X. Mellékletekerdisportiskola.sulinet.hu/batthyany/images/pdfek/... · 2019. 9. 5. · Tanulói füzetek f. Kompetencia mérés eredménye öt tanévre ... fejlesztő céllal folyamatosan

1

X. Mellékletek

2

1. sz. melléklet

Szintek

Pedagógus

Vezető Intézmény

Ter

üle

tek

1. Pedagógiai, módszertani felkészültség 1. A tanulás és tanítás stratégiai ve-

zetése és operatív irányítása

1. Pedagógiai folyamatok

2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése

és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók

2. A változások stratégiai vezetése és

operatív irányítása

2. Személyiség- és közösségfej-

lesztés

3. A tanulás támogatása 3. Önmaga stratégiai vezetése és ope-

ratív irányítása

3. Eredmények

4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni

bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sa-

játos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási,

magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló

többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres

neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő

módszertani felkészültség.

4. Mások stratégiai vezetése és ope-

ratív irányítása

4. Belső kapcsolatok, együttmű-

ködés, kommunikáció

5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának

segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a kü-

lönböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrá-

ciós tevékenység, osztályfőnöki tevékenység

5. Az intézmény stratégiai vezetése

és operatív irányítása

5. Az intézmény külső kapcsola-

tai

6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyi-

ség-fejlődésének folyamatos értékelése, elemzése

6. A pedagógiai munka feltételei

7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, prob-

lémamegoldás

7. A Nemzeti alaptantervben

meg-fogalmazott elvárásoknak és

a pedagógiai programban megfo-

galmazott intézményi céloknak

való megfelelés

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a

szakmai fejlődésért.

3

Szintek Pedagógus Vezetó Intézmény

Mód

szer

ek

1. Dokumentumelemzés 1. Dokumentumelemzés 1. Dokumentumelemzés

a. Az előző pedagógusellenőrzés (tanfe-

lügyelet) és az intézményi önérté-kelés

adott pedagógusra vonatkozó értékelőlap-

jai

a. Az előző vezetői ellenőrzés (tan-

felügyelet, szaktanácsadó) és az

intézményi önértékelés adott veze-

tőre vonatkozó értékelőlapja

a. Pedagógiai program

b. A tanmenet, tematikus tervek és az

éves tervezés egyéb dokumentumai

b. Vezetői pályázat/program

b. SZMSZ

c. Óraterv c. Pedagógiai program

c. Egymást követő két tanév munkaterve és az

éves beszámolók (az mk. munkatervekkel és

beszámolókkal együtt)

d. Egyéb foglalkozások tervezése (szak-

köri napló, egyéni fejlesztési terv

d. Egymást követő két tanév mun-

katerve és az éves beszámolók d. Továbbképzési program – beiskolázási terv

e. Napló e. SZMSZ e. Házirend

f. Tanulói füzetek f. Kompetencia mérés eredménye öt tanévre

visszamenőleg

2. Óra-/foglalkozáslátogatás g. Pedagógus önértékelés eredményeinek ösz-

szegzése

3. Interjúk 3. Interjúk h. Az előző intézményellenőrzés (tanfelügyelet)

és az intézményi önértékelés értékelő lapjai

a. pedagógussal a. vezetővel / vezető társakkal i. Megfigyelési szempontok - a pedagógiai

munka infrastruktúrájának megismerése

b. vezetőkkel (int. vezető, int. vez. helyet-

tes, mk. vezető)

b. fenntartóval

j. Elégedettségmérés

4. Kérdőíves felmérések 4. Kérdőíves felmérések 2. Interjúk

a. önértékelő a. önértékelő a. vezetővel - egyéni

b. szülői b. nevelőtestületi b. pedagógusok képviselőivel – csoportos

c. munkatársi c. szülői c. szülők képviselőivel – csoportos

4

2. sz. melléklet

Az átfogó intézményi önértékelés folyamatának ötéves tervezete

időszak 2015-2016.tanév 2016-2017. tanév 2017-2018.tanév 2018-2019.tanév 2019-2020.tanév

I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév

Önér

tékel

ési

kör

Pedagógus

2016. évi

minősítési

tervbe beke-

rültek

A testület

további tagjai

a teljes peda-

gógus létszám

50%-ig

2017. évi

minősítési

tervbe

bekerültek

A testület

további

tagjai a tel-

jes pedagó-

gus létszám

100%-ig

2018. évi

minősítési

tervbe

bekerültek

A testület

további tagjai

a teljes peda-

gógus lét-

szám 50%-ig

2019.

évi mi-

nősítési

tervbe

bekerül-

tek

A testület

további

tagjai a teljes

pedagógus

létszám

100%-ig

2020. évi

minősítési

tervbe

bekerültek

A testület

további

tagjai a teljes

pedagógus

létszám

50%-ig

Létszámará-

nyosan a testü-

let további

tagjai ..fő

Létszám-

arányosan

a testület

további

tagjai ..fő

Létszámará-

nyosan a

testület to-

vábbi tagjai

..fő

Létszám-

arányosan

a testület

további

tagjai ..fő

Létszám-

arányosan

a testület

további

tagjai ..fő

Vezető

intézményve-

zető 2. évében

történő önér-

tékelése

Intézmény-

vezető 4.

évében tör-

ténő önérté-

kelése

Intézmény

Évenkénti

értékelendő

elvárások

Évenkénti

értékelendő

elvárások

Évenkénti

értékelendő

elvárások

Évenkénti

értékelendő

elvárások

Átfogó,

teljes körű

intézményi

önértékelés

Átfogó,

teljes körű

intézményi

önértékelés Megjegyzés Az önértékelési folyamat megvalósulásának elemei az éves munkatervben jelennek meg.

5

3. sz. melléklet

Az Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola éves önértékelési terv

2015-16 tanév

Készítették: Az önértékelési csoport tagjai

6

I. Éves önértékelési terv

o Az ötéves önértékelési programban foglalt feladatok az adott tanévre vonatkozó éves önértékelési terv szerint valósulnak meg.

o Az éves önértékelési terv a nevelőtestület jóváhagyásával készül

o Az intézményvezető az önértékelési programban rögzítetteknek megfelelően delegálhatja az éves tervezési feladatot az önértékelést

támogató munkacsoport tagjainak, akik az önértékelési programban előírt feltételek szerint meghatározzák az adott tanévben elvég-

zendő önértékelési feladatokat.

o Az önértékelési programot és az éves önértékelési tervet az intézményvezető vagy az önértékelési csoport erre kijelölt tagja rögzíti az

Oktatási Hivatal által működtetett informatikai felületen, amely a tervben rögzítettnek megfelelően teszi elérhetővé az adatgyűjtő és

az értékelő funkciókat az értékelésben részt vevők számára.

II. Az önértékelés megvalósítása

1. Pedagógusok

2015-16 tanév

2015. szeptember 1.- 2016. január 15-ig 2016. január 16. – 2016. június 15-ig

1. Bilikné Niczinger Éva 1. Budiás Judit

2. Dombi Gyöngyi 2. Brunczvikné Máté Ildikó

3. Horváth Anikó 3. Csizmadia Károlyné

4. Kőnighné Ferencz Zsuzsanna 4. Jeszenszkyné Szijj Edit

5. Mayerné Berta Gabriella 5. Kőrösi Tamásné

6. Nagy Anikó 6. Tinka Lajos

7. Szabó Margit

7

o A pedagógus önértékelésének folyamata

A pedagógusok önértékelése az éves önértékelési terv szerint történik, az önértékeléshez az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rend-

szer nyújt támogatást. A folyamat az alábbi főbb lépések mentén összegezhető:

1. Az éves önértékelési tervben kijelölt támogató kollégák egyeztetik a részleteket az érintett pedagógussal, közösen meghatározzák az önértéke-

lésbe bevonandó további partnerek körét (vezetők, szülők, kollégák).

2. A tájékoztatással megbízott kolléga informálja, és igény szerint felkészíti az 1. pontban meghatározott partnereket és az érintett pedagógust.

3. A kérdőíves felmérések lebonyolításával megbízott kolléga továbbítja a felmérésben résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségét, és elindít-

ja a felmérést. Az informatikai rendszer a résztvevők számára az éves önértékelési tervben megadott időintervallumban elérhetővé teszi az online

kérdőívkitöltő felületet, majd a felmérés zárásaként összesíti az adott válaszokat. Szükség esetén a kérdőíves felmérés kiegészíthető papíralapú

felméréssel, de ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságát rögzíteni kell az informatikai rendszerben (amely azt elérhetővé teszi később a

tanfelügyelő szakértők számára).

