0
A Széchenyi István Egyetem
Műszaki Tudományi Karának
önértékelése
2009-2013
Győr, 2014. január
1
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezetés …………………………………………………………………………………………….2
1. A Műszaki Tudományi Kar általános helyzetképe ..................................................................3
1.1. Honnan –hová tart a kar ...........................................................................................................3
1.2. Az előző akkreditáció ajánlásai a kar számára, az eltelt időszakra tervezett
fejlesztések és azok megvalósulása…………………………………………………………14
1.3. C-SWOT analízis ...................................................................................................................17
2. A kar kulcsfontosságú eredményei ..........................................................................................21
2.1. Oktatás ....................................................................................................................................21
2.2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység ..................................................................42
2.3. Gazdálkodás ...........................................................................................................................50
3. A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata (az ESG rendszere) .........................................55
3.1. Stratégia és eljárások a minőség biztosítására (szervezet, dokumentumok, eredmények) .......55
3.2. Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése ...................................55
3.3. A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere .....................................................................57
3.4. Az oktatók minőségének biztosítása ......................................................................................58
3.5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások .......................................................59
3.6. Belső információs rendszer ....................................................................................................61
3.7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása ..........................................................................62
Függelék (hallgatói és oktatói létszám, szakok)
Melléklet (tantermek, laboratóriumok)
2
BBeevveezzeettééss
Az intézményakkreditációs kari önértékelést a Kari Önértékelési Bizottság (KÖB) állította össze,
amelynek tagjai:
Dr. Égert János egyetemi tanár, dékán, tanszékvezető,
Dr. Fátrai György egyetemi docens, általános dékánhelyettes, tanszékvezető,
Dr. Horváth András egyetemi docens, oktatási dékánhelyettes,
Dr. Nagy Szilvia egyetemi docens, tudományos és nemzetközi kapcsolatok dékánhelyettese,
Dr. Kuczmann Miklós egyetemi tanár, az ipari kapcsolatok dékánhelyettese, tanszékvezető,
Dr. Horváth Balázs egyetemi docens, tanszékvezető, a Kari Minőségbiztosítási Testület (KMT) elnöke,
Horváth Gábor egyetemi adjunktus, a dékáni titkárság vezetője.
Az önértékelési bizottság az önértékelés elkészítésének ideje alatt heti gyakorisággal, a dékáni
kabinetülések előtt ült össze, amelyekről feljegyzések készültek. A bizottsági ülések alkalmával az egyes
fejezetek felelőseinek kijelölése, majd az elkészült anyagok véleményezése és összehangolása, a további
lépések meghatározása került megvitatásra. A bizottság tagjai a teljes időszak alatt folyamatosan
kommunikáltak egymással, a tanszékvezetőkkel, a tanszékeken dolgozó kollégákkal, és azokkal az egyetemi
központi szervezeti egységekkel, amelyek az adatokat szolgáltatták. Az egyetemi Önértékelési Bizottság
munkájában a Műszaki Tudományi Kar folyamatosan részt vett.
Kar akkreditációjának törvényi feltételei:
Egyetemi karként az a szervezeti egység akkreditálható, amelyen
a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók létszáma eléri a 40 főt – teljesül.
A kar teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatói létszáma 206 fő.
a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók legalább fele rendelkezik tudományos fokozattal,
s a tudományos fokozattal rendelkező oktatók rendszeres kutató tevékenységet folytatnak – teljesül.
A kar tudományos fokozattal rendelkező oktatóinak aránya 54,6%.
az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó teljes idejű
nappali képzésben részt vevő hallgatók száma nem haladja meg a 35 főt – teljesül.
A vizsgált öt éves időszak átlagában a kar nappali képzésben részvevő aktív hallgatóinak létszáma
3981,2 fő volt (az átoktatás figyelembevételével), a kar teljes munkaidőben foglalkoztatott,
tudományos fokozattal rendelkező oktatói létszáma 116 fő, így az egy oktatóra jutó hallgató szám
az elmúlt öt éves időszakra 34,32.
Mivel a tudományos minősítéssel rendelkező oktatók száma a közeljövőben biztosan növekedni fog,
a hallgatói létszám növekedése viszont nem várható, ezért biztosra vehető, hogy az egy tudományos
minősített oktatóra jutó hallgató szám nem fog 35 fő fölé nőni.
a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók közül legalább három az egyetem doktori
iskolájának törzstagja – teljesül.
Az Infrastrukturális Rendszerek Multidiszciplináris Műszaki Doktori Iskola 12 fő törzstagja a Kar
teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatója.
A Műszaki Tudományi Kar az intézményakkreditációs eljárás egyetemi karra vonatkozó valamennyi
feltételének megfelel.
Az anyag Függeléke az akkreditációs útmutató kötelező táblázatait és az utólag kért szakfelsorolást
tartalmazza, a Melléklet pedig a Műszaki Tudományi Kar további fontosnak ítélt adatairól, a rendelkezésre
álló tantermekről és laboratóriumokról ad áttekintést.
3
11.. AA MMűűsszzaakkii TTuuddoommáánnyyii KKaarr áállttaalláánnooss hheellyyzzeettkkééppee
1.1. Honnan – hová tart a kar
A kar megalakulása és szervezeti fejlődése
A Széchenyi István Egyetem jogelődje a Széchenyi István Főiskola, mely 2002-ben nyerte el az
egyetemi címet. A főiskolai hagyományokból adódóan a megalakuló Műszaki Tudományi Kar három
intézetre oszló szervezeti felépítéssel indult (Építéstudományi és Környezetmérnöki Intézet, Informatikai és
Villamosmérnöki Intézet, Közlekedési és Gépészmérnöki Intézet). Az évtized második felére a tanszékek
többszöri átszerveződése után két intézetből álló struktúra épült ki: Jedlik Ányos Gépész-, Informatikai és
Villamosmérnöki Intézet, valamint Baross Gábor Építési és Közlekedési Intézet. 2012. január 1.-én a két
intézet megszűnt, így azóta a kar egységes tanszéki szerkezetben 20, illetve 2013 nyarától 21 tanszékkel
folytatja munkáját.
A magyarországi hagyományoktól eltérően, a kar nagyon széles műszaki és informatikai képzési,
valamint az ehhez kapcsolódó természettudományos és pedagógiai tanszéki spektrumot fog át. Ez a felépítés
inkább az angolszász típusú “School of Engineering and Science“-hez hasonlítható. A kar a hallgatói létszám
alapján Magyarország legnagyobb mérnöki és informatikai (valamint műszaki pedagógusképző) egyetemi
kara, és az egyetem több mint 60%-át teszi ki (mintegy 7000 hallgatóval).
A Műszaki Tudományi Kar holnapjának címe: http://mtk.sze.hu.
A kar képzési rendszere
A karon három szakterületen: a műszaki, az informatikai és a (műszaki és informatikai) pedagógiai
területen folyik egyetemi képzés.
2009-ben a karon 11 (9 műszaki, 2 informatikai) egyetemi alapképzési (BSc), 1 egyetemi osztatlan (öt
éves, műszaki) és 8 (7 műszaki, 1 informatikai) egyetemi mesterképzési (MSc) szakon folyt képzés, amely
2013-ra 12 (10 műszaki, 2 informatikai) BSc, 2 (1 műszaki, 1 pedagógiai) osztatlan és 12 (9 műszaki, 2
informatikai, 1 pedagógiai) MSc szakra bővült. A karon jelenleg 1 MSc szakon, illetve 1 MSc és 1 BSc szak
specializációján folyik az oktatás idegen (német) nyelven.
A 2014-ben induló Logisztikai mérnöki BSc, a magyar nyelvű Gépészmérnöki és Műszaki menedzser,
valamint az angol nyelven induló Infrastruktúra építőmérnöki MSc szakkal kiépül a kar középtávon is
stabilnak tekinthető képzési struktúrája, amely teljes mértékben kitölti a rendelkezésre álló képzési
kapacitásokat. A 2014-re kialakuló szakstruktúra 13 (11 műszaki, 2 informatikai) BSc, 2 (1 műszaki, 1
pedagógiai) osztatlan és 15 (12 műszaki, 2 informatikai, 1 pedagógiai) MSc szakot tartalmaz. Ezek közül 1
MSc szakon német, 1 MSc szakon angol és 2 specializáción német nyelven történik az oktatás
(http://mtk.sze.hu/a-kar-szakjai).
A fenti BSc, osztatlan, és MSc képzési struktúrát 6 szakirányú továbbképzési szak egészíti ki, amelyek
azonban nem indulnak minden évben.
A karon korábban működő felsőfokú szakképzések folyamatosan futnak ki. Az informatikai
szakterületen 2 szakon rendelkezünk az új rendszerű felsőoktatási szakképzésben (FOSzK) indítási
engedéllyel, azonban a kar jelenlegi oktatási kapacitásai nem teszik lehetővé a FOSzK szakok indítását.
A karon működő Infrastrukturális Rendszerek Multidiszciplináris Műszaki Doktori Iskola
(http://mmtdi.sze.hu/) 2005-ben kezdte meg működését. Az iskola tudományágai: építőmérnöki, informatikai
és közlekedésmérnöki tudományok. A Doktori Iskolába eddig felvett 186 doktorandusz hallgatóból 68-an
szereztek abszolutóriumot, 51 doktori cselekmény indult és 26-an szereztek doktori fokozatot. Ezen kívül az
Iskola 3 külföldön szerzett doktori fokozatot honosított. A kar Habilitációs Bizottsága 2011-ben kezdte meg
működését. A Bizottság eddig 11 sikeres habilitációs eljárást folytatott le.
Kutatási tevékenység
A karon számos nemzetközileg jegyzett tudományos műhely működik, külföldi szakmai kapcsolataink
a környező országoktól Európán kívüli kapcsolatokig terjednek ki. A kar minden évben számos hazai és
nemzetközi tudományos rendezvény házigazdája. 2008. óta angol nyelvű nemzetközi tudományos folyóiratot
ad ki Acta Technica Jaurinensis címmel (http://mtk.sze.hu/acta-technica-jaurinensis), amelynek jelenleg
működésbeli, internetes felületi megújítása, indexálása, DOI-azonosítóval történő ellátása és impakt
4
faktorossá tétele van folyamatban. A kar aktívan részt vesz az évente megrendezésre kerülő szeptemberi
egyetemi Akadémiai Nap és a novemberi Magyar Tudomány Ünnepe szakmai rendezvénysorozatában.
A kar különös figyelemmel kíséri és támogatja oktatóinak tudományos tevékenységét. A tudományos
kutatás tevékenység támogatására kari K+F támogatási rendszert dolgoztunk ki, amely normatív szabályok
alapján támogatja oktatóink publikációit, konferencia részvételét és a kari belső kutatási főirányokat.
A kar tanszékei közel 600 szakmai, tudományos kapcsolatot ápolnak az ipar, a közigazgatás, az
egyetemi és más kutatóközpontok szereplőivel. A kar támogatja a hazai és nemzetközi szakmai konferenciák
rendezését, neves külföldi tudósok meghívását rendezvényekre, valamint rövidebb vagy hosszabb
vendégprofesszori látogatásra, mindezekkel segítve a kar oktatóinak és doktoranduszainak a nemzetközi
tudományos életbe történő szerves bekapcsolódását.
A kar munkatársainak tudásbázisán működött a Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont (JRET)
(http://tud.sze.hu/jarmuipari-regionalis-egyetemi-tudaskozpont-jret-), működik az egyetemi Járműipari Kutató
Központ (JKK) (http://tud.sze.hu/jarmuipari-kutato-kozpont) és négy kari kutatócsoport. A JRET-ben, a JKK-
ban a tanszékeken és a kutató csoportokban folyó kutatómunkát pályázati és ipari megbízásos kutatási
források finanszírozzák.
Küldetés, értékrend
A Műszaki Tudományi Kar küldetése, hogy az észak-nyugat magyarországi régió és a földrajzilag
szomszédos magyarlakta dél-nyugat szlovákiai terület (szlovák állampolgárságú hallgatóink száma
meghaladja a 150 főt) meghatározó műszaki és informatikai egyetemi képzési helye, doktori, tudományos és
ipari kutatási központja legyen. Célja, hogy a hazai műszaki és informatikai felsőoktatás egyik jelentős
tényezőjévé váljék, és ennek következtében a nemzetközi szakmai élet ismert résztvevője is legyen.
A fenti küldetés az egyetem, illetve annak meghatározó legnagyobb kara geopolitikai elhelyezkedéséből
és a környezet gazdasági és társadalmi igényeiből egyenesen levezethető. Feladatunk, hogy a kar jövőbeni
további fejlődésével kapcsolatos stratégiai elképzeléseinket a fentiekben megfogalmazott küldetés
megvalósításának rendeljük alá.
A kar értékrendjét a főiskolai gyökerekből eredő gyakorlatorientált tudást nyújtó képzés, valamint az
egyetemi színvonalból adódó mély és széles körű elméleti tudás átadása, a kutatás és a tudományos
tevékenységek fokozott súlya együttesen határozza meg. A bolognai rendszerre való átállás során és utána is
lehetőségünk volt olyan tantervek kidolgozására, amelyek ezt a két értékrendi elemet szerves egységben
tartalmazzák. Tananyagfejlesztő tevékenységünk és ipari kutatásaink jól tükrözik a gazdaság szereplőivel való
szoros kapcsolatot. A tudományos tevékenység értékrendi szerepét jól dokumentálja a posztdoktori kutatások,
a publikációs és konferencia-részvételi pályázatok, valamint a publikációs és innovációs nívódíj rendszere
(melyek elnyerésében kar oktatói kiemelkedő szerepet játszanak).
Jövőkép
A Műszaki Tudományi Karnak a bolognai rendszerű képzésre való áttérés különösen jó lehetőséget
kínált fel az egyetemi (MSc) szintre való átállásban, hiszen az alakuláskor az egyetemi képzések mellett széles
szakstruktúrában folyt a 3 éves főiskolai képzés is, melyek alapozó tárgyakkal való kibővítésével, az elméleti
képzés elmélyítésével hatékony egyetemi alapképzési (BSc) tanterveket tudtunk kialakítani az összes
korábban oktatott főiskolai szak mellett több új BSc szakon is.
Mára megvalósítottuk azt a stratégiai elképzelésünket, hogy a kar bármely szakán BSc diplomát szerzett
mérnökök és informatikusok a karon MSc (mérnöktanárként MA) szinten folytathassák egyetemi
tanulmányaikat.
Stratégiánkban kulcsszerepet játszik a Multidiszciplináris Doktori Iskola, amely a mesterképzési
szakokra épülve, egyrészt saját minősített oktatói utánpótlásunk legfőbb forrása, tanársegédeinknek
tudományos környezetet biztosítva a kutatáshoz, a szakmai előmenetelhez, másrészt a régió ipara számára a
felsőbb vezetői utánpótlás egyik forrása is lehet. E hármas szerkezet mellett tovább kívánjuk bővíteni a
szakirányú továbbképzések választékát is.
A kar megalakulása óta konzekvens humán erőforrás politikával folyamatosan növeltük a
tudományosan minősítettek arányát. Az elmúlt 5 évben a minősítettek aránya 40%-ról 54% fölé nőtt.
Stratégiai elképzelésünk, hogy az oktatói gárdában jelenleg is folyó és a következő években is folytatódó
generációváltás során a minősítettek arányát a hazai elit egyetemek szintjére emeljük.
5
Az elmúlt évek fejlődése eredményeként a karon erős kompetenciaterületek rajzolódnak ki. E területek,
a teljesség igénye nélkül, a jármű- és gépgyártás, az intelligens informatika, a logisztika és a közlekedés- és
infrastruktúratervezés. Ezeken a területeken a kar nemzetközileg is elismert kiválósági központtá szándékozik
válni.
Szervezeti felépítés
A karon huszonegy tanszéken (http://mtk.sze.hu/tanszekek), a Doktori Iskolában (http://mmtdi.sze.hu/)
és a kari Rádiófrekvenciás Vizsgáló Laboratóriumban (http://rf.sze.hu/) folyik oktatási és kutatási
tevékenység. A kar négy kiemelt tanszékének munkáját a karon belül az AUDI Hungaria Járműmérnöki
Tanszékcsoport koordinálja. A kar igazgatási, adminisztrációs szervezeti egysége a Dékáni Titkárság. A kar
határozathozó testülete a Kari Tanács (http://mtk.sze.hu/kari-tanacs). A kar szervezeti felépítését az alábbi
organogram (http://mtk.sze.hu/a-kar-szervezeti-fekepitese) szemlélteti:
A kar szervezeti felépítése
A Kari Tanács munkáját az Oktatási Bizottság (http://mtk.sze.hu/oktatasi-bizottsag), a Tudományos
Bizottság (http://mtk.sze.hu/tudomanyos-bizottsag), a Kari Minőségbiztosítási Testület, valamint a szakok
6
Szakbizottságai (http://mtk.sze.hu/szakbizottsagok-nevsora) segítik. A dékán informális tanácsadó testületei a
Dékáni Kabinet és a Kari Tudományos Tanács (http://mtk.sze.hu/kari-tudomanyos-tanacs).
A tanszékek tevékenységének rövid ismertetése
Alkalmazott Mechanika Tanszék (http://amt.sze.hu/)
A tanszék a mechanika tantárgyak oktatását végzi a kar 8 BSc és 6 MSc szakja számára. A tanszék 6
BSc és 5 MSc tantárgyához papíralapú és elektronikus jegyzetet, segédletet is bocsát a hallgatók
rendelkezésére, a Doktori Iskolában 2 tantárgy gondozója. A tanszékhez jól felszerelt labor tartozik
mechanikai mérések elvégzésére. A labor felkészült kisebb méretű szálerősített kompozit alkatrészek
gyártására és mechanikai vizsgálatára is.
A tanszék tudományos kutatási területei: mérnöki statikai, szilárdságtani, dinamikai, rezgéstani és
csatolt termomechanikai feladatok megoldása, a mérnöki mechanika numerikus módszereinek
továbbfejlesztése és alkalmazása lineáris és nemlineáris problémák megoldására, a végeselem módszer
mérnöki mechanikai alkalmazásai és a módszer továbbfejlesztése, valamint szálerősített kompozit anyagok és
viszkoelasztikus anyagok mechanikájának modellezési és kísérleti módszereinek kutatása. Valamennyi
kutatási területen a tanszék mérnöki alkalmazási kompetenciákkal is rendelkezik.
AUDI Hungaria Járműmérnöki Tanszékcsoport (http://ahjtc.sze.hu/)
A Tanszékcsoporthoz tartozó tanszékek: Anyagtudományi és Technológiai, Belsőégésű motorok,
Járműgyártási, Járműfejlesztési.
A Tanszékcsoport célja, hogy a csoporthoz tartozó tanszékeken folyó oktató és kutató munkát a
szokásos tanszékek közötti kapcsolatoknál jobban összehangolja. Fő oktatási cél, hogy különösen a
járműiparhoz köthető mérnöki szakokon (járműmérnöki, gépészmérnöki, mechatronikai mérnöki,
közlekedésmérnöki, villamosmérnöki, mérnök informatikus stb.) a képzés profilját, jellegét és színvonalát a
legkorszerűbb járműipari elvárások ismeretében modernizálja, továbbfejlessze. Gondot fordít arra, hogy a
jármű- és a motorgyártás szempontjából ma meghatározó szakmai ismereteket magas színvonalon, ipari
szakemberek bevonásával oktassa. A szakmai képzésen túl nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az oktatásba
ne csak a műszaki tartalmakat, hanem mindazokat a kompetenciákat is bevonjuk, ami egy mai modern ipari
környezetben szükséges ahhoz, hogy valaki sikeres mérnökké, vagy sikeres szakemberré váljon.
Ennek megvalósítására az oktatásba be fognak épülni olyan oktatói és hallgatói projektek, amelyek
során a résztvevők valós ipari feladatokat oldanak meg. A Tanszékcsoport oktatóinak lehetősége nyílik arra,
hogy szakmai gyakorlat keretében részt vegyenek az AUDI magyarországi vagy külföldi telephelyein a
termelő munkában, és így megismerjék annak aktuális szempontjait. Fontos számunkra, hogy a hallgatók
elsajátíthassák valós ipari projektekbe bekapcsolódva azokat az ismereteket is, amelyek korábban nem
szerepeltek az egyetemi mérnökképzésben megfelelő súllyal. Köztük olyan szakmán túli kompetenciákat,
mint nyelvtudás, tárgyaló készség, kommunikációs ismeretek, vezetési tapasztalatok, konfliktuskezelés és
prezentációs készség.
A Tanszékcsoporthoz kapcsolódó szervezetként az ipari kutatási megbízások lebonyolítására létrejött az
Audi Hungaria Intézet, amely az Universitas Győr Nonprofit Kft. részeként valamennyi piaci szereplő
számára nyitott, és garantálja a kutatási adatok és eredmények bizalmas kezelését. A kutatások fő területei a
járműiparhoz kapcsolódnak, kiemelve az anyagtudomány, az anyagvizsgálat, a tribológia, a gyártmány-
fejlesztés, a gyártási munkafolyamatok és a gyártásszervezés jelentőségét, és különös figyelmet szentelünk
ezen területek egymás közötti kölcsönhatásának a vizsgálatára. Ezek az összehangolt kutatások egyértelműen
a csúcsminőségű, megbízható, a környezetet kevésbé terhelő, energetikailag a jövőbe mutató és természetesen
gazdaságosan gyártható biztonságos termékek előállítása szolgálatában állnak. Az így megvalósított ipari
projektek kiváló lehetőségeket nyújtanak oktatóink tudományos előmeneteléhez is.
Anyagtudományi és Technológiai Tanszék (http://att.sze.hu/)
A tanszék a Gépészmérnöki, a Járműmérnöki, a Mechatronikai mérnöki, Közlekedésmérnöki, valamint
a Műszaki menedzser BSc és MSc szakokon oktatja és fejleszti az anyagismereti és anyagtechnológiai
tartalmú tantárgyakat, továbbá a Doktori Iskolában is több tantárgyat gondoz. Jelentős a hallgatói
laborgyakorlatok mennyisége a tanszékhez tartozó hallgatói és kutatói laboratóriumokban. Évente mintegy 80
hallgató készíti szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a tanszéken.
A tanszék jelentős részt vállal a Járműipari Kutató Központ, valamint a Járműipari Regionális
Tudásközpont kutatási feladatainak teljesítéséből, kutatási projektek, ipari K+F megbízások tervezése,
7
vezetése és kidolgozása területén. Jellemző, hogy a tanszéken gondozott K+F projektekben hallgatók is
rendszeresen, folyamatosan együtt dolgoznak az oktatókkal, kutatókkal, mérnökökkel. A nemzetközi
együttműködések közül kiemelendő, hogy az elmúlt években EU kutatási projekt és TEMPUS egyetemi
együttműködési projekt konzorciumi tagjaként dolgozott a tanszék.
Belsőégésű Motorok Tanszék (http://www.auditanszek.hu/)
A 2007-ben alapított Belsőégésű Motorok Tanszék oktatási- és fő kutatási tevékenysége a belső égésű
járműmotorok területére koncentrál. A tanszék a kar alapképzési szakjain 4 szakirányon oktatja a
járműmotoros tárgyakat, a Járműmérnöki MSc szak Belsőégésű motorok specializációján a szakirányú
specializáció valamennyi tárgyát német nyelven oktatja. A specializációt választó hallgatók a tanulmányaik
mellett az AUDI motorfejlesztői részlegénél gyakornoki minőségben is tevékenykednek. Az MSc
diplomamunkákat a hallgatók a tanszéken, az AUDI Motor Hungaria Kft. motorfejlesztő részlegénél és a VW
konszern németországi üzemeiben készíthetik.
Az elmúlt három évben a tanszéken kialakult egy korszerű méréstechnikai infrastruktúrával támogatott,
világszínvonalú laboratóriumi bázis, melyet az oktatásban és kutatásban egyaránt használnak.
Járműfejlesztési Tanszék
A 2013-ban létrehozott új tanszék fő oktatási célja a járműmérnöki, gépészmérnöki és mechatronikai
mesterképzés tantárgyi kínálatának olyan irányú bővítése, amely lefedi a modern járműfejlesztés mérnöki
feladatköreit és bővíti a hallgatók szakmai felkészültségét a járműfejlesztési komplex ismeretek, az
alkalmazott áramlástan, a járműakusztika, valamint a járműszerkezetek szilárdsága és élettartama
témakörökben.
Továbbá cél olyan ipari projektek által biztosított alkalmazott kutatások beindítása, amelyek reális
lehetőséget nyújtanak egy új tudásközpont kiépítéséhez a jármű- és hajtáslánc-hatékonysági kutatások,
járműakusztikai alkalmazott kutatások, valamint a járműszerkezetek szilárdsága és élettartam kutatásai terén.
A tanszék az oktatás gyakorlati és a kutatások kísérleti hátterét modern laboratórium kiépítésével tervezi
biztosítani.
Járműgyártási Tanszék (http://jt.sze.hu/)
A tanszék a Gépészmérnöki, a Mechatronikai mérnöki, valamint a Műszaki menedzser szakokon BSc,
MSc hallgatók oktatásában vesz részt. Évente mintegy 80-100 hallgató készíti szakdolgozatát,
diplomamunkáját a tanszéken. Fontos feladata az önálló hallgatói tevékenység gondozás, a TMDK
tevékenység támogatása, a munka eredményességét országos díjak bizonyítják.
A tanszék jelentős részt vállal a Kooperációs Kutató Központ, valamint a Járműipari Kutatóközpont
kutatási feladatainak teljesítéséből. A tanszék munkatársai számos TÁMOP pályázatban közreműködnek,
ellátnak szakmai vezetési feladatokat is. Döntően a tanszék munkatársai végzik a „PRACTING”
gyakorlatorientált képzéssel összefüggő szervező tevékenységet. A tanszék aktív nemzetközi kapcsolatokat
ápol külföldi felsőoktatási intézményekkel.
Automatizálási Tanszék (http://automatizalas.sze.hu/)
A tanszék fő oktatási feladata a villamosmérnök-képzés BSc és MSc szintű szervezése és működtetése,
az automatizálási szakirány gondozása. Szerepet vállal még a mechatronikai mérnökképzés, a gépészmérnök-
képzés, a mérnökinformatikus képzés és a műszaki menedzser szak elektrotechnikai, elektronikai
alaptárgyainak oktatásában. A tanszék fő kutatási területei: speciális aszinkron hálózatok, programozható
logikai vezérlők, mikrovezérlők, robotika, villamosenergia-átalakítók, villamos hajtások, elektromágneses
térelmélet, rendszerelmélet, irányításelmélet, lágyszámítási technikák, megújuló energiaforrások,
teljesítményelektronika.
Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék (http://eet.sze.hu/)
A tanszék több egyetemi szak alapozó és törzstárgyait oktatja. Az építészmérnöki egyetemi alapképzés
(BSc) és az osztatlan öt éves, valamint a Szerkezettervező építészmérnök MSc építész mesterszak irányítását
és gondozását végzi. A BSc szintű építészmérnök alapképzés elsősorban az épületek kivitelezésére, a
megvalósítás előkészítésére képesít. Az BSc szintű képzés épülettervezési (design) irányultságú, az MSc szak
kimeneti célja pedig konstruktőri képességek, készségek megalapozása, kifejlesztése.
A tanszék kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerrel bír, amelyek közül kiemelkedik a
Nemzetközi Építéskutatási Tanács (CIB). A tanszék munkatársainak szerkezet és termékfejlesztő K+F
8
tevékenysége mellett 2011-től részt vesz az ATRIUM (Architecture of Totalitarian Regimes of the XX
Century in Urban Management) című nemzetközi projekt munkájában.
Építészettörténeti és Városépítési Tanszék (http://www.sze.hu/ept/)
A tanszék két alaptárgyat oktat különböző szakokon építész és építőmérnök hallgatóknak. Az
építészettörténet kimagasló teljesítményeinek és a városok mindennapi struktúráinak tanulmányozásával a
tervezéshez nélkülözhetetlen ismereteket nyújt az épített környezet formanyelvéről. A tanszék kutatásai a
modern és a jelen kor építészetének történetére valamint a történeti városok rekonstrukciójára, helyi
védelmére és városfejlesztési stratégiáira terjednek ki.
Épülettervezési Tanszék (http://muteremhaz.sze.hu/epulettervezesi-tanszek)
A tanszék a különböző szintű építészmérnök-képzés elméleti és gyakorlati tervezési tárgyait oktatja az
első tanévtől a diplomáig. A műterem jellegű, egyéni és csoportos formában folyó oktatás az Építész
Műteremház lehetőségeinek maximális kihasználásával történik. A tanszék fontos feladatának tartja a
tantárgyak folyamatos továbbfejlesztését és a tervezési feladatok évről-évre történő frissítését. Kiemelt
irányok az oktatásban a vidék építészete, a környezettudatos építés és az építészet-művészet határterületei. Az
oktatási célok megvalósítását szolgálják a tanszék által szervezett nyári alkotótáborok és hallgatói
tervpályázatok.
Az építész-képzés szempontjából különösen fontos a szakmai kapcsolatok fenntartása és fejlesztése
(alkotóhetek, diplomabizottságok, nemzetközi projektekben való részvétel, előadások és kiállítások
szervezése, szakmai szervezetekkel való kapcsolattartás), valamint Győr város kulturális életében való
jelenlét.
Fizika és Kémia Tanszék (http://fizkem.sze.hu/)
Oktatási területen a tanszék fő feladata a Műszaki Tudományi Kar mérnök szakjain az alapozó fizika és
kémia kurzusok, illetve speciális szakmai és választható természettudományi kurzusok tartása. Részt vesz
továbbá az MSc szakok természettudományi kurzusainak oktatásában is. A tanszék Fizika Laboratóriuma és
Kémia Laboratóriuma főként oktatási célokat szolgál.
A Fizika Laboratórium rendelkezik egy speciális plazmafizikai mérésekre szolgáló berendezéssel, mely
tudományosan releváns mérések helyben történő végzését teszi lehetővé. A tanszék a környezeti kémia
területén folytatott kutatásait, környezeti minták szervetlen és szerves szennyezőinek analitikai kémiai
vizsgálata témakörében az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Mérőállomásával együttműködve végzi. Különböző hazai és külföldi partnerekkel, illetve az egyetem más
tanszékeivel együttműködve az alábbi témákban folynak alkalmazott fizikai kutatások: fúziós plazmák
diagnosztikája, fényterjedés-szimuláció és digitális képfeldolgozás, optimalizációs módszerek fejlesztése,
röntgendiagnosztikai eljárásokból származó sugárterhelések optimálása.
Informatika Tanszék (http://it.sze.hu/)
A tanszék a mérnök- és gazdaságinformatikus alap- és mesterszakok képzéséért felel. A tanszék az
informatikai alapozó tantárgyak mellett a vállalatok működését támogató korszerű, általános és speciális
informatikai megoldások fejlesztésével, működtetésével, az intelligens rendszerekkel és az informatikai
biztonság kérdéseivel kapcsolatos tantárgyakat gondozza. Az alap és mesterképzés mellett részt vesz a doktori
képzésben is.
Az oktatás mellett a tanszék a korszerű információs és kommunikációs technológiák vállalati
alkalmazása, az intelligens megoldások, az Automatizálási Tanszékkel közösen robottechnika és – legújabban
– a humanoid robotok témájának kutatásával foglalkozik. A tanszék oktatási és kutatási tevékenységét a
bővülő laboratóriumi háttér, illetve a hazai és nemzetközi egyetemi és kutatóintézeti kapcsolatok segítik.
Környezetmérnöki Tanszék (http://kornyezet.sze.hu/)
A tanszék elsődleges oktatási feladata a Környezetmérnöki BSc szak gondozása, törzstárgyainak és
szakirányos tárgyainak oktatása, de az egyetem több BSc ill. MSc szakjának képzésében is részt vesz,
elsősorban a Műszaki Tudományi Karon belül. A tanszék kezelésében külön labor nincs, de szoros
(elsősorban oktatási) kapcsolata van a kémiai, geodéziai, geotechnikai, építőmérnöki laborokkal. Külső
tanszéki csoportja az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Mérőállomása.
9
A tanszék a környezettudományok, a környezetgazdálkodás, a regionális tudományok, valamint a
szervezéstudományok területén végzi kutató munkáját. A tanszék fő kutatási területe a természeti és
környezeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás lehetőségeinek elemzése; összefoglaló fogalomként
az ún. „környezetelemzés” és ennek részeként a környezetállapot-értékelő módszer fejlesztése, valamint a
regionális fejlesztési programok fenntarthatóságának ex-ante vizsgálatára kifejlesztett komplex tudástér
modell alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata. A tanszék másik jelentős kutatási irányvonalát a megújuló
energiák és a hulladékgazdálkodás jelentik.
