Vidékfejlesztési Program 2014-2020 bemutatása tervezésének jelenlegi helyzete

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 bemutatása tervezésének jelenlegi helyzete

A Vidékfejlesztési Program helye és szerepe a tervezésben

Nemzeti célok/stratégiákNemzeti célok/stratégiák EU Kohéziós politikaEU Kohéziós politika Operatív Programok*Operatív Programok*

Szakpolitikai Stratégiák

Szakpolitikai Stratégiák

Megyei fejlesztési Igények

Megyei fejlesztési Igények

OFTKOFTKPartnerségi

MegállapodásPartnerségi

Megállapodás

EU PrioritásokEU 2020 Stratégia

Nemzeti Reform ProgramCSF (Közös Stratégiai Keret)

EU PrioritásokEU 2020 Stratégia

Nemzeti Reform ProgramCSF (Közös Stratégiai Keret)

GINOPGINOP

VEKOPVEKOP

TOPTOP

EFOPEFOP

IKOPIKOP

VPVP

MAHOPMAHOP

* 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatok alapján

KEHOPKEHOP

KAP célkitűzésekEMVA vidékfejlesztési prioritások

KAP célkitűzésekEMVA vidékfejlesztési prioritások

Közös AgrárpolitikaKözös Agrárpolitika

NVSNVS

Növekedési Terv

Növekedési Terv

A Vidékfejlesztési Program prioritásai

EMVA prioritások

Prioritások tématerületei:1.K+F+I, képzés, szaktanácsadás2.az agrárgazdaság életképességének és versenyképességének fokozása3.élelmiszerláncok szervezése, élelmiszer-feldolgozás4.ökoszisztémák állapotának helyreállítása, agrár-környezetgazdálkodás5.erőforrás-hatékonyság előmozdítása6.társadalmi befogadás előmozdítása, vidéki gazdaság és közösségek

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Kiemelt nemzeti prioritásokKertészet és állattenyésztés:technológia és eszköz-beszerzés, korszerűsítés és eszközhatékonyságÉlelmiszer-feldolgozás, élelmiszerlánc:hozzáadott érték növelése, uniós és nemzeti minőségi rendszerek, rövid ellátási láncVízgazdálkodás:Vízfelhasználás, öntözés hatékonyágának javítása, vízvisszatartásHelyi gazdaság:Helyi gazdaságfejlesztés, gazdasági diverzifikáció vidéki térségekben

A 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program tervezési keretei

Társadalmasítás:- Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat- Miniszterelnökség

A vidékfejlesztési Program tervezésének folyamata

2012. 2013. 2014.

Ex-ante értékelés

Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV)

ÚMVP monitoring

Szervezeti struktúra kialakítása

VP tervezés mérföldkövei és előrehaladás

A Vidékfejlesztési Programot meghatározó irányelvek

2007-2013 közötti költségvetési időszak

Támogatási tengelyek:

I. tengely - A mezőgazdasági és erdészeti ágazatok versenyképességének javítása

II. tengely - A környezet és a vidék fejlesztése

III. tengely - A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása

IV. tengely – LEADER

Forrás: kb. 1370 milliárd forint

2014-2020 közötti költségvetési időszak

Prioritások – 6 db / Fókuszterületek -18 dbPrioritások tématerületei:1.K+F+I2.az agrárgazdaság életképességének és versenyképességének fokozása3.élelmiszerláncok szervezése4.ökoszisztémák állapotának helyreállítása5.erőforrás-hatékonyság előmozdítása6.társadalmi befogadás előmozdítása

Forrás: hasonló nagyságrend

Tervezett forrásarányok

Vidékfejlesztési Program prioritásai Tervezett forrásarány (OP-n belül)

1. A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben

3% (~39 Mrd Ft)

2. A mezőgazdasági üzemek életképességének javítása és a versenyképesség fokozása valamennyi régióban és a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében, valamint az innovatív gazdálkodási technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása

42% (~546 Mrd Ft)

