10 Kormányzás- kormányzati rendszerek- kormányformák

Kormányforma: a tvhozó és végrehajtó egymáshoz való egyensúlya adja

Parlamentalis= Tvhozó > végrehajtó

Prezidenciális= tvhozó=végrehajtó USA elnököt a nép választja, önállóan is legitim

Tvhozó<végrehajtó

Kollegiális- Svájc

Államforma: államfo tisztségének jellege adja.

Monarcha

Elnök- respublica

- parlamentáris monarchia= Great Britain

- parlamentáris köztársaság= Mo., D, I,

- prezidenciális monarchia= ALKOTMÁNYOS MONARCHIA= Marokkó

- prezidenziális köztársaság= USA

10.1 Kormányforma fogalma

A kormány az állami tevékenységhez kapcsolódik. Legált. megkülönböztetése: kontinentális/angol-amerikai-

angol a kormány és állam fogalmak gyakran szinonimák. (USA- az államhoz/kormányhoz tartozik a

Kongresszus)

Elméleti megközelítésben az állam jogi absztrakció, a kormány pedig egy szervezet, államszervek összessége. A

kormányzás új kategóriái az szolút hatalmat felváltó politikailag a parlamenttől függő minisztériumok

centrumában kezdtek megszületni a döntések, így a kontinentális gondolkodásban a kormányzat kp-jában a

minisztériumok állnak. Közös bennük, hogy a 3-as hatalommegosztásos rendszerben vizsgálják a kormányokat,

eltérés, hogy a kormányzati tevékenység kizárólagos címzettjeként a kabinetet, vagy az államfot, a monarchát

vagy a parlamentet is tekintik.

Kormányforma: a hatalommegosztás rendjében létrejövő államis szervek milyen struktúrával működnek, milyen

viszonyban vannak egymással. Az összehasonlítást az államhatalmi szervek jogilag szabályozott

viszonyrendszere alapján tesszük itt meg, tipizálunk bizonyos szempontok kiemelésével. A teljesség igénye

1

nélkül mié, lássátok, néhány kormányforma.

10.2 Alkotmányos monarchia

Eu-ban az abszolút monarchiát váltotta fel. Ma már történeti jellegű. Jellemzői:

- monarcha az alkotmány alapján, annak keretein belül gyakorolja hatalmát

- tvszentesitési joga van , tehát tvhozásban a parlamenttel együttműködik (formai kellék is)

- nincs vagy közös a költségvetés elfogadásának joga

- külpol., a hadvezérlet és hadvezénylet a monarcha kizárólagos joga

- a kormány tagjait a monarcha nevezi ki, akik neki tartoznak felelősséggel

- a kormány a parlamentnek az alkotmány és tv-k megtátásáért felel.

- a bíróságok a monarcha nevében ítélkeznek, ez meg nem avatkozik bele

10.3 Parlamentarizmus

1. Parlamentáris monarchia 2. Parlamentáris köztársaság

- államfoi tisztség öröklodik - közvetlenül nép, tvhozó, egyéb

spec testület választ

- hatásköre protokolláris jellegű, miniszteri, miniszterelnöki ellenjegyzés mellett gyakorolhatja, tehát az államfo

politikailag nem felelős;

- monarcha jogilag nem felelős - közt.eln. Az alkot.és tv-k megtartásáért felel

- bűncselekményért különles eljárásban felel

- tvhozó: korlátlan (+ktgvetés!!!)

- végrehajtó:parlamentnek felelős kormány (bizalmi szavaz). A kormány pol testület, tagjai egymáshoz

szolidárisak, egy miniszter bukása az egész kormány elleni bizalmatlanságot jelent, le kell mondania.

Miniszterelnök választja a minisztereit, tehát ha ő bukik, biztosan bukik az egész.

Hagyományosan Anglia parlamentarista ország,a kontinensre átültetett modellje más formát szült. Anglia

kétpártrendszerű ország, tehát a győztes párt ellenőrzi a parlamentet, vagyis állami intézményi szinten a

parlament a legfontosabb, politikai szinten pedig a kormány döntő. A kontinensen többpár rendszer van,

tömegpártok meghatározókká váltak kormányzásban, vagyis kormányzásból eredő konfliktusok nem maradtak

2

meg a tvhozó szintjén, felrobban a hagyományos pol-i szolidaritás. Kormányálságok az erősebb koalíciók miatt,

minisztereke nem egymáshoz, hanem az őket választó párthoz szolidárisak. Tehét nem lehet hosszú távú

döntéseket hozni. A kormány dönt tb, adó, szociális stb. kérdésekben, pedig ezekhez általában szakértelemmel

nem rendelkeznek. A két VH között van válság, a parlamentarizmus racionalizálásának célja, hogy a bizalmi

kérdés ne legyen eredményesen felvethető: a parlament és kormány mandátumának tartamát összekötik, vagyis

a parlament annyi időre választ kormányt, ameddig maga is a porondon van. Alkalmazni kezdik USA

prezidenciális modelljét, bonni alaptvben a destruktív bizalmatlansági rendszer helyett konstruktív, vagyis a utód

automatikusan kerül székbe, nincs hossz kormányválság, ami a tekintélyelvű formáknak adhat zöld utat.

Az angol modell nem találja meg gyökeit az igszolgban sem. Ott a common la korlátot szab a tvhozónak, itt

korlátlan és a parlament kormányzati funkciók betöltésével nemzetgyűlési kormányforma(=kontinentális

parlamentarizmus) lesz, a népszuverenitást gyakorolja és valóban teljesen korlátlan, így a 2. Kamara nem fér

meg vele.

10.4 Prezidenciális kormányzati rendszer

- tvhozó: kétkamarás Kongresszus; szenátus 2-2 szenátor; képviselőházban létszám szerinti kép.., 2 évente 1/3-a

megújul

- végrehajtó: elnök, elektoros választás; fegyveres erők főparancsnoka, államfo és kormányfő; nemzetközi

szerződéseket köt, kinevezési hatáskör, szövetségről jelentés, politikailag nem felel a tvhozónak, jogi felelőssége

alkotmánysértés esetén impeachment eljárásban állapítható meg; korétázott vétójog, államtitkárai útján

gyakorolja hatalmat, akik csak neki tartoznak felelősséggel. Államtitkárok hanem értenek egyet az elnökkel, nem

kell kiválniuk a kabinetből; nem lehetnek a tvhozó tagjai, nem kötelezi őket a kongresszusi határozat.

- igazszol: LB-t az alkotmány, szövetségi bíróságokat a kongresszus választja. LB = Ab is.

A hatalmi ágak szétválasztása itt megtörtént, egymást ellenőrzik (Pirikém, a jól ismert rendszerben) és egymástól

kölcsönösen függenek. A szövetséget pedig az egyes államok ellenállása során lehet ellenőrizni. Egészében a

funkcióknak a kp-i szervek között történő megosztásán (separation of power) túl a másik nagy rendező elv a

hatalmak területi elkülönítése (distribution f powers).

A kormányzati rendszer a pártokkal együtt fejlődött. Gyenge kohéziójú pártok vannak (2), ezért a tvhozás nem

3

szolidáris a végrehajtóval, az elnököt nem érinti hogy mandátuma felénél a kongresszusi választásokkor pártja

alul marad. Számos ország vette át e modellt, de más és más formákat szült, Legnagyobb hatása a pol.i halom

birói ellenőrzésében mutatható ki- már általános megoldás.

10.5 Félprezidenciális parlamentarizmus

II VH utána tekintélyelvű formákból kiábrándulnak, nemzetgyűlési forma nyert tért, erős végrehajtó hatalom,

állam szerepe a pártok rovására erősödött, vagyis függetlenedett tőlük bizonyos mértékben. Gyakran a választók

pártok vezetőire szavaznak államfo választásnál, az állam autonóm a tvhozóval szemben. Új intézmények

jelennek meg, amely bár tvhozó és kormány között lenne, mégis a tvhozó relativizálja,így különösen a AB,

ombudsman, közig bíráskodás. További olyan szervezetek mint az Eu a tvhozó autonómiáját csökkentik.

Növekszik a sajtó, közvélemény befolyása, lehetővé teszik hatgyak . közvetlen állampolgári ellenőrzését.

Szép példa Gaull II VH utáni kormánya, amely átmenet volt a parlamenti és prezidenciális formák között. Az

államfo/elnök a végrehajtó döntő tényezője, a kormány tagjait kinevezi, akiknek a parlament bizalmát is

élvezniük kell. Az elnök nem a parlamentnek, hanem közvetlenül az állampolgároknak felelős; van kivételes

hatalma,népszavazást kezdeményezhet stb. Tvhozó és végrehajtó hatalmak elkülönítése a parlamentnek is

korlátozó jellegű, e területek határát nem lépheti át.

10.6 Kollegiális államforma

Svájc megismételhetetlen kormányzati formája.

Tvhozó: két kamarás Szövetségi Gyűlés- (4 év) alakítja meg a Szövetségi Tanácsot (4 évre)(végrehajtó), tehát

nincs bizalmatlansági szavazás, utóbbit csak általános választással lehet módosítani (hasonlóan prezidenciális

formához), valamint a Szöv. Tanácsnak nincsenek Szöv. Gyűlést korlátozó jogosítványai, ilynek csupán a

kantonoknak fenntartott eges hatáskörök és a népszavazás. Tanács beszámol a Gyűlésnek szövetség belső

helyzetéről. Tagjai nem szolidárisak égmás iránt, viszonyuk a kollegialitás elveinek felel meg. Tanács egyszerű

többséggel szavaz. Helyettük vita estén a Gyűlés is dönthet. A Tanács tagjai közül egy-egy évre választanak

államfot, de hagyományos államfoi funkciók megoszlanak a Gyűlés és a Tanács között.

10.7 Szocialista kormányzati rendszerek

Fő elv a halom egysége és osztatlansága, ami osztálytartalmában fejeződik ki. Az állam a proletárdiktatúra

4

állama, ahol a munkásosztály a vele szövetséges parasztsággal és más dolgozó rétegekkel gyakorolja hatalmat.

1917 után jön létre a szovjetek formája, amelyek az államhatalom letéteményeseivé válnak a parasztság,

munkások, katonák stb. testületeiből. Legfelül a szovjetkongresszus, az állami szuverenitás hordozója,

létrehozza testületét, a kp-i végrehajtó bizottságot, amelynek 1924-től két háza a Szövetségi Tanács és Nemzeti

Tanács volt. Kp-i végrehajtó bizottság hatalmi szerv, a kongresszus összes hatáskörét gyakorolj. Elnökségéből

alakul ki a prezídium, kp végr. Biz-t helyettesítő jogkörrel. Az államig. operatív igazgatását a Népbiztosok

Tanácsa látja el.

Az 1936-os alkotmány a hatalom egysége és oszthatatlansága mellett a munkamegosztás miatta az állami

szervezet négy típusát különböztette meg: államhatalmi, államigazgatás, bírói és egyészségi szerveket.

Államhatalom: kp-szerve a Legfelső Szovjet két háza, a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács, külön-külön

elnökséggel, pluszvolt Legfelsőbb Szovjet elnöksége is, ami a Legfelsőbb szovjetet helyettesítette. Ezek az

elnökségek államhatalmi szervek voltak.

Államigazgatás: élén Minisztertanács (194o-ig a Népbiztosok tanács), vérhajtó rendelkező jellegű funkció,

államat. Kp-i szerveinek volt alárendelve. Tagjai. Min.tanács elnöke, elnök helyettes; államig élén álló

bizottságok elnökei, irányító miniszterek, köztársasági minisztertanácsok stb. Az 1977-es alkotmány ezt a

rendszert érintetlenül hagyta. II h utáni népi demokratikus országok átvették a 1936-os sztálini alkotmányt, majd az enyhülésben 1960-tól differenciálódtak. Pl a legfelső képviseleti szervet helyettest prezídium államtanács elnevezésű lett, innentől a kormányzati tevékenység ellátásának két modellje volt: prezídium vagy minisztertanács a hangsúlyos. Államhatalmi szervek korlátlan hatáskörűek, alájuk voltak rendelve az államig szervek ügyészségek, bíróságok. Ez idáig a statikus modell, a dinamikusmás volt. : kp a minisztertanács.

Egypártrendszer, a párt a mintanácson keresztül, valamint párhuzamosan kiépítet szervekkel épültek be az államirányításba.

A parlamentáris és a prezidenciális kormányforma1. A kormányforma fogalmaLegáltalánosabb szinten az angol-amerikai, illetve kontinentális jelentéstartalom különíthető el egymástól. Az angol-amerikai szóhasználat az állam és a kormány fogalmakat gyakran szinonimaként használja. Elméleti megközelítésben az állam tulajdonképpen jogtudományi absztrakció, a kormány pedig szervezet, az állami szervek összessége. Az Egyesült Államokban a kormány-kormányzat körébe sorolják a törvényhozást, azaz a kongresszust, az adminisztrációt, tehát a végrehajtó hatalmat.

Az európai fogalomalkotásban szerepet játszik az, hogy a hatalommegosztásos gondolkodás több évszázados 5

intézményi fejlődést tudhat maga mögött. A kormány általánosság válása a hatalomgyakorlás történetének ahhoz a mozzanatához kapcsolható, amikor a legfontosabb politikai döntések centruma az (abszolút vagy alkotmányos) monarcháról a politikailag a parlamenttől függő „minsztériumra” - miniszterekre tevődött át. Nem véletlen, hogy az európai-kontinentális szóhasználatban a kormány, kormányzat fogalmak középpontjában ez a testület áll.

Kormányformán azt értjük, hogy a hatalommegosztás rendjében létrejövő állami szervek – a törvényhozás, végrehajtás és gyakran az igazságszolgáltatás – milyen struktúrával működnek, s milyen viszonyban vannak egymással.

PARLAMENTÁRIS KORMÁNYFORMAMegjelenhet monarchikus, illetve köztársasági formában.

Államfő: 1. parlamentáris monarchia: a tisztség öröklődik2. parlamentáris köztársaság: törvényhozás vagy más speciális összetételű testület választja meg

Hatásköre protokolláris, valamennyi hatáskörét miniszteri vagy miniszterelnöki ellenjegyzés mellett gyakorolja. Az ellenjegyzett aktusért az ellenjegyző miniszter vállalja át a felelősséget a parlament előtt, ennek következtében politikailag nem felelős, a monarchát jogi felelősség sem terheli.A köztársasági elnök ellenben általában felelősséggel tartozik az alkotmány, illetve a törvények megtartásáért.

Törvényhozás: hatásköre úgyszólván korlátlan

Végrehajtó hatalom: A kormányé, amely politikailag felelős a parlament előtt. A politikai felelősség érvényesítésének formája a bizalmi szavazás. Ha a parlament bizalmatlanságot szavaz a kormánynak, annak le kell mondania. A kormány – vagy kabinet testületi szerv: tagjai politikailag szolidárisak egymás iránt. A miniszterek intézkedése mögött a kormány egyetértését kell vélelmezni. Bármely miniszter elleni bizalmatlansági szavazás az egész kormány bukását is maga után vonhatja. A kormány politikájának kidolgozásában a miniszterelnöknek van meghatározó szerepe, ő választja ki a minisztereket is.

A parlamentarizmus hazájaként Angliát szokták emlegetni, legfontosabb elvei azonban a kontinensre átkerülvén gyökeresen eltérő kormányzati rendszert eredményeztek.

Anglia hagyományosan kétpártrendszerű ország. Ez azt jelenti, hogy a többségi párt gyakorlatilag ellenőrzi a parlamentet. A parlamenti döntés, a szavazás eredménye előre látható. Gyakorlatilag tehát a parlamenti frakció ülésein dőlnek el a parlament ülésén tárgyalandó kérdések. Jogilag tehát a parlament hatásköre valóban korlátlan, politikailag azonban ez az elv korántsem érvényesülhet.

A kontinensen a parlamentarizmus alkotmányos elvei a többpártrendszer közegébe kerülnek. Ugyanakkor a XIX. sz. végétől, a XX. Sz. elejétől itt a nagy tömegpártok játszanak meghatározó szerepet a kormányzásban. A társadalmi-politikai összeütközéseket a pártok a kormányzásra is átvetítik, szétfeszítve a politikai szolidaritás hagyományos kereteit. A szinte állandóan, a fontosabb politikai kérdések nyomán újjászerveződő parlamenti koalíciókkal szemben a kormány kiszolgáltatottá válik, a kormányválságok állandósulnak. A miniszterek nem egymás iránt vállalnak politikai szolidaritást, hanem azzal a párttal, amely őket a kormányba küldi, s amelynek a kormánykoalícióból való kiválása miniszteri megbízatásukat megszünteti. Ilyen körülmények között hosszú távra szóló döntéseket nem lehet hozni: a gyenge kormány nem képes ellenállni a pillanatnyi érdekeket szem előtt tartó politikai nyomásnak.

A parlamentnek kell döntenie a szociálpolitikai, társadalombiztosítási stb. kérdésekben, miközben az ehhez szükséges szakértelemmel nem nagyon rendelkeznek. Különböző alkotmányos technikákat vezettek be a parlamentarizmus racionalizálása jegyében, a végrehajtó hatalom, a kormány megerősítésének szándékával. Közös vonás az, hogy a bizalmi kérdés felvetését a kormánnyal szemben megnehezítik, vagy egyenesen lehetetlenné teszik.

6

A kormány parlament előtti politikai felelősségét megszüntetik vagy korlátozzák úgy, hogy a két szerv megbízatásának időtartamát összekötik: a parlament tehát egész megbízatásának időszakára választ kormányt. 1949: bonni alkotmány: konstruktív bizalmatlansági indítvány, amely szerint a kormány elleni bizalmatlansági szavazás automatikusan a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét juttatja a kancellári székbe. Ez a megoldás kiküszöböli az elhúzódó kormányválságokat. Másrészt lehetetlenné teszi azt, hogy az egymással kibékíthetetlen ellentétben álló politikai erők a kormány megítélésében egy platformra kerüljenek: a kormány megbuktatásában még egyetérthetnek, de az új kancellár személyében már biztosan nem.

2. A prezidenciális kormányforma (USA)Az Amerikai Egyesült Államokban jött létre, s utánozhatatlannak bizonyult a világban.A törvényhozó hatalom: a kétkamarás kongresszus:

a szenátusban az államok 2-2 szenátorral vesznek részt. A szenátorokat 6 évre választják, úgy, hogy a szenátus 1/3-a kétévenként megújul.

a képviselőházban az államok lakosságuk számarányának megfelelően képviseltetik magukat. A képviselők két évre szóló megbízást kapnak.

Végrehajtó hatalom:

elnök: elektorok útján 4 évre választják. Ő a fegyveres erők főparancsnoka, nemzetközi szerződéseket köthet a szenátus meghallgatásával, kinevezési hatáskörei vannak. Az elnök politikailag nem felelős a kongresszus előtt. Kihirdetheti a kongresszus által elfogadott törvényt, ezzel kapcsolatban korlátozott vétójoga van. Az elnök a végrehajtó hatalmat államtitkárok útján gyakorolhatja.

Államtitkárok (csak az elnöknek tartoznak politikai felelősséggel): minisztériumokat vezetik, ők alkotják a kabinetet. Pozíciójuk azonban merőben más, mint az ugyanilyen elnevezésű szerveké a parlamenti kormányformával rendelkező országokban. Az amerikai államtitkárok lényegében az elnök alárendeltjei. Önmagában az a tény, hogy egyes kérdésekben nem értenek egyet az elnökkel, nem jelenti a kabinetből való kiválásukat. Az államtitkárok természetesen nem lehetnek a kongresszus tagjai.

Végrehajtó hivatalok: elnöki alárendeltségben működnek.

Bírói hatalom: Legfelsőbb Bíróság és a kerületi bíróságok testesítik meg. A Legfelsőbb Bíróság elbírálja a törvények alkotmányosságát.

Az amerikai kormányzati rendszer lényege -a kormányzati szerveknek - egyrészt szervezeti, másrészt személyi elkülönülése. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ugyanaz a személy egyidejűleg csak az egyik hatalmi ág területén láthat el feladatokat. Ami a funkciókat illeti, közülük egyeseket önállóan és kizárólagos módon (ezek a kizárólagos hatáskörök), másokat ellenben több hatalmi tényező együttesen (konkuráló hatáskörök) valósít meg. Ezzel a megoldással a hatalmak gyakorlása során egymást ellenőrző rendszer jön létre, mivel egyik hatalmi tényező sem valósíthatja meg önállóan a maga funkcióját. A másik oldalról nézve a különböző hatalmak a kölcsönös függőség viszonyában vannak egymással. Nemcsak a törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás működik ellenőrző ellenpontként. A szenátus és a képviselőház a törvényhozás majdnem egyenrangú két tényezője, s a közöttük kialakuló rivalizálás a kölcsönös ellenőrzés viszonyának felel meg. A szövetségi szervek és az egyes államok lehetséges és nem ritka szembenállása szintén magában rejti az ellenőrzés lehetőségét. Az egyes államok kormányzata is a szövetségi struktúrával analóg módon alakul. Egészében a funkcióknak a központi szervek között történő megosztásán túl a másik nagy rendező elvnek a hatalmak területi elkülönítését tartják. Az amerikai pártrendszer: a két nagy párt nem rendelkezik erős belső fegyelemmel (gyenge kohéziójú pártok), ennek következtében a törvényhozás nem szolidáris a végrehajtó hatalommal. Az elnök megbízatását nem érinti az, ha a négy évre szóló ciklus félidejében megtartott kongresszusi választás során pártja kisebbségbe kerül. Az amerikai alkotmányos élet fontos vonása az állami intézmények nagyfokú megosztottsága.

A prezidenciális kormányzati rendszer igen elterjedt a világban. Dél-Amerika majdnem minden állama, s a fejlődő országok közül sok az amerikai modellre emlékeztető módon építette ki kormányzati rendszerét. A valóságban azonban igen eltérő kormányzati rendszerek keletkeztek az átvevő országok eltérő társadalmi-politikai berendezkedése miatt.

7

11. Magyarország kormányzati rendszerei-történeti rész- M

8

12. Az Országgyűlés

12. 1. Magyar közjogtörténeti támpontok.

A polg-i értelemben vett népképviseletet már 1848-ban megteremtették. 1848. évi IV. tc. rendelkezik az OGY évenkénti üléséről, melynek megbízatása 3 évre szólt. 1848. évi V. tc. megszünteti a követutasítás rendszerére épülő rendi táblát, áttér a modern polgári népképviseletre, kiszélesíti a választójogot. Az OGY 377 tagból áll, a képviselőket a szabad mandátumfelfogás szerint az egyéni választókerületekben választották meg.1867-es kiegyezés után 1945-ig az OGY 22 ciklusa számolható össze. 1945-ig a magyar Ogy kétkamarás: képviselőház+felsőház. Képviselőházba cenzusos , egyéni, 1922-től vegyes választókerületi rendszerben lehetett bekerülni. A főrendiházi 1885, később felsőházi 1926 reformtv-ek különféle jogcímeken biztosították a tagságot. (hivatásrendi, korporatív elv szerint, ÖK, állami intézmények, köztestületek küldötteiként)OGY-nek nagy szerepe van, OGY Naplókból tudjuk: kialakult a parlamenti jog-házszabályok-amelyeknek része a parlamenti szokások és házhatározatok.1944. december 21-22 Ideiglenes Nemzetgyűlés alakuló ülés, majd megint összeülnek 1945-ben: ekkor jóváhagyta az Ideiglenes Nemzeti Kormány intézkedéseit és tv-i szintemn megerősítette az új államiságot. 1945. szept 13-án megalkotják az 1945. évi VIII. tc-et, demo váljogi tv.1945 után a magyar parlamentizmus is a rendszerváltozások mentén szakaszolható.1945-1949 koalíciós kor1949-1989 a pártállami OGY1990 május 2-tól a harmadik parlamentarizmus visszavételének korzsaka

1945-47.évi Nemzetgyűlés és az 1947-49.évi Ogy a magyar parlamentarizmus nagy jelentőségű korzsaka: parlament ekkor=folyamatosan működő alkotmányos intézmény volt.. =közjogi fikció:tevékenységét meghatározzák a nemzetközi és a hazai politikai erőviszonyok, a T. Ház a pártok küzdelmeineknyilvános fóruma.1946. évi I tc-: köztársaság deklerálása, a parlamentet a hatalommegosztás elve szerint helyezi el a kormányzati rendszerben. 1946-ban részletes nemzetgyűlési házszabály, demo közjogi keret .

1945-től a magyar parlament egykamarás, ezt megerősítette az 1947. évi XXII. tc. „a magyar nép tudatában a tvhozó hat letéteményeseként az ogy él…….”(290 old.)1949 június 8-án „osztályok prlamentje”, no ellenzéki párt. 1949-es alkotmány-szovjet minta-hurráááááááá!+a hatalom egységessége, ez 1989-ig nem is változik. A politikai alapstruktúra kizárta a parlamenti kormányzás lehetőségét: a pártállamban no politikai képviselet…az általános képet árnyalják a rendszerből való kitörési kísérletek, :1. 1956 július 30. –augusztus 3. : két jelentős határozat az ogy és az ogy képviselők munkájáról és az ogy ügyrendjéről.2. 1967-1971 ogy reformciklus , de félbemaradnak a közjogi reformok, így az 1970-es váljogi novella, 1972-es alkotmányreform, 1972-es házszabály módosítás.3. 1985-1990-es ogy ciklus összekapcsolódott a rendszerváltozással, utolsó „rendi ogy” 1987-től közreműködött a pártállam lebontásában, a jogállam felépítésében.-1987.évi X. és XI. tv.-ek védik a parlament tvalkotó hatáskörét, tv-ek uralmának alkotmányos elvét visszaállítják. 1989. évi I tv : a Kormány megbízatása az OGY első üléséig tart.1989. évi VIII.tv megteremtette a kormány parlament előtti felelősségi rendszerét.1989.október XXXI.tv =alkmódosítás:köztárssaági államforma di nuovo.1989. december 21-én az utolsó reformszellemű pártállami ogy kimondta feloszlását.1989.évi XXXIV tv keretei közt lebonyolított első szabad , többpárti parlamenti választás.1990.05.08 OGY alakuló ülése.-1994.04.07-ig. (tvhozó típusú parlament, 379 ülésnap, 432 tv, kormánytöbbség és az ellenzék eredeti aránya 60-40%)1994. június 28-án megalakul az 1994-1998-as megbízatású 2/3-os Ogy(346 ülnap, 499 tv, direkt politikai és ellenőrzési funkció, ellenzék atánya 28%, új házszabály, és összeférhetetlenségi tv)1998-2002 :1998. június 18-án évezredváltó Ogy, amelyben az akkori koalíciós kormánytöbbség 55%-nyi mandátummal rendelkezett (246 ülnap , 464 tv , ebből 175 nemzközi tv kihirdetése)

9

12.2. A parlamenti jog fogalma

A parlamenti jog fogalma legtágabb értelemben: a parlament alkotmányos pozíciójával, funkcióival, hatáskörével, szervezetével, működésével, létrejöttével és a képviselők jogállásával kapcsolatos jogforrások összessége. A jogforrások köre-az élő parlamenti jog szélesebb normarendszert jelent, mint az írott jog. Nagy a precedensjog szerepe, az eseti határozatoké, a bizottsági állásfoglalásoknak (- alkotmányügyi, ügyrendi, mentelmi bizottság értelmező állásfoglalásai) parlamenti illemszabályok, politikai kultúra.=alkotmányjog önálló, sajátos része.=a frakciókra alapozza az egyes intézményeket=része a pártjog=forrásai között a frakciószabályzatokTágabb értelemben a parlamenti jogot az 1. alkotmány, 2. a váljogi tv, 3. parlamenti házszabály tartalmazza. 1945: VIII.tc. az 1946: I tc és az 1946.évi nemzgyűlési házszabályok+1946:XXVII.tc a képviselők jogállásáról, az összeférhetetlenségről szóló tv-ek.Szűkebb értelemben a parlamenti jog=házszabályokKözjogilag jó parlament= demo választási rendszer keretei közt választják, hatásköre alkotmányosan védett, szervezeti és működési feltételeit demo játékszabáylok biztosítják+professzionista képviselet…A MK-ban kialakultak a demo értéktartalmú parlamenti jog keretei:1. az alk a hatalommegosztás elvét tiszteletben tartva helyezi el az OGY-t a parlamenti kormányzati rendszerben2. az ogy választásokról szóló 1989. évi XXXIV. Tv vegyes vál rendszere a fő válkerületi rendszerek előnyeit, a kormányzati stabilitást és az arányosságot egyaránt biztosítja3. az 1994 ben elfogadott házszabály 46/1994 (IX.30) OGY határozat kiegyensúlyozott kereteket nyújt a hatékonyság és a demokratizmus, a többség és a kisebbség viszonylatában4. külön tv-ek szabályozzák a képviselők jogállását , összeférhetetlenségét, mentelmi jogát (1990:LV.tv., 1990:LVI.tv)

12.3. A parlament hatáskörének közjogi korlátai

A parlament a népszuverenitás letéteményese. A népszuverenitás elvének abszolutizálása sokszor a parlament hatáskörének korlátozhatatlanságához vezetett. A kommün típusú kormányzati rendszerekben alkotmányos alapelv volt a parlament hatáskörének jogi korlátlansága. Az államszervezeten belül közjogilag egyetlen ellenpont sem korlátozhatta az Ogy döntési jogkörét.Hatalommegosztásra épülő kormányzati rendszerek: a parlament jogkörének is alkotmányos korlátai vannak. A népszuverenitás szent eszméje sem jelenthet hatalomkoncentrációt.

. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés.(2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos

rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.Az ogy hatáskörének közjogi korlátai az államszervezeten kívül, valamint azon belül találhatók:1. közvetlen demokrácia: a képviseleti elv, a parlamentarizmus mellett valójában egy másik hatalomgyakorlási

mód. (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakoroljaAB 2/1993. (I. 22.)AB 52/1997 (X.14)AB 25/1999 (VII.7)Ezek az egyensúlyteremtésre törekednek: „A MK alkotmányos rendjében a népszuv gyakorlásának elsődleges formája a képviselet.”A népszavazás komplmenter jellegű, csak a hatalom képviseleti gyakorlásának kiegészíésére irányul. A közvetlen hatgyakorlás a népszuv kivételes esete , ami kivételes megvalósulása estén a képviseleti hatalomgyakorlás felett áll.”2. népi kezdeményezés és népszavazás: tárgyuk csak az ogy hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Eredményes nélpszav alapján hozott döntés az ogy-re kötelező. Vannak olyn tárgykörök amelyekben nem lehet országos népszav-t tartani.

(5) Nem lehet országos népszavazást tartani:

10

a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről,d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,e) az Országgyűlés feloszlásáról,f) a Kormány programjáról,g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről,h) a Magyar Honvédség külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról,i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról,j) a közkegyelem gyakorlásáról

Az alkotmányozó hatalom nem azonos a tvhozó hatalommal , egyik a másiknak az ellenpontja. Más társadalm rendező elvek is létrehozhatnak korlátokat:3. második kamara..4. pártviszonyok, pártstruktúra: ebből a szpontból a parlament csak jogi fikció, szentesítő fórum5. nemzetközi jog , nemzetközi szerződések: belső jog primátusa, önkorlátozás elvéből indul ki a mai alkotmányjogi felfogás

A MK elfogadja a nemzközi jog szabályait, vállalja az összhangot a belső jog és a nemzközi kötelezettségek között.a tv-ek nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata az AB feladata.(megsemmisítheti)

Emberi jogokra vonatkozó nemzetközi szerződések. EJENY+PPJNE+GSZKNe, ezért: 8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.

Államszervezeten belüli korlátok:1. államfő ogy-vel kapcs hatásköre2. a vhajtó hatalom korm tevékenysége3. AB tvalkotással összefüggő jogköre4. ÖK jogai5. köztelnök: vétó, elnapolás, feloszlatás, kezdeményezési jogok-politikai és alkotmányossági vétó

6. SZDSZ-MDF pactum után létrejött minelnöki típusú Kormány ált közjogi pozíciója erősen befolyásolja a parlament döntésmechanizmusát

7. AB-független, AB alkotmányelleneség megállapítása esetén megsemmisíti a tveket.8. ÖK-i típusú második kamara: ÖK felterjesztési joga, érdekképviseleti szervek véleményét az ogy nek

figyelembe kell vennie

12. 4. A parlament fő funkciói, a törvényalkotás

A fő parlamenti funkciók így csoportosíthatóak: Alkotmánymódosítás Törvényhozás Éves költségvetés Nemzetközi szerződések Dönt a kormány programjáról parlamenti ellenőrzés a kormányzati szervezetrendszer létrehozása és irányítása külügy és hadügy - rendkívüli jogrend bevezetése egyéb parlamenti jogkörök (önkormányzatokkal kapcs. hatáskörök, közkegyelem, népszavazás

elrendelése) direkt politikai funkció

11

A legmarkánsabb parlamenti tevékenység természetesen a törvényhozás. A magyar alkotmány széles körben ismeri a kizárólagos törvényhozási tárgyak fogalmát, (lsd előző félév, jogforrásrendszer) az alkotmányozó rendkívüli erőssé tette a jogalkotásban az Országgyűlést.

A törvényhozási tárgyak típusai: alapjogi törvény, az alkotmány szerint az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó

szabályokat tv állapítja meg-ez az alapvető jog lényeges tartalmát nem korlátozhatja szervezeti törvény, amely az alkotmányban ismert valamennyi intézményre, szervezetre

vonatkozóan szabályoz (AB/ ÖK/ BÍR/ÜGY / REND, stb. tv.) költségvetés-önállóan nevesített tvhozási tárgykör

Határozathozatal szerint a tv lehet: feles kétharmados (Alkotmány megváltoztatásához, Alkotmányban meghatározott egyes döntések

meghozatalához)Alaptípusok:

egyszerű törvény alkotmánytörvény +közbülső kisérletek(alkotmányerejű, sarkalatos, különleges , organikus tv.-ezek ritkák

A törvényalkotás folyamata:- parlamenten kívüli+belüli szakaszai vannak. A parlamenten kívüli szakaszt a jogalkotási tv szabályozza. Kérdés: hogyan ötvözhető ebben a folyamatban a szakmai és a plitikai elem?Tv-t alakító szakelemek.:- tudomány: a tvkoncepciók, tvtervezetek kidolgozására szakértőket kérnek fel, a kodifikációs bizottságokban megjelennek szakemberek.- jogalkalmazói gyakorlat megismerése: ezeket be kell vonni a tvalkotásba- jogalkotási apparátus/büró,, ami különbözö szineteken telepíthető

Igügyminiszter a tvalkotás fő felelőse a jogalkotási tv szerint: felelős a tv szakmai követelményeiért, azért , hogy a tv beilleszkedjék az egységes jogrendszerbe, összhangban legyn más jogszabélyokkal. A tvjevaslatért felelős szakminiszter az igühgyminiszterrel együtt készíti el s terjeszti a Kormáyn elé a tvjavaslatokat.

A tvalkotásra ható poitikai tényezők:- pártok befolyása: a pártok közreműködnek a népakarat, azaz a tv-mint közakarat kialakításában. A tvalkotás közhatalmi tevékenység-korporativizmus: a társadalmi és érdekképviseleti szerveket be kell vonni az olyan tvek tervezeteinek előkészítésébe, amelyek az általuk képviselt érdekekete érintik. A Kormány alkotmányos kötelezettsége az érdekelt szervek véleményének meghallgatása.ezek meghallgatása nélül tv nem készülhet.- direkt participáció, közvetlen részvétel, azaz a népi kezdeményezés+népszavazás

Mikor születehtnek stabil tv-ek? Ha a tvalkotásra ható szakmaiés politikai tényezők kiegyensúlyozottan vannak jelen. A magyar Alk. Csak a tvhozási folyamat elejét és végét szabályozza a közbülső történésekről a jogalkotási tv és a házszabály szól.

12. 4. 1. A törvénykezdeményezés joga

A tv. kezdeményezése alatt szigorú értelemben csak azt a kidolgozott kész törvényjavaslatot lehet érteni, amely megfelel a törvények előkészítésére, szerkesztésére vonatkozó előírásoknak. A házszabály szerint a tvjavaslat az Ogy hatáskörébe tartozó jogszabály megalkotása iránti javaslat, amely tartalmazza a tv javasolt szövegét és címét.A parlament felől érkező kezdeményezések átterelődnek a rendes tvalkotási mechanozmusba aminek a mozgatórugója a kormányzati felelősség- e nélkül no törvény a parlamentben. (a jogalkotási tv szerint ha az Ogy-i bizottság vagy a képviselő tv-t kezdeményez és az indítványt az ogy elfogadja, a Kormányt vagy az illetékes bizottságot bízza meg a tvjavaslat előkészítésével.

12

A magyar alkotmány szerint a törvényt: a köztársasági elnök, a Kormány, minden országgyűlési bizottság és bármely országgyűlési képviselő kezdeményezhet.

Az államfőnek nincs jogalktó hatásköre, szentesítőként, kihirdetőként kap alkotmányos szerepet.

A házszabály szerint a törvényjavaslatokat indoklással az Országgyűlés elnökénél kell benyújtani. A képviselő által benyújtott törvényjavaslat csak abban az esetben kerül az Országgyűlés tárgysorozatára, ha azt a kijelölt bizottság támogatja.

12.4.2. A bizottságok szerepe a törvényalkotásbanA bizottságok a parlament kezdeményező javaslattevő, véleményező szervei. A tvhozási munkatehet a plénumról az állandó bizottságokra tevődött átt nagy részben.

Három területen vannak különösen jelen:1. saját jogon törvényeket kezdeményezhetnek2. véleményt nyilváníthatnak a törvényekről, módosító javaslatokat tehetnek, alkotmányos

kötelezettségük a véleményezés3. a képviselők módosító indítványait is véleményezik

Speciális parlamenti hatáskört jelentenek a költségvetési és a zárszámadási tv.-ek: ezeket minden bizottságnak meg kell tárgyalnia.

Az államháztartási tvre figyelemmel a hathozatal két szakaszban történik, és e tvjavaslatokat minden egyes bizottság megtárgyalja és véleményezi. A bizottságok véleményét a költségvetési ügyekkel foglakozó bizottság összesíti és terjeszti a plénum elé.

A parlamentekben ált-ban mindenhol van tv-előkészítéssal foglalkozó bizottság, ami a tvalkotás szakbizottsága, ami jogászokból áll és feladata, az hogy a jogrendszer egésze, koherenciája szempontjából véleményezze a tveket.

Alkotmányügyi bizottság:előzetes alkotmányossági normakontrollt gyakorol.A magyar parlamenti jog a bizottságok egyenjogúságát vallja, de az Alkotmányügyi bizottság más:

- saját kezdeményezésére ajánlást nyújthat be minden tvjavaslathoz- alkotmányőri szerepe van a tvjavaslatok záróvitájában- a záróvita lezárásáig élhet koherenciazavarokat elhárító módosító javaslatokkal

Ogy elnök a képviselők által benyújtott módosító javaslatokat a kijelölt bizottságoknak adja ki véleményezésre: ez a képviselői módosító javaslatokat értékeli és ha támogatja , akkor javaslattal kapcsolatos véleményét ajánlásában terjeszti az ogy elé.

Bizottsági szűrés: a módosítási jogból fakadó anarchia megakadályozására, a tagok korlátlan initiativájának túltengése ellen működik. A házszabály szerint csak arról a képviselői módosító javaslatról kell szavazni ami elnyerte legalább a kijelölt bizottságban a bizottság jelen levő tagjai 1/3-ának támogatását.

12.4.3. A képviselők módosító javaslataiÖnálló parlamenti intézmény. A módosítói jog gyakran a kisebbségi vélemények tolmácsolója, nemritkán az ellenzék fegyvere, nem kizárt, hogy kormánypárti képviselők is élnek vele. Lényege:

A parlamentnek erről külön szavaznia kell, amennyiben a képviselő a végsőkig kitart és a javaslata a házszabálynak megfelel.

A képviselők a plénum nyilvánossága előtt a döntéshozatal utolsó pillanatáig élhetnek vele Alkalmas lehet az obstrukcióra, megzavarhatja a tvjavaslat koncepcióját-ezért nem is nagyon szereti

egyetlen kormányzat semKorlátai:

Írásbeliség Indokoltság

13

Kellő komolyság Benyújtás határidőhöz kötése: az általános vita lezárásáig lehet benyújtani Kollektivitás előírása Kötelező bizottsági szűrés…stb., vagyis módosító javaslat az ált vita lezárásáig írásban, indokolással

ellátva az elnöknél nyújtható be a tvjavaslat konkrét normaszövegéhez. egyharmados bizottsági támogatottság hiányában szavazni azokról a képviselői módosításokról

kell, amelyekről a szavazást a javaslattevő frakció vezetője írásban kérte. (egy döntési határozathozatalkor max. 3 alkalommal kérheti)

A részletes vitában a képviselő csak a korábban benyújtott módosító javaslathoz kapcsolódóan terjeszthet be ún. kapcsolódó módosító javaslatot.Korlátozott a módosítási jog a kivételes eljárásban, a nemzetközi szerződések megalkotásakor vagy a költségvetési tvjavaslat esetében.Jogvesztő határideje van a képviselői módosító javaslatnak

a kivételes tvalkotási eljárásban: csak az eljárást elrendelő parlamenti határozatot követő 21 napon belül lehet a tvjavaslathozmódosító javaslatot benyújtani.

Sürgős tárgyalás elrendelése esetén a módosításhoz rendelkezésre álló idő 8 napra rövidül

Bizonyos szabadságfokkal azért rendelkeznek:- a módosító javaslat tárgyköre korlátlan, arra a rendelkezési elv érvényes- a képviselő ura saját módosító javaslatának, a végsőkig kitarthat- a módosítás a vita bezárásáig megváltoztatható,- a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonható (a visszavont javaslatot bármelyik képviselő

felélesztheti, sajátjaként előterjesztheti

12.4.4. A törvényjavaslatok vitája a parlamenti plénumonA parlament több olvasatban, nemritkán több fordulóban tárgyalja a törvényjavaslatokat, a házszabály kétfordulós tárgyalásra bíztatja a parlamentet. (az első fordulóban a koncepciót, a másodikban a javaslat kidolgozott szövegét vitatja meg az Ogy)A kétolvasatos tárgyalás általános és részletes vitából áll. a vita együttesen is lefolytatható, de módosító javaslat esetén mindig kétolvasatos tárgyalást kell tartani. - Az általános vita célja a törvényjavaslat szükségességének, szabályozási elveinek, indokolásának és koncepciójának tisztázása. A gyakorlatban az előterjesztő expozéjából, a kijelölt bizottság ajánlásából és a frakciók vezérszónokainak hozzászólásaiból áll+képviselői hozzászólások. A végén a psrlament dönt arról, hogy a tvjavaslat részletes vitára bocsátandó –e. - A részletes vita célja a módosítással érintett szakaszok körüli álláspontok tisztázása. Benne a Kormány, a bizottság és a képviselő ütközik, a politikai tagoltság szerint az ellenzéki és a kormánypártok. A részletes vitában kizárólag a módosító javaslathoz, vagy az azzal érintett részhez lehet hozzászólni. - a részletes vita lezárását követően kezdődik a szavazási procedúra, a tvekre előírt szavazatszám szerint.

(Az általános vita lezárásáig módosító javaslatot lehet benyújtani, a részletes vita lezárásáig pedig a módosító javaslathoz lehet újabb módosító javaslatot benyújtani.

A képviselők módosító javaslatainak lényege, hogy arról a parlamentnek külön szavaznia kell. A magyar parlamenti jogban erősek a képviselői módosító javaslat korlátai. Jogvesztő következménnyel járó határidő korlátok is vannak.A módosító javaslat tárgyköre korlátlan, s arra a rendelkezési elv érvényes: a képviselő ura saját módosító javaslatának, a végsőkig kitarthat. Ennek ellenszere: a visszavont javaslatot bármelyik képviselő “felélesztheti”, sajátjaként előterjesztheti.)

Ennek lezárása után következik a szavazási procedúra: először a módosító javaslatokról, a módosításokkal érintett rendelkezésekről kell szavazni - amelyekkel a Kormány egyetért, egy szavazással határoz az OGY. Bármely frakcióvezetető kérheti, hogy legfeljbb három módosító javaslatról az Ogy külön szavazzon.

14

Ezt követi a zárószavazás, amely a részletes vita és a módosító javaslatokkal érintett rendelkezések feletti szavazás után legkorábban 5 nappal történik. Itt a törvényjavaslat egészéről szavaznak. A zárószavazás megkezdése előtt módosító javaslatot lehet benyújtani bármely rendelkezéshez. A záróvita e módosító javaslat megtárgyalása. Akkor, ha a részletes vitában megszavazott rendelkezések nincsenek összhangban az alkotmánynal, a tvekkel vagy önmagukkal, és erre nézve módosító javaslat érkezett. (kijelölt bizottság és az alkotmányügyi bizottság hivatalbóli kötelessége a belső alkotmányvédelem)

Más a tárgyalás, ha a tvjavaslatot az ogy kivételes eljárásban tárgyalja:- valamennyi kezdeményezésre jogosult kérheti kivételes eljárás+sürgős eljárást is)- a parlament a jelen lévő képviselők 4/5-ének szavazatával dönt.- Itt csak a minősített többséget nem igénylő tv-ek tárgyalhatók, tehát költségvetési és zárszámadási tv-

ekről nem kérhető kivételes eljárás.- Kivételes eljárás elrendelése után az elnök kijelöli azt a bizottságot, ami lefolytatja a tvjevaslat érdemi

vitáját, a vita végeztével a tvjavaslatot az ogy napirendjére fel kell venni, és aplénum kétolvasatos tárgyalás mellőzésével tárgyalja. Az előterjesztő expozé, a kijelölt bizottsági ajánlás és a frakciók vezérszónokainak hozzászólásai után az ogy határozatot hoz

A szabályszerűen elfogadott és a házelnök által aláírt tv kihirdethető. KE hatásköre…

Az elfogadott törvényt az OGY elnöke 15 napon belül aláírja, majd megküldi a köztársasági elnöknek.

12. 5. A parlamenti ellenőrzésA kormányzat ellenőrzése a parlament önálló funkciója. A politikai nyilvánossághoz kapcsolódó tiszta funkció. Nemcsak a kormányra, hanem az egész kormányzati rendszerre kiterjed. Többféle típusa létezik:

parlamenti plénumi : a plénum nyilvánossága előtt gyakorolt ellenőrzés bizottsági ellenőrzés. Ellenőrzésre szakosodott szervek: számvevőszék

A plénumon gyakorolt ellenőrzés tartalmilag a kormányok parlament előtti felelősségét valósítja meg, aminek egyik alkotmányjogi intézménye a bizalom-megadható, megvonható.a folyamatos paréamenti ellenőrzés iránytűje a megadott bizalom és a parlament által elfogadott kormányprogram.

12.5.1. A beszámoló, a jelentéstétel, a tájékoztató és a politikai vitaA plénumi ellenőrzés ismertebb formája a beszámoló, ennél finomabb eszköze a jelentéstétel és a tájékoztató. 1989-es köztársasági alkotmány előírja valamennyi kormánytag beszámolási kötelezettségét az OGY-nek. A Kormány beszámolóját a minelnök terjeszti az ogy elé. Ez bizalmi kérdést érint-nagyobb képviselői aktivitás, különösen ellenzékiek. Speciáli tárgykörök, amelyekre nézve a Kormánynak önálló beszámolási kötelezettsége van: pl. jogalkotási program+annak vhajtása, költségvetési tv-ekben is találhatók beszámolási és tájékoztatási kötelezettségek. 1989-es köztársasági alkotmány előírja valamennyi kormtag ogy előtti baszámolási kötelezettségét. No határidő, ez az ogy akaratától függ. A miniszter ezen kötelezettsége a miniszter parlament előtti felelősségét teremti meg. a beszámoló többszöri elutasítása sem eredményezi a miniszter leváltását, mivel a kormánytagság a minelnök akaratától függ.A Kormány tagjain kívül a Legfőbb Ügyész (vitatható-sérti a közvád függetlenségének elvét), az MTA, az OVB(vitatható-társadalmi tipusú szervvel szemben állítanak fel közjogi kötelezettséget), az MNB, a GVH elnökei is kötelesek beszámolni az Ogy-nek.

Valamennyi beszámoló a plénumhoz kötött ellenőrzési forma, amelyről a parlamentnek - vita után - döntenie kell. A házszabály szerint ezeket a beszámolókat jelentésnek kell tekinteni. A jelentéshez a kijelölt bizottság ajánlást tehet. A jelentésnek csak ált. vitája van, ahhoz módosító javaslat nem tehet. A jelentés elfogadásáról az Országgyűlés vita után dönt.

15

A parlamenti ellenőrzés sajátos formája a politikai vita: bármely általános, közérdekű politikai ügyben kezdeményezhető, a házszabály szerint a Kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli indítványára. +csak rendes ülésszakon, időkeretben tárgyalni, 4 ó-nál kevesebb nem is lehet.

12.5.2. Az interpelláció és a kérdésAz interpelláció a képviselők egyéni vagy kollektív joga, mely a Kormány, ill. a miniszteri felelősség érvényesítésének egyik lehetséges formája. Leglényegesebb kelléke a választ minősítő-esetleg elutasító parlamenti határozat. A határozatkényszer miatt a képviselő legfeljebb a viszonválasszal befolyásolhatja a parlamenti ahtározatot.

Ha a képviselő és az Országgyűlés az interpellációra adott választ elutasította, az interpellációt a hatáskörrel rendelkező bizottságnak kell kiadni. Nincs a bizottságot kötő határidő, ezért a közérdekű ügy megoldása elhúzódhat.A bizottság írásos jelentése alapján az elutasított interpelláció újbóli tárgyalását az Országgyűlés napirendre tűzi, a parlament utólag helyesnek ítélheti a választ vagy megerősítheti korábbi elutasító döntését. Az utóbbi esetben a bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel.

