Négynapos apostoli látogatást tett szülõhazájában szeptember 22. és 25.között XVI. Benedek pápa. Már elõzõleg kifejezte reményét, hogy utazásahozzájárul a hit szépségének megtapasztalásához és erõsíti az emberek jövõ-be vetett bizalmát, iránymutatást nyújtva számukra.

Egyre fokozódó közöny észlelhetõ atársadalomban – fogalmazott már kö-szöntõ beszédében XVI. Benedek. Atársadalmi és egyéni döntéseikben egy-re inkább akadálynak tekintik az igazsá-got, s a hasznosság elvét helyezik elõ-térbe. Az emberi együttéléshez azonbanfeltétlenül szükség van valamely, min-denkire érvényes és kötelezõ alapra. Avallás az egyik alapja az együttélésnek.Miként a vallásnak szüksége van sza-badságra, ugyanúgy a szabadságnak isszüksége van a vallásra – idézte a pápaWilhelm von Ketteler egykori mainzipüspök szavait.

Christian Wulff német szövetségi el-nök Ratzinger pápához fordulva ki-emelte: olyan országba érkezett, mely-nek történelme és kultúrája szorosanösszefonódott a keresztény hittel és azezen hitért való küzdelemmel. Olyanországba, ahol a keresztény hit ugyan-akkor már nem magától értetõdõ, aholaz Egyháznak újra el kell helyeznie ön-magát a társadalomban.

A pápa a parlamenti képviselõk elõtta Reichstagban elmondott beszédébenhangsúlyozta: a politikának az igazságos-ságra kell elkötelezõdnie, ezáltal teremtvemeg a béke alapvetõ feltételeit. A ma ural-kodó pozitivista felfogást olyan vasbetonépülethez hasonlította, amelynek nincse-nek ablakai. Európa kulturális örökségérõlszólva megállapította: abban Izrael Istené-be vetett hit, a görög filozófia és a rómaijog találkozott.

A berlini zsidó közösség képviselõiveltalálkozva Benedek pápa úgy fogalmazott:az egy Isten elutasítása mindig azzal jár,hogy az emberi méltóságot is figyelmenkívül hagyják. A koncentrációs táborokrólkészített szörnyû képeken is azt látjuk, mi-re képes az ember, ha elutasítja Istent.

Az olimpiai stadionban mintegy het-venezer hívõ vett részt a Szentatya általvezetett liturgián. A nemrégiben kineve-zett berlini érsek, Rainer Maria Woelkiköszöntötte „a német pápát a német fõ-városban”.

B 21696 E

XLIII. évf. 11. szám (43. Jg. Nr. 11) Az európai magyar katolikusok lapja 2011. november

POSTVERSANDMÜNCHEN

Dobos Klára felvétele

„ A S Z A B A D S Á G N A K S Z Ü K S É G E V A NA V A L L Á S R A ”

XVI. Benedek pápa látogatása Németországban

N E M T A B U –T I T O K

Nem is olyan régen, egy Franciaor-szágban megjelent kis könyvecske nagyvihart, szinte botrányt kavart. Egy úgy-nevezett „hospice” (nem kórház; gyó-gyíthatatlan állapotban levõ betegekkelfoglalkoznak, akik maguk is tudják,hogy biztos a halál) egyik (nõi) pszichiá-tere adta ki. Saját tapasztalatait foglaltaössze ebben a kis könyvecskében. Nagyvolt a fölzúdulás bizonyos körökben:hogy merészel egy szakember ilyen té-máról nyíltan beszélni? Mert a halál amodern tabuk egyike, talán a legna-gyobb tabu. Pedig még Mitterrand, azakkori miniszterelnök is eljárogatottoda, s szerette volna tudni többek közt:„Igaz-e, hogy a hívõ beteg békében halmeg? Nyugodtabban tud szembenézni ahalállal, mint a hitetlen?” Neki ugyanisrákja volt, és félt a haláltól. (Marie deHennezel: La mort intime – Paris, 1995)

Hát ide jutottunk! A primitív népek, tár-sadalmak általában természetesen visel-kednek, ha a halálról van szó: számukranem tabu, hanem misztérium, nagy titok.(India, indiánok, Afrika stb.) Nálunk pediga halál után gyorsan „eltakarítják” a holt-testet, hûtõbe viszik. Még a hozzátartozókse férhetnek hozzá. Akár az állatokat, úgykezelik õket. A halál elõtt pedig mindentelkövetnek, hogy a haldoklót félretájékoz-tassák, becsapják, eltitkolják a tényeket.Vannak ugyan olyan országok, mint pél-dául Amerika, vagy újabban Japán is, aholsok a „hospice”, és nem csinálnak titkot ahalálból. Sõt, mindent megtesznek, hogy abeteg felkészülve fogadja a halált. Nincshiány a sokféle „terápiában”, kinek-kineka szükséglete szerint: kit zenével, kit mû-vészetekkel, kit finom ételekkel s ki tudja,még miféle „terápiával” kábítanak elhalála elõtt. A beteget is elaltatják, érzés-telenítik a mûtét elõtt. Mintha a halál iscsak ilyen epizód lenne az életben. Smintha se lelke, se szíve, se lelkiismeretenem lenne az embernek.

Elismerjük: ez teljesen megfelel azanyagelvû, darwinista világszemléletnekés emberképnek. Ám egy hívõ ember,egy keresztény számára végtelenül ke-vés és sivár.

(Béky Gellért SJ: Életre-halálra)

(Folytatás a 2. oldalon)

ÖSSZMAGYAR ZARÁNDOKLAT

Ez év október 8-ra, Magyarok Nagyasszonya ünnepére Cserháti Ferenc, akülföldi magyarok lelkipásztori ellátásáért felelõs esztergom-budapesti segéd-püspök összmagyar nemzeti zarándoklatot hirdetett.

Választása Bajorország legrégebbi ne-mesi családjának, a Wittelsbachoknak afészkére, a bajor bencések bölcsõjére, aSzent Kereszt-ereklye egyik õsrégi õrzésihelyére és Szent István királyunk, illetveBoldog Gizella királynénk házasságkö-tésének színhelyére, Scheyernre esett.

A németországi magyar katolikus egy-házközségekben olyan nagy volt az érdek-lõdés az összmagyar zarándoklat iránt,hogy még az esõs és zimankós idõ sem tud-ta visszatartani tagjaikat az úttól. Késõ dél-elõtt mintegy félezren szorongtak azaugsburgi, a frankfurti, a kölni, a müncheni,

a nürnbergi és a stuttgarti missziókból azõsi székesegyházban. Tempfli Imre stutt-garti magyar lelkész vezetésével megismer-kedhettek a szent hely történetével, és meg-tekintették a hajdani várkápolna helyéreépült királyi kápolnát, ahol a híres esküvõlezajlott. Ezt követte a fõpapi szentmise.Cserháti Ferenc szentbeszédében Magya-rok Nagyasszonya idõszerû üzenetére, aszent királyi pár példájának kapcsán a hit-hez való ragaszkodás fontosságára és a ke-resztény és nemzeti értékeknek idegenbenvaló megõrzésére fektette a hangsúlyt.

Cserháti Ferenc püspök az ünnepségen A díszvendég: Semjén Zsolt

(Folytatás a 4. oldalon)

M I A H E L Y E S ?XVI. Benedek pápa beszéde a

Bundestagban

A politikus munkájának végsõ mércé-je és oka nem lehet a siker és még kevés-bé az anyagi haszon. A jognak szolgálniés a jogtalanság uralmának ellenállni,ez volt és ez marad a politikus alapvetõfeladata. Abban a történelmi órában,amikor az embernek soha eddig el nemképzelt hatalom esett az ölébe, ez a fel-adat különösen sürgetõvé válik. (…)

Természetes, hogy egy politikus törek-szik a sikerre, hiszen ez teszi egyáltalánlehetõvé politikai pályafutását, de a si-kert alá kell rendelni az igazságosságmércéjének, a jog iránti akaratnak és ajog megértésének. A siker kísértéssé isválhat, és ezáltal feltárhatja az utat a jogmeghamisítására, az igazságosság rom-bolására. „Vegyétek el a jogot – mi máslesz akkor az állam, mint egy nagy rabló-banda” – írta Szent Ágoston.

A jogilag szabályozandó anyag nagyrészében a többség véleménye elegendõkritérium lehet. De hogy a jog alapkér-déseiben, melyekben az ember és az em-beriség méltóságáról van szó, a többségielv nem elégséges, ez nyilvánvaló.

Hogyan ismerjük fel, hogy mi a he-lyes? A történelemben a jogrendszereketcsaknem mindig vallási alapon állítottákfel. Az istenségre tekintettel döntötték el,hogy az emberek között mi a jogszerû. El-lentétben a nagy vallásokkal a keresz-ténység az államnak és a társadalomnaksoha nem írta elõ a kinyilatkozatás-jogot,vagyis a kinyilatkoztatásból levezetettjogrendszert. Ehelyett, mint a jog igaziforrásaira, a természetre és az értelemreutalt – az objektív és szubjektív értelemösszhangjára, mely természetesen mind-két szférának az Isten alkotó értelmébenvaló megalkotását elõfeltételezi. (…)

A keresztény teológusok ezzel azon fi-lozófiai és jogi mozgalomhoz csatlakoz-tak, mely a Krisztus elõtti II. századbanalakult ki. Ekkor találkozott a sztoikus fi-lozófusok által kifejlesztett természetjoga római jog felelõs tanítóival. E találko-zásból születetett az európai jogkultúra,mely az emberiség jogkultúrájára döntõjelentõséggel bírt és bír. (…)

A magát kizárólagosnak beállító po-zitivista értelem, mely a mûködésen kí-vül semmit nem képes felfogni, hasonlóegy ablak nélküli betonépítményhez,melyben mi magunk adjuk magunknak aklímát és a fényt, mert mindkettõt márnem Isten széles világából akarjuk be-szerezni. És ugyanakkor mégsem tudjukmagunk elõl elrejteni, hogy ebben a ma-gunk alkotta világban titokban mégismindent Isten készletébõl merítünk,amiket aztán saját termékeinkké alakí-tunk át. Az ablakokat újra fel kell tépni,újra látnunk kell a tágas világot, az egetés a földet, és meg kell tanulnunk ezekethelyesen használni.(…)

Az ember nem csak magát megterem-tõ szabadság. Az ember nem csinálja sa-ját magát. Az ember szellem és akarat,de természet is, és akarata akkor helyes,ha a természetre hallgat, azt tiszteli, ésmagát olyannak fogadja el, ami, és akinem magát alkotta. Éppen így és csak ígyjön létre az igazi emberi szabadság. �

Általános szándék: A keleti katoli-kus egyházakért, hogy tiszteletre mél-tó hagyományukat úgy ismerjék el ésbecsüljék, mint az egész Egyházatmegilletõ lelki gazdagságot.

A legtöbb országban a katolikusok zö-

me aligha fogja fel e szándék értelmét;Magyarországon nem ez a helyzet, hiszena Hajdúdorogi Egyházmegye és a Miskol-

ci Apostoli Exarchátus görögkatolikus.Sokan összetévesztik õket a görögkeletiek-

kel (ortodoxokkal, pravoszlávokkal), pedigalapvetõ a különbség köztük, hogy a gö-

rögkeletiek legfõbb egyházi tekintélye egypátriárka vagy nagyérsek, a görögkato-

likusoké pedig a római pápa. Néhány kele-

ti katolikus pátriárka (például maronita,káld) az Egyház fejének a római pátriár-

kát, a pápát ismeri el.Röviden vegyük sorra azokat az egyhá-

zakat, amelyekrõl szó van. A) Nem ortodoxegyházból veszik eredetüket: 1) maronita,2) olasz-albán. B) „A Kelet Egyházának”nevezett õsi egyházból (mai nevén „a kele-

ti asszír egyház”) erednek: 3) káld, 4)szír-malabár. C) Különféle keleti ortodoxegyházakból erednek: 5) örmény, 6) kopt,7) etióp, 8) szír, 9) szír-malankár. D) A bi-

zánci (konstantinápolyi) ortodox egyház-

ból erednek: 10) melkita, 11) ukrán, 12)rutén, 13) román, 14) görög, 15) volt jugo-

szláviai, 16) bolgár, 17) szlovák, 18) ma-

gyar, 19) hierarchia nélküli keletiek. E fel-

sorolás D) fõkategóriájában szereplõ ke-

leti katolikus közösségek az újkor elején,hamarosan a trentói zsinat után alakultak;a többi jóval régebbi.

Ezen egyházak jelentõsége óriási;szellemi, lelki, liturgikus örökségük szintefelbecsülhetetlen, és az egyházatyák ko-

rából ered. Valamennyinek a történetébeszorosan beletartoznak vértanúságtól pi-

rosló idõszakok is. Statisztikailag szerényarányokat képviselnek: a katolikusok óri-

ási többsége ugyanis a római rítushoztartozik. Viszont elõsegítik, és ez nagyonfontos, hogy a katolikusok az ortodoxokatmegértsék és megszeressék.

Mint a kisebbségeknek általában, ezek-

nek a katolikus egyházaknak sem könnyûa helyzete; érvényesülésük és kibontako-

zásuk lassan, hosszú küzdelmekkel való-

sul meg. Az eddig elért eredmények min-

denesetre pozitívak és biztatók.Imaszándékunk megalapozásának és

motiválásának tekinthetjük azt, amitXVI. Benedek pápa 2007-ben mondott aKeleti Egyházak Kongregációjának: „ANyugat szavainak szükségük van a Keletszavaira, hogy Isten Szava egyre inkábbfeltárja kimeríthetetlen gazdagságait.”

Missziós szándék: Hogy az afrikaivilágrész Krisztusban megtalálja azerõt ahhoz, hogy megvalósítsa a kien-gesztelõdésben és igazságosságban valóelõrehaladást, amelyet az afrikai püs-pökök második szinódusa megjelölt.

1994-ban és 2009 októberében kerültsor afrikai püspöki szinódusra. A világ-

részben 2000 körül folyó számos fegyve-

res összetûzés, a politikai és társadalmibizonytalanság és a vallási szinkretizmusindokolta, hogy a második szinódussal nesokat várjanak. A szinódusi atyák 57 ja-

vaslatot fogalmaztak meg; ezek kiinduló-

pont lesznek egy (mostanában kiadásrakerülõ) apostoli buzdítás számára.

Sürgetõen szükséges a kiengesztelõ-

dés Afrika népei között, mert szívük seb-

zett és szétmarcangolt. Pusztító ellensé-

geskedést kell békével és szeretettel meg-

szüntetni sokszor azonos országok, azo-

nos fajok, azonos települések embertest-

vérei között. Azt sem szabad figyelmenkívül hagynunk, hogy a harci fegyverzetés az ellenségeskedés szítása sokszornyugati országokból érkezik.

