Wächter Balázs

Projekttervezés és partnerségi alapok elsajátítása

helyi igényeken alapuló projekt-generálás és a projekt megvalósítás

Wächter Balázs

„A fenntartható térségfejlesztési kapacitás megerősítése a Sárospataki kistérségben”

ÁROP-1.1.5-08/C/A-2008-0007 projekt

PARADIGMAVÁLTÁS A REGIONÁLIS POLITIKÁKBAN

Első paradigma Második paradigma

Célok

Kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés a

különbségek ideiglenes kiegyenlítésével

Alulhasznosított regionális (helyi) potenciálok

versenyképessé tétele

Stratégiák Ágazati megközelítés Integrált fejlesztési

projektek

Eszközök Önkormányzatok és

vállalatok állami támogatása (segélyek?)

„Puha és kemény infrastruktúra” fejlesztése

Szereplők Központi kormányzat Kormányzat különböző

szintjei

Barnamezős iparterület rehabilitálása

Feltáró, tehermentesítő út építése

Szakmunkásképző bővítése

CNC esztergályos szakemberek képzése

Befektetés-ösztönző marketing akciók

Lakóterület fejlesztése

Munkahelyteremtés,beruházások ösztönzése,

termelési környezet javítása

CÉLOK

PROJEKTEKIpari park menedzsment

Programalapú helyi, térségi fejlesztések

„Az elmúlt első évtized a szervezetek síkján

nem az együttműködés évtizede volt.

Csak remélhetjük, hogy a következő tíz év

az együttműködések időszaka (is) lesz.”

(Bíró A. Zoltán)

Együttműködés

Partnerség az EU-ban

A partnerség mint alapkövetelmény és tanulható folyamat

• Az Európai Unióban 20 év alatt a partnerség a terület- és regionálisfejlesztés legfontosabb rendező elvévé és eszközévé vált.

• Az Európai Unió által támogatott pályázatokkal és projektekkel szemben támasztott egyik alapkövetelmény, hogy a projekteket a pályázó partneri együttműködésben valósítsa meg.

• A partnerség eszköz a célhoz. • A valóban működő partnerségeket az Európai Unióban a helyi fejlesztések és a

jövő tudatos alakítása iránt érzett elkötelezettség és felelősség tartja össze s nem a források elérhetősége (Nowackiné, 2003:5).

• Hazánkban a partnerség kialakításának elvesztek az igazi hagyományai, így minden bizonnyal idő kell ahhoz, hogy a társadalom szövetében a partnerség ismét megtalálja a maga jól megérdemelt helyét, és az, szervesen beépüljön a közgondolkodásba. Mindehhez, mindenekelőtt két dologra van szükség:1) a szemléletváltozásra és2) a tanulásra, mert a partnerség egy folyamat, amit tanulnunk kell, mint oly

sok ismeretet!!!

A partnerség fogalma az ET rendelete szerint

• A partnerség elve 1993 óta a Strukturális Alapok 4 vezérelvének egyikeként, központi szerepet játszik a tagállamok kohéziós politikájának megvalósításában.

• A partnerség elvének uniós jogszabályi hátterét az Európai Tanács 1999. június 21-i a „Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezésekről szóló” 1260/1999/EK rendelet adja. A partnerség hivatalos megfogalmazását a rendeletének 8. cikke tartalmazza, e szerint:

„A partnerség magába foglalja a szoros együttműködést az Európai Bizottság és minden tagország nemzeti, regionális, helyi illetve más szinten felelős hatóságai között, beleértve a tagállam meghatározott gazdasági és társadalmi partnereit is.”

A partnerség fogalmának értelmezése az ET rendelet 8. cikkelye szerint

• A partnerség elve a 8. cikkely alapján– a regionális és helyi hatóságok, gazdasági szervezetek, a szociális

partnerek s a civil társadalom képviselőivel való együttműködést jelenti.

