Minőségbiztosítás és Tanúsítás
Minőségirányítási módszer gyakorlati bevezetése
Termékek és folyamatok módszertanilag támogatott minőségtervezése
Minőség (DIN ISO 8402 szabvány szerint): „egység azon jellemzőinak összessége, amelyek
befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen”
Az „egységek”, azaz a termékek, szolgáltatások és folyamatok minőségtervezésének feladata a követelmények és igények, illetve azok teljesítményének számbavétele, valamint a teljesítmény folyamatának kialakítása és befolyásolása.
A minőségtervezés a specifikált projekttervek keretében megvalósuló össztervezés része.
Minőségügyi módszerek áttekintése
A folyamatos javítás japán modellje (Kaizen-stratégia)
Koncepciók„Market in”
A belső ügyfél elve„Quaqlity first”
A minőségügyi veszteségek függvénye
RendszerekTotal quality controll
Just in timeStandardizálás
Javaslatok rendszere
SzerszámokQuality function
deployment (QFD)FMEA-elemzés
Design of experimentes(DOE)
Alapszerszámok
Ügyfél orientáció
Vezetés / vezetési magatartás
DolgozókVállalati szervezetek
A 9000 –es szabványsorozat DIN ISO 9004 nemzetközi szabványa csupán statisztikai módszerekre szorítkozik: „A korszerű statisztikai módszerek megfelelő alkalmazása semmiképpen sem csak a termelést követő fázisokra (vagy a minőség-ellenőrzésre) korlátozódik.”
Statisztikai módszerek alkalmazási területei: Piacelemzés Termékfejlesztés Megbízhatósági
megállapítások Folyamatirányítási, ill.
folyamatalkalmassági tanulmányok
Minőségügyi helyzet felmérése/vizsgálati tervek meghatározása
Adatok elemzése/teljesítmény minősítése/hibaelemzés
A szabvány által megnevezett néhány statisztikai módszer: Kísérleti
tervezés/befolyásoló tényezők elemzése
Variancia/regresszió elemzése
Biztonsági értékelés/kockázatelemzés
Szignifikanciatesztek Minőségi szabályozó
kártyák Statisztikai mintavétellel
történő vizsgálatok
A minőség javításának kiegészítő eszközei (a DIN ISO 9004 szabvány ajánlásában)
Adatgyűjtési formanyomtatvány Rokonsági diagramm (affinitási diagram) Mércék meghatározása (benchmarking) A problémák közös leküzdése (brainstorming) Ok-okozati diagram Folyamatdiagram Minőségi szabályozókártyák Pareto-diagram Korrelációdiagram (szórási diagram)
A minőséghez kapcsolódó stratégiák, rendszerek és módszerek Stratégiák
TQM, lean management és lean production, Kaizen, just in time Rendszerek
Standardizálás, csapatmunka, minőségi kör, számítógéppel támogatott tervezés, DIN ISO 9000 sorozat szerinti minőségirányítási rendszerek
Módszerek Általános mérnöki módszerek
konstrukciós módszerek, szimuláció, csoporttechnológia, értékelemzés (WA)
Általános minőségügyi módszerek Audit, benchmarking, szállítók értékelése, hibák kezelése (elemzése),
szúrópróbarendszerek, minőségértékelés Alapmódszerek
Elemi eszközök: hisztogram, Pareto-diagram, ok-okozati diagram, minőségi szabályozókártyák,
brainstorming, korrelációs diagram Az irányítás alapeszközei:
rokonsági (affinitási) diagram, relációs diagram, fadiagram, mátrixdiagram, hálóterv
A minőségtervezés (QE) módszerei Qualitiy function deployment (QFD); Parts count method (PCM);
hibaelemzés (fault tree analysis – FTA); hibák, lehetőségek és befolyások elemzése (FMEA),
A minőségtervezés módszertani elemei
Piackutatás Termékfejlesztés Gyártástervezés Gyártás Mező
Benchmarking… Tervezési módszerek:Design for manufacture (DFM) Értékelemzés (WA)Csoport-technológia…
A minőségtervezés alapeszközei: Elemi statisztika,Ok-okozati diagramPareto-elemzések
Qualiti function deployment (QFD)
