Upload
rablilla
View
368
Download
1
Embed Size (px)
Citation preview
"Különleges akusztikumú" hangok feldolgozása
(a mesterséges beszéd észlelése, a suttogott hangok azonosítása, az
akcentusjelenségek, …)
Rab Lilla
Somogyi Anita
2011. október 26.1
Tartalom
2
1. Gyarmathy Dorottya 2008. Fantomhangok a magyar spontán beszédben. Beszédkutatás 2008. 67-76.
2. Gráczi Tekla Etelka 2006. Suttogott ejtésű magánhangzók észlelése. Beszédkutatás 2006.
3. Bóna Judit 2004. Az akcentus az előfeltevéseink tükrében. Alkalmazott Nyelvtudomány 31-39.
1. Gyarmathy Dorottya 2008. Fantomhangok a magyar spontán beszédben.Beszédkutatás 2008. 67-76.
Beszédképző szerveinknek időre van szükségük ahhoz, hogy felvegyék az adott beszédhang képzési konfigurációját.
A fonémarealizációk egyfajta átmenettel kapcsolódnak egymáshoz.
Ugyanazon fonéma hangkörnyezettől függően különféleképpen realizálódik.
pl.: kincs, kantár3
4
Koartikuláció: a toldalékcső fiziológiai módosulásának folyamata, a szomszédos beszédhangok egymásra hatása.
– fonetikai koartikuláció
– fonológiai koartikuláció
A fonetikai koartikuláció :
– térben és időben fokozatosan realizálódik
hangátmenetek: a szomszédos beszédhangok valamilyen mértékben hatást gyakorolnak egymás artikulációjára
módosult artikulációs konfiguráció
5
A fonológiai koartikuláció:
-alaktani kötöttségű
-időben és térben nem fokozatos
-az eredményeként létrejött artikulációs konfiguráció egy másik fonéma alaprealizációjának feleltethető meg
pl.: a hiátustöltés, a hasonulás, a rövid-hosszú oppozícióváltozása, a kiesés.
6
A fantomhang
Fantom: olyan dolog, amelynek fizikai jelenléte nem igazolható, mégis érzékeljük, vagy érzékelni véljük.
7
8
Fantomhang:
A beszédfolyamat azon részei, amelyek percepciós szempontbólegyértelműen észlelhetők, a rezgés-, illetve hangszínképen mégsem jelennek meg tipikus formájukban.
Olyan beszédhangok, amelyek percepciósan észlelhetők,
fizikailag azonban annyira sincsenek jelen, mint azt a koartikulációs
helyzet szokásosan indokolná.
DE: nem tekinthetők kiesésnek
- a kiesés típusú megakadásoknál a hang hiánya ugyanis hallható
A magyar spontán beszéd fantom realizációinak elemzése
hipotézisek:
– nem minden fonéma realizálódhat fantomhangként
– megjelenésük függ a beszélő artikulációs biztonságától (az adott
kontextusban)
a fonológiailag hangsúlyos vagy hangsúlytalan helyzetben való előfordulásuktól
tartalmas szavakban vagy funkcióelemekben való előfordulásuktól
9
A magyar spontán beszéd fantom realizációinak elemzése
kérdések:
10
Mely beszédhangok válnak leggyakrabban
fantomhangokká?
Megjelenésüket befolyásolja-e, és ha igen, hogyan a
beszédhangok spontán beszédben való gyakorisága,
valamint a hangkörnyezet?
Mely tényezők felelősek megjelenésükért?
A magyar spontán beszéd fantom realizációinak elemzése
Eredmények:– nem minden magyar beszédhang realizálódott
fantomhangként
– minél gyakrabban fordul elő az adott mássalhangzó a spontán beszédbenannál nagyobb valószínűséggel válik fantomhanggá
– a vizsgált hangok döntő hányada (83,33%-a) a szótövekben jelenik meg
11
A magyar spontán beszéd fantom realizációinak elemzése
- nagymértékben befolyásolja a jelenség előfordulását:
- a beszédben való jártasság
- az artikulációs biztonság
- az ejtési tudatosság, odafigyelés
a feszes artikulációjú beszélőknél percenként kisebb,
míg a lazábban artikulálóknál nagyobb számban jelentkeztek fantomhangok
12
A magyar spontán beszéd fantom realizációinak elemzése
– a fantomhangok tartalmas szavakban, illetve funkcióelemekben való előfordulása teljesen véletlenszerű hipotézis
– gyakorisági tényező (spontán beszéd: ~60% funkciószó,
~40% tartalmas szó)
– a funkcióelemek készen tárolódnak a mentális
lexikonban
– DE: könnyebb előhívhatóság + a klisészerű tárolás
az artikulációjuk pontatlanabb lehet
13
A magyar spontán beszéd fantom realizációinak elemzése
– főként magánhangzós környezetben, nemegyszer intervokális helyzetben fordultak elő
– a nyelv függőleges állása szerinti szélsőbb pozíciók kevésbé hatnak kedvezően a fantomhangok megjelenésére
– leggyakoribb fantomhang-előfordulások:
1.: [h], 2.: [r], 3.: [l]
14
Fennmaradó kérdések
Mi kelt mégis hangérzetet az adott hang hiányában?
