Az egyéni bánásmód pszichológiája

LMP_PS025G2

.

Kötelező olvasmányok:

• Atkinson, Richard C.: Pszichológia. Budapest, Osiris Kiadó, 2000., pp. 422-512.

• Tóth László: Pszichológia a tanításban. Debrecen, Pedellus Kiadó, 2000. pp. 224-282.

• Vajda Zsuzsanna - Kósa Éva: Neveléslélektan. Budapest, Osiris Kiadó, 2005. pp. 478-533.

EGYÉNI BÁNÁSMÓD, DIFFERENCIÁLT

KÉSZSÉGFEJLESZTÉS

TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEI

Reformpedagógiai iskolák

A legfontosabb jellemzői:

• XIX. – XX. század fordulóján kibontakozómozgalom,

• határozott pedagógiai elmélet és gyakorlat,

• középpontjában a gyermeki lét és fejlődéséneksajátosságai áll,

• a gyermek nem kicsinyített felnőttnek tekinti,

• elmarasztalták a korabeli herbarti pedagógiát

elmarasztalták a korabeli herbarti pedagógiát, mert:

• az a gyermeket receptív /befogadó/ lénynek tartja,

• az emlékezetre támaszkodik, ismereteket halmoz,

• az elraktározott ismeretek mennyisége a központi kérdés

• a tankönyvek az ismeretek betanulását szolgálják,

• a vizsga célja a betanult ismeretek ellenőrzése,

• a külső fegyelem fenntartása a cél,• az érdeklődést jutalom és büntetés

segítségével keltik fel,a gyerekek közti kölcsönös segítséget büntetik.

John Dewey (1859-1952)

- Laboratóriumok és

tevékenységek köré

szerveződő terek

- Egyéni fejlesztési terv

- Egyéni haladási napló

- Feladatok választása,

sokszínű feladatok

- Egyéni feladattervek

Maria Montessori (1870-1952) Montessori pedagógia

gyermeki aktivitás és szabadság,gyermekhez méretezett terek,tevékenységet befolyásoló, irányító

eszközök,ritmikus mozgás, csendtartás

Célestin Freinet (1896-1966)A Modern Iskola

• az élet által az életre nevelni,

• kísérletező tapogatózás (séták),

• műhelysarkok,

• szabad önkifejezés (fogalmazás, nyomda, újság),

• közösségi élet

Peter Petersen(1884-1952)Jénaplan- iskola

• az iskola a gyermeki élet természetes színtere,

• vegyes életkorú osztályok,

• ritmikus hetirend,

• művelődési alapformák (beszélgetés, játék, munka, ünnep),

• csoportmunka,

Rudolf Steiner – Waldorf iskola

• antropozófia (emberi bölcsesség

fejlődéslélektana),

• együttműködő iskola,

• 1-8. osztálytanító,

• epochális oktatás,

• művészeti nevelés,

• munkára nevelés,

Az egyéni bánásmód szemlélete napjainkban.

A tanuló fejlődését meghatározó tényezők

1. A gyermek fizikai-biológiai állapota

2. A gyermek intrapszichés szintje

3. A gyermek interperszonális kapcsolatai

4. A gyermek helye a családban, közösségekben, stb.

5. A gyermek lakóhelyi környezete

6. A gyermek kultúrája, mint identitás

7. A gyermeket körülvevő össztársadalmi közeg, állami intézmények, szolgáltatások, intézkedések

A gyermeki fejlődés zavarai./teljesség igénye nélkül/

Biológiai alapfunkciók zavarai (alvás- és evészavarok)

Szorongásos rendellenességek(fóbiák,kényszerbetegség)

BeszédzavarokMagatartászavarok (nehezen nevelhetőség)IdentitászavarokAz intézményes segítségnyújtás színterei, a nevelési

tanácsadó és a pedagógiai szakszolgálatok tevékenysége.

Az átlagtól való eltérés, a normál fejlődésmenettől való eltérés okai.

