Szélsőjobboldala Horthy-korban

Paksa Rudolf

Ki a felelős Ki a felelős 1944-ért?1944-ért? Kizárólag a nácik?Kizárólag a nácik? Szálasi és a hungaristák?Szálasi és a hungaristák? Horthy?Horthy? A Sztójay-kormány?A Sztójay-kormány? Csendőrök, tisztviselők, Csendőrök, tisztviselők, MÁV?MÁV?

A politikai elit egésze?A politikai elit egésze? A társadalom „passzivitása”?A társadalom „passzivitása”? A zsidó vezetők?A zsidó vezetők?

Szélsőjobboldal és hatalom 1944-ben

Szélsőjobboldali csoport

Mikor került hatalomra?

A kormánypárt (MÉP) jobbszéle

1939-től folyamatosan kormányon vannak

Imrédy pártja (MMP) 1944. március 19 után egészen augusztusig

A Pálffy Fidél – Baky László féle nemzetiszocialisták (MNSzP)

1944. március 19 után egészen augusztusig

Szálasi hungaristái (NyKP) 1944. október 15 után

A Szálasi-kormány 1944.X.16-1945.III.28.

Totális háború német oldalon

Hungarista állam: egypártrendszerű totális diktatúra

„Zsidókérdés”: kitelepítés, túszok, „kölcsönadás”, halálmenetek és Dunába lövések

A Szálasi-kormány „zsidópolitikája” háború után helyreállítás során munkaerő, majd kitelepítés a Kárpát-medencéből (vagyon nélkül)

„fajilag idegenek”, ezért szeparálandók (1945:IV. tc.)

túszok > gettó „kölcsönadás” munkaszolgálatra > halálmenetek Dunába lövések = egyéni akciók, „túlkapások”

Summa: Szálasi és a hungaristák felelőssége (Antiszemita hangulatkeltés még ellenzékből) Kormányon a holokauszt 2. szakaszáért (1944 ősztől)

Szabadjára engedett pártszolgálatosok

A német megszálló erők szerepe és

a magyar politikai elit felelőssége

A német megszállás következményei

• Ismert náci-ellenes politikusok és közéleti szereplők letartóztatása (köztük a belügyminiszter és a politikai rendőrség vezetője is, a miniszterelnök a török követségen kap menedékjogot, gr. Bethlen István illegalitásba kényszerül)• 126 újság betiltása, pártok és társadalmi szervezetek helyiségeinek bezárása és feldúlása• Országosan mintegy 10 ezer személy letartóztatása (közülük ~3 ezer esett a zsidótörvények hatálya alá)

A megszálló erők nagysága

Eichmann-kommandó: csekély létszámú Német megszálló erők létszáma viszont nem jelentéktelen

Április 1. 70.000 fő

Május 1. 51.300 fő

Június 1. 46.507 fő

Július 1. 64.009 fő

Augusztus közepe

309.000 fő

Augusztus vége

500.000 fő

Szovjet megszálló haderő

1956. október 23 előtt

~ 30.000 fő

Forradalom idején

~ 60-65.000 fő

1991-ben 44.668 fő

Horthy felelőssége

Legkésőbb 1943-ban Horthy már tud arról, hogy a nácik célja a zsidóság kiirtása

– A klessheimi alku (1944. március idusa): Horthy nem mond le > stabilitás látszatát kelti Új kormányt nevez ki (Imrédyt nem nevezi ki miniszterelnökké, de a Sztójay-kormányban Imrédyék is helyet kapnak)

Fokozzák a háborús részvételt (katonák száma, németeknek szállított hadianyag, élelmiszer)

A németek szabad kezet (és a magyar államigazgatás segítségét) kapják a magyar zsidóság deportálásához

Hitegetés: ha mindez rendben teljesül, visszaállítják az ország szuverenitását

Horthy felelőssége 2.

