View
18
Download
0
Category
Preview:
Citation preview
Növényrendszertan gyakorlatok
4. gyakorlat
Erdőmérnöki és természetvédelmi mérnöki szak
2014
Magnoliopsida: Nymphaeaidae (Nymphaeaceae)
Magnoliidae (Aristolochiaceae)
Liliopsida: Alismatidae: Alismataceae, Potamogetonaceae,
Araceae, [Lemnaceae]
Liliidae: Liliaceae, Amaryllidaceae, Iridaceae,
Orchidaceae, Dioscoreaceae
1, 2, 3 – Ph
4, 5 – Ch
6-9 - He
10, 11 - Ge
12 - Th
13-15 - HH
Raunkiær-féle életforma-osztályozás 1.
• a rügyek kedvezőtlen időszakban (hidegben, szárazságban)
való elhelyezkedése szerint:
• Phanerophyta (Ph) – fás szárú növények, áttelelő szerveik
fedett rügyek a talaj felett; magasság szerint tovább oszthatók: – megafanerofiton (MM) fák: 5 m<, törzs+korona
– mikrofanerofiton (M) cserjék: 0,5-5 m, törzs nincs vagy csak rövid
– nanofanerofiton (N) törpecserjék: <0,5 m, baziton elágazódás, teljes
mértékben fásodott; elfekvő típus a rácscserje
– hemifanerofiton (NH) félcserjék: csak az alsó része fásodik a szárnak
• Kamefiton (Ch) – évelő lágyszárúak, több évig élő földfeletti
hajtás; a talaj felszínén található fedetlen rügy, a hótakaró védi
• Hemikriptofiton (He) – évelő lágyszárúak, a föld feletti hajtás
elpusztul; átvészelő szerv a talaj felszínén, vagy közvetlenül az
alatt található fedetlen rügy, avar, elszáradt levelek védik,
tőrózsa, tősarj vagy földbeli hajtás.
Raunkiær-féle életforma-osztályozás 2.
• Kriptofiton – föld vagy a víz alatt (hagymás, gumós,
gyöktörzses növények):
• Geofiton (Ge) – áttelelő szerveik száraz talajban
• Hemigeofita – ősszel kihajtanak, és vegetatív
állapotban telelnek át.
• Hidatohelofiton (HH) – vízi és mocsári növények
• Hemiterofiton (TH) (kétévesek, kétnyáriak) – 1. évben ált.
nem virágoznak, áttelelnek, fedetlen rügy, 2. évben maghozás
után elpusztulnak, csak magjaik maradnak meg.
• Terofiton (Th) (egyévesek, egynyáriak) – mag
• Epifiton (E) – fákon élő
Az Ujvárosi-féle gyomnövény-
életformarendszer 1.
• T1: ősszel kelő, áttelelő, kora tavaszi egyévesek
(pl. pásztortáska, tyúkhúr);
• T2: ősszel és tavasszal is csírázó, nyár eleji egyévesek
(pl. pipacs, kék búzavirág);
• T3: tavasszal csírázó, nyár eleji egyévesek
(pl. vadrepce, mezei tarsóka, füstike nemzetség);
• T4: tavasszal csírázó, nyárutói egyévesek
(pl. disznóparéj nemzetség, parlagfű).