2 ÉLETÜNK 2011. november

IMASZÁNDÉKOKNovemberre

Csak olyan kérdésekkel érdemesvisszatérõen foglalkozni, amelyek em-beri és keresztény életünket mélyeb-ben érintik. Ezeket még a teológus is„égetõ kérdéseknek” nevezi. Az önvé-delem elsõ pillantásra nem tartozikide. Ez azonban csak látszat. Az üd-vösség története éppúgy megdöbbentõpéldákat kínál hozzá, mint jelenünk. Sami a legkülönösebb, még a KatolikusEgyházban is akadnak csoportok,amelyek tagadják a fegyveres önvéde-lem jogosultságát. Mintha az ellenkez-nék az Evangéliummal.

Az önvédelem azonban nemcsak jogi-lag, de erkölcsileg is indokolt, bár meg-vannak a megfelelõ feltételei. A jog és azerkölcs – a keresztény is – ebben szink-ronban van egymással. A legnyomósabbindok pedig az, hogy az önvédelem joga– adott feltételek mellett – az emberiséglegõsibb jogai közé tartozik. Tehát ter-mészetjogi alapja van. Viszonylag ritka,amikor egy erkölcsi törvényt morális„evidenciának” nevezhetünk. Az önvé-delem jogosultsága az. Még akkor is, haaz életünket vagy a ránk bízottak életétcsak az ellenünk törõ élete árán védhet-jük meg. Kényszerhelyzet ez: tipikus di-lemma. S ez akkor is érvényes jogi és er-kölcsi törvény, ha sokan visszaélnek ve-le, és a gyilkosságot önvédelemnek pró-bálják beállítani a bíróság elõtt. Avisszaélés nem érvényteleníti a törvényt.

Érdemes visszatekinteni az Ószövet-ségbe, amelynek klasszikus esetét azesszénusok elõdjeivel, a haszidokkal(buzgók) kapcsolatban olvashatjuk a Bib-liában. Elõször a makkabeusok idejénhasználták ki a hellenista uralkodók, hogyaz üldözöttek szombaton nem védekeztek(2Makk 6,11). Késõbb hasonló volt ahelyzet, amikor az esszénus-elõd haszi-dok a szadduceusok és a farizeusok vallá-si irányzatával kerültek szembe. Vezetõ-jüket – akit az utódok az Igazság tanítójá-nak neveztek – a fõpapi széket is magá-nak fenntartó I. Johannész Hürkánosz,Makkabeus Simon fia számûzte. Akkorszámosan követték õt és társait a „pusztá-ba”, vagyis a mai Kumrán romjainak kö-zelében lévõ barlangokba, a Holt-tenger

nyugati oldalán. A késõbbiekben azonbanHürkánosznak már királyként uralkodófia, Alexander Jannáj a katonáit oda isutánuk küldte. Azok pedig tudták, hogyaz esszénus-elõdök nagyon komolyan ve-szik a szombatot, és akkor nem harcol-nak. Ki is használták a nekik kedvezõ al-kalmat, és sokakat megöltek az akkor ül-dözött számûzöttek közül, akik szomba-ton nem védekeztek. Végül õk is belátták,hogy ez így nem mehet tovább, mertmindannyiukat kiirtják. Engedélyeztéktehát, hogy szombaton is védekezhesse-nek, ha kell, fegyverrel. Az Ószövetségegyébként Judit példázatával szintén azttanúsítja, hogy az elalvó Holofernészmegölésével népét jogosan védelmezte.

Még a keresztény ókorból is felje-gyeztek egy várost, amelynek lakói nemvédekeztek a fegyveres támadók ellen.Valamennyit legyilkolták.

Vannak keresztények, akik Jézus sza-vaira hivatkoznak, melyeket Péternekmondott elfogatásakor: „Tedd vissza hü-velyébe kardodat”. Ez azonban egy egé-szen konkrét helyzet, amelyet nem lenneindokolt egyetemes érvényre emelni. Hi-szen Jézus az önvédelem kérdésében isEgyházára bízta a döntést. Az Egyházpedig komolyan veszi, nemcsak a termé-szetjogot, de a joggal való harmonikuskapcsolatot is, amíg ez lehetséges (mertvannak ütközések is). A hiteles jog és er-kölcs tehát megegyezik abban, hogy azönvédelem egyéni és közösségi formá-ban is indokolt, de csak az arányosságfeltételét tiszteletben tartva. Aki husáng-gal támad, azt nem indokolt puskával vé-dekezve súlyosan megsebesíteni, mégkevésbé agyonlõni. Ugyanez a helyzet,ha valamilyen értéktárgyat rabolna el va-laki. A tulajdonos rajtakapja, de ezértnem lõheti le, bár vannak esetek, hogy arablónak fegyvere van, és számos eset-ben elõfordult, hogy az õt rajtakapó tu-lajdonost agyonlõtte. Ezt is számításbakell venni. Ilyen volt az is, amikor egyékszerész, nem is olyan régen, lelõtte abetörõt, aki üzletét akarta kirabolni. Abíróságon fölmentették, és tettét önvéde-lemnek minõsítették. Ügyvédje ugyaniskonkrét példákkal és részletesen vázolta

föl azokat az eseteket, amelyek során azóráshoz vagy egy ékszerüzletbe betörõaz õt rajtakapó tulajdonost agyonlõtte.Tehát nemcsak tulajdonsértésrõl voltszó, de életveszélyrõl is. „Önvédelembõltettem”, halljuk a választ. S ezt belsõ fó-rumon a lelkiismeret jelzi vissza, külsõfórumon a törvényszéki ítélet. Más kér-dés, hogy az olykor tévesnek bizonyul.

Az is jellemzõ, hogy valaki az Evangé-liumra hivatkozva nem fogadja el az önvé-delem erkölcsi jogosultságát, de meggon-dolja magát, amikor úgy teszik föl a kér-dést: „És te mit tennél, ha szülõként a kisgyermekeidet kellene fegyveresen megvé-dened a téged és õket is fegyverrel táma-dóval szemben”. „Az más”, válaszolja azilletõ. – A közösséget, adott esetben a csa-ládot is érintõ jogos önvédelem.

Az önvédelem tehát a megfelelõ felté-telek mellett nemcsak erkölcsileg és jogi-lag indokolt, hanem természetjogilag is.Viszont nem kötelezõ. Különösen akkornem, ha kilátástalan. Még azt is tolerálnilehet, ha egy kisebb egyházi csoport elha-tározza, hogy támadás esetén nem alkal-mazza a fegyveres önvédelmet. Szembe-kerül azonban az Egyházzal, ha ezt úgyvallja, mint az Evangélium üzenetét, és haezáltal elmarasztalja az Egyház tanítását.Magam hallottam egy konferencián ilyen„evangéliumi” keresztény elõadótól, ami-kor az önvédelem jogosultságának elfo-gadásáért elmarasztalta az Egyházat, tu-dathasadással vádolva meg azt, amelynekközösségébe maga is tartozik. Szerzetespap volt az illetõ. Az õ judíciumával voltbaj, nem az Egyházéval.

Emberek vagyunk, és a közmondásszerint „tévedni emberi dolog”. De nekezdjük ki a 2x2=4 evidenciáját. Az ön-védelem jogosultsága kvázi erkölcsi evi-dencia. Az említett esetben tehát nem aII. Vatikáni Zsinat Egyháza esett „tudat-hasadásba”, hanem maga az elõadó. Sõsi tapasztalat, hogy ilyen embereket ér-telmes érvekkel nem lehet meggyõzni.Fogadjuk hát el az egyetemes Egyház ésaz egyetemes jog józan és meggyõzõ kö-zös álláspontját, amikor mindkettõ hatá-rozottan vallja az önvédelem jogosultsá-gát, a megfelelõ feltételek mellett. Le-hetnek egészen különleges történetek is,de részletekbe menõ konkrét választcsak konkrét esetek ismeretében lehetadni. Mint a bíróságon.

Boda László

(Folytatás a 4. oldalon)

H I T Ü N K K É R D É S E IJogos-e az önvédelem?

Homíliájában a pápa arról a szenvedés-sel teli tapasztalatról is szólt, hogy azEgyházban is van jó és rossz. De ha csaka negatívra figyelünk, akkor nem tárulfel az Egyház igazi, mély misztériuma.

A pápai út egyik fontos eseménye voltaz evangélikus közösség képviselõivelvaló találkozás Erfurtban. BeszédébenBenedek pápa emlékeztetett Jézus Krisz-tusnak az utolsó vacsorán mondott sza-vaira: „Legyetek mindnyájan egy”.

Én nem államférfiként érkeztem, akitárgyalásokat folytat, és különféle kom-promisszumokat köt – fogalmazott. Akeresztények hite nem az elõnyök és hát-rányok mérlegelése – figyelmeztetett.

Elsõ hivatalos útján a Szentatya elláto-gatott az egykori NDK területére is.Etzelsbach gótikus kápolnájánál részt vettegy Mária-vesperáson, majd Erfurtbanmutatott be ünnepi szentmisét. Homíli-ájában elismeréssel szólt a kommunistaidõk hithû keletnémet katolikus híveirõl,akik minden szorongattatás és hátrányosmegkülönböztetés ellenére hûek marad-tak Krisztushoz és az Egyházhoz. Szólt aberlini fal leomlása óta eltelt idõszak vál-tozásairól is: jóllehet az elnyert szabadságsegített abban, hogy nagyobb méltóság éstöbb lehetõség határozza meg az itt élõemberek életét, de vajon e lehetõségek a

hit növekedését eredményezték-e? Rá-mutatott a szentek példájára, ami min-denkor erõt és bátorságot adhat a szüksé-ges új elinduláshoz. Külön hangsúlyozta

a Németországban Türingiai Szent Erzsé-bet néven ismert Árpád-házi Szent Erzsé-bet tanúságát, akit az evangélikus keresz-tények is tisztelnek.

A Szentatya találkozott Helmut Kohlegykori kancellárral, és elismeréssel szóltmindarról, amit a politikus Németországegységéért és egész Európáért tett.

A laikusok és a klérus együttes fele-lõsségét hangsúlyozta pápa a laikusok-kal találkozva, és elismeréssel szólt aNémet Katolikusok Központi Bizottsá-gának (ZdK) munkájáról.

A Szentatyát lelkes fiatalok várták láto-gatásának utolsó estéjén az imavirrasztáshelyszínén. Megérkezésekor hangos éljen-zés fogadta, fehér-sárga zászlócskák emel-kedtek a magasba. A német fiatalokat tö-mörítõ egyesületek köszöntötték a Szent-atyát, miközben a kórus taizéi énekeketénekelt. Sok fiatal számára nem Lady Gagaa példakép, hanem Edit Stein vagy AdolfKolping – hangzott el a köszöntésekben.

Legyetek a világ világossága – idéztebeszéde kezdetén Jézus Krisztus szavait aSzentatya. Ekkor a helyszín elsötétült, majdegymás után gyulladtak fel a gyertyák,szimbolizálva, hogy a fiatalok készek erre.– Ismerjétek fel azt, ami rossz, és harcolja-tok ellene – kérte a pápa. – Ne engedjetek agyengeségbõl fakadó kétkedéseknek. Jézus

Krisztus azt akarta, hogy az õ fénye benne-tek világítson. Benedek pápa arra emlékez-tetett, hogy nemcsak ellenségei ártanak azEgyháznak, hanem a langyos, elkényelme-sedett keresztények is. Legyetek bátrak azÚr követésében – szólította fel a fiatalokat.

Látogatásának utolsó napján a freiburgirepülõtéren mintegy százezer hívõ jelen-létében mutatott be szentmisét Benedekpápa. Homíliájában hangsúlyozta: Német-ország helyi egyháza akkor tud válaszolnia jelen és a jövõ nagy kihívásaira, és akkormaradhat a társadalom kovásza, ha a pa-pok, az Istennek szentelt személyek, a vi-lági hívek, sajátos hivatásuknak megfele-lõen egymással egységben tevékenyked-nek, ha a plébániák, közösségek és moz-galmak egymást támogatják és gazdagít-ják, ha a megkereszteltek és megbérmáltaka hit hamisítatlan fáklyáját magasra eme-lik, egységben a püspökkel.

Egymással feleselõ véleményeket fogal-maztak meg a német országos napilapokmár a látogatás másnapján. A konzervatívFrankfurter Allgemeine Zeitung azt hang-súlyozta, hogy az erfurti ökumenikus isten-tisztelet után az evangélikus résztvevõk ar-ca csalódottságot tükrözött. A Die Weltszerint a pápai látogatás azt bizonyította,mennyire élõ a katolicizmus a német állam-polgárok körében. A lap szerint az öröm ésa lelkesedés egy élõ népi egyházat de-monstrált, ami esélyt nyújt a reformerek ésa konzervatívok közötti vita megoldására.

VR/KÉ

„A SZABADSÁGNAK...”

(Folytatás az 1. oldalról)

2011. november ÉLETÜNK 3

I S M É T E R D Õ P É T E R B Í B O R O S A C C E E E L N Ö K E

„ A Z I R G A L M A S S Á G A R E M É N Y F O R R Á S A ”

Immár második alkalommal tartottak világkong-resszust Isten irgalmasságának tiszteletére. Az elsõ ren-dezvénynek három és fél évvel ezelõtt Egyházunk köz-pontja, Róma adott otthont. A mostani, második össze-jövetelnek pedig az a lengyel város, ahonnan Jézusegész emberiségnek szóló üzenete Szent Fausztina nõ-véren keresztül szétáradt. Az október 1–5. között meg-rendezett krakkói konferencia vezérgondolata „Az ir-galmasság a remény forrása” volt.

A konferencia megnyitóját október 1-jén, szombatdélután tartották a hatalmas Isteni Irgalmasság-bazili-kában, melyet teljesen megtöltött az öt földrészrõl, 69országból érkezett három-négyezer résztvevõ. Jelenvolt kilenc bíboros, csaknem negyven püspök és közelkétszáz világi és szerzetes pap.

A köszöntés után több nyelven is elhangzott az ötna-pos esemény vezérgondolata, majd a részt vevõ orszá-gok zászlóival lengyel fiatalok vonultak egyenként aszentély lépcsõjére. A színpompás ünnepséget követõ-en a vendéglátó Krakkó érseke, Stanislaw Dziwisz bí-boros köszöntötte a konferenciára érkezett fõpapokat,papokat és híveket.

„Az irgalom a szeretet második neve, amely legmé-lyebben a megbocsátásban mutatkozik meg” – idézteBoldog II. János Pál pápát a krakkói érsek. SzentFausztina nõvér a két világháború között, nagyon nehézidõszakban kapta az üzeneteket. Jézus azt mondta neki:Az emberiség nem fog békére találni addig, amíg nemfordul bizalommal az én irgalmasságomhoz. Ahogy Jé-zus annak idején Fausztina nõvérnek feladatául adta,hogy üzenetét mondja el a világnak, most ennek a konfe-renciának a résztvevõi is hasonló megbízatást kapnak.

