Támogatónk

h́ ́ b

2012. AUGUSZTUS – AV-ELUL 5772. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA X. REG. ÉVF. 8. SZÁM, 195. SZÁM

Azsidó hagyomány szerint háromkönyv nyílik meg újévkor a jók, a

rosszak és a közepesek könyve. E ha-gyományok jegyében telik Rosh Ha-sanah és a tíz nap múlva következőJom Kippur, az engesztelés napja.

A Komáromi Zsidó Hitközség azidei Nagyünnepeket is igyekszik ere-jéhez mérten vallási hagyományaink

szerint megszervezni. Biztosítjuk azelőimádkozókat Budapestről, felújí-tott zsinagógánk vár mindenkit. Ízle-tes kóser étkezést is lesz.

Nem vallási, vallásossági kérdés arészvétel, hanem őseink, hagyomá-nyaink tisztelete. Emberek, a közös-ség tagjai az alapjai a folytatásnak.

Ezért kérünk minden hittestvérün-ket, jöjjenek el a zsinagógába! Az ün-nep öt napján összesen hat óra, nemolyan sok egy-egy embernek, de annáltöbb a Komáromi Zsidó Hitközség-nek. Az ünnepek mindenki számáranyitottak.

Várjuk Önöket (Nagyünnepi ima-rend lapunk 3. oldalán)! Azt kívánom,hogy egy jó évre írassanak be! ShanaTova 5773.�

Pasternák Antala Komáromi Zsidó Hitközség elnöke

„Jó évre írassál beés pecsételtessél meg!“

A Hitközségi Híradó a kezdetektől, 1996 nyarától rendszeresen beszámol az 1990-benalapított szarvasi Lauder/Joint Nemzetközi Zsidó Ifjúsági Tábor szezonjairól. Írásunka lap 4. és 5. oldalán.

HITKÖZSÉGI HÍRADÓZászlófelvonás Szarvason Kirándulás

Pozsonyba2012. október 14., vasárnap

Tervezett program:8:00 – Indulás a Menház elől autó-busszal10:00 – Chatam Sofer Mauzóleumánakmeglátogatása (www.chatamsofer.sk)11:00 – A Zsidó Közösségi Múzeummegtekintése a zsinagóga karzatán(Heyduk utca) – www.synagogue.sk12:00 – Kóser ebéd a Pozsonyi ZsidóHitközség éttermében13:30 – Séta az óvárosban (idegenve-zetéssel) és látogatás a Zsidó KultúraMúzeumában15:30 – Modern városrészek a maiPozsonyban17:00 – Visszaindulás Komáromba(tervezett érkezés 19:00)

A kirándulás részvételi díja támo-gatóinknak köszönhetően 12 EUR/fő (tartalmazza az útiköltséget, ebé-det és valamennyi belépődíjat)

Jelentkezni a KZSH titkárságán le-het (e-mail: kile@menhaz.sk, telefon:035/7731-224) október 5-ig.�

Shana tova 5773! Minden Kedves OlvasónknakBoldog Új Évet kívánunk!

Szukkot 5773Kedves Barátaink!A Shalom klubban idén is meg-

ünnepeljük Szukkotot, a Sátorosünnepet, találkozunk szeptember30-án, vasárnap 14:30-kor az ün-nep beköszönte előtt a Menházudvarán felállított sátornál (rosszidő esetén a Wallenstein Zoltánteremben).

Mindenkit szeretettel várunk! �

2

Nyertes pályázatokASzlovák Köztársaság Kormányhivatala a kisebbségi kultúrák támogatásá-

ra szánt keretből támogatta újságunk idei megjelentetését és a kulturálisprogramjainkat.

Magyarország Külügyminisztériumától a komáromi rabbik emlékének me-görökítésére nyertünk támogatást. A két emléktáblát zsinagógánkban he-lyezzük el az ősz folyamán. Köszönjük! �

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tõ sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dóHit köz ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tõnk fel újí tá sát.

2008. ja nu ár 1-tõl tá mo ga tá sát az aláb bi bank szám la szá mok ra küld he ti(tá mo ga tás sze mé lye sen a KZSH tit kár sá gán és csek ken is le het sé ges):

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporite¾òa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Nem zet kö zi át uta lás kül föld rõl:A KZSH cí me: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Kö szön jük!

Fa li új ságrö vid hí rek

� A HH-t a KZSH-t és a Shalom klubottámogatták: Dukes Pavol (Gyulama-jor),Wohlstein Sándor (Pozsony), Mül-ler család (Galánta), Braunfeld család(Érsekújvár), dr. Ivan Kolín (Kassa),Rybár család (Rimaszombat), dr. GáborTibor (Nagykürtös), Karol Fenves (Lip-tovský Hrádok), Krajan Jozef (Komá-rom), Oláh Ilona (Komárom) és ano-nimitásukat kérő adományozók. Kö-szönjük!

� Továbbra is folyamatosan érkezikkönyvtárunkba a Tachles című németnyelvű svájci zsidó hetilap. Köszönet ér-te Margot Brandeisnek és MadeleinePasternaknak.

� A nyár folyamán sikeresen bérbe ad-tuk üres üzlethelyiségünket az Eötvösutca 9. szám alatt. A bérlő már el is vé-gezte a szükséges felújításokat.

� A Menház pincéje életveszélyes álla-potba került. Júliusban Kollár Zoltánkoordinálásával elhárították a hibát éskitakarították a helyiségeket. A mun-kák költségeit a KZSH saját tartalékai-ból fedezte.

Ma gyar or szá gi ol va só ink fi gyel mé be: Ked ves Ol va sónk!Kér jük, hogy az egy há zak nak ad ha tó sze mé lyi jö ve de lem adó ja 1 szá za lé kát aMa gyar or szá gi Zsi dó Hit köz sé gek Szö vet sé ge ré szé re ajánl ja fel a 0358-as tech -ni kai szá mon. A MAZSIHISZ rend sze re sen tá mo gat ja a KZSH mun ká ját!

Hitközségi Híradó (Spravodaj) – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja (mesaèník ŽNO v Komárne). Alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ –šéfredaktor: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk), Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak – spolupra-covníci: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ – grafická úprava: Saláth Richárd, olvasószerkesztõ – jazyková korektúra: VadászMagda (Budapest), Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás – tlaè: Nec-arte Kft., Komárom, a KZSHcíme – adresa ŽNO: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk, tel.:/fax:00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. Alapítva 5756-ban.

Lapunk Önnek készült, kérjük ne dobja el!

Kérjük a támogatását!

Külföldi olvasóink figyelmébe: Támogathat már Paypalon keresztül is!A Komáromi Zsidó Hitközség megnyitotta Paypal számláját, adományaikataz alábbi címre küldhetik: help@menhaz.sk

A KZSH titkárságának híreiA hitközség titkárság az alábbi napokon zárva tart:2012. szeptember 17-18.(hétfő-kedd) Rosh Hasanah2012. szeptember 25-26. (kedd-szerda) Erev Jom Kippur, Jom Kippur2012. október 1-2. (hétfő-kedd) Szukkot2012. október 7-8. (vasárnap-hétfő) Smini Aceret, Szimchat Tora2012. október 9-től (kedd) az iroda a megszokott rend szerint fogadja az ügy-feleket, hétfőn 15:00-17:00-ig és csütörtökök 10:00-12:00. (Előzetes bejelentke-zés alapján más időpontban is.) Tel: 7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk.�

Barcheszés más pékáru

rendelhetőAz ünnepekre ismét rendelhetnek

kóser barcheszt és pékárut a tit-kárságon. E-mail: kile@menhaz.sk, te-lefon: 7731-224.

Rendelési időpontok:-- 2012. szeptember 14.-- Jom kippur előtt – kérjük hívják

a titkárságot -- 2012. szeptember 28.�

-pt-

3

AZsidó Kultúra Európai Napja al-kalmából 2012-ben Kehila – a kö-

zösségért díjban részesülnek:

Miriam Neiger – Fleischmann Komáromban született 1948-ban,

egyéves kora óta Jeruzsálemben él.Neves festőművészként és költőként isismert. A rendszerváltás óta gyakranellátogat Komáromba, ahol műtermeis van. Szabadidejében kutatja a ko-máromi zsidóság múltját. Munkái dí-szítik a Wallenstein Zoltán termet éstöbb ünnepi helyszínünket, mint pél-dául a szukkoti sátor. A művésznő adíjat külföldi tartózkodása miatt 2012.szeptember 16-án, Erev Rosh Hasa-nahkor veszi át.

