Számvitelt érintő változások 1 és aktuális kérdések

Számvitelt érintő változások1

és aktuális kérdések

2012.

Összeállította:

Nagy Katalin

1 Az előadáson elhangzottakhoz képest változtatott szövegek, piros színnel vagy aláhúzással vannak jelölve.

Számviteli tv. (Szt.)módosítás

• Helye: 2011. évi CLVI. Tv. az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról (MK140/2011) továbbá a 2011. évi XCVI. törvény az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról (MK 81/2011)

• Hatálybalépése: 2012. jan.1-től induló üzleti évre, de bizonyos részek alkalmazhatók a 2011. évi beszámolónál is

Fogalmi változások

• Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés : fogalmát a jövőben nem az Szt., hanem a 2004. évi CXXXIV. tv. (innovációs tv.) definiálja hasonló tartalommal, részletesebben

• Pozitív üzleti érték: tőzsdén kívüli részesedés vásárlásakor megegyezik a részesedésért fizetett ellenértékkel, ha a kibocsátó befektetés-arányos – számított – sajáttőkéje negatív

• Könyvvizsgálói záradék típusok és a záradék megadásának elutasítása: fogalmuk a kamarai tv-re (2007. évi LXXV. tv-re) hivatkozva definiált (hitelesítő, korlátozott, elutasító záradékok)

• Elektronikus pénz felváltja az elektronikus pénzeszköz fogalmát (Hpt-re hivatkozva)

Beszámoló készítés (1)

• Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének alapítására, működésére és megszűnésére az Szt. vállalkozásokra vonatkozó szabályai érvényesek

• Magyar standardok: rendeletben lesznek kihirdetve és kötelező alkalmazni az Szt. alanyainak a könyvvezetés és a beszámoló készítés során

• Egyszerűsített éves beszámoló Készítőinek köre tovább bővül azon leányvállalatokkal,

amelyek magyar szabály szerint kerülnek bevonásra a konszolidációba, feltéve, hogy az anyavállalat felé biztosított az adatszolgáltatásuk a konszolidált beszámolóhoz, továbbá megfelel a mutatószám szerinti feltételeknek (értékhatár alatti)

Készítésére a normál éves beszámoló szabályai alkalmazandók az Szt. szerinti kivételekkel

Beszámoló készítés (2)• Sajátos egyszerűsített éves beszámoló alkalmazásának feltételei szigorodnak: = könyvvizsgálatra nem kötelezett, = olyan jogi személyiség nélküli gt-k és korlátlan mögöttes felelősségű egyéni cégek = amelyek mutató számok alapján értékhatár alattiak (mérlegfőö. 65 millió, árbevétel 130 millió, létszám 10 fő) számviteli politikája egyetlen írásos dokumentumként is

elkészíthető (nem kellenek az önálló szabályzatok), écs-re alkalmazhatók a TAO-tv. szerinti kulcsok, ilyenkor

nem kell figyelembe venni a hasznos élettartam és a maradványérték fogalmát

IFRS-minősítésű könyvvizsgáló

Igénybevétele kötelező az egyedi éves beszámolóra és a konszolidált éves beszámolóra is, ha a cég anyavállalatként IFRS szerint konszolidál

Naptári évtől eltérő üzleti év

• Alkalmazásának lehetősége bővült:elvileg minden vállalkozás alkalmazhatja, ha a

tevékenységének körülményei, vagy az anyavállalat felé való adatszolgáltatás indokolják

Kivételt képeznek = továbbra is: hitelintézetek, pü.vállalkozások, biztosítók, = újként: a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítők és az EVA-sok

Alapítás, átszervezés aktivált értéke

Magában foglalja az ásványkincs-kutatási tevékenység költségeit is, ha

- azok nem képezik részét a beruházás, felújítás bekerülési értékének,

- a jövőben várhatóan megtérülnek az ásványkincs hasznosításból eredő bevételből.

Visszavásárolt saját részvény, üzletrész, részesedés bevonása

A jövőben a bevont saját részesedés

• névértéke a jegyzett tőkét csökkenti

• a névérték és a könyv szerinti érték különbözete az eredménytartalék javára vagy terhére kerül elszámolásra jellege szerint, a tőkeváltozás bejegyzésekor

• nem érinti a rendkívüli bevételeket és rendkívüli ráfordításokat.

