ZIRC ÉS VIDÉKE KÖZÉLETI LAP ALAPÍTVA 1905-BEN MEGJELENIK MINDEN HÓNAP ELSŐ HETÉBEN

XXXIV. évfolyam Zirc, 1991. október (új folyam) 4. szám

A Magas-Bakony településeinek lapja. Újraindította a Zirc és Vidéke Alapítvány kezdeményezésére Zirc város önkormányzata. A szerkesztőség címe: 8420 Zirc, József Attila utca 1.

Ide küldend(5k a lap szellemi részét érdekli levelek. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Közleményeket névaláírás nélkül

nem veszünk figyelembe. Kéziratot nem adunk vissza.

A szerkesztőbizottság tagjai: Koós Gábor, Rigó Barnabás, Ringné Müller Anikó,

Szeifert György Felelős szerkesztő:

Barták Péter

A LAP ÁRA: 10 FORINT Kiadja a Közép-dunántúli Napló Kiadói Kft.

8200 Veszprém, Szabadság tér 15. Felelős kiadó: Kovács József igazgató

A hirdetési díjak, a lap anyagi ügyeit érdeklő dolgok a kiadóba küldendők.

Pontosan két éve, hogy - még az első hullámban -személyesen találkoztam a munkanélküliség szörnyével. Valószínű, hogy amit akkor átéltem,

ugyanazt az „élményt" érzi azóta már közel háromszáz-ezer sorstársam.

Az újabb munkába állásom óta eltelt időszak lehetővé tette számomra, hogy átgondoljam és feldolgozzam „él-ményeimet". Persze tapasztalataim azóta már frissekkel is bővültek. Munkahelyem nyújtotta bizonságban sem tudom elfelejteni és érzéketlenül kezelni e társadalmi problémát. Ezért vállaltam azt is (közel egy éve), hogy a zirci kábeltévé Forgószék című helyi műsorában beszél-jek erről. Jól emlékszem most is arra, hogy akkor mit mondtam: át kell rendezni életünket és gondolkodásmó-dunkat. Fel kell készülnünk arra, hogy visszatérő gonddá válik a munkanélküliség, amit bizony sokan nem tudnak elkerülni. Nemcsak „válságtervet" szükséges kidolgoz-nunk erre az esetre, hanem tartalékokat is kell képez-nünk, hogy stabilizálni tudjuk helyzetünket a lecsökkent jövedelemforrásaink mellett. Nem szabad meggondolat-lanul hajszolni az újabb és újabb fogyasztási cikkeket, sem a bankhiteleket. Sőt, ez utóbbitól jobb minél előbb megszabadulni, mert a törlesztés elviselhetetlen teherré nőhet a munkanélküliség hónapjaiban (éveiben?).

Tapasztalataim szerint azonban az emberek még ma sem érzik, hogy ez a veszély reális, és bekövetkezésének esélye valamennyiünknél legalább 50 százalék. És ha valakinek nincs végiggondolt túlélési stratégiája, köny-nyen elveszítheti mindazt, amit az elmúlt 20-30 év alatt kemény munkával megszerzett. Sőt, többet - a családját is. Ebből következik megdöbbenésem is, amit akkor érez-tem, amikor - munkámból adódóan - kőműves szakkmun-kásokat kerestem. A területi munkaügyi kirendeltségen nyilvántartott 28 munkanélküli kőművesből ugyanis az első hetet magánépítkezésen dolgozva találtam. Termé-szetesen elutasították az én „állami" ajánlatomat, hiszen csak töredékét adhattam volna az így „feketén nettósí-tott” keresetüknek. Mindamellett a biztosítás számukra a munkanélküli-segély összege volt.

Először dühített a dolog, mivel az ő segélyükre az én fizetésemből is vonják a fél százalék hozzájárulást. Ké-sőbb a rövidlátásuk, feltehető tudatlanságuk bosszan-tott, amiért nem ismerik az új foglalkoztatási törvényt. Mert ha ismernék, nagyon sürgősen elhelyezkednének, illetve munkaviszonyt létesítenének. Mint ahogy tudat-lanok azok is, akiket 15 napos felmondási bérrel nem ritkán a joggal való visszaélés, félrevezetés, hogy ne mond-jam: zsarolás útján, üres zsebekkel taszítanak a jövőbe, pontosabban a semmibe. Hogyan? Például úgy, hogy megijesztik: ha a munkáltató mond fel, akkor „kilépett" bejegyzés kerül a munkakönyvébe. Ez persze nem igaz, mert a „munkaviszonya megszűnt"” szabályszerű be-

jegyzés ebben az esetben. A dolgozó, félve a „kilépett" bejegyzés ismert következményeitől, inkább elfogadja, hogy ő mondjon föl, és aláírja a nevében a munkáltató által készségesen megfogalmazott beadványt. Megdöb-benése akkor következik be, amikor mégsem tud új mun-kahelyet találni, és felmondása miatt három hónapig még segélyt sem kaphat!

Másik tipikus eset: az idényjellegű szakipari munkára vállalkozó cég a tél beállta előtt felkínálja - határozatlan időre foglalkoztatott - dolgozóinak, hogy közös megegye-

Munkahelyünk ára,

munkaerőnk bére zéssel alakítsák át a munkaszerződéseket határozott ide-jűvé, ami a tél előtt lejár. A dolgozó ezután kapja a munkanélküli-segélyt az államtól, a cég nem fizet sem bért, sem költséget, sem tb-járulékot, tavasszal pedig visszaveszi alkalmazottait. Hol rejlik ebben a csapda? Ott, hogy a munkanélküli-segélyt az előző négy év mun-kaviszonyban töltött napjai alapján számolják ki. Könnyű belátni, hogy a 2. évtől kezdve ez egyre fogy, és egy idő után már nem fog segélyt sem kapni a dolgozó az újabb tavaszi munkába állásig.

Nos, visszatérve a példabeli kőművesekhez, ezért dü-hített „rövidlátásuk", amellyel csak a mai nagy pénzt vették észre, a jövő veszélyeit nem. De van itt még egy dolog, ami miatt a munkáltatók sietve igyekeznek meg-szabadulni dolgozóik egy részétől. A készülő új Munka törvénykönyve ugyanis - minden bizonnyal - vala-mennyi esetben végkielégítéshez fogja kötni a dolgozók elbocsátását. A határozott időre szóló munkaszerződésre ez természetesen nem vonatkozik...

Csak egy dologban bízhatunk: hogy nem csupán ezek a jelenségek fogják jellemezni a piacérzékeny vállalkozók újfajta munkaerő-gazdálkodását. Nekünk pedig legalább ismernünk kellene törvény adta lehetőségeinket és jogain-kat. Aztán az sem ártana, ha az igen tisztelt honatyák a parlamentben az új Munka törvénykönyve megalkotása-kor a dolgozók, azaz a választóik érdekeinek védelmét előre beépítenék abba. És nem újabb módosítások árán, időben egyre inkább elhúzva tennék meg ezt.

Rigó Barnabás

OLVASÓINK FIGYELMÉBE! A Zirc és Vidéke közéleti lap, amely nemcsak

azt jelenti, hogy hónapról hónapra beszámol a Magas-Bakony önkormányzati híreiről, fonto-sabb gazdasági és kulturális eseményeiről. Ez az újság az itt élő embereké, családoké, roko-ni-baráti társaságoké szeretne lenni, ezért a lakosság részére INGYENESEN közöl minden olyan hírt, értesítést, amelyet a szűkebb-tá-gabb rokonság, ismeretség körében közzé kí-vánnak tenni, vagy akár ismeretlenül is jelez-ni. Várjuk közlendőiket szerkesztőségünk cí-mére minden hónap 20-áig, s a következő számban már saját magukról, rokonukról, ismerősükről is olvashatnak!