Lőwingerová Blanka (Galánta)A Malacka melletti Kuchyňa köz-

ségben született, 1932. június 5-én.Szüleivel együtt túlélte a Holokausz-tot. Ötvenöt évvel ezelőtt házasságotkötött a galántai Löwinger Gáborral.Ortodox szellemben nevelték lányu-kat, Janát és fiukat, Pavolt. Blanka asz-szony a nehézségek árán is mindig be-tartotta a vallási előírásokat, azután is,hogy özvegyen marad.

Egyike azon keveseknek Szlovákiá-ban, akik szigorúan ragaszkodnak ahagyományokhoz. Aktívan részt vesz agalántai közösség és a régió életében.Munkája nélkül elképzelhetetlen ahagyományos Zájin Adar megemléke-zés Galántán. Áldozatos tevékenysé-gével ő készíti fel az elhunytakat utol-só útjukra. Elismeréssel és hálával tar-

tozunk neki mindazért, amit a szlová-kiai zsidóság érdekében tesz.

Ádám Róbert János A tatabányai Szenes Hanna Magyar

Izraeli Baráti Egyesület elnöke, megva-lósította a társaság szervezeti, jogi ésegyesületi bejegyzését. Nagyban hozzá-járult, ahhoz hogy közösségünk fejlőd-jön, szellemileg gyarapodjon. Rendsze-res látogatója a Komáromi Zsidó Hit-község programjainak, a tatabányai zsi-dó közösség életének szervezője.

Kehila Haver díjban részesülnek:A Dunatáj szerkesztőségeHelyi lapként rendszeresen és ob-

jektíven közreadják a komáromi zsidóközösség programjait, tudósítóik ottvannak szinte valamennyi rendezvé-nyünkön, és beszámolnak a lap ha-sábjain tevékenységünkről.

dr. Slneková Veronika (Nyitra)A nyitrai Konstantin Filozófus Egye-

tem Bölcsészettudományi Kara Törté-nelem Tanszékén oktat, egyik kutatá-si témája a nagyszombati zsidóságmúltja. Ez elmúlt években számosolyan programot szervezett hallgatói-nak, amelyen keresztül megismerhet-ték a régió zsidó közösségeinek múlt-ját. Fontos tevékenysége példamutatójelentőségű a jövő tanárainak oktatá-sa szempontjából. A díjat egyéb elfog-laltsága miatt később veszi át.

Peter Hudák (Bardejov)A bártfai zsidó közösség múltjának

kutatója, a helyi zsidó emlékek meg-mentésén fáradozik. Családtagjaivalegyütt számos, az egykor virágzó zsidóközösség múltjára emlékeztető kulturá-lis programot szerveztek a városban.Példamutató tevékenysége más telepü-léseken követendő. A nyitrai Konstan-tin Filozófus Egyetem doktorandusza.

Tóth Erzsébet FanniA komáromi Selye János Gimná-

zium diákjaként járt először a Men-házban. Külföldön folytatta felsőfokútanulmányait, nemrég szerzett dokto-ri címet Budapesten, jelenleg Bécs-ben él. Szociológiai kutatásának több-ször volttémája a zsidó közösség és an-nak megítélése, elsősorban a szlová-kiai magyarság körében. Több alka-lommal volt előadó a komáromi kö-zösség programjain.

Dr. Bene MagdolnaTatabánya Megye Jogú Város Cím-

zetes Főjegyzője, tevékenységével se-gítette a Szenes Hanna Magyar Izrae-li Baráti Egyesület munkáját, önzetle-nül és kezdeményezően támogattarendezvényeinek lebonyolítását. Azegyesület önkormányzati kapcsolatai-nak építésén munkálkodik, eddigirendezvényeiken mindig részt vett,mert fontosnak tartotta azokat.

Dr. Powrazniak KatóCsaládja megmentette Saláth Mag-

dolna nagyapját és édesapját.A kétcsalád a háború óta barátságban van.

A kitüntetett Katowicében él, ezértaz elismerést postán kapja meg.�

-pt-

Kehila és Kehila Haver díjasok

TRADÍCIÓ a komáromi zsinagóga hitéleti oldala

Az előimádkozói feladatokat Riszo-vannij Mihály úr látja el. Ünnepi

tanítást ad Balogh István tanár úr.

Rosh Hasanah – a zsidó ÚjévErev Rosh Hasanah2012. szeptember 16., vasárnap 18:30 – az 5773-as zsinagógai év kez-

dete (gyertyagyújtás 18:44). Ünnep-köszöntő esti ima a zsinagógában,majd kóser vacsora (ingyenes) a Wal-lenstein Zoltán teremben.

Rosh Hasanah első napja2012. szeptember 17., hétfő 17:00 – az ünnep alapjai, előadás és

Taslich szertartás.

Rosh Hasanah második napja2012. szeptember 18., kedd17:00 – ünnepbúcsúztató Kiddus.

Az én ünnepem: a délutáni imát kö-vető összejövetel vendége Miriam Nei-ger Fleischmann Jeruzsálemből, aki-vel arról beszélgetünk, mit is jelent azünnep egy komáromi származású iz-raeli művész számára.

Kol nidre – Erev Jom kippur2012. szeptember 25., kedd

18:30 – Kol nidré. Gyertyagyújtás, Aböjt kezdete 18:25. Legnagyobb zsidóünnepünk kezdetén a hagyományosKol Nidre imádság hangzik fel a zsi-nagógában.

Jom Kippur napja2012. szeptember 26. szerda

17:30 – MAZKIR, emlékezés az el-hunytakra, délutáni ima, Neila – zá-róima, és a böjt vége (19:27)– utánakönnyű étkezés.�

Nagyünnepek

2

Június végétől három hetet tölthet-tem az egyedi és utánozhatatlan han-gulatú, a 26 országból érkező fiatalokáltal nemzetközivé tett üdülőhelyen.A magyarországi legkisebb (7-11 év)gyerekek Negevről elnevezett cso-portjának egyik korcsoportvezetője-ként tevékenykedtem „odalent” az Al-földön, hasonlóan az elmúlt tíz esz-tendő nyaraihoz. Nem túlzok, ha aztállítom, hogy 2000 óta, amióta mad-rich, ifjúsági vezető vagyok Szarvason,ez volt az egyik legjobb nyaram. Mind-ehhez szervesen hozzájárult az ideioktatási téma, amely minden évben agerincét képezi a 12 napos turnusok-nak. Az alaptéma napi altémái gon-doskodnak arról, hogy a nyári vakációalatt is számos új dolgot tanuljanak a7-től 17 éves korú chanichok. Idén azérzékeken keresztül foglalkoztunk azsidósággal. Az öt érzék segítségévelvizsgáltuk meg a zsidó életet. Nem atörvényeken, halachán keresztül,mint korábban, hanem a hallás, látás,érintés, szaglás és ízlelés segítségével.

Az oktatási cél az volt, hogy megmu-tassuk: a zsidó életet és kultúrát azagyunkon kívül minden egyes érzé-künkkel is tapasztalhatjuk, megismer-hetjük. Megmutassuk, a zsidó élet tel-jes, többdimenziós élmény és hangsú-lyozzuk, a zsidóság átélése azt is jelenti,hogy értékeljük a teljes bennünket kö-rülvevő világot. Mint a tábortéma beve-zetőjében olvashattuk: „Sok zsidó kö-zösségben az emberek zsidóságfelfogá-sa a gazdag, többdimenziós kulturálisés vallási élményből egy csak a zsinagó-gákkal és imákkal kapcsolatos unalmas,sokszor elidegenítő tapasztalattá redu-kálódott, különösen fiatalok számára,akik gyakran nem értik, hogy miről isszól az egész. Az irónia abban rejlik,hogy a zsidóság nem csak egy gazdag,érzékeket használó kultúra, de a rabbikvilágosan látták azt is, hogy az érzékekhangsúlyossá tételével igazi tudás adha-tó tovább nemzedékről nemzedékre.”