Hibák elkerülése a gyártás során („Poka-Yoke”)Statisztikai folyamatszabályozás (SPC)Evolúciós optimalizálás (EVOP)
Folyamatok kísélet-módszertana (DOE)
Folyamat FMEA-elemzése„Poka-Yoke” tervezés
Termékek kísérletmódszertana (DOE)Multiple environment overstress tests (MEOST)
rendszerek és konstrukciók FMEA-elemzése
Módszerek alkalmazása
A minőség négy fokozataTerület 1. fokozat:
a naivitás2. fokozat:az eszmélés
3. fokozat:a kötelezettség/megvalósítás
4. fokozat:a világklasszis
Vezetés A minőség: szükséges rossz; a problémák és hibák felfedezése
A minőség: költségkérdés; a problémák és hibák korrekciója
A minőség: gazdasági követelmény, hibák elkerülésének erőforrása
A minőség: az egyik legfőbb érték, a megelőzés, a hibamegelőzés létfontosságú
Ügyfél-orientáció
A profit fontosabb az ügyfél elégedettségénél, az értékesítés a marketingnél
Elkezdődik az ügyfelek elégedettségének mérése
Az ügyfél elégedettsége: a minőség egyetlen mércéje, QFD
A belső ügyfél elvének alkalmazása az egész vállalatban
Fejlesztés A termeléstől elválasztó „fal”, a megbízhatóság biztosítása ismeretlen
A fejlesztés és a termelés a dolgozóiból álló csoport új termékekre; hibák, lehetőségek és befolyások elemzése (FMEA), hibaelemzés (FTA)
A gyártáshoz illeszkedő termékfejlesztés, DFM, DFA, gyorsított élettartam-tesztek
A fejlesztés iránya: nulla hiba, nulla eltérés, DEO korai bevezetése a termékfejlesztésben és a folyamatok fejlesztésében, sokszorozott használati feltételek mellett túlterheléses teszt (MEOST)
Folyamat, termelés
Magas selejtarány, sok utómunka, alacsony „rendbe” arány, üzemi eszközök alacsony mértékű rendelkezésre állása, adatözön, kevés elemzés,
Az egy egységre jutó összhiba mérése és közlése, 80-90% „rendben”; alapeszközök: pl. ok-okozati diagramPareto-diagramHisztogramokElemi SPC, minőségi szabályozó-kártyák
A selejt megszűnt: 95+% „rendben”; megelőző magatartás, kísérletmódszertan (DOE); SPC
Külön felügyelet, vizsgálat megszűnt; 100% „rendben”, Poka-Yoke és hibaforrás-felügyelet
A problémák szisztematikus megoldásának alapeszközei
Teljesítményre, költségekre nehezedő külső nyomás:
A verseny globalizálódása A változatok növekvő száma A változtatások növekvő
ráfordításai Az árakra és a forgalomra
nehezedő nyomás Nullahiba-orientáció Rövidebb életciklusok
Teljesítményre, költségekre nehezedő belső nyomás:
Folyamatos költségnövekedés Növekvő tőkelekötés Túl sok szűk keresztmetszet a
folyamatokban Terjengős szervezeti problémák Egyre komplexebb informatikai
követelmények Túlterhelő napi problémák Költség-visszamaradás Növekvő személyzeti
problémák Elszalasztott piaci lehetőségek
Átfogó elemzéssel feltárható nagy hatékonyságpotenciálok
Rendszerezettebb és agresszívabb piaci magatartás Gyorsabb és innovatítvabb fejlesztési és konstrukciós
folyamatok Gazdaságos és piacorientált logisztikai folyamatok a
forgalmazásban, a beszerzésben, a termelésben, a raktározásban és elosztásban
Hatékonyabb minőségbiztosítás Jövőorientált rendszer kialakítása elszigetelt megoldások nélkül Stratégiaorientált személyzeti munka
A potenciálok kihasználásával elérhető eredmények
A piac intenzívebb kihasználása A költségek csökkentése mindegyik költségnemben Rövidebb átfutási idők és nagyobb fokú
határidőhűség Kapacitások felszabadítása, illetve áttételek növelése Kisebb tőke lekötése
A probléma megoldásának folyamata
A probléma felismerése
Célok kitűzése
A probléma elemzése
A probléma definiálása
Megoldások keresése
Megoldások értékelése
Megoldások bemutatása
Megoldások megvalósítása
A megoldás hatásának vizsgálata alkalmazás után
