A hálózattervezést érintő hazai jogszabályok rendszere

Halterv 3. 2012. szept. 17. 1

A hálózattervezést érintő hazai jogszabályok rendszere

Takács György

3. Előadás

halterv 2. -- 2013. szept. 12. 2

EBITDAAnnual Earnings Before Interest, Tax, Depreciation and Amortization. This means all the revenues minus operating costs that is the basic information for the evaluation of a business from its own specific factors and the first indicator to be calculated and analysed.

halterv 2. -- 2013. szept. 12. 3

halterv 2. -- 2013. szept. 12. 4

Future Value (FV)The value of a present amount at a future date. It is found by applying compound interest over a specified period of time.FV = PV * (1 + k)n

halterv 2. -- 2013. szept. 12. 5

halterv 2. -- 2013. szept. 12. 6

halterv 2. -- 2013. szept. 12. 7

Present Value (PV) (jelenérték)The current monetary value of a future amount. The amount of money that would have to be invested today at a given interest rate over a specified period to equal the future amount.PV = FV / (1 + k)n

PV is the currency value today of some future inflow, outflow, or balance of funds. In essence, it is the discounting of future funds to their present value by taking into account the time value of money. It is useful in providing a common basis for comparing investment alternatives. See also discounted cash flow, future value, and net present value.

halterv 2. -- 2013. szept. 12. 8

halterv 2. -- 2013. szept. 12. 9

Simor András negatív csúcs 11,5% 2008.10.22.Matolcsy György pozitív csúcs 3,8% 2013.08.28

10 év múlva befolyó 1 millió Ft bevétel jelenértéke

• 11,5% kamatnál:

• PV= 106/1,11510=336 706 Ft

• 3,8% kamatnál:

• PV=106/1,03810=688 694 Ft

• Tehát a 10 év múlva esedékes bevétel jelenértéke több, mint kétszeres Matolcsy kamattal, mint Simor kamattal !!!

• Kit szerethetnek a hálózattervezők???

halterv 2. -- 2013. szept. 12. 10

halterv 2. -- 2013. szept. 12. 11

Internal rate of return (IRR)This is the discount rate that equates the present value of investment outflows with the present value of inflows produced by the investment. The internal rate of return may be considered as the highest rate of interest admissible for a project wholly financed by borrowing.IRR is the discount rate that equates the present value of cash inflows with the initial investment associated with a project, thereby causing NPV = 0.IRR = 0 = [CF/(1 + IRR)t] – Initial Investment

halterv 2. -- 2013. szept. 12. 12


A tantárgy vezérgondolatai

• Csak szolgáltatást lehet eladni• Nincs elektronikus kommunikációs szolgáltatás

hálózat nélkül• Egy hidat nem annak alapján lehet tervezni,

hogy korábban ott hányan úszták át a folyót• Hálózat boltban nem vásárolható, azt tervezni,

megvalósítani, működtetni, fejleszteni, lebontani kell – olyan, mint egy ember.


Forgalomigény

Műszakitervek

Projektdöntés

Megvaló-sulás és üzemelés

Koncepcióváltás

Újigény

Nyomvonalas létesítmény terve és megvalósulása


Mai elektronikus kommunikáció folyamata

Forgalomigény

Műszakitervek

Projektdöntés

Megvaló-sulás és üzemelés

Koncepcióváltás

Újigény

Pénzbefektetés

Nyereség

Elektronikuskommunikációsszolgáltatás



Engedélyezési terv elemei

• Tervjegyzék• Tervezői nyilatkozat• Rendszerterv• Műszaki leírás• Általános tervek• Számítások• Üzemeltetési jellemzők• Munkavédelmi terv


A tervek részét képező tervezői nyilatkozatok mire vonatkoznak?

• A tervező milyen jogszabályokat, szabványokat, egyéb előírásokat vett figyelembe a tervezés során

• Ezek betartására személyes garanciát vállal!


Az alapvető jogi dokumentumok

• 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről• 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet

alakításáról és védelméről

• 2010. évi CLXXXV. Törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról1

• 2007. évi LXXIV. Törvény a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól1

• Kormányrendeletek, miniszteri rendeletek, kamarai szabályzatok, önkormányzati rendeletek

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000185.TV#lbj1param



2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről

• 1. § (1)2 E törvény hatálya kiterjed• a)3 a Magyarország területén végzett vagy területére irányuló

elektronikus hírközlési tevékenységre, valamint minden olyan tevékenységre, amelynek gyakorlása során rádiófrekvenciás jel keletkezik,

• b) az a) pontban foglalt, vagy azzal összefüggő tevékenységet végző vagy szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetre és ezek vezető tisztségviselőire,

• c) a felhasználókra, a fogyasztókra és az előfizetőkre,• d) az a) pontban foglalt tevékenységet vagy szolgáltatást végző, illetve

nyújtó, vagy azzal összefüggő tevékenységet végző vagy azt igénybevevő belföldi vagy külföldi természetes, illetőleg jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetre és ezek vezető tisztségviselőire.




• 2. §6 E törvény céljai és alapelvei:• a)7 az információs társadalom elektronikus hírközlési

infrastruktúrájának fejlesztését és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, végberendezések és új technológiák elterjedését elősegítő kiszámítható, átlátható, az alkalmazott technológiától független, versenyt, azokon a területeken ahol lehetséges, az infrastruktúra alapú versenyt segítő szabályozás megteremtése;

• b) a fogyasztók érdekeinek védelme az elektronikus hírközlési piac valamennyi szereplőjével fenntartott kapcsolataikban, így különösen annak biztosítása, hogy a fogyasztók




• ba)8 rendelkezésére álljanak azok az elektronikus hírközlési szolgáltatások, amelyek ahhoz szükségesek, hogy - a jogosultságok függvényében - hozzájuthassanak valamennyi, az elektronikus hírközlési eszközön elérhető információhoz és terjeszthessék azokat, illetőleg a szolgáltatók által továbbított médiatartalomhoz, továbbá használhassák az általuk választott alkalmazásokat és szolgáltatásokat,

• bb) az elektronikus hírközlő hálózatok, elektronikus hírközlési szolgáltatók (a továbbiakban: szolgáltatók), illetve szolgáltatások között szabadon választhassanak, és dönthessenek, hogy mely hálózatot, szolgáltatót, illetve szolgáltatást kívánják igénybe venni,

• bc) más fogyasztókkal elektronikus hírközlés útján kapcsolatot létesíthessenek, függetlenül attól, hogy azon fogyasztók ugyanazon vagy más szolgáltatóval állnak szerződéses kapcsolatban,

• bd) szolgáltatótól függetlenül szabadon választhassanak az általuk igénybe vett szolgáltatók, szolgáltatások között,



• p) a magyar elektronikus hírközlési piacok integrációja az Európai Közösség egységesülő elektronikus hírközlési piacaiba, különös tekintettel a transz-európai hálózatok létrehozására és fejlesztésére, valamint az összeurópai szolgáltatások együttműködési képességének, valamint a végponttól végpontig történő kapcsolatépítések ösztönzésére;

• q) az elektronikus hírközlés állami feladatai ellátásával kapcsolatos alapvető szabályok meghatározása, különös tekintettel az elektronikus hírközlés biztonságára, veszélyeztetettségére, a rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet (a továbbiakban együtt: minősített időszak) idejére irányuló felkészítés rendjére.