II. János Pál pápaságának központi gondolatáváemelte az irgalmasság üzenetét. Mint krakkói érsek õindította el Fausztina nõvér boldoggáavatási eljárását,majd 2000-ben õ maga avatta szentté, és bevezette az ir-galmasság ünnepét. Személyesen szentelte fel 2002-ben a mostani találkozó helyszínét, a krakkói Isteni Ir-galmasság-bazilikát, s az egész világot Isten irgalmas-ságába ajánlotta. Ekkor hangzott el híressé vált monda-

ta: „Isten irgalmán kívül nincs más reményforrás az em-beriség számára” – idézte beszédében a nagy pápát egy-kori titkára, Dziwisz bíboros.

A megnyitót követõen Bécs érseke, ChristophSchönborn bíboros Lisieux-i Kis Szent Teréz irgalmasszeretetérõl tartott elõadást. Az elsõ nap szentmiséjétBaèkis bíboros, a litván fõváros, Vilnius érseke mutattabe. A szentbeszédet Zen Te-kiun kínai bíboros mondta,aki a kommunista Kínához visszakerült Hongkongbanél. A szabad országból érkezett hívek beleláthattak együldözött egyház életébe. Beszéde végén Zen Te-kiunköszönetet mondott a szervezõknek, hogy a krakkói vi-lágtalálkozó idõpontjának kijelölésében figyelembe

vették az õ elfoglaltságát: néhány nap múlva ugyanismeg kell jelennie a bíróság elõtt, mivel a hongkongikormány be akar zárni háromszáz katolikus iskolát.

A konferencia második napján, vasárnap délelõtt ün-nepi szentmisét mutattak be a bazilikában, melyet aLengyel Televízió egyenes adásban közvetített. Arésztvevõk 12 órakor – a mûholdas kapcsolatnak és azóriás kivetítõnek köszönhetõen – együtt imádkozhattákaz Úrangyalát XVI. Benedek pápával, aki Rómából kü-

lön is köszöntötte a találkozó résztvevõit, akiket apos-toli áldásában is részesített.

A délután folyamán az egyes nemzetek csoportjai Krak-kó különbözõ plébániáin az egyházközségek híveivelegyütt tartották meg az irgalmasság óráját, és imádkozták elaz irgalmasság rózsafüzérét. A magyarok a belvároshoz kö-zeli Szent István vértanú templom vendégszeretetét élvez-ték. A körülbelül ötvenfõs zarándokcsoportunk vezetõjeKatona István egri segédpüspök, a magyarországi Isteni Ir-galmasság Alapítvány elnöke volt. A fõpásztor köszöntõjé-ben kiemelte a két nép történelmi barátságát, amelyet az év-századok során többször is az egymás iránti irgalmas szere-tett erõsített meg. Így például a második világháború kitöré-se után, amikor lengyel menekültek tízezrei elõtt nyitottákmeg a határt Horthy Miklós kormányzó utasítására.

A nap fénypontját a különbusszal érkezett Benyuscsalád koncertje jelentette. Szülõk és gyerekek, kicsikés nagyok – közel ötvenen – együtt zenéltek, énekeltek,s mindeközben tanúbizonyságot tettek arról, hogy Istenkülönös szeretettel figyel és gondoskodik az õ szavát éstanítását követõ nagycsaládokról.

A nap záró programjaként a krakkói óváros fõterén, aRyneken az olasz Cenacolo közösség színdarabját te-kinthették meg a résztvevõk és a helybéliek. A szín-pompás elõadás Jézus életét és szenvedését mutatta be,néhány jelenetében összekapcsolva azt a mai kor embe-rének problémáival.

A konferencia harmadik és negyedik napján a vi-lág különbözõ tájairól érkezett személyek tettek ta-núságot arról, hogy életüket miként változtatta megIsten irgalma. Itt volt Marie Simon-Pierre franciaszerzetes nõvér, aki egyre súlyosbodó Parkinson-kórjából II. János Pál pápa csodás közbenjárásánakköszönhetõen gyógyult ki.

A magyar programoknak helyet adó Szent István el-sõ vértanú templomban kiállították a magyar kápolnamozaikjának másolatát. Az elõtte bemutatott történelmidarab keretében nyolc magyar szent „kelt életre”, akiktanúságot tettek Isten irgalmáról.

Az elkövetkezõ öt évre ismét a MagyarKatolikus Püspöki Konferencia elnökét,Erdõ Péter bíborost választotta meg elnö-kéül az Európai Püspöki KonferenciákTanácsa (CCEE) a testület szeptember29. és október 2. között Tiranában rende-zett találkozóján.

Arról is döntöttek, kik lesznek a szerve-zet alelnökei a 2011 és 2016 közötticiklusban. Angelo Bagnasco bíbo-ros, genovai érsek, az Olasz Püspö-ki Konferencia elnöke és JózefMichalik przemysli érsek, a Len-gyel Püspöki Konferencia elnökekövetik ebben a tisztségbenJean-Pierre Ricard bíborost, bor-deaux-i érseket, illetve JosipBozaniæ bíborost, zágrábi érseket.

A CCEE közgyûlése megkö-szönte az új elnökség tagjainakkészségességét, és eredményesmunkát kívánt az evangelizáció ésaz Egyház szolgálatában az euró-

pai kontinensen. A résztvevõk egyúttalköszönetet mondtak az elõzõ elnökség-nek munkájáért, amelyet az Egyház ja-vára és az európai püspöki konferenciáktestvéri közösségének elõmozdításáraodaadással végeztek.

A testület elsõ alkalommal tartotta ple-náris ülését Albániában. A tanácskozá-

son, amelyen az európai püspöki konfe-renciák elnökei Rrok Mirdita tiranai érsekmeghívására vettek részt, kiemelten fog-lalkoznak az új evangelizáció témájával.

Az Európai Püspöki Konferenciák Ta-nácsa harminchárom európai püspöki kon-ferenciát tömörít, amelyeket az elnökükképvisel, emellett tagja a szervezetnek Lu-

xemburg és Monaco érseke, Cip-rus maronita érseke és a moldvaiKisinyov püspöke is. A tanács a ti-ranai ülés alkalmával felvette tag-jai közé Milan Šašik munkácsigörögkatolikus püspököt is.

A CCEE alakuló ülése 1971márciusában volt, Rómában. Anegyvenéves fennállás alkalmá-ból idén november 22-én tarta-nak találkozót Rómában a Vati-kán és az európai politikai szer-vezetek magas rangú képviselõirészvételével.

Magyar KurírErdõ Péter bíboros a két alelnökkel

A Nagybecskereki Egyházmegye meg-

alapításának 25. évfordulója alkalmábólhálaadó ünnepi szentmisét mutatott beErdõ Péter bíboros a nagybecskereki szé-

kesegyházban szeptember 24-én.Erdõ Péter bíboros emlékeztetett rá: a

jubileumi hálaadó szentmisét Szent Gellértünnepén tartják, „akinek személyébenméltán tiszteli védõszentjét mind a Temes-

vári, mind a Szeged-Csanádi, mind aNagybecskereki Egyházmegye. Közös ka-

tolikus örökségünket kell megélni és von-

zóan továbbadni – fogalmazott a bíboros.A mai egyházmegye területe évszázado-

kig a csanádi püspökséghez tartozott, majdTrianon után Bánáti Apostoli Kormányzó-

ság néven a belgrádi érsekséghez került. Apüspökséget 1986-ban II. János Pál pápaalapította, elsõ fõpásztora Huzsvár Lászlóvolt, akitõl 2008-ban Német László vette átaz egyházmegye vezetését.

A jeles jubileum emlékére Erdõ Péter egytölgyfát ültetett (felvételünkön – a szerk.) apüspökség udvarában, amely mellé két hétmúlva egy újabb tölgyfa került: az egyház-

megye nem magyar ajkú hívei számáraugyanis október 8-án Josip Bozaniæ zágrábiérsek horvát nyelvben mutatott be hálaadószentmisét az évforduló alkalmából.

K. Sz.

A résztvevõ országok zászlói a megnyitóünnepségen

H U S Z O N Ö T É V E SE G Y H Á Z M E G Y E

(Folytatás a 7. oldalon)

A Magyarok Nagyasszonya fõün-nep elõestéjén, október 7-én került sora római Pápai Magyar Egyházi Inté-zetben a hagyományos Venci Sancteszentmisére.

A fõcelebráns a kalocsa-kecskemétifõegyházmegyés Tóth Tamás – akit aKatolikus Nevelési Kongregáció ettõl azakadémiai évtõl kezdõdõen nevezett kiaz intézet élére –, ünnepi szónoka pedigRuppert József piarista, a PMI-t felügye-lõ Vigilancia Bizottság elnöke volt. Je-len voltak még a bizottság tagjai,Szentmártoni Mihály jezsuita, a PápaiGergely Egyetem professzora és intézet-vezetõje, valamint Kovács Gergely pá-pai káplán, a Kultúra Pápai Tanácsa ve-zetõ tisztségviselõje.

Ruppert atya szentbeszédében arrahívta fel a figyelmet, hogy a növendé-kek Rómában helyezzenek hangsúlyt arómai kultúra, az itteni hagyományokmegismerésére, hiszen „szentek láb-nyomain” járnak; tanulmányaikat pedigazzal a céllal végezzék, hogy hazatértükután minél jobban tudják majd szolgálniEgyházukat.

A tanévnyitó szentmise díszvendége,Németh László pápai prelátus a szentmisekeretében megáldotta a kápolna új taberná-kulumát, amely az õ kezdeményezésére ke-rült elhelyezésre. Ez alkalommal köszöntemeg neki a PMI új rektora és közösségemindazt az áldozatos munkát, amelyet azintézet érdekében annak rektoraként az el-múlt tizenhárom esztendõben végzett.

Németh László, aki 1998 és 2011között több mint két cikluson keresztülvezette a Pápai Magyar Intézetet, mos-tantól a Rómába érkezõ zarándokokatfogadó Szent István Ház vezetésénekfelelõsségteljes feladatát, illetve ezzelegyütt a zarándokházhoz kapcsolódóSzent István Alapítvány elnöki poszt-ját vette át, valamint a továbbiakban isellátja az olaszországi magyar fõlelké-szi és a római magyar lelkészi szolgála-tot.

A római Pápai Magyar Intézetben eb-ben a tanévben összesen kilenc pap ta-nul, öten folytatják korábban megkez-dett tanulmányaikat, négyen pedig mostérkeztek az intézetbe.

(PMI)

V E N I S A N C T E A R Ó M A I P Á P A I M A G Y A R I N T É Z E T B E N

4 ÉLETÜNK 2011. november

Fiataloknak

A H A L Á L – É S A Z É L E T

A K I T Ú L É L T E A Z A B O R T U S Z TGianna Jessen vallomása

Jó érzés, ha az ember büszke lehet va-lakire. Minden ember, minden család,minden nemzet szereti, ha van kivelbüszkélkednie. Ha büszkék vagyunk va-lakire, az olyan, mintha mellette állnánk,és fényében mi is jobbnak látszanánk.

Én például máig büszke vagyok azédesapámra, aki igen jó mérnök volt, ésnagyon jó ember. Már régen meghalt, deabban a kis városban, ahol gyerekkorom-ban éltünk, az öregek – a nálam is öregeb-bek – közül még sokan emlékeznek rá. Anapokban a nagyobbik unokámmal elvo-natoztam abba a városkába, kimentem atemetõbe, hogy gyújtsak egy gyertyát asírjánál. Hát látom, hogy ott áll egy isme-retlen idõs férfi, aki ugyancsak ezt teszi.Ismerte az édesapámat? – kérdeztem tõle.Elmondta, hogy neki nagyon sokat segí-tett, egyszer pedig megvédte õt, amikorigazságtalanul megvádolták, így nem ve-szítette el a munkáját… Büszke lehetsz adédapádra – fordult az ismeretlen férfi azunokámhoz, a hatéves Gábor kihúzta ma-gát, mintha csak róla szólt volna a dicsé-ret. És mi tagadás, büszke voltam én is.

De nemcsak az embereknek, hanem azországoknak, a nemzeteknek is jólesik, havan kivel büszkélkedniük. Mi, magyarokkis nemzet vagyunk, de szerencsére sokkiváló magyarra nézhetünk fel. Nagysze-rû mûvészeink, tudósaink sportolóinkvannak, akiket értékel a nagyvilág. Sike-reikrõl hallva kihúzhatjuk magunkat,amikor egy magyar versenyzõ gyõzött azolimpián, biztosan ti is kihúztátok maga-tokat, akárcsak a szüleitek. Talán meg-

kérdezték tõletek a társaitok: ugye, ti eb-bõl az országból származtok?

Én is sokat izgulok a magyar sportoló-kért, örülök tudósaink, mûvészeink sike-rének – de tudom: a nyomukba se érhetek.Én már biztosan nem úszom világrekor-dot, nem találok fel semmiféle életmentõgyógyszert, és nem alkotok remekmûvet.Vannak azonban olyan példaképeink is,akik mindannyiunk számára követhetõk.

Ilyenek a szentek. Ha õket igyekszünkkövetni, jól tesszük. A sporthoz, a kémiá-hoz vagy a zenéléshez nincs mindenkinektehetsége – gyenge versenyzõnek, rossztudósnak, unalmas mûvésznek lenni nemérdemes. De amiben a szentek kiválóakvoltak, a jóságban a legkisebb elõrelépésis nagy eredménynek számít. Az emberijóságban nincs megdönthetetlen világ-csúcs. Mindannyian sikeresek lehetünk.Ez nem olyan, mint a sport vagy a balett:ebbõl nem lehet kiöregedni.

Nemrégiben, amikor Németország-ban járt a Szentatya, õ is beszélt róla,hogy kövessük a szentek példáját. Egyetközülük meg is említett: akit a németekés a magyarok egyaránt tisztelnek és val-lanak büszkén magukénak: Árpád-háziSzent Erzsébetet. Akire én magam nem-csak magyarként, hanem személyesen,mint védõszentemre is büszke vagyok.És öregen is igyekszem követni a példá-ját. Amikor sikerül örömöt okozni a kör-nyezetemben, segíteni valakinek, akkortalán õ is büszke egy kicsit rám. Ésugyanígy rátok is. Próbáljátok csak meg!

Erzsébet néni

Novemberben a természet lassú hal-doklása akaratlanul is az elmúlást és ahalált juttatja eszünkbe. Anyaszentegy-házunk a hónap második napját a meg-holt hívek emlékének szenteli, és intmindnyájunkat, hogy imára kulcsoltkézzel, egy égõ gyertya elõtt emlékez-zünk szeretteinkre – akik már elhagytakminket!

Kedves Fiatalok! Bevallom, nemkönnyû a halálról, az elmúlásról írni.Azért sem könnyû, mert az emberek több-sége – és így a legtöbb fiatal is – ha egyál-talán gondol rá: békés, szenvedés nélküli,gyors halált remél. De fiatalkorban mind-ez még oly távolinak tûnik, hogy aki oly-kor gondol is rá, az sem foglalkozik sokata kérdéssel. Azzal a kemény valósággal,hogy sokan bizony nem mentesülnek ahosszabb-rövidebb ideig tartó betegség-tõl, kórházi ápolástól, a szenvedéstõl, ere-jük és képességeik elvesztésének fájdal-mas és ijesztõ megtapasztalásától, ahosszadalmas haldoklás gyötrelmétõl.

