Jogszabályi változásokJogszabályi változások

2013.szeptember 24.2013.szeptember 24.

Összeállította:Összeállította:

Aranyosiné Borsodi ÉvaAranyosiné Borsodi Éva

06 30 847 33 7306 30 847 33 73

2013. évi LV. törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosí-tásáról2013. évi LV. törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosí-tásáról Megjelent a MK 73.számMegjelent a MK 73.szám

188/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) 188/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról Korm. rendelet módosításáról Megjelent a MK 92.számMegjelent a MK 92.szám

A Kormány 199/2013. (VI. 13.) Korm. rendelete a Klebelsberg Intézményfenntartó Köz-A Kormány 199/2013. (VI. 13.) Korm. rendelete a Klebelsberg Intézményfenntartó Köz-pontról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításárólpontról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról

Megjelent a MK 96.számMegjelent a MK 96.szám

2013. évi LXXXIV. törvény egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljá-2013. évi LXXXIV. törvény egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljá-rásokkal, az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő, vala-rásokkal, az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő, vala-mint egyéb törvények módosításáról mint egyéb törvények módosításáról

Nemzeti köznevelési törvény módosításaNemzeti köznevelési törvény módosításaMegjelent a MK 97.számMegjelent a MK 97.szám

2013. évi C. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek az óvodák 2013. évi C. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek az óvodák működőképességének megőrzése és a gyermekek védelmében szükséges módosí-tásáról működőképességének megőrzése és a gyermekek védelmében szükséges módosí-tásáról Megjelent a MK 102.számMegjelent a MK 102.szám

2013. évi CIII. törvény egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek 2013. évi CIII. törvény egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szabályozásával összefüggő módosításáról Megjelent a MK 103.számMegjelent a MK 103.szám A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításaA közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

2013. évi CIII. törvény 2013. évi CIII. törvény Egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek Egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról (Kjt.módosítása) /Megjelent: MK.103.szám/szabályozásával összefüggő módosításáról (Kjt.módosítása) /Megjelent: MK.103.szám/

47/2013. (VII. 4.) EMMI rendelet A 2013/2014. tanév rendjéről (Megjelent: MK 115.szám)47/2013. (VII. 4.) EMMI rendelet A 2013/2014. tanév rendjéről (Megjelent: MK 115.szám)

2013. évi CXXIX. törvény 2013. évi CXXIX. törvény Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról (Megjelent: MK 116.szám)módosításáról (Megjelent: MK 116.szám)

A Kormány 299/2013. (VII. 29.) Korm. rendelete az oktatási igazolványokról szóló A Kormány 299/2013. (VII. 29.) Korm. rendelete az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról (Megjelent a MK 129.szám)362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról (Megjelent a MK 129.szám)

2013. évi CXXXVII. törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2013. évi CXXXVII. törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról (Megjelent a MK 143.szám)módosításáról (Megjelent a MK 143.szám)

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (Megjelent a MK 143.szám)intézményekben történő végrehajtásáról (Megjelent a MK 143.szám)

1599/2013. (IX. 3.) Korm. határozat A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről 1599/2013. (IX. 3.) Korm. határozat A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozatnak az oktatási, a szakképzési területen való szóló1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozatnak az oktatási, a szakképzési területen való végrehajtásáról (Megjelent az MK 144.szám)végrehajtásáról (Megjelent az MK 144.szám)

Nkt.4.§ 13. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, Nkt.4.§ 13. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:tanuló:

a)a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:

aa)aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,

ab)ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,küzdő gyermek, tanuló,

ac)ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

b)b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.gyermek, tanuló.

2013.szeptember 1-től módosult 1997. évi XXXI. törvény a 2013.szeptember 1-től módosult 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásrólgyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapításaA hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet megállapítása

67/A. §67/A. § (1) (1) Hátrányos helyzetűHátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül körülmények közül egyegy fennáll: fennáll:

a)a) a a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettségeszülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a , ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról – vagy a családbafogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapjánönkéntes nyilatkozata alapján – – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

b)b) a a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottságaszülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a , ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,

c)c) a gyermek elégtelen lakókörnyezetea gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, , illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.

(2) (2) Halmozottan hátrányos helyzetűHalmozottan hátrányos helyzetű

a)a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés (1) bekezdés a)–c)a)–c) pontjaiban meghatározott pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll,körülmények közül legalább kettő fennáll,

b)b) a a nevelésbe vett gyermeknevelésbe vett gyermek,,c)c) az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal az utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal

felnőttfelnőtt..(3) A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság (3) A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság

elbírálásával egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres elbírálásával egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra – gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra – megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását.hátrányos helyzetének fennállását.

(4) A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a (4) A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Ebben az esetben az (1) bekezdésben meghatározott követően is kérelmezhető. Ebben az esetben az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára állapítható meg.időtartamára állapítható meg.

(5) A gyámhatóság a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói (5) A gyámhatóság a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának igénybevételét elrendelő határozatában megállapítja a halmozottan ellátásának igénybevételét elrendelő határozatában megállapítja a halmozottan hátrányos helyzet fennállását. A gyámhatóság a gyermek nevelésbe vételét és a hátrányos helyzet fennállását. A gyámhatóság a gyermek nevelésbe vételét és a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának igénybevételét elrendelő jogerős határozatát megküldi a 138. § (1) bekezdése igénybevételét elrendelő jogerős határozatát megküldi a 138. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást vezető gyámhatóság részére.szerinti nyilvántartást vezető gyámhatóság részére.

Figyelembe kell venni:Figyelembe kell venni:

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Átmeneti rendelkezésÁtmeneti rendelkezés

161/Q. §161/Q. §(1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 95. § (3) (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 95. § (3) bekezdése és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdése és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdés 14. bekezdés 14. pontja alapján a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű pontja alapján a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók részére a 2013. augusztus 31-én hatályos rendel-gyermekek, tanulók részére a 2013. augusztus 31-én hatályos rendel-kezések szerint biztosított kedvezményeket, támogatásokat a 2013/2014. kezések szerint biztosított kedvezményeket, támogatásokat a 2013/2014. nevelési évben, tanévben változatlan feltételek mellett kell nyújtani. nevelési évben, tanévben változatlan feltételek mellett kell nyújtani.

(2) Azon gyermekek, tanulók, akik hátrányos vagy halmozottan hátrányos (2) Azon gyermekek, tanulók, akik hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetük alapján helyzetük alapján 2013. szeptember 1-jén a Hátrányos Helyzetű Tanulók 2013. szeptember 1-jén a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó, Kollégiumi vagy Kollégiumi-Szakiskolai Arany János Tehetséggondozó, Kollégiumi vagy Kollégiumi-Szakiskolai Programjában, az Útravaló Ösztöndíjprogramban, óvodai fejlesztő Programjában, az Útravaló Ösztöndíjprogramban, óvodai fejlesztő programban, képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítésben programban, képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítésben vesznek részt vagy ezek bármelyikére felvételt nyertek, az óvodai vesznek részt vagy ezek bármelyikére felvételt nyertek, az óvodai kötelezettség vagy a tankötelezettség befejezéséig a 2013. augusztus 31-kötelezettség vagy a tankötelezettség befejezéséig a 2013. augusztus 31-én hatályos szabályok szerint minősülnek hátrányos helyzetűnek,én hatályos szabályok szerint minősülnek hátrányos helyzetűnek, illetve illetve halmozottan hátrányos helyzetűnekhalmozottan hátrányos helyzetűnek..

Köznevelési Hídprogramok és Köznevelési Hídprogramok és felnőttoktatás felnőttoktatás

Nkt. 14.§ (2) Nkt. 14.§ (2) Az a tanköteles korú tanuló, Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt,nyert felvételt, tanulmányait az általános iskola tanulmányait az általános iskola kezdeményezésérekezdeményezésére a Híd I. programban folytatja.a Híd I. programban folytatja.

A Híd I. programban szervezett nevelés-oktatás az egyéni képességekre és szük-A Híd I. programban szervezett nevelés-oktatás az egyéni képességekre és szük-ségletekre épülő differenciált fejlődési utak biztosításával pótolja a továbbtanuláshoz ségletekre épülő differenciált fejlődési utak biztosításával pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető ismereteket, kompetenciákat....................szükséges, de hiányzó alapvető ismereteket, kompetenciákat....................

(3) (3) Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, de legalább hat általános iskolai évfolyamot rendelkezik, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett, azt a tanévet követően, amelyben sikeresen elvégzett, azt a tanévet követően, amelyben tizenötödik életévét betölti, az általános iskola tizenötödik életévét betölti, az általános iskola kezdeményezikezdeményezi felvételét a felvételét a Híd II. programbaHíd II. programba. .

E határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első E határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg, továbbá ha a tanulmányi évfolyamán a tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg, továbbá ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt vagy követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt vagy tanulmányait külföldön folytatta……………………tanulmányait külföldön folytatta……………………

. .

20/2012.EMMI 180-182.§20/2012.EMMI 180-182.§

180.§ (3) Ha a tanköteles tanulót nem vették fel 180.§ (3) Ha a tanköteles tanulót nem vették fel középfokú iskolába, az általános iskola középfokú iskolába, az általános iskola tájékoztatást ad a Híd I. és Híd II. programokról a tájékoztatást ad a Híd I. és Híd II. programokról a szülőnek, szülőnek,

és értesítést küld a tanulóról a tanuló állandó és értesítést küld a tanulóról a tanuló állandó lakhelye, ennek hiányában tartózkodási helye lakhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási kormányhivatalnak annak szerint illetékes járási kormányhivatalnak annak érdekében, hogy a tankötelezettség teljesítését érdekében, hogy a tankötelezettség teljesítését figyelemmel tudja kísérni.figyelemmel tudja kísérni.

Az általános iskola a Híd I. programba Az általános iskola a Híd I. programba bekapcsolódni kívánó tanulóról értesítést küld a bekapcsolódni kívánó tanulóról értesítést küld a KözpontnakKözpontnak. .

Amennyiben a Híd I. programot a tanköteles tanuló Amennyiben a Híd I. programot a tanköteles tanuló nem kezdi meg, arról a Központ értesíti az nem kezdi meg, arról a Központ értesíti az általános szabálysértési hatóságot.általános szabálysértési hatóságot.

A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezésekA felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések

60. §60. § (1) A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú (1) A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) az e törvényben foglaltak szerint vehet részt.az e törvényben foglaltak szerint vehet részt.

(2) (2) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelybenA tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben a)a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetediknyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik,, b)b) középiskola és szakiskola esetén huszonegyedik középiskola és szakiskola esetén huszonegyedik életévét életévét

betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.

(3) A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a (3) A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.tizenhatodik életévét betölti.

(4) (4) Sajátos nevelési igényű tanuló, valamint a Sajátos nevelési igényű tanuló, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén,tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a (2) bekezdés gyógykezelés alatt állt, a (2) bekezdés a)–b)a)–b) pontjában pontjában meghatározottmeghatározott életkorhoz kettő évet hozzá kell számítaniéletkorhoz kettő évet hozzá kell számítani. .

Osztály-és csoportlétszámokOsztály-és csoportlétszámok

Nkt.Nkt.25. § (7) Az óvodai csoportok, 25. § (7) Az óvodai csoportok, iskolai osztályokiskolai osztályok, kollégiumi , kollégiumi

csoportok csoportok minimális, maximális és átlaglétszámát a 4. melléklet minimális, maximális és átlaglétszámát a 4. melléklet határozza meg.határozza meg. Az óvodai csoportra, Az óvodai csoportra, iskolai osztályraiskolai osztályra, , kollégiumi csoportra kollégiumi csoportra megállapított maximális létszám a megállapított maximális létszám a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál a fenntartó nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt.gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt.

A minimális létszámtól csak akkor lehet eltérniA minimális létszámtól csak akkor lehet eltérni, ha azt az , ha azt az óvodai, óvodai, tanulói jogviszony nevelési, tanítási év közben tanulói jogviszony nevelési, tanítási év közben történő megszűnése indokoljatörténő megszűnése indokolja, továbbá szakképző iskolában , továbbá szakképző iskolában akkor is, ha a képzés során tanulói jogviszony korábbi tanítási akkor is, ha a képzés során tanulói jogviszony korábbi tanítási évben történő megszűnése miatt az érintett osztály, csoport évben történő megszűnése miatt az érintett osztály, csoport létszáma a minimális létszám alá csökkent, és átszervezéssel – létszáma a minimális létszám alá csökkent, és átszervezéssel – a tanulóra háruló aránytalan teher nélkül – nem alakítható ki a a tanulóra háruló aránytalan teher nélkül – nem alakítható ki a minimális létszámot elérő létszámú osztály, csoport.minimális létszámot elérő létszámú osztály, csoport.

4. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez

Osztály- és csoportlétszámok

  A B1 Intézménytípus/Oktatási forma Osztály- és csoportlétszámok

2   BA minimum BB maximum BC átlag

4 Gyógypedagógiai iskolai osztály 5 13 9

5 Általános iskola 1–4. évfolyama 14 27 23

6 Általános iskola 5–8. évfolyama 14 27 23

A tanítási év rendje, a tanítási, A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, az egyéb képzési idő, az egyéb

foglalkozásokfoglalkozások

27. § (2) Általános iskolában a nevelés-oktatást a 27. § (2) Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, módon kell megszervezni, hogy a foglalko-hogy a foglalko-zások legalább tizenhat óráig tartsanak, zások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intéz-tanulók jogszerűen tartózkodnak az intéz-ményben – gondoskodni kell a tanulók ményben – gondoskodni kell a tanulók felügyeletérőlfelügyeletéről. Az . Az általános iskolaáltalános iskola e törvény e törvény rendelkezéseinek megfelelően rendelkezéseinek megfelelően egész napos egész napos iskolaként is működhet.iskolaként is működhet.

(5) Az általános iskola, a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti (5) Az általános iskola, a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére terhére

-a -a tehetség kibontakoztatásáratehetség kibontakoztatására, , -a -a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásárahátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, , -a -a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel

diagnosztizált tanulók számára, diagnosztizált tanulók számára, az első–negyedik évfolyamra járó tanulók az első–negyedik évfolyamra járó tanulók

eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést biztosító egy–három fős fejlesztést biztosító egy–három fős foglalkozásokatfoglalkozásokat. .

-Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti -Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett.felett.

Ha az Ha az elsőtől a negyedik évfolyamokra járó tanuló eredményes felkészüléseelsőtől a negyedik évfolyamokra járó tanuló eredményes felkészülése azt azt szükségessé teszi, szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt.vegyen részt.

E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles tanuló ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot.az évfolyamot.

20/2012.EMMI.20/2012.EMMI.193.§ (3) 193.§ (3) Az iskola azon évfolyamain, ahol a mindennapos testnevelés Az iskola azon évfolyamain, ahol a mindennapos testnevelés

bevezetése még nem kötelező, a második–negyedik bevezetése még nem kötelező, a második–negyedik évfolyamon a helyi tantervbe évfolyamonként legalább heti évfolyamon a helyi tantervbe évfolyamonként legalább heti három, a többi évfolyamán heti átlagban két és fél három, a többi évfolyamán heti átlagban két és fél testnevelési órát be kell építeni. A helyi tantervbe – a nem testnevelési órát be kell építeni. A helyi tantervbe – a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére – kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére – további egy vagy több testnevelés óra is beépíthető. A további egy vagy több testnevelés óra is beépíthető. A többlet testnevelés órákkal a közoktatási törvény 52. § (3) többlet testnevelés órákkal a közoktatási törvény 52. § (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. foglalkozások száma megnövelhető.

Ha az iskolában iskolaotthonos nevelés, oktatás folyik, a Ha az iskolában iskolaotthonos nevelés, oktatás folyik, a helyi tantervbe minden tanítási napra – a délelőtti vagy a helyi tantervbe minden tanítási napra – a délelőtti vagy a délutáni tanítási időszakra – be kell építeni a testnevelés délutáni tanítási időszakra – be kell építeni a testnevelés órát.órát.

Egész napos iskolaEgész napos iskola

Nkt.26.§ (3) Amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, Nkt.26.§ (3) Amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, pedagógiai programjának része valamely, az oktatásért felelős miniszter által pedagógiai programjának része valamely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és e törvényben meghatározottak kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és e törvényben meghatározottak szerint jóváhagyott nevelési-oktatási program.szerint jóváhagyott nevelési-oktatási program.

20/2012.EMMI rendelet20/2012.EMMI rendelet19. §19. § (1) (1) Egész napos iskolai nevelés-oktatást akkor szervezhet Egész napos iskolai nevelés-oktatást akkor szervezhet

az általános iskola, ha szükség esetén másik osztály az általános iskola, ha szükség esetén másik osztály indításával, ha pedig ez nem oldható meg, az érintett tanuló, indításával, ha pedig ez nem oldható meg, az érintett tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő egyetértésével a tanuló másik kiskorú tanuló esetén a szülő egyetértésével a tanuló másik iskolába történő átvételével gondoskodnak annak a tanulónak iskolába történő átvételével gondoskodnak annak a tanulónak az ellátásáról, aki – kiskorú tanuló esetén akinek a szülei – nem az ellátásáról, aki – kiskorú tanuló esetén akinek a szülei – nem kívánja ezt az ellátást igénybe venni. kívánja ezt az ellátást igénybe venni.

Egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a Egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni.terhelését figyelembe véve kell megszervezni.

Az iskola a pedagógiai programját az Nkt. 26. § (3) Az iskola a pedagógiai programját az Nkt. 26. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján készíti el.bekezdésében meghatározottak alapján készíti el.

(2) Az egész napos iskolai nevelés-oktatást a közoktatási (2) Az egész napos iskolai nevelés-oktatást a közoktatási törvény törvény

52. § (3) bekezdésében az adott 52. § (3) bekezdésében az adott évfolyamra meghatározott évfolyamra meghatározott kötelező tanórai kötelező tanórai foglalkozások megtartásával, foglalkozások megtartásával,

továbbá legalább az 52. § (7) továbbá legalább az 52. § (7) bekezdésében és az 53. § (4) bekezdésében bekezdésében és az 53. § (4) bekezdésében az adott évfolyamra meghatározott nem az adott évfolyamra meghatározott nem kötelező kötelező tanórai foglalkozások és tanórai foglalkozások és napközis foglalkozások időkeretében napközis foglalkozások időkeretében kell megszerveznikell megszervezni, ,

biztosítva továbbá az 52. § (11) biztosítva továbbá az 52. § (11) bekezdésében szabályozott egyéni bekezdésében szabályozott egyéni foglalkozások megtartását szolgáló foglalkozások megtartását szolgáló időkeretet.időkeretet.

Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatásagyermekek, tanulók nevelése, oktatása

47. §47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő keretében állapotának megfelelő pedagógiai, pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapítottákhogy igényjogosultságát megállapították. .

A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményé-a szakértői bizottság szakértői véleményé-ben foglaltak szerint kell biztosítaniben foglaltak szerint kell biztosítani..

Nkt.27.§ (8)A Nkt.27.§ (8)A gyógypedagógiai nevelésben-oktatás-ban részt gyógypedagógiai nevelésben-oktatás-ban részt vevő nevelési-oktatási intézménybenvevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési a sajátos nevelési igényű tanulók részére igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habili-tációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni.

A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges.

A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti megszervezésének heti időkeretétidőkeretét a a 6. melléklet határozza meg. 6. melléklet határozza meg.

A heti időkeret a tanítási hetek között a tanuló érdeksérelme A heti időkeret a tanítási hetek között a tanuló érdeksérelme nélkül különösen indokolt esetben átcsoportosítható.nélkül különösen indokolt esetben átcsoportosítható.

Habilitációs ,rehabilitációs órák számítása : 20/2012.EMMI

138.§ (2)

Abban az esetben, Abban az esetben, ha a sajátos nevelési igényű tanuló ha a sajátos nevelési igényű tanuló nevelés oktatása a többi tanulóval együtt nevelés oktatása a többi tanulóval együtt történik, az Nkt. 6. mellékletében a kötelező történik, az Nkt. 6. mellékletében a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésére meghatározott heti időkeretet megszervezésére meghatározott heti időkeretet kilenc főre kell meghatároznikilenc főre kell meghatározni és biztosítani és biztosítani oly módon,oly módon,

hogy az Nkt. 6. mellékletének E oszlopábanhogy az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában meghatározottak szerint meghatározottak szerint az azonos heti óraszámban foglalkozásra jogosult tanulók számát elosztják kilenccel.

Ha az osztás alapján az azonos heti időtartamú foglalkozásra Ha az osztás alapján az azonos heti időtartamú foglalkozásra jogosult tanulók száma a négy főt meghaladja, akkor az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában meghatározott heti óraszámot,

négy vagy kevesebb fő esetén az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában négy vagy kevesebb fő esetén az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában meghatározott meghatározott heti óraszám ötven százalékát kell biztosítani.

6. 6. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez

Gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete

  EA ért.fogy EB gyengénlátó EC nagyothalló ,EE siket és autista EF egyéb

    mozgás- és beszédfogyatékos      

első évfolyam 3 7 8 10 3második évfolyam 3 7 8 10 3harmadik évfolyam 3 7 8 10 3negyedik évfolyam 3 7 8 11 3ötödik évfolyam 3 8 9 11 3hatodik évfolyam 3 8 9 11 3hetedik évfolyam 4 8 10 12 4nyolcadik évfolyam 4 8 10 13 4

(3) Ha a (3) Ha a tanuló tanuló sajátos nevelési igényét halmozott sérülés alapozza meg,

a kötelezőa kötelező egészségügyi és pedagógiai célú egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások heti habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások heti időkeretének számításánál időkeretének számításánál

a magasabb óraszámra jogosító fogyatékosságot kell fogyatékosságot kell figyelembe venni.figyelembe venni.

(5) (5) Az általános iskola felső tagozatánAz általános iskola felső tagozatán – a nevelőtestület – a nevelőtestület döntése alapján – a döntése alapján – a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások legfeljebb ötven, a középfokú iskolában legfeljebb hetvenöt százaléka a sajátos nevelési igényű tanulók tehetséggondozására, a tantárgyi követelmé-nyek eredményes teljesítését szolgáló felzárkóztatásra is fordítható.

A nevelőtestület az erre irányuló döntését félévenként A nevelőtestület az erre irányuló döntését félévenként köteles felülvizsgálni, és a tanuló fejlődésének köteles felülvizsgálni, és a tanuló fejlődésének ismeretében megerősíteni vagy módosítani.ismeretében megerősíteni vagy módosítani.

15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működésérőlintézmények működéséről

47.§ (6) A gyermek, tanuló érdekében 47.§ (6) A gyermek, tanuló érdekében a járási a járási hivatal kötelezheti a szülőt, hogy hivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. oktatási intézménybe írassa be.

A A járási hivatal döntése elleni fellebbezést a járási hivatal döntése elleni fellebbezést a kormányhivatal bírálja el. kormányhivatal bírálja el.

Ha a szülő Ha a szülő a járási hivatal felhívása ellenére a járási hivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a járási hivatal a gyermek lakóhelye, eleget, a járási hivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti. illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti.

(7) (7) Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogya-Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogya-tékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő tékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót sajátos nevelési igényű tanulót két két gyermekkéntgyermekként,, a mozgásszervi, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót gyermeket, tanulót három három gyermekkéntgyermekként kell figyelembe venni kell figyelembe venni az az óvodai csoport, óvodai csoport, iskolai osztályiskolai osztály, kollégiumi , kollégiumi csoport csoport létszámának számításánál, ha létszámának számításánál, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik.tanulóval együtt történik.

(8) Ha a gyermek, (8) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanu-lási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult.

A A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanács-adás, az óvodai nevelés, , az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.

(10) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló (10) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel szakképzettséggel rendelkező szakember utazó rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható.gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható.

Az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezé-Az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezé-se és működtetése az állami intézményfenntartó se és működtetése az állami intézményfenntartó központ feladata.központ feladata.

Mindennapos testnevelésMindennapos testnevelés

Nkt.27.§(11a) Amennyiben a testnevelésóra Nkt.27.§(11a) Amennyiben a testnevelésóra keretében megvalósított úszásoktatás keretében megvalósított úszásoktatás infrastrukturális feltételei a nevelési-infrastrukturális feltételei a nevelési-oktatási intézményben nem állnak oktatási intézményben nem állnak rendelkezésre, rendelkezésre, akkor heti egy alkalom-akkor heti egy alkalom-mal legfeljebb két testnevelésórát egy mal legfeljebb két testnevelésórát egy tanítási napon összevonva lehet tanítási napon összevonva lehet megszervezni. megszervezni.

Iskolai sportkörIskolai sportkörNkt.27.§ (13) Nkt.27.§ (13) A legalább négy évfolyammal működő iskola A legalább négy évfolyammal működő iskola biztosítja biztosítja

az iskolai sportkör működésétaz iskolai sportkör működését. .

Az iskolai sportkör feladataitAz iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – – az iskolával kötött megállapodás alapján – az az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. .

Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként – tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként – hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható.

A A sportköri foglalkozásokat olyan szakedző vagy a sport területén sportköri foglalkozásokat olyan szakedző vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló külön jogszabályban meghatározott képesítéssel jegyzékéről szóló külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által rendelkező szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt.szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt.

20/2012.EMMI 141.§(20/2012.EMMI 141.§(2)Amennyiben a tanuló – választása alapján – a 2)Amennyiben a tanuló – választása alapján – a mindennapos testnevelésből heti két testnevelés órát iskolai mindennapos testnevelésből heti két testnevelés órát iskolai sportkörben történő sportolással vált kisportkörben történő sportolással vált ki,, függetlenül attól, hogy az iskolai függetlenül attól, hogy az iskolai sportkör feladatait az iskolával kötött megállapodás alapján diáksport sportkör feladatait az iskolával kötött megállapodás alapján diáksport egyesület látja-e el, egyesület látja-e el, az iskola a tanulótól a két tanórai sportköri az iskola a tanulótól a két tanórai sportköri foglalkozáson való részvétel tekintetében sportköri tagdíjat nem foglalkozáson való részvétel tekintetében sportköri tagdíjat nem szedhet.szedhet.

Hit-és erkölcstan, fakultatív Hit-és erkölcstan, fakultatív hitoktatáshitoktatás

35. §35. § (1) Az állam, a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi (1) Az állam, a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben a a szülő, tanuló kérésére szervezett és nem a kötelező tanórai szülő, tanuló kérésére szervezett és nem a kötelező tanórai foglalkozások részét képező hitoktatást (a továbbiakban : foglalkozások részét képező hitoktatást (a továbbiakban : fakultatív hitoktatás)fakultatív hitoktatás) és és

az erkölcstan óra helyett választható hit- és erkölcstanokta-az erkölcstan óra helyett választható hit- és erkölcstanokta-tást egyházi jogi személy szervezhettást egyházi jogi személy szervezhet az e törvényben az e törvényben meghatározott keretek között.meghatározott keretek között.

(2) (2) A fakultatív hitoktatás az óvodában az óvodai az óvodában az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve – a nyitvatartási időn belül, de nevelési időnek nem véve – a nyitvatartási időn belül, de nevelési időnek nem minősülő időkeretben –, minősülő időkeretben –, az iskolában a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez, a kollégiumban pedig a kollégiumi a kollégiumban pedig a kollégiumi foglalkozások rendjéhez foglalkozások rendjéhez illeszkedően szervezhető.

(3) (3) A hit- és erkölcstan óra az iskolábanA hit- és erkölcstan óra az iskolában a tanórai a tanórai foglalkozások rendjéhez illeszkedik.foglalkozások rendjéhez illeszkedik.

35/A. §35/A. § Az állami iskola 1–8. évfolyamán Az állami iskola 1–8. évfolyamán az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható, az egyházi jogi személy által szervezett , az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstanhit- és erkölcstan óra a óra a kötelező tanórai foglalkozások része.

20/2012.182/B 20/2012.182/B

(3) (3) A (2) bekezdés szerinti egyeztetés során a tanulócsoportok A (2) bekezdés szerinti egyeztetés során a tanulócsoportok kialakításával kapcsolatban figyelembe kell venni, hogykialakításával kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy

a) a hit- és erkölcstan oktatásban részt vevő tanulócsoportok összevonhatók,

b) az erkölcstan helyett választott hit- és erkölcstan órákat elsősorban az erkölcstan órák számára az órarendben meghatározott időben kell megtartani.

(4) Amennyiben (4) Amennyiben az egyházi jogi személy az erkölcstan órával azonos időpontban a hit- és erkölcstan órát nem tudja megtartani, az érintett szülők írásbeli egyetértő nyilatkozata alapján az igazgató és az egyházi jogi személy képviselője írásban megállapodhat arról, hogy a hit- és erkölcstan órákat az egyházi jogi személy más időpontban vagy más időpontban az iskola épületén kívül tartja meg.

(9) A hit- és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése az Nkt. 54. § (9) A hit- és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése az Nkt. 54. § (2)–(3) bekezdésének vagy (4) bekezdésének megfelelően az iskola (2)–(3) bekezdésének vagy (4) bekezdésének megfelelően az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint történik. pedagógiai programjában meghatározottak szerint történik. Az iskola a tanügyi dokumentumaiban az „Erkölcstan/Hit- és erkölcstan” megnevezést használja.

Nkt. 37. §Nkt. 37. § (1) A nevelési-oktatási intézmény (1) A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit – döntéseit – jogszabályban meghatá-jogszabályban meghatá-rozott esetben és formában – írásban rozott esetben és formában – írásban közli a tanulóval, a szülővel.közli a tanulóval, a szülővel.

Tanulóval kapcsolatos döntések meghozatala

A gyermekek, a tanulók kötelességei és A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a tankötelezettség, mentesítésjogai, a tankötelezettség, mentesítés

TankötelezettségTankötelezettség

45.§ (7) A 45.§ (7) A tankötelezettség általános iskolá-tankötelezettség általános iskolá-ban, középfokú iskolában, Köznevelési ban, középfokú iskolában, Köznevelési Hídprogram keretében, valamint fejlesztő Hídprogram keretében, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthetőnevelés-oktatásban teljesíthető..

(9) A gyermek, tanuló (9) A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányá-lakóhelye, ennek hiányá-ban tartózkodási helye szerint illetékes ban tartózkodási helye szerint illetékes járási járási hivatal ellátja a tanköteles tanuló igazolat-hivatal ellátja a tanköteles tanuló igazolat-lan mulasztása eseténlan mulasztása esetén a törvény vagy a törvény vagy kormányrendelet által kormányrendelet által feladat- és hatás-feladat- és hatás-körébe utalt feladatokat.körébe utalt feladatokat.

Mentesítés Mentesítés

Nkt.45.§(3) Nkt.45.§(3) A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart.életévének betöltéséig tart.

A A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betöltibetölti. .

A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt..

(5) (5) A tankötelezettség iskolába járássalA tankötelezettség iskolába járással, vagy , vagy ha az a ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthetőteljesíthető..

(6) (6) Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, , köteles köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivataltkormányhivatalt, ,

amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezett-tanuló milyen módon teljesítse tankötelezett-ségét.ségét.

Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét.a gyermekjóléti szolgálat véleményét.

20/2012.EMMI rendelet20/2012.EMMI rendelet

75. §75. § (1) (1) Ha a tanuló – a szülő kérelme alapján – a Ha a tanuló – a szülő kérelme alapján – a tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, és tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, és az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak ez az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak ez hátrányos, akkor az hátrányos, akkor az erre irányuló kérelem benyújtásától számított öt napon belül az iskola igazgatója megkeresi a a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a , amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. tankötelezettségét.

Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéshez be kell szereznie a gyermekjóléti igazgatójának a döntéshez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. szolgálat véleményét. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményétbelül köteles megküldeni véleményét..

Nkt.55. §Nkt.55. § (1) (1) Az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére – kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére – – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvételfelmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alólalól, , ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi.

Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi.

Az iskolában – Az iskolában – kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként működikmegfelelően egész napos iskolaként működik – – az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti – az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól.

(2) (2) A magántanulót – az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés – az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével – kivételével – az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az iskolai rendszerű szakképzésben a magántanulókra Az iskolai rendszerű szakképzésben a magántanulókra vonatkozó részletes szabályokat a szakképzésre vonatkozó jogszabályok vonatkozó részletes szabályokat a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.határozzák meg.

(3) Az, (3) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokonakit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel való részvétel alól, alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról.meghatározott módon ad számot tudásáról.

20/2012.EMMI rendelet20/2012.EMMI rendelet

75.§ (2) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a 75.§ (2) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz szülő kérelme alapján magántanulóként tesz elegeteleget, , felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. egyénileg készül fel.

A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. minősíteni.

Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól.szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól.

A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet

részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a

tanulószobai foglalkozásra..

(3) Ha a (3) Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja,

iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. a tanuló tanulói jogviszonyban áll.

Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról

a)a) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító a nevelési tanácsadást ellátó küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító a nevelési tanácsadást ellátó intézménynek,intézménynek,

b)b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi hálózat keretében kell gondoskodnigyógypedagógusi hálózat keretében kell gondoskodni..

(4) (4) Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait

56. § 56. § (1) (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesítivéleménye alapján az igazgató mentesíti

a)a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő,

b)b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.

(3) Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek (3) Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, vagy engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, vagy akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak. eltiltottak.

A tanulói jogviszony A tanulói jogviszony megszűnésemegszűnése

53.§ 53.§ (2) a)(2) a) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján, ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján, b)b) az általános iskola utolsó az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről évfolyamának elvégzéséről

szóló szóló bizonyítvány kiállításánakbizonyítvány kiállításának napján, napján, g)g) a tankötelezettség megszűnése után – ha a szülő a tanuló

egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad –, a bejelentés tudomásulvételének napján,

(5) Megszűnik a tanulói jogviszony (5) Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésénekfegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. napján.

(6) (6) Az iskolai tanítási év utolsó napján megszüntethető egyoldalú nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói jogviszonya is, aki a nappali rendszerű iskolai oktatásban nem vehet részt, feltéve, hogy az iskolában nincs felnőttoktatás, vagy a tanuló abban nem kíván részt venni.

(7) Ha a (7) Ha a többcélú intézmény több iskolatípus feladatait is többcélú intézmény több iskolatípus feladatait is ellátja, a tankötelezettség ideje alatt a tanulói jogvi-ellátja, a tankötelezettség ideje alatt a tanulói jogvi-szony nem szüntethető megszony nem szüntethető meg, , amíg a tanulmányok amíg a tanulmányok folytatására bármelyik iskolai feladatot ellátó folytatására bármelyik iskolai feladatot ellátó intézményegységben lehetőség van.intézményegységben lehetőség van.

(10) Megszűnik az óvodai elhelyezés, a tanulói (10) Megszűnik az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony, ha a jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony, ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül megszűnik.nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül megszűnik.

(11) (11) Kérelemre megszűnik annak a nem magyar állam-polgárságú gyermeknek, tanulónak a magyarországi nevelési-oktatási intézménnyel létesített óvodai, tanulói, kollégiumi tagsági jogviszonya, aki külföldre vagy saját országába távozik.

Pedagógusok és alkalmazottakPedagógusok és alkalmazottak

Nkt.61.§ (6) Nkt.61.§ (6) A köznevelési intézményben végzett munka jellegén, természetén nem változtat A köznevelési intézményben végzett munka jellegén, természetén nem változtat

az a körülmény, hogy a köznevelési intézménynek ki a fenntartója.az a körülmény, hogy a köznevelési intézménynek ki a fenntartója.

Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben az e törvényben foglalt kivétellel a munkál-tatói jogokat az állami intézményfenntartó központ vezetője gyakorolja. .

Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője az adott köznevelési intézmény alkalmazottjai tekintetében – – a bérgazdálkodást a bérgazdálkodást érintő döntések, a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony érintő döntések, a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kivételével –megszüntetése kivételével – gyakorolja a munkáltatói jogokat.

Az Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetőjeköznevelési intézmény vezetője az e bekezdésben az e bekezdésben meghatározottak szerint meghatározottak szerint gyakorolhatja a munkáltatói jogot gyakorolhatja a munkáltatói jogot azok tekintetében is, akik a működtető, vagy az általa azok tekintetében is, akik a működtető, vagy az általa megbízott személy, illetve szervezet intézkedése alapján megbízott személy, illetve szervezet intézkedése alapján végeznek munkát a köznevelési intézménybenvégeznek munkát a köznevelési intézményben,, amennyiben a működtető így dönt.amennyiben a működtető így dönt.

A pedagógus kötelességei és jogaiA pedagógus kötelességei és jogai 62.§(5) A nevelési-oktatási intézményekben 62.§(5) A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munka-

körökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő- 32 óra)

az intézményvezető által – az e törvény keretei között – meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, ,

a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.felhasználását maga jogosult meghatározni.

(6) A (6) A teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százalékábanteljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százalékában (a (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő-22 és 26 továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő-22 és 26 óra) óra) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendel-hető tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendel-hető elel..

--

A A kötött munkaidő fennmaradó részébenkötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.helyettesítést lát el.

(7) Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok (7) Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosz-elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosz-tást a nevelőtestület tagjai között.tást a nevelőtestület tagjai között.