Ökológiai igények
• gyakran széles ökológiai spektrum valamely tényezőre
• speciális tényezőket csak meglétük esetén említjük
• vízigény:
– szárazságtűrő: elviselik (xeromorf bélyegek mutatják)
– közepes vízigényű: üde talajt, kiegyenlített vízellátottságot igényel
– vízigényes: többletvizet igényel
• fényigény:
– fényigényes: fejlődéshez, virágzáshoz követlen fényt igényelnek
– mérsékelten fényigényes ill. mérs. árnyéktűrő
– árnyéktűrő: közvetlen fényben visszahúzódnak, elpusztulnak
• hőigény:
– melegigényes
– hidegtűrő
– fagyérzékeny
Ökológiai igények • talajigény
– pH:
• mészkerülő (acidofil): mészmentes, savanyú talajon (szilikát
alapkőzet)
• mészkedvelő (bazifil): mésztartalmú, lúgos talajon (meszes
alapkőzet)
• indifferens: ált. a semleges kémhatású talajokon a leggyakoribbak,
de nem szélsőségesen savanyú és meszes talajon is
– tápanyag:
• tápanyagigényes: főleg nitrogénben gazdag, gyakran bolygatott
helyeken
• tápanyagszegény körülményeket igénylő: savanyú, humuszban
szegény talajon
– szerkezet
• kötött
• közepesen kötött: jó víz- és tápanyaggazdálkodású
• laza
– sótűrő: nátriumsók jelenlétét elviselő fajok
A fátlan élőhelyek áttekintése
• Vízi, mocsári, lápi élőhelyek
– Vízi- vagy hínárnövényzet (úszó,
lebegő és gyökerező hínárok)
– Mocsarak (nádasok,
magassásosok, parti
mocsárnövényzet)
– Lápok (forráslápok, átmeneti
lápok, dagadólápok)
• Nedves és üde rétek
– Nedves rétek (láprétek,
mocsárrétek, magaskórósok)
– Üde rétek
– Sovány gyepek
• Száraz gyepek
– Löszgyepek
– Homoki gyepek (mészkerülő és
mészkedvelő gyepek)
– Sziklagyepek (alapkőzet szerint
továbbcsoportosíthatók)
– Sztyeprétek (=lejtőgyepek,
lejtősztyepek) és félszáraz gyepek
•Szikesek
- szikes mocsár
- sziki rét
- szikes puszta
- szikér, szikfok, vakszik
•Gyomtársulások
- Vetési gyomnövényzet
- Ruderális gyomnövényzet
- Taposott gyomnövényzet
- Mocsári és ártéri
gyomnövényzet
- Vágásnövényzet
A fás élőhelyek áttekintése
• Ligeterdők
• Bokorfüzesek
• Puhafás (fűz-nyár) ligeterdők
• Keményfás (tölgy-kőris-szil) ligeterdők
• Patakmenti (éger) ligeterdők
• Láperdők
• Égerlápok
• Fűz- és nyírlápok
• Üde erdők
• Bükkösök
• Gyertyános-tölgyesek
• Szurdokerdők
• Törmeléklejtő-erdők
• Mészkerülő erdők
• Mészkerülő tölgyesek
• Mészkerülő gyertyános-tölgyesek
• Mészkerülő bükkösök
• Fenyőelegyes tölgyesek
• Száraz erdők
• Bokorerdők
• Mész- és melegkedvelő tölgyesek
• Cseres-tölgyesek
• Erdőssztyep erdők
• lösztölgyes
• homoki tölgyes
• sziki tölgyes
• Sziklaerdők
• Cserjések
• Kultúrerdők
• Fenyvesek
• Akácosok
• Nemes nyárasok
• Egyéb kultúrerdők
Zárvatermők törzse - Magnoliophyta
•virág
•zárt magházban fejlődő termés
•monofiletikusság bizonyítéka: kettős megtermékenyítés
•284 000 faj, Mo. 2200
Zárvatermők t. – Magnoliophyta rendszere
Alapi helyzetű zárvatermők o. – Magnoliopsida
Őslágyszárúak alo. – Nymphaeidae
Magnóliaalkatúak alo. – Magnoliidae
Egyszikűek o. - Liliopsida
Hídőralkatúak alo. – Alismatidae
Liliomalkatúak alo. – Liliidae
Kommelinaalkatúak alo. – Commelinidae
Valódi kétszikűek o. – Rosopsida
Alapi helyzetű valódi kétszikűek alo. – Ranunculidae
Szegfűalkatúak alo. – Caryophyllidae
Rózsaalkatúak alo. – Rosidae
Forrtszirmúak alo. – Asteridae
Podani János:
Földindulás a szárazföldi
növények osztályozásában
Az alapi helyzetű zárvatermők o. – Magnoliopsida
rendszere
Őslágyszárúak alo. – Nymphaeidae
Tündérrózsa-virágúak r. – Nymphaeales
Tündérrózsfélék cs. – Nymphaeaceae
(Nuphar, Nymphaea)
Magnóliaalkatúak alo. – Magnoliidae
Borsvirágúak r. – Piperales
Farkasalmafélék cs. – Aristolochiaceae
(Aristolochia, Asarum)
Tündérrózsafélék - Nymphaeaceae
Sárga vízitök – Nuphar lutea
•Az iszapban kúszó gyöktörzsű, a víz színén
úszó levelű hínárnövény (HH).
•Levelei oválisak, válluk bevágott. Az
oldalerei fácskaszerűen elágazóak, a levélszél
közelében nem érnek egymásba.
•A virágtakaró sárga, a szirmok mézfejtőkké
alakultak. Virágzás VI-VIII.
• Termése megnyúlt, sokmagvú, körte alakú
tok
• Álló vagy lassan folyó, eutróf vizekben
fordul elő.