• Az EU dokumentumok meghatározzák, hogy KIKNEK– kell az Európai Kohéziós Politika és – az egyes projektek végrehajtásakor – a Strukturális Alapok felhasználásának megtervezésében részt

vennie. • Nem határozzák meg azonban a HOGYANT

– a társadalmi és gazdasági partnerek közötti együttműködés módját.– A szabályozás, a szubszidiaritás elvének megfelelően csupán

általános keretfeltételeket fektet le a partnerségi folyamat tekintetében,

– az elv megvalósításának módjáról a tagállamok maguk döntenek (Fodor, 2003:13).

A horizontális és vertikális partnerség II.

Vertikális partnerség

Európai Unió (Bizottság)

NUTS 1 felelős hatóság

Munkál-tatók

Szakmai szervezetek

NUTS 2 felelős hatóság

Társadalmi szervez.

Munka-vállalók

Horizontális partnerség

NUTS 3 önkormányzat

Helyi önkorm.

Partnerség fogalma

A partnerség

• A partnerség lényege, hogy azonos információk birtokában, saját kompetenciájukra alapozva a partnerek egyenlőként vehetnek részt a közös munkában, tervek elkészítésében és végrehajtásában.

• A partnerség nem elképzelhető:

– Információ- és ismerethiányos környezetben, – alá-fölé rendelt viszonyban, – a csoporthoz való csatlakozás szabad döntése és – konszenzusos úgynevezett win-win (mindkét fél

számára győzelemként megélt) döntések nélkül.

A partnerség - Feltételek

• A működő partnerség alapja:– a bizalom, – az azonos információs szint, – az információk felhasználásához szükséges ismeretek

megléte és – a kommunikáció.

• Az EU fejlesztési programjai feltételezik a minél szélesebb körű együttműködést (pl. a helyi partnerségre alapozott Leader+ keretében civil, a vállalkozói és az önkormányzati együttműködés; EU 6. K+F keretprogram: a konzorciumi tagok által biztosítható legyen a tudás, a kompetencia, vagy a régi és új tagállamok szerepvállalása)

Mi a partnerség?

• Egyenrangú viszony• Kormányzat, régiók, önkormányzatok, üzleti szféra, civil

szervezetek bevonása, tájékoztatása• A társadalmi párbeszéd megteremtése• Új feladatok, megrendelések és források megszerzésének

lehetősége• Az innovációk, ötletek új látásmód forrása• A bizalom, a közös cél, az összefogás és az érdekérvényesítés

színtere• Alkalmazkodási képesség, válaszlehetőség komplex

problémákra• Értékteremtő tevékenység

Viszonyok a partnerségben

Főkedvezményezett: a pályázó, aki a projekt megvalósításáért felel.

Támogatásban részesülő partner: közvetlenül részesül támogatásban, aláírja a támogatási szerződést is.

Közreműködő partner: a projekt végrehajtásában résztvevő, de támogatásban nem részesülő partner. A partnerségi megállapodást aláírja, a támogatási szerződést nem.

Egyéb partner: a projekt megvalósítását kívülről támogató szervezet, aki a kitűzött cél érdekében közvetetten részt vesz a munkában.

Ki lehet partner?

Pályázati kiírástól függően partner lehet:• Gazdasági társaság, vállalkozás• Önkormányzatok és azok társulásai• Közhasznú szervezetek• Központi költségvetési szervek• Non profit szervezetek• Civil szervezetek

Miért jellemzően egyedül pályáznak Magyarországon?

• Az összefogásban nincs kialakult sikerélmény.• A felelősségrendszer átengedése a partnerekben

bizalmatlanságot válthat ki.• Nem láthatóak az apróbb trükkök, fifikák.• A felelősségrendszer nem egyértelmű.

Mikor kell partnerségben gondolkodni?

• Ha átfogó fejlesztésben gondolkodnak.• Fontos a minél szélesebb segítség a cél érdekében.• A sikert nem egyedül szeretnénk megélni.• Az eredményeket minél szélesebb rétegeknek

szánjuk.

• Ha a szakmai munkában jól elkülöníthető a feladat és a felelősségrendszer.

Mi az alapja a partnerségnek?

Megállapodás, amit minden érintett a program vagy a pályázat előkészítése előtt aláír.

Fő tartalma: • Felelősségi rendszer (alá- és felülrendeltség)• Pénzügyi rész (hozzájárulások megfizetése)• Tulajdonlás feletti rendelkezés (tulajdon, használat)

Mik a partnerségi viszony jellemzői?

