8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 1/152
TakĂĄts PĂ©ter
Menedzserkalauz A vållalkozåsok organikus szemlélete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 3/152
Tartaom
1. A gadasgi vakosok srukĂșrjr Ăłl 11
2. A organikus gondokods gyakorai krdsei 27
3. Vakosok fejĆdse 39
4. A vakosok egssgi aporĂł 65
5. A vakosok ipoĂłgija 77
6. A vakosok 7-es rendsere 87
7. A moivciĂł s a moivs 103
8 A veeĆi dönsekrĆ 125
3
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 5/152
Dr. Lex Bos emlékére
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 7/152
Beezetés
Az orgaiks szemĂ©etrĆ
Azok a mai modern elmĂ©letek Ă©s az ezekre Ă©pĂŒlĆ vezetĂ©si mĂłdszerek, melyek-kel ma a vezetĆk Ă©s persze a tanĂĄcsadĂłk jelentĆs rĂ©sze dolgozik, csodĂĄlatos
mĂ©lysĂ©gben Ă©s rĂ©szletessĂ©ggel tĂĄrjĂĄk el az emberi közössĂ©gek elszĂnen elis-merhetĆ Ă©lettani törvĂ©nyszerƱsĂ©geit Ă©s azokat az összeĂŒggĂ©seket, melyeket azok-okozati, illetve a hatĂĄs-ellenhatĂĄs törvĂ©nyeivel, vagyis a fizikai vilĂĄg ĂĄltalĂĄ-nos törvĂ©nyszerƱsĂ©geivel le lehet Ărni.
De a vezetĆi gyakorlat Ă©s szĂĄmtalan pĂ©lda mutatja Ă©s igazolja nap mint napazt, hogy ezek a törvĂ©nyek nem mƱködnek, Ă©s ezeknek a törvĂ©nyeknek a belĂĄ-tĂĄsa mĂ©g soha senkinek sem adott elĂ©g erĆt ahhoz, hogy be is tartsa Ćket. Semaz egyĂ©n, sem pedig közössĂ©gĂ©nek jĂłl elogott Ă©rdekĂ©nek belĂĄtĂĄsa nem teszikĂ©pessĂ© az embert arra, hogy önzĂ©sĂ©t Ă©s rombolĂł ösztöneit legyĆzze Ă©s Ășgy
Ă©ljen, ahogyan azt közössĂ©gĂ©nek Ă©rdekei kĂvĂĄnjĂĄk. Erre a ejlĆdĂ©sre, erre alĂ©pĂ©sre egyes egyedĂŒl a morĂĄlis ejlĆdĂ©s ereje teszi kĂ©pessĂ© az embert. Azaz,ha azt akarjuk, hogy az ĂĄltalunk hasznĂĄlt szervezeti Ă©s vezetĂ©si elmĂ©letek azemberi lĂ©lek rejtelmes törvĂ©nyszerƱsĂ©geit is figyelembe vegyĂ©k, akkor arra vanszĂŒksĂ©g, hogy az emberi közössĂ©geket â Ăgy a vĂĄllalkozĂĄsokat is â mĂĄs mĂłdonszemlĂ©ljĂŒk.
Ahhoz, hogy a mai vezetĂ©si problĂ©mĂĄkat meg tudjuk oldani, szĂŒksĂ©g vanarra a elismerĂ©sre, hogy az emberi közössĂ©gek összeĂŒggĆ, szerves egysĂ©getalkotnak. Ahogyan az emberi szervezetben az egymĂĄstĂłl tĂĄvol esĆ Ă©s egymĂĄs-
tĂłl lĂĄtszĂłlag semmit sem tudĂł szervek, sejtek hatnak egymĂĄs egĂ©szsĂ©gĂ©re Ă©sĂ©letĂ©re, ugyanĂșgy hatnak egymĂĄs Ă©letĂ©re Ă©s munkĂĄjĂĄra az egy közössĂ©gben Ă©lĆĂ©s dolgozĂł emberek is. Mert
âą amikĂ©nt az ember testĂ©t minden sejtje egyĂŒttvĂ©ve alkotja,âą Ășgy alkotja egy vĂĄllalkozĂĄs, egy emberi közössĂ©g testĂ©t is,âą minden benne dolgozĂł ember egyĂŒttesen, akĂĄr tudnak egymĂĄsrĂłl, akĂĄr
nem, akår elismerik ezt a törvényszerƱséget, akår nem.Ez azt is jelenti, hogy a vållalkozås egy adott részlegében dolgozó munkatårsminden tette, legyen az igazsågtalansåg vagy jótett, hatåst gyakorol az egész
vĂĄllalkozĂĄs minden dolgozĂłjĂĄra is, akĂĄr ismerik egymĂĄst, akĂĄr nem. Mond-hatnĂĄnk ezt Ășgy is, hogy egy vĂĄllalkozĂĄs dolgozĂłi âĂ©letegysĂ©getâ alkotnak, Ă©s
7
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 8/152
közösen hozzĂĄk lĂ©tre a vĂĄllalkozĂĄs testĂ©t. Ez a tĂ©ny aztĂĄn közvetlenĂŒl hozzalĂ©tre azt a gazdasĂĄgi, Ă©lettani Ă©s morĂĄlis törvĂ©nyt, mely szerint
âaz egyes emberek Ă©s közössĂ©gek jĂłlĂ©te csak akkor biztosĂthatĂł, ha nincse-nek mĂĄs egyĂ©nek Ă©s/vagy közössĂ©gek rovĂĄsĂĄra, hanem egyĂșttal minden tagjĂĄ-nak a javĂĄt kĂ©pesek szolgĂĄlni.â
Ez azonban egy olyan gondolat, amit a mai ember önzĂ©se Ă©s gĆgje nehezentud elviselni, mert ennek elviselĂ©sĂ©hez Ă©s megĂ©rtĂ©sĂ©hez alĂĄzatra, bizalomra Ă©sembertĂĄrsaink irĂĄnti szeretetre lenne szĂŒksĂ©g.
ehĂĄt jĂłl lĂĄtjuk, hogy egy vĂĄllalkozĂĄsâą nem egyszerƱen fizikai törvĂ©nyszerƱsĂ©gekkel leĂrhatĂł valami,âą hanem egy nagyon bonyolult Ă©s a rĂ©szei ĂĄltal kölcsönös egymĂĄsra hatĂĄs-
ban mƱködĆ rendszer, rĂĄadĂĄsul nem egyszerƱen Ă©lettani közössĂ©g, hanemegyszerre sorsközössĂ©g Ă©s morĂĄlis közössĂ©g is.âą Ez azt jelenti, hogy egy vĂĄllalkozĂĄson belĂŒl az egyik ember a mĂĄsikra,
az egyik csoport, rĂ©szleg vagy divĂziĂł a mĂĄsikra nem csak Ă©lethelyzetĂ©- vel, egĂ©szĂ©vel, szerencsĂ©s vagy szerencsĂ©tlen ĂĄllapotĂĄval gyakorol hatĂĄst,hanem erkölcsi magatartĂĄsĂĄval, Ă©rzĂ©seivel, gondolataival, sĆt, mĂ©g vĂĄgya-ival Ă©s indulataival is.
Azaz egy vĂĄllalkozĂĄs maradandĂł sikere Ă©s jĂłlĂ©te nem csak attĂłl ĂŒgg, hogy âą az egyes munkatĂĄrsak Ă©lethelyzete vagy munkakörĂŒlmĂ©nye kielĂ©gĂtĆ-e,
âą hanem attĂłl is, hogy milyen belsĆ morĂĄlis tulajdonsĂĄgokkal rendelkeznekĂ©s milyen erkölcsi kapcsolatban vannak egymĂĄssal.Mert ha egy vĂĄllalkozĂĄs kizĂĄrĂłlag Ă©lettani közössĂ©g volna, akkor sikereihez Ă©segĂ©szsĂ©ges mƱködĂ©sĂ©hez elegendĆ volna az, ami az Ă©lĆ fizikai test mƱködĂ©sĂ©-hez szĂŒksĂ©ges: azaz a sejtek (az egyes ember, munkatĂĄrs) Ă©s a szervek (az egyesosztĂĄlyok, csoportok) testi, fizikai Ă©psĂ©ge. De mivel egy emberi közössĂ©g többmint Ă©lettani közössĂ©g â azaz morĂĄlis közössĂ©g is â, ezĂ©rt sikereihez Ă©s jĂłlĂ©tĂ©-hez szĂŒksĂ©ges az egyedi Ă©s közössĂ©gi Ă©let morĂĄlis ereje Ă©s egĂ©szsĂ©ge egyarĂĄnt.
EbbĆl jĂłl lĂĄthatĂł, hogy az emberi közössĂ©gek is a szerves Ă©let törvĂ©nyszerƱ-
sĂ©geivel ĂrhatĂłk le a legjobban, s azok mƱködĂ©sĂ©t, olyamatait illetve irĂĄnyĂ-tĂĄsĂĄnak Ă©s szervezĂ©sĂ©nek kĂ©rdĂ©seit is csak az ilyen törvĂ©nyszerƱsĂ©geket figye-lembe vevĆ elmĂ©lettel tudjĂĄk leĂrni.
Pedig ez a gondolat, hogy az emberi közössĂ©gek az Ă©lĆ szervezethez hason-lĂłan mƱködnek, nem mai eredetƱ. MĂĄr az Ăłkorban talĂĄlunk utalĂĄsokat arra vonatkozĂłan, hogy közössĂ©gek, vĂĄrosok mƱködĂ©sĂ©t az emberi testhez hason-lĂtottĂĄk. Az Ăłkori bölcsek tudtĂĄk, hogy az emberi test szervezete Ă©s az emberiközössĂ©gek Ă©lete azonos törvĂ©nyszerƱsĂ©gek szerint zajlik, Ă©s azt tanĂtottĂĄk,hogy hasonlĂłan az emberi szervezethez, ahol egy parĂĄnyi sejt problĂ©mĂĄja â ha
gyĂłgyĂtatlan marad â elĆbb utĂłbb ĂĄtterjed a többi sejtre, sĆt, akĂĄr az egĂ©sz
8
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 9/152
szervezetre. Ugyanis a közössĂ©gek ĂĄllapotĂĄt kĂĄrosan beolyĂĄsolja az egyesemberek baja vagy hibĂĄja, illetve javĂtja annak jĂłlĂ©te Ă©s pozitĂv ĂĄllapota.
A rĂłmai birodalom köztĂĄrsasĂĄgi idĆszakĂĄbĂłl szĂĄrmazik az a rĂĄnk maradttörtĂ©net, mely szerint egy Meneniusz Agrippa nevƱ politikus a vĂĄrost elĂ©ge-detlenĂŒl elhagyĂł Ă©s munkĂĄjĂĄt vĂ©gezni nem akarĂł polgĂĄrokat Ășgy vette rĂĄ ahazatĂ©rĂ©sre, hogy a gyomorrĂłl Ă©s a vĂ©gtagokrĂłl mondott pĂ©ldĂĄzatot, melyben a vĂĄrost a gyomorhoz, a nĂ©pet pedig a vĂ©gtagokhoz hasonlĂtotta.
Ez az Ćsi tudĂĄs jelenik meg egy Ășj, korszerƱ ormĂĄban abban amit ma aszervezetek organikus elmĂ©letekĂ©nt ismer. Az elsĆ dr. Bernard Lievegoed ĂĄltalkidolgozott Ă©s 1978-ban publikĂĄlt organikus elmĂ©let elterjedĂ©sĂ©hez közel 20Ă©v kellett, mert a vilĂĄg csak a 90-es Ă©vekben jutott el oda, hogy az organikuselmĂ©letek teret nyertek Ă©s szakmai körökben elogadottĂĄ vĂĄltak. BĂĄr a szakiro-dalomban mĂĄr 1984-tĆl kezdĆdĆen talĂĄlunk utalĂĄsokat (F. Malik Ă©s A. Probst)
arra vonatkozĂłan, hogy a vĂĄllalkozĂĄsok Ă©s az emberi közössĂ©gek az emberhezmint Ă©lĆ szervezethez hasonlĂłan mƱködnek Ă©s ejlĆdnek. Ebben a sorban azelsĆ Probst volt, aki az emberi szervezet mintĂĄjĂĄra egy ehhez hasonlĂł szociĂĄlisszervezetet alkotott meg. Ć mĂ©g a rendszer (System) szĂłt hasznĂĄlta. J. Fuchs1992-ben viszont mĂĄr szociĂĄlis organizmusrĂłl beszĂ©l, Ă©s egy vĂĄllalkozĂĄst egynövĂ©nnyel, pontosabban egy ĂĄval hasonlĂt össze, kĂ©sĆbb pedig az ĂĄllati illetveaz emberi organizmussal.
A korszerƱ organikus szemlĂ©let a vĂĄllalkozĂĄsokat nem összehasonlĂtja a többi
Ă©lĆ szervezettel, hanem egy organikus lĂ©nynek tekinti azokat, Ă©s az ember-kĂ©pe, a csoportkĂ©pe Ă©s a szervezetrĆl alkotott kĂ©pe összeĂŒgg, azonos alapo-kon nyugszik, sĆt, szoros kapcsolatban van a vilĂĄgkĂ©ppel. EzĂĄltal az organikuselmĂ©let, melynek rĂ©szleteivel ogunk ebben a könyvben megismerkedni, egynagyon zĂĄrt Ă©s egysĂ©ges elmĂ©let, ami a vĂĄllalkozĂĄsok szinte minden kĂ©rdĂ©sĂ©reĂ©s problĂ©mĂĄjĂĄra megelelĆ Ă©s a vezetĆk szĂĄmĂĄra kielĂ©gĂtĆ vĂĄlaszt tud adni.
TakĂĄts PĂ©ter
9
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 11/152
1.
A gazdasgi akozsokstrktĂșrjrĂł
A teremtĆ ember
Amikor kinĂ©zĂŒnk az ablakon, egy termĂ©szetes vilĂĄgot, egy teremtett vilĂĄgotlĂĄtunk. Ez a vilĂĄg az ĂĄsvĂĄnyok, a növĂ©nyek Ă©s az ĂĄllatok vilĂĄga, ahol a termĂ©szettörvĂ©nyei uralkodnak. Ennek a termĂ©szeti vilĂĄgnak rĂ©sze, lakĂłja az ember is, amaga kĂŒlönleges tulajdonsĂĄgaival. Ha jĂłl megnĂ©zzĂŒk, akkor azt lĂĄtjuk, hogy azember is mint teremtĆ jelenik meg, hiszen önmaga is teremtett egy olyan kĂŒlön
vilågot, ahol mår nem a természeti törvények uralkodnak. Ebben a vilågban, a
csalĂĄdok, az iskolĂĄk, a vĂĄrosok, az emberi közössĂ©gek vilĂĄgĂĄban mĂĄs szabĂĄlyokĂ©s törvĂ©nyek Ă©rvĂ©nyesek; olyanok, melyek teljes egĂ©szĂ©ben az ember alkotĂĄsai,mert az ember a szociĂĄlis vilĂĄg teremtĆje, viszonyainak ormĂĄlĂłja.
Joggal tehetjĂŒk el a kĂ©rdĂ©st, hogy miĂ©rt ontos ez, ha a vĂĄllalkozĂĄsok struk-tĂșrĂĄjĂĄt vizsgĂĄljuk? Mit is jelent ez, Ă©s egyĂĄltalĂĄn, hogyan, mikĂ©nt tud az emberteremteni? MibĆl teremtĂŒnk? Milyen lesz az, amit az ember teremt? Amikorezekre a kĂ©rdĂ©sekre keressĂŒk a vĂĄlaszt, amikor az ember ĂĄltal teremtett vilĂĄ-got vizsgĂĄljuk, akkor könnyen belĂĄthatjuk azt, hogy az ember ĂĄltal teremtettormĂĄk az ember tulajdonsĂĄgaival rendelkeznek. Ezt a gondolatot tĂĄmasztja
alĂĄ a rendszerelmĂ©let is, amikor egy mĂĄsik Ășton haladva szintĂ©n ehhez azeredmĂ©nyhez jut Ă©s azt mondja, hogy az ember ĂĄltal alkotott rendszerek,azember tulajdonsĂĄgaival rendelkeznek. Amikor egy szociĂĄlis ormĂĄt lĂ©treho-zunk, akkor tulajdonkĂ©ppen nem teszĂŒnk mĂĄst, mint mindazt, ami bennĂŒnkĂ©l, azaz a belsĆ vilĂĄgunkat mintegy lenyomatkĂ©nt kihelyezzĂŒk a kĂŒlvilĂĄgba,belehelyezzĂŒk abba a ormĂĄba amit lĂ©trehoztunk Ă©s ebbĆl egyenesen követke-zik az elĆbb mĂĄr megogalmazott összeĂŒggĂ©s, hogy az ember ĂĄltal lĂ©trehozottszociĂĄlis ormĂĄk az ember belsĆ vilĂĄgĂĄnak tulajdonsĂĄgaival rendelkeznek.
EzĂ©rt ha ismerjĂŒk az ember elĂ©pĂtĂ©sĂ©t, mƱködĂ©sĂ©t, akkor egyben megis-
mertĂŒk az ember ĂĄltal lĂ©trehozott szociĂĄlis ormĂĄk elĂ©pĂtĂ©sĂ©t Ă©s mƱködĂ©sĂ©t is.Ennek Ă©rdekĂ©ben prĂłbĂĄljuk most megkeresni, összeoglalni, melyek azok az
11
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 12/152
alapvetĆ tulajdonsĂĄgok, amik az embert jellemzik, Ă©s ezen a terĂŒleten onto-sak lehetnek! Ha a lĂ©nyegre koncentrĂĄlunk Ă©s megprĂłbĂĄlunk elvonatkoztatni,akkor a következĆ nĂ©gy ontos tulajdonsĂĄgot ismerjĂŒk el. Az embernek:
1. biogrĂĄfiĂĄja van, azaz jĂłl megismerhetĆ Ă©lettörtĂ©nete, miközben szĂŒletik,növekszik Ă©s ejlĆdik;
2. ebbĆl következĆen ejlĆdĂ©sĂ©nek Ăștja megismerhetĆ Ă©s az jĂłl meghatĂĄroz-hatĂł Ă©s elkĂŒlönĂthetĆ ĂĄzisokra oszthatĂł el;
3. Ă©s hĂĄrom rĂ©szbĆl ĂĄll, az ember hĂĄrmas tagozĂłdĂĄsĂș,4. valamint jĂłl megkĂŒlönböztethetĆ mĂłdon beteg ill. egĂ©szsĂ©ges ĂĄllapota van.
Ezek azok a lĂ©nyeges kĂ©rdĂ©sek, melyeket az organikus szemlĂ©let egy emberekĂĄltal alkotott közössĂ©gben elsĆsorban vizsgĂĄl Ă©s ezek azok a tĂ©mĂĄk, melyeket
az elsĆ ejezetekben rĂ©szletesen ogunk tĂĄrgyalni, mert a gyakorlat mĂĄr bebi-zonyĂtotta, hogy ezek ismerete a vĂĄllalkozĂĄsok sikeres Ă©s hatĂ©kony mƱködte-tĂ©sĂ©hez elengedhetetlenĂŒl ontos. ehĂĄt, az organikus szemlĂ©let szerint amikoraz emberek szociĂĄlis ormĂĄkat hoznak lĂ©tre, ezt a nĂ©gy, Ćket jellemzĆ tulajdon-sĂĄgot egyszerre Ă©s egy idĆben helyezik bele a vilĂĄgba illetve a lĂ©trehozott or-mĂĄciĂłkba. EbbĆl pedig egyszerƱen következik, hogy mikĂ©nt az embernek, Ășgyaz emberi közössĂ©geknek, szervezeteknek is megvannak a entiekben elsorolttulajdonsĂĄgaik, azaz:
1. van biogrĂĄfiĂĄjuk, Ă©s Ăgy Ă©lettörtĂ©netĂŒk megismerhetĆ;
2. vannak ejlĆdĂ©si ĂĄzisaik, melyek Ă©lettörtĂ©netĂŒkben jĂłl meghatĂĄrozha-tĂłak, szakaszai elkĂŒlönĂthetĆek Ă©s3. hĂĄrmas tagozĂłdĂĄsĂșak, vagyis a entiekben bemutatott hĂĄrom rĂ©sz meg-
talĂĄlhatĂł bennĂŒk,4. Ă©s van egĂ©szsĂ©ges Ă©s beteg ĂĄllapotuk.
Ăm ez a nĂ©gy tulajdonsĂĄg nem olyan, amelyeket az embereknek kĂŒlön erĆ-eszĂtĂ©ssel kellene közössĂ©geikben megvalĂłsĂtaniuk, vagy valamilyen mĂłdonbele kellene vinniĂŒk a közössĂ©gekbe, hanem olyanok, melyek az emberi ter-mĂ©szetbĆl akadĂłan minden szociĂĄlis ormĂĄban benne vannak Ă©s Ăgy azoknak
termĂ©szetes tulajdonsĂĄgai, akĂĄr akarjuk ezt, akĂĄr nem, akĂĄr tudjuk ezt, akĂĄrnem. Ami a mi eladatunk, amit nekĂŒnk embereknek tenni kell ezzel kapcso-latban, az nem mĂĄs, mint kellĆen Ă©rzĂ©kennyĂ© vĂĄlni ezekre az alkotĂłrĂ©szekre,hogy az alkotĂłelemeket elismerve, megtalĂĄljuk, majd pedig kezelni tudjukazokat. EbbĆl persze az is következik, hogy pl. a hĂĄrmas tagozĂłdĂĄst nem kellbevezetni egyetlen közössĂ©gben, vĂĄllalatban sem, mert az mĂĄr az alapĂtĂĄs pil-lanatĂĄtĂłl benne van! A mi eladatunk csupĂĄn az, hogy ezt elismerjĂŒk, Ă©s azegyes terĂŒleteket a sajĂĄtos egyĂ©ni tulajdonsĂĄgaik szerint mƱködtessĂŒk!
Ebben a ejezetben a nĂ©gy tulajdonsĂĄg közĂŒl a hĂĄrmadikat vizsgĂĄljuk rĂ©szle-
tesen, ami tehĂĄt azt mondja ki a szĂĄmunkra, hogy egy vĂĄllalat egy hĂĄrom rĂ©sz-bĆl ĂĄllĂł organikus szervezet. Ennek a hĂĄrmas tagozĂłdĂĄsnak nevezett kĂ©pnek
12
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 13/152
I . A g a d a s g i v a k o s o k s r u k Ăș r j r Ăł
az alapja egy ĆskĂ©p, ami az emberi lĂ©ny mindenki ĂĄltal jĂłl ismert test, lĂ©lek Ă©sszellem hĂĄrmassĂĄgĂĄnak a kiejezĆdĂ©se. Ez a hĂĄrom szint az ember hasonlĂłkĂ©p-pen jĂłl ismert mĂĄsik hĂĄrom tulajdonsĂĄgĂĄban is megjelenik, hiszen az ember
1. Anyagi lény: az anyagi, a fizikai vilåg lakója, mert anyagi teste van.2. Szociålis lény, mert életét emberek közösségében éli le, és ållandó köl-
csönhatĂĄsban van mĂĄsokkal, Ă©s az emberek a lelkĂŒkkel kapcsolĂłdnakegymĂĄshoz.
3. Szellemi lĂ©ny, mert gondolkodĂł, alkotĂł lĂ©nykĂ©nt Ă©li Ă©letĂ©t, ez pedig a szel-lem terĂŒlete.
Ha ezt a hĂĄrmassĂĄgot tovĂĄbb vizsgĂĄljuk, akkor azt lĂĄthatjuk, hogy ez a el-Ă©pĂtĂ©s az embernek egy tovĂĄbbi hĂĄrmassĂĄgĂĄval is kapcsolatba hozhatĂł, mĂ©g-pedig:
1. az ember a fizikai vilĂĄgban testĂ©nek segĂtsĂ©gĂ©vel ejti ki akaratĂĄt Ă©s alakĂtjaĂĄt a vilĂĄgot;
2. az emberi lĂ©lek az Ă©rzĂ©sek terĂŒlete, ami jĂłl megmutatkozik abban is, hogyminden emberi talĂĄlkozĂĄs, minden szociĂĄlis kapcsolat Ă©rzĂ©seket vĂĄlt kibennĂŒnk;
3. az ember szellemi mivolta pedig gondolkodåsi tevékenységében nyilvånul meg.
gondolat fej
idegrendser
Ă©rzĂ©s tĂŒdĆ
rimikus rendser
akarat végtagok
anyagcsere rendser
13
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 14/152
Vagyis ebben a utolsĂł kĂ©pben az ember mint a gondolat â Ă©rzĂ©s â akarat egysĂ©ge jelenik meg elĆttĂŒnk. EgyĂ©bkĂ©nt ez a hĂĄrmassĂĄg az ember hĂĄrom egy-mĂĄstĂłl jĂłl elkĂŒlönĂthetĆ Ă©letunkciĂłjĂĄval, mƱködĂ©si terĂŒletĂ©vel ill. testrĂ©szĂ©velis összekapcsolhatĂł, hiszen az emberi gondolkodĂĄs a ejjel, az Ă©rzelmi tevĂ©-kenysĂ©g a ritmikus rendszerrel, az akarati tevĂ©kenysĂ©g pedig az anyagcsererendszerrel van szoros kapcsolatban. Rajzoljuk el ezt a kĂ©pet magunknak,talĂĄn ez segĂt a megĂ©rtĂ©sben Ă©s az eddig elmondottak jobb elkĂ©pzelĂ©sĂ©ben!
Az emberi hĂĄrmassĂĄg eddig tĂĄrgyalt ormĂĄit összeoglalva tehĂĄt a követke-zĆket kapjuk:
es ek seem
fiikai ny sociis ny seemi ny akara rs gondoa
HĂĄny rĂ©szbĆl ĂĄll egy vĂĄllAlAt
Ha ennek megelelĆen nĂ©zzĂŒk az emberek ĂĄltal lĂ©trehozott közössĂ©geket, akkoraz eddig tĂĄrgyalt hĂĄrmassĂĄg a következĆ ormĂĄban jelenik meg bennĂŒk.1. Az ember gondolkodĂĄsa jelenik meg a közössĂ©g szellemi terĂŒletĂ©n vagy
szellemi alrendszerében,2. Az emberi lelki tevékenység, az embernek a måsik emberrel való kapcso-
lata jelenik meg a szociĂĄlis alrendszerben.3. VĂ©gĂŒl az ember akarati tevĂ©kenysĂ©ge jelenik meg a gazdasĂĄgi alrendszerben.
Ezt a kĂ©pet összeoglalva tehĂĄt a következĆt kapjuk:
eMBer gondoa rs akara
kĂzĂssĂ©g
seemi rs sociis rs gadasgi rs
Miközben ezek a kĂ©rdĂ©sek mĂ©g a vezetĆk többsĂ©gĂ©nek belĂĄtĂĄsĂĄra vĂĄrnak, a
vezetĆk ma mĂ©g mindig kĂ©t nagy problĂ©mĂĄval kĂŒzdenek, melyekre sajnos amodern â termĂ©szettudomĂĄnyos gondolkodĂĄson alapulĂł â menedzsment Ă©s
14
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 15/152
I . A g a d a s g i v a k o s o k s r u k Ăș r j r Ăł
HR elmĂ©letek nem tudnak kielĂ©gĂtĆ vĂĄlaszt adni. A hagyomĂĄnyos gondolko-dĂĄs egyenlĆre nem tud olyan vĂĄlaszokat melyekkel azok megoldhatĂłk lennĂ©-nek. A mai vezetĆk ugyanis Ășgy Ă©lnek Ă©s dolgoznak, hogy azt gondoljĂĄk, hogya vĂĄllalt egy gazdasĂĄgi egysĂ©g, melyben egy adott termĂ©k vagy szolgĂĄltatĂĄs elĆ-ĂĄllĂtĂĄsa a eladat Ă©s ebben nekik a olyamatok, a termelĂ©s szervezĂ©se Ă©s szabĂĄ-lyozĂĄsa az elsĆszĂĄmĂș eladatuk, ami szĂĄmukra vĂ©gsĆ soron nem mĂĄsban, minta nyeresĂ©g racionalizĂĄlĂĄsĂĄban jelenik meg.
Ez a szemlĂ©let egy vĂĄllalatban csak egy dolgot lĂĄt, a gazdasĂĄgi tevĂ©kenysĂ©getĂ©s annak eredmĂ©nyĂ©t a profitot Ă©s ennek alapjĂĄn a munka többĂ©-kevĂ©sbĂ© jĂłl ismegy, de gazdasĂĄgi sikereik közepette a vezetĆknek mĂ©gis igen sok problĂ©mĂĄvalkell megkĂŒzdeniĂŒk, olyanokkal melyek megoldĂĄsa gyakran szinte lehetetlen
eladatok elĂ© ĂĄllĂtja Ćket. A mƱködĂ©s legnagyobb akadĂĄlyĂĄnak ugyanis ponto-san azok a munkatĂĄrsak tƱnnek, akikkel a eladatokat meg kellene oldani. Ez a jelensĂ©g egyĂ©bkĂ©nt annak a megmutatkozĂĄsa, ami az organikus gondolkodĂĄs-ban termĂ©szetes Ă©s magĂĄtĂłl Ă©rthetĆ, ugyanis egy közössĂ©gben mindennek azAlĂĄja Ă©s OmegĂĄja, Ăgy a problĂ©mĂĄk oka Ă©s okozĂłja is, maga az ember!
Ezt az emberi problĂ©mĂĄt a vezetĆk ma mĂ©g Ășgy gondoljĂĄk megoldani, hogymegprĂłbĂĄlnak a vĂĄllalaton belĂŒl egyajta szociĂĄlis Ă©rzĂ©kenysĂ©get kialakĂtani,abban a remĂ©nyben, hogy ez talĂĄn majd segĂt nekik az emberi ellenĂĄllĂĄs lekĂŒz-dĂ©sĂ©ben. Sajnos a mai vezetĆk gyakorlata szerint ez a szociĂĄlis Ă©rzĂ©kenysĂ©g
többnyire nem mĂĄsban, mint a munkatĂĄrsaknak adott juttatĂĄsokban Ă©s pĂ©nz- jutalmakban realizĂĄlĂłdik Ă©s ez a vezetĂ©si stĂlus aztĂĄn termĂ©szetesen nem kĂ©pesmegoldĂĄst adni, inkĂĄbb Ășjabb Ă©s spirĂĄlkĂ©nt egyre magasabb szinten megje-lenĆ problĂ©mĂĄk orrĂĄsa lesz. Ahelyett hogy megoldĂĄst hozna, az elsĆ problĂ©-mĂĄt Ășjabbakkal tetĂ©zi, Ă©s rĂĄadĂĄsul szemben ĂĄll a nyeresĂ©g racionalizĂĄlĂĄsĂĄnakelvĂ©vel is.
Vagyis a nyeresĂ©gessĂ©g Ă©s a termelĆ szervezet ĂĄll szemben az emberrel vagya szociĂĄlis Ă©rzĂ©kenysĂ©ggel, ez az a lĂĄtszĂłlag kĂ©t ellentĂ©tes, egymĂĄssal szembenĂĄllĂł terĂŒletet, amit a mai vezetĆnek kellene olyamatosan összehangolnia, har-
mĂłniĂĄban tartania. Ez azonban a mai divatos elmĂ©letek Ă©s gyakorlat alapjĂĄnnem lehetsĂ©ges, csak ĂĄtmeneti âtƱzszĂŒnetekâ, nyugalmi ĂĄllapotok vannak.Ennek eredmĂ©nyekĂ©nt a hagyomĂĄnyos materialista gondolkodĂĄs Ă©s a modernelmĂ©letek alapjĂĄn dolgozĂł vezetĆk a vĂĄllalatot kĂ©t rĂ©szbĆl ĂĄllĂłnak tekintik, rĂĄa-dĂĄsul kĂ©t olyan rĂ©szbĆl, melyek egymĂĄssal ellentĂ©tben vannak. Ezzel a gondo-lattal aztĂĄn szĂ©p lassan megbarĂĄtkoznak Ă©s gyakran Ășgy Ă©lik le egĂ©sz Ă©letĂŒket,hogy a gazdasĂĄgi Ă©letet Ă©s a vĂĄllalkozĂĄsokat az ĂĄllandĂł harc Ă©s az ember-emberelleni kĂŒzdelem szĂnterĂ©nek tekintik.
Pedig van megoldĂĄs, az ellentĂ©tek gyors eloldĂĄsa Ă©s tartĂłs sikerek Ă©rhetĆk el
ezen a terĂŒleten akkor, ha a vĂĄllalathoz Ă©s ehhez a kĂ©t â lĂĄtszĂłlag â egymĂĄssalszemben ĂĄllĂł problĂ©mĂĄhoz mĂĄskĂ©ppen Ă©s Ășj mĂłdon tudunk hozzĂĄnyĂșlni, Ă©s
15
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 16/152
a kĂ©rdĂ©sre Ășj vĂĄlaszokat prĂłbĂĄlunk megogalmazni. Azaz az embert Ă©s gaz-dasĂĄgi, termelĆ szervezetet nem kĂ©t kĂŒlönĂĄllĂł Ă©s szembenĂĄllĂł rĂ©sznek kelltekinteni, hanem organikus egysĂ©gĂ©ben hĂĄrom rĂ©szbĆl ĂĄllĂłnak. Egy termĂ©-szeti pĂ©ldĂĄval megprĂłbĂĄlom alĂĄtĂĄmasztani ezt a kijelentĂ©st. Ha Ășgy tekinte-nĂ©nk a termĂ©szetre is mint a vĂĄllalkozĂĄsokra, akkor ez azt jelentenĂ©, hogy ami-kor az ember rĂĄnĂ©zne egy tĂĄjra, arrĂłl amit lĂĄt azt gondolja, hogy egy, annakellenĂ©re, hogy a tĂĄjon több, egymĂĄstĂłl teljesen elkĂŒlönĂthetĆ alkotĂłrĂ©szt tudeledezni. Pedig amikor rĂĄnĂ©zĂŒnk egy tĂĄjra, akkor ott is hĂĄrom alkotĂłrĂ©szttalĂĄlunk, mert ott van a öld, a kristĂĄlyok vilĂĄga, aztĂĄn mellette ott talĂĄlhatĂłharmonikus egysĂ©gben a növĂ©nyi vilĂĄg, Ă©s ugyancsak ott van egy harmadikalkotĂł, az ĂĄllatok vilĂĄga is. Ez a hĂĄrom vilĂĄg, a termĂ©szet hĂĄrom eleme egymĂĄs-
sal szervesen összekapcsolĂłdva, egymĂĄssal összeĂŒggve, harmĂłniĂĄban alkotjaa termĂ©szetet.HasonlĂłkĂ©ppen kellene nĂ©zni a vĂĄllalkozĂĄsokat is! Amennyiben a mai veze-
tĆk Ă©s menedzserek kĂ©pessĂ© vĂĄlnak arra, hogy egy vĂĄllalatot is ilyen egymĂĄstĂłleltĂ©rĆ, valĂłsĂĄgos Ă©s ugyanakkor harmonikusan egyĂŒttmƱködĆ rĂ©szek Ă©lĆegysĂ©gekĂ©nt lĂĄssĂĄk, akkor ez közel hozza a problĂ©mĂĄk megoldĂĄsĂĄt. ehĂĄt maaz alapkĂ©rdĂ©s az, hogy kĂ©pesek vagyunk-e magunkban a gazdasĂĄgi vĂĄllalko-zĂĄsokrĂłl egy Ășj, organikus kĂ©pet kialakĂtani, mert ha igen akkor ez az Ășj kĂ©paz alapja lehet egy Ășjajta vĂĄllalkozĂĄsi kultĂșrĂĄnak Ă©s vezetĂ©si stĂlusnak, amely
automatikusan vezet a ent vĂĄzolt problĂ©mĂĄk megoldĂĄsĂĄhoz. Ez az Ășj kĂ©p, ez azĂșj gondolat pedig nem mĂĄs mint az, amit az elĆbb mĂĄr tĂĄrgyaltunk, vagyis, hogyegy vĂĄllalkozĂĄst egy hĂĄromszintƱ, hĂĄrom szĂ©rĂĄbĂłl ĂĄllĂł organikus egysĂ©gnekkell tekinteni. Ha kĂ©pesek vagyunk Ăgy tekinteni a vĂĄllalatot, akkor igen közel
jĂĄrunk ahhoz, hogy problĂ©mĂĄinkra, kĂ©rdĂ©seinkre megnyugtatĂł Ă©s kielĂ©gĂtĆmegoldĂĄsokat kapjunk, megszƱnjenek azok az öröknek hitt ellentĂ©tek.
A vĂĄllAlAtok HĂĄrmAs tAgozĂłdĂĄsA
ehĂĄt lĂĄtjuk, hogy egy vĂĄllalkozĂĄst â ugyanĂșgy ahogyan a termĂ©szetet Ă©s azembert sem â nem lehet egyszerƱen egy homogĂ©n egysĂ©gnek tekinteni. EzĂ©rtha kĂ©pesek vagyunk egy vĂĄllalkozĂĄsra mint egy hĂĄrom szintƱ lĂ©nyre tekin-teni, akkor az egyik alkotĂłrĂ©sze amit lĂĄthatunk, vagy mĂĄskĂ©pen ogalmazva,az egyik szĂ©rĂĄja ennek a lĂ©nynek, azaz a vĂĄllalkozĂĄs valĂłsĂĄgĂĄnak, az egyĂ©niemberi kĂ©pessĂ©gek rendszere, azaz a vĂĄllalkozĂĄs szellemisĂ©ge. Ez az a szel-lemi valĂłsĂĄg, ami egy vĂĄllalkozĂĄsban benne Ă©l. Minden gyakorlĂł vezetĆ tudja,hogy mennyire ontos vĂĄllalkozĂĄsa sikere szempontjĂĄbĂłl az, hogy a munka-
tårsak milyen szellemi képességekkel rendelkeznek. Egy vållalat ugyanis csakarra képes, amire munkatårsai képesek, az ami nem jut a munkatårsak eszébe,
16
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 17/152
I . A g a d a s g i v a k o s o k s r u k Ăș r j r Ăł
nem juthat a âvĂĄllalatnak sem az eszĂ©beâ. Ez az a rĂ©sz, ahol a munkatĂĄrsak, azemberek egyĂ©ni kĂ©pessĂ©gei vannak jelen, Ă©s â a teljessĂ©g igĂ©nye nĂ©lkĂŒl â idetartoznak a következĆk:
âą milyen kĂ©pessĂ©gek Ă©lnek azokban az emberekben, akik itt dolgoznak,âą milyen kreativitĂĄssal rendelkeznek a munkatĂĄrsaim,âą milyen elkĂ©pzelĂ©sek, milyen ötletek jönnek belĆlĂŒk,âą ide tartoznak mindazok az ideĂĄk, amiket Ćk kĂ©pviselnek, Ă©s az is, hogy âą milyenek azok a tapasztalatok amit hoznak magukkal,âą milyen a ejlĆdĂ©ssel kapcsolatos hozzĂĄĂĄllĂĄsuk,âą milyen a lojalitĂĄsuk, vagyis a megĂĄllapodĂĄsokra valĂł visszaemlĂ©kezĂ©s,âą ontos eleme ennek a terĂŒletnek az emberi motivĂĄciĂł,
âą Ă©s az, hogy munkatĂĄrsaim mennyire kĂ©pesek elelĆssĂ©get vĂĄllalni.Vagyis ebbe a kategĂłriĂĄba tartoznak tehĂĄt mindazok a dolgok, amelyek azembernek mint kreatĂv, szellemi lĂ©nynek a kiejezĆdĂ©sĂ©t jelentik. EzĂ©rt idetartozik mĂ©g az is, hogy az ember kĂ©pes-e, akar-e tanulni, tehĂĄt mindazok atanulĂĄsi Ă©s ejlĆdĂ©si olyamatok, amelyeken az ember az Ă©letĂ©ben vĂ©gigmegy.Mert egy ember nemcsak kreatĂv tud lenni Ă©s nem csak kĂ©pessĂ©geket hordozmagĂĄban, hanem ilyeneket ki is tud ejleszteni, persze ha vĂ©gig tud menni egytanulĂĄsi Ășton.
Ha az ember ebbĆl az Ășj nĂ©zĆpontbĂłl tud szemlĂ©lni egy vĂĄllalatot, akkor
érezheti azt is, hogy ennek a vållalatnak az emberi szellemi képességek szint- jén milye van, mi az, amit ez a vållalat magåban hordoz, ugyanis ez a szérateljes egészében abból åll, amit az egyes emberek, akik ott dolgoznak, maguk-kal hoznak és beletesznek a közösbe.
KĂŒlönösen ontos ez a terĂŒlet azĂ©rt is, mert minden dolog, amit az embermegvalĂłsĂt az Ă©letĂ©ben, elĆször egy gondolatkĂ©nt kezdĆdik. Ăgy gondolat voltegykor maga a vĂĄllalkozĂĄs is, egy termĂ©k is. De nemcsak az volt gondolat, amitlĂ©trehoztunk, hanem az is ahogyan azt mƱködtetjĂŒk! MielĆtt megteszĂŒnk
valamit, az elĆször egy gondolatkĂ©nt merĂŒl el bennĂŒnk, tehĂĄt ha azt akarjuk,
hogy valami az Ă©letĂŒnkben vagy a vĂĄllalatunknĂĄl mĂĄskĂ©ppen vagy Ășj mĂłdonmƱködjön, akkor elĆször a gondolkodĂĄsunkat kell megvĂĄltoztatnunk, a vĂĄlla-lat szellemi rĂ©szĂ©ben kell vĂĄltozĂĄsokat kezdemĂ©nyezni!
Akkor, ha ezen az Ășj mĂłdon tekintĂŒnk rĂĄ egy vĂĄllalatra, akkor lĂĄtunk egymĂĄsik rĂ©szt, szĂ©rĂĄt is, ami egy egĂ©szen mĂĄs valĂłsĂĄga ennek a lĂ©nynek, azaz a
vĂĄllalatnak. ĂszrevesszĂŒk, hogy a munkaolyamatokban, a munkavĂ©gzĂ©s sorĂĄnaz emberek ĂĄllandĂłan kapcsolĂłdnak egymĂĄshoz, Ă©s ennek sorĂĄn hatnak egy-mĂĄsra Ă©s ez adja a következĆ terĂŒletet, ami nem mĂĄs, mint a vĂĄllalaton belĂŒliszociĂĄlis kapcsolatok rendszere, azaz a vĂĄllalat szociĂĄlis valĂłsĂĄga.
Ennek a terĂŒletnek kĂ©t rĂ©sze van, az egyik az a megĂ©lt kapcsolatok terĂŒlete,az ami a mindennapi talĂĄlkozĂĄsok sorĂĄn az emberek között lĂ©trejön. Ehhez a
17
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 18/152
megĂ©lt terĂŒlethez tartoznak a vĂĄllalkozĂĄson vagy a közössĂ©gen belĂŒli, az embe-rek közötti kapcsolatok megĂ©lt minĆsĂ©gĂ©t jelentĆ elemek, Ăgy
âą az emberi kapcsolatok minĆsĂ©ge,âą a szimpĂĄtia-antipĂĄtia erĆi,âą az egymĂĄssal valĂł beszĂ©lgetĂ©s, Ă©s a kommunikĂĄciĂł ormĂĄi, minĆsĂ©ge,âą az empĂĄtia Ă©s a mĂĄssĂĄg elogadĂĄsa,âą a Ă©ltĂ©kenysĂ©g,âą az emberi talĂĄlkozĂĄsok kultĂșrĂĄja,âą konrontĂĄciĂłknak Ă©s azok megjelenĂ©sĂ©nek kezelĂ©si ormĂĄjaâą az ellentĂ©tek Ă©s azok összes megjelenĂ©si ormĂĄja, mert abban, azt hiszem,
mindannyian egyetĂ©rtĂŒnk, hogy egyetlen vĂĄllalat sem ĂĄll csakis harmoni-
kus kapcsolatokbĂłl.Mivel az emberi kapcsolatokat mindenĂ©le szinten Ă©s ormĂĄban szabĂĄlyozzĂĄka közössĂ©gek, ennek a terĂŒletnek egy nagyon ontos eleme az Ărott szabĂĄlyozĂĄs,amit mĂĄs szĂłval jognak is nevezhetĂŒnk. Ide tartoznak a kapcsolatokat szabĂĄ-lyozĂł elemek, azaz
âą a kĂŒlsĆ jogszabĂĄlyok, rendeletek, Ă©s elĆĂrĂĄsok teljes rendszere,âą a belsĆ szabĂĄlyozĂĄs minden eleme Ă©s ormĂĄja,âą az, hogy egy vĂĄllalatnĂĄl mennyire ismerik a munkatĂĄrsak a jogaikat Ă©s
mennyire Ă©lnek is vele,
âą ide tartozik a munkamegosztĂĄs kĂ©rdĂ©se, azaz hogyan tudjĂĄk a cĂ©gen belĂŒla eladatokat szĂ©tosztani,âą Ă©s az is, hogy ebben a munkamegosztĂĄsban milyen minĆsĂ©gƱ Ă©s hogyan van megoldva az egymĂĄstĂłl valĂł ĂŒggĂ©sek viszonya. Hiszen egyetlen embersem dolgozik egyedĂŒl egy vĂĄllalaton belĂŒl, Ă©s ennek következtĂ©ben ĂĄllan-dĂłan ĂŒgg valakitĆl.
Ez egyĂ©bkĂ©nt az egyik legizgalmasabb terĂŒlet, ha egyĂĄltalĂĄn lehet kĂŒlönbsĂ©-get tenni az egyes terĂŒletek, alrendszerek között. A szociĂĄlis terĂŒlet ugyanisegyrĂ©szt az a terĂŒlet, amit az organikus gondolkodĂĄs az ember teremtĂ©si terĂŒ-
letĂ©nek tekint, ahol ezĂ©rt nem lehet kĂŒlsĆ erĆre, körĂŒlmĂ©nyre valĂł hivatko-zĂĄst elogadni, hanem tudomĂĄsul kell venni, hogy amit mi hoztunk lĂ©tre, aztnekĂŒnk is kell megvĂĄltoztatni, ha az mĂĄr elavult vagy nem segĂti a közös cĂ©lokmegvalĂłsulĂĄsĂĄt. Ezen tĂșl egy olyan központi rĂ©sze is egy vĂĄllalatnak, melynekĂĄllapota, beteg vagy egĂ©szsĂ©ges volta, alapvetĆen meghatĂĄrozza a többi terĂŒletmƱködĂ©sĂ©t. ehĂĄt ha a szociĂĄlis terĂŒlet beteg, rosszul mƱködik, akkor a vĂĄl-lalat szellemi Ă©s gazdasĂĄgi terĂŒletei sem tudnak egĂ©szsĂ©gesen, a legjobb hatĂĄs-okkal mƱködni!
Ezzel elĂ©rkeztĂŒnk a harmadik terĂŒlethez, ami nem mĂĄs mint a termelĆ tevĂ©-
kenysĂ©g, a gazdasĂĄgi olyamatok Ă©s a kĂŒlsĆ kapcsolatok terĂŒlete vagy alrend-szere, mĂĄs szĂłval a vĂĄllalat gazdasĂĄgi valĂłsĂĄga. Ebben az alrendszerben van
18
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 19/152
I . A g a d a s g i v a k o s o k s r u k Ăș r j r Ăł
benne mindaz, amit ma a vezetĆk Ă©s a gazdasĂĄgi Ă©letben dolgozĂłk egy vĂĄl-lalkozĂĄs egyetlen lĂ©nyeges elemĂ©nek tekintenek. Ehhez a terĂŒlethez tartoznakugyanis
âą a gazdasĂĄgi Ă©s termelĂ©si olyamatok,âą a vĂĄllalatok kĂŒlsĆ kapcsolatai,âą a vevĆi igĂ©nyek,âą a cĂ©g ĂĄltal gyĂĄrtott termĂ©kek Ă©sâą az adott szolgĂĄltatĂĄsok,âą a költsĂ©gek Ă©sâą a marketing összes kĂ©rdĂ©sei,âą itt talĂĄlhatĂł a piac az ott megjelenĆ igĂ©nyekkel, melyeket meg kell ismerni
ahhoz, hogy termelĂ©sĂŒnkkel ki tudjuk elĂ©gĂteni, Ă©sâą termĂ©szetesen idetartozik mĂ©g az a szociĂĄlis elelĆssĂ©g is, amit a vĂĄllalat azĆt körĂŒlvevĆ vilĂĄggal szemben Ă©rez Ă©s az, amit a környezetĂ©vel tesz.
KizĂĄrĂłlagosan ez a terĂŒlet jelenti többnyire ma a vĂĄllalatot, ezekkel oglal-koznak a vezetĆk, miközben nem lĂĄtjĂĄk Ă©s Ăgy elelejtenek oglalkozni a mĂĄsikkettĆvel. Pedig mint lĂĄtjuk, minden emberi közössĂ©g, Ăgy minden vĂĄllalat ishĂĄrom rĂ©szbĆl ĂĄll, akĂĄr elismerjĂŒk azt, akĂĄr nem. Azok akik nem ismerik elezt a hĂĄrom terĂŒletet Ă©s a terĂŒletek jellemzĆit, bizony Ćk csak igen nagy energiabeektetĂ©ssel tudjĂĄk a mĂĄsik kĂ©t terĂŒlet hiĂĄnyos Ă©s beteg mƱködĂ©sĂ©bĆl akadĂł
problĂ©mĂĄkat orvosolni, ellensĂșlyozni. Olyan vezetĆk Ćk, akik egy hĂĄromlĂĄbĂșszĂ©ken ĂŒlnek, olyanon aminek csak az egyik lĂĄba van meg, Ă©s ĂłriĂĄsi energiabeektetĂ©ssel tudjĂĄk csak azt a lĂĄtszatot kelteni, hogy âmegvan mind a hĂĄromlĂĄb, Ă©n stabilan ĂŒlökâ. Pedig mennyivel könnyebb lenne, Ă©s kevesebb energiĂĄtigĂ©nyelne, ha egy âvalĂłdiâ hĂĄromlĂĄbĂș szĂ©kre ĂŒlnĂ©nek, mert ezen lehet egyedĂŒlstabilan ĂŒlni.
Ăsszeoglalva, ez a valĂłdi hĂĄromlĂĄbĂș szĂ©k, vagyis minden vĂĄllalat hĂĄromrĂ©szbĆl ĂĄll, akĂĄr ismerjĂŒk ezt, akĂĄr nem, Ă©s a terĂŒleteket röviden, egy szĂłval akövetkezĆkkel lehet jellemezni:
szelleMi szféra szociålis szféra gazdasågi szféra
Kedemnyes Kapcsoaok aakĂsa Ignyek megrse
Egyni kpessgek BesĆ kapcsoaok KĂŒsĆ kapcsoaok
Az organikus gondolkodås åltal elrajzolt képnek van néhåny speciålistulajdonsåga, egyszer olyan egyszerƱ, hogy minden ember könnyen, nehé-
zsĂ©gek nĂ©lkĂŒl meg tudja Ă©rteni, mĂĄsrĂ©szt az embereknek teljesen szabad kezetenged. Ugyanis ez a gondolkodĂĄs nem rögzĂt semmiĂ©le normatĂvĂĄkat, nem ad
19
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 20/152
programokat, nem sorolja el a vezetĆk vagy menedzserek szĂĄmĂĄra a tenni- valĂłkat Ă©s nem ad nekik mindenhol hasznĂĄlhatĂł struktĂșrĂĄkat. Mindösszeannyit hoz a mai vezetĆk, a gazdasĂĄgban dolgozĂł emberek tudomĂĄsĂĄra, hogyaz emberek ĂĄltal lĂ©trehozott közössĂ©geknek, Ăgy a vĂĄllalkozĂĄsoknak is, ponto-san megismerhetĆ elĂ©pĂtĂ©se van ami az alapĂtĂĄs pillanatĂĄtĂłl kezdĆdĆen annakrĂ©sze Ă©s ezeket megismerve mĂĄr nem lehet akĂĄrhogyan cselekedni, mert min-den tettĂŒnknek jĂłl meghatĂĄrozhatĂł Ă©s mindenki ĂĄltal megismerhetĆ szociĂĄ-lis Ă©s gazdasĂĄgi következmĂ©nye van, ami aztĂĄn kihat a vĂĄllalkozĂĄs hatĂ©konymƱködĂ©sĂ©re Ă©s eredmĂ©nyessĂ©gĂ©re is.
szAbAdsĂĄg
,egyenlĆsĂ©g
, testvériség
Minden vezetĆ szĂĄmĂĄra, Ăgy gyakorlĂł vezetĆ koromban az Ă©n szĂĄmomra isaz volt a legontosabb kĂ©rdĂ©s, hogy mit is kell tennem annak Ă©rdekĂ©ben, hogy
vĂ©gre stabilan ĂŒlhessek egy hĂĄromlĂĄbĂș szĂ©ken? Milyen tennivalĂłk vĂĄrnak egy vezetĆre, mit kell megvalĂłsĂtania ahhoz, hogy vĂĄllalkozĂĄsĂĄnak mindhĂĄromrĂ©szĂ©t egĂ©szsĂ©gesen mƱködtethesse. Ărdekes mĂłdon erre a lĂĄtszĂłlag bonyo-lult Ă©s összetett kĂ©rdĂ©sre az 1789-es rancia orradalom idejĂ©n a barikĂĄdokonelĆször elhangzott hĂĄrmas jelszĂł: a szabadsĂĄg, egyenlĆsĂ©g, testvĂ©risĂ©g adja a
legegyszerƱbb vĂĄlaszt. Az a hĂĄrom minĆsĂ©g, amit ez a hĂĄrmas jelszĂł kiejezugyanis abbĂłl az Ćsi tudĂĄsbĂłl akad, melyek az emberi közössĂ©gek egĂ©szsĂ©gesmƱködĂ©sĂ©hez szĂŒksĂ©gesek. Ezeket a minĆsĂ©geket a orradalmĂĄrok annak ide- jĂ©n intuitĂv mĂłdon elismertĂ©k, Ă©s ez a elismerĂ©s nagy lelkesedĂ©st vĂĄltott kibelĆlĂŒk, azt viszont mĂĄr nem tudtĂĄk, hogy hogyan kell ezt a hĂĄrom minĆsĂ©getmegelelĆ mĂłdon összekötni az emberrel Ă©s az emberi közössĂ©gekkel. Ăgy aztsem tudtĂĄk elismerni, hogy az egyes minĆsĂ©geket melyik közössĂ©gi terĂŒletenkell megvalĂłsĂtani ahhoz, hogy azok egĂ©szsĂ©gesen tudjanak mƱködni. EzĂĄl-tal a elismerĂ©sekbĆl nem tudott olyan jövĆkĂ©p lĂ©trejönni, amelyek alapjĂĄn az
emberek valódi, konkrét tennivalókat ogalmazhattak volna meg közösségeik-kel kapcsolatban maguknak.
Pedig ha jobban megnĂ©zzĂŒk, akkor jĂłl lĂĄthatĂł, hogy a szabadsĂĄg erejĂ©bĆl kellaz emberek szellemi Ă©letĂ©nek tĂĄplĂĄlkoznia, Ă©s a közössĂ©gek szellemi rĂ©szĂ©nekolyannak kell lennie, hogy aki rĂ©szt vesz benne, az szabadnak Ă©rezze magĂĄt Ă©sszabadon tevĂ©kenykedhessen, illetve ha akarja, szabadon visszalĂ©phessen. AszabadsĂĄg ugyanis az a minĆsĂ©g, mely az emberi kreativitĂĄst lehetĆvĂ© teszi Ă©sannak olyamĂĄt a közössĂ©g szolgĂĄlatĂĄba ĂĄllĂtja. Ezzel a kĂ©rdĂ©ssel, mint a maigazdasĂĄgi Ă©let egyik legontosabb kĂ©rdĂ©sĂ©vel a következĆ ejezetekben mĂ©g
rĂ©szletesen oglalkozunk majd. Persze ez azt is jelenti, hogy mindenhol, aholaz emberek a sajĂĄt egyĂ©ni kĂ©pessĂ©gĂŒket, kreativitĂĄsukat akarjĂĄk mĂĄs emberek
20
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 21/152
I . A g a d a s g i v a k o s o k s r u k Ăș r j r Ăł
javĂĄra termĂ©kennyĂ© tenni, ott a hatalom Ă©s az ellenvĂ©lemĂ©nyek elnyomĂĄsĂĄnakminden mĂłdja Ă©s ormĂĄja a kĂ©pessĂ©gek kibontakoztatĂĄsĂĄt rontani ogja, azemberi kreativitĂĄs olyamĂĄt elzĂĄrja Ă©s Ăgy a vĂĄllalat szellemi kĂ©pessĂ©geinek,teljesĂtmĂ©nyĂ©nek gyengĂŒlĂ©sĂ©hez og vezetni.
Az is egyĂ©rtelmƱ, hogy az embereknek az egymĂĄs irĂĄnti jogok Ă©s köteles-sĂ©gek szabĂĄlyozĂĄsĂĄt az egyenlĆsĂ©g minĆsĂ©gĂ©bĆl kell megoldani. Egy emberiközössĂ©gben, vĂĄllalatban a jogokon Ă©s kötelessĂ©geken tĂșlmenĆen az inor-mĂĄciĂłkat tekintve is mindenki egyenlĆ. MiutĂĄn a szociĂĄlis terĂŒleten mindenember egyenlĆ, ezĂ©rt minden olyan törekvĂ©s, amellyel a hatalombĂłl akadĂłegyenlĆtlensĂ©get, a diszkriminĂĄciĂłt vagy a privilĂ©giumokat akarjĂĄk bevezetni,kĂĄrosĂtja az emberi kapcsolatok, a szociĂĄlis szĂ©ra ejlĆdĂ©sĂ©t.
VĂ©gĂŒl pedig minden vĂĄllalkozĂł tudja, hogy a gazdasĂĄgi terĂŒleten ma a win-win megoldĂĄsokat kell elĆnyben rĂ©szesĂteni, ez pedig nem mĂĄs, mint amitannak idejĂ©n a testvĂ©risĂ©g minĆsĂ©gĂ©nek neveztek, vagyis olyan megoldĂĄsokrakell törekedni, hogy ne szĂĄrmazzon hasznom olyan dologbĂłl, amibĆl mĂĄsnakkĂĄra szĂĄrmazik. Ha kĂ©pesek vagyunk a gazdasĂĄgi szĂ©rĂĄt ezzel a minĆsĂ©ggelberendezni, megalkotni, akkor azok a kĂ©rdĂ©sek Ă©s problĂ©mĂĄk, amit a gazda-sĂĄgi szĂ©ra megold, Ă©rtelmesek Ă©s a mĂĄsik emberrel, az Ć igĂ©nyeivel lesznekkapcsolatban. Minden olyan helyen, ahol a gazdasĂĄgi olyamatokban Ă©s a ter-melĂ©sben a mĂĄsik emberek irĂĄnti Ă©rdeklĆdĂ©s helyĂ©be a sajĂĄt haszon lesĂ©se lĂ©p,
azaz win â lose megoldĂĄsokat mƱködtetĂŒnk, ahol az Ă©n hasznom mĂĄs emberkĂĄra ĂĄrĂĄn keletkezik, ott a gazdasĂĄgi szĂ©ra egĂ©szsĂ©gĂ©t kĂĄrosĂtjĂĄk meg.Az elĆbbiekben elsorolt hĂĄrom minĆsĂ©gre azonban nemcsak az jellemzĆ,
hogy gyĂłgyĂtĂł mĂłdon hatnak a közössĂ©gek ejlĆdĂ©sĂ©re, hanem ha rosszulhasznĂĄljuk Ćket akkor rombolni is tudnak. Azokban az esetekben ugyanis,amikor a entiekben ismertetett hatĂĄrokat ĂĄtlĂ©pik, vagy nem veszik figyelembe,hogy egy minĆsĂ©g csak egy terĂŒletre tud gyĂłgyĂtĂłan hatni, akkor a gyĂłgyĂtĂłerĆk pusztĂtĂł erĆkkĂ© alakulnak ĂĄt, Ă©s megsemmisĂtĆ mĂłdon hathatnak egyközössĂ©gben.
Ezeknek a rosszul hasznĂĄlt minĆsĂ©geknek Ă©s a belĆlĂŒk következĆ pusztĂtĂĄ-soknak bizonyos ormĂĄit mĂĄr többen ĂĄtĂ©ltĂŒk ill. Ă©ljĂŒk ĂĄt ma is. NĂ©zzĂŒk megpl., mi törtĂ©nik akkor, ha a szabadsĂĄg erejĂ©t pĂ©ldĂĄul a mĂĄsik szĂ©rĂĄkban akarjakiejteni, vagyis mi törtĂ©nik a kapitalista piacgazdasĂĄgban! Ez
âą a szociĂĄlis terĂŒleten oda og vezetni, hogy a szĂ©rĂĄra egyre inkĂĄbb a jog-osztottsĂĄg Ă©s az önkĂ©ny lesz a jellemzĆ,
âą ha pedig ugyanez az erĆ a gazdasĂĄgi szĂ©rĂĄban akar hatni, akkor megjele-nik a Ă©ktelen liberalizmus, Ă©s ez mind a termelĆi, mind pedig a ogyasztĂłioldalon hat.
Amikor az egyenlĆsĂ©g akarja erejĂ©t esetleg mĂĄs terĂŒleteken kiejteni, aho-gyan ez a szocializmusban is törtĂ©nt, akkor
21
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 22/152
âą a szellemi Ă©letben a bĂŒrokratizĂĄlĂłdĂĄs, a szellemi munka ellaposodĂĄsa Ă©s azelidegenedĂ©s jelenik meg.
âą Amennyiben a gazdasĂĄgi Ă©letben akar hatni, akkor megjelenik a pazarlĂĄs,Ă©s a termelĂ©s az igĂ©nyeket nem tudja megelelĆ mĂłdon kielĂ©gĂteni.
Abban az esetben, ha a testvĂ©risĂ©g ereje akar a mĂĄsik terĂŒleteken Ă©rvĂ©nyesĂŒlni, Ă©sâą a jogi szĂ©rĂĄban jelenik meg, akkor mint politikai Ă©s polarizĂĄlĂł erĆ og
hatni, mĂgâą a szellemi szĂ©rĂĄban pedig a szĂntelen gondolkodĂĄs Ă©s az irreĂĄlis kompro-
misszumok jelennek meg ĂĄltala.
AHĂĄrom
fĂĄzis
egysége
A
vĂĄllAlkozĂĄsok
életében
Bizony tĂșl szĂ©p lenne a dolog, ha ez a hĂĄrom ĂĄzis a valĂłsĂĄgban ilyen elkĂŒlö-nĂŒlten Ă©s önĂĄllĂłan elismerhetĆ lenne egy vĂĄllalat Ă©letĂ©ben Ă©s az egyes terĂŒletekelĆbb leĂrt mĂłdon, egymĂĄst követve, önĂĄllĂłan jelennĂ©nek meg. Mint mindenelkĂŒlönĂtĂ©s, ez is csak a jobb megĂ©rtĂ©s Ă©rdekĂ©ben törtĂ©nik, az organikus szem-lĂ©let azt vallja, hogy egy vĂĄllalkozĂĄs esetĂ©ben, ahogyan az a termĂ©szetben Ă©s azembernĂ©l is tapasztalhatĂł, ezek a terĂŒletek teljes harmĂłniĂĄban Ă©s egyĂŒttmƱkö-dĂ©sben mindig Ă©s mindenhol jelen vannak. ehĂĄt egy vĂĄllalkozĂĄs Ă©letĂ©ben sem
ilyen egyszerƱ a dolog, hanem minden minĆsĂ©g mindenben mindig jelen vanâ csak el kell ismerni. Az emberek a talĂĄlkozĂĄsaik alkalmĂĄval olyamatosangondolkodnak Ă©s ötleteik vannak, a termelĂ©si olyamatok sorĂĄn talĂĄlkoznakegymĂĄssal, Ă©s Ăgy tovĂĄbb. A valĂłsĂĄgban tehĂĄt mindhĂĄrom terĂŒlet, mindig Ă©segy idĆben jelen van, csak ĂĄltalĂĄban nem azonos erĆvel Ă©s intenzitĂĄssal.
Minden közössĂ©g Ă©letĂ©ben vannak olyan csoportok, akik többnyire azegyik, Ă©s vannak olyan csoportok, akik többnyire a mĂĄsik valĂłsĂĄgban vannak,Ă©lnek Ă©s dolgoznak, pĂ©ldĂĄul egy vĂĄllalkozĂĄs Ă©rtĂ©kesĂtĆ munkatĂĄrsai inkĂĄbb azemberi kapcsolatok terĂŒletĂ©n, a szociĂĄlis valĂłsĂĄgban vannak többnyire jelen,
mĂg a ejlesztĆk inkĂĄbb a szellemi valĂłsĂĄgban Ă©lnek. Persze nem lehet azt ĂĄllĂ-tani, hogy az Ă©rtĂ©kesĂtĆknĂ©l nem ontos a szellemi kĂ©pessĂ©g, hiszen, hogy mitĂ©s hogyan adnak el, milyen Ă©rtĂ©kesĂtĂ©si technikĂĄkat vĂĄlasztanak, az a szellemikĂ©pessĂ©geiktĆl ĂŒgg, Ă©s hasonlĂłkĂ©ppen a ejlesztĆk is talĂĄlkoznak kollĂ©gĂĄikkalĂ©s kapcsolatokat alakĂtanak ki velĂŒk.
Ăppen ezĂ©rt, ha sajĂĄt vĂĄllalkozĂĄsunk Ă©letĂ©t akarjuk megvizsgĂĄlni, Ă©s aztakarjuk megĂĄllapĂtani, hogy az egyes alrendszerei, terĂŒletei milyen ĂĄllapotban
vannak, illetve a szervezet milyen problĂ©mĂĄkkal kĂŒzd, akkor meg kell prĂł-bĂĄlni ezt a szervesen összeĂŒggĆ hĂĄrom terĂŒletet, legalĂĄbbis egy idĆre szĂ©tvĂĄ-
lasztani. Ebben hĂĄrom kĂ©rdĂ©s megogalmazĂĄsa Ă©s magunkban valĂł Ă©lĆvĂ© tĂ©telesegĂthet. Ezek pedig a következĆk:
22
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 23/152
I . A g a d a s g i v a k o s o k s r u k Ăș r j r Ăł
1. Milyen a szellemi része a vållalatnak?
Van-e hely a vĂĄllalaton belĂŒl az emberi kreativitĂĄs, önĂĄllĂłsĂĄg Ă©s vĂĄllalko-zĂłi szellem szĂĄmĂĄra? Meghallgatom-e munkatĂĄrsaimat, valĂłban elvĂĄrom-e,hogy elmondjĂĄk vĂ©lemĂ©nyĂŒket?
2. Milyen a belsĆ szervezet?
Mennyire szabĂĄlyozottak az emberi kapcsolatok, a belsĆ olyamatok, Ă©smennyire ismerik ezeket a dolgozĂłk?Ad-e lehetĆsĂ©get a szervezet az emberi kommunikĂĄciĂłra, a dialĂłgusra, ahelyes ĂtĂ©letalkotĂĄsra, a jogok Ă©s eladatok ismeretĂ©re?
3. Van-e szociĂĄlis felelĆssĂ©gĂ©rzet a vĂĄllalatban?
Mivel a mai vĂĄllalkozĂĄsok gazdasĂĄgi terĂŒleteken mĂĄr többnyire szervezettenĂ©s hatĂ©konyan vĂ©gzik a munkĂĄjukat, ezĂ©rt azt javaslom, hogy a következĆkĂ©rĂ©dst tegye el: Ismeri-e minden munkatĂĄrsam, hogy milyen hatĂĄssal vantevĂ©kenysĂ©ge a vilĂĄgra, ismeri-e azt a piaci környezetet, amiben dolgozik, Ă©s
tudja-e, mi a vĂĄllalat cĂ©lja vagy kĂŒldetĂ©se?Ha kĂ©pesek vagyunk napi munkĂĄnk sorĂĄn ezt a hĂĄrom kĂ©rdĂ©st olyamatosanmagunkban orgatni Ă©s a tapasztalt esemĂ©nyekbĆl rĂĄ a vĂĄlaszokat megadni,
vagyis a kĂ©rdĂ©sekre Ćszinte vĂĄlaszt adni, akkor kezdjĂŒk megismerni, hogy a vĂĄllalkozĂĄs egyes terĂŒletei milyen egĂ©szsĂ©gi ĂĄllapotban vannak Ă©s milyen el-adatok ĂĄllnak mĂ©g elĆttĂŒnk. Ezek egyben a legontosabb diagnosztikai kĂ©rdĂ©-sek is, mert egy vĂĄllalkozĂĄs egĂ©szsĂ©ges Ă©lete e hĂĄrom terĂŒlet egysĂ©gĂ©bĆl, har-monikus egyĂŒttmƱködĂ©sĂ©bĆl ĂĄll össze, Ă©s amennyiben valamelyik sĂ©rĂŒlt vagyaz egyensĂșly elbomlott benne, akkor a vĂĄllalkozĂĄs teljes egĂ©szsĂ©gĂ©nek egĂ©sz-
sĂ©ge kerĂŒl veszĂ©lybe. Pontosan Ășgy, ahogyan az embernĂ©l egy kis szerv vagy
A VĂĄllAlAt seemi vaĂłsg
sociis vaĂłsg
gadasgi vaĂłsg
A hrom terĂŒet egysĂ©ge
23
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 24/152
testrĂ©sz megbetegedĂ©se kihat az egĂ©sz emberi testre, Ășgy hatja ĂĄt az egyik terĂŒ-let vagy rĂ©szleg betegsĂ©ge az egĂ©sz vĂĄllaltot is.
A vĂĄllAlAt mint inPUt-oUtPUt rendszer
Az emberben valĂł organikus gondolkodĂĄsnak nagyon jĂł esszenciĂĄjĂĄt adja egyrĂ©gi sĂ©ma Ășj Ă©rtelmezĂ©se. Ezt a sĂ©mĂĄt sokan igen jĂłl ismerik, ez az amelyika vĂĄllalatot mint input-output rendszert Ă©rtelmezi Ă©s ĂĄbrĂĄzolja. Ha a vĂĄllala-tot egy lĂ©nynek, egy organizmusnak tekintjĂŒk, amelyiknek olyan tulajdonsĂĄ-gai vannak, mint az embernek, akkor kell hogy legyen ennek a sĂ©mĂĄnak egy
olyan Ă©rtelmezĂ©se is, ami alkalmas ennek az Ășj kĂ©pnek a leĂrĂĄsĂĄra. NĂ©zzĂŒkmeg, hogyan is nĂ©z ki az organikus kĂ©p szerint egy vĂĄllalat input â outputrendszere.
