Upload
havas-tanya
View
2.552
Download
1
Embed Size (px)
Citation preview
Gyümölcsfélék csoportosítása gyakorlati szempontok alapján
Almatermésűek Csonthéjasok Héjasok Bogyós- gyümölcsűek
almakörtebirsnaspolya
cseresznyemeggykajsziőszibarackszilva
diómogyorómandulagesztenye
málna, szeder, szamóca, ribiszke, köszméte, riszméte,festőbodza,egyéb kis gyümölcsű fajok
Gyümölcsfélék testalakulás szerinti csoportosítás
Dudvásszárú növények: szamóca
Félcserjék: málna, szeder
Cserjék, bokrok: piros és fekete ribiszke, köszméte, mogyoró, festőbodza, (birs)
Fa termetűek: alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, kajszi, szilva, őszibarack, mandula, dió, gesztenye
A szamóca – dudvaszárú gyümölcs - morfológiája
• Évelő, lágyszárú• Gyökértörzs (rügyek)• Tőrózsa (5-7 darab
lomblevél)• Levelek• Indák• Virágok• Valódi, fotószintetizáló
lomblevelek, • Allevelek: a
gyökértörzsön és az indákon találhatóak
• Fellevelek: a virágzatban.
Szívlevelek
A málna – félcserje - morfológiája
A málna hajtásrendszere 2 éves1 = letermett termővessző;
2-3 = tősarjak;
4-8 = gyökérsarjak;
9-10 = még a talaj felszíne alatt elhelyezkedő gyökérsarj-kezdemények
2-8. meddő éves zöldhajtások
1. másodéves megfásodott termővesszők(A föld feletti vegetatív szervek többé-kevésbé
serteszőrösek, tüskések, kopaszok, vagy pelyhesek. )
gyökérrendszere –– évelő.
A gyökérsarjakról szaporítva – járulékos gyökérrendszert fejleszt.
A járulékos gyökerek a gyökértörzsön képződnek.
Gyökérzetének zöme a bokor középpontjától 40-60 cm-re helyezkedik el
Fa termetű gyümölcsök morfológiája
rügyekhajtásrügyvirágrügyvegyesrügy
hajtás < 1
vessző
gally 2-4ág > 5
Korona
törzs
gyökér
gyökérsarj
tősarj
alvó rügy, rejtett rügy, járulékos rügy, másodrendű hajtások, fattyúhajtások
A termőrészek képződése
• A termőrészek azok a hajtásképletek, amelyeken egy-egy gyümölcsfajra jellemzően a virág- (vagy vegyes-) rügyek képződnek.
• A megfelelő mennyiségű és fejlettségű termőrész kialakulása a fiatal fák termőre fordulásának, illetve termőkorú fák évente közel egyenletes terméshozásának alapfeltétele.
Virágrügyképződés helye - almatermésűeknél
• Alma – rövid termő részek, pl. dárdák és termőnyársak
csúcsrügye.– A dárda növekedése korán (a virágzás után 2-4 héttel)
csúcsrügy kialakulásával fejeződik be. – A hosszúhajtások oldalrügyeiben (fajtáktól függően) a
virágképződés sokkal későbben kezdődik, mint a dárdák csúcsrügyeiben, s ez lehet október, vagy tél vége is.
– Az éves vesszők tavasszal később nyíló virágai csökkentik a virágzáskori fagyok kockázatát.
• Körte– Termőrészei az almafákéhoz hasonlóak, de az éves vesszőn
virágzás kevésbé jellemző erre a gyümölcsfajra.
• Birs – Hajtásrendszerének jellegzetessége, hogy a
virágai néhány leveles hajtások csúcsán jelennek meg, majd a gyümölcs ízesülésénél képződő termőbogon egy vagy több rövid hajtás - potenciális termőrész - alakul ki.
Virágrügyképződés helye - csonthéjasoknál
• Cseresznye és meggy – Tipikus termőrészük a
bokrétás termőnyárs– Az éves vesszők
oldalrügyei a meggyfákon nagy gyakorisággal virágrügyek, amikor ez túlzott mértékű, a felkopaszodás elkerülhetetlen.
• Őszibarack– Legmegbízhatóbb termőrésze maga a megfelelő
erősségű éves vessző, amelyen kettes, vagy hármas (hajtás- és virágrügyből álló) rügycsoportok vannak.
– A termőnyársak használati értéke a fajtatulajdonság és a - fák kezeléséből eredő - kondíció által meghatározott.
– Teljes értékű v. hiányos hosszúvessző
• Szilva és kajszi– A rövid nyársak (generatív nyársak) fontos
termőrészek, funkcionális értékük az erősségüktől és a rajtuk elhelyezkedő rügyek minőségétől függ.
– Mindkét gyümölcsfaj virágzik az éves vesszőkön is.
Virágrügyképződés helye –a héjasoknál
• Dió Kárpáti fajtacsoport:
termőrész-képződése zömmel csúcsrügy, kb.20-30% oldalrügy
• Gesztenye– Vessző alsó részén hajtás- (tartalék-) rügyek– Középső részen hím barkarügyek– Csúcsközelben pedig vegyes barkarügyek
vannak, az ebből kihajtó hajtás• Alsó részén – nővirágok• Csúcsi részén – hím barkák
• Mogyoró– Csúcsrügy és a vessző
oldalán elszórtan – hajtásrügyek
– A vessző oldalán elszórtan hím barkák és női virágot rejtő vegyesrügyek
Termőrügyképződés helye a bogyósoknál• Fekete ribiszke
– Hosszú vesszőin hosszabb-rövidebb oldalhajtások - a következő évi termővesszők - jelennek meg - vegyesrügyek
•Piros ribiszkeHosszú vesszőinek csúcsrügyéből képződő újabb hosszú hajtás alatt a csúcs közeli rügyekből rövid termőnyársak vagy még korlátozottabb növekedésű, mini bokrétás termőnyársra emlékeztető képződmények lesznek.
