OKJ 54 344 01

Pénzügyi-számviteli ügyintéző

szakképesítés komplex szóbeli

vizsgatevékenysége

1

A) Pénzügyi és adózási feladatok1. tétela) Ismertesse a vállalkozások pénzügyi döntéseinek szerepét! Tegyen különbséget a befektetési és finanszírozási döntések, valamint a hosszú távú és rövidtávú döntések között! Értelmezze a vállalkozás pénzügy szerkezetét és tőkeszerkezetét!

Pénzügyi döntések: Befektetési döntések: a vállalkozás eszközeinek nagyságát és összetételét változtatják meg.

Alapkérdése, hogy milyen eszközbe mikor, mennyit fektessenek be. Finanszírozási döntések: arra irányulnak, hogy honnan, milyen formában szerezzék meg a

befektetési döntésekhez szükséges tőkét. Alapkérdése, hogy hogyan változzon a pénzügyi- és a tőkeszerkezet.

Rövid távú döntések: maximum 1 évet ölel fel. Arra irányulnak, hogy mennyit fektessen be a cég készletekbe, milyen fizetési határidővel és feltételekkel értékesítsen a cég, valamint, hogy mekkora vevőállományt tartson a cég.

Hosszú távú döntések: jellemzően 5 évre vagy annál hosszabb időre vonatkozik. Arra irányulnak, hogy mikor, mennyit fektessen a cég a tevékenységét tartósan szolgáló eszközökbe. Területei: befektetési döntések, finanszírozási döntések, osztalékkal kapcsolatos döntések

Pénzügyi szerkezet:Megmutatja, hogy a vállalkozás eszközeinek finanszírozásában milyen mértékben vesz részt a saját tőke, a hosszú lejáratú kötelezettségek, és a rövid lejáratú kötelezettségek.

Tőkeszerkezet:A vállalkozás tartós finanszírozási forrásainak összetételét mutatja, azaz a saját tőke és a hosszú lejáratú kötelezettségek arányát.

b) Definiálja a jövedelmet az szja rendszerében! Értelmezze az összevonásra kerülő bevételek (kiemelten a munkaviszonyból származó jövedelmekre, a megbízási díjakra, és a vállalkozói „kivétre”) jövedelemtartalmát!

Jövedelem: a magánszemély által más személytől megszerzett bevétel költséggel csökkentett része.Az SZJA tárgya, lehet:- a bevétel egésze- a bevétel elismert költségekkel csökkentett része- a bevétel törvényben meghatározott hányada.Összevonásra kerülő bevételek Fajtái:

Önálló tevékenységből származó jövedelem Nem önálló tevékenységből származó Egyéb jövedelem

Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, az európai parlamenti, az országgyűlési képviselői, valamint a helyi önkormányzati képviselői tevékenység. Az önálló tevékenységből származó jövedelmek megállapításának általános szabályai: (kivétel az ún. vállalkozói kivét)

Megbízási díj: - a tételes költségelszámolás, - a diktált hányad alapján történő elszámolás.

2

A vállalkozói kivét: összevonásra kerülő jövedelem, amellyel szemben költség, költség-hányad, vagy más levonás nem érvényesíthető. Lényegében a vállalkozói kivét a személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt összeg.

Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, üzemanyag; megtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés, stb.

A nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelemnek számít, csupán néhány esetben tartalmaz ettől eltérő rendelkezést a törvény.

Nem számít bevételnek: - az a térítés, amelyet a magánszemély saját gépkocsival történő munkába járás címén a munkahely és a lakóhely közötti oda-vissza távolságra, kilométerenként legfeljebb 9 Ft értékben kap, - az a térítés, amelyet a magánszemély munkába járás címén az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet árát, a jegy árát meg nem haladó értékben kap. - munkavállalói érdekképviseleti tagdíj, kamarai tagdíj befizetett összege

2. tétela) Tegyen különbséget befektetés és beruházás között! Csoportosítsa a beruházásokat! Sorolja fel a beruházások pénzáramait és részletezze azok tartalmát!

Beruházás: a tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére, a meglévő tárgyi eszközök bővítése, élettartamának, teljesítőképességének növelésére szolgáló tőkekiadás.

Befektetés: a vállalati pénzeszközök lekötése a vállalat küldetéséhez kapcsolódva és határozott nyereségszerzési céllal.

Beruházás csoportosítása

Beruházás szintje szerint:o Nemzetgazdaságio Üzemgazdasági

Gazdasági, műszaki hatás szerint:o pótló : a teljesen elhasználódott tárgyi

eszközöket újakkal helyettesítiko bővítő : korábban nem létező tárgyi eszközök

létesítése. Nettó beruházásnak is nevezik.o bruttó : a pótló és bővítő beruházások

összefonódása gazdasági alanyok szerint :

o kormányzati    o önkormányzati        o vállalati     o háztartási

szerepük szerint o alapberuházás : a beruházási cél

megvalósulását közvetlenül szolgáljao járulékos beruházás : az alapberuházás

rendeltetésszerű működését segíti elő

o kapcsolódó beruházás : az alapberuházás működéséhez szükséges, annak működését elősegíti, de közvetlenül más szervezet fejlesztését szolgálja. Nem az alapberuházó vállalat veszi állományba, és nem ő üzemelteti

anyagi-műszaki összetétel szerint o gépeko gép felszereléseko berendezéseko építési beruházásoko építésszerelési beruházások

finanszírozás forrása szerint o saját forrás o külső forrás

megvalósítás módja szerint :o saját vállalatban végzett : a vállalat saját,

vagy bérelt munkaeszközökkel, saját dolgozóival végzi önmaga számára

o megbízásos, megrendelés útján végzett : a beruházó vállalat beruházási bonyolítót bíz meg a beruházás végzésével.

3

Beruházás időben való felosztása: Kivitelezési idő Üzemeltetési idő

Ezen beruházási szakaszokhoz köthetőek a beruházással kapcsolatos pénzáramok. Ezek felmerülhetnek a beruházási szakasznak megfelelően:

Egyszeri ráfordításként Folyamatos ráfordításként

PÉNZÁRAMOK:

KEZDŐ PÉNZÁRAM+ Új beruházás beszerzési értéke+ Tőkésíthető kiadások+ (Induló) nettó forgótőke szükséglet+ Meglévő erőforrások alternatív költsége– Bevétel régi eszközök értékesítéséből =  Kezdő pénzáram

VÉGSŐ PÉNZÁRAM+ Eszköz értékesítéséből származó nettó pénzáram+ Felszabaduló forgótőke

= Végső pénzáram

MŰKÖDÉSI PÉNZÁRAM+ Árbevétel– Folyó működési költségek– Értékcsökkenési leírás =  Adózás előtti (üzemi) eredmény– Társasági adó=   Adózott eredmény+ Értékcsökkenési leírás±   Nettó forgótőke változás =  A periódus nettó működési pénzárama

b) Mutassa be az egyéni vállalkozó adófizetési kötelezettségét a személyi jövedelemadó rendszerében!

Az egyéni vállalkozó személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége

4

Vállalkozói jövedelem (vállalkozói adóalap) = = vállalkozói bevétel - vállalkozói költség - korábbi évek elhatárolt veszteségeAz adó alapja

a meghatározott vállalkozói jövedelem vagy a jövedelem- (nyereség-) minimum (ha a vállalkozói jövedelem kisebb e minimumnál).

Ha a vállalkozói jövedelem nem éri el a nyereségminimumot, az adózó választhat, hogy a tényleges vállalkozói jövedelem után adózik - erről az előírt nyilatkozatot kitöltötte és az adóhatóságnak megküldte, vállalva az adóhatósági ellenőrzést - vagy a nyereségminimum után.

A jövedelem- (nyereség-) minimum = (összes bevétel + - módosító tételek) • 2%

A jövedelem- (nyereség-) minimum szabályát nem kell alkalmazni, ha- a vállalkozói adóalap nagyobb a kiszámított nyereségminimumnál,- a tevékenység megkezdése (újrakezdése) évében és az azt követő évben, amennyiben a kezdést megelőző 36 hónapban nem végzett egyéni vállalkozói tevékenységet,- az egyéni vállalkozót az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta,- az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott nyilatkozat kitöltését és beküldését választotta.Az adó mértéke: 9 %

Osztalékadó Adóalap = vállalkozói adóalap – vállalkozói személyi jövedelemadó Osztalékadó = adóalap * 15%

3. tétela) Ismertesse a beruházások gazdaságossági számításainak funkcióját! Beszéljen a statikus számítások mutatóinak fajtáiról (kiszámításuk és értelmezésük)! Mutassa be azok alkalmazásának lehetőségeit!

Az ún. egydimenziós módszerek vagy másképpen beruházás számítások (amennyiben nyereségmaximumra törekszenek, és így a beruházási számításnak az a feladata, hogy a beruházás gazdaságosságát ellenőrizze, akkor a „beruházási számítás” helyett a „beruházás gazdaságossági számítás” elnevezését használják). A statikus és dinamikus csoportosítás lényege, hogy az egyes számítások figyelembe veszik-e vagy nem az idő gazdasági szerepét (a kamatláb hatást), és hogy a döntésekhez más szempontokat (is) keresnek-e vagy nem.

A statikus eljárások főbb jellemzői a következők: csak a beruházás várható élettartama alatt elérhető gazdaságosságot veszik figyelembe, üzemi költségszámításokon, egyszerű képleteken alapulnak, feltételezik, hogy a költségek és bevételek az egyes idő-, illetve élettartamszakaszokban állandónak

tekinthetők (ellenkező esetben átlagértéket állapítanak meg), nem adnak egyértelmű információt a befektetett tőke abszolút gazdaságosságáról (ezért ezeket akkor

célszerű alkalmazni, ha az abszolút gazdaságosság kevésbé lényeges vagy egyébként is ismeretes), nem veszik figyelembe az idő gazdasági értékét (szerepét).

Statikus mutatók:Mutató neve Képlet Jelmagyarázat Értelmezése Alkalmazása

Jövedelmezőség (rentabilitás)

Br = E , E · 100B B

E = a beruházási évi átlagos hozamaB = a beruházás

Legegyszerűbb formában fejezi ki a beruházás hatékonyságát, a

Nyereség vizsgálatára alkalmas (bár nem számol az év

5

egyszeri ráfodítása

ráfordítás és eredmény viszonyát. Az a cél, hogy a bevétel meghaladja a ráfordítást, azaz hogy az eredmény nyereség legyen.

közbeni megtakarításokkal, így az valójában magasabb lehet)

A megtérülés ideje Bm = B , 1

E Br

B = a beruházás egyszeri ráfodításaE = a beruházási évi átlagos hozama

Az adott beruházás az átlagos eredménytöbbletből hány év alatt térül meg.

ha a valós kamatláb alacsony ésha a megtérülés 4-5 évnél rövidebb

Forgási sebessége

Fs = Üzelmeltetési idő Bm

Milyen gyorsan várható a befektetett tőke megtérülése az üzemidő alatt. Ha ez több, mint az üzemeltetési idő, a beruházást nem érdemes megvalósítani.

Tudni szeretnénk átlagosan hányszor térül meg

b) Értelmezze az összevonásra kerülő jövedelmek utáni személyi jövedelemadó-előleget és adókötelezettséget!

ÖSSZEVONANDÓ JÖVEDELEM: Önálló tevékenységből származó jövedelemÖnálló tev. az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tev-e.

Önálló tevékenységből származó jövedelem különösen:– a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységből származó jövedelem, a felhasználói szerződés alapján megszerzett jövedelem, – a választott könyvvizsgálói tevékenységből származó jövedelem, – az eu-i parlamenti, az országgyűlési a helyi önkormányzati képviselői tevékenységgel összefüggésben kapott jöv., – az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétből származó jövedelme, – az átalányadózást választó egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme, – a mezőgazdasági őstermelő jövedelme, beleértve a kistermelői bevételből átalányban megállapított jövedelmet is, – az ingó vagyontárgy bérbeadásából származó jövedelem, – a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, – kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó jövedelem, – a lábon álló termésnek a föld tulajdonosváltozása nélkül történő értékesítéséből származó jövedelem, – az ingatlan és az ingó vagyontárgyak átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás gazdasági tevékenység keretében történik.  

Nem önálló tevékenységből származó jövedelem a munkaviszonyban folytatott tevékenység, a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység, a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége,

6

a jogszabály alapján választott tisztségviselő (kivéve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi,

a segítő családtag tevékenysége, nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga

szerinti munkaviszony.

Egyéb jövedelemEgyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy – a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve – a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás.

a  magánnyugdíjpénztár tagja egyéni számláján jóváírt tagdíj-kiegészítésnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett összege,

az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részére teljesített, e törvény szerint adómentesnek nem minősülő nyugdíjszolgáltatás,

a jogutódlás révén megszerzett szerzői jog, találmányból és szabadalmi oltalomból eredő jog gyakorlása esetében a bevételnek a jog gyakorlása érdekében felmerült, a magánszemélyt terhelő igazolt kiadást meghaladó része.

ÖNÁLLÓ TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM ADÓZÁSA

Adóelőleg fizetési kötelezettség mértéke 15%Adó összegének számítása:

Bevétel

- Nem bevétel, adómentes bevétel

= Adóköteles bevétel

-  elszámolható költségek

+ költségtérítések

= Összjövedelem

- adóalapcsökkentési jogcímek

= Adóalap

Számított adó

- adókedvezmények

= Fizetendő adó

Adóalap csökkentő tételek Tevékenységi kedvezmények (őstermelői

adókedvezmény) Családi kedvezmény Nyugdíj előtakarékosság

Adót csökkentő tételekSzemélyi kedvezmény (súlyosan fogyatékos magánszemély_ az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg )

Az első házasok kedvezménye-  A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultsági hónaponként 33 335 forint.Ha magánszemély családi kedvezményre válik jogosulttá a házasságkötést követően, de a kedvezményre már a házasságkötést megelőzően is jogosult volt (pl. magzatra tekintettel), 24 hónapig a családi kedvezmény mellett az első házasok kedvezményét is érvényesíthet

4. tétela) Beszéljen a dinamikus számítások mutatóinak fajtáiról (kiszámításuk és értelmezésük)! Mutassa be azok alkalmazásának lehetőségeit! Értelmezze a beruházások megvalósítására, vagy elutasítására vonatkozó döntési szabályokat!

7

Dinamikus mutatók

Nettó jelenérték (NPV) Jövedelmezőségi index (PI)

Belső megtérülési ráta (IRR)

Képlet

Értelmezése A befektetés révén keletkező jövedelmek és a ráfordítások diszkontált értéke közötti különbséget jelenti. A mutató azt fejezi ki , hogy a ráfordítás diszkontált értéke megtérül–e.

A beruházás egyszeri ráfordítása összegének diszkontált értéke hányszor térül meg a beruházás hozamainak diszkontált értékéből

(belső kamatláb) az a kamatláb, amellyel a beruházás révén keletkező pénzáramokat diszkontálva, azok együttes összege éppen egyenlő a kezdő pénzárammal. Vagyis az a kamatláb, amely mellett a nettó jelenérték 0.

Alkalmazása amikor figyelembe vesszük a pénz időértékétDöntési szabályok

NPV>0 MEGTÉRÜLŐNPV=0 Se NY se VNPV<0 VESZTESÉGES

PI>1 MEGTÉRÜLŐPI=1 Se NY se VPI<1 VESZTESÉGES

IRR>r MEGTÉRÜLŐIRR=r Se NY se VIRR<r VESZTESÉGES

Közelítő számítással határozzuk meg, a kamatlábak csökkentésével vagy növelésével azt a jelenértéket keressük, amivel még pozitív, illetve amivel már negatív a nettó jelenérték, és e kamatlábak közé esik a keresett belső kamatláb.

b) Sorolja fel az egyéni vállalkozó által választható adózási formákat és azok feltételeit!

EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ (EVA) Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályait a módosított 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban:

Eva-törvény) tartalmazza. Az eva a központi költségvetést megillető adó. Az eva egyszerűsíti a célzott gazdálkodói körnél a nyilvántartási rendet, és egyszerűbbé teszi az

adózással összefüggő adminisztrációt. Az eva ugyanis kiváltja:Egyéni vállalkozónál:

a vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap adóját, az általános forgalmi adót.

Jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknál: társasági adót,

8

osztalék utáni személyi jövedelemadót, az általános forgalmi adót.

A törvényben maghatározott feltételek megléte esetén, választás alapján adóalanyok lehetnek a következők: az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet és a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtó iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda.

a) Az eva-alanyiság adóévét megelőző második évben az adózó:éves szintre átszámított áfával növelt árbevétele a 30 millió forintot nem haladta meg.b) Az eva-alanyiság adóévét megelőző adóévben az adózó:ésszerűen várható áfával növelt bevétele 30 millió forintot nem haladja meg.c) Az eva-alanyiság adóévében az adózó akkor lehet eva-alany, ha:

ésszerűen várható áfával növelt bevétele (Eva-törvény szerinti) a 30 millió forintot nem haladja meg, az adóévben nem folytat a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának szabályairól szóló

törvény szerinti tevékenységet, az adóévben nem folytat a vámjogszabályokban meghatározott közvetett képviselői tevékenységet, belföldi pénzforgalmi számlával rendelkezik.

Az Eva-törvény szerinti nyilvántartások a következők: bevételi nyilvántartás, adók és járulékok nyilvántartása, szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása.

Az eva bevételhez kapcsolódó adó, ennek megfelelően az eva alapját a törvényben előírt tételekkel módosított bevétel adja. Bevételnek kell tekinteni az eva-alany által bármilyen jogcímen és bármilyen formában megszerzett vagyoni értéket.

Az eva mértéke a pozitív adóalap 37%-a. 2010-től bevezetésre került egy 50%-os adókulcs is, amelyet a bevételi határ túllépése esetén kell

alkalmazni, a bevételi határt meghaladó összegre. A szabályok értelmében, ha az eva-alany bevétele az adóévben nem haladja meg a 30 millió forintot, de az adóalap korrekciók révén 30 millió Ft-ot meghaladó lesz az adóalapja, a meghaladó részre nem kell a megemelt adókulcsot alkalmazni. Ha a bevétel meghaladja a 30 millió Ft-ot, akkor az azt meghaladó összegre a megemelt adókulcsot kell alkalmazni.

KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA (KATA)

Több más adónem bevallási, és befizetési kötelezettségét teljesítik vele. Ennek az adózási formának előnye a havi fix összegű, előre pontosan tervezhető adó fizetése és az adminisztráció egyszerűsödése.

Kik választhatják a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA)? Egyéni vállalkozók Egyéni cégek Kizárólag magánszemély tagokból álló betéti társaságok Közkereseti társaságok, amennyiben kizárólag magánszemély tagjuk van azaz KFT nem

lehet kisadózó.

Milyen kötelezettségekkel jár a kisadózó vállalkozások tételes adója alá tartozás?

9

Mindenkit, akik bármilyen módon, személyes közreműködéssel részt vesznek a vállalkozás tevékenységében (munkaviszonyt kivéve), be kell jelenteni

Azokat a tagokat, akik személyes közreműködésre kötelezettek, kizárólag kisadózóként lehet bejelenteni

Kisadózó betéti társaság és közkeresti társaság esetében a társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszonyban működhet személyesen közre.

Minden olyan vállalkozásnak,amelyik a kisadózó vállalkozások tételes adóját választja, legalább egy főt kisadózóként kell bejelentie

A bejelentésben nyilatkozni kell, hogy a bejelentett kisadózó fő-, vagy mellékállású kisadózónak minősül-e

15 napon belül az adóhatóságnál jelenteni kell bármilyen, a kisadózással összefüggő tény

Mekkora összeg a kisadózó vállalkozások tételes adója? Főállású kisadózó esetén 50.000 Ft/hó - biztosítottnak minősül, azaz társadalombiztosítási ellátásra és

álláskeresési ellátásra jogosultságot szerez Mellékállású kisadózó esetén 25.000 Ft/hó - nem minősül biztosítottnak

Az adót tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.

Következő adók és bevallások bevallását, ill. megfizetését váltja ki: Vállalkozói személyi jövedelemadó Vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó Társasági adó Személyi jövedelemadó, járulékok, egészségügyi hozzájárulás Szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás

Kisadózó vállalkozónak minden év február 25. napjáig kell az adóhatóság felé az előző évben szerzett jövedelméről nyilatkoznia. Ha a kisadózó vállalkozó előző naptári évben elért árbevétele meghaladta a 12.000.000 forintot, a 12.000.000 forint feletti rész 40%-a adóként fizetendő. Ezt szintén február 25-i határidővel kell bevallani, és megfizetni. Ha a kisadózói státusz év közben szűnik meg, a bevallási és befizetési kötelezettségnek a megszűnést követő 30. napig kell eleget tenni. 

KISVÁLLALATI ADÓ (KIVA)

2013-tól bizonyos cégek, gazdasági társulások egyszerűsített, kevesebb adminisztrációt igénylő módon adózhatnak.A kisvállalati adót választó cég előző év november végéig elért árbevétele várhatóan nem haladhatja meg az 500 millió forintot, és több más feltételnek is eleget kell tennie.

KI VÁLASZTHATJA egyéni cég közkereseti társaság betéti társaság korlátolt felelősségű társaság szövetkezet és lakásszövetkezet erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda ügyvédi-, és közjegyző iroda szabadalmi ügyvivő iroda külföldi vállalkozó belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy

MILYEN CÉGEK VÁLASZTHATJÁK A megelőző adóévben az átlagos statisztikai létszáma nem haladja meg az 50 főt. (Működő KIVA

adózóknál viszont az adóalanyiság csak akkor szűnik meg, ha a 100 főt meghaladják.)

10

A várható bevétele nem haladja meg az 500 millió forintot, vagy egy évnél rövidebb adóév esetén az ennek időarányos részét. (Azok, akik a KIVA adózást választották és ezt az értékhatárt meghaladják, nem kell izgulniuk, mert az adóalanyiság megszűnése csak akkor következik be, ha az 1 milliárd forintos értékhatárt átlépik.)

Az adóévet megelőző két évben a NAV nem törölte vagy függesztette fel az adószámát, Mérlegforduló napja december 31., és Az adóévet megelőző évi beszámolójában várhatóan, a mérleg főösszege nem haladja meg az 500

millió forintot, A belépéskor - a változásbejelentő beadásának napján - az adótartozása nem haladhatja meg az 1

millió forintot.

A kisvállalati adó mértéke Az adó mértéke 2017. január 1-jétől 14%, 2018. január 1-jétől 13%.

A kisvállalati adó alapja A kisvállalati adó alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása és az általa teljesített

személyi jellegű kifizetések együttes összege, azonban a személyi jellegű kifizetések összegénél nem lehet kevesebb.

Adóalap kiszámítása:Az adózó pénzügyi vagyonának változása alatt az adózó pénzeszközeinek tárgyévi, és a tárgyévet megelőző évi összegének különbözetét értjük. Azaz ha valaki 2016-ben fizetendő adóját a kisvállalati adó szerint határozza meg, akkor az adó alapja a 2015-2016 évek pénzügyi vagyona változásának összege, plusz a 2016-ban teljesített személyi jellegű kifizetések (a törvénytervezet értelmében személyi jellegű kifizetés jellemzően az alkalmazottaknak a cég által fizetett, járulékalapot képező jövedelme).

Adómódosító tételek:Az adóalapot növeli a(z):

Tőkekivonás - különösen a jegyzett tőke leszállítása, Adóévben jóváhagyott, fizetendő osztalék, DE az eredménytartalékból fizetett osztalék nem tartozik

ide! Pénztár értékének növekménye - ami az előző év december 31-i pénztár és az adott év december 31-i

pénztár értékének a különbsége, DE legfeljebb a tárgyévi pénztárnak azon értéke, amennyivel meghaladja a mentesített értéket,

Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, Megfizetett bírság, pótlék összege, Az igazoltan behajthatatlan követelésnek nem minősülő követelés elengedésének összege.

Az adóalapot csökkenti a(z): Tőkebevonás - különösen jegyzett tőke emelése, Kapott osztalék - amikor cég a tulajdonosa az adott cégnek, és tőle osztalékot kap, Pénztár értékének csökkenése, DE legfeljebb a mentesített értéket meghaladó része. Ezen felül, a KIVA adózás alá tartozó cégeknek van még egy csökkentő tétele az előző évek alapján,

amiről a NAV 2017. december 31-ig tájékoztatást küld a számukra.

Adóalapot csökkentő kedvezmények Igazolás nélkül 50.000 Ft/hó adóalap kedvezményt kap a: 25 év alatti munkavállaló alkalmazása esetén, 55 év feletti munkavállaló alkalmazása esetén, Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak esetén (amíg ilyen munkakörben

dolgozik). Igazolással 100.000 Ft/hó adóalap kedvezmény jár a:

11

25 év alatti pályakezdő munkavállaló esetén, ha 180 napnál kevesebbet dolgozott eddig (2 évig jár a kedvezmény),

Tartósan álláskereső személy esetén (2 évig 100.000 Ft, a 3. évben 50.000 Ft), Gyed, Gyes és Gyet alatt, vagy azt követően munkába álló foglalkoztatott esetén (2 évig 100.000 Ft, a

3. évben 50.000 Ft).

Kisvállalati adó választása esetén annak megfizetésével az adózó eleget tesz társasági adó szociális hozzájárulási adó szakképzési hozzájárulás

bevallása és megfizetése kötelezettségének. Az osztalék utáni személyi jövedelemadót (16%) és  egészségügyi hozzájárulást (14%) továbbá az iparűzési adót meg kell fizetni.

5. tétela) Definiálja a forgóeszköz-gazdálkodást! Mutassa be a forgóeszköz-körforgás során a forgóeszközök megjelenési formáját! Ismertesse a forgóeszköz csökkentés jelentőségét a készleteknél!

Forgóeszköz-gazdálkodás: a termeléshez és értékesítéshez szükséges termékeket, valamint az alap-, segéd és egyéb anyagokat biztosító tevékenységek és folyamatok összessége.

A forgóeszköz gazdálkodás célja, hogy a lehető legkisebb költséggel a legnagyobb eredményt érje el. Kívánatos tehát, hogy a forgóeszközök termelési költségeit minimalizáljuk, illetve a forgóeszközökbe beépített termelési értéket mihamarabb visszanyerjük. Ennek tipikus példája az alacsony készletszintre való törekvés, hiszen a saját termelésű készletek még nem értékesített termelést képviselnek, célunk tehát, hogy mihamarabb értékesítsük azokat. Az értékesítéséig ugyanis folyamatosan raktározási, anyagmozgatási költségekkel kel számolnunk és a mezőgazdasági termékek esetében oly gyakori minőségromlás is fenyeget bennünket.

b) Értelmezze a különadózó jövedelmeket a személyi jövedelemadó rendszerében!

ELKÜLÖNÜLTEN ADÓZÓ JÖVEDELEM

A VÁLLALKOZÓI SZJA, AZ ÁTALÁNYADÓZÁS ÉS A TÉTELES ÁTALÁNYADÓZÁS Egyéni Vállalkozó adója Vállalkozói személyi jövedelemadó Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása

VAGYONÁTRUHÁZÁS Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem

TŐKEJÖVEDELMEK Kamatjövedelem Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem Csereügyletből származó jövedelem

12

Osztalékból származó jövedelem Árfolyamnyereségből származó jövedelem Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem Tartós befektetésből származó jövedelem

ELKÜLÖNÜLTEN ADÓZÓ JÖVEDELEM Az egyéni vállalkozó a 49/B. § rendelkezései szerint megállapított vállalkozói adóalapja után

vállalkozói személyi jövedelemadót, vállalkozói osztalékalapja után előírt adót fizet. Vállalkozói személyi jövedelemadó=  vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni

vállalkozó az e tevékenységéből származó vállalkozói bevételét a vállalkozói költség levonásával határozza meg. Amennyiben a megmaradt összeg a jövedelem nyereség minimum összegénél alacsonyabb, akkor azt kell adóalapnak tekinteni.  500 millió forintot meg nem haladó összege után 10 %, az e feletti összegre 19 %. 2017. január 1-től az egyéni vállalkozók 9% vállalkozói személyi jövedelemadót fizetnek. A vállalkozói személyi jövedelemadó-előleg is az előleg-alap 9 százaléka.

Kisvállalkozói kedvezmény: beruházási kedvezmény Fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása

Fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki - nem egyéni vállalkozóként - a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának - nyújt szálláshelyet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra, lakásban vagy üdülőben.A tételes átalányadó évi összege szobánként 32 ezer forint. 2017 től: Az évi 32 ezer forintról 38.400 forintra emelkedik a fizető vendéglátó tevékenységükre tételes átalányadózást választó magánszemélyek által szobánként fizetendő személyi jövedelemadó mértéke, ugyanakkor megszűnik a tevékenység után fizetendő egészségügyi hozzájárulás (6.400.-Ft/szoba/év). E módosítás összefügg a fizető vendéglátó tevékenységet végzőket terhelő 20%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás (eho) megszüntetésével.

VAGYONÁTRUHÁZÁS Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem

Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló szerződés kelt.z ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket

a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat; b) az értéknövelő beruházásokat; c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat.

Ha a megszerzésre fordított összeg a szerint nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek.Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 30 ezer forintot meg nem haladó részét.

Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemIngatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingatlan, a vagyoni értékű jog gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén annak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke.Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeketa) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;b) az értéknövelő beruházásokat;c) a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházása esetén a jövedelem a számított összeg

13

1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből ki kell vonni:

a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat; b) az értéknövelő beruházásokat; c)a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat

Az ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik. Ezt követően a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás - a megszerzés évét követő évet első évnek tekintve

a) a hatodik évben történik, a számított összeg 10 százalékával,b) a hetedik évben történik, a számított összeg 20 százalékával,c) a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30 százalékával,d) a kilencedik évben történik, a számított összeg 40 százalékával,e) a tizedik évben történik, a számított összeg 50 százalékával,f) a tizenegyedik évben történik, a számított összeg 60 százalékával,g) a tizenkettedik évben történik, a számított összeg 70 százalékával,h) a tizenharmadik évben történik, a számított összeg 80 százalékával,i) a tizennegyedik évben történik, a számított összeg 90 százalékával,j) a tizenötödik évben vagy később történik, a számított összeg 100 százalékával.

VÁLTOZÁS 2017-TŐL

Ingatlan, ingatlanra (pl: telek, üdülő, garázs) vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, Ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az adó alapja a számított összeg 1. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben, 2. 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben, 3. 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben, 4. 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben, 5. 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évbenTartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelemjövedelem megállapítása a következők szerint történik:a) bevételnek a szerződésben foglalt átruházási értéket kell tekinteni, ennek hiányábanb)az állami adóhatóság értékelése szerint megállapított forgalmi érték számít bevételnek vagyc)  jövedelemként az ingó vagyontárgy, az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházására vonatkozó rendelkezések szerinti igazolt költségek egyharmad részét kell figyelembe venni.

TŐKEJÖVEDELMEK

Kamatjövedelemkamatjövedelem után az adót a megszerzés időpontjára a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be, a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában vagy önellenőrzéssel érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe.

Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelemértékpapír-kölcsönzés díjaként a magánszemély által megszerzett összeg egésze a magánszemély jövedelmének minősül.A kifiztő az adót a kifiz. időpontjában +állapítja, s az adózás rendjéről szóló tvény rend. sz. bevallja és megfizeti.

14

Csereügyletből származó jövedelemDeviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügylet alapján a magánszemély által az adóévben megszerzett bevételnek (csereügyleti bevétel) - a kizárólag az adott ügylettel közvetlenül összefüggő - a magánszemélyt az adóévben terhelő igazolt kiadás(oka)t (csereügyleti kiadás) meghaladó része.

Osztalékból származó jövedelemA magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)-b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe vennia) osztalékaa) a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés;ab) a kamatozó részvény kamata;ac) a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem;ad) a kockázatitőkealap-jegy hozama;b) osztalékelőleg az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kapott bevétel.

Árfolyamnyereségből származó jövedelem Árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem a magánszemély által kötött ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek) alapján az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek (ide nem értve, ha az kamatjövedelem)

Tartós befektetésből származó jövedelema magánszemély az általa külön-külön megkötött tartós befektetési szerződés alapjána) ellenőrzött tőkepiaci ügyletben pénzügyi eszközre és olyan pénzügyi eszközre (pl. állampapír, befektetési jegy), amelynek a befektetési hozama egyébként kamatjövedelemnek minősülne,b)kamatozó bankbetétben (ideértve a fizetési számlán történő elkülönítést is), takarékbetétben történő elhelyezésreAz adó mértékea)nulla százalék az ötéves lekötési időszak utolsó napjára,b)10 százalék, ha a magánszemélyba)a lekötést nem hosszabbítja meg, a hároméves lekötési időszak utolsó napjára,bb)a lekötést a lekötött pénzösszegnek egy részére nem hosszabbítja meg, az e résszel arányos, a 3éves lekötési időszak utolsó napjára,bc)a lekötést a kétéves lekötési időszakban szakítja meg, a megszakítás napjára,c)15 százalék, ha a magánszemély a lekötést az elhelyezést követően a hároméves lekötési időszak vége előtt szakítja meg, a megszakítás napjára megállapított lekötési hozam után.

6. tétela) Mutassa be a forgóeszköz szükséglet megállapításának módszereit! Értelmezze a forgóeszköz-gazdálkodás elemzésére szolgáló mutatókat és mutasson rá a köztük lévő összefüggésekre!

Forgóeszköz finanszírozás:Nettó forgótőke a tartós forrásokkal, hosszú lejáratú forrásokkal finanszírozott forgóeszk. értéke.

Nettó forgótőke = Forgóeszközök értéke – Rövid lejáratú kötelezettségek (folyó források)

Nettó forgótőke = Saját tőke + Hosszú lejáratú kötelezettségek – Befektetett eszközök

15

Abszorlút változás vizsgálata:

különbség jellegű mutató,

két időszak forgóeszköz-állományának összehasonítására szolgál. Egyszerű módszer, de nem sokat mond.

Relatív jellegű mutató:

viszonyítással számított mutató,

a forgóeszközöket, illetve egyes elemeit valamilyen jellemző mutatóhoz viszonyítja

Forgóeszköz-igényesség:m = K É

arra ad választ, hogy egysgényi forgalomhoz, termelési értékhez, milyen mértékű forgóeszköz-lekötésre van szükség. (A mutatószámot 100-zal, 1000-rel szorozva kifejezi, hogy 100 vagy 1000 Ft forgalomra mekkora eszközlekötés jut.)

Forgási sebesség:

a forgalom és forgóeszköz-állomány viszonyát fejezi ki. Számítható a teljes eszközállományra, vagy külön-külön az egyes eszközelemekre. (Az eszközök egyes elemére történő vizsgálatánál az adott eszközhöz leginkább kapcsolódó forgalmi adatot kell kiválasztani. Például anyagkészletnél az összes anyagfelhasználást.)

Mérése: fordulatok száma f = É vagy n K i

kifejezi, hogy a forgóeszközök állománya az adott időszakban (egy év, fél év, negyedév stb.) hányszor tesz teljes körforgást, vagy hányszor cserélődnek az eszközök.

fordulatok időtartamai = K · n É

kifejezi, hogy a forgóeszközök teljes fordulata (a teljes körforgás) átlagosan hány nap alatt megy végbe.

b) Sorolja fel a bért terhelő járulékokat és adókat! Értelmezze a bruttó bér és a nettó bér fogalmát!

Bért terhelő járulékok:CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNNYEL CSÖKKENTHETŐ:

Nyugdíjjárulék: 10 % Egészségbiztosítási járulék: 7 % - természetbeni: 4 % + pénzbeni: 3 %

NEM CSÖKKENTHETŐ A CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNNYEL: Munkaerő-piaci járulék: 1,5 %

Felső korlát: 450 000 Ft/év

Bért terhelő adó: CSALÁDI, ELSŐ HÁZAS ÉS SZEMÉLYI KEDVEZMÉNNYEL CSÖKKENTHETŐ

SZJA 15 %

Bruttó bér (adózás előtti összeg) – Járulékok – adóelőleg = Nettó bér (adózás utáni összeg)

7. tétela) Definiálja a finanszírozást és sorolja fel azok formáit! Mutassa be a forgóeszköz-finanszírozás módjait!

A finanszírozás a befektetések megvalósításához szükséges pénzeszközök előteremtését és racionális felhasználását jelenti.