Az interpellációban meg kell jelölni a címzettet és a tárgyat. Személyesen vagy helyettes útján kell válaszolni. Ha az interpelláció az egész kormány működését érinti, akkor a miniszterelnök válaszol. A bizalmat , felelősséget érintő interpellációkra köteles személyesen válaszolni, mert a vhajtó hatalom körében egyedül az ő tisztsége származik közvetlenül a parlamentől a klasszikus parlamenti többség elve szerint.Az interpellációt írásban, indoklással az ülés előtt 4 nappal kell benyújtani az elnöknél, aki azt megküldi az inetrpelláltnak, illetve bejelenti az Ogynek.az elmondott interpellációra azonalli szóbeli válaszadási kötelezettség áll fenn. Tehát az ülésen kell válaszolni, de az OGY engedélyezheti, hogy 30 napon belül írásban válaszoljanak rá. Csak az interpellálót kötelezik személyes jelenlétre, ha nincs jelen az interpellációt visszavontnak kel tekinteni. Az interpellált esetében a parlamenti jog nem követel személyes jelenlétet, őt a politikai államtitkár szükség szerint teljes jogkörében heklyettesíti. A minelnök esetében első renden a helyette válaszadásra feljogosított személy léphet elő.

A kérdés veszélytelenebb forma. Az egyszerű kérdésnél hiányzik a legfőbb kellék, a parlamenti határozat, s a képviselő viszonválaszra sem jogosult. A kérdezett felvilágosítást (és nem választ) ad. Formátlanabb tehát. Ezt írásban az ülésnapot megelőző munkanapon 12 óráig lehet az elnöknél benyújatani.

A magyar Alkotmány szerint a képviselők: az ombudsmanhoz, az ÁSZ és az MNB elnökéhez kérdést, a Kormányhoz, a Kormány bármely tagjához és a legfőbb ügyészhez

interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.

A magyar parlamentben a keddi nap az interpellációs és kérdezési nap, erre egyébként hetente legalább 90 percet kell biztosítani. Interpelláló 3 perc+1 perc a viszonválaszra, interpellált 4 perc. Az onterpellációk sorrendjét a benyújtás, az interpellációs könyvbe való bejegyzés időbeni sorrendje határozza meg.

Az 1994. évi házszabály új intézményként szabályozza az azonnali kérdések és válaszok óráját, melyre hetenként legalább egyszer - 60 percet biztosítva - kell sort keríteni. A kérdező képviselők személyét és a kérdés tárgyát az ülésnap megnyitását megelőzően egy órával a frakcióvezető jelenti be, a válaszadásra kötelezetteknek kötelesek az ülésteremben tartózkodni. A kérdés és a válaszok, továbbá a viszontválaszok ideje maximált, kettő-kettő, illetve egy-egy percben.

12.5. 3. A bizottságok szerepe a parlamenti ellenőrzésbenA bizottságok ellenőrző típusú szervek, közreműködése az ellenőrzésben folyamatossá, szakszerűbbé, hatékonyabbá teheti a parlamenti ellenőrzést. Összekapcsolódik pl. interpellációs válasz elutasítása, beszámolót a kijelölt bizottságnak véleményeznie kell.

16

Negy szerep a kormányzat létrehozatalának parlamenti feladataiban: a hatáskörrel rendelkező bizottság a parlamenti döntés előtt meghallgatja, véleményezi a vezető közjogi tisztségek várományosait(no KE-jelölt, no ME-jelölt) pl Abíró, LB elnöke, LÜ, ombudsman, Ász elnök jelölteket.Állandó bizottság (a parlamenti elenőrzés folyamatosságát biztosítja) a KE kinevezés előtt meghallgatja a miniszterjelölteket, de a tv az államfő vagy más közjogi méltóság által kinevezettek körébn is előírhatja a bizottági meghallgatást(MNB elnök, Magyar Rádio elnök, nagykövetek, Magyar Tv elnök, stb.)

. Bár az állásfoglalásnak nincs kötő ereje, de nagymértékben befolyásolhatja a parlamenti határozatot. 4861991. (IX.26) AB határozat: a bizottsági meghallgatás, állásfoglalása kinevezési eljárás érvényességi kelléke!Az ALK mindenkit kötelez a bizottság által kért adatok közlésére, a bizottság elötti nyilatkozat és vallomástételre-széles ellenörzési pozíció.A bizottságok kezdeményezési joga korlátlan: saját kezdeményezésükre a működési területüket érintő bármely kérdést megtárgyalhatnak, állást foglalhatnak.Vhajtó hat ellenőrzését több garancia biztosítja: minelnök, miniszter vagy politikai államtitkár nem lehet ogy bizottság tagja.

A Kormány tárgy szerint érintett tagjainak kötelessége megjelenni felhívásra a bizottság előtt. A bizottsági tagok kétötödének kezdeményezésére a bizottság meghallgatást tart.

Azt a minisztert, akit kinevezése előtt meghallgatott, évente legalább egy alkalommal köteles meghallgatni.

A bizottság javaslataival az érintett állami szerveknek kötelességük foglalkozni.

Az Országgyűlés bármely kérdés megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki, továbbá eseti bizottságot alakíthat meghatározott ügyek intézésére. Az eseti bizottság elnöke és alelnöke csak képviselő, tagjainak fele nem országgyűlési képviselő is lehet, tanácskozási joggal. Kötelező létrehozni, ha azt a képviselők legalább egyötöde indítványozza. A bizottság a paritás elve szerint alakul meg, ha a végrehajtást ellenőrzi, akkor csak ellenzéki elnöke lehet. Tevékenységéről jelentést készít.

12. 6. A parlament egyéb funkciói, hatásköreiÁltalánosságban elmondható: a parlamenti hatáskör az igszolgáltatást vgző szervek felé gyengébb, a vhajtó hat irányában kiegyensúlyozott, a parlamenti ellenőrzéstvégző szervek felé erős.

19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés.(2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos

rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.(3) E jogkörében az Országgyűlésa) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;b) törvényeket alkot;c) meghatározza az ország társadalmi-gazdasági tervét;d) megállapítja az államháztartás mérlegét, jóváhagyja az állami költségvetést és annak végrehajtását;e) dönt a Kormány programjáról;f) megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi

szerződéseket;g) dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről;h) hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén

kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;i) az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres

cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki;

j) az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, a Magyar Honvédség békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint a Magyar Honvédség külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi

17

állomásozásáról;k) megválasztja a Köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési

biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt;l) a Kormánynak - az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után előterjesztett - javaslatára feloszlatja azt

a helyi képviselőtestületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes; dönt a megyék területéről, nevéről, székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról és a fővárosi kerületek kialakításáról;

m) közkegyelmet gyakorol;n) külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott

időre kihirdeti (meghosszabbítja) a megelőző védelmi helyzetet, és felhatalmazza a Kormányt a szükséges intézkedések megtételére.

1. Meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit, ezen belül megválasztja:1. a köztársasági elnököt, 2. a miniszterelnököt, 3. az AB tagjait, 4. az ombudsmannokat, 5. az ÁSZ elnökét és alelnökeit, 6. a LB elnökét és a 7. legfőbb ügyészt.

A kormány kivételével a választott szervek megbízatási ideje elkülönül a parlamenti ciklusidőtől, ezért e közjogi tisztségviselőket nem szükségszerűen az alakuló ülésen választja a parlament. A választás titkos szavazással történik-kiv.miniszterelnök.a megválasztottak ünnepélyes esküt tesznek az OGY előtt. A választást jelölés és bizottsági meghallgatás előzi meg, jejlölés több módon: pl 50 képviselő jelöli az államfőt, parlamenti jelölőbizottság az alkotmánybírákat.,. jelölési, javaslattételi joga van az államfőnek(minelnök, LB elnök, LÜ, ombudsmanok)A parlament ezen szervek megszüntetésében is nagy szerepet tölt be: öszzeférhetetelenség kimondása, felelősségrevonás kezdeméyazése, felmentés.

A kormányzati szervezetrendszer létrehozása a legmeghatározóbb , a tisztségek betöltése a bizalmi elv, a politikai konszenzus, pártkoaliciós tárgyalások eredménye.

2. Ország védelme, alkotmányos rend, állampolgárok védelme, katasztrófaelhárítás: hadiállapot kinyilvánítása, békekötés hadsereg: honi vagy külföldi bevetésről döntési jog rendkívüli jogrend bevezetése (háromféle van: 1. rendkívüli állapot- külső támadás, hadiállapot

esetén), szükségállapot-belső válsághelyzet és veszélyhelyzet-) Honvédelmi Tanács létrehozása fegyveres erők országon belüli vagy külföldi alkalmazása külföldi fegyveres erők magyarországi vagy az ország területéről kiinduló alkalmazása fegyveres erők békefenntartásban való részvételéről külföldi hadműveletei területen végzett humanitárius tevékenységéről fegyveres erők külföldi ill. a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásoztatásáról

!!!ezek nem kizárólagos parlamenti hatáskörök, a parlament akadályoztatása esetén az államfő gyakorolja őket.rendkívüli állapot esetén az államfő által létrehozott Honvédelmi tanács gyakorolja az OGY hatáskörét-az OGY bármikor visszaveheti az általa átruházott jogokat.

3. Sajátos a külügyi tevékenység: nemzetközi szerződések kötése – kizárólag ő köti meg a Magyar Köztársaság külkapcsolatai

szpomtjából kiemelkedően fontos szerződéseket. Békekötés . Parlamenti delegációk küldése, fogadása. (ETPK-Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése)

A parlament nemzközi külkapcsolataiért az elnök felel, az állandó bizottságok közt ilyen téren a Külügyi bizottság a legfontosabb.

68/1990(VIII.14. OGY határozat-a magyar Ogy testületileg kíván atgja lenni az Interparlamentáris uniónak.

18

A külpolitika igen alkalmas az általános politikai vitára, amelyet a parlament elvi határozattal vagy deklarációval zárhat le.

4. Egyéb: önkormányzatok felosztásának joga, az állami területi beosztással kapcsolatos hatáskörök, közkegyelem, népszavazás elrendelése.

Ennél a taxációnál persze jóval szélesebb hatásköre van az OGYnek (bíróságok szerveetéről dönt, OVB-t megválasztja, költségvetési szervet létesít, kitüntetéseket alapíthat, stb.) az egyes parlamenti hatáskörök vagy normatívákban, vagy konkrét határozatokban realizálódnak.

12. 7. Az országgyűlés szervezete + (Salamon féle jegyzet…)1945-ig kétkamarás, azóta egykamarás. A négy évre választott parlament egykamarás és 386 tagból áll.

12.7.1. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ALAKULÓ ÜLÉSEA köztársasági elnök a választásokat követő 1 hónapon belül hívja össze és nyitja meg. A tisztség viselők megválasztásáig az alakuló ülést a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti, a jegyzői feladatokat a 4 legfiatalabb képviselő, mint korjegyző látja el.Az ülés 3 feladata:

képviselői mandátumok igazolása - deklaratív parlamenti aktus, a mandátumvizsgáló bizottság (korelnök+korjegyzők) végzi, ezzel egyben kimondja a parlament közjogi legitimitását. Igazolásuk után a képviselők esküt tesznek.

belső szervezet létrehozása - a tisztikar megválasztása. Elnök - 3 alelnök - nyolc jegyző- erről nincs közjogi előírás, az OGY esetenként dönt róla. Titkos szavazás a frakcióvezetők indítványára és a korelnök javaslatára. Megbízatásuk a ciklusra szól. Frakciók-képviselőcsoportok megalakulása. Házbizottság létrejötte. Állandó bizottsági rendszer létrehozása.

kormányalakítás - kormányprogram hirdetése

12.7.2. AZ ORSZÁGGYŰLÉS TISZTSÉGVISELŐITisztségviselők: az elnök, az alelnökök és a jegyzők. Az első kettő minden más munkaviszonnyal összeférhetetlenek, ők más kereső foglalkozást és díjazást egyéb tevékenységükért-kiv szerzői jogi védelem alá eső tevékenység-nem folytathatnak.

A parlamenti elnök közjogi pozíciója közel áll a köztársasági elnökéhez:1. helyettesítési jog az államfői megbízatás idő előtti megszűnése vagy az államfő akadályoztatása esetén.

Az ideiglenes államfői jogkör korlátozott: no vétójog+feloszlatás. 2. Ezek gyakorlása során képviselői jogát nem gyakorolhatja. 3. Alkotmányos elvárás vele szemben a pártokfelettiség, semlegesség és az objektivitás. 4. Magas közjogi értékét kifejezi: pl. - az OGY feloszlatása előtt az államfő köteles kikérni a házelnök

véleményét, - rendkívüli jogrend idején az OGY akadályoztatásának tényét a házelnök, a ME , az AB elnöke együttesen állapítja meg, - a házelnök tagja a Honvédelmi Tanácsnak.

5. védi az Ogy jogait, T.Ház méltósága felett őrködik, ügyela házszabályok helyes alkalmazására6. Népszavazásra és népi kezdeményezésre irányuló kezdeményezések átvétele és továbbküldése az OVB

felé, egyéb indítványok javaslatok átvétele.(tvjavaslat, interpelláció, módosító javaslat)7. Ülések előkészítése, megnyitása, vezetése-javaslat az ülés napirendjére, megadja a szót, gyakorolja

fegyelmi jogkörét, fellép az obstrukció ellen8. a szavazási procedúra és a döntéshozatal kulcsfigurája.kérdést tesz fel, megállapítja az erdményt,

kihirdeti a döntéseket9. Hivatalos és ünnepélyes alkalmakkor az Ogy. képviselete és kapcsolatainak szervezése10. koordinációa bizottságokkal11. frakciókkal való kapcsolattartás12. hivatali szervezet ügyrendjének meghatározása13. Ogy. költségvetésének összeállítása és végrehajtása

19

Az alelnökök helyettesíthetik az elnököt akadályoztatása esetén, de no kinevezési és felmentési joga, racionális munkamegosztásban tevékenykednek. A jegyzők az elnök általános segítői, s mindenekelőtt a tanácskozások vezetésében segédkeznek. Ők az Ogy. “hiteles helyei” - a határozatok hitelesítése kihirdetésük előtt, és a jegyzőkönyveket is hitelesítik. Titkos szavazáskor szavazatszámláló bizottságként járnak el, a bizottság elnöke a legidősebb jegyző. (ogy iratok felolvasása, esküszöveg előolvasása, Ogy jegyzőkönyvek hitelesítése…)Az ogy tanácskozásairól az ülésen elhangzott minden nyilatkozatot, felszólalást, közbeszólást rögzíteni kell az Ogy napló számára vezetett szó szerinti jegyzőkönyvben.Az Országgyűlési Napló nyilvános, kiv zárt ülések jegyzőkönyvei..

12.7.3. A HÁZBIZOTTSÁGAz Ogy. házbizottságot hozott létre, melynek tagjai az házelnök, az alelnökök és a frakcióvezetők. Szavazati joggal csak a frakcióvezetők rendelkeznek-akadályoztatás esetén megbízottjaik. A Házbizottság állásfoglalásait fő szabályként egyhangúan hozza meg ennek hiányában a parlament, vagy a házelnök döntCélja: folyamatos működés biztosítása, tanácskozási munkarend kialakítása…Rendszeresen ülésezik, a házelnök hívja össze=elnök.Vitás kérdések feloldására törekszik.Általános érvényű állásfoglalásai a parlamenti jog szerves részét képezik, tovább fejlesztik az írott házszabályokat.

12.7.4. AZ ORSZÁGGYŰLÉS BIZOTTSÁGI RENDSZERESzakmai kvalifikáció és a választási eredmények szerint jön létre.

3 bizottsági szint:1. Állandó-ciklus egészére szól2. Eseti3. Vizsgáló bizottság vagy ideiglenes bizottság

Az állandó bizottság az OGY kezdeményező, javaslattevő, véleményező, esetenként ügydöntő, ellenőrző szerve. Feladatai elvégzéséhez albizottságot hozhat létre. A bizottságok két szempont, a szakmaiság és a politikai tagoltság szerint szerveződnek. A házszabály szerint az állandó bizottságokban frakciónként legalább egy-egy képviselőnek helyet kell kapnia. A felosztás a politikai alkuk függvénye. Jelenleg van:

1. Alkotmány- és igazságügyi bizottság2. Külügyi bizottság3. Költségvetési és pénzügyi bizottság4. Gazdasági bizottság5. Mezőgazdasági bizottság 6. Honvédelmi bizottság7. Szociális és egészségügyi bizottság8. Környezetvédelmi bizottság 9. Európai integrációs ügyek bizottsága10. Számvevőszéki bizottság

+kötelező még a mentelmi, összeférhetetlenségi üygekkel foglalkozó+mandátumvizsgáló bizottságot

A magyar bizottsági rendszer nem nyitott, tagjai csak képviselők lehetnek. Tárgyalásaikra szakértőket hívhatnak meg.

Rendszeresen működnek Szavazások ideje alatt bizottságoknem tarthatók Üléseik a sajtó számára nyilvánosak Tisztségviselők.elnöl, alelnök Határozatképességükhöz tagjaik legalább felének jelenléte kell, határozataikat szótöbbséggel hozzák. Egyes bizottságok önállóan dolgozzák ki ügyrendjüket

20

12.7.5. A FRAKCIÓKUgyanahhoz a párthoz tartozó OGY-i képviselők tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot hoznak létre; 1 párt 1 frakciót hoz létre. A frakció tagjai közül vezetőt választ...A frakció megszűnik ha:

Tagjainak száma 15 fő alá csökken; Ha határozatban kimondja a megszűnését(27/1998 AB határozat: az 5%-os küszöböt elérő pártokat megilleti a frakcióalakítás joga akkor is, ha létszámuk kisebb, mint 15 fő) az ilyen párt farakciójának létrehozásához szükséges létszám a párt képviselőcsoportjának az OGy alakuló ülésén meglévő száma. A frakcióalakítás a képviselők társulási joga, azokat nem pártdöntések, hanem a szabad mandátum hozza létrecsak politikai azonosság szerint lehet társulni, a társulás az egyazon párthoz tartozó képviselők joga. Egy képviselő csak egy frakciónak lehet tagja másképp társulni csak a képviselőház engedélyével, hozájárulásával lehet+vannak olyan érdekek amelyekre társulni tilos. A képviselők különböző csoportjai nem minsülnek frakcióknak. A képviselő a frakcióból kiléphet és kizárható. Az ilyen képviselőt függetlennek kell tekinteni; 6 hónap elteltével csatlakozhat más frakcióhoz.1990.évi LVI.tv!!!13 köztisztviselő+minden 5.frakciótag után újabb 2 fő alkalmazására tarthat igényt minden frakció.

12.7. 6. A PARLAMENTI APPARÁTUS (plénum, bizottságok, frkciók, képviselők)Az apparátustól megkívánható a közszolgálatra jellemző semlegesség, politikamentesség és szakszerűség.Az OGY Hivatala (Főtitkárság, Gazdasági Főigazgatóság és más belső szervezeti egységek) az OGY munkaszervezete. Feladata, hogy biztosítsa az országgyűlés folyamatos működését, segítse a képviselők tevékenységét. Ellátja a parlament főgondnoki, főkönyvelői, főpénztárosi teendőit, biztosítja a költségvetés vhajtását, stb.Hivatali szervei:

Főtitkárság. Főtitkár: a plénumon az elnbök közelében foglalm helyet. A főtitkárság közreműködik az ülések előkészítésében, szervezésébenjogi-szakmai segítséget nyújt a képviselőknek és a bizottságoknak, előkészíti a tv-ek kihirdetését és az Ogy határozatok közzétételét.

Gazdasági Főigazgatóság Országgyűlési könyvtár-1991.01.01-től újra SZMSZ-ben meghatározott más szervek.

12.8. az Ogy működési rendjeHázszabályok: gyakorta változnak, de vannak állandónak tekinthető demokráciatechnikák, például az alakulás, szervezet, tanácskozási rend. A házszabály a belső szervezet irányába rendelkező jogi normatíva, állampolgári jogokat közvetlenül nem érint..az OGY a jelen lévő képviselők 2/3-ának szavazatával elgogadott házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét.

12.8.1. az OGY megbízatási ideje, ülésszakai és üléseiAz OGY-t 4 évi időtartamra választják (minden negyedik év áprilisában vagy májusában). Alakuló üléssel kez, és az új Ogy alakuló üléséig tart. Alkotmányos lerövidítés a feloszlás vagy feloszlatás.

A parlament kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is. (oka lehet legitimációs válság, vagy más politikai változás) a feloszlás egyetlen korlátja a rendkívüli jogrend.

Feloszlatás: az államfő hatásköre. Mindkét esetben hárm hónapon belül új Ogyt kell választani. Ezt is az államfő írja ki.

Megbízatási idő meghosszabbítása: rendkívüli jogrend esetén, akkor ha a parlament megbízatása ekkor jár le, az automatikusan meghosszabbodik a rendkívüli jogrend megzűnéséig. Rendkívüli jogrendben a már feloszlott vagy feloszlatott Ogy is összehívható, hogy megbízatásának meghosszabbításáról mga határozzon.

A megbízatás alatt a parlamentek rendes és rendkívüli ülésszakokban tevékenykednek. Rendkívüli ülésszakra különleges ügyekben a kormány, államfő, meghatározott számú képviselő kezdeményezésére hívható össze a parlament. Rendkívüli ülszakra kell összehívni az Ogy-t a KE, Kormány, vagy a képviselők 1/5-ének írásbeli kérelmére. Az írásbeli indítvány alkotmányos kelléke az indokolás, javasolt időpont és a pontos napirend.Az Ogy évente két rendes –tavaszi+őszi- (02.01-06.15-ig, 09.01-12.15-ig) tart. Ülésszak/ülés/ülésnap

21

12.8.2. Az ogy tanácskozási rendjeAlkotmányos alapelv. A parlament ülései nyilvánosak. =sajtónyilvánosság, karzat nyilvánosság.(az ülésen való áp-i jelenlétet9a hallgatóság nem nyilváníthat véleményt hangosan, az elnöl fegyelmi jogkörében kiutasíthat.

Zárt ülés. KE, Kormány, bármely képviselő kérelmére az OGY a képviselők 2/3-ának szavazatával határozhatTanácskozási dokumentumok (Ogy napló, OGY Irományok, stb9 nyilvánossága, hozzáférhetősége-kivétel a zárt ülések titkos iratként kezelt anyagai

Ogy határozatképes, ha a képviselők több, mint fele jelen van.Határozathozatalnak több típusa van:

.főszabály szerint az ogy határozatait a jelen lévő képviselők több mint felének szavazatával hozza, 2/3-os szavazat az Alk-ban taxatív módon felsoroltak (+egyes közjogi méltóságok választása is)

Az eredeti 386 képviselői összlétszámhoz viszonyított absz többség a kormányalakítás + a bizalmi-bizalmatlansági szavazás érvényességi kelléke

386 2/3-a tipiksan az alkotmányozás szavazatszáma A jelen lévő képviselők 4/5-ének szavazata kell a kivételes eljárásban történő tárgyalás elfogadásához

- OGY nyílt szavazásal határoz: szavazatszámláló gép vagy kézfelemelés (vagy ezek együtt). Az utóbbi esetben ,ha kétséges a szavazás eredménye , bármely képviselő ismételt gépi szavazást kérhet, ezt az elnökköteles elrendelni.- Titkos szavazás: a parlamenti jogaban előírt esetekben (szavazólap, fülke, urna…9- név szerinti szavazás: a képviselőket a nyílvánosság előtt jeleníti meg. Bármelyik képviscsoport indítványáráa el kell rendelni

A parlamenti beszédjog: határait a szólásszabadság (képviselők alkotmányos joga9 és a fegyelmi jog alakította ki.. beszédidő frakciók szerinti felosztására jellemző a paritás elve, szétosztásában a politikai kinszenzus dominál. - obstrukció: beszédjoggal való visszaélés - klotűr: az obstrukció ellenszere az előterjesztő vagy min. 15 képviselő írásban javasolhatja a vita lezárását, ha már valamennyi frakciónak volt lehetősége hozzászólni, ezt követően frakciónként egy-egy képviselő még hozzászólhat 5 percben

A szólásjog önállóvá vált intézményei: - napirenden kivüli felszólalás- orzságos jelentőségű, halaszthatatlan, és rendkívüli ügyben. Napirend előtt kizárólag frakcióvezetők 5 percben., napirend után bármely képviselő - ügyrendi felszólalás: bármelyik kélpviselő 3 percre- kétperces szólás: korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából. A képviselő viszonválaszhoz való joga, a gyak-ban a személyes érintettségre hivatkozással.

A parlamenti fegyelmi jog: a rendeltetésszerű működést segíti elő. Fegyelmi büntetést az elnök és a parlament szabhat ki.(méltatlanság, összeférhetetlenség kimondása-kizárást von maga után.)Aktí+passzív (pl igazolatlanul távol maradókat illetmény-visszatartással sújtják. Ha a tárgyhónap napirenden előre feltűntetett szavazásainak több, mint 1/3-án igazolatlanul nem vesz részt, alapdíja csökken.

- szómegvonás: attól vonja meg az elnök, aki akit harmadszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra, vagy másodszor utasít rendre, aki időkeretét kitöltötte

- félbeszakítás. Ha az OGY ülésén olyan rendzavarás történik, amely ellehetítleníti a tanácskozás folytatását.ha az elnök elhagyja székét, az ülés félbeszaad.

+ javaslattételi jog, indítványozás, kezdeményezés( önálló-nem önálló indítványok)

22

12. 9. Az országgyűlés képviselők jogállása. A honatyák a nemzet képviselői, az egész népet képviselik. Minden kötött mandátum semmis, ammadátum közjogilag szabad.

12. 9. 1. A mandátum jellegeAz alkotmány szerint a képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik, megszűnt az imperatív mandátumra emlékeztető visszahívás és a képviselői beszámoló. A megválasztott képviselő alkotmányjogilag nagy szabadságot élvez, lelkiismerete szerint cselekedhet, ha nem ért egyet valamivel. Átülő képviselő nem követ el jogsértést. Ez a párt veresége, ilyenkor rendszerint a frakcióból kilépő lemondását követelik.A képviselő lehet

a) függetlenb) párthoz tartozó:

párt tag párt támogatásával indult független, vagy függetlenné vált, akinek csatlakozását a képviselő csoport elfogadta.

12. 9. 2. A mandátum keletkezése és megszűnéseA keletkezés konstitutív ténye a megválasztás, deklaratív eleme a megbízólevél átadása és az eskü. A képviselői mandátumok háromféleképp keletkeznek:

egyéni választókerület, területi és országos listán.

Közjogilag a jogállás ugyanaz, a képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők. A mentelmi jog megválasztásuk napjától illeti meg őket, más jogok az eskü után élednek fel.

A mandátum közjogi feltételei: megválasztás ténye-ez keletkezteti a mandátumot megbízólevél átadása mandátumhitelesítés képviselői eskü letétele

A megbízatás megszűnik: az Ogy. működésének befejeztével, a képviselő halálával, lemondással- a képviselő ogyhez intézett nyilatkozatával lemondhat, ehhez nem is kel az ogy elfogadó

határozata a választójog elvesztésével az összeférhetetlenség kimondásával.

A mandátum objektív vagy szubjektív alapon szűnhet meg, az utóbbi egye seseteiben a képviselő felelőssége kérhető számon.

Az 1990. évi LV. tv. értelmében a képviselő a felmerült összeférhetetlenséget 30 napon belül köteles megszüntetni. Ha ez nem történik meg, az Ogy. az összeférhetetlenségről egyszerű szótöbbséggel határoz.

12. 9. 3. Összeférhetetlenség :az OGY-t +képviselőket függetleníteni kell más szervezeti, gazdasági, egyéb privát hatlmaktól amelyek eltérítik őket a köz érdekeinek képviseletétől.Csak a kormánytagság, a politikai államtitkári, illetve a polgármesteri tisztség fér össze vele.1997. évi V. tv szabályozza.-a tv-ben előírt összeférhetetlenségi eseteket kivéve a képviselő munkaviszonyban állhat, kereső foglalkozást folytathat.+munkajogi függetlenség+fizetés nélküli szabadsághoz való jog.Képviselő nem lehet:

Köztársasági elnök Alkotmánybíró Országgyűlési biztos

23

Állami Számvevőszék elnöke, helyettese, számvevő Bíró Ügyész Államigazgatási szerv dolgozója (kivétel: kormánytag, pol. Államtitkár) Fegyveres erők, rendőrség tagja MNB elnök, MTI vezetője, ORTT tagja 1994-ig polgármester

Más munkaviszonyban állhat és más kereső foglalkozást folytathat. Gazdasági összeférhetetlenség: állami, önkormányzati vállalatban vezető nem lehet. Vagyoni, jövedelmi, gazdasági érdekeltségi nyilatkozatot kell tenniük. A törvény eseteit kivéve állhat alkalmazásban, munkaviszonyban. 30 napon belül köteles megszüntetni a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot. Az ok megszüntetéséig a képviselő jogait nem gyakorolhatja. Ha nem tesz eleget összeférhetetlenségi kötelezettségének, annak kimondásáróla Mentelmi , összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság éleményének kikérése után- az OGY a jelen lévő képviselők 2/3-ának szavazatával határoz. Bármely képviselő kezdeményezheti.

12. 9. 4. A képviselői mandátum biztosítékai: a mentelmi jog és az anyagi juttatási rendszerA mentelmi jog két irányban védi a képviselőt:

1. felelőtlenséget : a parlamentben, a bizottságokban, a frakciókban a képviselői minőségében végzett munkájára vonatkozik. Feltétlen és örök mentességet ad, kiveszi a képviselőt a jogi felelősségrevonás hatálya alól.és a parlament előtti felelősségüket teremti meg.

. A képviselő bíróság vagy más hatóság által nem vonható felelősségre szavazata és megbízatása során általa közölt tény vagy vélemény miatt.Ez nem terjed ki-vagyis ezen esetekben nincs anyagi jogi akadálya a felelősségrevonásnak, eljárási akadályként ott a parlamenti határozat.

államtitoksértésre, rágalmazásra, becsületsértésre, a képviselő polgári jogi felelősségére.

Ezekben az esetekben a parlamentnek határoznia kell a mentelmi jog felfüggesztéséről. A felelőtlenség a volt képviselőt is megilleti, fennáll a megbízatás lejárta után is.

2. sérthetetlenséget biztosít: felfeltételes eljárási mentességet biztosítA képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az Ogy. előzetes hozzájárulásával lehet büntető-, valamint szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni. Ilyenkor az indítványt haladéktalanul elő kell terjeszteniA mentelmi jog nem személyes jog, arról nem lehet lemondani, csak szabálysértési eljárás esetén. Képviselői minőségére eljárás során hivatkozni kell.A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmet a legfőbb ügyész vagy a bíróság terjeszti elő a házelnöknél, aki átadjaa Mentelmi….bizottságnak, azt bekjelnenti az Ogy köv ülésén. A zárt ülésben tárgyaló bizottság határozati javaslatát 30 napon belül készíti el.

Az Ogy. mentelmi ügyekben a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával dönt.

Anyagi függetlenség: a képviselőt tiszteletdíj (jovedelemadó köteles, alap-+pótdíjból áll, a mindenkori köztisztviselői illetményalap ötszöröse+ pótdíj a pluszmegbízatások szerint), meghatározott kedvezmények és költségtérítések illetik meg. Költségtérítési átalányra valamint szállásköltségeinek megtérítésére jogosult a képviselő.Térítésmentes: BKV-ha-ha+OGY kiadványok, stb.

5. Az országgyűlési képviselőcsoportokA XX. sz. parlamenti jogának szülöttei, alkotmányjogi intézménnyé, parlamenti szervtípussá tette a pártok parlamenti képviselőcsoportjait. A frakciókat megjelenítő frakcióvezetőket a magyar alkotmányjog lényeges kérdésekben nevesíti: tagjai pl. a Honvédelmi Tanácsnak, s véleményezési joguk van a parlament feloszlatása előtt, tagjai a Házbizottságnak, jelölési, javaslattételi jog illeti meg őket számos ügyben.

24

A frakcióalakítást a házszabály a képviselők társulási jogaként fogják fel, azokat nem pártdöntések, hanem a szabad mandátum hozza létre. Csak politikai azonosság szerint lehet társulni, a társulás az egyazon párthoz tartozó képviselők joga. A parlamenti pártfrakciók politikai szerepfelfogását döntően a kormánypárti vagy ellenzéki pozíció szabja meg. Az ellenzék és az ezt biztosító kisebbségvédelmi eszközök nélkül nincs parlamenti demokrácia.

Ugyanahhoz a párthoz tartozó OGY-i képviselők tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot hoznak létre; 1 párt 1 frakciót hoz létre. A frakció tagjai közül vezetőt választ. A képviselő a frakcióból kiléphet és kizárható. Az ilyen képviselőt függetlennek kell tekinteni; 6 hónap elteltével csatlakozhat más frakcióhoz.A frakció megszűnik ha:

Tagjainak száma 15 fő alá csökken; Ha határozatban kimondja a megszűnését(27/1998 AB határozat: az 5%-os küszöböt elérő pártokat megilleti a frakcióalakítás joga akkor is, ha létszámuk kisebb, mint 15 fő)

A képviselőcsoportok számára az OGY költségvetéséből tárgyi és anyagi eszközöket szolgáltat.

25

13. Közpénzügyek. AZ ÁSZ. A MNB. (327-345)13.1 Közpü-k alkotmány szabályozásaA demo-ban a közpénzek felhasználására egy átlátható, nyilvános és kép. Döntései által irányitott és ellenőrzőtt államháztartási rendszer működik (ÁH). Alapelv: a bevételek és kiadások fölötti rendelkezés követi az állam általános hatásköri szerkezetét. Újabb alk-ban több már megjelennek az áltlalánison túl oly közpénzekről szóló redelkezések, mint a jegybank és a szakosodott ellenőrző szervek alkotmányos jogállására vonatkozó rendelk, ktgvetési jog alapkéséseiről (végrh és tvhozás hatásköreiről)- parlament: ktgvetési tv megalkotása és elfogadása, zárszámadás jóváhagyása.A magyar alk. A ktgvetési jogról keveset szól- nincs ÁH működésének alapjairól, adófizetési köt. Normáiról, ktgvetési jog fő kérdéseiről. Be akarják tenni: közterehviselés ált szabályai, ktgvetés alkotás fő pillérei, ktgvetési felhatalmazás (alkotmány most a ktgveetést “jóváhagyja “ az ogy, tehát nem alkotja csak elfogadja, pontatlan fogalmazás)

Az államáztartás (ÁH), a közvagyonAz ÁH tv. Óta a pü-i és gazd-i ellenőrzési tevékenységeket a s ÁH alrendszereihez, ill. az állami vagyon kezeléséhez, az állam tulajdonosi funkció ellátáshoz lehet kapcsolni. ÁH alrendszerei: központi kormányzat, elkülönített állami pénzalapok, helyi önkormányzatok, TB. Éves ktgvetés alapján gazdálkodnak. Állami ktgvetés: kp-i ktgvetés, TB, pénzalapok ktgvetés alkotja. Kp-i ktgvetés fejezetekre oszlik, amelyek a ktgveetési tervezés, végrehajtás és beszámolás szempontjából önállóan felügyelt, irányított szervek és előirányzatok összessége.ÁH bevételek: ÁH tv. Szerint- természetes személyek (küld. Is), jogi személy és jogi személyiségel nem rendékező szervezet fizet adót,illetéket, vámot, járulékot, hozzájárulást, bírságot és díjat. Főszabály- kötelzettek körét, kötelezettség mértékét és fajtáját csak tv-ben lehet megáűlapítani, ill. tv-ni felhatalmazás alapján önkor-i rendeletben. Speciális szabálymég, hogy a kihirdetés és at-ba lépés között min. 45 napnak kell eltelni, ki. Ha a köt. Körét nem bővíti vagy a kötelezettséget nem növeli. Az ÁH-hoz tartozik a kincstári vagyon- amelynek tulajdonjogát köztestületekre ruházták- helyi ön, heli Kissességei ön és TB vagyona. A gazdéklokodást felelős voltát az Ogy az ÁSZ útján ellenőrzi.A ktgvetés a legfontosabb pol-i eszköz, alkotmány s szabályoza megkerülhetetlen- alkotmányi biztosíték, OGY végrehajtó feletti ellenőrzése.

A ktgvetési jog1848 óta van az OGY-nek ilyenje, előtte csak adómegajánlási joga volt. Ogy dönt: államikgvetés, zárszámadás, tv-ek elfogadásával egidejűleg dönt a ktgvetési többletéről ill. hiány finanszírozásának módjáról. Ez egyben a kormny felett ellenőrzés fontos eszköze is.ÁH tv és házszabály a szabályozó normaanyag. Főbb tárgykörök a bevetél és kiadás előirányzatok és a ktgvetési egyenleg rendezésést tartalmazó előírások. - PÜ min aápr. 15-ig (jún. 30) a Kormány elé terjeszti a köv. 3 évre szolo főbb gazd pol-i elképzelésésti, irányait, és a ktgetési tervezés fő irányelveit- PÜ min aug. 31-ig (okt 15) előterjeszti a ktgvetés tervezését- Kormény benyújtja az Ogy-nek szeptember 30-ig (október 31-ig) ktgvetési tv javaslatot + ÁH-ról bemutató mérleget és táblázatokat; az eges fejezeteket részletező mérlegeket okt. 15-ig kell nek benyújtani. (de tejeskörúen bemutatja a rákövetkező 2 év előirányzatait is) A ktgvetési tv javaslat benyújtásával együtt a Kormny benyújtja az többi ehhez kapcsolódó tvmód. Javaslatát is.Házszabálya különleges tvhozás eljárások között szabályozza a ktgvetési, pótktgvetési és zárszámadási tv javaslatokra vonatk. Eljárást : minden bizottság külön véleményezi, ezeket a ktgvetési bizottság foglalja össze és az Ogy elé terjeszti. Képvielői módosító javaslatok köre korltozott- általás vita időkeretét min 15 kép. Írásbeli kérelmére úgy kell meghatározni, hogy ktgetési tv esetsében min 30 óra, zárszádás esetében min 15 óra legyen. - Tvjavaslat megtárgyalás- kétforulós részletes vita. Ogy nov 30-ig összegszeruen meghatározza a bevétele,kiadások az laapok, TB főösszegét, hiányé többlet mértékét- ezek összege már nem módosítható. E határozat meghozatala után a ktgetési bizottság 3 napon belül tájákozataja az Ogy-t , után ampedig a részletes vitát újból megnyitják. További mód. Javaslatokat 8 napon belül lehet benyújtani, maikor is az egyes fejezeteken belül lehet mód-t javasolni. A záró mód.jvaslatot az Elnök az Alk.ügyi bizottságnak adja véleményezésre, amig a ktgvetési ill. zárszámadási tvjavaslathoz zárószavazás előtt a mód.javaslatot a ktgvetési bizottságnek.

26

A ktgvetési javaslatot az Ogy az ÁSZ-véleményével együt tárgalja meg- javaslat megalapozottságát, az előirányzatok teljesíthetőségét, felhasználások tvességét, szükségességét és célszerűségét, ktgvetés hitelfelvételeit, felhszn és törlesztését. Ász ell.hogy Ogy felhatalmazás nélkül ne legyen túllépés vagy átcsoportosítás. Ktgvetési bizottság kitüntet szerepe szerint, ha nem kijelölt bizottságként jár el, OG elnök vag kijelölt bizottság kezdeményezésére ajánlást nyújthat be minden olyan javaslathoz, amelynek akp-i ktgvetésre jelentős kihatása van.. Garanciális jelentőségű egy házszabályi rendelkezés is Bármyel mód.javaslat a kpi ktgvetés kiadásainak növelsété vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a ktgvetési egyensújy megőrzésére irányló megoldást is.sA ktgvetési hatáskörmegosztásA ktgvetési tv alkotmány biztosíték jellegű eleme a felhatalmazás (Appropriáció) a ktgvetés végrehajtására és a megalkotására, Ogy ált. felhatalmazást ad rá. A kormány határkörét növeli, hogy a ktgvetési egyenleg kedvezőtlen alakulásakor az előirányzatok átcsop-ról, zárolásáról, csökkentéséről, törléséről dönthet, ha az oGy nem döntött ellenkezően. Ha a döntése meghaladja az előirányzatok 10 %-át., illetve a kiadási főösszeg 0,1 %-át, akkor 30 non belül tájékoztatnia kell az Ogy-t. Fejezetek között a kormány, a címek között engedélyezheti a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének (ki amikat az Ogy megtartott magának)Áltaános tartalékot kell képezni (kiadási főösszeg 0,5-2 %) a nem tervezhető ill. az alőirányzott de elmaradó bevételere. Utóbbi miatt akár az egész tartalék zárolható, törölhető. Az első félévben ma. A tartalék 40%-ra köt.vállalni, haladan kell az Ogy jóváhagyása. Kormány az Ogy felhat. Alapján kezességet vállalhat a kpi ktgvetés terhére, meghat mértékben, tvben meghat. Célokra; azt a Pümin írja alá és havonta megküldi azÁSZnak.A ktgvetési címek címrendet képeznek- azt a kormány év közben kiég-heti (ki. Az Ogy kizárólagos hatökrébe tartozókat). A zárszámadásban a módosításról részletesen beszámol.

A rendhagyü ktgvetési eljárása) ha az Ogy ktgvetési tv-t olyan időpontban fogadja el, hogy az az első napban nem teljesíthető, a PÜMIN az átmeneti időszakban tljesíthető kiadásokat a Kormány által benújtott ktgvetési javaslatban foglalat előirányzatok alapján állapítja megb) hanincs elfogadott ktgvetési tv., az Ogy átmeneti tv-t alkot, itt ideiglenesen felhatalmazza a kormányt a ktgvetési rendszer működtetésére (indemnitási tv.). Az ilyen átmeneti gazdálkodásról szóló tv-ben meg kell határozni a felhat. Időtartamát, ma. Az új ktgvetési tv. Hat-ba lépésének napja, azt időszakot be kell illszteni a ktgvetési tv-bec) ha nincs ktgvetési és átmeneti gazdálkodásról szóló tv, akkor ex lex helyzet van. Ekkor a kormány jogosult az előző évi mértékben időarányosan teljesíteni a kiadások és bevétele rendezését. Erről az Ogy-nek be kell számolni, az új ktgvetési tv-be be kell illeszteni.d) veszélyhelyzet a kormány eltérő rendelkezést hozat, amelyről az Ogy legközebbi ülésén be kell számolnia- átcsoportosítás, kiadások nem teljesítése, nem előirányzottak teljesítése, további bevételek előírása. e) pótktgvetési tvjavslat (ktgvetési tv-t formailag és tartalmilag is mód) az Ogy elé kötelező- év közbeni változások a ktgvetési egyenleget tartósan és jelentősen befolyásolják, illetve ha a tartalékot felhasználták és a források nem elégségesek a kiadások fedezésére.

A zárszámadásA ktgvetési évet kötő 8 hón belül, a ktgvetési tv-nyel összehasonlító módon az oGy elé terjeszti a Kormány. Előtte 2 hóval az ÁSZnak is benyújtja, aki erről jelentést készít az Ogynek (ezel együtt tárgalja meg a tv-t). Ezzel elfogadja a kormány előző évi működését illetve a ktgvetés jóváhagyását.

13.2 Az Állami Számvevőszék 333-

A korábbi évtizedekben különböző elnevezés alatt és szervezeti alárendeltségben (Állami Ellenőrzési Központ, az Állami Ellenőrzés Minisztériuma, Központi Népi Ellenőrzési Bizottság) működött Magyarországon központi ellenőrzési szerv.

27

A demokratikus országokban általában létezik ÁSZ-típusú ellenőrző szerv. Vannak olyan országok,

amelyekben a központi pénzügyi ellenőrző szerv teljesen önálló (azaz nem tartozik a parlament alárendeltségébe,

a parlament által nem is utasítható), s döntési jogköre odáig terjed, hogy sajátos pénzügyi különbíróságként

kötelező érvényű határozatokat hozhat.

Magyarországon:

az ÁSZ elődszervezetének létrehozásáról az 1870. évi XVIII. törvény rendelkezett, 1914.4 tc pedig

Legfőbb Állami Számvevőszékre módoslt a neve. Zömében utólag ellenőrzést volt jogosult végrehajtani.

1949-ben szünt meg.

majd az 1989. évi XXXVIII. törvénnyel létrehozott - ÁSZ 1990. január 1. napján kezdte el működését.

Alk. 32/C bőbeszédűen szól a Számvevőszékről

Az ÁSZ az Országgyűlés pü-i-gazdasági ellenőrző szerve, csak oGy-nek és Tv-nek alárendelt. Kapcsolatuk:

- elnököt és alelnököt a kép. 8tagú jelölőbizottságának javaslatára az OGy titkos szavazásal (bizottság személyi

jelöléseket előbb véleményezi) 12 évre 2/3-os többséggel választják, akik az oG Az ellenőrzés nyomán

szükséges intézkedéseket az ÁSZ kezdeményezése nyomán maga az ellenőrzött szerv (annak vezetője), az

ügyészség, illetőleg az Országgyűlés teszi meg, akik előtt esküt tesznek az OGY előtt.

- elnök , alelnöket mentelmi jog illeti meg

Az ÁSZ ugyanakkor független a többi hatalmi ágtól: csak az Országgyűlésnek és a törvényeknek van

alárendelve.

2. Az ÁSZ ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, azt, hogy az Országgyűlés felhatalmazása nélkül a költségvetés egyetlen kiadási tételét se lépjék túl, az állatni költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást, az elkülönített állami pénzalapok működését, helyi ön gazdálkodását az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal (APEH) és a helyi önkormányzatok adóztatási tevékenységét, a

Vám- és Pénzügyőrség és az illetékhivatalok tevékenységét, az állami költségvetésből gazdálkodó intézményeket, valamint az állami költségvetésből juttatott támogatás

felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az alapítványoknál, a társadalmi és egyéb szerveknél, az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban (résztulajdonban) lévő vállalatok, vállalkozások

vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét. Vagyon elidegenítő és vagyongyarapito szabályok betartást

MNB ÁH-sal való hitelkapcsolatait, bankjegy és érmekibocsátás adatait TB Alap kezelését és felhasználását Pártok gazdálkodását különtv alapján

28

Alkotmnybn meghatározott feladat és hatásköre nyitott: így került ide a gazdasági kamarák és megyei területfejlesztési tanácsok gazdálkodása is.

Az ÁSZ egyszemélyi vezetés alatt álló, hierarchikusan felépített szervezet. Az ÁSZ élén az Országgyűlés által 12 évre választott - és újraválasztható - elnök, valamint alelnökök állnak, akiknek mentelmi joga van. E tisztségviselők megválasztásának előkészítése céljából az Országgyűlés nyolctagú jelölőbizottságot hoz létre, amely javaslatot tesz a megválasztandó személyekre. A jelölteket előzetesen meghallgatja az Országgyűlés illetékes bizottsága, amely állásfoglalásáról tájékoztatja az Országgyűlést. A jelöltek megválasztásához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Nem jelölhető e tisztségekre olyan személy, aki a megelőző négy évben tagja volt a Kormánynak, vagy bármely párt központi szervezetében választott vezető tisztséget töltött be, állami ktgvetésbőlrészesülp szerv vezetője vagy érdek-kép. Szerve vezetője.

Az elnök és az alelnökök megbízatása megszűnik: a 12 éves megbízatási időtartam leteltével, a 70. életév betöltésével, Lemondással- írásban kell közöli az OGY elnökével halállal, továbbá az Országgyűlés határozata alapján: felmentéssel, ha neki fel nem róható okból - pl. betegség miatt - nem képes eleget tenni a

megbízatásából eredő feladatainak, az összeférhetetlenség megállapításával, kizárással.- felróható magatartás miatt (nem tesz eleget feladatnak, jogerős ítéletben bűntettet követett el,

méltatlanná válik, vagyonnyilatk-tételi kötelezettségét szándékosan nem teszi meg, vagy abban szándékosan lényeges adatot tényt elhallgat)

Az összeférhetetlenség:

az ÁSZ vezetőinek tisztségével összeegyeztethetetlen minden olyan szervnél betöltött tisztség vagy

megbízatás, amely szerv állami költségvetési támogatásban részesül.

nem lehetnek országgyűlési képviselők és

érdekképviseleti szervnél nem tölthetnek be vezetői tisztséget.

más megbízatást és más kereső foglalkozást nem vállalhatnak

Az ÁSZ elnökének személyes jogkörébe tartozik, hogy Javallatot tesz a szervezeti felépítésre és létszámra Képviseli az ÁSZ-t javaslatot tesz az ÁSZ költségvetésére nézvk valódiáságért és helytállóságáért felelősséggek tartozik az

OGYnek, jóváhagyja az ÁSZ szervezeti és működési szabályzatát, jóváhagyja az ÁSZ éves ellenőrzési tervét, és gondoskodik annak végrehajtásárát, Meghatározza az egyéb, feladatkörükben tartozó ellenőrzési feladatokat Ellenőrzések eredményeit tartalmazó jelentések OGYnek veló felterjesztése, ez ellenjegyzi az állami költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket. Tanácskozási joggal részt vesz az OGYője és bizottságainak gyűlésén, hozzá kérdés intézhető

29

A vizsgálat nyilvános. Elnök évente jelentést készit az OGYnek, amely megaban foglalja a vizsgálat tervezését,

előkészitését, helyszíni vizsgálatot, jelentés elkésztését, ellenőrzés hasznosítását.

Ellenőrzési joga széles, bárhova beléphet, bárkitől kérhet adatot, dokumentációt, államitokról is készithet

másolatot- a vizsgált szervnél. Döntési jogköre viszont nincs.

Ellenőrzés során kármegelőzési intézkedéseket tehet (kivéve munkabérek), anyagi eszközöket zárolhat,

felhasználását felfüggesztheti.

Jelenetés több változatos: megáálapitások írásba foglalása, a vizsgált szerv magyarázatanak megérkezése után

azt a vizsgálat vezetője elutasithja/elfogadja írásban. Utána van a jelentés végleges formája, erre az ellenőrzött

szerv vezetője 8 napon belül írásban reagálhat, intézkedhet, amiről 30 napon belül értesíti az Ászt. HA ezek nem

kiélégitőek, tájékoztatja az OGYt és a zárszádásban is ismertetheti.

jogalkalmazói-ellenőrzői (törvényességi) ls célszerűségi (igazgatási) feladatán túl Tv.sértés esetén

eljáráskezdeményezési joga van az ÁSZnak- büntijogi, munkajogi feleősség tekintetében.