4. Az ezzel megbízott kolléga megvizsgálja a pedagógusra vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és az önértékelés eredményeit, a hozzájuk

kapcsolódó önfejlesztési terveket, a pedagógiai munka dokumentumait, majd a jegyzőkönyvben rögzíti a dokumentumelemzés eredményét, va-

gyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén megfogalmazza a tapasztalatokat.

5. Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, és lefolytatják az

interjúkat, majd az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik a jegyzőkönyvben.

6. A két órát vagy foglalkozást érintő óralátogatás és az ezt követő megbeszélés tapasztalatait a megadott szempontok alapján az óralátogatásra

kijelölt kollégák rögzítik a jegyzőkönyvben.

7. A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga rögzíti az informatikai felületen, amely azt elérhetővé teszi az önértékelő pedagógus részére.

8. Az önértékelő pedagógus az értékelésben részt vevő kollégák által rögzített tapasztalatok alapján minden elvárás esetében az „Útmutató a pe-

dagógusok minősítési rendszeréhez” című útmutató szerinti skálán értékeli az elvárás teljesülését – megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, az

informatikai rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat –, illetve kompetenciánként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket

(amennyiben van ilyen). Ha egy elvárás teljesülése a rendelkezésre álló tapasztalatok alapján nem megítélhető, akkor ott az „n. é.”, nem értel-

mezhető megjelöléssel kell jelezni. Az önértékelés eredményét az informatikai rendszer elérhetővé teszi az értékelt pedagóguson kívül, az intéz-

ményvezető, valamint külső ellenőrzés esetén az Oktatási Hivatal és a külső szakértők, szaktanácsadók számára is.

9. A pedagógus a vezető segítségével az önértékelés eredményére épülő önfejlesztési tervet készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe.

8

o Az önértékelés ütemezése

Önértékelést végző pedagógus neve

Ellenőrzés módszerei Időpont Értékelést végző pedagógus

Jegyzőkönyv

feltöltésének

/kérdőívek kiér-

tékelés időpontja

Informatikai rendszerbe

való feltöltésért felelős

Tájékoztatás

Óra-/foglalkozáslátogatás

Dokumentumelemzés

Interjúk Intézményvezetővel

Pedagógussal

Kérdőívek

Önértékelő

Munkatársi

Szülői

Összegző értékelés elkészítése

Fejlesztési terv elkészítése

2. Intézményvezető

A 2015-16 tanévben a vezető önértékelésére nem kerül sor.

9

3. Intézményi önértékelése

o A 2015-16-os tanévben kötelezően meghatározott elemei:

Az önértékelés

területei Önértékelési szempont Elvárások Adatgyűjtés Időpont

Az elemzést végző

pedagógus

Ped

agógia

i fo

lyam

ato

k

Tervezés

Hogyan valósul meg a

stratégiai és operatív

tervezés?

Az éves munkaterv össz-

hangban van a stratégiai do-

kumentumokkal és a munka-

közösségek terveivel.

A tanév végi beszá-

moló elemzése.

Tanévzáró

értekezlet

Rozgonyi János

Megvalósítás

Milyen az intézmény

működését irányító éves

tervek és a beszámolók

viszonya, hogyan épül-

nek egymásra?

A tanév végi beszámoló

megállapításai alapján törté-

nik a következő tanév terve-

zése.

Az éves munkaterv

elemzése.

Tanévnyitó

értekezlet

Rozgonyi János

Értékelés

Milyen a pedagógiai

programban meghatáro-

zott tanulói értékelés

működése a gyakorlat-

ban?

- A pedagógiai programnak

és az egyéni fejlesztési ter-

veknek megfelelően történik

az egyénre szabott értékelés,

amely az értékelő naplóban

nyomon követhető.

- A tanuló eredményeiről

fejlesztő céllal folyamatosan

visszacsatolnak a tanulónak

és szüleinek/gondviselőjének.

Értékelő naplók

elemzése

Ellenőrzők, tájékoz-

tatók ellenőrzése

Negyedévente

Havonta

Bilikné Niczinger Éva

Zsirai Péterné

Osztályfőnökök

10

Az önértékelés



pedagógus

Személyiség- és közös-

ségfejlesztés

Hogyan történik a tanu-

lók szociális hátrányai-

nak enyhítése?

Az intézmény vezetése és

érintett pedagógusa informá-

ciókkal rendelkezik minden

tanuló szociális helyzetéről.

Étkezési nyilvántar-

tás vezetése

Fülöp Csilla

Ingyenes tankönyvel-

látásban részesülő

tanulói nyilvántartás

Stóbl Éva

Kapcsolat tartás

Gyámhivatallal,

Gyermekjóléti Szol-

gálattal

Osztályfőnökök,

Paulovits Mónika

Az intézmény közös-

ségépítő tevékenységei

hogyan, milyen keretek

között valósulnak meg?

A szülők a megfelelő kerete-

ken belül részt vesznek a

közösségfejlesztésben.

Szülők tájékoztatása munkaterv

szerint

Rozgonyi János

Eredmények

Milyen eredményességi

mutatókat tartanak

nyilván az intézmény-

ben?

Nyilvántartják és elemzik az

intézményi eredményeket:

- kompetenciamérések ered-

ményei

- tanév végi eredmények –

tantárgyra, 2 évre vonatko-

zóan

- versenyeredmények: orszá-

gos szint, megyei szint, tan-

kerületi szint, települési szint

- továbbtanulási mutatók

- vizsgaeredmények

- elismerések

- lemorzsolódási mutatók

(évismétlők, magántanulók,

kimaradók, lemaradók B

első

mér

és

szövegértés

2015.

október

2016.

május

Dombi Gyöngyi

Bilikné Niczinger

Éva

matematika Tornai Tibor

DIFER mérés

2015.

október 9.-

10.

Kozma Zoltánné

Ors

zágos

mér

és

szövegértés,

matematika

2016.

május 25.

Kőnighné Ferencz

Zsuzsanna

Idegen nyelvi

mérés

2016.

május 18.

Budiás Judit

NETFIT mérések 2016.

június 1.

Bíró Attila

11

- elégedettségmérés eredmé-

nyei (szülő, pedagógus, tanu-

ló)

- neveltségi mutatók

Eredmények és muta-

tók (statisztika)

Félév

tanévvége

Zsirai Péterné

Bilikné Niczinger

Éva

Az önértékelés



pedagógus

Belső kapcsolatok,

együttműködés, kom-

munikáció

Milyen pedagógus

szakmai közösségek

működnek az intéz-

ményben, melyek a fő

tevékenységeik?

A pedagógusok szakmai

csoportjai maguk alakítják ki

működési körüket, önálló

munkaterv szerint dolgoz-

nak. A munkatervüket az

intézményi célok figyelem-

bevételével határozzák meg.

A szakmai munkakö-

zösségek munkater-

veinek elemzése.

Félév

tanév vége

Zsirai Péterné

Bilikné Niczinger

Éva

Budiás Judit

Bíró Attila

Ivánkovitsné Nagy

Mónika

Hogyan történik az in-

formációátadás az in-

tézményben?

Az intézmény munkatársai

számára biztosított a munká-

jukhoz szükséges informáci-

ókhoz és ismeretekhez való

hozzáférés.

Az SZMSZ-ben fog-

laltak alapján (havi

eseménynaptár, havi

értekezletek, email-

en tájékoztatás)

Intézmény vezetősége

munkaközösség veze-

tők

Az intézmény külső

kapcsolatai

Hogyan kapnak tájé-

koztatást a partnerek az

intézmény eredményei-

ről?

- Az intézmény a helyben

szokásos módon tájékoztatja

külső partereit (az informá-

cióátadás szóbeli, digitális

vagy papíralapú).

- A partnerek tájékoztatását

és véleményezési lehetősége-

inek biztosítását folyamato-

san felülvizsgálják, vissza-

csatolják és fejlesztik.

Az intézmény veze-

tősége állandó és

rendszeres munka-

kapcsolatban áll az

SZMSZ-ben felsorolt

intézményekkel.

Folyamatos

Rozgonyi János

Kozma Zoltánné

Tornai Tibor

Csathó Eszter

Paulovits Mónika

Fülöp Csilla

12

Az önértékelés



pedagógus

A pedagógiai munka

feltételei

Tárgyi, infrastrukturá-

lis feltételek

Hogyan felel meg az

infrastruktúra az intéz-

mény képzési struktúrá-

jának, pedagógiai érté-

keinek, céljainak?