Persze elmerĂŒlhet mindenkiben a kĂ©rdĂ©s: miĂ©rt nem ĂĄltalĂĄnos ez a kĂ©p? Miaz oka annak, hogy sokan idegenkedve ogadjĂĄk egy ismert ormula ilyen Ă©lĆĂ©rtelmezĂ©sĂ©t? Nos, erre a kĂ©rdĂ©sre az egyik vĂĄlasz az, hogy ezt a kĂ©pet ilyen Ă©lĆmĂłdon csak akkor tudjuk Ă©rtelmezni, ha a vezetĆkben valĂłdi Ă©rdeklĆdĂ©s tudkialakulni az ember irĂĄnt. Ha a mai vezetĆk valĂłban Ă©rdekeltekkĂ© tudnĂĄnak
vĂĄlni az emberekben, Ă©s valĂłdi kapcsolatok kialakĂtĂĄsĂĄra törekednĂ©nek, akkor
a kĂ©p Ă©lĆvĂ© tudna vĂĄlni. De e helyett ma inkĂĄbb az jellemzi a vezetĆket, hogy azembereket erĆorrĂĄsnak tekintik, Ă©s mint rendszereket kezelik, ez pedig meg-akadĂĄlyozza a valĂłdi kapcsolatok kialakulĂĄsĂĄt.
A måsik ok, ami miatt ez a vållalati kép nehezen tud teret nyerni, az a köz-gazdasågi gondolkodåsnak egy vadhajtåsa, mégpedig a piac értelmezése. Ahagyomånyos értelmezés szerint a szabad piac egy olyan hely, ahol a vållalatok
versenyeznek egymåssal, és a piac dönti el, hogy kinek a termékét våsåroljåkmeg és kiét nem. Ebben az értelmezésben a piac egy olyan hely, ahol a vålla-latoknak a termékeiket el kell adniuk. Ez a gondolkodås azonban elelejti azt,
hogy a vĂĄllalatok eredeti, valĂłdi cĂ©lja a reĂĄlis emberi igĂ©nyek kielĂ©gĂtĂ©se, a piacpedig ezeknek az emberi igĂ©nyeknek a megjelenĂ©si terĂŒlete.
Azaz, a piac is egy abszolĂșt emberi dolog, ahol a vĂĄllalatoknak is az embe-rĂ©rt kellene tevĂ©kenykedniĂŒk. De a mai gondolkodĂĄst teljesen ĂĄthatja a pĂ©nz,a minĂ©l több pĂ©nz megszerzĂ©se, Ă©s ez lassan elelejteti velĂŒnk a dolgok valĂłdiĂ©rtelmĂ©t Ă©s cĂ©ljĂĄt. Pedig csak ebben a ormĂĄjĂĄban vĂĄlik Ă©lĆvĂ© egy hagyomĂĄnyosinput â output rendszernek tekintett vĂĄllalat, Ă©s ekkor edezzĂŒk el azt, hogy
valĂłjĂĄban a vĂĄllaltokbanaz ember ĂĄltal â az emberrel â az emberĂ©rt
dolgozunk Ă©s tevĂ©kenykedĂŒnk valamennyien a vilĂĄgban.
24
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 25/152
I . A g a d a s g i v a k o s o k s r u k Ăș r j r Ăł
A aat mit it â ott redszer
A vezetĆk szerePe A HĂĄrmAs rendszerben
MiĂ©rt kell ezekre figyelni Ă©s az egyes terĂŒleteket egy vĂĄllalatnĂĄl megvizsgĂĄlni?
Nos azĂ©rt, mert az Ă©let azt mutatja, hogy mikĂ©nt az az Ă©lĆ szervezeteknĂ©l mĂĄrismert Ă©s sajnos megszokott, egy vĂĄllalat is megbetegedhet. Ha megnĂ©zzĂŒk,hogy többnyire mi a betegsĂ©gek oka, akkor elĆször is azt kell megĂĄllapĂtanunk,hogy itt a vezetĆk beolyĂĄsa, hatĂĄsa az egyes terĂŒletek ĂĄllapotĂĄra igen nagy,közöttĂŒk is a legnagyobb a elsĆ vezetĆkĂ©.
Ha ĂĄttekintjĂŒk a betegsĂ©gek lehetsĂ©ges okait â ahogyan ezt majd az 5. eje-zetben tesszĂŒk â akkor azt tapasztaljuk, hogy a megbetegedĂ©s okai elsĆsorbana vezetĆknĂ©l keresendĆk, Ćk azok ugyanis, akik magatartĂĄsukkal a legnagyobbmĂ©rtĂ©kben beolyĂĄsolni tudjĂĄk a olyamatokat. Az esetek nagy rĂ©szĂ©ben azt
tapasztaljuk, hogy a bizalommal van a legnagyobb baj, azzal a vezetĆi eszköz-zel, ami a hĂĄrom terĂŒlet egĂ©szsĂ©ges mƱködĂ©sĂ©hez elengedhetetlenĂŒl szĂŒksĂ©ges.
INPUt
Amit beviszĂŒnk a vĂĄl-lalatba, az nem mĂĄs,mint az emberi gondo-lat, hiszen mĂ©g a gĂ©pekis az emberi gondolattermĂ©kei.
ĂllandĂłan Ășj ötletek-re,gondolatokra Ă©s krea-tivitĂĄsra van szĂŒksĂ©g a vĂĄllalatban.
A VĂĄllAlAt
A vĂĄllalati tevĂ©keny-sĂ©g nem mĂĄs, mint azemberi kapcsolatokĂĄllandĂł vĂĄltozĂĄsa, hul-lĂĄmzĂĄsa Ă©s megĂșju-lĂĄsa.
Ez a olyamat nemmĂĄs, mint az emberekközötti helyes ĂtĂ©letal-kotĂĄsi olyamatok.
OUtPUt
Amit kiadunk, az pedignem mĂĄs, mint amire apiacon az embereknekszĂŒksĂ©-gĂŒk van, min-den, amit az emberekigĂ©nyelnek.
ValĂłdi emberi igĂ©nyekkielĂ©gĂtĂ©se.
PĂ©Nz PĂ©Nz
szociĂĄlis valĂłsĂĄg
A vĂĄllAlAT InpuT OuTpuT
szellemi valĂłsĂĄg gazdasĂĄgi valĂłsĂĄg
â
25
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 26/152
Mert a bizalom hiĂĄnya lehĂșz, megkemĂ©nyĂt, majd pedig megbetegĂt mindenĂ©lĆ szervezetet; ha pedig tĂșl sok van belĆle, akkor elszĂĄll tĆle a közössĂ©g, Ă©sebbĆl az alapokat nĂ©lkĂŒlözĆ elemelkedĂ©sbĆl nagyot lehet esni. Ahogyan amĂ©lybĆl nehĂ©z ismĂ©t a elszĂnre törni, Ășgy a magasbĂłl nagyon könnyƱ leesniĂ©s összetörni.
Milyen tĂŒneteket okoz a vezetĆi bizalmatlansĂĄg? Amennyiben ezt a kĂ©rdĂ©st jobban megvizsgĂĄljuk, akkor a következĆket tapasztaljuk:
âą Akkor ha az egyĂ©ni kĂ©pessĂ©gek alrendszerĂ©ben, a szellemi terĂŒleten a vezetĆ nem tudja kiejleszteni az emberek önejlĆdĂ©si kĂ©pessĂ©gĂ©ben valĂłbizalmĂĄt, akkor a vĂĄllalat szellemi valĂłsĂĄgĂĄban a vezetĆ bizalmatlansĂĄga ahierarchikus rendszer kialakulĂĄsĂĄhoz vezet, ami a szabadsĂĄg minĆsĂ©gĂ©nek
sĂ©rĂŒlĂ©sĂ©hez Ă©s ezĂĄltal a terĂŒlet megbetegedĂ©sĂ©hez vezet. Vagyis, ha a vezetĆnem bĂzik a munkatĂĄrsak kĂ©pessĂ©gĂ©ben Ă©s az ĂĄltaluk generĂĄlt ejlĆdĂ©sben,akkor hamarosan â Ă©s sokszor szinte Ă©szrevĂ©tlenĂŒl â parancsuralmi rend-szer alakul ki a vĂĄllalatnĂĄl Ă©s igen gyorsan Ć lesz az egyedĂŒli aki a vĂĄllalatĂ©rdekĂ©ben gondolkodik.
âą A szociĂĄlis kapcsolatok alrendszerĂ©ben a vezetĆi bizalmatlansĂĄg az embe-rek önszervezĆdĂ©si kĂ©pessĂ©gĂ©ben a helyzetek megĂtĂ©lĂ©sĂ©ben okoz komolyproblĂ©mĂĄkat, Ă©s ez többnyire a kivĂ©telezĂ©sekhez Ă©s ezĂĄltal az egyenlĆsĂ©gelvĂ©nek mellĆzĂ©sĂ©hez vezet, ami aztĂĄn a kapcsolatok terĂŒletĂ©n hatalmi
harcok kialakulĂĄsĂĄt okozza.âą Az a vezetĆ, aki a kĂŒlsĆ kapcsolatok alrendszerĂ©ben, a gazdasĂĄgi valĂłsĂĄgbannem tudja kiejleszteni magĂĄban az emberek mĂĄs emberekkel valĂł egyĂŒtt-mƱködĂ©sĂ©ben valĂł bizalmat, bizalmatlansĂĄga a win â win elv sĂ©rĂŒlĂ©sĂ©t Ă©sezen keresztĂŒl pl. az Ă©rtĂ©kesĂtĂ©si kĂ©nyszer kialakulĂĄsĂĄt okozz. Ezekben aközössĂ©gekben egy olyan patologikus helyzet ĂĄll elĆ, amikor a munka, Ăgypl. az eladĂĄs is mĂĄr kĂ©nyszer, Ă©s ennek igen sok stressz is az eredmĂ©nye.
26
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 27/152
I . A g a d a s g i v a k o s o k s r u k Ăș r j r Ăł
A akozsok hrom rĂ©szterĂŒetĂ©ek fĆbb jeemzĆi
A SZEllEMI vAlĂSĂĄG:A egyni, emberi kpessgek arendsere.- KĂ©PESSĂ©GEK - KREAtIVItĂĄS- IDEĂĄK, ĆtlEtEK - FElElĆSSĂ©GVĂĄllAlĂĄS- tANUlĂĄSI FOlYAMAtOK
A SZOCIĂĄlIS vAlĂSĂĄG:A sociis, emberi kapcsoaok arendsere.- EMBERI KAPCSOlAtOK - KOMMUNIKĂĄCIĂ- tAlĂĄlKOzĂĄSOK - IGAzSĂĄGOSSĂĄG- KONFRONtĂĄCIĂ- MUNKAMEGOSztĂĄS
- FĂGGĆSĂ©G
A GAZDASĂĄGI vAlĂSĂĄG:A kĂŒsĆ kapcsoaok arendsere.- tERMElĂ©S- tERMĂ©KEK - SzOlGĂĄltAtĂĄSOK - PIAC Ă©S PIACI MUNKA
- PĂ©NzĂGYEK - KĂltSĂ©GEK - MARKEtING POlItIKA- MISSzIĂ, POlICY - SzOCIĂĄlIS FElElĆSSĂ©GĂ©RzEt - KĂRNYEzEtI FElElĆSSĂ©G
27
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 28/152
28
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 29/152
2.
Az orgaiks godokodsgyakorati kérdései
Az elsĆzĆ ejezetben megismertĂŒk az organikus gondolkodĂĄs egyik ontos ele-mĂ©t, azt, hogy egy vĂĄllalkozĂĄs hĂĄrom egyarĂĄnt ontos Ă©s egyenrangĂș alkotĂł-rĂ©sz harmonikus egysĂ©ge, melyek egyĂŒtt alkotjĂĄk azt a szervezetet, amit mi
vĂĄllalkozĂĄsnak tekintĂŒnk. MiĂ©rt olyan ontos ennek a hĂĄrom rĂ©szterĂŒletnekaz ismerete egy vĂĄllalkozĂĄs Ă©letĂ©ben? MiĂ©rt kell egy vezetĆnek ezek jellemzĆitismernie Ă©s az összeĂŒggĂ©seket hasznĂĄlni tudnia? SzĂĄmos lĂ©nyeges oka van,de ezek közĂŒl most csak azt kĂvĂĄnom kiemelni, hogy ha egy vezetĆ ismeri amƱködĂ©s összeĂŒggĂ©seit, a szervezet egĂ©szsĂ©ges Ă©s beteg ĂĄllapotĂĄnak jegyeit Ă©s jeleit valamint a közössĂ©gben hatĂł erĆket, akkor nagyobb esĂ©llyel tudja a vĂĄlla-
latot irĂĄnyĂtani Ă©s sikerre vezetni. EzĂ©rt a következĆkben a hĂĄrmas tagozĂłdĂĄsgyakorlatĂĄnak Ă©s alkalmazĂĄsĂĄnak nĂ©hĂĄny ontosabb kĂ©rdĂ©sĂ©t ogjuk rĂ©szlete-sebben tĂĄrgyalni.
mi termeli A Profitot egy vĂĄllAlkozĂĄsbAn?
Azt minden vezetĆ Ă©s menedzser jĂłl tudja, hogy ma egy vĂĄllalkozĂĄs sikere attĂłlĂŒgg, mennyire kĂ©pesek a benne dolgozĂł emberek kreativitĂĄsĂĄt kiaknĂĄzni, Ă©sa munkatĂĄrsak kĂ©pesek-e kreatĂv gondolatokkal ezt a sikert elĆsegĂteni. Ma
a kreativitĂĄs lett a gazdasĂĄgi Ă©let csodaegyvere Ă©s a vezetĆk ĂĄltal leginkĂĄbbemlegetett tulajdonsĂĄg. Azaz, minden vezetĆ tisztĂĄban van azzal, hogy legon-tosabb eladata a munkatĂĄrsakban szunnyadĂł szellemi kĂ©pessĂ©gek lehetĆ leg- jobb kihasznĂĄlĂĄsa, a közössĂ©gben rejlĆ kreatĂv kĂ©pessĂ©geknek a lehetĆ legha-tĂ©konyabb megvalĂłsĂtĂĄsa. Ez a kreativitĂĄs pedig â mint azt mĂĄr megismertĂŒk
â az ember szellemi kĂ©pessĂ©ge, vagyis a vĂĄllalat szellemi szĂ©rĂĄjĂĄnak a rĂ©sze.Ez az egyetlen olyan kĂ©pessĂ©g, ami valami Ășjat tud lĂ©trehozni, valami addig
nem lĂ©tezĆt megteremteni. EbbĆl következik aztĂĄn az is, hogy nyeresĂ©get csakĂ©s kizĂĄrĂłlag az emberi kreativitĂĄs tud lĂ©trehozni! Az organikus szemlĂ©let ezĂ©rt
azt mondja, hogy a profit kĂ©rdĂ©se egy vĂĄllalkozĂĄs esetĂ©ben mindig a szellemiszfĂ©rĂĄban dĆl el! Ha a vezetĆk kĂ©pesek ezt belĂĄtni Ă©s a nyeresĂ©ges mƱködĂ©s
29
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 30/152
szempontjĂĄbĂłl döntĆen ontos szellemi szĂ©rĂĄt ennek megelelĆ mĂłdon kezelniĂ©s mƱködtetni, akkor az a vĂĄllalat nyeresĂ©ges Ă©s sikeres lesz. Persze ennek alĂ©nyege az, hogy kĂ©pesek-e azt a minĆsĂ©get, amit az elĆzĆ ejezetben bemuta-tott hĂĄrmas jelszĂł elsĆ rĂ©sze hordoz, a vĂĄllalat szellemi rĂ©szĂ©ben megvalĂłsĂ-tani, vagyis vĂĄllalat szellemi szĂ©rĂĄjĂĄban a szabadsĂĄg uralkodik. Amennyibenez sikerĂŒl akkor a vĂĄllalatban az emberi kreatĂv erĆk a közös tevĂ©kenysĂ©g szol-gĂĄlatĂĄba ĂĄllnak, Ă©s ez a tevĂ©kenysĂ©get a vezetĆk kĂŒlön energia-beektetĂ©se vagyerĆeszĂtĂ©se nĂ©lkĂŒl is nyeresĂ©gessĂ© teszi.
EzĂ©rt a leggyakoribb kĂ©rdĂ©s az, hogy mikĂ©nt tudja egy vezetĆ a szellemirĂ©szben ezt a lĂ©tontossĂĄgĂș szabadsĂĄgot biztosĂtani? Az egyedĂŒli vezetĆieszköz, mely a munkatĂĄrsak szĂĄmĂĄra a kreatĂv munkavĂ©gzĂ©shez szĂŒksĂ©ges
szabadsĂĄgot biztosĂtani tudja, miközben a vezetĆnek is megelelĆ biztonsĂĄgotad, a rendszeres ellenĆrzĂ©sen keresztĂŒl: a bizalom. Nem vĂ©letlenĂŒl nevezikma a legontosabb vezetĆi eszköznek, mellyel a XXI. szĂĄzadi közössĂ©geketsikeresen lehet vezetni. EzĂ©rt egy kĂŒlön ejezetben rĂ©szletesen oglalkozunkmajd a bizalommal, mint a modern vezetĂ©si technikĂĄval. Most csak annyitemlĂtek meg, hogy a bizalom az egyedĂŒli olyan eszköz, mely egyedĂŒl alkalmasa szĂ©lsĆsĂ©gek harmonikus összekapcsolĂĄsĂĄra Ă©s ezĂĄltal a szabad munkavĂ©gzĂ©sĂ©s ellenĆrzĂ©s lĂĄtszĂłlagos ellentĂ©tĂ©nek eloldĂĄsĂĄra. Azt a vezetĆt, aki ezt azellentĂ©tet nem tudja eloldani, Ă©s ezĂ©rt közössĂ©gĂ©ben a szellemi rĂ©szben az
ellenĆrzĂ©s Ă©s a hatalom minĆsĂ©ge uralkodik a szabadsĂĄg minĆsĂ©ge helyett,nagyon gyorsan olyan emberek veszik körĂŒl, akiknek nincsenek ötleteik.Ezek a vezetĆk vagyis a hatalmi struktĂșrĂĄk elsĆ szintjein ĂŒlĆk többnyireĂșgy gondoljĂĄk â Ă©s nem eltĂ©tlenĂŒl szĂŒksĂ©ges, hogy ezt ki is mondjĂĄk â, hogycsak Ćk rendelkeznek kreatĂv gondolatokkal, csak nekik szĂŒletnek jĂł ötleteik.Egy ilyen, a mĂĄsik ember szellemi kĂ©pessĂ©geivel szembeni bizalmatlansĂĄggalterhes vĂĄllalat szellemi szĂ©rĂĄja pedig gyorsan megbetegszik, a kreativitĂĄsĂĄrama elapad Ă©s bĂĄr az emberek nem vesztik el kreativitĂĄsukat, mert az velĂŒkszĂŒletett tulajdonsĂĄguk, mĂ©gis pĂ©ldabeli a vezetĆnk szĂĄmĂĄra ez Ăgy jelenik
meg, mert az emberek egyszerƱen kivonjĂĄk a vĂĄllalatbĂłl, Ă©s a jövĆben mĂĄsterĂŒleteken hasznosĂtjĂĄk azt.
A tAnUlĂł szervezetek Ă©s A HĂĄrom terĂŒlet kAPcsolAtA
Minden vezetĆ ĂĄlma, hogy olyan vĂĄllalata legyen, amelyik megbĂzhatĂł Ă©sközben ĂĄllandĂłan ejlĆdik Ă©s tanul abbĂłl, ami törtĂ©nik vele. Ez a ejlĆdĂ©s Ă©stanulĂĄs egy vĂĄllalkozĂĄs Ă©letĂ©ben igen egyszerƱen leĂrhatĂł a hĂĄromrĂ©szes modellsegĂtsĂ©gĂ©vel. ElĆször azonban ogalmazzuk meg, hogy milyen is a megbĂzhatĂł
szervezet! MegbĂzhatĂłnak azt a szervezetet nevezzĂŒk, melynek tagjai azt teszik,amirĆl beszĂ©lnek. Ez ugyanis a vezetĆ szĂĄmĂĄra azt jelenti, hogy megbĂzhat
30
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 31/152
I I . A o r g a n i k u s g o n d o ko d s g y a k o r a i k r d s e i
abban, hogy munkatĂĄrsai, akikkel megĂĄllapodott egy adott dologban azt isogjĂĄk tenni, amirĆl megĂĄllapodtak. Ebben a szervezetben a szervezetek tagjaiugyanis kĂ©pesek arra, hogy
âą a szellemi rĂ©szben szabadon megogalmazzĂĄk gondolataikat arrĂłl, hogyhogyan is akarnak dolgozni, mit akarnak tenni, (1), itt a Ć szempontok:kĂ©pessĂ©gek â szabadsĂĄg,
âą utĂĄna a szociĂĄlis rĂ©szben kicserĂ©ljĂ©k Ă©s ĂŒtköztessĂ©k ezeket a gondolatokat,Ă©s ezt követĆen megĂĄllapodjanak abban, hogy mit is ognak tenni, (2), itt aĆ szempontok: talĂĄlkozĂĄsok â egyenlĆsĂ©g,
âą vĂ©gĂŒl pedig a gazdasĂĄgi rĂ©szben megtegyĂ©k azt, amit megbeszĂ©ltek, (3) a Ć jellemzĆk itt: igĂ©nyekâ testvĂ©risĂ©g.
Mivel ennek a hĂĄrom lĂ©pĂ©snek az összhangja egy igen bonyolult emberi Ă©studatossĂĄgi kĂ©rdĂ©s, ezĂ©rt a mindennapokban mĂ©g a kĂvĂĄnatos összhanggalproblĂ©mĂĄink vannak, hiszen nap mint nap azt tapasztaljuk, hogy nem az tör-tĂ©nik, amit megbeszĂ©ltĂŒnk! ehĂĄt a vezetĆk ĂĄlmĂĄnak megvalĂłsulĂĄsa nem megyegyik pillanatrĂłl a mĂĄsikra, viszont ha tĂĄmogatjĂĄk egy-egy kĂ©pessĂ©g kiala-kulĂĄsĂĄt, kiejlĆdĂ©sĂ©t, ami ehhez a olyamathoz szĂŒksĂ©ges, azaz hozzĂĄsegĂtika szervezetet ahhoz, hogy tetteibĆl tanulnia tudjon, akkor ezzel jĂł segĂtsĂ©getnyĂșjthatnak ahhoz, hogy a szervezet valĂłban megbĂzhatĂłvĂĄ vĂĄljon.
Hogyan tudja egy vezetĆ ezt a olyamatot tĂĄmogatni? EgyszerƱen azzal,
hogy amikor egy közösen megbeszĂ©lt cselekvĂ©ssorozat beejezĆdött, akkormĂ©g hĂĄrom Ășjabb lĂ©pĂ©st kapcsolnak az elĆbb megismertekhez, azaz:âą a gazdasĂĄgi valĂłsĂĄgban megnĂ©zik, hogy mit is csinĂĄltak, mennyire egyezik
az eredmény azzal, amit közösen megbeszéltek, (4) majd⹠a szociålis részben közösen megbeszélik ezt, åttekintik azt ami történt, és
megogalmazzĂĄk, hogy ez miben Ă©s miĂ©rt tĂ©rt el az eredeti megĂĄllapodĂĄs-tĂłl, (5) vĂ©gĂŒl pedig
âą a szellemi rĂ©szben Ășj gondolatokat ogalmaznak meg arrĂłl, hogy a követke-zĆkben mit is kell tenniĂŒk annak Ă©rdekĂ©ben, hogy a megbeszĂ©ltektĆl valĂł
eltĂ©rĂ©s a jövĆben kisebb legyen (6).Ezzel ismĂ©t elĂ©rkeztĂŒnk a szellemi rĂ©szhez, vagyis a olyamat elsĆ pontjĂĄhoz, Ă©sa olyamat innen a mĂĄsodik lĂ©pĂ©ssel, az Ășj gondolatokkal kapcsolatos megĂĄl-lapodĂĄsok megkötĂ©sĂ©vel tovĂĄbb olytatĂłdhat. A kĂŒlönbsĂ©g csupĂĄn annyi, hogyez mĂĄr egy magasabb tudatossĂĄgi szinten törtĂ©nik, vagyis a kör nem zĂĄrĂłdik,hanem spirĂĄlkĂ©nt egy kicsit emelkedik. Ez az emelkedĂ©s az emberi tudatossĂĄgejlĆdĂ©se, ami pedig nem mĂĄs, mint maga az emberi tanulĂĄsi olyamat, amikor
- szinte egy idĆben - hatnak a gondolataim a tetteimre, tetteim a gondolata-imra. EgyĂ©bkĂ©nt igen Ă©rdekes maga a olyamat, hiszen ez a kör teszi lehetĆvĂ©
az ember szĂĄmĂĄra azt, hogy tanuljon abbĂłl, amit tett. ehĂĄt egy ĂĄllandĂłanmƱködĆ leelĂ© irĂĄnyulĂł, Ă©s egy ezzel ellentĂ©tes irĂĄnyĂș, elelĂ© irĂĄnyulĂł hatĂĄst,
31
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 32/152
pontosabban olyamatot ismerhetĂŒnk el a gondolati Ă©s az akarati szĂ©ra között,a szociĂĄlis, kapcsolati szĂ©rĂĄn keresztĂŒl.
Ez a kĂ©t olyamat az alapja a szervezetek ejlĆdĂ©sĂ©nek, megbĂzhatĂłvĂĄ vĂĄlĂĄ-sĂĄnak, mert egy emberi közössĂ©g csak akkor ejlĆdik, ha annak minden egyestagja kĂ©pes az addigi tennivalĂłkkal, olyamatokkal kapcsolatban Ășj, kreatĂvgondolatokat megogalmazni. Ehhez azonban egy vĂĄllalkozĂĄs mindhĂĄromszĂ©rĂĄjĂĄnak egĂ©szsĂ©gesnek kell lennie, abban olyan erĆknek kell hatni, melyekalkalmasak az egyes szĂ©rĂĄkat eladatuk betöltĂ©sĂ©ben tĂĄmogatni Ă©s azt elĆse-gĂteni. Ezen a terĂŒleten is, mint többnyire mindegyikben, a vezetĆknek vanontos eladatuk, mĂ©gpedig az, hogy ezt a kĂ©tirĂĄnyĂș olyamatot tĂĄmogassĂĄk Ă©slehetĆleg ĂĄllandĂłan enntartsĂĄk.
A kĂ©tfĂ©le tAnUlĂĄsi Ășt
Persze ehhez szĂŒksĂ©g van arra, hogy egy rĂ©gi beidegzĆdĂ©st ĂĄtalakĂtsanakmagukban, hiszen ebben a olyamatban a hiba, a problĂ©ma nem bĂŒntetendĆdolog, hanem a tanulĂĄs lehetĆsĂ©ge. ehĂĄt a modern vezetĆnek kĂ©pessĂ© kell
vĂĄlnia arra, hogy a negyedik lĂ©pĂ©sben eledezett hibĂĄk, esetleges eltĂ©rĂ©sek Ă©sproblĂ©mĂĄk nyomĂĄn az ötödik lĂ©pĂ©s ne munkatĂĄrsak megbĂŒntetĂ©sĂ©rĆl szĂłljon,mint azt ma mĂ©g többnyire tapasztaljuk, hanem egy közös gondolkodĂĄsrĂłl,
melynek sorĂĄn a közössĂ©g tagjai egyĂŒtt gondolkodnak, beszĂ©lnek arrĂłl, hogymikĂ©nt lehet a jövĆben a hasonlĂł eseteket elkerĂŒlni, mikĂ©nt tudjĂĄk tetteik Ă©sgondolataik jobb harmĂłniĂĄjĂĄt biztosĂtani.
GONDOlAt
éRzéS
AKARAt
1
2
3
6
5
4
FejĆdĂ©s
32
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 33/152
I I . A o r g a n i k u s g o n d o ko d s g y a k o r a i k r d s e i
Az ember HĂĄrom felAdAtA
Lehet ezt a hĂĄrom szĂ©rĂĄt Ășgy is vizsgĂĄlni, hogy a benne Ă©lĆ Ă©s dolgozĂł embe-reknek milyen egyĂ©ni eladatokat ad. Az eddigiek alapjĂĄn valĂłszĂnƱleg mĂĄr akedves olvasĂł szĂĄmĂĄra egyĂ©rtelmƱvĂ© vĂĄlt az, hogy minden embernek hĂĄromĂ©s egyenlĆ ontossĂĄgĂș eladata van, mĂ©gpedig egyâegy kĂŒlönĂĄllĂł, egymĂĄstĂłl jĂłl megkĂŒlönböztethetĆ eladata a közössĂ©gek hĂĄrom valĂłsĂĄgĂĄnak mindegyikterĂŒletĂ©n.Feladataink a szellemi valĂłsĂĄg, az emberi kĂ©pessĂ©gek terĂŒletĂ©n
Minden embernek van egy, az emberi szellemi kĂ©pessĂ©gekkel összeĂŒggĆ el-
adata, ami nem mĂĄs, mint az emberi kĂ©pessĂ©gek ejlesztĂ©sĂ©vel, tĂĄmogatĂĄsĂĄvalĂ©s elismerĂ©sĂ©vel összeĂŒggĆ kĂ©rdĂ©sek összessĂ©ge. Mindenkinek tanulnia kell,ismereteket kell szereznie Ă©s ezeket aztĂĄn a vilĂĄgban, de elsĆsorban a munka-helyĂ©n kamatoztatnia.
Ezen a terĂŒleten a eladatunk, hogy minden kreatĂv, alkotĂł erĆnket a közös-sĂ©g szolgĂĄlatĂĄba ĂĄllĂtsuk, kezdemĂ©nyezĂ©seket tegyĂŒnk Ă©s elelĆssĂ©get vĂĄllaljunk.Ezzel a szellemi eladattal az emberek többsĂ©ge tisztĂĄban van, Ă©s az, amit mapĂ©ldĂĄul a munkahelyĂŒnkön vĂ©gzĂŒnk, a munkĂĄnk vĂ©gĂŒl is ennek a eladatnak ateljesĂtĂ©se. A baj azonban ott kezdĆdik, hogy az emberek többsĂ©ge Ășgy gondolja,
hogy ezzel meg is elelt minden elvĂĄrĂĄsnak Ă©s több eladata nincsen. Pedig dol-gozni, alkotni valamint lĂ©trehozni, ma mĂĄr egyedĂŒl nem lehet, csak emberekközössĂ©gĂ©ben, ezĂ©rt aztĂĄn minden embernek van egy mĂĄsik eladata is.
Feladataink a szociĂĄlis valĂłsĂĄg, az emberi kapcsolatok terĂŒletĂ©n
Az elĆzĆ, elismert eladata mellett minden embernek van egy, sajnos kevĂ©sbĂ©elismert szociĂĄlis eladata is, ami nem mĂĄs, mint az a kötelessĂ©ge, hogy azegyenlĆsĂ©g elvĂ©nek alkalmazĂĄsĂĄval arra törekedjen, hogy a vele egy közössĂ©g-
ben dolgozĂł emberekkel megelelĆ minĆsĂ©gƱ kommunikĂĄciĂłt alakĂtson ki,hogy minden embert ajra, nemre, kĂ©pzettsĂ©gre Ă©s beosztĂĄsra valĂł tekintet nĂ©l-kĂŒl azonosan kezeljen, olyamatosan törekedjen arra, hogy emberi kapcsolataikiegyensĂșlyozottak Ă©s konfliktusmentesek legyenek. Ide tartozik az is, hogyalkalmassĂĄ kell vĂĄlnunk arra, hogy szellemi kĂ©pessĂ©geinknek megelelĆen
vegyĂŒnk rĂ©szt a munkamegosztĂĄsban, Ă©s a közössĂ©g ĂĄltal ebben a szĂ©rĂĄbanlĂ©trehozott szabĂĄlyokat betartsuk.
Ez mĂĄr egy olyan terĂŒlet, ahol ma az emberek a legtöbb problĂ©mĂĄval kĂŒzde-nek, Ă©s aztĂĄn a megelelĆ szociĂĄlis kĂ©pessĂ©gek hiĂĄnya miatt inkĂĄbb nem vesznek
rĂłluk tudomĂĄst. EzĂ©rt aztĂĄn az emberi kapcsolati terĂŒlet olyan, mintha ezenaz ember Ă©lig alvĂł ĂĄllapotban lenne. udja, hogy van, de nem kĂ©pes igazĂĄn
33
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 34/152
tenni. A problĂ©mĂĄk alapja az, hogy az emberi kapcsolati problĂ©mĂĄkra a meg-oldĂĄsokat szinte kivĂ©tel nĂ©lkĂŒl mindenki, vezetĆ Ă©s beosztott egyarĂĄnt, a maoly szĂ©les körben elterjedt termĂ©szettudomĂĄnyos gondolkodĂĄs alapjĂĄn keresi.Az ott megismert törvĂ©nyszerƱsĂ©geket prĂłbĂĄlja az emberi kapcsolatokra isalkalmazni, miközben minden pillanatban csak arra kap visszajelzĂ©st, hogyez Ăgy nem mƱködik.
Akkor miĂ©rt? Nos azĂ©rt, mert nincsenek igazĂĄn inormĂĄciĂłink arra vonat-kozĂłan, hogy az emberi kapcsolati szĂ©rĂĄnak milyen törvĂ©nyszerƱsĂ©gei van-nak, ezek hiĂĄnyĂĄban pedig azt hasznĂĄljuk, amit ismerĂŒnk. Ăgy törtĂ©nhet aztĂĄn,hogy a vezetĆk nagy rĂ©sze az emberi kapcsolatokban is Ă©rvĂ©nyesnek tekintia tisztĂĄn anyagi vilĂĄgra Ă©rvĂ©nyes ok-okozati összeĂŒggĂ©st, Ă©s ez ill. a hatĂĄsâ
ellenhatĂĄs törvĂ©nye alapjĂĄn gondolja megoldani munkatĂĄrsaival, embertĂĄr-saival kapcsolatos problĂ©mĂĄit. öbbnyire aztĂĄn ezekbĆl akarja bevezetni azĂĄltala generĂĄlt olyamatok vĂĄrhatĂł vĂ©geredmĂ©nyĂ©t, azaz Ășgy gondolja, hogyegy szociĂĄlis szĂ©rĂĄban törtĂ©nt kezdemĂ©nyezĂ©s, döntĂ©s vagy megĂĄllapodĂĄs âazaz egy ok, hatĂĄs â elĆre jĂłl meghatĂĄrozhatĂł Ă©s ily mĂłdon megismerhetĆeredmĂ©nnyel â okozattal â og jĂĄrni Mivel azonban ez soha sincs Ăgy, a termĂ©-szettudomĂĄnyos gondolkodĂĄs csapdĂĄjĂĄba esett ember olyamatosan kudar-cokkal Ă©s vĂĄratlan esemĂ©nyekkel szembesĂŒl a szociĂĄlis terĂŒleten, amit aztĂĄnpersze nem Ă©rt.
Ahhoz, hogy elkezdjĂŒk Ă©rteni Ă©s Ă©rezni az emberi kapcsolati szĂ©ra szĂĄ-munkra egyenlĆre mĂ©g többnyire idegen törvĂ©nyszerƱsĂ©geit, Ă©s közelebbkerĂŒljĂŒnk a szociĂĄlis olyamatok valĂłdi lĂ©nyegĂ©hez, ehhez vĂĄltozĂĄsra vanszĂŒksĂ©g, mĂ©gpedig belsĆ vĂĄltozĂĄsokra, önismeretre, emberismeretre, szokĂĄ-saink ĂĄtalakĂtĂĄsĂĄra, kapcsolataink ĂĄtĂ©rtĂ©kelĂ©sĂ©re. Ezek a kihĂvĂĄsok azonbantöbbnyire Ă©lelemmel töltik el az embert, Ă©s a bizonytalan, ismeretlen vilĂĄgok-tĂłl valĂł Ă©lelem miatt inkĂĄbb elutasĂtanak minden vĂĄltozĂĄst. Ilyenkor hallunkaztĂĄn olyan Ă©rveket, hogy âĂ©n nem pszicholĂłgusnak szĂŒlettem vagy szegĆd-tem el, hanem vezetĆnekâ. De a szociĂĄlis kapcsolatok ĂĄpolĂĄsa Ă©s egĂ©szsĂ©ges
ormĂĄban tartĂĄsa nem pszicholĂłgia, hanem minden egyes vezetĆ eladata, sĆtmondhatnĂĄm kötelessĂ©ge is.
Közben a vilĂĄg, ha lassan is, de egyre inkĂĄbb kezdi elismerni, hogy azemberi kapcsolatokban a minĆsĂ©g törvĂ©nye uralkodik. Ez azt mondja ki, hogyaz emberi kapcsolatokban nem a mennyisĂ©g szĂĄmĂt, ahogyan azt a termĂ©szet-tudomĂĄnyos gondolkodĂĄs tartja, hanem a minĆsĂ©g. A minĆsĂ©g viszont nemmĂ©rhetĆ, nem mutathatĂł ki tudomĂĄnyos mĂłdszerekkel, mert azt hogy ki örĂŒl jobban vagy kinek van rosszabb kedve csak Ă©rezni lehet, de megmĂ©rni nem.Nem vĂ©letlen, hogy a kapcsolati terĂŒlet az emberi Ă©rzĂ©sekkel van összeĂŒg-
gĂ©sben, Ă©s csak akkor ogjuk igazĂĄn jĂłl kezelni az itt talĂĄlhatĂł minĆsĂ©geket,ha Ă©rzĂ©seinket az elĆbb emlĂtett ejlĆdĂ©si Ășton valĂłdi Ă©rzĂ©kszervekkĂ© alakĂtjuk
34
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 35/152
I I . A o r g a n i k u s g o n d o ko d s g y a k o r a i k r d s e i
ĂĄt. Ezek az Ășj Ă©rzĂ©sek mĂĄr kĂ©pesek lesznek az emberi kapcsolatokat jellemzĆminĆsĂ©geket Ă©rzĂ©kelni, azokat mindenki szĂĄmĂĄra Ă©rthetĆ Ă©s egzakt ormĂĄbanmegogalmazni. Addig is amĂg ez kialakul, a mai vezetĆk hĂșzĂłdoznak ennek aterĂŒletnek a kezelĂ©sĂ©tĆl Ă©s a problĂ©mĂĄkkal valĂł oglalkozĂĄstĂłl.
Pedig a minĆsĂ©g jelentĆsĂ©ge ĂłriĂĄsi, ugyanis a minĆsĂ©g megvĂĄltozĂĄsa egĂ©-szen kis csoportokban vagy akĂĄr nĂ©hĂĄny emberben is az egĂ©sz szociĂĄlis szĂ©raminden tagjĂĄnak gondolkodĂĄsĂĄt megvĂĄltoztatja, legyen a minĆsĂ©g kĂĄros, vagyhasznos! ElĂ©g pĂ©ldĂĄul a környezetvĂ©delmi gondolkodĂĄs kialakulĂĄsĂĄt vĂ©gigkĂ-sĂ©rni, a nĂ©hĂĄny âĆrĂŒltnekâ tekintett fiataltĂłl napjainkig. Azt lĂĄtjuk, hogy alig35-40 Ă©v alatt az egĂ©sz vilĂĄg gondolkodĂĄsa ĂĄtalakult. A szociĂĄlis szĂ©rĂĄbanugyanis ezek a kis csoportok mĂĄs minĆsĂ©gƱ gondolkodĂĄsukkal Ășgy hatnak,
mint a kenyĂ©rben az Ă©lesztĆ, azaz igen kis mennyisĂ©gek is hatalmas vĂĄltozĂĄ-sokat, az egĂ©sznek teljes ĂĄtalakulĂĄsĂĄt tudjĂĄk okozni. Persze, mondhatjuk azt apĂ©ldĂĄt is, hogy Ășgy is hathatnak, mint egy baktĂ©rium, amely aprĂł Ă©s mennyi-sĂ©gi szempontbĂłl nĂ©zve jelentĂ©ktelen tömegĂ©vel egy hatalmas szervezetet iskĂ©pes megbetegĂteni. Minden vezetĆnek magĂĄnak kell eldöntenie, hogy vĂĄllal-tĂĄban milyen minĆsĂ©gek vannak jelen Ă©s az Ă©lesztĆ vagy baktĂ©rium pĂ©lda elelmeg az Ć esetĂ©nek.
Feladataink a gazdasĂĄgi valĂłsĂĄg, a tettek, a morĂĄlis szfĂ©ra terĂŒletĂ©n
Ha az emberi kapcsolati szĂ©rĂĄra azt mondtam, hogy abban Ă©lig alszunk,akkor bizony a harmadik terĂŒletre, az ember kĂŒlsĆ orientĂĄciĂłjĂĄra, morĂĄljĂĄra,a mĂĄsik ember vagy az emberisĂ©g igĂ©nyĂ©nek elismerĂ©sĂ©re Ă©s tudatosĂtĂĄsĂĄra, ill.az ezekkel kapcsolatos tetteinkre az a jellemzĆ, hogy ott teljesen alszunk.
Ma ugyanis a gazdasĂĄgban dolgozĂł emberek mĂ©g viszonylag ritkĂĄn kĂ©rde-zik meg mi a jĂł a mĂĄsiknak, ritkĂĄn Ă©rdekeltek a mĂĄsik ember valĂłdi igĂ©nyĂ©ben.A gyĂĄrtĂłk többnyire erĆszakkal Ă©s manipulĂĄciĂłval prĂłbĂĄljĂĄk rĂĄkĂ©nyszerĂtenitermĂ©keiket a vevĆkre, miközben az ember, az emberisĂ©g ejlĆdĂ©se pedig abba
az irĂĄnyba halad, hogy egyre kevĂ©sbĂ© tudjĂĄk elogadni Ă©s elviselni azt, hogyigĂ©nyeiket nem veszik komolyan, hanem csupĂĄn egy eszköznek, hĂ©tköznapinyelven vĂĄsĂĄrlĂłerĆnek vagy humĂĄn erĆorrĂĄsnak tekintik Ćket. Hogy ez men-nyire Ăgy van, azt a Stanord Egyetem KutatĂłintĂ©zetĂ©nek vizsgĂĄlati jelentĂ©setĂŒkrözi a legjobban. A â80-as Ă©vek mĂĄsodik elĂ©ben ez a hĂres amerikai intĂ©zetegy olyan megbĂzĂĄst kapott, hogy mĂ©rje el, melyek a piacgazdasĂĄg ejlĆdĂ©seelĆtt ĂĄllĂł legnagyobb akadĂĄlyok.
Az eredmĂ©ny mindenki szĂĄmĂĄra megdöbbentĆ volt, ugyanis nem a tĆke-hiĂĄny vagy a kĂ©pzett munkaerĆ hiĂĄnya enyegeti a legjobban ezt az ĂĄltalunk
ismert piacgazdasågot, hanem az emberek gondolkodåsånak megvåltoztatåsa.A Stanord jelentés ugyanis azt mondja, hogy a jelentés idején kb. 2%-nyi olyan
35
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 36/152
ember Ă©lt a nyugati vilĂĄgban, akiknek nem imponĂĄlt a nagy autĂł, a hatalmaslakĂĄs Ă©s a vagyon. A kutatĂłk vĂ©lemĂ©nye szerint ez a tendencia, vagyis a kĂ©ny-szeres ogyasztĂĄs elutasĂtĂĄsa Ă©vrĆl Ă©vre nĆ, Ă©s ha az Ăgy gondolkodĂł emberekszĂĄma meghaladja az 5%-ot, akkor a gondolkodĂĄs drĂĄmai megvĂĄltozĂĄsĂĄvalkell szĂĄmolni, ez pedig hatalmas problĂ©mĂĄkat okozhat a piacgazdasĂĄgnak. Demiben is kĂŒlönböznek ezek az emberek a többitĆl? A Stanord jelentĂ©s szerintnem ontosak szĂĄmukra a jĂłlĂ©ti tĂĄrsadalom ĂĄltal kĂnĂĄlt Ă©rtĂ©kek. Ćk inkĂĄbb akörnyezet, a ejlĆdĆ orszĂĄgok Ă©s a közvetlenĂŒl mellettĂŒk ĂĄllĂł embertĂĄrsaik igĂ©-nyeit tartjĂĄk ontosnak. Ćk alkotjĂĄk azt a rĂ©teget, akiket ma âcivil tĂĄrsadalomânĂ©ven ismer a vilĂĄg, illetve hallgat el a hivatalos tömegtĂĄjĂ©koztatĂĄs. Mert sokan
vannak, és a veszély egyre nagyobb.
Ez persze azt jelenti, hogy a kielĂ© tekintĆ, a morĂĄlis alapokon ĂĄllĂł Ă©s a mĂĄsikember igĂ©nyeire figyelĆ, azt tetteivel kielĂ©gĂteni akarĂł gondolkodĂĄs itt ĂĄll akapuk elĆtt. Egyre több Ă©s több ember gondolja Ășgy, hogy egyĂ©ni kĂ©pessĂ©geita mĂĄsik ember igĂ©nyeinek szolgĂĄlatĂĄba kell ĂĄllĂtania. Azaz, a tudatossĂĄgunka harmadik terĂŒleten is Ă©bredezik, Ă©s hamarosan itt is elĂ©bredĂŒnk, ezĂ©rt a
vĂĄllalkozĂĄsok vezetĆi, amikor egyĂ©ni Ă©s közössĂ©gi ejlĆdĂ©si cĂ©ljaikat megogal-mazzĂĄk, ezt a tĂ©nyt nem hagyhatjĂĄk figyelmen kĂvĂŒl.
A hĂĄrom terĂŒlet egyensĂșlya a munkatĂĄrsak Ă©rtĂ©kelĂ©sĂ©ben
Ha egy embernek ezen a hĂĄrom terĂŒleten van eladata, akkor ebbĆl egyĂ©rtel-mƱen következik, hogy munkĂĄjĂĄnak Ă©rtĂ©kelĂ©se sorĂĄn is e hĂĄrom eladat telje-sĂtĂ©sĂ©rĆl kell szĂĄmot adnia. Azaz az ĂĄltalĂĄnosan alkalmazott egyĂ©ni Ă©rtĂ©kelĂ©simĂłdszereknek azt kellene megvizsgĂĄlniuk, hogy a közössĂ©g egy adott tagja ahĂĄrom terĂŒleten eladatait mikĂ©nt teljesĂti, azoknak milyen mĂłdon elel meg.
A következĆkben egy javaslatot adok az egyes terĂŒleteken az Ă©rtĂ©kelĂ©s sorĂĄnmegbeszĂ©lendĆ tĂ©mĂĄkrĂłl:1./ Az egyĂ©ni kĂ©pessĂ©gek terĂŒletĂ©n a következĆ kĂ©rdĂ©seket kell Ă©rtĂ©kelni:
âą Milyen az adott munkatĂĄrs, dolgozĂł kreativitĂĄsa, Ă©s azt mikĂ©nt ĂĄllĂtja aközössĂ©g szolgĂĄlatĂĄba. (KreativitĂĄsĂĄval Ă©pĂt-e vagy rombol?).
âą Akar-e illetve kĂ©pes-e tanulni, milyen a viszonya a tanulĂĄssal?âą Hogyan viszonyul a ejlĆdĂ©s kĂ©rdĂ©sĂ©hez?âą Amit megtanult, azt a közössĂ©g Ă©rdekĂ©ben hasznĂĄlja-e vagy sem?âą Mennyire kĂ©pes elelĆssĂ©get vĂĄllalni?
2./ Az emberi kapcsolatok terĂŒletĂ©n Ă©rtĂ©kelni kell:âą Milyen a közössĂ©gben betöltött szerepe?âą Milyenek emberi kapcsolatai minĆsĂ©gei?
⹠Felismeri-e és ha igen kezeli-e a munkahelyi problémåkat?⹠Hogyan viselkedik?
36
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 38/152
Ennek a szemlĂ©letnek az alapja az a âhomo economicusâ gondolkodĂĄs, melyszerint az Ă©let cĂ©lja Ă©s Ă©rtelme a pĂ©nz, lehetĆleg jĂł sok pĂ©nz megszerzĂ©se, Ă©sehhez az embernek munkaerejĂŒket ĂĄruba kell bocsĂĄtani. Azaz a munkaerĆĂĄru. Ha ezt a kĂ©rdĂ©st az organikus alapon ĂĄllva tesszĂŒk el illetve prĂłbĂĄljukmegvĂĄlaszolni, akkor arra a belĂĄtĂĄsra juthatunk, hogy minden lĂ©ny valami-lyen kĂŒldetĂ©ssel, cĂ©llal jön le a Földre, Ă©s lĂ©tezĂ©sĂ©vel valamit meg akar valĂłsĂ-tani. Ez jelenik meg a vĂĄllalkozĂĄsok morĂĄlis szintjĂ©n. Ha tovĂĄbb boncolgatjukezt a kĂ©rdĂ©st, akkor azt is lĂĄtjuk, hogy egy vĂĄllalkozĂĄs egy sorsközössĂ©g is egy-ben, amelyben az azt alkotĂł emberek egyĂ©ni sorsa ejezĆdik ki, mondhatnĂĄnkegyĂ©ni, szemĂ©lyes karmĂĄnkat ezekben a közössĂ©gekben összekötjĂŒk, össze-kapcsoljuk tĂĄrsaink sorsĂĄval, Ă©s ezĂĄltal segĂtjĂŒk egymĂĄst kĂŒldetĂ©sĂŒnk meg-
valĂłsĂtĂĄsĂĄban. Ha Ăgy nĂ©zzĂŒk a dolgokat, akkor nagyon gyorsan belĂĄthatĂłvĂĄ vĂĄlik az is, hogy minden egyes ember Ă©s Ăgy termĂ©szetesen az ĂĄltaluk lĂ©treho-zott közössĂ©gek is azĂ©rt dolgoznak, hogy ezt az Ă©leteladatot megvalĂłsĂthassĂĄk.Azaz, nem azĂ©rt dolgozunk, hogy pĂ©nzt keressĂŒnk, hanem azĂ©rt, hogy kĂŒlde-tĂ©sĂŒnket, egyĂ©ni Ă©letcĂ©lunkat megvalĂłsĂtsuk. Ezzel a kĂ©rdĂ©ssel, mivel szorosanösszeĂŒgg a motivĂĄciĂł â motivĂĄlĂĄs tĂ©makörĂ©vel, a âmotivĂĄciĂłâ ejezetben og-lalkozunk majd rĂ©szletesen Ă©s megvizsgĂĄljuk a hatĂĄsĂĄt a vĂĄllalkozĂĄsok teljesĂt-mĂ©nyĂ©re Ă©s hatĂ©konysĂĄgĂĄra.
EbbĆl aztĂĄn azonnal lĂĄthatĂłvĂĄ vĂĄlik a modern közgazdasĂĄgtan vagy tudo-
mĂĄny legnagyobb tĂ©vedĂ©se, mĂ©gpedig az, hogy a munkaerĆ nem ĂĄru! Azemberi munka az ember Ă©leteladatĂĄnak megvalĂłsĂtĂĄsi eszköze. Azok a közös-sĂ©gek pedig, ahol az emberek egyĂŒtt dolgoznak, az egyes emberek Ă©leteladatĂĄ-nak megvalĂłsĂtĂĄsi terepei. ermĂ©szetesen ez nem jelenti azt, hogy nem szabadnyeresĂ©get termelni, nem lehet sikeresen vĂĄllalkozni vagy a piaci rĂ©szesedĂ©stegy versenytĂĄrsunktĂłl elhĂłdĂtani. A gondolat lĂ©nyege az, hogy egy vĂĄllalko-zĂĄsban az egyes emberek azĂ©rt kerĂŒlnek össze, mert nekik egyĂŒtt, közösen
valami megoldandó eladatuk van, aminek sikeres megoldåsa gazdasågi sike-rekben és nagy nyereségben is megmutatkozhat.
NĂ©zzĂŒnk egy pĂ©ldĂĄt! Ma igen ĂĄltalĂĄnos, hogy szinte minden mĂĄsodik vĂĄllalkozĂĄs kereskedelemmel, Ă©rtĂ©kesĂtĂ©ssel oglalkozik. Ez a munka pedignem mĂĄs, mint ĂĄllandĂł kapcsolattartĂĄs mĂĄs emberekkel, lehetĆsĂ©g arra, hogyĂ©n mint ĂŒzletkötĆ elkeressek olyan embereket, akikhez âlĂĄtszĂłlagâ semmiközöm. Ha megnĂ©zzĂŒk, hogy ez a munka milyen minĆsĂ©get hordoz, akkorgyorsan belĂĄthatjuk azt, hogy azok, akik ma ĂŒzletkötĆkĂ©nt dolgoznak, olya-nok, mint a közĂ©pkori vĂĄndor szerzetesek, akik egĂ©sz Ă©vben, illetve tavasztĂłlĆszig jĂĄrtĂĄk a vilĂĄgot Ă©s vittĂ©k a hĂrt az embereknek, segĂtettek, gyĂłgyĂtottak.Ha kĂ©pesek vagyunk megĂ©rteni, hogy a mai vilĂĄgban a kereskedelemnek is ezt
a minĆsĂ©get kellene kiejeznie, hogy az ĂŒzletkötĆknek segĂteni Ă©s gyĂłgyĂtanikellene a vilĂĄgban, akkor megĂ©rtjĂŒk azt is, hogy az a munka, amibe ezeket
38
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 39/152
I I . A o r g a n i k u s g o n d o ko d s g y a k o r a i k r d s e i
az embereket a elszĂnes, pĂ©nzszerzĆ gondolkodĂĄs belekĂ©nyszerĂti, milyenkomikus problĂ©mĂĄkat okoz. MiĂ©rt elĂ©gedetlenek a munkatĂĄrsak, miĂ©rt kellĂĄllandĂłan âharcolniâ velĂŒk a vezetĆiknek? AzĂ©rt, mert ugyan nem tudjĂĄk, debelĂŒl Ă©rzik, hogy ez Ăgy ahogy van nem jĂł, mert Ă©rzik, hogy a valĂłdi munkĂĄ-nak összhangban kell lennie az emberrel Ă©s az emberek közössĂ©gĂ©vel, hogyaz valĂłban az ember önmegvalĂłsĂtĂĄsĂĄnak eszköze lehessen. Ărzik, hogy egy
jĂłl megszervezett, a közgazdasĂĄgi tĂ©vedĂ©sektĆl Ă©s vadhajtĂĄsoktĂłl megtisztĂtott vilĂĄgban minden ember Ășgy szĂŒletik, hogy arra a kĂ©pessĂ©gre, amit magĂĄvalhoz, mindig van valahol igĂ©ny.
ehĂĄt ha egy közössĂ©gben valakivel vezetĆkĂ©nt problĂ©mĂĄnk van, akkor nemazt kell nĂ©zni, hogy mikĂ©nt bĂŒntessĂŒk meg, milyen ĂŒrĂŒggyel rĂșgjuk ki, hanem
azt, hogy vajon ez az ember milyen kĂ©pessĂ©gekkel rendelkezik, Ă©s e kĂ©pessĂ©gekkibontakoztatĂĄsĂĄra ez a sorsközössĂ©g â vĂĄllalat â a legmegelelĆbb hely. Mertkönnyen elĆordulhat, hogy valaki nem oda kerĂŒlt, ahol eladata van. Ebben azesetben segĂteni kell Ćt a megelelĆ hely megtalĂĄlĂĄsĂĄban. Ugyanakkor ha ĂșgyĂ©rezzĂŒk, hogy az adott munkatĂĄrs kĂ©pessĂ©geinek kibontakoztatĂĄsĂĄra ez a helya legalkalmasabb, akkor el kell vĂĄllalnunk a vezetĆi pozĂciĂłbĂłl akadĂł elada-tunkat, Ă©s segĂteni kell ezt az embertĂĄrsunkat. Lehet, hogy nehĂ©z, kĂŒzdelmeseladat, ami sok kellemetlen pillanattal is jĂĄrhat a vezetĆ szĂĄmunkra, de eztĂșgy kell tekinteni, mint a vezetĆ tanulĂĄsi, ejlĆdĂ©si utjĂĄt. AztĂĄn, ha Ășgy Ă©rez-
zĂŒk, hogy mindent megtettĂŒnk, minden lehetsĂ©ges mĂłdon megprĂłbĂĄltuk tĂĄr-sunk Ă©leteladatĂĄnak megvalĂłsĂtĂĄsĂĄt elĆsegĂteni, de ez mĂ©gsem sikerĂŒlt, akkorâ mikĂ©nt az Ă©lĆ test a beteg, nem odavalĂł sejtet vagy testet kiveti magĂĄbĂłl - elkell vĂĄlni tĆle. De ez egy olyan elvĂĄlĂĄs kell legyen, hogy közben tudjuk: egyĂ©letre össze van kötve a sorsunk, ennek az embernek a tovĂĄbbi Ă©lete, sorsĂĄnakalakulĂĄsa visszahat rĂĄnk, tehĂĄt tovĂĄbbra is oglalkozni kell vele, segĂteni kell ĆthelyĂ©nek megtalĂĄlĂĄsĂĄban, Ă©leteladata megvalĂłsĂtĂĄsĂĄban.
EbbĆl talĂĄn az is nyilvĂĄnvalĂł, hogy ha egy közössĂ©g, egy vĂĄllalat sorsközös-sĂ©g, akkor ez kĂ©toldalĂș elelĆssĂ©get jelent! ehĂĄt a Ćnöknek a beosztottaival
szemben Ă©s a beosztottaknak a Ćnökeikkel szemben is vannak kötelezettsĂ©-geik. Mindig annak a Ă©lnek kell elvĂĄllalnia az elsĆ lĂ©pĂ©s terhĂ©t, aki a tuda-tosabb. Annak kell a vĂĄltozĂĄst elkezdeni, aki elsĆnek ismerte el a valĂłsĂĄgot,mert a sorskĂ©rdĂ©sek nem odĂĄzhatĂłk el azzal a legyintĂ©ssel, âhogy Ă©n csak egybeosztott vagyok!â
Amennyiben pedig kiderĂŒl, hogy a közös munkĂĄnk, egyĂŒttlĂ©tĂŒnk mĂĄr nemkĂ©pes az egyes emberek ejlĆdĂ©sĂ©t szolgĂĄlni, akkor el lehet Ășgy is vĂĄlni, hogy azember elmond, Ă©s olyan helyet keres magĂĄnak, ahol viszont kĂ©pes Ă©letelada-tĂĄt megvalĂłsĂtani. Persze, a mai modern vilĂĄg pontosan tudja, hogyan lehet az
embereket megogni, Ă©s mennyi pĂ©nzt kell fizetni azĂ©rt, hogy elelejtkezzenekarrĂłl, hogy azĂ©rt dolgoznak, mert önmagukat meg akarjĂĄk valĂłsĂtani, mert
39
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 40/152
kĂŒldetĂ©sĂŒk van. Ăgy aztĂĄn megelelĆen magas fizetĂ©sĂ©rt az emberek hajlandĂłakmindent elviselni, Ă©s elĆször lelkileg, majd pedig testileg is megbetegedni, ahe-lyett hogy nemet mondanĂĄnak. Ez azonban elvezet minket egy olyan kĂ©rdĂ©s-hez, ami mĂĄr a hatĂĄrainkkal, a hatĂĄrok meghĂșzĂĄsĂĄval Ă©s ĂĄtlĂ©pĂ©sĂ©vel kapcsola-tos. Ez a tĂ©ma viszont egy kĂ©sĆbbi ejezet tĂĄrgya lesz.
40
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 41/152
3.
vakozsok fejĆdĂ©se
gAzdAsĂĄgi közössĂ©gek fejlĆdĂ©sĂ©nek törvĂ©nyszerƱsĂ©gei
A vĂĄllalkozĂĄsok ejlĆdĂ©sĂ©nek törvĂ©nyszerƱsĂ©gei mindig is nagyon Ă©rdekeltĂ©k a vezetĆket, Ă©s ennek eredmĂ©nyekĂ©nt szĂĄmtalan elmĂ©let lĂĄtott napvilĂĄgot emberiközössĂ©gek, szervezeteik ejlĆdĂ©sĂ©nek törvĂ©nyszerƱsĂ©geirĆl. Ezek az elmĂ©letekmindig alkotĂłjuk gondolkodĂĄsĂĄt, beĂĄllĂtottsĂĄgĂĄt tĂŒkröztĂ©k, Ăgy aztĂĄn vannakközöttĂŒk olyanok, melyek teljesen mechanikusan kĂ©pzelik el a ejlĆdĂ©st, deszĂ©p szĂĄmmal vannak olyanok is, melyek a vĂĄllalkozĂĄsokat Ă©s azok szerveze-teit Ă©lĆ, ejlĆdĆ ormĂĄknak kĂ©pzelik el. Mivel a hagyomĂĄnyos megközelĂtĂ©senalapulĂł elmĂ©letek ne tudtak igazĂĄn kielĂ©gĂtĆ vĂĄlaszokat adni, a modern vezetĂ©s
egyik kulcskĂ©rdĂ©se tovĂĄbbra is az maradt, hogy van-e a vezetĆknek egy olyanegyszerƱ Ă©s a gyakorlattal szoros kapcsolatban lĂ©vĆ eszközĂŒk, mely alkalmas a vĂĄllalkozĂĄsok ejlĆdĂ©sĂ©i ĂĄzisainak Ă©s az azokbĂłl adĂłdĂł vezetĆi eladatok meg-ogalmazĂĄsĂĄra.
Az organikus gondolkodĂĄs ĂĄltal adott vĂĄlaszok â az eddigi tapasztalatokalapjĂĄn â viszont alkalmasak lehetnek erre, ugyanis olyan, az Ă©lettel Ă©s a min-dennapi esemĂ©nyekkel összhangban lĂ©vĆ eszközöket adnak a vezetĆk kezĂ©be,melyek jĂł alapot adnak a megelelĆ vĂĄlaszok megogalmazĂĄsĂĄhoz. ElsĆsorbanazĂ©rt, mert ez a modell kimondja: a vĂĄllalkozĂĄsok ejlĆdĂ©se az Ă©lĆ szervezetek,
Ăgy az ember ejlĆdĂ©sĂ©vel azonos jellemzĆket mutat, Ă©s ebbĆl akadĂłan olyanmegközelĂtĂ©st Ă©s elemeket tartalmaz, melynek eredmĂ©nyekĂ©ppen a szervezetĂ©s az ember ejlĆdĂ©se egysĂ©gben Ă©s összhangban biztosĂthatĂł azĂĄltal, hogyolyan olyamatokat hoz lĂ©tre, melyben
âą az emberek szĂĄmĂĄra tanulĂĄsi lehetĆsĂ©geket biztosĂt Ă©sâą közben a szervezetet ejleszti.
MielĆtt az Ă©lĆ szervezetek ejlĆdĂ©sĂ©t megvizsgĂĄljuk, elĆször azt kell meghatĂĄ-roznunk, hogy mit is Ă©rtĂŒnk ejlĆdĂ©s alatt. Fontos ez azĂ©rt, mert ezen a terĂŒle-ten sajnos ma elĂ©g nagy a bizonytalansĂĄg Ă©s igen sok Ă©lreĂ©rtĂ©ssel talĂĄlkozunk,
kĂŒlönösen akkor amikor a vĂĄllalkozĂĄsok ejlĆdĂ©sĂ©nek kĂ©rdĂ©seit tĂĄrgyaljuk.Mert a mai divatos elmĂ©letek a ejlĆdĂ©st Ă©s a növekedĂ©st egybemossĂĄk, Ă©s ma
41
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 42/152
csak az ejlĆdik, aki növekedik, akinek többet sikerĂŒl teljesĂtenie, mint aztmegelĆzĆen. Ma csak a orgalmi vagy ĂĄrbevĂ©teli adatok növekedĂ©sĂ©t nĂ©zzĂŒk,Ă©s ha az emelkedik, akkor azt hisszĂŒk, hogy ejlĆdtĂŒnk. Pedig a ejlĆdĂ©s az
valami egĂ©szen mĂĄs dolgot takar.A ejlĆdĂ©s egy olyan dolog, amit nem lehet mĂ©rni vagy statisztikai adatok-
kal kimutatni, ez a dolgok minĆsĂ©gĂ©nek megvĂĄltozĂĄsĂĄt jelenti. Nagyon jĂłl jellemezhetĆ ez az Ă©lĆ szervezetekre Ă©rvĂ©nyes ejlĆdĂ©si olyamat a kisgyermekesetĂ©vel. Egy baba a szĂŒletĂ©se utĂĄn, miközben olyamatosan növekszik, csakarra kĂ©pes, hogy ekĂŒdjön, majd egy adott pillanatban elĂ©rkezik egy ponthozĂ©s elĂĄll. Az a baba, aki eddig csak ekĂŒdni tudott, pontosan azonos azzal, akimost mĂĄr ĂĄllni is tud, de azt nem kell kĂŒlönösebben ecsetelni, hogy a kĂ©t baba
között milyen ĂłriĂĄsi, minĆsĂ©gi kĂŒlönbsĂ©g van. Minden, ami az addig csakekĂŒdni kĂ©pes babĂĄban benne volt, benne van a most mĂĄr elĂĄllni kĂ©pes babĂĄ-ban is, de mĂ©gis valamivel több, mint azelĆtt volt. Ezt a többletet azonban amennyisĂ©gi vĂĄltozĂĄsokban hiĂĄba keressĂŒk, a magyarĂĄzatĂĄt ott nem talĂĄlnĂĄnkmeg. A vĂĄltozĂĄs minĆsĂ©gi vĂĄltozĂĄs volt.
Az Ă©lĆ szervezetek fejlĆdĂ©sĂ©nek összefĂŒggĂ©seirĆl
A minĆsĂ©gi vĂĄltozĂĄsoknak egy Ă©lĆ szervezet ejlĆdĂ©se sorĂĄn jĂłl leĂrhatĂł Ă©s meg-ogalmazhatĂł jellemzĆi vannak. A következĆkben ezeket a jellemzĆket muta-tom be, hogy azok mikĂ©nt jelennek meg a termĂ©szeti törvĂ©nyek hatĂĄsa alattĂĄllĂł Ă©lĆ szerveztek ejlĆdĂ©se sorĂĄn, majd pedig megmutatom, hogy ezek a jel-lemzĆk mikĂ©nt, esetenkĂ©nt milyen mĂłdosulĂĄsokkal jelennek meg az emberalkotta szervezetek, a gazdasĂĄgi közössĂ©gek ejlĆdĂ©se sorĂĄn.
Ha magĂĄt a ejlĆdĂ©si olyamatot ĂĄbrĂĄzolni akarjuk, akkor egy lĂ©pcsĆzetesgörbĂ©t rajzolhatunk el, melyben az egyes lĂ©pĂ©sek a ejlĆdĂ©s egyes okozataittakarjĂĄk, mely okozatokra mindig, egy ideig ĂĄllandĂłsulĂł, stabil ĂĄllapot a jel-
lemzĆ. Ennek a stabil szakasznak a jellemzĆi a következĆk:âą ez egy ĂĄllandĂłsult ĂĄllapot,âą melyre a növekedĂ©s, a mennyisĂ©gi vĂĄltozĂĄs a jellemzĆ.âą Ebben a stabil ĂĄllapotban a szervezetet egy kohĂ©ziĂłs erĆ tartja, ogja össze,
a szervezetre ĂĄllandĂłan hatĂł Ă©s azt a szĂ©tesĂ©s irĂĄnyĂĄba lökĆ centriugĂĄliserĆvel szemben.
Ez a stabil szakasz egy adott ideig tart, mert a növekedĂ©s egyik pillanatĂĄban,ami mindig az Ă©lĆ szervezetre jellemzĆ, Ă©s kizĂĄrĂłlag a termĂ©szeti, biolĂłgiai tör-
vĂ©nyek irĂĄnyĂtĂĄsa alatt ĂĄll, elĂ©rkezik az a pillanat, amikor az addig hatĂł kohĂ©-
ziĂłs erĆ mĂĄr nem tudja összeogni a szervezetet, Ă©s az megindul a szĂ©tesĂ©sĂștjĂĄn. Megjelenik a kĂĄosz.
42
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 43/152
Ez a kĂĄosz hosszabb vagy rövidebb ideig tart, majd azonnal megjelenik egyĂșj összetartĂł (kohĂ©ziĂłs) erĆ, melynek hatĂĄsĂĄra stabilizĂĄlĂłdik, Ă©s kialakul egyĂșjabb stabil szervezet, mely
âą mĂĄr egy egĂ©szen mĂĄs minĆsĂ©gƱ struktĂșra,âą amit most ez a mĂĄsik, Ășj kohĂ©ziĂłs erĆ tart össze.âą Az Ășj kohĂ©ziĂłs erĆ lĂ©trejöttĂ©hez az Ă©lĆ szervezetnek semmiĂ©le kĂŒlön erĆe-
szĂtĂ©sĂ©re vagy energia-beektetĂ©sĂ©re nincsen szĂŒksĂ©ge, ez a termĂ©szeti tör- vĂ©nyek alapjĂĄn jön lĂ©tre.
âą Persze minden eltĂ©rĂ©s ellenĂ©re ebben az Ășj struktĂșrĂĄban az elsĆ struktĂșrateljes egĂ©szĂ©ben benne van, sĆt, annak az oka Ă©s eredete is az elsĆ struktĂș-rĂĄban keresendĆ, abbĂłl szĂĄrmazik.
âą EbbĆl következik az is, hogy egy Ă©lĆ szervezetben mĂĄr megszĂŒletĂ©sĂ©nekpillanatĂĄban minden lehetĆsĂ©g benne van, minden, ami vele törtĂ©nni og,mikĂ©nt egy magban benne van a a, vagy a virĂĄg, ami ki og belĆle ejlĆdni,
vagy egy tojĂĄsban benne van az az Ă©lĆlĂ©ny is, aki majd kikel belĆle.
Ezt a olyamatot, azaz a struktĂșra â kĂĄosz â struktĂșra vĂĄltakozĂĄst jĂłl meg-figyelhetjĂŒk valamennyi Ă©lĆlĂ©ny ejlĆdĂ©se sorĂĄn, kĂŒlönösen azokban az ese-tekben, amikor azok Ă©letĂŒk bizonyos szakaszaiban teljesen mĂĄs lĂ©nyekkĂ© ala-
kulhatnak ĂĄt. Ilyen pĂ©ldĂĄkat valamennyien ismerĂŒnk az ebihal â bĂ©ka vagy ahernyĂł â gubĂł â lepke ejlĆdĂ©si olyamatban illetve az abban megmutatkozĂł
Egy erĆössefogja
Egy Ășj erĆössefogja
Egy Ășj erĆössefogja
Egy Ășj erĆössefogja
sesik sesik sesik
SrukĂșra 1.KohiĂłs erĆ 1.
SrukĂșra 1.KohiĂłs erĆ 1.
SrukĂșra 1.KohiĂłs erĆ 1.
SrukĂșra 1.KohiĂłs erĆ 1.
kos
kos
kos
43
I I I . V a k o s o k f e j Ć d s e
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 44/152
ĂĄtalakulĂĄsokban, amikor egy adott Ă©lĆ struktĂșra, szervezet, melyet egy erĆ egybizonyos ideig egy adott ormĂĄban összetart, Ă©letĂ©nek egy pillanatĂĄban szĂ©t-esik, Ă©s utĂĄna egy minĆsĂ©gileg teljesen mĂĄs lĂ©nnyĂ© alakul ĂĄt. Ezzel jĂłl pĂ©ldĂĄz-zĂĄk azt, hogy milyen is ez a lĂ©pĂ©sekben, ugrĂĄsokban törtĂ©nĆ ejlĆdĂ©s, minĆsĂ©giĂĄtalakulĂĄs az Ă©lĆlĂ©nyek vilĂĄgĂĄban.