Az ÁSZ hat nagy szervezeti egységre tagozódik. Funkcionális (azaz a vezetést és az alaptevékenységet

kiszolgáló) szervek: az Elnöki Titkárság, a Gazdasági Igazgatóság és az Elemző- Módszertani és Informatikai Igazgatóság.

A tulajdonképpeni ellenőrzést a következő egységek végzik:

Költségvetési Ellenőrzési Igazgatóság

Vagyonellenőrzési Igazgatóság

Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság.

Az ÁSZ személyi állományába tartoznak: a választott tisztségviselők (az elnök és az alelnökök), a vezetők (a számvevő igazgatók, számvevő igazgatóhelyettesek, osztályvezető és régióvezető számvevő

főtanácsosok), a számvevők és számvevő tanácsosok, valamint az ÁSZ alaptevékenységéhez nem közvetlenül kapcsolódó feladatokat ellátó köztisztviselők, ügykezelők

és fizikai alkalmazottak.

A személyi állomány "kulcsfigurája" a számvevő. Az elnök a számvevőt az ÁSZ valamelyik szervezeti egysége

élére határozatlan időre kinevezheti számvevő főtanácsosnak, számvevő igazgatóhelyettesnek, illetőleg

30

számvevő igazgatónak. MEg kell bízni valamely megyei ellenőrzési iroda vezetésével is

Értekezletek:

- három válasuztot tisztségvielső heti

- elnöki- negyenévente- tagok: elnök, alelnök, főtitkár és helyettese, elnök széli titkára, állandó meghívottak.

Jogi és igaz. Osztály vezetője, a Parlamateni és kommunikációs osztály vezetője, sajtótitkár, minőségbit. Önálló

osztály vezetje

- országos munkaértekezlet-éves

Elnököt Tanácsadó Testület segíti, akik az ÁSZ csúcs vezetői (elnök, alelnök, főtitkárok, főigazgatók), és testület

elnöke, fejlsztési háttérszervezet vezetője, eseti tanácsadók,

A szervezeti és működési szabályzat akként osztotta fel a tisztségviselők között az ÁSZ szervezeti egységeinek

felügyeletét, hogy minden tisztségviselő két igazgatóságot felügyel. Az alelnökök a felügyeletük alá tartozó

igazgatókkal hetente tartanak munkaértekezletet.

Emellett az igazgatók - a felügyeletüket ellátó tisztségviselő meghívásával - a szükség szerint igazgatósági

szintű apparátusi munkaértekezletet hívnak össze.

Az elnök a végzett munka átfogó értékelésére legalább évente egyszer országos munkaértekezletet hív össze.

3 igazgatóságon (főig, föttkár) belül 3 főcsoport (főcsoportfőnök) , amelyek osztályokra (osztályvezető)

tagozódnak. Nincs helyettes külön, hanem valamely szereveti egység vezetője helyettesit, ha kell.

- Szervezetirányitási és Mőködtetési Igagatóság- főitkár, akinek két helyettese van (csak neki)

Belső szervezeti egységei: Szervezetirányitűsi és Kapcsoalttartási Főcsop.

Nemzetk. Kapcs. Főcsop

Ktgvetésil Informatikai és Vagyonkezelési Főcsop.

- ÁH Kp-i Szintjét Ellenőrző Igazgatóság- segélyprogramokhoz (PHARE, SAPARD), szervtípusokhoz,

szakterületekhez kapcsolódó tev.

- Önkormányzati és területi Ellneőrzési Igazgatóság- pártgazdálkodás, gazdasági kamarák, kp-i ktgvetési

támogatás. Az ÁSZ nem regionálisan szervezett, felosztott.

31

Elnök alatti további 3 egység.:

- Titkársági önálló osztály: vezeti az elnök személyi titkára- kapcsolat az állami vezetőkkel, levelezés

bonyolítása, titkársokkal, szakmai együttműködő kabinetirodákkal

- Minőségbizotsitási Önálló Osztály- belső kontroll és jogorvoslati forum- ÁSZ jelentés tervezetek kétszeri

szakmai és jogi felülvizsgálata

- belső ellenőr- gazdalkodásr vonatkozó vezetői döntések ell., Ász működésének pü-i gazdasági fellvizsgálata

Struktúrája bonyolult - lettek tehát belső irányiás eszközei:

- elnöki utasítás: szabályzatok kibocsátása, más kötelező reldeklkezések- normatív tpusu

- elnöki határozat: egyedi aktus elnöki értekezletek után

- főtitkári utasítás: mködtetés, gazdálkodás, munkaügyek, jóléti és szobi juttatások

- körlevél: tájékoztatás- szervezeti szintűt csak elnök É főtitkár adhat ki, kisebbet a főig. És osztályvezetők

(ügyrend levelek)

- állásfoglalás- Tanécsadó Testület- döntési javaslatot is tartalmazó véleménye - nem is bel.ír.

Az ÁSZ szervezetében három állandó bizottság működik:

1. a Humánpolitikai Osztály vezetőjének irányítása alá tartozó Felvételi Bizottság (a számvevőnek jelölt

személyek szakmai és emberi- erkölcsi alkalmassága), valamint

2. az alelnöki vezetés alá tartozó Oktatási Bizottság, illetőleg

3. a Módszertani Bizottság.

Az ÁSZ a hatáskörébe utalt ellenőrzéseket általában célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontok

szerint végzi. Kivétel ez alól

a pártok gazdálkodása,>

a pártok parlamenti frakciói számára az Országgyűlés által folyósított hozzájárulás felhasználása, illetőleg

a Magyar Nemzeti Bank bankjegy- és éremkibocsátása, amely csak törvényességi ellenőrzésnek vethető alá.

Az ÁSZ a törvénynek megfelelően évente ellenőrzi az állami költségvetési javaslatot, a zárszámadást és a

Magyar Nemzeti Banknak az államháztartással való hitelkapcsolatait.

32

Kétévenként ellenőrzi azoknak a pártoknak a gazdálkodását, amelyek rendszeres állami költségvetési

támogatásban részesülnek.

A többi ellenőrzési feladat gyakoriságát általában sem a törvény, sem a szervezeti és működési szabályzat nem

kezeli mereven.

Mindezek folytán kiemelkedő fontosságú az ÁSZ éves ellenőrzési terve (féléves bontásban), amelyet - az

alelnökök egyetértésével - az elnök hagy jóvá.

A törvény két szervet jogosít fel arra, “beleszólhasson” az ÁSZ tevékenységébe:

az Országgyűlés utasítást adhat valamely konkrét ellenőrzés elvégzésére,

a Kormány felkérheti az ÁSZ elnökét ugyanerre (a felkérés nyomán az elnök dönt).Az említett rendkívüli ellenőrzési feladatok - az utasítás vagy felkérés időpontjától függően - vagy beépülnek az éves ellenőrzési tervbe, vagy terven felüli ellenőrzésként realizálódnak.

Az ellenőrzési munka: a vizsgálatok tervezéséből, előkészítéséből, a helyszíni vizsgálatból, a jelentés elkészítéséből és az ellenőrzés hasznosításából (realizálásából) áll.

Az egyes ellenőrzések szempontjából meghatározó jelentőségű a vizsgálati program, amelynek tartalmaznia

kell az ellenőrzés célját, a vizsgálati kérdéseket és az ellenőrzés szervezési előírásait.

Az ÁSZ megbízásából ellenőrzést végző személy jogosult: a vizsgált szervnél lévő iratokba és más dokumentációba betekinteni, akkor is, ha azok államtitkot vagy

szolgálati titkot képeznek, az iratokról (dokumentumokról) másolatot vagy kivonatot készíteni, amennyiben súlyos szabálytalanság történt és az irat meghamisításától kell tartani: az eredeti iratokat -

másolat készítése mellett - lefoglalni, a vizsgált szerv bármelyik dolgozójától szóban vagy írásban felvilágosítást kérni, - a vizsgált szerv

bármely helyiségébe belépni.

Az ÁSZ-nak nincs joga arra, hogy az ellenőrzés nyomán saját hatáskörében kötelező érvényű döntéseket

hozzon. Ám arra megvan a törvényes felhatalmazása, hogy az ellenőrzés tartama alatt - megelőző intézkedésként

- zárolás iránt intézkedjék, illetőleg pénzeszközök további felhasználását felfüggessze.

Az ÁSZ elnökének jogában áll eljárást kezdeményezni az Alkotmánybíróságnál, a Legfőbb Ügyészségnél, a 33

bíróságoknál.

Az ÁSZ az ellenőrzési megállapításait megküldi az ellenőrzött szerv vezetőjének, aki arra 8 napon belül írásban

észrevételeket tehet, illetve intézkedéseket rendelhet el. Az intézkedésekről 30 napon belül tájékoztatni kell az

ÁSZ-t. Ha az intézkedések nem kielégítőek, erről az ÁSZ elnöke tájékoztatja az ellenőrzött szerv vezetőjét,

tájékoztathatja az Országgyűlést.

Mivel az ÁSZ nem államigazgatási szerv, a vizsgálati jelentéssel szemben sem fellebbezésnek, sem bírósági

felülvizsgálatnak nincs helye. Azt követően pedig, hogy az Országgyűlés döntött, ugyancsak nincs helye

jogorvoslatnak.

Az ÁSZ elnöke az általa aláirt jelentést minden esetben megküldi az Országgyűlés elnökének, alelnökeinek,

főtitkárának, az Országgyűlés Számvevőszéki Bizottsága elnökének (20 példányban), a parlamenti pártok

frakcióvezetőinek, a köztársasági elnöknek és a miniszterelnöknek.

Mivel az ÁSZ az Országgyűlés szerve, érthető, hogy szoros és sokrétű kapcsolatban áll a parlamenttel.

Az ÁSZ elnöke tanácskozási joggal részt vesz az Országgyűlés és bizottságainak ülésein. Hozzá az

Országgyűlés tagjai a plenáris ülésen a feladatkörébe tartozó minden ügyben kérdést intézhetnek.

A törvény arra kötelezi az ÁSZ elnökét, hogy az év során végzett ellenőrzésekről (összefoglaló) jelentésben

tájékoztassa az Országgyűlést.

Emellett az ÁSZ fontosabb, az elnök által aláírt jelentéseit a különböző állandó bizottságok, kiváltképp a Számvevőszéki Bizottság, gyakran tűzik napirendjükre.

13.3 MNBA jegybank szervezeteRT jogi személy, állam a részvényes, akit a Pümin képvisel. Legfőbb szerve-. Közgyűlés, Monetráis Tanács, Igazgatóság.Alapszabályát a Közgyüli állpaitja meg, OGY-nek bemutatndó.Könyvvizsgálójűra az ÁSZ tesz javaslatot és kezdeméyezheti a visszahivását at Közgyűlésnél, akinek feladata az alapszabály az alaptőke meghatározása, mérleg elkészítése. Monetáris Tanács- legfőbb döntéshozó, 2 havonta gyűli van. 7-9 tagú testület, dolgozókból. Elnöke a MNB elnök, tagjai az alelnök illetve további közt.elnök által 6 évre kinevezett tagok.Igazatóság- MT döntéseit hajtja végre. 4-6 tagú testület, MNB elnök és alelnökök.

Elnök: min. elnök javaslatára az Közt lenök nevezi ki 6 évre, helyettese a áltlásnos hatkörű alelnökAlelnök: 3-5 db- MNB elnök javaslatára, min. elnök támogatásával a közt.elnök nevezi ki 6 évre, feladatkör megnevezéssel együtt. (változás esetén MNB elnök tájékoztatja ÖGYt, közt.elnököt, min. elnököt.Elnök és alelnökök, MT egyébn tagjai 2 évente vagyonnyilatkozatot tesznek- OGY mentei bizottsága ellenőriz.

34

Ezek megbízatása megszűnik:- idő lejár - lemondás- írásban min. elnökhöz és közt. elnökhöz- felmentés- felróható és fel nem róható magatartásért (kötelező a vagyonnyilatkozat miattpl)- halálJegybanki függeltenség hatásköri és szervezeti értelembenFügetlenség alapeleme- befolyásmenesen lássa el faldatatá mind intézményi, személyi, funkcionális értelemben.- 2001. 58 Tv és Alk. VI fejezet- kormánytól, más szervtől nem fogadhatnak el utasítást a döntéshozó szervek tagjai- nem osztozhat kormányzati feleősségben- részt vesz a kormány gazdaságpolitikájának kidolgozásában, szabályok tervezetének kidolgozásban- MNB elsődleges célja az árstabilitás, ennek veszélyeztetés nélkül tudja támogatni a kormány gazdaságpol-ját- nemzeti f.eszköz értékállósága érdekében meghat a monetáris pol., amely a jegybank tv keretein belül önállóan alakít ki.- államnak, ön-nak, alattuk álló szerveznek hitelt nem nyújthat, tőlük értékpapirt nem vásárolhat közvetlenül, ktgvetésnek ideiglenesen sem adhat hitelt (uniós elvárás)- kizárólagos bankjegy és érmekibocsátó- Magyar Közlönyben hirdetményben teszi közzé. Hivatalos f.eszköz, mindenki köteles névértéken elfogadni.- hivatalos arany- és devizatartalékot képez és kezel

PÜMIN előzetesen tájékoztatja az MNB-t a ktgvetési javaslatról, MNB véleményét kifejtheti a Kormánynak ,ill. később az OGY.nek. A Korámyn köteles meghívni az elnököt az MNB-t érinto kérdések gyűléseire.

Kölcsönös információáramlás van MNB és Kormányat között, illetve kérésre monetáris infot nyújt a minisztériumoknak, ill. oda-vissza. MNB a monetáris folyamatokról egyébkén 3 havonta jelentést készít és tesz közzé.Elnök az MNB tevékenségéről és monetáris pol-ról évente beszámol az oGYnek, hozzá kérdés intézhető., ill. az OGY eseti tájékozatást is kérhet. Az Érmekibocsátást az Ász csk tvességi okból, célszerűségi vagy eredményességi szempontból nem vizsgálhatja. Nagyn kevés területet ellenőrizhet igazából, csupán az egyéb feladatokra, az alapfeladatokra nem. Előbbiek csak alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folyhatnak. Egyéb feladatot tv vagy kormányrendelet állapíthat meg a jegybank egyetértésével, és ennek összhangban kell állnia a jegybank általános feladataival és feleősségével. De e tv-i klauzula lehetővé teszi a feladatok kiszélesítését, függetlenségének korlátozását. Jobb lenne, ha az alk-ban lenne minden garanciális oldal meghatározva, hogy megvalósíthassa a független, önálló monteros pol. Kidolgozását, árstabilitás megvalósítását, beszámolási kötelezettsége csak tájékozatási köt-gé váljon, illetve legyen még benne az elnök kinvezésére és megszűnésére vonatkozó szabályok. Jó lenne.

35

14. A köztársasági elnök

29. § (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

(2) A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka.29/A. § (1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.(2) Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki a

választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte.(3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.29/B. § (1) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az Országgyűlés

legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökénél a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Az Országgyűlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.

(2) Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. A szükséghez képest többszöri szavazásnak van helye. Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki a képviselők kétharmadának szavazatát elnyeri.

(3) Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, az (1) bekezdésnek megfelelő új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. A második szavazás alapján való megválasztáshoz ugyancsak a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(4) Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, harmadszori szavazást kell tartani. Ez alkalommal csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták. A harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a szavazatok többségét elnyerte.

(5) A szavazási eljárást legfeljebb három egymásra következő nap alatt be kell fejezni.29/C. § (1) A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30 nappal, ha pedig a

megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani.(2) Az elnökválasztást az Országgyűlés elnöke tűzi ki.29/D. § A megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának lejártakor, illetőleg a megbízás

idő előtti megszűnése esetén a kiírt választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalába; hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.

29/E. § (1) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén, vagy ha a köztársasági elnök megbízatása valamely okból idő előtt megszűnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja, azzal a korlátozással, hogy törvényt az Országgyűlésnek megfontolás végett, illetőleg az Alkotmánybíróságnak megvizsgálás céljából nem küldhet meg, az Országgyűlést nem oszlathatja fel, és a kegyelmezés jogával csak a jogerősen elítéltek javára élhet.

(2) A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatát az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.

30. § (1) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.

(2) A köztársasági elnök tiszteletdíjáról, kedvezményeiről és az őt megillető költségtérítés összegéről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

30/A. § (1) A köztársasági elnöka) képviseli a magyar államot,b) a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt, ha a szerződés tárgya a törvényhozás

hatáskörébe tartozik, a szerződés megkötéséhez az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges,c) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket,d) kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános

választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját,e) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein,f) javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére,g) népszavazást kezdeményezhet,h) kinevezi és felmenti - külön törvényben meghatározott szabályok szerint - az államtitkárokat,i) külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti

Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és 36

előlépteti a tábornokokat; megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét,j) adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi

viselésüket,k) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,l) dönt az állampolgársági ügyekben,m) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal.(2) A köztársasági elnöknek az (1) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és rendelkezéséhez - az

a), d), e), f) és g) pontban foglaltak kivételével - a miniszterelnöknek vagy az illetékes miniszternek az ellenjegyzése szükséges.

31. § (1) Az elnöki megbízatás megszűnik:a) a megbízatás idejének lejártával,b) az elnök halálával,c) a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapottal,d) az összeférhetetlenség kimondásával,e) lemondással,f) az elnöki tisztségtől való megfosztással.(2) Ha a köztársasági elnökkel szemben a tisztsége gyakorlása során összeférhetetlenségi ok [30. § (1)

bekezdés] merül fel, bármely képviselő indítványára az Országgyűlés határoz az összeférhetetlenség kimondásáról. A határozat meghozatalához a képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos.

(3) A köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges. Az Országgyűlés tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha a köztársasági elnök elhatározását fenntartja, az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.

(4) A köztársasági elnök a tisztségétől megfosztható, ha annak gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt szándékosan megsérti.

31/A. § (1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen; büntetőjogi védelmét külön törvény biztosítja.(2) A tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt megsértő köztársasági elnökkel

szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a felelősségre vonást.(3) A felelősségre vonási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata

szükséges. A szavazás titkos.(4) Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a felelősségre vonási eljárás befejezéséig az

elnök a hatáskörét nem gyakorolhatja.(5) A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.(6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, a köztársasági

elnököt tisztségétől megfoszthatja.(7)-(8)32. § (1) Ha a köztársasági elnök ellen a felelősségre vonási eljárás a hivatali ideje alatt a hivatali

tevékenységével összefüggésben elkövetett, büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt indult, az Alkotmánybíróság eljárásában a büntető eljárás alapvető rendelkezéseit is alkalmazni kell. A vádat az Országgyűlés által a saját tagjai közül választott vádbiztos képviseli.

(2) A köztársasági elnök ellen egyéb cselekménye miatt büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani.

(3) Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök bűnösségét szándékos bűncselekmény elkövetésében megállapítja, az elnököt a tisztségétől megfoszthatja, s egyidejűleg a Büntető Törvénykönyvben az adott cselekményre meghatározott bármely büntetést és intézkedést alkalmazhatja.

1989. évi XXXI. Tv megszüntette a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát és az 1949. évi XX bevezette az álamfői intézményt

Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.- a KE önálló, minden más hatalmi ágtól független. AB értelmezése: az elnök nem része a vhajtó hatalomnak, azon kívül áll.4/1991. IX. 26. AB határozat.- politikailag semleges , neutrális hatalom: erre az ALK-ban no utalás de következik, az összeférhetetlenségi

37

rendelkezésekből amik tiltják, hogy az elnöl más állami, politikai, társadalmi tisztséget töltsön be…stb.+ az elnök kifejezi a nemzet egységét- döntéseinek közvetlen politikai hatása van

A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka.

A megválasztásA köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.

Köztársasági elnökké megválasztható: minden választójoggal rendelkező állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte.

A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az OGY elnökénél a szavazás elrendelése előtt kell benyújtaniAz Országgyűlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat.

Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja.

hA szükséges többszöri szavazásnak van helye: Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki a képviselők kétharmadának

szavazatát elnyeri. Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani.

A második szavazás alapján való megválasztáshoz ugyancsak a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a többséget, harmadszori szavazást kell tartani.

Harmadik alkalommal csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták. A harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a szavazatok többségét elnyerte.

A szavazási eljárást legfeljebb három egymásra következő nap alatt be kell fejezni.

A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30 nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani.

A megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának lejártakor lép hivatalába; hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.

A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja, azzal a korlátozással:

hogy törvényt az Országgyűlésnek megfontolás végett, illetőleg az Alkotmánybíróságnak megvizsgálás céljából nem küldhet meg,

az Országgyűlést nem oszlathatja fel, és a kegyelmezés jogával csak a jogerősen elítéltek javára élhet.

A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással.

38

A köztársasági elnök feladatai:

Miniszteri ellenjegyzéssel Miniszteri ellenjegyzés nélkül

Előterjesztés, hozzájárulás mellett

Előterjesztés nélkül

KE szabadon dönt , de az ALK kötheti

Érvényességükhöz más jogi garanciák kellenek

1. nemzetközi szerződéseket köt- OGY hozzájárulása kell, ha a szerz tárgya a tvhozás hatkörébe tartozik

1. KE hívja össze az OGY alakuló ülését: ALK időbeli korláthoz köti: a válsztást követően 1 hónapon belül meg kell tartani, de ezen belül az elnök válsztja ki, hogy mikor

1.OGY akadályoztatása esetén: -kinyilvánítja a hadiállapotot –kihirdeti a rendkívüli állapotot – létrahozhatja a HT-ot – kihirdetheti a szükségállapotot- ezek érvényességi feltétele, hogy az OGY elnöke+AB elnöke+ME együtt állapítsa meg az OGY akadályoztatásának tényét és az intézkedés indokoltságát

2. kinevezi+felmenti a minisztereket- ME javaslatára

2. kötetlen az elnök arra vonatkozó kérése, hogy az OGY-t hívják össze rendkívüli ülésszakra, ülésre: itt ALk alaki feltételt szab: írásban kezdeményezés, indoklással, időpont napirend megjelölésével

2. OGY feloszlatásának eljárájogi előfeltétle: A KE köteles kikérni a ME+OGY elnök+OGY-ben frakcióval rendelkező pártok képviscsopjainak vezetőjének véleményét

3. Kettős korlát-előzetes javaslat+miniszteri ellenjegyzés kinevezi /felmenti a MNB

elnökét, alelnökeit egyetemi tanárok, rektor

kinevezése, felmentése, megbízása

tábornokok lőléptetése MTA elnök megerősítése

3. OGY ülését 1 ülésszakban egy alkalommal max.30 napra elnapolhatja- no feltétel

3. hadiáll+háb veszély+szükséghelyzet esetén ismét összehívhatja a feloszlott vagy feloszlatott OGY-t, ilyenkor az OGY maga határoz megbízatásának meghosszabbításáról

4. csak javasla és no ellenjegyzésLB elnökének javaslatára

kinevezi az LB elnöhelyetteseit

LÜ javaslatára a LÜ helyetteseit

4. zárt ülés tartását kezdeményezheti: erről a parlament köteles szavazni, egyébként a képviselők 1/3-ának szavazata kell

4. KE javasol, OGY dönt: ME-össz képv támogató szavazataLB elnök- képv 2/3LÜ- egyszerű szótöbbségOmbuds- képv 2/3

5. címek adományozása, érdemrendek viselésének engedélyezése…KIVÉTEL: külföldi kitüntetés, előterjesztést az érintett szeméyl kérelme pótólja

5. tvkezdeményezési jog 5. MK képviselete

6. egyéni kegyelmezési jog büntetőügyekben, 3 dologra

6. felszólalhat az OGY ülésein 6. OGY+HÖK ált választások kitűzése

39

irányulhat:1. megindított eljárás megszüntetésére2. kiszabott bünti teljes vagy részleges elengedése v vhajtásának felfüggesztésére3. a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alóli mentesítésre+kilényi 139-eljárás..7. BMin előterjesztése alapján áp-i ügyekben dönt

7. tv kihirdetése- az OGY által elfogadott tv-t a kézhezvételtől számított 15 napon belül aláírja és elküldi a Magyar Közlönynek. 15 nap alatt alkotmányosságo szempontból áttanulmányozza: ha alkotmányellenesnek találja: aláírás előtt előzetes normakontroll végett elküldi az AB-nak. Ha az AB megállapítja az alkellenességet, no kihirdetés-KE viszzaküldi az OGY.nek. HA no alkellenesség, elnök aláírja és 5 napon belül kihirdeti

ha más okból nem ért egyet a tv valamely rendelkezésével: 15 napon belül visszaküldheti az Ogy-nek, ami azt újra megtárgyalja. Ezek után a KE köteles aláírni azt és 5 napon belül kihirdetni(halasztó hatályú vétó, erre csak egyszer kerülhet sor)

8. külön tven alapuló elnöki döntések ALK alapján ellenjegyzéshez kötöttek, előterjesztésről a tv rendelkezik: ÖK-i tv:ÖK kezdeményére a KE dönt a városi cím adományozásáról, stb.

8. OGY feloszlatásának joga súlyos feltételekkel, csak akkor oszlathatja fel a HÁZAT, ha: ua OGY ciklus alatt 12 hón belül legalább 4 esetben megvonja a bizalmat a KOrm-tól ha Korm megbízatásának megszűnése esetén a ME-nek javasolt személyt az első szeméyli javaslat megtételének napjától számított 40 napon belül nem választja meg

9. KE a fegyveres erők főparancsnoka: ME előejeszt KE jóváhagyja az orzs fegyveres védelmének tervét Honvédelmi min javaslatára kinevezi/felmenti parancsnokot, vezérkeri főnököt BMin javaslatára a határőrség országos parancsnokát

9. OGY+HÖK ált választások kitűzése( ALK intervallumok!!!

40

Illetékes min előterjesztésére csapatzászlót adományoz a katonai szerveknek+ tábornokokat elbocsát, visszavezs, fegyelmez, lefokoz…

10. népszavazást kezdeméynezhet (Alk határt szab:csak olyan kérdés lehet, amelyet illetően népszavazásnak van helye11. javaslat OGY –nek intézkedés megtételére (bármi lehet)

képviseli a magyar államot, a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt, ha a szerződés tárgya a törvényhozás

hatáskörébe tartozik, a szerződés megkötéséhez az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges, kitűzi a választásokat, valamint az országos népszavazás időpontját; részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, kinevezi és felmenti az államtitkárokat, adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket, gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, dönt az állampolgársági ügyekben.

A köztársasági elnök törvényt kezdeményezhet. Az OGY által elfogadott törvényt az OGY elnöke megküldi az államfőnek. A kihirdetésről 15 napon belül gondoskodik. Ha az elnök a törvénnyel nem ért egyet, megfontolás végett visszaküldheti az OGY-nek. Az így megtárgyalt törvényt az államfő köteles aláírni és 5 napon belül kihirdetni.A köztársasági elnök a törvényt aláírás előtt véleményezésre megküldheti az AB-nek. Alkotmányellenesség esetén az elnök a törvényt az OGY-nek visszaküldi.

A köztársasági elnöknek a fentiekben meghatározott minden intézkedéséhez és rendelkezéséhez a miniszterelnöknek vagy az illetékes miniszternek az ellenjegyzése szükséges, kivéve az alábbiakat: képviseli a magyar államot, kitűzi választásokat, valamint az országos népszavazás időpontját; részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére, népszavazást kezdeményezhet;

jóváhagyja saját hivatali szervezetének szervezeti és működési szabályzatát; gyakorolja a munkáltatói jogokat a saját hivatali szervezet vezetői tekintetében.

Nincsen ellenjegyzéshez kötve: az LB elnökhelyetteseinek; a legfőbb ügyész helyetteseinek kinevezése.

A köztársasági elnök valamely kinevezést akkor tagadhat meg, ha a jelöltre vonatkozó jogszabályi feltételek nem teljesülnek. Alkotmányos a kinevezés megtagadása, ha a köztársasági elnök szerint a kinevezés az államszervezet működését súlyosan zavarná.

Az elnöki megbízatás megszűnik: a megbízatás idejének lejártával, az elnök halálával, a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapottal, az összeférhetetlenség kimondásával (erről az Ogy bármely képviselő indítványára 2/3-os többséggel határoz, A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy

41

megbízatással. lemondással, ehhez az OGY elfogadó nyilatkozata szükséges, ha az elnök elhatározaását az Ogy újabb megfontolásra felszólító kérése után is fenntarja, azbOGY a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg. az elnöki tisztségtől való megfosztással, 31§.

A köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. Az Országgyűlés tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha a köztársasági elnök elhatározását fenntartja, az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.

A köztársasági elnök a tisztségétől megfosztható, ha annak gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt szándékosan megsérti.

30. § (1) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.

(2) A köztársasági elnök tiszteletdíjáról, kedvezményeiről és az őt megillető költségtérítés összegéről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

200o. évi XXXIX Tv szabályozza a KE-I Hivatal szervezetét, működését.A KE jogosult:

1. a köztisztviselői illetményalap hét és félszeresére+ ennek a 180%-ra2. elnöki rezidencia használatára3. két (szenéyli+hivatali )kocsi hasznmálatára4. külföldi út során ellátmányra, különjáratú légiutazásra5. szemályé védelemre, stb.

Bizonyos juttatások megbízatása után is megilletik.Feladatait a KEH segíti. Szervezeti és működési szabályzatát a hivatal vezetője állapítja meg, a KE hagyja jóvá.a hivatal vezetőjt és annak helyettesét a KE nevezi ki.a hivatal vezetőjének státusa=közig.államtitkár, helyettese=helyettes államtitkáréval egyezik meg.

6. nemzetbiztonsági védelem, kiterjed munkahely, lakás, rezidencia, külföldi utazás, stb.

14. 4. Az államfő felelőssége

A köztársasági elnök személye sérthetetlen; büntetőjogi védelmét külön törvény biztosítja.

A tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt megsértő köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a felelősségre vonást. Tisztségétől ekkor megfosztható.

A felelősségre vonási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos.

A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.

Ha a köztársasági elnök ellen a felelősségre vonási eljárás büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt indult, az Alkotmánybíróság eljárásában a büntetőeljárás alapvető rendelkezéseit is alkalmazni kell.A KE ellen egyéb cselekménye miatt büntieljárást csak megbízatása megszűnése után lehet indítani. A vádat az Országgyűlés által a saját tagjai közül választott vádbiztos képviseli.

Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök bűnösségét szándékos bűncselekmény elkövetésében megállapítja, az elnököt a tisztségétől megfoszthatja, s egyidejűleg a Büntető Törvénykönyvben az adott

42

cselekményre meghatározott bármely büntetést és intézkedést alkalmazhatja.Az elnök személye sérthetetlen-ez az elnök alkotmányjogi jogállásának része

31/A. § (1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen; büntetőjogi védelmét külön törvény biztosítja.(2) A tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt megsértő köztársasági elnökkel

szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a felelősségre vonást.(3) A felelősségre vonási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata

szükséges. A szavazás titkos.(4) Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a felelősségre vonási eljárás befejezéséig az

elnök a hatáskörét nem gyakorolhatja.(5) A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.(6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, a köztársasági

elnököt tisztségétől megfoszthatja.(7)-(8)32. § (1) Ha a köztársasági elnök ellen a felelősségre vonási eljárás a hivatali ideje alatt a hivatali

tevékenységével összefüggésben elkövetett, büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt indult, az Alkotmánybíróság eljárásában a büntető eljárás alapvető rendelkezéseit is alkalmazni kell. A vádat az Országgyűlés által a saját tagjai közül választott vádbiztos képviseli.

(2) A köztársasági elnök ellen egyéb cselekménye miatt büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani.

(3) Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök bűnösségét szándékos bűncselekmény elkövetésében megállapítja, az elnököt a tisztségétől megfoszthatja, s egyidejűleg a Büntető Törvénykönyvben az adott cselekményre meghatározott bármely büntetést és intézkedést alkalmazhatja.

Hivatali szervezet Köztársasági elnöki hivatal

2000.évi XXXIX tv. (külön tvben meghat döntések ellenjegyzésre szorulnak….AB 26/2000 határozat: csak azoknál kell ellenjegyzés amelyeknél a politikai felelősség átvállalásának szükségessége felmerül…)- a Hivatal vezetőjét és helyettesét a KE nevezi ki és menti fel- a hivatalvezeteő államtitkári helyettese pedig helyettes államtitkári illetményre jogosult

A hivatalt a hivatalvezető irányítja államtitkári rangban. A titkárság lehet:

elnöki: first lady hivatalos programjainak szervezésével is foglalkozik; központi: funkcionális jellegű feladatokat lát el, ide tartozik az informatika, humánpolitika, titokvédelem

Főosztályok:143-147 kilényi bővebben alkotmányügyi és jogi; belföldi programok; külügyi; katonai; társadalompolitikai; sajtókommunikációs;

43

15. A kormány-M

Concha Győző- Kormány: misztériumok összessége, amelyek kormányzati tevékenységet végeznek. ;,Kormányzati tev: a végráhajtó hat-nak a kormány által irányozott vertikális vonulatát két részre osztja, egyikat a kormány, másikat az általa iráányitot közig szervezetrendszer egésze.; Közig: általános szabályok egyedi esetre való alkalazása ; Kormányzás: végrhajtó-megvalósító tevékenység legmagasabb szintű irányitása.

Polner Ödön szerint a végrehajtó tevéeknyésge során nem találkozik a polgárokkal, csak estenkénti hatósági intézkedések révén.Alkotmány 35§(1)- A Kormány - véfi az alkotmányos rendet, védi és bizotsitja az áp-k jogait- bizotositja tv-k végrehajtását- irányitja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket- belügymin. Segítségével biztositja a helyi ön. Tvességi ellenőrzését- biztositja társadalmi-gazdaági tervek kidolgozását, gondoskodik a megvalósulásukról- - meghatározza a kulturális és tudományos fejlesztés állami feladatit, biztositja a megvalósuláshoz szükséges feltételeket- meghatározza a szobi és eü. Ellátás állami rendszerét, gondoskodik ennek fedezetéről- irányitja a fegyveres erők, a rendőrség sé a rendészeti szervek működésést- az áp életét és vagyonbiztonságát veszélyeztetető elemi csapás, ill. következményeinek elhárítása, a közrend és közbiztonság védelme érdekében megteszi szükséges intézkedéseket- közréműk a külpol. Meghatározásban, a MK Kománya nevében szerződéseket köt- ellát mindent, amit a tv. Hatáskörébe utal.

OGY-hez való viszonya:- tv-két végrehajtja, annak kereti közöt végezheti tev. - tv-t ált-ban a kormány kezdeményez- elfogadja a kormányprogramot- nem helyettesíthetik egymást, nem ruházhatják át egymásra jogköreiket (kizárólegos tvhozás tárgykörök) - kormány felhatalmazása: 1. )szükségállapot és rendkívüli állapot kihirdetésére- közt elnök általá jóváhagyott védelmi terv szerint a in. Elnök intézkedni köteles. Veszélyhelyzetben az Ogy felhat alapján egyes jogszabályoktól elértő rendelkezéseket és intézkedéseket is hozhata a Kormány. (1993.110.199§; 1996.37. 2§). 2) végrehajtási jogszabály kiadására vonatkozó ált szabályok szerint ebben meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. Tovább nem lehet adni e felhatalmazást. - min. elnök megválasztása, miniszterek OGY nek esküt tesznek- nekik nem is kell képviselőnek lenniük, nem is tilos (tehát részt vehet mint tvhozó és mint végrehajtó is)- politikai bizalom- konstruktív bizalmatlanság- Kormányt az Ogy nem utasíthatja- Ogy feloszlatására a kÖzt. Elnök jogosult- miniszteri ellenjegyzés nélkül.- kormány beszámol működéséről az ogynek; kormánytagokhoz interpellációt, ill. kérdést lehet intézni feladatkörükbe tartozó ügyekben. - Kormnytagok résztvesznek az ogy gyűlésein, javaslatot tehet az ogynek, 2r/3-OS szavattal zárt ülés is elrendelhető- ogy bizottságok közvetlenül fordulhatnak a kormányhoz, miniszterhez, ohszerv vezetőjéhez. Kormány tagja az üléseket tanácskoszi joggal vesz részt, kérésre megjelenni köteles. Kormány tag javaslatára a bizottság zárt ülést tart.

Kormány ügyrendje1088/1994. (IX.20) Korm.rendelet állapítja meg.Korm. feladat és hatáskörét a min. elnök vezetésével testületként gyakorolja, munkaterv és jogalkotási terv alapján, előterjesztések alapján dönt. A döntések meghozatal kétszakaszos eljárásban történik (1- elvi állásfoglalások; 2. Részletes szabályozás és döntések előkészitée, meghozatala) Előterjeszetést benyújthatnak a

44

miniszterek és az ohszervek vezetői- Jelentések pedig tájkoztatásul szolgálnak a kormánynak döntést nem igénylő kérdésekben. Ezeket a közig. Államtitkári értekezleten meg kell előzetesen tárgyalni - résztvevők. államtitkárok, MEH helyettes államtikárok, tárca nélküli minszterek hivatalvezetői. Feladat: kormány ülés előkészités, vélemny egyeztetés, tisztítás. Ha az lőterjsztést át kell dolgozni, új benyújtását elő is irhatják. Kormány üléseElőterjszés, jelentés akkor vehetők fel a napirendben, ha azt az államtikári értekezlet (Gazd-i kabinet) megvitetta, javasolta. Min. elnök ez lól kivételt tehet. Napirend javaslatot a MEH államtitkára késziti és küldi el.Résztvevők: kor. Tagok (minisztert pol-i államtitkár helyettesítheti), tanácskozási joggal az állandó meghivottak (MEH pol. Államtitkára, min. elnök akbinatfőnöke sb) , ha kell az MNB elnök, min. lnökmeghivottjai. Többségi részvétellel határozatképes. Egyenelő szavazati jog minden tagnak, egyszerű többséggel határoznak, szavazategyenlőség esetén min. elnök szavat dönt. Kormény döntését a min. elnök mondja ki.Feladatkörében: rendeletet, határozatot, irányelvet vagy állásfoglalást ad ki.Határozatot vagy intézkedést nem igénylő döntést összefoglalóban kell rögzíteni, MEH közig államtitkára emlékeztetőt ad ki, érdekeltek megküldi. Min.elnök a kormán ülései közöt kormányhatározatot adhat ki: feladatok kijelölésére, nemzetközi tárgyalások lebonyolítására, megállapodások aláírására, kinevezések, felmentések ügyében, kitüntetések adományozására, vagy kormány ilyen felhatalmazása alapján.Kormány ülésekrol összefoglaló készül- jelenlévők nevei, előterjsztések címei, hozzászólók, szavazás tényét és eredményét, koalíciós kormánytag esetleges ellenvéleményét, a döntést. MEH közig államtitkár és a min. elnök írj alá. Mellékelteik az előterjsztések, rendeletek és határozatok. Eredeti példányát a MEH őrzi, nem selejtezhetõk- ide vonatkoznak a levéltári anyag védelméről és levéltárakról, ill. az államtitokról és a szolgálati titokról szóló rendelkezések.Kormány munkáját segítő szervekKormny bizottság- sajűt ügyrendei rendelkezseik alapjánKormánybiztos- kormány nevében jár el, időszakonké beszámolKollégiumok és tanácsadó testületek: döntés-előkészités, beszámolnék esetenkéntKabinetek: Kormánykabinet 1108/1998 (VIII.13) kor. Határozat elvi jelentőségű kérdések megvitattáűsára, halszthatatlan döntések előkészitésére és koordinálásra, vezeti min. elnök. Gazdasági kabinet- gazd-i koncepcionális kérdéselvéleményezés és előkészités - gazd.min. Nemzetbiztonsági kabinet- belügy.min.

Kormány és a Miniszterelnöki Hivatal KORM.-I (VÉGREHAJTÓ) HATALOM JELLEGE:

A „kormány” kif.-ről mindenki a végrehajtó hatalomra asszociál. Ez visszavezethető Arisztotelész, majd Montesquieu munkáira, melyek a hatalmi ágak megosztásával a korm.-t a végrehajtó hatalom jelképévé tették. De a felvilágosodás óta sokat változott az államszervezet, már nemcsak 3 hatalmi ágat különböztetünk meg, és a klasszikus megosztottság is revízióra szorul.

A kül. hatalmi ágak az egységes államhatalmon belüli munkamegosztást testesítik meg, egymásnak nem alárendeltjei, csak sok a keresztfüggőség.Pl. az AB alkotmányossági kontrollt gyakorol a tv.-hozó & végrehajtó hatalmak felett, de az Abtv.-t a parlament alkotja meg, és – nálunk – ők is választják meg az alkotmánybírókat.

A végrehajtó hatalom is, bár alá van vetve az Alk.-nak és tv.-eknek, nincs alávetve a tv.-hozó hatalomnak, nemcsak mechanikus végrehajtási szerepe van. A tv.-ek végrehajtásának megszervezése biz. szervezési intézkedések során valóban a végrehajtó hatalom feladata; de a 2 hatalmi ág viszonya nem szorítkozik mindössze ennyire. A végrehajtó hatalomnak – formálisan v. informálisan (pl. USA) – meghat. befolyása van a tv.-ek tartalmára; részben mert ált. a tv.-tervezetek a végrehajtó hatalom „tudományos műhelyeiben” készülnek, részben pedig mert tipikus esetben a végrehajtó hatalom mögött politikai bázisként szilárd parlamenti többség áll (nehéz eldönteni, hogy a parlamenti többségnek van-e kormánya, vagy a korm.-nak parlamenti többsége).Ez csak a 2 hatalmi ág bonyolult kapcsolatának egyik eleme. Az is ide tartozik, hogy ált. a korm. dolgozza ki azon átfogó koncepciókat, melyek gyakran több ciklusra is megszabhatják az állami cselekvés fő irányait . Más kérdés, hogy ezek megvalósítására tv.-hozási (gyakran 2/3-os) aktusokra is szükség van, így a korm. csak a parlament egyetértésével tudja keresztül vinni elképzeléseit.

A korm. dolga tv.-es keretek között az államélet operatív irányítása – ennek ellátására a parlament

45

képtelen. A korm.-nak ált. széleskörű jogalkotási felhatalmazása is van, mely kiterjed a tv.-ben nem szabályozott társ.-i viszonyok elsődleges szabályozására is.Hazánkban az ogy. szabályozási köre parttalan, bmiről alkothat tv.-t, míg pl. a fr. alk. meghatározza a tárgyköröket, a többit pedig a korm. hatáskörébe utalja. Ez a végrehajtói hatalom jogalkotási hatáskörét védi a parlamenti „túlhatalommal” szemben.

Megállapíthatjuk: A végrehajtó hatalom éppúgy önálló hatalmi ág, mit a többi, felhatalmazása nemcsak mechanikus végrehajtásra szól; jogkörét a parlament u.úgy köteles tiszteletben tartani, mint más hatalmi ágakét.Biz. országokban az is lehetséges, hogy az ogy. korm. konfrontálódása esetén a közt.-i elnök a bizalmatlanság nyomán nem a korm.-t, hanem a parlamentet oszlatja fel. KORM. JELLEGE A NEMZETKÖZI JOGÖSSZEHASONLÍTÁSBAN:

A hatalom egyközpontúságát valló szocialista országokban a korm.-fő & min.-ek választott tisztségviselők voltak, akik megbízatásukat a parlamenttől nyerték, és az volt jogosult elmozdítani őket. De ez csak színjáték volt, mert a parlament döntései mögött a mindenható állampárt kp.-i testületének akarata húzódott meg; a min.-tanács legfontosabb dolga is a párt-döntések állami aktusba foglalása volt.

Demokratikus jogállamokban nincs univerzális modell, hogy hogyan nyerik el megbízatásukat a korm.-tagok.Pl. az USA-ban az elektorok által választott elnök elvileg maga választja ki kabinetje tagjait. Ezt a jelölt életének, magánéletének igen mély feltárása előzi meg, így a jelölt kieshet a kongresszusi meghallgatáson. A fr. alk. szerint a közt.-i elnök nevezi ki a min.-elnököt, és az ő javaslatára a többi korm.-tagot. Látszólag nincs összefüggés a parlamenti választások & min.-elnöki kinevezés között, bár a gyakorlat máshogy alakult. Az olasz modellben lényeges eltérés, hogy a korm.-tagoknak rendelkezniük kell mind2 kamara bizalmával. A bizalom elnyerésére a korm. megalakulása után 10 napon belül bemutatkozik a kamarának. A német modell (mely a magyarra is hatott) szerint a szövetségi kancellárt a szövetségi elnök javaslatára a szövetségi gyűlés választja, a min.-eket a kancellár javaslatára a szövetségi elnök nevezi ki / menti fel. Különleges a skandináv országok pozíciója; Norvégiában az államtanács tölti be a korm. pozícióját, a király maga választja ki az államp.-ok közül a tanácsát, melynek tagjai nem lehetnek 30 évnél fiatalabbak. Ez min.-elnökből & min. 7 további tagból áll. Különleges alkalmakkor a király más államp.-okat is meghívhat a tanácsba. Svédo. az egyetlen, ahol a min.-elnök nevezi ki a min.-eket. A min.-elnök személyére a házelnök tesz javaslatot, melyről aztán a parlament dönt. A parlament a min.-elnök társa a min.-ek kinevezésében, mert az alk. szerint a min .-elnök a lehető leghamarabb köteles tájékoztatni őket a kinevezendő min.-ekről. Korm.-változásra a házelnök részvételével tartott spec. tanács ülésén kerül sor.

Amilyen uniformizált volt a szocialista államok szervezete, annyira egyedi a demokratikus jogállamok államszervezete – a nagy történelmi hagyományokhoz való ragaszkodás, egyéniesség miatt. Ebben az eu.-i integráció sem hoz változást, nem kényszeríti a tagokat egységes modellre.

Az egyediség a korm.-fő erős / kevésbé erős jogállásában, ill. a min.-i önállóságban, korm.-i felelősségben is megmutatkozik.Több országban az alk. írja elő biz. tanácsadó szervek létrehozását, és ezeket kötelező meghallgatni egyes fontos döntések előtt. Ilyen tanácsadó szervek mindenhol működnek, de velük kapcs.-ban ált. a kabinetnek szabad keze van. Fr. o.-ban viszont a korm. minden gazd.-i / szociális tervet köteles véleményezésre az illetékes tanács elé terjeszteni; Svédo.-ban Tv.-tanácsot kell létrehozni (nincs AB) a tv.-tervezetek véleményezésére. Itt Külügyi Testület is működik, melynek véleményét lehetőleg vmennyi fontos külügyi döntés előtt ki kell kérni.

A korm. lehet többféle típusú:a) Kabinet típusú korm.: Pl. Nagy-Britannia; több min. is van minisztériumonként, de nem mindegyik

tagja a korm.-nak. A többiek kb. a min.-helyettesi posztnak felelnek meg, de mégis, ők is min.-ek – csak nem korm.-tagok.

b) Min.-tanács típusú korm.: A min.-elnök első az egyenlők között, csak főleg processzuális jogosítványai vannak (ő hív össze, elnököl stb.), de csak 1 szavazata van.

c) Kancellári korm.: A kancellár 1 személyben mondja ki a döntést, alkotja a korm.-programot & fő irányvonalakat a min.-elnök 1 személyben képviseli a korm.-t, a min.-ek nem jelentősek mellette, csak saját területükön van felelősségük. MAGYAR KORM. JELLEGE:

Hatályos Alk.-unk nem határozza meg a korm. jellegét; korábban a testületet mint az „államig. legfelsőbb szervét” emlegették.Ez már meghaladottá vált, a korm. nemcsak egy államig. szerv, hanem sokkal több.

46

A korm. a végrehajtó hatalomnak olyan, meghat. jellegű, kp.-i szerve, melynek tevékenysége, melynek tevékenységét az államszervezetben, és az ország életében is kiemelkedően fontossá teszi, hogy:

a) Az állami politikaformálás kp.-i szereplője; kialakítja az ország gazd.-politikáját, külpolitikáját, védelmi politikáját stb. Kialakítja az ált. elveket, és azokat érvényre juttatja a gyakorlatban.

b) Széleskörű saját jogalkotási felhatalmazása van (rendelet-kibocsátás); döntő befolyást gyakorol a tv.-ek tartalmára is (a legtöbb tőle szárm.).

c) Fontos irányítási jogkörei vannak, pl. honvédség, rendőrség, határőrség.d) A közig.-i szervezet túlnyomó részét – közvetlenül / közvetve – irányítása, ellenőrzése alatt tartja.e) Nem állami szervekkel (szakszervezetek, egyházak stb.) kialakított kapcs.-rendszere révén befolyása

van arra, hogy hogyan viszonyul a társ. egyes korm.-i intézkedéshez.De számos korm.-független szerv (Gazd.-i Versenyhivatal, MNB) a korm. hatalmának határt szab. Fontos

korlátozó tényezők az egyre nagyobb szerepet játszó önkorm.-i típusú szervek, melyek tevékenységeinek kereteit ki lehet jelölni magasabb szintű jogszabállyal, de nem lehet irányítani.

A korm. testületi szerv; döntési jogkörét testületi üléseken gyakorolja. Magyaro.-on a min.-elnök nemcsak „első az egyenlők közül”, hanem jelentős formális / informális hatalma van (ő választja ki a korm. tagjait, ő mozdíthatja el őket). Ez a testületen belül is megkülönböztetett helyet biztosít neki.De a korm. mégis testületi szerv, önálló döntéshozatali centrum, melynek hatáskörét a min.-elnök nem veheti át; a min.-ek nemcsak tanácsadói a min.-elnöknek, hanem tanácsadói & szavazati joggal rendelkeznek, és a gondjaikra bízott szakterület felelős irányítói.

