2016. 10. 08. Bíró REVOLVERREL · Könyve címében az emlíített pro b-b lémák dacárar...

2016. 10. 08.

VIIInemzetisport

hosszú kávé

Bíró REVOLVERREL

Honnan az érdeklődés a magyar futball 1945 előtti időszaka iránt?Negyedéves ELTE-s egyetemi hall-gatóként részt vettem Hadas Miklós szurkolói identitásról tartott szemi-náriumán. Közel állt hozzám a téma, Debrecenből elkerülve akkor lett iga-zán fontos számomra a szülőváro-som, és kötődésemet a futballmecs-cseken keresztül éltem át – mondta a Forsense Piac- és Közvélemény-kutató elemzőjeként dolgozó szoci-ológus. – A kilencvenes évek köze-pén járunk, aktív Loki-szurkolóként a bajnoki sorsoláshoz igazítottam az életemet: ha a csapat a főváros-ban játszott, maradtam hétvégére is Budapesten, ha otthoni meccs volt, mentem haza, Debrecenbe. Elhatá-roztam, a debreceni szurkolói kul-túráról írom a szakdolgozatomat, de amikor a múltat elkezdtem kutatni, beszippantott a korszak.Budapesten tanuló debreceni szurkolóként hogyan élte meg a főváros–vidék ellentétet?Saját bőrömön tapasztaltam. Ma már talán kevésbé érzékelhető, ám húsz éve a debreceniség erről szólt, a Budapest-ellenesség volt a fő moz-gatórugó. Egyébként először 14 éve-sen, 1988 tavaszán, a DMVSC–Rába ETO bajnokit láttam stadionban, ám igazán az 1993-as DVSC–Haladás meccs ragadott magával az Oláh Gábor utcában. A játékosok közül sokan velem egykorúak voltak, Sán-dor Tamással egy évfolyamba jártam általános iskolába. Számítottak a családi hagyományok is, nagyapám elbeszélései a Bocskairól és iskola-társáról, Vincze Jenőről, a válogatott csatárról.A két éve átadott Nagyerdei Stadion lelátói hétről hétre fájdalmasan üresek. Ebből a szempontból biztató párhuzam-mal szolgál könyvének egyik meglepő adata, amely szerint az 1938-as világbajnoki ezüstérmet követő idényben csupán 3050 volt az NB I-es átlagnézőszám.Az akkori pangás részben a magas jegyárakkal magyarázható. Miköz-ben a sportág bázisát a kispolgári, szakmunkás réteg adta, a jegyárak polgári közegnek szóltak. Tény azon-ban, hogy a három nagy klub bajnoki és Közép-európai Kupa-mérkőzé-seit, továbbá a válogatott találkozóit jóval nagyobb közönség előtt játszot-ták, a kisebb kluboknak viszont igen szerény bázisa volt.Miért írja, hogy Magyarország a vb-ezüst idején már futball-kishatalom volt? Nincs itt ellentmondás?Erős szó, bevallom, kicsit félve is írtam le. Pedig

tény, a húszas évek elejéig nem akadt olyan ellenfél a kontinensen, amely ellen esélyünk sem volt, a har-mincas években azonban az olaszok már fölénk nőttek. Nagy különbség a tízes évekhez képest, hogy akko-riban még modern futballt játszott a válogatott és a kirakatcsapatnak számító MTK, a játékstílus azonban két évtized alatt elavult. Nem álltak át a WM-rendszerre, nem is feküdt volna a magyaroknak, úgy akartak játszani, ahogyan azt gyermekkoruk példaképeitől, Schlosseréktől látták: a sok passzos, viszonylag lassú, látványos technikai megoldásokkal operáló, skót stílusból kinőtt Duna menti iskola szellemiségében. Sze-rencsénkre volt néhány csodálatos játékosunk, a Schlosser Imre és Orth György időszakát követő űrt addigra Sárosi György és Zsengellér Gyula betöltötte.Könyve címében az említett prob-lémák dacára aranykort említ.Első aranykort! Fontos a jelző. Nyu-godtan tekinthetjük az 1945 előtti időszakot aranykornak, főleg a tízes éveket. A húszas évektől megválto-zott a hangulat, erősödtek a bíráló hangok. Furcsa, de már több mint kilencvenéves hagyomány, hogy a magyar sajtóban a futball romlásáról beszélnek.Mikor volt kritikusabb a média: akkor vagy ma?Mai szemmel nézve a húszas évek sajtója érthetetlenül kemény volt. Ha tudták volna akkor, hogy mi lesz a kilencvenes években vagy az ezredfordulón, nem fogalmaz-tak volna úgy. Mindenesetre nem volt hurráhangulat. Az 1938-as vb előtt akadt olyan újság, amely felvetette: minek megyünk ki Franciaországba, ha semmi ke-resnivalónk ott?

