Az Idegenforgalmi Piac
Piaci fogalmakIdegenforgalmi:a turistákat küldő és fogadó
helyek közötti gazdasági és társadalmi kapcsolatok legfontosabb formája, az árak által
behatárolt kínálat és kereslet találkozása, amely áttöri az országhatárokat.
Idegenforgalmi termékAz a kínálati halmaz ( termék láncolat,
keverék termékcsoport stb.), amely különböző természeti és ember alkotta adottságokból, a turizmus céljára létrehozott objektumok szolgáltatásaiból és egyéb fogyasztási cikkekből áll össze, annak érdekébe, hogy a turisták ki tudják ezekkel a keresletüket elégíteni. Az otthonától távollevő ember igényeinek összességét kielégítő szolgáltatáshalmaz.
Másképpen: erősen konvertálható kereslet része, egy olyan „keverék”, amelyben benne van valamennyi eleme annak, amire az adott időben a turista igényt tart vagy tarthat. Komplex szolgáltatási csomag.
Az idegenforgalmi fogadóhelyek ajánlatai a piacon találkoznak, ott mérik össze versenyképességüket és ismertetik el munkaráfordításaikat. A ráfordítások alapján alakul ki az idegenforgalmi árszínvonal, amelyet a kereslet és kínálat mindenkori arányai is befolyásolnak.
Termék összeállítás módozatai• Utazás szervezők állítják össze, egységes
csomagként kínálják ( szervezett turizmus)• A turista maga keresi meg a szolgáltatókat,
tehát maga állítja össze (nem szervezett turizmus)
• Turisztikai termék fő összetevői: vonzerő vagy attrakció,megközelíthetőség, egyéb infrastruktúra, szállás, ellátás, szórakozás és egyéb szolgáltatások, biztonság, fogadó terület lakosságának vendégszeretete, turisztikai szervezetek, az árak és mindezekről a megfelelő ionformáció. (vonzerő leltár)
Az idegenforgalmi termék jellemzői
• Megfoghatatlanság• Egyidejűségű• A minőség ellenőrzése és egységesítése
igen nehéz• Veszendőség• Szezonalítás• Erős verseny• A turisztikai termék életciklusai
Idegenforgalmi piac sajátosságai
• A kínálat és a kereslet térben és időben eltér egymástól
• Az idegenforgalmi termékhalmaz, döntő többségben szolgáltatási elemeket tartalmaz
• Az idegenforgalmi termékcsoport elemei döntő többségben nem tárolhatók
• A keresletet és kínálatot a propaganda és a tájékoztatás (marketing) köti össze.
Az idegenforgalmi piac alapkategóriái
• Az utazásra, kikapcsolódásra és változatos élmény keresésére irányuló idegenforgalmi kereslet
• Az idegenforgalmi fogadóhelyek, szolgáltatások és javak kínálata
• A fogadóhelyek, szolgáltatások és javak ára.
Mindegyik alapkategória nagyon tág fogalom.
• Az okok és befolyásoló tényezők egész sora húzódik meg mögöttük. pl. a kínálat fontos eleme a fogadóhely, a maga különböző adottságaival, a kínálatot közvetítő propaganda, az utazási irodák és a kapcsolódó üzleti szervek láncolata, a szálláshely, az étkező-, a szórakozóhelyek stb.
• A kereslet mögött ott van a sokszínű szükséglet.
• Az ár mögött a ráfordítások sokfélesége.
Idegenforgalmi kereslet és szükséglet
• Napjainkban az idegenforgalmi szükséglet kielégítése az emberben meglévő helyváltoztatási igény (mobilitás), az újabb megismerése, felfedezés iránti vágy, a regenerálódási igénye a gazdaság fejlettségétől, a munkamegosztás mélységétől függően válhat csak általánossá (idegenforgalom demokratizálódása)
• Az utazási szükséglet helye és érvényrejutása a szellemi szükségletek sorában egy gazdasági (diszkrecionális jövedelem) és egy lélektani (az utazás egyéni igénylése) tényezőtől függ. Szerepet játszik érvényre jutásában a kulturális színvonal és érdeklődés is.
• Az idegenforgalmi szükségletek a vásárlóalap (bérek és fizetések) révén a fogadóhelyek és az idegenforgalmi üzleti szervek kínálatával találkozva válnak keresletté.
• Ezért a kereslet fogalma sokkal gazdagabb, színesebb mint a szükségleté.
• A kereslet ara ad választ, hogy hol,mikor, milyen körülmények között találkozik a fizetőképes szükséglet a kínálattal.
• Az idegenforgalmi kereslet a potenciális turisták azon kívánsága, hogy a turizmusok során meghatározott célok elérésére különböző szolgáltatásokat, javakat, idegenforgalmi „terméket” meghatározott összegért megvehessenek.