Magyarországon az elmúlt évekbenmegugrott a 14–20 év közötti fiatalok ön-gyilkossági kísérleteinek száma. Ezekhátterében legtöbbször az iskolai kudar-cok, a céltalanság, a meg nem értettség, aszeretetéhség és gyakran szerelmi csaló-dások állnak. Vannak, akik magányosan,egyedül tervelik ki, hogy leszámolnakgyötrelmesnek vélt életükkel, míg másoka kollektív öngyilkosságot választják. Afiataloknak a halálról alkotott képe, saj-nos, sokszor nagyos is irreális, fel semfogják, mi történik, ha „sikerrel” végzõ-dik a beszûkült tudatállapotban elkövetetttettük. Valójában sokan nem is meghalniakarnak, hanem fel akarják hívni maguk-ra a figyelmet, kétségbeesetten így pró-bálnak kicsikarni egy csöppnyi szeretet.Igen: szeretetet – amely annyira hiányzika mai világunkból!

Jézus a Szentháromság életét élte aföldön. A Szentháromság élete pedig a

szeretet teljessége: az eggyé válás a min-dent odaadásban. Jézus eggyé vált min-den emberrel, magára vette a fájdalmat, aszenvedést és a halált is. És Jézus min-dent odaadott. Mindenben átadta magátaz Atyának, és mindent odaadott az em-berekért. A kereszten odaadta életét. Sõt,elhagyottságában lemondott az Atyávalvaló egység érzetérõl is.

A keresztény tudja, hogy Jézus, az em-berré lett Isten Fia életében is jelen volt aszenvedés és a halál. Így vele együtt min-den embernek végig kell járnia ezt az utat.Ez az út azonban átmenet a halálból azéletbe, mert szeretjük testvéreinket – aho-gyan ezt János apostol írja elsõ levelében(1Jn 3,14). S hogyan valósul ez meg? Acél a szeretet. De nézz csak körül! Keresda módját, hogyan szerezhetnél örömet va-lakinek! Észre fogod venni, hogy sok le-hetõség adódik erre. Csak azért nem fi-gyelsz fel rájuk, mert megszoktad, hogyazokat a pontokat, amelyek áldozatokatkövetelnek, elkerüld. Szolgálj örömmelott is (és különösen ott), ahol nehéz! Ak-kor még mélyebben éled meg a húsvét tit-kát: Azt, hogy átmész a halálból az élet-be… Azt, hogy „meghalásaidban” jelenvan a feltámadott Jézus.

„Nem a szakadék, a semmi, a halál fe-lé tartó vándorok vagyunk, hanem zarán-dokok, akik az ígéret földje felé tartanak,Õhozzá, aki a célunk és az eredetünk isegyben” – mondta a Szentatya Madrid-ban a szeminaristáknak, és egyben min-den fiatalnak.

Kedves Fiatalok! Én is ezt kívánomnektek, hogy erõsödjetek a szeretetben, ajézusi szeretetben és reményben, amelya halálon is túlmutat! Mert Jézus elvezetia követõit a legteljesebb emberi életre:erõt ad nekik, hogy a szenvedések árán iskitartsanak az igazság és a szeretet mel-lett. Ezen az úton még a fájdalmat is aszeretet és az öröm ragyogja be.

Tomi atya

Egy fiatal amerikai lány hét és félhónapos várandós volt, amikor úgydöntött: abortálja kislányát. Ilyen elõ-rehaladott állapotban már az úgyne-vezett vegyszeres feltöltést alkalmaz-zák, ami abból áll, hogy az anya méhé-be sós oldatot fecskendeznek, amit le-nyel a baba, az pedig szétégeti õt – azanya pedig megszüli a halott magzatot24 órán belül. A halálra ítélt kislányviszont, mindenki meglepetésére, élvejött a világra.

Gianna Jessen 1977-ben született LosAngelesben, biológiai szülei 17 évesekvoltak. Megszületése után nem sokkalörökbe adták õt. A nõ azóta a pro-lifemozgalom aktív szószólója. Nem min-dennapi élettörténete különösképpen hite-lesíti mondanivalóját. Elõadásaiból 2008-ban egy videó is készült Melbourne-ben,ebbõl idézünk az alábbiakban.

„Ha az abortusz csupán a nõk jogai-ról szól, akkor mi volt a helyzet azenyéimmel? Nem volt akkor ott egyet-len radikális feminista sem, aki azértkiáltott volna, hogy az én jogaimmennyire meg lettek sértve aznap, ho-lott épp készültek kinyiffantani – a nõkjogainak nevében.”

„A korban, amelyben élünk, politika-ilag egyáltalán nem korrekt Jézus Krisz-tus nevét kimondani az efféle helyeken,behozni a nevét efféle rendezvényekre,mert az õ neve hallatán némelyek ször-nyen kényelmetlenül érzik magukat. De

én nem azért maradtam életben, hogymindenki kényelmérõl gondoskodjam.Azért maradtam életben, hogy kicsitfelkavarjam a dolgokat. És örülök, hogyezt megtehetem.”

„Az abortuszt végzõ orvosnak alákellett írnia a születési anyakönyvi ki-vonatomat. Szóval azt is tudom, hogy kiaz. És ez áll benne azok számára, akikszkeptikusak az orvosi feljegyzésekkelkapcsolatban: »született: vegyszeresfeltöltéssel végzett abortusz során«.(…) Végeztem egy kis kutatást azzal azorvossal kapcsolatban, aki abortusztakart végezni rajtam. (…) Olvastam tõ-le egy idézetet valahol pár éve, ahol aztmondja: »több mint egymillió csecse-mõn végeztem abortuszt, és ezt tekin-tem a szenvedélyemnek«”

„Az én küldetésem az, hogy embersé-get vigyek abba a vitába, amit csak beka-tegorizáltunk és feltettünk a polcra, ésazt mondtuk, hogy ez egy kérdés. Félre-tettük az érzelmeinket, és megkeményí-tettük magunkat.”

„Nem lenne agysérülés okozta bénu-lásom, ha nem éltem volna mindezt túl.Ezért amikor hallom azt a megdöbben-tõ és visszataszító érvelést, hogy: elkellene vetetni a gyereket, mert az is le-het, hogy nyomorék lenne, iszonyattölti el a szívemet.”

„Férfiak! Önök nagyszerûségre let-tek teremtve, arra, hogy férfiak legye-nek, hogy védelmezzék a nõket és agyerekeket, és nem arra, hogy elfordít-sák a fejüket, amikor pontosan tudják,hogy gyilkosság történik, és nem tesz-nek semmit. Nem arra lettek teremtve,hogy használják a nõket, aztán magunk-ra hagyjanak minket. Azért lettek meg-alkotva, hogy kedvesek legyenek, nagy-szerûek, kegyesek és erõsek, hogy kiáll-janak valamiért. Nõk! Nem erõszakralettek teremtve! Nem arra, hogy csak ül-jenek, és ne legyenek tisztában az érté-kükkel és becsességükkel. Azért lettekmegalkotva, hogy megküzdjenek önö-kért. Örökké.”

Magyar Kurír

Ez fájdalmasan és erõteljesen szólítjafel magába szállásra a nyugati testvér-egyházakat.

Az egyik szinódusi javaslat szerintminden évben tartani kellene egy kö-zös, a világrészt átfogó és megmozgatókiengesztelõdési napot. E nap lényegeseleme lenne a katolikusok számára akiengesztelõdés (és gyógyulás) szent-sége, valamint Krisztus Testének véte-le. Ilyen megnyílás Krisztus felé egy-ben békés, szeretõ megnyílás az ember-testvérek felé is.

Amikor 2009 karácsonya elõtt XVI.Benedek a bíborosoknak a szinódustémájáról is beszélt, ezeket mondta:„»Krisztus nevében arra kérünk, en-gesztelõdjetek ki Istennel.« Ha az em-ber nincs kiengesztelõdve Istennel, el-lentétben áll a teremtéssel is. Nincs ki-engesztelõdve önmagával, más szeret-ne lenni, mint ami, és következéskép-pen nincs kiengesztelõdve embertár-sával sem.

Azon felül az a képesség, hogy elis-merje hibáját, és bocsánatot kérjen – Is-tentõl és a másiktól –, részét alkotja a ki-engesztelõdésnek. És végül a rendelke-zésre állás a bûnbánatra, a rendelkezés-re állás arra, hogy egy vétségért mindvé-gig megszenvedjen, és hagyja magát át-alakulni, hozzátartozik a kiengesztelõ-dés folyamatához.”

Nagy Ferenc SJ

I M A S Z Á N D É K O K

(Folytatás a 2. oldalról)

A szentmise után a kolostor vendéglõ-jének kis színpaddal ellátott és zsúfolá-sig megtelt nagytermében ünnepi mûsor-ra került sor. A zarándoklat díszvendégeSemjén Zsolt miniszterelnök-helyettesvolt, aki egy szép – gyakori taps általközbeszakított – ünnepi beszédet mon-dott. Ezután a mûsorban a németországimagyar fiatalok, cserkészek és népitánc-együttesek mutatkoztak be, mindegyi-kük igen nagy sikert aratott.

Befejezésül Cserháti Ferenc köszönetetmondott a rendezõknek, a díszvendégek-nek, Semjén Zsoltnak, valamint MydlóTamás müncheni fõkonzulnak, és nemutolsósorban a németországi magyar ka-tolikus híveknek és papjaiknak a zarán-doklatért, amely reményei szerint ha-gyományt teremt. �

ÖSSZMAGYAR...

Kis híján megölték a nõi jogok nevében

(Folytatás az 1. oldalról)

Fõpapi mise a dómban

Gyermekeknek

A K I R E B Ü S Z K É K L E H E T Ü N K

2011. november ÉLETÜNK 5

Floridai levél

Ú J K I A D Á SE L N É M U L T H A R A N G O K –

REKVIEM BÁCSKÁÉRT

Az új, pontosabban a második kiadáskereken négyszáz évet váratott magára.Igaz, voltak próbálkozások, részmunkák,de egyik sem jutott el a teljes kiadásig. Eza mû pedig nem más, mint a King JamesBible, vagyis a Jakab Király bibliája né-ven fogalommá vált angol nyelvû szent-írásfordítás. Az angolszász vallási élet ésirodalom rendkívüli értékének újabbmegjelentetése és osztatlan sikere azértérdemel különös figyelmet, mert napja-inkban az istentagadások és egyéb ténye-zõk mind nagyobb erõvel hallatják ahangjukat – és lassan már nem lesz olyanterület, ahol egyre gyakrabban, és egyreeredményesebben ne ügyködnének.

Igazolásul két példa. A hatalmas, be-láthatatlan Mohawe-sivatagban állómagános feszület annyira zavart valakit– valakiket –, hogy a korpuszt letépte ró-la, tönkretette. – És a másik: 2001. szep-tember 11-e az Amerikai Egyesült Álla-mok XXI. századi történelmének gyász-napja. Ezen a napon – ahogyan itt mond-ják, a „9.11-en” – az eltérített repülõgé-pekkel elkövetett terrortámadások követ-keztében ezrek pusztultak el. A két égbe-nyúló New York-i torony üszkös helyénnagy építkezések folynak. Napról napranõnek az újabb, ugyancsak hatalmas tor-nyok, de úgy, hogy méltó helyet biztosíta-nak a tragédia áldozatai emlékének.Nos, ezen a valóban „szent helyen” két,keresztet alkotó vasrúd vívta ki az ateis-ták tiltakozását olyan mértékben, hogybírósági ügyet kreáltak belõle, hangoz-tatván: a „keresztre emlékeztetõ vala-mi” – azon a helyen – nem felel meg azUSA alkotmányában foglaltaknak.

Visszatéve a négyszáz éves biblia tör-ténetéhez: Jakab király kívánságánakeleget téve vagy ötven bibliaszakértõdolgozott rajta évekig, míg kerek négyévszázaddal ezelõtt, 1611-ben megjelent– mégpedig nyomtatásban! Azóta nemhogy nem változtattak rajta egy jottányitsem, de az egyes szókapcsolatok, kifeje-zések az angol nyelv szerves részeivé vál-tak. (Legalább két és félszáz színesíti azirodalom és a parlament nyelvét csak-úgy, mint a hétköznapokét.)

Kérdezhetjük, hogy akkoriban, anyomtatás hõskorában ki tudott olvasni?Hogyan terjedt, hogyan terjesztették Is-ten Igéjét? A válasz nagyon egyszerû: aBiblia mondanivalóját felolvasás útjánismertették. Ebbõl következik, hogy a fel-olvasott szövegnek elõször is fel kellettkeltenie a figyelmet, majd azt ébren kel-lett tartania. A fordítóknak tehát nem-csak a szöveg hûségére kellett ügyelniök,hanem a szavak egymásutánjának a ze-néjére, ritmusára is. Idén március 2-án,az angliai Bathban rendezett irodalmifesztiválon ünnepélyesen emlékeztekmeg a négyszázadik évfordulóról. A régiidõket felidézve – szünetet nem tartva –felolvasták az egész Bibliát.

A tudósok öt évig dolgoztak rajta.Mai kifejezések kerültek az avíttak he-lyére, elevenné vált a nyelvezete, deúgy, hogy „a valóság feletti szférába”(Hoppál M.) emeli az olvasót. A mintegy1400 oldalas kiadás gazdag magyarázószövegeiben felhasználták négy évszá-zad kutatásainak az eredményeit is. Shogy elõsegítsék a bibliai szöveg tanul-mányozását, széles margót hagytak azegyéni megjegyzések számára. Az útmu-tató felsorolja a helyes tanulmányozás14 pontját, például: az egyszerûen ért-hetõ részekkel kezdd. Ne magyarázd be-le a saját elképzeléseidet, hagyd, hogy aBiblia magáért beszéljen. Ismerd meg acselekmények korát. Ne hagyd, hogyelõre megformált gondolatok hassanakrád. Legyen a Szentírás a mércéd – õ le-gyen egyedüli irányítód.

Bitskey Ella, Sarasota

A Münchenben élõ or-vosnõ, Lányi Irén mostnémetül megjelent köny-vét Lélekharang címmelelõször magyarul 1999-bena lakiteleki AntológiaKiadó adta közre. A ma-gyar kiadás hamar elfo-gyott, és hasonlóan sike-resnek ígérkezik a németnyelvû, Elnémult haran-gok címmel megjelent kö-tet is, amelyet a Bajor Rá-dió kulturális adásában aközelmúlt egy figyelemreméltó irodalmi alkotása-ként ajánlott hallgatói-nak.

A szerzõ Bácskábanszületett, ezért is adta anémet kiadás alcímének:Rekviem Bácskáért. Lá-nyi Irén 450 oldalas regé-nyében mintegy elsiratjaszülõföldjét, ahol gyerek-korában békében éltekegymás mellett svábok,magyarok, szerbek, hor-vátok és rutének. Akönyvrõl megjelent kriti-kák is kiemelik, hogy ezaz „elsiratás” távolról semfullad a múltba forduláskeserû könnyeibe, sõt he-lyenként a legizgalma-sabb pillanatokban ismegcsillan a szerzõ hu-mora, amely a való élet-ben is átsegítette LányiIrént sok nehéz, nem-egyszer csaknem kilátás-talannak tûnõ helyzeten.

