P A N N O N E G Y E T E M

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS

Konzorciumvezető:MISKOLCI EGYETEM

Konzorciumi tagok:BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLABUDAPESTI CORVINUS EGYETEMDEBRECENI EGYETEMPANNON EGYETEMESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLASZOLNOKI FŐISKOLA

Készítették:

Sebestyén JózsefPhD-hallgató, dékáni titkár

Dr. Révay Valériatanszékvezető egyetemi docens

Dr. habil. Kiss Istvánegyetemi docens, tanszéki csoprotvezető

Prof. dr. Mihalovics Árpádtanszékvezető, dékánhelyettes

Szerkesztette:

Sebestyén József

2006.

1. Vezetés

1.a A vezetés hogyan teszi láthatóvá a kiválósági minőségkultúra melletti elkötelezettségét, ez hogyan jelenik meg a kar/szak jövőképében, értékrendjében?

Elkészült stratégiai tervek, cselekvési, változtatási programok száma és realizálása:Az Egyetem és a Kar az alábbiakban definiálja kutatási stratégiáját:

A Pannon Egyetem a hazai felsőoktatás meghatározó intézményeként – az európai hagyományok szellemében – a legmagasabb szintű kutatással, fejlesztéssel és innovációval járul hozzá az egyetemes tudomány, a magyar társadalom, az életminőség, és szűkebb környezete a Közép-dunántúli Régió fejlődéséhez.A Pannon Egyetem kutatási stratégiájának fő célkitűzése, hogy az eddig elért eredmények, az akkreditált doktori iskolák, az oktatók, kutatók magas szintű szakmai tudása alapján az elkövetkező öt - tíz évben az európai élvonalhoz tartozó hatékony kutatás, fejlesztés és innováció orientált, a felhasználókkal és a régió intézményeivel együttműködő egyetemmé váljon.A Pannon Egyetem – különösen az 1990-es évek elejétől végbement szerkezetváltás és a 2000-ben lezajlott integráció következtében – immár a bölcsészettudományok, a társadalom- és gazdaságtudományok, a természettudományok, a műszaki tudományok és az agrártudományok széles spektrumában országos, sőt nemzetközi feladatokat vállalt és teljesített.A Pannon Egyetem az oktatás iránt messzemenően elkötelezett kutatóegyetemnek tekinti magát, ahol az oktatók és a kutatók tudományos, innovációs tevékenysége nemzetközi szinten is kimagasló, és mindezen tudományos kutatási, fejlesztési, innovációs eredmények a hallgatók nemzetközi szintű képzését is szolgálják. A Közép-dunántúli Régióban lejátszódó gazdasági-társadalmi átalakulás, az életminőség javítása iránti igény egyre sürgetőbbé teszi a helyileg fontos kutatások, fejlesztések, az innovációs tevékenységek megvalósítását, és ezek személyi, tárgyi és infrastrukturális feltételeinek (KKK, Agrártudományi Centrum, Regionális Egyetemi Tudásközpont, stb.) megteremtését.Mindezek alapján, az elkövetkező évek kutatás-fejlesztési, innovációs célkitűzését úgy kell meghatároznunk, hogy az tükrözze a nemzetközi, európai uniós, kormányszinten (Nemzeti Fejlesztési Terv) és regionálisan megfogalmazott kutatási prioritásokat.

A minőségügyi képzésekben részt vettek száma:

A minőségügyi képzésekben az intézmény részéről a minőségügyi munkát végző szervezeti egységnek, a Minőségbiztosítási Irodának a munkatársai vettek/vesznek részt, továbbá a teljesítménymérést és értékelést valamint az elégedettségvizsgálatot lefolytató egységnek, a Személyzeti Osztálynak a munkatársai vettek/vesznek részt.Az Egyetem részéről továbbá lezajlott a belső auditor és a minőségügyben tevékenykedők (rendszerépítők) képzése. 2003. május 19-21. között 18 fő kapott belső vállalati felülvizsgáló (auditor) oklevelet, a minőségügyben tevékenykedők képzése 20 fő részvételével zajlott.

2

A Kar részéről a Kar vezetői vesznek részt minőségügyi képzésekben.

Összegzés (kar/szak és szervezeti egységei belső munkamegosztása; minőségbiztosítási bizottságok működése):

A Pannon Egyetem (2006. március 1-je előtt: Veszprémi Egyetem) az alábbi Minőségpolitikai Nyilatkozatot adta ki:

A Veszprémi Egyetem alapvető célja, hogy a tanulni vágyó hazai és külföldi hallgatókat kiválóan képzett, a szakmai és az általános etika szabályait ismerő és betartó szakemberekké nevelje. Elősegíti a tudomány fejlődését és az emberiség felemelkedését. A személyiség tisztelete, a társadalmi gondoskodás és a segítségnyújtás elve alapján minden erejével az emberek méltóságának megőrzésén munkálkodik. Ennek érdekében az Egyetem kinyilvánítja, hogy képzési, kutatási, valamint társadalmi szolgáltatási folyamatait a minőségbiztosítás elvei alapján tökéletesíti, amivel növelni kívánja az érdekeltek megelégedettségét.A Veszprémi Egyetem minőségbiztosítási rendszerét az érdekeltközpontúság elvére alapozva építi ki. Ennek keretében törekszik arra, hogy az érdekeltek igényeit a lehető legteljesebb mértékben elégítse ki, vezetőinek minőségügyi elkötelezettségét fokozza, eközben folyamatainak szabályozása során nagy figyelmet fordít az egészség-, biztonság- és környezetvédelmi előírások betartására.A Veszprémi Egyetem olyan minőségbiztosítási rendszert épít ki és működtet, amely folyamatosan biztosítja a képzés, a kutatás és a társadalmi szolgáltatás, valamint az ezeket támogató területek kiváló színvonalát. A minőségbiztosítási rendszer független a folyamatokért közvetlenül felelős személyétől, és döntéseiben csupán az Egyetem legfelső vezetésének van alárendelve (figyelembe véve a végrehajtó és az ellenőrző szféra feladatmegosztását). A minőség középpontba állítása minden vezető és munkatárs alapvető kötelessége.A Veszprémi Egyetem vezetése gondoskodik arról, hogy a minőségpolitikát az Egyetem dolgozói megismerjék és megvalósításába aktívan bekapcsolódjanak, rendszeresen meghatározza a minőségi célokat, értékeli a minőségi célok megvalósulási mértékét, és rendszeresen meggyőződik a minőségbiztosítási rendszer működésének hatékonyságáról. A tapasztalatokat a minőségbiztosítási rendszer fejlesztésére és javítására használja fel.A Veszprémi Egyetem vezetése a minőségbiztosítás érdekében kiemelt fontosságúnak tekinti a kultúra és az értékrend fejlesztését, a minőségtudat kialakítását, a minőségbiztosítás eszközrendszerének fejlesztését, a vezetői példamutatást, kezdeményezést és személyes elkötelezettséget, az egyetemi polgárok minőségügyi ismereteinek folyamatos fejlesztését, az érdekeltek által elvárt minőségszint elérését, a folyamatok állandó tökéletesítését.

A Bölcsészettudományi Kar (2006. május 1-je előtt: Tanárképző Kar) küldetésnyilatkozatában az alábbi stratégiai célkitűzéseken keresztül tesz hitet a minőség, a kiválósági minőségkultúra mellett:

A Bölcsészettudományi Kar, a Pannon Egyetem egyik legnagyobb karaként 2006. május 1-jétől gondozza a bölcsészet- és társadalomtudományi diszciplínákat. Az 1990-ben tanárok és bölcsészek képzésére létrejött Tanárképző Kar átszervezésének gondolata 2002-ben fogalmazódott meg, ami egyetemi érdekké szélesedett, és konkrét lépések formájában is realizálódott.

3

2005. december 31-én lezárult a Tanárképző Kar szakmai profiljának homogenizálása, és a Bölcsészettudományi Karrá történő átszerveződéssel nem csak a Kar, de az Egyetem szakmai, tudományos stratégiájában is egy időszerű törekvés valósult meg. A Bölcsészettudományi Kar benyújtotta a Bologna-típusú képzés szempontrendszerei alapján elkészített összes működő szakjának bachelor szintű szakindítási kérelmét a korszerű és az európai felsőoktatás normáival harmonizáló törekvések jegyében, ezzel is igazolván a Kar regionális szerepét és létjogosultságát. Karunk ezen szakmai, tudományos szerepét és fajsúlyát igazolja az a páratlan eredmény, amit a BA-szakok akkreditáltatása hozott: Magyarországon egyedüliként a Pannon Egyetem Bölcsészettudományi Kara (akkor még: Veszprémi Egyetem, Tanárképző Kar) mondhatja el, hogy minden benyújtott BA-szakját a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság akkreditálta. Karunk ezzel meg tudta őrizni teljes képzési spektrumát, és ezen felül olyan szakokat is – pedagógia alapszak, szabad bölcsészet alapszak filozófia szakiránnyal – sikeresen akkreditáltatott, amelyek a régi képzési rendszerben nem működtek:

Bölcsészettudományi területen:– anglisztika alapszak / angol és amerikanisztika szakiránnyal– germanisztika alapszak / német szakiránnyal– magyar alapszak / magyar, nyelvmentor és színháztörténet szakiránnyal– pedagógia alapszak – romanisztika alapszak / francia szakiránnyal– szabad bölcsész alapszak / etika és filozófia szakiránnyalTársadalomtudományi területen:– nemzetközi tanulmányok alapszak

2006 őszétől Karunkon tehát a 2002 és 2005 között beiratkozott hallgatók tanulmányaikat a „régi” modelltantervek szerint folytathatják, míg a 2006 őszén belépő hallgatók az új BA-képzés tantervi dokumentumai szerint kezdik meg tanulmányaikat.Szintén 2006. őszén az alapszakokra épülő mesterszakok akkreditációs eljárását indítjuk el a következő szakokon: alkalmazott nyelvészet, angol nyelv és irodalom, fordító és tolmács, francia nyelv, irodalom és kultúra, magyar nyelv és irodalom, művelődéstörténet, német nyelv és irodalom, pedagógia, nemzetközi tanulmányok és színháztudomány.A Kar heterogén összetételéből adódóan (bölcsészet- és társadalomtudomány) a kutatás tanszéki/intézeti keretek között folyik, számos tanszék esetében – országos és nemzetközi mércével mérve is – igen magas szinten. A folyamatosan erősödő, fokozatszerzésre irányuló tevékenység további dinamizmusának jelentős hátteret és kiváló szakmai lehetőséget biztosít az Interdiszciplináris Doktori Iskola: Bölcsészettudományok (nyelvtudomány) és Társadalomtudományok (neveléstudomány) keretein belül folyó doktori képzés, amelynek nyelvtudományi programjában interkulturális nyelvészeti, pszicholingvisztikai és szaknyelvi kommunikáció alprogramok, míg a neveléstudományi programon belül anyanyelv- és irodalompedagógiai, idegennyelv-pedagógiai és a pedagógusképzés pedagógiája alprogramok működnek. A Kar egyik fő prioritása egy irodalomtudományi doktori iskola létrehozása, amely további lehetőségeket biztosít a tudományos továbbképzésben résztvevők számára, és megerősíti a Kar tudományos, szakmai pozícióját a régióban. A Karon folyó szakmai-tudományos munka nemzetközi és hazai elismertségéhez jelentős mértékben hozzájárul a Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány magyar és idegen nyelvű könyvsorozata, valamint a Pro Philosofia, a Mediterrán Világ és a Studia Germanica című folyóiratok megjelentetése. A Kar a globálissá váló és egyre éleződő versenyhelyzetben a kutatást, a hallgatói és az oktatói mobilitást, tapasztalatszerzést, szakmai kapcsolatok kiépítését ösztönözve széleskörű nemzetközi partnerhálózatot hozott létre. Ennek eredményeképpen évről-évre nő az európai egyetemeken egy-egy szemesztert, illetve hosszabb-rövidebb időt eltöltő veszprémi bölcsészhallgatók, a Pannon Egyetem

4

Bölcsészettudományi Karának hírnevét öregbítő, közös projekteken dolgozó kutatók, vendég-professzori meghívás alapján kint tartózkodó oktatók száma és aránya.Mindezek az eredmények egy identitását folyamatosan újrateremtő és megszilárdító, önmagában és partnereiben bízó, az oktatók és a hallgatók közös céljainak megvalósítását szolgáló, együttes erőfeszítésen alapuló, elkötelezett és őszinte kari együttműködésnek köszönhetőek Ezekben a tényezőben rejlik a Bölcsészettudományi Kar erejének és jövőbeni sikerének záloga.

A 2006. szeptemberében a Kari Tanács által létrehozott Minőségbiztosítási Bizottság feladata ennek a célkitűzésnek az elősegítése. A bizottság segíti a Kar minőségbiztosítási rendszerének kiépítését, közreműködik a Kari Minőségbiztosítási Kézikönyv elkészítésében és karbantartásában, a szakterületi bizottságok minőségbiztosítási felelőseire vonatkozó feladatok definiálásában, a felsőfokú szakképzés, a főiskolai, az egyetemi és doktori képzés minőségbiztosításának kidolgozásában, valamint a minőségügyi oktatás/továbbképzés megszervezésében, a minőségbiztosítási információs rendszer létrehozásában, működtetésében és fejlesztésében.Értékeli a Kar minőségügyi helyzetét, és elkészíti a minőségügyi rendszerben előírt dokumentumokat, minőségügyi terveket, valamint részt vesz az önértékelések szöveges és kérdőíves fejezeteinek elkészítésében.

1.b A vezetés milyen szervezeti, irányítási struktúrában biztosítja a kiválóság irányába vivő változásokat?

Kérdőíves és szöveges felmérések gyakorisága, terjedelme:

A felsőoktatásban érezhető állandó és felgyorsult változások nemcsak a szervezetekre, hanem azokon belül az alkalmazottakra is hatnak. A változások elfogadtatása, megváltozott, folyamatosan változó követelményeknek történő megfelelés – sőt, azon túlmenően az integratív piaci magatartás - indokolttá teszik az intézményi humánerőforrás gazdálkodás újragondolását. A külső környezet változásaira adott szervezeti változások mellett nagyon fontos a saját, belső működés figyelemmel kísérése.Egy szervezet eredményének meghatározó tényezői a teljesítmény és a dolgozói elégedettség. A teljesítménymenedzsment részeként az alkalmazotti teljesítmények mérése nélkülözhetetlen a hosszú távú megmaradáshoz és a fejlődéshez. Az intézményi célok megvalósításához nélkülözhetetlenek az ismeretek az alkalmazottak jelenlegi helyzetéről kialakított széleskörű elképzelésekről, véleményekről, a munkáról, a motivációról. Szükség van a rendelkezésre álló humán erőforrás visszajelzésére a munkahely tevékenységéről, a szervezeti vezetésről, a munkahelyi hangulatról, a fizikai környezetről, saját, egyéni személyes karrierterveiről, azok támogatottságáról, a munkatársi elégedettségről. Ideális esetben a munkatársak munkaköri feladataira, a rendelkezésre álló eszközökre, munkaidőre, képességekre, munkabérre vonatkozó elképzelései és a szervezeti célok és adottságok egy képzeletbeli elégedettség mérleg két oldalán egyensúlyban vannak. Ez esetben a legjobb az egyén teljesítménye, ezáltal leghatékonyabb a szervezet teljesítménye és megvalósíthatóak az intézmény hosszútávra kitűzött céljai.A Pannon Egyetemen 2000-ben vezettük be az oktatói teljesítménymérés rendszerét és azóta is alkalmazzuk. A dolgozói elégedettség vizsgálat első ízben 2004 májusában zajlott le az intézményben. Célja az volt, hogy a szervezet meghatározhassa az erősségeket és a

5

fejlesztendő területeket, hogy – a megfelelően biztosított autonómia keretein belül – saját, testreszabott irányítási rendszert alakíthasson ki.

Minőséggel kapcsolatos ülések, napirendi pontok, stb. száma, résztvevők száma:

Az Egyetem Minőségbiztosítási Irodája évente legalább két alkalommal tart ülést. A jellemző témák az adott évre irányuló minőségügyi munkatervek, illetve minőségügyi beszámolók elkészítése, elfogadása.Szemléltetésül bemutatjuk a Minőségbiztosítási Bizottság 2005. évi beszámolóját:2005. évi minőségügyi beszámoló:

A Minőségbiztosítási Bizottság 2005. évi feladatait jórészt a HEFOP 3.3. minőségügyi komponensében vállalt feladatok megtervezése, ütemezése és a 2005-re tervezett részek végrehajtása, valamint annak ellenőrzése tette ki. Természetesen a projekt nagysága és szerteágazó volta miatt a végrehajtás nem kizárólag a bizottsági tagok feladata volt, ehhez további erőforrások bevonása volt szükséges a karokról, a központi oktatási egységektől és a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóságtól. Az előbbiek a projekt minőségügyi rendszerépítési alprogramjában, utóbbiak pedig a folyamatrend kidolgozásában vettek és vesznek részt.A konzorciumi partnerekkel közösen elfogadott ütemterv szerint a feladatok az alábbiak voltak – az utolsó oszlopban jelölve a feladat teljesítését:

I. Projektindítás, az alprogramok előkészítésének meghatározása (2005. 09. 30.)

1. Projektindítás 2005. 09. 30. 1.1. Részletes feladatterv elkészítése, projektszerű működés kialakítása 2005. 07. 31. 1.2. A munkában közreműködő munkatársak kijeleölése, formális megbízás 2005. 09. 30. 1.3. A kiindulási helyzet rögzítése 2005. 08. 31. 1.4. Közös gondolkodás kialakítása a konzorciumi tagok között 2005. 08. 31. 1.5. Közös módszertani keretek kidolgozása 2005. 08. 31.

II. Képzés előkészítés, modellalkotás (2005. 09. 30.)

1. Projektindítás, alprogramok előkészítése 2005. 09. 30. 1.6. A képzési célrendszer, program kidolgozása 2005. 09. 30. 1.7. A képzés minőségbiztosítási követelményeinek kidolgozása 2005. 09. 30.

III. Modellalkotás (2005. 12. 31.)

1. Projektindítás, alprogramok előkészítése 2005. 12. 31. 1.7. A képzés minőségbiztosítási követelményeinek rögzítése 2005. 12. 31.

1. ALPROGRAM (UNI-CAF)

II. Képzés előkészítése, modellalkotás (2005. 09. 30.)

2. Minőségirányítási rendszer kidolgozása 2005. 09. 30. 2.1. A minőségirányítási rendszerrel szemben támasztott követelmények meghatározása

2005. 09. 30.

2.2. Az alapmodellek struktúráinak rögzítése 2005. 09. 30. 2.3. A teszt alapú értékelés általános és specifikus szempontjainak 2005. 09. 30.

6

meghatározása2.4. A szöveges értékelés általános és specifikus szempontjainak meghatározása

2005. 09. 30.

III. Modellalkotás (2005. 12. 31.)

2. Minőségirányítási rendszer kidolgozása 2005. 12. 31. 2.3. A teszt alapú értékelés általános és specifikus szempontjainak meghatározása

2005. 10. 31.

2.4. A szöveges értékelés általános és specifikus szempontjainak meghatározása

2005. 10. 31.

2.5. A szervezeti önértékelés folyamatának meghatározása 2005. 11. 30. 2.6. A teszt alapú önértékelés informatikai támogatásának kialakítása 2005. 12. 31. 2.7. A szervezeti önértékelés módszertani kézikönyv kidolgozása 2005. 12. 31.

2. ALPROGRAM (FOI)

II. Képzés előkészítése, modellalkotás (2005. 09. 30.)

3. Működéskorszerűsítés FOI modellel 2005. 09. 30. 3.1. A FOI modell továbbfejlesztési irányainak meghatározása 2005. 09. 30. 3.2. Az intézményi szintű folyamatmodellek kidolgozása 2005. 09. 30. x

A 3.2. rész a konzorcium munkálatainak apróbb fennakadása miatt még nem teljesült, ez azonban nem a VE hibájából történt így, kollégáink minden rájuk háruló feladatot határidőre teljesítettek.III. Modellalkotás (2005. 12. 31.)

3. Működéskorszerűsítés FOI modellel 2005. 12. 31. 3.3. A jelenlegi gyakorlat megváltoztatásához szükséges feladatok és módszertani keretek meghatározása

2005. 12. 31.

A HEFOP 3.3. pályázat 2005. évre eső időarányos feladatain túl a következő tevékenységek szerepeltek a bizottságok munkatervében:

1. A bizottságok által elfogadott „Szabályzatkészítés rendje” című eljárásutasítás beterjesztése az Egyetemi Tanács elé és annak elfogadtatása. (A dokumentumot a főtitkár az Ügyrendi Bizottság elé terjeszti, hogy az a 2005/2006-os tanév első ET-a elé kerülhessen.)Nem történt meg, mivel a FOI modellben az erre vonatkozó folyamatok kidolgozása is zajlik. Emiatt célszerűnek tűnt/tűnik megvárni a konzorcium által elfogadott folyamatmodell megalkotását, majd ahhoz alakítani a szabályzatot. Emiatt ezt a feladatot a 2006 év folyamán tartjuk megvalósíthatónak.

2. 2006. évi Minőségügyi Nap szervezésének előkészítése.Megtörtént, az V. Minőségügyi Nap sikeresen lezajlott, ennek során tájékoztattuk a kollégákat a HEFOP 3.3. pályázat eddigi eredményeiről és az előttünk álló feladatokról. Emellett be nem tervezett feladatként megtörtént az Egyetem felsővezetőinek tájékoztatása a projekttel kapcsolatban a decemberi rektori tanácsülésen.

3. Kiadvány szerkesztése (MinNap kiadvány – Minőségtudományi kötetek, honlap)Folyamatos, a Minőségügyi Nap és a HEFOP pályázat dokumentumai megtekinthetők az Iroda honlapján

7

4. Minőségbiztosítási marketing tevékenység (Egyetemünk, honlapfigyelés, stb.)Folyamatos.

Minőséggel kapcsolatos fejlesztési projektek száma:

A fejlesztési projektekről a 2005. évi beszámoló átfogó képet nyújt.

Oktató/hallgató arány szakon/karon:

Évek Oktatók száma Hallgatók száma Okt.–hallg. aránya2003–2004 138 2282 16,522004–2005 136 2519 18,522005–2006 (tavasz) 115 2752 23,93

Tanszék/intézet átoktatása karon belül, más karra:

A Bölcsészettudományi Kar más karra történő átoktatása 2006. január 1-je előtt igen jelentős volt, amikor is Tanárképző Karként természettudományi egységeket is magában foglalt. Az Általános és Szervetlen Kémia, a Botanika, a Limnológia, a Matematikai és Számítástechni-kai és a Zoológia Tanszékek Mérnöki Karra történő átoktatása igen nagy mértékű volt.A tiszta profilú Bölcsészettudományi Karon azonban már csak ún. belső, tanszékek közötti átoktatással kell számolni. Egyik legjellemzőbb átoktatási tevékenységet a tanárképzés pedagógiai-pszichológiai moduljait gondozó Pedagógiai és Pszichológiai Tanszék végzi.