Leltározás

• A főkönyv és az analitika közötti egyeztetés kötelező a mérlegfordulónapra vonatkozóan

a leltározás keretében.

• Ha a cég vezet folyamatos mennyiségi nyilvántartást is, akkor elegendő minimum 3 évente a mennyiségi leltárt felvenni.

• Leltározáshoz kapcsolódó egyedi értékelésnél alkalmazható a FIFÓ módszer, illetve az átlagos bekerülési értéken való értékelés

Bekerülési érték

• Földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzésnél a jogszabályban meghatározott díjak, tételek számlázott értéke részét képezi a bekerülési értéknek.

• Üzleti érték bekerülési értékének meghatározása cégvásárlás során merülhet fel, de átalakulásnál már nem.

Leírási szabályok változása

• Terven felüli écs. a beruházásnál akkor is elszámolható ha a piaci értéket a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen meghaladja, nem csak akkor, ha olyan esemény következett be, ami miatt értéke jelentősen csökkent, feleslegessé vált, megrongálódott stb.

• Terven felüli écs. alapítás-átszervezés esetén elszámolható, ha a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények úgy változtak meg, hogy a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen meghaladja a piaci értéket (a várható megtérülést).

• Terven felüli leírás alkalmazható a negatív üzleti értéknél, ha a szerzésével bekerült részesedés bármilyen jogcímen kikerül a könyvekből, vagy átalakulás során a negatív üzleti értéket kiváltó körülmények úgy változtak meg, hogy a továbbiakban nem indokolt a negatív üzleti érték kimutatása.

Adófizetési kötelezettség az EK-ban

Azon a soron, ahol az EK-ban eddig jellemzően csak a TAO-t tüntették fel, a jövőben be kell mutatni a:

Tao-t Más adózás előtti eredményt terhelő adót (így pl. a

hitelintézeti különadót is) EVA-t Külföldi adókat,

= amelyek a Tao-ba beszámíthatók vagy

= amelyek alapja után nem lehet Tao-t fizetni

Osztalékra, részesedésre igénybe vett eredménytartalék

• A konszolidációba bevont vállalkozásoknál

• az osztalék, részesedés, adózott eredmény terhére fizetendő kamat kifizetésére igénybevett eredménytartalékot

• vissza kell vezetni az eredménytartalék javára.

• Figyelem! Ez kizárólag a konszolidációs munka során a bevétel-ráfordítás konszolidációt érintő technikai eljárás, az egyedi éves beszámolót nem érinti. (Így már értelme van a szabálynak!)

Bizonylatok• Árbevétel elszámolásának alapjául szolgálhat a számla mellett,

a nyugta, vagy egyéb számviteli bizonylat.• A bizonylaton a könyvelés módjára, az érintett számlára és a

könyvelés időpontjára való hivatkozás, továbbá az idegen nyelvű bizonylat hitelesítéséhez szükséges adatok magyar nyelven való feltüntetése teljesíthető az eredeti bizonylathoz fizikai v. logikai (elektronikus nyt-sal) történő hozzárendeléssel.

• Az eddig 10 éves megőrzési idő alá tartozó beszámolót, leltárt, főkönyvi kivonatot stb. a jövőben általános szabály szerint 8 évig kell megőrizni.

• Az elektronikus formában készülő bizonylatra a „digitális archiválásra” vonatkozó jsz-t kell alkalmazni és az Szt. nem követeli meg külön, hogy csak fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátottak fogadhatók el számviteli bizonylatként.

• Papíralapú bizonylat megőrizhető a „papíralapú dokumentumok elektronikus úton történő másolatának készítéséről” szóló jsz. szerint feltéve, az eredeti adatok késedelem és utólagos módosítás nélküli előállíthatóságát.