Amikor a februári, Izraelben tartottszemináriumunkon elkezdtünk fog-lalkozni a témával, már sejthető volt,hogy ezúttal a judaizmus egészen másoldaláról közelítjük meg a dolgokat.Sajnos az odahaza tartott tematikus

képzésről közel-keleti tartózkodásommiatt lemaradtam, de annál nagyobbhévvel vetettem bele magam a nyáreleji, egyhetes pre-campbe, tábor-elő-készítő hétbe. A korcsoportban dol-gozó madrichokkal közösen készítet-tük elő a napi témához kötődő peulá-kat, az informális oktatás módszereinalapuló 45 perces foglalkozásokat, azesti és speciális programokat. Jó alka-lom volt ez újra találkozni a többi kor-csoportban tevékenykedő és más or-szágokból érkezett madrichokkal, ré-gi és új barátokkal. Ez alatt az egy hétalatt próbáltuk ki, hogyan működneka nagy, táborszintű esti programok.

A pénteken zárult előkészületeket va-

sárnap máris követte az első turnus. Be-lekezdtünk a nagy kalandba. Az elsőnapi ismerkedéseket, s közös táborin-dítást követően hétfőn a zsidóság és azérzékszervek gondolatának bemutatásakerült terítékre. Azzal nyitottunk, hogya zsidó vallás és kultúra használja az ér-zékszerveket. Kedden a bráchák, az ál-dások segítségével mutattunk rá a világmegbecsülésének zsidó módjára. El-kezdtük egyenként megvizsgálni az ér-zékeket, elsőként az ízlelést és szaglást.A következő napon a látás és az érintéssegítségével próbáltuk megérteni a zsi-dó történet és kultúra fejezeteit. Csü-törtökön a „Smá” – halld vagy figyelj –a zsidóság legfontosabb, legismertebb

szavai alkották a keretet. A hallás téma-körét végigjárva olyan kérdésekre ke-restük a választ, mint: Miért olyan fon-tos a hallás és a figyelés? Tudjuk-e, ho-gyan figyeljünk egymásra? És a világra?

A különleges atmoszférájú péntekenés a Sabáton megültük az érzékek ün-nepét. Az előkészítés, az átélés és a bú-csúztatás három fázisa mindannyiunk-ra nagy hatást gyakorolt. Ebben a kétnapban a szokásos sabati dolgainkattettük – kalácsot fontunk, dalokat ta-nultunk, megismerkedtünk a hetediknap hagyományaival, rendet raktunk aszobánkban, majd közösen fogadtuk azünnepet -, mindeközben megvizsgáltuka sabati gyakorlat részleteit, hangsúlythelyezve az ünnep tapasztalati oldalára.

A vasárnap a magyarországi gyerekekszámára a Szülőnap előkészítésével ésdélutáni sikeres lebonyolításával telt, akülföldről érkezettek pedig a környezőnagyvárosokba kirándultak.

Hétfőn újult erővel nekifutottunk atémának. Minden érzékünket megvizs-gáltuk egy különleges szemszögből, Iz-rael szemszögéből. Hallottuk, ízleltük,szagoltuk, láttuk és érintettük a közel-keleti országot, annak életét, kultúráját.Kedden hirtelen minden megváltozott.Körüljártuk, mi történik akkor, ha vala-miért nem tudjuk használni az érzék-szerveinket. Ez a nap szólt az üldözéskorszakairól és a zsidóság reakcióirólezekre a vészterhes időkre, olyan szituá-ciókról beszéltünk, amikor az üldözte-tések idején nem lehetett normális zsi-dó életet élni, amikor zsidóknak nemmindennapi helyzetekben kellett él-niük, nem normális helyzetekben. Ilyenvolt a Holokauszt időszaka is. A választkerestük arra a kérdésre „Lehetsz-e zsi-dó, ha minden megakadályoz abban,hogy éld a megszokott életedet?”

Szerdán, egy hatalmas piacon, suk-kon találtuk magunkat. Az érzékekstandjain tettünk még egy kört, meg-kezdve a táborban tanultak összegzését.Csütörtökön bezárult az érzékek biro-dalma, megpróbáltuk közösen eldön-teni, mi az, amit szeretnénk az életünk-ben megvalósítani mindebből, ha ha-zamegyünk.

A hagyományos szarvasi programokmellett, mint a hóra-tánc, az izraeliének, a sport, az úszás, a kézműveske-dés, idén is számos egyéb foglalkozástarkította a kínálatot.

(Folytatás a következő oldalon)

SZARVAS 2012 – érzéki nyár volt…

AHitközségi Híradó a kezdetektől, 1996 nyarától rendszeresen beszámol az1990-ben alapított szarvasi Lauder/Joint Nemzetközi Zsidó Ifjúsági Tábor

szezonjairól. Egy év szünet után ismét személyes élményeket oszthatok meg azOlvasókkal a Körös-parti gyerektábor mindennapjairól.

3

Szarvas 2012(Folytatás az előző oldalról)A nagyobbak bicikli-projekten, chal-

lenge parkban mutathatták meg azügyességüket, a kisebbek lovas kocsi-kázhattak, ellátogathattak egy Kibucba,ahol megismerhették az ottani életmindennapjait és kihívásait, pitát süt-hettek Ábrahám sátrában. Emlékezete-sek maradnak a nagy közös többszázfős esti programok, a szakácsok nagy ízcsatája a Kupolában, a tábori sportcsar-nokban; a teremtés történetének közösbemutatása egy látványos, technikai ele-

mek garmadát felvonultató show kere-tében. Nem maradhatott el az erdei bá-torságpróba, amely során az 1940-esévek végén Palesztinába bevándorlókkoránt sem könnyű utazását élhettükát: határokat átlépve, hajóra szállva, el-lenségekkel megküzdve. Az ízletes kó-ser ellátás kimagasló pontja volt az iz-raeli, függetlenségnapi, szabadtéri sü-tögetést megidéző kerti parti élő zené-vel és hórával.

Ki kell emelni, hogy idén újra há-rom turnusban várta a közel 1000 tá-borozót Szarvas, az elmúlt évek kétturnusával szemben.

„Ha még nem láttad, nehéz lesz el-mesélni!” – kívánom, hogy táborozó-ként, szülőként vagy nagyszülőkéntmindenki eljuthasson egyszer Szarvas-ra, s átélhesse, mit is jelent az a valódi„Szarvas-feeling”, melynek közvetíté-sére másfél évtized óta próbálkozunka HH hasábjain, de így is csak töredé-két sikerül továbbadnunk.

Bővebb információ, képek videók atáborról: www.szarvastabor.hu.�

PA (A 2012-es tábortéma leírás

felhasználásával)

Ülök az egyetemen Izraelben, saz e-mailjeimet böngészem.

Van egy üzenetem otthonról is, ki-nyitom, s lesújt a hír. Elment Adam(Abelesz) Gyuri bácsi. A HitközségiHíradó nekrológírójaként újabbszomorú feladat hárul rám. Elkö-szönni, elbúcsúzni valakitől, akitgyerekkorom óta ismerek, aki hoz-zájárult mindahhoz, amit a komáro-mi közösségünknek nevezek.

Egy kép villan be, talán öt-hat éve-sen apával baktatunk felfelé az im-pozáns ČEDOK utazási iroda két-három lépcsőjén. Ezúttal nem anagy csarnokszerű rész felé fordu-

lunk, hanem balra egy tágas irodá-ba. Ott ül Gyuri bácsi, mint a helyikirendeltség vezetője. Egy kép, elsőtalálkozásunk néhány mozzanata...

Tízen- és huszonévesen aztán lá-tom őt a Menházban, a temető ka-pujában, ahogy kiszáll a felesége ve-zette autóból minden év júniusábana Mártírnapon. Később már csakegyedül jött, mint idén nyáron is,amikor váratlanul felbukkant a hit-községi megemlékezésen.

Lelkes olvasónk volt, telefonjai,amelyek egy-egy zsidó témájú rádióvagy tv-műsorra hívták fel a figyel-münket, sosem maradhattak el.

Gyuri bácsi az egyik utolsó régikomáromi volt, aki még emlékezetta háború előtti közösségi minden-napokra. 2011-ben vehette át a Se-lye János Gimnázium Öregdiákoktalálkozóján az intézmény jogelőd-jében 70 éve szerzett érettségi bizo-nyítvány emlékére a gránitmatúraemléklapot.

