Zöldfelületek

Kertészet és Szôlészet • 14. szám2018. április 4.24

A fás- és a lágyszárú növé-nyek nagy szerepet ját-

szanak a települések életé-ben, a kellemes és egészséges környezet kialakításában. A speciális városi élőhely azon-ban stresszeli a növényeket (korlátolt a hely a gyökér- és koronanövekedéshez, szennye-zett a levegő és a talaj, nagy a burkolt felületek aránya, tö-mörödött a talaj stb.). A tőlük elvárt fizikai, fiziológiai és mentális előnyök teljesítésére azonban a növények csak meg-felelő fejlődés mellett képe-sek, amihez bizonyos feltéte-leket kell megteremtenünk a számukra, és nagyobb figyel-met is kell rájuk fordítanunk.

Hosszú a követelménylista

A városi fák, a zöldfelületek növényei javítják a terhelt vá-rosi környezet levegőjének minőségét, fotoszintetikus fo-lyamataik révén oxigént ter-melnek, megkötik a szennye-zőanyagok, a szálló por jelen-tős részét. Mérsékelik a zaj ká-ros hatásait, növelik a levegő páratartalmát, és a forró nyá-ri, erős sugárzású napokon koronájuk árnyéka elviselhe-tőbbé teszi számunkra a kint tartózkodást. Hozzájárulhat-nak ahhoz is, hogy az esőzé-sek, a nagy intenzitású zivata-rok után a víz minél később kerüljön a csatornahálózatba, tehát csökkentik a hirtelen vízelfolyást, továbbá a városi hősziget effektus (urban heat island effect, UHI) csökkenté-sében is jelentős szerepet ját-szanak. Mérsékelik, vagy ép-pen fölerősítik a szél hatásait.

Korábban csak azt vártuk a településeken kiültetett fásszárú növényektől, hogy

díszítsenek és adjanak árnyé-kot, ma viszont hosszú a kö-vetelménylista, hogy mit kell tudnia egy városi fának. Az éghajlatváltozás várható ha-tásait számos kutatás vizsgál-ja szerte a világban, a Kárpát-

medencére is készültek elő-rejelzések. A regionális forga-tókönyvek szerint a különbö-ző hatások közül a mediterrán lesz erőteljesebb. A viszony-lag gyors eltolódás következ-ménye az enyhébb és kissé nedvesebb tél (8-13 mm/°C növekedés), a szárazabb és melegebb nyár (10-12 mm/°C csökkenés), szélsőségesen nagy csapadékadagokkal. Fo-kozódó szélerősséget, növek-vő légszárazságot és besugár-zást, és a köztes évszakokban is csapadékcsökkenést vár-hatunk.

Hősokkfehérjék

Az éghajlatban bekövetkező változások a növényekre is nagy hatást tesznek, mint pél-dául az, az utóbbi években már megfigyelt jelenség, hogy a tavaszi virágzások összeér-nek (volt olyan év, amikor a Forsythia és a Syringa egy-szerre nyíltak). Az erős su-gárzás, a hirtelen bekövetke-ző fölmelegedés kárt tehet a fiatal fák kérgében, a fölhe-vült törzsben azonban nem-csak felületi károsodások kö-vetkezhetnek be, hanem a szállítónyalábok is sérülhet-nek, így a növénypusztulás

Az éghajlatváltozás és a növényalkalmazásA zöldszakma konferenciáján, Bükfürdőn a klímaváltozás és a növényalkalmazás összefüggéséről is hangzott el egy előadás, azt ismertetjük.

u Kivitelezési megoldásokból és a rekonstrukciós munkák során elvégzett favédelemből is változatos a kép a fővárosban

Fiatal Prunus, Spire vízáteresztő burkolatban

A növények különbözőképpen

válaszolnak a szárazságra.

A szerző FelvételeI

14. szám • Kertészet és Szôlészet2018. április 4. 25

u

Németországban Roloff és munkatársai (2009) a tervezőket segítő klíma-faj mátrixot (Climate-spe-cies Matrix) készítettek a szárazságtűrést, a télállósá-got, a klímatűrést és egyéb szempontokat (méret, pH stb.) figyelembe véve. A 250 fafajt csoportosító se-gédlet jól használható a megfelelő döntésekben, hogy ne legyenek gyenge vitalitású vagy esetleg el-pusztult egyedek a városi kiültetésekben, és növe-kedjen a gazdasági és öko-lógiai „haszon”. Magyaror-szágon a közterületi sor-fák jegyzéke tölti be ezt a szerepet, amelyet új infor-mációkkal, tapasztalatok-kal folyamatosan bővíte-ni, frissíteni kell.