Szent Bernát-szobrot avattak

Zircen

Bensőséges ünnepély zajlott augusztus 29-én Zir-cen. A 11 órakor kezdődő szentmisén két ciszter atyának volt arany-, egy atyának pedig ezüstmiséje. Az egyik aranymisés a Zircen élő Szabó Vilmos atya volt. Ezen a misén öltöztettek be négy novíciust, akik Nagyvenyimben készültek eddig választott életútjukra.

Köztük volt Primász Gábor 26 éves zirci fiatalem-ber is, aki a csetényi termelőszövetkezetnél dolgo-zott szőlészeti ágazatvezetőként. Miután dr. Kere-kes Károly apát úrtól megkapta a levelet, hogy fel-vételét egyhangúlag elfogadták, június 15-én elfog-lalta helyét Nagyvenyimben. A család rábízta a döntést, hiányzik közülük, de örülnek, hogy jó pá-lyára lépett.

(Folytatás a 2. oldalon.)

Enyém - tied - övé 1. Szeptember 6-án, pénteken, ellopták a biciklim

kerekét. A szovjet gyártmányú, ennek megfelelően igénytelen, ámde jó nehéz női kerékpárt a városon belüli közlekedésre használtam autó helyett, elsősor-ban benzintakarékosság miatt, de így tettem valamit a környezetvédelemért és az egészségemért is. Eleinte mindig lelakatoltam, ha az utcán hagytam, de aztán eltűnt róla a lakat, nem volt mivel lezárni. Többször figyelmeztettek, hogy egyszer elviszi valaki; én azon-ban nem hittem, hogy ma, a biciklicsodák korában valakinek pont az én ócska gépem kell. És tényleg, hagyhattam akárhol az utcán, sokszor késő estig, mindig megvolt. Ezen a napon a helyi tévéadás indításához mentem este a Deák Ferenc utca 2-be. Szokásomtól eltérően - magam sem tudom, miért -most bevittem a biciklit a lépcsőházba, sőt levittem a pince előterébe. Mire érte mentem, eltűnt az első kereke.

Szeptember 9-én ellopták a telefonunkat. Nem elég nekem, hogy a telefontulajdonosok kivételezett tábo-rához tartozom, még azt a luxust is megengedtem magamnak, hogy a garázsba is szereltem egy készü-léket - ne kelljen az egész lakáson keresztülmászkál-ni, ha a kertben vagy a garázsban dolgozom és

telefonhoz hívnak. A falra szerelhető készüléket szakszerűen emelték le a rögzítőcsavarjairól, és a vezetéket határozott mozdulattal vágták el - nem romboltak, nem törtek.

Elgondolkoztam az eseteken. Mi indíthatta a tette-seket arra, hogy ezt tegyék ? Kinek van szüksége csak egy első kerékre (új korában 300 forint), amikor az egész biciklit elvihette volna? Miért csak a telefont szerelte le (új korában 400 forint), amikor a garázs-ban más, szemrevaló holmi is akadt?

2. Szeptember 16-án szemtanúja voltam egy lopás-nak, először életemben. Pesten, a Deák téri egyik könyvárus éppen külföldi vevőkkel volt elfoglalva, amikor egy jellegtelen emberke, kezében egy ötszá-zast és két százast szorongatva, mintha vásárolni akarna, elvett három példányt egy német nyelvű, gyönyörű kiállítású Budapest-képeskönyvből. Az árus félrenézett, és a három könyv máris eltűnt egy bevásárlószatyorban. Az emberke, szemlátomást visszafogottan, sietős léptekkel elment a buszpálya-udvar sarkáig és egy pillanat alatt eltűnt.

3. Szeretem nézni az amerikai filmek kertvárosait. A házak gondozott előkertjeit szeretem bennük, ame-lyeket a járdától, az utcától legfeljebb egy alacsony sövény választ el. Ilyen Zircen is van: az Erdőalja társasházainál is láthatjuk néhány (egyre kevesebb) helyen. Többek között a mi házunknál is. Számomra

a kerítés bezárkózást, bizalmatlanságot jelent, a köz-területtel egybefüggő magánterület pedig a nyíltsá-got, a közös dolgok, a mások dolgai iránt érzett felelősséget.

Tudok mutatni Zircen ápolt pázsitos előkertet, szé-pen nyírt sövényt, amelytől tíz méterre szemétkupac éktelenkedik. Láttam az utcai lámpát kővel hajigáló fiatalokat, akiknek randalírozására bezárultak a környező házak ablakai. Láttam a műszaki bolt kirakatpárkányán szotyolahéjkupac közepén üldö-gélőket, akiket nagy ívben kerültek ki a járókelők. Nem csodálkoznék, hogyha a félbemaradt Rákóczi téri építkezésen lekaszálják a gazt, az odahordott téglának már hűlt helye lenne.

4. Az ember akkor képes igazán nagy tettekre, ha személyesen érdekelt az eredményben. A jóléti társa-dalmakban az állampolgár személyes haszna a leg-főbb mozgatórugó. De amíg nálunk az „enyém" azt jelenti: ami az enyém, az szent és sérthetetlen, ami a tiéd és az övé, esetleg a miénk, tiétek, övék, az szabad préda, addig azokban a társadalmakban a miénket, a tiéteket, az övékét, esetleg a tiédet, az övét, ugyan-olyan tisztelet övezi, mint az enyémet.

5. Ja, és két éve, karácsonyra virradóra az abla-kunk alól kifűrészelték a legszebb ezüstfenyőnket.

6. Kerítést ezután sem akarok építeni. Koós Gábor

2. oldal ZIRC ÉS VIDÉKE 1991. október

Szoboravató Zircen (Folytatás az 1. oldalról.)

A szentmise után a most kialakított Szent Bernát park-ba vonultak a magas rangú vendégek - köztük volt dr. Szendi József, a veszprémi egyházmegye főpásztora, Vár-szegi Asztrik pannonhalmi főapát és Tóth László püspök atya, valamint a hívek közössége. Itt felavatták Szent Bernát gruskicai (erdélyi) fehér márványból készült szobrát, melynek alkotója Nagy István János.

Lázár Kelemen zirci plébános köszöntötte a megjelen-teket: „800 évvel ezelőtt elindult Szent Bernát monosto-rából, Clairvaux-ból egy kis ciszterci szerzetesközösség ide a Bakony rengetegébe, hogy magyar földön felzengjen a ciszterciek imakórusa, áradjon a ciszterci lelkiség és a szerzetesek munkás keze nyomán több kenyeret adjon a föld, igaz emberi értékek virágozzanak ki a lelkekben és szebbé, jobbá váljék a világ. Magyar történelmünk te-remtett olyan időket, amikor csak a szerzetesek lelke mélyén éghetett és világíthatott ennek a lelkiségnek tüze és fénye - mint a közelmúltban is - , de mégis, a századok ködén és zűrzavarán keresztül ma is ég és világít. Itt állt Szent Bernát atyánk szobra évtizedeken át. Ledöntötték. De fiai lelkében soha nem tudták. A szétszóródás éveiben vittük magunkkal a szenvedésben, rettegésben, öröm-ben, bánatban, börtönök mélyére, bizalomban, remény-ben és lelkipásztorkodásban."