Távozásával űrt hagyott maga után,hiányozni fog! �

A Hitközségi Híradó szerkesztőineknevében

dr. Paszternák András

GyászjelentésŐszinte fájdalommal fogadtuk a hírt, hogy közösségünk tagja, a Pozsonyban élő Adam György 89 éves korában

távozott közülünk. Amikor csak tehette, ellátogatott rendezvényeinkre, a Hitközségi Híradó lelkes olvasója-ként nyomon követte közösségünk történéseit, s reagálása sosem maradhatott el. Emlékét szívünkben őrizzük! �

A Komáromi Zsidó Hitközség vezetősége, a Hitközségi Híradó szerkesztői

Véget ért egy utazás, Gyuri bácsi emlékére

Székesfehérvárról kaptuk a tragikus hírt, az ottani hit-község elnökének elhunytáról. Jávor Mátyás gyakran

volt vendégünk rendezvényeinken, megértette és tá-mogatta a környék kis zsidó közösségeinek összefogásáterősítő kezdeményezéseinket. A régió hitközségeiértvégzett munkájért, a székesfehérvári kile folyamatos fej-lesztéséért, a vallási es kulturális tradíciók ápolásáért2008-ban Kehila Regio díjjal jutalmaztuk.

„Nekem van egy elvem. Én egy ortodox hitközség-ben, közösségben nevelkedtem Kiskunhalason, ésmajdnem azt mondhatnám, hogy kivételes módon a750 deportáltból 350-400 visszajött Kiskunhalasra. Az

akkori rabbink, aki 35 évig tevékenykedett, az velünkvolt. Tőle tanultam a hitet, az emberekkel való bánást.Most már 20 éve csinálom a közösségi szervezést. Pró-báljuk fenntartani a hitközséget,... Ezt hit nélkül nemlehet csinálni.” – nyilatkozta a Szlovák Televízió magyaradásának a díj átvétele után.

Kedves Matyi bácsi, hiányozni fog rendezvényeinkről!A család és a közösség gyászában osztozunk, emlékét

megőrizzük! �

a Komáromi Zsidó Hitközség vezetősége és a Hitközségi Híradó szerkesztői

Jávor Mátyás emlékére (1939-2012)

4

5. fejezet 2. rész

Ezt a képet akkor készítették, ami-kor én kétéves voltam, és nem va-

gyok rajta. Itt van Altmann Izsó, Ernaés a férje, Zoltán, anyu bátyja és egy La-ci nevű unokatestvér Kézsmárkról. Izsószép fiú volt egy horpadással a homlo-kán, amely attól volt, hogy fogóval szü-letett, de rendkívül romantikussá tette.Ott van még Aliz és két lánya, Márta ésKató, Manyi és a szüleim.(14) Izsó ma-gyar munkatáborban fejezte be az éle-tét, a többiek Auschwitzba kerültek.Csak Erna néni halt meg otthon, ter-mészetes halállal.”

„Látod, Jéorj, az egyetlen dolog,ami itt segít, az a hit és a tudat, hogymi a korlátolt emberi értelmünkkelnem tudjuk felfogni és nem is szabad,próbálni megértenünk az Isten szán-dékait és a tettei rejtett céljait. Csakgyászolhatjuk azokat, akik nincsenektöbbé és mártírhált haltak az Isten ne-vével az ajkukon.”

„Mártírok, fröken Ulle, szentek?! Miugyan szenteknek nevezzük őket, denem voltak szentek. Rendes, minden-napi emberek voltak, voltak köztükmindenfélék, jók és rosszak, vegyesen.Mártírok?! Mindent elkövettek volna,hogy életben maradjanak, mint min-den normális ember, ha csak egy lehe-tőségük lett volna erre. Mi vagyunkazok, akik őket szenteknek és mártí-roknak nevezzük, azért hogy a fájdal-munkon könnyítsünk és értelmet ad-junk értelmetlen és megmagyarázha-tatlan elpusztításuknak. Ami engem alegjobban megfélemlít, jobban, mintez a borzalmas mészárlás, amelyet tervszerint úgy hajtottak végre, hogy minélnagyobb fájdalmat és megalázást okoz-zon, az a megbénító gondolat, hogyennek a végrehajtói és a tervezői egy-szerű emberek voltak. Emberek, mintte meg én, akik szürke, mindennapiirodákban ültek, és nyugodtan itták akávét, mint ahogy most mi, és közbenelkésztették a terveket, hogy hogyan le-het lesz a lehető leggyorsabban és leg-hatásosabban végrehajtani az elképzel-hetetlent. Szeretném őket, mint ször-nyetegeket elképzelni, de félek, hogynem ilyenek voltak és nem látták ma-

gukat véreskezű tömeggyilkosoknak.Egy részük bizonyára nagy zenebarátvolt, élvezte a természetet, képes voltmegölelni a gyermekeit, és míg a lányaszőke haját simogatta, elgondolkozniazon, hogy az áldozatok haja hogy leszjobban kihasználható, ha a gázosításelőtt vagy után vágják le. Jó annak, akibele tud nyugodni az Isten akaratába.Nekem ez a vigasz nem adatott meg. Ami halotti imánk, a Kadis, egy szóvalsem említi se a halottat, se a gyászt, ha-nem az egész az Isten dicséretére ésmagasztalására szól. Az árva első köte-lessége elmondani ezt az imát a szülők

lelki üdvéért. A mai napig nem voltamképes Kadist mondani, és ezzel elfo-gadni az isteni ítéletet a szüleim és anépem sorsáról.”

Fröken Ulle szipogott és a könnyeittörülgette: „Az első kötelességed kell,hogy legyen, hogy ezt az imát rögtönelmondd. Azt kell kérdezned magad-tól, mit várnának a szüleid el tőled, ésa szerint cselekedj. Én hál’Istenneknem voltam még csak hasonló vagymegközelítő helyzetben sem, de vol-tam nehéz helyzetekben, ismeremgyászt és a pótolhatatlan veszteség ér-zését, mindig úgy éreztem, hogy az imatöbbet segít, mint minden más, és ér-ted is imádkozni fogok.”�

Folytatása következik...

Feuerstein Azriel:

KELJFELJANCSI

STETL a Hitközségi Híradó kulturális oldala

5

XI. rész – Látogatások 1.

( 2011. július 3., vasárnap)

Péntek délelőtt sikeres csatát nyer-tem az álommanóval szemben, s így

11 körül elindultam letesztelni, meny-nyire érint az életbe lépett tel-avivi au-tóbusz racionalizáció. Szerencsére a63-as vonala nagyjából nem változott,legalábbis az általam érintett vonalsza-kaszon. Igaz most nem szólt a zene, dehelyette volt hangos utastájékoztatás. Anyomtatott kiadványok alapján megmertem volna esküdni, hogy a busz aHaShalom állomás előtt fog megállni,de nem, még mindig az Azriel Centeroldalán tett le.

Biztonsági ellenőrzés, s már bent isvagyok a plázában. Nézelődnék, de in-kább irány az állomás. Jegyautomata,valaki egy ber-shevai jegyet próbál megrámsózni. Slicha, én Ashkelonba me-gyek. Orna és Yosi hívott meg az ün-nepre. Shavuotkor már jártam náluk.

Szeretem a HaShalom állomást, azember csak néz ki a fejéből. Ma sokkatona is utazik, eltávozást kaptak ahétvégére. Ortodoxok, sokgyerekescsaládok, nyugdíjasok, munkából ha-zaigyekvők töltik meg a peronokat.Tízpercenként húznak el a vonatok aháromvágányos állomáson. Az 1-es ésa 2-es a leginkább használt, a hármas-ra csak ritkán fut be egy-egy szerel-vény. Gumiorrú önjáróból viszonylagkeveset látni, főleg emeletes dízel-mozdony vontatta vagy tolt rakevetek(vonatok) jönnek.

A peronon egy lány péntek estigyertyákat osztogat az áldás szövegé-vel. Beérkezik a vonatom, 12:18. IrányDél-Izrael. Odabent a fagyasztott ter-mékeket simán lehetne szállítani, apingvinek és a jegesmedvék is otthonéreznék magukat. Kéne egy bunda,kesztyű, jégeralsó,…

Egy idő után elfagynak az emberszenzorai, mire 52 perc után leszállok,már nem érzem a fagyási sérülései-met. Yosi vár az épület előtt.