16

Saját tőke Idegen tőkeBelső finanszírozás - üzemi cash flow finanszírozás

- eszközök értékesítéséből felszabaduló cash flow

- vállalati nyugdíjalapok

Külső finanszírozás - tőkeemelés- tőzsdei részvénykibocsátás- tőzsdén kívüli üzletrész értékesítés

- bankhitelek és kölcsönök- nem pénzügyi közvetítőtől származó hitel és kölcsön- lízing- hosszú távú kötvény kibocsátás- faktoring- szállítói hitelek- vevői előlegek

Finanszírozás módjai:- saját tőke,- tartós passzívák: a vállalat azon tartozásai, amelyek az árbevételben folyamatosan megtérülnek, de kiegyenlítésükre csak meghatározott időközönként kerül sor. Pl.: dolgozókkal, költségvetéssel szembeni tartozások.- szállítók átlagos állománya- hitel.

b) Csoportosítsa az adókat! Az egyes csoportosított adótípusokhoz rendeljen egy-egy adónemet és mutassa be azokat az adó alanya, az adó alapja, az adó mértéke definiálásával!

AZ ADÓK CSOPORTOSÍTÁSAa./ Egyenes vagy közvetett adók: Az egyenes adók lehetnek:

jövedelemadók (személyi jövedelem, és társasági adó vagyonadók (ingatlan, gépkocsi,  stb.adók) hozadéki adók (takarékbetétbôl, értékpapírból, árfolyamnyereségbôl származó jövedelmeket terhelô

adók, osztalék és járadékadók) Az indirekt vagy közvetett adó lényege, hogy áthárítható. Fajtái:   

az általános forgalmai adó (ÁFA) a fogyasztási adó a jövedéki adó

b./Az adó felhasználás szerint lehet általános adó vagy céladó.Az általános adó:

Személyi jövedelemadó, (a továbbiakban: SZJA) Társasági adó, (a továbbiakban :TA) Általános forgalmi adó (a továbbiakban :ÁFA)

A főbb céladók: útalap hozzájárulás, játékadó, üzemanyagok környezetvédelmi termékdíja, nemzeti kulturális járulék, szakképzési hozzájárulás, stb.

c./ Az adók felhasználásuk alapján lehetnek: központi, helyi,

17

vegyes felhasználású adók.A helyi adók a jogszabályi keretek között az Önkormányzatok hatáskörébe tartoznak, a felhasználó maga az Önkormányzat.(Pl.: iparûzési, építményadó, idegenforgalmi adó stb.) Vegyes felhasználású adó a szeményi jövedelemadó, az adóbevétel egy része a helyi önkormányzatok költségvetésébe kerül.

d./ Az adó mértéke szerint megkülönböztetünk: lineáris, (az adó minden jövedelem esetén azonos kulcs szerint változik, pl.: a társasági adó) progresszív, (az adóteher a különbözõ jövedelmi csoportokban a növekvõ adókulcs miatt növekszik

pl.: a személyi jövedelemadó)  vagy degresszív (az adókulcs az adóalap növekedésével csökkenõ) adókat.

8. tétela) Tegyen különbséget a tartós és az átmeneti forgóeszközök között! Példával is szemléltesse! Értelmezze az illeszkedési elvet és ismertesse a finanszírozási stratégiák formáit!

A forgóeszközök finanszírozási forrásai:a.    Tartósan lekötött forgóeszközök forrásai a vállalkozás rendelkezésére álló tartós forrásokb.    Átmeneti eszközszükséglet finanszírozási forrásai a vállalkozás rövid lejáratú kötelezettségei

·         vevők előre fizetéséből·         szállítók által nyújtott hitelekből·         faktorálásból·         tartós passzívákból·         rövid lejáratú bankhitelekből·         egyéb hitelekből

Az illeszkedés elve:

A tartósan lekötött eszközöket tartós forrásból, míg az átmeneti eszköz szükségletet rövid lejáratú forrásból finanszírozzák.

Finanszírozási stratégia

Jellemzője Hatása

Konzervatív (óvatos)

Tartós forrásokat bevonja az átmeneti eszköz szükséglet finanszírozásába.

Hátránya: költségtöbbletet okoz, viszonylag drága a finanszírozás.

SzolidIlleszkedési elvet betartja. Az eszközök megtérülési ideje és a források lejárata igazodik egymáshoz.

18

AgresszívA vállalkozás tartósan lekötött eszközök finanszírozásába bevonja az átmeneti forrásait is.

Kockázatos, bár olcsó finanszírozást tesz lehetővé. Az esetlegesforrásmegvonás likviditási zavarokat okozhat, növelheti a pü-i kockázatot, könnyen csődhelyzetet eredményezhet.

b) Sorolja fel a társasági adó alanyait, értelmezze a növelő és csökkentő korrekciós tételek szerepét!

Törvényi háttér 1996. évi LXXXI. törvény: a társasági adó alanya a törvényben meghatározott belföldi és külföldiilletőségű személy, ha vállalkozási tevékenységet végez. A társasági adótörvény a bejegyzés helye szerint különbözteti meg az adóalanyokat.

Adóalanyok:A belföldi illetőségű adóalanyok adókötelezettsége teljes körű, mivel az vonatkozik belföldről és külföldről származó jövedelmükre egyaránt.A külföldi vállalkozó adókötelezettsége korlátozott, mivel az csak a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére vonatkozik.

Jellemzője: a számviteli szabályok alapján számított adózás előtti eredmény és az adóalap nem azonos. A számviteli törvény szelleméből fakadóan a vállalkozó mérlegelésétől – a számviteli politikában rögzített szabályok szerint – függ, hogy a bevételeket és a költségeket milyen nagyságrendben veszik figyelembe az eredmény megállapítása során. 

Teljes körű adókötelezettséggel rendelkező belföldi illetőségű adózók: a gazdasági társaság, (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot is), az egyesülés és az európai

részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet, a szövetkezet, az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a

leányvállalat, az ügyvédi iroda, a végrehajtó iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a közjegyzői iroda, az

erdőbirtokossági társulat, a Munkavállalói Résztulajdonosi program szervezete (MRP), a vízitársulat, az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, (ideértve a

szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,

a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon, európai területi együttműködési csoportosulás, az egyéni cég, a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld.

 Külföldi illetőségű adóalanyok:

Külföldi vállalkozó: ide kell érteni a külföldi illetőségű adózót, a külföldi személyt, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet.

Külföldi szervezet: olyan külföldi illetőségű személy, amelynek belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, külföldi vállalkozó kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat fizet.

Ingatlannal rendelkező társaság: olyan külföldi személy, amely ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet.

Adófizetési kötelezettség keletkezése és megszűnése

19

Belföldi illetőségű adózónál keletkezik:    Cégnyilvántartásba vételénél, közokiratba foglalás napján.

Belföldi illetőségű adózónál megszűnik: törlik a cégnyilvántartásból, a cégnyilvántartásba bejegyzés nélkül véget ér a cégbejegyzési eljárás, a felszámolási eljárás kezdetét veszi (pontosabban a felszámolási eljárás kezdő napját megelőző

napon).A külföldi vállalkozó társasági adókötelezettsége a fióktelepének a cégnyilvántartásba történő bejegyzése napján kezdődik és fióktelepének a cégnyilvántartásból való törlésének napján szűnik meg.A társasági adó mértéke 2017. január 1-től a pozitív adóalap 9%-a.(2016 december 31-ig: 500 millió forintot meg nem haladó összege után a társasági adó mértéke 10%, 500 millió forint feletti összeg után pedig 19% az adó mértéke.)

A külföldi vállalkozó esetében az adót a belföldi adóalanyokra vonatkozó adómérték szerint kell meghatározni. A külföldi szervezet a belföldön kapott jövedelmek után társasági forrásadót köteles fizetni, amelynek mértéke 30%.

Módosító tételek

Növelő tételek jövőbeni költségekre képzett céltartalék Sztv szerinti értékcsökkenés jogerős határozatban megállapított bírság az Art. szerinti jogkövetkezmények (mulasztási bírság, késedelmi pótlék, adóbírság) ráfordításként

elszámolt összege, az önellenőrzési pótlék kivételével a társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezményekből adódó (bírság, késedelmi

pótlék stb.) kötelezettség ráfordításként elszámolt összege az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, vagy ráfordításként (egyszeres

könyvvitelt vezetőnél ideértve a kifizetett vásárolt készletek csökkenését is) vagy aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg.

Az alultőkésített cégek esetén az ún. „rejtett osztalék” fizetését kívánja korlátozni a felvett hitelek kamata miatti korrekciós tétel. Ez azt jelenti, hogy a törvény a kötelezettségek kamatából csak egy bizonyos részt enged ráfordításként érvényesíteni.

A rendelkezés szerint maximum a saját tőke háromszorosával megegyező összegben felvett hitel kamatát lehet ráfordításként érvényesíteni az adó kiszámításakor. Az e fölötti kamatköltség adóalapot növelő tételként számolandó el.

Csökkentő tételek céltartalékok felhasználása következtében elszámolt adóévi bevétel csökkenti az adózás előtti

eredményt. Tao. tv. 1. és 2. számú mellékletében foglaltak szerint értékcsökkenés kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott

összege (fejlesztési tartalék), de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint

a szakképző iskolai tanulóval kötött tanulószerződés alapján tanulónként, minden megkezdett hónap után havonta az érvényes minimálbér 24 százalékával

gyakorlati szakképzése befejezését követő folyamatos tovább-foglalkoztatása esetén (pályakezdő) korábban munkanélküli személy a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, továbbá a

pártfogó felügyelet alatt álló után

20

a bírságnak, az egyéb jogkövetkezményeknek az utólagos mérséklése, elengedése következtében az adóévben elszámolt bevétel, ha azt az adózó a korábbi adóév(ek)ben adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vette

az adózó saját tevékenységi körében – saját célra, vagy megrendelésre, illetve kutatás-fejlesztési megállapodás36 alapján – végzett kutatás-fejlesztés

a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér,

A mikrovállalkozások csökkenthetik az adózás előtti eredményt, ha a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén bővítik a foglalkoztatottak létszámát. (állományi létszám 5 fő, nincs köztartozás)

TÁRSASÁGI ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK I. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNYII. MÓDOSÍTÓ TÉTELEK (+-)III. ADÓALAP (I+II)IV. TÁRSASÁGI ADÓ (Adóalap 9%)V. AdókedvezményekVI. Külföldön megfizetett adóVII. FIZETENDŐ TÁRSASÁGI ADÓ (IV – V – VI)VIII. ADÓZOTT EREDMÉNY (I –VII)

Jövedelem- (nyereség-) minimumHa az adózó adózás előtti eredménye, vagy az előbbiek szerint megállapított adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem- (nyereség-) minimumot, akkor választása szerint

adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény szerinti nyilatkozatot tesz, vagy a törvényben meghatározott jövedelem- (nyereség-) minimumot tekinti adóalapnak.

A jövedelem- (nyereség-) minimum a törvényben meghatározott csökkentő és növelő tételekkel módosított összes bevétel 2 százaléka.

Az összes bevétel: az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei és a rendkívüli bevételek összege.

AdókedvezményekA jelenleg hatályos törvény alapján elsősorban

beruházás ösztönzési céllal, a gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóztatására és a kis- és középvállalkozások támogatására nyújt az állam preferenciát adókedvezmény formájában.

2016/2017 Társasági adó változások Lakhatási támogatás, munkásszállás: Csökkenti az adóalapot a mobilitási célú lakhatási

támogatás adóévi összege. Új adókedvezmény vehető igénybe a korai fázisú vállalkozásban (startup) szerzett

részesedéshez. Minden műemléki ingatlanra igénybe vehető az adóalap- kedvezmény. Kis és középvállalkozások kedvezménye: A beruházási hitel kamatához kapcsolódóan megszűnik

az adókedvezmény felső korlátja. ( 6 millió Ft volt) Kedvezőbbé válik a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének kötelező létszám és bérköltség-

növelési feltétele. Látványcsapat-sport támogatása: Sporttámogatás esetében az adókedvezmény utoljára a támogatás

naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adó év alapjából vehető igénybe. A pótlólagos kiegészítő sportfejlesztési támogatás megszűnik. Energiahatékonysági adókedvezmény. Eszközberuházásra vehető igénybe legalább 5 éves

üzemeltetés esetén. Az energia megtakarításról az adózónak igazolással kell rendelkeznie.Értékcsökkenési leírást is érintő változások (szabadalom, szellemi alkotás, szerzői mű gyorsított leírással) (hulladékhasznosító létesítmények Vizi közmű ágazatban, új leírási kulcsok)

21

9. tétela) Mutassa be a beruházások finanszírozási forrásait! Térjen ki a hitelre, mint az idegen finanszírozás formájára (Felsorolás: fajták, hitelezési eljárás menete, hitelbiztosítékok)!

A lehetséges finanszírozási forrás Tőkeköltség meghatározó tényezők

Bankhitel (adósság) Hitelkamatláb, kezelési kötlség, egyéb hiteldíjak (költsége a teljes hiteldíj mutatóval – THM – fejezhető ki).

Kötvénykibocsájtás (adósság) Névleges kamatláb, kibocsátás költsége.

Elsőbbségi részvény (saját tőke) Elvárt hozam (rp) =          osztalák (Dp)                                  aktuális árfolyam (P0)(az elvárt hozamot örökjáradék képletéből  fejeztük ki)

Saját tőke (visszafogott nyereség, új részvény kibocsátása)

                       re = DIV1 + g                                P0

Ezt a formát nevezzük osztalékértékelési modellnek. (az elvárt hozamot a növekvő örökjáradék képletéből fejeztük ki.)

Belső finanszírozási források Külső finanszírozási források

Működésből: bevétel, leírás, tartalékolás, vagyonátrendezés, eredmény visszaforgatása

Részesedésfinanszírozás, idegen finanszírozás: a pénz- és tőkepiacról: hitel, kötvénykibocsátás, az árupiacról: szállítók, vevők, egyéb tartozsok: állammal, dolgozókkal szemben egyéb kapcsolatokból: állami -, integrációs tám. speciális formák: lízing, forfetírozás, faktorálás

Hitelszerződés alapján:

Pénzhitelek: a bank a szerződésben rögzített összeget az adós rendelkezésére bocsátja a, személyi hitelek: a bank mérlegeli az ügyfél (természetes vagy jogi személy) pénzügyi helyzetét és

ettől teszi függővé a biztosíték igényét. Biankó hitelek: a hitelező nem köt ki biztosítékot, kezességet.

üzemviteli hitelek: a vállalkozás működtetéséhez szükséges készletek, követelések finanszírozására. Rövid lejáratú.

Szezonális hitelek: a cég időszakos többlet pénzigényét biztosítják. Kishitelek: lakossági fogyasztás finanszírozása

Kezes hitelek: harmadik személy kezességvállalása mellett lehet igénybe venni. Az adós és a kezes(ek) a hitelért egyetemlegesen felelnek. Lehet egyszerű vagy készfizető kezesség.

Váltóleszámítolási hitelek: ha a hitelező a váltó lejárata előtt szeretne pénzhez jutni. b, reálhitelek: a bankok speciális vagyoni fedezetet kötnek ki

Kézizálog (lombard) hitel: ingóságok elzálogosításával lehet hitelhez jutni 3-6, vagy akár 12 hónapra is. A zálog lehet értékpapír, életbiztosítási kötvény, áru, stb.

Cessziós hitel: az adós követelést engedményez a bank javára, aminek ellenében azonnal likvid eszközhöz jut.

Jelzáloghitel: a hitelfedezetet csak képletesen veszi zálogba a bank: a telekkönyvi hivatalnál jelzálogbejegyzést tesz.

22

Kötelezettségvállalási hitel: a bank a hitelszerződésben a hitelfolyósítási készségüket adják a partnerüknek. Az adós részére meghatározott keretösszegre hitelkeretet nyitnak. Az adós ennek terhére szükséglete szerint vehet fel hitelt.

a, kauciós hitelek: a bank az ügyfele kötelezettség-teljesítéséért vállal kezességet vagy garanciát. Áruszállítás, garanciális munkálatoknál alkalmazzák.

b, elfogadványhitelek: a bank jogot ad ügyfele számára, hogy meghatározott keretösszegig és feltételekkel a bankra váltó(ka)t intézvényezzen.

c, Okmányos meghitelezés (akkreditív-nyitás): az akkreditív a fizetési forgalom lebonyolításához technikai eszköz, amelynek megnyitásakor a bank kötelezettséget vállal, hogy megbízója számlája terhére, harmadik fél javára okmányok alapján kifizetést teljesít.

Főbb lakossági hiteltermékek (Magyarországon): Folyószámla hitel Személyi kölcsön Áruhitel Lombard hitel Lakáshitel

THM- Teljes hiteldíj mutató. Összehasonlítás miatt minden pénzügyi intézménynek minden ajánlatához közzé kell tennie, hogy a fogyasztó ez alapján el tudja dönteni számára melyik ajánlat a legmegfelelőbb.

A hitelbiztosíték lehet :

Személyi biztosíték: kezesség (sortartó, készfizető) bankgarancia állami garancia HG vagy egyéb garancia cég által adott kezesség

Tárgyi vagy dologi biztosíték: zálogjog (jelzálog, kézizálog) óvadék (pl. pénzóvadék) értékpapír (pl. részvények, közraktárjegyek) engedményezés opció

23

b) Ismertesse az általános forgalmi adó jellemzőit! Az általános forgalmi adó olyan többfázisú nettó forgalmi adó, amelyet a vállalkozók a termelés, forgalmazás minden szakaszában kötelesek megfizetni és az adó terhét a végső felhasználó, a fogyasztó viseli. Az áfa alapvető jellemzői:

általános, forgalmi, fogyasztói (végső felhasználást terheli), összfázisú, nettó (túlfizetés visszaigényelhető), közvetett, stabil költségvetési bevételt eredményez, semleges, mechanizmusa könnyen áttekinthető, egyidejűleg kényszerít a szabályszerű számlázásra és megnöveli a számlázással való visszaélés

lehetőségét, szűk körben ad lehetőséget kivételes elbánásra, adminisztrációigényes.

10. tétela) Ismertesse a beruházások sajátos finanszírozási forrásait: lízing (csoportosítása, főbb típusainak jellemzése) és a támogatás!

A lízing fajtái: -pénzügyi vagy finanszírozási lízing, -operatív vagy működési lízing, -speciális lízingek, -"sale and lease back" és -revolving lízing.1. A pénzügyi vagy finanszírozási lízing olyan megállapodást jelent, amely szerint a bérbe adott eszköz használatát a használatba vevő szempontjából külső tőkével finanszírozzák. Időtartama 3-5 év és a szerződés visszavonhatatlan. A bérbe vevő olyan bérleti díjat fizet, amely fedezi a beszerzési költséget, a bérbe adó költségeit, az éves kamatokat és a bérbe adó hasznát is. A futamidő végén a lízingelt eszköz a lízingbe vevő tulajdonába kerül.2. Az operatív vagy működési lízing olyan szerződés, amellyel meghatározott időszakra jut az eszközhöz a bérbe vevő. A lízingszerződés a bérbe vevő kívánságára bármikor megszüntethető. A lízingdíj ebben az esetben nem fedezi az eszköz beszerzésii, kamat- és egyéb költségeit, a befektetés csak többszöri bérbeadással térül meg. A futamidő végén a lízingelt eszközt visszaadják a lízingbeadónak. 3. A "sale and lease back" = visszlízing speciális forma. Az eszközt tulajdonosa vagy gyártója lízingcégnek értékesíti, majd lízingszerződést köt az adott eszköz használati jogára és ugyanúgy zemelteti, mint amikor az eszköz a tulajdonában volt. A bérleti díj forrása az üzemeltetésből származó bevétel. E forma előnye, hogy a volt tulajdonos (a jelenlegi bérbe vevő) az értékesítés folytán bevételhez jut, ugyanakkor nem kell megválnia az eszköztől, azt tovább használhatja. 4. A megújuló (revolving) lízing a működési lízingnek egy speciális ormája. A megújuló lízingnél a bérbevevő jogosult a szerződés lejárta után a berendezést újabbra cserélni.

TámogatásPályázni kell/lehet támogatásra, sok a lehetőség, a lányeg, hogy passzoljon a mi befektetésünkhöz, az ő elképzelésükFajtái:

Állami támogatás EU támogatás

24

o Európai strukturális és beruházási alapok: Európai Regionális Fejlesztési Alap (regionális és városfejlesztés)

Innováció és kutatás Digitalizáció Kis- és középvállalatok (kkv-k) támogatása Alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság

Európai Szociális Alap (társadalmi befogadás és jó kormányzás) a foglalkoztatás fejlesztése és a munkaerő mobilitásának támogatása a szegénység elleni küzdelem és a társadalmi befogadás erősítése befektetés az oktatásba, a szakképzésbe és az élethosszig tartó tanulásba az intézmények képességeinek és a közigazgatás hatékonyságának fejlesztése

Kohéziós Alap (a kevésbé fejlett régiók gazd-i konvergenciája) Transzeurópai közlekedési hálózatok, különös tekintettel az EU által

meghatározott nagy prioritású, európai érdekeket szolgáló projektekre. A Kohéziós Alap az európai összekapcsolódási eszköz keretében fogja támogatni az infrastrukturális projekteket.

A környezetvédelem területén is támogathat a Kohéziós Alap az energiával és a közlekedéssel kapcsolatos projekteket, amennyiben egyértelműen előnyösek a környezet számára az energiahatékonyság, a megújítható energia használata, a vasúti közlekedés fejlesztése, az intermodalitás elősegítése, a közösségi közlekedés erősítése stb. terén.

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap fokozott tudástranszfer és innováció; versenyképesebb mezőgazdasági ágazat és fenntartható erdőgazdálkodás; az élelmiszerlánc jobb szervezése, ideértve a feldolgozást, forgalmazást és

kockázatkezelést; az ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása; az erőforrás-hatékonyság előmozdítása és a karbonszegény gazdaságra történő

zökkenőmentes átállás; a társadalmi befogadás elősegítése, a szegénység csökkentése és fokozottabb

gazdasági fejlődés a vidéki térségekben. Európai Tengerügyi és Halászati Alap

segít a halászoknak átállni a fenntartható halászatra; támogatja a part menti közösségek gazdasági diverzifikációját; finanszírozza olyan projektek végrehajtását, amelyek új munkahelyeket

teremtenek, és javítják az európai partok mentén élő közösségek életminőségét;

megkönnyíti a pályázóknak a forráshoz jutást.Az operatív programokGazdaságfejlesztési és Innovációs OperaSv Program (GINOP) (tervezhető alapok: ERFA, ESZA) Terület- és Településfejlesztési OperaSv Program ( TOP)(tervezhető alapok: ERFA, ESZA) Versenyképes Közép-Magyarország OperaSv Program (VEKOP) (tervezhető alapok: ERFA, ESZA)( A rendelkezésre álló források kiegészíthetők a 15 %-os földrajzi rugalmasság terhére.) Emberi Erőforrás Fejlesztési OperaSv Program (EFOP) (tervezhető alapok: ERFA, ESZA)Környezeti és Energetikai Hatékonyság OP ( KEHOP) (tervezhető alapok: Kohéziós Alap, ERFA) Integrált Közlekedésfejlesztési OperaSv Program (IKOP) (tervezhető alapok: Kohéziós Alap, ERFA) Végrehajtási Koordinációs OperaSv Program (KOP) (tervezhető alap: Kohéziós Alap)

b) Értelmezze az adólevonási jog szerepét az áfa rendszerében, sorolja fel az adólevonási jog korlátozásának eseteit!

Adólevonási jog Az áfa levonás jogosultsága

25

Az adóalany jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, melyet:

- a termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított, ideértve az Egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is,- termék beszerzéséhez, ide értve a Közösségi beszerzést is, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított adót is,

- termék importjához kapcsolódó adót is,- az előleg részeként megfizetett adót is,

- a saját vállalkozáson belül végzett beruházáshoz, valamint a vállalkozásban kitermelt, előállított, összeállított, átalakított, megmunkált, illetőleg a vállalkozáshoz vásárolt, vagy importált termék gazdasági tevékenységhez történő felhasználásához kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított adót is.

Nem vonható le ha:

- motorbenzint terhelő előzetesen felszámított adó,- az előbbi pontban nem említett egyéb üzemanyagot terhelő előzetesen felszámított adó,- a fenti két pontban nem említett egyéb terméket, szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó, feltéve, hogy azt személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges,- személygépkocsit terhelő előzetesen felszámított adó, kivéve a halottszállító személy gépkocsit (2014 ) ( tehát ennek az áfája levonható )- a 125cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárt terhelő előzetesen felszámított adó,- jachtot, egyéb vízi közlekedési eszközt terhelő előzetesen felszámított adó,- lakóingatlant terhelő előzetesen felszámított adó,- lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket, szolgáltatást terhelőelőzetesen felszámított adó,- élelmiszert, italt terhelő előzetesen felszámított adó,- taxiszolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó,- parkolási, úthasználati, vendéglátó-ipari szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó,- szórakoztatási célú szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó,- távbeszélő- mobiltelefon szolgáltatást, internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú adatátviteli szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összege.

11. tétela) Definiálja a tőkeköltséget, mint a finanszírozási források árát! Értelmezze az egyes finanszírozási források egyedi tőkeköltségét! Tegyen összehasonlítást a beruházás megvalósítására vonatkozóan a belső megtérülési ráta és a tőkeköltség összevetésével!

Ha a tőkeköltséget a vállalkozás szemszögéből nézzük, akkor finanszírozási források áraként jelenik meg. Mind a saját, mind az idegen tökének van költsége. Idegen tőke költségét a kamat és a kezelési költségek, illetve az adózási feltételek határozzák meg.A saját tőke megszerezhető:·         külső forrásból (új részvény kibocsátásával)    ·         belső forrásból (adózott eredmény újratőkésítésével)Költséget azzal a hozamrátával határozzuk meg, amit a befektetőktől, a tulajdonosok elvárnak a befektetéstől, a nyereség visszaforgatásától.

A lehetséges finanszírozási forrás Tőkeköltség meghatározó tényezők

Bankhitel (adósság) Hitelkamatláb, kezelési kötlség, egyéb hiteldíjak (költsége a teljes hiteldíj mutatóval – THM – fejezhető ki).

Kötvénykibocsájtás (adósság) Névleges kamatláb, kibocsátás költsége.

26

Elsőbbségi részvény (saját tőke) Elvárt hozam (rp) =          osztalák (Dp)                                  aktuális árfolyam (P0)(az elvárt hozamot örökjáradék képletéből  fejeztük ki)

Saját tőke (visszafogott nyereség, új részvény kibocsátása)

                       re = DIV1 + g                                P0

Ezt a formát nevezzük osztalékértékelési modellnek. (az elvárt hozamot a növekvő örökjáradék képletéből fejeztük ki.)

Ha a tőkeköltség és az IRR egyenlő, akkor az NPV nulla. Ha pedig a tőkeköltség magasabb, mint az IRR, akkor az NPV negatív. Vagyis, amikor egy beruházási program esetében összehasonlítjuk a tőke alternatívaköltségét az IRR-értékkel, akkor tulajdonképpen azt nézzük meg, hogy pozitív-e a nettó jelenérték. Az IRR szerinti döntés választ ad minden olyan esetben, amikor egy projekt nettó jelenértéke a diszkontáláshoz felhasznált megtérülési rátának egyenletesen csökkenő függvénye

b) Sorolja fel az áfa adómértékeket egy-egy példával szemléltetve! Értelmezze a különféle adómértékek alkalmazásának funkcióit! Mutassa be az előzetesen felszámított adó megosztásának szabályát!

ÁFA mértéke (5%, 18%, 27%, adómentesség )

Érvényesül levonási joggal az export, illetve az exporttal egy tekintet alá eső termékértékesítésnél, nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén.

5% Orvosi radioaktív izotópok Speciális gyógyászati célra szánt tápszerek, valamint anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő

tápszerek Braille-tábla műanyagból Fehér bot vakoknak Könyv Napilap (hetenként legalább négyszer megjelenő kiadvány); Egyéb újság, folyóirat (évente legalább egyszer megjelenő kiadvány) Kotta Sertéshús, juh, szarvasmarha, kecske háziasított formáinak értékesítése Távhőszolgáltatás

18% Tej és tejtermékek (kivéve az anyatejet) Gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termék Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás

27%Minden olyan termék és szolgáltatás, amely nem esik az 5, és 18% kulcs alá, esetleg nemélvez mentességet

MentességAz Áfatörvény által előírt, a tevékenységhez, termékhez, szolgáltatáshoz kötődő mentességeknek két fő formáját különböztetjük meg:

adólevonási joggal nem járó adómentességek és

27

adólevonási joggal járó mentességek.Meghatározott adóalanyi kört érintő mentességi forma (függetlenül a tevékenység jellegétől) a különböző feltételek megléte esetén választható ún. alanyi adómentesség.Adólevonási joggal nem járó adómentességekAz adómentesség azt jelenti, hogy az ebben részesülő személy nem köteles az általa értékesített termékek után az áfát befizetni és bevallani (a számlában elkülönítve fel sem számíthatja azt vevőjének), de nem is jogosult az általa már kifizetett forgalmi adó levonására.

a közérdekű tevékenység adómentessége, a pénzügyi és biztosítási szolgáltatások adómentessége, az ingatlanértékesítés adómentessége, az ingatlan bérbeadás adómentessége.

Néhány ilyen termék és szolgáltatás az egyetemes postai szolgáltatás nyújtása az emberi szövet, vér (ideértve a külön jogszabályban meghatározott labilis vérkészítményeket is),

anyatej értékesítése óvodai, diákotthoni és kollégiumi ellátás - az étkeztetés kivételével sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás (egyéb) oktatás körébe tartozó szolgáltatások

Alanyi adómentességA belföldön gazdasági céllal letelepedett, vagy belföldön lakóhellyel, illetve szokásos tartózkodási hellyel rendelkező áfaalanyt – választása szerint – a törvény által meghatározott esetben alanyi áfamentesség illeti meg.Az alanyi áfamentességet választó adóalany áfa fizetésére nem kötelezett, de az áfa levonási jogát sem gyakorolhatja. A választás lehetősége értékhatárhoz kötött.Az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár: a bejelentést megelőző adóévben belföldön az adóalany által teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások összesített ellenértéke, valamint a bejelentés adóévében a gazdasági tevékenysége után ésszerűen várható bevétele időarányosan nem haladja meg a 8 millió Ft-ot.

Adólevonási jog melletti mentességekAz adólevonási jog melletti mentesség jellemzője, hogy az értékesítés után nem kell az adót befizetni (a vevőnek nem számítható fel adó a számlán), de az előzetesen felszámított adó levonható.Ilyen mentesség lehet:

adómentes Közösségen belüli termékértékesítés, meghatározott esetben adómentesség a Közösségen belüli termékbeszerzés esetén, adómentesség termék Közösség területén kívülre történő értékesítéséhez kapcsolódóan – azaz a

termékexport adómentessége, exporthoz kapcsolódó szolgáltatások – bérmunka – adómentessége, adó alóli mentesség a nemzetközi közlekedéshez kapcsolódóan, adóraktározási eljáráshoz kapcsolódó mentesség, adó alóli mentesség termékimport esetében.

ÁFA elszámolásAz adóköteles értékesítés esetén az adóalany az adómegállapítási időszakban keletkezett adófizetési kötelezettségének összegéből levonhatja a jogszabályban megjelölt előzetesen felszámított adó összegét.Előzetesen felszámított áfa: adóalanyra áthárított, az adóköteles tevékenység érdekében történő beszerzések adója.

Fizetendő adó: adóköteles értékesítésből származó áfa összege.Kettő közötti különbözet adja a befizetési kötelezettséget vagy visszaigénylési lehetőséget.Abban az esetben, ha az adóalany a terméket, szolgáltatást, adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységhez egyaránt használja, akkor köteles tételesen elkülöníteni a levonható és a le nem

28

vonható adó összegét, vagy tételes elkülönítés hiányában köteles az előzetesen felszámított adó arányos megosztását elvégezni (levonási hányad)

Levonási hányad:A levonási hányad számlálójában az adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének adó nélkül számított, éves szinten összesített összege szerepel, a nevezőjében egyrészt a számlálóban szereplő összeg, másrészt az adólevonásra nem jogosító termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás szerepel együttesen.

Fordított adózásVannak olyan esetek, amikor az adó megfizetésére nem a teljesítést nyújtó a kötelezett, hanem az ún. fordított adózás rendelkezései érvényesülnek. Fordított adózás esetén a beszerző főszabály szerint önadózással állapítja meg a fizetendő adót, amelyet egyidejűleg ugyanabban az adóbevallásban levonásba is helyezhet (ha rendelkezik levonási joggal).

12. tétela) Értelmezze az üzletfinanszírozást! Definiálja a pénzügyi tervet! Tegyen különbséget a státusz és a forgalmi szemléletű tervek között, konkrét pénzügyi terv megnevezésével és annak főbb jellemzőivel!

Üzletfinanszírozás: ebben tervezi meg az eszközszükségletét és annak finanszírozási forrásait a vállalkozás.

A pénzügyi terv magába foglalja: a vállalat tervezett vagyoni helyzetét, a vállalat működésének elérni kívánt eredményét, a bevétel- és költségtervet, a likviditási tervet, a befektetési és finanszírozási tervet.

Állományi szemléletű pénzügyi tervA szerkezete igazodik a számviteli mérleg szerkezetéhez. Az egyes eszköz- és forráselemekre külön-külön kell kiszámítani, majd ezeket összegezve kapjuk meg a finanszírozási szempontból figyelembe vehető állományt.A számítás végezhető: minimális mértékre, az állomány átlagára, az esedékességi napokra, a hó végi állomány alapján.

Forráselem Alkalmazandó összefüggés

Megjegyzés

Szállítók állománya

1 napi beszerzés · futamidő

A futamidő a szállítók forgási sebessége. Kifejezi átlagosan hány nap alatt fizetik ki a szállítói tartozásukat.

Tartós passzívák állománya

1 napi tartóspasszíva-állomány · futamidő

A futamidő az az idő, ameddig az adott tartós passzívaelem a vállalkozásnál marad. (ezt meghatározza a bérfizetés rendje, az adó-és járulékfizetés rendje, egyéb külső szabályok)

Pénzforgalmi szemléletű terv (likviditási terv)A likviditási terv a pénzforrások és a pénzkötelezettségek előrejelzése, a várható bevételek és kiadások mérlege.1 évre készül negyedévi vagy havi bontásban, de ennél rövidebb időre is készülhet. (hét)Bevételek: értékesítés árbevétele, egyéb bevétel, pénzügyi műveletek bevételei, rendkívüli bevételek.Kiadások: szállízói tartozások, munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatok kiadások, adók, fizetett kamatok, fizetett osztalék, a váll. admin. összefüggő kiadások, tőkebefektetetéssel kapcsolatok kiadások stb.A likviditási terv szerkezete

Pénzforgalmi terv …….. évre

29

MegnevezésI. II. III. IV.

Összesennegyedév

I. Pénzeszközök nyitóállománya

Készpénzes értékesítés

Vevőktől befolyt bevételek

Egyéb bevételek

2. Összes bevétel

3. Összes pénzforrás (1 + 2)

Szállítói artozások kifizetése

Bérfizetés

Adók, járulékok befizetése

Kamat-, hiteltörlesztés

Egyéb kifizetések

4. Pénzfelhasználások összesen

5. Forrástöbblet (+), forráshiány (-) (3-4)

Kumulált likviditási helyzet

b) Mutassa be a számlázás szabályait! Értelmezze az adómentesség szabályait az áfa rendszerében! Számlaadási kötelezettségAz adóalany köteles számlát kibocsátani:

- az általa teljesített termékértékesítéséről és szolgáltatásnyújtásáról,- a kapott előlegről

A számlát a teljesítésig, de legkésőbb a teljesítéstől számított 15 napon belül ki kell bo-csátani.Ha az ellenértéket készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel egyenlítik ki, a számla kibocsátásnak a teljesítéssel együtt kell megtörténni.- a kibocsátás kelte, - a kibocsátás kelte,- a számla sorszáma, - a nyugta sorszám- az értékesítő, szolgáltatást nyújtó adószáma, - a kibocsátó adószáma,- a vevő, szolgáltatást igénybe vevő adószáma, - a kibocsátó neve, címe,- az eladó, vevő neve és címe, - az adót is tartalmazó- a termék megnevezése, jelölése, a szolgáltatás megnevezése, ellenérték.jelölése,A számla tartalma A nyugta tartalma- a teljesítés, az előleg fizetésének időpontja, ha eltér a számla kibocsátásának keltétől,- az adó alapja, az értékesített ternék, szolgáltatás adó nélküli egységára, az árengedmény, ha az egységár nem tartalmazza,

30

- az adó mértéke,- az áthárított adó, kivéve a mentes értékesítést,- mentesség esetén vagy ha a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybe vevője az adófizetésre kötelezett: „mentes az adó alól", illetve a jogszabályi hivatkozás, egyértelmű utalás a mentességre.