• Tavak, holtágak, lassan áramló csatornák
növénye, az Alföldön és egyes alacsonyabb
dombvidékeken (pl. Belső-Somogy) gyakori. Hidatohelofiton (HH):
Vízinövények
Sárga vízitök – Nuphar lutea
Sárga vízitök – Nuphar lutea
Sárga vízitök – Nuphar lutea
Farkasalmafélék – Aristolochiaceae
Farkasalma – Aristolochia clematitis
•40-100 cm magas, felálló, egyszerű szárú,
tarackos évelő.
• Levelei nyelesek, háromszögűek, vesés
vállúak, tompa csúcsúak.
•Virágai kétoldalian részarányosak, hosszú
csövűek, sárgák; a 6 porzó a bibeszállal
összenőtt. Rovarcsapda. Virágzás V-VI.
•Termése lecsüngő, húsos falú, „körteszerű”
tok.
• Fényigényes, tápanyagban gazdag,
bolygatott, üde, nedves talajokon.
• Eredetileg ártéri ligeterdők növénye volt,
ma ezen kívül kultúrerdőkben, árokpartokon
országosan elterjedt, leginkább a síkvidéken. Geofiton (Ge)
Farkasalma – Aristolochia clematitis
Farkasalma – Aristolochia clematitis
Kapotnyak –
Asarum europaeum
• Vékony, kúszó gyöktörzses, 5-15 cm,
kevés levelet viselő szárú évelő (Ge)
• Levél: hosszú nyelű, vesés, sötétzöld,
a hazánkban gyakori törzsalaknál (ssp.
europaeum) fénylők és áttelelők
• Magános virágai levélhónaljiak,
háromtagú forrt leplűek, vöröses
sötétbarnák. III-V.
• Termése kerekded tok
• Árnyékos, üde, humuszban gazdag
termőhelyeken
• Üde lomberdők, ritkábban ligeterdők
faja. Hegy- és dombvidékeinken
elterjedt, az Alföldön igen szórványos Geofiton (Ge)
Kapotnyak – Asarum europaeum
Kapotnyak – Asarum europaeum
Egyszikűek osztálya
Liliopsida
Az egyszikűek o. – Liliopsida rendszere
Hídőralkatúak alo. – Alismatidae
Hídőrvirágúak r. – Alismatales
Hídőrfélék cs. – Alismataceae (Alisma)
Békaszőlőfélék – Potamogetonaceae (Potamogeton)
Kontyvirágfélék cs. – Araceae (Arum)
[Békalencsefélék cs. – Lemnaceae] (Lemna)
Liliomalkatúak alo. – Liliidae
Liliomvirágúak r. – Liliales
Liliomfélék cs. – Liliaceae (Veratrum, Gagea, Colchicum, Ornithogalum,
Allium, Scilla, Maianthemum, Paris, Convallaria, Polygonatum)
Aszparáguszvirágúak r. – Asparagales
Amarilliszfélék cs. – Amaryllidaceae (Galanthus, Leucojum)
Nősziromfélék cs. – Iridaceae (Iris)
Orchideafélék cs. – Orchidaceae (Orchis, Neottia)
Jamszgyökérvirágúak r. – Dioscoreales
Jamszgyökérfélék cs. – Dioscoreaceae (Tamus)
Kommelinaalkatúak alo. – Commelinidae
Fűvirágúak r. – Poales
Szittyófélék cs. – Juncaceae (Juncus, Luzula)
Palkafélék cs. – Cyperaceae (Eleocharis, Bolboschoenus, Carex)
Pázsitfűfélék cs. – Poaceae (Dactylis, Bromus, Brachypodium, Molinia,
Festuca, Poa, Melica, Phragmites, Elymus, Deschampsia,
Milium, Agrostis, Calamagrosis, Arrhenatherum, Glyceria,
Alopecurus, Stipa, Cynodon, Botriochloa)
Gyékényfélék cs. – Typhaceae (Typha)
Hídőrfélék – Alismataceae
• tejnedvet tartalmaznak
• K3 C3 A6 v. ∞ G6 v. ∞ aszmag termés
• a víz alá merült levelek szalag alakúak (heterofillia)
• nemzetsége: Alisma (A6 G6)
Vízi hídőr – Alisma plantago-aquatica
• 0.6-1.5m, iszapban kúszó rövid
gyöktörzses évelő (Ge-He)
• Víz feletti levelei hosszú nyelűek,
tojásdadok, lekerekített vállúak
• Virágzat: összetett örvös buga. A
virágok 3 tagúak, sziromszerű leplei
fehérek vagy rózsaszínűek. VI-IX.
