Turizmus-vendéglátás

Turizmus 2009-880 millió nemzetközi turistaérkezés (-4%)-Európa dominál (50% felett) (-6%)-Belföldi turizmus (50-90%)-Magyarország: 32 milliós nemzetközi látogató

A turizmus főszereplője a lakosság

-Fővárosba, tengerparthoz mennek szívesenNem elég a klíma, a domborzat, stb. fejlesztések, szolgáltatások kellenek.pl. nem elég a hó, kell sípálya, sífelvonó, hóágyú, hotelVíz, napsütés, tengerpart, megközelítés, tanfolyamok, bérlések (szörf)halakra vigyázni.

Turizmus fogalma:

Turizmus – idegenforgalom- túrázásTour 1760 – to make a tour- utazni

Idegeneknek azokat az utasokat nevezzük, akik mert nincs jobb dolguk és kíváncsiak bizonyos fajta körutazást tesznek olyan országba, ahová honfitársaik is rendszerint el szoktak utazni.

Az idegenforgalom nem más, mint a valamely helyen csak átmenetileg tartózkodó személyek és a kérdéses hely állandó lakosai között létesülő kapcsolatok összessége.

Turista, aki idegen országba látogat más okból, minthogy ott letelepedjen vagy üzleti tevékenységet folytasson és az adott országban máshol megkeresett jövedelmét költi el.

Statisztikai célból a látogató fogalma jelöl minden olyan személyt, aki állandó lakhelyén kívül más országba látogat bármely célból, kivéve, hogy ott kereső foglalkozást végezzen.

Látogató: -aki csak átutazik, beutazik.Hedonisták a turisták- figyelnek rájuk pl. étellel

Turista: min. 24 órát tölt az adott helyen (max 1 év)-szabadidős-hivatás

Kiránduló: -aki kevesebb mint 24 órát tölt az adott helyen

A turizmus 5 elemből álló és a szélesebb környezettel kölcsönhatásban lévő rendszer:

1. Turisták (dinamikus)2. Kibocsátó terület (földrajzi)3. Tranzit út (földrajzi)4. Fogadó terület (földrajzi)5. Turizmus szektor (gazdasági)

A turizmus nem csak gazdasági tényező, hanem politikai, társadalmi, kulturális és nevelési tényező is. (Manilani nyilatkozat 1980)

A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyén kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat. (Hágai nyilatkozat)

A turizmus lényege a személyek élményszerzésével párosuló környezetváltozása, amelynek során a szolgáltatások igénybevételére kerül sor.

1

A turizmus fajtái:

Szabadidős turizmus: Döntéshozó: önmaga Költségviselő: önmaga Tevékenységek, időráfordítás: saját szabadidő

Hivatásturizmus: Döntéshozó: főnök, munka Költségviselő: munkahely Tevékenységek, időráfordítás: konferencia, tárgyalás

-Hivatásos utazók nem számítanak látogatónak

A turizmus formái:

Tömegturizmus: II. VH után jelenik meg Nagy létszámú látogató Szolgáltatásnyújtás nagy tételben Sztenderdizált szolgáltatások, közel azonos élmény Felületes kapcsolatok Jelentős negatív (és pozitív) hatások

Alternatív turizmus: Kisebb létszám Inkább személyre szabott szolgáltatások Desztinációk szélesebb köre Lehetőség mélyebb kapcsolatokra Eltérő szintű pozitív és negatív hatások

A turizmus típusai:

Belföldi turizmus: Határokon belül történő helyváltoztatás Nehezen mérhető jelenség Kevésbé szezonális, kevésbé érzékeny Változó állami támogatás (üdülési csekk)

Nemzetközi turizmus: Határt átlépő helyváltoztatás Beutazás: aktív turizmus Kiutazás: passzív turizmus

2

Utazások az ókorban

Égei kultúra i.e. 3-1 sz.

Kréta és Mükéné öröksége„Az idegen vendég”

Odüsszeia-betekintés a vendéglátás kultúrájába

Ókori görög civilizáció

Városállamok Közigazgatás, kereskedelem Vallási ünnepek, zarándoklatok Egészség, gyógyulás (Hippokratész) I.e. 776. az első olimpiai játékok

Római birodalom 300 ezer km hosszú úthálózat, fogadók, biztonság Kereskedelem, közigazgatás Fürdőkultúra (pl. Aquincum) Szabadidős utazás „nyaralás”

-Úticélok: görög városok, Egyiptom, Kisázsia, tengerpart

Eltérések a görög és római korszak között:

Infrastruktúra, utazás feltételei Közlekedés: hajó Motivációk Úticélok

Utazások a középkor ban Helyhez kötött társadalom Szabadidő szűk réteg joga Biztonság hiánya Pihenő napok – holy day Kereszténység elterjedése

-Keresztes hadjáratok-Zarándoklatok-Jeruzsálem, Róma, Santiago de Compostela

Kereskedelem – városok Levantei, Hanzai kereskedők Céhlegények utazásai Egyetemi tanárok és diákok

-Bologna (1066) Párizs Marco Polo (1271-1295) között utazás Kínában Kocs – a kocsi (XIII-XIV. sz.)

