1

2

Kárpát-medence

Felföld (Felvidék)

Dunántúl Alföld

Erdély(Székelyföld)

Délvidék

3

• Ami rendelkezésre áll:

– Alföldön: föld (sár)

– Dunántúlon, Erdélyben: fa, föld

– Felvidéken: fa, föld

A tetőszerkezet mindig fából készül.

4

Alföldre jellemző

• Szükséges

anyagok:

- agyagos föld

- szalma, törek

- víz, száraz

lótrágya

Fajtái:

– rakott sárfal

– vert fal

– vályogfal

5

• A készítés menete:

– talaj egyengetése

– az agyagos föld

előkészítése

– felrakás villával (több

lépcsőben)

– száradás

– ajtók, ablakok

kivágása

– a fal egyengetése.

(fecskerakásos sárfal)

6

• Az építőanyag

ugyanaz.

• A készítés

módja:

– két deszka

közé

döngölték a

földet.

7

• Alapanyag

ugyanaz,

• „téglákat”

készítettek,

napon

megszáradt,

híg sár volt

a kötőanyag

8

• Vázszerkezet fából.

• Kívül-belül sárral tapasztva.

• Vízjárta helyeket előnyös.

• Átmenet (föld-fa).

9

• Fában gazdag vidékeken elterjedt. (Dunántúl, Székelyföld)

• A gerendákat egymásra illesztették, belül - és gyakran kívül is - törekes sárral tapasztották.

10

A ház legfontosabb

része.

Fajtái:

– ágasfás-

szelemenes

• Szelemen:

a tető gerincén végigfutó gerenda

– szarufás

11

• Nincs szelemen.

• Összekapcsolt

szarufákból álló

tetőszerkezet.

• Szakértelmet

igényel (ács).

12

13

• 17-18. századtól jelentkezik az elkülönülés

• A kialakult helyi szokások okai:

– különböző alapanyagok használata,

– eltérő megmunkálási módok.

• Négy nagy terület:

– középmagyar (Alföld)

– nyugati (Dny.-Dunántúl)

– északi (Felföld)

– keleti (Székelyföld)

14

Kárpát-medence

15

• Föld-,

sövényfal

• Ágasos-

szelemenes

• Nád- vagy

szalmafedés

(zsúp)

• Háromosztat

ú, egy

bejárattal

16

• Borona-, vagy

sövényfal

• Zsúpfedés

• Egyenes-, L-,

vagy U

alaprajz

• Külön

bejáratú

helyiségek

17

18

• Borona-, sár-

és sövényfal

• Zsúpfedés

• Két- vagy

háromosztatú,

egy bejárattal

19

• Boronafal

• Fazsindely,

zsúp

• Párhuzamos

alaprajz,

több

bejárattal

20

• szalma

(zsúp)

• nád

• fazsindely