A hálózatok egységesen működő rendszere

• Egységes interfészek• Egységes jelzésrendszerek (pl. No7.)• Egységes számozás, címzés• Egységes hálózatfelügyelet és irányítás• Interworking – a bitek a kívánt csomópontra,

végpontra helyesen megérkeznek• Interoperability – szolgáltatás vagy alkalmazás

szintű együttműködési képesség


A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság41

• 10. §• 12. eljár az elektronikus hírközlési szolgáltatások

bejelentésével, a frekvenciagazdálkodással, az azonosítógazdálkodással, a hatályban lévő koncessziós szerződések felügyeletével, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetésével, a zavarelhárítással, az ingatlanhasználattal, az elektronikus hírközlési építmények engedélyezésével, az építésfelügyelettel kapcsolatos hatósági ügyekben;



Az elektronikus hírközlési építmények építési munkáinak engedélyezése

• 83. § (1)262 Az elektronikus hírközlési építmények létesítéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához, megszüntetéséhez, bontásához - ha jogszabály másként nem rendelkezik - hatósági engedély szükséges. Az engedélyt - az antennák, antennatartó szerkezetek és az azokhoz tartozó műtárgyak kivételével - a Hatóság adja ki.

• (2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nincs szükség hatósági engedélyre olyan elektronikus hírközlési építmény építési munkáinak végzéséhez, amelyet egy adott vállalkozás vagy személy kizárólag saját igényeinek kielégítésére használ, vagy azon zárt csoportot alkotó felhasználók belső elektronikus hírközlési forgalma bonyolódik, és az építmény nem terjed túl a vállalkozás vagy személy, illetve a zárt csoportot alkotó felhasználók saját ingatlana határán.



AZ ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK ÁLTALÁNOS

SZABÁLYAI

• 86. § (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével, valamint a hálózatok összekapcsolásával, illetve azokhoz való hozzáféréssel megvalósuló együttműködéssel összefüggésben kötelesek:

• a) elektronikus hírközlő hálózatokat egymás között olyan egyeztetett műszaki feltételrendszerben működtetni, hogy azok - jogszabályban, illetőleg nemzetközi szerződésekben meghatározott esetekben - a szükséges kapcsolat létesítéséhez közvetlenül vagy megfelelő interfészek, hálózatrészek, elemek, berendezések, szolgáltatások beiktatásával egységesen működő rendszert alkothassanak. Ennek érdekében az elektronikus hírközlési tevékenységet végzőknek jóhiszeműen, az esélyegyenlőséget biztosítva kell együttműködniük, és lehetővé kell tenniük egymás számára az ehhez szükséges műszaki adatokhoz való hozzáférést;


• b) együttműködni az elektronikus hírközlési építmények közös használatát elősegítő műszaki, szerződéses és gazdasági keretfeltételek kialakításában;

• c) biztosítani a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok biztonságát a jogosulatlan hozzáféréssel szemben;

• d) minősített időszakban külön jogszabályban meghatározott módon együttműködni más szolgáltatókkal;

• e) betartani a terület- és ingatlanhasználattal kapcsolatos szabályokat;


A hálózati szerződések köre, közös szabályai

• 88. § (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban meghatározott feltételekkel köthetnek hálózati szerződést.

• (2) A hálózati szerződéseket írásba kell foglalni, azokban a feleknek rendelkezniük kell:

• a) a szerződés tárgyáról, céljáról;• b) a nyújtott szolgáltatásról, annak minőségéről és a

vállalt teljesítési határidőkről;• c) a fizetendő ellenértékről;• d) a hálózatok működőképességének fenntartásáról;• e) a szolgáltatások együttműködéséről;


• f) a szerződés megszűnésének eseteiről, a határozott idejű szerződés lejártának idejéről, illetve a határozatlan idejű szerződés felmondási idejéről;

• g) a szolgáltatás nyújtása során az adatvédelem követelményei teljesítésének módjáról;

• h) a szerződésszegés esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről;

• i) a harmadik személyeknek nyújtott szolgáltatásokért fennálló felelősség viselésének módjáról és mértékéről.


Helymegosztás, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztása

• 90. §281 (1) Az elektronikus hírközlési építmény tulajdon- vagy használati jogával rendelkező szolgáltatót a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztásának biztosítására - beleértve az ehhez szükséges fizikai helymegosztást is - szerződéskötési kötelezettség terheli, ha azt olyan szolgáltató kéri, amelynek a szolgáltatása nyújtásához környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági vagy építésügyi okok miatt megfelelő más eszközhöz való hozzáférésre nincs lehetősége.


• (2) A kötelezettség kiterjed különösen az építményre, az építmény bejáratára, az építmény kábelezésére, a tartóoszlopokra, az antennákra, a tornyokra és egyéb támasztószerkezetekre, az alépítményekre, kábelcsatornákra ellenőrzőaknákra és szekrényekre. Nem vonatkozik ez a kötelezettség az ügyfélforgalom számára nyitva álló építmények e funkciót betöltő részére.

• (3) A jogosult szolgáltató kérheti a vezetékek építményeken belüli vagy - amennyiben azok az építményen kívül találhatók - az első gyűjtő- vagy elosztási pontig tartó megosztását amennyiben ezen infrastruktúra megkettőzése gazdaságtalan vagy fizikailag kivitelezhetetlen lenne (a továbbiakban: közös eszközhasználat).



