Gárdonyi Géza az érettségizők szemével

GÁRDONYI GÉZA AZ ÉRETTSÉGIZŐK

SZEMÉVELKészítették: EGRI

AMAZONOK

ÉLETÚTJA 1863-ban született, eredeti

neve Ziegler Géza. Írói nevét születési és

anyakönyvezési helye, Gárdony után választotta.

Sokszor költözködtek, a sályi tartózkodás volt számára a legemlékezetesebb: itt ismerkedett meg a magyar vidékkel és a népköltészettel.

Az elemi iskola után a sárospataki református gimnáziumban tanult.

Érettségi után az egri Líceum növendéke lett: ezek az évek nélkülözéssel és magánnyal teltek.

Irodalmi munkássága itt kezdett el kibontakozni: a Drukk, a Frici, a Füllentő és a Don Vigole című lapokban jelentek meg írásai.

1882-ben átvette népiskolai tanítói oklevelét.

Tanítói pályájának kezdeti éveiben több fővárosi lap is közölte írásait.

1884-től Dabronyban vállalt tanítói állást, ami javított életkörülményein és újult erővel vágott bele az írásba.

1885-ben a pécsi Dunántúl című lap munkatársa lett.

Még ebben az évben feleségül vette Csányi Máriát és Győrbe költöztek, ahol beindult újságírói karrierje.

1897-ben Egerbe költözött, mert a fővárosi életből kiábrándult.

„Egri remetének” nevezték, tartózkodott a társasági élettől.

1899-től bejárta az országot és külföldön is megfordult.

Gárdonyi betegeskedő, gyenge fizikumú ember volt, akinek a hipochondriája is nehezítette életét.

1922-ben egri otthonában hunyt el,  fejfájára az azóta legendássá vált szavakat vésték: „Csak a teste!”

EGRI CSILLAGOK

„Esküszöm az egy élő Istenre, hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek,

sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom. A vár védelmében

elejétől végéig alávetem akaratomat a nálamnál feljebb való parancsának. Isten engem úgy segéljen! ”

/Az egri várvédők esküje/

Az egyik legismertebb magyar történelmi regény.

1899-től folytatásokban, majd 1901-ben jelent meg könyvként.

Gárdonyi a legjobb művének tartotta.

AZ EGRI VÁR OSTROMA1552. szeptember 9. -

október 17. (38 nap)Várkapitány: Dobó István2000 magyar védő50-60 000 fős fejlett

török haderőJelentősége: ebben a

században először sikerült megvédeni magyar várat.A vár alaprajza – „Teknősbéka”

A TÖRÖK HADSEREGAkindzsi Szpáhi Topcsi

A) Janicsár aga

C ) Janicsár harci

öltözetben

AAAAAAAAA

B) Janicsár ünnepi

öltözetben

D) Janicsár hétköznapi viseletben

AZ ÉN FALUM1898-ban jelenik meg, 1894-95 körül

kezdi írni.Az első kötet, ami meghozza Gárdonyi

sikerét.Mikszáthnak ajánlja (hála a Figurák

előszaváért).Alcím: Egy tanító feljegyzései márciustól

decemberig műfajilag tárcaszerűségre utal, és jelzi, hogy a kompozíció a hónapok rendjét követi.

Összefüggő képek, lírai riportok a faluról.Népi zsánertörténetek, rövid novellák,

elbeszélések sorozata.Témája: az idealizált paraszti élet, az

egyszerű emberek hétköznapi élete.Színhelyei: falu, iskola, templom, kocsma

– mindig ugyanazok a történetek.

Stílus: eszményítő realizmus. Ábrázolás: szubjektív,

valósághű, benyomások és érzelmek kifejezése.

Hangvétel: naiv, lírai, sóvárog a falusi élet után.

Az ország különböző részein szerzett tapasztalatokat

összegzi a faluról, a parasztságról.

Megemlékezik diákéveiről és segédtanítói időszakáról.

1878: érettségi vizsgaA Líceumban töltött évei: „Kedv, hajlam…

majd megjön az is, csak diploma legyen!”Répássy János magyar nyelvi

professzora megbuktatja: „Fiam, tebelőled sohse lesz nagy ember, de a kenyeredet azért meg tudod keresni.”

1881-től segédtanító Karádon (nyomorúságos körülmények).

1882. május 20. Népiskolai tanító (elégségesen képesített).

ÚTJA A TANÁRI PÁLYÁIG

„Az Isten rabjai nekem a legszebb regényem. Az Egri csillagok a legjobb regényem. És a Láthatatlan ember a

legkedvesebb regényem.”( Gárdonyi Géza )

ISTEN RABJAI

1906-1908

A regény váza Margit királylány életének három sorsdöntő eseményére épül, s eszerint tagolódik a mű három részre.

ELSŐ RÉSZ: A szigeti klastromba készülés körülményeit mondja el, a királylány ekkor még életvidám, bájos, naiv gyermek, aki önfeledten labdázik társaival.

MÁSODIK RÉSZ: Mikor 8 évvel később viszontlátjuk, már csodaszép hajadon. Szülei feleségül akarják adni Ottokár cseh királyhoz, de ő hajthatatlan marad.

HARMADIK RÉSZ: Befejező rész, Margit életszentségét, életének utolsó éveit, a csodákat, és a lány halálát mondja el.

GÁRDONYI ÚJ UTAT TÖR A MAGYAR IRODALOMBAN

A mese, a legenda és a valóság fonódik benne össze, átszőve finom lírai motívumokkal, életrajzi elemekkel. Margit királylány alakja azonos Gárdonyi női ideáljával.

Ebben a korszakban Gárdonyi már megtalálta írói hangját, kialakította egyéni stílusát, ábrázolásmódját, de még új utak felé tör, az irodalmi élet élvonalában halad.

GÁRDONYI RÉGEN ÉS MA

Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulóját ünnepeljük az idén. Ez

alkalomból Eger 62 millió forintot fordít arra, hogy az író egykori házát felújítsa, valamint egy szobrot

felállítsanak róla, s ezzel megőrizzék emlékét az utókor számára.

(1863-2013)

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!

Egri Amazonok