Nem árt itt felhívni a figyelmet néhány téveszmére, mely a publicisztikából még a gyakorlatba is beszivárgott. Egyesek 1990 óta azt hangoztatják, Magyaro.-on kancellári korm. van. A hatályos Alk. – bár erős jogosítványokat ad a min.-elnöknek – a testületi korm. modelljét szabályozza, nem a kancellárit.Bár vannak benne következetlenségek, mint pl. az, hogy „A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz.” [Alk. 33. § (3) bek.] Eszerint a leendő min.-elnök akkor terjeszti az ogy. elé a korm. programját, mikor:

- maga még nem min.-elnök,- nincs még kormánya, hiszen korm.-tagok kinevezésére csak a ténylegesen megválasztott min.-elnök

javaslata alapján kerülhet sor.Magyaro.-on a közt.-i elnök nem jogosult arra, hogy bkinek korm.-alakítási megbízást adjon; hatalma

csak arra tejed ki, hogy a min.-elnök személyére javaslatot tegyen. Ha a javasoltat az ogy. megválasztja ez korm.-alakítási megbízást is jelent.Alk. 33. § (5) bek.: „A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tagjai a Kormány megalakulása után az Országgyűlésnek esküt tesznek.”Ezek szerint is a program, melyről az ogy. szavaz, alk.-jogi értelemben egyált. nem a korm. programja, hiszen még nincs korm.; és még csak nem is a min.-elnök programja, mert előterjesztésekor – ügyvezetőként – a korábbi min.-elnök van hivatalban. Amiről az ogy. szavaz, az egy magánszemély (leendő min.-elnök) programja.Egy esetleges új Alk. megalkotásakor az idézett rendelkezést 2 vonatkozásban indokolt lenne módosítani: „A Kormány akkor alakul meg, amikor megtörtént a miniszterek kinevezése és a miniszterek az Országgyűlés előtt esküt tettek.” A min.-elnököt arra kellene kötelezni, hogy a korm. megalakulása után hamar – pl. 15 napon belül – terjessze az ogy. elé a korm.-programot. Ez már valódi korm.-program lenne, jogi ért.-ben is, és a kinevezett min.-ek bele is szólhatnának, főleg a tevékenységi körüket érintő részébe.

A min.-elnök & min.-ek viszonyáról az Alk. kimondja:- „A Kormány a maga feladatkörében rendeletek bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök

írja alá.” [Alk. 35. § (2) bek.]- „A miniszterelnök vezeti a Kormány üléseit, gondoskodik a Kormány rendeleteinek és határozatainak

végrehajtásáról.” [Alk. 37. § (1) bek.]- „A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Kormány határozatainak megfelelően vezetik az

államigazgatásnak feladatkörükbe tartozó ágait, és irányítják az alájuk rendelt szerveket.” [Alk. 37. § (2) bek.]- „A Kormány tagjai a Kormánynak és az Országgyűlésnek felelősek, tevékenységükről kötelesek a

Kormánynak és az Országgyűlésnek beszámolni.” [Alk. 39. § (2) bek.]Ezen állításokból következnek:

1. A korm., mint testület, önálló döntéshozatali fórum. A min.-elnök jogköre nem inkorporálja a korm. jogkörét. Így a min.-elnök – nagyon szűk kivételekkel – nem hozhat döntést a korm. helyett! De arra sem jogosult, hogy ha vita van, a min.-ek többségének véleményét figyelmen kívül hagyva maga mondja ki a testület

47

döntést az adott területen.2 korm.-ülés között – ha szükséges – a korm.-fő határozatot adhat ki (állami irányítás egyéb jogi eszköze). Most a korm. ügyrendjét úgy módosították, hogy ekkor rendeletet is kiadhat, de ezt megtámadták az AB előtt, mivel az Alk. is testületnek tekinti a korm.-t. Persze minden rendszernek megvannak a maga behízelgői, akik azzal kecsegtetik a min.-elnököt, hogy ő kancellár, de ez nem így van.

2. A min.-elnök csak processzuális kérdésekben utasíthatja a min.-t; pl. felhívhatja egy ügy megvizsgálására, meghat. tárgykörben kérheti, hogy terjesszen jelentést a testület elé. De nem jogosult arra, hogy a min. hatáskörébe tartozó ügyben érdemi utasítást adjon a min.-nek, mert a korm. testület, nem egyszemélyi vezetés alatt álló szerv.Ellenkező álláspont egyrészt alk.-ellenes, mert nem az áll az Alk.-ban, hogy a min.-ek a min.-elnök utasításainak megfelelően vezetik a tárcát; másrészt lehetővé tenné a min.-i tárca tetszés szerinti elvonását, és lényegében nem a korm. kormányozna, hanem 1 személy. És ha nincs min.-i önállóság nincs szükség min.-i felelősségre sem, hiszen hogyan is vonható felelősségre vki olyasmiért, amit nem szabad döntéséből tett meg , csak (alk.-ellenes) utasítást hajtott végre.

3. A min.-nek kettős felelőssége van:a) Felelős az általa irányított szakterületért, ésc) a korm. döntéseiért. Ez csak akkor áll meg, ha szavazatával a döntés meghozatalát támogatta.

Ezért nem mellőzhető a korm. üléseiről jegyzőkönyv / emlékeztető készítése, mely a szavazásokat is rögzíti.Ennek hiányában utólag sem a politikai, sem a jogi felelősség nem tisztázható rendesen, ezért egyes eu.-i országokban – fontossága miatt – az alaptv. rendelkezik arról, hogy kötelező ilyen jegyzőkönyveket készíteni. Nálunk ált. nem is készül jegyzőkönyv, így a felelősség sem állapítható meg.A min.-ek az ogy.-nek is, és a korm.-nak is felelnek (kettős felelősség), a min.-elnök csak a ogy.-nek. MIN.-ELNÖK:

A min.-elnököt a közt.-i elnök javaslatára az ogy. választja meg az összes képviselő többségének szavazatával. A korm.-fő nem nélkülözheti a parlamenti többség bizalmát. Ezt fontos, mert az Alk. nem szabja meg, hogy az államfő kinek a megválasztását javasolja. Az csak szokás, hogy ilyen megbízást a választásokon legtöbb képviselői helyet szerzett párt által megjelölt személy kap. De ez nem kötelezettség, ha pl. a legtöbb mandátumot szerzett párt emberét lenne köteles jelölni, lehetne hogy az adott párt csak a helyek 30 %-át szerezte meg, ennyivel győzött, de koalícióképtelen, így a parlamentben már kisebbségben lenne . Ekkor ha az ő jelöltjüket kellene javasolni, ellehetetlenülne a korm. Ennek nincs is értelme, a frakciók vezetőivel mindig konzultál a közt.-i elnök, nem kell neki sortartást előírni. Ha az előírt 40 napon belül a parlament nem szavazza meg az elnököt az ogy.-t fel lehet oszlatni. Ez a közt.-i elnök kezében fegyver is lehet, mert pl. ha az 1. szavazáson megbukik a jelölt, és ő következetesen továbbra is őt jelöli 40 napig, akkor elérheti, hogy feloszlathassa az ogy.-t.De lehet olyan helyzet, hogy egyik párt sem szerzi meg a mandátumok többségét, az a párt pedig, amelyik viszonylagos többségben van, nem képes parlamenti többségre szert tenni, elszigetelődik. Létezik ún. „kisebbségi kormányzás” is, ami azt jelenti, hogy pl. a korm.-koalíció a képviselői helyek 48 %-ával rendelkezik, de van olyan külső támogatottsága – vmely más koalíciós párttól –, amely a bizalmi szavazásnál biztosítja a többséget a korm. mögött. Ha nincs abszolút többséggel rendelkező párt a választások nyomán, fontos szerepet kap a koalíciókészség.

Az Alk. nem rendszeresíti a min.-elnök helyettesi posztot. A rendszerváltás előtt volt ilyen, volt az Elnöki Tanács elnökének 1. és 2. helyettese. Most ilyen nincs, a min.-elnök által kijelölt min. vezeti ilyenkor a korm.-üléseket stb. Ez nem hasznos, mert ha szerepelne az Alk.-ban, akkor sem lenne muszáj betölteni (pl. a LB elnökének is lehet több helyettese, de csak 1 van), de legalább a lehetőség meglenne. Az Alk. csak mozgásteret adna, nem kötelezettséget, és a poszt a nemzetközi kapcs.-okban is előnyösebb lenne, mert a helyettes már nemcsak 1 lenne a min.-ek közül. 1994-98-as ciklusban a kisebbik koalíciós párt vezetőjét nevezték koalíciós min.-elnök helyettesnek, de ez csak a sajtóban terjedt el, közjogilag tévesen. KORM.:

A korm. min.-ekből & min.-elnökből áll.Miniszter jellemzően egy minisztérium élén áll (tárcaminiszter), de ez nem előfeltétele a korm.-tagságnak. Lehet min. vmely fontos tevékenységi kör ellátására (pl. privatizáció irányítása), vagy politikai megfontolásból (koalíciós partner részvételét biztosítani) tárca nélküli min.-i tisztséget létrehozni.Az Alk. a korm. tagjainak számát nem határozza meg, tág a korm.-fő mozgástere.Ha a választások után új összetételű koalíció kerül hatalomra, ez a struktúra ált. változni is szokott, változik a tárcák száma, tevékenységi köre, tárca nélküli min.-ek száma stb. Új minisztériumok létrehozásáról az ogy. dönt,

48

de ált. a min.-elnök mögött áll a parlamenti többség.A min.-eket a korm.-fő javaslatára a közt.-i elnök nevezi ki / menti fel. A testület munkájában a min.-ek

(tárcamin.-ek / tárca nélküli min.-ek) egyenrangúak. Azt viszont a min.-elnök határozza meg, akadályoztatása esetén ki helyettesítse őt.Min.-ek kinevezését így a korm.-fő terjeszti a közt.-i elnök elé, aki kinevezi őket, majd a min.-elnök ellenjegyzi a döntést (szendvics-forma). Ez az aktus a közt.-i elnök részéről egyenlőre merő formalitás, nem kíván beleszólni személyi kérdésekbe a végrehajtó hatalom körében. Ez a felmentésre is von.

Legutóbbi időkben volt rá példa, hogy – alk.-ellenesen – a min.-elnök azon jogkörét, hogy ő javasolja a min.-t, nem engedte érvényesülni a kisebbik koalíciós párt (bár az utód is az ő embere lett volna), aminek korm.-válság is lett az eredménye.

A korm. megbízatása max. 1 parlamenti ciklus idejére szól, és megszűnik:a) újonnan választott ogy. megalakulásával (előre hozott választások esetén is, ha nem telt le a 4 év),b) min.-elnök ill. korm. lemondásával,c) min.-elnök halálával,D) min.elnök válljogának elvesztésévelE) min.elnök összeférhetetlenség megállapitásávalf) ha az ogy. a min.-elnöktől a bizalmat megvonja, és új min.-elnököt választ.

Az utolsó ok igényel némi magyarázatot, mert egyes országban nemcsak a korm.-nak mint testületnek kell élveznie az ogy. bizalmát, hanem a korm.-tagoknak külön-külön is. Így ott biz. számú képviselő a korm. bmely tagjával szemben bizalmatlansági indítványt jogosult benyújtani, és ha a parlamenti többség megvonja a bizalmat, a min. megbízatása megszűnik.Magyaro.-on viszont ún. „konstruktív bizalmatlansági indítvány” honosodott meg, melynek lényege szerint:

- egy-egy korm.-tagot nem lehet bizalmatlansági indítvánnyal eltávolítani, csak az egész korm.-t;- a bizalmatlansági indítványt előterjesztő képviselőknek meg kell jelölniük azt a személyt, akit szívesen

látnának a min.-elnöki székben; és a parlament 1 szavazásban dönt a régi & új min.-elnök sorsáról.Ennek értelmében az összes képviselő min. 1/5-e terjeszthet elő bizalmatlansági indítványt – az egész

korm. ellen. Ha az összes képviselő többsége bizalmatlanságát fejezi ki az egész korm.-nak egyszerre megszűnik a megbízatása, a jelölt személyt pedig megválasztották min.-elnöknek.A konstruktív bizalmatlansági indítvány jellege miatt nem lehet külön megválni 1 min.-től, így a min.-ek védelme a parlament felől maximális védelem (be vannak betonozva a pozíciójukba), de a korm. felől ez maximális kiszolgáltatottsággal is jár. Ez Eu.-ban csak nálunk és Németo.-ban van.

Fontossá vált legutóbb a konstruktív bizalmatlansági indítvány & min.-elnök lemondása közötti kül., mert míg az utóbbi esetben az új min.-elnök legitimitását a közt.-i elnök jelölése & parlament megválasztása adja, addig a bizalmatlansági indítványnál az előre meghat. személy lesz a megválasztott min.-elnök.

A korm. feladatkörében rendeleteket bocsáthat ki, melyek mindenkire kötelezőek. A korm.-nak rendeletalkotáshoz tehát nincs szüksége külön tv.-i felhatalmazásra (ált. érvényű felhatalmazása van). Korm.-rendelet irányulhat vmely tv.-ben nem szabályozott tárgykör jogi szabályozására, ill. tv. végrehajtására.Rendeletalkotási jogkör korlátai:

- Nem lehet elsődlegesen korm.-rendeletben szabályozni olyan társ.-i viszonyt, melynek szabályozását az Alk. az ogy.-nek tartja fenn (de ilyen tv. végrehajtásához lehet rendeletet kiadni).

- Tiszteletben kell tartani a hatalmi ágak elválasztásának elvét.Emiatt a korm. még rendeletben sem szabályozhatja az AB vagy az ÁSZ működését.

- A jogszabályi hierarchia miatt korm.-rendelet nem lehet tv.-nyel ellentétes. (Tehát ha nincs is fenntartva a terület a tv.-hozásnak, azért nem lehet a tv.-nyel már szabályozott kérdést máshogy szabályozni korm.-rendelettel.).Vészhelyzetben viszont a korm. az ogy. felhatalmazása alapján egyes tv.-ektől eltérő rendeleteket bocsáthat ki.Veszélyhelyzetekben alkalmazható szabályokról szóló tv. elfogadásához az összes képviselő 2/3-ának szavazata szükséges.A korm.-rendeleteket mindig közzé kell tenni a Magyar Közlönyben. Rendeleteken kívül a korm. normatív határozatokban is állapíthat meg magatartási szabályokat – ezek nem jogszabályok, nem ált. kötelező érvényűek, csak az alárendelt szervre irányadók. Ezek közzététele a Magyar Közlönyben nem kötelező, a korm. döntésétől függ.A Magyar Közlönyben megjelenő korm.-határozatok évente 1000-rel kezdődő sorszámozást kapnak. A 2000-rel kezdődő sorszámozású korm.-határozatok a Határozatok Tárában jelennek meg (ami régen egy status-szimbólum volt, de ma már bki előfizethet rá; itt teszik közzé azt, ami nem érdekel mindenkit), míg a 3000-rel

49

kezdődők csak sokszorosított formában az érintett állami vezetőkhöz jut el.A korm. pl. személyi ügyekben egyedi határozatokat is hozhat.

A korm. a jogszabályokat kiv. a neki alárendelt szervek vmennyi tv.-sértő határozatát / intézkedését megsemmisítheti, ill. megváltoztathatja.Ha jogszabályban (pl. min.-i rendeletben) észlelnek tv.-sértést, 2 dolgot tehetnek:

- Felhívják az érintett min.-t a tv.-sértés saját hatáskörben való orvoslására.- Az AB-hoz fordulnak.

Azért kerülhet sor sokszor min.-i rendelet módosítására / hatályon kívül helyezésére korm.-rendelettel, mert a jogszabályi hierarchiában a korm.-rendelet magasabb szinten áll.

Feladatai ellátásában a korm. együttműködik az érdekelt társ.-i szervekkel.Ennek számos formája lehet, pl. a korm. véleményt kér egy tervezett intézkedésről a társ.-i szervezetektől, vagy azok fordulnak a korm.-hoz egy általuk szükségesnek tartott intézkedés megtételére. Az is lehet, hogy a min.-elnök tárgyal az egyházak képviselőivel, határon túli magyarok szervezeteivel, hazai érdekképviseleti szervekkel.

A korm. munkájában legfontosabb működési forma a korm.-ülés, a döntéshozatal tipikus színtere. A szerteágazó tevékenység miatt fontos a döntés-előkészítés. Ennek során kell gondoskodni:

- A min.-i szinten eldönthető problémák nem csússzanak fel a testületi döntés szintjére.- A testületi döntést igénylő fontos ügyek viszont kerüljenek a korm.-ülés elé időben.- Szakszerű előterjesztések szülessenek, melyek valóban alkalmasak arra, hogy a korm. megfelelő

információk birtokában döntési helyzetbe kerüljön, és helyes döntést hozhasson.- A véleménykülönbségek részben kiszűrődjenek az előzetes egyeztetés során.

A korm. döntéseinek előkészítése során az államig.-i egyeztetés során a tv.-tervezetet – többnyire – a minisztériumokban dolgozzák ki, majd megküldik a tagoknak és az országos hatáskörű szervek közül a fontosabbaknak, esetleg érdekképviseleti szerveknek. Ezek javaslatokat küldenek, aztán a tárcák között egyeztetnek (vannak fajsúlyosabb tárcák, mint pl. a PM). Aztán be kell vinni a tervezetet a közig.-i államtitkári értekezletre. Ezt a szervet még Antall azért vezette be, hogy szakértők nézzék meg a javaslatokat, de ’90-óta már megváltozott a helyzet, már nem nagy tekintélyű jogász szakemberek töltik be ezeket a pozíciókat, ki kellett volna nőnie egy olyan politikai elitnek, aminek már nincs szüksége erre a fórumra , és az értekezlet összetétele sem a régi már. Mostmár ez a szint csak hátráltatja a munkát. A tervezetek agyonegyeztetve kerülnek a korm. elé, azokról 99 %-ban nincs is semmi vita – mivel semmi konkrét nem marad bennük –, csak felolvassák a címüket és elfogadják őket.A gyakorlatban 2féle döntés kerül a korm. elé: Amelyekben nincs vita, és a döntés csak formális; ill. amelyekben a testületi álláspont csak testületi ülés vitája nyomán, esetleg több forduló után alakítható ki.E 2 ügytípus arányaira nézve nincs mérték, de 2 szélsőséget el kell kerülni:

a) Ha minden vitatott kérdés a korm.-ülésen dől el, akkor végeláthatatlan ülésezés, részletkérdések és fontos döntések összeolvadása következhet be, melyek következtében a fontos döntésekre kevesebb idő marad.

b) U.így káros az is, ha az előzetes szűrés után nem is marad megvitatandó kérdés, és a testület csak formálisan rábólint az előterjesztésekre. Szélsőséges esetben egy előterjesztés addig nem is kerül a testület elé, amíg arról vita van. Ez a „kifárasztásos módszer” diszfunkciót szülhet; késlelteti a döntéshozatalt, és a döntés előkészítését végzők kezébe aránytalanul nagy hatalmat ad.

A korm.-fő nem egy személyben dönt, mint ahogy ezt a 2 utóbbi min.-elnök is – tévesen – állította, mert nem is csak a min.-elnök felelős a döntésért, hanem a min.-ek is (kettős felelősség). A min.-elnök nem hagyhatja figyelmen kívül a korm. döntéseit, a korm.-nak szavaznia kellene, mert testület – de ez a gyakorlatban kevéssé érvényesül. Sőt, legutóbb kijelentette a min.-elnök, hogy vitás kérdés egyált. nem is kerülhet a korm. elé, azt előtte kell megbeszélni.

Az Alk. szerint a korm. meghat. feladatkörök ellátására korm.-bizottságokat alakíthat. Ez fontos, jogi kötöttségektől mentes forma, mellyel javítani lehet a döntés-előkészítés színvonalát, tehermentesíteni lehet a korm.-főt és a testületet a szervezési és összehangolási feladatok alól, és rendszeres fórumot lehet teremteni a nem korm.-i szervekkel való kapcs.-tartásra.A bizottságoknak 3 – nem teljesen elkülönülő – típusa van:

1. Döntési jogkörrel is felruházott korm.-bizottság: Részben szakmai műhely, mely fontos stratégiai döntéseket készít elő, részben tárcaközi koordinációt, egyeztetést végez, persze nem jogosult jogszabály kibocsátáára

2. Tárcaközi bizottság: Nincs érdemi döntési jogkörrel felruházva, de olyan komplex feladatkört gondoz, amely rendszeresen több tárca közreműködését igényli. A közös munka összehangolásának, feladatok kiosztásának, tapasztalatok cseréjének fóruma.

50

3. Tanács típusú bizottság: Résztvevői ált. nem állami szervek képviselői; fontos tárgykörökben véleményt nyilvánítanak, javaslatot tesznek.A bizottsági rendszer rugalmasan igazodik a korm.-i feladatokhoz.1990 óta többnyire csak tanács típusú korm.-bizottság létrehozására került sor, de működnek a korm. által életre hívott kabinetek. Jelenleg 5 kabinet működik, melyek közül 3:

- Fejlesztéspol.- elnöke a min.elnök- Társpol-i. - MEH veető miniszter- Integrációs Kabinet,- külügyin.

A min.-elnök vezetése alatt áll, a másik 2 kabinet és vezetője:- Gazd.-i Kabinet: pénzügymin.,- Nemzetbiztonsági Kabinet: honvédelmi min.

Ezek a korm.-i döntés-előkészítés fórumai. Jogosultak az előterjesztést átdolgozásra visszaadni, további egyeztetésre utalni, egyéb döntés-előkészítéssel kapcs. feladatokat meghat.

A korm.-i döntés-előkészítésnek persze számos más módszere és szervezeti formája is van, melyek közé tartozik pl. a tervezetek tárcaköz egyeztetése, egyeztető értekezlet, közig.-i államtitkári értekezlet, ill. a min.-ek közötti eseti együttműködés.A döntés-előkészítés pártpolitikai vonulata pl. a koalíciós partnerek közötti egyeztetés, frakciók véleményének megismerése egy koncepció tartalmáról stb.

Alkotmány szerint a minisztériumok felsorolásáról külön tv. Rendelkezik, ez pedig kormányonként változik. (LEGÚJABBAT MEGNÉZNI). Minisztériumon belül nincs a minisztertől független szerv, miniszter döntését végre kell hajtaniuk, alsóbb szerv döntését megváltoztathatja, érdemi döntésre dolgozót felhatalmazhat, általános ügybeosztást állapit meg. E mindenható struktúrába a tvhozó bele tud szólni.Vezető tsztségviselők az államtitkárok- alk csak említi, 1997.79.tv rendezi. MA pol-i. (pártokkal kapcsolat, miniszter helyettesítése, neki utalt ügyek) és közig államtitkárok (jogszabályok és szakmai szempontok szerint vezeti a minisztérium hivatali szervezetét. Miniszter ejánlására a Min.elnök javaslatára a s közt.elnök nevezi ki határozatlan időre, így is mentik fel) vannak. Helyettes államtitkárszevezeti egységek munkáját irányitja, Dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. Közig államtitkár irányitása alapján dolgozik. Közig államtitkár javaslatára miniszter nevezik ki határozatlan időre.

Felelősség- jogi: polgári é büntető elemek; jogszabálysértés. Gykran nem rendes birságra, hanem pl Ogy-re tartónak ezeke az ügyek, bizottságre, sec. Összetételu biróságra. Magánéleti cselekményeikért is különsabályok szerint vonják felelősségre a minsztereket. Nem mentesülhet arra hivatozva, hogy a kormány utasításait vette alapul.- politikai: parlament vagy az államfo akarata szerint vigye az ügyeket, így elvezi azok pol-i bizalmát. E feleősség realizálása a bizalom megvonása- bizalmatlansági indítvány. A kormny nem testületi szerv, határozatik csak politikailag kötelezik a tagokat, akik politikailag szolidárisak egymással. Alk: 39§; 1848.IIItc; 1973. III; 1997. 79 t (Kjf) Kormánytagok és államtitkárok jogállásáról és felelősségéről- szélesíti az érintetetk körét (helyettes államtikárok is), állami vezetőknek hiv mindékit (polé s szakmai). Kinevezés és megválasztás szabályai: összeférhetetlenségi szabályok- min.elnök, állami vezető lehet nagykorú magyar, büntetlen áp. Közig és helyettes államtitkár csak felsőfokú isk végzettségű lehet. Állami vezető ttovábbi munkavégzést nem tehet (kivéve művészeti és tudományos tev.), vagy hivatalához méltatlan, vagy közig és helyettes á.titkár pártatlan és befolyásmentes működését veszélyezteti, pártban szakszervezetben, helyi és kisebbségi ön-ban tisztséget nem viselhet (vagy addig szüntetel a közszolgálati tevékenysége bejelentés alapján). Korménytag és pol.álltitkár nem lehet érdekkép.szerv tisztségviselője.Összeférhetetlenségi ok megszüntetését 30 napon belül köteles megtenni, ha nem, min.elnök esetében az ogy; minszter és államtitkárok esetében a közt elnök (min elnök indítványéra), helyettes á.titkár esetében a minszter dönt a kérdésben.Miniszterelnök- kormány és közt.elnök útján az ogy hez intézett nyilakozatával lemondhat 30 napos hat.idővel. Lemondó nyilatkozatot a közt elnök ma 3 naponbelül továbbítani köteles, ogy elnök tájékoztatja az ogyt. Nem kell elfogadni a lemondást az érvényességhez. A min.elnöki posztra, kivéve konstrukiv b.indítvány (itt van új jelölt), a közt elnök 30 napon belül javaslatot tesz.Minsizter- min. elnök útján a közt elnökhoz intézett irásbali nyilakozattal, ma 30 napos határidővel- bármikor lemondhat. Nem kell elfogani a lemondást érvényességhez.

51

Miniszterek Angi felelősségéről is rendelkezik Kjf.,büntit nem. Vétség miatt (hozá nem értés) miatt nem lehet anyagilag elmarasztalni, ill. ha mégis marasztal akkor 2-6 havi illetmény lehet maxim. A vétkees megszegésért viszont a miniszter anyagilag felel (mértékét a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok adják). Gondatlan károkozás esetén ma 2 havi illetmény., illetva 6 havi (Kjf. 57 § (2) a)-c) (ellenőrzési köt megszegése; jogszabálysértés, tudatos gondatlanság feladatkörben). A jogszabály kibocsátásért is anyagi felelősége tartik egyes értelmezések szeint.Fontos, hogy ez a felelősség nem a ogy felelősségben, hane, a munkáltatói jogkörben realizálódik, vagyis fegyelmi eljárás során- fegyelmi biztossal. Fegyelmi tanács alnöke a munkáltató, tagjai az áltla kijelölt tisztségviselők. Végrehajtó tehát önmaga felett redelkezik.

MIN.-ELNÖKI HIVATAL (MEH): 13761998 (VIII.18) KORM. RENDELETFontos szerepet játszik a döntés-előkészítésben, de ált. is a Min.-elnöki Hivatal. A MEH kettős profilú

szer:a) Min.-elnök és a tárca nélküli min.-ek hivatali szerve;b) Nélkülözhetetlen szervezet a korm. mint testület eredményes munkájában.

Élén sokáig közig.-i államtitkár állt, ami furcsa helyzetet eredményezett, hiszen a MEH vezetőjének politikai feladatai is vannak, és erősen kötődik a mindenkori min.-elnökhöz, elképzelhetetlen korm.-váltás esetén a posztjában maradása. 1998 nyarától a MEH élén min. áll (min.-elnök személye körüli min.), és a szervezet kilépett a klasszikus titkársági szerepkörből: tevékenysége felértékelődött, az élén álló min. kezében megkérdőjelezhetően nagy hatalom koncentrálódott. Szervezeti & vezetési szempontból azonban továbbra sem egységes a MEH.

Vannak olyan belső szervezeti egységei, melyeket az élén álló min. vezet, másoknak viszont nem ő határozza meg a munkáját, hanem más politikai vezető.

Az utóbbi kategóriába tartoznak, önálló feladatkörrel:1. Min.-elnök közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egységek: min.-elnöki kabinet, állandó & eseti

min.-elnöki tanácsadó testületek, min.-elnöki személyes tanácsadók és titkárságuk.2. Tárca nélküli min.-ek hivatali szervezetei (politikai államtitkára is, ha van).

Tárca nélküli min.-ek számát semmilyen előírás nem korlátozza, rugalmasan alkalmazkodik a mindenkori korm.-i akarathoz. Ilyen posztot ált. vmely a korm. által fontosnak tartott, de tárca létrehozását nem igénylő feladat ellátására hoznak létre.

E 2 szerv egyált. nem tartozik a MEH élén álló min. alá. Vannak olyan szervezeti egységek, melyek a MEH élén álló min. felelősségi körébe tartoznak, de önálló feladatkörrel & nagyfokú önállósággal működnek. Ide 2 szervtípus tartozik:

1. Meghat. szakmai / politikai feladattal megbízott politikai államtitkárok és titkárságaik;2. MEH-hez kinevezett korm.-biztos, korm.-megbízott, korm.-meghatalmazott és titkársága.

A többi szervezteti egységben érvényesül maradéktalanul a MEH élén álló min. hatásköre. Hasonlít egy tárca felépítéséhez, de a MEH feladatai tárcaköziek. A tárgyalt szervezeti egységeket szintén 2 csoportba oszthatjuk:

a) „Funkcionális” szervek csoportja: A tulajdonképpeni szakmai feladatok pénzügyi, tárgyi, személyi feltételeit kell biztosítania. Ezek kiszolgálják a MEH vmennyi egységét, és ezen kereteken még túl is terjeszkedhetnek, sőt esetleg nemcsak a végrehajtó hatalmat szolgálják ki.

b) Tulajdonképpeni szakmai feladatokat ellátó szervek csoportja: Legjelentősebb csoport, 1998-ban ezek tekintetében történt lényeges változás – funkcionális egységek korábban is voltak.Legnagyobb változás, hogy a MEH tevékenységében előtérbe kerültek a korm.-i stratégia megalapozásával kapcs. feladatok.

Ez azért fontos, mert a rendszerváltás után korm.-ok munkájában főleg az azonnali megoldásra váró feladatok rövidtávú megoldásai domináltak. A korm.-i stratégia fontosságát emeli ki a MEH-ről szóló korm.-rendelet azon része is, mely a min.-i feladatok között elsőként említi a korm.-i tevékenység stratégiai irányítását. Ez persze kodifikációs hiba is, mert alk.-jogilag lehetetlen, hogy a korm. mint önálló döntési centrum stratégiáját a korm. egyik min.-e irányítsa. Legfeljebb felelős lehet a min. a stratégiai megalapozásért. Más ilyen apróbb hibák is vannak, de van amit már javítottak benne, pl. a szöveg egy másik helyen már azt tartalmazza, hogy a MEH közreműködik a korm. társ.-gazd. stratégiájának kialakításában.

52

A korm.-rendelet a min. hatáskörébe utalja, hogy „összehangolja a Kormány tagjainak tevékenységét”. Összehangolásra minden testületnek szüksége van, vannak több tárcát igénylő, komplex feladatok, esetenként hatásköri viták, megfelelő anyagi eszközök hiánya stb. A korm.-tagok összehangolásának feladata végső soron a min.-elnök és a korm. hatásköre, a MEH élén álló min. csak tehermentesíti a korm.-főt ill. a testületet, pl. min.-i szintű egyeztetést kezdeményez.A rendszerváltás előtt a min.-ek közötti koordináció tipikusan min.-elnök-helyettesi feladat volt. Ráadásul a kancellári korm. „szülőhazájában”, Németo.-ban is a min.-ek között felmerülő vita eldöntésére a korm. jogosult.

A MEH szerteágazó feladatai nagy csoportokba sorolhatók, ezek:1. Min.-elnök munkájához kapcs. feladatok.2. Korm. működésével kapcs. feladatok.3. Elősegíti az ogy. munkájával összefüggő korm.-i feladatok ellátását.4. Közreműködik az AB döntéseiből, ÁSZ & ombudsmanok vizsgálataiból folyó korm.-i feladatok

ellátásában.5. Jogszabályok előkészítésével & kihirdetésével kapcs. feladatok.

E feladatcsoportokból egy olyan „szuperminisztérium” látszik, mely nemcsak a tárcák között közvetít, de részben, informálisan felettük is áll, legalább is az eszközei megvannak hozzá.

A MEH valóban a korm.-i döntések legfontosabb előkészítője v. legalább társelőkészítője; kül. jogosítványai miatt potenciális főszereplő:

- Elkészíti a korm. munkatervének javaslatát.- Közreműködik a korm. társ.-gazd. stratégiájának kialakításában.- Közreműködik a költségvetési & egyéb igények rangsorolásában.- Az IM bevonásával kidolgozza a korm. tv.-alkotási programját.- A korm.-program szempontjából kiemelten fontos tv.-javaslatok esetében az érintett min.-ekkel tv.-

előkészítést végez.De ezek csak a legfontosabb döntésekkel kapcs. jogosítványok.

Ált. az a felhatalmazás, hogy a MEH részt vesz a korm.-i döntések előkészítésében, közreműködik a javaslatok kidolgozásában. Véleményt nyilvánít a korm.-i előterjesztések tervezetéről, min.-elnök számára komplex szakvéleményt készít a napirenden lévő előterjesztésekről. Ehhez folyamatos munkakapcsolatban kell állnia az összes tárcával, tájékozódnia kell az időszerű feladatokról stb.

Jelenleg a MEH egyik gyenge pontja a belső koordináció hiánya. A MEH szervezeti keretein belül aránytalanul sok az önálló feladatkör ellátásával megbízott politikai államtitkár & apparátusa . Emiatt a MEH kifelé, a tárcák irányításában nem egységesen viselkedik, hanem mint önálló államtitkárok laza konföderációja.

Korm.-iroda: A „hagyományos” korm.-hivatali feladatok szerve, melynek legfontosabb szerve a Jogi és Közig. Titkárság, élén helyettes államtitkárral.

A korm.-szóvivői feladatokkal kapcs. tevékenység ellátása is a MEH-re hárul.Békés állapotban sem érheti semmilyen esemény felkészületlenül a korm.-t ; bmikor lehet olyan esemény,

mely azonnali reagálást tesz szükségessé, soron kívüli korm.-ülés összehívását teszi indokolttá. Ezért a MEH szervezi a korm.-ügyeletet: mindig legyen olyan korm.-tag, aki perceken belül elérhető. Az országmozgósítás terén is vannak fontos feladatai.

Ezeken kívül számos más klasszikus titkársági feladatot is ellát, pl. gazd.-i / műszaki feltételek biztosítása, üdülésszervezés.Vannak azonban konkrét ágazati tevékenységei is; pl. ilyen volt az erre szakosodott min. létrejötte előtt az ifjúsági és sportügyek, informatikai & hírközlési ügyek, turisztikai ügyek.

Jelenleg a Hivatalhoz tartoznak:- Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányítása.- sportügyek

(korábban itt voltak, de már minisztériumokhoz kerültek a Nemzeti & etnikai kisebbségek ügyei, Nemzeti & Etnikai Kisebbségi Hivatal.; Határon túli magyarok ügyei, Határon Túli Magyarok Hivatala.; Egyházügyi & egyházakkal kapcs. feladatok.)

Összegezve: Ahogy a korm. nemcsak a parlament végrehajtó szerve, úgy a MEH sem csak a kp.-i közig. munkáját segíti elő, de szerepe túlnyomó részt rejtve marad a korm.-fő & korm. aktusaiban.

53

KoRMÁNYZATI ELLENŐRZÉSI HIVATAL - KEHI

61/1999 (IV. 21) koem rendelet, MEH keretében mőködött ellenőrzési iroda helyett.

A kormány irányitása alatt működő orz. Hatkörű közig. Szerv. Felügyeli a MEH minisztere. Élén elnök. Az

ellenőrzés kiterjed:

- kormányzati kiadásokra

- vállalkozásoknak nyújtott állami támogatos folyosítására

- gazdálkodóknak, közalapitávnyoknak stb. nyújtott állami pénzeszközök felhasználásra

- állami kezesség bváltáánek jogosságára

- kormány alá tartozó kpi ktgvetési szervek ellenőrzési szervezeteinek ellenőrzésesére.

Kormnynak nem alárendelt szervekre nem terjed ki az ellenőrzési jogköre.

Munkatervét 6 hóra a kormány hagyja jóvá, min. elnök utasítja az ellenőrzést. Jelentést készi, kormány elé

terjeszt.

54

16. Az alkotmánybíróság- P

I. Alkotmánybíráskodás önálló bírói hatáskör, alkotmány alkalmazása konkrét normák vagy magatartás elbírálására. Az alkotmányjogi normák politikai tartalmúak, ezért az AB a hatalmi szférába tartozik.az AB alkotmányossági szerepe nem a politikai felelősségre épül, hanem az alkotmány érvényesítésére.1. Az alkotmánybíráskodás fogalmaAz alkotmánybíráskodás a hatalommegosztás után a jogállam legfontosabb alkotmányos garanciája, amely biztosítja, hogy egy független bíróság őrködjön az alkotmányosság megtartása fölött.

2. Az alkotmánybíráskodás kialakulása (382-383, da leggere) Történelmi előzménynek tartják EDWARD COKE angol bíró fellépését, aki 1610-ben tiltakozott a parlament által kibocsátott egyik törvény alkalmazása ellen. COKE álláspontja az volt, hogy a törvényhozó hatásköre nem korlátlan, hanem alá van vetve a szuverenitás teljessége által meghatározott alapelveknek.

Az alkotmányosság védelme ma már magában foglalja a széles körű normakontrollt és az állampolgár alapjogainak intézményes védelmét.

3. Az európai alkotmánybíráskodásÁltalánosítás: az alkotmánybírákodás az alkotmányvédelem különleges formája, a független alkotmánybíráskodás megtámadhatlan bírói határozattal don’t valamely alkotmányjogi vitában. Az alkotmányjogi bíráskodás jellemzője: a jogorvoslat kizárása és valamennyi szerv alávetettsége a bíróság döntésének. Tvben előírt szigoú követelmények: tv adja meg a kezdeményezési jogot, szabályozza a felek helyzetét, bíróság függetlenségeAz európai alkotmányjogban kétféle megoldás van az alkotmányvédelem szervezeti formájára: az erre a feladatra külön szervezett bíróság, ill. egy hasonló feladatkörben működő testület; nincs külön szervezet, hanem valamely magas szintű igazságszolgáltatási szerv feladata az alkotmányossági kérdések elbírálása.4. Az alkotmánybírósági eljárások típusai

Az alkotmányszerűség vizsgálatában megkülönböztetik az előzetes normakontrollt és a normák utólagos ellenőrzését. Ha au AB kimondja a tv alksértő jellegét, előzetes normakontroll esetén a tv nem léphet hatályba, mig utólagos normkonroll esetén a tv törlik a jogrendből.

Az előzetes normakontroll köre viszonylag korlátozott, az utólagos normakontroll lehetősége az alkotmánybíróágok általánosan elterjedt jogköre.

Az absztrakt normakontroll esetében az alkotmányosság vizsgálata magára a jogszabályra irányul, függetlenül a jogszabály alkalmazásától. Kezdeményezője rendszerint vmilyen kormányzati szerv, köztestület vagy társdalmi szerv, van ahol határidőhöz kötik. (ITALIA)A konkrét normakontroll esetében az alkotmányszerűség ellenőrzése a konkrét jogviszonyt szabályozó jogi norma alkalmazása során válik szükségessé. Rendszerint a rendes bírósági eljárásban valamelyik peres fél kezdeményezésére az üggyel foglalkozó bíróság elhatározáa alapján indul, így a problémát érzékelő bíróság jogi kényszerhelyzetben prejudikál az alkotmányszerűség kérdésében, alapos kétség esetén felfüggeszti az eljárást és kezdeményezi a norma felülvizsgálatát.

A szakirodalomban az alkotmánybíróságok tevékenységét a peres eljárások típusai szerint értelmezik. Az eljárás tárgya és formája tulajdonképpen nem választható szét, mert olykor az elbírált kérdés természete szerint szükségszerű az indítványozónak a vádló szerepében való fellépése, más esetekben a felek kölcsönös meghallgatása alapján kontrdiktórius eljárásban alakul ki a bíróság döntése. A következő eljárások ismeretesek: absztrakt normakontroll – alkotmányban vagy tvben feljogosított indítványozó kezdeményezi az állami szervek szabályszerű megalakításának vagy az ALK-ban megállapított hatáskörök betartásának alkotmányossági

55

ellenőrzését ill normakontrollt kezdményez, azaz az állami szervek által kibocsátott jsz-ok tartalmi és formai alkotmányossági felülvizsgálatát konkrét normakontroll - valamely eljáró bíróság kezdeményezésére az AB felülvizsgálja egy olyan norma alkotmányszerűségét, amelynek alkalmazásával a konkrét jogvitában döntenie kell, de a normát alkotmánysértőnek találta vádeljárás - valamely szervezeti funkciót betöltő személyalkotmánysértő aktusa, partook alkellenes tevékenysége, illetőleg a polgároknak a szabadságjogokkal való visszaélése tárgyában ítélkezik az AB. szervezeti vita - kontradiktórius eljárás, melyben az AB dönt a legfelsőbb állami szervek közötti alkotmányjogi vitában; alkotmányjogi panasz - állampolgári kezdeményezés alapján.

Alkotmányszerűség fogalma: jsz-ok hierarchikus rendjébe való beilleszkedés, jogviszony megfelelő szintű normában történő szabályozása.

Az alkotmánybíróság kasszáció ja nem mindenhol azonos hatású: van, ahol direkt hatályon kívül helyezést eredményez, más esetekben az alkotmánysértő jelleg megállapítását a parlament vagy a kibocsátó szerv döntése

követi, a két modell közötti közbenső megoldásokkal is találkozhatunk.

5. Az alkotmánybíróságok szervezeti megoldásai

Francia Alkotmánytanács: 9 tag közül 3-3-at a köztársasági elnök, a nemzetgyűlés elnöke ill. a szenátus elnöke nevez ki. Az Alkotmánytanács elnökét a köztársasági elnök nevez ki. 9 évre szól a kinevezés, a rotáció szerint a tagok 1/3-a háromévente cserélődik. A volt köztársasági elnökök tagok lesznek.NSZK Alkotmánybírósága: ikerbíróság (két szenátus), melyek hatásköri megosztás szerint működnek. 8-8 fő, akiket a Szövetségi Gyűlés és a Szövetségi Tanács (tartományok gyűlése) választ 2/3-os többséggel, 12 évre. Nincs újraválasztás. Minimum 40. év, maximum 68. év.Olasz Alkotmánybíróság: 15 tag, 5-5 tagot a köztársasági elnök, a parlament két háznak együttes ülése és a legfelsőbb szintű és rendes közigazgatási bíróságok neveznek ki.Osztrák Alkotmánybíróság: elnök, alelnök, 12 rendes és 6 póttag, akiknek felét a szövetségi elnök nevez ki a szövetségi kormány javaslatára, a fennmaradó hat tagot és három póttagot a Szövetségi Tanács 3+1 és a Nemzeti Tanács 3+1 arányban javasol a köztársasági elnöknek.Az alkotmányok az alkotmánybírósági tagsággal összeférhetetlennek minősítik a képviselői mandátumot, a kormánytagságot és az érdekképviseletben ill. pártokban viselt tisztséget.

II. A magyar Alkotmánybíróság1. Az Alkotmánybíróság hatásköreAz Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik (zárójelben az indítványozásra jogosult): a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi szerződés egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálata (a köztársasági elnök, a kormány); a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata (bárki); a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata (az Országgyűlés, annak állandó bizottsága vagy bármely országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, a Kormány vagy annak tagja, az ÁSz elnöke, az LB elnöke, a legfőbb ügyész) az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása (bárki); a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése (bárki); az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetve az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése (azok a szervek indítványozhatják, amelyek között a hatásköri összeütközés felmerült); az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése, (az Országgyűlés vagy annak állandó bizottsága, a köztársasági elnök, a Kormány vagy annak tagja, az ÁSz elnöke, az LB elnöke, a legfőbb ügyész).

56

2. Kísérletek alkotmányossági garanciák bevezetésére a magyar alkotmányban

a) az 1949-ben deklarált alkotmány idegen intézményt teremtett: a kollektív államfői testületet. A kormány olyan jogalkotó hatáskört gyakorolt, ami az alkotmány szerint nem illette meg. +megszüntettte azokat a közjogi intézményeket,a melyek az AB-hez hasonlóm feladatokat láttak el (Választási Bíróság, Közig.Bíróság)

b) 1956 felszámolta a diktatúra addigi rendszerét , az alkotmányosság tényleges megteremtésére már nem maradt ideje.

c) 1972-es alkotmányreform: erősebb hangsúlyt kap az alkotmányvéelem, felmerül egy külön parlamenti bízottág felállítása az alkotmányosság ellenőrzésér

d) az 1983. évi 2. módosításkor kiegészült az alkotmány az Alkotmányjogi Tanácsra vonatkozó rendelkezésekkel, ez már elmozdulást jelentett az alkotmánybíráskodás felé.

e) Az 1989. évi I. tv. rendelkezett az Alkotmánybíróság felállításáról-f) Az Ogy. az alkotmánymódosítást követően azonnal megalkotta az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi

XXXII. törvényt. Az elnököt +10 tagot az OGY választotta és hívta össze. Ide tartozott a jsz-ok alkotmányosságának ellenőrzés. Utólagos normakontroll keeténe az AB a tv kivételével minden alksértő jszablyt megsemmisít, alksértő tv vhajtását felfüggeszti. Tavasszal elkészült az alk vhajtására irányuló alkerejű tv javaslata, amiből nem lett tv. AB hatásköre a tvjvaslatban széles, pl.válsztási bíráskodás, alkellenesen működő pártok feloszlatásának joga. 1989 szept 18-án a Nemzeti Kerekasztal többfunkciójú AB-ban állapodott meg. Okt 19-én elfogadják AB székhelye Esztergom lett. Az 1989.évi XXXII. Tv –Abtv. Hézagos és ellentmondásos. Nov 23-án megválasztják az AB elő 5 tagját, 1990.jan 1-jén kezdi meg működését.

g) Az 1994. évi LXXIV. tv módosított ezen: az AB létszámát tizenötről tizenegyre csökkentette. Az alkotmánybíróság székhelye Esztergom, de Budapesten működik. Az AB Európában a legszélesebb jogkörrel felruházott ilyen szerve lett.

A magyar AB modell jellemzői

A magyar AB 3 szinten szabályozott intézmény:- alkotmány-Abtv- ügxrendi tv

Az intézmény alkotmányosan alulszabályozott, az alkotmányozó hatalom a szabályozás súlypontját a tvhozó hat-ra bízta. Alk. 32/A §:

32/A. § (1) Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat.

(2) Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat.-(AB=szuverén bírája)

(3) Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. (actio popularis=alkotmányos intézmény)

(4) Az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(5) Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai a pártnak, és az Alkotmánybíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak.

(6) Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Abtv. preambuluma…:

57

- keretjellegű tv, amely a 29§-ában utalé arra, hogy az AB szervezetére és eljárására vonatkozó szabályokat az AB ügyrendje állapítja meg, amelyet az OGY tv-ben határozza meg.. (Nem tudom, létezik már ez a tv?)

A hatásköri modellre annak absztraktsága a legjellememzőbb.A szervezeti modell az europai alkotmánybíráskodás modelljét követi, az intézmény létrehozatali mechanizmusa egyedi. Az eljárási modll főbb jellemzői az actio popularis: az utolagos normakontrollt bárki indítványozhatja, az alkotmányjogi panaszt és a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását.Hivatalból indulhat az eljárás a jsz-ok nemzetközi szerződésbe ütközése esetén és mulasztás megállapítása esetén.

Az AB függetlensége:- az AB önálló állami szerv. Függetlenségének számos szervezeti és szeméyli garanciája van. - Abtv. 2.§ : AB megállapítja saját költsgvetését, amelyet az OGY-nek terjeszt elő az állami ktgs

részeként jóváhagyás céljából.- AB önszabályozási autonómiája nyilvánul meg abban , hogy az OGY csak az AB javaslatára dönteht az

AB ügyrendjérl- AB maga választja meg elnökét és helyettes elnökt - Garantált a bírák elmozdíthatatlansága: OGY hatkör, de a tagság megszüntetéséről a teljes ülés hoz

határozatot- Abtv: tagok függetlenek, döntéseiket az ALk és a tv-ek alapján hozzák meg- Összeférhetetlenség+mentelmi jog- Ab elnök a minelnökkel , az AB többi tagja a miniszterekkel azonos közjogi pozícióban van.- Egyetlen felettes az alkotmányozó hatalom

Az AB jellege

- Ab nem kontradiktórius.: kivételesen személyes meghallgatásra és szakértő bevonására is van lehetőség de no egyéb bizonyítái mód és eszköz..

- Zárt ülésben tárgyal, kivételesen van nyilvános tárgyalás, ezt szolgálják a különvélemányek és párhuzamos indoklások

- AB elkárását nem kötik konkrét idk- Soron kívül köteles eljárni a KE alkotmányossági vétója esetében+OVB orzságos népszavazási

kezdményezés hitelesítésével kapcsolatos határozata+OGY a népszavazást elrendelő vagy megtagadó határozata ellen benyújtott kifogások elbírálásakor+konkrét normakontroll eseteiben+alkjogi panasz benyújtásakor+bírói kezdeményezés során is+egyfokú eljárás, fellebezésnek no helye, határozat mindenkire nézve kötelező

- Indítványozók, nem urai az ügynek, ha indítványukat visszavonják, az AB az eljárást megszűnteti.- AB nem ténybíróság, határozataival nem konkrét ügyeket dönt el, hanem közérdeket jeleníti meg.

3. Az Alkotmánybíróság szervezete

Az Alkotmánybíróság tizenegy tagból - köztük az elnökből és helyettes elnökből - álló testület. Tagjait az OGY 2/3-os többségel, titkos szavazással választja meg a frakciók egy-egy tagjából álló jelölőbizottság javaslatára.Az Alkotmánybíróság a tagjai közül három évre megválasztja az elnökét és helyettes elnökét, akik e tisztségre újraválaszthatók.

Az Alkotmánybíróság tagjává minden olyan: jogi végzettségű, büntetlen előéletű magyar állampolgár megválasztható, aki 45. életévét betöltötte.

Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjait: kiemelkedő tudású elméleti jogászok vagy legalább húsz évi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja.