• (4) Nem terheli szerződéskötési kötelezettség az elektronikus hírközlési építmény tulajdon-, vagy használati jogával rendelkező szolgáltatót, ha a következő körülmények bármelyike fennáll:

• a) az ajánlatban foglaltak teljesítése a biztonságos, és rendeltetésszerű használatot aránytalanul akadályozza;

• b) a helymegosztáshoz, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztásához és üzemeltetéséhez szükséges igazolt költségeket az ajánlattevő nem vállalja;

• c) a helymegosztás, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztása más jogviszonyból eredő, méltányolható magánérdeket aránytalanul súlyosan sért;

• d) a közös eszközhasználat nyújtására elektronikus hírközlési építmény, illetve elektronikus hírközlő eszközeinek szokásos működtetési módja, illetve az ehhez szükséges fizikai helymegosztás megvalósíthatatlansága miatt nem képes.


• (5) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti helymegosztás, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztása érdekében az elektronikus hírközlési építményt át kell alakítani, az átalakítás költségei - az indokolt felújítást szolgáló igazolt költségek kivételével - az új használót terhelik. A helymegosztás, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztásának - adott esetben a kockázat figyelembevételével módosított - költségeit a felek érdekeltségük arányában viselik.

• (6) Ha az elektronikus hírközlési építmény tulajdon- vagy használati jogával rendelkező szolgáltató a (4) bekezdés d) pontjában meghatározott mentesülési okból a szerződés megkötésére nem volna köteles, a helymegosztásra, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztására ajánlatot tevő szolgáltató kezdeményezheti az elektronikus hírközlési építmény közös használatra alkalmassá tételét. A közös használat érdekében ráfordított, adott esetben a kockázat figyelembevételével módosított, indokolt költségeik viseléséről a felek érdekeltségük arányában állapodnak meg.


Együttműködés titkos információgyűjtés, titkos adatszerzés érdekében, illetőleg minősített

időszakban és honvédelmi érdekből

• 92. §282 (1) Az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles együttműködni a titkos információgyűjtésre, illetve titkos adatszerzésre külön törvényben felhatalmazott szervezetekkel. Az elektronikus hírközlési szolgáltató az elektronikus hírközlési tevékenységét olyan módon köteles folytatni, amely nem zárja ki, nem lehetetleníti el a titkos információgyűjtést, illetve a titkos adatszerzést.

• (2) Amennyiben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat írásban kezdeményezi, az elektronikus hírközlési szolgáltató a külön jogszabályban meghatározott időpontig köteles megállapodni a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközei és módszerei alkalmazásának feltételeiről.



• (5) Az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles az elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz a (4) bekezdésben meghatározott igényeknek megfelelő műszaki rendszert - így különösen alapkiépítésű monitoring alrendszert - létesíteni és ennek elérhetőségét hálózatában a kilépési pontig biztosítani a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat részére a műszaki alapkövetelményekről történő írásbeli tudomásszerzéstől számított hat hónapon belül. Az alapkiépítésű monitoring alrendszer valamennyi költségét a szolgáltató viseli.


Ingatlanhasználat, közös építményhasználat

• 94. § (1) A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál - a külön jogszabályban meghatározott módon - biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét.

• (2)284 Az elektronikus hírközlési építményt elsősorban közterületen vagy meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával, illetőleg más közüzemi szolgáltató létesítményeinek felhasználásával kell elhelyezni.



• (3) Helyi önkormányzat tulajdonában lévő közterületen elektronikus hírközlési építmény abban az esetben helyezhető el, ha e célra állami tulajdonban lévő közterület nem áll rendelkezésre, vagy ez utóbbin műszaki okból, illetőleg jogszabály tiltó rendelkezése miatt az elhelyezés nem lehetséges. A helyi önkormányzat a létesítmény önkormányzati tulajdonú közterületen való elhelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás és területhasználati engedély megadását csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a tulajdonosi hozzájárulás megadása különös méltánylást érdemlő települési vagy lakossági érdeket sértene, illetve, ha a területhasználati engedély megadása jogszabályban foglalt tilalomba ütközne.

• (4)285 A Hatóság biztosítja az internetes honlapján, hogy a használati jogokkal összefüggő jogosultságokra, feltételekre, eljárásokra, díjakra és döntésekre vonatkozó minden lényeges információhoz minden érdekelt könnyen hozzáférhessen, ezen információkat rendszeresen felülvizsgálja.


• 95. §286 (1) Ha a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás érdekében az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére közterületen, vagy meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával nincs lehetőség, és a közüzemi szolgáltató, vagy a magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) és a szolgáltató között megállapodás nem jött létre, az elektronikus hírközlési építmény e § szerinti eljárásban elsősorban a közüzemi szolgáltató létesítményén, illetve másodsorban magántulajdonban álló ingatlanon (érintett ingatlan) is elhelyezhető.


• (2)287 A Hatóság a szolgáltató kérelmére szolgalmi vagy más használati jogot alapító határozatával az érintett ingatlan tulajdonosát - a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokban megtestesülő közérdekből - korlátozhatja az ingatlan használatában, ha a szolgáltató bizonyítja, hogy

• a) az érintett ingatlan tulajdonosával való megállapodás érdekében minden tőle elvárhatót megtett,

• b) az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésére közterületen, vagy meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával, illetőleg magántulajdon esetén más közüzemi szolgáltató létesítményeinek felhasználásával környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági, építésügyi okok, illetve az elektronikus hírközlő hálózat sajátosságai miatt nincs lehetőség.




• 96. §289 (1)290 Az állami tulajdonban álló közterület és a közös eszközhasználattal érintett elektronikus hírközlési építmény tulajdonosa kivételével az érintett ingatlan tulajdonosát a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A tulajdonos ezen felül a Ptk. 108. § (2) bekezdésében meghatározott jogokat érvényesítheti.

• (2) Az elektronikus hírközlési építményt elhelyező szolgáltató az építési munkálatok befejeztével a környezet eredeti állapotának megfelelő helyreállítására köteles. Az elektronikus hírközlési építmény elhelyezéséhez használt más közüzemi létesítmény, magánterület, illetve önkormányzati tulajdonban lévő közterület tulajdonosa megállapodhat az építtetővel, hogy a helyreállítás az eredetinél jobb minőségben történjen.




• (3) Az elektronikus hírközlési építményt az érintett ingatlanon úgy kell elhelyezni, hogy az a szomszédos ingatlanok tulajdonosait a jogaik gyakorlásában a környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági és építésügyi jogszabályok által megszabott határértékeken belül - a körülmények által lehetővé tett - legkisebb mértékben zavarja, ez a létesítmény elhelyezése és működtetése során bekövetkező zavarás nem minősül a Ptk.-ban meghatározott szükségtelen zavarásnak.