• Termés: aszmag terméscsoport
• Fényigényes, eutróf vizeket
igénylő
• Elsősorban vízparti növényzetben
Vízi hídőr – Alisma plantago-aquatica
Vízi hídőr – Alisma plantago-aquatica
Vízi hídőr – Alisma plantago-aquatica
Békaszőlőfélék – Potamogetonaceae
gyökerező vízi növények, leveleik víz felületén úszók vagy
alámerültek (vagy mindkettő egyszerre)
végálló füzér virágzatuk van
[P4 A4] G4 aszmag termés
zöld leplük csökevényes, a porzószálakhoz nőtt
Úszó békaszőlő – Potamogeton natans csak TVMH
Iszapban gyökerező, vízalatti és vízen úszó szárlevelekkel is
rendelkező hínárnövény (HH)
virágzata a víz fölé nyúlik
a víz alatti levelek keskenyek, lemezük virágzáskor általában már
elhalt.
a felszínén úszó levelek hosszúkás-elliptikusak, a levéllemez a
nyélnél kissé rövidebb. A lemez éle egyenes, a vállán egy-egy
kemény, kiemelkedő éllel
A virágzat tömött füzér, a termés 3-4 mm-es, egymagvú.
Virágzás VI-VIII
Álló vagy lassan folyó eutróf vizekben él, nagyobb szervesanyag
terhelést is eltűr.
Főleg síkvidéki tavakban, holtágakban gyakori, a hegy- és
dombvidéken ritka. Akár tócsákban is megtelepedhet, de általában az
1 m-nél mélyebb vizekre jellemző.
Megj.: Hazánkban több hasonló Potamogeton-faj is él, melyek egy
része ritka, érzékeny, indikátor jellegű.
Kontyvirágfélék – Araceae
• újabban a család az Alismatales rendbe tartozik
• talajlakók, epifitonok vagy liánok
• a levelek nyélre és lemezre tagolódnak
• ♂P0 A3-4 ill. ♀P0 G1 bogyó termés
• a virágzati tengely alsó részében a termős, felül a porzós virágok
találhatók, melyet egy buroklevél (spatha) véd
Keleti kontyvirág – Arum orientale
•15-40 cm, tőkocsányos évelő, vízszintesen
álló gumóval (Ge).
• Levél: hosszú nyelű, dárdás vagy nyilas vállú,
sötétzöld (néha foltozott), kopasz, fényes
• Torzsavirágzata van, zöldessárga vagy
bíboros futtatású buroklevéllel. A virágok
egyivarúak, a virágzat végén bunkószerű, steril
képződmény áll. IV-V.
• Termés: piros bogyó
• Árnyéktűrő, üde, humuszos talajokon,
tápanyagigényes
• Üde lomberdők és ligeterdők
• Dunántúl északi felén, az Alföldön és az
Északi-khg. (a Dt. déli és nyugati felén és a
Dt.-khg.-ben az A. maculatum helyettesíti)
Keleti kontyvirág – Arum orientale
Keleti kontyvirág – Arum orientale
Keleti kontyvirág – Arum orientale
Keleti kontyvirág – Arum orientale
[Békalencsefélék – Lemnaceae]
a víz színén úszó vagy a víztestben lebegő növények
levélszerű szártagjaik vannak
♂P0 A1 ill. ♀P0 G1 szütyő termés
egylakiak (1 nővirág + 1-2 hímvirág, melyeket 1 igen kicsi spatha
véd)
vízmegporzásúak, szinte sohasem virágoznak
vegetatív szaporodásuk nagyon intenzív (sarjhajtások)
nemzetsége: Lemna
Megjegyzés: újabban a családot az Araceae családba olvasztják
Apró békalencse – Lemna minor
csak TVMH
1,5-5 mm széles, kerek, lapszerű szárral
élénkzöld vízinövény (HH).
Vegetatív és generatív szervei erősen redukálódtak,
a szártagok aljából mindössze egy gyökérszál ered.
Virágtakarójuk nincs
a porzós virágok 1-2 porzóból, a termősek egy
termőlevélből állnak
Virágzás IV-V (szinte kizárólag vegetatív úton
terjed).
Tápanyagokban gazdag (eutróf) állóvizek színén
lebegő hínártársulások országszerte gyakori,
helyenként egyedüli (monodomináns) faja.