A A pedagógusok munkaidejének beosztásapedagógusok munkaidejének beosztása(326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet(326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet

a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáróltörvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

17. §17. § (1) A pedagógus számára (1) A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében

1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése,1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése,2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése,2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése,3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő 3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő

hasznos eltöltésének megszervezése,hasznos eltöltésének megszervezése,4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének 4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének

segítésével összefüggő feladatok végrehajtása,segítésével összefüggő feladatok végrehajtása,5. 5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók –

tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyeletetanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete,,6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok 6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok

végrehajtása,végrehajtása,7. 7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásaa gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása,,8. eseti helyettesítés8. eseti helyettesítés,,

9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli 9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,tevékenység,

10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, 11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet,

fogadóóra megtartása,fogadóóra megtartása,12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység,12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység,13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása,13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása,14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában 14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában

történő részvétel,történő részvétel,15. munkaközösség-vezetés,15. munkaközösség-vezetés,16. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés,16. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés,17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása,17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása,18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása,18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása,19. hangszerkarbantartás megszervezése,19. hangszerkarbantartás megszervezése,20. különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás 20. különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás

esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamintvalamint

21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves 21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el.nem minősülő feladat ellátása rendelhető el.

21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb 21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el.foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása rendelhető el.

((2) Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely

a)a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör,b)b) sportkör, tömegsport foglalkozás, sportkör, tömegsport foglalkozás,c)c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás,d)d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás,e)e) napközi, napközi,f)f) tanulószoba, tanulószoba,g)g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás,h)h) pályaválasztást segítő foglalkozás, pályaválasztást segítő foglalkozás,i)i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás,j)j) diákönkormányzati foglalkozás, diákönkormányzati foglalkozás,k)k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést

megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás,valamint szakkollégiumi foglalkozás,

l)l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamintm)m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy

csoportfoglalkozás lehet.csoportfoglalkozás lehet.

((3) 3) A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. ellátható feladatot lát el.

A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie.kívül lehet teljesítenie.

Eseti helyettesítésEseti helyettesítés

(326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet(326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendeleta pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi

XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról)XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról)

17.§ (4) 17.§ (4) A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása akkor rendelhető elfoglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha, ha

a)a) a a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejéremunkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,,

b)b) a a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagyszakember vagy

c)c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

(5) A (4) bekezdésben meghatározottak alapján (5) A (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettőegyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, , egy tanítási héten a hat órát nem egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meghaladhatja meg. .

A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4) felső határa felett eseti helyettesítés a (4) bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra.legfeljebb harminc tanítási napra.

(7) Az intézményvezető az órarend és a munkatervben meghatározott feladatok alapján az (7) Az intézményvezető az órarend és a munkatervben meghatározott feladatok alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő-nyilvántartást intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő-nyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja.vezet, és a munkavégzést havonta igazolja.

Mt. 63. A munka- és pihenőidő nyilvántartásaMt. 63. A munka- és pihenőidő nyilvántartása

134. § (1) A munkáltató nyilvántartja134. § (1) A munkáltató nyilvántartjaa)a) a rendes és a rendkívüli munkaidő, a rendes és a rendkívüli munkaidő,b)b) a készenlét, a készenlét,c)c) a szabadság a szabadság tartamát.tartamát.

(2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli (2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.

(3) Az (1) bekezdés (3) Az (1) bekezdés a)a) pont szerinti nyilvántartás – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az pont szerinti nyilvántartás – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.feltüntetésével is vezethető.

(8) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott iskola intézményvezetője az iskolai (8) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott iskola intézményvezetője az iskolai tantárgyfelosztást a területileg illetékes tankerület vezetőjével egyeztetve készíti el.tantárgyfelosztást a területileg illetékes tankerület vezetőjével egyeztetve készíti el.

Órakedvezmények Órakedvezmények

(326/2013(326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet. (VIII. 30.) Korm. rendeleta pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról)köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról)

18. §18. § A szakszervezetek tisztségviselőit, továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait A szakszervezetek tisztségviselőit, továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét megillető munkaidő-kedvezménytés elnökét megillető munkaidő-kedvezményt

a pedagógus kötött munkaidejének terhére kell kiadni oly módon, hogy a munkaidő-kedvezmény nyolcvan százaléka a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre,

húsz százaléka a neveléssel-oktatással lekötött idő felső határa felettihúsz százaléka a neveléssel-oktatással lekötött idő felső határa feletti kötött kötött munkaidőre essen.munkaidőre essen.

19. §19. § (1) (1) A köznevelési intézmény munkatervébenA köznevelési intézmény munkatervében – az intézményi feladatokkal – az intézményi feladatokkal összhangban – összhangban – meg kell terveznimeg kell tervezni

a)a) középiskola esetén a középszintű és az emelt szintű érettségi vizsga és a középiskola esetén a középszintű és az emelt szintű érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgáztató bizottságainak munkájában résztszakmai vizsga vizsgáztató bizottságainak munkájában részt vevővevő, , továbbá a pedagógusok minősítésében és az országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben, a szaktanácsadói feladatokban közreműködő,

c)c) a a pedagógusok minősítésében és az országos-pedagógiai szakmai pedagógusok minősítésében és az országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben közreműködő pedagógusok várható munkaidő-beosztását ellenőrzésben közreműködő pedagógusok várható munkaidő-beosztását oly módon, hogy az érintettek részt tudjanak venni a felsorolt feladatok oly módon, hogy az érintettek részt tudjanak venni a felsorolt feladatok végrehajtásában.végrehajtásában.

(2) (2) A középszintű és emelt szintű érettségi vizsga és a szakmai vizsga

napjait,, továbbá továbbá a minősítésben és az országos-a minősítésben és az országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben történő pedagógiai szakmai ellenőrzésben történő részvétel napjaitrészvétel napjait a munkatervben a közreműködő a munkatervben a közreműködő pedagógusok tekintetében pedagógusok tekintetében tanítás nélküli tanítás nélküli munkanapként kell megterveznimunkanapként kell megtervezni..

(3) A munkáltató a munkatervben meghatározott (3) A munkáltató a munkatervben meghatározott feladatok elosztása során az egyenlő bánásmód feladatok elosztása során az egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani. Ennek követelményét köteles megtartani. Ennek érdekében érdekében a tanítás elrendelésénél, és az egyéb feladatok szétosztásánál biztosítani kell az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.

A pedagógusok előmeneteli A pedagógusok előmeneteli rendszererendszere

Nkt. 64.§ (2) Nkt. 64.§ (2) A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoz-A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoz-tatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény gyakornokra és tatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény gyakornokra és gyakornoki időre, továbbá az előmeneteli és illetményrendszerre, minősí-gyakornoki időre, továbbá az előmeneteli és illetményrendszerre, minősí-tésre vonatkozó rendelkezései – tésre vonatkozó rendelkezései – a jubileumi jutalomra vonatkozó ren-a jubileumi jutalomra vonatkozó ren-delkezések kivételével –delkezések kivételével – nem alkalmazhatóak nem alkalmazhatóak..

(2a) A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben (2a) A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit a következő törvény pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:eltérésekkel kell alkalmazni:

a)a) a a középfokú végzettségű pedagógusnak évi 20középfokú végzettségű pedagógusnak évi 20, , a felsőfokú végzettségű pedagógusnak évi 21 munkanapa felsőfokú végzettségű pedagógusnak évi 21 munkanap

alapszabadság jár,alapszabadság jár,b)b) a a fizetési fokozat alapján járó pótszabadság nem illeti meg fizetési fokozat alapján járó pótszabadság nem illeti meg

az oktató, nevelő munkát végzőknek járó pótszabadságra az oktató, nevelő munkát végzőknek járó pótszabadságra jogosult pedagógust,jogosult pedagógust,

c)c) a szabadságra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a szabadságra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában fizetési fokozat alatt fizetési kategóriát kell érteni. fizetési fokozat alatt fizetési kategóriát kell érteni.

(3) E törvény biztosítja a pedagógus-munkakörben(3) E törvény biztosítja a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak számára a pályán való foglalkoztatottak számára a pályán való előmenetel lehetőségételőmenetel lehetőségét..

(4) (4) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott az általa megszerzett leg-A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott az általa megszerzett leg-magasabb, a magasabb, a munkakör ellátásáhozmunkakör ellátásához e törvényben előírt iskolai e törvényben előírt iskolai végzettségvégzettség,, valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettségvalamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, , továbbá a nevelő, oktató munkája ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt továbbá a nevelő, oktató munkája ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és a minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapjánminősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján..

a)a) Gyakornok, Gyakornok,b)b) Pedagógus I., Pedagógus I.,c)c) Pedagógus II., Pedagógus II.,d)d) Mesterpedagógus, Mesterpedagógus,e)e) Kutatótanár, fokozatokat érheti el. Kutatótanár, fokozatokat érheti el.

(5) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott – (5) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott – a Gyakornok fokozatba a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételéveltartozó pedagógus kivételével – – a közalkalmazottak jogállásáról szóló a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülőtörvény szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, , továbbá továbbá a a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő alapjánfizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő alapján háromévenként eggyel magasabb háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába fizetési kategóriába lép. lép.

A pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába A pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába besorolni. A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves besorolni. A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik. várakozási idő újra kezdődik.

Nkt. 3.mellékletNkt. 3.melléklet

GyakornokGyakornok

Nkt.62.§ (11) Nkt.62.§ (11) A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje A gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje tanítók, tanítók, általános és középiskolai tanárok esetében a teljes munkaideje ötven százaléka,, óvodapedagógusok esetében hatvanöt százaléka lehet. óvodapedagógusok esetében hatvanöt százaléka lehet.

Nkt. 97.§ (20)A nevelési-oktatási intézményben és a pedagógiai szakszolgálati Nkt. 97.§ (20)A nevelési-oktatási intézményben és a pedagógiai szakszolgálati intézményben intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, pedagógus-munkakörben foglalkoztatott,

továbbátovábbá a 65. § (9) bekezdésében meghatározott alkalmazott, a 65. § (9) bekezdésében meghatározott alkalmazott, aki 2013. szeptember 1-jén már legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendel-kezik, első minősítéséig a Pedagógus I. fokozatba és a közalkalma-zottak jogállásáról szóló törvény alapján közalkalmazotti jogviszony-ban töltött időnek minősülő,

továbbátovábbá a a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába, kategóriába,

aki két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok aki két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba kerül besorolásra.fokozatba kerül besorolásra.

A munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók esetén a A munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók esetén a Pedagógus I. fokozatba történő besorolásnál a munkaviszonyban töltött időt Pedagógus I. fokozatba történő besorolásnál a munkaviszonyban töltött időt kell alapul venni a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben kell alapul venni a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározottak alapján.meghatározottak alapján.

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési

intézményekben történő végrehajtásárólintézményekben történő végrehajtásáról

2. §2. § (1) A köznevelési intézményben a munkakör betöltéséhez előírt (1) A köznevelési intézményben a munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus-kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus-munkakörben foglalkoztatottat (a továbbiakban: pedagógus) munkakörben foglalkoztatottat (a továbbiakban: pedagógus) Gyakornok fokozatba (a továbbiakban: gyakornok) kell Gyakornok fokozatba (a továbbiakban: gyakornok) kell besorolnibesorolni. .

A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor gyakornoki idő kikötése kötelező.gyakornoki idő kikötése kötelező.

(2) (2) Gyakornoki időként a foglalkoztatási jogviszony létesítésének Gyakornoki időként a foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjától számított kétéves időszakot kell a kinevezésben, időpontjától számított kétéves időszakot kell a kinevezésben, illetve a munkaszerződésben rögzíteni.illetve a munkaszerződésben rögzíteni.

A gyakornokA gyakornoka)a) a a gyakornoki idő lejártának hónapjábangyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy, vagyb)b) ha a ha a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási

év utolsó hónapjában tesz minősítő vizsgát.év utolsó hónapjában tesz minősítő vizsgát.

326/2013.korm.rend.

14.§ (2) Ha a pedagógus-munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszony megszűnik, a

minősítési eljárás a pedagógus-munkakörre létesített újabb foglalkoztatási jogviszony létesítését követően csak a pedagógus-munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszony megszűnése és ismételtlétesítése között eltelt idő, de legfeljebb két év után kezdeményezhető.

Figyelembe kell venni a 326/2013.(VIII.30)Korm.rendFigyelembe kell venni a 326/2013.(VIII.30)Korm.rend. Vegyes és átmeneti rendelkezések. Vegyes és átmeneti rendelkezések

36. §36. § (1) A gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő (1) A gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseket vizsgára vonatkozó rendelkezéseket az e rendelet az e rendelet hatálybalépését követően létesített foglalkoztatási hatálybalépését követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni. jogviszonyok esetében kell alkalmazni.