• 97. § (1) Ha a jogszerűen létesített építmény eltávolítása vagy áthelyezése szükséges, akkor e munkálatokat annak költségére kell elvégezni, akinek érdekében ez felmerült. Jogszerűen építettnek kell tekinteni azt az építményt is, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §-a szerint fennmaradási engedélyt kapott.

• (2) Ha az áthelyezés a meglévő építmény korszerűsítésével vagy fejlesztésével jár együtt, a költségeket az érdekeltség arányában meg kell osztani.


• 98. § Az elektronikus hírközlési építmény építtetője jogosult a folyóvíz, csatorna, természetes tavak és azok medrének, valamint az ország területe feletti légtérnek elektronikus hírközlési célú igénybevételére.


• A közös eszközhasználat és helymegosztás különös szabályai• 107. § (1)326 A Hatóság határozatában közös eszközhasználatra és

helymegosztásra kötelezett nagykereskedelmi szolgáltatási piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató (e § alkalmazásában: kötelezett szolgáltató) - a 90. §-ban foglalt kötelezettségeken túl - köteles a jelen § szerinti adatokat a jogosult részére megadni, és a jogosult szolgáltatóval az alábbi szabályok szerint együttműködni.

• (2) A helymegosztás keretében meg kell határozni különösen:• a) a kötelezett szolgáltató érintett hálózati helyeire vonatkozó

információkat;• b) a helymegosztási lehetőségekre vonatkozó adatokat az előző

pontban megjelölt helyeken (beleértve a fizikai, távoli és virtuális helymegosztást);

• c) virtuális helymegosztás esetén a berendezésjellemzőket, illetve korlátozásokat;

• d) az ingatlanba és ezen belül a berendezéseket, hálózatrészeket, központokat tartalmazó helyiségekbe, helyiségrészekbe való belépés és az ott tartózkodás rendjét;



• (3) A helymegosztást a rendelkezésre álló lehetőségek közül a legkisebb költség elve alapján kell megvalósítani.

• (4) A jogosult szolgáltató berendezései részére a kötelezett szolgáltató köteles biztosítani - a jogosult szolgáltató költségén - különösen:

• a) a megfelelő áramú tápellátást;• b) a kötelezett szolgáltató hálózatához való csatlakozási

lehetőséget.


• 12. Elektronikus hírközlési építmény: elektronikus hírközlési nyomvonalas és nyomvonal jellegű létesítmények és egyéb műtárgyak; az elektronikus hírközléshez szükséges olyan sajátos építmények, amelyek magukba foglalják a vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggő - burkoló, tartó, védő, jelző stb. - műtárgyakat, különösen a tartozékokat és a tartószerkezeteket, az antenna-tartószerkezeteket (tornyokat), oszlopokat, alagutakat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzőket, védőműtárgyakat.


• 15. Elektronikus hírközlési tevékenység: olyan tevékenység, amely bármely értelmezhető formában előállított jel, jelzés, írás, kép, hang vagy bármely természetű egyéb közlemény elektronikus hírközlő hálózaton keresztül egy vagy több felhasználóhoz történő eljuttatását szolgálja, így különösen az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása, elektronikus hírközlő hálózat vagy berendezés üzemeltetése, végberendezések forgalmazása és a kapcsolódó szolgáltatások.


• 17. Elektronikus hírközlő berendezés: az elektronikus hírközlési tevékenység végzéséhez szükséges berendezés, ideértve többek között a készüléket.

• 18. Elektronikus hírközlő eszköz: az elektronikus hírközlő berendezések és a kapcsolódó eszközök összessége, ideértve az antennákat is.

• 19.563 Elektronikus hírközlő hálózat: átviteli rendszerek és - ahol ez értelmezhető - a hálózatban jelek irányítására szolgáló berendezések, továbbá más erőforrások - beleértve a nem aktív hálózati elemeket is -, amelyek jelek továbbítását teszik lehetővé meghatározott végpontok között vezetéken, rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses úton, beleértve a műholdas hálózatokat, a helyhez kötött és a mobil földfelszíni hálózatokat, az energiaellátó kábelrendszereket, olyan mértékben, amennyiben azt a jelek továbbítására használják, a műsorszórásra használt hálózatokat és a kábeltelevíziós hálózatokat, tekintet nélkül a továbbított információ fajtájára.



• 27. Fizikai helymegosztás: Olyan helymegosztás, amelynek esetében a helymegosztásra jogosult berendezései az arra kötelezett szolgáltató létesítményén belül, utóbbi által rendelkezésre bocsátott meghatározott helyen kerülnek elhelyezésre.

• 50. Helymegosztás: erre kötelezett szolgáltató által fizikai tér és műszaki feltételek biztosítása a jogosult szolgáltató részére, annak berendezései megfelelő elhelyezése és bekapcsolása céljából fizikai, távoli, illetve virtuális helymegosztás útján.

• 111.627 Virtuális helymegosztás: olyan helymegosztás, amelynek során a helymegosztásra jogosult szolgáltató megbízásából a kötelezett szolgáltató birtokolja és üzemelteti a rendezőhöz kapcsolódó azon berendezéseket, amelyek a jogosult szolgáltató igényeit elégítik ki.



• 89. Összekapcsolás: egyazon vagy különböző elektronikus hírközlési szolgáltatók által használt elektronikus hírközlő hálózatok fizikai és logikai csatlakoztatása, annak érdekében, hogy az egyik szolgáltató felhasználói információt cserélhessenek ugyanezen vagy másik szolgáltató felhasználóival, illetve elérhessenek más szolgáltatók által nyújtott szolgáltatásokat. A szolgáltatást az összekapcsolásban részes felek vagy a hálózatukhoz hozzáféréssel rendelkező más szolgáltatók nyújthatják. Az összekapcsolás a hozzáférés sajátos fajtája, amely nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok tulajdon- vagy használati jogával rendelkező szolgáltatók között jön létre.


• 33. Hálózat egysége: az elektronikus hírközlő hálózat létesítésére, működtetésére, módosítására és megszüntetésére vonatkozó műszaki követelményrendszernek való megfelelés, amely biztosítja az együttműködő hálózatok használatának és az ezekhez történő hozzáférésnek a zavartalanságát, továbbá a hálózatban tárolt adatok funkcionális változatlanságát.

• 34. Hálózati hozzáférési pont: a hálózatnak más hálózat fizikai csatlakoztatására kijelölt olyan pontja, melyen keresztül a hozzáférési szolgáltatás megvalósul.


• 45.577 Helyi hurok: a nyilvános helyhez kötött elektronikus hírközlő hálózatban valamely előfizetői hozzáférési pontot egy rendezővel vagy annak megfelelő eszközzel összekapcsoló transzparens fizikai áramkör (így különösen a sodrott rézérpáras, illetve koaxiális kábeles, illetve optikai szálas, vagy más, ezekkel egyenértékű átviteli közegen létesített kapcsolat).