• A partnerek közötti méltányosság• A munkában, megvalósulásban az átláthatóság• A kölcsönös haszon elvárásának elfogadása• Közvetítői szerep elfogadása, aki a projektet

hátulról/elölről látva, vagy láthatatlanul mozgatja.

Milyen legyen a jó közvetítői, partnerségi vezető?

• Mindegyik fél bizalmát élvezze• Legyen kezében a hatalom a résztvevők mozgatására• Rendelkezzen szakmai ismeretekkel és képességekkel• Van helyszínismerete és empátiaképessége• Bizonyította menedzselési képességét• Elkötelezte magát, hogy minden független kapcsolatot

alakítson ki.

Milyen legyen a partner?

• A célt világosan ismerő• A sikerért dolgozni is akaró és kellő szakmai

ismerettel rendelkező• Az információáramoltatásban részt vevő• Van lokális helyismerete• Képes a lokális közegben irányító, befolyásoló erővel

bírni.

Konzorciumi megállapodás

Konzorciumi megállapodás

• Vezető kijelölése

• Tagok, akik részt vesznek a projekt megvalósításban

• Végrehajtásban illetve a fenntartási időszakban is együttműködnek

Fő tartalma

• Támogatási szerződés alapján a tagok– Feladatainak, határidőinek– Támogatási összegének, saját erőnek, saját erő mértékének – Biztosítékaink (forma, értéke)Rögzítése.

• Egyéb jogi rendelkezések– Megszűnés– Kötelezettségek nem teljesítése

• Közbeszerzés lebonyolításáról szabadon rendelkezhetnek

Felelősségek

• Vezető– Kapcsolattartó a támogató szervezet felé

• Támogatási szerződés aláírása

• Jelentések elkészítése, elszámolások összeállítása

– Konzorciumon belüli információáramlás szervezése

• Negyedévente szóbeli közös egyeztetések

– Támogatást tovább utalja a tagoknak

Felelősségek

• Tagok– Megismerik a támogatási szerződést– A szerződésben előírtaknak megfelelőn

teljesítenek– Időben tájékoztatják a vezetőt, hogy a jelentéseket,

fizetési kérelmeket időben el tudja küldeni a támogató felé

Partnerség a területfejlesztésben

A partnerség szereplői projekt szinten

A partnerség építése olyan szervezetek felkutatását fedi, melyekkel

1. az érdekek és a tevékenységi kör egyezősége folytán közös pályázat adható be,

2. másrészt olyanokat, akik közvetett – nem anyagi – jelleggel azonosulhatnak a pályázat célkitűzéseivel: Azokat az elvi támogatókat is partnernek tekinthetjük, akiket

– az eredmény szintén pozitívan érint

– vagy az intézmény feladataival összefügg a projekt tevékenysége


A partnerek csoportosítása többféle szempont alapján történhet:

1. Nemzetközi, országos, regionális vagy helyi alapú, melyeknél a különböző szintű szervezetek állapodnak meg együttműködésben;

2. Témán alapuló, melyeknél egy bizonyos témára szakosodott szervezetek állapodnak meg az együttműködésben helytől függetlenül;

3. Térségi/regionális és témán alapuló partnerségek: pl. fejlesztési klaszterek, határ menti együttműködések

4. Tevékenységen alapuló partnerségek


• közszolgálati szektor – nemzeti kormányzat – helyi és regionális

önkormányzat – közszolgálati szervezetek

• magánszektor – nagy társaságok – helyi vállalkozások – vállalkozások egyesülései

• egyéb gazdasági szereplők• önkéntes és közösség (civil)

szektor – szociális szolgáltató csoportok– önsegítő csoportok – projekt–alapú érdekcsoportok

• európai szervezetek

• központi kormányzati ügynökségek – városfejlesztési irodák – vidékfejlesztési irodák – átképző központok

• oktatási, kutatási intézmények• szakszervezetek• munkaadó szervezetek• környezetvédelmi szervezetek• országos ernyő szervezetek• nemzetközi szervezetek• fejlesztési ügynökségek