58

Az Alkotmánybíróságnak nem lehet tagja az, aki a választást megelőző négy even belül a kormány tagja vagy valamely párt alkalmazottja volt, valamint az sem, aki vezető államigazgatási tisztséget töltött be. Az alkbíró az OGY előtt sküt tesz az alk betartására és kötelességei teljesítésére.

Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt képviselőkből álló jelölőbizottság tesz javaslatot. A javasolt személyeket az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága meghallgatja.

Az Alkotmánybíróság tagja kilenc évre kerül megválasztásra, egyszer újraválasztható.

Alkotmánybíróság tagjára szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak: az alkotmánybírói megbízatással összeegyeztethetetlen minden más állami, ÖK-i, társ, gazd, pol tisztség, megbízatás. Kereső foglalkozást nem folytathat, kivéve. Tudományos, oktatói, szerzői, művészeti valamint lektori és szerkesztői tevékenyég.

Politikai tevékenységet nem folytathat, kivéve az ALkbírósg hatásköréből adódó feladatokat, politikai nyilatkozatot nem tehet

országgyűlési képviselő, más állami szervnél nem tölthet be tisztséget, nem lehet párt tagja.

.Ha az Alkotmánybíróság tagjává megválasztott személlyel kapcsolatban a fentiekben foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a megválasztását követő tíz napon belül meg kell szüntetnie. Az alkbíró a megválasztását követő 30 napon belül, majd 3 évente, illetőleg a megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tesz a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint, amit az AB Hivatala tart nyilván.

Az Alkotmánybíróság tagjai függetlenek, döntéseiket kizárólag az Alkotmány és törvények alapján hozzák meg. Az ogy képviselővel azonos mentelmi jogot élvez.

Az Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszűnik: a 70. életév betöltésével; a megbízatási időtartam leteltével; halállal; lemondással; összeférhetetlenség megállapításával; felmentéssel, ha nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak, kizárással, ha bűntettet követ el vagy más módon a tisztségére méltatlanná vált. Ki kell zárni azt, aki egy évig nem vesz részt az Alkotmánybíróság munkájában.

Az Alkotmánybíróság elnöke összehívja és vezeti az Alkotmánybíróság teljes ülését, képviseli az Alkotmánybíróságot az Országgyűlés és más szervek előtt.

Az ügyvitel és előkészítés teendőit az Alkotmánybíróság Hivatala látja el.

4. Az Alkotmánybíróság eljárása

Speciális rendelkezés hiányában az AB eljárásában a polgári perrendtartást kell megfelelően alkalmazni a jogi képvislet, az anyanyelv használata és a bírák kizársa tekintetében.

Az eljárás közös szabályaiAz Alkotmánybíróság az arra jogosult indítványa alapján jár el. Az eljárás megindítására vonatkozó írásbeli

59

indítványt közvetlenül az Alkotmánybíróságnál kell előterjeszteni. Az ügyvitel és előkészítés teendőit az AB HIvatala létja el, ami élén a főtitkár áll.Indítvány:

közvetlenül nem érinti az indítványozó jogi helyzetét, a felvett alkotmányossági kifogáok az alkotmnyvéelmt közérdekűvé tanszformálják.

Határozott kérelmet kell tartalmznia Benne. Vizsgálandó jsz+az alk azon rendelkezései, amelyeket a hivathozott jsz-ok megsértenek az

indítványozó szerint Indítványozói jogosultág+alkbírósági hatáskör megállapíthatósága.

A főtitkár késedelem nélkül megvizsgálja, hogy a beadvány alkalmas e az eljárás megindítására. Ha igen, bemutatja az indítványt az Ab lnökének, aki előadó alkbíróra szignálja az ügyet.ha ez utóbbi az ügyet kellően előkészítettnek tartja, további érdemi elbírálásra a teljes ülés, ill a háromtagú tanács elé terjeszti.Az AB a rendelkezsre álló iratok alapján don’t.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésben vagy háromtagú tanácsban jár el.ezek közt nincs hirarchikus kapcsolat, a tanácsban elbírált ügyek nem vihetők jogorvolattal a teljes ülés elé.Teljes ülés az AB legfőb testületi szerve az Abírákból áll.

Az Alkotmánybíróság a rendelkezésre álló iratok alapján folytatja le a bizonyítási eljárást. Egyéb bizonyítási mód és eszköz az eljárásban nem alkalmazható, max személyes meghallgatás +egyéb bionyítási mód.

AB visszautasítja az indítványt:AB-nak nincs joghatósága vagy hatásköre az eljárásrahiányzik az indítványozói jogosultságindítványozó a neki hiánypótlásra visszaküldött indítványt a kitűzött hatidő alatt nem vagy újbó hiányosabn

nyújtotta be és emiatt érdemben nem írálható el.

AB megszünteti az eljárást:1. az indítvány benyújtása után a kifogáolt jsz hatályát vesztette2. AB korábbi döntése következtében ítélt dologról vanszó

AB az ügy érdemében határozattal (a MK nevében) vagy végzéssel határoz (az eljárás során felmerült minden más kérdésben.

A teljes ülés a döntéseit zárt ülésen, szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az alkbírák nem jogosultak a döntéstől tartózkodni. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.A háromtagú tanács döntéseit szótöbbséggel, nyít szavazássl hozza.Különvéleményét: a szavazásnál kisebbségben maradt, elérő állásponton lévő Abíró,Párhuzamos indoklááts: a döntés érdemével egyetértő, de eltérő állásponton lévő Abíróírásba foglalhatja és a határozathaoz csatolhatja, ezeket a határozattal együtt közzé kel tenni és az indítvnyozónak kézbesítei kellAz Alkotmánybíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. Az Alkotmánybíróság határozata mindenkire nézve kötelező.Az Alkotmánybíróság előtti eljárás illeték- és költségmentes.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésén dönt a következő ügyekben:

a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenességéről,(előzetes normakontroll) a törvény alkotmányellenességének utólagos vizsgálata;(utólagos normakontroll) a törvény nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata; az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése; az Alkotmánybíróság tagjának letartóztatásához, ellene büntetőeljárás indításához való hozzájárulás; az Alkotmánybíróság tagjának megbízatás alóli felmentése; az Alkotmánybíróság tagjának kizárása az Alkotmánybíróság tagjai közül;

60

minden egyéb olyan ügyben, amelynek teljes ülésen való elbírálását az Alkotmánybíróság elnöke vagy három tagja javasolja.

Az Alkotmánybíróság teljes ülése az összes tagjaiból áll.A teljes ülés akkor határozatképes, ha azon legalább az Alkotmánybíróság nyolc tagja, köztük az elnök, vagy ennek akadályoztatása esetén helyettese jelen van.

Az AB háromtagú tanácsainak összetételét az rlnök javaslatára határozott időtartamra a teljes ülés határozza meg: minden olyan ügyben eljárhat, ami nem tartozik a teljes ülés hatkörébe.akkor határozatképes, ha mindhárom tag jelen van. Ab eltti eljárás illeték-és költségmentes, a rosszhiszemű indítványozóra átháríthatók az eljárásból eredő költségek..

5. Az AB feladat és hatáskörei, egyes eljárások.

AZ ALKOTMÁNYELLENESSÉG ELŐZETES VIZSGÁLATA-ELŐZETES NORMAKONTROLLKivételes ab-i hatáskörök egyikeMegelőzi, hogy a parlament alkellenes tv-t alkossonFormai szempontszerű vizsgálat. A tvhozás eljárásának alkotmányosságára, tvhozási hatáskör kérédésére

összpontosulA már elfogadott, de még ki nem hirdetett tv az OGY ügyrendje és a nemzetközi szerződés egyes

rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálatát jelenti.A KE indítványára _alkotmányossági vétó_ az AB az OGY által elfogadott , de még ki nemhrdetetett tv

aggályosnak tartott rendelkezést megvizsgálj. Alkotmányellenesség esetén a KE a tv-t addig nem hirdetheti ki, amíg az OGY meg nem szünteti az alkellenességet.

Ogy az ügyrendjét annak elfogadásaelőtt vizsgálat szpontjából elüldheti az AB-nak. Alkellenesség esetén az ogy köteles azt megszüntetni.

OGY+KE+Korm nemzetközi szerződés megerősítse eltt kérheti az aggályosnak tartott rendelkezések alkotmányos vizsgálatát. Alkellenesség esetén mindaddig nem erősíthető meg amig meg nemszüntetik az alkellenességet.

1/1991. IV.20 AB határozat: AB a hatalommegosztás elvvel összeegyeztethetetlennek tartotta részvételét a tvhozás brmely szakaszában: a tvjavaslat esetében acsak a zárózszavazás előtt álló szöveg vizsgálatára van az AB-nak hatásköre, mert az AB nem tanácsadója a testületnek, hanem a tvalkotó munka eredményeinek bírája. (story a KUKO 393 old .)

AZ ALKOTMÁNYELLENESSÉG UTÓLAGOS VIZSGÁLATA-utólagos normakontroll Az absztrakt utólagos normakontroll actio popularis: bárki kezdeményezheti, időhatár megjelölése nélkül,

jsz vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkellenességének megállapítására. Az indítványozó nem saját jogsérelme orvoslása érdekében, hanem a közérdek képviselőjeként lép gfel az

alk-ak megf jogállapot helyreállításért. Nem illeti meg a saját jogát konkrét tényállás alapján érévnyesítő ügyfél jogállása és a perbeli rendelkezési jog sem..

Az indítványban javasolni kell a jogszabály teljes vagy részbeni megsemmisítését Ha az Alkotmánybíróság a jogszabály, illetőleg az állami irányítás egyéb jogi eszközének

alkotmányellenességét állapítja meg, a jogszabályt vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét teljesen vagy részben megsemmisíti. A megsemmisítés lényegi szankció uis a jogi norma hatályát veszti. Határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. – főszabály az ex nunc hatályon kívüli helyezés: a hatálybalépés iőpontja a határozat Magyar Közlönyben való megjelenése, ez alól kivétel: ex tunc (viszamenőleges)+pro futuro hatállyal is rendelkezhet az AB a jogi norma megsemmisítéséről. A jogrősen lezárt büntieljárások tekintetében a jsz alkellenessége következményeit illetőenaz AB-nak nincs választási lehetősége: el kell rendelnie azok felülvizsgálatát, ha az elítélt még nem mentesült a hátrányos jogkövetkezmények alól, és az alkalmazott rendelkezés semmsségéből a bünti csökkentése vagy mellőzése, illetleg a felelősség alóli mentesülés vagy annak korlátozása következne.

Alkotmányos követelmény meghatározása: a testület a norma kímélete érdekében maga hat meg az alk-

61

nyal összhamgban lévő értelmezés tartományát, kizárólag alkotmányossági nézőpontból és értelmezését a határozatok rendelkező részébe foglalja. Ez a jogalotónak, vsga a jogértelmezőnek szóló lehet azért kedvelt eszköz, mert azonnal alkotmányos választ jelent a meglevő rtelmezési válsgra-anélkül, hogy jogalkotásra késztetne.

Az AB nem vizsgálhatja felül és nem semmisítheti meg az alk egyetlen rendelkezését sem. Alkmódosítás esetében az alk-z módosító tv hatálybalépésőr rendelkező norma nem lesz a z alk része, de enélkül az alkmódosítás nem történhet meg. Ha az AB megsemmisítené az alk-t módosító tv hatálybalépésőr rendelkező normát egyben az alk-i rendelkezéseknek megfelelő eljárás keretében elfogadott , az alk részévé vált módosító alkotmnyi rendelkezéseket is hatlyon kívül helyezné, erre nooooo hatáskör. (ezzel uis tvenná az alkotmnyozói szerepkört)

A nemzetközi szerzőést kihirdező jsz utólgos alkotmányossági vizsgálata a szerződést kihirdető jsz részévé vált nemzetközi szerződés alkellenességének vizsgálatára is kiterjedhet. Ha az Ab a nemzetközi szerződést vahgy annak bármely rendelekzését alkellenesnek találja, a nemzetközi szerződét kihirdető jsz alkellenességét állapítja meg. Ennek no hatása a MK nemzetközi kötelezettségvállalásaira, a jogalkotónak meg kell teremrtenie a vállalt nemzközi jogi köt-belső jog összhangját. Ennek megtörténtéig az AB a megsemmisítés időpontja trgában a hathozatalt fefggesztheti.

Konkrét normakontroll: ha a bíró –a bírósági eljárás felfüggesztése mellett- az AB eljárását kezdeményezi, amikor olyan jsz-t vagy az állami irányítás egyéb jogieszközét kell alkalmazni, amelynek alkellenességét észleli. A bíróági eljárásban részt vevő kérheti, hogy a bíró kezdeményezze az ab-i eljárást, a bíróság peró nem köteles indokolni döntését, amennyiben mindezt utasítja. E hatáskörében a hatályon kívül helyezett jogi norma alkotmányosságát is elbírálja, valamint dönt a nrma konkrét esetben való alkalmazhatósgáról is.

Speciális eset: ügyészi óvással megtámadott norma felülvizsgálata alkotmányossági tra tevődik. 1972.évi V. tv….ezek a szabályok arra jogosítják fel az ügyészt, kezdeményezze a normát kibocstó szervnél az alk ellenes, ill a jogforrási hierarchiát sértő norma hatályon kívül helyezést, módosítását. Ezekről persze az ügyész döntést nem hozhat, ez az AB hatásköre.

3. . A nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata

Belső jog, nemzetközijog, alkotmány összhanja.Itt válik lehetővé, hogy ne csak az alaptv, hanem akár önállóan is a nemzetközi jog legyen a mérce.

Indítványozhatja: OGY, annak áll bizottsága, ogy képviselő, KE, KORM, vagy annak tagja, ÁSZ elnök, LB elnök, LÜ.+külön tv alapján áp jogok ogy biztosa+külön biztosok is.

Az Alkotmánybíróság hivatalból is, illetőleg indítványra a nemzetközi szerződésbe ütközés szempontjából megvizsgálja a jogszabályt.

Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy nemzetközi szerződésbe ütközik, akkor teljesen vagy részben megsemmisíti.

Ha az Alkotmánybíróság olyan jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközését állapítja meg, amely magasabb szintű, mint a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály, akkor az ellentét feloldása érdekében felhívja a nemzetközi szerződést kötő szervet, vagy személyt

Ha az Alkotmánybíróság azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv a nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladatát elmulasztotta, a mulasztást elkövető felhívja feladatának teljesítésére.

4. Az alkotmányjogi panasz

Az alk-ban szabályozott alapvető jogok védelmnek eszköze.Az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz az:

akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette. Illetőleg más jogorvoslati lehetősége nincs

Az alkotmányjogi panaszt a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Főszabályként a rendkívüli jogorvoslatokat figyelmen kívül kell hagyni (perújítás, felülvizsgálati

62

kérelem), ez ne jelenti, hogy ne lehetne alkjogi panasz keretében sérelmezni ezeket. Alkotmányos követelmény: ha az alapjpogsérelem a rendkívüli jogorvoslati eljárásban követlezett be, a határidő a rendkívüli jogorvoslat tárgyában hozott vagy az elrendelt új eljárás során született jogerős hat kézbesítésétől számított 60 nap.Kritérium: az alapjogsértés az alkellenes jsz alkalmazása folytán álljon elő. Megállapítható-e az alkalmazott jsz alkellenessége.ezért a hazai alkjogi panasz nem is valódi: mert a közhatalom álatli bármely alapjogsértés megalapozná a panasz lehetőségét.Konkrét normakontroll, mert az AB az egyedi ügyre is tekintettel vizsgálja az alkalmazott jsz alkotmányosságát.Panaszról van szó, mert egyéb jogorvoslati lehetőségek kimerítése után vagy más ilyen lehetőség hiényában, végső jogorvoslatként biztosított a jogosult számára.Indítványozónak alanyi joga, hogy az AB eljárjon és határozatot hozzon. Ez nem éltalános jogorvoslat peró., mert az csak kivételesen, a jogerő beálltát követően, továbbá alkotmányos alapjog sérelme esetén vehető igénybe.Alkalmazási tilalom: eredményes alkjogi pnasz esetén az AB kimondhatja a konkrét ügy vonatkozásában az alkellenes jsz alkalamzásának kimondását, persze mérlegel, hogy az indítványozónak kölönösen fontos érdeke fűződik –e a norma alkalamazásának mellőzéséhez.Absztrakt normakontrollal ellentétben az alkjogi panasz esetében az AB vizsgálja a hatályon kívül helyezett jsz alkotmányosságát is.Az alkotmányjogi panaszt a jogorvoslati funkció különbözteti meg az utólagos normakontrolltól.

1999.évi XLV. Tv: megteremtette az alkotmányjogi panasz alapján alkotmányellenessé nyílvánított jsz konkrét esetben történő alkalmazhatóságának visszamenőleges kizárására irányuló eljárást. E tv-t akkor kell alkalmazni, ha az AB az alkotmányellenessé nyílvánított jsz-nak a konkrét esetben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt az alkotmányjogi panasznak.Az alkotmányjogi panasz orvoslásának módját-amikor a panaszos ügyét korábban polgári perben (nemperes eljárásban) tárgyalták- a LB egy sui generis eljárásban határozza meg. Az LB a panaszos kérelme alapján jár el és az alábbi határozatokat hozhatja:

1. anyagi jsz alkotmányellenességének megállapítása esetén új eljárást tesz lehetővé: értesíti a panaszost, hogy a perben eljárt elsőfokú bíróságánál perújítást kezedeményezhet, a perújítás automatikus, a tv-ből fakad, az eljáró bíróágak nem kell külön engedélyeznie.

2. eljárási jsz alkotmányellenességének megállapítása esetében a korábban hiányzó eljárási jog gyakorolhatóságát állapítja meg, s amikor szükséges , az eljárás azon fázisának megimétlését rendeli el, amelynek eredményérée az alkoellenes szabály alkalmazása hatással lehetett.

3. ha az alksértés a bírói út elzáráában nyilvánult meg, a jsz megsemmisítésével az megnyílik, korábban hozott, hatályon kívül helyezendő határozatok nincsenek, így az LB intézkedése szükségtelen, a panaszos érvényesítheti igényét az elévülési időn belül.

4. ha a panaszos ügyében oylan államigazgatási eljárást foltattak le . melynek bírósági felülvizsgálatát tv kizárja, akkor hivatalból elrendelt kötelező felügyeleti intézkedéssel lehet a panaszt orvosolni.. a felettes a határozatot megváltoztatja, megsemmisíti és szükség esetén az ügyben eljárt államigazgatási szervet új eljárásra utasítja. Ha no olyan szerv, amelyik intézkedhetne a panaszos kérelmére a bíróság kötelezi a szervet új eljárásra és új döntés meghozatalára.

5. Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességHa az Alkotmánybíróság hivatalból, illetőleg bárki indítványára azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, a mulasztást elkövető szervet felhívja feladatának teljesítésére.Határidő megállapítása a7z AB feladata. ekkor figyelembe veszi az alkotmányellenes helyzet súlyosságát+az adott szerv jogalkotási eljárái szabályait.Ha a jogalkotó a számára meghatározott feladatának nem tesz eleget, nem szankcionálható.A mulasztásban megnyilvánuló alkellenesség feltételrendszere kettős:

nem elég önmagában a jogalkotói feladat elmulasztása az is kell, hogy a szabályozás hiányaegyben alkotmányelleneséget okozzon, vagyis a mulasztásnak és az

alkellenes helyzetnek együtt kell ennállnia.A jogalkotó konkrét jsz-i felhatalmazás nélkül is köteles eleget tenni jszalkotási kötelezettségének, ha valamely alapjog érvényesüléséhez az alk-ból következik a jsz megalkotásának kényszere.a jogalkotó akkor is köteles , ha azt észleli, hogy jsz-i rendezést igénylő kérdés merült fel, feltéve, hogy a hiányos jogi szabályozás az

63

alkotmányo jogérvényesítést veszélyeztetiAz AB akkor is megállapítja az alkellenességet, ha van szabályozás, de az adott szabályozási koncepción belül az alkból levezethető tartalmú jsz-i rendelkezés hiányzik.(ha alkotmányos értelmezéssel, vagy az alkotmányo követelmény meghatározásával az alkotmányos jogalkalmazás biztosítható, az AB elkerüli a mulasztás megállapítását.

5. Hatásköri összeütközés

Ha - a bíróságok kivételével - az állami szervek között, továbbá az önkormányzatok között, illetőleg az önkormányzat és az állami szervek között hatásköri összeütközés merül fel, ezek a szervek az Alkotmánybíróságnál indítványozhatják a hatásköri összeütközés megszüntetését.Az érintettek indítványáráaaz AB dönt arról, hogy a felmerült vitában mely szervnek van htásköre és kijelöli az eljárásra kötelezettet.A hatásköri összeütközés egyedi vitára vonatkozik, megszüntetése két szerv konkrét jogvitájában való döntés, ez megoldásának lényege.Az AB gyakorlataa konkrét ügyekre korlátozza a hatásköri vita alkalmazását ésa hatáskörökkel kapcsolatos általános kérdéseket általában az utólagos normakontroll keretében dönti el. Ott ahol nem merül fel alkotmányossági probléma, az AB-nak csak az adott esetre vonatkozó egyszerű jogalkalmazói tv értelmezést kell végeznie.Alkotmányossági probléma ott van, ahol azt kell megállapítani, hogy mely szerv milen hatáskört, s főleg meddig a határig gyakorolhat alkotmányosan, ahol a vitában szereplő mindkét szerv hatáskörének alkotmányos értelmzésére van szükség

7. Az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése

Az eljárást indítványozhatja: Ogy+annak állandó bizottsága KE Korm.vagy annak tagja ÁSZ LB LÜgyész Áp jogok ogy biztosa (külön tv-i rendelkezés alapján Különbiztosok

AZ alkértelmezés lehet konkrét+absztrakt, a magyar AB csak konkrét alkértelmezést végez, kizárva valamely alkotmányi rendelkezé tejesen evont, konkrét közjogi problémához nem kapcsolódó értelmezését.AB értelmezésre csak akkor kerülhet or, ha az indívány jogosulttól zármazik, továbbá nem általánosságban, hanem valamely , konkrét alkjogi probléma szemszögéből kezdeményezi az alkotmány konkrétan megjelölt rendelkezésének az értelmezését, és az adott közjogi kérdés más jsz közbejötte nélkül, közvetlenül az alkotmányból levezethető.AB értelmező határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.Az AB az alkotmány autentikus értelmezője, értelmezése mindenkire kötelező.

8. Egyéb hatáskörök A KE közjogi felelősségének megállapítása(állambíráskodás) ALK 31-32§. Az AB az államfőt tisztségétől

megfoszthatjaAz OGY akadályoztatásának tényét megállapíthatja ALK 19/A§Hadiállapot, szükségállapot, rendkívüli állapot tényét az OGY elnöke+AB elnöke +minelnök együttesen

állapítja meg. (!!! 19/B az AB működése rendkívüli állapot idején sem korlátozható)Az OGY a KORM javaslatára –az AB véleményének kikérése után –feloszlathatja azt a helyi képviselő

testületet,amelynek működése az alkotmánnyal ellentétes. 19§(3)43§(2) az ÖK hatáskörének jogszerű gyakorlása bírósági védelemben részesül, jogai védelmááben az

ÖK az AB-hoz fordulhat64

A helyi ÖK-ról szóló tv 99§(2)-a pont: közig-i hivatal vezetőjének indítványozái jogot biztosít a tvsértő ök-i rendelet alkbírósági felülvizsgálatára.402.old kuko…

Az államigazgatási eljárás ált szabályairól szóló 1957.évi IV tv 8.§(2)-b pont: közig szervek hatásköri összeütközése esetén az AB jelöli ki az eljáró közig szerveket

1997.évi C. tv 130§- az OVB a népszavazásra szánt aláírásgyűjtő ív, ill a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni, valamint az OGY népszavazást elrendelő+kötelezően elrendelendő népszavazást elrendelését elutasító határozata elleni kifogát az AB soron kívül bírálja el.1993.évi LXXX.tv 65§(2) felsőoktatási autonómia védelmét az AB hatáskörébe utalja

1993.évi LXXIX.tv 93§ ) oktatási min kezdeményezi a közig hivatal vezatőjőné, hogy hívja fel az érintett ök-ot a kozoktatás feladatainak ellátásával összefüggő tvsértés megszüntetésére. Ha a felhívás nem vezet eredményre az oktatási min az ÁSZ-nél, AB-nál illetve a bíróságnák eljárást indít.

2000.évi I tv 5§-AB elnöke tagja a Szent Korona TestületnekAB dönt az abírákra vonatkozó számos személyi kérdésben

AB teljes ülése tagjai közül 3 évre megválasztja elnökét és helyettes elnökét. Dönt az abírók mentelmi jogának felfüggesztéséről, felmentéséről, kizárásáról, összeférhetetlenségi okról, vagyonnyilatkozatáról.Felmentéssel szűnhet meg a megbízatás: az abíró neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni a feladatainak.Kizárással. Neki felróható okból nem tesz eleget. Vagyonnyil kötelezettsgét szándékosan elmulasztja, valótlan tényt közöl, jogerős ítéletbenmegállapított bűntettet követ el…..+aki 1 évig nem vesz részt az AB munkájában…..

65

17. Az állampolgári jogok OGY biztos-P

Amilyen mértékben az államok felismerték az emberi és az állampolgári jogok érvényre juttatásának kiemelkedő jelentőségét, akként kerestek új, hatékony garanciát e célra. E garanciák közé tartozik egyebek között:

a közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálatának általános bevezetése, az ügyészi törvényességi felügyelet, az alkotmánybíróság létrehozása, parlamenti biztos az állampolgári jogok védelmére.

Az alaptörvénybe 1989. október 23-án került bele az országgyűlési biztosi intézmény, az Országgyűlés 1993. június 22-én hirdette ki az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényt, s a biztosok 1995. júliusában kezdték el tevékenységüket.

Az Országgyűlés összesen négy személyt választott meg: 1. az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, 2. az országgyűlési biztos általános helyettesét, 3. a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát, 4. az adatvédelem országgyűlési biztost.

Az általános felhatalmazású és az egyes állampolgári jogok védelmére rendelt országgyűlési biztosok között nincs alá-fölérendeltség: a külön biztos a maga szakterületén önálló jogkörben jár el, s mindegyik biztos kizárólag az Országgyűlésnek felelős.

Az országgyűlési biztost elsősorban általános helyettese helyettesíti. Ha azonban ő is akadályoztatva van, akkor az ogy biztos által erre kijelölt külön biztos látja el.

Országgyűlési biztosnak csak olyan: egyetemi jogi végzettségű, büntetlen előéletű magyar állampolgárt lehet megválasztani, aki megfelel meghatározott feltételeknek. Szakmai előfeltételként az OGY az ogy biztost azok közül a kiemelkedő tudású elméleti vagy legalább tízévi

szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja meg, akik jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek és köztiszteletnek örvendenek.

Kizáró feltétel: nem lehet országgyűlési biztos, aki a megválasztására irányuló javaslat megtételét megelőző négy évben:

országgyűlési képviselő, köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, a Kormány tagja,

államtitkár, helyettes államtitkár, a helyi önkormányzati képviselő-testület tagja, jegyző, ügyész, a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja, valamint pártnak az alkalmazottja volt.

Az országgyűlési biztos személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot. A javasolt személyt meghallgatja az Országgyűlés Alkotmány- és igazságügyi, továbbá Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága. Az országgyűlési biztos megválasztásakor a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

66

Az országgyűlési biztos megbízatása hat évre szól; újraválasztásának egy alkalommal van helye.

Az országgyűlési biztos megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. Más kereső foglalkozást nem folytathat. nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztégviselője, felügyelő bizottságának tagja.Egyéb tevékenységéért (tudományos, oktatói, a művészeti, szerzői jogi védelem alá eső, lektori, szerkesztői tevékenységet kivéve) díjazást nem fogadhat el. Politikai tevékenységet nem folytathat, politikainyilatkozatot nem tehet.

Az országgyűlési biztost az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg. Az országgyűlési biztos megbízatása megszűnik:- a megbízatás időtartamának leteltével,- halállal,- lemondással,- az összeférhetetlenség kimondásával-Ogy a képviselők 2/3-ának szavazatával határozatban mondja ki. Ha

ettől számítva 10 napon belül nem szünteti meg az összeférhetetlenségi okot, OGY határozatban megállapítja a megszűnést.

- felmentéssel, ha neki fel nem róható okból kilencven napon túlmenően nem képes eleget tenni feladatainak,- a tisztségtől való megfosztással, ha az országgyűlési biztos neki felróható okból nem tesz eleget

feladatainak, jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el, vagy más módon tisztségére méltatlanná vált

Az utolsó három megszűnési ok esetében a megbízatás megszűnésének kérdésében az Országgyűlés határoz. Kimondásához aképviselők 2/3-ának szavazata kell.

Feladata: az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja és orvoslásuk érdekében ált vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.

Az országgyűlési biztos hatásköre kiterjed:- az államhatalmi, államigazgatási feladatot ellátó szervekre,- külön felhatalmazás alapján közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szervekre, a fegyveres erőkre,- nyomozó hatóságokra, ide értve az ügyészségi nyomozást végző ügyészségi szrvet is- a rendőrségre és a rendészeti szervekre, a nemzetbiztonsági szolgálatokra,- a bíróságok kivételével az igazságügyi szervekre,- a helyi önkormányzatokr, kisebbségi ök-ra.- Kötelező tagság alapján működő köztestületekre- Közjegyzőkre- Megyei bírósági vhajtókra és az önálló bírósági vhajtókra- Nem terjed ki a htásköre :Ogy, KE, AB, ÁSZ, a bíróságok, valamint az ügyészségek tevékenységére.

Az országgyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha: megítélése szerint valamely hatóság eljárása, határozata vagy intézkedése következtében alkotmányos jogaival összefüggésben sérelem érte, vagytlen veszélye áll fenn.

Az országgyűlési biztos hivatalból is eljárhat az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság megszüntetése érdekében. Az ogy biztoshoz benyújtott valamennyi beadvány illetékmentes, ha a benyújtó személy úgy kívánja, nevét az ogy biztos nem fedheti fel.Amennyiben az országgyűlési biztos megítélése szerint a beadványban megjelölt visszásság csekély jelentőségű, a beadványt nem köteles vizsgálni.

Érdemi döntési jogköre nincs

67

Az országgyűlési biztos vizsgálati lehetősége az 1989. október hó 23. napja után indult eljárásokra terjed ki. Ha az ügyben jogerős határozat született, ennek közlésétől számított egy éven belül lehet beadvánnyal fordulni az országgyűlési biztoshoz.

Az országgyűlési biztost széleskörű ellenőrzési jog illeti meg:- bármely hatóság helyiségeibe belépni,- a hatóságnál keletkezett iratokba betekinteni, róluk másolatot készíteni- a hatóságtól felvilágosításokat kérni az általa lefolytatott eljárással kapcsolatban- a vizsgált ügy ügyintézőjét meghallgatni- a szerv vezetőjét vizsgálat lefolytatására fölkérni, akármunkatársaktól írásbeli magyarázatot,nyilatkozatot

vagy véleményt kérni

A meghallagatás során a válaszadást illetőleg az írásbelinyilatkozattételt az arra felhívott személy csak akkor tagadhatja meg, ha az a személy , akit az ogy biztos eljárásának alapját képező beadvány érint: hozzátartozója vagy élettársa+ha a válaszadás vagy nyilatkozattétel során magát, hozzátartoóját vagy élettársát bűncselekmény elkövetésével vádolná. Hozzátartozónak minősül: egyenságbeli rokon, annak házastása, örökbefogadó, nevelőszülő, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, testvér, házastárs, jegyes, élettárs, házastárs egyenáságbeli rokona és testvéretestvér házastársa.

Az ogy iztos a lefolytatott vizsgálat eredményéről a beadványt tevőt értesíti.

Ha az országgyűlési biztoshoz intézett beadvány más szerv hatáskörébe tartozik, azt az országgyűlési biztos - a beadványt tevő egyidejű értesítése mellett - a hatáskörrel rendelkező szervhez teszi át.

Amennyiben az országgyűlési biztos a lefolytatott vizsgálat alapján arra a következtetésre jut, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásság fennáll, többféle intézkedési mód között választhat: az érintett szerv vezetőjénél kezdeményezi a saját hatáskörben történő intézkedést a visszásság

megszüntetésére. Az érintett szerv a megtett intézkedéséről harminc napon belül tájékoztatja az országgyűlési biztost. Ha a kezdeményezéssel nem ért egyet, az említett határidőn belül köteles azt véleményével ellátva felügyeleti szervéhez felterjeszteni. A felügyeleti szerv köteles az országgyűlési biztost értesíteni állásfoglalásáról, illetőleg megtett intézkedéséről. Az országgyűlési biztos ugyanis értesítheti a felügyeleti szervet arról, hogy a kezdeményezést ajánlásként tartja fenn.

Az országgyűlési biztos leggyakrabban használt jogi eszköze az ajánlás. Ennek alkalmazására akkor kerül sor, ha az országgyűlési biztos a vizsgálat során nem észlelt különösebb orvoslási készséget az érintett szerv részéről, illetőleg az ügy jellege folytán indokoltnak mutatkozik a felügyeleti szerv intézkedése.Ajánlás: tvben szabályozott eljárási rend szerint elbírálandó javaslat a visszásság megszüntetésére nézve. Az országgyűlési biztos az ajánlást írásban küldi meg a felügyeleti szervnek. Ha a felügyeleti szerv az ajánlásban foglaltakkal nem értett egyet, az országgyűlési biztos az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül tájékoztathatja a felügyeleti szervet az ajánlás fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról. Ezek közül csak a visszavonás jelenti az ügy lezárást. Az ajánlás fenntartása az ügynek a felügyeleti szerv felettes szerve elé terjesztését vonja maga után. (minister eseténen Minisztertanács)

Az országgyűlési biztos törvény adta joga, ahogy az Alkotmánybíróság előtt eljárást indítson. Indítványában kezdeményezheti:

a) Jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát,b) Jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát,c) alkotmányjogi panasz elbírálását,d) mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetését, e) az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezését.

Az országgyűlési biztos az illetékes ügyésznél óvás benyújtását kezdeményezheti.171.old Kilényi Ha az országgyűlési biztos eljárása során szabálysértés vagy fegyelmi vétség alapos gyanúját észleli, az

illetékes szervnél eljárást kezdeményezhet, bűncselekmény észlelése esetén pedig köteles kezdeményezni. A megkeresett szerv az eljárás megindításával kapcsolatos álláspontjáról 60 napon belül, az eljárás eredményéről annak befejezésétől számított 30 napon belül tájékoztatja az ogy biztost.

Ha az országgyűlési biztos álláspontja szerint valamely jogszabály fölösleges, javasolhatja a

68

jogalkotásra jogosult szervnél a jogszabály módosítását, hatályon kívül helyezését vagy kiadását. A megkeresett szerv állásfoglalásáról, illetve esetleges intézkedéséről hatvan napon belül értesíti az országgyűlési biztost.

Az eddig felsorolt intézkedéséhez kapcsolódó közös szabály: ha a megkeresett szerv az érdemi állásfoglalás kialakítását és az annak megfelelő intézkedés megtételét

elmulasztja, az ügyet az Országgyűlés elé terjeszti és kérheti, hogy az ügyet az Országgyűlés vizsgálja ki. (2 kivétel:

az az eset , amikor az ogy biztos jogalkotó szervként magát az ogy-t kereste meg, illetőleg az AB eljárását kezdeményezte. Ilyenkor ogy-I vizsgálatra nem kerülhet sor, az eves jelentés az ilyen ügyeket is magába foglalja.

Amennyiben az országgyűlési biztos megállapítása szerint valamely visszásság kirívóan súlyos, illetve az állampolgárok nagyobb csoportját érinti, indítványozhatja, hogy az Országgyűlés az adott kérdés megtárgyalását már az éves beszámolót megelőzően tűzze napirendre.

Az országgyűlési biztos tevékenységének tapasztalatairól évente beszámol az Országgyűlésnek. A beszámolót a tárgyévet követő naptári év első negyedévének végéig kell az OGY elé terjeszteni.A beszámolót a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. 173.kilényi…

Az országgyűlési biztos feladatával kapcsolatos teendőit az Országgyűlési Biztosok Hivatala látja el. A Hivatal élén hivatalvezető áll, akinek jogállása megegyezik a helyettes államtitkárokéval.

A Hivatal szervezeti egységei:a) A hivatal hivatalvezetőjének irodája- ide tartoznak főosztályok, amelyek funkcionális feladatokat látnak el:

gazdálkodási, humánpolitikai és informatikai…b) Az állampolgári jogok biztosának ( Koordinációs fo., Magánjogi fo.) és általános helyettesének (Közjogi fo.,

Hatósági fo.)Irodája,c) Az adatvédelmi országgyűlési biztos Irodája. (Titkársági fo, Adatvédelmi és Információszabadság fo,

Adatvédelmi Nyilvántartási fo, Ált.Szakmai és Nemzetközi fo, d) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának Irodája. (Kisebbségjogi-ellenőrzési és

Operatív fo, Kodifikációs és Koordinációs fo, Nyilvántartási és Dokumentációs fo.

B, d, e: szakfeladatokat látnak el.ezeken belül van egy titkárság, 2-3 főosztály

69

18. Helyi önkormányzati rendszer- P

Alkotmány IX. fejezet: A helyi önkormányzatokFőváros (+kerületek), megyék, városok (+kerületek), községekEzen területek választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga.

Önkormányzás joga: A helyi közügyek önálló demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. Ez egy a népszuverenitásból eredő jogosultság, mely a településen választójoggal rendelkező válpolgárokat, munt közösséget a helyi önkormányzás mindkét összetevőjének gyakorlására feljogosítja: képviselet útján, ill népszavazás , népi kezeményezés útján

Alk 42. § A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.

18/1993. III. 19. AB határozat-a hök joga tartalmánál fogva az alapvető jogokhoz hasonló védelemben részesül és lényeges tartalma nem korlátozható

A helyi önkormányzatok alapjogai egyenlők 44/AAz önkormányzatok kötelezettségei eltérőek lehetnek (Pl: KTÖ: plusz kötelezettségek)

A helyi önkormányzat jogait és kötelességeit törvény határozza meg (1990. évi LXV.)Jogai védelmében az AB-hez fordulhat.4 évente októberben van a választás, ha időközi választást kell tartani, akkor addig meghosszabbodik.

A választópolgárok a helyi önkormányzást: képviselőtestület helyi népszavazás útján gyakorolják

az Alk-ban meghatározott jogokat a következők szerint csoportosíthatjuk:- a helyi döntés önálló meghozatalához kapcsolódó jogok- petíciós jog- a jogszerűen gyakorolt önállósági pozíció védelméhez kapcsolódó jogok.

A helyi képviselőtestület jogait és kötelességeit az Alkotmány határozza meg általánosan.

44/A. § (1) A helyi képviselőtestület:a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható

felül,b) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat

bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat,c) az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult,

továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül,d) törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét,e) törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét,f) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat,g) a helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez,h) szabadon társulhat más helyi képviselőtestülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget

hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek.

(2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.

70

+Ötv. 1990.évi LXV. 2§- véleményt nyílváníthat és kezdeményezést tehet a feladat-és hatáskörébe nem tartozó, de ahelyi közösséget érintő ügyekben+felterjesztési joga van: a képv testület a feladatkörét érintően az adott kérdésben hatkörrel rendelkező állami szervhz fordulhat és a képv testület tájékoztatást kérhet az állami döntésekkel kapcs-banés kezdeményezheti azok megváltoztatását vagy visszavonását.+ hatkörük jogszerű gyakorlását az A , ill a bíróság védi.+44/C. § A helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ugyanilyen szavazataránnyal elfogadott törvényben korlátozhatók az önkormányzatok alapjogai

Az ök-ok feladat-és hatásköre, azok telepítése és átruházása

1. önkormányzati2. közigazgatási3. sajátos csoport: ún. önkormányzati hatósági ügyek

Másként is csoportosíthatók: kötelező önkét vállalt feladat-és hatáskör

1.A helyi közügyek önálló demokratikus intézése az Ötv. Értelmében, csoportosítva

- a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása- a közhatalom ök-i típusú helyi gyakorlása- mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtése

2.A hök-k a közigazgatásban is nagy szerepet játszanak- alapvető közig –i szolgáltatások3. Sajátos csop: az ök-i hatósági ügyek- ezek a képviselő testület hatáskörébe tartoznak, vagy annak felhatalmázása alapján a bizottság, polgmester, részök, ill külön tv-ben meghat társulási tanáccsal rendelkező társulás- az ogy kizárólag tv-ben a hök képviselő-testületére ök-i hatósági hatáskört telepíthet, ill a képvistestület rendeletben határozhat meg ök-i hatósági ügyeket.(engedélyezés, támogatás). Ezem ügyek jellemzője az ök körén belül meradó mérlegelés. Ezen ügyeknél a 2004.évi CXL.tv (Ket) rendelkezései az irányadók. Abban az esetben ha az adott ügyben átruházott hatkörben született döntés, a képviselő testülethez lehet a fellebbezést benyújtani. Amennyiben a képviselőtestület járt el első fokon, noooo fellebbezés.a képvistestület döntése ellen jsz-sértésre hivatkozva 30 napon belül bírósághoz lehet fordulni.

Kötelező feladat és hatkör meghatározásával egyidejűleg az ogy biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket.

az Ötv. 8§ példálózó felsorolás, a települési Ök feladatai: 1. a településfejlsztés, rendezés, az épített és term-i környezet védelme, a lakásgazdálkodás, vízrendezés és a

cspadékvíz elvezetése, a csatornázás, köztemető fennattása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlejkedés, köztisztaság településtisztaság biztosítása

2. tűzvédelem, közbiztonság3. közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban4. a foglalkoztatás megoldásában5. az oviról, alapfokú nevelésről, oktatásról, az eü-i, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági

feladatokról való gondoskodás6. a közösségi tér biztosítása7. közművelődési, tudományos, művészeti tev, sport támogatása8. nemzeti , etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása9. az egészséges életmód elősegítése

Az ök a feladatai ellátásának feltételeit:- saját bevételekből

71

- átengedett kp-i adókból- más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből- kponti költségvetési normatív, címzett és céltámogatásokból- támogatásokból szerzi meg

ennek megfelelően az ogy biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a hozzájárulás mértékéről és módjáról., quindi az ogy feladaa, hogy olyan bevételi rendszert határozzon meg ami biztosítja a köt feladatok ellátásához szükséges feltételeket, nem kell mindig közvetlen állami normatívát rendelni az adott hatáskörhöz.

Önként vállalt feladat-és hatáskör: az ök-i önállóság egik lényegi eleme, hogy a Hök önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jsz nem utal más szerv hatáskörébe. (tehát pl a rendőrséget nem vállalhatja át…)- Ezekben az ök mindent megtehet, ami jsz-t nem sért.

Az ötv. 4§ értelmében: a helyi ök-ok alapjogai egyenlők, feladataik eltérőek lehetnek. (6§)Vagyis a települési ök-nak (község, város, főváros, kerületei) és a megyei ök-nak a feladat-és hatáskörei eltérőek lehetnek.A fővárosi kerületi ök önállóan gyakorolja a települési ök-okat megillető feladat és hatköröket.A fővárosi ök pedig azokat gyakorolja amelyek 1. a főváros egészét, vagy egy kerületet meghaladó részét érintik, 2. a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak.A megyei ök területi ök: köteles ellátni azon feladatokat, amelyekre a települési ök nem kötelezhető. Tv a megyei ök kötelező feladatává teheti az olyan körzeti jellegű közszolg megszervezését.

- amely a megye egész területére vagy anagya részére kiterjed- ahol a szolg-t igénybe vevők nagy része nem a szolg –t nyújtó intézmény székhelye szerinti települési

ök területén lakik

!!! a magyar ök-i rendszerben területi szinten csak a megyei ok-ok működnek, köztülk és a települési ök-ok között noooo alá-és fölérendeltség.

Budapest- sajátos tv-i szabályozás, + többletfunkciók.23 önálló,egymással együttműködő települési tipusú kerületi ök-t is választanak

Képviselő testület: Az ök-i feladatokat a KT és szervei: polgmester, bizottságok, a részök testülete+ a kt hivatala látják el.

+jegyző+társulások. Az ök feladatait saját költségvetési szerv útján, más gazdálkodó szervezet támogatásával, szolgáltatások

ásárlásával látja el. a kt egyes hatkörökei átruházhat a polgmester, bizottságok, a részök testületeire, a helyi kisebbségi ök

testületére, vissz is vonhatja., tovább nem ruházható ök-i döntést a kt és a helyi népszav hozhat, illetőleg tv a polgmesternek, főpolgmesternek, megyei

közgyül elnökéek, ök-i feladat-és hatkört állapíthat meg,a kt felhatalmazása alapján ak-i döntést hozhat a kt bizottsága, részök testülete, a hkö testülete, polgmester is.

Az ötv.10§(1) értemében a kt hatásköréből nem ruházható át: o Rendeletalkotáso Kt szervezetének kialalkítása, működésének meghatározása, választás, kinevezés, megbízáso A helyi népszavi kiirása, ök-i jelképek, kitönteések címek meghatározása, használatuk, díszpolgári

cím adományozásao Gazdasági program, költségvetés megállapítása, helyi adó megállapítása, településrendezési terv

jóváhagyása, a kt által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, alapítvány átvétele és átadása

o Ök-i társulás létrahozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáso Megállapodás külföldi öktal való együttműködésről, nemzközi ök-i szevezethez való csatlakozáso Intézmény alapításao Kterület elnevezése, emlékmű állításo Eljárás kezdeményezése az AB-nál

72

o Bírósági népi ülnökök megválasztásao Állásfoglalás megyei ök-i intézmény átszervezésről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási

körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinto Véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben tv az érdekelt ök álláspontjának a kikérését írja előo A települési képviselő a polgmester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, a 33/a § (2)) b

pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés, a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés

o Amit tv a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal

A kt azonban a tv által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi ök-k társulásairól és együttműködéséről szóló tv szerint társulására ruházhatja. E tv-i keretek közt a kt maga dönt arról, hogy mely hatköröket tart fenn magának és melyeket mely szerveire ruház.

A képviselő testület működése. Évente min 6 ülést tart.Elnöke a polgármester, aki kivételesen államigazgatási feladatokat is elláthat, összehívja és elnökként vezeti a KT üléseit. Ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének vagy KT bizottságának az indítványára- szabályai a szervezeti és működési szabályzatban. Ülés nyilvános, de zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, bünti kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett nem egyezik bele a nyilvános tárgyalásba, továbbá ök-i , hatósági, összeférhetetlenségi és kitünteési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kacsolatos eljáráskor. Zárt ülést rendelhet el: a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános üzleti érdekeet sértene. Egyéb esetekben zárt ülés NEM tartható. Részt vesz: a KT tagok, kisebbségi szószóló, a jegyző, érintett, szakértő.Döntéseit: (határozat, rendelet), nyílt szavazással hozza, de titkos szavazász hozhat: a zárt ülésen tárgyalandó, illetve tárgyalható ügyekben. Erről esetenként döntenek. Lehet névszerinti szavazás is-elrendelés módja szervezeti és működési szabályzatban.Közmeghallgatás: min 1 alk/év, a válpolgárok és a heyben érdekelt szervezetek közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.Határozatképes: ha az ülésen a települési képviselők több mint fele jelen van. A javaslat elfogadásához egyszerű többség, vagyis a jelenlevő települési képviselők több mint felének igen szavazata kell.-polgmeseter is tagja a KT, =települési képviselő.Minősített többség kell, vagyis a megválasztott települési képviselők több mint felének szavazata kell:

1. rendeletalkotshoz 2. Kt szervezetének kialalkítása, működésének meghatározása, választás, kinevezés, megbízás3. Ök-i társulás létrahozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás4. Megállapodás külföldi öktal való együttműködésről, nemzközi ök-i szevezethez való csatlakozás5. intézmény alapítása6. zárt ülés elrendelése

a KT megbízatása előtt kimonndhatja feloszlását: név szerinti szavazás+minősített többség. A KT az új KT alakuló üléséig, a polgmester pedig az új megválasztásáig ellátkja feladatát.a KT feloszlása mnem mondható ki a választást követő 6 hónapon belül, illetőleg a z általános ök-i választásokat megelőző év okt 1. napját követően. A választást követő 15 napon belül a KT megtartja az alakuló ülését, amit a korelnok vezet.itt megállapítják a polgmester illetményét nyilvános ülésen, ezután a polgmester lehet az elnök.ő tez javaslatot az alpolgmester megválasztásáraÜlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, errőla jegyző gondoskodik. A polgmester és a jegyző írja alá, 15 napon belül a jegyző megküldi a fővárosi, megyei, közig-i hivatal vezetőjének.

Az ÖK-i jogalkotás

Alk (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. (a tv által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére+tv felhatalmázása alapján)-át nem ruházható hatáskör!!!ehhez minősített többség kell, és ki kell hirdetni a KT

73

hivatalos lapjában, illetve a helyben szokásos módon, hogy ez mi azt a szervezeti-működési szabályzat állapítja meg, ez a jegyző kötelessége.