• 46. Helyi hurok átengedése: a helyi hurok teljes átengedése és a helyi hurok részleges átengedése, amely nem vonja maga után a helyi hurok tulajdonjogának megváltozását.

• 47.578 Helyi hurok részleges átengedése: a kötelezett szolgáltató tulajdonában lévő helyi hurokhoz vagy helyi alhurokhoz való hozzáférés biztosítása valamely jogosult szolgáltató számára, amely lehetővé teszi a hálózati infrastruktúra egy meghatározott részének, például a frekvencia egy részének vagy ezzel egyenértékű résznek a használatát.

• 48.579 Helyi hurok teljes átengedése: a kötelezett szolgáltató tulajdonában lévő helyi hurokhoz vagy helyi alhurokhoz való hozzáférés biztosítása valamely jogosult számára, amely lehetővé teszi a hálózati infrastruktúra teljes kapacitásának használatát.





• Építési törvény • 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet

alakításáról és védelméről

• 1. § (1) A törvény hatálya kiterjed az épített környezet alakítása és védelme körébe tartozóan:

• a) a települések területének rendezésére (a továbbiakban: településrendezés),

• b) a településrendezés tervezésére (a továbbiakban: településtervezés),

• c)3 az épületek, műtárgyak (a továbbiakban együtt: építmények), valamint az építési munkák és építési tevékenységek építési előírásainak kialakítására,

• d) az építmények építészeti-műszaki tervezésére (a továbbiakban: építészeti-műszaki tervezés),

• e) az építmények kivitelezésére,

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700078.TV#lbj3param


• 7. Építési terület: olyan telek vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál.

• 8.6 Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).


• 9.7 Közhasználatú építmény: az olyan építmény (építményrész), amely• - a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és• - használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. alap-, közép-,

felsőfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá

• - használata meghatározott esetekben kötelező, illetve elkerülhetetlen (pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint, amelyet

• - törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg.• 10.8 Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény,

amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.



• 15.13 Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).



• Az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki és igazgatási szakértői tevékenység167

• 32. § (1)168 Építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek minősül az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció elkészítése.

• (2)169 Építésügyi műszaki szakértői tevékenység az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos műszaki jelenségek ok-okozati összefüggéseinek magas szakmai színvonalú értékelése, ezen belül a vitatott esetek megítélése; a hibák, károk, illetve ezek okainak feltárása; és mindezekkel kapcsolatban szakértői vélemények készítése, továbbá a külön jogszabály szerinti esetenként kapcsolódó tevékenységek.

• (3)170 A 34. § (1) bekezdésében meghatározott eljárások lefolytatásához és az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges építészeti-műszaki tervezési, valamint építésügyi műszaki szakértői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: tervezői, illetve műszaki szakértői jogosultság). A névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt.

• (4)171 A névjegyzéket vezető szerv annak engedélyezi az építészeti-műszaki tervezési, illetve építésügyi műszaki szakértői tevékenység folytatását, aki nem áll az ilyen tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, továbbá rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek.

• .


• (5)172 Az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői tevékenységet folytató személy csak olyan szakterületen végezhet tervezési vagy szakértői munkát, amelyhez e törvény szerint megfelelő tervezői vagy szakértői jogosultsággal rendelkezik.

• (6)173 Jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezhet az e § szerinti tevékenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy rendelkezik tervezői, illetve műszaki szakértői jogosultsággal, és ez a tag, személy részt vesz a tevékenység ellátásában.



• Építésügyi hatósági eljárások184

• 34. §185 (1) Építési tevékenység végzéséhez jogszabályban meghatározott esetekben építésügyi hatósági eljárás lefolytatása szükséges.

• (2) Az építésügyi hatósági eljárásfajták:• a) elvi építési,• b) telekalakítási,• c) építési,• d) bontási,• e) használatbavételi,• f) fennmaradási• eljárás.• (3) Az építésügyi hatóság - közreműködő hatóság

közreműködésével - integrált eljárást folytat le vagy ilyen eljárásban vesz részt az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott esetben.


• Az építés• 38. §200 (1) Építési tevékenységet végezni - ha

jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak a jogerős építésügyi hatósági engedélynek vagy bejelentésnek, továbbá a hozzájuk tartozó, jóváhagyott engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint az ezek alapján készített kivitelezési dokumentációnak megfelelően szabad.

• (2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével vagy bejelentés tudomásulvételével szabad eltérni, kivéve, ha az eltérés önmagában nem engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység.


• Az építmény használatbavétele• 44. § (1)225 Az építtetőnek minden olyan építményről,

építményrészről, amelyre építési engedélyt kellett kérnie vagy bejelentést kellett tennie, annak használatbavétele előtt - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - használatbavételi engedélyt kell kérnie, vagy az építmény elkészültét be kell jelentenie.

• (2) A használatbavételi engedélyt meg kell adni, ha az építményt vagy egy részét - építési engedélyhez kötött építési munka esetén - az engedélynek megfelelően, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas módon építették meg.


• 157/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet

• az építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános szabályairól


• 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed minden építmény (épület, műtárgy) építészeti-műszaki tervezésére.

• (2) E rendelet alkalmazása szempontjából építészeti-műszaki tervezés:

• a) az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének építési munkával járó megváltoztatásához szükséges építészeti-műszaki (beépítési, hatósági engedélyezési, megvalósítás célját szolgáló) tervdokumentáció elkészítése,

• b) az építészeti-műszaki tervdokumentáció készítését megelőző, azzal összefüggő, illetve azt közvetlenül szolgáló műszaki tervezés (állapotfelmérési terv-, műszaki előterv-, tanulmányterv- és programtervkészítés, továbbá geotechnikai vizsgálat stb.),

• c) a tervezői művezetés.


• 2. § (1) Önálló építészeti-műszaki tervezési tevékenységet az a magyar állampolgárságú természetes személy folytathat,

• a) aki tagja a Magyar Mérnöki Kamarának, illetve a Magyar Építész Kamarának (a továbbiakban együtt: szakmai kamara),

• b) aki az e rendeletben meghatározott szakmai feltételeknek megfelel, és

• c) akit kérelmére a - tervezési szakterület szerint hatáskörrel rendelkező - szakmai kamara az építészeti-műszaki tervezők hivatalos névjegyzékébe (a továbbiakban: tervezői névjegyzék) bejegyzett.