Klíma-faj mátrix

kockázata tovább nő. A keve-sebb csapadék tovább csök-kenti a növények vízutánpót-lását, lombkárosodás, nekró-zis léphet föl.

A mérsékelt éghajlaton élő növények nem rendez-kedtek be a szélsőséges idő-járás következményeire, csak kis mennyiségben termelnek hő sokkfehérjéket (nagyobb mennyiségben a szárazságtű-rők, a szukkulensek), nincse-nek nagy mennyiségű víz raktározására alkalmas anya-gaik (mint a nyálka), és opti-mális hőmérsékleti határér-tékei vannak a fotoszinteti-kus folyamataiknak is.

Közvetett módon az eny-hébb telek kevésbé szorítják vissza a kórokozókat, kártevő-ket, így a jövőben valószínű-leg nagyobb mértékű nö-vényvédelmi gondok várha-tók. A növények különböző-képpen válaszolnak a száraz-ságra, a hazánkban ültetett fajok többnyire rosszul tűrik a szárazságot, így ha nem kap-nak segítséget, akkor hosszú távon nem élik túl a városi környezetben bekövetkezett kedvezőtlen változásokat. Mi lehet ez a segítség?

Terhelt környezet

Az éghajlatváltozás új kihívá-sok elé állítja a nemesítőket, a dendrológusokat, a kerté-szeket, a tájépítészeket és a fenntartókat. ebben segíti őket 2012-ben végzett kuta-tásunk, amelynek során víz-igényük szerint értékeltük a hazai díszfaiskolákban ter-mesztett növényeket. A vizs-gált faiskolák kínálatában ta-lálható vízigényes (20%), kö-zepesen vízigényes (53,1%) és szárazságtűrő (26,9%) fa-jok arányát próbáltuk javíta-ni a tájépítészek és a faisko-lák számára megfogalmazott ajánlásainkkal, javaslataink-kal. Meghatároztunk nemzet-ségeket, amelyek magas víz-igényük miatt a közterületi kiültetések nagy részén kerü-lendők, illetve vegyes össze-tételű nemzetségeket, a víz-igény szempontjából telje-

sen eltérő igényű fajokkal. A legmegfelelőbb fajok kivá-lasztására az eddiginél job-ban kell figyelni a tervezés során.

A hiányos nemzetségeknél épp a szárazságtűrő fajok hiá-nyoznak a kínálatból. A bőví-tésre javasolt nemzetségek ese-tében fontos lenne a hazai flórából szárazságtűrő taxo-

nok termesztésbe vonása, az alapfajoknál pedig nagyobb díszértékű fajták nemesítése, és olyan növények termesz-tésbe vonása, amelyek termé-szetes előfordulása megfelel hazánk megváltozó éghajlatá-nak (földrajzi analógia). Az erre leginkább megfelelő ana-lóg területek tőlünk délkeletre (Dél-románia, észak-Bulgária,

u A tágtűrésű fafajok közül közterületi alkalmazásban is jól teljesít az Alnus × spaethii. Élénkzöld leveleivel városi körülmények között is tartós díszt ad, és az egyik leghosszabb vegetációs idejű (30 hét) taxon

Az Eucommia ulmoides új reménység lehet a városfásításban,

szép textúrájú levelei szennyezett körülmények

között sem károsodnak

v Szép rajzolatú leveleivel, dekoratív csüngő, tobozszerű termés­ágazataival (makkocska, fellevél) díszít az Ostrya carpinifolia

u

Zöldfelületek

Kertészet és Szôlészet • 14. szám2018. április 4.26

észak-Görögország, szerbia, Macedónia), az észak-afrikai régiókban, valamint Ázsia ke-leti, középső részein találha-tók. A sikeres alkalmazáshoz az új – akár a hazai flórából, akár az analóg területekről származó – fásszárú taxo no-kat tesztelni kell a városi kör-nyezethez, mielőtt a kereske-delmi forgalomba kerülné-nek. A már adaptált taxonok-nál fontos a felhasználók, fenn-tartók visszajelzése arról, hogy az adott növény hogyan telje-sít terhelt városi környezet-ben. A beérkező információ-kat a szakma számára folya-matosan hozzáférhetővé kell tenni.