A számla helyett az adóalanynak nyugtát kell kibocsátania (kivéve, ha sajtóterméket értékesít, szerencsejáték-szolgáltatás közül a sorsolásos játékot értékesít, vagy automata berendezés útján értékesíti termékét), ha a készpénzfizetés miatt mentesül a számla kibocsátása alól.

Számla egyszerűsített adattartalommal is kibocsátható (például előlegnél, ha a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel, készpénzt helyettesítő eszközzel egyenlítik ki az ellenértéket, ha a teljesítés helye másik uniós tagállamban vagy harmadik országban van). Ekkor a számlában elég az adóval növelt ellenértéket, az adót is magában foglaló összegre vonatkozó adómértéket feltüntetni. Ez a számla nem tartalmaz áthárított adót.

Fordított adózás esetén a vevő adószámát fel kell tüntetni.A számla kiállítható papíron és elektronikusan, nyugta csak papíron.Az elektronikus számla kibocsátásának feltételei a következők:- biztosítani kell a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlenségét, hitelességét,- a számlát fokozott biztonságú elektronikus aláírással, minősített időbélyegzővel kell ellátni, ekkor szükséges a számlabefogadó előzetes beleegyezése (kivéve, ha jogszabály kötelező jelleggel írja elő az elektronikus számlakibocsátást) vagy- az elektronikus adatcsererendszerben (EDI) elektronikus adatként kell létrehozni és továbbítani, ehhez szükséges a számlakibocsátó és elfogadó közötti előzetes, írásbeli megállapodás.Ez utóbbi esetben a számlakibocsátónak havonta a kibocsátott számlákról papíron összesítő jelentést kell készíteni, amit a számla befogadójának meg kell kapnia.

13. tétela) Mutassa be a pénzügyi tervezés szerepét a vállalkozás életében! Csoportosítsa a pénzügyi terveket és jellemezze azokat! Ismertesse, hogy a pénzügyi tervek ismeretében milyen intézkedéseket hozhat a vállalkozás!

Pénzügyi terv: A vállalkozás jövőre vonatkozó beruházási, finanszírozási (ezen belül osztalékpolitikai) döntésiet, illetve pénzügyi hatásait tartalmazza.Pénzügyi terv típusai idősáv alapján:

középtávú terv éves pénzügyi terv: összeállítható

o állományi szemléletben: a szerkezete igazodik a számviteli mérleg szerkezetéhez. Az egyes eszköz- és forráselemekre külön-külön kell kiszámítani, majd ezeket összegezve kapjuk meg a finanszírozási szempontból figyelembe vehető állományt.

o pénzügyi szemléletben: a likviditási terv a pénzforrások és a pénzkötelezettségek előrejelzése, a várható bevételek és kiadások mérlege.

rövid távú tervA korábban meghatározott üzleti stratégia és a ténylegesen végbement folyamatok összehasonlításával vizsgálható, hogy a vállalkozás jó úton jár-e, vagy működése eltér-e korábban tervezettől; milyen okok váltották ki ezt a változást, mi lesz ennek a közvetlen és távolabbi hatása; szükség van-e az üzleti stratégia módosítására. Az elemzés során ellenőrizhető, hogy az előzetes feltevések helytállók voltak-e, vagy idő közben megváltoztak-e a körülmények, és ez milyen azonnali vagy távlati intézkedéseket követel a vállalkozás menedzsmentjétől.

b) Sorolja fel az adókötelezettségeket! Mutassa be az adómegállapítás formáit! Szemléltesse egy-egy példa bemutatásával!Adókötelezettségek:

31

a bejelentés, nyilatkozattétel az adómegállapítás (önadózás, a munkáltató, a kifizető adómegállapítása) a bevallás az adófizetés és adóelőleg-fizetés a bizonylatkiállítás és -megőrzés a nyilvántartás vezetése (könyvvezetés) az adatszolgáltatás az adólevonás, adóbeszedésönadózás: általában az adóalany állapítja meg

Adómegállapítás formái: önadózás adólevonás: alkalmazhatja a munkáltató és a kifizető adóbeszedés: adóbeszedésre kötelezett végzi adókivetés: adóhatóságok utólagos megállapításakor és ellenőrzéskor kiszabott adó adóhatósági adómegállapítás: adóhatóság az adóalanyoktól átvállalja a feladat elvégzését

14. tétela) Ismertesse a vállalkozás teljesítménymutatóiból nyerhető információkat! Értelmezze az állományi és folyamatszemléletű elemzést! Sorolja fel a pénzügyi mutatók típusait!

Információt szolgáltat a vállalkozás működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a vállalkozásban lezajlott folyamatokról.

Állományi szemléletű elemzés: állapotot vizsgálva, egy-egy időpont adatai alapján vizsgálja a vállalkozás pénzügyi-gazdasági helyzetét (például a vállalkozás mérlegéből nyert adatok alapján számított mutatószámok)

Folyamatszemléletű elemzés: a pénzügyi-gazdasági folyamatokat egy időtartamra vizsgálják.

Pénzügyi mutatók típusai: vagyon-és tőkestruktúra mutatók hatékonysági mutatók jövedelmezőségi mutatók eladósodást mérő mutatók pénzügyi egyensúly mutatók piaci érték mutatók

b) Mutassa be az adókötelezettség nem teljesítéséből eredő jogkövetkezmények formáit! Tegyen különbséget a tehergépjármű és a személygépjármű adóztatása között!

Késedelmi pótlékAz adó késedelmes megfizetése esetén számítják fel.A napok számítása: az esedékesség napjától a megfizetés napjáig, a költségvetési támogatás esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjáig. Mértéke: minden naptári nap után az érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Késedelmi kamat után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. Nem kell megfizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta.Az adóhiány késedelmi pótléka legfeljebb 3 évre számítható fel.

AdóbírságAz adózó terhére megállapított adóhiány, jogosulatlan költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés esetén kiszabható szankció.Mértéke: az adóhiány 50%-a. 200% a mérték, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Az adóhatóság a mértéken belül mérlegelhet.

32

Önellenőrzési pótlékHa az adózó maga helyesbíti az adót, költségvetési támogatást. Mértéke: a késedelmi pótlék 50%-a, ugyanazon bevallás ismételt önellenőrzése esetén 75%-a. A számítás alapja: a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás különbözete. A napok számítása: a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének, illetve szja esetén az önellenőrzési lap benyújtásának napjáig.Ha az önellenőrzés pótlólagos befizetési kötelezettséget nem eredményezett, a pótlék összegét az általános szabályok szerint kell megállapítani, de az 5000 Ft-ot, magánszemély esetén az 1000 Ft-ot meghaladó összeget nem kell megfizetni.

Mulasztási bírságAz előzőekben fel nem sorolt esetekben az adókötelezettség elemeinek megsértésével összefüggő szankció. Mértéke: tételes és százalékos lehet. Általános mértéke: a magánszemély adózónál 200 000 Ft-ig, más adózónál 500 000 Ft-ig.Az adóhatóság az adózó javára és terhére róható cselekmények figyelembevételével mérlegelhet. 1 millió forint bírságot kell kiszabni, ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglakoztat, 1 millió forint bírság szabható ki, ha számlaadási kötelezettségét elmulasztja

15. tétela) Mutassa be a pénzügyi mutatók főbb típusait! Ismertesse a mutatók kiszámítását és értelmezze az azokból levonható következtetéseket (típusonként 2-2 mutató)!

A mutató megnevezése Számítási képlete Tartalma

Vagyon-és tőkestruktúra-mutatók

Befektetett eszközök aránya

Befektetett eszközök értékeÖsszes eszköz értéke

Az összes eszközön belül milyen arányt képvisel a befekt. eszk. értéke.

Forgóeszközök aránya Forgóeszközök értékeÖsszes eszköz értéke

Az összes eszközön belül milyen arányt képvisel a forgóeszk. értéke.

Hatékonysági mutatók

Költség-hatékonyság Összes költségÉrtékesítés nettó árbevétele

100 Ft átbevételre mekkora költség jut

Eszköz-hatékonyság Összes eszközÉrtékesítés nettó árbevétele

Egységnyi árbevételt mekkora eszközlekötéssel ért el a vállalat.

Jövedelmezőségi mutatók

Sajáttőke-arányos jövedelem (ROE)

Adózott eredmény  · 100Saját tőke

A saját vagyon tiszta hozama. Minél magasabb, annál jobb.

Eszköz-arányos eredmény (ROA)

Adózott eredmény  · 100Összes eszköz

100 Ft eszközre jutó adózott eredmény. A 3-4% feletti arány már jónak mondható.

Eladósodást mérő mutatók

Pénzügyi tőkeáttétel1

(Idegen tőke aránya)Hosszú lejár. köt.

Hosszú lejár. köt. + Saját tőkeA hosszú lejár. köt. arányát mtatja az összes tartós tőkén belül. Minél közelebb van egyhez, annál nagyobb a kockázat.

Külső forrás aránya(Eladósodottság foka)

Összes kötelezettségÖsszes forrás

A köt. arányát mutatja az összes forráson belül.

33

Pénzügyi egyensúly mutatók

Likviditási mutató ForgóeszközökRövid lejár. köt.

Az egy év alatt pénzzé tehető eszközök milyen arányban tudják fedezni az éven belül esedékes köt-eket. A világbanki gyakorlatban elfogadható mértéke: 1,3.

Likviditási ráta Forgóeszközök – KészletekRövid lejár. köt.

A gyorsabban pénzzé tehető eszközök milyen arányban fedezik a folyó forrásokat. Jó, ha értéke minél magasabb. A világbanki gyakorlatban elfogadható mértéke: 0,7.

Piaci érték mutatói

Piaci érték mutatója     Piaci érték   vagy     Árfolyam      Könyv sz-i érték 1 részvény k. sz-i értéke

Kifejezik, hogyan értékeli a befektetők a vállalkozást, mennyit hajlandók fizetni a vállalkozásért, annak értékpapírjaiért.

Árfolyam/nyereség ráta: P/E =   részvény piaci árfolyama      1 részvényre jutó adózott er.

A mutató kifejezi, hogy a befektetők az 1 részvényre jutó nyereség hányszorosát hajlandók a részvényért fizetni.

b) Sorolja fel a helyi adóról szóló törvényben meghatározott adónemeket! Ismertesse azok alapját és mértékét!

Helyi adók fajtái:I.) Vagyoni típusú adók: 1.) építményadó

2.) telekadóII.) Kommunális jellegű: 1.) magánszemélyek kommunális adójaIII.) Helyi iparűzési adó 2.) idegenforgalmiÉpítményadó: adóalapja az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló

épület, épületrészTelekadó: az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen földrészre vethető kiKommunális adó (magánszemélyek, vállalkozások): az önkormányzat infrastruktúra fejlesztésére,

környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok finanszírozására szedheti.Idegenforgalmi adó: adókötelezett az az adóalany, aki az önkormányzat illetékességi területén

· legalább egy vendégéjszakát eltölt· üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek a tulajdonosa

Iparűzési adó: alanya a vállalkozó, tárgya az önkormányzat területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenységAz iparűzési adó célja, hogy a vállalkozók a helyben végzett vállalkozási („iparűzési") tevékenységük nagyságához igazodóan is járuljanak hozzá a helyi közösségi feladatok megoldásához. Az önkormányzat helyi iparűzési adót állapíthat meg az illetékességi területén végzett bármely gazdasági tevékenység után. Ez az adó ebből következően az önkormányzat legjelentősebb bevételi forrása lehet. Az adó bevezetésére elsősorban a fejlett iparral és kereskedelemmel rendelkező településeken nyílik mód.Összefoglalóan a helyi adóztatás legfontosabb jellemzője, hogy:

- az önkormányzatok önálló gazdálkodásához a saját pénzügyi forrás jelentős részét így biztosítja,- a települési önkormányzat lényegében szuverén módon dönthet a helyi adó beve-zetéséről,- sem a normatív állami hozzájárulás, sem a cél- és kiegészítő támogatás igénybe-vételének nem feltétele a helyi adó kivetése,- az önkormányzattól nem vonható el a beszedett helyi adó,- az önkormányzat csak törvényben foglalt adófajták közül választhat,

34

- néhány adófajtánál a törvény csak az adómérték felső határát, vagy a konkrét adó-kötelezettség mértékét írja elő,- a törvényben előírt adómérték évente az infláció figyelembe vételével indexálásra kerül,- a törvény által előírt mentességek betartása kötelező, de a helyi adórendelet a ma-gánszemélyek esetében - a lakosság életkörülményeit és a közösségi feladatok forrásigényeit mérlegelve - ezt tetszés szerint kiterjesztheti,- a törvény tiltja az adótöbbszörözést, ugyanazon a jogcímen csak egyfajta helyi adó vethető ki.

B) Könyvvezetés és beszámolókészítés

1. tételHatározza meg a számvitel fogalmát és részeit, a könyvvitel fogalmát és feladatait! Mutassa be a könyvelési tétel elemeit és szerkesztési szabályait! Vázolja fel az idősoros és számlasoros, valamint az analitikus és szintetikus könyvelés lényegét!

A számvitel vállalkozások vagyoni viszonyairól, pénzügyi helyzetéről, jövedelemtermelő képességéről nyújt tájékoztatást, tehát a gazdálkodások működését, tevékenységét bemutató információs rendszer. Információkat nyújt a piaci szereplőknek (tulajdonosok, hitelezők, befektetők, üzleti partnerek), a hatóságoknak (államigazgatási szerveknek, vagyis NAV, KSH, társadalombiztosításnak, valamint a helyi önkormányzatoknak. Ezek voltak a külső tájékoztatás feladatai, a pénzügyi számvitel szolgáltatja ezen információkat.Információkat kapnak a vállalati vezetők (managerek), valamint az alkalmazottak, dolgozók is. Ezek a belső tájékoztatás feladatai, a vezetői számvitel nyújtja ezen információkat.A számviteli információ rendszer főbb jellemzői:

a gazdasági eseményeket megfigyeli, méri, feljegyzi a múltbeli, megtörtént gazdasági eseményeket figyeli meg a tájékoztatás, informálás eszköze feladatait sajátos eszközrendszerével dolgozza fel (pl. bizonylatok rendszere, könyvvezetés,

leltározás, beszámolókészítés, könyvvizsgálat, nyilvánosságra hozatal.A könyvvezetés az a tevékenység, melynek keretében a gazdálkodó a gazdasági eseményekről a - számviteli törvénynek megfelelő szabályok szerint - folyamatos nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év végén lezárja. A könyvvezetés magyar nyelven történik, a kettős könyvvitel vagy az egyszeres könyvvitel keretében.A kettős könyvvitel során a gazdálkodó az eszközeiről, forrásairól, a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartásokat köteles vezetni, amely az eszközökben, forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja. A vagyont kettős vetületben (ESZKÖZ és FORRÁS) veszi figyelembe. Teljes körű, minden gazdasági műveletet feljegyez. A könyvelés főkönyvi számlákon történik.Az egyszeres könyvvitel a gazdálkodó pénzeszközeiről, azok állományváltozásáról vezetett olyan nyilvántartás, amely a pénzeszközökben bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben mutatja. Pénzforgalmi szemléletű. Fontos az analitikus, részletező nyilvántartások vezetése a könyvelés naplófőkönyvben történik.A könyvelési tétel szerkesztésénél megállapítjuk, hogy melyik vagyonrészben (eszközben vagy forrásban) milyen jellegű változás történik. (növekedés vagy csökkenés). Összetett gazdasági eseményeknél költségben, ráfordításban, bevételben is történhet változás. Megállapítjuk a könyvelés dátumát, az érintett számlákat, kijelöljük, hogy melyik oldalukra történik a könyvelés (tartozik vagy követel), megfogalmazzuk röviden a gazdasági eseményt, és a rögzítendő összeget.Idősoros könyvelés, amikor időrendben, naplószerűen rögzítjük a tételeket.Számlasoros könyvelés, amikor csak a két érintett főkönyvi számlára könyvelünk.Analitikus, részletező könyvelés: amikor mennyiségben és értékben is rögzítjük a változást. (pl.: különféle anyagokról külön-külön vezetett nyilvántartás.)

35

Szintetikus könyvelés: Amikor a főkönyvi számlákra összevontan, csak értékben történik a változások rögzítése. Pl. a különféle alapanyagok felhasználásának összes értéke.Ebben az esetben az analitikus feladás, összesítés alapján könyveltük az Anyagok számlára az értéket. Ebből következően is, az analitikus nyilvántartásoknak meg kell egyezniük a szintetikus könyveléssel.

2. tételMutassa be a számviteli beszámoló célját, formáit, feltételeit, az egyes beszámolási formák részeit! Vázolja fel a beszámoló és a könyvvezetés kapcsolatát!

A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről, az év zárását követően beszámolót köteles készíteni. Magyar nyelven. Az adatokat ezer Ft-ra kerekítve kell megadni. Azonban ha a mérlegfőösszeg meghaladja 100 milliárd forintot, akkor millió Ft-ban kell az adatokat megadni. A beszámoló célja, hogy megbízható és valós képet adjon a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről, pénzügyi helyzetéről, és tevékenysége eredményéről.A beszámoló formái:

Éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámoló Összevont (konszolidált) beszámoló Egyszerűsített beszámoló (egyszeres könyvvitelt vezető készíti) Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló 2013-tól

Az éves beszámoló részei: Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet Üzleti jelentés (nem része az éves beszámolónak, de azzal együtt, és azzal összhangban készül)

Éves beszámolót és üzleti jelentést készít a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó.Egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, amelynél két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a felsorolt három mutató értéke közül kettő, (bármelyik lehet, évente más-más kettő) nem haladja meg a törvényben előírt határértéket. Az egyszerűsített éves beszámolót készítőnek nem kell üzleti jelentést készíteni.A vizsgálandó mutatók:

A mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot Az éves nettó árbevétel a 2400 millió forintot Az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

Ha a feltételek fennállnak ezt a választást a számviteli politikában rögzíteni kell. Miután a feltételeket két fordulónapon kell vizsgálni, áttérésre a harmadik fordulónap után volt lehetőség. (a beszámolókészítés átnyúlik a harmadik üzleti évbe!) Vagyis a negyedik évben lehetett áttérni.A CI. Törvény módosítása egységesíti az áttérés szabályait, hogy a két egymást követő üzleti évi megfelelés esetén már a harmadik évben lehetséges legyen az áttérés, bármely beszámolási forma választása esetén. Ha a vállalkozás 2014, 2015 évi beszámoló adataiból az új, megemelt mutatószámok alapján mind a két évben kettő alatta van, akkor a vállalkozás már 2016. évtől is egyszerűsített éves beszámolót készíthet! Nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót akkor sem, ha a feltételeknek megfelel (mert a számviteli törvény megtiltja):

NyRt, vagyis a nyilvánosan működő részvénytársaság Az a vállalkozás, melynek értékpapírjai tőzsdén vannak, vagy kérelmezték a tőzsdei forgalmat. Közérdeklődésre számot tartó vállalkozás

Anyavállalat (akkor sem, ha mentesített anyavállalat, és van fölérendelt anyavállalata).Konszolidálásba bevont vállalkozás (amely nem anyavállalat), csak abban az esetben készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha a nyilvántartásai alapján biztosítani tudja a konszolidált beszámolóhoz szükséges információkat az anyavállalat részére. Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál, ahol nem állnak rendelkezésre az előző évi adatok, akkor a tárgyévi várható éves nettó árbevételt, és ha van, az előző üzleti év éves szintre átszámított árbevételét kell figyelembe venni.

36

Az Egyszerűsített éves beszámoló részei: Egyszerűsített éves beszámoló mérlege Egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása Egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete, melyben nem kell Cash Flow kimutatást

készíteniNem kell Üzleti jelentést készítenie. Felépítése megfelel az Éves beszámolónak, azzal az eltéréssel, hogy csak a főcsoportokat (betűjeles sorok), és a mérlegcsoportokat (római számos sorok) tartalmazza.A tételsorok adatait (arab számos sorok) a római számos sorokban összesítjük, és ezt tartalmazza a beszámoló. Kiegészítő mellékletében is jóval kevesebb információt kell közölni.A beszámoló egyes formái közötti áttérés szabályai:- magasabb beszámolási formára (egyszerűsítettről évesre) bármely év január elsejével át lehet térni, saját elhatározás alapján- Kötelező áttérni egyszerűsített éves beszámolóról éves beszámolóra, azt az évet követő második év január elsejével, amikor a feltételeknek két egymást követő évben nem felelt meg.Összevont (konszolidált) éves beszámolót, és összevont (konszolidált) üzleti jelentést IS köteles készíteni – az a kettős könyvvitelt vezető – vállalkozó, amely anyavállalatnak minősül. Ezt a beszámolót az éves beszámolók alapján készíti az anyavállalat, letétbe helyezés a fordulónap utáni 6. hónap utolsó napján van.Konszolidált éves beszámoló részei:

konszolidált mérleg konszolidált eredménykimutatás konszolidált kiegészítő melléklet üzleti jelentés (nem része a konszolidált beszámolónak, de azzal egyidejűleg el kell készíteni a

konszolidált üzleti jelentést)Az összevont (konszolidált) mérleg felépítése követi az Éves beszámoló mérlegének felépítését, de több helyen részletesebb, a konszolidációs különbözetek bemutatásával. Ez igaz az összevont, (konszolidált) éves beszámoló eredménykimutatására is.Egyszerűsített beszámolót egyszeres könyvvezetés alapján kell készíteni. Egyszeres könyvvitelt vezetők körét külön jogszabály, és kormányrendelet szabályozza. Felépítésük és több helyen a sorok tartalma is eltér az éves beszámolóétól.Az egyszerűsített beszámoló részei:

Egyszerűsített mérleg Eredménylevezetés

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót a 398/2012 (XII.20) Kormány rendelet szabályozza. Egyszerűbb beszámoló forma, a vállalkozás tevékenységéről szóló megbízható és valós képet az előírt szabályoknak való megfelelés biztosítja. Bármely cégforma esetén választható, ha nincsen könyvvizsgálati kötelezettség. Nem választhatja:

akinek üzleti éve eltér a naptári évtől. Konszolidációba bevont vállalkozás Pénzügyi holding, illetve befektetési vállalkozás

Mikrogazdálkodói beszámoló részei: Mérleg Eredménykimutatás (összköltség eljárással)

Nincs Kiegészítő melléklet és Számviteli Politika! Azért nem kell számviteli politikát készíteni, mert az előírt szabályok kötelező jellegűek. Nem sok esetben van választási lehetőség, ahol mégis, azt a Mérlegen kell feltüntetni. Üzleti jelentést sem kell készíteni.

3. tételIsmertesse a vállalkozás vagyonát! Határozza meg a leltár és a mérleg fogalmát! Vázolja fel az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének szerkezetét, az egyes mérlegtételek tartalmát!

A vállalkozás vagyona a vállalkozás rendelkezésére álló javak, és a velük kapcsolatos jogok összessége. Lehetnek anyagi javak, melyek tárgyiasult formában jelennek meg. Pl.: termékek, gépek stb. Lehetnek immateriális javak, nem anyagi jellegűek, pl. vagyoni értékű jogok, szellemi termékek.

37

A leltár a beszámoló alátámasztására szolgáló számviteli okmány. Szintén a fordulónapra vonatkozik, teljes körűen veszi számba az eszközöket és a forrásokat is, valódiságát a felelős személyek aláírásukkal igazolják. Eltér a mérlegtől, mert nem csak értéki, hanem mennyiségi adatokat is tartalmaz. A leltározott tételeket részletesen, tetszés szerinti sorrendben tartalmazza. Formájában is eltér a mérlegtől, mert általában jegyzékszerű, listaszerű formában készül. A leltár a mérleg adatainak alátámasztásán túlmenően a vagyonért felelős személyek elszámoltatására is alkalmas. Leltározás pedig maga a munkafolyamat, amelyben a vagyon részeinek számbavétele történik. Megvalósulhat tényleges méréssel, pl. anyagoknál, vagy pedig egyeztetéssel, pl. bankszámla egyenlege, vevőkövetelés esetén.A mérleg a vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány, vagyonkimutatás. A vállalkozás vagyoni helyzetét egy adott időpontban mutatja, ez a fordulónap. Az üzleti év az az időtartam, amiről a beszámoló készül, így annak részeként a Mérleg is. Az üzleti év általában megegyezik a naptári évvel. (jan. 1-től dec. 31- ig). Eltérhet a naptári évtől:

külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha a külföldi székhelynél is eltér (pl.: nem január elsején kezdődik, de azért 12 hónap)

külföldi anyavállalat leányvállalatánál, ha a külföldi anyánál is eltér európai részvénytársaságnál, európai szövetkezetnél

Az üzleti év időtartama általában 12 hónap. Lehet rövidebb, pl. az előtársasági időszak alatt, valamint az azt követő üzleti év esetén, vagy átalakulásnál az előző év fordulónapjától az átalakulásig stb.Mérlegkészítés időpontja: fordulónap után, és a letétbehelyezés, közzététel előtti időszakban. A beszámolót a fordulónapot követő 5. hó utolsó napjával kell letétbe helyezni. Az egyes mérlegtételek készítésének időpontját a vállalkozás határozza meg.A mérleg a vagyont kétféleképp vizsgálja:

Eszközök (aktívák) szerint, vagyis a megjelenési forma, a vagyontárgy rendeltetése szerint. Források (passzívák) szerint, vagyis az eredete, származása, tulajdonosa alapján

Miután mindkét esetben a vagyont vizsgálja, ezért az Eszközök összes értékének meg kell egyeznie a Források értékével. Ez a mérlegegyezőség szabálya.A Mérleg felépítését a számvitel törvény melléklete tartalmazza. Ebben összevontan, kötött sorrendben kell bemutatni a vállalkozás vagyonát.Az egymást követő évek beszámolóinak, mérlegének összehasonlíthatóságát, a szerkezeti felépítés, tagolás, valamint a tételek értékelésének állandóságával kell biztosítani. Minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év adatát is. Ha az adatok nem hasonlíthatóak össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben be kell mutatni, és indokolni kell. Amennyiben az előző, lezárt évekre vonatkozóan jelentős hibák kerültek megállapításra, azt egy önálló, középső oszlopban kell bemutatni. A mérleg adatait a kettős könyvvitel adatai alapján, világos és áttekinthető formában, magyar nyelven kell elkészíteni. A mérleg adatait ezer forintban kell megadni. Kivétel, ha a mérleg főösszege meghaladja a százmilliárd forintot, akkor millió forint lesz a mértékegysége. A mérleget a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozás képviseletére jogosult személy köteles aláírni.A nagybetűvel jelölt sorok a mérlegfőcsoportok. Több vagyon és tőkeelemet összegeznek. A római számokkal jelölt sorok a mérlegcsoportok. Ezek több tételt összegeznek. Az arab számokkal jelölték a mérleg tételsorait. A sémában megadott tételek további tagolása megengedett, sőt új tételek is felvehetőek. A kiegészítő mellékletben erről szólni kell. Az arab számmal jelölt sorok összevonhatóak, ha összegükben a megbízható és valós kép szempontjából nem jelentősek, összevonásuk segíti a világosság elvének érvényesülését, és az összevont tételek részletezését és az összevonás indokát a Kiegészítő melléklet tartalmazza.Nem kell a mérlegben feltüntetni azon arab számos tételeket, melyeknél sem az előző évre, sem a tárgyévre vonatkozóan nem szerepel adat.

ESZKÖZÖKA) Befektetett eszközök: a vállalkozási tevékenységet tartósan (1 éven túl) szolgáló eszközök I. Immateriális javak: olyan forgalomképes (adható-vehető), nem anyagi eszközök (anyagtartalom nincs, vagy nagyon kevés), melyek tartósan (1 éven túl) szolgálják a vállalkozási tevékenységet.1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke: nem kötelező az alapítási-átszervezési költségeket a mérlegbe az immateriális javak közé aktiválni!

38

2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: nem kötelező a kutatás, kísérleti fejlesztés költségeit a mérlegbe az immateriális javak közé aktiválni!3. Vagyoni értékű jogok: ingatlanhoz nem kapcsolódó jogok pl. márkanév, védjegy, berendezések bérleti jogaMegjegyzés: Az ingatlanokkal kapcsolatos vagyoni értékű jogot nem itt, hanem a tárgyi eszközök között mutatjuk ki!!!4. Szellemi termékek: olyan szellemi alkotások, melyeknek anyagtartalma nincs vagy nagyon kevés pl. találmány, szabadalom, szoftver (anyagtartalma floppy)5. Üzleti vagy cégérték: Megvásárolt cégért fizetett ellenérték-(megvásárolt cég eszközei piaci értéken-kötelezettségei)6. Immateriális javakra adott előlegek: az immateriális javak szállítójának adott előlegek miatt képződő követelések7. Immateriális javak értékhelyesbítése: nem kötelező az elszámolásaII. Tárgyi eszközök: olyan anyagi eszközök, melyek tartósan (1 éven túl), közvetve vagy közvetlenül szolgálják a vállalkozási tevékenységet, függetlenül attól, hogy használatba vételre, üzembe helyezésre kerültek-e vagy sem.1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok: a föld és vele kapcsolatban lévő vagyontárgyak pl. föld, telek, ültetvény, erdő, épület, gázvezeték, lift, valamint vagyoni értékű jogok, pl. földbérlet, ingatlan haszonélvezet stb.2. Műszaki berendezések, gépek, járművek: közvetlenül szolgálják a tevékenységet pl. fuvarozó cégnél a teherautó3. Egyéb berendezések, felszerelések: közvetve szolgálják a tevékenységet pl. igazgató cégautója4. Tenyészállatok: 1 évnél tovább tartott állatok pl. őrzőkutya, versenyló5. Beruházások: üzembe nem helyezett, használatba nem vett tárgyi eszközök (felújítás is ide tartozik)6. Beruházásokra adott előlegek: a beruházások szállítójának adott előlegek miatt képződő követelések7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése: nem kötelező az elszámolásaIII. Befektetett pénzügyi eszközök: olyan más vállalkozásba eszközölt tartós befektetések, melyek célja tartós (1 éven túli) jövedelemszerzés (kamat, osztalék), illetve irányítási, ellenőrzési, befolyásolási lehetőség elérése a másik vállalkozásban1. Tartós részesedések: vásárolt részvények (Rt. alaptőke egysége) vagy üzletrészek (Kft. alaptőke egysége), megszerzésükkel a cél osztalék szerzése.2. Egyéb tartósan adott kölcsönök: 1 éven túli lejáratra más vállalkozónak, munkavállalónak, vagy pénzintézetnek adott összegek, melyek után kamatot kapunk. Pl. lakásépítési kölcsön, hosszú lejáratú bankbetét

A következő évi törlesztőrészlet, vagy 1 évnél rövidebb időtartamra adott kölcsön az egyéb követelések között jelenik meg a mérlegben!

A hosszú lejáratú bankbetétnél a következő évi törlesztőrészlet a pénzeszközök bankbetétjei közé kerül a mérlegben.

3. Tartós hitelviszonyt megtestestő értékpapírok: 1 évnél hosszabb futamidejű hitelviszonyt fejeznek ki, vásárlójuk, a fizetett ellenértékkel kölcsönt nyújt az államnak (államkötvény) vagy a vállalatnak (vállalati kötvény), mely után kamatot kap4. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése: nem kötelező az elszámolásaMegjegyzés: A kapcsolt vállalkozásban lévő részesedést és adott kölcsönt külön mérlegsoron mutatjuk ki!B) Forgóeszközök: a vállalkozási tevékenységet 1 évnél rövidebb ideig szolgáló eszközökI. Készletek: azok a vagyontárgyak, melyek raktározhatók, mennyiségi mérőszámmal mérhetők1. Anyagok: olyan vásárolt készletek, melyeket a vállalkozás továbbfelhasználási céllal szerez be pl. alap-, segéd-, üzem-és fűtőanyag2. Befejezetlen termelés és félkésztermékek

A befejezetlen termelés a fordulónapon még megmunkálás alatt áll pl. varrják a ruhát Félkésztermék: már egy megmunkálási fázison átment, de további megmunkálásra kerül pl. még

hiányoznak a gombok a ruháról3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok: 1 évnél rövidebb ideig tartandó állatok

39

4. Késztermékek: valamennyi megmunkálási fázison átmentek és minőségük megfelel a szabványi előírásoknak pl. kész, becsomagolt ruha5. Áruk: Olyan vásárolt készletek, melyeket a vállalkozás értékesítési céllal szerez be.Csoportjai: Kereskedelmi áruk (nagyker., kisker., vendéglátóipari) és Betétdíjas göngyölegek 6. Készletekre adott előlegek: a készletek szállítójának adott előlegek miatt képződő követelésekII. Követelések: különféle szerződésekből, vagy jogszabályi előírásokból származó pénzformában fennálló, a másik fél által elismert fizetési igények1. Vevőkövetelések: áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó követelések, a belföldi követelés ÁFA-val növelt összeget jelent, export értékesítés ÁFA-ja 0%.2. Váltókövetelések: a vevőkövetelés kiegyenlítése ellenében kapott váltó (idegen váltó) alapján fennálló követelések3. Egyéb követelések:Munkavállalókkal szembeni pl. fizetési előleg miatti követelésÁllammal szembeni pl. adótúlfizetés miatti követelés, állami támogatásMás vállalkozással szembeni 1 évnél rövidebb időtartamú követelés (megjegyzés: hosszú lejáratú követelés nincs, ha a követelésünk 1 évet meghalad Befektetett pü-i eszk./ Adott kölcsön mérlegsoron szerepel!!!)Megjegyzés: A kapcsolt vállalkozással szembeni követelést külön mérlegsoron mutatjuk ki!III. Értékpapírok: vagyonnal kapcsolatos jogokat megtestesítő forgalomképes okiratok, melyek 1 évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozást, tehát a beszerzésükkel a cél árfolyamnyereség realizálása.1. Egyéb részesések: eladási céllal vásárolt részvények, üzletrészek 2. Saját részvények, saját üzletrészek: a vállalkozás által visszavásárolt saját részvények, üzletrészek max. 1 évig őrizhetők meg3. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: 1 évnél rövidebb lejáratú letéti jegyek, diszkontjegyek stb. és az eladásra vásárolt kötvényekMegjegyzés: A kapcsolt vállalkozásban lévő részesedést külön mérlegsoron mutatjuk ki!IV. Pénzeszközök: készpénz, csekkek és bankbetétek értékét foglalja magában1. Pénztár (Ft, valuta) és csekk (készpénz-helyettesítő fizetési eszköz)- a pénztár a készpénzkiadások teljesítéséhez szükséges készpénzállomány nyilvántartására szolgál2. Bankbetétek: pénzintézetnél elhelyezett 1 évnél rövidebb időtartamú pénzeszközökFajtái:C) Aktív időbeli elhatárolásokFORRÁSOKD) Saját tőke: a tulajdonosok által a vállalkozás rendelkezésére bocsátott, illetve az adózott eredményből a vállalkozásnál hagyott összegI. Jegyzett tőke (+): a cégbíróságon bejegyzett alaptőke• A jegyzett tőkén belül tájékoztató jelleggel fel kell tüntetni a visszavásárolt részvények, üzletrészek névértékétII. Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-): az alapítók által még be nem fizetett tőkerész miatt fennálló követelésIII. Tőketartalék (+): a tulajdonosok által ezen a címen bevitt összeg és az ázsió, mely a cégbíróságon nincs bejegyezve.• Ázsió: részvények magasabb kibocsátási ára és a névérték közötti különbözet, névérték alatti kibocsátás nem lehetséges!IV. Eredménytartalék (+/-): az előző évi mérleg szerinti eredményt következő év január 1-jén az eredménytartalékba vezetjük átV. Lekötött tartalék (+)VI. Értékelési tartalék (+)VII. Mérleg szerinti eredmény(+/-): az igénybe vett eredménytartalékkal növelt, fizetett (jóváhagyott) osztalékkal csökkentett adózott eredményE) CéltartalékokF) Kötelezettségek: különféle szerződésekből, vagy jogszabályi előírásokból származó pénzformában teljesítendő elismert tartozások.