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
1. A probléma felismerése
A résztvevő vagy érintett dolgozó érzékenyégének a probléma megoldására való irányítása
Módszerei: Interjú Prezentáció Kérdésjegyzék Funkcióelemzés Hisztogramok Szabályozókártyák Hibagyűjtő kártyák Dokumentációs tanulmányok
3. A probléma elemzése
A probléma feldarabolása egyenként feldolgozandó részproblémákra Megvizsgálni minden egyes részproblémát Hatás-kölcsönhatás vizsgálata az egész összefüggésen belül az egyes
részproblémák között
Módszerei: Dokumentumok tanulmányozása (pl. mérési eredmények
értékelése) Kérdésjegyzékek (pl. auditok során) Funkcióelemzés Hisztogramok Interjú Kísérletmódszertan Pareto-elemzés Ok-okozati diagram
5. Megoldások keresése
Ötleteket felvető technikák: Brainstorming Attribute listing Szinektika Brainwriting Collective notebook (CNB) Mindmapping Ok-okozati diagram
(Ishikawa)
Interjú Funkcióelemzés Dokumentumtanulmány Pareto-elemzés Kérdésjegyzék Minőségi kör Hisztogram Szórási diagram Szabályozókártyák Affinitási diagram Relációs diagram Fadiagram Nyíldiagram
6. Megoldások értékelése
Feltárásuk után a költségek, megvalósíthatóság, időbeli hatás és hasonlók alapján értékelik a különböző megoldásokat.
Az értékelésnek minden esetben rekonstruálhatónak kell lennie. Módszerek:
Fadiagram Pareto-elemzés Ellenőrző kérdések jegyzéke (ellenőrző lista) Preferenciamátrix Haszonértékmátrix Összehasonlító nyereségszámítás Célok fokozatos súlyozása
Csapatmunka: Jobb megoldások
Munka-előkészítés
Beszerzés
Kutatás Fejlesztés
Gyártás
ForgalmazásMinőségügyVezetés
TájékoztatásTanácsadásSzervezetTapasztalatcsere
Projektcsoport
A csoportmunka formái
Csoportok
Nem a szervezetbe integrált csoportok, átmeneti
A szervezetbe integrált csoportok, tartós
Minőségkör
Projekt munkacsoport
Részben autonóm munkacsoportok
Gyártó és fejlesztő teamek
Munkacsoportok
Minőségkör
A minőségkörök olyan megbeszélésre összeülő munkacsoportok, amelyekben egy közös munkaterület dolgozói rendszeresen, nagyjából hetente 1-2 órára
találkoznak azért, hogy a munkaidő alatt vagy azon kívül – a szabadidő
megfelelő kiegyenlítése mellett – egy moderátor vezetésével
megbeszéljék a munkaterületük problémáit és a javítási lehetőségeket,
és közösen megoldásokat dolgozzanak ki.
Projektcsoportok
Nem egy tartósan összeállt és együtt dolgozó munkacsoportról van szó.
Kialakításukra egy konkrét céllal került sor, mint pl. a fejlesztési projektekben vagy egyéb olyan problémák megoldására, amiket nem lehet a meglévő szervezeti egységek mindennapi munkája során megoldani.
A csoporton belül össze lehet hozni a különböző vállalati területek szakembereit annak megfelelően, hogy rendelkezésre álljon a projekt lebonyolításához szükséges valamennyi ismeret és tapasztalat.
Részben autonóm munkacsoportok
Kisméretű, 3-10 munkatársat foglalkoztató egységek a rendes szervezeten belül
A csoport tagjai folyamatosan együtt dolgoznak (pl. a fejlesztési projekt keretén belül)
Nagyrészt saját maguk felelősek a munkájuk megszervezéséért, úgyhogy a köv. pontokat szabadon tudják kialakítani: A munkafolyamatok koordinálása A szerepek és a funkciók elosztása a csoporton belül Kapcsolódási pontok és az adatok áramlása a csoporton
belül Változó feladatmegosztás a csoporttagok között, amely a
tagok kompetenciáinak a folyamatos növelését eredményezi
Gyártó teamek
A fejlesztő csoportokkal ellentétben, amelyeket egy átmeneti időtartamra 1-1 fejlesztési projektre állítanak össze, a gyártó teamek esetében egy tartós berendezkedésű csoportról van szó.