Bizottságok, részönkormányzatok

A KT határozza meg bizottsági szervezetét és választja meg bizottságait. 2000-nél több lakosó ök-nál pü-i bizottságot választ.A nemzetiségi kisebbségi bizottság sajátos: KT a kisebbségi ejlöltként mandátumot nyert tagjai kezdeményezésére -min.2- kisebbségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre.Bizottság:

- előkészíti a KT döntéseit, szervezi a vhajtást- KT döntési jogot adhat a bizottságnak, valamint meghat azokat az előterjesztéseket, amiket bizottság

nyújthat be, hatósági hatkört állapíthat meg a bizottságnak- Elnökét +tagok több mint felét a települési képv-közül kell választani- Polgmester, alpolgmester, KT hivatali dolgozója no bizottsági elnök, tag- Polgmestre indítványára össze kell hívni- Biz.határozat nem lehet ellentétes a KT határozatával, egyébként felfüggeszti a polgmester- Ellenőrzi a polgmesteri hiv munkáját

Részönk.- KT hozza létre települési képviselőkből+más válpogárokból- Vezetője: települési képvislő- KT a településrészt érintő ügyekben egyes hatköreit átruházhatja erre- Nem tagadható meg a kizárólag a településrészt érintő hatkör átruházása:

- Az egyesítéssel létrejött településrészről- A külterületi lakott helytől- Üdülőterülettől, ahol a népesség eléri a település állandó lakosságának egynegyedét

- elnöke : települési képviselő, többi tagjának a megválasztása a sajátos helyzethez igazodik, lehet olyan rész ahol no települési képviselő.a Részök estületi tagjanak kiválasztása többféle módon lehetséges: 1 Ök-i képv választás-ról szóló tv megfelelő alkalamazásával, 2. néhány száz lakosú településen:falugyűlésen, 3. üdülőhelyen az itteni egyesület delegálhatja

A helyi önkormányzati képviselő:

jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, és a megbízatás megszűnésével szűnnek meg ekütételt követően gyakorolhatja jogait:

o a KT ülésén a polgmestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől ök ügyekben felvilágosítást kérhet-erre érdemi választ kell adni 15 napon belül legkésőbb, írásban

o kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelnio tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság üléséno megbízás alapján képviselheti a képviselő testületeto igényelheti a Kt-től a munkájáho szükséges tájékoztatásto közérdekű ügyben kezdeményezhezi a KT hivatalának intézkedéséto köteles részt venni a kT munkájában.o 2000 évi XCIV.tv ök-i képv-re von összeférhetetlenségi szabályok:

Kponti államig. Szerv köztisztviselője A fővárosi, megyei közig hivatal vezetője, köztisztviselője+annak a területi, helsi államig szerv

köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott ök érintő ügyek tartoznak és illetékessége az ök-ra kiterjed

Jegyző, aljegyző, ugyannak az ök-nak a kt hivatalának a köztisztviselője A területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének munkavállalőója Kuratóriumi tagság kivételével a kt által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztviselője Kt által alapított ök vállalat vezérig, helyettese, igazgatója, helyettese, igtanács tagja

74

Az ök tulajdoni észesedésével működő gazd-i társaság +az ez álatl alapított gazd-i társaság vezető tisztségviselője, vezérigazgatója, stb

Helyi+körzeti műsorszolgáltató, lap, lapterjesztő vezetője, tagja, ügyvezetője, alkalmazottjao tiszteletdíjat, más járandóságot nem vehet felaz ök által létrehozott közalapítványban, kht-ben

végzett tevékenységéérto jogi képviselőként nem járhat el és perbeli képviseletet-kivéve tv-es képviselet- nme láthat el az ök-

tal, annak hivatalával szemben.o Szakmai, vagy üzleti ügyben nem hivatkozhat képviselői minőségéreo Képviselői megbízatásának felhasználásábal jogosuatlanul bizlmas infokat nem szerezheto Megbízatása megszűnik:

A megválasztását követő helyi ök-i ál választás napján Választójoga elvesztéésével Összeférhetetlenség kimondásával Lemondással: KT ülésén jelentheti be, ezt jegyzőkönyvbe felveszik. Írásbeli nyilatkozattal is

lemondhat, nem vonható vissza. (polgmester, főpolgmester a KT elnökének nyújthatja be…) Ha 1 éven át nem vesz rész a üléseken KT feloszlatásával, feloszlásával halállal

o vagyonnyilatkozazot kell ennie: megbízólevelének átvételétől minden év jan 1-jétől számított 30 napon belül, ehhez kell csatolni a vele közös háztartában élőkéit.

Polgmester, alpolgmester, jegyző

A polgmester a 3000-nél több lakosú ök-nál főállású, 3000-nél keveebb esetében főállású vagya átrsadalmi megbízatásúA települési ők-ok polgmestereit közvetelenül választják meg, az lesz polgmester aki a a jelöltek közül a legtöbbet megkapta.

Polgmester nem lehet: Ötv. 33/A § (1) A-s pont, itt csak vázlatosan közlöm.

33/A. § (1) A polgármester nem lehet: köztársasági elnök; az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa; a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa; az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője; a kormány tagja; államtitkár, helyettes államtitkár; a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője és köztisztviselője; az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja, vezető tagja és más alkalmazottja; bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó; a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja; közigazgatási szerv olyan köztisztviselője, akinek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak; más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester vagy más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja; jegyző, aljegyző, a KT hivatalának közttisztviselője, a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója, a kt által alpított költségvetési szerv vezetője, helyettese…ugyanannál az önkormányzatnál intézményvezető, illetve az a közalkalmazott, aki a vezetői megbízást a képviselő-testülettől kapja.

A főállású polgmester :

- a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tev kivételével egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt-az ogy képviselői megbizatás kivételével nem folytathat

- a KT hozzájáruláa nélkül nem lehet:

o -váll vezérig, helyettese, ig, helyettese, igtanács, vezető+felügyelő bizottság tagja

o gazd társaság vezető tisztségviselője, igatnács, felügyelő bizottság tagha

o a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője

75

o -szövezkezet tisztségviselője

o -alapítvány kezelő szervezetének tagja

A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni

A törvény szabályozza a követendő eljárást, ha a polgármester az összeférhetetlenség megszüntetését elmulasztja. A képviselő-testület bármely képviselő indítványára köteles megvizsgálni az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását. A száznál kevesebb lakosú község kivételével a képviselők közül választott három tagú bizottság javaslata alapján dönt a testület. Az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló körülmények fennállása esetén két lehetősége van a testületnek. Kimondja az összeférhetetlenséget, melyről zárt ülésen dönt. A polgármester a szavazásból - személyes érintettsége miatt - kizárható. Dönthet a testület úgy is, hogy megadja a hozzájárulást a tisztség betöltéséhez, de csak ha a törvény ezt lehetővé teszi, vagyis a (3) bekezdés b) pontja körébe tartozó tisztségek esetén.

A polgmester az összeférhetetlenségétmegállapító KT-i határozat felülvizgálaltát kérheti a határozat kézhezvételétól számított 8 napon belül a fővárosi, megyei bíróságtól.

A fővárosi, megyei közig hivatal vezetője a fővárosi, megyei bíróságnál kezdeményezheti a polgmester összef-nek a kimondását ha a KT nem dönt erről. Vagy döntése jsz-sértő.. a bíróság a kérelemről nem peres eljárásban határoz annak beérkezésétől számított 30 napon belül 3 hivatásos bíróból álló tanácsban. További jogorvoslatnak heye nincs.a polgmester ha a KT döntését az ök érdekeit sértőnek tartja, uazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés megtámadását. Ezt az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a KT a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt. Az újabb döntést a polgmester köteles vhajtani. A képviselő-testület intézkedését a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége vagy sorozatos mulasztása vagyonnyilatkozattételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése válthatja ki ilyenkor a KT keresetet nyújthat be a polgmester ellen az illetékes megyei, fővárosi bírósághoz. A képviselő-testület a polgármesteri tisztséget nem szüntetheti meg. A polgármesteri tisztség megszűntetéséről az önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bíróság dönt. Az újabb törvénysértések elkerülését célzóan biztosítja a törvény a képviselő-testületnek, hogy kérheti a kereset benyújtásával egyidejűleg a polgármester tisztségének felfüggesztését a jogerős ítélet megszületéséig.

35. § (1) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit [7. § (1) és (2) bek.] a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.

(2) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. A polgármester

a) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,

c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében

A polgmester tisztsége megszűnik: 1. új pm választásával2. az ogy a helyi ök KT feloszlatását kimondó határozatával3. a KT feloszlásának kimondását követően új pm válsztásábl

76

4. halál5. lemondás6. öszzeférhettetlenség7. sorozatos tvsértő tevékenység, mulasztás miatt jogi felelősség bírósági ítéletben történő megállapítása,

ítélet jogerőre e,melkeldésével8. váljoga elvesztésével9. bcsel miatt, büntetőjogi felelősség jogerős megállapítása, ítélet jogerőre emelkedésével10. eskü megtételét a KT előtt megtagadja

A képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. Meghatározza a törvény az alpolgármesteri megbízatás időtartamát is azzal, hogy a választás a "képviselő-testület megbízatásának időtartamára" szól. Amennyiben az ök-i választáson települési képviselőnek megválsasztották, akkor az új KT alakuló üléséig tart, ha nem akkor a válsztás napján megszűnik.. Az alpolgármesteri tisztség megüresedése esetén, vagy ha más okból választanak később alpolgármestert, akkor a megbízatás rövidebb idejű, mert csak a képviselő-testület megbízatásáig még hátralévő időre szól.

Tanácsnokok: polgmester, vagy bármely képv javaslatára. ők felügyelik a KT által meghat önkormányzati feladatkörök ellátását.

A jegyző

A képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A képviselő-testület a jegyző, a főjegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - községben kinevezhet, más önkormányzatnál kinevez aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. A kinevezés határozatlan időre szól, mivel funkciója szakmai és nem politikai, segíti a polgmester és a KT munkáját.

Jegyző lehet:

jegyzővé, körjegyzővé, aljegyzővé az nevezhető ki, aki igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel rendelkezik és legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett.

A főjegyzői kinevezéshez jogi vagy közgazdasági egyetemi diploma szükséges

. Felmentést a képesítési előírások alól csak a községi önkormányzati képviselő-testület adhat annak a személynek, aki az előírt képesítés megszerzésére irányuló tanulmányait megkezdte. Az így adható felmentés időtartama egyébként nem haladhatja meg a képesítés megszerzéséhez szükséges időtartamot. A felmentés lehetőségére csak községben van mód, ott is csak akkor, ha biztosítottnak látszik a képesítési követelmények viszonylag rövid határidőn belüli (rendes tanulmányi szorgalmi idő) teljesítése. A Ktv. rendelkezései e felmentést a körjegyző és az ötezernél több lakosú község jegyzője esetében kizárják

Előfordulhat, hogy a kinevezett jegyző esetenként nem tudja ellátni a feladatát, ilyenkor is gondoskodni kell a jegyzői feladatok elvégzéséről. Ezt biztosítja az aljegyzői kinevezés. Városban, kerületben, a fővárosi önkormányzat és a megyei önkormányzat hivatalánál kötelező az aljegyző kinevezése, községekben csak lehetőség. Az aljegyző kinevezéséről a képviselő-testület dönt, a javaslattétel a jegyzőt illeti meg. A kinevezés határozatlan időre szól.

A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. A jegyző

a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges.

77

c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

e) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;

f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben

A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

39. § (1) Az ezernél kevesebb lakosú, a megyén belül egymással határos községek az igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn. Ezernél több, de kétezernél kevesebb lakosú község is részt vehet körjegyzőségben, körjegyzőség székhelye kétezernél több lakosú település is lehet. A körjegyzőség fenntartásának költségeihez az érdekelt képviselő-testületek - eltérő megállapodás hiányában - a településük lakosságszámának arányában járulnak hozzá.

(2) Az ezernél kevesebb lakosú község képviselő-testülete is létrehozhat önálló hivatalt, ha a képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

(3) A körjegyzőséghez csatlakozni, abból kiválni a naptári év első napjával lehet. A döntést a kiválásról és a csatlakozásról legalább hat hónappal korábban kell meghozni

40. § (1) Körjegyzőség alakításáról az érdekelt települések képviselő-testületei állapodnak meg. A körjegyzőt a képviselő-testületek együttes ülése nevezi ki. A körjegyző kinevezéséhez a körjegyzőséghez tartozó képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott egybehangzó döntése szükséges. A körjegyzőség munkájával kapcsolatos kérdésekben szükség szerint a képviselő-testületek együttes ülésen határoznak.

(2) A körjegyző ellátja a képviselő-testületek, a bizottságok és a települési képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását.

(3) A körjegyző vagy megbízottja köteles mindegyik képviselő-testület ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni.

(4) A körjegyző évente beszámol minden képviselő-testületnek a körjegyzőség munkájáról.

(5) A körjegyző vagy megbízottja a képviselő-testületek - egyeztetett - szervezeti és működési szabályzatában meghatározott gyakorisággal, hetente legalább egy napon köteles minden községben ügyfélfogadást tartani.

(6) A körjegyzőség működésének ellenőrzését, a feladatok egyeztetését az érdekelt községek polgármesterei együttesen végzik.

A község, város és területük.

52. § (1) A helyi választópolgárok kezdeményezésére új község alakítható az olyan elkülönült, legalább háromszáz lakosú lakott településrészből, amely feltételei alapján képes az önkormányzati jogok gyakorlására, a 8. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok teljesítésére a szolgáltatások színvonalának csökkenése nélkül.

(2) Új község alakításának a kezdeményezése esetén a falugyűlés legalább háromtagú előkészítő bizottságot választ a településrészen lakó települési képviselőkből, ha nincs elég települési képviselő, vagy azok a megbízatást nem vállalják, akkor más választópolgárokból. Az előkészítő bizottság javaslatot tesz az új község területére, szakértői vélemény alapján a község elnevezésére, a vagyon, valamint a vagyoni jogok és kötelezettségek megosztására, a költségek viselésére. A javaslat elkészítéséhez - az előkészítő bizottság felkérésére - a megyei közigazgatási hivatal vezetője szakmai segítségat ad, más szerv pedig szakmai segítséget adhat.

78

(3) Az előkészítő bizottság a javaslatát ismerteti a lakossággal. Az előkészítő bizottság javaslatára a képviselő-testület határozatába foglalja az új község alakításának a kezdeményezését. Az esetleg eltérő kisebbségi véleményt is tartalmazó községalakítási kezdeményezésről a köztársasági elnök dönt.

(4) Az új község külterülete a belterülethez kapcsolódó, egybefüggő terület. Eltérő megállapodás hiányában a település külterületét a belterületi népességgel arányosan kell megosztani.

53. § Községegyesítés megszüntetése esetén - eltérő megállapodás hiányában - a községek területe azonos a községegyesítést megelőző területükkel. Községegyesítés megszüntetésének a kezdeményezése az 52. §-ban foglalt feltételekkel és eljárással történhet. Eltérő megállapodásnak különösen akkor van helye, ha a községegyesítést megelőző terület meghatározása az érintett település működőképessége szempontjából aránytalanul nagy hátrányt jelentene.

54. § (1) Helyi népszavazás alapján az érintett képviselő-testületek határozatukkal kezdeményezik az egybeépült községek, illetőleg város és község egyesítését, egyidejűleg javaslatot tesznek az új település nevére. A megszűnt község a nevét településrésznévként megtartja.

(2) Az egyesülés során a községek valamennyi joga és kötelezettsége az új községre, illetőleg a városra száll át.

55. § A képviselő-testület a településrész lakóhelyi közösségének - kezdeményezésére - kizárólag a településrészt érintő ügyekben önkormányzati jogokat adhat. Nem tagadhatja meg a kizárólag a településrészt érintő hatáskör átruházását:

a) az egyesítéssel létrejött településrésztől,

b) a külterületi lakott helytől,

c) az olyan üdülőterülettől, amelynek népessége eléri a település állandó lakosságának egynegyedét.

56. § (1) Az érintett képviselő-testületek megállapodhatnak területrész átadásáról, átvételéről, vagy cseréjéről.

(9) A települési képviselő-testület minősített többségű határozattal kezdeményezheti, hogy az Országgyűlés a települést a területével határos másik megye területéhez csatolja át

59. § A nagyközség a várossá nyilvánítását kezdeményezheti, ha a városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja. A képviselő-testület a kezdeményezését a belügyminiszter útján terjeszti a köztársasági elnök elé.

A MEGYEI JOGÚ VÁROS

61. § (1) Az Országgyűlés - a képviselő-testület kérelmére - az ötvenezernél nagyobb lakosságszámú várost megyei jogú várossá nyilváníthatja. A megyeszékhely város megyei jogú. A megyei jogú város települési önkormányzat, és területén - megfelelő eltérésekkel - saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is.

(2) A megyei jogú város képviselő-testülete a közgyűlés.

(3) A megyei jogú városban a közgyűlés kerületeket alakíthat, és kerületi hivatalokat hozhat létre.

(4) A megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője az elöljáró, aki a megyei jogú város polgármesterének a felhatalmazása alapján gyakorolja a polgármestert megillető egyes hatósági jogköröket.

(5) A megyei jogú város közgyűlése kinevezi a kerületi hivatalok vezetőit, továbbá a kerület területén megválasztott képviselőkből kerületi képviselő-testületet hozhat létre.

79

61/A. § A megyei jogú városi és a megyei közgyűlés egyeztető bizottságot hoz létre a közös feladatokban való együttműködés előkészítésére és összehangolására. A bizottság tíztagú, a tagokat fele-fele arányban a megyei jogú városi, illetőleg a megyei közgyűlés választja. A bizottság megállapítja szervezetének és működésének részletes szabályait. A bizottság elnöki tisztségét - megállapodás szerint - felváltva a megyei jogú város polgármestere, illetve a megyei közgyűlés elnöke látja el. Az egyeztető bizottság a munkájába más érintett megyék képviselőit is bevonhatja. Bármelyik fél napirendet is tartalmazó javaslatára az egyeztető bizottságot 15 napon belül össze kell hívni.

A megyei önkormányzat feladata és hatásköre

A megyei ök közvetlen választás útján létrejövő területi ök, a községtől, várostól elhatárolható feladat és hatkörök gyakorlására, a középszintő közszolgáltaások ellátására. Kiegészítő, kisegítő jelleggel biztosítja azokat a közszolgáltatásokat, amelyek ellátására a települések nem képesek.

70. § (1) A megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik különösen

a) a középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátást biztosító települési önkormányzat nem vállalja; a természet és a társadalom megyében levő kulturális javainak, valamint a történeti iratoknak a gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról; továbbá a megyei könyvtári szolgáltatásokról, a pedagógiai és közművelődési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásokról; a megyei testnevelési-, sportszervezési, valamint a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokról;

b) az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek oktatásáról, a többi tanulóval együtt nem foglalkoztatható fogyatékos gyermekek oktatásáról, neveléséről, gondozásáról; az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról, amennyiben azt a külön törvény szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzat nem vállalja, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátásról; a szakosított szociális szolgáltatások területi összehangolásáról; továbbá gondoskodik egyes, szakosított ellátás körébe tartozó feladatokról;

c) az épített és természeti környezet védelmével, a térségi területrendezéssel kapcsolatos feladatok összehangolásáról, a megyei idegenforgalmi értékek feltárásáról, a megyei idegenforgalmi célkitűzések meghatározásáról, a teljesítésükben részt vevők tevékenységének összehangolásáról; továbbá közreműködik a térségi foglalkoztatási feladatok és a szakképzés összehangolásában, valamint részt vesz a területi információs rendszer kialakításában.

A megyei ök a kötelező feladatot ellátó intézményét csak akkor szüntetheti meg, ha a tevékenységről gondoskodik. Másrészt a körzeti közszolgáltatást biztosító megyei intézmény székhelye szerinti települési ök kérésére az intézmény fennatrtását , irányítását átadja/hatja a települési ök-nak., ha az előző 4 évben a szolgáltatást igénybevevők többségét az adott település lakói teszik ki.

A kötelező feladatok mellett a megye önként is vállalhat olyan közfeladatokat, (pl. színház, uszoda működtetése, fenntartása) amelyeket jogszabályok nem utaltak más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe. A megye nem vállalhatja azonban a megyében lévő község és város területére kiterjedő azon fakultatív feladatok teljesítését, amelyeket az adott település önkormányzata maga kíván megoldani, vagy amely feladat megyei szintű megvalósítását a település saját érdekeivel ellentétesnek tartja. Önként vállalt önkormányzati feladatként új körzeti intézmény is létrehozható, új körzeti szolgáltatás szervezhető meg.

A fakultatíve vállalt feladatoknál azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy ne szenvedjen csorbát a törvényekben kötelezően meghatározott települési feladatok megvalósítása. A megyei önkormányzat önként vállalt feladatai jellemzően a következők lehetnek

- a megye települési önkormányzatai - a térség helyzetéből adódóan - érdekeinek megjelenítése, érvényre juttatása,

- részvétel önkormányzati társulásokban, a helyi igények alapján új társulások kezdeményezése,

80

- szorgalmazza a települési önkormányzatok közös gazdasági alapjának létrehozását, amiben saját eszközeivel részt vehet,

- kisegíti a vállalkozásbarát környezet kialakítását, biztosítja a megye gazdasági szereplőinek tájékoztatását szolgáltatások, együttműködési formák kidolgozásával,

- vállalkozói alapítványok útján piaci információt biztosít, közreműködik források feltárásában, vállalkozási tevékenységet végez, közreműködik a megye szellemi életének serkentésében és a tudomány támogatásában,

- az egészséges életmód szélesebb körű elterjesztése érdekében pályázatok kiírásával, sportcélú alapítvány létrehozásával támogatja a sportot, a turizmust és a természetjárást, eredményességi és eseti támogatással ösztönzi a verseny- és élsportot.

a főváros és kerületei

a főváros ök-i rendszerének sajátossága, hogy a helyi ök-i feladatokat meg kell osztani a fővárosi közgyűlés és a kerületi ök-ok KTei között, amelyek mindgyike települési ök. A fővárosi közgyüli feladatait 2 nagy csoportra lehet osztani:

1. A fővárosi önkormányzat ellátja azokat a kötelező és önként vállalt helyi, települési önkormányzati feladat- és hatásköröket, melyek a főváros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik,

2. valamint amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak, e körben rendeletalkotási jog illeti meg. Az önkormányzati feladat- és hatáskört megállapító törvény - az (1) bekezdésnek megfelelően - meghatározza, hogy az a fővárosban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzat feladata, hatásköre.

A kerületi önkormányzat működési területén köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai nevelésről és oktatásról, egészségügyi és a szociális alapellátásról, valamint feladatkörében az egészséges ivóvízellátásról, a helyi közutak fenntartásáról, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről.

A fővárosi önkormányzat feladat- és hatásköre különösen ) meghatározza a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját, ellátja a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat, ennek keretében: elkészíti a lakásépítési és lakásrehabilitációs tervet és összehangolja megvalósítását; meghatározza a lakásépítés támogatásának rendszerét, létrehozza az önkormányzati tulajdonú lakásokra vonatkozó lakbérövezeteket, dönt a lakbérmegállapítás és a lakásfenntartási támogatás elveiről, szabályozza az önkormányzati lakáshoz jutás és az önkormányzati tulajdonú lakások cseréjének feltételeit;

) gondoskodik a katasztrófamegelőzés és -elhárítás önkormányzati feladatainak ellátásáról;

d) gondoskodik az egy kerületet meghaladó víz-, egészséges ivóvíz-, gáz-, távhőszolgáltatási, vízrendezési, szenny- és csapadék-vízelvezetési, szennyvíztisztítási feladatokról, közreműködik a főváros energiaellátásának, közvilágításának biztosításában; gondoskodik a főváros ár- és belvízvédelméről, ennek körében különösen a főváros ár- és belvízvédelmi létesítményei fenntartásáról, fejlesztéséről;

e) gondoskodik a hulladékártalmatlanítás önkormányzati feladatainak ellátásáról; biztosítja a településtisztaságot, gondoskodik a települési kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtéséről, elhelyezéséről, ártalmatlanításáról és hasznosításáról, kijelöli az elhelyezéshez szükséges lerakóhely területét;

f) kijelöli a köztemetők létesítésére, bővítésére alkalmas területet, gondoskodik a tulajdonát képező köztemetők fenntartásáról, üzemeltetéséről;

g) ellátja a főváros tömegközlekedési és forgalomtechnikai feladatait, kijelöli a főútvonalakat, a tömegközlekedés által igénybe vett útvonalakat, ellátja Budapest területén a fővárosi önkormányzat tulajdonában levő országos közutak, közúti hidak, alul- és felüljárók - az autópályák és autóutak kivételével - üzemeltetését,

81

fenntartását és fejlesztését, valamint a kerületi önkormányzatok tulajdonában levő tömegközlekedés által igénybe vett utak üzemeltetését, fenntartását és fejlesztését;

h) rendeletében szabályozza a főváros parkolási és parkolásgazdálkodási rendszerét, a kiemelten védett és védett parkolási övezeteket, az alkalmazható várakozási díjak megállapítását, a közterülethasználatot és a közterület rendjét, a közterületfelügyelet szervezetét és feladatait;

i) megállapítja a főváros idegenforgalmi koncepcióját, a feladatok ellátása érdekében létrehozza és működteti turisztikai szervezetét;

j) közreműködik a fogyasztóvédelmi feladatok ellátásában; kijelöli a vásárcsarnokok és piacok létesítésére megfelelő területeket, rendeletében szabályozza és ellátja a tulajdonában lévő (résztulajdonában lévő) piacok és vásárcsarnokok fenntartásával, fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos feladatokat;

k) a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével elnevezi a városrészeket, a több kerületet érintő, valamint a személynevet viselő közterületeket, közterület nevében személynevet határoz meg, az ilyen közterület nevét megváltoztathatja, utcanevet védetté nyilvánít;

l) ellátja az önkormányzati levegőtisztaság-, vízminőség-védelmi feladatokat, kijelöli, fejleszti és fenntartja a rendeletében meghatározott módon a főváros városképe szempontjából védendő természeti környezetet, közcélú zöldterületet;

m) közreműködik a foglalkoztatási gondok megoldásában;

n) gondoskodik az egynél több kerületet, illetőleg a főváros területét is meghaladó ellátási kötelezettség körében: a középiskolai, a szakiskolai és a kollégiumi ellátásról, ha a feladat ellátását a kerületi önkormányzat nem vállalja; a művészeti, közművelődési, a közgyűjteményi feladatok ellátásáról; az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról és szakosított szociális ellátásról; a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység biztosításáról, fejlesztéséről; a testnevelési, sportszervezési és ifjúsági feladatokról; részt vesz az egynél több kerületet érintő közoktatási, közművelődési, tudományos, művészeti, sport-, valamint gyermek- és ifjúsági tevékenység összehangolásában;

o) gondoskodik az egynél több kerületet, illetőleg a főváros területét meghaladó, a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatási, nevelési és kulturális feladatok ellátásáról;

p) fővárosi információs rendszert működtet.

A fővárosi közgyűlést rendeletalkotási jog illeti meg a főv egészét +az egy kerületet meghaladó, valamint a sajátos szerepkörből adódó feladatok tekintetében.

A közgyűlés feladatkörében alkotott rendelete végrehajtása érdekében felhatalmazást adhat kerületi képviselő-testületnek rendeletalkotásra. Az e tárgykörben alkotott kerületi rendelet nem terjeszkedhet túl a fővárosi közgyűlés rendeletében foglalt felhatalmazáson. A kerületi képviselő-testület rendelete nem lehet ellentétes a közgyűlés rendeletével

Az ök-okkal kapcsolatos állami feladatok

Amikor a helyi ök közszolgáltatást nyújt, vagy közhatalmat gyakorol, azt az állam álltal átruházott hatáskörben teheti.

Az országos és helyi közügyek átszövik egymást.

93. § (1) Az Országgyűlés törvényben szabályozza:

a) a helyi önkormányzatok jogállását, kizárólagos feladat- és hatáskörét, a kötelezően ellátandó feladatait, kötelező szervtípusait, működésének garanciáit, anyagi eszközeit és gazdálkodásának alapvető szabályait;

82

b) a helyi önkormányzati képviselők jogállását, megválasztásuk rendjét, jogait és kötelezettségeit.

(2) Az Országgyűlés a Kormánynak - az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után előterjesztett - javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselő-testületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes [Alkotmány 19. § (3) bek. 1. pont]. Ha az Országgyűlés az önkormányzati képviselő-testületet feloszlatja, egyidejűleg 60 napon belüli időpontra kitűzi az időközi választást.

(3) Az Országgyűlés a feloszlatásról a soron következő ülésén határoz. E napirend tárgyalására meg kell hívni az érintett önkormányzat polgármesterét. A polgármester jogosult a feloszlatásra vonatkozó javaslattal kapcsolatban a képviselő-testület álláspontját a határozathozatal előtt ismertetni.

(4) Az Országgyűlés dönt az állam területi tagozódásáról, továbbá - az érintett önkormányzatok véleményének kikérése után - a megyék összevonásáról, szétválasztásáról, határainak megváltoztatásáról, elnevezéséről és székhelyéről, a megyei jogú várossá nyilvánításról, valamint a fővárosi kerületek kialakításáról.

94. § A köztársasági elnök:

a)

b) az érintett önkormányzatok kezdeményezésére dönt a városi cím adományozásáról, továbbá a község alakításáról, egyesítéséről, a községegyesítés megszüntetéséről, a város, község elnevezéséről

c)d) köztársasági biztost nevez ki meghatározott önkormányzati, továbbá az államigazgatási feladatok ellátásának irányítására - az új képviselő-testület megválasztásáig terjedő időre -, ha az Országgyűlés a helyi képviselő-testületet feloszlatja

95. § A Kormány:

a) a belügyminiszter közreműködésével, a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését;

b) javaslatot terjeszt az Országgyűléshez az Alkotmánnyal ellentétesen működő helyi képviselő-testület feloszlatására;

c, rendeletben határozza meg a helyi közszolgálat képesítési előírásait d. irányítja az államigazgatási feladatok ellátását és gondoskodik végrehajtásuk feltételeiről;e) dönt az államigazgatási szerv és a helyi önkormányzat között keletkező - jogilag szabályozott más eljárás keretébe nem tartozó - vitában

96. § A belügyminiszter:

a) előkészíti az Országgyűlés és a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó területszervezési döntéseket;

b) kezdeményezi a Kormánynál az Alkotmánnyal ellentétesen működő helyi képviselő-testület feloszlatására vonatkozó országgyűlési előterjesztés benyújtását;

c) közreműködik a helyi önkormányzatok feladatát és hatáskörét, a polgármester, a főpolgármester, a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal tevékenységét érintő jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei és egyedi állami döntések tervezeteinek előkészítésében;d) összehangolja a helyi önkormányzatok működésével összefüggő településfejlesztés, valamint a megyei önkormányzatok működésével összefüggő fejlesztés, tervezés és gazdálkodás kormányzati feladatait97. § A miniszter:

83

a) rendeletben határozza meg a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, a főjegyző, a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője államigazgatási feladatai ellátásának szakmai szabályait, és ellenőrzi azok érvényesülését;

b) rendeletben szabályozza a helyi önkormányzatok által fenntartott intézmények működésének szakmai követelményeit, az intézmények dolgozóinak képesítési előírásait, ellenőrzi az előírások érvényesülését;

c) az a) és b) pontban említett ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a helyi önkormányzatot, javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésére, kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület tárgyalja meg az ellenőrzés tapasztalatait, törvénysértés esetén tájékoztatja a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet;

d) tájékoztatja a helyi önkormányzatot a központi ágazatpolitikai célokról, a szabályozási eszközökről, és biztosítja számukra az ágazati feladatok ellátásához szükséges információt;

e) a helyi önkormányzatoktól - ágazati feladatai körében - adatokat és tájékoztatást kérhet, amelyet az önkormányzat köteles teljesíteni;f) az állami költségvetésről szóló törvényben meghatározott címen és feltételekkel a helyi önkormányzat részére pénzügyi támogatást nyújthat

Az ök-i jogok védelme

Az AB , illetőleg a bíróság védi., az ombudsmanok kötelesek az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságok feltárására.Felterjesztési jog: 101. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben - közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és

a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a továbbiakban együtt: tájékoztatás) kérhet;

b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti;

c) az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

(2) A megkeresett szerv a megkeresésre harminc napon belül köteles érdemben válaszolni.

(3) Ha a tájékoztatás, illetőleg a válaszadás vagy az intézkedés nem a megkeresett szerv hatáskörébe tartozik, az köteles a megkeresést három napon belül áttenni a hatáskörrel rendelkező szervhez, és erről a megkereső helyi önkormányzatot egyidejűleg tájékoztatni.

Az ök-i szervek tv-ességi ellenőrzése: A kormány belügyminiszter közreműködésével biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését; a közig-i hivatal vezetője útján. A közig hivatalok a korm területi államigazgatási szervei98§(2)A közigazgatási hivatal vezetője a fővárosban és a megyében:

a) ellátja a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi, valamint a kisebbségi települési önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, a mérlegeléssel hozott önkormányzati döntésnek kizárólag a jogszerűségét vizsgálhatja;

b)

84

c) ellátja a törvényben megállapított, továbbá a Kormány által hatáskörébe utalt államigazgatási feladatokat, hatásköröket, hatósági jogköröket;

d)

e) a törvényességi ellenőrzés során szerzett tapasztalatai alapján az önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti az Állami Számvevőszéknél;

f) összehívja a képviselő-testület ülését, ha a 12. § (1) bekezdése szerint tett indítványnak a polgármester tizenöt napon belül nem tesz eleget;

g) a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben az önkormányzat kérésére szakmai segítséget nyújt.

(3) A közigazgatási hivatal vezetője törvényességi ellenőrzési jogkörében vizsgálja, hogy a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi, valamint kisebbségi települési önkormányzat

a) szervezete, működése, döntéshozatali eljárása,

b) döntései (rendelete, határozata),

c) bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, főpolgármestere, megyei közgyűlés elnöke, társulása által hozott önkormányzati határozat megfelel-e a jogszabályoknak.

(4) Nem terjed ki a közigazgatási hivatal vezetőjének törvényességi ellenőrzési jogköre - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - azokra a helyi önkormányzat, helyi kisebbségi, valamint kisebbségi települési önkormányzat, illetve szerveik által hozott határozatokra, amelyek alapján

a) munkaügyi vitának, illetve közszolgálati jogviszonyból származó vitának,

b) külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.

(5) A közigazgatási hivatal vezetőjének törvényességi ellenőrzési jogköre kiterjed a (4) bekezdésben felsorolt határozatokra is a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott körben, továbbá a (4) bekezdés a) pontja esetében, ha a határozat a munkavállaló javára történő jogszabálysértést tartalmaz.

99. § (1) A közigazgatási hivatal vezetője a törvényességi ellenőrzés körében - határidő tűzésével - felhívja az érintettet a törvénysértés megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a közigazgatási hivatal vezetőjét tájékoztatni.

(2) Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, a közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti:

a) az Alkotmánybíróságnál a törvénysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését;

b) a törvénysértő határozat bírósági felülvizsgálatát;

c) a képviselő-testület összehívását a törvénysértés megszüntetésére, a képviselő-testület tisztségviselője felelősségének megállapítását.

(3) A jogszabálysértés megszüntetésére a pert a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi, valamint kisebbségi települési önkormányzat, illetve a polgármester ellen a megadott határidő lejártától számított harminc napon belül lehet megindítani. A kereset benyújtásának a döntés végrehajtására halasztó hatálya nincs, de a végrehajtás felfüggesztését a bíróságtól lehet kérni. Ha a jogszabálysértő döntés végrehajtása a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna, a végrehajtás felfüggesztését - az érintett egyidejű értesítésével - kérni kell a bíróságtól.

A közig hivatal elsőfokú hatósági jogköröket gykorol 255 old.

85

A helyi ök-ok társulásai:

41. § (1) A települési önkormányzatok képviselő-testületei feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhatnak. A társulásnak a 42-44. §-ban foglaltakon kívül más formái is lehetnek. A központi költségvetés pénzügyi kedvezményekkel ösztönözheti társulás létesítését és működését.

(2) A társulás nem sértheti az abban résztvevők önkormányzati jogait.

(3) Törvény a társulási megállapodás egyes feltételeit meghatározhatja.

(4) A települési önkormányzatok képviselő-testületei között a társulások működése során felmerülő vitás kérdésekben a bíróság dönt. A társuló képviselő-testületek megállapodhatnak abban, hogy a vitás kérdésben bármelyik képviselő-testület kérheti a megállapodásban megjelölt önkormányzati érdekszövetség által felkért tagokból álló egyeztető bizottság állásfoglalását, továbbá abban, hogy a kereset benyújtása előtt a képviselő-testület kéri az egyeztető bizottság állásfoglalását.

Az önkéntes és szabad társulás a helyi önkormányzatok alkotmányos alapjoga.

A képviselő testület megállapodhat más KT abban, hogy annak szerve intézménye, más szervezete meghat feladatot hatáskört , szolgáltatást ellát a megbízó ök számára.

A megállapodás helyi ök-i feladat és hatáskör, valamint a polgmester, a jegyző, a képviselőtestület hivatala ügyintézője államigazgatási feladat és hatásköre ellátására köthető. A polgmester, államig feladat esetén a polgmester és a jegyző írja alá.

A társulás tgjainak minősített többséggel hozott döntése kell:

- a megállapodás jóváhagyásához, módosításához, megszüntetéséhez

- a társuláshoz történő csatlakozáshoz való hozzájáruláshoz

- a társulási megállapodás év közbeni felmondásához-ezt a naptári év utolsó napjával lehet+257.old részletezés…-én most nem bírom végigolvasni

A társulás megszűnik:

1. a megállapodásban meghat időtartam eltelt,vagy más megszűnési feltétel megvalósult

2. a társulás valamennyi tagja elhatározta a társulás megszüntetését

3. a bíróság jogerős döntés alapján

A tagok kötelesek egymással elszámolni, célszerűségi és gazdasági szempontból ellenőrzik a társulás működését.

A polgmester min 1/év beszámol a KT-nek a tev-ről, pü-i helyzetről.

42. § (1) A képviselő-testületek megállapodással egyes államigazgatási hatósági ügyfajták szakszerű intézésére hatósági igazgatási társulást hozhatnak létre.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a társulás résztvevőinek nevét, székhelyét,

b) a társulásban intézendő ügyek megjelölését,

c) a társulás vezetőjének és alkalmazottainak kinevezési módját, a munkáltatói jogok gyakorlásának a rendjét, a költségek viselésének arányát,

86

d) a társulásba való belépés, illetőleg a kiválás szabályait,

e) a társulás működési területén a helyszíni ügyintézés rendjét.

A megállapodást meg kell küldeni a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetőjének, aki tizenöt napon belül tehet törvényességi észrevételt.

43. § (1) Az érdekelt képviselő-testületek megállapodhatnak két vagy több községet, illetőleg várost és községet ellátó egy vagy több intézmény közös alapításában, fenntartásában és fejlesztésében. Eltérő megállapodás hiányában a közös intézmények fenntartásához az érdekelt képviselő-testületek a településük lakosságszámának arányában járulnak hozzá.

(2) A megállapodásban meg kell határozni:

a) a közös intézmény tevékenységi és ellátási körét,

b) az egyes képviselő-testületek pénzügyi hozzájárulásának arányát,

c) az intézmény fenntartásával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint azok gyakorlásának a módját,

d) a megállapodás felmondásának a feltételeit.

44. § (1) A települési képviselő-testület más települési képviselő-testülettel társult képviselő-testületet alakíthat.

(2) Társult képviselő-testület alakítása esetén a képviselő-testületek részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket, közös hivatalt tartanak fenn és intézményeiket közösen működtetik.

(3) Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az adott települést érintik, az egyes települések képviselő-testülete önállóan dönt.

(4) A társult képviselő-testület alakuló ülésén határozatba foglalja a megalakulását, a székhelyét, a hozzá tartozó települések felsorolását. A társult képviselő-testület dönt a szervezetéről, működési rendjéről. A társult képviselő-testület ülését össze kell hívni bármely résztvevő település polgármesterének a kezdeményezésére.

(5) Társult testület alakítható úgy is, hogy az érdekelt települési képviselő-testületek a települések lakosságszámának arányában választják meg a tagjait a települési képviselők közül.

Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, kivételesen a képviselőtestület hivatala ügyintézőjének is.A HÖK –ról szóló törvény elfogadására a jelenlévő OGY-i képviselők 2/3-ának szavazata szükséges. Ugyanilyen szavazataránnyal elfogadott törvénnyel korlátozhatók az önkormányzatok alapjogai.

A helyi önkormányzatok az államszervezetbenAz önkormányzat olyan legitimációval rendelkező szervezet, amely közösségi ügyek intézésére hivatott. Képes társadalmi konszenzust teremteni, s integrálni a helyi társadalmi erőket a közfeladatok megoldására.A demokratikus önkormányzati rendszer fontos eleme a hatalom tagolódásának is, ugyanis az állam központi szervezetéhez képest ellensúlyként jelenik meg: a települések közösségének érdekeit képviselő hálózat, s mind a törvényhozással, mind a végrehajtó hatalommal, s az igazságszolgáltatással részben szabályozott, részben informális kapcsolatok kötik össze.Ezáltal az önkormányzatok széleskörű kezdeményező és ellenőrző szerepet játszanak, amelynek súlyát az önkormányzati társulások elterjedése növelheti.

A hatalmi ellensúlyként is szereplő önkormányzatok azonban gazdasági okokból nem függetleníthetik magukat a központi szervektől.

Az önkormányzati rendszer leggyakoribb korlátai: Önkormányzatoktól független dekoncentrált közigazgatási szervek létrehozása (energiaügyi igazgatás) Központilag igazgatott, átfogó területi régiók létesítése területfejlesztésre.

87

Az önkormányzat terjedelmét tehát a törvényhozó hatalom állapítja meg, megállapított hatáskörét viszont minden más szervnek tiszteltben kell tartania.

88

19. A bíróság- M

A bíróságok helye az államszervezetben, szervezeti rendszere. A bíróságok igazgatása. A bírói függetlenség elve éls garanciái.

1. Az igazságszolgáltatás fogalmaa) Az igazságszolgáltatás olyan jogvitát eldöntő, jogsérelmet megállapító és azt helyreállító (joghátrányt

kiegyenlítő) közhatalmi tevékenység, amely a hatalmi célok kielégítését kizárólag jogalkalmazás útján, az általános állampolgári jogvédelem garantálása mellett valósítja meg. Tehát ,amikor az önkéntes jogkövető magatartás elmarad, a kikényszeríthetőségről köteles gondoskodni az államhatalom, jogalkalmazói tevékenysége során. (hatalmi jellegű tevékenység, mivel a közhatalom erejével gondoskodik erről) Ez a tev. Hivatalosan, kizárólagosan végzett jogászi szaktevékenység. Társadalmi követelmény azonban, hogy az áp-rak szemben ne legyen hatalmi fölénye. Jogszerű és igazságos is legyen.

b) fajtái hagyományosan a büntető- és a polgári igazságszolgáltatás. A büntető igazságszolgáltatás során a jogsérelem megállapításával és a preventív (egyéni, valamint általános) célzatú szankció kiszabásával, illetve végrehajtásával az állam büntető hatalma valósul meg (erősen differenciált büntett/vétség/fiatalkorú stb.). A polgári igazságszolgáltatás során a (természetes és jogi) személyek jogvitái eldöntésével, valamint a jogsérelem (döntően anyagi) reparálásával a legszélesebb értelemben vett magánjogi életviszonyok rendjének helyreállítása valósul meg.Közigazgatási bíráskodás (XIX sz-tól) az egyedi közig. Határozatok tvességének vizsgálatán keresztül a

végrehajtó hatalom működése kerül birósági kontroll alá. Lehet egységes birósági szervezeten belül, de hatékony volt különbiróságként is. (1989 után egységes szervezet része, előtt küönb)

Alkotmánybíráskodás alapjogi biráskodás és normakontroll- nem foglalkozik egyedi jogvitákkal nem igazságszolgáltató.

az igazságszolgáltatási funkció ellátása sajátos szervezetet igényel. A bíróság az a szerv, amely az igazságszolgáltató tevékenységet gyakorolja és gyakorolhatja. Alkotmányjogi nézőpontból az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei fogalmazzák meg azokat a követelményeket, amelyek szerint ki kell épülnie a bíróság alkotmányos modelljének.A birói döntés végrehajtásában nem birói szervek is részt vesznek (rendőrség, ügyészség, végrehajtói szervek) , ők tágabb értelemben is részei az ig.szol-nak, de helyesebb csak igazságügyi szerveknek nevezni alk.jogi szempontból.

2. A bíróságok helye az államszervezetbenMontesquieu a bírói hatalmat nem igazi hatalomként deklarálta, hanem olyan sajátos állami hatalomként, ahol a fő funkció gyakorlása során a hatalmi tényezőket háttérbe kell szorítani.

A bíróság igazi hatalom abban az értelemben, hogy: A törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól elkülönült hatalmi ág, mely független szervezettel

rendelkezik; A bírói döntésnek közhatalmi ereje van.

A bíróság nem igazi hatalom abban az értelemben, hogy: Nem alkothat jogi normát, ezáltal csak részben vesz részt az életviszonyok alakításában; A napi pártpolitikai harcokban nem vesz részt; Nem terheli politikai felelősség sem a törvényhozás, sem a társadalom felé.

Az Alkotmány az igazságszolgáltatás gyakorlását kizárólag a bíróságokra bízza, s ezzel eleget tesz az igazságszolgáltatás bírói monopóliuma követelményeinek.

Jogszabályi háttér- Alk. X. fejezet, XII. fej 57§- 1997. 66. A biróságok szervezetéről és igazgatásáról (Bszi)- 1997. 67. Tv a birák jogállásáról és javadalmazásáról (Bjj)Az 1997-es újraszabályozás indoka, hogy a rendsrvált után a biróságok hatásköre szélesedett, több ügy, több bűnözés. Sok az ügyhátralék, sok a fiatal biró. Az addigi szabályozás túlhladottű vált, ellentmondásos volt, nem

89

volt ésszeru és rugalmas eljárási jog. Az LB nem tudta maradéktalanul ellátni alkotmányos feladatát.Újdonságok: birósági szervezet; OIT és más szakmai önkormynzatok felállítása; jogegységi eljárás.

3. Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelveiEzek mentén épül fel a biróságok alkotmányos rendszere, nemzetközi deklarációkban megrősitett egyetemes értékek . EJENY; PPJNE, Egyezmény az emberi jogok és az alapvető szabadásgok védelméről, Róma 1950- a birósághoz fordulás joga emberi jogok közé került.

Az alkotmány az igazságszolgáltatást olyan bíróságra bízza, amely előtt mindenki egyenlő, független és nyilvános, igazságos és pártatalan amely független szervezetében, amelynek pártatlan az eljárása, amelynek döntései ellen általános jogorvoslatnak van helye, (ha jogár vagy jogos érdekét sérti valamely

döntés vagy határozat) jogorvoslati jogot a sima 2/3 szavazással az ogy korlátozhatja amely előtt külön garancia az ártatlanság vélelme és a védelem joga.A védő nem vonható felelősségre a

védelem során kifejtett véleménye miatt. Bcs tvhez kötöttsége nulla… Alk. 70/K § alapvető jogo kmegsérétse miatt leketkezett igények és kölességek teljesítésével kapcsolatban

hozott állami döntések elleni kifogások biróság előtt érvényesíthetok.Az igazságszolgáltatás alapelvei tehát: a bírói függetlenség elve, az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve, az igazságszolgáltatás egységének elve, a néprészvétel elve, a társasbíráskodás elve, a bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve, Anyanyelv használatának elve a védelem joga, Ártatlanság vélelme a jogorvoslati jogosultság elve. Tisztességes eljárás elve

4. A bírói függetlenség elveA bírói függetlenség nem csupán egyszerű alapelv, hanem az igazságszolgáltató tevékenység lényegi eleme. Alkotmányos rendeltetésének csak a szervezetében és működésében kizárólag a jogszabályoktól függő, tehát minden más vonatkozásban független bíróság képes eleget tenni. A bírói függetlenségnek a követelményének érvényesülése ugyanakkor nemcsak az állami, hanem a politikai hatalom gyakorlásának is függvénye.

a. Az ítélkező bíró függetlensége“A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve” - Alkotmány 50. § (3). Ez elsősorban az ítélkező bíró függetlenségére utal, ebből következően a független ítélkezést a jogrendszer kiépítettsége, a jogalkotás színvonala határozza meg. A törvénynek alávetett bíró csak eljárására jogosult és kötelezett (deklaratív), jogi normát nem alkothat, a jogalkotás korrekcióját normaalkotás útján nem végezheti el.(AB-ajk edja normakontrollra, aljárás felfüggesztése mellett) A pártatlan bíráskodás követelménye azt fejezi ki, hogy a jogi felelősségen túl a bírót magas szintű erkölcsi felelősség is terheli.„A birák függetlenek, jogszabályok alapján meggyőződésüknek meglelően döntenek, az itélkezéesi tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók” (Bszi 3§)= befolyásolás viszautasitásának kötelessége a biró részéről..Itélkezésért való felelősség: csak belső szakmai kontroll lehet, ami jogorvoslati eljárás.Másodfokon hatályon kívül helyezett első fokú ítélet miatt személyes felelősség nem vethető fel. Politkai függetlenség: nincs párttagság., politikai tevéekynség biróknak (Alk 50§(3))- b

b. A hivatásos bíró személyes függetlenségeAz ítélkező bíró függetlensége a bíró személyes függetlensége nélkül nem lehet teljes. A bírói függetlenség szemiróisemlegességélyi garanciái a megbízatás egész időtartama alatt védik a bírót. Az 1991. évi LXVII.