3. Az élelmiszerlánc szervezésének – többek között a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának, az állatjólétnek és a mezőgazdaság terén alkalmazott kockázatkezelésnek – az előmozdítása

3% (~39 Mrd Ft)

4. A mezőgazdasággal és az erdészettel kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása

26% (~338 Mrd Ft)

5. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban

5% (~65 Mrd Ft)

6. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben

17% (~221 Mrd Ft)

„Igények” a VP részéről a többi OP feléGINOP: •Az élelmiszeripari beruházások támogatása és pénzügyi eszközökhöz való hozzáférés biztosítása a mezőgazdasági, halászati és akvakultúra tevékenységet folytató vállalkozásoknak•A klaszterek, a mikrovállalkozások, a társadalmi vállalkozások (szociális szövetkezetek) és a turizmus támogatása a vidéki térségekben is•Kutatás, képzés és szakképzés, valamint a foglalkoztatást célzó beavatkozások támogatása•IKT és e-kormányzási projektek indításaKEHOP:•integrált vízgazdálkodási beavatkozások, különös tekintettel a vízvisszatartásra és belvizek kezelésére irányuló beavatkozások támogatása•az agrárgazdaságban és erdészetben keletkező biomasszát is hasznosító megújuló energiatermelő és szolgáltató rendszerek támogatásaEFOP•Az IKSZT-k és társadalmi vállalkozások humán erőforrás biztosítása a hátrányos helyzetű vidéki térségekben, illetve e-kormányzati projektek indításaTOP/VEKOP (városok és városokat is magukba foglaló vidéki térségek 109,30 Mrd Ft – 5. priorítás)•a helyi gazdaságfejlesztést, helyi termékek előállítását, piacra jutását szolgáló gazdasági együttműködési és infrastrukturális beavatkozások támogatása, különösen a REL-nél•a helyi társadalom életminőségét javító, közösséget fejlesztő beavatkozások támogatása a vidéki térségekben•településfejlesztés, örökségvédelem és az elérrhetőséget javító beruházások támogatása a vidéki térségekben

Vidékfejlesztési célok és OP kapcsolódások

Élelmiszeripar, mikrovállalkozások, kis- és középvállalkozások, innovatív pénzügyi eszközök, klaszterek,

társadalmi gazdaság, foglalkoztatás, szakképzés, kutatás-fejlesztés és innováció, infokommunikációs technológiák,

agrár-szakigazgatás szolgáltatás fejlesztése (e-közigazgatás), országos turisztikai potenciál,közösségvezérelt helyi

fejlesztések (CLLD) (feltételes)

Vidékfejlesztési Program

VPEMVA

Gazdaság-fejlesztési és Innovációs

Operatív Program GINOP

ERFA, ESZA

Többfunkciós közösségi szolgáltató terek, társadalmi gazdaság, agrár-szakigazgatás szolgáltatás-fejlesztése (e-

közigazgatás), közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) (feltételes)

Emberi Erőforrás Fejlesztési

Operatív Program EFOPESZA

Környezet- és Energia-

hatékonysági Operatív Program

KEHOPKA, ERFA

Megújuló energia (első sorban lokális nyersanyagra épülő és helyi többségi közösségi tulajdonú), vízgazdálkodási beruházások a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás

érdekében

Mező-gazdaság, erdészet,

agrár-környezet-gazdálkodá

s, élelmiszer-feldolgozás, élelmiszer-lánc; vidéki gazdaság,

vidéki települések, közösségek

Terület- és Település-fejlesztési

Operatív Program TOP

ERFA, ESZA

Helyi termékek előállítása és piacra jutása, helyi gazdaságfejlesztési infrastruktúra, szociális, gyermekjóléti, közösségi szolgáltatások, településfejlesztés, elérhetőség,

térségi turisztikai potenciál, közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD)

Versenyképes Közép-

Magyarország Operatív Program

VEKOPERFA, ESZA

Fenti támogatási területek a Közép-Magyarországi régió területén, átfogóan gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, infrastruktúra, társadalmi szolgáltatások, településfejlesztés, elérhetőség, térségi turisztikai potenciál, közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD).