• 3. § (1) Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános szakmai feltételei:

• a) szakirányú egyetemi végzettség és ezt követően szerzett legalább kétéves szakirányú szakmai gyakorlat, vagy

• b) szakirányú főiskolai végzettség és ezt követően szerzett legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlat.

• (2) A tervezői jogosultsággal rendelkező személy (a továbbiakban: tervező) csak olyan meghatározott körű építészeti-műszaki tervezési tevékenységet folytathat, amelyre vonatkozóan tervezői névjegyzéki besorolását (tervezői fokozatát) az adott szakterület szerint hatáskörrel rendelkező szakmai kamara jogszabály alapján megállapította.

• (3) Jogszabályban meghatározott tervezési szakterületeken a teljes körű tervezői tevékenység külön jogszabályban részletezett feltételek teljesítése alapján folytatható.

• (4) A szakmai kamarai tagságra megfelelő időtartamú tervezési gyakorlat hiánya miatt még nem jogosult műszaki felsőfokú végzettségű személy csak a tervező munkatársaként, annak felelősségi körén belül folytathat építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, és szerezhet tervezési szakmai gyakorlatot.


• 4. § (1) Az építészeti-műszaki tervezői jogosultság vonatkozásában szakirányú az olyan egyetemi (főiskolai) oklevél által tanúsított és külön jogszabályban meghatározott végzettség,

• a) amelynél az alapképzés célja és tartalma az adott tervezési szakterületnek megfelel, vagy

• b) amelynél a részlegesen szakirányú alapképzés szakirányú kiegészítő képzéssel együtt az adott tervezési szakterületnek megfelel.

• (2) E rendelet alkalmazásában részlegesen szakirányú az olyan egyetemi (főiskolai) oklevél által tanúsított végzettség, amely

• a) adott tervezési szakterület valamely részterületére vonatkozóan szakirányú, vagy

• b) szakirányú kiegészítő képzéssel együtt a szakterület egészére vonatkozóan

• megfelel a szakirányúság követelményének.• (3) Szakmai gyakorlati időként a szakirányú felsőfokú végzettség

megszerzését követően folytatott, az adott tervezési szakterületnek megfelelő

• a) építészeti-műszaki tervezési,• b) felsőoktatási intézményben oktatói, valamint• c) külön jogszabályban meghatározott• szakirányú szakmai tevékenységet lehet figyelembe venni.


A Magyar Mérnöki Kamara Hivatalos Tervezői és Szakértői Névjegyzéke megtalálható célszerűen a

honlapon:mmk.hu

A lista tartalmazza azokat a hivatalos adatokat, amelyek alapján a hatóságok és mások ellenőrzik az elkészített (aláírt) tervek, szakvélemények felelősének jogosultságát!!!!


• A NÉVJEGYZÉK HATÁLYA• A Magyar Mérnöki Kamara hetedik hivatalos TERVEZŐI ÉS SZAKÉRTŐI

NÉVJEGYZÉKE a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény

• 11. § (2) bekezdés b) pontjának előírása alapján készült, figyelemmel az 1999. évi CXIV. törvény 6. §- a, valamint a 2004. évi XLVII. törvény szerinti módosításra.

• A jelen névjegyzék adatai a 2006. augusztus nyilvántartásnak felelnek meg.

• Az adatok megtalálhatók az interneten a www.mmk.hu címen is. Az interneten lévő adatok a nyomtatott kiadvány érvényességi idején belül frissitésre kerülnek. A szakma szerinti keresési lehetőséget az internetes névjegyzék biztosítja.

• A 157/1997. (IX. 26.) sz. Korm. rendelet, az építészeti-műszaki tervezést jogosultsághoz és névjegyzékbe vételhez köti.

• A 24/1971. (VI. 8.) sz. Korm. és a 159/1997. (IX. 26.) sz. Korm. rendeletek szerint szakértői címet az használhat, és szakértői működést csak az végezhet, aki arra engedélyt kapott és ennek alapján a szakértők nyilvántartásába bejegyezték. Az 1996. évi LVIII. Törvény rendelkezése a fenti követelményeket mérnöki kamarai tagsággal is kiegészíti.

• A 121/2004. (IV.29.) sz. Korm. rendelet az Európai Unióhoz történő csatlakozás kapcsán az építészeti-műszaki tervezést és szakértést jogosultsági vizsgához és névjegyzékbe vételhez köti. A jogosultsági vizsgára vonatkozó rendelkezést a 2004. május 1. napját követően indult névjegyzéki eljárásokban kell alkalmazni.


• A TERVEZŐI ÉS SZAKÉRTŐI NÉVJEGYZÉK azokat sorolja fel, akiknek a 157/1997. (IX. 26.) sz. Korm. rendelet hatálya alá tartozó építészeti-műszaki tervezői jogosultságuk van, illetve azokat, akik a 24/1971. (VI .8.) sz. Korm. és a 159/1997. (IX. 26.) Korm. számú szakértői rendeletek előírásai szerint szakértői címet használhatnak, továbbá teljesítették a kamarai tagsággal kapcsolatos feltételeket és kérték névjegyzékbe vételüket 2004. április 30-ig.

• Ez a TERVEZŐI ÉS SZAKÉRTŐI NÉVJEGYZÉK egy évig, 2007. június 30-ig érvényes, amikor is ezt a 2007. évi tagdíjfizetések és bejelentkezések alapján felváltja majd a 2007/2008. évi NÉVJEGYZÉK.

• Azok, akiket a Magyar Mérnöki Kamara 2004. április 30. után vett névjegyzékbe, a kamarától kapott igazolással végezhetik a tevékenységüket. Aki sem a névjegyzékben nem szerepel, sem a megfelelő kamarai igazolással nem rendelkezik, a fenti rendelkezések szerint, vezető tervezői („A” kategóriás), tervezői („B” kategóriás), illetve szakértői tevékenységet 2006. július 1.- 2007. június 30. közötti időszakban nem folytathat.


• TÁVKÖZLÉSI ÉPÍTMÉNYTERVEZŐK, TOVÁBBÁ A TÁVKÖZLÉSI ÉS• POSTAFORGALMI TERVEZŐK• A távközlési építménytervezők tevékenysége:• a) a távközlési építmények elhelyezéséhez, építéséhez, bővítéséhez, felújításához,

átalakításához, korszerűsítéséhez, bontásához és engedélyezéséhez szükséges műszaki terv készítése;

• b) az a) pontban meghatározott tevékenységet megelőző felmérési és feltárási munka, valamint az előkészítéshez szükséges tervezés, különösen az adatfelvétel, vizsgálat, tanulmány, továbbá beruházási program műszaki mellékletének készítése;

• c) az a)-b) pontban nem említett egyéb tervezési munka, amelyet az a)-b) pontban foglalt tevékenységekkel kapcsolatosan a tervező végez.