Mintha haza érkeznék, jó érzés, haaz embert szeretettel fogadják. Hazaiízeket idéző finom ebéd, pihenés, dél-után kakaó a csodaszép kertben.

Életemben először megkóstolom amaracuját. Hmm, ez ízlik. Itt termetta kertben. A péntek esti vacsorán itt

van Simi bácsi is Tel-Avivból. Érdeklő-déssel hallgatom a történeteit, egyénia humoros stílusa. Töltött paprika,meggyleves, mákos rétes… többetnem is kell írnom. Szombaton közösreggeli. Délelőtt előkerül kedvenc hé-ber nyelvkönyvem. Ebéd, alvás. Szere-tem a Sabeszokat.

Kora este indulunk Tel-Avivba. Or-náéknak dolguk van a városban, s ígyhazavisznek. Ajándékba kapok együveg kovászos uborkát /szolgálati köz-lemény: most megszakítom a blogírástés bekapok egy uborkát/.

Holnap kirándulás. Hagyomány,

hogy a szemeszter végén kirándulástszervez a kutatócsoport. Ezúttal egy má-sik csoporttal együtt megyünk Jeruzsá-lem mellé a Sataf-hegyhez túrázni.8:15-kor van a találkozó. 7:30-kor énnyitom az irodát. Sehol senki, 8 óra,8:15… Na jó, itt hagytak. Végül 8:45-kor kiderül, majd nemsokára indu-lunk. Találkozó 9:30-kor, 10 előtt márúton vagyunk.

A helyszínen ismét egy röpke féló-rás várakozás, majd elindulunk. A ki-látóhelyről, mely a Hadasa kórházraés az En Keremi aranykupolás temp-lomra néz, ereszkedünk le a teraszosműveléséről híres domboldalon. Kö-vek nem az én léptékemre szabottlépcsők, tűző nap. Küzdök, de lelkesvagyok, hajt a csapatszellem. Igaz, ami csoportunknak csak a fele van itt.

Csütörtökön még mindenki aztmondta, hogy jön. Valamit sejtettek.

Csak most ne essek hasra,… nem,itt nem tudok lemenni,… hol az út???Na ezt már nem… – gondolom ma-gamban, de „kol beseder” nyugtázoma mellém szegődött újdonsült ismerő-sömnek. Leértünk, huuu… Egyesekvisszaindulnak a kocsikért, én inkábblent várom meg őket néhány társam-mal. A bátrak közül is visszafordulnakpáran a végén.

Verejtékes homlokkal indulunk Jeru-zsálembe. A Jaffo utca lenyűgöz. A ré-gen mindig buszokkal zsúfolt, majd ké-sőbb a villamos építés miatt járhatatlanközeg megszépült. Egy hatalmas térrévált, két oldalán pici üzletekkel. Egy újfőutca született. Csak 100 házszámnyitkell legyalogolni, inkább csak bicegek

az izomláztól. Jó lenne felülni az ezüstvillamosokra, de egyelőre csak a próba-futásokat végzik velük. Közös ebéd egyhangulatos étteremben. Új kollégák,akiket ma sikerült megismerni. Ötután búcsút veszünk Jeruzsálemtől. Afőnökömmel beszélgetek a parkolóbamenet, aztán átváltunk szakmai kér-désekre. A Bar-Ilan Egyetemnél kö-szönünk el tőle, az egyik kolléga ke-zembe nyom egy adag megmaradt sü-tit. Átkelek a gyaloghídon, irány haza,Ramat Ganba.

Az úton fekete macska… Nem mészát előttem!… S nem is ment! �

Készült az Interneten folyamatosan publikált Posztdok Napló alapján –

www.kispaszti.com

EGY ÉV IZRAELBENDr. Paszternák András útinaplója

8

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Egy rövid Jeruzsálemi nyaralás bebi-zonyította, hogy ebben az örök város-ban valami megváltozott. Mikor a Je-ruzsálemi Héber Egyetemen tanul-tam, mindenki tudta, hogy este 8 utáncsak a kóbor macskákkal lehet az ut-cákon találkozni, és a legizgalmasabbút a Tel Aviv felé vezető. A jeruzsále-mi diákok csak irigyelték a Tel Aviviviharos, érdekes diákéletet. Esténkénta legizgalmasabb szórakozás egy ne-hezen talált kávéházban baráti kör-ben egy kávé vagy tea elfogyasztásavolt. De ez mind megváltozott és ma aváros megállás nélkül ajánl érdekesprogramokat, kiállítások, mozit, szín-házat, kirándulásokat, fesztiválokat,vásárokat. Mindenki a tetszése szerinttalál elfoglaltságot éjjel és nappal.

Nagy örömmel láttuk, hogy a várostele van külföldi és belföldi turistákkala világ összes nyelvét lehet hallani a vá-ros nyugati és keleti részében.

A két részt köti össze a Mamila ne-gyed, amelyet pár éve újítottak fel, azegyik legszebb pontja az Mamila szállo-da 8. emeletén levő nyitott terasz és ét-terem, amely az Óvárossal szembenvan. A panoráma különlegesen szépnaplementkor, mikor az Óváros falaigyönyörű színei változnak percről perc-re, lassan a lámpák kigyúlnak, és úgynéz ki mint ha egy óriás festmény tárul-na a szemünk előtt.

Jeruzsálem híres nemcsak a gyönyö-rű fekvéséről, hanem autentikus éte-lekről is. A Mácháne Yehuda piac éve-kig volt a központi piac, olyan mint sokmás piac akárhol a világban. Pár ével,ezelőtt Tel Avivi vállalkozok látták azt,amit mások még nem, a piac potenciá-lis vonzerejét. Elhatározták, hogy érde-mes átalakítani egy trendi hellyé, ahovanemcsak az olcsó áru miatt jönnek a ve-vők és a látogatók. Éttermek és bároknyíltak egymás után, mivel itt szokás

mondani, hogy mikor esik az eső min-denkire esik, mind megvannak és a tu-lajdonosak nem panaszkodnak. A leg-híresebb étteremben, amelynek a neveMáchné Yehuda hetekig kell várni együres asztalra. A piac eleven, nyüzsgő éj-jel nappal, éhesen nem jössz ki onnan,mivel ahogy megállsz, egy stand mellettaz árus rögtön kínál gyümölccsel, édes-séggel, süteménnyel vagy jó tanáccsal.

A jeruzsálemi konyha a diaszpórakonyháiból lett összeállítva a helyi szo-kásokkal együtt illetve az arab jellegűkonyhával. A közeledő ünnepekre kétkülönböző ajánlatom van, egyik az ori-entális konyhából, a másik az askenázkonyhai ízekből.

A jeruzsálemi mixet tradicionálisan acsirke belső részeiből készítik szív, zúza,máj és lép, de manapság már nem le-het kapni a májon kívül a többi belsőrészt, azért a recept megváltozott, deígy is könnyű és finom. A másik recepta kugli jeruzsálemi változata, amely bő-ven van fűszerezve, de ízlés szerint sza-bad változtatni.

Jeruzsálemi mixHozzávalók: 0,5 kg kiló csirkemáj, 1

csirke mell kis darabokra vágva, 2nagy fej hagyma, kevés olaj, só, bors.

A következő fűszerekből is lehethozzáadni, de csak akkor, ha ismerikés kedvelik: 7 fűszer keverék vagygyors fűszer vagy kurkuma és curry.

Aki nem szereti, vagy nem ismeri,elégedjen a só bors keverékkel vagyegy kis édes paprikát csípőssel kevervea főzés utolsó fázisában tegyen hozzá.

Elkészítése: a hagymát vékony kari-kára szeleteljük, és az olajban aranybarnára sütjük, majd átforgatjuk ben-ne a csíkokra vágott húst és a májat.Füszerezük ízlés szerint.

Ajánlatos hasábburgonyával, zöld-ségsalátával és savanyúsággal tálalni.

Jeruzsálemi kugliHozzávalók: 1 csomag széles metélt,1/2 pohár cukor, 3 tojás, 1/2 pohár

olaj, 1/2 pohár mazsola, 1 kávéskanálfahéj, só és bors.

Elkészítése: A metéltet sós vízbe ki-főzzük. Tepsibe vagy tűzálló tálba tesz-szük és összekeverjük a tésztát a cu-kor, tojás, mazsola, olaj, fahéj, só ésbors keverékkel.