Az önéletrajzi ele-mekkel átszõtt regény

három nemzedék sorsátmutatja be. Az olvasó acsalád sorsán át ismerimeg a mai Vajdaság XX.századi történetét. A tér-ség aranykorával kezdõ-dik, és a „békebeli idõk-

kel” folytatódik, amely-nek kegyetlen véget ve-tett a második világhá-ború. A szerzõ távolság-tartással szól azokról azatrocitásokról, amelye-ket a Vörös Hadsereg ol-talma alatt a Belgrádbanhatalomra jutott kommu-nista diktatúra Tito irá-nyításával a németek ésmagyarok ellen elköve-tett. Lányi Irén testvérei-vel és szüleivel kiszaba-dulva a kényszertábor-ból, átszökik a közeli ha-tár másik oldalára, de ottis tapasztalnia kell, hogymindenkit veszély fe-nyeget, aki németül szó-

lal meg, mert a világhá-borút követõen a buda-pesti kormány is marha-vagonokba zsúfolva te-lepítette ki a sváboknaknevezett német anya-nyelvû lakosság zömét.

Az Elnémult harangokcselekménye akkor ér vé-get, amikor a szerzõ ma-gyarországi élete meg-kezdõdik. Lányi Irén te-hát nemcsak temet, ha-nem reménységet is köz-vetít. Könyvében ugyanistöbbször idéz fel olyanhelyzetet, amelybõl nemsok kiút kínálkozik, de azistenhittel párosult élet-ösztön végül mégis legyõ-zi a csaknem lehetetlent.Így a regény pozitív hõse– a szerzõ édesapja – mégaz orosz fogságból ismegszökik, a Kárpátok-ban egy rátámadó medvé-vel is összeméri erejét,majd veleszületett talpra-esettségének köszönhetõ-en családját is kiszabadít-ja egy jugoszláv kény-szermunkatáborból. Eztaz adottságát alighanemlánya is örökölte, külön-ben aligha tudott volnabejutni az orvosi egye-temre és diplomát szerez-ni, majd a ’70-es években– immár férjével és fiával– Németországban új éle-tet kezdeni. De ez talánegy késõbbi regény törté-nete lesz.

Vincze András

(1956. november 23.)A hajnal nyirkos, és szállingózik a hó,

mikor végigkopogunk a kihalt városon apályaudvarig, ahonnan reggelenkéntmindig indul vonat a nyugati határ felé.Négyen vagyunk: barátnõm, Gitta és võ-legénye, Jóska, annak öccse, Laci megén. Már a határ közelében járhatunk, mi-kor a kalauznõ végigfut a vagonokon, sharsány hangon, mintha csak a soros ál-lomás nevét akarná közölni, bejelenti:

– Aki disszidálni akar, szálljon kiazonnal! A következõ faluban ávósok ésoroszok várakoznak!

A szerelvény megáll Lébény elõtt, anyílt pályán. A kocsik gyorsan kiürülnek.Elõttünk végtelen szántóföldek. Mostmerre?

Semmi helyismeretünk nincs, de fé-lünk nagyobb csoportokhoz csatlakozni,mert azokat könnyebben lekapcsolják,hamarabb magukra vonják a figyelmet.Majdcsak megtaláljuk a határt! A kala-uznõ azt mondta, nincs messze. Az utakatelkerüljük. A házakat is. Meg-megbi-csakló bokával, de erõltetett menetbentörünk elõre – vaktában.

November végén már rövidek a nappa-lok, hat óra körül már alig látunk. Kezdetétveszi életünk leghosszabb éjszakája, melygörög mondák alvilági bolyongásait idézi.Arcra borult hullák, földre terített térképe-iket suba alatt, zseblámpával tanulmányo-zó, vitatkozó csoportok s egy fekete folyó, aRába vagy a Rábca, amelynek hosszábanide-oda kell vándorolni, mivel az összeshidakat fölrobbantották. Kapzsi parasztok,akik jó pénzért rossz tanácsot adnak, s alegkritikusabb helyen és pillanatban hagy-ják magukra védenceiket, de jószívû, szol-gálatkész határõrök is, akik pusztán azértfagyoskodnak a kegyetlen éjszakában,hogy segítsék a menekülõket.

Kóborlunk, keringünk össze-vissza. Lá-tunk ugyan idõnként színes rakétákat fel-röppenni valahonnan a közelbõl, de félünktõlük, s igyekszünk õket messzire elkerülni.

Hajnal felé egyre hûl a levegõ. Vaco-gunk az idegfeszültségtõl és a dermesztõhidegtõl. Már pirkad, amikor megpillant-juk az elsõ határõrtornyot. Utolsó erõnketösszeszedve nekiiramodunk. Recseg-ro-pog a világ. Minél óvatosabban próbá-lunk lépni, annál fülsiketítõbb a lárma.

– Úristen! Ez egy nádas!Egyszerre halljuk, hogy valaki lélek-

szakadva fut utánunk.– Megölöm! – sziszegi Jóska. – Nem

hagyom magam elfogni!– Ne féljenek! Jót akarok! – lihegi már

messzirõl. – Határõr vagyok, megmuta-tom maguknak az utat. Ha nem vigyáz-nak, elmerülnek.

Bevárjuk. És csakugyan elmagyaráz-za, hogyan, merre kell mennünk.

Kiérünk a nádasból, végre szilárd talaj-ra. Már világos van, jól lehet látni a tornyo-kat, a vigasztalan tájat, sõt az osztrák vö-röskereszteseket is, akik autóik mellett vá-rakoznak. De köztünk van még egy patak!

– Belegázoljunk?Ekkor vesszük észre magunk mögött,

alig kétszáz méterre az orosz járõrt.Óvatosan, halkan jönnek, ujjuk nyilván agéppisztoly ravaszán. Gondolkodás nél-kül ugrunk neki a víznek. Szerencsére ke-mény páncél födi. Még csak meg semreccsen alattunk. Az oroszok meg, határ-közelben lévén, már nem lõhetnek.

A vöröskeresztesektõl tudjuk meg,hogy a színes rakétákat, a menekülõk tá-jékoztatására õk lõtték föl. Irányjelzõnek

– Ó, ha tudtuk volna…!Megisszuk a kezünkbe nyomott forró

teát, aztán felraknak egy kis buszra, hogybevigyenek a legközelebbi iskolába, ahola hevenyészett szalmazsákokon kialud-hatjuk magunkat.

Saáry Éva

Vajon törölnék-e azalábbi cikket, ha közzé-tennénk a Facebookon?Meglehet – figyelmeztetaz NRB (NationalReligious Broadcasters)vallási médiát és kommu-nikációt figyelõ nemzet-közi jogvédõ szervezetfriss tanulmánya.

A szeptember 15-énközzétett tanulmány azApple, az iTunes AppStore, a Google, a Face-book, a MySpace és aTwitter gyakorlatát vizs-gálta. Az eredmény: ATwitter kivételével vala-mennyi közösségi oldalaktívan cenzúrázza a ke-resztény véleményeket.

A közösségi oldalak agyûlöletbeszéd kiiktatásacímén minden olyan tartal-mat tiltanak, ami bírálja ahomoszexuális életformát.Az Apple tavaly kétiPhone-alkalmazást távolí-tott el, mivel „offenzívnek”találta õket. Az egyikben ahagyományos bibliai há-zasságkép fejezõdött ki, amásikban pedig az a felfo-gás, hogy a homoszexuálisviselkedés helytelen, ésmegváltoztatásához Krisz-tusra irányuló lelki átalaku-lás szükséges. A homosze-xuális jogvédõ szerve-

zetekkel együttmûködõFacebook is „jelezte, hogyminden, homoszexualitás-ellenesnek minõsíthetõ tar-talmat törölni fog”.

A Google élen jár ajogsértésben. A Googlefor Non-Profits „nem veszfel olyan egyházakat,szolgálatokat és más hívõközösségeket, melyek al-kalmazási gyakorlata fi-gyelembe veszi a vallástvagy a szexuális irányult-ságot”.

A Google a szólássza-badságot is számos eset-ben korlátozza. A világlegnagyobb internetes ke-resõje nem engedte, hogyegy angol keresztényintézmény (EnglishChristian Institute) azabortusszal kapcsolatoshirdetést tegyen közzé, ésál l í tólag egy mas-sachussetsi családvédõweboldalt letiltott annakkonzervatív kereszténytartalma miatt. Nem meg-lepõ, hogy 2011 áprilisá-ban, amikor a Föld napjanagypéntekre esett, aGoogle nem Krisztus-ról, hanem a földisten-nõrõl emlékezett meghíres logójával.

A népszerû YouTubevideómegosztó oldalt tu-

lajdonló cég nem sokat tö-rõdik az erkölccsel és acsaládok szempontjaival.Egy 2009-es tanulmányszerint hiába szerepel aYouTube irányelvei kö-zött, hogy „nem pornográfvagy szexuálisan explicitanyagok közzétételére szol-gál”, mégis rengeteg ilyenképsor található rajta, sõtszámos pornóoldal éppena YouTube-ot használtamarketing céljára.

Az NRB közölte: üzlet-politikájukkal kapcsolat-ban megbeszélésre hívtáka tanulmányban szereplõcégeket. A kezdeménye-zés remélhetõleg több si-kerrel jár majd, mint a ko-rábbiak. A Google illeté-keseitõl ugyanis többszöripróbálkozás ellenére semsikerült választ kapni aYouTube-bal kapcsolatoskifogásokra. „Amennyirecsak lehet, együtt sze-retnénk dolgozni ezekkela cégekkel, nem pedig el-lenük. Csakhogy a hívõk-kel szemben eleve meg-lehetõsen ellenséges ahozzáállásuk” – idézi azNRB képviselõjét a mé-dia elfogultságát figyelõnewsbusters.org össze-foglalója.

(MK)

M E S S Z E M É G AH A T Á R ?

C E N Z Ú R Á Z Z Á K A K E R E S Z T É N YT A R T A L M A K A T

6 ÉLETÜNK 2011. november

Scheffler János boldoggá avatása kiváló alkalom volt arra, hogy az utókorszámba vegye és hozzáférhetõvé tegye mindazt a szellemi hagyatékot, amelyet amártír püspök küzdelmes élete során alkotott. Kiadványok sora jelzi annakmegbecsülését, beépítését szellemi kincsestárunkba. Ezek közé tartozik a múltszázad húszas éveiben általa írt és megjelentetett két útirajz, amelyek a Szatmá-ri Római Katolikus Püspökség kiadásában jelentek meg.

Az elõzõ évi heilbronni tapasztalatokindították arra, hogy 1927-ben hosszabbutazást tegyen a Szatmár megyei svábokõshazájában, fölkeresse azokat a helysé-geket, ahonnan kétszáz évvel elõbb in-dultak el új hazájukba. Az ott látottakat,tapasztaltakat elõbb a Szabad Szó hasáb-jain, majd a Katolikus naptár 1928-asszámában közölte, könyv formájábanmost jelenik meg elõször.

Bevezetõ soraiban szól a vállalkozás in-dítékairól: „…hajtott oda a történelmi ér-deklõdés, de még a kegyelet is az iránt aföld iránt, ahonnan apáim két évszázaddalezelõtt útnak indultak, kard nélkül jobb ha-zát keresni”. De már az elsõ találkozások-kor megtapasztalta a tájékozatlanságot ésközömbösséget a szatmári svábok iránt.

Ulm, Biberach, Reute, Oberdorf, Och-senhausen, Mittelbiberach, Aulendorf,Hochberg, Saulgau, Ravensburg, Blitzen-reute, Weingarten jelzi a barangolás fonto-sabb állomásait. A szatmári sváb nyelvjá-rást kiválóan ismerõ utazó szomorúan ta-pasztalja, hogy beszélgetõtársai csak ma-guk közt beszélik õsei nyelvét, az idegennelrestellnek sváb dialektusban beszélni, csak„hochdeutsch”-ul, az ifjúság pedig eleve anémet köznyelven szólal meg. Biberachban„csak a bejövõ falusiaktól sikerült egy-egytõsgyökeres sváb szót ellesnem. Különösena város végén, egy kurta kocsmában ütöttemeg a fülemet négy sörözõ gazdának jó ízûsváb beszéde.” Sajnálattal tapasztalja, hogya sváb népviselet még az eldugott falucská-ban, Reutéban sem él, csupán Baden vidé-kén, Schwartzwaldban láthatott igazi nép-viseletet. Az õshaza történelmi emlékezeté-bõl szinte teljességgel kihullott a soraikbólkivált nemzettörzs emlékezete. Az értelmi-ség és az egyszerû emberek is egyaránt tájé-kozatlanok.

Hochbergben „a legelsõ háznál kinnáll a fiatal gazda. Szóba elegyedtem vele.

Elmondom, honnan jövök, de semmi ér-deklõdést nem váltott ki a fajrokonságemlegetése. Több helyen is megkérdez-tem az egyszerûbb emberektõl, sõt tanu-lóktól is: maradt-e fenn a nép között va-lami emléke annak, hogy ezelõtt 200esztendõvel e környékrõl sokan Magyar-országra vándoroltak? De mindenüttcsak tagadó választ kaptam. Sem nemtudtak róla, sem nem érdekelte õket.” Az1711 körüli levéltári adatok jelzik, hogyhonnan mely családok vándoroltak kiMagyarországra. A hürbeli, hochbergi,aulendorfi, blitzenreutei temetõk sírfel-iratai, a korabeli altshauseni, blitzen-reutei plébániai anyakönyvek lapjai õr-zik a szatmári tájakon is ismert, ma is élõneveket.

Megbizonyosodhat arról is, hogy a ki-vándorlást a korabeli gazdasági és társa-dalmi körülmények indokolták. AzAnzeiger vom Oberland címû lapból idé-zi az alábbi mondatot: „a kivándorlókat aszegénység hajtotta, hogy új hazát men-jenek keresni”. Bizonyságképpen idéziaz anyagi helyzetükre utaló adatokat. Fi-gyelmet szentelt arra is, hogy megismer-je a gazdálkodás menetét, tanulmányoz-za szokásaikat, nyelvi sajátosságaikat.Mély vallásosságuk gyökereit abban vél-te felfedezni, hogy „a mi svábjaink leg-nagyobb része egyházi földesurak jobbá-gyaiból kerül ki. A bencések és a németlovagrend kolostorainál jobbágykodtak,no meg a buzgó Königsegg családnál.(…) A Szent Kereszt iránti tisztelet, a ha-lottak iránti kegyelet jórészt az õsi hazá-ból magukkal hozott kincsük.”

Tapasztalatait összegzõ, az utazásrólírt sorait azzal a megállapítással zárja,hogy „mégsem csináltak olyan rossz cse-rét a Szatmár megyei svábok”.