Milyen hatással volt a futballélet-re a trianoni döntés?Ahhoz képest, hogy az országra néz-ve milyen következményekkel járt, a futballban nem hozott jelentős vál-tozást. A történelmi Magyarország kiemelkedő futballközpontja amúgy is Budapest volt, a klubok 1920 után is rendszeresen játszottak az egyko-ri Monarchia területén, játékosaink sorra igazoltak az egykori birodalom gazdagabb városaiba. Igaz, politikai okokból Prágába sokáig nem lehetett utazni, a válogatott is csak 1925-ben játszotta első mérkőzését Csehszlo-vákiával.Van-e párhuzam a harmincas évek vállalatainak szerepválla-lása és a futball mögé álló cégek mai aktivizálódása között?Nincsen. Az akkori segítség elsősor-ban nem politika által sugallt vagy kényszerített támogatást jelentett. Amikor például a csepeli Weiss Manfréd Acél- és Fémművek beszállt a futballklubba, nemcsak az egye-sületet pénzelte, hanem a gyárban dolgozó húszezernyi dolgozónak is azonosulási lehetőséget, sportolási vagy szurkolási alkalmat kínált.Csütörtökön avatják az új MTK-pályát, így különös aktualitása van: hozzájárult-e a futball fej-lődéséhez az Üllői úti stadion 1911-es és a Hungária körúti stadion 1912-es felépítése?Teljesen más volt a motiváció, mint most. Akkor kényszer szülte, a Fra-di a Soroksári úti pályáját alig tudta használni, mert nem fértek be a nézők, az MTK-nak pedig nem volt pályája, a Millenárison bérleti díjat kellett fi zetnie. A mostani stadio-népítések nem igényt elégítenek ki, hanem azt a logikát követik, hogy a jó körülmények vonzzák majd a né-zőket is. Kilencvenes évekbeli szur-kolóként tanúsítom, akkoriban tragi-kus volt a helyzet – például Akasztón láttam csak tisztességes vécét –, mégis azt gondolom, kevés embert tart távol az, hogy milyen a s t a d i -on. A

nézhetetlen játék, és a labdarúgó-egyéniségek hiánya annál többet.Az Index egyik cikke siratófalnak nevezte a kapu mögé épített be-tonfalat, a klub a jóm kippur mi-att tolta el egy nappal a megnyitó napját. Miben áll ma az MTK zsidó identitása?Nem emlékszem olyanra, hogy a húszas, harmincas években az MTK zsidó ünnep miatt halasztást kért volna. Az MTK zsidó háttere vissza-vezethető az alapításra, a Nemzeti Torna Egyletből kényszerűségből kivált, atletizálni vágyó, főként zsidó fi atalok köreként jött létre. Mégsem volt sohasem deklaráltan zsidó klub, még ha egyes jelek, például a szín-választás erre is utalhattak. A zsidó jelző használata tabunak számított, még a saját szurkolók körében is. A pesti futballéletben azonban úgy te-kintettek az MTK-ra mint kvázi zsidó klubra. Ebből a szempontból radi-kális fordulatot jelent Gedeon gúnár megjelenése.A „libások” gúnyjelző élét kétségtelenül kicsorbítja, ha ők maguk nevezik magukat an-nak, ahogyan a Totten-hamnél és az Ajaxnál is kivédték a táma-d á s o k a t azzal, hogy a lelátón m á r - m á r szurkolói d i v a t t á vált a zsi-dóság fel-vállalása.

Nyilván ez volt a cél. A liba azért ki-csit abszurd, mert nem tipikus, erőt sugárzó kabalaállat, mint a sas vagy az oroszlán.Nemrég az MTK támogatásával rendeztek kiállítást Budapesten a zsidó futballistákról és edzők-ről. Hogyhogy éppen mostanság lett hivatalossá az évszázadon át rejtve, titkoltan vagy csak infor-málisan képviselt zsidó vonal?Ez messze túlmutat a futballon, úgy látom, hogy a zsidó közösségen be-lül, főleg a fi atalabb korosztályokban történtek mélyreható változások. Megjelentek a zsidó identitásnak új, elfojtásoktól mentes, büszkén vállalt formái.Könyve sajátos műfajt képvisel, tudományos igényű futballtörté-neti munka. Mi volt a módszere?Egyszerű: elővettem a régi újságokat. Amikor 1999-ben ennek a témának szenteltem a doktori disszertáció-