Az intézmény rendszeresen

felméri a pedagógiai program

megvalósításához szükséges

infrastruktúra meglétét, jelzi a

hiányokat a fenntartó felé.

Éves költségvetés

tervezése személyi és

dologi kiadásokra.

Rozgonyi János

Fülöp Csilla

A pedagógiai munka

feltételei

Személyi feltételek

Hogyan felel meg a hu-

mánerőforrás az intéz-

mény képzési struktúrá-

jának, pedagógiai érté-

keinek, céljainak?

- Az intézmény rendszeresen

felméri a szükségleteket, reá-

lis képpel rendelkezik a neve-

lő-oktató munka humánerő-

forrás-szükségletéről.

- A humánerőforrás szükség-

letben bekövetkező hiányt, a

felmerült problémákat idejé-

ben jelzi a fenntartó számára.

A törvényben előírt, a

tanulói létszám alap-

ján szabályozott pe-

dagógus szükséglet

egyeztetése adatszol-

gáltatás útján.

május

Rozgonyi János

o A 2015-16-os tanévben kiválasztott területe: Az intézmény külső kapcsolatai

Az intézmény fontosnak tartja a külső partnerekre vonatkozó kapcsolati rendszerét, ezért azt megtervezi, kialakítja és működteti. A partnerekkel

kialakított kapcsolatrendszeren keresztül felméri a partnerek igényeit, elégedettségét, és befogadja innovatív ötleteiket. Az intézmény kihasználja

azokat a lehetőségeket, ahol a környezete számára bemutathatja eredményeit, és feladatvállalásaival megjelenik a szűkebb/tágabb közösség

(szakmai szervezet, település) életében is.

Kulcsjellemzők:

- Az intézmény külső partneri körének feltérképezése, azonosítása és a hatékony kapcsolattartási rend kialakítása megtörtént.

- Az együttműködések tartalma pontosan szabályozott, a partnerek bevonása az intézményi folyamatokba és elégedettségük mérése, az eredmé-

nyek visszacsatolása megtörténik.

Az intézmény szerepet vállal a közvetlen környezet, a szűkebb közösség támogatásában, továbbá az intézményben közösségi vagy egyéni szinten

megjelenik a társadalmi szerepvállalás is.

13

Az önértékelés

területe

Önértékelési szem-

pont Elvárások Adatgyűjtés Időpont


pedagógus

Az

inté

zmé

ny

kü

lső

ka

pcs

ola

tai

Melyek az intéz-

mény legfontosabb

partnerei?

- Az intézmény pedagógiai

programjával összhangban

a vezetés irányításával

megtörténik a külső part-

nerek azonosítása, köztük

a kulcsfontosságú partne-

rek kijelölése.

- A külső partnerek köre

ismert az intézmény mun-

kavállalói számára.

Az iskola a Szervezeti

és működési szabályza-

tában feltünteteti a kül-

ső kapcsolatait képező

intézményeket. Tanév vége Rozgonyi János

Mi az egyes partne-

ri kapcsolatok tar-

talma?

- Az intézmény az azono-

sított partnerekkel kapcso-

latos tevékenységekről

tartalomleírással is rendel-

kezik.

- Az intézmény terveinek

elkészítése során egyeztet

az érintett külső partnerek-

kel.

- Rendszeresen megtörté-

nik a kiemelt kulcsfontos-

ságú partnerek igényeinek,

elégedettségének megis-

merése.

- Az intézkedési tervek

kialakításába és megvaló-

sításába az intézmény be-

Az iskola megfelelő

szintű irányításának

érdekében a állandó

munkakapcsolatban kell

állnia meghatározott

intézményekkel. Az

eredményes oktató- és

nevelőmunka érdeké-

ben az iskola rendszeres

munkakapcsolatot tart

fenn intézményekkel,

szervezetekkel, gazdál-

kodókkal.

Folyamatos

Az egyes intézmé-

nyekkel, szervezetek-

kel kapcsolatot tartó

nevelőket az iskola

éves munkaterve rög-

zíti

14

vonja külső partnereit.

- Rendszeres, kidolgozott

és követhető az intézmény

panaszkezelése

Hogyan vesz részt

az intézmény a köz-

életben (települési

szint, járá-

si/tankerületi szint,

megyei szint, orszá-

gos szint)?

- Az intézmény részt vesz

a különböző társadalmi,

szakmai szervezetek mun-

kájában és a helyi közélet-

ben.

- A pedagógusok és a ta-

nulók részt vesznek a kü-

lönböző helyi/regionális

rendezvényeken.

- Az intézmény kiemelke-

dő szakmai és közéleti

tevékenységét elismerik

különböző helyi díjakkal,

illetve a díjakra történő

jelölésekkel.

Az intézmény éves

munkaterve rögzíti,

azokat eseményeket és

programokat, amelyek-

hez helyi, körzeti és

országos szinten be-

kapcsolódik.

Az intézményvezető

folyamatosan tájékoz-

tatja a munkaközösség

vezetőket a megkeresé-

sekről, felhívásokról.

Folyamatos

Az éves munkaterv-

ben megjelölt pedagó-

gusok, munkaközös-

ség vezetők.

Az intézményi önellenőrzés éves feladatainak végrehajtásáról és annak eredményéről Rozgonyi János intézményvezető tájékoztatja a nevelőtes-

tületet a 2015-16-os tanévzáró értekezletén.

15

4. sz. melléklet

Pedagógus önértékelésének területei

1. Pedagógiai módszertani felkészültség


pontok Elvárások intézményi elvárások

Milyen a módszertani

felkészültsége?

Milyen módszereket

alkalmaz a tanítási

órákon és egyéb foglal-

kozásokon

Alapos, átfogó és korszerű szaktudomá-

nyos és szaktárgyi tudással rendelkezik.

Pedagógusaink nyitottak minden újra, rendszeresen jelentkez-

nek szakmai továbbképző tanfolyamokra.

A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek

megfelelő, változatos oktatási módszere-

ket, taneszközöket alkalmaz.

A megszerzett ismereteket igyekeznek beépíteni az általuk

használt pedagógiai módszerek rendszerébe.

Tanítványait önálló gondolkodásra, a

tanultak alkalmazására neveli.

A hatékony ismeretszerzést, személyiség-, és közösségfejlesz-

tést szakkörökkel, énekkarral, projektoktatással és az órák egy

részében megjelenő kooperatív technikák alkalmazásával se-

gítik.

Tanítványaiban kialakítja az online in-

formációk befogadásának, feldolgozásá-

nak, továbbadásának kritikus, etikus

módját.

Az önálló ismeretszerzés folyamatába beépíti az online in-

formációkat, képessé teszi a tanulókat a feldolgozásukra.

Az alkalmazott pedagógiai módszerek a

kompetenciafejlesztést támogatják.

Az új pedagógia módszerek minél szélesebb körben való el-

terjedésének és hatékonyságának növelése érdekében meg-

szervezésre került a belső továbbképzési rendszer.

16




Ismeri és alkalmazza-e

a tanulócsoportoknak,

különleges bánásmódot

igénylőknek megfelelő,

változatos módszere-

ket?

Felméri a tanulók értelmi, érzelmi, szo-

ciális és erkölcsi állapotát. Hatékony

tanuló-megismerési technikákat alkal-

maz.

Felméri a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi álla-

potát. Hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz.

A differenciálás megfelelő módja, for-

mája jellemző.

Új kihívás a tantestület számára, hogy bővítse ismereteit és

pedagógiai módszereit a differenciálás, a kooperatív techni-

kák és a konfliktuskezelés témakörében.

Az elméleti ismeretek mellett a tanultak

gyakorlati alkalmazását is lehetővé te-

szi.

Szabadidős programokat, ünnepi műsorokat, versenyeket,

kirándulásokat, táborokat, stb. szerveznek és rendeznek az

éves munkatervben foglaltaknak megfelelően.

Alkalmazza a tanulócsoportoknak, kü-

lönleges bánásmódot igénylőknek meg-

felelő, változatos módszereket

A tanulók képességeit, értelmi, érzelmi és szociális helyzetét

is szem előtt tartja. Igénybe veszik a szakszolgálatok és a

szakmai szolgáltatók segítségét. A pedagógus az életkori sajátosságok

figyelembe vételével választja meg az

órán alkalmazott módszereket.

A módszerek megválasztásánál figyelembe veszi a tanuló

csoport életkori sajátosságait.