A ciszter szerzeteseknek pont fiatalos lelkületükben kellett elhagyni a zirci monostor falait, de most minden égtájról jönnek vissza. A nemrég elhunyt Liska Szilvesz-ter álmodta meg és szorgalmazta az ötvenes években ledöntött Szent Bernát-szobor visszaállítását. A régi szobrot debreceni középiskolások tavaly nyáron kiásták, mely megsérült és egyébként sem volt különleges értékű műalkotás, ezért készült az új szobor, melyet azonban a régi talapzatra állítottak fel. Szent Bernát szobrát dr. Kerekes Károly zirci apát áldotta meg.

A novíciusok fehér ruháját felöltő Primász Gábor a város polgármesterével, Varga Istvánnal koszorút helye-zett el a szobor talapzatához. Az ünnepségen végezetül a városi kórus (mely közreműködött a szentmisén is) -Bozzay József karnagy vezetésével - és a résztvevők együtt énekelték el Szent Bernát himnuszát.

Ezen a szép őszi délelőttön felcsendült a dal: „Szent Bernát, ma hozzád száll föl énekünk, Isten előtt közben-járónk légy nekünk."

Müller Anikó

Szentmise és faültetés „Merjetek

nagyok lenni ..." A Széchenyi-évforduló jegyében telt a nap Zircen szep-

tember 22-én. A bazilikában az ünnepi szentmisét Lázár Dezső Kelemen zirci plébános szavai nyitották. A zirci római katolikus egyházközség és a Széchenyi-kör nevé-ben köszöntötte a híveket és a vendégeket. Hervay Leven-te ciszterci rendtag szép gondolatokkal emlékezett meg Széchenyi Istvánról: „Teljes odaadással igyekezett meg-valósítani Jézus Krisztus szavát: 'Aki köztetek nagyobb akar lenni, legyen mindenki szolgája'. Amint ezt felismer-te, minden képességét, energiáját és idejét népének, ha-zájának, a magyarságnak szellemi, erkölcsi és gazdasági felemelésére fordította. Keresztény erkölcsöt akart nem-zetének, olyan erkölcsöt, amely felebaráti szeretetre épül. Keresztény jellemmel kívánta honfitársait egyéni és közösségi, nemzeti életükben a legmagasabbra emel-ni. Nem saját dicsőségéért és elismeréséért dolgozott, hanem hazája felemelésére szentelte minden képességét, figyelmét, tudását, írásait, szavait, tetteit. Az írás, a szó és a tettek mestere volt. Nagy elszántsággal küzdött küldetésének, hivatásának teljesítésén. Tanította nem-zetét szóval és írással, gazdagította alkotó, maradandó tettekkel és alkotásokkal."

A szentmisén közreműködött Áment Ferenc Lukács, a Szent Benedek-rend tagja, orgonaművész, és a városi kórus Bozzay József vezényletével.

A lélekemelő ünnepség után az Arborétumban emlékfa ültetésére került sor. Egervölgyi Dezső, a Széchenyi-kör tagja osztotta meg gondolatait az érdeklődőkkel az évfor-duló kapcsán. „Ha nemcsak a Lánchíd és az Akadémia az, melyekhez köthetjük tudatunkban Széchenyit, ha-nem az a nagy mennyiségű szellemi termék is, mely keze alól kikerült, akkor biztos, hogy erőt adott volna az elmúlt és elkövetkező évek kiegyensúlyozottabb elviselé-séhez. Persze elsősorban nem mi magunkat kárhozta-tom, hanem azokat a kormányokat, vezetőket, kiknek kötelessége lett volna velünk megismertetni ezen eszmé-ket. Széchenyi gondolkodása, eszmerendszere a nemzet felemelésére épült, minden megalkuvás nélkül. De ki tudott, ki akart azokra az erkölcsi magasságokra fel-emelkedni, ahol ő volt? A háború előtti és az azt követő kormányzatok számára sem volt fontos, sőt egyenesen kényelmetlen, kellemetlen lett volna, ha a tömegek bib-liájává válhatott volna Széchenyi életműve. A kötelező megemlékezéseken, melyek zártak vagy nyilvánosak vol-tak, nem kaptak akkora visszhangot, melyre felfigyelhe-tett volna az ország népe. Pedig meríthetett volna belőle a lelkesedésen kívül mást is, de azok sem olvasták Szé-chenyi műveit, akiken sok, majdnem minden múlott." Egervölgyi Dezső hangsúlyozta: nincs nagyobb szüksé-günk másra most, mint magyarságunkra!

Az Arborétum bejáratától nem messze, egy útelágazás-nál a látogatók egy kis kocsányos tölgyet láthatnak ezen-túl, rajta a felirat Széchenyi üzenetével: „Merjetek na-gyok lenni..." Müller Anikó

HELYREIGAZÍTÁS Szeptemberi számunkban - szerkesztői félreértés

folytán, a szerző tudta nélkül - tévesen jelent meg Lázár Dezső Kelemen atyát bemutató cikkünk alcí-me. Kelemen atya természetesen nem az új ciszterci zirci apát (mint ahogy az a cikkből ki is derül), hanem a zirci plébániahivatal új vezetője. Tévedé-sünkért ezúton kérünk elnézést dr. Kerekes Károly ciszterci zirci apáttól, Lázár Dezső Kelemen plébá-nostól és Müller Anikótól, a cikk szerzőjétől.

Amit a ciszterciekről tudni kell

Mi is a szerzetesség? Nem keresztény sajátosság. Az összes világvallásokban meglévő intézmény. Ka-tolikus megfogalmazásban: az evangéliumi taná-csokat (önkéntes szegénység, tisztaság, engedel-messég) vállaló állandó életforma, mellyel egyes hívők a Szentlélek hívására, Krisztust szorosabban követve, magukat teljesen Istennek szentelik, hogy az ő dicsőségére, az egyház épülésére és a világ üdvösségére kötelezve el magukat, törekedjenek a szeretet tökéletességére.

A katolikus szerzetességnek egy ősi formája a főképpen Szent Benedek (480-557) reguláját követő monasztikus szerzeteseké (bencések, ciszterciek stb.). Önálló monostoraikban a konvent közösségé-ben élnek, élükön az apáttal vagy a perjellel.

A monasztikus kongregáció több önálló monostor-ból alakult szervezeti egység. Élén - a cisztercieknél - a prézes apát. A ciszterci rend magyar kongregá-ciója a négy történeti apátságból (Zirc, Pilis, Pásztó, Szentgotthárd) összevont zirci apátságnak és az egyesült államokbeli magyar alapítású dallasi cisz-terci apátságnak szervezeti egysége. A magyar cisz-terci kongregációnak prézes apátja s egyben zirci apát dr. Kerekes Károly.

A zirci ciszterci monostor tagjai konventet alkot-nak, melynek vezetője a zirci apát képviselőjeként és irányításával a mindenkori perjel.

A magyar ciszterci rend - az istentisztelet és zso-lozsma méltó, közös végzésén kívül - hazánkban főképpen lelkipásztorkodással és a XVIII. század vége óta az if júság nevelésével és oktatásával fog-lalkozott. 1950 előtt az ország különböző tájain öt gimnáziumot tartott fenn. A működését újrakezdő rend arra törekszik, hogy egyelőre ezekben az isko-lákban rendtagok végezzék a hitoktatást. Ahol a körülmények engedik (Pécs és Eger), felekezeti is-kolaként keresztény meggyőződésű világi tanerők-kel indít el egy-egy középiskolai első osztályt.

