There-fore, the yearly excess water is about 50 to 200 mm.Most of it is drained by streams but the rest of it in-creases the level of ground waters and subsurfacewaters, and feed the creeks in the valleys, which di-vide the gravel cover of the plateau-like GyöngyösPlain. For this reason the water regime, which canbe characterised by two flood peaks yearly, havestable water yields between the floods. As a conse-quence the creeks of the study area are not torrent.

The continuous water supply of the creeks isalso helped by the climate of the area, besides itsgeological features. The climate of the region istemperate cool and dry. The yearly sunshine dura-tion is about 1850 to 1900 hours; 720 to 740 inthe summer, and 185 hours in the winter. The highpercentage overcast ratio and the even precipita-tion ratio explain the low yearly sunshine duration.

The annual mean temperature is about 9 °C (Fig.96). The average of the vegetation period, which ischaracterised by the greatest heat intake is about16 °C. This, together with the precipitation and

hető vegetációs periódus, amelynek átlaga 16 °Ckörüli, is elősegíti a vízháztartási többlet kialaku-lását, mert az országos átlagtól alacsonyabb hő-mérsékleti értékek következtében a párolgás éspárologtatás kisebb mértékű, mint a medencetöbbi területén. Így a lehullott csapadék egy részevízfelesleget alkot és beszivárgás nyomán a talaj,valamint a rétegvizeket táplálja. Ezért nem vélet-len, hogy a Gyöngyös-síkon a talajvízszint átlagosértéke nem megy 3 m alá, az erőteljes szabályo-zás, talajvízszint magasságot csökkentő árok-rendszer ellenére sem.

Az évtizedes talajvízszint ingás viszont jelen-tős, a beszivárgási tényezők, a csapadékbevé-tel és a hőmérsékleti változások nyomán a2 – 3 m-t is eléri. A talajvíztükör a felszíni dom-borzatot követve helyezkedik el, azaz a völgyekmentén mélyebb öblözeteket látunk, míg kö-zöttük magasabb, „félszigetszerű” talajvíz-„hátak” nyúlnak a Rába-völgy irányába.

Ennek a talajvízadottságnak, a párhuzamosvölgyhálózatnak köszönhetően a földhasználata területen észak – dél irányú párhuzamos sá-vokban jelenik meg (97. ábra), mert a mélyebbtalajvízadottságokkal jellemezhető platójellegűhátakon szántóföldi gazdálkodás, míg a pata-kok ártere mentén, a magasabb talajvízállásúterületeken erdő- és rétgazdálkodás alakult ki.

A kistáj éghajlati adottságai a vízforgalom mel-lett a növényzetre is döntő hatással voltak, bár aterületen természetes növényzetről nem beszél-hetünk, de a természet-közeli állapotban meg-maradt növényzeti foltok alapján egyértelműenmegállapítható, hogy a nyugat-magyarországiperemvidék, közte a Gyöngyösi-sík egésze flo-risztikai szempontból is egy átmeneti terület. Fi-togeográfia szempontból a vizsgált régió aPannóniai flóratartomány Praenoricum flóravidé-kének Vasi (Castriferreicum) flórajárásába sorol-ható, azaz átmenetet képez az Alpok és aKárpát-medence, valamint az Illyricum (nyugat-balkáni flóratartomány) között (98. ábra). A Gyön-gyösi-sík kistáját sem véletlenül háromnövényföldrajzi egység határolja. Északról az al-

219


overcast ratio, contributes towards creating excessin the water balance. It is because the temperaturevalues, which are lower than the national average,result in the evaporation and evapotranspiration tobe lower than in the rest of the basin. Conse-quently, part of the precipitation becomes excesswater, and feeds the groundwater and subsurfacewaters through infiltration. It is not accidental thatthe average level of the groundwater does not gobelow 3 metres in the Gyöngyös Plain, despite thestrong flood control and drainage system designedto decrease groundwater levels.

There was a significant fluctuation in groundwaterlevels in terms of decades; it could have been asmuch as 2 to 3 metres due to infiltration factors,precipitation intake and temperature changes. Thewater surface follows the relief. Along the valleys wecan observe deeper embayment and among themare higher peninsula-like ground water “backs”stretching towards the Rába valley.

Owning to this groundwater structure and theparallel valley system the land use appeared in par-allel sections stretching north to south (Fig. 97).This is because on the plateau-like ridges, whichare characterised by lower groundwater level, agri-cultural fields were created, while along the flood-plains of the creeks, where the groundwater levelis higher, sylviculture and meadows evolved.

The climatic conditions of the region seriously af-fected not only the water system but the vegetationas well. There is no natural vegetation in the area butbased on the remnant natural vegetation patches wecan ascertain that the western Hungarian borderarea, including the Gyöngyös Plain, is a transitionalarea from the flora point of view. From the phytogeo-graphical point the study area belongs to the Vas(Castriferreicum) flora district of the Praenoricum floraregion, which is a part of the Pannonian flora range.It means that it is a transition between the Alps, theCarpathian Basin, and the Illyricum (flora range of thewestern Balkans) (Fig. 98). Therefore, it is not acci-dental that three phytogeographical units border theGyöngyös Plain. From the north it is bordered by theSmall Plain flora district belonging to the Great Hun-

földi (Eupannonicum) flóravidékhez tartozó Kisal-föld flórajárás, nyugatról a kelet-alpi (Noricum) fló-ravidék, kelet-délkelet felől a nyugat-balkániflóratartomány dél-dunántúli (Praeillyricum) flóra-vidéke veszi körbe a vizsgált régiót.

A kistájon kialakult igen erőteljes emberi hatásellenére megállapítható, hogy a legelterjedtebbpotenciális erdőtársulásait az égerligetek (Carici-

Alnetum croaticum), a tölgy – kőris – szil ligeterdők(Querco-Ulmetum), a gyertyános kocsányos töl-gyesek (Querco robori-Capinetum), cseres ko-csánytalan tölgyesek (Querco petraeae-cerris)alkothatták, míg a mocsarak, vízfolyások menténa nádasok (Sciro-Phragmitetum) és a gyékénye-sek (Typhetum latifoliae) az eredeti növényzeti tár-sulásokat.

Az éghajlat és a növényzet együttesen jelentőshatással volt a táj uralkodó talajtípusának kifejlő-désére is, amely a domináns potenciális vegetá-ciónak megfelelően a barna erdőtalaj (89%).A barna erdőtalajnak két típusa, az agyagbemo-sódásos barna erdőtalaj és a Ramann-féle barnaerdőtalaj is kifejlődött a vizsgált térségben (99.ábra). A két típus területi kifejlődése igen vitatott,mert az M = 1:50.000 talajtérkép alapján azagyagbemosódásos barna erdőtalaj csak Vátközségtől keletre és északkeletre található (99. és100. ábra), míg Vát környékétől nyugatra, a vizs-gált térségben barnaföldek találhatók.

A régészeti ásatásokon kibontott szelvények és asaját magunk által kialakított szelvények alapján azagyagbemosódásos barna erdőtalaj kifejlődése je-lentősebb kiterjedésben megtalálható, mint azt az1:400.000 méretarányú térkép sugallja (99. ábra).Erre utalnak Berki Imrének, a Nyugat-MagyarországiEgyetem docensének korábbi kutatásai is (Berki etal. 1995), mert felismerte, hogy az agyagbemosó-dásos barna erdőtalaj típus igen jelentős területeketborított a vizsgált térségben és a barnaföldek aláren-delten fejlődtek csak ki. A két altípus elkülönítésenem olyan egyszerű, mert valójában a barna erdő-talajok fejlődésének két fázisát jelentik.

A barnaföld egyik jellemző talajfejlődési folya-mata az agyagosodás, az agyagásvány képződés,

220

VIA 2

garian Plain flora region (Eupannonicum). From thewest the eastern Alpine (Noricum) flora district andfrom east-southeast the southern Transdanubian(Praeillyricum) flora region, which is part of the west-ern Balkans flora range surrounds the study area.

Despite the marked human impact in the regionit is clear that the most extensive potential forestcompositions are alder groves (Carici-Alnetum

croaticum), oak-ash-elm grove forests (Querco-

Ulmetum), oak and hornbeam forests (Querco

robori-Capinetum), and moss capped oak forests(Querco petraeae-cerris). Along the marshlandsand streams the original vegetation compositioncontained reed (Sciro-Phragmitetum) and cattail(Typhetum latifoliae).

The dominant soil type of the area evolved dueto the significant and joined impact of the climateand the vegetation. Based on the dominant po-tential vegetation this soil type was forest soil(89%). Two types of brown forest soils devel-oped in the area, Luvisols (brown forest soilshowing clay illuviation processes) and Cam-bisols (called Ramann type brown forest soils inthe Hungarian Soil Classification System) (Fig.99). The regional development of these two soiltypes is highly debated since on the M =1:50.000 soil map Luvisols are located only eastand north-east from the village of Vát; and westfrom the vicinity of Vát, in the study area, onlyCambisols can be found.

Based on the sections opened during the archae-ological excavations and on the sections we haveopened, the Luvisols are much more extensive inthe area than it is shown on the 1:400.000 map (Fig.99). It is supported by the earlier research of ImreBerki, who is a senior lecturer at the University ofWest Hungary (Berki et al. 1995). He recognisedthat Luvisol covers significant amounts of the studyarea and Cambisols developed only subdominantly.The distinction between the two subtypes is not veryeasy as they are actually both brown forest soils butin two different phases of development.

One distinctive feature of the evolution of thebrown soil is the secondary clay formation. In the

míg agyagbemosódásos barna erdőtalajnál ezentúlmenően agyagbemosódás is jelentkezik. Ezutóbbi folyamatnak a lényege, hogy a keletkezőagyagásványok a talaj A szintjéből, savas és folya-matosan nedves környezet, a leszivárgó csapadékhatására mélyebb szintre, a B szintbe vándorolnakés ott felhalmozódnak. A különbségtétel sok eset-ben problémás, mivel a talajképződés egy állan-dóan változó, dinamikus folyamat. Ráadásul avizsgált területen egy, a jégkor végén, a jelenkorkezdetén kifejlődött szubreliktum agyagbemosó-dásos barna erdőtalaj található, amely ma már, va-lószínűleg az ókortól kezdődően, az erőteljesemberi hatásra, a kiterjedt kultúrtáj, a földművelés,az erdőgazdálkodás, az állattenyésztés következ-tében nem fejlődik. Sőt jelentős mértékben pusz-tulásnak, átalakulásnak indult ez a szubreliktumtalaj, elsősorban a patakvölgyek lejtői mentén, ahola talajművelés nyomán erőteljesen erodálódik, át-halmozódik és az alapkőzettel, valamint a patak-völgyekben kialakult talajokkal keveredik. Így a mamár aktívan nem épülő, csak pusztulással fejlődőmaradványfelszíneken a jégkort követően képző-dött, B szintjében jellegzetes vörösbarna színűagyagbemosódásos barna erdőtalaj, amelyet másnéven szubreliktum barna erdőtalajnak nevezünk,folyamatosan degradálódik, pusztul a vizsgált tér-ségben, és ez okozhatta a térképezés során a ki-terjedésének eltérő értelmezését.

Ezek a talajok általában krioturbációs, geliszolif-lukciós jelenségekhez kötődnek és jól felismerhetőa Szombathely és Sárvár közötti régészeti ásatá-sokon. A szubreliktum barna erdőtalaj vörösbarnafelhalmozódási szintjének anyaga részben vagyegészben kitölti a krioturbációs (fagyörvénylés), ge-liszoliflukciós (fagyos talajfolyás) folyamatok nyo-mán kialakult képződmények negatív formáit (pl.egy kavicsos fagyzsákot, vagy a lejtő iránybanmegnyúlt fagyos talajfolyás nyomán kialakult üle-dékszerkezetet) és így jellegzetes hálós formátalkot a lehumuszolt felszíneken.

A vizsgált térségben található patakvölgyek jel-legzetes talajtípusa a vízhatású, eredetileg való-színűleg ártéri ligeterdőkkel, gyékényesekkel és

221


case of Luvisols an additional clay illuviationprocess appears as well. The essence of this lat-ter process is that the clay minerals move fromthe A-horizon of the soil, which is an acidic andcontinuously humid environment, to a deeper B-horizon where they accumulate. The distinctionis often problematic as soil formation is a con-stantly changing, dynamic process. On top ofthis, subrelict Luvisols can also be found in thestudy area, which formed at the end of the lastglacial period, at the beginning of the Holocene.This ceased developing, probably due to thestrong impact of human activity, cultivation, agri-culture, sylviculture and animal husbandry in thearea, which have been taking place from prehis-tory until today. The subrelict soil is actually sig-nificantly denuded and transformed, especiallyalong the slopes of creek valleys, where it isstrongly eroded due to land use. The subrelictsoil here is redeposited, and mixed with the par-ent material and with soils developed in thecreek valleys. Therefore, the typically reddishLuvisol, which is also-called subrelictum brownforest soil that was formed in the B-horizon fol-lowing the last glacial period, has not been de-veloping actively anymore but has been erodingin remnant surfaces. It has continuously beendegrading in the study area, and this might bethe reason for the different views on its exten-siveness during mapping.

These soils are usually connected to cryotur-bation and gelisolfluction phenomena, and canbe observed in archaeological excavations be-tween Szombathely and Sárvár. The negativeforms of the formations (for example a gravelcryoturbation or a deposit structure, which wasformed due to gelisolifluction) originating fromcryoturbation or gelisolifluction processes arefilled partly or completely with subrelict brownforest soil, and it forms a distinctive web-likeshape on the surface after the removal of thetopsoil.

The representative soil type of the creek valleys ofthe study area are the alluvial meadow soils and al-

nádasokkal borított réti öntéstalaj és a fiatal nyersöntéstalaj. A völgyek mentén hosszan elnyúlvafejlődtek ki a vizsgált régióban, párhuzamosrészekre bontva a szinte teljes mértékig műve-lésbe vont barna erdőtalajjal borított térszíneket,helyenként, elsősorban a völgyoldalak alsó sza-kaszán keveredve a barna erdőtalajok áthalmo-zódott anyagával.

11.4 Történelmi térképek elemzéseSümegi Pál, Persaits Gergő

A történelmi térképek elemzésénél abban aszerencsés helyzetben vagyunk, hogy már a Kr.u. 2. században rögzített, majd a középkor soránlemásolt Claudius Ptolemaios-féle térképeken ismegtalálható a vizsgált térség (101. és 102. ábra).

Az ókori térkép elemzéséből egyértelműen kide-rül, hogy a római Pannonia Superior tartománybanVindobona– Sala– Carnum (Carnuntum) és Rypia

(Rispia) települések közötti Savaria (Szombathely)városa egy, az Alpok keleti előterében lévő hegy-ségéből (Cetuis Mons) eredő Sanariuss (Savarius)patak vagy folyó partján található. A Ptolemaios-féle térkép alapján a Sanariuss (Savarius) patak aDarus folyóba, vagyis a térképen feltüntetett hely-zete alapján a Dráva folyóba ömlött és nem a Rába(Arrabona) folyóba. Így a Sanariuss (Savarius)patak mai azonosítása az adott térkép alapjánmeglehetősen nehéz, és a térképbeli lefutása két-ségeket ébreszt ezen ókori térkép korrekt felhasz-nálhatósága iránt. Ezek a kétségek azután isfennmaradtak, hogy Mócsy András (1975) ókor-történész egy fokhálózattal ellátott kiváló tarto-mány és település rekonstrukciót készített a térképnyomán (103. ábra).

A Pannonia tartományokról készült Ptolema-ios-féle térkép legjelentősebb problémája, hogynem tűntette fel a Balaton (Pelso) tavat, ame-lyet pedig a rómaiak egyértelműen ismertek.Ugyanez a probléma fellelhető a Tabula Peutin-geriana 4 – 5. századi római úttérképen is (104.ábra).

222

VIA 2

luvial soils, originally probably covered by floodplaingroves, reed and arundinaceous vegetation. Thesedeveloped in the study area stretching along the val-leys. They divided the area that was almost entirelycultivated and covered with brown forest soil intoparallel patches. At certain places, especially at thelower parts of the valley slopes, it was mixed with theredeposited matter of brown forest soils.

11.4 Analysis of historical mapsPál Sümegi, Gergő Persaits

It is very fortunate that the study area is shownon the map of Claudius Ptolemaios. It means thatalready in the 2nd century AD it was recorded,when the map was made. The map was copiedduring the Medieval period (Figs. 101, 102).

By analysing the ancient map it is clear that the townof Savaria (Szombathely) is situated on the banks ofthe Creek or River of Sanariuss (Savarius). The head-waters of the stream are in the mountain (Cetius

Mons) located in the eastern foreland of the Alps.Savaria was in the province of Pannonia Superior, be-tween the settlements of Vindobona– Sala– Carnum

(Carnuntum) and Rypia (Rispia). Based on the map ofPtolemaios the Sanariuss (Savarius) Creek joined intothe Darus River. According to its location it fed theDráva River, and not the Rába (Arrabona) River.Therefore, today it is difficult to identify the Sanariuss(Savarius) Creek by the map. The course of the riveras shown on the map makes it doubtful that the mapcan be used correctly. These doubts prevailed evenafter the work of András Mócsy (1975), historian ofAntiquity, who made an excellent province and set-tlement reconstruction of the area with geographicalgraticule, based on the map (Fig. 103).

The greatest problem with the Ptolemaios mapshowing the Pannonian provinces is that the LakeBalaton (Pelso) is not marked on it, even thoughthe Romans clearly knew about the lake. Thesame problem manifests regarding the Romanroad map Tabula Peutingeriana from the 4th and5th centuries AD (Fig. 104).

Így az ókori térképek nyomán csak részlegesút- és településhálózatot rekonstruálhatunk, akörnyezetre vonatkozóan mindössze néhány bi-zonytalan kifejlődésű, jelentős léptékű vízrajz éshegységrajz, ezek elnevezése áll rendelkezé-sünkre. Az ókori történelmi térképek több prob-lémája is megoldódott a középkori Lázár deák1528-ban nyomtatásra kerülő térképénél, aholmár Sabaria városa egy észak felé forduló folyómellett található, igaz a folyót Rábának (Rab) ne-vezte a térkép (105. ábra).

A Lázár-deák térkép után egyik követőjeZsámboky János 1579-ben kiegészítette aLázár térképet és környezettörténeti szempont-ból is fontos térképet készített (106. ábra).A térképen két, Czepreg (mai nevén Csepreg)várának és Ginz (Kőszeg német nevéből aGüns-ből származó) településnek a határábanfakadó, névtelen patak látható, amint Sabaria(Szombathely) határában egyesülnek, és a ki-alakuló közös patak kelet – északkelet iránybafolyva Sárvártól délre beletorkollik a Rába(Raba) folyóba. Nyilvánvalóan a Kőszeg (Ginz =Güns) határában eredő Gyöngyös-patakot raj-zolta meg Zsámboky és a patak keletre, aRába felé forduló alsó szakaszát is megfele-lően, pontosan rögzítette a térképén.

A patakok és folyók iránya és lefutása tehát máraz 1579-es Zsámboky térképen is pontos. Sőt ki-emelkedő jelentőségű, hogy Szombathely, Sár-vár, Körmend, Sopron, Pápa és a többi településelhelyezkedése és egymáshoz viszonyított hely-zete is megfelelő ezen a térképen.

Mivel a megrajzolt vízrajz és településhálózatmegfelelő és valószínűsíthető, hogy a Szom-bathelytől Sárváron át egészen Pápáig húzódózárt erdősáv sem a fantázia terméke, hanem a16. századi környezet valós levetítése. A nyu-gat-magyarországi kavicstakaró, köztük is aGyöngyös-síkot borító középkori erdőterületekcsökkenése figyelhető meg a 18. századi ElsőKatonai Felmérés térképlapjain (1763 – 1785)(2006a) és a 19. századi Második Katonai fel-mérés térképlapjain (1606 – 1869) (2006b), va-

223


Therefore, we can reconstruct the road andsettlement system only incompletely by theRoman maps. With regards to the environment,only a few uncertainly developed large scale hy-drographies and orographies and their namesexist. Many problems of the ancient maps weresolved by the map of Lazarus secretarius, whichwas printed in 1528. The town of Sabaria isshown on the map next to a northward turningriver, although the name of the river on the mapis Rába (Rab) (Fig. 105).

A follower of Lazarus secretarius, János Zsámbokyadded further features to the map of Lazarus in1579, and created a map, which is important froman environmental historical point (Fig. 106). Twounnamed creeks are shown on the map, theirheadwaters are located in the close vicinity of thefort of Czepreg (today Csepreg) and of the settle-ment of Ginz (from the German name of Kőszegwhich is Güns). These merge at Sabaria (Szom-bathely) and the new watercourse flows east –northeast to feed into the Rába (Raba) River southfrom Sárvár. Zsámboky had evidently drawnGyöngyös Creek at the outskirts of Kőszeg(Ginz=Güns). He marked the lower stretch of thecreek turning eastward towards the River Rábaaccurately on the map.

Therefore, the direction and course of the creeksand rivers is correct on the map of Zsámboky, drawnin 1579. It is very significant that all of the settlements,including Szombathely, Sárvár, Körmend, Sopronand Pápa are marked on the map at their exact lo-cation, and when comparing their positions to eachother we will find them in their correct location.

As the hydrography and the settlement systemis correct, we can assume that the closed forestpatch stretching from Szombathely through Sárvárall the way to Pápa is also correct and not imagi-nary, and that it truly represents the environmentof the 16th century. The decrease in Medieval forestpatches covering the western Hungarian gravelcover, including the Gyöngyös Plain, can be ob-served by studying The First Military Survey of Hun-gary in the 18th century (1563 – 1585) (2006a), The

lamint a 20. századi, második világháború idő-szakából (1938 – 1944) fennmaradt topográfiaitérképeken (Timár et al. 2008). Ezeket a válto-zásokat a 107, 108. és a 109. ábrákon követ-hetjük nyomon.

A középkortól kezdődően készített történelmitérképek alapján egyértelmű, hogy a 16. szá-zadban még megközelítőleg 50 – 50%-os ará-nyú erdő és nyílt területet igénylő (rét, legelő,szántó és kert) gazdálkodási formák fokozato-san eltolódtak a nyílt, erdőmentes területek ja-vára és az erdőarány előbb 40%-ra (18.század), majd 30%-ra (19. század) és végül20% alá (20. század közepe) csökkent. Ezekkela változásokkal párhuzamosan a folyó- és ár-vízszabályozás nyomán a mocsaras, lápos te-rületek aránya is drasztikusan lecsökkent és az1944-ben készített magyar katonai térképenmár egy alapvetően antropogén hatásra fejlődőfelszín rajzolódik ki a vizsgált területen.

A történelmi térképek elemzése egyértelművéteszi, hogy sem a középkori végi, sem az újkoritörténelmi térképek nyomán nem következtet-hetünk sem az őskori, sem az ókori, de még aközépkor kezdetén kialakult emberi hatásokrasem, csak a környezettörténeti, régészeti geo-lógiai vizsgálatok nyomán rajzolhatjuk meg avizsgált területen az ember és környezet vál-tozó viszonyát az őskortól a középkor végéig.

11.5 A zanati régészeti lelőhelyen ésa Borzó-patak allúviumán végzettvizsgálatok eredményeiSümegi Pál, Persaits Gergő, Páll Dávid Gergely,Törőcsik Tünde

A Borzó-patak allúviumán (47º 15’ 22,69” Nés 16º 40’ 55,44” E) átfedő zavartalan magfú-rást mélyítettünk. A földtani fúrásszelvény alap-ján a terület felszín közeli rétegeit a pleisztocénvégén és holocén során felhalmozódott alluvi-ális üledékek alkották (112. ábra). A fúrás szel-vényén 3 db radiokarbon (AMS) elemzést,

224

VIA 2

Second Military Survey of Hungary in the 19th cen-tury (1606 – 1869) (2006b), and the Topographicmaps of Hungary in the period of World War II inthe 20th century (1938 – 1944) (Timár et al. 2008).These changes can be followed on Figures 107,108 and 109.

Based on the historical maps, of which the firstwas made in the Medieval period, it is evidentthat land cultivation, which demanded the ratioof 50 – 50% of forests and open areas (meadow,field, ploughing field and garden) was graduallytransforming the landscape into having moreopen areas. The forested land first decreased to40% (18th century), then 30% (19th century), andfinally it went below 20% (middle of the 20th cen-tury). At the same time the moor and swampareas also decreased drastically due to river andflood control. The military map of 1944 showsthe study area as basically developing by anthro-pogenic impacts.

The analysis of historical maps leads to the con-clusion that it is not possible to conclude anythingregarding human impacts in Prehistoric, Ancient orMedieval periods based on the maps, regardlessof their date of creation, even if the map is Medievalor later. The relationship between environment andhumans from prehistory until the end of the Me-dieval period in the study area can be outlined onlyby environmental historical, archaeological and ge-ological examination.

11.5 Results of analysis carried outon the alluvium of Borzó Creek andat the Zanat archaeological sitePál Sümegi, Gergő Persaits, Dávid Gergely Páll,Tünde Törőcsik

We conducted undisturbed parallel drillings onthe alluvium of the Borzó Creek (47º 15’ 22,69” Nand 16º 40’ 55,44” E). Based on the results of thegeological drilling section the near-surface layersof the area consist of alluvial sediments depositedthere at the end of the Pleistocene and during theHolocene (Fig. 112). The following analyses were

szemcseösszetételi, izzításos szerves anyag,karbonát- és szervetlen anyag tartalom meg-határozást, vízoldásos Na, K, Ca, Mg, Fe tar-talom meghatározást, pollenanyag vizsgálatot,makrobotanikai és malakológiai elemzést vé-geztünk (113–118. ábra).

A fúrásszelvényen 3 db AMS vizsgálatot végez-tettünk a poznani radiokarbon laboratóriumbanés az általuk mért radiokarbon adatokat kalibrál-tuk (110. ábra). Az adatok nyomán, az ülepedésiráta kiszámolása nyomán helyeztük el időben akörnyezettörténeti mintákat és a vizsgálatok alap-ján rekonstruált környezeti változásokat.

11.5.1 Szedimentológiai vizsgálat eredményei

A zavartalan magfúrással a következő rétegsort(111. ábra) tártuk fel az allúviumon. A felszín kö-zelében szerves anyagban dús, feketésbarnaszínű kőzetlisztes agyagréteg fejlődött ki, egy rétitalaj A (0 – 30 cm között) és B (30 – 32 cm között)szintje. A terület talajvízállása mesterségesen sza-bályozott a 19. század végétől kezdődően, ígyvalószínűleg a talaj fejlődése ettől kezdődőenmegváltozott. A felső 30 – 32 cm az év jelentősrészében ritmikusan kiszáradhatott, ezt támasztjaalá a pollenvizsgálat eredménye is, mert értékel-hető pollenanyagot ebből a szintből nem sikerültkimutatni. Jelentős bioturbációra utaló nyomoktalálhatók ebben a rétegben.

A réti talajszintek feküszintjét, helyenként li-monitfoltos, szerves anyag foltokat tartalmazóbarnásszürke színű kőzetlisztes agyag, alluviálisüledék alkotja, amely fokozatosan megy át egyszürkéssárga színű agyagos kőzetliszt rétegbe,egy minimális szerves anyagot tartalmazó allu-viális üledékbe. Zavartalan magfúrással csakrendkívüli nehézségekkel sikerült feltárni enneka rétegnek a feküjét, egy jégkorban felhalmozó-dott, minerorganikus, enyhén karbonátos kő-zetlisztben gazdag alluviális üledékanyagot.

A szedimentológiai vizsgálatok alapján (112.ábra) egy fokozatosan finomodó szemcseösz-szetételt sikerült rekonstruálni a fúrás feküjétőla felszínig. A szemcseösszetétel alapján a fekü

225


carried out on the core samples: three radiocarbondatings (AMS), mechanical composition analysis,organic remains, carbonate and inorganic materialcontent determination by the loss on ignitionmethod, Na, K, Ca, Mg and Fe content determina-tion employing the water solution method, pollen,macrobotanical and malacological analyses (Figs.113– 118).

Three AMS datings were carried out on thedrilling sections in the radiocarbon laboratory ofPoznan, and the resulting radiocarbon dates werecalibrated (Fig. 110). The chronology of the envi-ronmental historical samples and the recon-structed environmental changes based on theexaminations were identified by the data and thecalculations of the deposition rate.

11.5.1 The results of sedimentological analysis

The following series of strata of the alluvium wereexplored by the undisturbed drillings (Fig. 111). Anorganic rich silty clay layer developed close to thesurface. Its colour is blackish-brown, and it formsthe A (0– 30 cm) and B (30– 32 cm) horizon of ameadow soil. The ground water level of the areawas artificially controlled since the end of the 19th

century, therefore the development of the soil hadprobably changed from this time. The upper 30 to32 cm layer of the soil had probably desiccated pe-riodically for the greater part of the year. It is sup-ported by the results of pollen analysis as pollenmaterial adequate for evaluation was not detectedin this level. Traces of serious bioturbation were ob-served in this layer.

The parent material level of the meadow soilhorizon is brownish-grey silty clay, basicallyalluvial sediment, with limonite and organic ma-terial patches. It gradually turns into a greyish-yellow clayey silty layer, which is alluvialsediment with minimal organic content. It wasvery problematic to explore the parent materialof this layer using undisturbed drillings. The par-ent material is minerorganic alluvial sediment,rich in slightly carbonated silt. It was depositedhere during the last glacial period.

karbonátban viszonylag gazdagabb, szervesanyagban legszegényebb réteg viszonylag je-lentős ülepedési energián halmozódott fel.Ebben a rétegben a durvakőzetliszt frakció do-minált és jelentős homok anyagot tartalmazó fi-nomkőzetlisztes durvakőzetliszt réteg fejlődöttki (2 és 3 méter között).

A kőzetlisztben és homok anyagban gazdag,minerorganikus üledékréteg az eddigi rétegtanipárhuzamok alapján a jégkor végén alakulhatottki periglaciális környezetben, ahol a mállás lehe-tősége minimális volt és ez tükröződik vissza azelenyésző agyagtartalomban is.

A jégkor végén, a jelenkor kezdetén a megvál-tozott környezeti feltételek hatására a szervesanyag tartalom és az agyagfrakció aránya foko-zatosan megemelkedett, a karbonáttartalom vi-szont lecsökkent (2 – 1,2 méter között). Ez azártéri üledéktípus a radiokarbon adatok nyománegészen a Kr. e. VI. évezred első feléig akkumu-lálódott a vizsgált alluviális síkon, majd a Kr. e. VI.évezred második felében az üledékes paraméte-rek megváltoztak, az üledék szerves anyag tar-talma és az agyagfrakció aránya erőteljesenmegemelkedett (113. ábra).

Ez a jelentősebb szerves anyag és agyag tar-talmú, agyagos kőzetliszt – kőzetlisztes agyagösszetétellel, helyenként jelentősebb finomhomokbetelepülésekkel jellemezhető ártéri üledék a ra-diokarbon elemzések alapján egészen az Árpád-kor végéig halmozódott fel a Borzó-patak árterén.

Ezt követően az üledékképződés jellege meg-változott és valószínűsíthető, hogy eredetilegegy jelentős szerves anyag tartalmú, tőzegakku-mulációval jellemezhető környezet, egy lápos rétitalaj fejlődhetett ki a vizsgált allúviumon, de ez afelszín közeli réteg utólag megváltozott, valószí-nűleg a 19. században meginduló és a 20. szá-zadban kulmináló talajvízszint szabályozáshatására. A vizsgált völgyben több hullámban isszabályozták a Borzó-patak medrét, kimélyítet-ték, majd mesterséges mederbe terelték a pa-takot. Ennek nyomán a felszín közeli üledékrétegátalakult, kiszáradt és talajosodott. A talajoso-

226

VIA 2

Based on the sedimentological examinations(Fig. 112), a grain composition, which graduallyturned into a finer granular structure, was recon-structed from the parent material of the drilling to-wards the surface. Based on the grain compositionthe parent material has high carbonate content buthas the lowest organic content, and it is depositedon a significant sedimentary energy. In this layerthe coarse silt fraction is dominant, and fine siltyand coarse silty layers developed with significantsand content (between 2 and 3 metres).

Based on stratigraphical analogies, this mineror-ganic deposit layer, rich in silt and sand, probablyevolved at the end of the last glacial period, in aperiglacial environment. Here the possibility ofweathering was minimal, as it is supported by in-significant clay content.

At the end of the glacial period, and at the begin-ning of the Holocene the ratio of organic remains andclay fraction gradually increased, but the carbonatecontent decreased (between 2 to 1.2 metres) due tothe changes in environmental conditions. Based onradiocarbon data this alluvial sediment accumulatedin this alluvial plane until the first half of the 6th millen-nium BC. In the second half of the 6th millennium BCthe sediment parameters changed, and the ratio oforganic remains and clay fraction of the depositstrongly increased (Fig. 113).

The alluvial sediment has significant organic ma-terial and clay content, its composition is clayeysilt – silty clay, with significant fine sand intercala-tions. According to radiocarbon dating this sedi-ment accumulated on the alluvium of the BorzóCreek until the end of the Árpádian Age.

Following this period the deposit forming changed.Probably a peaty meadow soil evolved on the allu-vium of the study area, and it can be characterisedby peat accumulation and high organic content. Thisnear-surface layer later changed, probably due to thegroundwater flood control, which started in the 19th

century and culminated in the 20th century. Thechannel of the Borzó Creek was artificially modifiedmany times; it was deepened, and later the waterwas channelled into a new artificial course. As a con-

dás mellett a környező domboldalakon kialakí-tott intenzív gazdálkodás nyomán jelentősmennyiségű talaj halmozódhatott át a völgy irá-nyába és keveredhetett a völgyben akkumuláló-dott alluviális üledékkel. Így a felső 30 – 35 cmesetében már nem a természetes folyamatokvoltak a meghatározóak, hanem az utolsó 200 –300 év emberi hatásai.

Ez világosan kimutatható a geokémiai elemzésalapján (113. ábra), mert az elemösszetétel nyo-mán nemcsak a gazdálkodás és emberi tevé-kenység során áttelepült talaj akkumulációjával,hanem az elmúlt 60 év során felhasznált jelentősmennyiségű műtrágya felhasználás hatásával isszámolni kell a felszín közeli rétegek esetében.

A mélyebb, az újkori indusztriális társadalmi ha-tások által nem bolygatott rétegek geokémiaielemzése alapján az allúviumot viszonylag termé-keny, szerves anyagban és karbonátban viszony-lag gazdag talajzóna és alapkőzet övezhette.A jelenkori (holocén) rétegek elemtartalmábancsak a szerves anyag és agyagtartalom növeke-déséből származó elemösszetétel változások ha-tásai jelentkeztek. Ugyanakkor a jégkor végi és akora holocén során felhalmozódott üledékes ho-rizontok elemösszetétele (113. ábra) igen jelentő-sen eltért a termelő gazdálkodás kialakulásátólkezdődően kifejlődött rétegek elemösszetételétől.Ennek nyomán igen eltérő talaj, növényzet éselemforgalmi dinamikát rekonstruálhatunk a jég-kor végén, a holocén kezdetén és a holocén má-sodik felében.

Ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy azáltalunk vizsgált alluviális sík egy nagyobb terület-ről származó üledékanyag akkumulációs hori-zontja, ahol a lejtő irányában csepperózióvaláttelepített jelenkori talaj, a patak által szállítotthordalékanyag és a völgyek oldalát alkotó vályo-gos üledék, lösz, homok és kavicsanyag egyarántfelhalmozódhatott.

Így az általunk vizsgált üledékrétegek holocén-kori fluviális anyagot és korábban felhalmozódott,de a lejtőfolyamatok és a fluviális erózió, valamintszállítás hatására áttelepült jégkori és holocén

227


sequence the near-surface sediment layer wastransformed, dried out and became a soil. Besidesthe soil forming, significant amounts of soil mighthave been redeposited towards the valley becauseintensive agricultural activity took place on the sur-rounding hillsides. This redeposited soil might havemixed with the alluvial sediments that accumulatedin the valley. Therefore, the most determinantprocesses regarding the upper 30 to 35 cm layerwere not the natural ones but the impact of humansin the last 200 to 300 years.

It is evident by the geochemical analysis (Fig.113) that in the case of the element compositionof near-surface layers not only the accumulationof redeposited soil due to land use and human ac-tivity must be taken into account, but also the im-pact of the significant amounts of fertilisers thathave been used in the last 60 years in the area.

Based on the geochemical analysis of the deeperlayers that were not disturbed by the effects of in-dustrial societies in the Modern Age, the alluviumwas probably surrounded by a productive soil zoneand parent material rich in organic remains and car-bonate. In the element content of the Holocene lay-ers only the effects of element composition changesoriginating from the increase in organic remains andclay content were detected. At the same time the el-ement composition of sedimentary horizons de-posited at the end of the glacial period and duringthe Early Holocene (Fig. 113) is significantly differentfrom that of the layers that started developing at thebeginning of the agricultural use of the land. Conse-quently we can reconstruct a very different soil, veg-etation and element variation dynamics at the end ofthe glacial period, at the beginning and in the secondhalf of the Holocene.

At the same time we must take into account thatan accumulation horizon originating from a largerarea might have created deposits on the alluvial fancurrently under observation. The soils of theHolocene redeposited by runoffs; the sedimentscarried by the creeks; and the loamy sediments,loess, sand and gravel of the hillsides all might havedeposited here.

üledékes kőzeteket egyaránt tartalmazó hetero-gén üledékanyagot alkot. Vagyis a szemcse- éselemösszetétel változása nemcsak az üledékeskörnyezet változásával, hanem a lepusztulási tér-színek üledékanyagának összetételével is kap-csolatot mutathat és a korábban felhalmozódottüledékanyag összetétele deformálhatta az akku-mulációs térszín üledékanyagának geokémiai ésüledékes összetételét.

11.5.2 A makrobotanikai vizsgálat eredményei

A fúrásszelvényből 38 mintát elemeztünk megmakobotanikai összetételre (114. ábra). Az elő-került makrobotanikai anyag megtartási állapotaaz igen rossz és rossz kategóriába sorolható volt,a felszín közeli mintákból előkerült kökény (Prunus

spinosa) és éger (Alnus) maradványokat leszá-mítva. A makrobotanikai anyag összetétele ésváltozásai alapján hat környezettörténeti horizon-tot sikerült lehatárolni a fúrásszelvényben, amelynagy valószínűséggel hat környezettörténeti álla-potnak felel meg a Borzó-patak általunk vizsgáltalluviális rendszerében.

Az első makrobotanikai horizont 3 és 2 méterközött húzódik a fúrásszelvényben. A makroma-radványok közül ebben a szintben csak égett fa-szén, 1 – 3 mm nagyságú pernye folyamatosjelenléte, valamint a csigahéj töredékek mennyi-sége emelhető ki. Sem lágy szárú, sem fás szárúegyéb makrobotanikai maradvány, mint szövet,ág, levél, vagy növényi törmelék nem került elő afúrásnak ebből a szakaszából. Ennek nyomán igenspeciális beágyazási környezetet rekonstruálha-tunk. Valószínűsíthető, hogy a patakvölgyben ajégkor végén időszakosan kiengedő permafroszt(örökfagy) réteg kifejlődése, az allúviumon felhal-mozódó üledék típusa, enyhén lúgos kémhatásaés az időszakos vízborítás és kiszáradás nem ked-vezett a makrobotanikai anyag fennmaradásának.

Az égett pernye folyamatos jelenléte ugyanak-kor igen jellemző vetülete a jégkor végi kárpát-medencei ökoszisztémának, mert a korábbivizsgálatok (Willis et al. 1995, 2000; Sümegi2004, 2005) egyértelműen rámutattak arra, hogy

228

VIA 2

Therefore, the sediment layer under observationis a heterogeneous deposit, containing sedimentaryrocks from the glacial period and the Holocene, re-deposited here due to fluvial erosion and slope ero-sion, and also contained later fluvial matter from theHolocene. That is, the changes in grain size and el-ement distribution show a relationship not only withthe changes in the sedimentary environment butwith the composition of the sediments in the erosionareas. The composition of the deposits that accu-mulated earlier might have changed the geochemi-cal and sedimentary composition of the depositmatter of the accumulation area.

11.5.2 The results of macrobotanical analysis

Thirty-eight samples of the core were analysed formacrobotanical composition (Fig. 114). The preser-vation of the macrobotanical material could be cat-egorised as poor and very poor, except for theblackthorn (Prunus spinosa) and alder (Alnus) re-mains discovered in samples from near-surface lay-ers. Based on the composition and changes in themacrobotanical material, six environmental historicalhorizons were determined in the drilling section,which probably correspond with six environmentalhistorical conditions of the alluvial system of theBorzó Creek.The first macrobotanical horizon stretches from 3to 2 metres in the drilling section. In this level ofthe macro remains only charcoal, ash with the sizeof 1 to 3 mm, and fragments of mollusc shells arepresent. Ash is constantly present. Neither herba-ceous, nor arboreal macrobotanical remains aredetected in this layer, not even tissue, branch, leafor other plant fragments. Consequently, a veryspecial embedding environment can be recon-structed. The development of permafrost layers,which thawed temporarily at the end of the glacialperiod, the sediment type of the alluvium, theslightly alkaline reaction, the periodical water floodand desiccation probably did not work in favour ofthe survival of macrobotanical remains.

The constant presence of ash is very characteristicof the ecosystem of the Carpathian Basin at the end

a jégkori végén még a legjelentősebb lehűléseksorán is a Kárpát-medencében a védettebb te-rületeken, ún. „mérsékeltövi jégkori oázisokban”,fenyvesek fejlődtek ki, amelyek ciklikusan leégtek.Égésük nyomán keletkezett pernyeanyag eolikusúton szállítódott az üledékgyűjtő medencékbe,tavak, lápok, allúviumok felszínére, ahol beteme-tődve megőrződtek, jelenlétükkel bizonyítva azegykori természetes és ciklikus erdőtüzeket,amelyek a mai különböző fajösszetételű, és eltérőszerkezetű tajgavegetációban is igen jelentős ter-mészetes folyamatot alkotnak (Payette 1991).Sajnos szöveti maradványok hiányában nem le-hetett megállapítani, hogy a pernyeanyag esetlega Borzó-patak völgyében kifejlődött fenyvesbőlszármazhatott-e.

A pernye mellett viszonylag jelentős Molluscahéj került elő a szelvénynek ezen szakaszából,amely nyomán párás, enyhén lúgos környezet fo-lyamatos fennmaradását valószínűsíthetjük aBorzó-patak völgyében a jégkor végén.

A második makrobotanikai horizont 2 és 1,2méter között húzódik a fúrásszelvényben. Ebbena szintben a pernye anyag drasztikusan lecsök-kent, ugyanakkor megjelentek a határozhatatlanszerves anyag törmelékek és arányuk egyre je-lentősebb lett a felszín felé haladva. A határoz-ható növényi maradványok között az egyszikű,lágy szárú maradványok domináltak, valamintnád (Phragmites australis) és gyékény (Typha)szövet és levélmaradványok is előkerültek.

A makrobotanikai változás olyan jellegzetes azelőző szinthez képest, hogy ennek a nyomán a ple-isztocén/holocén határát, az átmeneti szintet 2 – 1,8méter közé tehettük. A jégkor végi környezet átala-kulása, a jelenkori környezet kialakulása már ked-vezett a szerves anyag felhalmozódásának ésmegőrződésének, ezért maradhattak fenn a min-tákban feltárt makrobotanikai maradványok. A mak-robotanikai anyag jelenléte és növekvő számaalapján igen jelentős növényzeti borítottsággal,közte nádas és gyékényes szint kifejlődésével szá-molhatunk a Borzó-patak allúviumán a holocén kez-detén, a Kr. e. X. és VI. évezred között.

229


of the glacial period. Earlier research (Willis et al. 1995,2000; Sümegi 2004, 2005) clearly shows that conif-erous forests developed in the Carpathian Basin atthe end of the last glaciation, even during the mostsignificant cool off periods. The coniferous forests de-veloped in sheltered areas, in the so-called “temper-

ate glacial oasis”. These forests periodically burntdown. The ash originating from the forest fires wascarried by Aeolian processes to the sedimentarybasins, and to the surface of lakes, swamps and al-luviums. They were preserved there by burying, andtheir presence proves the former natural and periodicforest fires. These create a very significant naturalprocess in recent taiga vegetation, which is charac-terised by a composition of different structures andspecies (Fayette 1991). Since there are no tissue re-mains, unfortunately it is not possible to determinewhether the ash originated from the coniferous forestdeveloped in the valley of the Borzó Creek.

A significant number of mollusc shells werefound among the ash in this section. By this fact itis probable that the humid and slightly alkaline en-vironment was sustained in the valley of the BorzóCreek at the end of the last glaciation.

The second macrobotanical horizon is repre-sented from 2 to 1.2 metres in the drilling section.The ash content drastically drops in this level butundetermined organic material fragments appear,and their ratio increases towards the surface. Theidentifiable plant remains are dominated by mono-cot herbaceous vestiges and tissue fragments ofreed (Phragmites australis), Typha and leaf remains.

Compared to the previous level the macrobot-anical change is so significant that it leads us todraw the margin of the Pleistocene/Holocene, thetransitional level, between 2 and 1.8 metres. Thechanges in the environment at the end of the gla-cial period, and the development of the environ-ment in the Holocene worked for the benefit ofdeposition and survival of organic remains. This isthe reason why the explored macrobotanical re-mains were preserved in the samples. Based onthe presence of macrobotanical remains and its in-creasing number, we can assume the develop-

A VI. évezred második felétől viszont a makro-botanikai anyag jellege megváltozott és a harmadikmakrobotanikai horizont fejlődhetett ki (1,2 – 0,8 mközött). Elsősorban a növényi maradványok számaemelkedett meg erőteljesen, mind a határozhatat-lan növényi törmelék, mind az egyszikű, nád-, ésgyékénymaradványok száma erőteljesen meg-emelkedett és a szelvényen belül maximumot érel. Ez a változás szoros kapcsolatot mutat azüledékföldtani vizsgálatok esetében kimutatottszerves anyag tartalom emelkedéssel. Ennek nyo-mán jelentős mennyiségű, szerves anyagban dúsüledék halmozódhatott fel az ártéren a Kr. e.VI. évezredtől egészen a Kr. e. 5. évszázadig.A határozható maradványok között a nád és gyé-kény aránya lett az abszolút uralkodó, és enneknyomán a jelentős növényzeti borítás egyik legfon-tosabb eleme a nád és a gyékény lehetett.

A makrobotanikai anyag összetételének válto-zása alapján erőteljes emberi hatás fejlődhetett kia vizsgált völgy környezetében és ennek nyomána szerves anyag áthalmozódása, betemetődésefelgyorsult, a völgy allúviumán szerves anyagbandús üledék halmozódott fel. Valószínűsíthető,hogy az erózió és akkumuláció felgyorsulása, aszerves anyag tartalom növekedése az erdei ve-getáció megbontásának következménye. A nádasés gyékényes öv kiterjedése a völgy feliszapoló-dásának következménye lehetett és nem zárhatóki, hogy már ebben a fázisban erőteljesen meg-bolygatták a völgy kora holocén folyamán kialakultnövényzetét.

A következő környezettörténeti – makrobo-tanikai fázisban, 0,8 – 0,3 méter között viszontmár egyértelműen beavatkozott a területenekkor élt, Kr. e. 5. és Kr. u. 10. század közöttiemberi közösség a völgy növényzetének fejlő-désébe. Ez a beavatkozás egyértelműen visz-szatükröződik a sás (Carex) és fűz (Salix)maradványok megjelenésében és jelentősarányában (114. ábra), valamint a nád (Phrag-

mites) és gyékény (Typha) maradványok visz-szaszorulásában. Valószínűsíthető, hogy atermészetes vízparti és mocsári vegetáció em-

230

VIA 2

ment of a significant vegetation cover includingreed and cattail on the alluvium of the Borzó Creek,at the beginning of the Holocene between the 10th

and 6th millennia BC.From the second half of the 6th millennium BC

the type of the macrobotanical material changed,therefore leading to the third macrobotanical hori-zon (between 1.2 to 0.8 metres). Primarily thenumber of plant remains increased strongly. Thereis an increase in undetermined plant remains andthe amounts of monocot, reed and cattail remainsare significantly higher, showing a maximum withinthe section. This change shows close correspon-dence with the organic material content increasethat was determined by the sedimentological eval-uation. Consequently significant amounts of or-ganic material rich sediments were deposited onthe alluvium between the 6th millennium until the5th century BC. Reed and cattail are absolutedominant in the remains. It is clear then that someof the most important elements of the vegetationcover must have been the reed and the cattail.

The changes in the composition of macrobot-anical material show a strong human impact in thesurroundings of the valley presently under study.It resulted in the acceleration of the redepositionand burial of organic remains, and led to the ac-cumulation of sediment with high organic contenton the alluvium of the valley. The accelerated ratioof erosion and accumulation, and the increase inorganic content are probably the consequencesof disturbing the forested vegetation. The expan-sion of reed and cattail was probably caused bythe siltation of the valley. The vegetation of the val-ley that evolved during the Early Holocene wasprobably strongly disturbed already in this phase.

The next environmental historical – macrobot-anical – phase is between 0.8 to 0.3 metres. Inthis phase the impact of human activity is clearlyobservable, as the communities that lived here be-tween the 5th century BC and the 10th century ADinterfered with the development of the vegetationof the valley. This interference is clearly shown inthe appearance and increased quantity of sedge

beri beavatkozás (égetés és ültetés) hatásáraátalakult és a völgy allúviumát legeltetésre, de-leltetésre (árnyékoltatásra), valamint a gyorsannövő, igen sokféle célból (építkezés, szállító-anyag kialakítás, tüzelés) is felhasználható ha-szonfák (fűz) ültetésére is felhasználták.

Ez a hasznosítási módja a Borzó-patak árteré-nek a vaskor végére, az antik időkre és a népván-dorlás korra tehető, és a magyar honfoglalástkövetően a kora középkorban már nem maradtfenn, mert a fűzfa maradványok a középkorbanvisszaszorultak, helyette igen jelentős mennyi-ségű éger (Alnus) maradvány került elő. Az égerterjedés alapján az emberi hatás a patak allúviu-mon lecsökkent a középkor folyamán és az irtvá-nyokon gyorsan terjedő éger boríthatta be avizsgált völgyszakaszt.

A hatodik makrobotanikai szint már valószínű-leg a középkor végén, az újkor során alakulhatottki, és erőteljesen kapcsolódhatott a völgy kiszá-rításához, a patakmeder szabályozásához, mertaz allúviumon felhalmozódott üledékben az éger,sás, nád növényzethez köthető maradványokvisszaszorultak és szárazságot tűrő cserjék (kö-kény – Prunus spinosa) jelentek meg (114. ábra).A megváltozott beágyazódási és megőrződésikörnyezetet a famaradványok fennmaradása isbizonyítja, bár ez utóbbiak, mivel felszín közeli zó-náról van, bioturbáció nyomán is bekeveredhet-tek az üledékbe.

Külön kell említést tennünk a pernyeszintneka V. évezred kezdetétől kimutatható szinte fo-lyamatos növekedésére (114. ábra). Enneknyomán a vizsgált terület környezete az elmúlthétezer év során folyamatosan lakott volt és azemberi közösségek létszáma és hatása a kör-nyezetükre is folyamatosan emelkedett. Mivela minták időbeli felbontó képessége mintegy300 – 500 évre tehető, finomabb ciklusú, év-százados skálájú civilizációs visszaesések éselőretörések nem állapíthatók meg a pernye-vizsgálat nyomán.

Viszont egyértelműen kiemelkedik a késővaskori – ókori pernyeszint (114. ábra), mert

231


(Carex) and willow (Salix) remains (Fig. 114), andalso in the diminishing of reed (Phragmites) andcattail remains. The natural waterside and swampvegetation was probably transformed by humaninterference (burning and planting). The alluvium ofthe valley was used for animal grazing, shadingand for planting trees that grow fast (willow) andcould be used for many purposes (building, trans-portation material, firewood).

This method of using the alluvium of the BorzóCreek can be dated to the end of the Iron Age, toAntiquity and the Migration period. After the Hun-garian Conquest period, in the Early Medieval pe-riod the use of the alluvium was not sustained. It isproven by the strong decrease in willow remainsfrom the Medieval period. Instead significantamounts of alder (Alnus) remains were found.Based on the expansion of the alder, the humanimpact significantly decreased on the alluvium dur-ing the Medieval period and the alder, whichspread rapidly covered the valley.

The sixth macrobotanical phase probably evolvedat the end of the Medieval period and during theModern Age. It is strongly connected to the desicca-tion of the valley and to flood control because thealder, sedge and reed remains decreased in the allu-vial sediment, and bushes appeared, which prefer dryclimates (blackthorn - Prunus spinosa) (Fig. 114). Themodified embedding and preservation environmentis also proven by the preserved wood remains; al-though the presence of the latter in the sedimentmight have been caused by bioturbation since it isthe near-surface zone.

We have to mention the almost continuous in-crease in the level of ash starting at the beginning ofthe 5th millennium BC (Fig. 114). According to this,the environment of the study area has been inhabitedcontinuously for the last seven thousand years. Thenumber of inhabitants and their impact on the envi-ronment has increased steadily. Since the samplesprovides chronological notches of 300 to 500 yearsonly, the ash analysis does not make it possible todetermine civilisation advancements and halts in amore fine grained manner in terms of centuries.

az ókort követően, a népvándorlás kor folya-mán jelentős visszaesés mutatkozik a pernyemennyiségében. Ennek nyomán a késő vas-kori, ókori lakosság hatása kiemelkedő volt aterületen és valószínűleg jelentős mértékbenbefolyásolhatták a vizsgált térség növényzeté-nek fejlődését. A régészeti adatok és a krono-lógiai eredmények alapján egyértelmű, hogyez a kiemelkedő emberi hatás a fejlett vasesz-közökkel rendelkező keltákhoz, a császárkor-ban pedig a romanizált kelta közösségekhezköthető. Ugyanúgy, mint a Kárpát-medencemás területein, ahol a kelta közösségek meg-telepedtek, kimutatható az emberi hatásokrendkívüli felerősödése, a talajerózió felgyor-sulása, az alluviális síkok feliszapolódása, atavak és a parti zónájuk feltöltődésének fel-gyorsulása, elmocsarasodása (Jerem et al.1985, 1986; Willis et al. 1998; Sümegi 1999,2004; Magyari et al. 2002; Jakab et al. 2009).A kelta közösségek megjelenéséhez és tevé-kenységéhez köthető környezet-átalakításolyan erőteljes volt, hogy a népvándorlás korivisszaesést követően csak a középkorban je-lentkezett hasonló pernyemennyiség az üle-dékben.

11.5.3 A pollenanalitikai vizsgálat eredményei

A fúrásszelvényből 52 mintát vizsgáltunk meg vi-rágporszem összetételre. A pollenanyag megtartásaz egyes üledéktípusokban igen eltérő volt, de át-lagosan közepesnek mondható. Ennek nyomán aszelektív pollenmegőrződés csak kisebb mérték-ben befolyásolhatta a pollen összetételt, kivéve afelső 30 cm-t, ahol vagy egyáltalán nem került előpollenanyag, vagy megtartási állapota kifejezettenrossz volt (115. ábra). Ugyanakkor tudnunk kell,hogy az allúviumokon felhalmozódott pollenanyagszármazási helye bizonytalan, igen erőteljesen be-folyásolja azt a völgy alakja, a völgyben kifejlődöttpatak vízhozama, vízjárás típusa. Így a pollen-anyagban visszatükröződő változások elsősorbana regionális vegetáció változásaival hozhatók ösz-szefüggésben, és csak másodsorban tükrözik visz-

232

VIA 2

However, the Late Iron Age and Ancient periodash levels clearly stand out (Fig. 114), becauseafter the Ancient period during the Migration pe-riod, there is a strong drop in the quantity of ash.We can deduce that the impact of inhabitants inthe Late Iron Age and Ancient period was verystrong on the area, and they probably significantlyaffected the vegetation of the study area. Archae-ological data and chronological results clearlyshow that the outstanding human impact is relatedto the Celts who had sophisticated iron tools, andto the Imperial period, to the Romanised Celticcommunities. A strong increase in human impactsis observable here similarly to other areas in theCarpathian Basin where Celtic communities set-tled. It led to the acceleration of soil erosion, thesiltation of alluvial fans, the faster fill up of the shorezones of lakes, leading to their transformation intoswamps (Jerem et al. 1985, 1986; Willis et al.1998; Sümegi 1999, 2004; Magyari et al. 2002;Jakab et al. 2009). The environmental transforma-tion, related to the appearance and activity ofCeltic communities, was so marked that after thedrop in ash quantity in the Migration period onlythe Medieval period shows similar amounts of ashin the sediments.

11.5.3 The results of the pollen analysis

Altogether fifty-two samples from the drillingsection were analysed for pollen content. Pollenpreservation was quite different in each sedimenttype but on average it was medium. Based on this,the selective pollen preservation influenced thepollen content only to a small degree, except forthe upper 30 cm where pollen material was notfound at all or its preservation was very poor (Fig.115). At the same time we must realise that theorigin of the pollen matter deposited on the allu-vium is uncertain, and it is greatly influenced by theshape of the valley, and by the water yield andwater regime of the creek. Therefore, the changesthat are reflected in the pollen material primarilydenote the changes in the regional vegetation, andonly secondarily present the changes in the local

sza a lokális növényzeti változásokat (Fall 1987; Hall1989). Ennek oka az, hogy jelentős mennyiségűhordalékanyaggal szállított, illetve vízfelszínen úszópollenanyag halmozódik fel az alluviális üledékben– erőteljesen módosítva a lokálisan felhalmozódópollenanyag összetételét (Sümeg és Bodor 2000;Sümegi et al. 2002).

A pollenanyag alapján öt nagyobb környezet-történeti horizontot lehetett lehatárolni a fúrásszel-vényben (115. és 116. ábra).

Az első pollenzóna 3 és 1,7 méter között fej-lődött ki (115. ábra). A fás szárú növények pol-lenjeinek alárendelt, mintegy 40 – 50% körüliaránya jellemzi ezt a szintet. A pollenanyagbanegyértelműen a széllel nagy távolságra terjedniképes és a vízben lebegve terjedő, szelektívenis megőrződő, légzsákos pollenek, elsősorbana fenyőfélék (Pinus és Picea, valamint Juniperus

taxonok) dominálnak a fás szárú vegetációban.Alárendelten fűz (Salix), éger (Alnus), nyír (Be-

tula) taxonok pollenjei is megjelennek ebben aszelvényszakaszban. A pollenösszetétel válto-zása alapján két alzónára osztható. A 3 – 2 mközötti alzóna pollenösszetételére egyértelműena jégkori vegetációra jellemző növényzeti össze-tételt rekonstruálhatjuk, míg a 2 – 1,7 méter kö-zötti horizontban a jelenkor (holocén) kezdeténkialakult vegetációból származó pollenanyagotsikerült feltárnunk.

A jégkor végi alzóna esetében bár viszonylagjelentős a fenyőpollen arány (30 – 50%), de jelen-tős pollenkibocsátó képessége alapján lokális je-lenlétére csak 60% feletti pollenarány felettkövetkeztehetünk. Így a viszonylag jelentős fe-nyőpollen arány inkább a regionális (sőt a fenyő-pollen jelentős terjedő képessége eredményekéntelsősorban globális) jégkor végi polleneső össze-tételére következtethetünk, mintsem az egykorilokális vegetáció felépítésére.

A lágyszárúak (116. ábra), elsősorban a fűfélék(Gramineae), ürömfélék (Artemisia), llibatopfélék(Chenopodiaceae) aránya olyan kimagasló, hogyennek nyomán egy tundrális – sztyeppei vegetá-ció keveréknek a dominanciáját rekonstruálhatjuk

233


vegetation. The reason for this is that significantamounts of pollens were deposited in the alluvialsediment, which were carried there by the streamload, or from the surface of the water. These mod-ified the composition of the locally depositedpollen materials (Sümegi and Bodor 2000; Sümegiet al. 2002).

Based on the pollen record five larger environ-mental historical horizons can be distinguished inthe drilling sections (Figs. 115, 116).

The first pollen zone developed between 3 and1.7 metres (Fig. 115). This level is characterised bythe subdominance of arboreal plants, as their ratiois only 40 – 50%. The most dominant in the pollenmaterial are the air sac pollens that can be carriedto a long distance by Aeolian processes, float inthe water and can be selectively preserved. Thedominant ones of the arboreal vegetation aremostly coniferous plants (Pinus, Picea, and Junipe-

rus taxa). Willow (Salix), alder (Alnus) and birch(Betula) taxa are also present in this phase, but insubdominance. It can be divided into two sub-zones by its pollen composition changes. Thepollen composition of the subzone between 3 and2 metres can be reconstructed to show clearly thevegetation characteristic of the glacial period. Thepollens originating from the vegetation that evolvedat the beginning of the Holocene was present inthe horizon between 2 and 1.7 metres.

In the case of the subzone, from the end of theglacial period, the pine pollen concentration is sig-nificant (30 – 50%), but as this plant has a highpollen emission capacity we can consider its localpresence only if the pollen concentration exceeds60%. Therefore, this significant pine pollen concen-tration does not denote the former local vegetationbut rather shows the composition of the regional(and due to the significant spreading speed of thepine pollen, we might call it global) pollen mass atthe end of the glacial period.

The ratio of herbs (Fig. 116), especially the truegrasses (Gramineae), Artemisia species andChenopodiaceae is so high that on their basis we canreconstruct the vegetation with tundra and steppe

a vizsgált területen. Ebben a nyílt vegetációbancsak alárendelten és foltszerűen megjelenő hi-degtűrő fákkal és cserjékkel, közte törpefenyők-kel (Pinus mugo), lucfenyővel (Picea), borókával(Juniperus), törpe és szőrös nyírrel (Betula nana,

B. pubescens), valamint alpesi égerrel (Alnus viri-

dis) jellemezhető fás szárú vegetáció jelenhetettmeg. A vízpartokon, elsősorban a patakok men-tén sásfélék (Cypeaceae) terjedtek el.

Ez a vegetáció összetétel a késő-glaciális folya-mán fokozatosan megváltozott, a nyílt területekrejellemző lágyszárúak aránya előbb 50%, majd20% alá csökkent és a fenyőfélék aránya (70%)olyan erőteljesen megemelkedett, hogy enneknyomán egyértelműen erdei fenyő (Pinus sylvest-

ris) dominanciájú lokális fenyvesek jelenlétére kö-vetkeztethetünk. A fenyvesek égerrel, nyírrel,fűzzel keverten jelentkeztek, majd a holocén kez-detén már termomezofil lombos fákkal (tölgy –Quercus, szil – Ulmus, kőris – Fraxinus), cser-jékkel (mogyoró – Corylus) elegyesen létezhettek.A lágyszárúakkal borított térszínek a patakpartmocsaras sávjára és a fenyvesekben kialakulótermészetes erdőtüzek nyomán kifejlődött tisztá-sokra szorultak vissza.

A pollenösszetétel változása alapján a pleisz -tocén/holocén határon két erdőtípus váltása(erdő/erdő-változás) játszódott le a vizsgált térség-ben, ahol a döntően hidegtűrő, hidegkedvelő ele-mekből álló, lazább szerkezetű késő-glaciális korúfenyőerdő fokozatosan záródott a holocén kezdeténés egy termomezofil lombos elemekkel kevert erdeifenyő és nyír dominanciával jellemezhető fenyőerdővette át a helyét. Ez a jelenkor kezdetén kifejlődöttfenyőerdő egészen a Kr. e. IX. évezredig boríthattaa vizsgált kistájat és az elemzett allúviumot, majd afelmelegedés hatására a fenyőelemek kiszorultak alokális vegetációból és zárt szerkezetű lombos fák-ból álló ligeterdő, a pollenösszetétel alapján való -színűleg tölgy – szil – kőris keményfás ligeterdőboríthatta az elemzés alá vont völgyet. A magasabb,szárazabb térszíneken zárt tölgyerdők alakulhattakki ebben az időhorizontban jelentős mogyorócserjeborítással. Ez az erdőtípus emberi hatásoktól szinte

234

VIA 2

mixture dominance. In this open vegetation arborealplants could have been present only in patches andin subdominance. These arboreals were cryotoleranttrees and shrubs, including coniferous plants likePinus mugo, spruce (Picea), juniper (Juniperus), dwarfbirch (Betula nana) and pubescent birch, (B. pubes-

cens), and alpine alder (Alnus viridis). Arundinaceousplants (Cypeaceae) prevailed at the watersides, es-pecially along creeks.

This vegetation composition gradually changedduring the late glacial period. The ratio of herbaceousplants characteristic of open areas first decreasedbelow 50%, then below 20%. At the same time theratio of coniferous plants increased (70%) somarkedly that on the bases of this we can clearly de-duce the presence of local pine forests with Scotspine (Pinus sylvestris) dominance. The pine forestswere mixed with alder, birch and willow; and by thebeginning of the Holocene period the vegetation ex-tended by thermomesophil deciduous trees (oak –Quercus, elm – Ulmus, ash – Fraxinus) and shrubs(hazel – Corylus). The regions inhabited by herba-ceous plants shrank to the swampy watersides ofcreeks and to the glades of coniferous forests, whichwere created by natural forest fires.

Based on the pollen composition one type offorest changed into another type (forest/forestchange) at the time of the Pleistocene andHolocene transition in the study area. The looselystructured late glacial coniferous forest, consistingof mostly cryotolerant and cryophil elements,gradually shrank at the beginning of the Holoceneperiod, and in its place another type of coniferousforest emerged, mixed with thermomesophil de-ciduous elements with Scots pine and birch dom-inance. This coniferous forest that evolved at thebeginning of the Holocene probably covered thestudy area and the alluvium under examinationuntil the 9th millennium BC. Due to warming theseconiferous elements slowly disappeared from thelocal vegetation, and a closely structured decidu-ous grove forest took its place in the valley. Basedon the pollen composition it was probably a hard-wood forest consisting of oak, elm and ash. On a

mentesnek tekinthető, bár a mogyoró (Corylus) ésaz iszalag (Clematis vitalba) jelentős dominanciájanyomán felmerül a lehetősége annak, hogy a neolittermelő gazdálkodás kialakulása előtt, a mezolitikumsorán is jelentős hatással lehettek az emberi közös-ségek az erdei környezetre. Ugyanis a napfény -kedvelő, szegélyvegetációban terjedő mogyoró(Corylus) jelentős dominanciacsúcsai alapján, vala-mint a tölgy (Quercus) pollenarányának párhuzamosés ciklikus csökkenése nemcsak a vizsgált szelvé-nyünkben, hanem a Kárpát-medence több pontjánis kimutatható, például az Északi-középhegységben,ahol a kisebb pernyecsúcsoknak a maximumai (Wil-lis et al. 1997) a tölgy (Quercus) pollen mennyiségé-nek visszaesésével és a mogyoró (Corylus)mennyiségének növekedésével mutatnak összefüg-gést Kr. e. 7000 – 6000 között. Ugyanakkor hasonlóváltozásokat lehetett kimutatni más észak-alföldi,középhegységi lelőhelyek esetében is (Sümegi1998, 1999, 2000, 2004). Amerikai, ausztráliai (Mel-lars 1976) és nyugat-európai példák (Evans 1975)alapján tudjuk, hogy a mezolit szinten élő vadászó-gyűjtögető népek többféle célból (vadászat, szegély-zóna kiterjesztés, táborhely és vadászottcsordaállatok terelőútjainak kialakítása) is használtákaz erdőégetést (Smith 1970; Clark 1972, 1988;Clark et al. 1989; Bennett et al. 1992). A vizsgált te-rületen a mezolitikum végén elkezdődött, tudatos-nak is tekinthető környezet-átalakítások közülkiemelkedik a szegélyvegetáció, a mozaikos erdeikörnyezet kialakítására törekvés, mert ez az erdőkszegélyén élő, napfénykedvelő mogyoró terjedésétnagymértékben elősegítette (Smith 1970; Behre1988). Bár még nincsenek archaeobotanikai adatoka magyarországi mezolit lelőhelyekről a mogyorógyűjtéséről, de a nyugat-európai mezolit lelőhelye-ken megfigyelt gyűjtögetési stratégia és az erdőége-tés/mogyoró pollen mennyiségének növekedéseközött, úgy tűnik, összefüggés van (Smith 1970).

Az örökzöld, takarmányként is felhalmozható,tápértékét szárítás után is jelentős mértékbenmegőrző borostyán liánjainak, leveleinek begyűj-tése és felhalmozása pedig az időszakos állat-tartáshoz (Price 1987; Bánffy 2004), a vadászat

235


higher altitude, on drier soils, closed oak forestsmight have evolved in this time horizon with sig-nificant hazel shrub presence. This forest type canbe considered to be free of human impacts butbased on the significant dominance of hazel(Corylus) and clematis (Clematis vitalba) it is alsopossible that human communities might have hada significant effect on the forest environment dur-ing the Mesolithic, before the development ofNeolithic agriculture. The dominance of photophiland edge vegetation, hazel (Corylus) and the par-allel and cyclic decrease in oak (Quercus) pollenratio is not only present in the study area but atmany other locations in the Carpathian Basin, forinstance in the North Hungarian Range, where themaxima of smaller ash peaks (Willis et al. 1997)show a relationship between the decrease in oak(Quercus) pollens and the increase in hazel (Cory-

lus) between 7000 and 6000 BC. Similar changesare detected in the case of other sites situated inthe north Great Hungarian Plain and in the mid-mountains (Sümegi 1998, 1999, 2000, 2004). Weknow by American, Australian (Mellars 1976) andwestern European examples (Evans 1975) thathunter-gatherer societies in the Mesolithic em-ployed forest burning for many purposes (for hunt-ing, to expand the edge zone, to create campsites and to detour the animal herds to be hunted)(Smith 1970; Clark 1972, 1988; Clark et al. 1989;Bennett et al. 1992). The attempt to create edgevegetation and a mosaic forest environmentstands out of other attempts to change the envi-ronment. It started at the end of the Mesolithic inthe study area and can be considered to be de-liberate. This process helped significantly the ex-tension of photophil hazel, which prefers to live atthe margins of forests (Smith 1970; Behre 1988).Although there are no archaeobotanical data avail-able from Hungarian Mesolithic sites regarding thegathering of hazel, it seems that there is a connec-tion between the gathering strategies observed atwestern European Mesolithic sites and the in-crease in forest burning/hazel pollen quantity(Smith 1970).

alkalmával befogott és téli időszakban boros-tyánnal etetett, majd a tél végén a táplálékhiá-nyos időszakban levágott növényevő állatoktartására is alkalmas volt. Ezt a tevékenységettámasztja alá többek között a keleméri Mohosokpollenszelvényének korábbi elemzése is, ahol aszil és a kőris pollen késő mezolit korú ciklikusvisszaesése alapján (Magyari et al. 2002) alombjuk szelektív gyűjtésére és levéltakarmány-ként történő felhasználására, a lombetetés kiala-kulására következtettünk (Heybroek 1963;Sümegi et al. 2008).