3

Újkor Földrajzi felfedezések (1492, 1498) XVI-XVII. Grand Tour (nagy utazás) kezdete

-2-3 év, tanulási motiváció-2-3 hónap, szórakozási motiváció

Fürdőkultúra újjáéledése-Bath, Baden Baden, Karlsbad

Postakocsi, útadó

Ipari forradalom és turizmus Gazdasági társadalmi változások Urbanizáció, demokratizálódás Gyáripar, polgárosodás A közlekedés forradalma

-Gőzmozdony, vasút, gőzhajó Kirándulóturizmus, tengerpartra Szállodaépítési láz

XIX. sz. az utazás átalakulása Romantika-festőiség, középkor Természet iránti érdeklődés

-téli üdülés, hegymászás Thomas Cook 1841 első utazásszervező American Expressz –csekk Útikönyv, térkép-piac

XX. sz. turizmus

„A gépkocsi, a repülőgép és a tömegturizmus kora”

I. VH-ig fejlődés, majd visszaesés1908. Ford T-modell sorozatgyártása

II. VH között

Útlevél bevezetése Napozás népszerűvé válása Légiközlekedés (1919.Párizs-London) 1937. fizetett szabadság Hegyvidékek növekvő népszerűsége Gyógyfürdők visszaszorulása Óceánjárók népszerűsége nő

XX. sz.

II. VH után növekedés Szocialista világrendszer létrejötte Növekvő szabadidő, jövedelmek 1958 Boeing 707 JET repülő sugárhajtásúak Tömegturizmus kialakulása Tömegszerű autó-tulajdon 1973. az első olajválság

1973. olajválság

4

Energiaárak emelkedése Közlekedés megdrágulása Szolgáltatások drágulása Turizmus negatív hatásai Turizmus növekedése lassul

-kisebb távolságok- belföld-gyakoribb, rövidebb idejű utak

XX. sz.

Szocialista rendszer összeomlása Globális problémák és lehetőségek

-környezet, népesség kultúra, üzlet, biztonság, kommunikáció Aktív és tördelt üdülések Fenntartható fejlődés igénye Turizmus specializálódása

XXI. sz. Internet felértékelődése

-információgyűjtés, foglalás Légiközlekedés átalakulása Biztonság felértékelődése

-látható biztonság iránti igény Beutazási szabályok szigorodása 2002. euró bevezetése

-transzparencia, egységes piac

A turizmus fejlődése Kelet-Európában

1945-1963

Majdnem zárt terület, korlátozott nemzetközi forgalom Turisztikai szolgáltatások állami kézben Turizmus nem prioritás Főként VFR (Visiting Friend and Relatives)

1963-1988

Állami tulajdonú vállalatok Egyszerű vízumszabályok Üzleti forgalom nő Nyugati látogatók száma nő Valutakeret, kötelező beváltás Rögzített árfolyamok, kettős árak Szociálturizmus

5

1989-től

Turizmus szektor privatizációja Bevásárlóturizmus: Ausztria, Töröko. Vízum és valutakorlátok lebomlása Beutazások gyors növekedése Kiutazások növekedése, visszaesése, majd lassú növekedése Belföldi turizmus fejlődése

A turizmus rendszere

Egymással kapcsolatban álló és közös célokért együttműködő részek együttese

Cél: a lakóhelyüktől távol levő emberek igényeinek kielégítése

Jellemzők: Nyitott (pénz, energia áramlik) Összetett és változatos Dinamikus Interdependens (kölcsönös függés)

turista Eiffel-toronykereslet kínálat

Kereslet = turista=küldőterület

Motiváció Szabadidő Diszkrecionális jövedelem

Kínálat = termék=desztináció

Attrakció- vonzerő Szállás, étkezés Közlekedés Egyéb infra- és szuprastruktúra Vendégszeretet Biztonság, higiénia