A zirci apátság több plébániát lát el (Zirc, Olasz-falu, Borzavár, Porva, Budapest - Szent Imre Plé-bánia) a zirci apát által kijelölt szerzetes plébános-sal, akik kinevezésüket és lelkipásztori joghatósá-gukat az illetékes megyés püspököktől kapják. 1950 előtt 18 plébániát gondozott a rend, főképpen Veszprém és Fejér megyében.

Sulyok Ignác

Kábeltévé-újdonságok A napokban egyeztető megbeszélést tartott a Zirci Kul-

turális Egyesület vezetősége és a Stúdió KB. Még május 3-án - zömmel az erdőaljai lakótelepről - érkezett a kérvény, melyben javasolták az osztrák 1. és 2. műsora helyett a Screensport és a Music TV adását. A megbeszé-lésen egyetértettek ebben, s rövid időn belül megvalósít-ják az adócserét. Szóba került még egy fontos téma: ugyanis újra lehetőség nyílt a kábelhálózatra történő csatlakozás megrendelésére. Az igényeket Polgár István-nál - lakáscíme: Zirc, Deák F. u. 38. - és a művelődési központban lehet jelezni. A bekötés új árai: családi ház 14 ezer forint, társasház (4-8 lakás) 11 ezer Ft, tömbház (10 lakásnál több) 8 ezer forint. A megrendeléseket a lehetőségek függvényében igyekszenek gyorsan teljesíte-ni. A kulturális egyesület felhívja a lakosság figyelmét, hogy más szervezet, intézmény vagy magánszemély nem jogosult bekötésre, az illetéktelen bekötés jogi következ-ményeket von maga után.

Jövőre, veled, ugyanitt? A tavalyi kezdet után - Baky György polgármester

ígérete szerint immár hagyományosan - Bakonybélben ismét nagyszabású programmal várták az érdeklődőket a búcsú napján, szeptember 22-én délután. A Szabad Demokraták Szövetsége helyi ügyvivőjének, Balogh Jó-zsefnek újra sikerült megnyernie a színészválogatottat és néhány rangos politikust, illetve előadóművészt.

Az indián nyár remek időt varázsolt a faluszéli futball-pályára. Csak éppen a helybeli öregfiúk csapata nem remekelt. A végeredmény 4:1 lett a színészek javára.

A meccs után Boncz Géza, Lehr Ferenc és Nádas György adott vaskos humorú szórakoztató műsort. Balogh József elmondta: a mostani rendezvények bevételét a helyi ön-kormányzat támogatására, illetve a Zirci Önkéntes Men-tő Egylet megsegítésére ajánlják fel.

BAKONYI RECEPTEK Mesterfogások a konyhában

Minden tájnak megvannak a saját ízei, ételkülönle-gességei. A mi vidékünkön különösen kedveltek a gom-bás-paprikás ételek, a vadhúsok és az ehhez illő mártá-sok. Szinte mindenkinek van azonban olyan egyedi receptje, amelyet maga kísérletezett ki és családja kö-rében a kedvencek közé tartozik. Arra kérjük kedves olvasóinkat, tegyék közkinccsé saját különlegességü-ket, írják meg nekünk kipróbált receptjeiket! Természe-tesen számítunk azokra a konyhai ötletekre, mesterfo-gásokra is, amelyek olcsóbbá tehetik a mindennapi étkezést. Reméljük, egy idő után lapunk gazdag recept-gyűjteménnyel ajándékozhatja meg olvasóit.

Takarékszövetkezeti akció

A főnyeremény 50 ezer forintos értékjegy Nagy sikerű betétgyűjtési akciót szervezett a közel-

múltban a Zirc és Vidéke Takarékszövetkezet, mely-nek során - szerte a megyében - mintegy 35 millió forint betét befizetése történt. Szeptember elején az akciót műsoros sorsolással zárták Balatonalmádiban. A főnyeremény egy 50 ezer forintos értékjegy volt, de számos szórakoztató, háztartási és kerti gép, szer-szám talált gazdára az eseményen. A 24 nyeremény-ből szépen jutott a mi vidékünknek is, hiszen éppen a főnyereményt a jásdi kirendeltség egyik ügyfele nyer-te. Két-két nyeremény volt Bakonybélben, Borzavá-ron, négy a tési és egy a zirci kirendeltségen.

A takarékszövetkezet a sikeres akciót látva újabb rendkívüli lehetőséget hirdetett. Október 31-ig min-den egyéves lekötésre elhelyezett, 10 ezer forint érté-kű takarékbetét után (amely természetesen évi nettó 24-27 százalékot kamatozik) sorsjegyet ad. Ezek szó-rakoztató műsorral egybekötött sorsolása november 9-én lesz a zirci művelődési központban, hasonló nye-reményekkel, mint az előző akció során. A főnyere-mény itt is egy 50 ezer forintos értékjegy. Várják ügyfeleiket kirendeltségeikben: Zirc, Tés, Jásd, Cse-tény, Bakonybél, Bakonynána, Olaszfalu, Borzavár településeken.

(x)

1991. október ZIRC ÉS VIDÉKE 3. oldal

HÍREK - Szeptember 16-tól bővül t a zirci r e n d ő r s é g igazga-

tásrendésze t i szo lgá l tatása Zirc é s a vol t zirci járás lakói számára. Az eddig i e g y n a p i ügye le t he lye t t a hé t 3 napján lesz ü g y i n t é z é s az a lábbiak szerint: hétfő: 8-11, szerda: 8-16, péntek: 8 -11 óráig. Bővü l t a t evé -k e n y s é g i kör is, e d d i g c sak út levé l -ügy intézés volt . Ezentú l a s zemély i igazolvánnyal , a gépjármüvek át-íratásával , k ivonásáva l kapcso la tos ü g y i n t é z é s is lesz. U g y a n c s a k itt l ehe t beje lenteni , ha va lak inek e lvesze t t v a g y megrongá lódot t a veze tő i engedé lye .

-November 3-ig látható a Zirci Galériában Nagy András fafaragó népművész kiállítása, hétfő kivételével naponta 10-12 és 13-16 óráig. Szűcs István, a galéria művészeti vezetője így ír a művészről: Faragványainak erőteljes, életteli plasz-ticitása többnyire zárt tömbszerűséggel párosul. A falusi templomok gazdag, késő román szobrászatának változatait idézik a kiállított művek.

- A zirci művelődési központ gyermekszínháza hívja és vár ja a gyerekeket október 7-én 14 órakor. Az előadás címe: A furfangos juhász. A darab alsó tagozatos tanulóknak szól. Lehet még jelentkezni a gyermekbalett és a felnőtt r i tmikus tornára, melynek első foglalkozása október 4-én volt, vala-mint a szabás-varrás tanfolyamra. A városi kórus is vár ja jó hallású hölgyek, u rak jelentkezését, a próbák időpontja: kedd-péntek 18-20 óráig. Új klubvezetője van a nyugdíjas-klubnak: dr. Katona Péterné. Összejövetelük időpontja szer-da 18 óra. Ok is várnak ú j klubtagokat, nyugdíjasokat, érdeklődőket.