Liliomfélék – Liliaceae
• ma a klasszikus Liliaceae családot 11 családra osztják fel
• hagymás, hagymagumós vagy rizómás növények
• P3+3 v. (6) A3+3 v. 3+0 G(3) tok vagy bogyó termés
A földalatti raktározó szerv:
• hagymagumó: Colchicum
• hagyma: Allium, Gagea, Lilium, Ornithogalum, Scilla
• rizóma: Convallaria, Maianthemum, Paris, Polygonatum,
Veratrum
Termés szerint:
• tok: Allium, Colchicum, Gagaea, Lilium, Ornithogalum, Scilla,
Veratrum
• bogyó: Convallaria, Maianthemum, Paris, Polygonatum
A lepel forrt (P(6)): Colchicum, Convallaria, Polygonatum
4-tagú virág: Maianthemum, Paris
Fehér zászpa – Veratrum album csak EMH
• Nagy termetű, feltűnő évelő (Ge)
• Levél: szórt, redős felszínű, fonákukon is
aprón, sűrűn pelyhes
• Virágzat: tömött buga. A lepellevelek
sárgásfehérek – zöldek. VI-VIII.
• A termés 3 rekeszű, sokmagvú tok
• Fény- és vízigényes, hidegtűrő
• Égerligetek, láprétek, lápi
magaskórósok, főleg a hegy- és
dombvidékeken; Védett!
Fehér zászpa – Veratrum album
Fehér zászpa – Veratrum album
Fehér zászpa – Veratrum album
Fekete zászpa – Veratrum nigrum csak EMH
• Nagy termetű évelő (Ge)
• Levél: szórt, redős felszínű, a felső
szálas-lándzsás, fonákukon is kopasz
• Virágzat: tömött buga, a lepellevelek
vörös- vagy sötétbarnák. VI-VII.
• Termés: 3 rekeszű, sokmagvú tok
• Fényigényes, melegkedvelő,
mészkedvelő
• Félszáraz cseres- és gyertyános-
tölgyesek, a Dunántúl dombvidékein és
a Dunántúli-középhegységben
Fekete zászpa – Veratrum nigrum
Fekete zászpa – Veratrum nigrum
Őszi kikerics – Colchicum autumnale
• 20-40 cm magas, hagymagumós
évelő (Ge)
• Levél: hosszúkás-lándzsás, a
tokterméssel együtt tavasszal
fejlődnek. Magérlelés után a levél és
a szár elszárad.
• Virágai ősszel fejlődnek ki, a lepel
csöve hosszú, cimpái tompák,
világos lilák. VIII-X.
• Termés: elliptikus, 3 rekeszű tok
• Fényigényes, nedves, tápanyagban
gazdag öntéstalajokon
• Sík- és dombvidéki ligeterdők és
tisztásaik, nedves rétek. Mérgező!
Őszi kikerics – Colchicum autumnale
Őszi kikerics – Colchicum autumnale
Őszi kikerics – Colchicum autumnale
Őszi kikerics – Colchicum autumnale
Sárga tyúktaréj – Gagea lutea
• kicsiny, hagymás, tőkocsányos geofiton
(Ge)
• A tőlevél legalább olyan magas, mint a
szár, kopasz, fonákán éles gerincű,
csúcsán csuklyás
• A virágok 1-5 tagú ernyőben nyílnak,
tövén 1-3 lomblevélszerű murva található.
A lepellevelek sárgák, csúcsukon tompák.
• Termés: húsos, gömbölyded tok
• Árnyéktűrő, humuszban gazdag, üde
talajokon
• Üde lomberdők, keményfás ligeterdők
kora tavaszi aszpektusában elterjedt
Sárga tyúktaréj – Gagea lutea
Sárga tyúktaréj – Gagea lutea
Medvehagyma – Allium ursinum
• keskeny, megnyúlt hagymájú évelő (Ge)
• Levél: hosszú nyelű, széles-tojásdad,
hegyes, kopasz, erősen aromás illatú
• Virágzat: hosszú tőkocsányú ernyő, a
lepel fehér. IV-V.
• Termés: 3 rekeszű tok
• Árnyéktűrő,üde,humuszos erdőtalajokon
• Üde lomberdők, keményfás és
patakmenti ligeterdők, szinte csak a
Dunántúlon
Medvehagyma – Allium ursinum
Medvehagyma – Allium ursinum
Medvehagyma – Allium ursinum
Medvehagyma – Allium ursinum
Tavaszi csillagvirág – Scilla bifolia
• kis termetű hagymás évelő (Ge)
• Levél: keskeny-lándzsás, a virágos szár
tövén kettesével áll
• Virág: tőálló, kevés virágú fürt, a
lepellevél kék. III-IV.
• Termés: gömbölyű, zöldes színű tok
• Árnyéktűrő, üde, nedves, tápanyagokban
gazdag talajokon
• Üde lomberdők, keményfás ligeterdők,
patakmenti égerligetek
• A S. bifolia gyűjtőfajból hazánkban
összesen 4, morfológiai jegyekben és
ökológiai igényekben hasonló kisfaj (S.
drunensis, S. kladnii, S. spetana, S.
vindobonensis) él, mindegyik védett.