Hasonló folyamatokat tártak fel más nyugat-du-nántúli pollenelemzések során is (Ilon et al. 2005;Bánffy et al. 2009). Ennek nyomán nem zárhatjukki, hogy a borostyánt, hasonlóan, mint a nyugat-európai kora-holocén korú zárt erdei területekenélt mezolit közösségeknél megfogalmazták, itt azAlpokalján is lombetetésre használták a területenélt mezolit közösségek. Így a kora-holocén, felte-hetően a IX. évezredtől kialakuló mérsékeltövi ős-erdőkben is már jelentős hatással lehetettek azemberi közösségek. A késő mezolitikum során el-kezdődött és tudatosnak tekinthető, a vizsgált te-rületen is kimutatható, vegetációváltozást, amozaikos erdei környezet létrehozását okozóemberi tevékenységnek igen nagy a jelentősége,mert azt bizonyítja, hogy a mezolitikum másodikfelében a Kárpát-medencében élő vadászó – ha-lászó – gyűjtögető népcsoportok eljutottak az ún.“szubsztituciós” fázisba (Zvelebil és Rowley-Conwy 1986). Vagyis a saját, aktív beavatkozá-saik nyomán felhalmozott ismereteik révénnyitottá váltak az élelmiszertermelési, a produktívgazdálkodási tapasztalatok átvételére (Zvelebil1986). Ezt támasztják alá a dunántúli kora neolitlelőhelyek Bánffy Eszter (2004) régész által vég-zett legújabb elemzések is.

A vizsgált területen a IX. évezredben kifejlődöttés minimális, csak évszakosan jelentkező em-beri hatásokkal befolyásolt fejlődésű erdőtípusés lágyszárúakkal, köztük harmatkásával, gyé-kénnyel és náddal borított patakparti terület a ra-diokarbon vizsgálat alapján egészen a

236

VIA 2

The gathering and accumulation of ivy (Hedera)stems and leaves seem to be related to seasonalanimal keeping (Price 1987; Bánffy 2004). Theevergreen ivy could be used as forage as it is highin nutrients even after drying. It was adequate tofeed the animals that were caught during hunting,and at the end of winters when food was scarcethese animals could be slaughtered. This activity issupported, among other data, by the pollen sec-tion analysis of the Kelemér Mohos. We assumethe selective gathering of leaves of elm and ash bythe cyclic drop in their pollen amounts in the LateMesolithic (Magyari et al. 2002). The leaves couldhave been used as forage to feed the animals(Heybroek 1963; Sümegi et al. 2008).

Similar processes were discovered by other pollenanalyses from western Transdanubia (Ilon et al.2005; Bánffy et al. 2009). For this reason we cannotrule out that ivy was used by the Mesolithic com-munities that once lived at the foreland of the East-ern Alps to feed animals with foraged leaves,similarly to other western European Mesolithic com-munities that lived in the closed forest areas of theEarly Holocene. It means that human communitiesmight have had a significant impact on the temper-ate virgin forests that evolved in the Early Holocene,assumable from the 9th millennium BC. This delib-erate human activity that started at the end of theLate Mesolithic is very significant and it could be ob-served in the study area. This process created amosaic forest environment and resulted in vegeta-tion change. It proves that the hunting, gatheringand fishing human communities that lived in theCarpathian Basin in the second half of the Mesolithicperiod reached the so-called “substitution” phase(Zvelebil and Rowley-Conwy 1986). That is, by theaccumulated knowledge from their own active inter-ference they opened up to utilise food producingand productive agricultural experiences (Zvelebil1986). This is also supported by the newest re-search of archaeologist Eszter Bánffy (2004) regard-ing Early Neolithic sites in Transdanubia.

The evolution of this forest type in the study areain the 9th millennium BC was affected only in a sea-

megközelítőleg a VI. évezred végéig, V. évezredkezdetéig szinte változatlanul fennmaradt a vizs-gált területen. Ekkor viszont az erdei környezetetigénylő növények pollenarányának csökkenésemellett gabonapollenek, valamint gyomvegetá-ciót jelző virágporszemek jelentek meg a szel-vényben, így 120 centimétertől a felszín felé alombos fák dominanciájával jellemezhető koraholocén erdősült terület erőteljesen megváltoz-hatott. A taposás, bolygatás, legeltetés és föld-művelés hatására terjedő gyomok (Plantago,Artemisia, Chenopodiaceae) jelentek meg aszelvényen belül, majd jelentős arányban meg-jelentek a gabonapollenek, a nyitottabb környe-zetet kedvelő csoportok aránya (sásfélék –Cyperaceae, páfrányfélék – Pteridophyta) foko-zatosan megemelkedett. Ezt az egyértelműenemberi hatásra kialakult növényzeti változást aneolit életmód kialakulásával, a neolitizációvalhozhatjuk összefüggésbe. Ugyanakkor a zanatipollenadatok már jelentős eltérést mutatnak akorábban feldolgozott szelvények alapján re-konstruált emberi hatásokhoz képest (Willis etal. 1995, 1997, 1998; Sümegi 1998, 1999; Sü-megi et al. 1999). A zanati pollen adatok nem fo-kozatos változást, fokozatos életmód átalakulásttükröznek vissza a neolitikum során, hanemgyors és erőteljes terjedését a növénytermesz-tésnek és/vagy az állattenyésztésnek. Ez abbóla szempontból új elem, hogy nem mutathatóerőteljes preneolit hatás, illetve neolitizáció kez-detén kialakult kísérletező szakasz, mintha az ittmegtelepedett földművelő kultúra már kialakul-tan érkezett volna a területre és megtelepedés,nem pedig kultúra-átalakulás jellemezte volna avizsgált területen a neolitizáció folyamatát.A szelvényben kimutatható változások elsősor-ban a mezőlaki szelvénnyel (Ilon et al. 2005), va-lamint más kisalföldi pollenszelvényekkel (Juhász2007c) párhuzamosíthatók. Úgy tűnik, hogy aKárpát-medence neolitizációja során többféle al-ternatív trend is kialakulhatott, nemcsak a hely-ben élő mezolit és bevándorolt neolitközösségek közötti — bizonyított mezolit alap-

237


sonal way and minimally by humans, and remainedbasically the same until the end of the 6th and thebeginning of the 5th millennia BC, based on radio-carbon data. This forest type was supplemented byherbaceous plants, including glyceria, cattail andreed at the watersides. Besides the decrease inpollen quantity of plants requiring forested environ-ment, cereal pollens and weed vegetation pollensappeared in the sediment section from 120 cm to-wards the surface, indicating that the EarlyHolocene forest area dominated by deciduousplants changed significantly. Weeds (Plantago,Artemisia, Chenopodiaceae) appeared in the sec-tion as a result of treading, disturbance, animalgrazing and land cultivation, and significantamounts of cereal pollens appeared. The ratio ofgroups favouring open areas (arundinaceous plants– Cyperaceae, ferns – Pteridophyta) gradually in-creased. This vegetation change was clearlybrought about by human impacts, and is related tothe development of the Neolithic lifestyle, theNeolithisation. At the same time the pollen data ofZanat show a significant difference from the sec-tions analysed earlier in terms of the reconstructionof human impacts (Willis et al. 1995, 1997, 1998;Sümegi 1998, 1999; Sümegi et al. 1999). Thepollen data of Zanat do not show a gradual changein lifestyle and environment in the Neolithic, but re-flect a quick and marked expansion of agricultureand/or animal keeping. A new element from thispoint of view is that considerable Pre-Neolithic ef-fects or the trial-and-error phase from the beginningof the Neolithisation is not observable. It seems thata developed land cultivating culture settled in thearea, and the Neolithisation process was not char-acterised by culture changing. The changes ob-served in the analysed sediment section can beparalleled with the section from Mezőlak (Ilon et al.2005) and with other pollen sections (Juhász2007c) from the Little Hungarian Plain. It seems thatduring the Neolithisation in the Carpathian Basinmany alternative trends might have evolved, andnot only the acculturation processes between thelocal Mesolithic inhabitants and the migrated

lakosság nélkül egyelőre csak feltételezett— akkulturációs folyamat. A 100 cm körül kiala-kult erőteljes emberi hatást — egyelőre radio-karbon adatok nélkül — a középső neolitkorszintjével, a Dunántúli vonaldíszes kerámia kul-túrájának kialakulásával szinkronizáltuk és felté-telezett korát Kr. e. 5500 – 5000 cal évközöttinek tartjuk más dunántúli lelőhelyekenmért radiokarbon korok alapján (Ilon et al. 2006).A szelvény kifejlődése nyomán a neolit, réz- ésbronzkori termelő gazdálkodás elkülönítésérenem nyílt lehetőség, ezért az 1,2 – 0,8 méter kö-zötti, termelő gazdálkodási szintet őskori nö-vénytermesztési és állattenyésztési horizontként,őskori termelési szintként tudtuk elkülöníteni.

Kiemelkedő jelentőségű, hogy ennek a szintneka kifejlődése során a bükk (Fagus) és gyertyán(Carpinus) pollenarány növekedését figyelhetjükmeg. Mindkét növénynél a hazai palinológusok(Juhász 2001; Magyari 2001) migrációs folyama-tokkal magyarázzák ennek a két fajhoz tartozópollenhorizont időtranszgressziós kifejlődését aKárpát-medencében.

Sőt, mindkét hazai palinológus (Juhász 2001;Magyari 2001) a szlovéniai bükk refúgiumbólszármaztatja a Kárpát-medencebeli bükkerdőket,és ebből az egyetlen refúgiumból történő kiáram-lással magyarázták a dunántúli, az északi-közép-hegységi, valamint az alföldi bükkösök eredetét.Ezt az egyetlen centrumból történő bükk koloni-zációs modellt szinte a megjelenése pillanatábanlehetett cáfolni a radiokarbon adatokkal koroltkéső-glaciális és kora-holocén korú balatoni,nagybárkányi pollenadatokkal (Sümegi 2005,2007; Jakab et al. 2009; Sümegi et al. 2009b) ésszintén radiokarbon adatokkal korolt késő-glaci-ális korú rejteki (Sümegi 2007) és a kora-holocénkorú alföldi (bátorligeti) bükk faszén (Sümegi2004) adatok nyomán. Így az sem véletlen, hogya bükk (és a gyertyán) pollen megjelenése a vizs-gált területen és szelvényben is jóval korábbi, mintazt a bükk kolonizációs modell alapján várhatólenne és ezek az adatok jól párhuzamosíthatóakaz Alpokalja osztrák oldalán, valamint Burgen-

238

VIA 2

Neolithic communities can be accounted for. Thisis only a supposition until the existence of Mesolithicinhabitants is proven. The considerable human im-pact at around 100 cm is correlated, at presentwithout radiocarbon data, with the Middle Neolithic,the development of the Transdanubian LinearPottery culture. Its supposed age is between 5500– 5000 cal BC by radiocarbon dating of other sitesin Transdanubia (Ilon et al. 2006). In considering thedevelopment of the section it was not possible todistinguish the agriculture of the Neolithic, Copperand Bronze Ages, therefore the level between 1.2and 0.8 metres was defined as a Prehistoric agri-cultural and animal keeping horizon, which is aPrehistoric producing level.

The pollen ratio increase in beech (Fagus) andhornbeam (Carpinus) in this level has a high signif-icance. Hungarian palinologists (Juhász 2001;Magyari 2001) explain the time transgressional de-velopment of the pollen horizon of both species inthe Carpathian Basin with migration processes.

Furthermore both Hungarian palinologists(Juhász 2001; Magyari 2001) originate the beechforests of the Carpathian Basin from the beechrefugium of Slovenia, meaning that the origin ofbeech forests in Transdanubia, the North Hunga -rian Range and the Great Hungarian Plain resultedfrom this single Slovenian refugium. This one-cen-tred beech colonisation model could be refused al-most in the first moment it appeared by theradiocarbon dating of late glacial and EarlyHolocene pollen data of the Lake Balaton andNagybárkány (Sümegi 2005, 2007; Jakab et al.2009; Sümegi et al. 2009b) and also by the late gla-cial Rejtek (Sümegi 2007) and Early Holocene GreatHungarian Plain (at Bátorliget) beech charcoal data(Sümegi 2004), both with radiocarbon dating. Theappearance of beech (and hornbeam) pollen in thestudy area and in the section is much earlier than itcould be expected by the beech colonisationmodel. These data are well-paralleled with the re-sults of pollen analyses carried out in the Austrianside of the foreland of the Eastern Alps and in Bur-genland (Drescher-Schneider 2004). The refugium

landban (Drescher-Schneider 2004) végzett pol-lenvizsgálatok eredményeivel. Valószínűsíthető,hogy a bükkfa jégkor végi refúgiuma több diffúzfoltból állt a Szlovéniai Alpok előterétől kezdő-dően az Alpokalján keresztül egészen a Dunántúliközéphegység déli pereméig és ezen prenorikumiés preillírikumi refugiális térség mellett a Kárpát-medence keleti részén szintén diffúz foltokból állóönálló bükk refúgium létezhetett, mind az Északi-középhegységben, mind az Erdélyi – szigethegy-ség keleti oldalán (Sümegi 2004, 2007).

A neolitikum során kifejlődött és egészen a vaskormásodik feléig fennmaradó, már jelentős emberihatásokkal terhelt növényzet a Kr. e. 5. századbanalakult át. A fás szárú növényzetből származó pol-lenanyag drasztikus visszaesése, a lágy szárú pol-lenanyag erőteljes előretörése jellemzi ezt ahorizontot (80 cm-től a felszín felé haladva). A lágyszárú vegetációban az irtványokon, taposott terüle-teken, szántóföldek, utak, legelők mentén terjedőgyomok (útifű, keserűfű, lórum, ürömfélék, libatopfé-lék) dominanciája kiemelkedő lett (116. ábra), párhu-zamosan a gabona, valamint a mérgező anyagokattartalmazó boglárkafélék (Ranunculus) pollenarányá-nak növekedésével. A mérgező anyag tartalmú bog-lárkafélék előretörése ebben a pollenhorizontbannem véletlen, mivel a legeltetett ártéri területekenezek a növények a szelektív fennmaradás következ-tében elszaporodnak, és a hosszan tartó legeltetésnyomán domináns növényekké válhatnak.

A lágyszárúak, elsősorban a gyomok előretörésemellett kimutatható volt a fenyőfélék arányának nö-vekedése (115. ábra) is, és ismét megjelent a jégkorvégén eltűnt borókafenyő (Juniperus) pollen a szel-vényben. Ezen változások értelmezésénél ismere-tesek olyan vélemények is, a fenyőfélék késővaskori, császárkori arányának növekedésével kap-csolatban, hogy az egész kontinensre kiterjedő fej-lett ókori agrárium kifejlődésével párhuzamosanvisszaszorultak a lombos fák (Willis 1994; Sümegiés Bodor 2000). Így a magasabb térszínen, illetveészak-európai, mezőgazdasági szempontból mar-ginális területeken élő, fenyőfélék pollenaránya a le-vegőben relatíve jelentősebbé válhatott, ezért

239


of beech at the end of the glacial period probablyconsisted of many diffused patches, starting at theforeland of the Alps in Slovenia through the forelandof the Eastern Alps, all the way to the southern fore-land of the Transdanubian Mountain Range. Be-sides this Praenoricum and Praeillyricum refugiumregion another independent beech refugium mayhave existed in diffuse patches in the eastern partof the Carpathian Basin, in the North HungarianRange and in the eastern side of the Munţii Apuseni(Sümegi 2004, 2007).

The vegetation that evolved in the Neolithic andprevailed until the second half of the Iron Age, sig-nificantly affected by humans, underwent changesin the 5th century BC. Pollen records of arborealplants drastically dropped in this horizon, and pol-lens of herbaceous plants increased strongly (from80 cm towards the surface). The dominance ofweeds (Plantago sp., Polygonum sp., Artemisia

sp., Chenopodium sp.) spreading in clearings,treaded areas, cultivated lands, roads and grazingfields was considerable in this period (Fig. 116).At the same time the pollen ratio of cereals andbuttercups (Ranunculus), the latter containing poi-sonous substances increased. The increase inRanunculus sp. containing poisonous substancesin this pollen horizon is caused by their dominancedue to animal grazing at the alluvial fans. Theseplants proliferate since their selective preservation.

Besides the increase in herbaceous plants, espe-cially weeds, the increase in coniferous ratio is alsopresent (Fig. 115), and the juniper (Juniperus) pollenthat disappeared at the end of the glacial periodshowed up again in the section. With regards tothese changes there are assumptions consideringthat the increase in coniferous plants in the Late IronAge and in the Imperial period suggest that the num-ber of deciduous trees decreased strongly due to thedevelopment of Ancient agriculture, which involvedthe entire continent (Willis 1994; Sümegi and Bodor2000). Therefore, the pollen ratio of coniferous plantsin the air might have increased due to that the pinesinhabited higher altitudes and northern Europeanareas, which are marginal from the agricultural point

találhatunk a vaskor végén, a kelták megtelepedé-sét követően, valamint a császárkorban jelentősebbarányú fenyőpollen megjelenést, mint a korábbi év-századokban. Így a fenyőfélék előretörésének nemklimatikus oka volt, hanem Európa lombos erdeiövezetének egészére kiterjedő emberi hatások nyo-mán alakulhatott ki ez a pollenösszetétel. Ezekneka fajoknak a római kori előretörése összefüggéstmutat az ókor egyik legfejlettebb mezőgazdaságá-nak kibontakozásával és szinte egész Dél-, Közép-és Nyugat-Európára történő kiterjedésével, a lom-bos fák kivágásával, visszaszorításával, az észak-európai boreális, tűlevelű erdők pollenjéneklevegőbeli egyeduralmával, a késő vaskori és csá-szárkori európai polleneső összetételével. Ezek aBorzó-pataki alluviális szelvényben kimutatott válto-zások is jól szinkronizálhatók a velemi, mezőlakiszelvényekben (Ilon et al. 2005) a késő vaskorban,császárkorban kimutatható változásokkal és aFertő-tó környékén a kelták megtelepedésével kez-dődő erdőirtásokkal (Jerem et al. 1985, 1986).

Kiemelkedő jelentőségű a szőlő-, és diópolle-nek (Vitis és Juglans) megjelenése (115. ábra) avizsgált szelvény késő vaskori szintjében, mertez a két növény a késő vaskori kertkultúra szer-ves része volt, és ezek a zanati pollenadatokmegerősítik, hogy a császárkorban a Dunántú-lon kiterjedő búza – szőlő – dió (és szelídgeszte-nye) terményeken alapuló szubmediterránjellegű mezőgazdaság (Sümegi et al. 2008)Szombathely (Savaria) környezetében is a keltakertkultúrában gyökerezett. A császárkort kö-vető pollenhorizontban a dió eltűnik, a szőlő, agabona, bár eltérő mértékben, de visszaszorul,a fásszárúak pollenjei közül a nyír, fűz, az éger,gyertyán aránya megemelkedik. Ugyanakkor alegeltetés, taposás hatására terjedő gyomok je-lentős aránya is fennmarad, sőt a sásfélék és aboglárkafélék aránya tovább emelkedik. Ezek aváltozások bizonyos mértékig egybe esnek amakrobotanikai változásokkal és a gazdálkodásmegváltozását, az állattenyésztés előtérbe kerü-lését és az allúvium használatának felhagyását,a gyorsabban növekvő, sokféle céllal felhasznál-

240

VIA 2

of view. For this reason the presence of coniferouspollens was more significant at the end of the IronAge, after the appearance of the Celts, and in the Im-perial period, than in the previous centuries. Basedon this, the more significant presence of coniferousplants was not caused by climatic changes but bythe human impacts on the deciduous forests in Eu-rope. It resulted in this pollen composition. The in-crease in these species in the Imperial period showsa relationship with the development of one of themost advanced agricultures of the Ancient period.This agriculture spread into Southern, Central andWestern Europe as well. It also shows connectionwith the cutting of deciduous forests, the dominanceof airborne pollens of the boreal coniferous forests ofNorthern Europe, and with the composition of pollenclouds of the Late Iron Age and the Imperial period.The changes observed in the section from the allu-vium of the Borzó Creek are also well-correlated withthe changes in the Late Iron Age and in the Imperialperiod observed in the sections of Velem andMezőlak (Ilon et al. 2005), and also with the forest cut-tings around the Fertő Lake starting with the settle-ment of the Celts (Jerem et al. 1985, 1986).

In the Late Iron Age level of the section the pres-ence of grape vine and walnut (Vitis and Juglans)has a high significance (Fig. 115) as these plantswere vital parts of Late Iron Age garden culture,and this part of the pollen data of Zanat supportthe theory that the Submediterranean garden cul-ture based on wheat, grape vine and walnut (andchestnut) that was widespread in the Transdanu-bian region in the Imperial period (Sümegi et al.2008) originated from the Celtic garden culture inthe vicinity of Szombathely (Savaria). In the pollenhorizon, following the Imperial period, the walnutdisappeared; the grape vine and cereals de-creased although to different degrees, and the ar-boreal pollen ratio of birch, willow, alder andhornbeam increased. At the same time the signifi-cant ratio of weeds prevailed, due to treading andanimal grazing, and the ratio of Cyperaceae andRanunculaceae kept increasing. These changescoincide, to a certain degree, with the macrobot-

ható fák ártéren történő meghagyását, terjedé-sét jelzik. A pollenösszetétel nyomán a terület in-tenzív tájhasználata lecsökkent és külterjesállattartás, a rövidtávú haszonnal kecsegtető fa-fajták előtérbe kerülése zajlott a területen a nép-vándorlás korban. Ugyanez a tendenciafolytatódik a középkori pollenhorizontban is, dea hosszabb távú erdőgazdálkodási gondolkodástükröződik vissza a gyertyán (Carpinus) előretö-rése és a tölgy (Quercus) arányának stabilizáci-ója alapján. A pollenösszetétel alapján aközépkor folyamán rétek, kaszálók, szántók,erdők, ligeterdők mozaikosan helyezkedhettekel a vizsgált térségben és az egyes mozaikok ki-terjedése, legalábbis a kora középkor folyamán,stabil lehetett, mert a pollenanyagban nem mu-tatható ki drasztikus változás. A vízi, vízparti nö-vények maradványai alapján az ártéren kiterjedtnádas, gyékényes, sásos, égeres és fűzes zónais kialakulhatott.

A kora középkornál fiatalabb pollenhorizontota kiszáradt felszín közeli rétegek pollensterilitásakövetkeztében nem lehetett vizsgálni a Borzó-patak allúviumán mélyített szelvény esetében.Az allúviumon mélyített szelvény, bár a kisebbméretű tavakkal és lápokkal szemben jelentősbizonytalanságot hordoz, de a regionális pollen-változásokkal jól szinkronizálható eseményeketőrzött meg és megerősítette a korábbi pollen-vizsgálatok eredményeit a jégkor végi, jelenkorkezdeti éghajlati változások által irányított termé-szetes növényváltozásokról, az őskori, ókori,népvándorlás kori és középkori növénytermesz-tésről és vegetáció átalakításról.

11.5.4 A malakológiai vizsgálat eredményei

A 22 üledékmintából, mintánként mintegy 100cm3 üledékből kiiszapolt Mollusca fauna 22 faj (10vízi és 10 szárazföldi csiga-, valamint két kagyló-taxon) 304 egyedéből állt. Mivel a mintánkéntiegyedszám alatta maradt a statisztikai minimum-nak, ezért elsősorban a fauna általános összeté-tele és nem az egyes fajok dominancia viszonyaialapján vontunk le következtetéseket. A fauna

241


anical changes and denote the change in agricul-ture. Animal keeping became more characteristic,the use of the alluvium ceased. The fast growingtrees, used for several purposes, are prevailing atthe alluvial fans. Based on the pollen composition,the intensive land use of the area decreased, andextensive animal keeping became prominent. Ar-boreal species with short term benefit came to theforefront in the area during the Migration period.The same tendency continued in the Medievalpollen horizon but long term sylvicultural consider-ation is more reflected here by the stabilisation inthe ratio of hornbeam (Carpinus) and oak (Quer-

cus). Based on the pollen composition the locationof meadows, fields, ploughing fields, forests andgroves were mosaic-like in the study area, and theextensiveness of the mosaics must have been sta-ble at least during the Medieval period as there areno drastic changes in the pollen material. The re-mains of aquatic and waterside plants denote analluvial zone with extensive reed, sedge, cattail,alder and grassy vegetation.

It was not possible to observe pollen horizonsyounger than Medieval due to the pollen sterility ofthe desiccated upper layers in the section of thealluvium of the Borzó Creek. The section of the al-luvium preserved events, which are well-correlatedwith regional pollen changes although it carriessome uncertainty with regards to smaller lakes andswamps. The finds support the results of earlierpollen analyses regarding the natural vegetationchanges caused by the climatic changes at theend of the last glaciation and at the beginning ofthe Holocene; and the agriculture and vegetationchange in the Prehistoric, Ancient, Migration andMedieval periods.

11.5.4 The results of the malacological analysis

The mollusc fauna was flotated out of twenty-twosediment samples, each sample was about 100 cm3,consisted of three hundred four pieces of twenty-twospecies (10 aquatic and 10 terrestrial mollusc, and 2mussel taxa). Since the number of specimens in eachsample remained below the statistical minimum, we

változásai alapján 4 malakológiai szintet lehetettelkülöníteni.Az első malakológiai zóna megközelítőleg 3 és2 méter között húzódik (117. és 118. ábra).A faunában a jégkor végén elterjedt hidegtűrő éshidegkedvelő faunaelemek, mint a Bithynia lea-

chi, Valvata pulchella, Anisus leucostoma, Suc-

cinea oblonga, Trichia hispida jelentek meg.A kísérő faunában kiemelhető a mozgó vízre jel-lemző Unio crassus (tompa folyóvízi kagyló) je-lenléte, valamint a mocsarak, árterek pereménélő jelentős tűrőképességű Lymneidae, Planor-

bidae taxonok jelenléte.2 – 1 méter között a fauna összetétele megvál-

tozott, a hidegkedvelő és hidegtűrő karakterele-mek visszaszorultak és eltűntek és egy tágökológiai tűréshatárral rendelkező, ún. euryök ele-mekből álló Mollusca fauna alakult ki a területen,amely nedves tocsogókban, sekély parti vizek-ben, patakokban, patakpartokon, mocsarakbanés lápokban egyaránt megtalálható. A malakofa-una döntő részét még a szennyezett és növény-zettel bevont vizekben is megélni képes vízi fajok(Lymnaea palustris, Planorbarius corneus, Pla-

norbis planorbis, Anisus spirorbis) alkották. A szá-razföldi faunában az erősen higrofil, vízparti ésvízben élő növények szárán, levelén élő boros-tyánkőcsiga, az Oxyloma elegans jelentkezettszámottevő arányban.

1 métertől a fauna jellege fokozatosan meg-változott, a vízi fajok aránya drasztikusan le-csökkent és a szárazföldi fajok, elsősorban anedves mocsaras rétekre jellemző elemek(Carychium minimum, Succinea putris) arányavált dominánssá. A fauna változása nyomán avölgy feltöltődése, elmocsarasodása felgyorsultés valószínűsíthető, hogy a környező, maga-sabban fekvő területekről erodálódott üledék,elsősorban jelentős szerves anyag tartalmútalaj halmozódott fel a völgytalpon ebben a ho-rizontban. A radiokarbon vizsgálatok alapján eza malakofauna alapján rekonstruálható felisza-polódás a késő vaskorban és a császárkorbanjátszódott le.

242

VIA 2

focused on the general composition of the fauna, andnot on the correlation of dominant species. Based onthe changes in the fauna four malacological horizonswere distinguished.

The first malacological zone is approximately be-tween 3 and 2 metres (Figs. 117, 118). Cryotoler-ant and cryophil fauna elements, widespread at theend of the last glaciation, appeared in the fauna likeBithynia leachi, Valvata pulchella, Anisus leucos-

toma, Succinea oblonga and Trichia hispida. Thepresence of Unio crassus characteristic of flowingwater can be pointed out in the accompanyingfauna, and also the presence of Lymnaeidae andPlanorbidae taxa. These live in the margin area ofswamps and flood lands and have high resilience.

The composition of the fauna changed between2 and 1 metres. The cryophil and cryotolerant char-acter elements disappeared, and another faunaevolved in the area. It is a mollusc fauna, consistingof the so-called euryok elements, which have highecological tolerance and can be found in puddles,shallow shoreline waters, in creeks, on watersides,swamps and moors as well. The greatest part of themalacofauna consisted of aquatic species (Lymnaea

palustris, Planorbarius corneus, Planorbis planorbis,Anisus spirorbis) capable of living in polluted andvegetation covered waters. Significant amounts ofthe hygrophil Oxyloma elegans were present in theterrestrial fauna. It lives on the stems and leaves ofplants living on the waterside or in the water.

The characteristics of the fauna gradually changedtowards the surface from 1 metre. The ratio ofaquatic species dropped drastically and terrestrialspecies became dominant especially those charac-teristic of wet marshlands (Carychium minimum, Suc-

cinea putris). By the changes in the fauna thealluviation and waterlogging of the valley accelerated.Probably large amounts of sediments, mostly soil withsignificant organic content, eroded from the sur-rounding area, which situated in higher altitudes, andwere deposited on the valley floor in this horizon.Based on radiocarbon data this siltation, which is re-constructed by the malacofauna, took place in theLate Iron Age and in the Imperial period.

A császárkort követően is megváltozott a fau-nakép, az allúviumnak az általunk vizsgált szaka-szán megjelentek a xeromezofil fajok (Cepaea

vindobonensis, Helix pomatia, Vallonia costata)és fokozatosan a fauna meghatározó részét al-kották. A kísérő faunában, alárendelten a nedvesrétekre jellemző fajok (borostyánkőcsigák – Suc-

cinidae és a Perforatella rubiginosa) is fennma-radtak, a vízi fajok szinte teljesen kiszorultak aterületről (117. és 118. ábra). A malakofaunaalapján az allúvium élővilága a császárkort köve-tően szinte teljesen átalakult és valószínűleg agyors feltöltődés hatására egy ciklikusan kiszá-radó ártéri erdő és rét faunájává alakult át. A nyíltés zárt vegetációt kedvelő és ciklikus kiszáradástis elviselő malakofauna elemek egymás mellettimegjelenése nyomán egy mozaikos szerkezetű,erdő és rétfoltokból álló növényzetet rekonstruál-hatunk a Borzó-patak allúviumán a császárkortkövetően, ahol a ligeterdő már sehol sem alkotottzárt állományt.

11.6 A zanati régészeti lelőhely ob-jektumaiból kiemelt mintákon vég-zett vizsgálatok eredményeiNáfrádi Katalin, Sümegi Pál, Törőcsik Tünde

Archaeobotanikai vizsgálat eredményei

A zanati elkerülő út régészeti feltárásaiból26 objektumból kiemelt mintán végeztünk kör-nyezettörténeti vizsgálatokat. Az objektumok-ból kiemelt mintaanyag archaeobotanikai(pollenanalitikai, anthrakológiai) és archaeozo-ológiai (malakológiai) elemzését végeztük el.Az anthrakológiai és malakológiai anyagot ket-tős flotálással nyertük ki a régészeti objektu-mokból kiemelt üledékből. A flotált anyagbólválogattuk ki a fennmaradt faszeneket (119.ábra).

Az elkerülő út régészeti feltárása során 26 ob-jektumból kiemelt üledékanyagból 17 tartalmazottértékelhető archaeobotanikai (anthrakológiai)

243


The fauna changed again following the Imperialperiod. Xeromesophil species (Cepaea vindobo-

nensis, Helix pomatia, Vallonia costata) appearedon the alluvium presently examined and they grad-ually became the determinant part of the fauna.Succinidae and Perforatella rubiginosa character-istic of marshlands were also preserved in the ac-companying fauna although in subdominance. Theaquatic species almost completely disappearedfrom the area (Figs. 117, 118). Based on the mala-cofauna, the fauna of the alluvium almost com-pletely changed following the Imperial period.Probably due to the quick alluviation it became thefauna of an alluvial forest and meadow that driedout periodically. Based on the malacofauna ele-ments, favouring open and closed vegetation andresilient to cyclic desiccations, on the alluvium ofthe Borzó Creek we can reconstruct a vegetationwith mosaic structure, consisting of forest andmeadow patches after the Imperial period. Groveforests did not form a closed entity by this time.

11.6 Results of the analysis of sam-ples from the features of Zanat ar-chaeological siteKatalin Náfrádi, Pál Sümegi, Tünde Törőcsik

The results of the archaeobotanical analysis

Environmental historical analyses were carriedout on samples from twenty-six features from thearchaeological excavation at Zanat detour road.The samples were analysed for archaeobotanical(pollen analysis, anthracology) and archaeozoolog-ical (malacological) finds. The anthracological andmalacological assemblages were obtained by em-ploying the double flotation method of the sedi-ments from the archaeological features. Thepreserved charcoals were sorted out from theflotated material (Fig. 119).

During the archaeological excavation of the de-tour road, deposited materials were collected fromtwenty-six features. Seventeen of them contained

anyagot, és 9 mintából túlégett, vagy olyan mér-tékig szétesett archaeobotanikai anyag került elő,amelyet már nem lehetett meghatározni. A mintákközül 1 rézkori, 3 késő-vaskori, 1 császárkori és21 Árpád-kori objektumból került elő. Így archa-eobotanikai következtetéseket elsősorban azÁrpád-korra vonatkozóan tudtunk megtenni. Va-lamennyi határozható anthrakológiai mintaanyaglombos fának bizonyult és a faszenek döntőrésze tölgy (Quercus) taxonhoz volt sorolható(119. ábra). A késő-vaskori kelta és a császárkoriobjektumokból csak ez a tölgy faanyag került elő,igaz olyan alárendelt mintaszámmal, hogy azt sta-tisztikailag nem lehetett értékelni.

Az Árpád-korban a döntően tölgy dominanciamellett kőris (Fraxinus), szil (Ulmus) és bükk (Fagus)fafajok maradványai is jelentkeztek. Ezek az ada-tok alátámasztják a pollenvizsgálat eredményeit,amely szerint bükkel kevert tölgy – szil – kőris(Fraxino pannonicae – Ulmetum) keményfás liget-erdő maradványok maradhattak fenn a vizsgált te-rületen, elsősorban a patakok menti völgyekbenés völgyoldalakon a középkor folyamán. Mivel azÁrpád-kori objektumokból származó anthrakoló-giai anyag statisztikailag értékelhető egyértelműenmegállapítható, hogy a tölgy faanyaga alkotta amintaanyag több mint 69%-át, azt követte a szil(11,6%), a bükk (4,3%), a vadcseresznye (3,4%)és a kőris (kevesebb, mint 1%). Valószínűsíthető,hogy a megtelepedést övező erdőterületeken ishasonló lehetett a fafajták aránya (kivéve a vadcse-resznyét), mert egy ettől az erdő-összetételi arány-tól erőteljesen eltérő szelekció már igen komolyerdőgazdálkodási problémákat vetne fel. AzÁrpád-kori pollenanyag összetétele és az Árpád-kori objektumokban fennmaradt anthrakológiaianyag között egyetlen jelentős eltérést lehetett ki-mutatni, mégpedig a gyertyán (Carpinus) jelentősjelenlétét, illetve a faanyagban a teljes hiányát.Ennek nyomán felmerül, hogy a gyertyánokat tar-talmazó erdőrészlet esetleg az Árpád-kori megte-lepedéstől távolabb, magasabb hegylábi térszínenhelyezkedett el, vagy a faanyagát másutt haszno-sították.

244

VIA 2

archaeobotanical (anthracological) remains thatwere suitable for evaluation. From nine samples thearchaeobotanical remains were inadequate fordetermination since these were over charred or de-composed. The samples were collected from thefollowing features: one from the Copper Age, threefrom the Late Iron Age, one from the Imperial pe-riod, and twenty-one from the Árpádian Age.Therefore, our archaeobotanical deductions aremostly relevant to the Árpádian Age. All anthraco-logical samples proved to be deciduous and mostof the charcoals represent oak (Quercus) taxon(Fig. 119). Only the oak assemblage was found inthe features from the Late Iron Age and Celtic pe-riod, and from the Imperial period as well, but insuch small amounts that it was not possible toevaluate them statistically.

The remains of ash (Fraxinus), elm (Ulmus) andbeech (Fagus) were present in the Árpádian Agewith oak dominance. These data support the re-sults of pollen analysis, according to which hard-wood grove forest remains were preserved in thestudy area, consisting of beech, mixed with oak,elm and ash (Fraxino pannonicae – Ulmetum).These mostly inhabited the valleys along the creeksand the sides of the valleys in the Medieval period.Since the anthracological materials from theÁrpád ian Age features could be assessed statisti-cally, it can clearly be established that the samplesmostly consisted of oak, exceeding 69%, followedby elm (11.6%), beech (4.3%), wild cherry (3.4%)and ash (less than 1%). The ratio of the treespecies may have been very similar (except for thewild cherry) to this in the surrounding area of thesettlement, because the forest composition, whichis quite different from this selection would have re-sulted in serious sylvicultural problems. There wasonly one significant difference between the com-position of the pollen material from the ÁrpádianAge and the anthracological material preserved inthe Árpádian Age features. That is, the significantpresence of hornbeam (Carpinus), which is totallylacking in the wood material. It leads to the issuethat the forest patches containing hornbeams

Külön figyelmet érdemel a középhegységi zó-nában, 400 és 600 méter között kifejlődött gyer-tyános – tölgyesek (Querco petreae-Carpinetum)egyik jellemző fafajtájának a vadcseresznyének(Prunus avium) a zanati jelenléte, bár a Dunántúl-nak ezen a területén a völgyekben is kifejlődöttegy speciális gyertyános-kocsányos tölgyes(Querco robori-Carpinetum), ahol ez a fafaj siker-rel megtelepedhetett.

A vadcseresznyének a gyümölcsén kívülminden része enyhén mérgező, így bútorfánakideális, mert a fakártevők elkerülik, de hang-szereket is készítettek ebből a fából. Jelenlétealapján vagy a gyümölcsének szedése közbenleszakadt ágak felhasználására, vagy speciálishasznosításra, bútor, esetleg hangszer készí-tésére következtethetünk.

Az elkerülő út régészeti ásatásán a feltárt ob-jektumokból kiemelt 19 db üledékmintán végez-tünk pollenanalitikai elemzést (120. és 121. ábra).A vizsgált minták megegyeztek a flotálással kie-melt, a fentebb bemutatott mintákkal. 11 mintá-ból került elő értékelhető pollenanyag, de ezekközül háromban a leggondosabb csomagolás ésfeltárás ellenére is recens pollenanyagot (parlagfű,illetve kukorica virágporszemeit) lehetett kimu-tatni, ezért ezeket nem értékeltük.

A recens pollenszennyezés valószínűleg már aterepi mintavételezésnél, a régészeti objektumokkibontásánál megtörténhetett ezeknél a minták-nál. A régészeti objektumokból előkerült pollen-anyag megtartási állapota gyenge és rosszminőségű volt és valószínűsíthető, hogy a szelek-tív pollenmegőrződés is fennállhatott a vizsgáltobjektumok esetében.

Az egyetlen rézkori régészeti objektumbólelőkerült pollenanyagban a fás szárú növényekabszolút dominanciája jelentkezett és a lágy-szárúak teljes mértékben alárendeltek voltak.Pollenképe alapján (120 – 121. ábra) a vizsgáltobjektumot az adott korban még zárt erdei kör-nyezet vehette körül, de valószínűsíthető, hogyaz objektum kialakítása és üledékkel történőfeltöltődése tavasszal a fák virágzásának peri-

245


might have been situated further away from thesettlement, maybe at a higher altitude piedmontarea, or its wood material might have been usedelsewhere.

The presence of wild cherry (Prunus avium) inZanat, which is a common element in hornbeamand oak forests (Querco petreae-Carpinetum) thatdevelop in the mountain zone between 400 and600 metres, is worthy of our special attention, al-though in this region of Transdanubia special horn-beam and oak (Querco robori-Carpinetum) forestsevolved in the valleys where these species couldsettle successfully.

All parts of the wild cherry are slightly poisonousexcept for its fruit, so it is ideal for furniture becausepests avoid it, and it is also used for making musi-cal instruments. By its presence we can deducethat the branches that broke off during fruit gath-ering might have been used for some purpose, orfor a special goal, maybe to make furniture or mu-sical instruments.

We carried out pollen analysis on nineteen sedi-ment samples from the features lifted out duringthe archaeological excavation at the detour road(Figs. 120, 121). The analysed samples were thesame as the samples obtained by flotating andmentioned above. Pollens suitable for evaluationwere found in eleven samples, but three of themcontained recent pollen material (ragweed andcorn) despite the careful wrapping and opening,and for this reason these were not evaluated.

The recent pollen pollution of the samples probablyhappened at the field sampling when the archaeo-logical features were opened. The preservation of thepollen material from the archaeological features wasvery poor and it was of bad quality, therefore in thecase of the features under examination probably se-lective pollen preservation took place.

In the pollen material from the Copper Age ar-chaeological feature, the only sample from this pe-riod, the absolute dominance of arboreal plantswas observed, and herbaceous plants were in totalsubdominance. Based on the Pollen (Fig. 120 –121) the feature was probably surrounded by a

ódusában (március – május hónapok között)történhetett és ezért is alakult ki ez az egyértel-műen fák dominanciájával jellemezhető pollen-kép. A lombos fák pollenarányában a fűz – éger– tölgy – bükk – kőris – gyertyán dominancia sor-rendet lehetett kimutatni.

Ugyancsak a fák dominanciájával jellemezhet-jük a 3 db késő-vaskori objektumból előkerültpollenanyagot, bár itt a lombos fák pollenanya-gában a tölgy dominált (120. ábra). A tölgy melletta fűz, éger, gyertyán, kőris, bükk virágporszemekaránya, valamint a fenyőfélék megjelenése is je-lentős volt. A pollenösszetétel nyomán a késő-vaskorban az erdők a vizsgált régészeti objektumtágabb térségében még jelentős kiterjedésbenjelen lehettek.

Az egyetlen császárkori objektumból előke-rült pollenanyagban a fák pollenjei viszont máralárendelten jelentkeztek. Ennek az objektumévszakos kialakítása és használata (nyár végi –őszi kialakítás és feltöltődés) is oka lehetett, dea tavasszal és nyár kezdetén virágzó fenyőfé-lék pollenjeinek jelentősebb aránya inkább aztmutatja, hogy a császárkorban a lombos fákaránya drasztikusan lecsökkent és az egésztérség már kultúrtájjá alakulhatott, ahol az ant-ropogén hatásra kialakult nyílt vegetációval bo-rított térségben a termesztett növények és agyomok dominálhattak.

A 7 darab Árpád-kori objektumból kinyertpollenanyagban a fás szárú és lágy szárú pol-lenek aránya megközelítőleg azonos volt, deha levesszük a fás szárúak esetében a nagytömegű virágporszem anyagot kibocsátó ésnagy távolságokra elterjedő fenyőfélék átlago-san 10 – 12%-os megjelenését, akkor azÁrpád-kori környezetben is a lágyszárúak do-mináltak.

A pollenösszetétel alapján az Árpád-korimegtelepedési pontot mozaikos vegetáció,bükkel kevert puha- és keményfás ligeterdő,bükkel és kőrissel elegyes gyertyános – töl-gyes erdőfoltok, szántók, legelők, kaszálók ésmocsárrétek vehették körül.

246

VIA 2

closed forest environment in the given period, butthe forming and filling up of the feature probablytook place in the spring efflorescence period of thetrees (between March and May), resulting in apollen graph with arboreal dominance. The domi-nance order of arboreal pollen ratio is willow – alder– beech – oak – ash – hornbeam.

Arboreal dominance is also observed in the caseof pollen material from the three Late Iron Age fea-tures but here the oak dominates the pollen as-semblage of deciduous trees (Fig. 120). Among thepresence of oak the ratio of willow, alder, horn-beam, ash, beech and coniferous pollens are alsosignificant. According to the pollen composition,the forests must have been much more extensivein the area surrounding the archaeological featureunder examination in the Late Iron Age.

In the pollen material from the only feature fromthe Imperial period the arboreal pollens are alreadyin subdominance. This might be due to the formingand using of the feature in a given season (formingand filling up at the end of summer or beginning ofautumn). Nevertheless, the significant ratio of conif-erous pollens with their efflorescence period in thespring and summer denotes that the ratio of de-ciduous trees decreased drastically in the area bythe Imperial period, and the entire region becamecultivated, where open vegetation covered the areaby anthropogenic impact, and the dominant plantswere agricultural products and weeds.

The pollen material obtained from the seven Árpád -ian Age features shows an almost equal ratio of arbo-real and herbaceous plants, but if in the case ofarboreals we subtract the presence of coniferousplants, which emit vast amounts of pollens that spreadto large distances, and on average comprise 10 to12% of the arboreal pollens, then a herbaceous dom-inance can be observed in the Árpádian period as well.

According to the pollen composition, the settlementlocation in the Árpádian Age was surrounded by mo-saic-like vegetation, consisting of soft and hardwoodgrove forests mixed with beech, hornbeam and oakforest patches mixed with beech and ash, ploughingfields, grazing fields, crop fields and marshlands.

Kiemelkedő arányban jelentkeztek a tapo-sott felületeken terjedő gyomok (útifű, kese-rűfű), de a régészeti objektumok környékén,az antropogén felszíneken ezeknek a növé-nyeknek a jelenléte a folyamatos emberihatás, bolygatás, taposás következtében min-dig jelentősebb, mint az antropogén térségekhátterében, ún. hinterlandján.

Kiemelkedő jelentőségű a szőlő- és a diópol-lenek kimutatása a késő-vaskori, császárkori ésközépkori objektumok pollenanyagából, mertegyértelműen a kertkultúra meglétét jelzik azadott régészeti horizontokban.

Az objektumok pollenösszetétele nyomán aBorzó-patak allúviumán mélyített zavartalanmagfúrás pollenanyagánál leírtak is megerősí-tést nyertek, mind a termesztett növényzetre,mind a növényzeti borítás összetételére vonat-kozóan. A pollenösszetételek alapján az ob-jektumok egy részét tavasszal, másik részétősszel alakították ki, de az objektumok több-sége az év jelentős részében nyitva volt.

11.7 Nemesbőd – Csepregi-völgyre-dűlő I– II. régészeti lelőhelyek és aSurányi-patak allúviumán végzettvizsgálatok eredményeiSümegi Pál, Persaits Gergő, Páll Dávid Gergely,Törőcsik Tünde

A Surányi-patak allúviumán átfedő zavartalanmagfúrást mélyítettünk (47º 15’ 42,16” N és 16º42’ 44,65” E). A földtani fúrásszelvény alapján aterület felszín közeli rétegeit a pleisztocén végénés holocén során felhalmozódott alluviális üledé-kek alkották. A fúráson 3 darab radiokarbon(AMS) elemzést, valamint szemcseösszetételi, iz-zításos szerves anyag, karbonát- és szervetlenanyag tartalom meghatározást, vízoldásos Na, K,Ca, Mg, Fe tartalom meghatározást, pollenanyagvizsgálatot, makrobotanikai és malakológiaielemzést végeztünk.

247


Weeds (Plantago sp., polygonum sp.) character-istic of treaded surfaces appear in large quantitiesbut their presence is always more emphasised inthe immediate environment of the archaeologicalfeatures and on anthropogenic surfaces, due tocontinuous human impact, disturbance, treading,than in the background of anthropogenic areas, onthe so-called hinterland.

The presence of grape vine and walnut pollensin the features from the Late Iron Age, the Imperialperiod and from the Medieval period has a highsignificance as these clearly prove a garden culturein the given archaeological horizon.

The pollen composition of the features supportsthe pollen data from the undisturbed drilling of thealluvium of the Borzó Creek regarding the compo-sition of both the produced plants and vegetationcover. According to the pollen composition, someof the features were formed during the spring,some during autumn, but most of them were openfor the most part of the year.

11.7 The results of analysis carried outon the alluvium of the Surányi Creekand at the archaeological sites ofNemesbőd – Csepregi-völgyre-dűlő I– II.Pál Sümegi, Gergő Persaits, Dávid Gergely Páll,Tünde Törőcsik

Undisturbed drilling was carried out on the alluviumof the Surányi Creek (47º 15’ 42,16” N and 16 º 42’44,65” E). According to the geological section thenear-surface layers of the area consist of alluvial sed-iments deposited here at the end of the Pleistoceneand during the Holocene. The following analyseswere carried out on the core samples: three radio-carbon datings (AMS), mechanical compositionanalysis, organic remains, carbonate and inorganicmaterial content determination by the loss of ignitionmethod, Na, K, Ca, Mg and Fe content determinationemploying the water solution method, pollen, mac-robotanical and malacological analyses.

248

VIA 2

11.7.1 Radiokarbon vizsgálat eredményei

3 darab AMS vizsgálatot végeztettünk a flori-dai és a poznani radiokarbon laboratóriumbanés az általuk mért radiokarbon adatokat kalib-ráltuk (122. ábra). Az adatok, valamint az üle-pedési ráta kiszámolása nyomán helyeztük elidőben a környezettörténeti mintákat és a vizs-gálatok alapján rekonstruált környezeti változá-sokat.

11.7.2 Szedimentológiai vizsgálat eredményei

A zavartalan magfúrással a következő rétegsort(123. ábra) tártuk fel az allúviumon. A felszín köze-lében szerves anyagban dús, feketésbarna színűkőzetlisztes agyagréteg fejlődött ki, egy réti talajA (0 – 50 cm között) és B (50 – 100 cm között)szintje. A terület talajvízállása mesterségesen sza-bályozott a 19. század végétől kezdődően, így va-lószínűleg a talaj fejlődése ettől kezdődőenmegváltozott. A felső 25 – 28 cm-es üledékszakaszaz év jelentős részében ritmikusan kiszáradhatott,ezt támasztja alá a pollenvizsgálat eredménye is,mert értékelhető pollenanyagot ebből a szintbőlnem sikerült kimutatni. Jelentős bioturbációra utalónyomok, lágy szárú gyökérzet, sőt helyenként na-gyobb, fás vegetáció után maradt gyökérmaradvá-nyok találhatók ebben a rétegben.

A réti talajszintek feküszintjét, helyenként li-monitfoltos, szerves anyag foltokat tartalmazóbarnásszürke színű kőzetlisztes agyag, alluviá-lis üledék alkotja, amely fokozatosan megy átegy szürkéssárga színű agyagos kőzetlisztrétegbe, egy minimális szerves anyagot tar -talmazó alluviális üledékbe. Zavartalan magfú-rással csak rendkívüli nehézségekkel sikerültfeltárni ennek a rétegnek a feküjét, egy jégkor-ban felhalmozódott, minerorganikus, enyhénkarbonátos kőzetlisztben gazdag alluviális üle-dékanyagot. A rétegsor felépítése jelentős mér-tékben hasonlít a Borzó-patak allúviumán feltártrétegsorára, de az egyes üledékrétegek kifejlő-dése igen jelentős eltérést is mutatott. Ennek arétegsornak a kifejlődése jóval kisebb bolyga-tást tükrözött vissza, mint a Borzó-patakban

11.7.1 The results of the radiocarbon dating

Three AMS datings were carried out on samples,deriving from the drilling core, in the radiocarbonlaboratory of Poznan, and the radiocarbon datawere calibrated by us (Fig.122). The chronology ofthe environmental historical samples and the re-constructed environmental changes based on theexaminations were identified by the data and thecalculations of the deposition rate.

11.7.2 The results of sedimentological analysis

The following series of strata were explored onthe alluvium by the undisturbed drilling (Fig. 123).An organic rich silty clay layer developed close tothe surface. Its colour is blackish-brown, and it isthe A (0 – 50 cm) and B-horizon (50 – 100 cm) of ameadow soil. The ground water level of the areawas artificially controlled since the end of the 19th

century, therefore the development of the soil hasprobably changed from this time. The upper 25 to28 cm layer of the sediments probably desiccatedperiodically for the greater part of the year. It is sup-ported by the results of pollen analyses as pollenmaterial adequate for evaluation was not detectedin this level. Traces of serious bioturbation, herba-ceous roots, and at places larger arboreal root re-mains were found in this layer.

The parent material level of the soil horizon de-scribed as a meadow, or Vertisol, is a brownish-grey silty clay, basically an alluvial sediment, withlimonite and organic material patches. It graduallyturns into a greyish-yellow clayey silty layer, whichis an alluvial sediment with minimal organic con-tent. It was very problematic to explore the parentmaterial of this layer using undisturbed drilling. Theparent material is a minerorganic alluvial sediment,rich in slightly carbonated silt. It was depositedhere during the last glaciation. The structure of theseries of strata is very similar to the series of strataexplored on the alluvium of the Borzó Creek, butthe development of the given sediment layersshows significant differences. The development ofthis series of strata denotes much less disturbancethan the series of strata explored at the Borzó

feltárt szelvény rétegsora. Így a Surányi-patakárterén feltárt jelentősebb vastagságú holocénrétegek nyomán az allúvium feltöltődésének éstalajosodásának egyenletesebb folyamatárakövetkeztethetünk.

A rétegsor kifejlődése alapján a Surányi-patakmélyebb völgyének vízellátása stabilabb lehe-tett, mint a Borzó-patak szélesebb völgyébenkialakult vízellátás. A szedimentológiai vizsgála-tok alapján (130. ábra) egy fokozatosan fino-modó szemcseösszetételt sikerült rekonstruálnia fúrás feküjétől a felszínig. A szemcseösszeté-tel alapján a fekü karbonátban viszonylag gaz-dagabb, szerves anyagban legszegényebbrétege viszonylag jelentős ülepedési energiánhalmozódott fel. Ebben a rétegben a durvakő-zetliszt frakció dominált és jelentős mennyiségűfinom-, apró- és középhomok frakciót tartal-mazó finomkőzetlisztes durvakőzetliszt rétegfejlődött ki (3 és 2 méter között).

A kőzetlisztben és homok anyagban gazdag,minerorganikus üledékréteg az eddigi rétegtanipárhuzamok alapján a jégkor végén alakulhatottki periglaciális környezetben, ahol a mállás lehe-tősége minimális volt és ez tükröződik vissza azelenyésző agyagtartalomban is.

A radiokarbon vizsgálat alapján egyértelműenmegállapítható, hogy a Surányi-patak allúviu-mába mélyített zavartalan magfúrásnál leírt réteg-tani elképzelések helyesek, ez a sárgásbarnaszínű, jelentős mennyiségű vízoldható elemtar-talmú, karbonátban gazdag, szerves anyagbanszegény, jellegzetesen mállatlan ásványokból állóüledékréteg a jégkor végén, a Kr. e. X. évezredelőtt halmozódott fel a területen.

Ez az üledékréteg — hasonlóan a Borzó-patakallúviumához — két méteres mélységtől kezdő-dően fejlődött ki, így a jelenkori üledékrétegek azallúviumon mintegy kétméteres kifejlődésben tanul-mányozhatók. Az üledékrétegek kifejlődése való-színűleg nem volt egyenletes, gyorsabb (árvízi) éslassabb (kisvízi) üledékképződési szakaszok válto-gathatták egymást, de a biogén turbáció, az erő-teljesebb talajvízmozgások nyomán létrejött

249


Creek. According to the Holocene layers with moresignificant thickness explored on the alluvium of theSurányi Creek, the alluviation and soil formationprocess was more even in this area.

Based on the development of the series of strata,the water regime of the Surányi Creek may have beenmore stable than the water regime of the BorzóCreek. The Surányi Creek runs in a deeper valley, andthe Borzó Creek occupies a wider one. Based on thesedimentological examinations (Fig. 130), in thedrilling sample the mechanical composition graduallyturned into a finer granular structure from the parentmaterial towards the surface. Based on the grain sizedistribution the parent material has high carbonatecontent but has the lowest organic content, and it isdeposited on a significant sedimentary energy. Thislayer consists of predominantly coarse silt fraction,but it contains a significant amount of fine, mediumand coarse-grained sand and fine silt too (between 3and 2 metres).

Based on stratigraphical analogies this mineror-ganic deposit layer, which was rich in silt and sand,probably developed at the end of the glacial pe-riod, in a periglacial environment. Here the possi-bility of weathering was minimal, as is supportedby the insignificant clay content.

According to the radiocarbon dating it is clear thatthe stratigraphical assumptions described regardingthe undisturbed drilling on the alluvium of theSurányi Creek are correct. The sediment, which wasdeposited here at the end of the glacial period, be-fore the 10th millennium BC, consists of non-weath-ered minerals poor in organic material but rich incarbonate, and has high amounts of water solubleelement content, and is yellowish-brown in colour.

This sediment layer, similarly to the alluvium ofthe Borzó Creek, started to develop from a depthof 2 metres onward, thus the deposit layer of theHolocene on the alluvium can be explored in a de-velopment section, which is 2 metres thick. Thedevelopment of the deposit layers was probablynot even. Faster (flood) and slower (low water) de-posit development phases counter-changed, butdue to bioturbation processes and deposit struc-

üledékszerkezet átalakulások sorában az árvízi rit-musok nyomán kialakuló üledékszerkezeti jegyekmár nem figyelhetők meg ezen a rétegsoron.

A jégkor végén, a jelenkor kezdetén a meg-változott környezeti feltételek hatására a szer-ves anyag tartalom, a vízoldható Na-,K-tartalom és az agyagfrakció aránya fokozato-san megemelkedett, a karbonáttartalom viszontlecsökkent (2 – 1 méter között). Ez a holocénkezdetén kialakult ártéri üledéktípus a radiokar-bon adatok nyomán a Kr. e. X. évezredtőlegészen a Kr. e. VI. évezred első feléig akku-mulálódott a vizsgált alluviális síkon. A Kr. e. VI.évezred második felében az üledékes paramé-terek megváltoztak, az üledék szerves anyagtartalma és az agyagfrakció aránya erőteljesenmegemelkedett (130. és 131. ábra). Ez a jelen-tősebb szerves anyag és agyag tartalmú, agya-gos kőzetliszt – kőzetlisztes agyag összetétellel,helyenként jelentősebb finomhomok betelepü-lésekkel jellemezhető ártéri üledék a radiokar-bon elemzések alapján egészen a népvándorláskor végéig, a középkor kezdetéig halmozódottfel a Surányi-patak árterén.

Ezt követően az üledékképződés jellege meg-változhatott és valószínűsíthető, hogy eredetilegegy jelentős szerves anyag tartalmú, tőzegakku-mulációval jellemezhető környezet, egy lápos rétitalaj fejlődhetett ki a vizsgált allúviumon az utolsó1000 – 1300 év folyamán, de ez a felszín közeliüledékréteg utólag megváltozott, valószínűleg a19. században meginduló és a 20. századbankulmináló talajvízszint szabályozás hatására.A vizsgált Surányi-patak völgyében is több hul-lámban szabályozták a patakmedret, kimélyítet-ték, majd mesterséges mederrészekbe terelték apatakot. Ennek nyomán a felszín közeli üledékré-teg átalakult, kiszáradt és talajosodott.

A talajosodás mellett a környező domboldala-kon kialakított intenzív gazdálkodás nyomán je-lentős mennyiségű talaj halmozódhatott át avölgy irányába és keveredhetett a völgyben ak-kumulálódott alluviális üledékkel. Így a felső 35 –28 cm esetében már nem a természetes folya-

250

VIA 2

ture changes, caused by strong ground watermovements as a result of floods, the sedimentstructure characteristics cannot be observed in thisseries of strata.

At the end of the glacial period, and at the be-ginning of the Holocene the ratio of organic mate-rial content, the water soluble Na and K contentand clay fraction gradually increased, but the car-bonate content decreased (between 2 to 1 metres)due to the changes in environmental conditions.Based on radiocarbon data this alluvial sedimentwas accumulating in this alluvial plain from the 10th

to the first half of the 6th millennium BC. In the sec-ond half of the 6th millennium BC the sediment pa-rameters changed, and the ratio of organic materialcontent and the clay fraction of the deposit stronglyincreased (Figs. 130, 131). According to radiocar-bon dating this sediment was accumulating on thealluvium of the Surányi Creek until the end of theMigration period and the beginning of the Medievalperiod. The alluvial sediment has significant organicand clay content, its composition is clayey silt – siltyclay, with significant fine sand intercalations.

Following this period the deposit formingchanged. Probably peaty meadow soil evolved onthe alluvium of the study area during the last 1000to 1300 years, and it can be characterised by peataccumulation and high organic content. This near-surface sediment layer later changed, probablydue to the groundwater flood control, whichstarted in the 19th century and culminated in the20th century. The channel of the Surányi Creek wasartificially modified many times; it was deepened,and later the water was channelled into a new ar-tificial course. Consequently the near-surface sed-iment layer was transformed, dried out and a soildevelopment began.

Besides soil development, significant amounts of soilmight have been redeposited towards the valley be-cause of the intensive agricultural activity taking placeon the surrounding hillsides. The redeposited soils mighthave mixed with the alluvial sediments that accumu-lated in the valley. Therefore, in the case of the upper35 to 28 cm layer not the natural processes were de-

matok voltak a meghatározóak, hanem az utolsó200 – 300 év emberi hatásai. Ez világosan kimu-tatható a geokémiai elemzés (131. ábra), valaminta vízoldható elemek arányának felszín közelidrasztikus emelkedése alapján.

A patakszabályozás nyomán a felszín közeliréteg kiszáradására, a talajvíz felszín felé történőmigrációjára következtethetünk, ahol a kapillárisövben felemelkedő, oldott sókban gazdag talajvízkiszáradhatott és a vízben oldott sók kiváltak akiszáradó, fokozatosan új talajjá alakuló egykorilápos réti talaj felszínén.

A mélyebb, az újkori indusztriális társadalmihatások által nem bolygatott rétegek geokémiaielemzése alapján az allúviumot viszonylag ter-mékeny, szerves anyagban és karbonátban vi-szonylag gazdag talajzóna és alapkőzetövezhette. A holocén rétegek elemtartalmábancsak a szerves anyag és agyagtartalom növeke-déséből származó elemösszetétel változásokhatásai jelentkeztek.

Ugyanakkor a jégkor végi és a kora holocénsorán felhalmozódott üledékes horizontok elem-összetétele (131. ábra) jelentősen eltért a termelőgazdálkodás kialakulásától kezdődően kifejlődöttrétegek elemösszetételétől. Ennek nyomán igeneltérő talaj, növényzet és elemforgalmi dinamikátrekonstruálhatunk a jégkor végén, a holocén kez-detén és a holocén második felében, a termelőgazdálkodást folytató közösségek megtelepe-dése idején.

Figyelembe kell vennünk azt is, hogy az általunkvizsgált alluviális sík egy nagyobb területről szár-mazó üledékanyag akkumulációs horizontja, ahola lejtő irányában csepperózióval áttelepített holo-cén talaj, a Surányi-patak által szállított, a patakfelső szakaszáról származó hordalékanyag, a völ-gyek oldalát alkotó vályogos üledék, lösz, homokés kavicsanyag egyaránt felhalmozódhatott.

Így az általunk vizsgált üledékrétegek holocén-kori fluviális anyagot és korábban felhalmozó-dott, de a lejtőfolyamatok és a fluviális erózió,valamint fluviális szállítás, gravitációs áthalmo-zódás hatására áttelepült jégkori és holocén üle-

251


terminant but the human impacts of the last 200 to 300years. This is clearly supported by the geochemicalanalysis (Fig. 131) and by the drastic increase in the ratioof water soluble elements in the near-surface layer.

By the flood control of the creek we can assumethe desiccation of the near-surface layer and theupward migration of ground water, where it wouldrise in capillars; and the ground water rich in dis-solved salts evaporated on the surface, and thewater soluble salts deposited on the desiccatingformer marshland, gradually formed a new soil.

Based on the geochemical analysis of thedeeper layers that were not disturbed by the im-pacts of industrial societies in the Modern Age, thealluvium was probably surrounded by a productivesoil zone and parent material rich in organic re-mains and carbonate. In the element content ofHolocene layers only the element content changeseffected by the increase in organic material andclay could be identified.

At the same time the element composition of sed-imentary horizons deposited at the end of the glacialperiod and during the Early Holocene (Fig. 131) issignificantly different from the element compositionof the layers that evolved from the beginning of theagricultural use of the land. Consequently we canreconstruct very different soil, vegetation and ele-ment variation dynamics at the end of the glacial pe-riod, at the beginning of the Holocene and in thesecond half of the Holocene, at the time of the set-tlement of agricultural communities.

At the same time we must take into accountthat an accumulation horizon originating from alarger area might have been deposited on the al-luvial fan currently under study. The soils of theHolocene redeposited by runoffs, the sedimentscarried by the Surányi Creek originating from theupstream of the creek, and the loamy sediments,loess, sand and gravel of the hillsides all mighthave been deposited here.

Therefore, the sediment layer under examina-tion is a heterogeneous deposit, containing sed-imentary rocks from the glacial and Holocene,and also later fluvial matter from the Holocene,

dékes kőzeteket egyaránt tartalmazó heterogénüledékanyagot alkotnak.

Vagyis a szemcse- és elemösszetétel változásanemcsak az üledékes környezet változásával,hanem a lepusztulási térszínek üledékanyagánakösszetételével is kapcsolatot mutathat és a koráb-ban, elsősorban a pleisztocén során felhalmozódottüledékanyag szemcse- és ásvány-, valamint kőzet-összetétele, deformálhatta az akkumulációs alluvi-ális térszín üledékanyagának geokémiai és üledékesösszetételét.

11.7.3 A makrobotanikai vizsgálat eredményei

A fúrásszelvényből 38 mintát elemeztünk megmakrobotanikai összetételre (132. ábra). Az elő-került makrobotanikai anyag megtartási állapotaaz igen rossz és a rossz kategóriába sorolható, ki-véve a felszín közeli mintákból előkerült fűz (Salix)és éger (Alnus) maradványokat. A makrobotanikaianyag összetétele és változásai alapján hat kör-nyezettörténeti horizontot sikerült lehatárolni a fú-rásszelvényben, amely nagy valószínűséggel hatkörnyezettörténeti állapotnak felel meg a Surányi-patak általunk vizsgált alluviális rendszerében.

Az első makrobotanikai horizont 3 és 2 méter kö-zött húzódik. A makromaradványok közül ebben aszintben csak a csigahéj töredékek mennyiségeemelhető ki. Sem lágy szárú, sem fás szárú egyébmakrobotanikai maradvány, mint szövet, ág, levél,vagy növényi törmelék, esetleg nagyobb méretűpernye, nem került elő a fúrásnak ebből a szaka-szából. Ennek nyomán igen speciális beágyazásikörnyezetet rekonstruálhatunk. Valószínűsíthető apatakvölgyben a jégkor végén időszakosan kien-gedő permafroszt (örökfagy) réteg kifejlődése, azallúviumon felhalmozódó üledék típusa, enyhénlúgos kémhatása és az időszakos vízborítás éskiszáradás nem kedvezett a makrobotanikai anyagfennmaradásának.

A második makrobotanikai horizont 2 és 1,2méter között húzódik a fúrásszelvényben.Ebben a szintben megjelentek a makrobotanikaimaradványok, elsősorban a határozhatatlanszerves anyag törmelékek és arányuk egyre je-

252

VIA 2

which were redeposited here due to slope ero-sion, fluvial erosion, fluvial carry and gravitationalredeposition.

Thus the changes in grain size and elementcomposition show a relationship not only with thechanges in the sedimentary environment but withsediments of the erosion areas. The compositionof the deposits that accumulated earlier, mostlyduring the Pleistocene, might have deformed thegeochemical and sedimentary composition of thedeposit matter of the accumulation area.

11.7.3 The results of the macrobotanical analysis

Thirty-eight samples of the core were analysedfor macrobotanical composition (Fig. 132). Thepreservation of the macrobotanical material foundcould be categorised as poor and very poor, ex-cept for the willow (Salix) and alder (Alnus) remainsdiscovered in samples from near-surface layers.Based on the composition and changes in themacrobotanical material, six environmental his -torical horizons were determined in the drilling sec-tion, which probably correspond with sixenvironmental historical conditions of the alluvialsystem of the Surányi Creek.

The first macrobotanical horizon stretches from3 to 2 metres. In this level among the macro re-mains only fragments of mollusc shells are present.Neither herbaceous, nor arboreal macrobotanicalremains are detected in this layer, not even tissue,branch, leaf or other plantal fragments. Ash frag-ments of larger dimensions were not present ei-ther. Consequently a very special embeddingenvironment can be reconstructed, probably thedevelopment of a permafrost layer, which thawedtemporarily at the end of the last glaciation. Thesediment type of the alluvium, the slightly alkalinereaction, the periodical water flood and desiccationdid not work in favour of the survival of macrobot-anical remains.

The second macrobotanical horizon stretchesfrom 2 to 1.2 metres in the drilling section. Themacrobotanical remains appearing in this level areespecially undetermined organic material frag-

lentősebb lett a felszín felé haladva. A határoz-ható növényi maradványok között az egyszikű,lágyszárú maradványok domináltak, valamintnád (Phragmites australis) és gyékény (Typha)szövet- és levélmaradványok is előkerültek. Amakrobotanikai változás olyan jellegzetes azelőző szinthez képest, hogy ennek nyomán apleisztocén/holocén határát, az átmeneti szintet2 – 1,9 méter közé tehettük. Ezt támasztja alá aradiokarbon vizsgálat eredménye is. A jégkorvégi környezet átalakulása, a jelenkori környezetkialakulása már kedvezett a szerves anyag fel-halmozódásának és megőrződésének, ezértmaradhattak fenn a mintákban feltárt makrobo-tanikai maradványok. A makrobotanikai anyagjelenléte és növekvő száma alapján igen jelentősnövényzeti borítottsággal, közte nádas és gyé-kényes zóna kifejlődésével számolhatunk a Su-rányi-patak allúviumán, a holocén kezdetén, aKr. e. X. és VI. évezred között.

A VI. évezred második felétől, megközelítőlegegy métertől viszont a makrobotanikai anyag jel-lege megváltozott és a harmadik makrobotanikaihorizont fejlődhetett ki (1 – 0,6 m között). Elsősor-ban a növényi maradványok száma emelkedettmeg erőteljesen. Mind a határozhatatlan növényitörmelék, mind az egyszikű-, nád- és gyékény-maradványok száma jelentősebbé vált és a szel-vényen belül maximumot mutatott. Ez a változásszoros kapcsolatot mutat az üledékföldtani vizs-gálatok esetében kimutatott szerves anyag tarta-lom emelkedéssel. Ennek nyomán jelentősmennyiségű, szerves anyagban dús üledék hal-mozódhatott fel az ártéren a Kr. e. VI. évezredtől.A határozható maradványok között a nád és gyé-kény aránya lett az abszolút uralkodó, és enneknyomán a jelentős növényzeti borítás egyik leg-fontosabb eleme a nád és gyékény lehetett.

A makrobotanikai anyag összetételének válto-zása alapján erőteljes emberi hatás fejlődhetett kia vizsgált völgy környezetében és ennek nyomána szerves anyag áthalmozódása, betemetődésefelgyorsult, a völgy allúviumán szerves anyagbandús üledék halmozódott fel. Valószínűsíthető,

253


ments, and their ratio increases towards the sur-face. The dominant remains of the identifiableplantal remains are monocot herbaceous vestigesand tissue of reed (Phragmites australis), Typha

and leaf remains. Compared to the previous levelthe macrobotanical change is so significantthat it leads us to draw the margin of the Pleis-tocene/Holocene, the transitional horizon between2 to 1.9 metres, which is also supported by the ra-diocarbon dating. The changes in the environmentat the end of the glacial period, and the develop-ment of the environment in the Holocene workedfor the benefit of deposition and survival of organicremains. This is the reason why the explored mac-robotanical remains were preserved in the sam-ples. Based on the presence of macrobotanicalremains and their increasing number, we can de-duce the development of a significant vegetationcover, including reed and cattail, on the alluvium ofthe Surányi Creek, at the beginning of theHolocene, between the 10th and 6th millennia BC.