A normál fejlődést megzavaró tényezők(A tanulási problémák oki háttere)

Szomatikus okok:

– genetikai, veleszületett

– születés előtt, után, alatt szerzett károsodás

– megkésett fejlődés

– agyi eredetű funkciózavarok

– integrációs zavarok

– motorikus zavarok

– érzékszervi károsodás

– betegségek

A normál fejlődést megzavaró tényezők(A tanulási problémák oki háttere)

Pszichikus okok– tanulási stílus, tanulási hibák

– koncentrálási nehézség

– viselkedési zavar

– pszichszomatikus zavar

– hiányos éntudat, szorongás

– hiányos motiváltság

– túlterheltség

A normál fejlődést megzavaró tényezők(A tanulási problémák oki háttere)

Környezeti okok – iskolai okok– teljesítményorientáltság

– túlzott anyagbőség

– haladási tempó

– túl sok inger

– didaktikai metodikai hiány

– iskolai és oktatási szervezési hiányosságok

– iskolai adminisztráció

– középréteg elvárásainak megfelelés

– lelki egészség elhanyagolása

A normál fejlődést megzavaró tényezők(A tanulási problémák oki háttere)

Környezeti okok – szociális okok– környezeti szegénység

– család nyelvhasználata

– nevelési szokások, szükségletek

– kedvezőtlen életkilátások

– szociális megbélyegzés – pl. származás

– teljesítmény központú társadalom

1.Teljesítmény- és képességbeli eltérések

Lassú tanulók.

Az alulteljesítő tanulók.

Tanulási zavarokkal küzdő tanulók (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia.)

Gyógypedagógiai problémák

Tehetséges tanulók.

A lassú tanulók

Lassú tanulóknak nevezzük, akik számottevően lassabb ütemben képesek tanulni, intelligenciájuk többnyire a 70 és a 85 közötti IQ tartományba esik, azaz az átlagosnál szerényebb képességűek.

Az alulteljesítő tanulók

Iskolai alulteljesítésről beszélünk, ha adott tanuló tartósan a képességei alatt teljesít, elmaradva attól, ami a képességei, vagy a múltbéli teljesítménye alapján tőle elvárható lenne. Az alulteljesítés lényege tehát, hogy a lehetséges teljesítmény és a megvalósuló teljesítmény hosszabb időn át jelentősen különbözik egymástól.

A tanulási zavarral küzdő tanulók

Tanulási zavarokkal küzdőknek azokat a tanulókat nevezzük, akik az iskolai alaptárgyakból azért nem tudnak kielégítően teljesíteni, mert ezeknél a tárgyaknál nehézséget jelent nekik a koncentrálás, az információ felvétele, feldolgozása és hasznosítása, jóllehet az általános intelligenciájuk ezt nem indokolja.

Tanulási zavar

A gyakorlatban a pedagógus többnyire három ilyen formával találja szembe magát:

a diszlexiával,

a diszgráfiával

és a diszkalkuliával.

Akadályozott tanulók

• hallásukban akadályozottak,

• mozgásukban akadályozottak,

• beszédben akadályozottak,

• tanulásban akadályozottak

• látásukban akadályozottak

Tehetséges tanuló

Renzulli (1978) megalkotta „három-komponens-modell”-jét, melyek a következő komponensekből állnak:

• magas intellektuális képességek, melyeket általában intelligencia-, teljesítmény-, vagy alkalmassági tesztekkel mérik,

• a kreativitás, melyet pszichometriai módszerekkel nem lehet pontosan meghatározni,

• a motiváció a harmadik személyiségjellemző, amit a rendkívüli teljesítményekhez szükséges feltételnek tekintünk. A motiváció szolgáltatja a cél eléréséhez szükséges energiát, és ez határozza meg az irányt, de ugyanakkor szabályoz is.

Renzulli elméletét egészíti ki Mönks , szerinte fontos a család, az iskola és a kortársak szerepe a tehetség kibontakozásában.

2. Szociokulturális eltérések

Hátrányos helyzet, veszélyeztetettség, gyermekbántalmazás

Hátrányos helyzetű tanuló

• Hátrányos helyzetű tanulók azok, akiknek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családja, szűkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat, elsősorban szociális, kulturális téren.

• Kialakulásához vezető tényezők: alacsony jövedelmi, fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolai végzettsége, ill. alacsony műveltségi szintje. Mindezek következménye lehet a tanuló esélyegyenlőtlensége.

Veszélyeztetett, bántalmazott tanuló

• Azokat a tanulókat nevezzük veszélyeztetettnek, akik testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja.