40

I. Hátrasorolt kötelezettségek: 5 éven túl teljesítendő tartozások, melyek az adósságrendezésbe bevonhatók, felszámolás esetén e kötelezettségeket a kötelezettségek sorában utoljára, a tulajdonosok előtt kell kiegyenlíteni!II. Hosszú lejáratú kötelezettségek: 1 éven túl teljesítendő tartozások1. Hosszú lejáratú kölcsönök: magánszemélytől vagy más vállalkozástól 1 évnél hosszabb időre kapott összeg miatt képződő tartozásokFontos!!! A hitelt mindig bank, pénzintézet a kölcsönt pedig más vállalkozás vagy magánszemély nyújtja2. Tartozások kötvéykibocsátásból: a vállalkozás által kibocsátott kötvény miatt képződő tartós kötelezettségek3. Beruházási és fejlesztési hitelek: banktól, pénzintézettől a fejlesztések, beruházások finanszírozására felvett 1 évnél hosszabb futamidejű összegek4. Egyéb hosszú lejáratú hitelek: egyéb címen a pénzintézettól felvett 1 évnél hosszabb futamidejű összegekIII. Rövid lejáratú kötelezettségek: 1 éven belül teljesítendő tartozások1. Rövid lejáratú kölcsönök: magánszemélytől vagy más vállalkozástól kapott összegek miatt képződő 1 éven belül esedékes tartozások2. Rövid lejáratú hitelek: pénzintézettől kapott 1 éven belül esedékes tartozások3. Vevőktől kapott előlegek: értékesítés során a teljesítést megelőzően a vevőktől kapott előlegek miatt képződő rövid lejáratú kötelezettségek4. Szállítói kötelezettségek: árubeszerzésből, szolgáltatás igénybevételéből származó tartozások,a belföldi szállítói tartozást ÁFA-val növelt összegben mutatjuk ki, import esetén nem a szállítónak, hanem a vámhatóságnak fizetünk ÁFA-t, ami csak a vámhatósággal szembeni tartozások rendezése után igényelhető vissza.5. Váltótartozások: a szállítói tartozás vagy kölcsön fejében adott váltó (saját váltó) miatti tartozások6. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek: Munkavállalókkal szembeni bértartozás TB-vel szembeni tartozás Adóhatósággal szembeni köt. pl. SZJA, ÁFA, társasági adó Tulajdonosokkal szembeni osztalékfizetés miatt képződő tartozásMegjegyzés: A kapcsolt vállalkozással szembeni kötelezettségeket külön mérlegsoron mutatjuk ki!G) Passzív időbeli elhatárolások

4.tételVázolja fel a gazdasági művelet fogalmát, típusait és hatásukat a vállalkozás vagyonára és eredményére! Mutassa be a számviteli bizonylatok fogalmát, szerepét, kellékeit! Ismertesse a bizonylati elvet, a bizonylati fegyelmet és a bizonylatok megőrzésének alapvető szabályait!

A gazdasági események olyan bizonylattal alátámasztható események, amelyek megváltoztatják a vállalkozás vagyonát, illetve eredményét.

Gazdasági események típusai:

Alapvető gazdasági események, amelyek csak a vagyonban okoznak változást, ezek lehetnek:

eszköz körforgás: E+, E- Mérlegfőösszeg nem változik, pl.: készpénz felvétele bankszámláról forrás körforgás: F+, F- Mérlegfőösszeg nem változik, pl.: kötelezettség rendezése hitelből tőke bevonás: E+, F+ Mérlegfőösszeg +, pl.: épületvásárlás számla szerint tőke kivonás: E-, F- Mérlegfőösszeg -, pl.: osztalék kifizetése

Az összetett gazdasági események a vagyont és az eredményt egyaránt érintő események:

közvetlenül felmerült gazdasági események (tevékenység jellegéből adódik) egyrészt bevételt növelő események (pl.: tevékenység kiszámlázásának eredménye), másrészt költséget növelő események (pl.: amortizáció)

közvetett gazdasági események nem az alaptevékenységből, hanem egyéb tevékenységből és pénzügyi tevékenységből származnak, eredményt növelő pl.: kapott kamat, eredményt csökkentő pl.: árfolyam veszteség

41

Számviteli bizonylat: a gazdálkodó által kiállított okmány, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását támasztja alá. Ilyen lehet: számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, bankkivonat, stb., függetlenül attól, hogy nyomdai, vagy egyéb úton állították elő. A számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie, a világosság számviteli alapelvét érvényesíteni kell. Kiállítására magyar nyelven, a gazdasági esemény megtörténtekor kerül sor. A magyar mellett más nyelven is tartalmazhatja az adatokat. Ha a gazdasági esemény indokolja, kiállítható idegen nyelven a bizonylat. Az idegen nyelven kibocsátott bizonylaton, ill. az idegen nyelven befogadott bizonylaton a rögzítés előtt a hitelességéhez, valóságnak megfelelő rögzítéséhez szükséges adatokat magyarul is fel kell tüntetni. Ez nem a hiteles, szó szerinti fordítást jelenti, hanem a legfontosabb adatokét. Belső szabályzatot kell készíteni, amiben meghatározzák ezen adatok körét. Átalakulás esetén a jogelődnél keletkezett bizonylatokat, amennyiben azokat a jogelőd beszámolójánál nem lehetett figyelembe venni, a jogutód fogja könyvelni.

A számviteli bizonylat alaki és tartalmi kellékei:

A bizonylat megnevezése, sorszáma, vagy más azonosítója A kiállító megnevezése A gazdasági műveletet elrendelő, utalványozó a teljesítést igazoló, az ellenőr aláírása Átvevő, befizető aláírása (pénzkezelési, készletmozgások bizonylatain.) Kiállítás ideje Gazdasági művelet tartalmának, mennyiségi, ill. értékbeli változásnak a rögzítése Külső bizonylat esetén a bizonylatot kiállító nevét, címét Bizonylat adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körét meg kell

jelölni, valamint az időszakot, amire az összesítés vonatkozik. Könyvelési mód, érintett számlák feltüntetése (kontírozás) Rögzítés időpontja, igazolása Bármilyen más adat, amit egyéb jogszabály előír. Pl: A számlával kapcsolatosan az ÁFA törvény

tartalmaz követelményeket. A bizonylat hitelessége belső, ill. külső bizonylaté is, a gazdálkodó képviseletére jogosult személy

aláírásával is igazolható. (Ő lehet belső szabályzatban erre feljogosított személy is!)

Az elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum is lehet számviteli bizonylat, ha megfelel a számviteli törvény előírásainak.

Ha a bizonylatot technikai, optikai eljárással hozták létre, mint adathordozót, akkor a

Vizuális megjelenítéshez biztosítani kell az adatok késedelem nélküli kiíratását Kódjegyzéket, az egyértelmű azonosításhoz

A fordításnak, kontírozásnak, könyvelés idejének a rögzítésének úgy is eleget tehet a vállalkozás, hogy ezeket az információkat az eredeti bizonylathoz egyértelmű hozzárendeléssel, elválaszthatatlan módon, és az utólagos módosítás lehetőségét kizárva csatolja.

Szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni a

Készpénz kezeléséhez kapcsolódó bizonylatokat Számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát Minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó, vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő összeget kell fizetni pl. MÁV fuvarlevél,

tüzelőutalvány vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat. pl: készpénzcsekk

A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot kibocsátót terheli. A rontott példányokat is meg kell őrizni, az általános szabályok szerint. Ezekről a bizonylatokról olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja elszámoltatásukat. Ezt a kezelésükkel megbízott személy, vagy a kibocsátásukra jogosult személy vezeti.

A bizonylatok megőrzése

A beszámolót, a leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, ill. a naplófőkönyvet olvasható formában 8 évig kell megőrizni. A számviteli bizonylatokat, főkönyvi számlák, analitikus nyilvántartások megőrzése 8 év,

42

olvasható formában, visszakereshető módon. Ha szervezeti változás történik, a bizonylatok megőrzéséről akkor is gondoskodni kell. Pl. jogutódnál. Az elektronikus formában kiállított bizonylatot elektronikus formában kell megőrizni, de biztosítani kell, hogy adatai késedelem nélkül előállíthatók legyenek, és ki kell zárni az utólagos módosítás lehetőségét. Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylat (a papíralapú) elektronikus formában is megőrizhető, de az előzőekben felsoroltakat itt is biztosítani kell.

Bizonylati elv, bizonylati fegyelem

Minden gazdasági műveletről, mely az eszközöket vagy a forrásokat megváltoztatja, bizonylatot kell készíteni, és az összes bizonylat adatát rögzíteni kell. A könyvelés szabályszerűen kiállított bizonylat alapján történhet. Akkor szabályszerű a bizonylat, ha az adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, és megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek.

5.tételHatározza meg a könyvviteli számla fogalmát, tartalmát és típusait! Vázolja fel a számlakeret fogalmát, felépítését, belső összefüggéseit, a vállalkozói számlarendet! Mutasson rá a számlakeret és a beszámoló összefüggéseire!

Könyvviteli számla: olyan kétoldalú nyilvántartás, amelynek egyik oldalán a nyitóértéket és a növekedést, míg a másik oldalán a csökkenést és a záró értéket számoljuk el.

A könyvviteli számlák adattartalma Nyitóérték: a nyitómérlegben az adott eszköz vagy forrás év eleji nyitóállományának értéke Forgalom: az időszak során a könyvviteli számlára könyvelt gazdasági műveletek hatása, annak

forintösszege. Egyenleg: a tartozik, és a követel forgalom különbsége

Típusai: Mérlegszámlák: eszköz és forrás számlák, csak a vagyonban történő változások bejegyzése Eredményszámlák: azokat a gazdasági eseményeket, amelyek nem csak a vagyonban, hanem

vállalkozás bevételeiben, illetve ráfordításaiban is változást okoznak, azokat kell lejegyezni. Lehetnek: bevételi számlák- forrás típusú és költség illetve ráfordítás számlák- eszköztípusú

A főkönyvi számlák között vannak önállóan vagyoni értéket és eredményt nem tartalmazó számlák: Technikai számlák: segítik egy-egy ügylet elszámolását, pl.: átvezetési számla Helyesbítő számlák: egy vagyonelem pontosítását szolgálják, pl.: értékcsökkenés, árkülönbözet Rendező számlák: a főkönyvi számlák egyenlegeinek átvezetésére szolgálnak, pl.: nyitó mérleg számla

Az egységes számlakeret a könyvviteli számlákat gazdasági tartalmuk alapján csoportosítja, és a számlanevek mellé számlaszámokat is rendel. Az egységes számlakeret célja, hogy a vállalkozó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásainak egységes rendszerbe foglalásával segítséget ad a számvitel megszervezéséhez, és biztosítsa a számviteli törvény szerinti beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat.

Felépítése:

Decimális (tízes tagolás) szerint működik, új számjegy új alcsoportot képez:

Számlaosztály 1 számjegy (1.) Számlacsoport 2 számjegy (11.) Számla 3 számjegy (111.) Alszámla 4 vagy több számjegy (1111…)

Az 1. számlaosztály tartalmazza a befektetett eszközöket. Az immateriális javak, a tárgyi eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartására szolgáló számlákat.A 2. számlaosztály a vásárolt és a saját termelésű készeteket foglalja magában.A 3. számlaosztály a követeléseket, értékpapírokat, pénzeszközöket, valamint az aktív időbeli elhatárolásokat tartalmazza.

43

A 2. és a 3. számlaosztály a forgóeszközök számláit mutatja. Tehát az 1- 3. számlaosztályok az eszköz számlákat tartalmazzák.A 4. szálaosztályban mutatjuk ki az eszközök forrásait. Forrásszámlák csoportjai: saját tőke céltartalékok kötelezettségek passzív időbeli elhatárolásokAz 1- 4 számlaosztály adatai biztosítják a mérleg elkészítéséhez szükséges információkat, ezeket a számlákat mérlegszámláknak is nevezzük.

Az eredménykimutatás elkészítéséhez, az adózott eredmény megállapításához szükséges adatokat az 5. Költségnemek, a 8 Ráfordítások és a 9 Bevételek számlaosztály számlái tartalmazzák.

Az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek, költségfajták szerint csoportosítva tartalmazza. Az eredménykimutatását összköltség eljárással készítő vállalkozónak elkülönítetten kell a számlaosztályon belül kimutatnia az aktívált saját teljesítmények tárgyévi változását, megbontva a saját termelésű készletek állományváltozására, és a saját előállítású eszközök értékének változására.A 8. számlaosztály tartalma attól függően változik, hogy eredménykimutatását milyen módszerrel készíti a vállalkozó.Összköltség eljárású eredménykimutatás esetén tartalmazza: az anyagjellegű ráfordításokat (anyagköltséget, igénybe vett szolgáltatást, egyéb szolgáltatást, elábét,

eladott, közvetített szolgáltatást) a személyi jellegű ráfordításokat ( bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetéseket, bérjárulékokat) az értékcsökkenési leírást, valamint az egyéb ráfordításokat a pénzügyi műveletek ráfordításait az eredményt terhelő adót.Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás esetén tartalmazza: az értékesítés közvetlen költségeit (értékesítés elszámolt közvetlen költsége, elábé, eladott, közvetített

szolgáltatás értéke) az értékesítés közvetett költségeit (értékesítési, forgalmazási, igazgatási és egyéb általános költség) valamint az egyéb ráfordításokat a pénzügyi műveletek ráfordításait az eredményt terhelő adót.A 9. számlaosztályban kell kimutatni: az értékesítés árbevételét az egyéb bevételeket, és a pénzügyi műveletek bevételeit.

A 6. és a 7. számlaosztály vezetése nem kötelező. A vállalkozó igényei szerint felhasználható a vezetői információk biztosítására. Alkalmazásukkal lehetővé válik a vállalkozáson belüli egységek elszámoltatása, a költséggazdálkodás sajátos rendszerének kialakítása. A 6. számlaosztályban a Költséghelyek, általános költségek számlái szerepelnek, és a közvetett költségeket könyveljük ide. A 7. számlaosztályban a Tevékenységek költségei számlákat nyitjuk meg a vállalkozás specialitásának megfelelően, és a közvetlen költségeket könyveljük.

A 0. számlaosztály azokat a nyilvántartási számlákat tartalmazza, amelyeken kimutatott tételek az adott üzleti év beszámolóját közvetlenül nem befolyásolják. Itt kell bemutatni a mérlegen kívüli tételeket is, ilyenek a függő kötelezettség, és a biztos jövőbeni kötelezettségek. Függő kötelezettség: a fordulónapon már fennáll, de a mérlegben való szerepeltetése valamely jövőbeni esemény bekövetkeztétől függ. pl. kezességvállalás, le nem zárt peres ügyek.

A vállalkozó az egységes számlakeret előírásai szerint készíti el saját számlarendjét. Ez tartalmazza:

minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését ( számlatükör) a számla tartalmának leírását, ha az a nevéből nem következik, valamint a számlán történő növekedések

és csökkenések jogcímeit, más számlákkal való kapcsolatát.44

a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát, az egyeztetés lehetőségének biztosítását a fentieket alátámasztó bizonylati rendet.A számlarend összeállításáért, folyamatos karbantartásáért a vállalkozás képviseletére jogosult személy a felelős. Számlarendjét az újonnan alakult gazdálkodó a megalakulást követő 90 napon belül köteles elkészíteni. Ha törvényi változás miatt a számlarend módosítása szükséges, akkor a változás hatályba lépését követő 90 napon belül kell elvégezni. A gazdálkodónak a bizonylatolás és a könyvvezetés szabályait úgy kell kialakítania, hogy az adatok alkalmasak legyenek a

mérleg eredménykimutatás kiegészítő melléklet elkészítésére.

A gazdálkodó köteles könyvvezetési és nyilvántartási rendszerét oly módon részletezni, hogy abból a közpénzek felhasználása, és a köztulajdon használata nyilvános és ellenőrizhető legyen!

6. tételIsmertesse az immateriális javak és tárgyi eszközök értékelési szabályait! Mutassa be az eszközök bekerülési értékébe tartozó fontosabb tételeket! Vázolja fel az értékcsökkenés fogalmát, a terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés elszámolásának lehetőségeit és alapvető szabályait! Sorolja fel a terv szerinti értékcsökkenés elszámolási módszereit!

Immateriális javak értékelése:

Bekerülési érték- Terv szerinti értékcsökkenési leírás- Terven felüli értékcsökkenési leírás+ Terven felüli értékcsökkenés visszaírásaMÉRLEGÉRTÉK+ Értékhelyesbítés*- Értékhelyesbítés visszavezetése*PIACI ÉRTÉK

* Értékhelyesbítés a beruházások kivételével valamennyi tárgyi eszközre elszámolható.

Értékcsökkenés: a tárgyi eszközök kopásának pénzben kifejezett értéke.Értékcsökkenési leírás: az értékcsökkenés költségként történő elszámolása.Hasznos élettartam: az az időszak, mely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja.Maradványérték: az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várható realizálható értéke.

Terven felüli értékcsökkenést a következő esetekben kell elszámolni:

ha a vagyoni értékű jog, szellemi termék, üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ennek az eszköznek a mérlegkészítéskori piaci értéke;

ha a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető;

ha a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszűntetik, illetve az eredménytelen lesz.

Értékhelyesbítés csak a vagyoni értékű jogokra és a szellemi termékekre számolható el, ha a vállalkozás él a piaci értéken történő értékelés lehetőségével.

Tárgyi eszközök: olyan tárgyiasult eszközök, amelyek egy éven túl, tartósan szolgálják a vállalkozást.

Értékelésük:Bekerülési érték: beszerzési érték (előállítási érték)Mérlegérték: könyv szerinti értéken (piaci értéken)

Bekerülési érték:

vételár

45

kapott engedmény az árból (-) felár az eszközhöz kapcsolódó szállítás, rakodás, alapozás, szerelés, üzembe helyezés költségei beszerzéssel kapcsolatos közvetítői tevékenység költségei, bizományosi díjak (átalánydíj ellenében

végzett tevékenység esetén nem kapcsolható az eszközhöz, nem része a bekerülési értéknek) adók vámteher tartozékok, (amelyek a biztonságos üzemeltetéshez, rendeltetésszerű használathoz szükségesek.) tartalék alkatrészek (ha üzembe helyezésig vettük) akkor is beszámít, ha külön számlán van fizetett, fizetendő illeték (ajándék, csere, adásvétel illetéke) le nem vonható ÁFA jogszabályon alapuló hatósági, igazgatási, szolgáltatási díjak egyéb hatósági díjak. pl. környezetvédelmi díj, szakértői díjak az új technológia elsajátítás díja, betanítás közvetlen költsége, próbaüzem költsége bérmunka díja, amely az eszköz értékét növeli hitel felvétele előtt fizetett bankgarancia díja, kezelési díj, folyósítási jutalék, rendelkezésre tartási

jutalék hitelszerződés közjegyzői hitelesítésének díja üzembe helyezésig felmerült hitelkamat üzembe helyezésig felmerült biztosítási díj devizás kötelezettségnek (devizahitel, deviza szállító) az üzembe helyezésig elszámolt, - devizaszámlán

lévő deviza készlettel nem fedezett - árfolyam különbözete próbaüzem során előállított, raktárra vett termék közvetlen költsége (maximum az előállítási költségig) (

- ) beruházásra adott előleg után a kapott kamat ( - ), az előleg elszámolásáig beruházásra elkülönített pénzeszköz után kapott kamat, ( - ) annak felhasználásáig. A kapott kamat

összege maximum a fizetett kamat összegéig vehető figyelembe a bekerülési értéket csökkentő tételként, a fizetett kamaton felüli részét kamatbevételként könyveljük.

a már meglévő tárgyi eszköz bővítése, átalakítása, élettartam, teljesítő képesség közvetlen növelése része a bekerülési értéknek (hozzáírás)

A tárgyi eszközök értékcsökkenése

Az üzembe helyezés után az eszközök a használat során kopnak, elhasználódnak. Ezt a kopást az eszköz értékének csökkenéseként kell elszámolni. Ugyanakkor ez az elhasználódás a vállalkozás számára költséget jelent, amelyet az 57. Értékcsökkenési leírás számlán kell kimutatni. A terv szerinti értékcsökkenés megállapításához a vállalkozónak meg kell állapítania a várható hasznos élettartamot, amely nem más, mint az az időszak, amely alatt az eszközt használni fogja, és kopását költségként elszámolja. Szintén meg kell határozni az eszköz maradványértékét is, vagyis a rendelkezésre álló információk alapján kikalkulálni, hogy a hasznos élettartam végén várhatóan mennyi lesz az értéke. Ha ez várhatóan nem jelentős, akkor nulla lehet az összege.

A terv szerinti értékcsökkenés megállapításának módjai

Megállapítjuk a leírás alapját: bekerülési érték – maradványérték

1. Lineáris leírás: minden évben azonos összeg kerül elszámolásra.

leírási kulcs: 1/ várható élettartam * 100

Mint a számításból látható a leírási kulcs mértéke egy évre vonatkozik, tehát rövidebb időszak esetén mértékét arányosan csökkentve kell figyelembe venni!

2. Degresszív leírás: esetén az első évben a lineárisnál magasabb összeg kerül megállapításra, majd évente csökken az elszámolt értékcsökkenés. Fajtái:

Évek száma összege módszer: mely évente azonos összeggel csökkenő értékcsökkenés, nevezhető a számtani sor módszerének is. Leírási kulcs megállapítása az első évben: élettartam legmagasabb éve/ élettartam évei számának az összege A következő években a számláló értékét

46

eggyel csökkentjük évente. Az összes kulcsot összeadva megállapíthatjuk, hogy a teljes egész leírásra kerül.

Szorzószámos módszer: alkalmazásához ismerni kell a lineáris leírási kulcsot, mert ezt kell korrigálni a szorzószámok segítségével. Ahány év a várható élettartam, annyi szorzószámot kell képezni. Az első években egynél magasabb lesz, így kapunk a lineáris magasabb értéket, majd a középső évtől kezdődően egynél kisebb számokat kell képezni. Fontos, hogy a szorzószámok összege egyezzen meg az évek összegével.

3. Teljesítményarányos leírás: alkalmazása akkor lehetséges, ha a vizsgált eszköz várható teljesítményét kellő pontossággal tudjuk előre meghatározni, valamint a használat során a tényleges igénybevétel mérhető. Pl: gépjárművek futásteljesítménye, termelő gépek gépórában mért teljesítménye. Előnye e módszernek, hogy időszakonként a tényleges igénybevétel arányában történik az értékcsökkenés megállapítása.

Pótlékkulcs: Leírás alapja / várható összes teljesítmény

Időszak értékcsökkenése: időszak teljesítménye * pótlékkulcs

4. Nettó érték alapján állandó, fix kulcs segítségével is számítható értékcsökkenés. Mértani sor módszere. Ennél a módszernél a leírási kulcs kiszámításánál figyelembe vesszük a maradványértéket, így az évenkénti számításánál nem kell azzal dolgozni.

Bekerülési érték – összes elszámolt értékcsökkenés = nettó érték

5. A vállalkozó döntésétől függően alkalmazhat abszolút összeg alapján megállapított értékcsökkenést is.

A választott leírási módot a számviteli politikában rögzíteni kell. Ki kell térni arra is, hogy az üzembe helyezés napjától, vagy a hónap első napján meglévő eszközök állománya után, vagy a negyedév első napján meglévő eszközök után számolják az értékcsökkenést.

Terven felüli értékcsökkenés

Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb piaci értékénél. Ez vonatkozik a beruházásra is. Az értékelést a mérleg fordulónapra vonatkozóan végezzük, a mérlegkészítéskori piaci értéknek megfelelően. Terven felüli értékcsökkenést számolunk el akkor is, ha az eszköz értéke tartósan lecsökken mert a tevékenység változása miatt feleslegesség válik, megrongálódott, megsemmisült, illetve hiányzik.

7. tételMutassa be az immateriális javak és a tárgyi eszközök fogalmát, csoportosítását, a főkönyvi és analitikus nyilvántartását! Vázolja fel az immateriális javakkal és a tárgyi eszközökkel kapcsolatos állományváltozások fajtáit és az állományváltozások hatását a vagyonra és eredményre!

Immateriális javak

Az immateriális javak azok a nem anyagi (kézzel nem fogható), a vállalkozás számára forgalomképes dolgok vagy jogok (eszközök), melyek tartósan, egy éven túl szolgálják a vállalkozás tevékenységét. Az immateriális javak között a mérlegben megjelenik az immateriális javakra adott előlegek, valamint az immateriális javak értékhelyesbítésének összege. Az immateriális javak között mutatható ki az alapítás-átszervezés aktivált értéke és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is. Amennyiben a vállalkozó a számviteli politikájában dönt a költségek aktiválása mellett.

I. Immateriális javak

1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke (111)2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke (112)3. Vagyoni értékű jogok (113)4. Szellemi termékek (114)5. Üzleti vagy cégérték (115)6. Immateriális javakra adott előlegek (351)7. Immateriális javak értékhelyesbítése (117)

47

Az alapítás-átszervezés aktivált értéke alatt olyan a közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amely a tevékenység során a bevételben várhatóan megtérülnek. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: a tevékenységgel kapcsolatos közvetlen költségek azon részei, amelyek a jövőben az árbevételben megtérülnek, és amelyek más termék érdekében nem aktiválhatók. Az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, és nem tartoznak a szellemi termékek közé. Szellemi termékek között kell kimutatni azokat a szellemi alkotásokat, melyek a tevékenység során hasznosításra kerülnek. Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés összegét, átalakulás esetén az ilyen címen megállapított értéket. Az immateriális javakra adott előlegként kell kimutatni az ilyen címen a szállítóknak átutalt - a levonható előzetesen felszámolt áfa-t nem tartalmazó - összeget. Az immateriális javak értékhelyesbítéseként csak a vagyoni értékű jogok, továbbá a szellemi termékek - könyv szerinti értéket meghaladó - piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet mutatható ki.

Az immateriális javak analitikus nyilvántartása1. Azonosításhoz szükséges adatok:

megnevezés kapcsolódó főkönyvi számla száma, megnevezése eladó/szállító (saját előállítás) megnevezése, címe beszerzés/előállítás időpontja

2. Nyilvántartási adatok: értékcsökkenési leírás módja értékcsökkenési leírási kulcs, annak változásai ezek időpontja, használati idő, maradványértékre történő leírás időpontja terven felüli értékcsökkenés visszaírása, elszámolási időszakonként a piaci érték

3. Állomány- és értékadatok és változásuk: bekerülési érték értékcsökkenési leírás összege, terven felüli értékcsökkenés összege költséghely megnevezése, azonosító adatai az eszköz piaci értéke értékhelyesbítés összege és ennek változásai

4. Egyéb információk, melyeket a vállalkozás fontosnak ítél

Az immateriális javak főkönyvi elszámolásaÁllománynövekedési jogcímekBeszerzés (számla)T 11. Immateriális javak  K 454. SzállítókT 466. Előzetesen felszámított áfa K 454. SzállítókSaját előállítás (nyilvántartási lap)   T 11. Immateriális javak K 582. Saját előállítású eszközök aktivált értékeAlapításkor, jegyzett tőke emelésekor, apportként átvétel (társasági szerződés)T 11. Immateriális javak K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségTérítés nélküli átvétel, továbbá ajándékként kapott, többletként fellelt eszköz (jegyzőkönyv)T 11. Immateriális javak K 989. Egyéb vagyonnövekedéssel járó rendkívüli bevételT 989. Egyéb vagyonnövekedéssel járó rendkívüli bevétel K 483. Halasztott bevételekÜzleti vagy cégérték beszerzése (speciális elszámolás)Terven felüli értékcsökkenés visszaírása (csak értékbeni változást jelent - kalkuláció)T 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírásaK 966. Terven felüli értékcsökkenés visszaírásaÉrtékhelyesbítés (csak értékbeni változást jelent - kalkuláció)T 117. Immateriális javak értékhelyesbítése K 417. Értékelési tartalékÁllománycsökkenési jogcímekTerv szerinti értékcsökkenés (csak értékbeni változást jelent - kalkuláció, analitika)T 571. Értékcsökkenési leírás K 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése

48

Terven felüli értékcsökkenés (csak értékbeni változást jelent - kalkuláció)T 866. Terven felüli értékcsökkenés K 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenéseÉrtékesítés (számla)T 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K 11. Immateriális javakT 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése K 11. Immateriális javakT 861. Értékesített immateriális javak könyv szerinti értéke K 11. Immateriális javakAlapításkor, a jegyzett tőke emelésekor apportként átadás (társasági szerződés)T 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K 11. Immateriális javakT 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése K 11. Immateriális javakT 881. Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke K 11. Immateriális javakTérítés nélküli átadás (jegyzőkönyv)T 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése K 11. Immateriális javakT 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése K 11. Immateriális javakT 889. Egyéb vagyonnövekedéssel járó rendkívüli ráfordítás K 11. Immateriális javakÉrtékhelyesbítés csökkentése (kalkuláció)T 417. Értékelési tartalék K 117. Immateriális javak értékhelyesbítése

Tárgyi eszközök

A mérlegben a befektetett eszközök második csoportjába a tárgyi eszközök tartoznak. A tárgyi eszközök között azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket és tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek közvetlenül vagy közvetve, tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét.

Az anyagi eszközök között az ingatlanok, pl. földterület, telek, erdő, ültetvény, épület és az ingatlanokhoz kacsolódó vagyoni értékű jog, műszaki berendezések, gépek, járművek egyéb berendezések, felszerelések járművek vannak .Ebben a mérlegcsoportban szerepelnek továbbá a beruházások, a beruházásokra adott előlegek, és a tárgyi eszközök értékhelyesbítése.

Ingatlanok közé tartoznak a rendeltetésszerűen használatba vett földterület, és a földdel kapcsolatos létesítmények. Az ingatlanként való kimutatás független attól, hogy az eszközöket vásárolták, vagy saját maguk állították elő, illetve hogy saját tulajdonú, vagy bérelt ingatlanon valósultak meg.Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok földhasználat, haszonélvezet, szolgalmi jog, bérleti jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő, jogszabályban nevesített hozzájárulások, pl. víz- és csatornahasználati hozzájárulás stb. Műszaki berendezések, gépek járművek: a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló erőgépek, berendezések, műszerek, szerszámok, szállítóeszközök, számítástechnikai eszközök stb. Idetartoznak a fentiekben felsorolt bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, valamint felújítás is.

Egyéb berendezések, felszerelések, járművek: a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgáló egyéb gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az irodai, igazgatási berendezések, az üzemkörön kívüli berendezések.

Tenyészállatok között azokat az állatokat mutatjuk ki, amelyek a tenyésztés során leválasztható terméket termelnek, pl. szaporulat, ezen termékek értékesítése biztosítja a tartási költségek megtérülését, vagy egyéb hasznosításuk biztosítja a tartási költségeik megtérülését.A tárgyi eszközök analitikája

Azonosításhoz szükséges adatok: tárgyi eszköz megnevezése kapcsolódó főkönyvi számla száma, megnevezése eladó/szállító (saját előállítás) megnevezése, címe beszerzés/előállítás időpontja; gyártás éve

49

leltári szám tárgyi eszköz tartozékai beszerzés, üzembe helyezés időpontja, pótlólagos beruházások, felújítások egyéb állományba vételi jogcím

Nyilvántartási adatok: értékcsökkenési leírás módszere változtatások időpontja terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága a használó költséghely és annak változásai

Állományi és értékadatok: bruttó érték (bekerülési érték), annak változásai tervezett maradványérték elszámolt terv szerinti értékcsökkenések, halmozott értékcsökkenés társasági adótörvény szerint elszámolt értékcsökkenés összege értékhelyesbítésre vonatkozó adatok tárgyi eszköz nettó értéke

Tárgyi eszközök állományváltozásai

ÉrtékesítésA tárgyi eszközök értékesítésének bevételét a 96. Egyéb bevételek között eredményt növelő tételként számoljuk el. Az eladott tárgyi eszközök könyv szerinti értékét a 86 Egyéb ráfordítások számlacsoportban eredményt csökkentő tételként könyveljük. A könyv szerinti érték kivezetéséhez külön a bekerülési érték, az elszámolt terv szerinti értékcsökkenés, és ha van, a terven felüli értékcsökkenés megszüntetése tartozik. Ennek az értékesítésnek az eredménye az Üzemi, üzleti tevékenység eredményét fogja módosítani. Az értékesítésből nyereséget csak akkor érünk el, ha az eszköz eladási ára magasabb a nettó értékénél.Értékesítés eladási áron:T 311 Vevők K 961 Értékesített tárgyi eszközök és immateriális javak bevételeÁFA az eladási ár százalékában:T 311 Vevők K 467 Fizetendő ÁFA

Bekerülési, bruttó érték kivezetése:T 861 Értékesített tárgyi eszközök és immateriális. javak könyv szerinti értéke - K 12/14 Tárgyi eszközökTerv szerinti értékcsökkenés kivezetése:T 129/149 Tárgyi eszközök értékcsökkenése K 861Terven felüli értékcsökkenés kivezetése:T 128/148 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése és visszaírása - K 861Térítés nélkül átadott tárgyi eszközA térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke ráfordítást jelent a vállalkozás számara, a 86. Egyéb ráfordítások között könyveljük.Az átadott eszköz piaci értéke után kerül megállapítása az ÁFA összege. Amennyiben az eszközt átvevő fél nem vállalja az ÁFA megfizetését, nem számlázzuk ki, akkor összege az átadó fél eredményét fogja csökkenteni.Bekerülési érték kivezetése:T 8686 Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke K 12/14 Tárgyi eszközökTerv szerinti értékcsökkenés kivezetése: T 129/149 – K 8686Terven felüli értékcsökkenés kivezetése:T 128/148 – K 8686Amennyiben az ÁFA kiszámlázásra, áthárításra kerül:T 3684 Adósok K 467 Fizetendő ÁFAHa nem terheljük át az ÁFÁ-t:

50

T 8682 Elengedett követelés K 467 Fizetendő ÁFAApportként átadott tárgyi eszközTársaságok alapításakor, illetve tőkeemeléskor az alapítók a pénzbeli befizetés mellett - meghatározott arányban, - eszközök átadásával is teljesíthetik kötelezettségüket.Az átadó szempontjából vizsgálva az eseménysort, ő részesedéshez jut a vállalkozásban, melynek értékét a létesítő okiratban rögzítik. (társasági szerződés szerinti érték). A részesedés értékének növekedését csak a cégbíróság bejegyzési értesítése alapján szabad elkönyvelni, annak megérkeztéig a 366. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos követelések számlán tartjuk nyilván. Itt is ki kell vezetni az apportként átadott eszköz nyilvántartási értékét. Az eredményhatást nettó módon könyveljük, vagyis egy technikai számlán gyűjtjük össze az eredményre ható összeget, és ennek egyenlegét vezetjük át a 96, vagy a 86 számlacsoportba.Létesítő okirat szerinti érték könyvelése: T 366 – K 3 Technikai számlaÁFA jelenleg nincsen az apport utánBruttó érték kivezetése T 3 Technikai számla – K12/14 Tárgyi eszközökÉrtékcsökkenés kivezetése: T 129/149 – K 3. Technikai számlaEredményhatás, a technikai számla egyenlegének megfelelően: T egyenlege veszteséget jelent, nagyobb volt a nyilvántartás szerinti érték, mint a létesítő okirat szerinti érték. Könyvelése: T 8681 Társaságba bevitt vagyontárgyak apportja miatt realizált veszteség K 3. Technikai számlaNyereség esetén: T 3. Technikai számla – K 9681 Társaságba bevitt vagyontárgyak apportja miatt realizált nyereségRészesedés állományba vétele a cégbírósági végzés alapján: T 17 Részesedések – K 366 Részesedésekkel kapcsolatos követelésekTérítés nélkül átvett tárgyi eszközökEbben az esetben az eszközök bekerülési értéke a piaci érték lesz, melyet az egyéb bevételek között számolunk el. Kapcsolódó tételként az eredmény növekedését passzív időbeli elhatárolással megszüntetjük. Visszavezetésére majd az eszköz terv szerinti értékcsökkenésének elszámolásakor kerül sor. Az átvétel során azonban általában felmerülnek még a bekerülési értéket növelő tételek, ezért az elhatárolásból nem az értékcsökkenési leírás teljes összege, hanem csak az elhatárolással arányos része kerül visszavezetésre.