mat, hat évre bevettem magam az Országos Széchényi Könyvtárba, a Várban indult, a Várban végződött minden napom. Végigolvastam az összes Nemzeti Sportot, Sporthírla-pot, és több közéleti újság sportro-vatát, de kicsit más szemmel, nem az eseményekre, hanem a háttérre fókuszálva. Például ha a meccsleírá-sokat néztem, inkább azt kerestem bennük, volt-e valamilyen balhé.Az első aranykorban és a hábo-rú előtti debreceni futballtársa-dalomról szóló, Riválisok című könyvében is hangsúlyos szere-pet kap az erőszak. Változott-e a szurkolói agresszió a huszadik század eleje óta?Ma a szurkolói erőszak általában azt takarja, hogy két szurkolótábor ösz-szecsap egymással. Ennek tipikus példája az ustawka, az előre megbe-szélt tömegverekedés, amely sokszor a mérkőzéstől teljesen független időpontban és helyszínen zajlik. Az 1945 előtti időszakban más mintá-zatot követett, az erőszak valamilyen módon „refl ektált” a mérkőzésre. Így a legritkábban fordult elő, hogy az ellenfelek drukkerei összevereked-jenek, nem tekintették egymást el-lenségnek. A mozgatórugó az volt, hogy a szurkoló igazságot tegyen. Ha az ellenfél játékosa letaglózta a sajátjukat, vagy pártosnak látták a bírót, megvárták a mérkőzés után, és megverték, de legalábbis igye-keztek megdobálni.Szerepet játszott-e az első világháborús élmény a fut-

ballerőszak térnyerésében?Nehéz a kapcsolatot bizonyítani,

de a futballmérkőzésekre járók jó részének lehettek háborús élményei, amelyek lerombolták az erkölcsi gá-takat. Az erőszak elszenvedői gyak-

ran a bírók voltak, ma már szinte hihetetlen, de volt közülük,

amelyik csak revol-verrel mert köz-

lekedni.

C S I L L A GP É T E R

Agyonrúgott futballista, revolverrel járó bíró, játékoscsábításra felbérelt színésznő is szerepel Szegedi Péter Az első aranykor című könyvében, a magyar futball 1945 előtti időszakát feldolgozó munka jelentőségét mégsem a színes történetek adják. Inkább a sportág társadalmi hátterére, nemzetközi környezetére fókuszáló megközelítés, amivel új jelentést adott a kor sporttörténetének. S Z E G E D I P É T E RS Z E G E D I P É T E R

gogozazatomat,t, de zdtem kutatni,i k.ebreceni

n élte meg a étet?sztaltam. Ma zékelhető, ám

ég erről szólt, a volt a főő mom z-lősőször r 14 ééveve-DMMVSVSC–C Rába

tadionban, áám DVD SCSC–H–Halaladaddadásáásás ával az Oláh ékosok kkkközül

ak voltak, SáSSáSán-nnlyambm a jáj rtamm Számmítottak a is, nagyapám iról és iskola-ől, a válogatott

gyerrdedei il hététrere Ebből a párhhhhuuuzam-k eggyik k eggyiyiky szerint az ezüstérmet án 3050 volt őszám.zben a magas zható. Miköz-tt t aaa kikk spolgári, ta, aa jegyárak ak. TéTéénynyny aa azozz n-

gy klub bajnjnnoko i upa- éémé krkőzé-tot tttt ttallálálkok zóóit g előtt játszot-

ak viszont igen

yarország a utball-

ncs

kicsit edig

a tízes évekhez képepesst, hogyy akkkkoriban még modernrn f futu ballt jáj tszootta válogatott és a kik rarakatctcsasapap tnaakszámító MTK, a játékéksts íluss a azozonbnbaankét évtized alatt elavulult. Nemem állltatakát a WM-rendszerre, , nen m isis f feke üdüdtvolna a magyaroknanak,k, úgy aakakartrtakajátszani, ahogyan azzt t gyg ermekkorukpéldaképeitől, Schloossseréktől látták:a sosokk papasszozos, viszoz nylag lassú,látványos teechchnnikai mem goldásokkaloperáló, skóótt sts ílusból kinőtt Dunamementnti isiskkola szellemiségében. Sze-reereencncn sésénkn re volt néhány csodálatosjátéékokosusunknk, a Schlosser Imre és OrthGyöörrgygy i dődőszakát kövvető űrt addigraSáSááSárrorosisi G György és Zsengellér Gyulabetötöltötte.Könyve címében az emlíített prob-blémák dacárar aranykort említ.Első aaranykort! Fontos a jelző. NyNyu-ugodtan tekinthetjük az 1949 5 előttiidőszakot aranykornak, főleg a tízeséveket. A húszas évektől megválto-zott a hangulat, erősödtek a bírálóhangok. Furcsa, de már több minttkilencvenéves hagyomány, hogy amagyar sajtóban a futball romlásá árólmagyar sajtóban a futball romlásárólbeszélnek.Mikor volt kritikusabb a média:akkor vagy ma?Mai szemmel nézve a húszas éveeksajtója érthetetlenül kemény volt.Ha tudták volna akkor, hogy milesz a kilencvenes években vagyaz ezredfordulón, nem fogalmaz-tak volna úgy. Mindenesetre nemvolt hurráhangulat. Az 1938-as vbelőtt akadt olyan újság, amelyfelvetette: minek megyünk ki Franciaországba, ha ses mmi ke-resnivalónk ott?