Közzététel határidejeNapok helyett hónapokban kifejezve:• Normál éves beszámolót: mérlegfordulónapot követő 5.

hónap utolsó napjáig• Anyavállalat a konszolidált beszámolóját: konszolidált

mérlegfordulónapot követő 6. hónap utolsó napjáig• Harmadik országbeli fiók beszámolóját: a fordulónapot

követő 5. hónap utolsó napjáig • Cégjegyzékbe be nem jegyzett vállalkozónál: az üzleti év

fordulónapját követő 5. hónap utolsó napjáig• Ismételt közzétételnél: az ellenőrzés befejezését követő 3.

hónap utolsó napjáig• Előtársaságnál: a bejegyzés, a bejegyzés elutasítása, a

bejegyzési eljárás megszüntetése napját követő 3. hónap utolsó napjáig

• Devizanemek közötti áttérésnél: az áttérés napját követő 5. hónap utolsó napjáig.

De! Változatlan, hogy: a felettes anya és az EU-s fiók esetén az elfogadást követő 60 napon belül.

Könyvvizsgálati kötelezettség

• Értékhatárok megváltoztak (2012-től):

= éves árbevétel 200 millió felett (a korábbi 100 millió helyett) és

= foglalkoztatottak létszáma meghaladja az 50 főt

• Tovább nő az árbevétel értékhatár 2014-től 300 millió forintra.

Mérlegképes könyvelők

• Engedélyezéséhez és bejegyzéséhez

= a 3 éves szakmai gyakorlatot a szakképesítés megszerzését követően, de az engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően kell igazolni,

= a kérelem benyújtása előtt legalább 12 hónappal elvégzett továbbképzést kell igazolni az adott szakterületen (az újakra ez 2015-től érvényes)

• Visszavont engedély esetén újból beadhatják az engedélyezés iránti kérelmet 2 éves várakozás nélkül, ha a visszavonásra a továbbképzés hiánya, vagy valótlan adatok közlése miatt került sor.

• Továbbképzés kreditpontos rendszerben

Egyéb változások (1)• Készpénz korlát a házi pénztárnál az előző évi összbevétel

2%-a helyett 10% vagy 500e forint közül a magasabb érték.Továbbra sem vonatkozik a hitelintézetre, és kivételes szabály áll fenn a pénzforgalmi szolgáltatókra, a pénzügyi közvetítőkre, a zálogkölcsönzést folytatókra és pénzváltókra is.

• Valutáért, devizáért beszerzett eszköz bekerülési értékének meghatározása = a korábbi import bekerülési érték szabályai szerint történik (beleértve a devizáért eladott eszközzel való kiegyenlítést is a barter-ügylethez hasonlóan kezelve)= de! valuta ellenében való beszerzéskor alkalmazható a felhasznált valuta könyv szerinti értékén való bekerülési érték meghatározás is [a devizáért való beszerzésekre ez utóbbi szabály úgy tűnik nincs kiterjesztve, lásd: Sztv.48.§ (8) bek.]

• Devizakövetelés és tartozás bekerülési értékének meghatározásakor alkalmazható az ÁFA-tv. szerinti árfolyam is, ha deviza-ellenérték, vagy deviza alapon forintellenérték megállapításával történik a gazdasági esemény

Egyéb változások (2)

• Az Szt. 41. § (4) bekezdése szerinti Ct képzésekor:A „már eltelt futamidő” helyett az „aktiválástól eltelt futamidőt” kell viszonyítani a teljes futamidőhöz (az eszköz hasznos élettartama és a hitel futamideje közül a rövidebb idő) amikor a devizakészlettel nem fedezett beruházáshoz, immateriális javak beszerzéséhez felvett devizahitel, kibocsátott devizakötvény miatti tartozás elhatárolt árfolyamveszteségének arányos összegében Ct-t képez a vállalkozás.

• Átalakulási szabályok az Szt-ből nem csak vállalkozásokra, hanem valamennyi gazdálkodóra érvényesek értelemszerűen alkalmazva.

Egyéb változások (3)

• Szövegpontosítások a releváns, illetve a felmerülő helyeken: =„éves beszámoló” helyett „beszámoló”

=„Magyar Köztársaság” helyett „Magyarország”=„közbenső mérleg” mellett „egyéb az alapul szolgáló beszámoló mérlegében”

• Hatálytalanított rendelkezések:= rendkívüli tételek közül a saját részvény bevonás névértéke és könyv szerinti értéke [81. § (2) bek. f) pont, 86. § (6) bek. b) pont]= ET-ből lekötendő tételek közül az átalakuláshoz kapcsolódó vagyonátértékelés adóvonzata [38. § (3) bek. b) pont]= könyvvizsgálói záradék típusaira vonatkozó rendelkező részek [158. § (1)-(4) bek.]