17




Hogyan értékeli az al-

kalmazott módszerek

beválását? Hogyan

használja fel a mérési

és értékelési eredmé-

nyeket saját pedagógiai

gyakorlatában?

Felhasználja a mérési és értékelési

eredményeket saját pedagógiai gyakor-

latában.

Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját peda-

gógiai gyakorlatában

Pedagógiai munkájában nyomon követ-

hető a PDCA-ciklus.

Elkészítik és folyamatosan aktualizálják az iskola alapdo-

kumentumait (pedagógiai program, tantervek, SZMSZ, házi-

rend).

Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás

eredményességét segítetik. Folyamatosan tartják a kapcsolatot a szülőkkel, az oktató-

nevelő munkát segítő szakemberekkel, támogatva ezzel a

kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlődését.

Hogyan, mennyire il-

leszkednek az általa

alkalmazott módszerek

a tananyaghoz?

A rendelkezésére álló tananyagokat,

eszközöket – a digitális anyagokat és

eszközöket is – ismeri, kritikusan ér-

tékeli és megfelelően használja.

A rendelkezésre álló taneszközöket a tanulócsoport életkori

sajátosságainak megfelelően választja meg, lehetőséghez

mérten figyelmet fordít a digitális anyagok felhasználására.

Fogalomhasználata pontos, követke-

zetes.

Az ismeretszerzés folyamatában a fogalomhasználatában

igazodik a tanulócsoportok szintjéhez.

18




Kihasználja a tananyag kínálta belső

és külső kapcsolódási lehetőségeket

(a szaktárgyi koncentrációt).

Együttműködnek értekezletek, munkaközösségi megbe-

szélések, stb. keretében a hatékonyabb munkavégzés ér-

dekében.

Rendelkezik a szaktárgy tanításához

szükséges tantervi és szakmódszer-

tani tudással.

Az iskola alapdokumentumainak megfelelően tervezik,

szervezik, és valósítják meg oktató-nevelő munkájukat

(tanmenetek, foglalkozási tervek).

Pedagógiai munkája során képes épí-

teni a tanulók más forrásokból szer-

zett tudására

Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más

forrásokból szerzett tudására

19

2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításhoz szükséges önreflexiók



Milyen a pedagógiai

tervező munkája: ter-

vezési dokumentumok,

tervezési módszerek,

nyomon követhetőség,

megvalósíthatóság, rea-

litás?

Pedagógiai munkáját éves szinten,

tanulási-tanítási (tematikus) egysé-

gekre és órákra bontva is megtervezi.

A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves

tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). A

NAT, a Kerettanterv, az iskola helyi tanterve és az iskolai

munkaterv alapján elkészíti témakörökre és órákra bon-

tott tanmenetét, tematikus tervét.

Komplex módon veszi figyelembe a

pedagógiai folyamat minden lénye-

ges elemét: a tartalmat, a tanulók

előzetes tudását, egyéni képességeit,

motiváltságát, életkori sajátosságait,

az oktatási környezet lehetőségeit,

korlátait stb.

A tanmenet és a tematikus terv elkészítésekor figyelembe

veszi a tanulócsoport összetételét, életkori sajátosságait és

előzetes tudását, a korábbi mérési értékelési eredménye-

ket is.

Tudatosan tervezi a tan-

óra/foglalkozás céljainak megfelelő

stratégiákat, módszereket, taneszkö-

zöket.

Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli

(egyéb) foglalkozásokra. Az eredményes tanulás módsze-

reinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a taní-

tási órákon – a tanulás tanítása.

Többféle módszertani megoldásban

gondolkodik.

A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz meg-

felelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és

értékelés alkalmazása a tanítási órákon.

20




Hogyan viszonyul egy-

máshoz a tervezés és

megvalósítás?

Az órát/foglalkozást a cél(ok)nak

megfelelően, logikusan építi fel.

A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz meg-

felelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és

értékelés alkalmazása a tanítási órákon.

A tanulók tevékenységét, a tanulási

folyamatot tartja szem előtt.

Előzetes tervezés után vezeti le a tanítási órákat, de szük-

ség esetén a tervezettől képes rugalmasan eltérni a tanulás

eredményessége érdekében.

Tudatosan törekszik a tanulók moti-

válására, aktivizálására

A motiválás, a tanulói aktivitás változatos formáinak al-

kalmazása a tanítási órákon.

Terveit az óra /foglalkozás eredmé-

nyességének függvényében felül-

vizsgálja

A tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozá-

sokra. előzetes felkészüléshez felhasználja az elért ered-

ményeket.

A tervezés során ho-

gyan érvényesíti a

Nemzeti alaptanterv és

a pedagógiai program

nevelési céljait, hogyan

határoz meg pedagógiai

célokat, fejlesztendő

kompetenciákat?

A célok tudatosításából indul ki. A

célok meghatározásához figyelembe

veszi a tantervi előírásokat, az in-

tézmény pedagógiai programját.

Az ismeretszerzés folyamat tervezéskor a helyi tanterv

követelményeinek elsajátíttatását tartja szem előtt a ne-

velő, az általa tanított tanulók körében.

21




Hogyan épít tervező

munkája során a tanu-

lók előzetes tudására és

a tanulócsoport jellem-

zőire?

Célszerűen használja a digitális,

online eszközöket.

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsa-

játíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.

Használja a szociális tanulásban

rejlő lehetőségeket.

Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások meg-

tartása az alkalmazott módszerek támogatják a szociális

tanulás lehetőségét.

Alkalmazza a differenciálás el-

vét.

A differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak

alkalmazása a tanítási órákon.

3. A tanulás támogatása



Mennyire tudatosan, az

adott helyzetnek meny-

nyire megfelelően vá-

lasztja meg és alkal-

mazza a tanulásszerve-

zési eljárásokat?

Figyelembe veszi a tanulók aktuális

fizikai, érzelmi állapotát, és szükség

esetén igyekszik változtatni előzetes

tanítási tervein.

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos fela-

dat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok neve-

lő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb

mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, ké-

pességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesít-

ményéhez.

22




Hogyan motiválja a

tanulókat? Hogyan

kelti fel a tanulók ér-

deklődését, és hogyan

köti le, tartja fenn a

tanulók figyelmét, ér-

deklődését?

Épít a tanulók szükségleteire, céljai-

ra, igyekszik felkelteni és fenntartani

érdeklődésüket.

A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat

az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztön-

zik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tart-

suk.

Hogyan fejleszti a tanu-

lók gondolkodási, prob-

léma-megoldási és

együttműködési képes-

ségét?

Felismeri a tanulók tanulási problé-

máit, szükség esetén megfelelő

szakmai segítséget kínál számukra.

A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben

részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkafor-

mákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a ta-

nulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

Kihasználja a tananyagban rejlő le-

hetőségeket a tanulási stratégiák el-

sajátítására, gyakorlására

Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási

stratégiák elsajátítására, gyakorlására

Milyen tanulási teret,

tanulási környezetet

hoz létre a tanulási fo-

lyamathoz?

Pozitív visszajelzésekre épülő, biza-

lommal teli légkört alakít ki, ahol

minden tanuló hibázhat, ahol min-

denkinek lehetősége van a javításra.

Az iskolai Házirendnek és Pedagógiai Programnak meg-

felelően biztosítja a tanulóknak a bizalommal teli légkört

és a javítási lehetőséget.

A tanulást támogató környezetet te-

remt például a tanterem elrendezésé-

vel, a taneszközök használatával, a

diákok döntéshozatalba való bevoná-

sával

Elősegíti az esztétikus környezet kialakítását, diákjai le-

hetőséget kapnak saját véleményük, elképzelésük, kifejté-

sére A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában di-

ákönkormányzat működik. melynek feladata, hogy tagja-

inak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében el-

járjon.

23




Hogyan alkalmazza a

tanulási folyamatban

az információ-

kommunikációs tech-

nikákra épülő eszközö-

ket, a digitális tananya-

gokat? Hogyan sikerül

a helyes arányt kialakí-

tania a hagyományos és

az információ-

kommunikációs tech-

nológiák között?

Tanítványaiban igyekszik kialakítani

az önálló ismeretszerzés, kutatás

igényét. Ösztönzi a tanulókat az

IKT- eszközök hatékony használatá-

ra a tanulás folyamatában.

A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden

esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szer-

vezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedteté-

sét,(IKT eszközök) vagyis állandó aktivitását biztosítják.