AmAmikorr például a csepeli Weisss MaManfréréd d AAcél- és Fémművek beszálállt a ffutbbalallklklubba, nemcsak az egyee-süüleleteet t pépénzelte, hanem a gyárbaan ndoolglgozozó hhúszezernyi dolgozónak iis sazzononososululásási lehetőséget, sportolássi vaagygy sszuzurkrkolási alkalmat kínált.Csütü örörtötökökön n avattjájájájákk kk aaz új MTK-K-pályátt, , ígí y külölönönöss akaktutualalititásása van:n hhozozzájárult-e a futbaballll f fejej--lődéséséhehez az Üllői úti stadionn 1911-ees és a Hungária körútiti staddion n 199121 -es s felépítésee?Teljesen mmás volt a motivácció, minnt tmost. Akkkor kéényn szzeer szültlte,e aa FFrara--di a Sorroko sári úútit ppáályáját alaligg ttuddtata haszználnlni,i mert neem m fértekek bbe aa nézők, aazz MTK-nak k pep dig nenem volt pályája,, a a M Milillelenááririsoon n bérlrleeti dííjat kellett fifi zeetnt ie. A momostani stadio-népítéseek k nen m igénytt eelégítetenek ki, hanem aazt t a logikát követik, hogy a jó körülmémények vonzzák majd d a a né-zőket is. Kilencvenes évekbeli szur-koolóként tana úsítom, akkoriban tragi-kus voltt a helyzet – például Akasztón lááttam csak tisztességes vécét –, mégis azt gondolom, – mégis azt gondolomkevés embert tarrt távol az, hogy milyen a s t a d i -on. A

klububra. Ebbőől a szempontból radikákáliss foordrdulatatotot j jelelenent t GeGeded on gúnárr mem gjgjelenenéssee.AA „„libásásokok” gúg nyjelző élétt k kété sségtelenül kicssorbíbítjt a,, ha ők maguguk nevvezik mam guukaat t anan--nan k, aahoogygyanan aa ToTottteen-hahamnmnéll és azaz AAjaaxnnál isis kivivédédtéték aa tátámama-d ád á s oo k ak a ttazzzal,l, h hoggy a lelelálátótón mm á r -r - m ám á rr szzurrkokolólói d ii v av a t tt t á vááltlt aa z zsi-dóóság fef l-vállalása.

szennteteltltem a doktori disszerertátácicióó a mérkőzéstől teljesen független iddőponntbt an és helyszínenn zajlik. Az 191945 eelől tti időszakban mmásá mintá-zaatotot köök vetett, az erőszak valamilyeen móódodonn „refl ektált” a mérkőzésre. Íggy a lelegrrititkákábbbbana fordult elő, hogy aaz ellellenfnfelelek drukkerereie össszeverekedd-jejej nenek,k, nemem tekinteettt ékk e gygymmást el-l-llensséggnek. AA mmozggatórugó az vovoltlt,, hohogygy a sszurkololó ó igigazságot tegygyenen. HaHa azz ellelenfél jjátátéékosa letaglóztat a sasajáátjtjuku aat, vagygy p pártosnak láttáák k a bíbírót,t, m megegvártr ákák aa mérkőzés uttán, ésés m mege veerték, dee l legalábbiis s iggye-keeztekek megdodobáb lni.SzSzerrepe ete játszott--ee aaz első viláál ghghábáborús élménény y aa fut-t-

baballllerere ősőszazak k tétérnrnyeyeréésésébeeben?n?NeN hééh z z aa kapcsolalatot bizonyítanani,

dee a ffututbballmérkőzésekre járók jó rérészszénének llehehettetekk háhábobo úrús s élélméényeii, amelyek lerombolták az erkölcsi gá-takat. Az erőszak elszenvedői gyak-

ran a bírók voltak, ma már szinte hihetetlen, de volt közülük,

amelyiy k csak revol-verrele mmert köz-

lekedni.lekedni

Fotó: F Ö L D I D . A T T I L A

Szegedi Péter szociológus a DVSC-táborból indult, ma futballunk múltját is kutatja