6

Technológiai környezet Általános infrastruktúra Közlekedés fejlődése

-Emberi erő-Űrtechnológia

Szolgáltatások gépesítettsége Kommunikáció fejlődése

-Foglalási rendszerek, internet

Gazdasági környezet

Általános gazdasági fejlettség Gazdaságpolitika Diszkrecionális jövedelem Árszínvonal, árfolyamok Szolgáltatási szektor fejlettsége Kiszolgáló tevékenységek

Társadalmi környezet

Fogadóközösség és kereslet Fizetett szabadság Szabadidő-eltöltésű attitűdök Munkával kapcsolatos attitűdök Iskolázottság Mobilitás Urbanizáció

Természeti környezet

Vonzerő (napsütés, tenger) Turisztikai tevékenység környezete: időjárás-kínálat Turizmusfejlődés

-Ösztönző tényező-Korlátozó tényező

Környezettudományosság, természetvédelem

Kulturális környezet

Vonzerő Környezet Utazási motivációk Vendégszeretet Vallás Szokások, életmód Helyi nyelv

7

Politikai környezet

Állam szerepe a turizmusban-Vállalkozásra gyakorolt hatás-Utazások támogatása

Nyitottság vagy elzárkózás-Vízumrendszer

Utazási szabadság-Kiutazás-Beutazás

Stabilitás, politikai kockázat

A turizmus feltételrendszere

Fogadókészség

Helyi társadalom turizmushoz való hozzáállása Döntéshozók Vállalkozók Lakosság

Fogadóképesség

Tárgyi feltételek Vonzerő Alap infrastruktúra Turisztikai infra- és szuprastruktúra

Szervezeti feltételek

Személyi feltételek Szakmai ismeretek Személyes tulajdonságok

8

A turisztikai termék

Mikroszinten Egyetlen szolgáltatás Néhány szolgáltatás

Makroszinten Komplex szolgáltatáshalmaz

Turisztikai termék = szolgáltatás Megfoghatatlan Egyidejű, elválaszthatatlan Raktározhatatlan Heterogén (különböző) Szezonális (éghajlat) Erős verseny

A turizmus tárgyi feltételei

Turisztikai infrastruktúra:A helyi lakosság és a látogatók által közösen használt létesítmények, amelyek a vonzerő termékké alakítását, a szabadidős- és hivatásturizmusban megjelenő tevékenységek végzését teszik lehetővé.

Dinamikus-Közlekedés

Statikus-Gyógy és termálfürdők-Konferencia központok-Kulturális létesítmények

9

Dinamikus turisztikai infrastruktúra: KözlekedésNincs turizmus közlekedés nélkül

Szerepe: Kapcsolat a küldő- és fogadóterület között Mobilitás a desztináción belül Vonzerő

Egyenlőtlenség jelképe a fejlődő országokban

Közlekedési mód kiválasztása

Megközelíthetőség-távolság - idő-sebesség - idő

Ár Biztonság Kényelem Kíváncsiság

Közlekedés a turizmusban

Mobilitás a desztináción belül Elsődlegesen a helyi lakosság számára (busz, metró, villamos) Elsődlegesen a turisták számára (kisvasút, sikló)

Turisztikai szuprastruktúra

Az adott desztináció teljes szálláshely- és vendéglátó ipari kínálata, illetve a turista által igénybe vett szolgáltatások összessége, amely nélkül a vendég tartózkodása nem válna lehetővé.

Elsődleges szuprastruktúra Szálláshely- és vendéglátóipari szolgáltatások

Másodlagos szuprastruktúra Kiskereskedelem Személyes szolgáltatások

Szálláshelyek

Kereskedelmi szálláshelyek üzletszerű – rendszeres, keresetszerű, szolgáltatás

Magánszálláshelyek fizető vendéglátás (városban, üdülőterület) falusi szállásadás

Nem üzleti célú, közösségi szálláshelyek menedékház, ifjúsági tábor, egyházi szállás

10

Kereskedelmi szálláshelyek Szálloda Gyógyszálloda Panzió/fogadó Üdülőház

-Kempingben, más közművesített területen Kemping Turistaszálló Ifjúsági szálló

Szállodák Gyógyszálloda

-gyógyászati szolgáltatások, orvosi ellenőrzés Wellnes szálloda

-kezelések, gasztronómia, sport Garniszálloda (étterem nélkül) Apartman szálloda

-ágyak több mint 80%-a apartmanban van

Vendéglátás a turizmusban Melegkonyhás vendéglátás Cukrászda Bár, borozó, italbolt, kocsma Egyéb, nem melegkonyhás vendéglátóhely Zenés szórakozóhely Diszkó