Megfelelő útmutatókat és az önálló

tanuláshoz szükséges tanulási eszkö-

zöket biztosít a tanulók számára,

például webes felületeket működtet, amelyeken megtalálhatók az egyes

feladatokhoz tartozó útmutatók és a

letölthető anyagok.

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsa-

játíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon – a tanulás ta-

nítása. A lehetőségek figyelembevételével az IKT eszkö-

zök használata.

24

4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési

igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval

együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség



Hogyan méri fel a tanu-

lók értelmi, érzelmi,

szociális és erkölcsi

állapotát? Milyen haté-

kony tanuló-

megismerési techniká-

kat alkalmaz?

A tanulói személyiség(ek) sajátossá-

gait megfelelő módszerekkel, sokol-

dalúan tárja fel.

A tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagó-

giai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folya-

matos értékelés, a tanulói teljesítmények elemzése alap-

ján az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz.

Hogyan jelenik meg az

egyéni fejlesztés, a sze-

mélyiségfejlesztés a

pedagógiai munkájá-

ban, a tervezésben

(egyéni képességek,

adottságok, fejlődési

ütem, szociokulturális

háttér)?

Munkájában a nevelést és az oktatást

egységben szemléli és kezeli.

A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók ellátásával kap-

csolatos feladatokat a 2/2005.(III.1.) OM rendelet, és a

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként ki-

adott „A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásá-

nak irányelve” alapján szervezzük meg. Munkájában a

nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli.

A tanuló(k) személyiségét nem stati-

kusan, hanem fejlődésében szemléli.

Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek

alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált

nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, tech-

nikákat alkalmaz.

A tanuló(k) teljes személyiségének

fejlesztésére, autonómiájának kibon-

takoztatására törekszik.

A tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonó-

miájának kibontakoztatására törekszik.

25

4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési

igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval

együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség



Felismeri a tanulók tanulási vagy

személyiségfejlődési nehézségeit, és

képes számukra segítséget nyújtani -

vagy a megfelelő szakembertől segít-

séget kérni.

Együttműködik különböző szakemberekkel, s javaslatai-

kat beépíti a pedagógiai folyamatokba.

Reálisan és szakszerűen elemzi és ér-

tékeli saját gyakorlatában az egyéni

bánásmód megvalósítását.

Egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásá-

hoz alternatívákat keres,alkalmazkodik az eltérő képessé-

gekhez.

Milyen módon diffe-

renciál, hogyan alkal-

mazza az adaptív okta-

tás gyakorlatát?

Csoportos tanítás esetén is figyel az

egyéni szükségletekre és a tanulók

egyéni igényeinek megfelelő straté-

giák alkalmazására.

A tanórán, a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a

tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanu-

lók csoportjaira jellemző – módosulásait.

A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a

tanulási folyamat részét kezeli, az

egyéni megértést elősegítő módon

reagál rájuk

A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat ré-

szét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál

rájuk.

26

5.A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társa-

dalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység



Milyen módszereket,

eszközöket alkalmaz a

közösség belső struktú-

rájának feltárására?

Tudatosan alkalmazza a közösségfej-

lesztés változatos módszereit.

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és ok-

tató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók

közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, más-

részt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán ke-

resztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közös-

ség által történő nevelésének megszervezése, irányítása

iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

Hogyan képes olyan

nevelési, tanulási kör-

nyezet kialakítására,

amelyben a tanulók

értékesnek, elfogadott-

nak érezhetik magukat,

amelyben megtanulják

tisztelni, elfogadni a

különböző kulturális

közegből, a különböző

társadalmi rétegekből

jött társaikat, a külön-

leges bánásmódot

igénylő, és a hátrányos

helyzetű tanulókat is?

Óráin harmóniát, biztonságot, elfo-

gadó légkört teremt.

Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges

lelki és testi fejlődésüket a harmonikus légkör kialakítá-

sával.

Tanítványait egymás elfogadására,

tiszteletére neveli.

Tanórákon kívül is közösségfejlesztő, szabadidős prog-

ramokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlá-

togatás) szervez, törekedve a nyílt, őszinte kommunikáci-

óra, egymás tiszteletére

Munkájában figyelembe veszi a ta-

nulók és a tanulóközösségek eltérő

kulturális, illetve társadalmi háttéré-

ből adódó sajátosságait.

Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és

erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a

szülőket.

A tanulók közötti kommunikációt,

véleménycserét ösztönzi, fejleszti a

tanulók vitakultúráját.

Az iskola különböző fórumain teret enged a különböző

véleményeknek, ösztönzi a tanulókat, hogy megfelelő

formában kommunikáljanak

27

5.A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társa-

dalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység



Értékközvetítő tevékenysége tudatos.

Együttműködés, altruizmus, nyitott-

ság, társadalmi érzékenység, más

kultúrák elfogadása jellemzi

A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint

vezeti az osztályfőnöki órákat,figyelve arra, hogy a diá-

kok képesek legyenek az identitáskülönbségeket kulturál-

tan kezelni.

Hogyan jelenik meg a

közösségfejlesztés a

pedagógiai munkájá-

ban (helyzetek teremté-

se, eszközök, az intéz-

mény szabadidős tevé-

kenységeiben való rész-

vétel)?

Az együttműködést támogató, moti-

váló módszereket alkalmaz mind a

szaktárgyi oktatás keretében, mind a

szabadidős tevékenységek során.

A tanórákon és az iskolai rendezvényeken olyan módsze-

reket alkalmaz, melyekben az együttműködés fontos sze-

repet kap.

Az együttműködés, kommunikáció

elősegítésére online közösségeket

hoz létre, ahol értékteremtő, tevé-

keny, követendő mintát mutat a diá-

koknak a digitális eszközök funkcio-

nális használatának terén.

Támogatásával és irányításával, folyamatos kontroll mel-

lett alkalmazza a közösségfejlesztésben a számítógép adta

lehetőségeket, szakemberek segítségét kérve felhívja a

diákok figyelmét azok veszélyeire.

Melyek azok a problé-

ma-megoldási és konf-

liktuskezelési stratégi-

ák, amelyeket sikeresen

alkalmaz?

Az iskolai, osztálytermi konfliktusok

megelőzésére törekszik, például

megbeszélések szervezésével, közös

szabályok megfogalmazásával, kö-

vetkezetes és kiszámítható

A konfliktusok megelőzésére, illetve a kialakult konflik-

tusok megoldására hatékony módszereket alkalmaz: kö-

zösen kialakított szabályrendszer, azok erősítése, a refle-

xiók során feltárt hibák javítása, korrigálása.

A csoportjaiban felmerülő konfliktu-

sokat felismeri, helyesen értelmezi,

és hatékonyan kezeli.

A kialakult konfliktusokat időben felismeri, és a kialakí-

tott, a tanulók számára is ismert szabályrendszer szerint

kezeli.

28

6.A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése



Milyen ellenőrzési és

értékelési formákat

alkalmaz?

Jól ismeri a szaktárgy tantervi köve-

telményeit, és képes saját követel-

ményeit ezek figyelembevételével és

saját tanulócsoportjának ismeretében

pontosan körülhatárolni, következe-

tesen alkalmazni.

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és elő-

menetelének értékelését, minősítését elsősorban az alap-

ján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul

az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez;

emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói

teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyat-

lott – az előző értékeléshez képest.

A szaktárgy ismereteit és speciális

kompetenciáit mérő eszközöket

(kérdőíveket, tudásszintmérő teszte-

ket) készít.

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos felada-

tának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyama-

tos ellenőrzését és értékelését. Ennek érdekében tudás-

szint felmérő feladatlapokat állít össze.

Céljainak megfelelően, változatosan

és nagy biztonsággal választja meg a

különböző értékelési módszereket,

eszközöket.

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes

szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók

szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevé-

kenysége alapján ellenőrzik.

Visszajelzései, értékelései világosak,

egyértelműek, tárgyszerűek.

Értékeléseinél figyelembe veszi az értékelés egységessé-

gét, s azt a közösen kialakított értékelési rendszerrel biz-

tosítja.

29

6.A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése



Mennyire támogató,

fejlesztő szándékú az

értékelése?

A tanulás támogatása érdekében az

órákon törekszik a folyamatos visz-

szajelzésre.

Az írásbeli számonkérés, beszámoltatás célja információ nye-

rése az iskolai követelményrendszernek való tanulói megfelelés

pillanatnyi állapotáról a tanuló, a szülő és a pedagógus számá-

ra egyaránt.