Ha emberek Ă©letĂ©ben keresĂŒnk pĂ©ldĂĄt a ejlĆdĂ©s ugrĂĄsszerƱ ormĂĄira, akkora kisbaba mĂĄr emlĂtett ejlĆdĂ©sĂ©n tĂșl nagyon jĂłl megfigyelhetĆ ez a lĂ©pĂ©sekbenlezajlĂł ejlĆdĂ©si olyamat a nyelvtanulĂĄs esetĂ©ben. JellemzĆ ez kisgyerekeknĂ©lĂ©s elnĆtteknĂ©l egyarĂĄnt, Ă©s magam is tapasztalhattam, amikor hosszabb ideigIrĂĄnban dolgoztam. Ott, a rissen Ă©rkezett magyar gyerekek egy ideig csakhallgattak, figyeltek, mintha kukĂĄk lennĂ©nek, majd hirtelen â gyakran csak
nĂ©hĂĄny hĂ©t elteltĂ©vel â elkezdtek olyĂ©konyan beszĂ©lni perzsa nyelven. (Hogy akĂĄosz mikĂ©nt jelent meg Ă©s mit is jelentett a kisgyermek lelkĂ©ben, arrĂłl viszontaz Ă©desanyĂĄk tudnĂĄnak mesĂ©lni.) De ugyanez törtĂ©nik egy elnĆtt esetĂ©benis, amikor valaki alacsony szinten ismer egy idegen nyelvet, majd elhatĂĄrozza,hogy tanulni og. Egy-kĂ©t hĂ©t intenzĂv tanulĂĄs utĂĄn elĂ©rkezik az a pillanat,amikor Ășgy Ă©rzi, mĂ©g annyit sem tud, mint eddig, Ă©s mindent elelejtett, majdlĂĄtszĂłlag megmagyarĂĄzhatatlan mĂłdon Ă©s sokszor teljesen vĂĄratlanul, nyelv-tudĂĄsĂĄban egy magasabb szintre lĂ©p.
Ezek az Ă©lĆ szervezetekre megogalmazott ĂĄltalĂĄnos elvek pontosan megfi-
gyelhetĆek a szervezetek, gazdasĂĄgi vĂĄllalkozĂĄsok ejlĆdĂ©se sorĂĄn is. A kĂŒlönb-sĂ©g annyi, hogy mĂg a hernyĂł estĂ©ben a kĂĄosz Ă©s a szĂ©tesĂ©s pillanatĂĄt a biolĂłgiaitörvĂ©nyszerƱsĂ©gek hatĂĄrozzĂĄk meg, vagyis az ĂĄllatok Ă©s növĂ©nyek ejlĆdĂ©senem beolyĂĄsolhatĂł törvĂ©nyek hatĂĄsĂĄra törtĂ©nik meg, addig az emberek ĂĄltallĂ©trehozott Ă©s mƱködtetett közössĂ©gek ejlĆdĂ©sĂ©nek olyamata, az egyes szaka-szok hossza Ă©s az ĂĄtalakulĂĄsok milyensĂ©ge a benne Ă©lĆ Ă©s dolgozĂł emberektĆl,az emberek gondolkodĂĄsĂĄtĂłl vagyis az emberi tudatossĂĄgtĂłl ĂŒgg.
Amikor egy ember lĂ©trehoz, megalapĂt egy vĂĄllalkozĂĄst, akkor ebben a pil-lanatban, ahogyan azt mĂĄr emlĂtettem, benne van mindaz, ami ezzel a vĂĄllal-
kozĂĄssal törtĂ©nni og, illetve törtĂ©nhet, vagyis benne van minden lehetĆsĂ©g.Majd amikor a növekedĂ©s következtĂ©ben kritikus helyzet ĂĄll elĆ Ă©s a szervezeta kĂĄosz ĂĄllapotĂĄba kerĂŒl, akkor azt is jĂłl lĂĄtni, hogy az ember volt az, aki gon-dolkodĂĄsĂĄval ebbe az ĂĄllapotba vitte, Ă©s ezĂ©rt Ć is az, aki ebbĆl az ĂĄllapotbĂłlki tudja vezetni. Azaz, a stabil idĆszakok hosszĂĄt Ă©s a kĂĄosz idĆtartamĂĄt isaz ember hatĂĄrozza meg, gondolkodĂĄsĂĄval, illetve azĂĄltal, hogy kĂ©pes-e el-ismerni, megismerni a kĂĄosz jeleit, jelzĂ©seit, Ă©s kĂ©pes-e azokat a vĂĄltozĂĄsokat,ejlĆdĂ©si lĂ©pĂ©seket megvalĂłsĂtani, melyek egy Ășj, magasabb szintƱ kohĂ©ziĂłserĆt hoznak lĂ©tre. Ez az organikus ejlĆdĂ©si elmĂ©lete alapja, vagyis az a gondo-
lat, hogy a vĂĄllalkozĂĄsok ejlĆdĂ©se a benne Ă©lĆ Ă©s dolgozĂł emberek tudatossĂĄ-gĂĄnak ejlĆdĂ©se.
44
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 45/152
ehĂĄt ez azt jelenti, amikor egy emberek ĂĄltal lĂ©trehozott szervezet az elsĆejlĆdĂ©si ĂĄzis utĂĄn elĂ©rkezik az elsĆ kĂĄosz pillanatĂĄhoz, akkor onnan csak Ășgytud egy magasabb ejlĆdĂ©si szintre lĂ©pni, ha kĂ©pes gondolkodĂĄsĂĄt megvĂĄltoz-tatni, magasabb szintƱ tudatossĂĄgot elĂ©rni. Ezt az Ășj gondolkodĂĄst nevezzĂŒkaz adott szintre jellemzĆ âdominĂĄlĂł elvnekâ. De e mellett mĂ©g tovĂĄbb Ă©lnek Ă©ssokĂĄig megtalĂĄlhatĂłak az elĆzĆ szint jellemzĆi is, az elĆzĆ okozat âdominĂĄlĂłelveâ vagy annak bizonyos gondolati elemei tovĂĄbbra is hatnak. Ezen keresztĂŒlis Ă©rvĂ©nyesĂŒl itt is az az elv, hogy az Ășj struktĂșra eredete Ă©s oka mindig az elĆ-zĆben van, annak minden eleme onnan szĂĄrmazik.
Azt az elĆbb mĂĄr lĂĄttuk, hogy az Ă©lĆ szervezetek ejlĆdĂ©sĂ©nek irĂĄnya van Ă©sez az irĂĄny nem megordĂthatĂł. Ez a vĂĄllalkozĂĄsok esetĂ©ben azt jelenti, hogy
egy korĂĄbbi ejlĆdĂ©si szint mĂĄr soha nem hozhatĂł vissza. AmikĂ©nt a bĂ©ka nemtud soha többĂ© ebihal lenni, bĂĄrmennyire is Ășgy Ă©rzi, hogy akkor jobb volt neki, vagy a lepke nem tud hernyĂłvĂĄ vĂĄltozni, bĂĄrmennyire is szeretne, ugyanĂșgynem lehet egy vĂĄllalkozĂĄs Ă©letĂ©ben a korĂĄbbi ejlĆdĂ©si szinteket visszahozni.ĂltalĂĄban nagyon szĂ©p emlĂ©kek ƱzĆdnek az alapĂtĂĄs idĆszakĂĄhoz, amibenmindenki nagyon jĂłl Ă©rezte magĂĄt, de hiĂĄba gondolunk nosztalgiĂĄval ezekreaz idĆkre, az a hangulat, az a kezdeti lelkesedĂ©s nem tĂ©rhet vissza soha!
MĂ©g akkor sem, ha az Ă©let esemĂ©nyei esetleg teljesen visszavetik a vĂĄllalko-zĂĄst, Ă©s tagjainak â lĂĄtszĂłlag a nullĂĄrĂłl â Ășjra kell kezdeniĂŒk. Mert ez a nullĂĄrĂłl
valĂł kezdĂ©s csak a pĂ©nzĂŒgyekre Ă©rvĂ©nyes, az amit az emberek megtanultak,amit addig tudatossĂĄgukban ejlĆdtek, az mĂĄr kitörölhetetlenĂŒl az övĂ©k, azemberek tudati ejlĆdĂ©sĂ©t nem lehet meg nem törtĂ©nttĂ© tenni! EzĂ©rt egy embe-rek ĂĄltal lĂ©trehozott Ă©lĆ szervezet, amelyik ejlĆdĂ©sĂ©ben mĂĄr elĂ©rkezett egyszintre, soha többĂ© nem tud a nullĂĄrĂłl kezdeni.
LĂĄttuk azt is, hogy egy Ă©lĆlĂ©ny esetĂ©ben a biolĂłgiai olyamatok hatĂĄrozzĂĄkmeg a szĂ©tesĂ©s pillanatĂĄt Ă©s a kĂĄosz idĆtartamĂĄt, valamint az Ășj struktĂșrĂĄba
valĂł Ă©rkezĂ©s idejĂ©t. A kĂ©rdĂ©s most az, hogy hogyan alakulnak ezek a ejlĆ-dĂ©si jellemzĆk az emberek alkotta szervezetekben. Az mĂĄr bizonyos, hogy egy
vĂĄllalkozĂĄs Ă©letĂ©ben nem csak a mennyisĂ©gi növekedĂ©ssel, hanem az emberekgondolati ejlĆdĂ©sĂ©vel is összeĂŒgg a kĂĄosz Ă©s annak megjelenĂ©se Ă©s a szĂ©tesĂ©s-nek ebben a pillanatĂĄban a vĂĄllalkozĂĄsban dolgozĂł embereknek, de elsĆsorbana vezetĆknek belsĆ erĆre, bĂĄtorsĂĄgra van szĂŒksĂ©gĂŒk ahhoz, hogy a kĂĄosz bekö-
vetkeztĂ©t elismerjĂ©k Ă©s a vĂĄllalat elĆtt ĂĄllĂł kĂĄoszon ĂĄthaladjanak, a következĆokozathoz vezetĆ Ășton elinduljanak.
SĆt, az Ășj struktĂșra kialakĂtĂĄsĂĄhoz szĂŒksĂ©ges energiĂĄt is az embernek kellbeektetnie, azt nem kapjuk kĂvĂŒlrĆl, mikĂ©nt a termĂ©szeti lĂ©nyek! Azaz, haazt akarjuk, hogy a szervezet az egyik szintrĆl egy mĂĄsik, magasabb szintre
lĂ©pjen, akkor a benne Ă©lĆ Ă©s dolgozĂł embereknek kell energiĂĄt beektetniĂŒkebbe. Energia-beektetĂ©s nĂ©lkĂŒl tehĂĄt nincs ejlĆdĂ©s! Ez az energia-beektetĂ©s
45
I I I . V a k o s o k f e j Ć d s e
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 46/152
Ă©s a belĆle kialakulĂł Ășj gondolkodĂĄs hozza lĂ©tre azt az összetartĂł erĆt, ami aközössĂ©get a mindenkor hatĂł centriugĂĄlis erĆk ellenĂ©ben összeogja.
VĂ©gĂŒl azt is pontosan lĂĄtni kell, hogy egy Ă©lĆ szervezet nem ugorhatja ĂĄtejlĆdĂ©sĂ©nek egyetlen ĂĄzisĂĄt sem. MikĂ©nt a hernyĂł, bĂĄrmennyire is tetszeneesetleg neki, nem vĂĄltozhat azonnal lepkĂ©vĂ©, Ășgy egy vĂĄllalkozĂĄs sem kĂ©pesejlĆdĂ©sĂ©nek egymĂĄst követĆ okozatai közĂŒl egyet kihagyni vagy ĂĄtugrani.Mivel az emberi közössĂ©gek ejlĆdĂ©se szorosan össze van kötve a benne Ă©lĆ Ă©sdolgozĂł emberek gondolkodĂĄsĂĄnak ejlĆdĂ©sĂ©vel, ezĂ©rt vĂ©gig kell mennie azonaz Ășton, ami a közössĂ©get alkotĂł emberek szĂĄmĂĄra szĂŒksĂ©ges. ĂŒrelemmel kikell vĂĄrni a ejlĆdĂ©shez szĂŒksĂ©ges idĆt.
A vĂĄllAlkozĂĄsok fejlĆdĂ©sĂ©nek kĂ©rdĂ©seirĆl
MielĆtt tĂ©mĂĄnk rĂ©szletes ismertetĂ©sbe kezdenĂ©nk, tisztĂĄzni kell egy kĂ©rdĂ©st,mĂ©gpedig az ember Ă©s szervezet kapcsolatĂĄt. A gyakorlatban sokszor talĂĄlko-zunk olyan elkĂ©pzelĂ©sekkel, melyek szerint a kettĆ egymĂĄstĂłl kĂŒlön vĂĄlaszt-hatĂł, ember Ă©s szervezet egymĂĄstĂłl ĂŒggetlenĂŒl is lĂ©tezhet, ezĂ©rt egymĂĄstĂłlĂŒggetlenĂŒl is ejlĆdhet. Erre alapozva sokan Ășgy kĂ©pzelik, hogy egy szerve-zet ejlesztĂ©sĂ©vel önĂĄllĂłan is lehet oglalkozni, elvonatkoztatva a benne dol-
gozĂł emberektĆl. Pedig a kettĆ egymĂĄstĂłl nem vĂĄlaszthatĂł el, hanem szorosanösszekapcsolĂłdik, összeĂŒgg. Minden olyan helyen, ahol ember tevĂ©kenyke-dik, ott szervezetnek, struktĂșrĂĄnak is lennie kell, amely annak ormĂĄt ad. Aszervezet ugyanis minden szociĂĄlis organizmusnak, Ăgy a vĂĄllalkozĂĄsoknak is,elengedhetetlen ormaadĂł eltĂ©tele.
Ahogyan egy olyĂł szabĂĄlyozĂĄsa esetĂ©n sem gondol senki arra, hogy kĂŒlönlehetne vĂĄlasztani a olyĂłt a medertĆl Ă©s kĂŒlön-kĂŒlön kell oglalkozni velĂŒk,mert tudja, hogy az ilyen szemlĂ©let csak katasztróåkhoz vezet, ugyanĂșgyannak, aki vĂĄllalkozĂĄsok ejlĆdĂ©sĂ©nek kĂ©rdĂ©seivel oglalkozik, mindkĂ©t terĂŒlet
â az ember Ă©s a szervezet â ejlĆdĂ©sĂ©nek törvĂ©nyszerƱsĂ©geit ismernie kell, azo-kat egyĂŒtt is kell kezelnie. Amikor csak a ormĂĄval oglalkozunk, csak a szer-
vezetet ejlesztjĂŒk, akkor nem tudunk valĂłdi vĂĄltozĂĄst elĂ©rni, mert az emberek, vĂĄltozatlanok lĂ©vĂ©n, nagyon gyorsan Ășjra elĆveszik szokĂĄsaikat, kedvelt rĂ©giormĂĄikat, ezzel egyĂŒtt aztĂĄn ismĂ©t megjelenik a rĂ©gi szervezet összes â mĂĄreleledettnek hitt â problĂ©mĂĄja. Aki pedig csak az emberrel oglalkozik, annakejlesztĂ©sĂ©vel törĆdik, miközben a orma, a szervezet a rĂ©gi marad, igazi ejlĆ-dĂ©st szintĂ©n nem sikerĂŒl lĂ©trehozni, mert a rĂ©gi ormĂĄban a problĂ©mĂĄk nemoldhatĂłk meg.
Ahhoz tehĂĄt, hogy egy vĂĄllalkozĂĄs ejlĆdĂ©sĂ©nek olyamata sikeres legyen,arra van szĂŒksĂ©g, hogy kĂ©t pĂĄrhuzamos ejlĆdĂ©si olyamat jĂĄtszĂłdjon le, olyan,
46
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 47/152
mely ismeri Ă©s figyelembe veszi mind az emberek, mind pedig a szervezetekejlĆdĂ©sĂ©nek törvĂ©nyszerƱsĂ©geit. A következĆkben arra vĂĄllalkozok, hogybemutassam a szervezetek ejlĆdĂ©sĂ©nek törvĂ©nyszerƱsĂ©geit az ember ejlĆdĂ©sĂ©-nek Ă©nyĂ©ben, vagyis az organikus gondolkodĂĄs alapjĂĄn ĂĄllva.
A modell kidolgozĂĄsa, mint ĂĄltalĂĄban minden, az elĆ szervezetekkel kapcso-latos törvĂ©nyszerƱsĂ©g megismerĂ©se, a megfigyelĂ©ssel kezdĆdött. A kutatĂłk mĂĄrhosszĂș ideje lĂ©tezĆ Ă©s mƱködĆ vĂĄllalkozĂĄsok Ă©letĂ©t Ă©s ejlĆdĂ©sĂ©t figyeltĂ©k meg,ennek sorĂĄn olyan ejlĆdĂ©si összeĂŒggĂ©seket edeztek el, melyek egyĂ©rtelmƱenleĂrhatĂłk, Ă©s minden vĂĄllalkozĂĄs Ă©letĂ©ben elismerhetĆek voltak. Ezeket aztĂĄnegy â hĂĄrom ĂĄzisbĂłl ĂĄllĂł â ejlĆdĂ©si elmĂ©letben oglaltĂĄk össze.
v ĂĄllAlkozĂĄsok fejlĆdĂ©sĂ©nek elsĆ fĂĄzisA â Az ĂșttörĆ fĂĄzis
Az teljes egyĂ©rtelmƱ, hogy egy Ășj vĂĄllalkozĂĄs megalapĂtĂĄsa egy idea megjele-nĂ©sĂ©vel kezdĆdik, Ă©s ha ez az idea egy olyan emberben jelenik meg, akiben akreativitĂĄs akarattal pĂĄrosul, akkor ez az ember elvĂĄllalja, hogy valami Ășjathoz lĂ©tre, hogy a jövĆt olyannĂĄ ormĂĄlja, amilyennek Ć akarja lĂĄtni. Az ilyenpillanatokban ezek az emberek kĂŒlönleges lelkiĂĄllapotban vannak, mert belĂŒl-
rĆl teljesen ĂĄt vannak hatva azzal a tudattal, hogy meg kell valĂłsĂtaniuk azt,amit elhatĂĄroztak. Ilyenkor ehhez mĂ©g hatalmas belsĆ hĆ, tƱz is tĂĄrsul, amiaztĂĄn összeköti gondolataikat akaratukkal, Ă©s Ăgy szĂŒletik meg az elhatĂĄro-zĂĄst követĆ tett, ami megindĂtja a vĂĄllalkozĂł embert az idea megvalĂłsulĂĄsĂĄhoz
vezetĆ Ășton.A megvalĂłsulĂĄs ĂștjĂĄn az elsĆ lĂ©pĂ©s egy szervezet lĂ©trehozĂĄsa, mely szerve-
zetnek az a eladata, hogy a vĂĄllalkozĂłt segĂtse Ă©s közremƱködjön az idea meg- valĂłsĂtĂĄsĂĄban. Ezt a megalakulĂĄs utĂĄn kialakulĂł szervezetet ĂșttörĆ szervezet-nek neveztĂ©k el, Ă©s azt a vĂĄllalkozĂłt, akiben az idea megjelent, aki a szervezetet
Ă©letre hĂvta, ĂșttörĆnek. Ennek az Ășj szervezetnek a jellemzĂ©sĂ©re is igen alkal-mas egy, a termĂ©szetbĆl vett kĂ©p, mert ez a szervezet, mƱködĂ©sĂ©t Ă©s jellegĂ©ttekintve, leginkĂĄbb egy kagylĂłhoz hasonlĂt. Egy kagylĂłhoz, melyben egy cso-dĂĄlatos igazgyöngy rejtĆzik â az ĂșttörĆ ideĂĄja â, Ă©s a kagylĂłorma szervezet ezta gyöngyöt vĂ©di, oltalmazza Ă©s segĂti a ejlĆdĂ©sĂ©ben. A szervezet megalakulĂĄsutĂĄn az ĂșttörĆbĆl ĂĄradĂł tƱz, lelkesedĂ©s, kreativitĂĄs Ă©s akarat magĂĄval ragadja a
vĂĄllalkozĂĄs többi tagjĂĄt is, Ăgy aztĂĄn a munka igen nagy erĆvel Ă©s nagyon gyor-san megmutatkozĂł, jĂł eredmĂ©nyekkel indul meg. Ezt a olyamatot mĂ©g tovĂĄbberĆsĂti az is, hogy az ĂșttörĆnek ĂĄltalĂĄban kivĂ©teles kĂ©pessĂ©gei vannak, amit a
közössĂ©gen belĂŒl Ă©s kĂvĂŒl mindenki tud Ă©s elismer.
47
I I I . V a k o s o k f e j Ć d s e
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 48/152
StruktĂșra, szervezet az ĂșttörĆ fĂĄzisban
Az ĂșttörĆ ĂĄzisban kialakul tehĂĄt a kagylĂł-orma szervezet, Ă©s ennek a követ-kezĆ jĂłl körĂŒlhatĂĄrolhatĂł jellemzĆi vannak:
âą az ĂșttörĆ ĂĄltalĂĄban az egyszerƱ emberek nyelvĂ©n beszĂ©l, ezĂ©rt aztĂĄn a vĂĄlla-laton belĂŒl nem szĂŒksĂ©gesek a mestersĂ©ges kommunikĂĄciĂłs csatornĂĄk sem,mert a közössĂ©gen belĂŒl az elsĆdleges Ă©s mĂĄsodlagos kommunikĂĄciĂł Ăgy isigen jĂłl mƱködik.
âą A közössĂ©gen belĂŒl mindenki szemĂ©lyesen Ă©s jĂłl ismeri egymĂĄst Ă©s az Ășttö-rĆt, rĂ©szben azĂ©rt is, mert az ĂșttörĆ mindenkinek közvetlenĂŒl ad utasĂtĂĄst.Az erre a ĂĄzisra jellemzĆ direkt irĂĄnyĂtĂĄs rendszere azonban senkit sem
zavar, mert abban az euĂłrikus ĂĄllapotban, amiben az ĂșttörĆ közössĂ©g tag- jai vannak, ezt szinte Ă©szre sem veszik.âą LĂĄtszĂłlag ennek ellenĂ©re, a vĂĄllalkozĂĄs tagjai Ă©s az ĂșttörĆ között igen jĂł,
baråti kapcsolatok alakulnak ki.⹠Ez pedig kihat a munkavégzésre is, és a szervezet teljesen ember orientåci-
ĂłjĂș lesz, ahol mindenki azt csinĂĄlja, amit szeret Ă©s amihez kedve van. Arrapedig, amit nem szĂvesen csinĂĄl meg, mindig akad valaki, aki önkĂ©nt el-
vållalja és megcsinålja helyette.⹠Ez aztån az egész szervezetnek igen magas motivåltsågot ad, amiben a
munka szinte magĂĄtĂłl megy, minden kĂŒlönösebb odafigyelĂ©s nĂ©lkĂŒl.âą A munkavĂ©gzĂ©sre azonban az improvizĂĄlĂł stĂlus a jellemzĆ, ahol a problĂ©-mĂĄkat vĂ©letlenszerƱen, improvizĂĄlĂĄssal oldjĂĄk meg, hiszen nincsen olyanstruktĂșra, ami a elelĆssĂ©geket Ă©s a eladatokat meghatĂĄroznĂĄ. Ez pedig azegyĂ©bkĂ©nt is magas motivĂĄltsĂĄgot mĂ©g tovĂĄbb erĆsĂti.
âą Ezt a vĂĄllalkozĂĄst nemcsak a dolgozĂłk, hanem a partnerek is szeretik, mertaz ember orientĂĄciĂłjĂș hozzĂĄĂĄllĂĄs, a gyors ĂŒgyintĂ©zĂ©s, a rugalmassĂĄg Ă©s azalkalmazkodĂĄs igen jĂł a szĂĄmukra.
⹠Ez a vållalat ekkor olyan, mint egy nagy csalåd, egy örömökkel és emberi
Ă©rzĂ©sekkel ĂĄthatott közössĂ©g, ahol mindenki szeret Ă©lni, dolgozni Ă©s alkotni,akinek pedig nem tetszik ez hangulat, az gyorsan tovĂĄbb ĂĄll, helyĂ©re pedigolyan kerĂŒl, aki az ilyen közössĂ©get Ă©s munkavĂ©gzĂ©st Ă©rtĂ©keli Ă©s szereti.
A kohĂ©ziĂłs erĆ az ĂșttörĆ fĂĄzisban
Az ĂșttörĆ ĂĄzisban Ă©lĆ Ă©s dolgozĂł szervezetben elsĆsorban az ĂșttörĆ szemĂ©-lyĂ©n keresztĂŒl olyan viszonyok uralkodnak, amikor a vĂĄllalkozĂĄst az emberikĂ©pessĂ©gek, a kreativitĂĄs Ă©s az egyĂ©ni elelĆssĂ©gvĂĄllalĂĄs viszi elĆre. Ez a
szervezet lehetĆvĂ© teszi tagjai szĂĄmĂĄra az örömteli munkavĂ©gzĂ©st, mert tagjai
48
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 50/152
Ekkor az ĂșttörĆ â Ă©s vele egyĂŒtt a vĂĄllalkozĂĄs is â elĂ©rkezik egy kĂŒszöbhöz,ahol egy gazdasĂĄgi â kĂŒlsĆ â kĂ©nyszer hatĂĄsĂĄra vĂ©gĂŒl is eldĆl, hogy a vĂĄllal-
kozĂĄs kĂ©pes-e a kĂĄoszbĂłl egy magasabb ejlĆdĂ©si szintre lĂ©pni, vagy elmerĂŒla kĂĄoszban Ă©s tönkremegy. Azaz, a tovĂĄbbi ejlĆdĂ©s kulcsa most az, hogy azalapĂtĂł, az ĂșttörĆ kĂ©pes-e belĂĄtni, hogy gondolkodĂĄsa Ă©s az ez ĂĄltal megha-tĂĄrozott rĂ©gi orma mostanra a ejlĆdĂ©s akadĂĄlyĂĄvĂĄ vĂĄlt. Ezen a kĂŒszöbön azalapĂtĂłnak kell elĆször ĂĄtlĂ©pnie, benne kell hogy megszĂŒlessen a következĆbelĂĄtĂĄs: âle tudok mondani arrĂłl, hogy mindenbe beleszĂłljak, hogy mindenrĆltudjam, miĂ©rt, mikor Ă©s hol törtĂ©nik.â Ha ez a belsĆ elmozdulĂĄs az alapĂtĂłbanlĂ©trejön, akkor ezzel megteremti annak lehetĆsĂ©gĂ©t, hogy a vĂĄllalat, a közössĂ©gelindulhasson a tovĂĄbbejlĆdĂ©s ĂștjĂĄn. Amennyiben ez a belĂĄtĂĄs nem jön lĂ©tre,
akkor az ĂșttörĆ sajĂĄt csodĂĄlatos mƱvĂ©nek tönkretevĆjĂ©vĂ©, elrontĂłjĂĄvĂĄ vĂĄlik, Ă©s vĂ©gig kell nĂ©znie, ahogyan a kĂĄosz okozatosan eluralkodik a vĂĄllalatban, Ă©s a vĂĄllalat okozatosan kiszorul a piacrĂłl. Ezen a ponton mĂĄr az sem segĂt, ha ott-hagyja a vĂĄllalatot, mert az, összetartĂł erejĂ©t elveszĂtve, igen gyakran szĂ©tesikĂ©s ezĂĄltal szƱnik meg.
Ha azonban az ĂșttörĆ elismeri a pillanat ontossĂĄgĂĄt Ă©s a kĂŒlsĆ kĂ©nyszerhatĂĄsĂĄra vĂ©gĂŒl ĂĄt tud lĂ©pni ezen a kĂŒszöbön, azaz elĂ©g bĂĄtor ahhoz, hogy meg-
vĂĄltoztassa gondolkodĂĄsĂĄt a vĂĄllalkozĂĄs mƱködĂ©sĂ©rĆl, a eladatokrĂłl Ă©s azemberi kapcsolatokrĂłl, akkor ezzel egy Ășj valĂłsĂĄgba jut el, ami nem mĂĄs, mint
âą szemĂ©lyes tudati ejlĆdĂ©sĂ©nek egy Ășjabb, magasabb szintje,âą Ă©s ezzel egy idĆben a közössĂ©g, a szervezet ejlĆdĂ©sĂ©nek egy Ășj, magasabb
szintje.EbbĆl merĂti azt az energiĂĄt, ami ahhoz szĂŒksĂ©ges, hogy mĂĄr nem csak önma-gĂĄra, a munkĂĄra koncentrĂĄljon Ă©s nem csak az alkotĂĄs örömĂ©ben Ă©ljen, hanemkĂ©pessĂ© vĂĄljon tudatĂĄval, gondolkodĂĄsĂĄval egy szĂ©lesebb szociĂĄlis valĂłsĂĄgot isĂĄtogni. Ezen a tudati szinten az alapĂtĂł mĂĄr nemcsak a kreativitĂĄs, a kĂ©pessĂ©-gek, az ideĂĄk Ă©s ötletek vilĂĄgĂĄban mozog, hanem ĂĄtlĂ©p az emberi kapcsolatok,az emberi talĂĄlkozĂĄsok, a munkamegosztĂĄs, a ĂŒggĆsĂ©g Ă©s konrontĂĄciĂł valĂłsĂĄ-
gĂĄba. Csakis ennek a belsĆ elismerĂ©snek, elmozdulĂĄsnak Ă©s az abbĂłl akadĂł erĆhatĂĄsĂĄra tudja az alapĂtĂł a vĂĄllalkozĂĄst ĂĄtvezetni ejlĆdĂ©sĂ©nek mĂĄsodik ĂĄzisĂĄba.
A akozsok fejĆdĂ©sĂ©ek esĆ fzisa Ă©s jeemzĆi
Szerezet: ĂörĆ fisban Kosz: âa ĂșörĆ bĂŒneseâ
KohĂ©ziĂłs erĆ: a ĂșörĆ semye s a beĆeradĂł erĆ, ekeseds
50
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 51/152
A szervezetek fejlĆdĂ©sĂ©nek mĂĄsodik ,differenciĂĄlĂłdĂĄsi fĂĄzisA
Az a olyamat, ami most a vĂĄllalaton belĂŒl az alapĂtĂł elismerĂ©sĂ©nek hatĂĄsĂĄraĂ©s az ebbĆl nyert energia, erĆ hatĂĄsĂĄra elindul, az egy, az ember ejlĆdĂ©sĂ©bĆl
vett hasonlattal olyan, mint amikor az embriĂłban, ejlĆdĂ©sĂ©nek kezdeti sza-kaszĂĄban, egymĂĄstĂłl ĂŒggetlenĂŒl kiejlĆdött szervek a mennyisĂ©gi növekedĂ©segy bizonyos pontjĂĄn elkezdenek egymĂĄssal differenciĂĄlĂłdni Ă©s egymĂĄssalegyĂŒttmƱködĆ, logikus kapcsolatban lĂ©vĆ szerveket kialakĂtani. Nos, ilyesmiindul el a differenciĂĄlĂłdĂĄs ĂĄzisĂĄba lĂ©pĆ közössĂ©gekben is, mert ekkor az addignagy csalĂĄdkĂ©nt, kreatĂvan mƱködĆ vĂĄllalkozĂĄs egy rendszerrĂ©, mĂ©gpedig
az emberi kapcsolatok megtervezett, logikus Ă©s megszervezett rendszerĂ©vĂ©alakul ĂĄt.A olyamat egyik ontos rĂ©sze, hogy a közössĂ©g vezetĆi, akik eddig a kagy-
lĂłban egyĂŒtt Ă©ltek Ă©s dolgoztak a közössĂ©g többi tagjĂĄval, Ă©s csak egymĂĄsra Ă©sa munkĂĄra koncentrĂĄltak, most kiemelkednek ebbĆl a biztonsĂĄgos közegbĆl
â elĂŒlrĆl kezdik el szemlĂ©lni a szervezetet. EzĂ©rt a differenciĂĄlĂłdĂĄs ĂĄzisĂĄnak jelkĂ©pe a piramis, melynek csĂșcsĂĄn ĂŒlnek majd a vezetĆk, akik a szervezĂ©s Ă©sszabĂĄlyozĂĄs eladatait vĂ©gzik.
StruktĂșra Ă©s szervezet differenciĂĄlĂłdĂĄsi fĂĄzisban
Igen sok ĂșttörĆ szĂĄmĂĄra ennek a szakasznak a eladatai elĂ©rnek egy szenvedĂ©s-sel, mert Ćk ĂĄltalĂĄban a közvetlen Ă©s kötetlen emberi kapcsolatokban Ă©rzik jĂłlmagukat, Ă©s az improvizĂĄciĂł nagymesterei, ez a ĂĄzis pedig pontosan ellenkezĆkĂ©pessĂ©gek kialakĂtĂĄsĂĄt követeli meg tĆlĂŒk. Most el kell ĂŒlniĂŒk a piramis szer-
vezet csĂșcsĂĄra, Ă©s a szĂ©tvĂĄlĂĄs, a szervezĂ©s, a tervszerƱ munka Ă©s az összeĂŒg-gĂ©sek elismerĂ©se az, amire szĂŒksĂ©g van. Az ĂșttörĆ vĂĄllalkozĂł eladata ebben aĂĄzisban a tervszerƱ kapcsolatok lĂ©trehozĂĄsa lesz, mĂ©gpedig hĂĄrom szinten:
âą ormai kapcsolatokat kell kialakĂtania az emberek Ă©s csoportjaik között,szervezĂ©ssel,
âą jogi kapcsolatokat kell kialakĂtania az emberek Ă©s csoportjaik között azĂrott szabĂĄlyozĂĄs eszközeivel Ă©s
âą Ășjajta emberi kapcsolatokat kell kialakĂtania a vĂĄllalkozĂĄs dolgozĂłi között,hiszen az emberek egyre jobban kĂŒlönböznek s lassan mĂĄr nem is ismerikegymĂĄst.
A differenciĂĄlĂłdĂĄs ĂĄzisĂĄba lĂ©pĆ vĂĄllalkozĂĄsok esetĂ©ben a legnagyobb prob-lĂ©mĂĄt többnyire a harmadik kapcsolat kialakĂtĂĄsa jelenti, annyira, hogy sok
esetben mivel a vezetĆk nem ismerik el jelentĆsĂ©gĂ©t Ă©s nem is tudjĂĄk hogyanogjanak hozzĂĄ, ezĂ©rt aztĂĄn nem tesznek semmit. Ezzel viszont, mivel nem
51
I I I . V a k o s o k f e j Ć d s e
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 52/152
nyĂșjtanak segĂtsĂ©get a közössĂ©g tagjainak a vĂĄltozĂĄshoz szĂŒksĂ©ges tudati ej-lĆdĂ©sben, a sajĂĄt egyĂ©ni kĂŒszöbjĂŒk ĂĄtlĂ©pĂ©sĂ©ben, csak a jelentkezĆ problĂ©mĂĄkszĂĄmĂĄt növelik Ă©s a differenciĂĄlĂłdĂĄsi olyamat sikerĂ©t veszĂ©lyeztetik.
Ebben a ejlĆdĂ©si szakaszban tehĂĄt a szervezet, a vĂĄllalat struktĂșrĂĄjĂĄnak â azosztĂĄlyok, ĆosztĂĄlyok, divĂziĂłk stb. â kialakĂtĂĄsa olyik, Ă©s ezzel pĂĄrhuzamosankell hogy kialakuljanak a vĂĄllalaton belĂŒli kommunikĂĄciĂł ormĂĄi Ă©s Ășjajta kul-tĂșrĂĄja is. Mert ennek a szakasznak a sikere teljes egĂ©szĂ©ben azon alapszik, hogysikerĂŒl-e Ășjajta emberi kĂ©pessĂ©geket kiejleszteniĂŒk. MĂ©ghozzĂĄ a vĂĄllalatonbelĂŒl mindenkiben, a legelsĆ vezetĆktĆl az utolsĂł beosztottakig. Ehhez most
âą a tervezĂ©s,âą az elĆrelĂĄtĂĄs,
âą a elelĆssĂ©gvĂĄllalĂĄs,âą a szervezĂ©s Ă©sâą a szociĂĄlis kĂ©pessĂ©gek egĂ©szen Ășj ormĂĄira van szĂŒksĂ©g az emberekben, mĂ©ghozzĂĄ oly mĂłdon,
hogy ezek aztĂĄn az egĂ©sz vĂĄllalatot ĂĄthassĂĄk Ă©s szolgĂĄljĂĄk.Igen nagy gondot okoz az is, hogy az ĂșttörĆ ĂĄzisban a vezetĆk odafigyelĂ©se
nĂ©lkĂŒl kialakult motivĂĄciĂł hirtelen drasztikusan lecsökken. Az eddig termĂ©-szetesnek hitt motivĂĄciĂł â amit mint lĂĄttuk, az ĂșttörĆ ĂĄzis szabad Ă©s örömtelimunkavĂ©gzĂ©se hozott lĂ©tre, Ă©s nem a vezetĆk motivĂĄlĂĄsi kĂ©pessĂ©ge â most a
vĂĄltozĂĄsok következtĂ©ben elvĂ©sz. Ennek oka, hogy az emberek âą mĂĄr nem lĂĄtjĂĄk az egĂ©szet,âą csak rĂ©szolyamatokat vĂ©geznek el,âą rĂĄadĂĄsul mĂ©g ezt sem tehetik meg szabadon, hanem szigorĂșan a szabĂĄlyo-
zĂĄs megszabta keretek között kell dolgozniuk.Ezek pedig jelentĆsen csökkentik a kreativitĂĄst Ă©s az elvĂ©gzett munka elettĂ©rzett örömöt. Ăgy aztĂĄn a differenciĂĄlĂłdĂĄs ĂĄzisa elmossa az addig termĂ©-szetesnek hitt lelkesedĂ©st Ă©s motivĂĄltsĂĄgot, Ă©s az alapĂtĂłnak most mĂ©g egy Ășjdologgal, a munkatĂĄrsak motivĂĄlĂĄsĂĄnak kĂ©rdĂ©sĂ©vel is oglalkoznia kell.
Közben a szervezet csak egyre nĆ, hiszen a logikus mƱködĂ©s Ă©s a szervezettĂ© vĂĄlĂł munkavĂ©gzĂ©s sok elesleges olyamatot megszĂŒntet, a rossz hatĂ©konysĂĄgĂșmunkavĂ©gzĂ©st javĂtja Ă©s az eredmĂ©nyessĂ©get növeli. De ezzel arĂĄnyosan növek-szik a szabĂĄlyok, a rendelkezĂ©sek Ă©s intĂ©zkedĂ©sek szĂĄma. Ennek egyenes követ-kezmĂ©nye, hogy lassan
âą a szervezet rugalmatlannĂĄ, merevvĂ© vĂĄlik, Ă©sâą az emberek kötĆdĂ©se eközben a vĂĄllalat irĂĄnt egyre csökken,âą Ă©rdeklĆdĂ©se inkĂĄbb kisebb csoportjaik elĂ© ordul â kĂŒlönösen, ha tudati
ejlĆdĂ©sĂŒk mĂ©g nem tette lehetĆvĂ© a magasabb szintre valĂł ĂĄtlĂ©pĂ©sĂ©t, Ă©s
nem értik a våltozåsok lényegét, értelmét.
52
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 53/152
âą Ezzel egyĂŒtt az emberek kisebb közössĂ©geik Ă©rdekeiben kezdenek el Ă©rde-keltek lenni, ami aztĂĄn a nagyvĂĄllalati cĂ©lokkal valĂł szembeordulĂĄst ered-mĂ©nyezi.
âą EbbĆl pedig mĂĄr egyenesen következik, hogy az addig egysĂ©ges vĂĄllalatiközössĂ©g tagjai okozatosan elvĂĄlnak, eltĂĄvolodnak egymĂĄstĂłl.
A vĂĄllalati közössĂ©g tagjai, akik eddig egy meleg, csalĂĄdias lĂ©gkörben Ă©ltek Ă©sdolgoztak, most ĂĄltalĂĄban nehezen viselik el az egyĂ©bkĂ©nt sem Ă©rtett vĂĄltozĂĄ-sokat, Ă©s nehezmĂ©nyezik, hogy az emberi kapcsolatok a közössĂ©gen belĂŒl meg-
vĂĄltoztak, hogy a vezetĆk figyelme elordult tĆlĂŒk Ă©s mĂĄr nem rĂĄjuk, hanem amunkĂĄra koncentrĂĄlnak.
E közben a piramis csĂșcsĂĄn ĂŒlĆ vezetĆk szĂ©p lassanâą nemcsak a munkatĂĄrsaikkal, Ă©s a közössĂ©g tagjaival veszĂtik el minden
kapcsolatukat,⹠hanem a partnerekkel is.⹠Emberi kapcsolatok és beszélgetések helyett mår csak marketing kérdések-
kel, gazdasĂĄgossĂĄgi problĂ©mĂĄkkal szembesĂŒlnek Ă©s kontrolling jelentĂ©sek-kel talĂĄlkoznak, Ă©s
âą minden erejĂŒkkel a szervezet hatĂ©kony mƱködĂ©sĂ©re kell koncentrĂĄlniuk.âą Ez az pedig egĂ©szen pontosan az ellenkezĆje annak, amit az ĂșttörĆ ĂĄzis-
ban csinĂĄltak, megszoktak Ă©s annyira szerettek.
A ezetés figyeméek iryai
MENEDzSMENt
VEVĆK MUNKAtĂĄRSAK
ĂTTĂRĆ FĂĄZIS DIFFEREnCIĂĄlĂDĂĄSI FĂĄZIS
MENEDzSMENt
VEVĆK MUNKAtĂĄRSAK
53
I I I . V a k o s o k f e j Ć d s e
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 54/152
Ezeket a vĂĄltozĂĄsokat termĂ©szetesen a partnerek is Ă©rzĂ©kelik, Ă©s mivel mĂĄrnem kapjĂĄk meg azt a figyelmet, amit eddig megszoktak, kezdenek Ćk is elĂ©-gedetlenek lenni.
A kohĂ©ziĂłs erĆ a differenciĂĄlĂłdĂĄs fĂĄzisĂĄban
Ekkor mĂ©g a logikusan mƱködĆ rendszerbĆl akadĂł kohĂ©ziĂłs erĆ következ-tĂ©ben a vĂĄllalat egysĂ©ges egĂ©sz, sikeres Ă©s egyĂŒttmƱködĆ tud lenni. Ha a veze-tĆk tovĂĄbbra is a csĂșcsrĂłl irĂĄnyĂtjĂĄk a szervezet mƱködĂ©sĂ©t, akkor megelelĆenergia-beektetĂ©sĂ©vel mĂ©g hosszĂș ideig enntarthatjĂĄk a hierarchikus rend-szer logikus mƱködĂ©sĂ©t, ugyanis a logikus mƱködĂ©sbĆl akadĂł kohĂ©ziĂłs erĆ
olyan nagy, hogy ellenĂĄll minden problĂ©mĂĄnak. SĆt okozatosan egyajta szö- vetsĂ©g jöhet lĂ©tre a szervezet kĂŒlönĂĄllĂł csoportjai, egysĂ©gei között ennek a szĂĄ-mukra nem megelelĆ ĂĄllapotnak a enntartĂĄsĂĄra. Ez a szövetsĂ©g aztĂĄn pon-tosan a kohĂ©ziĂłs erĆ hatĂĄsĂĄra hosszĂș ideig ennmaradhat, Ă©s egy lĂĄtszĂłlag jĂłlmƱködĆ, sikeres vĂĄllalatot tarthat enn.
Ennek a kohĂ©ziĂłs erĆ hatĂĄsa alatt lĂ©trejövĆ szövetsĂ©gnek a jellemzĆi a követ-kezĆk:
⹠nem tudatosan jön létre, hanem az emberek belåtåsåból és csak kis részbena vezetés nyomåsåra,
âą hierarchikus elĂ©pĂtĂ©sƱ, Ă©s ez hatĂĄrozza meg a kommunikĂĄciĂłt is,⹠önĂĄllĂł rĂ©szlegek között az eredmĂ©nyessĂ©gre irĂĄnyul az egyĂŒttmƱködĂ©s,âą gyenge a motivĂĄciĂł, csak bizonyos eladatokban lelik örömĂŒket a munka-
tĂĄrsak, Ă©s csak ezekben vesznek rĂ©szt teljes energiĂĄjukkal,âą tĂ©nyszerƱ Ă©s a elszĂnen barĂĄtsĂĄgos klĂma,âą igen tudatos a piaci munka Ă©s a pĂ©nzĂŒgyek,âą a vevĆkkel valĂł kapcsolatot a legnagyobb eredmĂ©nyre valĂł törekvĂ©s hatĂĄ-
rozza meg.Ez az ĂĄllapot a vezetĆk olyamatos figyelme Ă©s energia-beektetĂ©se mellett hos-
szĂș tĂĄvon enntarthatĂł, de a vezetĆknek olyamatosan tudatĂĄban kell lennieannak, hogy a elszĂn alatt problĂ©mĂĄk vannak, melyek egy adott pillanatban aelszĂnre törhetnek Ă©s az egĂ©szet elborĂthatjĂĄk. A vezetĆknek ilyenkor egy-egyĆszinte vagy elkeseredett pillanatban Ășgy tƱnhet, hogy az egĂ©sz differenciĂĄ-lĂĄssal sikerĂŒlt egy jĂłl mƱködĆ Ă©s sikeres vĂĄllalatot, ahol mindenki jĂłl Ă©reztemagĂĄt Ă©s örömmel dolgozott, tönkretenni.
A kĂĄosz jelei a differenciĂĄlĂłdĂĄs fĂĄzisĂĄban
A elszĂn alatt tehĂĄt az egĂ©sz vĂĄllalat tele van emberi Ă©s Ă©rzelmi problĂ©mĂĄkkal,eszĂŒltsĂ©gekkel, annak ellenĂ©re, hogy gazdasĂĄgilag sikeres Ă©s jĂł eredmĂ©nnyel
54
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 56/152
A differenciĂĄlĂłdĂĄsi ĂĄzisban ugyanis a munkatĂĄrsak tudati ejlĆdĂ©se tovĂĄbb-olyt, Ă©s szĂ©p lassan kezdik elismerni, hogy a vĂĄllalkozĂĄs mƱködĂ©sĂ©nek ez abeelĂ© ordulĂł, önmagĂĄval törĆdĆ ormĂĄja nem elel meg azoknak az elveknek,amit vallanak, hogy a vĂĄllalat Ăgy kĂĄrokat is okozhat tevĂ©kenysĂ©gĂ©vel a vilĂĄg-ban Ă©s az embereknek, Ă©s ezek olyan dolgok, amivel Ćk nem akarnak azono-sulni. A szövetsĂ©g â mivel nem tudatosan jött lĂ©tre â e szĂ©thĂșzĂł erĆk hatĂĄsĂĄraokozatosan gyengĂŒl, a szervezet pedig egyre jobban közelĂt a krĂzis, a kĂĄoszelĂ©. Az egyetlen egy összetartĂł erĆ, amiben ekkor mĂ©g a vezetĆk bĂznak â alogikus Ă©s mƱködĆ rendszer â, mĂĄr egyre kevĂ©sbĂ© kĂ©pes a problĂ©mĂĄkat eledni,megoldani. Ezek a olyamat persze nem egyszerre Ă©s nem egyik pillanatrĂłl amĂĄsikra indul meg a közössĂ©g Ă©letĂ©ben, hanem hosszabb idĆ alatt Ă©rkezik el a
mĂĄsodik kĂĄosz, eközben pedig bĆven van idĆ arra, hogy a vezetĂ©s elismerje, sha van ereje Ă©s bĂĄtorsĂĄga, kezelje Ćket. Persze a siker kulcsa, mint az elsĆ kĂĄoszesetĂ©ben is, csakis a vezetĆk elismerĂ©sĂ©ben Ă©s gondolkodĂĄsĂĄnak megvĂĄltozta-tĂĄsĂĄban van.
Ez a kĂĄoszpont tehĂĄt jelentĆsen eltĂ©r az elsĆtĆl, ugyanis akkor ott egy kĂŒlsĆ,gazdasĂĄgi kĂ©nyszer hatĂĄsĂĄra kellett vĂĄltoztatni. Itt viszont minden jĂłl mƱkö-dik, minden olyamat hatĂ©kony Ă©s eredmĂ©nyes, az egyedĂŒli ami nincs rendbenaz a munkatĂĄrsak belĆ, morĂĄlis vilĂĄga. A ejlĆdĂ©snek ezen a pontjĂĄn a kĂ©nyszertehĂĄt nem gazdasĂĄgi, hanem morĂĄlis ormĂĄban jelenik meg. Ez a lĂ©pĂ©s amit
egy vĂĄllalkozĂĄsnak Ă©s vezetĆinek most meg kell tenni, az elĆbb bemutatotthasonlatban az embriĂł ejlĆdĂ©sĂ©nek tovĂĄbbi ĂĄzisĂĄt jelenti. Az embriĂł ugyanisnem öncĂ©lĂșan alakĂtja ki sajĂĄt szerveit Ă©s azok logikus egyĂŒttmƱködĂ©se ĂĄltalsajĂĄt testĂ©t, hanem azĂ©rt, hogy megszĂŒlessen a vilĂĄgba. Egy vĂĄllalkozĂĄsnak ismeg kell szĂŒletnie, a vilĂĄg rĂ©szĂ©vĂ© kell vĂĄlnia, integrĂĄlĂłdnia kell, hogy kĂŒlde-tĂ©sĂ©t beteljesĂtse.
A differenciĂĄlĂłdĂĄsi ĂĄzis problĂ©mĂĄibĂłl következĆ mĂĄsodik krĂzis tehĂĄt azalapĂtĂłkat, a vĂĄllalkozĂĄs vezetĆit ismĂ©t elvezeti egy olyan ponthoz, ami arrakĂ©nyszerĂti Ćket, hogy ĂĄtgondoljanak nĂ©hĂĄny igen ontos kĂ©rdĂ©st a vĂĄllalkozĂĄs
életével és a tevékenység céljåval kapcsolatban. öbbek között ez az a pillanat,amikor a vållalkozók elkezdenek oglalkozni olyan kérdésekkel, mint:
âą miĂ©rt is dolgozunk mi,âą milyen a cĂ©gĂŒnk kapcsolata a kĂŒlvilĂĄggal,âą mi a vĂĄllalkozĂĄs kĂŒldetĂ©se,Ă©s elkezdik megkeresni a vĂĄlaszokat rĂĄjuk.
Abban az esetben, ha a vezetĆk nem kĂ©pesek erre, Ă©s nem keresik meg, nemadjĂĄk meg a vĂĄlaszokat ezekre a kĂ©rdĂ©sekre, akkor ezeknek a vĂĄllalkozĂĄsoknakegy igen Ă©rdekes ĂĄllapota következik be. A szervezetben mƱködĆ Ă©s logiku-
san összekapcsolt rĂ©szek ugyanis tovĂĄbbra is egyĂŒtt maradnak, Ă©s az elĆbbleĂrt szövetsĂ©gi ĂĄllapotban dolgoznak tovĂĄbb, ami lassan az egĂ©sz szervezet
56
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 57/152
megbetegedĂ©sĂ©hez vezet. Egy ilyen szövetsĂ©gi ĂĄzisĂĄba beleszorult vĂĄllalattovĂĄbbi mƱködĂ©se sorĂĄn lassan olyan jeleket og mutatni, amit a lelkileg betegembereken figyelhetĂŒnk meg. Az orvostudomĂĄny pszichopatĂĄnak neveziazokat az embereket, akinek tĂŒnetei megegyeznek az ilyen vĂĄllalkozĂĄsoknĂĄlmegfigyelhetĆkkel.
Mert ha egy ilyen vållalkozås ember lenne, akkor pszichopatånak nevez-nénk, ugyanis
âą a pszichopatĂĄk azok, akik kizĂĄrĂłlag önmagukban Ă©rdekeltek, Ă©s ezek a vĂĄllalatok kizĂĄrĂłlag a profit maximalizĂĄlĂĄsĂĄra törekednek, a rĂ©szvĂ©nyesekszĂĄmĂĄra akarnak mĂ©g többet termelni (csak a shareholders value szĂĄmĂt),
⹠a pszichopatåk nem képesek elismerni tetteik következményét, és ezek a
vĂĄllalatok nem ismerik el tevĂ©kenysĂ©gĂŒkkel kapcsolatos elelĆssĂ©gĂŒket,â amikor mĂĄsokat hoznak nehĂ©z helyzetbe profitmaximalizĂĄlĂĄsi törekvĂ©-sĂŒkkel,
â amikor megkĂĄrosĂtjĂĄk munkatĂĄrsaikat e cĂ©lok Ă©rdekĂ©ben,â amikor kĂĄrokat okoznak partnereiknek ugyanezĂ©rt,â amikor kĂĄrosĂtjĂĄk a környezetet tevĂ©kenysĂ©gĂŒkkel.
âą A pszichopatĂĄk is manipulĂĄlni prĂłbĂĄlnak a környezetĂŒkben mindenkit,termĂ©szetesen kizĂĄrĂłlag sajĂĄt Ă©rdekĂŒkben.
⹠Csak az ésszerƱség és haszonelvƱség elvei alapjån kapcsolódnak a måsik-
hoz, Ă©s ĂĄltalĂĄban szakemberek ĂĄltal lĂ©trehozott Ă©s hazug PR kĂ©peket prĂł-bĂĄlnak magukrĂłl elterjeszteni.Ezeket a gondolatokat, melyek mĂĄr rĂ©gĂłta ismertek szakmai körökben, egynemrĂ©giben megjelent amerikai dokumentumfilmben ogalmaztĂĄk meg elĆ-ször a nagy nyilvĂĄnossĂĄg szĂĄmĂĄra is. A film cĂme âTe Corporationâ, Ă©s ahazai Ă©rdeklĆdĆk is lĂĄthattĂĄk a mozikban. A âTe Economistâ 2004. mĂĄjusiszĂĄmĂĄban egy nagyon Ă©rdekes elemzĂ©s olvashatĂł a filmrĆl, melyben kiemelikazt az ĂŒzenetet, hogy az ilyen szövetsĂ©gi ĂĄzisban megragadt Ă©s környezetĂŒk-kel integrĂĄlĂłdni nem kĂ©pes vĂĄllalatok profitmaximalizĂĄlĂĄsi törekvĂ©sĂŒk sorĂĄn
degenerĂĄlĂłdnak, Ă©s a âjĂł embereket is arra kĂ©nyszerĂtik, hogy rossz dolgokatcsinĂĄljanakâ. öbben is Ășgy nyilatkoznak a filmben, hogy soha eszĂŒkbe sem
jutna Ășgy cselekedni a magĂĄnĂ©letĂŒkben, ahogyan azt a vĂĄllalatnĂĄl teszik! Azilyen vĂĄllalatok patolĂłgiĂĄja következtĂ©ben tehĂĄt az ott dolgozĂł emberek meg-betegednek Ă©s olyan ĂĄllapotba kerĂŒlnek, hogy amikor az emberi Ă©rtĂ©kek Ă©s amorĂĄlis tetteik terĂŒletĂ©n kell dönteniĂŒk, döntĂ©seik is betegek lesznek.
A szervezetek fejlĆdĂ©sĂ©nek integrĂĄlĂłdĂĄsi fĂĄzisA
SzerencsĂ©snek nevezhetĆ az a közössĂ©g, melynek vezetĆi elismerik, hogy azĂĄltaluk lĂ©trehozott szervezet ejlĆdĂ©se most ismĂ©t egy olyan ponthoz Ă©rkezett,
57
I I I . V a k o s o k f e j Ć d s e
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 58/152
amikor egy magasabb szintre kell lĂ©pni, Ă©s a lassan patologikussĂĄ vĂĄlĂł szö- vetsĂ©get Ă©s az abbĂłl kialakulĂł kĂĄoszt bĂĄtorsĂĄggal Ă©s erĆvel le kell gyĆzni, azazgondolati vĂĄltĂĄsra van szĂŒksĂ©g. Ha pedig a elismerĂ©sen tĂșl a vezetĆk kĂ©peseka kĂĄosszal egyĂŒtt jelentkezĆ morĂĄlis problĂ©mĂĄkbĂłl tanulni Ă©s gondolkodĂĄsu-kat megvĂĄltoztatva, tudatossĂĄgukat egy magasabb szintre emelni, vagyis azĂșjabb kĂŒszöbön ĂĄtlĂ©pni, akkor ezĂĄltal megteremtik a lehetĆsĂ©gĂ©t annak, hogya közössĂ©get a ejlĆdĂ©s harmadik ĂĄzisĂĄba ĂĄtvezessĂ©k, Ă©s az emberi közössĂ©grĂ©szĂ©vĂ© integrĂĄljĂĄk. Ezt a harmadik ĂĄzist az integrĂĄlĂłdĂĄs ĂĄzisĂĄnak nevezzĂŒk.
udatossĂĄgĂĄnak ezen a magasabb okĂĄn a közössĂ©g vezetĆi mĂĄr nemcsaka közvetlen szociĂĄlis valĂłsĂĄgot kĂ©pesek ĂĄtogni, hanem kĂ©pessĂ© vĂĄlnak a szĂ©-lesebb, az egĂ©sz vilĂĄgot ĂĄtölelĆ â gazdasĂĄgi â valĂłsĂĄg Ă©rzĂ©kelĂ©sĂ©re is. Ekkor
mĂĄr keresik Ă©s lĂĄtjĂĄk közössĂ©gĂŒk kapcsolatĂĄt a vilĂĄggal, a termĂ©kek Ă©s szol-gĂĄltatĂĄsok piacĂĄval, ĂĄtlĂĄtjĂĄk szociĂĄlis elelĆssĂ©gĂŒket Ă©s megogalmazzĂĄk valĂłdikĂŒldetĂ©sĂŒket. Ez az Ășj tudatossĂĄg a âmi dolgunk a vilĂĄggal Ă©s miĂ©rt vagyunkittâ kĂ©rdĂ©sek ormĂĄjĂĄban jelenik meg, Ă©s egy vĂĄllalkozĂĄs Ă©letĂ©ben a következĆormĂĄban ogalmazhatĂł meg:
âą A partnerkapcsolatok terĂŒletĂ©n meg kell vizsgĂĄlni, hogy a vĂĄllalkozĂĄs kĂ©pes-e partnereinek valĂłdi igĂ©nyeit elismerni Ă©s az ehhez szĂŒksĂ©ges Ćszinte Ă©snyĂlt Ă©rdeklĆdĂ©st kialakĂtani?
âą A vilĂĄgban valĂł tevĂ©kenysĂ©gĂŒnk kĂ©rdĂ©skörĂ©ben pedig azt, hogy kĂ©pesek
vagyunk-e elismerni, mit is okoz tevĂ©kenysĂ©gĂŒnk a vilĂĄgban? Hiszen aztminden vĂĄllalkozĂł jĂłl tudja, hogy minden tevĂ©kenysĂ©g, legyen az gazda-sĂĄgi vagy nem gazdasĂĄgi, ĂłriĂĄsi hatĂĄssal van a vilĂĄgra, a termĂ©szet jelensĂ©-geitĆl kezdve a nyersanyagkĂ©szleteken keresztĂŒl egĂ©szen a csalĂĄdok Ă©letĂ©ig.Csak Ă©szre kell venni! Mert ha nem vesszĂŒk Ă©szre, akkor az ĂĄltalunk oko-zott problĂ©mĂĄk erĆszakkal ognak kopogtatni az ajtĂłnkon, Ă©s termĂ©szetikatasztróåk, szakszervezeti tiltakozĂĄsok vagy a közössĂ©get elhagyĂł embe-rek ormĂĄjĂĄban mutatkoznak meg.
Ennek a ĂĄzisnak ontos eladata az ember Ă©s a kĂŒlsĆ vilĂĄg egyesĂtĂ©se. Ennek
egyik legontosabb lĂ©pĂ©se az, hogy a vezetĂ©s visszakerĂŒl a âcsĂșcsrĂłlâ a tevĂ©-kenysĂ©g közĂ©ppontjĂĄba. EzĂ©rt aztĂĄn a ĂĄzis jelkĂ©pe egy lĂłhere lesz, melynekközĂ©ppontjĂĄban Ă©l Ă©s dolgozik a vezetĂ©s, aki most a tevĂ©kenysĂ©g szĂve Ă©s motorja.A vezetĂ©s lesz megint az a hely, egy szĂvközpont, ahonnan a vĂĄllalkozĂĄst Ă©ltetĆerĆ az egĂ©sz közössĂ©gbe szĂ©tĂĄrad. De ehhez a vĂĄltozĂĄshoz is a vezetĆk valĂłditudati elmozdulĂĄsĂĄra van szĂŒksĂ©g, Ă©s sajnos gyakran bukik meg a ejlĆdĂ©s ezena ponton. A vezetĆk egy rĂ©sze, mĂ©g akkor is ha elismerte, hogy vĂĄltoztatĂĄsra
van szĂŒksĂ©g, megszokta mindazt, ami akkor veszi körĂŒl, amikor a piramiscsĂșcsĂĄn ĂŒl, Ă©s bĂĄr mĂĄst mond, valĂłjĂĄban mĂĄr nem is akar megelelni az Ășj
eladatnak: ismĂ©t visszatĂ©rni az emberek közĂ©. Ennek persze lehet egy mĂĄsikoka is, mĂ©gpedig az, hogy a differenciĂĄlĂłdĂĄs ĂĄzisĂĄban bekövetkezĆ eltĂĄvolodĂĄs
58
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 59/152
következtĂ©ben annyira egyedĂŒl maradt a vĂĄllalaton belĂŒl, hogy mĂĄr nehezen vagy egyĂĄltalĂĄn nem tudja megtalĂĄlni helyĂ©t az emberek között. De e nĂ©lkĂŒlnincsen integrĂĄlĂłdĂĄs!
StruktĂșra Ă©s szervezet az integrĂĄlĂłdĂĄsi fĂĄzisban
Az Ăgy kialakult Ășj ormĂĄban, a lĂłherĂ©ben tehĂĄt a vezetĂ©s szerepe, ormĂĄja ismegvĂĄltozik, Ă©s Ășj eladatai lesznek:
âą a vezetĆk elsĆsorban a jövĆvel oglalkoznak, Ă©s eladatuk a cĂ©lok meghatĂĄ-rozĂĄsĂĄval ĂŒgg össze,
âą a vezetĂ©s a olyamatok zökkenĆmentes mƱködĂ©sĂ©hez szĂŒksĂ©ges eszközöket
biztosĂtja,âą egy egyĂŒttmƱködĆ Ă©s mindenki szĂĄmĂĄra a szĂŒksĂ©ges inormĂĄciĂłt biztosĂtĂłinormĂĄciĂłs rendszert ĂŒzemeltetnek, valamint
âą serkentenek, kĂ©rdeznek, helyes ĂtĂ©leteket alkotnak Ă©s Ășj ötleteket, ideĂĄkathoznak.
Ha ezt az Ășj ormĂĄt a vezetĂ©s el tudja venni, akkor többĂ© mĂĄr nem lesz a pira-mis csĂșcsa, hanem az elĆbb emlĂtett szĂvközpont, mert a vezetĆk lesznek
âą a tevĂ©kenysĂ©g közĂ©ppontja,âą a vĂĄllalkozĂĄs szĂve,
âą az a pont, ahonnan az egĂ©szet Ă©ltetĆ erĆ szĂ©tĂĄramlik.Egy ilyen lĂłhere szervezetben a vezetĆknek hĂĄrmas eladatuk van, elismerik,hogy a vĂĄllalkozĂĄs mindhĂĄrom szĂ©rĂĄjĂĄban tenniĂŒk kell, vĂĄltoztatni kell azeddigi munkastĂlusukon.A szellemi szĂ©rĂĄban ez azt jelenti, hogy
âą a vezetĆk a munkatĂĄrsakat önĂĄllĂł, szabad szellemi lĂ©nynek tekintik, olya-noknak, akik önĂĄllĂłan is vĂ©gig tudnak menni egy tanulĂĄsi Ășton. Azaz, bĂz-nak az emberek önejlĆdĂ©si kĂ©pessĂ©gĂ©ben.
⹠Felismerik tovåbbå azt, hogy amire a vållalkozås képes, azt a képességet az
emberek, a munkatĂĄrsaik hoztĂĄk magukkal.âą EzĂ©rt teret biztosĂtanak munkatĂĄrsaik ejlĆdĂ©sĂ©hez, de nem a mĂ©g nagyobb
nyeresĂ©g Ă©rdekĂ©ben, hanem mert valĂłban hozzĂĄ szeretnĂ©nek jĂĄrulni mun-katĂĄrsaik ejlĆdĂ©sĂ©hez.
âą Ezeknek a vezetĆi elhatĂĄrozĂĄsoknak aztĂĄn az lesz az eredmĂ©nye, hogy amunkatĂĄrsakban okozatosan kialakul az Ă©rzĂ©s, hogy itt komolyan vesz-nek, önĂĄllĂł, kreatĂv lĂ©nynek tekintenek, azaz elogadnak engem Ă©s teretadnak a ejlĆdĂ©semhez. Ăn itt ejlĆdhetek, több lehetek.
A szociĂĄlis szĂ©rĂĄban a vezetĆk
âą Ășj Ă©s emberileg helyes munkakapcsolatokat alakĂtanak ki, melynek rĂ©sze aĆnök Ă©s beosztott közötti valĂłdi emberi talĂĄlkozĂĄs,
59
I I I . V a k o s o k f e j Ć d s e
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 60/152
âą melynek alapja az, hogy teljesen nyilvĂĄnvalĂł legyen mindkĂ©t Ă©l szĂĄmĂĄra,hogy ugyanazĂ©rt a cĂ©lĂ©rt dolgoznak, csak mĂĄs elelĆssĂ©get kell viselniĂŒk.
âą LĂ©trehozzĂĄk a problĂ©mamegoldĂĄs közös mĂłdszereit Ă©s ormĂĄit, valamintâą kialakĂtjĂĄk a vĂĄllalati kommunikĂĄciĂł Ășj kultĂșrĂĄjĂĄt, aminek következtĂ©ben
egy Ășj, kĂ©rdĂ©sre alapozott beszĂ©lgetĂ©skultĂșra jön lĂ©tre. A vezetĆk mĂĄr nemhiszik azt, hogy csak Ćk tudjak a vĂĄlaszokat, hanem elismerik, hogy azalsĂł szinteken ezt jellemzĆen jobban tudjĂĄk.
âą Azaz, bĂznak a munkatĂĄrsaik önszervezĆ kĂ©pessĂ©gĂ©ben, abban, hogy azĆket közvetlenĂŒl Ă©rintĆ kĂ©rdĂ©seket a legjobban meg tudjĂĄk oldani.
⹠Ennek eredménye az lesz, hogy a munkatårsakban kialakul az az érzés,hogy itt otthon vagyok, itt jól érzem magam.
A gazdasĂĄgi szĂ©rĂĄban ez a vezetĂ©sâą partnernek tekint mindenkit, aki segĂti Ă©s tesz a vĂĄllalkozĂĄsĂ©rt Ă©s sikereiĂ©rt.âą Felismeri, hogy a gazdasĂĄgban megtermelt ĂĄruknak Ă©s szolgĂĄltatĂĄsoknak a
mĂĄsik ember valĂłdi Ă©s reĂĄlis igĂ©nyeit kell kielĂ©gĂteniĂŒk.âą EzĂ©rt a vĂĄllalaton belĂŒl minden kĂ©rdĂ©snek, amit a vĂĄllalat meg kĂvĂĄn oldani,
Ă©rtelmesnek Ă©s a mĂĄsik emberrel, az Ć igĂ©nyeivel kapcsolatban kell lenni.âą udja, hogy minden olyan helyen, ahol a termelĂ©sben a mĂĄsik emberek
irĂĄnti Ă©rdeklĆdĂ©s helyĂ©be a sajĂĄt haszon lesĂ©se lĂ©p, ott a gazdasĂĄgi szĂ©raegĂ©szsĂ©gĂ©t kĂĄrosĂtjĂĄk meg.
âą BĂzik a munkatĂĄrsai mĂĄsik emberekkel valĂł egyĂŒttmƱködĂ©si kĂ©pessĂ©gĂ©benĂ©s abban, hogy az Ćket Ă©rintĆ anyagi dolgokat el tudjĂĄk rendezni.âą Ennek a vezetĆi magatartĂĄsnak pedig egyenes következmĂ©nye lesz, hogy a
munkatĂĄrsakban kialakul az az Ă©rzĂ©s, hogy a mĂĄsik emberĂ©rt dolgozom.A munkatĂĄrsakban Ăgy kialakul hĂĄrom â rĂ©gi-Ășj â Ă©rzĂ©s, ezek közĂŒl a domi-nĂĄlĂł a szellemi terĂŒleten, hogy âkreatĂv szellemi lĂ©nynek tekintenekâ, a szoci-ĂĄlis terĂŒleten, hogy â otthon vagyok, Ă©s itt jĂłl Ă©rzem magamâ Ă©s a gazdasĂĄgiterĂŒleten pedig az, hogy âa mĂĄsik emberĂ©rt dolgozomâ. Ezek a minĆsĂ©gekazonosak azokkal amit az ĂșttörĆ ĂĄzisban leĂrtunk, ami az ĂșttörĆ ĂĄzisban az
emberekben Ă©l, vagyis az, hogy az elsĆ ĂĄzis Ă©rzĂ©sei visszatĂ©rnek egyĂ©rtelmƱ vĂĄltozĂĄst, mondhatnĂĄnk Ășgy is: ĂĄtalakulĂĄst eredmĂ©nyez, melynek termĂ©szete-sen azonnal megmutatkozik az eredmĂ©nye is, Ă©s
âą magas lesz a munkatĂĄrsak motivĂĄltsĂĄga,âą erĆs lesz az identitĂĄsĂ©rzĂ©s,âą mindenki partnernek tekinti a mĂĄsik embert,ezeknek pedig egyenes következmĂ©nye, hogy a vĂĄllalkozĂĄs gazdasĂĄgilag is
az eddiginĂ©l nagyobb teljesĂtmĂ©nyre lesz kĂ©pes.Vagyis kizĂĄrĂłlag ez a vezetĆi tudati elmozdulĂĄs Ă©s az abbĂłl akadĂł vĂĄltozĂĄ-
sok teszik lehetĆvĂ© azt, hogy az integrĂĄlĂłdĂĄsi ĂĄzisban az ĂșttörĆ Ă©s a differen-ciĂĄlĂłdĂĄsi ĂĄzis összes jĂł tulajdonsĂĄgait egyesĂteni lehessen. Ez pedig nem kerĂŒl
60
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 61/152
semmibe sem! A vezetĆk jelentĆs hĂĄnyada azĂ©rt hĂșzĂłdozik az integrĂĄlĂłdĂĄsiolyamattĂłl, mert azonnal a magas költsĂ©geket vĂ©li lĂĄtni egy ilyen vĂĄltozĂĄsmögött. Pedig a vezetĂ©si kultĂșra Ă©s vezetĆi mentalitĂĄs megvĂĄltoztatĂĄsa nemkerĂŒl pĂ©nzbe, ellenben hatalmas eredmĂ©nyeket hoz. Ezzel vissza lehet adni azembereknek
âą a munkavĂ©gzĂ©s eletti örömet,âą a kreativitĂĄs kibontakoztatĂĄsĂĄnak lehetĆsĂ©gĂ©tâą Ă©s ismĂ©t meg lehet valĂłsĂtani, az elveszettnek hitt, motivĂĄlt munkavĂ©gzĂ©st.