Magyar Halgazdálkodási

Operatív Program MAHOP

ETHA

Rövid ellátási lánc (halászati ágazati szereplői), közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD)

Vidékfejlesztési célok és OP kapcsolódások

Vidékfejlesztési Program

VPEMVA

Mező-gazdaság, erdészet,

agrár-környezet-gazdálkodá

s, élelmiszer-feldolgozás, élelmiszer-lánc; vidéki gazdaság,

vidéki települések, közösségek

Új fejlesztési eszközök a 2014-2020 közötti időszakban

K+F+I, képzés, szaktanácsadás, átfogóan valamennyi prioritásra, szakterületre

Szakágazatok fejlesztési szükségletei

1. A K+F aktivitás és adaptáció illetve az innovációs teljesítmény növelése az agrárágazathoz kötődő vállalkozásokban, kiemelten KKV-kban, a „Jó gyakorlatok” terjedésének elősegítése.

2. Kapcsolatok, együttműködések erősítése az agrárgazdaság szereplői, a kutatás és az innováció, valamint az élelmiszerlánc egyes szereplői között.

3. Termelői és szolgáltatói oldal szakmai felkészültségének javítása, szakmai továbbképzési rendszer megújítása strukturálása és megerősítése, tekintettel a szakágazati igényekre.

4. A szaktanácsadási rendszer igény alapú, szakágazati célcsoportokra koncentráló működésének megvalósítása, strukturálása és megerősítése.

5. Agrár-tudásközpontok megerősítése a vidéki területeken, az érintettek mind teljesebb körű bevonásával.

6. Az információs és kommunikációs technológia elérhetőségének és használatának növelése.

7. Fogyasztói tudatosság, környezettudatosság növelése.

Tervezett intézkedések - 1. prioritás

1. Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek 1.1 Mezőgazdasági, erdészeti, élelmiszeripari és vidékfejlesztési szakmai képzések 1.2 Bemutató üzemi programok1.3 Tájékoztatási szolgáltatás

2. Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások2.1 Mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszeripari szaktanácsadás2.2 Szaktanácsadók továbbképzése 2.3 Csoportos szaktanácsadás

1. EgyüttműködésAz agrárgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP

operatív csoportjainak létrehozása és működtetése.

A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben

Agrárgazdaság


1. Technológiai fejlesztés a kertészeti és állattenyésztési ágazatokban.2. A meglévő vizilétesítmények vízfelhasználás hatékonyságának javítása, korszerűsítése, az

öntözőberendezések felújítása, valamint a szántóföldi melioráció ösztönzése.3. Az agrárgazdaságban a vertikális és horizontális együttműködésék szintjének növelése, a termelői

együttműködések ösztönzése, termékpálya-rendszerek kialakítása.4. Az állatállomány és az állattartó gazdaságok számának fenntartható pályára állítása, európai léptékű

fogyasztói és adófizetői igényeket tükröző állatjóléti többlet-vállalások, ahol szükséges gazdálkodási mód váltás.

5. A kockázatkezelési, növény biztosítási rendszerben való részvétel arányának növelése, az ágazat kiegyensúlyozott jövedelemtermelő képességének megteremtése. Kockázat-csökkentő beruházások számának növelése, ágazatspecifikus kockázatkezelési eszközök elterjesztése, valamint a telepi víztározás, vízvisszatartás és csatornarendszer fejlesztése.

6. A mezőgazdaság energiafelhasználás hatékonyságának javítása a mezőgazdasági épületek energiahatékonyságával, valamint az alkalmazott géppark és technológiák energia-racionalizálásával.