From the second half of the 6th millennium BC,starting at a depth of about 1 metre, the type of themacrobotanical material changed, therefore leadingto the third macrobotanical horizon (between 1 to 0.6metre). Primarily the number of plantal remains in-creased strongly. There is an increase in undeter-mined plantal remains, and the amounts of monocot,reed and cattail remains are significantly higher,showing a maximum within the section. This changeshows close correspondence with the organic ma-terial content increase that was determined by thesedimentological analysis. Consequently, significantamounts of sediments, rich in organic material weredeposited on the alluvium from the 6th millennium BC.The absolute dominant are the reed and cattailamong the remains. It is clear then that one of themost important elements of the vegetation cover mayhave been the reed and the cattail.

The changes in the composition of macrobotan-ical material show a strong human impact in thesurroundings of the valley presently under study. Itresulted in the acceleration of the redeposition andburial of organic remains, and lead to the accumu-

hogy az erózió és az akkumuláció felgyorsulása,a szerves anyag tartalom növekedése az erdeivegetáció megbontásának következménye.A nádas és a gyékényes öv kiterjedése a völgyfeliszapolódásának következménye lehetett (azerdőirtásokat követő talajerózió és üledékakku-muláció felgyorsulása) és nem zárható ki, hogymár ebben a fázisban erőteljesen megbolygattáka völgy kora-holocén folyamán kialakult eredetinövényzetét.

A következő környezettörténeti, negyedik mak-robotanikai fázisban, 0,6 – 0,3 méter között azemberi hatások tovább erősödtek és az ekkor éltemberi közösség már egyértelműen beavatko-zott a területen a völgy növényzetének fejlődé-sébe és ezen hatás nyomán indult fejlődésnek avölgytalpat a vízszabályozás előtt borító lápos rétitalaj. Az emberi hatás nyomán a nyers iszapfel-színeken is kolonizálni képes nádas és gyéké-nyes öv szinte az egész völgyre kiterjedt ésjelentős szerves anyag tartalmú és ép növényimaradványokat tartalmazó tőzeges szint fejlőd-hetett ki. A Surányi-patak szelvényén végzett ra-diokarbon mérések és a Borzó-patak alluviálisrétegsorával mutatkozó rétegtani párhuzamokalapján ez a szint a késő vaskori és császárkorihorizontnak felel meg, és a területen élő La Tènekultúrához sorolható kelta közösségek, illetve acsászárkorban romanizált kelta közösségek te-vékenységéhez köthető.

A császárkort követően, megközelítőleg a Kr. u.5. századtól a táj használata megváltozott (ötödikmakrobotanikai szint), valószínűleg a völgyet legel-tetésre, kaszálásra, építőanyag gyűjtésre is fel-használták. Ez a beavatkozás egyértelműenvisszatükröződik a sás (Carex) és a fűz (Salix) ma-radványok megjelenésében és jelentős arányában(132. ábra), valamint a nád (Phragmites) és a gyé-kény (Typha) maradványok visszaszorulásában.Valószínűsíthető, hogy a természetes vízparti ésmocsári vegetáció emberi beavatkozás (égetés ésültetés) hatására átalakult és a völgy allúviumát le-geltetésre, deleltetésre (árnyékoltatásra), valaminta gyorsan növő, igen sokféle célból (építkezés,

254

VIA 2

lation of sediment with high organic content on thealluvium of the valley. The faster erosion and accu-mulation, and the increase in organic content wereprobably the consequence of disturbing theforested vegetation. The expansion of reed andcattail was probably caused by the siltation of thevalley, due to the soil erosion following the forestcuttings and leading to the speeding up of sedi-ment accumulation. The original vegetation of thevalley that evolved during the Early Holocene wasprobably strongly disturbed already in this phase.

In the next environmental historical phase, whichis the fourth macrobotanical phase, between 0.6and 0.3 metre, the human impact becamestronger. By this time the human communities liv-ing in the area clearly interfered with the develop-ment of the vegetation in the valley, starting thedevelopment of peaty meadow soils covering thevalley floor before the flood control. In the steps ofthe human impact reed and cattail zones evolvedon the mud surfaces and spread into almost theentire valley. A peaty level developed, containingwhole plant remains with significant organic mate-rial content. According to the radiocarbon datingof the sediment section of the Surányi Creek andits analogies in terms of the alluvial layer series ofthe Borzó Creek, this level corresponds with thehorizon of the Late Iron Age and the Imperial pe-riod. It is connected to the Celtic communities ofthe La Tène period, and to the Celtic communitiesRomanised in the Imperial period.

After the Imperial period, starting at about the 5th

century AD, the use of the land changed (fifth mac-robotanical level). The valley then was probablyused for animal grazing, cropping and for the col-lection of building materials. This interference isclearly shown in the appearance and large quantityof sedge (Carex) and willow (Salix) remains (Fig.132), and also in the diminishing of reed (Phrag-

mites) and cattail remains. The natural watersideand swamp vegetation was probably transformedby human impacts (burning and planting). The al-luvium of the valley was used for animal grazing,shading, and for planting trees that grow fast (wil-

szállítóanyag kialakítás, tüzelés) is felhasználhatóhaszonfák (fűz) ültetésére is felhasználták.

Ez a hasznosítási módja a Surányi-patak árte-rének (Borzó-patak alluviális síkjához hasonlóan)a népvándorlás korra tehető, és a magyar hon-foglalást követően, a kora középkorban márnem maradt fenn, mert a fűzfa maradványok aközépkorban visszaszorultak, helyette igen je-lentős mennyiségű éger (Alnus) maradvány ke-rült elő. Az éger terjedése alapján az emberihatás a patak allúviumon lecsökkent a középkorfolyamán és az irtványokon gyorsan terjedő égerbeboríthatta a vizsgált völgyszakaszt (hatodikmakrobotanikai szint).

Külön kell említést tennünk a pernyeszintnek aVI. évezred kezdetétől kimutatható szinte folya-matos növekedésére (132. ábra). Ennek nyomána vizsgált terület környezete az elmúlt hét – nyol-cezer év során folyamatosan lakott volt és az em-beri közösségek létszáma és hatása akörnyezetükre is folyamatosan emelkedett.Ugyancsak kiemelkedő jelentőségű a megköze-lítőleg a késő vaskortól jelentkező erőteljes fama-radvány horizont (132. ábra).

A nem égett famaradványok arányának erőtel-jes előretörése az erdőirtások kiterjedésével, aszerves anyag megőrződés megváltozásával, atőzeges anyagokat megőrző lápos réti talaj ki-fejlődésével magyarázható. Valószínűleg a késővaskori – császárkori emberi hatás nyomán azüledék felhalmozódás sebessége, jellege erőtel-jesen megváltozhatott, és ennek nyomán ma-radhatott fenn ez a jelentős mennyiségűfamaradvány.

11.7.4 A pollenanalitikai vizsgálat eredményei

A fúrásszelvényből 100 darab mintát vizsgál-tunk meg virágporszem összetételre. A pollen-anyag megtartás az egyes üledéktípusokbanigen eltérő volt, de átlagosan közepesnekmondható. Ennek nyomán a szelektív pollenme-gőrződés csak kisebb mértékben befolyásol-hatta a pollen összetételt, kivéve a felső 28 cm-t,ahol vagy egyáltalán nem került elő pollenanyag

255


low) and can be used for many purposes (building,transportation material, firewood).

This method of using the land of the alluvium ofthe Surányi Creek (similarly to the alluvium of theBorzó Creek) took place around the Migration pe-riod, and following the Hungarian Conquest, in theEarly Medieval period the use of the alluvium wasnot sustained. It is proven by the strong decreasein willow remains from the Medieval period. Insteadof it significant amounts of alder (Alnus) remainswere found. Based on the expansion of the alder,the human impact significantly lessened on the al-luvium during the Medieval period and the alder,which spread rapidly covered the valley (sixth mac-robotanical level).

We have to mention the almost continuous in-crease in the level of ash starting from the begin-ning of the 6th millennium BC (Fig. 132). Accordingto this, the environment of the study area has con-tinuously been inhabited for the last seven to eightthousand years. The number of inhabitants andtheir impact on the environment has steadily in-creased. The strong wood remain horizon is alsosignificant, which appeared from the beginning ofthe Late Iron Age (Fig. 132).

The marked increase in unburned wood remainscan be explained by the extensiveness of forest cut-ting, by the change in organic material preservation,and by the development of peaty meadow soils pre-serving peaty material. The accumulation speed andcharacteristics of the sediments probably changeddue to the human impact in the Late Iron Age and inthe Imperial period. It led to the preservation of sig-nificant amounts of wood remains.

11.7.4 The results of the pollen analysis

One hundred samples obtained from thedrilling core were analysed for pollen composi-tion. Pollen preservation was quite different ineach sediment type but on average we could callit medium. Based on this the selective pollenpreservation influenced the pollen content only toa small degree, except for the upper 28 cmwhere pollen material was either not found at all

vagy megtartási állapota kifejezetten rossz volt(133. ábra). Ugyanakkor a Surányi-patak allúvi-umán felhalmozódott üledékekből származópollenanyagra is igaz, hogy ennek a pollen-anyagnak származási helye bizonytalan, magáta pollen-felhalmozódást erőteljesen befolyásoljaa völgy alakja, a völgyben kifejlődött patak víz-hozama, a vízjárás típusa. Így a pollenanyagbanvisszatükröződő változások elsősorban a regio-nális vegetáció változásaival hozhatók összefüg-gésbe, és csak másodsorban tükrözik vissza alokális növényzeti változásokat (Fall 1987; Hall1989). A jelentős mennyiségű hordalékanyaggalszállított, illetve vízfelszínen úszó pollenanyag fel-halmozódik az alluviális üledékben — erőteljesenmódosítva a lokálisan felhalmozódó pollenanyagösszetételét (Sümegi és Bodor, 2000).

A pollenanyag alapján hét nagyobb környezet-történeti horizontot (pollenzónát) lehetett lehatárolnia fúrásszelvényben (133. és 134. ábra). Az elsőpollenzóna 3 és 2 méter között fejlődött ki. A fásszárú növények pollenjeinek alárendelt, mint egy 40– 45% közötti aránya jellemzi ezt a szintet. A pol-lenanyag alapján egyértelműen a széllel nagy tá-volságra terjedni képes és a vízben lebegveterjedő, szelektíven is megőrződő, légzsákos pol-lenek, elsősorban a fenyőfélék (Pinus és Picea, ta-xonok) dominálnak a fás szárú vegetációban.Alárendelten fűz (Salix), éger (Alnus), nyír (Betula)taxonok pollenjei is megjelennek ebben a szel-vényszakaszban. A jégkor végi, Kr. e. X. évezred-nél idősebb pollenzóna esetében, bár viszonylagjelentős a fenyőpollen arány (30 – 40%), de jelentőspollenkibocsátó képessége alapján lokális jelenlé-tére csak 60% feletti pollenarány felett következ-tehetünk. Így a viszonylag jelentős fenyőpollenarány alapján inkább a regionális (sőta fenyőpollen jelentős terjedő képessége eredmé-nyeként elsősorban globális) jégkor végi pollenesőösszetételére következtethetünk, mintsem az egy-kori lokális vegetáció felépítésére.

A lágyszárúak (134. ábra), elsősorban a fűfélék(Gramineae), az ürömfélék (Artemisia), a libatop-félék (Chenopodiaceae) aránya olyan kimagasló,

256

VIA 2

or its preservation was very poor (Fig. 133). Atthe same time it must be noted that the origin ofthe pollen assemblage from the sediments accu-mulated on the alluvium of the Surányi Creek isuncertain, and that pollen accumulation is greatlyinfluenced by the shape of the valley, and by thewater yield and water regime of the creek. There-fore, the changes that are reflected in the pollenmaterial primarily denote the changes in the re-gional vegetation, and only secondarily presentthe changes in the local vegetation (Fall 1987;Hall 1989). Significant amounts of pollens weredeposited in the alluvial sediment, which werecarried there by the stream load, or from the sur-face of the water. These markedly modified thecomposition of the locally deposited pollen ma-terial (Sümegi and Bodor 2000).

Based on the pollen material seven larger envi-ronmental historical horizons (pollen zones) can bedistinguished in the drilling section (Figs. 133, 134).The first pollen zone developed between 3 and 2metres. This level is characterised by the subdom-inance of arboreal plants, their ratio is only 40 –45%. The air sac pollens are the most dominant inthe pollen material, which can be carried far by theair movements, float in the water and can be selec-tively preserved. The dominant ones of the arborealvegetation are mostly coniferous plants (Pinus andPicea taxa). Willow (Salix), alder (Alnus) and birch(Betula) taxa are also present in this phase but insubdominance. In the case of the pollen zone, olderthan 10th millennium BC, at the end of the lastglaciation the pine pollen ratio is significant (30 –40%) but as this plant has a high pollen emissioncapacity we can consider its local presence only ifthe pollen ratio exceeds 60%. Therefore, this sig-nificant pine pollen ratio does not denote the formerlocal vegetation but rather shows the compositionof the regional (and due to the significant spreadingspeed of the pine pollen, we might call it global)pollen mass at the end of the glacial period.

The concentration of herbs (Fig. 134), especiallythe grasses (Gramineae), Artemisia species, andChenopodiaceae is so high that on the bases of

hogy ennek nyomán egy tundrális – sztyeppeivegetáció keveréknek a dominanciáját rekonst-ruálhatjuk a vizsgált területen. Ebben a nyílt kör-nyezet jelző vegetációban — csak alárendeltenés foltszerűen — hidegtűrő fákkal és cserjékkel,közte törpefenyőkkel (Pinus mugo), lucfenyővel(Picea), borókával (Juniperus), törpe és szőrösnyírrel (Betula nana, B. pubescens), valamint al-pesi égerrel (Alnus viridis) jellemezhető fás szárúvegetáció jelenhetett meg. A vízpartokon, első-sorban a patakok mentén sásfélék (Cypeaceae)terjedtek el. A pollenadatok alapján a nyers váz-talajokat kedvelő napvirág (Helianthemum) és ahomoktövis (Hippophoae) — igaz rendkívül alá-rendelten — de folyamatosan jelen lehetett ajégkor végi növényzetben.

Ez a vegetáció összetétel a késő-glaciálisvégén, a holocén kezdetén (a Kr. e. XI. és X.évezredben) erőteljesen megváltozott, a nyílt te-rületekre jellemző lágyszárúak aránya 20% alácsökkent és a fenyőfélék aránya (70% felett) olyanerőteljesen megemelkedett, hogy ennek nyománegyértelműen erdei fenyő (Pinus sylvestris) domi-nanciájú lokális fenyvesek jelenlétére következtet-hetünk a pleisztocén/holocén határán és akora-holocén kezdetén. A völgyet borító ligeter-dőszerűen megjelenő fenyvesek égerrel, nyírrel,fűzzel keverten jelentkeztek, illetve a holocén kez-detén már termomezofil lombos fákkal (tölgy –Quercus, szil – Ulmus, kőris – Fraxinus), cser-jékkel (mogyoró – Corylus) elegyesen létezhettek.A lágyszárúakkal borított térszínek a patakpartmocsaras sávjára és a fenyvesekben kialakulótermészetes erdőtüzek nyomán kifejlődött tisztá-sokra szorultak vissza.

A pollenösszetétel változása alapján a pleiszto-cén/holocén határon két erdőtípus váltása(erdő/erdő-változás) játszódott le a vizsgált tér-ségben, ahol a döntően hidegtűrő, hidegkedvelőelemekből álló, lazább szerkezetű késő-glaciálisfolyamán kifejlődött fenyőerdő fokozatosan záró-dott a holocén kezdetén és egy termomezofillombos elemekkel kevert erdei fenyő és nyír do-minanciával jellemezhető fenyőerdő vette át a he-

257


these herbs we can reconstruct a vegetation withtundra and steppe mixture dominance. In this veg-etation, which denotes open environment, the ar-boreal plants could have been present only inpatches and in subdominance. These arborealswere cryotolerant trees and shrubs, includingconiferous plants, like Pinus mugo, spruce (Picea),juniper (Juniperus), dwarf birch (Betula nana) andpubescent birch, (B. pubescens) and alpine alder(Alnus viridis). Arundinaceous plants (Cypeaceae)prevailed at the watersides, especially alongcreeks. Based on the pollen data Helianthemum

and Hippophoae favouring lithosols have beencontinuously present in the vegetation at the endof the glacial period, although only in subdomi-nance.

This vegetation composition changed during thelate glacial period, at the beginning of the Holocene(in the 11th and 10th millennia BC). The ratio ofherbaceous plants characteristic of open areas de-creased below 20%. At the same time the ratio ofconiferous plants increased (70%) so markedly thaton the bases of this we can clearly deduce thepresence of local pine forests with Scots pine(Pinus sylvestris) dominance at the transitional pe-riod of Pleistocene/Holocene and at the beginningof the Early Holocene. The pine forests coveringthe valley in grove forest structure were mixed withalder, birch and willow; and by the beginning of theHolocene period the vegetation was extended bythermomesophil deciduous trees (oak – Quercus,elm – Ulmus, ash – Fraxinus) and shrubs (hazel –Corylus). The regions inhabited by herbaceousplants shrank to the swampy watersides of creeksand to the glades of coniferous forests, which werecreated by natural forest fires.

Based on the pollen composition one type of for-est changed into another type (forest/forestchange) at the transition of the Pleistocene andHolocene in the study area. The loosely structuredlate glacial coniferous forest, consisting of mostlycryotolerant and cryophil elements, graduallyshrank at the beginning of the Holocene periodand in its place another type of coniferous forest

lyét. Ez a jelenkor kezdetén kifejlődött fenyőerdőegészen a Kr. e. IX. évezred végéig, a VIII. évez-red kezdetéig boríthatta a vizsgált kistájat és azelemzett allúviumot, majd a felmelegedés hatá-sára a fenyőelemek fokozatosan kiszorultak a lo-kális vegetációból és zárt szerkezetű lombosfákból álló ligeterdő, a pollenösszetétel alapjánvalószínűleg tölgy – szil – kőris keményfás ligeterdőboríthatta az elemzés alá vont völgyet a Kr. e. VIII.évezredben.

A magasabb, szárazabb térszíneken zárt tölgy-erdők alakulhattak ki ebben az időhorizontban je-lentős mogyorócserje borítással. Ez az erdőtípusemberi hatásoktól szinte mentesnek tekinthető,bár a mogyoró (Corylus) és a borostyán (Hedera)jelentős dominanciája, sőt Kr. e. VII. évezredben(133. ábra) kialakult ciklikus arányváltozásai nyo-mán felmerül a lehetősége annak, hogy a neolittermelő gazdálkodás kialakulása előtt, a mezoli-tikum során is jelentős hatással lehettek az em-beri közösségek az erdei környezetre. Ugyanis anapfénykedvelő, szegélyvegetációban terjedőmogyoró (Corylus) jelentős dominanciacsúcsaialapján, valamint a tölgy (Quercus) pollenarányá-nak párhuzamos és ciklikus csökkenése nem-csak a vizsgált szelvényünkben, hanem aKárpát-medence több pontján is kimutatható,például az Északi-középhegységben, ahol a ki-sebb pernyecsúcsoknak a maximumai (Willis etal. 1997, 745, 5. ábra) a tölgy (Quercus) pollenmennyiségének visszaesésével és a mogyoró(Corylus) mennyiségének növekedésével mutat-nak összefüggést Kr. e. 7000 – 6000 között.

Ugyanakkor hasonló változásokat lehetett ki-mutatni más észak-alföldi, középhegységi lelőhe-lyek esetében is (Sümegi 1998, 1999, 2000,2004), illetve a korábban tárgyalt Borzó-patak ár-terén kialakított szelvényben is. Amerikai, auszt-ráliai (Mellars 1976) és nyugat-európai példák(Evans 1975) alapján tudjuk, hogy a mezolit szin-ten élő vadászó-gyűjtögető népek többféle célból(vadászat, szegélyzóna kiterjesztés, táborhely ésvadászott csordaállatok terelőútjainak kialakítása)is használták az erdőégetést (Smith 1970; Clark

258

VIA 2

emerged, which was mixed with thermomesophildeciduous elements with Scots pine and birchdominance. This coniferous forest that evolved atthe beginning of the Holocene probably coveredthe study area and the alluvium under examinationuntil the end of the 9th and the beginning of the 8th

millennia BC. Due to the warming these coniferouselements gradually disappeared from the local veg-etation, and a closely structured deciduous groveforest took their place in the valley. Based on thepollen composition it was probably a hardwoodforest, consisting of oak, elm and ash.

On a higher altitude, on drier soils closed oakforests might have evolved with significant hazelshrub presence in this time horizon. This forest typecan be considered to be free of human impacts butbased on the significant dominance of hazel (Corylus)and clematis (Clematis vitalba), and on changes in thecyclic ratio that emerged in the 7th millennium BC (Fig.133), it is possible that human communities mighthave had a significant impact on the forest environ-ment during the Mesolithic, before the developmentof Neolithic agriculture. The dominance of photophiland edge vegetation hazel (Corylus), and the paralleland cyclic decrease in oak (Quercus) pollen ratio arepresent not only in the study area but at many otherlocations in the Carpathian Basin; for instance in theNorth Hungarian Range where the maxima of smallerash peaks (Willis et al. 1997, 745, Fig. 5) show a re-lationship between the decrease in oak (Quercus)pollen quantity and the increase in hazel (Corylus)quantity between 7000 and 6000 BC.

Similar changes are detected in the case of othersites situated in the northern area of the Great Hun-garian Plain, in the mountains (Sümegi 1998, 1999,2000, 2004), and in the section of the alluvium ofthe Borzó Creek discussed earlier. We know byAmerican, Australian (Mellars 1976) and westernEuropean examples (Evans 1975) that the hunter-gatherer societies of the Mesolithic employed for-est burning for many purposes (for hunting, toexpand the edge zone, to create camp sites andto detour the animal herds to be hunted) (Smith1970; Clark 1972, 1988; Clark et al. 1989; Bennett

1972, 1988; Clark et al. 1989; Bennett et al.1992). A vizsgált területen a mezolitikum végénelkezdődött, tudatosnak is tekinthető környezet-átalakítások közül kiemelkedik a szegélyvegetá-ció, a mozaikos erdei környezet kialakításáratörekvés, mert ez az erdők szegélyén élő, nap-fénykedvelő mogyoró terjedését nagymértékbenelősegítette (Smith 1970; Behre 1988). Bár mégnincsenek archaeobotanikai adatok a magyaror-szági mezolit lelőhelyekről a mogyoró gyűjtéséről,de a nyugat-európai mezolit lelőhelyeken megfi-gyelt gyűjtögetési stratégia és az erdőégetés/mo-gyoró pollen mennyiségének növekedése között,úgy tűnik, összefüggés van (Smith 1970).

Az örökzöld, takarmányként is felhalmozható,tápértékét szárítás után is jelentős mértékbenmegőrző borostyán (Hedera) liánjainak, leveleinekbegyűjtése és felhalmozása pedig az időszakosállattartáshoz (Price 1987), a vadászat alkalmávalbefogott és téli időszakban borostyánnal etetett,majd a tél végén a táplálékhiányos időszakban le-vágott növényevő állatok tartására is alkalmasvolt. Ezt a tevékenységet támasztja alá többekközött a keleméri Mohosok pollenszelvényénekkorábbi elemzése is, ahol a szil és a kőris pollenkéső mezolit korú ciklikus visszaesése alapján(Magyari et al. 2002) a lombjuk szelektív gyűjté-sére és levéltakarmányként történő felhasználá-sára, a lombetetés kialakulására következtettünk(Heybroek 1963; Sümegi et al. 2008). Hasonló fo-lyamatokat tártak fel más nyugat-dunántúli pol-lenelemzések során is (Ilon et al 2005).

Ennek nyomán nem zárhatjuk ki, hogy a boros-tyánt (Hedera), hasonlóan, mint a nyugat-európaikora-holocén korú zárt erdei területeken élt mezolitközösségeknél megfogalmazták (Price 1987) itt azAlpokalján is lombetetésre használták a területenélt mezolit közösségek. Így a kora-holocén, felte-hetően a IX. évezredtől kialakuló mérsékeltövi ős-erdőkben is már jelentős hatással lehetettek azemberi közösségek. Valószínűsíthető, hogy ebbenaz intenzív gyűjtögetésben, speciális lombetetés-ben szerepet játszhattak a terület növényzeti éséghajlati adottságai, amelyek kedveztek a boros-

259


et al. 1992). The attempt to create edge vegetationand a mosaic forest environment stands out ofother attempts to change the environment. Itstarted at the end of the Mesolithic in the studyarea and can be considered to be deliberate. It sig-nificantly helped the extension of photophil hazel,which prefers to live at the margins of forests(Smith 1970; Behre 1988). Although there are noarchaeobotanical data available from HungarianMesolithic sites regarding the gathering of hazel, itseems that there is a connection between thegathering strategies observed at western EuropeanMesolithic sites and the increase in forestburning/hazel pollen quantity (Smith 1970).The gathering and accumulating of ivy stems andleaves (Hedera) seems to be connected to seasonalanimal keeping (Price 1987). The evergreen ivycould be used as forage as it is high in nutrientseven after drying. It was adequate to feed the ani-mals, which were caught during hunting, and at theend of winters when food was scarce these animalscould be slaughtered. This activity is supported,among others, by the pollen section analysis of theKelemér Mohos. We considered the selective gath-ering of leaves of elm and ash by the cyclic drop intheir pollen amounts in the Late Mesolithic (Magyariet al. 2002). The leaves might have been used asforage to feed the animals (Heybroek 1963; Sümegiet al. 2008). Similar processes were observed in thecase of other pollen analyses in western Transdanu-bia (Ilon et al 2005).

For this reason we cannot rule out that ivy(Hedera) was used by the Mesolithic communitiesthat once lived here at the foreland of the EasternAlps to feed animals with foraged leaves, similarly toother western European Mesolithic communitiesthat lived in the closed forests in the Early Holocene(Price 1987). It means that human communitiesmight have had a significant impact on the temper-ate virgin forests that evolved in the Early Holocene,assumable from the 9th millennium BC. It is highlyprobable that the vegetation and climatic conditionsof the area played an important role in this intensivegathering and special utilisation of feeding leaves to

tyán növény jelenlétének, és az Alpokalján kialakultprenorikumi, preillír elemeket tartalmazó erdőkbena borostyán elterjedésének.

A vizsgált területen a IX. évezred végén, a VIII.évezred kezdetén kifejlődött és minimális, csakévszakosan jelentkező emberi hatásokkal befo-lyásolt fejlődésű erdőtípus és lágyszárúakkal,köztük harmatkásával, gyékénnyel és náddal bo-rított patakparti terület a radiokarbon vizsgálatalapján egészen a megközelítőleg a VI. évezredvégéig, V. évezred kezdetéig szinte változatlanulfennmaradt a vizsgált területen.

Ekkor viszont az erdei környezetet igénylő nö-vények pollenarányának csökkenése mellett ga-bona, közte búza (Triticum) pollenek (134. ábra),valamint gyomvegetáció terjedését jelző virágpor-szemek jelentek meg a szelvényben, így 100 cen-timétertől a felszín felé a holocén kezdeténkialakult lombos fák dominanciájával jellemezhetőerdősült területek kiterjedése, szerkezete és faj-összetétele is erőteljesen megváltozhatott.

A taposás, bolygatás, legeltetés és földműveléshatására terjedő gyomok (Plantago, Artemisia,Chenopodiaceae) jelentek meg a szelvényen belülés ezzel a változással párhuzamosan a nád, gyé-kény, sásfélék aránya drasztikusan lecsökkent. Eza szint jól szinkronizálható a makrobotanikai feldol-gozás során kimutatott makropernye szint kiala-kulásával, ezért feltételezhető, hogy egy jelentőskiterjedésű égetéses erdőirtás nyomán alakulhatottki ez a drasztikus pollenösszetétel változás.

Ezt az egyértelműen emberi hatásra kialakultnövényzeti változást a neolit életmód terjedé-sével hozhatjuk összefüggésbe és az V. évez-red első felére tehető, és valószínűleg aterületen elterjedő neolit és rézkori lengyeli kul-túra tevékenységéhez kapcsolható. Hasonlóerőteljes változásokat lehetett kimutatni a len-gyeli kultúra által lakott más dunántúli területe-ken is. A Surányi-patak allúviumán kialakítottszelvényben kimutatható változások elsősor-ban a mezőlaki szelvénnyel (Ilon et al. 2005),valamint más kisalföldi pollenszelvényekkel(Juhász 2002) párhuzamosíthatók.

260

VIA 2

animals. These worked in favour of the presence ofivy, and its spreading in the forests containingPraenoricum and Praeillyricum elements.

The evolution of this forest type in the study areaat the end of the 9th and the beginning of the 8th

millennia BC was affected only in a seasonal wayand minimally by humans and remained basicallythe same until the end of the 6th and the beginningof the 5th millennium BC, based on radiocarbondata. This forest type was supplemented by herba-ceous plants, including sweet-grass (Glyceria sp.),cattail and reed at the watersides.

Besides the decrease in pollen quantity of plantsrequiring forested environment, cereal pollens, in-cluding wheat (Triticum sp.) (Fig. 134) and weedvegetation pollens appeared in the section from100 cm towards the surface, denoting that theEarly Holocene forest area dominated by decidu-ous plants may have changed significantly in itsstructure, expansion and composition.

Weeds (Plantago sp., Artemisia sp., Chenopo-

diaceae sp.) appeared in the section caused bytreading, disturbance, animal grazing and landuse. At the same time the ratio of reed, cattail andarundinaceous plants dropped drastically. Thislevel can well be correlated with the developmentof macro ash level observed during the macrob-otanical processing. For this reason we can as-sume that this drastic pollen composition changewas caused by a forest clearing by burning, whichcovered an extensive area.

This vegetation change was clearly broughtabout by human impacts, and it is connected tothe development of the Neolithic lifestyle. It is datedto the first half of the 5th millennium BC, and isprobably connected to the activities of the Neolithicand Copper Age Lengyel culture. Similarly strongchanges are detected in other areas of Transdanu-bia once inhabited by the Lengyel culture. Thechanges observed in the section of the alluvium ofthe Surányi Creek can be paralleled with the sec-tion from Mezőlak (Ilon et al. 2005) and with otherpollen sections (Juhász 2002) from the Little Hun-garian Plain.

A szelvény kifejlődése nyomán (hasonlóan aBorzó-patak allúviumán kialakított pollenszelvény-hez) a neolit, rézkori és bronzkori termelő gazdál-kodás elkülönítésére nem nyílt lehetőség ezért az1 – 0,6 méter közötti, termelő gazdálkodási szintetőskori növénytermesztési és állattenyésztési hori-zontként, őskori termelési szintként tudtuk elkülö-níteni. Kiemelkedő jelentőségű, hogy ennek aszintnek a kifejlődése előtt, a radiokarbon adatokalapján a Kr. e. VII. évezredben már a bükk (Fagus)és a gyertyán (Carpinus) pollenek megjelenését,majd a VI. évezredtől kezdődően ezen fajok pol-lenarányának növekedését figyelhetjük meg.

A Surányi-patak pollenszelvényében a radiokar-bon adatok is alátámasztják, hogy a bükk (és agyertyán) pollen megjelenése a vizsgált területenés szelvényben is jóval korábbi, mint azt a bükkkolonizációs modell alapján (Magyari 2001 és Ju-hász 2001) várható lenne és ezek az adatok jólpárhuzamosíthatók az Alpokalja osztrák oldalán,valamint Burgenlandban (Drescher-Schneider2004) végzett pollenvizsgálatok eredményeivel (akérdésről bővebben lásd a 11.5 alfejezetben).

A neolitikum során kifejlődött és egészen avaskor második feléig fennmaradó, már jelentősemberi hatásokkal terhelt növényzet a Kr.e. 5.században alakult át. A fás szárú növényzetbőlszármazó pollenanyag drasztikus visszaesése,a lágy szárú pollenanyag erőteljes előretörésejellemzi ezt a horizontot (60 cm-től a felszín feléhaladva). A lágyszárú vegetációban az irtványo-kon, taposott területeken, szántóföldek, utak,legelők mentén terjedő gyomok (útifű, keserűfű,lórum, ürömfélék, libatopfélék) dominanciája ki-emelkedő lett (134. ábra), párhuzamosan a ga-bona pollenarányának növekedésével.

A lágyszárúak, elsősorban a gyomok előretö-rése mellett kimutatható volt a fenyőfélékarányának növekedése (133. ábra) is. Ezekneka fajoknak a római kori előretörése összefüg-gést mutat az ókor egyik legfejlettebb mező-gazdaságának kibontakozásával és szinteegész Dél-, Közép- és Nyugat-Európára tör-ténő kiterjedésével, a lombos fák kivágásával,

261


By the development of the section (similarly tothe pollen section of the alluvium of the BorzóCreek) it was not possible to distinguish the agri-culture of the Neolithic, Copper and Bronze Ages,therefore the level between 1 and 0.6 metre wasdefined as the Prehistoric agricultural and animalkeeping horizon, a Prehistoric producing horizon.It is very important that according to radiocarbondata the pollens of beech (Fagus) and hornbeam(Carpinus) appear even before the development ofthis horizon, in the 7th millennium BC, and thepollen ratio of these species started increasing inthe 6th millennium BC.

Radiocarbon data support that the appearance ofbeech (and hornbeam) pollen in the pollen sectionof the Surányi Creek in the study area and in thesection itself is much earlier than it could be ex-pected by the beech colonisation model (Magyari2001 and Juhász 2001). These data are in directcorrelation with the results of pollen analyses carriedout on the Austrian side of the foreland of the East-ern Alps and in Burgenland (Drescher-Schneider2004). (For more details see Chapter 11.5.)

The vegetation, significantly affected by humans,which developed during the Neolithic and prevaileduntil the second half of the Iron Age underwentchanges in the 5th century BC. The pollens of arbo-real plants drastically dropped in this horizon, and thepollens of herbaceous plants increased strongly(from 60 cm towards the surface). The dominanceof weeds (Plantago sp., Polygonum sp., Artemisia

sp., Chenopodium sp.) spread in clearings, treadedareas, cultivated lands, roads and grazing fields washigh in this period (Fig. 134). At the same time thepollen ratio of cereals increased.

Besides the increase in herbaceous plants, espe-cially weeds, the increase in coniferous concentrationis also present (Fig. 133). The increase in thesespecies in the Imperial period shows a relationshipwith the development of one of the most advancedagricultures of the Ancient period. This agriculturespread into South, Central and Western Europe aswell. It also shows connection with the cutting of de-ciduous forests, the dominance of airborne pollen of

visszaszorításával, az észak-európai boreális,tűlevelű erdők pollenjének levegőbeli egyedu-ralmával, a késő vaskori és császárkori európaipolleneső összetételével. Ezek a Surányi- (és akorábban már tárgyalt Borzó-pataki) alluviálisszelvényben kimutatott változások is jól szink-ronizálhatók a velemi (Jakab és Sümegi 2007),mezőlaki szelvényekben (Ilon et al. 2005) akéső vaskorban, császárkorban kimutathatóváltozásokkal és a Fertő-tó környékén kimutat-ható kelta megtelepedéssel kezdődő erdőirtá-sokkal (Jerem et al. 1985, 1986).

Kiemelkedő jelentőségű a szőlő-, és a diópollenek(Vitis és Juglans) megjelenése (133. ábra) a vizsgáltszelvény késő vaskori és császárkori szintjében,mert ez a két növény a késő vaskori kertkultúraszerves része volt. Ugyanakkor a Surányi-patak al-lúviumából származó pollenadatok is megerősítik,hogy a császárkorban a Dunántúlon kiterjedő rómaiagrárium a búza – szőlő – dió terményeken alapult.A császárkort követő horizontban a pollenösszetételnyomán a terület intenzív tájhasználata lecsökkentés a népvándorlás korban külterjes állattartás, a rö-vidtávú haszonnal kecsegtető fafajták előtérbe ke-rülése zajlott a területen. Az allúviumon mélyítettszelvény, bár a kisebb méretű tavakkal és lápokkalszemben jelentős bizonytalanságot hordoz, de a re-gionális pollenváltozásokkal jól szinkronizálható ese-ményeket őrzött meg és megerősítette a korábbipollenvizsgálatok eredményeit a jégkor végi, jelen-kor kezdeti éghajlati változások által irányított termé-szetes növényváltozásokról, az őskori, ókori,népvándorlás kori és középkori növénytermesztés-ről és vegetáció átalakításról. A népvándorlás kornálfiatalabb pollenhorizontot a kiszáradás okozta pol-lentafonómiai bizonytalanságok következtében márnem lehetett értékelni.

11.7.5 A malakológiai vizsgálat eredményei

A 22 üledékmintából, mintánként mintegy 100cm3 üledékből kiiszapolt Mollusca fauna 20 faj

(8 vízi és 9 szárazföldi csiga-, valamint 2 kagylótaxon) 323 egyedéből állt. Mivel a mintánkéntiegyedszám alatta maradt a statisztikai minimum-

262

VIA 2

the boreal coniferous forests of Northern Europe, andwith the composition of pollen clouds of the Late IronAge and the Imperial period. The changes observedin the section from the alluvium of the Surányi Creek(and also on the alluvium of the Borzó Creek dis-cussed earlier) are also well-correlated with thechanges in the Late Iron Age and the Imperial periodobserved in the sections of Velem (Jakab and Sümegi2007) and Mezőlak (Ilon et al. 2005), and also withthe forest cuttings around the Fertő Lake starting withthe inhabitation of the Celts (Jerem et al. 1985, 1986).

In the Late Iron Age level of the section the pres-ence of grape vine and walnut (Vitis and Juglans)has a high significance (Fig. 133) as these plantswere important parts of the Late Iron Age gardenculture. At the same time the pollen data of the al-luvium of the Surányi Creek support that theRoman agriculture extending over the Transdanu-bian region was based on wheat, grape vine andwalnut. Based on the pollen composition, after theImperial period the intensive land use of the areadecreased, and extensive animal keeping becameprominent in the Migration period. Arboreal specieswith short term benefit came to the fore in the area.The section of the alluvium preserved events,which are well-correlated with regional pollenchanges although it carries some uncertainty withregards to smaller lakes and swamps. The findssupport the results of earlier pollen analyses re-garding the natural vegetation changes caused bythe climatic changes at the end of the glacial periodand at the beginning of the Holocene; and the agri-culture and vegetation change in the Prehistoric,Ancient, Migration and the Medieval periods.Pollen horizons younger than the Migration periodcould not be evaluated due to pollentaphomonicaluncertainties resulting from desiccation.

11.7.5 The results of the malacological analysis

The mollusc fauna was flotated out from twenty-two sediment samples, where each sample wasabout 100 cm3, consisted of three hundred twenty-three pieces of twenty species (8 aquatic and 9 ter-restrial snails, and 2 mussel taxa). As the number

nak, ezért elsősorban a fauna általános összetételeés nem az egyes fajok dominancia viszonyai alapjánvontunk le következtetéseket. A fauna változásaialapján 4 malakológiai szintet lehetett elkülöníteni.

Az első malakológiai zóna megközelítőleg 3 és2 méter között húzódik (135. és 136. ábra). A fa-unában a jégkor végén elterjedt hidegtűrő és hi-degkedvelő faunaelemek, mint a Valvata

pulchella, Anisus leucostoma, Succinea oblonga,

Trichia hispida jelentek meg. A kísérő faunábankiemelhető a mozgó vízre jellemző Unio crassus

(tompa folyóvízi kagyló) jelenléte, valamint a mo-csarak, árterek peremén élő jelentős tűrőképes-ségű Lymneidae, Planorbidae taxonok jelenléte.A fauna összetétele teljes mértékben párhuzamo-sítható a Borzó-patak jégkori allúviumán kialakultfauna összetételével, bár itt a Bithynia leachi nemkerült elő.

2 – 1,2 méter között a fauna összetétele meg-változott, a hidegkedvelő és hidegtűrő karaktere-lemek visszaszorultak és eltűntek és egy tágökológiai tűréshatárral rendelkező, ún. euryök ele-mekből álló Mollusca fauna alakult ki a területen,amely nedves tocsogókban, sekély parti vizek-ben, patakokban, patakpartokon, mocsarakbanés lápokban egyaránt megtalálható. A malakofa-una döntő részét még a szennyezett és növény-zettel bevont vizekben is megélni képes vízi fajok(Lymnaea palustris, Planorbarius corneus, Pla-

norbis planorbis, Anisus spirorbis) alkották. A szá-razföldi faunában az erősen higrofil, vízparti ésvízben élő növények szárán, levelén és mohapár-nákon élő Carychium minimum jelentkezett szá-mottevő arányban. Kiemelkedő jelentőségűmalakológiai adat, hogy a radiokarbon adatokalapján a pannon csiga (Cepaea vindobonensis)a Kr.e. X. évezredtől, az éti csiga (Helix pomatia)megközelítőleg a Kr.e. VII. évezredtől jelen volt aterület malakofaunájában.

1,2 métertől a fauna jellege fokozatosan meg-változott, a lápos – mocsaras területeket kedvelőValvata cristata, Armiger crista fajok (135. ábra)aránya megnövekedett, a többi, jelentősebb víz-borítást kedvelő vízi faj aránya lecsökkent és a

263


of specimens in each sample remained below thestatistical minimum, we focused on the assess-ment regarding the general composition of thefauna, and not on the dominance correlations ofthe given species. Based on the changes in thefauna four malacological levels were distinguished.

The first malacological zone stretches approxi-mately between 3 and 2 metres (Figs. 135, 136).Cryotolerant and cryophil fauna elements wide-spread at the end of the glacial period appeared inthe fauna, like Valvata pulchella, Anisus leucostoma,Succinea oblonga and Trichia hispida. The presenceof Unio crassus characteristic of flowing water canbe pointed out in the accompanying fauna, and alsothe presence of Lymnaeidae, Planorbidae taxa.These live in the margins of swamps and flood landsand have high resilience. The composition of thefauna matches perfectly with the fauna of the glacialalluvium of the Borzó Creek, although here Bithynia

leachi was not found.The composition of the fauna changed between 2

and 1.2 metres. The cryophil and cryotolerant char-acter elements disappeared, and another faunaevolved in the area. It is a mollusc fauna, consistingof the so-called euryok elements, which have highecological tolerance and can be found in puddles,shallow shoreline waters, in creeks, on watersides,swamps and moors as well. The greatest part of themalacofauna consisted of aquatic species (Lymnaea

palustris, Planorbarius corneus, Planorbis planorbis,Anisus spirorbis) capable of living in polluted andvegetation covered waters. Significant amounts ofthe hygrophil Carychium minimum were present inthe terrestrial fauna. It lives on mossy surfaces andon the stems and leaves of plants inhabiting the wa-terside or lives in the water. An outstanding malaco-logical result is that according to radiocarbon datingthe Cepaea vindobonensis was present from the10th millennium BC, and the Helix pomatia was pres-ent from approximately the 7th millennium BC in themalacofauna of the area.

The characteristics of the fauna graduallychanged from 1.2 metres. The ratio of Valvata

cristata, Armiger crista species favouring swampy-

szárazföldi fajok, elsősorban a nedves mocsarasrétekre jellemző elemek (Carychium minimum,

Succinea putris, Perforatella rubiginosa) arányavált dominánssá (136. ábra). A fauna változásanyomán a völgy feltöltődése, elmocsarasodásafelgyorsult, és valószínűsíthető, hogy a környező,magasabban fekvő területekről erodálódott üle-dék, elsősorban jelentős szerves anyag tartalmútalaj halmozódott fel a völgytalpon ebben a hori-zontban. A radiokarbon vizsgálatok alapján ezenmalakofauna alapján rekonstruálható feliszapoló-dás, bár ez a folyamat már a neolitikumban meg-indult, de a késő vaskorban és a császárkorbanérte el a csúcspontját.

A császárkort követően is megváltozott a fau-nakép, az allúviumnak az általunk vizsgált szaka-szán megjelentek a xeromezofil fajok (Cepaea

vindobonensis, Helix pomatia, Vallonia costata)és fokozatosan a fauna meghatározó részét al-kották. A kísérő faunában, alárendelten a nedvesrétekre jellemző fajok (borostyánkőcsigák – Suc-

cinidae és a Perforatella rubiginosa) is fennma-radtak, a vízi fajok szinte teljesen kiszorultak aterületről (135. és 136. ábra).

A malakofauna alapján az allúvium élővilága acsászárkort követően szinte teljesen átalakult ésvalószínűleg a gyors feltöltődés hatására egy cik-likusan kiszáradó ártéri erdő és rét faunájává ala-kult át. A nyílt és zárt vegetációt kedvelő ésciklikus kiszáradást is elviselő malakofauna ele-mek egymás melletti megjelenése nyomán egymozaikos szerkezetű, erdő és rétfoltokból álló nö-vényzetet rekonstruálhatunk a Surányi-patak al-lúviumán a császárkort követően, ahol a ligeterdőmár sehol sem alkotott zárt állományt.

A Surányi-patak faunája alapvonásaiban ha-sonlít a Borzó-patak allúviumán feltárt malako-faunájának a fejlődéséhez, de a szervesanyagban dús, sekélyvízi környezetet kedvelőfajok aránya olyan jelentős a Surányi-patakszelvényének esetében, hogy az már a kétvölgy üledékképződésének jelentős eltérését,eltérő alluviális környezet kialakulását jelzi, el-sősorban a holocén folyamán. A Surányi-patak

264

VIA 2

marshy areas increased, but the ratio of aquaticspecies favouring significant water coveragedropped, and the ratio of terrestrial species becamedominant, especially the ones characteristic of wetmarshlands (Carychium minimum, Succinea putris,Perforatella rubiginosa) (Fig. 136). By the changesin the fauna, the alluviation and waterlogging of thevalley speeded up. Probably large amounts of sed-iments, mostly soil with significant organic content,eroded from the surrounding higher altitudes weredeposited on the valley floor in this horizon. Basedon radiocarbon data, this siltation, which is recon-structed by the malacofauna, reached its peak inthe Late Iron Age and in the Imperial period, al-though the process started in the Neolithic.

The fauna changed again following the Imperialperiod. Xeromesophil species (Cepaea vindobo-

nensis, Helix pomatia, Vallonia costata) appearedon the alluvium presently examined and they grad-ually became the determinant part of the fauna.Succinidae and Perforatella rubiginosa character-istic of marshlands were also preserved in the ac-companying fauna although in subdominance. Theaquatic species almost completely disappearedfrom the area (Figs. 135, 136).

Based on the malacofauna, the fauna of the al-luvium almost completely changed following theImperial period. Probably due to the quick alluvia-tion it became the fauna of an alluvial forest andmeadow that dried out periodically. Based on themalacofauna elements favouring open and closedvegetation and resilient to cyclic desiccations, wecan reconstruct vegetation on the alluvium of theSurányi Creek with mosaic structure, consisted offorest and meadow patches after the Imperial pe-riod. Grove forests did not form a closed entity bythat time.

The fauna of the Surányi Creek is basically quitesimilar to the development of the malacofauna ex-plored on the alluvium of the Borzó Creek, but in thecase of the Surányi Creek the ratio of speciesfavouring shallow waters with high organic contentwas so significant, that it led to the different sedi-ment development of two valleys, creating a differ-

esetében szerves anyagban gazdagabb, lápo-sodott környezetet rekonstruálhatunk az utolsó8000 év folyamán, bár ez a láposodási folya-mat a késő vaskorban és a császárkorban ér-hette el a csúcspontját.

A dunántúli malakofauna fejlődése szempont-jából kiemelkedő jelentőségű, hogy radiokarbonadatokkal korolva bizonyítani lehetett a Cepaea

vindobonensis (pannon csiga) legidősebb, Kr.e.IX. évezredre tehető, valamint a Helix pomatia (éticsiga) Kr.e. VII. évezredben történő megjelenését.Mindkét adat nyomán át kell értékelni a dunántúliterület malakofaunájának fejlődését és az egyes,kronológiai és a környezeti vezérkövületnek szá-mító fajok megjelenési idejét és szétterjedési idő-horizontját.

11.8 Nemesbőd határának háromrégészeti lelőhelyén végzett vizsgá-latok eredményeiNáfrádi Katalin, Sümegi Pál, Törőcsik Tünde

11.8.1 Archaeobotanikai vizsgálat eredményei

A három lelőhelyről 29 régészeti objektumból(137, 138. és 139. ábra) kiemelt mintán végez-tünk környezettörténeti vizsgálatokat.

Az objektumokból kiemelt mintaanyag archae-obotanikai (pollenanalitikai, anthrakológiai) és ar-chaeozoológiai (malakológiai) elemzését végeztükel. Az anthrakológiai és malakológiai anyagot ket-tős flotálással nyertük ki a régészeti objektumokbólkiemelt üledékből. A flotált anyagból válogattuk kia fennmaradt faszeneket (137. ábra).

A 29 objektumból kiemelt üledékanyagból 10tartalmazott értékelhető archaeobotanikai (anth-rakológiai) anyagot, és 19 mintából túlégett,vagy olyan mértékig szétesett archaeobotanikaianyag került elő, amelyet már nem lehetettmeghatározni. A minták 2 bronzkori, 4 császár-kori és 3 Árpád-kori/középkori objektumból ke-rültek elő és összdarabszámuk meghaladta azötezret, de az egyes korokra vonatkozó fasze-

265


ent alluvial environment primarily during theHolocene. In the case of the Surányi Creek we canreconstruct a swampy environment, which hasbeen rich in organic material for the last 8000 years,although this siltation process reached its peak inthe Late Iron Age and in the Imperial period.

From the point of view of the malacofauna devel-opment of Transdanubia it is significant that it waspossible to prove by radiocarbon dating that the ear-liest appearance of Cepaea vindobonensis is datedto the 9th millennium BC, and the first appearance ofthe Helix pomatia is dated to the 7th millennium BC.By these data the development of the malacofaunain Transdanubia must be revised, including the ap-pearance and spreading time horizon of the givenchronological and environmental key species.

11.8 The results of evaluations carriedout at three archaeological sites onthe outskirts of NemesbődKatalin Náfrádi, Pál Sümegi, Tünde Törőcsik

11.8.1 The results of the archaeobotanical analysis

Environmental historical analyses were carriedout on samples from twenty-nine archaeologicalfeatures from three sites (Figs. 137, 138, 139).

The samples were analysed for archaeobotanical(pollen analysis, anthracology) and archaeozoological(malacological) finds. The anthracological and mala-cological samples were obtained by employing thedouble flotating method of the sediments from the ar-chaeological features. The preserved charcoals weresorted out from the flotated materials (Fig. 137).

During the archaeological excavation of the detourroad, deposits were collected from twenty-nine fea-tures. Ten of them contained archaeobotanical (an-thracological) material, which were suitable foranalysis. From nineteen samples the archaeobotan-ical assemblages were inadequate for determinationbecause these samples were over charred or de-composed. The samples were collected from twoBronze Age features, three Árpádian Age/Medieval

nek darabszáma is 100 felett volt (137. ábra).Ennek nyomán a faszén anyagot statisztikailagis értékelni lehetett.

Valamennyi határozható anthrakológiai minta-anyag lombos fának bizonyult és minden előke-rült, határozható faszén a Quercus taxonhozsorolható (137. ábra). Ennek nyomán a lelőhelye-ket övező erdőterületekben a tölgy (Quercus)egyértelmű dominanciáját rekonstruálhattuk (ha-sonlóan a zanati régészeti lelőhelyek anthrakoló-giai anyagához). Ezen kívül a tölgyfa anyagáranézve erőteljes és pozitív emberi szelekciót is felkell tételeznünk, mert csak így képzelhető el ez ateljesen homogén anthrakológiai összetétel.Külön figyelmet érdemel, hogy a császárkorihamvasztásos objektumokból – ez a nemesbődi5. sz. lelőhely, amelynek publikálása a feldolgozásalatt álló temető régészeti leletanyagával majdegyütt történik – előkerült több ezer darab anth-rakológiai anyag valamennyi darabja tölgyfa volt.Ezért feltételezhető, hogy a szertartás szempont-jából szelektálták a tölgyfa anyagát. A többi régé-szeti objektumból előkerült faszén anyagfelhasználási szempontjait csak a régészetianyaggal párhuzamosan együtt lehet értékelni.

Az ásatásokon feltárt objektumokból kiemelt 27db üledékmintán végeztünk pollenanalitikai elem-zést (138. és 139. ábra). A vizsgált minták meg-egyeztek a flotálással kiemelt, fentebb bemutatottmintákkal, amelyekből 24 mintából került elő ér-tékelhető pollenanyag, de ezek közül kettőben aleggondosabb csomagolás és feltárás ellenére isrecens pollenanyagot (parlagfű, illetve kukorica vi-rágporszemeit) lehetett kimutatni, ezért ezeketnem értékeltük. A recens pollenszennyezés való-színűleg már a terepi mintavételezésnél, a régé-szeti objektumok kibontásánál megtörténhetettezeknél a mintáknál. A régészeti objektumokbólelőkerült pollenanyag megtartási állapota gyengeés rossz minőségű volt és valószínűsíthető, hogya szelektív pollenmegőrződés is fennállhatott avizsgált objektumok esetében.

A bronzkori régészeti objektumból előkerültminták egy részénél a pollenanyagban a fás

266

VIA 2

period features, and four from Imperial period fea-tures. Altogether there were over five thousandsamples. The number of charcoals in the given pe-riods exceeded one hundred (Fig. 137). For this rea-son it was possible to evaluate the charcoal materialstatistically.

All anthracological samples proved to be decid-uous and most of the charcoals found and evalu-ated were oak (Quercus) taxon (Fig. 137).According to this fact we can reconstruct the dom-inance of oak (Quercus) in the forested areas sur-rounding the sites (similarly to the anthracologicalmaterial of the archaeological sites of Zanat). Wehave to suppose a strong and positive human se-lection towards oak wood as it is the only way tohave this absolutely homogenous anthracologicalcomposition. It must be noted that all specimensof the thousands of pieces of anthracological ma-terial found in cremated graves from the Imperialperiod were oak. The details of these features,found at site No. 5 of Nemesbőd, will be publishedtogether with the archaeological finds of the ceme-tery, which are being assessed presently. There-fore, we can suppose that oak material wasselected from the rite’s point of view. The usage ofthe charcoal material found in many archaeologicalfeatures can be evaluated only together with thearchaeological material.

We carried out pollen analysis on twenty-sevensediment samples from the features of the ar-chaeological excavation at the detour road (Figs.138, 139). The samples analysed were the sameas the samples obtained by flotating and men-tioned above. Pollen material suitable for evalu-ation was found in twenty-four samples, but twoof them contained recent pollens (ragweed andcorn) despite the careful wrapping and opening.For this reason these ones were not evaluated.The recent pollen pollution of the samples prob-ably happened at the field during sampling whenthe archaeological features were opened. Thepreservation of the pollen material from the ar-chaeological features was very poor and it wasof bad quality, therefore probably a selective

szárú növények abszolút dominanciája jelentke-zett és a lágyszárúak teljes mértékben aláren-deltek voltak, míg az objektumok másik részénélpontosan fordított volt a pollenkép (138. és 139.ábra). Ennek nyomán a régészeti objektumokbetöltődése egyértelműen évszakhoz köthető, afásszárúak pollendominanciájával jellemezhetőobjektum betöltődések tavasszal március –május között, a lágyszárúak dominanciájával jel-lemezhető betöltődések nyár végén és ősszel(augusztus – október között) történhettek meg.Így az objektumok betöltődésének szezonálisvoltát is sikerült megállapítani, például Nemes-bőd – Csepregi-völgyre-dűlő I. 7. objektumának61, 62, 63 betöltési rétegének kialakulása egyér-telműen a nyár végi – őszi félévben következhe-tett be. Így az egyetlen évszakban használt ésfeltöltődött objektumok nyomán a különbözőkorokban kialakult évszakos polleneső összeté-teléről kaphattunk információkat.

Ezek az információk kiemelkedő jelentősé-gűek, mivel a régészeti ásatások több pontjánálelhelyezett recens pollencsapdák anyagát is ér-tékeltük, így a recens polleneső és az egykoripolleneső évszakos és összetételbeli eltérésérőlegyaránt rendelkezünk adatokkal. Ennek nyo-mán feltételezhető, hogy a pollencsapdakéntműködő régészeti objektumok kisebb mérete el-lenére, a vizsgált terület geomorfológiai adott-sága, platójellegű kifejlődése következtében arégészeti objektumok betöltésében felhalmo-zódó virágporszem anyag jelentős része na-gyobb területről származik, azaz regionális, ésnem extralokális vagy lokális eredetű volt, ezérta pollenösszetétel nyomán levont következteté-seink is inkább a regionális vegetáció összeté-telére vonatkozhatnak és nem a lokálisnövényzetre (kivéve a rovarbeporzású virágosnövényeket).

A bronzkori objektumok pollenképe alapján avizsgált területen az adott korban még döntőenzárt erdei környezet vehette körül a bronzkori ob-jektumokat. A bronzkori objektumokból előkerültpollenanyagban, a lombos fák pollenarányában a

267


pollen preservation took place in the case of thefeatures under examination.

In some of the pollen samples from the BronzeAge archaeological features the absolute domi-nance of arboreal plants was observed, and herba-ceous plants were in total subdominance. In thecase of some of the other features the pollen ratiowas exactly the opposite (Figs. 138, 139). Accord-ing to this the fill up of the archaeological featuresis clearly connected to seasons. The features witharboreal pollen dominance were filled betweenMarch and May during the spring. The featureswith herbaceous pollen dominance were filled dur-ing the autumn or at the end of summer, betweenAugust and October. By this method it was possi-ble to determine the seasons of fill up for the fea-tures, for instance the fill up Layers 61, 62 and 63of Feature 7 found in Nemesbőd – Csepregi-völgy -re-dűlő I were clearly formed at the end of summeror in the autumn. The features used and filled upin one season, therefore convey information re-garding the composition of pollen clouds in thegiven periods.

The information has high significance as we alsoevaluated the material of recent pollen traps set upat a number of locations at the archaeologicalsites, and now we have data regarding the sea-sonal and compositional differences of both the re-cent and the former pollen cloud. According to theanalysis, despite the small size of the archaeolog-ical features functioning as pollen traps, the pollenmaterial deposited in them probably originatesfrom a wider area, therefore it is not local or extra-local but regional. It is the consequence of the ge-omorphological situation of the study area and itsplateau-like development. Thus our deductionsfrom the pollen composition apply to the compo-sition of regional vegetation, and to the composi-tion of the local vegetation (except for floral plantspollenised by insects).

According to the pollen graph of the featuresfrom the Bronze Age, the study area was mainlysurrounded by a closed forested environment. Thedominance order of arboreal pollen ratio originating

tölgy – éger – fűz – kőris – bükk – gyertyán domi-nancia sorrendet lehetett kimutatni. Ennek nyo-mán egy jellegzetes hidroszerieszt követővegetáció fejlődhetett ki a Surányi-patak környé-kén, a völgytalpon égerrel kevert kemény- és pu-hafás ligeterdővel, a magasabb térszínekenbükkel, gyertyánnal kevert tölgyesekkel.

A nyári – őszi polleneső nyomán az objektu-mok közvetlen környezetét viszont jellegzetes,taposott, gyomokkal tarkított, de a fűfélék do-minanciájával jellemezhető gyepek övezték.Ennek nyomán, bár alárendelten, a gabonafé-lék pollenanyaga is megjelent a bronzkorianyagban, ezért elsősorban lakott és állattartótérséget rekonstruálhattunk alárendelten szán-tóföldekkel.

A császárkori objektumokból előkerült pollen-anyagban a fás szárú növényzet rendkívüli mérték-ben lecsökkent. Ennek oka lehetett volna az is, hogynyár végi és őszi polleneső maradt fenn az objektu-mokban, de a tavasszal virágzó fenyőfélék (Pinus)virágporszemeinek jelenléte és jelentős dominanci-ája alapján inkább arra következtethetünk, hogy avizsgált területről kivágták a fákat és mind lokális,mind regionális szinten visszaszorították az erdőket.Ennek nyomán a császárkorban a lombos fák pol-lenaránya drasztikusan lecsökkent és valószínűsít-hető, hogy az egész térség már ekkor kultúrtájjáalakulhatott, ahol az antropogén hatásra kialakultnyílt vegetációval borított térségben a termesztettnövények és a gyomok dominálhattak. A gabona,köztük a búza pollenaránya, valamint a szántóföl-deket kísérő gyomok jelenléte nyomán igen jelentősés kiterjedt, intenzíven művelt gabonaföldet rekonst-ruálhattunk nemcsak lokális, hanem regionális kiter-jedésben. A császárkori objektumokból előkerültpollenanyagban mind a dió (Juglans), mind a szőlő(Vitis) pollenanyaga előkerült, bizonyítva, hogy regi-onális szinten ezek a növények a császárkori kert-kultúra szerves részét alkothatták.

A 3 darab Árpád-kori/középkori objektum-ból kinyert pollenanyagban a fás szárú és lágyszárú pollenek aránya megközelítőleg azonosvolt, de ha levesszük a fásszárúak esetében a

268

VIA 2

from the features of the Bronze Age is oak, alder,willow, ash, beech and hornbeam. It means that atypical hydro series following vegetation developedin the vicinity of the Surányi Creek, with hardwoodand softwood grove forest mixed with alder on thevalley floor, and oak forests mixed with beech andhornbeam at higher altitudes.

According to the summer and autumn pollenpresence, the immediate surroundings of the fea-tures were typical, treaded, weedy grasslandswith graminiferous dominance. Therefore, cerealpollens were present in the Bronze Age materialalthough in subdominance, leading to the recon-struction of an inhabited and animal keeping areawith ploughing fields in subdominance.

The ratio of arboreals decreased considerably inthe pollen material found in features from the Impe-rial period. This might have been caused by that thefeatures preserved the pollen cloud only from theend of summer and autumn. However, the pres-ence and dominance of coniferous plants (Pinus)with their efflorescence period in the spring it seemsmore likely that the trees were cut off in the studyarea, and the size of the forests decreased both lo-cally and regionally. The ratio of deciduous treesdrastically decreased in the area by the Imperial pe-riod, and it is highly probable that the entire regionbecame cultivated, where open vegetation coveredthe area resulted from anthropogenic impact, andthe dominant plants were agricultural products andweeds. Based on the ratio of cereal pollens, includ-ing wheat (Triticum sp.), and by the presence ofweeds common at ploughing fields, we can recon-struct extensively and intensively cultivated cropfields, not only locally but regionally as well. Thepollen material found in the features from the Impe-rial period contained both walnut (Juglans) andgrape vine (Vitis), proving that these plants were im-portant parts of the garden culture in the Imperialperiod on the regional level.

The pollen material obtained from the three Árpád -ian Age/Medieval period features has an almost equalratio of arboreal and herbaceous plants, but if in thecase of arboreals we subtract the presence of conif-

nagy tömegű virágporszem anyagot kibocsátóés nagy távolságokra elterjedő fenyőfélék át-lagosan 40%-os megjelenését, akkor azÁrpád-kori/középkori környezetben is a lágy-szárúak domináltak. A pollenösszetétel alap-ján az Árpád-kori/középkori objektumokbetöltődésének döntő része tavasszal fejlődöttki. A pollenösszetétel alapján az Árpád-kori/középkori megtelepedési pontot mozai-kos vegetáció, bükkel kevert puha- éskeményfás ligeterdő, bükkel és kőrissel ele-gyes gyertyános – tölgyes erdőfoltok, szántók,legelők, kaszálók és mocsárrétek vehettékkörül. Kiemelkedő arányban jelentkeztek a ta-posott felületeken terjedő gyomok (útifű, ke-serűfű), de a régészeti objektumok környékén,az antropogén felszíneken ezeknek a növé-nyeknek a jelenléte a folyama tos emberihatás, bolygatás, taposás kö vetkeztében min-dig jelentősebb, mint az antoropogén térsé-gek hátterében, ún. hinterlandján. Kiemelkedőjelentőségű a szőlő- és a diópollenek kimuta-tása a középkori objektumok pollenanyagából,mert egyértelműen a kertkultúra meglétét jel-zik az adott régészeti horizontban.

Az objektumok pollenösszetétele nyomán a Su-rányi-patak allúviumán mélyített zavartalan magfú-rás pollenanyagánál leírtak is megerősítést nyertek,mind a termesztett növényzetre, mind a növényzetiborítás összetételére vonatkozóan. A pollenössze-tétel alapján az objektumok egy részét tavasszal,másik részét ősszel alakították ki, de az objektumoktöbbsége az év jelentős részén nyitva volt.

11.8.2 Archaeozoológiai vizsgálat eredményei

Az elkerülő út nemesbődi szakaszának régé-szeti feltárásaiból 30 régészeti objektumból (140.ábra) kiemelt mintán végeztünk malakológiai vizs-gálatot. A mintákból 6 Mollusca faj, közte 3 szá-razföldi csiga és 3 kagyló faj 100 egyede kerültelő. A Mollusca faunában egyértelműen az antro-pogén felszíneken, erdőssztyeppei környezetben,erdőszéleken egyaránt elterjedten élő pannoncsiga (Cepaea vindobonensis) dominált (53%).

269


erous plants, which emit vast amounts of pollens thatspread to large distances, and on average comprise40% of the arboreal pollens, then a herbaceousdominance can be observed in the ÁrpádianAge/Medieval period as well. Based on the pollencomposition, the filling up of the features from theÁrpádian Age/Medieval period took place mainly inthe spring. According to the pollen composition, thesettlement location in the Árpádian Age/Medieval pe-riod was surrounded by mosaic-like vegetation, con-sisting of soft and hardwood grove forests mixed withbeech and hornbeam; and oak forest patches mixedwith beech and ash, plough lands, grazing fields,crop fields and marshlands. Weeds (Plantago sp.,Polygonum sp.) characteristic of treaded surfaces ap-pear in large quantities but their presence is alwaysmore emphasised in the immediate environment ofthe archaeological features, on anthropogenic sur-faces, due to the continuous human impact, distur-bance, treading, than on the background ofanthropogenic areas, in the so-called hinterland. Thepresence of grape vine and walnut pollens in the ma-terial from the Medieval period features is highly sig-nificant as it denotes the existence of a garden culturein the given archaeological horizon in the study area.

The pollen composition of the features supportsthe pollen data from the undisturbed drilling of thealluvium of the Surányi Creek regarding the com-position of both the produced plants and vegeta-tion cover. According to the pollen composition,some of the features were formed during thespring, some during autumn, but most of the fea-tures were open for the most part of the year.

11.8.2 The results of the archaeozoological analysis

Malacological analyses were conducted on sam-ples from thirty archaeological features (Fig. 140),excavated at the archaeological site at the detourroad of Nemesbőd. One hundred specimens werefound in the samples, belonging to six molluscspecies, including three terrestrial snails and threemussel species. The dominant of the mollusc faunais clearly the Cepaea vindobonensis (53%) thatlives on anthropogenic surfaces, in forested steppe

Ugyanakkor igen jelentős arányban jelentkezett alaza állományú erdőkben, ligeterdőkben elterjedt,de az emberi megtelepedéseket övező, kerteketis kedvelő éti csiga (Helix pomatia) is (38%).

A két, megközelítőleg azonos élőhelyet kedvelőszárazföldi csigafaj mellett csak egy-két egyede ke-rült elő a ligeterdőben, nedves felszínen élő márvá-nyozott csiga (Bradybaena fruticum) fajnak, valaminta patakokban is élő tompa folyami kagylónak, fo-lyami kagylónak, festőkagylónak és tavi kagylónak(Unio crassus, U. tumidus, U. pictorum, Anodonta).

A ligeterdei és vízi fajok valószínűleg gyűjtögetés-sel kerültek az objektumokba, de a pannon és éticsigafajok közvetlenül az objektumok környékén, azemberi megtelepedési ponton is élhettek. Ennek akét csigafajnak a héjait is megvizsgáltuk, de rágcsá-lók vagy rovarok okozta szállítási, étkezési nyomo-kat nem találtunk. Ennek nyomán valószínűsíthető,hogy az objektumok feltöltődésével párhuzamosankerültek az üledékbe és nem utólag — rágcsálók,vagy rovarok zsákmányolása és beásása révén ke-rültek a régészeti objektumokba.

11.9 A Nemesbőd – Csepregi-völgyre-dűlő I. régészeti lelőhely talajszelvé-nyén végzett vizsgálatok eredményeiSümegi Pál, Persaits Gergő, Páll Dávid Ger-gely, Törőcsik Tünde

11.9.1 Bevezetés

A talajszelvényt a régészeti feltárás nyugatirészén, a Surányi-patak felé lejtő domboldalmélyebb fekvésű területén kellett kialakítanunk,ahol a feltárt császárkori út (141. ábra) elérte aSurányi-patak allúviumát. Ennek oka az volt,hogy az allúviumtól keletre található platón ki-alakított régészeti feltáráson a földművelés ésa talajeró zió következtében csak igen vékony,mintegy 20 – 30 cm kifejlődésű talajtakaró talál-ható, amelynek elemzése a 30 cm mélységiglenyúló szántás, földművelés és műtrágyázáskövetkeztében régészeti szempontból értékel-hetetlen lett volna.

270

VIA 2

environments and at forest margins. At the sametime significant amounts of Helix pomatia (38%) arealso present. It inhabits loosely structured forests,grove forests, and also favours gardens andhuman settlements.

Besides these two types of snails that preferapproximately the same habitats only a fewBradybaena fruticum were found. It likes groveforests and wet surfaces. A few Unio crassus,Unio tumidus, Unio pictorum and Anodonta

were also found. These species also live in lakes.The aquatic and grove forest species probably

ended up in the features by gathering, but the Helix

pomatia and Cepaea vindobonensis might havelived in the vicinity of the features, at the locationof human habitation. The shells of these specieswere examined but we found no traces that wouldindicate that these species were captured by ro-dents or insects. Therefore, we can conclude thatthey ended up in the archaeological features at thesame time as they were filled up.

11.9 The results of evaluations conduc tedon the soil section of the archaeological siteat Nemesbőd– Csepregi-völgyre-dűlő I.Pál Sümegi, Gergő Persaits, Dávid GergelyPáll, Tünde Törőcsik

11.9.1 Introduction

The soils section was formed at the westernpart of the archaeological excavation, on thelower part of the hillside inclining towards theSurányi Creek, where the road from the Imperialperiod (Fig. 141) reached the alluvium of theSurányi Creek. The reason for this was that atthe site of the archaeological excavation, on aplateau east from the alluvium, the thickness ofthe soil was only 20 to 30 cm due to land culti-vation and soil erosion. The evaluation of this soilcover from the archaeological point of view ispointless as it is disturbed by ploughing, landcultivation and fertilisation.

A régészeti feltárás keleti részén a földművelés,az emberi megtelepedés, a császárkori út és akörnyékének használata következtében létrejötterőteljes talajerózió nyomán a plató tetőszintjén,a lejtő felső szakaszán, egészen a lejtő inflexióspontjáig a talaj szinte teljes mértékig lepusztult.A lepusztult talajanyag a lejtő allúvium felőli ré-szén, a lejtő töréspontja alatti részen kezdett elfelhalmozódni, de az erodálódott talajanyag egé-szen a Surányi-patak allúviumáig eljutott, kevere-dett az allúvium anyagával és a völgytalp peremétis beborította.