Az Az e rendelet hatálybalépése előtt létesített közalkalmazotti e rendelet hatálybalépése előtt létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetébenjogviszonyok esetében a Kjt.-nek és a közalkalmazottakról a Kjt.-nek és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben című 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletnek (a intézményekben című 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Kjt. vhr.) továbbiakban: Kjt. vhr.) a gyakornokra és a gyakornoki időre a gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzalvonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, ,

hogy hogy amennyiben a közalkalmazott a Kjt. és a Kjt. vhr. amennyiben a közalkalmazott a Kjt. és a Kjt. vhr. gyakornokra és gyakornoki időre vonatkozó rendelkezései gyakornokra és gyakornoki időre vonatkozó rendelkezései alapján „megfelelt” minősítést kap, a Pedagógus I. alapján „megfelelt” minősítést kap, a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.fokozatba kell besorolni.

Az Mt. hatálya alá tartozó pedagógust két év szakmai gyakorlat Az Mt. hatálya alá tartozó pedagógust két év szakmai gyakorlat megszerzése után a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.megszerzése után a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

326/2013.korm.rendelet326/2013.korm.rendelet

14.§ (3) A legalább hat év 14.§ (3) A legalább hat év nem pedagógus-nem pedagógus-munkakörben szerzett szakmai munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezőgyakorlattal rendelkező és pedagógus-és pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy mentesül az előmeneteli létesítő személy mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alólkövetelményeinek teljesítése alól, és , és Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra.Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra.

A gyakornoki idő és a mentorA gyakornoki idő és a mentor6. §6. § (1) (1) Az intézményvezető kijelöli a szakmai vezetőt (a Az intézményvezető kijelöli a szakmai vezetőt (a

továbbiakban: mentor), aki segíti a gyakornokot a továbbiakban: mentor), aki segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában.feladatok gyakorlati megvalósításában. A mentor A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, és az értékelést átadja az tevékenységét, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak.intézményvezetőnek és a gyakornoknak.

(2) (2) A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében, e körben segítitevékenységében, e körben segíti

a)a) az iskola helyi tantervében és pedagógiai az iskola helyi tantervében és pedagógiai programjában, az óvoda, a kollégium pedagógiai programjában, az óvoda, a kollégium pedagógiai programjában a munkaköri feladataira vonatkozó programjában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében és szakszerű előírások értelmezésében és szakszerű alkalmazásában,alkalmazásában,

b)b) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, tanításhoz alkalmazott pedagógiai módszereknek, tanításhoz alkalmazott segédleteknek, tankönyveknek, alkalmazott segédleteknek, tankönyveknek, taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) a célszerű taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) a célszerű megválasztásában,megválasztásában,

c)c) a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, valamintkapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, valamint

d)d) a minősítő vizsgára való felkészülésében. a minősítő vizsgára való felkészülésében.

(3) A (3) A mentor szükség szerint, de negyedévenként mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanításigyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, és ezt (foglalkozási) óráját, és ezt követően óramegbeszélést tart, követően óramegbeszélést tart, továbbá, amennyiben továbbá, amennyiben a gyakornok igényli, hetente konzultációs a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számáralehetőséget biztosít számára..

A Nemzeti Pedagógus KarA Nemzeti Pedagógus Kar

Mód.: 2013. CXXIX.tv.Mód.: 2013. CXXIX.tv.63/A.,63/B.,63/C.,63/D.,63/G.,63/H.,63/I.,663/A.,63/B.,63/C.,63/D.,63/G.,63/H.,63/I.,63/J.,63.L.,3/J.,63.L.,

Garantált illetményGarantált illetmény

65. §65. § (1) A fokozatokhoz és ezen belül az (1) A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap garantált illetményt az illetményalap százalékában e törvény 7. melléklete százalékában e törvény 7. melléklete állapítja meg.állapítja meg.

(3) A Kormány rendeletben állapítja meg a (3) A Kormány rendeletben állapítja meg a 8. melléklet szerinti, az ágazati, szakmai 8. melléklet szerinti, az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel meghatározott sajátosságokra tekintettel meghatározott illetménypótlék megállapításának elveit.illetménypótlék megállapításának elveit.

7. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez

A pedagógus fokozatokhoz tartozó garantált illetmény az illetményalap százalékában

  A B C D E FKategória/év Gyakornok (%) Pedagógus I.(%) Pedagógus II.(%) Mesterpedagógus (%) Kutatótanár (%)

1. 1–2/4 100         2. 3– 5   120       3. 6– 8   130       4. 9–11   135 150     5. 12– 14   140 155     6. 15– 17   145 160 200 220 7. 18– 20   150 165 205 225 8. 21–23   155 170 210 230 9. 24–26   160 175 215 23510. 27–29   165 180 220 24011. 30–32   170 185 225 24512. 33–35   175 190 230 25013. 36–38   180 195 235 25514. 39– 41   185 200 240 26015 42–44   190 205 245 265

Nkt. 65. § (1) A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában e törvény 7. melléklete állapítja meg.

(2) Az illetményalap fõiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér száznyolc-van, egyetemi végzettség esetén kétszáz százaléka.(Hatályba lép:2017.szeptember 1-től)

Az Nkt.97.§ (20a) alapján

2013.szeptember 1.és 2014.augusztus 31.között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének

a)a) 118,5 százaléka középfokú végzettség esetén, 118,5 százaléka középfokú végzettség esetén, (illetményalap: 98 000x 1,185= 116 130 Ft)(illetményalap: 98 000x 1,185= 116 130 Ft)

b)b) 157,8 százaléka alapfokozat esetén, 157,8 százaléka alapfokozat esetén, (illetményalap: 98 000 x 1.578= 154 644 Ft)(illetményalap: 98 000 x 1.578= 154 644 Ft)

c)c) 172,9 százaléka mesterfokozat esetén. 172,9 százaléka mesterfokozat esetén. (illetményalap: 98 000 x 1.729= 169 442 Ft)(illetményalap: 98 000 x 1.729= 169 442 Ft)

Az Nkt.97.§ (20a) alapján 2013.szeptember 1.és 2014.augusztus 31.között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minmálbér) havi összegének

a)) 118,5 százaléka középfokú végzettség esetén,b) 157,8 százaléka alapfokozat esetén,c) 172,9 százaléka mesterfokozat esetén. Mód.: 2013. CXXXVII.tv.

A pedagógus fokozatokhoz tartozó garantált illetmény az illetményalap százalékában , Ft-ban (bruttó)- 2013.szeptember 1-től

Kategória/év Gyakornok alapfok, Pedagógus I.alapfok , Gyakornok mesterfok, Pedagógus I.mesterfok ( főisk.,%), (főisk.,%), (egyetemi,%), (egyetemi,%), 1. 1- 2 154 644 (100)       169 442(100)   2. 3– 5   185 573 (120)   203 330 (120)    3. 6– 8   201 037 (130) 220 275 (130)

4. 9–11   208 769 (135) 228 747 (135)   5. 12– 14   216 502 (140)   237 219 (140) 6. 15– 17   224 234 (145) 245 691 (145) 7. 18– 20   231 966 (150) 254 163 (150) 8. 21–23   239 698 (155) 262 635 (155) 9. 24–26   247 430 (160) 271 107 (160) 10. 27–29   255 163 (165) 279 579 (165) 11. 30–32   262 895 (170) 288 051 (170) 12. 33–35   270 627 (175) 296 524 (175) 13. 36–38   278 359 (180) 304 996 (180) 14. 39– 41   286 091 (185) 313 468 (185) 15 42–44   293 824 (190) 321 940 (190)

2013.szeptember 1-től még minden pedagógus, a Gyakornok kivételével, a Pedagógus I-ben kezd, Gyakornokoknak a Pedagógus I-be, Pedagógus I-ből a Pedagógus II-be lépése a 326/2013. (VIII.30:).)Korm.rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény a köznevelési intézményekben végrehajtásáról szabályozása alapján történik.

A 326/2013. (VIII.30:).)Korm.rendelet 38.§ (1),(2),(3) bekezdése szabályozza az illetményalap a teljes munakidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér 2014.szeptemberétől 2017.augusztus 31-e közötti százalékos emelkedését.

326/2013.Korm.rend.326/2013.Korm.rend.

38. §38. § (1) 2014. szeptember 1. és 2015. augusztus 31. között az illetményalap a teljes (1) 2014. szeptember 1. és 2015. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegénekmunkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének

a)a) 118,9 százaléka középfokú végzettség esetén, 118,9 százaléka középfokú végzettség esetén,b)b) 163,3 százaléka alapfokozat esetén, 163,3 százaléka alapfokozat esetén,c)c) 179,6 százaléka mesterfokozat esetén. 179,6 százaléka mesterfokozat esetén.

(2) 2015. szeptember 1. és 2016. augusztus 31. között az illetményalap a teljes (2) 2015. szeptember 1. és 2016. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegénekmunkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének

a)a) 119,3 százaléka középfokú végzettség esetén, 119,3 százaléka középfokú végzettség esetén,b)b) 168,9 százaléka alapfokozat esetén, 168,9 százaléka alapfokozat esetén,c)c) 186,4 százaléka mesterfokozat esetén. 186,4 százaléka mesterfokozat esetén.(3) 2016. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az illetményalap a teljes (3) 2016. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az illetményalap a teljes

munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegénekmunkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegéneka)a) 119,6 százaléka középfokú végzettség esetén, 119,6 százaléka középfokú végzettség esetén,b)b) 174,5 százaléka alapfokozat esetén, 174,5 százaléka alapfokozat esetén,c)c) 193,2 százaléka mesterfokozat esetén. 193,2 százaléka mesterfokozat esetén.

39. §39. § Az Nkt.-nak és e rendeletnek a közalkalmazottak, munkavállalók illetményének, Az Nkt.-nak és e rendeletnek a közalkalmazottak, munkavállalók illetményének, munkabérének meghatározására vonatkozó rendelkezéseit 2013. szeptember 1-jétől munkabérének meghatározására vonatkozó rendelkezéseit 2013. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.kell alkalmazni.

Nkt.65.§ (7) Az öregségi Nkt.65.§ (7) Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő pedagógus, óvodai dajka választása szerint elérő pedagógus, óvodai dajka választása szerint csökkentett munkaidőben dolgozhatcsökkentett munkaidőben dolgozhat, illetménye, , illetménye, munkabére pedig munkabére pedig csak a munkaidő-csökkentés csak a munkaidő-csökkentés arányának ötven százalékával csökkenarányának ötven százalékával csökken. .

Az e bekezdésben foglalt kedvezményt csak azok Az e bekezdésben foglalt kedvezményt csak azok választhatják, akik a választhatják, akik a nyugdíjkorhatár elérése előtti nyugdíjkorhatár elérése előtti ötödik évet megelőzően legalább 20 év szakmai ötödik évet megelőzően legalább 20 év szakmai gyakorlattal rendelkeznek pedagógus-munkakörben gyakorlattal rendelkeznek pedagógus-munkakörben vagy óvodai dajkaként.vagy óvodai dajkaként.

66. §66. § (1) (1) A köznevelésben az alkalmazás feltétele, hogy az A köznevelésben az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazottalkalmazott

a)a) rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, szakképzettséggel,szakképesítéssel, szakképzettséggel,

b)b) büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen. büntetlen előéletű és cselekvőképes legyen.

A szakmai gyakorlati idő számítása, az A szakmai gyakorlati idő számítása, az átsorolás időpontjaátsorolás időpontja

13. § (1) 13. § (1) A magasabb fokozatba történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlatA magasabb fokozatba történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlat

a)a) pedagógus-munkakörben, pedagógus-munkakörben,b)b) pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban

vagy munkaviszonyban,vagy munkaviszonyban,c)c) óraadói megbízásra szóló polgári jogi jogviszony keretében, óraadói megbízásra szóló polgári jogi jogviszony keretében,d)d) az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban, az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban,e)e) pedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói pedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói

tevékenységgel, vagytevékenységgel, vagyf)f) a miniszter igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében köznevelés országos a miniszter igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében köznevelés országos

irányításával összefüggő munkakörben irányításával összefüggő munkakörben eltöltött szakmai tevékenységgel eltöltött szakmai tevékenységgel szerezhető meg.szerezhető meg.

(2) A szakmai gyakorlat időtartamába (2) A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a foglalkoztatási jogviszony esetén a fizetés nem számít be a foglalkoztatási jogviszony esetén a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartamanélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, továbbá , továbbá a jogviszonyban a jogviszonyban pedagógus-munkakörben eltöltött idő, pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a ha a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a munkakörremunkakörre megállapított heti neveléssel-oktatással lekötött munkaidő huszonöt megállapított heti neveléssel-oktatással lekötött munkaidő huszonöt százalékát.százalékát.