2012. jan.1-jétől kizárólag

• Kutatási fogalmak• Pozitív üzleti érték negatív St-nél• Könyv-ói záradék fajták• Fiókra általános szabály• Egyszerüsített éves besz• Sajátos egyszerű. besz.• Eltérő üzleti év• Alapítás, átszervezés ásványkincs• Saját részvény bevonása• Leltározás• Nyugta a számla mellett• EK-ban adófizetési kötelez.• Osztalékra igénybevett ET• Közzététel• Megőrzési idő 10-ről 8 évre

• Elektronikus pénz• Készpénzkorlát 2%-ról 10%-ra• Devizás tételeknél a bekerülési

érték• Közbenső mérleg, alapul szolgáló

beszámoló mérlege• 41. § (4) bek. CT árfolyamveszt-re• Terven felüli écs. beruházásnál• Terven felüli écs. negatív üzleti

értéknél• Terven felüli écs. alapítás-átszerv.• Átalakulási szabályok a

gazdálkodóra általánosan érvényes• Magyar Köztársaság helyett Mo.• „éves beszámoló” helyett

„beszámoló”

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a Könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló

2007. évi LXXV. tv. változásai

2012-től

Módosítás

• Jogszabályi helye: 2011. évi CLVI. Tv. az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról (MK140/2011)

• Hatálybalépése: alapvetően 2012. jan.1-től, de bizonyos rendelkezések a kihirdetést követően hatályba lépnek

Fogalmak

• Munkaviszony-jellegű jogviszony fogalma bevezetésre kerül, lényege, hogy abban a munkaviszonyra jellemző tartalmi elemek érvényesülnek (pl. folyamatosan végzett tevékenység, személyes munkavégzés, rendszeres díjazás, hierarchia, irányítás, utasítás, ellenőrzés, a munka ideje, a munka helye és a munka feltételei meghatározottak.

Nem fizet az eljárásért díjat

A 70 év feletti tag, ha jogszabályon alapuló könyvvizsgálói tevékenysége szüneteltetését kérelmezi

Fellebbezés a miniszterhez

A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó könyvvizsgálója elleni minőség-ellenőrzés során hozott első fokú döntés ellen fellebbezés a miniszternél történik nem a Kamara elnöksége felé, és az eljárásért fizetett díj elszámolása a Magyar Államkincstár számláját érinti

Minősített könyvvizsgáló

Ha IFRS szerinti konszolidált beszámolót készítő cég könyvvizsgálója, akkor 3 éves szakmai gyakorlatát is olyan helyen kell szerezni, ahol IFRS-t alkalmaztak.

Könyvvizsgálói tevékenység díja

A jogszabályon alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásáért járó díj meghatározásának elvei mellett annak alsó határára is adhat ajánlást a Kamara

Okleveles képzési tevékenység ellenőrzése

A jövőben az Okleveles Könyvvizsgálókat Képesítő Testület (OKKT) ellenőrzi a képzést,

nem pedig a Kamara Oktatási Bizottsága.

Okleveles képzés főbb moduljai

• Ezeken belül a „számvitel-szervezés” modul helyett a „számviteli információs rendszerek” modult fogják oktatni.

Tisztségviselők

• Csak 70 év alatti, tevékenységét nem szüneteltető tag lehet a Kamara elnöke, alelnöke, bizottságainak elnöke, szervezeteinek elnöke, felügyeleti megbízottja, OKKT elnöke.

• Az OKKT tagjai a jövőben nem fix 9 fő, hanem minimum 7, maximum 9 fő.

Képzési idő

• 4 évről 5 évre nőtt

• A beszámítás alapján történő csökkentésre vonatkozó rendelkezés törölve.

• Viszont növelhető max. 1 évvel kérelemre

(a Kamara Oktatási Bizottsága jár el).