Összegzés (tanácsadó testület, Kari Tanács alá rendelt minőségbiztosítási és értékelési bizottság, Külső értékelő bizottság, operatív adminisztratív feladatokat ellátó, Minőségügyi iroda, Minőségügyi felelős, kari minőségbiztosítási rendszer szervezete, munkamegosztás szabályozása, szervezeti-működési változások, minőség, kiválósági értékelések, elemzések, a vezetés külső és belső kapcsolatrendszerének értékelése, döntési kompetenciák esetében hánynak van köze a minőséghez):

A karoktól független egyetemi Minőségbiztosítási Bizottságának feladata az Egyetem minőségügyekkel kapcsolatos tevékenységében való részvétel, az Egyetem minőségirányítási rendszerének kialakítása. A Kari tanács alá rendelt Minőségbiztosítási Bizottságunk 2006. szeptemberétől működik.

1.c A vezetők hogyan segítik elő a működés színvonalas fenntartását és a humán erőforrás fejlesztését?

Előléptetések száma a 2003 októberi állapot szerint:

Név Fokozat TanszékTudományok doktora (DSc)

Dr. Lendvay György DSc Általános és Szervetlen Kémia Dr. Szabó András DSc Magyar Irodalomtudományi

PhD

8

Kuruczné dr. Szaffner Emília

Angol Nyelv és Irodalom

Dr. Medve Anna Magyar Nyelvtudományi Dr. Horváth László 2003. május 1. Matematikai és SzámítástechnikaiDr. Bartkó János Történettudomány (Lyon

II.)Francia Nyelv és Irodalom

Czakó Kálmán Dániel Pedagógiai KutatóintézetJeager Péter Pedagógiai Kutatóintézet

Habilitáltak

Egyetemi tanári kinevezésDr. Szabó József DSc Magyar Nyelvtudományi

Egyetemi docensi kinevezésGáspár Csaba László PhD Antropológia és EtikaDr. Révay Valéria PhD Magyar Nyelvtudományi Dr. Horváth László PhD Matematikai és SzámítástechnikaiDr. Kontor István PhD Német Irodalomtudományi

Tanszéki CsoportDr. Mihalovicsné dr. Lengyel Alojzia

PhD Német Szakdidaktikai és Nyelvoktatási Tanszéki Csoport

Dr. Tóth József PhD Német Nyelvtudományi TanszékDr. Garaczi Imre PhD Társadalomtudományok és Európai

Tanulmányok Kaszásné dr. Leveleki Magdolna

PhD Társadalomtudományok és Európai Tanulmányok

Tanszékvezetői kinevezésDr. Horváth Ottó 2003. szept. 1-től Általános és Szervetlen Kémia Dr. Bárdos Jenő tanszékvezető Angol Nyelv és Irodalom Padisák Judit DSc LimnológiaDr. Révay Valéria PhD Magyar Nyelvtudományi Dr. Győri István 2003. október 1. Matematikai és Számítástechnikai

Pintér Márta Zsuzsanna CSc Színháztudományi Dr. Szilágyi István DSc Társadalomtudományok és Európai

Tanulmányok Szabó T. Attila a MTA doktora Botanika Tanszék

Egyéb kinevezésKovács Margit tanszéki mérnök Általános és Szervetlen Kémia Czeglédi Sándor Adjunktus Angol Nyelv és Irodalom Forintos Éva adjunktus Angol Nyelv és Irodalom Soróczki-Pintér Éva Ügyvivő szakértő LimnológiaDr. Fogarassyné Vathy Ágnes

2003. április 1.egy. Adjunktus

Matematikai és Számítástechnikai

Pozsgai Tamás 2003. július 1.egy. Tanársegéd

Matematikai és Számítástechnikai

9

Süle Zoltán 2003. szeptember 1.ügyvivő szakértő

Matematikai és Számítástechnikai

Dr. Zsolnai József intézetigazgatói megbízás meghosszabbítása

Pedagógiai Kutatóintézet

dr. Sz. Tóth Gyula tudományos munkatárs Pedagógiai KutatóintézetProf. dr. Földes Csaba Intézetigazgató Germanisztikai IntézetDr. Rácz Gabriella tanszéki csoportvezető Germanisztikai Intézet, Német

Irodalomtudományi Tanszéki Csoport

Zetényi-Csukás Ágnes tanszéki csoportvezető Germanisztikai Intézet, Német Szakdidaktikai és Nyelvoktatási Tanszéki Csoport

Bartl Katalin ügyvivő szakértő Botanika

Előléptetések száma a 2004 októberi állapot szerint:

Név Fokozat EgységTudományok doktora (DSc)

Dr. Czachesz Erzsébet nyilvános védés VE TK Pedagógiai KutatóintézetPhD

Hári Gyula PhD Magyar Nyelvtudományi TanszékDr. Horváth Bokor Rózsa 2004. november 16. Matematikai és Számítástechnikai

TanszékDr. Mihálykóné dr.Orbán Éva

2004. október 6. Matematikai és Számítástechnikai Tanszék

Dr. Rácz Gabriella PhD (német

irodalomtudomány)

Germanisztikai IntézetNémet Irodalomtudományi Tanszéki Csoport

Dr. Sallai Éva PhD Pedagógia-PszichológiaDr. Szladek Emese Zsuzsanna

nyelvtudomány Francia Nyelv és Irodalom Tanszék

Dr. Zsolnai Józsefné Mátyási Mária

PhD Magyar Nyelvtudományi Tanszék

HabilitációDr. Garaczi Imre Társtudalomtudományok és

Európai Tanulmányok Dr.Kondorosi Ferenc Társtudalomtudományok és

Európai TanulmányokDr. Tegyey Gabriella irodalomtudomány Francia Nyelv és Irodalom Tanszék

Egyetemi tanári kinevezésDr. Czachesz Erzsébet 2004. szeptember 1. VE TK Pedagógiai KutatóintézetDr. Udvari István Magyar Nyelvtudományi Tanszék

Egyetemi docensi kinevezésDr. Nagy András egyetemi docens Színháztudományi Tanszék

Tanszékvezetői kinevezés

10

Dr. Földes Csaba CSc Germanisztikai IntézetNémet Nyelvtudományi Tanszék

Dr. Géczi János dr. habil. Antropológia és Etika TanszékDr. Horváth H. Attila egyetemi docens Pedagógia-Pszichológia

Egyéb kinevezésProf. Dr. Földes Csaba CSc

IntézetigazgatóGermanisztikai IntézetNémet Nyelvtudományi Tanszék

Dr. Hári Gyula egyetemi adjunktus Magyar Nyelvtudományi TanszékHuber Beáta egyetemi tanársegéd Színháztudományi TanszékDr. Rácz Gabriella PhD

(német irodalomtudomány)tanszéki csoportvezető

Germanisztikai IntézetNémet Irodalomtudományi Tanszéki Csoport

Dr. Tóth Tünde ügyvivő szakértő Magyar Irodalomtudományi T.Zetényi-Csukás Ágnes tanszéki csoportvezető Germanisztikai Intézet

Német Szakdidaktikai és Nyelvoktatási Tanszéki Csoport

Dr. Zsolnai Józsefné Mátyási Mária

tudományos munkatárs Magyar Nyelvtudományi Tanszék

Előléptetések száma a 2005 októberi állapot szerint:

Név Fokozat EgységPhD

Dr. Rawlinson Zsuzsa PhD-fokozat Angol Nyelv és Irodalom Tanszék

Dr. Schuller Gabriella PhD-fokozat Színháztudományi TanszékV. Szabó László egyetemi adjunktus

PhD-fokozat (2005. június 23.)

GI, Német Irodalomtudományi Tanszéki Csoport

Egyetemi tanári kinevezésDr. Szigeti Lajos Sándor egyetemi tanár Magyar Irodalomtudományi

TanszékEgyetemi docensi kinevezés

Dr. Leitold Adrien egyetemi docens Matematikai és Számítástechnikai Tanszék

Dr. Rácz Gabriella egyetemi docens (2005. november 1.)

Germanisztikai IntézetNémet Irodalomtudományi Tanszéki Csoport

Dr. Szitár Katalin részmunkaidejű egyetemi docens

Magyar Irodalomtudományi Tanszék

Egyetemi adjunktusi kinevezésDr. S. Novotny Júlia egyetemi adjunktus Magyar Nyelvtudományi Tanszék

Egyéb kinevezések

11

Prof. Dr. Földes Csaba 2005. október 15. intézetigazgatói megbízás a Pedagógiai és Pszichológiai Intézetbe

Germanisztikai IntézetNémet Nyelvtudományi Tanszék

Dr. Rácz Gabriella 2005. július 1. tanszéki csoportvezetői kinevezés

Germanisztikai IntézetNémet Irodalomtudományi Tanszéki Csoport

Zetényi-Csukás Ágnes 2005. július 1. tanszéki csoportvezetői kinevezés

Germanisztikai IntézetNémet Szakdidaktikai és Nyelvoktatási Tanszéki Csoport

Dr. Zsolnai Józsefné Mátyási Mária

tudományos főmunkatárs Magyar Nyelvtudományi Tanszék

12

Konferencia-részvétel száma a 2003. évi állapot szerint:

Tanszék Hazai Nemzetközi ÖsszesenAlkalmazott Nyelvészet 14 2 16Angol Nyelv és Irodalom 18 14 32Általános és Szervetlen Kémia 1 5 6Antropológia és Etika 9 1 10Botanika 7 1 8Francia Nyelv és Irodalom 6 - 6Germanisztikai Intézet 12 9 21Limnológia 3 8 11Magyar Nyelvtudományi 5 - 5Magyar Irodalomtudományi 18 - 18Matematikai és Számítástechnikai 10 35 45Pedagógia-Pszichológa 4 - 4Pedagógiai Kutatóintézet 7 - 7Színháztudományi 8 3 11Társadalomtudományok és Európai Tanulmányok

19 2 21

Zoológia 1 3 4Összesen 225 119 344

Konferencia-részvétel száma a 2004. évi állapot szerint:

Tanszék Hazai Nemzetközi ÖsszesenAlkalmazott Nyelvészet 22 6 28Angol Nyelv és Irodalom 20 3 23Antropológia és Etika 11 8 19 Botanika 6 2 8Francia Nyelv és Irodalom 10 4 14Germanisztikai Intézet 2 7 9Limnológia 4 15 19Magyar Nyelvtudományi 6 5 11Magyar Irodalomtudományi 15 1 16Matematikai és Számítástechnikai 15 21 36Pedagógia-Pszichológa 38 7 45Pedagógiai Kutatóintézet 9 3 12Színháztudományi 16 3 19Társadalomtudományok és Európai Tanulmányok

22 3 25

Zoológia 4 5 9Összesen 200 88 293

Konferencia-részvétel száma a 2005. évi állapot szerint:

Egység Hazai Nemzetközi ÖsszesenAlkalmazott Nyelvészeti Tanszék 8 6 14

13

Angol Nyelv és Irodalom Tanszék 17 17 34Antropológia és Etika Tanszék 14 6 20Francia Nyelv és Irodalom Tanszék 9 6 15Germanisztikai Intézet 10 15 25Magyar Nyelvtudományi Tanszék 7 4 11Magyar Irodalomtudományi Tanszék 17 4 21Matematikai és Számítástechnikai Tanszék

18 22 40

Pedagógiai és Pszichológiai Tanszék (Pedagógiai és Pszichológiai Intézet)

7 7

Pedagógiai Kutatóközpont (Pedagógiai és Pszichológiai Intézet)

- - -

Színháztudományi Tanszék 12 4 16Társadalomtudományok és Európai Tanulmányok Tanszék

13 6 19

Zoológia Tanszék (Kulturális Ökológia Tanszéki Csoport)

6 - 6

Összesen 138 90 228

Fegyelmi vétségek száma:

A Bölcsészettudományi Kar történetében mindösszesen két fegyelmi tárgyalásról adnakszámot a jegyzőkönyvek, de a Fegyelmi Bizottság egyik esetben sem állapított meg fegyelmi vétséget

Összegzés (óratartási fegyelem betartatásának ellenőrzési rendszere, tantervi megfelelés ellenőrzési rendszere, fegyelmezési, ösztönzési, mintaadási, bizalmi elv, stb. érvényesülése, továbbképzési, betanítási programok, a vezetők mennyire alkalmazzák az általuk meghatározott elveket, mennyire becsülik meg munkatársaik erőfeszítéseit, munkatársi elégedettség mérése, valamilyen lojalitást meg kell jeleníteni, bizalmi elv, vezetői tevékenységben hogyan jelenik meg a lojalitás, bizalom, delegálás, felhatalmazás (vezetői kultúra), szakmai konzultálás, vezetői erőfeszítés és odafigyelés vizsgálata):

A Karon – a vizsgált időszakban – az oktatási és munkafegyelem jónak mondható. A hallgatók oktatásszervezési ügyekkel kapcsolatos kérelmeinek a száma (tantárgyfelvétel, -leadás, szakváltoztatás, passziválás, kredittranszfer, stb.) kezelhető volt.A Kar valamennyi egységének az oktatói túlterheltek. Tömören fogalmazva: a Kar oktatói kapacitása elérte a működtethetőség legvégső határát. (= A hallgatói létszám növekedését nem követte az oktatói létszám növekedése.) – Az oktatói túlterheltség három relációban is kimutatható: (1) Azoknál az oktatási egységeknél, ahol a hallgatói létszám eléri a többszázas nagyságrendet, rendkívüli problémát okoz a zárthelyi dolgozatok javítása, a beszámoltatás és a vizsgáztatás. /2/ Azokon a tanszékeken viszont, ahol az összes szakterületi és egyéb kurzusok ellátásához csak kislétszámú oktatói kapacitás áll rendelkezésre, előfordul, hogy egy-egy oktató 7-8 féle tárgyat kénytelen oktatni, ami szintén ellentétes a felsőoktatás alapkoncepciójával. /3/ Valamennyi tanszékünkön magas óraszámban oktatnak.

A 2004. évi elégedettségvizsgálat felmérése szerint a beosztottak és a vezető közötti viszony jónak mondható, de a csoportközösségbe történő széleskörű bevonás már valamivel szerényebb értéket mutat. Az egységen belüli csapatmunka és az egymás értékeinek

14

elismerése is a jó felé közelít. Jó erős közepest mutat az egységen belül kialakult kultúra. A jónak mondott munkatársi kapcsolatok egy része a munkaidőn és munkahelyen kívüli közös programokban is jellemző. A különböző egységeknek csak részben sikerült egymással kapcsolatokat kiépíteni.

Egységen belüli emberi kapcsolatok (TK)

00,5

11,5

22,5

33,5

44,5

kapc

sola

t am

unka

társ

akka

l

biza

lom

,ny

íltsá

g

haté

kony

csap

atm

unka

elis

mer

ikeg

ymás

érté

keit

bevo

nás

akö

zöss

égbe

mhe

lyen

kív

üli

talá

lkoz

ás

tréni

ngm

egíté

lése

vita

kultú

ra

veze

tő -

beos

ztot

tvi

szon

yka

pcso

lat a

több

i egy

ségg

el

A vezetők és a beosztottak véleményét külön vizsgálva megállapítható, hogy a vezetők jónak, a beosztottak erős közepesnek vélik kapcsolatukat. Ugyanez a különbség mutatkozik meg a munkakapcsolatokra jellemző bizalom, a hatékony csapatmunka és a csoportba történő bevonás tekintetében is.

Egységen belüli emberi kapcsolatok (TK)

0

1

2

3

4

5

bizalom csapatmunka bevonás viszony

vezető

beosztott

A munkacsoport összetartására, teljesítőképességének és elégedettségének fenntartására és továbbfejlesztésére a vezetők szerint megoldást jelentene az egyéni és csoportos eredmények erkölcsi-anyagi elismerése, a személyiségorientált követelmény – számonkérés rendszerben és javítani kell az infrastrukturális hátteret.A beosztottak szerint az egyéni és csoportos feladatokat jobban kellene elosztani, értékelni a munkaköri leírások pontosabbá tételével. Szerintük a vezetők felelősségét növelése szükséges. Lényeges az egymás munkájának jobb megismerése, együttműködési készség javítása, hiányoznak a csapatépítő tréningek. Hiányoznak a közös szakmai projektek és a szabadidős programok. Javítani kellene az információcserén. Az oktatási terheltség csökkentése megfelelő létszámgazdálkodással, mert így nincs lehetőség műhelymunkára, valamint nélkülözhetetlen a vezetőváltás.Vezetési stílus:

15

Intézmény sajátosságai, vezetési stílus (TK)

00,5

11,5

22,5

33,5

44,5

5

kezd

emén

yezé

skre

atív

hibák

saját

mun

kamód

szer

egys

ég

intéz

mény

közö

s cél

kételye

k

teljes

ítmény

team

szak

értele

m

köve

telmén

yek

Az egyéni kezdeményezések és feladatvállalások elismerése csak részben valósul meg, és csak részben használják ki a kreativitásban rejlő lehetőségeket. Ezt igazolja a saját munkamódszerek kialakításának lehetősége is. A saját feladat illeszkedését az egység és az egyetem munkájába jól ismerik a kollégák. A közös célok megfogalmazásában történő részvétel, a kételyek figyelembe vétele, a teljesítmények elismerése részben valósul meg. A munkavállalók gyengén érzékelik a team-munkák hatását a szervezeti működésre. Az újonnan felvett dolgozók szakértelme, alkalmassága erős közepest mutat csakúgy, mint az új belépők munkakörük követelményeivel történő megismertetése.

Intézményi sajátosságok (TK)

0

1

2

3

4

5

vezető beosztott

intézmény

közös cél

Intézményi sajátosságok (TK)

0

1

2

3

4

5

0 - 5 éve 6 - 15 éve 16 - több

intézmény

közös cél

A kollégák több mint fele válaszolatlanul hagyta azt a kérdést, hogy milyen formában kap visszajelzést teljesítményéről. Legtöbben szóban, személyes beszélgetés alkalmával kapnak visszajelzést teljesítményükről, írásban kevesen. Ezt valamelyes erősíti az oktatók hallgatói véleményezése. Néhányan a kollégáktól is kapnak jelzéseket, és páran részesülnek jutalomban. Többen jelezték, hogy negatív, megalázó megjegyzéseket kapnak közvetlen vezetőjüktől, letolás, érzelmi zsarolás, bűntudatkeltés formájában.Az értékelés szerint jó vezető legfontosabb tulajdonságai az igazságosság, a határozottság, a következetesség, a becsületesség, a szakértelem és a beosztotti érdekek képviselete. A nyíltság, őszinteség és az empátia valamivel kevésbé fontosak ezeknél.

16

Jó vezető - saját vezető összehasonlítása (TK)

1,82

2,22,42,62,8

igazságosság

következetesség

becsületesség

szakértelem

példamutatásbeosztotti érdekekek

képviselete

empátia

határozottság

nyíltság, őszinteség

jó vezetősaját vezető

A saját vezető tulajdonságai leginkább a szakértelem és a határozottság területén közelítik meg az elvárásokat. Legkevésbé a következetesség és az empátia elvárásai teljesülnek, de fontos megjegyezni, hogy a vezetők az empátia kivételével az összes ismérvvel legalább részben, illetve nagyjából rendelkeznek.

17

1.d A vezetők együttműködése az egyetemen belüli és kívüli partnerekkel

Közös képzések:

A Bölcsészettudományi Kar közös képzés keretében szakpári illetve párhuzamos képzésben a Pannon Egyetemen belül a Mérnöki Karral és a Műszaki Informatikai Karral közösen gondozza a kifutó osztatlan informatikatanári és kémiatanári szakokat.2006. január 1-je előtt, azaz a vizsgált időszak zömében ezek a szakpári képzések a Bölcsészetttudományi Kar elődjén a Tanárképző Karon folytak. A környezettan-tanári szakra, ugyanúgy mint a fentebb említett két természetudományi szak esetében is, jellemző a Mérnöki Karral közösen kialakított alapozó tárgyak közös oktatása. 2006. január 1-je előtt a Kar bölcsész és természettudományi hallgatóinak megoszlása az alábbiak szerint alakult:

TanévBölcsészettudományi szakok Természettudományi

szakosok MindösszesenNappal

iLevelez

őÖsszese

nNappal

iLevelez

őÖsszese

n2002/200

31330 205 1535 203 139 342 1877

2003/2004

1462 410 1872 210 200 410 2282

2004/2005

1576 448 2024 221 274 495 2519

2006 tavasza*

1708 589 2297 – – – 2297

*A fenti táblázatot alapján megállapítható, hogy a vizsgált időszakban nappali tagozaton a bölcsészettudományi szakos hallgatók aránya 85-87%, míg a természettudományi szakosoké 13-15% volt, az összhallgatói létszámot tekintve a bölcsészettudományi szakos hallgatók aránya 82-85%, míg a természettudományi szakosoké 16-18%.

A Kar a kifutó osztatlan képzési rendszerben szakpári képzés keretében az Érseki Hittudományi Főiskolával közösen gondozza a hittanár – egyéb (a Bölcsészettudományi Karra meghirdetett) szakot.2003-2005 között (két tanévben) Karunk idegennyelvi tanszékei közös posztgraduális fordító- és tolmácsképző kurzust működtettek az Angers-i Katolikus Egyetem szaktanszékével. A képzést 12 magyar hallgató sikerrel abszolválta.