- helyi fejlesztési ügynökségek - gazdaságfejlesztési

ügynökségek - kisvállalkozás-fejlesztési

ügynökségek


Partnerség-építés lépései

I. Előkészítés

1. A projekt, a partnerség és a feladat pontos meghatározása2. A szükséges szakértelem és erőforrások pontos

meghatározása3. Potenciális partnerek azonosítása (szakértelem, kapacitás,

kompatibilitás, stabilitás…)4. Céljaink, igényeink, kínálatunk és a feladatok

megfogalmazása a partnerek felé5. Ajánlat előkészítése a partnerek felé6. Az ajánlathoz ajánlott projektismertető készítése is, amely

benyújtható a potenciális partnerekhez és támogatókhoz.

Partnerség-építés lépéseiA partnerek kiválasztásának lehetséges

szempontjai

• szakmai szempontok (pl. referenciák, szakmai potenciál, szervezeti illeszkedés, kapcsolati tőke)

• politikai szempontok;• gazdasági és pénzügyi szempontok;• kötöttségek (pl. egyik partner ragaszkodik egy másik szervezet

partnerként történő bevonásához);• társadalmi vagy civil indokoltság;• más szakmai területekhez kapcsolódó indokoltság (pl.

környezetvédelmi szempontok);• közös érdekeltség fennállása más projektben


II. Tárgyalás és egyeztetés

1. A potenciális partnerek megkeresése ajánlatunkkal (célok, feladatok, jogok és kötelezettségek, részvétel formái és keretei)

2. Alku és a partnerek kiválasztása3. A partnerségi feladatok és célok részletes rögzítése,

munkaterv elkészítése4. A partnerséghez és a projekthez kapcsolódó egyéb

megállapodások, szervezeti döntések (pl. a partnerség belső logikájának a meghatározása)

5. A projektdokumentáció (pl. pályázati anyag, csatlakozó levelek) véglegesítése, aláíratása


III. Befejezés

1. A kapcsolat ápolása, folyamatos fenntartása a projekt megkezdésétől, a végrehajtáson át az utánkövetési időszak végéig

2. A partnerségi kapcsolat megújítása

3. Újabb partnerségi kapcsolat generálása

Szerepkörök egy partnerségben

• koordinátor• alakító • munkálkodó• befejező• innovátor• monitorizáló• erőforrások figyelője• csapatmunkás• szakértő

KözvetítőA partnerség-építési folyamatban kulcsfontosságú szerepet játszik az a személy vagy szervezet, aki/amely KÖZVETÍTŐ szerepre vállalkozik. Ez azt jelenti, hogy az összes fél között és nevében cselekszik.A jó közvetítő:

– Minden szereplőhöz pozitív segítő viszonya van– Megértő/elfogadó pozíciót képvisel– Minden szereplőhöz azonos attitűddel viszonyul– Elkötelezte magát arra, hogy független kapcsolatokat alakítson ki és

tartson fenn a partnerségben résztvevő felekkel.– Célja, hogy az elképzelt tervezett fejlesztések számára kedvező

környezeti feltételek létrejöttét elősegítse– Kellően elszánt– Kellően rugalmas– Mindegyik fél bizalmát élvezi– Rendelkezik a szakmai ismeretekkel és készségekkel– Van helyismerete és kulturális megértő képessége– Már bizonyította menedzselési képességeit

Kistérségi, ágazati partnerségi körök

Létesítése lehetséges:

• tematikus (pl. ágazati) vagy • területi (pl. kistérségi)

alapon a köz-, a magán- és az önkéntes szféra részvételével.


Szerepük a programozási folyamatban:

• információk, vélemények összegyűjtése, feldolgozása,

• eredmények véleményezése• ezáltal hozzájárulás a ROP és az ágazati OP-k

kialakításához.

A régiófejlesztési célokat végül a Regionális Fejlesztési Tanácsok határozzák meg. A helyi szereplők fejlesztési igényeiket viszontláthatják a majdan kiírásra kerülő pályázati célok között.


A partnerségi körök általános feladatai:

• Projektek generálása• A kör legitimációja• Reprezentativitás• Pl. K+F helyek teremtése• Információ csere• Regionális önszerveződés képességének kialakítása.