Tagjai egy vállalat különböző gyártási területeiről kerülnek ki.
A csoport munkájának célja lényegében a tapasztalatcsere, és rendszerint messzemenő kompetenciákkal rendelkeznek.
Munkacsoportok
A vállalaton belüli legkisebb tartós szervezeti egység
Egyre inkább önálló és saját felelősséggel bíró, önmagukon belül szabadon szerveződő egységek
A kreativitástechnikák módszereinek alapjai
„Minden ember kreatív. Kevesen tudják, és csak kevesen tudják használni ezt a képességet. Saját kreativitásunkat és a kollégák kreativitását fejleszteni és céltudatosan alkalmazni művészet.”
A kreativitástechnikákon belül különbséget teszünk: analitikus intuitív
módszerek között. A probléma megoldásának legismertebb módszere a
brainstorming, a legkülönfélébb változatokban: Brainwriting CNB Morfológiai elemzés
A kreativitástechnikákon belül használt módszerek jellemzői
Analitikus módszerek: A gondolkodás folyamata
szisztematikus
A munka folyamatának tagolása szisztematikus
A problémát alkotóelemeire szedik
Különböző megoldási lehetőségeket kombinálnak
Szisztematikusan vizsgálják a teljesítmény és a hatás paramétereit
Intuitív módszerek A kreativitást a szellem spontán
reakcióival ösztönzik
Új szemléletmódokkal elidegenítik a problémát
Analógiák segítségével összehasonlítják a problémákat
Váltakozó társítás hasonló anyaggal
Felhasználják a tudatalattit
A brainstorming
A ’30-as évek végén az amerikai Alex Osborn fejlesztette ki Leginkább a funkciók megtalálásának és az elvek
kidolgozásának fázisában alkalmazzák sikerrel Jelentése: „gondolatáradat” vagy „ötletözön” 1-1 ülésen nagyon sok ötletet kell felvetni, a módszer a
gondolatfelvillanások gyűjteménye Célja: a kreativitás hatásfokának a „csoportban gondolkodás” és
a csoportdinamika segítségével elért növelése Alkalmazható, ha:
Terméket alakítanak ki, Munkaeszközt választanak ki, Eljárást javítanak, Megoldásokat keresnek egy problémára
A brainstorming üléseken figyelembe veendő szabályok
Csak semmi kritika
Ötletek szabad folyása
A mennyiség fontosabb a minőségnél
Kombináció és javítás
(„gördeszka”-hatás kihasználása)
A brainwriting
Írásban fejezik ki az ötleteket Célja: szisztematikusan elmélyítsék a felvetett ötleteket Végrehajtás:
Probléma megnevezése Minden résztvevő felír egy lapra 3 ötletet, ill. megoldási
javaslatot 5 perc múlva a lap továbbadása a szomszédnak A kapott lapra újabb 3 javaslat felírása (a korábbi ötlet
kiegészíthető vagy variálható) Ötször kell továbbítani a lapot Postai úton is lebonyolítható
A morfológiai doboz
Az ötletek felvetésének analitikus módszere Cél: egy probléma valamennyi lehetséges
megoldásának számbavétele A problémát elemeire bontják és az elemekre
megkeresik az össze lehetséges megoldást (pl. brainstorming segítségével)
Megfelelő kombinációk segítségével megpróbálják a teljes problémát optimálisan megoldani.
A szinektika (látszólag összefüggéstelen dolgok összefogása)
A tudattalanul végbemenő gondolkodási folyamatokat próbálja meg utánozni, és analogikus következtetéssel próbál megoldást találni a problémára.
Analógiák felállításán azt a képességet értjük, hogy a megoldandó problémát más területre, pl. a természetbe stb. való áthelyezéssel elidegenítik és ezen az új területen összehasonlítható vagy rokon megoldásokat keresnek.