Szakmai és közéleti testületi tagság/vezetői pozíció (Ld. 3. sz. melléklet):

Átoktatások a 2002/2003. tanévben:

Megnevezés Kreditérték

Szak: Műszaki Informatika

18

Tantárgyak:Matematikai analízis I. 3Matematikai analízis I. gyakorlat 2Matematikai analízis II. 4Matematikai analízis II. gyakorlat 2Matematikai analízis III. 4Matematikai analízis III. gyakorlat 2Matematikai analízis IV. 2Matematikai analízis IV. gyakorlat 2Algebra és diszkrét matematika I. 3Algebra és diszkrét matematika II. 5Valószínűségszámítás, mat. stat. és sztoch.f.I. 4Valószínűségszámítás, mat. stat. és sztoch.f.II. 4A neurobiológia alapjai 4Matematika logika 3Az idegrendszer működésének mechanizmusai 2Szak: VillamormérnökTantárgyak:Matematikai analízis I. 4Matematikai analízis I. gyakorlat 2Matematikai analízis II. 4Matematikai analízis II. gyakorlat 2Algebra és diszkrét matematika I. 3Algebra és diszkrét matematika II. 3Valószínűségszámítás és matematikai stitisztika 4Numerikus matemetika 4Szak: GazdálkodásTantárgyak:Matematika I. 4Számítástechnika I. 4Filozófia 2Valószínűség számítás és matematikai statisztika 4Számítástechnika II. 3Szociológia 2Operációkutatás matematikai alapjai 4Etika 2Politika elmélet 2Szak: Idegenforgalmi és szálloda (nappali)Tantárgyak:Matematika I. 5Számítástechnika I. 2Valószínűségszámítás és matematikai statisztika 5Számítástechnika II. 2Filozófia (v) 2Politológia (v) 2Az európai integráció története (v) 4Az EU intézményrendszere (v) 2Az emberi és közösségi jogok európai rendszere (v) 2Szak: Idegenforgalmi és szálloda (levelező)Tantárgyak:Matematika I. 6Számítástechnika I. 4

19

Valószínűség számítás és matematikai statisztika 6Számítástechnika II. 4Szak: Közgazdász-gazdálkodásiTantárgyak:Matematika I. 4Számítástechnika I. 4Valószínűség számítás és matematikai statisztika 4Gazdaságszociológia 2Számítástechnika II. 3Algebra és diszkrét matematika 3Operációkutatás 3Politológia 2Az EU intézményrendszere és működése 2EU jogi ismeretek 2Biztosítás-matematika 2Filozófia (választható) 2Gazdaságetika 2Szak: Műszaki menedzserTantárgyak:Matematika I. 4Általános kémia 2Számítástechnika I. 4Filozófia 2Biológia 2Matematika II. 4Kémia 2Szociológia 2Számítástechnika II. 3Valószínűség számítás és matematikai statisztika 4Politológia 2Operációkutatás 6Etika 2Retorika, érveléstechnika 2Az emberi és közösségi jogok európai rendszere (v) 2Az európai integráció története (v) 4Az EU intézményrendszere és működése (v) 2Szak: Anyagmérnök szakTantárgyak:Matematika I. 4Matematika I. gyakorlat 2Számítástechnika I. 2Általános kémia 2Általános kémia gyakorlat 2Matematika II. 4Matematika II. gyakorlat 2Általános kémia laborgyakorlat 3Szervetlen kémia 2Szervetlen kémia gyakorlat 2Szervetlen kémia laborgyakorlat 4Matematika III. 4Matematika IV. 4Filozófia 2Kisebbség-etnikumok 2

20

Számítástechnika II. 3Szak: Gépészmérnök szakTantárgyak:Matematika I. 4Matematika I. gyakorlat 2Lineáris algebra 3Általános kémia 2Filozófia 2Matematika II. 4Matematika II. gyakorlat 2Diszkrét matematika 3Számítástechnika I. 4Numerikus matematika 4Politológia 2Szak: Kémiai informatika szakTantárgyak:Matematika I. 3Matematika I. gyakorlat 2Algebra és diszkrét matematika 3Általános kémia 2Általános kémia gyakorlat 2Matematika II. 4Matematika II. gyakorlat 2Algebra és diszkrét matematika II 5Szervetlen kémia 2Szervetlen kémia gyakorlat 2Elméleti szerves kémia 2Kvantum kémia I. 2Kvantum kémia I. gyakorlat 4Rezgési spektroszkópia 4Elméleti szerves kémia gyakorlat 4Kvantum kémia II. 2Kvantum kémia II. gyakorlat 4Szak: Környezetmérnöki szakTantárgyak:Matematika I. 4Matematika I. gyakorlat 2Számítástechnika I. 2Általános kémia 2Általános kémia gyakorlat 2Filozófia 2Környezetvédelem biológiai alapjai 2Környezetvédelem biológiai alapjai II. 4Szervetlen kémia 2Szervetlen kémia gyakorlat 2Általános kémia laborgyakorlat 3Matematika II. 4Matematika II. gyakorlat 2Számítástechnika II. 4Szervetlen kémia laborgyakorlat 4Valószínűségszámítás és matematikai statisztika 4Számítástechnika III. 4Matematikai statisztika 2

21

Környezeti kémia 3Természet és tájvédelem 2Mikrobiológia 3Mikrobiológia laborgyakorlat 2Toxikológia, ökotoxikológia 4Egészségvédelem, közegészségügy 2Környezetszociológia 2Biokémia 5Szak: Környezettudományi szakTantárgyak:Matematika I. 2Matematika I. gyakorlat 2Számítástechnika I. 4Általános kémia 2Általános kémia gyakorlat 2Általános ökológia 2Általános ökológia 2Környezetszociológia 2Alapvető kémiai ismeretek 2Matematika II. 2Matematika II. gyakorlat 2Általános kémia laborgyakorlat 3Szervetlen kémia 2Szervetlen kémia gyakorlat 2Állatszervezettan 4Növényszervezettan 2Növényszervezettan laborgyakorlat 2Valószínűségszámítás és matematikai statisztika 4Szervetlen kémia laborgyakorlat 4Környezeti kémia 2Állatrendszertan 2Növényrendszertan 4Limnológia 3Állatélettan 4Biológiai evolúció 2Élőlényismeret 4Környezetegészségtan, toxikológia 4Biogeokémiai körfolyamatok 2Környezeti fotokémia 2Vízminőség modellezése 2Filozófia 2Szak: Vegyész szakTantárgyak:Matematika I. 2Matematika I. gyakorlat 2Számítástechnika I. 4Általános kémia 2Általános kémia gyakorlat 2Alapvető kémiai ismeretek 2Általános kémia laborgyakorlat I. 3Matematika II. 2Matematika II. gyakorlat 2Általános kémia laborgyakorlat 3

22

Szervetlen kémia 2Szervetlen kémia gyakorlat 2Szervetlen kémia laborgyakorlat I. 4Körny.kémia 1Valószínűségszámítás és matematikai statisztika 4Szervetlen kémia laborgyakorlat 4Körny.kémia laborgyakorlat 2Elméleti szervetlen kémia 2Koordinációs kémia 2Koordinációs kémia 4Filozófia 2Szociológia 2Politológia 2Környezetszociológia 2Kissebbségek-etnikumok 2A magyar polgári gondolkodás története 2Szak: Vegyészmérnök szakTantárgyak:Általános kémia 1Általános kémia gyakorlat 1Matematika I. 4Matematika I. gyakorlat 2Számítástechnika I. 2Filozófia 2Általános kémia laborgyakorlat 3Szervetlen kémia 1Szervetlen kémia gyakorlat 1Környezeti kémia 1Matematika II. 4Matematika II. gyakorlat 2Valószínűségszámítás és matematikai statisztika 4Szervetlen kémia laborgyakorlat 4Numerikus matematika 4Szak: Vegyészmérnök főiskolai szakTantárgyak:Általános kémia 1Általános kémia gyakorlat 1Matematika I. 4Matematika I. gyakorlat 2Számítástechnika I. 2Filozófia 2Szervetlen kémia 1Szervetlen kémia gyakorlat 1Környezeti kémia 1Matematika II. 4Matematika II. gyakorlat 2Valószínűségszámítás és matematikai statisztika 4Szervetlen kémia laborgyakorlat 4

23

Összegzés (külső képviselet és belső munkatársi partnerkapcsolat, viszony, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer, karok közötti oktatás – közös oktatás, képzés, együttműködés, szervezeten átnyúló projektek, kutatások, kutatóközpontok)

A Bölcsészettudományi Kar Tanárképző Kar néven 1990 őszén jött létre – egyetemi karként – tanárok és bölcsészek képzésére. Egy évvel később az angol nyelv és irodalom – teológia és kémiatanári – teológia szakpár is létrejött. A Kar életében ezzel kezdetét vette a közös együttműködések kialakításának gondolatisága és szakmaisága, ugyanis a hittanár (teológia) szakos képzés a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolával közösen folyt. Ez a folyamat az ún. Bologna-típusú képzési rendszerre való áttérés után is megmaradt. Az osztott képzések szintjen ez a fajta együttműködés lényegében hagyományos formájában folytatható. A 2003. évben örömteli és jelentős, a bolognai folyamatra való felkészülés szempontjából mérföldkőnek minősülő szerződés jött létre a Veszprémi Egyetem Tanárképző Kara (jelenleg Pannon Egyetem Bölcsészettudományi Kar) és az egri Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Főiskolai Kara között, amely rögzíti a két karnak a bölcsészettudomá-nyi, illetve a tanárképzés területén kialakítandó együttműködési szándékát. Ennek mintájára ugyanilyen megállapodás született a Veszprémi Egyetem Tanárképző Kara és az egri Eszter-házy Károly Főiskola Természettudományi Főiskolai Kara között is.Ugyanezen év novemberében a Kari Tanács a 142/03-04.11.05. TKKT számú határozatában támogatta a Kar új jövőképét, a Bölcsészettudományi Kar létrehozásának gondolatát. Ezt követően a koncepció konkrét és részletes kidolgozására szakértői bizottságok jöttek létre. Ezen célkitűzés jegyében 2004-ben a Tanárképző Kar megalakulásakor létfontosságú szerepet játszó Általános és Szervetlen Kémia Tanszék és a kémiatanári szak a két Kar közötti korrekt és konszenzusos megállapodás eredményeképpen átkerült a Mérnöki Karra. (Ld.: 1. sz. melléklet.) A 2005. gazdasági év végére a Bölcsészettudományi Karrá válás a célegyenesbe érkezett. A Pannon Egyetem (Veszprémi Egyetem) Mérnöki Karával folytatott rendkívül hatékony tárgyalásokat követően 2005. július 1-jétől a Biológiai Intézet Limnológiai Tanszéke és az Intézet több munkatársa is a Mérnöki Karon folytatja oktató-kutató munkáját. Örvendetes, hogy az Intézetből kiváló Zoológia Tanszék – csatlakozva a Bölcsészettudományi Kar szakmai célkitűzéseihez – meghatározó lépést tett a kulturális ökológia diszciplínájának meghonosításában, ami 2006. január 1-jétől szervezeti szinten is realizálódott, hiszen megalakult a Kulturális Ökológia Tanszéki Csoport. A Tanárképző Kar kezdeményezésére – pozitív és konstruktív tárgyalások után – mérdföldkőnek számító megállapodás született a Matematikai és Számítástechnikai Tanszék, ill. az informatikatanári és a programozó matematikus szak átvételéről a Műszaki Informatikai Karral. Karunk egyik legmeghatározóbb egysége – elősegítve a Bölcsészettudományi Kar ügyét – 2006. január 1-jétől a Műszaki Informatikai Karon végzi oktató-kutató munkáját.2006. május 1-jén hivatalosan létrejött a Bölcsészettudományi Kar, amelyet a Felsőoktatási Regisztrációs Központ FRKP/44-1/2006. számú határozatával szentesített.A Kar a régió középiskoláival mind a tanárképzést illetően, mind a beiskolázás kapcsán hosszútávú kapcsolatok kiépítésére, illetve stabilizálására törekszik. Ennek jegyében a veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolával 2002-ben a pedagógiai alprogram és a gyakorlati képzés tárgyában aláírt, hivatalos – szerződéses – együttműködés a gyakorlatban működőképesnek és hatékonynak bizonyult. Az együttműködés által rögzítetteket részletesen ld. a 2. sz. mellékletben.A Kar beiskolázási tevékenységére jellemző, hogy a központi Nyílt Nap és az Egyetem által központilag szervezett beiskolázási körutak mellett kari beiskolázási körutakat szervezett a

24

régióban (Celldömölk, Pápa, Sárvár, Sümeg, Tapolca, Zirc). A kari beiskolázási stratégia az egyetemi, központi beiskolázási program figyelembevételével szerveződött. Rendkívül előnyösnek és hatékonynak bizonyult a központi szervezésű beiskolázás, hiszen a régió nevezetesebb és stratégiailag fontosabb iskoláin kívül távolabbi megyék és városok iskoláit is (pl. Pannonhalma, Pécs, Szekszárd) megszólította. Ugyanez volt a célkitűzése a kari program-nak is. Általános és pozitív tapasztalata a körutaknak az volt, hogy a Pannon Egyetem Bölcsészettudományi Karának (Veszprémi Egyetem Tanárképző Kar) egyre bővülő szakkínálata széles körben vonzza a továbbtanulni vágyó középiskolai rétegeket. Tapasztalataink szerint a kereslet túlnyomó része a bölcsészettudományi szakok esetében az idegen nyelvszakok, a filozófia, a kommunikáció, a magyar, a történelem és a színháztörténet szakok iránti érdeklődésben nyilvánult meg. Figyelemreméltó érdeklődés volt tapasztalható az új szakjaink, főleg a nemzetközi tanulmányok szak iránt. Szemléltetésképpen megemlíthető, hogy míg egy viszonylag nagy érdeklődésre számot tartó idegen nyelvszak (angol vagy német) esetében egy adott tanév beiskolázási időszakában 1500-2000 db információs kiadvány nyomtatásáról kellett gondoskodni, addig a nemzetközi tanulmányok szak ugyanezen kiadványa 2000-2500 példányban fogyott. Egységeink és szakjaink beiskolázásokon való aktivitása az elmúlt négyéves időszakban nem mutatott egységes képet. Ez azért is sajnálatos, mert a 2002. szeptember 18-ai kari tanácsülésen a Kari Tanács arról szavazott, hogy minden szakvezető (v. akadályoztatása esetén a szakot gondozó tanszék egy ismert professzora) egy alkalommal egy (Veszprémen kívüli) vidéki város középiskolájában tartson tájékoztatást az akkori VE TK képzéseiről. Örvendetes azonban, hogy a 2005. évben a szakvezetők felismerték ennek jelentőségét, aminek következtében nagy volumenű előremozdulást rögzíthettünk. A Dékáni Titkárság kezdeményezésére Karunk népszerűsítését professzionálisabbá és dinamikusabbá tettük az információs kiadványai arculatának megváltoztatásával és különféle promóciós anyagok bevezetésével, ami a vizsgált időszak előtt, azaz a 2003. évet megelőzően, hiányzott a kari beiskolázási stratégiából. A hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatok, illetve a szervezeten átnyúló projektek kutatások legfőbb színterei a tanszékek (ld. a 3. sz. mellékletet).

25

2. Stratégia

2. a A kar célkitűzéseinél és stratégiaalkotásánál milyen igényekre, elvárásokra, információs háttérre épít?

Az utóbbi 4 évben a PE BTK legfőbb stratégiai célkitűzései a következők voltak:(1) a Tanárképző Kar Bölcsészettudományi Karrá történő átszervezése (a Kari Tanács

2003 novemberi 142/03-04. 11.05. TKKT számú határozata);(2) a bölcsész szakok megszilárdítása (= 129/2001. (VII. 13.) Korm. rend. szerint

megújított képzés);(3) a nemzetközi tanulmányok szak beindítása;(4) a tanárképes szakok képzésének korszerűsítése;(5) az idegennyelvi képzés megoldása a BTK keretein belül;(6) zökkenőmentes áttérés a Bologna-rendszerű háromciklusú lineáris képzésre;(7) nyolc BA-szakunk esetében a szakindítási engedély megszerzése;(8) az interdiszciplináris Doktori Iskolánk megerősítése.

A kari stratégia meghatározásának és követelésének szintjei:– Előkészítés: Dékán, Dékáni Kabinet, Dékáni Hivatal, Dékáni Tanácsadó Testület.– Megvitatás: Tanszékvezetők és Szakvezetők Értekezlete, illetékes bizottságok,

Kari Tanács – Döntés: Kari Tanács– Követés: Dékán, Dékáni Kabinet, Kari Tanács– A Kari Tanács és az illetékes bizottságok ülésein természetesem – a törvény szerinti

legdemokratikusabb arányban – részt vesznek a kari HÖK választott képviselői, aki bármilyen stratégiai kérdésben kifejt(het)ik a véleményüket és természetesen szavaznak is.

– A munkatársi elégedettséggel eddig csak informatív módon foglalkoztunk, azoknak semmilyen hatása nem volt érzékelhető a kari stratégia kidolgozásában. Ugyanez mondható el a nemzetközi trendek információinak elemzése kapcsán is.

– A hallgatói elégedettségmérés eredményeit a tanszéki értekezleten évente két alkalommal szoktuk áttekinteni, s meghatározzuk személyre szólóan a teendőket.

– A kar heterogén jellegéből adódóan a kutatás tanszéki/intézeti keretek között folyik, számos tanszék esetében – országos és nemzetközi mércével mérve is – igen magas szinten. A kari összehangolás inkább csak az adminisztratív teendők ellátására szorítkozik.

– Az utóbbi években dinamikus fokozatszerzésre irányuló tevékenységnek lehettünk tanúi.

– A Kar szakmai színvonalának elismerését bizonyítja, hogy több vezető oktatónk is választott tagja országos szakmai és tudományos szervezetnek (MAB, OTKA, Bologna Bizottság, Bölcsész szakbizottságok, MRK Tanárképzési Bizottság stb.).

– Az oktató munka színterei a szaktanszékek. A szakvezetői ill. szakterüketi bizottságok olajozottan működnek. Ezek beterjesztései alapján gondozzuk a szakjaink ( és azok egyes képzési formáinak) a tanterveit.

– A tanterv-módosításokat a kari Oktatási Bizottság javaslatainak a figyelembevételével a Kari Tanács hagyja jóvá.

26

– A Kari Oktatási Bizottság félévente 2-3 ülést tartott, amelyen áttekintette az aktuális oktatási és oktatásszervezési ügyeket.

– 2003-2005 között (két tanévben) Karunk idegen nyelvi tanszékei közös posztgraduális fordító- és tolmácsképző kurzust működtetett az Angers-i Katolikus Egyetem szaktanszékével. A képzést 12 magyar hallgató sikerrel abszolválta.

– 2002-ben a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolával, 2003-ban pedig az egri Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Karával kötöttünk együttműködési szerződést az újtípusú képzésekre vonatkozóan.

– Minden tanévben szerveztünk beiskolázási körutakat a közép- és észak-dunántúli régiók középiskoláiba, de több alkalommal ÉK-Magyarországon is.

– Legfőbb partnereink – képzésük jellegéből adódóan – a régió általános és középiskolái. Többségükkel jó munkakapcsolatot ápolunk, – mivel a karunknak még nincs (önálló) gyakorló iskolája, a hallgatóink a régió iskoláiban végzik a tanítási gyakorlatukat.

2.b A stratégiaalkotás során milyen módszerek használatára kerül sor?

– A Karnak korábban nem volt Stratégiai Bizottsága, 2006 szeptembere óta viszont a dékán vezetésével már működik egy ilyen kari szintű testület, melynek fő feladata az oktatási és részben kutatási stratégia elkészítése, elemzése és gondozása.

Az oktatási stratégia (melynek fő felelőse az oktatási dékánhelyettes) jelenlegi legfőbb feladata a tervezett mesterszakok (MA) akkreditálása.Ezek a következők:

Bölcsész szakok:magyar nyelv és irodalomalkalmazott nyelvészetszínháztudományangol nyelv és irodalomfrancia nyelv és irodalom német nyelv és irodalompedagógiaszabad bölcsészet/etika, filozófiam művelődéstörténetfordítás és tolmácsolás (angol, francia, német, olasz nyelvpárokkal)

Társadalomtudományi szak:nemzetközi tanulmányok

Tanári MA-szakok:magyartanárangol nyelv és kultúratanárfrancia nyelv és kultúratanárnémet nyelv és kultúratanáretikatanár

– Terveink között szerepel egy szorosabb, formalizált együttműködés a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolával.

– Az oktatási stratégia kimunkálásában a következő személyek ill. bizottságok vesznek részt:

= dékán= dékánhelyettesek

27

= tanszék- és szakvezetők= Kari Oktatási Bizottság (2006 szeptemberétől Oktatási és Kredit Bizottság)= HÖK képviselők;a döntést a Kari Tanács hozza meg.

– Fő versenytársaink az MA-képzések szintjén a hazai nagy tudományegyetemek (ELTE, DE, SZTE, PTE, PPKE).

– Az MA-képzések akkreditálását és indítását a tanszékek oktatói állományának a megerősítésével és az infrastruktúra fejlesztésével biztosítjuk majd. /Mindezt pontosan számbavesszük, rögzítjük a fejlesztéseket!/

– Példaértékű stratégiai team-munka folyik pl. a teljesen új típusú fordító- és tolmács (MA) képzés tematikájának a kidolgozása terén.

– Fontos stratégiai célkitűzéseink közé tartozik két új doktori iskola akkreditálása: /1/ irodalomtudományi DI és /2/ Politika- és kultúratudományi DI: Politka és kultúra a mediterrán térségben.

Etikai kódex:

Az egyetemi Etikai Kódexet a vezetők többsége (82%) ismeri, a beosztottaknál ez az arány már csak 47%. A tájékozottság megoszlik a különböző munkakörökben is. Az oktatók (52%) és kutatók tűnnek a legtájékozottabbnak e témában, a legkevésbé a fizikaiak (25%).

Etikai Kódex (TK)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

vezető

beosztott

anonim

oktató

kutató

egyéb szellemi

fizikai

anonim

ismeri nem ismeri nem válaszolt

2.c Stratégiai akciók / Stratégiaalkotás

Úgy tűnik ez a Kari tervezés leggyengébb láncszeme, mivel az eddigiekben többnyire ad hoc módon valósult meg a stratégiai akcióknak mind a kidolgozásához, mind pedig a megvalósításához rendelt erőforrásoknak a kialakítása.Az erőforrások hozzárendelésének módjáról a Karnak nem állnak rendelkezésére adatok.Az intézményi és a kari stratégia között csak laza kapcsolatról lehet szót ejteni!

2.d A stratégiai akciók megvalósulásának értékelése

– Stratégiai akciók értékelésére többnyire egy-egy szakindítási kérelem elfogadása vagy elutasítása kapcsán szokott sor kerülni. Ezeket többnyire a dékán vagy valamelyik dékánhelyettes szokta vezetni.

28

– A rendelkezésre álló személyi kapacitás kihasználásában, úgy tűnik, nagyot léptünk előre, mivel el tudtuk érni, hogy az Angol, a Francia és a Német tanszékeink oktatói a szaktanszéki óráikon túl ellátják a Kar összes idegennyelvi óráját beleértve a nyelvigényes nemzetközi tanulmányok szak szaknyelvi óráit is.

– Felpuhulni látszik az a korábbiakban meglévő merev monolitikus szemlélet, hogy egy adott oktatási-kutatási egység (= tanszék) csak a saját maga által gondozott szak óráit láthatja el. Jó példáját látjuk ennek a merev szemléletnek a feloldására pl. a Társadalomtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék és a Francia Nyelv és Irodalom Tanszék együttműködésében a francia nyelvű kulturális diplomácia szakirány kurzusainak ellátása terén. – Ez mintaértékű lehet a többi idegennyelvi tanszék számára is.

29

3. MUNKATÁRSAK IRÁNYÍTÁSA

3.a A kar személyi állományának összetétele, szakterületeik képzési profil szerinti megfelelése

A Kar oktatóinak és kutatóinak beosztás és kor szerinti jellemző adatai:

Évek

Oktatók Össze- Kutatók Össze- Mind-

Egy. tanár Egy. docens

Egy. adjunk.