Előmelegített, közepes hőmérsékle-tű sütőben 20 percig sütjük alufóliávalletakart tepsiben. 20 perc után levesz-szük a fóliát és még 10 percig sütjük.

A valódi jeruzsálemiek erősen meg-borsozzák, hogy kontraszt legyen azédes és a fűszeres ízek között.

Ajánlatos savanyú uborkával tálalni,ha lehetséges saját készítésűvel.

Jó étvágyat kívánok! �

Orna MondsheinAshkelon, Izrael

Jeruzsálemi mix és jeruzsálemi kugli

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Amúlt hónapban a varsói élményekről beszámolva arra gondoltam, hogy alegideálisabb város, ahol a régiségek és az újítások egymás mellett találha-

tók, az Jeruzsálem. Gondolom, hogy Kedves Olvasóim között biztos vannak,olyanok, akik már voltak Jeruzsálemben és pontosan tudják maguk, a régi ésaz új város össze van kötve egy nagy metropolisszá, amely manapság már rivá-lisa Tel Avivnak, egy város, amely úgy reklámozza magát mint egy város, amelysoha sem alszik. Ez a szlogen New Yorkot reklámozza, de ma megfelel TelAvivra és most már Jeruzsálemre is.

Temetői hírekSzakmai partnerünk, a Magyar Zsi-

dó Levéltár segítségével digitali-záltuk a hitközség régi Chevra köny-vét (több mint 2400 sort), amelyethamarosan hozzáférhetővé teszünkaz Interneten.

Az őszi ünnepek alatt a temető nyitvatartása az alábbiak szerint változik:

2012. szeptember 16. (vasárnap)Erev Rosh Hasanah – 12:00-ig

2012. szeptember 17-18.(hétfő-kedd) Rosh Hasanah – zárva

2012. szeptember 25. (kedd) ErevJom Kippur – 12:00-ig

2012. szeptember 26. (szerda) JomKippur – zárva

2012. szeptember 30. (vasárnap)Erev Szukkot – 12:00-ig

2012. október 1-2. (hétfő-kedd)Szukkot – zárva

2012. október 7-8. (vasárnap-hétfő)Smini Aceret, Szimchat Tora – zárva

A temető szombaton nem látogat-ható. 2012. október 9-től a nyitva tar-tás változatlan.�

4

A ešte viac ukazuje nové Židovskékomunitné múzeum. Návštevníkomsa otvorilo od 17. júna 2012 a jehosídlom je jediná synagóga v Bratislave,ktorá sa nachádza na Heydukovej uli-ci. Návštevníci tam budú môcť vnímaťvystavené židovské rituálne predmetyv autentickom prostredí, pre ktoréboli vytvorené. Verejnosť má možnosťpo prvý raz spoznať poklady bratislav-skej židovskej komunity a nahliadnuťdo jej bohatej histórie.

„Filozofia nášho múzea vychádza zfaktu, že židovská komunita žila v Bra-tislave odjakživa a bola jej významnousúčasťou. Ukážeme málo známy prí-beh nášho mesta – príbeh židovskýchBratislavčanov," povedal autor pro-jektu Maroš Borský.

Nové Židovské komunitné mú-zeum ponúkne návštevníkom stáluexpozíciu Bratislavskí židia a ich kul-túrne dedičstvo, ktorá bude prehliad-kou desiatkami najvzácnejších arte-faktov viažucich sa na dôležité míľnikyv histórii aj súčasnosti komunity a ve-rejnosti predstaví aj židovské sviatky atradície.

Medzi unikátne predmety v stálejexpozícii patrí napríklad pamätná ta-buľa s obrazom požiaru Bratislavské-ho hradu z roku 1811, ktorý sa rozšírilaj na židovskú nemocnicu, či vzácnafotografia študentov bratislavskej ra-bínskej školy - ješivy. Návštevníci budúmôcť obdivovať aj liturgické textilnépredmety ako napríklad plášte na zvit-

ky Tóry či oponu pre svätostánok, vktorom je uložená Tóra. Pýchou bra-tislavskej zbierky sú aj ozdobné nad-stavce na Tóru zo židovskej zlatníckejdielne zo začiatku 19. storočia. Výni-močnosťou zaujmú aj vzácne tabuleDesatora, ktoré kedysi zdobili stenuzbúranej synagógy na Rybnom ná-mestí.

Chýbať nebudú ani krásne starožit-né pozlátené či strieborné svietnikyna sviatky Šabat či Chanuka, vzácnyexemplár daňových zápisov židovskejobce z 18. storočia a ďalšie rituálnepredmety s umeleckým stvárnením.Tragický osud židovskej komunity pri-pomenie pamätná stena holokaustu,na ktorej budú umelecky stvárnenémená bratislavských židovských rodínz roku 1940, predtým, ako sa začalo sich vysťahovaním a deportáciami dokoncentračných táborov.

„Z predmetov v Múzeu vyskladáva-me príbeh. Príbeh bratislavskej židov-skej komunity. Uchovávame jej histo-rickú pamäť,” dodal Borský.

Výstavným predmetom je aj samot-ný objekt synagógy, ktorá ako jediná vBratislave stále slúži ako miesto židov-ských bohoslužieb. „Po prvý raz juúplne otvárame verejnosti. Táto syna-góga, postavená v rokoch 1923 –1926, patrí k najzaujímavejším stav-bám medzivojnového obdobia,“ zdô-raznil Borský.

Medzi vystavenými predmetmi bu-dú prevládať judaiká zo zbierky Euge-

na Bárkánya, ktorý založil prvé židovs-ké múzem v prvej polovici 20. storočiav Prešove. To však druhú svetovú voj-nu neprežilo. V roku 1955 sa Bárkánypresťahoval do Bratislavy, kde opäť za-čal v zbieraní židovských predmetov.Túžil otvoriť židovské múzeum v syna-góge na bratislavskom Rybnom ná-mestí, tú však komunistický režimzbúral v roku v roku 1969.

„Opodstatnenie múzea je dôležitépreto, lebo bratislavská komunita bo-la veľmi významná a doteraz nemalaprezentáciu hodnú svojej histórie, to-ho, čo vybudovala a v čom súčasná ko-munita pokračuje. Zároveň týmto mú-zeom vzdávame hold Bárkányovi, kto-rý celú túto zbierku roky budoval. Mymu teraz plníme jeho sen,“ povedalakurátorka múzea Jana Švantnerová.

Okrem rozľahlej hlavnej modliteb-ne, ktorá zostane nedotknutá, výstav-ný priestor ponúkne návštevníkom150 metrov štvorcových, na ktorých sabude rozliehať stála expozícia Brati-slavskí židia a ich kultúrne dedičstvo.Bude každoročne otvorená pre verej-nosť počas celej letnej sezóny až dokonca septembra každý piatok od13.00 do 16.00 h. a v nedeľu od 10.00do 13.00 h.

Partnerom Židovského komunitné-ho múzea je Bratislavský samosprávnykraj.

Viac informácií nájdete na www.sy-nagogue.sk

Pridajte si nás za priateľov na Face-booku a získajte stály prísun novýchinformácií o Židovskom komunitnommúzeu http://www.facebook.com/zi-dovskekomunitne.muzeum.�

Szarvas 2012Z denníka jedného madricha, alebo kto je

David Gutner...?

Skoré nedeľné ráno. Na stanici už postáva hlúčik detí arodičov, ktorí sa už nevedia dočkať Szarvasu (len ne-

viem, či viac rodičia alebo deti). Po posledných inštrukci-ách a sladkej pusinky od mamičky sa vlak a autobus plnýdetí vydávajú na cestu do tak dlho očakávaného tábora. NaSzarvas predsa všetci čakáme celý rok, pravda? Do táboraprichádzajú prvé autobusy a vystupuje z nich hŕba detí. Ni-ektoré majú na tvárach úsmev, iné údiv...avšak všetci sarýchlo necháme strhnúť podmanivou atmosférou, ktorátu vládne. Kladiem si otázku: „Kto je D.G? Kde je D.G? aprečo máme o jedno dieťa viac, keď ho vlastne máme ojedno menej?“ Matematika nepustí: mínus nie je plus a

plus nie je mínus!!! Nikto ho nevidel a predsa tu je! Za-háňam myšlienku o rovnici o JEDNEJ NEZNÁMEJ (jed-nom neznámom) a sústredím sa na to, čo mám: zobrať de-ti na šport, tancovať s nimi izraelské tance, pripraviť impeulu a madrich time, zahrať sa s nimi na slepú babu,vymyslieť im večerný program, uložiť ich všetky večer dopostele a ráno ich zobudiť a toto a ešte oveľa viac ma za-mestnáva celý deň a tak nemám čas riešiť, ako to vlastne jes tým plus a mínus, keď v tom zrazu, znenazdajky, celkomnečakane objaví sa ON! Tajomný D.G. Rovnica vyriešená,misia ukončená. A preto si teraz už môže všetci spokojnea ničím nerušene užívať Szarvas. Milý denníček, o všetkomostatnom ťa budem informovať v ďalšom čísle SzarvasTimes-u.