+ 1944 júniusától megnövekedett mozgástér A fővárosi zsidóság deportálásának leállítása

Lakatos-kormány kinevezése Fegyverszüneti szándék, kiugrási kísérlet

– 1944. október 16-án (fia életével megzsarolva) átadja a hatalmat Szálasinak

A Sztójay-kormányszerepe

Végrehajtja a klessheimi alkut A társadalom megfélemlítése és korrumpálása

Az ország gazdasági és katonai kapacitásait alárendeli a német háborús elvárásoknak

Magyar antiszemiták képmutató és cinikus szimbiózisa a német holokauszttal (Veesenmayer összesítése szerint 1944. júliusáig 437.402 deportált személy)

„Figyelmeztetek mindenkit, hogy különösen a zsidó-kérdés felgöngyölítésének mikéntje, vagy menete kérdésében, a tett intézkedéseket és azok végrehajtását, amennyiben a jogkereső közönség és általában arra illetéktelenek előtt kifogásolni, becsmérelni, vagy kritizálni fogja, úgy vele szemben, - személyre való tekintet nélkül, - a legszigorúbban fogok eljárni és a fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezésén felül internálása iránt is intézkedni fogok.”

A Harc

Bosnyák Zoltán vezette Zsidókérdést Kutató Magyar Intézet antiszemita hetilapja

1944 májusában indul Széleskörű antiszemita propaganda a zsidóság „faji idegenségének” hangsúlyozására

Célja: zsidóság iránti esetleges szolidaritás csökkentése

Az antiszemitizmus két változata

Kulturális (asszimiláció párti): a zsidóság idegensége kulturális eredetű, a megoldás az asszimiláció (nyelvi, kulturális, vallási)

Biológiai (kirekesztő): a zsidóság idegensége biológiai eredetű, a megoldás az elkülönítés és a kitelepítés

Kulturális

Biológiai

Bethlen István

Bangha Béla

Szálasi Ferenc

Méhely LajosBosnyák ZoltánEndre LászlóIstóczy

Győző

Prohászka OttokárHorthy MiklósGömbös Gyula

Prohászka Ottokár Rerum novarum szellemében, Marx ellen Katolikus megújulás vezérszónoka Modern, demokratikus rendszerrel összenövő egyházat!

1905-től székesfehérvári püspök, s így a Felsőház tagja

„zsidó szellemiség” = modernizmus negatív hatásai (kíméletlen kapitalizmus, ateizmus, szekularzáció) > „elzsidósodás” ellenes,

Zsidóság teljes (nyelvi, kulturális, vallási) asszimilációját!

„hungarizmus”: „idegenek” (németek, zsidók) helyett magyar parasztságból feltöltendő középosztályt!

Méhely Lajos (1862–1953) és a fajbiológia Eredetileg zoológus professzor, az MTA tagja Szélsőséges szociáldarwinista

– háború = faji tisztítótűz (1915)– háborús erőfeszítések gátja az „idegenek” (nemzetiségek, zsidók, nagyvárosi proletárok) aknamunkája – tőrdöféselmélet

A Cél szerkesztője Magyar fajbiológia alapvetése

– A fajkérdés élettudományi alapjai (1922)antropológiai jegyek és vértulajdonságok alapján

Magyar fajelmélet– magyarság = ugoros keletbalti + törökös turáni elemek– közeli rokon népek keveredése a legjobb

A végrehajtó apparátus felelősségekülönös tekintettel a csendőrségre

Horthy nem mond le > a bürokrácia lojális marad

Apparátus lefejezése a kormányváltáskor A végrehajtó tisztviselők megfenyegetése

Antiszemitizmus és brutalitás 1944 előtti esetek: – Kamenyec-Podolszkij (1941. július-augusztus)

– újvidéki „hideg napok” (1942. január) – munkaszolgálatosokkal való bánásmód

A „társadalmi passzivitás” okai

Meggyőződésből Érdekből

Félelem, tekintélytisz

telet Ellenállók és embermentők

Miért nem tört ki ellenállás, lázadás a zsidóság részéről?

Állampolgári lojalitás (törvények és rendeletek alapján magyar hivatalok és csendőrök intézkednek)

Horthy stabilizáló szerepe (túlzott paternalizmus)

Képtelenek elhinni, hogy ez velük megtörténhet

A remény, hogy az adott személy és családja megúszhatja <> önfeláldozó „hősködés”

„Ha ellenállunk, még rosszabb lesz.”

Ki a felelős Ki a felelős 1944-ért?1944-ért? Kizárólag a nácik?Kizárólag a nácik? Szálasi és a hungaristák?Szálasi és a hungaristák? Horthy?Horthy? A Sztójay-kormány?A Sztójay-kormány? Csendőrök, tisztviselők, Csendőrök, tisztviselők, MÁV?MÁV?