Önállóan képes a tanulói munkák ér-

tékeléséből kapott adatokat elemezni,

az egyéni, illetve a csoportos fejlesz-

tés alapjaként használni, szükség

esetén gyakorlatát módosítani

Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott

adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesz-

tés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát mó-

dosítani

Értékeléseivel, visszajelzéseivel a ta-

nulók fejlődését segíti.

Értékelésében és jutalmazásában fejlesztően hat a tanu-

lókra.

Milyen visszajelzéseket

ad a tanulóknak? Visz-

szajelzései támogatják-

e a tanulók önértékelé-

sének fejlődését?

Pedagógiai munkájában olyan mun-

kaformák és módszerek alkalmazásá-

ra törekszik, amelyek elősegítik a ta-

nulók önértékelési képességének ki-

alakulását, fejlesztését.

A beszámoltatáson alapuló tanári értékelés pozitív vagy nega-

tív megerősítési mechanizmusain keresztül kitüntetett mó-

don segíti a tanulót reális önismerete és önértékelése ki-

bontakoztatásában.

30

7.Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás



Szakmai és nyelvi

szempontból igényes-e

a nyelvhasználata (a

tanulók életkorának

megfelelő szókészlet,

artikuláció, beszédse-

besség stb.)?

Munkája során érthetően és a peda-

gógiai céljainak megfelelően kom-

munikál

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, kommuni-

kációját a tanulók életkorához igazítja.

Milyen a tanulókkal az

osztályteremben (és

azon kívül) a kommu-

nikációja, együttműkö-

dése?

A tanuláshoz megfelelő hatékony és

nyugodt kommunikációs teret, felté-

teleket alakít ki.

Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stí-

lus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a peda-

gógus kollégák felé.

Kommunikációját minden partnerrel

a kölcsönösség és a konstruktivitás

jellemzi.

Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a

nevelőtársak, szülők és a diákok felé.

Tudatosan támogatja a diákok egyéni

és egymás közötti kommunikációjá-

nak fejlődését

A nevelő figyelembe veszi tanulók véleményét az őket is

érintő iskolai döntésekben.

31




Milyen módon műkö-

dik együtt pedagógu-

sokkal és a pedagógiai

munkát segítő más fel-

nőttekkel a pedagógiai

folyamatban?

A kapcsolattartás formái és az

együttműködés során használja az in-

fokommunikációs eszközöket és a

különböző online csatornákat.

Az eredményes testi nevelés – és sportmunka érdekében

az iskola endszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi

sportági szakszövetségekkel: Magyar Kézilabda Szövet-

ség, Magyar Úszó Szövetség, Magyar Labdarúgó Szövet-

ség, Magyar Birkózó Szövetség, Magyar Tollaslabda

Szövetség, továbbá a következő négy sportegyesülettel

Érd Városi Sportegyesület Első Érdi Úszóegylet, Érdi

Spartacus SC, Érdi Sport Kft. A sportiskolai képzés

eredményes működése érdekében folyamatos együttmű-

ködés szükséges a Magyar Olimpiai Bizottság sportisko-

lai programigazgatóságával. (infokommunikácios eszkö-

zök használatával).

A diákok érdekében önállóan, tuda-

tosan és kezdeményezően együttmű-

ködik a kollégákkal, a szülőkkel, a

szakmai partnerekkel, szervezetek-

kel.

Az eredményes nevelő–oktató munka fontos feltétele a

szülőkkel, különböző szakmai szervezetekkel való kap-

csolattartás.

A szakmai munkaközösség munká-

jában kezdeményezően és aktívan

részt vállal. Együttműködik pedagó-

gustársaival különböző pedagógiai és

tanulásszervezési eljárások (pl. pro-

jektoktatás, témanap, ünnepség, ki-

rándulás) megvalósításában.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai

munkaközösség tevékenységében.

32




Reális önismerettel

rendelkezik-e? Jellem-

ző-e rá a reflektív

szemlélet? Hogyan fo-

gadja a visszajelzése-

ket? Képes-e önreflexi-

óra? Képes-e önfejlesz-

tésre?

A megbeszéléseken, a vitákban, az

értekezleteken rendszeresen kifejti

szakmai álláspontját, a vitákban ké-

pes másokat meggyőzni, és ő maga

is meggyőzhető.

Az oktatás folyamatában résztvevőkkel nyitott, őszinte-

ségen alapuló kommunikáció jellemzi.

Nyitott a szülő, a tanuló, az intéz-

ményvezető, a kollégák, a szakta-

nácsadó visszajelzéseire, felhasználja

őket szakmai fejlődése érdekében.

A munkájába beépíti a saját észrevételeit és a kapott jel-

zéseket.

Iskolai tevékenységei során felmerü-

lő/kapott feladatait, problémáit önál-

lóan, a szervezet működési rendsze-

rének megfelelő módon kezeli, inté-

zi.

A munkatervben megjelölt feladatait az iskola elvárásai

szerint oldja meg.

33

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért



Saját magára vonatko-

zóan hogyan érvényesíti

a folyamatos értékelés,

fejlődés, továbblépés

igényét?

Saját pedagógiai gyakorlatát folya-

matosan elemzi és fejleszti.

Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szerve-

zése, megtartása, azokon aktív részvétel.

Tudatosan fejleszti pedagógiai

kommunikációját.

A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület

tagjainak.

Tisztában van szakmai felkészültsé-

gével, személyiségének sajátosságai-

val, és képes alkalmazkodni a sze-

repelvárásokhoz

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel,

önképzés

Mennyire tájékozott

pedagógiai kérdésekben,

hogyan követi a szak-

mában történteket?

Rendszeresen tájékozódik a szak-

tárgyára és a pedagógia tudományára

vonatkozó legújabb eredményekről,

kihasználja a továbbképzési lehető-

ségeket.

Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban

való részvétel (lehetőség).

Rendszeresen tájékozódik a digitális

tananyagokról, eszközökről, az okta-

tástámogató digitális technológia

legújabb eredményeiről, konstruktí-

van szemléli felhasználhatóságukat.

Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök ki-

dolgozása, közreadása a digitális eszközözök segítségé-

vel.

Aktív résztvevője az online megva-

lósuló szakmai együttműködéseknek.

Nyitott az online szakmai együttműködésre .

Élő szakmai kapcsolatrendszert ala-

kít ki az intézményen kívül is.

Oktatói munkájában felhasználja a külső szakmai csopor-

tok tapasztalatait.

34

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért



Hogyan nyilvánul meg

kezdeményezőképessége,

felelősségvállalása a

munkájában?

Munkájában alkalmaz új módszere-

ket, tudományos eredményeket.

Tájékozódás szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról

folyóiratokban, kiadványokban).

Részt vesz intézményi innovációban,

pályázatokban, kutatásban Részt vesz szakmai pályázatokon, ösztönzi és segíti

ebben kollegáit is.

35

5. sz. melléklet

A pedagógusellenőrzés értékelő lapjainak összegző adatlapja

Az értékelt pedagógus neve:

OM azonosítósz.:

A látogatást végző pedagógus neve:

A látogatás idópontja:

Terület neve Az ellenőrzés eredménye Pontszám

(0-3 pont)

1. Pedagógiai módszertani fel-

készültség

Erősségek:

Fejleszthető területek:

2. A tanuló személyiségének

fejlesztése, az egyéni bánásmód

érvényesülése, a hátrányos hely-

zetű, sajátos nevelési igényű

vagy beilleszkedési, tanulási,

magatartási nehézséggel küzdő

gyermek, tanuló többi gyermek-

kel, tanulóval együtt történő si-

keres neveléséhez, oktatásához

szükséges megfelelő módszerta-

ni felkészültség

Erősségek:


3. A tanulói csoportok, közös-

ségek alakulásának segítése, fej-

Erősségek:

36

Terület neve Az ellenőrzés eredménye Pontszám

(0-3 pont)

lesztése, esélyteremtés, nyitott-

ság a különböző társadalmi-

kulturális sokféleségre, integrá-

ciós tevékenység, osztályfőnöki

tevékenység


4. Pedagógiai folyamatok, te-

vékenységek tervezése és a

megvalósításukhoz kapcsolódó

önreflexiók

Erősségek:



Erősségek:


6. Pedagógiai folyamatok és a

tanulók személyiségfejlődésé-

nek folyamatos értékelése,

elemzése

Erősségek:


7. Kommunikáció és szakmai

együttműködés, problémameg-

oldás

Erősségek:


8. Elkötelezettség és szakmai

felelősségvállalás a szakmai fej-

lődésért

Erősségek:

Pontos, precíz.