Egy. tanseg.

sen Kutprof.Tud.t.adó

Tud.főmkts

Tud. mktárs

Tud. smkts

sen összesen

fő életk

fő életk

Fő

életk

fő

életk

fö életk

Fő

életk

fő életk

fő

életk fő

életk

fő

életk

fő életk

2003. 1

7

57,8 4

2

49,

3

40 44,

3

3

3

33,

7

132 45 - - 1 75 2 45,

5

1 50 2 37,5 6 48,5 138 45,2

2004. 1

7

57,8 4

2

49,

3

40 44,

3

3

3

33,

7

132 45 2 49 1 51 1 51 4 50 136 45,1

2005. 1

1

58,2 4

1

47,

8

34 43,

9

2

7

33,

3

113 44,

2

2 56 2 56 115 44,4

Mindösszesen:

Évek Oktatók létszáma Átlagéletkor2003. 132 45,22004. 136 45,12005. 114 44,42006. 86

Teljes és részfoglalkozású oktatók aránya:

Évek Teljes munkaidős oktatók létszáma

Részfoglalkozású oktatók létszáma

A teljes munkaidős okt. %-os aránya

2003. 132 125 7 94,692004. 136 127 9 93,382005. 114 106 8 92,982006. 86 80 6 93,02

Oktatói hallgatói arány:

Évek Oktatók száma Hallgatók száma Okt.–hallg. aránya2003–2004 138 2282 16,522004–2005 136 2519 18,522005–2006 (tavasz) 115 2752 23,93

Kutatási témák:

30

Stratégiai kutatások1. FilozófiaNyelvi epigenezis;Tudományrendszerzéstani kutatások;A modernitás politikai filozófiái;Fenomenológiai filozófia;Filozófiai antropológia;

2. NyelvtudományÁltalános és alkalmazott nyelvészeti kutatások az oktatási, a kutatási (például inter- és multidiszciplináris) és a művelődési feladatok segítésére;Politikai, diplomáciai szaknyelvi kutatások többnyelvű korpuszon;A politikai kommunikáció pragmatikája;A veszprémi regionális köznyelv kutatása (közös tanszéki kutatási téma, OTKA-támogatással);Interkulturális germanisztika;Kétnyelvűség és nyelvi érintkezések a németben mint kisebbségi nyelvben;Interkulturális nyelvészet – interkulturális kommunikáció;Kétnyelvű lexikográfia: német-magyar és magyar-német;Szemantika multikulturális kontextusban;Az ausztráliai magyar nyelv egyik írott nyelvváltozatának kontaktlingvisztikai vizsgálata;Nyelvi ökológia kérdések;

3. Irodalomtudomány – színháztudományNarratológia;Irodalomelmélet: narratológia és német irodalom;Az elbeszélő diszkurzus: történet, elmélet, műfaj (Az európai regény);Proverbiumok és proverbiális kifejezések Iulianus Apostata műveiben;Proverbiumok az ókori iskolai gyakorlatban;Kortárs színházművészeti törekvések Európában és Magyarországon;Textológiai problémák a magyar dramatikus szöveghagyományban;Színházelméleti kérdések;Magyar színháztörténet 1949-től napjainkig;

4. TörténelemtudományOlaszország történelme a 20. században; A portugál nyelvű országok modern kori története;

5. PolitikatudományAz emberi jogok hierarchiájának kérdései; Politikai és jogrendszerek összehasonlító elemzése; Európai Unió: alkotmányfejlődés és regionalizmus;Európa és a mediterrán világ (politika, történelem, jog, filozófia);Nemzeti identitás és kulturális külpolitika;

6. NeveléstudományAz iskola belső világa, osztálytermi interakciók (videofelvételeken történő) elemzése;Vallásosság, habitus és ízlés. (Szociológia vizsgálat OTKA-támogatással.);Historiográfiai jellegű pedagógiai akciókutatások;

31

Filozófiatörténeti háttérre épülő filozófiaoktatás lehetőségeinek feltárása 10 éves kortól kezdődően;Humán-erőforrás fejlesztés az idegen nyelveket jól tudó, széleskörű, általános és szakmai műveltséggel rendelkező szakemberek bölcsészettudományi és nemzetközi tudományok szakirányú képzésében;Az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának erősítése;Idegennyelv-pedagógiai kutatások;

7. SzociológiaA curriculum-elmélet komparatisztikai kutatása;Erkölcsi szocializáció kérdései;Nyelvi szocializáció;Összehasonlító valláskutatások;Identitáskutatások és kisebbségkutatások;

8. JogtudományNemzetközi büntetőjog; Humanitárius nemzetközi jog; nemzetközi szokásjog;

9. MűvelődéstörténetA kultúra oktatása, a kultúra különböző területeinek vizsgálata;A kultúra tipológiája;Kr. u. IV. sz. szellemi élete;Az újplatónikus iskola szerepe az oktatásban;Az ideális uralkodó személyének megítélése késő ókori szerzők műveiben;

10. TeológiaFundamentális etika;

11. KörnyezettudományAz ember és környezet kölcsönhatásának problematikája a kulturálisökológiában;Környezeti tényezők ökológiai és humánegészségügyi kockázatbecslése;Az EU és Magyarország környezetegészségtani szemléletének összehasonlítóvizsgálata;

Potenciális kutatások1. FilozófiaA művészi képalkotás filozófiája;A magyar filozófia története a két világháború között;Kultúrfilozófia;

2. NyelvtudományNyelvpolitika a frankofón országokban;A pedagógiai és a felsőoktatási terminológia fejlődése;A francia jogi szaknyelv;Francia-magyar kontrasztív nyelvészeti kutatások;A magyar nyelv táji rétegződése (országos kutatási programba való bekapcsolódás;Szaknyelvi kutatások;

32

Fordításelméleti, lexikográfiai és más alkalmazott nyelvészeti kutatások a fordító- és tolmácsképzési mesterszak kifejlesztésére;Az előindogermán kutatása;Gót mondattani igei szótár;Kontrasztív német-magyar grammatika;Német nyelvjárások diakrón szempontból;Magyarországi német nyelvjárások;A kétnyelvűségi kommunikációs norma;Nyelvi ontogenezis: egy- és kétnyelvűség;

3. Irodalomtudomány – színháztudománySzínház- és filmelméleti modellek kidolgozása;Vizualitás, média és szcenika a kortárs színházban;Modern és posztmodern a brit és az amerikai szépirodalomban, kultúrában és művelődésben;A XIX. és a XX. század fordulójának osztrák irodalma;A német poetika;A német barokk misztikus irodalom;A magyarországi német irodalom és írásbeliség;

4. PolitikatudományAz integratív Ortega; Olasz EU koordináció napjainkban;

5. NeveléstudományNyelvi manifesztáció és elsajátítás;A pedagógusképzés történetének feltárása a hazai egyetempolitikai illetve felsőoktatás-politikai törekvésekkel összefüggésben;A tanulás – benne az iskolai tanulás – új modelljének leírása;A pedagógusszakma professziológiai indíttatású jellemzése;Az érettségi vizsga, az államilag és nemzetközileg elismert nyelvvizsgák, szaknyelvi vizsgarendszerek;Az idegen nyelvek tanításának történeti, elméleti, gyakorlati összefüggései;

6. SzociológiaA szociológia kialakulása;Romológia: nyelvi-kulturális szocializáció

7. MűvelődéstörténetKözépkori francia művelődés- és egyháztörténet;Német kultúratudomány;

Koordinált alkalmazott kutatások1. NyelvtudományPolitikai terminológia;A népi szemléletmód tükröződése a szókészletben; A török hódoltság nyelvi és néprajzi nyomai a földrajzi nevekben;Az északkelet-magyarországi írott nyelv a XVI – XIX. században; Terminológiai kutatások; Kontrasztív nyelvészeti kutatások (magyar–finn–francia–angol–olasz);

33

Névtani kutatások; Etimológiai kutatások; Optimalitáselmélet;Fordításelmélet és lexikográfia;Szaknyelvi kutatások; Kontaktlingisztika;Multikulturális nyelvészet;Az ír nyelvpolitika kutatása, a nyelvi identitás kérdései;Az USA nyelvpolitikai kérdései;A germán erős igék szintaktikai lexikona;Aspektualitás és akcionalitás a németben;Az interkulturalitás nyelvi megnyilvánulásai német nyelvű sajtószövegekben;Nyelvpolitika: a német nyelv Magyarországon és Európában;Akusztikus német fonetika;Német grafematika: diakrón szempontból;A frankofón országok nyelvpolitikája;

2. Irodalomtudomány – színháztudományMagyar színháztörténeti és színházelméleti kutatások egy készülő Magyar Színháztörténet IV. számára;Amerikai irodalom és civilizáció; Posztstrukturalista irodalomelmélet;Az ötvenes, hatvanas évek amerikai irodalma;A tragédiaelmélet hermeneutikai és fenomenológiai megközelítése, görög és bibliai tragikus mítoszok; Walter Scott magyarországi fogadtatása;A német líra magyarra fordítása;Német irodalom és német filozófia: a XX. század első felének német irodalomtörténetének anyagán;A német szómező-elmélet;Interkulturális irodalom;A curriculum-elmélet komparatisztikai kutatása;

3. TörténelemtudományA magyar történetírás története;

4. PolitikatudományTransznacionális és mikroregionális kapcsolatok;Europeanization and Cross-border Cooperation; Az EU bővítés kérdései; Közpolitika és közigazgatás;

5. NeveléstudományOlvasáspedagógiai, szövegértési, szövegértelmezési akciókutatások a funkcionális analfabétizmus felszámolása valamint a szellemi analfabétizmus megelőzése érdekében;Szexuálpedagógiai akciókutatások;Alkotásra nevelés a hátrányos helyzetű tanulók körében;Tudománypedagógiai akciókutatások (az EKP program); Egy generatív, önreflexív, praxisorientált rendszeres pedagógia kidolgozása 12 kötetben;A többciklusú képzés igényeihez igazodó felsőoktatás-pedagógia elkészítése;

34

Magyar anyanyelvi nevelés; Nyelvpedagógia és tesztelmélet;A nyelvtanítás története;Tantervelmélet;Idegen nyelvi mérés és értékelés;Nyelvpedagógiai technológia ;A tanár nyelvi kompetenciája;Tanárszerepek az idegen nyelvek tanításának;Koordinátori tevékenység és tanárképzési gyakorlatok kutatása ;Német nyelvoktatás-történet;Az ember- és erkölcstan tantárgypedegógiájának kutatása;Pedagógus kompetenciák;Optimális pedagógiai légkör kisiskolás korúak fejlesztéséhez;Taneszköz-kipróbálás a beszélgetésvezetés című tárgy tanításában;Pályakezdő pedagógusok szakmai beilleszkedése;Magyar egyetemtörténet;

6. SzociológiaA média szerepe és hatása a kortárs művészetben;A regionális és lokális foglalkoztatás kérdései; Diplomások a munkaerőpiacon; A Pannon Egyetemen végzettek munkaerőpiaci helyzete és az egyetemi képzés; Demográfiai és munkaerőpiaci folyamatok Közép-Dunántúlon; Egyetemi hallgatók zenei ízlése és kulturális rétegződése;Az iskolai szocializáció ikonográfiája;A pszichológiai immunrendszer vizsgálata a koragyermekkori emlékekben;Pannónia multicentrikus gyermekpszichiátriai felmérés;

7. JogtudományJugoszlávia felbomlásával kapcsolatos nemzetközi jogi problémák; Magyarország 2015 (a közigazgatási reform új perspektívái);

8. MűvelődéstörténetA Balaton-régió magyar-francia irodalmi és civilizációs kapcsolatai;Európai kultúra- és civilizációelméletek, modern etikai- és gazdaságetikai elméletek;Reform életmód és szimbólumai: Nagy Sándor világképének és művészetpedagógiájának elemei;

9. ZenetudományAmerikai népzene: az afro-amerikai spirituálé és gospel, a blues története;Az amerikai jazz történet.

Beadott sikeres pályázatok, elnyert pályázati összegek:

Évek Elnyert pályázatok száma Elnyert pályázatokösszege

2003 57 76.885.2372004 32 40.473.5002005 29 26.344.000

35

Publikációs tevékenység:

Évek Magyar Idegen nyelv Összesen2003 357 152 5092004 284 95 3792005 229 96 325

36

Konferenciaelőadások:

Évek Hazai Nemzetközi Összesen2003 225 119 3442004 200 88 2932005 138 90 228

Folyamatban lévő és befejezett kutatások: 50–60

Létező munkaköri leírások és létező beosztások aránya:

A munkaköri leírásokról és az oktatókra vonatkozó követelménytrendszerről a Pannon Egyetem vonatkozó szabályzata részletesen rendelkezik. (Ld. 5. sz. melléklet)

Összegzés (az akkreditációs követelményeknek való megfelelés):

A Pannon Egyetem jelenlegi Bölcsészettudományi Kara 2003-ban és 2004-ben még Tanárképző Karként működött, amelyhez nemcsak a bölcsészet- és társadalomtudományi területek, hanem természettudományi szakok és tanszékek (Matematika, Kémia, Limnológia, Botanika, Zoológia) is tartozott. Időközben megtörtént a profiltisztítás, és 2006 tavaszán megalakult a Bölcsészettudományi Kar, amelyről a fent említett tanszékek egy része más karra került át vagy megszűnt. Emiatt lényeges eltérés mutatkozik az egymást követő évek oktatói létszámában és publikációs tevékenységében, illetve minden, a Kart érintő mutatóban.A Pannon Egyetem (korábban VE) és a Tanárképző, illetve a helyébe lépett Bölcsészettudományi Kar nagy figyelmet fordított az akkreditációs követelményeknek való megfelelésének, ezért új oktatóknak a karra kerülésekor vagy régi oktatóknak az előléptetésekor gondosan mérlegelte az oktató oktatási, tudományos és közéleti tevékenységét. Ebben kiemelkedő szerep jutott a kari Tudományos Bizottságnak, amelynek a személyi ügyekben (kinevezés, előléptetés) meghatározó szerepe volt a vizsgált három évben, és jelenleg is így van. A Kari Tanács a Tudományos Bizottság döntését javaslatként figyelembe veszi a kinevezésekről és előléptetésekről hozott döntések előtt. Erről a tanácsülésekről készült jegyzőkönyvek is tartalmaznak adatokat, ugyanis a Kari Tanácson a személyi előléptetésekre vonatkozó határozathozatal előt a levezető elnök minden esetben kéri a Tudományos Bizottság elnökét, ismertesse a bizottság adott előterjesztésre vonatkozó állásfoglalását. A Pannon Egyetemnek jól kidolgozott oktatói–kutatói követelményrendszere működött a vizsgált három évben is, amely biztos viszonyítási alapot jelent a döntéshozók és az oktatók számára is. E követelményrendszer ajánlásai kiterjednek az egyes beosztásokhoz kötethető óraszámokra is, amelynek ismeretében alakítják ki a tanszékek az egyes oktatók óraterhelését. Megjegyzendő, hogy az elmúlt két évben bekövetkezett létszámcsökkentés következtében az óraterhelés fokozatosan növekedett, s az egyes beosztásokhoz kötethető óraszámot

37

sok esetben meg is haladta. A BA-képzés indítása óta általában az óraterhelés növekedésével járt az egyes szakokon, s mivel új munkaerő alkalmazására nemigen van lehetőség, e téren nem várható javulás. A Pannon Egyetemen jól kidolgozott, sokoldalú értékelési rendszer működik, amely évente vizsgálja az oktatóknak és a kutatóknak az oktatásban, tudományos életben, közéletben és a pályázati munkában nyújtott teljesítményét mind az oktató saját megítélése, önértékelése, mind pedig a tanszékvezetője, illetve felettese véleménye alapján. Ennek az önértékelésnek a segítségével évente kimutatható egy-egy oktató óra- és vizsgaterhelése, tananyagfejlesztésben végzett munkája, publikációs tevékenysége és konferenciákon tartott előadásai, azaz képzési és kutatói teljesítménye.Az adatokból az is kiolvasható, hogy a pénzügyi megszorítások, a szűkösebb pályázati lehetőségek és a növekvő oktatási terhek nyomán csökkent a konferenciákon való részvételek száma és a publikációs tevékenység a 2004-es és 2005-ös évben.

3.b Teljesítményértékelési rendszer és kompetenciakövetelmények, rendszerértékelés és –

fejlesztés

Elvárható/teljesített óraszám:

A Kar tanszékein általában az elvárható óraszám megléte jellemző, amely különösen az utóbbi két évben több tanszéken meg is haladta az egyetem által támasztott követelményeket.

Elvárható/teljesített publikáció:

Mivel a publikációkra vonatkozó „elvárható” adat nincs, erre a kérdésre számszerűen nem tudunk válaszolni. A táblázatból kiolvasható jelentős csökkenés a fent említett átszervezés (tanszékek más karra való áthelyezése) miatt következett be, de mint a fentiekben is utaltunk rá, a pénzügyi megszorítások és a növekvő óraterhek hatása is kimutatható.

Kitüntetések:

A kitüntetések adományozása a Pannon Egyetem által megállapított szabályzat szerint történik. A karok, valamint az egyéb egyetemi szervezeti egységek, testületek és az egyes egyetemi polgárok adományozási javaslatait a Kitüntetési Bizottság véleményezi, amelynek tagjai között jelen van a hallgatók képviselője is. Az Egyetemi Tanács a Kitüntetési Bizottság jelentésének meghallgatása után minden egyes kitüntetési javaslatról titkos szavazással határoz.A karok saját hatáskörükben is alapíthatnak kitüntetéseket és címeket az Egyetemi Tanács előzetes jóváhagyásával. A kari kitüntetések, címek adományozásának rendjét a kari Szervezeti és Működési Szabályzatok határozzák meg.A Pannon Egyetem kitüntetései: „Pro Universitate Vesprimiensi” Emlékérem, Méray László Díj, Sebestyén Attila emlékérem,  Média-Díj, A Veszprémi Egyetem Szolgálatáért Emlékérem, Rektori Dicséret, A „Veszprémi Egyetem Díszpolgára”, Professor Emeritus, Az

38

Egyetem (támogatója), Egyetemi magántanár, Címzetes egyetemi tanári és docensi címek, Munkatársi, főmunkatársi, tanácsosi és főtanácsosi címek és kari kitüntetések.  Konferenciaelőadások:

Évek Hazai Nemzetközi Összesen2003 225 119 3442004 200 88 2932005 138 90 228

Összegzés (követelményrendszer betartása, eltérések száma, előléptetések képzés, tréning igények bemutatása):

Bár a Pannon Egyetemnek jól működő önértékelési rendszere van, a továbbiakban nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy ezek eredményei nagyobb szerepet játsszanak az előléptetések és a kitüntetések adományozásakor. Bár mindkettő meghatározott elvek alapján működik, mivel a legszükségesebb esetekben (előléptetés, jutalmazás) nem hivatkozunk rájuk, a munkatársak felesleges rossznak tartják az önértékelés elkészítését. Egyelőre annak sincs különösebb következménye, ha valaki esetleg több alkalommal nem teljesíti az előírt követelményeket az oktatói–kutatói munkában vagy a pályázatokon való részvételben.

3.c Kompetenciaalapú teljesítményértékelés, emberi erőforrás minősítés és fejlesztés

A minősített oktatók számának változása: DSc és PhD-fokozatot szerzettek száma:

Évek DSc Phd és CSc Habilitáció2003 22004 1 7 32005 - 3

Évek Oktatói létszám Minősítettek száma Arány2003 1382004 1362005 115

Munkakörökre vonatkozó követelményrendszer: (Ld. 5. sz. melléklet)

Munkaköri leírások: (Ld. 5. sz. melléklet)

Egyéni teljesítményértékelés jellemzői (változások kimutatására):

Az egyéni teljesítményértékelés működik, az oktatók minden évben elkészítik, de erről visszacsatolás egyelőre nincs.

39

Előléptetések száma tanszékenként/karonként:

Évek Egyetemi tanári kinevezés

Egyetemi docensikinevezés

Egyetemi adjunktusi kinevezés

Egyetemi tanársegéd

Tud. munkatárs

Tud. főmunkatárs

2003 82004 2 1 1 1 12005 1 3 1 1

Összegzés (az utánpótlés tervezése):

Az utánpótlás nevelése elsősorban a tanszékek feladata, s ezt részben a karon működő doktori iskola támogatja, másrészt az ország más egyetemeinek doktori programjainak képzésében vesznek részt a Bölcsészettudományi Kar oktatói. A doktori képzésben részt vevő oktatók részben szerény anyagi támogatásban, részben órakedvezményben részesülnek a doktori iskola elvégzése, illetve disszertációjuk megírása érdekében.

3.d A munkatársak bevonása, felhatalmazása, a munkatársakkal való belső kommunikáció, dialógus

hatékonysága

Beadott/elnyert egyéni pályázatok: (Ld. 7. sz. melléklet)

Szakképzési alap gyűjtése: nincs

Konferenciarészvétel:

Évek Vezetői Összoktatói2003 2/hó 1/tanév2004 1/hó 1/tanév2005 1/hó 1/tanév

Jogorvoslati eljárások száma: 1

Összegzés (Feladat- és hatáskör-átruházás gyakorlata, munkakör gazdagítás, önállósági, egyéni mozgástér, érdekeltség a decentralizált működésre, érdekképviseleti fórumok, belső kommunikációs csatornák):

A belső kommunikáció az egyetemi honlapon keresztül és elektronikus levelezés formájában a leggyakoribb. A legfontosabb egyetemi hírekre, eseményekre ezen keresztül hívják fel az oktatók figyelmét, illetve innen szerezhetnek tudomást az egyetemi tanács/szenátus határozatairól, ezek internetes címéről. Az oktatók a legtöbb egyetemi információt tehát innen szerzik. Ezen kívül az egyetemi újságból értesülhetnek az intézményi hírekről, illetve a kari oktatói értekezleteken.Egy 2004-ben készült elégedettség-vizsgálat ebben a témakörben az alábbi eredmény született:

40

A kollégák az egyetemi szintű információáramlást eléggé bürokratikus ellenőrzés alatt állónak, részben rendszertelennek és hatalomcentrikusnak vélik. Az, hogy szándékosan kitérő vagy félrevezető lenne, illetve pletykával terhelt, nem érzik jellemzőnek. Az egyetemi szintű információáramlás gyorsaságát és az információk megbízhatóságát közepesnek vélik. Az egységek közötti információcsere, az információk lentről felfelé és a fentről lefelé terjedése a közepesnél gyengébb eredményt mutat.

Információáramlás jellemzői

0

1

2

3

4őszinte és nyílt

bürokratikus ellenőrzésalatt áll

rendszertelen

hatalomcentrikus

szándékosan kitérő, vagyfélrevezető

fontos, mit pletykálnak azemberek

fentről lefelé terjed jól azinformáció

lentről felfelé terjed jól azinformáció

egységek közöttiinformációcsere jó

megbízhatóak azinformációk

gyorsak az információk

egységen belül egyetemi szinten

Egységen belül nem érzik bürokratikus ellenőrzés alatt állónak, rendszertelennek vagy hatalomcentrikusnak, kitérőnek vagy hogy fontos lenne, mint pletykálnak az emberek. Az információk terjedését mindkét irányban elég jónak vélik. Egységen belül elég őszinte, nyílt, gyors és megbízható az információáramlás.A kollégák többnyire munkatársaikra és vezetőjükre támaszkodnak információik szerzésénél. Ezt követi a belső elektronikus hálózat használata, és legkevésbé tekintik információforrásnak a külső médiát és a veszprémi belső újságot.

Egyetemet érintő információk forrása (megoszlás) (TK)

munkatárs

38%

hálózat18%

egyetemünk3%

külső média

4%

vezető37%

41

Annak ellenére, hogy mindössze a harmadik helyen szerepel információforrásként a belső elektronikus hálózat használata, az arra feltett hírek a kollégák háromnegyede szerint mindig, illetve általában eljutnak hozzájuk.

Elektronikus hálózatra feltett hírek megkérkezése

általában nem, vagy

későn16%

nem jelölte meg6% mindig

12% soha

4%

átalában igen62%

Mind a vezetők, mind a beosztottak egyértelműen (82% és 83%) szükségesnek tartják a kari, illetve egyetemi szintű fórumok tartását, ahol a kar és az Egyetem vezetéséről közvetlenül információkat kaphatnak a kar, illetve az Egyetem sorsáról és ezekről véleményt nyilváníthatnak.

Fórumok (TK)

0% 20% 40% 60% 80% 100%

vezető

beosztott

anonim

igényli nem nem válaszolt

42

3.e A szervezet gondoskodása a munkatársakról

A munkabéren kívüli juttatások rendje, összege, megoszlása:

Étkezési jegyek, a foglalkozás-egészségügyi ellátás, a lakástámogatás és a különböző szociális segélyek, illetve üdültetési támogatás és a munkabér előleg.