A politikai elit egésze?A politikai elit egésze? A társadalom „passzivitása”?A társadalom „passzivitása”? A zsidó vezetők?A zsidó vezetők?

„Antifa” paradigma Fasizmus–antifasizmus aszimmetrikus ellenfogalmak

Kommunisták dolgozzák ki a vetélytárs fasiszta mozgalom ellenében

A legelterjedtebb definíciót Dimitrov fogalmazta meg 1935-ben a Komintern VII. kongresszusán:„A hatalmon levő fasizmus a finánctőke legreakciósabb, legsovinisztább, legimperialistább elemeinek nyílt, terrorista diktatúrája.”

Ezzel el is helyezték a marxi formációelméletben: Ősközösség > rabszolgatartás > feudalizmus > kapitalizmus > szocializmus > kommunizmus

Politikai eredmény: antifasiszta népfrontspanyol polgárháború, 2. világháború

Az antifa paradigma lehetőségei és határai

1950-es évek állampárti történetírása: „Horthy-fasizmus” a fehérterrortól a nyilasterrorig

Problémák: nem azonos Bethlen, Gömbös és Szálasi >> totális fasiszta, fasisztoid, félfasiszta

1970-es évek hazai elméleti fasizmus-kutatásai és történeti kutatások is feszegetik a dogmatikus definíció merev határait

1980-as években semleges fogalmakkal való leírás révén „kislisszolnak” a paradigmából

Totalitarizmus-elmélet Cél: nácizmus és kommunizmus együttes elítélése A fogalom eredete: Mussolini szerint a fasizmus „totalitárius” (minden politikai hatalmat magának követel)

Hannah Arendt: A totalitarizmus gyökerei (1951/1958) hitlerizmus és sztálinizmus azonossága <> polgári demokrácia

Raymond Aron: „[a magyar] ’56 a 20. század egyetlen antitotalitárius forradalma”

Ernst Nolte: A fasizmus korszaka (1963)a fasizmus reakció a bolsevizmusra

Juan Linz: az „autoriter rendszer” fogalmaTotalitárius rendszerek lehatárolása

Politikai rendszerekPolitikai rendszerHatalmi ágak Állam vezetője

Parlament IgazságszolgáltatásPártok versenye

Ideológia

Szavazati jogTerror

Társadalmi élet

Totalitárius diktatúraEgy kézbenDiktátor / klikkszerűJelentéktelenFüggőEgyetlen állampárt, üldözött ellenzékEgyetlen hivatalos ideológiaNincs jelentőségeÁllandó, széleskörű besúgóhálózatÁllamosított

Plurális demokráciaElkülönülnekMeghatározott időre választottAlapvetőFüggetlenTöbbpártrendszer, egyenlő esélyekPlurális

Széleskörű / teljesNincs

Szabad

Autoriter rendszerRészben elkülönülnekSzerzett / öröklött / oligarchikusMásodlagosIrányítottKorlátozott ellenzék, egyenlőtlen esélyekUralkodó világnézet, korlátozott alternatívákSzűkített, nyíltIdőnként, besúgókEllenőrzött

A politikai érdekek fogságában: antifa vagy totalitarizmus paradigma?

Antifa paradigma: – A jobboldal egészét megbélyegzi (pl. a Horthy-rendszer egészét, a reform-jobboldalt is…)

– Nem tagadja a holokauszt egyedülállóságát Totalitarizmus paradigma:

– A jobboldalnak csak a totalitárius irányzatát (nemzetiszocializmus) bélyegzi meg

– Párba állítja a nemzetiszocializmust a kommunizmussal, s ezzel a holokausztot a gulággal, holodomorral

Egyéb elméletek (pl. modernizációs, szélsőjobb)