7. Gazdálkodó tulajdonában lévő, kisebb kapacitású, helyi nyersanyagbázisra épülő és helyi igényeket kiszolgáló, kis szállítási igényű biomasszaerőművek, illetve állattenyésztő telepek esetében biogázerőművek, valamint a talaj szervesanyag-utánpótlását is biztosító komposztkazánok fenntarthatósági és energiahatékonysági követelményeket teljesítő támogatása.

Erdészet (környezet- és vízgazdálkodási területekkel)


1. Fenntartható erdőgazdálkodási módokra való áttérés ösztönzése az erdők feltártsága, erdészeti utak fejlesztése által.

2. Az erdőgazdálkodás biológiai alapjainak fenntartható módon történő folyamatos biztosítása, az erdei biodiverzitás célzott védelme és fejlesztése, kiemelten a védett és magas természetességű erdőkben.

3. Erdészeti potenciál megőrzése és helyreállítása az erdészeti vízgazdálkodás fejlesztése által.4. Az erdő-potenciál megőrzése és helyreállítása a talaj- és erózióvédelmet szolgáló erdőgazdálkodási

módok ösztönzése révén.5. Erdőgazdálkodási funkciók fenntartható fejlesztése, erdei haszonvételek körének és hozzáadott

értékének bővítése: agrár-erdészeti rendszerek és lokális biomassza energetikai hasznosítás által („bio-gazdaság”).

6. Az ország erdőborítottságának és fásított területeinek növelése. 7. Az erdők közjóléti és turisztikai potenciáljának, ökológiai értékének erősítése.


Tervezet intézkedésiek struktúrája:I. Kertészeti és állattenyésztési intézkedések:

1. Kertészet technológia és eszközfejlesztése2. Építéssel nem járó kertészeti eszköz beszerzés3. Ültetvény-korszerűsítés4. Állattenyésztés hatékonyságának javítása5. Szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságok támogatása

II. Vízgazdálkodással kapcsolatos intézkedések:1.Vízrendezés és az öntözés hatékonyságának javítása

III. Erdészettel kapcsolatos intézkedések:1.Fenntartható erdőgazdálkodási módokra való áttérés ösztönzése az erdők feltártsága, erdészeti utak fejlesztése által

A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági

technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése


Támogatás formája, tervezett eszközök vissza nem térítendő támogatás (VNT) kedvezményes hitel formájában, hitelalapból nyújtott visszatérítendő

támogatás(pénzügyi eszköz) Kamattámogatás

+ elérhetővé kívánunk tenni a tisztán nemzeti forrásból működtetett kedvezményes és kamattámogatott hitelkonstrukciókat és a kedvezményes kezességvállalást

A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági

technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése

Mezőgazdasági termékek hozzáadott értékének növelése, az élelmiszerlánc erősítése


1. Élelmiszer-feldolgozó KKV-k versenyképességét célzó fejlesztések: magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása versenyképesebb termékstruktúra kialakítása, szerkezetátalakítás, piacra jutást célzó fejlesztések.

2. Az élelmiszer-feldolgozásban használt inputok (első sorban energia- víz, nyersanyag) hatékonyság-javítását célzó beruházások által a gazdálkodás és az élelmezésbiztonság fenntartható fejlesztése érdekében.

3. Együttműködések erősítése: Új részvétel támogatása EU minőségi rendszerekben; Új részvétel támogatása nemzeti minőségi rendszerekben; Új részvétel támogatása önkéntes mezőgazdasági terméktanúsítási rendszerekben.