37

Összegző értékelés:

Fejleszthető terület:

Dátum:

……………………………….. …………………………………….

A látogatást végző pedagógus Az önértékelési munkacsoport tagja

38

6. sz. melléklet

Az önértékelő pedagógus dokumentumelemzés összegző adatlapja

Az önértékelő pedagógus neve:

OM azonosító:

A dokumentumelemzés időpontja:

A dokumentumelemzést végző pedagógus neve:

Önértékelési szempontok A dokumentumelemzés eredménye Pontszám

(0-3 pont)

1. Pedagógiai módszertani felké-

szültség

Erősségek:


2. Pedagógiai folyamatok, tevé-

kenységek tervezése, és a megva-

lósításhoz szükséges önreflexiók

Erősségek:

Fejleszthető területek


Erősségek:

39


4.A tanuló személyiségének fej-

lesztése, az egyéni bánásmód ér-

vényesülése, a hátrányos helyzetű,

sajátos nevelési igényű vagy beil-

leszkedési, tanulási, magatartási

nehézséggel küzdő gyermek, ta-

nuló többi gyermekkel, tanulóval

együtt történő sikeres nevelésé-

hez, oktatásához szükséges meg-

felelő módszertani felkészültség

Erősségek:


5.A tanulói csoportok, közösségek

alakulásának segítése, fejlesztése,

esélyteremtés, nyitottság a külön-

böző társadalmi-kulturális sokfé-

leségre, integrációs tevékenység,

osztályfőnöki tevékenység

Erősségek:


6.A pedagógiai folyamatok és a

tanulók személyiségfejlődésének

folyamatos értékelése, elemzése

Erősségek:


7.Kommunikáció és szakmai

együttműködés, problémamegol-

dás

Erősségek:


8. Elkötelezettség és szakmai fele-

lősségvállalás a szakmai fejlődé-

sért

Erősségek:


40

Összegző értékelés:

Fejleszthető terület:

Dátum:

…………………………………………… …………………………………….

A dokumentumelemzést végző pedagógus Az önértékelést végző pedagógus

41

7. sz. melléklet

A pedagógusinterjú javasolt kérdései a pedagógus munkájának önértékeléséhez:

1. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?

2. Milyen módszerekkel, milyen szempontok figyelembevételével végzi a hosszú és rövid távú tervezést? Hogyan, milyen esetekben korri-

gálja a terveket?

3. Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi és szociális állapotát, a közösség belső struktúráját?

4. Milyen ellenőrzési, értékelési, számonkérési formákat alkalmaz? Hogy használja a korábbi eredményeket, tapasztalatokat az értékelés

tervezésekor?

5. A tanórákon látottakon kívül milyen módszereket, tanulásszervezési eljárásokat és milyen céllal alkalmaz szívesen?

6. Hogy használja ki a tantárgyköziség lehetőségeit?

7. Milyen módszerekkel segíti a tanultak alkalmazását?

8. Hogy alakítja a tanulási teret, tanulási környezetet a tanulási folyamatnak megfelelően?

9. A motivációnak mely eszközeit használja leggyakrabban? Milyen alapon választja meg a motivációs eszközöket?

10. Milyen módon segítik munkáját az IKT- eszközök?

11. Milyen módszerekkel támogatja a diákok önálló tanulását?

12. Hogyan differenciál, alkalmazza-e az adaptív oktatás gyakorlatát?

13. Hogyan vesz részt a tehetséggondozásban, felzárkóztatásban?

14. Hogyan jelenik meg a személyiség-és a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában?

15. Milyen esetekben, milyen módszerrel készít egyéni fejlesztési tervet?

16. Hogy használja ki a közösség tagjainak különbözőségében rejlő értékeket a munkája során?

17. A tanítási-tanulási folyamatban hol, mikor, hogyan szokta a tanulók önértékelését ösztönözni?

18. Milyen módon működik együtt a pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő munkatársakkal? Hogy működik együtt más intézmé-

nyek pedagógusaival?

42

19. Milyen kommunikációs eszközöket használ szívesen munkája során? Hogy tartja a kapcsolatot a tanulók szüleivel?

20. Milyen kiemelkedő vagy fejleszthető területet emelne ki a munkájával kapcsolatban?

A vezetői interjú javasolt kérdései a pedagógus munkájának önértékeléséhez:

1. Milyennek tartja a pedagógus szaktárgyi, módszertani, pedagógiai felkészültségét?

2. Mennyire felel meg a pedagógus tervezőmunkája az intézmény elvárásainak és a tanulócsoportoknak?

3. Milyen módszerekkel és milyen hatékonysággal segíti a pedagógus a diákok önálló tanulását?

4. Hogy vesz részt a pedagógus a kiemelt figyelmet igénylő tanulók nevelésében, oktatásában?

5. Hogy jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógus munkájában?

6. Milyen a pedagógus kapcsolata a tanulókkal, szülőkkel?

7. Milyennek tartja a pedagógus kapcsolatát a kollégákkal?

8. Milyen a pedagógus intézményen belüli és kívüli szakmai aktivitása?

9. Milyen innovációs, vagy pályázati feladatokban vesz, vagy vett részt a pedagógus?

10. Miben nyilvánul meg a pedagógus kezdeményezőkészsége, felelősségvállalása?

11. Reális önismerettel rendelkezik-e a pedagógus? Hogy fogadja a visszajelzéseket?

12. Mennyire jellemző a pedagógusra az önfejlesztés igénye?

13. Mennyire elégedett a pedagógus munkájának eredményességével?

14. Mi (ke) t értékel leginkább a pedagógus szakmai munkájában?

15. Mi az, amiben szeretné, hogy változzon, fejlődjön?

16. Van-e tudomása arról, hogy a pedagógus online közösségeket, kapcsolatot létesít és tart fenn a tanulók és/vagy a szülők körében?

17. Hogyan értékeli a pedagógus konfliktus megelőző és kezelő módszereit, képességét?

43

8. sz. melléklet

Kérdőíves felmérés

Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz!

A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5 között, ahol:

5 = teljesen egyetért

4 = többségében így van

3 = általában igaz

2 = többnyire nincs így

1 = egyáltalán nem ért egyet

0 = nincs információja. A „0” megjelölést a kérdőív átlagába nem számítjuk bele!

A pedagógus önértékelő kérdőíve Értékelés

1. Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudomá-

nyára vonatkozó legújabb eredményekről. 0 1 2 3 4 5

2.

Jól ismeri a NAT és a helyi tanterv által támasztott tantárgyi

követelményeket, valamint a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai

oktatásának irányelveit.

0 1 2 3 4 5

3. Az oktató-nevelő munkához kapcsolódó dokumentációja alapos,

naprakész, az előírásoknak megfelelő. 0 1 2 3 4 5

4. Színes, változatos, a pedagógiai céloknak megfelelő módszereket

alkalmaz. 0 1 2 3 4 5

5. Pedagógiai munkájában figyelembe veszi a tanulók egyéni képessé-

geit, előzetes tudását, életkori sajátosságait, a környezet lehetősége-

it.

0 1 2 3 4 5

6. Pedagógiai munkájában használja a tantárgyi koncentráció kínálta

lehetőségeket. 0 1 2 3 4 5

7. Amennyiben releváns pedagógiai munkájában kihasználja a külön-

böző IKT-alapú oktatási programok nyújtotta lehetőségeket. 0 1 2 3 4 5

8. Tervezőmunkája igazodik a NAT és a helyi tanterv által támasztott

tantárgyi követelményekhez valamint a Sajátos nevelési igényű ta-

nulók iskolai oktatásának irányelveihez.