(Vége)Máriás József

F I G Y E L M E S L E L K I P Á S Z T O RS Z E M É V E L ( 2 . )

Scheffler János utazása a svábok õshazájában

Az olaszországi magyar közösségek szeptember végén emlékeztek megKovách Tibor Angelus kapucinus atya születésének századik és halálának tíze-dik évfordulójáról. Angelus páter, ahogy hívták, 1973-tól 1999-ig volt olaszor-szági magyar fõlelkész. Lelkipásztori munkája nyomán Olaszország-szerte ala-kultak a magyar közösségek, amelyeket rendszeresen felkeresett, és havontaküldte nekik értesítõjét, az Üzenetet.

A jubileumra Bologna, Firenze, Padovaés Torino magyar közösségeinek képvise-lõi is elzarándokoltak az örök városba, éseljöttek rokonai is Magyarországról. A za-rándoklat elsõ napján, szeptember 24-én aSzent Péter-bazilika magyar kápolnájábanRuppert József piarista atya, a firenzei kö-zösség lelkipásztora vezette a koncelebráltszentmisét, amelyen felolvasták CserhátiFerencnek, a külföldi magyarok püspöké-nek erre az alkalomra küldött köszöntését.A szentmisén részt vett a Római Egyház-megye menekültügyekkel megbízott igaz-gatója, Mons. Pierpaolo Fellicola is. Rup-pert atya homíliájában arról beszélt, ho-gyan kell tanúságot tenni hitünkrõl és ma-gyarságunkról Szent Gellért vértanú püs-pök példáját követve.

A zarándokok szombat délután averanói temetõben felkeresték Angelusatya sírját, amelyre az Itáliában élõ ma-gyarok nevében elhelyezték virágaikat.Vasárnap, szeptember 25-én, a hó végirómai szentmisén a zarándokok és a ró-mai magyar közösség együtt ünnepelt aSanta Maria dell’Orazione-templomban,a Via Giulián. A fõcelebráns, NémethLászló fõlelkész emlékezett meg elõdjé-rõl, az általa végzett lelkipásztori mun-káról. A szentmise végén Balla János,hazánk olaszországi nagykövete köszön-tötte a magyar közösséget, majd a RómaiMagyar Akadémia udvarán az egykorifõlelkész hagyatékából rendezett kiállí-tást Molnár Antal igazgató nyitotta meg.

Kovách Tibor Angelus Pesterzsébetenszületett 1911. október 9-én. Tatán érettsé-gizett 1931-ben, a piarista gimnáziumban.Tizenhat éves korában, 1927-ben belépett akapucinus rendbe. 1935-ben Budapestenszentelték pappá. Elöljárói 1947-ben Ró-mába küldték, a Pápai Gergely Egyetementeológiából szerzett licenciát summa cumlaude fokozattal. A kommunisták hatalom-

ra jutását követõen nem tért haza Magyar-országra. 1951-ben Kanadába került, ottkezdett foglalkozni az emigráns magyarok-kal. 1964-tõl Párizsban, majd Stras-bourgban tevékenykedett. 1973-ban kerültRómába. Az Olaszországban élõ magyarokkörében végzett lelkipásztori munkájánakelismeréseként 1992-ben a Magyar Köztár-sasági Érdemérem kiskeresztjével tüntettékki, a Magyar Katolikus Püspöki Konferen-cia pedig a Pro Ecclesia Hungariae emlék-érmet adományozta neki 1999-ben. 2001.szeptember 5-én hunyt el Rómában.

Az évfordulóra készült egy CD-lemezis, amelyen elektronikus formában olvas-ható az Üzenet valamennyi száma. A za-rándoklaton részt vevõk azzal az elhatáro-zással tértek haza, hogy hasonló lelkese-déssel akarják tovább alakítani közössége-ik életét, mint ahogyan Angelus atya hir-dette nekik éveken keresztül Isten jó Üze-netét. �

L E L K I P Á S Z T O R U K R A E M L É K E Z T E KA Z O L A S Z O R S Z Á G I M A G Y A R O K

Tíz éve hunyt el Angelus páter

Angelus atya sírja a veranói temetõben

Fényt hagyni volna jó, mint a Messi-ás – írta Arcok és fények címû elsõ köte-tében Végvári Vazul ferences szerzetes,aki még a költészet útján is követniigyekezett rendjének alapítóját. Drágakincs az idõ – írta egyik versében (NewBrunswick, 1967), de máskor is figyel-meztetett: a számunkra kimért idõvelegyszer mindnyájunknak el kell számol-ni. Számára is elérkezett ez a számonké-rés. Nyolcvanharmadik születésnapjaután pár nappal, szeptember 13-án szó-lította el – fogalmazzák rendtársaigyászjelentésükben – „nõvérünk, a testihalál”.

Végvári Vazul 1929. szeptember 2.napján született Székesfehérváron, nyolc-gyermekes tisztviselõcsaládban. 1943–45között a pécsi Zrínyi Miklós GyalogságiHadapródiskola növendéke, majd a há-ború végén egy rövid ideig hadifogolyvolt. 1947-ben beiratkozott a budapestiLónyai utcai Kereskedelmi Fõiskolára,de a filozófiai, esztétikai és zenei tanul-mányok, a budai ferencesek kultúrházá-ban lévõ kis színpad, és különösenTamás Alajos ferences karnagy karizma-tikus egyénisége megérlelte benne a fe-rences hivatást. 1953-ban Esztergombanszentelték pappá, prefektus lett a feren-ces gimnázium internátusában.

1956 októberében részt vett a forrada-lomban és szabadságharcban. A pestiegyetem bölcsészkarán talált rá a diákbi-zottságra, hamarosan a forradalom tábo-ri lelkésze lett. November 4-én pedig há-rom napig átvette a budai Vár parancsno-

ki tisztségét is. A be-vonuló szovjet csapa-tok elfogták, de si-került kiszabadul-nia, és vöröskeresz-tes jelvénnyel Ausz-triába szöknie. Abécsi ferences ko-lostorban a menekü-lõk lelki és szociálisgondozását végezte:a schwechati mene-külttábor lelkészigazgatója lett. Sokfiatalt segített ösz-töndíjhoz, európaiés tengerentúli egye-temeken.

Az 1957. január7-én létrehozottStrasbourgi MagyarForradalmi Tanács tagja lett, majd 1957júliusában az egyesült államokbeli ma-gyar ferences közösséghez csatlakozott.

1959 novemberében több amerikai új-ságban Offers His Life címen megjelentmemoranduma, mely szerint az ENSZszovjet delegációjának épületében „Egyfiatal magyar pap, Végvári Vazul, akiBudapesten 1956-ban részt vett a forra-dalomban, felajánlja életét annak a 150magyar fiatalnak életéért cserébe, akik a

szabadságharcbanvaló tevékeny rész-vételükért várhatóansúlyos börtönbünte-tésre, illetve ki-végzésre számíthat-nak.”

Négy évtizedenkeresztül az észak-amerikai katolikusmagyarok kétnyelvûközösségeinek lelki-pásztoraként szol-gált, 1957-ben Roe-blingben hittanár;1961-ben New Brun-swickban káplán;1973-ban Winni-pegben plébános;1976-ban Detroitbankáplán; 1987-ben

New Brunswickban plébános; majd1988-tól New Yorkban plébános volt.Rendkívül sokat tett a magyarság meg-tartása, fennmaradása és összefogása ér-dekében. Cserkészvezetõ volt, a MagyarCsaládok Rádiója címû mûsor vezetõje aNew York-i Amerika Hangja adásaiban,a hetvenes évek elsõ felében Mindszentyhercegprímás sajtótitkára amerikai fõ-pásztori útja során. 1978-ban, mielõtt aCarter-kormány visszaadta a Szent Ko-

ronát Magyarországnak, tanácsadókéntmeghívták a Fehér Házba. Irányi László,a külföldi magyarok elsõ püspöke 1987-ben vikáriussá nevezte ki, Mc Carrick ér-sek pedig az Amerikai Püspöki KarMenekültügyi Bizottságába delegálta.Az amerikai magyarok, barátok, sza-badságharcosok és cserkészek a negy-ven év után hazatérõ Vazul atyától ígybúcsúztak:

Ahogy katolikus templomok oltárai-nál és szószékein „állt” közöttünk, úgynégy évtizeden át, különbözõ felekeze-tek lelkészeinek és híveinek közvetlenés õszinte barátjaként jár velünk.Számtalan tábortûznek magyarságban,hitben és humánumban bennünketmegtartó fényeinél varázsolt körünkbegenerációkat mozdító magasfeszültsé-get. Magyar napok és népi fesztiváloktábori istentiszteletein katolikus fegye-lemmel és ökumenikus figyelemmel jártaz egy Úr követségében, az õ szabadegének kupolája alá gyûjtve több hit-vallású sokunkat.

1997-ben végleg hazatelepedett Ma-gyarországra, és az esztergomi ferencesrendházban élt. Aktivitása betegsége elõ-rehaladásáig azonban itthon sem csökkent.

Forradalmi tevékenységéért 1991-bena Hazáért és a Szabadságért Érdemrend-del tüntették ki, életét és munkásságáttöbb dokumentumfilm is megörökítette,1998-ban pedig vitézzé avatták.

2005-ben a Mindszenty TársaságMindszenty Emlékéremmel jutalmazta.

Udvarhelyi Olivér

F É N Y T H A G Y N I V O L N A J Ó …In memoriam: P. Végvári Vazul OFM

Felajánlotta életét másokért

2011. november ÉLETÜNK 7

H Í R E K – E S E M É N Y E K

A Szabad Európa Rádió ünnepénSemjén Zsolt miniszterelnök-helyet-

tes bajorországi látogatásán részt vett aSzabad Európa Rádió magyar adása elin-dulásának hatvanadik évfordulója alkal-mából a Magyar Köztársaság münchenifõkonzulátusán rendezett emlékünnep-ségen, amelyre meghívást kapott a rádióvalamennyi, még élõ munkatársa. Sem-jén Zsolt méltatta a Szabad Európa Rá-dió történelmi szerepét. Képünkön a ma-gyar miniszterelnök-helyettes, CserhátiFerenc püspök és Mydlo Tamás fõkon-zul társaságában. (Fotó: Engel)

A Vatikán a KönyvvásáronIsmét részt vett a Frankfurti Nemzet-

közi Könyvvásáron október 12. és 16.között a Vatikáni Könyvkiadó (LEV). Arendezvényen mintegy 500 új kiadvá-nyukat mutatták be. Elsõsorban a Vati-kán mûvészeti örökségének szentelt kö-teteket, de emellett ott voltak a szentekéletét ismertetõ mûvek, XVI. Benedekírásai és a II. János Pál boldoggá avatásá-nak alkalmából megjelent kötetek.

Németh László kitüntetéseMagyarország szentszéki nagykövete,

Gyõriványi Gábor rezidenciáján október5-én ünnepi vacsora keretében nyújtottaát a Magyar Köztársasági Érdemrend lo-vagkeresztje kitüntetést Németh Lászlópápai prelátusnak. A Pápai Magyar Inté-zet leköszönõ rektora a Magyarország ésa Szentszék közötti kapcsolatok fejleszté-se és ápolása érdekében végzett tevé-kenysége, az olaszországi magyar híveket

összetartó, identitásukat megõrzõ és erõ-sítõ lelkipásztori munkája elismerésekéntkapta a magas kitüntetést.

Boldoggá avatás SzarajevóbanAngelo Amato bíboros, a Szenttéavatási

Kongregáció prefektusa szeptember 24-énSzarajevóban boldoggá avatta a „drinai vér-tanúkat”, vagyis az Isteni Szeretet LeányaiKongregáció öt tagját, akik négy nemzetetképviselnek. Az apácák a rájuk törõ partizá-nok elõl menekülve szenvedtek mártírom-ságot 1941. december 15-én. Egyikük, az1912-ben született Bernadeta Banja nõvérmagyar származású.

India segíteneDelhi érseke, Vincent Concessao sze-

rint legfõbb ideje, hogy az indiaiak segít-senek újraevangelizálni Európát. ACNA amerikai katolikus hírportálnaknyilatkozva a fõpap úgy fogalmazott: na-gyon aggódnak, mivel éppen Európamisszionáriusai vitték el a jó hírt Ázsiábaés Afrikába. „Most rajtunk a sor, hogymeglátogassuk õket.” Az érsek ad liminalátogatáson tartózkodott Rómában, azújraevangelizálás ötlete az Igazságosságés Béke Pápai Tanácsával folytatottmegbeszélés folyamán került elõ.Concessao érsek úgy látja, az európaiválság erkölcsi gyökerû, ezért úgy véli,„az élet alapvetõ katolikus filozófiájátújra fel kell mutatni Európának”.

Nagyobb szerep – kilépett papok?Nagyobb szerepet kaphatnának a kilé-

pett, megházasodott papok a plébániaiéletben és teológiai oktatásban – vetettefel Ivan Dias bíboros, a NépekEvangelizációja Kongregációjának pre-fektusa egy levelében. A papi szolgálat-ból elbocsátott személy nem taníthat sze-mináriumban és csak bizonyos megszo-rításokkal taníthat hittant egyetemeken,iskolákban.

Ha megvalósulna az, amit Ivan Diaslevelében írt, az azt jelentené, hogy amegszorítások nagyjából fele a helyipüspök döntésétõl függne. �

S Z Á J R Ó L S Z Á J R AA siker titkáról

Ez a történet ugyan nem feltétlenülszükséges a siker titkának megértéséhez,de ahhoz igen, miért most beszélek róla.Az anekdoták világával kötött életre szó-ló barátságom kezdetén hallottam elõszöra mondatot: „Férjhez kell adni Justine-t!”

Akkoriban a sajtó rendszeresen fog-lalkozott az amerikai filmgyárak mód-szereivel, amelyekkel – sok pénzt ésmunkát fordítva erre – a nézõk érdeklõ-dését vagy éppen annak csökkenésétpróbálták felmérni, analizálni. A játék-filmek vetítése alatt felvételt készítetteka sötét nézõtérrõl, hogy segítségévelmegállapítsák: a film melyik részénél fo-kozódott a köhécselés, mozgolódás,esetleg még az ásítozás is! Ezt kiértékel-ve aztán megpróbálták az érdeklõdéscsökkenésének okát is felfedezni. Tudósokfejtések, tanulmányok foglalkoztak atémával. A kamaszkort lassacskán magamögött hagyó ifjúként tanúja voltam egybeszélgetésnek; ennek során hallottamelõször a következõ anekdotát:

Jóval a filmgyártás kezdete elõtt tör-tént Párizsban, hogy a Varietés színház-ban egy Thibaut és Justine címû darabotjátszottak. Az akkori szokásoknak megfe-lelõen a közönség azonnal jelezte, ha elé-gedetlen volt a darabbal: morgott, pissze-gett. Ilyesmi történt ennek a komédiánaka bemutatóján is. A darab lendületesen in-dult, de a közepétõl kezdve egyre lassab-ban döcögött a „cselekmény”.