Lakásépítési/letelepedési támogatások összege:

Évek A támogatások száma A támogatások összege2003 1 fő 600.000 Ft2004 2 fő 400.000 + 600.000 Ft2005 --

Összegzés (belső kommunikáció, tájékoztatás):

Mint a fenti adatokból kiderül, a Pannon Egyetem néhány esetben támogatja a lakásépítést, bár ez az utóbbi időben ritkábban fordult elő. Szükség esetén kedvezményes áron biztosítja a szállást a Tudósotthonban vagy valamelyik kollégiumban. Étkezési hozzájárulást biztosít, s a munkábajárást is támogatja, bár ez utóbbi a szűkös anyagi keretek miatt a 2006-os tanévben már a tanszékek feladata lett. A sportrendezvényeket, közös színházlátogatást évente többször is szervez az egyetem, emellett más kulturális eseményeket (hangverseny, kiállítás stb.).

3.f A terhelés mérése

TDK-eredmények:

Évek I. helyezés II. helyezés III. helyezés Dicséret2003 4 4 4 22004 4 10 3 42005 1 3 4 6

Összegzés (TDK munka, gyakorlatok):

A Pannon Egyetem nagy figyelmet fordít a diákköri munka és az ITDK-k szervezésére. Az ITDK napja minden tanévben oktatási szünet. A napot megnyitó ünnepélyes előadás után a hallgatók szekciókban mutatják be dolgozataikat, majd a délutáni értelés után este következik az ünnepélyes díjkiosztás és egy szerény fogadás az ITDK-n dolgozatot bemutató hallgatók és témavezetőik számára. A Kar tanszékein aktív diákköri munka folyik, rendszeresen megtartott diákköri ülésekkel. AZ ITDK-n szinte minden oktató részt vesz vagy témavezetőként vagy bírálóként vagy zsüritagként, ezzel is hangsúlyozva a diákköri munka fontosságát.A Kar a vizsgált időszakban országos konferenciát is szervezett.

43

Mivel a jelenlegi Bölcsészettudományi Kar 2006 tavaszáig Tanárképző Karként működött, ezért azok a hallgatók, akik a tanárszakot felvették, tanítási gyakorlaton vettek részt, és ez a Bölcsészettudományi Karon is így van a régi képzési rendszerben tanulók számára.

A tanári képesítés követelményeit, az elméleti és gyakorlati képzés óraszámait a 111/1997es Kormányrendelet határozza meg. Ez alapján a Kar hallgatói a minimumot teljesítik a gyakorlatokon:

- 30 óra hospitálás: ebből 20 óra szakos tárgyak, 10 óra egyéb (előkészítés, megbeszélés) + 15 óra önálló tanítás - Két szakos hallgató esetében a 10 óra egyéb hospitálást a második szakhoz kapcsolódó tanítási gyakorlat esetében már nem kell teljesíteni. Mindezt megelőzi az összefüggő iskolai gyakorlat, amelyet a Pedagógia és Pszichológia Tanszék koordinál.

A tanítási gyakorlat zárótanítással zárul, a gyakorlati jegyet a mentortanár adja, mivel a tanítási gyakorlat jegye az egész gyakorlat teljesítményére szól. A tanszéki koordinátor lehetőség szerint részt vesz a zárótanításon.

44

4. Erőforrások, partnerkapcsolatok4.a Oktatási infrastruktúra bemutatása, fejlesztése,

kihasználtsága

Termek, laborok:

A termek felhasználása nem karonként történik, hanem kampusz szinten. Néhány terem tanszéki kezelésben van. Ez inkább szokásjog, mint hivatalos felhasználási elv. Megszokás ill. hagyományok alapján a bölcsészkari kurzusok döntően, de nem kizárólagosan az E,  M, N, O épületekben és a Várban vannak. Kevés a nagy terem (>200 fő), de ez a BTK-t kevésbé érinti mint a nagy létszámú szakokat. Ezidáig a BTK-n az évfolyam előadások közül csak a pedagógiai tárgyak kívántak ilyen nagy termet. Igen szűkös a készlet 100 fő körüli termekből. Van 5 db 120-150 fős, és 1 db 100 fős. Ez erősen érint minden kart. A kisebb, szemináriumi terem méretű készlet is kevés. Az 50-60 főt befogadó méretből még kellene néhány. A termek helyszine szétszórt, az ingázás az épülettömbök között időigényes. Ez mind az oktatóknak, mind a hallgatóknak gondot okoz. A termek egy része mozgássérülteknek megközelíthetetlen. (Ld. 6. sz. melléklet)

Egyszerre fogadható hallgatók/összes hallgató aránya:

Az arányszám kisebb 1-nél, azonban nagyobb probléma a fenti teremférőhelyekből adódó egyenlőtlenség.

Oktatástechnikai szolgáltatások, technikai felszereltség:

Irásvetítő általában minden teremben van, kérésre a gondnokság egyes épületekben videot ill. magnót biztosít. Hiányzik a modern oktatástechnika, amennyiben a BTK hallgatói számára kevés helyen áll rendelkezésre hozzáférhető számítógép, különösen hiányolható az internet szolgáltatás. Ugyancsak kevés a projektor, és ha valakinek ilyenre szüksége lenne az elméleti órán vagy gyakorlaton, lényegében nincs kinevezett felelős, akihez ez a kérdés tartozna.

Szakkönyvtár:

Az egyetem új, modern könyvtára ellenére a bölcsészettudományi szakkönyvtári ellátottság nem elegendő szintű. Ellentétben a természettudományokkal, a BTK legtöbb szakjának igényei olyanok, hogy internetes kereséssel és olvasással, nem oldhatók meg. (Bár, mint fentebb említettük, az internetes hozzáférhetőség sem megfelelő). Némi segítséget nyújtanak a tanszékeken meglévő könyvek, folyóiratok, valamint a várfoki olvasóterem. Ez utóbbi 2003 szeptemberében kezdte meg – 5000 darabos készlettel – működését. Kezdetben négy tanszék könyvanyaga volt itt megtalálható (a magyar irodalom, a magyar nyelvtudomány, a francia, valamint az antropológia és etika tanszékeké). Jelenleg 6000 kötet könyvet és számos folyóiratot tartalmaz.

45

Az oktatói leterheltség és az infrastruktúra kihasználtsága:

A teléjes anyag más pontjában mjelenik meg az oktatói leterheltség. Bár a leterheltség nagy, ez nincs negatív hatással az infrastruktúra kihasználtságára.

4.b Kutatási infrastruktúra bemutatása, fejlesztése, kihasználtsága

A Kar összetételéből adódóan a kutatás tanszéki/intézeti keretek között folyik, számos tanszék esetében – országos és nemzetközi mércével mérve is – igen magas szinten. Különösen igaz volt ez a 2005. év végéig terjedő időszakra, amikor bölcsészettudományi, társadalomtudományi és természettudomány (sőt némileg a mérnökihez közelálló területek – ld. programmozó matematikus – működtek a karon. Ugyancsak a Kar jellegéből adódik, hogy a kutatási tevékenység nagy része tanszékekhez, intézetekhez kötődik.Az előző években is tapasztalt, folyamatosan erősödő, fokozatszerzésre irányuló tevékenység további dinamizmusának jelentős hátteret és kiváló szakmai lehetőséget biztosít az Interdiszciplináris Doktori Iskola: Bölcsészettudományok (nyelvtudomány) és Társadalomtudományok (neveléstudomány) működése. Az infrastruktúrával való kapcsolatra (szakkönyvtár, számítógép, stb.) ugyanaz mondható el, mint amit az oktatásnál leírtunk.

Más intézményekkel közös kutatások:

Számszerűen ld. 4.e. pontban. Annyi itt is elmondható, hogy számos kutatás folyik a Karon, amelyben hazai és külföldi partnerek is résztvesznek, azonban ezek menedzselése hagy némi kívánnivalót maga után. Elsősorban a forrásteremtő képesség nem elég nagy a kapcsolatok számához viszonyítva. Mindazon munkák folyamán, amelyek során jó együttműködés alakult ki, az infrastruktúrális feltételeket a partnerek közösen teremtik meg.Bár oktatóink, kutatóink leterheltek, ez nem akadályozza az országos, sőt egyes területeken nemzetközi szintű minőség kialakítását.

4.c Információ és tudásmenedzselés

Az itt kifejtendő informatikai háttér, illetve a működési folyamatok informatikai ellátottsága alapvetően összegyetemi szinten működik. Az azonos felépítettségű és irányítottságú infrastruktúra mellett természetesen lehetnek a karoknak egyedi igényei, az ilyen igények azonban nem elsősorban a BTK-ra jellemzők (pl. PC laborok).

Következésképpen e pontra vonatkozóan ld. az informatikai rendszerért felelős egységek és személyek által kidolgozott anyagokat.

4.d Pénzügyi erőforrások

A kari költségvetési források az alábbi elemekből épülnek fel. a) Költségvetési támogatás

Képzési-tudományos támogatás o Teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók létszáma alapján

46

o Tudományos teljesítés alapján Fenntartási támogatás

o Államilag finanszírozott hallgatók létszáma alapjáno Gyakorlóhelyi támogatás

Programfinanszírozásb) Kari saját bevételek

Oktatási és kutatási pályázatok o Költségtérítési kurzusok

A 2003/2004. tanévben a Kar gazdálkodási tevékenysége csak a dologi költségek vonatkozásában volt decentralizált. A kar évi kerete: 15 988 000 Ft. A dékáni tartalékkeretből kiegészítettük több tanszékek működési keretét. A felsorolt tanszékek esetében a folyó évben nem volt alkalmazható a költségelosztás más egységekre meghatározott szabálya, mivel az általuk gondozott szakok felfutásuk kezdeti éveiben aránytalanul alacsony redukált hallgatói létszámot jelentettek. A bérköltségek gyakorlatilag központi leosztás szerint kerültek az egységekhez. Az úgynevezett kari bérgazdálkodás alapja a karokra leosztott fix költség volt, ami lényegében fedezte a megállapított létszám bérét és járulékait. A Bölcsészettudományi Kar azonban – jelentős mértékben a más karokra történő átoktatás miatt – mindig kénytelen volt meglehetősen nagy összegű bérjellegű költséget biztosítani a külső óraadók finanszírozására. Ez olyan mértékű terhet jelentett, amit a rendelkezésünkre álló bérköltségből már nem lehetett kigazdálkodni. Ennek következtében bérhiány jelentkezett. Fentiek miatt a 2003 évre nem rendelkezünk olyan átfogó költségvetési táblázattal, mint a késöbbi években. A 2002-2003. évi 10-20 millió forintos hiányt az egységek saját bevételeiből néhány év alatt kompenzálni lehetett volna, amennyiben 2003-tól nem léptek volna életbe nagymértékű elvonások. 2003 második felétől azonban a főhatóság részéről olyan mértékű megszorítások következtek be, ami a teljes decentralizált keretünket drámai mértékben csökkentette. Egyidejűleg a bérköltségek is nagymértékben emelkedtek, és az egyetem áttért a kari szintű bérgazdálkodásra. Ez a karok számára nem jelentett tényleges gazdálkodási szabadságot, hanem azt, hogy a központilag, u.n. költségvetési keretokmányban meghatározott dologi plusz bérköltségek kigazdálkodási kötelezettségét teljes egészében az adott karra terhelték. Ezzel együtt az átoktatás karok közötti elszámolása is számunkra előnytelenül változott. A Kar ebben az évben gyakorlatilag teljesen felélte minden mozgósítható pénzügyi keretét, miközben a sikeres beiskolázás következtében a hallgatói létszám (következésképp az oktatói óraterhelés is) megnövekedett. A nagyobb problémák elkerülése céljából az amúgy is szűkös keretekből a kisebb, fejlődő tanszékek részére intervenciós támogatást kellett biztosítanunk.A megszorítások mértékének érzékeltetésére csak a tanszékek dologi költségeire felhasználható decentralizált keret változását követjük: a 2002. évi 29 millió Ft 2005-re 10 millió Ft alá csökkent.Fentiek következtében 2004-re 100 MFt finanszírozatlan bérhiány alakult ki, és a többi karral együtt nálunk is súlyos belső adósságt jelentkezett. Karunk életképességét, továbbá az egységvezetők és a dékáni vezetés gyors reakcióját mutatja, hogy ezzel egyidejűleg elindult a saját bevételek gyors emelkedése, és néhány kivételtől eltekintve megmutatkozott a kari egységek szolidaritása is. A kari egységek saját bevételeik terhére 2004 végére közel 40 millió forinttal járultak hozzá a bérhiány kompenzálásához. Ez az összeg megközelítette a kar egyhavi bérigényét. Természetesen kénytelenek voltunk szigorú takarékossági intézkedéseket

47

is hozni, azonban ezeket sikerült olyan keretek között tartani, hogy ne veszélyeztessék az alapvető oktatási és kutatási tevékenységet.A 2004 év első félévében regisztrálható mélypontot követően a 2004-es gazdasági évet null-szaldóval zártuk. Ezzel az eredménnyel sikerült olyan mértékben megszilárdítani a kar gazdasági helyzetét, hogy a 2005. évet már enyhe pozitívummal zártuk. A pénzügyi egyensúly lényegesen nem változott a 2006-os gazdasági év eddigi időszakában sem.Mindeközben a szokványos dologi és bérköltségeken kívül működtetnünk kellett az iskolai gyakorló tanítás költséges rendszerét és meg kellett oldanunk a szükséges óraadók foglalkoztatását.Végül meg kell említenünk, hogy végső eredményében a profiltisztítás, a természettudományi egységek más karokra történő átadása, részben pedig azok átalakítása a költségek csökkenéséhez vezetett.

Elnyert oktatási és kutatási pályázatok:

A 2003. évre eső oktatási és kutatási pályázaton nyert összeg több mint 66 MFt-ot tesz ki. A hazai forrásból származó támogatások mellett sikeres nemzetközi pályázatok révén megva-lósuló projektek is hozzájárultak a forrásteremtéshez.

Költségtérítéses kurzusok a különböző képzési szinteken:

A Tanárképző Karnak jelentős bevételt jelent a nappali költségtérítéses hallgatók és a levelező képzések térítési díja, amelyből a nappali költ-ségtérítéses képzés 10 MFt-ot tesz ki. Ez alatta marad a kari működési költségkeretének. A nappali költségtérítéses hallgatóktól származó bevétel a kari keretet, míg a levelező hallgatók befizetései közvetlenül a tanszéki működési kereteket egészítették ki. Az elnyert pályázati összegek mellett ezek a bevételek teszik lehetővé a működési keretek kiegészítését, sőt – esetenként – nagyobb volumenű állóeszköz-beruházásokat is. Az elmúlt évhez hasonlítva még nehezebben tudtuk biztosítani az iskolai gyakorlatok költség-vetését. A Bölcsészettudományi Kar az alábbi saját bevételekkel rendelkezett: pályázatok: az előző évivel közel megegyező 66 MFt összegben nappali költségtérítéses képzés bevétele: mintegy 10 MFt levelező (KL és DL) képzések árbevétele: a létszámoktól függően 40-50 MFt, amely tan-

széki felhasználású maradt.

A fentieken felül jelentős (100 MFt-ot meghaladó) összeget tett ki a redukált hallgatói lét-számmal számított, más karokra történő átoktatás.

A 2004. évi költségvetés néhány sarokszáma:

  Ft FtKöltségvetési keretokmány előirányzatai         Költségvetési támogatás 581 136 000  Előírt saját bevétel 210 747 000       Tanárképző Kar költségvetés teljesülése    

48

     Kifizetett összes bértömeg   692 465 146Dologi kiadások központi támogatásból   7 404 000

A 2005. évi költségvetés néhány sarokszáma:

  Ft FtKöltségvetési keretokmány előirányzatai         Költségvetési támogatás 533 088 000  Előírt saját bevétel 237 060 000       Tanárképző Kar költségvetés teljesülése         Kifizetett összes bértömeg   596 309 000Dologi kiadások központi támogatásból   7 050 000

A 2006. évi költségvetés néhány sarokszáma:

  Ft FtKöltségvetési keretokmány előirányzatai         Költségvetési támogatás 480 870 000  Előírt saját bevétel 180 000 000       A Bölcsészettudományi Kar költségvetésének teljesülése         Kifizetendő összes bértömeg   451 418 000

Az átoktatás kérdése:

A kari költségek között a legjelentősebb tétel a bérköltség. A kari bérgazdálkodás bemenő adata a karra leosztott bérköltség. A tanárképző kar azonban – jelentős mértékben a más ka-rokra történő átoktatás miatt – kénytelen meglehetősen nagy összegű bérjellegű költséget biztosítani a külső óraadók finanszírozására. Ennek csak egy része térül meg az átoktatások karok közötti elszámolásával. Az elszámolás algoritmusa az elmúlt időszakban többször változott. 2003-ban az elszámolás alapja a redukált hallgatói létszám volt, ami pontosan tükrözte az óraterheléseket, ill. az oktatott hallgatók létszámát. 2004-2005-ben a számítás elvei megváltoztak. Ennek megfelelően a számítás alapja a szakonkénti támogatási normatíva 50 %-a, az előző évi októberi statisztikai létszám, és a tantárgyankénti kreditérték. A tandíjas és költségtérítéses képzés esetében az átoktatás alapját az elvonásokkal csökkentett bevétel képezi. 2006-ban a tudományos normatíva karokra történő leosztásánál újabb változtatás került bevezetésre, amely figyelembeveszi az egyes karokon az államilag finanszírozott és költségtérítéses képzés arányát. Tekintettel arra, hogy a Bölcsészettudományi karon

49

viszonylag nagyarányú a költségtérítéses képzés, ez utóbbi változtatás kedvezőtlenül érinti karunkat.

4.e. Partnerkapcsolatok menedzselése

Külső partnerkapcsolatok:

Jelentős, a bolognai folyamatra való felkészülés szempontjából mérföldkőnek minősülő szerződés jött létre a Veszprémi Egyetem Tanárképző Kara és az egri Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Főiskolai Kara között, amely rögzíti a két karnak a bölcsészettudományi, illetve a tanárképzés területén kialakítandó együttműködési szándékát. Ennek mintájára ugyanilyen megállapodás született a Veszprémi Egyetem Tanárképző Kara és az egri Eszterházy Károly Főiskola Természettudományi Főiskolai Kara között is. Jelenleg hasonló témában intenzív tárgyalások folynak a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolával is. A veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolával 2002-ben aláírt, hivatalos – szerződéses – együttműködés a gyakorlatban működőképesnek és hatékonynak bizonyult.A kar – elsősorban vezető – oktatói közül sokan vesznek részt jelentős szakmai szervezetek, akadémiai testületek és szerkesztő bizottságok munkájában. Ugyanez vonatkozik a VEAB szakbizottságaiban kifejtett tevékenységre, amely gyakran a régión kívülről is vonzotta a szakma kiváló képviselőit. Ezeken a területeken kifejtett tevékenységek nemcsak tudományos szempontból öregbítik a kar hírnevét, hanem a kapcsolati tőkénket is növelik.A vizsgált időszakban sok nemzetközi tanulmányút (Ld. 9. sz. melléklet) valósult meg, amelyek során oktatóink jelentős időt töltöttek külföldi egyetemeken, kutatóintézetekben. Külön említésre érdemes, hogy e tanulmányutak nagy részére jelentős összegű sikeres pályázatok, projektek biztosítottak fedezetet.

– A Kar tanszékeinek többsége kialakított bizonyos oktatási-kutatási együttműködést az EU tagországainak és más országoknak a felsőoktatási intézményeivel és/vagy kutatóintézeteivel.

– Tanszékeink oktatói az EU-s programok és egyéb oktatói mobilitási projektek keretében több külföldi egyetemen is végeztek vendégoktatói tevékenységet.

– Örvendetes, hogy a Kar hallgatói közül éves átlagban 25-30 fő vett részt – ERASMUS – vagy egyéb európai ösztöndíjjal külföldi (5-10 hónapos) részképzésben. A legtöbben francia nyelvterületen voltak.

A kutatómunka nagy része különféle pályázatok keretei között folyt, ami egyben saját bevételt is eredményezett. Eredményként könyvelhető el, hogy a fentieket olyan körülmények között értük el, amikor a BA-szakok képesítési követelményeinek ill. tanterveinek kidolgozása, valamint az ezekkel kapcsolatos konzorciumi tárgyalások jelentős erőforrásokat kötöttek le. a MAB a kar minden benyújtott BA szakját akkreditálta. Ugyanakkor megteremtettük a korszerű és erős MA szakok alapításának/indításának feltételrendszerét.A továbbiakban a 2005-ös dékáni jelentés alapján táblázatosan közöljük a kar munkatársainak hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerével összefüggő legfontosabb információkat. (Ld. 10. sz. melléklet)Meg kell jegyeznünk, hogy 2005 július 1-jén a Biológiai Intézet befejezte Karunkon való működését és a továbbiakban a Mérnöki Karon folytatja tevékenységét, 2006. január 1-jétől pedig a Matematika és Számítástechnika Tanszék került át a Műszaki Informatika Karra. Bár

50

a kari jövőkép szempontjából ez pozitív fejlemény, hiszen a profilváltás a Bölcsészettudományi Kar kialakulása irányában tett lépés volt, a Kar számára több nagy teljesítőképességű és nemzetközileg is elismert szakember publikációinak hiányát vonta és vonja maga után, akik még ebben az összeállításban szerepelnek.

51

5. Folyamatok

5.a Az oktatás FOI folyamatainak értékelése, előnyök, hátrányok, fejlesztések értékelése, változtatási igények

feltárása

– A PE BTK-n jelenleg a következő területeken folyik képzés:

= felsőfokú szakképzés;= klasszikus bölcsész- ill. bölcsész- és tanárképzés (egy és kétszakos

rendszerben);= BA-képzések (fő (alap) és minor szakon);= felsőfokú szakképzés;

Tervezett képzés:

= MA-képzések.

– A képzési struktúra kialakítása a dékáni vezetés feladatkörébe, jóváhagyása pedig a Kari Tanács hatáskörébe tartozik.

– A képzés szervezésének színterei és kontaktszemélyei:= oktatási dékánhelyettes a szaktanszékek vezetőivel egyeztetve,= az intézmény Oktatásszervezési és Akkreditációs Irodája (OAI)= egyeztetés az intézmény oktatási rektorhelyettesével.

– A Kar hallgatói tanulmányi átlagának az intézmény többi kara hallgatóinak tanulmányi átlagához viszonyított értéke kiemelkedőnek mondható.

– A szakonkénti irány- vagy keretszámokat a dékáni vezetés javaslatára a Kari Tanács hagyja jóvá.

– A kis létszámú szakokon törvényszerűen alacsonyabb a lemorzsolódás mint a nagyobb hallgatói létszámmal működő szakokon.

5.b A kutatás FOI folyamatainak értékelése, előnyök, hátrányok, fejlesztések értékelése, változtatási igények

feltárása

– Mivel korábban is említettük, a Kar heterogén jellegéből adódóan a kutatás tanszéki/intézeti keretek között folyik. A kari összehangolás inkább csak az adminisztratív teendők ellátására szorítkozik.

– A Karon folyó kutatások fajtái:

= helyi (tanszéki, intézményi,egyéni) kutatások;= regionális vagy országos kutatások (pl. OTKA);= nemzetközi kutatói team-ekben való részvétel.

52

=– A Karon folyó kutatásokat a tematikai sokszínűség jellemzi:

= nyelvtudományi diszciplínák= irodalomtudományi diszciplínák= történettudományi diszciplínák= neveléstudományi diszciplínák= filozófiai diszciplínák= szociológiai diszciplínák= művelődéstörténet stb.