Persze mindezt mĂĄr szervezett keretek között, tervezett Ă©s ellenĆrzött ormĂĄkban.Az elsĆ eladat, amit a vezetĆ a szervezetben elvĂ©gez: a szĂ©thĂșzĂł, ellensĂ©-
geskedĆ osztĂĄlyokat, csoportokat, amelyek mƱködĂ©se lassan öncĂ©lĂșvĂĄ kezdett
vĂĄlni Ă©s ezzel veszĂ©lybe sodorta az egĂ©sz vĂĄllalat Ă©letĂ©t, most összeköti Ă©s anagyobb szociĂĄlis szervezet rĂ©szĂ©vĂ© teszi. Ez a munka hĂĄrom lĂ©pĂ©sbĆl ĂĄll:âą elĆször a dolgozĂłkat integrĂĄlni kell a csoportjukba,âą majd a csoportokat integrĂĄlni kell a vĂĄllalatba, vĂ©gĂŒl pedigâą a vĂĄllalatot integrĂĄlni kell a nagyobb szociĂĄlis környezetbe.
Ennek a olyamatnak egy lĂ©nyeges eleme, hogy a rĂ©gi vĂĄlaszkultĂșrĂĄra Ă©s elĂŒl-rĆl leelĂ© hatĂł hierarchiĂĄra Ă©pĂŒlĆ struktĂșrĂĄkat ĂĄtalakĂtjĂĄk, Ă©s Ășj irĂĄnyĂtĂĄsi Ă©s
vezetĂ©si mĂłdszereket vezetnek be, olyanokat, melyek megelelnek a modernkĂ©rdĂ©s kultĂșrĂĄnak. Ezek a struktĂșrĂĄk mĂĄr alulrĂłl szervezettek Ă©s mivel az
egyĂ©ni elelĆssĂ©gvĂĄllalĂĄsra Ă©pĂŒlnek, ezeket az Ășj hierarchiĂĄkat nevezik ma aâelelĆssĂ©g hierarchiĂĄjĂĄnakâ.Ez az integrĂĄlĂłdĂĄs lehetĆvĂ© teszi a közössĂ©g minden tagja szĂĄmĂĄra, hogy
intelligens mĂłdon, a közös cĂ©lokĂ©rt dolgozzon, mert ez az Ășj szervezet mĂĄrâą közösen tƱz ki cĂ©lokat,âą olyan bizalmi lĂ©gkört teremt, amiben mindenki megtalĂĄlhatja a sajĂĄt Ă©s a
cĂ©lokhoz vezetĆ legjobb utat,âą megteremti az önellenĆrzĂ©s lehetĆsĂ©gĂ©t, ahol a munkatĂĄrsak mĂĄr nemcsak
lĂĄtjĂĄk, hanem ellenĆrizhetik is sajĂĄt munkĂĄjuk eredmĂ©nyĂ©t.
Ebben az ĂĄllapotban a vezetĆk Ă©s vĂĄllalkozĂĄsaik mĂĄr ĂĄtlĂĄtjĂĄk a gazdasĂĄgi szĂ©raĂ©s az emberi közössĂ©g összeĂŒggĂ©seit Ă©s belĂĄtjĂĄk, hogy egy gazdasĂĄgi cĂ©llal ala-kult közössĂ©g eladata a reĂĄlis emberi igĂ©nyek kielĂ©gĂtĂ©se Ă©s a szociĂĄlis cĂ©lokszolgĂĄlata. Ezt aztĂĄn kĂŒldetĂ©sĂŒk megogalmazĂĄsĂĄban, Ă©s tevĂ©kenysĂ©gĂŒkbenmindenkĂ©ppen igyekeznek kiejezĂ©sre juttatni.
A kohĂ©ziĂłs erĆ az integrĂĄlĂłdĂĄs fĂĄzisĂĄban
Az az erĆ, ami ebben a ĂĄzisban a szervezetet összetartja, ami a mƱködĂ©shez
szĂŒksĂ©ges kohĂ©ziĂłs erĆt biztosĂtja, a közösen megogalmazott mennyisĂ©gicĂ©lok Ă©s az alapelvek mellett a kĂŒldetĂ©s. A kĂŒldetĂ©sbĆl akad ugyanis az az
61
I I I . V a k o s o k f e j Ć d s e
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 62/152
összetartĂł erĆ, amire a tudatossĂĄgĂĄnak ezen a okĂĄn Ă©lĆ Ă©s dolgozĂł ember-nek Ă©s emberi közössĂ©gnek szĂŒksĂ©ge van. A XXI. szĂĄzadban Ă©lĆ Ă©s az ĂĄllandĂłpĂ©nzhajszolĂĄsban megĂĄradt Ă©s megcsömörlött ember szĂĄmĂĄra ugyanis ontos,hogy munkavĂ©gzĂ©se sorĂĄn lĂĄssa annak Ă©rtelmĂ©t, Ă©s tudja miĂ©rt dolgozik. Errea cĂ©lra a kĂŒldetĂ©s alkalmas, mert egyedĂŒl ez tudja az emberi munka Ă©rtelmĂ©t
visszaadni.Mivel a kĂŒldetĂ©s ilyen ontos helyet oglal el egy vĂĄllalkozĂĄs sikeres mƱkö-
dĂ©sĂ©ben, ezĂ©rt a 6. ejezetben a kĂŒldetĂ©ssel kapcsolatos kĂ©rdĂ©seket rĂ©szletesenis tĂĄrgyaljuk majd.
AHĂĄrom
fĂĄzis
egysége
Persze tĂșl szĂ©p lenne a dolog, ha ez a hĂĄrom ĂĄzis a valĂłsĂĄgban ilyen elkĂŒlönĂŒltenĂ©s önĂĄllĂłan jelenne meg illetve lenne elismerhetĆ egy vĂĄllalat Ă©letĂ©ben. Az Ă©letazonban nem ilyen egyszerƱ. Ha megfigyeljĂŒk a vĂĄllalkozĂĄsok Ă©letĂ©t Ă©s szervezeteikejlĆdĂ©sĂ©t, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy amikor egy ĂĄzis beindul, akkor az nem jelenti egyĂ©rtelmƱen azt, hogy a mĂĄsik kettĆ jellemzĆ minĆsĂ©gei nincsenek jelen.A valĂłsĂĄgban mindhĂĄrom ĂĄzis egy idĆben mindig jelen van!
Minden közösség életében vannak olyan csoportok, akik az egyik, és van-
nak olyan csoportok, akik a mĂĄsik ĂĄzisban vannak, Ă©lnek Ă©s dolgoznak, pĂ©l-dĂĄul egy ĂșttörĆ ĂĄzisban Ă©lĆ Ă©s dolgozĂł vĂĄllalkozĂĄsban is lehet igen jĂłl szerve-zett Ă©s eladatĂĄt integrĂĄlt mĂłdon ellĂĄtĂł pĂ©nzĂŒgyi vagy könyvelĂ©si csoport, vagyegy integrĂĄlĂłdĂĄs ĂĄzisĂĄban Ă©lĆ vĂĄllalakozĂĄsban egy, a kreativitĂĄst Ă©s önĂĄllĂłsĂĄ-got hasznĂĄlĂł ejlesztĂ©si rĂ©szleg, ahol ânincsenek szabĂĄlyokâ.
ĂttĂRĆ FĂĄzIS DIFFERENCIĂĄlĂDĂĄSFĂĄzISA
INtEGRĂĄlĂDĂĄS
FĂĄzISA
62
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 63/152
Ăppen ezĂ©rt, ha egy vĂĄllalkozĂĄs Ă©letĂ©t vizsgĂĄljuk, Ă©s azt akarjuk megĂĄlla-pĂtani, hogy az hol tart Ă©s melyik ĂĄzisĂĄban van, illetve milyen problĂ©mĂĄkkalkĂŒzd, akkor a következĆ hĂĄrom kĂ©rdĂ©s csoportot kell megvĂĄlaszolnunk.
1. LeĂrjĂĄk-e az alĂĄbbi kijelentĂ©sek az Ăn szervezetnek mƱködĂ©st Ă©s annak vezetĂ©sĂ©t?âą A dolgok spontĂĄn mĂłdon tƱnnek el.âą ĂttörĆ-szerƱ munkavĂ©gzĂ©s olyik, nincsenek unkciĂłk.âą A szervezet szabadon alakul, mindenĂ©le elelĆssĂ©g nĂ©lkĂŒl.âą Gyakori az improvizĂĄciĂł.âą SzemĂ©ly központĂș a mƱködĂ©s Ă©s a vezetĂ©s.
âą A dolgokat intuitĂv megĂ©rzĂ©s alapon irĂĄnyĂtjĂĄk a vezetĆk.âą ermĂ©szetes irĂĄnyĂtĂĄsi mĂłdszereket alkalmazunk.âą âSzabad szigetâ-sĂ©gre valĂł hajlam erĆs a szervezetben.âą Laza kapcsolatok jellemzĆek a kĂŒlönbözĆ irĂĄnyokban.âą VĂĄllalkozĂłi szemĂ©let.
Amennyiben a vĂĄlaszok tĂșlnyomĂłrĂ©szt igen, akkor az Ăn szervezete az ĂșttörĆĂĄzisban van.
2. LeĂrjĂĄk-e az alĂĄbbi kijelentĂ©sek az Ăn szervezetnek mƱködĂ©st Ă©s annak
vezetĂ©sĂ©t?âą ElemzĆ megközelĂtĂ©s jellemzĆ a mƱködĂ©sĂŒnkre.âą MegkĂŒlönböztetett Ă©s kötött unkciĂłk vannak.âą Rendszer központĂș a szervezet.âą Hierarchikus a szervezetâą A dolgokat az intelligencia irĂĄnyĂtja,âą Az Ă©rtelem Ă©s okos megoldĂĄsok jellemzik a olyamatokat.âą Verseny-orientĂĄlt a mƱködĂ©sĂŒnk.âą MĂĄsolt megoldĂĄsokat alkalmazunk â gyorsan mindenhol bevezetjĂŒk.
âą ParancsolĂł a vezetĂ©si stĂlus.âą A cĂ©g, ha teheti magĂĄba olvaszt mĂĄsokat, Ăgy prĂłbĂĄl növekedni.
Amennyiben a vĂĄlaszok tĂșlnyomĂłrĂ©szt igen, akkor az Ăn szervezete a diffe-renciĂĄlĂłdĂĄs ĂĄzisban van.
3. LeĂrjĂĄk-e az alĂĄbbi kijelentĂ©sek az Ăn szervezetnek mƱködĂ©st Ă©s annak vezetĂ©sĂ©t?âą EgyesĂtĆ, integrĂĄlĂł akciĂłk olynak.âą ViszonossĂĄg, kölcsönössĂ©g Ă©s közössĂ©g Ă©pĂtĂ©s jellemzi a kapcsolatokat.
âą FelelĆssĂ©g Ă©s szabadsĂĄg nĂĄlunk egyĂŒtt jĂĄr.âą HĂĄlĂłzat-szervezetĂŒnk van.
63
I I I . V a k o s o k f e j Ć d s e
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 65/152
âą a szociĂĄlis szĂ©rĂĄnak a mĂĄsodik ĂĄzis, a differenciĂĄlĂłdĂĄs ĂĄzisa elel meg,mert ebben az idĆszakban a eladat az emberek közötti viszonyok, a kap-csolatok szabĂĄlyozĂĄsa, rendezĂ©se Ă©s kialakĂtĂĄsa
âą a gazdasĂĄgi szĂ©rĂĄval pedig az integrĂĄlĂłdĂĄs ĂĄzisa hozhatĂł össze, amikora eladat: a kĂŒlvilĂĄg elĂ© Ă©s tetteink következmĂ©nyĂ©vel szĂĄmot vetni, aztĂĄtalakĂtani.
De hogy mennyire Ă©lĆ ez a kĂ©p, amit ez a modell leĂr, Ă©s mennyire az Ă©lĆ szerve-zetekben gyökerezik, annak igazolĂĄsĂĄra Ă©rdemes összevetni az ember ejlĆdĂ©shĂĄrom ĂĄzisĂĄt Ă©s annak jellemzĆit a vĂĄllalkozĂĄsok ejlĆdĂ©sĂ©nek ĂĄzisaival. AztlĂĄtjuk, hogy az ember Ă©lete is hĂĄrom nagy ĂĄzisra, ejlĆdĂ©si szakaszra bonthatĂł,mĂ©gpedig:
1.Az ember Ă©letĂ©nek körĂŒlbelĂŒl elsĆ harmada, a 0â21 Ă©ves kor, amikor fizikai
testĂ©t kialakĂtja, elnĆ Ă©s elkĂ©szĂŒl az Ă©letre. Ez a megszĂŒletett ember Ă©letĂ©-nek beogadĂĄsi ĂĄzisa, amikor az ember a testi, lelki Ă©s szellemi Ă©rĂ©s sorĂĄn
Az emberi biogrfia aastrktĂșrja
Sociis
Seemi tesifejĆds
SeemifejĆds
t e c h n i k a i k Ă© p e s s Ă© g e k
S z o c i ĂĄ l i s k Ă© p e s s Ă© g e k
S r a Ă© g i a i k Ă© p e s s Ă© g e k
tesi
A taasztaatok krĂzise
Az eegedĂ©skrĂzise
MegszĂŒeti
a befogadĂł fis
nöekedi
a expaniĂł fisa
Megéri
a sociis fis
21 42
65
I I I . V a k o s o k f e j Ć d s e
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 66/152
megprĂłbĂĄlja a vilĂĄgot megragadni, megĂ©lni Ă©s megĂ©rteni. Mindez a szĂŒlĆihĂĄz vĂ©delme alatt, egy csalĂĄdi közössĂ©g vĂ©delmĂ©ben Ă©s melegĂ©ben törtĂ©nik,ahol Ășgy Ăłvja Ćt a csalĂĄd, mint kagylĂł az igazgyöngyöt. Ez a szakasz is egykrĂzissel ejezĆdik be, amit a kapcsolatok krĂzisĂ©nek neveztek el.
2. Majd következik a mĂĄsodik harmad, a 21â42 Ă©letĂ©v közötti korszak, ez azember növekedĂ©si idĆszaka, az expanziĂł ĂĄzisa, amikor technikai, szociĂĄ-lis Ă©s szellemi kĂ©pessĂ©geit ejleszti, miközben önĂĄllĂł lesz Ă©s kialakĂtja sajĂĄtĂ©letĂ©t, egyĂ©ni kapcsolatait, az ĆreĂĄ jellemzĆ szabĂĄlyokat, Ă©letvitelt. Enneka vĂ©gĂ©n az elengedĂ©s krĂzise talĂĄlhatĂł.
3. A 42. Ă©letĂ©v körĂŒl megkezdĆdik az ember Ă©letĂ©nek szociĂĄlis ĂĄzisa, Ă©s ekkorĂĄltalĂĄban megvĂĄltozik az ember viszonya a vilĂĄghoz. A 42. Ă©letĂ©v körĂŒl
annak a kĂ©rdĂ©snek a megvĂĄlaszolĂĄsa lesz a eladat, hogy kĂ©pesek vagyunk-e Ă©letĂŒnk Ă©rtelmĂ©t Ă©s cĂ©ljĂĄt megtalĂĄlni. Az emberek többsĂ©ge a 35-tĆl 42-ig terjedĆ idĆszakban elelejti, hogy Ă©letĂ©nek szellemi eladata is van Ă©snem csak a pĂ©nz Ă©s az anyagi Ă©lvezetek hajszolĂĄsa. Ăgy amikor elĂ©rkezik a42. Ă©letĂ©vĂŒk Ă©s bennĂŒk elmerĂŒl az a kĂ©rdĂ©s, hogy mit is tettek valĂłjĂĄban,milyen Ă©rtelmes, a kĂŒldetĂ©sĂŒkkel harmĂłniĂĄban lĂ©vĆ cselekedeteket haj-tottak vĂ©gre, akkor sajnos csak nemmel tudnak vĂĄlaszolni. Semmit semtettek. Ăgy a 40 â 42 Ă©letĂ©v a nagy krĂzisek korszakĂĄvĂĄ vĂĄlik, a vĂĄlĂĄsok Ă©söngyilkossĂĄgok kora lesz, mert azok, akik nem tudnak a nekik eltett kĂ©r-
dĂ©sre megelelĆ vĂĄlaszt adni, Ăgy prĂłbĂĄlnak elmenekĂŒlni. De sajĂĄt magaelĆl nem menekĂŒlhet az ember, Ă©s ezĂ©rt aztĂĄn azok akik tovĂĄbb olytatjĂĄka pĂ©nz hajszolĂĄsĂĄt Ă©s az anyagi javak Ă©lvezetĂ©t, minden szellemi tevĂ©keny-sĂ©g nĂ©lkĂŒl, bizony depressziĂłba Ă©s megalkuvĂĄsba sĂŒllyedve Ă©lik le Ă©letĂŒkhĂĄtralĂ©vĆ Ă©veit. De akik megtalĂĄljĂĄk a vĂĄlaszokat, elismerik kĂŒldetĂ©sĂŒketĂ©s kĂ©pesek szellemi lĂ©nykĂ©nt tovĂĄbb Ă©lni Ă©letĂŒket, Ćk kĂ©pessĂ© vĂĄlnak azigaz, a szĂ©p Ă©s a jĂł elismerĂ©sĂ©re. EzĂĄltal Ćk megtalĂĄljĂĄk Ă©letĂŒk Ă©rtelmet Ă©scĂ©lt talĂĄlnak öregsĂ©gĂŒkben is, Ă©s mĂ©g egy csodĂĄlatos szellemi ejlĆdĂ©s vĂĄrrĂĄjuk; hasznos Ă©s Ă©rtelmes öregkor, mĂ©g akkor is, ha ettĆl kezdĆdĆen mĂĄr
szemmel is lĂĄthatĂł a test fizikai hanyatlĂĄsa.A vĂĄllalkozĂĄsok hĂĄrom ejlĆdĂ©si szakasza erĆsen hasonlĂt az ember ejlĆ-
dĂ©sĂ©hez, annyira, hogy valamennyi szakasz vĂ©gĂ©n egy krĂzis következik, Ă©s amĂĄsodik szakasz vĂ©gĂ©nek krĂzisĂ©t mindkĂ©t esetben egy morĂĄlis krĂzis, annak akĂ©rdĂ©snek a megvĂĄlaszolĂĄsa jelenti, hogy az ember Ă©s a vĂĄllalat kĂ©pes-e ĂĄtĂ©rezniszociĂĄlis elelĆssĂ©gĂ©rzetĂ©t, megvalĂłsĂtani kĂŒldetĂ©sĂ©t.
66
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 67/152
4.
A akozsokegészségi aotró
A vållAlkozåsok Hårom szféråjånAk ållAPotåról
AttĂłl ĂŒggĆen, hogy egy vĂĄllalat vezetĆi kĂ©pesek-e megelelĆ szociĂĄlis ormĂĄkatlĂ©trehozni Ă©s azokat egĂ©szsĂ©gesen mƱködtetni, vĂ©gĂŒl is eldĆl, hogy a vĂĄllalatilletve annak egyes terĂŒletei egĂ©szsĂ©gesek vagy betegek lesznek-e. Ahhoz azon-ban, hogy az egĂ©szsĂ©gi ĂĄllapot ill. a betegsĂ©g jeleit megismerjĂŒk, hogy gyĂłgyĂ-tani tudjunk amikor arra szĂŒksĂ©g van, szĂŒksĂ©ges, hogy az Ă©lĆ szervezetekrehatĂł erĆket Ă©s azok hatĂĄsĂĄt ismerjĂŒk.
A vilĂĄgban van egy mindenki ĂĄltal jĂłl ismert Ă©s ĂĄllandĂłan hatĂł erĆ, a gra- vitĂĄciĂł. Egy olyan erĆ, mely a Föld közĂ©ppontjĂĄbĂłl ered Ă©s kisugĂĄrozva hatmindenre, ami a Földön megtalĂĄlhatĂł, Ă©s vonzza az anyagot â az Ă©lĆ Ă©s Ă©lette-len tĂĄrgyakat egyarĂĄnt â a Föld közĂ©ppontja elĂ©. Olyankor tudatosul igazĂĄn,amikor Ă©szleljĂŒk, hogy milyen hatalmas erĆ szĂŒksĂ©ges ahhoz, hogy tĂĄrgyakatelemeljĂŒnk a FöldrĆl, a gravitĂĄciĂł ereje ellenĂ©ben.
Van azonban egy mĂĄsik erĆ is, ami csak az Ă©lĆvilĂĄgban hat, Ă©s Ăgy az emberĂ©s az ember alkotta közössĂ©gekre is, ez az Ă©leterĆ, vagy a levitĂĄciĂł. Ezt az erĆthagyomĂĄnyos szemlĂ©lettel nem ismerjĂŒk el az anyagi vilĂĄgban, pedig az Ă©lĆ-
vilĂĄgban mindenhol jelen van, ugyanis az Ă©let titka, hogy egyĂŒttmƱködik alevitĂĄciĂłval.
Azt a ma ĂĄltalĂĄnos termĂ©szettudomĂĄnyos gondolkodĂĄst, mely a gravitĂĄciĂłraĂ©pĂŒl, Newton alapozta meg, aki egy lehullĂł almĂĄt vizsgĂĄlva eltette magĂĄnakazt a kĂ©rdĂ©st, hogy miĂ©rt is esik le az az alma? E kĂ©rdĂ©sre adott vĂĄlaszĂĄvaledezte el a gravitĂĄciĂłs erĆt, Ă©s utĂĄna ezt matematikai Ă©s mechanikai törvĂ©-nyekkel le is tudta Ărni. Vagyis ha azt kĂ©rdezed: âMitĆl esik le az alma?â, akkorerre Newton vĂĄlasza az volt: âA gravitĂĄciĂłtĂłl!â Ărdekes lenne elgondolkodniazon, hogy mi törtĂ©nt volna akkor, ha Newton azt a kĂ©rdĂ©st is eltette volna,
hogy mitĆl ment el az alma a ĂĄra. Ekkor talĂĄn a levitĂĄciĂłt is eledezhette volna Ă©s ezzel ma sok problĂ©mĂĄt vagy Ă©rtetlensĂ©get megtakarĂthattunk volna.
67
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 69/152
mint egy virĂĄg, mindig ĂĄpolni, tĂĄplĂĄlni kell Ćket! EzĂ©rt soha sem szabad aztgondolni, hogy ezt vagy azt a cĂ©lt mĂĄr el is Ă©rtĂŒk, mert a levitĂĄciĂłt ennmara-dĂĄsĂĄt Ă©s az Ă©leterĆk ĂĄramlĂĄsĂĄt olyamatosan energia beektetĂ©ssel tĂĄmogatnikell. A gravitĂĄciĂłs erĆk ugyanis Ășjra Ă©s Ășjra megprĂłbĂĄlnak behatolni a rend-szerbe, megprĂłbĂĄljĂĄk a levitĂĄciĂł ĂĄltal elĂ©rt eredmĂ©nyeket lerombolni. Vagyisa levitĂĄciĂł enntartĂĄsa az embertĆl olytonos erĆeszĂtĂ©st Ă©s igen nagyokĂștudatossĂĄgot igĂ©nyel.
Amikor valaki â legyen az vezetĆ vagy munkatĂĄrs â egy vĂĄllalkozĂĄsban Ășgygondolja, hogy most minden rendben megy Ă©s hĂĄtradĆlhet, elteheti a kezĂ©t,akkor abban a pillanatban azonnal megnyitja az utat a gravitĂĄciĂłs erĆknekĂ©s tevĆlegesen hozzĂĄjĂĄrul ahhoz, hogy az Ă©leterĆk okozatosan elgyengĂŒljenek,
esetleg elhaljanak. Ez a veszĂ©ly bizony erĆsen enyeget minden vĂĄllalkozĂĄst,mert az a mondĂĄs, hogy a âsiker vakkĂĄ teszâ Ă©ppen ezt az emberi tulajdon-sĂĄgunkat Ărja le. Ez következik be akkor, amikor a siker következtĂ©ben vis-szahĂșzĂłdnak Ă©s a mƱködĂ©sbe kevesebb energiĂĄt ektetnek a vezetĆk, Ă©s ezzelĂ©ppen maguk hozzĂĄk olyan helyzetbe vĂĄllalkozĂĄsukat, hogy elĆbb vagy utĂłbbproblĂ©mĂĄk jelenjenek meg. Vagyis engedik a gravitĂĄciĂłs erĆket eluralkodni a
vĂĄllalatban.Azt tehĂĄt lĂĄtnunk kell, hogy csak a levitĂĄciĂłs erĆkkel, vagyis az Ă©leterĆk-
kel egyĂŒttmƱködve vĂĄlhatnak a gazdasĂĄgi közössĂ©gek Ă©s vĂĄllalkozĂĄsok olyan
egĂ©szsĂ©ges közössĂ©gekkĂ©, melyek az jellemzi, hogy az emberek, vagyis az egĂ©-szet alkotĂł kis rĂ©szek, rendszeresenâą egyĂŒtt gondolkodnak,âą egyĂŒtt Ă©reznek Ă©sâą egyĂŒtt akarnak.
A hangsĂșly az egyĂŒtt szĂłn van, mert minden gazdasĂĄgi közössĂ©g Ă©s vĂĄllalko-zĂĄs a XXI. szĂĄzadban azt vĂĄrja el tagjaitĂłl, hogy az emberek között egyĂŒttmƱ-ködĂ©s legyen. Ez a vilĂĄg ugyanis az egymĂĄsrautaltsĂĄg vilĂĄga, amikor mindenember valamilyen ormĂĄban vagy mĂ©rtĂ©kben ĂŒgg a mĂĄsik embertĆl ill. annak
munkavĂ©gzĂ©sĂ©tĆl. Ahhoz hogy egy ilyen egymĂĄsrautaltsĂĄgban Ă©lĆ vĂĄllalkozĂĄsegĂ©szsĂ©ges Ă©s hatĂ©kony lehessen, ezt az egyĂŒttmƱködĂ©st a következĆ hĂĄromminĆsĂ©gnek kell jellemeznie:
âą tolerĂĄns Ă©s a mĂĄsik gondolati szabadsĂĄgĂĄt elismerĆ gondolatcsere,âą minden rĂ©sztvevĆ szĂĄmĂĄra azonos jogok biztosĂtĂĄsa Ă©s lĂ©trehozĂĄsa,âą Ă©s a mĂĄsik ember szĂŒksĂ©gleteiben Ă©rdekelt Ă©s azt figyelembevevĆ gazdasĂĄgi
olyamatok, oly módon, mely a környezet igényeit is figyelembe veszi.Ezek megvalósulåsnak van még egy ontos eltétele, mégpedig az, hogy ha a
vĂĄllalkozĂĄsban Ă©rvĂ©nyesĂŒljön az az alapelv, mely szerint az egĂ©szsĂ©ges szociĂĄ-
lis Ă©let alapja az embernek a mĂĄsik ember irĂĄnti Ă©rdeklĆdĂ©se, ami pedig csakemberi kapcsolatokban Ă©rtelmezhetĆ, ill. ezeken keresztĂŒl Ă©rhetĆ el.
69
I V . A v a k o s o k e g s s g i a p o r Ăł
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 70/152
Az erĆk HAtĂĄsAi A szellemi szfĂ©rĂĄbAn
A gravitĂĄciĂłs erĆk hatĂĄsa a szellemi szfĂ©rĂĄban
A gravitĂĄciĂłs erĆk hatĂĄsĂĄra következik be az a jelensĂ©g, hogy egy vĂĄllalkozĂĄs-ban a vezetĆi elelĆssĂ©get hatalomkĂ©nt Ă©rtelmezĆ szemĂ©ly vagy csoport kisajĂĄ-tĂtja a kezdemĂ©nyezĂ©s, a gondolkodĂĄs terĂŒletĂ©t, Ă©s ez nyomasztĂł, lelkileg meg-terhelĆ hierarchiĂĄt hoz lĂ©tre.
Ennek a ojtogatĂł, megterhelĆ, hierarchikus hangulatnak az Ă©rzĂ©kelĂ©se egy vĂĄllalkozĂĄsban a gravitĂĄciĂłs gondolkodĂĄs jelenlĂ©tĂ©t mutatja. Egy ilyen vĂĄl-lalkozĂĄsban nincs tĂ©r az egyĂ©ni kezdemĂ©nyezĂ©sekre, nem lehet gondolkodni,
minden elĆ van Ărva Ă©s ellenĆrizve van. Nincs hit, nincs bizalom a munkatĂĄr-sak kĂ©pessĂ©geiben Ă©s pozitĂv indĂtĂ©kaiban. Ez egyenes következmĂ©nye annaka gravitĂĄciĂł ĂĄltal sugallt gondolatnak, mely következtĂ©ben a vezetĆk nem bĂz-nak tĂĄrsaik szellemi kĂ©pessĂ©geiben Ă©s belsĆ motivĂĄciĂłjĂĄban sem. EzĂ©rt ebbena hangulatban
âą nincs lehetĆsĂ©g a szemĂ©lyes ejlĆdĂ©sre,âą az emberek âemberi erĆorrĂĄsnakâ, âkapacitĂĄsnakâ Ă©rzik magukat.âą Csak unkcionĂĄlis ejlĆdĂ©sre van mĂłd, ahol minden az egyĂ©ni outputtal ĂĄll
szoros összeĂŒggĂ©sben.
âą HibĂĄk esetĂ©n csak bĂŒntetĂ©s van Ă©s nincs korrekciĂłs, vagy ejlĆdĂ©si lehetĆsĂ©g.âą Az ily mĂłdon lĂ©trejött hierarchikus szervezet nem Ă©rdeklĆdik az egyĂ©n, azemberi lĂ©ny irĂĄnt,
âą aminek következtĂ©ben a vĂĄllalkozĂĄst a hideg merevsĂ©g, a belsĆ mozgĂĄshiĂĄnya jellemzi.
Ăsszeoglalva a szellemi szĂ©rĂĄban a gravitĂĄciĂłs erĆket kĂ©pviselĆ gondolko-dĂĄs alapja a bizalmatlansĂĄg, melyben nincsen helye az emberi szellemnek, azember alkotĂł erĆinek. Ez pedig nem mĂĄs mint a materializmus
A levitĂĄciĂłs erĆk hatĂĄs a szellemi szfĂ©rĂĄban
A levitĂĄciĂłs erĆk egy vĂĄllalkozĂĄsban az emberi szellemben, az emberi lĂ©nyalkotĂł kĂ©pessĂ©gĂ©ben valĂł bizalomban, abban a hitben mutatkozik meg,hogy munkatĂĄrsaimnak szĂĄndĂ©kai jĂłk Ă©s szellemi kĂ©pessĂ©gĂŒket a közössĂ©gĂ©rdekĂ©ben ogjĂĄk hasznĂĄlni. Az ily mĂłdon ĂĄramlĂł Ă©leterĆk jelenlĂ©te következ-tĂ©ben aztĂĄn a közössĂ©g minden tagja bĂzik abban, hogy minden emberben Ă©la vĂĄgy az Ă©rtelmes tettekre, munkĂĄra, Ă©s minden embernek alkotĂłereje van.A levitĂĄciĂłs erĆkbĆl akadĂł alapvetĆ Ă©s ĂĄltalĂĄnos emberi hozzĂĄĂĄllĂĄs a szellemi
szĂ©rĂĄban ugyanis a bizalom az emberek szellemi, önejlĆdĂ©si kĂ©pessĂ©gĂ©ben.Ebben az esetben ez az Ă©ltetĆ erĆ az emberre irĂĄnyul, Ă©s a belĆle akadĂł
70
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 71/152
bizalom szabadsĂĄgot ad Ă©s ezĂĄltal elszabadĂtja az egyĂ©ni ejlĆdĂ©st Ă©s kĂ©pes-sĂ©geket. A levitĂĄciĂł az emberi szellembe vetett hiten alapul Ă©s ezen keresztĂŒlhelyet biztosĂt neki a közössĂ©gben.
Ahhoz, hogy ez az egĂ©szsĂ©ges szellemi Ă©let egy vĂĄllalkozĂĄsban egyĂĄltalĂĄnkialakulhasson, lĂ©tre kell hĂvni annak a kultĂșrĂĄjĂĄt, hogy a kĂ©rdĂ©seket, a prob-lĂ©mĂĄkat lehetĆleg minĂ©l több Ă©s kĂŒlönbözĆ nĂ©zĆpontbĂłl vizsgĂĄljĂĄk meg. Azegyes nĂ©zĆpontokbĂłl pedig döntĂ©si alternatĂvĂĄkat kell adni a közössĂ©g tagja-inak, azĂ©rt, hogy egy helyes ĂtĂ©letalkotĂĄsi olyamatban ĂtĂ©letet tudjanak mon-dani. Ennek aztĂĄn az a csodĂĄlatos következmĂ©nye lesz, hogy ez a közös gon-dolkodĂĄs olyan Ășj gondolatokat teremt, melyek a vĂĄllalkozĂĄs egyik tagjĂĄbansem szĂŒlettek volna meg. A közös gondolkodĂĄs, a szabad vĂ©lemĂ©nyalkotĂĄs Ășjat
hoz lĂ©tre.A szabad szellemi Ă©let ontos eleme, hogy minden talĂĄlkozĂĄs sorĂĄn, de kĂŒlö-nösen egy Ă©rtekezlet vagy megbeszĂ©lĂ©s sorĂĄn, minden rĂ©sztvevĆnek azonos joga van vĂ©lemĂ©nye elmondĂĄsĂĄra. Ăgy aztĂĄn, ha ezt az elvet be akarjuk tartani,szĂŒksĂ©g van egy moderĂĄtor, egy Ă©rtekezletvezetĆ megvĂĄlasztĂĄsĂĄra. Ć azonbanmĂĄr a jogi terĂŒlet kĂ©pviselĆje, Ă©s ezĂ©rt neki tulajdonkĂ©ppen nem is szabadnaa megbeszĂ©lĂ©sben rĂ©szt venni. Az Ă©rtekezlet vezetĆjĂ©nek ugyanis az a eladata,hogy a rĂ©sztvevĆk jogait biztosĂtsa, akĂĄr oly mĂłdon is, hogy ha tĂșl sok a hoz-zĂĄszĂłlĂĄsi igĂ©ny, akkor azokat korlĂĄtozza vagy csoportokat hoz lĂ©tre bizonyos
tĂ©mĂĄk intenzĂv megbeszĂ©lĂ©sĂ©re.Ahhoz, hogy a szabad szellemi Ă©let ki tudjon ejlĆdni, szĂŒksĂ©g van idĆre is.Mivel idĆbĆl ĂĄltalĂĄban igen korlĂĄtozott mennyisĂ©get tudunk a vĂĄllalkozĂĄsbandolgozĂłk rendelkezĂ©sĂ©re bocsĂĄtani, ezĂ©rt, hogy a vĂĄllalkozĂĄs tagjai szĂĄmĂĄra eza olyamat ne jelentsen elviselhetetlen terhet, szĂŒksĂ©g van az idĆ korlĂĄtozĂĄsĂĄrais. Ennek a dinamikus egyensĂșlynak a megteremtĂ©se pedig mĂĄr a jogi terĂŒleteladata, mert ott kell korlĂĄtozni a tĂșlzott igĂ©nyeket, az egyoldalĂșsĂĄgokat elke-rĂŒlni, Ă©s a jogok Ă©s kötelezettsĂ©gek közötti harmĂłniĂĄt lĂ©trehozni.
A szellemi terĂŒlet esetĂ©ben ontos mĂ©g tudni, hogy az amit mi mint a vĂ©le-
mĂ©nynyilvĂĄnĂtĂĄs szabadsĂĄga ismerĂŒnk, az elmondott szöveg tartalmĂĄranem vonatkozik! Ha szavainkkal a kapcsolati szĂ©ra terĂŒletĂ©re lĂ©pĂŒnk, akkorelmondott gondolatainkban az egyenlĆsĂ©g ideĂĄljĂĄnak kell Ă©lnie, ami elsĆsor-ban a mĂĄsik ember, a közössĂ©g mĂĄsik tagjĂĄnak sĂ©rthetetlensĂ©gĂ©ben kell, hogymegmutatkozzon.
A szellemi terĂŒleten egyĂ©bkĂ©nt a testvĂ©risĂ©g ideĂĄlja is megjelenik âą Ă©s az Ă©rthetĆ, vilĂĄgos beszĂ©dbenâą valamint az önmegtartĂłztatĂĄsban mutatkozik meg.
Ezek szĂŒksĂ©gessĂ©ge kĂ©t esetben jelenik meg szellemi tevĂ©kenysĂ©gĂŒnk sorĂĄn,
mindkettĆre szĂŒksĂ©g van, amikor a sajĂĄt gondolatainkat adjuk elĆ, Ă©s az utĂłb-bira akkor, amikor a mĂĄsik emberre, az Ć gondolataira kell figyelni.
71
I V . A v a k o s o k e g s s g i a p o r Ăł
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 73/152
kötött megĂĄllapodĂĄsokban testesĂŒl meg. Ugyanis az emberek közötti kapcso-latban, amikor csak beszĂ©lnek egymĂĄssal, mĂ©g nem keletkezik semmi kötött-sĂ©g. De amikor lezĂĄrjĂĄk a beszĂ©lgetĂ©st, amikor egy megĂĄllapodĂĄs jön lĂ©tre,akkor az igazi kötĂ©st, kapcsolatot hoz lĂ©tre a kĂ©t ember között. EttĆl a pillanat-tĂłl kezdve a kĂ©t ember ĂŒgg egymĂĄstĂłl, a kĂ©t ember között egy elvĂĄrĂĄs jön lĂ©tre.Minden olyan vĂĄllalkozĂĄs, közössĂ©g beteg, ahol az Ăgy lĂ©trejött megĂĄllapodĂĄ-sokat nem tartjĂĄk be, ahol az ĂgĂ©reteken következmĂ©nyek nĂ©lkĂŒl ĂĄt lehet lĂ©pni.EzĂ©rt olyan szomorĂș, hogy a mai vilĂĄgban az emberek nem veszik komolyan amegĂĄllapodĂĄsokat, az ĂgĂ©reteket.
Ezekben a vĂĄllalkozĂĄsokban a gravitĂĄciĂłs gondolkodĂĄs legontosabb szabĂĄ-lyai uralkodnak, melyek közĂŒl a legontosabbak a következĆk:
âą LĂ©gy Ăłvatos azzal, hogy mit mondasz, mert elhasznĂĄlhatjĂĄk ellened.âą Ne oszd meg mĂĄsokkal a valĂłdi szĂĄndĂ©kaidat, nehogy mĂĄsok megakadĂĄ-lyozhassĂĄk a terveid megvalĂłsĂtĂĄsĂĄt.
âą MĂĄsok szavait figyeld gyanakodva, mert lehet, hogy valamit megprĂłbĂĄl-nak elrejteni elĆled.
⹠Sose kérdezd, mi a ontos måsoknak, csak arra ami a te szåmodra ontos.⹠Sose mondj igazat, mert az veszélyes lehet.
Az emberek ilyen esetekben Ășgy Ă©rzik, hogy nem lehet lĂ©legezni az ilyen szer- vezetben, a levegĆ nehĂ©z Ă©s ragadĂłs, elszigetelve Ă©rzik magukat a többiektĆl
Ă©s itt az embernek nincs tĂĄmasza. Egy gravitĂĄciĂłs erĆk ĂĄltal ĂĄthatott vĂĄllalko-zĂĄsban az emberek cserbenhagyjĂĄk egymĂĄst, azaz nincsen hely többĂ© a mĂĄsikember szĂĄmĂĄra. Ez pedig a tökĂ©letes egoizmus.
A levitĂĄciĂłs erĆk hatĂĄsa a szociĂĄlis szfĂ©rĂĄban
A gravitĂĄciĂłs gondolkodĂĄs hatĂĄsĂĄt az a bĂĄtorsĂĄg gyĆzheti le, mely elismeri,hogy milyen â szĂł szerint is â embertelen, antiszociĂĄlis helyzet alakult ki a miközössĂ©gĂŒnkben Ă©s elindul azon az Ășton, melynek sorĂĄn helyet teremt a mĂĄsik
ember szĂĄmĂĄra. Ez a helyteremtĂ©s a mai közössĂ©gekben a kommunikĂĄciĂłbĂłlkeletkezĆ kapcsolatokbĂłl Ă©s az ebbĆl kialakulĂł bizalom ĂĄltal törtĂ©nhet meg.Az elsĆ lĂ©pĂ©s mindig a kommunikĂĄciĂł, mely azĂĄltal, hogy szociĂĄlis olyama-tokat indĂt be, egy szociĂĄlis teremtĆ erĆnek is tekinthetĆ. Amikor a kapcso-lat az emberek között lĂ©trejött vagy helyreĂĄllt, akkor a kapcsolatokban ki kellalakĂtani a bizalmat az emberek között abban, hogy itt a megĂĄllapodĂĄsokat Ă©saz ĂgĂ©reteket be ogjĂĄk tartani. A megĂĄllapodĂĄsok Ă©s az ĂgĂ©retek betartĂĄsĂĄnakkultĂșrĂĄja, Ă©s az ebbĆl akadĂł Ă©leterĆ egy Ășj tĂĄrsas minĆsĂ©get kĂ©pes lĂ©tre hozni,Ă©s kĂ©pes az egyĂ©nt önmaga ölĂ© emelni. Az Ăgy megindult olyamat pedig bein-
dĂthatja a elemelkedĂ©st, azĂĄltal, hogy a szervezetet szĂ©pen lassan ĂĄthatjĂĄk az ĂșjĂ©leterĆk. A levitĂĄciĂłs erĆk hatĂĄsĂĄra az ember ismĂ©t rĂ©szĂ©vĂ© vĂĄlik a közössĂ©gnek
73
I V . A v a k o s o k e g s s g i a p o r Ăł
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 74/152
Ă©s ez nem csak csoportejlĆdĂ©st, hanem a szociĂĄlis tartalom elszabadĂtĂĄsĂĄt iseredmĂ©nyezi.
Ennek ontos lĂ©pĂ©se, hogy a szociĂĄlis szĂ©rĂĄbĂłl valĂłdi szĂvközpontot hoz-zunk lĂ©tre, hogy legyen a vĂĄllalatban egy olyan közĂ©ppont, amelybĆl az Ă©let-erĆk szĂ©tĂĄradnak, Ă©s amelyik a szĂł valĂłdi Ă©rtelmĂ©ben az emberi minĆsĂ©getkĂ©pviseli. Ezt a közössĂ©g Ășgy Ă©rheti el, hogy a tagok egy szociĂĄlis teret hoznaklĂ©tre, olyan teret, melyben az inspiratĂv közössĂ©gi erĆk hatni tudnak, ez a tĂ©r
vĂ©delmezĆ Ă©s tĂĄmogatĂł mĂłdon körĂŒl tudja venni azt a munkĂĄt, ami a vĂĄllalko-zĂĄsban olyik. Itt, ebben a tĂ©rben megvalĂłsulhat az az elvĂĄrĂĄs, hogy az egĂ©szsĂ©-ges szociĂĄlis Ă©let alapja az embernek a mĂĄsik ember irĂĄnti Ă©rdeklĆdĂ©se.
Ilyen Ă©rtelemben a bizalombĂłl akadĂł levitĂĄciĂłs erĆk hatĂĄsĂĄra kialakulĂł
szociĂĄlis tĂ©r az, amely a közössĂ©gben arra szolgĂĄl, hogy megteremtse a kom-munikĂĄciĂł lehetĆsĂ©gĂ©t, valĂłdi emberi talĂĄlkozĂĄsokat Ă©s kapcsolatokat hozzonlĂ©tre a közössĂ©g valamennyi tagja Ă©s minden, a közös cĂ©lokĂ©rt közremƱködĆember â vezetĆ, beosztott, beszĂĄllĂtĂł, vevĆ â között egyarĂĄnt. Egy olyan tĂ©rnekkell lĂ©trejönnie, melyben minden közremƱködĆ megtalĂĄlja:
âą az egyĂ©ni ejlĆdĂ©s valĂłdi lehetĆsĂ©geit,âą kĂ©pessĂ©geinek aktivizĂĄlĂĄsĂĄhoz Ă©s a közössĂ©g szolgĂĄlatĂĄba ĂĄllĂtĂĄsĂĄhoz szĂŒk-
sĂ©ges eltĂ©teleket,âą a lehetĆsĂ©get arra, hogy a maga rĂ©szĂ©t megteheti a közösen meghatĂĄrozott
cĂ©lok megvalĂłsĂtĂĄsa Ă©rdekĂ©ben.Ez azonban önmagĂĄban nem elegendĆ ahhoz, hogy a olyamatok hibĂĄtlanulussanak Ă©s a elvĂĄllalt eladatok mindig az elĆzetes terveknek megelelĆenkĂ©szĂŒljenek el, ezĂ©rt minden megbĂzĂĄssal rendelkezĆ embernek Ă©s a neki amegbĂzĂĄst adĂł vezetĆjĂ©nek rendszeresen Ă©s kritikusan meg kell nĂ©znie azt amiteddig tett, Ă©s elĂŒl kell vizsgĂĄlnia elelĆssĂ©ggel meghozott döntĂ©seit, kĂŒlönöstekintettel a vĂĄllalkozĂĄs mĂĄs tagjai elĂ© meglĂ©vĆ elelĆssĂ©gĂ©re. Ez az önellen-ĆrzĂ©s Ă©s visszapillantĂĄs a eladatok tervek szerinti elvĂ©gzĂ©sĂ©n tĂșl az ember Ă©s a vĂĄllalkozĂĄs tudatossĂĄgĂĄnak ejlĆdĂ©sĂ©t segĂti elĆ.
A szociĂĄlis rĂ©szre nem csak az jellemzĆ, hogy önmaga a mĂĄsik kettĆ közöttközĂ©pen helyezkedik el, hanem az is, hogy ezen az adott terĂŒleten belĂŒl is on-tos a közĂ©p, az egyensĂșly megtalĂĄlĂĄsa. Amennyiben tĂșl sok szabĂĄlyt, elĆĂrĂĄstalkotnak a vĂĄllalatban, akkor ez, merev, tĂșlszabĂĄlyozott mƱködĂ©shez vezet,ami egyrĂ©szt a szellemi szĂ©ra halĂĄlĂĄt, illetve a közössĂ©g hierarchikus mƱkö-dĂ©sĂ©t hozza. Viszont ha tĂșl kevĂ©s a szabĂĄly, az is problĂ©mĂĄkhoz Ă©s mƱködĂ©siegyensĂșlytalansĂĄgokhoz, mĂĄs szĂłval kĂĄoszhoz vezet. EgyszerƱen kiejezve: aszabĂĄlyok, a megĂĄllapodĂĄsok hiĂĄnya olyan szociĂĄlis kĂĄoszt teremt, melybenmindenki azt csinĂĄl amit jĂłnak gondol Ă©s ez egy-egy erĆsebb szemĂ©ly önkĂ©ny-
uralmĂĄt is eredmĂ©nyezheti. Egy ilyen helyen aztĂĄn vitĂĄk, veszekedĂ©sek, Ă©shatalmi harc jellemzi az emberi kapcsolatokat, ami tökĂ©letesen Ă©rthetĆ, hiszen
74
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 75/152
az egyensĂșlyĂĄbĂłl kiesett szociĂĄlis terĂŒlet â vagyis maga a közössĂ©g â nem biz-tosĂtja sem a szellemi, sem pedig a gazdasĂĄgi terĂŒlet szĂĄmĂĄra az egĂ©szsĂ©gesmƱködĂ©shez szĂŒksĂ©ges szabĂĄlyozĂĄsi eltĂ©teleket!
Amennyiben az elĆbb emlĂtett helyzet egy vĂĄllalkozĂĄsban a vezetĂ©s elisme-rĂ©sĂ©bĆl akadĂłan nem jön lĂ©tre, akkor egy a közössĂ©g tagjai közĂŒl elhangzĂłsegĂ©lykiĂĄltĂĄs is beindĂthatja az emberek közötti kommunikĂĄciĂłt, Ă©s az emberikapcsolatok kölcsönös bizalmon alapulĂł ĂĄtalakĂtĂĄsĂĄt. Valaki, aki mĂĄr nembĂrja elviselni a gravitĂĄciĂłs erĆk hatĂĄsĂĄt, segĂtsĂ©gĂ©rt ordul tĂĄrsaihoz Ă©s erreigen sok esetben a vĂĄlasz a halĂĄlos kör ĂĄttörĂ©se Ă©s megĂ©rtĂ©s, hĂĄla az elsĆ lĂ©pĂ©smegtĂ©telĂ©Ă©rt. Ilyenkor kiderĂŒl, hogy igen könnyen talĂĄlhatunk mĂĄsokat is,akik hasonlĂłkĂ©ppen Ă©reznek, Ă©s ekkor mĂĄr nem egyedĂŒl, hanem velĂŒk egyĂŒtt
kezdemĂ©nyezhetĂŒnk. Az Ăgy lĂ©trejött kis levitĂĄciĂłs szigetekbĆl kiĂĄramlĂł Ă©let-erĆ hatĂĄsĂĄra a vĂĄltozĂĄst akarĂłk szĂĄma növekedni kezd, Ă©s a közössĂ©gi kultĂșrahatĂĄsukra szĂ©pen okozatosan, komoly energia beektetĂ©ssel, megvĂĄltoztat-hatĂł. Ăltaluk elsĆkĂ©nt a kommunikĂĄciĂł, a nyĂltsĂĄg, Ă©s a kölcsönös tĂĄmogatĂĄsminĆsĂ©ge og megjelenni a közössĂ©gben, ami aztĂĄn elvezethet a valĂłdi talĂĄlko-zĂĄsokhoz Ă©s egy szĂvközpont kialakulĂĄsĂĄhoz.
Van mĂ©g egy lehetĆsĂ©g a levitĂĄciĂłs erĆk mƱködĂ©sĂ©nek beindĂtĂĄsĂĄra, amikora menedzsment veszi Ă©szre, hogy a vĂĄllalkozĂĄsban milyen erĆk hatnak Ă©s azokmit okoznak. Ez persze igen nagy mĂ©rtĂ©kƱ tudatossĂĄgot igĂ©nyel, mert a prob-
lĂ©mĂĄk az esetek nagy rĂ©szĂ©ben a vezetĂ©s gravitĂĄciĂłs gondolkodĂĄsĂĄnak ered-mĂ©nyekĂ©nt jönnek lĂ©tre Ă©s csak a vezetĂ©si kultĂșra gyökeres megvĂĄltoztatĂĄsĂĄvaloldatĂłk meg. Azaz lehetĆsĂ©g van arra, hogy a menedzsment tudatosan alkal-mazza Ă©s hasznĂĄlja a levitĂĄciĂłs erĆket a szociĂĄlis szĂ©ra ĂĄllapotĂĄnak javĂtĂĄsĂĄra,amennyiben kĂ©pes megtenni azt a ejlĆdĂ©si lĂ©pĂ©st, ami ehhez szĂŒksĂ©ges.
A levitĂĄciĂłs erĆk hatĂĄsĂĄra az ember ismĂ©t rĂ©szĂ©vĂ© vĂĄlik a közössĂ©gnek Ă©s eza csoportejlĆdĂ©st Ă©s a szociĂĄlis tartalom elszabadĂtĂĄsĂĄt eredmĂ©nyezi. Ehhezbizalom kell a kapcsolatokban, az ember önszervezĆ kĂ©pessĂ©gĂ©ben, Ă©s az ĂgĂ©-retek megtartĂĄsĂĄban, mely aztĂĄn egy Ășj tĂĄrsas minĆsĂ©get hoz lĂ©tre, az egyĂ©nt
pedig önmaga ölé emeli.
Az erĆk mƱködĂ©se A gAzdAsĂĄgi szfĂ©rĂĄbAn
A gravitĂĄciĂłs erĆk hatĂĄsa a gazdasĂĄgi szfĂ©rĂĄban
A gazdasĂĄgi szĂ©rĂĄban hatĂł Ă©s mƱködĆ gravitĂĄciĂłs erĆknek ugyanaz az ere-dete, mint a szociĂĄlis szĂ©rĂĄban hatĂłnak, a környezettĆl valĂł elszakadĂĄs, azzal
a kĂŒlönbsĂ©ggel, hogy az egyik esetben a belsĆ, a mĂĄsodik esetben pedig a kĂŒlsĆkörnyezetĂ©tĆl szakad el az ember Ă©s a vĂĄllalkozĂĄs. A gazdasĂĄgi szĂ©ra ugyanis
75
I V . A v a k o s o k e g s s g i a p o r Ăł
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 76/152
elsĆdlegesen kielĂ© irĂĄnyul, ezĂĄltal a gravitĂĄciĂł itt mĂĄskĂ©pp nyilvĂĄnul meg.Ezen erĆk hatĂĄsĂĄra a közössĂ©gben olyan bizalmatlansĂĄg alakul ki, melyben a vezetĂ©s, de mĂ©g a közössĂ©g tagjai is abban a tĂ©vhitben Ă©lnek, hogy nem kĂ©pe-sek a kĂŒlvilĂĄggal egyĂŒttmƱködve Ă©s azzal összhangban eredmĂ©nyes Ă©s hasz-nos tevĂ©kenysĂ©get olytatni. Ăgy Ă©rzik, hogy sem nekik, sem munkatĂĄrsaiknaknincsen meg az a kĂ©pessĂ©gĂŒk, ami azt lehetĆvĂ© tennĂ©, hogy Ășgy mƱködjenek,hogy a közössĂ©g ne a kĂŒlvilĂĄg kĂĄrĂĄra legyen sikeres.
Ezen közössĂ©gek tagjai Ășgy gondoljĂĄk, hogy csak akkor vĂĄltoztatnak a visel-kedĂ©sĂŒkön vagy a politikĂĄjukon ha tetteiknek van hatĂĄsa a vĂĄllalkozĂĄs Ă©s azmunkatĂĄrsak közössĂ©gi vagy tĂĄrsadalmi megĂtĂ©lĂ©sĂ©re. Vagyis vĂĄltozĂĄs csakegyajta kifinomult szemĂ©lyes Ă©rdekbĆl lehetsĂ©ges. Viszont ha senki sem kio-
gĂĄsolja vagy ĂtĂ©li el azt amit a vĂĄllalkozĂĄs tesz, akkor tovĂĄbb olytatja azt amiteddig tett.Az ilyen vĂĄllalkozĂĄs Ășgy gondolkodik, hogy mivel a mai vilĂĄg egyik alapelve
a verseny, ezĂ©rt nekĂŒnk is, mindenkivel, mindenhol versenyeznĂŒnk kell, aholcsak lehet gyĆzni is kell, az egyĂŒttmƱködĂ©s csak a gyengĂ©k egyvere. Ez pedigcsak akkor sikerĂŒlhet:
âą ha elĂ©g ĂŒgyesek vagyunk,âą ha Ă©lre tudjuk vezetni a verseny/tĂĄrsainkat,âą ha el tudjuk rejteni a szĂĄndĂ©kainkat,
âą Ă©s manipulĂĄlni tudjuk az ĂrĂĄsos anyagokat.A gravitĂĄciĂłs erĆk hatĂĄsĂĄra a gazdasĂĄgi szĂ©rĂĄban egy morĂĄlis vĂĄkuum alakulki. Az emberek persze â a lelkĂŒk mĂ©lyĂ©n â tudnak errĆl, Ă©s mivel mindenkinek
van morĂĄlis Ă©rzĂ©ke, az ellentmondĂĄsokbĂłl lelkiismereti problĂ©mĂĄk keletkez-nek. Vagyis azĂĄltal, hogy az emberek szembekerĂŒlnek azzal, hogy tetteikkelmit is okoznak, lassan egy morĂĄlis-lelkiismereti konfliktus jön lĂ©tre bennĂŒk.Ezt a paranoid jelensĂ©get a 3. ejezetben, a vĂĄllalkozĂĄsok ejlĆdĂ©se sorĂĄn mĂĄrtĂĄrgyaltuk.
Ha ilyen esetben valaki megkongatja a vészharangot, a vezetés többnyire
Ășgy ogja tekinteni Ćt, mint aki elĂĄrulta a vĂĄllalkozĂĄst Ă©s ha erre lehetĆsĂ©gĂŒk van, akkor el ogjĂĄk kĂŒldeni. A veszĂ©lyes tĂ©nyeket ugyanis el kell rejteni. Azok,akik ĂĄtĂ©lik mindezt, de nincsen kellĆ bĂĄtorsĂĄguk, hogy tegyenek is ellene, erĆt-lennek Ă©s immorĂĄlisnak Ă©rzik magukat. Az emberek a morĂĄlis dilemmĂĄval
jĂĄrĂł szituĂĄciĂł sĂșlya elĆl igyekeznek elmenekĂŒlni, Ă©s ha nincs mĂĄs megoldĂĄsukgyakran betegsĂ©gbe vagy elelĆssĂ©g-kerĂŒlĂ©sbe prĂłbĂĄlnak menekĂŒlni.
A gravitĂĄciĂłs gondolkodĂĄs tehĂĄt egy olyan gondolkodĂĄs, ahol nincsen helyea morĂĄlnak, amikor az ember az opportunizmus, a cselekedetiben megjelenĆmegalkuvĂĄs csapdĂĄjĂĄban vergĆdik.
76
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 77/152
A levitĂĄciĂłs erĆk hatĂĄsa a gazdasĂĄgi szfĂ©rĂĄban
Mivel ez a szĂ©ra az emberi cselekedetek vilĂĄga, a gondolatok megvalĂłsĂtĂĄsĂĄnakterĂŒlete, az emberi tevĂ©kenysĂ©gnek az a rĂ©sze, ahol az ember elelĆssĂ©ggel hasz-nĂĄlja el a rendelkezĂ©sre ĂĄllĂł anyagi erĆorrĂĄsokat, ebbĆl a csapdĂĄbĂłl az egyetlenkivezetĆ Ășt a morĂĄlis cselekedeteken keresztĂŒl vezet. Az Ă©leterĆket az vezeti bea vĂĄllalkozĂĄsba, ha annak tagjai elismerik, hogy minden tettĂŒknek közvetlenhatĂĄsa van a mĂĄsik emberre, ami â elĆbb vagy utĂłbb â de visszahat rĂĄjuk is.
EbbĆl a elismerĂ©sbĆl akadĂłan pedig rĂĄismernek arra is, hogy ha ki tujĂĄkmagukban alakĂtani a bizalmat abban, hogy a közössĂ©g tagjainak van elĂ©gkĂ©pessĂ©ge ahhoz, hogy a tevĂ©kenysĂ©gĂŒkkel Ășgy is sikeresek legyenek, hogy a
környezetĂŒknek nem okoznak kĂĄrokat, sem mĂĄs embert, sem pedig mĂĄs lĂ©nytnem kĂĄrosĂtanak, akkor ebbĆl pozitĂv erĆk szĂĄrmaznak.Ezek a levitĂĄciĂłs erĆk a közössĂ©gben olyan kĂ©pessĂ©gek Ă©s kreatĂv gondolatok
elszabadĂtĂĄsĂĄt hozzĂĄk, melyek a közössĂ©g morĂĄlis ejlĆdĂ©sĂ©t, mint tĂĄrsadalmiminĆsĂ©g elszabadĂtĂĄsĂĄt hozzĂĄk magukkal. Ez pedig vĂ©gsĆ soron nem mĂĄs,mint az, hogy ezĂĄltal a testvĂ©risĂ©get az emberi tevĂ©kenysĂ©g egyik Ć indĂtĂ©kĂĄvĂĄteszik, Ă©s ezzel a morĂĄlt ismĂ©t visszahelyezik az ember Ă©s a közössĂ©gek legĆbbĂ©rtĂ©kei közĂ©. Emberi oldalrĂłl nĂ©zve tehĂĄt megint a bizalom erĆi kĂ©pesek erre,mĂ©gpedig azĂĄltal, hogy a közössĂ©g tagjai kiejlesztik magukban az embernek
mĂĄsik emberekkel valĂł egyĂŒttmƱködĂ©si kĂ©pessĂ©gĂ©ben valĂł bizalmat.A kiĂșthoz persze, mint a bizalomhoz minden esetben, bizonyos bĂĄtorsĂĄgszĂŒksĂ©ges. De ha sikerĂŒl tĂ©nykĂ©nt elogadnunk a gazdasĂĄgban ma hatĂł köl-csönös egymĂĄsrautaltsĂĄgot, Ă©s elismerjĂŒk, hogy többĂ© mĂĄr nem ĂŒggĆlegesen,a hagyomĂĄnyos hierarchikus mĂłdon, hanem vĂzszintesen kell szerveznĂŒnk agazdasĂĄgot, akkor megindultunk ezen az Ășton. Okos megoldĂĄsokkal, kreatĂvolyamatok kialakĂtĂĄsĂĄval minden rĂ©sztvevĆ rĂ©szesĂŒlhetne a javakbĂłl, Ă©s nemcsak egyesek. Ekkor a termelĆknek lehetĆsĂ©ge nyĂlik arra, hogy Ă©rdeklĆdjeneka környezetĂŒk irĂĄnt, Ă©s elelĆsnek Ă©rezzĂ©k magukat a tetteik következmĂ©nyeiĂ©rt.
Ebben a hangulatban a partnereik is segĂthetnek abban, hogy a termelĆk elelĆ-sebbekkĂ© vĂĄljanak, mert az egymĂĄsrautaltsĂĄgnak, mint gazdasĂĄgi törvĂ©nyĂ©nekelismerĂ©se, a közössĂ©gekre morĂĄlis hatĂĄssal is van. Ugyanis ha kielĂ©gĂtjĂŒk egymĂĄsik ember igĂ©nyĂ©t sajĂĄt kĂ©pessĂ©geinkkel â az ideolĂłgiĂĄk Ă©s hatalmi politikateljes kiiktatĂĄsĂĄval â akkor Ășj, magasabb morĂĄlis Ă©rtĂ©ket teremtĂŒnk.
összefoglAlås
Ha tehĂĄt nem törekszĂŒnk tudatosan egy vĂĄllalkozĂĄsban mindhĂĄrom terĂŒletĂ©n alevitĂĄciĂł erĆi elĆtt a kapuk kinyitĂĄsĂĄra, ha nem teszĂŒnk tudatos erĆeszĂtĂ©seket
77
I V . A v a k o s o k e g s s g i a p o r Ăł
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 79/152
5.
A akozsok tioĂłgija
MiutĂĄn az elĆzĆ ejezetben megvizsgĂĄltuk azokat a jellemzĆket, melyeket egy vĂĄllalkozĂĄs illetve annak szervezete az embertĆl â teremtĆjĂ©tĆl â kap, most egy
mĂĄsik szempontbĂłl nĂ©zzĂŒnk rĂĄ a vĂĄllalkozĂĄsokra Ă©s prĂłbĂĄljuk meg csopor-tosĂtani Ćket. MiĂ©rt kell a vĂĄllalkozĂĄsokat csoportosĂtani, miĂ©rt is van szĂŒk-sĂ©g arra, hogy egyes szervezetek, vĂĄllalkozĂĄsok tulajdonsĂĄgait meghatĂĄroz-zuk, azokat leĂrjuk? A kĂ©rdĂ©sre a vĂĄlasz igen egyszerƱ. Az organikus szemlĂ©letugyanis azt mondja, hogy a kĂŒlsĆre bizonyos elemeiben azonosnak tƱnĆ vĂĄl-lalkozĂĄsok belsĆ olyamataikban valĂłjĂĄban jelentĆsen kĂŒlönböznek egymĂĄstĂłl,Ă©s ha kĂ©pesek vagyunk a vĂĄllalkozĂĄsokat megelelĆen csoportosĂtani, tipizĂĄlni,akkor ezzel a vezetĆk, menedzserek szĂĄmĂĄra egy rendkĂvĂŒl ontos inormĂĄ-ciĂłt adunk meg. MegteremtjĂŒk ugyanis a lehetĆsĂ©gĂ©t annak, hogy kĂŒlönbsĂ©-
get tudjanak tenni az egyes szervezetek között, elismerve ezĂĄltal azt is, hogykĂŒlönbözĆ vĂĄllalkozĂĄsok, szervezetek eltĂ©rĆ vezetĂ©si mĂłdszereket kĂvĂĄnnak.BĂĄr ez az ĂĄllĂtĂĄs Ăgy elsĆre teljesen egyĂ©rtelmƱnek tƱnik, ebben a modern,
technikai vilĂĄgban mĂ©gsem olyan egyszerƱ a dolog. Mi, mai emberek ugyanisegyre nehezebben tudunk kĂŒlönbsĂ©get tenni, egyre kevĂ©sĂ© tudjuk a dolgokategymĂĄstĂłl megkĂŒlönböztetni, aminek oka a mindenhol Ă©s mindenre Ă©rvĂ©nyes-nek tekintett termĂ©szettudomĂĄnyos gondolkodĂĄs eluralkodĂĄsĂĄban talĂĄlhatĂł.Ez a gondolkodĂĄs ugyanis csak a lĂĄthatĂł Ă©s megtapasztalhatĂł fizikai valĂłsĂĄgotengedi tudomĂĄsul venni, csak azt, amit meg lehet mĂ©rni, meg lehet szĂĄmolni
Ă©s alkotĂł elemire bontva meg lehet vizsgĂĄlni.Ăgy aztĂĄn Ă©rthetĆ, hogy az emberek â Ă©s termĂ©szetesen ez alĂłl nem kivĂ©telek
a vĂĄllalkozĂĄsok vezetĆi sem â ma mindinkĂĄbb ennek a szemlĂ©letnek a hatĂĄsaalatt ĂĄllva objektĂvek akarnak lenni, Ă©s a öldön szeretnĂ©nek ĂĄllni. EzĂ©rt aztĂĄncsak a enti tudomĂĄnyos mĂłdszerekkel kapott vĂĄlaszokat, adatokat vesziktudomĂĄsul, Ă©s ezeket igyekeznek matematikai ormulĂĄkba rendezni, illetveolyan törvĂ©nyeket ogalmaznak meg, melyek a valĂłsĂĄgnak vĂ©gĂŒl csak egyikoldalĂĄt veszik figyelembe. Ăgy törtĂ©nhet meg aztĂĄn az, hogy ha ma megkĂ©rde-zĂŒnk valakit arrĂłl, hogy mi a kĂŒlönbsĂ©g a piros Ă©s a kĂ©k szĂnek között, akkor
csak a tudomĂĄnyos vĂĄlaszt kapjuk tĆle, azaz kizĂĄrĂłlag a hullĂĄmhosszat jelölimeg mint objektĂv differenciĂĄt. Pedig ezen tĂșlmenĆen szĂĄmos, a tudomĂĄny
79
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 80/152
ĂĄltal termĂ©szetesen szubjektĂvnek nevezett, de az ember ĂĄltal megĂ©lhetĆ Ă©s jĂłlkiejezhetĆ kĂŒlönbsĂ©g is van mĂ©g a kĂ©t szĂn között. Ez pedig szintĂ©n egyajta
valĂłsĂĄga a vilĂĄgnak, az Ășgynevezett minĆsĂ©gi valĂłsĂĄg, melynek jelentĆsĂ©gĂ©rĆla korĂĄbbi ejezetekben mĂĄr beszĂ©ltĂŒnk.
ehĂĄt a termĂ©szettudomĂĄnyos gondolkodĂĄs csak a mennyisĂ©get ismeri el,azĂĄltal hogy csak a mĂ©rhetĆt tudja tudomĂĄsul venni, a minĆsĂ©get nem. Ez amentalitĂĄs persze kihat a gazdasĂĄgra is, Ă©s ennek eredmĂ©nyekĂ©ppen egy eltor-zult Ă©s a valĂłsĂĄgot csak rĂ©szben tĂŒkrözĆ gondolkodĂĄssal Ă©s mentalitĂĄssal talĂĄl-kozunk. Ez vĂ©gĂŒl oda vezet, hogy ma mĂĄr összehasonlĂthatatlan dolgokat isközös nevezĆre tudunk hozni. A vĂ©telĂĄrĂĄval, azaz a pĂ©nzen keresztĂŒl teszĂŒnkösszehasonlĂthatĂłvĂĄ olyan dolgokat, mint egy estmĂ©ny Ă©s egy labdarugĂł sztĂĄr,
Ă©s ezt senki sem tartja kĂŒlönösnek. Ma mĂĄr mindent ki lehet ejezni pĂ©nzbenĂ©s mindent meg lehet vĂĄsĂĄrolni, ingatlant, embert, mƱtrĂĄgyĂĄt, sĆt mĂ©g a risslevegĆt is, Ă©s ezt kezdjĂŒk termĂ©szetesnek tekinteni. Ez a olyamat pedig oda
vezet, hogy az emberek mĂ©g inkĂĄbb elvesztik kĂ©pessĂ©gĂŒket a kĂŒlönbsĂ©gek tĂ©te-lĂ©re, Ă©s a vezetĆk mĂĄr nem lĂĄtjĂĄk vĂĄllalkozĂĄsuk hĂĄrom alkotĂłrĂ©szĂ©t, a ejlĆdĂ©sĂĄzisait, a beteg mƱködĂ©s jeleit, csak a szĂĄmokat.