Az idegenforgalmi kereslet sajátosságai
• Világpiaci kategória• Sokféleség• Mobilitás • Konvertálhatóság• Komplexitás• Periodicitás• Társadalmi viszonyok: Ár- és jövedelmi viszonyok Politikai viszonyok Utazási divat Szabadidő
Az idegenforgalmi keresletet meghatározó tényezők
• A vásárlóerő• A szükséglet• A népesség• Adminisztratív szabályok• A kínálat kuriozitása• Közlekedési idő és költségek• Technikai színvonal• Földrajzi és éghajlati viszonyok• Ár és preferenciák• Szubjektív tényezők ( image)
Az idegenforgalmi kínálat
• Szűkebb értelemben magában foglalja a piacon – adott áron – vételre kínált utazási és egyéb idegenforgalmi szolgáltatások, látogatásra ajánlott fogadóhelyek és a turistáknak megvásárlásra kínált javak összességét.
Tágabb értelemben a kínálat• az idegenforgalom létrejöttének helyi feltételeit• a turisták fogadására és ellátására létező
valóságos és potenciális lehetőségeket• azon értékesítési módszereket és csatornákat,
amelyekkel felkínálják és eladják az idegenforgalmi szolgáltatásokat
• azon módszerek összességét, amivel a turisták figyelmét felhívják a fogadóhelyek és szolgáltatások előnyeire
• az idegenforgalmi szolgáltatások árait foglalja magába
A kínálat tárgya• Fogadóhely (destinátio) egy
komplexum, amely természeti, kulturális és egyéb értékekkel rendelkezik. Ezek a „kincsek” nem merülnek ki a kihasználás során. Sőt használatuk előnyős a fogadóhelynek.
• Nincs értékcsökkenésük. Az utazási dívat változtathatja meg értéküket.
• Felkészültség – fogadóhelyi infrastruktúra
• Közvetítőhálózat azon értékesítési módszerek és csatornák alkalmazása amelyek alkalmazásával eladásra felkínálják és eladják az idegenforgalmi szolgáltatásokat
• Propaganda azon módszerek összessége, amelynek segítségével a turisták figyelmét a fogadóhelyekre és szolgáltatásokra felhívják.
• Az idegenforgalmi szolgáltatások árai.
Az idegenforgalmi kínálat sajátosságai
• Sokféleség• Nem exportálható adottságok nagy szerepe• Szolgáltatások nagy hányada• Helyhez kötöttség• Merevség• Eszközigényesség• A kínálat nem tárolhatósága• Árai
Kínálat elemzés sajátos területei
• Versenyképesség értékelése• A szálláshely és elátóhálózat jelenlegi és
jövőbeni kapcsolatának elemzése• Az áruk és szolgáltatások értékesítésnek
analizise• A propaganda tevékenység vizsgálata• Az áranalizis
Jövedelem rugalmassági együttható• az 1%-os jövedelem növekedés egynél
nagyobb ütemű idegenforgalmi keresletnövekedést idéz elő
• X = személyes jövedelem a bázisidőben• Y = idegenforgalmi kínálat a bázisidőben• dx = a jövedelem növekedés tömege a
beszámolási és a bázis időszak között• dy = az idegenforgalmi kiadás növekedés
tömege a beszámolási és a bázisidőszak között
Az idegenforgalmi ár speciális vonásai• A turisták az árakat csak részben ismerik
meg ( heterogén piac – sokféle kínálat) - a turisták a fogadóhelyen többet költenek - a nem szervezett turisták az árakat csak
prospektusból, hallomásból ismerik Az átlagos idegenforgalmi árszínvonalnak
nagy a jelentősége szemben a konkrét árakkal ( a turista az utazásra egy meghatározott összeget szám és a kínálati elemek árstruktúrája dönti el a vásárolt szolgáltatások és áruk mennyiségét
Az idegenforgalmi árak minőségi és időbeli eltérés alapján is különböznek
• A minőség nemcsak az osztályba sorolásától, hanem a fogadóhely idegenforgalmi adottságainak vonzerejétől is függ (városközponti fekvés,+- jellemzők egy termékre)
• Az időbeni árkülönbség ( szezonalítás) • Nagy eszköz igényű az idegenforgalmi
kapacitás miatt minél nagyobb kapacitás kihasználtságra törekszünk ( ártaktika)
• Külföldi és belföldi áreltérések
• Új piac nyitása növeli az árversenyt• Az idegenforgalmi áraknál viszonylagos
stabilitásra kell törekedni• A kínálat és a kereslet két különböző
ország valutájában jelenik meg ( átváltás, árfolyamok stb.)
• Az idegenforgalmi árak különböző adókat is tartalmaznak
• Költés struktúra • Firenzei kosárszámítások
A költés nagyságát és szerkezetét befolyásoló tényezők
• Idegenforgalmi kínálat színvonala, választéka költési lehetőség
• Árszínvonal, árstruktúra• Küldő és fogadó ország ár differenciái• Igénybe vett szállás típus• Igénybe vett étkezési forma• Idegenforgalmi motívum, utazás célja• A turista vásárlóereje• Tartózkodási idő