Kiemelt figyelmet kíván fordítani az élelmiszer- feldolgozás során hozzáadott érték növelésére, valamint az Európai Uniós és a nemzeti minőségi és kockázatkezelési rendszerekben való részvétel előmozdításáraTervezett intézkedések struktúrája:1.Élelmiszeripari üzemek szerkezetátalakításának előmozdítása2.Mezőgazdasági termékek magasabb hozzáadott értéket célzó feldolgozásához kapcsolódó beruházások támogatása3.Innovációs Együttműködés (Operatív Csoportok) keretében szükséges speciális vagy kísérleti projekt beruházások 4.A mezőgazdasági, erdőgazdálkodási termékek és az élelmiszerek minőségrendszereinek fejlesztése5.Termelői, vállalati együttműködések ösztönzése 6.Mezőgazdasági kockázatkezelés7.Állatjóléti intézkedés8.Termelői csoportok létrehozása

Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozást és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása

Agrár-környezetgazdálkodás, természetmegőrzés, környezet- és vízgazdálkodás


1. A mezőgazdasághoz kötődő fajok természeti helyzetének javítása (a fajok és élőhelyek igényeit figyelembevevő földhasználat).

2. A zöld infrastruktúra fejlesztése, az ökológiai hálózat koherenciájának javítása.3. Extenzív gazdálkodás ösztönzése, az extenzív termelésben rejlő lehetőségek jobb kihasználása.4. A környezetbarát technológiák alkalmazásának növelése, a környezettudatos gazdálkodás

fejlesztése.5. Ökológiai gazdálkodás fenntartása és fejlesztése.6. A mezőgazdasági genetikai alapok megőrzése (a tájfajták, a védett őshonos és veszélyeztetett

mezőgazdasági állatfajták megőrzése).7. A klímaváltozáshoz alkalmazkodó, vízvisszatartáson alapuló vízgazdálkodás fejlesztése.8. A talajok termékenységének megőrzése, a degradációs folyamatok megelőzése, illetve mérséklése,

a talajkímélő gazdálkodás ösztönzése.9. Okszerű növényvédőszer és tápanyag használat ösztönzése.10. Mezőgazdasági területek művelésben tartásának ösztönzése.11. Környezetbarát technológiák fejlesztése, öko-innováció ösztönzése.


Tervezett intézkedések struktúrája1. Környezetvédelemhez és a magas természeti értéket képviselő terület közjóléti

értékének növeléséhez kapcsolódó nem termelő beruházások.

2. Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben.

3. Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetések.

4. Ökológiai gazdálkodás

5. Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések.

6. Hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések

7. Együttműködés - környezetvédelmi projektekre és alkalmazott környezetvédelmi gyakorlatokra irányuló kollektív megközelítések; az éghajlatváltozás mérséklése vagy az ahhoz való alkalmazkodás céljából végrehajtott közös fellépések

8. Az erdőgazdálkodás biológiai alapjainak megőrzése, a klímaváltozás hatásainak csökkentése és alkalmazkodás

9. Fenntartható erdőgazdálkodási rendszerek fejlesztése

A mezőgazdasághoz és az erdészethez kapcsolódó ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása


Tervezett intézkedések struktúrája1. Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetések 2. Erőforrás hatékonyságot célzó beruházások és együttműködések 3. Erdőgazdálkodási funkciók fenntartható fejlesztése, erdei haszonvételek

körének és hozzáadott értékének bővítése első sorban lokális biomassza energetikai hasznosítás által („bio-gazdaság”)

Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás

támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban

Vidékfejlesztés, vidéki közösségek és gazdaság


1. Többfunkciós, vidéki tudásátadást biztosító módszertani és szolgáltató terek létrehozása és működtetése.

2. Helyi szükségletekre alapozott vállalkozásfejlesztés, gazdasági diverzifikáció.

3. Népességmegtartást és helyi gazdaságfejlesztést, valamint környezeti terhelés csökkentését szolgáló kisléptékű infrastruktúra fejlesztések, alapvető szolgáltatások.