Kiskereskedelem és turizmus Lehet önálló vonzerő Piac

-Élelmiszer, zöldség, gyümölcs-Fogyasztási cikkek, bolhapiac-Karácsonyi vásár, kirakodóvásár

Szaküzletek, áruházak-Harrods, Galeries Lafayettes

Bevásárlóközpontok Bazárok

Közvetítő szektor Utazásszervezés- tour operátor

-utazási csomag kialakítása: -minimum 2 szolgáltatás -24 órás dolog

Utazásközvetítés: Travel agency Nemzeti, regionális, helyi marketing Internet

11

Elosztási rendszer szerepe: Információ terjesztése Promóciós anyagok terjesztése Értékesítés Vertikális integráció Horizontális integráció

Attrakció= vonzerő Bármi, ami a turistát arra ösztönzi, hogy az adott desztinációba látogasson Számottevő turista érkezését váltja ki Tárgy, személy, jelenség, történet stb. Tárgyiasult és megfoghatatlan összetevők

-tényszerű információk-érzelmek-legendák

Vonzerők csoportosítása hatókör szerint Regionális Belföldi / Nemzeti Nemzetközi Univerzális / Globális

Elsődleges Másodlagos (ételek) Harmadlagos

Vonzerő típusai- genezis szerint Természetes Ember alkotta

-Mesterséges (parkok, fesztivál)-Szabadidő- orientált-Fejlődés során turisztikai szerepet kapott

Természetes vonzerők- Vízek Legkeresettebb természeti vonzerő Felüdülés, esztétikai szépség Vízhez kapcsolódó természeti jelenségek Gyógyulás

-30°C-os hőmérsékletű víz = termálvíz-Előírt mennyiségű oldott ásványi anyag+ bizonyított gyógyhatású = gyógyvíz

Éghajlat:Azonos jelentős időjárási változások összessége, amelyek adott helyen évről évre csaknem azonos módon és időben bekövetkeznek.

Legnagyobb tömegű turistaforgalom: Mérsékelt éghajlati övezet Mediterrán, szubtrópusi -nyaralás

Bizonyos turisztikai termékek előfeltétele, alapja Domborzat, Vulkanizmus

Fekvés

12

Abszolút fekvés = földrajzi koordinátarendszerben való elhelyezkedés pl. Greenwich Relatív fekvés = adott desztinációban szélsőséges pozíció pl. Nordkapp

Növényvilág Ritkaságok védett területeken Különleges ökoszisztémák A turizmus környezete

Állatok Szafarizás Madarak

Ember alkotta vonzerők – Történelmi korokat idéző épületek Építészeti stílus Történet Jellemző turisztikai hasznosítás

-Múzeum-Szálláshely

Történelmi város/központ

Világváros Gazdasági élet, politikai központ, hivatásturizmus Kulturális szolgáltatások koncentrációja Építészeti sajátosságok Hangulat

Egyedi építészeti alkotásokMúzeum, gyűjteményHíres személyhez kapcsolódó hely / örökségPopuláris kultúraSpirituális, vallási örökségPolitikai örökségTematikus attrakciók/parkKézművesség

„Árnyoldal” Negatív jogi, erkölcsi megítélés Diktatúrák öröksége Háború, forradalom Terrorcselekmény Börtön Gyilkosság, baleset Nyomor

13

A turisztikai kereslet

Turisztikai piac = tényleges és potenciális utazók Tényleges kereslet

-Vásárlóképesség és vásárlási hajlandóság függvénye Elnyomott kereslet

-Elhalasztott kereslet-Kereslet hiánya = motiváció hiánya

A turisztikai keresletet meghatározó tényezők

Társadalmi szint Egyéni szintJövedelem: adó, létfenntartás Életstílus: aktívUrbanizáció Életciklus: életkor, családi állapotIskolai végzettség több utazásMobilitás

MotivációHiányérzet Belső feszültségEnnek leküzdését szolgáló magatartás (pl. utazás)Feszültség csökkenése

Maslow szükségletpiramisa

Maslow modellje

Fiziológiai szükségletek Kikapcsolódás Tempóváltás „Kiszabadulás” a hétköznapokból, a rutinból Tömegturizmus indítéka Főként szabadidős turizmusban

Biztonság Önmagában általában nem indíték Biztonságra törekvés: Egészségmegőrzés, gyógyulás Sport, fitness Jó levegő, egészséges környezet Desztináció- és szolgáltatásválasztást meghatározó tényező