OKKT egyetértés nem kell a jövőben

• Az oktatás szervezés és lebonyolítás engedélyezéséhez

• A képző hely engedélyének visszavonásához• A képzésben oktatóként résztvevő engedélyéhez• Az oktató engedélyének visszavonásához• Az okleveles képzési programba való felvételhez• A külföldi oklevél elismeréséhez• Az okleveles vizsga letételének engedélyezéséhez• A felsőfokú tanulmányok elismeréséhez és

beszámításához

Nem kell a Kamara Oktatási Bizottságának egyetértése

Az OKKT azon javaslatához, amely a vizsgabizottság elnökeinek és tagjainak névjegyzékére irányul

Szövegpontosítás

• „Magyar Köztársaság” helyett „Magyarország”

• „Magyar Köztársaság Alkotmánya” helyett az „Alaptörvény” kifejezések.

Hatálybalépés

• Általánosan 2012. január 1-től

• Kivételesen a kihirdetés napját követő naptól érvényes:

= a képzési idő 5 évre növelése,

= a miniszter felé történő fellebbezés esete minőség-ellenőrzés során hozott elsőfokú döntés ellen.

Számviteli kormányrendeleti változások

2012-től

Módosítás• Jogszabályi helye:

342/2011. (XII.29.) Korm. rendelet• Hatálybalépése: alapvetően 2012. január 1-jével induló üzleti

évre, de bizonyos szabályok már a 2011-es beszámolónál is alkalmazhatók.

• Módosított rendeletek: 250/2000. (XII. 24.) Korm. r. (pü. intézmény)192/2000. (XI. 24.) Korm. r. (biztosító)222/2000. (XII. 19.) Korm. r. (magánnyugdíjpénztár)223/2000. (XII. 19.) Korm. r. (önkéntes nyugdíjpénztár)252/2000. (XII. 24.) Korm. r. (önsegélyező, egészségpénztár)224/2000. (XII. 19.) Korm. r. (egyéb szervezetek)

218/2000. (XII. 11.) Korm. r. (egyházak)225/2000. (XII. 19.) Korm. r. (felszámolás feladatai)72/2006. (IV. 3.) Korm. r. (végelszámolás feladatai)

250-es kr. módosítása• Fogalmak közé bevezetésre kerül:

= gyűjtőszámla hitel= rögzített árfolyam alkalmazási időszaka

• Tőkésített kamatok elszámolásánál nem minősül halasztott kamatfizetéses lakáscélú hitelnek a gyűjtőszámlahitel, így kamata ha tőkésedik, nem von maga után 100%-os CT képzést, hanem a tőke összeg minősítésének függvényében osztja annak sorsát értékvesztés szempontjából vagy 100%-os értékvesztést von maga után.

• A gyűjtőszámlahitel és az alapjául szolgáló eredeti devizakölcsön átstrukturált hitelnek minősül, de problémamentesnek minősíthető, ha az átstrukturálást megelőző 90 napon belül nem esett 30 napon túli késedelembe.

• A gyűjtőszámlahitel a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt osztja az alapjául szolgáló eredeti devizakölcsön sorsát a minősítés szempontjából.

• Ha a gyűjtőszámlahitelhez állami készfizető kezesség kapcsolódik problémamentes kategóriába sorolható az alapul szolgáló eredeti devizakölcsön minősítésétől függetlenül.

• A rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontját követően, amennyiben a gyűjtőszámla hitelhez állami egyszerű kezességvállalás kapcsolódik, a gyűjtőszámla hitel kezességvállalással fedezett része az értékvesztés számításának alapját csökkenti.

Egyéb számviteli kormányrendeletekváltozásának főbb témái

• Biztosítók: a fióktelep is könyvvizsgálatra kötelezett

• Magánnyugdíjpénztár: a függő portfolió visszarendeződik a korábbi szabály szerint

• Felszámolás és végelszámolás számviteli feladatai a fióktelep megszűnése esetében is alkalmazandók

• Egyéb szervezetek: a civilszervezetekre vonatkozó szabályokkal módosul döntően

Számvitelt érintő egyéb jogszabályi változások (1)

• Gt-módosítás: (2011. évi CLVI.tv.) Osztalékelőleg fizethető a számviteli beszámoló alapján is a fordulónapját

követő 6 hónapon belül Auditbizottság hatásköre és feladatai• Hpt,Tpt.,Bit. módosítás: (2011. évi CLVI.tv.) Közérdeklődésre számot tartó hitelintézet, értékpapír-kibocsátó, biztosító Auditbizottságot köteles működtetni• Ctv-módosítás: (2011. évi CLVI.tv.)