Hogy ennyire a mennyisĂ©gi szemlĂ©let uralkodik a vilĂĄgban, annak egyikokozĂłja Frank Bunker Gilbreth, aki 1868-ban szĂŒletett az USA-ban, Ă©s Ă©letenagy rĂ©szĂ©ben mint tanĂĄcsadĂł dolgozott. Ć volt az, akit âaz emberi mozgĂĄs aty-
jĂĄnakâ neveztek el, mert az ember mint munkaerĆ mƱködĂ©sĂ©t, mozgĂĄsĂĄt vizs-gĂĄlta, tanulmĂĄnyozta a munkaolyamatokban. Amikor megnĆsĂŒlt, 12 gyerekeszĂŒletett, Ă©s mĂ©g a csalĂĄdjĂĄt is a kutatĂĄsaihoz hasznĂĄlta el: otthon is a közössĂ©-geken belĂŒli olyamatokat vizsgĂĄlta. HalĂĄla utĂĄn elesĂ©ge, Lillian Evelyn Mollerolytatta tovĂĄbb Ă©rje munkĂĄjĂĄt, akit kĂ©sĆbb a âmanagement first ladyâ-jĂ©nekneveztĂ©k el. Ć aztĂĄn elĆadĂĄsain azt hirdette, hogy Ă©rjĂ©nek az volt az ĂŒzenete a
vilĂĄg szĂĄmĂĄra, hogy: âMindent menedzselni kell, ugyanis ebben az Ă©rtelembenminden vezetĆi eladat azonosâ. Vagyis Mrs. Gilbreth vĂ©lemĂ©nye szerint tehĂĄtma minden menedzsment, azaz nincsenek szervezeti, specifikus Ă©s minĆ-
sĂ©gbeli kĂŒlönbsĂ©gek a kĂŒlönbözĆ vĂĄllalkozĂĄsok között. E szerint az amerikaimenedzsment irodalomban egyĂ©bkĂ©nt ĂĄltalĂĄnossĂĄ vĂĄlt Ă©s a mai napig eloga-dott vĂ©lemĂ©ny szerint tehĂĄt teljesen mindegy, hogy vasĂșttĂĄrsasĂĄgrĂłl, bankrĂłl,Ă©tteremrĆl vagy egy ĂĄruhĂĄzrĂłl van szĂł, egy vezetĆnek egyszerƱ eladata van,mert valamennyit csak menedzselnie kell. Nos, ebbĆl is jĂłl lĂĄthatĂł, hogy hova
vezet az anyagi, materialista gondolkodĂĄs vĂ©gletes tĂ©rhĂłdĂtĂĄsa.Vagyis be kell lĂĄtnunk, hogy ez egy olyan egyoldalĂș megközelĂtĂ©s, ami a
valĂłsĂĄgnak csak bizonyos rĂ©szĂ©rĆl vesz tudomĂĄst. A termĂ©szettudomĂĄnyosgondolkodĂĄsbĂłl eredĆ mennyisĂ©gi szemlĂ©let eluralkodĂĄsa ugyanis megakadĂĄ-
lyozza, hogy az ember az anyagi Ă©s mĂ©rhetĆ tulajdonsĂĄgok mellett mĂĄs tulaj-donsĂĄgokat is Ă©szrevegyen, miközben mindenki elĆtt vilĂĄgos Ă©s egyĂ©rtelmƱ,
80
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 81/152
hogy egy szervezetnek vannak olyan jellemzĆi is, melyeket nem lehet mĂ©rni vagy tudomĂĄnyos mĂłdszerekkel kimutatni. A szervezeteknek ugyanis vannakaz ember ĂĄltal Ă©szlelhetĆ Ă©s megĂ©lhetĆ, minĆsĂ©gi tulajdonsĂĄgai, jellemzĆi is.Egy vezetĆnek pedig, ha vĂĄllalkozĂĄsĂĄt a tartĂłs siker remĂ©nyĂ©ben akarja irĂĄnyĂ-tani, akkor ezeket a tulajdonsĂĄgokat is figyelembe kell vennie.
k ĂŒlönbsĂ©gek A szervezetek között
MikĂ©nt a mennyisĂ©gi, Ășgy a minĆsĂ©gi jellemzĆkben is komoly eltĂ©rĂ©sek van-nak az egyes vĂĄllalkozĂĄsok között, sĆt, a minĆsĂ©gi jellemzĆkben vannak egĂ©-
szen alapvetĆ kĂŒlönbsĂ©gek is. Ha mennyisĂ©gi Ă©s minĆsĂ©gi oldalrĂłl egyarĂĄnt vizsgĂĄljuk a vĂĄllalkozĂĄsokat, akkor az elsĆ amit az organikus gondolkodĂĄsszerint meg kell nĂ©zni, az, hogy mit is csinĂĄl a vĂĄllalat, azaz mit termel vagymĂĄskĂ©pen megogalmazva: mi az Ășgynevezett alapvetĆ olyamat, angol nevĂ©na âcore businessâ.
Az alapvetĆ olyamat oldalĂĄrĂłl vizsgĂĄlva a szervezeteket vĂ©gĂŒl a vĂĄllalkozĂĄ-sok ĆskĂ©pĂ©hez jutunk el, mely a mĂĄr jĂłl ismert hĂĄrmassĂĄgbĂłl indul ki. Az orga-nikus szemlĂ©let alapjĂĄn hĂĄromĂ©le vĂĄllalkozĂĄstĂpust kĂŒlönböztethetĂŒnk meg:
1. professzionålis vållalatok (a gondolati, szellemi széra vållalkozåsai),
2. szolgĂĄltatĂł vĂĄllalatok (az Ă©rzelmi, a szociĂĄlis szĂ©ra vĂĄllalkozĂĄsai) Ă©s3. termelĆ vĂĄllalatok (az akarati, a gazdasĂĄgi szĂ©ra vĂĄllalkozĂĄsai).
ProfesszionĂĄlis vĂĄllalkozĂĄsok
Ilyennek nevezzĂŒk azokat a vĂĄllalkozĂĄsokat, melyekben az alapvetĆ olya-mat többnyire a szellemi szĂ©rĂĄban zajlik, azaz Ășj, egyedi Ă©s kreatĂv szellemitermĂ©ket ĂĄllĂtanak elĆ. Ezekre a vĂĄllalatokra az jellemzĆ, hogy meglehetĆsentudĂĄsigĂ©nyesek, mert itt a munka elsĆsorban az emberi kreativitĂĄsra, tudĂĄsra,
alkotĂłi kĂ©pessĂ©gre Ă©pĂŒl. öbbnyire ilyenek azok a vĂĄllalkozĂĄsok, ahol pĂ©ldĂĄulorvosok, ĂŒgyvĂ©dek, közjegyzĆk, programozĂłk, tanĂĄcsadĂłk, tervezĆk stb. dol-goznak egyĂŒtt.
A proesszionĂĄlis vĂĄllalkozĂĄsokra jellemzĆ, hogy âą kreatĂv Ă©s minden problĂ©mĂĄra egyedi megoldĂĄst kĂnĂĄlĂł munkavĂ©gzĂ©s
olyik,âą ĂĄllandĂłan ejlesztik a tudĂĄsukat, az ismeretek Ă©s az idĆ vĂĄltozĂĄsa szerint,âą a termĂ©kĂŒk nem anyagi, hanem szellemi jellegƱ, pĂ©ldĂĄul egy ötlet, megol-
dĂĄs vagy terv stb.,
âą szemĂ©lyes elelĆssĂ©gvĂĄllalĂĄssal dolgoznak,âą közvetlen, szemĂ©lyes kapcsolatban vannak partnereikkel,
81
V. A v a k o s o k i p o Ăł g i j a
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 82/152
âą ĂłriĂĄsi szĂŒksĂ©gĂŒk van a szabadsĂĄgra mindenben, ami a munkĂĄjukkal kap-csolatos, pĂ©ldĂĄul cĂ©lok, Ă©rtelem, mĂłdszerek Ă©s inormĂĄciĂł terĂŒletĂ©n.
Ezekre a vĂĄllalatokra tehĂĄt jellemzĆ, hogy munkĂĄjuk sorĂĄn közvetlen, szoroskapcsolatban vannak vevĆikkel, Ă©s gyakran szinte velĂŒk közösen â Ă©s ezĂĄltalrendkĂvĂŒli mĂłdon szemĂ©lyre szabottan â oldjĂĄk meg a problĂ©mĂĄkat.
Ha proesszionĂĄlis cĂ©gek szervezik magukat, akkor a szervezeti vĂĄltozĂĄsokĂĄltalĂĄban nem a szakĂ©rtĆk munkĂĄjĂĄval kapcsolatosak, hanem többnyire olyankiszolgĂĄlĂł rĂ©szlegeket hoznak lĂ©tre, amelyek a kreatĂv output-ot segĂtik mĂ©g
jobban, mĂ©g hatĂ©konyabban megszĂŒletni. Ilyenek lehetnek pĂ©ldĂĄul titkĂĄrsĂĄg,könyvelĂ©s, archĂvum stb.
Szervezeti és vezetési szempontból nézve ezek a proesszionålis szervezetek
ĂĄltalĂĄban laposak, azaz minimĂĄlis a hierarchia, Ă©s bennĂŒk minden szakĂ©rtĆszabad emberkĂ©nt Ă©l Ă©s dolgozik. EgyĂ©bkĂ©nt is szinte lehetetlen struktĂșrĂĄbakĂ©nyszerĂteni Ćket, mert ha elĂŒlrĆl beleszĂłlnak a munkĂĄjukba, akkor ellen-ĂĄllnak Ă©s elvesztik kreativitĂĄsukat. Vagyis a vezetĆknek nem szabad a mun-katĂĄrsak szellemi szabadsĂĄgĂĄt korlĂĄtozni! EzĂ©rt aztĂĄn ilyen szervezetekbenmĂ©g a vezetĆk sem a hagyomĂĄnyos Ă©rtelemben vett igazi vezetĆk, hanem olyanszakemberek, akik Ă©lig szakĂ©rtĆ munkatĂĄrsak, Ă©s csak Ă©lig vezetĆk. A töb-biek pedig a szakĂ©rtelmĂŒk miatt ogadjĂĄk el Ćket, ezĂ©rt aztĂĄn inkĂĄbb inspi-rĂĄtoroknak tekintendĆk, mintsem vezetĆknek. FĆ vezetĂ©si mĂłdszereik pedig
a szabadsĂĄg, a kĂ©pessĂ©gek inspirĂĄlĂĄsa, a kreativitĂĄs kibontakoztatĂĄsa. Felada-tuk ugyanakkor annak a kĂ©nyes egyensĂșlynak a megtalĂĄlĂĄsa is, melyben mĂ©gĂ©ppen elegendĆ szabadsĂĄgot adnak a kreatĂv munkavĂ©gzĂ©shez, de lĂ©trejönaz az Ă©ppen elegendĆ szabĂĄlyozottsĂĄg, mely a mƱködĂ©shez szĂŒksĂ©ges. Ez azegyensĂșly azonban nĂ©hĂĄny veszĂ©lyt is tartalmaz.
Ezek a veszĂ©lyek Ă©ppen a szervezet jellegĂ©bĆl akadnak. Ilyenekâą a hobbiizmus, azaz a szakmai gĆg kialakulĂĄsa,âą a pĂ©nzĂŒgyi tudatossĂĄg hiĂĄnya,âą a tervek figyelmen kĂvĂŒl hagyĂĄsa Ă©s a tervezĂ©s hiĂĄnya,
âą a struktĂșra teljes elvetĂ©se, miĂĄltal a dolgozĂłk âegyĂ©ni harcosokâ lesznek.
A szolgĂĄltatĂł vĂĄllalatok
Ez a vĂĄllalatoknak az a csoportja, melyekben az alapvetĆ olyamat tĂșlnyomĂł-rĂ©szt a szociĂĄlis, a kapcsolati szĂ©rĂĄban zajlik le. Ezek azok a vĂĄllalkozĂĄsok,melyek elsĆsorban emberekkel illetve azok valamilyen tulajdonĂĄval vagy jogĂĄval dolgoznak, azaz a direkt vevĆkapcsolatok, az emberi talĂĄlkozĂĄsok jellemzĆk rĂĄjuk. Ilyenek vĂĄllalkozĂĄsok a kereskedĆk, a viszonteladĂłk, az Ă©rtĂ©-
kesĂtĂ©si szervezetek, a bankok, az utazĂĄsi irodĂĄk, a biztosĂtĂłk, az inormĂĄciĂłs
82
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 83/152
központok, az éttermek, a szållodåk, a odråszok stb. Ugyancsak ilyen jellegƱmunkåt végeznek a kormånyzati hivatalok és az önkormånyzatok is.
Mi jellemzi ezeket a vållalatokat? Egy szolgåltató vållalatban⹠az egymås utåni, szervezett tevékenységek sorozatåt végzik, azaz olyama-
tokat tartanak enn (ezek az elsĆdleges Ă©s mĂĄsodlagos olyamatok) Ă©sâą ezek az elsĆdleges olyamatok nem ĂĄllandĂłan zajlanak, hanem csak akkor,
ha a vevĆ jelen van,âą viszont a mĂĄsodlagos olyamatok ekkor is mƱködhetnek, Ă©sâą valamilyen speciĂĄlis kĂ©pessĂ©get ajĂĄnlanak vevĆiknek.
Azaz összeoglalva, ezeket a vĂĄllalkozĂĄsokat a szervezett Ă©s elĆre megtervezettolyamatok jellemzik, mely olyamatokat a munkatĂĄrsak a vevĆ megjelenĂ©se-
kor Ășjra meg Ășjra megismĂ©telnek.EzĂ©rt aztĂĄn a szolgĂĄltatĂł vĂĄllalatokra az a jellemzĆ, hogy âą igen munkaerĆ igĂ©nyesek, mert a olyamatok enntartĂĄsĂĄhoz megelelĆ
munkaerĆre van szĂŒksĂ©g,âą helyhez kötötten tevĂ©kenykednek,âą nincsenek kĂ©szletek a szolgĂĄltatĂĄsbĂłl,âą tevĂ©kenysĂ©g a vevĆ jelenlĂ©tĂ©ben olyik, ami alapvetĆen meghatĂĄrozza a
munka jellegĂ©t,âą a vevĆnek jogai vannak, mert neki van pĂ©nze vagy tulajdona â Ă©s ezeket
kezelik a szolgĂĄltatĂł vĂĄllalatok (pĂ©ldĂĄul a bank a pĂ©nzĂ©t, a biztosĂtĂł Ă©s azĂŒgyvĂ©dek a jogait, a szĂĄllĂtĂłk a bĂștorait, a tisztĂtĂł a ruhĂĄjĂĄt stb.),âą a vevĆk belĂ©pĂ©sĂ©re van szĂŒksĂ©g ahhoz, hogy a olyamat beinduljon,âą a olyamatok elĆre tervezettek Ă©s elĆre meghatĂĄrozottak, hogy amikor a vevĆ megjelenik, akkor mindenkinek tudnia kell, mi a eladata Ă©s hol ahelye a olyamatban.
A vezetĆknek egy szolgĂĄltatĂł vĂĄllalatban ezĂ©rt kĂŒlönösen figyelniĂŒk kell arra, hogy âą a olyamatokat megtervezze Ă©s azok mƱködĂ©sĂ©t enntartsa,âą az alkalmazottak olyamat Ă©s idĆ tudatossĂĄggal rendelkezzenek, mert ez
eltĂ©tlenĂŒl szĂŒksĂ©ges ahhoz, hogy a vevĆk igĂ©nyeit megelelĆen ki tudjĂĄkelĂ©gĂteni,
⹠az alkalmazottak rugalmasak és multiunkcionålisak legyenek, azaz aolyamat valamennyi lépését ismerjék,
âą azt az idĆt, amikor nincsen jelen vevĆ a vĂĄllalatnĂĄl, azaz nem zajlik az alap- vetĆ olyamat, a munkatĂĄrsak hasznos tevĂ©kenysĂ©ggel tölthessĂ©k ki,
âą az alkalmazottakban a szociĂĄlis kĂ©pessĂ©gek kialakuljanak, azaz Ă©rezniĂŒkkell a helyĂŒket a olyamatban Ă©s a kölcsönös ĂŒggĆsĂ©get a vĂĄllalaton belĂŒl,
⹠az alkalmazottakban szociålis képességek alakuljanak ki azért is, hogy
vevĆikkel jĂł viszonyt tudjanak kialakĂtani,
83
V. A v a k o s o k i p o Ăł g i j a
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 84/152
âą ha valaki hibĂĄzik a olyamatban, valami tönkremegy vagy meghibĂĄsodik,akkor mindenki pontosan tudja, hogy milyen jogai vannak a vevĆnek Ă©smeddig elel a vĂĄllalat.
Mivel a piacon igen sok szolgĂĄltatĂł vĂĄllalat van Ă©s tevĂ©kenysĂ©gĂŒk nagyonhasonlĂł, valamint azonos az ajĂĄnlott szolgĂĄltatĂĄs is, nagy igĂ©ny van arra, hogy
valamivel megkĂŒlönböztessĂ©k Ćket egymĂĄstĂłl. Erre pedig csak a szociĂĄliskĂ©pessĂ©gek Ă©s a kĂŒldetĂ©s Ă©s a jĂł hĂrnĂ©v alkalmasak. EzĂ©rt a vezetĆi eladatokközött kiemelkedik a szociĂĄlis kĂ©pessĂ©g biztosĂtĂĄsa Ă©s kialakĂtĂĄsa, hiszen mintlĂĄtjuk, nem csak az összes olyamat Ă©s a vĂĄllalkozĂĄs mƱködĂ©se Ă©pĂŒl a kapcso-latokra, hanem a szociĂĄlis kĂ©pessĂ©g a siker elsĆszĂĄmĂș eltĂ©tele is. A vezetĆknektovĂĄbbi igen ontos eladata a vezĂ©rlĆ elvek, a kĂŒldetĂ©s meghatĂĄrozĂĄsa, vala-
mint a jĂł sajĂĄt hĂrnĂ©v (image) kialakĂtĂĄsĂĄrĂłl Ă©s biztosĂtĂĄsĂĄrĂłl gondoskodni. Haez sikerĂŒl, akkor ezek egyĂŒttese meg tudja kĂŒlönböztetni a vĂĄllalatot a többihasonlĂł szolgĂĄltatĂł vĂĄllalattĂłl. Ezeket az elveket azonban el kell ogadtatni a
vĂĄllalat valamennyi dolgozĂłjĂĄval, hogy mindenkiben Ă©lĆvĂ© vĂĄlhassanak, mertcsak Ăgy vezetnek a kĂvĂĄnt minĆsĂ©gi szolgĂĄltatĂĄsok nyĂșjtĂĄsĂĄhoz Ă©s a vevĆi elĂ©-gedettsĂ©ghez.
A szolgĂĄltatĂł jellegƱ vĂĄllalatokban csak minimĂĄlis vagy kevĂ©s hierarchia van,Ă©s a vezetĂ©s többnyire egy vezetĆi csoport kezĂ©ben van, amelyik a kĂŒlönbözĆrĂ©szlegek vezetĆinek összessĂ©gĂ©bĆl kell ĂĄlljon. Erre azĂ©rt van szĂŒksĂ©g, mert a
olyamat csak valamennyi rĂ©szleg összehangolt Ă©s harmonikus egyĂŒttmƱkö-dĂ©se mellett lehet sikeres, Ă©s erre a sikerre csak a csoportos, kollektĂv vezetĂ©s vezethet. Ez a vezetĂ©si stĂlus ad lehetĆsĂ©get arra, hogy a vezetĆk elismerjĂ©khelyĂŒket a olyamatban Ă©s az ebbĆl akadĂł kölcsönös egymĂĄsrautaltsĂĄgukat.Ennek a vezetĂ©snek az egyik legontosabb eladata az egyensĂșly biztosĂtĂĄsa,mert ezeket a vĂĄllalkozĂĄsokat minden mĂĄsiknĂĄl jobban enyegeti az egyensĂșlyelbomlĂĄsa.
A szolgåltató vållalkozåsokat két oldalról enyegetik veszélyek. Az egyikoldalról a profizmus kialakulåsa veszélyezteti a mƱködést, amikor a vållalko-
zĂĄs egyre több szemĂ©lyre szabott Ă©s egyedi megoldĂĄst kezd el kĂnĂĄlni, Ă©s ezĂĄltalaz alapvetĆ olyamat a vĂĄllalkozĂĄson belĂŒl kezd szĂ©tesni, Ă©s lassan veszĂ©lybekerĂŒl annak mƱködĂ©se. Ez egy olyan Ă©tterem ahol az Ă©tlapon csak az szerepel,hogy âminden kĂvĂĄnsĂĄgĂĄt teljesĂtjĂŒkâ, Ă©s szinte egyĂŒtt Ćznek a vendĂ©ggel. AmĂĄsik oldalrĂłl pedig a szĂ©ria jelleg veszĂ©lyezteti a szolgĂĄltatĂł vĂĄllalkozĂĄsokat,amikor az ipari termelĂ©sre jellemzĆ egyelmezett, tervezett sorozatgyĂĄrtĂĄsitechnikĂĄkkal prĂłbĂĄljĂĄk meg a olyamatokat ĂĄtalakĂtani Ă©s megoldĂĄsokat adnia vevĆknek. Az ilyen ipari mĂłdszerekkel dolgozĂł szolgĂĄltatĂł vĂĄllalkozĂĄsra jĂłpĂ©lda valamennyi gyorsĂ©tterem, ami a nevĂ©ben többsĂ©gĂ©ben ugyan Ă©tterem,
de itt a vendég nem egy éttermi szolgåltatåst, hanem egy utószalagon, ipari
84
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 85/152
mĂłdszerekkel elĆĂĄllĂtott termĂ©ket vĂĄsĂĄrol meg Ă©s ogyaszt el. Ez mĂĄr egy olyangyĂĄr, ahol a termĂ©ket el lehet ogyasztani.
A szolgĂĄltatĂł vĂĄllalkozĂĄsok vezetĆinek ezĂ©rt arra kell törekedniĂŒk, hogy akĂ©t szĂ©lsĆsĂ©g összekapcsolĂĄsĂĄval, bevonĂĄsĂĄval a vĂĄllalkozĂĄs mƱködĂ©sĂ©hez leg-
jobban illĆ egyensĂșlyi ĂĄllapotot hozzanak lĂ©tre, figyelembe vĂ©ve azt, hogy aszĂ©lsĆsĂ©geket csak azok összekapcsolĂĄsĂĄbĂłl, integrĂĄlĂĄsĂĄbĂłl lĂ©trejött egyensĂșl-lyal lehet elkerĂŒlni!
A termelĆ vĂĄllalatok
Ez a vĂĄllalatok azon csoportja, amelyekben az alapvetĆ olyamat az anyagi
vilĂĄggal, a kĂŒlsĆ vilĂĄggal kapcsolatos, Ă©s ennek sorĂĄn valamilyen anyagi jel-legƱ ĂĄrucikkeket, termĂ©keket ĂĄllĂtanak elĆ.A termelĆ vĂĄllalatoknak Ăgy ontos jellemzĆje, hogy âą a termĂ©k fizikai ormĂĄban jelenik meg Ă©sâą elhagyja az ĂŒzemet, majdâą valahol mĂĄshol kerĂŒl elhasznĂĄlĂĄsra.
Azaz, a vevĆ nem jelenik meg szemĂ©lyesen, ezĂĄltal nincsen közvetlen vevĆkap-csolat.
Egy ilyen vĂĄllalat a kĂŒlvilĂĄg elĂ© zĂĄrtan mƱködik, Ă©s a termĂ©keket idĆrĆl
idĆre kiszĂĄllĂtjĂĄk a vevĆknek, akik azt valahol tĂĄvol hasznĂĄljĂĄk el. Ez azt jelenti,hogy pĂ©ldĂĄul egy Ă©lelmiszeripari ĂŒzembenâą nincs Ă©tkezĂ©si tanĂĄcsadĂĄs,âą nincs Ă©tkezĂ©si lehetĆsĂ©g, hanemâą elĆre megtervezett mĂłdon legyĂĄrtott Ă©s szĂĄllĂtĂĄsra alkalmas Ă©lelmiszert
ĂĄllĂtanak elĆ.A termelĆ vĂĄllalatoknĂĄl Ă©ppen ezĂ©rt egĂ©szen mĂĄs elemek lesznek ontosak,mint az elsĆ kĂ©t tĂpusnĂĄl, azaz itt
âą a tervezett olyamatok, a rend, a orma Ă©s a szabĂĄlyozottsĂĄg a jellemzĆ,
âą a tĂ©r Ă©s az anyagelhasznĂĄlĂĄs kerĂŒl elĆtĂ©rbe, mert a gyĂĄrtĂĄs sorĂĄn elsĆsor-ban a termĂ©kre Ă©s annak ĂștjĂĄra kell figyelni.
A termelĂ©st tehĂĄt tervezni, szervezni Ă©s ĂŒtemezni kell, vagyis a olyamatotkisebb rĂ©szekre kell elosztani, attĂłl ĂŒggĆen, hogy a termĂ©k mennyire bonyo-lult vagy összetett. Viszont ha a termelĂ©st rĂ©szekre bontjĂĄk, akkor az a tör-
vĂ©nyszerƱsĂ©g lĂ©p mƱködĂ©sbe, mely szerint minĂ©l összetettebb a gyĂĄrtĂĄs, annĂĄlnagyobb a hierarchia! A kiszolgĂĄlĂł irodĂĄknak (tervezĂ©s, pĂ©nzĂŒgy, szĂĄllĂtĂĄs, PR,stb.) eladata teljes mĂ©rtĂ©kben a termelĂ©s szolgĂĄlata, azaz arra kell koncentrĂĄl-niuk, ahol a termĂ©k keletkezik.
Folyamatosan ellenĆrizni kell azt, ami kimegy a gyĂĄrbĂłl, hiszen csak ellen-ĆrzĂ©ssel lehet megbizonyosodni arrĂłl, hogy azt termeljĂŒk, amit akartunk,
85
V. A v a k o s o k i p o Ăł g i j a
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 86/152
illetve amire a vevĆknek szĂŒksĂ©gĂŒk van. Erre a olyamatos ellenĆrzĂ©sre vanszĂŒksĂ©g azĂ©rt is, mert
⹠ha a termék elhagyja a vållalatot, a gyårtónak mår nincsen többé råhatåsa,⹠és a hibås åruk sok problémåt okozhatnak, példåul
â baleseteket,â egĂ©szsĂ©gkĂĄrosodĂĄsokat,â kĂ©nyelmetlensĂ©geket.
Ugyanakkor az is ontos szempont, hogy csak ellenĆrzĂ©s ĂĄltal lehet a megter-melt termĂ©krĆl pontos inormĂĄciĂłt kapni.
A termelĆ vĂĄllalatok ontos jellemzĆje, hogy a termelĂ©s tĆke- Ă©s gĂ©pigĂ©nyes,itt az Ă©rtĂ©k Ă©s a hozzĂĄadott Ă©rtĂ©k sokkal könnyebben Ă©s jĂłl meghatĂĄrozhatĂł,
szemben a mĂĄsik kĂ©t ormĂĄval, ahol ez komoly nehĂ©zsĂ©gekbe ĂŒtközik. Ugyan-csak eltĂ©rĆ a kĂ©szletek lehetĆsĂ©ge, mert mĂg a termelĂ©sben a megtermelt ter-mĂ©kbĆl kĂ©szletek lehetsĂ©gesek, addig a mĂĄsik kĂ©t vĂĄllalatnĂĄl erre nincsen lehe-tĆsĂ©g.
A termelĆ vĂĄllalatok vezetĂ©sĂ©ben igen ontos szerepe van az egyĂ©ni elelĆs-sĂ©gnek, mert itt a hierarchikus elĂ©pĂtĂ©s Ă©s az egyĂ©ni vezetĂ©s sokkal gyakoribb.
A Hårom formA egysége
Ha egy vĂĄllalkozĂĄst mĂ©lyrehatĂłbban megvizsgĂĄlunk, akkor azt lĂĄtjuk, hogya valĂłsĂĄgban ez a hĂĄrom â emberi szĂ©rĂĄkhoz rendelt â vĂĄllalkozĂĄsi ormanem lĂ©tezik ilyen tiszta, egyĂ©rtelmƱ mĂłdon. Ez a hĂĄrom vĂĄllalkozĂĄsi ormasoha sincs ilyen tisztĂĄn Ă©s önĂĄllĂłan jelen, hanem a ormĂĄk mindig keverednekegymĂĄssal, Ă©s hol az egyik, hol a mĂĄsik dominĂĄl, miközben a mĂĄsik kettĆ is
jelen van.Vagyis azt mondhatjuk, hogy a vĂĄllalatoknak van egy alap vagy Ć minĆ-
sĂ©gĂŒk, amit az alapolyamat hatĂĄroz meg, Ă©s e mellett termĂ©szetesen vannak
mĂĄs minĆsĂ©gek is benne, de ezek mind az alapolyamat mĂ©g sikeresebb meg- valĂłsulĂĄsĂĄt szolgĂĄljĂĄk. A mĂĄsik minĆsĂ©gek jelenlĂ©te annyira ontos, hogy nyu-godtan mondhatjuk azt is: egy vĂĄllalat csak a mĂĄsik minĆsĂ©gekkel jelzett tevĂ©-kenysĂ©gekkel közösen tudja Ć tevĂ©kenysĂ©gĂ©t megvalĂłsĂtani. A ejlĆdĂ©s sorĂĄna vĂĄllalatok â sokszor tudattalanul â mĂĄs minĆsĂ©gƱ tevĂ©kenysĂ©gek terĂŒlete-ire is belĂ©pnek, Ă©s ha a vezetĂ©s nem ismeri el ezt a tĂ©nyt Ă©s nem kezdi megaz itt szĂŒksĂ©ges vezetĆi eladatok azonnali bevezetĂ©sĂ©t, akkor ez igen gyorsanmƱködĂ©si problĂ©mĂĄk kialakulĂĄsĂĄhoz vezet.
Persze ahhoz, hogy valaki mennyire képes az ilyen eseményeket és jelen-
sĂ©geket elismerni, ahhoz hozzĂĄjĂĄrul az embereknek ezekhez a terĂŒletekhez valĂł speciĂĄlis viszonya is. Ugyanis minden embernek van egy âsajĂĄt minĆsĂ©geâ,
86
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 87/152
amit jobban magĂĄĂ©nak Ă©rez, amiben erĆsebb, ugyanakkor ez megnehezĂtheti amĂĄsik minĆsĂ©gekkel kapcsolatos esetleges gyengesĂ©gei elismerĂ©sĂ©t. Azaz, egy
vĂĄllalkozĂĄs dolgozĂłinak Ă©s vezetĆinek is van egy jellemzĆ orientĂĄltsĂĄguk, Ă©s a vĂĄllalkozĂĄs Ă©lete, mƱködĂ©se szempontjĂĄbĂłl kĂŒlönösen a vezetĆk âminĆsĂ©geâ,orientĂĄltsĂĄga meghatĂĄrozĂł â mert ez, ha nem harmonizĂĄl a vĂĄllalkozĂĄs minĆ-sĂ©gĂ©vel vagy egyoldalĂș, akkor komolyan akadĂĄlyozatja annak mƱködĂ©sĂ©t, a Ćeladat ellĂĄtĂĄsĂĄt.
Hogy mit jelent Ă©s mennyire ontos a vezetĆ âminĆssĂ©geâ egy vĂĄllalkozĂĄsszĂĄmĂĄra, azt jĂłl lehet Ă©rzĂ©kelni abbĂłl, hogy ha pĂ©ldĂĄul tĂșl sok a szellemi, kre-atĂv minĆsĂ©g a vezetĆben, ami igen erĆs hajlamot jelent a ejlesztĂ©sre. Ez adottesetben olyan sok irĂĄnyvĂĄltoztatĂĄsra kĂ©nyszerĂtheti a vĂĄllalkozĂĄst, amit az
vĂ©gĂŒl mĂĄr nem tud követni. Ha viszont nincs benne semmi kreatĂv, akkor nemtud a ejlĆdĂ©s hajtĂłereje, inspirĂĄlĂłja lenni, Ă©s ezĂ©rt lehet, hogy a vĂĄllalkozĂĄsnem og semmit sem ejlĆdni, mert egy szervezĆ bĂŒrokrata ĂŒl a csĂșcson, aki a
vĂĄllalaton belĂŒl nem enged semmi vĂĄltozĂĄst. HasonlĂłkĂ©pen lehet megvizsgĂĄlnia többi minĆsĂ©g tĂșlsĂșlyĂĄnak vagy hiĂĄnyĂĄnak hatĂĄsĂĄt is. Persze lehetĆsĂ©g vanarra is, hogy az emberek minĆsĂ©geit megvĂĄltoztassuk, vagy az esetleges egyol-dalĂșsĂĄgokat eloldjuk azĂ©rt, hogy a hĂĄrom minĆsĂ©g egyensĂșlyĂĄt helyreĂĄllĂtsuk.Ehhez azonban az embereken kell dolgozni, amihez igen nagy okĂș tudatos-sĂĄg kell, Ă©s az embereket egyajta önismereti, tanulĂĄsi Ășton kell vĂ©gigvezetni.
Ezeket a eladatokat pedig Ășgy kell kezelni, hogy senkit sem Ă©rjen vĂĄratlanulsemmi.
A HĂĄrom vĂĄllAlkozĂĄsi formA jellemzĆirĆl
A következĆkben nĂ©hĂĄny jellemzĆ tulajdonsĂĄg vizsgĂĄlatĂĄval nĂ©zzĂŒk meg,hogy a hĂĄromĂ©le vĂĄllalkozĂĄsi ormĂĄban milyen az elĆre-jelezhetĆsĂ©g, milyena vevĆvel valĂł kapcsolat Ă©s hogyan alakul a lojalitĂĄs, illetve ezeknek milyen
következmĂ©nyeik vannak.1. Az elsĆ tulajdonsĂĄg amit vizsgĂĄlunk az elĆre-jelezhetĆsĂ©g. A legalacsonyabb
ennek lehetĆsĂ©ge a szolgĂĄltatĂł vĂĄllalkozĂĄsoknĂĄl, ami a termelĆ vĂĄllalkozĂĄ-sok irĂĄnyban haladva egyre nĆ, tehĂĄt a szervezet kialakĂtĂĄsa Ă©s a olyama-tok megtervezĂ©se sorĂĄn eltĂ©tlenĂŒl figyelembe kell venni ezt az eltĂ©rĂ©st, Ă©sbelĂĄtni, hogy az elĆre-jelezhetĆsĂ©g nem minden vĂĄllalkozĂĄsi ormĂĄnĂĄl azo-nos. Ez kĂŒlönösen azĂ©rt lĂ©nyeges, mert igen sokan Ășgy gondoljĂĄk, hogy aszolgĂĄltatĂł Ă©s a proesszionĂĄlis vĂĄllalkozĂĄsoknĂĄl is ugyanĂșgy kellene vagylehet elĆre jelezni, mint ahogyan azt a termelĆknĂ©l szokĂĄs.
2. Ha a hĂĄrom ormĂĄt most a vevĆvel valĂł kapcsolat oldalĂĄrĂłl nĂ©zzĂŒk, akkorpontosan az elĆbbi tapasztalat ellentĂ©tĂ©vel talĂĄlkozunk. A vevĆvel valĂł
87
V. A v a k o s o k i p o Ăł g i j a
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 88/152
kapcsolat ugyanis a proesszionĂĄlis szervezeteknĂ©l jĂłval erĆsebb, szorosabb,mint a szolgĂĄltatĂł szervezeteknĂ©l, ahol mĂ©g a vevĆ szemĂ©lyesen jelen van, demĂĄr a problĂ©ma megoldĂĄsĂĄban nem vesz rĂ©szt olyan intenzĂv mĂłdon. VĂ©gĂŒla termelĆ vĂĄllalkozĂĄsoknĂĄl mĂĄr egyĂĄltalĂĄn nincsen közvetlen vevĆkapcsolat,itt a kapcsolatot az Ă©rtĂ©kesĂtĆ szervezeten keresztĂŒl tartjĂĄk enn, azaz csakközvetett kapcsolat lĂ©tezik
3. Ărdekes megnĂ©zni, hogy hogyan alakul a lojalitĂĄs a hĂĄrom vĂĄllalkozĂĄsi or-mĂĄban, illetve azt, hogy milyen lojalitĂĄsi ormĂĄkat kĂŒlönböztethetĂŒnk meg.A szakirodalomban hĂĄromĂ©le lojalitĂĄssal talĂĄlkozunk. Ezek
a. problĂ©ma irĂĄnti lojalitĂĄs,b. vevĆ irĂĄnti lojalitĂĄs,
c. technikai lojalitĂĄs.Ez a hĂĄrom lojalitĂĄs alapvetĆen egy-egy vĂĄllalkozĂĄsi ormĂĄra jellemzĆ, azazâą a problĂ©ma irĂĄnti inkĂĄbb a proesszionĂĄlis vĂĄllalkozĂĄsokra,âą a vevĆ irĂĄnti a szolgĂĄltatĂł vĂĄllalkozĂĄsokra, mĂgâą a technikai irĂĄnti a termelĆkre, bĂĄr igen gyakran keveredik egymĂĄssal.
Bizonyos speciĂĄlis cĂ©gek esetĂ©ben ez a hĂĄromĂ©le lojalitĂĄs egy idĆben lehet jellemzĆ a cĂ©g teljes tevĂ©kenysĂ©gĂ©re is, Ă©s teljes mƱködĂ©sĂŒket ennek rendel-hetik alĂĄ. PĂ©ldĂĄul egy irodai szĂ©keket gyĂĄrtĂł cĂ©g esetĂ©ben ez Ăgy nĂ©zhet ki:
Techikai veĆ irti probĂ©ma irti
Saj, irodban dogoĂł ĂŒsse kapcsoaossabadamao emberek rsre probmka
echnoĂłginkka odunk meg
88
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 89/152
6.
A akozsok 7-es redszere
Az elĆzĆ ejezetekben egy vĂĄllalkozĂĄs egĂ©szsĂ©ges mƱködĂ©sĂ©nek szempontjĂĄbĂłla cĂ©lok Ă©s az alapelvek mellett kiemelt szerepet kapott a kĂŒldetĂ©s. A következĆk-
ben ezĂ©rt ĂĄttekintjĂŒk a cĂ©lok, az alapelvek Ă©s a kĂŒldetĂ©s helyĂ©t egy vĂĄllalkozĂĄs-ban Ă©s ennek sorĂĄn bemutatom egy vĂĄllalkozĂĄs elĂ©pĂtĂ©sĂ©nek 7-es rendszerĂ©t.
f rederic W insloW t Aylor Ă©s szerePe
A 20. szĂĄzad hajnalĂĄn egy orradalminak is nevezhetĆ elmĂ©let jelent meg azipari vĂĄllalatok munkaszervezĂ©sĂ©vel kapcsolatban, mely elmĂ©let megoldotta azta hatalmas problĂ©mĂĄt, amivel a vezetĆk a 19. szĂĄzad vĂ©gĂ©n Ă©s a mĂșlt szĂĄzad elsĆ
Ă©veiben kĂŒzdöttek. Ez az elmĂ©let a Frederic Winslow aylor ĂĄltal kidolgozottScientific Management volt, melynek lĂ©nyege az, hogy a rendelkezĂ©sre ĂĄllĂł â stöbbnyire kĂ©pzetlen Ă©s tudatlan â embereket hĂĄrom csoportba sorolta be:
1. a szellemi kĂ©pessĂ©gekkel, a tudĂĄssal rendelkezĆk voltak elĂŒl, Ćk irĂĄnyĂtot-tĂĄk az egĂ©sz cĂ©get Ă©s annak minden olyamatĂĄt;
2. a elĂŒlrĆl Ă©rkezĆ utasĂtĂĄsok vĂ©grehajtĂĄsĂĄt szerveztĂ©k Ă©s ellenĆriztĂ©k a szer- vezetben a mĂĄsodik szinten Ă©lĆ Ă©s dolgozĂł munkatĂĄrsak; mĂg
3. a legalsĂł szinten, a tudattalan Ă©s kĂ©pzetlen munkaerĆnek csak az a eladatmaradt, hogy az utasĂtĂĄsokat rendben Ă©s egyelmezetten vĂ©grehajtsa.
Ezzel a törtĂ©nelmi struktĂșrĂĄval egy csapĂĄsra megoldhatĂłvĂĄ vĂĄltak a kĂ©pzetlenmunkaerĆbĆl akadĂł problĂ©mĂĄk, Ă©s aylor elmĂ©lete lehetĆvĂ© tette az ĂșttörĆĂĄzisban mƱködĆ ipari termelĂ©s szĂĄmĂĄra a differenciĂĄlĂłdĂĄsi ĂĄzisba valĂł ĂĄtlĂ©-pĂ©st. Ez pedig az ipari ejlĆdĂ©s korĂĄbban szinte hihetetlen mĂ©rtĂ©kƱ növekedĂ©-sĂ©t okozta. A Scientific Management az 1930-as Ă©vekben jutott el nĂ©pszerƱsĂ©-gĂ©nek Ă©s alkalmazĂĄsĂĄnak csĂșcspontjĂĄra, majd a â40-es Ă©vektĆl egyre jobban
jelentkeztek azok a problĂ©mĂĄk, melyeket ezzel a mĂłdszerrel nem lehetett meg-oldani. A problĂ©mĂĄk ugyanis a vĂĄllalkozĂĄsok szĂ©tesĂ©sĂ©ben Ă©s a vĂĄllalkozĂĄsbanegyre erĆsebben hatĂł centriugĂĄlis erĆkben mutatkoztak meg, azaz a tudomĂĄ-
nyos mĂłdszerek nem voltak alkalmasak többĂ© a szĂŒksĂ©ges kohĂ©ziĂłs erĆ biz-tosĂtĂĄsĂĄra. A dolgok kezdtek egyre inkĂĄbb nem Ășgy mƱködni, ahogyan azt
89
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 90/152
aylor a maga tudomĂĄnyos mĂłdszereivel megtervezte. Ennek oka az embe-rek tudatossĂĄgĂĄban Ă©s gondolkodĂĄsĂĄban idĆközben beĂĄllt vĂĄltozĂĄsokban kere-sendĆ, hiszen a tudĂĄs szĂ©p lassan mindenkiĂ© lett, Ă©s Ăgy egyre kevĂ©sbĂ© volt mĂĄregyesek privilĂ©giuma.
A Scientific Managament ugyanis, ha jobban megnĂ©zzĂŒk, egy törtĂ©nelmiszempontbĂłl idĆszerƱtlen Ă©s a 20. szĂĄzadban mindenkĂ©ppen korszerƱtlenstruktĂșrĂĄt vezetett be Ă©s honosĂtott meg a gazdasĂĄgi vĂĄllalkozĂĄsokban, egyolyant, amit az ember tudati ejlĆdĂ©se Ă©s gondolkodĂĄsa mĂĄr többszĂĄz Ă©ve tĂșl-haladott. Persze egy ĂĄtmeneti idĆre ennek a megoldĂĄsnak volt jogosultsĂĄga,mert az ipari ejlĆdĂ©s csak Ăgy vĂĄlhatott valĂłsĂĄggĂĄ, de a vezetĆknek ezt el kel-lett volna ismerniĂŒk, hogy ez nem a vĂ©gsĆ ĂĄllapot Ă©s mĂłdszereiket Ă©ppen ezĂ©rt
kellett volna okozatosan korszerƱsĂteniĂŒk, az ember tudati ejlĆdĂ©sĂ©hez iga-zĂtaniuk.Egy törtĂ©nelmi ĂĄttekintĂ©s pontosan megmutatja, hogy mirĆl is van szĂł.
Amit az ipari tömegtermelĂ©s terĂŒletĂ©n a Scientific Management a 20. szĂĄzadelejĂ©n megvalĂłsĂtott, azt az emberisĂ©g mĂĄr több ezer Ă©ve ismerte Ă©s gyako-rolta. ElĂ©g csak az indiai kultĂșrĂĄra visszatekinteni Ă©s az indiai kasztrendszertmegvizsgĂĄlni, azonnal döbbenetes hasonlĂłsĂĄgot edezhetĂŒnk el a kĂ©t rendszerközött. A kasztrendszer, mint tudjuk, az indiai tĂĄrsadalmat hĂĄrom rĂ©szre osz-totta, ezek a
1. a papsĂĄg, akik Brahma Ćisten szolgĂĄlĂłi voltak, Ă©s mint ilyenek a szellememberei, akik mindent megterveztek, Ă©s megmondtĂĄk, hogyan kell csi-nĂĄlni a dolgokat;
2. a katonĂĄk, Ćurak, akik Visnunak, a âkarbantartĂĄsâ IstenĂ©nek szolgĂĄlĂłi voltak, akik a entrĆl Ă©rkezĆ parancsok vĂ©grehajtĂĄsĂĄt irĂĄnyĂtottĂĄk Ă©s ellen-ĆriztĂ©k;
3. vĂ©gĂŒl a kĂ©zmƱvesek, parasztok, akik SĂvĂĄnak, a ârombolĂĄsâ IstenĂ©nekszolgĂĄlĂłi voltak, Ă©s mint a legalsĂł szint, a munkĂĄt vĂ©geztĂ©k.
JĂłl elismerhetĆ ugyanaz a hĂĄrom szint, ugyanaz a hĂĄrom kĂŒlönvĂĄlasztott el-
adat, amit aylor a 20. szĂĄzadban az ipari vĂĄllalatoknĂĄl bevezetett. De ha valakia törtĂ©nelmi ĂĄttekintĂ©sben tovĂĄbbhalad, akkor azt lĂĄthatja, hogy ez a hĂĄrmas-sĂĄg, a eladatok Ă©s elelĆssĂ©gek ilyen megosztĂĄsa az emberisĂ©g egĂ©sz törtĂ©netĂ©t
vĂ©gigkĂsĂ©rte. Hiszen Egyiptomban az Istent megtestesĂtĆ ĂĄraĂł ĂŒlt a hierar-chia csĂșcsĂĄn, alatta pedig a hivatalnokok Ă©s a katonasĂĄg gondoskodott a rend-szer mƱködĂ©sĂ©rĆl, a entrĆl Ă©rkezĆ utasĂtĂĄsok vĂ©grehajtĂĄsĂĄrĂłl. VĂ©gĂŒl legalul akĂ©zmƱvesek, kereskedĆk Ă©s parasztemberek tömege vĂ©gezte a tĂ©nyleges mun-kĂĄt. Ez a hierarchikus orma maradt meg a keresztĂ©nysĂ©g elsĆ Ă©vszĂĄzadaibanis, egĂ©szen 1301-ig, amikor SzĂ©p FĂŒlöp rancia kirĂĄly az âAvignoni ogsĂĄgbaâ
vetette a pĂĄpĂĄt, Ă©s ezzel a mĂĄsodik rĂ©teg hatalomĂĄtvĂ©tele, ami mĂ©g a görögdemokrĂĄciĂĄk idejĂ©ben kezdĆdött meg, beejezĆdött. A szellem embereinek
90
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 91/152
uralma helyĂ©be tehĂĄt a mĂĄsodik rĂ©teg uralma lĂ©pett, ami nem tartott sokĂĄig,mert 1557-tĆl (amikor Luther elĆször engedĂ©lyezte a pĂ©nz kamatra valĂł köl-csönzĂ©sĂ©t) kezdetĂ©t vette a harmadik rĂ©teg, a gazdag kereskedĆk Ă©s pĂ©nzem-berek okozatos hatalomĂĄtvĂ©tele, ami vĂ©gĂŒl az ipari orradalommal teljesĂŒltki. De hiĂĄba âordult elâ a hierarchikus piramis, Ă©s kerĂŒltek elĂŒlre azok akikĂ©vezredekig alul voltak, az ĂĄltaluk lĂ©trehozott âĂșjâ rendszer is csak egy hierar-chikus Ă©s bĂŒrokratikus tĂĄrsadalmi berendezkedĂ©shez vezetett. Ugyanis a többezer Ă©vig tartĂł hierarchikus hatĂĄs Ă©s az abbĂłl az emberekben keletkezett lenyo-mat elĂ©g erĆs volt ahhoz, hogy az emberek mindig hasonlĂł berendezkedĂ©sƱ Ă©selĂŒlrĆl leelĂ© szerezett hierarchikus szociĂĄlis ormĂĄkat hozzanak lĂ©tre.
Ennek egyenes következmĂ©nye, hogy a gazdasĂĄgi Ă©letben azok a vezetĆk, akik
esetleg ezzel a gondolkodĂĄssal nem szimpatizĂĄlnak, illetve akik nem ismerikaylor elmĂ©letĂ©t, â tudatlanul â mĂ©gis ennek a gondolkodĂĄsnak a hatĂĄsa alattĂĄlljanak. Mind ezek ellenĂ©re, az â50-es Ă©vek elejĂ©ig a vĂĄllalkozĂĄsok irĂĄnyĂtĂĄsamĂ©g valahogy sikeres Ă©s eredmĂ©nyes tudott lenni az olyan hierarchikus vezetĆimĂłdszerekkel, melyek elsĆsorban a aylor Ă©le âScientific managementâ elve-ire alapozĂłdtak. Ăgy volt ez annak ellenĂ©re, hogy a aylor Ă©le elmĂ©let alkalma-zĂĄsĂĄnak hĂĄtrĂĄnyai egyre jobban megmutatkoztak, de mivel a âScientific mana-gementâ olyan mĂ©rtĂ©kben esett egybe az akkor divatos termĂ©szettudomĂĄnyosgondolkodĂĄssal, hogy a vezetĆk nehezen Ă©rtettĂ©k meg, vagy nem is akartĂĄk
megĂ©rteni az emberi közössĂ©gekben valĂł alkalmazĂĄsĂĄnak ellentmondĂĄsait,illetve az elĆzĆekben emlĂtett törtĂ©nelmi okok miatt nehezen tudtak egy mĂĄsminĆsĂ©gƱ gondolkodĂĄsra ĂĄtĂĄllni. Ugyanakkor a HR menedzsment megjele-nĂ©se az 1930 Ă©vek mĂĄsodik elĂ©tĆl sokat segĂtett abban, hogy ez a korszerƱtlen
vezetĂ©si stĂlus mƱködĆkĂ©pes tudott maradni, mert pont azokat a problĂ©mĂĄ-kat kezelte, melyekrĆl a aylor-i elmĂ©let nem akart tudomĂĄst venni, az emberiproblĂ©mĂĄkat.
örtĂ©nt mindez annak ellenĂ©re, hogy Ă©lete vĂ©gĂ©n maga aylor is kemĂ©nyenharcolt elmĂ©letĂ©nek ilyen ormĂĄban törtĂ©nĆ alkalmazĂĄsa, azaz az embernek
mint egy mechanikus rendszernek a termelĂ©s Ă©rdekĂ©ben törtĂ©nĆ kihasznĂĄlĂĄsailletve elhasznĂĄlĂĄsa ellen. A menedzserek azonban mĂĄs Ă©s hatĂ©konyabb eszkö-zök hĂjĂĄn ezt ötvöztĂ©k olyan mĂłdszerekkel, melyek a törtĂ©nelmi mĂșlt marad-
vĂĄnyai voltak. Ilyenek az egyszemĂ©lyi vezetĂ©s, azaz a hatalomra Ă©pĂŒlĆ, elĂŒlrĆlleelĂ© szervezĆdĆ hierarchikus irĂĄnyĂtĂĄsi mĂłdszerek, vagy az ellenĆrzĆ veze-tĂ©s, azaz a rendszerbĆl akadĂł kĂ©nyszerĂtĆ erĆ, esetleg az ideolĂłgiai rĂĄhatĂĄsokalkalmazĂĄsa. Ez a aylor-i vezetĂ©si stĂlus pedig csak hĂĄrom elemet ismert:
⹠az eszközöket, melyekkel a termelés megvalósul,⹠a olyamatokat, melyek sorån a termék létrejön,
âą a szervezetet, mely a termelĂ©si olyamatokban megjelenĆ eladatokat Ă©selelĆssĂ©geket volt hivatott összekapcsolni.
91
V I . A v a k o s o k 7- e s r e n d s e r e
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 92/152
Az emberi tUdAtossĂĄg fejlĆdĂ©se
A 20. szĂĄzad mĂĄsodik elĂ©re az emberek gondolkodĂĄsĂĄnak ejlĆdĂ©se ĂłriĂĄsi mĂ©re-teket öltött, a munkavĂĄllalĂłk mĂĄr nem voltak többĂ© olyan kĂ©pzetlen Ă©s kĂ©pes-sĂ©gek nĂ©lkĂŒli emberek, mint aylor idejĂ©ben, hanem nagy tudĂĄsĂș, esetleg többdiplomĂĄs emberek, akik szellemi Ă©s szakmai kĂ©pessĂ©geket vittek magukkal a
vĂĄllalkozĂĄsokba. Ez a szellemi ejlĆdĂ©s a közössĂ©gek egyre erĆsödĆ elbomlĂĄ-sĂĄhoz kezdett vezetni, Ă©s ezzel egy idĆben az addig alkalmazott rĂ©gi vezetĆieszközök hatĂ©konysĂĄga erĆsen csökkent. Ez a jelensĂ©g az â50-es Ă©vek mĂĄsodikelĂ©ben indult, Ă©s erre a tudati ejlĆdĂ©sre az önĂĄllĂłsodĂĄs, az emancipĂĄciĂł Ă©s azerĆs specializĂĄlĂłdĂĄs volt a jellemzĆ, ami aztĂĄn az 50-es Ă©vek elsĆ elĂ©ben vilĂĄg-
szerte megmozdulĂĄsokhoz, elkelĂ©sekhez vezetett Ă©s tisztĂĄn a korszak egyikkulcs esemĂ©nyĂ©ben, az 1956-os orradalomban mutatkozott meg. Ezek a vĂĄl-tozĂĄsok termĂ©szetesen nem csak a tĂĄrsadalmi Ă©s politikai mozgalmakban vol-tak megfigyelhetĆk, hanem a vĂĄllalkozĂĄsokban is, Ă©s ezeknek köszönhetĆen a
vezetĆkben egyre erĆsebben jelentkezett az igĂ©ny arra, hogy a jelentkezĆ pola-rizĂĄlĂł, szĂ©tszĂłrĂł Ă©s a rĂ©szekre bontĂł erĆkkel szemben a vĂĄllalkozĂĄsokat meg-
vĂ©djĂŒk Ă©s egy Ășj erĆvel összeogjuk, összetartsuk.1954-ben, egy akkor mĂ©g fiatal amerikai tanĂĄcsadĂł, Peter Drucker âTe
practice o managementâ cĂmmel egy könyvet jelentetett meg, Ă©s ebben mĂĄr
elĆre jelezte ezeket a vĂĄltozĂĄsokat illetve ezek hatĂĄsĂĄt a gazdasĂĄgi vĂĄllalko-zĂĄsokra. Ebben a könyvĂ©ben aztĂĄn leektette annak a vezetĂ©si kultĂșrĂĄnak azalapjait, melybĆl az â50-es Ă©vek vĂ©gĂ©n Ă©s a â60-as Ă©vek elejĂ©n az Ășj, sikeres veze-tĂ©si stĂlus, a cĂ©lokkal törtĂ©nĆ vezetĂ©s â nĂ©pszerƱ angol nevĂ©n a âmamagementby objectivesâ (MBO) â kiejlĆdött. Ez a mĂłdszer ĂșjdonsĂĄgĂĄval Ă©s elsĆsorban ateljesĂtmĂ©nnyel kapcsolatos mennyisĂ©gi cĂ©lok kitƱzĂ©sĂ©vel, megelelĆ kohĂ©ziĂłserĆt tudott a vĂĄllalkozĂĄsokon belĂŒl lĂ©trehozni.
Az ember tudati ejlĆdĂ©se Ă©s ebbĆl akadĂł önĂĄllĂłsodĂĄsa azonban nem ĂĄlltmeg, Ă©s a vĂĄllalkozĂĄsok vezetĆinek ezĂ©rt hamarosan Ășjabb eszközre volt szĂŒk-
sĂ©gĂŒk, hogy a szĂ©tesĂ©s ellen a vĂĄllalkozĂĄsokat megvĂ©djĂ©k. A â60-as Ă©vek mĂĄso-dik elĂ©re az emberi kapcsolatok Ă©s a âhogyan csinĂĄljuk tovĂĄbbâ ĂștkeresĂ©se volta jellemzĆ, Ă©s ennek a tudati ejlĆdĂ©snek egyik jelensĂ©ge volt a hippi mozgalom,Ă©s a közvetlen következmĂ©nye volt az 1968-as Ă©vek orradalmi hullĂĄma, mely-ben az emberek igĂ©nye a tevĂ©kenysĂ©g Ășj alapokra valĂł helyezĂ©se irĂĄnt mutatko-zott meg. AzĂ©rt, hogy a vĂĄllalkozĂĄsokba is bekerĂŒlt Ă©s azokat szĂ©tesĂ©ssel enye-getĆ elĂ©gedetlensĂ©get a vezetĆk leszereljĂ©k Ă©s kezeljĂ©k, a cĂ©lokkal valĂł vezetĂ©st aâ70-es Ă©vekben a cĂ©lok mellett egy Ășjabb elemmel egĂ©szĂtettĂ©k ki a szakemberek,Ă©s ez az, amit alapelveknek nevezĂŒnk (angolul policy, nĂ©metĂŒl GrundsĂ€tze).
Ezt az ötletet egyĂ©bkĂ©nt a szakemberek egyenesen az utcĂĄn tĂŒntetĆ diĂĄkoktĂłl
92
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 93/152
vettĂ©k, hiszen a PĂĄrizsban az utcĂĄkon tĂŒntetĆ tömeg egyik jelszava volt, hogyâĂșj elvek vezessenek bennĂŒnketâ.
AkĂĄrmennyire is hatĂĄsos Ă©s összeogĂł erĆ tudott lenni a cĂ©lok mellett aközössĂ©gi alapelvek megogalmazĂĄsa, vagyis vĂĄlasz arra, hogy amit teszĂŒnkazt hogyan tesszĂŒk, milyen elvek alapjĂĄn, az ember tudati ejlĆdĂ©se Ășgy ala-kult, hogy a â80-as Ă©vekre mĂĄr ez sem volt elegendĆ egy vĂĄllalkozĂĄs összetar-tĂĄsĂĄhoz. A â80-as Ă©vekben az emberek mĂĄr egyre inkĂĄbb a miĂ©rt-re kezdtĂ©k elkeresni a vĂĄlaszt, Ă©s az Ă©let, a munkavĂ©gzĂ©s mĂ©lyebb Ă©rtelmĂ©t kutattĂĄk. Enneka ejlĆdĂ©nek a lĂĄthatĂł következmĂ©nye lett, hogy leomlott a berlini al, hogy acivil mozgalmaknak nevezett Ășj Ă©s ĂŒggetlen polgĂĄri kezdemĂ©nyezĂ©sek addigsoha nem lĂĄtott mĂ©rtĂ©kben megerĆsödtek. De ezek a kĂŒlsĆ jelek az ember belsĆ
vilĂĄgĂĄnak, a gondolkodĂĄsĂĄnak a megvĂĄltozĂĄsĂĄt mutattĂĄk, Ă©s mivel ez a vĂĄlto-zĂĄs most sem korlĂĄtozĂłdott csak a politikai Ă©let terĂŒletĂ©re, Ăgy nem kerĂŒlte ela vĂĄllalkozĂĄsokat sem. Ennek aztĂĄn az lett a következmĂ©nye, hogy a vĂĄllal-kozĂĄsok vilĂĄgĂĄban is egy magasabb tudati szintre kellett lĂ©pni, Ă©s meg kellettkeresni a tevĂ©kenysĂ©g Ă©rtelmĂ©t, a vĂĄlaszt a miĂ©rt-re, melynek sorĂĄn a kĂŒldetĂ©s-
nek (nĂ©metĂŒl Leitbild, angolul mission statement) nevezett ormĂĄban mego-galmaztĂĄk azokat az ideĂĄlokat, melyek a közössĂ©gekben Ă©ltek.
A ejlĆdĂ©s következtĂ©ben termĂ©szetesen a vezetĂ©si stĂlusok is ĂĄtalakultak,Ă©s az egyszemĂ©lyi illetve ellenĆrzĆ vezetĂ©sbĆl elĆször tĂĄmogatĂł, majd pedig
kĂsĂ©rĆ vezetĂ©s vĂ©gĂŒl pedig szolgĂĄlĂł vezetĂ©s lett, mely vĂĄltozĂĄsok pontosan kie- jezik azokat a megvĂĄltozott igĂ©nyeket, melyekkel ma emberi közössĂ©geket, vĂĄl-lalkozĂĄsokat vezetni, irĂĄnyĂtani lehet.
Amint a most vĂĄzolt olyamatbĂłl lĂĄthatĂł, az ember tudati ejlĆdĂ©sĂ©vel egyĂŒtthaladva, a vĂĄllalkozĂĄsok is mĂĄs Ă©s az Ășj eltĂ©teleknek megelelĆ elemekkel egĂ©-szĂŒltek ki Ă©s a menedzsment is Ășj mĂłdszereket vezettet be, melynek sorĂĄn azegyre magasabb cĂ©lokat, ideĂĄlokat is megogalmaztĂĄk. ez a
Ăgy zajlott le ez a olyamat a nyugati vilĂĄgban, miközben mi itt Magyaror-szĂĄgon csak a politikai Ă©letben tapasztalhattuk meg az emberi tudatossĂĄg ilyen
ejlĆdĂ©sĂ©t Ă©s az ebbĆl akadĂł eszĂŒltsĂ©geket. A szocialista vĂĄllalatok szĂĄmĂĄraaz 1989 elĆtti idĆkben a teljesĂtmĂ©nycĂ©lokat Ă©s a munka Ă©rtelmĂ©t is egyarĂĄnta pĂĄrt adta, ez pedig olyan erĆvel Ă©s erĆszakosan jelent meg a gazdasĂĄgi szĂ©-rĂĄban, hogy ott az emberi tudati ejlĆdĂ©s minden megnyilvĂĄnulĂĄsĂĄt csĂrĂĄjĂĄ-ban elojtotta. Ăgy miközben a nyugati vĂĄllalkozĂĄsok Ă©s dolgozĂłik egy komolytudati ejlĆdĂ©si utat jĂĄrtak be az elmĂșlt 50 Ă©vben, mely ejlĆdĂ©s vĂ©gĂŒl oda veze-tett, hogy ezek az ideĂĄlok az ember ejlĆdĂ©sĂ©vel Ă©s igĂ©nyeinek kielĂ©gĂtĂ©sĂ©velkerĂŒltek kapcsolatba Ă©s vannak kapcsolatban mind a mai napig, addig a maikeleti vĂĄllalkozĂłk csak a aylor-i alapokat erĆsĂtettĂ©k magukban. Az ugyanis
jĂłl lĂĄthatĂł, hogy a szocialista tĂĄrsadalmi berendezkedĂ©s a aylor ĂĄltal javasoltmodell egy zseniĂĄlisan megvalĂłsĂtott politikai vĂĄltozata volt. FelĂŒl ĂŒltek a pĂĄrt
93
V I . A v a k o s o k 7- e s r e n d s e r e
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 94/152
vezetĆi, akik mindenki helyett gondolkodtak Ă©s mindenkinek megmondtĂĄkmit tegyen, közĂ©pen a pĂĄrt apparĂĄtusa ellenĆrizte Ă©s irĂĄnyĂtotta a enn kiadottparancsok vĂ©grehajtĂĄsĂĄt, lenn pedig a tömegeknek kellett (volna) vĂ©grehaj-taniuk a enn kiadott parancsokat. Vagyis ennek következtĂ©ben egy ĂĄtlagosmagyar vĂĄllalkozĂł 50 Ă©vvel lemaradt a tudati ejlĆdĂ©sben Ă©s 50 Ă©vvel tovĂĄbbĂ©lt egy hierarchikus hatalmi rendszerben, ami erĆsen beolyĂĄsolja azt, hogymilyen mĂłdon is szervezi vĂĄllalkozĂĄsĂĄt.
ermĂ©szetesen ez nem jelenti azt, hogy a mai magyar valĂłsĂĄg azokat az ele-meket, melyeket a nyugati tudati ejlĆdĂ©s 1950 Ă©s 1989 között bejĂĄrt, elutasĂt-hatja. MĂ©g akkor sem, ha nem Ă©rti vagy nem ismeri jelentĆssĂ©gĂŒket. A cĂ©lok,az alapelvek Ă©s a kĂŒldetĂ©s mĂĄra a nyugat-eurĂłpai vĂĄllalkozĂĄsi kultĂșra lĂ©nyeges
Ă©s meghatĂĄrozĂł elemei lettek, szerepĂŒk megkĂ©rdĆjelezhetetlen. Ez a magyar vĂĄllalkozĂłk szĂĄmĂĄra viszont annyi elĆnnyel jĂĄr, hogy tudjĂĄk, milyen tudati ej-lĆdĂ©si utat ognak Ćk is Ă©s munkatĂĄrsaik bejĂĄrni, minden bizonnyal gyorsĂ-tottan, hiszen a nyugati cĂ©gekkel valĂł gyakori Ă©rintkezĂ©s ezeket az elemeketelhozza hozzĂĄnk is.
A vĂĄllAlkozĂĄsok 7-es rendszere
Az eddigiekbĆl jĂłl lĂĄthatĂł, hogy az elmĂșlt közel 100 Ă©vben a vĂĄllalkozĂłk Ă©s amenedzserek tudatossĂĄga milyen ejlĆdĂ©si utat jĂĄrt be Ă©s a spontĂĄn eszközhasz-nĂĄlattĂłl indulva hogyan jutott el egĂ©szen a legmagasabb ideĂĄlok elismerĂ©sĂ©hezĂ©s alkalmazĂĄshoz. Hiszen az ipari orradalmat megelĆzĆ idĆkben az emberekcsak az eszközök spontĂĄn hasznĂĄlatĂĄra voltak kĂ©pesek Ă©s aylor volt az, aki tuda-tosĂtotta Ă©s ehhez kapcsolata a olyamatokat Ă©s a szervezetet, Ă©s Ăgy kialakulhatotta modern ipari tömegtermelĂ©s. A HR menedzsment egy Ășjabb elemmel gazda-gĂtotta a rendszert, az 1930-as Ă©vektĆl a vezetĆk elismertĂ©k, hogy ember is vanbenne, vagyis az emberrel, mint a vĂĄllalkozĂĄsok egyik meghatĂĄrozĂł elemĂ©vel
oglalkozni kell. Az elĆzĆekben vĂĄzolt tudatossĂĄgi ejlĆdĂ©si Ășton haladva pediga vĂĄllalkozĂĄsoknak ez a nĂ©gy eleme tovĂĄbbi szellemi rĂ©szekkel egĂ©szĂŒlt ki, Ă©s azezredordulĂł vĂ©gĂ©re egy vĂĄllalkozĂĄst 7 lĂ©nyeges elembĆl ĂĄllĂłnak tekinthetjĂŒk.Ezek
1. az eszközök,2. a olyamatok,3. a szervezet,4. az ember,5. a célok,
6. az alapelvek,7. Ă©s a kĂŒldetĂ©s.
94
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 95/152
A korĂĄbban megismert hĂĄrmas tagozĂłdĂĄs elemeit keresve Ă©rdekes elis-
merĂ©sre juthatunk. Az elsĆ hĂĄrom elem tulajdonkĂ©ppen a vĂĄllalkozĂĄs anyagiterĂŒletĂ©t alkotja, ahol a gazdasĂĄgi termelĂ©s olyik, melyeket aylor Ăłta jĂłl Ă©shatĂ©konyan tudunk kezelni. A 4. elem az ember, aki a tulajdonkĂ©ppen a vĂĄl-lalkozĂĄs szociĂĄlis rĂ©szĂ©t alkotja, Ă©s az utolsĂł hĂĄrom elem pedig a vĂĄllalkozĂĄsszellemi terĂŒlete, ahol az emberi lĂ©t Ă©s a vĂĄllalkozĂĄsokban vĂ©gzett munkĂĄval Ă©sannak Ă©rtelmĂ©vel kapcsolatos kĂ©rdĂ©sek megogalmazĂłdnak.
Ha e hĂ©t elem összeĂŒggĂ©seit megvizsgĂĄljuk, akkor az egyes elemek közöttĂ©rdekes kapcsolatokat edezhetĂŒnk el, melyek alapjaiban beolyĂĄsoljĂĄk egy
vĂĄllalkozĂĄs hatĂ©kony mƱködĂ©sĂ©t Ă©s a benne zajlĂł esemĂ©nyeket. VĂ©gĂŒl pedig
elismerhetjĂŒk azt is, hogy az egĂ©sznek az ember ad valĂłdi Ă©rtelmet, Ă©s Ć az, akiĂ©lettel tölti meg az egĂ©sz, egyĂ©bkĂ©nt halott vilĂĄgot.
AzĂ©rt, hogy az ebbĆl akadĂł vezetĆi eladatok minden vezetĆ szĂĄmĂĄra egy-Ă©rtelmƱvĂ© vĂĄljanak, a következĆkben a vĂĄllalkozĂĄsok hetes elĂ©pĂtĂ©sĂ©t muta-tom be, melynek sorĂĄn megvizsgĂĄljuk az összeĂŒggĂ©seket a hĂ©t elem között.
A cĂ©lok â vĂĄlAsz A mit?-re
A cĂ©l az egy abszolĂșt gondolati dolog, hiszen valami olyasmit ogalmaz meg,amit el akarunk Ă©rni, mert az jelen pillanatban mĂ©g nem lĂ©tezik. A cĂ©l tehĂĄt
ESzKĂzĂK
KĂlDEtĂ©S
célok
SzERVEzEt
AlAPElVEK
FOlYAMAtOK
EMBER
95
V I . A v a k o s o k 7- e s r e n d s e r e
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 96/152
a jövĆre irĂĄnyul, Ă©s ezĂ©rt csak a jelen tĂ©nyeinek Ă©s a rendelkezĂ©sre ĂĄllĂł esz-közöknek a figyelembevĂ©telĂ©vel lehet jĂł Ă©s megvalĂłsĂthatĂł cĂ©lokat kitƱzni.Amennyiben egy cĂ©lt elĂ©rtĂŒnk, az eredmĂ©nnyĂ© alakul ĂĄt, Ă©s eszköz lesz tovĂĄbbicĂ©lok elĂ©rĂ©sĂ©hez. Mindez azonban eltĂ©telezi azt, hogy az eredmĂ©ny Ă©rdekĂ©bentennĂŒnk kell valamit, ha azonban nem vagyunk kĂ©pesek akaratunkat a cĂ©lĂ©rdekĂ©ben mozgĂłsĂtani, akkor a cĂ©l elĂ©rĂ©se csak szĂĄndĂ©k marad, Ă©s ebben azesetben a cĂ©l kitƱzĂ©se nem mĂĄs, mint egy szĂĄndĂ©knyilatkozat.
A cĂ©lokban azt ogalmazzuk meg, hogy mit akarunk elĂ©rni, milyen ered-mĂ©nyre szĂĄmĂtunk, ezĂ©rt igen ontos, hogy a cĂ©lok megogalmazĂĄsa sorĂĄnminden rĂ©szletre ĂŒgyeljĂŒnk. Azaz, cĂ©lokat csak Ășgy ogalmazzunk meg, hogymindenki szĂĄmĂĄra egyĂ©rtelmƱ legyen:
âą milyen eredmĂ©nyt vĂĄrunk,âą hova akarunk eljutni,âą az idĆintervallum, amely a cĂ©lba valĂł eljutĂĄshoz a rendelkezĂ©sre ĂĄll Ă©sâą milyen eszközöket Ă©s kĂ©pessĂ©geket lehet elhasznĂĄlni.
Nagyon nehĂ©z olyan cĂ©lokat meghatĂĄrozni, melyekkel az ember valĂłban összetudja kötni magĂĄt, de megvalĂłsulĂĄsuk e nĂ©lkĂŒl nem lehetsĂ©ges. EzĂ©rt a cĂ©lokterĂŒlete közvetlenĂŒl összekapcsolhatĂł a szervezettel, a struktĂșrĂĄval, azaz a
vållalkozåsban talålható beosztåsokkal és az ahhoz kapcsolódó eladatokkal.A beosztås és az ahhoz tartozó eladatok ugyanis azok a részei a vållalatnak,
amelyek összekapcsoljĂĄk az embert a vĂĄllalattal. A beosztĂĄs, melyben az embermegjelenik, hĂĄrom, jĂłl elkĂŒlönĂthetĆ rĂ©szre oszthatĂł el:âą a elelĆssĂ©g, a kreatĂv tudĂĄs Ă©s a kĂ©pessĂ©gek terĂŒlete,âą a kompetenciĂĄk, a jogok Ă©s az egyĂŒttmƱködĂ©s terĂŒlete,âą a tevĂ©kenysĂ©g, a munkavĂ©gzĂ©s terĂŒlete Ă©s a kötelessĂ©gek terĂŒlete.
Amennyiben ez a hĂĄrom terĂŒlet egy adott emberben összhangban van, Ă©s azegyes beosztĂĄsokban talĂĄlhatĂł emberek valamennyi, a cĂ©lok megvalĂłsĂtĂĄsĂĄhozszĂŒksĂ©ges kĂ©pessĂ©ggel rendelkeznek, akkor mondhatjuk azt, hogy a kĂ©t terĂŒletközött harmonikus kapcsolat van, Ă©s a cĂ©lokat a szervezet meg tudja valĂłsĂtani.
