A 21. század kihívásai az oktatással szemben

Tervezhetőség és alkalmazkodóképesség az oktatásban

Radó Péteroktatáspolitikai elemző

vezető tanácsadóExpanzió Humán Tanácsadó

prado@expanzio.hu

A kínálat

• Az oktatással szembeni kihívások (régi és új kihívások, a tervezhetőség korlátai)

• Az oktatási célok újraértékelődése

• Az alkalmazkodási dominó hatás:

– A pedagógusokkal szembeni elvárások újraértékelődése

– Az iskolákkal szembeni elvárások újraértékelődése

– Az oktatásirányítással szembeni elvárások újraértékelődése

Megfelelünk-e a 19. század kihívásainak?

Népiskola: a műveltséghez való hozzáférés lehetőségének

általánossá tétele

→ írás

→ olvasás

→ számolás

Megfelelünk-e a 19. század kihívásainak?

Olvasás-szövegértés tesztet 1. és 1 alatti szinten teljesítő 15 évesek aránya (PISA 2000-2006)

0

10

20

30

40

50

60

2000 2006

Megfelelünk-e a 20. század kihívásainak?

Tömegoktatás (alapkérdések száz évvel Eötvös után):

- Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése (egyenlő hozzáférés, az iskola hátránykompenzációs képessége)

- A hátrányos megkülönböztetés (pl. szegregáció) felszámolása

Megfelelünk-e a 20. század kihívásainak?

A szociális alapú szelekció méretéke

Az ESCS index hatása az iskolák közötti teljesítmény- különbségekre (olvasás-szövegértés, PISA 2006)

0

10

20

30

40

50

60

A 21. század kihívásai

Képesek leszünk-e megfelelni bármilyen új kihívásnak amíg nem felelünk meg a

régieknek?

A 21. század kihívásai(Tervezhetőek-e a hosszú távú célok?)

A szocialista tervgazdálkodás

logikája: 1958-1964 között megteremteni azt az oktatást ami felkészít engem arra, amit 2009-ben csinálok

↔ nem létezett a szakma amit gyakorlok, nem léteztek a problémák, amikkel foglalkozom, nem léteztek a fogalmak, amikkel dolgozom, nem léteztek a technológiák, amiket használok, nem léteztek az országok, ahol többnyire dolgozom, nem léteztek az intézmények amelyek foglalkoztatnak, nem léteztek a munkaszervezeteket, melyekben dolgozom, nem léteztek a szórakozás lehetőségei, melyeket ma kihasználok...

Hogyan készíthet fel az iskola valamire ami még nem létezik?

Nevelési célok általában: a tanuló „felkészítése” (életre, munkára,...)↔ a tanuló alkalmazkodó képességének erősítése (egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése)

Nevelési célok konkrétan:• Az alkalmazkodás kontextuális és a kontextusok

végtelenül sokfélék → nincs „általános műveltség” de van a tanuláshoz szükséges kompetenciáknak egy közös (alap)halmaza

• Az alkalmazkodás kontextuális és a kontextus folyamatosan változik → a konkrét célokat folyamatosan újra kell gondolni a környezetre irányuló reflexió alapján

Oktatási célok: vissza az alapokhoz

19. század: a műveltség hozzáférhetővé tétele mindenki számára.20. század: a műveltség lehetőségének kanonizált tantárgyi tudássá

silányulása (több idő + több tudás → több kirekesztés).21. század: a releváns tudáshoz való hozzáférés lehetőségének

megteremtése mindenki számára

Írás

Olvasás

számolás

kulcs-kompetenciák

(tudás + készségek + attitűdök)

Célok és azok következményei

• Olyan célokat kell követnünk, amelyek integrálják a régi és az új kihívásokra adható válaszokat.

• Nincsenek hosszú távon érvényes célok → a jövő megismerhetetlen kihívásaira procedurális választ kell adni: a hosszú távú vízió kulcseleme a folyamatos alkalmazkodás képessége.

• Az alkalmazkodó oktatás a „reflexió → tervezés → fejlesztés” algoritmus alapján működik, de ez csak a helyi oktatási rendszerek és az egyes intézmények szintjén működik jól.

• A középtávú helyi/intézményi tervezésnek vannak külső referenciái (demográfia, technológia, munkaerőpiac igényei, társadalompolitikai problémák, stb.) ↔ ezeket minden fejlesztési ciklus elején újra kell látogatni.