Kényszer-végelszámolás esetei bővültek• Öpt-módosítás: (2011. évi CLVI.tv.)

a beszámolót könyvszakértő hitelesíti és a fordulónapot követő 5. hónap utolsó napjáig kell a közgyűlés elé terjeszteni

• Mpt-módosítás: (2011. évi CLVI.tv.) a könyvvizsgáló által hitelesített beszámolót a mérlegfordulónapot követő 5.

hónap utolsó napjáig kell a közgyűlés elé terjeszteni.

Számvitelt érintő egyéb jogszabályi változások

• Pénzügyi szervezetek különadója (2006. évi LIX. tv) – módosította az 2011. évi CLVI. tv. és a 2011. évi CXCIII. tv.

Jogelőd nélkül létrejött és jogutódlással megszűnő különadójának megállapítása, bevallása és befizetése

Pü. vállalkozásnál a korábbi két részből álló adóalap előjelesen összevonásra kerül, és így vetítődik rá az adó 6,5%-os mértéke

Adót csökkentő levonások a devizahitelesekkel összefüggésben• Egyes ágazatokat terhelő különadó (2010. évi XCIV. tv.) – módosította a

2011. évi CLVI. tv. Pontosító jellegű („bolti kiskereskedelmi tevékenység” és a „vállalkozó”

fogalma, valamint a bevallás határidejének hónapokban való megadása napok helyett.

• Eva-tv (2002. évi XLIII. tv.) –módosította a 2011. évi CLVI. tv. 25 milliós árbevételi határ 30 millióra nő – adóalanyiság feltétele Bevallás és számviteli beszámoló letétbehelyezés határideje hónapokban

kifejezve napok helyett .

Számvitelt érintő pü. jsz-változások• 2011. évi LXXV. Tv. a devizakölcsönök törlesztési

árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről bevezeti a gyűjtőszámlahitelt (mód.: 2011. évi CXVI. Tv.)

• 2011. évi CXXX. Tv. az otthonvédelmi intézkedések kiterjesztése kapcsán a Hpt. módosításáról végtörlesztés szabályai

• 2011. évi CXXI. Tv. az otthonvédelemmel kapcsolatos tv-módosításokról

• 2011. évi CXLVII. Tv. Az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos egyes tv-ek mód-ról

• 2011. évi CXLVIII. Tv. a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pü.tárgyú tv-ek mód-ról

• 2011. évi CXCIII. tv. a befektetési alapokról és kollektív befektetési formákról Tpt-ből átemelt szabályok

Aktuális kérdések

1.) Hogyan kell elszámolni a követelés fejében átvett készletként kimutatott, majd pü.lízingbe adott eszköz futamidő előtti visszavételét a lízingszerződés felmondása kapcsán?

Válasz: készletbeszerzésként a felek között megállapított piaci értéken, és beszámításra kerül a fennmaradó lízingkövetelés összege

[Szt. 50. § (6) bek.]

Aktuális kérdések2. ) Milyen dátummal kell a számviteli nyilvántartásba

felvenni az opciós vételi jog lehívásával megszerzett ingatlant, ha a földhivatal még nem jegyezte be?

Válasz: Az opció lehívásának időpontjával megköttetett az adásvételi szerződés és teljesíteni kell a feleknek. Ez időponttal a könyvekbe felvehető az ingatlan a lehívást igazoló dokumentum és az opció kikötéséről rendelkező szerződés alapján. A földhivatali bejegyzés ennek nem akadálya. Ha az ingatlant nem akarja rendelkezésre bocsátani, akkor a birtokba vétel korlátozása nem akadálya a könyvekbe való felvételnek. Ilyenkor a szerződés szegés miatt kell jogi útra terelni az ügyet. Az opció lehívója elvileg már teljesített, mivel az ellenérték kifizetésének minősül a hitelkövetelés beszámítása a felek között.