Az átvett eszköz nyilvántartásba vételeT 161 – K 9686 Térítés nélkül átvett eszközök piaci értékeKapcsolódó elhatárolás: T 9686 – K 483 Halasztott bevételekÁFA: T 466 – K 479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségekÜzembe helyezés: T 12/14 – K 161Tárgyévi értékcsökkenés: T 571 – K 129/149Elhatárolás arányos részének visszavezetése: T 483 – K 9686Hasonlóan könyveljük a többletként fellelt, ajándékként, hagyatékként kapott eszközökkel kapcsolatos tételeket is.

Apportként átvett tárgyi eszközökAz eseménysornak eredményhatása nincsen! A gazdasági esemény hatására a vállalkozás eszközeiben és saját tőkéjében növekedés történik. Az eszközök átvétele, és a tőkeváltozásról szóló cégbírósági értesítés azonban nem egy időpontban történik. A tételek különbözetét a 32/33 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlán mutatjuk ki. Amíg cégbírósági végzés nincsen, addig még ez a számla sem alkalmazható, helyette átmenetileg a 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek számlára könyvelünk.Apportként átvett eszközök. T 161 – K 479Cégbírósági bejegyzés T 32/33 – K 411 Jegyzett tőkeA kötelezettség átvezetése: T 479 – K 32/33A 32/33 számla egyenlege, ha van T jellegű, és a tulajdonosokkal szembeni követelést mutatj

8. tétel

51

Ismertesse az anyagok fogalmát, fajtáit, főkönyvi és analitikus nyilvántartásukat és nyilvántartási áraikat! Vázolja fel az anyagokkal kapcsolatos állományváltozások fajtáit, és az állományváltozás hatását a vállalkozás vagyonra és az eredményre!

Anyagok: olyan készletek, amelyek a termelés folyamatában egyszer vesznek részt. Értékük teljes egészében átmegy  az előállított termék vagy szolgáltatás értékébe.Lehetnek: Nyers és alapanyagok Segédanyagok Üzemanyagok, fűtőanyagok Fenntartási anyagok Egyéb anyagok

Anyagok nyilvántartása

Analitikus nyilvántartást mennyiségben és értékben sem vezet, időszak folyamán nem könyvel a készletszámláraA nyitókészletet elszámolja költségre T 511 – K 21/22A beszerzést azonnal költségként könyveli T 511 – K 454 és T 466 – K 454Felhasználást nem könyvel, nem értelmezhetőZárókészlet megállapítása: kötelező a tényleges mennyiségi felvétel (21/22T – K 511), amelynek értékét a bekerülési érték visszakeresésével FIFO alapján állapítja meg.Leltáreltérés nem értelmezhető. (Nincs nyilvántartás, amihez képest tudnánk vizsgálni a többletet, vagy a hiányt.)

Analitikus nyilvántartást mennyiségben vezet csak, időszak közben nem könyvel a készletszámlára

Ennél a módszernél a zárókészlet mennyiségét meg tudjuk állapítani a mennyiségi nyilvántartás alapján

Zárókészlet értékét a bekerülési érték visszakeresésével FIFO alapján meg tudjuk állapítani

A mennyiségi adatok a tényleges leltárfelvétellel ellenőrizhetők (nem kötelező), és a leltáreltéréseket el kell számolni.

Hiány: T 869 – K 21/22

Többlet: T 21/22 – K 968

Kivételes nagyságú és előfordulású tételek, és az időbeli elhatárolás:

T 968 – K 483 Halasztott bevétel

Analitikus nyilvántartást mennyiségben és értékben is vezet

A készletszámlára tényleges beszerzési áron könyvel. A készletcsökkenést FIFO vagy átlagáras eljárással állapítja meg. A választott módot a számviteli politikában rögzíteni kell.

- a zárókészlet mennyiségét mutatja az analitika- a zárókészlet értékét mutatja a 21/22 számla- a mennyiségi nyilvántartás mennyisége tényleges leltárfelvétellel ellenőrizhető, (nem kötelező), a

leltáreltérést el kell számolni.A számviteli törvény előírása szerint, ha a vállalkozás vezet a törvény előírásainak megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást, akkor elegendő 3 évente leltározni, ha ilyen nyilvántartás nincsen, akkor évente kötelező a leltározás.

A csak értékben nyilvántartott tételeknél, vevőkkel szállítókkal kapcsolatos elszámolásoknál minden esetben kötelező évente az egyeztetés!

Analitikát mennyiségben és értékben is vezet a készletszámlára elszámoló áron könyvel, így könyveli a csökkenéseket is.

52

Ennél a módszernél az időszak végén pótlékkulcs segítségével a készlecsökkenést a tényleges beszerzési értékre helyesbíti.

Az elszámolás menete megegyezik a III. módszerrel, elszámoló áron könyveljük a készletváltozásokat, majd az időszak végén korrigálunk az árkülönbözettel.

Árkülönbözet %-a =

(Árkülönbözet számla egyenlege / Anyagok számla nyitóegyenleg+beszerzés-visszaküldés) * 100

Állományváltozások

NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS

Beszerzés  Felhasználás

Értékesítésből visszaérkezik Szállítónak felhasználás 

Saját termelésű készletből átminősít Értékesítés 

Követelés fejében átvett  Vagyoni  

Termelésből átvett    Kötelezettség fejében átadott 

Termelésből, hulladékból visszavett Káresemény 

Térítés nélkül átvett   Térítés 

Ajándékba kapott, ajándéka adott  Leltárhiány 

Örökölt készlet, öröklésbe adott  Értékvesztés 

Átsorolás tárgyi eszközből   

Leltári többlet átsorolás  

9. tételMutassa be az áruk fogalmát, fajtáit, a nyilvántartásukra szolgáló főkönyvi számlákat és az áruk értékelési módszereit! Vázolja fel a kiskereskedelmi, nagykereskedelmi árukkal és a göngyölegekkel kapcsolatos állományváltozások fajtáit, és az állományváltozások hatását a vagyonra és az eredményre!

Áruk: továbbértékesítési céllal beszerzett vásárolt készletek, valamint olyan szolgáltatások, amelyeket a vállalkozás egy harmadik személynek részben, vagy egészében továbbértékesít.Fajtái: Kereskedelmi áruk:

nagykereskedelmi áruk kiskereskedelmi áruk vendéglátóipari áruk

53

Betétdíjas göngyölegek (mindazon csomagolási eszköz edényzet, amely a terméket szállítás közben sérüléstől, megrongálódástól óvja többször felhasználható, kibocsájtójának visszavásárlási kötelezettsége van) saját göngyöleg idegen göngyöleg

Közvetített szolgáltatásokÉrtékelés:Számviteli törvény szerint a vásárolt készleteket a vállalkozás bekerülési áron köteles nyilvántartaniBekerülési érték része:Az a ráfordítás, amely az eszköz megszerzése, létesítése üzembe helyezése érdekében

a raktárba történő beszállításig felmerült az eszközhöz egyedileg hozzárendelhető

Értékelési eljárások lényege:Egyedileg hozzárendelt beszerzési ár ha a mérlegben értékelendő vásárolt készlet egy beszerzésből származik, átlagos(súlyozott) beszerzési ár akkor előnyös ha a mérlegben értékelendő készletből az adott év során többször is volt időben és árban változó beszerzés és volt nyitó készlet.Az alábbi módszerek választhatók:

Átlagos beszerzési árat újra és újra kiszámítja és az aktuális készletcsökkenés Értékét ennek alapján határozza meg Az átlagos beszerzési árat időszakonként számítja ki és az aktuális készletcsökkenések értékét ennek

alapján számolja elKifogyás sorrendjén alapuló eljárások:

FIFO: feltételezik, hogy az aktuális felhasználás mindig a legrégebbi készletből történik HIFÓ: feltételezik, hogy a felhasználás a legmagasabb beszerzési áron bevételezett készletből

történik LOFÓ: feltételezik, hogy az aktuális felhasználás mindig a legalacsonyabb beszerzési áron

bevételezett készletből történik LIFÓ: feltételezik, hogy az aktuális felhasználás  mindig az utolsó beszerzésből származik.

Főkönyvi nyilvántartásukra szolgáló számlák: 21-22 Anyagok 26 kereskedelmi áruk 27 közvetített szolgáltatások 23 betétdíjas göngyölegek

Kereskedelmi árukNyilvántartás lehetőségei:

Analitikát nem vezet, sem mennyiségben, sem értékben. Készletszámlát sem vezet év közben. nyitó készletet elszámolja ELÁBÉ-ra T 814 – K 26 beszerzést azonnal 814-re, (mintha azonnal el is adná az összes készletet) T 814 – K 454 és T 466 –

K 454 értékesítésnél nincsen készletcsökkenés, hiszen már beszerzéskor elszámolta értékesítésként nem tipikus készletcsökkenés esetén (nem értékesítésnél): előbb visszavételezi, T 26 – K 814, és

utána T 86 – K 26 selejtezésnél, térítés nélküli átadásnál stb. a zárókészlet mennyiségét kötelező tényleges mennyiségi felvétellel megállapítani. A záró árukészlet bekerülési értékét visszakereséssel, FIFO-val állapítja meg, majd készletre veszi: T

26 – K 814 Leltári különbözet nem értelmezhető Értékvesztés. T 866 – K 269 Áruk értékvesztése

Analitikát csak mennyiségben vezeti, készletszámlát sem vezeti Ebben az esetben a zárókészlet megállapítása a mennyiségi nyilvántartás és a visszakeresett

bekerülési érték alapján történik. Hiány: összevetve a nyilvántartás szerinti érték a tényleges felvétellel: T 869 – K 26

54

Többlet: T 26 – K 968, és T 968– K 483 Értékvesztés: T 866 –K 269 Áruk értékvesztése

Analitikát mennyiségben és értékben vezeti, könyvel és közben a 26 Áruk számlára értékesítésnél van készletcsökkenés T 814 - K 26 nem tipikus készletcsökkenések T 86– K 26 (nem kell technikai visszavétel) zárókészlet állományba vétele sem kell, azt a 26. egyenlege mutatja könyvelünk hiányt, többletet, értékvesztést.

Kiskereskedelmi áru fogyasztói áras nyilvántartásaCsak értékbeni nyilvántartás van, a készletcsökkenés elszámolása fogyasztói áron (ÁFÁ-s eladási áron) történik. Helyesbítés a tényleges beszerzési árra a 265. Árrés segítségével történik. Az Árrés számla egyenlege mindig Követel jellegű.

Áruértékesítés készpénzért: T 381 – K 91/92 Átlagos ÁFA tartalom kivezetése T 91/92 – K 467 Készletcsökkenés fogy. áron T 814 – K 264 Értékesítésre jutó árrés (az előző leltározáskor megállapított pótlékkulcs alapján:

T 265 – K 814.Áru kiszállítás saját boltbaAkkor is áru marad, csak a nyilvántartási ára a fogyasztói ár lesz.T 264 Áru fogyasztói, eladási áron – K 265. Árrés: állományba vétel bolti készletkéntT 265 Árrés – K 261. Áruk raktáron: állomány csökkenés raktárban

Csak értékbeni nyilvántartás esetén kötelező a leltározás, de ez az áruk esetében lehetséges a fordulónapot megelőző negyedévben, vagy az azt követő negyedévben!!!!A kötelező leltározás során megállapított fogyasztói áras érték és a könyvekben szereplő fogyasztói áras érték különbözetét kell 86-ra, vagy 96-ra könyvelni, mint veszteségjellegű, ill. nyereségjellegű leltárértékelési különbözetet.Nyereség jellegű különbözet fogyasztói áron: T 264 Bolti áru – 969 Egyéb bevételA különbözetre jutó árrés: T 969 – K 265 ÁrrésVeszteségjellegű leltárértékelési különbözet fogyasztói áron: T 869 – K 264 Bolti áruKülönbözetre jutó árrés: T 265 – K 869

Betétdíjas saját göngyölegNyilvántartása betétdíjas áron történik a 281. Saját göngyöleg számlán. A tényleges bekerülési értékre a 288. Göngyöleg árkülönbözet számlával helyesbítünk.Göngyöleg előállítás tételei:

Betétdíjas áron készletre vesszük: T 281 – K 288 Készletre vétel értéke tényleges önköltségen: T 288. Göngyöleg árkülönbözet – K 582!!!(Saját

előállítású eszközök aktivált értéke) Összköltség eljárás esetén Készletre vétel tényleges önköltségen Forgalmi eljárás esetén:T 288 – K 7 Saját előállítású eszközök

aktivált értéke

Közvetített szolgáltatásBejövő számla alapján a közvetítőnél (a szolgáltatás megvétele):T 27. Közvetített szolgáltatás – K 454 SzállítókT 466 – K 454Továbbszámlázás a (közvetítő részéről):Árbevétel: T 311 – K 91/92Áfa T 311 – K 467Kivezetés a nyilvántartásból (készletcsökkenés):T 815 Eladott közvetített szolgáltatás – K 27 Közvetített szolgáltatás

10. tétel

55

Ismertesse termelési költségek fogalmát, csoportosítását! Mutassa be a költségek elszámolásának lehetőségeit! Vázolja fel a költségnemek szerinti elszámolás módszerét! Határozza meg az önköltség fogalmát és mutassa be az önköltségszámítás folyamatát!

A költség a termelés érdekében történő erőforrás felhasználás. Költség keletkezik a beszerzett eszközök, anyag, tárgyi eszköz felhasználásakor, a munkaerő igénybevételekor. A vásárolt anyag, tárgyi eszköz, vagy munkabér kifizetése kiadást jelent, ami látható, hogy nem minden esetben jelent ugyanakkor költséget is. Az eredményt csökkenti. A kiadás minden esetben a pénzeszközök csökkenését jelenti. A termelési költségek összesítése a gazdálkodás eredményének megállapításához, az önköltség kiszámításához, a vezetői döntésekhez, az ellenőrzéshez, és a nemzetgazdasági szintű adatszolgáltatáshoz nyújt adatokat.

A ráfordítás gyűjtőfogalom, beletartoznak, ahogy a számlacsoport bontása is mutatja: a költségek az egyéb ráfordítások, 86. számlacsoport a pénzügyi műveletek ráfordításai, 87. számlacsoport

Költségek elszámolása:Közvetlen költségek: felmerülésükkor megállapítható, hogy milyen mértékben terhelik a költségviselőket, vagyis az előállítandó terméket, elvégzendő szolgáltatást.Közvetett költségek: felmerülésükkor csak az állapítható meg, hogy melyik üzemben merültek fel, vagy a vállalkozás egészének érdekét szolgálják, de konkrét termékhez nem kapcsolhatóak.Költségviselőkénti elszámolás: a közvetlenül elszámolható költségeket a 7. Tevékenységek költségei számlaosztályban tartjuk nyilván, általában termékenként külön-külön megnyitott számlákon. Például: 711. Asztaltermelés költségei számla. Költséghelyenkénti elszámolás: közvetetten elszámolható költségeket a 6. Költséghelyek, általános költségek számlaosztályban könyveljük. Például: 61. Javító-karbantartó üzemek költségei, vagy 66. Központi irányítás általános költségei. A bemutatott számlaosztályok a vezetői információs számvitel adatait szolgáltatják, vezetésük nem kötelező. A számviteli törvény lehetőséget ad a vállalkozónak, hogy saját cégük sajátosságait figyelembe véve alakítsák ki a 6. és 7. számlaosztály számláit, és döntsenek vezetésük mellett.Költségnemek, költségfajták szerint: anyagköltség igénybevett szolgáltatások költségei egyéb szolgáltatások költségei bérköltség személyi jellegű egyéb kifizetések bérjárulékok értékcsökkenési leírás

A költségnemenkénti csoportosítást az 5. Költségnemek számlaosztályban találjuk.A költségek elszámolásának lehetőségei

1. Elsődleges költségnemelszámolás (a vállalkozás a saját termelésű készletekről év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet. A saját termelésű készletet tényleges közvetlen önköltségen tartja nyilván.)Anyagfelhasználás elszámolása:T 511. Anyagköltség K 21/22. AnyagokHulladékanyag megtérülése, mely a költséget csökkentiT 227. Egyéb, hulladékanyagok K 511. Anyagköltség

Igénybevett szolgáltatásokutazási költségek, készpénzben kifizetve

56

T 526. Utazási és kiküldetési költségek K 466. Előztesen felszámított ÁFAT 526. Utazási és kiküldetési költségek K 381. Pénztárgépek karbantartási díja, átutalvaT 523. Karbantartási költségek K 466. Előztesen felszámított ÁFAT 523. Karbantartási költségek K 381. PénztárEgyéb szolgáltatásokbankköltségT 532. Pénzügyi, szolgáltatási díj K 384. Elszámolási betétszámlaBérköltség könyvelés hó végén:T 541. Bérköltség K 471. Jövedelemelszámolási számlaBetegszabadságra járó bérT 551. Személyi jellegű kifizetések K 471. Jövelemelszámolási számlaBérjárulékokNyugdíj- és egészségbiztosítási járulékT 561. Nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék K 473. Társadalombiztosítási kötelezettségEHO, egészségügyi hozzájárulásT 562. Egészségügyi hozzájárulás K 463. Költségvetési befizetési kötelezettségekMunkaadói járulékT 563. Munkaadói járulék K 463. Költségvetési befizetési kötelezettségekSzakképzési hozzájárulásT 564. Szakképzési hozzájárulás K 463. Költségvetési befizetési kötelezettségekTerv szerinti értékcsökkenésT 571. Terv szerinti ÉCS leírás K 119/129/139/149 Saját termelésű félkész termék felhasználása (készletcsökkenést, és az aktívált saját teljesítmény csökkenését jelenti.)T 581. Saját termelésű készletek állományváltozása K 235. Félkész termékekAz időszak költségeinek elszámolása után a 25. Késztermékek számlacsoportban készletre vesszük az elkészült termékeket. A még nem teljes készültségű termékeket a 23. Befejezetlen termelés csoportban fogjuk nyilvántartani. Mindkét számlával szemben az 581. Saját termelésű készletes állományváltozása számla Követel oldalára könyvelünk. Ez a számla, mint a neve is jól kifejezi, a saját termelésű készletek tárgyévi értékének változását mutatja, készlet növekedés esetén a hozam növekedését jelzi. Az összköltség eljárással készülő eredménykimutatásban hozamszálmaként szerepel, ez értékesítésre még nem került készletek közevetlen önköltségével azonos értékén.Késztermékek készletrevétele tényleges önköltségenT 25. Késztermékek K 581. STK ÁVBefejezetlen termékek záró állományának készletre vételeT 23. Befejezetlen termékek K 581. STK ÁVFontos megjegyezni, hogy a 23. és 25. számlacsoport számláival szemben minden esetben az 581. számlának kell szerepelnie, mert különben az eredménykimutatásban helytelen összeg szerepel a készletek közvetlen költségének fedezeteként! Amennyiben a nyitó befejezetlen termelésnek is volt értéke, azt legkésőbb a záró állomány készletre vételekor kivezetjük.Nyitó befejezetlen termelés értékének kivezetése:T 581 STK ÁV K 23. Befejezetlen termelés

Az 581. számla tartalmát a megismert tételek elkönyvelés után. T (-) 581. Saját termelésű készletek

állományváltozása K (+)

23. Nyitó befejezetlen termelés kivezetése 25. Késztermék készletre vétele235. Saját termelésű félkész termék felhasználása 23. Záró befejezetlen termelés készletre vétele

2. Elsődleges költségnem elszámolás (de a készletekről év közben nem vezet folyamatosan nyilvántartást.): A költségek elszámolása ugyanúgy történik, mint az előző nyilvántartásnál. Különbség az lesz, hogy az

57

elkészült terméket év közben nem veszik készletre. Év végén kötelező leltározás van, és az ennek során fellelt készletet kell állományba venni. Ennél a módszernél a leltári különbözettel nem értelmezhetőek, miután nincsen nyilvántartás, amivel össze lehetne hasonlítani a leltári állományt.Záró késztermék állomány készletre vétele:T 25. Késztermékek K 581. STK ÁVZáró befejezetlen termelés készletre vétele:T 23. Befejezetlen termékek K 581. STK ÁVA következő év nyitása után – a tétel megfordításával – megszüntetjük a 23. és 25. számla egyenlegét, miután év közben nem vezetjük a nyilvántartást a készletekről.

Önköltség fogalma, önköltségszámítás folyamataA költség az erőforrás-felhasználások pénzben kifejezett értéke. Annak függvényében, hogy milyen költségeket veszünk figyelembe, különböző költségkategóriákat számíthatunk ki. Ezek a következők: közvetlen költség, szűkített költség és teljes költség.

Ezen költségkategóriák összefüggése a követező:A közvetlen költséget és a szűkített költséget részköltségnek is nevezzük. A számviteli gyakorlatban használjuk még az értékelés alapjául szolgáló költség fogalmát is. A számviteli törvény előírásai szerint ez a aközvetlen költség (közvetlen önköltség).

Számítása a következő módon történik:

A számviteli törvény előírásai szerint – az előzőeket figyelembe véve – tehát az értékelés alapjául szolgáló önköltséget kell kiszámítani, mely lehetővé teszi a saját termelésű készletek és saját teljesítmények értékelését is. Ezt az önköltséget nevezhetjük termékköltségnek is.Ha a költségkategóriákat a tevékenység egységére vetítjük, úgy megkapjuk az egységönköltséget vagy másképpen az önköltséget. Számítása a következő:

Az előzőeket figyelembe véve megkülönböztetünk: közvetlen önköltséget, szűkített önköltséget, teljes önköltséget.

Általános költségeket – az eszközértékelés alapjául szolgáló – közvetlen önköltség nem tartalmazhat. Ezek a költségek tehát nem kalkulálható költségek.11. tétel

58

Mutassa be a saját termelésű készletek fogalmát, fajtáit, főkönyvi nyilvántartásukra szolgáló számlákat és értékelésüket! Vázolja fel a raktárra vétel és értékesítés hatását a vállalkozás vagyonára és eredményére!Saját termelésű készletek: mindazon a készletek, melyeket a vállalkozó maga állított elő. A növendék-, a hízó-, és az egyéb állatok az elszámolás és értékelés szempontjából saját termelésű készletnek minősülnek abban az esetben is, ha vásárolta azt. Fajtái: Befejezetlen termelés: a megmunkálás alatt álló, a vállalkozó termelő egységein belül további

megmunkálásra váró termékek összessége. Olyan termékek, melyeken legalább egy számottevő munkaműveletet elvégeztek.

Félkész termék: minden olyan termék, mely a vállalkozónál egy teljes megmunkálási folyamaton keresztülment, ilyen címen raktárra vették, illetőleg raktárra vehető.

Késztermék: minden olyan termék, amely a vállalkozónál valamennyi megmunkálási folyamaton átment, megfelel a rá vonatkozó szabványoknak, megfelelő minőségű átvétel után raktárra vették, illetve késztermékként értékesíthető.

Nyilvántartási lehetőségeiA saját termelésű készletekről és azokban bekövetkezett változásokról mennyiségi és értékbeni, vagy csak mennyiségi adatokat tartalmazó analitikus nyilvántartást kell kialakítani. Ennek szoros kapcsolatban kell lennie a főkönyvi könyveléssel és a kettő között az értékadatok számszerű egyeztetésének lehetőségét biztosítani kell. ha a vállalkozás folyamatosan vezeti az analitikus nyilvántartásait, akkor a készletekben bekövetkezett

változásokat elsődlegesen az analitikus nyilvántartásban mutatja ki. ha a vállalkozás az analitikus nyilvántartásokat nem, vagy nem teljes körűen vezeti, akkor év végén a

nyitókészletet ki-, a zárókészletet be kell vezetniÉrtékelési rendszere Állományba vételkor előállítási költségen. Előállítási költség: lehet ténylegesen felmerült,

utókalkulációval alátámasztott közvetlen önköltség, vagy normák és egységköltségek alapján meghatározott közvetlen önköltség. Közvetlen önköltség: ténylegesen felmerült, közvetlenül elszámolt költség és az előállítással kapcsolatban felmerült költség. Költség: egy adott teljesítmény érdekében felhasznált munka és egyéb termelési tényező pénzben kifejezett összege.

Mérlegkészítéskor az elszámolt értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt könyv szerinti értéken

mutatjuk ki ha a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ár alacsonyabb az előállítási költségnél, akkor a

várható eladási árból számított értéken kell kimutatni. Az összehasonlíthatóság a várható eladási ár, illetve az előállítási költség tekintetében csak azonos szinten értelmezhető

Gazdasági események elszámolásaSaját termelésű készletek tényleges önköltségen1.Nyitó befejezetlen termelés kivezetése T 581 K 231, 251

2. Összes költség elszámolása (közvetlen + közvetett)

  a. anyagköltség T 51 K 21-22  b. igénybevett szolgáltatások T 52 K 454, 381, 384  c. egyéb szolgáltatások T 53 K 454, 381, 384  d. bérköltség T 54 K 471  e. személyi jellegű ráfordítások T 55 K 471, 381  f. bérjárulékok T 56 K 463, 473  g. értékcsökkenés T 57 K 129, 139, 1493.Korrekciók  a. hulladék T 227 K 51 b. aktív időbeli elhatárolás T 39 K 5  c. passzív időbeli elhatárolás T 5 K 484.Elkészült félkésztermék állománybavétele T 236 K 581

59

5.Továbbfelhasznált félkésztermék T 581 K 2366.Elkészült késztermék állománybavétele T 25 K 581

7.Záró befejezetlen termelés állománybavétele T 231 K 58

Saját termelésű készletek tervezett önköltségen

  Az első három tétel ugyanaz, mint tényleges önköltségen!

4.Elkészült félkésztermék állománybavétele

  a. tervezett önköltségen T 236 K 238  b. tényleges önköltségen T 238 K 5815.Továbbfelhasznált félkésztermék  a. tervezett önköltségen T 581 K 236  b. kedvező KÉK elszámolása T 238 K 581  c. kedvezőtlen KÉK elszámolása T 581 K 2386.Elkészült késztermék állománybavétele  a. tervezett önköltségen T 25 K 258  b. tényleges önköltségen T 258 K 5817.Záró befejezetlen termelés állománybavétele T 231, 251 K 581Saját termelésű készletek egyéb elszámolásai

1.Belföldi eladás

  a. eladási áron T 311 K 91-92  b. fizetendő áfa T 311 K 467  c. készletcsökkenés T 581 K 25, 236  d. kedvező KÉK T 238, 258 K 581  e. kedvezőtlen KÉK T 581 K 238, 2582.Visszaküldés  a. eladási áron T 91-92 K 311  b. fizetendő áfa T 467 K 311  c. készletnövekedés T 25 K 581  d. visszaküldésre jutó KÉK  kedvező KÉK T 581 K 238,258  kedvezőtlen KÉK T 238, 258 K 5813.Engedmény  a. eladási áron T 91-92 K 311  b. fizetendő áfa T 467 K 3114.Külföldi eladás  a. külföldi árbevétel T 317 K 93-94  b. külföldi fuvar T 93-94 K 4542  c. készletcsökkenés T 581 K 25, 236  d. kedvező KÉK T 238, 258 K 581  e. kedvezőtlen KÉK T 581 K 238, 2585.Kiegyenlítés

  a. Vevő jóváírási értesítés szerint T 384 K 317

  árfolyamveszteség T 876 K 317  árfolyamnyereség T 317 K 976  b. Külföldi fuvarozó T 4542 K 384

60

  árfolyamveszteség T 876 K 4542  árfolyamnyereség T 4542 K 97612. tételHatározza meg a jövedelemelszámolás alapfogalmait! Vázolja fel a bérszámfejtés folyamatát, a levonások és a vállalkozást terhelő adók elszámolásának lépéseit! Mutassa be a jövedelemelszámoláshoz kapcsolódó analitikus nyilvántartásokat!

Jövedelem: a magánszemély által bármilyen címen rendszeresen vagy nem rendszeresen megszerzett vagyoni értéket (bevételt), illetve ennek a törvény által meghatározott hányadát, vagy elismert költségekkel csökkentett részét jelenti. A jövedelem származhat munkabérből is. A munkabér az az összeg, amit a munkavállaló a munkáltatóktól kap a végzett munkája mennyisége és minősége alapján, pénzben vagy természetben. Béralap vállalati szintű kategória, az összes bruttó bért jelenti.

A bérköltség elemeiben megfelel a keresetnek, melynek a következő részei vannak: Alapbér, vagy törzsbér: ami a munkaszerződésben rögzített időbér, vagy a munkáltató által előre

meghatározott teljesítménybér, illetve természetbeni munkabérek. Bérpótlék: ami a munkavégzés különleges feltételei, körülményei, az általánostól eltérő munkaidő-

beosztás ellentételezésére szolgál. Pl: műszakpótlék, nyelvpótlék, túlórapótlék, veszélyességi pótlék, vezetői pótlék. Tehát ez mögött munkavégzés van.

Kiegészítő fizetés: a le nem dolgozott munkaidőre járó munkabér, törvényi szabályozás, vagy kollektív szerződés szerint. Pl: fizetett szabadság, fizetett ünnep, tanulmányi szabadság, 13. havi munkabér stb., tehát e mögött munkavégzés nincsen.

Egyéb bérek: ösztöndíjak, külső előadók díja, eseti megbízási díjak Prémium: egy előre meghatározott feladat teljesítése esetén kifizetett, előre meghatározott összeg. Jutalom: az elvégzett munka utólagos értékelése alapján fizetik a munkavállalónak

Az alkalmazotti jogviszonyban állók bruttó bére a fenti elemekből tevődik össze. A bruttó bér és a levonások különbsége határozza meg a nettó bért, amihez a családi pótlékot és a táppénzt hozzáadva a kifizetendő járandóságot kapjuk meg.

Bérelszámolás analitikus nyilvántartásai

Bérszámfejtés, bérmegállapítás bizonylatai: Munkaidő nyilvántartási lapok, jelenléti ívek, a munkában töltött idő igazolására Munkautalvány: utasítást ad a munka elvégzésére, tájékoztat a bérről, igazolja a ténylegesen elvégzett

munkát. 10-15 napos összesítők: a munkautalványok adatainak összesítésére szolgálnak Egyéni bérelszámoló lap: az egyéni kereset összesítő lapja, amely a teljes havi járandóságot tartalmazza.

A munkabérek folyósításának bizonylatai: Előleg nyilvántartás Levonási jegyzék Bérfizetési jegyzék Bérnyilvántartó lap dolgozónként

A vállalkozásnál a munkabérekkel kapcsolatosan a dolgozóknak járó béreket egyénenként és állománycsoportonként (fizikai illetve nem fizikai, szellemi foglalkozású dolgozók,) esetleg költséghelyenként, üzemenként is nyilván kell tartani. Ki kell mutatni a dolgozókat terhelő levonásokat. A munkabérek és a tb járulék költségként való elszámolásához összesítőket kell készíteni. Adatokat kell szolgáltatni a bérekkel kapcsolatos elemzésekhez. Adatokat kell szolgáltatni a statisztikai beszámoló elkészítéséhez.

I. Hó végi könyvelési tételek: Bruttó bér elszámolása költségként, és bértartozásként:

T 541 Bérköltség – K 471 Jövedelemelszámolási számla

61

Betegszabadság bére:T 55 Személyi jellegű egyéb kifizetések – K 471Vállalkozást terhelő tételek (számítás alapja a bruttó bér + betegszabadság bére) Szociális hozzájárulási adó 27 %, T 56 Bérjárulékok – K 463 Költségvetési befizetési kötelezettségek Szakképzési hozzájárulás 1,5 %, T 56 – K 463

Munkavállalót terhelő levonások: Fizetési előleg törlesztésére levonás: T 471 – K 3611 Munkavállalónak folyósított előleg SZJA előleg levonása. T 471 – K 462 Személyi jövedelemadó elszámolása Nyugdíjjárulékra levonás 10 %, T 471 – K 473 Társadalombiztosítási kötelezettség Egészségbiztosítási (4 + 3 %) és munkaerőpiaci járulékra 1,5 %, T 471 – K 463

II. Következő hó elején Bérfizetés tételei, utalással: T 471 – K 384 Pénztárból: T 471 – K 381, de ezt a tételt megelőzi a készpénz felvétele pénztárba.

Tartozások átutalása: Szja tartozás átutalása: T 462 – K 384 Társadalombiztosítási tartozások kiegyenlítése: T 473 – K 384 Költségvetési befizetési kötelezettség átutalása: T 464- K 384

13. tétel Ismertesse a pénztár, a betét- és hitelszámlákkal kapcsolatos analitikus nyilvántartásokat! Sorolja fel a pénztárral, a betét- és hitelszámlákkal kapcsolatos gazdasági eseményeket! Mutassa be az általános forgalmi adóval kapcsolatos analitikus és főkönyvi nyilvántartások tartalmát.

Pénzeszközök analitikus nyilvántartásaKészpénzforgalom bizonylatai: bevételi és kiadási pénztárbizonylatok, és az időszaki pénztárjelentés.

Számlapénz bizonylatai a banki kivonatok.A valutapénztárról, a deviza betétszámláról olyan részletes nyilvántartás kell, amelyből valuta, ill. devizanemenként megállapítható a készletekben bekövetkezett növekedés vagy csökkenés összege, jogcíme, és az átszámítás során alkalmazott árfolyam.

Bizonylatok feldolgozásaA pénzeszközök bizonylatait a készpénzforgalomnál a pénzmozgással egyidejűleg (a készpénz kezeléséhez kapcsolódó bizonylatok szigorú számadásúak)A bankszámlaforgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekorAz egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-ig kell könyvelni.

A pénzeszközök leggyakoribb gazdasági eseményei:1. Készpénzfelvétel pénztári bevételezése:

T 381 Pénztár K 389 Átvezetési számla2. Készpénzfelvétel banki értesítés:

T 389 Átvezetési számla K 384 Elszámolási betétszámla3. Értékesítés készpénzfizetési számla ellenében:

T 381 Pénztár K 91-92 Értékesítés nettó árbevétele/ 476 Fizetendő áfa

4. Vevőktől kapott követelés jóváírása bankszámlán: T 384 Elszámolási betétszámla K 311 Vevők

5. Szállítóval szembeni tartozás pénzügyi teljesítéséről bankértesítés: T 454 Szállítók K 384 Elszámolási betétszámla

6. Felvett rövid lejáratú hitel jóváírása bankszámlán: T 384 Elszámolás betétszámla K 452 Rövid lejáratú hitelek

7. Hitel törlesztése terhelési értesítés bankszámlán:T 389 Átvezetési számla K Elszámolási betétszámla

62

8. Hiteltörlesztés jóváírási értesítés a hitel számlán: T 452 Rövid lejáratú hitelek K 389 Átvezetési számla

9. Kamat fizetése: T 873 Fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordítások K 384 Elszámolási betétszámla

10. Beruházás aktiválás előtt fizetett hitelkamat: T161 Befejezetlen beruházások K 384 Elszámolási betétszámla11. Banki költségek terhelési értesítés szerint:

T 5321 Banki költségek K 384 Elszámolási betétszámla12. Készpénz befizetése bankszámlára pénztári kiadás szerint:

T 389 Átvezetési számla K 381 Pénztár13. Készpénzbefizetés jóváírása:

T 384 Elszámolási betétszámla K 389 Átvezetési számla14. Tartós lekötésre átvezetés, terhelési értesítés a bankszámlán:

T 389 Átvezetési számla K 384 Elszámolási betétszámla15. Jóváírás a lekötött bankbetét számlán:

T 195 Egyéb tartós bankbetétek K 389 Átvezetési számla

Általános forgalmi adóAzok a vállalkozások, amelyek az Általános Forgalmi Adó hatálya alá tartozó termékértékesítést és szolgáltatás nyújtást folytatnak (kivéve, ha alanyi adómentességet választanak) az értékesítésről kiállított (kimenő) számláikban általános forgalmi adó felszámítására kötelezettek, de az adó sajátos jellegéből adódóan, az ehhez a tevékenységhez vásárolt (bejövő) számlákkal alátámasztott beszerzéseikben a felszámított áfát levonhatják a vevőknek elküldött számlák áfa tartalmából. Így a pénzügyi elszámolásokban csak a különbözetet kell pénzben teljesíteni. Elszámolása a 46- os számlacsoportban történik.

466. Előzetesen felszámított áfa számlán: az adóköteles beszerzés számláiban az eladó cég által felszámított áfa szerepel.

467. Fizetendő áfa számlán az adóalany által történő értékesítés számlájának áfa összege szerepel.

468. Áfa pénzügyi elszámolása számlán elszámolási (bevallási) időszakonként a 466. és 467. számlák összevont egyenlegét kell kimutatni, ami befizetés, vagy visszaigénylés lehet. Ha a 467 egyenlege nagyobb, mint a 466 egyenlege, akkor a különbséget be kell fizetni, ha a 466 egyenlege nagyobb, mint a 467 egyenlege, akkor a különbözetet vissza lehet igényelni, ha visszatérítik.