Tvoj Vojta �

Petra Müllerová

Židovské komunitné múzeumPoklady bratislavskej židovskej komunity ukazuje nové Židovské komunitné

múzeum. Vzácne židovské rituálne predmety, zlatom vyšívané plášte nasväté biblické zvitky, unikátne fotografie študentov preslávenej bratislavskejrabínskej školy, aj obraz stvárňujúci hrôzy holokaustu.

3

Pri príležitosti Európskeho dňa ži-dovskej kultúry cenu Kehila – za

komunitu získavajú:

Miriam Neiger – Fleischmann (Izrael)Narodila sa v Komárne v roku 1948,

od svojho prvého roka žije v Jeruzale-me. Je renomovanou akademickoumaliarkou a poetkou. Po páde totalityzačala pravidelne navštevovať Komár-no, kde má zariadený i ateliér. Vo svo-jom voľnom čase skúma históriu žido-vstva v Komárne. Jej práce zdobia sáluZoltána Wallensteina i miesta kona-nia našich sviatkov, ako napríklad su-kotový stan.

Umelkyňa je v súčasnosti v zahrani-čí, cenu si prevezme dňa 16. sep-tembra 2012, na Erev Roš Hašana.

Blanka Lőwingerová (Galanta)Narodila sa 5. júna 1932 v obci Ku-

chyňa pri Malackách. So svojimi ro-dičmi prežila holokaust. Pred 55 rok-mi sa vydala za Gabriela Löwingera zGalanty. V duchu ortodoxných tradí-cií vychovali svoje dve deti, dcéru Ja-nu a syna Pavla, a aktívne sa zapájalido života židovskej komunity. Prísnezásady kašrutu a iných predpisov paniBlanka počas dlhých rokov nikdy, aninapriek ťažkostiam, ani v čase svojhovdovstva, neopustila a i dnes je jed-nou z mála tých židovských spoluob-čanov, ktorí ich dôsledne dodržiavajú.

Blanka Löwingerová aj v súčasnostiaktívne pôsobí v galantskej ŽNO, aleaj v iných obciach regiónu, pretoževykonáva záslužnú a nenahraditeľnúčinnosť spojenú s obradom poslednejrozlúčky s našimi súvercami. Bez jejorganizačnej práce – a výborného po-

hostenia – si mnohí nevedia predsta-viť ani tradičné stretnutia na ZájinAdar, ktoré sa v galantskej komunitekaždoročne konajú. Za všetko, čo vy-konáva v prospech slovenského žido-vstva, jej patrí uznanie a veľká vďaka!

Róbert János ÁdámJe predsedom Združenia maďarsko-

izraelského priateľstva Hanny Szenes vTatabányi, zabezpečil organizačnú aprávnu stránku registrácie združenia.V značnej miere prispel k rozvoju a du-chovnému rastu nášho spoločenstva.Pravidelne navštevuje podujatia Židov-skej náboženskej obce v Komárne a jeorganizátorom podujatí Židovskej ná-boženskej obce v Tatabányi.

Cenu Kehila Haver získavajú:Redakcia časopisu DunatájAko miestne periodikum pravidel-

ne a objektívne uverejňujú správy opodujatiach Židovskej náboženskejobce v Komárne, ich spolupracovnícisa zúčastňujú takmer na každom po-dujatí a na stránkach novín referujúo našej činnosti.

PaedDr. Veronika Slneková, PhD.(Nitra)

vyučuje na Katedre histórie Filozo-fickej fakulty Univerzity KonštantínaFilozofa v Nitre, jednou z tém jej vý-skumu sú dejiny židovstva v Trnave.Počas uplynulých rokov zorganizovalapre svojich poslucháčov celý rad po-dujatí, vďaka ktorým mohli spoznaťhistóriu židovských spoločenstiev re-giónu. Jej činnosť je veľmi dôležitá,príkladná a hodná nasledovania pe-dagógmi budúcich generácií.

Z dôvodu pracovnej zaneprázdne-nosti si cenu prevezme neskôr.

Peter Hudák (Bardejov)Skúma históriu bardejovského žido-

vstva a angažuje sa za záchranu miest-nych židovských pamiatok. Spolu sčlenmi svojej rodiny zorganizoval celýrad kultúrnych podujatí zameranýchna históriu kedysi prekvitajúcej židov-skej komunity mesta. Jeho príkladnáčinnosť je hodná nasledovania aj viných obciach. Je doktorandom Uni-verzity Konštantína Filozofa v Nitre.

Erzsébet Fanni TóthBudovu Útulku navštívila po prvý-

krát ako študentka Gymnázia JánosaSelyeho v Komárne. Vo svojich štú-diách pokračovala na zahraničnej vy-sokej škole, nedávno získala doktorskýtitul v Budapešti, v súčasnosti žije voViedni. Predmetom jej sociologickýchvýskumov bola vo viacerých prípa-doch židovská komunita, v prvom ra-de medzi Maďarmi žijúcimi na Slo-vensku. Viackrát prednášala na podu-jatiach komárňanského spoločenstva.

Dr. Magdolna BenePôsobí ako titulárna hlavná pred-

nostka mesta Tatabánya s postavenímžupného sídla. Svojím pôsobením pri-spela k činnosti Združenia maďarsko-izraelského priateľstva Hanny Szenesv Tatabányi, nezištne a iniciatívnepodporovala realizáciu podujatí tohtospolku. Pracuje na budovaní vzťahovmedzi združením a samosprávou, zú-častnila sa na každom podujatí orga-nizovanom združením, pretože ichpovažuje za dôležité.�

Laureáti ceny Kehila a Kehila Haver v roku 2012

Predmodlievať bude pán Mihály Ri-szovannij. Sviatočné poučenie nám

poskytne pán profesor István Balogh.

Roš Hašana – židovský Nový rokErev Roš HašanaNedeľa, 16. septembra 2012

18:30 – začiatok židovského roka5773, zapálenie sviečok o 18:44 h. Ve-černá modlitba na privítanie sviatkovv synagóge, potom kóšer večera (zdar-ma) v sále Zoltána Wallensteina.

Očakávame aj deti, všetci dostanúšpeciálne darčeky od komunity!

Prvý deň Roš HašanaPondelok, 17. septembra 2012

17:00 – podstata sviatkov, prednáška aobrad tašlich. Po spoločnom učeníbude nasledovať modlitba, potom bu-de náboženská obec podávať sviatoč-ný kiduš.

Druhý deň Roš HašanaUtorok, 18. septembra 2012

17:00 – kiduš na záver sviatkov. Môj svia-tok: hosťom zhromaždenia, nasledujú-com po popoludňajšej modlitbe, budeMiriam Neiger Fleischmann z Jeruzale-ma, s ktorou sa budeme rozprávať otom, čo sviatky znamenajú pre izraelské-ho umelca pochádzajúceho z Komárna.

Kol nidre – Erev Jom KipurUtorok, 25. septembra 2012

18:30 – Kol nidre. Zapaľovanie sviečok,začiatok pôstu 18:25. Na začiatku naj-väčšieho židovského sviatku zaznie vsynagóge tradičná modlitba Kol Nidre.

Deň Jom KipurStreda, 26. septembra 2012

17:30 – MAZKIR, spomienka na zos-nulých, popoludňajšia modlitba, zá-verečná modlitba Neila, koniec pôstu(19:27) – následne ľahká večera.