De abban az esetben, amikor a hĂĄrom pontbĂłl az egyik elem hiĂĄnyzik, akkor acĂ©lok Ă©s a szervezet közötti összhang megbomlik, az emberek pedig nem lesz-nek kĂ©pesek a cĂ©lok megvalĂłsĂtĂĄsĂĄban közremƱködni illetve azokat megvalĂł-sĂtani. ehĂĄt egy harmonikusan mƱködĆ szervezetben a cĂ©lok megelelnek azegyes unkciĂłkban dolgozĂł emberek â szellemi, szociĂĄlis Ă©s morĂĄlis â kĂ©pessĂ©-geinek, Ă©s összhangban vannak azokkal.
Ugyanakkor olyan cĂ©lokat kell kitƱzni, melyek az embereknek kihĂvĂĄsokat jelentenek Ă©s ejlĆdĂ©sre sarkalljĂĄk. Amennyiben a vezetĆk mĂ©gis Ășgy gondol-nĂĄk, hogy az emberek sokkal jobban ognak dolgozni akkor, ha elĂ©rhetetlen
cĂ©lokat tƱznek ki elĂ©jĂŒk, akkor tĂ©vednek, mert ez a cĂ©lok Ă©s szervezet közöttkialakulĂł harmĂłniĂĄt megbontja, a keletkezĆ eszĂŒltsĂ©get ĂĄllandĂłsĂtja, Ă©s vĂ©gĂŒl
96
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 97/152
a cĂ©lok megvalĂłsulĂĄsa ellen hat. HasonlĂłan eszĂŒltsĂ©gkeltĆ az, ha tĂșl sok a cĂ©l, vagy azok nem vilĂĄgosak Ă©s egyĂ©rtelmƱek, pĂ©ldĂĄul amikor a cĂ©l egyszerƱencsak az, hogy âcsinĂĄljatok ebbĆl valamitâ.
Az AlAPelvek â vĂĄlAsz A HogyAn?-rA
Az alapelvekben (angolul policy, nĂ©metĂŒl GrundsĂ€tze), összeoglalt gondolatokarra adnak vĂĄlaszt, hogy azokat a cĂ©lokat, melyeket magunk elĂ© tƱztĂŒnk ki,hogyan, milyen mĂłdon is Ă©rjĂŒk el. Ezek az ily mĂłdon megogalmazott vĂĄla-szok nem Ășgy mƱködnek, mint az elĆĂrĂĄsok, melyek betartĂĄsa kötelezĆ min-
den dolgozĂł rĂ©szĂ©re, hanem inkĂĄbb Ășgy kell tekinteni Ćket, mint javaslatokatarra vonatkozĂłan, hogy a közössĂ©gnek milyen Ă©rtĂ©kei vannak Ă©s a munkavĂ©g-zĂ©s sorĂĄn milyen Ă©rtĂ©kekhez igazodjunk.
HatĂĄsukat abban kell lĂĄtni, hogy az alapelvek szorosan összeĂŒggnek a vĂĄl-lalkozĂĄsban dolgozĂł emberek tĂ©nyleges tevĂ©kenysĂ©gĂ©vel, a vĂĄllalkozĂĄsbanzajlĂł olyamatokkal is. Az alapelvek megadjĂĄk a közössĂ©ghez tartozĂł embe-rek szĂĄmĂĄra, hogy amit tesznek, azt hogyan tegyĂ©k meg, Ăgy tulajdonkĂ©ppenaz Ă©rtĂ©keket Ă©s a viselkedĂ©si elveket tartalmazzĂĄk, Ă©s azt mondjĂĄk meg, hogyebben a közössĂ©gben mi az ami ontos Ă©s mit kell betartanunk. Ezzel az alap-
elv mintegy megogalmazza azt, hogy milyen stĂlusban dolgozunk mi egyĂŒtt.Ugyanakkor mint egy kritĂ©rium is megjelenik a mindennapi munkavĂ©gzĂ©siĂ©s döntĂ©si olyamatokban, mert azt mondja meg, hogy egy adott kĂ©rdĂ©s, prob-lĂ©ma megoldĂĄsa sorĂĄn ennĂĄllĂł lehetĆsĂ©gek közĂŒl miĂ©rt is kell az egyik utat
vĂĄlasztani, Ă©s nem a mĂĄsikat.Ha egy vĂĄllalkozĂĄs pĂ©ldĂĄul a szĂ©psĂ©get vagy a vevĆorientĂĄlt viselkedĂ©st, eset-
leg a kreativitĂĄst vĂĄlasztja Ć Ă©rtĂ©kĂ©nek, Ă©s ez valĂłban Ă©lĆvĂ© is vĂĄlik a vĂĄllalko-zĂĄs minden dolgozĂłjĂĄban, akkor az adott Ă©rtĂ©k a vĂĄllalkozĂĄs minden terĂŒle-tĂ©n megtalĂĄlhatĂł Ă©s a tevĂ©kenysĂ©g minden rĂ©szĂ©ben eledezhetĆ lesz. Ebben
az esetben valĂłban a vĂĄllalkozĂĄs mƱködĂ©si stĂlusĂĄvĂĄ vĂĄlik Ă©s minden embertettĂ©re hat. Ennek alapjĂĄn teljesen egyĂ©rtelmƱ, hogy egĂ©szen mĂĄs olyamato-kat hozunk lĂ©tre ezen Ă©rtĂ©kek figyelembevĂ©telĂ©vel, mintha ezek nem lennĂ©nek.PĂ©ldĂĄul ha a vĂĄllalkozĂĄsnĂĄl azt az Ă©rtĂ©ket tartjĂĄk ontosnak, hogy a munka-tĂĄrsak is vegyenek rĂ©szt az eszközök beszerzĂ©sĂ©ben, akkor teljesen mĂĄs olya-matokat kell lĂ©trehozni, mint amikor a beruhĂĄzĂĄsi döntĂ©seket csak a vezetĆkhozzĂĄk meg.
Ehhez persze arra van szĂŒksĂ©g, hogy az Ă©rtĂ©keket Ă©s elveket egyszerƱ Ă©smindenki szĂĄmĂĄra Ă©rthetĆ mĂłdon ogalmazzuk meg, utĂĄna pedig olyamato-
san beszĂ©ljĂŒnk rĂłluk. Ugyanis csak ekkor vĂĄlhat a mindennapok gyakorlatĂĄvĂĄĂ©s a olyamatok tudattalan irĂĄnyĂtĂłjĂĄvĂĄ. Ez, mĂĄrmint, hogy az Ă©rtĂ©keinkrĆl
97
V I . A v a k o s o k 7- e s r e n d s e r e
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 98/152
beszĂ©lĂŒnk, pedig mĂ©g egy mĂĄsik lehetĆsĂ©get is rejt a vezetĆk szĂĄmĂĄra, mĂ©gpe-dig azt, hogy elismerjĂ©k, amikor a szĂłban megogalmazott Ă©rtĂ©kek Ă©s a valĂłditettek között az elsĆ eltĂ©rĂ©s megjelenik. Mindaddig, amĂg a közössĂ©gi döntĂ©sekalkalmĂĄval olyan kĂ©rdĂ©sek hangzanak el, hogy âmennyire elel meg ez a dön-tĂ©s a vevĆorientĂĄltsĂĄgunknakâ vagy âelĂ©g ennyi az esztĂ©tikai normĂĄink betar-tĂĄsĂĄhozâ, addig biztos lehet a vezetĆ Ă©s minden dolgozĂł abban, hogy ebbena közössĂ©gben az alapelvek Ă©lnek, Ă©s a mindennapi olyamatok, tevĂ©kenysĂ©girĂĄnyĂtĂłi Ă©s minden valĂłszĂnƱsĂ©g szerint azok is maradnak.
De mint a gondolatokkal ez sokszor elĆordul, sajnos a kigondolt Ă©s a meg-beszĂ©lt Ă©rtĂ©kek gyakran elszakadhatnak a valĂłsĂĄgtĂłl, ezĂ©rt lĂ©tre jöhet az a hely-zet, hogy a cselekedetek szĂ©pen lassan nem elelnek meg többĂ© annak, amirĆl
beszĂ©lĂŒnk. MĂĄr mĂĄst teszĂŒnk, mint amirĆl beszĂ©lĂŒnk. Ez egy közössĂ©gbentermĂ©szetesen azonnal eszĂŒltĂ©sĂ©gek orrĂĄsa lesz! Azaz, ha a olyamatok nemelelnek meg a szavakban kimondott Ă©rtĂ©keknek, ha az alapelvek nem Ă©pĂŒltekbele a olyamatokba, akkor ez problĂ©mĂĄkat okoz Ă©s belsĆ ellentĂ©tek orrĂĄsa lesz,ami elsĆsorban a olyamatokban jelenik meg.
Abban az esetben, ha nincsenek Ă©lĆ közössĂ©gi Ă©rtĂ©kek, akkor az emberekazok helyĂ©be a sajĂĄt â sokszor tudattalan â Ă©rtĂ©keiket ĂĄllĂtjĂĄk, ettĆl kezdveaztĂĄn a olyamatokban hozott döntĂ©sek mögött olyan kritĂ©riumok ĂĄllnak majd,melyeket senki sem ismer, többnyire mĂ©g az sem, aki döntött. Ăgy ordulhat
elĆ az a sok szomorĂș pĂ©lda, melyekkel nap mint nap talĂĄlkozunk, amikor azemberi Ă©rtĂ©keket, a jĂłt Ă©s a helyeset lĂĄbbal tiporjĂĄk az ĂĄltalunk lĂ©trehozott Ă©senntartott olyamatok.
ehĂĄt ha egy vĂĄllalkozĂĄsban nem az Ă©rtĂ©kek szerint zajlanak a olyamatok vagy az Ă©rtĂ©kek nincsenek definiĂĄlva, akkor az ott zajlĂł olyamatokban mĂĄs,egyĂ©ni Ă©rtĂ©kek kezdenek el hatni. Ilyen az a gyakori pĂ©lda, amivel a vezetĂ©siolyamatokban talĂĄlkozunk, amikor a vezetĆ ĂĄllandĂłan arrĂłl beszĂ©l, hogy itta munkatĂĄrsak önĂĄllĂł döntĂ©sĂ©re van szĂŒksĂ©g Ă©s közben pontosan Ć az, akimagatartĂĄsĂĄval â belsĆ, ezĂ©rt szĂĄmĂĄra is rejtett, Ă©rtĂ©keinek megjelenĂtĂ©sĂ©vel
â megakadĂĄlyozza ezt az önĂĄllĂł döntĂ©si olyamatot.
A kĂŒldetĂ©s â vĂĄlAsz A miĂ©rt?-re
A kĂŒldetĂ©s (nĂ©metĂŒl: Leitbild, angolul: Mission statement) arra az alapkĂ©rdĂ©sreogalmazza meg a vĂĄlaszt, mely az emberi lĂ©tezĂ©s Ă©s tevĂ©kenysĂ©g miĂ©rtjĂ©t tar-talmazza. KezelĂ©se Ă©s Ćszinte vĂĄlaszok megkeresĂ©se igen ontos eladat, mertegy modern vĂĄllalkozĂĄsban e vĂĄlaszok lĂ©tezĂ©se vagy hiĂĄnya alapvetĆen meg-
hatårozza annak mƱködését, tevékenységét és sikerét.
98
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 99/152
Ez a terĂŒlet a legontosabb Ă©s egyben a legkĂ©nyesebb is, hiszen a kĂŒldetĂ©sbenazt az ideĂĄlt kell megogalmazni, hogy miĂ©rt Ă©lĂŒnk Ă©s dolgozunk. Miközbenminden emberben Ă©l Ă©s hat egy belsĆ ideĂĄl, ami vezeti Ćt Ă©letĂ©nek ĂștjĂĄn, a vĂĄl-lalkozĂĄsokban a vezetĆk Ă©lnek ettĆl a terĂŒlettĆl Ă©s nem szĂvesen ogalmazzĂĄkmeg azt, hogy miĂ©rt is dolgozunk mi egyĂŒtt ebben a vĂĄllalatban. Pedig arraa kĂ©rdĂ©sre, hogy miĂ©rt tesszĂŒk azt amit teszĂŒnk, vĂĄlaszt kell adni Ă©s ha nemtesszĂŒk meg tudatosan, akkor a körĂŒlmĂ©nyek, az Ă©let kĂ©nyszerĂti ki belĆlĂŒnka vĂĄlaszt.
A kĂŒldetĂ©s az ember akarati szĂ©rĂĄjĂĄval van kapcsolatban Ă©s az emberi tevĂ©-kenysĂ©g mĂ©lyebb Ă©rtelmĂ©t tartalmazza. Mivel ez a szĂ©ra ma az emberben mĂ©gteljesen alvĂł, azaz tudattalan, ezĂ©rt az emberek mĂ©g a sajĂĄt ideĂĄljaikkal, sajĂĄt
tetteik belsĆ mozgatĂłrugĂłival sincsenek tisztĂĄban, Ăgy aztĂĄn nĂ©mileg Ă©rthetĆaz is, hogy miĂ©rt hĂșzĂłdoznak a közössĂ©gi tevĂ©kenysĂ©gek sorĂĄn a közös ideĂĄlokĂ©s belsĆ mozgatĂłrugĂłk megogalmazĂĄsĂĄtĂłl.
Ugyanakkor egy jĂłl megogalmazott jövĆkĂ©p, kĂŒldetĂ©s, mely Ă©lĆvĂ© tud vĂĄlniminden emberben, megteremti annak a lehetĆsĂ©gĂ©t, hogy abbĂłl a jövĆ impul-zusai keletkezzenek. Ha a kĂŒldetĂ©s ĆszintĂ©n kiejezi az emberek belsĆ törek-
vĂ©seit, ha nem kĂ©nyszerkĂ©nt jelenik meg, azaz nem âodaentâ talĂĄltĂĄk ki Ă©sprĂłbĂĄljĂĄk az alsĂł szintekre rĂĄhĂșzni, akkor ez az embereknek lehetĆsĂ©get adarra, hogy kapcsolĂłdjanak hozzĂĄ. A kapcsolĂłdĂĄs pedig azt jelenti, hogy a sajĂĄt
egyĂ©ni â talĂĄn el sem ismert, de bennĂŒk Ă©lĆ â kĂŒldetĂ©sĂŒket a vĂĄllalat mego-galmazott kĂŒldetĂ©sĂ©vel összekötik Ă©s eledezik, hogy a munka, amit vĂ©geznekannak Ă©rtelme is van! BelĂĄtjĂĄk, hogy nem a fizetĂ©sĂŒkĂ©rt dolgoznak, hanemmĂĄsokĂ©rt, hogy a munka amit vĂ©geznek a sajĂĄt egyĂ©ni ejlĆdĂ©sĂŒk mellett atöbbi ember ejlĆdĂ©sĂ©t is szolgĂĄlja. Ez pedig örömet okoz, mert minden ember-ben Ă©l az a belsĆ motivĂĄciĂł, hogy Ă©rtelmes munkĂĄt vĂ©gezzen Ă©s kĂ©pessĂ©geitmĂĄs emberek szolgĂĄlatĂĄba ĂĄllĂtsa. Ez Ăgy van mĂ©g akkor is, ha a mai vilĂĄgbangyakran talĂĄlkozunk azzal a jelensĂ©ggel, hogy az emberek Ășgy gondoljĂĄk, hogypĂ©nzĂ©rt dolgoznak, hogy a fizetĂ©s a munka cĂ©lja Ă©s Ă©rtelme. Ez viszont csak
azokra a közössĂ©gekre jellemzĆ, ahol nincs vagy nem Ă©lĆ a kĂŒldetĂ©s.ehĂĄt a pĂ©nzĂ©rt dolgozunk jelensĂ©ge egyenes következmĂ©nye annak, hogy a
vĂĄllalatoknak nincsen olyan kĂŒldetĂ©sĂŒk, mellyel a dolgozĂłk össze tudjĂĄk kötnimagukat. Annak ellenĂ©re, hogy az elmĂșlt Ă©vtizedekben egy hullĂĄm söpört
vĂ©gig a nyugati vilĂĄgon, melynek sorĂĄn a vĂĄllalatok megogalmaztĂĄk kĂŒldetĂ©-sĂŒket, ez a törekvĂ©s azĂ©rt nem lett olyan sikeres, amint azt vĂĄrtĂĄk. A kĂŒldetĂ©sekugyan csodĂĄlatosan hangzanak, de gyakran nem ĆszintĂ©k, Ă©s nem az emberek-bĆl akadnak, hanem egy kĂŒlsĆs kreatĂv csoport gondolatait tĂŒkrözik vissza.Ma mĂĄr az embereket nem lehet becsapni, Ă©s nem kĂ©pesek idegen, esetleg Ă©l-
revezetési célzattal kigondolt hazug ideålokhoz kapcsolódni.
99
V I . A v a k o s o k 7- e s r e n d s e r e
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 100/152
Vagyis ha a vezetĆknek nincsen vĂĄlasza a miĂ©rt-re, azaz nem tudnak ĆszinteĂ©s valĂłdi ideĂĄlokat megogalmazni, ha nem tudnak az emberi tevĂ©kenysĂ©g-nek Ă©rtelmet adĂł Ă©s a mĂĄsik embert szolgĂĄlĂł munkavĂ©gzĂ©srĆl a munkatĂĄrsaikelĂ© egy vezĂ©rkĂ©pet rajzolni, akkor az emberek â jobb hĂjĂĄn â az eszközök-kel kötik össze magukat. Ebben az esetben a ma ĂĄltalĂĄnos Ă©s mindenkibentöbbĂ©-kevĂ©sbĂ© hatĂł Ă©s Ă©lĆ egoizmus, önzĂ©s erĆi kezdenek el hatni, az embe-rek a közössĂ©gben tevĂ©kenysĂ©gĂŒk miĂ©rtjĂ©re egyre inkĂĄbb az anyagi dolgok-ban talĂĄljĂĄk meg a vĂĄlaszt, Ă©s egyre inkĂĄbb csak arra tudnak gondolni, hogy afizetĂ©sĂŒkĂ©rt dolgoznak, azĂ©rt hogy pĂ©nzt keressenek Ă©s minĂ©l több anyagi javatszerezzenek. Ez azzal a következmĂ©nnyel jĂĄr, hogy egy gazdasĂĄgi közössĂ©gbena pĂ©nz, a fizetĂ©s Ă©s nem az emberi szĂŒksĂ©gletek kielĂ©gĂtĂ©se vĂĄlik ontossĂĄ. Pedig
a megtermelt ĂĄruknak Ă©s szolgĂĄltatĂĄsoknak attĂłl van Ă©rtĂ©kĂŒk, hogy szĂŒksĂ©g-letek ĂĄllnak velĂŒk szemben, Ă©s valahol valakinek az igĂ©nyeit elĂ©gĂtik ki. De azembereket egy ilyen közössĂ©gben ez mĂĄr nem Ă©rdekli, mert a valĂłdi Ă©s emberiideĂĄlok hiĂĄnya miatt nem az a ontos többĂ©, amit csinĂĄlnak, hanem az, hogymennyit keresnek vele.
EbbĆl is lĂĄtjuk, hogy a kĂŒldetĂ©s milyen szoros kapcsolatban van egy vĂĄllalat-nĂĄl az eszközökkel, melyek gyakorlatilag lehetĆvĂ© teszik a szĂĄmunkra, hogy azanyagi vilĂĄgban tegyĂŒnk, megvalĂłsĂtsuk ideĂĄljainkat. A kĂŒldetĂ©s Ă©s az eszkö-zök mintegy ellenpontjai egymĂĄsnak egy vĂĄllalkozĂĄson belĂŒl. EzĂ©rt ha a vezĂ©-
relvekkel, kĂŒldetĂ©ssel nincsen rendben a dolog, ha a vĂĄllalkozĂĄsban nem veszikkomolyan a kĂŒldetĂ©st vagy azt, ami van, csak egy szĂŒksĂ©ges rossznak, egynevetsĂ©ges dolognak tartjĂĄk, amit valahol valaki kitalĂĄlt Ă©s nem is kell komo-lyan venni, akkor az anyagi szĂ©rĂĄval kerĂŒl szembe, az elĆbb leĂrt mĂłdon.
Ez pedig egyenesen vezet a közössĂ©g megkemĂ©nyedĂ©sĂ©hez, a nyomasztĂł,hierarchikus szervezet lĂ©trejöttĂ©hez, amely az emberekben a mĂĄsikkal szem-beni cinizmus kialakĂtĂĄsĂĄt segĂti elĆ, mert az emberek csak humĂĄn erĆorrĂĄs-nak, termelĂ©si kapacitĂĄsnak Ă©rzik magukat, akik aztĂĄn termĂ©szetesen egyremotivĂĄlatlanabbak lesznek. Ezek pedig egyĂŒttesen azt okozzĂĄk, hogy a vezetĂ©s
ĂĄltal megogalmazott kĂŒldetĂ©s tovĂĄbbra is a nevetsĂ©g tĂĄrgya marad, eredetiunkciĂłjĂĄt nem tudja betölteni, a eszĂŒltsĂ©g pedig ennmarad Ă©s ĂĄllandĂłsul.
f eszĂŒltsĂ©gek Az egyes elemek között
Mint lĂĄtjuk, a hetes rendszer egyes elemei, a szemben ĂĄllĂł âpĂĄrokâ között ellen-tĂ©tek alakulhatnak ki Ă©s ez az ellentĂ©t egy eszĂŒltsĂ©get hoz lĂ©tre az emberekben,Ă©s a szervezetben egyarĂĄnt. ĂltalĂĄban egy olyan eszĂŒltsĂ©get, ami sokĂĄig csak
lappangva Ă©s a elszĂn alatt van jelen, Ăgy aztĂĄn a vezetĆk kezdetben nem is vesznek rĂłla tudomĂĄst. Pedig ezeknek a eszĂŒltsĂ©geknek igen ontos szerepĂŒk
100
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 101/152
van a vĂĄllalkozĂĄs belsĆ Ă©letĂ©nek Ă©s hangulatĂĄnak kialakĂtĂĄsĂĄban, illetve a vĂĄl-lalkozĂĄs mƱködĂ©sĂ©ben, mert ez a eszĂŒltsĂ©g ha megelelĆen kezeljĂŒk, lehetne
valamennyi terĂŒleten valami Ășj keletkezĂ©sĂ©nek a kiindulĂłpontja. A eszĂŒltsĂ©gĂ©s annak megjelenĂ©se lehetne az a hely ahol a közössĂ©gben a jövĆ impulzusaikeletkeznek, melyekbĆl aztĂĄn a közössĂ©g ejlĆdĂ©si lĂ©pĂ©sei elindulhatnak.
De ez csak azokban a vĂĄllalkozĂĄsokban mƱködik ebben a ormĂĄban, ahola vezetĆk valĂłdi Ă©s Ă©lĆ kĂŒldetĂ©st, alapelveket Ă©s cĂ©lokat ogalmaztak meg, Ă©sezzel a munkatĂĄrsak össze tudtĂĄk kötni magukat. Az ilyen helyekre egĂ©szsĂ©-ges Ă©s kreatĂv vĂĄllalkozĂĄsi kultĂșra a jellemzĆ, melyben a vezetĆk komolyangondoljĂĄk az ideĂĄlokat, a elismert eszĂŒltsĂ©get pedig mindig az Ășj megjelenĂ©-sĂ©nek Ă©s a ejlĆdĂ©s jelĂ©nek tekintik. Ebben az esetben a eszĂŒltsĂ©g eloldĂĄsa azt
jelenti, hogy az emberek kreatĂv erĆinek elhasznĂĄlĂĄsĂĄval, közösen valami Ășjathoznak lĂ©tre.Az eddig elmondottakbĂłl jĂłl lĂĄthatĂł, hogy egy közössĂ©g, egy vĂĄllalkozĂĄs
kĂ©t, egymĂĄstĂłl jĂłl elvĂĄlaszthatĂł terĂŒletbĆl ĂĄll, egyszer a hĂĄrom rĂ©szre tagol-hatĂł szellemi szĂ©rĂĄbĂłl, melyben a közösen megcselekedett tetteink Ă©rtelmĂ©tadjuk meg, Ă©s egy szintĂ©n hĂĄrom rĂ©szre bonthatĂł anyagi vagy gazdasĂĄgi szĂ©rĂĄ-bĂłl, melyben a tetteinkhez szĂŒksĂ©ges eszközök talĂĄlhatĂłak. De az nyilvĂĄnvalĂł,hogy mindkĂ©t szĂ©ra halott, mindaddig, amĂg nincs valaki, aki ezekkel össze-köti magĂĄt, Ă©s azokat Ă©lettel, mozgĂĄssal tölti meg. De az mĂĄr jĂłl lĂĄthatĂł, hogy
egy szervezetben a gondolatok Ă©rtĂ©ke milyen ĂłriĂĄsi! Ezt az organikus szemlĂ©letĂșgy ogalmazza meg, hogy egy közössĂ©gben a jĂł gondolatok jĂł munkĂĄhoz
vezetnek. De ahhoz, hogy az eddig tĂĄrgyalt hat eleme egy vĂĄllalkozĂĄsnak Ă©lĆvĂ© vĂĄljon, Ă©s a jĂł gondolatok tĂ©nyleg jĂł munkĂĄhoz, azaz emberi igĂ©nyek kielĂ©gĂtĂ©-sĂ©hez vezessenek, szĂŒksĂ©g van mĂ©g a ki kĂ©rdĂ©sre adott vĂĄlaszra.
Az ember , vĂĄlAsz A ki?-re
Az ember az, akitĆl az Ă©lettelen eszköz, olyamat Ă©s szervezet Ă©lettel telik meg,Ć az, aki Ă©lettel tölti meg a szervezetet, hozza mozgĂĄsba a olyamatokat Ă©shasznĂĄlja az eszközöket, hogy a termĂ©k lĂ©trejöjjön, a szolgĂĄltatĂĄs megvalĂłsul-
jon. Az ember ezeket Ășgy hozza lĂ©tre, hogy akaratĂĄt beleviszi az eddig vĂĄzolthĂĄrom szĂ©rĂĄba, Ă©s összeköti azokkal, azaz az eszközökkel, a olyamattal Ă©s aszervezettel. Az emberi akarat, amitĆl ezek a terĂŒletek mozgĂĄsba lendĂŒlnek,egy igen rejtĂ©lyes Ă©s tudattalan terĂŒlet, mert ma mĂ©g nem tudjuk igazĂĄn, hogymit akarunk, hogy mi is tetteink valĂłdi indĂtĂ©ka. Viszont ez nem jelenti azt,hogy kĂŒldetĂ©sĂŒnk nem Ă©l bennĂŒnk, Ă©s nem hat az emberi lĂ©lek mĂ©lyĂ©n. Ăs ezt
tudomĂĄsul kell venni mint realitĂĄst, mint a mai ember jellemzĆ tulajdonsĂĄgĂĄt,azaz el kell ogadnunk, hogy az, aki az Ă©letet viszi a rendszerbe, aki akaratĂĄval
101
V I . A v a k o s o k 7- e s r e n d s e r e
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 102/152
vĂ©gĂŒl is megvalĂłsĂtja a szellemi cĂ©lokat, az â a ma oly divatos HR elmĂ©letekellenĂ©re â nem egy âhumĂĄn erĆorrĂĄsâ, akirĆl kĂ©rdĆĂvekkel mindent meg lehettudni Ă©s utasĂtĂĄsokkal egyszerƱen lehet irĂĄnyĂtani. Persze nem is egy munka-tĂĄrs, aki egy nagy gĂ©pezet egyik ogaskerekekĂ©nt tevĂ©kenykedik, hanem egyszellemi kĂ©pessĂ©gekkel Ă©s akarattal rendelkezĆ ember, aki teljes akaratĂĄt adjabe a közössĂ©gbe, annak minden, mĂ©g önmaga elĆtt is tisztĂĄzatlan rejtĂ©lyĂ©velazĂ©rt, hogy a vĂĄllalkozĂĄs mƱködni tudjon Ă©s sikeres legyen.
De Ă©ppen az akaratnak e Ă©lig alvĂł ĂĄllapotĂĄbĂłl Ă©s a mai emberre oly nagymĂ©rtĂ©kben jellemzĆ egoizmusbĂłl következik az, hogy az emberek csak akkortudjĂĄk akaratukat a közössĂ©g Ă©rdekĂ©ben mƱködtetni, ha a közössĂ©gnek a tevĂ©-kenysĂ©g Ă©rtelmĂ©t vilĂĄgosan meghatĂĄrozĂł cĂ©ljai Ă©s ideĂĄi vannak. Mert ha ilye-
neket a közössĂ©g nem ogalmazott meg, vagy az esetleg hamis Ă©s Ă©lrevezetĆ,akkor az ember ma mĂ©g hajlamos arra, hogy akaratĂĄt sajĂĄt, önzĆ cĂ©ljainakmegvalĂłsĂtĂĄsĂĄra ordĂtsa, mĂ©g akkor is, ha egy közössĂ©gben dolgozik Ă©s elmĂ©-letben, azaz szavakban, annak Ă©rdekĂ©ben tevĂ©kenykedik. Vagyis ahhoz, hogyaz ember valĂłdi Ă©letet vigyen a szervezetbe, Ă©s az szĂ©p lassan ne az önzĂ©sbebelemerevedve haljon meg, szĂŒksĂ©g van arra, hogy ennek a munkĂĄnak aközössĂ©g minden tagja szĂĄmĂĄra Ă©rtelme legyen. Egy ember pedig akkor Ă©rzia munkĂĄjĂĄt Ă©rtelmesnek, ha igaz, Ćszinte Ă©s vilĂĄgos mĂłdon megogalmazottgondolatok ormĂĄjĂĄban, az elĆzĆekben tĂĄrgyalt hĂĄrom szellemi alkotĂł ott ĂĄll
elĆtte, Ă©s ezek olyanok, melyekkel össze tudja kötni magĂĄt. Ekkor az embergondolkodĂĄsĂĄnak kĂ©pessĂ©gĂ©t is a közössĂ©g szolgĂĄlatĂĄba ĂĄllĂtja, Ă©s intelligenciĂĄ- jĂĄval, kreativitĂĄsĂĄval lehetĆvĂ© teszi, hogy az anyagi szĂ©ra elemei valĂłban Ă©lettelteljenek meg, azaz növekedjenek, ejlĆdjenek, egĂ©szsĂ©ges mĂłdon virĂĄgozzanakĂ©s gyĂŒmölcsöt hozzanak a közössĂ©g minden tagja szĂĄmĂĄra.
Az ily mĂłdon Ă©lĆ Ă©s dolgozĂł közössĂ©gekben az ember szellemi kĂ©pessĂ©gei-nek kĂŒlönleges kibontakozĂĄsĂĄt figyelhetjĂŒk meg, ahol a elelĆssĂ©g Ă©s a kockĂĄ-zat vĂĄllalĂĄsa, az ellenĂĄllĂĄsok lekĂŒzdĂ©se vagy a krĂzisek eloldĂĄsĂĄban valĂł aktĂvközremƱködĂ©s termĂ©szetes Ă©s egyĂ©rtelmƱ kötelessĂ©g. Ennek nyomĂĄn az embe-
rekben a közössĂ©g irĂĄnt olyan mĂ©rtĂ©kƱ lojalitĂĄs Ă©s bizalom alakul ki, ami egy vĂĄllalkozĂĄs szĂĄmĂĄra a legnagyobb Ă©rtĂ©k, amivel valaha is rendelkezhet. Ez a vĂĄllalat ekkor egy olyan közössĂ©ggĂ© vĂĄlik, ahol megvalĂłsul az, amit Goethea Faustban a következĆkĂ©pen ogalmazott meg: âItt ember vagyok, mert ittlĂ©tezhetemâ. (Hier bin ich Mensch, hier kann ich seinâ.)
102
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 103/152
A akozsok 7-es redszere
a besĆ redszerbe s a köryezet feĂ©
1. KĂŒdetĂ©s
SzervezetĂŒnk tĂĄrsadalmi eladata,kĂŒldetĂ©se, a tevĂ©kenysĂ©gĂŒnk Ă©rtelmeĂ©s cĂ©lja. EszmĂ©nykĂ©peink, filozĂłfi-ĂĄnk. udjuk-e miĂ©rt tesszĂŒk azt amitteszĂŒnk? HĂrĂŒnk a szervezeten belĂŒlĂ©s szervezetĂŒnk önĂ©rtĂ©kelĂ©se.
HĂrĂŒnk az ĂŒgyelek, a szĂĄllĂtĂłk, abankok, a politika, szakszerveze-tek, stb. szemĂ©ben. VersenytĂĄrsainkprofilja. Piaci Ă©s tĂĄrsadalmi pozĂci-Ăłnk. ĂnĂĄllĂłsĂĄgunk ill. ĂŒggĆsĂ©gĂŒnkmĂĄsoktĂłl.
2. Aaeek
Hogyan tesszĂŒk a dolgainkat? MilyenĂ©rtĂ©keink vannak? MeghatĂĄrozta-e aszervezet Ă©rtĂ©keit? Mi a ontos a szĂĄ-munkra Ă©s ez hogyan jelenik meg a vĂĄllalkozĂĄs olyamataiban? A ter-mĂ©k-, piaci, pĂ©nzĂŒgyi, ĂĄrkĂ©pzĂ©si, sze-
mĂ©lyĂŒgyi, stb. irĂĄnyelveink.
A szĂĄllĂtĂłkra, ĂŒgyelekre, stb. vonat-kozĂł alapelveink, PR-koncepciĂłnk,piaci stratĂ©giĂĄnk. A szakma jĂĄtĂ©ksza-bĂĄlyainak meg akarunk-e elelni, ill.megelelĂŒnk-e? Betartjuk-e a jĂĄtĂ©k-szabĂĄlyokat?
3. CĂ©ok
Hogyan ogalmazzuk meg amit elakarunk Ă©rni? Milyen olyamatokzajlanak a cĂ©lok kitƱzĂ©se sorĂĄn? Men-nyire veszik a cĂ©ljaink figyelembe abelsĆ tĂ©nyeket Ă©s a rendelkezĂ©sre ĂĄllĂłeszközöket? Ăssze tudja kötni magĂĄt
az ember a vållalat céljaival?
CĂ©ljaink mennyire vannak összhang-ban a kĂŒlvilĂĄggal Ă©s annak vĂĄltozĂĄ-sĂĄval? CĂ©ljaink meghatĂĄrozĂĄsakorfigyelembe vesszĂŒk-e a kĂŒlsĆ tĂ©nye-ket?
4. Emberek, csoortok, szereĆk
Milyen a munkatĂĄrsak tudĂĄsa Ă©skĂ©pessĂ©ge, az ĂĄllĂĄspontok Ă©s beĂĄllĂ-tottsĂĄgok, kapcsolatok, vezetĂ©si stĂ-lusok, belsĆ Ă¶sszeonĂłdĂĄsok Ă©s cso-portosulĂĄsok, szerepek, hatalom Ă©skonfliktusok, szervezeti lĂ©gkör?
Milyen a kapcsolatok ĂĄpolĂĄsa kielĂ©?Milyen a szakterĂŒlet kapcsolati lĂ©g-köre? Milyen a hatalom/erĆ gyakor-lĂĄsĂĄnak stĂlusa a kĂŒlsĆ környezetĂŒnkelĂ©?
103
V I . A v a k o s o k 7- e s r e n d s e r e
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 104/152
A akozsok 7-es redszere
a besĆ redszerbe s a köryezet feĂ©
5. StrktĂșra, szerezet
SzabĂĄlyzatok, belsĆ szerzĆdĂ©sek, aszervezet elĂ©pĂtĂ©sĂ©nek elvei, vezetĂ©sihierarchia? Ismertek-e a eladatok,kompetenciĂĄk Ă©s elelĆssĂ©gek? Milyenaz egyes unkciĂłk-, rĂ©szlegek-, cso-portok-, projektcsoportok eladatle-
ĂrĂĄsa, a kĂ©pessĂ©gek, kompetenciĂĄk Ă©saz egyĂŒttmƱködĂ©s szabĂĄlyozĂĄsa?
Milyenek a strukturĂĄlis kapcsola-taink kĂŒlsĆ csoportosulĂĄsokhoz?Milyen a szövetsĂ©gi, kamarai, egye-sĂŒleti, stb. tagsĂĄgunk minĆsĂ©ge?Vannak-e stratĂ©giai szövetsĂ©gek?Milyen a viszony a szakma szokĂĄ-
sos munkamegosztĂĄsĂĄhoz. Vannak-eelelĆsök a kĂŒlsĆ kapcsolĂłdĂĄsi pon-tok/elĂŒletek ĂĄpolĂĄsĂĄra?
6. Foyamatok
Milyenek az elsĆdleges munkao-lyamatok, mĂĄsod- ill. harmadlagosolyamatok, inormĂĄciĂłs olyamatok,döntĂ©si olyamatok, belsĆ logisztika,
tervezĂ©si Ă©s irĂĄnyĂtĂĄsi olyamatok?Ălnek-e, megjelenek-e bennĂŒk azalapelvek?
Milyenek az erĆorrĂĄsok beszerzĂ©siolyamatai, a szĂĄllĂtĂłi olyamatok, aszĂĄllĂtmĂĄnyozĂĄsi logisztikai olyama-tok? Vannak-e a kĂŒlsĆ inormĂĄciĂłk
összegyƱjtésére vonatkozó mƱvele-tek?
7. Fizikai eszközök
Ide tartozik minden eszközĂŒnk, gĂ©pe-ink, kĂ©szĂŒlĂ©keink, az anyagok, bĂșto-rok, szĂĄllĂtĂł eszközök, Ă©pĂŒletek, helyi-sĂ©gek, Ă©s a pĂ©nzĂŒgyi eszközök is.
Milyen a viszonyunk fizikai környe-zetĂŒkhöz, helyĂŒnk a környezetben, asajĂĄt- Ă©s idegen eszközök viszonya, aközlekedĂ©si rendszer?
104
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 106/152
A mA AlkAlmAzott motivĂĄciĂłs mĂłdszerekrĆl
NĂ©zzĂŒk meg elĆször a legelterjedtebben hasznĂĄlt elmĂ©letet, az AbrahamMaslow nevĂ©vel Ă©mjelzett Ă©s 1954-ben megjelent a âMotivation and Persona-lityâ cĂmƱ könyvĂ©ben elĆször publikĂĄlt motivĂĄciĂłs elmĂ©letet, illetve az ezenalapulĂł szĂŒksĂ©gletpiramist.
Ez az elmĂ©let az emberi szĂŒksĂ©gleteket öt csoportba osztja, Ă©s ezeket egymĂĄs-
hoz kĂ©pest is sorba rakja, mint egy piramis egyik sorĂĄt a mĂĄsikra. Az elmĂ©letszerint az embernek vannak alapvetĆ, fiziolĂłgiai szĂŒksĂ©gletei, melyeket követ-nek a biztonsĂĄgi szĂŒksĂ©gletek, ezutĂĄn jönnek a kommunikĂĄciĂłval Ă©s az eloga-dĂĄssal kapcsolatosak, majd az elismerĂ©s, pozĂciĂł következik, vĂ©gĂŒl a piramiscsĂșcsĂĄn az önmegvalĂłsĂtĂĄs talĂĄlhatĂł. BĂĄr az elmĂ©let önmagĂĄban nem hibĂĄs,de rossz alapokrĂłl kiindulva közelĂti meg az embert Ă©s az emberben mƱködĆerĆket, ennek következtĂ©ben pedig rossz vĂ©gkövetkeztetĂ©sre jut. AmennyibenszĂ©lesebb szociĂĄlis körben nĂ©zzĂŒk meg, akkor mĂĄr bizonyos hiĂĄnyossĂĄgokatedezĂŒnk el rajta, hiszen amit sugall, az nem mĂĄs, mint az önzĂ©s Ă©s az önmeg-
valĂłsĂtĂĄs. Azt sugallja, ami az 1950-es Ă©vekben a közgondolkodĂĄs lĂ©nyege volt,amit Adam Smith a kapitalizmus gazdasĂĄgtanĂĄnak megalapĂtĂłja mint alaptĂ©-zist megogalmazott, hogy az ember egy önzĆ lĂ©ny, Ă©s az egĂ©szsĂ©ges gazdasĂĄgiolyamatok hajtĂłereje az emberi önzĂ©s. ehĂĄt mindenekelĆtt az egyĂ©ni igĂ©nyekkielĂ©gĂtĂ©se a ontos, az egyĂ©ni cĂ©lokat kell megvalĂłsĂtani, Ă©s e közben a mĂĄsik-kal nem kell oglalkozni.
EzĂ©rt a Maslow piramist mĂĄs kutatĂłk mĂĄr kiegĂ©szĂtettĂ©k egy ĂșgynevezettâszocializĂĄlt oldallalâ is, egy mĂĄsik piramissal, ami azt ejezi ki, amit az orga-nikus szemlĂ©let is vall, Ă©s amivĂ© az embernek vĂĄlnia kell. Ugyanis tapasztalat-
bĂłl tudjuk, hogy az emberi önzĂ©s Ă©s egoizmus nem ĂĄllandĂł, az csak idĆszakos,megelelĆ környezetben elmĂșlik, Ă©s helyĂ©be mĂĄs tulajdonsĂĄgok lĂ©pnek. Ezzel a
ĂnmegvaĂłsĂs
Eismersgi sĂŒksgeek
Kapcsoai sĂŒksgeek Bionsgi sĂŒksgeek
FiioĂłgiai sĂŒksgeek
A szĂŒksĂ©getek iramisa
106
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 107/152
mĂĄsodik piramissal arra hĂvjĂĄk el a figyelmet, hogy a mĂĄsik embernek is van-nak jogos Ă©s azonos igĂ©nyei; ez az oldal arra kĂvĂĄnja elhĂvni a figyelmet, hogya mĂĄsik ember önmegvalĂłsĂtĂĄsĂĄban nekĂŒnk is közre kell mƱködnĂŒnk, Ă©s aztsegĂteni kell.
A kiegĂ©szĂtett Masow fĂ©e szĂŒksĂ©getiramis
Ăgy aztĂĄn Ă©rthetĆ, hogy miĂ©rt nem sikerĂŒlt a Maslow elmĂ©let alkalmazĂĄsĂĄ- val megoldani a jelentkezĆ motivĂĄciĂłs problĂ©mĂĄkat, Ă©s miĂ©rt van az, hogy azigĂ©nyek e szerinti kielĂ©gĂtĂ©se sorĂĄn csak Ășjabb igĂ©nyekkel Ă©s Ășjabb problĂ©mĂĄk-kal talĂĄlkozunk szembe. Azaz nem tudunk motivĂĄlni, mert a vezetĆk csak azelsĆ kĂ©t szint elemeit ismerik Ă©s alkalmazzĂĄk vezetĂ©si stĂlusukban. A vezetĂ©scsak az anyagi rĂ©szeket Ă©s a gazdasĂĄgi olyamatokat ismeri, Ă©s teljes mĂ©rtĂ©kbenhiĂĄnyzik a vezetĆi eszköztĂĄrbĂłl a szellemi Ă©s a szociĂĄlis rĂ©sszel kapcsolatosminden eszköz. Pedig mĂĄr 1954 Ăłta tudjuk, hogy ha motivĂĄlt munkatĂĄrsa-
kat szeretnĂ©nk, akkor mindhĂĄrom terĂŒlet kezelĂ©sĂ©re Ă©s jĂł mƱködtetĂ©sĂ©re vanszĂŒksĂ©g.
Ugyanis ha egy kicsit mĂĄs szemmel nĂ©zĂŒnk rĂĄ a Maslow Ă©le elmĂ©let ötszintjĂ©re, akkor azt figyelhetjĂŒk meg, hogy az a hĂĄrmassĂĄg, amit az organikusszemlĂ©let a vĂĄllalkozĂĄsok legontosabb Ă©s alapvetĆ jellemzĆjĂ©nek tart, megta-lĂĄlhatĂł ebben a modellben akkor is, mĂ©g akkor is, ha errĆl Maslow nem beszĂ©lt,ez nem tudatosodott benne. Hiszen az elsĆ Ă©s mĂĄsodik szint az anyagi, gazda-sĂĄgi rĂ©sznek, a harmadik Ă©s negyedik szint a szociĂĄlis, kapcsolati rĂ©sznek, mĂgaz ötödik szint a szellemi rĂ©sznek elel meg.
A vezetĆk azonban nem hallgattak sem Maslowra, sem pedig mĂĄr szakem-berekre, mert az 50-es Ă©s a 60-as Ă©vek mĂ©g a aylor-i alapokon ĂĄllĂł elĂŒlrĆl
A sociai oda
A egyni oda
107
V I I . A m o i v c i Ăł s a m o i v s
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 108/152
leelĂ© szervezĆdĆ hierarchikus irĂĄnyĂtĂĄsi Ă©s vezetĂ©si mĂłdszerek bƱvöletĂ©bentelt. De a âcsak a pĂ©nz motivĂĄlâ elvbĆl akadĂł motivĂĄciĂłs kudarcok miatt ĂșjabbĂ©s Ășjabb elmĂ©letek lĂĄttak napvilĂĄgot, melyek ezt a kĂ©rdĂ©st akartĂĄk orvosolni.Ezek között az egyik, ma mĂ©g Ă©rvĂ©nyes Ă©s szintĂ©n nagy elĆszeretettel alkal-mazott elmĂ©let, a Herzberg Ă©le kĂ©taktoros motivĂĄciĂłs elmĂ©let. Herzberg azemberi motivĂĄciĂłt beolyĂĄsolĂł tĂ©nyezĆket kĂ©t rĂ©szre osztja el, Ă©s azt mondja,
âą vannak alapvetĆ elemek, ezeket higiĂ©niai tĂ©nyezĆknek nevezi, melyek hiĂĄ-nya az elĂ©gedetlensĂ©g kockĂĄzatĂĄt növeli, ugyanakkor nem motivĂĄlnak.
âą vannak olyan elemek, melyek meglĂ©te növeli a munkĂĄbĂłl szĂĄrmazĂł elĂ©ge-dettsĂ©get, Ă©s ezeket motivĂĄtoroknak nevezi. HiĂĄnyuk tehĂĄt motivĂĄlatlansĂĄ-got, jelenlĂ©tĂŒk pedig motivĂĄltsĂĄgot okozhat.
A Herzberg fĂ©e higiĂ©iai tĂ©yezĆk Ă©s motitorok
A Herzberg Ă©le elmĂ©letnek van kĂ©t Ă©rdekes megĂĄllapĂtĂĄsa, mely mĂ©g ma is
Ă©rvĂ©nyes, Ă©s minden vezetĆ figyelmĂ©re Ă©rdemes.MĂ©gpedig az, hogy âą a motivĂĄtorok hiĂĄnya Ă©rzĂ©kennyĂ© teszi az embert a higiĂ©niai tĂ©nyezĆkre,
Ă©sâą a motivĂĄtorokat ĂĄllandĂłan emelni kell, mert az ember gyorsan hozzĂĄszokik.
Ez a kĂ©t megĂĄllapĂtĂĄs olyan gondolatokat tartalmaz, melyek ma is megszĂvle-lendĆk minden vezetĆ szĂĄmĂĄra, akik emberekkel Ă©s azok motivĂĄciĂłjĂĄval og-lalkoznak. EgyĂ©bkĂ©nt ha ezt a ma leginkĂĄbb ismert Ă©s hasznĂĄlt kĂ©t elmĂ©letetösszevetjĂŒk egymĂĄssal, akkor azt talĂĄljuk, hogy elosztĂĄsukban elĂ©g közel ĂĄll-
nak egymĂĄshoz, hiszen a Maslow elmĂ©let alsĂł kĂ©t szintje â az anyagi szint â a
ElĂGEDETlEnSĂGET ElĂGEDETTSĂGET OKOZĂ OKOZĂ HigiĂ©niai tĂ©nYezĆk MotivĂĄtorok
A emberi kapcsoaok
A veeĆi minĆsgA vaai cok A adminisrciĂłA munkarendA ĂŒgymene A munkakörĂŒmnyek A munka bionsgaA bĂ©r
KihĂvs
Eredmny EĆrepsFeeĆssgFeada EismersSusA fĆnökke vaĂł kapcsoa
tejesĂmny
108
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 109/152
Herzberg elmĂ©let higiĂ©niai tĂ©nyezĆinek, mĂg a elsĆ kĂ©t szint â a szociĂĄlis Ă©s aszellemi â a motivĂĄtoroknak elel meg.
A bennĂŒnk Ă©lĆ emberkĂ©PrĆl
MiĂ©rt nem tudunk vĂĄlaszolni a Maslow Ă©le piramis elsĆ szintjeinek elvĂĄrĂĄ-sĂĄra? MiĂ©rt nem tudnak a vezetĆk semmit sem kezdeni azzal, amit az elmĂ©-let olyan jĂłl megogalmazott? A kĂ©rdĂ©sekre a vĂĄlaszt keresve azt tapasztaljuk,hogy a modern vezetĂ©si technikĂĄk nem tudnak mit kezdeni a vĂĄllalat szellemiterĂŒletĂ©vel Ă©s az ott szĂŒksĂ©ges szabad vĂ©lemĂ©nycserĂ©vel, illetve nem kĂ©pesek
arra, hogy az emberi kapcsolatok alapelvĂ©vĂ© Ă©s Ć minĆsĂ©gĂ©vĂ© tegyĂ©k az egyen-lĆsĂ©get, a cselekedetek mindennapi szintjĂ©n.Ennek okĂĄt a szociĂĄlpszicholĂłgia szakemberei abban talĂĄltĂĄk meg, amit
emberkĂ©pnek neveznek. Ugyanis minden emberben Ă©l, jelen van egy ember-kĂ©p, egy kĂ©p a mĂĄsik emberrĆl, ami az Ă©lete sorĂĄn alakult ki: elsĆsorban a szĂŒ-lĆi nevelĂ©s, a környezet Ă©s az iskola hatĂĄsai nyomĂĄn. Ez a kĂ©p aztĂĄn Ășgy 21Ă©ves korunk körĂŒl vĂ©glegesen rögzĂŒl bennĂŒnk, Ă©s a tovĂĄbbiakban a tudatalat-tibĂłl hat Ă©s beolyĂĄsolja az ember cselekedeteit. Vagyis ez az emberkĂ©p, amifiatal korunkban alakul ki bennĂŒnk elnĆtt korunkban minden cselekede-
tĂŒnket ĂĄtszĂnezi, meghatĂĄrozza. Ez a kĂ©pĂŒnk â a mĂĄsik emberrĆl â akkor is jelen van bennĂŒnk Ă©s hat, ha azt nem tudjuk, vagy nem veszĂŒnk rĂłla tudomĂĄst.Viszont olyan erĆs ez az emberkĂ©p bennĂŒnk, hogy eltitkolni sem tudjuk, mertha bĂĄrmit teszĂŒnk az Ă©letben, akkor a körĂŒlöttĂŒnk Ă©lĆ, velĂŒnk kapcsolatbanĂĄllĂł emberek megĂ©rzik, hogy mit gondolunk rĂłluk, meglĂĄtjĂĄk a cselekedeteinkmögött ezt, a bennĂŒnk rĂłluk elĆ kĂ©pet.
MiutĂĄn a mĂĄsikrĂłl alkotott emberkĂ©p ilyen ontos, Ă©s a vĂĄllalkozĂĄsok mƱkö-dĂ©sĂ©re ekkora hatĂĄssal van, ezĂ©rt a kutatĂłk azt vizsgĂĄltĂĄk, hogy milyen ember-kĂ©p Ă©l a mai vezetĆk többsĂ©gĂ©ben. A vezetĆk körĂ©ben vĂ©gzett vizsgĂĄlatok, el-
mĂ©rĂ©sek alapjĂĄn, amit sajĂĄt többĂ©ves tanĂĄcsadĂłi tapasztalatom is alĂĄtĂĄmaszt,azt az Ă©rdekes eredmĂ©nyt kapjuk, hogy a mai vezetĆk többsĂ©ge munkatĂĄrsaitolyan embernek tartja
âą aki csak az anyagi jövedelemben Ă©rdekelt,âą aki minimĂĄlis munkĂĄĂ©rt maximĂĄlis bĂ©rt szeretne kapni,âą akitĆl nem lehet valĂłdi Ă©rdeklĆdĂ©st vĂĄrni a vĂĄllalat ĂŒgyeivel kapcsolatban,âą akik nem tudnak elelĆssĂ©get vĂĄllalni,âą akiktĆl nem lehet önĂĄllĂł kezdemĂ©nyezĂ©seket vĂĄrni,âą akik ezĂ©rt csak struktĂșrĂĄkban tudnak jĂłl dolgozni, Ă©s utasĂtĂĄsokat kell
adni nekik,
109
V I I . A m o i v c i Ăł s a m o i v s
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 110/152
âą akikben hajtĂłerĆkĂ©nt jelenik meg az, hogy az emberek versenyeznek egy-mĂĄssal.
Ha most ezt a kĂ©pet egy kicsit közelebbrĆl megvizsgĂĄljuk, akkor azt tapasztal- juk, hogy a mai modern vilĂĄg ĂĄltalĂĄnosan elogadott Ă©s sokszor hangoztatottelmĂ©leteit ötvözi magĂĄban. EgyrĂ©szt a âhomo economicusâ emberszemlĂ©letet,mely szerint mindennek az alapja a pĂ©nz, Ă©s mindent a pĂ©nz Ă©s a gazdasĂĄgirĂĄnyĂt, ugyanakkor benne van a mindent ĂĄthatĂł technikai szemlĂ©let is, melyszerint az ember is olyan, mint egy gĂ©p, amit kĂvĂŒlrĆl kell mozgĂĄsba hozniazzal, hogy motivĂĄljuk, azaz ĂŒzemanyagot töltĂŒnk bele. Ugyancsak megtalĂĄl-hatĂł ebben a kĂ©pben a szociĂĄldarwinizmus, mely az embert mint egymĂĄssal
versenyzĆ Ă©s ĂĄllandĂłan harcolĂł lĂ©nyt Ărja le.
A bennĂŒnk Ă©lĆ emberkĂ©p vizsgĂĄlata mellett elmerĂŒlhet bennĂŒnk az a jogoskĂ©rdĂ©s, hogy miĂ©rt Ă©l bennĂŒnk egy ilyen emberkĂ©p? Mi az oka ennek? Nos,azt kell mondanunk, hogy az emberi ejlĆdĂ©s törvĂ©nyszerƱ következmĂ©nye ez,hiszen az elmĂșlt törtĂ©nelmi idĆszakokban az emberi közössĂ©gek elbomlĂĄsaĂ©s ez ĂĄltal az emberek egymĂĄstĂłl valĂł eltĂĄvolodĂĄsa zajlott le a vilĂĄgban. Ez aolyamat, mely az embert elszakĂtotta termĂ©szetes közegĂ©tĆl, a mĂĄsik emberekközössĂ©gĂ©tĆl, oda vezetett, hogy mĂĄra minden ember egy kĂŒlönĂĄllĂł individ-uumnak Ă©rzi magĂĄt, Ă©s Ășgy gondolja, hogy ĂN itt vagyok, a mĂĄsik ember pedigkĂŒlön ĂĄll tĆlem. Ennek a nĂ©zĆpontnak termĂ©szetes következmĂ©nye az is, hogy
az Ă©n gondolataim eltĂ©rnek a mĂĄsikĂ©tĂłl, de Ășgy gondolom, hogy csak az enyĂ©mhelyes, Ă©s csakis Ă©n tudom a dolgokat helyesen megĂtĂ©lni.RĂ©szben a törtĂ©nelmi mĂșlt gondolatormĂĄlĂł ereje is oka ennek a szemlĂ©let-
nek, mert a több ezer éven åt tartó hierarchikus tårsadalmi berendezkedés isolyan gondolati elemeket hagyott håtra, melyek aztån jól kapcsolódnak a maimodern technokrata szemlélethez, azaz a ej gondolkodik, a végtagok pedig
vĂ©grehajtanak, illetve letapogatjĂĄk a környezetet. Nos, ez a kĂ©p mĂĄra mĂĄr tĂșl-haladott, Ă©s mindenki elismeri, hogy a vĂ©gtagokban is rengeteg bölcsessĂ©grejtĆzik, ami cselekedeteikben meg is jelenik, Ă©s a ej gondolataival összekap-
csolva Ćk is gondolkodnak.A kĂ©p kialakulĂĄsĂĄnak egy tovĂĄbbi oka a technikai szemlĂ©let vĂ©gletes elural-
kodĂĄsa az emberi gondolkodĂĄsban, Ă©s a termĂ©szettudomĂĄnyos szemlĂ©let azalkalmazĂĄsa az emberi kapcsolatokra. Ha az embert egy gĂ©pnek tekintjĂŒk,persze nem Ășgy, hogy ezt kimondjuk vagy ennen hirdetjĂŒk, elĂ©g csupĂĄn, haaz emberi kapcsolatokrĂłl valĂł gondolkodĂĄsunkra ez a szemlĂ©let nyomja rĂĄ abĂ©lyegĂ©t, akkor az embert mint egy elĆre beprogramozott biokĂ©miai rend-szert lĂĄtjuk magunk elĆtt, melyet tetszĂ©sĂŒnk szerint mi â vezetĆk â hozhatunkmƱködĂ©sbe. Ez egyĂșttal azt is eredmĂ©nyezi, hogy emberi kapcsolatainkban az
Ă©rzĂ©seknek Ă©s moralitĂĄsnak nem tudunk helyet biztosĂtani, Ă©s szociĂĄlis kap-csolatainkbĂłl azt, ami emberi, rĂ©szben vagy teljesen kizĂĄrjuk.
110
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 111/152
Az önmAgĂĄt beteljesĂtĆ PrĂłfĂ©ciA
Ha tehĂĄt a motivĂĄlĂĄs kĂ©rdĂ©skörĂ©t megvizsgĂĄljuk, akkor azt lĂĄtjuk, hogy azt amodern kor ĂĄltal gyĂĄrtott elmĂ©letekkel nem sikerĂŒlt megoldani a motivĂlĂĄst,annak ellenĂ©re, hogy az elmĂ©letek, Ăgy a Maslow Ă©le elmĂ©let is, igen jĂłl leĂrjĂĄka problĂ©mĂĄt Ă©s a vezetĆi eladatokat. Hogy a eladat mĂ©gsem sikerĂŒlt, annakaz oka, az organikus szemlĂ©let szerint az, hogy a vezetĆk ezen a terĂŒleten aszociĂĄlpszicholĂłgia egyik alapproblĂ©mĂĄjĂĄval talĂĄljuk szemben magunkat. AproblĂ©ma ugyanis, amivel ezen a terĂŒleten a vezetĆk olyamatosan kĂŒzdenek,Ășgy keletkezik, hogy azt a gondolkodĂĄsukkal Ćk maguk okozzĂĄk, hozzĂĄk lĂ©tre,mert motivĂĄlĂĄsi törekvĂ©sek sorĂĄn lĂ©pte nyomon szembetalĂĄljuk magunkat az
önmagĂĄt beteljesĂtĆ próéciĂĄk vĂ©gzetĂ©vel.NĂ©zzĂŒk meg egy kicsit közelebbrĆl ezt az ĂĄllĂtĂĄst! Az elĆzĆekben lĂĄttuk,hogy minden emberben Ă©l egy kĂ©p a mĂĄsik emberrĆl, Ă©s hogy milyen kĂ©p Ă©l amunkatĂĄrsairĂłl egy mai vezetĆben. Amennyiben a vezetĆk ezzel az emberkĂ©p-pel a bensĆjĂŒkben Ă©lnek Ă©s dolgoznak, akkor ez a kĂ©p, az önmagĂĄt beteljesĂtĆpróécia nĂ©ven ismert szociĂĄlis törvĂ©ny szerint, meghatĂĄrozza a környezetĂŒketĂ©s azokat a problĂ©mĂĄkat, melyekkel munkĂĄjuk sorĂĄn szembesĂŒlniĂŒk kell.
NĂ©zzĂŒnk meg egy pĂ©ldĂĄt, mikĂ©nt hat ez az emberkĂ©p egy elnĆtt emberesetĂ©ben, mit is jelent az önmagĂĄt megvalĂłsĂtĂł próécia. A pĂ©ldabeli vezetĆ
(nevezzĂŒk Ćt âAâ-nak), minden cselekedetĂ©t a benne Ă©lĆ emberkĂ©p ogjabeolyĂĄsolni, mert minden tettĂ©t erre, a benne kialakult, de esetleg nem istudatosult emberkĂ©pre alapozza. Ha pedig âAâ ily mĂłdon egy benne Ă©lĆ Ă©smeghatĂĄrozott emberkĂ©p ĂĄltal beolyĂĄsolva viselkedik, akkor azt a körĂŒlötteĂ©lĆ Ă©s dolgozĂł munkatĂĄrsai â legyenek Ćk a âBâ jelƱek â megĂ©rzik Ă©s termĂ©-szetesen ennek a kĂ©pnek megelelĆen ognak vĂĄlaszolni. Mert az emberek,Ă©rzĂ©kelve a mĂĄsikban Ă©lĆ emberkĂ©pet, vĂĄlaszaikat mindig ehhez a kĂ©phezigazĂtjĂĄk, nem pedig azokhoz a szavakhoz, amelyek âAâ rĂ©szĂ©rĆl elhangzanak.Ăgy aztĂĄn âAâ minden tettĂ©t visszaigazolva lĂĄtja, hiszen munkatĂĄrsai a benne
Ă©lĆ emberkĂ©p szerint viselkednek! A kör ezĂĄltal bezĂĄrult, mert âAâ azt lĂĄtja,azt tapasztalja, amit gondolt! Ezzel pedig megerĆsĂtve Ă©rzi magĂĄt a benneĂ©lĆ emberkĂ©p helyessĂ©gĂ©ben Ă©s mĂ©g inkĂĄbb e szerint cselekszik â a próéciabeteljesĂtette önmagĂĄt.
NĂ©zzĂŒnk meg egy pĂ©ldĂĄt közelebbrĆl, hogyan is mƱködik ez a dolog a valóéletben. Egy emberben csalĂĄdi környezete, neveltetĂ©se Ă©s iskolĂĄi hatĂĄsĂĄra, fia-tal korĂĄban egy olyan emberkĂ©p alakul ki, mely alapjĂĄn a többi embert olyan-nak tekinti, akik nem tudnak elelĆsen viselkedni, akik nem kĂ©pesek önĂĄllĂłandolgozni, alkotni. Ha ebbĆl az emberbĆl egyszer vezetĆ lesz, akkor Ć â a benne
fiatalon kialakult Ă©s most rejtetten Ă©lĆ emberkĂ©p alapjĂĄn â Ășgy ogja Ă©rezni,hogy munkatĂĄrsait ellenĆrizni, irĂĄnyĂtani kell. Itt nagyon ontos annak a
111
V I I . A m o i v c i Ăł s a m o i v s
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 112/152
elismerĂ©se, hogy ez a kĂ©p most nem tudatosulva jelenik meg benne, hanemmint egy belsĆ hajtĂłerĆ, egy erĆs Ă©rzĂ©s hat rĂĄ, Ă©s beolyĂĄsolja emberi kapcsola-tait, vezetĆi magatartĂĄsĂĄt.
Ennek a vezetĆnek a munkatĂĄrsai termĂ©szetesen megĂ©rzik, Ă©rzĂ©kelik ezt azemberkĂ©pet, Ă©s ennek nyomĂĄn kialakul bennĂŒk az az igĂ©ny, hogy kibĂșjjanakaz ellenĆrzĂ©si hĂĄlĂłbĂłl, hogy megkeressĂ©k azokat a lehetĆsĂ©geket, amivel ezt agyermekkĂ©nt valĂł kezelĂ©st lehetetlennĂ© tudjĂĄk tenni. Vagyis a munkatĂĄrsakellenĂĄllnak ugyan, de nem az Ă©rtelmes munkavĂ©gzĂ©snek, hanem a vezetĆjĂŒk-ben Ă©lĆ emberkĂ©pĂ©nek! Ezt persze a vezetĆ egyĂĄltalĂĄn nem â vagy nem Ăgy
â ismeri el.
A vezetĆ csak azt lĂĄtja, hogy emberei nem akarjĂĄk vĂ©grehajtani az utasĂtĂĄ-sait, nem azt csinĂĄljĂĄk, amit Ć akar, Ă©s ezzel megerĆsĂtve Ă©rzi magĂĄt a benneĂ©lĆ tudattalan emberkĂ©p helyessĂ©gĂ©ben Ă©s abban, hogy helyesen cselekszik. A
kĂŒlvilĂĄg cselekedetei ĂĄltal Ăgy megerĆsĂtett emberkĂ©pĂ©vel aztĂĄn vezetĆnk ĂșgyĂ©rzi, hogy mĂ©g tovĂĄbb kell erĆsĂteni az ellenĆrzĂ©st, hogy munkatĂĄrsainak mĂ©ginkĂĄbb a központi irĂĄnyĂtĂĄsra van szĂŒksĂ©gĂŒk. Ezzel a vĂĄllalatnĂĄl kezdetĂ©t vesziegy vĂ©gtelen, önmagĂĄban zĂĄrĂłdĂł problĂ©maspirĂĄl kialakulĂĄsa, amit nevezhe-tĂŒnk motivĂĄciĂłs spirĂĄlnak is, amelyben haladva a munkatĂĄrsi motivĂĄciĂł min-den beavatkozĂĄs utĂĄn egy kicsit kisebb lesz, mĂg a vezetĆi ellenĆrzĂ©s Ă©s irĂĄnyĂ-tĂĄs mindig magasabbra tör, minden intĂ©zkedĂ©ssel egy kicsit nagyobb lesz. Azebben a spirĂĄlban dolgozĂł pĂ©ldabeli vezetĆnk Ă©letĂ©ben az alapproblĂ©ma termĂ©-szetesen tovĂĄbbra is a munkatĂĄrsak motivĂĄlatlansĂĄgĂĄban testesĂŒl meg. AkĂĄr-
mit is tesz, a munkatĂĄrsak motivĂĄltsĂĄga nem og növekedni, minden intĂ©zke-dĂ©se Ășjabb problĂ©mĂĄk kiindulĂłpontjĂĄvĂĄ vĂĄlik. Mivel egy ĂĄtlagos ember a benne
1. cseekede a bennemĆ emberkpaapjn
2. a kp â besĆ ârkese âBâ a
4. âAâ a kpevissaigaova ja,âBâ cseekedee a
3. reags âAâcseekedere,a rke kpaapjn
A
B
Az ömagt betejesĂtĆ rĂłfĂ©cia
112
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 113/152
Ă©lĆ emberkĂ©ptĆl nem â vagy csak igen nehezen â tud megszabadulni, illetveazt csak kĂŒzdelmek ĂĄrĂĄn tudja megvĂĄltoztatni, vezetĆnknek egyszerƱbb a kĂŒl-
vilĂĄgra, embertĂĄrsaink motivĂĄlatlansĂĄgĂĄra kenni az egĂ©szet.Ezzel egy alapvetĆ szociĂĄlis törvĂ©nyt ismertĂŒnk meg, mely törvĂ©ny Ăgy szĂłl:
âa bennĂŒnket körĂŒlvevĆ szociĂĄlis valĂłsĂĄgot mi magunkhozzuk lĂ©tre a sajĂĄt gondolatainkkal.â
Ez a törvĂ©ny tehĂĄt azt akarja mondani a szĂĄmunkra, hogy mindaz, ami körĂŒ-löttĂŒnk, a szociĂĄlis, az emberi kapcsolatok terĂŒletĂ©n törtĂ©nik, a mi viselkedĂ©-sĂŒnk következmĂ©nye, Ă©s ezĂ©rt a minket körĂŒlvevĆ valĂłsĂĄg olyan szĂĄmunkra,
mint egy tĂŒkör.Ha ezt a törvĂ©nyt most egy vĂĄllalatra akarjuk vonatkoztatni, akkor azt kellmondanunk, hogy a vĂĄllalaton belĂŒli szociĂĄlis valĂłsĂĄg, azaz a vĂĄllalati kultĂșra
âą a vezetĆk vezetĂ©si kultĂșrĂĄjĂĄtĂłl, vagyis a bennĂŒk Ă©lĆ emberkĂ©p tudatosulĂĄ-sĂĄtĂłl
âą Ă©s a munkatĂĄrsak munkakultĂșrĂĄjĂĄtĂłl, azaz a vezetĆkben Ă©lĆ emberkĂ©preadott reakciĂłjuk minĆsĂ©gĂ©tĆl ĂŒgg.
A vĂĄllalati kultĂșra alapja tehĂĄt az, hogy milyen emberkĂ©p Ă©l a vezetĆkben, Ă©shogy hogyan tudnak munkatĂĄrsaikkal egyĂŒttdolgozni, Ă©s alapjĂĄban ez hatĂĄ-
rozza meg a vĂĄllaltnĂĄl a munkatĂĄrsak motivĂĄltsĂĄgĂĄnak mĂ©rtĂ©kĂ©t is. ermĂ©-szetesen lehetsĂ©ges az is, hogy a vezetĆ negatĂv emberkĂ©pĂ©re a munkatĂĄrsaknem adnak Ă©les Ă©s szembeszegĂŒlĆ vĂĄlaszokat, hanem mintegy figyelmen kĂvĂŒlhagyva azt, szorgalmasan Ă©s a vezetĆ ellenĂ©re is jĂłl dolgoznak. Ekkor ĂĄll elĆ azaz eset, hogy egy rossz Ă©s negatĂv vezetĆ ellenĂ©re a vĂĄllalat sikeres. Vagyis egynegatĂv emberkĂ©pre a munkatĂĄrsak pozitĂv vĂĄlaszokat adnak. ermĂ©szetesenez a megĂĄllapĂtĂĄs nemcsak a vĂĄllalkozĂĄsokra, hanem minden emberi közös-sĂ©gre Ă©rvĂ©nyes, Ăgy a politikĂĄra, az orvostudomĂĄnyra Ă©s egyĂ©b terĂŒletekre is.
mi is Az A motivĂĄciĂł
Ahhoz, hogy egy Ășjajta motivĂĄlĂĄsi rendszerrĆl vagy vezetĆi technikĂĄrĂłl egyĂĄl-talĂĄn beszĂ©lni lehessen Ă©s a motivĂĄciĂł kĂ©rdĂ©sĂ©vel megelelĆen oglalkozhas-sunk, elĆször azt kell megismernĂŒnk, hogy mi is az a motivĂĄciĂł. ErrĆl beszĂ©l-getve gyakran kapjuk azt a vĂĄlaszt, hogy ezt nem lehet meghatĂĄrozni. Ennek a
vĂ©lemĂ©nynek az az alapja, hogy a szakirodalom valĂłban gyakran tartĂłzkodikettĆl a meghatĂĄrozĂĄstĂłl, Ă©s csak ködös, nehezen megoghatĂł definĂciĂłkat ad.
Pedig az embert és az ember mƱködését ismerve a kérdés megvålaszolåsa nemis okoz olyan nagy nehézséget. Az organikus emberkép alapjån a motivåciót
113
V I I . A m o i v c i Ăł s a m o i v s
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 114/152
egy erĆnek tekintjĂŒk, melynek kĂ©t irĂĄnya van. Azaz kĂ©tĂ©le motivĂĄciĂłt kĂŒlön-böztethetĂŒnk meg.
Az egyik a belsĆ motivĂĄciĂł, amely nem mĂĄs, mint az emberben mindig,Ă©lete minden pillanatĂĄban Ă©lĆ Ă©s hatĂł belsĆ erĆ, amely erĆt az emberi ĂN kie-
jezĆdĂ©sekĂ©nt is elismerhetĂŒnk. Ez egy morĂĄlis, alkotĂł erĆ, ami az embertmozgĂĄsba hozza olyan irĂĄnyokba Ă©s olyan ĂŒgyek Ă©rdekĂ©ben, hogy az emberĂ©lete cĂ©ljait elĂ©rhesse, kĂŒldetĂ©sĂ©t beteljesĂthesse. EzĂĄltal ez a belsĆ motivĂĄciĂłserĆ az is, amelyik a vilĂĄgban lezajlĂł olyamatok mozgatĂłrugĂłja.