Az elszámolás után a 466., 467., 468. számlák összevon egyenlege 0.

Sajátos áfa elszámolások:

Ha az adóalany az eszközét (ami után beszerzéskor adót von le), termékét, szolgáltatását kivonja az adóalanyiság köréből pl. ajándékozza, akkor is meg kell fizetni az adót.

Ha az átvevő vállalja, hogy megfizeti:

T 368 Egyéb követelések K 467 Fizetendő áfa

Ha az átadót terheli

T 8686 Térítés nélküli átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke K 467 Fizetendő áfa

Ha a gazdálkodó adómentes tevékenységet végez, illetve jogszabály szerint az áfa nem levonható, akkor a beszerzés számla szerinti áfá-ját az eszköz beszerzési értékébe be kell számítani, illetve költségként kell leszámolni. Pl. személygépkocsi vásárlás (T 161- K 455).

14. tétel

63

Határozza meg az eredménykimutatás célját! Vázolja fel az eredménymegállapítás módjait (összköltség és forgalmi költség eljárás)! Mutassa be az egyes eredménykategóriák tartalmát!

Eredménykimutatás   fogalma Az eredménykimutatás (az éves beszámoló része) olyan könyvviteli okmány, amely egy adott időszakra vonatkozóan, összevontan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás hozamait és ráfordításait, valamint az ezek különbözeteként képződő eredményt vezeti le. 

Az eredménykimutatás céljaAz eredmény megállapítása a vállalkozás valamennyi tevékenységéből származó hozamok és költségek (ráfordítások) összegzése és összehasonlítása, meghatározva az érdekhordozóknak járó összegeket is. az eredmény keletkezésére ható tényezők összegzett hatásainak számszerűsítése, informatív célból az

egyes eredménykategóriák jól elkülönített meghatározása a vállalkozásnál maradó mérleg szerinti eredmény megállapítása tulajdonosoknak kifizethető osztalék (részesedés) megállapítása bevételek és ráfordítások eredménykategóriák szerinti csoportosításával a jövedelem összetevőinek

egymás mellé állítása állami költségvetésnek járó társasági adó fizetési kötelezettség megállapítása mérleg szerinti eredmény (saját tőkét befolyásoló nyereség vagy veszteség) kimutatása.

Az eredménykimutatás - a mérleghez hasonlóan - a tárgyidőszak mellett a bázisidőszak értékadatait is tartalmazza és a részeredmény-mutatókat elkülönítve is taglalja, ezáltal lehetővé téve: az eredmény összetevőinek megismerését a vállalkozás jövedelmezőségének megítélését a tevékenység alakulásának megítélését az előző évi adatokkal történő összehasonlítás révén.

Az eredménykimutatás, mint a mérleg melléklete a vállalkozás éves beszámolójának fontos része, mely segíti a tulajdonosok, befektetők és hitelezők adott vállalkozással kapcsolatos gazdasági döntéseit.

Az eredménykimutatás kétféle szerkezetben készíthető el: összköltség eljárással forgalmi költség eljárással.

A két módszer és azon belül a két változat az eredménymegállapítás szempontjából egyenrangú, a vállalkozások szabadon választhatják. Szem előtt kell azonban tartanunk, hogy eltérő számviteli (vezetői számviteli) információs rendszer kiépítését teszik szükségessé mélységét és módszerét illetően egyaránt. A két - különböző logikával készített - eredménykimutatás végeredményben azonos üzemi, üzleti eredmény ad. Mivel a további részeredmény-mutatók megállapítása teljesen azonos módon történik, így a pénzügyi és a rendkívüli eredmény is ugyanazt az értéket adja. A három eredményrész összege a vállalkozás adózás előtti eredménye. Az adózás előtti eredményt csökkenteni kell a mindenkori jogszabályok által meghatározott mértékű társasági adóval. Az így kapott eredmény és a tulajdonos számára fizetendő osztalék különbözete a vállalkozás mérleg szerinti eredménye. A szabályszerűség vizsgálata mellett fontos ellenőrzési szempontunk lehet, hogy a vállalkozás célszerűen választotta-e meg az eredménykimutatás formáját. Természetesen az ellenőrzést - a mérleghez hasonlóan - indokolt a bevételekre és ráfordításokra vonatkozóan tételesen elvégezni.

Egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása az üzemi eredményig:

Összköltség eljárássalI. Értékesítés nettó árbevétele( 91/94)II. Aktívált saját teljesítmények értéke (+/-581, 582 )III. Egyéb bevételek( 96 )IV. -Anyagjellegű ráfordítások( (81 )V. -Személyi jellegű ráfordítások ( 82 )VI. -Értékcsökkenési leírás ( 83 )VII. -Egyéb ráfordítások ( 86 )

64

Forgalmi költség eljárássalI. Értékesítés nettó árbevétele ( 91/94 )II. -Értékesítés közvetlen költségei ( 81/84 )III. Értékesítés bruttó eredménye ( I – II )IV. -Értékesítés közvetett költségei ( 85 )V. Egyéb bevételek ( 96 )VI. -Egyéb ráfordítások ( 86 )

Ha elhagyjuk az azonos megnevezésű és értékű sorokat, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a forgalmi költség eljárású eredménykimutatásban a bevételeket az értékesítés közvetlen és közvetett költségei csökkentik. Az értékesítés közvetlen költsége az eladott termékek közvetlen önköltségen számított értéke, elábé, és az eladott, közvetített szolgáltatások értéke. Az értékesítés közvetett költségei megegyeznek az időszak közvetetten elszámolt, fel nem osztott termelési költségeivel.Az összköltség eljárású eredménykimutatásban nem csak az értékesítés költségeivel csökkentjük a bevételt, hanem az összes ráfordítással, nevének megfelelően. Viszont a hozamok között kimutatjuk az aktivált saját teljesítményeket, vagyis amit előállítottak, de még nem kerültek értékesítésre. Hozamkénti szerepeltetésük ellentételezi az összes ráfordítás között szereplő értéket, így végül is maradnak az értékesítés költségei az eredményt csökkentő tételként. Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti év során értékesített vásárolt készletek saját termelésű készletek teljesített szolgáltatások ártámogatással, és felárral növelt, engedményekkel csökkentett, ÁFA nélküli

értékét.Saját előállítású eszközök aktivált értéke a saját vállalkozásban végzett és az eszközök között állományba vett saját teljesítmények, tárgyi eszközök, immateriális javak közvetlen önköltségen számított értékét. A saját termelésű készletek állományváltozásának megállapításánál a befejezetlen, félkész és késztermékek üzleti év végi záró állományának és az üzleti év eleji nyitó állományának különbözetét kell figyelembe venni. Egyéb bevételek a rendszeres tevékenység, üzletmenet során keletkeznek, nem részei az értékesítés nettó árbevételének, és nem minősülnek pénzügyi műveletek bevételeinek. Több tételével már a tananyag tárgyalása során megismerkedtünk, pl: tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítésének bevétele értékesített követelések elismert értéke utólag kapott, pénzügyileg rendezett engedmény céltartalék felhasználása visszaírt értékvesztés és terven felüli értékcsökkenés

Egyéb ráfordítás olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez nem kapcsolódó kifizetések, és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység során merülnek fel, és nem minősülnek a pénzügyi műveletek ráfordításainak.

15. tételSorolja fel a könyvviteli zárlati teendőket! Ismertesse a főkönyvi kivonat fogalmát, tartalmát és egyezőségeit! Mutassa be a mérleg és eredményszámlák zárásának folyamatát! Vázolja fel a főkönyvi nyitás menetét, a nyitás után elszámolandó rendező tételek szerepét!

A könyvviteli zárlat az üzleti év végén a következő teendőket, tevékenységet jelenti: a könyvelés teljessé tétele érdekében kiegészítő, helyesbítő és egyeztető munkákat kell végezni a számlákat technikailag le kell zárni

A számlák forgalmának teljessé tétele érdekében a teljesség számviteli alapelvet kell alkalmazni. Kötelezően csak a beszámoló elkészítését megelőzően írja elő a számviteli törvény a zárlati munkálatokat.A havi záráshoz kapcsolódóan elszámolandó tételek például:befektetett eszközök állományának növekedése és csökkenése terv szerinti értékcsökkenés elszámolásavásárolt készletek állományának növekedése és csökkenéseárkülönbözetek elszámolása

65

bérelszámolás tételeiÁFÁ-val kapcsolatos elszámolások stb.

Negyedéves záráshoz kapcsolódóan elszámolandó tételek pl: a havi elszámolás tételei terv szerinti értékcsökkenés, ha negyedévente könyveli leltári különbözetek, selejtezések saját termelésű készletek készlet érték különbözete stb.

Az éves záráshoz kapcsolódó feladatok (a havi és a negyedéves elszámolásokon felül): könyvelni kell azokat a gazdasági eseményeket, melyek a fordulónap előtt ismertté váltak, de

könyvelésük csak a fordulónap után történik. Ez szabályos, mert a Számviteli törvény szerint azokat a gazdasági eseményeket, melyek nem a pénzeszközökhöz kapcsolódnak, joga van a vállalkozásnak negyedévente, de legkésőbb a negyedévet követő hó végéig rögzítenie. Vagyis a IV. negyedévi adatoknál ez a köv. év jan.31-t jelenthet.

vannak események, melyeket eleve meghatározott időszakonként könyvelünk, pl, értékcsökkenést lehet havonta, vagy negyedévente, ahogy dönt a vállalkozás, és ahogy azt a számviteli politikájában rögzíti. Vagy pl. az anyagár különbözetek könyvelése.

vannak olyan események, melyek a mérlegkészítés időszakában válnak ismertté, de az üzleti évre vonatkoznak, tehát el kell könyvelni. Pl. a vevők egyedi minősítése alapján kiderül, hogy valamelyik követelés behajthatatlan

a mérlegkészítés időszakának típus elszámolásai (ezek nagyrészt csak ilyenkor állapíthatók meg) Ilyenek: az időbeli elhatárolásokkal kapcsolatos tételek, pl. értékpapírok után járó kamatok, hitelek után fizetendő kamatok, stb. Ebbe a körbe tartoznak a céltartalékkal kapcsolatos elszámolások, valamint a leltáreltérések könyvelése. A fordulónapi értékelés során kell megállapítani és könyvelni az értékvesztéseket és visszaírásokat, terven felüli értékcsökkenést és visszaírást, az értékhelyesbítés könyvelése, devizás tételek fordulónapi értékelése stb.

Főkönyvi kivonat:A gazdálkodóknak a beszámoló adatainak alátámasztására főkönyvi kivonatot kell készíteni.Ez a főkönyvi számlák adatairól készített összesítő, ellenőrző kimutatás.Tartalmazza a megnyitott számlák- számát és nevét- a számlák tartozik és követel forgalmát- számlák egyenlegét, ami vagy tartozik jellegű,(Eszköz számlák) vagy követel jellegű (Forrás számlák)A tartozik és a követel forgalomnak összesen egyeznie kell, ezért próbamérlegnek is nevezzük. Szintén egyeznie kell az egyenleg összesennek is, ez a nyersmérleg, mert ennek segítségével a mérleg összeállítható. További fontos egyezőség, hogy a mérlegszámlák összevont egyenlegének (1-4 számlaosztály) fordított előjellel meg kell egyeznie az eredményszámlák egyenlegével (8, 9 és 58). Természetesen a naplóforgalmak összege is egyezik a főkönyvi kivonat forgalom összegével. A főkönyvi kivonatból az adózás előtti eredmény megállapítható, és az Eredménykimutatás is elkészíthető az adózás előtti eredményig.

Következőkben az eredményszámlák rendezése történik.Elsődleges költségnem elszámolást feltételezve: ennek során az 5.számlaosztály költségnem számláinak egyenlegeit átvezetjük a 8. számlaosztályba. Az átvezetés során alkalmazzuk az 59. Költségnem átvezetési számlát.T 59 – K 51/57 Költségnemek számlái, ésT 81/83számlacsoport számlái – K 59 Ktgnem átvezetési számla

Ezt követően a 8, 9 és 58 számlák egyenlegeit a 493.Adózott eredmény elszámolása számlára könyveljük át. Tartozik oldalára az eredményt csökkentő, követel oldalára az eredményt növelő tételek kerülnek. Az átvezetések után a számla egyenlege az Adózás előtti eredményt mutatja.

8 számlaosztály számláinak átvezetése: T 493 Adózott eredmény elszám. K 8 számlaosztály számlái (ráfordítások)

9 számlaosztály számláinak árvezetése: T 9 számlaosztály számlái (bevételek) K 493 Adózott eredmény elszámolása számla

66

582 Saját előállítású eszközök aktivált értéke: mindig K egyenlege van, eredményt növel, az Eredménykimutatásban pozitív előjelű. Átvezetése: T 582 és K 493 Adózott eredmény elszámolása

581 Saját termelésű készletek állományváltozása számla egyenlegének átvezetése:Ha K egyenlegű, eredményt növel, pozitív előjellel szerepel: T 581 K 493 az átvezetése.Ha T jellegű egyenlege van, ez eredményt csökkentő, negatív előjellel szerepel az Eredménykimutatásban, átvezetése: T 493 – 581 STK ÁV

Ezután állapítjuk meg és könyveljük a társasági adót, és vezetjük át az adózott eredményt.Társasági adó: T 891 Társasági adó (Eredmény csökkenés), K 461 Társasági adó kötelezettség (Forrásnövekedés).Átvezetése: T 493. Adózott eredmény elszámolása K 891 Társasági adó

Utolsó tétel az Adózott eredmény átvezetése a 419 Adózott eredmény elszámolása számlára:Nyereség esetén, vagyis K egyenlegű a 493 számla: T 493 K 419 Adózott eredményVeszteség esetén T egyenlegű a 493 számla, vagyis fordítva lesz az átvezetés. Az eredmény felosztása után a 493. számlán nem maradhat egyenleg.

Elsődleges 6, és 7 költségszámlák vezetése esetén a fel nem osztott költségek átvezetése a ráfordítások közé: T 85 Értékesítés közvetett költségei – K 6 Általános költségek

Az eredményszámlák egyenlegének átvezetése a 493. Adózott eredmény elszámolása számlára:Ráfordítások átvezetése: T 493 – K 81/82 Értékesítés közvetlen költségei, K 85 Értékesítés közvetett költségei, K 86 Egyéb ráfordítások, és K 87 Pénzügyi műveletek ráfordításai

Bevételek átvezetése: T 91/92 Értékesítés nettó árbevétele, T 96 Egyéb bevételek, T 97 Pénzügyi műveletek bevétele

A tételek elkönyvelése után a 493 számla egyenlege az adózás előtti eredményt mutatja, megegyezően a költségnem elszámolás során végrehajtott átvezetések eredményével.

Következőkben készül egy második főkönyvi kivonat, ebben már csak 1-4 számlaosztályok, vagyis a mérlegszámlák szerepelnek, tehát ez alapján elkészíthető a mérleg. Figyelembe kell venni a mérleg témakörnél tanult előírásokat, pl. átsorolások a hosszú lejáratú tartozásokból, túlfizetett tartozások kezelése, stb.

Utolsó feladat a mérlegszámlák zárása. az eszközszámlákon jellemzően Tartozik jellegű egyenleg van, tehát záráskor: T 492 Zárómérleg

számla, és Követel 1-2-3 Eszközszámlák. a forrásszámlákon jellemzően Követel jellegű egyenleg van, tehát záráskor T 4 Forrásszámlák és

Követel 492 Zárómérleg számla.Fentiek elkönyvelése után egyetlen számlán sem marad egyenleg.

Nyitás

A főkönyvi számlákat a mérleg adatai alapján nyitjuk.

Eszköz számlák nyitása: Tartozik 1-2-3 Eszközszámlák, Követel 491 Nyitómérleg számla.

Forrás számlák nyitása: Tartozik 491 Nyitómérleg számla, Követel 4 Forrásszámlák. (Ha van olyan eszköz számlánk, amelyen követel oldalon van az egyenleg, pl. Tárgyi eszközök értékcsökkenése, ott természetesen a Követel oldalra nyitunk.) Forrás számlán is lehetséges Tartozik oldalon a nyitó egyenleg, pl. 466. Előzetesen felszámított Áfa, akkor azt a Tartozik oldalra nyitjuk.

Nyitás utáni rendezőtételek

Adózott eredmény átvezetése az Eredménytartalékba T 419 Adózott eredmény K 413 Eredménytartalék. Így könyvelünk nyereség esetén, veszteségnél fordítva.

Nyitó befejezetlen termelés kivezetése T 581 Saját termelésű készletek állom.vált és Követel 23. Befejezetlen termelés.

67

Anyagkészlet elszámolása költségként, ha a vállalkozás nem vezeti év közben a készletszámlát. T 511 Anyagköltség Követel 21-22 Anyagok

ÁFÁ-val kapcsolatos átvezetések, a 468 Áfa pénzügyi elszámolás számlára. Először vezessük át a 466 Előzetesen felszámított ÁFA egyenlegét. Miután ezen a számlán T jellegű egyenleg van, ezért a könyvelés: T 468 és K 466. Másodszorra a 467 Fizetendő Áfa egyenlegét vezessük át. Miután ezen a számlán K jellegű az egyenleg, a könyvelés: T 467 és K 468 számla. Továbbiakban csak a 468 Áfa pénzügyi elszámolása számlán van egyenleg, melynek pénzügyi rendezése fog megtörténni január 20-ig. Követel egyenlege esetén adótartozásunk van, amit át kell utalni. Könyvelés a pénzügyi rendezéskor: T 468- K384 Elszámolási betét. A tartozik jellegű egyenlege adótúlfizetést jelent.

A 464 költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése számla egyenlegét (T jellegű) át kell vezetni a 463. Költségvetési befizetési kötelezettségek számlára. Könyvelés: T 463 K 464. Ezután a 463. számla mutatja a rendezendő összeget. Amennyiben jogcímenként részletesen bontottuk a 463. számlát, akkor jogcímenként végezzük az átvezetéseket.

Az időbeli elhatárolásokat is vissza kell vezetni. Meg kell nézni mit és hogyan határoltunk el, a visszavezetés a fordítottja lesz. Pl: járó kamat elhat év végén:T 391 Bevételek aktív időbeli elhat. Követel 974 Kapott, járó kamatok. Ennek megfelelően nyitáskor a visszavezetés fordítva: Tartozik 974 Kapott, járó kamatok és Követel 391 Bevételek aktív időbeli elhatárolása

A 363. Költségvetési kiutalási igények teljesítése számla egyenlegét (Követel jellegű) át kell vezetni 362. Költségvetési kiutalási igények számlára. Könyvelés: T363- K 362.

Továbbiakban a 362 fogja mutatni a költségvetéssel szemben fennálló követelésünket, Tartozik jellegű egyenleg esetén.

C) Az esettanulmány projektismerete1. tétela)    Ismertesse a projekt és a projektfinanszírozás fogalmát, jellemzőit!

Projekt fogalma:A projekt meghatározott cél elérésére irányuló, határidő-, költség- és erőforráskorlátokkal rendelkező, egyszeri, nem ismétlődő tevékenységsorozat.A projektmunka elvégzésére speciális szervezeteket, teameket hoznak létre. Ez egy különböző szakemberekből álló csoport, melynek megszervezésével és irányításával a projektmenedzsment foglalkozik. A projektmenedzsment kulcsfeladatai: az ötletek generálása, a tervezés, az időütemezés, az erőforrások összehangolt felhasználásának biztosítása, a megvalósítás folyamatos nyomon követése, monitorozása, felügyelete, állapotának vizsgálata.

Az idő, a költség és a cél minden projektben jelen van, jóllehet fontossági sor-rendjük változhat. Ha a projekt célja a minél nagyobb profit megszerzése (pl. egy új autó megtervezése és legyártása), akkor a költségek minimalizálása nagyon fontos szempont. Ha viszont az a cél, hogy magasra értékelt, nagyon jó minőségű terméket gyártsunk, akkor nem biztos, hogy a projekt fő célja a költségek lefaragása.IdőEgy rendezvény megtervezésekor az idő a legfontosabb tényező. Egy kiállítás esetében nem lehet figyelmen kívül hagyni a megnyitás időpontját, hiszen minden egyes eseményt illetve tevékenységet ettől kell visszaszámolni.KöltségA legtöbb kereskedelmi projektben kulcsfontosságú szerepet játszik a költség. Ha az ügyféllel például már megegyeztünk a díjazásról, akkor a siker érdekében az adott költségvetés keretein belül kell maradnunk. Ha ennek ellenére túllépjük a költségkeretet, a projekt veszteségessé válik.CélHa a projekt célja egy kivételes minőségű termék létrehozása, akkor a minőség érdekében még „az is belefér”, ha meghosszabbodik a határidő, vagy megnőnek a költségek. Pl. egy új gyógyszer kifejlesztése a várható profit érdekében eltűr ilyen jellegű túllépéseket.

68

Az egyensúlyA projekt jó működésének feltétele e három tényező egyensúlya. A projekt természeténél fogva kaphat nagyobb hangsúlyt az egyik, mint a másik, de a három tényező kikell, hogy egyensúlyozza egymást.

A projekt jellemzői Ismert, jól körülhatárolt cél vagy célrendszer Meghatározott termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos Időben behatárolható Költségvetési korlátok Technikai korlátok

Projektfinanszírozás fogalma:Ezen finanszírozási mód esetén a konzorciumi partnerek közös költségvetést készítenek és a támogatást a közös elszámolás alapján az úgynevezett főpályázónak utalja a Közreműködő szervezet.A hagyományos modellben az állam elkülönülten kezeli a közszolgáltatáshoz kötődő részfeladatokat, azaz a közszolgáltatás infrastruktúrájának megépítését és üzemeltetését. Az építési feladatokat az állam hagyományosan a magánszférától rendeli meg, elkészültét követően a létesítmény állami tulajdonba kerül, az építési költségeket az állam fedezi.

Projektfinanszírozás jellemzői:tipikus szereplői a magánszféra- és a közszférabeli szerződő fél.A szerződő fél a projekt megvalósítására jellemzően projekttársaságot alapítA felek közötti szerződéses viszonyok az alábbiak szerint írhatók le: Szolgáltatási szerződés: A közszférabeli partner szerződést köt a magánszférabeli partnerrel a szolgáltatás nyújtására. A szerződés rögzíti az építményekkel, illetve a szolgáltatás színvonalával és mennyiségével kapcsolatos állami elvárásokat, továbbá az állam által fizetendő szolgáltatási díj nagyságát. Hitelszerződés: A külső források bevonásának legjellemzőbb formája a bankhitel. A közvetlen szerződéses kapcsolat (direct agreement) kialakításakor azonban fontos kritérium, hogy a finanszírozási kockázatot továbbra is a magántársaság viselje Egyre inkább terjedő finanszírozási mód a kötvénykibocsátás: hosszabb távra olcsóbb finanszírozási forrást jelent. Hátránya azonban, hogy egy kötvénykibocsátásban számos fél vesz részt (tőzsde, hitelminősítők, lead manager stb.), és a hitelkonstrukcióval szemben egyszeri „lehívásra” ad lehetőséget.

b)    Mutassa be a projektek tervezésére vonatkozóan a problémaelemzés, a célok meghatározásának és a SWOT analízisnek a folyamatát!

A projekttervezési módszerek

SWOT elemzés

◦ Az ötletek közötti választást, a célok meghatározását segíti Problémafa – Célfa elemzés Érintettek elemzése (Stakeholder analízis)◦ Személyek és személyek csoportjai◦ amelyeket ÉRINT◦ akiknek ÉRDEKÉT SZOLGÁLJA◦ a megvalósuló projekt Kulcstényező a kommunikáció!◦ Logikai keretmátrix (Logframe) módszer◦ A projektjavaslat világos, logikus és strukturált lesz◦ Az érintettek bevonása a készítés folyamatába

69

◦ Alternatívák elemzését teszi lehetővé◦ Az ötletet és a megvalósítás eszközeit illeszti◦ A kockázatok elemzését lehetővé teszi

A SWOT négy kategóriája:Erősségek (Strengths) - Belső tényezők, +Pozitív tényezők, amelyek jól működnek, és befolyásolhatók.Gyengeségek (Weaknesses) - Belső tényezők, -Negatív tényezők, amelyek nem jól működnek, de befolyásolhatók a helyzet javítása érdekében.Lehetőségek (Opportunities) - Külső tényezők, +Olyan kedvező adottságok, amelyek nem befolyásolhatók, de rájuk építve kihasználhatók az erősségek.

Veszélyek (Threats) - Külső tényezők, -Olyan korlátok, negatív tényezők, amelyek nem befolyásolhatók és csökkentik a siker esélyeit, kockázatot jelenthetnek.

2. tétela)    Mutassa be a projektfinanszírozás szereplőit, csatornáit és menetét!

A projektfinanszírozás szereplői Szponzorok – alapítók, szervezők Befektetők – professzionális (szakmai)

o általános (pénzügyi) Hitelezők (kedvezményes, piaci alapon) Támogatók (állam, EU) Új projekt vezetősége (szponzorvállalat menedzsmentjétől eltérő tevékenység, attól független kör)

Projektfinanszírozás forrásai és csatornáiForrások:

Saját forrás ← szponzor Támogatások ← támogatók

Hitelek ← kereskedelmi bankoko saját, egyedi kockázatvállaláso szindikált hitelek

Kötvények ← kötvénybirtokosok Lízing ← lízingbeadó Egyéb finanszírozási eszközök (keres-

kedelmiváltók, magánkölcsönök) ← egyéb

Csatornák: hitel-és tőkepiac

← Kamatozás: változó (általában LIBOR-alapú) kamat

A projektfinanszírozás menete1. Befektetői döntés a projektre: előzetes megvalósíthatósági tanulmány alapján 2. Szakértők kiválasztása: pénzügyi tanácsadó, jogi szakértő független mérnök 3. Bank(ok) kiválasztása: ajánlatkérés (részletes hitelfeltétel-rendszer kidolgozása árazással)

Kiválasztási szempontok: a hitel költségeinek kalkulálása: függ a megkívánt saját erő nagyságától, a hitel árazásától (kamatok,

költségek), a törlesztési ütemezéstől és a pénzkivételi lehetőségtől. a bank ügyintézőinek szakmai felkészültsége, elérhetősége, jó munkakapcsolata(rugalmas, pozitív

hozzáállás)4. A projekt bevizsgálása, majd a pénzügyi banki modell véglegesítése:

70

a bank által választott külső szakértők részvételével. El kell elkészíteni a bevételre vonatkozó tanulmányokat (pl. forgalmi tanulmány, piaci tanulmány a vásárlóerőre nézve). Az elkészített pénzügyi modell a hitelszerződés melléklete.5. A szerződések megkötése: a hitelszerződés és egyéb projekt szerződések megkötéseA projektfinanszírozás szakaszai:

1. Tervezési szakasz (a finanszírozás ütemezésének meghatározás; a legalkalmasabb hitelnyújtó kiválasztása)

2. Kivitelezési szakasz3. Zárási szakasz (a projekt akkor befejezett, ha hosszabb ideje működik és terméket vagy szolgáltatást

olyan feltételekkel állít elő, mint ahogy a tervben szerepelt)4. Üzemeltetési szakasz (elvárás, hogy a termékek vagy szolgáltatások értékesítéséből származó bevétel

elegendő legyen a hitelek és kamatok törlesztéséhez, a működési költségek kifizetéséhez és a hozamok biztosításához.)

b)    Mutassa be röviden a projekt időtervének összeállításakor alkalmazott egyes módszereket! (Gantt-diagram, hisztogram, hálótervezés.)

Az időtervezés ábrázolási technikáiGantt- diagram Legrégebbi technika, Henry L. Gantt által kidolgozott vonalas ütemterv, melynek tengelyein az időt és a tevékenységeket ábrázoljuk. A diagram elkészítésének lépései: A tevékenységek meghatározása. A tevékenységek logikai sorrendjének meghatározása. Idő hozzárendelése a tevékenységekhez. A diagram elkészítése. Előnye: elkészítése egyszerű; áttekinthető

Hisztogram A hisztogrammal jól ábrázolhatjuk a különböző források igénybevételének mértékét a projekt különböző fázisaiban. Így a projektmenedzser is előre láthatja, hogy mikor milyen szakemberekre van szüksége.

Hálótervezés 1957: Egyesült Államok haditengerészete; Polaris rakétaprogram irányítása Ennek segítségével 5 év helyett, 3.5 év alatt teljesítették a projektet. Változatai: CPM (Critical Path Method) – Kritikus út módszere PERT (Program Evaluation and Review Technique) – Programkiértékelő és beszámoló technika MPM (Metra Potential Method) – Metra Potenciál Módszer

3. tétela)    Ismertesse a projektfinanszírozási alapelveket és vázolja azok projektekre gyakorolt hatását!

Jövedelmezőség/Rentabilitás elve: Két dolgot is magába foglal a finanszírozás jövedelmezőségének elve. Egyrészt, hogy minél alacsonyabb a megszerezhető tőke költsége, annál jövedelmezőbb lesz a befektetés. Másrészt, a hangsúlyt nem az összes tőkére fektetjük, hanem arra, hogyan alakul a saját tőként megtérülése. Ezt úgy kell értelmezni, hogy a hozam és a befektetett tőke milyen %-ban vannak egymással.Megkülönböztetünk pozitív és negatív külső eladósodást. Pozitív az, amikor a saját tőkénk megtérülése a hitel felvétele esetén nagyobb, mintha csak saját tőkéből finanszíroznánk a befektetést. Ezt a pozitív eladósodást akkor is érdemes igénybe venni, ha egyébként lenne elegendő saját tőkénk a finanszírozáshoz, mert így javítjuk a saját tőke hatékonyságát illetve a megmaradt tőkét más projektbe is be tudjuk párhuzamosan fektetni. Viszont nagyon fontos, hogy olcsó külső forrást találjunk. Negatív külső eladósodásnál csökken a saját tőke megtérülése. Ezt a fajta finanszírozást akkor szabad igénybe venni, ha nincs elegendő saját tőkénk a finanszírozáshozNormativitás elve: Számolnunk kell azzal, hogy a finanszírozók megkövetelnek bizonyos standardokat, normákat azoktól, akik számára forrást biztosítanak Az elv tehát azt jelenti, hogy csak akkor juthatunk idegen forráshoz, hogyha a bank ügyfélminősítése alapján a cég megbízhatónak bizonyul. Ennek keretében a bank elemzi a pénzügyi helyzetünket illetve hitelképességünket. A hitelnyújtó ezzel a vizsgálattal igyekszik csökkenteni a kockázatát.

71

Rugalmasság elve: Az átmeneti eszközigényt átmeneti forrásból, a tartós eszközigényt tartós forrásból finanszírozzuk. A rugalmasság elve azt jelenti, hogy a forgóeszközöket minden esetben rövid lejáratú forrásokból finanszírozzuk, míg a befektetett eszközöket mindig hosszú lejáratúakból. Fontos, hogy a tőkeszükségletet rugalmasan kell kezelni, ezzel elérve azt, hogy ne legyenek szükségtelen költségek.Tőkeáttételi elv: Lényege, hogy annyi idegen forrást szabad csak igénybe venni, hogy ne veszítsük el az uralmaz a projekt felett, megmaradjon számunkra az önálló döntéshozatal lehetősége.Likviditás elve: A külső forrás biztosítója elvárja, hogy a projekt a megfelelő likviditást hozza számunkra, tehát, hogy az adósságunkat törleszteni tudjuk. (tőketörlesztés, kamat törlesztés és egyéb fizetendő költségek). Egyszóval, hogy fizetőképesek legyünk.

b)    Ismertesse a tevékenységfa és a logikai keretmátrix alkalmazásának módszertanát!Tevékenységfa

Ez a módszer egy igen egyszerű és viszonylag ritkán használt módszer a problémák és az ezeket orvosoló célok meghatározására.A tevékenységfa tulajdonképpen egy problémafából és egy célfából áll.A módszer lényege az ok-okozati viszony, tehát hogy mely problémából mik következnek. Elsődleges cél a probléma gyökerének feltárása. Meg kell határoznunk a problémák rangsorát, tehát, hogy az alproblémák mindig valamilyen mélyebb problémából erednek.A problémafa felépítése:

alprobléma alprobléma

részprobléma

probléma

főprobléma

A problémafán a problémák megoldása lentről felfelé történik, tehát alapvetően a főproblémát kell megoldani, az adja a többi probléma megoldását is.A problémafa elemzése során jött létre a célfa, mely igazából a problémafa tükörképe: az egyes problémák megoldására adott lehetséges célokat határoz meg. A célok és a problémák a két fa rendszerében ugyanolyan hierarchiában jelennek meg és hatásuk is ugyanolyan. Ez tehát azt jelenti, hogy a probléma gyökerére talált megoldási célok megoldással lehetnek minden problémára. A két fa megoldása alapvetően egymással ellentétesen mozog. A célfa felépítése:

alcél alcél

részcél

72

cél

főcél

A célfa megoldási folyamata a problémafa ellentéte. Tehát fentről kezdem el elérni a kitűzött célokat, lépcsőzetesen oldom meg a problémákat, így jutok el a főcélig.

Logikai keretmátrixA Logikai Keretmátrix a projekttervezéshez-és irányításához használt módszer.Mire használható?

- érdekcsoport azonosítása- problémák elemzése- célok, tevékenységek megtervezése

Alkalmazásával tesztelhetik a javasolt projektterveket, a megvalósíthatóságát és fenntarthatóságát. Ennek alapján történik a cselekvési tervek elkészítése, valamint az értékelési keretrendszer kialakítása.A végrehajtás és az értékelés során is használható.Megalapozási logikához használható a következő kapcsolati ábra:

Hatások Átfogó v. általános cél

EredményekKonkrét célok

Outputok

Operatív célokInputok Projekt tev-ek

Szakaszai: elemzési szakasz- alapgondolata a projekt célja- 1. lépés a problémák megoldása, főprobléma felismerése: ehhez elemzés kell, itt készítjük a

problémafát- 2. lépés a célok meghatározása, célfa készítése- 3. lépés a stratégia kiválasztása tervezési szakasz- a szakaszban a logikai keretmátrix 4x4 táblázat kidolgozása történik- a táblázatra egy példa:

  Beavatkozási stratégia

Indikátorok

Indikátorok forrása Feltételezések

Stratégiai cél        Projekt cél        

73

Eredmények        Tevékenységek        

Tulajdonságai: Összehozza az érdekcsoportokat az elemzési szakaszban a problémák, Célok és stratégiák az elvárások hogyan valósíthatók meg. A projekttervek belső logikájának ellenőrzése A projekt megvalósíthatóságát befolyásoló kritikus feltételezések és kockázati tényezők azonosítását

az értékeléshez szükséges információs források meghatározását. Legegyszerűbb formája: egy négy oszlopot és négy sort tartalmazó táblázat.

A függőleges oszlop a projekt tevékenységét, az okozati összefüggéseket és a fontos feltételezéseket illetve külső bizonytalansági tényezőket határozza meg. A vízszintes oszlop a projekt hatásaihoz és a felhasznált erőforrások méréséhez kapcsolódik, a főbb mérési mutatók és a mérések ellenőrzéséhez szükséges eszközök meghatározásán keresztül.

Hasznos az előkészítés, tervezés és végrehajtás során. Használatával tagoltan, világosan, egységesített formában lehet meghatározni a célokat. Ha nem elég meggyőző a koncepció, vagy gyenge a logikai kapcsolat, az a mátrix elkészítése során kitűnik.A tervezési szakasz fő részei:

a projekt elemeinek kidolgozása mutatószámok meghatározása és elemzése külső tényezők, kockázatok számbavétele

Az oszlopok tartalma:Első oszlop: a projekt milyen változást ér el közvetlen és tágabb céljaival

- átfogó célok - miért fontos szélesebb körben, milyen hatásai vannak- közvetlen cél meghatározása. (2-3 célnál többet nem érdemes meghatározni) A projekttervezés

legkritikusabb lépése a projektcél világos meghatározásában, ill. az arra irányuló megállapodás.- eredmények, a projekt tevékenységének termékei,- azok a tevékenységek és eszközök, amelyek szükségesek az eredmények eléréséhez 

 Második oszlop: objektívan igazolható mutatószámok, indikátorok

- a projekt céljainak életképessége ellenőrizhető legyen, és a projekt végrehajtása során alapul szolgáljon

- a fizikai és nem fizikai ráfordítások, inputok amelyek szükségesek a tevékenység megvalósításához. (megbecsült ráfordítások)

- a közvetlen cél teljesítése: „ilyen volt” és „ilyen lesz” állapotváltozás bemutatása- tágabb célok: a projekt milyen társadalmi célkitűzéshez járul hozzá

Harmadik oszlop: ellenőrzés- azok a hiteles források, amik bizonyítják a célok - helyes forrásmegjelölésnek, információ nyújtó személy megjelölése, információk gyakoriságának

meghatározása Negyedik oszlop: projekttel kapcsolatos feltételezések

- a projekt képes lesz-e teljesíteni a célkitűzéseket- külső tényezők, melyek hatással lesznek a projekt végrehajthatóságára és fenntarthatóságá-

4. tétela)    Mutassa be a hitelfelvétel folyamatát! (Hitelkérelem, hitelbírálat, hitelfolyósítás, fedezet.)