– A Kar jellegéből adódóan a Karon nagyon sok egyéni (egyszemélyes) kutatás folyik.– A kutatási stratégiákat – az előbbikben említettekből következően – többnyire a

tanszéki team-ek vezetői dolgozzák ki, s ők is szervezik, követik a kutatás folyamatát.– Az utóbbi időben több esetben megfigyelhető az oktató- és a kutatómunka közötti

szorosabb kapcsolat, továbbá megállapítható az a tény, hogy a Kar kutatásának nagyobb hányada ún. gyakorlatorientált alkalmazott kutatások körébe sorolható.

5.c FOI támogató folyamatok fejlesztése, dokumentáltsága, szabályozottsága

Nem jellemző.

5.d FOI irányítási folyamatok fejlesztése, dokumentáltsága, szabályozottsága

Nem jellemző.

5.e Elitképzés rendszerének bemutatása és értékelése

– A Kar TDK-tevékenységét a kari TDK tanárelnök koordinálja, az aktív kutatás (TDK)-munka a szaktanszékeken zajlik.

– Demonstrátorként a szaktanszékek többnyire a nappali PhD-képzésre felvett hallgatók foglalkoztatják, ritkább esetben a IV-V. éveseket. A demonstrátorok egy professzor vagy docens felügyelete, irányítása mellett gyakorlati órákat, szemináriumokat tartanak.

– A PhD-képzésről:Az Interdiszciplináris Doktori Iskolánkban (nyelvtudomány, neveléstudomány) 2003 őszén kezdődött el a képzés az alábbi Programokkal ill. alprogramokkal:

1. Nyelvtudományi Program:1.1. Interkulturális nyelvészet alprogram1.2. Pszicholingvisztika alprogram1.3. Szaknyelvi kommunikáció alprogram1.4. Nyelvcsoportok, nyelvek, nyelvváltpzatok alprogram

53

2. Neveléstudományi Program:2.1. Idegennyelv-pedagógiai alprogram2.2. Anyanyelv- és irodalompedagógiai alprogram2.3. A pedagógusképzés pedagógiája alprogram

Évenként a két program alprogramjaira mintegy 30-32 főt veszünk fel. A lemorzsolódás 10-15%-os.A doktorandusz-hallgatók az első két félévben ún. általános alapozó kurzusokat (tudományrendszertan, kutatásmódszertan stb.), szakmai alapozó kurzusokat (nyelvtudomány-történet, pedagógiatörténet stb.) valamint az alprogramokhoz kapcsolódó kurzusokat hallgatnak. A második és a harmadik évfolyamon túlsúlyba kerülnek a választott alprogram stúdiumai. Közben folyamatos kutatótevékenységet folytatnak. Minden páros félév végén (összesen 3 alkalommal!) személyes beszámolót tartanak a kutatómunkájukban történt előrehaladásukról. Ezt a DI vezetői előtt kell megtenniük, akik személyre szabott értékelést adnak a beszámolókról.

– A DI felvételi felhívását a Kar honlapján tesszük közzé, továbbá szerepeltetjük azt a szakjainkról készült ismertetőkben is.

54

6. Munkatársi megelégedettség6.a Az elégedettség vizsgálatának elemzési, és ahhoz kötött fejlesztési programok megismertetése, értékelése,

visszacsatolása

Elégedettségmérés és kiterjedtsége:

A minta nagysága: 178 fő

A mintasokaság jellemzői:

Szolgálati idő Létszám (fő) Megoszlás (%)0 – 5 éve 72 40,46 – 15 éve 64 3616 - több 36 20,2anonim 6 3,4összesen 178 100%

Beosztás Létszám (fő) Megoszlás (%)vezető 17 9,5beosztott 155 87,1anonim 6 3,4összesen 178 100%

Nemek megoszlása Létszám (fő) Megoszlás (%)nő 94 52,8férfi 75 42,1anonim 9 5,1összesen 178 100%

Életkor Létszám (fő) Megoszlás (%)30 év alatt 35 19,731 – 40 év 43 24,241 – 50 év 41 23,051 – 60 év 39 21,961 - több 12 6,7anonim 8 4,5összesen 178 100%

Munkakör Létszám (fő) Megoszlás (%)oktató 127 71,3kutató 4 2,2egyéb szellemi 37 20,8

55

fizikai 4 2,2anonim 6 3,4összesen 178 100%

Javító akciók száma, eredménye:

A javítóakciókmibenléte a teljesítménymérést követő összesítés és a visszacsatolás, ami éves szinten megismétlődik. A Kar vezetése szakmailag változatos elvárásokkal, szervezett munkarenddel és hatékony ügyvitellel próbálja fenntartani és biztosítani a minőségi munkavégzés feltételeit.A Kar vezetői és beosztottai szakmailag változatosnak találják feladataikat és tevékenységi formáikat (skálaátlag 4,8 és 4). Valamelyest szerényebb, de még mindig jó eredményt mutat a munkaköri feladatok és kötelességek összhangja (skálaérték 3,8 és 3,7).

Feladatok változatossága és a hatásköri összhang (TK)

0

1

2

3

4

5

változatos kötelesség,hatáskör

vezető

beosztott

Az egyetemnél eltöltött szolgálati idő emelkedésével a feladatok és kötelességek hatásköri összhangja emelkedik.

Feladatok változatossága és hatásköri összhang az egyetemen eltöltött szolgálati idő függvényében

(TK)

0

1

2

3

4

5

változatos kötelesség, hatáskör

0 - 5 éve

6 - 15 éve

16 - több

A kapott skálaeredmények jók. A munkaköri feladatok, kötelességek és hatáskörök összhangjának javítását segítené a hiányzó munkaköri leírások pótlása, illetve a már meglévők rendszeres karbantartása, aktualizálása, a munkavállalók bevonása, aktív részvétele a feladatok és tevékenységek kijelölésébe, illetve a számonkérés során.A munkatársak munkájukban önállónak érzik magukat, nem érzik szükségességét annak, hogy részletekbe menően ellenőrizzék munkájukat (érdekes, vezetők valamivel jobban igénylik ezt). Nem jellemző, hogy gyakran keresnék meg vezetőjüket a feladatok kijelölésében. Sem a vezetők, sem a beosztottak nem elégednek meg a kevesebb gondolkodással járó, egyszerűbb feladatok vállalásával.

56

Összegzés (elégedettségmérés és a szervezeti önértékelés kapcsolata egyéni teljesítmény-értékelés és az elégedettségmérés összhangja):

A Pannon Egyetemen 2000-ben (akkor még Veszprémi Egyetem) vezettük be az oktatói teljesítménymérés rendszerét és azóta is alkalmazzuk. A dolgozói elégedettség vizsgálat első ízben 2004 májusában zajlott le az intézményben. Célja az volt, hogy a szervezet meghatározhassa az erősségeket és a fejlesztendő területeket, hogy – a megfelelően biztosított autonómia keretein belül – saját, testreszabott irányítási rendszert alakíthasson ki.A vizsgálatot kérdőíves felméréssel bonyolítottuk le, mivel ez a módszer különösen alkalmas az affektív jellegű kimenetek mérésére, a munkavállaló érzelmeinek, viszonyulásának megismerésére. A kérdőíves felméréssel megvalósítható a kommunikáció lentről felfelé történő továbbítása, hiszen alkalmat nyújt arra, hogy a munkatársak véleményüket jelezzék és észrevételeket, javaslatokat tegyenek. A kérdőíves felmérés alkalmazása mellett szólt az is, hogy viszonylag rövid időn belül nagylétszámú mintasokaságban (az Egyetem valamennyi munkatársa) lehet nagy mennyiségű adatot összegyűjteni.A kérdőív egyrészt figyelembe veszi a Nemzeti Minőségi Díj követelményrendszerét, másrészt tartalmában és stílusában is illeszkedik az intézmény speciális céljaihoz és a munkavállalók (közalkalmazottak) sajátosságaihoz. A kérdőív szerkesztésénél a Személyzeti Osztály munkatársai mellett külső szakértők (pszichológus, humán erőforrás tanácsadó, oktató) is közreműködtek.A kérdőív három részből áll. A bevezető rész tartalmazza a felmérés céljával kapcsolatos tájékoztatót, valamint segítséget nyújt a kérdőív kitöltéséhez. A következő rész a munkatárs személyi és szakmai körülményeit méri fel. Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása nélkülözhetetlen az adatok feldolgozásához (életkorcsoporthoz tartozás, nem, szolgálati idő, beosztás jellege, kari hovatartozás). A harmadik, legnagyobb rész kilenc témakörbe összegyűjtve tartalmazza az elégedettséggel kapcsolatos kérdéseket. A kérdőív a munkavállalók saját véleményére, értékítéletére épül. A kérdőívek kitöltése – a szükséges tájékoztatás és felkészítés után - csoportokban történt, de a válaszokat a munkatársak egyénileg adták és lezárt borítékban, név nélkül, karonként összegyűjtve juttatták el a Személyzeti Osztályra feldolgozásra. A vizsgálatba valamennyi munkatársunkat bevontuk (1190 fő). A visszaérkezett 1139 db kérdőívet számítógépes módszerrel dolgoztuk fel.A 2004-ben elvégzett elégedettség-vizsgálat és ateljesítményértékelés viszonya az alábbi eredményekkel érzékeltethetőek:Az első témakörben a munkavégzés minőségére, az önállóságra kérdeztünk rá. A munkatársak többsége legalább részben vagy többnyire, illetve teljesen elégedett feladataival és tevékenységi körével, azokat változatosnak találja és a munkaköri felelősségek és hatáskörök is nagyrészt fedik egymást. A kollégák a munkakör követelményeinek megfelelő önállóságot a munkavégzéshez megkapják. Az alkalmazottak egy esetlegesen elkövetett hibával kapcsolatosan és annak kijavítása érdekében bátran fordulnak vezetőjükhöz és tanulnak hibáikból. A felmérés tapasztalatai alapján a foglalkoztatottak szívesebben végeznek változatosabb munkát a jelenleginél jobb szervezettség mellett. Ehhez az érvényes munkaköri leírások felülvizsgálata, konkrétabb, kézzelfoghatóbb és a feladatok, célok, követelmények közös megfogalmazása szükséges.Az esélyegyenlőséget a vezetők biztosítottabbnak látják, mint a beosztottak. A kollégák körében az azonos munkakörben a mindenkivel szembeni azonos követelmény, az azonos bérezés és az azonos férfi-nő elismerés megléte elég bizonytalan. (A felmérést követően elkészült az intézmény Esélyegyenlőségi Terve, amely az egyelő bánásmód és esélyegyenlőség megvalósítását segíti.) A munkavégzés során előforduló zavarok oka

57

leginkább a pénz-, az információáramlás problémái, az eszközhiány és a szervezetlenség. A személyhez köthető zavarok, mint például az információáramlás, a szervezetlenség problémái nagyobb odafigyeléssel viszonylag könnyen és olcsón csökkenthetők vagy kiküszöbölhetők.A második témakörben adott válaszokból kiderül, hogy a munkavállalók ismerik a szakmai továbbképzési, fejlődési lehetőségeiket és azzal többnyire elégedettek, az egyéni karrierterveket a vezetők részben támogatják. A szakmai jövőt illető konkrét elképzelésekkel rendelkező munkatársak többsége valamilyen képzésben szeretne részt venni (továbbképzés, kutatás, nyelvvizsga letétele, szakmaváltás és ismeretek frissítése). A tudományos előrelépést tervezőknél többségében a PhD doktori fokozat, az akadémiai doktori cím és a habilitáció megszerzése a cél. A kollégák szívesen vállalnának nagyobb horderejű döntésekért felelősséget, de a munkakör gazdagításra kevésbé mutatnak hajlandóságot. Lényeges az egyéni fejlesztési és karriertervek elkészítése, azoknak az egyetemi humánstratégiához történő (külső-belső környezet hatásaival számoló) illesztése.Az ösztönzés témakörében vizsgáltuk az anyagi juttatásokkal való elégedettséget. Az eredmények a közalkalmazotti bértábla besorolás rendszerét tükrözik. Ez a rendszer az iskolai végzettséget, valamint a szolgálati időt ismeri el, és figyelmen kívül hagyja a valódi teljesítményt és a munkaköri tényezőket (pl. a feladat bonyolultsága). Ennek megfelelően a leginkább elégedetlenek a fizikai munkakörben foglalkoztatottak, de az oktatók és a kutatók véleménye sem tér el jelentősen e kérdésben. A kollégák igénylik a teljesítményükkel kapcsolatos rendszeres visszajelzést, valamint a tényleges teljesítmény elismerését. Ehhez a vezetők és beosztottak közötti nyílt, őszinte eszmecserére van szükség, amelynek a feladat jellegére, annak az egység, az egyetem céljaihoz, stratégiájához kapcsolódására, az egyéni célok megvalósítására kell irányulnia.A nem anyagi juttatások közül az alkalmazottak teljesítményére leginkább maga a minőségi munka öröme és a megfelelő munkafeltételek hatnak. Lényeges a számukra az új szakmai tudáselemek elsajátításának lehetősége, valamint a munkakör fontossága. Fontosnak tartják a jó fizetést, az egyetem egészének az elismerését (az életkor és a szolgálati idő emelkedésével egyre inkább), a személyes előrejutás lehetőségét. Igénylik a kulturális lehetőségek biztosítását és az egyetemen kívüli, külső szakmai elismerést. A kollégák szerint a megadott tényezőkön kívül a jó munkakollektíva, a közösségi érzés, a megfelelő, nyugodt családi háttér mind-mind befolyásolják teljesítményüket. Indokolt egy cafeteria típusú rendszer kialakítása és bevezetése, amely biztosítja a munkavállalók számára, hogy a különböző juttatáscsomagok, jogcímcsoportok közül az igényeiknek legmegfelelőbbet válasszák. A negyedik témakör kérdései a szervezeti egységen belüli emberi kapcsolatokra, csapatmunkára, hangulatra irányultak. A kollégáknak sikerült jó munkakapcsolatokat kiépíteni és tartani egymással, ezeket többnyire a kölcsönös bizalom és nyíltság jellemzi. Többnyire megvalósul a hatékony csapatmunka, elismerik egymás értékeit és eredményeit, igyekeznek mindenkit bevonni a csoportközösségbe. A jó munkatársi kapcsolatok jórészt a munkahelyre és munkaidőre korlátozódnak, a munkaidőn kívüli közös programok, találkozások csak részben jellemzők. A munkahelyi tréning csapatmunkát segítő hatását bizonytalannak érzik. Ez valószínűleg a tapasztalat hiányából adódik. Elég jónak vélik a beosztott-vezető viszonyt és valamivel gyengébbnek az egységek közötti kapcsolatokat. A munkatársak a munkacsoport összetartásának és a teljesítőképesség javításának megoldását a munkakörök és a feladatok pontos meghatározásában, következetességben, számonkérésben, rendszeres megbeszélésekben, a teljesítmények reális értékelésében, közös pályázatokban, kutatómunkában való részvételben és közös, kötetlen programok szervezésében látják. Az intézmény sajátosságai, vezetési stílus témakörében kapott válaszokból kiderül, hogy az előző témakörben jónak ítélt csapatmunka részletesebb vizsgálata halványabb képet mutat. Az egyéni kezdeményezésekben és a kreativitásban rejlő lehetőségeket csak részben használják ki, pedig a munkacsoportoknak nagyrészt lehetőségük van a saját munkamódszerük

58

kidolgozására és alkalmazására és törekednek a hibák elkerülésére. A munkatársak saját feladatukat az egység munkájába jól, az intézmény egészének munkájába valamivel gyengébben tudják beilleszteni. Szükségesnek és indokoltnak tartják a megfelelő vitakultúra fejlesztését. Az egységen belül és az egységek közötti együttműködés javítása indokolják a munkakörök elemzését, a team-munkát a hatékonyság érdekében. A kölcsönös bizalom légkörének kiépítése, a minőségbiztosítási rendszer működtetése, a vezetői és csapattréningek segíthetik a teljesítménymenedzsment, a sikeres és hatékony kommunikáció, a nyílt vezetői-beosztotti kapcsolat célok elérését. A rendszer hatékony működéséhez nélkülözhetetlen az új belépők rendszeres és alapos tájékoztatása az Egyetem működéséről és felkészítése a munkaköri követelményekre, a követendő értékekre.A közvetlen munkahelyi környezet is nagymértékben befolyásolja a munkavállalók elégedettségét. E témakörben adott válaszok alapján jól érzékelhető, hogy az alkalmazottak csak részben fogadják el a meglévő infrastruktúrát. A munkavégzéshez szükséges, megfelelő környezet kialakítása fontos feladat, amelynek anyagi és esztétikai követelményei is vannak. Az olyan szociális-jóléti juttatások, mint például a foglalkozás-egészségügy, üzemorvosi ellátás és egyetemi rendezvények – amelyek nem közvetlenül zsebre mennek – csaknem azonos jelentőséggel bírnak, függetlenül az alkalmazott beosztásától. A pénzbeli juttatások megítélésénél jól érezhető a különbség a vezetők és a beosztottak, illetve a különböző munkakörben dolgozók között. A legfontosabbak az étkezési jegyek, utalványok, a különböző (szociális, temetési, beiskolázási stb.) segélyek, támogatások. A szociális-jóléti juttatások közérzetjavító szerepe vitathatatlan, különösen akkor, ha a munkatársaknak választási lehetőségük van az egyes formák között (például egészségpénztári tagság, kulturális program, otthoni internet használat, sport támogatás, stb.).Az egyetem feladatai, működése és a környezettel kiépített kapcsolatrendszer témakörben kapott vélemények igen visszafogottak. A különböző beosztásban dolgozók eltérő, de viszonylag nagy arányban nem tudtak véleményt mondani, választ adni az egyetem tevékenységével kapcsolatosan. Azok, akik válaszoltak, elég jónak ítélik meg az egyetemi munkát, de a kollégák egyértelműen kedvezőtlenül ítélik meg az egyetem jelenlegi helyzetét, a városi közéletben való részvételt, az országos elismertséget és a kutatási-fejlesztési tevékenységet. Viszont jó véleménnyel vannak az egyetem terveiről és jónak ítélik az itt végzett hallgatók - közvélemény által megítélt - szaktudását. Ahhoz, hogy a munkatársak hivatalosan és magánemberként is az intézmény hírnevét képviseljék, nélkülözhetetlen a legfontosabb jellemző információk, adatok ismerete (intézmény helye a magyar felsőoktatásban, karok száma, szakok megnevezése, stb.). Ezeket az ismereteket oly módon kell kommunikálni a belső PR tevékenységének koordinálásával és munkájának kihasználásával, hogy azok mindenki számára érthetőek és elérhetőek legyenek. Hasonló módon javítani kell a külső PR tevékenységen is.Igaz ez az oktatáspolitika, stratégia, küldetés, változásmenedzsment témakörére is. A vizsgálat eredményei részleges ismeretekről tanúskodnak az eredmények az egyetem küldetésének, jövőképének ismereténél, a munkaegység céljainak, feladatainak ismereténél. A felsővezetésnek az intézményi értékeket, azok fejlesztését, a célkitűzések kijelölését és megvalósítását jobban meg kell ismertetni és el kell fogadtatnia a munkatársakkal és kifelé, a „köz” felé is erősebben kell kommunikálni. A különböző tervek (oktatási, üzleti, stb.) készítésébe a kompetenciával rendelkezőknek az eddiginél nagyobb mértékű bevonása szükséges. Lényeges a szervezeti változások kommunikációja is, hangsúlyos a részvétel és ezáltal az intézményi elkötelezettség erősítése.

59

6.b A követelmény-, teljesítményértékelési, karriertervezési, személyiségfejlesztési rendszer javítása, értékelése

Karriertervek, az esélyegyenlőség megvalósulása:

Önértékelés (TK)

012345

vezetőjétmegkeresi

ellenőrzéstigényel

megelégszikegyszerűbbfeladatokkal

bátran jelzi ahibát

hibáiból tanul

vezető beosztott

Esélyegyenlőség (TK)

00,20,40,60,8

11,21,41,6

követelmény bérezés férfi-nő

vezető

beosztott

Az esélyegyenlőség kérdésében igen-nem felelet közül kellett választani, ahol a feldolgozás kódolásánál az igen válasz az 1-es értéket, a nem válasz a 2-es értéket kapta. Amennyiben a skálaátlag az 1-es felé közelít, biztosított az esélyegyenlőség, ha a 2-es felé közelít a skálaátlag, kevésbé mondható el ugyanez.Ennek értelmében a mindenkivel szembeni azonos követelmények a vezetők szerint kevésbé valósulnak meg, de a beosztottak is elég bizonytalannak érzik az esélyegyenlőséget. A bérezés tekintetében és a nemek közötti egyenlő elismerést biztosítottnak látják a kollégák.

60

Esélyegyenlőség (TK)

00,20,40,60,8

11,21,41,6

követelmény bérezés férfi-nő

nő

férfi

Érdekes a nemek válaszait is vizsgálni. A férfiak szerint az azonos követelményrendszer bizonytalanabbul valósul meg. A nők a bérezést egyértelműen azonosnak találják, míg a férfiak ebben is bizonytalanabbak. A férfi-női elismerés tekintetében viszont a férfiak találják egyértelműbbnek az azonos elismerés biztosítottságát.A munkavégzés során előforduló zavarokat a vezetők és a beosztottak egyformán érzékelik. Ezek szerint a legnagyobb – leggyakoribb problémát a pénz és az idő problémái okozzák. Ezenkívül még az eszköz, az információ és a szervezetlenség okoznak zavarokat. Problémát okoznak még a hibás eszközök, a túlszabályozottság, a hatáskör meg nem felelése, a munkatársi kapcsolatok, a zsúfoltság, a kooperáció hiánya, a túlterheltség.

2. Szakmai fejlődési igények, lehetőségek, karriertervezés:

Szakmai fejlődési igények (TK)

012345

szak

mai

fejlő

dés

tová

bbké

pzés

tám

ogat

ás

mun

kakö

r-ga

zdag

ítás

dönt

ések

fejlő

dés

karri

er

vezető beosztott

Ebben a kérdéscsoportban a vezetők és a beosztottak között véleménykülönbség áll fenn. Mind a vezetők, mind a beosztottak feladatai igénylik a szakmai fejlődést, de a fejlődési és továbbképzési lehetőségeikkel a vezetők elégedettebbek, mint a beosztottak. A képzésben, továbbképzésben való vezetői támogatás csak részben valósul meg. A karriertervek részben kapnak támogatást.A munkakör-gazdagítás, rotáció kérdését illetően megállapítható, hogy sem a vezetők, sem a beosztottak nem szívesen vennének át feladatokat, tevékenységet másoktól. A vezetők bátrabban vállalnak felelősséget a nagyobb horderejű döntésekért.

61

Szakmai fejlődés (TK)

00,5

11,5

22,5

33,5

44,5

szak

mai

fejlő

dés

tová

bbké

pzés

tám

ogat

ás

mun

kakö

r-ga

zdag

ítás

dönt

ések

fejlő

dés

karri

er

nő

férfi

anonim

A nemenkénti eredményeket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a férfiak szakmai fejlődési ismeretei, lehetőségei és támogatottsága kedvezőbb, mint a női kollégáknak. A nők - ha kis eltéréssel is – még kevésbé vállalják a munkakör-gazdagítást, rotációt és a nagyobb döntésekért is szerényebb mértékben vállalnának felelősséget, mint a férfiak.Az egyetemi szolgálati idő emelkedésével együtt egy ideig a szakmai fejlődési igények, lehetőségek emelkednek, a támogatottság nem. A munkakör-gazdagításra való hajlam és a nagyobb döntések felelősségvállalása csökken.