A lejtő alján, az allúvium peremén így jelentősvastagságban felhalmozódott a talajanyag, ráa-dásul régészeti anyagokkal bizonyíthatóan eltérőkorokban, több ciklusban történt a felhalmozó-dás. Ennek nyomán jól rétegzett, egymástól vilá-gosan elkülönülve fejlődtek ki az allúviumperemén a császárkort megelőző, a császárkori,a népvándorlás kori és a középkori üledékréte-gek, köztük a császárkori és a középkori talajré-teg (141. ábra).

Ez a speciális archaeo- és pedosztratigráfiaihelyzet lehetőséget teremtett a különböző ter-melő kultúrák által lakott talajszintek vizsgálatára,a különböző technikai szinten lévő és eltérő szer-vezettségű emberi közösségeknek a talajokragyakorolt hatásának feltárására. Így a lejtő alján,a római út végén egy másfél méter mély talajszel-vényt alakítottunk ki, ahol részletes üledékföldtani,geokémiai, talajtani, archaeobotanikai és archa-eozoológiai vizsgálatokat végezhettünk.

A másfél méteres talajszelvényben a követ-kező rétegeket különítettük el a fekü felől (141.és 142. ábra):

Enyhén laminált, növényi maradványokat, limo-nitos foltokat, vasborsókat, kevés szerves anya-got tartalmazó, lejtőüledékkel is keveredett,szürkéssárga színű, ártéri üledék (122 – 96 cmközött). Ebben a szintben jelentős karbonát tar-talmú durvakőzetlisztes finomkőzetliszt szemcse-összetétel alakult ki.

A fekürétegen kialakult az emberi hatásra eny-hén turbált, császárkori feketésbarna színű réti talaj

271


On the eastern portion of the archaeological ex-cavation the soil has almost completely erodeduntil the inflection point of the slope, on the upperpart of the slope and on the top level of the plateau,due to land cultivation, human impact, and the useof the road (and its surrounding area) since theImperial period onward. The eroded soil started toaccumulate at the breaking point of the slope onthe alluvium side of the slope, and it moved all theway down to the alluvium of the Surányi Creek.It was mixed with the material of the alluvium, andcovered the foreland of the valley floor.

Thus the soil accumulated to a great thicknessat the bottom of the slope, at the foreland of thealluvium. The accumulation took place in cyclesin many different periods, as it is proven by ar-chaeological finds. Therefore, the sediment layersdeposited at the foreland of the alluvium devel-oped separately and are well-distinguished. Theycontain sediment layers of the period before theRomans, the Imperial period, the Migration andthe Medieval periods. Amongst them are situatedthe soil layers of the Imperial and the Medieval pe-riod (Fig. 141).

This special archaeo- and pedostratigraphicalsituation made possible the examination of soil lev-els inhabited by different agricultural communities,and the exploration of impacts on the soil inflictedby humans with different technological levels anddifferent organisation structures. At the end of theRoman road, at the bottom of the slope we cre-ated a soil profile, which was 1.5 metres deep,where we conducted detailed sedimentological,geochemical, pedological, archaeobotanical andarchaeozoological analyses.

The following layers and horizons were distin-guished in the soil profile, starting from the parent ma-terial (Figs. 141, 142):

Slightly laminated greyish-yellow alluvial sedi-ment mixed with slope deposit containing plant re-mains, limonite patches, iron flecks, and someorganic remains (between 122 and 96 cm). Fine siltcontaining coarse silt composition with significantcarbonate content evolved in this level.

(96 – 107 cm között). Ebben a horizontban azagyag, a szerves anyagtartalom jelentős mérték-ben megemelkedett, a karbonát tartalom viszonterőteljesen lecsökkent a feküszinthez képest. Errea talajfelszínre enyhén laminált, kavicsos agyagosüledék halmozódott rá (107 – 90 cm között). Enneka rétegnek a képződését úgy modelleztük, hogy acsászárkori talajra a római útnak az ártérre vezetőszakaszából lejtő irányában lemosott talajjal, ártériüledékkel kevert kavicsok halmozódtak át, és eze-ket a kavicsokat az ártéri üledék és az erodálódotttalaj mátrixként fogja közre.

A kavicsos horizontra kevés szerves anyagottartalmazó, vöröses szürkésbarna színű ártériüledék (90 – 60 cm között) települt. A fekühözképest ebben a szintben az agyagtartalom erő-teljesen, a homok és kavicsfrakció arányadrasztikusan lecsökkent. Valószínűsíthető, hogya patak vízhozamának növekedésével és az ár-téri üledékképződés kiterjedésével alakulhatottki ez a talajhorizontot fedő alluviális üledékréteg. A karbonát tartalom növekedés alapjánfeltételezhető, hogy jelentős mennyiségű, a kör-nyező platókról, lejtőkről származó, áthalmozó-dott löszszerű üledék is keveredett ehhez azüledékes szinthez. A réteg enyhén laminált, nö-vényi maradványokat, limonitos foltokat, vas-borsókat tartalmaz.

A népvándorlás korra, honfoglalás korra tehetőártéri üledék felszínén egy jelentős agyag- ésszerves anyag tartalmú, középkori kerámiákattartalmazó, feketésbarna színű, poliéderes szer-kezetű, vízhatású (hidromorf) talaj képződött (60– 40 cm között). Ez a talajréteg enyhén bolygatott,növényi maradványokat tartalmazó, valószínűlega középkorban legeltetett, szántott réti talaj lehe-tett eredetileg.

A középkori talajréteg felett, egészen a felszínighúzódó, ártéri üledéken képződött, szántott, ke-vert szürkésbarna színű talaj található, eketalpré-teggel. Jelenleg gyomvegetációval borított, de abiogaléria nyomok és döntött gyökérföld labdáknyomán eredetileg fákkal borított felszín lehetett.Ez a szántóföldi és a kezelt ligeterdő közötti át-

272

VIA 2

Blackish-brown meadow soil from the Imperialperiod evolved on the parent material, slightly dis-turbed by humans (between 96 and 107 cm). Theclay and organic material content significantly in-creased in this horizon, but the carbonate contentstrongly decreased compared to the parent ma-terial level. Slightly laminated, gravel and clay sed-iment deposited on this soil surface (between 107and 90 cm). The development of this layer can bemodelled as the redeposition of soil and gravelmixed with alluvial deposits eroded from the sec-tion of the Imperial period road, which led to thealluvium. This mixture accumulated on the soil,and these gravels were surrounded by alluvial sed-iments and eroded soil as a matrix.

A reddish, greyish-brown alluvial sediment layerwith low organic remains content deposited on thegravel layer (between 90 and 60 cm). Compared tothe parent material, the clay content significantly, theratio of sand and gravel fraction drastically droppedin this level. This alluvial deposit layer covering the soilhorizon was probably formed by the increase in thewater yield of the creek and by the extension of allu-vial sediment forming. Based on the increase in car-bonate content it is very probable that significantamounts of loess-like sediments, originating from thesurrounding plateaus and slopes and redepositedhere, were also mixed with this deposit level. Thelayer is slightly laminated, containing plant remains,limonite patches and iron flecks.

In the Migration period, at the time of the Hun-garian Conquest the next layer was formed (be-tween 60 and 40 cm). It has significant clay andorganic material content, contains ceramics fromthe Medieval period, blackish-brown in colour, andits structure is polyhedral and shows the signs ofhydromorph soil development. This soil horizonoriginally probably was a ploughed meadow soil,also used for animal grazing in the Medieval period.It is slightly disturbed and contains plantal remains.

Above the Medieval sediment the soil is aploughed, mixed greyish-brown soil also showing alayer of plough-sole. It evolved on the alluvial sedi-ment and stretches to the surface. It is currently cov-

meneti növényzeti sávban keletkezett recens rétitalaj teljesen kevert, szántott A és az eketalprétegalatt található, sötétbarna színű B szintje egyarántfelismerhető.

Az üledékgeokémiai (143. ábra) és a bővített ta-lajtani (144. ábra) vizsgálatok alapján is jól elkü -löníthetők a talajszelvényben feltárt egykoritalajszintek és üledékes rétegek. A fekükőzet egyvízoldható elemekben, elsősorban kalciumban ésmagnéziumban gazdag, a szulfát tartalma alapjánreduktív, magas talajvízállású környezetben kifej-lődött, minimális szerves anyagot tartalmazó ár-téri üledék volt.

Az ártéri üledéken képződött császárkoritalaj, valamint a fedőjében közvetlenül jelent-kező kavicsokkal kevert áthalmozódott tal -ajszint jelentős szerves anyag-, foszfát-,nitrát-tartalmú termékeny talaj volt. Valószí-nűsíthető, hogy a mezőgazdasági területekettrágyázták már ekkor is trágyázták a termő-erő növelése érdekében és a földműveléssorán lepusztult talajból áthalmozódott, azártéren akkumulálódó, az ártéren képződőtalajjal keveredett talajanyag hatására növe-kedett meg a vizsgált rétegben a nitrát, fosz-fát, kálium tartalom.

A humusz és szerves anyag tartalom növeke-dése is ehhez a talajpusztulási, talajakkumulációsés talajkeveredési folyamathoz köthető és a szer-ves anyag növekedése nyomán emelkedhetettmeg a szerves anyaghoz kötődő réz és cink tar-talom is (144. ábra).

A császárkori talajszintet fedő ártéri üledék-ben a foszfát, nitrát, humusz és szerves anyagtartalom jelentős mértékben visszaesett, a kar-bonát, elsősorban a kalcit tartalom, a vízold-ható magnézium és a szulfát tartalom viszontjelentős mértékben megemelkedett. A talajszin-tet egyértelműen egy ártéri üledék fedte le,majd az ártéri üledéken ismét egy jelentős nit-rát, foszfát, humusz és kálium tartalmú talajképződött a középkor folyamán.

Ezen talajréteg feletti recens talajszint a ter-melő emberi gazdálkodás, szántás, erdőirtás

273


ered with weeds, but it might have been a forestedsurface based on biogalery traces and tilted soil ballsheld by roots. This meadow soil that developed in thetransitional vegetation zone between the plough landand cultivated grove forest is completely mixed. ItsA-horizon, which is ploughed, and its B-horizon,which is dark brown and located below the layer ofplough-sole layer, can be well distinguished.

The former soil horizons and deposit layers ex-plored in the soil section can also be distinguishedvery well by sediment geochemical (Fig. 143) andextended pedological (Fig. 144) examinations. Theparent material is rich in water soluble elements, es-pecially calcium and magnesium. Based on its sul-phate content, it evolved in a reductive environmentwith high ground water levels, and once it was analluvial sediment with minimal organic content.

The soil from the Imperial period evolved on topof the alluvial sediment. It is covered by a soil hori-zon consisting of redeposited soil mixed withgravel. Both are fertile soils, and have a significantorganic material, phosphate and nitrate content.The cultivated lands by this time were probably fer-tilised in order to enhance the fertility of the land.The increase in nitrate, phosphate and potassiumcontent in the layer under examination was proba-bly due to the redeposition of soil that eroded dur-ing land cultivation, which accumulated on thealluvium and were mixed with the alluvial soil.

The increase in humus and organic content is alsoconnected to these soil erosion, soil accumulationand soil mixing processes. The copper and zinccontent also increased as these might be con-nected to the increase in organic material (Fig. 144).

The phosphate, nitrate, humus and organic ma-terial content significantly dropped in the alluvialdeposit covering the layer from the Imperial period.At the same time the carbonate content signifi-cantly increased, especially the calcite, the watersoluble magnesium and sulphate content. It is clearthat alluvial sediment covered the soil horizon, andduring the Medieval period another layer evolvedon top of the alluvial deposit, with high nitrate,phosphate, humus and potassium content.

okozta rétegkeveredés miatt már nem értékel-hető.

11.9.2 A lelőhely talajszelvényén végzett mak-robotanikai vizsgálatok eredményei

A fúrásszelvényből 28 mintát elemeztünkmeg makrobotanikai összetételre (145. ábra).Az előkerült makrobotanikai anyag megtartásiállapota az igen rossz és a rossz kategóriábasorolható. A makrobotanikai anyag összetételeés változásai alapján a két ártéri szint és a csá-szárkori, középkori talajréteg képződésénekegykori lokális növényzeti hátterét lehetett jel-lemezni a talajszelvényben.

A talajszelvényben feltárt alsó ártéri szintből né-hány Mollusca héj mellett viszonylag jelentősmennyiségű nád- és gyékénytöredék került elő.Így az ártéri területen az üledék képződése, az ár-téri üledék lerakódása során elsősorban lágyszárú növényzeti borítással számolhatunk.

A császárkori talaj szintjében a makrobotanikaianyag összetétele megváltozott, a gyékény ésnád maradványok teljesen eltűntek a szelvénynekebből a szakaszából, az égett pernye mennyi-sége ugrásszerűen megemelkedett és igen jelen-tőssé vált, miközben a határozhatatlan növényitörmelék, köztük is elsősorban az egyszikű ma-radványok aránya, erőteljesen megemelkedett.Valószínűsíthető, hogy a császárkorban a föld-művelés hatására felgyorsult erózió és áttelepítő-dés hatására alakult ki ez a jelentős mennyiségű,határozhatatlan növényi törmelék. A pernyemennyiségének növekedése egyértelműen amegnövekedett emberi hatásokhoz (tüzelés, er-dőirtás, kohászat) köthető. Az ártéri növények el-tűnése ebben a horizontban szintén emberihatáshoz köthető, valószínűleg az ártéri növény-zetet egyszerűen leégették és kiirtották.

A császárkort követően kifejlődött ártéri üledékesszintben a pernye mennyisége drasztikusan lecsök-kent, ennek nyomán az emberi hatás csökkenésé-vel, a lakosságszám csökkenéssel, és a termelésintenzitásának, típusának változásával számolha-tunk. Az emberi hatás csökkenését (a gázló meg-

274

VIA 2

The recent soil horizon above this layer is not suit-able for evaluation due to the mixture of layers causedby agricultural activities, ploughing and tree fallings.

11.9.2 The results of macrobotanical analysesconducted on the soil profile of the site

Twenty-eight samples of the drilling core wereanalysed for macrobotanical composition (Fig.145). The preservation of the macrobotanical ma-terial can be categorised as poor and very poor.Based on the composition and changes in themacrobotanical material it was possible to charac-terise the former local vegetation background ofthe development of the two alluvial levels and thesoil profile from the Imperial period and theMedieval period.

Significant amounts of reed and cattail frag-ments, and several mollusc shells were found inthe lower alluvial layer of the explored soil profile.Therefore, we can deduce that during the devel-opment and deposition of the alluvial sediment aherbaceous vegetation cover was characteristic.

The composition of macrobotanical materialchanged in the layer of the Imperial period. Thereed and cattail remains disappeared, but theamounts of ash increased considerably and be-came very significant. At the same time the ratio ofunidentifiable plantal remains, especially monocotremains, increased strongly. The significantamounts of unidentifiable plantal fragments prob-ably originated from the faster erosion and rede-position due to the agricultural activities in theImperial period. The increase in the amounts of ashclearly denotes increased human impacts (fireburning, forest cutting, smelting). The disappear-ance of alluvial fan vegetation in this horizon wasalso caused by human impacts, as the vegetationcovering of the alluvium was probably simplyburned or exterminated.

After the Imperial period, in the next alluvial sedi-ment layer, the amount of ash dropped sharply. Thisleads to the conclusion that human impact and thenumber of human inhabitants decreased, and thetype and intensity of land cultivation also changed.

275


szűnését?) jelzi a nád (Typha), a gyékény (Phragmi-

tes) és a sás (Carex) maradványainak újbóli megje-lenése, az ártéri növényzet regenerálódása. Alágyszárúak mellett a fűz (Salix) és az éger (Alnus)maradványok megjelenése azt jelzi, hogy az ártér acsászárkori növényzeti irtást követően fűzzel éségerrel borított térszínné alakulhatott át. Ezek amakrobotanikai eredmények teljesen összhangbanvannak a Surányi-patak alluviális pollenszelvényé-nek eredményeivel, ahol a népvándorlás korban apuhafás ligeterdő elemeinek, a fűz- és égerfáknaka terjedését rekonstruáltuk.

A középkori talaj szintjében a makrobotanikaianyag összetétele ismét megváltozott, a fás szárúnövények, a gyékény és nád maradványok teljeseneltűntek a szelvénynek ebből a szakaszából. Azégett pernye mennyisége ugrásszerűen megemel-kedett és igen jelentőssé vált, miközben a határoz-hatatlan növényi törmelék, köztük is elsősorban azegyszikű maradványok aránya erőteljesen meg-emelkedett.

Valószínűsíthető, hogy csak úgy, mint a császár-korban, a földművelés hatására felgyorsult erózióés áttelepítődés hatására alakult ki ez a jelentősmennyiségű, határozhatatlan növényi törmelék.A pernye mennyiségének növekedése egyértel-műen a megnövekedett emberi hatásokhoz, a je-lentős számú letelepedett életmódot folytatólakosság tevékenységéhez (tüzelés, erdőirtás, ko-hászat) köthető. Az ártéri növények eltűnéseebben a horizontban is emberi hatáshoz köthető,valószínűleg az ártéri növényzetet ekkor is egysze-rűen leégették és kiirtották.

11.9.3 A lelőhely talajszelvényén végzett pol-lenanalitikai vizsgálat eredményei

A fúrásszelvényből 28 mintát elemeztünk megpollenanyag összetételre (146. ábra). A pollen-anyag megtartás az egyes üledéktípusokban igeneltérő volt, de átlagosan közepesnek mondható.Ennek nyomán a szelektív pollenmegőrződéscsak kisebb mértékben befolyásolhatta a pollenösszetételt. A pollenanyag összetétele és válto-zásai alapján a két ártéri szint és a császárkori,

The decrease in human impacts (disappearance ofthe ford?) also denoted by the reappearance of reed,cattail and sedge (Carex sp.,Typha sp., Phragmites

sp.) remains, as the alluvial vegetation regenerated.The appearance of willow (Salix) and alder (Alnus) re-mains, besides the herbaceous remains, shows thatthe alluvial fan transformed into an area, which wascovered with willows and alders after the vegetationextermination that took place during the Imperial pe-riod. These macrobotanical results are in line with theresults of the alluvial pollen section from the SurányiCreek, where the spread of softwood grove forest el-ements, willows and alders were reconstructed forthe Migration period.

The composition of macrobotanical materialchanged in the level of the Medieval period. The arbo-reals, and the reed and cattail remains completely dis-appeared from this part of the section. The amount ofash increased considerably and became very signifi-cant. At the same time the ratio of unidentifiable plantalremains, especially monocot increased strongly.

The significant amounts of unidentifiable plantalfragments probably originated from the faster ero-sion and redeposition due to the agriculture, justlike in the case of the Imperial period. The increasein the amounts of ash clearly denotes increasedhuman impact (fire burning, forest cutting, smelt-ing), inflicted on the area by a significantly largecommunity leading a settled life. The disappear-ance of alluvial fan vegetation in this horizon wasalso caused by human impact, as the vegetationcovering the alluvium was probably simply burnedor exterminated here as well.

11.9.3 The results of pollen analyses con-ducted on the soil profile of the site

Twenty-eight samples of the drilling core wereanalysed for pollen composition (Fig. 146). Pollenpreservation was quite different in each sedimenttype but on average we could call it medium.Based on this the selective pollen preservation in-fluenced the pollen content only to a small degree.Based on the composition and changes in thepollen material it was possible to characterise the

középkori talajréteg képződésének egykori regi-onális növényzeti hátterét lehetett jellemezni a ta-lajszelvényben.

A fekü ártéri szinten az ártéri nedves környezet-ben élő fafajok (fűz, éger, nyír, tölgy) pollenjeinekaránya dominált. A higrofil fajok mellett a gyertyán,a hárs, a bükk, a szil aránya is kiemelkedő. Ez alap-ján fajgazdag, eltérő erdőtársulásokba sorolható nö-vényzet boríthatta a vizsgált térség döntő részét.Ugyanakkor a nyílt területeket kedvelő növényekaránya is kiemelkedő volt ebben a szintben.

Sőt, gabonapolleneket is sikerült kimutatniebből a horizontból. Valószínűsíthető, hogy a vas-kor végének, a La Tène kultúra megtelepedésé-nek időhorizontját sikerült feltárni ebben aszintben. Ez különösen azért fontos, mert jól lát-ható a pollenszelvény alapján, hogy már bolyga-tott, alapvetően mozaikos szerkezetű, de fákdominanciájával jellemezhető tájban telepedtekmeg a kelta közösségek és a megtelepedésiszintjüket követően, de még a késő vaskor folya-mán, a császárkor előtt a fás szárú növények pol-lenaránya lecsökkent, a lágy szárú és termesztettnövények, köztük is elsősorban a gabonafélékpollenaránya megemelkedett (146. ábra). Enneknyomán erőteljes tájátalakításra, erdőirtásra, és aművelt területek arányának növekedésére követ-keztethettünk.

A császárkori szintben a lágyszárúak, elsősorbana gyomok és a gabonafélék előretörése mellett ki-mutatható volt a fenyőfélék arányának növekedéseis. Ezek a polleneredmények jól szinkronizálhatók aBorzó-patak (115. és 116. ábra) és a Surányi-patak(133. és 134. ábra) árterén végzett pollenanalitikaivizsgálatok eredményeivel, a császárkorban kiala-kult polleneső összetételével.

Kiemelkedő jelentőségű a szőlő-, és diópolle-nek (Vitis és Juglans) megjelenése a vizsgált szel-vény késő vaskori és császárkori szintjében, mertez a két növény a késő vaskori kertkultúra szer-ves része volt. A vizsgált szelvényből származópollenadatok megerősítik, hogy ez a császár -korban a Dunántúlon kiterjedő római agráriumbúza – szőlő – dió terményeken alapult.

276

VIA 2

former regional vegetation background develop-ment of the two alluvial levels and the soil layerfrom the Imperial period to the Medieval period.

On the parent material alluvial level the pollens ofarboreals, favouring wetlands (willow, alder, birch,oak) were dominant. The ratio of hornbeam, lime,beech and elm is also significant besides the hy-grophil species. According to this a vegetation ofdifferent forest compositions with many speciescovered the greater part of the study area. At thesame time the ratio of plants favouring open areaswas also significant in this level.

Even cereal pollens were present in this horizon.It seems that the time horizon of the settlement ofthe La Tène period at the end of the Iron Age wasexplored in this level. It is especially important be-cause it is clear by the pollen section that the areawhere the Celts settled was already disturbed, it hada mosaic-like layout but had arboreal dominance.After their settlement level, even during the Iron Agebut before the Imperial period, the pollen ratio of thearboreals decreased, and the pollens of herbaceousplants and product plants, especially cereals in-creased (Fig. 146). On the bases of these we candeduce marked land shaping, forest cutting, and anincrease in the size of the cultivated lands.

Besides the increase in herbaceous plants, espe-cially weeds and cereals in the level of the Imperialperiod, the increase in coniferous ratio is also pres-ent. These pollen results are well-correlated with theresults of pollen analyses carried out on the alluviumof the Borzó Creek (Figs. 115, 116) and the SurányiCreek (Figs. 133, 134), and with the pollen cloudthat evolved during the Imperial period.

In the Late Iron Age level of the section the pres-ence of grape vine (Vitis) and walnut (Juglans) hasa high significance as these plants were importantparts of the Late Iron Age garden culture. Thepollen data of the section under examination sup-port that the Roman agriculture, extended over theTransdanubian region, was based on wheat, grapevine and walnut.

The pollen composition changed in the horizonfollowing the Imperial period. The intensive land

A császárkort követő horizontban a pollenösz-szetétel erőteljesen megváltozott, a fűz, tölgy,éger, bükk és a nyír előretörése nyomán a tágabbtérségben az intenzív tájhasználat lecsökkent.Ugyanakkor a fűfélék és a gyomok aránya is je-lentős maradt, de a gabonafélék pollenarányaerőteljesen visszaeshetett és ennek nyomán akülterjes állattartás előtérbe kerülése zajlott a te-rületen a népvándorlás korban.

A középkori talajrétegben a gabonafélék és alágyszárúak pollenaránya erőteljesen megemel-kedett, a fás szárú növények, köztük is elsősor-ban a puhafák (fűz, nyír, éger) pollenarányalecsökkent, de a tölgy, a bükk, a gyertyán pollen-aránya megemelkedett. Ez alapján hosszabbtávú erdőgazdálkodási stratégiát rekonstruálha-tunk, ahol az értékesebb, de lassabban növő fa-fajokat helyezték előtérbe.

A pollenösszetétel alapján az Árpád-kor/kö-zépkor folyamán rétek, kaszálók, szántók,erdők, ligeterdők mozaikosan helyezkedhettekel a vizsgált térségben, és az egyes mozaikokkiterjedése igen változatos lehetett, az ártéri kör-nyezetben élő fafajok jelentősen visszaszorultak,a ligeterdei mozaik aránya lehetett a legkisebb.A vízi, vízparti növények maradványai alapján azártéren kiterjedt nádas, gyékényes, sásos, ége-res és füzes zóna is kialakulhatott. Ez alapján aSurányi-patak árterén jelentős gazdálkodás foly-hatott, valószínűleg kaszálóként vagy nyári lege-lőként hasznosíthatták az ártéri rétet.

11.9.4 A lelőhely talajszelvényén végzett ma-lakológiai vizsgálat eredményei

A 35 üledékmintából, mintánként mintegy 2,6kg üledékből kiiszapolt Mollusca fauna 26 faj (10vízi és 15 szárazföldi csiga-, valamint 1 kagylótaxon) 379 egyedéből állt, annak ellenére, hogyösszesen több mint másfél mázsa üledéket isza-poltunk át és válogattunk ki a Mollusca héjak ki-nyeréséhez. Mivel a mintánkénti egyedszámalatta maradt a statisztikai minimumnak, ezért el-sősorban a fauna általános összetétele és nemaz egyes fajok dominancia viszonyai alapján von-

277


use decreased in a larger area indicated by the in-crease in willow, oak, alder, beech and birch pol-lens. The ratio of grass and weeds remainedsignificant but the pollen ratio of cereals stronglydecreased. This implies extensive animal keepingin the area during the Migration period.

The pollen ratio of cereals and herbaceousplants strongly increased in the layer from theMedieval period, and the pollen ratio of arbore-als, especially softwood (willow, birch, alder) de-creased. At the same time the pollen ratio ofoak, beech and hornbeam increased. We canreconstruct a long term sylvicultural strategybased on this fact, where the more valuablespecies were grown, despite the fact that theirgrowing time is much slower.

Based on the pollen composition the location ofmeadows, fields, plough lands, forests and groveswere mosaic-like in the study area, and the exten-siveness of the mosaics may have showed greatvariability during the Árpádian and Medieval peri-ods since the arboreals inhabiting the alluvial envi-ronment decreased. The ratio of the grove forestmosaics was probably the smallest. The remainsof aquatic and waterside plants denote an alluvialzone with extensive reed, sedge, cattail, alder andgrassy vegetation. According to this, significantagricultural activity took place on the alluvium ofSurányi Creek, and the alluvial meadow was prob-ably used as a crop field or for animal grazing dur-ing the summer.

11.9.4 The results of malacological analysesconducted on the soil profile of the site

The mollusc fauna was flotated out from thirty-fivesediment samples, where each sample was about26 kg, consisted of three hundred seventy-ninepieces of twenty-six species (10 aquatic and 15 ter-restrial snails, and 1 mussel taxa). Altogether 130 kgof sediments were flotated and sorted to obtain themollusc shells. As the number of specimens in eachsample remained below the statistical minimum, wefocused on deductions regarding the general com-position of the fauna, and not on the dominance of

tunk le következtetéseket. A fauna változásaialapján 4 malakológiai szintet lehetett elkülöníteni(147. és 148. ábra). A jelentős mennyiségű üle-dékminták ellenére megtalált rendkívül alacsonyegyedszám miatt csak pontokkal jeleztük (147.és 148. ábra) az egyes fajok jelenlétét.

Két faunahorizontban, a császárkori talaj feküés fedőszintjében kialakult ártéri üledékben avízi fajok domináltak (147. ábra), míg a császár-kori és Árpád-kori/középkori talaj rétegében aszárazföldi elemek (148. ábra) aránya volt ameghatározó. Mindkét ártéri üledékhorizontbanszinte azonos Mollusca fauna fejlődött ki, azidőszakos vízborítást elviselő, sekélyebb, nö-vényzettel bevont vizeket kedvelő kagyló- éscsigafajok jelentkeztek. A mocsaras, lápos kör-nyezetet visszatükröző Valvata cristata, Lymna-

eidae és Planorbidae fajok jelenléte dominált,éppen ezért meglepő a jégkori rétegekre jel-lemző Valvata pulchella egy héjmaradványa afekü rétegben. Valószínűsíthető, hogy jégkorirétegből bemosódott vagy áthalmozódott héj-maradvány lehetett a megtalált példány.

Az ártéri üledékes szintekben a vízi fajok mel-lett az erősen higrofil környezetet kedvelő, víz-parti és vízi növények szárán, levelén élőszárazföldi csigafajok (Carychium minimum,

Succinea putris, Succinea oblonga, Oxyloma

elegans, Perforatella rubiginosa) kerültek csakelő. Külön figyelmet érdemel a nedves ártéri er-dőkre jellemző Bradybaena fruticum jelenléte akéső vaskori ártéri szintben, mert fás szárú ve-getáció jelenlétét bizonyítja.

A késő vaskor végére, a császárkor kezdetéretehető talajrétegben a fauna megváltozott és a szá-razföldi fajok aránya vált uralkodóvá (149. ábra). Aváltozás nyomán a völgy feltöltődése, elmocsara-sodása felgyorsult és valószínűsíthető, hogy a kör-nyező, magasabban fekvő területekről erodálódottüledék, elsősorban jelentős szerves anyag tartalmútalaj halmozódott fel a völgytalpon ebben a mély-ségben. A régészeti leletek alapján ez a malakofa-una alapján rekonstruálható feliszapolódás a késővaskor végén és a császárkorban játszódott le.

278

VIA 2

the given species. Based on the changes in thefauna four malacological levels were distinguished(Figs. 147, 148). Despite the significant amounts ofsediment samples the number of specimens wasvery low, therefore the presence of the given speciesare only marked with dots (Figs. 147, 148).

Aquatic species were dominant in the alluvialsediment deposited in the parent material andcover level of the soil that evolved during theImperial period (Fig. 147). The sediment consistedof two faunal horizons. In the horizon of the soilfrom the Imperial period and from the ÁrpádianAge/Medieval period the ratio of terrestrial species(Fig. 148) was significant. Almost completely similarmollusc fauna developed in both alluvial sedimenthorizons; mussel and snail species favouring shal-low vegetation covered waters, and resilient to pe-riodic water covers were present. Valvata cristata,Lymnaeidae and Planorbidae species were domi-nant reflecting a swampy marshland. Therefore, itwas surprising to find the shell remains of a Valvata

pulchella in the parent material level as this is morecharacteristic of glacial layers. The shell remainsprobably ended up here due to redeposition orilluviation from the glacial layer.

Besides the aquatic species terrestrial snailspecies (Carychium minimum, Succinea putris, Suc-

cinea oblonga, Oxyloma elegans, Perforatella rubig-

inosa) were found in the alluvial sediment layers.These strongly favour hygrophil environments, andlive on the stems and leaves of aquatic and water-side plants. The presence of Bradybaena fruticum inthe Late Iron Age level of the alluvium must be noted,as this species favours wet alluvial forests. Thus itproves the presence of arboreal vegetation.

In the soil level, which evolved at the end of the LateIron Age and at the beginning of the Imperial periodthe fauna changed and terrestrial species becamedominant (Fig. 149). Following the changes, the allu-viation and waterlogging of the valley speeded up.Probably large amounts of sediments, mostly soil withsignificant organic content, eroded from the sur-rounding area from higher altitudes and were de-posited on the valley floor in this horizon. Based on

A császárkori talaj mélységében is megválto-zott a faunakép, az allúviumnak az általunkvizsgált szakaszán megjelentek a xeromezofilfajok (Cepaea vindobonensis, Helix pomatia,

Vallonia costata) és fokozatosan a fauna meg-határozó részét alkották. A kísérő faunában,alárendelten a nedves rétekre jellemző fajok(borostyánkőcsigák – Succinidae és a Perfo-

ratella rubiginosa) is fennmaradtak, a vízi fajokszinte teljesen kiszorultak a területről (149.ábra). A császárkori réteg faunájában kiemel-kedő jelentőségű a rómaiak által is fogyasztottéti csiga (Helix pomatia) folyamatos jelenléte ésjelentősnek mondható aránya. Ugyancsak kie-melkedő jelentőségű a császárkori rétegben ki-mutatható tejfehér csiga (Monacha cartusiana)jelenléte, mert ez az adat is bizonyítja, hogy ezaz eredetileg balkáni elterjedésű faj a császár-korban már a Kárpát-medencébe is bevándo-rolt és a faunánk részévé vált.

A malakofauna alapján az allúvium élővi-lága a császárkort és népvándorlás kort kö-vetően is átalakult, valószínűleg a gyorsfeltöltődés hatására egy ciklikusan kiszáradóártéri erdő és rét faunájává. A nyílt és zártvegetációt kedvelő és ciklikus kiszáradást iselviselő malakofauna elemek egymás mel-letti megjelenése nyomán egy mozaikosszerkezetű, erdő és rétfoltokból álló növény-zetet rekonstruálhatunk a Surányi-patak al-lúviumán a császárkort követően.

Ez a fauna a középkor folyamán képződötttalajrétegben is fennmaradt, de a szárazföldifajok, köztük is a mezofil elemek, elsősorbana pannon csiga (Cepaea vindobonensis)aránya révén, vált dominánssá. A középkorirétegben feltárt fauna elemei gyűjthetők mais a Surányi-patak völgyében, és érdekesmódon annak ellenére, hogy a völgytalpmegfelelő nedvességűnek tűnik, a recensMollusca fauna egyedszáma is rendkívül ala-csony, hasonlóan a talajszelvényből kinyertfaunához.

279


the archaeological finds this siltation, which is recon-structed by the malacofauna, took place at the endof the Late Iron Age and in the Imperial period.

The fauna changed again in the Imperial period.Xeromesophil species (Cepaea vindobonensis,Helix pomatia, Vallonia costata) appeared on thepresently examined alluvium and they graduallybecame the determinant part of the fauna.Succinidae and Perforatella rubiginosa character-istic of marshlands were also preserved in the ac-companying fauna although in subdominance. Theaquatic species almost completely disappearedfrom the area (Fig. 149). The presence and signifi-cant ratio of Helix pomatia, which the Romans con-sidered as a source of food, in the fauna in thelayer from the Imperial period had a high signifi-cance. Also important is the presence of Monacha

cartusiana in the layer from the Imperial period asthis proves that this species, originated from theBalkans, already spread in the Carpathian Basinand became the part of our fauna by the Imperialperiod.

Based on the malacofauna, the fauna of the al-luvium changed following the Imperial and theMigration periods. Due to the quick alluviation itprobably became the fauna of an alluvial forest andmeadow that desiccated periodically. Based onthe malacofauna elements, favouring open andclosed vegetation and resilient to cyclic desicca-tions, on the alluvium of the Surányi Creek we canreconstruct a vegetation with a mosaic structure,consisting of forest and meadow patches after theImperial period.

This fauna prevailed in the soil horizon that evolvedduring the Medieval period, but it became dominatedby the terrestrial species, especially by the ratio ofmesophil elements, mainly the Cepaea vindobonen-

sis. Fauna elements discovered in the layer from theMedieval period can be collected today in the valleyof the Surányi Creek. Interestingly the specimen num-ber of the recent mollusc species is very low, just likein the case of the fauna obtained from the soil profile,despite the fact that the valley floor appears to be aswet as it is needed.

11.10 Temetkezési időpont meghatá-rozása a zanati urnamezős korú te-metőben pollenanalitikai módszerrelIlon Gábor, Sümegi Pál, Törőcsik Tünde

11.10.1 Bevezetés

A temetkezési időpontok, szertartások naptári évenbelüli pontos idejének (évszakának) meghatározásáratöbb természettudományi módszer is kialakult, de ezekelsősorban a mellékletként adott állatok levágásánakideje nyomán vontak le következtetéseket (Price 1991).

Megközelíthető a temetkezés időpontja kagyló-anyag alapján is (Rick et al. 2005), ha ugyanis a te-metési szertartás a kagylók tenyészidőszakbantörtént, akkor szinte napra pontosan meghatároz-ható a temetkezés időpontja a kagylóhéjon a növe-kedési vonalak alapján. Ennek a módszernekviszont jelentős problémája, hogy a kagylóanyagotgyűjthették a temetkezési szertartás előtt akár többévvel is, így jelenlétük alapján nem következtethe-tünk a temetés pontos időpontjára (évszakára).Ezek a problémák különösen távolsági kereskede-lemből származó kagylóanyagra igazak, mert többhéttel, hónappal, esetleg évekkel később a kiemelésután használhatták fel temetkezési mellékletként.

A kagylóanyag mellett szárazföldi csigák töme-ges jelenléte alapján is próbálták lehatárolni mára temetkezések időpontját, figyelembe véve a csi-gák aktivitási idejét (Kvavadze et al. 2008). Ez kü-lönösen olyan területeken vezethet eredményre,ahol a nyár végi szárazság és a téli hideg követ-keztében kettős inaktív (anabiózis) állapot alakulki a területen élő Mollusca fajoknál. Csont- éskagylómelléklet nélkül is meghatározható azon-ban a temetés időpontja pollenösszetétel alapján(Rösch 2005; Tipping 1994; Tipping et al. 1994;Waterbolk 1958; Whittington 1993), úgy, hogy asírban elhelyezett kerámiákban található földből,mézből (Rösch 1999, Kvavadze et al. 2007), azemberi maradványok környezetéből földmintákatveszünk és a temetés során beágyazódott pol-lenanyagot feltárjuk, és megelemezzük. Elsősor-ban a késő őszi, téli időszakban (október – februárközött) történő mintakiemeléssel akadályozhatjuk

280

VIA 2

11.10 Determination of the time of theburials in the Urnfield period cemeteryof Zanat employing pollen analysisGábor Ilon, Pál Sümegi, Tünde Törőcsik

11.10.1 Introduction

There are many scientific methods to determinethe exact date (exact season) of burials and cere-monies but these are mostly based on conse-quences regarding the time of slaughtering theanimals used as grave goods (Price 1991).

The date of the burial can also be determined bythe mussel material (Rick et al. 2005), because ifthe burial ceremonies took place in the breedingperiod of mussel then it is possible to determinethe date of the burial almost to the day by thegrowth rings of the mussel. A serious problem ofthis method is that the shells might have been col-lected years before the actual burial ceremony,thus their presence will not lead us to determinethe exact date (season) of the burial. This problemapplies manifold to mussel material originating fromlong distance trading as these might have beenused as grave goods after many weeks, monthsor even years of their collection.

Attempts to determine the date of burials werealso based on the mass presence of terrestrialsnails, taking the activity period of the snails intoaccount (Kvavadze et al. 2008). This approachcould lead to results in areas where, as a result ofa dry period at the end of summer and of the wintercolds, dual inactive conditions (anabiosis) appearin the mollusc species living in the area. The dateof the burial can be determined without bone ormussel grave goods by examining the pollen com-position (Waterbolk 1958; Whittington 1993; Tip-ping 1994; Tipping et al. 1994; Rösch 2005) of soilsamples from vessels and honey in the grave(Rösch 1999, Kvavadze et al. 2007), and samplesalso from the surroundings of the human remains.This pollen material, accumulated during the burial,is explored and analysed. Correct pollen analysiscan be conducted if there is no recent pollen pol-lution. It can be avoided by collecting the samples

281


meg a recens virágpor szennyeződés kialakulásátés a korrekt pollen analitikai vizsgálat elvégzését,mert a vegetációs periódusban kifejlődő polle-neső jelentős szennyeződés veszélyt hordoz.

Ilyen vizsgálatra nyílott lehetőség a Szombat-hely – zanati lelőhelyen a késő bronzkori urname-zős időszakhoz tartozó temető esetében, ahol azedényekben található föld több rétegéből, illetvea temetkezési helyen feltárt betöltési rétegekbőlkéső nyári – kora őszi időszakban mintákat emel-tek ki pollenelemzésre.

11.10.2 Felhasznált módszerek

A pollenkoncentráció meghatározásához aLycopodium spóratablettás módszert alkalmaz-tuk (Stockmarr 1971). Louis J. Maher Jr. (1972)módszerének megfelelően minimum 300 db pol-lent számoltunk meg mintánként, így biztosítva apollenkoncentrációjának adott mintára történőstatisztikailag biztonságosnak tekinthető megha-tározását.

A napjainkban létező recens pollenkoncentrá-ció évszakos és havi változását, Szombathelykörnyékének pollenkalendáriumát egyrészt saját,a régészeti lelőhelyeknél kihelyezett pollencsap-dák feldolgozása nyomán, valamint az ÁllamiNépegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nyu-gat-Dunántúli régióra, a Szombathely és környé-kére megadott, interneten is közölt pollenadataialapján rajzoltuk meg.

Az urnák elföldelésének, az urnák elhelyezésénekidejét (évszakát) úgy határoztuk meg, hogy a feltártpollenek jelenlétét, hiányát és dominancia viszo-nyait hasonlítottuk össze a recens pollennaptárbanaz egyes növényi pollenek megjelenésének, vissza-szorulásának, illetve dominancia maximumánakidejével korreláltuk (150. ábra). Az ábránál az urná-ból kinyert pollenanyagban az egyes taxonok do-minanciáját a pollenek recens megjelenésénekteljes időszakában feltüntettük és a pollenösszeté-tel, az egyes növények pollenjeinek átfedő jelenlétealapján kiemeltük a legvalószínűbb időszakot, ami-kor a temetkezés megtörténhetett (150. ábra). Ter-mészetesen mind a recens pollenkalendáriumban

in the late autumn or in the winter period (betweenOctober and February), because the pollen cloudforming in the vegetation period conveys significantpollution danger.

In the case of the Late Bronze Age Urnfield pe-riod cemetery at Szombathely – Zanat site we hadthe opportunity to conduct such examination.Samples were taken for pollen analysis from manyof the layers in the fill of the vessels and from thefills of the burial ground in the late summer andearly autumn months.

11.10.2 The methodology applied

In order to determine the pollen concentrationthe Lycopodium spore tablet method was used(Stockmarr 1971). According to the method ofLouis J. Maher Jr. (1972) we counted at least threehundred pollens in each sample, thus ensuringthat the given sample has the pollen concentra-tion, which is suitable for statistical determination.

The recent seasonal and monthly pollen concen-tration changes and the pollen calendar of the sur-roundings of Szombathely were determined bymany data sources. We partly used the pollen trapsset up at the archaeological sites, and partly usedthe pollen data provided by the Hungarian NationalPublic Health and Medical Officer Service regardingthe pollen situation of the western part of Trans-danubia and Szombathely and its surroundings. Thedata were also available on the Internet.

The date (season) of burying the urns was de-termined by comparing and correlating the pres-ence, lack and dominance factors of the pollenmaterial from the excavation with the pollen pres-ence, decrease and dominance maximum of therecent pollen calendar (Fig. 150). The dominanceof the given taxa in the material collected fromthe urns is shown on the graph for the entire pe-riod of the recent presence of the pollen. By theoverlapping presence of certain plants and by thepollen composition we pointed out the season inwhich the burials most likely took place (Fig. 150).Of course the efflorescence period of bothspecies listed in the recent pollen calendar and

feltüntetett fajok virágzási ideje, mind a fosszilis pol-lenek egykori megjelenése időjárásfüggő jelenség,így még szerencsés esetben is, ezzel a módszerrelcsak minimum 2 – 6 hetes pontossággal lehet meg-állapítani a temetkezés (földbe helyezés) időszakát.

11.10.3 Eredmények

A 19/29. sír pollen elemzésének eredményei (7, 47. ábra)

A temetkezési helyen a 3 edénymellékletet kitöltőüledék különböző rétegeiből vettek összesen 6mintát pollenelemzésre. Valamennyi földminta tar-talmazott értékelhető pollenanyagot (151. és 152.ábra), valamint nedves földben tenyésző gomba-és algaspórákat. A legjelentősebb tömegben, majdaz előkerült pollenanyag felét, fenyőfélék, elsősor-ban Pinus pollenek alkották. A fenyőfélék pollenjeinapjainkban április kezdetétől június végéig kerül-nek elő a régió pollencsapdáiból, és a legnagyobbtömegben április végétől május kezdetéig jelent-keznek ezek a virágporszemek. Ennek nyomán atemetkezés valószínűsíthető ideje erre a két hó-napra tehető. A tavaszi félévben (március és júliusközött) történő szertartást és betemetést erősítimeg a tölgy (Quercus), bükk (Fagus), kőris (Fraxi-

nus), szil (Ulmus), éger (Alnus), nyír (Betula), fűz(Salix) pollenek jelenléte.

Ugyanakkor a lórum (Rumex) pollenek jelen-léte, a fűfélék (Gramineae) virágporszemeinek je-lentős aránya a tavasz végi és nyár kezdeti, amogyoró (Corylus) véletlenszerű, alárendelt je-lenléte az április végi, maximum május kezdetibeágyazódást jelzi. A pollenösszetétel nyomána legvalószínűbb időszak április vége, májuskezdete (150. ábra). A 19/29. sír edényéhez ha-sonló, szinte azonos pollenösszetételű a 38/47.és a 39/48. (7, 59– 60. ábra) sír edényéből elő-került pollenanyag. Ezek szerint ez a három sírazonos fenológiai fázisba tartozó pollenesőben,azaz évszakban került elhelyezésre. A régészetikormeghatározás szerint azonban a temető kü-lönböző időrendi fázisaiban (I. fázis: 19/29, II.fázis: 39/48.) kerültek földbe.

282

VIA 2

the former appearance of fossil pollens greatlydepends on the weather, thus this method pro-vides an answer for the date of burying the urnwith the accuracy, even in fortunate cases, ofonly two to six weeks.

11.10.3 Results

The results of pollen analysis of Grave 19/29 (Figs. 7, 47).

Six samples were taken for pollen analysis fromdifferent layers of the deposits filling up three vesselsof the burial place. All soil samples contained pollenmaterial suitable for evaluation (Figs. 151, 152), andfungi and algae spores living in wet environmentswere also present. Almost half of the pollen materi-als, very significant amounts, were coniferous pol-lens, especially Pinus pollens. Nowadays theconiferous pollens are present in the pollen traps ofthe region between the beginning of April and theend of June. The largest amounts are present be-tween the beginning of April and the end of May.According to this the burial probably took placesometime during these two months. The spring dateof burial (between March and July) and urn buryingis supported by the presence of oak (Quercus),beech (Fagus), ash (Fraxinus), elm (Ulmus), alder(Alnus), birch (Betula) and willow (Salix) pollens.

At the same time the presence of Rumex pollensand the significant amounts of grass (Gramineae) pol-lens denote the end of spring and beginning of sum-mer. The very low presence of hazel (Corylus) showsembedment at the end of April or beginning of May.According to the pollen composition the most proba-ble period is the end of April, beginning of May (Fig.150). The pollen material found in the vessels of Graves38/47 and 39/48 (Figs. 7, 59– 60) is similar to thepollen composition of the vessel from Grave 19/29; infact it is almost the same. It implies that these threeburials took place during the pollen cloud representingthe same phenological phase that is in the same sea-son. According to archaeological dating, however,these were buried in different chronological phases ofthe cemetery (phase I: 19/29, phase II: 39/48).

A 8/17. sír pollen elemzésének eredményei (6, 38. ábra)

A temetkezési helyen egy edénymellékletet ki-töltő üledékből, valamint az urna körül feltárt kü-lönböző rétegekből vettek összesen 5 mintátpollenelemzésre. Valamennyi földminta tartalma-zott értékelhető pollenanyagot és nedves földbentenyésző gomba- és algaspórákat (153. és 154.ábra). A legjelentősebb tömegben, az előkerültpollenanyag majd felét, fenyőfélék, elsősorbanPinus pollenek alkották. A fenyőfélék pollenjei áp-rilis kezdetétől június végéig kerülnek elő a régiópollencsapdáiból, és a legnagyobb tömegbenáprilis végétől május kezdetéig jelentkeznek ezeka virágporszemek. Ennek nyomán a temetkezésvalószínűsíthető ideje erre a két hónapra tehető,mint az előző temetkezési helyek esetén, de itt apollenösszetétel eltért az előző sírhelyek mintái-nak anyagától.

Ugyan a tavaszi félévben (március és július kö-zött) történő szertartást és betemetést erősítimeg a tölgy (Quercus), bükk (Fagus), kőris (Fra-

xinus), szil (Ulmus), éger (Alnus), nyír (Betula), fűz(Salix) pollenek jelenléte, de arányuk alárendelt,megjelenésük ugyanakkor valamennyi mintábankimutatható. Ugyanakkor a lórum (Rumex) és afűfélék (Gramineae) virágporszemeinek jelentősaránya már inkább a tavasz végi és nyár kezdetibetemetődést jelzi. Ezt támasztja alá cickafark(Achillea), az útifű (Plantago), dió (Juglans) és agabonafélék (Cerealia) pollenek jelenléte is. A pol-lenösszetétel nyomán a legvalószínűbb beágya-zódási időszak május második fele (150. ábra).

A dió és a gabonafélék jelenléte alapján műveltterületekre következtethetünk, míg a cickafark,útifű jelenléte taposott, emberi hatásokkal terhelt,antropogén környezetet jelöl a temetkezés, aföldbe kerülés környékén. A pollenösszetétel nyo-mán a lakóhely, temetkezési hely és földművelésszíntere ekkor még élesen nem vált el egymástól.

A 8/17. sír urnájának betöltéséhez hasonló,szinte azonos pollenösszetételű a12/21. (6, 44.ábra) és 20/30. urnából (6, 48. ábra) előkerültpollenanyag. Eszerint ez a három edény azonosfenológiai fázisba tartozó pollenesőben (évszak-

283


The results of pollen analysis of Grave 8/17 (Figs. 6, 38).

Five samples were taken for pollen analysis fromthe deposit, which filled up one of the vessels of thegrave and from the different layers of the area sur-rounding the urn. All soil samples contained pollenmaterial suitable for evaluation (Figs. 153, 154) andfungi and algae spores living in wet environmentswere also present. Almost half of the pollen materials,very significant amounts, were coniferous pollens,especially Pinus pollens. Coniferous pollens are pres-ent in the pollen traps of the region between the be-ginning of April and the end of June. The largestamounts are present between the beginning of Apriland the end of May. According to this the burialprobably took place sometime during these twomonths, just like in the case of the previously dis-cussed two burials, but the pollen composition hereis different from the pollen composition of the sam-ples from the graves mentioned above.

The spring date of the burial ceremony and theactual burying (between March and July) is sup-ported by the presence of oak (Quercus), beech(Fagus), ash (Fraxinus), elm (Ulmus), alder (Alnus),birch (Betula) and willow (Salix) pollens. Eventhough they are present in subdominance, they ap-pear in all samples. At the same time the presenceof Rumex pollens and the significant amounts ofgrass (Gramineae) pollens denote that burying tookplace at the end of spring and beginning of sum-mer. It is further supported by the presence ofyarrow (Alchillea), plantain (Plantago), walnut(Juglans) and cereal (Cerealia) pollens. Based onthe pollen composition, the period of embedmentwas most likely in the second half of May (Fig. 150).

The presence of walnut and cereals shows cul-tivated areas, and the presence of yarrow andplantagos denotes treaded, anthropogenic envi-ronment, effected by humans in the vicinity of theburial ground. According to the pollen compositionthe living areas, burial grounds and cultivated landpatches were not significantly separated from eachother at that time.

The pollen material found in the urns of Graves12/21 (Figs. 6, 44) and 20/30 (Figs. 6, 48) almost

ban) került elhelyezésre. A régészeti kormegha-tározás szerint azonban a temető különbözőidőrendi fázisaiban (I. fázis: 12/21, II. fázis:20/30.).

A pollenkalendárium alapján Magyarországonelőször végzett, rekonstruált temetkezési időle-határolás jelenleg annyira egyedülálló, hogy azanati hat sír elemzése alapján nehéz komo-lyabb következtetéseket levonni, de az rendkívülelgondolkodtató, hogy mind a hat edényből elő-került pollenanyag a tavasz végét, maximum anyár kezdetét jelzi. Nem zárható ki, hogy ez ahomogén temetkezési időszak járvány(ok)hoz,esetleg rituáléhoz kötődött. A pollenanyag alap-ján lehatárolt április végétől – június kezdetéigtartó időszak kapcsán ugyancsak hipotetikusanfelvethető, hogy a temetkezések földbe helye-zése, rituáléja esetleg a jó termés előfeltételénektekinthető és a gabona virágzásához köthető,mivel a gabonafélék virágzása a Kárpát-meden-cében április közepétől – június közepéig tart.

Ugyanakkor nem kell valamiféle véres szer-tartásra, emberáldozatra következtetni, mivel ahalottak hamvasztása, a hamvak urnába helye-zése, és a temetkezés, az urnák földbe helye-zése között akár jelentős idő is eltelhetett. Ígyaz urnák földbe helyezése és a gabona szárbaszökkenésének, virágzásának összekapcsoló-dása, a közösség tagjai által a teremtő földnekadott áldozat és a közösség fennmaradását, lé-talapját jelentő, a földből kicsírázó, a termesz-tett növények évenkénti megújulásának egylátványos szakasza összekapcsolódhatott, ésrituálévá fejlődhetett.

Tudjuk, hogy zanati vizsgálódásaink és hipo-tézisünk csak egy kezdeti állapot. Ezen csakakkor lehetséges túllépni, ha más urnamezőskori temetkezések esetében is történnek ha-sonló mintavételezések és vizsgálatok, illetveezek összevetése is megtörténik. Így ellenőriz-hetővé válhat a fentebb leírt hipotetikus értel-mezés. Ehhez azonban a természettudományiszakembereknek és a régészeknek folytatniukkell a közös munkát, a régészeti lelőhelyek sok-

284

VIA 2

completely matches with the pollen composition ofthe fill of the urn of Grave 8/17. It implies that thesethree vessels were buried during the pollen cloudrepresenting the same phenological phase that isin the same season. According to the archaeolog-ical dating, however, these were buried in differentchronological phases of the cemetery (phase I:12/21, phase II: 20/30.).

The reconstructed burial date determination bypollen calendar is unique in Hungary as it was con-ducted here for the first time. Based on the data ofsix graves it would be difficult to arrive to serious con-clusions, but it is intriguing that the pollens in all sixvessels denote the end of spring, or latest the begin-ning of summer. We shall consider whether this ho-mogenous burial period was connected to anepidemic or maybe to rites. In connection with theperiod from the end of April to the beginning of Junedelineated by the pollen data it can also be consid-ered hypothetically that the burials and rites mighthave been connected to the efflorescence of cerealsas a prerequisite for a good crop, as the efflorescenceperiod of cereals takes place between the middle ofApril and the middle of June in the Carpathian Basin.

At the same time we do not consider some sortof bloody ritual or human sacrifice, as it is possiblethat significant time passed between the cremationof the dead, the placing of the ashes in the urnsand the burials themselves. Therefore, the connec-tion between the burial of the urns and the efflo-rescence of cereals might have led to rituals as themembers of the community gave offerings toMother Earth and this practice corresponded withthe period of growth of product plants that gavesolid bases to the sustainability of the community.

We are aware of the fact that our examinations atZanat and our hypothesis is only a starting phase. Itcan be further developed only if similar sampling andanalysis would take place in the case of other Urnfieldperiod burials, and the data series are compared toeach other. That way the hypothetic interpretationdiscussed above can be verified. To this end naturalscientists and archaeologists shall continue theirjoined activities, to process the archaeological sites

irányú feldolgozását és az adatok közös értel-mezését.

11.11 A vizsgált terület környezettör-téneti fejlődéseSümegi Pál, Náfrádi Katalin, Törőcsik Tünde

Felszínfejlődési modell

A zanati régészeti feltárás keleti előterében, aBorzó-patak felé lejtő domboldalon, a nemesbődirégészeti feltárás nyugati előterében, a Surányi-patak felé lejtő domboldalon, a Borzó-patak és aSurányi-patak allúviumán, valamint a korábban aterületen (Hosszú-víz-patak és a Kőris-patak al-lúviumán) végzett vizsgálatok nyomán a követ-kező felszínfejlődési modellt rajzolhattuk meg aGyöngyösi-síkra vonatkozóan az elmúlt 15 – 20ezer évre vonatkozóan:

A lösz alatt a pleisztocén idősebb szakaszábanfelhalmozódott kavicsos összlet húzódik, helyen-ként sárgásbarna színű, másutt vörösbarna színűagyagos foltokkal tagoltan, helyenként lejtő irány-ban nyelvszerűen áthalmozódott kavicsanyaggal.

A kavicstakaró felett a patakok közötti, plató-jellegűen kifejlődött dombhátak geológiai felépí-tése viszonylag egyszerű, jelentős agyag ésfinomkőzetliszt tartalmú, de durvakőzetliszt do-minanciájú, a tipikus löszhöz képest sötétebb,barnás színárnyalatú, vályogosodott lösz vagy ré-gebbi nevén barnaföld alkotja a termőréteg alap-kőzetét. Eredetileg ez az üledéktípus eolikus löszlehetett, amely átalakult és vályogosodott. Ez azüledéktípus a lejtő irányában kivastagodott, majdfokozatosan az allúvium peremén összefogazó-dott egy szürkészöld – szürkéssárga színű, kőzet-lisztben dús minerorganikus üledékréteggel.

A patakok allúviumán feltárt szürkészöld – szür-késsárga színű, kőzetlisztben dús minerorganikus(Sümegi 2004) üledékréteg egyértelműen a jég-kor végén, egy lehűlési periódusban fejlődhetettki. A réteg jelentős mennyiségű mállatlan szilikát-és durvakőzetliszt tartalma, igen jelentéktelenszervesanyag-tartalma a jégkor végi környezettel,

285


from the point of view of many different disciplinesand to interpret the data together.

11.11 The environmental historicaldevelopment of the study areaPál Sümegi, Katalin Náfrádi, Tünde Törőcsik

Surface development model

The following surface development model was cre-ated for the Gyöngyös Plain for the last 15000/20000years, based on the examinations conducted on theeastern part of the Zanat archaeological site; at thehillside inclining towards the Borzó Creek; on thewestern part of the archaeological site of Nemesbőd;at the hillside inclining towards the Surányi Creek, onthe alluviums of the Surányi and Borzó Creeks; andon examinations carried out earlier in the area (allu-vium of Hosszú-víz Creek and Kőris Creek):

A gravel sediment layer stretches under the loessthat was deposited there in the Late Pleistocene.It is divided at places by yellowish-brown or red-dish-brown clay patches, and towards the slope atplaces there are redeposited gravel peninsulas.

The geological structure of the plateau-like de-veloped ridges that stretch above the gravel coverbetween the creeks is quite simple. It has signifi-cant clay and fine silt content, but is dominated bycoarse silt. Loamy loess, or by its old name, brownearth forms the parent material of the productivelayer. It is darker than the typical loess, and it hasa brownish colour. This sediment type originallyprobably was Aeolian loess, which was trans-formed and became loamy loess. This sedimenttype increased in thickness towards the slope, andat the edge of the alluvium it gradually joined to aminerorganic sediment layer rich in silt. Its colouris greyish-green and greyish-yellow.

The greyish-green and greyish-yellow mineror-ganic sediment layer with high silt content (Sümegi2004) was clearly formed at the end of the glacialperiod, in a cooling period. The significant amountsof non-weathered silicate and silt content of thelayer, together with the insignificant amounts of or-

a glaciálisok hidegebb éghajlati szakaszaihozkapcsolódó porakkumulációval, a málláshoz ked-vező feltételeket biztosító tenyészidőszak időtar-talmának drasztikus lecsökkenésével mutatösszefüggést (Sümegi 2004). Ennek a jégkor végialluviális üledéknek a kifejlődése egyértelműen bi-zonyítja, hogy a Gyöngyösi-síkot párhuzamos sá-vokra, platószerű hátakra bontó, Borzó-, Surányi-és Kőris-patakok alkotta patakhálózat már a jég-kor végén kialakult.

A patakok allúviumát a jégkori minerorganikusüledékrétegre települve egy szerves anyagbanrelatíve dúsabb üledék fedte le, amelynek felszínközeli része talajosodott. Ez a mesterséges ta-lajvíz szabályozás következtében kialakult rétitalaj alatt helyenként ásványosodott, talajoso-dott tőzeg, homokbetelepülésekkel tagolt, kő-zetlisztben gazdag alluviális hordalék húzódik,de az allúvium peremén a dombhátról lemosó-dott, áttelepült barna erdőtalaj anyaga is megje-lent a fedőüledékben.

Mivel a régészeti feltárás során a lejtő áthal-mozódott, a lejtő mentén lépésről lépésre vál-tozó vastagságú üledékrétegeit sikerült feltárni,ezért a területen a morfológia viszonyokhoz al-kalmazkodott, lejtő mentét feltáró régészeti fel-tárás falát kihasználva (123., 125. és 141. ábra)megrajzoltuk a területen a talaj- és geológiai ré-tegek viszonyát (155. ábra). Az elemzéseink aztmutatják, hogy a dombtetőktől az allúviumigtartó lejtő mentén kifejlődött hidroszerieszfüggő, más néven catena menti (Dalrymple etal. 1968; Gerrard 1992) üledékképződést re-konstruálhattunk a jégkor végén. Majd a holo-cén folyamán ugyanez a geomorfológiai állapota talaj kifejlődését befolyásolta. Így a vizsgáltterületen a feltárt régészeti kultúrák egy morfo-lógiafüggő, de változatos környezetben tele-pedtek meg, ahol talajvíz magassága, azalapkőzet, a talaj és a növényzet kifejlődése alejtő mentén folyamatosan változott. A területena különböző kultúrák közösségei így a talajvízmagassága, a szabályozatlan ártereken változómagasságban jelentkező árvizek, a lejtőn kiala-

286

VIA 2

ganic content show correlation with the environ-ment at the end of the glacial period, with the dustaccumulation related to the cooler periods of theglacial period, and with the drastic decrease in theduration of periods, which provided good condi-tions to weathering (Sümegi 2004). The develop-ment of this alluvial sediment at the end of theglacial period clearly proves that the stream net-work of the Surányi, Borzó and Kőris Creeks,which divides the Gyöngyös Plain into parallelpatches and plateau-like ridges, was alreadyformed at the end of the glacial period.

A sediment layer relatively richer in organic ma-terials covered the glacial minerorganic layer of thealluviums of the creeks. Its near-surface part de-veloped into a soil. Below it meadow-type soildevelopment took place. As a result of artificialflood control below the meadow-type soil an allu-vial deposit layer is situated, which is mineralisedat places, and interrupted by soiled peat and sandpatches, and rich in silt. The brown forest soil,which eroded from the ridges and redepositedhere, also appeared in the cover sediment.

Since the slope was redeposited during the ar-chaeological excavation, we were able to explorethe sediment layers, the thickness of which alongthe slope changed step by step. Therefore, wetook advantage of the wall of the archaeologicalexcavation that followed the slope and the mor-phological conditions (Figs. 123, 125, 141) and weoutlined the correlation of soil and geological layersof the area (Fig. 155). Our analysis show that alongthe slope that stretches from the ridges to the al-luvium a hydro series dependent, in other words acatena edging sediment development took placeat the end of the glacial period (Dalrymple et al.1968; Gerrard 1992). This geomorphological situ-ation influenced the soil formation during theHolocene period. The archaeological cultures ex-cavated in the study area settled in a morphologydependent but diverse environment where the levelof ground water, the parent material, and the de-velopment of soil and vegetation constantlychanged along the slope. Therefore, the commu-

kuló üledékfolyamatok révén elsősorban adombhátak tetején, a platójellegűen jelentkezőlaposabb térszíneken, valamint a patakok irá-nyában kifejlődött lejtők magasabb térszíneintelepedtek meg.

A lelőhelyeket, megtelepedési térszíneket fel-táró ásatási felszínen viszont a patak parton, sőta patakok árterén alluviális üledékkel fedetten iselőkerültek régészeti tárgyak (141. ábra). Ezek arégészeti anyagok a lejtő irányban kivastagodó,magasabb térszínekről áttelepült, áthalmozódotttalajrétegekben helyezkedtek el. Valószínűsíthető,hogy a talajeróziós folyamat állandóan jelen lehe-tett a dombhátak irányából az allúviuma felé, deez a folyamat akkor erősödhetett fel, amikor ter-melő kultúrát folytató közösségek telepedtekmeg a vizsgált régióban. Ugyanis a megtelepedésés a termelő tevékenység során a kora-holocénfolyamán kialakult lejtőt borító zárt erdőtakarótelőbb megbontották, majd fokozatosan kivágtákés a növényzeti borítás csökkenése nyomán a ta-lajerózió fokozatosan felerősödhetett.

Az Első és a Második katonai felmérés (2006a;2006b) térképei (107. és 108. ábra) alapján a te-rület döntő részén még a 18. század másodikfele előtt az egész dombhátakra kiterjedt eróziófejlődött ki, mert az erdőterületet teljesen kivág-ták Nemesbőd és Zanat között. Ugyanakkor Ne-mesbőd és Vát közötti hátakra kiterjedő erózióa 18. századot követően, a 19. században erő-södhetett fel, mert a dombhát mintegy 30%-átborító tölgyes erdőt ekkor kivágták, és az egészterületet szántóvá alakították át, amelyet egyreintenzívebben és egyre mélyebb rétegekig mű-veltek. Így mintegy több ezer éves változó inten-zitású, organikus kultúrákhoz kötődőföldműveléssel, ciklikus tájregenerációval ésvisszaerdősüléssel, valamint a több mint 200évet átívelő rendkívül intenzív talajművelésselszámolhatunk a vizsgált régióban. A ciklikusanfelerősödő talajerózió következtében az allúviu-mok peremén rétegzett talajszelvény alakult ki,az egyes rétegeket erodálódott és magas talaj-vízállású környezetben újra talajosodott barna

287


nities representing the different cultures by consid-ering the level of ground water, the floods thatreached to different heights in lack of flood control,and by the sediment processes that took place onthe slope; they mostly settled on the ridges, on theplateau-like flat areas and at higher altitudes on theareas sloping towards the creeks.

Archaeological features were found on the banksof the creeks, on the excavation surface of the sitesand settlement areas, and features were also foundon the alluvial flats of the creeks, covered by alluvialsediments (Fig. 141). These archaeological featureswere located in soil profiles thickening towards theslope, redeposited from the higher areas. The soilerosion process has probably always been present,moving from the ridges towards the alluvium, but itbecame more marked once the communities withagriculture settled down in the region. It was causedbecause due to the settlement and agricultural ac-tivities the forests, which developed and covered theslope in the Early Holocene, were gradually cut out.The soil erosion increased following the decrease invegetation cover.

Based on the First and the Second Military Surveysof Hungary (2005; 2006) (Figs. 107, 108) erosion, ex-tending over the largest part of the area includingridges, took place even before the second half of the18th century, because the forests were clear cut be-tween Nemesbőd and Zanat. At the same time theerosion of ridges between Nemesbőd and Vát be-came more prominent after the 18th century, in the19th century, because the oak forests previously cov-ering about 30% of the ridges were cut, and the en-tire area was transformed into plough lands. Thesewere cultivated with increasing intensity and todeeper and deeper layers. Thus we can assess thepresence of agriculture of varying intensity for manythousands of years related to cultures, and with pe-riodic landscape regeneration and reforestation, andwith intensive land cultivation for over 200 years in thestudy area. As a consequence of the periodicallystrengthening soil erosion, a layered soil profileformed at the edge of the alluviums. The individuallayers were formed from eroded brown forest soils,

erdőtalajból származó talajanyag és a feküjétalkotó löszös üledék alkotta. A középkori ke -rámiákat tartalmazó talajréteg felett feltárt ero-dálódott üledék anyag alapján az elmúlt 200évben mintegy 25 – 35 cm vastagságú talaj- ésüledékréteg pusztult le a hátak felszínéről, míg acsászárkori kerámiák megjelenése alapján azókortól kezdődően (az utolsó 2000 év során)akár méteres vastagságú talaj és üledék áttele-pítődéssel (141. ábra) is számolhatunk.

Ennek ellenére az egyértelműen megállapíthatóvolt, hogy az újkor kezdetéig a területen élt közös-ségek termékeny barna erdőtalajon alakíthatták kitermőterületeiket, és csak az elmúlt kétszáz évbenalakult át ez a barna erdőtalaj teljes mértékben em-beri hatású talajjá az intenzív földművelés, trágyá-zás és műtrágyázás, talajvíz szabályozás hatására.

Ugyanakkor még egy rendkívül fontos geomor-fológiai jelenséget sikerült feltárni, nevezetesenegy jégkorhoz kötődő tundrajelenséget, FarkasCsilla szombathelyi régész által korábban már fel-tárt és felismert fagyzsákos, fagyékes és poligo-nális permafroszt (örökfagy) szerkezeteket(Farkas és Kőszegi 2008). Ugyanis a vizsgált te-rületen fagymintás talajszerkezet alakult ki (124.ábra). Úgy tűnik, hogy a jégkor hidegebb szaka-szaiban, a prealpi régióban ez az arktikus, szu-bartikus klímára jellemző talajtípus fejlődhetett kia nem folyamatos (Maruszcak 1987) permafroszt(örökfagy) hatására. A talaj felső részének nyárifélévben történt olvadásával, fagyásával beindulófolyamatok következtében az egykori talaj felszí-nén álló kődarabok, esetünkben a feküből szár-mazó kavicsok szinte poliéderes mintábarendeződtek. A felszínen ez gyűrűs szerkezet for-májában jelentkezik, míg a jégkorban felhalmozó-dott és vályogosodott löszös üledékbe lenyúlózsákos és ékes formákat alkot a platószerűdombhátakon. Ezeket a löszös alapkőzetbe le-nyúló geomorfológiai formákat töltötte ki a holo-cén kezdetén kifejlődött barna erdőtalaj. Így egyvörösbarna színű kőzetlisztes agyaggal kitöltöttpoliéderes mintázat fejlődött ki a platókon.Ugyanakkor a lejtő irányában ezek a gyűrűs szer-

288

VIA 2

which were altered by the high ground water envi-ronment and also by the loess sediments of the par-ent material. Based on the eroded sediment materialexplored above the soil layer containing Medieval ce-ramics, a soil and sediment layer about 25 to 35 cmthick eroded from the ridges in the last 200 years.The appearance of ceramics from the Imperial periodindicate that we could account for soil and sedimentabout one metre thick redeposition since the Ancientperiod (during the last 2000 years) (Fig. 141).

Despite these facts it is clear that the communi-ties inhabiting the area until the end of the Medievalperiod formed their cultivated lands on fertile brownforest soils, and these brown forest soils weretransformed only in the last 200 years because ofhuman impacts: intensive land cultivation, fertilisa-tion and ground water and flood control.