0 1 2 3 4 5

44

9. A különböző képességű tanulóknak egyéni képességeiknek megfe-

lelően fejlődési lehetőségeket biztosít. 0 1 2 3 4 5

10. A lemaradó tanulókat, a tanuló egyéni lehetőségeinek megfelelően

fejleszti. 0 1 2 3 4 5

11. Tervezőmunkájában fontos szempont a tanulói tevékenységre épülő

tanulás. 0 1 2 3 4 5

12. Tervezőmunkája kiterjed az értékelés tervezésére is. 0 1 2 3 4 5

13. Pedagógiai munkájában épít a tanulói válaszok, hibák rendszeres

visszacsatolására. 0 1 2 3 4 5

14. Jó a kapcsolata a diákokkal. 0 1 2 3 4 5

15. Pedagógiai munkájára jellemző a példamutatás, a diákok számára

követhető értékrend átadása. 0 1 2 3 4 5

16. Amennyiben releváns, rendszeresen szervez vonzó, szabadidős

programokat a gyermekek számára. 0 1 2 3 4 5

17. Értékelése folyamatos, fejlesztő, a tanulók személyiségfejlődésére is

kiterjed. 0 1 2 3 4 5

18. Amennyiben releváns, használja az internet nyújtotta lehetőségeket

a tanulás támogatásában. 0 1 2 3 4 5

19. Értékelésében, visszacsatolásaiban a fejlesztő cél dominál. 0 1 2 3 4 5

20. Ellenőrzése, értékelése következetes, a tantervben előírt követelmé-

nyeknek megfelelő. 0 1 2 3 4 5

21. Teljesíthető követelményeket támaszt. 0 1 2 3 4 5

22. A diákok önértékelését a sikeres tanulási folyamat részének

tekinti 0 1 2 3 4 5

23. Értékelésében és a követelmények felállításában a tanterv nyújtotta

lehetőségeken belül figyelembe veszi az egyének és a tanulócsopor-

tok sajátosságait.

0 1 2 3 4 5

24. Az értékelések eredményeit beépíti az egyéni és csoportos fejlesztés

céljainak, módszereinek kijelölésébe 0 1 2 3 4 5

25. Az értékelés szempontjait, az elvárásokat mindig előre közli a tanu-

lókkal és a szülőkkel. 0 1 2 3 4 5

45

26. Jó a kapcsolata a szülőkkel. 0 1 2 3 4 5

27. Jó a kapcsolata a kollégákkal. 0 1 2 3 4 5

28. Gyakran és szívesen vesz részt intézményen belüli vagy kívüli

szakmai aktivitásokban a nevelő-oktató munkáján túl is. 0 1 2 3 4 5

29. Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően

kommunikál. 0 1 2 3 4 5

30. Határozott, szuggesztív az órákon. 0 1 2 3 4 5

31. Nyitott a kollégák visszajelzéseire, szívesen vesz részt szakmai vi-

tákban. 0 1 2 3 4 5

32. Nyitott a pedagógiai munkájában vele együttműködők visszajelzé-

seire, felhasználja azokat szakmai fejlődése érdekében. 0 1 2 3 4 5

33. Tisztában van önmaga képességeivel, szakmai felkészültségével,

személyisége sajátosságaival. 0 1 2 3 4 5

34. Pedagógiai munkáját folyamatosan elemzi, értékeli. 0 1 2 3 4 5

35. A szakterületére vonatkozó legújabb eredményeket beépíti pedagó-

giai gyakorlatába 0 1 2 3 4 5

36. Szívesen vesz részt innovációban, pályázati feladatokban. 0 1 2 3 4 5

37. Az önálló tanuláshoz biztosítja a megfelelő útmutatókat, eszközö-

ket. 0 1 2 3 4 5

38. A tanulói hibákat a tanulási folyamat részeként kezeli, azok tapasz-

talatait beépíti sajátpedagógiai gyakorlatába. 0 1 2 3 4 5

39. Tervezőmunkájában figyelembe veszi a vizuális, auditív, verbális

tanulói típusok sajátosságait. 0 1 2 3 4 5

40. Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a különböző tanulási

stratégiák kialakítására.

0 1 2 3 4 5

Kérjük, amennyiben olyan véleménye van a munkájával, személyével kapcsolatban,

amelyet nem érintettek a kérdések, és fontosnak tart megjegyezni, írja le ide!

46



A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és

5 között, ahol:







Szülői kérdőív a pedagógus önértékeléséhez Értékelés

1. Lehetőségeket biztosít gyermekemnek a tehetsége kibontakoztatásá-

ban. 0 1 2 3 4 5

2. Előre tájékoztatja a szülőket és a tanulókat az éves és a rövidebb távú

célokról, feladatokról, elvárásokról.

0 1 2 3 4 5

3. Gyermekem otthoni tanulását is segíti. 0 1 2 3 4 5

4. A házi feladatokat, a gyermekem munkáit rendszeresen ellenőrzi 0 1 2 3 4 5

5. A szülőkkel való kommunikációját a kölcsönös megbecsülés, együtt-

működésre való törekvés, más véleményének tiszteletben tartása jel-

lemzi.

0 1 2 3 4 5

6. Szervez vonzó, tanórán kívüli programokat a gyermekek számára 0 1 2 3 4 5

7. Értékelése, visszajelzései rendszeresek, aktuálisak és segítőek. 0 1 2 3 4 5

8. Fogadóórán informatív és gyermekem fejlődése szempontjából hasznos

tanácsokat ad.

0 1 2 3 4 5

9. Szülői kérdésre időben és pontosan reagál. 0 1 2 3 4 5

10. Segítségért fordulhatok hozzá nevelési problémákkal. 0 1 2 3 4 5

11. Önálló ismeretszerzésre ösztönzi diákjait. 0 1 2 3 4 5

47

12. Felismeri a tanuló problémáit, tanulási nehézségeit és képes segítséget

nyújtani.

0 1 2 3 4 5

13. A tanulók bizalommal fordulhatnak hozzá. 0 1 2 3 4 5

14. Gyermekem hosszabb hiányzása esetén lehetőség szerint ad időt és

segítséget a felzárkózásához.

0 1 2 3 4 5



A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és

5 között, ahol:







Munkatársi kérdőív a pedagógus önértékeléséhez Értékelés

1. A kollégákkal való kommunikációját a kölcsönös megbecsülés,

együttműködésre való törekvés, más véleményének tiszteletben tartása

jellemzi

0 1 2 3 4 5

2. Nyitott a tantárgyközi együttműködésre 0 1 2 3 4 5

3. A tehetséges tanulóknak lehetőséget biztosít a továbbfejlődésre. 0 1 2 3 4 5

4. Szervez vonzó, tanórán kívüli programokat a gyermekek számára. 0 1 2 3 4 5

5. Szükség szerint tájékoztatja a kollégákat a tanulók fejlődéséről, prob-

lémáiról. 0 1 2 3 4 5

48

6. Nyitott a pedagógiai munkájában vele együttműködők visszajelzéseire,

felhasználja azokat szakmai fejlődése érdekében. 0 1 2 3 4 5

7. Értékelési gyakorlata összhangban van az intézményi elvárásokkal. 0 1 2 3 4 5

8. Részt vesz szakmai vitákban, ilyenkor nyitott, együttműködő. 0 1 2 3 4 5

9. Folyamatosan képezi magát, és tudását igény szerint megosztja kollé-

gáival. 0 1 2 3 4 5

10. Együttműködő, nyitott, és megbízható partner a munkaközösségi mun-

kában. 0 1 2 3 4 5

11. Részt vesz innovációban, pályázati feladatokban. 0 1 2 3 4 5

49

9.sz melléklet

50

51

52

53

54

55

56

57

58

10. sz. melléklet

Ö n f e j l e s z t é s i t e r v

PEDAGÓGUS NEVE:………………………………………….

OM AZONOSÍTÓJA…………………………………………..

SZAKMAI CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA

CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

A PEDAGÓGUS SZAKMAI CÉLJAI

CÉLOKHOZ KAPCSOLÓDÓ KOMPETENCIATE-

RÜLETEK

VÁRHATÓ EREDMÉNYEK

(Miből tudható, hogy elérte a célját?)

HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK

(201.. – 201..)

1.

2.

3.

AZ ELÉRT EREDMÉNYEK HATÁSA

(a cél megvalósulása után várható változás a gyermekekre/diákokra vonatkozóan)

1.

2.

59

3.

TEVÉKENYSÉGTERÜLETHEZ, SZAKTÁRGYHOZ KAPCSOLÓDÓ

(szakmódszertani, szaktárgyi) fejlesztési célok

CÉLOK MEGHATÁROZÁSA VÁRHATÓ EREDMÉNYEK

1.

2.

3.

FELADAT, TEVÉKENYSÉG, ERŐFORRÁSOK

(a kijelölt cél eléréséhez megnevezett konkrét feladat/ok felsorolása)

Egyéni Intézményi Intézményen kívüli

1.

2.

3.

KELT:

……………………………………………… ………………………………………………..

intézményvezető aláírása pedagógus aláírása

Documents

X. Mellékletekerdisportiskola.sulinet.hu/batthyany/images/pdfek/... · 2019. 9. 5. · Tanulói füzetek f. Kompetencia mérés eredménye öt tanévre ... fejlesztő céllal folyamatosan