Szakmai fejlődés (TK)

00,5

11,5

22,5

33,5

44,5

szak

mai

fejlő

dés

tová

bbké

pzés

tám

ogat

ás

mun

kakö

r-ga

zdag

ítás

dönt

ések

fejlő

dés

karri

er

0 - 5 év

6 - 15 év16 - többanonim

A szakmai fejlődés terén kitűzött egyéni célok az önképzés, szervezett továbbképzésben való részvétel, számítástechnikai és idegen nyelvi ismeretek elsajátítása. Jelentős a kutatási eredmények hazai és nemzetközi publikációs lehetőségének javítása. Igény van a következő tudományos fokozat, cím, habilitáció megszerzésére. Fontos a kollégáknak az előmenetel (belső karrier) és a feladatorientált munkaköri leírások elkészítése.

Teljesítményértékelések rendszeressége:

Mint ahogyan arra az előző fejezetben kitértünk, a dolgozói elégedettségvizsgálatra első ízben 2004 májusában került sor, a teljesítményméréseket és azok értékelését az Egyetem viszont minden évben elvégzi.

62

Összegzés (teljesítményértékelés, karriertervezés folyamatának kialakítása, dokumen-táltsága):

A Pannon Egyetemen a minősítési rendszer, a teljesítményértékelés az egységvezetői értékelés és a hallgatói vélemények mellett önértékeléssel történő teljesítményméréssel válik teljessé.Az egységvezetői értékelés magában foglalja a szak, az egység oktatási feladatainak kiterjedtségét, vizsgálja a készségeket, a hivatástudatot, a felelősségérzetet, a szorgalmat valamint a szóbeli és írásbeli készséget. A hallgatói értékelés az oktató előadási stílusáról, az órák logikus egymásra épüléséről, a hallgatókkal szembeni elvárásokról és a következetességről ad képet. Az oktatói önértékelés egy olyan kérdőív kitöltésévell történik, amelynek felhasználásával megállapítható az oktatók oktatási, tudományos és kutatási területen elért eredménye.A mérés során az alábbi szempontok domináltak: oktatási feladatok, óraszám, tudományos tevékenység, publikációk, tudományos testületek munkájában való részvétel, tudományos utánpótlás-nevelés, TDK-munkák, díjak, marketingmunka, stb.Az oktatói teljesítménymérés célja, hogy az oktatók tisztában legyenek saját teljesítményük értékével, a velük szemben támasztott elvárásokkal és ezáltal legyenek képesek az elvárt minőséget hozni. Az egyéni teljesítménymérő lapokat a tanszékvezetők összesítik és ellenőrzik. Az adatokat ezt követően az Egyetem Személyzeti Osztálya dolgozza fel, és készít belőlük hasznos kimutatásokat, ún. visszacsatolást.

6.c Létszám mennyiségi és minőségi változási, fluktuáció, megtartó képesség fokozása, értékelése

Fluktuációs ráta:

A fluktuáció kérdés kódolásánál a gyakori kapta az 1-es, a mérsékelt a 2-es, a ritka kategória a 3-as értéket. Ennek alapján lehet értelmezni a dolgozói elvándorlás grafikonját. A vezetők szerint az oktatói és a kutatói munkakörökben a fluktuáció mérsékelt, a beosztottak szerint a mérsékeltnél valamivel gyakoribb. Az egyéb szellemi és a fizikai munkakörökben az elvándorlás a vezetők szerint a mérsékelt szintet valamivel meghaladja. A beosztottak szerint az egyéb szellemi munkakörben a fluktuáció a mérsékelt és a gyakori kategória között mozog, a fizikai munkakörben pedig ez gyakori.

63

Fluktuáció megítélése (TK)

0

0,5

1

1,5

2

2,5

oktatói kutatói egyébszellemi

fizikai

vezető

beosztott

Létszám minőségi változása:

Az utóbbi években kormányzati nyomásra a Karról több oktató nyugdíjazását és felmentését kezdeményeztük. A vizsgált időszak pozitív létszámváltozást, azaz létszámbővülést nem hozott. Ezzel szemben, mint ahogyan az a fentiekből is kitűnik, az előlépések-előléptetések aránya nagyon kedvezőnek mondható.

Összegzés (létszámváltozással kapcsolatos mutatók képzése, elemzésének módja munka-erő megtartó akciók és eredményeik mérése):

Az emberi erőforrás gazdálkodás egyik legfontosabb feladata az innovatív, kreatív munkatársak kiválasztása, alkalmazása, tehetségük kibontakoztatása. Nem kevésbé fontos ezen munkaerő megtartása. Ennek egyik eszköze a jól végzett munka elismerése, a megfelelő ösztönzési formák alkalmazása. A külső kapcsolatokban is csak akkor alakítható ki tartósan pozitív megítélés, ha a befelé irányuló, a szervezet tagjai közötti viselkedés is ugyanazon értékeket követi. Ehhez szükséges a szervezet saját küldetésének, szervezeti kultúrájának ismerete, annak tudatos fejlesztése. Az intézménynek segítenie kell munkatársait az elvárt viselkedés elsajátításában és mindennapi gyakorlati alkalmazásában. Egy szervezet – a hatékony és eredményes működés érdekében - nem lehet közömbös a munkatársainak az intézményről kialakult véleményének ismeretével szemben. A belső PR, a teljesítmény-, ösztönzés- és minőségmenedzsment alkalmazásának célja, hogy segítse a stratégiai és rövid távú szervezeti célok elérését az alkalmazottak megelégedettségének növelésével, a szervezethez való azonosulás elősegítésével, a külső és belső hírnév alakításával és a hatékony, minőségi munkavégzéssel.

64

9. Szervezeti eredmények

9.a Az oktatási tevékenységre vonatkozóan

Kiadott diplomák, oklevelek száma képzési szintenként, szakdolgozati érdemjegyek megoszlása, záróvizsga eredmények, oklevél minősítések, szakdolgozati érdemjegyek megoszlása, oklevél minősítés megoszlása:

Mindezeket az információkat táblázatosan, a megoszlásokat pedig grafikus formában is közöljük. A lehető legtöbb hozzáférhető információt igyekeztünk összegyűjteni a jelenlegi tanévtől visszamenőleg, azonban a megfelelő adatbázisok hiánya miatt ez nem teljesen sikerült.

2003/2004. évre még nem állnak rendelkezésre adatok, egyrészt azért, mert az új szakok nagy része még nem bocsájthatott ki oklevelet, másrészt a NEPTUN adatbázisban nem állnak a többi adatok rendelkezésre (Forrás: Királyné Varga Erzsébet).

A 2006-ban beadott diplomamunkák a Központi Könyvtárban még nincsenek teljesen feldolgozva.

2004/2005-ben a legtöbben a nyelv szakokon és az informatika tanár szakon vehettek át oklevelet. A nyelvtanár szakon végzettek aránya folyamatosan csökken. A nappali tagozaton a nyelv és irodalom szakosok alkották a többséget, de sok kiegészítő levelező hallgató is sikeresen abszolvált. Az informatika tanárok között viszont többségben voltak a kiegészítő levelező és másoddiplomás levelezők. Ami az eredményeket illeti, a feltüntetett három mérőszám (szakdolgozat, oklevél minősítése és záróvizsga) közül mindegyik esetében többé-kevésbé átlagos, véletlenszerű megoszlást lehet tapasztalni. Ez feltehetően jól tükrözi a diplomázók képességeit, de egyben utal az osztályzatok korrekt mérés jellegére is.2005-2006. évben több új szakon szereztek először diplomát a hallgatók, így az alkalmazott nyelvészet, magyar nyelv és irodalom, valamint a nemzetközi tanulmányok szakon. Összehasonlíthatóság híján az eredmények még nem értékelhetők statisztikailag. A felfutó nyelvszakokon erősen megnőtt az abszolvált hallgatói létszám, ez azonban egyedül az angol nyelv és irodalom esetében jelentette azt, hogy a nappali tagozaton mérhető növekedés meghaladta a levelező képzést. A többi szakokon a nappali tagozaton ez a növekedés kisebb mértékű volt. A három mérőszám szerint feltüntetett eredmények egyikénél sem lehetett az előző évtől eltérő, bármilyen irányú egyértelmű tendenciát megfigyelni.

A diplomamunkák nyilvántartása:

Az egyetemen egységes rendszer szerint történik: a szakot gondozó tanszék megfelelő, archivált listával átküldi azokat a Központi Könyvtárnak, ahol a dolgozatokat katalogizálják és az adatokat számítógépre viszik. Tekintettel arra, hogy a Központi Könyvtár nemrég új, modern épületbe költözött, a költözéssel kapcsolatos munkák miatt az adatokat csak részben sikerült beszerezni. Néhány szak esetében rendelkezünk komplett listával: a Germanisztikai Intézet szakjai, Informatika tanár és Környezettan tanár szak.A tanszékektől még kiegészítő adatokat fogunk beszerezni. A rendelkezésünkre álló adatok reprezentatív mintának tekinthetők, amelyek alapján a következő állapítható meg: a szak gondozásáért felelős

65

tanszékek oktatói viszonylag egyenletesen veszik ki a részüket a diplomavezetésből. Ezen belül előfordul, hogy egy-egy téma frekventáltabban jelenik meg.

A Karon folyó képzések hallgatói létszámadatai képzési szintenként:

A teljes karra vonatkozó hallgatói létszám a jó beiskolázási tevékenység és a kar presztizsének stabil voltára (egyes szakokon növekedésére) való tekintettel a 2003/2004 és a 2005/2006 tanévek közti időszakban emelkedő tendenciát mutatott. (Ld. 4. sz. melléklet)Részletesebben elemezve ezt az időszakot, a következő változások láthatók:Az államilag finanszírozott nappali képzés aránya folyamatosan csökkent a költségtérítéses képzés (nappali és levelező) rovására. Az utóbbi években ez a tendencia gazdaságilag is sújtja a kart több szempontból: egyrészt állami támogatás a költségtérítéses hallgatók után nem jár, másrészt az egyetemen belüli átoktatás finanszírozási algoritmusa is a kar számára kedvezőtlen irányba változott, amennyiben az új algoritmus az összes egyetemre bejövő pénz elosztásánál súlyozottan preferálja az államilag finanszírozott hallgatói létszámot.A hallgatók megoszlása az egyes szakok között bizonyos változásokat mutat (ld. grafikonok). Megállapítható, hogy a legmagasabb hallgatói létszámmal minden tanévben az angol és német egyszakos képzés, plusz ezen szakok más-más szakokkal képzett szakpárjainak összessége rendelkezik. Ezek után következik az újonnan indult és a vizsgált időszakban felfutó magyar egyszakos, valamint a nemzetközi tanulmányok képzés. A 2004/2005 tanévvel bezárólag, amelyet követően a matematika és számítástechnika tanszék a mérnöki karon működik, ugyancsak nagy hallgatói létszámot hozott az informatika tanár és a programmozó matematikus szak. Ezzel párhuzamosan a szakstruktúra megváltozása következtében több régebbi szak felmenő rendszerben megszűnik, azaz „kifutó” jellegüvé vált. Ilyenek az egyszakos nyelvtanári, továbbá a bolognai rendszerre való áttérés megelőző ciklus 10 féléves képzései. Ezeken a szakokon évről évre csökken a hallgatói létszám, emellett pedig még egy másik kedvezőtlen tendencia is érvényesül: növekszik az államilag finanszírozott képzésből kikerült, képzési hozzájárulást fizető hallgatók aránya. Ez a hozzájárulás azonban messze nem fedezi a tényleges képzési költséget.Az első olyan időszak, amikor a kar összhalgatói létszáma csökkent, a 2005/2006 tanév tavaszi féléve volt. Kimutatható, hogy ez a 2006. január 1-jén bekövetkezett profiltisztítás következménye, amikor a a matematika és számítástechnika tanszék által gondozott az informatika tanár és a programmozó matematikus szak átkerült a mérnöki karra. Ennek a mérlege gazdasági szempontbóllényegében nullszaldós volt: a központi hallgatói normatív támogatás kiesését kompenzálta az, hogy a rendkívül költségigényes tanszék finanszírozása ettől kezdve nem a BTK-t terhelte.A 2006/2007 tanévtől kezdve a szakstruktúra igen nagymértékben megváltozott a bolognai képzési szisztémára töténő áttérés következtében. Az eddigi klasszikus szakokon a hallgatói létszám folyamatosan csökken, egyidejűleg 7 alapszakon indult be a BA képzés. A változás hatásai természetesen mind a hallgatói létszám csökkenésében, mind a normativ finanszírozásban jelentkeztek. Ez utóbbit súlyosbította, hogy tovább romlott az államilag finanszírozott és költségtérítéses hallgatók aránya az előbbiek rovására.

66

050100150200250300350400

alka

lmaz

ott

ango

l 1 s

zako

san

gol –

ango

l(E) –

ango

l(E) –

ango

l(E) –

ango

l nye

lvta

nári

ango

l nye

lv é

set

ika

etik

aet

ika

etik

afra

ncia

egy

szak

osfra

ncia

(E) –

franc

ia(E

) –fra

ncia

nye

lvta

nár

info

rmat

ikat

anár

i(Ein

form

atik

atan

ári(E

Info

rmat

ikat

anár

iké

mia

taná

ri –

kém

iata

nári

mag

yar

mag

yar(E

) –m

agya

r(E) –

mag

yar(E

) –né

met

nye

lv é

sné

met

(E) –

ném

et n

yelv

taná

riné

met

(E) –

szín

házt

örté

net(E

)sz

ínhá

ztör

téne

tal

kalm

azot

tan

gol n

yelv

és

ango

l nye

lv é

set

ika,

em

ber-

ésfra

ncia

nye

lv é

sin

form

atik

atan

ári

info

rmat

ikat

anár

ikö

rnye

zetta

n-ta

nári

kém

iata

nári

ném

et b

ölcs

ész

ném

et b

ölcs

ész

ném

et n

yelv

taná

rné

met

nye

lvta

nár

szín

házt

örté

net

2002/2003. 2. félév

050

100150200250300350

alka

lmaz

ott

ango

l –an

gol(E

) –an

gol e

gysz

akos

ango

l(E) –

ango

l(E) –

ango

l nye

lvta

nári

ango

l(E)

ango

l(E) –

etik

a(E

)an

gol(E

) –an

gol(E

) –an

gol(E

) –an

gol n

yelv

és

etik

a, e

mbe

r és

etik

a, e

mbe

r és

etik

a, e

mbe

r és

etik

a, e

mbe

r és

etik

a, e

mbe

r és

franc

ia e

gy.

franc

ia e

gy.

franc

ia(E

) –fra

ncia

(E) –

franc

ia(E

) –fra

ncia

(E) –

franc

ia n

yelv

taná

rin

form

atik

atan

ári(E

info

rmat

ikat

anár

i(Ein

form

atik

atan

ári(E

info

rmat

ikat

anár

iké

mia

taná

ri –

kém

iata

nári

mag

yar e

gy.

mag

yar e

gy.

mag

yar(E

) –m

agya

r(E) –

mag

yar(E

) –né

met

egy

.né

met

(E) –

ném

et(E

) –né

met

nye

lvta

nári

ném

et(E

) –né

met

nye

lv é

spr

ogra

moz

ósz

ínhá

ztör

téne

t(E)

szín

házt

örté

net

nem

zetk

özi

alka

lmaz

ott

ango

l nye

lv é

san

gol n

yelv

és

franc

ia n

yelv

és

info

rmat

ikat

anár

iin

form

atik

atan

ári

körn

yeze

ttan-

taná

riké

mia

taná

riné

met

böl

csés

zN

émet

böl

csés

zsz

ínhá

ztör

téne

t

2003/2004. 1. félév

67

0100200300400500

alka

lmaz

ott

ango

l (E

) an

gol n

yelv

taná

rian

gol (

E) –

etik

a,an

gol (

E) –

fran

cia

ango

l (E

) –an

gol (

E) –

ango

l – k

émia

ango

l (E

) –an

gol (

E) –

ném

etan

gol (

E) –

ango

l (E

) –et

ika,

em

ber-

éset

ika,

em

ber-

éset

ika,

em

ber-

éset

ika,

em

ber-

éset

ika,

em

ber-

ésfra

ncia

(E)

franc

ia n

yelv

taná

rifra

ncia

(E) –

franc

ia (E

) –fra

ncia

(E) –

franc

ia (E

) –fra

ncia

(E) –

info

rmat

ikat

anár

iin

form

atik

atan

ári –

info

rmat

ikat

anár

i –in

form

atik

atan

ári –

info

rmat

ikat

anár

i –ké

mia

–ké

mia

mag

yar (

E)

mag

yar (

E) –

mag

yar (

E) –

mag

yar (

E) –

ném

et (E

)né

met

nye

lvta

nári

ném

et (E

) –né

met

(E) –

ném

et (E

) –ne

mze

tköz

ipr

ogra

moz

ósz

ínhá

ztör

téne

tsz

ínhá

ztör

téne

tal

kalm

azot

tan

gol (

újab

ban

gol (

kieg

észí

tő,

etik

a, e

mbe

r- és

franc

ia (k

iegé

szítő

,in

form

atik

atan

ári

info

rmat

ikat

anár

ikö

rnye

zetta

nké

mia

(kie

gész

ítő,

mag

yar

ném

et (ú

jabb

ném

et (k

iegé

szítő

,ne

mze

tköz

ipr

ogra

moz

ósz

ínhá

ztör

téne

t

2004/2005. 1. félév

0100200300400500

alka

lmaz

ott

ango

l (E)

an

gol n

yelv

taná

rian

gol (

E) –

etik

a,an

gol (

E) –

fran

cia

ango

l (E)

– h

ittan

áran

gol (

E) –

ango

l – k

émia

ango

l (E)

– m

agya

ran

gol (

E) –

mag

yar

ango

l (E)

– n

émet

ango

l (E)

–an

gol (

E) –

ango

l (E)

–an

gol (

E) –

etik

a, e

mbe

r- é

set

ika,

em

ber-

és

etik

a, e

mbe

r- é

set

ika,

em

ber-

és

etik

a, e

mbe

r- é

set

ika,

em

ber-

és

etik

a, e

mbe

r- é

sfra

ncia

(E)

franc

ia n

yelv

taná

rifra

ncia

(E) –

franc

ia (E

) –fra

ncia

(E) –

franc

ia (E

) –fra

ncia

(E) –

franc

ia (E

) –fra

ncia

(E) –

kém

iain

form

atik

atan

ári

info

rmat

ikat

anár

i –in

form

atik

atan

ári –

info

rmat

ikat

anár

i –in

form

atik

atan

ári –

kém

ia –

kém

ia –

mag

yar

mag

yar (

E)m

agya

r (E)

–m

agya

r (E)

–m

agya

r (E)

–m

agya

r (E)

–m

agya

r (E)

–né

met

(E)

ném

et n

yelv

taná

riné

met

(E)

–né

met

(E)

–né

met

(E)

–né

met

(E)

–ne

mze

tköz

ipr

ogra

moz

ósz

ínhá

ztör

téne

tsz

ínhá

ztör

téne

tal

kalm

azot

tan

gol (

újab

ban

gol (

kieg

észí

tő,

etik

a, e

mbe

r- é

sfra

ncia

info

rmat

ikat

anár

iin

form

atik

atan

ári

körn

yeze

ttan

mag

yar

ném

et (

újab

bné

met

(ki

egés

zítő

,ne

mze

tköz

ipr

ogra

moz

ósz

ínhá

ztör

téne

t

2004/2005. 2. félév

68

2005. október

0100200300400500

alka

lmaz

ot

ango

l (E

)

ango

l (E

)

etik

a,

etik

a,

franc

ia (E

)

franc

ia (E

)

info

rmat

ik

kém

ia-

mag

yar

ném

et (E

)

szín

házt

ört

ango

l

info

rmat

ik

ném

et

A grafikonokon az adott szakhoz tartozó első oszlop mindig a nappali, államilag finanszírozott, míg a 2. oszlop a költségtérítéses hallgatókat jelenti.

Hallgatók aránya finanszírozási forma szerint:

Tanév Nappali Levelező Összesen2002/2003 1533 (+ 234) 344 (+ 10) 1877 (+ 244)2003/2004 1672 (+ 139) 610 (+ 266) 2282 (+ 405)2004/2005 1797 (+ 125) 722 (+ 112) 2519 (+ 237)2005 ősze 1913 (+ 116) 839 (+ 117) 2752 (+233)

2006 tavasza 1708 (-205) 589 (- 250) 2297 (-455)

Szigorlati eredmények:

Az elmúlt 3 évben a kar hallgatói által abszolvált szigorlatok számát a következő táblázat mutatja

A szak neve 2003/2004 2004/2005 2005/2006

alkalmazott nyelvészet 20 13 45angol nyelv és irodalom(E) és angol nyelvtanári

393 466 363

etika, ember- és társadalomismeret – francia (E)

31 22 60

francia nyelv és irodalom(E) és nyelvtanári 76 69 39informatikatanári 267 301 314kémia – környezettan 40 35 17magyar nyelv és irodalom(E) 84 213 288német nyelv és irodalom(E) és német nyelvtanári

406 355 315

nemzetközi tanulmányok 48 191színháztörténet (E) 163 188 151pedagógia-pszichológia 188 197 226

69

Összesen:

A szigorlati eredmények rendkívül vegyes képet mutatnak, évről évre változnak határozott tendenvcia nélkül. Feltűnő az elégtelen eredmények viszonylag magas száma.Példakén az alábbiakban bemutatjuk az Angol-amerikai Intézet által szervezett szigorlatok grafikonjait:

2005/2006.

2004/2005.

70

2003/2004.

TDK-eredmények:

Karunkon erős a TDK tevékenység. Örömmel állapítható meg, hogy a kar profiljához tartozó szakterületeken szép munkák születtek. Jelentős volt a kari OTDK-tevékenység.

A 2003. évi ITDK-ra benyújtott dolgozatok:

Név Kar, Tanszék KódBagics LõrincGál DávidNagy SzilárdÜveges Viktória

TK, Biológiai Intézet, Botanika Tanszék Biol1

Csarmasz LászlóToldy Tamás

TK, Germanisztikai Intézet Humán21

Dávid Zsuzsanna

TK, Pedagógia-Pszichológia Tanszék Ped4

Drácz Dóra TK, Magyar Irodalomtudományi Tanszék Humán24El-Zein Viktória

TK; Általános és Szervetlen Kémia Tanszék Kémia12

Fekete Anetta

TK, Színháztudományi Tanszék Humán26

Hermann Jusztina

TK, Színháztudományi Tanszék Humán27

Hudák Katalin

TK, Germanisztikai Intézet Humán25

Ihász Nikoletta

TK, Német Nyelv és Irodalom Tanszék Humán14

Kiss Roland TK, Francia Nyelv és Irodalom Tanszék Humán13

71

Kovács Krisztina

TK, Magyar Nyelvtudományi Tanszék Humán11

Kovács Tünde

TK, Biológiai Intézet, Botanika Tanszék Biol4

Mayer Csilla TK, Angol Tanszék Tan4Molnár Eszter

TK, Germanisztikai intézet Humán22

Paksi László TK, Magyar Nyelvtudományi Tanszék Humán12Sulák Mónika

TK, Biológiai Intézet, Botanika Tanszék Biol5

Szécsényi István

TK, Germanisztikai intézet Humán23

Székely Péter

TK, Angol Nyelv és Irodalom Tanszék Tan3

Valicsek Zsolt

TK, Általános és Szervetlen Kémia Tanszék Kémia16

Wolf Andrea TK, Biológiai Intézet, Botanika Tanszék Biol6Összes benyújtott pályamunka 20

A 2003. évi intézményi TDK konferencia helyezettjei, akiknek a témavezetője a Tanárképző Kar oktatója:

Biológiai SzekcióKovács Tünde: A Kerka-mente Natúrpark természeti értékének változása 2002-2003 között a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe L.) állományok felmérése tükrében, Természet- és tájvédelem alszekció Sulák Mónika: A pompás Teleki-virág (Telekia speciosa /Schreb./ Baumg.) változatosságának, szaporíthatóságának vizsgálata a Veszprémi Egyetem „Beythe András Környezetbotanikai Kísérleti Kertjében” Természet- és tájvédelem alszekció Bagics Lőrinc, Gál Dávid, Nagy Szilárd, Üveges Viktória: A veszprémi Gulya-domb növénytársulásainak vizsgálata, természeti értékeinek és hulladékhelyzetének felméréseTermészet- és tájvédelem alszekció

Hidrobiológia TagozatKiss Zsuzsanna és Kovács Csilla (III. díj); Tv.: dr. Padisák Judit (Limnológia Tsz.)Németh Péter (I. díj); Tv.: dr. Padisák Judit (Limnológia Tsz.)