Hitel: pénzeszközök, áruk vagy szolgáltatások határozott időszakra történő átengedése, visszafizetési, illetve visszaszolgáltatási kötelezettség mellett, kamatfizetés ellenében.A hitelfelvétel az aktív bankműveletek közé tartozik.

74

Kamat: a kölcsönvett pénz használatáért fizetett díj, ezt százalékban határozzák meg (kamatláb), melyet az alapösszegre vetítetten pénzben állapítanak meg.A hitel futamideje: a pénzfolyósítástól az utolsó törlesztő részlet visszafizetéséig terjedő időtartam.

Hitelfedezet (biztosíték): az a vagyoni érték, amelyet pénzzé téve a hitel visszafizetéséhez szükséges pénz megszerezhető abban az esetben is, ha az adós közben fizetésképtelenné válna. A hitelnyújtás szakaszai egymásra épülnek, bármelyik kihagyására, vagy sorrendjük felcserélésére általában nincsen mód.

A hitelfelvétel folyamata:I. Előkészítés – saját magát vizsgálja a vállalat

Hiteligény megfogalmazásaHitelképesség vizsgálata = pontosan meghatározni az összeget és a feltételeketHiteltanácsadás (bank vagy hiteltanácsadó cég)Bankválasztás

II. Banki szakasz1. Hitelkérelem összeállítása, befogadása

pontosan kitöltött hitelkérelem csatolandó/bemutatandó dokumentumok összegyűjtése

30 napnál nem régebbi cégkivonatcégjegyzésre jogosultak hiteles cégaláírási nyilatkozata (aláírási címpéldány)

A vállalkozás utolsó auditált éves beszámolója (kötelezően benyújtott mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet, könyvvizsgálói záradék + cash-flow csatolása)

Különböző nyilatkozatok Biztosítékokra vonatkozó okiratok Társasági szerződés, alapító (létesítő) okirat

biztosítékok számbavételehitelkérelem, csatolmányok ellenőrzése (ügyintézők feladata)indoklással kérhető igazolás a hitelkérelem átvételéről

2. Hitelbírálat, döntésa hiteligénylés-bírálat mindig ugyanazokat a fő szakaszokat foglalja magában:

Ügyfélminősítés (adósminősítés) = scoringHiteligénylők hitelképességi osztályba sorolása - minősítési szabályzat - kötelezőKét szempontból értékelik a vállalkozásokat:Gazdasági adataikból számított mutatókkal (pl: likviditási, készletforgási)Nem számszerűsíthető kritériumokkal (pl: tulajdonosi szerkezet, piaci pozíció)A kapott összpontszám alapján vannak adós-osztályokba sorolvaHa az ügyfélminősítés eredménye kedvezőtlen – nem vizsgálják tovább – elutasítjákHa jó = ügyfél limit = az ügyféllel szemben vállalható legmagasabb kockázat = elméleti hitelplafonFügg: eszközök értékétől, éves ár bevételtől, cash-flow-tól és ezek kombinációjától

Fedezet értékeléseBank hitelnyújtás során betétesei pénzét kockáztatja »fokozott felelősségFedezetértékelési szabályzat: bank által elfogadott rendezőelvek és értékelési metódusokÁltalában túlbiztosításra törekszik a bank = fedezzen az esetleges fizetőképtelenség eseténBiztosítékok osztályba sorolása (jó biztosíték – gyengébb ügyfélminősítés és fordítva)

Személyi biztosítékok Dologi biztosítékok Egyéb fedezetekállami garancia óvadék engedményezésmás bank garanciája zálogjog vételi opciókezesség közraktárjegy hitelbiztosításakkreditív„Comfort letter”

75

Osztályozási szempontok:Fedezet piaci értékeÉrtékállóságaTehermentessége (dologi biztosíték)MobilizálhatóságaÉrvényesíthetősége

ÜgyletminősítésEgyetlen konkrét ügyre fókuszálKiegészíti az ügyfélminősítést

Az összes rendelkezésre álló információt figyelembe véve a megjelölt hitelcél pénzügyileg és gazdaságilag egyaránt megalapozott-m mekkora kockázattal jár és biztosított-e a törlesztés

CenzúrabizottságA bank illetékes munkatársaiból áll (nagyobb bankoknál több lépcsős is lehet)Az értékelések, elemzések után összeállítják a hitel-előterjesztést (külső - belső információk)Megjelenik benne az előterjesztő döntési javaslata (+, akkor a hitel árazására ajánlat)Jóváhagyó döntés esetén a bizottság meghatározza a szerződés összes feltételét:Engedélyezett hitelösszegKamat mértékeTörlesztés ütemezéseKért biztosítékokatHa kell az üzletszabályzattól eltérő esetleges külön kikötéseketKölcsönszeződés formájában kerül vissza az ügyfélhezElfogadás: cégszerű aláírásElutasítja: vitatott feltételekről további tárgyalások vagy más bank felkerése

3. SzerződéskötésMegállapodás, amelynek tartalmát a felek szabadon határoznak meg a jogszabályi rendelkezések kereti között (vállalkozás – bank)Mindig írásba kell foglalni (mintaszerződés, blankettaszerződés)Általános tartalmi elemei: Szerződő felek megnevezése, a teljes név, a székhely, (ha van: cégjegyzék helye, száma)KSH-szám, adóazonosítóNyilatkozat arról, hogy hitelszerződést kötnek, abban meghatározott feltételekkelSzerződés tárgya, céljaHitel összegeMikortól tartja rendelkezésre a bank, folyósítási feltételek, igénybevételi határidőKamat mértéke, kiszámításának módjaHitel lejáratának rögzítéseTürelmi időről rendelkezésHiteldíj összetevői, összege, megfizetés módjaRendelkezés a biztosítékokrólRendelkezések a szerződés hatályba lépéséről, megszűnésérőlMellékletek

Záró rendelkezés: nyilatkozat, hogy mindkét fél a szerződést megismerte és mindenben megegyezik az akaratukkal és az üzleti nyilatkozataikkalKeltezés, aláírás

4. Hitel kihelyezése, folyósításA bank a szerződésben megjelölt hitelösszeget a hitelfelvevő rendelkezésére tartja, és a szerződés feltételei szerint a kölcsönt folyósítjaA folyósítás feltételeit, a rendelkezésre tartás időtartamát a szerződés tartalmazzaMegbízás a banknak, hogy más bankszálra utaljon

5. Monitoring (hitel figyelése), hitel visszafizetés

76

Monitoring időszak: a kölcsön folyósításától az utolsó törlesztőrészlet megfizetéséig terjed, s ezalatt a bank folyamatosan nyomon követi a hitel felhasználásátA vállalkozásnak a visszafizetésen felül tájékoztatási és együttműködési kötelezettsége vanFizetési feltételeket a szerződés részletesen tartalmazza (egy összegben és részletekben)Szabályozva van a tőke, a kamat és a díjak megfizetési módja és időpontjaA beszedett pénz sorrendben számolja el a bank:Első: a bank által felszámított díjak és jutalékokUtána: esedékes kamat (ha van késedelmi kamat, azt is itt)Ügyleti kamatTörlesztést csak akkor számol el, ha ezek levonása után maradt a teljesítésből fedezetEttől eltérhetnek a szerződés típusától függően

Az ügyfélnek joga van a hitelszerződéstől elállni annak megkötése napjától számított 14 napon belül indoklás nélkül, ha a hitel folyósítására még nem került sor, illetve a szerződést díjmentesen felmondani, ha a hitelt már folyósították. A hitelfelvevő a nyilatkozat elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül köteles a felvett hitelösszeget és a felszámítható hitelkamatot a hitelezőnek visszafizetni. Az elállási jog jelzálogszerződésekre nem vonatkozik.

b)    Határozza meg a kritikus út, kritikus folyamat fogalmát, és ismertesse azok jelentőségét!

Jelentősége:Egyre fontosabb az összetett logikai és időrendi kapcsolatban álló gazdasági műveletek,

tevékenységek gyors és hatékony elvégzéseAzoknál a feladatoknál, ahol egymással párhuzamosan haladó (vagy egymást követő) tevékenységek

folynak, úgy kell megszervezni, hogy a teljes projekt a legrövidebb idő alatt lebonyolódjon

Kritikus út (Critical Path Method – CPM)Azokon az eseményeken keresztüli tevékenységek sorozatát jelenti, amelyeknek nincs tartalékidejük, az események bekövetkezésének legkorábbi és legkésőbbi időpontjai azonosak.• Tartalékidő: ha az esemény bekövetkezésének meghatározott legkorábbi és legkésőbbi időpontja nem azonos, az esemény bekövetkezéséig tartalékidőt számolhatunk (végrehajtási szakaszban fontos!)• Ha viszont az esemény bekövetkezésének legkorábbi időpontja = legkésőbbi időpontja (nincs tartalékideje), akkor az esemény a végső határidő tarthatósága miatt kritikus

egyik részfeladatában sem engedhető meg csúszásegyfajta hálózatterv50’ évek végén fejlesztették kiegy projekt időbeni ütemezését számolja és elemzi, annak „gyenge pontjai” után kutatva

„gyenge pont” = azok a lehetséges részfeladatok, amelyeknél előforduló csúszások az egész projekt késését okozzák, ezért különösen veszteségesek és kerülni valók

A CPM tehát alkalmas:egy – az egész projektet – áttekintő grafikus ábra készítésérea projekt megvalósításához szükséges idő kiszámolásáraa gyenge pontok (továbbiakban kritikus részfeladatok (critical activities)) meghatározására, és így

alapot nyújt a jelenlegi terv optimalizálására

A CPM szerinti projekttervezés lépései:1. A részfeladatok tisztázása2. A részfeladatok közötti összefüggések meghatározása (előfeltételek ellenőrzése)3. A projekt-diagram megrajzolása4. Minden részfeladat lehetséges kezdeti és befejezési idejének kiszámítása (ES, LS, EF, LF)5. A kritikus út meghatározása

Kritikus folyamat

77

Ezek kijelölésével lehetőséget nyújt a műszaki vezetés számára, hogy figyelmét és a rendelkezésre álló erőforrásokat elsősorban oda csoportosítsa, ahol az esetleges elmaradás az egész beruházás határidőre való átadását veszélyeztetheti.

Feltétele: úgy elvenni kapacitást, hogy az így meghosszabbodott folyamatok ne váljanak kritikussáAz új folyamat-koncepciót a vállalat üzleti modelljének megfelelően kell kialakítaniNagy hangsúlyt kell fektetni az innovációs, a működési és a piaci folyamatokra

5. tétela)    Ismertesse a projektfinanszírozásban rejlő főbb kockázati tényezőket! (Üzleti, hitelezői, nemzetközi finanszírozás kockázatai.)

Projektfinanszírozási kockázatok Kereskedelmi kockázatok (projektkockázatok) Makrogazdasági kockázatok (pénzügyi kockázatok) Politikai kockázatok (országkockázatok)

A kereskedelmi kockázatok elemzésekor a legfőbb kérdések Üzleti megvalósíthatóság: egyáltalán van értelme a projektnek Befejezési kockázat: be lehet e fejezni a projektet határidőre és az adott költségvetésen belül tartható-

e Környezeti kockázatok: a projekt kivitelezése és működése során kell e környezetvédelmi

korlátozásokkal számolni Működési kockázatok: elérhető e a tervezett működési bevétel Beszállási kockázat: a tervezett költségeken beszerezhetőek e a nyersanyagok és más szükséges

anyagok, gépek, berendezések Vis major kockázatok: hogyan birkózik meg a projekt vis major eseményekkel Szponzorok támogatása: a szponzorok részéről szükséges e több visszkereseti joggal rendelkező

kötelezettség vállalására

Működési kockázatok Technológia

Új technológia: A hitelezők általában nem szívesen finanszíroznak új még ki nem próbált technológiákat. Az új technológiát ebben az összefüggésben tágan értelmezzük: idesoroljuk a meglévő technológia korszerűsítésétÚj technológia kockázatának csökkentése: A fővállalkozó a szokásos szavatosság helyett, ami összegben és időben is limitált hosszú jóteljesítési garanciát vállal.A szponzorok adnak hosszú távú jóteljesítési garanciát

Erkölcsi kopás: Az előző kockázat ellentetje, amikor a projekt technológiája elavul és versenyképtelenné válik a saját piacán

Ha a projektet nem megfelelően üzemeltetik, akkor nagy valószínűséggel a bevétel csökkentüzemeltetési és karbantartási szerződést egy tapasztalt üzemeltetővelAz üzemeltető gyenge teljesítményéért a legfőbb szankció, hanem az üzemeltetési és karbantartási szerződés felmondásaA hitelezők előnybe részesíti azokat a üzemeltetőket, akik befektetnek a projektbeHa a projekttársaság a saját alkalmazottaival akarja a projektet üzemeltetni akkor tapasztalt személyzet szükségesMűködési költségek túllépése A legfontosabb költségek: a beszállított anyagok költsége és az adósságszolgálatA hitelezők általában a projekttársaság ellenőrzése alá tartozó költségeket általában limitáljákA hitelezők jóváhagyására van szükség azonban, ha a projekttársaság az eredeti ktgvetéstől nagyobb mértékben kíván eltérniA projekttársaság szerződéses kötelezettségei közé tartozó kifizetéseket nem szabad korlátozni.

78

Rendelkezésre állásVannak időszakok amikor a projekt nem üzemel, ekkor nincs bevétel semSzámolni kell karbantartásokra isKarbantartásA tervezettnél tovább tartTervezettnél többe kerülA karbantartásra nem tartalékolnak elegendő készpénzáramlástA tervezettnél nagyobb forgalom vagy igénybevétel megnöveli a karbantartás költségeit.Teljesítményromlás

Makrogazdasági kockázatok InflációIdőnként kockázati időnként hasznot hozó tényező.A beruházási költségek nagyobb része nem érzékeny a inflációs áremelkedésreÉrzékeny költségek: projekttársaság általános bérköltségei, fővállalkozói szerződésben nem szereplő kisebb dologi költségek.Makrogazdasági kockázatok Kamatlábmozgások Sok országban nem nyújtanak fix kamatláb mellett hosszú lejáratú hiteleketA projektfinanszírozási hitelek alapkamatát ezért gyakran a bankközi piac kamatszintjéhez igazítják (LIBOR, BUBOR)A kivitelezés idején felhalmozott kamatokat általában tőkésítikMakrogazdasági kockázatok Devizaárfolyammozgások Ha a projekt kivitelezése és a finanszírozása két különböző devizában történikAz ideális az lenne a finanszírozást helyi devizában folyósítanákA hitelezők viszont nem támogatják az árfolyamkockázatot

Politikai kockázatok Fontos szerep (privatizáció, PPP projektek) Szükséges a politikai támogatás a projekt sikeres megvalósításához Politikai kockázatok csoportosítása:

Befektetési kockázat: Alapvetően ezek a következők: a deviza átválthatósága és átutalhatósága állami kisajátítás politikai erőszakJogszabályi változások kockázata: A jogi környezet megváltozása a projekt megvalósíthatóságát nagymértékben befolyásolhatja Stabil jogszabályi környezetre van szükségKvázipolitikai kockázatok: Ide soroljuk a szerződéses vitákat, amelyek hátterében politikai és/vagy üzleti szempontok húzódnak.

b)  Mutassa be konkrét példán keresztül egy projekt tervezésének fázisait!

Projekt fázisai PDCA

Plan - Tervezd meg, mit akarsz tenni! A kiválasztott problémák megoldására stratégiát kell alkotni. Ez a tervezés pontja. Tervezés: célmeghatározás, helyzet és problémaelemzés, paraméterek felállítása (pénz, idő, személyi és tárgyi feltételek), a döntéshozatal módja és a szerepek meghatározása.Do - Tedd meg! A stratégiában foglalt feladatok megvalósítása a következő lépés. A tevékenységek végrehajtása során biztosítani kell a rájuk vonatkozó adatok, információk összegyűjtését és elemzését. Check - Ellenőrizd! Az ellenőrzés fázisa a működés és a bevezetett intézkedések hatásosságának vizsgálatát jelenti.

79

Act - Avatkozz be! A beavatkozás zárja, ugyanakkor újraindítja a folyamatot. Az ellenőrzés következtetései alapján újabb intézkedéseket meghozatalára lehet szükség, mely átvisz a következő tervezési fázisba.

6. tétela) Mutassa be a projekt finanszírozásához kapcsolódó biztosítékrendszert! (A biztosítékok formái, szerepe, jellemzői.)

1. JelzálogjogMivel a legtöbb esetben a projektek valamilyen ingatlannal kapcsolatosak (irodaházak, lakóházak), vagy a projekt maga egy ingatlan létesítése (autópálya, repülőtér), ezért az egyik legfontosabb, kézzel ogható biztosíték a jelzálogjog. Azonban a projektek különbözősége miatt különböző fedezeti értékkel rendelkezik az ingatlanok feletti jelzálogjog.2. ZálogjogA projektek megvalósítása esetén a finanszírozás nem csak ingatlanokra, hanem értékes ingóságokra is kiterjed, mint például termelő berendezések és egyéb gépek. Ekkor a kereskedelmi bank az ingóságokon vagy akár a projekttársaság teljes vagyonán zálogjogot létesíthet. A zálogjog – hasonlóan a jelzáloghoz – a finanszírozó intézmény kintlevőségét mérsékelheti a projekttársaság nemfizetése esetén, a biztosítékul szolgáló ingóságok értékesítése által.Ezen kívül a projektfinanszírozás során gyakran alkalmazzák még társaság üzletrészein vagy szvényein alapított zálogjogot. Ez a projekttársaság esetleges csődje esetén arról biztosítja a finanszírozó bankot, hogy a társaság tulajdonosai csak korlátozott szabadság mellett tudnak megválni a tulajdonrészüktől, mivel azt zálogjog terheli.3. Kezesség, garanciaAmennyiben a projekt vizsgálata során több gyenge pontot talál a finanszírozó intézmény, akkor például a projektszponzor kötelezettségvállalását is igényelheti az adott beruházással kapcsolatban. Ezt a legtöbb esetben a projektszponzor részéről történő kezességvállalással is meg kell erősíteni. Ebben az esetben, ha a ojekttársaság nem tudja fizetni a felvett hitel tőke-vagy kamatrészét, akkor a projektszponzornak helyt kell állnia a projekttársaság kötelezettségeiért.4. EngedményezésAz engedményezési szerződés biztosítja a finanszírozó banknak a projekttel kapcsolatos bevételekre való jogot. Ez magában foglalhatja például a projekt segítségével előállított termékek árbevételét, vagy az ingatlanok bérbeadásából származó bérleti íjakat. Emellett gyakori a projekttel kapcsolatos biztosítások engedményezése is. Eszerint a projektben ekövetkező károk esetén a finanszírozó bank a

80

kedvezményezett. Az engedményezés azért fontos biztosítéki eszköz, mert ennek segítségével külön eljárás nélkül jogosult a hitelező a projekt bevételeire egy esetleges nemfizetés esetén. 5. ÓvadékA projektfinanszírozás esetében előírható óvadék nyújtása is a projektszponzor részéről, amelyet egy elkülönített számlán kell elhelyezni, és csak meghatározott esetekben van mód az óvadék felszabadítására. Az óvadék alkalmazása hátrányos a projektszponzor számára, mivel ezáltal romlik a likviditási pozíciója, azonban így a bank a lehető leggyorsabban tudja fedezni a felmerülőveszteségeit. Másik jelentős óvadéki típus a projekttársaság által feltöltésre kerülő tartalékszámlák feletti endelkezési jog. A projekttársaság számára a finanszírozó intézmény előírhatja, hogy az üzemeltetési szakasz kezdetét követően töltsön fel bizonyos tartalékszámlákat, amelyek egyrészrőla nem várt események által okozott veszteségeket hivatottak fedezni, másrészrőla kereskedelmi banknak pótlólagos időt biztosítanak a beavatkozásra a projekttársaság nemfizetése esetén. 6. Vételi jogA vételi jog esetében a jogosult egyoldalú nyilatkozattétellel megvásárolhatja a vételi opció tárgyát. A projektfinanszírozás során a vételi jogot általában ingatlanokkal kapcsolatban alkalmazzák. Ekkor a finanszírozó bank javára jegyzik be a vételi jogot az illetékes földhivatalnál az adott ingatlan tulajdonlapjára. Ezáltal a hiteladós nemfizetése vagy fizetési nehézségei esetén a hitelező bank egyoldalú nyilatkozatával tulajdonosává válik az ingatlannak, így az adott vagyontárgy már nem része a későbbi csődvagyonnak, ezáltal gyorsabb megtérülést biztosít a finanszírozó intézmény számára. Hasonló indokból a vételi jogot még előszeretettel alkalmazzák értékesebb ingóságok vagy akár a projekttársaság teljes üzletrészének esetén is.7. KötelezettségvállalásokA kötelezettségvállalásokat általában az alábbi három típusba sorolják:

Standard kötelezettségvállalások: ownership clause, pari passu, negativ , pledge, és cross default.

Pozitív kötelezettségvállalások: ebben az esetben a projekttársaságnak vagy a projektszponzornaka finanszírozó bank által előírtaknak megfelelően kell cselekednie a hitel futamideje alatt. Például adófizetési kötelezettségeinek mindig eleget tesz, a projekt megvalósításához és üzemeltetéséhez szükséges engedélyekkel mindig rendelkezik, megköti a projekt biztonságos működéséhez nélkülözhetetlen biztosításokat, megfelelő szakmai tudással rendelkező menedzsmentet foglalkoztat vagy évente felülvizsgálja és aktualizálja a jövőre vonatkozó pénzügyi terveit.

Negatív kötelezettségvállalások: a projekttársaság vagy a projektszponzor bizonyos eseményektől tartózkodik a hitel futamideje alatt. Ilyen esemény lehet például, hogy a projektszponzor az adott projekthez hasonló beruházásba nem kezd, a projekttársaság nem módosítja a fontosabb beszállítói vagy értékesítési szerződéseket, nem vesz fel pótlólagos hitelt az adott beruházáshoz, a vagyontárgyait nem értékesíti illetve a hitel futamideje alatt nem változtatja a finanszírozó intézmény által előírt könyvvizsgálót. A fentiekből látható, hogy a kötelezettségvállalások a projekthitel futamideje alatt szabályozzák a projekttársaság és a projektszponzor lehetséges mozgásterét, ezáltal pedig mérséklik a hitelezési kockázatot.8. Közjegyzői okiratA közjegyző előtt írt hitelszerződések, egyoldalú tartozáselismerő okiratok és biztosítéki szerződések fontos szerepet játszanak a projektfinanszírozás esetében, illetve meglehetősen gyakran alkalmazzák. Ez lehetővé teszi a hitelező számára a bírósági eljárás elkerülését, mivel peren kívül – a közvetlen végrehajthatóság által – szert tehet a szerződésekben foglalt tárgyakra. Így a finanszírozó bank a végrehajtást azonnal megindíthatja a hiteladóssal szemben, nem kell hosszú éveken keresztül pereskedni a bíróság előtt.

b) Konkrét példákon keresztül mutassa be, milyen feladatokat tekinthetünk projektnek!

Projekt általános ismérvei:

81

a feladat egyedi, a napi rutinmunkába nem illeszthető beidőben korlátozotta projektben dolgozó munkatársak kizárólag a feladat végrehajtása miatt szövetkeznek, gyakran külső szakembert kérnek fel a közreműködésresaját terve van, saját erőforrásokkal és költségvetéssel

7. tétela) Ismertesse  a  projektértékelés  általánosan  használt  módszereit!  (Cash  flow  elemzés, NPV, IRR, PI, ROI.)

1. A cash flow pénzáramlást jelent, pontosabban a cash flow a pénzeszközök be- és kiáramlását jelenti. Minden project leírható pénzáramlással, azaz cash flow alapján.Minden beruházásnál 3 pénzáramlatot különböztetünk meg:• Kezdő pénzáram:- a beruházás érdekében felmerült kiadások• Működési pénzáram:- becslése során azt próbáljuk meghatározni, hogy a beruházás után hogyan változik a cash flow• Végső pénzáram:- azt becsüljük fel, hogy a beruházás felszámolásával mekkora pénzösszeget nyerünk vissza.

2. NPV.-a projekt nettó jelenértéke. Azt mutatja, hogy az adott befektetés várhatóan mennyivel fog hozzájárulni a vállalkozás értékéhez.A nettó jelenérték kiszámítsa: Döntési szituáció Döntésha NPV <0 a projekt elutasításra kerül, nem térül megha NPV = 0 semleges döntés, a beruházás éppen megtérülha NPV> 0 a projekt elfogadásra kerül

3.IRR. Projekt belső megtérülési ráta.A projekt megvalósítása általában a realizálható hozam nagyságát mutatja.A belső megtérülési szabály értelmében, amennyiben ez az érték meghaladja a pénz időértékét akkor a projekt elfogadásra, ellenkező esetben elutasításra kerül.

Döntési szituáció Döntésha IRR <r a projekt elutasításra kerülha IRR = r semleges döntés,a beruházás éppen megtérülha IRR> r a projekt elfogadásra kerül

4.PI. Jövedelmezőségi index. A költség, és a haszon arányát mutatja meg. Értékét a nettó jelenérték kiszámításához használt részösszegek elosztásával kapjuk meg. Azok a beruházások valósíthatók, meg amelyek index értéke nagyobb, mint egy.

Döntési szituáció Döntésha PI> 1 a projekt elfogadásra kerül, minél nagyobb annál nagyobb a megtérülésha PI = 1 semleges döntés,a beruházás éppen megtérülha PI <1 a projekt elutasításra kerül, ekkor a NPV negatív

5. ROI (Return on Investment) mutató a várható és elvárt megtérülés mely jellemzően a vállalat beruházásainak értékelése során használatos.A ROI a jövedelmezőségi mutatók egyik típusa, amely megmutatja a befektetések hatékonyságát. A mutató nagy népszerűségnek örvend, mert egyszerű kiszámítani, és egyértelműen megmutatja, hogy érdemes-e befektetni az adott lehetőségbe. Akkor van értelme, ha a cég egy másik befektetési lehetőségéhez hasonlítjuk (ugyan azt az összeget, hasonló kockázatú befektetéshez hasonlítjuk).

82

ROI = (befektetés bevétele - befektetés költségei) / befektetés költségeiAmennyiben a ROI értéke negatív, akkor a beruházásba nem ajánlott befektetni.

b) Konkrét példán keresztül mutassa be egy pályázó jelenét és múltját, a lehetséges fejlesztések körét és az azonosított projektcélokat!

A pályázó jelene: Nem indul homeopátia tantárgy a Semmelweis Egyetemen.

A pályázó múltja: A mai Semmelweis Egyetem története 1769-ben kezdődött, amikor Mária Terézia orvosi karral egészítette ki a Nagyszombati Egyetemet. Nem sokkal később az intézmény Budára, majd Pestre költözött, és megindult a fejlődés. Nőtt a tanszékek és a klinikai ágyak száma, míg 1838-ra olyan nagy lett a zsúfoltság, hogy az országgyűlés is foglalkozott az orvoskar helyzetével. A kar tanárai a szabadságharc leverése után többen börtönbe, emigrációba kényszerültek. Az 1870-es években meginduló építkezések után az akkor még külterületnek számító Üllői út lett az Orvoskar tengelye, ahol két telepen helyezték el a klinikákat, a füvészkertet, és az igazgatóságot.

Lehetséges fejlesztések: Magyar-izraeli ipari kutatás-fejlesztési együttműködési pályázat (TÉT_17_IL)

Azonosított projektcélok:A Semmelweis Egyetem három kutatóhelye több 1,3 milliárd forint fejlesztési támogatást nyert el a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) két felhívása keretében. A három nyertes:

A Stratégiai K+F műhelyek kiválósága felhívásra sikeresen pályázott a Dr. Ligeti Erzsébet által vezetett „Szövetkárosító folyamatok molekuláris mechanizmusának felderítése” projekt, melynek célja, hogy a sejten belüli és a sejtek közötti kommunikációs folyamatok vizsgálatával feltérképezzék a szövetkárosító működések molekuláris alapjait

A „Kutatási infrastruktúra megerősítése – nemzetköziesedés, hálózatosodás” felhívás keretében támogatást nyert el a „Magyar Központi Extracelluláris Vezikula Kutató, Szolgáltató és Referencia Laboratórium létrehozása a Semmelweis Egyetemen” című projekt Dr. Buzás Edit vezetésével.

A „Kutatási infrastruktúra megerősítése” felhívás keretében indulhat el a Dr. Christos Chinopoulos által vezetett „RPPA platform kialakítása egészséges és tumor biopsziákból származó mitokondriális fehérjék kvantitatív vizsgálatára” című projekt.

8. tétela)    Mutassa be a projektek pénzügyi tervezésének munkafolyamatát! (Munkaterv, humánerőforrás-terv, kifizetési igénylések ütemezése.)

Munkaterv (megvalósítási ütemterv) Fogalma:- a célok eléréséhez szükséges tevékenységek meghatározása és ütemezése - a tevékenységek és az események sorából álló kapcsolatrendszer - meghatározza a feladatok időbeli és funkcionális egymásutániságát Létrehozása során a tevékenységekhez azonnal hozzá kell rendelni a megvalósításért felelős személyeket, hiszen így egyértelműen kialakítottuk a felelősségi köröket a megvalósítás során.

Humánerőforrás-terv (projektszervezet) A munkaterv mellett a tervezési szakasz másik fontos feladata a projektcsapat felépítése, vagyis az egyes feladatokért felelős személyek kiválasztása. Ha ez nem sikeres, akkor kétségessé válik a projekt sikere is, tehát nagyon körültekintően kell eljárnunk

83

A finanszírozás típusaiA támogatói okirat meghatározott célok elérése érdekében felmerült költségek finanszírozásához a kedvezményezett a következő típusok szerint igényelheti a projekt megvalósításához szükséges támogatást:

a) előlegigénylés Előleget folyósítani akkor lehet, ha a felhívás, illetve a támogatói okirat lehetőséget biztosít a kedvezményezettnek az előleg igénybevételére, a kedvezményezett rendelkezik hatályos támogatói okirattal,a biztosítékadásra kötelezett legkésőbb az előlegigénylési kérelem benyújtásáig igazolja a meghatározott biztosíték rendelkezésre állását, az előleg jóváhagyásának feltétele a biztosítékok eredeti papír alapú példányának az irányító hatósághoz történő beérkezése illetve elfogadása. az előlegigénylési dokumentáció tartalmi és formai szempontból megfelelő, első kifizetési igénylés esetén, ha a felhívás lehetővé tette, a kedvezményezett benyújtja a megfelelő dokumentumokat.

b) időközi kifizetési igénylés Előlegfizetés esetén az első utófinanszírozású időközi kifizetésre vonatkozó igénylést legkésőbb az előleg fizetésétől számított 6 hónapon belül be kell nyújtani. A kedvezményezett köteles visszafizetni a támogatási előleget, ha nem nyújt be igénylést időközi kifizetésre a támogatási előleg – vagy több részletben történő előlegfolyósítás esetén annak első részlete – kifizetésétől számított hat hónapon belül, illetve a benyújtott kifizetési igénylés vagy más körülmény – így különösen a helyszíni ellenőrzés tapasztalatai – a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználását bizonyítja. A kedvezményezett a támogatói okiratban foglalt ütemezés szerinti mérföldkövek elérését követő tíz napon belül köteles időközi kifizetési igénylésben beszámolni a projekt keretében felmerült és elszámolni kívánt költségekről, a projekt pénzügyi előrehaladásáról, valamint a kifizetési igénylés részeként benyújtott szakmai beszámoló keretében a műszaki-szakmai előrehaladásának bemutatásával a projekt eredményességéről, valamint hatékonyságáról.

Mérföldkövek elérése előtt/között is benyújtható kifizetési igénylés az alábbi esetekben: a) Kifizetési igénylés benyújtása a mérföldkőben vállalt eredmények teljesülése esetén mérföldkő elérését megelőzően. Ebben az esetben a kedvezményezettnek jelölnie kell a Pénzügyi Elszámolás Kitöltő Programban, hogy a kifizetési igénylés mérföldkőhöz kapcsolódik, ekkor a szakmai beszámoló is részét képezi a kifizetési igénylésnek. Az így benyújtott kifizetési igénylés elfogadása automatikusan módosítja az ütemezést. b) Időközi kifizetési igénylés benyújtása likviditási céllal a mérföldkőben vállalt eredmények nem teljesülése esetén mérföldkő elérését megelőzően. Ebben az esetben a szakmai beszámoló nem képezi a kifizetési igénylés részét, a Pénzügyi Elszámolás Kitöltő Programban a „Mérföldkőhöz nem kötött” kerül kiválasztásra, és a szakmai előrehaladás összefoglalása töltése lesz kötelező. Ekkor kifizetési igénylés csak abban az esetben nyújtható be, ha az igényelt támogatás összege meghaladja a megítélt támogatás 10%-át, de legalább 200.000 Ft-ot.

c) záró kifizetési igénylés benyújtásának határideje a támogatói okiratban meghatározott valamennyi feladat, cél szerződésszerű teljesülésétől (projekt fizikai befejezésétől) számított 90 nap. A záró kifizetési igénylésben - ha korábban nem történt meg az előleg teljes összegének elszámolása - az előleggel el kell számolni. Záró kifizetési igénylést akkor is be kell nyújtani, ha a kedvezményezett korábbi kifizetési igénylések keretében már a teljes megítélt támogatással elszámolt. Amennyiben kedvezményezett korábban legalább 2 mérföldkő megjelölésével a többszöri elszámolás lehetőségét választotta, azonban egy záró kifizetési igénylés keretében kíván a teljes projektjével elszámolni, akkor az ütemezést módosítani szükséges.

84

A projekt sikeres megkezdése érdekében a kedvezményezett előlegigénylésre lehet jogosult. A támogatások folyósítására a kedvezményezett nevére és címére kiállított számlákon és egyéb elszámoló bizonylatokon igazolt fizikai teljesítést követően kerül sor a kedvezményezett, illetve engedményes bankszámlájára. A Kedvezményezett a folyósítását elektronikusan az Elektronikus Pályázó Tájékoztató és Kommunikációs Rendszerben igényli.1) Kifizetési igénylések ütemezése

Az előlegigénylés szabályai

Az előleg mértékét és az igénylésének szabályait az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet tartalmazza. Csak utófinanszírozás esetén lehet igénybe venni. Csak abban az esetben engedélyezhető az előleg kifizetése, ha a támogatási szerződésben meghatározott biztosítékok rendelkezésre állnak.

Időközi kifizetési igénylés

A fizikai teljesítést követően a kedvezményezett a kifizetési kérelemben (és a hozzá kapcsolódó elszámolási csomagban) számol el a projekt keretében felmerült költségekről. A teljesítést hiteles bizonylatokkal kell dokumentálni.

Utófinanszírozás

Ebben az esetben a projekt során felmerülő költségeket utólag – már kifizetett számlák ellenében – kapja meg a kedvezményezett.

Szállítói finanszírozás

Ebben az esetben a számla támogatásra eső részét közvetlenül a szállítónak fizetik ki.

Vegyes finanszírozás

Ebben az esetben a kedvezményezett részben élhet a szállítói finanszírozás módjával, de kérheti (ugyanabban a kifizetési kérelemben) egyes költségek utólagos megtérítését is.

Engedményezés

Engedményezés esetén az engedményezésre vonatkozó szerződést be kell mutatni. Kedvezményezett általi engedményezés esetén az engedményezési szerződésnek tartalmaznia kell, hogy az engedményes tudomásul veszi, hogy a támogatási összegre vagy annak egy meghatározott részére szóló követelés hatályosságának feltétele a támogatási szerződés szerinti adott kifizetési igénylés támogató általi jóváhagyása.

b)    Definiálja a mérföldkő fogalmát! Ismertesse, hol vannak általában egy projekt mérföldkövei! Mondjon példát is!