Preferenciamátrix
Minden értékelési kritériumot összehasonlítanak mindennel A mátrix ezen kritériumok fontossági sorrendje
A kritérium
B kritérium
C kritérium
D kritérium
A
D
C
1D
D
2
A 0
3
Összesen
Egyéb módszerek
Az interjú Növeli a felhasználó általi elfogadottságot és segít a vélemények és hozzászólások
felfedezésében Attribute listing
Szisztematikusan felvázolja a termékek vagy szolgáltatások javításának valamennyi lehetséges módját. Hasonlít a „morfológiai doboz” módszeréhez. A tényleges állapot is bekerül az ábrázolásba
Mindmapping A kreatív potenciálok, gondolkodási és munkafolyamatok szemléletessé tétele
Haszonmátrix Az egyes megoldási változatok értékelése pénzügyi és nem pénzügyi szempontok alapján
Prioritások meghatározásának technikája Koncentrációs diagram
Hibagyűjtő lista, melynek során egy vázlaton tüntetik fel, hol fedezték fel a hibát Radardiagram
Az előírt állapot és a tényleges állapot összehasonlításáról ad gyors áttekintést. Egy előzetesen meghatározott célkitűzés alapulvételével azonnal felismerhetővé válnak bizonyos tényezők eltérései.
Pareto-elemzés Alapja az úgynevezett 80:20 szabály. E szabály szerint nagyon sok esemény és történés
felosztható egy nagy és egy kis egységre. A módszer a kevés nagy és a sok kis befolyás elve.
A minőség előtervezése (QVP)
A minőségirányítás elemei
Minőségirányítás
Minőségtervezés MinőségszabályozásMinőségbiztosítás/
Minőségügyi igazolásokkészítése
Minőségjavítás
A minőségtervezés szerkezete
Minőségtervezés(QP)
QP-folyamatokQP-termékek(szolgáltatás)
QP-folyamatok ésigazolások készítése
Vevői követelmények
Igényszintek
A minőségiismérvek specifikációi
Gyártóeszközök
Folyamat-paraméterek
Folyamat-paraméterekspecifikációi
Szervezet
Minőségi módszereka termékciklus egyes
szakaszaiban
Igazolások vezetéseAz egyes megvalósítási szinteken (szakaszok)
Vizsgálattervezés
A termék- és folyamatfejlesztés szakaszai
Idő
Projekt-szakaszok
Elképzelés Program Prototípus Nullszéria Sorozatgyártott Visszajelzések termék
Tervezés
Terméktervezésés -fejlesztés
Folyamattervezésés csökkentés
Termék- és folyamat-érvényesítés/nullszéria
Sorozat
Visszacsatolás, elemzés és javítás
Benchmarking – egy eszköz a csúcsteljesítmények eléréséhez
A „Benchmark” mai értelmezése: „a standard against wich other things can be mesured, assessed”, azaz egy olyan irányérték, amihez képest a többi dolgot mérni vagy becsülni lehet
Camp megfogalmazásában: „A benchmarking a saját termékek, szolgáltatások és folyamatok összehasonlításának és mérésének a folyamata, a legjobb versenytársakkal vagy az elismert piacvezető cégekkel.”
Fel kell tárni a különbözőségeket, rá kell mutatni a különbözőségek okaira és javítási lehetősgeire, valamint meg kell határozni a piaci versenyt központba helyező célkitűzéseket.