- A b a k o n y n á n a i ö n k o r m á n y z a t képvise lő - tes tü le te augusz tus vég i ü l é s é n döntöt t a „kamatadóval" érin-tett csa ládok egyszer i , ha tezer for int ta l tör ténő támo-gatásáról . Ekkor vá lasz to t ták ki az e lkészü l t d iafe lvé-te lek közül azokat , a m e l y e k e t a lka lmasnak talál tak egy képes lapsorozat összeá l l í tásához . Azóta e képes -lapok n y o m d a i k iv i t e l ezésé t a po lgármester i h ivata l már megrende l t e . Így - v á r h a t ó a n rövid időn be lü l -a tur is ták m á r B a k o n y n á n á r ó l is sz ínes k é p e s l a p o k o n kü ldhet ik el üdvöz le te ike t .

-Még egy hír Bakonynánáról. Dégi István, a citeraegyüt-tes idős tagja örömmel vállalja, hogy az érdeklődő és ehhez kedvet érző fiatalokat megismerteti hangszerével. A negyedi-kesnél idősebb gyerekek a megbízott iskolaigazgatónál jelent-kezhetnek. Az önkormányzat a hangszer megvételével támo-gatja a régi citeraegyüttes újjáélesztését.

- A bakonybéli önkormányzat döntése alapján az általá-nos iskolások ebben az évben ingyen ju tha t t ak tankönyve-ikhez, a középiskolások pedig ezerforintos támogatást kap-tak. A faluban csaknem elkészült már a gyógyszertár, és működik a kábeltelevíziós rendszer.

-Az országos körözés július közepén jelent meg, közreadta a televízió, több országos lap, hogy Gurdon Henriett 17 éves zirci lakos lakásukról eltávozott és ismeretlen helyen tartóz-kodik. A körözés ellenére heteken át nem találták az eltűnt leányt. Nemrég édesapja bejelentette a veszprémi rendőrka-pitányságon, hogy leánya előkerült.

- Zirc város ö n k o r m á n y z a t á n a k képv i se lő - tes tü le te s zep tember közepi ü l é s é n e l fogadta a t e l epü lés h o s s z ú t á v ú fej lesztés i tervét , a m e l y b e n egy v irágzó k i sváros f e l t é te l e inek k ia lakí tását cé lozzák meg. A tes tü le t j ó v á h a g y t a a zirci közszo lgá lat i i n t é z m é n y m ű k ö d é s i szabályzatát é s ügyrendjét , továbbá költ -ségvetésé t , a m e g s z ű n t városgazdá lkodás i vál lalat he lyet t . Döntö t tek a nagyesz tergár i t e l ekárak ügyé-b e n is: az önköl t ség i árat, 213 Ft /négyzetmétert , 150 for intra mérséke l t ék .

- Csetény baptista lelkésze, Háló Gyula vezetésével szep-tember 9-15. között keresztyén rendezvénysorozat zajlott Zir-cen. Az eseményt egy felekezetközi alapítvány segítette, amelynek busza az apátság előtt várta a lelki segélyre, vi-gaszra szorulókat.

- Azok a kedves olvasóink, akik rendszeresen szeretnék olvasni lapunkat és Zircen élnek, a polgármesteri hivatal-ban jelezhetik előfizetési szándékukat. A hivatal vállalja, hogy a megadott címre minden hónapban el jut ta t ja a Zirc és Vidékét.

A rendőrség je lent i Az e lmúl t időszakban Zircen és környékén szerencsére

súlyosabb közlekedési ba lese t nem tö r tén t , viszont 16 koccanásos és könnyű sérülésekkel j á r t ü tközéshez kel-le t t a rendőrségnek kivonulni . Ezzel szemben sok volt a betöréses lopás. Augusz tus 17-én Veszprémvarsányban a 44. s z á m ú vegyesboltot tö r ték fel, 60 ezer for intnyi i ta l t , c igare t tá t v i t tek el. Ugyancsak be tör tek a Bakonybél-Somhegy 31. s zámú élelmiszerboltba, va l amin t a Gic 37. s z á m ú vegyes- és i talboltba. Az előbbiből 35, az utóbbiból több m i n t 100 ezer for in t é r t ékű i ta l t , é le lmiszer t loptak.

Pénzügyi háttér mindenfé le

tevékenységhez Az Agrobank tervei Zircen

Mintegy fél éve, márciusban kezdte meg tevékenységét az Agrobank zirci kirendeltsége, s máris a környék egyik megha-tározó pénzintézete lett. Dr. Farkas József, az iroda vezetője tájékoztatta lapunkat eddigi tevékenységükről, eredményeik-ről és jövőbeli elképzeléseikről.

- Farkas úr, milyen meggondolásból nyitott az Agrobank éppen Zircen kirendeltséget?

- Ez a terület a bankhálózatunk szempontjából fehér foltnak számított. Másrészt elfogadtuk és támogatni kívánjuk a város önkormányzatának elképzeléseit, amely szerint Zirc a környék valódi gazdasági, társadalmi és kulturális centrumává szeret-ne válni. Ennek pénzügyi hátteret teremteni bizony nem cse-kély feladat, s ebben mi meghatározó módon kívánunk jelen lenni.

- Hogyan indult az iroda, és melyek voltak a rövid távú célkitűzéseik?

- Tavasszal mindössze jómagam és két kollégám alkotta a Zirc, Deák Ferenc utca 3. szám alatti irodát. Egymillió forintos tőkével indultunk, azt a célt kaptuk feladatul, hogy év végére 70 milliós forrásbázist teremtsünk meg. Nos, szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy ezt jócskán túlteljesítettük. Igen je-lentős tőkét sikerült ide vonzani az egész megye területéről, sőt messzebbről, Budapest környékéről is. A veszprémi fiók szak-mai irányításával valódi banki funkciót láthattunk el rövid időn belül.

- Mivel jellemezné leginkább eddigi tevékenységüket? - Már eddig is mintegy 50 cég számlavezetését vállaltuk,

köztük található mindenféle gazdasági egység: szövetkezet, kft., egyéni vállalkozó, sőt, vegyes vállalat is. Mára 100-150 millió forintos hitelállománnyal állunk a környék gazdálkodó-szervezetei rendelkezésére. Kifejezetten támogatni szeretnénk a működő vagy most induló vállalkozókat. Szakmai, pénzügyi tanácsadást végzünk, külön könyvtárunk van, ahol az érdeklő-dők hozzáférhetnek az összes szabályozó szövegéhez, amely az egyéni és társas vállalkozáshoz szükséges. November l-jével pedig teljes körű önállóságot kapva folytatjuk a banki tevé-kenységet.

- Mit jelent ez a gyakorlatban ? - Önálló számlavezetést folytatunk, az egész ügyfélforgalom

és annak technikai háttere is a zirci irodában lesz, amelynek személyzete 8 főre bővül. Szolgáltatásaink a gazdálkodószer-vek minden igényét képesek lesznek kielégíteni. Magánszemé-lyek részére értékpapír-forgalmazást biztosítunk. Gazdasági partnereinknek a számlavezetésen és az értékpapír-forgalma-záson kívül exportfinanszírozási és Világbank-hitellel, más banki hitelekkel és várhatóan Start-hitellel állunk rendelkezé-sére. Ezenkívül váltóleszámítolást, bankgarancia-nyújtást vég-zünk. Előreláthatólag ez év végére devizaműveletekkel kapcso-latos készpénzforgalmazást is biztosítani tudunk.