A rendezõ, hallva a közönség morgá-sát, a mellette álló igazgatónak odasúgta:

– Mindjárt jön a pisszegés is!A direktor felismerve az okot, megta-

lálta a megoldást is.– Mondtam rögtön, hogy túl hosszú a

darab. Be kell fejezni itt a közepén, ésJustine-t férjhez kell adni!

Ezt a felismerést tett követte. A rende-zõ súgva a következõ utasítást adta a szí-nészeknek:

– Justine-t férjhez adni azonnal!Szerencsére a fõszereplõ megértette

az egymondatos rendelkezést, magáhozszólította Thibaut és Justine-t, és megha-tottan ezt mondta nekik:

– Ha már ennyire szeretitek egymást,nem marad más hátra, mint Justine-t férj-hez kell adni!

Függöny! A közönség tapsolt, a darabvéget ért.

Megjegyzendõ: ebben a megrövidítettformában a bohózat még kétszáz elõ-adást ért meg.

Az anekdotát az elmesélõ még kiegé-szítette:

– Ilyen megoldáson az amerikaiak isgondolkozhatnának.

El is határoztam még ott, a beszélge-tés színhelyén, hogy használni fogom ezta dramaturgia útján tett elsõ lépést. Mi-kor Szalay Károly Színházi anekdotákkönyve címû kötetében ismét találkoz-tam vele, felismertem: életem során mi-lyen gyakran adtam férjhez Justine-t.Sajnos azt is, hogy még milyen sokszorkellett volna!

Közreadta: Ramsay Gyõzõ

A T I S Z T E S S É G K O R O N A T A N Ú J AEsterházy Jánosra emlékeztek Dunaszerdahelyen

Az okok és a célok többnyire külön-bözõek. De olykor azonosak is lehetnek.Mint például most, amikor október 6-ánDunaszerdahelyen emléktáblát avattakEsterházy Jánosnak. Az ok és cél ugyan-az: a mártír sorsú, keresztény politikustisztelete. Ennek tényét bizonyítja, és en-nek erõsítését kívánja elérni a felvidékiváros fõutcáján elhelyezett emléktábla,Lipcsey György Munkácsy-díjas szob-rászmûvész alkotása.

Egy komoly, szelíd, de elszánt tekin-tetû férfi néz a járókelõkre a nem túlnagy méretû bronzlapról. Régies téglafaladja a hátteret ehhez az archoz, fal,amely körülvette életében, és amelyekközött meghalt – életfogytiglani börtön-büntetését töltve, égbekiáltóan hamis vá-dak alapján, hogy a nácizmus híve lettvolna… Ezt a vádat annak idején a kom-munista Csehszlovákia hatóságai sütöt-ték rá, és a mai európai uniós tagország,a független Szlovákia államfõje is meg-ismételte nemrégiben. Esterházy Jánosarca mellett, az emlékmû részekénttéglába vésve szerepel egy szám:68/1942 és egy szó: nie, ami magyarulannyit jelent: nem. Szlovákul lett felírva,hiszen szlovákul hangzott el 1942. május15-én a pozsonyi parlamentben.

Esterházy János a két világháborúközti Csehszlovákia legjelentõsebb ma-gyar politikusa volt. Majd a szlovák par-lamentben õ volt az egyetlen képviselõ,aki az említett napon nem szavazta megaz említett törvényt, amely a zsidóság ki-telepítésérõl szólt. A háború után kiadtákõt a szovjet titkosszolgálatoknak, majd aszlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben ha-lálra ítélte. A szovjet hatóságok 1949-ben visszaadták Esterházyt a csehszlo-vákoknak. Elnöki kegyelemben része-sült, és életfogytiglani büntetést kapott.1957. március 8-án a morvaországi Mí-rov börtönében meghalt.

Szerettük volna, hogy itt, Duna-szerdahelyen is legyen emléktáblája Ester-házynak – mondja az ügy egyik kezdemé-nyezõje, Karaffa János plébános, a Páz-maneum Polgári Társulás elnöke. Szemé-lyes szálak nem fûzték ugyan Duna-szerdahelyhez, de melyik felvidéki ma-gyar településnek ne volna köze hozzá?

Õ úgy védelmezte a kisebbségi ma-gyarságot Csehszlovákiában, majd Szlo-vákiában, hogy közben nem támadta atöbbségi nemzetet. Úgy volt keresztény,hogy egy katolikus pap politikus által ve-zetett országban egyedüli politikuskéntvédelmezte a zsidóságot. Magyar volt és

keresztény, de a Szent István-i intelme-ket megfontolva együtt érzett a többinemzetiséggel és vallással is. Üzeneteaktuálisabb, mint valaha – vallja KaraffaJános –: Két kincsünk van, kereszténysé-günk és magyarságunk. Nekünk, mai fel-vidéki magyaroknak nagyon mélyenmeg kell ezt fontolnunk. Ez megmaradá-sunk záloga.

Az emléktábla leleplezését követõenegymás után helyezték el koszorúikatEsterházy János gróf felvidéki és anya-országból érkezett tisztelõi: köztük Ba-logh Csaba, Magyarország pozsonyinagykövete, Veres László, a magyar par-lament elnökének kabinetfõnöke, a vá-ros polgármestere, a Pázmaneum és azEsterházy János Polgári Társulás képvi-selõi, Berényi József, a Magyar KoalícióPártjának elnöke.

A tudósító szíve szerint mindegyiküktõlmegkérdezte volna: Ön szerint mit tennemost, 2011 õszén ebben a mostani helyzet-ben az Ön által is tisztelt Esterházy János?Erre a megkérdezésre nem került sor, akérdés mégis föltétetett. Duray Miklós tet-te fel ünnepi beszédében.

Esterházy Jánosról beszélni kell –mondta –, hogy ellenõrizzük önmagunkat:mit és hogyan cselekedett volna János grófhasonló helyzetben, mint amilyenben mi,utódai találtatunk? Esterházyról, a keresz-tény politikusról kell beszélnünk, mert álta-la mosható tisztára politikus szitokszavunk.Ha vele kapcsolatban ejtjük ki ezt a szót, azazt jelenti: a közjó erkölcsös szolgája. Ezzela mércével kellene mérnünk a mai közsze-replõket is: van-e bennük legalább tizednyiaz Esterházy-féle alapegységbõl? – kérdez-te a mai politikus.

Esterházy János politikusi erényeit –hogy képes volt egy pártba egyesíteni afelvidéki magyarokat, hogy a kilátásta-lan helyzetekben is meglátta a lehetsé-ges kiutat, hogy a biztató szavak keve-set érnek a konkrét és hatékony cseleke-detek nélkül – emberi erényei alapoztákmeg. A hûség, mellyel övéi mellett ma-radt 1938-ban, a bátorság, amellyel ki-állt az üldözöttek mellett 1942-ben, ésamellyel viselte, amit ezért viselnie kel-lett. Azok veszejtették el, akik nem tud-tak szembenézni a tisztesség koronata-nújával – fogalmazott Duray Miklós. Ésigaza van. De abban is: csakis ez a fajtamagatartás tarthatja meg a nemzetet, ésembernek az embert. Határon innen éstúl: van-e bennünk legalább egy tized-nyi abból a bizonyos Esterházy-félealapegységbõl? �

Két kirándulásra is sor került:Auschwitz-Birkenauba, ahol a világbékéjéért és az irgalmasságért imád-koztak a világtalálkozó résztvevõi, ésWadowicébe, II. János Pál pápa szülõ-városába.

A világtalálkozó szervezõi aláírás-gyûjtésbe kezdtek azzal a céllal, hogySzent Fausztina nõvért a pápa egyházta-nítóvá nyilvánítsa. A lengyel SzentFausztina Kowa³ska lenne a negyediknõ, akit egyháztanítóvá nyilvánítanakAvilai Szent Teréz, Sziénai Szent Kata-lin és Lisieux-i Szent Teréz után.

Az utolsó napon, a záró szentmisétkövetõen Stanis³aw Dziwisz bíboros –II. János Pál pápa 2002. augusztus 17-én,a bazilika felszentelésekor elhangzottimádságát megismételve – Isten irgal-mába ajánlotta a világot és az Egyházat.Végül misszióval bízott meg valamennyirésztvevõt a következõ szavakkal: „Le-gyetek az irgalmasság tanúi!”

A záróünnepségen Schönborn bíbo-ros bejelentette, hogy az Isteni Irgalmas-ság következõ, harmadik világtalálkozó-ját 2014-ben rendezik meg. A helyszínmég bizonytalan: vagy a dél-amerikaiBogotá (Kolumbia fõvárosa), vagy a dél-kelet-ázsiai Manila (Fülöp-szigetek fõ-városa) kaphatja meg a rendezés jogát.

Magyarországon a következõ orszá-gos Irgalmasság-találkozó idõpontja éshelyszíne is eldõlt: 2012. április 14-én aváci székesegyház várja az Irgalmasságmagyar apostolait.

Szöveg és kép:Czoborczy Bence

*Krakkó Európa egyik legszebb és tör-

ténelmi emlékekben egyik leggazdagabbvárosa. A városnak jelenleg csaknem800 ezer lakosa van. A Krakkói Fõegy-házmegyének több mint 1200 papja van.A konferencia magyar résztvevõinek ott-hont adó, Szent István elsõ vértanú nevétviselõ egyházközségben hét pap munkál-kodik. A nagyobb templomok szomszéd-ságában olyan közösségi ház mûködik,ahol színházterem és tornaterem is a hí-vek rendelkezésére áll.

„AZ IRGALMASSÁG.. .”

(Folytatás a 3. oldalról)

8 ÉLETÜNK 2011. november

MAGYAR NYELVÛ SZENTMISÉKNYUGAT-EURÓPÁBAN

Itt közöljük a magyar lelkészségek telefonszá-mát és címét, ahol érdeklõdni lehet magyarnyelvû szentmisék helye és ideje után. Meg-található még az MKPK honlapján is:http://www.katolikus.hu/miserend

NYUGAT-EURÓPAI magyar lelkipásztoriközpont: Magyar Katolikus Delegatura – UngarischeKatholische Delegatur, Dr. Cserháti Ferenc delegá-tus, külföldi magyar lelkipásztori szolgálat ellátásávalmegbízott esztergom-budapesti segédpüspök, Land-wehrstraße 66, D-80336 München, Tel.: (49-89) 53282 88, Del.: (49-89) 530 96 27, Fax: (49-89) 532 8245, E-mail: ung.delegat@gmx.de

ANGLIA:London: Csicsó János fõlelkész, Hungarian

R.C. Chaplaincy, 62 Little Ealing Lane, GB Lon-don, W5 4EA, Tel./Fax: 0044-20/8566-0271.E-Mail: hungarian.chaplaincy@btinternet.comMisézõ helyek: London, South Croydon, Reading,Bristol, Luton, Brighton-Hove; Cambridge, Bir-mingham; www.magyarkatolikusok.co.uk

Észak-Anglia:Érdeklõdni: Ft. Fülöp Menyhért plébános, St.

John The Baptist Presbytery, Dowling Street,Rochdale, OL11 1EX, Tel./Fax: 0044-(0)1706/6459 37. Misézõ helyek: Rochdale, Wolverhamp-ton, Nottingham.

AUSZTRIA:Bécs: Ft. Simon Ferenc esperes, fõlelkész,

Wiener Ungarische Kath. Gemeinde, Döblergas-se 2/30b, A-1070 Wien, Tel.: 0043-1/526 49 72;Fax: 0043-1/526 49 72 25. Misézõ helyek: Bécs-újhely (Szent József-templom) 17.00-kor; Bécs,vasárnaponként 11.00-kor, Deutschordenskirche,Singerstr . 7. E-Mail: bmke@katolikus.at ,http://www.katolikus.at

Pázmáneum: Varga János rektor, A-1090 Wien,Boltzmanngasse 14, T.: 0043-1/3191403-18,E-mail: collegiumpazmaneum@gmail.com, Elõ-esti szentmise: szombatonként 17.00-kor.

Burgenland/Alsóõr: P. Keresztfalvi PéterOSB, Kath. Pfarramt, A-7501 Unterwart 226, Tel.:0043-3352/34108. E-Mail: kersztfalvi@freemail.huMisézõ helyek: Alsóõr, vasárnaponként 9.15-kor,Felsõõr, vasárnaponként 10.30-kor.

Graz: Msgr. Molnár Ottó, Tel.: 0043-316/6821 2421; szentmise a hónap elsõ vasárnapján 10.30órakor, a második vasárnap elõtti szombaton 18.00órakor, a többi vasárnapokon 17.00 órakor aKalvarienberg-Kirchében, Kalvarienbergstr. 155.

Innsbruck: Szentmise minden hónap 2. va-sárnapján, Richard Wagner Str. 3.

Linz: Ft. Szabó Ernõ, Ungarnseelsorgezentrum d.Diözese Linz, Petrinumstr. 12, Haus 7, A-4040 Linz,Tel.: 0043-732/736581-4492 (iroda), -4493 (lakás),-4494 (Fax), E-Mail: ernest.szabo@diozese-linz.at;Misézõ helyek: Linz, Wels.

Klagenfurt: Ft. Tatár Zoltán János, A-9854Malta 74, Tel.:0043-4733/232 v. 0043-6768 7727444, E-Mail: tzoltanjanos@gmail.com; Szentmi-se minden hónap utolsó vasárnapján 13.00-kor aKapuziner Kirchében, Waaggasse 15, A-9020Klagenfurt.

Salzburg: Szentmise havonta egyszer, 3.szombaton 17.00-kor az Orsolyita-zárdában,Aigner Str. 135. Érdeklõdni: Bohumy István,Tel.: 0043-699/81721232.

BELGIUMBrüsszel: P. Havas István Sch.P., Mission

Catholique Hongroise, Rue del’Arbre Bénit 123,B-1050 Bruxelles. Tel.: 0032-2/64 96 188.

Liege/Luxemburg: Ft. Dobai Sándor fõlel-kész, Aumõnier Hongrois, Rue des Anglais 33.,B-4000 Liége, Tel.: 0032-4/22 33 910; Fax:0032-4/22116 09.

FRANCIAORSZÁGPárizs: Ft. Kovács József, szentmise minden

vasárnap 11-kor, augusztust kivéve. MissionCatholique Hongroise, 42, rue Albert Thomas,F-75010 Paris, Tel.: 0033-1/42 086170, Fax:0033-1/42 067155, www.magyarmisszio.info

Dél-Franciaország: Ft. Fülöp Gergely,Mission Catholique Hongroise, 302, Avenue JeanJaures, F-69007 Lyon, Tel.: 0033-4/78 501636.

NÉMETORSZÁGAugsburgi Egyházmegye: Misézõ helyek:

Augsburg, Neuburg a. D., Kempten. Érdeklõdni:Ft. P. Szomszéd Tamás József SJ, UngarischeKath. Mission, Zirbelstr. 23, D-86154 Augsburg,Tel.: 0049-821/21 93 93 30 vagy 0049-821/21 9393 24, vagy mobil: 0049-151/14 23 28 06.