A belsĆ motivĂĄciĂł megĂtĂ©lĂ©se hosszĂș ideig kĂ©t Ășton jĂĄrt, az egyik az AdamSmith nyomĂĄn kialakult irĂĄnyzat szerint az ember cĂ©lja, legerĆsebb belsĆ moz-gatĂłereje egyĂ©ni, önzĆ vĂĄgyainak kielĂ©gĂtĂ©se. Ezzel szemben a nagy gondolko-
dĂłk Ă©vszĂĄzadokon keresztĂŒl arrĂłl Ărtak Ă©s beszĂ©ltek, hogy az ember egy szo-ciĂĄlis lĂ©ny. Az egyik legszebb megogalmazĂĄsĂĄt annak, hogy az ember milyenkĂŒldetĂ©ssel szĂŒletik meg a Földre, Hamvas BĂ©la gondolataiban talĂĄlni meg. Eza megogalmazĂĄs teljes összhangban van azzal a modern tudomĂĄnyos alapo-kon nyugvĂł elmĂ©lettel, aminek megogalmazĂĄsĂĄĂ©rt kĂ©t közgazdĂĄsz Nobel-dĂjatkapott. Daniel Kahneman Ă©s Vernon L. Smith ugyanis elmĂ©letĂ©ben azt ĂĄllĂtja,hogy az ember nem önzĆ lĂ©ny, messze nem annyira mint azt a közgazdĂĄszokĂĄllĂtjĂĄk. A modern globalizĂĄlt vilĂĄg szĂĄmos gazdasĂĄgi olyamata zajlik illetve
jelent meg, melyek az ember szociĂĄlis Ă©rzĂ©kenysĂ©gĂ©rĆl tanĂșskodnak.
A ZarĂĄndok bĂșcsĂșja
Mert amikor elkĂŒldtek bennĂŒnket az ĂtrabocsĂĄjtĂł Hatalom Ăgy szĂłlt:RĂĄd bĂzok minden embert kĂŒlön - kĂŒlön, kivĂ©tel nĂ©lkĂŒl mindenkit. SegĂts,
adj enni, adj ruhĂĄt, mindenkire vigyĂĄzz Ășgy mint magadra Ă©s ne hagyd asötĂ©tsĂ©gben elmerĂŒlni. Amit szerzel, amit elĂ©rsz, amit tudsz, amit ĂĄtĂ©lszosszad meg. Az egĂ©sz vilĂĄg a TiĂ©d. Szabad vagy a kövektĆl az Ă©terig. Ismerd
meg, hĂłdĂtsd meg, senki sem tiltja. De jaj neked - ha magadnak tartod.ElbocsĂĄtlak TĂ©ged is, mint mindenkit, de ne feledd: felelĆs vagy minden
emberért aki Veled él és el kell szåmolnod minden fillérrel amit magadraköltesz, minden örömmel amit magadba zårtål és minden boldog pillanat-tal amit magadnak tartottål meg.
Most eredj és élj, mert a vilåg a Tiéd.Hamvas Béla
Ez a belsĆ motivĂĄciĂłnk kĂŒldetĂ©sĂŒnk teljesĂtĂ©sĂ©re annyira mĂ©lyen bennĂŒnkĂ©l, annyira termĂ©szetes a hatĂĄsa a szĂĄmunkra, hogy gyakran nem is tudatosul
114
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 115/152
bennĂŒnk. Azaz sokszor mi magunk sem vagyunk tisztĂĄban vele, hogy mit Ă©smiĂ©rt teszĂŒnk meg, nem ismerjĂŒk el sajĂĄt belsĆ motivĂĄciĂłnkat, ezĂ©rt elisme-rĂ©sĂ©re kĂŒlön technikĂĄkat Ă©s mĂłdszereket ejlesztettek ki a tĂ©mĂĄval oglalkozĂłszakemberek.
A mĂĄsik erĆ ami az emberre hat, egy kĂŒlsĆ erĆ, ami mint kĂŒlsĆ motivĂĄciĂł jelenik meg Ă©s az elsĆvel egy idĆben Ă©s egyĂŒtt hat az emberre. Ez nem mĂĄs,mint a minket körĂŒlvevĆ kĂŒlsĆ vilĂĄg Ă©s szociĂĄlis környezet hatĂĄsa azĂĄltal, hogyez a környezet ĂĄllandĂłan Ă©s olyamatosan helyzeteket, eltĂ©teleket Ă©s vĂĄlasztĂĄsilehetĆsĂ©geket teremt, hoz lĂ©tre. Ebben a kĂŒlsĆ motivĂĄciĂłban a kĂŒlsĆ vilĂĄgbĂłl
viszont nem egy, hanem szinte vĂ©gtelen szĂĄmĂș erĆ hat az emberre, Ă©s min-den pillanatban egy vĂĄlasztĂĄsra kĂ©ri el, mondhatnĂĄnk Ășgy is, hogy vĂĄlasztĂĄsra
kĂ©nyszerĂti az embert. Az a döntĂ©s, amit az embernek a kĂŒlsĆ motivĂĄciĂł hatĂĄ-sĂĄra Ă©letĂ©nek szinte minden pillanatĂĄban meg kell hoznia arrĂłl szĂłl, hogy miis az, amit a kĂŒlsĆ vilĂĄg lehetĆsĂ©geibĆl össze tud kötni magĂĄval, mi az amireigent mond Ă©s mit utasĂt el. Ebben a döntĂ©sĂ©ben termĂ©szetesen a belsĆ moti-
vĂĄciĂłs erĆ van segĂtsĂ©gĂ©re Ă©s ami illeszkedik a lelke mĂ©lyĂ©n Ă©lĆ Ă©s hatĂł belsĆerĆhöz, harmonizĂĄl a kĂŒldetĂ©sbĆl akadĂł motivĂĄciĂłjĂĄval azt elogadja Ă©s aminem azt elutasĂtja.
Az tehĂĄt, hogy egy ember egy adott pillanatban milyen motivĂĄltsĂĄgot mutat,attĂłl ĂŒgg, hogy e kĂ©t erĆnek abban az adott pillanatban milyen a viszonya,
vagyis az adott helyzetben hogyan döntött. Ebben a döntĂ©sĂ©ben az ember tel- jesen szabad, ugyanis kĂvĂŒlrĆl nĂ©zve teljesen szabadon, kizĂĄrĂłlag a benne hatĂłbelsĆ erĆk hatĂĄsĂĄra dönt arrĂłl, hogy az Ćt körĂŒlvevĆ kĂŒlvilĂĄg hatĂĄsaibĂłl mitogad el, mit köt össze magĂĄval. Azokban az esetekben, amikor ez az össze-kapcsolĂłdĂĄs sikerrel megtörtĂ©nt, akkor az ember lelkesen Ă©s kreatĂv erejĂ©t tel-
jesen a olyamatok szolgĂĄlatĂĄba ĂĄllĂtva, alkotĂł mĂłdon vesz rĂ©szt a munkĂĄban,ugyanakkor amikor a kĂŒlsĆ erĆket elutasĂtja, azokkal magĂĄt nem tudja össze-kötni, akkor kedvetlenĂŒl, ellenĂĄllva Ă©s kreatĂv erejĂ©t visszaogva vesz rĂ©szt aolyamatokban.
A vezetĆi motivĂĄciĂłs törekvĂ©sek
Ebben a kettĆssĂ©gben a sok-sok kĂŒlsĆ motivĂĄlĂł erĆ között mint egy kĂŒlsĆmotivĂĄciĂł jelenik meg a vezetĆk motivĂĄlĂĄsi törekvĂ©se. A ma oly nĂ©pszerƱ moti-
vĂĄciĂłs elmĂ©letek alapjĂĄn dolgozĂł vezetĆk ugyanis olyan olyamatokat hoznaklĂ©tre, melynek sorĂĄn a vezetĆ munkatĂĄrsait
âą egy kĂŒlsĆ erĆ hatĂĄsĂĄra,
⹠egy åltala meghatårozott cél érdekében akarja mozgåsba hozni,⹠bizonyos cselekedetek elvégzésére akarja ösztönözni.
115
V I I . A m o i v c i Ăł s a m o i v s
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 116/152
Ennek a motivĂĄlĂĄsi törekvĂ©snek pedig nemcsak az az alapja, hogy a vezetĆ ĂșgyĂ©rzi, neki kell megmondania munkatĂĄrsainak, hogy mit tegyenek, hanem azis, hogy ezt az elkĂ©pzelĂ©st ezek az elmĂ©letek alĂĄ is tĂĄmasztjĂĄk, Ă©s azt sugalljĂĄk,hogy a vezetĆ az, aki tudja, milyen mĂłdon Ă©s miĂ©rt kell munkatĂĄrsainak dol-gozniuk. Ez a szemlĂ©letmĂłd azonban a elĂŒlrĆl leelĂ© hatĂł hierarchikus veze-tĂ©si stĂlus megjelenĂ©se, egy rĂ©gi Ă©s a mai korban elavult vezetĆi magatartĂĄsmaradvĂĄnya. Ebben a rendszerben a vezetĆ nemcsak azt Ă©rzi, hogy neki kellkĂvĂŒlrĆl hatnia a munkatĂĄrsaira Ă©s megmondania nekik, mit, mikor Ă©s hogyankell tenni, hanem az Ć eladata az is, hogy a munkĂĄt ellenĆrizze, illetve ha hibĂĄttalĂĄl, akkor bĂŒntessen. Ez a diktatĂłrikus vezetĆi munkastĂlus azonban ahelyetthogy motivĂĄlt munkatĂĄrsakat adna a gyanakvĂĄs magjĂĄt hinti el a szervezetben,
mert jutalmazĂĄsra Ă©s bĂŒntetĂ©sre Ă©pĂŒl, melybenâą a jutalmak kezdenek elvĂĄrt Ă©s termĂ©szetes dolgokkĂĄ vĂĄlni,âą miközben a munkatĂĄrsakban az a gondolat jelenik meg, hogy a vezetĆk
azoknak adjĂĄk a jutalmakat, akiket kedvelnek,âą a vezetĆkben pedig az a gondolat ogalmazĂłdik meg, hogy a munkatĂĄrsak
többet tudnak, mint amit megtesznek.Ezeket a törvĂ©nyszerƱsĂ©geket Ă©s azt, hogy az emberi tudatossĂĄg ejlĆdĂ©se mamĂĄr olyan okra Ă©rt el, hogy többĂ© mĂĄr nem hajlandĂł utasĂtĂĄsokat vĂ©grehaj-tani, mĂĄs emberek parancsainak engedelmeskedve dolgozni, a szakemberek
mĂĄr rĂ©gen elismertĂ©k. EzĂ©rt a hagyomĂĄnyos motivĂĄciĂłs elmĂ©letek is oglal-koznak azzal a problĂ©mĂĄval, hogy hogyan lehet az emberekben a motivĂĄciĂłvalszemben kialakult immunitĂĄst, ellenĂĄllĂĄst kezelni. Ezek a törekvĂ©sek azonbansorra kudarccal jĂĄrtak, Ăgy nem vĂ©letlen, hogy Herzberg maga is azt javasolja,hogy ĂĄllandĂłan emelni kell a jutalmak mĂ©rtĂ©kĂ©t, mert a jutalmak beĂ©pĂŒlnekaz emberek elvĂĄrĂĄsaiba, Ă©s Ăgy nem tudnak többĂ© ösztönzĆ mĂłdon hatni. Ez a
jutalmazĂĄs minden ormĂĄjĂĄra Ă©rvĂ©nyes, ezĂ©rt aztĂĄn ĂĄllandĂłan Ășjabb Ă©s Ășjabbdolgokat kell kitalĂĄlni, hogy legyen valami, ami mĂ©g hat.
Az eddigieket összeoglalva, kĂ©t ontos összeĂŒggĂ©st ismerhetĂŒnk el, melyek
a hagyomĂĄnyos motivĂĄlĂĄsi technikĂĄkat alkalmazĂł vezetĆi motivĂĄciĂłs törekvĂ©-sek sorĂĄn jelennek meg elĆttĂŒnk. Ezek a következĆk:
⹠A motivålås a vållalatban a gyanakvås és bizalmatlansåg légkörét teremtimeg
âą Ă©s az Ă©rtĂ©kek inflĂĄciĂłjĂĄt eredmĂ©nyezi.Ez a kĂŒlsĆ erĆkĂ©nt megjelenĆ vezetĆi motivĂĄlĂĄs ezen kĂvĂŒl mĂ©g tovĂĄbbi veszĂ©-lyeket is hordoz magĂĄban, mĂ©gpedig
âą egyszer azt, hogy a munkatĂĄrsak azt Ă©rzik, Ćk csak eszközök egy â a veze-tĆk ĂĄltal kitƱzött â cĂ©l elĂ©rĂ©sĂ©hez, Ă©s a ĆnökĂŒk nem Ă©rdeklĆdik irĂĄntuk
mint ember irĂĄnt.
116
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 117/152
âą Egy olyan problĂ©ma is megjelenhet a vĂĄllalatnĂĄl, hogy egyes munkatĂĄrsaka motivĂĄciĂł hatĂĄsĂĄra ĂĄtlĂ©pnek bizonyos önvĂ©delembĆl meghĂșzott hatĂĄro-kat, Ă©s olyan sokat dolgoznak, illetve olyan dolgokat is megtesznek, melyekkĂĄrosak lehetnek az egĂ©szsĂ©gĂŒkre. Ennek lesz az eredmĂ©nye a sok kiĂ©gett,stresszben szenvedĆ ember, akiket a vezetĆi motivĂĄlĂĄs ĂĄltal sugallt kĂ©ny-szer, hogy âe ezt tudod, ezĂ©rt tedd is megâ tett ilyennĂ©.
Ezeknek az ĂĄllĂtĂĄsoknak az összevonĂĄsĂĄbĂłl keletkezett az organikus szemlĂ©letmotivĂĄlĂĄsra vonatkozĂł alaptĂ©zise, mely szerint a kĂŒlsĆ erĆkĂ©nt hatĂł vezetĆi
motivålås megöli a motivåciót.
egy
ĂșjfAjtA
motivĂĄciĂł
Ha az elĆzĆekben elvĂĄzolt problĂ©maspirĂĄl a bennĂŒnk Ă©lĆ emberkĂ©pbĆl akad,mert mindent, ami körĂŒlvesz bennĂŒnket a bennĂŒnk Ă©lĆ gondolatok hoznaklĂ©tre, akkor most azt kell megnĂ©zni, hogy lĂ©tezik-e olyan mĂĄsajta gondolat,amibĆl egy Ășj emberkĂ©p alakulhat ki bennĂŒnk, hogy ez aztĂĄn egy Ășjajta szo-ciĂĄlis valĂłsĂĄgot eredmĂ©nyezzen.
Ezzel a kĂ©rdĂ©ssel a neves hollandiai tanĂĄcsadĂł Ă©s kutatĂłintĂ©zetben, az NPI-ban Reinhard Sprenger Ă©s Lex Bos oglalkoztak, akik megĂĄllapĂtottĂĄk, hogy
ez az Ășjajta emberkĂ©p gyakorlatilag mĂĄr lĂ©tezik rĂĄadĂĄsul mindenki ismeri is.Javaslatuk alapjĂĄn a olyamat a bennĂŒnk Ă©s mindenkiben minden pillanatbanbenne Ă©lĆ, Ă©s sajĂĄt magunkrĂłl alkotott kĂ©pbĆl tĂĄplĂĄlkozhat. Ugyanis az ember-nek nem csak a mĂĄsik emberrĆl, hanem sajĂĄt magĂĄrĂłl mindig van egy kĂ©pe.Ezek a gondolatok egyben rĂĄvilĂĄgĂtanak a mai ember egy Ă©rdekes ellentmon-dĂĄsĂĄra is. Az emberek többsĂ©ge ugyanis kĂ©tĂ©lekĂ©ppen gondolkodik, van egykĂ©pe, többnyire jĂł, sajĂĄt magĂĄrĂłl Ă©s egy mĂĄsik, ettĆl eltĂ©rĆ, ĂĄltalĂĄban rossz, azembertĂĄrsairĂłl. A sajĂĄt magunkrĂłl alkotott kĂ©p lehet a orrĂĄsa egy mĂĄsokrĂłlalkotott Ășj emberkĂ©pnek.
Ez az ĂĄllapot egyĂ©bkĂ©nt olyan mint egyajta skizorĂ©nia, mert az ember egy-szer minden gĂĄtlĂĄs nĂ©lkĂŒl ad utasĂtĂĄsokat Ă©s ellenĆriz mĂĄsokat, ugyanakkorharcol az ellen, ha Ćt akarjĂĄk utasĂtani vagy ellenĆrizni. Ez a skizorĂ©n ĂĄllapotaz, amiben a mai vezetĆk többsĂ©ge Ă©l. Ăppen ez tette pĂ©ldĂĄul a Maslow Ă©lemotivĂĄciĂłs elmĂ©letet olyan rendkĂvĂŒl nĂ©pszerƱvĂ©, mert ez az elmĂ©let azt azĂĄllapotot tĂĄmasztja alĂĄ, Ă©s azt sugallja, hogy a vezetĆk olyan emberek, akikmindent tudnak amire szĂŒksĂ©g van, Ă©s Ćk ismerik azt is, hogy a dolgozĂłknakmit kell adni.
A mai modern vilĂĄgban Ă©lĆ Ă©s dolgozĂł vezetĆknek azonban el kell ogad-
niuk azt a tényt, hogy ami bennem él, az él a måsik emberben is. Még akkoris az él benne, ha az jelen pillanatban vagy rejtett ormåban van csak jelen,
117
V I I . A m o i v c i Ăł s a m o i v s
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 118/152
vagy pedig oly mĂłdon sĂ©rĂŒlt, hogy egyenlĆre nem lehet elismerni. Ha kĂ©pesek vagyunk ezt az Ășjajta gondolkodĂĄst megvalĂłsĂtani, a bennĂŒnk Ă©lĆ emberkĂ©petlecserĂ©lni akkor mĂ©g az Ășj vezetĆi motivĂĄciĂł alapjait kell lerakni Ă©s mĂĄr csakkĂ©t ontos tennivalĂł marad, amit a vezetĆnek meg kell valĂłsĂtania.
ElsĆkĂ©nt az egyenlĆsĂ©get kell a vĂĄllalatnĂĄl a cselekedeteink alapjĂĄul vĂĄlasztani, mert ez a szociĂĄlis terĂŒlet hiĂĄnyzĂł minĆsĂ©ge. Ha a gyakorlatban ismegvalĂłsul akkor megdöbbentĆ dolgok törtĂ©nnek, mert az emberektĆl viszon-zĂĄskĂ©ppen sokszor meglepĆ dolgokat kapunk vissza. Amikor pedig ebben azirĂĄnyban kezdĂŒnk gondolkodni, vizsgĂĄlĂłdni, azonnal megdöbbenĂ©ssel tapasz-taljuk, hogy rengeteg ember van körĂŒlöttĂŒnk, aki megelel ennek a kĂ©pnek.
Az Ășj vezetĆi motivĂĄciĂł mĂĄsik alapja az egyenlĆsĂ©g mellett az emberekbe
vetett bizalom, ami azĂĄltal, hogy egyedĂŒl kĂ©pes a szellemi rĂ©sz szabadsĂĄgĂĄtbiztosĂtani csodĂĄlatos dolgokat hoz ki a munkatĂĄrsakbĂłl. Vagyis ha a vezetĆkkĂ©pesek a manipulĂĄlĂĄs helyett a vezetĆi munka alapjĂĄul a bizalmat Ă©s a bizalmi
viszonyokat tenni, akkor olyasmit ismerhetĂŒnk meg munkatĂĄrsainkban, amittalĂĄn soha sem gondoltunk volna rĂłluk. RĂĄdöbbenĂŒnk: ha kĂ©rdĂ©seket teszĂŒnkel nekik, akkor jĂł vĂĄlaszokat adnak, kĂ©pesek helyes döntĂ©sek meghozatalĂĄraĂ©s elelĆs tettekre.
Persze sok csalĂłdĂĄs kĂsĂ©rhet bennĂŒnket ezen az Ășton, mert ha ennek az ĂșjkĂ©pnek az alapjĂĄn kezdĂŒnk el Ă©lni Ă©s dolgozni, akkor az emberek elĆször nem
hisznek abban, hogy a vĂĄltozĂĄs amit tapasztalnak, Ćszinte, Ă©s ez az egĂ©sz nem valami csapda. De ha kitartunk, akkor a vĂĄltozĂĄs lassan, de elindul, Ă©s egyreokozĂłdĂł ĂŒtemben halad. Mert az ember a rĂ©gi emberkĂ©pbĆl akadĂł motivĂĄlĂĄshatĂĄsĂĄra nem veszti el belsĆ motivĂĄciĂłjĂĄt, csak az eddig megtapasztalt â moti-
vĂĄlĂĄsnak nevezett â manipulĂĄlĂĄsok miatt elzĂĄrkĂłzik, Ă©s alkotĂł erejĂ©t elrejtimagĂĄban.
Az Ășj vezetĆi gondolkodĂĄsnak, vagyis az szociĂĄlis terĂŒlet egyenlĆsĂ©gĂ©re Ă©sa szellemi terĂŒlet szabadsĂĄgĂĄra â a bizalomra â Ă©pĂŒlĆ vezetĆi magatartĂĄsnaka cĂ©lja pontosan ennek az eddig elrejtett kreatĂv alkotĂłerĆnek a elszabadĂtĂĄsa
annak Ă©rdekĂ©ben, hogy azok ismĂ©t a vĂĄllalat Ă©rdekeit szolgĂĄlhassĂĄk. EnnekalapjĂĄn egyĂ©rtelmƱ az is, hogy a munkatĂĄrsak motivĂĄltsĂĄgĂĄnak, a bennĂŒkĂ©lĆ alkotĂłerĆnek a vĂĄllalati cĂ©lok Ă©rdekĂ©ben valĂł mƱködtetĂ©se vezetĆi eladat,amit nem a munkatĂĄrsak megvĂĄltoztatĂĄsĂĄn Ă©s manipulĂĄlĂĄsĂĄn keresztĂŒl lehetelĂ©rni, hanem önmagunk megvĂĄltoztatĂĄsĂĄn Ă©s alakĂtĂĄsĂĄn!
EzĂ©rt ha egy vezetĆ elhatĂĄrozta, hogy megindul ezen az Ășj Ășton, a következĆkĂ©t kĂ©rdĂ©st kell â magĂĄban â megvizsgĂĄlnia:
ElĆször azt, hogy mit kell elhagynom viselkedĂ©semben Ă©s vezetĆi stĂlusom-ban, melyek demotivĂĄlnak, visszaojtjĂĄk munkatĂĄrsaim motivĂĄciĂłjĂĄt. Erre
nĂ©hĂĄny pĂ©lda:âą kerĂŒljĂŒnk mindent, ami hierarchiĂĄt vagy stĂĄtuszt testesĂt meg,
118
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 119/152
âą soha se adjunk ki nem szĂŒksĂ©ges utasĂtĂĄsokat, mĂ©g akkor sem, ha ezeketkĂ©rik,
âą ne hozzunk lĂ©tre olyan helyzeteket, melyek az Ă©rvelĂ©st lehetetlennĂ© teszik,âą kerĂŒljĂŒnk minden olyan dolgot, ami azt sugallja a munkatĂĄrsaknak, hogy
az ember nem szĂĄmĂt; mindent, ami antihumĂĄnus.Majd pedig: mit kell magamban kiejlesztenem, hogy pozitĂv eltĂ©teleket biz-tosĂthassak munkatĂĄrsaim motivĂĄciĂłjĂĄnak alkotĂł kiteljesĂtĂ©sĂ©hez? NĂ©hĂĄny javaslat:
âą bizalmat kell adni az embereknek, a vĂĄllalati olyamatokat a bizalmi viszo-nyokra kell elĂ©pĂteni,
⹠a rendszerben dialógust kell létrehozni az emberek között,
âą vezessĂŒk be a kĂ©rdĂ©s kultĂșrĂĄjĂĄt, Ă©s lehetĆleg kerĂŒljĂŒk a vĂĄlaszokat,âą tƱzzĂŒnk ki közösen cĂ©lokat, Ă©sâą vezessĂŒnk be olyan Ășjajta ellenĆrzĂ©si mĂłdszereket, melyek nem veszik el
a mĂĄsik Ă©l önĂĄllĂłsĂĄgĂĄt,âą tegyĂŒk az egyenlĆsĂ©get az emberi kapcsolatok alapelvĂ©vĂ©, Ă©s Ă©ljĂŒnk e szerint.
ehĂĄt a vezetĆknek â ha azt akarjĂĄk, hogy munkatĂĄrsaik a bennĂŒk Ă©lĆ krea-tĂv erĆt a vĂĄllalat cĂ©ljainak elĂ©rĂ©se Ă©rdekĂ©ben hasznĂĄljĂĄk el â arra kell töreked-niĂŒk, hogy jĂł klĂmĂĄt biztosĂtsanak a vĂĄllalatnĂĄl, olyant, amiben minden ember
otthon Ă©rzi magĂĄt. Ahol az örömteli munkavĂ©gzĂ©s mellett a dolgozĂłknak lehe-tĆsĂ©gĂŒk Ă©s idejĂŒk is van arra, hogy miközben visszajeleznek Ćnökeiknek a
RĂ©GIHIERARCHIKUS
SzERVEzEt
A vaskuĂșrja
A FElElĆSSĂ©GHIERARCHIĂĄJA
A krdskuĂșrja
A veeĆ
minden ud,csak Ćgondokodik
A vEZETĆSZOlGĂĄl
A ezetĆ az ember szogatba
119
V I I . A m o i v c i Ăł s a m o i v s
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 120/152
munkaeltĂ©telekrĆl, a munkavĂ©gzĂ©srĆl, motivĂĄltsĂĄgukrĂłl, addig alkotĂłerejĂŒ-ket szabadon köthetik össze a közösen meghatĂĄrozott vĂĄllalati cĂ©lokkal. Ezpedig csak olyan szervezetben lehetsĂ©ges, ahol a kĂ©rdĂ©s kultĂșrĂĄja uralkodikĂ©s a piramis csĂșcsa alul van, amikor a vezetĆ tudja, hogy Ć rajta nyugszik azegĂ©sz vĂĄllalat terhe, Ă©s ezĂ©rt Ćt is, mint ahogy minden szintet, ĂĄthat a elettelĂ©vĆ szintek irĂĄnt Ă©rzett elelĆssĂ©g Ă©s azok szolgĂĄlatĂĄnak Ă©rzĂ©se. Ezeket a szer-
vezeteket hĂvjĂĄk a âelelĆssĂ©g hierarchiĂĄjĂĄnakâ.ehĂĄt ha egy cĂ©g vezetĂ©se, a enn vĂĄzolt Ășton haladva, a bizalmi kapcsola-
tokra alapozott âszolgĂĄlĂłâ vezetĂ©si stĂlust Ă©s az EMBER vĂĄlasztotta s ezt tekintia szĂĄmĂĄra megelelĆ, korszerƱ vezetĂ©si mĂłdszernek, akkor ez azt jelenti, hogya vezetĆk vĂĄltoztatnak rĂ©gi munka- Ă©s vezetĂ©si kultĂșrĂĄjukon, Ă©s a szervezetet,
a olyamatokat illetve a elhasznĂĄlt eszközöket ennek az Ășj elvnek az alapjĂĄnalakĂtjĂĄk ki. Ez a döntĂ©s ĂĄthatja Ă©s ĂĄtalakĂtja a vĂĄllalkozĂĄs mindhĂĄrom szintjĂ©t,Ă©s ennek hatĂĄsĂĄra a munkatĂĄrsakban Ășj Ă©rzĂ©sek jelennek meg.
Az ĂșjfAjtA motivĂĄlĂĄs â Az ember A vezetĂ©s közĂ©PPontjĂĄbAn
Amit a vezetĆknek tenni kell, az tökĂ©letesen azonos azokkal a lĂ©pĂ©sekkel, amita vĂĄllalkozĂĄsok ejlĆdĂ©si ĂĄzisainĂĄl mĂĄr megismertĂŒnk, akkor amikor a vezetĂ©s
eladatĂĄt elismerve az integrĂĄlĂłdĂĄs ĂĄzisĂĄba vezeti ĂĄt a közössĂ©get. MiĂ©rt azo-nosak a eladatok? A ejlĆdĂ©si ĂĄzisok jellemzĆinek vizsgĂĄlatĂĄnĂĄl lĂĄttuk, hogyaz ĂșttörĆ ĂĄzisĂĄban a munkatĂĄrsak motivĂĄltsĂĄga termĂ©szetes mĂłdon alakul kiĂ©s a vezetĂ©s tudatos beavatkozĂĄsa nĂ©lkĂŒl is igen magas. Vagyis a gyakorlat Ă©s atapasztalat azt mutatja, hogy lĂ©tezik magas motivĂĄltsĂĄgĂș munkavĂ©gzĂ©s veze-tĆi manipulĂĄlĂĄs nĂ©lkĂŒl is! Amikor aztĂĄn a vĂĄllalat a differenciĂĄlĂłdĂĄsi ĂĄzisbalĂ©p akkor ez a motivĂĄltsĂĄg eltƱnik, mert a csalĂĄdias hangulat megszƱnik Ă©sa vezetĆk többsĂ©ge a hierarchia csĂșcsĂĄra kerĂŒlve elkezd Ășgy viselkedni, aho-gyan a bennĂŒk Ă©lĆ emberkĂ©p szerint egy igazgatĂłnak âkellâ. Ăgy aztĂĄn a moti-
vĂĄciĂłt a vezetĆk motivĂĄlĂĄsi erĆeszĂtĂ©sekkel igyekeznek enntartani, hiĂĄba. AmegoldĂĄs csak a harmadik ĂĄzisban jelenik meg, amikor az integrĂĄlĂłdĂĄs sorĂĄna vezetĆk lemondanak a bennĂŒk Ă©lĆ emberkĂ©p okozta hibĂĄs viselkedĂ©si szo-kĂĄsokrĂłl Ă©s visszatĂ©rnek a munkatĂĄrsaik közĂ©. SzabadsĂĄg a szellemi terĂŒletenĂ©s egyenlĆsĂ©g az emberi kapcsolatokban â ez jellemzi az integrĂĄlĂłdĂĄsi ĂĄzisbalĂ©pett közössĂ©get, Ă©s ez automatikusan visszahozza az elveszettnek hitt moti-
vĂĄltsĂĄgot is.A tennivalĂłkat a 3. ejezetben mĂĄr egyszer elsoroltuk, de most az egysze-
rƱsĂ©g kedvĂ©Ă©rt mĂ©g egyszer megismĂ©teljĂŒk, hogy mit is kell a vezetĆknek egy
ilyen vĂĄlasztĂĄs utĂĄn tenniĂŒk:
120
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 121/152
1. A vĂĄllalkozĂĄs szellemi rĂ©szĂ©ben ennek a bizalomra alapozott vezetĂ©si mĂłd-szernek megjelenĂ©se azt jelenti, hogy a vezetĆk âą a munkatĂĄrsakat önĂĄllĂł, szabad szellemi lĂ©nynek tekintik, olyannak, aki
önĂĄllĂłan is vĂ©gig tud menni egy tanulĂĄsi Ășton. Azaz, bĂznak az emberekönejlĆdĂ©si kĂ©pessĂ©gĂ©ben, Ă©s
⹠elismerik, hogy a képességet, amire a vållalkozås képes, azt az emberek, amunkatårsaik hoztåk magukkal.
âą eret biztosĂtanak munkatĂĄrsaik ejlĆdĂ©sĂ©hez, de nem a mĂ©g nagyobb nye-resĂ©g Ă©rdekĂ©ben, hanem mert hozzĂĄ szeretnĂ©nek jĂĄrulni munkatĂĄrsaik ej-lĆdĂ©sĂ©hez.
âą Ezeknek a vezetĆi elhatĂĄrozĂĄsoknak aztĂĄn az lesz az eredmĂ©nye, hogy a
munkatĂĄrsakban okozatosan kialakul az Ă©rzĂ©s, hogy âitt komolyan vesz-nek, önĂĄllĂł, kreatĂv lĂ©nynek tekintenek, azaz elogadnak engem, Ă©s teretadnak a ejlĆdĂ©semhez. Ăn itt ejlĆdhetek, több lehetek.â
2. A vĂĄllalkozĂĄs szociĂĄlis rĂ©szĂ©ben, az emberi kapcsolatok terĂŒletĂ©n a vezetĆk âą Ășj Ă©s emberileg helyes munkakapcsolatokat alakĂtanak ki, melynek rĂ©sze
a Ćnök Ă©s beosztott közötti valĂłdi emberi talĂĄlkozĂĄs is, melynek alapja:teljesen nyilvĂĄnvalĂł legyen mindkettĆ szĂĄmĂĄra, hogy ugyanazĂ©rt a vezĂ©-relvĂ©rt dolgoznak, csak mĂĄs elelĆssĂ©get kell viselniĂŒk.
⹠Létrehozzåk a problémamegoldås közös módszereit és ormåit, valamint
âą a vĂĄllalati kommunikĂĄciĂł Ășj kultĂșrĂĄjĂĄt alakĂtjĂĄk ki, aminek következtĂ©benegy Ășj, kĂ©rdĂ©sre alapozott beszĂ©lgetĂ©skultĂșra jön lĂ©tre. A vezetĆk mĂĄr nemhiszik azt, hogy csak Ćk tudjak a vĂĄlaszokat, hanem elismerik, hogy azalsĂł szinteken ezt jellemzĆen jobban tudjĂĄk.
âą Azaz bĂznak a munkatĂĄrsaik önszervezĆ kĂ©pessĂ©gĂ©ben, abban, hogy azĆket közvetlenĂŒl Ă©rintĆ kĂ©rdĂ©seket a legjobban meg tudjĂĄk oldani.
âą Ennek eredmĂ©nye az lesz, hogy a munkatĂĄrsakban kialakul az Ă©rzĂ©s, hogyâitt otthon vagyok, itt jĂłl Ă©rzem magam.â
3. A gazdasĂĄgi rĂ©szben, a kĂŒlsĆ kapcsolatok terĂŒletĂ©n, ez a vezetĂ©s
âą partnernek tekint mindenkit, aki segĂti Ă©s tesz a vĂĄllalkozĂĄsĂ©rt Ă©s sikereiĂ©rt.âą Felismeri, hogy a gazdasĂĄgban megtermelt ĂĄruknak Ă©s szolgĂĄltatĂĄsoknak a
mĂĄsik ember valĂłdi Ă©s reĂĄlis igĂ©nyeit kell kielĂ©gĂteniĂŒk,âą ezĂ©rt a vĂĄllalaton belĂŒl minden kĂ©rdĂ©snek, amit a vĂĄllalat meg kĂvĂĄn oldani,
Ă©rtelmesnek Ă©s a mĂĄsik emberrel, az Ć igĂ©nyeivel kapcsolatban kell lenni.âą udja, hogy minden olyan helyen, ahol a termelĂ©sben a mĂĄsik emberek
irĂĄnti Ă©rdeklĆdĂ©s helyĂ©be a sajĂĄt haszon lesĂ©se lĂ©p, ott a gazdasĂĄg egĂ©szsĂ©-gĂ©t kĂĄrosĂtjĂĄk meg.
âą BĂzik a munkatĂĄrsai mĂĄsik emberekkel valĂł egyĂŒttmƱködĂ©si kĂ©pessĂ©gĂ©ben
Ă©s abban, hogy az Ćket Ă©rintĆ anyagi dolgokat el tudjĂĄk rendezni.
121
V I I . A m o i v c i Ăł s a m o i v s
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 122/152
âą Ennek a vezetĆi magatartĂĄsnak pedig egyenes következmĂ©nye lesz, hogy amunkatĂĄrsakban kialakul az az Ă©rzĂ©s, hogy âa mĂĄsik emberĂ©rt dolgozom.â
A munkatĂĄrsakban Ăgy kialakult hĂĄrom Ă©rzĂ©s egyĂ©rtelmƱ vĂĄltozĂĄst, mondhat-nĂĄnk Ășgy is, eredmĂ©nyt hoz:
âą magas lesz a munkatĂĄrsak motivĂĄltsĂĄga,âą erĆs lesz az identitĂĄsĂ©rzĂ©s,âą mindenki partnernek tekinti a mĂĄsik embert, ennek pedig egyenes követ-
kezmĂ©nye, hogy âą a vĂĄllalkozĂĄs gazdasĂĄgilag is az eddiginĂ©l nagyobb teljesĂtmĂ©nyre lesz
kĂ©pes.Ezek aztĂĄn lĂ©trehozzĂĄk azt az Ășj vĂĄllalati kultĂșrĂĄt, mely az emberek ily mĂłdon
kialakult Ășj morĂĄlis Ă©s etikai hozzĂĄĂĄllĂĄsĂĄbĂłl tud kibontakozni, Ă©s alkalmasarra, hogy a munkatĂĄrsakban Ă©lĆ Ă©s mindig hatĂł belsĆ alkotĂłerĆt a vĂĄllalkozĂĄsĂ©s az ember szolgĂĄlatĂĄba ĂĄllĂtsĂĄk. A vĂĄllalatra pedig egyre inkĂĄbb jellemzĆ lesz,hogy minden munkatĂĄrsa
âą a vevĆben Ă©s az Ć igĂ©nyeiben gondolkodik, Ă©s az Ć valĂłs, valĂłdi Ă©rdekei-bĆl indul ki, Ă©s ez tud igazi talĂĄlkozĂĄst a kereskedĆ Ă©s vevĆje között lĂ©tre-hozni,
âą nem az âĂ©n termĂ©kemâ-ben gondolkodik, nem önzĆ többĂ©, hanem a piacrafigyel Ă©s a vevĆi valĂłdi igĂ©nyeit lĂĄtja, de mĂĄr egy rendszerben,
âą a vevĆt olyan emberkĂ©nt lĂĄtja, mint aki komplex tevĂ©kenysĂ©get vĂ©gez. Ez aszemlĂ©let a vĂzszintes gondolkodĂĄs megjelenĂ©se az ĂŒgyĂ©lkapcsolati munkasorĂĄn,
âą tovĂĄbbĂĄ figyel belsĆ Ă©s kĂŒlsĆ közössĂ©ge szociĂĄlis igĂ©nyeire,âą minden szinten Ćszinte tevĂ©kenysĂ©get olytat, nem manipulĂĄlja az embe-
reket,âą konstruktĂv Ă©s igaz visszajelzĂ©seket ad a többieknek, a kutatĂĄs/ejlesztĂ©s-
nek az igĂ©nyekrĆl, a pĂ©nzĂŒgynek a többletĂ©rtĂ©k nagysĂĄgĂĄrĂłl, a vezetĂ©snek amotivĂĄciĂłrĂłl, valamint a pĂ©nzĂŒgyi Ă©s gazdasĂĄgi olyamatokrĂłl.
De â Ă©s ezt ki kell hangsĂșlyozni â mint minden egy olyan emberi közössĂ©gben,melyet gazdasĂĄgi cĂ©lok megvalĂłsĂtĂĄsĂĄra hoztak lĂ©tre, ezek a vĂĄltozĂĄsok is a
vezetĆk elhatĂĄrozĂĄsĂĄtĂłl ĂŒggnek, Ă©s a olyamatok, melyek vĂ©gĂŒl ide elvezetnek,egy vezetĆi döntĂ©ssel indulnak be. A vezetĆnek el kell hatĂĄroznia azt, hogyezt az Ășj, egyenlĆsĂ©gre Ă©s bizalomra alapozott munkakultĂșrĂĄt magĂĄĂ©vĂĄ teszi,Ă©s ez utĂĄn olyamatos energia-beektetĂ©ssel gondoskodik arrĂłl, hogy vezetĆitevĂ©kenysĂ©gĂ©nek eredmĂ©nyekĂ©ppen ez az ĂĄllapot megvalĂłsuljon Ă©s enn ismaradjon.
122
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 123/152
A PĂ©nz Ă©s A motivĂĄciĂł
Az Ășj motivĂĄciĂł kapcsĂĄn beszĂ©lni kell nĂ©hĂĄny szĂłt a pĂ©nzrĆl is. De csak itt Ă©smost, mert ebben az Ășj vĂĄllalati közössĂ©gben a pĂ©nz nem lehet beszĂ©dtĂ©ma.Egy vezetĆnek ugyanis az is eladata, hogy olyan munkaeltĂ©teleket biztosĂt-son munkatĂĄrsainak, melyek lehetĆvĂ© teszik a kreatĂv Ă©s örömteli munkavĂ©g-zĂ©st, azaz olyan fizetĂ©st adjon munkatĂĄrsainak, hogy azok minden nap reggelkipihenten Ă©s regenerĂĄlt munkaerejĂŒk teljĂ©ben tudjanak megjelenni a munka-helyĂŒkön. Nem vĂ©letlen, hogy mind a Maslow, mind pedig a Herzberg elmĂ©leta pĂ©nzt, a munkabĂ©rt az ember alapvetĆ fiziolĂłgiai szĂŒksĂ©gletei közĂ© sorol-
jåk be. Ha ez mind megvan és az emberek ennek ellenére mégis beszélnek a
pĂ©nzrĆl, akkor ezzel oglalkozni kell, de nem Ășgy, ahogyan eddig ezt a vezetĆktettĂ©k. Mert a pĂ©nz kĂ©rdĂ©sĂ©t â egy minden fiziolĂłgiai igĂ©nyt kielĂ©gĂtĆ bĂ©rezĂ©sirendszerben â Ășgy kell tekinteni, mint valami pĂłtlĂ©kot, ami bizonyos rejtettbelsĆ hiĂĄnyossĂĄgok, Ʊrök kivetĂŒlĂ©se, mintsem valĂłdi megĂ©lhetĂ©si problĂ©ma.Amikor egy közössĂ©gben az emberek a pĂ©nzrĆl beszĂ©lnek, akkor az belsĆ hiĂĄ-nyok, problĂ©mĂĄk kivetĂŒlĂ©se, Ă©s ennek megelelĆen kell a vezetĆknek beavat-kozniuk.
âą A szellemi terĂŒleten a pĂ©nz irĂĄnti vĂĄgy az ember ejlĆdĂ©sre valĂł kĂ©pessĂ©gĂ©-nek hiĂĄnyĂĄt pĂłtolja. Az emberek ilyenkor Ășgy gondoljĂĄk, hogy belsĆ ejlĆ-
dĂ©sĂŒk hiĂĄnyossĂĄgait a kĂŒlsĆsĂ©gekben lĂĄthatĂł jelekkel tudjĂĄk pĂłtolni, ilye-nek pĂ©ldĂĄul a stĂĄtuszszimbĂłlumnak nevezett kĂŒlsĆsĂ©gek, a nagy autĂł, nagyiroda, utazĂĄsok, villa, nyaralĂł stb. Itt a pĂ©nz a szemĂ©lyes ejlĆdĂ©s, kihĂvĂĄsokĂ©s karrier pĂłtlĂ©ka.
âą A szociĂĄlis terĂŒleten a pĂ©nz irĂĄnti vĂĄggyal az emberekkel valĂł kapcsola-taik hiĂĄnyossĂĄgait prĂłbĂĄljĂĄk eltakarni Ă©s azt az Ă©rzĂ©st eltusolni, hogy nemĂ©rzik otthon magukat a vĂĄllalatnĂĄl. Ăgy gondoljĂĄk, hogy a több pĂ©nzzelelismertsĂ©gĂŒket is meg tudjĂĄk venni, Ă©s a több pĂ©nz, magasabb beosztĂĄsautomatikusan az emberek tiszteletĂ©t is meghozza, amit mĂĄskĂ©ppen nem
tudnak kivĂvni. Itt a pĂ©nz a kapcsolatok, a ârosszul Ă©rzem magamâ beis-merĂ©s pĂłtlĂ©ka.
âą A gazdasĂĄgi terĂŒleten az emberek a pĂ©nz irĂĄnti vĂĄgyuk kiejezĂ©sĂ©vel aelelĆssĂ©g elvĂĄllalĂĄsĂĄnak kĂ©ptelensĂ©gĂ©t, a eladatokhoz valĂł elemelkedĂ©shiĂĄnyĂĄt Ă©s azok elvĂ©gzĂ©sĂ©nek hiĂĄnyossĂĄgait prĂłbĂĄljĂĄk eltusolni, eltakarni.EzĂ©rt itt a pĂ©nz a elelĆssĂ©g vĂĄllalĂĄsĂĄnak Ă©s a eladatoknak valĂł megelelĂ©spĂłtlĂ©ka.
123
V I I . A m o i v c i Ăł s a m o i v s
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 124/152
motivĂĄciĂł â folyAmAt â eredmĂ©ny
ĂltalĂĄban a olyamatokrĂłl, az esemĂ©nyekrĆl Ășgy beszĂ©lĂŒnk, mintha azokönmagukban is lĂ©tezĆ dolgok lennĂ©nek. De a valĂłsĂĄg az, hogy egy olyamat,egy esemĂ©ny mindig ĂĄtmenet kĂ©t kĂŒlönbözĆ minĆsĂ©g, dolog között. Az egyikoldalrĂłl a olyamatokat mindig az emberi motivĂĄciĂł hozza mozgĂĄsba, mindenolyamatnak emberi kezdemĂ©nyezĂ©s a mozgatĂłrugĂłja. Ez termĂ©szetesen több-Ă©le talajbĂłl tĂĄplĂĄlkozhat, mert nyugodhat pĂ©ldĂĄul a motivĂĄciĂł magas ideĂĄkon
vagy mohĂł vĂĄgyakon, vagy esetleg a hatalom irĂĄnti vĂĄgyon. Ha a motivĂĄciĂł-rĂłl beszĂ©lĂŒnk, akkor ezt mint egy belsĆ erĆt mindig szem elĆtt kell tartani, Ă©sfigyelembe kell venni mindazt a sokĂ©le emberi tulajdonsĂĄgot, ami mindenki-
nĂ©l egy kissĂ© mĂĄskĂ©ppen Ă©s mĂĄs mĂłdon beolyĂĄsolja az esemĂ©nyeket, az ĂĄltalalĂ©trehozott olyamatokat.Azt nyugodtan leszögezhetjĂŒk a mĂĄsik oldalrĂłl, hogy minden olyamatnak
van valamiĂ©le eredmĂ©nye. Egy vezetĆi döntĂ©si olyamat pĂ©ldĂĄul a döntĂ©ssel â vagy nem döntĂ©ssel â zĂĄrul, egy termelĂ©si olyamat pedig magĂĄval a termĂ©kkelejezĆdik be. Ha megnĂ©zzĂŒk a vilĂĄgban körĂŒlöttĂŒnk zajlĂł olyamatokat, akkorlĂĄthatjuk, hogy rendkĂvĂŒl sokĂ©le eredmĂ©ny lĂ©tezik. Vagyis, ha vĂ©gignĂ©zzĂŒk azĂ©letben körĂŒlöttĂŒnk zajlĂł esemĂ©nyeket, akkor a MOIVĂCIĂ â FOLYAMA
â EREDMĂNY hĂĄrmas tagozĂłdĂĄst ismerhetjĂŒk el. A következĆkben nĂ©zzĂŒk
meg az ezzel kapcsolatos legontosabb kĂ©rdĂ©seket Ă©s összeĂŒggĂ©seket!A motivĂĄciĂłnĂĄl mindig azt kell keresni: MIĂR? MiĂ©rt akarom ezt meg-tenni, mi hajt engem egy adott cĂ©l elĂ©. Itt kĂŒlönösen az ontos, hogy a miĂ©rt-nĂ©l tisztĂĄzzuk: magas ideĂĄk vagy pedig csak egyszerƱen öldi vĂĄgyak azok,amik hajtanak minket. Persze sokszor az is elĆordulhat, hogy magas ideĂĄkbacsomagoljuk be egyszerƱ Ă©s alacsony vĂĄgyainkat, Ăgy aztĂĄn mi magunk semismerjĂŒk el Ćket.
MotivĂĄciĂł, mint mĂĄr tudjuk, tulajdonkĂ©ppen egy minden emberben Ă©lĆ Ă©smƱködĆ belsĆ erĆ, Ă©s ez az erĆ az, amitĆl egy olyamat mozgĂĄsba lendĂŒl Ă©s
mozgĂĄsban marad. A motivĂĄciĂł tehĂĄt az, ami egy, a olyamat ennmaradĂĄsĂĄ-hoz szĂŒksĂ©ges erĆt biztosĂtja. Az, hogy a olyamat hogyan zajlik le, ettĆl az erĆ-tĆl ĂŒgg, Ă©s ennek a következmĂ©nye az a jelensĂ©g is, amivel nap mint nap talĂĄl-kozunk, hogy miközben bizonyos olyamatok vĂ©gigutnak Ă©s sikerre vezetnek,addig mĂĄsok elhalnak Ă©s kiulladnak. Az egyik mögött ugyanis elegendĆ kez-demĂ©nyezĆ, belsĆ erĆ ĂĄllt, mĂg a mĂĄsik mögött nem volt elegendĆ erĆ.
Az esemĂ©nyeknĂ©l mindig a HOGYAN legyen a kĂ©rdĂ©s. Hogyan törtĂ©njen aolyamat, gyorsan vagy lassan? Szabadon vagy strukturĂĄltan? A többsĂ©g bevo-nĂĄsĂĄval vagy egy kis elit csoport vezetĂ©sĂ©vel? A olyamat egy rendkĂvĂŒl Ă©rdekes
Ă©s nehezen megoghatĂł dolog, kĂŒlönösen akkor, ha nem fizikai, hanem szel-lemi olyamatokrĂłl van szĂł, pĂ©ldĂĄul vezetĆi döntĂ©si olyamatokrĂłl. De minden
124
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 125/152
olyamatnak megvan a maga minĆsĂ©ge, ami arra a olyamatra jellemzĆ, Ă©s ez,ha akarjuk, megismerhetĆ.
VĂ©gĂŒl az eredmĂ©ny esetĂ©ben a MI az, amit vizsgĂĄlnunk kell. Mi lett belĆle?Ezt akartuk?
A hĂĄrom közĂŒl a legobjektĂvebb az eredmĂ©ny, ugyanis egyszerƱen arrĂłl vanszĂł, hogy itt lesz lĂĄthatĂł az, mi lett az eredmĂ©nye a motivĂĄciĂłnak Ă©s az abbĂłltĂĄplĂĄlkozĂł olyamatnak. A hĂĄrom közĂŒl valĂłjĂĄban csak ez a lĂĄthatĂł, mĂ©rhetĆĂ©s a mĂĄsik kettĆ mindvĂ©gig rejtve marad, ezĂ©rt bizony sokszor el is elejtke-zĂŒnk rĂłluk. Hiszen azon tĂșl, hogy magunkban Ă©s mĂĄsokban is nehĂ©z ele-dezni a valĂłs motivĂĄciĂłt, az idĆben Ă©s tĂ©rben lezajlĂł olyamatokat egyszerƱennem tekintjĂŒk lĂ©nyegesnek. Csak az eredmĂ©ny az, amivel oglalkozunk, mert
ez az eredmĂ©ny, ami mĂĄr a tĂ©rben megjelenik, lĂĄthatĂł lesz, Ă©s ezĂĄltal objektĂvmĂłdon mĂ©rhetĆ.Pedig az emberekkel oglalkozĂł vĂĄllalatvezetĆknek mindig ezt a hĂĄrmassĂĄgot
kellene szem elĆtt tartaniuk. A MOIVĂCIĂ â FOLYAMA â EREDMĂNYugyanis az emberi cselekvĂ©s hĂĄrom oldala. A vezetĆknek pedig ĂĄllandĂłan aztkell figyelni, hogy
âą Mi a cselekvĆ munkatĂĄrsak motivĂĄciĂłja?âą Milyen olyamatok zajlanak le?âą Mi lesz az eredmĂ©nye a megfigyelt olyamatoknak?
Ugyanakkor vizsgĂĄlniuk Ă©s kĂ©zben tartaniuk kell azt is, hogy a olyamatoksorĂĄn milyen eszĂŒltsĂ©gek lĂ©pnek el, Ă©s Ă©rezni, tudni kell, hogy hogyan bĂr- jĂĄk munkatĂĄrsaik, mennyire kitartĂłak. Ăs ez a legnehezebb rĂ©sze az egĂ©sznek.Olyan mĂłdon kell Ă©lni Ă©s dolgozni, hogy a motivĂĄciĂł ĂĄltal adott erĆnek ki kelltartania mindaddig, amĂg az elsĆ eredmĂ©ny megmutatkozik.
Egy vĂĄllalat vezetĆi szintjĂ©n az emberek sokszor abban a helyzetben van-nak, hogy akĂĄr egy Ă©vig is ki kell tartani erejĂŒknek, miközben olyamatosanĂŒltetik a magokat Ă©s mĂ©g semmit sem tudnak learatni. ErĆre van szĂŒksĂ©gĂŒk,mert ilyen esetekben nĂ©hĂĄny hĂ©t utĂĄn, de mindenkĂ©ppen az idĆszak elejĂ©n, a
dolgozĂłk elkezdenek sopĂĄnkodni. Ăs ez termĂ©szetes. A vezetĆknek tudatĂĄbankell lenniĂŒk azzal a tĂ©nnyel is, hogy a beosztottak mindig rövid tĂĄvon akarnakeredmĂ©nyeket lĂĄtni, Ă©s motivĂĄciĂłjuk igen rövid idĆ alatt lecsökken. Ekkor a
vezetĆkben kell meglenni annak a többleterĆnek, tƱznek, ami a vĂĄllalati olya-matok zökkenĆmentes enntartĂĄsĂĄhoz szĂŒksĂ©ges.
Ăgy aztĂĄn az igazĂĄn tudatos vezetĆk Ă©ppen ezĂ©rt nem is osztjĂĄk meg vala-mennyi hosszĂș tĂĄvĂș tervĂŒket minden beosztottjukkal, hanem tudjĂĄk, hogy
âą mi az, ami a beosztottak motivĂĄciĂłjĂĄt növelik, ami a olyamatok enntartĂĄ-sĂĄhoz szĂŒksĂ©ges erĆt adja nekik, Ă©s
âą mi az, amit nem szabad megmondani.
125
V I I . A m o i v c i Ăł s a m o i v s
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 126/152
Ăppen ez a elvĂĄzolt helyzet az oka annak, hogy a vĂĄllalatoknĂĄl a hosszĂș tĂĄvĂș,több Ă©ves cĂ©lokat mindig rövid tĂĄvĂș cĂ©lokra bontjĂĄk le. A sok kis rövid idĆsza-kot ĂĄtölelĆ cĂ©l a beosztottak motivĂĄciĂłjĂĄt Ă©s erejĂ©t a olyamatok enntartĂĄsĂĄra
jobban tĂĄmogatja. A rövidebb idĆszakokat a olyamatokat mozgĂĄsban tartĂłbelsĆ erĆnek könnyebb ĂĄthidalni.
Pontosan ezt a kĂ©rdĂ©st vizsgĂĄlta az 1900-as Ă©vek mĂĄsodik elĂ©ben egy ElliotJaques nevƱ kutatĂł Ă©s szervezetejlesztĂ©si tanĂĄcsadĂł a vĂĄllalkozĂĄsok vilĂĄgĂĄban.FĆ cĂ©lja az ember Ă©s a döntĂ©sek viszonyĂĄnak meghatĂĄrozĂĄsa volt, Ă©s munkĂĄjĂĄ-nak eredmĂ©nye egy angolul âime Span o Discretionâ-nak nevezett jelensĂ©gleĂrĂĄsa lett. Ezt a kĂ©rdĂ©st egy mĂĄsik alkalommal a vezetĆi döntĂ©sekkel oglal-kozĂł rĂ©szben tĂĄrgyaljuk, Ăgy most nem tĂ©rĂŒnk ki rĂĄ.
Hogy a munkaolyamat enntartĂĄsĂĄhoz szĂŒksĂ©ges erĆt, vagyis a motivĂĄ-ciĂłt enntartani sokszor mennyire egyszerƱ dolgokkal is lehet, azt egy pĂ©ldĂĄ- val mutatom be. Egy szerelvĂ©nygyĂĄrtĂł ĂŒzemben hĂĄrom munkĂĄs dolgozik egyteremben, Ă©s az elzĂĄrĂł szelepeket az ĂŒzemben gyĂĄrtott elemekbĆl rakjĂĄk össze.MindhĂĄrmuk mellett ĂŒres lĂĄdĂĄk vannak. Amikor 12 db szeleppel elkĂ©szĂŒltek,Ă©s a lĂĄda pedig megtelt, akkor egy szĂĄllĂtĂłmunkĂĄs ezt a teli lĂĄdĂĄt elvitte a kĂ©sz-ĂĄru raktĂĄrba. SzokvĂĄnyos olyamat, a problĂ©ma mindössze annyi volt, hogy ahĂĄrom ember között rendkĂvĂŒli rossz hangulat uralkodott, Ă©s nem csak egy-mĂĄssal, hanem mĂĄs tĂĄrsaikkal, sĆt vezetĆikkel szemben is agresszĂvak voltak.
Amikor szakemberek elkezdtĂ©k tanulmĂĄnyozni a kĂ©rdĂ©st, akkor a következĆ javaslattal vĂĄltoztattĂĄk meg a olyamatot: az elkĂ©szĂŒlt szelepeket tartalmazĂłlĂĄdĂĄkat ne szĂĄllĂtsĂĄk el azonnal, hanem a munka vĂ©gĂ©ig maradjanak ott. MiĂ©rt?Mert elĂ©g volt vĂ©giggondolni, mit is jelent egy ember szĂĄmĂĄra az, hogy a napotĂŒres lĂĄdĂĄkkal maga elĆtt kezdi Ă©s ĂŒres lĂĄdĂĄkkal is ejezi be. Minden ember-ben Ă©l a vĂĄgy arra, hogy munkĂĄjĂĄnak eredmĂ©nyĂ©t lĂĄssa, Ă©s ha vezetĆi ezt nemteszik lehetĆvĂ© a szĂĄmĂĄra, akkor ezzel egy bizonyos vĂĄkuum ĂĄll elĆ, ami nega-tĂv viselkedĂ©si ormĂĄkban mutatkozhat meg, mint a pĂ©ldabeli agresszivitĂĄs.
Azzal, hogy a lĂĄdĂĄkat otthagytĂĄk, a teli lĂĄdĂĄk szĂĄma pedig a dolgozĂłk szeme
lĂĄttĂĄra nĆtt reggeltĆl estig meglepĆ eredmĂ©nyeket Ă©rtek el. ElĆször is megszƱntaz agresszivitĂĄs, Ă©s az emberek elkezdtek örömmel dolgozni. Hamarosan egybizonyos ajta verseny kezdett kialakulni közöttĂŒk. Kinek lesz több teli lĂĄdĂĄja anap vĂ©gĂ©re. Ez csak egy pĂ©lda a sok közĂŒl, ami azt akarja szemlĂ©ltetni, hogy azemberek motivĂĄciĂłjĂĄnak enntartĂĄsĂĄhoz sokszor igen egyszerƱ intĂ©zkedĂ©sekis elĂ©gsĂ©gesek. De ezek közĂŒl is a legontosabb az eredmĂ©nyek lĂĄthatĂłvĂĄ tĂ©tele!
De mit is lehet tenni olyan esetekben, amikor az ember mĂĄr rĂ©gĂłta dolgozik,a kezdeti lelkesedĂ©se, az erĆt adĂł motivĂĄciĂł elgyengĂŒlt Ă©s mĂ©g nem lĂĄtja azt azeredmĂ©nyt, ami â mint a szelepeket összerakĂł munkĂĄsoknĂĄl â a kielĂ©gĂŒlĂ©st
hoznĂĄ. Vagyis a lelkesedĂ©s a mĂșltĂ©, Ă©s az eredmĂ©ny mĂ©g a jövĆ ködĂ©ben messzeelĆttĂŒnk.
126
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 127/152
Ilyenkor egy harmadik erĆre van szĂŒksĂ©g, Ă©s ez az erĆ az önegyelem Ă©s ahƱsĂ©g ereje. Az embernek ebben a közbensĆ ĂĄzisban önegyelemmel rĂĄ kellkĂ©nyszerĂtenie magĂĄt arra, hogy eredeti cĂ©lkitƱzĂ©sĂ©hez hƱ maradjon. Ăs errea harmadik erĆre kĂŒlönösen a vezetĆknek van szĂŒksĂ©gĂŒk! isztĂĄban kell len-niĂŒk azzal a tĂ©nnyel, hogy hiĂĄba kezdi az ember a munkĂĄt egy jĂłl motivĂĄltĂ©s nagy erĆbedobĂĄssal dolgozĂł csoporttal, amint problĂ©mĂĄk jelentkeznek azemberek lelkesedĂ©se azonnal lelohad.
Ilyen helyzetben ha a vezetĆk nem tudjĂĄk ezt a harmadik erĆt magunkba, azönegyelem Ă©s hƱsĂ©g összessĂ©gĂ©bĆl kialakĂtani, akkor bizony nagyon gyorsannem marad senki sem, aki az eredeti cĂ©lokban bĂzna, azokĂ©rt lelkesen, erĆveldolgozna. Ilyen idĆben aztĂĄn azok a vezetĆk is, akik kialakĂtottĂĄk magunkban
ezt a harmadik erĆt, mĂ©g ezek is rendkĂvĂŒl bizonytalan helyzetbe kerĂŒlhetnek,ha vezetĆtĂĄrsaik nem kĂ©pesek erre. Az a vĂĄllalat kĂ©pes a hullĂĄmvölgyek Ă©tvĂ©-szelĂ©sĂ©re, ahol valamennyi vezetĆ kĂ©pes ennek a harmadik erĆnek a kiejlesz-tĂ©sĂ©re Ă©s az önegyelem Ă©s hƱsĂ©g olyan mĂłdon jelenik meg, hogy az erĆt ad azelbizonytalanodott munkatĂĄrsaiknak is.
Ezzel az esettel igen gyakran talĂĄlkozunk, ez az a nehĂ©z közĂ©pĂĄzis, ahol azembert az eredmĂ©ny mĂ©g nem hĂșzza, de a kezdeti lelkesedĂ©s mĂĄr nem viszielĆre. Ilyenkor egy harmadik erĆre van szĂŒksĂ©g, Ă©s ez az erĆ az önegyelemĂ©s a hƱsĂ©g ereje. Az embernek ebben a közbensĆ ĂĄzisban önegyelemmel rĂĄ
kell kĂ©nyszerĂtenie magĂĄt arra, hogy eredeti cĂ©lkitƱzĂ©sĂ©hez hƱ maradjon. Ăserre a harmadik erĆre kĂŒlönösen a vezetĆknek van szĂŒksĂ©gĂŒk! isztĂĄban kelllenniĂŒk azzal a tĂ©nnyel, hogy hiĂĄba kezdi az ember a munkĂĄt egy jĂłl motivĂĄltĂ©s nagy erĆbedobĂĄssal dolgozĂł csoporttal, amint problĂ©mĂĄk jelentkeznek azemberek lelkesedĂ©se azonnal lelohad.
Ilyen helyzetben, ha a vezetĆk nem tudjĂĄk ezt a harmadik erĆt magukban, azönegyelem Ă©s hƱsĂ©g összessĂ©gĂ©bĆl kialakĂtani, akkor bizony nagyon gyorsannem marad senki sem, aki az eredeti cĂ©lokban bĂzna, azokĂ©rt lelkesen, erĆveldolgozna. Ilyen idĆben aztĂĄn azok a vezetĆk is, akik kialakĂtottĂĄk magunkban
ezt a harmadik erĆt, mĂ©g Ćk is rendkĂvĂŒl bizonytalan helyzetbe kerĂŒlnek, ha vezetĆtĂĄrsaik nem kĂ©pesek erre. Az a vĂĄllalat kĂ©pes a hullĂĄmvölgyek Ă©tvĂ©szelĂ©-sĂ©re, ahol valamennyi vezetĆ kĂ©pes ennek a harmadik erĆnek a kiejlesztĂ©sĂ©re,az önegyelem Ă©s a hƱsĂ©g pedig oly mĂłdon jelenik meg, hogy az erĆt ad az elbi-zonytalanodott munkatĂĄrsaiknak is.
A következĆkben összeoglalom egy tĂĄblĂĄzatban ezt a hĂĄrom terĂŒletet Ă©sezek jellemzĆit, hiszen az mĂĄr jĂłl lĂĄthatĂł, hogy egy vezetĆnek e hĂĄrom terĂŒle-tet kell összeognia, integrĂĄlnia Ă©s egyesĂtenie.
127
V I I . A m o i v c i Ăł s a m o i v s
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 128/152
MoticiĂł â foyamat â eredmĂ©y jeemzĆi
cselekvés érzés tUlajdonsåg
MOtIVĂĄCIĂEGY ERĆ
(ejesenreje)
BelĂŒlrĆl akadĂł,Ă©gĆ kĂ©rdĂ©s a vilĂĄgmegismerĂ©sĂ©-rĆl Ă©s a jövĆrĆl.
ĂRZĂSâ CsodĂĄlkozĂĄs,â EgyĂŒttĂ©rzĂ©s,â udĂĄs.MindhĂĄromĂ©rzĂ©s egy kĂ©rdĂ©sinspirĂĄlĂłja lehet
BĂORSĂG
ImaginĂĄciĂł
FOlYAMAtEGYMINĆSĂ©G
(fig reje)
Egy olyamatbanĂ©lve Ă©s abbanaktĂvan rĂ©szt venni, meghallania valĂłdi kĂ©rdĂ©se-ket, nyitottnak,rugalmasnaklenni.
ĂRZĂKELĆSZERVâ EgyĂŒttĂ©rzĂ©s,â udĂĄs.Ărezni kell, hogyaz, amit teszek,mit jelent a mĂĄsikember szĂĄmĂĄra,Ă©s tudni kell atetteim követ-kezmĂ©nyĂ©t.
ĂNURALOM,HĆ°SĂG
InspirĂĄciĂł
EREDMéNYEGY téNY (jó haó)
EligazodĂĄs aszellemi minĆ-sĂ©gek között, agondolati orien-tĂĄciĂł kĂ©pessĂ©ge
DĂNĆBĂRĂâ a udĂĄs.udom-e, hogyami lĂ©trejött, azhelyes-e vagyhelytelen. KĂ©pes vagyok-e morĂĄli-san kiĂĄllni tetteimeredmĂ©nyĂ©Ă©rt.
JĂVĆBELĂĂS
IntuĂciĂł
128
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 129/152
8.
A ezetĆi dötĂ©sekrĆ
A korĂĄbbi ejezetekben rĂ©szletesen oglalkoztunk azzal a kĂ©rdĂ©ssel, hogy mitis jelent az, hogy egy szervezet megbĂzhatĂł Ă©s hogyan juthat el egy vĂĄllalkozĂĄs
ebbe az ĂĄllapotĂĄba. A döntĂ©sekkel kapcsolatban mĂ©g egy pillanatra vissza kelltĂ©rni ehhez a kĂ©rdĂ©shez, hiszen önmagĂĄban az, hogy mĂĄr tudjuk: az a szerve-zet nevezhetĆ megbĂzhatĂłnak, melyben a szervezet tagjai azt csinĂĄljĂĄk, amirĆlbeszĂ©lnek, mĂ©g nem elegendĆ. Egy vezetĆnek ugyanis ismernie kell, hogy mia tennivalĂł annak Ă©rdekĂ©ben, hogy egy emberben a gondolatok összekapcso-lĂłdjanak a tettekkel, az akarattal. Ez a kĂ©rdĂ©s persze ettĆl ĂŒggetlenĂŒl is el-merĂŒlhet az emberben mikor azt vizsgĂĄlja, hogy mi az ami a gondolatainkatĂ©s az akaratunkat összeköti? Az ember hĂĄrmas tagozĂłdĂĄsĂĄnak ismeretĂ©benelsĆre azt a vĂĄlaszt kaphatjuk, hogy az Ă©rzĂ©sek lĂĄtjĂĄk el ezt az összekötĆ szere-
pet, hiszen ez az a terĂŒlet, ami a gondolat Ă©s az akarat között helyezkedik el. A vĂĄlasz helyes Ă©s a tapasztalatok is alĂĄtĂĄmasztjĂĄk ezt, hiszen az, hogy egy gon-dolatbĂłl mennyire lesz tett, az nagy mĂ©rtĂ©kben ĂŒgg az azzal a gondolattal kap-csolatos Ă©rzĂ©seinktĆl. E mellett van mĂ©g egy mĂĄsik kapcsolĂłelem is, ugyanisamikor egy gondolatunkat egy tĂĄrsunkkal, kollĂ©gĂĄnkkal megbeszĂ©ltĂŒk Ă©s eztkövetĆen közöttĂŒnk egy megĂĄllapodĂĄs szĂŒletik arrĂłl, hogy mit is ogunk tenni,akkor ez a megĂĄllapodĂĄs szintĂ©n összeköti a gondolatokat a cselekedetekkel.Egy olyan közössĂ©g Ă©letĂ©ben pedig, amely hierarchikusan szervezett Ă©s a szer-
vezet vezetĆjĂ©nek lehetĆsĂ©ge van arra, hogy megmondja munkatĂĄrsainak mit
kell tenniĂŒk, ebben a szervezetben a gondolatokat a vezetĆi döntĂ©sek is össze-köthetik a cselekedetekkel, legalĂĄbbis ez lenne a eladatuk. Vagyis a vezetĆkkötelessĂ©ge, a döntĂ©s, ami a gazdasĂĄgi Ă©let hatĂ©kony mƱködĂ©sĂ©nek egyik lĂ©nye-ges eszköze, tulajdonkĂ©ppen nem mĂĄs, mint a gondolat Ă©s az akarat közöttiösszekötĆ kapocs. ehĂĄt az Ă©rzĂ©sek mellett van kĂ©t mĂĄsik a gondolatokat a tet-tekkel összekapcsolĂł elem, a döntĂ©s Ă©s a megĂĄllapodĂĄs.
MinĆsĂ©gĂ©t tekintve nagy kĂŒlönbsĂ©g van a döntĂ©s Ă©s a megĂĄllapodĂĄs között.A megĂĄllapodĂĄs ugyanis kĂ©t egyenrangĂș elet eltĂ©telez Ă©s azt, hogy ez a kĂ©t Ă©lközös akarattal valamit meg akar valĂłsĂtani, meg akar tenni. Ezzel szemben a
döntĂ©s egy hatalmi helyzetet eltĂ©telez, melyben az egyik Ă©lnek lehetĆsĂ©ge vanarra, hogy megmondja a mĂĄsiknak, hogy az mit tegyen.