Közlekedésépítési Tanszék (http://kep.sze.hu/)
A tanszék szakterülete a műszaki infrastruktúra, ezen belül különösen a közlekedési létesítmények
tervezése, építése, fenntartása, üzemeltetése valamint a települések fejlesztése és működtetése. A tanszék
oktatási feladata a fenti szakterületen mérnökök képzése és továbbképzése, valamint kutatás, fejlesztés,
tervezés és tanácsadás. A 2005 óta működő Építőmérnöki BSc szak mellett a tanszék 2009 óta gondozza az
Infrastruktúra építőmérnöki MSc szakot, amely főleg a levelező oktatásban népszerű és 2014-től angol
nyelven is indul.
A tanszék gondozza „Az épített infrastruktúra fenntartható fejlesztése” kutatási területet. Oktatói főleg
az útügy és a vasútépítés szakmai szervezeteiben vállalnak aktív szerepet és e területeken ápolnak szoros ipari
kapcsolatokat. A tanszék az elmúlt időszakban több nemzetközi projektben vett részt (RoSCoe EU-Asia,
Trendy Travel, ASPIS, AT-HU VKM)
Közlekedési Tanszék (http://ko.sze.hu/)
A Tanszék feladata a közlekedéstudomány és határterületeinek oktatása, kutatása és fejlesztése.
Tudományos és szakmai tevékenységében a közlekedési ismeretek bővítése, hazai terjesztése, szakmai
partnerei igényeinek kielégítése, valamint nemzetközi kapcsolatok létesítése és fenntartása a fő feladat. Főbb
kutatási területek: közlekedési rendszerek modellezése, biztonságos és környezetbarát közlekedési rendszerek
kialakítása, közforgalmú közlekedés fejlesztése, minőségbiztosítás és minőségirányítás fejlesztése a
közlekedésben, regionális közlekedés kialakítása.
Az oktatási-kutatási tevékenységek magas szinten tartása érdekében a Tanszék munkatársai
rendszeresen szerveznek szakmai rendezvényeket (Közlekedéstudományi Konferencia, KözleKlub, stb.), és
aktív tagjai az egyetemi kutatóközösségnek (TÁMOP422C, TÁMOP422A, GSP-EU-FP7, AT-HU VKM, AT-
HU SiEBaBWe)
Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék (http://logisztika.sze.hu/)
E tanszék olyan szakmai profilt képvisel, ami egyedülálló a magyar felsőoktatásban. Elsősorban
szállítási-, fuvarozási-, szállítmányozási vállalatok számára képez szakembereket, de az itt végzett hallgatók a
termelő és kereskedelmi vállalatok logisztikai rendszereinek kialakítására, tervezésére, működtetésére és
fejlesztésére is képesek.
A tanszék BSc és MSc szakokon is oktat tantárgyakat. Kutatási területe többek között a különböző
típusú vállalatok logisztikai rendszerének fejlesztése, termeléslogisztikai, raktározási, disztribúciós
optimalizálás; mesterséges intelligencia rendszerek alkalmazási lehetőségei a logisztika területén; csomagolási
rendszerek fejlesztése, tesztelése.
Közúti és Vasúti Járművek Tanszék (http://kv.sze.hu/)
A tanszék fő oktatási és kutatási területe a jármű-üzemeltetéshez és diagnosztikához kötődik. Fontos
kutatás terület még az elektromosan hajtott járművek kutatása és fejlesztése, amelyet a tanszék a Járműipari
Kutatóközponttal közösen művel. A tanszék több szak hallgatóit oktatja, így a BSc képzésben a járműmérnök,
a gépész-, a közlekedés-, a mechatronikai mérnök, a mérnöktanár és a műszaki menedzser, valamint az MSc
képzésben a járműmérnök hallgatók képzésével foglalkozik.
A tanszék kiemelt területként foglalkozik a beiskolázással, így szoros kapcsolatot tart fenn a szakirányú
középiskolákkal. A győri középfokú intézményekkel együtt több közös pályaorientációs projektet is működtet.
2013-ban erre tekintettel a tanszék konferencia sorozatot alapított Járművel a zöldebb jövőért címmel,
amelynek első témája a Járműdiagnosztikai és oktatási kihívások a 21. században volt.
Matematika és Számítástudomány Tanszék (http://math.sze.hu/)
A tanszék az egyetem, elsősorban a Műszaki Tudományi Kar és a Gazdaságtudományi Kar szinte
minden szakja tantervének alapozó matematika és informatika tárgyait, valamint főként a mérnök és
10
gazdasági informatikus szakok szakmai és más szakokhoz kapcsoló alkalmazott matematikai, ipari
szimulációs és operációkutatási tárgyait oktatja.
A tanszék kutatással foglalkozó kollektívája több interdiszciplináris tudományos kutatás-fejlesztési
projektben vesz részt, együttműködve az egyetem több más tanszékével, illetve a Járműipari
Kutatóközponttal, közös projekteken dolgozva, matematikus vezetés mellett. A tanszék külföldi és hazai
kapcsolatrendszere szerteágazó; nemzetközi színtérről is tudott az egyetem és a tanszék számára kutatási
forrásokat bevonni. Kiemelt kutatási területei a differenciálegyenletek numerikus módszerei, adatbányászat,
optimalizálás, nagy teljesítményű számítások. Az ipar és gazdasági élet több szereplőjével kutatási szerződést
kötött és sikeresen teljesített a tanszék, főként ipari szimulációs témában.
Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék (http://mgt.sze.hu/)
A tanszék a gépészmérnöki-, közlekedésmérnöki, mechatronikai mérnöki, műszaki szakoktató és a
műszaki menedzser BSc szakokon, a közlekedésmérnök, mechatronikai mérnök, járműmérnök MSc szakokon
folytat oktatási tevékenységet. Az oktatott tantárgyak a szakmai törzs-, természettudományi és szakmai
tantárgyak közé tartoznak. A tanszék a Gépészmérnöki BSc valamint a Mechatronikai mérnöki BSc és MSc
szak gondozója.
A tanszék kutatási tevékenységének főbb irányai: elektroaktív polimerekből készült szenzorok és
aktuátorok fejlesztése, motorgyártásnál alkalmazott csavarozási technológiák kutatása, statikailag határozatlan
tengelyek csapágyazási problémáinak vizsgálata, valamint aktív számítógép billentyűzet (keyboard)
fejlesztése. Jelenleg 7 oktató folytat PhD cselekményt.
Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék (http://se.sze.hu/)
A tanszék az építő- és az építészmérnöki alapképzésekben, valamint az osztatlan építészképzésben a
Mechanika, a Tartószerkezetek, a Mérnöki módszerek és a Geotechnika tárgycsoportokat oktatja. Az
építőmérnöki alapképzésben a szerkezetépítési specializáció gazdája. Fontos szerepe van a szerkezettervező
építészmérnöki mesterképzésben. Az infrastruktúraépítő mesterképzésben eddig néhány tárggyal működött
közre, 2014 őszétől azt geotechnikai specializációval bővíti, angol nyelvű tárgyakat is kínálva.
Fő kutatási területe a talaj-szerkezet kölcsönhatás modellezése, a földrengésre való tervezés, a
tartószerkezetek minősítése és a mérnökképzés fejlesztése. Az elmúlt években átlagosan 35, felerészben angol
nyelvű publikációt jelentetett meg. A geotechnikai csoport kiemelkedő szerepet játszik a hazai szakmai
közéletben (szabványosítás, továbbképzések, nemzetközi kapcsolatok). A tanszékhez szerkezetvizsgáló és
geotechnikai laboratórium tartozik, melyek felszereltsége az utóbbi években sokat fejlődött.
Tanárképző Központ (http://tk.sze.hu/)
A Műszaki Tanárképző Tanszék 2013. július 1.-vel Tanárképző Központtá alakult, amelynek továbbra
is a fő oktatási tevékenysége a műszaki pedagógus-képzés, a műszaki szakoktató BSc, a tanár-mérnöktanár
MA és a 2013 szeptemberétől elindított új, osztatlan mérnöktanári szakon. Emellett a Központ részt vállal az
egyetem Zeneművészeti Intézete hallgatóinak pedagógiai képzésében is.
A tanszék szakmai-tudományos munkája a műszaki pedagógusképzés tartalmi fejlesztéséhez
kapcsolódik. Elsősorban a neveléstudományok, kiemelten a műszaki pedagógia területén rendelkezik kutatási
kompetenciákkal. Tudományos tevékenységének fő iránya a korszerű pedagógiai-technológiai eszközök és
módszerek kutatása. Ezek közé tartozik az e-learning tananyagfejlesztés és a Virtuális Tanulási Környezetek
kutatása (VTK), a Lifelong Learning módszertani kutatások, a hallgatói web-használat vizsgálata
adatbányászati módszerekkel, valamint különböző projektek szakmai vezetése.
Távközlési Tanszék (http://tat.sze.hu/)
A tanszék oktatási feladatainak gerincét a BSc, illetve az MSc szintű villamosmérnök-oktatás szakmai
törzstárgyainak és szakirányú tárgyainak ellátása adja, beleértve a gyakorlatorientált képzés laboratóriumi
méréseit is. A Távközlési Tanszék szerepet vállal a kar további mérnökszakjainak tárgyaiban, elsősorban MSc
szintű tárgyak oktatásával. A tanszék kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik a távközlést oktató
európai egyetemek körében, és laboratóriumainak felszereltsége nemzetközi összehasonlításban is
példaértékű.
A tanszék oktatói és kutatói több szálon kapcsolódnak konzorciumi, egyetemi, illetve kari
pályázatokhoz az elektromágneses kompatibilitás, digitális műsorszórás, mobil és IP alapú távközlés,
intelligens közlekedési rendszerek és járműakusztika területén. A Távközlési Tanszék szolgáltatja – az
országosan egyedülálló – Rádiófrekvenciás Vizsgáló Laboratórium szakmai felügyeletét is.
11
Kari laboratórium (http://rf.sze.hu/)
A Rádiófrekvenciás Vizsgáló Laboratórium fő tevékenysége rövid hatótávolságú, rádiófrekvenciás
vezeték nélküli kommunikációt alkalmazó berendezések szabvány szerinti vizsgálata. Ezen vizsgálatok fő
célja, hogy a mérési eredmények alapján igazolható legyen a hatékony frekvenciagazdálkodást előíró R&TTE
EU direktíva követelményeinek történő megfelelés. Az egyes berendezésekre üzemi frekvenciatartományuk és
funkciójuk alapján különböző vizsgálati szabványok vonatkoznak. A vizsgálatainkat az egyes
termékcsoportokra vonatkozó szabványok határozzák meg.
A rádiófrekvenciás emisszió vizsgálatok köre: sugárzott emisszió vizsgálat a 9 kHz – 40 GHz
frekvenciatartományban, vezetett emisszió vizsgálat a 9 kHz – 40 GHz frekvenciatartományban.
Rádiótechnikai vizsgálatok adás üzemmódban: frekvenciastabilitás, kimenő teljesítmény, szomszédcsatornás
teljesítmény, tranziens teljesítmény. Rádiótechnikai vizsgálatok vétel üzemmódban: érzékenység,
érzékenység-csökkenése különféle zavaró körülmények között.
A Rádiófrekvenciás Vizsgáló Laboratórium az MSZ EN ISO/IEC 17025: 2005 szabvány szerint
felkészült, rádió berendezések alapvető frekvenciagazdálkodási követelményeinek vizsgálatára létesült, a
Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) által 10 harmonizált európai szabvány szerint akkreditált, és az
Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) minisztere által kijelölt független vizsgáló laboratórium.
Tanszéki laboratóriumok
A tanszéki laboratóriumok fő feladata: lehetőség biztosítása a (gyakorlatorientált) mérnök- és
informatikusképzéshez szükséges ismeretek elsajátítására, mérések, kísérletek elvégzésére, konstrukciós
feladatok megvalósítására, technológiai folyamatok gyakorlati megismerésére. A laboratóriumok
felszereltségének korszerűsítésében az elmúlt öt évben a kar jelentősen előrelépett. A laboratóriumok
felszereltségének javítása kiemelt kari és tanszéki feladat.
A tanszéki laboratóriumok listáját a Melléklet 5. táblázata tartalmazza.
A Kar vezetése
A kart a dékán vezeti. A dékán munkáját a kar vezetésében négy dékánhelyettes támogatja:
az általános dékánhelyettes,
az oktatási dékánhelyettes,
a tudományos és nemzetközi kapcsolatok dékánhelyettese és
az ipari kapcsolatok dékánhelyettese.
A dékáni titkárságon dolgozó négy adminisztratív munkatárs és három tanulmányi ügyintéző munkáját
a dékáni titkárság vezetője irányítja. A Dékáni Kabinetet a dékán, a dékán helyettesei és a dékáni titkárság
vezetője alkotja.
A Kar döntési rendszere
A kart érintő személyi, oktatási, tudományos kutatási, ipari és nemzetközi kapcsolatok ügyében a Kari
Tanács hoz döntéseket. A Kari Tanácsnak 31 szavazati jogú és 8 tanácskozási jogú tagja van. Szavazati joggal
rendelkező tagok: a dékán (1 fő), a Tanszékcsoport vezetője (1 fő), a kar tanszékvezetői (21 fő), a választott
közalkalmazott (1 fő) és a hallgatói képviselők (6+1 fő). A Kari Tanács összetételének kialakításánál az a fő
szempont, hogy azok a személyek legyenek a Tanács szavazati jogú tagjai, akiknek majd végre kell hajtania a
Kari Tanács határozatait, továbbá hogy a hallgatóság is kellő súlyú képviselettel rendelkezzen. A Kari
Tanácsra napirendi pontot, megvitatandó témát előterjeszteni a Tanács eljárási rendje (http://mtk.sze.hu/kari-
tanacs-eljaras-rendje) alapján lehet.
A Kari Tanácsnak két olyan állandó bizottsága van, amelyek minden Kari Tanácsülés elé kerülő témát
megvitatnak és véleményeznek. A kari Oktatási Bizottságnak tíz tagja van, vezetője az oktatási
dékánhelyettes. A szintén tíz tagú Tudományos Bizottság munkáját a tudományos és nemzetközi kapcsolatok
dékánhelyettese irányítja. A Kari Tanács a tanév során havi rendszerességgel tart üléseket. A Kari Tanács
további állandó bizottsága a kari Minőségbiztosítási Testület, amelyben a kar minden tanszékének van
képviselője és amelynek a Kari Tanács által megbízott, a minőségbiztosítási kérdésekben járatos vezető oktató
az elnöke.
Az egyes szakokat érintő oktatási kérdéseket (szak akkreditáció, tanterv, tantárgyak, tantárgyfelelősök,
stb.) a szakbizottságok ( http://mtk.sze.hu/szakbizottsagok-nevsora) vitatják meg és tesznek javaslatot a Kari
12
Tanácsnak. Az oktatással kapcsolatos előterjesztések csak az illetékes szakbizottság javaslatára kerülhetnek a
Kari Tanács napirendjére.
A kar egyik informális operatív testülete a Dékáni Kabinet. A Dékáni Kabinet a dékán vezetésével a
tanév során heti rendszerességgel hétfőnként ülésezik. A Dékáni Kabinet osztja szét a karon az oktatási,
kutatási stb. operatív feladatokat és intézi a kar aktuális ügyeit. A Kar másik informális operatív testülete a
kari Tudományos Tanács. A kari Tudományos Tanács tesz javaslatot a dékánnak a publikációs és konferencia
támogatási források felhasználására.
Az érdemi oktatási, kutatási, oktatásszervezési stb. munka a kari tanszékeken folyik a tanszékvezetők
irányításával. A tanszékek vezetői évente egyszer összefoglaló jelentést készítenek a Dékánnak a Tanszék
elmúlt évi munkájáról és megfogalmazzák a következő év feladatait. A tanszékvezetők évente egyszer
megadott szempontok szerint írásban értékelik minden oktató munkáját is. A dékán a benyújtott jelentések és
értékelések alapján véleményezi a tanszékek és a tanszékvezetők munkáját. A véleményezésben felhívja a
tanszékvezetők figyelmét a tanszék és a vezető munkájában fellelhető hiányosságokra és felszólítja az
érintetteket a hibák kijavítására.
2011-ben a Dékáni Kabinet minden tanszékvezetővel kb. egy órás megbeszélés keretében megvitatta az
adott tanszék előtt álló fő feladatokat, különös tekintettel az oktatás racionalizálására és a tanszéki
kutatásszervezés kérdéseire. 2012-ben ugyanilyen formában került sor megbeszélésekre, amelyeknek
súlypontja az oktatási párhuzamosságok megszüntetése és a tanszéki laborok helyzete volt az előző évi
megbeszélésen kitűzött feladatok teljesítésének értékelése mellett.
Minden év végén, a következő évi HR terv véglegesítése kapcsán a dékán minden tanszékvezetővel
külön megbeszéli az adott tanszékre vonatkozó személyügyi helyzetet és fejlesztési terveket, amelyeket
tanszékenként írásban rögzítenek és aláírásukkal véglegesítenek. Ugyanezt az eljárást követtük 2012 végén, az
oktatói helységek újraelosztásának megindításakor is.
Az oktatási döntések mechanizmusa
Az új képzési programok (BSc, osztatlan, MSc, Szakirányú Továbbképzési szakok) indításának
előkészítése, valamint a szakok tanterveinek aktualizálása a karon a Kari Tanács által elfogadott
szabályzatnak megfelelően történik (http://mtk.sze.hu/szakbizottsagok-mukodesi-rendje). A BSc, az osztatlan
és az MSc szakok tanterveit (tantervei tervezetét) a Kari Tanács által megbízott szakbizottságok állítják össze,
illetve tehetnek javaslatot tantervek módosítására. A Szakirányú Továbbképzési szakok tanterveit (tantervei
tervezetét) a kar dékánja által megbízott előkészítő bizottságok állítják össze, illetve tehetnek javaslatot a
tantervek módosítására. A szakbizottságok névsorát a Kari Tanács évente egyszer aktualizálja, a jelenleg
érvényes névsort 2013. októberi ülésén fogadta el.
A Kar szakjainak tanterveit, ezek módosításait a Kari Tanács fogadja el, és a dékán terjeszti tovább a
Szenátus elé jóváhagyásra. Új tantervet, illetve tanterv módosítási javaslatot a Kari Tanácson kizárólag az
adott szak felelőse terjeszthet elő. Az előterjesztést előzetesen minden esetben meg kell tárgyalnia az illetékes
szakbizottságnak és egyeztetnie kell a módosításban érintett tanszékek vezetőivel, valamint a Tanulmányi
Osztály oktatásszervezési megbízottjával. A tantervmódosítások időbeni ütemezését és előterjesztésének
módját a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSz) 31. §-a, valamint a Kari Tanács előkészítésének eljárási
rendje (http://mtk.sze.hu/kari-tanacs-eljaras-rendje) szabályozza.
A hallgatók személyes tanulmányi, oktatási ügyeiben a kari Kreditátviteli és a Tanulmányi Bizottság
hoz döntést a TVSz-ben rögzített módon.
A dologi működési források felosztásának rendszere
A Műszaki Tudományi Kar és tanszékeinek működéséhez szükséges források biztosítása döntően a
központi, egyetemi (alapvetően költségvetési) éves előirányzatokból történik, amit egyes esetekben kari
bevételek egészítenek ki. A tanszékek a kari leosztott költségvetési forrásokat kutatási, pályázati, ipari
megbízásokból származó forrásokkal egészítik ki. A tanszékekre leosztott költségvetési források dologi
kiadásokra és óraadói díjakra fordíthatók. A kar központi kezelésben tart egy korlátozott keretet a Dékáni
Titkárság működtetésére, a záróvizsgák lebonyolítási költségeire és „vis major” esetek megoldására.
A korábbi években a kari központi források elosztása „bázis szemléletű” módszerrel történt, azaz
lényegében az előző évi elosztási arányok alapján történt a források elosztása. A módszer feltételezte, hogy a
13
tanszékek által teljesített oktatási és kutatási feladatok lényegében változatlanok, tehát az erőforrások
elosztásánál az előző év arányait nem indokolt számottevő mértékben módosítani.
Miután ez a módszer nem alkalmas arra, hogy figyelembe vegye a szervezeti egységek változó
teljesítményét, és mivel a karon a szakterületek súlya között az elmúlt két évben jelentős eltolódások
következtek be, ezért a kar 2014-től új költségvetési forráselosztási rendszerre tér át.
A humán erőforrás (HR) fejlesztés
A Műszaki Tudományi Karon a főállású oktatók átlagos életkora 2008-ban 50 év, jelenleg pedig 45,05
év. Az oktatói karban tehát a generációváltás eredményesen zajlik, miközben az oktatói kar minőségét
jellemző tudományosan minősített oktatói arányában is jelentős, 40%-ról 54,6%-ra történő javulást tudtunk
elérni. A professzori kar létszáma az elmúlt 5 évben a jelentős számú nyugdíjba vonulás ellenére lényegében
nem változott. A karon 2012-ben 6, 2013-ban pedig 4 egyetemi tanári (professzori) kinevezésre került sor. A
karnak jelenleg (2013 végén) 16,5 aktív egyetemi tanára és 6 professzor emeritusa van.
A kar az egységes egyetemi humán erőforrás (HR) tervezés keretében körültekintően foglalkozik a kari
emberi erőforrások tervezésével és fejlesztésével. Ez azt jelenti, hogy minden év őszi félévében a következő
naptári évre vonatkozó HR terv készül, amely végleges formáját (tartalmát) a vezetői szintek (egyetemi, kari,
tanszéki) közötti egyeztetés után nyeri el.
A kar HR fejlesztési preferenciái:
az oktatói kar további fokozatos fiatalítása,
a tudományos fokozattal rendelkezők számának és arányának növelése,
a kar professzori testületének erősítése,
a viszonylag egyenletes tanszéki oktatási terhelés biztosításához szükséges erőforrás
átcsoportosítás; a külső körülmények változásához, a szakok változó hallgatói létszámához, a
szakok karon belüli súlyának módosulásához történő rugalmas alkalmazkodás.
A kari HR fejlesztési döntések alapjául a tanszékek egy közalkalmazottra vetített fajlagos oktatás
teljesítménye szolgál.
A vezetés külső és belső kapcsolati rendszere
A kar dékánja állandó tagja a Rektori Konferencia Műszaki Szakbizottságának (MRK MSZB) és
Informatikai Szakbizottságának (MRK ISZB). A kar vezetése intenzív személyes és szakmai kapcsolatokat
ápol a BME Villamos és Informatikai, Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki, Építőmérnöki, Építészmérnöki
és Gépészmérnöki Karával, a Pannon Egyetem Mérnöki Karával és Informatikai Karával, a Miskolci Egyetem
Gépészmérnöki és Informatikai Karával, a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karával és a Nyugat-
magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki, valamint Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karával.
A kar intenzív ipari, társadalmi kapcsolataival összhangban a kar vezetése rendszeresen találkozik,
konzultál az országos nagyvállalatok, köztük a kar első számú stratégiai partnere, az AUDI Motor Hungaria
Kft., a Nyugat-magyarországi régió kis és közepes vállalatainak, Győr város és Győr-Moson-Sopron megye
önkormányzatának, valamint a megyei Mérnöki Kamara, a Kereskedelmi és Iparkamara és a VOSZ vezetőivel
oktatási és kutatás-fejlesztési kérdésekben.
A kar problémamentes, harmonikus kapcsolatokat ápol az egyetem felső vezetésével, az egyetem többi
karának és intézetének vezetőjével, valamint az egyetemi és kari Hallgatói Önkormányzat vezetőivel,
képviselőivel.
A jelenlegi állapot összefoglaló értékelése
A Műszaki Tudományi Kar jelenleg méreteit tekintve a magyarországi felsőoktatási intézmények
legnagyobb műszaki és informatikai kara. 2013-ban az egyetemi karok rangsorában az első helyes nappali
felvételi jelentkezések számában ötödik, a felvett hallgatók számában pedig az első helyen állt.
A kar jelenlegi (2014 őszén induló) 13 alapképzési, 2 osztatlan és 15 mesterképzési szakból álló képzési
struktúrája összhangban van az északnyugat-magyarországi régió társadalmi, gazdasági igényeivel, lefedi a
kar képzési kapacitásait és csak jelentős erőforrás bevonással lenne bővíthető tovább. Ezért a kar képzési
kínálatának bővítését sem rövid, sem középtávon nem tervezzük.
A kar oktatói létszáma alacsony, azonban az egyre kedvezőbbé váló minősítettségi arány (54,6%) és a
generációváltás következtében folyamatosan javuló átlagéletkor (45,05 év) biztosítja a színvonalas oktatást és
az ennek alapját szolgáltató kutatást és fejlesztést, mely utóbbit nagymértékben meghatározza az egyetem
kedvező gazdasági környezete, a nagyszámú iparvállalati kapcsolat is. Az alapképzési szakok
14
gyakorlatorientált jellegének erősítéséhez, a mesterképzési szakok oktatási színvonalának emeléséhez a kar
jelentős támogatást kap a régió iparvállalataitól. A kar kiemelt feladata jelenleg az MSc szakok és a doktori
képzés alapjául szolgáló magas elméleti színvonalú alapkutatások volumenének növelése.
Megítélésünk szerint 2014 elejére a Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kara a hazai
műszaki felsőoktatás élmezőnyének meghatározó szereplőjévé vált.
1.2. Az előző akkreditáció ajánlásai a kar számára, az eltelt időszakra tervezett fejlesztések, és
azok megvalósulása
Ajánlások és a megtett intézkedések
1. A Műszaki Tudományi Karon az oktatók közel harmada néhány éven belül nyugdíjba megy. … az
intézmény tudományos képessége átmenetileg csökkenni fog. (4. – 5. oldal)
A karon a generációváltás, az oktatói kar fiatalítása átgondoltan, szervezett keretek között
folyamatosan zajlik. Az érintett személyek kezdeményezésére, illetve tanszéki, kari kezdeményezésre
történő nyugdíjazások miatt távozó kollégáinkat – ha nem is könnyen – de sikerült motivált fiatal
oktatókkal pótolni.
A kar oktatói átlagéletkora az elmúlt öt évben 50 évről 45,05 évre csökkent, a tudományos
minősítéssel rendelkező oktatók aránya pedig 40%-ról 54,6%-ra növekedett. A prognosztizált
„tudományos képesség csökkenés” nem következett be.
2. Javasolt a műszaki tanárképzés további erősítése. Ebben az MTK országosan is kiemelten jó helyzetben
van.
A kar, illetve a Tanárképző Központ az elmúlt időszakban minden tőle telhetőt megtett a műszaki
tanárképzés erősítésére: a Mérnöktanár MA szakhoz több tanterv változatot dolgozott ki főiskolai, BSc
és egyetemi végzettséggel rendelkező jelentkezők számára és 2013-ban meghirdette az osztatlan
egyetemi Mérnöktanár szakot három szakiránnyal.
A mérnöktanárképzés iránt az elmúlt időszakban azonban mérsékelt volt az érdeklődés. Az MA
szakot általában elegendő számú jelentkező hiányában nappali tagozaton nem tudtuk elindítani. A
levelező tagozatú képzésre viszont van kereslet. Pozitív eredménynek tekinthető, hogy a 2013-ban első
alkalommal meghirdetett osztatlan Mérnöktanár szakot az egész országban csak Győrben sikerült
nappali tagozaton elindítani (igaz, nem túl nagy létszámmal).
3. Fontos, hogy az eltérő fejlettségű részek kiegyenlítődjenek, ill. javasolt elgondolkodni a felhasználói
oldalon kevésbé igényelt területek fokozatos visszafejlesztésén.
A kar szoros kapcsolatot ápol a régió iparával és más intézményeivel, továbbá folyamatosan
figyelemmel kíséri a munkaerőpiac, a felhasználói oldal igényeit. Ez alapján történik a karon az egyes
szakterületek arányának változása. „Mesterséges”, karon belüli autonóm, a fenti tényezőktől független
döntéseket a képzési területek aránya vonatkozásában eddig sem hoztunk és ezután sem szándékozunk
hozni.
Az elmúlt években lényeges visszafejlesztés történt a Műszaki szakoktató BSc szak és a
Településmérnöki MSc szak vonatkozásában. A Műszaki szakoktató BSc szakot nem minden évben
indítottuk el, a Településmérnöki MSc szakot pedig meg sem hirdetjük minden félévben. Ezek a
változások a felvételre jelentkezők és a felhasználói igények változásával összhangban történtek.
Több szakon specializációkat (korábbi elnevezés szerint szakirányokat) szüntettünk meg, vontunk
össze. Jelentkezési létszámokhoz kötötten szabályoztuk, szigorítottuk a specializációk létesítését,
meghirdetését és indítását.
4. A környezetmérnöki képzésnél meg kell találni azt a profilt, amely egyedivé teszi a kar ilyen
képzésformáját.
A Környezetmérnöki Tanszék – megítélésünk szerint sikeresen – törekszik az „egyedi profil”
kialakítására. A profil súlyponti területei a komplex környezetelemzés és környezetállapot-értékelés,
valamint a megújuló energiák és a régió ipari adottságait figyelembevevő ipari hulladékgazdálkodás. A
15
tanszék a 2014. év folyamán tovább dolgozik képzése egyedi profiljának kialakításán, és körvonalazta
oktatási célját: a hazai ipar első számú kiszolgálója szeretne lenni a környezetmérnök vonalon,
elsősorban a járműipar területén; és ehhez az egyik szakirányát a régió (elsősorban járműgyártási)
iparának igényeihez alkalmazkodva tervezi átalakítani.
5. Bár a tantárgyi tematikai minősítése szigorúan nem tartozik e vizsgálat feladati közé, megemlítendő,
hogy a tanszékek kutatási profiljának az egyetem prioritásának irányába „fésülése” megnövelné a
kutatás ütőképességét és a kritikus tömeg elérésének is segítene (pl. plazmafizika, a Fizika és Kémia
tanszék most felfutó témája)
A kar folyamatosan törekszik a kutatási tevékenység szétforgácsoltságának csökkentésére, és
néhány területen az ütőképes kutatási kritikus tömeg elérésére. Ugyanakkor nem szándékozzuk
munkatársaink kutatási szabadságát sem korlátozni.
A kritikus tömeg elérését támogatták többek között a korábbi évek Belső Kutatási Főirány
pályázatai, a Járműipari Regionális Tudásközpont és a Járműipari Kutató Központ tevékenysége,
valamint a több egyetem és kutatóhely együttműködésében megvalósuló oktatásfejlesztési és kutatási
projektek. Példaként említhető meg erre a Járműipari Felsőoktatási és Kutatási Együttműködés
(TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0002) projekt.
A kar fontosnak tartja az olyan alapkutatásokat, amelyek mérnöki problémákhoz kapcsolódnak,
pl. az említett plazmafizikai téma komoly informatikai és gépészmérnöki projektekhez kapcsolódik,
nem egy, a kar profiljától idegen elméleti kutatást jelent.
6. Ha az országban valaki, akkor az SZE humánpolitikája célul tűzhetné, hogy a tudományos fokozattal
rendelkezők lehetőleg szerezzenek ipari gyakorlatot is.
A tudományos fokozattal rendelkező oktatók túlnyomó többsége rendelkezik ipari gyakorlattal is,
részben azzal, hogy több évet töltött el az iparba, részben pedig azzal, hogy folyamatosan részt vesz
ipari kutatási projektek megvalósításában.
Az elmúlt években több nagy ipari, tervezői, fejlesztői tapasztalattal és tudományos minősítéssel is
rendelkező új munkatársat kaptunk az építész és építőmérnöki területre, de a járműmérnöki terület is
bővült egy tudományos minősítéssel rendelkező vezető munkatárssal, aki németországi ipari vezetői
állásból és egy másik munkatárssal, aki a RÁBA középvezetői állásából érkezett a karra.
A kar és az egyetem vezetése - a jelenlegi szűk mozgástér ellenére - mindent megtesz annak
érdekében, hogy az oktatói kar ipari gyakorlattal rendelkező tudományos minősítéssel rendelkező
kollégákkal gazdagodjon. Az AUDI Hungaria Motor Kft.-vel kialakult szoros együttműködésünket is
felhasználjuk arra, hogy oktatói testületünket ebben a szellemben bővítsük. A Belsőégésű Motorok
Tanszék korábbi német vezetőjét egy szintén német, ipari gyakorlattal rendelkező tudományosan
minősített kollégával pótoltuk és ugyanilyen kvalitású szlovákiai magyar kollégát nyertünk meg a
Járműfejlesztési Tanszék vezetésére. Mindketten az AUDI Hungaria Motor Kft. ajánlásával kerültek a
karra.