Tavaszi csillagvirág – Scilla bifolia
Tavaszi csillagvirág – Scilla bifolia
Ernyős sárma – Ornithogalum umbellatum
•10-30 cm, tojásdad hagymájú évelő (Ge)
• Levelei tőállók, szálasak, hosszuk mint a
száré, földre lehajlók
• Virágzata sátorozó fürt. Leple belül
fehér, fonákukon zölden csíkos. IV-VI.
• Termés: tojásdad tok
• Fény- és tápanyagigényes, laza,
humuszban gazdag talajokon,
bolygatástűrő
• Üde és száraz lomberdők, ligeterdők,
kultúrerdők, szántók, parlagok. Gyakori
Ernyős sárma – Ornithogalum umbellatum
Ernyős sárma – Ornithogalum umbellatum
Ornithogalum umbellatum – ernyős sárma
Ornithogalum umbellatum – ernyős sárma
Árnyékvirág – Majanthemum bifolium csak EMH
• Tarackos, a virágzó száron 2, a
meddőn általában 1 levelet viselő, kis
termetű növény (Ge)
• Levél: szíves-tojásdad, rövid nyelű,
kopasz
• Virág: fehér, végálló, sokvirágú fürt.
V.
• Termés: 1-4 magvú, piros bogyó
• Üde, humuszos, kisavanyodó talajok
• Hegy- és dombvidéki üde
lomberdők, telepített fenyvesek
növénye, az Alföldön csak néhány
helyen, keményfás ligeterdőkben
Árnyékvirág – Majanthemum bifolium
Árnyékvirág – Majanthemum bifolium
Széleslevelű salamonpecsét – Polygonatum latifolium
csak EMH • 20-60 cm, vastag, fehéres gyöktörzsű évelő (Ge).
• Levél: sötétzöld, fényes, széles-elliptikus, fonákukon sűrűn
rányomott szőrű
• Virág: a levelek hónaljában magánosak vagy 2-5 tagú fürtökben
nyílnak, a lepel fehér, kihasasodó. V-VI.
• Termés: hamvas bevonatú,
kékesfekete bogyó
• Félárnyéktűrő, félszáraz-üde,
laza talajokon, melegigényes
• Szinte bármilyen
erdőtársulásban, keményfás
ligeterdőkben, erdőssztyep
tölgyesekben,
kultúrállományokban
Széleslevelű salamonpecsét – Polygonatum latifolium
Széleslevelű salamonpecsét – Polygonatum latifolium
Széleslevelű salamonpecsét – Polygonatum latifolium
Orvosi salamonpecsét – Polygonatum odoratum
• 20-40 cm, vastag, fehéres gyöktörzsű évelő (Ge). Szára erősen,
élesen bordás.
• Levél: világos- v. szürkészöld, kopasz, elliptikus
• Virág: ált. magános (1-2), a lepel fehér, közepén nem szűkül
össze, a porzószál kopasz. V-VI.
• Termés: hamvas bevonatú, kékesfekete bogyó
• Fényigényes, szárazságtűrő,
mészkedvelő
• Erdőssztyep- és mészkedvelő
tölgyesek, cseres-tölgyesek
Orvosi salamonpecsét – Polygonatum odoratum
Orvosi salamonpecsét – Polygonatum odoratum
Fürtös salamonpecsét – Polygonatum multiflorum
• 30-80 cm, vastag, fehéres gyöktörzsű évelő (Ge). Szára hengeres.
•Világoszöld, fiatalon szürkés árnyalatú levelei elliptikusak,
kopaszak.
•Virágai levélhónaljiak 2-6 tagú fürtökben
nyílnak, a lepel fehér, közepén összeszűkül.
•Termése hamvas, kékesfekete bogyó.
•Virágzás V-VI, termésérés VI-IX.
•Közepesen árnyéktűrő; üde termőhelyeken.
•Üde lomberdők, keményfás ligeterdők,
nálunk főleg hegy- és dombvidéken.
Fürtös salamonpecsét – Polygonatum multiflorum
Fürtös salamonpecsét – Polygonatum multiflorum
Fürtös salamonpecsét – Polygonatum multiflorum
Gyöngyvirág – Convallaria majalis
• 15-25 cm, kúszó, elágazó gyöktörzsű,
kopasz, felálló tőkocsányú és levelű
évelő (Ge).
• Levél: hártyás allevelek közül
emelkedik ki, elsőrendű ereik kissé
kiállók
• Virágzat: bókoló, kissé egy oldalra
álló fürt, az illatos virágok leple fehér,
harang alakú. V-VI.