90

tv. hatálybalépése után az igazságügy-miniszter eddig korlátlan előterjesztési joga a megyei és helyi bírák esetében megszűnt, ezáltal korlátozták a végrehajtó hatalmat a kinevezési eljárásban.A bírói függetlenségnek a hivatásos bíró büntető- és magánjogi felelősségében is tükröződnie kell. A törvény a büntetőjogi felelősség rendszerében a felelősségre vonási eljárást az általánostól eltérően rendezi. A hivatásos bíró mentelmi jogot élvez. A bíró főhivatású állami alkalmazottként munkaviszonyban áll, inkább szolgálati jogviszony. A hivatásos bírók munkáltatóit nem illetik meg a legjelentősebb munkáltatói jogok: nem dönthetnek a munkaviszonynak sem a keletkezéséről, sem a megszűnéséről, és nem gyakorolhatják a fegyelmi felelősségre vonás jogát sem. A fegyelmi eljárások a kollektív bírói szervek, az ún. fegyelmi bíróságok joga. A hivatásos bírákkal szemben gyakorolható munkáltatói jogok közé sorolható még az igazságügy-miniszter hatáskörében a bírósági vezetők kinevezése és felmentése. A kinevezés (és felmentés) jogát egyrészt a Bsz. megosztotta az igazságügy-miniszter és a megyei bírósági elnökök között, másrészt minden vezetői beosztás elnyerését pályázathoz kötötte. A birói megbízatás keletkezése: választás helett inkább a kinevezést preferálták 1989 után , mivel az elmozdítási É s áthelyezési tilalmak garanciájának tekintették. A kinevezési rendet a Bjj. Rendezi- első 3 évre (el lehet mozdítani), majd azt követők határozatlan idejűek, a 2. Előtt szakmai alkalmassági vizsga van. Általános feltétlek: magyar áp, büntetlen, vlssztójogosultság. Speciális feltételek: jogi egyetem, szakvizsga, vagyonnyilatkozat vállalása, min 1 évi szakvizsgához kötött területen szerzett tapasztalat. Előfeltétel. Pályaalkalmassági vizsga (psiché, intelliganci, fizika) bizottság bírálja el, ez alapján OIT határoz. Kinevezés pályázathoz kötött amit a biróság elnöke ír ki OIT dönt, 2. Kinevezésre nem kell pályázni. Tevékenség: ítélkezi tev csak annyiban tvkezés tárga, hogy meghatározza a munkavégzési kötelezettséget e szolgálati jogviszonyban, titoktartás is. Itélkeés érdemét nem érinto kérdesekben szolgálati tv részletszabályai: vezetői intézkedések megtétele; összeférhetetlenség megszüntetése; erkölcsileg is megfelelő, méltómagatartás tanúsítása; ill., szabadság, munkaidő, képzés stb.Birói munka értékelése: csak jogerősen befejezett ügyekben lehetséges. Értékelés az első kinevezés alatt; majd 2. Kinevezés után kétszer hatévenként, sor kiül, ha kezdeményezik vagy maga kéri. Előtte van vizsgált, melyet a vizsgált birónak megküldenek, véleményezhet, alkalmasság megállapításának joga a biróság elnökéé. Ha az eredmény vitatott, a kollégiumi elnök véleményét is ki kell kérni. Felkérésre lemond eü. Alkalmatlansáágal összhangban, ha kell. A bírói megbízatás megszűnése a bírói függetlenség személyi garanciáival akkor van összhangban, ha a funkció hivatalból történő megszűnése törvényhez kötött, és eseteit tv. határozza meg. Lemondás indoklás nélkül, bármikor lehetsége. Formi hiányosságok esetén a jogviszony felmeréssel szűnik meg. Akkor is, ha az általásnos nyugdíjhatárt elérő, de nem 70 éves, kéri a nyugdíjazását. Felmentsé taz OIT javaslatára a közt. Elnök gyakorolja. Ex lege esetei: 70.életév;kinvezés lejárta és nincs további előterjesztés, kinevezés általános feltételeinek megszűnése, szabivesztés, közérdekű munka vagy kényszergyógykezelés jogerős elrendelés; birói eskütétel vagy vagyonnyilatkozat elmulasztása, bró állás visszautasítása. Külön esetek: legsúlyosabb fegyelmi büntetés (fegyelmi biróság döntésére közt.elnök); tartós alkalmatlanság (munkáltató állapítja meg)A felmentés - a visszahívástól eltérően - a megbízatás megszűnésének alapvető “természetes” formája, amely egyben az érintett kezdeményezési jogát is elismeri. Szolgálati jogviszony szüntetetése: kőviselő és polgmesteri elölése előtt, az ajánlási eljárás befejezése előtt köteles bejelenteni, az eredményirdetésiog, vagy mandátuma lejártáig szüntetel a jogviszony. (ne legyen összeférhetetlen)

Birák felelőssége: általános szabályokon túl (mentelmi jog-felfüggeszti a közt.elnök) s szolgálati tv-ben is vannak rendelkezések- fegyelmi és kártérítési felelősség.Fegelmi felelősség: fegyelmi vétség esetén, ha szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségeit megszegi, életmódjával, magatartásával a birói hivatás tekintélyést sérti vagy veszélyezteti. Büntetései: feddés; megovás; egy fizetési fokozattal hátrébb; vezetőt felmentik; felmentés indítványozása, bünti alatt neki továbbjuttatás előléptetés nem adható, bekerül aszeméyli anyagába. Ebből következik, hogy a fegyelmi jogkört munkáltató nem gyakorolhatja, csk kezdeményezési joga van rá. A fegelmi biróság választott testület, tagjai hivatásos birák 6 évre válastanak a biróságok sajátjaik közül; elnök lehet , aki min 5 éve biró (fegyelmisek nem lehetnek benne) - birósági önkormányzati jognak tekinthető e jogkör. Az eljárás sui generis, kétfokú: 1. (megyei és helyi birák estében ) megyei fegyelmi biróság; (Itélőtábla birái esetében) OIT által kinvezett biróság vezetők, (LB biráknál) a LB fegelmi biróság első fokú fegelmi birósága,. Fellebbezés: LB 2-odfokú fegyelmi biróságára. A fegyelmi biróság hatásköre kizárólagos, minden hivatásos biróra kiterjed, semmilyen esetben nem kerülhetnek ki a fegyelmi ügyek a birói szervezetből.

91

A hivatásbeli függetlenség szabályozása során tekintettel kell lenni egy jogon kívüli, de a működést erőteljesen befolyásoló tényezőre, a bírák gazdasági függetlenségére. Javadalmazás formáját és mértékét tv határozza meg, de a kiváló munkavégzés mint kritérium beépíti a függést a munkáltatótól (soron kivüli elősporols; magasabb birói cím adományozása). A jogállási tv előírja a vagyonnyilakozattételi kötelezettséget- alapnyilatkozat, majd 3 évente vagyongyarapodásról nyilatkozat (közös hártartásban élokre is kiterjed (hozzátatozói vnyil); személyi és vagyoni részből áll. Soron kívül is kérheti munkáltató.

c. A bírósági szervezet függetlenségeMontesquieu: a szervezeti függetlenség a végrehajtó hatalomhoz képest külön garanciákat is igényel. Mivel a végrehajtó hatalom a bíróságoktól teljes egészében nem különíthető el, ezért tevékenységét a legszükségesebb mértékűre korlátozva jogi normák közé kell szorítani. Az alkotmányban deklarált bírói függetlenség alatt az ítélkező bíró függetlenségét értjük, azonban a szervezeti függetlenség bizonyos részelemei mégis kialakultak.A B.szervezet függetlensége nem korlátlan az itélkezőú biróéhoz képest, a közhatalommal együtt kell működnie nevesített feladatokban: szervezet létrehozásaműködés feltételinek biztosítása ,a személyes ffügetlenség csak jogilag kotlátozot és minimális mértékű lehet. OGY&b. szervezet: Az Ogy. hatalmi elsőbbségét érvényesítette, de a birósággal kapcsolatos főbb kérdéseket csak tv. Szabályozhatja. Egyedi határozatot alkot viszont, amikor a Lb elnökét (közjogi tisztségviselő) megválasztja a Közt. Elnök javaslatára, ezzel alkjog lag nem felelősségre vonható. Jogállás sé statusa miatt külön kell szabályozni a biróságtól, de ami most vb az hiányos (mivel nem kinevezett, hanem választott, alk.jogi vezető), emvonható felelősségre OGY részéről és nem lehet kérdést intézni hozzá.Közt. Elnök&B. renszer: az elnök kinevezési jogai ,megosztottak, megelőzik tvben zot szervek megalapozásai. Elnök nevezi ki az LB elnökhelyettesit és az összes hivatásos birót. E jogához felelősségre vonási jog nem párosul. Területi módosítások, szervezeti összevonások stb. az ogy joga, de részjogosítványként az elnök egyedi határozatot ad ki ennek alapján az illetékjeségi terület módosításáról pl. Kormán y&B.szervezet: kormányé az igazságügyi politika kidolgozása és a szükséges feltételek biztosítása. Igmin-é volt a külső igazgatás joga, de sértette a biró függetlenséget, 1997 óta az igazgatás a szervezeti autonómia jegyében a biróságé lett. OIT van helyette, Igmin benne.

d. A bírói függetlenség politikai értelembenTöbbpártrendszerben az államszervezetnek pártsemlegesnek kell lennie. A pártsemlegesség ugyanakkor nem jelent politikai semlegességet még a bíróságok esetében sem, hiszen áttételeken keresztül a bíróságok is részt vesznek, a politikai rendszer céljainak megvalósításában.

Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve,Alk 45 § (1) „A MK-ban z igazságszolgáltatást a MK LB, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok , valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják”Bszi 7§ „ a bíróság határozata mindenkire kötelező, ideértve azt is, ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát állapítja meg.”vagyis- minden jogvitát és jogsérelmet a bíróság elé lehet vinni, illetve minden igazságszolgáltatási ügyben

kizárólag bírói szervek járnak el- a hatalommegosztás elve néha ellenmondásos is: vannak más, kvázi bírói szervek is, akik ellátják e

tevékenységet. Nem csak szervezetlenség, de speciális szakértelem igénye miatt is használatos e forma, ill. rendes bíróságokat tehermenetesítenek. Itt a bírói monopólium követelményét a bírói felülvizsgálat lehetősége valósítja meg.

- Bíróságok hatásköre: bírói eljárásra automatikus felhatalmazás, vagy bírói útra tartozó ügyekben való eljárás (1997 óta inkább ezt szeretik). Első fokú bíróságokat általános, míg a másodfokon eljárókat nevesített ügyekben elsőfokú hatáskörrel ruházzák fel.

- Hatáskör növekedés volt 1989 után, kvázi bíráskodás pedig visszaszorult- 1991 26 tv közig. majd 1999.69 tv a szabálysértési bíráskodást bírói hatáskörbe helyezték. Ma maradtak kvázi bíráskodásnál: közigazgatási szerv hatáskörébe utalt polgári és családjogi ügyek elbírálása, békebíráskodás minden formája, választottbírósági eljárás.

a) közigazgatási bíráskodás

92

Alk 50 §(2) „ A biróság ellenőrzi a közig. Határozatok tvességét”- tehát bírói ellenőrzés alá kerül a közigazgatásis szervek hatósági tevékenyéségét. Az a bírói eljárás, amelyben a bíróság a közig. Határozat felülvizsgálatáról dönt. A bírósághoz csak a jogerősen lefolytatott és befejezett alap- és fellebviteli közigazgatási eljárást követő 30 napon lehet. Eltérnek:

- hatósági jogkörök gyakorllása során az ügyfelekre (emberi jogok stb) kötelezést tartalmazó, jogot megállapitó döntéseket hoznak, amelyek tartósan befolyásolják az életviszonyokat.

- Önálló eljárásként folyik e hatósági eljárás, de az eljáró szervezet a közig. Hierarchia része- Határozatának végrehajtását is ellenőrzi, maga szankciónálja a nem teljesítést- Konstitutív jogalkalmazás tehát- eljárásjogi és anyagi jogi értelemben is alanya az eljárásnak az

eljáró hatóság (bíróság nem )Ügykörébe tartozik.- Áe. Szerint hozott határozatok felülvizsgálata- Helyi önk. Határozatok, belső szabályzata ill egyéb döntése- Választási szervek döntése elleni eljárás= válsztási bíráskodás- Egyesületekkel (pártokkal), egyházakkal, alapítványokkal, sportági szakszövetségekkel-

nyilvántartásba-vételre és a működés tvességére vonatkozóan- Egyéb ügyek, amelyben külön jogszabályok a Pp.XX. fejezetének alkalmazását írják elő.

Bíróságnak elsősorban kasszációs jogköre van- jogsértő határozatot hatályon kívül helyezi és új eljárásra kötelez. Meghatározott esetekben reformatórius jogköre is van (megváltoztatja a határozatot). A közig. Bíróság eljárása egyfokú, jogorvoslatnak nincs helye, csak felülvizsgálati eljárás vagy perújítást lehet kezdeményezni. Rendes bíróság hivatásos bírái közül el elnök javaslatára az OITm nevezi ki. Az eljárás ún. különleges eljárás (polgári szerinti)

b) Szabálysértési bíráskodásA szabálysértések olyan jogsértő magatartások, amelyek a bcs-hez képest egyhébb fokban sértők vagy veszélyeztetik a társadalom általánosan elfogadott együttélési normáit, akadályozzák vagy zavarják a közig. Működését, ill,. meghatározott tevékenység vagy foglalkozás vagy gyakorlására vonatkozó szabályokba ütköznek. Vagyis kriminális és közig.sértő cselekmények. Garanciális kérdés a felelősség és szankciók követelményének (nem bcs.) Az eljárás közig. Hatóság előtt folyik a bíróságok közreműködésének biztosításával, 1999. 69 tv-nyel anyagi, eljárásjogi és végrehajtási jogi szabályokat alkotott a tvhozó. (előtte 1990.22 tv deregulációs tv. az elzárásbüntetést kiiktatta a szab.sértésekből és pénzbírságra változtatta- 1950-es római egyezménynek megfelelően tovább kellett lépniSzab-sértési kódex alapján a bíróságok hatásköre megnövekedett:

- helyi bíróságnak felülvizsgálati jogkör a szab-sértési hatóságok határozataival szemben benyújtott figosá elleni jogorvoslati funkció; visszavonja vagy módosítja, vagy illetékes bírósághoz továbbítja. 30 napon belül tárgyalás nélkül határoz, eljárás egyfokú, fellebbezés nincs, de 8 napon belül tárgyalás tartását lehet kérni. Eljáró bírót teljes felülvizsgálati jog illeti meg.

- Meghatározott ügyekben teljes bírói hatáskört ir elő a szab.sértési kódex, már első fokon is bíróság jár el, nem csak a fellebezés után

- Határozat végrehajtással kapcsolatosan a helyi bíróság a pénzbírságot nem csak elzárásra de közérdekű munkára is átválthatja, ha nem teljesíti, jöhet az elzárás- erről pedig csak bíróság dönthet (személyes szabi elvonás)

c) Közig.-hez kapcsolódó kvázi bíráskodásKözig. Szer a polgári vagy családjogi normákat alkalmazva igazságszolgáltatóvá válik- nyilvánvaló jogsértés közbeavatkozására van lehetősége. Eljárás nem kizárólagos, nélküle is igényelhető bírói védelem. Az alapeljárás szabályai szerint vizsgálja a rendes bíróság ezt az eljárást.Birtokvédelem körében a gyors védelmet kínál, 1 éven belül a jegyzőtől, utána a bíróságtól kérheti a birtokllás tényének ill. a birtoklási jog rendezését. Vadkár megtérítése (1996.55 tv a vadvédelemről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról) Mértékét szakértő határozza meg,akit az illetékes települési önk. Jegyzője rendel ki. Ha ezt nem fogadják el, polgári úton perelhetJogszolgáltatás egyéb formáiKözös vonások: nem közhatalom, nem állami szervek. Átadott bírói hatáskörük van, igénybevétele

93

érintetek önkéntes választásán alapul. Bírói kontroll az érvénytelenítés miatt megengedett. d) Béke-vagy társadalmi bíráskodás

Laikusokból álló, kisebb ügyekben jár el, rendes bíróságok tehermentesítésére- nálunk nem tudott gyökeret verni. Szoci-ban a társadalmi bíróságok formálisak voltak, szovjet mintára, 1975 után de facto nem létezett.

e) Válaszott bírósági eljárásokEgyik fél gazdasági tevékenységet folytatós személy, és a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek, 1994. évi 71 tv szerint itt lehet. Flek akaratától függ,előre ki kell kötni írásban. Eseti vagy állandó v.bíróság jár el. A v.bíró minimális feltétel: csak!!! Függetlenség és pártatlanság (nem kell jogász, vagy magyar legyen). Teljes hatáskörrel dönthetnek, hatálya és végrehajthatósága megegyezik a rendes bíróságéval. Megyei bíróságtól csak az ítélet érvénytelenítése kérhető, kasszációs jogkörrel és no fellebbezés ellene.A kivételeket a 2000. 145 tv határozza meg- Sport állandó bíróság- 30 napon belül meg kell tárgyalni a kérelmet és 30 napon belül be is kell fejezni. Tagjait a miniszter javaslatára a Nemzeti Sportszövetség elnöksége választja min 5 éves gyakorlattal rendelkező jogászokból.Békéltető testület- fogyasztóvédelemről szóló 1997.155. tv- fogyasztói jogviták bíróságon kivüli rendezésére, területi gazdasági kamara mellet működik, független, tagjait társadalmi szervezetek és a kamara jelöli ki, felsőfokú végzettség és két éves szakmai gyakorlat kell, függetlenség, pártatlanság és titoktartás. Érvénytelenítés miatt lehet a megyei bírósághoz fordulni, no fellebbezés.

f) Közjegyzői szolgtálatás1991.41 tv a közjegyzőkról - jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez. Jogviták megelőzésére, okiratok kiállítása és őrzése hagyatéki és nemperes eljárások, amelyek határozatai a megyei bíróságéval azonos szintűek. Személyi garanciák: tv-i feltételek, szervezeti garanciák: közjegyzői önkormányzat (bp, győr, miskolc, pécs, szeged) és Magyar Országos Közjegyzői Kamara, ezek köztestületek, igmin. Gyakorol tvességi felügyeletet. Az eljárások tvességét pedig a megyei (fővárosi) bíróság elnöke felügyeli. – kamarai vizsgálat elrendelése, fegyelmi eljárás kezdeményezése.

Tisztességes eljárás elvenem alkotmnyos alapelv, a bírósági tv-ben van „midnekinek joga vagy ahhoz, hog a bírói útra tartozó ügyét független és pártatlan bíróság, tisztes elkájárs során ésszerű hatéridőn belül bírálja el.” Maga a hivatas is egyébként eskühöz kötött, hivatáserkölcsi normák is eme alapelvet támogatják. De az AB is alapelvkétn veszi- jogi és nem jogi természetű elemek teszik ki:- pártatlanság elve

bírós szeméyles magatartására vonatkozik (nem politikai cucc) lelkiismeretesen, részrehajlásmentesen jár el, a hivatáserköülcsé s az összeférhetetlenségi szabályok és együttalkalmazási tilalamak (hozzátartozók vezetőknek nem lehetnek) vonatkoznak ide. Az elv megsértését a bíró kizárásával előzik meg- van önkezdeményezési joga is a bírónak.

- ésszerű határidő követelményeeljárási tv-ben van több remdelkezés erre, emberi jogi egyezmények hatására lépett elő alapelvvé. Nem abszolutizálható a per tartama- de pl az ügykiosztásban is szempont a munkaterhelés miatt. Idejét befolyásolják: jogvita jellege, összetettsége, érdemi bizonyítás terjedelme, felek perviteli magatartása, stb. Az ítélkezés szeméyli és tárgyi feltételei nem szolgálhatnak a késedelem igazolására. Polgári peres eljárás befejezési határidőt nem ismer, persze, nehéz megállapiítani a késedelmet. Büntiben a bírósági szakaszban nincs, csaka anyomatzti szakaszban van megállapitott befejezési idő (2 hó, de többszörösre meghosszabbítható, éven túl is)

- igazságosság elvejogszerűsgé mellett legyen igazságos is az itélet, értelemszerű tartalmi eleme is az AB szerint. 1952-ben jelent meg az igazság követleménye, ideológiai célokat szolgálva. Az alkotmány viszont nevesíti az igazságosság elvét 57 §-ban „igazságos és nyilvános tárgyaláson”. Ma már viszont jogpolitikai prograem ennek elhagyása, marad a pártatlan és tisztességes elbírálás. Ingaságos helyett az „igazi”, jogszerű kell.

Az igazságszolgáltatás egységének elve

A néprészvétel elve

94

A társasbíráskodás elve

A bírósági tárgyalás nyilvánosságának elve,

Anyanyelv használatának elv

A védelem joga

Ártatlanság vélelme

A jogorvoslati jogosultság elve

5. A bírósági szervezet felépítése 491-501Szervezet és funkció alapelvei egymással összefüggő rendszert alkotnak. Mo-n a 1869:4 tc-kel kezdődött a hagyományos bíróságok kialakulása- majd jött a szoci. 1997-es módosítás, a hatályos szabályozás szerint a bírósági szervezet de jure négy, de facto három szintre tagozódik. A törvény a Legfelsőbb Bíróság és a megyei bíróságok közé új bírósági szintet – az ítélőtáblát (5 helyett az egyetlen Országos Ítélőtáblát 2003/01/01) – iktat be. (táblásbíráskodás). Az új bírósági szervezeti szint létrehozásának egyik célja az általános hatáskörű helyi bíróságok leterheltségének csökkentése, ami az ítélkezés időszerűségének javulását, a pertartamok csökkenését eredményezheti azáltal, hogy a helyi bíróságok ügyeinek egy része a megyei bíróságok első fokú hatáskörébe kerül. Az újabb bírósági szervezeti szint létrehozását a Legfelsőbb Bíróság feladatának, hatáskörének módosítása is szükségessé teszi. A Legfelsőbb Bíróság a hatályos jogszabályok szerint alapvetően fellebbezési és felülvizsgálati bíróságként működik és feladata az ítélkezés elvi irányítása.

a. A helyi bíróság-nem jogi személyA helyi bíróság általános hatáskörű, elsőfokú bíróság, jellemző módon városokban és a főváros kerületeiben működik. A helyi bíróság elnökből, hivatásos bírákból és népi ülnökökből áll. A megyei bíróság felügyelte alatt áll.Bszi. Szerint nmegyénként 3-12 db, csak városokban, összesen 117 db helyi bíróság van., ebből a Fővárosban 6 db van:- Pesti Központ Kerületi Bíróság (V-X, XIII, XIV, XVI, XVII kerület)- Budai Központi kerületi Bíróság (I, XI, XII, XXII)- Budapest II és III Kerületi Bírósága- Budapest IV és XV kerületi Bírósága- Budapest VIII és XIX kerületi Bírósága- Budapest XX, XXI XXIII kerületi Bírósága

b. A megyei bíróság-jogi személy19 megyei és a Fővárosi Bíróság szervezete alkotja ezt a bírói szintet. Büntető, polgári, gazdasági és közigazgatási ügyek, ezekhez külön kollégiumok, benne csoportok és ítélkező tanácsok vannak (tagolt, voglio dire). Tagjai: elnök, eklnökghelyettes, hivatásos bírák, ülnök (elsőfokon).Jellemző módon másodfokon, de eljárhat elsőfokon is tv által meghatározott kivétles jogkörként. Büntetőügyek: állam elleni bűncs., emberölés, halált okozó testi sértés, eü.bcs, erős felindulásban elkövetett emberölés stb, vagy az ügyész ide rendeli. Polgári ügyek: vagyonjogi perek, szerzői jogi perek, iparjogvédelmi perek stb. Katonai büntető eljárás csak néhání kijelölt bíróságon vannak: FB, Csongrád, Győr-M-S, Hajdú-B, Somogy.

A megyei bíróságok másodfokon a helyi és a munkaügyi bíróságok határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket tárgyalják. A megyei bíróság elnökből, elnökhelyettesekből, hivatásos bírákból és népi ülnökökből áll. A megyei bíróságokon büntető-, polgári-, közigazgatási- és gazdasági kollégium működik. A megyei bíróságok elnökének és helyetteseinek szerepe megnőtt. A FB lényegében megyei bírósági hatásköröket gyakorol, bizonyos ügyekben azonban illetékessége az egész országra kiterjed.

c. Az ítélőtábla jogi személyiséggel rendelkeznek.A Legfelsőbb Bíróság és a megyei bíróságok között létrejövő ítélőtáblák első fokú hatáskört nem gyakorolnak,

95

kizárólag az eljárási törvények szerinti jogorvoslati eljárásokat folytatnak le. Kizárólag fellebbviteli bíróság. 2fokú fellebbvitel esetén a megyei b. határozatával szemben 3-d fokon, a megyei bíróság határozatával szemben pedig 2-d fokon jár el. Az ítélőtáblának az illetékességi területe alá tartozó megyei bíróságokkal igazgatási kapcsolata nincs, igazgatási szempontból tehát nem áll fenn alá- és fölérendeltségi viszony. Az ítélőtáblák és a megyei bíróságok az ún. külső igazgatás területén egyaránt közvetlenül az OIT-nak vannak alárendelve. Elnök, ítélkező tanácsok, polgári, büntető és közig. Kollégiumok működnek.

törvény állapítja meg az ítélőtáblák székhelyét és illetékességét. A külön törvény úgy rendelkezett, hogy 2003. január 1-jén három ítélőtábla kezdi meg működését - a Fővárosban, Szegeden és Pécsett - 2005. január 1-jéig pedig további két ítélőtáblát kell létrehozni Győrben és Debrecenben.

A Legfelsőbb Bíróság feladatai a táblabíróságok létrejöttével és a hatáskörök megváltoztatásával módosulnak. Alapvetően jogorvoslati fórumként jár el a megyei bíróságok és az ítélőtáblák határozatainak felülbírálata során. (kétfokú fellebbvitel szervezeti feltétele létrejött) Új feladat az ítélkezési gyakorlat egységének biztosítása érdekében a jogegységi eljárás lefolytatása. A jogegységi eljárásban hozott határozat a bíróságokra kötelező. A jogegységi eljárásnak megfelelően változik a Legfelsőbb Bíróság szervezete, kiegészül a jogegységi tanácsokkal.

d. A Legfelsőbb BíróságA bírósági fórumrendszer csúcsa, legfőbb bírói szerve MK-nak, ítélkező tevékenysége során rendes és rendkívüli perorvoslatokról egyaránt dönthet, megilleti a felülvizsgálati kérelem elbírálásának kizárólagos joga. Emellett elvi irányítást gyakorol a bíróságok ítélkezése felett is jogegység biztosításnak kötelezettsége ez.Hatáskörök:- elbírálja a tvben meghat. Ügyekben megyei b. vagy az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot- elbírálja a felülvizsgálati kérelmet- elbírálja a megyei b. első fokú hat. Elleni fellebbezéseket (rendes jogorvoslat)- elbírálja a felülvizsgálati kérelmet, jogorvoslatot gyakorol a tvessség érdekében (rendkívüli

jogorvoslat)jogegységi hatáskör- lásd igazságszolg. egysége elve előbbiekben.-a) elnökből, elnökhelyettesekből, kollégiumvezetőkből, 29 tanácselnökökből és 96 hivatásos bírákból áll. Belső

szervezeti egységei a teljes ülés, a kollégiumok, az Elnökségi Tanács és a fegyelmi bíróság. (van SzMSz- ami a szervezeti struktúrát határozza meg) A teljes ülés az LB legmagasabb szintű szerve, melyet az LB elnöke évenként legalább egyszer összehív, tagjai az elnök és az LB hivatásos bírái, és itt az elvi irányítói hatáskört gyakorolják. Az LB-n büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási kollégium működik. A kollégium az azonos ügykörben ítélkező bírák szervezeti kerete. A megyei bíróságok vezetőinek, ill. az LB bíráinak fegyelmi ügyeiben az LB fegyelmi bírósága jár el.

b) az LB elnöke kiemelkedő helyet foglal el. Vezetői jogai: minden igazagatási jogkör birtokosa LB képviselete államszervezeti szinten. az LB szervezetére vonatkozó részletes ügyviteli , szervezeti és igazgatási szabályok megállap, ell. teljes ülés összehívása évente legalább egyszer éves munkaterv (szervezeti és és ügyelosztási rend) előző év dec. 15-ig elkészíti részt vesz a kollégiumok ülésein. Ítélkező tevékenység gyakorlásával kapcs. nincsenek jogosítványai (csak ha az ítélkező tanács

tagjaként szerepel)Munkáltatói jogai:

kinevezési előterjesztés az igazságügy-miniszterrel a kollégium vezetőinek és helyetteseinek kinevezése bírák beosztása fegyelmi eljárás kezdeményezése véleménynyilvánítás

Ítélkezéssel kapcsolatos jogai: ügyiratok magához rendelése másodfokú elbírálásra magához vonhat bármilyen ügyet

96

Elvi irányítással kapcsolatos jogai: kezdeményezés tanácskozásvezetői jogok jogegységi eljárás ügyviteli szabályainak megállapítása közzétételről való gondoskodás dönt egyedi határozat közzétételéről a BH-ban.

A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, elnökhelyetteseit a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

LB Teljes ülése: legfelsőbb bírák testüülete, elnök a LB elnöke, hatásköre személyi ügyekből áll. Döntési jogköre van. OIT tagokokat választó küldöttek, Bírói Tanács tagjainak megválasztásában, utóbbiak felmentésében, véleményezi a OIT kinvezési jogkörében tartozó vezetők pályázatát és felmentséükr kezdeményezését. Évi egyszer beszámol neki a z LB elnök a LB működéséről.

LB kollégiumai: uabba az ügyszakba beosztott hivatásos bírák testülete, nem itélkező szerv, jogegység kialakitása és az itélkezési gyak elemzése, igazgatási feladatokat lát el. Ítélkező tevékenység a kollégiumokhoz tartozó itélkező tanácsokban folyik. Büntető kolesz, Közig, kolesz és Polgári kolesz (polgári, gazdasági és munkaügyi szakági differennciálással)

LB jogegységi tanácsai: a kollégiumok és szakágak rendszerét követi. 5-7 tag, elnök választja,. Tanácselnökök a kollégiumvezetők egyben . LB elnök bármelyikben elnökölhet.

LB fegyelmi bíróságai: 1 és 2-d fokú. Elnök + 7 tag a teljes ülés választja 6 évre. 1 fokon a saját hivatásos bírák és az OIT kinevezési jogkörébe tartozó vezetők ügyeiben járnak el. 2 fokú a megyei, az itélőtábla és azLB 1 fokú hatásozatát vizsgálja felül.

Van még közjegyzői és a bírósági végrehajtói fegyelmi bíróság is.

e. Munkaügyi bíróságok- megyei bíróságok székhelyén szervezett, de helyi bírósági jogállásúak. Megyeszékhely + Bp, összesen 20 db

5. A bíróságok igazgatásaKülső igazgatás a kormány felelősségi körébe tartozik, igminé, a belső igazgatás igminnek felelős vezető bírák gyakorolták, 1997 után viszont visszaszorították a igmin befolyását és megyei és helyi bíróságok vezetőinek, ill a kgvetési gazdálkodás jogát gyakorolja. Igy megszűntette a külső igazgatási jogositványokat és azokra a bírósági szervezeten belül létrehozott, magyat jogban addig ismeretlen intézményt hozott létre.

Országos Igazságszolgáltatási TanácsIgazgatási autonomiát megvalósító kpi igazgatási szerv.A többi hatalmi ágtól elkülönült igazságszolgáltatás szervezeti függetlenségének biztosítása érdekében az igazgatási jogkört, a törvény az OIT-re, mint testületre ruházza. Az OIT-ot a törvény jogi személyiséggel ruházza fel és rendelkezik arról, hogy az igazgatási feladatok ellátása érdekében, irányítása alatt Hivatal működik.

Az OIT összetétele: 9 fő, a bírák által maguk közül választott bíró. Emellett azonban 6db delegálással országgyűlési képviselő, valamint a kormány képviseletében az igazságügyminiszter, továbbá az igazságszolgáltatásban közreműködő ügyészi szervezet és az Országos Ügyvédi Kamara vezetője is részt vesz a testület munkájában. Összesen 15 tagú a testület. Póttagok választhatók. A tagok helyettesíthetőek a t v . rendelkezése szerint. OIT bírókat közvetetten, megyei és LB küldöttválasztás után választják tv előírásai szerint OIT határozza meg idő, küldöttek száma stb.Hivatásos bírói munkája mellett ellátja el e tevékenységet (mentesítést kérhet). OIT elnöke mindekori LB elnök.

Az OIT feladatköre nem csak igmin-től átvettek, de teljesen eltérnek tőle. (megszűnt a bíróságok 97

önkorményzata), így kiterjed a bíróságok igazgatásának valamennyi területére. E feladatok egy része az egész bírósági szervezet működtetésével kapcsolatos központi igazgatási feladat, emellett az OIT átfogó és általános feladata a bíróságok vezetőinek, igazgatási tevékenységüknek irányítása és ellenőrzése. Az igazgatási tevékenység feletti felügyelet azonban a Legfelsőbb Bíróság elnökére nem terjed ki.A törvény feljogosítja az OIT-t a bíróságokra kötelező szabályzatok, ajánlások és határozatok kiadására.- bírósági vezetők (itélőtábla elnöke és helyettese, kollégiumvezetők) kinevezése, felmentése, irányítása és

ellenőrzése, LB elnök jelölésről előzetes véleményezés, elnökhelyettes pályázatáról is- bírói kinevezéssel és felmentéssel kapcs jogok- ellenőrzési vizsgálatok eljárási határidőkről és szabályokról- ktgvetési gazdálkodással kapcs. Feladatok (javaslat, beszámoló, egyeztetés)- igazgatás érdekében kötelező szabályzatok, SzMSz, ajánlások készítése, határozatok hozatal, betartásuk

ellenőrzése- meghat-. Bíróságok működési alapelvei, szabályzata- biróságok informatikai fejlesztésének irányítása- bírósági és személyügyi jogkört gyakorol- bíróság jogkörét érintő jogszabály kezdeményezési jog- ülnök választás előkészítése- beslső ellenőrzés, bírósági fejezet felügyeleti, pü-i ell.- Kpi oktatás- Bírósági statisztikák , adatgyűjtés- Bíróságok jogi képviselete- Évente egyszer tájékoztatja az itélőtáblák és megyei bíróságok elnökeit- Irányítja a hivatal tevékenységétA törvény az OIT személyügyi hatáskörébe utalja az ítélőtáblák és a megyei bíróságok vezetőinek, valamint a Hivatal vezetőjének és helyettesének kinevezési és felmentési jogát.

Az OIT elnöke: a törvény az OIT elnökének jogkörébe utalja a belső pénzügyi ellenőrzés közvetlen irányítását, az OIT működésével és képviseletével összefüggő feladatokat és irányítja a Hivatal tevékenységét- Ogy-t évente tájékoztatja a bíróságok általános helyzetéről, OIT igazgatási tevékenységéről

OIT Működése- testületként működik, 2/3-os jelenlét mellett határozatképes, egyszerű szótöbbséggel határoz, 2/3-os választott tag kizárásához kell csak. Egyszemélyi eljárást a tv nem emlit.

Az OIT Hivatala - BíróminisztériumA Hivatal egyszemélyi vezetés alatt áll, kincstári körbe tartozó központi költségvetési szerv, amelynek alapvető feladata az OIT testületi döntéseinek előkészítése és végrehajtása, tehát a bírósági szervezet törvényes működésének biztosítására hozott döntések végrehajtása az igazgatás valamennyi területén. Emellett a Hivatal ellátja az OIT működésével összefüggő adminisztratív teendőket is.Hivatal vezetője határozott időtartamra kinevezett hivatásos bíró, vezetőként nem ítélkezhet. Tisztsége megszűnik minden olyan esetben ,amikor a vezető bírák tisztsége megszűnik tv. szerint, kinevezés után meghatározott körülmény vagy személyi összeférhetetlenség áll be. Bármikor lemondhat, bármikor felmenthetőA törvény a Hivatal vezetőjével kapcsolatos legfontosabb személyügyi jogosítványokat az OIT részére tartja fenn. Az ezen kívül eső munkáltatói jogokat az OIT elnökére ruházza, aki irányítja a hivatalvezető munkáját.

Bírósági vezetők

Bírási vezető: bíróság elnöke, helyettese, kollégiumvezető és helyettese, tanácselnök, csoportvezető és helyettese. Felelősek a bíróság jogszabályának hatékony működéséért. Csak bíró lehet, aki fő szabályként 6 évre neveznek ki (tanácselnököt határozott időre- tekintve hogy nagyon szakmai).Az igazgatásban a munkamegosztás mind horizontálisan. Mind vertikálisan érvényesül. . Helyi igazgatási feladatokat – OIT jogait nem bántva- a z ítélőtáblák és a megyei bíróság elnöke látja el.Minden vezetői állás- kivéve LB elnök-pályázni kell. A kinevezés rendje (LB elnök választott) OIT a vezetőket nevezi ki, a bírósági elnök jogkört (LB, Itélőtáblák, megyei) a kollégium-vezetők és bírói tanácsok elnökeinek

98

kinevezése. Megyei bíróság elnöke nevezi ki a helyi és munkaügyi bíróság elnökét, helyettesét, csoportvezetőjét és helyettesét. A bírói testület véleménye a kinevezőt nem köti, viszont a testület javaslatára köteles megvizsgálni az igazgatási tevékenységét. A vizsgálat szempontjait és az eljárást az OIT határozza meg, megállapítható hogy alkalmatlan és fel kell menteni, aki ez ellen bírósághoz fordulhat. De kaphat méltányos bírói beosztást.Vezetői tisztség megszűnik: közös megegyezés, lemondás, felmentés, határozott idő letelte, bírói megbízatás megszűnte.

ÍTÉLKEZÉS EGYSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA:A bírósági szervezet megváltoztatásának egyik célja volt, hogy a LB fellebbezésekhez kapcs. munkaterhe

csökkenjen, és így maradéktalanul eleget tehessen az ítélkezés egységének biztosításával kapcs. alkotmányos feladatának.A bírói jogalkalmazás egységének biztosítása jogegységi határozattal és elvi jelentőségű bírósági határozatok közzétételével történik. Az Alk. szerint a LB biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét a jogegységi határozatokkal. Így a tv. bevezette a büntető és polgári eljárásban a konkrét ügyekben felmerülő vitás elvi kérdések eldöntése érdekében a jogegységi eljárást, jogegységi határozatot.Ezek a magyar jogfejlődésben ismertek. A korábbi irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás nem voltak a jogállami követelményeknek megfelelő irányítási eszközök.

Jogegységi eljárásnak helye van, ha a joggyakorlat továbbfejlesztése / egyes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala szükséges, ill. ha a LB vmely tanácsa jogkérdésben el kíván térni a LB másik ítélkező tanácsának határozatától.

A LB-on szakágak szerint a köv. jogegységi tanácsok működnek:1. büntető,2. polgári,3. gazd.-i,4. munkaügyi,5. közig.-i.

A jogegységi tanácsot a LB vezetői mint a tanács elnökei vezetik. Attól függően, hogy a jogegységi eljárásban hozandó döntés 1 v. több szakág ügykörét érinti-e, a jogegységi tanács 5 ill. 7 tagból áll.

- 5tagú jogegységi tanács elnöke lehet a LB elnöke, elnökhelyettese, kollégiumvezetője, kollégiumvezető-helyettese.

- 7tagú jogegységi tanács elnöke a LB elnöke v. elnökhelyettese. Ez csak kiv. esetben, ha 2 jogterület találkozik.

Indítványozás joga a LB elnökét, kollégiumvezetőjét, ill. a LB azon tanácsát illeti meg, amely jogkérdésben el kíván térni a másik ítélkezési tanács határozatától. A legfőbb ügyésznek büntetőeljárásban ill. polgári peres eljárásban van indítványozási joga.

Az indítványozónak meg kell jelölnie, hogy milyen kérdésben & okból kéri a jogegységi döntést. A tv. szerint a jogegységi határozatot a jogegységi tanács ülésén hozza meg. Az ülésre az indítványozót & legfőbb ügyészt mindig meg kell hívni, és ők fel is szólalhatnak.

Jogegységi határozatok a bíróságokra kötelezőek. Jogegységi tanács határozatát a Magyar Közt. nevében hozza, és a Magyar Közlönyben közzéteszi. A jogegységi határozatnak főszabályként a felekre kiterjedő hatálya nincs.

7. Bírói testületekA bíróságok igazgatásában közreműködő bírói testületek:

a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok összbírói értekezlete, a kollégium, a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok bírói tanácsai.

a. Az összbírói értekezlet résztvevői: a Legfelsőbb Bíróságra, az ítélőtáblára, illetőleg a megye területén működő bíróságokra beosztott bírák.Az összbírói értekezlet:

küldöttet választ az OIT tagok megválasztásához,

99

véleményt nyilvánít az OIT kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági vezetők pályázatára, és kezdeményezheti a felmentésüket,

megválasztja a bírói tanácsot, évente legalább egyszer beszámoltatja működéséről, dönt a bírói tanács tagjának felmentéséről.

b. A bírói tanács tagjait és póttagjait az összbírói értekezlet 6 évre választja meg. Ha együttes számuk 5 alá csökkent, számukat az összbírói értekezlet kiegészíti. 5-15 tagja (nem lehet bíróság elnöke és helyettese) és 3-13 póttagja van rendesen. Tagság megszűnésekor vagy tartós akadályoztatáskor a póttag jár el. Elnököt és helyettest maga közül választ. 2/3-os részvétel kell a határozatképességhez.

2/3-os szavazat kell. OIT tagokat választó küldöttek megválasztásáhozOIT által kinevezett vezetők felmentésének kezdeményezéséhezBírói tanács tagjainak megválasztásához és felmentéséhez

A bírói tanács: döntési joga nincs véleményt nyilvánít bírót, bírósági vezetőt érintő személyi kérdésekben, javaslatot tesz a bíróság éves költségvetési tervére véleményezi a bíróság szervezeti és működési szabályzatát és ügyelosztási tervét.

A bírói tanács az üléseit szükség szerint, de évenként legalább négyszer tartja. Bírák számára nyilvános, bíróság elnöke állandó meghívott ként részt vesz.

c. A kollégium , nincs döntési joga, meghatározott ügyszakba beosztott hivatásos bírák testülete, amelyet a kollégiumvezető vezet. Szakmai értékelés, javaslattétel bírói kinevezésre ügyelosztásról véleményt nyilvánít.A megyei bíróságon büntető, polgári és gazdasági, valamint közigazgatási kollégiumok működnek. Az ítélőtáblán büntető és polgári kollégiumok működnek. A Fővárosi Ítélőtáblán közigazgatási kollégium is működik. A Legfelsőbb Bíróságon büntető, polgári és közigazgatási kollégiumok működnek.

A kollégium: javaslatot tesz - a helyi bíróságra beosztás kivételével - a bíró beosztására, részt vesz a bíró szakmai tevékenységének értékelésében, véleményezi az ügyelosztási tervet, javaslatot tesz a kollégiumvezető, a kollégiumvezető-helyettes és a tanácselnök kinevezésére.

Bírósági dolgozók

1997. 68 tv ig.ügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyuk lett munkaviszony helyett. - bírósági fogalmazó-3 év- szakvizsga+ pályaalkalmassági v. után lehet bírósági titkári kinevezés lehet- bírósági titkár- meghatározott ügyekben önálló3n is eljárhat, büntetőben csak kivételesen.- ig.ügyi szakértő és szakértő jelölt- ügydöntő feladatokat ellátó tisztviselő- ügyvieli és adminisztratív ügykezelő és fizikai dolgozó

BÍRÁK JOGÁLLÁSA:A bírák jogállását az 1997: LXVII. tv. szabályozza. Az ítélkezésében független bíró a bírósági szervezet

tagjaként szolgálatot teljesít. Ez kifejezi a bírói tevékenység kettős jellegét: Az ítélkezési tevékenység független, de a bíró mint munkát végző személy egy szolgálati jogviszony alanya. Kiderül az is, hogy az őt megillető jogok mellett kötelezettségek is terhelik („szolgálat”). A bíró tevékenységét az igazságszolgáltatási tevékenység iránti tisztelettel köteles ellátni.

A bíró szolgálati viszonya kinevezéssel jön létre; a szolgálati viszony kezdete a kinevezési okiratban meghat. időpont. A bírót a közt.-i elnök nevezi ki & menti fel.

A Magyar Közt.-ban bíróvá nevezhető ki, aki e feltételeknek megfelel:

100

1. magyar államp.,2. büntetlen előéletű,3. választójoggal rendelkezik,4. egyetemi jogi végzettsége van,5. vállalja, hogy a tv. rendelkezéseinek megfelelően vagyonnyilatkozatot tesz,6. min. 1 évig bírósági / ügyészségi titkárként, ill. korábban alkotmánybíróként, bíróként, katonai

bíróként, ügyészként, közjegyzőként, ügyvédként, jogtanácsosként működött, vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló tv. hatálya alá tartozó kp.-i közig.-i szervnél közig.-i ill. jogi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozott.

Nem lehet bíró, akivel szemben bűncselekmény miatt szabadságvesztést v. közérdekű munkát szabtak ki, ill. akinek a büntetőeljárás során a kényszergyógykezelését rendelték el és a bűnügyi nyilvántartásban szerepel. A bűnügyi nyilvántartásban a pályázóra von. teljes körű adatait az OIT mérlegeli.

A bírói kinevezés előtt pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venni; ennek eredményét az OIT bírálja el.Katonai bíróvá kinevezés előfeltétele még az is, hogy a kinevezendő személy a Magyar Honvédség

hivatásos tisztje legyen. A kinevezéshez történő előterjesztéshez a honvédelmi min. előzetes egyetértése szükséges. A katonai bírót a honvédelmi min. a kinevezéssel egyidejűleg rendelkezési állományba helyezi.

Bírói állás betöltésére – ha a tv. és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló tv. másként nem rendelkezik – pályázatot kell kiírni. A bíró kinevezés először 3 évre, majd ezután határozatlan időre szól. A bíróság elnöke a határozott idő utolsó napja előtt 90 nappal beszerzi a kinevezett bíró nyilatkozatát arról, hogy kéri-e a határozatlan időre történő bírói kinevezést.

A bíró, tevékenységének megkezdése előtt 8 munkanapon belül esküt tesz a bíróság elnöke előtt, és vagyonnyilatkozatát is be kell nyújtania. A bíró hivatását esküjéhez hűen köteles gyakorolni, igazságszolgáltatási feladatainak teljesítését nem tagadhatja meg, lelkiismeretesen köteles eljárni a rábízott ügyekben.

Hivatásos bírák nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak; ha a bíró ogy.-i vagy önkorm.-i képviselőjelöltként indul a választáson, tisztségéből fel kell menteni. A bíró tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészeti, irodalmi, oktató- és műszaki alkotó munkát végezhet kereső tevékenységként, de ezzel nem veszélyeztetheti függetlenségét és pártatlanságát, nem keltheti ennek látszatát, és ez nem akadályozhatja hivatali kötelezettségei teljesítését.

A bíró kereső tevékenység gyakorlásának megkezdését köteles a bíróság elnökének előzetesen bejelenteni. Bíró nem lehet választott-bíróság tagja. A bírót hivatása méltóságának és felelőssége súlyának megfelelő, függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Részére a feladatai megfelelő ellátásához szükséges feltételeket biztosítani kell.

A bíró minden ügyben befolyástól mentesen, részrehajlás nélkül köteles eljárni. Köteles minden befolyásolására irányuló kísérletet elhárítani, és arról a bíróság elnökét tájékoztatni.

A bíró köteles az állami & szolgálati titkot szolgálati viszonya alatt és annak megszűnése után is megőrizni, a titoktartás alól csak tv.-ben meghat. szerv adhat felmentést.A bíró köteles a tisztségéhez méltó magatartást tanúsítani, tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, mely a bírósági eljárásba vetett bizalmat / bíróság tekintélyét csorbítaná. Szolgálati viszonyán kívül nem fogalmazhat meg véleményt a bíróság előtt lévő vagy folyamatban volt ügyről, főleg az általa elbírált ügyekről. A bíró a rábízott ügyet ésszerű határidőn belül köteles elbírálni. A bíró munkáját időszakonként értékelni kell, melynek eredménye szerint a bíró lehet kiválóan alkalmas / alkalmas / alkalmatlan.

A bíró szolgálati viszonya megszűnik:a) lemondás;b) első bírói kinevezés 3 éve után nem tettek előterjesztést a határozatlan idejű kinevezésre;c) bíró tisztsége ellátására tartósan alkalmatlanná válik;d) bíróval szemben jogerősen szabadságvesztést / közérdekű munkát / kényszergyógykezelést szabtak ki;e) a bírói esküt határidőben nem tette le;f) kinevezésének egyéb feltételei már nem állnak fenn;g) bírót önkorm.-i / ogy.-i képviselőnek / polgármesternek jelölték;h) bíró 70. életéve előtt, de az ált. öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után maga kéri nyugállományba

helyezését;i) 70. életévét elérte;j) bíróval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás során jogerős fegyelmi büntetésként bírói tisztségéből való

felmentését indítványozták;k) bíró a részére felajánlott bírói állást nem fogadta el;l) vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja; abban lényeges adatokat szándékosan

101

valótlanul közöl ill. elhallgat; vagyonnyilatkozatát / személyes adat kezelését visszavonja;m) rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá;n) halál.

LAIKUSOK A BÍRÁSKODÁSBAN:Kérdés, szükség van-e laikusok részvételére a bíráskodásban, és milyen formában, milyen szinten.

Laikusok részvételének 2 alapmodellje:1. Esküdtszéki rendszer: Laikus elem jellemzően ténykérdésben dönt, aztán a hivatásos bíró a

jogkérdésben foglal állást.2. Ülnöki rendszer (Schöffe-rendszer): Hazánkban és ált. a volt szocialista országokban működött. A

laikus elem részvételét a generális prevenció, a nyilvánosság megvalósulása indokolja.Az Alk. 46. §-ának megfelelően közreműködnek ülnökök, akik megbízatásukat választással nyerik el.

Ülnöknek az a büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező magyar államp. választható meg, aki 30. életévét betöltötte.

Helyi bíróság ülnökeit a székhely szerint illetékes önkorm. képviselő-testülete, a megyei bíróság ülnökeit a megyei (fővárosi), megyei jogú városi közgyűlés választja meg. A kerületi bíróságok ülnökeit a terület szerint illetékes települési önkorm.-ok képviselőtestületei, a Budakörnyéki Bíróság ülnökeit a Pest Megyei Közgyűlés választja meg. Megyei bíróság & munkaügyi bíróság ülnökeit a megyei (fővárosi), megyei jogú városi közgyűlés választja meg.

Katonai ülnököket a rendfokozatuknak megfelelő állománygyűlésen választják meg.Az ülnökökkel szemben is fokozott követelmény a büntetlenség: a büntetlen előéleten kívül nem vizsgálnak

ugyan a nyilvántartásban mást, de a jelölt arról is köteles nyilatkozni, volt-e büntetve, rendelkezik-e választójoggal.