14

Szeretet Valahova tartozás Együttlét családdal, barátokkal együtt töltött idő VFR (Visiting Friends and Relatives) Személyes kapcsolatok bővítése Etnikum, gyökerek keresése

Megbecsülés Elismerés iránti igény Teljesítmény, képességek értékelése Presztízs, státusz Elsősorban a hivatásturizmusban

Önmegvalósítás Önmegismerés Belső vágyak kielégítése Önazonosság

A modell kiegészítése1. Önmegvalósítás2. Esztétikai szükségletek3. Tudás, megismerés vágya4. Megbecsülés5. Szeretet6. Biztonság7. Fiziológia

Esztétikai szükségletek Természeti szépség Kultúra, művészet

Tudás megismerése szükséglete Általános

-Városlátogatás-Kulturális turizmus-Konferencia turizmus

Speciális-ERASMUS csere program-Nyelvtanulás

15

Turisztikai motivációk kategóriái

Fiziológiai A teljes keresleten belül domináns szerep

Szociokulturális Kapcsolattartás Élményszerzés eredeti környezetben

Egzisztenciális Hivatásturizmus keretében Karrierépítéshez szükséges utazás Jövedelemszerzés – (Be)vásárlás

Utazást gátló tényezők Kedvezőtlen egészségi állapot

-fogyatékkal való élet-átmeneti betegség

Társadalmi, családi kötelezettségek Utazástól való szorongás Az egyén ki- vagy beutazását korlátozó állami intézkedések pl. vízum, útlevél Szabadidő és / vagy diszkrecionális jövedelem hiánya Motiváció hiánya

Szocializáció szerepe az utazásban Kultúra elsajátítása- tanulási folyamat

-Utazási igény kialakulása-Utazási kultúra fejlődése

Befolyásoló tényezők-Család-Iskola-Kortárskapcsolatok-Média

Turisztikai termékek

A turisztikai termék Kínálati halmaz, szolgáltatások összessége 4A

-Vonzerő (Attraction)-Megközelítés (Access) Fogadóképesség-Szállás (Accommodation)-Hozzáállás (Attitude) Fogadókészség

Termék definiálása- kapcsolódás a …-Turisztikai tevékenységhez-Turisztikai térhez-Turisztikai szegmenshez

Mikroszinten

16

Egy turisztikai vállalkozás által nyújtott konkrét szolgáltatás

MakroszintenA turisztikai desztináció és a turista igényeit kielégítő összes szolgáltatás

Egészségturizmus

Olyan turisztikai termék, amelyben az utazás elsődleges motivációja az egyén egészségi állapotának megőrzése és /vagy javítása

Gyógyturizmus – gyógyítás, rehabilitáció Wellnes turizmus – megelőzés, kondicionálás

GyógyturizmusKülönböző gyógytényezők és /vagy gyógymódok igénybevételéhez kapcsolódó szolgáltatások összessége

Gyógytényezők Termálvíz, gyógyvíz, iszap Klimasztikus viszonyok Széndioxid

Wellnes turizmus Fizikai és szellemi egészség, harmónia Wellnes szolgáltatások a turizmusban

-fizikai aktivitás (sport)-egészséges táplálkozás-wellnes kezelések

Magyarország egészségturizmusa 360 közfürdő, 1200 medence (600 termálvizes) kb 50 Wellnes és /vagy gyógyszálloda kb 40 gyógyfürdő 5 gyógybarlang 1 mofetta (szén-dioxid szárazfürdő) 11 klimatikus gyógyhely

MICE turizmus

Hivatáshoz kapcsolódó utazási formák együttesen M – meetings - találkozó I – incentive – jutalom út, incentív turizmus C – conventicon – konferencia, kongresszus E – exhibition – kiállítás, vásár

17

Konferenciaturizmus Különböző méretű és profilú rendezvények Helyszín: főként nagyvárosok

-Közlekedés-Konferencia- infrastruktúra-Költségek-Turisztikai vonzerő

Tavaszi és őszi hónapok Egyenletesebb kihasználtság

Konferenciavendég igényes, egyéni vendégként kezelendő középkorú, idősebb, aktív motiváció: tudás, kapcsolatok növekvő kereslet átlagnál magasabb költés- presztízsfogyasztás

Kulturális és örökségturizmus Tágabb vagy szűkebb értelemben vett kulturális motiváció Klasszikus kultúra – tömegkultúra Események – állandó helyszínek Örökség- a múltból ránk maradt, megőrzésre érdemes érték

-Népi, építészeti, ipari, művészeti, történelmi, turisztikai, vallási, katonai, irodalmi

18