• A távközlési és postaforgalmi vezető tervezők és tervezők tevékenysége:• a) a vezetékes és vezeték nélküli távközlési hálózatok és berendezések, az ezek

működtetéséhez vagy védelméhez szükséges vezetékek, szerkezetek és áramellátási berendezések létesítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, korszerűsítéséhez, bontásához és engedélyezéséhez szükséges műszaki terv készítése;

• b) az a) pontban meghatározott tevékenységet megelőző felmérési és feltárási munka, valamint az előkészítéshez szükséges tervezés, különösen az adatfelvétel, vizsgálat, tanulmány, továbbá beruházási program műszaki melléklete, valamint rendszertechnikai terv készítése;

• c) a postaforgalmi technológiai tervezés;• d) az a)-c) pontokban nem említett egyéb tervezési munka, amit az a)-c) pontokban

foglalt tevékenységgel kapcsolatban a tervező végez.


• 3.1 TÁVKÖZLÉSI „A” KATEGÓRIÁS TERVEZŐK• 3.1.1 Távközlési építmények – műtárgyak – vezető tervezői (T1-

1)• KORLÁTOZÁS NÉLKÜLI TERVEZŐI TEVÉKENYSÉG AZ

ALÁBBIAK SZERINT:• A 3/1998. (II.11.) KHVM rendelet alapján szerzett hírközlési

építménytervezési jogosultságok:• A címbeli rendelkezés 1998. április l-én lépett hatályba. Hírközlési

építmény tervezésének részét képező, de más szakterülethez tartozó műszaki tervezés, az adott szakterületre vonatkozó jogszabályok alapján kiadott tervezői engedéllyel végezhető.

• Példa a tervezői jogosultságokon (engedélyeken) alkalmazott kódokra: a 01-99999 azonosító számú mérnöki kamarai tag „távközlési építménytervezési” ágazaton belüli „kábelhálózatok alépítményei és műtárgyai” szakterületre vonatkozó vezető tervezői jogosultságának nyílvántartási (engedély) száma: T1a-1/01-99999.


• 1. A jogosultsági vizsga fajtái, főrészei, vizsgaanyag, értékelés

• Annyi fajta jogosultsági vizsgát tartunk, ahány szakterületen a Mérnöki Kamara tervezési, illetve szakértői jogosultságot ad.

• Valamely szakterületre vonatkozó jogosultsági vizsga egyaránt és azonosan vonatkozik a szakértői és a tervezési jogosultság megszerzéséhez.

• A Mérnöki Kamara illetékességébe tartozó tervezési és szakértői jogosultságok felsorolása megtalálható a tervezési és a szakértői jogosultságok szabályairól szóló magyar jogszabályokban, továbbá a Magyar Mérnöki Kamara internetes honlapján

• (www.mmk.hu).


• 1.1 A vizsga anyaga:• Vizsgázni kell a mérnöki tervezési/szakértési szakhoz

kapcsolódó kamarai eljárási, jogi, pénzügyi, szabvány- és minőségügyi szakmai ismeretekből.

• Ezen ismeretek alkalmazási készségét a vizsgán feltett konkrét esetben is bizonyítani kell tudni.

• 1.2 A vizsga főrészei:• A vizsga – anyaga szerint – két fő részből áll:• 1.) Általános tervező/szakértő mérnöki vizsga;

vizsgaanyag az 1. sz. melléklet szerint, szakterülettől független, azaz közös valamennyi szakterületre, (a továbbiakban: ált. főrész).

• 2.) Szakterülettől függő speciális vizsga; vizsgaanyaga a szakterület szerinti minősítési ügyrendben van részletezve, (a továbbiakban szakter. főrész).


• 1.3 A vizsga értékelése:• Az egyes főrészekre vonatkozóan a vizsgát

eredményesnek, ill. eredménytelennek lehet minősíteni. Eredményesnek minősül arra a főrészre vonatkozóan az írásbeli vizsga, amelyben a kérdéseket 70 %-ban helyesen válaszolta meg a vizsgázó.

• Az értékelésnél a kérdéseket nehézségük szerinti súlyszámuk alapján kell figyelembe venni.

• Valamely szakterületen az a mérnök tett eredményes jogosultsági vizsgát, aki az ált. főrészből, valamint a kért jogosultság szerinti szakter. főrészből egyaránt a vizsgát eredményesen letette.

• Az ált. főrész eredményes vizsgája érvényesíthető a megismételt, illetve más szakterületre teendő jogosultsági vizsgánál.


• 3. A vizsga lebonyolítása• A vizsgára a jelentkező írásbeli meghívást kap, melyben a vizsga

helyét és időpontját közöljük. A meghívást legalább három héttel a vizsga előtt postázzuk.

• A vizsga csak írásbeli azoknak, akik eredményes írásbeli vizsgát tesznek. Az írásbeli vizsga időtartama 4 óra.

• Azok, akiknek az írásbeli vizsgája eredménytelen, szóbeli javítási alkalmat kapnak.

• Az írásbeli vizsga eredményességérő, eredménytelenség esetén a szóbeli javítóvizsga lehetőségéről és időpontjáról, helyéről a kamara a vizsgázót írásban értesíti. Az értesítést legalább három héttel a szóbeli vizsga előtt postázzuk.

• A vizsgán bármely segédlet, irodalom használható. A vizsgázó a vizsgán

• konzultációt senkivel sem folytathat. A szóbeli vizsga nyilvános. A szóbeli vizsga eredményéről a vizsgabizottság a vizsgát követen szóbeli tájékoztatást ad; a kamara a vizsga eredményes/eredménytelen voltáról írásban értesíti a vizsgázót. Az értékelést az általános és a szakmai főrészre is külön közöljük, ha nem mind a két főrészen volt eredményes a vizsga. Megismételni csak az eredménytelen főrész(ek)re vonatkozó anyagból kell a vizsgát.


• 3.1.2 Távközlési „A” kategóriás tervezők (T2-1, T3-1, T4-1, T5-1)

• KORLÁTOZÁS NÉLKÜLI TERVEZŐI TEVÉKENYSÉG AZ ALÁBBIAK SZERINT:

• A 3/1998. (II.11.) KHVM rendelet alapján szerzett hírközlési építménytervezési jogosultságok:

• A címbeli rendelkezés 1998. április l-én lépett hatályba. Hírközlési építmény tervezésének részét képező, de más szakterülethez tartozó műszaki tervezés, az adott szakterületre vonatkozó jogszabályok alapján kiadott tervezői engedéllyel végezhető.