Mérföldkő (Milestone) - a mérföldkő egy olyan esemény az ütemtervben, amely egy fő termék, vagy egymáshoz kapcsolódó termékek együttesének befejezését jelzi. A mérföldkőnek, definíciója szerint nincs időtartama és nem igényel erőkifejtést. A mérföldkőhöz nem kapcsolódik munkavégzés. Ez egy jelzőzászló a munkatervben, amely azt jelzi, hogy valamilyen más munka elvégzése megtörtént. A mérföldkövet általában egy projekt ellenőrzőpontjaként, a projekt előrehaladásának jóváhagyására és a még hátralévő munka újbóli megerősítésére használják. A menedzsment számára magas szintű pillanatfelvételként is használják, a projekt előrehaladásának jóváhagyására. Sok esetben a mérföldkő elérésekor döntéshozatalra van szükség. A mérföldkövek általában nem a naptárhoz igazodnak. Általában egy vagy több termék befejezéséhez kötődnek.

A mérföldkövek jellemzői: nincs időtartamuk, fontos határpontokat jeleznek és van hozzájuk rendelt felelős, segítenek a haladás figyelésében és a közbenső eredmények mérésében.A mérföldkövek általában kulcsesemények,

85

szerződés aláírás valamilyen előterjesztési dátum stb.

9. tétela)    Mutassa be a pénzügyi terv kidolgozásának folyamatát és elemeit! (Mérlegterv, eredményterv, likviditási terv.)

Aktivált érték meghatározásaKumulált teljesítésBeruházási hitelfelvételBeruházási hitelkamat

Tárgyi eszköz záróállomány meghatározásaAmortizáció elszámolásaBeruházási hitelkamat elszámolása (Passzív időbeli elhatárolás)

Beruházás pénzáramaiBeruházási hitelkamatBeruházási szállító

1. A mérlegterv, más néven státusz az állományi szemléletű finanszírozási terv hagyományos formájaként jellemezhető. A számviteli beszámoló választott mérlegsémájához hasonló felépítéssel, de legalább negyedéves bontásban szokták összeállítani. Szerkezeti sajátossága, hogy egyenlegező tételként az új forrás-szükségletet jeleníti meg.

a) Az eszközszükséglet tervezéseAz eszközoldal tervezése értelemszerűen a befektetett eszközökkel kezdődik. Az ide sorolható eszközöket legegyszerűbben a mérlegegyezőség felhasználásával tervezhetjük meg. A tárgyi eszközök és az immateriális javak tervezésénél ügyelnünk kell arra, hogy a nettó érték előrevetítéséhez

a bruttó érték és az értékcsökkenés alakulását egyaránt prognosztizálni szükséges!

A befejezetlen beruházások számviteli értelemben a tárgyi eszközök főcsoportba tartoznak. Pénzügyi tervezésnél azonban összegüket érdemes külön tervezni, mert ezáltal a gazdálkodási folyamat áttekinthetősége nő.

A befektetett pénzügyi eszközök tervezésénél ha az árfolyammozgásoktól eltekintünk csak növekedést vagy csökkenést veszünk figyelembe.

A forgóeszközök tervezését célszerű a vásárolt készletekkel kezdeni. A tervezéshez ezúttal is a mérlegegyezőséget használjuk fel.

Folytassuk a státuszt a saját termelésű készletek tervezésével

A vevőállományt a forgási idő és a napi értékesítés szorzataként tervezhetjük meg.Az egyéb követelések közé a gyakorlatban számos tétel (pl. munkavállalókkal szembeni követelés, az adóhatósággal szembeni követelés, kártérítésekből-, különféle elszámolásokból eredő követelés stb.) tartozhat. Tervezni – közös forgalmi adat híján – bázis-korrekcióval szokták. A bázis-korrekció lényege, hogy az előző időszak ismert tényszámát a várható változásokkal, meglehetősen nagyvonalúan módosítják.

A pénzeszközök tervezése – a vevőállományéhoz hasonlóan – többnyire forgási idővel történik

86

Likviditási terv

Eredmény-kimutatás

Zárómérleg

b) A meglévő források tervezéseEllentétben a számviteli mérleggel, a pénzügyi tervezés során – mint már jeleztük – a státusz forrásoldalát két lényeges részre kell bontanunk:

a meglévő forrásokra és az új hiteligényre.

A saját tőke elemeinek tervezése mérlegmódszerrel történik. Ezalól egyedül az adózott eredmény jelent kivételt. Az adózorr eredmény a pénzügyi terv egyik legfontosabb sora. A saját tőke egyetlen olyan eleme, amely a visszaforgatásból – nyereséges gazdálkodás mellett – szinte folyamatosan nő.

A meglévő források sajátos elemét képezik a céltartalékok, melyeket főként a várható fizetési kötelezettségekre (pl. garanciális kötelezettség, korengedményes nyugdíj stb.) és a jelentős jövőbeni költségekre (pl. átszervezés) képezhet a cég a számviteli törvény előírásai szerint.

A hosszúlejáratú kötelezettségek tervezésénél a mérlegegyezőségre támaszkodhatunk

A rövidlejáratú kötelezettségek egyik fontos eleme a rövidlejáratú hitel. Mérlegmódszerrel tervezzük

A szállítóállományt – a vevőkhöz hasonlóan – forgási idő segítségével szokás tervezni. A forgási idő, amit ebben az esetben kiegyenlítési időnek is neveznek, azt mutatja meg, hogy a vállalkozásunk a beszerzéshez képest átlagosan hány nap múlva fizeti ki tartozását.

A rövid lejáratú kötelezettségek sorát a mérlegben egy "gyűjtősor" zárja, mely az éven belül esedékes egyéb kötelezettségeket foglalja magába. Ide tartozik a bér-, bérjárulék és adótartozás, továbbá a fizetendő kötbér, kártérítés, késedelmi kamat és néhány ritkábban előforduló tétel. Tervezésük – vegyes jellegükre tekintettel – legegyszerűbben [A bér- bérjárulék és adótartozást együttesen tartós passzíváknak is nevezik, mert egész évben részt vesznek a finanszírozásban. Viszonylag szabályos váltakozásuk miatt forgási idővel is tervezhetők.] bázis- korrekcióval oldható meg.

2. Eredményterv, a gazdálkodás várt jövedelmének meghatározását célozza. Ha az összköltséges eredménykimutatás „A” típusát tekintjük kiindulási alapnak:

a) Az üzemi tevékenység bevételeiA tervezés legfontosabb információja a várható értékesítés. Fontos tudni, hogy ugyanazon időszak értékesítése meghatározható

közvetlen költség szinten, nettó eladási áron, valamint ÁFÁ-val növelt („bruttó”) eladási áron.

87

A tervezés során mindhárom értékre szükség van, más és más helyen. A saját termelésű készleteket a számviteli előírások szerint közvetlen önköltségen [V.ö.: a

számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 61. § (2) pontja!] kell nyilvántartani, emiatt tervezésüknél (mérlegterv) az értékesítés közvetlen költségére lesz szükségünk.

Az eredmény tervezésekor nettó árbevételt kalkulálunk, ezért a nettó eladási áras értékesítést fogjuk használni.

A likviditási terv összeállításánál a teljes pénzforgalmat keressük, ezért az ÁFÁ-val is számolnunk kell. Itt a bruttó értékesítés adatát használjuk.

Az eredménytervezéshez visszatérve a nettó árbevételt kapjuk úgy, hogy az értékesítés adatait rendre visszaosztjuk a közvetlen önköltség százalékos arányával.

Az aktívált saját teljesítmények közé a saját előállítású eszközök aktivált értéke és a saját termelésű készletek változása tartozik. A tervezés legegyszerűbben az egyes negyedévek termelésének és értékesítésének összevetésével történhet.

Az egyéb bevételeket külön kigyűjtéssel tervezzük. Itt határozandó meg a várható kötbérbevétel, a tárgyi eszköz eladásból eredő bevétel, a céltartalék feloldása stb. Ezt követően összesíthetők az üzemi tevékenység bevételei.

b.) Az üzemi tevékenység ráfordításaiAz anyagjellegű ráfordítások tervezése során az eladott áruk beszerzési értékét (ELÁBÉ), az igénybevett szolgáltatások tervezett értékét, az egyéb szolgáltatások, valamint az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét kell időszakonként összegeznünk. Esettanulmányunkban az előgyűjtött adatok a költségtervből származnak, ezek az értékek kerülnek az anyagjellegű ráfordítások sorába.

A személyi jellegű ráfordítások tervezett nagysága a bérköltség, a személyi jellegű egyéb kifizetések és a bérjárulékok előirányzott összegeiből adódik. A számításhoz a közvetlen és közvetett költségek táblázat megfelelő sorait kell összeadni.

Az értékcsökkenési leírásra vonatkozó tervadat egy valóságos cégnél a tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása alapján határozható meg, ahonnan amortizációs kulcsok szerint gyűjtik ki a szükséges információt. Példánkban az értékcsökkenés tervszámai (a személyi jellegű ráfordításokhoz hasonlóan) a közvetlen és közvetett költségek tervéből származnak.

Egyéb ráfordítások címén meglehetősen sokféle tétel tervezhető, pl. a tárgyi eszköz eladásnál a könyv szerinti érték, a céltartalék képzésre szánt összeg, a fizetendő késedelmi kamat, terven felüli értékcsökkenés, egyes adójellegű tételek. A szükséges adatok az INP. 4. táblázat utolsó sorában találhatók.Eddigi adataink összesítésével meghatározható az üzemi tevékenység tervezett eredménye.

c.) A pénzügyi műveletek eredménye és a rendkívüli eredményA pénzügyi műveletek bevételeit és ráfordításait a vállalkozások csak közelítő pontossággal képesek előre jelezni. A kamatráfordítások tervezése az egyik legnehezebb tervezési feladat. A rendkívüli bevételek és ráfordítások – mint nevük is jelzi – nem ismétlődnek rendszeresen. Előre látni és tervezni az ilyen tételeket ritkán lehet, példánkban ilyen tétel nem fordul elő.

d.) Az adózott eredmény tervezéseAz eddigi mellékszámítások után meghatározható az adózás előtti eredmény, melyet a társasági adó előleggel csökkentve megkapjuk az adózott eredményt.Az adózott eredmény és a tervezett osztalék különbözete az adózott eredmény.

3. Likviditási terv

88

A likviditási terv a bevételek és kiadások prognosztizálására szolgál. Legfőbb sajátossága a pénzforgalmi szemlélet, vagyis csak olyan tételeket tartalmaz, melyek valódi pénzmozgással (pénzbevétellel vagy pénzkiadással) járnak.

a.) A pénzbevételek prognosztizálásaA várható pénzbevételek két fontosabb csoportra oszthatók: eredményt érintő és eredményt nem érintő tételekre. Előbbi csoport legfontosabb tétele a várhatóan befolyó, tehát pénzforgalmilag is realizálódó árbevétel. Mérlegmódszerrel tervezzük a vevőállomány (Státusz) és a nettó árbevétel (Eredményterv) felhasználásával.

Kiindulópontunk a nyitó vevő tartozás, melyet növel a negyedéves értékesítés [A sor pontos megnevezése az eredménytervben „Értékesítés nettó árbevétele”.]. Az eredménytervből átemelt adatot az ÁFÁ-val is meg kell növelni, hiszen az általános forgalmi adó beszedése is pénzmozgással jár. Ebből az összegből levonjuk a negyedév záró vevőállományát, és így kapjuk meg a várhatóan befolyó bruttó árbevételt.

Az egyéb bevételek és a rendkívüli bevételek tervezése az eredménytervnek megfelelően történik (a kisebb tételeknél az időbeli eltolódást figyelmen kívül hagyhatjuk). A tervezésnél arra kell ügyelni, hogy egyes idetartozó tételek (pl. tárgyi eszközök eladása) ÁFA kötelesek, más tételek (pl. kötbérből, kártérítésből eredő bevétel) ÁFA mentesek!

A pénzügyi műveletekből származó bevételek szintén átemelhetők az eredménytervből.

Eredményt nem érintő bevétel címen az új hitelek felvételéből származhat pénzáram, ezt azonban nem a bevételek között, hanem a likviditási terv végén szokás tervezni, hogy könnyebb legyen az egyeztetés a mérlegtervvel.

b.) A folyó működés kiadásainak tervezéseA folyó működés kiadásai alatt az eredményt érintő pénzkiadásokat értjük. Az ide tartozó tételek legszorosabb kapcsolatban az eredménytervvel állnak, ám - a pénzforgalmi szemlélet folytán – lényeges eltérések jelentkezhetnek. Jó példa erre a szállítók felé esedékes kifizetés, amit beszerzési kiadásnak is szokás nevezni.

A beszerzési kiadás tervezéséhez ezúttal is a mérlegmódszert használjuk. A szállítóállományra vonatkozó adatokat a státuszban, a beszerzés adatsorát az inputok között találjuk, de azt ki kell egészítenünk az ÁFÁ-val. A mérleg egyezőségnél a nyitó szállítóállományt tekintjük kiindulási alapnak, amit a negyedév bruttó beszerzése növel. Ha az előbbi összegből levonjuk a várható záró szállítóállományt, megkapjuk, hogy egy-egy időszakban mennyi válik esedékessé a beszerzés miatt.

A likviditási terv következő sora a bérkifizetés. Valójában egy néhány főt foglalkoztató vállalkozásnál is mindig marad hó végén bértartozás, ezért a gyakorlatban a bérkifizetést is a mérleg egyezőségből kiindulva irányozzák elő [(Bérkifizetés = Nyitó bértartozás + Elszámolandó bér – Záró bértartozás)].)

A folyó működés kiadásai között kell megtervezni az adóbefizetést is. A termék értékesítéshez kapcsolódó ÁFA vetítési alapja az eredményterv első sora. Egyéb tervezett, illetve várható gazdasági események, pl. termelőberendezés eladás ÁFA vonzata külön sort kap a táblázatban. Az anyagbeszerzés ÁFÁ-jához a vetítési alap az inputok között. A tervezett beruházási teljesítmény, mely természetesen szintén általános forgalmi adó köteles. A helyi adó és a társasági adó.A pénzügyi műveletek ráfordításait az eredménytervnek megfelelően állítjuk be a likviditási tervbe. Rendkívüli ráfordítással nem számolunk, az egyéb ráfordítások

c.) Az eredményt nem érintő kiadások tervezése

89

A gyakorlatban számos olyan pénzkiáramlással járó művelet fordulhat elő a vállalkozásoknál, amelyek a számviteli eredményt (legalábbis közvetlenül) nem érintik. (Gondoljunk pl. a beruházásokra, a befektetett pénzügyi eszközök bővítésére, a saját tőke terhére történő pénzkifizetésre stb.)Az egyik a hiteltörlesztés, a másik a beruházási kifizetés , a harmadik pedig a befektetett pénzügyi eszközök bővítése szeptemberben (Egyéb tervezett, illetve várható gazdasági események). A beruházás kapcsán természetesen az ÁFÁ-ra, mint növelő tényezőre is tekintettel kell lennünk a likviditási terv összeállításakor.

Nem valódi pénzkiadás, csak technikai tétel a pénzeszközök tervbevett állományváltozása, melyet szintén az eredményt nem érintő kiadások közé szokás sorolni. Értékét a státusz pénzeszközök sorából határozzuk meg. Azért kerül ide, mert a záró pénzállomány biztonsági okokból szükséges bővítése ugyanúgy csökkenti a vállalkozás szabad rendelkezésű pénzeszközeit, mintha valódi kiadásra kerülne sor. (Egy egyszerű analógia: ha valaki bére egy részét takarékbetétbe helyezi, úgy kevesebb pénz marad a zsebében egyéb kiadásai fedezésére.)

d.) A hitelszükséglet meghatározása a likviditási terv alapjánA bevételek és a kiadások különbözete mutatja meg negyedévente a hitelszükségletet, illetve a törlesztési lehetőséget. Ha a kiadások meghaladják a bevételeket, új hitelek bevonása szükséges, ellenkező esetben, pozitív egyenlegnél, törlesztési lehetőség keletkezik. Ha nincs mit törleszteni, akkora a pozitív egyenleg megtakarítási, befektetési lehetőséget jelez.

A tervidőszak folyamán a hitelszükséglet kumulálódik, tehát az egyes időszakok egyenlegeit halmozni kell. A helyesen összeállított likviditási tervben az új forrásigény a státusszal tökéletesen egyező.

b)    Ismertesse a kis- és középvállalkozások gazdaságfejlesztését szolgáló támogatási lehetőségeket!

GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program)Öt fő beavatkozási területen határozza meg:

– foglalkoztatás növelése és munkahelyteremtés,– vállalkozások, valamint kiemelt növekedési potenciállal rendelkező ágazatok és térségek versenyképességének fejlesztése,– K+F+I tevékenységek ösztönzése és a tudásgazdaság erősítése,– integrált infokommunikációs fejlesztések, az Információs és Kommunikációs Technológiai (továbbiakban: IKT) szektor fejlesztése,– alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságszerkezetre való áttérés támogatása, valamint a környezet megőrzése és védelme, és az erőforrás-hatékonyság növelésének elősegítése.

10. tétela) Ismertesse a pénzügyi költség-haszon elemzés folyamatát és módszertanát!

90

b) Sorolja fel egy projekt főbb dokumentumait és ismertesse azok tartalmát!

Projektdefiniálás dokumentumai Megvalósíthatósági tanulmány Cselekvési terv

91

SWOT analízis Logikai keretmátrix (Logframe Matrix)

Projekttervezés dokumentumai Projektalapító okirat Kommunikációs terv Tevékenységfelelős-mátrix Kockázatelemzés (mátrix) Kockázati napló

Projektirányítás (végrehajtás) dokumentumai Feladatkijelölő adatlap Megbízási szerződés Problémanapló Helyzetjelentés (Monitoring jelentés)

Projektzárás és értékelés dokumentumai Projektzáró jelentés Projektértékelő jelentés

11. tétela)    Határozza meg a De Minimis (csekély összegű) támogatások fogalmát, és lehetséges mértékét!

Csekély összegű állami támogatásnak minősül, ha adórendszer keretében közvetett támogatás veszünk igénybe, vagy adórendszeren kívüli közvetlen támogatásban részesülünk. Ebben az esetben rendelet szerint 3 egymást követő, a vállalkozó által alkalmazott pénzügyi év időszakában a támogatás összege nem haladhatja meg a 200 ezer eurót, illetve közúti szállítás terén a 100 ezer eurót. A rendelet csak abban az esetben alkalmazható, ha előre meghatározható a támogatás pontos összege. 

Adórendszeren kívüli közvetlen nyújtott támogatás csak abban az esetben lesz de minimis, ha azt a jogszabály, a pályázati program, vagy valamilyen támogatási szerződés, határozat stb. kifejezetten ennek jelöli meg.

b)    Mutassa be az erőforrás-tervezés szükségességét a projektben! Ismertesse, milyen szempontok szerint készítené el egy projekt erőforrásainak tervét!

Az erőforrás tervezés szempontjai  mennyiségi erőforrás- szükséglet tervezése erőforrás- felhasználás időtartamának meg-tervezése erőforrás- felhasználás költségeinek becslése felelősök, végrehajtók kijelölése

Az erőforrás-tervezésnél számba vesszük, hogy az egyes tevékenységekhez milyen erőforrásra, milyen mértékben van szükség, majd ezt a korábban elkészített hálótervből vagy Gantt-diagramból kiindulva az idő függvényében ábrázoljuk.

Az erőforrások között munka és anyag típusúakat különböztetünk meg. Munka típusú erőforrások: szakemberek, pl. programozó, mérnök, kőműves, villanyszerelő, a gépek, szerszámok, berendezések, pl. fúrógép, markoló Az anyag típusú erőforrások raktározhatóak, a projekt előrehaladtával folyamatosan kerülnek felhasználásra,

ilyen pl. a tégla, falazó habarcs, csempe, villanyvezeték. Erőforrások hozzárendelése 

A projekttevékenységekhez erőforrásokat kell rendelni. A projekttagok megbízásakor fontos az gyes feladatok elvégzéséhez hozzárendelt személyek

vezetőivel való egyeztetés, és a személyek részére a megbízólevél elkészítése és kiadása.

92

Az emberi erőforrások hatékony felhasználásának tudománya az emberi erőforrás- menedzsment (EEM).

Gyakori, hogy az erőforrás-tervezés végeztével azt kell, hogy megállapítsuk, hogy nem rendelkezünk a szükséges számú erőforrással. Azt az esetet, amikor a meglévő erőforráskorlátokat be kell tartani, akkor is, ha a projekt átfutási ideje megnő, erőforrás-korlátos allokálásnak nevezzük.A másik esetet, amikor az átfutási idő nem változhat, tehát a szükséges erőforrásokat egy estleges terhelés-simítás utántűzön-vízen keresztül (akár költség túllépés árán is)biztosítanunk kell, időkorlátos allokálásnak nevezzük.

12. tétela)    Vázolja fel a pályázatírás és a pénzügyi tervezés kapcsolatát!

A pályázathoz szükséges elkészíteni az üzleti tervet, amiben a pénzügyi terv szerepel.A pénzügyi tervezéskor két fontos dolgot kell szem előtt tartanunk: megvalósíthatóság és fenntarthatóság. A

tervezés 3 szempontra terjedhet ki: pénzforgalom (Cash Flow), jövedelmezőség és az érintett szervezet

pénzügyi teljesítménye.

Cash Flow (pénzáramlás).

Olyan elemzést jelent, amely megadja azon pénzösszegek sorozatát, amelyek leírják, hogy az adott:

eseményhez, folyamathoz, tevékenységhez kötődően mikor és mennyi pénz esedékes. Minden projekt

leírható Cash Flow alapján. A pénzáramlás meghatározása és elemzése igen összetett feladat, mert sok

kérdésre kell megfelelő választ adni.

Mekkora a várható összes bevétel (pénzbeáramlás) és költség: beruházás és rendszeres jellegű

(pénzkiáramlás) a projekt teljes futamideje alatt?

Mekkorák a használati díjak, költségek? Ennek megállapítása azért fontos, mert különösen a

szociális –és infrastruktúra szektorban befolyásolja a bevételeket, ráadásul lényeges tényező a

költségmegtérülésben, amely a fenntarthatóság szempontjából fontos.

Milyen módon történik a finanszírozás? Finanszírozási tervet, mely részletezi: milyen forrásokat

használunk a finanszírozáshoz: saját erő, támogatás, kölcsön; hogyan ütemezzük az

adósságszolgálatot (visszafizetendő törlesztések és kamatok összege

Milyen a likviditás? A likviditási elemzéshez pénzforgalmi kimutatást kell készíteni. Elégséges

pénzösszeg áll-e a rendelkezésünkre a működéshez szükséges költségek és adósságok fizetésére?

Rendelkezésünkre állnak-e majd azok a pénzforrások, melyek szükségesek a projekt fenntartásához?

Fenntartható-e a projekt akkor is, ha megszűnt az adományozói segítségnyújtás?

Ezen fontos kérdések miatt elhagyhatatlan része a pénzügyi elemzésnek a likviditási elemzés, legyen szó

akár piaci, akár szociális szektorról.

A jövedelmezőségi elemzés

Ez a pénzügyi hatékonyságot vizsgálja, vagyis a beruházások hozamát. Választ ad arra a kérdésre, hogy a

nettó bevétel fedezi-e a kezdeti beruházás költségét. A leggyakrabban alkalmazott módszer a CBA (Cost-

93

Benefit Analysis), vagyis a pénzügyi költség-haszon elemzés. Ha kevés az adatunk, akkor más, egyszerűbb

pénzügyi költséghatékonysági, jövedelmezőség-számítási módszert is alkalmazhatunk.

A pénzügyi teljesítmény vizsgálata

A projektért felelős szervezet pénzügyi erejének és teljesítményéhez a következő pénzügyi beszámolókat

készítsük el:

pénzforgalmi kimutatás (ez vizsgálja éves szinten a szervezet likviditási helyzetét)

eredménykimutatás (megmutatja az éves nyereséget)

mérleg (az év végén pillanatképet ad a szervezet eszközeiről és forrásairól)

Ezeket a beszámolókat azért fontos elkészíteni, mert a támogatást nyújtó szervezetek tudni szeretnék, hogy

a támogatás igénylője képes lesz-e átvállalni a pénzügyi (irányítási és szakmai) felelősséget azután, hogy

megszűnt a külső segítségnyújtás.

Mindezen dokumentumok alapján egy pénzügyi elemző meg tudja ítélni a szervezet erejét, teljesítményét,

meg tudja ítélni a finanszírozási források biztosíthatóságát, meg tudja határozni a pénzügyi mutatókat.

b)    Ismertesse az egyes projektek tervezése során vállalható indikátorok típusait!

forrás(input)mutatók: Számszerűsítve rögzítik a projektet megvalósítók által igénybe veendő eszközöket, jellemzően pénzeszközöket, a projekt költségvetésére vonatkoznak (pl. képzésben résztvevő oktatók száma, bére).

kimenet(output)mutatók: A tevékenységekre vonatkoznak, számszerűsítik a tevékenységek nyomán létrejövő közvetlen eredményeket (pl. képzések óraszáma).

eredménymutatók: A projekt azonnali és közvetlen hatásaira vonatkoznak, a közvetlen résztvevőket, illetve igénybevevőket érintő változásokról nyújtanak információt (pl. képesítést szerzett személyek száma).

hatásmutatók: A projekt olyan következményeire utalnak, amelyek jellemzően közvetlenül és hosszabb időtávon jelentkeznek, bekövetkezésük általában a projekten kívül álló tényezőktől is függ (pl. a képzést elvégzők közül azok aránya, akik bizonyos időn belül állást találnak.

13. tétela) Mutassa be az EU támogatások intézményrendszerét és az EU támogatási források fajtáit!

Operatív programok 2014-2020Operatív program Forrás Irányító hatóság, felelős tárcaGazdaságfejlesztési és Innovációs OP ERFA NMGVersenyképes Közép-Magyarország OP ERFA NMGTerület-és Településfejlesztési OP ERFA NMGIntelligens Közlekedésfejlesztési OP ERFA, KA NFMKörnyezeti és Energetikai Hatékonysági OP ERFA, KA NFM, VMEmberi Erforrás Fejlesztési OP ERFA, ESZA EMMIKoordinációs OP KA ME„Vidékfejelesztés, halászat” OP EMVA, ETHA VM

Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek az ágazati szakpolitikáért felelős miniszterek irányítása alá kerülnek

94

•KEOP IH, KÖZOP IH: NFM •ROP IH, GOP IH: NGM •ÁROP, TÁMOP, TIOP: EMMI •EKOP: NGM •VOP: Miniszterelnökség •NEP IH: Széchenyi Programiroda

Központi koordináció feladatai:a) Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság titkársági feladatainak ellátása, b) a normatív jellegű agrártámogatások kivételével az európai uniós f o r r á s o k f e l h a s z n á l á s a t e k i n t e t é b e n a f e j l e s z t é s p o l i t i k a i intézményrendszerre – beleértve valamennyi irányító hatóság munkáját – vonatkozóan az egységes eljárásrendi keretek kialakítása (jogalkotás és szabályozás) az érintett minisztériumok bevonásával, valamint az egységes végrehajtási gyakorlat (értelmezési kérdések) és szabályosság kialakítása, c) a támogatási konstrukciók megjelentetés előtti jóváhagyása, d) az irányító hatóságok döntéseivel szemben biztosított egységes jogorvoslati rendszer működtetése, e) egységes informatikai és monitoring rendszer kialakítása és működtetése, f) egységes költségvetési fejezet menedzsment biztosítása, g) projekt és program értékelési rendszer központi kialakítása és működtetése, h) az európai uniós források felhasználásához kötődőpartnerségi egyeztetési folyamatok és kommunikációs tevékenységek egységes koordinálása, i) egységes humánerőforrás menedzsment (különösen a javadalmazási, a motivációs és képzési rendszer) kialakítása és működtetése, j) az európai uniós forrásokból megvalósuló közbeszerzési eljárások ellenőrzése, k) a Koordinációs Operatív Program működtetése, l) az egyes operatív programok végrehajtására vonatkozó ellenőrzések, auditok koordinációja, m) európai uniós és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás

b) Ismertesse a projektmenedzsment folyamatát!

1. A projekt előkészítése és definiálása 2. A projekt tervezése során olyan terv készül, amely részletesen tartalmazza a projekt során

elvégzendő összes feladatot, azok összefüggéseit, határidőket, felelősöket, és a projekt kivitelezésének peremfeltételeit.

3. A projekt végrehajtása során a feladatok elvégzésének irányítása, az előrehaladás ellenőrzése és visszamérése mellett – amelyek alapján a projektterv folyamatosan karbantartott – kiemelt figyelmet kapnak a következők:

o Erőforrás kezeléso Problémakezeléso Kockázatkezeléso Változáskezeléso Dokumentáció menedzsment

4. Projektmenedzsment tevékenységünk a sikeres végrehajtást követően a projekt formális lezárása útján teljesedik ki, amely keretében megtörténik a projekt kiértékelése, és azon tanulságok levonása, amelyek által a következő projektek még sikeresebben hajthatók végre.

14. tétela)    Ismertesse a közbeszerzési törvény alapelveit és a törvény hatálya alá tartozó beszerzéseket!

95

2015. évi CXLIII. törvény hatályos a közbeszerzésekről. A Kbt. a 2.§-ban nevesíti a közbeszerzési eljárások főbb alapelveit, nevezetesen: - verseny tisztasága, átláthatósága, nyilvánossága- esélyegyenlőség, egyenlős bánásmód- jóhiszeműség, tisztesség, rendeltetésszerű joggyakorlás- hatékony és felelős gazdálkodás a közpénzek felhasználása során- nemzeti elbánás- közbeszerzési eljárás nyelve a magyar nyelv, az ajánlatkérő azonban levetővé teheti – de nem követelheti meg – a magyar mellett más nyelv használatát

Önmagában a huszonötmillió forint összegű támogatás megalapozza a Kbt. alkalmazásának kötelezettségét, amennyiben annak egyéb feltételei is fennállnak (például nem tartozik a beszerzés a kivételi körbe). Fontos ugyanakkor, hogy a Kbt. 5. § (3) bekezdése szerinti esetben mindenkor a Kbt. III. Része (uniós értékhatár alatti eljárásrend) alkalmazásával kell eljárni, tekintet nélkül arra, hogy a beszerzés teljes becsült értéke eléri-e az uniós értékhatárt vagy sem. A szabályozásbeli megközelítés indoka, hogy a Kbt. 5. § (3) bekezdésében szabályozott esetkörre nem terjed ki az uniós közbeszerzési irányelvek hatálya.A Kbt. 5. § (3) bekezdése értelmében „A (2) bekezdésben foglaltak mellett a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet, amelynek szolgáltatás megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet legalább 40 millió forint összegben közvetlenül támogatja, kivéve, ha a beszerzés:- egyedi kormánydöntésben megállapított beruházási támogatásból,- egyedi munkahely-teremtési támogatásból,- képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatásból,- kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból,- nagyvállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak támogatásából, vagy- bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatásból valósul meg.

b)    Sorolja fel és röviden jellemezze a saját erő és az EU támogatások formáit! (Visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás.)

Saját erő: ez a tulajdonosi garancia alapja (saját forrásszint az iparági kockázatokat tükrözi, pl. pl. szálloda, távközlés terén 40–50% saját erő az ideális, az iparban 30%, energetikai projektnél 20–25%, bevásárlóközpont létesítése esetén 15%)Formái:

projekttársaság jegyzett tőkéje (alaptőke, törzstőke) tulajdonosi vagy egyéb alárendelt hitel (alá van rendelve a projekthitelnek → hitelszerződésben

vállalt kötelezettség) projektből származó, beruházás alatti szabad cash flow tulajdonosi garancia (az adós által a hitelszerződésben vállalt pénzügyi feltételek nemteljesülése

esetén áll be) állami támogatás (csak bankgarancia mellett fogadható el saját erőnek)

Jellemzői: Rugalmas és olcsó Korlátozott mértékű Azonnal rendelkezésre áll Alkalmas a végleges és átmeneti költségek fedezetére

Támogatások: általában akkor vehető igénybe, ha a támogató valamilyen kedvező tovagyűrűző hatást vár cserébe érte, pl. az adóbevételek növekedése, munkahelyteremtés, innovációk elterjedése stb.

Fajtái:o Vissza nem térítendő

96

o Visszatérítendő Feltételes: függ a projekt sikerétől Feltétel nélküli: független a projekt sikerétől

o kezdeti vagy utólagos (utófinanszírozott)

AZ EU ÉS PÁLYÁZATAI

NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV (NFT)Humánerőforrás Fejlesztése Operatív Program (HEFOP)Gazdasági Versenyképesség Fejlesztése Operatív Program (GVOP)Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP)Regionális Operatív Program (ROP)Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP)

STRUKTURÁLIS ALAPEurópai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)Európai Szociális Alap (ESZA)Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA)Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (HOPE)

KOHÉZIÓS ALAPKÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK

15. tétela) Ismertesse a piaci ár igazolásának menetét és az árajánlatok kötelező formai elemeit!

• Az elszámolásra kerülő egységárak nem haladhatják meg a szokásos piaci árat• Közbeszerzési eljárásban, vagy más jogszabályban meghatározott eljárástípus szabályozása mentén beszerzett javak esetén maga az eljárás dokumentációja támasztja alá a piaci árat.• Közbeszerzési értékhatár alatt vagy közbeszerzési kötelezettség hiányában a Pályázati Útmutatóban, valamint az ESZA/ERFA általános útmutató az elszámolható költségekről című dokumentumban előírt módon történt a piaci ár alátámasztása.

Az árajánlat kötelező tartalmi elemei a) az ajánlatkérő neve, címe, b) ajánlattevő neve, címe és adószáma, cégjegyzékszám, természetes személy esetén adóazonosító jele, c) kiadási tétel megnevezése d) a kiadási tétel műszaki adatai, e) a kiadási tétel mennyisége és mértékegysége, f) a kiadási tétel nettó összege, a felszámított áfa és bruttó összeg, g) a kiadási tétel pénzneme,1 amennyiben forinttól eltérő, akkor a megadott feltételek alapján forintban is fel kell tüntetni. h) az ajánlattevő cégszerű aláírása, i) az árajánlat kiállításának dátuma,j) az árajánlat érvényességi ideje, k) megrendeléstől számítva a teljesítés várható időtartama, l) referenciák, m) garancia, szavatosság,

Elektronikus árajánlat (webáruház, elektronikus levél) esetén a fenti bekezdés h) pontja szerinti követelményt nem kell alkalmazni, azonban ha az árajánlattevő az ajánlatát elektronikus levélben adta, az elektronikus levél csatolmányainak is meg kell felelniük a többi követelménynek. Az elektronikus árajánlat akkor fogadható el, ha tartalmazza a webáruház honlap címét, illetve elektronikus levél esetén az árajánlattevő elektronikus levél címét is.

97

Az árajánlatnak a kötelező tartalmi elemek d) pontja alapján tartalmaznia kell a kiadási tétel műszaki paramétereire vonatkozó leírást, amely részletezi a gép/berendezés 1) fizikai méreteit, 2) névleges teljesítményét, 3) munkaspecifikus teljesítményét. Az árajánlathoz továbbá csatolni kell a kiadási tételről a gyártó által készített műszaki paraméterekre vonatkozó termékleírást. Amennyiben készült a prospektusról magyar nyelvű kiadás, úgy annak benyújtása, ennek hiányában lehetőleg angol nyelvű változat csatolása szükséges. Amennyiben az igényelt gép más forgalmazótól nem szerezhető be, vagy a gép egyedi gyártású, az árajánlatnak tartalmaznia kell a forgalmazó nyilatkozatát az egyedi gyártás, vagy a kizárólagos forgalmazási jog tényéről. Az árajánlat kiállításakor érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett deviza középárfolyam alapján kell számítani, amennyiben forinttól eltérő pénznemben adják az árajánlatot

b) Mutassa be, hogy a projektmenedzsment és pénzügyi menedzsment során az egyes számítástechnikai alkalmazások miben jelentenek segítséget!

A tervezés és megvalósítás során a leghatékonyabb támogatást nyújtják.

kezelhetőség, naprakész információk nyújtása, a projekttagok együttműködése és kommunikációja (kollaboráció), a felhasználók minden szinten – például felsővezető, portfóliógazda, projektvezető, projekttag – testre szabott felületen és riportokon keresztül érhessék el a számukra fontos információkat, portfólió-kezelési igények kielégítése, más rendszerekkel való integrációs igények kielégítése.

98