De nem feledkezünk meg eredeti célkitűzésünkről: a környék gazdasági-pénzügyi hátterének fejlesztéséről sem. Előrehala-dott tárgyalásokat folytatunk főváros környéki vállalkozókkal, akik nyugati partnerek bevonásával jelentős munkahelyterem-tő beruházást fognak itt megvalósítani. Ugyanúgy meghatáro-zó segítséget szeretnénk nyújtani az önkormányzatok finanszí-rozási tevékenységéhez. A törvényalkotás ezt - az eddigiektől eltérően - január l-jétől valamennyi bank számára lehetővé teszi, s mi már most komolyan készülünk erre. Végül: szándé-kunkban áll a testvérvárosi kapcsolatok banki jelenlétének megteremtése is. Ha elképzelésünk megvalósul - s ennek min-den reális esélye megvan - , akkor a külföldi tőke behozatalával olyan kedvezményes hitelfelvételi lehetőséget tudunk teremte-ni, amely a környék vállalkozóinak, gazdasági egységeinek az eddigi legjobb feltételeket nyújtja. (x)

OLVASÓI LEVELEKBŐL Sulyok Ignác, O. ciszt. perjel, Zirc: Örülök a Zirc és

Vidéke ú j r aé l e sz t é sének , és szívből k ívánom, hogy lap-j u k n é p ü n k minden ré t egének igazi é rdeke i t szolgálja, mozdí t sa elő a t á j l akó inak ös sze t a r tozás - tuda tá t , fej-lessze az é rzéke t a mú l t m a r a d a n d ó é r t éke inek megbe-csülése i r án t , gya rap í t s a a művel t ségé t , nemes í t se az erkölcsöket .

Hanti Vilmos, felelős szerkesztő, Budapest: A nyá ron v idékükön j á r v a örömmel ve t tem kezembe l ap juk első s zámá t . Tiszte le t te l küldöm el a Csakazé r t i s szociálde-m o k r a t a l a p u n k ú j s zámát , melyben porvai táborozá-sunkról a d u n k tudós í t á s t . Munká jukhoz sok s iker t kí-vánok.

Szeptember 18-án a zirci Juhász Ildikó és Szúnyogh Dénesné bu t ik ja i t „ lá togat ta meg” Ihász Norbert, Zirc, Békefi A. u. 16. szám ala t t i lakos, aki t igen h a m a r elfog-t a k és gyorsí tot t e l já rássa l bíróság elé ál l í tot ták. N é h á n y fu rcsa eset is tö r tén t . Egy zirci u d v a r b a n parkoló gépko-csi mind a négy ke reké t el lopták, a veszprémvarsányi vasú tá l lomás váróterméből a fal iórát vi t ték el, a csetényi régi i skolában pedig gyerekek okoztak mintegy 100 ezer forintos ká r t . A falon lévő posztereket meggyúj to t ták , a t a n t e r m e k e t vízzel á r a sz to t t ák el közvet lenül a t anév-kezdés előtt. Szeptember 23-án a zirci tsz porvai fa tele-pének műhelyéből 4 db Styhl fű rész t emel tek el, az oko-zott k á r több m i n t 150 ezer forint .

In memoriam

Emlékműavatás Pénzesgyőrön

A nyár végét Pénzesgyőrön az emlékezésnek szen-telték. Az önkormányzat augusztus utolsó napjai-ban fa lunapokat szervezett, amelyre az 1948-ban kitelepítettek és leszármazottaik közül több mint százan lá togat tak haza. A számos kulturál is , szóra-koztató és megemlékező rendezvény között kétség-kívül a legemlékezetesebb a magyar -német össze-fogással létrehozott II. világháborús hősi emlékmű felavatása volt.

A szombat délutáni szentmise u t án a templom-ker tben gyülekezett az egész falu. A katonai dalla-mokat, a magyar és a német h imnusz t a veszprémi helyőrség ka tonazenakara játszot ta . Páder Rezső polgármester beszédében emlékezett a háború áldo-zataira, akik hősök is voltak. Az emlékművet Mi-chael Vogl és Michael Szalczer leplezték le, Georg Weber azok nevében szólt, akik a kitelepítés u t á n Németországban ta lá l tak új hazára . Schmidt Fe-renc országgyűlési képviselő beszédében az i t thon szenvedőkre emlékeztetett .

Az avató ünnepség koszorúzással ért véget. Hudi József, a Veszprém Megyei Levéltár munka tá r sa Emléklapok címmel kiadványt szerkesztett erre az alkalomra, melyben összefoglalta az 1870-ben ala-pított település tör ténetét és közzétett néhány, a levéltárban őrzött fontos helyi vonatkozású doku-mentumot .

Hétvége Porván (részletek) Napsütéses szombaton érkeztünk a Cuha völgyén keresztül Por-

vára. Ez a bakonyi 430 lelkes, sváb falu 370 méter magasan fekszik a Hódos-ér mellett. 1260-ban említik először nevét. Település nélküli kolostor állott itt hajdan. Ez a magyarázata annak, hogy a barokk stílusú katolikus templom, mely elődje romjain 1784-re épült fel, a falu szélére került. 26 fős csapatunk a 112 éves iskola épületében töltött két éjszakát. Megérkezésünkkor a boltosnak nem okozott gondot, hogy (szünnap lévén) kiadja hétvégi ennivalónk nyersanya-gát. Vasárnap, miután megittuk a frissen fejt tehéntejet, a táborozók többféle program közül választhattak. Az egyik csoport a közeli méneshez túrázott, a másik az ebéd készítéséhez látott, míg a har-madik a falu felfedezésére vállalkozott.

Amolyan kovácsműhelyféle helyiség fapadján beszélgettünk Sompfer Károllyal. A 32 éves, kétgyermekes polgármester független jelöltként indult az önkormányzati választáson. Borzavárral Porvá-nak közös képviselő-testülete lett. A borzavári polgármester szintén független. O korábban is a falu tanácselnöke volt. A két falu közösen, összefogva igyekszik gondjait megoldani. Így Porva tervei között is szerepel az ivóvízhálózat bővítése, a járdaépítés. Most kezdték meg a kábel-tv szervezését is. Önkormányzati ülést kéthavonta tartanak, de a polgármesternek napi feladatai is vannak. Most éppen a két falu közös iskolájának igazgatói kinevezése ad tennivalót. A faluban sokan tudnak németül. Az iskolában oktatnák a nyelvet, ha lenne nyelvtanár. - hv -

A milliomos szülőhelyén Porván, a főutcában lakik Horváth Ferenc nyugalmazott főhadnagy

és felesége. Hozzájuk kopogtattunk be, és kértük őket, hogy mondjanak néhány szót falujukról. Miután megettük a ribizlitortát és megittuk a házi málnaszörpöt, készséggel válaszoltak kérdéseinkre.

A faluban legtöbben fakitermeléssel foglalkoznak. Az őslakosság sváb, sokan beszélnek német nyelven. Érdekesség, hogy a katolikus vallásúakon kívül két mohamedán család is él itt. Porvai születésű volt az a dollármilliomos, akit csak Dollár Papának hívnak. Aki összes pénzét a falu 10-35 éves férfiaira hagyta. Így a borzaváriak-kal együtt (mivel közös közigazgatásuk van) 248-an kaptak egyen-ként 1393 dollárt az örökségből ez év júniusában.

(Készítette: Győri Miklós és Vágó Róbert 5. osztályos tanulók a Csakazértis

szerkesztőségének vándortáborában.)

