A biomonitorozás alapjai

A biomonitorozás alapjai

Vizsgálat (survey)Olyan adatgyűjtés, melynek során a vizsgált változók állapotát egy standard eljárásszerint kvalitatív vagy kvantitatív adatokkal leírjuk, általában egy nem túl hosszúidőtartamú vizsgálatsorozat keretében.A várható eredményekkel kapcsolatban nincs előzetes elvárásunk.

Hosszú távú vizsgálatsorozat (surveillance)Időben kiterjesztett vizsgálat, aminek az a célja, hogy hosszú távú adatsorokkaldokumentálja a kérdéses állapotváltozók időbeli változását. Az eredményekrevonatkozóan szintén nincs előzetes elvárásunk.

Monitorozás (monitoring)Időben rendszertelenül vagy rendszeresen megismételt megfigyelés.A vizsgálat célja az, hogy a standarddal való egyezést igazolja, vagy éppenbemutassa az eltérést és annak mértékét.”

Európai Uniós joganyagokban a fogalmak más értelmezésben fordulnak elő,megkülönböztetnek feltáró (surveillance, ennek megfelelően helyesebben: felügyeleti)működési (operational) és kivizsgálási (investigative) monitoringot.

Jogi szabályozás

• A monitorozás objektuma a hely vagy élőhely?

• A probléma hasonlatos az erdőkben végzendő hosszú távú megfigyelésekhez.

• A mocsárrétre hordott 50-60 cm termőföld a patak mentén jelentős szárazodást okoz.

• helyszín kijelölésekor az „elegendően közel”, de „biztonságosan távol” egymásnak ellentmondó szempontokat kell figyelembe venni

Erdészeti üzemtervi térkép üzemtervi adatokkal kiegészítve

Visszakereshetőség

Eszközök

Karók, cölöpök, gödrök

Talajba mélyesztett fémeszközök + detektor

GPS

Biciklikerék + cső

Fényképezőgép

Diktafon

Térkép, légifotó – ezek segítségével bizonyos mértékben a múltba is vissza lehet tekinteni:

Tájtörténet – viszonyítási alap mi legyen?

1982 EOV

? 1956 ?

FÖMI 2005

Milyen lehetőségek vannak, ha a mintázatban folyamatos átmenetek vannak?

Galagonyával, kökénnyel és gyepűrózsával cserjésedő

löszgyep Zsámbékon, 2005

A cserjék leválogatása (szegmentáció és osztályozás)

A becserjésedés sűrűségének jellemzése objektum alapú módszer (eCognition – object based image analysis) alapján.

Egy adott térképen a folthatárok a beállított paraméterektől függenek, de ha ugyanazon az objektumon mindig ugyanazokat alkalmazzák, az időbeli változások detektálhatók.

Fajszámok változása

Fajkicserélődés

Kipusztulás: 10-20-(50) év!

Tömegesség változása:szubjektivitás!

időjárás!koncepcióváltás!

független hatások!

ja, és a monitorozott hatás…

Viszonyítási alapok

Eredeti növényzet

Megváltozott növényzet

Tájhasználat változás

Space for time substitution

AdatvesztésStewart Brand 2001: Amíg világ a világ: idő és felelősség – a hosszú most órája.

Vince Kiadó, Budapest könyvtári

A Duna-meder 1994-ben

A Duna-meder 2001-ben

A Duna-meder 2005-ben

• http://www.bosnagymaros.hu

• http://www.szigetkozi-monitoring.hu

• http://www.szigetkoz.biz

Mintaterület 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Dunasziget, rét 50 44 47 50 46 37 35 34

Dunasziget, erdő 33 35 32 34 35 37 25 31

Gombócos 28 26 23 23 23 25 16 13

Halászi, Derék-erdő 55 55 56 55 52 57 53 50

Dunaremete, füzes 18 20 28 28 26 29 14 18

Vámosszabadi, füzes 29 24 24 22 27 25 19 17

A cönológia felvételezési mintaterületeken a fajok száma és azok átlagai

Vízigény megoszlás egy szigetközi területen

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

W

ará

ny

Fajszámok alapján borítások alapján

Csak fajszámok, vagy a tömegesség is?

A Duna-meder 1994-ben

A Duna-meder 2001-ben

A Duna-meder 2005-ben

A Duna-meder 2009-ben

A folyóparti füzes 2009-ben

A monitoring során koncepcióváltás történt