Bamberg-Eichstätt-Regensburgi Egyházmegyenürnbergi székhellyel: Misézõ helyek:

Bamberg, Coburg, Ingolstadt, Landshut, Nürn-berg, Regensburg. Érdeklõdni: Ft. Bereczki Bé-la, Ungarische Katholische Mission, Tucher-gartenstr. 2/A, D-90571 Schwaig. Tel.: 0049-911/507 57 96.

Esseni Egyházmegye:Misézõ helyek: Duisburg, Essen. Érdeklõdni:

Ung. Kath. Mission, Fraziskaner Str. 69a,D-45139 Essen. Tel.: 0049-201/28 47 40 vagyKölnben: 0049-221/23 8060.

Freiburgi érsekség:Ft. Lovász Reinholdt plankstadti kooperator,

cím: Schwetzinger-Str. 32, D-68723 Plankstadt,havonta magyar szentmisét tart Mannheimben.

Berlini és Hamburgi Fõegyházmegye,Hildesheimi és Osnabrücki Egyházmegye:

Misézõ helyek: Berlin, Hamburg, Hannover,Kiel, Lübeck, Braunschweig, Bremen. Érd.:Hamburgban: Ft. Rasztovácz Pál, Ungarische Ka-tholische Mission, Bürgerweide 35, D-20535Hamburg, Tel.: 0049-40/25 077 83.

Kölni Fõegyházmegye és Aachen:Misézõ helyek: Köln, Bonn, Düsseldorf,

Wuppertal, Bergisch-Gladbach, Aachen: Ér-deklõdni: Ft. Lukács József, Ung. Kath.Mission, Thieboldgasse 96, D-50676 Köln.E-Mail: ungarnzentrum@netcologne.de Tel.:0049-221/ 238060. Fax: 0049-221/ 232120;http://www.ungarnzentrum.de

Limburg-Fulda-Mainzi Egyházmegyefrankfurti székhellyel: Misézõ helyek: Frank-

furt-Rödelheim, Mainz, Wiesbaden, Darmstadt,Giessen. Érdeklõdni: Ft. Takács Pál, KatholischeUngarische Gemeinde, Ludwig-Landmann-Str.365, D-60487 Frankfurt. Telefon: 0049-69/24 7950 21, 069/24795022. Fax: 0049-69/97 78 26 84.www.magyar-katolikusok-frankfurt.de

München-Freisingi Fõegyházmegye:Misézõ helyek: München, Rosenheim, Erding.

Érdeklõdni: Ft. Merka János, Magyar KatolikusMisszió – Ungarischsprachige Katholische Missi-on, Oberföhringer Str. 40, D-81925 München.Tel.: 0049-89/982637, 982638, Fax: 0049-89/985419. E-Mail: info@ungarische-mission.de;www.ungarische-mission.de Nyugdíjas kisegítõ:Ft. Buchmüller István ny. plébános.

Münster-Padeborn-OsnabrückiEgyházmegyék:Misézõ helyek: Hagen, Menden, Osnabrück,

Bielefeld, Marl, Münster, Dortmund, Neukirchen-Vluyn. Érdeklõdni: Ft. Bagossy István, Kath.Ung. Mission, Middelfeld 24, D-48157 Münster-Handorf. Tel.: 0049-251/32 65 01; Fax: 0049-251/144 29 31. E-Mail: ungarische-mission@bistum-muenster.de

Passaui Egyházmegye:Érd.: Ft. Szabó Árpád, Götzendorferstr. 5,

D-94121 Salzweg, Telefon: 0049-8505/1229.Rottenburg-Stuttgarti Egyházmegye:Misézõ helyek: Stuttgart, Heilbronn-Hork-

heim, Balingen-Frommern, Ludwigsburg, Böb-lingen, Reutlingen, Schwäbisch Gmünd, Eislin-gen, Weingarten, Heidenheim, Friedrichshafen,Munderkingen, Ulm, Biberach. Érdeklõdni: Dr.Tempfli Imre és Ft. Pilis György, UngarischeKatholische Gemeinde, Albert-Schäffle-Str. 30,D-70186 Stuttgart. Tel.: 0049-711/2369190, Fax:0049-711/2367393, E-Mail: mission@stuttgarti--katolikusok.de; www.stuttgarti-katolikusok.de

Würzburgi Egyházmegye:Misézõ hely: Würzburg. Érdeklõdni: Ft. Dr.

Koncsik Endre, Domerschulstr. 2, D-97070 Würz-burg. Telefon: 0049-931/38 62 43, Fax: 386-405.

NORVÉGIAInformáció a magyar nyelvû lelkipásztori

szolgálatról: www.nufo.no/makaoOLASZORSZÁGRóma: Msgr. Dr. Németh László fõlelkész,

a római Szent István Ház igazgatója, Casa di SantoStefano, Via del Casaletto, 481, 00151 Roma, Te-lefon és fax: 0039 06 6530 796, mobil: 00 349 34879 52 165, pninemeth@gmail.com, Misézõ he-lyek: Róma – minden hó utolsó vasárnapján11-kor, S. Maria dell’Orazione (Via Giulia, ki-véve júl., aug., dec.) és a Szent Péter-bazilikaMagyarok Nagyasszonya-kápolnájában mindenkedden 8.00-kor. Milánó – minden hó elsõ va-sárnapján 16.00-kor, Szalézi oratorium (ViaTonale 19, kivéve jan., júl., aug., szept.). Ma-gyar misék helye: Bologna, Catania, Loreto,Padova, Palermo, Parma, Torino.

Firenze:P. Ruppert József SchP, Tel.: 0039/347344 5538, E-Mail: ruppert.jozsef@piarista.hu

SVÁJCZürich: Ft. Vizauer Ferenc, Röm. Katholische

Ungarnmission, Winterthurer Str. 135, CH-8057Zürich, Tel.: 0041-44/36 23 303. E-Mail:f.vizauer@gmx.ch; Misézõ helyek: Zürich, Win-terthur, St. Gallen, Wetzikon-Uster, Schaffhau-sen, Frauenfeld.

Fribourg: Ft. Popa Péter, Tel.: 0041-26/3211925. Szentmise minden hó 1. vasárnapján11.30-kor a fribourgi Krisztus Király-plébánia-templom jobb oldali részén található Miasszo-nyunk-kápolnájában (Rte du Comptoir 2,CH-1700 Fribourg). E-mail: abbe@petrupopa.ch;www.fribourgmise.ch

Genf: Szentmise minden hó 1. és 3. vasárnap-ján 10.30-kor. Tel.: 00 41-22/7910458.

Lausanne: Szentmise minden hó 1. és 3.szombat 18.00-kor. Tel.: 0041-21/6478 678.

Bern: Ft. Pál István Röm. Kath. Ungarnmissi-on, Pf. 102, CH-3073 Gümligen. E-Mail:info@katolikus.ch; www.ungarnmission.ch

Basel: Ft. Pál István, Röm. Kath. Ungarn-mission, Wasgenring 47, CH-4055 Basel; Tel.:0041/765185440. Szentmise: minden vasárnap8.50-kor. www. ungarnmission.ch; a SacréCouer-templomban, Feierabendstr. 68. �

HIRDESSEN AZ ÉLETÜNKBEN

Apró-, házassági-, általános hirdetések betûnként: 0,10 EUR

„Jelige” – postaköltség 5,00EUR

Üzleti, nyereséges hirdetés betûnként 0,20EUR

Nagybetûs sorok betûnként 0,40EUR

Egyszerû, 1 „pontos” keret 10,00 EUR

Kéthasábos hirdetés az összeg kétszerese.

Külön kívánságokat esetenként árazunk.

Egymás utáni háromszori hirdetésnél 10 %, hatszori

hirdetésnél 20 % , illetve egész évi hirdetés esetén 30 %

kedvezményt adunk!

ÉLETÜNK

Szerkesztõség és kiadóhivatal:

MAGYAR KATOLIKUS MISSZIÓOberföhringer Str. 40, D-81925 München

Telefon: (0049) 89/98 26 37Telefax: (0049) 89/98 54 19E-mail: eletuenk@gmx.de

www.ungarische-mission.de*

Fõszerkesztõ: dr. Cserháti FerencFelelõs kiadó: Merka János

Felelõs szerkesztõ: Czoborczy BenceA szerkesztõbizottság tagjai:

Ramsay Gyõzõ,Vincze András

*Redaktion und Herausgeber:

UNGARISCHSPRACHIGE KATHOLISCHE MISSIONOberföhringer Str. 40, D-81925 München

Verantwortlicher Herausgeber: Merka JánosTelefon: (0049) 89/98 26 37

Telefax: (0049) 89/98 54 19E-mail: eletuenk@ungarische-mission.de

eletuenk@gmx.de*

Abonnement für ein Jahr: 20 EUR11 Exemplare

nach Übersee mit Luftpost US$ 60*

ELÕFIZETÉS:

Az Életünket a helyi magyar lelkészek terjesztik,õk küldik szét, náluk is kell elõfizetni!

Tengerentúlra, vagy ahol nincs magyar lelkész,oda a kiadóhivatal küldi az újságot.

1 példány ára: 2 EURElõfizetési ár egy évre: 20 EUR

Tengerentúlra US$ 60

BANKSZÁMLÁNK:Ungarischsprachige Katholische Mission

Sonderkonto „ÉLETÜNK”.Postbank München

Konto-Nr.: 606 50-803 – BLZ 700 100 80

IBAN DE16 7001 0080 0060 6508 03BIC PBNKDEFF

*Erscheint 11 mal im Jahr.

Satz: ÉLETÜNK*

Druck: AMPER DRUCK GmbH

Am Fohlenhof 5.82256 Fürstenfeldbruck

*Beilagenhinweis: Dieser Auflage liegtzeitweise ein RUNDSCHREIBEN bei.

A KIADVÁNYHOZ KÖRLEVELETMELLÉKELTÜNK.

Côte d’Azur, Nizza. Kiadó minden igénytkielégítõ, a nizzai kikötõhöz (tengerpart-hoz) közel berendezett lakás, 450 EUR/hét(2 v. 4. sz.). T.: 0033-6/43 60 95 52.

Kiadó Budapest-Belváros, Ferenciek te-rénél színvonalas, minden igényt kielégítõ 2szobás lakás, 2 v. 3 személynek, 70 EUR/nap.T.: 0033-6/43 60 95 52.

Budapest, XVI. ker., Árpádföld csen-des, kertvárosi részén, közel a központhoz(31-es busz és üzletek) eladó kedvezõ áronegy 50 m2-es családi ház, melléképületek-kel, amelyek 752 m2-es telken épültek. T.:0036-20/22 56 783.

Szentendrén a Berkenye utcában, a fõút-hoz közel, de nyugodt, gyönyörû környezet-ben 900 m2-es patakparti telek, kb. 60 m2 téli-esített kõházzal eladó. Bõvítésre v. új ház épí-téséhez engedély van, víz, villany bevezetve,gáz az utcában. T.: 0049-(0)5225/863 597.

Németországi, 62 éves, magyarul beszé-lõ, fiatalos, szõke, jó megjelenésû, utazást,zenét, meleg otthont szeretõ özvegyasszonyhasonló érdeklõdésû társat keres, komolyszándékkal. T.: 0049-(0)251/21 17 30.

R. k. vallását gyakorló, rendezett körül-mények között balatonfüredi házában élõ 65éves (160/70) gyógytornász hölgy, õszinteszándékkal 60-75 éves urat keres társául.E-mail: juh46@t-online.hu

AZ ESZTERGOMI BAZILIKÁBAN,

Magyarország fõtemplomában, a magyar prímás-érsekek nyughelyén világiakrészére egyszemélyes, klerikusok és szüleik számára háromszemélyes

urnasírhelyek válthatók.

Vállaljuk a világ minden pontjáról végsõ nyughelyre hazai földbe megtérnikívánó honfitársaink hamvainak befogadását is.

Információ:H-2501 Esztergom, Pf. 133varplebania@t-online.hubazilika@printer-net.hu

www.bazilika-esztergom.hu

Tel./Fax: +36-33/402–353

AZ ÉLET KÖNYVÉBÕL

Keresztelések: Mahop Matéo PaulAlexandre, M. Francois és M. Tünde kis-fia 2011. június 11-én, Peeters WeemTialda Eva Rosalinde, P. Bart és Enikõkisleánya 2011. augusztus 17-én amisszió házi kápolnájában, BrandstätterLara, V. Richárd és B. Stefanie kisleá-nya 2011. június 12-én, Förster Alexan-der Eric, F. Lutz és Melinda kisfia 2011.július 3-án a müncheni Damenstift-templomban, valamint Lerch Benedek,L. Andreas és Andrásné kisfia 2011.szeptember 11-én a rosenheimi St.Joseph-templomban részesültek a ke-resztség szentségében.

Házasság: Beke Zoltán Manó ésMühlberger Anna Elisabeth 2011. július23-án a niederingi St. Martin-templom-ban kötöttek házasságot.

Halottaink: dr. Óváry Szeõke Kál-mánné, 94 éves korában hunyt el, temeté-se 2011. július 20-án a müncheni PerlachFriedhofban, Ramsay Erzsébet, 86 éveskorában hunyt el, temetése 2011. augusz-tus 26-án a müncheni Nordfriedhof teme-tõben volt. Nyugodjanak békében!

Müncheni Magyar Katolikus Misszió

† Ugrin Béla SJ

(1919–2011)Endrõdön (ma Gyomaendrõd, a Kö-

rös-Maros Nemzeti Park területén) szüle-tett 1919. május 22-én. 1937-ben lépett bea jezsuita rendbe. Budapesten, a zugligetiManrézában végezte a noviciátust és reto-rikát, majd 1941–43 között Kassán filo-zófiát hallgatott. 1944-ben Szatmáronvolt magiszter. 1946–49 között Szegedenteológiát tanult. 1948. június 29-én szen-telték pappá. Ünnepélyes végsõ fogadal-mat 1976. december 29-én tett.

1949-ben hagyta el Magyarországot.Münchenben ifjúsági lelkész volt a magyarmenekültek között. 1952-ben Kanadábaküldték. Courtlandon kezdte el papi mun-káját a magyarok között. Ugyanitt plébánosvolt 1953 és 1966 között. 1967–68-banLondonban (Ontario, Kanada) tanult az Is-teni Ige Intézetben, majd egy évet Torontó-ban volt káplán. 1969–71 között ismét Lon-donban lelkipásztorkodott. 1972–1994 kö-zött Vancouverben plébános.

Nyugdíjasként a hamiltoni Szent Er-zsébet Otthonba költözött, ahol késõbbaz otthon lelkipásztora lett. Ha gyengeegészsége engedte, a hamiltoni magyarplébánián is kisegített. 2011. szeptember25-én halt meg Hamiltonban. �H I R D E T É S E K

A katolikus, református,evangélikus kiadók gazdag

választéka.

www.egyhazikonyvklub.hu

Szinte mindegyik könyvre,

DVD-re, CD-re kedvezmény!