Az első és legfontosabb lé-pés a tervezett fafaj, illetve faj-ta körültekintő kiválasztása és a kiváló minőségű növény-anyag szakszerű eltelepítése. Minőségi munkát végezzünk a fenntartásnál és minden egyéb ápolási tevékenységnél is. A növények vízfelvételét segíthetjük még a vízhaszno-sulást támogató ásványi anya-gok talajba keverésével vagy biológiai módszerekkel (bak-térium-, alga-, mikorrhiza-termékek) is, ezek alkalmazá-sára számos példát ismerünk a környező országokból és itt-hon is van már tapasztalatunk róluk.

Nem szerencsés a külföldi technológiák egy az egyben

történő átvétele, a nálunk legjobban használható mód-szereket kell kidolgozni. Ha-zai előkísérleteket állítot-tunk be 2013–2016 között kilenc faj közel 1000 fiatal egyedével és több mikorr-hiza-termék alkalmazásával.

Mesterséges talajon

Külföldön már széleskörűen alkalmazzák a vízáteresztő burkolatok alatti mestersé-ges váztalajok létrehozására szolgáló módszereket (water boxes, stratavault, silva Cell, treeparker, structural Cells). ezekkel a moduláris rendsze-rekkel a természetes, nem tö-mörödött talajokhoz közelí-tő, ideális víz-levegő-szilárd arányú közegtérfogat alakít-ható ki. De segítik a vízbeszi-várgást is, javítják a vízmeg-tartást a városi környezet-ben, és mindezek jelentősen nagyobb gyökérfejlődést, fa-korona-növekedést és törzs-vastagodást eredményeznek.

Az egyéb innovatív terve-zési megoldások – zöldtető, zöldfal, zöldhomlokzat, eső-kertek – is csökkentik a pá-rolgási, szivárgási és lefolyási veszteségeket, és lehetővé te-szik, hogy a felszínre jutó víz minél nagyobb hányada a ta-lajba szivárogjon és a növény számára hasznosuljon.

A csapadék helyben tartá-

sa a passzív párolgással (eva-poráció), illetve a növények által fölvett víz egy részének aktív párologtatásával (tran-spi ráció) együtt (evapotran-spi ráció) csökkentik a léghő-mérsékletet, a légszárazságot, mérséklik a még a klímaválto-zással is terhelt városi klíma kedvezőtlen hatásait. A mind népszerűbb zöldített homlok-zatok és tetők technológiái közül azokat válasszuk, ame-lyek nem terhelik meg job-ban a környezetünket a kivi-telezés és ápolás nehezen tartható költségeivel és való-ban környezettudatos, ökoló-giai megoldások. Ilyenek az extenzív, biodiverz zöldtetők, a zöldhomlokzatok közül azok, amelyek kúszónövényeket al-kalmaznak gyökérkapcsola-tos megoldásokkal vagy eset-leg kúszónövények mellett nagy tűrőképességű évelőket telepítenek ültetőedény-so-ros típusokban.

Nálunk igazi újdonságok az esőkertek, kevés még a ki-vitelezett megoldás, és azok-ról sincs még sokéves tapasz-talat. A német vagy angol pél-dákhoz képest a hazai eső-kertek növényalkalmazásá-nál további nehézség, hogy a telepített fajoknak tűrniük kell a nagy csapadékok utáni vízborítást és a nyári többhe-tes aszályos időszakot is.

eltérők a csapadékdeficit kezelésére vonatkozó megíté-lések. vannak, akik megoldan-dó problémaként, környezet-tudatos gondolkodással inno-vatív tájépítészeti feladatként, mások elfogadott tényként (csak szárazságtűrő taxo no-kat telepítünk) tekintenek a várható változásokra. Hosszú távú megoldást valószínűleg a két irányzat egybefonódása, több szakma együtt gondol-kodása hoz majd.

Szabó KrisztinaszIe tájépítészeti

és településtervezési Kar

Kert- és szabadtértervezési

tanszék

Az éghajlatváltozás és a növényalkalmazás

uv Mind több helyen látunk Celtis australis egyedeket. Szépen vastagodó sima kérgű törzsük látványos a fasorokban

Nem szerencsés a külföldi

technológiák egy az egyben történő átvétele.