4. Belső, térségi együttműködésen alapuló turisztikai fejlesztések.

5. A helyi közösségi rendszerek működésének biztosítása (LEADER).


Tervezett intézkedések struktúrája

1. Központi meghirdetéssel tervezett intézkedések (tervek szerint első 2 év):1. Többfunkciós közösségi szolgáltató terek létrehozása és működtetése2. Települési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése3. Mezőgazdasági tevékenység diverzifikációja

2. CLLD keretében tervezett intézkedések (tervek szerint 3. évtől):1. Többfunkciós közösségi szolgáltató terek létrehozása és működtetése2. Települési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése3. Mezőgazdasági tevékenység diverzifikációja

Aktuális tervezési feladatok:• Vidéki térségek definíciója• Intézkedések kidolgozása, OP egyeztetések

A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben

Vidéki térségek (6-os prioritás és CLLD)

A Vidékfejlesztési Program keretében megvalósuló speciális fejlesztési modulok

I. Közösség vezérelt helyi fejlesztések (CLLD)

Helyi közösség részvételével megvalósuló, a LEADER alapelvekre épülő fejlesztési programok.

Fejlesztési elemek:– Kedvezőtlen szocio-demográfiai és egyéb

kapcsolódó térségi trendek.– Vidéki helyi gazdaság megerősítése.– Fenntarthatósági, klíma adaptációs

szempontoknak való megfelelés.

Finanszírozás: multi-fund - EMVA/ETHA/ERFA/ESZA?

II. Tematikus alprogramok– Fiatal gazda tematikus alprogramFiatal gazda tematikus alprogramInduló támogatás + dedikált támogatások a beruházások esetében, kockázatkezelési és pénzügyi eszközök

kialakítása; mentorálás/képzés/pályázat kezelési

együttműködések; gyakornoki program.

– Rövid ellátási lánc tematikus alprogramRövid ellátási lánc tematikus alprogram a REL-t szervezők szintjének fejlesztése; a REL-ben értékesítő termelők fejlesztése, A REL rendszer átlátható és fenntartható

működését támogató országos hatáskörű szerveztek fejlesztése.

Beavatkozási logika

CLLD (Community-led Local Development )Közösségvezérelt Helyi Fejlesztés

CLLD, a jelenlegi LEADER koncepció kiterjesztése

LEADER

(CLLD)

Alulról felfelé építkezésA helyi akciócsoportok helyi fejlesztési stratégiák

kidolgozására és megvalósítására vonatkozó döntéshozatali hatáskörével

Területalapú megközelítésJól azonosított,

szubregionális vidéki területekre irányulóterületalapú, helyi

fejlesztési stratégiák

PartnerségHelyi köz-és

magánszférabeli partnerségek,

vagyis helyi akciócsoportok

Integrált megközelítésA stratégia több szektorra kiterjedő tervezése és

végrehajtása,a helyi gazdaság különböző ágazatainak szereplői és

projektjei közötti kölcsönhatáson alapulva

Hálózatépítés

A helyi akciócsoportok közötti hálózatok

Innovativitás

Innovatív megközelítések végrehajtása

Együttműködésre irányuló projektek

Európai innovációs Partnerség (EIP)

Kapcsolódó tématerületek:

1. nagyobb mértékű mezőgazdasági termelékenység, gazdasági életképesség, fenntarthatóság, termelés és erőforrás-hatékonyság

2. a bioalapú gazdaságot támogató innováció;3. biológiai sokféleség, ökoszisztéma-

szolgáltatások, talajműködés és fenntartható vízgazdálkodás

4. innovatív termékek és az integrált ellátási láncra irányuló szolgáltatások

5. új termék- és piaci lehetőségek feltárása az elsődleges termelők számára

6. élelmiszer-minőség, élelmiszer-biztonság és egészséges étkezés

7. a betakarítás utáni veszteségek és az élelmiszer-pazarlás csökkentése

Forrás: European Commission

A Vidékfejlesztési Program 1.0 változatának társadalmasítása

• mnvh.eu honlapon egy önálló aloldal „Vidékfejlesztési Program társadalmi egyeztetés” néven, ahol 2013. augusztus 31-ig volt lehetőség az előzetes társadalmasításra, szakmai egyeztetésre bocsátott tervezethez kapcsolódó véleményezésre.