• Példa a tervezői jogosultságokon (engedélyeken) alkalmazott kódokra: a 01-99999 azonosító számú mérnöki kamarai tagnak a kapcsolástechnika teljes szakterületére (összes részterületére) kiterjedő „A” kategóriás tervezői jogosultságának nyílvántartási (engedély) száma: T5-1/01-99999.


• T2-1 Nyomvonalas átviteltechnika• Korlátozás nélkül készíthetik az alábbi felsorolt részterületi terveket a részterületi• jogosultság alapján, vagy az összes felsorolt részterület tervét.• T2a-1 Országos gerinchálózat és regionális hálózat• T2b-1 Helyi hálózat• T2c-1 Kábeles kép- és hangjel-elosztó rendszerek• T3-1 Nyomvonal jellegű (rádió) átviteltechnika• Korlátozás nélkül készíthetik az alábbi felsorolt részterületi terveket a részterületi• jogosultság alapján, vagy az összes felsorolt részterület tervét.• T3a-1 Mikrohullámú rendszerek és frekvenciatervek• T3b-1 Mikrohullámú összeköttetések és frekvenciatervek• T3c-1 Műholdas földi állomások• T4-1 Pont-többpont közötti (rádió) átviteltechnika• Korlátozás nélkül készíthetik az alábbi felsorolt részterületi terveket a részterületi• jogosultság alapján, vagy az összes felsorolt részterület tervét.• T4a-1 Műsorszóró adók• T4b-1 Mobil rádiótávközlő rendszerek• T4c-1 Vezeték nélküli állandó helyű szolgáltatás hozzáférés• T4d-1 Személyhívó rendszerek• T5-1 Kapcsolástechnika• Korlátozás nélkül készíthetik az alábbi felsorolt részterületi terveket a részterületi• jogosultság alapján, vagy az összes felsorolt részterület tervét.• T5a-1 Kapcsolástechnikai rendszerek• T5b-1 Kapcsolórendszerek forgalmi tervezése• T5c-1 Központok áramellátása


• 3.2.2 Távközlési „B” kategóriás tervezők (T2-2, T3-2, T4-2, T5-2)• KORLÁTOZOTT TERVEZŐI TEVÉKENYSÉG AZ ALÁBBIAKRA:• A 3/1998. (II.11.) KHVM rendelet alapján szerzett hírközlési jogosultságok.• A címbeli rendelkezés 1998. április l-én lépett hatályba. Hírközlési építmény

tervezésének részét képező, de más szakterülethez tartozó műszaki tervezés, az adott szakterületre vonatkozó jogszabályok alapján kiadott tervezői engedéllyel végezhető.

• T2-2 Nyomvonalas átviteltechnika• Felelős tervezőként a részterületi jogosultságuk alapján készíthetik a következő

részterületi terveket a feltüntetett korlátozással, vagy az összes felsorolt részterületen:

• T2b-2 Helyi hálózatok (korlátozott)• T2c-2 Kábeles kép- és hangjel-elosztó rendszerek (korlátozott)• Országos gerinchálózat és regionális hálózat tervezését csak „A” kategóriás tervező• T3-2 Nyomvonal jellegű (rádió) átviteltechnika• Felelős tervezőként a részterületi jogosultságuk alapján készíthetik a következő

részterületi terveket a feltüntetett korlátozással, vagy az összes felsorolt részterületen:

• T3b-2 Mikrohullámú összeköttetések és frekvencia-engedélyezési tervek• T3c-2 Műholdas földi állomások• Mikrohullámú rendszerek terveit és frekvenciaterveket csak „A” kategóriás tervező

készíthet


• T4-2 Pont-többpont közötti (rádió) átviteltechnika• Felelős tervezőként a részterületi jogosultságuk alapján készíthetik

a következő részterületi• terveket a feltüntetett korlátozással, vagy az összes felsorolt

részterületen:• T4a-2 Helyi műsorszóró adók frekvencia- és besugárzási tervezése• T4b-2 Helyi rádiótávközlő rendszerek frekvencia- és besugárzási

tervezése• T4d-2 Helyi személyhívó rendszerek frekvencia- és besugárzási

tervezése• T5-2 Kapcsolástechnika• Felelős tervezőként a részterületi jogosultságuk alapján készíthetik

a következő részterületi terveket a feltüntetett korlátozással, vagy az összes felsorolt részterületen:

• T5a-2 Alközponti kapcsolástechnikai rendszerek• T5b-2 Alközponti kapcsolórendszerek forgalmi tervezése• T5c-2 Alközpontok áramellátása


103/2006. (IV. 28.) Korm. rendeletaz építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához

kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairólA Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi

LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének j) és p) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § E rendelet alkalmazásában:1. Szakmagyakorlási jogosultság: a településtervezői, az építészeti-műszaki

tervezői, az építésügyi műszaki szakértői, az építési műszaki ellenőri, a felvonó- és mozgólépcső-ellenőri és a felelős műszaki vezetői tevékenységek külön

jogszabályban foglalt feltételek szerinti gyakorlása;2. Szakmai továbbképzés: szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező

természetes személy szakmagyakorlási tevékenysége folytatásához szükséges jogszabályi és szakmai ismeretanyag bővítésére szolgáló, a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) hatálya alá tartozó folyamatos képzés

(a továbbiakban: továbbképzés);3. Továbbképzési időszak: a szakmagyakorlási jogosultság érvényességének

időszaka öt év, a 9. § (3)–(4) bekezdéseiben foglaltak szerinti kivétellel;


2. § (1) A szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező személy (a továbbiakban: szakmagyakorló) a továbbképzési időszak alatt – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a 3. § rendelkezéseinek megfelelő továbbképzésen vesz részt.

3. § (1) A továbbképzés tartalma kötelező és szabadon választható témakörökből áll.

(2) A kötelező továbbképzés formája tanfolyam, amely a szakmagyakorlási jogosultságra vonatkozó jogi, pénzügyi, szabvány és minőségügyi szakmai

ismeretek elsajátítására szolgál, amelyet a szakmagyakorlónak a továbbképzési időszaka alatt egy alkalommal teljesítenie kell. A kötelező továbbképzés jogi,

pénzügyi része legalább 5 és legfeljebb 10 óra, a szabvány- és minőségügyi része legalább 5 és legfeljebb 10 óra.

Documents

A hálózattervezést érintő hazai jogszabályok rendszere