• Termés: piros, három magvú bogyó
• A fényviszonyok tekintetében tág
tűrőképességű, humuszos talajokon
• Üde és száraz lomberdők, mészkerülő
erdők, keményfás ligeterdők. Mérgező!
Gyöngyvirág – Convallaria majalis
Gyöngyvirág – Convallaria majalis
Farkasszőlő – Paris quadrifolia
• 15-40 cm magas, tarackos évelő (Ge)
• Levél: 4 tagú örvben áll, tojásdad, hegyes, ép
• Virág: magános, hosszú kocsányú, 8 zöldes-sárgás leplű, melyek
közül a külső 4 lándzsás, a belső 4 szálas. A porzó feltűnően
megnyúlt, szálas, hegyes. IV-V.
• Termés: sokmagvú,
kékesfekete, hamvas bogyó
• Árnyéktűrő; nedves humuszos
talajokon, a bolygatást nem tűri
• Hegy- és dombvidéki üde
lomberdőkben, égerligetekben.
Farkasszőlő – Paris quadrifolia
Farkasszőlő – Paris quadrifolia
Farkasszőlő – Paris quadrifolia
Amarilliszfélék – Amaryllidaceae
• elsősorban hagymás növények, tőlevelekkel
•P3+3 A3+3 G )3(
• tok (vagy álbogyó) termés
• nemzetségei: Galanthus, Leucojum
Hóvirág – Galanthus nivalis
• Hagymás évelő, tőálló levelekkel és magános tőkocsánnyal (Ge)
• Levél: párosával, szálas, tompa csúcsú, matt zöld
• Virág: bókoló, a külső lepel hosszabb, fehér, a belső félakkora,
levágott csúcsú, zölden foltos. II-IV.
•Termés: húsos falú tok
• Üde, humuszos
erdőtalajok
• Hegy-dombvidék, üde
lomberdők, az Alföldön
és a Dél-Dunántúlon
keményfás ligeterdőben
Védett!
Hóvirág – Galanthus nivalis
Hóvirág – Galanthus nivalis
Hóvirág – Galanthus nivalis
Hóvirág – Galanthus nivalis
Tavaszi tőzike – Leucojum vernum
csak EMH • tőkocsányos, hagymás növény (Ge)
• Levél: sötétzöld, fénylő
• Virág: magános, a lepellevél
harangszerű, fehér, csúcsúkon sárgás
foltos. III-IV.
• Termés: gömbölyded, húsos tok
• Nedves, tápanyagban gazdag,
humuszos talajokon
• DNy-Dt., elszórtan a Bakonyig,
síkvidéken csak a Kisalföld, a Csepel-
sziget és a Beregi-sík. Bükkösök,
gyertyános-tölgyesek, égerligetek és
keményfás ligeterdők.
•Védett!
•2013-ban az év vadvirága.
Tavaszi tőzike – Leucojum vernum
Tavaszi tőzike – Leucojum vernum
Tavaszi tőzike – Leucojum vernum
Nyári tőzike – Leucojum aestivum csak EMH
• tőkocsányos, hagymás növény (Ge)
• Levél: szürkészöld
• Virág: 3-7 tagú ernyőben, ágai
egyenlőtlen hosszúak; az egyes virágok
és a termés a tavaszi tőzikééhez
hasonlóak. IV-VI.
• Fényigényes / félárnyéktűrő, nedves,
tápanyagban gazdag, ártéri talajokon
• Puhafás ligeterdők, főként nagyobb
alföldi folyók mentén. Védett.
•Az év vadvirága 2013-ban
Nyári tőzike – Leucojum aestivum
Nyári tőzike – Leucojum aestivum
Nyári tőzike – Leucojum aestivum
Nősziromfélék – Iridaceae
• rizómás (vagy hagymagumós,
hagymás) növények
• P3+3 A3+0 G )3(
• tok termés
• nemzetsége: Iris
• 2014-ban az év vadvirága
a szibériai nőszirom (Iris sibirica).
Sárga nőszirom – Iris pseudacorus
• 80-150 cm, leveles szárú, gumós
gyöktörzsű évelő (Ge)
• Levelei kard alakúak, hamvas zöldek,
erei kissé kiemelkednek
• Élénksárga virágai ágas tőkocsányon
ülnek, a külső leplek széthajlók, a belsők
fele akkorák, felállók. V-VI.
• Termése hosszúkás-hengeres, csőrös,
sokmagvú, 3 rekeszű tok.