Szélsőjobb-paradigma

magyar szélsőjobboldal

nemzetiszocialistáknácik

MOVEÉME

ébredők fajvédők

hungaristák

kaszáskeresztesek

Turul Szövetség

tiszti különítmények

horogkeresztesek

MIÉPJobbik

nemzeti radikálisok

jobboldali radikálisok

MNSzPNemzeti Frontmagyarszocialis

ták

neonácik

új jobboldal

keresztényszocialisták

fasiszták

újnyilasok

újhungaristák

hitleristák

Szálasi-pártnyilas

oknyilaskeresztesek

NSDAPLáthatatlan front

keresztény nemzetiszocialisták

NyKP

skinheadek

ultrák

Szélsőjobb Magyarországon

Válasz az 1918/19-es forradalmakra Kettős tagadás:

– Monarchia liberális kapitalizmusát– Tanácsköztársaság ateista és internacionalista kollektivizmusát

Helyette:– Erős, keresztény és nemzeti alapon álló államot– Korlátozott piacgazdaságot, állami szerepvállalást

– Társadalmi szakadék csökkentését– Szent István-i Magyarországot (függetlenséget a Habsburgoktól, Nagy-Magyarország területi egységét)

Közös jellemzők

soviniszta irredenta militarista antikapitalista antikommunista antiliberális antiszemita (antiparlamentáris)

A szélsőjobboldal a Horthy-korban

szélsőjobb

totalitárius

német (nácizmus

, hitlerizm

us)

jobboldali radikalizmus

olasz (fasizmu

s)

magyar nemzetiszocializm

usokkaszáskeresztesek

nyilaskeresztesek

hungaristák

fajvédők

Politológiai „definíció”

(nemzetiszocializmusok)

Radikális, nacionalista,

etatista demokrácia

Etnikai/faji alapú nacionalista mozgalmak

(szélsőjobboldal)

(jobboldali radikalizmusok)

Totalitárius,

nacionalista,

államszocialista

diktatúra

Náci típusú pártok

Hungarista

pártokFajvédő párt

Nemzeti radikális pártok

keresztény nemzeti pártok

keresztény

pártok

Fehérterror

Vezetők– Prónay Pál– Héjjas Iván– Ostenburg-Moravek Gyula

Ellenség:– Kommunisták– Felforgatók– Baloldaliak– Zsidók

~450-1200 halálos áldozat

Utcai politizálás

Tiszti különítmények: fehérterror Fővárosi ellenforradalmi ifjúság: baloldalellenes és antiszemita utcai randalírozás

1919. december 6. Országos Antiszemita Párt alakulása után Népszava és Az Est szerkesztőségének feldúlása

1920. február 17. Somogyi–Bacsó gyilkosság > február 22: demonstratív temetés

1920. november 11. Teréz-körúti rendőrgyilkosság > különítmények felszámolása

Budaváry László zsidótörvény javaslata, 1920. július 28.

Társadalmi numerus clausus Numerus nullus: kultúra, oktatás, politika kulcspozícióiban (tanárok, újságszerkesztők, színházigazgatók, miniszterek, államtitkárok)

zsidó földbirtokok kártérítés mellett államosítandók

zsidók tulajdonában fejenként egynél több ház nem maradhat

Háborús vagyonok elkobzása további zsidó bevándorlás tilalma a magyar nemzeteszme és a kereszténység ellen agitálókra halálbüntetés

Numerus clausus

1920:XXV.tc. Teleki-kormány, Bernolák–Prohászka-féle módosító indítvány (ÉME)

Baloldaliak kizárása Elvileg 6%-ra csökkenti a zsidó hallgatók arányát (gyakorlatilag 8-12%-ra)

„kompromisszum” a radikális antiszemiták és a konszolidációpártiak között

Nemzetközi környezet

Küzdelem a numerus claususért A törvény megszületése a radikális jobboldal látványos eredménye és szimbolikus győzelme (saját nemzetkoncepció érvényesítése, új korhangulat)

Szimbolikus küzdelem a régi liberális nézetek és az új fajvédő etnicista gondolkodás között

A tét: – megmarad-e a zsidókvóta? – mi lesz a politikai antiszemitizmussal?