4. oldal ZIRC ÉS VIDÉKE 1991. október

EGYESÜLETI SAROK

Tízéves a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Barátainak Köre zirci szervezete

A cím alapján az olvasó számára rögtön kiderül, hogy az M. M. M. B. K. országos szervezet, melyet a Magyar Mezőgazdasági Múzeum patronál, fog össze. A zirci szer-vezet 1981. március 27-én megtartott alakuló közgyűlés-sel jött létre és kezdte meg működését. A felügyeletet a szakmunkásképző intézet vezetése vállalta. Munkánkat a B. K. szervezeti és működési szabályzata határozza meg. Önállóan, a helyi igényeket, adottságokat, lehető-ségeket kihasználva dolgozunk. Tagságunk Zirc és vidé-ke üzemeivel, termelőszövetkezeteivel összefogva létre-hozta a tanműhely mellett az Agrárműszaki emlékek gyűjteménye című kiállítást, szabad téren és épületen belül. Gépgyűjteményünk országos szinten is kiemelke-dő, elismert, sőt, a világ több országába is eljutott a híre. Ezt külföldi látogatók érdeklődése, tanulmányok feldol-gozása bizonyítja.

Több olyan gép van gyűjteményünkben, ami országos szinten egyedi darab. Ez is elismerést ad baráti körünk-nek, Zirc városának. A gépek restaurálása igen körülte-kintő munkát igényel és hosszú ideig tart. Állagmegóvá-suk folyamatos az időjárás viszontagságaival szemben. Ehhez sok pénz kellene, de az nincs. Csak tagságunk szakszerű munkájára és tenni, alkotni akaró segítőkész-ségére számíthatunk.

Gyűjteményünk alakulása: 1981. évben 1991. évben erőgép 19 db 25 db munkagép és egyéb eszköz 207 db 320 db 100 db fölött van könyvgyűjteményünk. Nagyon sok

mezőgazdasági témájú olvasmányunk, oklevelünk van.

Tagságunk létszáma: 1981. évben 1991. évben Rendes tag 72 fő 102 fő Ifjúsági tag 24 fő 121 fő Tiszteletbeli tag 4 fő 10 fő Pártoló tagságunk: 5 termelőszövetkezet, egy állami

gazdaság. Évente, a szabályzatnak megfelelően tartunk két vezetőségi megbeszélést és éves záró beszámoló köz-

gyűlést. Tagságunk részt vesz Zirc város közéleti és kulturális tevékenységében.

- Gyűjteményünket 1983. X. 11-én védetté nyilvánítot-ták.

- Ez év október 28-án agrárműszaki emlékgyűjtők országos találkozóját rendeztük meg.

- Zirc 800. évfordulója rendezvényein szintén részt vettünk. A fő ünnepség napjára külön kiállítást rendez-tünk, melyet sokan meglátogattak.

- Külön kiállítást rendeztünk 1986-ban Berecz János és küldöttsége látogatásakor.

- Részt veszünk a Tájak, korok, múzeumok országos játékában, emblémával és bélyegzővel rendelkezünk.

- Gépeinkről az Agrofilm filmet készített, a Falurádió riportot. Saját diasorozattal rendelkezünk.

- Segítettünk a Balatonfüred-Csopak Tája Mgtsz bor-múzeumának kialakításában, szőlőprések és feliratos, címeres régi borosüvegek gyűjtésében.

- A cecei tájmúzeumnak javítottunk fel, restauráltunk cséplőgépet, lójárgányt.

- A Veszprémben működő Építőipar-történeti Múzeum részére sok feliratos és címeres téglát, cserepet, kályha-szenet gyűjtöttünk össze.

- A zirci gyűjtemény részére is gyűjtöttünk sok felira-tos üveget, képeslapot, dokumentumokat.

- Jelenleg Zirc fotós történetét készítjük. - Tagságunk részére évente szervezünk tanulmányi

kirándulást. Szervezetünk hasonlítható egy méhcsaládhoz, mely

dolgozva gyűjtöget, hogy a gyűjtés eredményét köz-kinccsé tegye mások számára. Szervezetünk tagsági díja: rendes tag (felnőtt) 60 Ft/év, ifjúsági tag 12 Ft/év, nyug-díjas tag 36 Ft/év.

Mindenkit szeretettel várunk gyűjteményünk kiállítá-sának megtekintésére és tagjaink sorába.

Dombi Ferenc a baráti kör titkára

Gazdakalendárium Október - Mindszent hava

Október 2. Őrangyalok ünnepe

Még gyűjthető a takarmány. Kukoricatörés után nyomban vágjuk le, kössük kévékbe, rakjuk kúpokba a leveles szárat. Ingyen is hozzájuthatunk, mert a jószágot nem tartók még meg is köszönik, ha megszabadítjuk tőle tarlóikat. A zöldsé-gek lombja, szára, a tárolásra, értékesítésre alkalmatlan gyümölcs, apró vagy vágott krumpli mind feletethető. A fagyok előtt felszedett takarmány- és cukorrépát levéllel letakarva, kis csomókban hagyjuk utóérni, vágott részeit parásodni, hogy hazahordva, prizmába vagy pincébe rakva ne romoljon meg. A pillangósok sarlózását, kaszálását úgy időzítsük, hogy a fagyokig még kisarjadhassanak.

Jó, ha van a háznál terménydaráló, s mindig friss, nem avas, keserű darát kaphatnak a hízóállatok. Nagyobb állo-mányok tartói egyre kevésbé nélkülözhetik a keverőberen-

dezést, hiszen a premixek és a vegyes darák házi keverése sokkal olcsóbb és biztonságosabb, mint a készen vásárolt, amit szállítani is kell.

Ebben a hónapban téphetők utoljára a libák, mert hűvö-södnek az éjszakák, és megfázhatnak. A pulykákat most már intenzíven kell takarmányozni, hogy karácsonyra szé-pen kiteljenek. Válogassuk ki a legszebb libákat, kacsákat jövő évi törzsállománynak, alakítsuk ki a családokat, s csak a fölösleget vágjuk, ha sok van, értékesítsük.

A legeltetés befejeződésével ne változzék hirtelen a sok zöld fogyasztásához szokott állatok takarmányozása. A le-gelőről beszorultak száraz takarmányát vegyítsük több-ke-vesebb lédús zölddel. A fagyok előtt szedjük össze a tököt; a zsengét etessük föl, az érettet szárkúpok vagy szalma alá rakhatjuk, sokáig eláll.

A nyúltartó gondoljon arra, hogy május végéig értékesít-heti a legjobb - téli - áron a pecsenyének valókat, szaporít-son intenzíven.

Ha érett istállótrágyánk van, még kihordható, földbe dol-gozható. A föld jó gazdája, ha tud, másoktól is gyűjt, hogy növényi tápanyagokkal, szerves anyagokkal javíthassa a talajt.

(Gazdakalendárium 1991. - Agricola Kiadó)

Pályakezdő fiatalok figyelmébe

A Veszprém Megyei Munkaügyi Központ zirci kirendeltségének tájékoztatója

Zirc és környékén 1991. évben a pályakezdő fiatalok elhelyezkedése komoly problémát jelent. Jelenleg kiren-deltségünkön (augusztusi adat) 81 pályakezdő fiatalt tartunk nyilván, akik ez idáig még nem találtak munkát. Összehasonlításul: tavaly augusztus hónapban mind-össze 20 fő pályakezdő volt nyilvántartásunkban. Mivel egy év alatt négyszeresére nőtt azon fiatalok száma, akik az iskola befejezése vagy a szakma megszerzése után nem tudnak elhelyezkedni, szükségesnek tartjuk, hogy tájékoztatást adjunk a fennálló lehetőségekről.

A közhasznú munkavégzés intézményét már kiterjesztették az érettségizett fiatalok munkába helyezésére is. Lehetőség van arra, igaz, csak néhány fő esetében, hogy az egészségügyi, a szociális gondozás, az oktatás és a múzeumi tevékenység területén pályakezdő fiatalokat alkalmazzanak közhasznú munkán az intézmények.