• Fényigényes, nedves vagy időszakosan
víz borította, eutróf termőhelyeken
• Nádasok, magassásosok, mocsár- és
láprétek, liget- és láperdők, főként
síkvidéken
Sárga nőszirom – Iris pseudacorus
Sárga nőszirom – Iris pseudacorus
Tarka nőszirom – Iris variegata
• 30-60 cm magas, közepe felett elágazó
szárú, gyöktörzses évelő (Ge)
• Levelei keskeny-lándzsásak, erősen
kiemelkedő erezetűek.
• Virágainak külső leplei szétterpedők,
sárga alapszínűek, lilás vagy barnás
erezettel, a belsők egyszínű sárgák. V.
• Termése hosszúkás tok
• Száraz, meszes talajú, félárnyékos
vagy nyílt termőhelyeken
• Száraz lomberdők és szegélyei,
sztyepprétek, főleg hegy- és
dombvidékeinken. Védett!
Tarka nőszirom – Iris variegata
Tarka nőszirom – Iris variegata
Tarka nőszirom
– Iris variegata
Kosborfélék – Orchidaceae
• talajlakók, epifitonok vagy liánok, mikorrhizásak
• nálunk talajlakók, melyek földbeli szerve rizóma vagy szárgumó
(ikergumó)
• általában a virágok fejlődésük során 180 fokkal elcsavarodnak
•tok termés (nagyon apró magvakkal)
•P3+3 A1+0 G-(3)
• a belső lepellevelek egyike megnyúlt
mézajakká alakult, sarkantyújában
vagy zacskószerű kiöblösödésében
gyűlik össze a nektár
rovarbeporzás
• a porzó(k) porzószál nélküli(ek), a
portokok a bibeszállal és a bibével
összenőnek (gynostemium)
• 3 bibe közül az egyik csőszerű szervvé
(rostellum) alakult és ragadós anyagot
választ ki
• 1-1 portokfél polliniummá
szerveződik, mely a rostellummal
együtt képezi a pollináriumot a
rovar testére tapad
• rizómás: Neottia, ikergumós: Orchis
An, anther; G, gynostemium; L,
labellum; P, petal; Pol, pollinia;
Ro, rostellum; Sl, lateral sepal;
Sm, median sepal; St, stigma.
Bíboros kosbor – Orchis purpurea
• 30-60 cm, egyszerű, leveles szárú,
gumós évelő (Ge)
• Levél: részben tőálló, visszás-
tojásdadok, nagyobbak, részben a száron
ülők, széles-lándzsásak, kisebbek.
• Virágzat: tömött fürt, virágai
rózsaszínesek vagy bíborosak, mézajka
több cimpájú, barna mintázatú. V-VI.
• Félárnyéktűrő, szárazságtűrő, mész- és
melegkedvelő
• Középhegységekben és dombvidékeken
ált. gyakori. Száraz lomberdők, erdőszéli
száraz gyepek, üde lomberdőkben is.
Védett!
Bíboros kosbor – Orchis purpurea
Bíboros kosbor – Orchis purpurea
Madárfészek – Neottia nidus-avis
• 20-40 cm, sárgásbarna, minden részében
klorofillmentes, szaprofiton faj (Ge)
• A felálló száron csak 4-6 pikkelyszerű levél
van
• Virág: tömött füzérben, a lepellevelek
összehajlók, a mézajak 2, szétálló karéjú. V-VI.
• Árnyas, humuszos,, félszáraz-üde talajokon,
inkább mészkedvelő
• Bükkösök, gyertyános-tölgyesek, keményfás
ligeterdők, hegy- és dombvidékeken. Védett!
Madárfészek – Neottia nidus-avis
Madárfészek – Neottia nidus-avis
Jamszgyökérfélék – Dioscoreaceae
• liánok, gumós gyökérrel
• a levelek nyélre és lemezre különülnek, az
erezet hálózatos
• P(6) A3+3 G )3(
• álbogyó (vagy tok) termés
• nemzetsége: Tamus (kétlaki)
Pirítógyökér – Tamus communis csak EMH
• Gumós tövű, hosszan (1-2 m)
felkúszó szárú, kétlaki évelő (Ge)
• Levél: váltakozó állású, nyeles,
mélyen szíves vállú, hegyes csúcsú,
fénylő
•Virág:apró, zöldes,laza fürtben. V-
VI.
• Termés: piros bogyó
• Fényigényes, melegkedvelő, száraz
és nedvesebb termőhelyeken is.
• Bükkösök, gyertyános-tölgyesek,
keményfás ligeterdők, száraz
tölgyesek. D-Dt. és Dunántúli-khg.
Védett!
Pirítógyökér – Tamus communis
Pirítógyökér – Tamus communis
Pirítógyökér – Tamus communis
Pirítógyökér – Tamus communis
Pirítógyökér – Tamus communis
Recommended