Kistérségi fejlesztések alapelvei

• Elsősorban helyi kezdeményezéseken alapul• Döntéshozás decentralizálását célozza meg• A fejlesztés középpontjában az ember áll• A fejlesztés csak komplex lehet (a természeti, a

társadalmi, a gazdasági és az épített-műszaki környezet fejlődése)

• Helyi specifikus adottságokból előnyök kovácsolása• A piaci résekbe való betörés


Kistérségi fejlesztések alapelvei (2)

• Alternatív munkaerőforrások hasznosítása• Közös örökség, környezeti fenntarthatóság • Gazdasági igazságosság • A biológiai és kulturális változatosság (diverzitás) • Szubszidiaritás• A belső felelősség• A polgárok minél szélesebb bevonása


Kistérségi fejlesztések szereplői (1)

a) közszolgálati szektor

- nemzeti kormányzat

- helyi önkormányzat (és társulási)

- közszolgálati szervezetek

b) magánszektor

- nagy társaságok

- helyi vállalkozások

- vállalkozások egyesülései

- egyéb gazdasági szereplők



c) önkéntes és közösségi szektor

- szociális szolgáltató csoportok

- önsegítő csoportok

- projekt–alapú érdekcsoportok

d) központi kormányzati ügynökségek

- városfejlesztési irodák

- vidékfejlesztési irodák

- átképző központok



szakszervezetek • környezetvédelmi szervezetek• fejlesztési ügynökségek

- helyi fejlesztési ügynökségek

- gazdaságfejlesztési ügynökségek

- kisvállalkozás-fejlesztési ügynökségek• európai szervezetek

- Európai Bizottság • oktatási, kutatási intézmények

A partnerség gátjai

• A közös célok és a közös felelősség vállalás hiánya • A különböző tervezési irányzatok (érdekek) és

finanszírozási rendszerek különbözősége • Az értékszemlélet és a szerepek közötti különbségek • A választott és kinevezett személyek közötti ellentétek • Érdektelenség – a közösségi kohézió gyengesége • Közösségi feszültségek – megoldatlan problémák • Ellentmondás a feladatok és az ösztönzők között • Jogszabályi akadályok • Földrajzi lehatároltságok

A partnerség kialakításának, hatékonyságának feltételei

• Kommunikáció, információátadás a partnerségi együttműködésben

• Partneri hálózatmenedzsment: A projekt megvalósításakor erős koordinációra van szükség

• A partnerségben elvégzett feladatok, projektszakaszok közös meghatározása és értékelése. A folyamatosan felmerülő igények, módosítások beépítése.

• Nyomonkövetés vagy projektkövetés• Partnerségi disszemináció• A panaszok és a változások kezelése a partnerségben• Partnerség elvének érvényesítése:átláthatóság, az

elkötelezettség és a kompromisszum-készség• Egyéb partnerségi menedzsment feladatok• Partnerségi „mag" létrehozása: 2-3 személy és az intézmény,

akik a projekt megvalósításáért elsődlegesen felelnek

A helyi partnerségi együttműködés formái, jellemzői

• A helyi tudás, hagyomány, környezet érték, amelyre minden közösség építhet, amelynek megtartása, fejlesztése a közösségek egyik jelentős feladata

• Saját specifikus arculat

Vidékfejlesztés: LEADER-program

• A LEADER egy olyan fejlesztési módszer, amellyel a helyi partnerek közösen alakítják a térségük jövőjét.

• A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Programok Főosztálya nemzeti forrásból finanszírozta az Uniós LEADER+ programra való felkészülést.