At the same time an important geomorphologicalphenomenon was discovered, namely the tundraphenomenon related to the glacial period. It wasexplored and evaluated earlier by archaeologistCsilla Farkas from Szombathely (Farkas andKőszegi 2008). The structure is the so-called cry-oturbation, frost wedge and polygonal permafrost.Patterned ground structure evolved in the studyarea (Figs. 124). It seems that in the Pre-Alps re-gion, in the cooler phases of the glacial period thissoil type evolved due to the non-continuous per-mafrost (Maruszcak 1987). It is characteristic ofarctic and subarctic climate. The rocks on the sur-face of the former soil, in our case the gravel fromthe parent material, arranged in a polyhedral pat-tern due to the thawing of the upper section of thesoil in the summer and its freezing in the winter. Onthe surface it appears as an annular structure, andon the plateau-like ridges it forms sac and wedge-like shapes reaching down into the loamy loesssediment deposited during the glacial period.These geomorphological formations stretching intothe loess parent material were filled with brown for-est soil that evolved at the beginning of theHolocene. Therefore, a polyhedral pattern devel-oped on the plateaus, filled with reddish-brownsilty clay. At the same time due to the erosion

kezetek a lejtő folyamatok következtében elnyúltcsíkos, girlandos elrendeződéseket mutatnak.

Figyelembe véve a területen feltárt hidroszeriesz(catena) mentén változó üledékes rendszereket,talajokat, a pollenvizsgálat eredményeit, a rétegekkialakulásához szükséges környezeti feltételeket,valamint a pollen alapján rekonstruált növényzetigényeit, a következő fejlődési sorozatot lehetettfelvázolni a jégkor végétől a vizsgált területen(155. ábra):

Az első fejlődési fázisban a jégkor végén perig-laciális környezetben tundrális környezetben szer-kezeti talaj kialakulása zajlott a kavicsteraszonfelhalmozódott löszös képződményben. A lejtőirányában a poligonális tundratalaj elnyúlt girlandszerkezetűvé formálódott.

A jégkor végén mozaikos kifejlődésű, helyen-ként lucfenyővel, magaskórós növényekkel (liba-topfélékkel, ürömfélékkel) kevert erdei fenyvesfejlődhetett ki a dombháton és a lejtő mentén,míg a lejtő alján nyírrel, égerrel elegyes vízparti li-geterdő, az allúviumon pedig gyékényes, nádas,sásos övezet, esetleg magaskóróssal jellemez-hető nedves rétek fejlődtek ki.

A kora holocén során, valószínűleg a Kr.e. IX.évezred folyamán, a hőmérséklet növekedés nyo-mán a fenyvesek visszahúzódtak a területen, aszillel, kőrissel, hárssal kevert tölgyerdők terjedtekel. A zárt lombos erdő alatt fejlett agyagbemosó-dásos barna erdőtalaj fejlődött ki, a patak árterétkemény és puhafás ligeterdők, elsősorban fűz- éségerfák, valamint nád, gyékény és sás fedhette.

A középső neolitikumtól kezdődően megtele-pedő termelő gazdálkodást folytató emberi közös-ségek megtelepedésük és termelő tevékenységüknyomán megbontották, majd fokozatosan elpusz-tították a kora holocén során kialakult lombos er-dőket. A fokozatosan megnövekedő, egyre jobbanszervezett emberi közösségek és a fejlődő technikakövetkeztében az erdősült területek aránya lecsök-kent, majd a késő vaskortól – császárkortól kezdő-dően az ember alkotta kultúrtáj vált uralkodóvá avizsgált területen. Bár a népvándorlás korban és aközépkorban az erdősült területek részlegesen re-

289


processes these annular shapes transformed intostriped, garland-like patterns.

Taking into account the deposit systems andsoils explored in the area that followed the hydroseries (catena), and the results of pollen analysis,the environmental conditions necessary to the de-velopment of the layers, and the requirements ofvegetation reconstructed by the pollen data, thefollowing development series can be outlined in thearea from the end of the glacial period (Fig. 155):

In the first development phase the formation ofpatterned ground took place on the loessy sedi-ment deposited on the gravel terrace at the end ofthe glacial period, in tundra environment. Thepolygonal tundra soil formed a garland structuretowards the slope.

At the end of the glacial period Scots pine forestsevolved, mixed with spruce and tall herb fringevegetation (Artemisia, Chenopodiaceae) in mosaic-like patterns on the ridges and along the slope. Atthe bottom of the slope waterside grove forest withbirch and alder evolved, and on the alluvium cattail,sedge and reed zone developed, maybe wetlandscharacterised by tall herb fringe vegetation.

During the Early Holocene, probably in the 9th

millennium BC, the pine forests decreased in thearea and oak forests mixed with elm, ash and limeappeared, due to the increase in temperature.Brown forest soil with clay illuviation evolved underthe closed deciduous forests. The alluvium of thecreek was mostly covered with reed, cattail andsedge, and hardwood and softwood grove forests,mainly willow and alder.

The deciduous forests that evolved during theEarly Holocene were gradually destroyed by thehuman communities due to their settlement andagricultural activities at the beginning of the MiddleNeolithic. The growing human communities withtheir more and more advanced technologies andorganisation caused decrease in forested areas.The cultivated land created by humans becamedominant from the Late Iron Age and the Imperialperiod. The forest areas partially regenerated dur-ing the Migration and the Medieval periods, the

generálódtak, a 18. században megindult újkori ag-rártechnikai és mezőgazdasági felfogás nyomán avizsgált terület növényzete és talajborítása teljesmértékben emberi hatás alá került.

A fentebb leírt üledékföldtani, talajtani, rétegtaniadatokra alapozott fejlődéstörténeti képet a ra-diokarbon adatokkal meghatározott korú pollen-szelvényekkel, illetve a pollen eredményeknek akorábban a tágabb régióban végzett pollenelem-zések eredményeivel történő összehasonlításarévén lehetett finomítani, és az egyes régészetikultúrák horizontjában kialakult növényzetet, va-lamint a növényzetre gyakorolt emberi hatástmegrajzolni. A pollendominancia görbék megraj-zolásánál az izopollen módszerét használtuk fel(Huntley és Birks 1983), de azokban a horizon-tokban, amelyekben statisztikai mennyiségű fa-szenet sikerült régészeti és környezettörténetilelőhelyeken feltárni, a faszenek taxon és domi-nancia összetételét is feltüntettük (156. ábra).

Az első archaeosztratigráfiai és növényfejlődésihorizontot a jégkor végi (156. ábra), a Kr. e. XIII –XI. évezred közötti epipaleolitikum (Sümegi 2007)alkotja. A növényzet összetételében egyértelműena fenyők (Pinus) domináltak. A fenyők dominanci-ájának térbeli megoszlása nyomán egyértelműenkirajzolódik, hogy a Kőszegi-hegységben, a Lajta-hegységben, a Keszthelyi-hegységben kialakultjégkori refúgiumaiból terjedhettek szét a fenyveseka hegylábi és alföldi térszínekre és a fenyvesekkelelegyesen terjedtek el a nyírfák. A nyír (Betula) do-minancia eloszlása azt sejteti, hogy a mélyebbhelyzetű nedvesebb és hűvösebb térszíneken ko-lonizálhatott a jégkor végén. Valószínűsíthető,hogy a nyír kisalföldi jelentősebb dominanciájamögött is a magasabb talajvízállású, nedves tér-színek számottevő kiterjedése húzódhatott meg.

Kiemelkedő jelentőségű ennek a szintnek a ki-fejlődése során a bükk (Fagus) pollenek jelentősszámú megjelenése a Balaton neotektonikusrészmedencéiben, mert egy teljesen új migrációsmodell felállítását teszi lehetővé (Sümegi 2007) akorábbi elméletekkel szemben. A bükk (Fagus)esetében a hazai palinológusok (Magyari 2001 és

290

VIA 2

agri-technology and agricultural approach thatbegan in the 18th century led to the total humancontrol of the area, including vegetation and soilcover.

The description of evolution outlined above basedon sedimentological, pedological and stratigraphicaldata can further be refined by comparing it to theresults of the radiocarbon dating of the pollen sec-tions, and also by comparing it to the results ofpollen analysis in the region, which was conductedearlier. Based on these data we can describe thevegetation developed in the horizons of the given ar-chaeological cultures and the impacts of humans onthe vegetation. The isopollen method (Huntley andBirks 1983) was employed in drawing the pollendominance charts but in the case of those horizonswhere statistically adequate amounts of charcoalwere found in archaeological and environmental his-torical sites, the taxa and dominance compositionof the charcoal material is also shown (Fig. 156).

The first archaeostratigraphic and vegetationevolution horizon was at the end of the glacial pe-riod (Fig. 156), in the Epipalaeolithic between the13th and 11th millennia BC (Sümegi 2007). Thedominant plants of the vegetation compositionwere definitely the pines (Pinus). Based on thespatial distribution of pine dominance it is clear thatthe pine forests that spread to the piedmont andplain areas originated from glacial refugia in theKőszeg Mountains, Lajta Mountains and KeszthelyMountains. Birch also spread among the pines.The dominant distribution of birch (Betula) denotesthat it colonised areas of lower altitudes and wetand cool places at the end of the glacial period.The reason for the more significant dominance ofbirch on the Little Hungarian Plain is probably the ex-tension of wet areas with high ground water levels.

The appearance of significant amounts of beech(Fagus) pollens in this level in the neotectonical par-tial basins of the Lake Balaton makes it possible tocreate an entirely new migration model (Sümegi2007). In the case of beech (Fagus) Hungarian pali-nologists (Magyari 2001; Juhász 2001) explainedthe time transgression development of the pollen

Juhász 2001) holocén kori migrációs folyamatok-kal magyarázzák a bükk pollenhorizont időtransz-gressziós kifejlődését a Kárpát-medencében.Sőt, mindkét hazai palinológus (Magyari 2001 ésJuhász 2001) a szlovéniai bükk refúgiumból szár-maztatta a Kárpát-medencebeli bükkerdőket ésebből az egyetlen refúgiumból történő kiáramlás-sal magyarázták a dunántúli, az északi-közép-hegységi, valamint az alföldi bükkösök eredetét.

Ezt az egyetlen centrumból történő bükk kolo-nizációs modellt szinte a megjelenése pillanatá-ban lehetett cáfolni a radiokarbon adatokkalkorolt késő-glaciális és kora-holocén korú bala-toni, nagybárkányi pollenadatokkal (Sümegi2005, 2007; Sümegi et al. 2008, 2009b; Jakabet al. 2009) és a szintén radiokarbon adatokkalkorolt késő-glaciális korú rejteki (Sümegi 2005,2007) és a kora-holocén korú alföldi (bátorligeti)bükk faszén (Sümegi 2004) adatok nyomán. Ígynem véletlen, hogy a bükk pollen megjelenése avizsgált területen és szelvényben is jóval korábbi(157. ábra), mint az a bükk kolonizációs modellalapján várható lenne és ezek az adatok jól pár-huzamosíthatóak az Alpokalja osztrák oldalán,valamint a Burgenlandban (Drescher-Schneider2004) végzett pollenvizsgálatok eredményeivel.

Valószínűsíthető, hogy a bükkfa jégkor végirefúgiuma nem egyetlen jelentős kiterjedésű te-rületből, hanem több diffúz foltból állt a szlové-niai Alpok előterétől kezdődően az Alpokaljánkeresztül egészen a Dunántúli középhegységdéli pereméig (Déli-Bakony, Keszthelyi-hegy-ség). Ezen prenorikumi, preillírikumi és pelsoirefugiális térség mellett a Kárpát-medence ke-leti részén szintén diffúz foltokból álló önállóbükk refúgium létezhetett (157. ábra) mind azÉszaki-középhegységben, mind az Erdélyi-szi-gethegység keleti oldalán (Sümegi 2004,2007). Ezek az adatok egyértelműen alátá-masztják a korábban megfogalmazott (Willis etal. 1995) kárpát-medencei jégkori erdőrefúgiu-mokat, a mérsékeltövi fák diffúz foltokból álló,jégkori oázisszerű menedékeit (Willis et al.2000).

291


horizon of the beech in the Carpathian Basin withmigrational processes in the Holocene period. Fur-thermore, both Hungarian palinologists (Magyari2001; Juhász 2001) originate the beech forests ofthe Carpathian Basin from the beech refugium ofSlovenia, meaning that the origin of beech forestsin the Transdanubian region, in the North Hungar-ian Range and in the Great Hungarian Plain origi-nated from this single refugium.

This one-centred beech colonisation modelcould be refused almost at the first moment it ap-peared by the radiocarbon dating of late glacialand Early Holocene pollen data of the Balaton andNagybárkány (Sümegi 2005, 2007; Sümegi et al.2008, 2009b; Jakab et al. 2009) and by the lateglacial Rejtek (Sümegi 2005, 2007) and EarlyHolocene Great Hungarian Plain (at Bátorliget)beech charcoal data (Sümegi 2004), both with ra-diocarbon dating. The appearance of beechpollen in the study area and in the section is muchearlier (Fig. 157) than it could be expected by thebeech colonisation model. These data are in di-rect correlation with the results of pollen analysescarried out in the Austrian side of the foreland ofthe Eastern Alps and in Burgenland (Drescher-Schneider 2004).

The refugium of beech at the end of the glacialperiod probably consisted of many diffusedpatches, not only one significantly extended area,starting at the edge of the Alps in Slovenia, throughthe foreland of the Eastern Alps, all the way to thesouthern brim of the Transdanubian Range (south-ern Bakony and Keszthely Mountains). Besides thisPraenoricum and Praeillyricum refugial region an-other independent beech refugium may have ex-isted in diffuse patches, in the eastern part of theCarpathian Basin (Fig. 157), in the North HungarianRange and in the eastern side of the MunţiiApuseni in Transylvania (Sümegi 2004, 2007).These data clearly support earlier opinions (Williset al. 1995) that there were glacial forest refugia inthe Carpathian Basin, such as oasis-like “sanctu-aries” consisting of diffuse patches of moderate cli-mate trees in the glacial period (Willis et al. 2000).

A második archaeosztratigráfiai és növényfej-lődési horizontot a Kr. e. XI – X. évezredbeli ple-isztocén – holocén határszintje (Sümegi 2007)alkotja. A növényzet összetételében még ekkoregyértelműen a fenyők (Pinus) domináltak. Jelen-tős a nyír (Betula) aránya is. A nyugat-magyaror-szági szelvényekben jelentkező pollenösszetételaz eddigi adatok alapján a korábban megfogal-mazott kora-holocén fenyő – nyír fázishoz (Zó-lyomi 1952) hasonlítható leginkább, dekiemelkedő jelentőségű, hogy már ekkor jelentősarányban jelentek meg a termomezofil fák éscserjék pollenjei (158. ábra) és ezek közül első-sorban a mogyoró (Corylus) pollenaránya emel-kedett ki. Ugyanakkor több pollenszelvényben afenyőfélék rövid idejű, de rendkívül jelentős visz-szaesése mellett heliofil lágyszárúak és cserjékpollenanyagának dominancia növekedése ismegfigyelhető. Ezt a korábbi irodalmak eltérőenértékelték, elsősorban lehűléssel és a jégkor végifiatalabb Dryas szinttel párhuzamosították (Ju-hász 2001). Viszont a recens boreális erdőkbenvégzett ökológiai elemzések nyomán feltételez-hető, hogy ezek, a lágyszárúak dominanciájávaljellemezhető, rövid időszakot felölelő pollensza-kaszok a könnyen gyulladó, jelentős gyanta tar-talmú fenyvesek ciklikus autokatalitikus égésétkövetően fejlődtek ki és a fenyőerdők belső fej-lődéséhez, szukcessziós folyamataihoz kapcsol-hatóak, nem pedig éghajlati változásokhoz(Sümegi 1996, 2007).

A harmadik archaeosztratigráfiai és növényfej-lődési horizontot a Kr. e. X – VI. évezred közöttimezolit kronológiai szint (Sümegi 2007) alkotja avizsgált területen. A regionális pollen-együtteszóna egy olyan időszakot jelez, amikor a vegetá-cióban a fenyő (Pinus) és nyír (Betula) összetevőkfokozatosan visszaszorulnak és a mérsékeltövilombos erdei elemek uralma alakul ki. Egy nagy-mértékű klímajavulás időszaka ez, amikor a tűle-velű erdők klimatikus okokból történő felnyílásávalaz elegyes tölgyes erdő is megtelepedett és fo-kozatosan elterjedt. A hárssal, szillel, helyenkéntbükkel és gyertyánnal kevert tölgyerdők mellett a

292

VIA 2

The second archaeostratigraphic and vegetationevolution horizon was outlined at the transition of thePleistocene and Holocene, between the 11th and 10th

millennia BC (Sümegi 2007). The dominant plants ofthe vegetation composition are definitely still the pines(Pinus). The ratio of birch (Betula) is also significant.Based on the data available so far, the pollen com-position of the section from western Hungary can becompared to the Early Holocene pine-birch phasestated earlier (Zólyomi 1952) but it is very importantthat pollens of thermomesophil trees and shrubs ap-peared by that time in significant amounts (Fig. 158).Amongst them the pollen ratio of hazel (Corylus) wasoutstanding. At the same time a significant drop inpines can be observed in many pollen sections al-though it was short in duration. This process wascontemporary with the increase in pollen dominanceof heliophyl herbaceous plants and shrubs. Earlierstudies interpreted this phenomenon in differentways, considered to be contemporary with a cool offperiod and the younger Dryas level at the end of theglacial period (Juhász 2001). According to ecologicalanalyses conducted in recent boreal forests it can besupposed that these short pollen phases charac-terised by the dominance of herbaceous plants werecaused by the cyclic autocatalytic burning of pineforests, which have a significant resin content andcombust easily. In this case these phases are relatedto the internal development of pine forests and tosuccession processes, and not to climatic changes(Sümegi 1996, 2007).

The third archaeostratigraphic and vegetationevolution horizon appeared in the Mesolithicchronological level in the study area, between the10th and 6th millennia BC (Sümegi 2007). The re-gional pollen composition zone denotes a periodwhen the pine (Pinus) and birch (Betula) elementsof the vegetation gradually decreased, and in thedominance of the temperate climate deciduousforests came to the fore. It was a period of a sig-nificant climate improvement, when the coniferousforests opened up due to climatic reasons, and themixed oak forests settled and gradually spread.Apart from the oak forests mixed with lime, elm, at

vízpartokat éger-, fűz-, és nyírfákból álló ligeter-dők borították (159. ábra).

Az általánosabb, regionális jellegű, egész Nyu-gat-Dunántúlra jellemző pollenkép mögött egykörnyezeti okokra visszavezethető mozaikos tér-beli szerkezetet jelző (Sümegi 1995, 1996), rend-kívül változatos lokális pollenösszetétel mutathatóki, helyenként jelentős mennyiségű, egészen aneolitikum későbbi szakaszáig fennmaradó holo-cén fenyőrefúgiumokkal, valamint igen korai, ko-rábban már tárgyalt bükk és gyertyán pollenekmegjelenésével. A tölgyesek uralma egyértelműebben a fázisban, de a magasabb térszíneken ésa mélyebb, hidegebb völgyekben fenyővel, bük-kel, gyertyánnal kevert erdőket alkotva, míg az át-lagos térszínt alkotó plató jellegű területekenegyértelműen hárssal, szillel, a vízpartokon éger-rel, fűzzel, nyírrel elegyesen.

Kiemelkedő jelentőségű a mogyoró délnyugat-dunántúli erőteljes dominanciája és a borostyánszinte egész nyugat-dunántúli megjelenése, mertegyértelműen bizonyítja, hogy ekkor fejlődött kiaz óholocén klímaoptimum, amelynek ideje a ko-rábbi felfogással (Járai-Komlódi 1966, 1969)szemben nem korlátozódik az atlantikumra,hanem a klasszikus elnevezésű preboreális fázis-tól egészen az atlantikum végéig, mintegy 4000– 5000 naptári éven keresztül tarthatott. Ezen klí-maoptimum alatt a fejlett cserjeszinttel jellemez-hető, eltérő állomány összetételű, de a tölgyuralmával jellemezhető lombos erdők alatt fejlő-dött ki a vizsgált területen a régészeti ásatásokáltal feltárt agyagbemosódásos barna erdőtalaj,amely az emberi hatásokra, a földművelés – erdő-regenerálódás, erdőállomány összetétel változás,valamint a talajerózió nyomán a termelő gazdál-kodás kifejlődésétől kezdődően több területen isjelentősen módosulhatott.

Ez az erdőtípus emberi hatásoktól szinte men-tesnek tekinthető, bár az egyes területeken a mo-gyoró (Corylus) és az iszalag (Clematis vitalba)jelentős dominanciája nyomán felmerül a lehető-sége annak, hogy a neolit termelő gazdálkodáskialakulása előtt, a mezolitikum során is jelentős

293


some places beech and hornbeam, grove forestsconsisting of alder, willow and birch appeared atthe watersides (Fig. 159).

Due to environmental reasons a very diverse localpollen composition with mosaic-like structure canbe demonstrated (Sümegi 1995, 1996) in the back-ground of the general regional pollen description ofthe western part of Transdanubia, which showsHolocene pine refugia at places that existed until theLate Neolithic, and the early appearance of beechand hornbeam pollens discussed above. The dom-inance of oak forests is definite in this phase but theywere mixed with pine, beech and hornbeam inhigher altitude areas or in deep cool valleys, andmixed with lime and elm on the plateau-like surfacesof general areas. On the waterside the oak wasmixed with alder, willow and birch.

The high dominance of hazel in south-westernTransdanubia and the appearance of ivy in theentire western Transdanubia are very significantas they prove that the Early Holocene climateoptimum developed at this time, stretching fromthe Preboreal phase until the end of the Atlanticphase, lasting for about 4000 to 5000 calendaryears, and was not limited to only the Atlanticphase as was stated earlier (Járai-Komlódi 1966,1969). This climate optimum can be charac-terised by a well-developed shrub level, and withdiverse deciduous forests with the dominance ofoak. Under this forest type a Luvisol developed,which was explored in the archaeological exca-vations. The soil underwent changes at many dif-ferent locations as a result of agriculturalproduction, human impacts, land cultivation andforest regeneration, changes in the compositionof forested areas and soil erosion.

This forest type can be considered to be freeof human impacts but based on the significantdominance of hazel (Corylus) and clematis(Clematis vitalba), it is also possible that humancommunities might have had a significant effecton the forest environment during the Mesolithic,before the development of Neolithic agriculture(Sümegi 1998, 1999, 2001, 2005).

hatással lehettek az emberi közösségek az erdeikörnyezetre (Sümegi 1998, 1999, 2001, 2005).

A vizsgált területen a mezolitikum végén elkez-dődött, tudatosnak is tekinthető környezet-átala-kítások közül kiemelkedik a szegélyvegetáció, amozaikos erdei környezet kialakítására törekvés,mert ez az erdők szegélyén élő, napfénykedvelőmogyoró terjedését nagymértékben elősegítette(Smith 1970; Behre 1988). Az örökzöld, takar-mányként is felhalmozható, tápértékét szárításután is jelentős mértékben megőrző borostyán li-ánjainak, leveleinek begyűjtése és felhalmozásapedig az időszakos állattartáshoz (Price 1987;Bánffy 2004), a vadászat alkalmával befogott éstéli időszakban borostyánnal etetett, majd a télvégén a táplálékhiányos időszakban levágott nö-vényevő állatok tartására is alkalmas volt. A vizs-gálat alá vont szelvényeink mellett hasonlófolyamatokat tártak fel több nyugat-dunántúli pol-lenelemzések során is (Ilon et al. 2005; Bánffy etal. 2009). Ennek nyomán nem zárhatjuk ki, hogy aborostyánt, hasonlóan, mint a nyugat-európaikora-holocén korú zárt erdei területeken élt mezolitközösségeknél megfogalmazták, itt az Alpokaljánis lombetetésre használták a területen élt mezolitközösségek. Így a kora-holocén, feltehetően a IX.évezredtől kialakuló mérsékeltövi őserdőkben is je-lentős, de csak időszakosan jelentkező hatássallehettek a mezolit közösségek. A késő mezolitikumsorán elkezdődött és tudatosnak tekinthető, avizsgált területen is kimutatható, vegetációválto-zást, a mozaikos erdei környezet létrehozásátokozó emberi tevékenységnek igen nagy a jelen-tősége, mert azt bizonyítja, hogy a mezolitikummásodik felében a Kárpát-medencében élő vadá-szó – halászó – gyűjtögető népcsoportok is eljutot-tak az ún. “szubsztitúciós” fázisba (Zvelebil ésRowley-Conwy 1986). Vagyis a saját, aktív bea-vatkozásaik nyomán felhalmozott ismereteik révénnyitottá váltak az élelmiszertermelési, a produktívgazdálkodási tapasztalatok átvételére (Zvelebil1986). Ezt támasztják alá a dunántúli kora neolitlelőhelyeken Bánffy Eszter régész által végzett le-gújabb elemzések (Bánffy 2004) is.

294

VIA 2

The attempt to create marginal vegetation andmosaic forest environment stands out of other at-tempts to change the environment. It started at theend of the Mesolithic in the study area and can beconsidered to be deliberate. It significantly helped theextension of photophil hazel, which prefers to live atthe margins of forests (Smith 1970; Behre 1988). Thegathering and accumulating of ivy stems and leavesseems to be connected to seasonal animal keeping(Price 1987; Bánffy 2004). The evergreen ivy can beused as forage as it is high in nutrients even after dry-ing. It was adequate to feed the animals that werecaught during hunting, and at the end of winterswhen food was scarce these animals were slaugh-tered for provision. Similar processes were discov-ered by other pollen analyses from westernTransdanubia (Ilon et al. 2005; Bánffy et al. 2009).For this reason we cannot rule out the possibility thativy was used by the Mesolithic communities thatonce lived here at the foreland of the Eastern Alps tofeed animals with foraged leaves, similarly to otherwestern European Mesolithic communities that livedin the closed forest areas of the Early Holocene.It means that Mesolithic communities might havehad a significant but only periodic impact on the tem-perate virgin forests that evolved in the EarlyHolocene, presumably from the 9th millennium BC.This deliberate human activity that started at the endof the Late Mesolithic is very significant, and it couldbe observed in the study area. This practice createda mosaic forest environment and resulted in vegeta-tion change. It proves that the hunting, gathering andfishing human communities that lived in theCarpathian Basin in the second half of the Mesolithicreached the so-called “substitution” phase (Zvelebiland Rowley-Conwy 1986). That is, by the accumu-lated knowledge from their own active interferencethey opened up to utilise food producing and pro-ductive agricultural experiences (Zvelebil 1986). Thisis also supported by the newest research of archae-ologist Eszter Bánffy (2004) regarding Early Neolithicsites in Transdanubia.

The fourth archaeostratigraphic and vegetationevolution is represented by the Neolithic and Cop-

A negyedik archaeosztratigráfiai és növényfejlő-dési horizontot a Kr. e. VI – IV. évezredbeli neolit ésrézkor (Sümegi 2007) alkotja. A növényzet össze-tételében változás indult meg, a bükk és a gyertyánpollenek dominanciája minden szelvényben meg-növekedett és a tölgy, valamint a hárs, szil, kőris,mogyoró dominanciája ezzel párhuzamosan le-csökkent. A pollenek nyomán kialakult képet egyér-telműen alátámasztják a régészeti lelőhelyekrőlelőkerült faszenek, mert az elemzett kora-, kö-zépső-, és késő neolit lelőhelyeken mindenütt elő-kerültek mind a bükk, mind a tölgy faszenek. A tölgyés bükk faszenek aránya lelőhelyenként és objek-tumonként változott, de a tölgy – bükk faszenek át-laga 5:1 és 3:1 között változott (160. ábra).A régészeti lelőhelyekről származó faszenek egyér-telműen alátámasztják a pollenanyag nyomán re-konstruált erdők összetételét, de a faanyagminőségében igen jelentős emberi szelekció is ki-mutatható, amikor a pollen alapján rekonstruálható1:1 és 3:1 közötti tölgy – bükk pollenarány 3:1 és 5:1közötti arányra romlott a faszenek esetében a neo-litikum és a rézkor során. Ennek nyomán a fűtésre,építkezésre felhasznált faanyag esetében egyér-telmű emberi szelekció bizonyítható.

A délnyugat-dunántúli szelvényekben a koraneolitikumtól (Kr. e. 6000 – 5500 évek között), anyugat-dunántúli és az északnyugat-dunántúliszelvényekben a középső neolitikumtól (Kr. e.5500 – 5400 évek között) megjelentek a termesz-tett gabonára jellemző pollenek (161. ábra). Ezekaz adatok összhangban vannak a dunántúli élel-miszertermelés kialakulásának, terjedésének ré-gészeti (Bánffy, 2004) és környezettörténetimodelljével (Juhász, 2002, Ilon et al. 2005, Bánffyet al. 2009). A gabonafélék aránya a neolitikumfiatalabb szakaszában, illetve a rézkor kezdetévelfokozatosan jelentősebbé vált (161. ábra) és azelső őskori gabonatermesztési horizont maxi-muma egyértelműen a lengyeli kultúra kialakulá-sához és egzisztálásához kötődik. Úgy tűnik,hogy ennek a kultúrának a kifejlődése jelenti azelső jelentősebb kiterjedésű emberi környezetát-formálódást a nyugat-dunántúli területeken, az

295


per Age, between the 6th and 4th millennia BC(Sümegi 2007). The composition of vegetationbegan to change. The pollen dominance of beechand hornbeam increased in all sections, and at thesame time the dominance of oak, lime, elm, ashand hazel decreased. Charcoal material found atthe archaeological sites support the descriptionbased on pollen data as both beech and oak char-coals were found at Early, Middle and LateNeolithic sites that were examined. The ratio of oakand beech charcoal was different feature by fea-ture and site by site but on average their ratio fluc-tuated between oak-beech 5:1 and 3:1 (Fig. 160).The compound of forests reconstructed by pollenanalysis is clearly supported by the charcoal as-semblage (Figure 160) from the archaeologicalsites and significant human selection is evident inthe quality of the wood since the oak and beechpollen ratio of 1:1 and 3:1, reconstructed by pollendata, changed into pollen ratio of 3:1 and 5:1 in thecase of charcoals during the Neolithic and CopperAge. According to this a definite human selectioncan be proved in the case of wood materials usedfor heating and building.

Pollens of cereals appeared (Fig. 161) in the sec-tions from south-western Transdanubia since theEarly Neolithic (between 6000 and 5500 BC), andin the sections from western and north-westernTransdanubia since the Middle Neolithic (between5500 and 5400 BC). The data are in line with thearchaeological (Bánffy, 2004) and environmentalhistorical (Juhász, 2002, Ilon et al. 2005, Bánffy etal. 2009) models of the evolution and spread ofprovision production in Transdanubia. The ratio ofcereals started to gradually become more signifi-cant in the Late Neolithic and at the beginning ofthe Copper Age (Fig. 161). The peak of the firstPrehistoric cereal product horizon is clearly relatedto the development and existence of the Lengyelculture. It seems that the development of this cul-ture brought the first significantly extensive envi-ronmental transformation by humans in westernTransdanubia. The original forested environmentwas greatly disturbed, large plough lands and an-

eredeti erdei környezet jelentős mértékű meg-bontását, kiterjedtebb szántóföldi és állattenyész-tési övezetek kialakítását az égetéssel kialakítotterdei irtványokon (Sümegi et al. 2009b). A kultúraszántóföldi területeinek lokalizációját (161. ábra)is sikerült megoldani, mert egyértelműen látszik,hogy hegylábi és dombsági lösszel fedett terüle-tek felé haladva a gabonapollenek aránya emel-kedik. Ez különösen akkor szembetűnő, ha a jópollen megőrződéssel jellemezhető lápi, tavi, al-luviális üledékekből kiemelt késő neolit/kora réz-kori pollenmintákat hasonlítjuk össze a lengyelikultúra telepein feltárt gödrökből származó gabo-napollen dominancia viszonyokkal (161. ábra).A dominancia viszonyok alapján a hegylábi, anedves alluviális területekből kiemelkedő, termé-keny erdei talajjal fedett löszös felszíneken, köz-vetlenül a telepek környezetében vagy diffúz,halmaztelepülés szerkezettel számolva magán atelepen zajlott a gabonatermesztés.

Az ötödik archaeosztratigráfiai és növényfejlődésihorizontot a Kr. e. III – II. évezredbeli rézkor vége ésa bronzkor (Sümegi 1998, 2004, 2007) alkotja. A klí-maviszonyok erőteljes fluktuációja jellemzi ezt a ho-rizontot, a bronzkor és a kora vaskor végénbekövetkezett erőteljes lehűléssel (Sümegi 2007).A bronzkor végén a fenyő (Pinus) előretörése figyel-hető meg. Az urnamezős kultúra szintjében eza lehűléssel és intenzív növénytermesztéssel párhu-zamba hozható fenyőterjedés nemcsak a pollen-anyagban, hanem az urnamezős lelőhelyekenfeltárt jelentős mennyiségű fenyő faszénmaradvá-nyokban is megnyilvánul (162. ábra). A fás szárúak(Arbor Pollen) aránya erőteljesen lecsökkent ebbenaz időhorizontban a Dunántúl nyugati részén és anyílt területre jellemző növények (Nor Arbor Pollen)aránya kiemelkedővé, 30 – 50% közöttivé emelke-dett (162. ábra). Nyílt növényzet ilyen erőteljes elő-retörése egyértelműen emberi hatásra fejlődött ki ésaz őskori, prehisztorikus mezőgazdaság egyik leg-fejlettebb típusa alakult ki ekkor a Kárpát-medencenyugati részén az Urnamezős kultúra hatására. AzUrnamezős kultúra horizontjában kifejlődött emberihatás a vaskor első felében, a Hallstatt kultúra szint-

296

VIA 2

imal keeping areas were formed at the forest clear-ings created by burning (Sümegi et al. 2009b). Theproblem of localisation of the plough lands of thisculture is also solved (Fig. 161) as it is clear thatthe number of cereal pollens increased towards theloess covered piedmont and hill areas. It is espe-cially notable when pollen samples from the LateNeolithic/Early Copper Age, which were collectedfrom alluvial, swamp or lake sediments that havegood pollen preservation properties, are comparedto the dominance relations of cereal pollens origi-nating from the pits excavated in the settlementsof the Lengyel culture (Fig. 161). Based on pollendominance relations, cropping took place in theimmediate environment of the settlements; or incase of diffuse settlement groups cereals weregrown within the settlements. This took place onloessy surfaces covered with fertile forest soil at theforeland, elevated from wet alluvial areas.

The fifth archaeostratigraphic and vegetation evo-lution horizon started at the end of the Copper Ageand the beginning of the Bronze Age, between the3rd and 2nd millennia BC (Sümegi 2007). This horizonis characterised by a strong fluctuation in climaticconditions, with strong cooling at the end of theBronze Age and Early Iron Age (Sümegi 2007). Pines(Pinus) became much more widespread at the endof the Bronze Age. The expansion of pines is corre-lated by the cooling and intensive agriculture in theUrnfield period level is denoted by not only pollendata but also by the significant amounts of pine char-coal remains found at Urnfield period sites (Fig. 162).In western Transdanubia the arboreal (Arbor Pollen)ratio decreased significantly, and the ratio of openfield vegetation (Nor Arbor Pollen) increased to 30 to50% in this time horizon (Fig. 162). Such powerful in-crease in the open field vegetation clearly denotesthe effect of humans of the Urnfield culture andproves the existence of one of the most advancedtypes of Prehistoric agriculture in the western part ofthe Carpathian Basin. The human impact that devel-oped during the Urnfield period continued in the firsthalf of the Iron Age, during the Hallstatt period. Thisimpact that developed at the end of the Bronze Age

jében folytatódott, de ezt a bronzkor végén kifejlő-dött jelentős emberi hatást a régióban egészen avaskor második feléig, a kelták megtelepedéséignem haladta meg egyetlen közösség sem. Enneknyomán jelentősen megnövekedett, jól szervezett ésrelatíve fejlett agrárgazdálkodással jellemezhetjük azUrnamezős kultúrát.

A hatodik archaeosztratigráfiai és növényfejlődésihorizont a Kr. e. 3. századtól a Kr. u. 5 – 6. századigtartott, átfogva a késő vaskort és a császárkort (Sü-megi 1998; Sümegi et al. 2008, 2009a). A császár-kori objektumokból, késő-vaskori/császárkoriszelvényszakaszból előkerült pollenanyagban a fásszárú növényzet rendkívüli mértékben lecsökkent,valószínűsíthető, hogy az egész térség már ekkorkultúrtájjá alakulhatott, ahol az antropogén hatásrakialakult nyílt vegetációval borított térségben a ter-mesztett növények és a gyomok dominálhattak.A gabona, köztük a búza pollenaránya, valamint aszántóföldeket kísérő gyomok jelenléte nyomán igenjelentős és kiterjedt, intenzíven művelt gabonafölde-ket rekonstruálhatunk nemcsak lokális, hanem regi-onális kiterjedésben. A császárkori objektumokbólelőkerült pollenanyagban mind a dió (Juglans), minda szőlő (Vitis) pollenanyaga megjelent, bizonyítva,hogy regionális szinten ezek a növények a császár-kori kertkultúra szerves részét alkothatták. Az őskortkövetően kifejlődött klasszikus ókori növénytermesz-tés a Mediterráneumban búzára, szőlőre és olajbo-gyóra alapozódott (Fall et al. 1998; Deckers és Riehl,2004, 2007; Deckers, 2007), viszont az olajbogyótermesztésének a klimatikus feltételei nincsenekmeg a Kárpát-medencében. Így a búzára, szőlőre,dióra (és valószínűleg szelídgesztenyére) alapozódottkelta és római agráriumnak a pollenösszetétel alap-ján rekonstruált, a késő vaskorban és császárkorbankifejlődött (163. ábra) helyi, dunántúli gazdálkodásiformáját szubmediterrán gazdálkodásnak neveztükel (Sümegi et al. 2008).

A lágyszárúak, elsősorban a legeltetés, taposáshatására terjedő gyomok előretörése mellett ki-mutatható volt a fenyőfélék arányának növeke-dése is. Ezeknek a fajoknak a római korielőretörése összefüggést mutat az ókor egyik

297


was not exceeded in the region by any other com-munities until the second half of the Iron Age until thesettling of the Celts. Therefore, we can characterisethe Urnfield culture by an increased, a well-organisedand a relatively advanced agriculture.

The sixth archaeostratigraphic and vegetation evo-lution horizon lasted from the 3rd century BC until the5th to 6th centuries AD, and it included the Late IronAge and the Imperial period (Sümegi 1998; Sümegiet al. 2008, 2009a). The ratio of deciduous treesdrastically decreased in the area, based on the pollenfound in Late Iron Age/Imperial period features, andit is highly probable that the entire region became acultivated land, where open vegetation covered thearea by anthropogenic impact, and the dominantplants are agricultural products and weeds. Basedon the ratio of cereal pollens, including wheat, andby the presence of weeds common on plough lands,we can reconstruct extensively and intensively culti-vated cereal crop fields, not only locally but regionallyas well. The pollen material found in the features fromthe Imperial period contained both walnut (Juglans)and grape vine (Vitis), proving that these plants werevital parts of the garden culture in the Imperial periodon the regional level. The classic Ancient product cul-ture that evolved after the Prehistoric period wasbased on wheat, grape vine and olives in theMediterranean region (Fall et al. 1998; Deckers andRiehl 2004, 2007; Deckers 2007), but the climaticconditions in the Carpathian Basin do not work infavour of olive growing. Therefore, the local Celticand Roman agriculture in Transdanubia, based onwheat, grape-wine and walnut (and probably chest-nut) was termed Submediterranean (Sümegi et al.2008). This agriculture, which is reconstructed bypollen composition developed in the Late Iron Ageand in the Imperial period (Fig. 163).

Besides the increase in herbaceous plants, espe-cially weeds that spread because of animal grazingand treading, the increase in coniferous ratio is alsopresent. The increase in these species in the Imperialperiod shows a relationship with the development ofone of the most advanced agricultures of the Ancientperiod. This agriculture spread into Southern, Central

legfejlettebb mezőgazdaságának kibontakozásá-val és szinte egész Dél-, Közép-, és Nyugat-Eu-rópára történő kiterjedésével, a lombos fákkivágásával, visszaszorításával, az észak-európaiboreális, tűlevelű erdők pollenjének levegőbeliegyeduralmával, a késő vaskori és császárkorieurópai polleneső összetételével. Ezek a változá-sok is jól szinkronizálhatók a velemi (Jakab és Sü-megi 2007), mezőlaki szelvényekben (Ilon et al.2005) a késő vaskorban, császárkorban kimutat-ható változásokkal (163. ábra) és a Fertő-tó kör-nyékén kimutatható kelta megtelepedésselkezdődő erdőirtásokkal (Jerem et al. 1985,1986). A pollenösszetétel változása jól szinkroni-zálható a talajtani és szedimentológiai vizsgálatokalapján kirajzolódó késő vaskori/császárkori erő-teljes talajerózióval, talajáthalmozódással ésszinte az egész régió kultúrtájjá alakulásával.

A császárkort követő horizontban a pollen-összetétel nyomán a terület intenzív tájhaszná-lata lecsökkent és a népvándorláskorbankülterjes állattartás, a rövidtávú haszonnal ke-csegtető fafajták előtérbe kerülése zajlott azegész régióban (Sümegi et al. 2008). Úgy tűnik,hogy a népvándorláskort követően az erdőterü-letek részleges regenerációja indult meg és eza folyamat a középkorban is megfigyelhető, deaz erdei pollenek ciklikus visszaesése nyománfeltételezhetően az emberi hatás intenzitása isciklikusan változhatott. A regionális pollenvizs-gálatok eredményei megerősítették a korábbi,a jégkor végi, jelenkor kezdeti éghajlati változá-sok által irányított természetes növényváltozá-sokról, az őskori, ókori, népvándorlás kori ésközépkori növénytermesztésről és vegetáció át-alakításról kialakított elképzeléseinket.

Ugyanakkor eddigi környezettörténeti elemzé-seinket paleoklimatológiai adatokkal, alpi ésközép-európai környezettörténeti adatokkal ki-egészítve kitekintést adhatunk a tágabb alpi ésközép-európai régióra is és megrajzolhatjuk a tá-gabb környezet fejlődési irányait, a nyugat-du-nántúli régió és a közép-európai nagyrégióazonos és eltérő környezettörténeti trendjeit.

298

VIA 2

and Western Europe as well. It also shows connec-tion with the cutting of deciduous forests and theirdecrease, the dominance of airborne pollens of theboreal coniferous forests of Northern Europe, andwith the composition of pollen clouds in the Late IronAge and the Imperial period. The changes are alsowell-correlated with the changes in the Late Iron Ageand the Imperial period observed in the sections ofVelem (Jakab and Sümegi 2007) and Mezőlak (Ilonet al. 2005) (Fig. 163), and also with the forest cuttingsaround the Fertő Lake starting with the settling of theCelts (Jerem et al. 1985, 1986). The changes in thepollen material correspond to the marked soil erosionand soil redeposition in the Late Iron Age/Imperial pe-riod described by pedological and sedimentologicalevaluations. Almost the entire area was transformedinto a cultivated land.

Based on the pollen composition, after the Imperialperiod the intensive land use of the area decreased,and extensive animal keeping became prominent inthe Migration period. Arboreal species with short termbenefits came to the fore in the entire region (Sümegiet al. 2008). It seems that after the Migration period apartial regeneration of the forests began, and thisprocess could still be observed in the Medieval pe-riod. Based on the periodic drop in forest pollens it ishighly probable that the intensity of human impactsalso changed in a cyclic way. The results of regionalpollen analysis support our earlier theories regardingthe natural vegetation changes caused by the climaticchanges at the end of the glacial period and at thebeginning of the Holocene; and the agriculture andvegetation change in the Prehistoric, Ancient, Migra-tion and Medieval periods.

At the same time we can supplement our envi-ronmental historical analysis with palaeoclima -tological data, environmental historical dataregarding the Alps and Central Europe, and wecan provide an outlook on the wider region in-cluding the Alps and Central Europe. By thesedata it is possible to outline the evolution of thewider environment, and similar and different en-vironmental historical trends in western Trans-danubia and Central Europe.

299


89. ábra. A vizsgált terület és a pollenanalitikai fúrások elhelyezkedése Nyugat-MagyarországonFigure 89. The pilot area and the location of drilling cores for pollen analysis in western Hungary

Jelmagyarázat/Legend: 1. A vizsgált terület, Szombathely–Zanat, Nemesbőd, Vát régészeti lelőhelyek, valamint a Borzó-patak, Hosszú-víz-patak,Kőris-patak, Surányi-patak elhelyezkedése/The pilot area: archaeological sites of Szombathely–Zanat, Nemesbőd and Vát, and the Borzó, Hosszúvíz,Kőris and Surányi Creeks; Pollen mintavételi helyek/Pollen sampling sites: 2. Velem; 3. Bucsu; 4. Dozmat; 5. Kemeneskápolna (Ilon et al. 2006a,b); 6. Mezőlak (Sümegi et al. 2009a); 7. Csögle (Juhász 2002); 8. Szőce (Cserny és/and Bodor 2006); 9. Orfalu (Cserny és/and Bodor 2006); 10.Fenékpuszta (Sümegi 2009); 11. Baláta-tó (Sümegi et al. 2009b); 12. Alsópáhok (Juhász 2007a) és/and Keszthely–Úsztatómajor (Medzihradszky2001); 13. Zalavár (Juhász 2007b); 14. Fönyed (Medzihradszky 2005); 15–16. ) Pötréte, Pölöske (Juhász 2007c); 17. Rohr-Heugraben (Drescher-

90. ábra. A vizsgált terület és az anthrakológiai mintavételi helyek elhelyezkedése Nyugat-MagyarországonFigure 90. The pilot area and the location of anthracological samples in western Hungary

Jelmagyarázat/Legend: 1. A vizsgált terület/The pilot area: Szombathely–Zanat, Nemesbőd, Vát régészeti lelőhelyek/archaeological sites; 2. Szombathely–Oladi-plató; 3. Szombathely–Országúti-dűlő; 4. Szeleste; 5. Lukácsháza; 6. Zalacséb–Körtvélyes és/and Malom-tanya; 7. Bagod–Kelet; 8. Pókaszepetk–Kalló; 9.Várvölgy–Nagyláz-hegy; 10 Vonyarcvashegy–Mandulás lakópark; 11. Zalacsány; 12. Balatonmagyaród; 13. Nagyrécse–Baráka-dűlő; Bakónaki-patak; és/andTüskevári-dűlő; 14. Nagykanizsa-Palin–Anyagnyerőhely és/and Szociális otthon; 15. Sormás–Mántai-dűlő és/and Török-földek; 16. Tornyiszentmiklós–Zabos-

Schenider 2004); 18. Osli; 19. Hidegség

telek; 17. Sopron környék/in the Sopron area (Rudner 2003); 18. Ménfőcsanak; 19. Lébény; 20. Mosonmagyaróvár; 21. Gönyű

300

VIA 2

91. ábra. Nyugat-magyarországi kavicstakarók térképe a vizsgált területtelFigure 91. The map of gravel covers of western Hungary with the pilot area

Jelmagyarázat/Legend: I. Rába-jobbparti kavicstakaró/Gravel cover along the right side of the Rába River; II. Rába-balparti kavic-stakaró/Gravel cover along the left side of the Rába River; III. Pinka-patak kavicstakarója/Gravel cover of the Pinka Creek; IV.Gyöngyös-patak kavicstakarója/Gravel cover of the Gyöngyös Creek; V. Répce folyó kavicstakarója/Gravel cover of the Répce River;VI. Ikva–Vulka kavicstakarója/Gravel cover of Ikva-Vulka Creeks; VII. Kőszegi-hegység szögletes lepelkavicsa/The square-shapedgravel of the Kőszeg Mountains; VIII. Soproni-hegység miocén kavicstakaró/Miocene gravel cover of the Sopron Mountains; IX.Pliocén kavics/Pliocene gravel; X. Röghegységi zóna (Soproni-hegység, Kőszegi-hegység, Vas-hegy)/Faulted mountain zone (Sopron

Mountains, Kőszeg Mountains, Vas Hill)

301


HO

LO

CÉ

N/H

OL

OC

EN

EP

LE

ISZ

TO

CÉ

N/P

LE

IST

OC

EN

E

Újh

olo

cé

n/N

ew

Ho

loc

en

eF

els

ő-p

leis

zto

cé

n-h

olo

cé

n/U

pp

er P

leis

toc

en

e–

Ho

loc

en

e

PL

EIS

ZT

OC

ÉN

/P

LE

IST

OC

EN

E

Óh

olo

cén

/E

arly

Ho

loc

en

e F

els

ő-p

leis

zto

cé

n/U

pp

er P

leis

toc

en

e A

lsó

-kö

zé

ps

ő-p

leis

zto

cé

n/

Lo

we

r–

Mid

dle

Ple

isto

ce

ne

Fo

lyó

víz

i/F

luv

ial

Als

ó-p

leis

zto

cé

n/L

ow

er P

leis

toc

en

e

Ho

loc

én

ált

alá

ba

n/

Ge

ne

ra

lH

olo

ce

ne

M

IOC

ÉN

-PL

IOC

ÉN

/M

IOC

EN

E–

PL

EIS

TO

CE

NE

Fe

lső

-pa

nn

ón

iai (a

.I.)

/U

pp

er P

an

no

nia

n (

a.I.)

92. áb

ra.G

yöng

yös-

pata

k ka

vics

taka

rójá

nak

föld

tani

térk

épe

(M 1

:100

.000

)F

igu

re 9

2.G

eolo

gica

l map

of

the

grav

el c

over

of

the

Gyö

ngyö

s C

reek

(M

1:1

00.0

00)

302

VIA 2

93. ábra. Gyöngyös-patak kavicstakarójának szintvonalas térképeFigure 93. Contour line map of the gravel cover of the Gyöngyös Creek

94. ábra. Gyöngyös-patak kavicstakarójának digitális domborzati térképe (Magasságtorzítás: 25×)Figure 94. Digital relief map of the gravel cover of the Gyöngyös Creek (Altitude distortion: 25×)

Jelmagyarázat/Legend: Tengerszint feletti magasság (m)/Altitudes above sea level (m): 1. Magas/High 233,75; 2. Alacsony/Low 160

303


95. ábra. A vizsgált terület elhelyezkedése a Gyöngyös-patak kavicstakarójának digitális domborzati térképén (Magasságtorzítás: 25×)Figure 95. The position of the pilot area on the digital relief map of the gravel cover of the Gyöngyös Creek (Altitude distortion: 25×)

Jelmagyarázat/Legend: Tengerszint feletti magasság (m)/Altitudes above sea level (m): 1. Magas/High 233,75; 2. Alacsony/Low 160; 3.Település/Settlement; 4. 86-os számú főút/Main Road No. 86

96. ábra. A régió éghajlati adottságai a kapuvári meteorológiai állomás adatai nyomán készültWalther–Lieth diagramon

Figure 96. Walther-Lieth chart showing the climatic characteristics of the region, based on the dataof the meteorological station of Kapuvár

304

VIA 2

98. ábra. A vizsgált terület (Őrségi–Vasi, más néven Castriferreicum flórajárás) és környezetének flórabeosztásaFigure 98. The flora of the pilot area (Őrség–Vas, also called Castriferreicum flora area) and its surroundings

Jelmagyarázat/Legend: 1. Alföld/Great Hungarian Plain; a. Kisalföld/Small Plain; b. Déli-Alföld/Southern Great Hungarian Plain; c. Mezőföld ésDuna mente/Mezőföld and floodplain of the River Danube; d. Duna-Tisza köze/Danube-Tisza Interfluve; e. Tiszántúl/Tiszántúl Region; f. Nyírség;g. Északi-Alföld/Northern Great Hungarian Plain; 2. Északi-középhegység/North Hungarian Mountains; a. Zempléni-hegység/Zemplén Mountains;b. Tornai-karszt/Tonai Karst; c. Bükk-hegység/Bükk Mountains; d. Mátra; e. Börzsöny; f. Dunazug-hegység/Dunazug Mountains; 3. Dunántúliközéphegység/Transdanubian Mountains; a. Pilis–Budai-hegység/Pilis–Buda Mountains; b. Vértes–Bakony; c. Balaton-vidék és Keszthelyi-hegység/Lake Balaton Region and Keszthely Mountains; 4. Dél-Dunántúl/Southern Transdanubia; a. Villányi-hegység/Villány Mountains; b.Mecsek; c. Külső-Somogy/Outer Somogy; d. Belső-Somogy/Inner Somogy; e. Zalai-dombvidék/Zala Hills ; 5. Nyugat-Dunántúl/Western Trans-danubia; a. Göcsej; b. Őrség–Vasi-dombvidék/Őrség–Vas Hills; c. Keleti-Alpok/Eastern Alps; d. Lajta-hegység/Lajta Mountains; 6. Flóratarto-

97. ábra. A vizsgált terület jelenlegi földművelési megoszlása digitális domborzati térképenFigure 97. Digital relief map of the distribution of recent agricultural lands in the pilot area

Jelmagyarázat /Legend: Tengerszint feletti magasság (m) /Altitudes above sea level (m): 1. Magas /High 233,75; 2. Alacsony /Low 160; 3.Település /Settlement; 4. 86-os számú főút /Main Road No. 86

mány/Flora range; 7. Flóravidék/Flora area; 8. Flórajárás határa/Boundary of the flora area

305


99. ábra.A vizsgált terület talajtípusainak kiterjedése M 1:50.000 térkép alapjánFigure 99. Expansion of the soil types in the pilot area based on M 1:50.000 map.

Jelmagyarázat/Legend: 1. Köves és földes kopárok/Barren areas with stone; 2. Savanyú, nem podzolos barna erdőtalajok/Acidic, non-pod-zolic brown forest soils; 3. Agyagbemosódásos barna erdőtalajok/Brown forest soils with clay illuviation (Luvisols); 4. Pszeudoglejes barnaerdőtalajok/Pseudogley brown forest soils; 5. Barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok)/Brown earths (Ramann brown forest soils); 6.Csernozjom-barna erdőtalajok/Chernozem brown forest soils; 7. Réti szolonyecek/Meadow solonetz; 8. Réti talajok/Meadow soils; 9. Rétiöntéstalajok/Meadow fluvisols; 10. Lápos réti talajok/Peaty meadow soils; 11. Síkláp talajok/Peats; 12. Fiatal, nyers öntéstalajok/Fluvisols

100. ábra. Vát és környékének talajtani térképe: A vizsgált terület erdőtalajainak kiterjedése (Készült 2009-ben a Szegedi Tudománye-gyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földtani és Őslénytani Tanszékén, 1:100.000 AGROTOPO adatbázisok felhasználásával)Figure 100. Pedological map of Vát and its surroundings: The expansion of forest soils in the pilot area (Made in 2009 at the Department of

Geology and Palaeontology of the University of Szeged Faculty of Science and Informatics, 1:100.000, using AGROTOPO databases)Jelmagyarázat/Legend: 1. Agyagbemosódásos barna erdőtalajok/Brown forest soils with clay illuviation; 2. Barnaföldek/Brown forest soils

306

VIA 2

101. ábra. A vizsgált terület a Krisztus utáni II. századi Ptolemaios-féle térképenFigure 101. The pilot area shown on the map of Ptolemaios from the 2nd century AD

102. ábra. A vizsgált terület a Krisztus utáni II. századi Ptolemaios-féle térképen (részlet)Figure 102. The pilot area shown on the map of Ptolemaios from the 2nd century AD (detail)

307


103. ábra. Pannonia tartományok településrekonstrukciója Kr. u. 2. századi Ptolemaios-féle térkép alapján(Mócsy András 1975 és 1984 nyomán)

Figure 103. The settlement reconstruction of Pannonia provinces, based on the map of Ptolemaios from the 2nd century AD(after András Mócsy 1975 and 1984)

104. ábra. Sabaria és környékének út- és településhálózata, víz- és hegyrajza Tabula Peutingeriana (4–5. századi római úti térképen)Figure 104. Road and settlement network, and the hydrology and geography of Sabaria and its surroundings Tabula Peutingeriana (on a

Roman road map from the 4th –5th centuries AD)

308

VIA 2

105. ábra. Sabaria és környéke a Lázár-deák féle (1528) történelmi térképenFigure 105. Sabaria and its surroundings shown on the historical map (1528) of Lasarus secretarius

106. ábra. Sabaria és környéke a Zsámboky János féle (1579) történelmi térképenFigure 106. Sabaria and its surroundings shown on the historical map (1579) of János Zsámboky

309


107. áb

ra.A

viz

sgál

t ter

ület

az

Els

ő K

aton

ai F

elm

érés

térk

épla

pjai

n (1

763–

1785

)F

igu

re 1

07.T

he p

ilot a

rea

show

n on

The

Fir

st M

ilita

ry S

urve

y of

Hun

gary

(176

3–17

85)

310

VIA 2

108. áb

ra.A

viz

sgál

t ter

ület

a M

ásod

ik K

aton

ai F

elm

érés

térk

épla

pjai

n (1

806–

1869

)F

igu

re 1

08.T

he p

ilot a

rea

show

n on

The

Sec

ond

Mili

tary

Sur

vey

of H

unga

ry (1

806–

1869

)

311


109. áb

ra.A

viz

sgál

t ter

ület

a m

ásod

ik v

ilág

hábo

rú id

ősza

kábó

l (19

38–

1944

) fe

nnm

arad

t top

ográ

fiai

térk

épek

enF

igu

re 1

09.T

he p

ilot

are

a sh

own

on th

e To

pogr

aphi

c m

aps

of H

unga

ry in

the

peri

od o

f W

orld

War

II

(193

8–19

44)

312

VIA 2

Kód / Code BP év / year CAL BP év / year CAL BC / AD év / year cm

Poz-31361 590 ± 30 BP 598 ± 38 cal BP 1352 ± 38 cal AD 30–32

Poz-31362 2370 ± 35 BP 2407 ± 49 cal BP 457 ± 49 cal BC 74–76

Poz-31363 7310 ± 70 BP 8123 ± 73 cal BP 6173 ± 73 cal BC 126–128

110. ábra. A Borzó-patak allúviumán mélyített zavartalan magfúrás szelvényén végzett radiokarbon (AMS) vizsgálatok és kalibráció eredményeiFigure 110. The results of calibrated radiocarbon dates (AMS) from the undisturbed drilling cores on the alluvium of the Borzó Creek

111. ábra. A Borzó-patak allúviumán (47º 15’ 22,69” N és 16º 40’ 55,44” E) mélyített kettős, átlapoló fúrás rétegsoraFigure 111. Series of layers of the parallel overlapping drilling carried out on the alluvium of the Borzó Creek (47º 15’ 22,69” N and 16º 40’ 55,44” E)

313


112. ábra. A Borzó-patak allúviumán (47º 15’ 22,69” N és 16 40’ 55,44” E) mélyített kettős, átlapoló fúrás szedimentológiaivizsgálatának eredményei

Figure 112. The results of the sedimentological analysis of the parallel overlapping drilling on the alluvium of the Borzó Creek(47º 15’ 22,69” N and 16º 40’ 55,44” E)

Jelmagyarázat/Legend: 1. 14C kor (BC/AD évek)/14C date (BC/AD years); 2. Agyag (0,002 mm)/Clay (0.002 mm); 3. Finomközetliszt(0,002–0,02 mm)/Fine silt (0.002–0.02 mm); 4. Durvakőzetliszt (0,02–0,06 mm)/Coarse silt (0.02–0.06 mm); 5. Finomhomok (0,06–0,1 mm)/Fine sand (0.06–0.1 mm); 6. Apróhomok (0,1–0,2 mm)/Small-grained sand (0.1–0.2 mm); 7. Középhomok (0,2–0,32 mm)/Medium-

grained sand (0.2–0.32 mm); 8. Szerves anyag / Organic matter; 9. Karbonát / Carbonate; 10. Szervetlen anyag / Inorganic material

314

VIA 2

113. ábra. A Borzó-patak allúviumán (47º 15’ 22,69” N és 16º 40’ 55,44” E) mélyített kettős, átlapoló fúrásgeokémiai vizsgálatának eredményei

Figure 113. The results of the geochemical analysis of the parallel overlapping drilling on the alluvium of the Borzó Creek(47º 15’ 22,69” N and 16 40’ 55,44” E)

Jelmagyarázat / Legend: 1. 14C kor (BC / AD évek)/ 14C date (BC / AD years); 2. Mg; 3. Na; 4. Fe; 5. Ca; 6. K; 7. Szerves anyag /Organic matter; 8. Karbonát / Carbonate; 9. Szervetlen anyag / Inorganic material

315


114. ábra. A Borzó-patak allúviumán (47º 15’ 22,69” N és 16º 40’ 55,44” E) mélyített kettős, átlapoló fúrásmakrobotanikai vizsgálatának eredményei

Figure 114. The results of the macrobotanical analysis of the double drilling on the alluvium of the Borzó Creek(47º 15’ 22,69” N and 16 40’ 55,44” E)

Jelmagyarázat / Legend: 1. 14C kor (BC / AD évek) / 14C date (BC / AD years); 2. Égett faszén, pernye / Macrocharcoal (1–3 mm); 3.Nem égett fa / Wood; 4. Csiga és kagyló / Mollusca; 5. Határozhatatlan növényi töredék / UOM; 6. Határozhatatlan egyszikű töredék /

Monocot Undiff; 7. Nád / Phragmites australis; 8. Gyékény / Typha sp; 9. Sás / Carex sp; 10. Fűz / Salix sp; 11. Éger / Alnus sp; 12.Kökény / Prunus spinosa

316

VIA 2

115. ábra. A Borzó-patak allúviumán (47º 15’ 22,69” N és 16 40’ 55,44” E) mélyített kettős, átlapoló fúrás pollen vizsgálatának eredményei:Fák, cserjék, liánok

Figure 115. The results of the pollen analysis of the double drilling on the alluvium of the Borzó Creek (47º 15’ 22,69” N and 16 40’ 55,44” E):Arboreals, shrubs, lianas

Jelmagyarázat / Legend: 1. 14C kor (BC / AD évek) / 14C date (BC / AD years); 2. Fenyő / Pinus; 3. Boróka / Juniperus; 4. Nyír / Betula; 5. Mogyoró /Corylus; 6. Tölgy / Quercus; 7. Hárs / Tilia; 8. Szil / Ulmus; 9. Bükk / Fagus; 10. Gyertyán / Carpinus; 11. Éger / Alnus; 12. Borostyán / Hedera; 13. Fűz /

Salix; 14. Dió / Juglans; 15. Szőlő / Vitis; 16. Fásszárúak / Arbor pollen

116. ábra. A Borzó-patak allúviumán (47º 15’ 22,69” N és 16 40’ 55,44” E) mélyített kettős, átlapoló fúrás pollen vizsgálatának eredményei: LágyszárúakFigure 116. The results of the pollen analysis of the double drilling on the alluvium of the Borzó Creek (47º 15’ 22,69” N and 16 40’ 55,44” E): Herbaceous plantsJelmagyarázat / Legend: 1. 14C kor (BC / AD évek) / 14C date (BC / AD years); 2. Fűfélék / Gramineae; 3. Ürömfélék / Artemisia; 4. Libatopfélék / Chenopodi-

aceae; 5. Gabonafélék / Cereale; 6. Vízi növények / Glyceria; 7. Réti útifű / Plantago media; 8. Lándzsás útifű / Plantago lanceolata; 9. Lórum / Rumex; 10.Boglárkafélék / Ranunculaceae; 11. Keserűfű / Polygonum; 12. Nyílt területre jellemző növények / Nor Arbor Pollen; 13. Nádfélék / Phragmites; 14. Sásfélék /

Cyperaceae; 15. Széleslevelű gyékény / Typha latifolia; 16. Vízinövények / Aquatic plants

317


117. ábra. A Borzó-patak allúviumán (47º 15’ 22,69” N és 16 40’ 55,44” E) mélyített kettős, átlapoló fúrás malakológiai vizsgálatának eredményei:Vízi fajok

Figure 117. The results of the malacological analysis of the double drilling on the alluvium of the Borzó Creek (47º 15’ 22,69” N and 16 40’ 55,44” E):Aquatic species

Jelmagyarázat / Legend: 1. 14C kor (BC / AD évek) / 14C date (BC / AD years); 2. Valvata pulchella; 3. Valvata cristala; 4. Bithynia leachi;5. Bithynia tentaculata; 6. Lymnaea palustris; 7. Planorbarius corneus; 8. Planorbarius planorbis; 9. Anisus spirorbis; 10. Anisus leucostoma;

11. Amiger crista; 12. Pisidium; 13. Unio crassus; 14. Vízi fajok / Aquatic species

118. ábra. A Borzó-patak allúviumán (47º 15’ 22,69” N és 16 40’ 55,44” E) mélyített kettős, átlapoló fúrás malakológiai vizsgálatának eredményei:Szárazföldi fajok

Figure 118. The results of the malacological analysis of the double drilling on the alluvium of the Borzó Creek (47º 15’ 22,69” N and 16 40’ 55,44” E):Terrestrial species

Jelmagyarázat / Legend: 1. 14C kor (BC / AD évek) / 14C date (BC / AD years); 2. Carychium minimum; 3. Succinea putris; 4. Succinea oblonga; 5. Oxyloma el-egans; 6. Vallonia pulchella; 7. Vallonia costata; 8. Perforatella rubiginosa; 9. Trichia hispida; 10. Cepaea vindobonensis; 11. Helix pomatia; 12. Szárazföldi

fajok / Terrestrial species

318

VIA 2

119. áb

ra.A

zan

ati e

lker

ülő

út r

égés

zeti

fel

tárá

sána

k ob

jekt

umai

ból e

lőke

rült

fas

zén

anya

gF

igu

re 1

19.T

he c

harc

oals

fou

nd in

the

arch

aeol

ogic

al f

eatu

res

of Z

anat

319


120.áb

ra. A

zan

ati e

lker

ülő

út r

égés

zeti

fel

tárá

sána

k ob

jekt

umai

ból e

lőke

rült

pol

lena

nyag

: Arb

or P

olle

nek

– sz

elek

tált

taxo

nok

Fig

ure

120.P

olle

n fo

und

in th

e fe

atur

es o

f Z

anat

: Arb

or p

olle

n –

sele

cted

taxa

320

VIA 2

121. áb

ra.A

zan

ati e

lker

ülő

út r

égés

zeti

fel

tárá

sána

k ob

jekt

umai

ból e

lőke

rült

pol

lena

nyag

: Nor

Arb

or P

olle

nek

– sz

elek

tált

taxo

nok

Fig

ure

121.P

olle

n fo

und

in th

e fe

atur

es o

f Z

anat

det

our

road

: Nor

Arb

or p

olle

n –

sele

cted

taxa

321


122. ábra.A Surányi-patak allúviumán mélyített zavartalan magfúrás szelvényén végzett radiokarbon (AMS) vizsgálatok és kalibráció eredményeiFigure 122. Calibrated radiocarbon dates (AMS) from the undisturbed drilling cores on the alluvium of the Surányi Creek

123. ábra. A Surányi-patak allúviumán (47 º 15’ 42,16” N és 16 º 42’ 44,65”) mélyített kettős, átlapoló fúrás rétegsoraFigure 123. Layers of the double drilling carried out on the alluvium of the Surányi Creek (47 º 15’ 42,16” N 16 º 42’ 44,65” E)

Kód/Code BP év/year CAL BP év/year CAL BC/AD év/year cm

Beta-263951 1530 ± 40 BP 1497 ± 58 cal BP 504 ± 54 cal AD 43–45

Beta-263950 6950 ± 50 BP 7985 ± 45 cal BP 6043 ± 33 cal BC 109 –111

Poz-30078 9990 ± 50 BP 11420 ± 123 cal BP 9520 ± 123 cal BC 189 –191

322

VIA 2

124. ábra. 1 – 2. A zanati elkerülő út nyomvonalán végzett régészeti ásatás során feltárt egykori poligonális tundrafelszín okoztaüledékszerkezet mélyedéseit kitöltő szubreliktum jellegű agyagbemosódásos barna erdőtalaj

Figure 124. 1 – 2. Subrelict brown forest soil with clay illuviation (Luvisol) filled up the depressions of sediment structure caused bythe former polygonal tundra surface exposed by the archaeological excavation of Zanat detour road

1

2

323


125. ábra. 1. A zanati elkerülő út nyomvonalán végzett régészeti ásatás során feltárt, lejtő irányábankivastagodó talajfelszín; 2. A talajfelszín rétegsora

Figure 125. 1. The soil surface thickening towards the incline exposed by the archaeological excava-tion of Zanat detour road; 2. Stratigraphy of the soil surface

Jelmagyarázat/Legend: 1. Szántott, kevert szürkésbarna színű talaj, eketalpréteggel, gyomvegetációvalborított, biogaléria nyomok és döntött gyökérföldlabdák nyomán eredetileg fákkal borított felszín

lehetett. A szántóföldi és a kezelt ligeterdő közötti átmeneti növényzeti sávban keletke zett/Ploughedand mixed greyish-brown soil, with a plough-sole layer, covered with weed vegetation. It might havebeen a forested surface based on biogalery traces and tilted soil balls held by roots. Evolved on the

borderline of ploughing field and grove forest; 2. Vörösesbarna színű, jelentős agyagtartalmú, szubre-liktum jellegű, enyhén lejtő domboldalon, krioturbációs reliktum felszíneken kifejlődött agyagbe-

mosódásos barna erdőtalaj B szintje, jelentős agyagtartalommal, helyenként régészeti kultúrák általkeverten/B level of subrelict brown forest soil with clay illuviation (Luvisol) with high clay content,reddish brown in colour, developed on cryoturbation relictum surfaces of slight inclines mixed by ar-chaeological cultures at places; 3. Áthalmozódott pleisztocén réteg krioturbációs szerkezeti jegyekkel,az agyagbemosódásos barna erdőtalaj anyagával keverten/Redeposited Pleistocene layer with cryotur-

bation structure mixed with the clayey material of the Luvisol; 4. Sárgásbarna színű, helyenkéntfagyzsákos, krioturbációs formákat tartalmazó, kaviccsal kevert finomkőzetlisztes durvakőzetliszt,alapkőzet/Parent material, coarse silt with fine silt mixed with pebbles, yellowish-brown in colour,

with frost wedge and cryoturbation forms

324

VIA 2

126. ábra. A zanati elkerülő út nyomvonalán végzett régészeti ásatás során feltárt, lejtő irányában kivastagodó talajfelszín rétegsoránvégzett üledékföldtani vizsgálatok eredményei

Figure 126. The results of sedimentological analysis of the soil layers, which thicken towards the incline at the archaeologicalexcavation of Zanat detour road

Jelmagyarázat/Legend: 1. Agyag (0,002 mm) / Clay (0.002 mm); 2. Finomkőzetliszt (0,002–0,02 mm) / Fine silt (0.002–0.02 mm); 3.Durvakőzetliszt (0,02–0,06 mm) / Coarse silt (0.02–0.06 mm); 4. Finomhomok (0,06–0,01 mm) / Fine sand (0.06–0.1 mm); 5.