•Köszméte –Termésének nagy hányada szintén termőnyársakon helyezkedik el, de - különösen akkor, ha faiskolában Ribes aureumra oltott törzses fát állítanak elő - a hosszúvessző is teljes értékű termőrész.
• Málna és szeder– Az előző évben sarjként
megjelenő termővesszők oldalrügyeiből képződő rövid hajtásokon való virágzás és terméshozás után a termővessző elszárad, amit szüret után eltávolítanak.
A METSZÉS SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE
Gyümölcsültetvényekben a legáltalánosabban használt fitotechnikai elem a metszés.
• A metszés olyan termesztéstechnikai eljárás, amelynek során a gyümölcstermő növényeken különböző mértékű visszametszéseket végzünk, ill. egyes hajtásképleteket tőből eltávolítunk.
• A metszés céljai a következők:– termőfelület kialakítása és a termőképességének a fenntartása– gyorsított termőre fordítás– vegetatív és a generatív egyensúly fenntartása (a hajtásnövekedés
és a gyümölcsterhelés szabályozása)– gyümölcsminőség javítása– a korona térbeli alakjának és szerkezetének kialakítása– az adott koronaformán a lehetőség szerinti legjobb fényellátottság
biztosítása
Csúcsi dominancia• A csúcsdominancia, egy aktívan növekvő
hajtás csúcsából eredő gátlás aktív mechanizmusa, amely éppen a hajtáscsúcs közelében akadályozza meg az oldalszerv képződést.
• Csúcsdominancia kialakulásának oka a hajtás csúcsrügyének auxintermelése.
• Alapi dominancia
A metszés mértéke és hatása a termőzónára
A vessző elágazási szöge (a), valamint a leívelés (b) hatása a hajtásnövekedésre és a terméshozásra. (Csider, 1978)
a
b
• Alakító metszés: ültetéstől a termőre fordulásig, célja a korona-szerkezet kialakítása
Alapfogalmak I.
Ággyűrűre metszés (Pillar metszés): koronarész 1-1.5cm-es csonkra történő visszametszése, cél: felkopaszodás gátlása, új termőrészek kinevelése
Fásmetszés: nyugalmi időszakban végzett metszés, visszavágáskor a rügy felett ferde metszlap és 0.5cm-nél rövidebb csonk marad
Felsőrügyes metszés: (Brunner-féle szektoriális kettős metszés) a végálló rügy felfelé áll, erősen hajt ki, a mögötte lévő rügyből gyengébb, laposabban növő hajtás lesz, a felfelé törő hajtást félfás metszéskor eltávolítjuk
Félfás metszés: aug. –szept.k., cél: a megmaradó koronarészek jobb megvilágítottsága, javul a vesszőbeérés, rügydifferenciálódás
Hajtásválogatás
Könyököltetés: vmely koronarész növekedési irányának megváltoztatása, alsóbb helyzetű, laposabban növő részig történő visszavágással, cél: korona kiterítése, jobb fényellátásű
Levélkoszorúra metszés Ez a metszésmód (másképpen Lorette-metszés) akkor célszerű, ha egy-egy, rendszerint függőlegesen álló hajtás a túlságosan erős növekedése miatt nem kívánatos, ám ha tőből eltávolítanánk, hiány keletkezne a koronában. Az ilyen hajtásokat tehát ne tőből vágjuk ki, hanem a hajtásalapra, az ott lévő fejletlen szemekre, illetve az őket ölelő levélkoszorúra metsszük vissza. (körte)
Metszést kiegészítő eljárások• hajtáslekötözés: függőleges irányú hajtások
vízszintes vagy ahhoz közelítő leívelése, lehajtása • hajtáscsavarás: hajtáslekötözést helyettesíti kis
növekedési erélyű fajtákon• hajtásmegtörés: fás rész folytonossága nagy
felületű, szilánkos töréssel megszakadjon, de a háncs, ill. annak egy kis része épségben marad, cél:növekedési erély csökken
•Metszést kiegészítő eljárások
•ágkitámasztás: termésnövekedés során a súly alátámasztása
•pincírozás: hajtásvisszacsípés (levélkoszorúra, 3-4 levélre, vitorla)
gyűrűzés: erősen növő fajtáknál, a törzs elszorítása dróthuzallal, v. a kéreg eltávolítása, cél: javul a termőrügyképződés
Alapfogalmak
• Ritkító metszés: valamely koronarész tőből való eltávolítása, cél: termőrészképződés jav., napfényellátottság jav.,
Szabolcsi vagy Nagy Sándor-féle metszés: az elágazott gallyakat mindig alsó, kifelé néző vesszőre metszik, a vesszőket hosszúra hagyják
Váltócsapos metszés: őb. két teljes értékű vessző közül az egyiket 3-4 rügyes ugarcsapra, a másikat 4-6 hármasrügy csoportra metszük
Zöldmetszés• Sajnos elhanyagoljuk, pedig…
– az intenzitás növelésében elengedhetetlen
– optimális időpontban végezve nem veszélyes,
– a téli munkacsúcsot csökkenti,
– de nem helyettesíti a fás metszést és fordítva,
– a fás metszés a növekedésre, a zöld metszés pedig a terméshozásra van hatással.
A zöldmetszés időpontjai
• 10 cm-es hajtásig - hajtás válogatás
• 20-30 cm - kerüljük a zöldmetszést
• június vége - július közepe - koronaalakításkor fontos időszak
• július közepe - augusztus eleje - termő időszakban részleges vagy teljes metszés is lehet
• augusztus közepétől káros a zöldmetszés