• A kialakulásához vezető tényezők a család, illetve a szűkebb társadalmi környezet elhanyagoló nevelése, gondozása, valamint a családon belüli devianciák halmozott előfordulása.(pl. alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény)

• Következmény lehet a tanulónál is megjelenő deviáns magatartási formák, negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás.

3. Magatartási és szocializációs zavarok

Magatartási és szocializációs zavarok csoportjai, kezelésük

A nehezen nevelhető, szociálisan inadaptált tanuló

• Nehezen nevelhető tanulók azok, akiknek értelmi fejlettsége nem tér el a korosztálya átlagától, de valamilyen enyhébb fokú biológiai, kisebb pszichés sérülések esetleg környezeti okok miatt eltérnek társaiktól. A nehezen nevelhetőség gyakran szociális inadaptációként fogható fel.

• A szociálisan inadaptált tanuló a felnőttekhez, ill a kortársakhoz való viszonyában zavar látható. Olyan zavar, ami a társas viszonyok zavarára épül.

Deviáns viselkedésű tanuló

• Deviáns viselkedésű gyermekek és fiatalok azok, akik a társadalmi együttélés szabályaitól, normáitól eltér, tehát egy szabály nélküli magatartás, amely antiszociális magatartásformákban jelenik meg.

• Súlyosság alapján megkülönböztetünk szabálysértő, törvénysértő és bűnöző magatartást.

• Kialakuláshoz vezető tényezők közül a súlyosan veszélyeztető családi környezet, a családon belüli devianciák jellemzők.

SNI definíciók

• A / Jellemzően organikus eredetű rendellenességek, orvosilag egyértelműen diagnosztizálhatóak, mint a hallássérülés, a látássérülés, a középsúlyos vagy a súlyos értelmi fogyatékosság, a halmozott fogyatékosság. Az érintett tanulók különböző szociális réteghez tartoznak. ( pl. Akadályozottak)

• B/ A tanulók sajátos nevelési igényei lényegében a pszichikus fejlődés zavarát jelenti (pl. Tanulási zavarok)

• C/ A tanulók sajátos nevelési igényei elsődlegesen szociális-gazdasági, kulturális és/vagy nyelvi faktoroknak köszönhetőek.(pl. Hátrányos helyzetűek)

• „Tanulási zavar”: alapkultúrtechnikák elsajátításának zavara (dys-)

• Viselkedési, magatartási zavarok– Oppozíciós zavarok (ellenséges, dacos magatartás.)

– Diszputív: Agresszió, kriminalitás, szabálysértés

• Hiperaktivitás:

– Extrém expanzív viselkedés, nyugtalanság

– Nem tud egyhelyben maradni, izeg-mozog

– Nehezen marad meg a helyén

– Nyugtalanság alvás közben

– Állandóan mozgásban van

• Impulzivitás:

– Gondolkodás előtt cselekszik

– Extrém gyakori tevékenységváltás

– Feladatát nehezen tudja megszervezni

– Állandó felügyeletet igényel

– Játékban, csoportban nem várja ki a sorát

– Gyakran közbeszól

• Figyelemzavar:

– Nem fejezi be, amit elkezdett

– Gyakran tűnik úgy, hogy nem figyel

– Figyelme könnyen elterelhető

– Feladatra nehezen összpontosít

– Játékhelyzetben nehezen marad meg

• Figyelemzavar hiperaktivitással

– Két tünet egyforma súlyú

– Figyelemzavar áll előtérben

– Hiperaktivitás áll előtérben

Tanulási problémák

Tanulási nehézségek és

zavarok

Tanulási akadályok

Átmeneti Tartós

Tanulási nehézség Tanulási zavar

Lemaradó tanulók

Lassan tanulók

Helytelen

szokásokkal,

módszerekkel

tanulók

Percepciózavar

Motoros műk. zavar

Kommunikációzavar

Kognitív funkciók

zavara

Tartós átfogó

Tanulási akadályozottság

Dislexia

Disgraphia

Discalculia

Hiperaktivitás

Beilleszkedési zavarok

Magatartás zavarok

Általános pedagógiai

kompetencia

(felzárkóztatás)

Gyógypedagógiai kompetencia

(diagnózison alapuló egyéni

fejlesztés)