Humántudományi SzekcióNyelvtudományi Tagozat Paksi László (dicséret); Tv.: dr. Bogár Edit (Magyar Nyelvtudományi Tsz)

Színház- és Irodalomtudományi TagozatIllésfalvy Iván (I. hely.); Tv.: Kérészy Sarolta (Angol Nyelv és Irodalom Tsz.)Molnár Eszter (II. Hely.); Tv.: V. Szabó László (Germanisztikai Intézet)Hudák Katalin (III. hely.); Tv.: dr. Rácz Gabriella (Germanisztikai Intézet)Szécsényi István (különdíj); dr. Kajtár Mária (Germanisztikai Intézet)Csarmasz László / Toldy Tamás (részvétel) Tv. Dr. Huszár Pál (Germanisztikai Intézet)Ihász Nikoletta (részvétel); Tv.: Vargáné dr. Drewnowska Ewa és dr. Valaczkai László (Germanisztikai Intézet)

72

Drácz Dóra (dícséret); Tv.: dr. Szilágyi Zsófia (Magyar IrodalomtudományiTsz.)

Fülemüle Judit (II. hely.); Tv.: dr. Kiss Gabriella (Színháztudományi Tsz.)Fekete Anetta (I hely.); Tv.: Jákfalvi Magdolna (Színháztudományi Tsz.)Hermann Jusztina (II. hely.); Tv.: dr. Jákfalvi Magdolna (Színháztudományi Tsz.)

Tantárgy-pedagó giai és oktatástechnológiai Tagozat Aller Zsuzsanna (1. hely.); Tv.: Zetényi-Csukás Ágnes (Germanisztikai Intézet)

Színháztudományi Tagozat Drácz Dóra (dícséret); Tv.: dr. Szilágyi Zsófia (Magyar Irodalomtudományi Tsz.)

Informatika SzekcióTóth Roland (II. díj); Tv.: dr. Győri István (Matematika és Számítástechnika Tsz.)Süle Zoltán (III. díj);Tv.: dr. Mihálykó Csaba (Matematika és Számítástechnika Tsz.)Matejdesz Anikó (részvétel); Tv.: dr. Mihálykó Csaba (Matematika és Számítástechnika Tsz.)

Tantárgypedagógiai és Oktatástechnológiai SzekcióHandó Melinda (III. hely.); Tv.: Szekszárdi Júlia (Pedagógia-Pszichológia Tsz.)

2004. évAz intézményi TDK-ra benyújtott dolgozatokból 21 munka ért el helyezést vagy kapott dicséretet 4 különböző szekcióban. 2004-ben a Humántudományi OTDK szervezője a Veszprémi Egyetem Tanárképző Kara volt. Itt 2 első, 6 második és 5 harmadik helyezést értünk el. Emellett résztvettünk és helyezéseket értünk el a biológiai és környezettudományi OTDK-n is, ahonnan összesen 3 db I., 3 db. II. és 2 db III. helyezést hoztunk haza

A 2004. évi ITDK-ra benyújtott dolgozatok:

Név Kar, Tanszék KódBagladi Orsolya TK, Magyar Nyelvtudományi Tanszék Humán12Baja Bernadett TK, Általános és Szervetlen Kémia Tanszék Kémia31Bara Ivetta TK, Magyar Irodalomtudományi Tanszék Humán23Bartl KatalinÜveges Viktória

TK, Botanika Tanszék Biol2

Boros Oszkár TK, Magyar Irodalomtudományi Tanszék Humán24Burka Bianka TK, Germanisztika  Intézet Humán27Gaál Boglárka Diána TK, Francia Nyelv és Irodalom Tanszék Humán13Katona László TK, Angol Nyelv és Irodalom Tanszék Humán26Kis Attila TK, Antropológia és Etika Tanszék Ped1Komáromi Sándor TK, Magyar Irodalomtudományi Tanszék,

Színháztudományi TanszékHumán22

Kovács Kata TK, Limnológia Tanszék Biol1Kovács Zsófia, TK, Limnológia Tanszék Biol5Mézes József TK, Általános és Szervetlen Kémia Tanszék Kémia34Mihalovics Péter Árpád TK, Francia Nyelv és Irodalom Tanszék Humán14Németh Regina TK, Magyar Irodalomtudományi Tanszék Humán25Perlaky Andrea TK, Germanisztikai Intézet Humán28

73

Rácz Gergely TK, Magyar Irodalomtudományi Tanszék Humán21Szabó Attila TK, Angol Nyelv és Irodalom Tanszék,

Színháztudományi TanszékHumán15

Szöllõsi Krisztina TK, Angol Nyelv és Irodalom Tanszék Humán11Takács Edina TK, Botanika Tanszék Közg17Tivolt Viktor TK, Matematika és Számítástechnika Tanszék Info6Tóth László TK, Angol Nyelv és Irodalom Tanszék Ped6Varsányi Ádám TK, Angol Nyelv és Irodalom Tanszék Ped2Zongor Klára TK, Francia Nyelv és Irodalom Tanszék Ped7

Összes benyújtott pályamunka 24

A 2004. évi intézményi TDK konferencia helyezettjei, akiknek a témavezetője a Tanárképző Kar oktatója:

Biológia Szekció

Helyezés/Dícséret A hallgató neve A témavezető(k) neveII. helyezett: Bartl Katalin dr. Szabó T. Attila

II. helyezett: Üveges Viktória dr. Szabó T. Attila

II. helyezett: Kovács Zsófia dr. Padisák Judit

III. helyezett: Kovács Kata dr Padisák Judit és dr. Juhász Péter

Dicséret: Jakab Mónika dr. Polyák Klára

Humántudományi SzekcióI. Nyelvtudományi Tagozat

Helyezés/Dícséret A hallgató neve A témavezető(k) neveI. helyezett: Bagladi Orsolya dr. Révay Valéria, dr. Szabó

T. Attila és dr. Savoia Ubrizsy Andrea

II. helyezett: Szöllõsi Krisztina dr. Szentgyörgyi Szilárd

II. helyezett: Gaál Boglárka Diána dr. Mihalovics Árpád

II. helyezett: Mihalovics Péter Árpád dr. Ortutay Katalin

II. helyezett: Szabó Attila dr. Kurtán Zsuzsa és dr. Jákfalvi Magdolna

III. helyezett: Kiss Roland dr. Mihalovics Árpád

Humántudományi SzekcióII. Színház- és Irodalomtudományi Tagozat

74

Helyezés/Dícséret A hallgató neve A témavezető(k) neveI. helyezett: Boros Oszkár dr. Horváth Géza

II. helyezett: Komáromi Sándor dr. Kovács Árpád

III. helyezett: Perlaky Andrea V. Szabó László

Dicséret: Bara Ivetta dr. Szitár Katalin

Dicséret: Németh Regina dr. Szitár Katalin

Pedagógiai, Pszichológia, Tantárgypedagógiai és Oktatástechnológiai Szekció

Helyezés/Dícséret A hallgató neve A témavezető(k) neveII. helyezett: Zongor Klára dr. Szladek Emese

III. helyezett: Bélafalvi Éva dr. Poór Zoltán

III. helyezett: Fábián Márta dr. Poór Zoltán

III. helyezett: Torma Szilvia Sikné dr. Lányi Cecília

Dicséret: Tóth László dr. Poór Zoltán

2005. évAz intézményi TDK-ra benyújtott dolgozatokból – három szekcióban – tizennégy munka ért el helyezést vagy kapott dicséretet.

A 2005. évi Intézményi Tudományos Diákköri Konferenciára pályamunkát benyújtók névsora

Név Kar, Tanszék KódBognár László Tanárképző Kar, Matematikai és

Számítástechnikai TanszékInfo23

Bohus Ágnes Tanárképző Kar, Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Ped2Bokody Katalin Brigitta

Tanárképző Kar, Angol Nyelv és Irodalom Tanszék

Humán22

Burka Bianka Tanárképző Kar, Germanisztika Intézet Humán16Csapó András Tanárképző Kar, Pedagógia-Pszichológia tanszék Ped1Drácz Dóra Tanárképző Kar, Germanisztikai Intézet Humán25Elbert Anita Tanárképző Kar, Irodalomtudományi Tanszék Humán13Fehér Zsolt Tanárképző Kar, Matematikai és Számítástechnikai

TanszékInfo25

Fekete Katalin Tanárképző Kar, Magyar Nyelv–és Irodalomtudományi Tanszék

Humán11

Gaál Boglárka Diána Tanárképző Kar, Francia Nyelv és Irodalom Humán26

75

TanszékHavasi Tamás Tanárképző kar, Matematikai és Számítástechnikai

TanszékPed4

Karli Gergely Tanárképző Kar, Biológiai Intézet, Limnológiai Tanszék

Kémia53

Kis Attila Tanárképző Kar, Antropológia és Etika Tanszék Humán17Kottek Petra Tanárképző Kar, Angol Nyelv és Irodalom Szak Ped3Lőrincz Réka Tanárképző Kar, Társadalomtudományok

és Európai Tanulmányok TanszékPed5

Maróti Máté Péter Tanárképző Kar, Angol Nyelv és Irodalom Tanszék

Humán21

Nagy Tímea Tanárképző Kar, Német Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék

Humán15

Ölveczky Anna Tanárképző Kar, Társadalomtudományok és Európai Tanulmányok Tanszék

Ped6

Pfening Dóra Tanárképző Kar, Magyar Irodalomtudományi Tanszék

Humán12

Pozsgay Adrienn Tanárképző Kar, Germanisztikai Intézet Humán24Szabó Orsolya Tanárképző Kar, Germanisztika Intézet Humán23Szép Orsolya Tanárképző Kar, Magyar Irodalomtudományi

TanszékHumán14

Összes benyújtott pályamunka 22

A 2005. évi intézményi TDK-konferencia helyezettjei, akiknek a témavezetője a Tanárképző Kar oktatója:

Humántudományi szekcióIrodalomtudományi tagozat

Helyezés/Dicséret A hallgató neve A témavezető(k) neveII. helyezett: Szép Orsolya Dr. Horváth Géza

III. helyezett: Burka Bianka Dr. V Szabó László

III. helyezett: Kiss Attila Dr. Géczi János

Dicséret: Fekete Katalin Dr. Szilágyi Zsófia

Dicséret: Pfening Dóra Dr. Horváth Géza

Humántudományi SzekcióNyelv- és Irodalomtudományi Tagozat

Helyezés/Dicséret A hallgató neve A témavezető(k) neveI. helyezett: Gaál Boglárka Diána Dr. Tegyey Gabriella

II. helyezett: Szabó Orsolya Dr. V Szabó László

76

III. helyezett: Drácz Dóra Dr. Rácz Gabriella

Dicséret: Bokody Katalin Brigitta Dr. Hortobágyi Ildikó

Pedagógiai, Pszichológia, Tantárgypedagógiai és Társadalomtudományi Szekció

Helyezés/Dicséret A hallgató neve A témavezető(k) neveII. helyezett: Lőrincz Réka Dr. Kaiser Tamás

III. helyezett: Bohus Ágnes Dr. Szilágyi Anikó

Dicséret: Havasi Tamás Gál Balázs

Dicséret: Kottek Petra Dr. Poór Zoltán

Dicséret: Ölveczky Anna Dr. Kaiser Tamás

9.b A kutatási tevékenységre vonatkozóan

Kutatási teljesítmények:

A publikációs teljesítményekről személyekre lebontva nem rendelkezünk megfelelő adatbázissal. A statisztikai adatszolgáltatásnál, ill a dékáni jelentésekben a megfogalmazott csoportosításban nincsenek adatok, elvileg a Személyzeti Osztály rendelkezik ilyen adatokkal, de mivel az évenként benyújtandó önértékeléshez csak az oktatók egy része csatol részletes publikációs listát, ezért összességében erre vonatkozó értékeléseket nem tudtunk elvégezni.

Doktori iskola eredményei:

A Kar bölcsészettudományi egységei által kifejtett, megalapozott, szakmai és tudományos tevékenység legjelentősebb eredménye és sikere, hogy a 2003 őszén a Bölcsészettudományi Multidiszciplináris Doktori Iskolánkban (nyelvtudomány, neveléstudomány) elindult képzés a 2004. év folyamán – immár Interdiszciplináris Doktori Iskola: Bölcsészettudományok (nyelvtudomány) és Társadalomtudományok (neveléstudomány) néven jegyzett iskolában – tudományos-szakmai szempontból tovább erősödött. 2005-ben Doktori Iskolánk akkreditációját a Magyar Akkreditációs Bizottság meghosszabbította.

A doktori iskolában PhD-képzésben résztvevő hallgatókra vonatkozó adatok:

Létszám 2004 2005 2006Államilag támogatott 3 9 12

Levelező 38 42 50Fokozatszerzés - 2 4

A fenti táblázatból látható a PhD hallgatók számának folyamatos növekedése, és a fokozatszerzésre irányuló cselekmények megindulása. Tulajdonképpen az első fokozatszerzés

77

csak 2006-ban volt várható, a 2005-ben szerzett fokozatok azonban olyan doktori cselekmények eredményei, amelyeket a mi doktori iskolánkban kívülről pályázó doktorandusz hajtott végre.

9. c A szervezet gazdálkodására vonatkozóan

A kari költségvetési források az alábbi elemekből épülnek fel:

a) Költségvetési támogatás Képzési-tudományos támogatás

o Teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók létszáma alapjáno Tudományos teljesítés alapján

Fenntartási támogatáso Államilag finanszírozott hallgatók létszáma alapjáno Gyakorlóhelyi támogatás

Programfinanszírozás

b) Kari saját bevételek Oktatási és kutatási pályázatok (Ld. 7. sz. melléklet)

o Költségtérítési kurzusok

A 2003/2004 tanévben a kar gazdálkodási tevékenysége csak a dologi költségek vonatkozásában volt decentralizált. A kar évi kerete: 15 988 000 Ft. A dékáni tartalékkeretből kiegészítettük több tanszékek működési keretét. A felsorolt tanszékek esetében a folyó évben nem volt alkalmazható a költségelosztás más egységekre meghatározott szabálya, mivel az általuk gondozott szakok felfutásuk kezdeti éveiben aránytalanul alacsony redukált hallgatói létszámot jelentettek. A bérköltségek gyakorlatilag központi leosztás szerint kerültek az egységekhez. Az úgynevezett kari bérgazdálkodás alapja a karokra leosztott fix költség volt, ami lényegében fedezte a megállapított létszám bérét és járulékait. A Tanárképző Kar azonban – jelentős mértékben a más karokra történő átoktatás miatt – mindig kénytelen volt meglehetősen nagy összegű bérjellegű költséget biztosítani a külső óraadók finanszírozására. Ez olyan mértékű terhet jelentett, amit a rendelkezésünkre álló bérköltségből már nem lehetett kigazdálkodni. Ennek következtében bérhiány jelentkezett. Fentiek miatt a 2003. évre nem rendelkezünk olyan átfogó költségvetési táblázattal, mint a késöbbi években. A 2002-2003. évi 10-20 millió forintos hiányt az egységek saját bevételeiből néhány év alatt kompenzálni lehetett volna, amennyiben 2003-tól nem léptek volna életbe nagymértékű elvonások. 2003 második felétől azonban a főhatóság részéről olyan mértékű megszorítások következtek be, ami a teljes decentralizált keretünket drámai mértékben csökkentette. Egyidejűleg a bérköltségek is nagymértékben emelkedtek, és az egyetem áttért a kari szintű bérgazdálkodásra. Ez a karok számára nem jelentett tényleges gazdálkodási szabadságot, hanem azt, hogy a központilag, u.n. költségvetési keretokmányban meghatározott dologi plusz bérköltségek kigazdálkodási kötelezettségét teljes egészében az adott karra terhelték. Ezzel együtt az átoktatás karok közötti elszámolása is számunkra előnytelenül változott. A Kar ebben az évben gyakorlatilag teljesen felélte minden mozgósítható pénzügyi keretét, miközben a sikeres beiskolázás következtében a hallgatói létszám (következésképp az oktatói

78

óraterhelés is) megnövekedett. A nagyobb problémák elkerülése céljából az amúgy is szűkös keretekből a kisebb, fejlődő tanszékek részére intervenciós támogatást kellett biztosítanunk.A megszorítások mértékének érzékeltetésére csak a tanszékek dologi költségeire felhasználható decentralizált keret változását követjük: a 2002. évi 29 millió Ft 2005-re 10 millió Ft alá csökkent.Fentiek következtében 2004-re 100 MFt finanszírozatlan bérhiány alakult ki, és a többi karral együtt nálunk is súlyos belső adósságt jelentkezett. Karunk életképességét, továbbá az egységvezetők és a dékáni vezetés gyors reakcióját mutatja, hogy ezzel egyidejűleg elindult a saját bevételek gyors emelkedése, és néhány kivételtől eltekintve megmutatkozott a kari egységek szolidaritása is. A kari egységek saját bevételeik terhére 2004 végére közel 40 millió forinttal járultak hozzá a bérhiány kompenzálásához. Ez az összeg megközelítette a kar egyhavi bérigényét. Természetesen kénytelenek voltunk szigorú takarékossági intézkedéseket is hozni, azonban ezeket sikerült olyan keretek között tartani, hogy ne veszélyeztessék az alapvető oktatási és kutatási tevékenységet.A 2004. év első félévében regisztrálható mélypontot követően a 2004-es gazdasági évet null-szaldóval zártuk. Ezzel az eredménnyel sikerült olyan mértékben megszilárdítani a kar gazdasági helyzetét, hogy a 2005. évet már enyhe pozitívummal zártuk. A pénzügyi egyensúly lényegesen nem változott a 2006-os gazdasági év eddigi időszakában sem.Mindeközben a szokványos dologi és bérköltségeken kívül működtetnünk kellett az iskolai gyakorló tanítás költséges rendszerét és meg kellett oldanunk a szükséges óraadók foglalkoztatását.Végül meg kell említenünk, hogy végső eredményében a profiltisztítás, a természettudományi egységek más karokra történő átadása, részben pedig azok átalakítása a költségek csökkenéséhez vezetett.

A normatív finanszírozáson kívüli kari bevételek:

Elnyert oktatási és kutatási pályázatok:

A 2003. évre eső oktatási és kutatási pályázaton nyert összeg több mint 66 MFt-ot tesz ki. A hazai forrásból származó támogatások mellett sikeres nemzetközi pályázatok révén megva-lósuló projektek is hozzájárultak a forrásteremtéshez.

Költségtérítéses kurzusok a különböző képzési szinteken:

A Tanárképző Karnak jelentős bevételt jelent a nappali költségtérítéses hallgatók és a levelező képzések térítési díja, amelyből a nappali költségtérítéses képzés 10 MFt-ot tesz ki. Ez alatta marad a kari működési költségkeretének. A nappali költségtérítéses hallgatóktól származó bevétel a kari keretet, míg a levelező hallgatók befizetései közvetlenül a tanszéki működési kereteket egészítették ki. Az elnyert pályázati összegek mellett ezek a bevételek teszik lehe-tővé a működési keretek kiegészítését, sőt – esetenként – nagyobb volumenű állóeszköz-beru-házásokat is.

Az elmúlt évhez hasonlítva még nehezebben tudtuk biztosítani az iskolai gyakorlatok költség-vetését.

A Tanárképző Kar az alábbi saját bevételekkel rendelkezett:

pályázatok: az előző évivel közel megegyező 66 MFt összegben nappali költségtérítéses képzés bevétele: mintegy 10 MFt

79

levelező (KL és DL) képzések árbevétele: a létszámoktól függően 40-50 MFt, amely tan-széki felhasználású maradt.

A fentieken felül jelentős (100 MFt-ot meghaladó) összeget tett ki a redukált hallgatói lét-számmal számított, más karokra történő átoktatás.

A 2004. évi költségvetés néhány sarokszáma:

  Ft FtKöltségvetési keretokmány előirányzatai         Költségvetési támogatás 581 136 000  Előírt saját bevétel 210 747 000       Tanárképző Kar költségvetés teljesülése         Kifizetett összes bértömeg   692 465 146Dologi kiadások központi támogatásból   7 404 000

A 2005. évi költségvetés néhány sarokszáma:

  Ft FtKöltségvetési keretokmány előirányzatai         Költségvetési támogatás 533 088 000  Előírt saját bevétel 237 060 000       Tanárképző Kar költségvetés teljesülése         Kifizetett összes bértömeg   596 309 000Dologi kiadások központi támogatásból   7 050 000

A 2006. évi költségvetés néhány sarokszáma

  Ft FtKöltségvetési keretokmány előirányzatai         Költségvetési támogatás 480 870 000  Előírt saját bevétel 180 000 000       A Tanárképző Kar költségvetésének teljesülése         Kifizetendő összes bértömeg   451 418 000

Az átoktatás kérdése:

80

A kari költségek között a legjelentősebb tétel a bérköltség. A kari bérgazdálkodás bemenő adata a karra leosztott bérköltség. A tanárképző kar azonban – jelentős mértékben a más ka-rokra történő átoktatás miatt – kénytelen meglehetősen nagy összegű bérjellegű költséget biztosítani a külső óraadók finanszírozására. Ennek csak egy része térül meg az átoktatások karok közötti elszámolásával. Az elszámolás algoritmusa az elmúlt időszakban többször változott. 2003-ban az elszámolás alapja a redukált hallgatói létszám volt, ami pontosan tükrözte az óraterheléseket, ill. az oktatott hallgatók létszámát.

2004-2005-ben a számítás elvei megváltoztak. Ennek megfelelően a számítás alapja a szakonkénti támogatási normatíva 50 %-a, az előző évi októberi statisztikai létszám, és a tantárgyankénti kreditérték. A tandíjas és költségtérítéses képzés esetében az átoktatás alapját az elvonásokkal csökkentett bevétel képezi.

2006-ban a tudományos normatíva karokra történő leosztásánál újabb változtatás került bevezetésre, amely figyelembeveszi az egyes karokon az államilag finanszírozott és költségtérítéses képzés arányát. Tekintettel arra, hogy a Bölcsészettudományi karon viszonylag nagyarányú a költségtérítéses képzés, ez utóbbi változtatás kedvezőtlenül érinti karunkat.

81