Apróhomok (0,1–0,2 mm) / Small-grained sand (0.1–0.2 mm); 6. Durvább, mint apróhomok (>0,2 mm) / Medium-grained sand(>0.2 mm); 7. Szerves anyag / Organic matter; 8. Karbonát / Carbonate; 9. Szervetlen anyag / Inorganic material

325


127. ábra.A zanati elkerülő út nyomvonalán végzett régészeti ásatás során feltárt, lejtő irányában kivastagodó talajfelszín rétegsorán végzettgeokémiai vizsgálatok eredményei

Figure 127. The results of geochemical analysis of the soil layers, which thicken towards the incline at the archaeological excavation of Zanat detour roadJelmagyarázat / Legend: 1. Mg; 2. Na; 3. Fe; 4. Ca; 5. K; 6. Szerves anyag / Organic matter; 7. Szervetlen anyag / Inorganic material

128. ábra.A zanati elkerülő út nyomvonalán végzett régészeti ásatás során feltárt, lejtő irányában kivastagodó talajfelszín rétegsorán végzettbővített talajtani vizsgálatok eredményei

Figure 128. The results of extended geological analysis of the soil layers, which thicken towards the incline at the archaeologicalexcavation of Zanat detour road

Jelmagyarázat / Legend: 1. Mg; 2. Na; 3. P2O5; 4. K2O; 5. Zn; 6. Mn; 7. Cu; 8. NO2+NO3-N; 9. SO4-N; 10. pH; 11. Összes só / All salines; 12. KA;13. Humusz; 14. CaCO3

326

VIA 2

130. ábra.A Surányi-patak allúviumán (47 º 15’ 42,16” N és 16 º 42’ 44,65”) mélyített kettős, átlapoló fúrás szedimentológiai vizsgálatának eredményeiFigure 130. The results of sedimentological analysis of the double drilling carried out on the alluvium of the Surányi Creek (47 º 15’ 42,16” N and 16 º 42’ 44,65” E)Jelmagyarázat / Legend: 1. 14C kor (BC / AD évek) / 14C date (BC / AD years); 2. Agyag (0,002 mm) / Clay (0.002 mm); 3. Finomkőzetliszt (0,002–0,02 mm) / Finesilt (0.002–0.02 mm); 4. Durvakőzetliszt (0,02–0,06 mm) / Coarse silt (0.02–0.06 mm); 5. Finomhomok (0,06–0,01 mm) / Fine sand (0.06–0.1 mm); 6. Apróhomok(0,1–0,2 mm) / Small-grained sand (0.1–0.2 mm); 7. Középhomok (0,2–0,32 mm) / Medium-grained sand (0.2–0.32 mm); 8. Szerves anyag / Organic matter; 9. Kar-

bonát / Carbonate; 10. Szervetlen anyag / Inorganic material

129. ábra.A zanati elkerülő út nyomvonalán végzett régészeti ásatás során feltárt, lejtő irányában kivastagodó talajfelszín fekükőzete a jégkori kavicsanyagFigure 129.The substratum of the soil surface is the glacial pebble layer, which thickens towards the incline at the archaeological excavation of Zanat detour road

327


131. ábra. A Surányi-patak allúviumán (47 º 15’ 42,16” N és 16 º 42’ 44,65”) mélyített kettős, átlapoló fúrásgeokémiai vizsgálatának eredményei

Figure 131. The results of geochemical analysis of the double drilling carried out on the alluvium of theSurányi Creek (47 º 15’ 42,16” N and 16 º 42’ 44,65” E)

Jelmagyarázat / Legend: 1. 14C kor (BC / AD évek) / 14C date (BC / AD years); 2. Mg; 3. Na; 4. Fe; 5. Ca; 6. K;7. Szerves anyag / Organic matter; 8. Szervetlen anyag / Inorganic material

328

VIA 2

132. ábra.A Surányi-patak allúviumán (47 º 15’ 42,16” N és 16 º 42’ 44,65”) mélyített kettős, átlapoló fúrás makrobotanikai vizsgálatának eredményeFigure 132. The results of macrobotanical analysis of the double drilling carried out on the alluvium of the Surányi Creek (47 º 15’ 42,16” N and 16 º 42’ 44,65” E)

Jelmagyarázat / Legend: 1. 14C kor (BC / AD évek) / 14C date (BC / AD years); 2. Égett faszén, pernye / Macrocharcoal (1–3 mm); 3. Nem égett fa / Wood;4. Csiga és kagyló / Mollusca; 5. Határozhatatlan növényi töredék / UOM; 6. Határozhatatlan egyszikű töredék / Monocot Undiff; 7. Nád / Phragmites australis;

8. Gyékény / Typha; 9. Sás / Carex; 10. Fűz / Salix; 11. Éger / Alnus

133. ábra.A Surányi-patak allúviumán (47 º 15’ 42,16” N és 16 º 42’ 44,65”) mélyített kettős, átlapoló fúrás pollenanalitikai vizsgálatának eredményei: Fák, cserjék, liánokFigure 133. The results of pollen analysis of the double drilling carried out on the alluvium of the Surányi Creek (47 º 15’ 42,16” N and 16 º 42’ 44,65” E): Arboreals, shrubs, lianaJelmagyarázat / Legend: 1. 14C kor (BC / AD évek) / 14C date (BC / AD years); 2. Fenyő / Pinus; 3. Nyír / Betula; 4. Tölgy / Quercus; 5. Hárs / Tilia; 6. Szil / Ulmus; 7. Bükk /Fagus; 8. Gyertyán / Carpinus; 9. Kőris / Fraxinus; 10. Éger / Alnus; 11. Borostyán / Hedera; 12. Fűz / Salix; 13. Dió / Juglans; 14. Mogyoró / Corylus; 15. Szőlő / Vitis;

16. Fásszárúak / Arbor pollen

329


134. ábra.A Surányi-patak allúviumán (47 º 15’ 42,16” N és 16 º 42’ 44,65”) mélyített kettős, átlapoló fúrás pollenanalitikai vizsgálatának eredményei:Lágyszárúak

Figure 134. The results of the pollen analysis of the double drilling carried out on the alluvium of the Surányi Creek(47 º 15’ 42,16” N and 16 º 42’ 44,65” E): Herbaceous plants

Jelmagyarázat / Legend: 1. 14C kor (BC / AD évek) / 14C date (BC / AD years); 2. Fűfélék / Gramineae; 3. Ürömfélék / Artemisia; 4. Libatopfélék/ Chenopodiaceae; 5. Gabonafélék / Cerealia; 6. Búza / Triticum; 7. Napvirág / Helianthemum; 8. Nyílt területre jellemző növények / Nor ArborPollen; 9. Nádfélék / Phragmites; 10. Sásfélék / Cyperaceae; 11. Békabuzogány / Sparganium; 12. Széleslevelű gyékény / Typha latifolia;

13. Vízinövények / Aquatic

135. ábra.A Surányi-patak allúviumán (47 º 15’ 42,16” N és 16 º 42’ 44,65”) mélyített kettős, átlapoló fúrás malakológiai vizsgálatának eredményei:Vízi fajok

Figure 135. The results of the malacological analysis of the double drilling carried out on the alluvium of the Surányi Creek(47 º 15’ 42,16” N and 16 º 42’ 44,65” E): Aquatic species

Jelmagyarázat / Legend: 1. 14C kor (BC / AD évek) / 14C date (BC / AD years); 2. Valvata pulchella; 3. Valvata cristata; 4. Lymnaea palustris; 5. Planorbariuscorneus; 6. Planorbarius planorbis; 7. Anisus spirorbis; 8. Anisus leucostoma; 9. Amiger crista; 10. Pisidium; 11. Unio crassus; 12. Vízi fajok / Aquatic species

330

VIA 2

136. ábra.A Surányi-patak allúviumán (47 º 15’ 42,16” N és 16 º 42’ 44,65”) mélyített kettős, átlapoló fúrás malakológiai vizsgálatának eredményei:Szárazföldi fajok

Figure 136. The results of the malacological analysis of the double drilling carried out on the alluvium of the Surányi Creek(47 º 15’ 42,16” N and 16 º 42’ 44,65” E): Terrestrial species

Jelmagyarázat / Legend: 1. 14C kor (BC / AD évek) / 14C date (BC / AD years); 2. Carychium minimum; 3. Succinea putris; 4. Suc-cinea oblonga; 5. Vallonia pulchella; 6. Vallonia costata; 7. Perforatella rubiginosa; 8. Trichia hispida; 9. Cepaea vindobonensis; 10.

Helix pomatia; 11. Szárazföldi fajok / Terrestrial species

331


137. áb

ra.A

hár

om n

emes

bődi

lelő

hely

rég

észe

ti á

satá

sa s

orán

fel

tárt

obj

ektu

mok

ból e

lőke

rült

ant

hrak

ológ

iai (

fasz

én)

anya

gF

igu

re 1

37.A

nthr

acol

ogic

al (

char

coal

) sa

mpl

es f

ound

in th

e fe

atur

es o

f th

e th

ree

exca

vati

ons

at N

emes

bőd

332

VIA 2

138. á

bra

.A h

árom

nem

esbő

di r

égés

zeti

ása

tás

sorá

n fe

ltár

t obj

ektu

mok

ból e

lőke

rült

pol

lena

nyag

: Fás

szár

úak

Fig

ure

138.P

olle

n fo

und

in f

eatu

res

at th

e ar

chae

olog

ical

exc

avat

ions

of

the

thre

e N

emes

bőd

site

s: A

rbor

eals

333


139. áb

ra.A

hár

om n

emes

bődi

rég

észe

ti á

satá

s so

rán

felt

árt o

bjek

tum

okbó

l elő

kerü

lt p

olle

nany

ag: L

ágys

zárú

akF

igu

re 1

39.P

olle

n sa

mpl

es f

ound

in f

eatu

res

at th

e ar

chae

olog

ical

exc

avat

ions

of

the

thre

e N

emes

bőd

site

s: H

erba

ceou

s pl

ants

334

VIA 2

140. áb

ra.A

hár

om n

emes

bődi

rég

észe

ti á

satá

s so

rán

felt

árt o

bjek

tum

okbó

l elő

kerü

lt m

alak

ológ

iai a

nyag

Fig

ure

140.M

alac

olog

ical

sam

ples

fou

nd in

fea

ture

s at

the

arch

aeol

ogic

al e

xcav

atio

ns o

f th

e th

ree

Nem

esbő

d si

tes

335


141. ábra. A Surányi-pataknál végzett régészeti ásatás során feltárt császárkori út:1. Az út vízelvezető árkokkal és korabeli keréknyomokkal; 2. A császárkori út vége aSurányi-patak allúvium; 3. A császárkori út végén, a Surányi-patak allúviumánakperemén kialakított talajszelvény; 4. A császárkori útról áthalmozódott, a Surányi-patakallúviumának peremén felhalmozódott, alluviális üledék és lejtőn áttelepített talaj általcementált kavicsanyag; 5. Az út nyomvonalán kialakított talajszelvény rétegsoraFigure 141. A Roman road discovered during the excavations near the SurányiCreek: 1. The road with water drainage trenches and contemporary wheel tracks;2. The end of the Roman road is the alluvium of the Surányi Creek; 3. Soil sectionformed at the end of the Roman road, which is the edge of the alluvium of theSurányi Creek; 4. Pebbles cemented by the soil carried over to the inclines and thealluvial sediment redeposited from the Imperial period road deposited on the edgeof the alluvium of the Surányi Creek; 5. Soil section formed along the Roman road

Jelmagyarázat/Legend: 1. Szántott, kevert szürkésbarna színűtalaj, eketalpréteggel, gyomvegetációval borított, biogaléria ny-omok és döntött gyökérföldlabdák nyomán eredetileg fákkalborított felszín lehetett. A szántóföldi és a kezelt ligeterdő közöttiátmeneti növényzeti sávban keletke zett/Ploughed and mixedgreyish-brown soil, with a plough-sole layer, covered with weedvegetation and windthrow holes. It might have been a forestedsurface based on biogalery traces and tilted soil balls held byroots. Evolved on the borderline of ploughing field and groveforest; 2. Középkori kerámiákat tartalmazó, feketésbarna színű,poliéderes szerkezetű, vízhatású (hidromorf) talaj, enyhén boly-gatott, növényi maradványokat tartalmazó, valószínűleg aközépkorban keletkezett, szántott réti talaj/Blackish brown poly-hedral structured hydromorph soil containing Medieval ceram-ics, ploughed meadow soil, slightly disturbed, containing plantremains, probably evolved in the Medieval period; 3. Enyhénlaminált, növényi maradványokat, limonitos foltokat, vas-borsókat kevés szerves anyagot tartalmazó, vörösszürkésbarnaszínű ártéri üledék/Slightly laminated reddish–greyish-brownalluvial flat sediment containing plant remains, limonite patches,iron flecks, and some organic materials; 4. Enyhén laminált, kav-icsos agyagos üledék, a római útnak az ártérre vezető szakaszaártéri üledékkel kevert kavicsokkal/Slightly laminated sedimentwith clay and pebble, the part of the Roman road leading to thealluvial fan contains pebbles mixed with sediments; 5. Emberihatásra enyhén turbált, császárkori feketésbarna színű rétitalaj/Blackish brown meadow soil from the Imperial period,bearing the signs of anthropogenic disturbance; 6. Enyhén la -minált, növényi maradványokat, limonitos foltokat, vasborsókat,kevés szerves anyagot tartalmazó, sárgásszürkésbarna színűártéri üledék/Slightly laminated yellowish–greyish-brown allu-vial fan sediment containing plant remains, limonite patches,iron flecks and some organic materials

1

2 3

4

5

336

VIA 2

142. ábra.A Surányi-pataknál kialakított talajszelvény szedimentológiai vizsgálatának eredményeiFigure 142. The results of sedimentological analysis of the soil section at the Surányi Creek

Jelmagyarázat / Legend: 1. Agyag (0,002 mm) / Clay (0.002 mm); 2. Finomkőzetliszt (0,002 – 0,02 mm) / Fine silt (0.002 – 0.02 mm); 3. Durvakőzetliszt (0,02 –0,06 mm) / Coarse silt (0.02 – 0.06 mm); 4. Finomhomok (0,06 – 0,01 mm) / Fine sand (0.06 – 0.1 mm); 5. Apróhomok (0,1 – 0,2 mm) / Small-grained sand (0.1 – 0.2mm); 6. Darakavics (2,56 – 5,12 mm) / Qranule (2.56 – 5.12 mm); 7. Aprókavics (5,12 – 10,24 mm) / Small pebble(5.12 – 10.24 mm); 8. Középkavics (10,24 – 20,48

mm) / Medium pebble (10.24 – 20.48 mm); 9. Durvakavics (20,48 – 40,96 mm) / Large pebble (20.48 – 40.96 mm); 10. Szerves anyag / Organic matter;11. Karbonát / Carbonate; 12. Szervetlen anyag / Inorganic material

143. ábra.A Surányi-pataknál kialakított talajszelvény vízoldható elemtartalmi vizsgálatának eredményeiFigure 143. The results of water soluble element content analysis of the soil section at the Surányi Creek

Jelmagyarázat / Legend: 1. Na; 2. K; 3. Ca; 4. Mg; 5. Fe; 6. Szerves anyag / Organic matter; 7. Karbonát / Carbonate; 8. Szervetlen anyag / Inorganic material

337


144. ábra.A Surányi-pataknál kialakított talajszelvény bővített talajtani vizsgálatának eredményeiFigure 144. The results of extended geological analysis of the soil section at the Surányi Creek

Jelmagyarázat / Legend: 1. Na; 2. Mg; 3. Zn; 4. Mn; 5. Cu; 6. K2O; 7. P2O5; 8. NO2+NO3–N; 9. SO4–S; 10. pH; 11. Összes só / All salines; 12. KA; 13. Humusz;14. CaCO3; 15. Szervetlen / Inorganic material

145. ábra.A Surányi-pataknál kialakított talajszelvény makrobotanikai vizsgálatának eredményeiFigure 145. The results of macrobotanical analysis of the soil section at the Surányi Creek

Jelmagyarázat / Legend: 1. Égett faszén, pernye / Macrocharcoal (1 – 3 mm); 2. Nem égett fa / Wood; 3. Csiga és kagyló / Mollusca; 4. Határozhatatlan növényitöredék / UOM; 5. Határozhatatlan egyszikű töredék / Monocot Undiff; 6. Nád / Phragmites australis; 7. Gyékény / Typha; 8. Sás / Carex; 9. Fűz / Salix;

10. Éger / Alnus

338

VIA 2

146. ábra.A Surányi-pataknál kialakított talajszelvény pollenanalitikai vizsgálatának eredményei (Szelektált taxonok):Figure 146. The results of pollen analysis of the soil section at the Surányi Creek (Selected taxa):

Jelmagyarázat/Legend: 1. Fenyő/Pinus; 2. Nyír/Betula; 3. Mogyoró/Corylus; 4. Hárs/Tilia; 5. Szil/Ulmus; 6. Tölgy/Quercus; 7. Bükk/Fagus;8. Gyertyán/Carpinus; 9. Fűz/Salix; 10. Éger/Alnus; 11. Ürömfélék/Artemisia; 12. Libatopfélék/Chenopodiaceae; 13. Fűfélék/Poaceae; 14. Gabonafélék/Cereale

147. ábra.A Surányi-pataknál kialakított talajszelvény malakológiai vizsgálatának eredményei: Vízi fajokFigure 147. The results of malacological analysis of the soil section at the Surányi Creek: Aquatic species

Jelmagyarázat / Legend: 1. Valvata cristata; 2. Valvata pulchella; 3. Bithynia tentaculata; 4. Lymnaea stagnalis; 5. Lymnaea palustris; 6. Planorbarius corneus; 7.Planorbarius planorbis; 8. Anisus spirorbis; 9. Anisus leucostoma; 10. Amiger crista; 11. Pisidium; 12. Vízi fajok Db / Aquatic species Piece; 13. Vízi fajok /

Aquatic species%

339


148. ábra.A Surányi-pataknál kialakított talajszelvény malakológiai vizsgálatának eredményei: Szárazföldi fajokFigure 148. The results of malacological analysis of the soil section at the Surányi Creek: Terranean species

Jelmagyarázat / Legend: 1. Carychium minimum; 2. Succinea putris; 3. Succinea oblonga; 4. Oxyloma elegans; 5. Vertigo angustior; 6. Pupilla muscorum;7. Chondrula tridens; 8. Vallonia costata; 9. Vallonia pulchella; 10. Vallonia enniensis; 11. Bradybaena fruticum; 12. Monacha cartusiana; 13. Perforatella rubig-

inosa; 14. Cepaea vindobonensis; 15. Helix pomatia; 16. Szárazföldi fajok / Terrestrial species; 17. Szárazföldi fajok / Terrestrial species

149. ábra.A Surányi-pataknál kialakított talajszelvény malakológiai vizsgálatának eredményei: Paleoökológiai csoportokFigure 149. The results of malacological analysis of the soil section at the Surányi Creek: Palaeoecological groups

Jelmagyarázat / Legend: 1. Vízi fajok (Abundancia) / Aquatic species (Abundance); 2. Vízi fajok (Dominancia) / Aquatic species (Dominance); 3. Szárazföldifajok (Abundancia) / Terrestrial species (Abundance); 4. Szárazföldi fajok (Dominancia) / Terrestrial species (Dominance); 5. Vízparti fajok (Abundancia) / Water-side species (Abundance); 6. Vízparti fajok (Dominancia) / Waterside species (Dominance); 7. Mezofil fajok (Abundancia) / Mesophilous species (Abundance);

8. Mezofil fajok (Dominancia) / Mesophilous species (Dominance); 9. Összes / Total

340

VIA 2

150.

áb

ra.A

rec

ens

polle

nnap

tár

és a

zan

ati u

rnas

írok

ban

feltá

rt p

olle

nany

ag ö

ssze

téte

le, a

z eg

yes

urná

k fö

ldbe

hel

yzés

ének

rek

onst

ruál

t idő

szak

aF

igu

re 1

50.A

rec

ent p

olle

n ca

lend

ar a

nd th

e po

llen

com

posi

tion

of th

e ur

n gr

aves

at Z

anat

, and

the

reco

nstr

ucte

d se

ason

of

plac

ing

the

urns

in th

e gr

aves

341


15

1.

áb

ra.A

19

/ 29.

sír

pol

len

elem

zésé

nek

ered

mén

yei:

Arb

or P

olle

nF

igu

re 1

51

.T

he r

esul

ts o

f po

llen

anal

ysis

of

Gra

ve 1

9 / 2

9: A

rbor

pol

len

Pinus

Picea

Abies

Corylus

Quercus

Betula

Tilia

Ulmus

Fagus

CarpinusFraxinus

Alnus

Salix

Juglans

342

VIA 2

15

2.

áb

ra.A

19

/ 29.

sír

pol

len

elem

zésé

nek

ered

mén

yei:

Nor

Arb

or P

olle

nF

igu

re 1

52

.T

he r

esul

ts o

f po

llen

anal

ysis

of

Gra

ve 1

9 / 2

9: A

rbor

pol

len

Spórás összesen/Spores total

Fungi sp.

Concentricystes

Ranunculacea

Rosacea

Rumex

Plantago

Cereale

Urtica

Cenopodiaceae

Centaurea

Artemisia

Gramineae

343


15

3.

áb

ra.A

8 / 1

7. s

ír p

olle

n el

emzé

séne

k er

edm

énye

i: A

rbor

Pol

len

Fig

ure

15

3.T

he r

esul

ts o

f po

llen

anal

ysis

of

Gra

ve 8

/ 17:

Arb

or p

olle

n

344

VIA 2

15

4.

áb

ra.A

8/1

7. s

ír p

olle

n el

emzé

séne

k er

edm

énye

i: N

or A

rbor

Pol

len

Fig

ure

15

4.T

he r

esul

ts o

f po

llen

anal

ysis

of

Gra

ve 8

/17:

Nor

Arb

or p

olle

n

345


155. ábra. A Zanat-tábla elnevezésű dombtető és a Borzó-patak allúviuma közötti lejtő fejlődéstörténete a jégkortól napjainkig, a Gyöngyös-sík fejlődéstörténeti modellezése

Figure 155. The geological evolution of the incline situated between the hilltop called Zanat-tábla and the alluvium of the Borzó Creek fromthe glacial period until present, the geological evolution model of the Gyöngyös Plain

Jelmagyarázat / Legend: A = Jégkor végi hidegmaximumban kialakult fejlődési kép / The landscape evolution model evolved during the Pleistoceneterminal glacial maximum: 1. Kavicsos–homokos aljzat / Pebble and sand substrate; 2. Jégkori allúvium magaskórós növényzete / Tall herb fringe veg-etation of the glacial alluvium; 3. Dombhát és a lejtő tundrális növényzete / The tundra vegetation of the hillside and the incline; 4. A tundráliskörnyezetben, a fagyváltozékony időben kifejlődött üledékmozgások, a szerkezeti talaj kialakulása / The movements of sediments developed duringfreeze-thaw alternations in tundra environment, the evolution of patterned ground; 5. Kavicsot fedő vályogosodott lösz / Loamy loess covering thepebbles. B = Pleisztocén és holocén határán kialakult fejlődési kép / Landscape evolution model in the transition of the Pleistocene and the Holocene:6. Zárt erdei fenyves / Closed coniferous forest; 7. Erdőtüzek nyomán kialakult természetes tisztások / Natural glades created by forest fires; 8. Allúviumperemén kifejlődött nyírfenyő vegyeslombozatú erdő / Mixed deciduous birch and coniferous forest evolved at the edge of the alluvium; 9. Erdei fenyővelelegyes lucfenyves / Scots pine forest with spruce pine; 10. Az allúviumon kialakult sás, gyékény és nádas növényzeti borítás / Sedge, reed and strawplant cover on the alluvium. C = A holocén határán kialakult fejlődési kép / Landscape evolution model in the Holocene transition: 12. Barna Erdei talajkifejlődése a zárt, fejlett cserjeszinttel jellemezhető lomboserdő alatt / The development of brown forest soil under deciduous forest with closed andwell-developed shrub vegetation; 13. Tölgyerdő / Oak forest; 14. Tölgyerdővel kevert hárs és kőris / Oak forest mixed with lime and ash trees; 15. Töl-gyerdővel kevert szil / Oak forest mixed with elms; 16. Allúvium peremén kialakult éger, fűz és nyár ligeterdők / Alder, willow and poplar grove forestevolved at the edge of the alluvium. D = A termelő gazdálkodást folytató közösségek nyomán kialakult fejlődési kép / Landscape evolution modelevolved due to communities carrying out agricultural activities: 17. Az emberi megtelepedés és a termelő gazdálkodás nyomán degradálódó, művelttalajszintté alakuló barna erdei talaj horizont / Brown forest soil horizon transformed into degraded, cultivated soil due to human settlements and agri-cultural activities; 18. Talajerózió és talajpusztulás iránya / The direction of soil erosion and soil degradation; 19. Áthalmozódott talajanyag felhalmozódásaa lejtő alján, az ártér peremén / Redeposited soil accumulated at the bottom of the incline, at the edge of the alluvial fan; 20. Emberi hatás alatt álló, de-

gradálódott alluviális növényzet /Degraded alluvial vegetation effected by humans

346

VIA 2

156. ábra. A jégkor végi (epipaleolitikum) növényzet rekonstrukciójaFigure 156. Reconstruction of the vegetation at the end of the glacial period (Epipalaeolithic)

Jelmagyarázat / Legend: 1. Pinus (fenyő) szövet és famaradvány / Conifer tissue and tree remain; 2. Fagus (bükk) pollen jelenléte / Presence ofFagus (beech) pollen

347


15

7. á

bra

.A b

ükkf

a te

rjed

ésén

ek m

odel

lezé

se b

ükk

polle

nada

tok

(Gar

dner

199

8, 1

999;

Gar

dner

-Will

is 1

999;

Mag

yari

200

1; J

uhás

z 20

02),

val

amin

t saj

át a

dato

k al

apjá

n és

a m

odel

l kia

lakí

tásá

t köv

ető

új r

a-di

okar

bon

adat

okka

l kor

olt p

olle

nada

tokk

al k

iegé

szítv

e (D

resc

her-

Schn

eide

r 20

04; M

agya

ri in

Jak

ab e

t al.

2004

; Tör

őcsi

k 20

05, 2

006;

Juh

ász

2005

), v

alam

int a

bük

k lo

kális

jele

nlét

ének

biz

onyí

téka

fas

zén

(Stie

ber

1965

, 196

7; R

udne

r et

al.

2004

) le

lőhe

lyek

kel é

s ra

diok

arbo

n vi

zsgá

lato

k er

edm

énye

ivel

kie

gész

ítve

(Süm

egi 2

004)

Fig

ure

15

7.M

odel

of

beec

h di

stri

butio

n ba

sed

on b

eech

pol

len

data

(G

ardn

er 1

998,

199

9; G

ardn

er-W

illis

199

9; M

agya

ri 2

001;

Juh

ász

2002

), a

nd o

wn

data

, als

o su

pple

men

ted

by n

ew r

adio

carb

on d

ated

pol

len

data

, whi

ch f

ollo

wed

the

deve

lopm

ent o

f th

e di

stri

butio

n m

odel

(D

resc

her-

Schn

eide

r 20

04; M

agya

ri in

Jak

ab e

t al.

2004

; Tör

őcsi

k 20

05, 2

006;

Juh

ász

2005

). L

ocal

pre

senc

e of

bee

ch s

uppl

emen

ted

by c

harc

oal

sam

ples

(St

iebe

r 19

65, 1

967;

Rud

ner

et a

l. 20

04)

and

radi

ocar

bon

data

(Sü

meg

i 200

4)Je

lmag

yará

zat /

Leg

end:

1. J

uhás

z (2

002)

és

Mag

yari

(20

02)

álta

l fel

hasz

nált

adat

ok / D

ata

empl

oyed

by

Juhá

sz (

2002

) an

d M

agya

ri (

2002

); 2

. Süm

egi (

2007

) ál

tal f

elha

szná

lt ad

atok

/ Dat

a em

ploy

ed b

y Sü

meg

i(2

007)

; 3. B

ükk

jégk

or v

égi é

s ko

ra h

oloc

én f

aszé

n an

yaga

(Sü

meg

i 200

4, 2

005)

/ Cha

rcoa

l sam

ples

of

beec

h fr

om th

e en

d of

the

glac

ial p

erio

d an

d E

arly

Hol

ocen

e (S

ümeg

i 200

4, 2

005)

348

VIA 2

158. ábra. A pleisztocén / holocén határán kialakult növényzet rekonstrukciója pollenadatok alapjánFigure 158. Reconstruction of vegetation developed in the Pleistocene / Holocene transition, based on pollen data

Jelmagyarázat / Legend: 1. Termomezofil fák és cserjék pollenjeinek jelenléte / Presence of pollen of thermomesophil trees and shrubs

349


159. ábra. Az óholocén, mezolit kor növényzetének rekonstrukciója pollenadatok alapjánFigure 159. Reconstruction of vegetation developed in the Pleistocene / Holocene transition, based on pollen data

Jelmagyarázat / Legend: 1. Ulmus (szil), Tilia (hárs), Fraxinus (kőris) és Corylus (mogyoró) pollen dominanciája / The dominance of Ulmus(elm), Tilia (lime), Fraxinus (ash) and Corylus (hazel) pollen; 2. Jelentős fenyő (Pinus) pollendominancia (minimum 30%) / Significant pine

(Pinus) pollen dominance (minimum 30%); 3. Mezolit környezet átalakító hatás / Mesolithic environment transformation effect

350

VIA 2

160. ábra. A neolit és a kora rézkor növényzetének rekonstrukciója pollenadatok alapján: Tölgy és bükkFigure 160. The reconstruction of vegetation of the Neolithic and Early Copper Age by pollen data: Oak and beech

Jelmagyarázat / Legend: 1. Tölgy faszén / Oak charcoal; 2. Bükk faszén / Beech charcoal

351


161. ábra.A neolit és a kora rézkor növényzetének rekonstrukciója pollenadatok alapján: Gabona- és állattenyésztési nyomokFigure 161. The reconstruction of vegetation of the Neolithic and Early Copper Age by pollen data: Traces of cereal cultivation and animal husbandry

Jelmagyarázat / Legend: 1. Kora- és középső neolit gabonatermesztési és állattenyésztési (gyomok) nyomok a pollenszelvényben / Traces of Early and Middle Ne-olithic cereal cultivation and animal husbandry in the pollen section; 2. Gabonapollenek minimális jelenléte (=%) a késő neolitikum és a kora rézkor során / Mini-

mal presence (=%) of cereal pollen during the Late Neolithic and Early Copper Age

352

VIA 2

162. ábra.A késő bronzkor (urnamezős kor) szintjében kifejlődött növényzet rekonstrukciója pollenadatok és faszén maradványok alapjánFigure 162. The reconstruction of vegetation of the Late Bronze Age (Urnfield period) based on pollen data and charcoal remains

Jelmagyarázat / Legend: 1. Fenyő makromaradvány / Pine macro remains; 2. Gabonapollenek jelenléte, a jelek nagysága arányos a gabona pollenek dominan-ciájával / Presence of cereal pollen, the size of the bars is in ratio with the dominance of the pollen grains

353


163. ábra.A késő vaskori és császárkori (kelta és római kor) szintjében kifejlődött növényzet rekonstrukciója pollenadatok alapjánFigure 163. Reconstruction of the vegetation of the Late Iron Age and Imperial period (Celtic and Roman period) based on pollen data

Jelmagyaráza / Legend: 1. Szőlő (Vitis) pollen jelenléte / Presence of vine (Vitis) pollen; 2. Dió (Juglans) pollen jelenléte / Presence of walnut (Juglans) pollen;3. Nyílt területre jellemző növények / Nor Arbor Pollen

355

VIA 2

A nem a részletesen tárgyalandó urnamezősidőszakhoz tartozó jelenségeket kor szerint, s azonbelül a jelenségek numerikusan növekvő sorrend-jében tárgyalom. Az 1999-ben feltárt jelenségekesetében csak azok rövid szöveges leírását és kor-meghatározását közlöm. A 2008. évi feltárás ese-tében a dokumentációt, és a fontosabb tárgyileletanyagot is bemutatom, de az általános kelte-zésen túl részletes értékelést itt sem adok.

1. Az 1999. évi feltárás

1. objektum: négyszögletes, kelet – nyugatiirányú, fekete elszíneződésként az 1. sírtól nyu-gat felé, mellette jelentkezett. Északi oldalánegy cölöplyuk is van. Sekély és leletmentes.Kora ismeretlen.

2. objektum: 83+390 – 385 között, a középten-gelyen fekete elszíneződésként jelentkezett. Le-letmentes, kora ismeretlen.

3. objektum: a 6. sírtól délre, a 7. sírtól nyugatrajelentkezett fekete elszíneződésként. A tetejénegy erősen sárga, de fekete mikrorétegekkel szí-nezett sáv (rigolírozás és szántás) volt. Ebből egyújkori (?) vasszeg került elő a gépi markolás és akézi nyesést követő második spaklinyomban,tehát a relatív mélységet tekintve kb. 45 cm mé-lyen. Ez alatt egy egységes, erősen fekete betöl-tésből a bontás során badeni kerámia és paticskerült elő.

4. objektum: gödörkomplexum a nyomvo-nalszakasz keleti legvégén, a patakteraszleszakadása miatt keleti része hiányzik. Azobjektumból, rögtön a humuszolás utáni fel-színéről Árpád- és középkori kerámiatöredé-

A lelőhely nem urnamezőskorú jelenségeinek leírása

és keltezéseIlon Gábor

Dating and description of thenon Urnfield period features of

the siteGábor Ilon

12Let me discuss the non Urnfield period fea-

tures, according to their periods, not discussedyet in detail, and within that in an increasing nu-merical order. I will provide only a brief textual de-scription and dating in the case of features foundin 1999. In case of the finds of 2008 I will intro-duce both the documentation and the more im-portant features but will not go into a detaileddiscussion beyond general dating.

1. Excavation in 1999

Feature 1: appeared as a square-shaped, blackdiscolouring, oriented east-west. It is situatedwest from Grave 1, next to it. There is a postholeon its northern side. It is shallow and there wereno finds in it. Its age is undetermined.

Feature 2: appeared as a black discolouring onthe axis, between 83+390 – 385. Its age is unde-termined and there were no finds in it.

Feature 3: appeared as a black discolouring,south from Grave 6 and west from Grave 7.There was a very yellow patch on top of it,coloured with a black micro layer (trenching andploughing). A recent (?) iron nail was found fol-lowing the mechanical removal of the soil andmanual scraping in the second “putty knife” layer,in a relative depth of about 45 cm. Baden ceram-ics and daub fragments were found in the solidblack fill during the excavation.

Feature 4: is a pit complex located at the east-ernmost end of the track of the road, its easternportion is missing due to the collapse of the creek’sterrace. Árpádian and Medieval pottery fragmentswere found on the surface of the feature just below

356

VIA 2

keket emeltünk ki. Ugyanakkor egy közép-kori edény is (fekete, fenékkel felfordulva)előkerült, de közben egy vasszeg is. To-vábbi badeni, erősen kavicsos soványítású,vörösbarna edénytöredékek a felfordítottedénytől délre bukkantak napvilágra.A gödörkomplexum datálható jelenségei azalábbiak:4 „a” = rézkori edények szintje, padló (?),4 „b” = fenékkel felfelé álló középkori edény gödre,4 „c” = a „b”-t vágja, attól keletre, erősen kavi-csos betöltésű, amelyből zöldmázas, 18 – 19.századi fazékperem is származik,4 „d” = paticsos folt, benne egy kis, 4-levelű ló-here alakú, középkori (?) felszegelhető bronz dísz,4 „e” = benne, a tetején tégla, paticsok és sokÁrpád- és középkori edénytöredék,4 „f” = vas lemeztárgy, egy 14 – 15. századi köpűs,vas nyílcsúcs, számszeríjhoz és középkori kerámia.

Az objektum közepén egy ovális cölöplyuk el-színeződése, ami valahol a szántás szintjéből(ismeretlen járószint) indul, betöltése sárgás.Átvágja a sárga réteget és belemélyed az ob-jektum fekete betöltésébe. Az objektum déli,lejtős szélén kis átmérőjű cölöplyuk volt.

Összegzésként megállapítható, hogy itt ere-detileg a Baden kultúra településjelenségeivoltak. Ez kiegészíti az 2008. évi feltárás ba-deni jelenségeinek térbeli helyzetét (4. ábra),egyúttal összhangban van azzal, hogy aBorzó-patak túloldalán (3. ábra, 10. lelőhely)badeni sírok kerültek elő. Majd a rézkori ob-jektumokat az Árpád- és késő középkorban,de az újkorban is megbolygatták. Az Árpád-kor emlékei bizonyosan a 10. lelőhely falujá-hoz tartoztak.

the mechanically removed topsoil. We also found aMedieval vessel (black, upside down) and an ironnail. More Baden vessel fragments were foundsouth from the upside down vessel. The fragmentsrepresent the Baden culture, reddish-brown, heavilytempered with pebbles.The following features of the pit complex can bedated:4 “a” = level of Copper Age vessels, floor (?),4 “b” = pit of a Medieval vessel, upside down4 “c” = it cuts “b”; east from “b”, it shows increasedamount of pebble fillings, in which a rim of a greenglazed vessel from the 18th– 19th centuries wasfound.4 “d” = patch with daub fragments, amongst thefragments there was a small Medieval (?) bronze or-nament, four-leaved clover-shaped, which can benailed to something,4 “e” = in it and on top of it bricks, daub fragments, andmany Árpádian and Medieval vessel fragments were found,4 “f” = object made of an iron plate, a socketed ironarrowhead for crossbow from the 14th– 15th cen-turies, and Medieval pottery.

There is the discolouring of an oval posthole in themiddle of the feature, starting somewhere in thelevel of ploughing (unknown level), its fill is yellowish.It cuts through the yellow layer and goes right intothe black fill of the feature. At the southern, slopingedge of the feature a posthole was found, small indiameter.

We can summarize that the features originally be-longed to the Baden culture settlement. It supple-ments the spatial distribution of the Baden featuresfound during the excavation in 2008 (Fig. 4) and isin agreement with the fact that Baden graves werefound on the other side of the Borzó Creek (Site 10on Fig. 3). The Copper Age features were disturbedduring the Árpádian and Late Medieval periods, andalso in recent times. The finds of the Árpádian pe-riod definitely belonged to the village of Site 10.

357


2. A 2008. évi feltárás

2.1 Ismeretlen kor

Leletanyaguk nem volt, illetve egy esetben csakállatcsont, azaz ismeretlen korúak (4, 5. ábra):

29/38. cölöplyuk a JJ-11 kutatási mezőben.50×42 cm-es nagyságú, relatív mélysége 13 cm.

42/51. cölöplyuk az IJ-12 kutatási mezőben.52/58. árok az IA-2 kutatási mezőben (166.

ábra 2). Hossza: 1320, szélessége: 35 – 40, relatívmélysége 22 cm. Leletanyaga: csak állatcsont:Nyerges Éva meghatározása szerint nagy patás.

58/5. gödör az IA-4 kutatási mezőben. Átmé-rője 120, relatív mélysége 34 cm.

59/6. gödör az IA-4 kutatási mezőben. Mérete:222×180, relatív mélysége 40 cm.

60 – 63/59. cölöplyukak a JJ-21-22 kutatási mező-ben. Átmérőjük 28 – 34, relatív mélységük 7 – 14 cm.

72/63. gödör a JJ-22 kutatási mezőben. Átmé-rője 67, relatív mélysége 56 cm.

74/64. cölöplyuk a JJ-23 kutatási mezőben. Át-mérője 28, relatív mélysége 11 cm.

75/65. cölöplyuk a JJ-25 kutatási mezőben. Át-mérője 41, relatív mélysége 11 cm.

2.2 Rézkor, a Baden kultúra jelenségei (4, 5. ábra)és leletanyagaik

SNR 1. humuszból:

– Kézzel formált, apró kaviccsal és homokkal sová-nyított, vörösbarna színű, kannelurázott díszítésű, ki-hajló peremű edény töredékei. Fv: 6 mm; Nysz.:48.67817.1.113. (164. ábra 1).

Az 53/13. jelenség az IA-2 kutatási me-zőben egy kerámia- és paticsomladék,amelynek kiterjedése 80×60 cm (164. ábra2). A 73/13. rézkori gödör megbolygatottés átmozgatott (azaz másodlagos helyzet-ben lévő) anyagának tűnik. Leletanyaga –köztük Nyerges Éva meghatározása szerintjuh/kecskecsont – a 48.67817.53.1 – 56.nyilvántartási számok alatt került átadásraa Savaria Múzeumnak. Csak a lerajzolt jel-legzeteseket írom le.

2. Excavation in 2008

2.1 Undetermined Age

There were no finds, except for animal bonesin one case, and for this reason their age is un-determined (Figs. 4, 5):

Posthole 29/38 in excavation unit JJ-11. Its sizeis 50×42 cm; its relative depth is 13 cm.

Posthole 42/51 in excavation unit IJ-12.Trench 52/58 in excavation unit IA-2 (Fig. 166.2).

Length: 1320; width: 35 – 40; its relative depth is 22cm. Finds: only animal bones: that of a large ungu-late, according to the identification of Éva Nyerges.

Pit 58/5 in excavation unit IA-4. 120 cm in di-ameter, its relative depth is 34 cm.

Pit 59/6 in excavation unit IA-4. Its size is:222×180 cm, its relative depth is 40 cm.

Postholes 60 – 63/59 in excavation unit JJ-21-22. 28– 34 cm in diameter, their relative depths are 7 – 14 cm.

Pit 72/63 in excavation unit JJ-22. 67 cm in di-ameter, its relative depth is 56 cm.

Posthole 74/64 in excavation unit JJ-23. 28 cmin diameter, its relative depth is 11 cm.

Posthole 75/65 in excavation unit JJ-25. 41 cmin diameter, its relative depth is 11 cm.

2.2 Copper Age, the features and finds of theBaden culture (Figs. 4, 5)

SNR 1 from the humus:

– Fragments of a handmade, reddish-brown vesselwith oblique channelling and everted rim, temperedwith small pebbles and sand. Wt: 6 mm; Id. No.:48.67817.1.113. (Fig. 164.1).

Feature 53/13 in excavation unit IA-2 is a ce-ramic and daub debris with an extension of80x60 cm (Fig. 164.2). It seems to be the dis-turbed and redeposited (it is in secondary posi-tion) material of a Copper Age Pit 73/13. Its findsincluded goat and sheep bones, according tothe identification of Éva Nyerges, and were sub-mitted to the Savaria Museum under Id. No.:48.67817.53.1 – 56. I describe only the morecharacteristic ones, which were drawn.

358

VIA 2

– Peremtöredék. Durva kaviccsal és homokkal sová-nyított, szürkésbarna, rosszul kiégetett. Fv: 10 mm;Nysz.: 48.67817.53.4. (164. ábra 4).– Peremtöredék. Kerámiaőrleménnyel és homokkalsoványított, szürkésbarna, rosszul kiégetett. Fv: 9 mm;Nysz.: 48.67817.53.5. (164. ábra 5).– Kerámiaőrleménnyel és homokkal soványított, szür-késbarna, rosszul kiégetett, gömbös testű edény szé-les, hármas bordázatú alagútfüles válltöredéke. Fv: 8mm; Nysz.: 48.67817.53.12. (164. ábra 3).– Kézzel formált, homokkal, apró kaviccsal és kerá-miaőrleménnyel soványított, szürkés színű, jól kiégetett,ferde vonalkötegekkel díszített oldaltöredék. Fv: 5 mm;Nysz.: 48.67817.53.13. (164. ábra 6).– Bögre. Homokkal soványított, szürkésbarna, jól kié-getett, függőlegesen bekarcolt vonalköteggel díszítettválltöredéke. Fv: 4 mm; Nysz.: 48.67817.53.14. (164.ábra 7).– Kerámiaőrleménnyel és homokkal soványított, vilá-gosbarna, rosszul kiégetett, benyomkodott díszítésűoldaltöredék. Fv: 7 mm; Nysz.: 48.67817.53.16. (164.ábra 8).– Peremtöredék, két sor benyomkodással diszített. Fv: 6mm; Nysz.: 48.67817.53.44. (164. ábra 9).

54/1. gödöraz IA-3 kutatási mezőben. Bontva szep-tember 3-án. Átmérője 168; relatív mélysége 58 cm.Betöltésének leletanyaga (Nysz.: 48.67817.54.1 – 13):

– Kerámia, patics, és kevés, apró állatcsontkéntdokumentált, de valójában indiff. 15 – x éves

homo csontjai (6 g).

55/2. gödör az IA-3 kutatási mezőben.Bontva szeptember 3 – 4-én. Átmérője 180; re-latív mélysége 76 cm. Betöltésének leletanyaga(Nysz.: 48.67817.55.1 – 10):

– Kerámia, néhány patics, szarvasmarhacsontok(Nyerges Éva meghatározása).

56/3. gödör az IA-3 kutatási mezőben (165.ábra 1). Bontva szeptember 3 – 4-én. Átmérője192; relatív mélysége 43 cm. Betöltésének le-letanyaga (Nysz.: 48.67817.56.1 – 45):

– Kihajló perem, perem alatt kettős-lécdíszes éskannelurázott fazék, stb. (Csak a lerajzolt jellegzete-sek kerültek leírásra.)– Fazék. Kerámiaőrleménnyel és homokkal soványí-tott, szürkésbarna, a perem alatt két sorban plasztikusdíszítésű peremtöredéke. Fv: 8 mm; Nysz.:48.67817.56.1. (165. ábra 2).– Bögre (?). Homokkal és kerámiaőrleménnyel sová-nyított, szürkésbarna, jól kiégetett, függőleges kanne-

– Rim fragment. It is tempered with coarse pebblesand sand, greyish-brown, badly burnt. Wt: 10 mm; Id.No.: 48.67817.53.4. (Fig. 164.4).– Rim fragment. It is tempered with grit and sand,greyish-brown, badly burnt. Wt: 9 mm; Id. No.:48.67817.53.5. (Fig. 164.5).– Shoulder fragment of a badly burnt spherical-shapedvessel, with wide tunnel handle decorated with threeribs, greyish-brown, tempered with grit and sand. Wt:8 mm; Id. No.: 48.67817.53.12. (Fig. 164.3).– Handmade body fragment, greyish in colour, deco-rated with slanted groups of lines, well-burnt, temperedwith small pebbles and grit. Wt: 5 mm; Id. No.:48.67817.53.13. (Fig. 164.6).– Mug shoulder fragment, decorated with vertically in-cised groups of lines, well-burnt, greyish-brown, tem-pered with sand. Wt: 4 mm; Id. No.: 48.67817.53.14.(Fig. 164.7).– Body fragment with impressed decoration, tem-pered with grit and sand, light brown, badly burnt. Wt:7 mm; Id. No.: 48.67817.53.16. (Fig. 164.8).– Rim fragment, decorated with two lines of impres-sions. Wt: 6 mm; Id. No.: 48.67817.53.44. (Fig. 164.9).

Pit 54/1 in excavation unit IA-3 (3rd September).It is 168 cm in diameter; its relative depth is 58 cm.The finds (Id. No.: 48.67817.54.1 – 13) in the fill:

– Ceramics, daub fragments; and small amount ofbones, documented as animal bones, but after the analy-sis they were determined as belonging to a human, indiff.

15 to x years old (6 g).

Pit 55/2 in excavation unit IA-3 (3rd– 4th September).It is 180 cm in diameter; its relative depth is 76 cm.The finds (Id. No.: 48.67817.55.1 – 10) in the fill:

– Ceramics, some daub fragments, cattle bones (iden-tified by Éva Nyerges).

Pit 56/3 in excavation unit IA-3 (Fig. 165.1). It wasexcavated on the 3rd and 4th of September. It is 192cm in diameter; its relative depth is 43 cm. The findsin the fill (Id. No.: 48.67817.56.1 – 145):– Everted rim, pot with double rib ornament under therim and with oblique channelling etc. (I describe only themore characteristic finds, which were drawn.)– Pot. Rim fragment with plastic decoration in twolines under the rim, tempered with grit and sand, grey-ish-brown. Wt: 8 mm; Id. No.: 48.67817.56.1. (Fig.165.2).– Mug (?). Body fragment, decorated with vertical chan-nelling, tempered with sand and grit, greyish-brown, well-

359


lurával díszített oldaltöredéke. Fv: 3 mm; Nysz.:48.67817.56.3. (165. ábra 4).– Fazék. Homokkal soványított, szürkés vöröses, fol-tos, jól kiégett, pereme alatt benyomkodott lécdísszel.Fv: 5 mm; Nysz. :48.67817.56.12. (165. ábra 3).– Tál (?). Homokkal, apró kaviccsal és kerámiaőrle-ménnyel soványított, barnásvöröses peremtöredéke,belső felületén kannelura-dísszel. Fv: 4 mm; Nysz.:48.67817.56.15. (165. ábra 5).– Bögre. Kerámiaőrleménnyel soványított, szürkés-barna, jól kiégetett, kannelurázott válltöredéke. Fv: 4mm; Nysz.: 48.67817.56.20. (165. ábra 6).– Peremtöredék. Apró kaviccsal és homokkal sová-nyított, szürkésbarna, foltos, külső oldalán két plaszti-kus dísz látható. Fv: 4 mm; Nysz.: 48.67817.56.35.(165. ábra 8).– Tál (?). Homokkal és apró kaviccsal soványított,barna, belül és kívül is kannelurázott oldaltöredék.Fv: 5 mm; Nysz.: 48.67817.56.23. (165. ábra 7).– Kerámiaőrleménnyel és homokkal soványított,szürke, jól kiégetett, függőlegesen kannelurázott fenék-oldal- és oldaltöredék. Fv: 4 mm; Nysz.:48.67817.56.29. (165. ábra 9).

57/4. gödör az IA-3 kutatási mezőben. Bontvaszeptember 3 – 4-én. Átmérője 120 – 130 cm,szögletesedő, relatív mélysége 58 cm. Betöltésé-nek leletanyaga (Nysz.: 48.67817.57.1 – 6):

– Kevés jellegtelen kerámia és szarvasmarhacsont(Nyerges Éva meghatározása).

73/13. gödör az IA-2 kutatási mezőben (164.ábra 10). Bontva szeptember 5 – 9-én. Átmérője154; relatív mélysége 74 cm. Betöltésének lelet-anyaga (Nysz.: 48.67817.73.1 – 44) között volt:

Szarvasmarhacsont (Nyerges Éva meghatározása) ésegy jellegtelen középkori edénytöredék is. (Csak a le-rajzolt jellegzetesek kerültek leírásra.)- Kerámiaőrleménnyel, homokkal, durva kaviccsalsoványított, szürkésbarna, hengeres nyakú edénynyakperem töredéke. Fv: 10 mm; Nysz.:48.67817.73.22. (164. ábra 12).- Kerámiaőrleménnyel, homokkal soványított, szürkés-barna, belül szürke foltos, kétsoros benyomkodottmintával díszített oldaltöredék. Fv: 9 mm; Nysz.:48.67817.73.25. (164. ábra 13).- Bögre. Kerámiaőrleménnyel, homokkal soványított,szürkésbarna, foltos, kannelurázott díszítésű oldaltöre-dék. Fv: 6 mm; Nysz.: 48.67817.73.26. (164. ábra 11).

76/11. gödör részlete a JJ-22 kutatási mező-ben, a feltárási felület déli szélén. Mérete:132×34, relatív mélysége 34 cm. Betöltése:

burnt. Wt: 3 mm; Id. No.: 48.67817.56.3. (Fig. 165.4).– Pot. Tempered with sand, greyish-red with spots,well-burnt, there is an impressed rib ornament underthe rim. Wt: 5 mm; Id. No.: 48.67817.56.12. (Fig.165.3).– Bowl (?). Rim fragment, reddish-brown, temperedwith fine pebbles, sand and grit, there is oblique chan-nelling on the interior surface. Wt: 4 mm; Id. No.:48.67817.56.15. (Fig. 165.5).– Mug. Shoulder fragment with oblique channelling, well-burnt, greyish-brown, tempered with grit. Wt: 4 mm; Id.No.: 48.67817.56.20. (Fig. 165.6).– Rim fragment. It is tempered with small pebbles andsand, its colour is greyish-brown with spots, and thereare two plastic ornaments on its exterior. Wt: 4 mm;Id. No.: 48.67817.56.35. (Fig. 165.8).– Bowl (?). A body fragment with oblique channelling,tempered with sand and small pebbles, brown.Wt: 5 mm; Id. No.: 48.67817.56.23. (Fig. 165.7).– Bottom and body fragment, tempered with grit andsand, grey, well-burnt, decorated with vertical chan-nelling. Wt: 4 mm; Id. No.: 48.67817.56.29. (Fig.165.9).

Pit 57/4 in excavation unit IA-3. It was excavatedon the 3rd and 4th of September. It is 120 – 130 cmin diameter, squarish; its relative depth is 58 cm.The finds in the fill (Id. No.: 48.67817.57.1 – 6):

– Small amount of insignificant ceramics and cattle bones(identified by Éva Nyerges).

Pit 73/13 in excavation unit IA-2 (Fig. 164.10) (5th– 9th September).– It is 154 cm in diameter; its relative depth is 74 cm. Thefinds (Id. No.: 48.67817.73.1 – 44) include an insignificantMedieval vessel fragment and cattle bone (identified byÉva Nyerges). (I describe only the more characteristicfinds, which were drawn.)- Neck and rim fragment of a greyish-brown vessel with acylindrical neck, tempered with grit, sand and coarse peb-bles. Wt: 10 mm; Id. No.: 48.67817.73.22. (Fig. 164.12).– Body fragment, tempered with grit and sand, grey-ish-brown, with grey spots on the interior, it is deco-rated with impressed pattern in two lines. Wt: 9 mm;Id. No.: 48.67817.73.25. (Fig. 164.13).– Mug. Body fragment, greyish-brown with spots, tem-pered with grit and sand, decorated with oblique chan-nelling. Wt: 6 mm; Id. No.: 48.67817.73.26. (Fig. 164.11).

Part of Pit 76/11 in excavation unit JJ-22, on thesouthern side of the excavation area. Its size is:132×34 cm, its relative depth is 34 cm. Finds (Id.No.: 48.67817.76.1 – 4):

360

VIA 2

– Kevés jellegtelen apró kerámia és kőtöredékek(Nysz.: 48.67817.76.1 – 4).

77/12. gödör az IA-3 kutatási mezőben. Bontvaszeptember 8 – 9-én. Mérete: 350×150; relatívmélysége 20 cm. Betöltésének leletanyaga(Nysz.: 48.67817.77.1 – 9):

– Kerámia, köztük kis talpgyűrűs is, valamint szarvas-marhacsont (Nyerges Éva meghatározása).

2.3 Bronzkori jelenség

Szórványként a 44/53. cölöplyuk bontásakapcsán, attól dél – délkeletre néhány centi-méterre az IJ-16 kutatási mezőben (4. ábra),a humuszolt felszínről – állatcsontok közelé-ből, egy 50×41 cm-es nagyságú elszínező-désről, amely kibontása után vált cölöplyukká

– egy öntött, lapos, korongos fejű bronz tűt (Nysz.:48.67817.44.1) szedtünk fel a gépi humuszolást köve-tően. Szára megtekert, szögletes keresztmetszetű hu-zalból készült. A fej alatt megvastagodik és átlyukasztott.Feje apró rovátkolással díszített. Két darabban. A feját-mérője: 20; huzal vastagsága: 2; hossza: 35 és 87 mm;súlya: 5,18 g (166. ábra 1, 82. ábra 6).

Párhuzama a Gusen-i temető területéről, deszintén szórványként került elő. Fejének díszí-tése azonban eltérő. A korai halomsíros/koszi-deri időszak emléke, azaz a Bz B1 időszakrakeltezhető. (Trnka 1992, 87, Abb. 40.1, Taf.15.5). A most vizsgált temetőnél tehát jóvalkorábbi emlék. Valószínűleg a temetőnktőlnyugatra kb. 200 m-re (3. ábra) kezdődő kö-zépső bronzkori településről (12. lelőhely a2008. évi, és I/2. számú lelőhely az 1999. éviásatási kampányon) került ide.

2.4 Rézkornál fiatalabb, de pontosan nemmeghatározható korú jelenség

52/58. árok az IA-2 kutatási mezőben (166.ábra 2). 1320×30 – 40 cm-es méretű, sekély (22cm), V-keresztmetszetű:

– kevés paticcsal és nagy patás (Nyerges Éva meg-határozása) állat csontjaival a betöltésében.

– Small amount of insignificant small ceramic and rockfragments (Id. No.: 48.67817.76.1 – 4).

Pit 77/12 in excavation unit IA-3. (8th – 9th Sep-tember). Its size is: 350×150 cm, its relative depthis 20 cm. The finds (Id. No.: 48.67817.77.1 – 9) inthe fill:– Ceramics, including ones with a small base ring, cat-tle bones (identified by Éva Nyerges).

2.3 Bronze Age features

Following the mechanical removal of the topsoil,a pin was found as a stray find on the surface, fromwhich the topsoil was removed. It was close to theanimal bones, in a discolouration with the size of50x41 cm that turned out to be a posthole after itwas excavated. It was found in excavation Unit IJ-16 (Fig. 4), located at a few cm south – southeastfrom Posthole 44/53, and was discovered duringthe excavation of the latter.

– The pin is moulded, flat bronze disc-headed. Theshaft was made of twisted wire, square in cross-sec-tion. It thickens below the head and pierced. Small in-cisions decorate its head. It was found in two pieces.The diameter of the head: 20; wire thickness: 2; itslength: 35 and 87 mm; weight: 5.18 g. (Id. No.:48.67817.44.1) (Figs. 166.1, 82.6).

Its analogy was found, also as a stray find, in thecemetery of Gusen. The decoration of the head isdifferent. It represents the Early Tumulus/Kosziderperiod, which is dated to the Bz B1 period (Trnka1992, 87, Abb. 40.1, Taf. 15.5). This implies that itis much earlier than the cemetery discussed in thisstudy. It probably originates from the Middle BronzeAge settlement situated about 200 m west (Fig. 3)from the cemetery (Site 12 of the excavation in2008, and Site I/2 of the excavation in 1999).

2.4 Features younger than the Copper Agethat cannot be dated accurately

Trench 52/58 in excavation unit IA-2 (Fig. 166. 2).Its size is 1320×30 – 40 cm, shallow (22 cm), with aV cross-section, its fill contained:

– small amount of daub fragments and the bones of alarge ungulate (identified by Éva Nyerges).

361


2.5 A Hallstatt kultúra emlékei (4, 5. ábra)

SNR 1. humuszból (csak a lerajzolt jellegzete-sek kerültek leírásra).

– Apró kaviccsal, homokkal soványított, jól kiégetett,besimított vonalköteggel díszített oldaltöredék. Fv: 10mm; Nysz.: 48.67817.1.52. (166. ábra 4).– Homokkal, apró kaviccsal és kerámiaőrleménnyel sová-nyított, vörösesbarna, jól kiégetett, plasztikus dísszel ellátottperem- és oldaltöredék. Fv: 4 mm; Nysz.: 48.67817.1.101.(166. ábra 3).– Homokkal és apró kaviccsal soványított tál egy he-lyütt megvastagodó peremtöredéke. Fv: 5 mm; Nysz.:48.67817.1.105. (166. ábra 7).– Apró kaviccsal és homokkal soványított, szürkeszínű, jól kiégetett, oldalán besimított és benyomko-dott díszítéssel ellátott oldaltöredékek. Fv: 7 mm;Nysz.: 48.67817.1.106. (166. ábra 5 – 6).– Kaviccsal és homokkal soványított, vörösbarna színű,jól kiégetett, vörösre festett – de kefével túltisztított –edény oldaltöredékei. Fv: 6 mm; Nysz.: 48.67817.1.104.(80. ábra 9).– Kaviccsal és homokkal soványított, fekete színű, jólkiégetett edény válltöredéke bütyökkel. Fv: 7 mm;Nysz.: 48.67817.1.108. (166. ábra 8).

46/26. gödör (46. ábra 1 – 3, 62. ábra 1 – 2, 4)az IJ-14-15 kutatási mezőben. Hosszúkás nyol-cas alakú, 320×100 – 144 cm-es méretű, relatívmélysége 26 cm. Vágja a 16/25. és 48/56. síro-kat, azoknál fiatalabb indiff. 30 – 45 éves homocsontokat is tartalmaz, amelyek valószínűleg a48/56. sírhoz tartozhatnak.A gödör leletei (Nysz.: 48.67817.46.1 – 21) közülcsak a lerajzolt jellegzetesek kerültek leírásra.

– Tál, enyhén behúzott peremű. Finom és durva ka-viccsal valamint kerámiaőrleménnyel soványított, folto-san vörösre és szürkére égett edény perem- ésoldaltöredéke. Szájátmérője: 152 mm. Pereme enyhénbehúzott. Nysz.: 48.67817.46.1. (167. ábra 1).– Kúpos nyakú edény válltöredéke, szürke. A váll alatteredetileg bütyköt keretező hármas besimítással. Fv: 9 –10 mm; Nysz.: 48.67817.46.16. (167. ábra 5).– Kúpos nyakú edény homokkal és kaviccsal soványított,sötétszürke, fényezett oldaltöredéke, amelyen besimítottdíszítés és egy hegyes bütyök kombinációja látható. Fv:8 – 10 mm; Nysz.: 48.67817.46.2. (167. ábra 2, 80. ábra5). Ugyanezen edény további töredékei a 16/25. sírba vol-tak (167. ábra 3) bekeveredve, azaz a feltáráskor onnanlettek kiemelve. Leírását lásd ott.– Kúpos nyakú edény válltöredéke, szürke, apró ka-viccsal és csillámmal soványított, váll alatt eredetileg

2.5 Features of the Hallstatt culture (Figs. 4, 5)

SNR 1 from humus (I describe only the morecharacteristic finds, which were drawn).

– Body fragments with smoothed group of lines, tem-pered with small pebbles and sand, well-burnt. Wt: 10mm; Id. No.: 48.67817.1.52. (Fig. 166.4).– Rim and body fragments, reddish-brown, tempered withsand, small pebbles and grit, decorated with plastic orna-ments. Well-burnt. Wt: 4 mm; Id. No.: 48.67817.1.101.(Fig. 166.3).– Rim fragment of a bowl, thickening at one place, tem-pered with sand and small pebbles. Wt: 5 mm; Id. No.:48.67817.1.105. (Fig. 166.7).– Body fragments with impressed and smoothed decorationon the exterior, grey and well-burnt, tempered with small peb-bles and sand. Wt: 7 mm; Id. No.: 48.67817.1.106. (Figs.166.5 – 6).– Body fragments of a vessel, tempered with pebblesand sand, reddish-brown, well-burnt, painted in red butit is excessively cleaned with a brush. Wt: 6 mm; Id. No.:48.67817.1.104. (Fig. 80.9).– Shoulder fragment of a black, well-burnt vessel withknob, tempered with pebbles and sand. Wt: 7 mm; Id.No.: 48.67817.1.108. (Fig. 166.8).

Pit 46/26 (Figs. 46.1 – 3; 62.1 – 2, 4) in excavation unitIJ-14-15. Its shape is reminiscent of an elongated eight,its size is 320×100 – 144 cm, its relative depth is 26 cm.It cuts Graves 16/25 and 48/56, but contains humanbones younger than those, belonging to indiff. 30 to 45year old person, probably part of Grave 48/56.From the finds (Id. No.: 48.67817.46.1 – 21) I de-scribe only the more characteristic finds, whichwere drawn.

– Bowl, with a slightly inverted rim. Rim and body frag-ment of the vessel, burnt to red and grey in spots, tem-pered with fine and coarse pebbles and grit. Its mouthdiameter is: 152 mm. Its rim is slightly inverted. Id. No.:48.67817.46.1. (Fig. 167.1).– Grey body fragment of a vessel with a conical neck.There is a triple smoothing below the rim, which origi-nally framed a knob. Wt: 9 – 10 mm; Id. No.:48.67817.46.16. (Fig. 167.5).– Burnished body fragment of a vessel with a conical

neck, tempered with sand and pebbles. It is decoratedwith a combination of smoothing and a pointed knob.Wt: 8 – 10 mm; Id. No.: 48.67817.46.2. (Figs. 167.2,80.5). Further fragments of the same vessel weremixed with the finds of Grave 16/25 (Fig. 167.3), sothey were lifted out from the latter grave. See the de-scription of the fragments at Grave 16/25.

362

VIA 2

bütyköt keretező hármas besimítással. Fv: 9 – 11 mm;Nysz.: 48.67817.46.17. (167. ábra 2).– Kúpos nyakú edény / urna (?). Homokkal és kaviccsalsoványított, 4 vízszintes, a vállon körbefutó, besimítottkannelurával, hegyes bütyökkel díszített, sötétszürkeváll- és oldaltöredékei. Fv: 12 mm; Nysz.:48.67817.46.7. (167. ábra 10, 80. ábra 6).– Kúpos nyakú edény szürke válltöredéke, a váll besi-mítással hangsúlyozott. Fv: 10 mm; Nysz.:48.67817.46.14. (167. ábra 8).– Gömbös testű edény, szürke, belül szürkésbarnaszínű, apró kaviccsal és csillámmal soványított, kihajlóperemtöredéke. Fv: 8 – 9 mm; Nysz.: 48.67817.46.15.(167. ábra 9).– Csésze oldaltöredéke. Homokkal és kaviccsal so-ványított, vörösesbarna, ferde kannelurával díszített.Fv: 5 mm; Nysz.: 48.67817.46.13. (167. ábra 7).– Bronz karperec töredéke. Vége laposra kalapált ésvisszapödrött. A töréstől 11 mm hosszúságban csa-varással díszített. Hossza: 84, átmérője: 1,5 – 3 mm;súlya: 2,2 g; Nysz.: 48.67817.46.21. (167. ábra 6, 82.ábra 7).

A besimítással / árkolással keretezett, vállonelhelyezett bütyökkel rendelkező nagyméretűedények a Hallstatt kultúra sajátjai. Jellegzetesdarabjai azonban Kelet-Magyarországra is (pl.Mezőkövesd – Mocsolyás telep: Kalicz 1998,423, 426, Abb. 6.13) elkerültek. Ugyanakkor emegoldást a Mezőcsát csoport fazekasságá-nak termékei között szintén megtaláljuk (pl.Mezőcsát – Hörcsögös 27. sír: Patek 1993,Abb. 27.14; Metzner-Nebelsick 1998, Abb. 9).

2.6 Kelta kori jelenségek (4, 5. ábra)

A 21/31. sír (168. ábra) az IJ-15 kutatási mező-ben volt. Augusztus 18 – 19-én lett feltárva a 60 cmátmérőjű sírgödör, ami szürkés talajelválásként je-lentkezett a humusz alján. Talajműveléssel bolyga-tott. Az 1. sz. edényt in situ emeltük ki.A sír (?) leletei Nysz.: 48.67817.21.1 – 4.

Mellékletek

1. Kúpos nyakú edény, a vállán és a perem alatt borda.A nyakon két átfúrás, omphalosos aljú. Korongolt, ho-mokkal soványított, sötétszürke. Magassága: 190; fe-nékátmérője: 76 mm; Nysz.: 48.67817.21.1. (168.ábra 3, 75. ábra 5).2. Kúpos nyakú edény perem- és oldaltöredékei, a vál-lán borda. Az 1. sz. edény mellett nyugatra, illetve azalól. Korongolt, homokkal soványított, vörös. Száját-

– Shoulder fragment of a grey vessel with a conical

neck, tempered with small pebbles and mica, it is dec-orated with triple smoothing below the shoulder, orig-inally framing a knob. Wt: 9 – 11 mm; Id. No.:48.67817.46.17. (Fig. 167.2).– A vessel/urn (?) with a conical neck. Dark grey shoul-der and body fragments, tempered with sand and peb-bles, decorated with a pointed knob and four horizontalsmoothed channelling run around the shoulder. Wt: 12mm; Id. No.: 48.67817.46.7. (Figs. (69).10, 80.6).– Grey shoulder fragment of a vessel with a conical

neck, the shoulder is emphasized by smoothing. Wt:10 mm; Id. No.: 48.67817.46.14. (Fig. (69).8).– Everted rim fragment of a spherical-shaped vessel, greyin colour, on the interior it is greyish-brown, tempered withsmall pebbles and mica. Wt: 8 – 9 mm; Id. No.:48.67817.46.15. (Fig. 167.9).– Body fragment of a cup. It is tempered with sand andpebbles, reddish-brown, decorated with oblique chan-nelling. Wt: 5 mm; Id. No.: 48.67817.46.13. (Fig. 167.7).– Fragment of a bronze bracelet. Its ends are flattened andtwisted back. It is twisted in a length of 11 mm from thebreaking point. L: 84; d: 1.5 – 3 mm; we: 2.2 g; Id. No.:48.67817.46.21. (Figs. 167.6, 82.7).

The large vessels with knobs on their shoulderframed by smoothing/channelling are characteristicof the Hallstatt culture. Its most distinctive artefactsspread even to eastern Hungary (for exampleMezőkövesd – Mocsolyás telep: Kalicz 1998, 423,426, Abb. 6.13). At the same time this practice ofdecoration is also present among the pottery prod-ucts of the Mezőcsát group (for example Grave 27in Mezőcsát – Hörcsögös: Patek 1993, Abb. 27.14;Metzner-Nebelsick 1998, Abb. 9).

2.6 Celtic features (Figs. 4, 5)

Grave 21/31 (Figs. 168) in excavation unit IJ-15 (18th – 19th August). Its diameter is 60 cm. Itappeared at the bottom of the humus as a dis-tinct grey soil. It was disturbed by ploughing. Ves-sel 1 was lifted out in situ.The finds of the grave (?) Id. No.: 48.67817.21.1– 4.

Grave goods

1. Vessel with a conical neck, with applied rib belowthe rim and on the shoulder. There are two holes onthe neck, its bottom is omphalic. Dark grey, tem-pered with sand, produced on a potter’s wheel. H:190; bd: 76 mm; Id. No.: 48.67817.21.1. (Figs.168.3, 75.5).

363


mérője: 210 mm; Nysz.: 48.67817.21.2.3. Edény oldaltöredéke (8 db-ból ragasztott). Az 1. sz.edény mellett délre, illetve az alól. Korongolt, homokkalsoványított, vörös. Fv: 5 mm; Nysz.: 48.67817.21.3.4. Fazék oldaltöredéke, fésűs dísszel. Az 1. sz. edénymellett délre, illetve az 1, 2. és a 3. sz. edények alól.Korongolt, homokkal soványított, szürke. Fv: 10 mm;Nysz.: 48.67817.21.4.

50/9. gödör a JJ-9 kutatási mezőben.250x120cm-es nagyságú, relatív mélysége 20 –28 cm. Leletanyaga (Nysz.: 48.67817.50.1 – 7):

– Nagy patás és szarvasmarha csontjai (Nyerges Évameghatározása), és paticstöredék.

51/10. gödör a JJ-9 kutatási mezőben (169.ábra 1). 310×206 centiméteres, relatív mély-sége 40 cm. Betöltésében faszén, kerámiatö-redékek, patics, tapasztástöredékek, kis- ésnagy patás, juh/kecse, szarvasmarha, vad (?)sertés csontjai (Nyerges Éva meghatározása)és vastárgyak darabjai voltak (Nysz.:48.67817.51.1 – 30). Csak a lerajzolt jellegze-tesek kerültek leírásra.

– Hombár. Korongolt, kaviccsal soványított, szürkésbarnaperemtöredéke. Fv: 7 mm; Nysz.: 48.67817.51.2. (169.ábra 2).– Tál. Korongolt, csillámmal és homokkal soványított,szürkésbarna peremtöredéke. Fv: 5 mm; Nysz.:48.67817.51.3. (169. ábra 4).– Korsó. Korongolt, csillámmal soványított, szürke perem-töredéke. Fv: 3 mm; Nysz. 48.67817.51.4. (169. ábra 3).– Tál. Korongolt, apró csillámmal soványított, szürkeés fekete, jól kiégetett, belül grafitos hullámdísz és vo-naldísz kombinációjával ellátott oldaltöredéke. Fv: 5mm; Nysz. 48.67817.51.13. (169. ábra 5, 80. ábra 5).