Megítélésünk szerint a jelenlegi jogszabályi környezet, valamint az ipari és költségvetési/egyetemi
szektor közötti jövedelembeli szakadék nem támogatja a nagy tapasztalatú ipari szakemberek bevonását
az egyetemi oktatásba, kutatásba. A kar szűkös humán erőforrás helyzete jelenleg nem teszi lehetővé,
hogy tudományosan minősített oktatóinkat ipari gyakorlatuk felfrissítése céljából hosszabb időre
nélkülözzük.
7. Az Intézmény alapképzése (BSc) kiváló volt már főiskolaként is. Az egyetemként való sikerességének a
kulcseleme a most induló mesterképzéseknek szakmailag magas szintű és egyben piacképes kialakítása.
Az e téren elért eredmények nyilvánossá tétele, pl. az egyetem honlapján, fontos vonzerő is lenne.
Az egyetem és a kar 2011-ben új portálrendszerre tért át. Az áttéréskor célul tűztük ki, hogy a kari
és a tanszéki honlapok minden olyan információt tartalmazzanak, amelyekre hallgatóinknak,
együttműködő partnereinknek és a karon folyó tevékenység iránt érdeklődőknek szükségük lehet. A kar
16
és a tanszékek legfontosabb információinak angol nyelven is elérhetőknek kell lenniük. A német nyelvű
képzésben résztvevő tanszékeknek német honlap változattal is kell rendelkezniük.
A korábbi állapothoz képest történt ugyan előrelépés, azonban a honlapjaink
információtartalmának megújítása, frissítése folyamatos feladatunk. A feladat súlyával összhangban ez
a kérdés a kari tanácsok rendszeresen ismétlődő napirendi pontja.
8. A bizottság a kar oktatóinak tankönyvírási kedve méltánylása mellett felhívja a figyelmet arra, hogy az
alapképzéshez már bizonyítottan bevált és kiváló tankönyvek léteznek a nemzetközi forgalomban.
Meggondolandó ezek egyikének – másikának lefordítása is, mint ellátási stratégia; az MSc szinten már
a nyelvtudást is szolgálja egy – egy idegen nyelvű tankönyv.
A kar elmúlt időszakban további eredményes tananyag fejlesztési tevékenységet folytatott,
amelynek eredményeként tovább bővült az elektronikus formában is rendelkezésre álló BSc és MSc
tananyagok választéka. A nemzetközi forgalomban rendelkezésre álló, bizonyítottan bevált
tankönyvek lefordítását nem tartjuk célszerű megoldásnak. Sokkal inkább elképzelhetőnek tartjuk és
tervezzük ezeknek az idegen nyelven meghirdetett képzéseinknél történő felhasználását.
9. A MAB javasolja a kar publikációs jegyzékének a most országossá váló Köztestületi Publikációs
Adattárral történő harmonizálását.
A kar az oktatók, kutatók publikációinak nyilvántartásánál a kari publikációs adatbázis
használatáról áttért a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adatbázis használatára. Oktatóinkat
ösztönözzük az MTMT-ben nyilvántartott adataik folyamatos aktualizálására.
10. A tények, tapasztalatok alapján nem „lelkesítő” az új (2008 évi) helyi tudományos folyóirat, azaz az
Acta Technica Jaurinensis megindítása, főleg nem az indítás érvrendszere alapján. Ha azonban már
van ilyen folyóirat, nem szabad engedni az ilyenkor ismert „alulról jövő” nyomásnak, amely a helyi
folyóiratok „referált” voltát formálissá igyekszik süllyeszteni. Az ilyen jellegű folyóiratokat arra kell
használni, hogy az ismeret, minőségi folyóiratokban röviden megjelent cikkek hosszabb kifejtésének
fóruma legyen (értekezések, kutatási jelentések, stb.)
Fontosnak és szükségesnek tartjuk, hogy a kar rendelkezzen saját tudományos folyóirattal. A
folyóirat az elmúlt évben jelentősen megújult: feltártuk a működtetés nehézségeit, megvizsgáltuk,
hogyan lehetne a cikkek színvonalát növelni és hogyan juthatnánk el a nevesebb egyetemeken működő
szerzőkhöz. A folyóirat szakmai színvonalát szigorú bírálati rendszerrel tervezzük javítani.
A folyóirat szerkesztő bizottságát átszerveztük, több lelkes, ambiciózus fiatal oktató vesz részt a
szerkesztőmunkában, akik megújították a folyóirat honlapját is (http://acta.sze.hu). A korábbi
számokban megjelent cikkek az archívumban elektronikusan elérhetők. Az új cikkek fogadása, bírálata,
javítása 2013 óta elektronikusan történik. Ezáltal az egyes cikkek előélete felkutatható, naplózható; ez a
folyóirat tervezett impakt faktorossá válásnak fontos feltétele. A cikkeket 2014-től DOI-azonosítóval is
ellátjuk, aminek hiánya ma már nem megengedhető.
Az eddig megjelent évfolyamokkal összhangban ezután is évente négy számot tervezünk kiadni, és
minden számban átlagosan 12 lektorált cikket kívánunk megjelentetni. A beérkezett cikkek bírálatára
minden esetben két független opponenst kérünk fel. Az elektronikus formában történő elérhetőség
mellett meg kívánjuk őrizni a klasszikus papír alapú formát is.
11. Az önértékelésben a „szabadalom” vagy „találmány” szó elő sem fordul – ez egy műszaki kar esetében
nagy hiányosság, még akkor is, ha közismert, hogy szinte lehetetlen a nagyiparral közös kutatások
szabadalmaiban akár csak kis „SZE –résztulajdont” megszerezni. Az SZE munkatársai azonban
feltalálók lehetnek, és az ő érdekeinek a képviselete fokozatosan megerősítheti az intézmény saját
szellemi termék –védelmi munkáját. Erre törekedni kell.
A kar munkatársainak szabadalmairól és találmányairól a kari önértékelés 2.2. pontja ad
tájékoztatást.
17
12. A multidiszciplináris doktori iskola a jelen helyzetben fenntartandó megoldás, de az évek haladtával
meg kell találni a minőségi, szakmai osztódásnak a lehetőleg helyben lakó és egyben alkalmas vezetőit.
A doktori iskola az elmúlt időszakban stabilan működött. A kar fontosnak tartja az iskola
továbbfejlesztését, ami további tudományterületek megjelenését és az egyes területek önállósulását is
jelenti. Az egyes szakterületek önállósulása a következő években várható.
13. Az oktatás minőségbiztosítás kérdései jobban kidolgozhatóak. Továbbá, a doktori iskola tematikái is
profitálnának, ha a kutatásokat is a minőségbiztosítás elvei szerint szabályozott folyamatokat
kialakítva, ezeknek megfelelő dokumentálással végeznék.
A kar az elmúlt időszakban törekedett arra, hogy az oktatási és kutatási tevékenységet átlátható
módon szabályozza. Ennek érdekében a kari tanács több új kari szabályzatot, valamint eljárásrendet
fogadott el.
Tervezett fejlesztések és megvalósításuk
A felvételi kampány, hallgató toborzás területén:
2012-ben kari Felvételi Bizottságot hoztunk létre, amely szervezi és koordinálja a kari felvételi
kampányt. Korábban a felvételi kampány szervezése kizárólag egyetemi szintű feladat volt.
A hallgató toborzásban javítottuk a kari Hallgatói Önkormányzattal való együttműködést, ami
lényegesen javítja a kampány hitelességét.
Az oktatás területén:
Újabb BSc, MSc és osztatlan szakok sikeres akkreditációjával bővítettük a kar képzési kínálatát.
Folyamatosan megújítottuk, aktualizáltuk a meglevő szakjaink tananyagát, törekedve a
párhuzamosságok megszüntetésére és a karon belüli és a karok közötti szinergiahatások jobb
kihasználására.
Lényegesen javítottuk hallgatóink jegyzetekkel, oktatási segédletekkel történő ellátását különös
tekintettel az elektronikus formában létrehozott tananyagokra, új oktatási technológiák alkalmazására.
Kiemelt feladatként kezeltük az oktatói kar „hallgatóbarát attitűdjének” javítását.
Az oktatással kapcsolatos hallgatói panaszok kezelésére ad hoc bizottságokat hoztunk létre (pl. építész
diplomamunkák, a Mérés tárgy követelményei), amelyek megoldották a felmerült problémát.
Az oktatói kar minőségi indikátorai vonatkozásában két területen történt jelentős előrelépés:
Jelentős mértékben sikerült növelni a tudományos fokozattal rendelkező oktatók arányát.
A folyamatos generációváltás következtében az oktatói kar átlagos életkora megközelíti az ideálisnak
gondolt 40-45 év közötti értéket. A generációváltás következtében a tanszékvezetők átlagéletkora is
jelentősen csökkent, ami a kar jövője szempontjából alapvető fontosságú.
A kari folyamatok szabályozására és átláthatóvá tételére több kari szabályzat született:
A Kari Tanács működését eljárásrend összeállításával szabályoztuk.
Elfogadtuk a szakbizottságok működési rendjét, a szakbizottsági névsorokat éves gyakorisággal
aktualizáltuk.
Egységes kari Záróvizsga Szabályzatot dolgoztunk ki, egységesítettük a szakdolgozatok (BSc) és
diplomamunkák (MSc, osztatlan) formai követelményeit.
Folyamatosan aktualizáltuk a publikációs és konferenciatámogatási, illetve a belső kutatási főirányok
szabályzatait.
Stabilizáltuk és megújítottuk a kari tudományos folyóirat működését.
18
1.3. C-SWOT analízis
A Műszaki Tudományi Karra vonatkozó C-SWOT analízis legfontosabb megállapításait (Korlátok
(Constraints), Erősségek (Strengths), Gyengeségek (Weaknesses), Lehetőségek (Opportunities), Veszélyek
(Threats)) az alábbi nyolc területen vizsgáltuk:
- Szervezet,
- Kereslet, kínálat,
- Kutatás,
- Humán erőforrás,
- Gazdálkodás,
- Eszközök,
- Kapcsolatok,
- Kommunikáció.
Szervezet
Korlátok: Hazai egyetemi kar - tanszék struktúra típusú szervezeti felépítés viszonylagos rugalmatlansága.
Erősségek: Folyamatosan megújuló tanszéki struktúra, rugalmas alkalmazkodás az oktatási piaci
változásokhoz, egyetemen belüli karközi oktatási együttműködés feltételei adottak (átoktatás) és
jól működnek.
Gyengeségek: Nagy szervezeti egység nehezen irányítható, szakterületközi együttműködések egyelőre
viszonylag gyengék.
Lehetőségek: Szervezeti struktúra megújulásában rejlő lehetőségek, szakterületközi együttműködések
erősítése, szinergia hatások még jobb kihasználása.
Veszélyek: Nehezen irányítható nagy szervezeti egység esetleges irányítatlansága, szakterületközi versengés
az együttműködés helyett.
Kereslet, kínálat
Korlátok: Keresleti oldal területi lehatároltsága okozta igénykorlát. Szabályozott kapacitáskorlát a kínálati
oldalon.
Erősségek: Hagyományosan ismert és elismert, nagy múltú képzések (műszaki, informatikai). Piacképes,
keresett képzések. Jól működő felnőttképzési módszerek, jelentős kutatási potenciál.
Gyengeségek: Alacsony a külföldi diákok aránya. Egyenlőtlen kutatási kínálat a szakterületek között.
Lehetőségek: Kedvező piaci környezet indukálta új képzési kínálat. Szervezett kutatási feladatok kiterjesztése
az oktatók kritikus tömegére.
Veszélyek: Kedvezőtlen demográfiai folyamatok és változó szabályozás (csökkenő hallgatói létszám).
Erősödő versenytársak a felsőoktatási piacon. A hallgatói létszám és az előképzettség színvonala
időnként csökken.
Kutatás
Korlátok: Korlátozott számú pályázati lehetőség források elnyerésére, korlátozott szabályozási háttér a
kutatási eszközök egyes csoportjának megújítására, fejlesztésére.
Erősségek: Széles bázisú ipari kapcsolatrendszer, sok éves tapasztalat az alkalmazott kutatások területén.
Gyengeségek: Kicsi az eszközpark fenntartására, megújítására, fejlesztésére fordítható erőforrás. A magas
elméleti színvonalú alapkutatások alacsony száma. Csökkenő számú kutatási és oktatási
tapasztalattal is bíró tapasztalt munkatárs.
Lehetőségek: Továbbszélesedő ipari kapcsolatrendszer, komplex kutatási területek lefedésére alkalmas
célorientált kutatócsoportok kialakítása, a doktori iskola és a Járműipari Kutató Központ (JKK)
nyújtotta tudományos potenciál kiaknázása.
Veszélyek: Kutatási eszközpark megújításának korlátoltsága visszahat a kutatások számára és minőségére.
Személyes kapcsolatokra épülő ipari kapcsolatrendszer.
Humán erőforrás
Korlátok: Állami finanszírozási keretek korlátozzák a személyi állomány folyamatos fejlesztését, szükséges
bővítését.
Erősségek: Minősített oktatók növekvő száma és aránya. Sok tettre kész, rugalmas, motivált fiatal munkatárs.
19
Gyengeségek: Csökkenő számú, nehezen pótolható tapasztalt egyetemi tanár, egyenetlen korfa, lassan
növekvő számú akadémiai doktor és akadémikus. Rendkívül alacsony közalkalmazotti bérek.
Lehetőségek: Doktori iskola humán erőforrás megújító hatása, folytatódó oktatói, kutatói generációváltás,
csökkenő átlagéletkor. Kutatási, ipari kapcsolatokból származó bérkiegészítés.
Veszélyek: Vezetői utánpótlás bizonytalansága, korfa aránytalansága miatt magas az igen fiatal és az idősebb
(és nyugdíjas) korú oktatók aránya, emiatt alacsony a tapasztalt középkorú (40-60 éves), de
motivált munkatársak aránya.
Gazdálkodás
Korlátok: Állami finanszírozási keretek szabályozói korlátai.
Erősségek: Stabil, takarékos, hiány- és hitelmentes gazdálkodás.
Gyengeségek: Rugalmatlan, bürokratikus elszámolási rendszer, korlátozott bevételi oldal, valamint nem
kellően hatékonyan működő kiadási oldal.
Lehetőségek: Kutatási pályázati források további bevonási lehetőségei, vendéghallgatók képzésének bevételei.
Veszélyek: Változó szabályozói környezet. Ipari támogatások változékonysága, kiegyensúlyozatlansága.
Eszközök
Korlátok: Korlátozott beszerzési lehetőségek (egyes esetekben, pl. informatikai eszközök esetén tiltás, máshol
körülményes közbeszerzés).
Erősségek: Koncentrált, (szinte) egy tömbös campus, költséghatékony üzemeltetés.
Gyengeségek: Eszközpark egy része elavult, épületek egy része felújításra szorul (pl. a laborépület).
Lehetőségek: Hasonlóan a jelenleg is folyó és már lezajlott munkálatokhoz, az eddig kimaradt épületek is
megújíthatók.
Veszélyek: Elavult eszközök nem kellően hatékonyan használhatók, aránytalanul bővített kapacitások egy
része az egyes területeken csökkenő hallgatói létszám miatt kihasználatlan maradhat.
Kapcsolatok
Korlátok: Korlátozott számú a régióban fekvő potenciális ipari partnerek száma.
Erősségek: Széleskörű, többszintű ipari kapcsolatrendszer, kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszer,
meghatározó régiós szerep.
Gyengeségek: Személyfüggő (oktatóhoz kötött) ipari és nemzetközi kapcsolatrendszer.
Lehetőségek: Új piaci kapcsolatok, vezetői piaci szereplőkkel történő egyre szorosabb együttműködés.
Veszélyek: Gyorsan változó gazdasági környezet, változó személyi állomány.
Kommunikáció
Korlátok: E területen nincsenek a működést közvetlenül befolyásoló korlátok.
Erősségek: Többszintű (kari, tanszéki, szakterületei) kommunikációs rendszer.
Gyengeségek: Eseti „információelárasztás” folytán elsikkadhatnak a lényegi információk, lassú, korlátozott
belső információáramlás, „corporate image” kidolgozottsága, ismertsége, emiatt használata is
alacsony.
Lehetőségek: Internetes kommunikációs csatornák tudatosabb, szakszerűbb használata, bővülő
médiakapcsolatok.
Veszélyek: Tudatosabb kommunikációs stratégiát folytató vetélytársak előnybekerülése.
Összefoglalás
A Műszaki Tudományi Kar rövid és hosszú távú célrendszere az alábbiakban foglalható össze, mely
bizonyítja a kari vezetés minőség centrikus elkötelezettségét.
A Műszaki Tudományi Kar rövid távú célrendszere a kar piaci pozíciói, oktatási és kutatási
tevékenysége valamint az ezeket megvalósító személyi állomány tekintetében a következő:
- Piaci pozícióink megtartása és esetleges kismértékű bővítése. A BSc szakok hallgatói létszámát
megtartani, az MSc szakjaink hallgatói létszámát növelni tervezzük.
- Oktatási tevékenységünk piaci igényeket is követő folyamatos megújítása, frissítése, az alapértékek
megőrzése mellett.
20
- Kutatási tevékenységünk mennyiségi és minőségi mutatóinak (források megszerzése, aktív kutatók
száma) megtartása és javítása a kutatási hangsúlyok koncentrálása mellett.
- Személyi állomány további megújítása, a generációváltás folytatása, a minősített oktatók arányának
további növelése.
A Műszaki Tudományi Kar hosszú távú célrendszere a kar piaci pozíciói, oktatás és kutatási
tevékenysége valamint az ezeket megvalósító személyi állomány tekintetében a következő:
- Piaci pozíciónk stabilizálása, a régióvezető Műszaki Tudományi Kar „cím” megőrzése.
- Oktatási tevékenységünk rendszerének megőrzése, a képzési kínálat széleskörűségének fenntartása.
- Kutatási tevékenységünkben a régió (esetleg az ország) vezető specialistájának lenni a kiemelt 4-5
kutatási területen.
- Személyi állományunk koreloszlásának egyenletesebbé tétele, minősítettségi arány magas szinten tartása,
bővülő, stabil egyetemi tanári kar kialakítása.
21
2. A kar kulcsfontosságú eredményei
2.1. Oktatás
A kar szakjai
A Műszaki Tudományi Kar műszaki, informatikai és műszaki pedagógiai területen kínál képzéseket. A
bolognai rendszerre való 2004/2005-ös áttérést követően 2008-ra kialakult a kar szakstruktúrájának gerince,
amit 2014-re sikerült az előzetes elképzeléseinknek megfelelően a mérnöki és informatikai területen teljessé
tenni. A teljessé tétel azt jelenti, hogy minden olyan BSc és MSc szakon folyik képzés, amelyhez a karon,
egyetemen belül rendelkezésre állnak oktatási kapacitások, és amelyre a győri és az északnyugat-
magyarországi régióban gazdasági, társadalmi igény mutatkozik. A műszaki pedagógusképzésben történő
központi átalakításokat követve pedig megindítottuk az osztatlan, egyciklusú mérnöktanár-képzést.
Ezzel elértük, hogy minden alapképzési szakunkról a karon belül több mesterszakon is folytathatják
tanulmányaikat alapképzési szakot végzett hallgatóink, valamint minden, a stratégiai tervben rögzített, a győri
gazdasági térség számára fontos szakot sikerült elindítanunk. A kar BSc, osztatlan és MSc szakjainak számát a
2.1. táblázat foglalja össze.
A kar szakjainak szakterületi megoszlása 2.1. táblázat
Szakterület Alapképzés Mesterképzés Osztatlan képzés
Műszaki 11 12 1
Informatikai 2 2 -
Pedagógiai - 1 1
Az alábbiakban az egyes képzési szinteken (BSc, osztatlan, MSc/MA, szakirányú továbbképzési)
indított szakjainkat soroljuk fel az indítás első évének feltüntetésével.
Alapképzési szakok
1. Mérnök informatikus (2004)
2. Építőmérnöki (2005)
3. Gépészmérnöki (2005)
4. Közlekedésmérnöki (2005)
5. Mechatronikai mérnöki (2005)
6. Villamosmérnöki (2005)
7. Építészmérnöki (2006)
8. Gazdaságinformatikus (2006)
9. Környezetmérnöki (2006)
10. Műszaki menedzser (2006)
11. Műszaki szakoktató (2006)
12. Járműmérnöki (2011)
13. Logisztikai mérnöki (2014)
Osztatlan szakok 1. Építész osztatlan (2005) 2. Mérnöktanár osztatlan (2013)
szakirányok: közlekedési,
gépész, mechatronikai,
informatikai
Mesterképzési szakok 1. Járműmérnöki magyar nyelven (2007)
2. Mechatronikai mérnöki (2007)
3. Mérnöktanár MA (2007)
4. Mérnök informatikus (2008)
Infrastruktúra építőmérnöki magyar nyelven (2008) .5
6. Közlekedésmérnöki (2009)
7. Logisztikai mérnöki (2009)
22
8. Villamosmérnöki (2009)
9. Településmérnöki (2010)
10. Szerkezettervező építészmérnöki (2010)
11. Gazdaságinformatikus (2011)
12. Fahrzeugingenieur német nyelven (2012)
13. Gépészmérnöki(2014)
14. Műszaki menedzser (2014)
15. Infrastructural Civil Engineering angolul (2014)
Szakirányú továbbképzési szakok 1. Logisztikai és szállítmányozási menedzser (BSc)
2. Közlekedési műszaki szakértő (BSc/MSc)
3. Vasúti pálya-jármű rendszer BSc szakmérnök
4. Haszongépjármű üzemeltető BSc szakmérnök
5. Logisztikai rendszerszervező BSc szakmérnök
6. Képzők képzése MA szakirányú továbbképzés
A szakok a MAB kívánalomnak megfelelő formában történő felsorolását a Függelék 3. táblázata
tartalmazza.
Az egyetemi alapképzési és osztatlan szakokat minden évben az őszi, normál felvételi eljárásban
indítjuk nappali és levelező/távoktatás tagozaton. Ettől az általános szabálytól eltérően a Közlekedésmérnöki
és a Műszaki menedzser alapszak távoktatási tagozaton minden keresztfélévben (februári kezdés) is indul. A
mesterképzési szakokat minden (normál és kereszt) félévben nappali és levelező tagozaton is meghirdetjük.
Az alapképzési szakok közül a Műszaki szakoktató, a mesterképzési szakok közül pedig a Településmérnöki
szak nem indult el az elmúlt időszakban minden évben, mert nem mindig volt megfelelő számú jelentkező. A
szakirányú továbbképzési szakokat igény esetén, nem minden évben indítjuk.
A régi rendszerű felsőfokú szakképzési (FSz) szakjaink közül gépipari mérnökasszisztens és
mechatronikai mérnöki mérnökasszisztens szakokon vannak még hallgatóink, de ezek kifutó szakok. Az új
rendszerű felsőoktatási szakképzési (FOSzK) szakoknál a szakindítás jogát elnyertük a mérnökinformatikus és
gazdaságinformatikus szakokon. Több, számunkra fontos terület, mint pl. a gépipari mérnökasszisztens szak
képzési és kimeneti követelményei (KKK-ja) még nem jelent meg. A felsőoktatási szakképzési szakok
szerepe a karon azután fog tisztázódni, amikor megjelennek a felsőoktatás rendszerének országos szintű
átalakításáról a végleges rendelkezések.
23
A felvett és végzett hallgatók száma és aránya
2.1. ábra: A karra jelentkező hallgatók állandó lakóhely szerinti eloszlása
A 2.1. ábra a karra jelentkező hallgatók területi eloszlását szemlélteti. A Műszaki Tudományi Karra
meghatározó létszámban a Balaton középvonalától északi-nyugatra fekvő dunántúli területről jelentkeznek
hallgatók. A fenti térkép a jelentkező hallgatók területi eloszlását szemlélteti. Ez a területi eloszlás is igazolja
a kar döntően regionális szerepét.
A 2.2. és a 2.3. táblázatok mutatják be az elmúlt öt éves időszakra az évenként felvett és végzett
hallgatók létszámát. Végzettnek az abszolutóriumot szerzett hallgatókat tekintjük.
A felvett és beiratkozott hallgatók száma 2.2. táblázat
2009 2010 2011 2012 2013 Összesen
Nappali
alapképzés (BA/BSc) 1130 1161 1334 1356 1207 6188
doktori képzés (PhD/DLA) 13 21 23 21 20 98
egységes, osztatlan képzés 24 11 18 11 28 92
felsőfokú szakképzés 72 71 46 42 231
mesterképzés (MA/MSc) 46 147 116 106 73 488
Nappali összeg: 1285 1411 1537 1536 1328 7097
Részidős
alapképzés (BA/BSc) 384 439 446 409 350 2028
mesterképzés (MA/MSc) 54 369 303 264 199 1189
szakirányú továbbképzés 12 10 11 33
Részidős összeg: 450 818 760 673 549 3250
Kari összes: 1735 2229 2297 2209 1877 10347
24
A végzett hallgatók száma 2.3. táblázat
2009 2010 2011 2012 2013 Összes
Nappali
felsőfokú szakképzés 12 40 44 35 43 174
alapképzés (BA/BSc) 205 393 454 483 446 1981
mesterképzés (MA/MSc) 6 19 61 84 66 236
egységes, osztatlan képzés 10 10
doktori képzés (PhD/DLA) 8 12 8 10 11 49
egyetemi képzés 98 103 72 35 16 324
főiskolai képzés 112 44 24 10 6 196
Nappali összeg: 441 611 663 657 598 2970
Részidős
alapképzés (BA/BSc) 131 133 163 198 149 774
mesterképzés (MA/MSc) 35 23 66 141 178 443
szakirányú továbbképzés 17 24 13 10 11 75
egyetemi képzés 22 12 2 1 37
főiskolai képzés 140 36 20 7 6 209
Részidős összeg: 345 228 264 357 344 1538
Kari összes 786 839 927 1014 942 4508
A 2.2 és 2.3 táblázat adatai azt mutatják, hogy a kar beiskolázási és végzési mutatószámai stabilak. Az
is látszik, hogy a vizsgált időszakban fokozatosan csökkent és vált elhanyagolhatóvá a bolognai rendszer előtti
képzésekben végző hallgatók száma. A képzési rendszer átalakulásának (a hagyományos párhuzamos
rendszerről a lineáris bolognai rendszerre történő átállás) hatása és az országos szinten is változó felvételiző
létszám nehezen teszi összehasonlíthatóvá a felvettek és végzettek arányát, hisz a végzés BSc szakon legalább
3,5 évvel a felvétel után történik. Ezt figyelembe kell venni az alábbi táblázat értelmezésében, mely évenként
és összesítve mutatja a végzettek és felvettek számarányát a fontos képzési szintek és a kari összesítés
esetében.
A képzési szerkezet átalakulása és a fokozatosan növekedő hallgatói létszám eredménye, hogy az
alapképzési és mesterképzési szakokon az arány fokozatosan nő, hisz pl. 2009-ben a 2005-ös induló BSc
képzések azon diákjai végeztek, akik mintatanterv szerint tanultak, de a végzősök száma a magasabb felvételi
létszámú 2009-es évhez van viszonyítva. A kari összes számarány ilyen irányú változását mérsékli, hogy
2009-ben még jelentős számú régi, főiskolai képzésben végző hallgatónk is volt.
A végzett és felvett hallgatók számának aránya az új (bolognai) rendszerben 2.4. táblázat
2009 2010 2011 2012 2013 Összes
Nappali
alapképzés (BSc) 18,1% 33,9% 34,0% 35,6% 37,0% 32,0%
mesterképzés (MA/MSc) 13,0% 12,9% 52,6% 79,2% 90,4% 48,4%
Nappali összeg: 34,3% 43,3% 43,1% 42,8% 45,0% 41,8%
Részidős
alapképzés (BSc) 34,1% 30,3% 36,5% 48,4% 42,6% 38,2%
mesterképzés (MA/MSc) 64,8% 6,2% 21,8% 53,4% 89,4% 37,3%
Részidős összeg: 76,7% 27,9% 34,7% 53,0% 62,7% 47,3%
Kari összes 45,3% 37,6% 40,4% 45,9% 50,2% 43,6%
A végzett és felvett hallgatók számának arányai a fent leírtak miatt a bolognai rendszerű szakokon az
utolsó, 2013-as évben mutatják leghűbben a végzési arányokat. Ezek a számok alapképzésben 40%,
25
mesterképzésben 90% körüliek. A fenti végzési arányok nem térnek el a magyarországi műszaki és
informatikai felsőoktatási intézményekben megszokottól.
A 2013/14-es tanév keresztféléves jelentkezési adatai a kar eredményes megújított felvételi
kampánytevékenységét tükrözik: az összes jelentkezők száma 22%-kal, az első helyes jelentkezők száma
pedig 29%-kal nagyobb, mint egy évvel korábban.
Hallgatók száma és aránya finanszírozási forma szerint
A finanszírozási formák súlya jelentősen más képet mutat nappali és részidős képzésekben, ezért e két
eset mindegyikét megmutatjuk külön-külön, majd kari összesítésben is.
Finanszírozási formák szerinti eloszlás nappali tagozaton 2.5. táblázat
2009 2010 2011 2012 2013
Állami részösztöndíjas hallgató létszám 64 18
arány 1,2% 0,3%
Államilag támogatott hallgató létszám 4194 4174 3901 3944 3950
arány 84,5% 81,4% 73,6% 73,6% 74,6%
Költségtérítéses hallgató létszám 772 951 1399 1350 1325
arány 15,5% 18,6% 26,4% 25,2% 25,0%
Kari összes hallgató: 4966 5125 5300 5358 5293
Finanszírozási formák szerinti eloszlás részidős (levelező és távoktatási) tagozaton 2.6. táblázat
2009 2010 2011 2012 2013
Állami részösztöndíjas hallgató létszám 71 39
arány 2,9% 1,7%
Államilag támogatott hallgató létszám 432 813 933 912
arány 0,0% 17,7% 32,3% 38,3% 39,7%
Költségtérítéses hallgató létszám 2226 2012 1702 1434 1348
arány 100,0% 82,3% 67,7% 58,8% 58,6%
Kari összes: 2226 2444 2515 2438 2299
Finanszírozási formák szerinti eloszlás kari összesítésben 2.7. táblázat
2009 2010 2011 2012 2013
Állami részösztöndíjas hallgató létszám 135 57
arány 1,7% 0,8%
Államilag támogatott hallgató létszám 4194 4606 4714 4877 4862
arány 58,3% 60,9% 60,3% 62,6% 64,0%
Költségtérítéses hallgató létszám 2998 2963 3101 2784 2673
arány 41,7% 39,1% 39,7% 35,7% 35,2%
Kari összes: 7192 7569 7815 7796 7592
A fenti arányokra a következő fő megállapítások tehetők:
Nappali tagozaton az államilag támogatott képzések dominálnak. Ezek aránya a vizsgált időszakban
kisebb csökkenést mutatott (kb. 84%-ról 75%-ra).
Részidős képzések esetén 2010-ben nyílt meg az államilag finanszírozott státusz lehetősége. Azóta
majdnem 40%-ra nőtt az államilag finanszírozott hallgatók aránya ezen a tagozaton.
A kari összesítés a nappali tagozat értékeihez áll közel, hisz itt lényegesen nagyobbak a létszámok. A
legfrissebb adatok szerint kb. 65-35% a megoszlás az államilag finanszírozott és a költségtérítéses
formák között. Az is látható, hogy a vizsgált időszakban összesítésben az államilag támogatott helyek
darabszáma és aránya kismértékű növekedést mutat.
A finanszírozási formák közti ilyen megoszlást a karon kedvezőnek tartjuk. Ez azt is tükrözi, hogy a kar
szakstruktúrája az állami szintű preferenciákkal (a műszaki, informatikai és műszaki pedagógiai szakterület)
és a gazdasági igényekkel egyaránt összhangban van.