Az oktatás alkalmazkodó képessége: pedagógusok

A pedagógusokkal szembeni új külső elvárások (demo):• Nemzeti és intézményi nevelési célok interpretációjának képessége

• A differenciált pedagógia teljes eszköztárának alkalmazására való képesség

• A saját sztereotípiák és azokon alapuló elvárások tudatosítása, befogadó magatartás és tanítás

• A tananyag multikulturális szellemű konstruálása.

• A szocio-kulturális hátrányok tanulásra gyakorolt hatásának kompenzálása.

• SNI inklúzív pedagógia alkalmazása

• Az IKT alkalmazásának és tanítási stratégiákba való integrálásának képessége.

• Tantárgyi határok átlépésének képessége.

• Másokkal való együttműködés képessége az iskolán belül és kívül.

• Nem oktatási „szolgáltató” szerepek (szociális, kulturális, stb.)

A pedagógus mint (egész életen át) tanuló• Reálisak-e az elvárásaink?

– Nem, mert az összes szakmai rutin felülírását igénylik– Nem, mert az elvárások inflálódnak, fókuszálatlanok.

• Ami reális elvárás: folyamatos tanulás, a szakmai kompetenciák fejlesztésére való törekvés

• Sikeres tanulás feltételei:– Motivált tanulás (meggyőzés, siker láthatóvá tétele, visszajelzés,

addicionális terhek csökkentése)– A tanulás egyéni megtérülése (előmenetel és differenciálás)– A tanulással kapcsolatos információkhoz való hozzáférés (egyéni

teljesítményértékelés, tanulási lehetőségek, informális és nem-formális tanulás elismerése)

– Tanulási lehetőségekhez való hozzáférés (intézményi továbbképzési politikák alapján intézménybe bevitt továbbképzés)

– A tanulás kultúrája – tanulásbarát szervezeti környezet

Az oktatás alkalmazkodó képessége: az iskolák

→ A pedagógusok sikeres tanulásának feltételei mind intézményi (szervezeti) feltételek (Legyünk optimisták: minden pedagógus képes tanulni.)

• Külső elvárásokat csak az intézmény képes közvetíteni (→ a tanfelügyeletek kivonulnak az osztályteremből, helyüket a pedagógusok egyéni belső teljesítményértékelése veszi át).

• Elvárt eredmények (kompetenciák) nem egyes pedagógusok munkájának, hanem az összes pedagógus munkájának összegződő eredményei.

• Az egyes pedagógusok módszertani innovációja mindig beleütközik az intézmény működésébe (tantervi innováció → tanulásszervezés → intézményi működés)

→ A sikeres iskola képes tanuló szervezetként működni

Az intézményi alkalmazkodás logikája

Oktatási célokról szóló reflexió

(Önértékelés)

Pedagógiai program

IMIP

Szervezeti működés

Erőforrások felhasználása

Tanulásszervezés

Pedagógiai stratégiák

Az oktatás alkalmazkodó képessége: az oktatásirányítás

• Várható-e, hogy az iskolák maguktól interpretálják a külső célokat és azokat szervezeti célokká alakítják át?

• Van-e az iskolákban valódi önértékelési és önfejlesztési kényszer?

• Az intézmények hatékonyan közvetítik-e a külső célokat az egyes pedagógusok felé?

• Hatékonyan használják-e az iskolák a rendelkezésükre bocsájtott erőforrásokat (fejlesztési források, szakmai szolgáltatások, tudás és információ, stb.)?

Ha a válasz nem: az oktatásirányítás felelőssége, hogy mindezt kikényszerítse, minderre ösztönözzön és mindezt támogassa.

Az oktatásirányítás új eszközei

Minőségpolitika: az intézmények ösztönzése, késztetése és támogatása abban, hogy folyamatosan és önállóan fejlesszék az általuk nyújtott szolgáltatások minőségét és eredményességét

A minőségpolitika eszközei: teljesítmény-menedzsment és szakmai támogató szolgáltatások

Közoktatási teljesítmény-menedzsment:• Mindenki számára érvényes számon kérhető (mérhető) célok

kitűzése• A célok megvalósulásának mérése-értékelése• A mérési-értékelési eredmények „visszacsatolása” minden

érdekelt számára• Alulteljesítés és/vagy gyenge minőség esetén fejlesztő

beavatkozás