(3) A (3) A magasabb fokozatba történő besorolásra a sikeres minősítő vizsgát magasabb fokozatba történő besorolásra a sikeres minősítő vizsgát vagy minősítést követő év első napjával kerül sor.vagy minősítést követő év első napjával kerül sor.

MinősítésMinősítés326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet

a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásárólévi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

326/2013.(VIII:31.) Korm.rendelet326/2013.(VIII:31.) Korm.rendelet

(7) A minősítő vizsga részei (7) A minősítő vizsga részei

a) amennyiben a a) amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartásamegtartása, a jelölt legalább két szakórájának vagy foglalkozásának , a jelölt legalább két szakórájának vagy foglalkozásának látogatása és elemzése, valamintlátogatása és elemzése, valamint

b)b) a gyakornok portfóliójának áttekintése, értékelése (portfólióvédés). a gyakornok portfóliójának áttekintése, értékelése (portfólióvédés).

(8) A minősítő vizsga értékelésének részei:(8) A minősítő vizsga értékelésének részei:

a)a) portfólióvédés, portfólióvédés,b)b) amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a

meglátogatott szakóra vagy foglalkozás értékelése,meglátogatott szakóra vagy foglalkozás értékelése,c)c) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott

foglalkozásokkal összefüggő, a pedagógusra vonatkozó megállapítások foglalkozásokkal összefüggő, a pedagógusra vonatkozó megállapítások értékelése, valamintértékelése, valamint

d)d) az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó megállapításainak az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó megállapításainak értékelése.értékelése.

(11) (11) A Pedagógus I. fokozatba lépéshez a gyakornoknak az értékelés A Pedagógus I. fokozatba lépéshez a gyakornoknak az értékelés során legalább hatvan százalékot kell elérnie.során legalább hatvan százalékot kell elérnie.

3. §3. § (1) (1) Ha a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus Ha a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus besorolását követően besorolását követően legalább hat év szakmai gyakorlatotlegalább hat év szakmai gyakorlatot szerzett, szerzett, saját kezdeményezésére saját kezdeményezésére minősítési eljárásbanminősítési eljárásban vehet részt. vehet részt.

Ha a pedagógus a Pedagógus Ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatba történő I. fokozatba történő besorolástól számítva besorolástól számítva kilenc év szakmai gyakorlatot kilenc év szakmai gyakorlatot szerzett,szerzett, a minősítési eljárást le kell folytatnia minősítési eljárást le kell folytatni. .

A minősítési eljárásban való kötelező részvételt – a A minősítési eljárásban való kötelező részvételt – a munkáltató írja elő a Pedagógus I. fokozatba lépést munkáltató írja elő a Pedagógus I. fokozatba lépést követően a kinevezés, munkaszerződés módosításábankövetően a kinevezés, munkaszerződés módosításában..

(2) A minősítési eljárás eredményeként a minősítő bizottság a (2) A minősítési eljárás eredményeként a minősítő bizottság a következő döntéseket hozhatja:következő döntéseket hozhatja:

a)a) „Megfelelt” vagy „Megfelelt” vagyb)b) „Újabb minősítés szükséges”. „Újabb minősítés szükséges”.(3) (3) A minősítési eljárás legfeljebb egy alkalommal A minősítési eljárás legfeljebb egy alkalommal

megismételhető, amennyiben a minősítési eljárás a (2) megismételhető, amennyiben a minősítési eljárás a (2) bekezdés bekezdés b)b) pontjában foglalt eredménnyel zárult pontjában foglalt eredménnyel zárult..

326/2013.(VIII.31.)Korm.rendelet326/2013.(VIII.31.)Korm.rendeletÁtmeneti és vegyes rendelkezésekÁtmeneti és vegyes rendelkezések

36.§ (2) (2) A 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, 36.§ (2) (2) A 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus minősítési mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus minősítési eljárása során 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között a 3. § (1) eljárása során 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között a 3. § (1) bekezdésében meghatározott, a minősítési eljárásra történő jelentkezéshez bekezdésében meghatározott, a minősítési eljárásra történő jelentkezéshez szükséges szakmai gyakorlat időtartamára vonatkozó szabályt nem kell szükséges szakmai gyakorlat időtartamára vonatkozó szabályt nem kell alkalmaznialkalmazni. .

A 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint A 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus először 2014-ben nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus először 2014-ben kezdeményezheti a minősítési eljárást.kezdeményezheti a minősítési eljárást.

(3) (3) A pedagógus-szakvizsgával és tizennégy év szakmai gyakorlattal A pedagógus-szakvizsgával és tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus 2014. április 30-áig kérelmezheti a Pedagógus rendelkező pedagógus 2014. április 30-áig kérelmezheti a Pedagógus II. fokozatba 2015. január 1-jével történő besorolásátII. fokozatba 2015. január 1-jével történő besorolását. .

A kérelem alapján a besorolás további feltétele, hogy a A kérelem alapján a besorolás további feltétele, hogy a pedagógus 2014. pedagógus 2014. április 30-áig feltöltse portfólióját a miniszter által kijelölt, az OH által április 30-áig feltöltse portfólióját a miniszter által kijelölt, az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe.kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. A A Pedagógus II. fokozatba be kell sorolni azt, akinek a portfóliója tartalmazza Pedagógus II. fokozatba be kell sorolni azt, akinek a portfóliója tartalmazza a 8. §-ban foglaltakat. Az eljárást az OH szervezi.a 8. §-ban foglaltakat. Az eljárást az OH szervezi.

(4) (4) A 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus A 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus legkésőbb 2018. december 31-éig a 3. § szerinti minősítési eljárásban köteles legkésőbb 2018. december 31-éig a 3. § szerinti minősítési eljárásban köteles részt venni.részt venni.

Ha erre a megjelölt időpontig nem kerül sor, a Pedagógus II. fokozatba való ideiglenes Ha erre a megjelölt időpontig nem kerül sor, a Pedagógus II. fokozatba való ideiglenes besorolását elveszti, és 2019. január 1-jétől újra Pedagógus I. fokozatba kell besorolását elveszti, és 2019. január 1-jétől újra Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.besorolni.

(5) A miniszter a pedagógus-előmeneteli rendszer országos bevezetése érdekében (5) A miniszter a pedagógus-előmeneteli rendszer országos bevezetése érdekében pályázati felhívást tesz közzé a Mesterpedagógus fokozatba történő besorolás pályázati felhívást tesz közzé a Mesterpedagógus fokozatba történő besorolás céljából.céljából. A pályázati eljárást az OH bonyolítja le. A pályázati eljárást az OH bonyolítja le.

(6) Az (5) bekezdés szerinti (6) Az (5) bekezdés szerinti pályázaton az a pedagógus vehet részt, akipályázaton az a pedagógus vehet részt, aki

a)a) rendelkezik legalább tizenöt év szakmai gyakorlattal és pedagógus- rendelkezik legalább tizenöt év szakmai gyakorlattal és pedagógus-szakvizsgával,szakvizsgával,

b)b) szerepel az Országos szakértői névjegyzéken, vagy az Országos érettségi szerepel az Országos szakértői névjegyzéken, vagy az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzéken vagy a szaktanácsadói névjegyzéken,vizsgaelnöki névjegyzéken vagy a szaktanácsadói névjegyzéken,

c)c) vállalja, hogy részt vesz az OH által szervezett szakértői vagy az Oktatáskutató vállalja, hogy részt vesz az OH által szervezett szakértői vagy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által szervezett szaktanácsadói továbbképzésen, valamintés Fejlesztő Intézet által szervezett szaktanácsadói továbbképzésen, valamint

d)d) vállalja, hogy külön díjazás nélkül, a központi költségvetés által biztosított vállalja, hogy külön díjazás nélkül, a központi költségvetés által biztosított költségtérítés terhére a 4. § (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglalt költségtérítés terhére a 4. § (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával részt vesz a szakértői, szaktanácsadói rendelkezések megfelelő alkalmazásával részt vesz a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásában.feladatok ellátásában.

Nkt. Nkt. Vegyes és átmeneti rendelkezésekVegyes és átmeneti rendelkezések

. . (21) Nem vonatkozik a minősítési kötelezett-(21) Nem vonatkozik a minősítési kötelezett-ség ség arra a pedagógus-munkakörben, valamint arra a pedagógus-munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottra,munkakörben foglalkoztatottra, aki a 2013. aki a 2013. szeptember 1-jétől számított tizedik tanév szeptember 1-jétől számított tizedik tanév végéig eléri a rá vonatkozó öregségi végéig eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatártnyugdíjkorhatárt. .

A pedagógusok illetménypótléka A pedagógusok illetménypótléka megállapításának részletes szabályaimegállapításának részletes szabályai

16. §16. § (1) A (1) A magasabb vezetői megbízás megszűnését megelőzően legalább tíz évig magasabb vezetői megbízás megszűnését megelőzően legalább tíz évig intézményvezetői megbízással rendelkező pedagógus „címzetes igazgatói” intézményvezetői megbízással rendelkező pedagógus „címzetes igazgatói” címben és pótlékban részesül, címben és pótlékban részesül, amennyiben intézményvezetői megbízásának amennyiben intézményvezetői megbízásának lejártát vagy megszűnését követően továbbra is a korábban általa vezetett lejártát vagy megszűnését követően továbbra is a korábban általa vezetett intézményben maradintézményben marad. A pótlék mértéke a . A pótlék mértéke a volt intézményvezető korábbi vezetői volt intézményvezető korábbi vezetői pótlékának huszonöt százalékapótlékának huszonöt százaléka..

(3) (3) A munkaközösség-vezetői (tanszakvezetői, tagozatvezetői, A munkaközösség-vezetői (tanszakvezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői) pótlékra az a pedagógus jogosult, szakosztályvezetői) pótlékra az a pedagógus jogosult, aki aki intézményi intézményi munkaközösség-vezetői (tanszakvezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői) vagy munkaközösség-vezetői (tanszakvezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői) vagy intézmények közötti munkaközösség-vezetői (tanszakvezetői, tagozatvezetői, intézmények közötti munkaközösség-vezetői (tanszakvezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői) feladatot lát el.szakosztályvezetői) feladatot lát el.

(4) (4) A tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető az intézményvezető-helyettesi A tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető az intézményvezető-helyettesi pótlékpótlék

a)a) felső határa alapján megállapított pótlékra jogosultfelső határa alapján megállapított pótlékra jogosult, ha a tagintézmény, , ha a tagintézmény, intézményegység intézményegység gyermek-, tanulólétszáma meghaladja a hétszázötven főt, gyermek-, tanulólétszáma meghaladja a hétszázötven főt, (középfokú végzettség:46 452 Ft,főiskolai végzettség: 61 858 Ft, )

b)b) az illetményalap harminc százalékának megfelelő pótlékra jogosultaz illetményalap harminc százalékának megfelelő pótlékra jogosult, ha a , ha a tagintézmény, intézményegység gyermek-, tanulólétszáma tagintézmény, intézményegység gyermek-, tanulólétszáma meghaladja a meghaladja a kettőszázötven főt, de legfeljebb hétszázötven fő, kettőszázötven főt, de legfeljebb hétszázötven fő, (középfokú végzettség: 116130 Ftx0,30=34839 Ft, főiskolai végzettség: 154 644 Ftx0.30= 46 393 Ft)

c)c) alsó határa alapján megállapított pótlékra jogosultalsó határa alapján megállapított pótlékra jogosult, ha a tagintézmény, , ha a tagintézmény, intézményegység intézményegység gyermek-, tanulólétszáma legfeljebb kettőszázötven főgyermek-, tanulólétszáma legfeljebb kettőszázötven fő.(középfokú végzettség: 23 226 Ft, főiskolai végzettség: 30 929Ft)

A tagintézményvezető-helyettes és az intézményegységvezető-helyettes az intézményvezető-A tagintézményvezető-helyettes és az intézményegységvezető-helyettes az intézményvezető-helyettesi pótlék alsó határa alapján megállapított pótlékra jogosult.helyettesi pótlék alsó határa alapján megállapított pótlékra jogosult.

(6) (6) Nemzetiségi pótlékra az a pedagógus jogosultNemzetiségi pótlékra az a pedagógus jogosult, aki nemzetiségi nyelvű óvodában, iskolában, , aki nemzetiségi nyelvű óvodában, iskolában, kollégiumban állandó jelleggel, neveléssel-oktatással kollégiumban állandó jelleggel, neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének legalább lekötött munkaidejének legalább ötven ötven százalékában nemzetiségi anyanyelven nevelő, oktató munkát végez. százalékában nemzetiségi anyanyelven nevelő, oktató munkát végez.