26
A folyó képzések kimeneti eredményei, hallgatói létszámadatok
A képzést jellemző őszi féléves adatsorokat a kívánt formában a Függelék 1. táblázata tartalmazza. A
táblázatban található számadatok az előzőekhez hasonlóan stabil helyzetű szakstruktúrát mutatnak. A
terjedelmi okokból itt nem részletezett szak-szintű elemzések szerint vannak olyan szakjaink, melyek felvételi
adatai romlanak, de ezek nagyrészt az országos tendenciák tükröződései (pl. az építő- és építészmérnöki
területen, ahol a háttérül szolgáló iparág válsága az alapvető oka az érdeklődés csökkenésének), de a jelenleg
népszerűbb szakok (pl. gépész- és járműmérnök képzés) felvételi eredményei ezeket nagyrészt ellensúlyozzák.
2.2. ábra: A kar hallgatói létszámának képzési forma szerinti megoszlása
A kar őszi féléves összes hallgatói (aktív és passzív) létszámának alakulását oszlopdiagramok mutatják
be az elmúlt 10 évre. A tavaszi féléves hallgatói létszámok általában 500-600 fővel alacsonyabbak (2.8.
táblázat). Az első diagram a nappali, levelező és távoktatási tagozaton arányát szemlélteti, a második
diagramon pedig a bolognai rendszerre történő átállás folyamata követhető nyomon.
2.3. ábra: A kar hallgatói létszámának képzési szint szerinti megoszlása
27
A diagramokból még az is látható, hogy a kar hallgatói létszáma az előző öt éves (2003-2008)
időszakhoz képest egy kb. 20-25%-kal magasabb értéken látszik stabilizálódni.
Az aktív nappali tagozatos hallgatói létszám 2.8. táblázat
2009
tavasz
2009
ősz
2010
tavasz
2010
ősz
2011
tavasz
2011
ősz
2012
tavasz
2012
ősz
2013
tavasz
2013
ősz Átlag
4207 4674 4308 4778 4273 4898 4387 4911 4386 4913 4573,5
A kar aktív nappali tagozatos hallgató létszáma az öt év átlagában 4573,5 fő. Valamennyi szakunkon
azonban a gazdasági és humán, valamint a nyelvi és jogi tantárgyakat az egyetem más karaihoz tartozó
szervezeti egységek munkatársai végzik. A Neptun-rendszer adatai alapján az osztatlan és BSc szakjainkon a
tantárgyak 80%-át karhoz tartozó tanszékek, 20%-át pedig más szervezeti egységek munkatársai oktatják. Az
MSc/MA szakjainkon ez az arány 86,6%, illetve 13.4%. Ha ezeknek az arányoknak hallgatói létszámokkal
súlyozott átlagát vesszük, akkor elmondhatjuk, hogy átlagosan szakjaink tantárgyainak 18,5%-át, az egyetem
más, nem a karhoz tartozó tanszékei oktatják.
A Műszaki Tudományi Kar is átoktat az egyetem többi karára (főként matematika, informatika és
logisztika tárgyakat), de az ottani alacsonyabb hallgatói létszámok és a kevesebb átoktatott tárgy miatt ennek
mértéke a kapott átoktatás 30%-ára tehető. A fenti gondolatmenetre való tekintettel jogosan állítható, hogy az
átlagos aktív nappali tagozatos hallgatói létszámunk 12,95%-kal csökkenthető, azaz 0,8705x4573,5=3981,2
főnek tekinthető.
A hallgatók beiskolázásának javítására használt eszközök, módszerek
Az utóbbi években országosan egyre jobban jelentkezik az érettségizők számának demográfiai okokból
bekövetkező csökkenése. Az, hogy ez ne járjon a karra felvett diákok számának lényeges csökkenésével,
komoly odafigyelést igényel. Ennek érdekében a következő lépéseket tettük:
A kínált szakok palettájának igazítása a munkaerő-piaci igényekhez. Így indítottuk az utóbbi öt évben
például a Járműmérnöki és a Logisztikai mérnöki alapszakot, valamint a Szerkezettervező
építészmérnöki, a Gazdaságinformatikus, a Gépészmérnöki és a Műszaki menedzser mesterképzési
szakot. Az a tapasztalatunk, hogy a felvételizők számára örvendetes módon egyre fontosabbá válnak az
elhelyezkedési szempontok, így az ilyen új szakok nagy vonzerővel bírnak.
Kiemelt figyelem a felvételi kampányra. Korábban is sokat tettünk a felvételi kampányban annak
érdekében, hogy a középiskolás diákok érdeklődését felkeltsük szakjaink iránt, mint pl. tájékoztató
füzetek nyomtatása, Nyitott Kapuk rendezvények, középiskolai látogatások. Ezeket megtartottuk, de a
hatékonyabb szervezés érdekében 2012 őszén a Kari Tanács létrehozta a Kari Felvételi Bizottságot, mely
e népszerűsítési formák esetén a korábbinál hatékonyabb működést tesz lehetővé. Az egyetemi Felvételi
Bizottsággal együttműködve a kampányban a szakok egységes stílusú üzenetei, kampányarcai jelentek
meg, a középiskolai látogatásokon attraktívabb prezentációkkal veszünk részt és a korábbinál sokkal több
helyre mennek ki a kar és szakjaink képviselői. A klasszikus kampányelemeken túl FaceBook-os
kampány, középiskolásoknak kiírt pályázatok, a Mobilis Interaktív Kiállítási Központtal való
együttműködés, a tudomány-népszerűsítő alkalmak (pl. Kutatók Éjszakája) is mind segítik azt, hogy a
középiskolások figyelmét felhívjuk a kar nyújtotta továbbtanulási lehetőségekre.
A témában kifejtett erőfeszítések eredményesnek tekinthetők. Ez egyrészt a fenti adatokon is látszik:
csak az elmúlt évben mutatkozik enyhe csökkenés a felvettek létszámában, de ez az országos csökkenésnél
kisebb mértékű. Az alábbi táblázatból az látható, hogy a kar országos súlya az alapképzés területén (a kar
szakjain) az elmúlt öt évben közel 40%-kal, 10,6%-ról 14,5%-ra növekedett.
Az alapképzési szakokra felvettek részaránya az országos létszámokhoz viszonyítva 2.9. táblázat
2009 2010 2011 2012 2013
10,6% 11,3% 11,8% 13,3% 14,5%
Tehát az általunk meghirdetett szakokon növeltük részesedésünket az országosan felvételt nyert
hallgatók körében, ezért a 2013 év enyhe visszaesése a felvettek létszámában csak az országos negatív
demográfiai trenddel magyarázható.
28
Mesterképzésen a hasonló számok idősoros vizsgálata erősen torzított, mert még 2009 után is sok
helyen alapítottak és indítottak új képzéseket. A mesterképzési számadatok mostanra kezdenek stabilizálódni,
így csak azt az adatot közöljük, miszerint 2013-ban a kar által indított mesterképzési szakokon az országosan
felvett diákok 20,8%-át vettük mi fel, ami a kar műszaki, informatikai egyetemi képzésbeli súlyával
összhangban áll.
Az oktatás és tanulás eredményessége
A problémás területek felmérése
A hallgatói vizsgaeredmények alapján megnéztük, milyen tárgyakból történik a legtöbb ismétlővizsga.
2011 márciusában egy részletes elemzés is született, mely az összes hallgatót figyelembe vette, akit addig
bármelyik BSc vagy MSc szakunkra felvettünk. Ez a felmérés pontosabb, mint a globális számokra, pl. az
évenkénti végzettek/felvettek arányának számolására támaszkodó számítások, hisz pl. utóbbit terheli a
késleltetésből fakadó bizonytalanság.
Az egy adott évben végzettek számát a képzési időnyivel korábban felvettek számához kellene
viszonyítani. A képzési idő viszont nem egy meghatározott hossz, hisz a kreditrendszerben természetes, ha
valaki pl. szakmai gyakorlat, vagy munkavállalás miatt nem 7 félév alatt végez el egy BSc szakot.
A következőkben a 2011-es vizsgálatra, illetve a 2013-ban gyűjtött adatokra támaszkodva mutatjuk be a
kar oktatási helyzetét.
A végzettek aránya
A Neptun tanulmányi rendszer adatai alapján olyan felmérést is végeztünk, amely egyesével követte
végig hallgatóinkat. Ebből az derült ki, hogy alapképzési szakokon a valaha felvett hallgatók átlagosan 41%-a
távozott sikertelenül a képzésből. A maradék 59%-ból kb. 40% már végzett, így 19%-nyi diák még végezhet
valamikor a jövőben. Ugyanezek a mesterszakokon jobb arányt mutatnak: ott a sikertelenül távozó hallgatók
aránya 13% volt, azaz 87% potenciálisan elvégezheti a képzést.
A részletes elemzés szerint azok az események, melynek során a hallgató sikertelenül távozik egy
szakról 2/3-részben az első két félév során bekövetkeznek. A hallgatókkal és a HÖK-kel való konzultáció
alapján a sikertelen tanulmányok fő okai, hogy az alapképzési szakos hallgató
nem tud a felsőoktatás számonkérési formáihoz, követelményeihez alkalmazkodni;
a középiskolából gyenge alapokkal érkezik;
rájön, hogy választott szakja iránt mégsem érez megfelelő érdeklődést.
A követelményekhez való alkalmazkodást a Gólyatáborban és Felkészítő Napokon adott részletesebb
tájékoztatással, a középiskolai gyenge alapok pótlását felzárkóztató tananyagok készítésével és alapozó,
választható kurzusok (pl. Matematika 0.) meghirdetésével igyekeztünk ellensúlyozni. Az egyetemi képzés
jellegéből adódóan az, hogy egy hallgató él-e ezekkel a lehetőségekkel, rajta múlik, a hiánypótlást nem tettük
kötelezővé.
A mintatanterven felüli félévek száma
A kreditrendszerű képzésben bizonyos mértékű „túlcsúszás” természetes, és nem minden esetben jelenti
a hallgató vagy a képzés hibáját. Például egy, az előírtnál hosszabb szakmai gyakorlat, egy komoly projektben
való részvétel okozhatja, hogy a hallgató félévet halaszt vagy előre tervezetten kevesebbet teljesít, mint az elvi
30 kredit/félév. Az sem ritka, hogy egy hallgató anyagi helyzetének javítása miatt munkát vállal tanulmányai
során, ezért végez a mintatantervnél több félév alatt. A „túlcsúszás” tehát nem feltétlen a képzés hibáját jelzi.
Ennek ellenére megvizsgáltuk a túlcsúszást jellemző fő mutatókat.
A túlcsúszás mértékét jellemző számadatok 2.10. táblázat
2009 2010 2011 2012 2013 Összes
Abszolvált (fő) 837 837 926 1041 950 4591
Ebből túlcsúszó (fő) 420 474 551 624 551 2620
Túlcsúszás aránya 50,2% 56,6% 59,5% 59,9% 58,0% 57,1%
Átlagos túlcsúszás (félév) 2,73 2,46 2,80 2,85 3,08 2,80
29
A túlcsúszó hallgatók aránya és az átlagos túlcsúszás mértéke láthatóan enyhe növekedést mutat, ami
azzal magyarázható, hogy a 2004–2006 közt induló és egyre növekvő létszámú alapképzések esetén, aki
2009-ben, vagy 2010-ben végzett, azok közt kisebb arányban lehettek jelentősen túlcsúszók.
A fentebb említett részletes felmérés a jelentős mértékű túlcsúszás egyik lehetséges okaként bizonyos
szakokon kiemelkedően hosszú tantárgyi előtanulmányi követelmény láncolatokat azonosított. Ezekben az
esetekben felkértük az illetékes szakbizottságot az előtanulmányi lánc indokoltságának felülvizsgálatára és
ahol szakmai érvek miatt nem lehetett ezt rövidíteni, a tárgyak mindkét félévben (őszi, tavaszi) történő
meghirdetését kértük, hogy egy sikertelen vizsga ne okozzon éves csúszást a végzés idejében.
A passzív hallgatók aránya
A túlcsúszásról elmondottakhoz hasonlóan bizonyos mértékű passzív félév szám nem jelez problémát,
hanem a rendszer természetes része, mely lehetővé teszi, hogy egy hallgató pl. magánéleti problémáiból adódó
elfoglaltságai ne tegyék lehetetlenné egy szak elvégzését. A Függelék 1. táblázatában közölt részletes
adatokból az összes hallgatók közt a passzívak arányának éves változását mutatja a következő táblázat.
A passzív hallgatók aránya az összeshez képest 2.11. táblázat
2009 2010 2011 2012 2013 Összes
Nappali 5,9% 6,8% 7,6% 8,3% 7,2% 7,2%
Részidős 17,7% 19,4% 18,5% 18,6% 17,7% 18,4%
A táblázatból látszik, hogy részidős képzésben a passzív félévek aránya nagyobb, ami a képzés
jellegéből könnyen érthető jelenség. Az számok nem jeleznek veszélyes jelenségeket. A kismértékben
növekvő tendencia a 2013-ban megfordulni látszik, ami feltehetően az új Nemzeti Felsőoktatási Törvény
alapján a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatba átvezetett szigorúbb szabályok eredménye.
A félév passziválások, halasztások oka igen változatos, nehéz statisztikailag elemezhető adatforráshoz
jutni a témában. Tipikus okok:
Betegség.
Külföldi gyakorlat.
Hosszabb szakmai gyakorlat.
Magánéleti problémák. (Gyakran a hallgató dolgozik a passzív félévben, hogy tanulmányait folytatni
tudja.)
Középiskolai tanulmányok folytatása. (Több középiskolában érettségi után lehet egy plusz évet
maradni, melynek során extra szakmai vagy nyelvi képzést nyújtanak. Ilyen esetben gyakori, hogy a
hallgató végigcsinálja a felvételi folyamatot, de passzív félévvel kezd az egyetemen.)
„Időkérés.” Néha egy hallgató elbizonytalanodik, ezt a szakot kell-e végigcsinálnia, mint amin
jelenleg van. Ekkor egy kis gondolkodási időt ad a passziválás lehetősége.
A diplomázók és záróvizsgázók aránya, a nyelvvizsga kérdése
Az egész magyar felsőoktatásban jelentkező jelenség, hogy a sikeres záróvizsgát nem követi minden
esetben a diploma megszerzése, mert ahhoz még nyelvvizsga-követelményeket is teljesíteni kell. Ezért egy
adott évben a kiadott diplomák száma kisebb, mint a sikeres záróvizsgáké. Ezeket az adatokat mutatja be a
2.12. táblázat, mely a Függelék 1. táblázata adatain alapul:
A diplomaszerzés és a sikeres záróvizsgák számának aránya 2.12. táblázat
2009 2010 2011 2012 2013 Összes
Nappali 77,3% 81,5% 78,0% 78,6% 79,4% 79,1%
Részidős 60,6% 53,0% 71,9% 66,9% 75,8% 66,1%
Látható, hogy nappali tagozaton átlagosan 21%, levelezőn és távoktatáson 34% körüli a „hiány”, azaz
ennyi azoknak az aránya, akik nyelvvizsga-követelmények nem teljesítése miatt nem jutnak diplomához
egyelőre. A statisztikai ingadozás ellenére ebben kissé javuló tendencia fedezhető fel, aminek egyik oka lehet
az egyetemen indított ingyenes nyelvvizsga-előkészítő tanfolyamok népszerűségének és a hallgatói
tudatosságnak növekedése.
A táblázat értékelésénél azonban figyelembe kell venni, hogy itt olyan diploma-szerzések is
szerepelnek, melyek esetleg 2-3 évvel korábbi záróvizsgához kapcsolódnak. Ezekből az adatokból tehát azt
30
jelenthetjük ki, hogy eddigi nappalis hallgatóink 79%-a előbb-utóbb teljesítette a nyelvvizsga-
követelményeket, míg részidős képzésekben ez az arány 66%.
Elitképzés, tehetséggondozás, TDK munka
A kar oktatói aktív konzultációs szerepet vállalnak az egyetem Tudományos és Művészeti
Diákköreiben. A kar minden szemeszterben rendez Tudományos és Művészeti Diákköri Konferenciát
(TMDK). A 2011-es, illetve 2013-as Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) a korábbiakhoz
képest jelentősen nőtt a résztvevő hallgatók száma és eredményességük is. Ennek egyik oka az, hogy az MSc
képzésben résztvevő, az OTDK-n általában jobb eredményességgel szereplő hallgatóink közül egyre több
tudta megméretni magát, hiszen számuk nőtt, másik tényezője pedig az, hogy a kar és az egyetem vezetése
kiemelten fontosnak tartja a hallgatók tudományos munka iránti érdeklődésének felkeltését.
A kari TMDK konferenciák novemberben és áprilisban kerülnek megrendezésre, részvételi és helyezési
statisztikájuk a 2.13. táblázatban látható.
A kari TMDK konferenciák adatai 2.13. táblázat
2008
tavasz
2008
ősz
2009
tavasz
2009
ősz
2010
tavasz
2010
ősz
2011
tavasz
2011
ősz
2012
tavasz
2012
ősz
2013
tavasz
Résztvevő 59 67 0 66 62 112 0 56 78 41 14
Helyezett 32 29 0 38 41 61 0 26 45 26 8
OTDK indulási
jogot nyert 18 30 0 18 25 48 0 25 34 27 8
A kar hallgatóinak elmúlt 10 évbeli OTDK részvételét és eredményeit (az előadott és a díjazott
dolgozatok számát) a 2.14. táblázat foglalja össze.
Az OTDK konferenciák adatai 2.14. táblázat
2003 2005 2007 2009 2011 2013
Induló 13 9 21 24 42 38
Helyezett 7 5 5 9 16 7
A beadott és a kari TDK konferencián előadott dolgozatok abszolút száma elfogadható hallgatói
aktivitást tükröz, érdekes a 2010-es kiemelkedő eredmény, mely a 2011-es OTDK-ra is észrevehető hatást
gyakorolt. Ha ezeket a számokat azonban a hallgatói létszámmal vetjük össze, akkor nyilvánvaló, hogy ezen a
területen még előrelépésre van szükség.
Az oktatók oktatási terhelése
Az oktatói kar valamennyi tagja teljesíti az NFtv.-ben szereplő heti minimális óraszámot. Megítélésünk
szerint a Műszaki Tudományi Kar oktatóinak oktatási terhelése a magyarországi mérnöki és informatikai
karok oktatási terhelési átlagánál lényegesen nagyobb. Ez egyenes következménye a kar viszonylag magas
hallgatói létszámának és viszonylag alacsony oktatói létszámának.
Véleményünk szerint az óraszám önmagában csak abban az esetben alkalmas az oktatási teljesítmény
mérésére, ha a tanórákon kb. azonos létszámú hallgató vesz részt. Ezért a kar egy olyan oktatási
terhelésmérési és terhelésértékelési rendszert dolgozott ki és alkalmaz 2011 óta a karon belüli humán erőforrás
elosztásra, illetve 2014-től a karon belüli dologi és óraadói keret elosztására, amit alkalmasabbnak tartunk az
oktatási terhelés mérésére. Az oktatási terhelésmérésre mindig az őszi félévben kerül sor és az adott naptári év
oktatási terheléseit jellemzi. Két mérőszámot állítunk elő. Az egyik az egy tanszékre vonatkozó abszolút
mérőszám, a „tanszéki oktatási volumen”, a másik pedig az egy közalkalmazottra vonatkozó fajlagos
mérőszám, az egy alkalmazottra vonatkozó „teljes értékű hallgatószám”.
A mérőszámok előállítása alapjául két adatbázis szolgál:
- a Tanulmányi Osztálytól kapott oktatási adatok a naptári év félévéről a Neptun tanulmányi rendszerből
(tantárgyak, kreditpontok, hallgatói létszámok),
- a Bér- és Számviteli Osztály Munkaügyi Csoportjától a tanszékek redukált közalkalmazotti létszámáról.
31
A mérőszámok előállításának alapgondolat az, hogy az oktatási teljesítmény a kreditpontok alapján
mérhető. A kredit a hallgató tanulmányokban való előrehaladását méri, azaz ez a leginkább megfogható
mennyiség, ami egy tanszéknek, egy oktatóknak a képzéshez való hozzájárulását jellemzi.
Az abszolút mérőszám előállításához tanszékenként összeadjuk minden kurzusra a hallgatók számának
és a tantárgy kreditértékének szorzatát. Ezt a számot az egy tanórán, kurzuson résztvevő hallgatók számától
függően korrigáljuk. Véleményünk szerint ugyanis a kurzus hallgatói létszámának növekedésével nem nő
arányosan az oktatói munkaráfordítás, hiszen egy előadást nagyobb létszámú hallgatóságnak is meg lehet
tartani. Ugyanakkor a vizsgák, zárthelyik és konzultáció a létszámmal közel arányos munkát jelentenek. Ezért
alkalmazunk egy c-vel jelölt kurzuslétszám korrekciós függvényt, ami egyfajta “korrigált létszámot” határoz
meg az egyes kurzusokra a tényleges létszám függvényében.
Ez a c függvény (piros) szakaszonként lineáris: 20-nál kisebb létszám esetén az eredeti értéket adja
vissza, a 21–50 közötti hallgatók már csak 0,7-et érnek, az 51–100 közötti hallgatók 0,5-öt, 101–200. között
0,3-at és 200 felett pedig 0,2-őt számítanak. A függvényt a 2.4. ábra mutatja be. Az egyenes (zöld) a korrekció
nélküli esetet szemlélteti.
2.4. ábra: A hallgatói kurzuslétszám korrekciós függvény
A tanszéki oktatási volumen kiszámítása az alábbi egyszerű összefüggéssel történik:
K
TszVol c( L ) Kr(T ) L( K )
A c kurzuslétszám korrekciós tényező (függvény) a kurzust felvevő hallgatók L számától függ (2.4. ábra), A
Kr kreditszám attól függ, hogy milyen T tantárgyról van szó, és az L a K kurzust felvevő hallgatók számát
jelöli.
Az abszolút mérőszámból a fajlagos mérőszámot a tanszék közalkalmazotti létszámával történő
osztással kapjuk. Annak érdekében, hogy ez a mérőszám ne legyen túl sok számjegyű, ezért 60-nal elosztjuk.
A 60-nal történő osztás magyarázata az, hogy a hallgatók a mintatantervek szerint félévenként 30 kreditet
vesznek fel, így a vizsgált 2 félév alatt 60-at kellene felvenniük. A tanszéki oktatási volumen 60-ad része tehát
valamiféle “főállású, vagy teljes értékű” hallgató számot ad minden tanszékre. A teljes értékű hallgatói számot
a tanszék közalkalmazottainak számával osztva kapjuk a tanszék egy közalkalmazottra vonatkozó fajlagos
oktatási terhelési jellemzőjét.
A kari és egyetemi szintű vezetők is tanszékekhez vannak rendelve, ott viszont nem várható el tőlük
olyan mennyiségű oktatási teljesítmény, mint a nem vezetői feladatokat is ellátó kollégáktól. Ennek
figyelembevételét a vezetői funkciót vállaló munkatársak kisebb súllyal történő beszámításával érjük el a
tanszék közalkalmazotti létszámának meghatározásakor.
Az egyes vezetői funkcióknál a következő szorzófaktorokat használjuk:
• Rektor, dékán: 0-s szorzó. (Nem számít bele a tanszéki létszámba.)
• Rektor- és dékánhelyettes: 0,5-ös szorzó.
32
• Doktori Iskola vezető: 0,5-ös szorzó.
• Tanszékcsoport-vezető: 0,5-ös szorzó.
• Rádiófrekvenciás Laboratórium-vezető: 0,5-ös szorzó.
A fajlagos mérőszám, az egy közalkalmazottra vonatkoztatott teljes értékű hallgató szám kiszámítása az
alábbi összefüggéssel történik:
K
korr korr
c( L ) Kr(T ) L( K )TszVol
TÉH60 N 60 N (T )
.
Az összefüggésben korrN (T ) a T tanszék korrigált közalkalmazotti létszáma.
A 2.15. és a 2.16. táblázat a 2013.-as naptári évre mutatja be tanszékenként a fajlagos, illetve abszolút
oktatási terhelési mérőszámokat.
Az egy közalkalmazottra vonatkoztatott teljes értékű hallgató szám 2.15 táblázat
Tanszék Nappali Levelező Összes
Járműfejlesztési Tanszék 0 0 0
Tanárképző Központ 2,2 3,2 5,3
Közlekedésépítési Tanszék 4,7 4,2 8,9
Belső Égésű Motorok Tanszék 5,4 2,1 7,5
Közúti és Vasúti Járművek Tanszék 5,7 3,3 9
Épülettervezési Tanszék 5,7 0 5,7
Környezetmérnöki Tanszék 6,1 2,4 8,6
Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék 7,2 2,6 9,8
Építészettörténeti és Városépítési Tanszék 7,2 0,2 7,4
Távközlési Tanszék 8,2 4,5 12,7
Automatizálási Tanszék 8,6 6,7 15,3
Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék 9 0,7 9,7
Anyagtudományi és Technológiai Tanszék 9,3 4,8 14,1
Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék 9,6 7,4 17
Közlekedési Tanszék 9,6 9,2 18,8
Fizika és Kémia Tanszék 11,3 4,7 16
Járműgyártási Tanszék 12,2 4,7 16,9
Informatika Tanszék 12,4 4,9 17,3
Alkalmazott Mechanika Tanszék 13,2 5,6 18,9
Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék 14,1 6,2 20,3
Matematika és Számítástudomány Tanszék 18,5 6,1 24,7
2011-ben a nappali tagozatra vonatkozó legkisebb érték 1,5, a legnagyobb pedig 24,3 volt. Az elmúlt
két évben valamelyest sikerült csökkenteni a tanszékek között „történetileg” kialakult oktatási terhelésben
mutatkozó különbségeket.
A tanszékek teljes oktatási volumene 2.16. táblázat
Tanszék Nappali Levelező Összes
Járműfejlesztési Tanszék 0 0 0
Tanárképző Központ 904,2 1339 2243,2
Belső Égésű Motorok Tanszék 2425,5 967,2 3392,7
Építészettörténeti és Városépítési Tanszék 2598,2 63 2661,2
Épülettervezési Tanszék 4266,8 0 4266,8
Környezetmérnöki Tanszék 4335,1 1723,8 6058,9
Közlekedésépítési Tanszék 5356,7 4813,3 10172,1
Közúti és Vasúti Járművek Tanszék 5445 3187,5 8633,1
Anyagtudományi és Technológiai Tanszék 5590,4 2894,4 8485
Fizika és Kémia Tanszék 6465,9 2670,8 9142,7
33
Közlekedési Tanszék 6912,7 6617,4 13542,1
Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék 7260,9 580,4 7841,3
Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék 7784,4 2757,9 10544,5
Távközlési Tanszék 7856,5 4313,2 12169,7
Alkalmazott Mechanika Tanszék 7915,2 3377,7 11325,9
Automatizálási Tanszék 9016,8 7049,6 16074,6
Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék 9781,5 7533 17324,9
Járműgyártási Tanszék 11324,2 4350,8 15677,8
Informatika Tanszék 12643,5 5019,4 17662,9
Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék 13583,8 5907,8 19505,1
Matematika és Számítástudomány Tanszék 28924,5 9508,6 38507,1
Az elmúlt két évben a kar „oktatási volumene” a hallgatói létszámbővüléssel arányosan növekedett. Az
átlagosnál jobban nőtt a gépészmérnöki, járműmérnöki és mechatronikai mérnöki képzéshez kapcsolódó
tanszékek oktatási teljesítménye és csökkent az építőmérnöki és építészképzésben résztvevő tanszékeké.
Hallgatói konferenciák, öntevékeny hallgatói szakmai aktivitás
A kar tanszékei ösztönzik és támogatják hallgatóinknak a kötelező oktatási feladatokat meghaladó
szakmai tevékenységét. Jelentősebb kari hallgatói szakmai rendezvények:
A „Formula Student” projekt keretében a kar hallgatói a Bécsi Műszaki Egyetem hallgatóival
együttműködve csapatmunkában versenyautót terveznek. A projekt célkitűzése: komplex műszaki,
gazdasági és verseny feladat sikeres megoldása, beleértve a financiális feltételek megteremtését is. 2013-
ban az AUDI Motor Hungaria Kft. támogatásával önálló kari csapat alakult és fog indulni a következő
Formula Student versenyeken.
A Gépész- és Mechatronikai mérnök Hallgatók Országos Konferenciájára a kari HÖK szervezésében a
gépész- és mechatronikai mérnökképzéshez kapcsolódó tanszékek szakmai támogatásával mindig a
tavaszi félévben kerül sor, 2013-ban már hetedik alkalommal Győrben. A konferenciára 2013-ban az
ország valamennyi gépész- és mechatronikai mérnökképzést folytató felsőoktatási intézményéből és két
szlovákiai egyetemről érkeztek hallgatók, akik csapatmunkában valóságos ipari feladatokat oldottak meg
és mutatták be a megoldást szakmai zsűri előtt.
Az Informatikus Hallgatók Országos Konferenciája a kari HÖK és a Jedlik Ányos Szakkollégium
Informatikai Szekciójának szervezésére kerül megrendezésre, évente a tavaszi félévben, 2013-ban immár
második alkalommal. A hallgatók kis csoportokban oldanak meg az informatikai vállalatok, illetve az
egyetem által kiadott feladatokat és mutatják be eredményeiket szakmai zsűri előtt.
A Tésztahíd Építő Verseny helyi, országos és nemzetközi szervezésben zajlik. A kar hallgatói a
versenyhez a BMF kezdeményezésére csatlakoztak és rendeznek kari versenyt is. A kari versenyen jól
szereplő hallgatók jutnak tovább az országos, illetve a nemzetközi versenyekre, ahol már számottevő
eredményeket is elértek. A kari versenyt az építőmérnök hallgatók szervezik a Szerkezetépítési Tanszék
támogatásával. A versenyen induló csapatokban más szakok (gépész, építész, műszaki menedzser,
mechatronikai mérnöki, stb.) hallgatói is aktívan részt vesznek.
Az Alternatív Hajtású Járművek Versenye (Széchenyi Futam) szintén évente kerül megrendezésre a
Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont szakmai támogatásával. A versenyen a hallgatók önállóan
tervezett és gyártott alternatív hajtású járművekkel vesznek részt.
A Shell Eco Marathon versenysorozaton is eredményesen szerepel a kar hallgatói csapata. A napelemes
járművek tervezését, előállítását és a hallgatók versenyen történő részvételét a Közúti és Vasúti Járművek
Tanszék támogatja.
Az Építész Alkotóhét az egyetemi építészmérnök illetve az osztatlan ötéves építész képzés szerves
részeként, az őszi félév elején kerül minden évben megrendezésre az Épülettervezési Tanszék
szervezésében. Az alkotóhét egy hetes intenzív – a társegyetemek által delegált hallgatókat is bevonva
végzett - közös alkotómunkát jelent évenként változó témák alapos körüljárásával. A feladatmegoldás
team-munkában, neves építészek aktív segítségével történik. Az egy hét közös munkája az egyetem
aulájában megrendezésre kerülő – az elkészített alkotásokat bemutató – kiállítással zárul.
34
A kar körülbelül 60 európai egyetemmel rendelkezik Erasmus kapcsolattal. A kar Tanszékei nagy
számban hirdetnek meg tantárgyakat angol és német nyelven a partner intézmények hallgatói számára.
Vállalkozó szellemű hallgatóink általában féléves részképzéseken vesznek részt a partnerintézményekben. A
csereprogram keretében évente közel 30 hallgatónak tartunk angol vagy német nyelven kurzusokat és kb.
ugyanennyi hallgatónk tölt el 1-1 félévet az európai partneregyetemeken. A kiutazó hallgatók számát és a
megszerzett kreditek számát a 2.17. táblázat foglalja össze.
Kiutazott hallgatók az Erasmus program támogatásával 2.17. táblázat
2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013
Fő 18 27 30 24 26
Kredit 79 126 143 113,5 137
A 2009-2013 időszakban egy TÁMOP program keretében mintegy 30 nemzetközi tekintélyű professzor
és kutató látogatott el az egyetemre és tartott szemináriumot, illetve doktori iskolai kurzust a karon, Indiától
Ausztráliáig a világ számos országából.
Demonstrátori tevékenység
A Műszaki Tudományi Kar legtöbb tanszéke alkalmaz tehetséges MSc hallgatókat demonstrátorként,
illetve laboratóriumi mérnökként, ez utóbbit általában részfoglalkoztatásban. A demonstrátorok és fiatal
labormérnökök szerepe a tanszékek ipari kutatási projektjeiben is jelenős, a nemzetközi szintű kutatásokban
kevésbé vesznek részt. Az oktatásban főleg a gyakorlatok, laboratóriumi gyakorlatok előkészítésében és
tartásában hasznosak, többen közülük korábbi tudományos és művészeti diákköri résztvevők, OTDK-
helyezettek, és részt vesznek fiatalabb TMDK-zó hallgatótársaik mentoraként is a tudományos diákköri
mozgalomban. A demonstrátoraink egy része marad PhD képzésre is, s néhányan már végzés után a
tanszékeken tanársegédi állásban alkalmazásra kerültek.