• 13 szervezet kiválasztása

• Célja: Minél több térség be tudjon kapcsolódni a LEADER+ indulásakor

A LEADER „alappillérei”

1. Területalapú megközelítés (kulturálisan, földrajzilag egységnek tekinthető kistáj)

2. Alulról építkező megközelítés (helyi akciócsoportok, döntéshozatali felhatalmazás)

3. Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek 4. Háromoldalú partnerség (magán, profit és közszféra

együttműködése)5. Tevékenységek újító jellege (új technológia,

értéknövekedés, piacra jutás, életminőség javítása, Natura 2000 elvei szerinti erőforrás-kihasználás)

6. Tevékenységek közötti kapcsolatok – integrált ágazatközi megközelítés

7. Hálózatépítés, térségek közötti és nemzetközi együttműködés

(Gönczi Zsolt)

HELYI AKCIÓCSOPORTHELYI AKCIÓCSOPORT

Együttműködő

szervezetek

DÖNTÉSHOZÓTESTÜLET

Adminisztratív szervezetGESZTOR

Önkéntesek

A helyi közösség és a célcsoportok

képviselői

Helyi hatóságok

Vállalkozói szféra

Kormányzati és Közszféra szereplői

LEADER I. • A LEADER programban résztvevő településeken élők szabad

elhatározásán alapul az együttműködésben résztvevő települések kiválasztása

• A helyi akciócsoportok csak földrajzilag összefüggő területen, egymással szomszédos vidéki települések lakóinak összefogásával alakulhatnak meg.

• A helyi akciócsoportok között nem lehet átfedés sem szervezeti, sem személyi, sem területi szinten

• Egy település csak egy helyi akciócsoporthoz tartozhat

• Az együttműködő településeken élő lakosság összlétszáma 10.000 –100.000 főig terjedhet (kivéve Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megye, ahol 5.000 lakos / akciócsoport elegendő).

• A LEADER térséghez csak olyan települések csatlakozhatnak, ahol az ott élők száma 10 000 fő alatti és/vagy a népsűrűség 120 fő/km2 alatti (Varga Péter)

LEADER II.

• A helyi akciócsoport döntéshozóinak min. 50%-a a helyi gazdasági és társadalmi partnerek és azok szövetségei

• Az akciócsoport munkaszervezetének állandó feladataihoz szükséges:

– Megfelelő helyi vezetői kapacitás,

– Technikai felkészültség

– Képzett munkatársakkal rendelkező szervezet

• A helyi akciócsoport által elkészítendő LEADER akciótervnek feladata (többek között) az együttműködés fejlesztése a helyi szereplők, a gazdaság különböző ágai, valamint az egyes projektek között

LEADER III.• A helyi akciócsoportok szerkezete és működése során követendő szabályok:

– alapja a helyi önkormányzatok, vállalkozók, társadalmi szervezetek és magánszemélyek partnersége

– nagy létszámú együttműködések (9-25 személy/szervezet), amelyek a térség összetételét reprezentálják

– tagja lehet minden a cégbíróságon vagy bíróságon bejegyzett gazdasági vagy társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, egyesület, közhasznú társaság, szövetkezet, társulat, törzskönyvi nyilvántartásba vett települési (helyi vagy kisebbségi) önkormányzat, jogi személyiséggel rendelkező települési önkormányzati társulás, önkormányzati működtetésű intézmény továbbá – a helyi gazdasági-társadalmi élet szereplőiként elismert, vagy köztiszteletben álló - (természetes) személy.

– egy szervezet/személy csak egy akciócsoportba vállalhat tagságot. – egy személy csak egy szervezetet képviselhet az akciócsoporton belül. – működését veszélyezteti, ha bármely szektor vagy bármely érdek

túlsúlyban van a többihez képest– felépítésének biztosítania kell a térség közösségei és gazdasági

szerveződései érdekeinek megfelelő hatékony képviseletét

Projekt csapat

• A projekt megvalósítására, meghatározott feladatok ellátására - tisztázott szerepekkel - létrejött csapat, amely a feladattól függően több munkacsoportból állhat

• Szervezet a szervezetben• Előnye: szinergia• Kritikus pont: együttműködési készség, képesség • Feltétel:

– csapattagok kiválasztása, a csapat egy cél felé tartása, lendületben tartása

– Motiválás, konfliktuskezelés, kommunikáció (kinek, mit és hogyan kell közvetíteni, viselkedés egy tárgyalási szituációban, projektértekezleten, konfliktushelyzet megoldása kapcsán; a projektfolyamat egyes szakaszaiban szükséges team-menedzselési módszerek)

KonzorciumPélda: önkormányzatok együttműködése

Önkormányzatokkal együttműködő partnerek:

• több önkormányzat összefogása (térségi jelentőségű projektek esetében: pl. kistérségi szennyvízberuházás, regionális hulladéklerakók stb.),

• önkormányzatok és vállalkozások (pl. település-rehabilitáció) • önkormányzatok és civil szervezetek között

KonzorciumPélda: önkormányzatok együttműködése

Az együttműködési megállapodás hátránya:

• A teljesítés (pl. a szükséges testületi határozatok meghozatala) jogi eszközökkel igen nehezen vagy egyáltalán nem kényszeríthető ki,

• Az aláírók érdekei időközben megváltozhatnak,• Akár egyetlen partner visszalépése a projekt meghiúsulását

eredményezheti.

Éppen ezért:

• törekedni kell az együttműködési megállapodás feltételeinek részletes és pontos kidolgozására,

• tulajdonlás, működtetés kérdéseinek pontos meghatározására,• az esetleges nem teljesítőkkel szemben alkalmazható eljárás (pl. kizárás)

rögzítésére• a kártérítés formáira (pl. kötbér).

Hálózatépítés• A hálózatépítés célja, hogy virtuális közösséget építsünk ki az

adott témához, feladathoz kapcsolódó emberek, szervezetek között, ezzel biztosítva az információ áramlását és növelve a mindenki számára elérhető nyereség valószínűségét.

• A hálózatépítéssel a bekapcsolt személyek és szervezetek közös tudásmenedzsmentjét támogatjuk

• Eszközök: (pl. információgyűjtés, piaci megjelenés, támogatói névsor stb.)

• A digitális hálózatépítés alapfeltételei:– Infrastruktúra

• Számítógép hozzáférés• Internet kapcsolat

– Humánerőforrás• Digitális írástudás

Feladatok a hálózatok létrehozása során

• a térség fejlesztésében kompetens szakemberek hálózatának létrehozása

• rendszeres regionális és térségi összejövetelek, tanácskozások szervezése

• hírlevelek készítése, • tagsági lista, • (internetes) vitafórumok biztosítása• a hálózatépítés és annak technikáinak, készségeinek mint a

hiányos partnerségi kapcsolatok kompenzálásának eszközének ösztönzése

Klaszter

A klaszterek a cégek közötti szisztematikus kapcsolatokon alapulnak

A kapcsolatok közös vagy kiegészítő termékeken, termelési folyamatokon, kulcs technológiákon, természeti erőforrás szükségleteken, szakértői szükségleteken és elosztási csatornákon alapulnak

A klaszterek földrajzilag koncentráltak A földrajzi kiterjedést befolyásolják (pl.): - A szállítási rendszerek és a forgalom

- Kulturális identitás, - Személyes preferenciák, családi és szociális igények

A partnerség praktikus kérdései egy pályázat esetén

Ki a pályázó? (jogi, anyagi felelősség) Milyen (jogi) formában jön létre a partnerség? Ki biztosítja a projekt szükségleteket (forrás, menedzsment stb.) Hogy kerül (közös) tulajdonba a pályázati tartalom? Mennyire bonyolítja a projektet a partnerség?

Rövid távon az önérdekből is kialakult (kialakuló) partnerségek pályázati sikere biztos

Profit szféra elvárásai: Gyors döntések, gyors partnerek Egyértelmű felelősségek Egyszerű pályázatok Egyértelmű könyvelési, számviteli, ellenőrzési szabályozás Partnerség csak ha elkerülhetetlen (vagy egyébként is lenne)

A térségi fejlesztés első lépései – felmérések

A komplex helyzetfeltárás és értékelés eszközei:

• Közvetlen megfigyelés

• Másodlagos információk használata (statisztikai

adatok, országos, regionális, kistérségi koncepciók,

egyéb fejlesztési dokumentumok stb.)