E pótlékra jogosult az a pedagógus is, aki óvodában, iskolában siket vagy nagyothalló gyermekek, E pótlékra jogosult az a pedagógus is, aki óvodában, iskolában siket vagy nagyothalló gyermekek, tanulók nevelésénél, oktatásánál a jelnyelvet is alkalmazza, feltéve, hogy rendelkezik a tanulók nevelésénél, oktatásánál a jelnyelvet is alkalmazza, feltéve, hogy rendelkezik a szakértő jeltolmács vagy fordító jeltolmács szakképzettséggelszakértő jeltolmács vagy fordító jeltolmács szakképzettséggel..

(7) (7) Gyógypedagógiai pótlékra az a pedagógus jogosultGyógypedagógiai pótlékra az a pedagógus jogosult, aki , aki sajátos nevelési igényű gyermekek, sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelés-oktatását, kollégiumi nevelését vagy fejlesztő tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelés-oktatását, kollégiumi nevelését vagy fejlesztő nevelés-oktatását a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint végzi, feltéve, ha nevelés-oktatását a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint végzi, feltéve, ha kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik,

vagy vagy ha az általa felkészített sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya az ha az általa felkészített sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya az intézményben a nevelési év, tanév első napján eléri intézményben a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot.a harminchárom százalékot.

(8) (8) A nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra az a pedagógus jogosult,A nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra az a pedagógus jogosult, aki aki olyan köznevelési intézményben dolgozik, amely a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális olyan köznevelési intézményben dolgozik, amely a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló kormányrendelettel kiadott munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló kormányrendelettel kiadott jegyzékben a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott jegyzékben a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések között szereplő községben található.települések között szereplő községben található.

(9) A pedagógus számára jogszabályban meghatározottak szerint az (1)–(8) bekezdésben (9) A pedagógus számára jogszabályban meghatározottak szerint az (1)–(8) bekezdésben meghatározott pótlékokonmeghatározott pótlékokon felül további pótlék is megállapítható.felül további pótlék is megállapítható.

18. §18. § A szakszervezetek tisztségviselőit, továbbá a A szakszervezetek tisztségviselőit, továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét megillető Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét megillető munkaidő-kedvezményt a munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötött pedagógus kötött munkaidejének terhére kell kiadni oly módon, munkaidejének terhére kell kiadni oly módon, hogy a munkaidő-kedvezmény nyolcvan százaléka hogy a munkaidő-kedvezmény nyolcvan százaléka a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre, húsz a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre, húsz százaléka a neveléssel-oktatással lekötött idő százaléka a neveléssel-oktatással lekötött idő felső határa feletti kötött munkaidőre essen.felső határa feletti kötött munkaidőre essen.

2012.I Munka törvénykönyve2012.I Munka törvénykönyve

260. § (1) Feladata ellátása érdekében az üzemi tanács elnökét beosztás szerinti havi 260. § (1) Feladata ellátása érdekében az üzemi tanács elnökét beosztás szerinti havi munkaideje tizenöt, tagját beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának munkaideje tizenöt, tagját beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. A munkaidő-kedvezmény igénybevételét megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. A munkaidő-kedvezmény igénybevételét – előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve – – előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve – legalább öt nappal korábban be kell jelenteni.legalább öt nappal korábban be kell jelenteni.

274.§ (2) Az (1) bekezdés alapján naptári évenként igénybe vehető összes munkaidő-274.§ (2) Az (1) bekezdés alapján naptári évenként igénybe vehető összes munkaidő-kedvezmény a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden két szakszervezeti tag kedvezmény a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden két szakszervezeti tag után havi egy óra. Az igénybe vehető munkaidő-kedvezményt a szakszervezet után havi egy óra. Az igénybe vehető munkaidő-kedvezményt a szakszervezet január elsejei taglétszáma alapján kell meghatározni.január elsejei taglétszáma alapján kell meghatározni.

Magasabb vezetői és vezetői Magasabb vezetői és vezetői megbízások köremegbízások köre

21. §21. § A köznevelési intézményben – az intézmény gazdálkodási A köznevelési intézményben – az intézmény gazdálkodási jogosítványaitól függetlenül –jogosítványaitól függetlenül –

a)a) magasabb vezetői megbízásnak minősül: magasabb vezetői megbízásnak minősül:aa)aa) a miniszter, az országos, területi nemzetiségi önkormányzat a miniszter, az országos, területi nemzetiségi önkormányzat

közgyűlése, a települési nemzetiségi önkormányzat, a települési közgyűlése, a települési nemzetiségi önkormányzat, a települési önkormányzat képviselő-testülete, a fenntartó vezetője vagy megbízottja önkormányzat képviselő-testülete, a fenntartó vezetője vagy megbízottja által adott által adott intézményvezetői megbízás,intézményvezetői megbízás,

ab)ab) a tagintézményvezetői megbízás, a tagintézményvezetői megbízás,ac)ac) az intézményegység-vezetői megbízás, az intézményegység-vezetői megbízás,ad)ad) az intézményvezető-helyettesi megbízás, az intézményvezető-helyettesi megbízás,ae)ae) az az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési

intézmény kivételével intézmény kivételével a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti intézményvezető-helyettesi megbízás,személyzeti intézményvezető-helyettesi megbízás,

b)b) vezetői megbízásnak minősülvezetői megbízásnak minősül::ba)ba) a tagintézményvezető-helyettesi megbízás, a tagintézményvezető-helyettesi megbízás,bb)bb) az intézményegységvezető-helyettesi megbízás, az intézményegységvezető-helyettesi megbízás,bc)bc) a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti vezetői megbízás. a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti vezetői megbízás.

Az intézményvezetői pályázati eljárás lebonyolításának részletes Az intézményvezetői pályázati eljárás lebonyolításának részletes

szabályai, a pályáztató feladataiszabályai, a pályáztató feladatai 22. §22. § (1) A 21. §-ban rögzített (1) A 21. §-ban rögzített magasabb vezetői, vezetői megbízástmagasabb vezetői, vezetői megbízást – a (2) bekezdésben – a (2) bekezdésben

meghatározottak figyelembevételével – meghatározottak figyelembevételével – az év során bármikor, öt évre kell adniaz év során bármikor, öt évre kell adni. A határozott . A határozott

idő lejártát követően a közalkalmazott – az Nkt. 67. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel – az e idő lejártát követően a közalkalmazott – az Nkt. 67. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel – az e

§-ban meghatározott eljárás §-ban meghatározott eljárás lefolytatásával ismételten megbízható magasabb vezetői, lefolytatásával ismételten megbízható magasabb vezetői,

vezetői feladat ellátásával.vezetői feladat ellátásával.

(2) Ha a nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás utolsó napja nem a július (2) Ha a nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás utolsó napja nem a július

1-jétől augusztus 15-ig terjedő időszakra esik, a megbízás lejártának időpontját akkor is erre az 1-jétől augusztus 15-ig terjedő időszakra esik, a megbízás lejártának időpontját akkor is erre az

időszakra kell adni, ha az (1) bekezdésben meghatározottak alapján a határidő egyébként időszakra kell adni, ha az (1) bekezdésben meghatározottak alapján a határidő egyébként

ennél az időpontnál legfeljebb hat hónappal korábban vagy később járna le.ennél az időpontnál legfeljebb hat hónappal korábban vagy később járna le.

(3) Az Nkt. 67. § (7) bekezdésében foglaltak szerinti nyilvános pályázat kiírása nélküli magasabb (3) Az Nkt. 67. § (7) bekezdésében foglaltak szerinti nyilvános pályázat kiírása nélküli magasabb

vezetői megbízás akkor adható, ha azzal a nevelőtestület vezetői megbízás akkor adható, ha azzal a nevelőtestület legalább kétharmada egyetért.legalább kétharmada egyetért.

(6) (6) Az intézményvezetői magasabb vezetői megbízásra irányuló pályázati felhívást – a Az intézményvezetői magasabb vezetői megbízásra irányuló pályázati felhívást – a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 20/A. közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 20/A.

§ (4) bekezdésében meghatározottakon túl § (4) bekezdésében meghatározottakon túl – – a miniszter által vezetett minisztérium a miniszter által vezetett minisztérium

hivatalos lapjában is közzé kell, egyéb magasabb vezetői, vezetői megbízás esetén közzé hivatalos lapjában is közzé kell, egyéb magasabb vezetői, vezetői megbízás esetén közzé

lehet tenni. lehet tenni. A pályázat benyújtásának határidejét ezekben az esetekben is A pályázat benyújtásának határidejét ezekben az esetekben is a Közigazgatási és a Közigazgatási és

Igazságügyi Hivatal internetes oldalán történő közzétételtől kell számítani.Igazságügyi Hivatal internetes oldalán történő közzétételtől kell számítani.

26. §26. § (1) A nevelési-oktatási intézményben – függetlenül attól, (1) A nevelési-oktatási intézményben – függetlenül attól, hogy szervezetileg hogy szervezetileg önálló intézményként vagy önálló intézményként vagy intézményegységként, illetve tagintézményként működik intézményegységként, illetve tagintézményként működik – biztosítani kell, hogy az alatt az időszak alatt, – biztosítani kell, hogy az alatt az időszak alatt, amelyben a gyermekek, tanulók az intézményben amelyben a gyermekek, tanulók az intézményben tartózkodnak, a vezetői feladatok ellátása ne maradjon tartózkodnak, a vezetői feladatok ellátása ne maradjon ellátatlanul, ennek érdekében:ellátatlanul, ennek érdekében:

a)a) a nevelési-oktatási intézmény vezetője és helyettesei közül a nevelési-oktatási intézmény vezetője és helyettesei közül legalább egyiküknek, vagylegalább egyiküknek, vagy

b)b) ha a nevelési-oktatási intézményben a vezetői megbízással ha a nevelési-oktatási intézményben a vezetői megbízással rendelkezők létszáma, illetve a vezetők betegsége vagy más rendelkezők létszáma, illetve a vezetők betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé a vezetői feladatok okból való távolléte nem teszi lehetővé a vezetői feladatok a)a) pont szerinti ellátását, a köznevelési intézmény szervezeti és pont szerinti ellátását, a köznevelési intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettesítési működési szabályzatában meghatározott helyettesítési rendben kijelölt közalkalmazottnak a nevelési-oktatási rendben kijelölt közalkalmazottnak a nevelési-oktatási intézményben kell tartózkodnia, aki ekként felel a nevelési-intézményben kell tartózkodnia, aki ekként felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért.oktatási intézmény biztonságos működéséért.

A pályázat és a próbaidő kikötésének mellőzéseA pályázat és a próbaidő kikötésének mellőzése 28. §28. § (1) Intézményvezetői megbízás esetén az Nkt. 67. § (7) (1) Intézményvezetői megbízás esetén az Nkt. 67. § (7)

bekezdésében meghatározott feltételek fennállásakor nem kell bekezdésében meghatározott feltételek fennállásakor nem kell pályázatot kiírni.pályázatot kiírni.

(2) (2) Mellőzhető a pályázat kiírása a köznevelési intézményekben a Mellőzhető a pályázat kiírása a köznevelési intézményekben a nem az alapfeladat ellátására irányuló munkakörök esetében.nem az alapfeladat ellátására irányuló munkakörök esetében.

Az alapfeladat ellátására irányuló munkakör az Az alapfeladat ellátására irányuló munkakör az Nkt. 4. § 1. pontjában Nkt. 4. § 1. pontjában meghatározott alapfeladat ellátásához kapcsolódó, az Nkt. 3. meghatározott alapfeladat ellátásához kapcsolódó, az Nkt. 3. mellékletében rögzített pedagógus-munkakör, a pedagógiai mellékletében rögzített pedagógus-munkakör, a pedagógiai szakértő, a pedagógiai előadó munkakör.szakértő, a pedagógiai előadó munkakör.

(3) (3) Mellőzhető a pályázat kiírása abban az esetbenMellőzhető a pályázat kiírása abban az esetben, ha a munkakört , ha a munkakört olyan személlyel kívánják betölteni, olyan személlyel kívánják betölteni, akit határozott időre szóló akit határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyban legalább tíz hónapot közalkalmazotti jogviszonyban legalább tíz hónapot foglalkoztattak, feltéve, hogy a korábbi jogviszony megszűnése foglalkoztattak, feltéve, hogy a korábbi jogviszony megszűnése és az új jogviszony keletkezése között legfeljebb 183 nap telt el.és az új jogviszony keletkezése között legfeljebb 183 nap telt el.