Aktuális kérdések

3.) Van-e annak jogszabályi akadálya, hogy az előző évi eredmény terhére időbeli elhatárolással a következő évben fizessenek ki prémiumot, jutalmat?

Válasz: Számviteli jogszabályi akadálya nincs, hiszen a passzív időbeli elhatárolás tipikus esetéről van szó. [Szt. 44. § (1) bek. d) pont] Ha nem ütközik a Hpt. és a vonatkozó Kr. javadalmazási szabályaiba, akkor elszámolható.

Aktuális kérdések4.) A prolongált hitel átstrukturált hitelnek minősül-e minden

esetben?Válasz: csak akkor minősül annak, ha kimeríti a 250-es

kormányrendelet szerint az átstrukturált hitelre vonatkozó feltételeket, tehát minden eset egyedileg vizsgálandó.

A prolongáció: olyan szerződésmódosítás, amelynek során a hitelező az ügyfél kérésére felfüggeszti a kölcsön visszafizetési kötelezettségét. Ez lehet díjköteles a prolongáció időszakára és jellemzően a kamat erre az időre tőkésítésre kerül. Vagy a pénzintézet és az ügyfél között létrejött szerződés alapján módosítják a futamidőt, de ennek díja van, amit az ügyfél köteles megfizetni.

A fogalomból nem derül ki, hogy azért kerül sor a szerződésmódosításra, mert az ügyfél fizetési nehézségekkel küzd és az eredeti szerződés szerinti feltételekkel a visszafizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, illetve azt sem tudni, hogy ez a piaci feltételekhez és az eredeti szerződéses feltételekhez képest lényegesen kedvezőbb helyzet vagy sem.

Aktuális kérdések5.) A számviteli politikában lévő költségszámítási

szabályzatban milyen pénzügyi szolgáltatások díjait alátámasztó költségekről van szó?

Válasz: Ez a szabályzat részben kielégíti a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatások, tevékenységek közvetlen és közvetett költségeinek meghatározását, másrészt a Hpt. szerint, az adott hitelintézet által végzett legjelentősebb szolgáltatások költségeinek és ráfordításainak meghatározására szolgál. A legjelentősebb szolgáltatások, azok amelyek a bevételeiket, illetve ráfordításaikat alapul véve a legnagyobb részarányt képviselnek a hitelintézet bevételein, illetve ráfordításain belül. Hogy ez az arány milyen mértéket jelent (pl. 10%) és hány szolgáltatást, az a hitelintézet üzletpolitikájától és működésének sajátosságaitól függ, így maga határozza meg számviteli politikájában. A szabályzat egyben azt is alátámasztja, hogy milyen gazdaságosan tud egy-egy szolgáltatást nyújtani, milyen a teljesítménye és a szolgáltatás díja fedezi-e annak ráfordításait.

Aktuális kérdések6.) Figyelembe véve a 2006. évi LIX. tv. változásait, a 2012. évi

végtörlesztések miatti veszteség figyelembe vehető-e a 2011. évi különadó visszatérítés tekintetében?

Válasz: Figyelembe véve a hivatkozott törvényt és a Bankszövetség, valamint a Kormányzat közötti megállapodás Jegyzőkönyvét, a szándék egyértelműen az volt, hogy a Hpt. 200/B. §-a szerint 2011-ben, illetve 2012-ben megvalósuló, valamennyi végtörlesztést lefedje az adó-visszatérítési szabály. Ezért igen valószínű, hogy a végtörlesztések miatti „számított veszteség” – amely a különadó visszatérítés alapját képezi – azt a 2011-ben ráfordításként elszámolt veszteségtömeget fedi le, = amelyet a 2011-ben megvalósult végtörlesztések után ténylegesen realizált a hitelintézet, valamint = amelyet a 2012-ben megvalósuló végtörlesztések kapcsán várható veszteség miatt kockázati céltartalék, értékvesztés, vagy időbeli elhatárolás módszerével 2011-ben előrehozottan elszámolt a hitelintézet.