64/7. gödör a JJ-23 kutatási mezőben. Mé-rete: 214×186, relatív mélysége 38 cm. Lelet-anyaga (Nysz.: 48.67817.0064.1 – 4) tál,fazék, fenőkő, kis- és nagy patás, juh/kecske,szarvasmarha és sertéscsontok (Nyerges Évameghatározása).– Korongolt, homokkal soványított, szürke színű, jól ki-égetett, gömbös testű edény perem- és oldaltöredéke.Fv: 6 mm; Nysz.: 48.67817.64.2. (169. ábra 6).– Fenőkő (?). Négyzetes átmetszetű, gúla alakú ho-mokkőből készült. Hossza: 79, szélessége: 27 mm;Nysz.: 48.67817.64.4. (169. ábra 7).

2. Rim and body fragments of a vessel with a conical

neck, with applied rib on the shoulder. It was foundwest from Vessel 1, and underneath it. It is red, tem-pered with sand, and produced on a potter’s wheel.Md: 210 mm; Id. No.: 48.67817.21.2.3. Body fragment of a vessel (put together from 8 pieceswith adhesive). It was found south from Vessel 1, and un-derneath it. It is red, tempered with sand, and producedon a potter’s wheel. Wt: 5 mm; Id. No.: 48.67817.21.3.4. The body fragment of a pot with combed decora-tion. It was found south in Vessel 1, and underneathVessels 1, 2 and 3. It is grey, tempered with sand, andproduced on a potter’s wheel. Wt: 10 mm; Id. No.:48.67817.21.4.

Pit 50/9 in excavation unit JJ-9. Its size is250×120 cm; its relative depth is 20 – 28 cm. Itsfinds (Id. No.: 48.67817.50.1 – 7):

– Bones of large ungulate and cattle (identified by ÉvaNyerges), and daub fragments.

Pit 51/10 in excavation unit JJ-9 (Fig. 169.1).Its size is 310×206 cm, relative depth is 40 cm.Its fill contained charcoal, pottery fragments,daub fragments, plaster fragments, bones ofsmall and large ungulate, sheep/goat, cattle, wild(?) pig (identified by Éva Nyerges), and pieces ofiron objects (Id. No.: 48.67817.51.1 – 30). I de-scribe only the more characteristic finds, whichwere drawn.

– Storage vessel. A rim fragment, greyish-brown, temperedwith pebbles, produced on a potter’s wheel. Wt: 7 mm; Id.No.: 48.67817.51.2. (Fig. 169.2).– Bowl. A greyish-brown rim fragment, tempered withmica and sand, produced on a potter’s wheel. Wt: 5 mm;Id. No.: 48.67817.51.3. (Fig. 169.4).– Jug. A grey rim fragment, tempered with mica, pro-duced on a potter’s wheel. Wt: 3 mm; Id. No.:48.67817.51.4. (Fig. 169.3).– Bowl. A body fragment, grey and black, well-burnt,tempered with small mica, its interior is decorated withthe combination of wavy and straight lines made withgraphite, produced on a potter’s wheel. Wt: 5 mm; Id.No.: 48.67817.51.13. (Figs. 169.5, 80.5).

Pit 64/7 in excavation unit JJ-23. Its size is:214x186 cm, its relative depth is 38 cm. Its finds(Id. No.: 48.67817.0064.1 – 4): bowl, pot, whet-stone; bones of small and large ungulate,goat/sheep, cattle and pig, (identified by ÉvaNyerges).

364

VIA 2

2.7 Árpád-kori és késő középkor / kora újkorijelenségek (4, 5. ábra)

SNR 1. humuszból származik (Nysz.:48.67817.1.103) egy késő Árpád-kori, koron-golt, apró kaviccsal és homokkal soványított,szürke színű, jól kiégetett, rádli-díszes edényválltöredéke. Fv: 5 mm (169. ábra 8).67/62. árok a JJ-9, 14 mezőben. Hossza 600,szélessége 60 – 90, relatív mélysége 10 cm. A fel-színéről 2 db vastárgy (48.67817.67.1 – 2) kerültelő.

– Vasszeg, kovácsolt. Lapos fejű, szára téglalap átmet-szetű, hegye hiányzik. H: 57; feje: 26x17 mm; Nysz.:48.67817.67.1. (169. ábra 9).

2.8 Recens jelenségek (4, 5. ábra)

az SNR 27. a JJ-11 és az SNR 68, 69, 70. aJJ-23 kutatási mezőben voltak.

– Body and rim fragments of a well-burnt grey spheri-

cal-shaped vessel, tempered with sand, produced ona potter’s wheel. Wt: 6 mm; Id. No.: 48.67817.64.2.(Fig. 169.6).– Whetstone (?). Its cross-section is squarish, made ofpyramidal-shaped sandstone. L: 79; wi: 27 mm. Id.No.: 48.67817.64.4. (Fig. 169.7).

2.7 Árpádian and Late Medieval/Early Modernfeatures (Figs. 4, 5)

SNR 1. From the humus:

– a shoulder fragment of a well-burnt, grey, Late Árpádianvessel was found, tempered with small pebbles and sand,produced on a potter’s wheel, decorated with roller stamp-ing. Wt: 5 mm; Id. No.: 48.67817.1.103. (Fig. 169.8).

Trench 67/62 in excavation unit JJ-9, 14. Itslength is 600 cm, its width is 60 – 90 cm and its rel-ative depth is 10 cm. Two iron objects (Id. No.:48.67817.67.1 – 2) were found on its surface. Thefinds were submitted to the Savaria Museum under.

– Iron nail, forged. Its head is flat, its shaft has a rectan-gular cross-section, and its tip is missing. L: 57; its headis: 26;17 mm; Id. No.: 48.67817.67.1. (Fig. 169.9)

2.8 Recent features (Figs. 3, 4)

SNR 27 was found in excavation unit JJ-11,SNR 68, 69 and 70 were found in excavation unitJJ-23.

365


164. ábra. Rézkori (Baden kultúra) objektumok, leletek: 1. Humuszolásból szórvány (SNR 1) edénytöredék(Nysz.: 48.67817.1.113); 2 – 9. 53 / 13. kerámia és paticsomladék: 2. Részletfotó az omladékról ; 3 – 9. Jellegzetes díszítésű

edénytöredékek az omladékból (Nysz.: 48.67817.53.4 – 5, 12 – 14, 16, 44); 10 – 13. 73 / 13. gödör: 10. A teljesen feltárt gödör;11 – 13. Jellegzetes díszítésű edénytöredékek a gödörből (Nysz.: 48.67817.73.22, 25 – 26)

Figure 164. Copper Age, the features and finds of the Baden culture: 1. Scattered vessel fragment (Id. No.: 48.67817.1.113) from thehumus (SNR 1); 2 – 9. Ceramic and daub debris 53 / 13: 2. Section photo; 3 – 9. Characteristically decorated vessel fragments from the

debris (Id. Nos.: 48.67817.53.4 – 5, 12 – 14, 16, 44); 10 – 13. Pit 73 / 13: 10. The excavated pit; 11 – 13. Characteristically decoratedvessel fragments from the pit (Id. Nos.: 48.67817.73.22, 25 – 26)

366

VIA 2

165. ábra. Rézkori (Baden kultúra) objektumok, leletek: 56 / 3. gödör: 1. Metszetfotó; 2 – 8. Jellegzetes edénytöredékek(Nysz.: 48.67817.56.1, 3, 12, 15, 20, 23, 35)

Figure 165. Copper Age, the features and finds of the Baden culture: Pit 56 / 3: 1. Section photo; 2 – 8. Characteristic vesselfragments (Id. Nos.: 48.67817.56.1, 3, 12, 15, 20, 23, 35)

367


166. ábra. 1 – 2. Bronzkori, 3 – 8. Kora vaskori (Hallstatt kultúra) objektumok, leletek: 1. Tű (Nysz.: 48.67817.44.1), szórvány a 44 / 53.cölöplyuk mellől; 2. 52 / 58. árok; 3 – 8. Humuszolásból szórvány (SNR 1) edénytöredékek (Nysz.: 48.67817.1.101, 52,105,106,108)

Figure 166. 1 – 2. Bronze Age, 3 – 8. Early Iron Age (Hallstatt culture) features and finds: 1. Pin (Id. No.: 48.67817.44.1), stray find nearPosthole 44 / 53; 2. Trench 52 / 58; 3 – 8. Scattered vessel fragments (Id. Nos.: 48.67817.1.101, 52,105,106,108) from the humus (SNR 1)

1

3

4

5 6

7 8

2

368

VIA 2

167. ábra. Kora vaskori (Hallstatt kultúra) objektumok, leletek: 46 / 26. gödör: 1. Tál (Nysz.: 48.67817.46.1); 2 – 5, 8 – 9. Edénytöredék(Nysz.: 48.67817.46.16 – 17, 16.1, 2, 13 – 14); 6. Bronztöredék (Nysz.: 48.67817.46.21); 10. Edény / urna (Nysz.: 48.67817.46.7)

Figure 167. Early Iron Age (Hallstatt culture) features and finds: Pit 46 / 26: 1. Bowl (Id. No.: 48.67817.46.1); 2 – 5, 8 – 9. Vessel fragments(Id. Nos.: 48.67817.46.16 – 17, 16.1, 46.2, 46.13 – 14); 6. Bronze fragment (Id. No.: 48.67817.46.21); 10. Vessel / urn (Id. No.: 48.67817.46.7)

369


168. ábra. 21 / 31. kelta kori sír: 1. Feltárás közben; 2. Alap- és metszetrajz; 3. Edény (Nysz.: 48.67817.21.1)Figure 168. Celtic Grave 21 / 31: 1. The grave during excavation; 2. Outline and section drawing of the grave; 3. Vessel (Id. No.: 48.67817.21.1)Jelmagyarázat / Legend: 1 – 3. Edény / Vessel; 4. Fazék / Pot; 5. Sárgásbarna, humuszos-agyagos talaj / Brownish-yellow humiferous and clayey soil

370

VIA 2

169. ábra. 1 – 7. Kelta kori és 8 – 9. Középkori objektumok, leletek: 1 – 5. 51 / 10. kelta gödör: 1. Teljesen feltárt; 2 – 5.Edénytöredékek a gödörből (Nysz.: 48.67817.51.2 – 4, 13); 6 – 7. 64 / 7. kelta gödör leletei: 6. Edénytöredék (Nysz.: 48.67817.64.2);7. Fenőkő (Nysz.: 48.67817.64.4); 8. Humuszolásból szórvány (SNR 1), Árpád-kori edénytöredék (Nysz.: 48.67817.1.103); 9. Késő

közép- kora újkori szórvány, vasszeg (Nysz.: 48.67817.67.1) a 67 / 62. árok foltjábólFigure 169. 1 – 7. Celtic and 8 – 9. Medieval features and finds: 1 – 5. Celtic Pit 51 / 10: 1. Completely excavated; 2 – 5. Vessel frag-ments from the pit (Id. Nos.: 48.67817.51.2 – 4, 13); 6 – 7. Finds of the Celtic Pit 64 / 7: 6. Vessel fragment (Id. No.: 48.67817.64.2);7. Whetstone (Id. No.: 48.67817.64.4); 8. Scattered Árpádian vessel fragment (Id. No.: 48.67817.1.103) from the humus (SNR 1); 9.

Scattered Late Medieval / Early Modern iron nail (Id. No.: 48.67817.67.1) found on the surface of Trench 67 / 62

371

VIA 2

A temető egy lelőhelykomplexum (3. ábra)része. Tőle délre kb. 150 m-re, a falu belterüle-tének határán a 207,5 méteres szintvonalon he-lyezkedik el egy lekopott, magányosnak tűnő, akörnyezetéből kb. 0,5 méterrel kiemelkedő ha-lomsír. Felszínéről régészeti emlékek ugyan nemgyűjthetők, de akár a temetőnk közösségéheztartozó egyik vezető (alapító atya/ős? vagy Halls-tatt-kori leszármazott?) sírját is rejtheti. E kérdésmegválaszolása egy esetleges későbbi ásatásfeladata. A temetőtől kb. 500 méterre északra, a20. század közepén, vízrendezés okán meg-szüntetett Zanati-pataktól északra és a Kozár-Borzó-patak teraszán egy nagykiterjedésű, többkorszakos – köztük késő bronz- kora vaskori –telep található. Ennek – az ez ideig kutatatlan –településnek az összefüggése a temetővel és ahalomsírral ugyancsak egy későbbi szondázó fel-tárással dönthető el. Mindenesetre a holtak ésaz élők közötti határként értelmezhető a hajdanivízfolyás, ami – hasonlóan más európai esetek-hez (Wirth 1999, 587, Abb. 15; Nebelsick 2007)– nyilván áldozatok bemutatási helyszíneként isszolgálhatott.

A lelőhelykomplexum környezetrégészetiszempontú rekonstrukcióját Sümegi Pál ésmunkacsoportja végezte el. Vizsgált lelőhelyünka Gyöngyösi-síkon, a Borzó-, Surányi- és aKőris-patakok által szabdalt, egymással párhu-zamos egyik platószerű háton, a Borzó-patakteraszán fekszik, amely már a jégkor végén ki-alakult. Az alapkőzetet jelentő kavicson, vályo-gos löszre (régebbi nevén Barna Erdei Talaj)települt az ember. A neolit-, réz-, bonz- és avaskori közösségek tevékenységének köszön-hetően – bár a fúrások és a talajszelvények ra-diocarbon adatokkal korolt feldolgozásából(lásd 11.5 alfejezet) visszaerdősültségek is do-

ÖsszefoglalásIlon Gábor

SummaryGábor Ilon

13The cemetery is part of a site complex (Fig. 3).

South from the cemetery in a distance of about ap-proximately 150 metres, in the village municipality,on the elevation of 207.5 m above sea level, a worn,seemingly individual tumulus can be found, elevatedto about 0.5 meter from its surroundings. No ar-chaeological finds were found on its surface but itmight contain the grave of a leader of the commu-nity (founder/ancestor? or a descendant from theHallstatt period?). The answer to this question mightcome from a later excavation. An extensive multi-period site, including Late Bronze and Early IronAges, can be found on the terrace of the Kozár-Borzó Creek, at about 500 metres north from thecemetery, and north from the former Zanati Creek.The latter ceased to exist in the middle of the 20th

century due to hydrological rearrangements. Therelationship between the so far unexplored settle-ment with the cemetery and the mound grave canonly be assessed by later excavations. The formercreek can be considered as a borderline betweenthe living and the dead, and probably served as aplace to perform rituals, similarly to other Europeancases (Wirth 1999, 587, Abb. 15; Nebelsick 2007).

The environmental archaeological reconstructionof the site complex was carried out by Pál Sümegiand his team. The examined site is located on theGyöngyösi Plain, on the terrace of the Borzó Creek,which was formed at the end of the Glacial period.The site itself is situated on one of the plateau-likestructures. These structures are situated parallel toeach other and were formed by the Borzó, Surányiand Kőris Creeks, which cut through the terrace ofthe Borzó Creek. Humans settled on the loam loess(called brown forest soil before), which is on top ofthe gravel bedrock. Due to the activities of Neolithic,Copper, Bronze and Iron Age communities the allu-vium of the creeks of the study area (Fig. 95) might

372

VIA 2

kumentálhatók – a vizsgált terület patakjainakallúviumán (95. ábra) az ókortól kezdődőenakár méteres vastagságú talaj és üledék erózi-óval (125. és 141. ábra) is számíthatunk. A ré-gészeti lelőhelyekről származó faszenek (156.ábra) egyértelműen alátámasztják a pollen-anyag nyomán rekonstruált erdők összetételét,de a faanyag minőségében igen jelentős em-beri szelekció is kimutatható, amikor a pollenalapján rekonstruálható 1:1 és 3:1 közöttitölgy–bükk pollenarány 3:1 és 5:1 közöttiarányra romlott a faszenek esetében a neoliti-kum és a rézkor során (160–161. ábra).

A csupán néhány km-re található nemesbődilelőhelyek kora bronzkori objektumainak pollen-képe alapján a lombos fák pollenarányában atölgy–éger–fűz–kőris–bükk–gyertyán dominanciasorrendet lehetett kimutatni. Azaz egy jellegzeteshidroszerieszt követő vegetáció fejlődhetett ki aSurányi-patak környékén, a völgytalpon égerrelkevert kemény- és puhafás ligeterdővel, a maga-sabb térszíneken bükkel, gyertyánnal kevert töl-gyesekkel. A nyári–őszi polleneső adatai szerintaz objektumok közvetlen környezetét viszont jel-legzetes, taposott, gyomokkal tarkított, de a fű-félék dominanciájával jellemezhető gyepekövezték. Ennek nyomán, bár alárendelten, a ga-bonafélék pollenanyaga is megjelent a bronzkorianyagban. Így elsősorban lakott és állattartó tér-séget rekonstruálhatunk alárendelten szántóföl-dekkel. (Bővebben lásd a 11.8 alfejezetet.)

Temetőnk a zanati vizsgálatok ötödik arche-osztratigráfiai és növényfejlődési horizont idejé-nek (Kr. e. III–II. évezredbeli rézkor vége és abronzkor: Sümegi 1998, 2004, 2007) végén volthasználatban. A klímaviszonyok erőteljes fluktu-ációja jellemzi ezt a horizontot, a bronzkor végénbekövetkezett erőteljes lehűléssel (Sümegi2007). A bronzkor végén a fenyő (Pinus) előre-törése figyelhető meg. Az urnamezős időszakszintjében ez a lehűléssel és intenzív növényter-mesztéssel párhuzamba hozható fenyőterjedésnemcsak a pollenanyagban, hanem az urname-zős lelőhelyeken feltárt jelentős mennyiségű

have experienced even a one metre thick soil andsediment erosion (Fig. 125, 141) starting in antiquity.Nevertheless, reforestation is detected in the datafrom radiocarbon dating obtained from drillings andsediment cross-sections (see Chapter 11.5). Thecomposition of forests reconstructed by pollen analy-sis is clearly supported by the charcoal assemblage(Fig. 156) from the archaeological sites and significanthuman selection is evident in the quality of the woodas the oak and beech pollen ratio of 1:1 and 3:1,reconstructed by pollen data, has changed into aratio of 3:1 and 5:1 in the case of charcoals duringthe Neolithic and Copper Age (Figs. 160–161).

Based on the pollen data of Early Bronze Agefeatures of the sites at Nemesbőd, situated only afew kilometres away, the dominance order of ar-boreal pollen ratio is oak–alder–willow–ash–beech–hornbeam. This implies that a typical hydro seriesfollowing vegetation developed in the vicinity of theSurányi Creek, with hardwood and softwood ripar-ian forests mixed with alder on the valley floor, andoak forests mixed with beech and hornbeam athigher altitudes. According to the summer and au-tumn pollen fall, the immediate surroundings of thefeatures were typical, treaded, weedy grasslandsdominated by Gramineae species. Therefore cerealpollens are present in the Bronze Age material al-though underrepresented. As a result an inhabitedland with animal husbandry can be reconstructedwith underrepresented crop fields (for more detailssee Chapter 11.8).

The cemetery at Zanat was in use at the end ofthe fifth horizon of archaeostratigraphic and veg-etation evolution (3rd and 2nd millennia BC at theend of the Copper Age and in the Bronze Age:Sümegi 1998, 2004, 2007). This horizon is char-acterized by a strong fluctuation in climatic con-ditions, with strong cooling at the end of theBronze Age (Sümegi 2007). Pines (Pinus) be-came much more widespread at the end of theBronze Age. The expansion of pines analogouswith the cooling and intensive agriculture at theUrnfield period level is denoted by not only pollendata but also by the significant amount of pine

373


fenyő faszénmaradványokban is megnyilvánul(162. ábra). A fás szárúak (Arbor Pollen) arányaerőteljesen lecsökkent ebben az időhorizontbana Dunántúl nyugati részén és a nyílt területre jel-lemző növények (Nor Arbor Pollen) aránya kie-melkedővé, 30–50 % közöttivé növekedett (162.ábra). Nyílt növényzet ilyen erőteljes előretöréseegyértelműen az urnamezős kori emberi hatásrautal és a prehisztorikus mezőgazdaság egyiklegfejlettebb típusának létezését bizonyítja a Kár-pát-medence nyugati részén. A sírok földjéből ki-mutatott dió és a gabonafélék jelenléte alapjánművelt területekre következtethetünk, míg a cic-kafark és útifű jelenléte taposott, emberi hatá-sokkal terhelt, antropogén környezetet jelöl atemetkezések, a földbe kerülés környékén.A pollenösszetétel tanúsága szerint a lakóhely,temetkezési hely és a földművelés színtere ekkormég nem különült el nagyon egymástól. Vagyisez a fent leírt lelőhelykomplexum (telep–műveltföldek–temető) meglétét hitelesíti.

Az urnamezős korú sírokat – összesen 71-et –ugyanúgy a humuszrétegben, illetve annak legal-ján találtuk, ahogy azt a jól dokumentált St. Andrä(Eibner 1974, 98, 100, Abb. 11) és Stillfried (Kaus1984, 9, 13) temetői esetében korábban mármegfigyelték.

Temetőnk anyagában nincsenek jelen a Ke-menczei-féle (1996b, Abb. 37) V. kincshorizont(Ha B3) fémtárgyai. Ugyanakkor a temető jó példaarra is, hogy a hosszú időn keresztül használatbanlévő és megőrzött bronz tárgyak mellett a cserép-edényekkel esetleg pontosabb eredet- és kor-meghatározás érhető el, hiszen ennek a törékenyárunak a divatja gyorsabban változott. Ugyanak-kor nem felejthetjük el azt sem, és óvatosságra intaz a vélelmezett tény, hogy a kerámia-archaizmusjelen van temetőnkben. Például a 6.1.6.3 göm-bös/nyomott gömbös testű bögrék (21. ábra 1,27. ábra 4, 28. ábra 4, 47. ábra 5) és a 6.1.7.7profillált tál (14. ábra 4) esetében kell a késő ha-lomsíros-/korai urnamezős kori, illetve a 6.1.5b vállalatt ferdén árkolt füles vagy fül nélküli csészék (19.ábra 4, 22. ábra 3, 39. ábra 2 – 3, 77. ábra 3, 49.

charcoal remains found at Urnfield period sites(Fig. 162). In the western part of Transdanubiathe arboreal (Arbor Pollen) ratio decreased signif-icantly in this time horizon, and the ratio of openfield vegetation (Non Arbor Pollen) increased to30 to 50 % (Fig. 162). Such powerful increase inthe open field vegetation clearly shows the effectof humans in the Urnfield period, and implies theexistence of one of the most advanced prehis-toric agriculture in the western part of theCarpathian Basin. The presence of walnut andcereals detected in the soil of the graves showscultivated areas, and the presence of yarrow andplantain denotes treaded, anthropogenic environ-ment, effected by humans in the vicinity of theburial ground. According to the pollen composi-tion the living area, the burial ground and the cul-tivated land were not significantly separated fromeach other at the time. All these corroborate theexistence of the above described site complex(settlement–cultivated lands–cemetery).

The Urnfield period graves, altogether seventy-one, were found in the humus layer and at thebottom of it as well as it was observed earlierin the case of the well-documented St. Andrä(Eibner 1974, 98, 100, Abb. 11) and Stillfried(Kaus 1984, 9, 13) cemeteries.

Presently there are no metal objects in the ceme-tery from the treasure horizon V (Ha B3) describedby Kemenczei (1996b, Abb. 37). At the same timethe cemetery is a good example of providing a pos-sibility for a more accurate origin and age determi-nation based on ceramic vessels beside the bronzeobjects, because the latter were in use and kept fora long time, but the trend of the more fragile potterychanged more rapidly. At the same time one mustnot forget, that archaism in the ceramic tradition ispresent in the cemetery, which requires considera-tion. In the case of 6.1.6.3 spherical/squat-shapedmugs (Figs. 21.1, 27.4, 28.4, 47.5) and the 6.1.7.7profiled bowl (Fig. 14.4) the Late Tumulus/Early Urn-field period traditions must be considered. More-over, in the case of 6.1.5b cups with or withouthandle, with oblique channelling below the shoulder

374

VIA 2

ábra 1 – 2, 54. ábra 3) esetében a korai urname-zős kori hagyományokra figyelemmel lennünk. Ezterősíti meg, igaz egy Baden-Württemberg-i anya-gon történt feldolgozás (Grimmer-Dehn 1991, Ta-belle I) is, miszerint az urnamezős korú telepekena hosszú életű kerámai-hagyományok jól láthatók.Tovább bonyolítja a képletet, hogy természetesenaz archaizmus és a modernizmus kettősségeegyidejűleg van jelen. Jó példa erre: a 18. sír helyi,archaikus formájú füles bögréje (21. ábra 1) ésfüggőlegesen kannelúrázott, déli eredetű fülesedénye (21. ábra 3), valamint a 9/18. sír hasonlószituációként értékelhető edényei (41. ábra 5,9).Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogyegy-egy edényforma általános divatja mellett lé-tező tény az egyes közösségek fazekasságánakönálló „alkotókészsége”. Azaz a kisebb vagy na-gyobb területeken jól megfigyelhető edénytípus-beli hasonlóságok mellett egyidejűleg vannak jelena közösségek fazekasságának egyedi termékei is.Például a kúpos nyakú edények (lásd 6.1.1) is iga-zolják ezt az állítást. Az általános forma mellett(6.1.1) helyi újításnak tűnik a félkör alakú besimí-tás-köteggel keretezett bütykös (6.1.1b.2: 50.ábra 8, 75. ábra 6) és szalagfüles (6.1.1e.2a: 24.ábra 1) változat.

Összegzésként – véleményem szerint – megál-lapítható, hogy az urnamezős időszakban egykülön, alpokaljai kerámia-tartományról beszélhe-tünk, amely elkülönül mind a Dunakanyar-kör-nyéki Vál csoport/típus, mind a dél-pannoniai(vezérlelőhelyei: Batina, Dalj, Pécs–Jakab-hegy)csoport/típus, de a Stillfried csoport/típus anya-gától is. Ugyanis hiányoznak anyagunkból a válitemetőkre jellemző talpas tálak és az egy szaka-szon felhúzott vagy csücskös peremű csészék,de a Dalj-i csoportban nagymennyiségben jel-lemző kantharos típusú és a csücskös fülű edé-nyek is (részleteiben lásd a 6.1 alfejezetbenhivatkozott példákat).

A gyanta használata (ragasztóként és bevo-natként) cserépedényeknél történő használatáttemetőnkben 3 alkalommal figyeltük meg. Kétesetben (31/40, 48/56. sír) sérült edényeket ja-

(Figs. 19.4, 22.3, 39.2– 3, 77.3,49.1– 2, 54.3) theEarly Urnfield period must be considered. This im-plies that the long-lasting ceramic traditions foundin Urnfield sites are clearly visible and it is also sup-ported, even though by Baden-Württemberg data(Grimmer-Dehn 1991, Tabelle I). The situation iseven more complicated due to the dual presenceof modernism and archaism at the same time.A good example is the mug with a handle showingan archaic form found in Grave 18 (Fig. 21.1) andthe vessel with handle and vertical channelling,which show southern origin (Fig. 21.3), and the ves-sels from Grave 9/18 with similar characteristics(Figs. 41.5,9). It must also be taken into considera-tion that besides the common trend of the differentvessel shapes the individual communities had inde-pendent “creative skills” with regards to pottery.Therefore, besides the similarities in smaller or largerareas regarding vessel types, individual pottery pro-ductions are present as well in these communities.For instance the vessels with conical neck also sup-port this hypothesis (see 6.1.1). Apart from thecommon shape (6.1.1) vessels with knob (6.1.1b.2:Figs. 50.8, 75.6) or strap handle (6.1.1e.2a: Fig.24.1) framed by semi-circular smoothing also seemto be local innovations.

In my opinion we can summarize that we candistinguish a separate ceramic range in the Urnfieldperiod in the foreland of the Eastern Alps, which isdifferent from the Vál group/type in the DanubeBend region, and also different from the southPannonian (main sites: Batina, Dalj, Pécs–Jakab-hegy), and even from the Stillfried group/type. Thisassumption is supported by the fact that our findslack the pedestalled bowls and cups with their rimspulled up in sections or with cornered rims charac-teristic of the cemeteries of the Vál group/type. Ourmaterial also lacks canthari and vessels with cor-nered handle, which are present in large quantitiesin the Dalj group (see the examples in Chapter 6.1).

The use of resin (as adhesive and coat) with re-gards to ceramics was noted on three occasions inour cemetery. In two cases it was used (Graves31/40 and 48/56) to repair damaged vessels. In case

375


vítottak segítségével. A 9/18. sír urnájánakpedig teljes felületét kezelték vele (lásd a 7. fe-jezetet.) A Stillfried-i temető több sírjában kúpusnyakú edényeken (6a, 6u, 19a, 38a) nyírfábólkészített gyantát mutattak ki (Kaus 1984, 38).Esetünkben a műszeres vizsgálatokkal (lásd 8.fejezet) valamilyen – pontosan nem azonosít-ható – gyanta kimutatása sikerült, amit a kora-beli Alpokaljai pollenképlet és a helyi adatokalapján (89, 115, 133, 150. és 162. ábra) Sü-megi Pál erdei fenyőből kinyerhetőnek vél.

A temető 69 temetkezése urnás (46 biztosanmegállapíthatóan az), csupán két esetben felté-telezhető a szórthamvas rítus. Mindössze két, fel-nőtt és gyermek maradványait tartalmazó (3/15.és 38/47.) kettőstemetkezés került elő. Ez össz-hangban van az általános urnamezős kori képpel,hiszen ez a megoldás meglehetősen ritka (2–10%) jelenség a korabeli temetőkben (Sperber1999, 627. és 37. jegyzet).

Feltételezhető, hogy Közép-Európa keleti régi-ójában, az urnamezős időszak második felébenés végén – a négy és két edény sírba helyezésemellett – a három edény mellékelése a standardmegoldás. A zanati temetőre (16 sír esetében) isez a jellemző.

A sírba szájával lefordítva behelyezett edényrepéldákat a zanati temetőben is találtunk (lásd 11,18, 32. valamint 26/36. és 39/48. sírok). A jelen-ség értelmezését számos irodalom (pl. Makkay1963, 1992; Sági 1967; Ilon 1999) taglalja. Sokanértenek egyet – jómagam is – a „jót/rosszategyaránt megköt, elzár” jelentéstartalommal.Három temetkezés edényein (19/29. sír: 75. ábra3; 20/ 30. sír: 49. ábra 8 és a 26/36. sír: 54. ábra2) fordul elő a „léleklyuk” alkalmazása, ami azelőbbi gondolattal ellentétes tartartalmú megol-dást – a lélek kiszabadulásának/kiszabadításá-nak gondolata – sugall.

A bronz edénnyel eltemetett felnőtt (9/18: 41.ábra 8, 83. ábra 1) a temető/a közösség élet-ének egy szakaszában (II. periódus) valószínű-leg az egyik, ha nem a legrangosabb emberlehetett. A bronz edény magas státusz-szimbó-

of the urn of Grave 9/18 the whole surface of the ves-sel was treated with this substance (see Chapter 7).Resin made from birch was detected in the case ofvessels with conical neck found in several graves inthe cemetery of Stillfried (6a, 6u, 19a, 38a) (Kaus1984, 38). In our case a resin of unidentified sourcewas detected by instrumental analysis (see Chapter8). According to the contemporary pollen data of theforeland of the Eastern Alps and local data, PálSümegi considers that the resin may have been ob-tained from forest pine (Figs. 89, 115, 133, 150, 162).

Out of all the burials of the cemetery sixty-nineare urn burials (46 are certainly), and in only twocases can we suppose a scattered cremationrite. Only two double burials were discovered(3/15 and 38/47), both containing adult and childremains. It is in line with the general view of theUrnfield period since double burials appear veryrarely (2–10 %) in the cemeteries (Sperber 1999,Notes: 627 and 37).

We can suppose that in the eastern part of theCentral European region, in the second half and atthe end of the Urnfield period, the standard approachwas to place three vessels in the grave, besides thepractices of placing two or four vessels. It is also char-acteristic of the Zanat cemetery (in case of 16 graves).

We also found examples of vessels placed inthe grave upside down in the cemetery of Zanat(see Graves 11, 18, 32, 26/36 and 39/48). Manystudies discuss the interpretation of this practice(for instance Makkay 1963, 1992; Sági 1967; Ilon1999). It is widely agreed by researchers, and Iam among them, that this practice carries themeaning of “binding good as well as bad, orblock”. Vessels of three burials have “soul holes”(Grave 19/29, Fig. 75.3; Grave 20/30, Fig. 49.8;and Grave 26/36, Fig. 54.2), which suggest anopposing practice to the previous one. That issuggesting the freeing of the spirit.

The adult buried with the bronze vessel (Grave9/18, Figs. 41.8, 83.1) probably was one of thehighest in rank, if not the highest, in the relevantperiod of the cemetery/community (period II).International research has many times highlighted

376

VIA 2

lumkénti értelmezését több esetben rögzítettemár a nemzetközi kutatás (Kytlicová 1988;Brestrich 1998, 272; Clausing 1999, 336, 340,Abb. 9, Abb. 30; Bockisch-Bräuer 1999, 546;Wirth 1999, 591, 601). Az sem mellékes, hogya korabeli Kárpát-medencéből máig mindösszeegy temetőből ismeretes ez tárgytípus, a Buda-pest–békásmegyeri 26. sírból (Kalicz-Schreiber1991, 194, 196, Abb. 9.14; Clausing 1999,391, Abb. 30). Ugyanezen elhunyt, talán meg-különböztetett társadalmi helyzetére utal, a fiatalsertés részleges – túlvilági eledelül szánt (Ne-belsick 1997, 380, Abb. 1) – bronz edénybemellékelése is, amit a Haunstetten-i temető né-hány (Wirth 1999, 591) és a Singen-i temető kétedénykészletes és egy-egy bronz edényt is tar-talmazó sírja (Brestrich 1998, 264, 361–365,370–375, Tab. 14) esetében szintén megfi -gyeltek. Azaz az eltemetettnek valószínűlegmeg határozó szerepe lehetett a közösség élel -mezésében, élelmiszerének biztosításában. Ezzelfügghet össze a „nagy vágókés” sírba tétele is(Tomedi 1999, 681). Klentnicén megégett áldo-zatként, vagy az égést gyorsító zsíros anyag-ként és nem égett étel-mellékletként számossírból ismertek állatcsontok (Říhovský 1965,45). Külön tanulmányt igényelne e tény vizsgá-lata a bronz- és a vaskorban. Csak néhánykiragadott példát említek: Nagydémen a Halom-síros kultúra egyik temetkezésében (Vörös1995, 149, 2. kép, 2. táblázat) fiatal sertés ismeghatározásra került. Továbbá több nagy-démi kora vaskori sírból malac csontokat is em-lítettek és közöltek (Nagy 1939, 12; Vörös1995, 154). Sertés fog volt St. Andrä temetőjé-nek 10. sírjában és csont a 23. sírban (Eibner1974, 180, 224). Ugyanitt azonban fiataljuh/kecske csontjai a 11, 14B, 16, 22, 26, 31,37AB. és 39. (Eibner 1974, 184, 194, 199, 217,233, 245, 261, 267), marha csontjai a 13, 19,20, 38. és 40. (Eibner 1974, 192, 206, 210,266, 270), juh/kecske, marha és ló csontjai ésfogai a 21. (Eibner 1974, 214) sírból stb. kerül-tek elő. Vadkanagyar előkerüléséről tudunk az

that bronze vessels refer to high social status(Kytlicová 1988; Brestrich 1998, 272; Clausing1999, 336, 340, Abb. 9, Abb. 30; Bockisch-Bräuer 1999, 546; Wirth 1999, 591, 601). It is alsoimportant that this type of object is known onlyfrom one grave in the contemporary CarpathianBasin, from Grave 26 of Budapest–Békásmegyer(Kalicz-Schreiber 1991, 194, 196, Abb. 9.14;Clausing 1999, 391, Abb. 30). Part of a young pigwas placed in the bronze vessel as food for theafterlife, and it perhaps also denotes the privilegedstatus of the deceased (Nebelsick 1997, 380,Abb.1). This custom was also observed in the caseof a few graves in the cemetery of Haunstetten(Wirth 1999, 591) and in the case of two graves inthe cemetery of Singen (Brestrich 1998, 264, 361–365, 370–375, Tab. 14), which contained vessel-sets and there was one bronze vessel in eachgrave. The deceased probably had a significantrole in providing food and provision for the com-munity. The presence of a “large cutting knife”placed in the grave might also be connected tothis (Tomedi 1999, 681). Animal bones are knownfrom Klentnice from many graves, not as burntfood offerings but as sacrifices or used as fattymaterial to speed up combustion (Říhovský 1965,45). A separate study would be required to ana-lyze this subject in the Bronze and Iron Ages. I lista few examples only: A young pig was identifiedin one of the Tumulus culture burials at Nagydém(Vörös 1995, 149, Kép 2, Táblázat 2). Pig boneswere also mentioned in the publications frommany Early Iron Age graves at Nagydém (Nagy1939, 12; Vörös 1995, 154). Pig tooth was iden-tified in Grave 10 and bone in Grave 23 in thecemetery of St. Andrä (Eibner 1974, 180, 224).In the same cemetery the bones of youngsheeps/goats were found in Graves 11, 14B, 16,22, 26, 31, 37AB and 39 (Eibner 1974, 184, 194,199, 217, 233, 245, 261, 267), cattle bones werefound in Graves 13, 19, 20, 38 and 40 (Eibner1974, 192, 206, 210, 266, 270), and goat/sheepcattle and horse bones and teeth amongst otherscame to light from Grave 21 (Eibner 1974, 214).

377


ugyancsak halomsírosokhoz sorolt emőditemető 116. sírjából (Hellebrandt 2004). A kel-ták különleges vadkan – vaddisznó(?) – disznótisztelete és kultusza, azaz a halál állatakéntitisztelete, netán a héroizáció kellékekénti értel-mezése (Szabó 2005, 103) pedig jól ismert.Összegzésként tehát megállapítható: a háziasí-tott és vad sertés a halomsíros időszaktól a kel-tákig bezárólag bizonyosan megkülönböztetettszerepet játszott a halottkultuszban. Ugyanak-kor érdemes arra felfigyelni, hogy bronz edé-nyes sírunk a temetőnek majdnem a nyugatiszélén és látványosan – az I, de a II. főcsoport-tól is – elkülönülten helyezkedik el.

A másik különleges figyelmet érdemlő sír a 33.(36. ábra). Az ebbe eltemetett mellé – a vaska-rikákon túl – egy évszázadok óta az európaiszárazföldön, így a Kárpát-medencében, to-vábbá a Mykenei és post-Mykenei társadalmak-ban is a hatalom és az elit jelképekénthasználatos motívum (madár–nap/kerék–bárka= „Vogel-Sonnen-Barken”: Borgna 1999, 171)vízi madár (esetünkben gulipán) miniatűr bronzképmását helyezték. Ez a dísz és az esetleg ló-szerszámzat részeként értékelhető vaskarikák –szintén egy a közösségen belül magasabbpresztízzsel bíró egyénre utalnak. Ugyanakkor asír a temető keleti szélén helyezkedik el és egymásik, a legfiatalabb (III.) periódusra keltezhető.

Az eltemetések időpontjának (évszakának)meghatározásával – Magyarországon először– a sírok edényeiből vett földminták pollenana-lízise segítségével 6 sír (19/29, 38/47. és39/48.) esetében jártunk sikerrel. 3 eltemetettáprilis vége–május kezdete körül, a másik 3 sír(8/17, 12/21. és 20/30. ember maradványai)pedig május második felében kerülhettekföldbe (150. ábra). Természetesen a temető el-térő kronológiai fázisaiban (részletesen lásd a11.9 alfejezetet).

St. Andrä temetőjét egy nagycsalád/6 kis-család temetkezési helyeként értelmezte Cle-mens Eibner (1974, 107), ahogy az őt követőMargarete Kaus (1984, 18) is ilyen közösséget

A wild boar tusk was discovered in Grave 116 inthe Tumulus culture cemetery of Emőd (Helle-brandt 2004). It is well known that the Celts hada special cult respecting the boar – wild boar (?) –pig as the animals of death, and perhaps also asa paraphernalia of heroism (Szabó 2005, 103). Insummary it can be ascertained that pig and wildboar played a distinguished role in the death cultfrom the Tumulus culture period to the Celtic era.At the same time we must pay attention to the factthat the grave with a bronze vessel in the Zanatcemetery is located almost at the western edgeof the cemetery, and is situated intriguingly sepa-rately from main groups I and II.

There is another grave, which requires special at-tention that is Grave 33 (Fig. 36). ). In this grave thedead was provided, besides the iron rings (!), witha miniature bronze statue of a water bird, in ourcase a scooper. Water birds (bird-Sun/wheel-bark =“Vogel-Sonnen-Barken”: Borgna 1999, 171) wereused for centuries in the main land of Europe as thesymbol of power including the Carpathian Basin, andfarther by Mycenaean and Post-Mycenaean soci-eties. This ornament and the iron rings, which mightbe considered as part of a horse gear, also denotea person who had a high prestige in the community.At the same time the grave is situated at the easternedge of the cemetery, and is dated to another, theyoungest (III) Urnfield period.

For the first time in Hungary, the determinationof the date of the burials (season) was attempted,based on pollen analysis of the soil samples fromthe vessels found in the graves. The determina-tion of the season was successful in six cases(Graves 19/29, 38/47, 39/48). Three people wereburied around the end of April or beginning ofMay another three were buried in the second halfof May (Graves 8/17, 12/21, 20/30) (Fig. 150) butof course, in different chronological phases of thecemetery (for more details see Chapter 11.9).

The cemetery of St. Andrä was considered byClemens Eibner (1974, 107) to be the burial groundof one extended family/six small families, and fol-lowing this Margarete Kaus (1984, 18) also recon-

378

VIA 2

rekonstruált Stillfried esetében. Az előbbi hasz-nálatát I–IV. (Ha C), utóbbit I. (Ha B2) és II. (HaB3) fázisra bontották (Kaus 1984, 19). Voldersesetében (Bz D – Ha B3, azaz Kr. e. 1330–825), temetőrészenként 1 – 4 családi egység-ben, 7 – 9 tagú családok 19 generációnkeresztüli temetőhasználatát rekonstruálták(Sperber 1999, Abb. 20).

Kétségtelen, hogy temetőnk különböző fázisa-iban (72. és 73. ábra) is temetkeztek az I. és II.sírcsoportba, s az azon belüli egységekbe. Azaznem csak együtt és egyszerre indul a két kiscsa-ládi csoport, de mindegyiknek folyamatos a hasz-nálata. A zanati temetőben tehát részben eltérőhagyományú – legalább kettő, ahogy azt a két fősírcsoport igazolja – rokonsági csoportok helyez-ték földbe közösségük elhunyt tagjait. Ezt több rí-tuselem is jól tükrözni látszik. Pl. a bronz és vastárgyak mellékelésének (68. ábra) módja.Ugyanez a tény a nagy (I. és II.) csoportok ésazon belüli kisebb egységek egyidejűségét is iga-zolja. Ezek a tények pedig szintén a kiscsaládirendben történő temetőhasználatra utalnak.

A temető a Hallstatt kultúra kelet-alpi kialakulásiterületén belül (Stillfried– Ság-hegy– Csönge– Já-nosháza) található. Véleményem szerint jól tükrözia Hallstatt kultúrába történő átmenetet, amellyelpárhuzamosan kialakult a kalenderbergi csoport(Kemenczei 1996, 127). Topográfiai helyzete – azAlpok előterében, egy „zöld folyosóban”, melynekfő ütőerei az ún. Borostyánkő-út (Kossack 1983)és az észak-balkáni történeti út (Bánffy 1999) –kiegészíti a korábban a Patek Erzsébet (1984,166–167) által a Sopron környéki Urnamezős kul-túra, a keleti elemek és a Hallstatt kultúra viszo-nyáról mondottakat. Ez a folyamat hasonlólehetett, mint amit a Dél-Dunántúlon Pécs–Jakab-hegy esetében (Metzner-Nebelsick 1998,391) figyelhetünk meg. Az ilyen korú urnamezőstemetők anyagából többnyire hiányoznak az elitetjelző fegyverek, ellentétben a korábbi időszakkal.A régióban ilyen volt pl. Sopron–Krautacker HaB1-re keltezett, lándzsás 127. sírja: Jerem ésMetzner-Nebelsick 2002. Temetőnket a velemi

structed a similar community in the case of Stillfried.The use of the former one was divided into phasesI–IV (Ha C), and the latter one into phases I (Ha B2)and II (Ha B3). In the case of Volders (Bz D – Ha B3,that is 1330– 825 BC) the use of the cemetery wasreconstructed as one to four families were buried ineach cemetery parts; one family contained sevento nine members; and the cemetery was used fornineteen generations (Sperber 1999, Abb. 20).

It is certain that in the different phases of thecemetery (Figs. 72, 73) both grave groups, I and II,and within these different smaller units were usedas well for burying the dead. Therefore, the twosmall family groups do not begin together and wereused at the same time but they were used contin-uously. In the cemetery of Zanat at least two line-ages, as it is proven by the two main grave groups,with partly different traditions used the burial groundto lay their dead to rest. It seems to be well reflectedby many elements of the burial rites. For instancethe method of placing iron and bronze objects (Fig.68) in the graves. At the same time this fact sup-ports the contemporariness of the main (I and II)groups and their subgroups. These facts also sup-port the assumption that the burial ground wasused by small families.

The cemetery is located at the eastern Alps,where the Hallstatt culture developed (Stillfried–Ság-hegy– Csönge– Jánosháza). In my opinion thecemetery illustrates very well the transition in theHallstatt culture and the contemporary emergenceof the Kalenderberg group (Kemenczei 1996, 127).Its topographical location, that it is situated in therim of the Alps, in a “green corridor”, the main back-bones of which are the so-called Amber Route(Kossack 1983) and the Northern Balkan historicalroad (Bánffy 1999), supplements earlier opinions re-garding the relationships between the Urnfield cul-ture in the area surrounding Sopron, the easternelements and the Hallstatt culture, as noted byErzsébet Patek (1984, 166–167). This process mayhave been similar to the one we can observe in thecase of Pécs–Jakab-hegy in the southern Trans-danubian region (Metzner-Nebelsick 1998, 391).

379


Szent Vid magaslati település és hatalmi központ(légvonalban mindössze 18 km és jól látható)territóriumán (Kőszegi 1988, 28, 44 – 45, 48;Kemenczei 2005, 7 – 8, 16, 19; Ilon 2007) élőegyik késői urnamezős hagyományú, ugyanakkora keleti Hallstatt kultúra kialakulása és bizonyoskeleti preszkíta elemek együttes hatására létre-jövő közösség egyik nekropolisának tartjuk.Utóbbiak megjelenése nem tekinthető a régióbanegyedinek, hiszen a jól keltezhető Celldömölk–nagysági depó (Kemenczei 1996a, 470, Abb.13.17 – 21), de a Szent Vid újabb feltárásokbólszármazó és feldolgozásra kerülő leletanyaga(Nagy Marcella PhD feldolgozásának (Budapest)tárgya a Bándi Gábor és Fekete Mária (1973 –1986) vezette ásatások feldolgozása. Szíves szó-beli információit e helyütt is köszönöm), valamintGór–Kápolnadomb bizonyos (pl. antropológiai –Zoffmann 2001, 2006) jelenségei hatásukat bizo-nyítják. Másként fogalmazva – és egyetértve Kő-szegi Frigyes (1988, 56) megállapításával – atemetőt az autochton, de a több irányból érkezőhatásokra átalakuló urnamezős korú népességtemetőjének tartom, amelynek késői fázisábankeleti/preszkíta/Mezőcsát csoport kulturális hatá-sok jelentkeznek, illetve mutathatók ki.

A temető „utóéletével” kapcsolatosan fel kellhívnom a figyelmet a 16/25. és 48/56. sírokatmegbolygató 46/26. gödör (62. ábra) szuper-pozíciós helyzetére, ami esetleg egy az elteme-tést követő rituális cselekményként isértelmezhető, de lehet véletlen is. A 48/56. sírta temető III. fázisára (Ha B3) kelteztem, míg a46/26. gödröt fiatalabbnak (Ha C1) tartom.A fazekastermékek változása a Hallstatt-koranyagi kultúrája felé történő helyi – folyamatos(?) átmenet bizonytalan igazolásaként is felfog-ható. S ha a szórvány, vörös festésű edénytö-redék (80. ábra 9) is Hallstatt-kori, akkor ez ahipotézisem erősíthető... Innen azonban nemérdemes továbblépnem, hiszen rendkívül ingo-ványos talajra érek. A kérdés esetleges térség-beli megoldását csak a jövő régészetikutatásától remélhetjük.

Finds of the cemeteries from this Urnfield periodusually lack weapons denoting the presence of theelite, as opposed to earlier periods. Such a gravewas for instance Grave 127 in Sopron– Krautacker,in which a spear was found dated to Ha B1 (Jeremand Metzner-Nebelsick 2002). We consider thecemetery to be a necropolis of a community livingin the territory of Velem Szent Vid, which was situ-ated on a high altitude and it was a ruling centre(it is only 18 km from the cemetery and is wellvisible from there) (Kőszegi 1988, 28, 44– 45, 48;Kemenczei 2005, 7–8, 16, 19; Ilon 2007). The com-munity had a Late Urnfield period tradition and wasjointly influenced by the developing eastern Hallstattculture, and by certain eastern Pre-Scythian ele-ments. This latter one is not an isolated case in theregion as the well-dated Celldömölk– Nagyságdepot (Kemenczei 1996a, 470, Abb. 13.17– 21),and the finds of the new excavations at Szent Vid,waiting to be processed (the PhD thesis of MarcellaNagy (Budapest) assesses the excavations ofGábor Bándi and Mária Fekete (1973– 1986). Iwould like to thank her for the information), and cer-tain features of Gór–Kápolnadomb (for example an-thropological–Zoffmann 2001, 2006) also supportthese influences. In other words, and in agreementwith Frigyes Kőszegi (1988, 56), I consider thecemetery to be the burial ground of an autochthonUrnfield period community, which was transformedby influences arriving from many different directions.In the late phase of the community the cultural in-fluences of eastern/Pre-Scythian/Mezőcsát groupsappear, and these influences can be demonstrated.

With regards to the “afterlife” of the cemeteryI must call attention to the superposition of Pit46/26 (Fig. 62), disturbing Graves 16/25 and48/45. This pit might have been the result of arite following the burial but it might have beenan accident. Grave 48/56 is dated to phase III(Ha B3) of the cemetery, Pit 46/26 is younger(Ha C1). The changes in the ceramics might beconsidered as an uncertain proof of the local –continuous (?) transition to the material cultureof the Hallstatt period. If the red painted stray

380

VIA 2

Záró megjegyzések a zanati temető időrendi hely-

zetéhez

A korszak tagolása és abszolút kronológiájameglehetően ellentmondásos. Ez konkrétan tet-tenérhető például a 6.1 és 6.2 alfejezetekben idé-zett tipológiai párhuzamok keltezése, de az egyeskutatók megállapításainak kapcsán is.

Richard Pittioni (1954, 496, 502 – 505, Über-sichtstabelle 3) a Baierdorf-Velatice előzménye-ken és nagyjából ugyanazon a területen, aztkövetően kialakuló, a Ha B1 – 2 periódusban (Kr.e. 10 – 8. század első fele, azaz 2 és fél évszáza-dig) élő Stillfried-típusként határozta meg azt a le-letanyagot, ami részben temetőnkben isfeltárásra került.

Lothar Sperber (1987, 144, 255; 1999, Abb.20) a Ha B1 – B3 időszakot Kr. e. 1085 – 740évek közé helyezi, azaz bő 3 évszázadra taksálja.

Elisabetta Borgna (1999, 164) véleménye sze-rint a bronzkor végét a Ha B1, a 11 – 10. századjelenti. A kora vaskor kialakulási fázisa a HaB2/B3, azaz a 10 – 9. század, míg a kora vaskorkifejlődésének fázisa a Ha C, azaz a 8. század.

Gerhard Trnka Schiltern–Burgstall leletanyagá-nak feldolgozása és C14 kormeghatározási adataalapján a késő urnamezős-/korai Hallstatt kultúra(Ha B3/C1) átmenetének időszakát a Kr.e. 8. szá-zad végére, azaz Kr. e. 700 körülre keltezte(Trnka 1983, 148, 152 – 153).

Patek Erzsébet (1993, 51–52, Abb. 36.) Sop-ron – Burgstall halomsírjai alapján a Ha B3 – Ha Didőszakot a Kr. e. 8. századtól 600-ig tartónakgondolta.

Kemenczei Tibor (1996, Abb. 21) relatív krono-lógiai végkövetkeztetése szerint a térségben a fi-atal (jüngere) Urnamezős kultúra emlékei aSág-hegyi anyaggal indulnak, majd ezt Csöngetemetője követi, ami a késői (spät) Urnamezőskultúrába is áthúzódik, amit majd Jánosháza sírjaikövetnek. Szerinte Pécs – Jakab-hegy tumulusaiCsöngével részben egyidősek, majd Jánosházá-val párhuzamosan élnek.

Lois D. Nebelsick et al. (1997, 68–72, Tabelle3) a Ha B3 periódust a késő urnamezős/urname-

find sherd (Fig. 80.9) is from the Hallstatt pe-riod, this hypothesis is strengthened further. Itis not worth to venture any further from this hy-pothesis since it is a very problematic subject.Future archaeological research is hoped to re-solve this problem within the region.

Closing comments regarding the chronology of

the cemetery of Zanat

The division and the absolute chronology of theperiod are contradictory. It is evident for examplein Chapters 6.1 and 6.2, with reference to thedating of typological analogies but also in con-nection with statements of certain researchers.

A part of the finds, which were discovered inour cemetery is classified as Stillfried type. Thistype was established by Richard Pittioni (1954,496, 502 – 505, Übersichtstabelle 3) who basedhis classification on Baierdorf-Velatice prece-dents, which was followed by the developmentof the Stillfried group in Ha B1-2 in roughly thesame area (from the 10th to the first half of the 8th

centuries BC, for about two and a half centuries).Lothar Sperber (1987, 144, 255; 1999, Abb.

20) places the Ha B1–B3 period between 1085and 740 BC, estimating it to last for more thanthree centuries.

According to Elisabetta Borgna (1999, 164) theend of the Bronze Age is Ha B1, that is 11th and10th centuries BC. The evolving phase of the EarlyIron Age is Ha B2/B3, that is 10th and 9th cen-turies BC, and the development phase is Ha C,8th century BC.

Gerhard Trnka (1983, 148, 152– 153), based onthe processing of Schiltern– Burgstell finds and onC14 dating, placed the transitional period of theLate Urnfield/Early Hallstatt culture (Ha B3/C1) tothe end of the 8th century BC, at about 700 BC.

Erzsébet Patek (1993, 51–52, Abb. 36.), basedon the tumuli of Sopron– Burgstall, considers theHa B3–Ha D period to last from the 8th centuryBC to 600 BC.

According to the relative chronological conclusionsof Tibor Kemenczei (1996, Abb. 21) the Ság-hegy

381


zős kor végeként írta le, amit Kr. e. 900 – 800közé keltez és Csönge, Ság-hegy anyagával, va-lamint a Stillfried-stílusú edényekkel jellemez.A kora vaskort a kelet-ausztriai térségben a Ka-lenderberg kultúra Ia fázisával (Kr. e. 750-ig),majd az idősebb (Ha C1), azaz a Kalenderbergkultúra Ib (Kr. e. 650-ig) fázisával írja le.

Christopher F. E. Pare (1998, 429, Tab. 5) aKr. e. 10. század második felétől 800-ig (HaB3) tartóként tárgyalja a bronzkor és a vaskorátmenetét, amit a kora vaskor első periódusá-nak tart.

Georg Tiefengraber (2005. Abb. 39) Kalsdorftemetőjének Ia-b fázisát a Ha B1 – B3 (Kr. e.1050–800: Pare 1998, Tab. 5) Ic és II. fázisát aHa C1a (Kr. e. 800–730/720) időszakra kel-tezte.

A kutatásnak a keltezésre vonatkozó bizony-talanságát Kemenczei Tibor (2005, 33–40;Taf. I) összeállítása és kifejtésre kerülő érvei jólmegvilágítják a korszak vonatkozásában. Csakkettőt emelnék ki a sokat idézett etalon-temet-kezések közül. Pécs–Jakab-hegy 1. és 15.halom temetkezéseit a 10 – 9. illetve a 8 – 7.század első felére, Brno – Obrany 169. sírját a10–9. illetve a 8. századra datálták az utóbbikét évtizedben. Azaz a datálás – finoman fo-galmazva – meglehetősen széles skálánmozog. Egyre biztosabbnak tűnik, hogy ha-sonló képletben kell gondolkodnunk, mintamire svájci kollégáink jutottak, azaz egy hosz-szú – másfél évszázadig tartó – Ha B1 perió-dusra, amely átfedésben van a Ha B3periódussal. Kezdetén és végén pedig keve-rék-stílusok alakulnak ki (Rychner 1995, 483–485, Abb. 24).

Összegezve tehát, a zanati temetőt a Ha B1vége – Ha B3 fázisokra keltezem, három idő-horizontra (I – III: 73. ábra) bontom, amely 1 – 2–1 generáció sírjait tartalmazza és mintegy 100– 120 évig élőnek gondolom, a Kr.e. 10. századutolsó negyedétől kezdődően és a 9. század-ban. Mindezeket az állításaimat azonban pilla-natnyilag abszolút kronológiai dátumokkal nem

finds represent the young (jüngere) period of the Urn-field culture, followed by the cemetery of Csönge,which also extended into the late (spät) phase of theUrnfield culture, and it is followed by the graves ofJánosháza. In his opinions the tumuli of Pécs–Jakab-hegy are partly contemporary with Csönge,and existed contemporaneously with Jánosháza.

Lois D. Nebelsick et al. (1997, 68 – 72, Tab. 3)described the Ha B3 period as the end of theLate Urnfield/Urnfield period, dating it to between900 and 800 BC, and characterises with the findsof Csönge, Ság-hegy and Stillfried type vessels.He characterises the Early Iron Age in the easternAustrian region by the Ia phase (until 750 BC),and the older (Ha C1) Ib phase (until 650 BC) ofthe Kalenderberg culture.

Christopher F. E. Pare (1998, 429, Tab. 5) dis-cusses the transitional period of the Bronze andIron Ages as lasting from the second half of the10th century BC to 800 BC (Ha B3), consideringit to be the first period of the Early Iron Age.

Georg Tiefengraber (2005. Abb. 39) dated theIa–b phases of the cemetery of Kalsdorf to HaB1–B3 (1050 – 800 BC: Pare 1998, Tab. 5), andphases Ic and II to Ha C1a (800–730/720 BC).

The uncertainty of research regarding the datingof this period is highlighted and well-demonstratedby Tibor Kemenczei’s (2005, 33– 40; Taf. I,) tableand discussion. I would only point out two of thefrequently cited burials considered as references.During the last two decades Tumuli Nos. 1 and 15of Pécs– Jakab-hegy were dated to the 10th and 9th

centuries BC as well as to the first half of the 8th and7th centuries BC. Grave 169 of Brno–Obrany wasdated to the 10th and 9th centuries BC and also tothe 8th century BC. These examples show that thereis a wide variability in dates, to say the least. Itseems more and more likely that a different scenariohas to be considered and we shall follow the opin-ion of the Swiss colleagues and consider that theHa B1 period lasted for one and a half centuries,and overlapped the Ha B3 period. In its beginningand end mixed styles developed (Rychner 1995,483– 485, Abb. 24).

382

VIA 2

tudom megerősíteni. Úgy gondolom, hogyebből a helyzetből csak a mielőbb – mondjuka német és a svájci kutatás iránymutatását kö-vető (Sperber 1987, Taf. 45, Taf. 47; Rychner1995; Moinat és David-Elbiali 2003, 44 – 51) –megvalósítandó, nagyszériás dendrokronoló-giai és radiocarbon koradatokkal, valamint aközeli település és a halomsír megkutatásávaltörhetünk ki.

In summary I date the cemetery of Zanat to theend of the Ha B1 – Ha B3 phases. I divide it intothree chronological horizons (I – III: Fig. 73), con-taining the graves of 1 – 2 – 1 generations, and Iconsider that it was used for about 100 to 120years, in the last quarter of the 10th and duringthe 9th centuries BC. My considerations, how-ever, at present cannot be supported by absolutechronological data. This situation will only besolved, following the footsteps of German andSwiss researchers (Sperber 1987, Taf. 45, Taf.47; Rychner 1995; Moinat and David-Elbiali2003, 44 – 51), by a large series of den-drochronological and radiocarbon dating, and byexploring the close-by settlement and tumulus.

383

Irodalom / References


(2006a). Königreich Ungarn: The first military survey / Die erste militärische Aufnahme / Az első katonai

felmérés 1763 – 1785. Digitized maps of the Habsburg Empire, Budapest, Arcanum Adatbázis.(2006b). Königreich Ungarn: The second military survey / Die zweite militärische Aufnahme / A második

katonai felmérés 1806 – 1869. Digitized maps of the Habsburg Empire, Budapest, Arcanum Adatbázis.Ant, H. 1963. Faunistische, ökologische und tiergeographische Untersuchungen zur Verbreitung der Landsch-

necken in Nordwestdeutschland. Abhandlungen des Landesmuseums für Naturkunde Münster, 25.Bába, K. 1983a. Magyarország szárazföldi csigáinak állatföldrajzi besorolásához felhasznált faj-areatérképek. Folia Musei Historico-naturalis Musei Matraensis, 8, 129 – 132.Bába, K. 1983b. A Szatmár-Beregi sík szárazföldi csigái és a környezetükre levonható következteté-sek. Acta Academiae Paedagogienis, Szeged, Series Biologica-Geographica, 12, 27 – 41.Bába, K. 1986. Magyarország szárazföldi csigáinak állatföldrajzi besorolásához felhasznált faj-areatérképek. II. Folia Musei Historico-naturalis Musei Matraensis, 11, 49 – 69.Bándi G., Fekete M. 1977 – 78. Újabb bronzkincs Velem – Szentviden. Eis neues Bronzedepot in Velem– St. Veit. Savaria, 11 – 12, 101 – 133.Bánffy E. 1999. Újabb adatok a Nyugat-Dunántúl őskori kereskedelmi és kulturális útvonalaihoz. Data to thetrade and cultural routes of prehistoric Western Transdanubia. Savaria Pars Archaeologica, 24 / 3, 51 – 64.Bánffy, E. 2004. The 6th Millennium boundary in Western Transdanubia and its role in the Central Eu-

ropean Neolithic Transition. Varia Archaeologica Hungarica, 15, Budapest.Bánffy, E., Juhász, I., Sümegi, P. 2009. A prelude to the Neolithic in the Balaton region – new resultsto an old problem. In: Spataro, M., Biagi, P. (eds.) A short walk through the Balkans: the first farmers

of the Carpathian Basin and adjacent regions. Proceedings of the Conference held at the Institute of

Archaeology (UCL) on June 20-22nd, 2005. Atti della Società per la Preistoria e Protostoria della Re-

gione Friuli-Venezia Giulia, XVI, Trieste, 223 – 237.Bárdosi J. 1964. Gyógynövénygyűjtés és népi gyógymódok a Kőszeg-Hegyalján. Heilpflanzen-Samm-lung und volkstümliche Heilverfahren im Bergrand-Gebiet von Kőszeg. Savaria, 2, 189 – 219.Behre, K. E. 1988. The role of Man in European vegetation history. In: Huntley, B.-Webb, T. III. (eds.)Vegetation History. Kluwer Academic Publishers, Amsterdam, 633 – 672.Bennett, K. D. 1992. PSIMPOLL - a quickBASIC program that generates PostScript page description

files of pollen diagrams. INQUA Commission for the study of the Holocene: working group on datahandling methods, Newsletter, 8, 11 – 12.Bennett, K. D., Boreham, S., Sharp, M.J., Switsur, V.R. 1992. Holocene history of environment, vegetationand human settlement on Catta Ness, Lunnansting, Shetland. Journal of Ecology, 80, 241 – 273.Berki I., Németh S., Sípos E., Stefanovics P. 1995. Nyugat-Dunántúl legfontosabb talajtípusainak rövidáttekintő ismertetése. Vasi Szemle, 49 (4), 481 – 517.Bernert Zs. 2005. Paleoantropológiai programcsomag. Folia Anthropologica, 3, 71 – 74.Birks, H. J. B., Birks, H. H. 1980. Quaternary Palaeoecology. Edward Arnold Press, London.Bockisch-Bräuer, Ch. 1999. Zur Aussagefähigkeit von Gräbern bei der Rekonstruktion sozialer Struk-turen – Überlegungen am Beispiel der Spätbronze- und Urnenfelderzeit in Nordbayern. In: Eliten in

der Bronzezeit. Ergebnisse zweier Kolloquien in Mainz und Athen. Teil 2, Römisch-GermanischesZentralmuseum Monographien, Band 43, Mainz, 533 – 563.Borgna, E. 1999. The North Adriatic regions between Europe and the Aegean world (12th – 8th CA.):social strategies and symbols of power in the long-distance exhange. In: Eliten in der Bronzezeit. Er-

gebnisse zweier Kolloquien in Mainz und Athen. Teil 1, Römisch-Germanisches Zentralmuseum Mo-nographien, Band 43, Mainz, 151 – 183.Boulud, S., Depierre, G., Honti, Sz., Roger, J., Rottier, S. 2003. Ein Brandgrab mit vier Leichenbrand-behältern von Vörs-Papkert B, Ungarn. Typologische und paläoanthropologische Untersuchungen.In: Lochner, M. (Hrsg.) Die Urnenfelderkultur in Österreich – Standort und Ausblick. Wien, 81 – 82.Boycott, A. E. 1934. The habitats of land Mollusca in Britain. Journal of Animal Ecology, 22, 1 – 38.

384

VIA 2

Breitinger, E. 1961. Anthropologie und Urgeschichte. In: Breitinger, E., Haekel, J., Pittioni, R. (Hrsg.)Theorie und Praxis der Zusammenarbeit zwischen den Anthropologischen Disziplinen. Bericht über

das zweite österreichische Symposion auf Burg Wartenstein bei Gloggnitz, 6.-12. Sept. 1959; Mit Be-

iträgen v. Emil Breitinger o.fl. Für die Wenner-Gren Foundation for anthropological Research. Inc. New

York. Ferdinand Berger – Horn, Niederösterreich, 37 – 63.Brestrich, W. 1998. Die mittel- und spätbronzezeitlichen Grabfunde auf der Nordstadtterrasse vonSingen am Hohentwiel II. Forschungen und Berichte zur Vor- und Frühgeschichte in Baden-Württ-

emberg, Band 67, Stuttgart.Brothwell, R. D. 1963. Digging up Bones. London.Clausing, Ch. 1999. Untersuchungen zur Sozialstruktur in der Urnenfelderzeit Mitteleuropas. In: Eliten

in der Bronzezeit. Ergebnisse zweier Kolloquien in Mainz und Athen. Teil 2, Römisch-GermanischesZentralmuseum Monographien, Band 43, Mainz, 319 – 420.Casagrande, A. 1934. Die Aräometer-Methode zur Bestimmung der Kornverteilung von Böden und

anderer Materialien. Springer, Berlin.Casagrande, A. 1947. Classification and Identification of Soils. Proceeding of American Society of

Civic Engeeners, 78, 783 – 810.Clark, J. G. D. 1972. Star Carr: a case study in bioarcheology. Addison-Wesley Modular Publication.Clark, J. G. D. 1988. Practile motion and the theory of charcoal analysis, source area, transport, de-position and sampling. Quaternary Research, 30, 67 – 80.Clark, J. D. G., Merkt, J., Muller, H. 1989. Post-glacial fire, vegetation and human history on the nort-hern Alpine forelands, South Western Germany. Journal of Ecology, 77, 897 – 925.Clark, R.L. 1982. Point count estimation of charcoal in pollen preparation and thin sections of sedi-ments. Pollen et Spores, 24, 523 – 535.Cserny, T., Nagy-Bodor, E. 2006. Late Holocene geohistory of the Hungarian part of the Eastern

Alpine Foreland in the light of recent research. In: Bánffy E. (ed.): Archeology and settlement history

in the Kerka valley, south-west Hungary. Antaeus, 28, 155 – 174.Csiffáry G. 2000. A szurok és a kőolaj használata a régi Magyarországon. Die Nutzung von Pech undErdöl im alten Ungarn. Agria, 36, 101 – 146.Czigány J. 2000. Rendellenes méretű és alakú gyermekkoponyák paleopathológiája. Aesculart, Budapest.Dalrymple, J.B., Blong, R.J., Conacher, A.J. 1968. A hypotetical nine unit landsurface model. Zeit -

schrift für Geomorphologie, 12, 60 – 76.Dániel, P. 2004. Results of the geochemical analysis of the samples from Bátorliget II profile. In: Sümegi,P., Gulyás, S. (eds.) The geohistory of Bátorliget Marshland. Archaeolingua Press, Budapest, 95 – 128.Dean, W. E. 1974. Determination of the carbonate and organic matter in calcareous sediments andsedimentary rocks by loss on ignitions: comparison with order methods. J. Sedimentary Petrology,44, 242 – 248.Deckers, K. 2007. The Western Cyprus Geoarchaeological Survey: Indications of the Impact of Hu-mans on the Environment and opposite of the Environment on Humans. Atti della Società Toscana di

Scienze Naturali, Memorie serie A 112, 105 – 113.Deckers, K., Riehl, S. 2004. The Development of Economy and Environment from the Bronze Age tothe Early Iron age in northern Syria and the Levant. A case-study from the Upper Khabur region. An-

tiquity, 78, 764.Deckers, K., Riehl, S. 2007. Fluvial deposits from northeastern Syria: Environmental contexts for ar-chaeological sites. Quaternary Research, 67, 337 – 348.Drescher-Schneider, R. 2004. Changes in vegetation and climate in Eastern Austria from the Mesolithicto the Bronze Age: reasons for the migration of Neolithic population. Antaeus, 27, 153 – 163.Driesch A. von den 1976. A guide to the measurement of animal bones from Archaeological sites.

Peabody Museum of Archaeology and Ethnology, Harvard University, Cambridge MA.Dular, J. 1982. Halštatska keramika v Sloveniji. Ljubjana.Dular, J., Ciglenečki, S., Dular, A. 1995. Kučar. Opera Instituti Arch. Sloveniae, 1, Ljubjana.