Több mint 70 db hozzászólás, javaslat érkezett különböző szakmai-, és civil szervezetektől, magánszemélyektől, őstermelőktől

• Társadalmasítási fórumok:– 2013. augusztus 7. – Tényő;– 2013. augusztus 8. – Kunszállás;– 2013. augusztus 13. – Pázmánd.

• A társadalmasítás megyei szintű folyamatában az MNVH megyei referensi hálózat is részt vett.

A Vidékfejlesztési Program társadalmasítása

Koordináció: Miniszterelnökség

Elérhetőség: NFÜ honlapja - http://www.nfu.hu/forum_pate/29

Vélemények feldolgozása: a Miniszterelnökség koordinálásával a szakminisztériumok és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kollégái•az operatív programokat több szakaszban kerülnek társadalmi egyeztetésre;•az operatív programokkal kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat az adott operatív programhoz kapcsolódó internetes fórumokon lehet jelezni;

http://www.nfu.hu/forum_pate/29

Kapcsolódó tervezési feladatok

Partnerségi Megállapodás vidékfejlesztési tartalmának tervezése

Tervezésért felelős: NGM

Közreműködik: VM

Tervezett benyújtás: 2013. december vége

•11 tematikus célkitűzés szerinti struktúrában

•Vidéki térségekre vonatkozó helyzetelemzés, adatok

•Mezőgazdaságra, erdészetre, agrár-környezetre, élelmiszer-feldolgozásra, élelmiszerláncra vonatkozó helyzetelemzés, adatok

•EMVA forrásból fenti területeken vállalt célkitűzések és eredmények

•Tematikus célkitűzésekhez való EMVA hozzájárulás, kapcsolódás a többi alaphoz

•Közösség által irányított helyi fejlesztésekben való szerepvállalás

•Vidéki térségek a területi tartalomban, térségi programokban, térségi kohézióban

•Intézményrendszer, eljárásrend leírása

Kapcsolódó tervezési feladatok

Operatív Programokkal való szinergia, kapcsolódás

Tervezésért felelős: Tárcák, NTH

Tervezett zárás: 2014. első negyedév

•OP egyeztetések: kapcsolódó fejlesztések, lehatárolások

•Kiemelt témakörök:

– Terület- és Településfejlesztési OP: CLLD, város-vidék kapcsolatok, REL városi infrastrukturális lába, települési infrastruktúra, megújuló energia

– Emberi Erőforrás OP: vidéki szegénység, hátrányos helyzetű térségek fejlesztése

– Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP: élelmiszer-feldolgozás, mikrovállalkozások, szociális gazdaság

– Környezet- és Energiahatékonysági OP: vízgazdálkodás, megújuló energia

•Megyei programokkal való kapcsolat, összehangolás, egyeztetések

Korábbi intézményi döntések 1.(2012. december, 2013. április)

1600/2012. és 1217/2013. Korm. határozat: Koncepció

• Erős központi koordináció minden alapra kiterjedően

• Irányító Hatóságok átalakítása: − 2014. januártól a szaktárcák irányítása alatt− a jelenlegi IH-k bázisán

• 2007-2013-as programidőszak kifutó programjainak zökkenőmentes zárása és a kifizetések teljes körű abszorpciója prioritás

Forrás: Dr. Homolya Róbert, Budapest, 2013. november 14.

Korábbi intézményi döntések 2.(2013. augusztus)

1545/2013. Korm. határozat:Az intézményrendszer felállításának módja

• A közreműködő szervezetek a miniszterek irányítása alá kerülnek

• A regionális fejlesztési ügynökségek a megyei önkormányzatok irányítása alá kerülnek

• Karrier Program kidolgozása a humánkapacitások megtartása és továbbfejlesztése érdekében


Legutóbbi intézményi döntések

A Kormány 2013. október 30-ai döntése:

• Az egyes OP-k irányító hatóságai a tevékenység fókuszát adó területért felelős szaktárcához kerülnek áthelyezésre - helyettes államtitkári irányítás alatt

• Összeférhetetlenség elkerülése: az IH vezetők (helyettes államtitkárok) függetlenségét biztosítja, hogy a miniszternek közvetlenül alárendelve fogják ellátni feladataikat

