View
2
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
Áltörténelmi regény
Háy János (1960- Vámosmikola)
Háy János, eredeti nevén Horváth János(Vámosmikola, 1960. április 1. –) József Attila-díjas magyar író, költő, festő, illusztrátor, a Palatinus Könyvkiadó alapítója.
1982 óta publikál verseket és prózai írásokat.
A szerzőre jellemző műfajok: novella, regény, vers, dráma.
Első műve: Gyalog megyek hozzád a sétálóúton.
Írói, költői teljesítménye mellett szerkesztői munkássága is jelentős.
Történelmi regény a múltból merít, a múltat jeleníti meg. Írója forrásokat tanulmányoz , és hiteles adatok felhasználásával eleveníti meg a történeti légkört, amelyben a cselekmény játszódik.
Történelmi hűség és képzelőerő az a kettős követelmény, mely vezeti az írót, az író világnézete, történelemszemlélete rányomja bélyegét művére.
A történelmi regény főszereplője rendszerint kitalált figura, s az igazi történelmi figurák csak kísérőkként jelennek meg.
Az áltörténelmi regények, felismerhető történelmi korokban játszódnak, ám általában nem követelik meg, hogy a fiktív időket, helyszíneket és szereplőket valódiakkal azonosítsuk.
A narrátor többnyire arra szorítkozik, hogy a
történelemről való tudását – illetve nem tudásával kapcsolatos észrevételeit – megossza velünk, a tények közötti sajátos összefüggésekre felhívja a figyelmünket, miközben sajátos stílusban, nem ritkán vaskos humorral előadott reflexióit sem hallgatja el.
A mai órán egy olyan szöveggel ismerkedünk meg, ami áltörténelmi regény. Próbálunk válszt találni arra, hogy:
milyen a modern történelmi regény?
mi a szerepe a történelemnek a cselekmény alakításában?
mennyire fontos a történelmi hitelesség?
Dzsigerdilen (a szív gyönyörűsége) – 1996 A regény története a török idők kalandjait dolgozza fel. A kilencvenes évek prózatermésének az egyik legjelentősebb darabja.
Háy a maga könyvét nem tekintette történelmi regénynek, elmondása szerint legfőbb célja nem a hódoltság idejének korhű ábrázolása, hanem az alkotói kedv műként történő sikeres megfogalmazása volt.
A történelmi múlthoz való önkényes viszonyulás módját hangsúlyozva írta:
„A műben mindig az én története éled fel. Az én története pedig a mindig aktuális történet: ami most éppen velem van.”
A történelmi személyek közül említi:
Lotaringiai Károlyt-Lipót herceget
Kara Musztafát
Thököly Imrét
Ismeretlen kifejezések:
pasa-a birodalom közigazgatási és katonai vezetője
zsoldos-hivatásos katona, pénzért harcol
marcona-harciasan zord
szedlár-nagyvezér
próféta-látnoki közvetítő
bajmolódás-bajlódás
font-angol mértékegység
Tadeum laudámus-hálaadó
mise
felkoncol-legyilkol
Corvinák-kéziratos könyvek
rebellis-ellenszegülő
Bemutató olvasás-részletek
Megfigyelési szempontok:
-Mit tudunk meg a szövegrészletből?
-Milyen a szöveg hangulata?
-Kiknek a neve volt ismerős ?
-Mit jelent a feketeleves?
-Mi a részlet cselekményének a középpontja?
-Hogyan viszonyulnak a magyar és hogyan a külföldi zsoldosok?
-Milyen abszurditással találkozunk a szövegben?
-Háy János milyennek mutatja be Buda visszafoglalását?
Válaszok
A szövegrészletben Buda ostromáról és visszafoglalásának körülményeiről olvashatunk.
Az elbeszélés érzékelteti a török időket, de érződik rajta a mai világ látásmódja, gondolkodása. A kor csak egyfajta hátteret ad a történetnek.
Thököly Imre, csak egy eszköz a pasa szemében, akaratán kívől ő váltja ki a feszültséget a pasa és a keresztények között.
A feketeleves a dolog nehezét jelenti ebben az esetben. Tököly esete a feketelevessel Szirmay Antal anekdotagyűjteményéből származik.
A szöveg központja Buda várának ostroma és visszafoglalása, mint felbecsülhetetlen értéknek a magyarok számára.
A magyarok a Szív Gyönyörűségének nevezik, a zsoldosok pedig Átokszilkaként említik.
A szöveg abszurditása a halottak számolása és a bombák párbeszéde.Arra a tényre utal, hogy nincs történelmi hűség, hiszen nem tudhatjuk miről folyhatott a párbeszéd az adott korban.
Buda visszafoglalása dicsőnek kéne lennie, de inkább a katonák lelkiállapotát, a szétrombolt vár képét, ártatlanok mészárlását, a kultúra és szellemi értékek pusztulását- Corvinák lapjait tépdeste a szél- helyezi előtérbe.
A regényben utalás van az Egri csillagokra ,a János vitézre, A koppányi aga testamentumára.
Ezt nevezzük intertextualitásnak.
Az intertextualitás (magyarul szövegköziség) különböző szövegek közötti kapcsolat megteremtése. Szövegalkotó eljárás: valamely szövegbe szó szerint vagy célzásszerűen beépített másik szöveg jelenik meg.
Az intertextualitás a kortárs irodalomelmélet és posztmodern irodalom kapcsán került az érdeklődés középpontjába.
Abból a felismerésből indul ki, hogy az évezredek óta gyarapodó szövegvilág „telített”, már nem lehet olyat írni, amit nem írtak meg előttünk. Így a dolgok nem megírhatók, csak újraírhatók. Ezért az irodalom nem teremtés és nem ábrázolás, hanem a már létező történetek, képek, szimbólumok újrarendezése.
Ez pedig úgy valósul meg, hogy a szöveg a szöveggel „párbeszédet” folytat, az irodalom a régi és mai szövegek közötti kölcsönhatás eredményeképpen jön létre.
Összefoglalás
Háy János: Dzsigerdilen- áltörténelmi regény.
A mai történelmi regény inkább történetírás.
A XIX. századi történelmi magyar regények a résztvevők hősiességét mesélik el.
A mai történelmi regények írói kételkednek abban, hogy létezik történelmi hűség.
Intertextualitás
Köszönöm a figyelmet!
Recommended