385


Egg, M., Kramer, D. 2005. Krieger – Feste – Totenopfer. Der letzte Hallstattfürst von Kleinklein in der Stei-

ermark. Mosaiksteine. Furschungen am Römisch-Germanischen Zentralmuseum, Band 1, Mainz.Ehrmann, P. 1933. Weichtiere, Mollusca. Tierwelt Mitteleuropas II. Quelle - Meyer, Leipzig.Eibner, C. 1974. Das späturnenfelderzeitliche Gräberfeld von St. Andrä v.d. HGT. P.B. Tulln, NÖ.Archaeologia Austriaca Beiheft, 12, Wien.Eke I. 2005. Nagykanizsa-Palin, Szociális Otthon. In: Kisfaludi J. (szerk. / ed.) Régészeti kutatások Ma-

gyarországon 2004 – Archaeological Investigations in Hungary 2004, Budapest, 249 – 250.Eke I. 2007. Nagykanizsa-Palin, Szociális Otthon. In: Kisfaludi J. (szerk. / ed.) Régészeti kutatások Ma-

gyarországon 2006 – Archaeological Investigations in Hungary 2006, Budapest, 237.Engström, D. R., Wright, H. E. 1984. Chemical stratigraphy of lake sediments as a record of environ-mental change. In: Haworth, E.Y., Lund, J.W.G. (eds.) Lake Sediments and Environmental History.University of Minnesota Press, Minneapolis, 11 – 69.Endrődi A. 2005. MOL gázvezeték, Csepel-Vízmű. In: Zsidi P. (ed.) Kincsek a város alatt. Budapest

régészeti örökségének feltárása, 1989 – 2004, Kiállítási vezető. Treasures under the city. Survey of the

archaeological heritage of Budapest, 1989 – 2004, Catalogue. Budapest, 32 – 33.Evans J. G. 1972. Land Snails in Archeology. Seminar Press, London.Evans, J. G. 1975. The Environment of Early Man in the British Isles. Paul Elek Press, London.Éry K. 1992. Útmutató csontvázleletek vizsgálatához. ELTE Kézirat, Budapest.Fall, P. L. 1987. Pollen taphonomy in a canyon stream. Quaternary Research, 28, 393 – 406.Fall, P.L., Lines, L., Falconer, S. E. 1998. Seeds of civilization: Bronze Age Rural Economy and Ecologyin the southern Levant. Annals of the Association of America Geographers, 88, 107 – 125.Farkas Cs., Kőszegi Á. 2008. Előzetes felszíni kutatások (szisztematikus terepbejárás, geofizikai fel-mérés) és a megelőző feltárás eredményeinek összevetése a Vát – Bodon-tábla nevű lelőhely kapcsán.Vorherige Untersuchungen (systematische Geländebegehungen, geophysikalische Messungen) undder Vergleich der Freilegungs-ergebnisse in Verbindung mit dem Fundort Vát-Bodon-tábla. Savaria,

a Vas Megyei Múzeumok értesítője / Bulletin of Museums of County Vas, 31, 263 – 278.Fekete M. 2004. A jánosházi halomsír. Das Hügelgrab von Jánosháza. In: Ilon G. (ed.) MΏMOΣ III.

Őskoros Kutatók III. Országos Összejövetelének konferenciakötete. Halottkultusz és temetkezés. Bo-

zsok – Szombathely 2002. október 7 – 9. Szombathely, 157 – 181.Figler A. 1996. Adatok Győr környékének bronzkorához. Angaben zur Bronzezeit in der Umgebungvon Győr. Acta Musei Papensis, 6, 7 – 29.Furmánek, V. 1990. Radzovce. Bratislava.Gardner, A. R. 1998. Biotic response to Early Holocene human activity: results from palaeoenviron-mental analyses of sediments from Podpesko Jezero. Dokumenta Prehistorica, 24, 63 – 77.Gardner, A. R. 1999. The ecology of Neolithic environmental impacts – re-evaluation of existing theoryusing case studies from Hungary. Dokumenta Prehistorica, 26, 163 – 183.Gardner, A. R., Willis, K. J. 1999. Prehistoric farming and the postglacial expansion of beech andhornbeam: a comment on Küster. Holocene, 9, 119 – 122.Gál K. 2002. Kelta ház Zanaton. A Celtic house from Zanat (Transdanubia). Ősrégészeti Levelek –

Prehistoric Newsletter, 4, 88 – 91.Gedl, M. 2001. Die Bronzegefäβe in Polen. Prähistorische Bronzefunde, Abteilung II, Band 15, Stuttgart.Gerrard, J. 1992. Soil geomorphology: an integration of pedology and geomorphology. Chapmanand Hall Ltd, London.Grimmer-Dehn, B. 1991. Die Urnenfelderkultur im südöstlichen Oberrheingraben. Materialhefte zur

Vor- und Frühgeschichte in Baden-Württemberg, Heft 15, Stuttgart.Guba Sz., Vaday A. 2008. Salgótarján, Bevásárlóközpont – többkorszakú régészeti lelőhely. Salgó-tarján, Shopping centre – multi-period archaeological site. In: Kisfaludi J. (ed.) Régészeti kutatások

Magyarországon 2007 – Archaeological investigations in Hungary 2007. Budapest, 11 – 34.Guiliano, M., Asia, L., Onoratini, G., Mille, G. 2007. Application of diamond crystal ATR FTIR spectroscopy to thecharacterization of ambers, Spectrochimica Acta. Part A, Molecular and biomolecular spectroscopy, 67, 1407 – 1411.

386

VIA 2

Gyulai F. 2001. Archeobotanika. A kultúrnövények története a Kárpát-medencében a régészeti – nö-

vénytani vizsgálatok alapján. Jószöveg Kézikönyvek Kiadó, Debrecen.Hall, S. A. 1989. Pollen analysis and palaeoecology of alluvium. Quaternary Research, 31, 435 – 438.Hampel J. 1896. A bronzkor emlékei Magyarhonban. III, Áttekintő ismertetés, Az Orsz. Rég. és Em-bertani Társulat Kiadványa, Budapest.Hansen, S. (1993): Beckenwagen. In: Menghin, W. (Hrsg.) Die Funde der Bronzezeit aus Frankreich.Museum für Vor- und Frühgeschichte Staatliche Museen zu Berlin, Bestandskatalog, Band 1, 123.Havasi, B., Horváth, L. 2009. Katalog. In: Heinrich-Tamaska, O., Straub, P. (Hrsg.) Keszthely – Fenék-

puszta im Spiegel der Jahrtausende. Leipzig / Zalaegerszeg, 114 – 115.Hellebrandt M. 2004. Halomsíros temető csontvázas sírjai Emőd – Istvánmajorból. Körpergräber ausdem Hügelgräber-Friedhof von Emőd – Istvánmajor. In: Ilon G. (ed.) MΏMOΣ III. Őskoros Kutatók III.

Országos Összejövetelének konferenciakötete. Halottkultusz és temetkezés. Bozsok – Szombathely

2002. október 7 – 9. Szombathely, 2004. 185 – 205.Herrmann, B. 1988. Behandlung von Leichenbrand. In: Knußmann, R. (Ed.) Anthropologie I. GustavFischer Verlag, Stuttgart, New York, 576 – 585.Hetzer, K., Willvonseder, K. 1952. Das Urnenfeld von Groß – Enzersdorf (Wien, 22. Bezirk). Archae-

ologia Austriaca, IX, 52 – 76.Heybroek, H. M. 1963. Diesases and lopping for fodder as possible causes of a prehistoric decline ofUlmus. Acta Botanica Neederlandica, 12, 2 – 22.Homola I. 1997. Technikai megfigyelések őskőkori kőeszközökön. Technical Observations on Pre-historic Stone Artifacts. Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei, 5, 27 – 55.Honti, Sz. 1993. Angaben zur Geschichte der Urnenfelderkultur in Südwest-Transdanubien. In: Pavúk,J. (Ed.) Actes du XIIe Congrès International des Sciences Préhistoriques et Protohistoriques. Bratislava,

1 – 7 szeptembre 1991. Bratislava, 147 – 155.Honti Sz., Németh P., Siklósi Zs. 2007. Balatonboglár – Berekre-dűlő és Balatonboglár – Borkombinát.In: Belényesy K., Honti Sz., Kiss V. (szerk. / eds.) Gördülő idő. Régészeti feltárások az M7-as autópálya

Somogy megyei szakaszán Zamárdi és Ordacsehi között. Rolling Time. Excavations ont he M7 Mo-

torway in County Somogy between Zamárdi and Ordacsehi. [Kaposvár – Budapest] 167 – 180.Horváth, L. 1987. The surroundings of Keszthely. In: Kovács, T., Petres, É., Szabó, M. (Eds.) Corpus

of celtic finds in Hungary. Transdanubia 1, Budapest, 63 – 178.Horváth L. 1994. Adatok Délnyugat-Dunántúl későbronzkorának történetéhez. Angaben zur Ges-chichte der Spätbronzezeit in SW-Transdanubien. Zalai Múzeum, 5, 219 – 235.Horváth L. 1996. Késő bronzkor. In: Költő L., Vándor L. (szerk. / eds.) Évezredek üzenete a láp vilá-gából. (Régészeti kutatások a Kis-Balaton területén 1979 – 1992). Kaposvár – Zalaegerszeg, 57 – 66.Horváth, T. 1999. Contribution to the study of Hungaryan Amber-finds. Savaria Pars Archaeologica,24 / 3, 277 – 289.Huntley, B., Birks, H. J. B. 1983. An Atlas of Past and Present Pollen Maps for Europe 0-13,000

Years Ago. Cambridge University Press, Cambridge.Ilon G. 1996. A késő halomsíros – kora urnamezős kultúra temetője és tell települése Németbánya ha-tárában. Das Gräberfeld und tell der Späthühelgräber – Frühurnenfelderkultur in der Gemarkung Né-metbánya. Acta Musei Papensis, 6, 89 – 208.Ilon, G. 1998. Late Bronze Age Bronze Hoard from Szentkirályszabadja, Veszprém County, Hungary.Specimina Nova. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Történelem Tanszékeinek Évkönyve,

1996, XII, 81 – 194.Ilon G. 1999. A bronzkori halomsíros kultúra temetkezései Nagydém – Középrépáspusztán és a hegy-kői edénydepot. Die Bestattungen der bronzezeitlichen Hügelgräberkultur in Nagydém – Középrépás-puszta und das Gefässdepot von Hegykő. Savaria Pars Archaeologica, 24 / 3, 239 – 276.Ilon, G. 2001. Siedlungswesen und Bestattungssitten in Gór. Zum Übergang von der Urnenfelder-zur Hallstattzeit. In: Lippert, A. (Hrsg.) Die Drau-, Mur- und Raab-Region im 1. vorchristlichen Jahrta-

usend. Akten des internationalen und interdisziplinären Symposiums vom 26. bis 29. April 2000 in

Bad Radkersburg. Universitätsforschungen zur Prähistorischen Archäologie, 78, Bonn, 243 – 267.

387


Ilon G. 2004. Szombathely őskori településtörténetének vázlata. Avagy a római kor előtt is volt élet.

Outline of the Pre-historic settlement of Szombathely, or life before the Roman Age. Szombathely.Ilon, G. 2007. Settlement pattern in the Velem – Szent Vid area. In: Zatykó, Cs., Juhász, I., Sümegi, P. (eds.)Environmental archaeology in Transdanubia. Varia Archaeologica Hungarica, XX, Budapest, 281 – 307.Ilon G. 2009. A kerék, a nap, a vízimadár és a napbárka késő bronzkori kardjainkon... a kereskedelemavagy más kapcsolatok lehetséges lenyomatai? The wheel, sun, water bird and sun bark on LateBronze Age swords... impressions of trade or other possible connections? In: Ilon G. (ed.) MΩΜΟΣ VI.

Őskoros Kutatók VI. Összejövetelének konferenciakötete. Nyersanyagok és kereskedelem. Procee-

dings of the 6th meeting for the researchers of prehistory. Raw materials and trade. Kőszeg, 19 – 21

March, Szombathely, 151 – 188.Ilon G., Juhász I., Sümegi P., Jakab G., Szegvári G., Törőcsik T. 2005. Mezőlak – Szélmező tőzeglápgeoarcheológiai vizsgálatának eredményei. The history of Marcal-valley from prehistory to the middleages reflected by an archaeological-environmental survey. Results of the geo-archaeological surveyon the Mezőlak – Szélmező peatbog. Savaria, 29, 147 – 216.Ilon G., Oross K., Molnár A. 2001. Előzetes jelentés a Sé – Doberdón végzett 1998. évi leletmentésről(Vas megye). Preliminary report of the rescue excavations conducted at in Sé – Doberdó 1998 (VasCounty). In: Kisfaludi J. (ed.) Régészeti kutatások Magyarországon 1998. – Archaeological Investiga-

tions in Hungary 1998. Budapest, 63 – 75.Ilon G., Tóth G. 2005. A Szombathely – zanati késő bronzkor – kora vaskor átmenetének idejére kel-tezhető temetkezések és embertani feldolgozásuk. Die Bestattungen in Szombathely – Zanat aus derÜbergangsphase von der Spätbronzezeit zur Früheisenzeit und deren antropologische Untersuchung.Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője / Bulletin of Museums of County Vas, 29, 131 – 145.Ilon G., Sümegi P., Bodor E., 2006. A Ság-hegy környékének története régészeti adatok és környe-zetrégészeti vizsgálat tükrében. The history of Ság Hilľs immediate vicinity as reflected by archaeolo-gical data and the survey of environmental archaeology. Zalai Múzeum, 15, 295 – 314.IRUG Spectral Database Edition 2000. INFRARED AND RAMAN USERS GROUP. (2000). Infraredand Raman Users Group [Web site]. Pennsylvania, Infrared and Raman Users Group. Elérés / Availableat: http: / / www.irug.org / ., [Hozzáférés / Accessed 06 / 04 / 2009]Jacomet, S., Kreuz, A. 1999. Archäobotanik. Aufgaben, Methoden und Ergebnisse vegetations- und

agrargeschichtlicher Forschung. Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart.Jakab G., Sümegi P. 2004. A lágyszárú növények tőzegben található maradványainak határozója mik-roszkópikus bélyegek alapján. Kitaibelia, 9, 93 – 129.Jakab, G., Sümegi, P. 2007. The vegetation history of Baláta-tó. In: Zatykó, Cs., Juhász, I., Sümegi,P. (eds.) Environmental Archaeology in Transdanubia (Hungary). Varia Archaeologica Hungarica, XX,Budapest, 334 – 336.Jakab, G., Sümegi, P., Magyari, E. 2004. A new paleobotanical method for the description of LateQuaternary organic sediments (Mire-development pathways and palaeoclimatic records from S Hun-gary). Acta Geologica Hungarica, 47, 373 – 409.Jakab, G., Majkut, P., Juhász, I., Gulyás, S., Sümegi, P., Törőcsik, T. 2009. Palaeoclimatic signals and ant-hopogenic distubance from the peatbog at Nagybárkány (North Hungary). Palaeohydrology, 631, 87 – 106.Jankovits, K. 1992. Spätbronzezeitliche Hügelgräber in der Bakony-Gegend. Acta Archhaeologica

Academiae Scientiarum Hungaricae, 44, 3 – 81.Járai-Komlódi M. 1966. Adatok az Alföld negyedkori klíma és vegetácitörténetéhez. I. Botanikai Köz-

lemények, 53(3), 191 – 201.Járai-Komlódi M. 1969: Adatok az Alföld negyedkori klíma és vegetácitörténetéhez. II. Botanikai Köz-

lemények, 56, 43 – 55.Jerem E., Facsar G., Kordos L., Krolopp E., Vörös I. 1985. A Sopron Krautackeren feltárt vaskori teleprégészeti és környezetrekonstrukciós vizsgálata. I. Archeológiai Értesítő, 111, 141 – 169.Jerem E., Facsar G., Kordos L., Krolopp E., Vörös I. 1986. A Sopron Krautackeren feltárt vaskoritelep régészeti és környezetrekonstrukciós vizsgálata. II. Archeológiai Értesítő, 112, 3 – 24.

388

VIA 2

Jerem, E., Metzner-Nebelsick, C. 2002. Eine außgewöhnlichte Grabbausstattung aus dem urnenfel-derzeitlichen Gräberfeld von Sopron – Krautacker. Budapest Régiségei, XXXVI, 313 – 325.Jiráň, L. 2002. Die Messer in Böhmen. Prähistorische Bronzefunde, Abteilung VII,Band 5, Stuttgart.Juhász I. E. 2001. A Szévíz völgye negyedkori növényvilága. In: Szabó T., Bártfai I. (eds.) Környezeti

ártalmak és légzőrendszer. Zalaegerszeg, 125 – 136.Juhász, I. E. 2002. A Délnyugat Dunántúl negyedkori vegetációtörténetének palinológiai rekonstruk-

ciója. (Reconstitution palynologique de la végétation depuis le Tardiglaciaire dans la région de Zala,

sud-ouest de la Hongrie). PhD disszertáció Pécs-Marseille.Juhász, I. E. 2005: Preliminary palynological results from the Nádas-tó peat bog at Nagybárkány,north-east Hungary. The late holocene environmental history. In: Gál, E., Juhász, I., Sümegi, P. Eds.Environmental Archaeology in North-Eastern Hungary. Varia Archaeologica Hungarica, XIX, MTA Ré-gészeti Intézete, Budapest.Juhász, I. 2007a. Comparison and correlation of four pollen sequences from the Little Balaton region (Za-lavár, Fönyed, Keszthely and Alsópáhok). In: Zatykó, Cs., Juhász, I., Sümegi, P. (eds.) Environmental Ar-

chaeology in Transdanubia (Hungary). Varia Archaeologica Hungarica, XX, Budapest, 36 – 51.Juhász, I. 2007b The pollen sequence from Alsópáhok. In: Zatykó, Cs., Juhász, I., Sümegi, P. (eds.) Environ-

mental Archaeology in Transdanubia (Hungary). Varia Archaeologica Hungarica, XX, Budapest, 29 – 35.Juhász, I. 2007c Palaeoenvironmental studies in the Hahót Valley. In: Zatykó, Cs., Juhász, I., Sümegi,P. (eds.) Environmental Archaeology in Transdanubia (Hungary). Varia Archaeologica Hungarica, XX,Budapest, 179 – 198.Kalicz, N. 1998. Siedlungsfunde der Früheisenzeit aus Nordostungarn. In: Hänsel, B., Machnik, J.(Hrsg.) Das Karapenbecken und die osteuropäische Steppe. Südosteuropa-Schriften, Band 20, Prä-historische Archäologie in Südosteuropa, Band 12, 423 – 436.Kalicz, N., Kalicz-Schreiber, R. 1996. Grabkomplexe mit Messern und Rasiermessern aus dem spätb-ronzezeitlichen Gräberfeld von Budapest – Békásmegyer. In: Kovács, T. (Hrsg.) Studien zur Metallin-

dustrie im Karpatenbecken und den benachbarten Regionen. Festschrift für Amália Mozsolics zum

85. Geburtstag. Budapest, 323 – 337.Kalicz-Schreiber, R. 1991. Das spätbronzezeitliche Gräberfeld von Budapest. Prähistorische Zeitsch-rift, 66, 161 – 196.Kaus, M. 1984. Das Gräberfeld der jüngeren Urnenfelderzeit von Stillfried an der March. Forschungenin Stillfried, Band 6, Wien.Kašuba, M. 2007. Zur Entstehung der Basarabi-Kultur in Osteuropa. Situla, 44, 369 – 380.Kemenczei, T. 1996. Zum Übergang von der Bronze- zur Eisenzeit in NW-Transdanubien. Folia Ar-

chaeologica, 45, 91 – 131.Kemenczei, T. 1996a. Zur Deutung der endbronze- und früheisenzeitlichen Depotfunde Ungarns. In: Arcä-

ologische Forschungen zum Kultgeschehen in der jüngeren Bronzezeit und frühen Eisenzeit Alteuropas. Kol-

loquiums in Regensburg 1993. Regensburger Beiträge zur Prähistorischen Archäologie, 2, 451 – 480.Kemenczei, T. 1996b. Angaben zur Frage der endbronzezeitlichen Hortfundstufen im Donau – Theiß-gebiet. Communicationes Archaeologicae Hungariae, 53 – 92.Kemenczei, T. 2005. Funde ostkarpatenländischen Typs im Karpatenbecken. Prähistorische Bronze-funde, Abteilung XX, Band 10, Stuttgart.Kerchler, H. 1962. Das Brandgräberfeld der jüngeren Urnenfelderkultur auf dem Leopoldsberg, Wien.Archaeologia Austriaca, XXXI, 49 – 73.Kerney, M. P., Cameron, R. A. D., Jungbluth, J. H. (1983): Die Landschnecken Nord- und Mitteleu-

ropas. P. Parey, Hamburg-Berlin.Kézdi Á. 1970. Talajmechanika I.-II. Tankönyvkiadó, Budapest.Kimmig, W. 1964. Seevölkerbewegung und Urnenfelderkultur. Bonner Jahrbuch, 10 / I, 220 – 283.Kiszely, I. 1979. Rassengeschichte von Ungarn. In: Schwidetzky, I. (Hrsg.) Rassengeschichte der

Menschheit. Europa IV. R. Oldenbourg Verlag, München, Wien 9 – 49.

389


Klemm, W. 1974. Die Verbeitung der rezenten Land-Gehäuse-Schnecken in Österreich. Denkschriften der

Österreichischen Akademie der Wissenschaften Mathematisch-Naturwissenschaftliche Klasse, 117, 1 – 513.Kocztur É. V. 1998. Rítusra vonatkozó megfigyelések a solymári koracsászárkori temetőben. Buda-

pest Régiségei, XXXII, 83 – 86.Kossack, G. 1983. Früheisenzeitlicher Gütertausch. Savaria, 16, 95 – 112.Kőszegi F. 1988. A Dunántúl története a későbronzkorban. The history of Transdanubia during the

Late Bronze Age. BTM Műhely, 1, Budapest.Kreiter A. 2007. Zalakomár, Alsó-Csalit. In: Kisfaludi J. (szerk. / ed.) Régészeti kutatások Magyaror-

szágon 2006 – Archaeological Investigations in Hungary 2006, Budapest, 324.Krolopp, E. 1983a. Biostratigraphic division of Hungarian Pleistocene Formations according to theirMollusc fauna. Acta Geologica Hungarica, 26, 62 – 89.Krolopp E. 1983b. A magyarországi pleisztocén képződmények malakológiai tagolása. KandidátusiKrolopp E. 1983c. A pilismarót-diósi paleolit telep kultúrrétegéből származó minta malakológiai vizs-gálata. In: T. Dobosi V. (Ed.) Pilismarót-Diós: Új őskőkori telep. Communicationes Archeologicae Hun-

gariae, 1, 9– 27.Kvavadze, E., Gambashidze, I., Mindiashvili, G., Gogochuri, G. 2007. The first find in southern Georgiaof fossil honey from Bronze Age based on palynological data. Vegetation History and Archaeobotany,16, 399 – 404.Kvavadze, E., Rukhadze, L., Nikolaishvili, V., Mumladze, L. 2008. Botanical and zoological remains from anEarly Medieval grave at Tsitsamuri, Georgia. Vegetation History and Archaeobotany, 17, 217 – 224.Kytlichová, O. 1988. K sociální struktuře kultury popelnicových Polí. Zur Sozialen Struktur der Urnen-felderkultur. Památky Archeologické, LXXIX, 342 – 389.Kytlichová, O. 1991. Die Bronzegefäβe in Böhmen. Prahistorische Bronzefunde, Abteilung II, Band12, Stuttgart.Levant, M., Anthore, R., Dupont, J. P., Hallégout, B., Robbe, D. 1987. Intercomparaison de methodesmicrogranulometriques appliques a des loess. In: Pécsi, M., French, H. M. (Eds.) Loess and Periglacial

Phenomena, Budapest, 11 – 27.Liharev, I. M., Rammelmeier, E. S. 1962. Nazémnimi molluskami na CCCP. Akadémia Nauka CCCP,Moszkva.Lochner, M. 1986. Ein urnenfelderzeitliches Keramikdepot aus Oberravelsbach, Niederösterreich.Archaeologia Austraica, 70, 295 – 315.Lochner, M. 1991. Studien zur Urnenfelderkultur im Waldviertel – Niederösterreich. Mitteilungen Prä-historischen Kommission, 25, Wien.Lochner, M. 1994. Späte Bronzezeit, Urnenfelderzeit. In: Neugebauer, J.-W. et al. Bronzezeit in Ostöster-

reich. Wissenschaftliche Schriftenreihe Niederösterreich, Bd. 98 – 101, St. Pölten-Wien, 195 – 224.Ložek, V. 1964. Quartärmollusken der Tschechoslowakei. Rozpravy Ústredniho ústavu geologického,31, Praha.Mackereth, F. J. H. 1966. Some chemical observation on post-glacial lake sediments. Phylosophical

Transaction of the Royal Society of London, B 250, 165 – 213.Magyari E. 2001. A bükk (Fagus sylvaticus) és a gyertyán (Carpinus betulus) terjedésének problema-

tikája a Kárpát-medence holocén vegetációfejlődésében. 4. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés kiadvá-nya, Tihany, 26 – 27.Magyari, E., Sümegi, P., Braun, M., Jakab, G. 2002. Retarded hydrosere: anthropogenic and climatic signalsin a Holocene raised bog profile from the NE Carpathian Basin. Journal of Ecology, 89, 1019 – 1032.Maher, L. J. Jr. 1972. Nomograms for counting 0.95 confidence limits of pollen data. Review of

Palaeobotany and Palynology, 13, 85 – 93.Majnarič-Panždič, N. 1988. Prilog poznavanju kasnoga bronanog doba u sjeverozapadnoj Hrvatskoj.Archeološki radovi i rasprave, 11, 9 – 27.Makkay J. 1963. Adatok a péceli (badeni) kultúra vallásos elképzeléseihez. Data to the religious be-liefs of the Pécel (Baden) culture. Archaeologiai Értesítő, 90, 3 – 16.

390

VIA 2

Makkay, J. 1992. Angaben zur Archäologie der Indogermanenfrage, V. Acta Archhaeologica Aca-

demiae Scientiarum Hungaricae, 44, 213 – 237.Makkay, J. 2006. The Late Bronze Age hoard of Nadap. A nyíregyházi Jósa András Múzeum Év-

könyve, XLVIII, 135 – 184.Malina, R. M. 1988. Physical Activity in Early and Modern Populations: An Evolutionary View. In: Malina,R. M., Eckert, H. M. (eds.) Physical Activity in Early and Modern Populations. American Academy ofPhysical Education Papers, No. 21, Champaign, 1 – 12.Maráz B. 1979. Pécs – Jakabhegy. Előzetes jelentés az 1976 – 77. évi ásatásokról. Pécs – Jakabhegy.Vorbericht über die Ausgrabungen des Jahres 1976 – 77. Archaeologiai Értesítő, 106, 78 – 93.Maróti É., Kecskés A. 2008. A solymári késő bronzkori temető. In: Ottományi K. (szerk.) Képek a múlt-

ból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében. Szentendre, 49.Maruszcak, H. 1987. Problems of paleogeographic interpretation of ice wedge casts in European lo-esses. In: Pécsi, M., French, H. M. (eds.) Loess and Periglacial Phenomena. Budapest, 285 – 302.Matthäus, H. 1981. Kyknoi de aesan to arma. Spätmykenische und urnenfelderzeitliche Vogelplastik.In: Lorenz, H. (Hrsg.) Studien zur Bronzezeit. Festschrift für Wilhelm Albert v. Brunn. Mainz/Rhein,277 – 297.Medzihradszky, Zs. 2001. The Holocene sequence of the pollen record from Keszthely – Úsztatómajor,Hungary. Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 93, 5 – 12.Medzihradszky, Zs. 2005. Holocene vegetation history and human activity in the Kis-Balaton area,W. Hungary. Studia Botanica Hungarica, 36, 77 – 100.Meijer, T. 1985. The pre-Weichselian nonmarine molluscan fauna from Maastricht-Belvédere (SouthernLimburg, the Netherlands). Mededelingen Rijks Geologische Dienst, 39, 75 – 103.Mellars, P. 1976. Fire, ecology, animal populations and man: a study of some ecological relationshipin prehistory. Proceedings of the Prehistory Society, 42, 15 – 45.Metzner-Nebelsick, C. 1998. Abschied von den „Thrako-Kimmeriaern”? – Neue Aspekte der Inter-aktion zwischen karpatenländischen Kulturgruppen der späten Bronze- und frühen Eisenzeit mit derosteuropäischen Steppenkoine. In: Hänsel, B., Machnik, J. (Hrsg.) Das Karpatenbecken und die Ost-

europa ische Steppe: Nomadenbewegungen und Kulturaustausch in den vorchristlichen Metallzeiten

(4000-500 v. Chr.) Südosteuropa-Schriften, Band 20, Prähistorische Archäologie in Südosteuropa,Band 12, 361 – 422.Metzner-Nebelsick, C. 2002. Der „Thrako-Kimmerische” Formenkreis aus der Sichte der Urnenfel-

der- und Hallstattzeit im südlichen Pannonien. I-II, Rahden / Westf.Mithay S. 1988. Beszámoló az Ugod – katonavágási későbronzkori ásatásokról. Bericht über diespätbronzezeitlichen Ausgrabungen in Ugod – Katonavágás. Acta Musei Papensis, 1, 7 – 18.Miske, K. 1908. Die prähistorische Ansiedlung Velem St. Vid. Wien.Moinat, P., David-Elbiali, M. 2003. Défunts, bûchers et céramiques: la nécropole de Lausanne-Vidy

(VD) et les pratiques fenéraires sur le Plateau suisse du XIe au VIIIe s.av.J.-C. Cahiers ďarchéologieromande, 93, Lausanne.Molleson, T. I. 1986. Skeletal Age and Palaeodemography. In: Bittles, A. H., Collins, K. J. (eds.) The

Biology of Human Ageing. Cambridge University Press, Camridge, London, New York, New Rochelle,Melbourne, Sydney, 95 – 118.Molnár, S., Peszlen, I., Paukó, A. 2007. Faanatómia. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest.Moore, P.D., Webb, J.A., Collinson, M.E. 1991. Pollen analysis. Blackwell Scientific Publications, Oxford.Moosleitner, F. 1996. Zum Übergang von der Urnenfelderzeit zur Hallstattperiode im Salzburger Bec-ken. In: Jerem, E. (Red.) Die Osthallstattkultur. Akten des Internationalen Symposiums Sopron, 10.-

14. Mai 1994. Archaeolingua, 7, Budapest, 315 – 325.Mozsolics, A. 1985. Bronzefunde aus Ungarn. Depotfundhorizonte von Aranyos, Kurd und Gyermely.

Budapest.Mozsolics, A. 2000. Bronzefunde aus Ungarn. Depotfundhorizonte von Hajdúböszörmény, Román

und Bükkszentlászló. Prähistorische Archäologie in Südosteuropa, Band 17, Kiel.

391


Mócsy A. 1975. Pannonia a késői császárkorban. Apollo könyvtár, 4, Budapest.Mócsy A. 1984. A római kor. In: Székely Gy. (főszerk.) Magyarország története tíz kötetben, I/1, Bu-dapest, 199 – 264.Müller, S. 2007. Das hallstattzeitliche Gräberfeld von Vrádište – Untersuchungen zur Grabausstattungund Beigabenstrukturierung. Situla, 44, 623 – 641.Müller R. 2007a. Késő bronzkori magaslati település kutatása Várvölgy, Nagyláz-hegyen (2003 – 2006).Investigation of a hill settlement the Late Bronze Age at Várvölgy, Nagyláz-hegy (2003 – 2006). In: Kis-faludi J. (ed.) Régészeti kutatások Magyarországon 2006. Archaeological Investigations in Hungary

2006. Budapest, 5 – 26.

Müller-Karpe, H. 1959. Beiträge zur Chronologie der Urnenfelderzeit nördlich und südlich der Alpen.

Römisch-Germanische Forschungen, 22, Berlin.Nagy L. 1939. A középrépáspusztai (Veszprém megye) kora-vaskori temető. Das früheisenzeitlicheGräberfeld von puszta Középrépás (Komitat Veszprém). Folia Archaeologica, I – II, 1 – 19.Nagy L. 1979. A tűzikutya és a holdidol kérdése magyarországi leletek alapján. Zur Feuerbock- und Mondi-dolfrage Aufgrund der Ungarländischen Funde. Veszprém megyei Múzeumok Közleményei, 14, 19 – 73.Nebelsick, L. D. 1996. Herd im Grab? Zur Deutung der kalenderberg-verzierten Ware am Nordostal-penrand. In: Jerem, E. (Red.) Die Osthallstattkultur. Akten des Internationalen Symposiums Sopron,

10.-14. Mai 1994. Archaeolingua, 7, Budapest, 327 – 364.Nebelsick, L. D. 1997. Trunk und Transzendens. Trinkgeschirr im Grab zwischen der frühen Urnenfel-der- und der späten Hallstattzeit im Karpatenbecken. In: Becker, C., Dunkelmann, M. L., Metzner-Ne-belsick, C., Peter-Röcher, H., Roeder, M., Teržan, B. (Hrsg.) Хρόνος. Beiträge zur prähistorischen

Archäologie zwischen Nord- und Südosteuropa. Festschrift für Bernhard Hänsel. Espelkamp, 373 – 387.Nebelsick, L. D. 2007. Die Grenze. Rituell denotierte Grabenstrukturen der späten Bronzezeit im Mit-telelbe – Saale-Gebiet. Situla, 44, 267 – 300.Nebelsick, L. D., Eibner, A., Leuermann, E., Neugebauer, J-W. 1997. Hallstattkultur im Osten Öster-

reichs. St. Pölten.Nemeskéri, J. 1961. Probleme der paläobiologischen Rekonstruktion der früheisenzeitlichen Popula-tion von Neszmély. Acta Archhaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 13, 83 – 87.Nemeskéri J., Harsányi, L. 1968. A hamvasztott csontvázleletek vizsgálatának kérdései. Questions ofthe examination of cremated bone-finds. Anthropologiai Közlemények, 12, 99 – 116.Neugebauer, J-W. 1996. Der Übergang von der Urnenfelder- zur Hallstattkultur am Beispiel des Si-edlungs- und Bestattungsplatzes von Franzhausen im Unteren Traisental, Niederösterreich. In: Jerem,E. (Red.) Die Osthallstattkultur. Akten des Internationalen Symposiums Sopron, 10.-14. Mai 1994. Ar-chaeolingua 7, Budapest, 379 – 394.Novotná, M. 1991. Die Bronzegefäβe in der Slovakei. Prähistorische Bronzefunde Abteilung II, Band11. Stuttgart.Novotná, M. 1995. Stand und Aufgaben der Urnenfelderforschung in der Slowakei und AngrenzendenGebieten. In: Beiträge zur Urnenfelderzeit nördlich und südlich der Alped. Römisch-GermanischesZentralmuseum Monographien, Band 35, Bonn, 373 – 387.Ottományi K. 2008. Budaörsi urnasírok (Kamaraerdei-dűlő). Az urnamezős kultúra népe Érden. In: Ot-tományi K. (szerk.) Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében. Szentendre, 45, 48.Pare, Ch. 1998. Beiträge zum Übergang von der Bronze- zur Eisenzeit im Mitteleuropa. Teil I: Grund-züge der Chronologie im östlichen Mitteleuropa (11. – 8. Jahrhundert v. Chr.). Jahrbuch des Römisch-

Germanischen Zentralmuseums, 45/1, 293 – 433.Patay, P., Petres É. F. 1990. Die Bronzegefäβe in Ungarn. Prähistorische Bronzefunde, Abteilung II,Bd. 10, München.Patek E. 1958. A tököli koravaskori urnatemető. Cimetière à incinération découvert dans le village deTököl et datant de la première époque de ľ Âge de fer. Budapest Régiségei, XVIII, 385 – 424.Patek, E. 1961. Die Siedlung und das Gräberfeld von Neszmély. Acta Archhaeologica Academiae

Scientiarum Hungaricae, XIII, 33 – 82.Patek, E. 1968. Die Urnenfelderkultur in Transdanubien. Archaeologia Hungarica Series Nova, 44, Budapest.

392

VIA 2

Patek, E. 1982. Neue Untersuchungen auf dem Burgstall bei Sopron. Bericht der Römisch-Germa-

nische Komission, 63, 106 – 177.Patek, E. 1984. Zum Übergang von der Urnenfelderzeit zur Hallstattzeit in Transdanubien. Überblicküber den heutigen Forschungsstand. In: Jerem, E. (Red.) Hallstatt Kolloquium Veszprém 1984. Mit-

teilungen des Archäologischen Institutes der Ungarischen Akademie der Wissenschaften, Beiheft 3,Budapest, 165 – 171.Patek E. 1991a. A Szabó János Győző által feltárt „preszkíta” síranyag. A Füzesabony – Mezőcsát tí-pusú temetkezések újabb emlékei Heves megyében. Die von János Győző Szabó freigelegten„preskythischen” Grabfunde. Die neuen Denkmäler der Bestattungen des Typs Füzesabony – Mező-csát im Komitat Heves. Agria, XXV – XXVI, 61 – 118.Patek, E. 1991b. Der Tumulus Nr. 177 von Sopron – Burgstall. Acta Archhaeologica Academiae Sci-

entiarum Hungaricae, 43, 273 – 298.Patek, E. 1993. Westungarn in der Hallstattzeit. Weinheim.Pavišič, I. 2001. Die spätbronzezeitliche Siedlung Špičak in Hrvatsko zagorje. In: Lippert, A. (Hrsg.)Die Drau-, Mur- und Raab-Region im 1. vorchristlichen Jahrtausend. Akten des internationalen und

interdisziplinären Symposiums vom 26. bis 29. April 2000 in Bad Radkersburg. Universitätsforschun-gen zur Prähistorischen Archäologie, Band 78, Bonn, 165 – 179.Payette, S. 1991. Fire as a controlling process in the North American boreal forest. In: Shugart, H.H.,Leemans, R., Bonan, G. B. (Eds.) Systems Analysis of the Global Boreal Forest. Cambridge UniversityPress, Cambridge, 144 – 169.Petres, F. É. 1960. Früheisenzeitliches Gräberfeld in Vál. Alba Regia, 1, 17 – 42.Pittioni, R. 1954. Urgeschichte des Österreichischen Raumes. Wien.Podani J. 1978. Néhány klasszifikációs és ordinációs eljárás alkalmazása a malakofaunisztikai és cö-nológiai adatok feldologzásában. I. Állattani Közlemények, 65, 103 – 113.Podani J. 1979. Néhány klasszifikációs és ordinációs eljárás alkalmazása a malakofaunisztikai és cö-nológiai adatok feldologzásában. II. Állattani Közlemények, 66, 85 – 97.Podani, J. 1993. SYN-TAX 5.0: Computer programs for multivariate data analysis in ecology and sys-tematics. Abstracta Botanica 17, 289 – 302.Price, D. T. 1987 The mesolithic of Western Europe. Journal of World Prehistory, 3, 225 – 305.Price, D. 1991. The Mesolithic of Northern Europe. Annual Review of Anthropology, 20, 211 – 233.Primas, M. 2008. Bronzezeit zwischen Elbe und Po. Strukturwandel in Zentraleuropa 2200 – 800 v.

Chr. Universitätsforschungen zur Prähistorischen Archäologie, Band 150, Bonn.Raczky P., Kovács J. S-né. 2009. Festékanyag- és szervesbevonat-elemzések alföldi késő neolitikus dísz-kerámiákon. (Az első vizsgálati eredmények.) Analysis of pigments and organic coatings ont he Late Ne-olithic fine ware of the Great Hungarian Plain. (Preliminary results). In: Bende L., Lőrinczy G. (eds.) Medinától

Etéig. Tisztelgő írások Csalog József születésének 100. évfordulóján. Szentes, 135 – 144.Rácz T. 2006. Ecser 2. és Maglód 1. lelőhely. In: Tari E. (szerk.) Régészeti kutatások mésfél millió

négyzetméteren. Autópálya és gyorsforgalmi utak építését megelőző régészeti feltárások Pest me-

gyében 2001 – 2006. Pest megyei Múzeumi Füzetek Új sorozat, 7, Szentendre, 15, 36 – 38.Reille, M. 1992. Pollen et spores d’europe et d’afrique du nord, supplement 1. Laboratoire de Bota-nique historique et Palynologie, Marseille.Renhart, S. 1996. Das Brandgräberfeld von Bischofshofen – antropologische Zwischenergebnisse.In: Jerem, E. (Red.) Die Osthallstattkultur. Akten des Internationalen Symposiums Sopron, 10.-14. Mai

1994. Archaeolingua, 7, Budapest, 413 – 430.Repiszky 1999. Bányarégészet a Felföldön. Kutatási terv és előtanulmány. In: Korkes Zs. (ed.) Kuta-tások Pest megyében Tudományos konferencia II. Pest Megyei Múzeumi Füzetek, 5, 7 – 18.Rick, T. C., Erlandson, M. J., Vellanoweth, R. L., Braje, T. J. 2005. From Pleistocene Mariners to Complex Hunter-Gatherers: The Archaeology of the California Channel Islands. Journal of World Prehistory, 19, 169 – 228.Romsauer, P. 1999. Zur Frage der Westgrenze der Mezőcsát-Gruppe. In: Jerem, E., Poroszlai, I.(eds.) Archaeology of the Bronze and Iron Age. Archaeolingua, 9, Budapest, 167 – 176.

393


Rösch, M. 1999. Evaluation of honey residues from Iron Age hill-top sites in south-western Ger-many: implications for local and regional land use and vegetation dynamics. Vegetation History and

Archaeobotany, 8, 105 – 112.Rösch, M. 2005. Pollen analysis of the contents of excavated vessels - direct archaeobotanical evi-dence of beverages. Vegetation History and Archaeobotany, 14, 179 – 188.Rudner E. 2001. Felső-pleisztocén vegetációtörténeti és paleoökológiai elemzések Magyarországról

faszénmaradványok alapján. PhD dolgozat, Pécs-Budapest.Rudner, E., Jerem, E. 2003. Anthracological investigation at Sopron – Krautacker (NW-Hungary). BritishArcheological Report, 1043, 45 – 53.Rudner, E., Sümegi, P., Bajzáth, J., Torma, A., Jakab, G. 2004. The results of wood anatomy, char-coal, and fruit and seed analyses. In: Sümegi, P., Gulyás, S. Eds. The geohistory of Bátorliget Marsh-

land. Archaeolingua Press, Budapest, 173 – 182.Rychner, V. 1995. Stand und Aufgaben dendrochronologischer Forschung zur Urnenfelderzeit. In:Beiträge zur Urnenfelderzeit nördlich und südlich der Alped. Römisch-Germanisches ZentralmuseumMonographien, Band 35, Bonn, 455 – 487.Říhovský, J. 1965. Das Urnengräberfeld von Klentnice. Fontes Archaeologici Pragensis, 8, Prague.Říhovský, J. 1972. Die Messer in Mähren und dem Ostalpengebiet. Prähistorische Bronzefunde, Ab-teilung VII, Band 1, München.Říhovský, J. 1983. Die Nadeln in Westungarn. Prähistorische Bronzefunde, Abteilung XIII, Bd. 10,München.Sági K. 1967. Árpád-kori varázslás régészeti emlékei. Andenken der Zauberei während der Arpaden-zeit. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 6, 55 – 88.Schmid, E. 1972. Atlas of Animal Bones For Prehistorians, Archaeologists and Quaternary Geologists.Elsevier Publishing Company. Amsterdam-London-New York.Schoch, W., Heller, I., Schweingruber, F. H., Kienast, F. 2004. Wood anatomy of central European

Species. Online version: www.woodanatomy.chSchumacher-Matthäus, G. 1985. Studien zu bronzezeitlichen Schmucktrachten im Karpatenbecken:

ein Beitrag zur Deutung der Hortfunde im Karpatenbecken. Marburger Studien zur Vor- und Früch-geschichte, Band 6, Mainz am Rhein.Schwidetzky, I., Rösing, F. W. 1989. Vergleichend-statistische Untersuchungen zur Anthropologievon Neolithikum und Bronzezeit. Homo, 40, 4 – 45.Shillito, L. M., Almond, M. J., Wicks, K., Marshall, L-J. R., Matthews, W. 2009. The use of FT-IR as ascreening technique for organic residue analysis of archaeological samples, Spectrochimica Acta.

Part A, Molecular and biomolecular spectroscopy,, 72, 120 – 125.Skriba P. 2008. 86. sz. főút VAS 011., Szombathely – Zanat I / 1 lelőhely. Zárójelentés megelőző régé-szeti feltárásról. Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat II. sz. Regionális Iroda, Szombathely.Smith, A. G. 1970. The infuence of Mesolithic and Neolithic man on British vegetation. In: Walker, D.,West, R. G. (eds.) Studies in the Vegetational History of the British Isles. Cambridge Univerity Press,Cambridge, 81 – 96.Soós L. 1943. A Kárpát-medence Mollusca-faunája. Akadémiai Kiadó, Budapest.Southwood, T. R. E. 1978. Ecological methods with particular reference to the study of insect popu-

lations. Chapmann and Hall, London.Sparks, B. W. 1961. The ecological interpretation of Quaternary non-marine Mollusca. Proceedings

of the Linnean Society of London, 172, 71 – 80.Sperber, L. 1987. Untersuchungen zur Chronologie der Urnenfelderkultur im nördlichen Alpenvorland

von der Schweiz bis Oberösterreich. Bonn.Sperber, L. 1999. Zu den Schwertträgern im westlichenkreis der Urnenfelderkultur: Profane und Re-ligiöse Aspekte. In: Eliten in der Bronzezeit. Ergebnisse zweier Kolloquien in Mainz und Athen. Teil 2,

Römisch-Germanisches Zentralmuseum Monographien, Band 43, Mainz, 605 – 659.Stegmann-Rajtár, S. 1992. Spätbronze- und früheisenzeitliche Fundgruppen des mittleren Dona-ugebietes. Bericht der Römisch-Germanische Komission, 73, 29 – 179.

394

VIA 2

Stieber, J. 1956. Anthrakotomische Untersuchung. Folia Archaeologica, 8, 3 – 11.Stieber J. 1967. A magyarországi felső-pleisztocén vegetációtörténete az anthrakotómiai ered-mények (1957-ig) tükrében. Földtani Közlöny, 97, 308 – 316.Stockmarr, J. 1971. Tablets with Spores used in Absolute Pollen Analysis. Pollen et Spores, 13, 615 – 621.Strohschneider, M. 1976. Das späturnenfelderzeitliche Gräberfeld von Stillfried. In: Forschungen in

Stillfried, Band 2, Wien, 31 – 69, Taf. 8 – 25.Sümegi P. 1995. Az utolsó 30.000 év változásainak rekonstrukciója őslénytani adatok alapján a Kár-pát-medence centrális részén. In: Berényi Dénes professzor születésének 95. évfordulója tiszteletére

rendezett tudományos emlékülés előadásai. Debrecen, 1995. szeptember 6 – 7. KLTE MeteorológiaiTanszék, Magyar Meteorológiai Társaság Debreceni Csoportja, MTA Debreceni Területi BizottságaMeteorológiai Munkabizottság, Debrecen, 244 – 258.Sümegi P. 1996. Az ÉK-magyarországi löszterületek összehasonlító őskörnyezeti és sztratigráfiai

értékelése. (Kandidátusi értekezés, Debrecen, kézirat)Sümegi P. 1998. Az utolsó 15000 év környezeti változásai és hatásuk az emberi kultúrákra Mag-yarországon. In: Ilon G. (ed.) A régésztechnikus kézikönyve. I, Szombathely, 367 – 397.Sümegi, P. 1999. Reconstruction of flora, soil and landscape evolution, and human impact on theBereg Plain from late-glacial up to the present, based on palaeoecological analysis. In: Hamar, J.,Sárkány-Kiss, A. (Eds.) The Upper Tisa Valley. Tiscia Monograph Series, Szeged, 173 – 204.Sümegi P. 2000. A középkori Kárpát-medence éghajlati és környezeti viszonyai. In: Bende L., LőrinczyG. (eds.) A középkori magyar agrárium. Ópusztaszeri TE KHT Kiadványa, Ópusztaszer, 9 – 25.Sümegi P. 2001. A negyedidőszak földtanának és őskörnyezettanának alapjai. JATEPress, Szeged.Sümegi P. 2003. Régészeti geológia és történeti ökológia alapjai. JATEPress, Szeged.Sümegi, P. 2004. The results of paleoenvironmental reconstruction and comparative geoarcheologicalanalysis for the examined area. In: Sümegi, P., Gulyás, S. (Eds.) The geohistory of Bátorliget Marsh-

land. Archaeolingua Press, Budapest, 301 – 348.Sümegi, P. 2005. Loess and Upper Paleolithic Environment in Hungary. Grafon Kiadó, Nagykovácsi.Sümegi P. 2007. Magyarország negyedidőszak végi környezettörténete. MTA Doktori Értekezés, Bu-dapest – Szeged.Sümegi, P. 2009. Der Balaton als kartongraphisch-paläoökologisches Forschungsobjekt in Vergan-genheit und Geenwart. In: Heinrich-Tamaska, O., Straub, P. (Hrsg.) Keszthely-Fenékpuszta im Spiegel

der Jahrtausende. Keszthely-Fenékpuszta az évezredek tükrében. Geisteswissenschaftliches ZentrumGeschichte und Kultur Ostmitteleuropas an der Universtät Leipzig, Zala Megyei Múzeumok Igazgató-sága, Budapest, 19 – 28.Sümegi, P., Bodor, E. 2000. Sedimentological, pollen and geoarcheological analysis of core se-quence at Tököl. In: Poroszlai, I., Vicze, M. (Eds.) Szászhalombatta Archaeological Expedition. Ar-cheolingua Press, Budapest, 83 – 96.Sümegi P., Magyari E., Dániel P., Hertelendi E., Rudner E. 1999. A kardoskúti Fehér-tó negyedidő-szaki fejlődéstörténetének rekonstrukciója. Földtani Közlöny, 129, 479 – 519.Sümegi, P., Magyari, E., Szántó, Zs., Gulyás, S., Dobó, K. 2002. Part II. Man and environment in theLate Neolithic of the Carpathian Basin – a preliminary geoarcheological report of Polgár – Csőszhalom.In: Aslan, R., Blum, S., Kastl, G., Schweizer, F., Thumm, D. (eds.) MauerSchau, 2, Festschrift für Man-

fred Korfmann. Verlag Bernard Albert Greiner, Remshalden-Grunbach, 838 – 840.Sümegi, P., Törőcsik, T., Jakab, G., Gulyás, S., Pomázi, P., Majkut, P., Páll, D. G., Persaits, P.,Bodor, E. 2008. The environmental history of Fenékpuszta with a special attention to the climate andprecipitation of the last 2000 years. Acta Geographica Szegedensis, 43, 127 – 138.Sümegi P., Jakab G., Persaits G., Törőcsik T. 2009a. A Baláta-tó környezettörténete. Erdő és klíma

VII. konferencia kötete, Sopron. (in press)Sümegi P., Ilon Gábor, Jakab G., Páll D. G., Törőcsik T. 2009b Neolit és rézkori régészeti kultúrákés környezeti hátterük az Alpokaljáról. In: Bende L., Lőrinczy G. (eds.) Medinától Etéig. Régészeti

Tanulmányok Csalog József születésének 100. évfordulójára. Koszta József Múzeum Kiadványa,Szentes, 189 – 195.

Symes, S. A., Rainwater, C. W., Chapman, E. N., Gipson, D. R., Piper, A. L. 2008. Patterned Ther-mal Destruction of Human Remains in a Forensic Setting. In: Schmidt, C. W., Symes, S. A. (eds.)The Analysis of Burned Humain Remains. Academic Press, New York, 15 – 54.Szabolcs I. 1966. A genetikus üzemi talajtérképezés módszerkönyve. Országos Mezőgazdasági Mi-nőségvizsgáló Intézet, Budapest.Szabó G. 2004. Ásatási megfigyelések és kísérleti régészeti adatok a hamvasztásos temetkezésekhez.Beobachtungen auf Ausgrabungen und experimentalarchäologische Daten zu den Brandbestattun-gen. In: Ilon G. (szerk. / ed.) MΏMOΣ III. Őskoros Kutatók III. Összejövetelének konferenciakötete. Ha-

lottkultusz és temetkezés. Szombathely – Bozsok, 2002. október 7 – 9. Szombathely, 441 – 458.Szabó M. 2005. A keleti kelták. Budapest.Száraz Cs. 2008. Késő bronzkori urnasírok Galambok – Hársas-erdő lelőhelyen. Late Bronze Age urngraves at Galambok – Hársas-erdő. Zalai Múzeum, 17, 65 – 78.Szilvágyi G., Varga G. 2007. A kátrány, mint nyersanyag a római kori Pannoniában. Infravörös spekt-roszkópiai (FT-IR) azonosítás és összehasonlítás. Birch bark pitch identified in Roman Age Pannonia.Communicationes Archaeologicae Hungariae, 165 – 174.Szöőr Gy. 2000. Felsőpleisztocén erdőtüzek termoanalitikai bizonyítása és feltételezett paleoklimatológiaiszerepük. In: Fábián Sz. Á., Tóth J. (Eds.) Geokronológia és domborzatfejlődés. Pécs, 167 – 168.Teržan, B. 1995. Stand und Aufgaben der Forschungen zur Urnenfelderzeit in Jugoslawien. In: Beit-

räge zur Urnenfelderzeit nördlich und südlich der Alped. Römisch-Germanisches Zentralmuseum Mo-nographien, Band 35, 323 – 372.Teschler-Nicola, M., Franzhausen I., 1988. Bevölkerungsbiologie der Bronzezeit. In: Windl, H. J., Ne-ugebauer, J-W., Taschler-Nicola, J., Neugebauer-Maresch, C. (Eds.) Mensch und Kultur der Bronze-

zeit. Asparn/Zaya, Horn. 37 – 60.Teschler-Nicola, M., Prossinger, H. 1990. Vorschläge zur Objektivierung paläodemographischer Roh-daten am Beispiel der Frühbronzezeitfriedhöfe des unteren Traisentales. Teil I. Annales Naturhistoris-

ches Museum Wien, 91, A, 155 – 171.Tettamanti S. 1975. Temetkezési szokások a X – XI. században a Kárpát-medencében. Begräbnissit-ten im 10 – 11. Jh. im Karpatenbecken. Studia Comitatensia, 3, 79 – 123.Tiefengraber, G. 2005. Untersuchungen zur Urnenfelder- und Hallstattzeit im Grazer Becken. Univer-

sitätsforschungen zur Prähistorischen Archäologie, Band 124, Bonn.Timár G., Molnár G., Székely B., Biszak S., Jankó A. 2008. Magyarország topográfiai térképei a második vi-

lágháború időszakából/Topographic maps of Hungary in the period of the WW II. Méretarány/Scale:1:50000. [1938/1944, Georeferenced]. Digitized historical maps, Budapest, Arcanum Adatbázis.Tipping, R. 1994. “Ritual” floral tributes in the Scottish Bronze Age: palynological evidence. Journal of

Archaeological Science, 21, 133 – 139.Tipping, R., Carter, S., Johnston, S. 1994. Soil pollen and soil micromorphological analyses of oldground surfaces on Biggar Common, Borders Region. Scotland. Journal of Archaeological Science,21, 387 – 401.Tomedi, G. 1999. Eliten und Dynasten der späten Urnenfelderzeit und Hallstattzeit im Südostalpen-raum. In: Eliten in der Bronzezeit. Ergebnisse zweier Kolloquien in Mainz und Athen. Teil 2, Römisch-Germanisches Zentralmuseum Monographien, Band 43, Mainz, 661 – 681.Tomedi, G. 2002. Das hallstattzeitliche Gräberfeld von Frög. Archaeolingua, 14, Budapest.Tóth G. 2006. Zanat II. Az embertani anyag vizsgálatának eredményei. Zanat II. Ergebnisse der anth-ropologischen Untersuchung. Savaria, 29, 62 – 63.Tóth G. 2009. Embertani adatok Zala megye őskorához. Antropologisce Daten zu der Urzeit des Re-gierungsbezirks Zala. In: Ilon G. (ed.) MΩΜΟΣ VI. Őskoros Kutatók VI. Összejövetelének konferencia-

kötete. Nyersanyagok és kereskedelem. Proceedings of the 6th meeting for the researchers of

prehistory. Raw materials and trade. Kőszeg, 19 – 21 March, Szombathely, 427 – 430.Tóth G. 2010. Zalakomár (Alsó-csalit) bronzkori temetőjének embertani anyaga (Urnamezős kultúra).Anthropologic findings from the Bronze Age cemetery (Urnfield Culture) of Zalakomár (Alsó-csalit). ANyME Savaria Egyetemi Központ Tudományos Közleményei, XVII, Természettudományok 12, in Print

395


Tóthmérész, B. 1993. NuCoSA 1.0: Number Cruncher for Community Studies and other Eco-logical Applications. Abstracta Botanica, 7, 283 – 287.Törőcsik T. 2005. A Duna-völgyi láposodott területek (Ócsa, Kecel, Császártöltés, Hajós) pollen-

elemzésének eredményei. (Jelentés az NKTH Magyarország környezettörténete pályázathoz. SZTEFöldtani és Őslénytani Tanszék, kézirat).Törőcsik T. 2006. A dunántúli pollenszelvények (Mezőlak, Sárrét, Balatonederics, Velem, Osli, Hideg-

ség) revíziójának eredményei. (Jelentés az NKTH Magyarország környezettörténete pályázathoz. SZTEFöldtani és Őslénytani Tanszék, kézirat).Troels-Smith, J. 1955. Karakterisering af lose jordater. Danmarks Geologiske Undersogelse, ser. IV, (10).Trnka, G. 1983. Der Burgstall von Schiltern, NÖ. Eine späturnenfelder-/frühhallstattzeitliche Absch-nittsfestigung im unteren Waldviertel. Archaeologia Austriaca, 67, 129 – 156. Trnka, G. 1992. Das urnenfelderzeitliche Gräberfeld von Gusen in Oberösterreich. Archaeologia Aust-

raica, 76, 47 – 111.Varga G. 2007. Római kori hombárok Zalalövőről. Roman storage jags from Zalalövő. Communicati-

ones Archaeologicae Hungariae, 141 – 165.Vark, G. N. Van, Amesz-Voorhoeve, W. H. M., Cuijpers, A. G. F. M. 1996. Sex-diagnosis of HumanCremated Skeletal Material by Means of Mathematical-statistical and Data-analytical Methods. Homo,47, 305 – 338.Vendel M. 1959. A kőzethatározás módszertana. Budapest.Vicze M. 2008. Szigetszentmiklós – Ürgehegy, középső bronzkori urnatemető. In: Ottományi K. (szerk.)Képek a múltból. Az elmúlt évek ásatásaiból Pest megyében. Szentendre, 43.Vinski-Gasparini, K. 1973. Kultúra polja sa žarama u sjevernoj Hrvatskoj. Zadar.Vörös I. 1995. Étel- és állatáldozat leletek Nagydém – Középrépáspuszta középső bronzkori temető-jében. Funde von Speisebeigaben und Opfertieren in dem mittelbronzezeitlichen Gräbensfeld Nagy-dém – Középrépáspuszta. Acta Musei Papensis, 5, 149 – 155.Vörös I. 1999. Szombathely – Kámon késő bronzkori település állatcsontleletei. Die Tierknochenfunde derspätbronzezeitlichen Siedlung Szombathely – Kámon. Savaria Pars Archaeologica, 24/3, 291 – 307.Waterbolk, H. T. 1958. Pollen spectra from Neolithic grave monuments in the northern Netherlands.Palaeohistoria, 5, 39 – 51.Whittington, G. 1993. Palynological investigations at two Bronze Age burial sites in Fife. Proceedings

of the Society of Antiquaries of Scotland, 123, 211 – 213.Willis, K. J. 1994. The vegetation history of the Balkans. Quaternary. Science Review, 13, 769 – 788.Willis, K. J., Sümegi, P., Braun, M., Tóth, A. 1995. The Late Quaternary environmental history of Bátorliget,N.E. Hungary. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology, 118, 25 – 47.Willis, K. J., Braun, M., Sümegi, P., Tóth A. 1997. Does soil change cause vegetation change or vice-versa? A temporal perpective from Hungary. Ecology, 78, 740 – 750.Willis, K. J., Sümegi, P., Braun, M., Bennett, K. D., Tóth, A. 1998. Prehistoric land degradation inHungary: who, how and why? Antiquity, 72, 101 – 113.Willis, K. J., Rudner, E., Sümegi, P. 2000. The full-glacial forests of central and southeasternEurope: Evidence from Hungarian palaeoecological records. Quaternary Research, 53, 203 – 213.Wiltshke-Schrotta, K. 2003. Die urnenfelderzeitliche Grube 1985/1986 aus Stillfried an der March.Anthropologische Befundung der menschlichne Skelette. In: Lochner, M. (Hrsg.) Die Urnenfelderkultur

in Österreich – Standort und Ausblick. Wien, 66 – 67.Wirth, S. 1999. Auf der Suche nach Eliten der späten Bronzezeit und der Urnenfelderzeit. In: Eliten in

der Bronzezeit. Ergebnisse zweier Kolloquien in Mainz und Athen. Teil 2. Römisch-Germanisches Zent-ralmuseum Monographien, Band 43, Mainz, 565 – 604.Zemmer-Plank, L. 1995. Stand und Anfgaben der Urnenfelderforschung in Tirol. In: Erbach, M. zu,Müller-Karpe, H. et al. Beiträge zur Urnenfelderzeit nördlich und südlich der Alpen: Ergebnisse eines

Kolloquiums. Römisch-Germanisches Zentralmuseum Monographien, Band 35, Bonn, 287 – 306.

396

VIA 2

Zoffmann, Zs., K. 1998 – 1999. Anthropological Data of the Transdanubian Prehistoric Populations inthe Neolithic, the Copper, the Bronze and the Iron Ages. Savaria Pars Archaeologica, 24/3, 33 – 49.Zoffmann Zs. K. 1994. A Kárpát-medence bronzkori embertani leleteinek taxonómiai és metrikus jel-lemzői. Main metric and taxonomic data of the anthropological finds dating from the Bronze Age in theCarpathian Basin. Anthropologiai Közlemények, 36, 39 – 50.Zoffmann, Zs., K. 2000. Anthropological Sketch of the Prehistoric Population of the Carpathian Basin.Acta Biologica Szegediensis, 44, 75 – 79.Zoffmann, Zs, K. 2001. Antropological remains from the Urnfield Period site of Gór – Kápolnadomb. In:Lippert, A. (Hrsg.) Die Drau-, Mur- und Raab-Region im 1. vorchristlichen Jahrtausend. Akten des inter-

nationalen und interdisziplinären Symposiums vom 26. bis 29. April 2000 in Bad Radkersburg. Univer-sitätsforschungen zur Prähistorischen Archäologie, 78, Bonn, 269 – 270.Zoffmann, Zs. K. 2005. Prehistoric Anthropological Finds in the Carpathian Basin and the Penrose Con-nections of the Ethnic Groups they Represent. Praehistoria, 6, 103 – 129.Zoffmann Zs, K. 2006. Embertani leletek az Urnamezős-kultúra Gór – Kápolnadomb lelőhelyéről. Antro-pological finds from the site Gór – Kápolnadomb dating from the Urnfield-period. Savaria, 30, 145 – 158.Zólyomi B. 1952. Magyarország növénytakarójának fejlődéstörténete az utolsó jégkorszaktól. MTA Bi-

ológiai Osztályának Közleményei, 1, 491 – 544.Zvelebil, M. 1986. Mesolithic prelude and Neolithic revolution. In: Zvelebil, M. (ed.) Hunters in Transition.Cambridge University Press, Cambridge, 5 – 16.Zvelebil, M., Rowley-Conwy, P. 1986. Foragers and farmers in Atlantic Europe. In: Zvelebil, M. (ed.)Hunters in Transition. Cambridge University Press, Cambrdige, 67 – 93.

397


398

Ásatási felvételek1999 – Ilon Gábor: 8 – 9, 11 – 12, 14, 16 – 20, 22– 23, 25, 27 – 34, 36, 64. ábra2008 – Basticz Zoltán, Bőtsch Enikő, CsutiTamás, Halász Ferenc, Hekli Hajnalka, IlonGábor, Kolonits László, Kovács Zoltán, KönczölLaura, Móricz Eszter, Radics András, SkribaPéter, Takács Tibor, Vágusz Anina: 1, 38, 40, 42 –44, 46 – 48, 50 – 63, 65, 164 – 166, 168 – 169. ábraLégifotók 2008 – Rákóczi Gábor: 1 – 2. ábra

Ásatási rajzokMátyus Magdolna: 8, 9, 11 – 12, 14 – 17, 19 – 20,22 – 23, 26 – 33, 35 – 36. ábraVámos Gábor (Geomontán Kft felmérésealapján): 37 – 38, 40, 42 – 48, 50 – 53, 55 – 65,168. ábra

TárgyfotókKerámia – Papp Gábor: 74 – 80. ábraFémek, csont – Papp Gábor: 81 – 83. ábraÁllatcsontok – Takács Tibor: 88. ábra

TárgyrajzokMátyus Magdolna: 8, 10 – 11, 13 – 19, 21 – 22,24, 26 – 33, 35 – 37, 39, 41, 44 – 47, 49 – 50, 52,54, 56 – 65, 164 – 169. ábra

TípustáblaIlon Gábor, Mátyus Magdolna, Takács Tibor:73. ábra

Térképek, összesítő alaprajzokEke István (Geomontán Kft felmérése alapján):4 – 6. ábraVámos Gábor: 3, 7. ábraVámos Gábor (Ilon Gábor tervei alapján): 67, 69 –72. ábra

Nyomdai előkészítés és számítógépes grafikaGaál Erika, Jelinek Gabriella, dr. Kvassay Judit,Németh Bori, Romankovics Nóra

Excavation photos1999 – Gábor Ilon: Figs. 8 – 9, 11 – 12, 14, 16 –20, 22 – 23, 25, 27 – 34, 36, 642008 – Zoltán Basticz, Enikő Bőtsch, TamásCsuti, Ferenc Halász, Hajnalka Hekli, Gábor Ilon,László Kolonits, Zoltán Kovács, Laura Könczöl,Eszter Móricz, András Radics, Péter Skriba, TiborTakács, Anina Vágusz: Figs. 1, 38, 40, 42 – 44,46 – 48, 50 – 63, 65, 164 – 166, 168 – 169Aerial photographs 2008 – Gábor Rákóczi:Figs. 1 – 2

Excavation drawingsMagdolna Mátyus: Figs. 8, 9, 11 – 12, 14 – 16, 19– 20, 22 – 23, 26 – 33, 35 – 36Gábor Vámos (based on the surveys of Geomon-tán Ltd.): Figs. 37 – 38, 40, 42 – 48, 50 – 53, 55 –65, 168

Object photographsCeramics – Gábor Papp: Figs. 74 – 80Metal and bone objects – Gábor Papp: Figs. 81 – 83Animal bones – Tibor Takács: Fig. 88

Object drawingsMagdolna Mátyus: Figs. 8, 10 – 11, 13 – 19, 21 –22, 24, 26 – 33, 35 – 37, 39, 41, 44 – 47, 49 – 50,52, 54, 56 – 65, 164 – 169

Summarising figure of the grave goodsGábor Ilon, Magdolna Mátyus, Tibor Takács:Fig. 73

Maps and cumulative site mapsIstván Eke (based on the surveys of GeomontánLtd.): Figs. 4 – 6Gábor Vámos: Figs. 3, 7Gábor Vámos (based on the designs of GáborIlon): Figs. 67, 69 – 72

Typeset and computer graphicsErika Gaál, Gabriella Jelinek, dr. Judit Kvassay,Bori Németh and Nóra Romankovics

Közreműködők / Contributors

399

A kötet szerzői / List of authors

Ilon Gábor / Gábor IlonMagyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Örökségvédelmi Központ, II. sz. Regionális Iroda,Szombathely/Hungarian National Museum, National Cultural Heritage Protection Centre, Regional Office II, Szombathely;Irodavezető/Head of officeH-9704 Szombathely Pf. 12; [email protected]ásiterület/Research field: Bronz- és vaskor, régészeti topográfia, környezetrégészet, archaeometria/Bronze andIron Ages, archaeological topography, environmental archaeology, archaeometry

DSc Habil Sümegi Pál / Pál SümegiSzegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Földtani és Őslénytani Tanszék/University of Szeged,Faculty of Natural Science and Informatics, Department of Geology and Palaeontology; Tanszékvezető egyetemi docens/Head of Department, Associate professor és/and Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete/Archaeological Institute ofthe Hungarian Academy of Sciences; Tudományos munkatárs/Main research [email protected]ásiterület/Research field: Régészeti geológia és negyedidőszaki környezettörténet/Geoarchaeology andQuaternary environmental history

PhD Tóth Gábor / Gábor Tóth PhDNyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ, Természettudományi Kar, Biológiai Intézet/University ofWest Hungary Savaria Campus, Faculty of Sciences, Institute of Biology; Egyetemi docens/Associate professorH-9700 Szombathely Károlyi Gáspár tér 4.; [email protected]ásiterület/Research field: Antropológia, humánbiológia/Anthropology, human biology

Náfrádi Katalin / Katalin NárfrádiSzegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Földtani és Őslénytani Tanszék/University of Szeged, Fa-culty of Natural Science and Informatics, Department of Geology and Palaeontology; Tanszéki munkatárs/Research [email protected]ásiterület/Research field: Vegetáció rekonstrukció anthrakológiai adatok alapján/Vegetation reconstruction onthe basis of anthracology

PhD Persaits Gergő / Gergő Persaits PhD Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Földtani és Őslénytani Tanszék/University of Szeged,Faculty of Science and Informatics, Department of Geology and Palaeontology; Egyetemi tanársegéd/Professor’s assistante-mail: [email protected]; www.oslenytan.huKutatási terület/Research field: Régészeti geológiai kutatások fitolitelemzés alapján/Geoarchaeological researchesbased on phytolith analysis

Páll Dávid Gergely / Dávid Gergely PállSzegedi Tudományegyetem Természettudomány és Informatikai Kar, Földtani és Őslénytani Tanszék/University of Szeged,Faculty of Natural Science and Informatics, Department of Geology and Palaeontology; PhD hallgató/ PhD [email protected]ásiterület/Research field: Paleotalajokból készült vékonycsiszolatok elemzése/Investigation of thin section from paleosoils

Sümeginé Törőcsik Tünde / Tünde Sümegi-TörőcsikSzegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központ/University of Szeged; Munkatárs/[email protected]ásiterület/Research field: Régészeti geológia és pollenanalízis/geoarchaeology and pollen analysis

Nyerges Éva / Éva NyergesSzellemi szabadfoglalkozású/Freelance scholarH-1026 Budapest, Endrődi Sándor u. 29/A; [email protected]ásiterület/Research field: Archaeozoológia/Archaeozoology

PhD Mihály Judith / Judith Mihály PhD Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpont, Szerkezeti Kémiai Intézet/Hungarian Academy of Sciences,Chemical Research Centre, Institute of Structural Chemistry; Tudományos munkatárs/Main research fellowH-1025 Budapest, Pusztaszeri út 59–67.; [email protected]ásiterület/Research field: Rezgési spektroszkópia/Vibrational spectroscopy

400

Sándorné Kovács Judit / Judit Sándor-KovácsBűnügyi Szakértői és Kutatóintézet, Fizikai-Kémiai Szakértői Osztály, Morfológiai és Szervetlen Analitikai Laboratórium/Insti-tute for Forensic Sciences of Hungary, Department of Physico-Chemistry, Laboratory of Morphology and Inorganic Analytics;Okleveles műszeres analitikai szakmérnök/Professional technical analytics [email protected]ásiterület/Research field: Műszeres analitika, archaeometria/archaeometry

Radics András /András RadicsMagyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Örökségvédelmi Központ, II. sz. Regionális Iroda, Szombathely/Hungarian NationalMuseum, National Cultural Heritage Protection Centre, Regional Office II, SzombathelyH-9704 Szombathely Pf. 12; [email protected]ásiterület/Research field: Fém- és kerámiaművesség/Metal and ceramics production

Udvardi Balázs / Balázs UdvardiSavaria MúzeumH-9701 Szombathely Pf. 14.; [email protected]ásiterület/Research field: Fazekasság/Pottery

Documents

Via 2 Zanat Urnamezos