A benchmarking célja a „legjobbak legjobbjává” (word class) válni
Tárgya a projekt tartalmától függően egyaránt vonatkozhat termékre, szolgáltatásra, módszerre vagy folyamatra
A vállalat összehasonlítja magát a kiválasztott benchmarkingpartnerrel
Camp a versenyképesség terén mutatkozó ún. „teljesítményhézagról” beszél. A teljesítményhézag a saját szervezet és az ágazat vagy ipar legjobbjának teljesítménye közötti különbséget jelenti; ezzel megadva a javítási lehetőségek és a teljesítménymutatók meghatározásának alapját
A teljesítményhézagok meghatározása után a „hogyan” kerül az előtérbe (eljárásmódok, melyekkel a referenciavállalat a csúcsra tudott kerülni)
Benchmarkingcélok
Benchmarking-összehasonlítási partner
Vállalaton belüli benchmarking egy vállalat vagy konszern egyes területei közötti összehasonlításra
kerül sor Ágazaton belüli benchmarking
a partner a vállalaton kívüli, de ahhoz az ágazathoz tartozik, amelyben a saját vállalat is tevékenykedik
az összehasonlításban részt vevő vállalat közvetlen konkurencia Ágazaton túlmutató benchmarking
a partner a saját vállalaton kívül, sőt még az ágazaton is kívül esik a BM-objektum ilyenkor a világklasszis vállalatoknál használt
eljárásokkal kerül összehasonlításra
A vállalaton belüli benchmarking előnyei és hátrányai
Előnyök A benchmarking ötletének
taámogatása a vállalatnál A megszólított partnerek személyes
ismerősök lehetnek Ugyanaz a vállalati kultúra (a
„nyelvet” valamint a mérési értékek és mutatószámok definícióját illetően)
Automatikusan nyitott az információkhoz és az adatokhoz való hozzáférés
Kiegyenlítődnek az egyes telephelyek közötti extrém különbségek
Hátrányok Többnyire a nagyobb, nemzetközi
szinten működő és decentralizáld felépítésű vállalatok számára alkalmas
Maximális esetben is csupán a „vállalaton belüli legjobb teljesítményt” lehet elérni, és nem a „word class” mértéket
A belső rivalizálások akadályozzás a nyitott információcserét
Ágazaton belüli benchmarking
Előnyök Az eredmények nagyfokú
elismerése, mivel a BM-objektum hasonló vagy ugyanaz
A közvetlen versenytársak a nagyfokú összehasonlíthatósága miatt a legmegfelelőbb BM-partnerek
Szemléletessé válik a versenyben elfoglalt helyezés
Nincs szükség a lehetséges partnerek beazonosítására, mivel többnyire ismert a konkurencia
Jól összehasonlíthatók a központi folyamatok melletti kísérőfolyamatok (pl. anyagbeszerzés)
Hátrányok A központi folyamatok
vonatozásában rendkívül nehezen megy az információcsere
Ha egy vállalatot az ágazat legjobbjává „kiálltanak ki”, akkor számolni lehet a vállalati kultúra arroganciájával
A belső rivalizálások megakadályozzák a nyílt információcserét
Az ágazaton túlmutató benchmarking előnyei és hátrányai
Előnyök
Nyitott információcsere A vállalat a saját ágazatára nem
jellemző innovatív eljárásokat ismer meg
Világszerte ismert csúcsteljesítmények kerülnek beazonosításra
Hátrányok
Nehézségek a feltárt módszerek saját viszonyokra történő átalakításánál
Nagyobb a BM-tanulmány időráfordítás-igénye
A BM-objektumok nehezen összehasonlíthatók
Benchmarkingfolyamat
Négy szakaszra osztható fel, és a célja, hogy beazonosítsanak egy megfelelő benchmarking-partnert a vállalat számára
A benchmarkingot egy önmagában ismétlődő folyamatként kell értelmezni
A versenyképesség tartós erősítése és javítása érdekében folyamatosan új ötleteket, módszereket és eljárásokat kell bevezetni a vállalatnál
A benchmarking négy szakasza
A BENCHMARKING 4 SZAKASZA
Implementálási szakasz- javítási lehetőségek felállítása- az implementálási folyamat irányítása
Tervezési szakasz- a BM-objektum kiválasztása- a BM-projekt célkitűzéesinek meghatározása- BM-team kialakítása
Összehasonlítási szakasz-Kapcsolatfelvétel- látogatás- eredmények feldolgozása
Elemzési szakasz- a BM-objektum belső elemzése- a BM fajtájának meghatározása- a BM-partner beazonosítása
A benchmarking haszna
Közvetlen haszon
A vállalat elemzése Vállalati területek és vállalatok
összehasonlítása Legjobb teljesítmények
meghatározása Teljesítménydeficitek beazonosítása Megoldási alternatívák kiértékelése
Közvetett haszon
Elősegíti a saját vállalati folyamatok jobb megértését
Vállalati célkitűzések rögzítése Vállalati stratégia felülvizsgálata Versenyképesség erősítése Elindítja a folyamatos javítás
folyamatát
A benchmarking fajtái
Termék-benchmarking
Folyamat-benchmarking
Stratégiaibenchmarking
Benchmarkingfajták
Belső benchmarking Külső benchmarking
Konszernvonatkozásúbenchmarking
Vállalati vonatkozásúbenchmarking
Ágazaton túlmutatóbenchmarking(= üzleti folyamatok)
Ágazati benchmarking
Konkurencia-benchmarking