Korábban az egyetem több TáMOP projektjében is szerepelt TMDK-val kapcsolatos mentori,
demonstrátori tevékenység. Demonstrátornak nemcsak mester, de kiemelkedően tehetséges BSc szintű
hallgatók is részt vehettek, akik közül néhányan a 2013-as OTDK-n is helyezést értek el. Mentornak csak
olyan hallgatók jelentkezhettek, akik korábban eredményt értek el a tudományos diákköri munkájukban.
Szakkollégiumok
Baross Gábor Műszaki Szakkollégium
A szakkollégium ünnepélyes megalakulására 2002. október 15-én került sor. Célja, hogy lehetőséget
biztosítson tagjainak - az egyetem képzési rendszerét kiegészítve - komoly, elmélyült tanulásra és kutatásra
(TDK, laboratóriumi munka) az őket érdeklő speciális témákban (pl. építőművészet, települések világa, a
műszaki élet elméleti és gyakorlati oldala, stb.) Célja továbbá, hogy a tagok az egyetem kollégiumában együtt
lakjanak, így legyen biztosítva az aktív közösségi élet és a tanulás, kutatás folyamatossága is.
A szakmai tevékenység alapját a féléves, kiscsoportos kurzusok képezik, ahol meghívott szakemberek
segítségével dolgoznak fel egy-egy kiválasztott témát. Cél a kiválasztott témákhoz kapcsolódó gyakorlati
tapasztalatok megszerzése is a lehetőségekhez mérten. A kurzusok elvégzését, lezárását az alapvetően írásos,
néhány esetben szóbeli beszámolás jelenti.
2003 nyarán felépült a Szakkollégium bázisának szánt külső egyetemi kollégium, mely a
Szakkollégiumi működés minden feltételének megfelel. A szakkollégium taglétszáma 55-65 fő között
változik.
Jedlik Ányos Szakkollégium
A Jedlik Ányos Szakkollégium 2009-ben alakult. Közvetlen jogelődje és szakmai megalapozója az
eredetileg a villamosmérnök hallgatók számára és az ő közreműködésükkel szervezett „TAI-s Önképző Kör”,
a SZEnergy Team, mely az alternatív hajtású járművek fejlesztésében vesz részt, illetve a SZEngine csapat,
amely a Formula Student versenysorozaton vesz részt.
A szakkollégiumnak van egy Informatikai Szekciója, illetve újonnan alakult egy Formula Student
versenyautót fejlesztő csapata. A szakkollégium taglétszáma jóval 100 fölötti a három nagy létszámú
versenyautó fejlesztő csapat miatt, de ezek tagjainak nagy része külső tag, aki nem lakik a szakkollégium
kollégiumi szobáiban. Tervezzük a szakkollégium kisebb csapatokra, szakkollégiumokra történő bontását.
35
Közlekedési és Logisztikai Szakkollégium
2013-ban alakult a „Szabó szoba” öntevékeny logisztikai körére alapozva a Közlekedési és Logisztikai
Szakkollégium (KOLOSZ). Korábban több angol és német nyelvű TMDK szekciót rendezett a csapat, s az
Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon is eredményesen szerepeltek.
Doktori Iskola
A karon működő Infrastrukturális Rendszerek Multidiszciplináris Doktori Iskola három tudományágban
jogosult doktori fokozat odaítélésére:
Építőmérnöki tudományok,
Informatikai tudományok,
Közlekedésmérnöki tudományok.
Képzési cél
A multidiszciplináris műszaki doktori program elsődleges célja az, hogy az abban résztvevőket a
témához kapcsolódó kérdéskörökben nemzetközi szinten önálló kutatásra, a lehetséges együttműködési
irányok meghatározására, valamint azok program szintű kidolgozására, illetve menedzselésére felkészítse.
A képzés feltételei a következők:
alaposan felépített és részletesen kidolgozott szakmai oktatási program,
az egyes témakörök oktatásához hazai és nemzetközi szaktekintélyek bevonása,
rendszeres és tartós tudományos együttműködés kiépítése külföldi egyetemekkel, valamint a program
résztvevői számára belföldi és külföldi tanulmányutak biztosítása,
kapcsolattartás a témakörrel foglalkozó hazai kutatóintézetekkel és döntéshozó szervezetekkel,
részvétel a térséget érintő országos, regionális és térségi programok megvalósításában.
Oktatási forma
A képzés nappali és levelező formában, kreditrendszerben folyik. Az abszolutórium megszerzéséhez
szükséges 180 kreditet az alábbi táblázat szerinti összetételben kell megszerezni.
A megszerzendő 180 kredit megoszlása tevékenységtípusonként 2.18. táblázat
Ajánlott megosztás Tanulás Kutatás Alkotó tevékenység
Módszertani és általános alapozó tárgyak 20
Szakmai alapozó tárgyak 16
Szakirányú tárgyak 24
Kutatások 60
Tudományos publikáció 44
Oktatás* 16
Összesen 60 60 60
Arány 1/3 1/3 1/3
* tanórák tartása, tananyagok előkészítése, fejlesztése, konzultáció
A megszerzendő 180 kredit megoszlása félévenként 2.19. táblázat
Félév 1 2 3 4 5 6 Összesen
Tanulmányi munka 20 20 12 8 - - 60
Kutató munka 6 6 10 12 12 14 60
Alkotó
tevékenység
Publ. - - 4 6 18 16 44
Okt. 4 4 4 4 - - 16
Összesen 30 30 30 30 30 30 180
Doktorandusz hallgatói statisztikák
Összesen 186 fő nyert felvételt a doktori iskolába annak megalakulása óta. A 2.20. táblázat az iskola
létszámadatait mutatja be a felvétel éve szerinti bontásban.
36
A Doktori Iskola számadatai 2.20. táblázat
Képzési forma / évfolyam 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Összesen
Felvettek - nappali 22 15 20 16 13 20 23 25 19 173
Felvettek - levelező 2 0 0 0 0 0 0 0 0 2
Felvettek - egyéni 3 2 1 1 0 1 0 1 2 11
Felvettek - összesen 27 17 21 17 13 21 23 26 21 186
Felvettek közül abszolváltak 21 11 13 11 5 7 0 0 0 68
Abszolváltak aránya (%) 78% 65% 62% 65% 38% 64%
Felvettek közül a fokozatszerzési
eljárást megkezdte
20 11 11 7 1 1 0 0 0 51
Felvettek közül szigorlatozott 17 8 5 5 0 0 0 0 0 35
Jelenleg aktív 0 0 3 1 1 7 16 18 19 65
Jelenleg passzív 0 0 0 1 3 3 6 2 2 17
Felvettek közül védett 14 4 4 4 0 0 0 0 0 26
Védettek aránya (%) 52% 24% 19% 24% 0% 27%
Felvettek közül törölve 6 6 5 2 3 2 1 6 0 31
Töröltek aránya (%) 22% 35% 24% 12% 23% 10% 4% 23% 0% 17%
Felvettek közül átlépett másik
képzésbe 0 0 0 1 0 0 0 0 0 1
A Doktori Iskola vezetésének szándéka az, hogy lehetőleg mindenki nappali képzésben vegyen részt.
Levelező tagozatra csak nagyon indokolt esetben, az indulás évében fogadtunk jelentkezőket, egyéni képzésre
pedig csak olyan hallgatókat veszünk fel, akik jelentkezéskor lényegében már rendelkeznek a doktori
cselekmény elkezdéséhez szükséges publikációkkal, illetve olyan tézisértékű eredményekkel, melyek alapján
az értekezés várhatóan egy éven belül elkészíthető. Így alakult ki, hogy a valaha felvett 81 hallgatóból 2
levelező-, 11 egyéni képzésre, a többi 173 nappali tagozatra került. A nappali tagozatosok közül az évek alatt
mutatott teljesítmény alapján 2 esetben engedélyeztük az egyéni képzésre való áttérést.
Idáig 68 doktorandusz hallgató szerzett abszolutóriumot, 51 esetben indult meg a doktori cselekmény,
amiből 35 jelölt a szigorlatán is túl van, és 26 fokozatot is kiadott a Doktori Iskola. Külföldön szerzett doktori
címet eddig 3 esetben honosított a műszaki tudományi doktori iskola.
Oktatói statisztika
A doktori képzésben a SZE oktatói közül 29-en, más egyetemekről 4-en vesznek részt előadóként.
Témavezetőink száma: 22 belső és 5 külső, törzstagok száma 12.
Szakmai aktivitás
A doktori tanulmányok előrehaladtával a doktoranduszoktól erősödő publikációs tevékenységet várunk.
A doktorjelölti státusz eléréséhez elvárt publikációs kritériumok között szereplő legalább 1 bírált folyóiratcikk
és legalább egy, külföldi megjelenésű, idegen nyelvű, bírált publikáció biztosítja azt, hogy a fokozatszerzési
eljárást elkezdő hallgatók igen nagy százaléka eljusson egy sikeres védésig. A hallgatók saját szakterületen
megjelenő publikációs fórumaikon kívül a kar saját publikációs fórumain is közlik eredményeiket.
Az „Acta Technica Jaurinensis” folyóirat eddigi egy reguláris és két tematikus számában a cikkek 2/3
részében doktorandusz hallgató is van a társszerzők között. 2007-től pedig évente vagy kétévente a doktori
iskola hallgatóinak kiválasztott tanulmányaiból jelent meg kötet „Műszaki és informatikai rendszerek és
modellek” címmel.
A doktori iskola törzstagjai magas színvonalú konferenciákon, folyóiratokban fejtik ki publikációs
tevékenységüket doktoranduszaikkal, és más, többnyire nemzetközi hírű szerzőtársaikkal, illetve gyakran
kapnak felkérést szerkesztett kötetek fejezeteinek megírására, s már több monográfiát is megjelentettek. A
törzstagok közül többen a kar tudományos folyóiratában is rendszeresen megjelentenek közleményeket, van
aki tematikus számokért is felelős.
37
Habilitáció
Az Infrastrukturális Rendszerek Modellezése és Fejlesztése Multidiszciplináris Műszaki Tudományi
Doktori Iskola 2011. óta ad ki habilitációs okleveleket. A Doktori Iskola Habilitációs Bizottsága eddig 17
habilitációs eljárást folytatott le eredményesen. A habilitációs követelményeket 2014 januárjában szigorítjuk:
a doktori fokozathoz szükséges publikációs pontszám ötszöröse és 30 független hivatkozás megléte lesz a
habilitációs követelmény.
A végzettek elhelyezkedése, pályakövetése
A Műszaki Tudományi Karon tanulmányokat folytató hallgatók szakjait az elhelyezkedési lehetőségek
szempontjából négy nagyobb csoportba, szakterületbe soroltuk. Az egyes szakok szakterületi besorolását a
2.21. táblázatban foglaltuk össze. Végzett hallgatóink munkaerő piaci helyzetét az alábbi négyes
csoportosításban mutatjuk be.
A kar szakjainak szakterületekbe történő beosztása 2.21. táblázat
Csoport/szakterület BSc szak Osztatlan szak MSc szak
1. Építőmérnöki, építész
és környezetmérnöki
Építőmérnöki
Környezetmérnöki
Építészmérnöki
Építész Infrastruktúra-építőmérnöki (magyar)
Infrastruktúra-építőmérnöki (angol)
Településmérnöki
Szerkezettervező-építészmérnöki
Műszaki menedzser
2. Gépészmérnöki,
mechatronikai és
járműmérnöki
Gépészmérnöki
Járműmérnöki
Mechatronikai mérnöki
Műszaki szakoktató
(gépész)
Mérnöktanár
(gépész) Gépészmérnöki
Járműmérnöki (magyar)
Járműmérnöki (német)
Mechatronikai mérnöki
Mérnöktanár (gépész)
3. Közlekedési,
logisztikai és
műszaki menedzser
Közlekedésmérnöki
Műszaki menedzser
Logisztikai mérnöki
Műszaki szakoktató
(közlekedés)
Mérnöktanár
(közlekedés) Közlekedésmérnöki
Műszaki menedzser
Logisztikai mérnöki
Mérnöktanár (közlekedés)
4. Informatikai és
villamosmérnöki
Mérnökinformatikus
Gazdaságinformatikus
Villamosmérnöki
Műszaki szakoktató
(informatikus)
Mérnöktanár
(informatikus)
Mérnök informatikus
Gazdaságinformatikus
Villamosmérnöki
Mérnöktanár (informatikus)
Az egyetemen működő diplomás pályakövetési rendszer adataiból látható, hogy hallgatóink rendkívül
jó munkaerő piaci pozícióval rendelkeznek, végzés után gyorsan, a tanult szakmájukban el tudnak
helyezkedni. A felvételi és a pályakövetési adatokból is látszik, hogy a karon folyó mérnök- és
informatikusképzés döntően Győr, az északnyugat-dunántúli régió és kisebb mértékben Budapest gazdasági
igényeinek kielégítését szolgálja.
A végzettek elhelyezkedésének földrajzi eloszlása 2.22. táblázat
Szakterület Év Budapest Győr Külföld Magyarország
más megyéi
A nyugat-dunántúli
régió megyéi
Építőmérnöki, építész,
és környezetmérnöki
2013 10,97% 17,42% 5,81% 45,16% 20,65%
2012 12,40% 30,23% 3,88% 31,01% 22,48%
2011 17,19% 26,56% 1,56% 29,69% 25,00%
2010 17,50% 8,75% 0,00% 48,75% 25,00%
Gépészmérnöki, 2013 5,94% 36,63% 8,91% 29,70% 18,81%
38
mechatronikai és
járműmérnöki 2012 8,33% 32,14% 7,14% 26,19% 26,19%
2011 9,80% 15,69% 5,88% 39,22% 29,41%
2010 9,84% 29,51% 3,28% 18,03% 39,34%
Közlekedési,
logisztikai és
műszaki menedzser
2013 22,37% 21,00% 4,11% 29,22% 23,29%
2012 11,45% 22,90% 3,05% 37,40% 25,19%
2011 15,27% 25,19% 2,29% 35,88% 21,37%
2010 18,48% 14,13% 0,00% 40,22% 27,17%
Informatikai és
villamosmérnöki
2013 36,81% 24,73% 4,40% 17,58% 16,48%
2012 13,64% 25,45% 8,18% 24,55% 28,18%
2011 28,33% 35,00% 5,00% 15,00% 16,67%
2010 14,29% 26,53% 4,08% 26,53% 28,57%
Végzett hallgatóink legalább 50% körüli mértékben mind a négy szakterületen a Nyugat-Dunántúlon,
illetve Budapesten helyezkedik el. Az építőmérnöki, építész, környezetmérnöki területen végzetteknél
legnagyobb a régióban és Budapesten elhelyezkedettek aránya. A gépész, mechatronikai és járműmérnöki
területen egyértelműen a győri és nyugat-dunántúli elhelyezkedés dominál, összhangban az adott területek
ipari szerkezetével. Az informatikai és villamosmérnöki területen végzetteknél a budapesti munkahely
dominál. Viszonylag kevesen kezdik meg szakmai pályafutásukat külföldön. A kis arányú külföldi
pályakezdés azonban legtöbb szakterületen növekedő tendenciát mutat, ami csak akkor tekinthető pozitívnak,
ha néhány év külföldi tapasztalatszerzés után a végzett szakemberek hazatérnek.
Végzett mérnök- és informatikus hallgatóink döntően a választott szakterületükön helyezkednek el.
Ebben annak igazolását látjuk, hogy a kar szakszerkezete összhangban van az országos és régiós gazdasági,
társadalmi igényekkel. Kiemelkedően magas a gépész-, mechatronikai és járműmérnöki szakterületnek a
szakterülethez kötődő elhelyezkedési aránya.
A végzettek elhelyezkedési szakterülete 2.23. táblázat
Szakterület Év Kapcsolódó
szakterületek
Más mérnöki
szakterület
Saját tanulmányok
szakterülete
Egy egészen más
szakterület
Építőmérnöki,
építész és
környezetmérnöki
2013 49,21% 9,52% 30,95% 10,32%
2012 54,17% 4,17% 20,83% 20,83%
2011 59,38% 1,56% 23,44% 15,63%
2010 n.a. n.a. n.a. n.a.
Gépészmérnöki,
mechatronikai és
járműmérnöki
2013 81,52% 0,00% 14,13% 4,35%
2012 95,45% 0,00% 4,55% 0,00%
2011 71,15% 3,85% 17,31% 7,69%
2010 n.a. n.a. n.a. n.a.
Közlekedési,
logisztikai és
műszaki
menedzser
2013 72,25% 5,76% 9,95% 14,14%
2012 75,86% 6,90% 17,24% 0,00%
2011 67,42% 6,82% 13,64% 12,12%
2010 n.a. n.a. n.a. n.a.
Informatikai és
villamosmérnöki
2013 65,32% 3,47% 26,01% 5,20%
2012 83,33% 0,00% 16,67% 0,00%
2011 55,17% 3,45% 25,86% 15,52%
2010 n.a. n.a. n.a. n.a.
39
A végzettek elhelyezkedési ideje 2.24. táblázat
Hallgatóink elhelyezkedési esélyei a felsőoktatásban végzettek átlagánál lényegesen jobb. Még a két
„gyengébb” szakterületen is a hallgatók fele 1 hónapon belül állást talál. A két „erősebb” szakterület 2/3-os,
3/4-es 1 hónapon belüli elhelyezkedési aránya arra utal, hogy ezeken a területen nagy számban vannak olyan
hallgatók, akiknek már a végzés pillanatában, vagy már a végzés előtt van a szakterületükön állása.
A kezdő kereseteket bemutató táblázat is igazolja végzett hallgatóink jó munkaerő piaci pozícióit. A két
„gyengébb” és a két „erősebb” szakterület nemcsak az elhelyezkedéshez szükséges időben, hanem a végzett
hallgató kezdő fizetésében is megmutatkozik.
A végzettek havi keresete 2.25. táblázat
Szakterület Év 100e Ft
alatt
101-200e
Ft
201-300e
Ft
301-400e
Ft
401-500e
Ft
501e Ft
felett
Építőmérnöki,
építész és
környezetmérnöki
2013 16,13% 50,97% 21,29% 7,10% 1,29% 3,23%
2012 0,93% 71,03% 14,02% 6,54% 4,67% 2,80%
2011 25,00% 66,67% 5,00% 1,67% 0,00% 1,67%
2010 39,19% 41,89% 14,86% 0,00% 4,05% 0,00%
Gépészmérnöki,
mechatronikai és
járműmérnöki
2013 14,85% 19,80% 18,81% 27,72% 6,93% 11,88%
2012 3,28% 62,30% 27,87% 1,64% 1,64% 3,28%
2011 10,00% 56,00% 24,00% 4,00% 4,00% 2,00%
2010 57,63% 37,29% 3,39% 0,00% 1,69% 0,00%
Közlekedési,
logisztikai és
műszaki
menedzser
2013 16,89% 41,10% 28,77% 8,68% 2,28% 2,28%
2012 2,94% 58,82% 26,47% 7,84% 0,98% 2,94%
2011 9,24% 72,27% 15,97% 0,00% 0,00% 2,52%
2010 39,77% 50,00% 6,82% 2,27% 0,00% 1,14%
Informatikai és
villamosmérnöki
2013 18,13% 18,68% 24,73% 25,27% 8,24% 4,95%
2012 4,17% 59,38% 18,75% 11,46% 0,00% 6,25%
2011 10,91% 63,64% 14,55% 3,64% 3,64% 3,64%
2010 46,81% 34,04% 8,51% 8,51% 2,13% 0,0%
Szakterület Év 1 év 1 hónap 2 hónap 3 hónap Fél év Több
mint 1 év
Nem
válaszolt
Építőmérnöki,
építész és
környezetmérnöki
2013 10,53% 48,12% 10,53% 15,04% 13,53% 2,26% 0,00%
2012 3,83% 51,67% 4,88% 7,71% 9,03% 3,60% 19,28%
2011 1,32% 51,32% 11,84% 9,21% 15,79% 10,53% 0,00%
2010 3,08% 53,85% 4,62% 13,85% 21,54% 3,08% 0,00%
Gépészmérnöki,
mechatronikai és
járműmérnöki
2013 2,20% 74,73% 7,69% 3,30% 10,99% 1,10% 0,00%
2012 5,15% 44,90% 9,32% 13,97% 8,68% 0,00% 17,98%
2011 1,69% 62,71% 11,86% 10,17% 10,17% 3,39% 0,00%
2010 0,00% 45,45% 14,55% 12,73% 27,27% 0,00% 0,00%
Közlekedési,
logisztikai és
műszaki
menedzser
2013 1,96% 50,98% 6,37% 9,31% 23,04% 8,33% 0,00%
2012 2,77% 47,57% 11,97% 8,16% 12,46% 4,10% 12,97%
2011 7,38% 47,65% 3,36% 14,09% 16,11% 11,41% 0,00%
2010 3,80% 48,10% 11,39% 16,46% 17,72% 2,53% 0,00%
Informatikai és
villamosmérnöki
2013 2,27% 74,43% 3,98% 8,52% 9,66% 1,14% 0,00%
2012 5,07% 66,93% 5,18% 6,76% 9,17% 2,41% 4,48%
2011 1,56% 60,94% 3,13% 10,94% 9,38% 14,06% 0,00%
2010 0,00% 65,85% 4,88% 17,07% 7,32% 4,88% 0,00%
40
A kari Hallgatói Önkormányzat tevékenysége, kapcsolata a kari vezetéssel
A kari Hallgatói Önkormányzat (HÖK) látja el a kar hallgatóinak érdekképviseletét és érdekvédelmét a
hallgatókat érintő kérdésekben-. Gyakorolja a felsőoktatási törvényben, a vonatkozó kormányrendeletekben és
valamennyi egyetemi szabályzatban megfogalmazott, a hallgatókat megillető jogokat, segíti a tanulmányi és
szociális ügyek intézését, dönt a hallgatók számára folyósított állami támogatások felosztásáról.
Tevékenységével egyfajta hidat képez a kari vezetés, az oktatók és a hallgatók között. Felépítését, működését,
feladat- és jogkörét a Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya tartalmazza
(http://www.szeportal.hu/images/stories/dokumentumok/alapszabaly) melyet a Szenátus hagy jóvá. A
törvényben leírt feladatokon és kötelezettségeken kívül számos tevékenységet lát el a szervezet.
A Hallgatói Önkormányzat tisztségviselői:
- hallgatói képviselő,
- hallgatói szakfelelős,
- hallgatói kari elnök, alelnök,
- hallgatói szervezet vezetője,
- részönkormányzat vezetője
- egyetemi HÖK elnök által megbízott tisztségviselő,
- egyetemi elnök, alelnök.
A tisztségviselők választása: (http://www.szeportal.hu/images/stories/dokumentumok/alapszabaly)
A Hallgatói Önkormányzat választásait egy erre a célra felállított független bizottság felügyeli és
bonyolítja le. A hallgatói képviselők választása: a jelölt képviselőre az adott szak adott évfolyamos aktív
státuszú hallgatója szavazhat.
Hallgatói szakfelelősök választása: A hallgatói szakfelelős a hallgatói szakbizottság vezetője. A
hallgatói szakfelelőst a hallgatói szakbizottság szavazati jogú tagjai (megválasztott hallgatói képviselők), egy
évre, kétharmados többséggel, titkos szavazással választják.
Kari HÖK vezetők választása: A hallgatói kari vezető a hallgatói kari bizottság vezetője. A hallgatói
kari vezetőt a hallgatói kari bizottság szavazati jogú tagjai két évre, kétharmados többséggel, titkos
szavazással választják.
A szakbizottságok havonta legalább egyszer, a kari bizottságok félévente egyszer üléseznek. A
gyűlésekről minimum két nappal előtte a tagoknak meghívót kell küldeni a napirendi pontokkal együtt.
Minden ülésről egy hitelesített jegyzőkönyv készül.
A kari Hallgatói Önkormányzat feladatai:
- Rendszeres támogatások bírálása, felosztása
- Hallgatói rendezvények szervezése
Szakmai rendezvények
Tanulmányi kirándulások
Gólyatábor
Kari/Szak rendezvények
Közös egyetemi szervezésű rendezvények
Országos rendezvények
- Hallgatók tájékoztatása
- Egyetemi szerepvállalás.
A 2008-2013 közötti időszak részletesebb áttekintése
Érdekképviselet
Az elmúlt években megújításra került a Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya. A tantárgyi tematikák
ellenőrzésének, illetve a vizsga vizsgálat rendszerének kisebb átalakításaira is sor szükség volt a
közelmúltban. A kari HÖK képviselői részt vettek a vizsgaelégtelenek számának, illetve a képzési idő
maximalizálásának meghatározásában. A cél az volt, hogy egy átlátható feltételrendszer alakuljon ki, mely a
képzések minőségének fejlesztéséhez nagyban hozzájárul.
Támogatási rendszer
A támogatási rendszer is nagy változáson ment keresztül az elmúlt években. A hallgatók a Hallgatói
Támogatások Rendszerében (HaTáR) tölthetik ki kérelmeiket, a rendszeres szociális, a költségtérítés
41
mérséklés és a lakhatási támogatás kérelmek adattartalma kiegészült. Mindez a kérelmek könnyebb nyomon
követését, egyszerűbb ellenőrzését szolgálja.
Szervezeti Nyílt Nap
A rendezvény először 2011-ben került megrendezésre, mely alkalmával az egyetemen működő hallgatói
és egyetemi szervezetek, szakkollégiumok, illetve a TMDK mutatkoznak be a hallgatók számára. A cél az,
hogy a hallgatók megismerjék az ezekben rejlő lehetőségeket, illetve kedvet kapjanak a csatlakozásra, hogy
tanulmányaik mellett egyéb kompetenciáikat is fejlesszék.
Felvételi Kampány
2011 év végén még nagyobb szerepet kapott a Hallgatói Önkormányzat az egyetem és a kar felvételi
kampányában. A Nyitott Kapuk és az Educatio az egyetem felvételi rendezvényeinek két legnagyobb
programja, ezek szervezésében és lebonyolításában aktívan közreműködik a Hallgatói Önkormányzat is.
Új hallgatói szervezet létrejötte
2011-ben megalakult a Hallgatói Média és Portálkezelő Csoport, amelynek tagjai minden hallgatói és
egyre több egyetemi rendezvényen fontos szerepet töltenek be. A szervezeti tagok négy munkacsoportba
tagozódnak: fotó, design, írott média és adminisztrátor munkacsoport. A szeportal.hu oldal mellett pedig már
a my.szeportal.hu oldal is üzemel, amelyen keresztül a hallgatók a támogatásokhoz kapcsolódó pályázati
adatlapokat tölthetik ki.
Működési Kézikönyv
Mivel a hallgatói szervezetek mindegyikében nagy a fluktuáció, ezért szükség volt egy kézikönyv
megírására, mely segíti az újak hatékonyabb munkavégzését. Az útmutató 2013-ban készült el, természetesen
a feladatok bővülésével folyamatosan bővítésre kerül.
Karrier tevékenység
2004-ben kezdte meg működését az egykori Karrier Iroda, mely ma már a Kommunikációs és
Szolgáltató Központ egyik fő elemeként működik. Az Iroda az Egyetemmel és a Hallgatói Önkormányzattal
közösen feladatának tekinti a hallgatók segítését felmerülő problémáik megoldását. Fontos célkitűzése a
fiatalokkal való törődés, tanácsadás a diploma megszerzése, életpálya tervezése és a célok elérése
vonatkozásában. Az Iroda kiemelkedő fontosságú feladata kettős célt foglal magába: egyrészt gyakorlati
helyek hirdetésével segíteni a még aktív, gyakorlati tapasztalat megszerzése előtt álló hallgatókat, valamint a
végzős hallgatókat állásajánlatokkal ellátni, ezáltal elhelyezkedésüket segíteni. Másrészről a kínálati oldalt
kívánja segíteni a megfelelő szakemberek felkutatásában.
Az iroda különösen nagy figyelmet fordít a hallgatók számára kötelező szakmai gyakorlatok
elvégzésének segítésében is, amely megnyilvánul többek között a megfelelő vállalatok felkutatásában,
bevonásában, illetve a szükséges dokumentumok kezelésében, az adminisztrációban.
Az iroda a Műszaki Tudományi Karral egy speciális gyakorlati formában, a Practing gyakorlatban
működik együtt. 1996-ban az Európai Unió Phare programjának támogatásával indult el a PRACTING
gyakorlatorientált mérnökképzési program a Egyetemen, illetve annak jogelődjében. A szakmai felkészítésben
az AUDI Hungaria Motor Kft., az OPEL Magyarország Autóipari Kft. és a Rába Járműipari Holding Rt.
mellett a hazai és a nyugat-európai közlekedési, szállítmányozási, gépipari szakma több mint félszáz
meghatározó vállalata vesz részt. A cél az iparban gyakorlati jártassággal is rendelkező mérnökök felkészítése,
a hallgatók ismereteinek bővítése, a modern technológiák és a cégek napi tevékenységének megismertetése.
Az ipari gyakorlati képzés idejére a hallgatók számára az ösztöndíjat a PRACTING Alapítvány biztosítja. A
Practing gyakorlati lehetőségek félévente történő összegyűjtésében és meghirdetésében az Iroda
együttműködik a Practing Irodával, s segítséget nyújt az érdeklődő hallgatóknak.
A kari vezetés és a kari HÖK kapcsolata
A kar vezetése és a kari HÖK között az együttműködés az elmúlt öt évben rendszeres, folyamatos és
problémamentes volt. Minden felmerülő problémát sikerült mindkét fél megelégedésére rövid időn belül
megoldani. A kari vezetés és a hallgatói képviselők közötti kapcsolatok szervezett formái:
- A hallgatók képviselői a SzMSz-nek megfelelő számban vesznek részt a kari tanács munkájában.
- A kari HÖK vezetők minden félév elején és a diplomaosztó ünnepi kari tanácsülés előtt meghívást
kapnak a dékáni kabinet ülésére.
- A dékán és helyettesei a gólyatáborok aktív szereplői, a hallgatói rendezvények rendszeres résztvevői
42
- A kari Hallgatói Önkormányzat részéről a kar vezetése közvetlen, eseti visszajelzéseket kap a hallgatók
problémáiról. Első lépésben a tanszékvezetők feladata ezek kezelése, a tanulságok levonása. A kari
vezetés csak szükség esetén avatkozik be a probléma megoldásba.
- A kari Hallgatói Önkormányzat képviselői minden félév elején átvizsgálják a meghirdetett összes
tantárgy követelményeit és ütemtervét. Amennyiben szabálytalanságot vélnek felfedezni, erről
tájékoztatják a tanszékek vezetőit. Az észrevételeket általában tanszéki szinten sikerül rendezni.
Amennyiben nem, akkor a dékán által felkért ad hoc bizottság dolgoz ki megoldást.
- 2012-ben a kari Hallgatói Önkormányzat „Kiváló oktató” díjat alapított, amelyet félévenként két
oktatónak ítél oda az oktatási dékánhelyettessel kiegészített hallgatói bizottság. A díjak átadására
minden félév végén a diplomaátadó Ünnepi Kari Tanácsülésen kerül sor.
2.2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység
A Műszaki Tudományi Karon rendkívül szerteágazó kutatási feladatok és fejlesztési munkák, összetett
projektek futnak, amelyek nagy hányada a Győr környéki ipari és gazdasági szereplőkkel közösen zajlik.
Számos kapcsolat él távolabbi magyarországi, sőt külföldi céggel, egyetemmel és kutatóközponttal is.
Elmondhatjuk, hogy a jelenleg futó K+F-projektek és tudományos munkák lefedik a mérnöki tudományok
teljes spektrumát. Érzékeljük, hogy a sikeresnek mondható egyetem-ipar kapcsolat nagy hatással van a kar
fejlődésére, az oktatás orientálására, az oktató-kutató munkatársak szakmai fejlődésére és kompetenciáira,
ugyanakkor előnyös hatásait tapasztaljuk hallgatóink gyors elhelyezkedésében is.