– Egyik lehetséges ok: a megelőző és a követő hang közötti hirtelen
intenzitásváltás, illetve a hangátmenet sajátosságai.
További akusztikai fonetikai elemzéseket igényel.
15
2. Gráczi Tekla Etelka: Suttogott ejtésű magánhangzók észlelése,
Beszédkutatás 2006.
A suttogó beszédmód eltér a normál funkciójú
beszédjeltől:
- artikuláció tekintetében
- hangszalagok működésében
- akusztikai szerkezetében
+ hétköznapi tapasztalatok: a suttogó beszédprodukció
percepciója nehézkesebbnek tűnik
16
Suttogott ejtésű magánhangzók észlelésének vizsgálata
megelőző vizsgálat:
– suttogott mássalhangzók zöngésségi azonosítása
az elsődleges megkülönböztető jegy
neutralizálódik
az észlelés bizonytalan,
DE: jobb eredmények a véletlen találatnál
17
Suttogott ejtésű magánhangzók észlelésének vizsgálata
kérdések:
- Hogyan működik a percepció a
magánhangzók esetében?
- A percepciós nehézséget a módosult
akusztikai kulcsok okozzák?
18
Suttogott ejtésű magánhangzók észlelésének vizsgálata
hipotézisek:– A suttogott ejtésű magánhangzók felismerése a
megszokottól eltérő akusztikai szerkezet miatt
nehézségekbe ütközik, bizonytalan.
– A nyelv függőleges helyzetének téves észlelése lesz
gyakoribb.
– A felsőbb nyelvállásfokú hangok alsóbb nyelvállásfokúként
való azonosítása lesz a gyakoribb.
– A nazális környezetben szereplő magánhangzók
azonosítása nehézségeket okoz az adatközlők számára19
Suttogott ejtésű magánhangzók észlelésének vizsgálata
Kísérleti személyek:
- 39 egyetemista
- 20 nő és 20 férfi
- átlagéletkoruk: 21.6 év
Módszer:
- két alteszt
1) logatomok magánhangzó-minőségének megítélése
2) szavak magánhangzó-minőségének megítélése
20
Suttogott ejtésű magánhangzók észlelésének vizsgálata
Logatomokkal készült alteszt eredményei:
- A nyelvállásfok eltévesztése volt a leggyakoribb hiba.
- felső helyett alsó nyelvállásfok észlelése
- labiális helyett illabiális, veláris helyett palatális
- nazálisok között több tévesztés
- leggyakrabban tévesztett hang: [y]
- egyszer sem tévesztették: []
A gyakrabban használt hangokat könnyebben azonosítja a
hallgató.
21
Suttogott ejtésű magánhangzók észlelésének vizsgálata
- A magánhangzók észlelése kevesebb, mint egyötöd részben
téves.
Nagy mértékben jól azonosíthatók a magánhangzók suttogott
beszédben azzal együtt is, hogy a hangsorok jelentés
nélkülisége megnehezíti a percepciót.
22
Suttogott ejtésű magánhangzók észlelésének vizsgálata
Szavakkal készült alteszt eredményei:
- csak a nyelv függőleges helyzetét tévesztették
- felsőbb nyelvállásfok helyett alsóbb nyelvállásfok észlelése
- [o], [e], [i] hangok okoztak nehézséget
- A szavak esetében az összes hang 2%-át tévesztették el.
23
Suttogott ejtésű magánhangzók észlelésének vizsgálata
Összegzés:
Tízszer több tévesztés a logatomok esetében.
- A logatomok percepciója nehezebb.
- A logatomok esetében nem adtak meg válaszlehetőségeket
(szemben a szavakkal készített vizsgálattal).
A suttogott ejtés okozta módosulás az akusztikai
kulcsokban nem okozhat jelentős nehézségeket
a magánhangzók azonosításában a mindennapi
kommunikáció során.
24