(4) A (4) A megüresedett álláshelyekre a pályázatot a megüresedéstől megüresedett álláshelyekre a pályázatot a megüresedéstől számított harminc napon belül ki kell írni, ha a pályázati kiírás számított harminc napon belül ki kell írni, ha a pályázati kiírás nem mellőzhető.nem mellőzhető.

29. §29. § (1) Ha a (1) Ha a közalkalmazotti jogviszonyt pedagógus-munkakörre létesítik, nem közalkalmazotti jogviszonyt pedagógus-munkakörre létesítik, nem köthető ki próbaidő annak, akinekköthető ki próbaidő annak, akinek

a)a) az az oklevélszerzését (záróvizsgát) követő egy éven belüli alkalmazására abban a oklevélszerzését (záróvizsgát) követő egy éven belüli alkalmazására abban a köznevelési intézményben kerül sor, amelyben pedagógusképzést folytatóköznevelési intézményben kerül sor, amelyben pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény felsőoktatási intézmény hallgatójaként az óvodai gyakorlati foglalkozásáthallgatójaként az óvodai gyakorlati foglalkozását, illetve , illetve pedagógiai gyakorlatát részben vagy egészben teljesítette, vagypedagógiai gyakorlatát részben vagy egészben teljesítette, vagy

b)b) határozatlan idejű kinevezésére abban az intézményben kerül sor, amelyben a határozatlan idejű kinevezésére abban az intézményben kerül sor, amelyben a kinevezése előtt már határozott időre foglalkoztattákkinevezése előtt már határozott időre foglalkoztatták és az előző közalkalmazotti és az előző közalkalmazotti jogviszonya megszűnésétől számítva 183 nap még nem telt eljogviszonya megszűnésétől számítva 183 nap még nem telt el, feltéve, hogy az , feltéve, hogy az a)–b)a)–b) pontok szerinti pontok szerinti foglalkoztatás ideje elérte a négy hónapotfoglalkoztatás ideje elérte a négy hónapot..

(2) Nem köthető ki próbaidő annak a részére sem, aki(2) Nem köthető ki próbaidő annak a részére sem, akia)a) pedagógus-munkakörben pedagógus-munkakörben eltöltött legalább öt év szakmai gyakorlattaleltöltött legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik, rendelkezik,

feltéve, hogy pedagógus-munkakörre szóló kinevezése mellett magasabb feltéve, hogy pedagógus-munkakörre szóló kinevezése mellett magasabb vezetői megbízást kapvezetői megbízást kap, vagy, vagy

b)b) a pedagógiai intézet alaptevékenysége szerinti munkakörben legalább tíz év szakmai a pedagógiai intézet alaptevékenysége szerinti munkakörben legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy kinevezésével egyidejűleg magasabb vezetői gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy kinevezésével egyidejűleg magasabb vezetői megbízást kap.megbízást kap.

(3) (3) Próbaidő kikötése szempontjából szakmai gyakorlatkéntPróbaidő kikötése szempontjából szakmai gyakorlatkénta)a) óvodában óvodapedagógus-munkakörben, óvodában óvodapedagógus-munkakörben,b)b) más nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben, valamint más nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben, valamintc)c) felsőfokú oktatási intézményben oktatói munkakörben eltöltött időt kell figyelembe venni. felsőfokú oktatási intézményben oktatói munkakörben eltöltött időt kell figyelembe venni.

(4) A (3) bekezdés szerinti szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a 13. § (1) bekezdése (4) A (3) bekezdés szerinti szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a 13. § (1) bekezdése szerint a szakmai gyakorlatba be nem számítható időtartam.szerint a szakmai gyakorlatba be nem számítható időtartam.

A nevelő-oktató munkát végzők pótszabadságára való jogosultsága és a A nevelő-oktató munkát végzők pótszabadságára való jogosultsága és a szabadság kiadásának szabályaiszabadság kiadásának szabályai

30. §30. § (1) Nevelési-oktatási intézményben az (1) Nevelési-oktatási intézményben az Nkt. 3. mellékletében felsorolt Nkt. 3. mellékletében felsorolt pedagógus, óvoda- és iskolapszichológus, valamint a pedagógiai asszisztens, pedagógus, óvoda- és iskolapszichológus, valamint a pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógiai szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus munkakörben foglalkoztatottak jogosultak az asszisztens, pszichopedagógus munkakörben foglalkoztatottak jogosultak az nevelő és oktató munkát végzőket megillető pótszabadságra.nevelő és oktató munkát végzőket megillető pótszabadságra.

(2) A pedagógust a (2) A pedagógust a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésretárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre – – legfeljebb tizenöt munkanapralegfeljebb tizenöt munkanapra – a következő esetekben lehet igénybe venni: – a következő esetekben lehet igénybe venni:

a)a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés, továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,b)b) a nevelési-oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés, oktatás, a nevelési-oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés, oktatás,c)c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben,

óvodapedagógus esetében – a június 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak óvodapedagógus esetében – a június 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak kivételével – a nevelési évben adják ki.kivételével – a nevelési évben adják ki.

(4) A pedagógus szabadságát – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó (4) A pedagógus szabadságát – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben, pótszabadság kivételével – elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a július 1-óvodákban a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani kellkell. .

Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni.időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni.

A köznevelési intézményben nem A köznevelési intézményben nem pedagógus-munkakörben pedagógus-munkakörben

foglalkoztatottak besorolására vonatkozó foglalkoztatottak besorolására vonatkozó szabályokszabályok

326/2013.(VIII.31.)Korm.rendelet326/2013.(VIII.31.)Korm.rendelet

31. §31. § (1) A köznevelési intézményben nem pedagógus-munkakörben (1) A köznevelési intézményben nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében az egyes fizetési osztályokba tartozó foglalkoztatottak esetében az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket a 2. melléklet határozza meg.munkaköröket a 2. melléklet határozza meg.

(3) Ügyintéző munkakörbe kell besorolni az érdemi döntés-előkészítő feladatot (3) Ügyintéző munkakörbe kell besorolni az érdemi döntés-előkészítő feladatot ellátó közalkalmazottat és a szakmai döntés-előkészítést végző ellátó közalkalmazottat és a szakmai döntés-előkészítést végző közalkalmazottat.közalkalmazottat.

(4) Gazdasági dolgozó munkakörbe kell besorolni a köznevelési intézmény (4) Gazdasági dolgozó munkakörbe kell besorolni a köznevelési intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó érdemi, gazdasági, műszaki, tervezési, alaptevékenységéhez kapcsolódó érdemi, gazdasági, műszaki, tervezési, számviteli, belső ellenőrzési feladatot ellátó közalkalmazottat.számviteli, belső ellenőrzési feladatot ellátó közalkalmazottat.

(5) Műszaki dolgozó munkakörbe kell besorolni a szakképesítéshez kötött (5) Műszaki dolgozó munkakörbe kell besorolni a szakképesítéshez kötött feladatot ellátó közalkalmazottat.feladatot ellátó közalkalmazottat.

(6) Ügyviteli dolgozó munkakörbe kell besorolni az adminisztratív jellegű (6) Ügyviteli dolgozó munkakörbe kell besorolni az adminisztratív jellegű munkakörben dolgozó közalkalmazottat.munkakörben dolgozó közalkalmazottat.

(7) Kisegítő dolgozó munkakörbe kell besorolni a köznevelési intézmény (7) Kisegítő dolgozó munkakörbe kell besorolni a köznevelési intézmény működtetésével összefüggő, kisegítő jellegű feladatot ellátó működtetésével összefüggő, kisegítő jellegű feladatot ellátó közalkalmazottat.közalkalmazottat.

32. §32. § (1) (1) Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakké-ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakké-pesítést, szakképzettséget, és nincs olyan szakképe-pesítést, szakképzettséget, és nincs olyan szakképe-sítés, amely a munkakör betöltésére jogosít, a munka-sítés, amely a munkakör betöltésére jogosít, a munka-kör ellátásához legalább olyan iskolai végzettségre, kör ellátásához legalább olyan iskolai végzettségre, képesítésre van szükség, amelyet a Kjt. 61. § (1) bekez-képesítésre van szükség, amelyet a Kjt. 61. § (1) bekez-dése a fizetési osztályba soroláshoz előír. dése a fizetési osztályba soroláshoz előír.

Ha e rendelet Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzett-meg, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzett-sége, képesítése alapján kell besorolni a munkakörre sége, képesítése alapján kell besorolni a munkakörre megállapított osztályok közül.megállapított osztályok közül.

(2) (2) Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakkép-szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakkép-zettséget, és van olyan szakképesítés, amelyik a munkakör zettséget, és van olyan szakképesítés, amelyik a munkakör ellátására képesít, ésellátására képesít, és

a)a) a közalkalmazott nem rendelkezik azzal, az (1) a közalkalmazott nem rendelkezik azzal, az (1) bekezdésben foglaltak szerint,bekezdésben foglaltak szerint,

b)b) a közalkalmazott rendelkezik azzal, a szakképesítése a közalkalmazott rendelkezik azzal, a szakképesítése alapján vagy ha az kedvezőbb, az (1) bekezdésben foglaltak alapján vagy ha az kedvezőbb, az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell besorolniszerint kell besorolni..

(4) Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt (4) Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, ésállapít meg, és

a)a) külön jogszabály intézménytípusonként meghatá- külön jogszabály intézménytípusonként meghatá-rozza rozza a munkakör ellátásához szükséges iskolai a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, a közalkalmazottat arra a köznevelési intéz-a közalkalmazottat arra a köznevelési intéz-ménytípusra vonatkozó rendelkezések szerint ménytípusra vonatkozó rendelkezések szerint kell besorolni, amelyikkel közalkalmazotti kell besorolni, amelyikkel közalkalmazotti jogviszonyban álljogviszonyban áll,, vagy vagy

b)b) külön külön jogszabály alapján a munkakör több jogszabály alapján a munkakör több iskolai végzettséggel, képesítéssel ellátható, a iskolai végzettséggel, képesítéssel ellátható, a közalkalmazottat a munkakör ellátásához közalkalmazottat a munkakör ellátásához szükséges legmagasabb iskolai végzettsége, szükséges legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni.képesítése alapján kell besorolni.

(5) (5) Gyógypedagógiai pótlékra jogosultGyógypedagógiai pótlékra jogosult a nevelési-oktatási a nevelési-oktatási intézményben intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott is,munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott is, feltéve feltéve, , hogy kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, hogy kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, tanulókkal foglalkozik,

vagy, ha a sajátos nevelési igényű gyermekek, vagy, ha a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya tanulók aránya az intézményben a nevelési év, tanév első napján eléri a az intézményben a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékotharminchárom százalékot..

(6) (6) A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazottnak a munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazottnak a következő illetménypótlékok adhatókkövetkező illetménypótlékok adhatók::

a)a) felzárkóztatási pótlékfelzárkóztatási pótlék annak, annak, aki beilleszkedési, aki beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő gyermekekkel, magatartási, tanulási zavarral küzdő gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, valaminttanulókkal foglalkozik, valamint

b)b) különlegesen nehéz körülmények között végzett munka utáni különlegesen nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlék annak,pótlék annak, aki különlegesen nehéz körülmények között aki különlegesen nehéz körülmények között dolgozik.dolgozik.

Vegyes és átmeneti Vegyes és átmeneti rendelkezésekrendelkezések

35.§ 35.§ (3) A köznevelési intézmény (3) A köznevelési intézmény közalkalmazottjának, közalkalmazottjának, munkavállalójának a munkavállalójának a fizetési kategóriák – a Kjt. előmeneteli és fizetési kategóriák – a Kjt. előmeneteli és illetményrendszere hatálya alá tartozók illetményrendszere hatálya alá tartozók esetében a fizetési fokozatok – közötti esetében a fizetési fokozatok – közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell,kell, ha törvénnyel alapított kitüntetést ha törvénnyel alapított kitüntetést vagy díjat, vagy miniszter által alapított vagy díjat, vagy miniszter által alapított díjat kapottdíjat kapott..

Fenntartói irányításFenntartói irányítás

2014.január 1-től lép hatályba2014.január 1-től lép hatályba

Az Nkt. 84. § (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő Az Nkt. 84. § (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:rendelkezés lép:

(A fenntartó, az állami intézményfenntartó központ által (A fenntartó, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény esetében az oktatásért felelős fenntartott intézmény esetében az oktatásért felelős miniszter legkésőbb az intézkedés tervezett miniszter legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáigmájusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést)hozhat döntést)

„„d) a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével”d) a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével”(kapcsolatban.)(kapcsolatban.)

Mód.: Mód.: 2013. évi LV. törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. 2013. évi LV. törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáróltörvény módosításáról

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!