Egyértelmű, hogy a gazdasági élet szereplőivel való szoros kapcsolat elengedhetetlen és szükségszerű
egy műszaki, informatikai kar esetében. A kar vezetése felismerte, hogy az egyetem, illetve a kar és az ipar
szereplői között a szoros kutatás-fejlesztési együttműködések rendkívül fontosak. A közös K+F-projektek
erősítik a kar kutatási potenciálját, közvetve pedig elősegítik a gyakorlatorientált mérnökképzést. A téma
fontosságát jelzi, hogy a kar ipari kapcsolatait dékánhelyettes koordinálja. Célunk, hogy kapcsolatainkat az
ipar és a gazdaság különböző szereplőivel tovább bővítsük és elmélyítsük.
Az egyetemen működő Tudásmenedzsment és Nemzetközi Kapcsolatok Központ részben a Műszaki
Tudományi Kar segítségével minden évben elkészíti Éves jelentését, valamint Kutatási kapacitások és
eszközök című katalógusát. Ezen online is elérhető adatok (http://tud.sze.hu) birtokában megállapítható, hogy
a kar 21 tanszéke közel 600 kapcsolatot ápol az ipar, a közigazgatás, az egyetemi szféra és a kutatóközpontok
különféle szereplőivel. Nehéz lenne minden résztvevőt felsorolni, a legfontosabbak a következők: AUDI
Hungaria Motor Kft., Rába Járműipari Holding Nyrt., Magyar Suzuki Zrt., Ganz Transelektro Rt., IBM
Magyarország Kft., E.ON Energiaszolgáltató Kft., Robert Bosch Kft., MOL Rt., ABB, Magyar Közút Kht.,
MÁV Zrt., Kisalföld Volán Zrt., Hídépítő Zrt., stb. Ezen listán túl a Nyugat-dunántúli régió valamennyi
szakirányú középiskolájával és számos kis- és közepes vállalatával, beszállítójával, kutatóközpontjával élő
kapcsolataink vannak.
Az Audi Hungária Járműmérnöki Tanszékcsoport, a Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont és a
Járműipari Kutatóközpont nagy kutatási projektjei egyre több karon belüli, karok közötti és egyetemek közötti
együttműködést hoztak létre és fejlesztettek magas szintre. Elsősorban a járműgyártással kapcsolatos ipari,
állami és EU finanszírozású kutatások és fejlesztések hoztak létre természetesen összetartozó csoportokat a
kar tanszékei között, s ebbe elég tágan értelmezve a járműgyártást, a közlekedésépítési, villamosmérnöki,
informatikai és környezetmérnöki aspektusok is beletartoznak. Jó példa erre a „zöld hajtású” járművek
fejlesztése, vagy az intelligens közlekedési projekt, amelyekben a gazdász kollégákkal is együttműködtünk. A
Miskolci Egyetemmel, Pannon Egyetemmel, Kecskeméti Főiskolával, Óbudai Egyetemmel közösen elnyert
TÁMOP projektek egyetemek közötti kutatási és oktatási tapasztalatcserét is létrehoztak.
Az oktatóink, illetve korábbi végzett hallgatóink közül többen jelenleg külföldi egyetemeken,
kutatóintézetekben dolgoznak. Velük is folynak közös kutatásaink, még EU-s projektünk is. Az Universitas
Alapítvány segítségével vendégoktatói ösztöndíjjal külföldre, „sabbatical semester”-re kiküldött hat oktatónk
többsége még ma is együttműködik akkori fogadóegyetemével, és az ott szerzett tapasztalatait hasznosítja az
oktatásunk nemzetközi színvonalra emelésében is.
Az iparban elhelyezkedett hallgatóink igen nagy része visszajár az egyetemre, nemcsak egy MSc szak
elvégzése érdekében, hanem K+F projektek megrendelőjeként, külső konzulensként, államvizsga bizottsági
tagként, elősegítve ezzel azt, hogy a nálunk végzett hallgatók az ipari igényeknek megfelelő tudással
43
rendelkezzenek. Reméljük, idővel PhD bírálók is kerülnek ki a Doktori Iskolánkban végzett, és más – esetleg
külföldi – egyetemeken, kutatóintézetekben elhelyezkedett doktorok közül.
A karon folyó tudományos alapkutatások gerincét az Infrastrukturális Rendszerek Modellezése és
Fejlesztése Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola alkotja. Az Iskolában folyó tevékenységet
a 2.1. pontban már részletesen ismertettük.
Kutatási projektek
A kar a Járműipari Kutatóközponttal, illetve a Járműipari Regionális Tudásközponttal együttműködve
számos EU társfinanszírozású projektben vett részt:
Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont projekt (JRET)
o Pázmány Péter Program (RET-01/2005)
o Időtartam: 2005. november 1. – 2008. november 30.
o Vállalati forrás: 713 mFt; támogatás: 1,100 mFt; összesen 1,813 mFt
o Megvalósítók: Széchenyi István Egyetem, Borsodi Műhely Kft, Rába Futómű Kft, Sapu Bt.
Integrált Járműipari Termék- és Technológia Fejlesztő Rendszer (IJTTR)
o Nemzeti Technológia Program (OM-00154/2008)
o Időtartam: 2008. október 1. – 2012. március 31.
o Vállalati forrás: 362 mFt; támogatás: 894 mFt; összesen 1,256 mFt
o Megvalósítók: Rába Futómű Kft, Borsodi Műhely Kft, HNS Műszaki Fejlesztő Kft,
Széchenyi István Egyetem
LOG4SMes: IMPROVING LOGISTICS PERFORMANCE OF SMEs IN AUTOMOTIVE SECTOR
o Pályázat időtartama: 2006. január 2. - 2006. november 30.
o Elnyert támogatás összesen: 95.766,28 €, ebből a SZE részére: 24.260 €
o Részvétel típusa: konzorciumi tag
o Konzorciumi partnerek: University of Bergamo (Lombardia region), Fraunhofer Institute for
Manufacturing Engineering and Automation, IPA (Baden-Württemberg region)
INFCARE8: Integrált krónikus gyermekbetegek otthoni ápolásához integrált mechatronikai és
informatikai környezet fejlesztése
o A szerződés száma: OM-00326/2008
o Pályázat időtartama: 2009. január 2. – 2011. december 30.
o Elnyert támogatás összesen:502.846.000,-Ft, ebből a SZE részére:251.013.000,-Ft
o Részvétel típusa: konzorciumi partner
o Konzorciumi vezető: HUMANsoft Kft., Budapest
ORKRISZ: Transzferábilis Chirsofix-technológia kifejlesztése
o Projekt száma: chri-aut
o A szerződés száma: INNO-08-3-2009-0134
o Pályázat időtartama: 2009. augusztus 12. – 2011. április 30.
o Elnyert támogatás összesen:30.000.000,-Ft, ebből a SZE alvállakozóként: 30.000.000,-Ft
o Részvétel típusa: kutató partner
o Konzorciumi vezető: Orkrisz Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest
TÁMOP 4.2.1.B: Mobilitás és környezet: Járműipari, energetikai és környezeti kutatások a Közép- és
Nyugat-Dunántúli Régióban
o Projekt száma: TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0003
o Pályázat időtartama: 2010. április 30. – 2012. október 29.
o Elnyert támogatás összesen: 3.178.586.312,-Ft (támogatás intenzitás: 94,99%), ebből a SZE:
1.582.221.590,-Ft,-Ft
o Részvétel típusa: konzorciumi vezető
o Konzorciumi partner: Pannon Egyetem, Veszprém
TÁMOP 4.2.2.A: Nagy teljesítőképességű szerkezeti anyagok kutatása
o Projekt száma: TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0027
o Pályázat időtartama: 2012. október 1. – 2015. január 31.
o Elnyert támogatás összesen: 700.718.421,-Ft, ebből a SZE: 49.997.600,-Ft
o Részvétel típusa: konzorciumi partner
o Konzorciumi vezető: Dunaújvárosi Főiskola
44
TÁMOP 4.2.2.A: Járműipari anyagfejlesztések: célzott alapkutatás az alakíthatóság hőkezelés és
hegeszthetőség témakörben
o Projekt száma: TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0029
o Pályázat időtartama: 2013. január 1. – 2014. december 31.
o Elnyert támogatás összesen: 473.330.880,-Ft, ebből a SZE: 99.986.581,-Ft
o Részvétel típusa: konzorciumi partner
o Konzorciumi vezető: Miskolci Egyetem
TÁMOP-4.2.2. A: Hibrid és elektromos járművek fejlesztését megalapozó kutatások
o Projekt száma: TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0012
o Pályázat időtartama: 2012. 09. 01. - 2014. 08. 31.
o Elnyert támogatás összesen: 869.701.757,- Ft, ebből a SZE: 772.287.072,- Ft
o Részvétel típusa: konzorcium vezető
o Konzorciumi partnerek: Óbudai Egyetem, Kecskeméti Főiskola
TÁMOP-4.2.2. C: „Smarter Transport”- Kooperatív közlekedési rendszerek infokommunikációs
támogatása
o Projekt száma: TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0012
o Pályázat időtartama: 2012. 11. 01. - 2014. 10. 31.
o Elnyert támogatás összesen: 950.144.662,- Ft, ebből a SZE: 429.068.821,- Ft
o Részvétel típusa: konzorcium vezető
o Konzorciumi partnerek: Óbudai Egyetem, Kecskeméti Főiskola, Universitas Győr Nonprofit Kft.
Szimuláció és optimalizáció kutatócsoport is vezetett TÁMOP projektet
TÁMOP - 4.2.2-08/1/2008-0021: Szimuláció és optimalizáció - Matematikai alapkutatás nemzetközi
kutatói team kialakításával:
o Projekt száma: TÁMOP-4.2.2-08/1/2008-0021
o Pályázat időtartama: 2008 - 2011.
o Elnyert támogatás összesen: 291 939 640,- Ft
o Részvétel típusa: egyedüli pályázó
Ezen kívül a több, az egész egyetemet érintő HEFOP, TÁMOP projektben vettek részt munkatársaink,
egyéni kutatóként, csoportként, hallgatóink szakkollégistákként, Tudományos és Művészeti Diákköri
Konferenciák résztvevőjeként, a disszeminációs projektekben oktatóink előadóként, a képzők képzése
projektekben továbbképzéseken, illetve több tananyag fejlesztési projektet is elnyertünk, közülük a
járműmérnöki és a mechatronikai tananyag esetén főpályázóként.
A karon EU FP7-es projektek is futnak, részben a JKK felügyelete alatt:
NANOSCRATCH: "To develop a scratch resistance coating using a molecular self assembly nano-
technology for plastic products.” – Molekulárisan változtatható nanotechnológiás karcálló bevonat
fejlesztése műanyag termékekhez
o Pályázat időtartama: 2009. szeptember 1. – 2011. augusztus 31.
o Elnyert támogatás összesen: 620.926,05 Eur, ebből a SZE:101.007,8 Eur
o Részvétel típusa: konzorciumi partner
o Konzorcium vezető: Asociación de Investigación de Materiales Plásticos y Conexas - AIMPLAS
o Konzorciumi partnerek: Avanzare Innovacion Tecnologica Sl, Polyraz Plastics Industries, Inea -
Informatizacja, Energetika, Avtomatizacija Doo, Grana Műszaki Műanyaggyártó Kereskedelmi És
Szolgáltató Kft, Technoplast Prototípus Ipari És Kereskedelmi Kft., Faurecia Interior Systems
Salc España Sl, Bsh Electrodomesticos Espana Sa, Instituto De Tecnologias Emergentes De La
Rioja
GSP: "Galileo Signal Priority"
o Pályázat időtartama: 2012-2013
o Elnyert támogatás összesen: 119.080 Eur
o Részvétel típusa: konzorciumi partner
o Konzorciumi vezető: PwP Systems, partnerek: Telematix, Politechnika Krakow
FUSENET: "The European Fusion Education Network"
o Pályázat időtartama: 2008.október 1-től
o Elnyert támogatás összesen: 12.060 Eur
45
o Részvétel típusa: konzorciumi partner
o Konzorciumi partnerek: 37 európai egyetem és kutatóintézet
Egy South East Europe Transnational Programme-unk van:
ATRIUM: " Architecture of Totalitarian Regimes of the XX Century in Urban Management "
o Pályázat időtartama: 2011. január – 2013. június
o Elnyert támogatás összesen: 1.932.044,00 Eur, ebből SZE: 104.880,00 Eur
o Részvétel típusa: konzorciumi partner
o Konzorcium vezetője: Forlì Önkormányzata, Olaszország
o Konzorciumi partnerek: 18 dél-kelet-európai egyetem, kutatóintézet, önkormányzat és civil
szervezet
Ezeken kívül több, Határon Átnyúló Együttműködési Program, INTERREG, illetve kormányközi TÉT
programunk van.
A kar munkatársai közül háromnak volt nyertes OTKA pályázata az elmúlt 5 évben, közülük kettő a
fiatal, illetve Posztdoktori kategóriában nyert, ez is mutatja a fiatal oktatóink kutatási tevékenységének egyre
erőteljesebbé válását az összes kutatási tevékenységen belül.
Az OTKA pályázatok adatai a következő táblázatban találhatók:
Kari OTKA pályázatok 2.26. táblázat
Azonosító A pályázat címe magyarul Projekt
állapot
Projekt
kezdete Típus
Kijelölt
zsűri
60909 Az emberi tényező beépítése a forgalmi
modell szerkezetébe lezárt 2006-02-01 F GÉK
73242 A végeselem-módszer alkalmazása mérnöki
szimulációkban lezárt 2008-04-01 PD IVM
105529
Logisztikai folyamatok optimalizálása
intelligens informatikai modellekkel és
algoritmusokkal
szerződött 2012-09-01 K IVM
A karon dolgozó kutató munkatársak közül többeknek jelentős hazai ösztöndíja is volt: 5 db Bolyai
János Ösztöndíjat kaptak a Magyar Tudományos Akadémiától, s idén egy Szentágothai és egy Magyary
ösztöndíjasunk is lett a Nemzeti Tehetségprogramból. Többen kaptak rangos hazai elismerést, Junior Prima
díjat, az MTA Veszprémi Területi Bizottságának doktori, illetve ifjú kutató díját, a Magyar Mérnöki Kamara
Környezetvédelmi Tagozatának „Környezetvédelmi Műszaki Felsőoktatásért” díját, s több más, értékes
kitüntetést.
Publikációs tevékenység
A kar publikációs tevékenysége örvendetesen fejlődik az utóbbi 5 évben, egyre több munkatársunk
jelentet meg impakt faktoros publikációkat. A publikációs tevékenységük nyilvántartására a minősített
oktatóink és kutatóink főleg a Magyar Tudományos Művek Tárát használják. A kari publikációs lista
összesítve az utóbbi öt évre megtalálható a kar honlapján a Tudomány menüpontban. A kar utóbbi öt évbeli
publikációs tevékenysége az alábbi táblázat, illetve grafikon szerint alakult, az adatok az MTMT-ből
származnak. A kar vezetése minden rendelkezésre álló eszközzel ösztönzi oktatóinkat, hogy publikációs
adataikat töltsék fel. Ennek ellenére valószínű azonban, hogy az MTMT-ben nem szerepel valamennyi
publikáció. A valóságos adatok a 2.27 táblázatban közölttől tehát valószínűleg valamivel jobbak, különösen a
hivatkozások és a 2013-as éves adatok.
46
A kar MTMT-ből származó publikációs adatai 2.27. táblázat
Sorszám Év Tudományos
közlemény
Impakt
faktoros
közlemény
Összesített
impakt
faktor
Hivatkozás Független
hivatkozás
1 2007 279 4 8,006 66 59
2 2008 344 6 6,017 118 110
3 2009 357 20 23,799 102 95
4 2010 397 13 10,78 68 56
5 2011 387 18 12,609 36 30
6 2012 340 18 22,305 28 17
7 2013 132 9 12,462
összesen 2236 88 95,978 418 367
A publikációs adatokat grafikusan a 2.5. ábra szemlélteti.
2.5. ábra: A kar publikációs adatai
A kar publikációs tevékenységének egyre nagyobb aránya folyik impakt faktoros folyóiratban (a
korábbi 2003-2007 közötti időszak 40 alatti darabszámú impakt faktoros cikkéhez képest több mint duplája
most a szám), s bár még mindig domináns a konferenciák látogatása, ezek között egyre nagyobb teret kapnak
a nemzetközi publikációs adatbázisokban jegyzett, rangos nemzetközi konferenciák, melyet a kar a Kari
Tudományos Tanács megítélése alapján anyagilag is támogat. Szintén lehetőségük van munkatársainknak
folyóiratbeli publikációik támogatására pályázni (nem lektorált folyóiratokban történő publikálást nem
támogatunk).
A tudományos tevékenységünk nemzetközi visszhangja, hivatkozottsága még nem annyira jelentős,
mint amennyire szeretnénk, s ez is főleg az idősebb kollégák munkáira koncentrálódik. Örvendetes azonban
az a tény, hogy az utóbbi 5-10 évben kialakult egy olyan fiatal kutatókból álló, 10-15 fős csoport, akik
alkalmasak arra, hogy egyetemi tanárokká váljanak, s akik hivatkozottsága is kezd megfelelően alakulni,
Hirsch-indexük elérte a 4-et, sőt, közelíti vagy meghaladja a 8-at is.
A karon folyó publikációs tevékenység publikációtípus szerinti bontása a 2.28. táblázatban található.
0
50
100
150
200
250
300
350
400
450
1 2 3 4 5 6 7
Összes publikáció
Impakt faktoros
Impakt faktor
Független hivatkozás
47
A kar publikációs adatai 2.28. táblázat
Műsz
aki
Tudom
ányi
Kar
Publi
kác
iós
tevék
enysé
ge
200
7-2
01
3 M
TM
T a
lap
ján
Öss
zes
20
07-
20
13
.
86
56
6
31
9
33
3
27
8
33
20
70
3
10
7
64
8
12
0
27
9
1
16
9
18
6
1 5
10
9
36
7
Tu
do
mán
yo
s
65
2
53
17
1
39
9
35
5
16
30
Nem
tud
om
ányo
s
35
73
8 1 1
11
8
20
13
7
34
13
28
2 0
2
7 2
11
1 8
20
11
7
1 4
20
12
18
63
31
50
5 6
4
4 47
12
5 25
49
24
24
1
11
17
20
11
18
86
38
66
6 6
2
14
2
15
10
1 3
8
49
28
30
1
26
30
2010
13
111
64
60
3
1
3
2
2 8
15
17
58
1 3
6
33
1
20
56
2009
20
85
52
53
3
5
5
1
8 1
4
7 1
7
39
28
34
1
19
95
2008
6
102
61
47
2
2
5
8
24
16
8 1
0
30
21
35
1
13
110
2007
4
85
60
29
6 8
1
11
1
5
1
1 5
34
21
23
16
59
Év
IF-e
s kö
zlem
ény
Nem
IF
-es
közl
.
magya
r
ideg
en n
yelv
ű
magya
r
ideg
en n
yelv
ű
magya
r
ideg
en n
yelv
ű
magya
r
ideg
en n
yelv
ű
magya
r
ideg
en n
yelv
ű
magya
r
ideg
en n
yelv
ű
magya
r
ideg
en n
yelv
ű
magya
r
ideg
en n
yelv
ű
magya
r
ideg
en n
yelv
ű
magya
r
ideg
en n
yelv
ű
Olt
alm
i fo
rmák
Eg
yéb
/Alk
otá
s
Fü
gg
etle
n i
déz
etek
Öss
zese
n
Tu
dom
ányos
Nem
tudom
ányos
Tu
dom
ányos
Nem
tudom
ányos
Tu
dom
ányos
Nem
tudom
ányos
Tu
dom
ányos
Nem
tudom
ányos
Tu
dom
ányos
Nem
tudom
ányos
Fo
lyóir
atci
kk
Kö
ny
v
Kö
ny
vré
szle
t
(kiv
éve
ko
nfe
renci
a-
kö
zlem
ény
)
Kö
ny
vré
szle
t/
Ko
nfe
ren
cia-
kö
zlem
ény
Eg
yéb
ko
nfe
renci
a-
kö
zlem
ény
Látható, hogy a folyóiratcikkeknek immár közel fele idegen nyelven jelent meg, s közel hatoda impakt
faktoros, s a konferenciáknál az idegen nyelvűek száma bőven túllépi a magyar nyelvűekét. Könyvek
tekintetében még mindig domináns a magyar nyelvűség, ami a magyar szakmai nyelv fejlesztése és
megtartása szempontjából előnyös. Az évenkénti átlag két idegen nyelvű szakkönyv számát jó lenne növelni,
de érdemes megjegyezni, hogy az angol nyelvű szakkönyvet írók között a fiatalabb nemzedék is képviselteti
magát.
48
A karon folyó kutatások, publikációs tevékenység pénzügyi támogatását a 2.3. pontban ismertetjük
részletesen.
Szabadalmak, találmányok
Az egyetemen a Tudásmenedzsment és Nemzetközi Kapcsolatok Központ feladata a szellemi alkotások
kezelése, a hozzájuk kapcsolódó iparjogvédelmi lehetőségek feltérképezése, valamint a hasznosításukban való
közreműködés. Az egyetem szabadalmi tevékenysége lényegében a Műszaki Tudományi Karhoz kapcsolódik.
A különböző járműipari kutatás-fejlesztési projektek, vállalati együttműködések nem igazán kedveznek a
szabadalmaztatásnak, mivel az ipari partnerek nem érdekeltek az elért eredmények iparjogi oltalmának a
megszerzésében, az óriási iparági verseny miatt inkább titokban kívánják tartani elért eredményeiket, műszaki
megoldásokat. A Műszaki Tudományi Karról a munkatársak 2010-2012. közötti tevékenysége során az alábbi
fennálló oltalmak és elbírálás alatt lévő szabadalmi bejelentések keletkeztek:
Kari szabadalmak 2.29. táblázat
Ügyiratszám Elnevezés Típus Bejelentés napja
P1200339 Bolygómalom szabadalmi bejelentés 2012. május 31.
P1100733 Görgős kitámasztó szerkezet
egynyomú járművek számára szabadalmi bejelentés 2011. december 30.
P1100654 Hulladékhőt hasznosító boxer típusú
külsőégésű hőerőgép szabadalmi bejelentés 2011. november 29.
P1100655 Hulladékhőt hasznosító külsőégésű
hőerőgép szabadalmi bejelentés 2011. november 29.
P0800608
Változtatható löketű belsőégésű motor
passzív szabályozással HCCI
üzemmód megvalósítására
ideiglenes szabadalmi
oltalom alatt áll 2008. október 10.
U1200150 Fokozatmentes fordulatszám
szabályozó elrendezés
használati mintaoltalom
alatt áll 2011. december 23.
Művészeti tevékenység
A karon művészeti tevékenység az építészképzéshez kapcsolódó tanszékeken folyik. Az építészeti
tervezés oktatásának alapfeltétele, hogy az oktatók széles körű gyakorlati építész tervezői tevékenységet
folytassanak. Az Épülettervezési Tanszék oktatói szakmájukat gyakorló, elismert alkotók, munkásságuk lefedi
az építészeti tervezés teljes körét: lakó-, köz-, és ipari épületek, valamint belső terek és közterek tervezése.
Míg a tapasztalt, jellemzően tudományos (Phd) vagy művészeti (DLA) fokozattal rendelkező oktatók önálló
tervezői tevékenységet folytatnak, addig a tehetséges fiatal, doktori iskolájukat végző oktatók a tapasztalt
kollégák mellett társtervezőként, valamint a tanszéki kutatási projektekben és a doktori iskolák keretén belül
végeznek művészeti alkotó tevékenységet.
A művészeti alkotó tevékenységet elsősorban a megvalósult művek fémjelzik, de fontos szerep jut a
művek folyóiratokban való publikálásának, tervpályázatokon és kiállításokon való részvételnek. A Tanszék
oktatói számos elismert, publikált és díjazott épületek szerzői. A Tanszéken oktatók alkotómunkájuk
elismeréseként kapott díjai: Ybl-díj – három oktató, Pro Architectura Díj – két oktató, Kotsis Iván Érem – két
oktató, Média Építészeti Díja – három oktató, Prima Díj – egy oktató, Megye Építészetéért Díj – négy oktató.
A díjazott művek között (Média Építészeti Díja, Megye Építészetéért Díj) van a tervezésoktatás kereteit
adó Építész Műteremház is, melyet Tanszékünk két oktatója tervezett.
Az építészképzés alapozó, műszaki és művészeti eszköztárat, technikai és elméleti tudást kialakító
tantárgyainak hitelét nagyrészben az oktatók széles körű tervezői és alkotói tevékenysége adhatja. Az
Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék korábbi vezetője szervezte meg és alakította ki az építész hallgatók
művészeti képzését, amely hat féléven keresztül folyik a Rajz és kompozíció tantárgycsoport keretében.
A vizuális tárgyakat jelenleg oktató tanárok szakmájukat gyakorló, elismert alkotók, akiknek széles
tevékenységi köre az autonóm és alkalmazott vizuális művészetek számos ágára kiterjed: képgrafikával és
tervezőgrafikával, festészettel, fotográfiával és művészeti publicisztikával egyaránt foglalkoznak. Az elsők
között szerezték meg még hallgatóként az alkotói terület doktori (DLA) fokozatát, illetve folyamatban van
habilitált doktori (Dr. habil) fokozatszerzésük. Oktatóink több évtizede részt vesznek a fontosabb hazai és
49
külföldi, elméleti és gyakorlati vizuális szimpóziumokon, kiállításokon, műveik több hazai és külföldi köz- és
magángyűjteményben megtalálhatók, alkotói munkásságukat számos díjjal ismerték el, például: Derkovits-
ösztöndíjjal – 1 oktató, Barcsay-díjjal – 1 oktató, Kondor Béla-díjjal – 1 oktató, Megyei Tárlatok fődíjával – 2
oktató, Grand Prix Pannonia díjjal – 1 oktató, Országos képzőművészeti tárlatok díjaival – 2 oktató, Nemzeti
Kulturális Alap alkotói ösztöndíjával, több alkalommal – 2 oktató, Római Magyar Akadémia ösztöndíja – 1
oktató.
Az Építészettörténet és Városépítési Tanszék oktatóinak többsége alkotó építészként széles körű
tervezői, településtervezői, és pályázati tevékenységet folytat. Munkáikkal gyakran szerepelnek kiállításokon
és szakmai folyóiratokban. Többen alkotó módon veszik ki részüket a főépítészi és építéshatósági munkából.
Jelentős az oktatók kutatási, elméletírói aktivitása, amit Európai Uniós tervezési-kutatási projektek keretében
és szép számú publikációban fejtenek ki. A tanszék oktatóinak alkotómunkájuk elismeréseként kapott díjai:
Ybl-díj – kettő oktató, Alpár Ignác érem – egy oktató, Magyar Műemlékvédelemért érem – egy oktató,
Podmaniczky Frigyes érem – egy oktató, Hild János emlékérem – egy oktató, Kós Károly díj – egy oktató,
Széchenyi díj – egy oktató, Forster Gyula díj – egy oktató, Pázmány Péter díj – egy oktató, Magyar
Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje – egy oktató, Möller Károly érem – egy oktató, Prima Díj – egy
oktató, Palladio díj – egy oktató, Piranesi díj – egy oktató.
Nemzetközi együttműködések
A kar kiterjedt nemzetközi együttműködést folytat az Erasmus program keretein belül, kollégáink közül
évente egyre nagyobb számban pályáznak egyhetes külföldi oktatói tanulmányútra, s a Campus Hungary
program, illetve a Fulbright ösztöndíj is egyre népszerűbb.
Több TÁMOP projekt keretén belül is volt lehetőségünk munkatársainkat külföldre küldeni (Ausztriától
Japánig, az Egyesült Államokig számos országba), illetve külföldről vendégelőadókat hívni, többségük
körülbelül egy hetet oktatott és konzultált nálunk, de volt olyan is, aki egy teljes hónapig itt volt. Meghívott
vendégoktatóink például Volker Mehrmann, Ausztria, Pintér János, Németorszég, Eduardo Antonio Ruano de
Barros, Portugália, Mats-Olof Mattson, Ausztria, Tom Gedeon, Ausztrália, A. Veeraragavan, India, Tingwen
Huan, Egyesült Arab Emírségek, Shahnaz Ahahbazova, Azerbajdzsán, Myrtill Simkó, Ausztria, Doru Talaba,
Románia, Olle Johansson, Svédország, Ian A. Stroud, Svájc. A Belső Égésű Motorok Tanszék
szemináriumsorozatának előadói is szinte kizárólag külföldi szaktekintélyek.
Növekszik a nemzetközi tudományos életben való részvételünk, több HORIZON2020 programot
tervezünk elindítani. Főbb együttműködő partneregyetemeink:
Technische Universität Wien,
Technische Universität, Graz
Slovak Technical University, Bratislava
Bauhaus Universitat Weimar, Németország
Asian Institute of Technology
Thammasat University, Thaiföld
Prince Songkla University, Thaiföld
Auchland University of Technology, Új Zéland
University of Algarve, Faro, Portugália
Nanyang University of Technology, Singapore
National University of Singapore
Australian National University, Canberra
University of Sydney
Queensland University of Technology, Brisbane
University of Western Australia, Perth
University of California, Berkeley
Chinese University of Hong Kong
Tokyo Institute of Technology
Pohang Institute of Science and Technology
Korean Advanced Institute of Technology, Taejon, Korea
Yonsei University, Seoul
50
Windhoek Polytechnic, Namibia
Poli-technika Krakow
Universität für Bodenkultur, Wien
Czech TU Praha
TU Kraków, Lengyelország
Zilinská Univerzitá, Szlovákia
Dublin Institute of Technology
Ruhr-Universität Bochum, Németország
Universität Hannover
TU Delft
University College, London
TU Dresden
University of Newcasle
University of Huddersfield
Hochschule für Technik und Wirtschaft, Kempten
La Sapienza Egyetem, Róma
SWOV - Közlekedésbiztonsági Kutatóintézet, Hollandia
TU Berlin
Hochschule Ulm, Németország
Univerzitet u Novom Sadu, Szerbia
Fachhochschule Technikum Wien
Hochschule für Telekommunikation, Leipzig
University of Ljubljana
TU Chemnitz-WH Zwickau
TU Stuttgart
Johannes Kepler Egyetem, Linz
TU Stuttgart
Hamburgi Egyetem
Heriott Watt Egyetem
Pierre et Marie Curie Paris VI. Egyetem (Franciaország)
Cseh Akadémia Matematikai Kutatóintézet, Prága, (Csehország)
Alpen-Adria Universität, Klagenfurt
TU Sofia
Basel Universität, Svájc
University Brescia
King Abdullah University of Science and Technology, Szaúd-Arábia
University of Massachusetts
University of Transylvania, Brasov
University of South Carolina
Philipps Universität Marburg
2.3. Gazdálkodás
A Műszaki Tudományi Kar gazdálkodási tevékenysége az alábbi területekre terjed ki:
- Humán erőforrás gazdálkodás.
- Gazdálkodás a kar rendelkezésére álló iroda és laborterülettel.
- Gazdálkodás a tanszékek és a Dékáni Titkárság dologi költségeivel.
- Gazdálkodás a kar rendelkezésére álló normatív kutatástámogatási forrásokkal.
Humán erőforrás gazdálkodás
A Műszaki Tudományi Karon a főállású oktatók átlagos életkora az elmúlt öt évben 50 évről 45,05 évre
csökkent, ami a már korábban megindult oktatói generációváltás folytatódásának eredménye.
51
A kar oktatóinak korcsoportok szerinti eloszlását a 2.30. táblázat foglalja össze:
Az oktatói kar életkor szerinti megoszlása 2.30. táblázat
Oktatók életkora Korrigált
teljes munkaidős* % Teljes munkaidős nők Rész-munkaidős
25 év alatti
25-29 éves 23 10,82 5 4
30-34 éves 37,5 17,65 7 3
35-39 éves 32,75 15,41 11 3
40-44 éves 24,25 11,41 4 1
45-49 éves 20,5 9,65 2 1
50-54 éves 15 7,06 3 1
55-59 éves 11,5 5,41 1 5
60-64 éves 26 12,24 1 2
65 éves és idősebb 22 10,35 1
Összesen 212,5 100,00 35 20
Átlag életkor 45,05 év
*A korrigált teljes munkaidős létszám a teljes munkaidősre átszámított részmunkaidősökkel kiegészített
létszámokat tartalmazza. Ugyanez vonatkozik a 2.29. és 2.30. táblázatok adataira is.