Ülnökök megbízása 4 évre szól. Választás előkészítése, annak megállapítása, hogy a választó szerv melyik bírósághoz hány ülnököt válasszon OIT jogköre. Ülnökök választásának időpontját a közt.-i elnök tűzi ki. Az ülnök tisztsége gyakorlása előtt tesz esküt; az ülnököket az ítélkező tanácsokba a bíróság elnöke osztja be.

Az ülnök tisztségét 70. életéve betöltéséig láthatja el; megbízatásáról írásban lemondhat, és tisztsége megszűnik választójoga elvesztésével is. Az ítélkezésben az ülnököket a hivatásos bírókkal azonos jogok illetik meg.

102

20. Az ügyészség-M Kuko 507-526

BEVEZETÉS:Az Alk. szerint: „A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes

személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről.” [Alk. 51. § (1) bek.]

Magyaro.-on az egységes, centralizált, bíróságtól független, IM felügyelete alá helyezett államügyészséget az 1871: XXXIII. tc. hozta létre. A tv.-javaslat indokolása 3 kérdésnek tulajdonított jelentősséget:

1. Kinek a közege legyen az ügyészség?Közvádló csak az állam közege lehet, nem a vármegyei tv.-hatóságé

2. Hatáskörét a közvádlói teendőkön kívül kiterjesszék-e?Nem alkalmazandó pl. a fr. példa, ahol a királyi ügyészek kiterjesztett jogköre a bírói függetlenséget is veszélyezteti. Korai volt még ilyen átalakításokhoz.

3. Milyen alapon szerveződjék az ügyészség?Vitatott volt, milyen legyen a kp.-osított ügyészség közjogi helyzete

A tv.-javaslat szerint: „Az ügyészség a bíróságtól független és közvetlenül az igazságügyi miniszternek van alárendelve.” A bíróságoktól nem függhet; önálló, egyenjogúsított hatóság, indítványokat tehet, bírósági határozatok ellen perorvoslattal szabadon élhet.A min.-nek alávetettség szerint annak utasításait teljesíteni köteles, és a min. a megbízást vissza is vonhatja az ügyésztől. Úgy vélték, ez a min.-i felelősségből következik, és hogy az állam érdekeinek védelme elsősorban min.-i hatáskör.

A kérdést az ogy. kicsi szavazatkülönbséggel döntötte el. Az ügyészi szervezet a bíróság mellett, de attól függetlenül működött:

- Kúria – koronaügyészség.- Ítélőtáblák – királyi főügyészségek.- Tv.-székek – királyi ügyészségek.- Járásbíróságok – ügyészségi megbízottak.

Ekkor még főleg a büntetőügyek voltak a hatáskörük, polgári ügyek csak később.Az 1949. évi Alk. szovjet mintára az ügyészséget az ogy. alá rendelte, létrehozta az ogy. által választott

legfőbb ügyészi tisztséget, kimondta hogy az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti, irányítja, és ő nevezi ki az ügyészeket.

Az ügyészség feladatát & hatáskörét több tvr. után az 1972: V. tv. (ügyészségi tv.) rendezi. Az ügyészi szervezet 1953-ban vált el az IM-tól, és ekkor szűnt meg a katonai ügyészség különállósága is, mely beolvadt az ügyészi szervezetbe, és a katonai főügyész a legfőbb ügyész egyik helyettesévé vált.

A LB elnökét & legfőbb ügyészt megillette a jogerős ítélet elleni tv.-ességi óvás, 1 éven belül, tv.-sértés / megalapozatlanság miatt. Ez egy nagyon jelentős eszköz volt a kezükben, de senkinek nem volt rá alanyi joga, ezt csak ők mérlegelték – ezért is semmisítette meg aztán az AB az egész intézményt. A gyakorlatban sokszor indoklás nélkül, csak úgy dobták vissza a kérelmeket.

Ezek alapján az ügyészség 2 típusa:a) Végrehajtó hatalomnak alárendelt ügyészség.b) Független ügyészség.

Régen azt mondták, hogy a független modell szovjet példa – de ez már az 1800-as években is az alárendelt modellel versenyzett, és csak kis többséggel nyert a másik a szavazáson (és Szu. ekkor még egyált. nem volt).

REFORMKÍSÉRLETEK:Ma az Alk. XI. fejezete rendelkezik az ügyészségről; kimondva hogy a legfőbb ügyész az ogy.-nek felelős

ügyészség az ogy.-nek alárendelt szerv. A végrehajtó hatalomtól független, saját hatáskörrel bíró állami szerv.Az 1989-es alk.-módosítás és az ügyészségi tv.-módosítás nem érintette az ügyészség helyzetét és feladatait. Pontosították az ügyészség feladatait, és a legfőbb ügyész megbízatását a parlamenti ciklustól függetlenül 6

103

évben állapították meg. Így a legfőbb ügyész a napi politikától, parlamenti viszonyoktól függetlenül tevékenykedhetne. A későbbi alk.-módosítások sem érintették az ügyészség helyzetét.De a legfőbb ügyész már nemcsak beszámolni köteles az ogy.-nek is, hanem kérdezhető, interpellálható is, ami egy alk.-jogi nonszensz, mert független modellről beszélünk. Ennek ellenére – főleg az 1. ciklusban – konkrét kérdések miatt zaklatták a legfőbb ügyészt; a jelenlegi legfőbb ügyészt pedig köztudottan nem kedvelik, ezért állandóan interpellálják, és nem fogadják el a választ. De ennek úgy sincs következménye.

Inkább az AB vette át az ügyészség regulázását:- Kiiktatta a tv.-ességi óvást teljes egészében.

- Korlátozta a keresetindítási jogot; más perében a fellépést kiiktatta.- tvességi óvást megszüntette, amellyel előtte bármely bírói határozatot felülvizsgálhatott

1990 nyarán a Legfőbb Ügyészségen megkezdődtek egy átfogó ügyészségi reform előkészületei. Széleskörű jogtörténeti és jogösszehasonlító munka folyt, majd szakmai-tudományos konferenciák. Elsősorban az ügyészségi szakmai körökben az ügyészség közjogi helyzetének megváltoztatása ellenzésbe ütközött , mégis az elkészült koncepció azt javasolta, hogy az ügyészséget helyezzék az IM felügyelete alá.A ’94-ben megalakult korm. az ügyészség alk.-jogi helyzetét az új Alk. előkészítése körébe utalta, de jelezte, hogy meg kívánja erősíteni a bírói felügyeletet, és kimondta, hogy átalakítja az ügyészség alk.-jogi helyzetét. Majd a ’98-as korm. is változtatni kívánt az ügyészség helyzetén, a korm. (IM) alá kívánta rendelni. Egy 3 tv.-javaslatból álló tv.-csomagot nyújtott be, mely azonban nem kapta meg a többséget az ogy.-ben.

Az érdekes az, hogy 1994-98-ban a szocialisták terjesztettek be ilyen javaslatot az alárendelt ügyészségről, de már nem volt idejük megszavazni. A köv. ciklusban Dávid Ibolya igazságügy-min. terjesztette elő – kis változtatással – u.azt a javaslatot, amit annak idején a szocialisták, de ők most az egykori javaslatukat kapásból elutasították, mert ekkorra már ellenzékben voltak. Az indok az volt, hogy a korm. alá akarták rendelni az ügyészséget – de nem a mostani korm. alá. A mostani pártpolitikai helyzet miatt az alárendelt modell nem lenne túl jó, de egyébként mind2 modell mellett és ellen is szólnak érvek.

Ny-Eu.-ban az alárendelt modell van többségben, de itt sem az ügyészség kézi vezérlése zajlik, hanem az igazságügy-min. ad ki normatív alapelveket, vagy az ő egyetértésével a legfőbb ügyész. A mi elutasított tervezetünkben is csak arra adhatott volna utasítást az igazságügy-min., hogy biz. ügyben emeljenek vádat – de aztán semmi. Ez ~Ny-i modell. Egyébként is biz. ügyekben Ny-on akkor is alkalmazzák a független modellt, ha egyébként az alárendelt van, pl. USA-ban az elnök elleni nyomozáskor, Olaszo.-ban a mafia-ügyekben. A független modell a tevékenységi körre is kihat – ahol ez van, ott ált. a vádképviselet a jell. funkció.2001. 31 tv-t viszont elfogadták,amemly a szolgálati tv-t módosítota. Következménye: titkos infogyűjtés, széles nyomozói jogkör, BV felügyelet újraszabályozása, szab.sértésből ügysézségre eső feladatok újraszabályozása,

3/2004 (II.17) AB határozat – legfőbb ügyész interprellálhatóságáról- alk 27 § szerint hatáskörében mindenre általánosságban és egyedi ügyre is lehet, arra válaszolni köteles,

tiszteletben tartva az alkotmány rendelkezéseit (szem.jogok) - egyedi döntéseiért nem tartozik politzikai felelősséggel az Ogy-nek- Ogy-nek nincs alárendelve, nem utasítható

ÜGYÉSZSÉG FELADATAI:A legfőbb ügyész & ügyészség gondoskodik az államp.-ok / személyek jogainak védelméről és az

alkotmányos rendet / ország biztonságát és függetlenségét sértő / veszélyeztető minden cselekményt következetesen üldöz.

Nyomozást végez, felügyeletet gyakorol a nyomozás tv.-essége felett, képviseli a vádat, felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás tv.-essége felett. Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy a társ. vmennyi szervezete, minden állami szerv & államp. megtartsa a tv.-eket . Tv.-sértés esetén meghat. módon fellép a tv.-esség védelmében.

Az ügyészség köteles megtenni a tv.-ben meghat. intézkedéseket, ha az ország tv.-eit bmilyen módon megsértik, és a tv.-sértés megszüntetésére hivatott szerv – kötelezettsége ellenére – nem teszi meg a szükséges intézkedést, ill. ha azonnali intézkedésre van szükség.

Az ügyészség közreműködik az ország tv.-einek érvényre juttatásában, alk.-os felügyelet ellátásában, tv.-esség védelmében.

- nyomoz- fegyeli a nyomozást- tvben meghat egyéb jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben

104

- vádat emel és a bírósági eljárásban képviseli a vádat- ellátja a bünti-végreh tvességének felügyeletét- részt vesz a bíróságok polgári, munkaügyi, közig. És gazdasági jogi peres és nemperes eljárásaiban- ügyészi tvességi felügyeletet gyakorol- kiemelt figyelmet fordít a kiskorúak sérelmére elköv. Bcs-k üldözésére, eljár szükséges gyermekvédelmi

intézkedések megtétele érdekében- ellátja a nemzetközi szerződésekből, különösen a jogsegély kérésével és nyújtásával összegfüggésben rá

háruló feldatokat.

Az ügyész tevékenységi köre 6 csoportra osztható, melyekből 1-4. büntetőjogi, 5-6. pedig nem:1. Felügyeletet gyakorol a nyomozás tv.-essége felett: Ez ugyan „felügyelet”, de inkább „irányításnak”

nevezhető, mert az ügyésznek utasítási joga van, a nyomozóhatóság köteles azokat végrehajtani; eljárás megindítása / megszüntetése, házkutatás stb. Jelenleg 3 nyomozóhatóság van:

a) rendőrség;b) vám- és pénzügyőrség;c) határőrség.- + APEH ilyen jogkörét a rendőrségbe olvasztották.

2. Az ügyész maga nyomozást végez: Ennek 2 esetcsoportja:a) Mikor a tv. kötelező rendelkezése szerint csak az ügyész nyomozhat:

) Biz. bűncselekmény-fajták esetében, pl. hivatalos személy elleni erőszak. igszolg. elleni erőszak

) Ha a gyanúsított személye miatt tartozik az ügyészség hatáskörébe a nyomozás, pl. ogy.-i képviselő, bíró, rendőr esetén.

b) Ügyész fel van hatalmazva, hogy bmely nyomozóhatóságtól, az ügy bmely szakaszában átvegye a nyomozást, ha azt nem tartja kielégítőnek.Emiatt nem volt felhőtlen a viszony a rendőrség & ügyészség között ; ha menet közben szóltak bele pl. a kihallgatásba az ügyészek, az a nyomozati taktikát teljesen felborította. Az AB is többször kijelentette, hogy az állami szervek között együttműködésnek kell lennie.c) titkos infógyűjtés is lehertséges már

3. Vádat emel, bírósági eljárásban képviseli a vádat: Közvádra üldözendő cselekmények esetén az ügyészségnek vádmonopóliuma van: (elrendndel, megtagad, elhalaszt)

a) Bíróság csak olyan személy ellen indíthat büntetőeljárást, akit az ügyész megvádolt.b) Csak olyan cselekmény miatt, ami a vádiratban szerepel.

c)A cselekmény jogi minősítésénél viszont a bíróság nincs kötve az ügyész minősítéséhez, mást is megállapíthat.

d) részt vesz a BV bíró általi meghallgatáson, BV bíró végzése ellen fellebbezéssel élhet.

Pót-magánvád: Ha az ügyész bmilyen okból véget vet a vádnak / ügynek; akkor a sértett képviseletében az ügyvédje pót-magánváddal folytathatja a vádat, ha a sértett sérelmezi a vádelejtést. A rendőrök még nem szoktak hozzá, mert ilyenkor az ügyvéd utasíthatja is őket nyomozással kapcs.

4. Ellátja a büntetés-végrehajtás tv.-ességi felügyeletét: Ez is szélesebb körű, nemcsak a jogerősen elítéltekre von., hanem mindenkire, akit bűncselekmény miatt szabadságától megfosztottak (pl. előzetesre is). Egyéb büntetések & intézkedések felett, és a BV-bíró tevékenysége felett is felügyel, a döntése ellen fellebbezést adhat be.Jogkörök: minden olyan szervet ellenőrizhet, amelyek fő és mellékbünti, intézkedések, szabadságkorlátozó

intézkedésekre kötelezettek, megyei bíróság elnökéhez fordulhat. ilyenek: BV intézetek, fogvatartó helyiségek, fogdák, javítóintézetek, közösségi szálláshelyek, közérdekű miunkahelyek, kényszergyógykezelő helyek, utógondozók stb.

fogvatartó szerveknél megtekintheti az iratokat, körülményeket, beső szabályzatokat. utasítási joga van, ill. szabadlábra helyezheti azokat, akik et tves határozat nélkül vagy határidőn túl tartanak fogva.

végrehajtással kapcs. panaszok ellenőrzése bűnügyi nyilvántartás tvességének ellenőrzését maga a főügyész gyakorolja, melyeket a BM kezel

(bűntettesek, kényszerintézkedés alatt állók, büntieljárás alatt állók, ujj- és tenyérlenyomat és fénykép, DNS-profilok szerinti). Ezek alapján készül a hatósági erkölcsi bizonyítvány.

105

5. Részt vesz a bíróságok polgári, munkaügyi, közig.-i & gazd.-i jogi peres és nem peres eljárásaiban: Korábban korlátlan keresetindítási & fellépési joga volt – mostmár nem léphet fel az ügyész. Keresetet akkor indíthat, ha:

a) Jogosult akadályoztatott jogainak érvényesítésében.b) Külön tv. biz. ügyekben biztosít neki perindítási jogot, pl. egyesülési joggal kapcs.c) Biz. családi jogi esetekben, pl. apaság perekben, házasság érvénytelenítése ügyében.

Büntetőeljárásban: vádképviselet, megindításhoz ügyészi indítvány kellPolgári és nemperes eljárásban:

általános kersetindítási jog, ha vki jogai védelmére nem képes vagy kerestindítási joga kizárt. Regyezséget nem köthet, jogról nem mondhat le, jogot nem ismerhet el.

közérdekű kerestindítási jog, közérdekűvé vált magánjogi érdek érvényesítése (szülői felügyelet, apasági perek stb). Itt az ügyész a fél jogait gyakorolja.

6. Ügyészi tv.-ességi felügyeletet gyakorol: A közig. tv.-ességi felügyelete; kiterjed a korm. alatt elhelyezkedő szférára, pl. önkorm.-ok, országos hatáskörű szervek. 3 jogi eszköze:

a) Óvás.b) Felszólítás.c) Figyelmeztetés.

Az ügyészségi tv.-ben meghat. feladatokat a legfőbb ügyész közvetlenül / illetékes ügyész útján látja el.Az ügyésznek a rendszerváltás előtt polgári ügyekben is kiterjedt jogkörei voltak:

- Biz. kivételekkel pert indíthatott (széles körben).e) Perben felléphetett. A Pp. szerint bejelentette, hogy felperes / alperes érdekében lép-e fel. Ezt később

módosították, hogy a tv.-esség érdekében lép fel. Az 1. ügyészségi tvr. (1953) még a bíróságok felett is adott az ügyésznek biz. jogköröket.

LEGFŐBB ÜGYÉSZ:Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti & irányítja az Alk. szerint. A legfőbb ügyészt a közt.-i elnök javaslatára egyszerű szótöbbséggel OGY választja, 6 évre. Feltételek: magyar áp, büntetlen előélet (feddhetetlenség, vgyis nincs nyilvántartásba véve), választójogosultság, jogi egyetem és szakvizsga. Megbízatás megszűnik: ex lege- megbízatás lejárta; lemondás, 70. életév, halál, vagy

OGY szűnteti meg- felmentéssel: neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni fealdatánakHivtalvesztéssel: neki felróhatóan nem tesz eleget, bcs miatt elítélik, méltatlanná válikÖsszeférhetetlenség (képv., polgmester, állami vezetővé választás)

A legfőbb ügyész:1. Tanácskozási joggal részt vehet az ogy. ülésén.2. Tanácskozási joggal részt vehet az AB teljes ülésén, zárt ülés elrendeléséig.3. Kezdeményezheti a korm.-nál, min.-nél, országos hatáskörű szervnél jogszabály kibocsátását / módosítását /

hatályon kívül helyezését; tv., korm.-rendelet, min.-i rendelet tervezetére tv.-ességi szempontból előzetesen észrevételt tesz.

4. Tv. alkotását / módosítását / hatályon kívül helyezését javasolhatja a tv.-kezdeményezésre jogosultnál.5. Jogszabályok egységes végrehajtása érdekében a min.-eknél / országos hatáskörű szervek vezetőinél

kezdeményezheti utasítás, irányelv, tájékoztató kiadását.6. utasításokat ad ki, szabályzatot ad ki, létszám és bérgazdálkodást folytat, , kitüntetéseket adományoz stb-

ezeket az Ügyészségi Közlönyben teszik közzé.7. A LB előtti jogegységi eljárásban gyakorolja a bírósági szervezeti tv.-ben meghat. jogkörét.8. Az OIT tagjaként (hivatalból az) ellátja a bírósági szervezeti tv.-ben meghat. ez irányú feladatait.9. Az AB-nál indítványozhatja:

a) jogszabály / állami irányítás egyéb jogi eszköze alk.-ellenességének utólagos vizsgálatát;b) u.ezek nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát;c) Alk.-ban biztosított jogok megsértése miatti alk.-jogi panasz elbírálását;d) mulasztásban megnyilvánuló alk.-ellenesség megszüntetését;e) ügyészség & más szerv közötti hatásköri összeütközés megszüntetését;f) Alk. rendelkezéseinek értelmezését.

106

10. Összeállítja az ügyészségi költségvetési fejezetre & költségvetés végrehajtására von. javaslatát, melyet a korm. a kp.-i költségvetési ill. zárszámadási tv.-javaslat részeként az ogy. elé terjeszt.

ÜGYÉSZEK ALÁRENDELTSÉGE:Ügyészek a legfőbb ügyésznek alárendelten működnek, utasítást nekik csak a legfőbb ügyész & felettes

ügyész adhat. Ügyészi tevékenységgel kapcs. az ügyész jogait & kötelességeit csak tv. állapíthatja meg. Minden szerv köteles biztosítani, hogy az ügyészek a jogszabályban megállapított jogaikat akadálytalanul gyakorolják.

TV.-ESSÉGI FELÜGYELET:Tv.-ességi felügyeletet az ügyész a korm.-nál alacsonyabb szintű államig.-i szervek által kibocsátott

jogszabályokra ill. állami irányítás egyéb jogi eszközeire, e szervek ált. érvényű rendelkezéseire és a jogalkalmazás körébe tartozó egyedi döntéseire terjed ki. (szervi hatálya: minisztériumok, Kormánynak alárendelt orsz. Hatkörű szervek, regionális és helyi államigazgatási szervek, hatósági és jogalkalmazási feladatot ellátó egyéb szervek; tárgyi hatálya: jogszabályokra, állami irányítás egyéb eszközei, jogszabályi hátterű belső szabályzatok, eljárások, egyedi döntések, intézkedések)Kiterjed még a bíróságon kívüli, jogvitát intéző szervek egyedi döntéseire, a gazd.-i & egyéb szerveknek munkaviszonnyal és szövetkezeti tagsággal kapcs. egyedi döntéseire és jogszabályok felhatalmazása alapján kiadott ált. érvényű intézkedéseire.

Az ügyész a tv.-ességi felügyelet során a tv.-esség érdekébe (vagyis célszerűségi vagy gazdasági szempontokra nem terjedhet ki)

Óvást emelhet az Alk.-nyal / más magasabb szintű jogszabállyal ellentétes jogszabály v. állami irányítás egyéb jogi eszköze ellen.

Elbírálja azon tv.-ességi kérelmeket, közérdekű bejelentéseket, tv.-sértésre utaló jelzéseket, melyeket az államp.-ok (jogi személyek) az államig. v. más, bíróságon kívüli jogalkalmazó határozatai / tv.-sértő mulasztásai ellen az ügyészséghez benyújtanak.

Hatáskörébe tartozó területi / helyi szerveknél ált. érvényű rendelkezés kiadását, módosítását vagy egyes rendelkezések hatályon kívül helyezését kezdeményezheti.

Megtekintheti a hatáskörébe tartozó szervek ált. érvényű rendelkezéseit & egyedi döntéseit, szükség esetén vizsgálatot tarthat, ill. ellenőrzési v. felügyeleti joggal felruházott szervet vizsgálat tartására kérhet.

Szervek vezetőitől iratok, adatok rendelkezésre bocsátását, megküldését, további felvilágosítás adását kérheti.

A minisztériumok és a korm.-nak közvetlenül alávetett más országos hatáskörű szervek tekintetében e jogokat a Legfőbb Ügyészség gyakorolja.Tvsértést akkor állapit meg, ha a tevékenység, határozat, intézkedés a jogszabályokkal, állami ir. Egyéb j.eszközeivel, belső szabályzatokkal ellentétes. Felügyeleti intézkedések: óvás, felszólalás, figyelmezteteés és jelzés (szignalizáció) szab.sértési és rendészeti ügyekkel kapcs. Feladatok, egyéb intézkedések.

A kerestindítási jog a tvességi ellenőzés során használt eszöz. Az ügyészi ellenőrzés után már ügyészi intézkedésre nincs lehetőség, ezért a keresettel a bíósághoz fordul- ez az alapíitványok, társadalmi szervezeteknél van.

ÓVÁS:Ha az ügyész azt állapítja meg, hogy a tv.-ességi felügyeleti jogkörébe tartozó szerv által kibocsátott

jogszabály / állami irányítás egyéb jogi eszköze ellentétes az Alk.-nyal v. a hierarchiában felette álló jogszabállyal az azt kibocsátó szervhez tv.-ességi óvást nyújthat be.Normatív szabályokkal szembeni óvás- címzett a kibocsátó szerv, amely vagy helyt ad neki és határidőn belül intézkedik, vagy nem ért egyet és AB-hez fordul. Tájjékoztatva az ügyészt.Egyedi határozatok elleni óvás- címzett a kibbocsátó szerv vagy annak felettese, határozat végrehajtását fel kell függeszteni.Tevőleges tv.-sértés ellen lehet benyújtani, max. min.-i rendelet ellen.

A szerv ezt 30 napon belül köteles megvizsgálni.Ha alaposnak tartja az aktust hatályon kívül helyezi, visszavonja, módosítja; és erről az ügyészt értesíti.Ha nem ért vele egyet a megvizsgálástól számított 8 napon belül köteles az óvást elbírálás végett az AB elé terjeszteni és erről az ügyészt értesíteni.Ha nem pl. min.-i rendeletekről van szó, hanem egyedi esetekben nem értenek egyet vele, akkor a végső szó a

107

rendes bíróságoké.Ha az ügyész a szervek jogerős, ill. végrehajtó rendelkezéseiben tv.-sértést állapít meg annak

kiküszöbölése végett a tv.-sértést elkövető szervhez / annak felettes szervéhez óvást nyújthat be. Ebben a megtámadott rendelkezés végrehajtásának felfüggesztését is indítványozhatja.Ha ezt egyedi ügyben hozott jogerős rendelkezés ellen annak közlését követő 1 éven túl nyújtja be – ha tv., tvr., korm.-rendelet másként nem rendelkezik –, az óvás folytán tett intézkedés jóhiszeműen szerzett / gyakorolt jogot nem sérthet.

Ha az ügyész az óvást nem közig. ügyben hozott egyedi, jogerős határozat ellen nyújtja be 5 éven túl, az e folytán tett intézkedés jogot korlátozhat, vonhat el, joghátrányt állapíthat meg, ha

f) az ügy nem tartozik az eljáró szerv hatás- vagy illetékességi körébeg)határozat tartalmát bcs befolyásolta (ha azt jogerősen megállapították, vagy nem a bizonyítottság hiánya

zárja ki az ítéletet)h)határozatot hozó testületi szerv meg, volt hat.képes, vagy nem volt meg a döntéshez szükséges szavazati

arány.Az óvást a szerv 8 napon belül / testületi szerv a köv. ülésen köteles megvizsgálni. Ha az ügyészség a felettes

szervhez nyújtotta be az óvást, azt 30 napon belül kell elbírálni.Ha a szerv az óvást alaposnak tartja a tv.-sértő rendelkezést köteles határidőben hatályon kívül helyezni / módosítani & erről az ügyészt tájékoztatni.

Ha az ügyész a határozat bíróság előtti megtámadhatóságára megállapított határidő után nyújt be óvást a szerv egyetértés hiányában is érdemben dönt az óvás tárgyalásában. Elutasítás esetén az ügyész az erről szóló határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül az illetékes bírósághoz fordulhat.

FELSZÓLALÁS, FIGYELMEZTETÉS:Az ügyész:1. Felszólalással él:

a) tv.-sértő gyakorlat; nem érinti a konkrét ügyeket egyenként.b) mulasztásban megnyilvánuló tv.-sértés megszüntetése végett a szerv vezetőjénél (pl. ügyintézési

határidő túllépése).2.Figyelmeztetést nyújt be:

a. Jövőbeni tv.-sértés veszélye esetén, a tv.-sértés megelőzése érdekében.Ez utóbbi ma már igen ritka, még a tanácsrendszer idejében lehetett tudomása az ügyésznek ilyesmiről.

A szerv vezetője a felszólalást / figyelmeztetést 30 napon belül / testületi szerv a köv. ülésen köteles elbírálni, megfelelő intézkedést megtenni, és erről tájékoztatni az ügyészt.Ha a szerv nem ért egyet köteles az iratokat észrevételeivel együtt az elbírálástól számított 8 napon belül felülvizsgálat végett felettes szervéhez felterjeszteni és erről az indokok megjelölésével az ügyészt tájékoztatni. A felettes szerv a kérdésben 30 napon belül érdemben határoz, és ezt közli az ügyésszel.

3. Jelzés (szignalizáció)ha nem indokolt a felszólalás vagy figyelmeztetés, akkor jezsésben hívja fel a szerv vezetőjének figyelmét, ennek elbíráslásóról ügyészt értesíteni kell.

4. szab.sértéssel és rendészeti ügyekkel kapcsolatos ügyészi feladatokA szab.sértési ködex-vel összhangaban az ügyészt megillető jogok:

i) felügyeli a szab.sértési hatóságok eljárását, határozatát, intézkedéseit, végrehajtásukatj) óvást nyújthat be fentiek ellen a helyi bíróságnál- ennek végrehajtásra halasztó hatálya van; elkövető

terhére jogerő után 6 hónappal már nincs helyek) tvességi panaszok elbírálása és egyedi intézkedéseket teszl) utasítási jog illet meg rendészeti ügyekben (elzárás, szabadon bocsátás, fogvatartás körülményei)5. Egyéb intézkedések

tvességi panaszok elbírálása, büntető-,, fegyelmi, szab.sértési, kártérítési ekjárás kezdeményezése, kötelezi az illetékes szervet, államigazgatási jogkörben elrendelt elővezetés fognatosításnak jóváhagyása.

ÜGYÉSZI SZERVEZET TAGOZÓDÁSA: ÜTV. SZERINTA Magyar Közt. ügyészi szervei:

(1) Magyar Közt. Legfőbb Ügyészsége.- legfőbb ügyész. Tagolt: közvád és felügyeletet ellátó főoszutályokat a főügyész heyletesi viszik,

(2) Fellebbviteli főügyészségek – élén a fellebbviteli főügyész.

108

(3) Megyei főügyészségek ill. Fővárosi Főügyészség – élükön a megyei főügyész / fővárosi főügyész. (ügyészségi nyomozóhivatal)- tagolt: bünti, nyomozati, magánjogi és közig feladatok szerint.

(4) Helyi ügyészségek (a megyékben városi, Bp.-en kerületi ügyészségek) – élükön a helyi (városi, kerületi) vezető ügyész. 115 db, ebből 12 sb fővárosi kerületi ügyészség

(5) Katonai Főügyészség – élén a katonai főügyész (legfőbb ügyész egyik helyettese).(6) Katonai Fellebbviteli Ügyészség – élén a fellebbviteli vezető ügyész.(7) Területi katonai ügyészség – élén a vezető ügyész. Ezek megyéknél nagyobb területekre terjednek ki,

5 kp.: Bp., Győr, Debrecen, Kaposvár, Szeged.

Szervezési jogokat gyakorol a közt. Elnök (székhely lapítás, áthelyezés stb). Ügyészség illetékességét annak a bíróságnak az illetékessége hat.meg, amely területén működik. Egyszemélyi vezetés irányítás mellett hierarchikusan épül fel, legfőbb ügyész vezeti és irányítja. Az alk-ban legfőbb ügyész és ügyészség u.az!. van hatáskörelvonás!

Ügyészi szerv létesítését / megszüntetését / székhelyének áthelyezését a legfőbb ügyész előterjesztésére a közt.-i elnök rendeli el. Ügyészség illetékességét ált. azon bíróság illetékessége határozza meg, amelynek területén működik. Ügyészség szervezetét & működését a legfőbb ügyész utasítással szabályozza.Az ügyészség független, csak a tv.-nek / jogszabálynak van alárendelve.Az ügyészi tevékenységet ügyészek, nem teljes ügyészi jogkört gyakorló ügyészségi titkárok, ügyészségi fogalmazók, ügyészségi nyomozók, ügyészségi ügyintézők látják el; ők munkájukban & magatartásukban az Alk.-t és a jogszabályokat kötelesek megtartani.Az ügyészek a tv.-ek megsértőivel szemben a tv.-ben előírtaknak megfelelően, következetesen, humánusan járjanak el; ügyészi kötelezettségeiket mindenkor becsületesen, legjobb szaktudásuk szerint teljesítsék.A legfőbb ügyészt az ogy., a többi ügyészt, titkárt, fogalmazót, nyomozót, ügyintézőt pedig a legfőbb ügyész hozzájárulása nélk. őrizetbe venni, ellene büntető- ill. szabálysértési eljárást indítani, ilyen eljárásban kényszerintézkedést alkalmazni (kiv. tettenérés) nem lehet. E jogról – szabálysértési eljárást kiv. – lemondani nem lehet.A legfőbb ügyésznek vannak helyettesei; számuk nincs meghat.; jelenleg 3 van: 2 civil & 1 katonai. A 2 civil helyettes közül az egyik a büntetőjogi, a másik (Varga Zs.) a polgári jogi & közig. jogi ügyekkel foglalkozik. Vannak a Legfőbb Ügyészségen belül szakmai kollégiumok, melyek nem érdemi döntést hoznak, csak javaslattevő / véleményező szervek; 3 tárgykörben: büntetőjog, polgári jog, közig. jog.

Ügyészi testületek: szakmai é szolgálati jogviszonnyal kapcs. ügyekre (legfőbb Ü., megyei ü) a helyi ügyészségek érdekképv-t a megyei főügyészség látja el. Alkalmazottak tanácsa- Ügységi alkalmazottak országos tanácsa: jóléti célú pénzek felhasználásáról, munkáltatói intézkedésekkel kapcs. Véleményezési jog gyak.Összügyészi értekezlet: érdek-képv, tanácsadó, javaslattevő. Általa választott ügyészi tanács személyzeti ügyekben jár el.Szakmai kollégium: azonos ügyszakban foglalkoztatott ügyészek testülete, elméleti és jogalkalmazási kérdésekben véleményeznek. Legfőbb ügyészségen és főügyészségeken működnek.

Ügyészekre és bírásra a feltételek, javadalmazás és megszűnés szabályai azonosak. Jogállásuk persze eltér, mivel személyezeti jogokra is kiterjed az ügyész vezetői joga.Szolgálati jogviszony keletkezése: kinevezéssel, először 3 évre amire pályázni kell, majd határozatlan időre tovább. Általános feltételek: jogi egyetem, szakvizsga, 1 év ügyészségi titkár (vagy bírósági, vagy bíró, közjegyző, ügyvéd, jogtanácsos)Megszűnik: ex lege- közös megegyezés, lemondás, felmentés, , szabivesztés, közérdekű munka, közügyektől eltiltás, kényszergyógykezelés, hivatalvesztés, 70. életév, halál, összeférhetetlenség (politikai, hivatali, gazadasági), amit a legfőbb ügyész állapit meg, neki pedig az Ogy.Jogai, felelőssége: Mentelmi jog- legfőbb ügyész függesztheti fel Utasításnak való engedelmeskedés (felettes ügyészét, legfőbb ügyészét, kérheti az írásba foglalást, addig is

nem köteles teljesíteni), köteles megtagadni, hogy bcs-t vagy szab.sértést követne el. Mentesítést kérhet, ha

109

meggyőződésével ellentétesnek tartja az utasítást. Halaszthatatlant azonban köteles megtenni. Fegyelmi felelősségre vonás joga munkáltatói jogkör- megosztott jogkörben a főoszt.vezető ügyész,

főügyész, a katonai főügyész, katonai vezető ügyész gyakorol. Fegyelmi vétség- hivatali köt.-t vétkesen megszegi, életmódjával, magatartásával tekintélyét sérti. Fegyelmi bünti: feddés, megróvás, cím és elismerés visszavonása, egy fizufokozattal vissza, lefokozás,

vezetői tisztségből felmentés, hivatalvesztés. Eljárás alatt lehet képviselő ügyész, ügyvéd, és van jogorvoslat Jogvitát kezdeményezhet jogviszonyával kapcsolatban, kivéve a mérlegelési jogkörben hozott döntések ellen.

Megbízatás megszűnésével kapcsolatban nem illeti ez meg a legfőbb ügyészt és helyettesét.

Katonai ügyészségről a Kuko 523 oldalán olvashatunk nagy örömmel.

110

A parlamentarizmus jellemzői, a köztársasági elnök, a kormány és az országgyűlés alkotmányjogi viszonyának tükrében Magyarországon

A kormányforma és a vele rokon kormányzati rendszer kifejezésen azt értjük, hogy a hatalommegosztás

rendszerében a központi államhatalom gyakorlásában részt vevő lényegesebb szervek milyen struktúrában

működnek, egymáshoz milyen viszonyrendszer fűzi őket.

A hatalommegosztás rendszerében a különböző, egyensúlyban lévő ágak között nem igazán ildomos

hierarchikus rangsort fölállítani. A parlamentarizmus azonban a parlament bizonyos fokú primátusát hordozza.

Az Országgyűlés ugyanis e viszonyrendszerben mintegy létrehozza a végrehajtó, sőt, az államfői hatalmat is,

mindemellett nem ritkán megválasztja az Alkotmánybíróság tagjait is.

I. Az országgyűlés és a kormány közötti viszony

Az OGY és a kormány közötti kapcsolat leglényegesebb eleme a politikai bizalom: a kormánynak bírnia kell az

OGY politikai bizalmát. A kormány megbízatása akkor szűnik meg, ha az OGY a bizalmat tőle megvonja.

A kormánytól való bizalom megvonása a konstruktív bizalmatlanság. Ebben az esetben a bizalmatlansági

indítvánnyal egyetemleg meg kell nevezni a kormányfő-ellenjelöltet is.

Az ötven százalék plusz egy szavazat a régi kormány bukását és az új miniszterelnök kormányra jutását jelenti.

Ez a német alkotmányból átvett eszköz igen hathatós védelmet nyújt a kabinetnek, s a kormányzás stabilitásának

szavatolását jelenti, mivel szinte lehetetlen keresztülvinni.

Kilényi Géza ugyanakkor megjegyzi, hogy eme szabályozás segítségével az új kormányfő „megspórolja” a

kormányprogramot. Ezt úgy lehetne kivédeni, hogy az első szavazás még csupán jelöltté tenné a

miniszterelnököt, majd a kormányprogram beterjesztése után következhetnék a második szavazás, immár a

kormányfő megválasztásáról.

A bizalmi szavazás még a kormány oldaláról is fölvethető, mégpedig egyrészt önmagában, másrészt akár úgy is,

hogy egy általa benyújtott előterjesztést egyben bizalmi szavazásnak is nyilvánít. Ezzel az eszközzel

keresztülviheti olyan törvények megszavazását, melyekkel esetleg saját parlamenti többsége nem ért teljesen

111

egyet, viszont a kormánytöbbség képviselői saját kormányuk megbuktatását nem akarják.

A két hatalmi ág politikai bizalomra épülő kapcsolata nem jelent hierarchikus viszonyt, a kormány nem

utasítható az OGY által.

A magyar kormányfőt a köztársasági elnök jelölése alapján az országgyűlés választja meg legalább az összes

képviselő ötven százaléka plusz egy szavazatával. A kormány megalakulása után az OGY előtt esküt tesz. A

kormánytagságnak nem előfeltétele a képviselői megbízatás.

A miniszterek megválasztásában azonban - a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki őket - a

parlamentnek már nincs szerepe a magyar jogrendszerben.

A hagyományos parlamentarizmustól való eltérésként értékelhetjük az egyes miniszterekkel szembeni,

országgyűlés általi bizalommegvonás hiányát. Az osztrák, az olasz, a görög és a finn alkotmány a miniszterek

egyéni felelősségének elvén áll, a spanyol, illetve a portugál modellel ellentétben. A magyar parlament csak a

miniszterelnököt szavazhatja le, a kormány tagjai vonatkozásában csak formálisan érvényesül a törvényhozás

előtti felelősség.

A miniszteri felelősség gyakorlattá válhatna. Például, ha a kormánytag interpellációra adott válaszár az

Országgyűlés egy ülésszakon háromszor elveti, akkor ez vonja végzetszerűen maga után a miniszterelnök általi

azonnali leváltást.

Az OGY által alkotott törvényeket a kormány köteles végrehajtani.

Az OGY dönt a kormány programjáról. A kormány köteles működéséről az OGY-nak beszámolni. A képviselők

a kormányhoz, a kormány tagjaihoz interpellációt, kérdést intézhetnek.

Országgyűlés és törvényhozás

A törvényhozás az országgyűlés elsőrendű feladata. A törvényhozási tárgykörökre nézvést nem jött létre

korlátozás, a parlament mindent szabályozási körébe vonhat. Ésszerű lenne egyfajta munkamegosztást létrehozni

a parlament, a kormány és az önkormányzatok között. Bibó István szerint a népképviseletnek a szabályalkotásból ésszerűségi és hatékonysági okokból át kell engednie valamennyit más szerveknek.

112

Ádám Antal úgy véli, a kormány és parlament, mint hatalmi ágak elválasztásának is biztosítéka lenne az

említett szervek Alkotmányból eredő hatalmának és kötelességeinek rögzítése, eredeti jogalkotási tárgyköreinek

elkülönítése.

A rendeleti kormányzás fontossága ellenére sokak a demokrácia veszélyeztetését látják a végrehajtó hatalom

felhatalmazásában. Ez a félelem azonban megfelelő alkotmányos szabályozás esetén alaptalan.

A törvényalkotással kapcsolatos másik terület a kétharmados törvények problémaköre.A fő probléma az, hogy az alaptörvényben nevesített mintegy negyven törvényhozási tárgykör közül 34-ben kétharmados elfogadás szükségeltetik. A helyzetet a 4/1993. AB-határozat valamelyest rendezve megállapította: a kétharmados szabály csakis az adott alkotmányi rendelkezés közvetlen végrehajtásaként megalkotott törvényekre vonatkoztatható, és nem a tárgykör szabályozásának egészére.

I. A köztársasági elnök és az OGY közti viszonyAz Alkotmány szerint a köztársasági elnököt a parlament 5 évre választja. A köztársasági elnök és az OGY közti kapcsolatot kölcsönös függőség jellemzi. Az államfő politikailag nem felelős a parlamentnek, de az OGY az elnökkel szemben olyan markáns jogokkal rendelkezik, amelyek megkérdőjelezik az elnök semleges hatalmi helyzetét:

Bármely képviselő indítványára az OGY a képviselők 2/3-ának szavazatával összeférhetetlenséget állapíthat meg az államfővel szemben;

A köztársasági elnök az OGY-hez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról, ennek érvényességéhez az OGY elfogadó nyilatkozata szükséges. Az OGY kérheti az államfőt, hogy fontolja meg elhatározását, s ha az államfő azt fenntartja, az OGY azt tudomásul veszi;

Az államfővel szemben a képviselők 1/5-e felelősségre vonást indítványozhat, ha tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy más törvényt megsért. A felelősségre vonási eljárás megindításához a képviselők 2/3-ának titkos szavazata szükséges. A cselekményt az AB bírálja el, s megfoszthatja az elnököt tisztségétől. A vádat az OGY által választott vádbiztos képviseli.

Az elnök is jelentős jogokat gyakorol a parlament irányában: Felszólalhat az OGY, a bizottságok ülésein; Törvényt és más parlamenti döntést kezdeményezhet; Indítványozhatja népszavazás kiírását; A törvény kihirdetéséről gondoskodik; A törvényt visszaküldheti az OGY-nek; A törvényt megküldheti az AB-nek; Összehívja az OGY alakuló ülését; Kérelmére rendkívüli ülésre össze kell hívni az OGY-t; Az OGY ülését egy alkalommal legfeljebb 30 napra elnapolhatja; A választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja az OGY-t, ha az OGY 12 hónapon belül legalább 4-

szer megvonja a bizalmat a kormánytól, vagy a miniszterelnököt 40 napon belül nem választják meg.

III. A köztársasági elnök és a kormány kapcsolataA legfontosabb, hogy a miniszterelnököt az államfő javaslatára az OGY választja. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezi ki és menti fel. A kormány megbízatásának megszűnésével kapcsolatban az Alkotmány már nem tesz említést az elnök szerepéről.

A miniszteri ellenjegyzés intézménye az alkotmányjogban arra szolgál, hogy az ellenjegyző miniszter a 113

felelősséget az államfőtől az aktusért átvállalja.A következő intézkedésekhez szükséges ellenjegyzés:

Nagykövetek és követek megbízása és fogadása; Államtitkárok kinevezése és felmentése; MNB elnökének, alelnökének kinevezése; Egyetemi tanárok kinevezése és felmentése.

Miért van szükség semleges államfői hatalomra? A parlamenti rendszerben a parlamenti többség és a kormány politikai orientációi többnyire egybeesnek. Mivel az ellenzék nem vesz részt a kormányban, politikai értelemben hatalommegosztásról a törvényhozás és a végrehajtás között alig beszélhetünk. A többségi párt és az általa támogatott kormány azonos célokat követ, tényleges politikai ellenőre a kisebbségben lévő parlamenti ellenzék.

114

2. A hatalommegosztás és a társadalmi-többségi elv

2.1 Elméleti és történeti dimenziók

A modern alkotmányos rendszerek a hatalom megosztás és a társadalmi-többségi elvmentén

szerveződnek. Ezek a s államhatalom korlátozására, ellenőrzésére irányultak, valamint az állampolgári

jogok biztosítására. Mindkettő kiindulópontja a normativitás (jogállamiság), amely szerinaz állam

jogszabályok formáján érvényesti funkcióját, amely jogszabályok mind az államra mind a polgárokra

kötelezőek. Lex rex (korábban Rex lex volt)

A hatalommegosztásos eszmerendszer azt a követelmény fejezi ki, jog a hatalom ne összpontosuljon

egyetlenek kezében, mivel ha egyazon testületnél van legalább kettő, akkor a diktatúrához vezet.

Eszmerendszerében jogfilozófiai, morális és poétikai meggondolások vannak.

Jogfilozófiai mozzanata- normavitás elvére épülo birói-ig.szolg rendszer; az állam az általános

igszolgot szolgálja,a 3 ág ezért van. Továbbá a nullúm crimen sine lege elve, ami magában foglalja ab

ovo a tvhozás és jogalkalmazást. Régebben nem volt erkölcsös saját közösségi ügyek döntéseiben részt

venni, ma is érvényes a államigazgatási és birói eljárásra, régebben a tvhozás és égrajtás esetében is.

E rendser az abszolút monarha ellen irányult , poll-i erők egyensúlyba kerüljenek a parlamentet alkotók

(pol.i erő pol-erő ellen), túl képpen pol-i diszkréció. A hatalmi tényező közötti konfliktusok a jog

szerint oldódtak meg a pol-i diszkrecionális hatáskör alapján. Azt lehet mondani, hogy a hatmegosztás

intézményeiben benne van a pol-i ellenőrzés.

Lényege, a hatalom a néptől ered, garanciák- a társ belső mozgásaiból kizárt visszeélések nincsenek,

intézményekben vannak a hatalommal való viaszélés elleni garanciák. Nem istenhitben tatásban,

hanem közösség jognak való alávetettségében, elismerésében teremtődik meg.

E rendszer a XVIII sz -i Angliában gyökerezik- King in Parliement- tvhozó hatalma t a király, lordok,

kőviselők diszkrecionális jogköreik birtokában gyakorolják. J.Locke “Két értekezés a polgári

kormányzatról” konstans elemeken túl találkozhatunk 3 új elemmel

- társadalmi tényező k közötti viszony intézmények közötti viszonyként jelenik meg

- állami föderatív funkciója/ felségjogok megkülönböztetése115

- igszolgot végrehajtásként kezelte (pozitivista hangyát elindította az agyban

Montesquieu angliai tapasztalatai alapján irta meg a Tv-k szelleméről c. művét- 3-as elválasztás,

valamint a szervezetileg ls személyileg elkülöníti. A végrehajtónak legyen eszköze a tvhozó kordában

tartására, valamint az egyes hatalmi ágakat ne egyazon társadalmi rend tartsa kézben ,mert akkor

megint nem funkcionálnak. USA-ban átvették, hogy olyan intézményi rendszert hozzanak létre , ami

nem képezi le a társ viszonyokat a társ többségi elvnek megfelelően (szegények- magántulajdon)

Viriniai jogok nyilatkozata a Rousseau irányit követi- közösség többsége új kormányt hozhat létre, ha

nem elégedet annak működésével (kétségbevonhatatlan és elidegeníthetetlen joga van rá- nem lett eze

alapjog); de USA-ban nem voltak rendek, steril jelen hoztak létre hatalmi ágakat már fékek és

ellensúlyoknak megfelelően. Az alkotmány kikényszeríthető LB (AB) által- a Rule f la eszméjét

kiterjesztették és megvalósították a Rule f Constitution követelményét.

EU-ban far. Forr a Rousseau gondolatok jutnak érvényre- tvhozó és végrehajtó megkülönböztetése,

ahol a tvhozó a nép és a végrehajtó a kormány6legfőbb közigazgatás. egyes hatalmak egymáshoz való

viszonyának elemzésekor új nála,hogy nem horizontális, egymást ellenőrző hatalmi ágak vannak,

hanem hierarchikus alárendeltségben állnak, végső soron a társadalomnak alávetetten. E társ-i

ellenőrzés magában hordozza a többségi elvet. Így azok szükségképpen többség korlátlan hatalmába

torkollanak ezek az új elgondolások.

Fr forradalom alkotmányozása: rendi gyűlésből , nemzetgyűlés, ebből alkotmányozó nemzetgyűlés a 3

rend egyesülésével, majd a 1791-es alkotmányos monarchia alaptv-e kicsi visszalépés hatalmak

megosztást tekintve. A végrehajtás a tvhozónak teljes alárendeltségben megmaradt- szervezetét

tekintve. A választójogra épülo parlamentarizmusban a parlament gyakorolja azt a szuverén hatalmat,

ami a népet illeti. A gyengítő, rendi 2. Kamrák megszűnnek,megjelennek a tömegpártok.

B. Constant az egységes vagy megosztott hatalom konfliktusát akarta feloldani a monarcha javára

(hatgyak és hatmegoszt tradicionális érvei között) Szerinte a tvhozó hatalma a képviselő gyűlésbab

van, királyi szentesítés mellett, a végrehajtó a miniszterekben, a birói székben. A király 3 hatalom

116

között áll mint neutrális és közvetítő hatalom, érdeke nincs a súlyegyent megzavarni. Lényeg: nem

gyngitik egymást, hanem egységben állnak a hatalmak, egybeműködnek, a király a döntőbíró. Instant

munkája a modern államfoi hatalom megteremtéshez volt alap. A municipiális hatalmat is

megkülönbözette, vagyis kijelenti annak önállóságá a végrehajttól, de nem min hatalmi ág, hanem

mint sajét érdekeltséget feltételező helybeliség alapján különül el.

A XIX sz-ban Froban a választó jog kiterjesztése a kp-i téma; megjelenik a proletariátus- a jogot meg

kell szüntetni -mondják, mert az uralkodó osztály eszköze csak, az állam burzsié erőszakszervezet, szét

kell zúzni.

Harmadik fontos alkotmánytípus EU-ba német, amely a jogállam eszményéré épít, része a közig

jog,illetve a közig biróságnak meghatározó szerepe van.

2.2 A kontraszt: a hatalom egysége kuko40

2.3 Magyar alkotmányelméleti irányok

2.4 A hatalommegosztás és a társadalmi-többségi elv mai értelme kuko44-50

117

5.2 A politikai képviselet és a tvhozó hatalom korlátozása Kuko 123-130

118