Srdečne Vás očakávame v budoveÚtulku!�

Vysoké sviatky

2

Vážení èitatelia!Prosíme Vás, aby ste pod¾a Vašich možností podporovali programy ŽNO vKomárne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Od 1. januára 2008 môžete zasiela peniaze na nasledujúce úèty (je mož-nos plati osobne na sekretariáte, ako aj poukázanie peòazí šekom):

Poukázanie peòazí z územia SR:26384962/0900- Slovenská sporite¾òa alebo10103804/5200- OTP Slovakia

Poukázanie peòazí zo zahranièia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno,Slovenská republika

IBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 Komárno

alebo

IBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Ïakujeme!

Krátke správy� Spravodajcu, ŽNO v Komárne aKlub Šalom podporili: Dukes Pavol(Ďulov Dvor), Alexander Wohlstein(Bratislava), rodina Müller (Galan-ta), rodina Braunfeld (Nové Zámky),dr. Ivan Kolín (Košice), rodina Rybárcsalád (Rimavská Sobota), dr. GáborTibor (Veľký Krtíš), Karol Fenves(Liptovský Hrádok), Krajan Jozef(Komárno), Oláh Ilona (Komárno) adarcovia ktorí chceli zostať v anony-mite. Ďakujeme!

� Do našej knižnice naďalej pravi-delne prichádza Tachles, švajčiarskyžidovský týždenník v nemeckom jazy-ku. Vyslovujeme vďaku Margon Bran-deisovej a Madeleine Pasternakovej.

� V lete sme úspešne prenajali našuobchodnú miestnosť na adrese Eötvö-sova 9, nájomník už vykonal potrebnúrekonštrukciu..

� Pivničné priestory Útulku sú v ha-varijnom stave. V júli sa nedostatky zakoordinácie Zoltána Kollára odstrá-nili a miestnosť sa vyčistila. Nákladyhradila ŽNO v Komárne z vlastnýchrezerv.

Smútočné oznámenieShlbokým zármutkom sme prijali správu o tom, že člen našej komunity,

pán Juraj Adam z Bratislavy, opustil naše rady vo veku 89 rokov.Zúčastňoval sa na našich podujatiach vždy, keď na to mal možnosť a akoverný čitateľ nášho Spravodajcu sústavne sledoval a pripomienkoval dia-nie v našom spoločenstve. Navždy zostane v našich srdciach! �

Na pamiatku uja JurajaSedím na univerzite v Izraeli, čítam si e-maily. Dostal som aj jednu správu z do-

mova, otvorím ju a jej obsah ma zdrvil. Odišiel ujo Juraj Adam (Abelesz).Opäť ma čaká smutná úloha v roli pisateľa nekrológov nášho Spravodajcu. Roz-lúčiť sa s niekým, koho poznám od svojho útleho veku, kto prispel ku všetkému,čo dnes nazývam naším komárňanským spoločenstvom.

Pred očami sa mi mihne obraz: mal som asi päť-šesť rokov, keď sme s otcomkráčali po schodíkoch impozantnej cestovnej kancelárie ČEDOK. Tentoraz smenevošli do halovej časti, zabočili sme doľava, do priestrannej kancelárie. Sedeltam ujo Juraj (Gyuri), vedúci miestnej pobočky. Momentka, niekoľko chvíľ náš-ho prvého stretnutia... Potom, už ako -násťročný a dvadsiatnik, ho vidím v bu-dove Útulku, v bráne cintorína, ako vystupuje z auta šoférovaného manželkou vjúni každého roka na Deň martýrov. Neskôr prichádzal už sám, tak, ako aj v letetohto roku, keď sa nečakane objavil na spomienkovej slávnosti našej komunity.

Bol naším nadšeným čitateľom, nikdy nechýbali jeho telefonáty, ktoré nás upo-zorňovali na televízne a rozhlasové relácie so židovskou tematikou.

Ujo Gyuri bol jedným z posledných starých Komárňanov, ktorý mal ešte v pa-mäti každodenné dianie v našej komunite pred vojnou. V roku 2011 si v rámciStretnutia starých študentov Gymnázia Jánosa Selyeho prevzal žulový pamätnýlist pri príležitosti 70. výročia získania maturitného vysvedčenia.

Svojím odchodom zanechal po sebe prázdnotu, bude nám chýbať! �V mene redaktorov Spravodajcu

András Paszternák, PhD.

Žiadame Vašu podporu Úspešnéprojekty

Úrad vlády Slovenskej republikyfinančne podporil zo Štátneho

fondu na podporu kultúry národ-nostných menšín finančne vydávanienášho časopisu a naše kultúrne po-dujatia.

Od Ministerstva zahraničných vecíMaďarska sme získali finančné zdrojena zachovanie pamiatky komárňan-ských rabínov. Obe pamätné tabuleumiestnime na jeseň v synagóge.Ďakujeme! �

h́ ́ b

AUGUST 2012 – AV-ELUL 5772. MESAČNÍK žNO V KOMÁRNE X. ROČNÍK 8. REG. ČÍSLO, 195. ČÍSLO

SPRAVODAJCAVýlet

do BratislavyNedeľa 14. októbra 2012

Plánovaný program:8:00 – Odchod od Menházu auto-busom.10:00 – Návšteva Mauzólea ChatamaSofera (www.chatamsofer.sk).11:00 – Návšteva nového židovskéhokomunitného múzea v synagóge naHeydukovej ulici (www.synagogue.sk).12:00 – Kóšer obed v jedálni ŽNOBratislava.13:30 – Prechádzka v Starom meste anávšteva Múzea židovskej kultúry.15:30 – Moderné časti dnešnej Bra-tislavy .17:00 – Cesta späť do Komárna (plá-novaný príchod 19:00).

Cena výletu vďaka naším sponzo-rom je 12 EUR/osoba (cestovné,obed a všetky vstupenky).

Prihlásiť sa možno na sekretariáteŽNO Komárno (e-mail: kile@men-haz.sk, tel: 035/7731-224), do 10.10.2012.�

Podľa židovských tradícií sa na No-vý rok otvárajú tri knihy: kniha

dobrých, zlých a prostredných. V zna-mení týchto tradícií sa ponesie sviatok

Roš Hašana i Jom Kipur, Deň zmiere-nia, nasledujúci desať dní po sviatkuNového roka.

Židovská náboženská obec v Komár-ne sa v rámci svojich možností aj vtomto roku snaží Vysoké sviatky osláviťv súlade s náboženskými tradíciami.Zabezpečili sme predmodliacich sa z

Budapešti, naša zrekonštruovaná syna-góga každého srdečne očakáva. Budesa podávať aj chutné kóšer jedlo.

Účasť nie je otázkou náboženstva činábožnosti. Ide v prvom rade o prejavúcty voči našim predkom, našim tradí-ciám. Základnou podmienkou prežitiasú ľudia, členovia našej komunity.

Práve preto žiadame každého sú-verca, aby prišiel do synagógy! Doko-py je to šesť hodín počas piatich dnísviatkov, to nie je tak veľa v živote člo-veka – znamenajú však o to viac preŽidovskú náboženskú obec v Komár-ne. Sviatky sú prístupné pre každého.

Očakáme Vás! (Modlitby počassviatkov – 3. strana). Želám si, aby steboli zapísaní na dobrý rok!

Shana Tova 5773.�Ing. Anton Pasternák

predseda Židovskej náboženskej obce v Komárne

„Nech si zapísaný a spečatenýna dobrý rok!“

Európsky deň židovskej kultúry

Objednávka Na sekretariáte máte opäť možnosť

objednať si na sviatky kóšer bar-ches a pekárenské výrobky. E-mail: ki-le@menhaz.sk, telefón: 7731-224. Ter-míny podania objednávok: 14.9.2012. –pred Roš Hašana. Pred Jom Kipuromvolajte, prosím, sekretariát ŽNO! 28.9.2012. (Sukkot).�

Koncert skupiny Pressburger Klezmer Band v synagóge.

Shana tova 5773! Našim čitateľom praješťastlivý Nový rok redakcia!

Sukot 5773Milí priatelia!V Klube Shalom aj v tomto ro-

ku oslávime sviatok stánkov Su-kot. Zídeme sa v nedeľu 30. sep-tembra o 14:30 hodine pred prí-chodom sviatku pri stane postave-nom na dvore Útulku (v prípadenepriaznivého počasia v sále Zol-tána Wallensteina). Každého srde-čne očakávame! �