A táblázat a folyamatos fiatalítási folyamat jelzése mellett a korfa beszűkülése által a (magasabban
minősített, alkotó ereje teljében lévő) 50-60 éves középkorosztály alacsony szintű képviseletére is
figyelmeztet.
Az oktatók beosztás szerinti eloszlásának megváltozása az alábbi táblázat alapján tekinthető át. Az
elmúlt öt évben a generációváltási és az egyetemmé válási folyamat eredményeként jelentős mértékben
csökkent a főiskolai docensek részaránya és jelentősen nőtt az egyetemi tanársegédeké.
Az oktatói kar beosztás szerinti megoszlása 2.31. táblázat
Oktatók beosztása 2008. vége % 2013. vége %
egyetemi tanár 16,75 8,61 16,50 7,76
egyetemi docens 53,00 27,25 73,50 34,58
adjunktus 59,25 30,46 35,00 16,47
tanársegéd 27,00 13,88 64,50 30,35
főiskolai tanár 7,00 3,60 4,00 1,88
főiskolai docens 31,50 16,20 9,00 4,23
más tanár 10,00 4,68
Közalkalmazott oktatók összesen: 194,50 100,00 212,50 100,00
Megbízással foglalkoztatott részidős: 111,00 124,00
A tudományosan minősített oktatók számát a 2.32 táblázat tartalmazza. A táblázat adatai 2013. végére
vonatkoznak. A tudományosan minősített oktatók aránya jelenleg 54,6%.
Az oktatói kar tudományos minősítettsége 2.32. táblázat
Egyetemi
tanár
Egyetemi
docens Adjunktus
Tanár-
segéd
Főiskolai
tanár
Főiskolai
docens
Más
tanár Összesen
Létszám 16,50 73,50 35,00 64,50 4,00 9,00 10,00 212,50
Tud. min.
létszám 16,50 73,50 18,50 2,50 4,00 1,00 0,00 116,00
A kar az egységes egyetemi humán erőforrás (HR) tervezés keretében körültekintően foglalkozik a kari
emberi erőforrások tervezésével és fejlesztésével. Ez azt jelenti, hogy minden év őszi félévében a következő
naptári évre vonatkozó HR terv készül, amely végleges formáját (tartalmát) a vezetői szintek (egyetemi, kari,
intézeti, tanszéki) közötti többszörös egyeztetés után nyeri el. A kari HR terv két táblázatot tartalmaz: az egyik
a megszűnő közalkalmazotti jogviszonyokat (nyugdíjazások, távozások, megszűnő határozott időre szóló
52
kinevezések, előresorolás következtében megszűnő kinevezések stb.), azaz a felszabaduló forrásokat, a másik
pedig a tervezett új pályázatokat (új felvétel, előresorolás következtében létrejövő új kinevezés stb.), azaz a
szükséges új forrásokat tartalmazza. A táblázatok végleges változatában a felszabaduló bértömegnek jó
közelítéssel fedeznie kell az új alkalmazások, előrelépések bérigényét.
A humán erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás tervezését a lehető legkevésbé szubjektív
mérőszámokra alapozza a kar vezetése. A mérőszámok a tanszékek kurzusaira felvett hallgatók összes
kreditszámaiból, és a tanszéki oktatók, alkalmazottak létszámából képezhetők. A hallgatói létszámok
kurzusnagyságok arányában korrigáltak. A magasabb létszámú kurzusokat erős degresszióval vesszük csak
figyelembe. A tanszéki közalkalmazotti létszámok is csökkenhetnek kari és egyetemi szintű vezetői funkciók
figyelembevételével.
A mérőszámok alapján a kar vezetése egy tanszéki közalkalmazottra eső oktatási terhelés arányában
tartja szinten, növeli, vagy csökkenti egy-egy tanszék dolgozóinak létszámát, a teherelosztás mellett a
fokozatos fiatalítás és az oktatói minőség növelése érdekében.
A HR tervezés folyamata többlépcsős. A tanszékvezetők végleges nyugdíjazásokra, időszerű
előresorolásokra, esetleges indokolt pótlási elképzelésekre vonatkozó tervjavaslatainak kari szintű összesítése
után kerül sor az oktatási terhelési mérőszámokon alapuló, éves kari humán-erőforrási terv kidolgozására,
dékáni jóváhagyására. A gazdálkodás egyetemi és kari szempontoknak egyaránt megfelelő, egyeztetett tervét
a dékán és a rektor aláírása véglegesíti.
A kar HR fejlesztési preferenciái:
az oktatói kar további fokozatos fiatalítása,
a tudományos fokozattal rendelkezők számának növelése,
a kar professzori testületének erősítése,
a viszonylag egyenletes tanszéki oktatási terhelés biztosításához szükséges erőforrás
átcsoportosítás; a külső körülmények változásához, a szakok változó hallgatói létszámához, a
szakok karon belüli súlyának módosulásához történő rugalmas alkalmazkodás.
Az oktatói kar fiatalításának fő bázisát a közeljövőben a kar Doktori Iskolája jelenti. A kar a Doktori
Iskola tehetséges, szorgalmas hallgatóit tekinti az oktatói utánpótlás fő forrásának. Azokon a szakterületeken,
ahol a Doktori Iskolában nem folyik képzés, más doktori iskolák hallgatói, más egyetemek hallgatói, valamint
az ipar és a műszaki kutató intézetek fiatal szakemberei jelentenek merítési forrást. A „saját” Doktori Iskolán
kívül a kar oktatói az Universitas Győr Alapítvány anyagi támogatásával végeznek doktori tanulmányokat a
Nyugat-magyarországi Egyetem, a Pannon Egyetem, a BME, a Szent István Egyetem, a MOME, stb. doktori
iskoláiban.
A már tudományos fokozattal rendelkező oktatóinknak a kutatómunka folytatásához egyetemen belüli
posztdoktori pályázat nyújt segítséget. A kar vezetése szakmai, az Universitas Győr alapítvány ösztöndíjak
adományozásával pénzügyi segítséget nyújt ahhoz, hogy ambiciózus vezető oktatóink olyan színvonalú
oktató- és kutatómunkát végezzenek, amely az egyetemi tanári kinevezés elnyeréséhez vezet.
Gazdálkodás a kar rendelkezésére álló iroda és laborterülettel
A kar tanszéki, oktatói irodái az egyetem tanulmányi épületének A, B, C, és D jelű szakaszainak a két
tantermi szint feletti felső emeleteit foglalják el. A növekvő mértékű személyi változások nyomán felmerülő
panaszok hívták fel a figyelmet az egyes tanszékek közötti egyenetlen helyiségeloszlás tarthatatlanságára: míg
egyes irodákat nem, vagy alig használtak, másokban elviselhetetlen volt a zsúfoltság.
A kar vezetése elhatározta és megvalósította az oktatói irodák tanszékek közötti normatív
újraelosztását. Az átrendezésnél hármas célt tűztünk ki:
Az iroda területek arányosak legyenek a tanszék nagyságával, a tanszék közalkalmazottainak számával.
Egy adott tanszék irodái a „történetileg kialakult” szétszórtság helyett lehetőleg egymás mellett
helyezkedjenek el.
Az átrendezés a lehető legkisebb költözéssel járjon.
A cellás rendszerű épületek irodafelosztása az ablakméretekhez igazodik. Célszerűen az ablakmodul
jelentette a normatív egységet. A tanszékvezetés és adminisztráció zavartalanságát a tanszékenként járó öt
ablakos irodaszakasz biztosítja. A tanszékek az egyetemi tanárok és emeritus professzorok 2-2 ablakra, a
főiskolai tanárok és az egyetemi docensek 1,5-1,5 ablakra, míg a többi oktató 1-1 ablakra jutó irodarészt
kaptak. Az átköltözés kisebb zavarokkal, kellemetlenségekkel járt, de az igazságosabb területelosztás mellett a
53
közeljövő várható személyi változásaira is felkészült állapotot teremtett. Az átrendezést 2013 tavaszán, fél év
alatt sikerült lebonyolítani és az oktatói irodák 35-40%-ára terjedt ki.
A kari laborterületek tanszékek közötti elosztása is négy évtized alatt alakult ki. Az egyes szakterületek
arányának változása a közeljövőben ezen a területen is intézkedést igényel.
Gazdálkodás a tanszékek és a dékáni titkárság dologi költségeivel
A kar működési költségeire évi 60-80 millió forint áll rendelkezésre az egyetem költségvetési
forrásaitól és a kar saját bevételeitől függően. A kari vezetés a Dékáni Titkárság működtetéséhez szükséges
minimális dologi költségeken kívül még egy kari „vésztartalékot” különít el az év közben felmerülő, előre
nem tervezett kari/tanszéki kiadások fedezésére, a működési költség fennmaradó, több mint 90%-át pedig a
tanszékek rendelkezésére bocsátja. A tanszékeknek a rendelkezésre bocsátott kerettel gazdálkodnak, ebből
fedezik a dologi, működési kiadásaikat és a meghívott külső előadók óraadói díjait.
A korábbi években a kari központi források elosztása a tanszékek között „bázis szemléletű” módszerrel
történt, azaz lényegében az előző évi elosztási arányok alapján történt a források elosztása. A módszer
feltételezte, hogy a tanszékek által teljesített oktatási és kutatási feladatok lényegében változatlanok, tehát az
erőforrások elosztásánál az előző év arányait nem indokolt számottevő mértékben módosítani. Miután ez a
módszer nem alkalmas arra, hogy figyelembe vegye a szervezeti egységek változó teljesítményét (az elmúlt
években a karon belül jelentős változások történek), ezért a kar 2014-től új költségvetési forráselosztási
rendszerre tér át.
Az egyes tanszékek költségvetési kereteit az alábbi módon fogjuk meghatározni:
a rendelkezésre álló keret 70%-át a tanszékek összes oktatási teljesítményének arányában,
a keret 15%-át a tudományos minősítéssel rendelkező oktatói létszám arányában,
a keret 15%-át pedig a tanszékek laboratóriumainak mérete arányában osztjuk szét.
Az itt említett indikátoroktól a kar vezetése naprakész információkkal rendelkezik. A tanszékek oktatási
teljesítményének mérésére olyan rendszer került kidolgozásra, mely az oktatási feladatok volumene alapján
fajlagos (egy közalkalmazottra eső) és abszolút (összes) pontértéket rendel minden tanszékhez. Az oktatási
teljesítmény meghatározásának alapja a megszerzett hallgatói kreditek száma, súlyozva egy degresszív
faktorral, ami növekvő létszámú előadások esetén csökkenő értékű.
Ez a keret szolgál az egész kar érdekében végrehajtott kisebb átalakítások finanszírozására is. Az elmúlt
évek beruházásai nyomán lényegesen átalakult az egyetem, ezen belül a kar épület-állományának térbeli
elrendezése, megnehezítve a campuson és az épületeken belüli tájékozódást. A helyenként esetlegesen
meglévő vegyes arculatú információs táblák, jelzések a szervezeti változásokat, helyi átrendeződéseket nem
követték. Ez hallgatóink és az ide látogató vendégek számára is sok esetben problémát jelentett.
A kari „vésztartalék” terhére a kar két építész doktoranduszhallgató közreműködésével (tervezés és
kivitelezés) kari információs rendszert épített ki. Ez két elemből áll: az egyik a főportával szemben elhelyezett
információs tábla és térkép, amely az épületszintek térbeli ábráival és háromnyelvű feliratokkal is segíti a
tájékozódást. A térképek egyszerűsített változatai a fontos megközelítési pontok mellett a külső
homlokzatokon elhelyezve az egyetem más területein is megkönnyítik az eligazodást.
A kari információs rendszer másik részét képezi a nagybetűs homlokzati feliratok elhelyezése az új
épületre. A város felől érkezőknek ezek jelzik, hogy a Széchenyi István Egyetemre, illetve a Műszaki
Tudományi Kar épületéhez közelednek. A külső feliratok a karhoz tartozó Hegesztő Laboratórium automata
berendezésen kivágott rozsdamentes, szálcsiszolt betűk felhasználásával készültek.
Gazdálkodás a kar rendelkezésére álló normatív kutatástámogatási forrásokkal.
A kar normatív kutatástámogatásból rendelkezésre álló költségkerete az elmúlt öt évben 18 millió
forintról 8 millió forintra csökkent. A fenti költségkeretet a kar belső kutatási főirányok, illetve folyóiratban,
vagy konferencia-kiadványban megjelenő publikációk támogatására használta fel. A felhasználásra a kari
Tudományos Tanács szabályzatokat dolgozott ki, amely a kar honlapján elérhető:
http://mtk.sze.hu/images/MTK%20Tudományos%20Tanács/Publikacio-KonferenciaTamogatas_ MTK.pdf,
http://mtk.sze.hu/images/MTK%20Tudományos%20Tanács/BelsoKutatasiFoirany_MTK.pdf.
A támogatás elnyerése pályázat útján lehetséges, amelyet a kari Tudományos Tanács a szabályzati
szempontok alapján véleményez és tesz javaslatot a dékánnak a támogatás folyósítására.
54
A belső kutatási főirány pályázat fő célja a kar kutatási potenciáljának erősítésére és fő kutatási
profiljainak kialakítása. A pályázaton indulhatnak már működő és újonnan alakuló kutató kollektívák, attól
függetlenül, hogy egy tanszék keretében vagy tanszéki együttműködés keretében alakultak. A konferencia- és
publikációtámogatási pályázatnak elsődleges célja a karon folyó tudományos kutatási tevékenység ösztönzése
és ezzel az egyetemi oktatói életpályán történő előrehaladás (PhD, habilitáció, MTA doktori cím megszerzése,
adjunktusi, docensi, egyetemi tanári kinevezés elnyerése) támogatása.
2013-ban a rendelkezésre álló összeg olyan alacsony volt, hogy a kar ebben az évben csak publikáció és
konferenciatámogatási pályázatot hirdetett meg.
3. A minőségbiztosítás alapelvei és gyakorlata (az ESG rendszere)
3.1. Stratégia és eljárások a minőség biztosítására (szervezet, dokumentumok)
A Műszaki Tudományi Karon az egyetem egységes minőségbiztosítási rendszere működik, nem
alakítottunk ki ettől eltérő speciális kari rendszert. Az egységes Minőségbiztosítási Rendszer szervezetének és
működésének általános leírását a Szenátus által jóváhagyott Minőségirányítási Kézikönyv tartalmazza, mely
az egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának melléklete.
A minőségbiztosítási rendszer lényege, hogy az önálló szervezeti egységek szintjéről, alulról
szerveződve minden oktatási és kutatási egység elvégzi a saját minőségi értékelését, majd ezt egy-egy
magasabb szint értékeli és jóváhagyja. Ez alapján történik meg a visszacsatolás a szervezeti egységekhez. A
rendszer működésének ciklusideje egy év.
A rendszer részletes leírását az egyetemi önértékelés tartalmazza.
3.2. Képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése
A képzési programok jóváhagyásának menete
Az Oktatási Hivatalhoz (OH), illetve a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottsághoz (MAB)
szaklétesítési, illetve szakindítási kérelmet a Kari Tanács véleményének kikérése után a Szenátus
támogatásával lehet benyújtani. Az előkészítés lépései:
A szak (képzés) létrehozásának, illetve szak indításának kezdeményezője rövid vázlatot dolgoz ki,
melyben a képzés indításának szükségességét támasztja alá becsült hallgatói létszám-adatokkal, a szak
munkaerő piaci indokoltságával és a szak oktatásába bevonandó tanszékek listájával. Ezt véleményezésre
leadja a dékánnak, aki a Dékáni Kabinet véleményét kikérve, az érintettekkel konzultálva döntést hoz
arról, támogatható-e a javaslat, megkezdődhet-e az előkészítő munka.
Pozitív döntés esetén a dékán felkér egy előkészítő bizottságot és kijelöli annak vezetőjét a szaklétesítési,
illetve szakindítási akkreditációs anyag összeállítására.
Az előkészítő bizottság beszerzi az érvényes OH és MAB előírásokat, szakindítás esetén a Képzési és
Kimeneti Követelményeket (KKK), majd ezek figyelembe vételével kidolgozza az akkreditációs anyagot.
Az akkreditációs anyagot a Kar Tanács Oktatási Bizottsága és Tudományos Bizottsága elővéleményezi és
csak ez után kerül az anyag a Kari Tanács elé, támogatás esetén tovább a Szenátushoz.
Eredményes akkreditációs eljárás esetén az előkészítő bizottság a Kari Tanács jóváhagyásával
Szakbizottsággá alakul.
Az itt vázolt eljárás során az előkészítő bizottság által összeállított anyagot több szempontból ellenőrzik
a kar különböző vezetői és szervezetei:
Az új képzési programok összhangja az egyetemi, kari stratégiával: dékán, Dékáni Kabinet, Kari Tanács.
A program által elérni kívánt tanulmányi kimenetek (learning outcomes) ellenőrzése: dékán, Oktatási
Bizottság, Kari Tanács.
A külső feltételeknek (pl. MAB) való megfelelés: dékán, Oktatási Bizottság, Kari Tanács, részt vevő
tanszékek vezetői.
Kapacitások felmérése: Oktatási Bizottság, Kari Tanács, részt vevő tanszékek vezetői.
Specializációk meghirdetése és indítása
55
A szaklétesítési, szakindítási eljárás nem gyakori esemény, így részleteit mindig az adott körülmények
közt kell megítélni, ezekre rögzített, számszerű szabályrendszer nem dolgozható ki. Nem adható pl.
univerzális szabály, milyen várható hallgatói létszám mellett lehet egy új szak indítását támogatni.
A specializációk indításának és meghirdetésének témája viszont már egyszerűbb, a feltételek jobban
számszerűsíthetők, ezért erről külön szabályzat született „Specializációk meghirdetésének és indításának
normatív szabályzása”címmel, amit a Kari Tanács a 2013. június 24-i ülésén fogadott el. Ez az egyetemi
Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot (TVSz) kiegészítve a szakok megelőző három évbeli felvételi létszámához
köti a meghirdethető és indítható specializációk számát. A TVSz korábban csak a BSc specializációk
indítására vonatkozó szabályokat tartalmazott. A szabályzás célja, hogy megakadályozza azt, hogy túl sok
specializáció között nagyon elaprózódjék az oktatás, ami az oktatási erőforrások gazdaságos felhasználását és
a MAB-követelményeknek való megfelelést is veszélyeztetheti.
Felülvizsgálat, visszacsatolás
A szakok tantervének folytonos korszerűsítése, gondozása a Szakbizottságok feladata. Ezek működését
az egyetemi SZMSZ csak fő vonalakban szabályozza, ezért a Kari Tanács 2013. június 24-i ülésén
szabályzatot fogadott el „Szakbizottságok működési rendje” címmel. Ez szabályozza a Szakbizottságok
összetételét, feladatait, működési rendjét.
Ebben kerül rögzítésre, hogy a tananyagok rendszeres felülvizsgálata a Szakbizottság feladata. Ebben a
felülvizsgálati folyamatban történik meg a munkáltatóktól, munkaerőpiacról jövő visszajelzésekre való
reakció. Ez sokszor már az által biztosított, hogy több szakbizottságnak külsős tagjai is vannak, de a
szaktárgyak oktatásában, a záróvizsga bizottságokban minden szakon vesznek részt iparban dolgozó óraadók,
akik visszajelzése a tanszékeken keresztül kerül a Szakbizottság elé.
A munkáltatóktól történő visszacsatolás több oktatásfejlesztési projekt témája is. 2013-ban pl. a
TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0054 pályázat keretében készült el egy tanulmány, melynek szerzője az
egyetemtől független munkaerő-piaci szakértő és ebben a környező ipari cégek visszajelzéseit összegezte
mérnöki témájú alapképzéseinkkel kapcsolatban. Ez az elemzés is megerősítette, hogy a kar szakstruktúrája
jól illeszkedik a gazdasági elvárásokhoz, minden mérnöki és informatikus szakunk keresett a munkáltatók
között (bár az egyes ágazatok konjunktúrájának/dekonjunktúrájának megfelelően eltérő mértékben) és a
tárgyaink által adott kompetenciák is kívánatosak az iparban.
A hallgatók irányából történő visszacsatolás csatornái:
Közvetlen, eseti visszajelzések az oktatóknak, tanszékeknek a hallgatók, illetve a kari Hallgatói
Önkormányzat (HÖK) részéről. A tanszékvezetők feladata ezek kezelése, a tanulságok levonása, és ha
szükséges, tanterv-módosítási javaslat előterjesztése a Szakbizottság felé.
A kari Hallgatói Önkormányzat képviselői minden félév elején átvizsgálják a meghirdetett összes
tantárgy követelményeit és ütemtervét. Amennyiben szabálytalanságot vélnek felfedezni, erről
tájékoztatják a tanszékek vezetőit. Az észrevételeket általában tanszéki szinten sikerül rendezni.
Amennyiben nem, akkor a dékán által felkért ad hoc bizottság dolgoz ki megoldást.
Az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése (OMHV) rendszer. A Neptunon belül a hallgatók
pontozhatják az oktatók teljesítményét. Sajnos, a kitöltési arány viszonylag alacsony, amit a HÖK
különféle jutalmak felajánlásával igyekszik növelni. A visszajelző rendszer fontos eleme a
minőségbiztosításnak, ezért a következő években a hallgatók további ösztönzésével javítani szükséges a
kitöltési arányt, legalább az 50%-os szintig.
Az OMHV rendszer nem támogatja a szervezeti egységenként történő összegzést, ezért a karon egy
olyan összegző, jelentéskészítő rendszer készült el, mely minden félév lezárásakor tanszékenként kigyűjti
és tárgyanként illetve oktatónként összegzi a véleményeket. A tanszékekre vonatkozó jelentést megkapják
a tanszékvezetők, a Dékáni Kabinet pedig áttekinti az egészet és a kirívóan problémásnak tűnő esetekben
kikéri a tanszékvezető véleményét és kéri (elrendeli) az ügy megoldását.
Választható tárgyak felvétele. A hallgatók az egyes tárgyakról azzal is véleményt mondanak, hogy melyik
választható tárgyat veszik fel. A tanszékek a kirívóan alacsony népszerűségű tárgyak tematikáját
újragondolják vagy ha nem látszik más megoldás, megszüntetik és esetleg más, hasonló témájú tárgyat
hoznak létre. A tanterv-módosítások rendjének megfelelően ilyen módosítások a Kari Tanácson
rendszeresen (évenként 20-30 tárgy esetén) tárgyalásra kerülnek.
56
A hallgatók előrehaladásának figyelemmel kísérése
A hallgatók előrehaladását az egyes tanszékek, időszakosan pedig a Szakbizottságok kísérik
folytonosan figyelemmel.
2011-ben egy átfogó kari felmérés történt, mely a Neptun adatai alapján az összes addigi alap- és
mesterképzési hallgató előrehaladását elemezte. A vizsgált fő paraméterek szakonkénti és nappali/levelező
bontásban a következők voltak: a képzésből sikertelenül távozók, a képzésben még részt vevők és a már
sikeresen végzettek aránya; a hallgatók átlagos kredit/félév teljesítménye; a végzettek betöltött aktív
féléveinek száma. Ezek a számok csak a képzési idő nagyságrendje alatt (legalább 3,5 év) változnak meg
lényegesen, ezért még nem tartottuk időszerűnek az elemzés megismétlését.
A tervek szerint hasonló felmérést a következő 2 évben újra elvégzünk. Ezen már a Felsőoktatási
Törvény és az egyetemi Tanulmányi és Vizsgaszabályzat módosításának hatásai (pl. korlátozott számú
elégtelen és tárgyfelvétel) feltehetően látszani fognak.
A 2011-es átfogó kari felmérés alapján néhány problémásnak tűnő területen (kis kredit/félév sebesség-
érték, sok aktív félév a végzésig) a szakvezetéssel konzultálva néhány szűk keresztmetszetet (pl. túl merev
tantárgy-függőségi láncolat) sikerült feltárni, melyek korrekciója kis tanterv-módosítással korrigálható volt.
3.3. A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere
A hallgatói teljesítmények értékelési rendszerét a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ) tartalmazza.
Az egyetemi szintű egységes tanulmányi feltételek biztosítása érdekében nincs külön kari szabályzat, csak
egyetemi szintű és ha bizonyos speciális követelmények csak a karra jellemzők, akkor az az egyetemi TVSz-
ben van kivételként megfogalmazva.
Az egyetlen terület, ahol külön szabályzás vált szükségessé, a szakdolgozatok, a diplomamunkák
kezelése és a záróvizsgák szervezésének kérdése. Ezekről 2012. szeptemberében a Kari Tanács kari
szabályzatot fogadott el „Záróvizsga Szabályzat” (ZVSZ) címmel, amit azóta néhány kisebb kérdésben
módosított. Ebben kari szintű egységes szabályzás van lefektetve a szakdolgozat/diplomamunka-kiírásokra, a
diplomakurzusok értékelésére, a diplomamunkák bírálatára és a záróvizsgák lebonyolítására vonatkozóan. A
cél a kari egységes szabályozás megteremtése volt úgy, hogy a szakok speciális követelményeihez való
alkalmazkodás is kezelhető legyen. Ezeket a szak specifikus kiegészítéseket a Záróvizsga Szabályzat
melléklete tartalmazza.
A TVSZ és ZVSZ jelenlegi állapota hosszú fejlődés eredménye, és az új igényekhez, megváltozott
körülményekhez történő rendszeres hozzáigazításuk folyamatosan megtörténik, a ZVSZ esetén kari
hatáskörben, a TVSZ esetén pedig a Kari Tanács kezdeményezésére a Szenátusban. A törvényi háttér
változásai miatt bekövetkező szabályváltozásokon túl évi átlag 1–2 változtatás történik, melyeket az
időközben felmerülő problémákra való reagálás vált ki. Így a jelenlegi szabályozás törekszik az összes
lehetséges probléma kezelésére, és a gyakorlat szerint ez meg is valósul, mert igen ritka az olyan hallgatói
panasz, vitatott eset, amely a TVSZ alapján nem rendezhető egyértelműen.
A TVSZ a tanszékek számára is kötelezettségeket ró ki: a vizsgaidőpontok meghirdetésének idejére, a
meghirdetett vizsgák kapacitására és időbeli ütemezésére vonatkozóan, valamint szabályozza, hogy a
tanulmányi teljesítmények értékelése csakis a szorgalmi időszak kezdetén közzétett követelmények szerint
történhet. Utóbbit az is támogatja, hogy 2011-től kezdődően a Neptun-rendszerbe is fel kell vinni a tantárgyi
követelményeket, így ezek megléte központilag is ellenőrizhető. Mind a tantárgyi követelményeket, mind a
kellő számú vizsgaidőpont kiírását a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) megbízottai ellenőrzik és a
hiányosságokról, észrevételekről a tanszékeknek visszajelzést adnak jegyzőkönyv formájában.
A követelmények kiírásáért és az értékelések szakmai részéért a tantárgyfelelősök, a tantárgyak előadói
és az illetékes tanszékvezetők felelősek. A tárgy jellegétől függően kerülnek alkalmazásra az egyes értékelési
formák. Tipikus számonkérési rendszer, hogy egy tárgy aláírásának feltételéül félév közi zárthelyik és/vagy
házi feladatok elvégzése van előírva (formáló értékelés), és a vizsgaidőszakban történik meg az összegző
értékelés a vizsga során. A vizsgáztatás menetét írott szabályok nem rögzíthetik részletesen a tantárgyak
sokfélesége miatt, de bevett gyakorlat, hogy a vizsgáztatás teljes folyamata több oktató együttműködését
jelenti:
A témakörök vizsgáztatásban betöltött súlyát, a vizsgafeladatok jellegét és formáját (írásbeli, szóbeli,
írásbeli és szóbeli) a tárgyfelelős határozza meg.
57
A konkrét vizsgaalkalmakat, a vizsgáztatást az oktatásban részt vevő oktatók (a tárgy előadója és/vagy
gyakorlatvezetői) bonyolítják le.
Ezek együttesen biztosítják azt, hogy a vizsgáztatás egyrészt kötődjön a tantárgyi tematikához, másrészt
az egyes területek számonkérési mélysége az adott félévben elhangzottakhoz igazodjék, így a hallgató elérje a
kívánt képzettség megszerzéséhez szükséges kompetenciákat, de ezt a félév során elhangzottakhoz igazodó
módon tegye.
A hallgatói panaszok kezelésének közvetlen csatornája az oktatóhoz, vagy a tanszékvezetőhöz való
fordulás. Ezt a kötelezővé tett konzultációs idők nyilvános meghirdetése teszi lehetővé. Sok hallgatót érintő,
vagy anonimitást igénylő esetekben nem közvetlenül a hallgató fordul az oktatóhoz, vagy a tanszékvezetőhöz,
hanem a HÖK-nél kezdeményezi a tanszék hivatalos megkeresését. Erre a HÖK-nek bejáratott visszajelzési
rendszere van ( http://hok.sze.hu/vizsgaertekeles/ ).
A tanszéki szinten el nem intézett kérdések a kari szintre kerülnek, ahol általában az oktatási
dékánhelyettes (esetleg ad hoc/eseti bizottság felkérésével) vizsgálja ki az ügyet és a dékán tájékoztatásával
intézkedik az ügyben. Erre a szintre évi 1 vagy 2 ügy jut el átlagosan és akkor többnyire elegendő a kar
vezetésének közvetítő szerepet felvállalni az érintett hallgatók és oktatók, tanszékek között. Az elmúlt öt
évben 2 esetben volt szükség a vitatott kérdés rendezésére eseti bizottságot összehívni, mely az érintett felek
széles körű meghallgatása után hozott mindegyik fél számára elfogadható döntést.
3.4. Az oktatók minőségének biztosítása
A kar vezetése kiemelten támogatja az (elsősorban fiatal) oktatók tudományos fokozatszerzését,
habilitációját és MTA doktori cím megszerzésére irányuló tevékenységét. Ennek egyik eszköze a normatív
kutatástámogatási keret karra leosztott része. Ennek felhasználási célját és módját a 2.2. pont ismerteti
részletesen. Az oktatói kar minőségét jelző legfontosabb indikátor, a tudományosan minősített oktatók aránya
az öt év alatt 40%-ról 54,6%-ra nőtt, az aktív professzorok létszáma lényegében nem változott, míg professzor
emerituszaink száma 6 főre nőtt.
2012-ben a kari Hallgatói Önkormányzat „Kiváló oktató” díjat alapított, amelyet félévenként két
oktatónak ítél oda az oktatási dékánhelyettessel kiegészített hallgatói bizottság. A díjak átadására minden
félév végén a diplomaátadó Ünnepi Kari Tanácsülésen kerül sor.
A „korszerű épület – modern eszközök – naprakész oktatók” elve alapján az oktatók szakmai és
pedagógiai felkészültségének folyamatos fejlesztése egyaránt kari és egyetemi cél. Az oktatók szakmai
tudományos továbbfejlődésének irányítása elsősorban tanszéki szakmai feladat, így a tanszékvezetők
irányításával zajlik. Emellett természetesen kari és egyetemi szinten is kiemelt feladat az ehhez kapcsolódó
rendezvények, aktivitások szervezése.
Ennek érdekében az elmúlt időszakban többféle intézkedés született és valósult meg:
- rendszeres szakmai előadások a karon oktatott különböző szakok tudományterületéhez igazodva, például
o JKK Akadémia a Járműipari Kutató Központban;
o A jövő mobilitása előadássorozat;
o AUDI Akadémia;
o KözleKlub;
o Baross Gábor Szakmai Napok;
o TÖK Szimpózium, a Távközlés Világnapja rendezvény;
- aktív oktatási és kutatási tevékenység a kar doktori iskolájában (Multidiszciplináris Műszaki Tudományi
Doktori Iskola);
- aktív kutatási tevékenység pályázati és ipari kutatási projektekben, illetőleg a tanszékeken;
- rendszeres továbbképzések a kar oktatóinak és kutatóinak (elsősorban TÁMOP támogatású projektek):
o csapatépítés;
o kommunikációs tréning;
o vezetői tréning;
o korszerű elektronikus oktatási módszerek;
- kari publikációs, konferencia előadás tartási támogatás, melynek eredményeként lehetőség nyílik a kar
oktatói számára magas színvonalú nemzetközi konferenciákon való részvételre;
- tudományos konferenciák szervezése, neves hazai és nemzetközi szakemberek meghívása.
58
Ezen képzéseken és oktatási és tudományos rendezvényeken a kar oktatóinak nagyobb része
folyamatosan aktívan vesz részt. Az oktatók, valamint az oktatási-kutatási tevékenységek támogatására 2010-
ben a hazai felsőoktatási intézmények között elsőként szervezeti kultúra felmérés történt. E felmérés egyetemi
szinten valósult meg, így az önértékeléshez kapcsolódó részek az intézményi önértékelésben szerepelnek.