Aktuális kérdések7.) A hitelintézet adósának ingatlan fedezetét az árverésen

megveszi. A könyvekbe a földhivatali bejegyzés napján veszi fel, amely az árverést és az erről szóló jegyzőkönyv végrehajtótól való kézhez vételét követően történik meg. Az ingatlant készletbeszerzésként könyveli és az ebből eredő kötelezettségbe először az adóssal szembeni kintlévőséghez kapcsolódó járulékos költségeket számítja be kamatjellegű bevételekkel szemben, majd a függő kamatokat, végül a tőkét. Helyesen jár-e el?

Válasz: Az ingatlant akár már az árverés napjára vonatkozóan lekönyvelve fel lehet venni a könyvekbe, amennyiben az adásvételi szerződés hatályba lép aznap, függetlenül attól,hogy az árverési jegyzőkönyv kézhez vételi dátuma, valamint a földhivatali bejegyzés időpontja későbbi dátum. De! az sem baj, hogy a földhivatali bejegyzés napjával vette fel a hitelintézet a könyvekbe. A törlesztési sorrend tekintetében helyes a beszámítás, de a járulékos költségek csak akkor vehetők fel a kamatjellegű jutalékok közé, ha azok tartalmában is kimerítik annak fogalmát, a 250-es Kr. 10. §-ának (2) bekezdését alapul véve, egyébként csak az egyéb bevétel lenne elfogadható ezek megtérüléseként.

Példa(1) pontosítva!!! (az előadáson áttekintetthez képest)

Adó előtti eredmény 100(a különadó még nem csökkentett)Pü. sz. Különadó (elsődlegesen kiszámított) 50 Hitelintézeti különadó (100x0,3) 30Korrigált pü.sz. különadó (50-30) 20TAO (100-50)x0,1 5Adózott eredmény (100-50-5) 45Ha a végtörlesztéshez kapcs. szabályt is figyelembe vesszük:Végtörlesztés miatti „számított veszteség” 33(a100 adóelőtti eredményben már figyelembe van véve) Ktv.4/A.§ (11) alapján visszatér.(33x0,3≈) 10Pü.sz.Különadó (visszatér-sel csökkentett) (50-10) 40Hitelintézeti kül. Adó (100x0,3) 30Korrigált Pü.sz. Különadó (40-30) 10TAO (100-40)x0,1 6Adózott eredmény 100-40-6= 54

Példa (2) Ha végtörlesztés nincs

Adó előtti eredmény100

(az 50 pü.sz. különadóval már csökkentve)

Pü. Sz.Különadó 50

Hitelintézeti különadó (100+50)x0,3 45

Módosított különadó (50-45) 5

TAO (100x0,1) 10

Adózott eredmény (100-10) 90

Példa (3) Ha végtörlesztés vande nincs adó-visszatérítési szabály

Adó előtti eredmény 70(az 50 pü.sz. különadóval és 30 végtörlesztési

veszteséggel már csökkentve)

Pü. sz.Különadó 50

Hitelintézeti különadó (70+50)x0,3 36

Módosított pü.sz.különadó (50-36) 14

TAO (70x0,1) 7

Adózott eredmény (70-7) 63

Példa (4) Ha végtörlesztés van és adó-visszatérítés jár utána

Adózás előtti eredmény 70(az 50 pü.sz. különadóval és 30 végtörlesztésiveszteséggel már csökkentve)

Pü.sz. különadója 50Pü.sz. különadója visszatér. (30x0,3) 9Visszatér-sel csökk. Pü.sz.különadója (50-9) 41Hitelintézeti különadó(70+9+41)x0,3 36Korrigált pü.sz.különadója (41-36) 5TAO (70+9)x0,1=7,9 ≈ 8Adózott eredmény (70+9-8) 71

Elérhetőség

NAGY KATALIN

E-mail.cím: cori1@t-email.hu

Mobiltelefon: 06-30-504-4764

Ha a kollégáknak bármilyen számviteli jellegű kérdése van az előadáshoz vagy azon túl, a fenti e-mail-címemen, illetve telefonon nyugodtan megkereshetnek, szívesen állok rendelkezésre.

Köszönöm a figyelmet!

Üdv.: Nagy Katalin