129
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 130/152
Persze, hogy a megĂĄllapodĂĄsok Ă©s a döntĂ©sek mennyire kötnek, azaz, betart- juk-e a megĂĄllapodĂĄsainkat vagy vĂ©grehajtjuk-e a vezetĆi döntĂ©seket, azt nagymĂ©rtĂ©kben az elĆbb mĂĄr emlĂtett Ă©rzĂ©seink döntik el, Ăgy aztĂĄn az emberi Ă©rzĂ©-
sek itt is komoly szerepet jĂĄtszanak a döntĂ©si olyamatokban. Ăsszeoglalva aztmondhatjuk, hogy a döntĂ©s Ă©s a megĂĄllapodĂĄs mint egy összekötĆ kapocs sze-repel az emberi gondolatok Ă©s a tettek között, ez a kettĆ az alapja annak, hogyaz emberek ĂĄltal megbeszĂ©lt dolgok megvalĂłsulhassanak.
v iselkedĂ©sĂŒnk A ProblĂ©mĂĄkkAl szemben
Mikor kerĂŒl az ember döntĂ©si helyzetbe? Fontos kĂ©rdĂ©s ez, hiszen ha jĂłl meg-
vizsgĂĄljuk a döntĂ©si olyamatot, akkor azt lĂĄtjuk, hogy minden egyes döntĂ©-sĂŒnk egyben egy lĂ©pĂ©s a jövĆbe, egy Ășj, többĂ© vagy kevĂ©sbĂ© ismeretlen hely-zetbe. A döntĂ©s ĂĄltal elhatĂĄrozott lĂ©pĂ©ssel ugyanis elhagyom azt a terĂŒletet,ahol eddig jĂłl kiismertem magamat, ahol cselekedni szoktam, Ă©s egy bizony-talan, Ășj terĂŒletre lĂ©pek ĂĄt. DöntĂ©seinkkel ugyanis vĂĄlaszt kell adnunk arraa kĂ©rdĂ©sre, hogy hogyan tovĂĄbb, milyen mĂłdon Ă©s eszközökkel olytassuk amunkĂĄt, mikĂ©nt oldjuk meg a olyamatot megĂĄllĂtĂł problĂ©mĂĄt. Bizonytalan-nak Ă©rezzĂŒk magunkat mĂ©g akkor is, ha ez a helyzet szĂĄmos Ășj lehetĆsĂ©get rejta szĂĄmunkra.
Amikor az ember döntĂ©s elĆtt ĂĄll, akkor ez egy bizonyos krĂzist jelent azĂ©letĂ©ben, ami a mai köznapi Ă©rtelmezĂ©s szerint egy rossz, elkerĂŒlendĆ helyzet.Aki krĂzisben van azt többnyire sajnĂĄljuk. Pedig a krĂzis, amely egy görög szĂł,azt jelenti: döntĂ©s vagy ĂtĂ©lethozatal. A krĂzis helyzet tehĂĄt azt jelenti, hogy azember döntĂ©si helyzetben van, Ă©s ez ĂĄltalĂĄban akkor lĂ©p el, ha egy â ez idĂĄigbevĂĄlt â cselekvĂ©s többĂ© mĂĄr nem megelelĆ vagy elĂ©gsĂ©ges, nem hozza a vĂĄrteredmĂ©nyeket, vagy valami olyan esemĂ©ny lĂ©p el, amire az eddig bevĂĄlt cse-lekvĂ©s nem tud reagĂĄlni, vĂĄlaszolni. Az, hogy ez megtörtĂ©nik, annak többĂ©leoka is lehet:
âą vĂĄltozĂĄsok törtĂ©ntek a környezetben,âą Ășj, mĂĄs igĂ©nyek jelentek meg,
GONDOlAt AKARAt
DĂNtĂ©SHaami poĂciĂłban
MEGĂĄllAPODĂĄSEgyenrangĂș feek köö
130
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 131/152
âą ĂĄtalakult a piac,âą Ășj törvĂ©nyek szĂŒlettek,âą ĂĄtalakult az emberek gondolkodĂĄsaâą Ă©s ennek következtĂ©ben a közössĂ©gben belsĆ vĂĄltozĂĄsok jelennek meg.A döntĂ©seinkkel többnyire mĂ©g akkor is, ha ez nem lĂĄtszik, minden esetben
tisztĂĄn Ă©s egyĂ©rtelmƱen az eddigi olyamatokat, a szervezetet, az erĆorrĂĄsokat,a cĂ©lokat kĂ©rdĆjelezzĂŒk meg, Ă©s egy adott Ășj helyzethez igazĂtjuk.
Mivel rendkĂvĂŒl gyorsan vĂĄltozĂł vilĂĄgban Ă©lĂŒnk, Ă©s nem csak az emberek,hanem az ĂĄltaluk lĂ©trehozott szervezetek is ejlĆdnek, ezĂ©rt aztĂĄn Ășjra meg ĂșjrakrĂziskĂ©nt megĂ©lt, de valĂłjĂĄban egyszerƱ döntĂ©si helyzetekkel szembesĂŒlĂŒnk.Az, hogy ez a szembesĂŒlĂ©s mikĂ©nt sikerĂŒl, erĆsen az egyĂ©ni Ă©rzelmi hatĂĄsokkal
ĂŒgg össze Ă©s innen tekintve a dolgot, alapvetĆen kĂ©t mentalitĂĄssal talĂĄlko-zunk.1. Az egyik mentalitĂĄs lĂ©nyege, hogy a krĂzishelyzeteket, az Ă©let ĂĄltal hozott
problĂ©mĂĄkat kĂ©t Ćsi elĆĂtĂ©let alapjĂĄn Ă©li meg, Ă©s egy katasztróånak tekint. Eza mentalitĂĄs mĂ©g ma is nagyon sok embert jellemez, Ă©s az Ć gondolkodĂĄsukszerint:âą A problĂ©ma azonos egy katasztróåval. Mivel ez az embertĂpus a meg- voldĂĄst mindig halogatja Ă©s a problĂ©mĂĄkat a szĆnyeg alĂĄ söpri, âelvĂĄrĂĄsaânagyon gyorsan igazzĂĄ is vĂĄlik. Mert ha a problĂ©mĂĄt elnyomjuk, elojtjuk
vagy Ă©lreĂ©rtelmezzĂŒk, amikor az vĂ©gĂŒl a elszĂnre tör, mĂĄr pusztĂtĂł erejƱlesz Ă©s ezzel beigazolja az emberben rĂłla Ă©lĆ kĂ©pet.âą A problĂ©ma olyan valami, amit helyes vezetĆi magatartĂĄssal Ă©s mĂłdszerek-
kel el lehetne kerĂŒlni. Az elsĆbĆl akadĂł tĂ©vhit, amit ma a vezetĆk többsĂ©ge vall. Ezek a vezetĆk Ășgy gondoljĂĄk, hogy ha viszont mĂĄr bekövetkezett egyproblĂ©ma, akkor gyorsan meg kell keresni a elelĆsöket, hogy megbĂŒntet-hessĂŒk Ćket.
Ez a szemlĂ©let tehĂĄt az, amely a krĂzist, a problĂ©mĂĄt enyegetĂ©skĂ©nt Ă©li meg,aki ezĂ©rt Ă©l minden problĂ©mĂĄs helyzettĆl.
2. Ezzel szemben ĂĄll az a elogĂĄs, mentalitĂĄs, ami minden problĂ©mĂĄt mellyelaz ember összetalĂĄlkozik egy kihĂvĂĄsnak Ă©l meg, egy lehetĆsĂ©gnek valamiĂșjra, a vĂĄltozĂĄsra, Ă©s ez arra ösztönzi az embert, hogy egy helyes jövĆori-entĂĄlt döntĂ©st hozzon. Persze ez a hatĂ©konyabb Ă©s a sikeresebb mentalitĂĄs,hozzĂĄĂĄllĂĄs.
MindkĂ©t hozzĂĄĂĄllĂĄsnak megvannak a maga jĂłl megfigyelhetĆ Ă©s körĂŒlĂrhatĂł jellemzĆi. A következĆkben nĂ©zzĂŒk meg e kĂ©t mentalitĂĄs közötti kĂŒlönbsĂ©-geket Ă©s az emberben egy problĂ©ma hatĂĄsĂĄra megjelenĆ gondolatokat, Ă©rzĂ©se-ket Ă©s akarati jellemzĆket, vagyis mikĂ©nt Ă©ljĂŒk meg a problĂ©mĂĄkat a kĂŒlönĂ©le
mentalitĂĄsokkal.
131
V I I I . A v e e Ć i d ö n s e k r Ć
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 132/152
A robĂ©mak,mit FEnYEGETĂSnEK megĂ©Ă©se esetĂ© az emberâŠ
GONDOlAtI SzINtENudata Ă©s az idĆ beszƱkĂŒl, a problĂ©ma leegysze-rƱsödik, csökken az összetettsĂ©ge, Ă©s a enyege-tettsĂ©g Ă©rzĂ©sĂ©bĆl adĂłdĂł pĂĄnik, Ă©lelem következ-tĂ©ben az ember mintegy megbabonĂĄzva bĂĄmulja(a tĂ©vesen eltĂ©telezett) veszĂ©lyzĂłnĂĄt Ă©s csak a veszĂ©lyeket lĂĄtja. sok ontos tĂ©nyt, összeĂŒggĂ©st,lehetĆsĂ©get ezĂĄltal figyelmen kĂvĂŒl hagy.
Ă©RzElMI SzINtENSzĂvĂ©ben szorongĂĄs, Ă©lelem, pĂĄnik jelenik meg,Ă©s szeretnĂ© vĂĄltozĂĄs nĂ©lkĂŒl olytatni azt, amit
eddig tett. Csak szĂŒksĂ©gmegoldĂĄsok jöhetnekszĂłba.
AKARAtI SzINtENEz az ember nem tud csak mereven reagĂĄlni,ezĂ©rt sokat vitatkozik, de következmĂ©nyek nĂ©l-kĂŒl. ĂŒneti kezelĂ©sekre hajlamos, lĂĄtszatmegol-dĂĄsokat örömmel ogad, Ă©s kapkodva dolgozika mellĂ©kes problĂ©mĂĄk megoldĂĄsĂĄn. MenekĂŒlĂ©siĂștvonalai: a vĂĄdaskodĂĄs, a sirĂĄnkozĂĄs Ă©s a cso-davĂĄrĂĄs.
A robĂ©mak, mit KIHĂvĂĄSnAK megĂ©Ă©se esetĂ© az emberâŠ
GONDOlAtI SzINtENudatĂĄnak tĂĄgĂtĂĄsĂĄra törekszik, hogy minĂ©l job-ban ĂĄtlĂĄssa a helyzetet, Ă©s ne csak a gyengesĂ©-geket Ă©s veszĂ©lyeket lĂĄssa, hanem elismerje azerĆssĂ©geket Ă©s lehetĆsĂ©geket is. (Azaz tudattala-nul egy SWO analĂzist kĂ©szĂt).
Ă©RzElMI SzINtENĂgy Ă©rzi, hogy a eszĂŒltsĂ©g ami megjelent benne,inkĂĄbb cselekvĂ©sre ösztönzi, Ă©s nem Ă©l. Ărzi,hogy ez a problĂ©ma egy jelzĂ©s arra vonatkozĂłan,
hogy egy Ășjabb lĂ©pĂ©st kell tenni a ejlĆdĂ©s irĂĄnyĂĄ-ban. Ărzi azt is, hogy ez nem magĂĄtĂłl jön, hanemmeg kell dolgoznia Ă©rte. A problĂ©mĂĄt lehetĆsĂ©g-nek tekinti, pĂ©ldĂĄul valami Ășjat tanulni, valamitĆlmegvĂĄlni, egy helyzetet kreatĂvan megközelĂteni.
AKARAtI SzINtENAmennyire csak lehet, megprĂłbĂĄlja a problĂ©-mĂĄban Ă©rintetteket Ă©s a munkatĂĄrsakat egyĂŒtt-gondolkodĂł, motivĂĄlt szövetsĂ©gesekkĂ© tenni, aproblĂ©ma megoldĂĄsa Ă©rdekĂ©ben. Ezekhez bĂĄtor
kezdemĂ©nyezĂ©sek, belsĆ egyensĂșly Ă©s önbiza-lom kell.
132
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 134/152
A döntĂ©sek e kĂ©t elemĂ©t vizsgĂĄlva azt az Ă©rdekes jelensĂ©get tapasztaljuk, hogyaz egyes cĂ©lok között kapcsolat van. Ez a kapcsolat a cĂ©lok közötti viszonyt iskiejezi. Mert az Ă©letĂŒnkben nem egyedĂŒl ĂĄllĂł Ă©s egymĂĄstĂłl elkĂŒlönĂŒlt cĂ©lok-kal talĂĄlkozunk, hanem egymĂĄssal szorosan összeĂŒggĆ cĂ©lok sokasĂĄgĂĄval. HaelismerjĂŒk ezt, akkor meglĂĄthatjuk a sajĂĄt Ă©letĂŒnkben Ă©s munkĂĄnkban is azta sokĂ©le cĂ©lt, amelyek, mint a lĂ©pcsĆ okai egymĂĄs utĂĄn következnek. LĂĄthat-
juk azt, hogy amint az Ă©letĂŒnkben egy cĂ©lt elĂ©rtĂŒnk, azonnal egy mĂĄsik lĂ©p ahelyĂ©be Ă©s ez az elsĆ cĂ©l mĂĄr egy következĆ elĂ©rĂ©sĂ©nek eszközĂ©vĂ© vĂĄlik. Gon-doljunk csak a tanulĂĄs Ă©s pĂĄlyavĂĄlasztĂĄs kĂ©rdĂ©seire. MĂg az Ă©rettsĂ©gi egy dara-big cĂ©l, de egyszer csak eszközzĂ© vĂĄlik a kezĂŒnkben az egyetemi elvĂ©telhez. ĂshasonlĂłkĂ©ppen az egyetemi diploma is egyszer cĂ©lbĂłl eszközzĂ© alakul ĂĄt. A baj
csak ott van, ha az ember nem ismeri el Ă©letĂ©ben ennek a cĂ©lkomplexumnak a jelenlĂ©tĂ©t, amikor az erdĆtĆl nem lĂĄtja a ĂĄt, azaz azt gondolja, hogy a âcĂ©lerdĆâszĂ©lĂ©n ĂĄllĂł ĂĄkon kĂvĂŒl nincs több a.
A döntĂ©seket hozĂł vezetĆknek Ă©s minden embernek ezĂ©rt az a eladata, hogyaz Ă©letĂ©t Ă©s munkĂĄjĂĄt jellemzĆ cĂ©lsokszĂnƱsĂ©gben rendet teremtsen. Azaz azegyes cĂ©lokat a megelelĆ helyre tegye Ă©s alakĂtson ki egy ontossĂĄgi sorrendet,Ă©s ezt követĆen helyes döntĂ©sekkel az egyes cĂ©lokat kösse össze a megvalĂłsĂtĂĄ-sukhoz szĂŒksĂ©ges eszközökkel. Ennek sorĂĄn azt is be kell lĂĄtnunk, hogy nembiztos az, hogy kĂ©pesek vagyunk a cĂ©l-lĂ©pcsĆsor tetejĂ©ig ellĂĄtni. Azaz mindig
nyitottnak kell lennĂŒnk arra a gondolatra, hogy Ă©letĂŒnk bĂĄrmelyik pillanatĂĄ-ban Ășj cĂ©lt ismerĂŒnk el, Ă©s ezt az Ășj cĂ©lt be kell tudni Ă©pĂteni sajĂĄt egyĂ©ni cĂ©l-sorrendĂŒnkbe.
A döntési folyAmAt
A döntĂ©st, vagyis az adott pillanatban az ismert cĂ©lok elĂ©rĂ©sĂ©hez szĂŒksĂ©ges esz-közök meghatĂĄrozĂĄsĂĄt, mint a helyes megoldĂĄs megtalĂĄlĂĄsĂĄt, mindig keresĂ©s
elĆzi meg. MinĂ©l tudatosabban Ă©s mĂłdszeresebben zajlik ez a keresĂ©s, annĂĄlbiztosabb az, hogy optimĂĄlis megoldĂĄsra, döntĂ©sre jutunk. EzĂ©rt a szakiroda-lom terjedelmesen Ă©s kĂŒlönĂ©le megközelĂtĂ©sekben Ărja le ezt a döntĂ©si olyama-tot. Mivel a döntĂ©si olyamat egy emberben lejĂĄtszĂłdĂł Ă©lĆ olyamat, ugyanĂșgyahogyan minden Ă©lĆ olyamatnak, ennek is a ritmus a jellemzĆje. Az organikusszemlĂ©let szerint a döntĂ©s tehĂĄt egy az emberben ritmikusan vĂĄltozĂł olyamat,Ă©s nem egy ok-okozati összeĂŒggĂ©sekkel leĂrhatĂł lineĂĄrisan lezajlĂł olyamat. AkövetkezĆkben dr. Lex Bos az ismert holland tanĂĄcsadĂł ĂĄltal kidolgozott dina-mikus ĂtĂ©letalkotĂĄs mĂłdszereire Ă©pĂŒlĆ, rendkĂvĂŒl egyszerƱ Ă©s a gyakorlatban
is jĂłl mƱködĆ döntĂ©si modellt mutatok be, mely kiejezetten a vezetĆk szĂĄmĂĄrakĂ©szĂŒlt. A modell az ismert hĂĄrmassĂĄgbĂłl indul ki, azaz
134
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 136/152
a beteget Ă©s azt mondja: âĂșgy lĂĄtom, a mĂĄjĂĄnak van baja önnelâ. Az orvoselismeri ugyanis, hogy nem lĂ©tezik problĂ©ma annak tulajdonosa nĂ©lkĂŒl, Ă©studja, hogy amennyiben csak a mĂĄjat kezdi el gyĂłgyĂtani, addig nem vĂĄrhatĂłeredmĂ©nyes gyĂłgyulĂĄs. A betegnek is vĂĄltoznia kell ahhoz, hogy a problĂ©ma
valĂłban megoldĂłdjon Ă©s a betegsĂ©g elmĂșljon. Sajnos ez a hozzĂĄĂĄllĂĄs mĂ©g nemgyakori Ă©s Ăgy a vĂĄllalkozĂĄsok vilĂĄgĂĄban is sƱrƱn elĆordul, hogy a âbetegekâkiteszik a problĂ©mĂĄikat közĂ©pre, hogy azokat gyĂłgyĂtsa meg valaki, miközbenĆk semmit sem akarnak vĂĄltozni.
Ez a hozzĂĄĂĄllĂĄs, vagyis a problĂ©ma elvĂĄlĂĄsa a tulajdonosĂĄtĂłl Ă©s annak elvĂĄrĂĄsa,hogy itt van a problĂ©ma Ă©s oldjuk meg azt, a tulajdonosĂĄtĂłl ĂŒggetlenĂŒl, mĂĄr azelsĆ ĂĄzisĂĄban kĂĄrosĂtja a döntĂ©si olyamatot, Ă©s tĂ©ves diagnĂłzishoz, majd rosszdöntĂ©shez vezet. EzĂ©rt a döntĂ©shozatal elsĆ szĂĄmĂș akadĂĄlyĂĄnak kell tekinteni.
Egyébként a probléma amivel kapcsolatban a döntést meg kell hozni, min-
dig egy kĂ©rdĂ©s ormĂĄjĂĄban jelenik meg, mĂ©g akkor is ha ezt nem mindig ismer- jĂŒk el. A olyamat amiben egy akadĂĄly megjelenik egy kĂ©rdĂ©st tesz el, hogy
MĂlT JElEn JĂvĆ
1. A probma
2. A nyek
3. A hr
4. A okok
7. A aernaĂvk
5. s 10.Ăeakos
8. A kövekemnyek
9. A döns
6. A aapevek
HElYzEt-
ElEMzéS
DĂNtĂ©S-HOzAtAl
ĂtĂ©lEt-AlKOtĂĄS
136
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 137/152
âhogyan tovĂĄbb?â vagy âmilyen Ășj eszközökkel tudjuk a cĂ©lt elĂ©rni?â. Amen-nyiben ezt az alapkĂ©rdĂ©st meg tudjuk ogalmazni, akkor ez megkönnyĂti atovĂĄbblĂ©pĂ©st a döntĂ©shozatali olyamat mĂĄsodik ĂĄllomĂĄsra, mert a valĂłdi kĂ©r-dĂ©s ismerete segĂt elszakadni a problĂ©ma okozta elĂ©gedetlensĂ©g hangulatĂĄtĂłl.A kĂ©rdĂ©s ĂĄltal a problĂ©ma egy âismeretiâ problĂ©mĂĄvĂĄ alakul ĂĄt, amikor mĂĄrlehetĆsĂ©g nyĂlik a nyugodt Ă©s kiegyensĂșlyozott helyzetelemzĂ©sre.
2. A tények megismerése
Ebben a hangulatban a következĆ eladat a problĂ©mĂĄval kapcsolatos tĂ©nyekmegismerĂ©sre. Ha vĂĄzlatosan nĂ©zzĂŒk azt, hogy ez mit is jelent a valĂłsĂĄgban,
akkor azt mondhatjuk, hogy ennek az Ăștnak a vĂ©ge nem mĂĄs mint az, amit agyakorlatban belĂĄtĂĄsnak nevezĂŒnk. Ezekben az esetekben nem törtĂ©nik mĂĄs,mint hogy azok akik a megismerĂ©sben rĂ©szt vesznek, ĂtĂ©leteket mondanak ki,amiknek az ĂĄltalĂĄnosan ismert ormĂĄja az, hogy: âez egyâŠ. asztma, egy dino-szaurusz vagy egy csapĂĄgyhibaâ. De gyakori az a megogalmazĂĄs is, amikor aztmondja ki az ember, hogy âebben a olyamatban a âŠâŠ hatĂĄsĂĄval ĂĄllunk szem-benâ. Vagyis ha megfigyeljĂŒk mirĆl is van szĂł a vilĂĄg tĂ©nyeinek a megismerĂ©sesorĂĄn, akkor azt lĂĄtjuk, hogy az orvos, a rĂ©gĂ©sz Ă©s a szerelĆ is, nem tesz mĂĄst,mint hogy egy kijelentĂ©st tesz arrĂłl, hogy amit a tĆle ĂŒggetlen vilĂĄgban lĂĄt az
hogyan kapcsolĂłdik az Ć sajĂĄt belsĆ vilĂĄgĂĄban Ă©lĆ ogalmakhoz, elmĂ©letekhezĂ©s tapasztalatokhoz. Vagyis amikor pl. az orvos azt mondja betegeinek, hogyasztmĂĄja van, akkor nem tett mĂĄst, mint erĆs gondolati aktivĂĄlĂĄssal elĆreho-zott magĂĄbĂłl egy â mĂĄr benne Ă©lĆ â ogalmat, ami szerinte az ĂĄltala tapasztaltkĂłreset leĂrĂĄsĂĄra a leginkĂĄbb megelel. Az esettĆl Ă©s a rĂ©sztvevĆktĆl ĂŒggĆenpersze az is bekövetkezhet, hogy Ășj ogalmat alkot az ember. A dolog valahogyĂșgy mƱködik, hogy amint valami lĂĄthatĂł megjelenik a vilĂĄgban elĆttem, akkorazt azonnal hozzĂĄ köti az ember egyhez, azok közĂŒl a ogalmak közĂŒl amiketismer, amik benne Ă©lnek. AztĂĄn az Ă©lete sorĂĄn ismĂ©t talĂĄlkozik valamivel, ami
a benne Ă©lĆ ogalommal kapcsolatba hozhatĂł Ă©s azt mondja rĂĄ: âEz egy szĂ©l.âA tĂ©nyek megismerĂ©sĂ©vel kapcsolatos olyamatok azonban a valĂłsĂĄgban
ennĂ©l sokkal bonyolultabbak Ă©s összetettebbek szoktak lenni. Mert amennyi-ben valaki gyermekkorĂĄban az alapvetĆ ogalmakat megismeri Ă©s megtanulja,akkor ĂĄltalĂĄban az Ă©let alapvetĆ jelensĂ©geire vonatkozĂłan nem lesznek nagyobbĂtĂ©letalkotĂĄsi problĂ©mĂĄi. De egy eszĂtett konfliktusban, amikor sok oldalrĂłlbeolyĂĄsolt Ă©s meghatĂĄrozott problĂ©ma a vita tĂĄrgya, vagy egy sĂșlyos megbe-tegedĂ©s esetĂ©n, amikor a diagnĂłzistĂłl a beteg Ă©lete vagy egy vĂĄllalkozĂĄs sikereĂŒgg, de bĂĄrmilyen mĂĄs veszĂ©lyhelyzetben is â a vilĂĄg tĂ©nyeirĆl valĂł ĂtĂ©letal-
kotås olyamata mår nem ilyen egyszerƱ. Hiszen ilyen helyzetekben maguka ogalmak is, amikkel dolgunk van, sokkal bonyolultabbak, összetettebbek.
137
V I I I . A v e e Ć i d ö n s e k r Ć
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 138/152
De ettĆl mĂ©g a megismerĂ©s olyamata nem vĂĄltozik meg, hanem az embert Ă©rĆkĂŒlsĆ Ă©szlelĂ©s Ă©s az ez ĂĄltal elĆhĂvott ogalom viszonya hatĂĄrozza meg.
Ebben a olyamatban az ember szĂĄmĂĄra kĂ©tĂ©le tĂ©ny elismerĂ©sĂ©re lehetsĂ©ges,mert a minket körĂŒlvevĆ vilĂĄgban vannak
âą objektĂv tĂ©nyek, melyek az ismert megismerĂ©si technikĂĄkkal elismerhe-tĆk Ă©s meghatĂĄrozhatĂłk, ilyenek az eszközök, a olyamatok, a szabĂĄlyok, astruktĂșrĂĄk adatai Ă©s tĂ©nyei. Ide tartozik minden, ami a mĂ©rhetĆ Ă©s objektĂvmĂłdon megismerhetĆ rĂ©sze a vilĂĄgnak.
âą Ezen kĂvĂŒl azonban vannak szubjektĂv tĂ©nyek is, melyek minden helyzet-ben az anyagi vilĂĄg tĂ©nyei mellett vannak jelen, Ă©s akĂĄrmennyire is nehe-zen hatĂĄrozhatĂłk meg, a megismerĂ©si olyamat nĂ©lkĂŒlĂŒk nem teljes. Ilye-
nek az Ă©rzĂ©sek, ĂĄjdalmak, szimpĂĄtiĂĄk Ă©s antipĂĄtiĂĄk, örömök Ă©s bĂĄnatok,stb. FelismerĂ©sĂŒket akadĂĄlyozza, hogy minĆsĂ©gekrĆl van szĂł, melyekkela mai csak a mĂ©rhetĆ Ă©s rĂ©szekre bontĂł technikĂĄkkal dolgozĂł vilĂĄg nemtud mit kezdeni, ezĂ©rt kiszorulnak a megismerĂ©si olyamatbĂłl. KĂŒlönösennehezen oglalkoznak ezzel a kĂ©rdĂ©ssel a vĂĄllalkozĂĄsok vezetĆi, Ăgy aztĂĄn atĂ©nyek eltĂĄrĂĄsĂĄnak olyamĂĄn az inormĂĄciĂłk egy rĂ©sze hiĂĄnyzik.
Amikor a olyamat beejezĆdött az egyes tĂ©nyek puszta elsorolĂĄsa mĂ©g nemelĂ©g, hanem szĂŒksĂ©g van ezekbĆl egy összeĂŒggĆ kĂ©p kialakĂtĂĄsĂĄra, mĂ©gpediga lehetĆ legkomplettebb mĂłdon, hogy a problĂ©ma elszĂne a lehetĆ legteljesebb
mértékben låtható legyen.
3. A håttér, az okok
Amikor a tĂ©nyekbĆl összeĂĄllt a teljes kĂ©p, akkor ezĂĄltal a problĂ©ma elszĂne lĂĄt-hatĂłvĂĄ vĂĄlik, akkor el kell tenni azt a kĂ©rdĂ©st, hogy âmiĂ©rt lett ilyen?â. Ugyanisa tĂ©nyek eltĂĄrĂĄs mĂ©g nem adott vĂĄlaszt arra a teljesen jogos kĂ©rdĂ©sre, hogy azamit lĂĄtunk az miĂ©rt lett Ă©ppen olyan, amilyennek lĂĄtjuk. EzĂ©rt tovĂĄbb kellhaladnia megismerĂ©si Ășton Ă©s meg kell mĂ©g vizsgĂĄlni azt is, hogy
âą mi a tipikus a helyzetben?âą mi a urcsa a problĂ©mĂĄban?âą mit ejez ki?âą mit akar mondani nekĂŒnk?
Ha kellĆen nyitottan ĂĄllunk a kĂ©rdĂ©shez Ă©s megĂĄlljuk, hogy nem Ă©rtĂ©kelĂŒnkazonnal, akkor a kĂ©rdĂ©sek hatĂĄsĂĄra a elszĂn alatt rejtĆzködĆ jellegzetessĂ©gek,összeĂŒggĂ©sek Ă©s ezĂĄltal a jelensĂ©gek okai is lĂĄthatĂłvĂĄ vĂĄlnak a szĂĄmunkra.Mert amĂg a tĂ©nyek a elszĂnt mutatjĂĄk, itt most a mĂ©lyben, a hĂĄttĂ©rben rejtĆz-ködĆ okokat kell eltĂĄrni, ami csak akkor sikerĂŒlhet, ha kevĂ©s a magyarĂĄzko-
dĂĄs Ă©s a gyors ĂtĂ©let, sokkal inkĂĄbb az Ă©rzĂ©sekre hallgatunk Ă©s a minĆsĂ©geketfigyeljĂŒk.
138
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 139/152
Ebben a ĂĄzisban dĆl el, hogy a döntĂ©s tĂŒneti kezelĂ©st og adni, vagy valĂłdiproblĂ©mamegoldĂĄs lesz. Ugyanis sok vezetĆ rĂ©szben kĂ©nyelmi okokbĂłl, rĂ©sz-ben pedig azĂ©rt, mert maga sem akar szembesĂŒlni a valĂłdi hĂĄttĂ©rrel, ezt alĂ©pĂ©st egyszerƱen kihagyja Ă©s azonnal a diagnĂłzisra ugrik. Ez pedig a döntĂ©siolyamat mĂĄsodik akadĂĄlya: tĂșl kevĂ©s valĂłdi okot keresĂŒnk meg, Ă©s a tĂŒnetettekintjĂŒk diagnĂłzisnak! Ezt a vezetĂ©si Ă©s döntĂ©si mĂłdszert neveztĂ©k el tƱzol-
tĂĄsos vezetĂ©snek, amikor a tƱz oka mindig elderĂtetlen marad, Ă©s ezĂ©rt Ășjrameg Ășjra kigyullad, miközben a vezetĆ minden nap kĂ©tsĂ©gbeesetten prĂłbĂĄljaeloltani azt.
4. A diagnĂłzis
A helyes döntĂ©si olyamat most elĂ©rkezett a diagnĂłzis elĂĄllĂtĂĄsĂĄhoz, ami valĂł- jĂĄban annyit jelent, hogy ĂĄtlĂĄtni a dolgokat Ă©s nem pedig azt, hogy nevet adnineki. Ennek az ĂĄtlĂĄtĂĄsnak a sikere az elsĆzĆ kĂ©t lĂ©pĂ©sben alkotott kĂ©ptĆl ĂŒgg.
Mert ha a kĂ©p teljes Ă©s a tĂŒnetek mellett tartalmazza az okokat is, azaz bemu-tatja a hĂĄtteret is, akkor van remĂ©ny arra, hogy jĂłl ĂĄtlĂĄssuk az egĂ©sz kĂ©pet Ă©s jĂł diagnĂłzist ĂĄllĂtsunk el. Egy jĂłl elrajzolt kĂ©pben azaz alĂĄbbiak egyĂŒttesenĂĄllnak össze:
âą a döntĂ©s szempontjĂĄbĂłl ontos tĂ©nyek Ă©s összeĂŒggĂ©sek,âą az elsĆdleges problĂ©ma,âą Ă©s a mĂ©lyben rejtĆzködĆ okok Ă©s hĂĄttĂ©r.Az aki ezen az Ășton vĂ©gighaladt többnyire azt tudja megĂĄllapĂtani, hogy
most lehet a helyzetet csak igazĂĄn megĂ©rteni. A elszĂnes kĂŒlsĆ vizsgĂĄlat, ami a
tĂŒnetekbĆl indul ki, ritkĂĄn okoz ilyen elismerĂ©st Ă©s hoz mĂ©lyebb megĂ©rtĂ©st.
4. DiagnĂłis ksĂse
A HElYES
DĂnTĂSIFOlYAMAT
tĆ°zOltĂĄS =A ĂŒne a diagnĂłis!
3. Hr s a okokfersa
2. A nyek fersa
139
V I I I . A v e e Ć i d ö n s e k r Ć
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 140/152
5. Az ĂtĂ©letalkotĂĄs
Ezzel a olyamat visszatĂ©rt a döntĂ©shozĂłhoz, akinek most arra kell vĂĄlaszttalĂĄlnia, hogy âhogyan viszonyulok a megtalĂĄlt kĂ©phez?â, mert ilyenkor megkell nĂ©zni magamban, hogy beigazolta-e a gyanĂșmat a diagnĂłzis, vagy esetlegcsalĂłdtam. Csak ezek tisztĂĄzĂĄsa utĂĄn szabad oglalkozni azzal, hogy döntsek-e
vagy sem. Ez a kĂ©rdĂ©s pedig nem mĂĄs, mint a döntĂ©shozĂłban annak eldöntĂ©se,hogy âelegendĆ motivĂĄciĂłval Ă©s meggyĆzĆdĂ©ssel rendelkezem-e ahhoz, hogy aszĂŒksĂ©ges döntĂ©st meghozzamâ. Ha a vĂĄlasz igen, akkor elkezdĆdhet a döntĂ©s-hozatali ĂĄzis, ha viszont nem, akkor cĂ©lszerƱ Ășjra a PROBLĂMA â ĂNYEK âHĂĂR â DIAGNĂZIS Ășt vĂ©gigjĂĄrĂĄsa, Ă©s csak egy következĆ kör utĂĄn elkez-
deni a döntĂ©shozatali kört.Maga ez az ĂtĂ©letalkotĂĄs ebben az esetben morĂĄlis Ă©rtĂ©kĂtĂ©letek alkotĂĄsĂĄt jelenti, ami a következĆk kĂ©rdĂ©sek ormĂĄjĂĄban jelenik meg:
âą Milyen tĂ©nyeket lĂĄtok, tudok megĂĄllapĂtani?âą Milyen jelentĆsĂ©ge van ezeknek a szĂĄmomra?âą Mennyire tudok azonosulni velĂŒk?âą Milyen Ă©rzĂ©seket vĂĄltanak ki belĆlem?âą Akarok-e, tudok-e tenni Ă©s ha igen, akkor min akarok vĂĄltoztatni?
Ha az elhatĂĄrozĂĄs a döntĂ©s meghozatalĂĄra megszĂŒletett, akkor a olyamat ĂĄtlĂ©p
a jövĆ oldalĂĄra Ă©s megkezdĆdik a döntĂ©shozatal. Ennek lĂ©pĂ©sei a következĆk.
6. Az alapelvek
Minden döntĂ©s mindig abbĂłl indul ki, hogy mi illetve a közössĂ©g amiben dol-gozunk milyen alapelveket vall, ugyanis ezek adnak vĂĄlaszt arra, hogy hogyancsinĂĄljuk azt, amit csinĂĄlunk. A döntĂ©shozatali olyamatban Ă©s ott is a diag-nĂłzis elĂĄllĂtĂĄsa utĂĄn ezek az alapelvek mĂĄr nem tƱnnek olyan elvontnak, mintesetleg korĂĄbban. Hiszen most lĂĄtjuk, eledezzĂŒk, hogy az eddigi helyzethez
milyen alapelvek alkalmazĂĄsa vezetett el. A vezetĆ elĆtt vilĂĄgossĂĄ vĂĄlik, hogymiĂ©rt gondolta valaki azt, hogy csalni is lehet, vagy el lehet vinni valamit aminem az övĂ©, tehĂĄt lĂĄthatĂłvĂĄ vĂĄlik, hogy az eddigi döntĂ©sek, munkamĂłdszerek,struktĂșrĂĄk mit eredmĂ©nyeznek! Ha ezek eltĂ©rnek attĂłl, amit szeretnĂ©nk, hanem elelnek meg azoknak az alapelveknek melyeket meg akarunk valĂłsĂtani,akkor azonnal adĂłdik a eladat, hogy tudatosĂtani kell minden Ă©rintettbenazt, milyen alapelvek szerint akarunk mƱködni Ă©s a jövĆben dönteni. (Azalapelvekkel Ă©s azok jelentĆsĂ©gĂ©vel a olyamatokban a 6. ejezetben oglalkozikrĂ©szletesen.)
140
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 141/152
7. Az alternatĂvĂĄk
A következĆ eladat, hogy az alapelveken ĂĄllva meg kell keresni az összes lehet-sĂ©ges alternatĂvĂĄt, majd el kell dolgozni Ćket. Ennek olyamata a következĆlehet:
âą Az összes lehetĆsĂ©get össze kell gyƱjteni, anĂ©lkĂŒl hogy Ă©rtĂ©kelnĂ©nk Ćket(pl.: brain storming mĂłdszerrel),
âą az összes alternatĂvĂĄt az elogadott alapelvek szerint megvizsgĂĄlni Ă©s anem megelelĆket törölni, mert ilyen megoldĂĄsokat nem akarunk meg-
valĂłsĂtani,âą az összes alternatĂvĂĄt, ami szemben ĂĄll a valĂłsĂĄggal Ă©s a tĂ©nyekkel törölni
kell, mert a tĂ©nyeket nem lehet ĂĄtlĂ©pni.Az alternatĂvĂĄk, mint lĂĄtjuk, mintegy kĂ©t hatĂĄr között közĂ©pen helyezkednekel, az egyik oldalon ugyanis
⹠a tények hatåroljåk, melyeket nem tudunk åtlépni,⹠a måsik oldalról pedig az elvek hatåroljåk, melyeken mi emberek nem aka-
runk tĂșllĂ©pni.
8. A következmények
A következĆ lĂ©pĂ©sben az Ăgy ennmaradĂł alternatĂvĂĄkhoz el kell vĂĄzolni alehetsĂ©ges következmĂ©nyeket, majd megvizsgĂĄlva ezeket valamennyit törölnikell, melyek nem megelelĆek vagy nem megvalĂłsĂthatĂłak. A következmĂ©nyekmĂĄr a jövĆ konkrĂ©t tĂ©nyei, melyek meg ognak valĂłsulni, Ă©s mivel a jövĆre
vonatkozĂłan egyeseknek kĂvĂĄnsĂĄgai, mĂĄsoknak Ă©lelmei vannak, ezĂ©rt ez aolyamatnak egy kritikus pontja. Szervezetben, közössĂ©gben gyakran mĂĄs Ă©smĂĄs következmĂ©nyekkel jĂĄrnak egyes döntĂ©sek, miközben minden csoport-nak Ă©s szervezetnek mĂĄs Ă©s mĂĄs igĂ©nyei vannak. EzĂ©rt meg kell vizsgĂĄlni aztis, hogy egy-egy alternatĂva megvalĂłsĂtĂĄsĂĄnak kire milyen következmĂ©nye van,
Ă©s ezt mikĂ©nt Ă©li meg! Ha megĂ©rtjĂŒk a többiek eltĂ©rĆ igĂ©nyeit, akkor tudjukcsak a dilemmĂĄkat megoldani, elogadhatĂł kĂĄrpĂłtlĂĄst talĂĄlni.
Ăppen ez okozza a döntĂ©shozatal mĂĄsik problĂ©mĂĄjĂĄt, hogy a vezetĆ nemakar oglalkozni a döntĂ©s következmĂ©nyeivel Ă©s ezĂ©rt egyszerƱen az alapel-
vekrĆl ĂĄtugrik a döntĂ©s lĂ©pĂ©re Ă©s többnyire sajĂĄt alapelveire alapozva, Ă©s Ăgy akövetkezmĂ©nyekkel nem szĂĄmolva hozza meg a döntĂ©sĂ©t. Vagyis nem mĂ©ri elsem az alternatĂvĂĄkat, sem pedig a döntĂ©s következmĂ©nyeit, azaz nagy valĂłszĂ-nƱsĂ©ggel hibĂĄs döntĂ©st hoz.
141
V I I I . A v e e Ć i d ö n s e k r Ć
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 142/152
9. A döntés
A olyamat itt egy ontos pontjĂĄhoz Ă©rkezik, ugyanis itt hatĂĄrozunk Ă©s kimond- juk, megogalmazzuk a döntĂ©st. Kimondjuk, hogy minek kell a jövĆben törtĂ©n-nie, mit akarunk elĂ©rni. Fontos azonban tisztĂĄban lenni azzal, hogy a döntĂ©snem csak azt jelenti, hogy tudjuk mit akarunk, hanem azt is, hogy cselekedniogunk Ă©s megvalĂłsĂtjuk azt, amit elhatĂĄroztunk! Hiszen a döntĂ©ssel a gondo-latot kötjĂŒk össze az akarattal. A döntĂ©ssel tehĂĄt a gondolkodĂĄs szakasza vĂ©getĂ©rt Ă©s most a cselekvĂ©s ideje következik.
A döntĂ©s ezĂĄltal a megvalĂłsĂtĂĄs cĂ©lkitƱzĂ©sĂ©vĂ© vĂĄlik, Ă©s az Ăgy elindĂtott olya-mat csak akkor Ă©r vĂ©get, ha a cĂ©l teljes egĂ©szĂ©ben megvalĂłsult! AlapszabĂĄlynak
kell tekinteni, hogy aki döntĂ©st hoz, annak kell vĂĄllalnia nemcsak a tartalmihelyessĂ©g, hanem a megvalĂłsĂtĂĄs elelĆssĂ©gĂ©t is. Sok mindent ĂĄt lehet ruhĂĄznimĂĄsokra, ĂĄm a megvalĂłsĂtĂĄs elelĆssĂ©gĂ©t nem! A eladat elvĂ©gzĂ©sĂ©nek ĂĄtruhĂĄ-zĂĄsa ugyanis nem azonos a elelĆssĂ©g megszƱnĂ©sĂ©vel. Ăppen ez a döntĂ©shoza-tali olyamatok mĂĄsik nagy problĂ©mĂĄja, hogy sok vezetĆ Ășgy gondolja, a dön-tĂ©ssel az Ć eladata beejezĆdött, a többi mĂĄr a munkatĂĄrsak dolga.
10. Az ĂtĂ©letalkotĂĄs
Amikor az ember meghozott egy döntĂ©st, akkor nagyon jĂł lenne, ha kapna valami visszaigazolĂĄst arra vonatkozĂłan, hogy mikor jĂł a döntĂ©se, illetvemikor rossz. ĂltalĂĄban Ășgy gondoljuk, hogy ilyen döntĆbĂrĂł nem lĂ©tezik, merta döntĂ©s is olyan, mint a puding, vagyis a prĂłbĂĄja az evĂ©s. A döntĂ©s helyes-sĂ©gĂ©re vonatkozĂłan valĂłban a gyakorlat lesz a vĂ©gsĆ döntĆbĂrĂł, Ă©s a döntĂ©snyomĂĄn megindult cselekvĂ©si olyamat eredmĂ©nye ogja megmutatni azt, hogymilyen volt a döntĂ©s, de ennek ellenĂ©re Ă©l bennĂŒnk egy jelzĆrendszer, ami min-denkor â közvetlenĂŒl a döntĂ©st követĆen â megmondja nekĂŒnk, hogy milyendöntĂ©st hoztunk. Csak hallgatni kell rĂĄ! Ez a bennĂŒnk mƱködĆ jelzĆrendszer
pedig nem mĂĄs, mint az Ă©rzĂ©seink. Minden döntĂ©sĂŒnk utĂĄn megjelenik ben-nĂŒnk egy Ă©rzĂ©s, ami vagy elĂ©gedettsĂ©get Ă©s nyugalmat sugĂĄroz, vagy pedig elĂ©-gedetlensĂ©get Ă©s eszĂŒltsĂ©get, attĂłl ĂŒggĆen, hogy milyen is volt a döntĂ©s. ehĂĄtaki hallgat az Ă©rzĂ©seire Ă©s figyeli annak jelzĂ©seit, az meghallhatja a benne Ă©lĆdöntĆbĂrĂł hangjĂĄt, mert az minden esetben csalhatatlanul jelez neki. Ezzel aolyamat â visszatĂ©rve a döntĂ©shozĂłhoz â most ismĂ©t egy belsĆ ĂtĂ©lethozatallalejezĆdik be.
AttĂłl ĂŒggĆen, hogy az Ă©rzĂ©sek, ez a belsĆ hang mit sĂșg vagy vĂ©glegesen vĂ©get Ă©r a olyamat vagy pedig Ășjra elindul. Mindenki ismer olyan helyzete-
ket, amikor egy döntĂ©s utĂĄn maga mondta ki, hogy itt valami nem stimmelĂ©s ezĂ©rt Ășjra kezdte a döntĂ©si olyamatot. Ilyenkor vagy a jövĆvel kapcsolatos
142
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 143/152
döntĂ©shozatali kör Ășjra bejĂĄrĂĄsĂĄval Ășj alternatĂvĂĄkat Ă©s Ășj következmĂ©nyeketismerhetĂŒnk el, melyek addig elkerĂŒltĂ©k a figyelmĂŒnket, vagy ha szĂŒksĂ©ges-nek Ă©rezzĂŒk, akĂĄr az elejĂ©rĆl is ĂșjrakezdhetjĂŒk a olyamatot.
Ennek a modellnek Ă©ppen az a speciĂĄlis tulajdonsĂĄga, hogy nem egy irĂĄnyĂș,hanem lehetĆsĂ©get ad arra, hogy â ritmikusan â minden alkalommal amikor aolyamat visszatĂ©rt az emberhez, Ășjra kezdĆdjön Ă©s csak akkor induljon tovĂĄbb,amikor az Ă©rzĂ©sek szintjĂ©n is minden rendben van.
egyĂ©ni Ă©s csoPortos döntĂ©sekrĆl
A döntĂ©shozatal kapcsĂĄn azt is tisztĂĄzni kell, hogy ki tud dönteni. LĂ©tezik-ecsoportos döntĂ©s? Erre a vĂĄlasz viszonylag egyszerƱ, mert dönteni csak azegyĂ©n tud! Az a olyamat amit az elĆzĆekben bemutattam, az egyĂ©ben jĂĄtszĂł-dik le, a mĂșltban Ă©s a jövĆben az utat egymaga jĂĄrja be, mĂ©g akkor is ha közbentöbben is jelen vannak Ă©s ugyanazzal a kĂ©rdĂ©ssel oglalkoznak. Az egyhangĂș
vagy konszenzusos döntĂ©s is csak akkor jön lĂ©tre, ha a olyamatban rĂ©sztvevĆminden egyes szemĂ©ly, a benne lezajlĂł olyamat sorĂĄn azonos vĂ©geredmĂ©nyre jut. Ebben segĂthetik egymĂĄst a rĂ©sztvevĆk azzal, hogy közösen vĂĄzoljĂĄk el amĂșlt Ă©s a jövĆ egyes elemeit, de a döntĂ©s mindenkiben belĂŒl szĂŒletik meg. Per-
sze az, hogy e közben milyen hatĂĄsok Ă©rik az embert Ă©s ezek hogyan hatnak abenne megszĂŒletĆ döntĂ©sre, az mĂĄr egy mĂĄsik kĂ©rdĂ©s.EzĂ©rt ha egy csoportban hozunk döntĂ©st, akkor meg kell vizsgĂĄlni azt, hogy
az egyĂ©nt mennyire ragadta magĂĄval a csoport ereje. Ez pedig megtörtĂ©nhettudatosan vagy tudattalanul, de akĂĄr Ăgy akĂĄr Ășgy, egy csoportban mindigkönnyebb igent mondani egy döntĂ©sre, mint egyedĂŒl. MinĂ©l nagyobb a cso-port, annĂĄl inkĂĄbb ez a helyzet Ă©s 5 Ć elett jĂłl megfigyelhetĆ, hogy az emberekegy rĂ©sze mĂĄr nem önĂĄllĂłan, hanem a csoport vĂ©lemĂ©nye alapjĂĄn dönt.
Ennek az lesz az eredmĂ©nye, hogy az egyĂ©n Ășgy Ă©rzi, a döntĂ©sĂ©rt neki nem
mĂĄr kell viselnie a elelĆssĂ©get, hiszen az a csoportot ogja terhelni majd. JĂłllĂĄthatĂł ez abbĂłl, hogy ha megkĂ©rdezĂŒnk egy csoporttagot, hogy egyĂ©nileg iselvĂĄllalnĂĄ-e a csoportos döntĂ©st, akkor többnyire ânemâ a elelet. Csak az
volt valĂłdi döntĂ©shozĂł, aki egyedĂŒl is Ășgy döntene, mint csoportban, amikora többiek nincsenek mĂĄr mellette. Viszont ez a ritkĂĄbb Ă©s ezĂ©rt meg kelenelkĂ©rdezni a csoport tagjaitĂłl, hogy van-e bennĂŒk elĂ©g erĆ az egyĂ©ni döntĂ©smeghozatalĂĄhoz. Hogy ez mennyire lĂ©nyeges, azt jĂłl mutatja az, hogy ha egyzenekari tagtĂłl megkĂ©rdezik, akar-e szĂłlista vagy karmester lenni, akkor ĂĄlta-lĂĄban kiderĂŒl, hogy az emberek többnyire nem akar sem szĂłlista, sem pedig
karmester lenni.
143
V I I I . A v e e Ć i d ö n s e k r Ć
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 144/152
A mĂșlttAl kAPcsolAtos döntĂ©sek
Egy vezetĆ erĆsen kötĆdik a mĂșlthoz Ă©s a jövĆhöz, miközben a jelenben ĂĄll. AmĂșlttal kapcsolatban a vezetĆnek az a eladata, hogy a cĂ©lok elĂ©rĂ©sĂ©hez szĂŒksĂ©-ges stabilitĂĄst, a olyamatok vĂĄltozatlansĂĄgĂĄt biztosĂtsa. Ez azt a eladatĂĄt jelenti a
vezetĆnek, ami a mĂșlt eredmĂ©nyeinek a megĂłvĂĄsĂĄban mutatkozik meg, azaz:âą a meglĂ©vĆ struktĂșrĂĄk ĂĄllandĂłsĂtĂĄsa,âą a olyamatok ĂĄllandĂł enntartĂĄsa,âą a eladatok delegĂĄlĂĄsa Ă©s rendszeres ellenĆrzĂ©se,âą a piaci munka olyamatos megtartĂĄsa,âą a piaci rĂ©szesedĂ©s megĆrzĂ©se,
âą a termelĆ berendezĂ©sek karbantartĂĄsa,âą a munkatĂĄrsak munkavĂ©gzĆ kĂ©pessĂ©gĂ©nek enntartĂĄsa.Miközben a vezetĆ ezt a tevĂ©kenysĂ©gĂ©t vĂ©gzi, a stabilitĂĄs enntartĂĄsa hol több,hol kevesebb beavatkozĂĄst igĂ©nyel. AzoknĂĄl a szervezeteknĂ©l, ahol a olyamatok
jĂłl meghatĂĄrozottak Ă©s minden munkatĂĄrs pontosan tudja a sajĂĄt helyĂ©t Ă©s el-adatĂĄt, ott kevesebb vezetĆi beavatkozĂĄsra van szĂŒksĂ©g. Ahol viszont nincsenkialakult Ă©s rögzĂtett szervezet, ahol a olyamatokat a munkatĂĄrsaknak tudnikell, âez a kötelessĂ©geâ, szoktĂĄk mondani, ott bizony sokkal több beavatkozĂĄsra
van szĂŒksĂ©g. Sokszor mĂĄr annyira, hogy a vezetĆknek minden ideje a vĂĄllalko-
zĂĄs stabilitĂĄsĂĄnak enntartĂĄsĂĄra megy el! MĂĄsra mĂĄr nem is marad idejĂŒk.De melyek ezek a beavatkozĂĄsok? Mi is törtĂ©nik akkor, amikor a stabilitĂĄsenntartĂĄsĂĄhoz vezetĆi beavatkozĂĄsokra van szĂŒksĂ©g? MindkĂ©t elĆbb emlĂ-tett esetben a vezetĆknek akkor kell beavatkozniuk, amikor a olyamatokban
valami problĂ©ma merĂŒl el, krĂzis helyzet ĂĄll elĆ. Ez azt jelenti, hogy egy mun-katĂĄrs nem tudja, hogy az ismert cĂ©lhoz milyen eszközök alkalmazĂĄsĂĄval tudeljutni! Azt a rosszabb ĂĄllapotot most nem is emlĂtem, amikor a munkatĂĄrsakmĂ©g a cĂ©lokat sem ismerik. EzĂ©rt nagyon ontos annak tisztĂĄzĂĄsa, hogy ha
valaki azt gondolja, hogy az éves orgalom elvårt szåmainak közlése mår célo-
kat adott az embereknek, az gondolja csak vĂ©gig, hĂĄnyĂ©le Ășton lehet eljutniegy ilyen cĂ©lhoz, illetve ha csak ilyen cĂ©lunk van, akkor a vezetĆnek mennyimĂĄs problĂ©mĂĄval is meg kell kĂŒzdenie, mert mindenki mĂĄs-mĂĄs Ășton gondoljaeljutni e cĂ©lokhoz.
A beavatkozĂĄsok, a problĂ©mamegoldĂĄsok mindig a jelenben törtĂ©nnek, Ă©sezeknek a ormĂĄja az elĆzĆekben ismertetett olyamat eredmĂ©nykĂ©nt megszĂŒ-letĆ döntĂ©sek, melyekben a stabil olyamatok enntartĂĄsa Ă©rdekĂ©ben a közös cĂ©lelĂ©rĂ©sĂ©hez szĂŒksĂ©ges eszközökrĆl kell dönteni. Ha a problĂ©ma elismerĂ©sekornem hozok azonnal döntĂ©st, akkor ezzel a olyamatok stabilitĂĄsĂĄt veszĂ©lyeztetem,
Ă©s ezzel egy idĆben az egĂ©sz vĂĄllalatot is veszĂ©lybe sodrom. Nem vĂ©letlen, hogya vilĂĄg minden vezetĆkĂ©pzĆjĂ©ben azt tanĂtjĂĄk, hogy a vezetĆknek nem döntĂ©si
144
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 146/152
minĆsĂ©grĆl, amely kĂ©pes megmondani, hogy ha Ă©n ma ezt meg ezt a dolgotteszem, akkor annak ez meg ez a vĂĄrhatĂł következmĂ©nye lesz. A következmĂ©-nyek, amelyek közvetlenĂŒl az Ă©n döntĂ©seim ĂĄltal jelennek meg a vĂĄllalatnĂĄl, azĂ©n szĂŒlötteim, azokat vĂĄllalnom kell, akĂĄr jĂłl lĂĄttam Ćket, akĂĄr nem.
Ăsszeoglalva a döntĂ©ssel Ă©s az eddig tĂĄrgyalt döntĂ©si olyamattal kapcsolat-ban a legontosabb jellemzĆk a következĆk:
MĂlT JElEn JĂvĆ
StABIlIzĂĄlĂĄS DĂNtĂ©S DINAMIzĂĄlĂĄS
FOlYAMAt FElElĆSSĂ©G KĂVEtKEzMĂ©NY
PROBlĂ©MA EGYENSĂlY EREDMĂ©NY GONDOlAt Ă©RzĂ©S AKARAt
A döntések morålis oldAlA
Amikor döntöttem, akkor cselekedetek olyamata indul be körĂŒlöttem, Ă©s
mivel mindenki a rĂĄ jellemzĆ akarati megnyilvĂĄnulĂĄsok szerint dönt, ezĂ©rtminden döntĂ©s mĂĄs Ă©s mĂĄs, de mindenki az Ć akarati megnyilvĂĄnulĂĄsa ĂĄltallĂ©trehozott esemĂ©nyekĂ©rt elel. A döntĂ©s tehĂĄt egy akarati tevĂ©kenysĂ©g! Azaza elelĆssĂ©gĂŒnk itt a tĂĄrsaink, a vezetĆink, a tulajdonosok elĂ© az, hogy mittettĂŒnk, Ă©s annak milyen eredmĂ©nye lett. Hiszen a döntĂ©sĂŒnk az a beindultesemĂ©nyek olyamata.
EbbĆl az is következik, hogy a döntĂ©seknek van egy morĂĄlis oldala. Azt mĂĄrlĂĄttuk, hogy minden problĂ©ma mögött valahol egy ember hĂșzĂłdik meg, min-den problĂ©mĂĄnak van egy tulajdonosa, Ăgy aztĂĄn a olyamatban elmerĂŒlt prob-
lĂ©mĂĄkat emberekre lehet visszavezetni, emberi tulajdonsĂĄgokra vagy hibĂĄkra.Amikor tehĂĄt a vezetĆk a elismert hibĂĄk, problĂ©mĂĄk kijavĂtĂĄsĂĄrĂłl döntenek,minden döntĂ©sĂŒknek hatĂĄsa van a problĂ©ma tulajdonosĂĄra, egy emberre is. Ezadja a döntĂ©sek morĂĄlis tartalmĂĄt, hiszen döntĂ©seinkkel, mĂ©g ha nem is egyĂ©r-telmƱen Ă©s direkt mĂłdon, de minden esetben emberekrĆl döntĂŒnk, egyĂ©nrĆlĂ©s közössĂ©grĆl is egy idĆben!
SzintĂ©n ontos morĂĄlis kĂ©rdĂ©s az is, hogy mi a helyzet akkor, ha nem dön-tĂŒnk, pedig lĂĄtjuk a problĂ©mĂĄt. Mit is okozunk ezzel a olyamatokban, a vĂĄl-lalatnĂĄl Ă©s ezĂĄltal az emberekben? Az egyĂ©rtelmƱ, hogy a problĂ©mĂĄs helyzet
enntartĂĄsa is hat az emberekre, azaz a nem döntĂ©sĂŒnk is az emberekkel kap-csolatos Ă©s komoly morĂĄlis kĂ©rdĂ©sek kapuit eszegeti.
146
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 148/152
vĂĄrniuk arra, hogy az ĂĄltaluk hozott döntĂ©sek eredmĂ©nyĂ©rĆl visszajelzĂ©st kap- janak. Azaz az alsĂłbb szinteken dolgozĂłk szinte azonnal, de legalĂĄbbis napo-kon belĂŒl Ă©rtesĂŒlnek döntĂ©seik eredmĂ©nyĂ©rĆl, mĂg a elsĆbb szinteken a veze-tĆknek olyan döntĂ©seket kell hozniuk, melyek eredmĂ©nyĂ©re bizony hosszĂșideig vĂĄrni kell, nĂ©ha akĂĄr több Ă©vig is.
A kĂ©rdĂ©s itt mindig az, hogy mi adja az embernek az erĆt ahhoz, hogy eztaz idĆt ki tudja vĂĄrni. Minden ember ugyanis mĂĄs Ă©s mĂĄs idĆt kĂ©pes elviselni,kibĂrni, amĂg döntĂ©sĂ©nek eredmĂ©nye lĂĄthatĂłvĂĄ vĂĄlik. Ezzel kapcsolatban ElliotJacques azt ismerte el, hogy az emberi ĂN egy tĂ©rben helyezkedik el, Ă©s ebbena tĂ©rben hĂĄrom ontos elemhez van kapcsolata, mĂ©gpedig a mĂșlt â jelen â jövĆhĂĄrmassĂĄgĂĄhoz. Ez a hĂĄrom dolog az ember Ă©letĂ©ben mint a munkavĂ©gzĂ©s
hĂĄrom alapeleme jelenik meg, mertâą a mĂșlt az ellenĆrzĂ©s,âą a jelen a kivitelezĂ©s Ă©sâą a jövĆ a tervezĂ©sminĆsĂ©gĂ©t hordozza.
Amennyiben ezt a hĂĄrmassĂĄgot egy emberre Ă©rtelmezve egy hĂĄromszög or-mĂĄjĂĄban rajzoljuk el, akkor egy olyan hĂĄromszöget kapunk, mely az adottemberre jellemzĆ, Ă©s elelĆssĂ©gvĂĄllalĂĄsĂĄnak kĂ©pessĂ©gĂ©t adja meg. ehĂĄt ebbĆlkövetkezik, hogy egy döntĂ©s Ă©s az ember elelĆssĂ©gvĂĄllalĂĄsi kĂ©pessĂ©ge össze-ĂŒgg egymĂĄssal. Ăgy aztĂĄn minden munkatĂĄrsunknak mĂĄs Ă©s mĂĄs hĂĄromszöge
van, Ă©s ennek a nagysĂĄgĂĄt a vezetĆknek termĂ©szetesen ismerniĂŒk kell, azaz egy
vezetĆi eladat az, hogy mennyire vagyok kĂ©pes egy munkatĂĄrsam elelĆssĂ©g-skĂĄlĂĄjĂĄt igaz Ă©s Ćszinte mĂłdon meghatĂĄrozni.
JĂvĆ â TERvEZĂS (dinamis)
Ăn
A feeĆssg Vas kpessge
MĂlT â EllEnĆRZĂS(sabiis)
JElEn â KIvITElEZĂS(döns)
148
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 149/152
A felelĆssĂ©grĆl
ehĂĄt az elĆzĆekbĆl jĂłl lĂĄthatĂł, hogy a döntĂ©sek Ă©s a elelĆssĂ©g egymĂĄssal össze-ĂŒggĆ dolgok. Ez a vĂĄllalkozĂĄs minden munkatĂĄrsĂĄnak Ă©s vezetĆjĂ©nek ele-lĆssĂ©gĂ©t jelenti, hiszen rĂ©szben vagy egĂ©szben Ćk elelĆsek a olyamatok stabil,problĂ©mamentes leolyĂĄsĂĄĂ©rt illetve azok dinamizĂĄlĂĄsĂ©rt, a vĂĄltozĂĄsok beve-zetĂ©sĂ©Ă©rt. Amikor egy vezetĆ megkapja a kinevezĂ©sĂ©t, akkor ezzel egy idĆbenelelĆssĂ©ge is lesz, gyakran hasznĂĄljuk azt a kiejezĂ©st, hogy âmĂĄtĂłl te elelszazĂ©rt, hogy ez vagy az a olyamat/eladat sikeres legyen.â De mit is jelent ezaz igen gyakran hasznĂĄlt, de nehezen Ă©rtelmezhetĆ szĂł? Mit takar az, hogyelelĆssĂ©g?
Amikor az ember egy szĂł mĂ©lyebb Ă©rtelmĂ©t akarja megkeresni, akkor a leg-több segĂtsĂ©get a nyelv tudja adni. NĂ©zzĂŒk meg, hogy mit is jelent ez nĂ©metĂŒlĂ©s angolul, illetve azt is, hogy talĂĄlunk-e olyan vonĂĄsokat, melyek segĂtenek a
jelentĂ©s meghatĂĄrozĂĄsĂĄban? Magyarul: felelĆssĂ©g, nĂ©metĂŒl: verantwortung Ă©sangolul: responsibility. Azaz mindhĂĄrom nyelven a szĂł rĂ©szĂ©t kĂ©pezi a elel,elelet szĂł, sĆt az angol egyenesen a elelet kĂ©pessĂ©gĂ©t jelenti szĂł szerinti ordĂ-tĂĄsban. A nyelv ĂĄltalĂĄban tökĂ©letesen kiejezi azt a tartalmat, ami a szĂł mögöttrejlik. Ennek alapjĂĄn azt mondhatjuk, hogy a elelĆssĂ©g nem mĂĄs, mint a veze-tĆknek az a kĂ©pessĂ©ge, hogy vĂĄlaszokat adjanak, azaz a elelĆssĂ©g egyenlĆ a
vĂĄlaszadĂĄsi kĂ©pessĂ©ggel. Ez pedig, mint azt a korĂĄbbi rĂ©szekben bemutattam,nem egyszerƱen csak az ember szellemi kĂ©pessĂ©ge, hanem ennek van egymorĂĄlis oldala is, mert a kĂ©rdĂ©seket minden esetben az embertĂĄrsaim teszikel, a problĂ©mĂĄkat Ćk okozzĂĄk.
De mire kell vĂĄlaszolniuk? Nem mĂĄsra, mint azokra a kĂ©rdĂ©sekre, amelyek aolyamat stabilizĂĄlĂĄsa Ă©s dinamizĂĄlĂĄsa sorĂĄn elmerĂŒlt problĂ©mĂĄk mögött rej-lenek! Vagyis a elelĆssĂ©g elvĂĄllalĂĄsa nem mĂĄs, mint a döntĂ©s! Aki elelĆs veze-tĆkĂ©nt akar mƱködni Ă©s dolgozni, annak az elĆzĆekben ismertetett döntĂ©simodellt vagy bĂĄrmilyen mĂĄs, szĂĄmĂĄra legjobban alkalmas modellt ismernie
Ă©s alkalmaznia kell. Aki ezt a vĂĄlaszt nem adja meg, azaz nem dönt, az vezetĆielelĆssĂ©gĂ©nek nem â vagy csak rĂ©szben â tud megelelni. A döntĂ©s, mint lĂĄt-tuk, minden vezetĆ kötelessĂ©ge!
A döntések felfelé törekednek
A döntéseknek van még egy nagyon érdekes tulajdonsåguk is, mégpedig az,hogy elelé törekednek. Mit jelent ez? Amikor egy közösség, egy vållalkozås
életében a olyamatokban valamilyen probléma lép el, akkor valakinek dön-tenie kell arról, hogy ezt a problémåt milyen eszközök alkalmazåsåval lehet
149
V I I I . A v e e Ć i d ö n s e k r Ć
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 150/152
megoldani. Ahhoz azonban, hogy ez a döntĂ©s ott szĂŒlessen meg, ahol a szĂŒk-sĂ©ges eszközöket, azok alkalmazhatĂłsĂĄgĂĄt a legjobban ismerik, arra van szĂŒk-sĂ©g, hogy a problĂ©ma elmerĂŒlĂ©si helyĂ©n a dolgozĂłk a következĆk birtokĂĄbanlegyenek:
âą olyan közös cĂ©lok, hogy abbĂłl a tennivalĂł, a szĂŒksĂ©ges eszköz egyĂ©rtel-mƱen következik,
âą a vezetĆk vĂĄrjĂĄk el a munkatĂĄrsaiktĂłl, hogy kreatĂvan Ă©s önĂĄllĂłan dönt-senek,
âą a vĂĄllalatnĂĄl egyĂ©rtelmƱen legyen szabĂĄlyozva, hogy kinek Ă©s milyen esz-közök elhasznĂĄlĂĄsĂĄra van lehetĆsĂ©ge Ă©s elhatalmazĂĄsa.
⹠Fontos még az is, hogy az egyes munkatårsak képessége legyen elég a prob-
lĂ©ma elismerĂ©sĂ©hez, Ă©s elegendĆ akarati, morĂĄlis erĆvel rendelkezzenekahhoz, hogy amit meg kell tenni, azt meg is tegyĂ©k Ă©s döntsenek!Ha ezek a eltĂ©telek mind egyĂŒtt vannak, akkor van remĂ©ny arra, hogy a dön-tĂ©sek ott szĂŒletnek meg, ahol a problĂ©ma elmerĂŒl, Ă©s csak azokkal mennekmagasabb szintekre, melyekkel kapcsolatos döntĂ©sek oda is valĂłk. De a gya-korlatban sajnos azt tapasztaljuk, hogy a munkatĂĄrsak minden aprĂł-cseprĆproblĂ©mĂĄval vezetĆiket zavarjĂĄk Ă©s döntĂ©seket kĂ©rnek tĆlĂŒk, miközben a
vezetĆk pedig nem Ă©rtik, miĂ©rt nem tudjĂĄk ezt a dolgot ott lenn eldönteni. Atapasztalatok azt mutatjĂĄk, hogy azĂ©rt nem, mert az elĆbbiekben emlĂtett el-
tĂ©telekbĆl egy vagy több nincs rendben, Ă©s ilyen esetekben törvĂ©nyszerƱ, hogya munkatĂĄrsak olyan dolgokkal is Ćnökeiket zavarjĂĄk, amiket nekik kelleneeldönteniĂŒk.
A döntĂ©sek tehĂĄt mindig elelĂ© törekednek, ha:âą A vezetĆk tudat alatt elvĂĄrjĂĄk a munkatĂĄrsaktĂłl, hogy ne Ćk döntsenek!
Ez az egyik legnagyobb problĂ©ma, mert miközben ĂĄltalĂĄban arrĂłl beszĂ©l-nek, hogy âaz alsĂłbb szintek kĂ©ptelenek egy önĂĄllĂł döntĂ©st hozniâ â min-den mĂĄs mĂłdon, Ăgy pĂ©ldĂĄul azzal is, hogy a kĂ©rdĂ©sekre vĂĄlaszt adnak, aztsugalljĂĄk, hogy csak Ă©n tudok jĂłl dönteni.
âą Nincsenek szabĂĄlyozva a elelĆssĂ©gi viszonyok: ki, miĂ©rt Ă©s milyen mĂ©r-tĂ©kben elel.
âą A munkatĂĄrsak akarati gyengesĂ©gĂŒk vagy morĂĄlis problĂ©mĂĄik miatt nemmerik vĂĄllalni a döntĂ©s terhĂ©t, mert Ă©lnek. Ha ilyenkor a vezetĆk elköve-tik azt a hibĂĄt, hogy helyettĂŒk döntenek, Ă©s ekkor ez a Ă©lelem nem mĂșlikel soha!
EzĂ©rt a tudatos vezetĆ, aki a vĂĄllalkozĂĄsĂĄban a döntĂ©seket a megelelĆ szintekreakarja delegĂĄlni, igyekszik a döntĂ©s megszĂŒletĂ©sĂ©hez szĂŒksĂ©ges Ă©s ent mego-galmazott eltĂ©teleket megteremteni Ă©s ezzel sajĂĄt magĂĄt tehermentesĂteni.
150
Meedzser kaaz â A akozsok orgaiks szemĂ©ete
8/15/2019 Menedzser Kalauz
http://slidepdf.com/reader/full/menedzser-kalauz 152/152
Hemming A.: Stauener Modell, 2003, MiraHusper, W. J. J. â Glasl F.: Von kooperativer Markstrtegie zur Unternehmensentwick-
lung, 2000, StuttgartJacques, E.: Requisite Organization: A otal System or Effective Managerial Organi-
zation and Managerial Leadership or the 21st Century, Falls Church, VA: CasonHall & Co. Pub., 1998.
Jacques, E.: A General Teory o Burocracy, London-New York. International Journalo Psycho-Analysis, 2003.
Jacques, E.: Te lie and behavior o living organism: A general theory. Westport:Praeger. 2002.
Kahneman, D., versky, A. (Eds.): Choices, Values and Frames, Cambgridge Univer-sity Press, Cambridge, 2000
Lievegoed, B.: Managing the Developing Organisation, 1973. avistick PublicationsLievegoed, B.: Lebens kriesen, lebens cjancen, Kösel Verlag, MĂŒnchen, 1979Lievegoed, B.â F. Glasl: Dynamische Unternehmensentwicklung, 1993, StuttgartLievegoed, B.: Eine Kultur des Herzens, 199 4. StuttgartMaslow, A.: Te Farther Reaches o Human Nature NY: Viking, 1971.
Harmondworth, Eng: Penguin Books, 1973.Maslow, A.: Future Visions: Te Unpublished Papers o Abraham Maslow (Ed: Edward
Hoffman) CA: Sage Publications, 1996.Maslow, A.: Motivation and Personality NY: Harper, 1954.
M l A T P h l S i A R i Ch l Hill NC M i