3.5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások
A Műszaki Tudományi Karon a képzési programokhoz a tanulás támogatására kiváló színvonalon
állnak rendelkezésre a szükséges infrastrukturális elemek, eszközök és berendezések, hallgatókat segítő
hallgatói szolgáltatások és megfelelő a hallgatók jegyzetekkel és oktatási segédletekkel történő ellátottsága is.
Oktatási infrastruktúra
Az egyetem és a kar épület- és eszközállománya az elmúlt években jelentős mértékben bővült, illetve
megújult. A beruházási összeg meghaladta a 13 milliárd forintot, amelyből 4 milliárdot új laboratóriumi
eszközök, berendezések beszerzése tett ki. Ezen kívül ebben az időszakban valósult meg a Belsőégésű
Motorok Tanszék új épületének kialakítása és laboratóriumainak felszerelése több mint 2 milliárd forint
értékben.
A kar által oktatási célra rendszeresen használt helyiségek elsősorban az A, B, C, D és E „tanulmányi”
épületekben, az „új tudástér” épületben, a laboratóriumi épületben és az egyes tanszékekhez kapcsolódó
szakmai kabinetekben találhatók. Ezek fő típusait, mennyiségét és befogadóképességét az alábbi táblázat
foglalja össze:
A kar rendelkezésére álló tantermek 3.1. táblázat
Helyiség típusa Száma Férőhely
Előadóterem 11 1754 fő
Tanterem 87 4160 fő
Szakmai kabinet 22 551 fő
Számítástechnikai kabinet 9 315 fő
Mérnöki laboratórium 56 580 fő
Nyelvi labor 8 95 fő
Az előadótermek mindegyike multimédiás rendszerrel felszerelt, és a tantermek nagy része is
projektorral ellátott. A kisebb termekben az oktatók a tanszékek által vagy az egyetemi Oktatástechnikai
Csoport részéről biztosított mobil eszközöket használhatják. Az oktatásra használt termek listáját a Függelék
3. táblázata tartalmazza.
A kar értékrendjében meghatározó gyakorlatorientált képzés fontos eszközei a laboratóriumok. A
mérnöki és informatikai laborok alapterülete meghaladja a 6000 négyzetmétert. Az elmúlt időszakban a
mérnökképzés szempontjából alapvető fontosságú laboratóriumi háttér műszerparkja is nagymértékű
fejlődésen, korszerűsítésen ment át. A gépészeti, mechatronikai, informatikai, logisztikai laboratóriumok a kar
tudásbázisán működő Járműipari, Elektronikai és Logisztikai Kooperációs Kutató Központ és a Járműipari
Regionális Egyetemi Tudásközpont tevékenységéhez kapcsolódóan újultak meg. Teljes mértékben, épület és
eszközállomány vonatkozásában is megújult a Belsőégésű Motorok Tanszék Motorvizsgálati Laboratóriuma.
Az Építészmérnöki BSc és Építész osztatlan szak számára a korszerűen felszerelt Építész Műteremház
közel 1000 m2-en nyújt lehetőséget az építész hallgatóknak és oktatóknak a műhelymunka minden részletére.
Az építészeti alkotást szolgáló két nagy műterem mellett konzultációs tér, team-munkára szolgáló alkotó tér és
közösségi-kiállítótér is helyet kapott az épületben.
A környezetmérnök BSc szakos képzést jól felszerelt külső laboratórium segíti, a speciális
környezetvizsgálattal kapcsolatos mérések az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és
Vízügyi Felügyelőség Mérőállomásán folyhatnak.
A kar laboratóriumi helyiségei állandóan rendelkezésre állnak oktatásra, tudományos diákköri munkát
vagy szakdolgozatot, diplomamunkát támogató tevékenységekre, oktatói kutatások biztosítására, ipari
megbízások ellátására, így kihasználtságuk folyamatos.
Egyetemi Könyvtár
59
A tudományos kutatást és az eredményes felsőfokú képzést jelentős mértékben támogatja a 2011-ben
megújult, az INNO-Share épületbe átkerült Egyetemi Könyvtár, mely nyilvános könyvtárként működő
felsőoktatási szakkönyvtár. A Műszaki Tudományi Karnak és a kar tanszékeinek nincs külön könyvtára, az
Egyetemi Könyvtárban minden művelt szakterülethez tartozó anyag megtalálható. A közel 4500
négyzetméteren elhelyezkedő Egyetemi Könyvtár minden szakmai igény kielégítő, széleskörű szolgáltatást
nyújt, melynek főbb jellemzői:
csaknem minden tudományterületet lefedő gyűjtőkör magyar és idegen nyelven, közel 300 ezer
dokumentum;
több mint 600 féle kurrens magyar és idegen nyelvű folyóirat;
könyvek, folyóiratok, jegyzetek, szakdolgozatok és diplomamunkák, doktori disszertációk, szabványok,
térképek, kották, AV-dokumentumok;
teljes szövegű és bibliografikus adatbázisok (WoS, SD, HBI, EBSCO stb);
nyomtatott és on-line elérhető szabványok;
akadálymentes könyvtár;
750 olvasói férőhely;
250 számítógépes munkaállomás;
15 egyéni kutatószoba;
Wifi;
24 órás online szolgáltatások (hosszabbítás, előjegyzés);
elektronikus katalógus (HUNTÉKA);
többnyelvű interaktív honlap;
korszerű tanulóhelyek, tanuló boksz-ok;
csoportmunkára alkalmas terek;
“gyermekkuckó”;
innovációs tanácsadó iroda (információbróker-szolgáltatás, PATLIB);
online tájékoztatás;
online játéktér (részletek a honlapon: lib.sze.hu);
könyvtári blog, chat;
öregbetűs honlap.
Kollégiumok
A szakmai közösségi élet kialakulásának döntő színhelye a kollégium. A Széchenyi István Egyetem két
épületben 1620 hallgató számára biztosít kollégiumi elhelyezést, melynek 35%-a áll az első évesek
rendelkezésére.
Az egyetemi campuson található Belső Kollégium három szárnyas épületegyüttese összesen 1158
férőhellyel rendelkezik. A szobák három ágyasak, tanulóasztalokkal, könyvespolccal, kábeltévével, internet-
csatlakozási lehetőséggel felszereltek. Kollégiumi szolgáltatások: fénymásolás, számítástechnikai kabinet,
büfé, kondicionáló terem, mosoda. A 462 hallgató elhelyezésére alkalmas Külső Kollégium helyi járatú
busszal 15 perces utazással érhető el az egyetemi campusról. A külső kollégium 2, illetve 3 ágyas szobákkal
rendelkezik.
A Műszaki Tudományi Karhoz kapcsolódóan három szakkollégium is működik:
a Jedlik Ányos Szakkollégium: elsősorban gépészmérnöki, járműmérnöki mérnöki, informatikus és a
villamosmérnöki szakos hallgatók számára;
a Baross Gábor Szakkollégium: elsősorban építész- és építőmérnök, valamint környezetmérnök hallgatók
számára;
a Közlekedési és Logisztikai Szakkollégium: elsősorban közlekedésmérnöki és a logisztikai mérnöki
szakos hallgatók számára.
Hallgatói tanácsadás
A hallgatók tájékoztatását a kar már a felvételi jelentkezés időszakában biztosítja. Az elérhető szakokról
a Felvételi tájékoztatóból, a kari honlap kezdőoldaláról és az online tanulmányi tájékoztatókból is van mód
információt szerezni. A képzés során a tantárgyfelvételhez mintatantervek és a Neptun tanulmányi rendszer
nyújtanak támpontot, személyesen pedig a tanszéki honlapokról és hirdetőtáblákról, a szakfelelősöktől,
60
szakirány vezetőktől, tantárgyfelelősöktől vagy a Tanulmányi Osztály munkatársaitól kaphatnak megbízható
útmutatást a hallgatók. Minden tanszéken hallgatói tanácsadó oktató áll a hallgatók rendelkezésére.
Az oktatók a meghirdetett konzultációs időben állandó jelleggel fogadják az érdeklődőket, de ezen
kívül is van mód konzultációra. A távoktatási (e-learning) képzésben résztvevők az egyes tantárgyakat kézben
tartó tutorokkal elektronikus úton - a Coedu-rendszerben - tudnak kapcsolatot tartani.
A kar, a tanszékek és a szakok folyamatosan kapcsolatban állnak a kari Hallgatói Önkormányzat
képviselőivel, ezzel is erősítve a kölcsönös, naprakész tájékoztatást és a felmerülő problémák folyamatos
megoldását.
A kar tanszékei elektronikus felületeiken és hirdetőtábláikon részletes információkat közölnek
tevékenységükről, munkatársaikról és azok elérhetőségéről, tantárgyaikról, kutatási területükről, aktuális
eseményeikről. Az oktatási információk a hagyományos tanszéki hirdetőtáblákon is a hallgatók
rendelkezésére állnak.
A hallgatók az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése rendszerben folyamatos visszajelzést adhatnak
tantárgyaik oktatásának tapasztalatairól. A tanszékek ezt kiértékelve fejleszthetik oktatási, szakmai,
oktatástechnológiai tevékenységüket.
Az egyetemen működő Alumni-, Karrier- és Információs Központ sokoldalú tevékenysége is elősegíti
szakjaink megismertetését az érettségizőkkel, támogatja hallgatóink szakmai érvényesülését, elhelyezkedését.
Idegen nyelvi képzés
A hallgatók nyelvi képzését az egyetem Idegen Nyelvi Oktatási Központja biztosítja. A sokrétű
hallgatói igények kielégítésére több nyelvvizsga rendszert is akkreditáltattak, speciális tantermeiket, nyelvi
stúdióikat pedig a legkorszerűbb eszközökkel installálták. A nyelvek diverzitását fenntartva, extra kínálattal -
angol, német, olasz, spanyol. francia, orosz illetve arab, japán, kínai, török és portugál - állnak hallgatóink
rendelkezésére.
Sportolási, rekreációs, egészségmegőrző-egészségfejlesztő lehetőségek biztosítása
A hallgatók számára a sportolási lehetőséget a Testnevelési és Sportközpont biztosítja. A testedzéshez,
sportoláshoz a Széchenyi István Egyetem kiterjedt létesítményhálózattal rendelkezik. A 20mx35m-es
edzőcsarnok és a mellette található szabadtéri pályák egész nap használhatóak önálló foglalkozásokra. A
Bridge Oktatói és Hallgatói Klub új csónaktárolójának hajóparkja az evezős sportolási lehetőséget biztosítja.
A campuson található Városi Egyetemi Csarnokban a labdajátékok mellett az aerobik, tánc sportágak is
helyet kapnak. Az egyetemi csarnok hétköznaponként 8-16 óráig testnevelési foglalkozásokra és hallgatói
szabadidős sportfoglalkozásokra is hallgatóink rendelkezésére áll. A csarnok második emeletén erőfejlesztő-,
és kardio terem is megtalálható.
Az egyetemi sporttelepen atlétika, labdarúgó, kézi-, kosár- és teniszpályák mellett kondicionáló- és
küzdősport-terem várja hallgatókat. Igénybe vehető az Egészségügyi és Szociális Intézethez tartozó
kondicionáló-, és tornaterem, valamint a kollégiumi kondicionáló termek is, illetve a városi Vízi Sportcentrum
fedett uszodája az úszásórák keretein belül.
Kiegészítő szolgáltatásként az egyetemi polgárok sportszereket, sportoláshoz szükséges felszereléseket
vehetnek igénybe a Sportközpont szertáraiból. A fentieken kívül a Széchenyi István Egyetem Sportegyesülete
nyolc szakosztályában nyújt állandó mozgáslehetőséget az aktívan sportoló hallgatók számára.
Tudományos-ismeretterjesztő, művészeti, diákközéleti lehetőségek biztosítása
Az egyetemen évi két alkalommal, az őszi illetve a tavaszi félévben kerül megrendezésre a
Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia a karok által képviselt szakmai területek szerinti
szekciókkal.
A Műszaki Tudományi Karon a Hallgatói Önkormányzat, illetve hallgatói öntevékeny csoportok
minden évben megszervezik a Gépész- és Mechatronikai Mérnökhallgatók Országos Konferenciáját, az
Informatika Szakos Hallgatók Országos Konferenciáját, az intézményi Tésztahíd Építő Versenyt, a Baross
Gábor Közlekedési Szakmai Konferenciát, az Alternatív Hajtású Járművek Versenyét és bonyolítják le a
Formula Student versenymotor építési hallgatói projektet és versenyt, valamint az Építész Alkotótábort.
61
3.6. Belső információs rendszer
A Műszaki Tudományi Kar az alábbi módon gondoskodik a képzési programjainak, és egyéb
tevékenységeinek eredményes működtetését biztosító információk szisztematikus gyűjtéséről, elemzéséről és
felhasználásáról, információs csatornák eredményes működtetéséről.
Az oktatási programok nyilvánossá tétele, elérhetősége
A tantárgyprogramok információ tartalmára, meghirdetési módjára és határidejére, valamint
alkalmazására a Tanulmányi és Vizsga Szabályzat pontos előírásokat fogalmaz meg. Az előírásoknak
megfelelően a tanszékek a következő félév tantárgyprogramjait a megelőző szorgalmi időszak végéig
aktualizálják és közzé teszik a Hallgatói Információs Rendszerben. Így a tantárgyfelvételi időszakban a
hallgatók részletes és aktuális információk alapján tájékozódhatnak a tematikákról és a követelményekről.
A kar tanszékei egységes struktúrájú honlappal rendelkeznek, ezzel is segítve a karon belül az
áttekinthetőséget. A honlapok fontos területe az oktatók és a tantárgyak adatai. Az egyes tárgyakhoz tartozóan
a félévközi feladatok, határidők, eredménylisták és egyéb hasznos, a tantárggyal kapcsolatos közérdekű
információk kerülnek elhelyezésre a felületen.
A kurzusok kezelése a Neptun-rendszer alkalmazásával történik, a tárgyak felvételétől az eredmények
rögzítéséig. Szintén ezen van lehetőségük hallgatóinknak elvégezni az oktatói munka hallgatói
véleményezését a minőségbiztosítási rendszerhez kapcsolódóan. A véleményezés eredményei félévente
rendszeres kiértékelésre kerülnek a tantárgyakat gondozó tanszékeknél.
Az alkalmazottak és a hallgatók információellátottsága
Az egyetem és ezen belül a Műszaki Tudományi Kar szervezeti információi, működési szabályzatai és
ügyviteli előírásai elérhetőek az egyetem és a kar honlapján. Belső információs rendszerként a pár éve
kialakított SZE-portál területét használjuk, mely sokrétű alkalmazást biztosít.
Az egyetem központi oldalán folyamatos tájékoztatást kapnak hallgatóink, oktatóink és alkalmazottaink
minden, az egyetem és a kar működését érintő eseményről és tudnivalóról. A Műszaki Tudományi Kar
honlapjának címe: http://mtk.sze.hu.
Az informatikai rendszer kiépítettsége az igényeknek megfelelő, minden oktatói irodában rendelkezésre
áll legalább egy hálózati végpont, ugyanakkor a kar a rugalmas informatikai elérhetőség, illetve az épület
felújítási munkák okozta zavarok kiküszöbölése érdekében a 2013. év során vezeték nélküli rendszer
kiépítését hajtotta végre az oktatói irodákban. A működési folyamatok (tanulmányi, ügyviteli, gazdasági és
egyéb folyamatok informatikai rendszere) informatikai ellátottsága, követhetősége informatikai eszközökkel
így teljes mértékben megoldottnak és biztosítottnak tekinthető.
További információs csatornák
A korszerű informatikai rendszerek nyújtotta lehetőségekkel párhuzamosan a hagyományos
információáramlási csatornák is működnek. Ilyenek
- az egyetemi és kari vezetés szintjén a heti gyakoriságú rektori és dékáni kabinetülések, a havi gyakoriságú
szenátusi és kari tanácsi ülések, illetve kiemelt feladatok esetén a célorientált ad hoc bizottsági
megbeszélések,
- a tanszékek szintjén a havi, kéthavi gyakoriságú tanszéki értekezletek,
- az oktatói testület és a hallgatóság közötti hagyományos információáramlási formák az előadások,
gyakorlatok, konzultációk, kari és tanszéki hirdetőtáblák hirdetményei, a hallgatói fogadóórák, az e-mail
kapcsolatok, Neptun rendszeren belüli levelezés stb.
A hallgatóbarát oktatói attitűd kialakítására való törekvés magában foglalja azt is, hogy a kar vezetői és
oktatói nyitottak legyenek minden hallgatói probléma megbeszélésére és megoldására. A felmerülő problémák
megoldásának első lépése, hogy a szükséges információk eljussanak az érintettekhez. Véleményünk szerint ez
a rendelkezésre álló elektronikus és hagyományos információs csatornákon a karon megfelelően működik.
62
3.7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása
2012-től kezdődően az Egyetem a Nyugdíjas Egyetem rendezvénysorozat keretében a nyugdíjas korú,
az újdonságok iránt érdeklődő (elsősorban győri) hallgatóságot kapcsolta be az egyetemi életbe. A Nyugdíjas
Egyetem lényege, hogy minden szemeszterben 6-8 előadást rendezünk a Nyugat Magyarországi Egyetem
Apáczai Csere János Karával közösen, a szemeszterre beiratkozott nyugdíjas „senior" hallgatók számára. A
témák változatosak, hiszen a győri egyetemi karok és a Pannon Nyugdíjas Szövetség külön-külön gyűjtötték
össze témaötleteiket, amelyek közül azokat választottuk ki, melyek aktuálisak, a senior hallgatók számára
érdekesek és hasznosak lehetnek. Előadóink a két Egyetem oktatói, meghívott elismert tudósok, akik
közérthetően és a célcsoport számára élvezhetően mutatnak be egy-egy tudományos témát, kiemelt kutatási
eredményt. Az előadások helyszíne a Győr Város Egyetemi Sportcsarnok.
A Junior Egyetem előadásait elsősorban középiskolások számára hirdetjük meg, ahol a fiatal korosztály
ízelítőt kaphat a tudomány jelen állásáról, s arról, hogy az Egyetem oktatói, kutatói mily módon kapcsolódnak
egy-egy témához.
A Széchenyi Tudományos Est című rendezvényre az Egyetem társadalmi-gazdasági partnereit, oktatóit,
kutatóit, hallgatóit várjuk. Előadóink a Széchenyi István Egyetem oktatói. Ezen előadások nagy része a
Videotórium honlapján is fellelhető.
A kar minden évben részt vesz a Kutatók Éjszakája című rendezvénysorozatban. A nagy sikerű
esemény keretén belül rendezzük a Kiskutatók Akadályversenye című, óvodásoknak és általános iskolásoknak
tartott játékos versenyt, ahol a fiatal korosztály belekóstolhat a tudomány, az egyetemi élet, a laboratóriumok
hangulatába. A verseny után egész éjjel nyitott laboratóriumok formájában várjuk az érdeklődőket.
A campus területén található Mobilis Győr – A felfedezések Háza egy olyan interaktív kiállítási
központ és tudományos játszóház, amely rendkívül sok és szerteágazó tudományos programmal várja a
látogatókat. A Mobilis és a Műszaki Tudományi Kar nagyon szoros kapcsolatot ápol, hiszen az egyes
berendezések, demonstrációs eszközök a karról kerültek a Központba, és a kar oktatói számos alkalommal
tartanak bemutató előadásokat a központban.
A Kisalföld című napilap hasábjain rendszeresen jelennek meg riportok, cikkek az egyetem és a kar
eseményeiről, híreiből, ily módon tájékoztatva a közvéleményt az itt folyó oktató, kutató tevékenységről. A
Győr Plusz című városi hetilap is rendszeresen ad információt az egyetemi beruházásokról, rendezvényekről,
hírekről. Az azonos nevű városi rádió és televízió hasonlóképp informálja a győri régió érdeklődő
közvéleményét.
A Nyitott Kapuk című rendezvény keretében minden év elején várjuk az érdeklődő középiskolásokat és
hozzátartozóikat. A továbbtanulni szándékozók felvételi tájékoztatást, az egyetemi életbe való bepillantást,
laboratórium-látogatási lehetőséget kapnak ezen a napon.
Az egyetem és a kar rendszeresen részt vesz az EDUCATIO Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon
Budapesten, a legutóbbira 2013. január 18. és 19. között került megrendezésre a HUNGEXPO G
pavilonjában. A Hallgatói Önkormányzat tagjai és oktatóink a 90 területű egyetemi pavilonban
tájékoztatták az érdeklődőket az intézményben folyó munkáról. A pavilon részeként kapott helyet az AUDI
Hungaria Motor Kft., illetve a Mobilis Interaktív Kiállítási Központ is, melyeknek kollégái látványos
kísérleteikkel kápráztatták el a végzős középiskolás diákokat és hozzátartozóikat. Az érdeklődők közül 450 –
nevét is vállaló – felvételizőt regisztráltunk, aki hosszabb tanácsadáson, illetve feladatokon (vérnyomásmérés,
vércukormérés, motorszerelés, pályaorientációs teszt, stb.) is részt vett.
Az egyetem honlapján ( http://uni.sze.hu/kezdolap ) egy külön Hírek mezőben tájékoztatjuk a honlapra
látogatókat az aktuális hírekről, az eseménynaplóban pedig naprakészen olvashatják az intézményben zajló
fontosabb eseményeket. Egy levelezőlista is él ugyanezen információk terítésére, az egyetem és a kar a
FaceBook-on is jelen van.
0
1
2
3
4
3. táblázat
Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar
képzési területek: műszaki, informatikai, pedagógusképzés
tudományterületek: építőmérnöki, informatikai, közlekedésmérnöki
alapképzések (BSc)
Építészmérnöki (N)
Építőmérnöki (N,L)
Gazdaságinformatikus (N,L)
Gépészmérnöki (N,L)
Járműmérnöki (N,L)
Környezetmérnöki (N,L)
Közlekedésmérnöki (N,T)
Logisztikai mérnöki (N,L)
Mechatronikai mérnöki (N,L)
Mérnök informatikus (N,L)
Műszaki menedzser (N,T)
Műszaki szakoktató (N,L)
Villamosmérnöki (N,L)
mesterképzések (MSc)
Fahrzeugingenieur német nyelven (N)
Gazdaságinformatikus (N,L)
Gépészmérnöki (N,L)
Infrastructural Civil Engineering angolul (N)
Infrastruktúra építőmérnöki magyar nyelven (N,L)
Járműmérnöki magyar nyelven (N,L)
Közlekedésmérnöki (N,L)
Logisztikai mérnöki (N,L)
Mechatronikai mérnöki (N,L)
Mérnök informatikus (N,L)
Mérnöktanár MA (N,L)
Műszaki menedzser (N,L)
Szerkezettervező építészmérnöki (N)
Településmérnöki (N,L)
Villamosmérnöki (N,L)
osztatlan képzések
Építész (N)
Mérnöktanár (N) ): közlekedési, gépész-mechatronika, informatikai szakirányok
5
tanári szakképzettségek (N):
Mérnöktanár osztatlan (N): közlekedés, gépészet-mechatronika, informatika szakirányok
Mérnöktanár MA (N,L): gépészmérnök, közlekedésmérnök, mérnökinformatikus szakirányok
doktori képzések (PhD)
Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola
Tudományágak: építőmérnöki, informatikai, közlekedésmérnöki
szakirányú továbbképzések:
Logisztikai és szállítmányozási menedzser (Bsc) (L)
Közlekedési műszaki szakértő (BSc/MSc) (L)
Vasúti pálya-jármű rendszer BSc szakmérnök (L)
Haszongépjármű üzemeltető BSc szakmérnök (L)
Logisztikai rendszerszervező BSc szakmérnök (L)
Képzők képzése MA szakirányú továbbképzés (L)
felsőoktatási szakképzések: (indítási engedély van, de eddig még nem indult)
Gazdaságinformatikus (N)
Mérnökinformatikus (N)
kifutó képzések:
főiskolai:
Építészmérnök (N)
Építőmérnök (N,L),
Gazdaságinformatikus (N,L)
Gépészmérnök (N,L)
Környezetmérnök (N,L)
Közlekedésmérnök (N,L)
Műszaki informatika (N,L)
Műszaki menedzser (N,L)
Mérnöktanár (N,L)
Villamosmérnök (N,L)
egyetemi:
Építészmérnök (N)
Építőmérnök (N,L)
Közlekedésmérnök (N,L)
felsőfokú szakképzések:
Gépészmérnöki mérnökasszisztens
Mérnökinformatikus mérnökasszisztens
Villamosmérnöki mérnökasszisztens
6
Melléklet 4. táblázat
A Műszaki Tudományi Kar rendelkezésére álló termek
Sor-
szám Hely
Férőhely
(fő)
Sor-
szám Hely
Férőhely
(fő)
Sor-
szám. Hely
Férőhely
(Fő)
1. A-1 128
34. C206 25
67. J-1 130
2. A101 75
35. C301 122
68. J-2 80
3. A103 20
36. D-1 430
69. J-3 110
4. A-2 60
37. D101 25
70. J-4 60
5. A201 25
38. D102 25
71. MUTER1 20
6. A202 30
39. D104 48
72. MUTER2 20
7. A203 25
40. D105 25
73. MUTER3 20
8. A204 60
41. D201 30
74. S-1 25
9. A205 25
42. D202 30
75. S-2 25
10. A-3 60
43. D203 30
76. S-3 15
11. A-4 106
44. D204 20
77. S-4 25
12. A-5 106
45. D205 30
78. S-5 50
13. ACSI 25
46. D206 25
79. S-6 30
14. B-1 128
47. D207 40
80. S-7 50
15. B101 50
48. D301 15
81. TIGER 25
16. B102 60
49. D302 15
82. TILB 30
17. B104 40
50. D303 15
83. UT108 18
18. B-2 60
51. D304 15
84. UT109 18
19. B201 30
52. D305 25
85. UT111 12
20. B202 30
53. D306 122
86. UT207 15
21. B203 30
54. D411 25
87. UT214 15
22. B204 25
55. D511 25
88. UT215 15
23. B205 25
56. D610 25
89. UT216 15
24. B206 25
57. E 300
90. UT217 20
25. B-3 60
58. EUROPA 60
91. UT219 15
26. B6 42
59. F 200
92. UT220 30
27. C-1 260
60. G 100
93. UT221 15
28. C100 80
61. GEO 25
94. UT222 15
29. C201 30
62. GKP13 35
95. UT225 6
30. C202 30
63. GKP15 35
96. UT226 6
31. C203 25
64. GKP3 75
97. UT227 6
32. C204 30
65. HIDLA 25
98. UT229 20
33. C205 25
66. IG515 20
Összesen: 4848 fő
7
5. táblázat
Műszaki Tudományi Kar kari és tanszéki laboratóriumai
Laboratórium megnevezése Labor helye Labor mérete
Kari Laboratórium
Rádiófrekvenciás Vizsgáló Laboratórium L3/20 110 m2
Alkalmazott Mechanika Tanszék
Alkalmazott Mechanika Laboratórium L-2/3 66 m2
Alkalmazott Mechanika Mérés-előkészítő
Laboratórium
L-3/19 20 m2
AUDI Hungária Járműmérnöki Tanszéki
Csoport
Anyagtudományi és Technológiai Tanszék
Röntgen Izotóp Laboratórium L3/15 124 m2
Anyagvizsgáló Laboratórium L3/22 70 m2
L3/17 118 m2
L3/16 64 m2
Hegesztő és Lemeztechnológiai Laboratórium L4/5 201 m2
Polimer-technológia Laboratórium L3/10 136 m2
Ipari Radiográfiai Labor L3/15
Nanotechnológiai laboratórium L2/2 56 m2
Járműfejlesztési Tanszék
Járműfejlesztési Laboratórium L4/2 120 m2
Közlekedési Tanszék
Közlekedés-szimulációs Labor /1 B-105 16 m2
Közlekedés-szimulációs Labor /2 B-106 16 m2
Közlekedés-szimulációs Labor /3 B-107 16 m2
Járműgyártási Tanszék
Lemeztechnológiai laboratórium L-4/20/5 104 m2
Gyártásautomatizálás laboratórium ÚT- 110 96 m2
Gyártásautomatika laboratórium L-2/10 46 m2
Forgácsoló laboratórium L-3/13 190 m2
Gyártási folyamatok laboratórium ÚT-109 75 m2
Gyártásoptimalizálási laboratórium ÚT-112, ÚT-108 76 m2
Hosszmérés-technika laboratórium L-3/18 156 m2
Három koordinátás mérő laboratórium L-2/1 55 m2
8
FESTO automatizálás-technika laboratórium ÚT-110 96 m2
Belsőégésű Motorok Tanszék
Nagymotor próbaterem AUDI épület 40 m2
Hidegteszt Laboratórium AUDI épület 178 m2
PIV Áramlástani laboratórium AUDI épület
Motor részegység és szerelő laboratórium AUDI épület 80 m2
Motor laboratórium AUDI épület
RNT laboratórium AUDI épület 8 m2
Tribológia laboratórium AUDI épület 60 m2
Mikroszkóp laboratórium AUDI épület 50 m2
Hallgatói (Formula Student) laboratórium AUDI épület 30 m2
Fizika és Kémia Tanszék
Fizika Laboratórium L1/106 43 m2
Kémia Laboratórium L2/5 95 m2
Közúti és Vasúti Járművek Tanszék
Járműhajtások laboratórium L2/4 105 m2
Járműszerkezetek laboratórium L2/7 127 m2
Járművillamosság- és elektronika laboratórium L2/8 103 m2
Járműdiagnosztika laboratórium L2/11 227 m2
Járműfenntartás laboratórium L2/12 205 m2
Alternatív járművek laboratórium L2/külső 78 m2
Járműmechatronikai és- intelligens Járművek
laboratórium
L3/23 45 m2
Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék
Mechatronikai Laboratórium Posta mögött 66 m2
Hő- és Áramlástan Laboratórium L-2/6 46 m2
Automatizálási Tanszék
Hardver technológia Laboratórium L-1/5 45 m2
Beágyazott rendszerek Laboratórium L-4/3 101 m2
Digitális hálózatok és automatikai elemek
Laboratórium
L-1/10 26 m2
Elektro- és méréstechnika Laboratórium L-1/101 137 m2
Automatika és informatikai Laboratórium L-1/102 136 m2
Autonóm és intelligens robotok Laborja ÚT-111 78 m2
Elektromágneses terek oktató és kutató
Laboratórium
L-1/14 és 15 35 m2
Jedlik Ányos laboratórium L-1/14 26 m2
9
Finommechanikai műhely L-1/13 17 m2
Távközlési Tanszék
Audio- és videotechnikai oktató és
kutatólaboratórium
L-1/120 70 m2
Műhold és kábeltévé laboratórium D 800 12 m2
Digitális vételtechnika laboratórium D711/a 21 m2
Elektronikai áramkörök laboratórium L-1/110 80 m2
Mikrohullámú technika labor L-1/4 84 m2
Televízió-technika labor L-1/25 13 m2
Mikrokontroller labor L-1/109 79 m2
Műhold és kábeltévé laboratórium D 800 12 m2
Nagyfrekvenciás laboratórium L3/20 20 m2
Rádiótechnika labor L1-24 22 m2
Távközlés-informatika labor L-1/7 94 m2
Távközlési labor L-1/8 1 m2
Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék
Építőanyag Vizsgálati és Épületfizikai
Laboratórium
L- 4/8 140 m2
Közlekedésépítési Tanszék
Geoinformatikai Laboratórium L-4/1 148 m2
Útépítési Laboratórium L-4/6 147 m2
Informatika Tanszék
Beágyazott Rendszerek Laboratórium A/6 18 m2
Járműinformatikai és Intelligens Rendszerek
Laboratórium ÚT-219 34 m
2
Microsoft Laboratórium ÚT-223 17 m2
Apple Laboratórium ÚT-224 17 m2
Vállalatirányítási Rendszerek Laboratórium J. ép. S5 Az Állam és Jogtudományi
Karral közös használatú
Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék
Csomagolásvizsgáló Laboratórium Posta mögött 400 m2
Szerkezetépítési és GeotechnikaiTanszék
Geotechnikai Laboratórium L4/1 252 m2
Szerkezetvizsgálati Laboratórium L4/8 216 m2
MTK Doktori Iskola
Doktori Hallgatói Labor L1/118 17 m2