• a központi koordináció a Miniszterelnökség szervezeti keretein belül kerül kialakításra 2014. január 1-től

• A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2014. január 1-jével megszűnik

2014-2020-as programozási időszak

Folyamatos működés biztosított„Jogutódlás”=humánkapacitás+bérszínvonal


A központi koordináció kialakításának alapelvei

A 2007-2013-as intézményrendszer eredményeinek továbbvitele– Magas szintű standardizáció– Teljes körű, valósidejű nyomon követhetőség

A 2007-2013-as intézményrendszer gyengeségeinek javítása– A szakpolitikai tervezés és végrehajtás egy kézbe kerül– A szakpolitikai végrehajtás és az operatív programok

végrehajtásának felelőssége szintén egy kézbe kerül

Az egységesítés erősítése érdekében a központi koordináció a Miniszterelnökség szervezeti keretei között kerül kialakításra


A központi koordináció feladatai a Kormány 2013. október 30-ai döntésének megfelelően (1.)

• a) Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság titkársági feladatainak ellátása,

• b) a normatív jellegű agrártámogatások kivételével az európai uniós források felhasználása tekintetében a fejlesztéspolitikai intézményrendszerre – beleértve valamennyi irányító hatóság munkáját – vonatkozóan az egységes eljárásrendi keretek kialakítása (jogalkotás és szabályozás) az érintett minisztériumok bevonásával, valamint az egységes végrehajtási gyakorlat (értelmezési kérdések) és szabályosság kialakítása,

• c) a támogatási konstrukciók megjelentetés előtti jóváhagyása,• d) az irányító hatóságok döntéseivel szemben biztosított egységes

jogorvoslati rendszer működtetése,• e) egységes informatikai és monitoring rendszer kialakítása és

működtetése,• f) egységes költségvetési fejezet menedzsment biztosítása,


A központi koordináció feladatai a Kormány 2013. október 30-ai döntésének megfelelően (2.)

• g) projekt és program értékelési rendszer központi kialakítása és működtetése,

• h) az európai uniós források felhasználásához kötődő partnerségi egyeztetési folyamatok és kommunikációs tevékenységek egységes koordinálása,

• i) egységes humánerőforrás menedzsment (különösen a javadalmazási, a motivációs és képzési rendszer) kialakítása és működtetése,

• j) az európai uniós forrásokból megvalósuló közbeszerzési eljárások ellenőrzése,

• k) a Koordinációs Operatív Program működtetése,• l) az egyes operatív programok végrehajtására vonatkozó ellenőrzések,

auditok koordinációja,• m) európai uniós és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás,


A közreműködő szervezetek átalakításának alapelvei

• A 2014-2020-as időszak közreműködő szervezetei a korábbi időszak KSZ-einek bázisán kerülnek kialakításra

• A KSZ-ek továbbra is állami tulajdonban álló gazdasági szervezetek lesznek, amelyek kijelöléssel látják el feladataikat

• A KSZ-ek tulajdonosi jogait a tevékenység fókuszát adó operatív programért felelős miniszter gyakorolja

• Főszabályként egy OP végrehajtására egy KSZ kerül kijelölésre oly módon, hogy a rugalmas kapacitásgazdálkodás biztosítható legyen


Az erős központi koordináció garanciái

Az alapok közti koordináció további eszközei:

•Döntési szint: NFK biztosítja az összehangolást•Operatív szint: Partnerségi Megállapodás Monitoring Bizottság•Szakértői szint: „Menedzsment Bizottság” – a különböző OP-ból/alapból finanszírozott fejlesztések összehangolása•Integrált fejlesztési eszközök központi koordinációja•Egységes képzési rendszer•Egységes projekttámogatási rendszer•Egységes program és projektértékelési rendszer•Horizontális elvek egységes kezelése


Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Documents

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 bemutatása tervezésének jelenlegi helyzete