• Informális felmérések

• Formális felmérések

A szükségletek feltárásának módszerei

Kérdőív

• Kérdőíves megkérdezés

• Postai kérdőívek

• Kérdező biztossal lekérdezett kérdőívek

• Telefonos kérdőívek

• Nyilvános helyeken kiosztott ill. felvehető kérdőívek


Interjú

• Szóbeli megkérdezés - Célcsoportos beszélgetések a

kulcsinformációk megszerzésére

• Szemtől szembe interjúk

• Telefoninterjúk


SWOT• Az aktuális helyzet leírására épül

• A helyzetleírás megállapításait strukturálja, elemzési keretet biztosít

• Megalapozza a stratégia felé való továbblépést

• Osztályozás– Erősségek (belső - pozitív)

– Gyengeségek (belső - negatív)

– Lehetőségek (külső - pozitív)

– Veszélyek (külső - negatív)

A SWOT analízis folyamata

• Az elemzés tárgyának egyértelmű lehatárolása

• A tényezők meghatározása

• A tényezők értékelése és besorolása

• Tényező csoportok összevetése

• Stratégiai alternatívák kialakítása

• Stratégiai alternatívák elemzése

• Döntés

Gyakorlati szempontok a SWOT analízishez

• Szánjon elegendő időt a SWOT elkészítésére.

• Vonja be az érintetteket.

• Koncentráljon a lényegi elemekre.

• Csak olyan tényezőket jelenítsen meg, amelyeket alá tud támasztani számszerűsíthető, mérhető adatokkal.

• A tényezők egyszerű besorolásán túl azok rendszerezése, strukturálása szükséges.

• Egyértelműen jelenjenek meg az összefüggések az elemek, következtetések és a stratégiai lépések között, a megállapítások legyenek specifikusak.

Projekt célProjekt cél

Erősségek (Strengths)

Gyengeségek (Weaknesses)

Lehetőségek (Opportunities)

Veszélyek(Threats)

HelyzetvizsgálatHelyzetvizsgálat

Prognózisok a külső feltételekrőlPrognózisok a külső feltételekről (gazdasági, technológiai, társadalmi,(gazdasági, technológiai, társadalmi,

politikai, kulturális stb.politikai, kulturális stb.

A körvonalazódó stratégiai alternatívák

1. Az erős oldalakra támaszkodva a lehetőségek maximális kihasználása (offenzív stratégia);

2. az erős oldalakra támaszkodva a veszélyek minimalizálása vagy kompenzálása (a diverzifikáció);

3. minimalizálni a gyenge oldalak hatását és kihasználni a lehetőségeket (változásorientált stratégia);

4. minimalizálni a gyenge oldalak hatását és a veszélyeket („túlélési”, defenzív stratégia).

A helyi identitás és közösségi cselekvési potenciál bemutatása, partnerkép

• A település ill. a közösség megismertetése, a helyi fejlesztésekben érdekeltek bemutatkozása

• Önszerveződés – lehetőség, kompetencia, szakértelem, érdeklődési kör stb. szerint

• Az egyén szerepe a közösségben, a helyi szereplők feltérképezése

• Cselekvési motivációk, lehetőségek, ill. nehézségek, akadályok azonosítása

• A helyi jövőkép, problémák és cselekvési ötletek feltárása

A partnerek menedzselése és képviselete

• Kompetens, hiteles, döntési jogkörrel felruházott személy vagy szervezet

• Kapcsolattartás harmadik féllel (KSZ, bank, alvállalkozó stb.)

• Általános felelősség a programért, projektért • Koordináció, a partnerek közötti kapcsolatfelvétel-és

tartás támogatása • Beszámolás, jelentéskészítés, elszámolás• PR, infokommunikáció

Javaslatok

• A csapatmunka módszereinek kidolgozása a térségi programok, projektek kialakítása során az erőforrások hatékony felhasználása érdekében

• Indikátorok, mutatók meghatározása, amelyek megbízhatóan jelzik a térség fejlődési pályáját

• A fejlődés és a térségi folyamatok rendszeres monitoringja és jelentéskészítés, amely megjelenik a nyilvánosság előtt is

• Kulcsterületek, kompetencia, vezérprojekt, sajátos fejlesztendő terület stb. meghatározása, amelyre alapulva vagy ahhoz kapcsolódva a térség fejlődése a kedvező irányba mozdulhat, akár modellként is szolgálhat

• Külső szereplők bevonása• Nyitottság, kezdeményezőkészség és innovativitás

Documents

Wächter Balázs