Az 1991. évi IV. törvény megpróbál segítséget nyújtani a fiataloknak, így a 32. § rendelkezik a pályakezdők munkanél-küli-segélyéről. Kik jogosultak erre az ellátásra? Akik oklevelü-ket felső- vagy középfokú oktatási intézményben két évnél nem régebben szerezték meg, akik még munkaviszonyban nem áll-tak, akik a munkaügyi kirendeltségen jelentkeznek és elhelyez-kedésük érdekében együttműködnek a kirendeltséggel.

Mennyi a segély összege és meddig folyósítható? A pályakez-dőknek három hónapig nyilvántartásban kell szerepelnie, ezen időszak alatt a kirendeltség megpróbál részére megfelelő mun-kahelyet felajánlani. A három hónap eltelte után a segélyt hat hónapig folyósítjuk, összege a mindenkori minimális bér 75 százaléka. (Jelenleg a minimális bér 7000 forint.) A pályakez-dők ellátásával kapcsolatban részletesebb felvilágosítást a ki-rendeltségen kaphatnak (Zirc, Béke tér 1., földszint 5. szoba).

Belegrai Ferencné kirendeltségvezető

A munkanélküliség helyi adatai 1991-ben

január július szeptember Munkát keresők száma: Zirc város 247 fő 285 fő 411 fő városkörnyék 169 fő 864 fő 1097 fő Ellátásban (munkanélküli-segélyben, -járadékban) részesülők száma: Zirc város 236 fő 258 fő 372 fő városkörnyék 158 fő 566 fő 601 fő összesen: 394 fő 824 fő 973 fő

Kisiparosok, kiskereskedők! Lapunk a közeljövőben szeretné közreadni a környék

mesterembereinek név- és címlistáját. Amennyiben ezen ön is szerepelni kíván, kérjük, jelentkezzen! A listára való felvételért csupán névleges díjat, 300 forin-tot kérünk, s a vidék tudni fogja, kihez forduljon, ha gondja van. Kőművesek, ácsok, kovácsok, lakatosok, víz- és villanyszerelők, autójavítók, háztartásigép-sze-relők, butikosok, cukrászok, pékek, kiskereskedők és megannyi szakma helyi képviselőinek jelentkezését várjuk szerkesztőségünkben. Reméljük, a lista hamaro-san összeáll és senki sem fog lemaradni...

SAKKTANFOLYAM KEZDŐKNEK IV. Anyakönyvi hírek A figurák lépései egy játszmán belül: 1. lépés: e2-e4 e7-e6 A gyalog kezdő helyzetéből kettő mezővel is léphet, a

továbbiakban viszont csak egy-egy mezőt. 2. lépés: b2-b3 Hg8-f6 A huszár átugorhatja a másik figurát. Jelen esetben

támadja az e4 gyalogot. 3. lépés: e4-e5 Hf6-e4 A gyalog (1 értékű) támadja a huszárt (3 értékű), amely

kitér az ütés elől (a gyalog átlósan üthet). 4. lépés: Fcl-b2 d7-d5 A gyalog, ha kezdő helyzetből tovább megy az ütésvo-

nalon (jelen esetben a d6 mező), akkor egy szabály alap-ján leüthető (ez csak a két gyalogra vonatkozik!). Ütés esetén a leütött figurát levesszük a tábláról és helyére azt a figurát tesszük, amelyik leütötte.

5. lépés: e5-xd6 Vd8-xd6 6. lépés: d2-d3 He4-f6 Az 1 értékű gyalog támadja a 3 értékű huszárt. A

tisztek és csak a tisztek visszafelé is léphetnek! 7. lépés: Fb2-xf6 g7-xf6 8. lépés: Hbl-d2 Ff8-g7 A huszár L-alakban lép: két mező egy irányba, majd

egy harmadik mező a második mellé. A futó a saját színű átlós mezőkön mozog.

9. lépés: Vd1-g4 0 - 0 A vezér minden irányba mehet addig, ameddig akar,

vagy amíg útját nem állja valamelyik figura. Itt támadja a futót, amit sötét úgy véd meg, hogy elsáncol. A sáncolás egy különleges lépési lehetőség, de csak addig lehet így lépni, amíg a király vagy a bástya még nem lépett! Sán-

colásnál előbb a királyt tesszük két mezővel odébb, majd a bástya a király túlsó oldalára kerül. A király támadott mezőn - sakkon keresztül - nem léphet, és sakkból sem lehet sáncolni.

10. lépés: Hd2-e4 f6-f5! A huszár (3 érték) támadja a vezért (8 érték), a sötét

mégis a gyaloggal lép. A sötét gyalog lépésével három tisztet támad egyszerre: a futó a bástyát, a gyalog a vezért és a huszárt!! Az ilyen lépések teszik a sakkot érdekessé!

11. lépés: He4-f6+! Kg8-h8 A világos huszár lépése után mindhárom megtámadott

tiszt megmenekül! (A futó nem ütheti a huszárt, mert ő zárja a vezér támadását, védi a királyt, így kényszer a király lépése.)

12. lépés: Vg4-h4 Fg7-xf6 A vezér védi a megtámadott huszárt, de egyben mattal

fenyeget a h7 mezőn (oda üthet és a király nem ütheti-le, mert védi a huszár). Sötét egyszerűsít és lecseréli a futót huszárért (három a háromért).

13. lépés: Vh4-xf6+ Kh8-g8 A vezér sakkal üti a futót, és mivel a sötét nem tud a

vezér és a király közé húzni egy figurát sem, nem tudja védeni másként a sakkot, kilép belőle. Ennél az állásnál adódik az a helyzet, amikor a világos lépésismétléssel döntetlent érhet el. Háromszori lépésismétlésnél döntet-len a játszma!

14. lépés: Vg5+ Kh8 15. lépés: Vf6+...

(folytatjuk) Kabódi József

Augusztus közepétől szeptember 15-ig 33 kisgyermek született környékünkön, közülük 11 zirci. A boldog szü-lők 19 fiú és 14 lány jövetelének örülhettek. Szívből köszöntjük azt a 13 ifjú párt, akik ezen időszak alatt keltek egybe.

Az elmúlt egy hónapban 11 haláleset történt: 6 férfi és 5 nő hunyt el. Hozzátartozóik gyászában osztozunk.

Hirdessen lapunkban! A Zirc és Vidéke a Magas-Bakony 22 településének lapja: több ezer

példánya eljut lényegében a környék valamennyi családjához. Az apró-hirdetés díja mindössze 100 forint, ezért legfeljebb 3 sornyi szöveg (kb. 140 betűhely) közölhető. Vállalkozóknak, gazdasági egységeknek a keretes hirdetést ajánljuk, amelynek tarifái a következők:

1/2 oldal: 2/6 oldal: 1/4 oldal: 1/6 oldal: 1/12 oldal: 1/24 oldal:

12 ezer Ft 8 ezer Ft 7 ezer Ft 5 ezer Ft 3 ezer Ft 2 ezer Ft

A hirdetést a szerkesztőség cím ére lehet eljuttatni, díját ugyanitt kell rendezni.

Nyomatott a Veszprémi Nyomda Kft.-ben, Veszprém 911699 Felelős vezető: Fekete István ügyvezető igazgató

Nyilvántartási szám: B/PHF/324/Ve 91. Tervezőszerkesztő: Gajdos József