A NC az 1920-as években ~5.000 zsidó diák elől vette el a továbbtanulás lehetőségét

1928: nyílt antiszemita társadalompolitika helyett rejtett

A fajvédőpárt

Gömbös Gyula: fajvédőpárt (1924)– Hivatalos neve: Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt

– kik ők? katonák, hivatalnokok, újságírók– program: zsidókorlátozás, pozícióba kerülés– eredmény: 1926 választási vereség– 1927 a fajvédőpárt feloszlatása

egykori fajvédők életútjai: széttartóak, de a harmincas évekre mindannyian nyilasellenesek– pl. Gömbös Gyula, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Eckhardt Tibor, Ulain Ferenc, Héjjas Iván

Nyilasokkal kapcsolatos mítoszok guruló márkák – német támogatás sváb szavazók, viszony a Volksbunddal kormányok és a nyilasok viszonya nyilas párttagok létszámát kisebbítik pártvezetőkről alkotott egyoldalú és hamis kép

1939. évi orsz. gyűl. választási siker elhallgatása

Szálasi: a Horthy-rendszer „utolsó tartaléka” Szálasi állama és annak működése ÚJ: zöld bolsevikok, nyilasok baloldali előélete

Antifasiszta propaganda

Célja a szélsőjobboldal diabolizálása, s ezzel is a Horthy-korszak fasisztának bélyegzése

Meghatározó képviselői: Andics Erzsébet, Lévai Jenő, Nemes Dezső, Karsai Elek

Hatásuk máig jól érzékelhető, számos mítoszt ültettek el – ezek gyűjteménye és gyökere:

Lévai Jenő: Horogkereszt, kaszáskereszt, nyilaskereszt. Bp., 1945.

A történetírás szakszerűsödése

Fordulat: Történelmi Szemle, 1962/3-4. Lackó Miklós: Nyilasok, nemzetiszocialisták 1935-1944 (1966)

Sipos Péter: Imrédy Béla és a Magyar Megújulás Pártja (1970)

Teleki Éva: Nyilasuralom Magyarországon (1974)

Dogmatikusok <> új kutatások „vitái”: Teleki Éva – Tilkovszky Lóránt Nemes Dezső: A fasizmus kérdéséhez (1976)

Új kutatások, pluralizmus

’80-as évek: Horthy-korszak átértékelése (nem fasiszta)

Rendszerváltás után az ideológiai korlátok megszűnnek’90-es évek: forráskiadások összefoglalókban régi sablonok (antifasiszta paradigma)

néhány új megközelítésű, de marginális tanulmány2000 után: Tematikai és szemléleti megújulás (totalitarizmus paradigma)

Főleg Gyurgyák János és Ungváry Krisztián nyomán Fiatalabb generációhoz tartozók új kutatásai

Apologetikák

Emigrációban Főbb képviselői: Henney Árpád, Marschalkó Lajos, Málnási Ödön, Fiala Ferenc, Koós Kálmán

ezekről: Stark Tamás: Nyilas írások 1945 után (Történelmi Szemle, 2000/3-4.)

Rendszerváltás után itthon is Régi szövegek reprintjei (Gede Testvérek Bt., Nemzetek Európája Kiadó)

Internetes szubkultúra (források digitalizálása)

Kormányok nyilasellenessége Gr. Károlyi Gyula: pártegyenruhák betiltása Gömbös: „importált eszmék” megbélyegzése, horogkereszt betiltása, adminisztratív fellépés

Darányi: perek, paktumpolitika Imrédy: „szélkifogás”, „megelőző diktatúra” Teleki: lejáratás, perbefogás, lapbetiltás, pártbetiltás, „oszd meg és uralkodj” taktika, adminisztratív fellépés, internálás

Horthy: lenézi a „felforgató zöld bolsevikokat”, rendészeti kérdésnek tekinti

Száll-a-sí

Nyilas sikerek

1937 nyilas pártok egyesülése

1938 Endre László pest megyei alispán

1939 országgyűlési választáson jó eredmény

Listás eredmények

Egyéni eredmények

Nyilas politikusok: alternatív elit

minden réteg megjelenik, még jobban le is képezi a társadalmat, mint a korábbi politikai osztály

kevésbé tekintélyes, mint a kormánypártiak

szakmailag nem rosszabb politikailag lényegében tapasztalatlan, kivéve Imrédy régi politikusgárdáját

A szellemi hátország

több mint 180 lap – ezek közt egyszer megjelent alkalmi lapok és hosszabb ideig működött újságok és folyóiratok is

1937-38: felpezsdülés legszínvonalasabb: Új Európa (1942-1944) volt színvonalas hátország, de ez 1942-re nagyrészt kihátrál Szálasi mögül

Zsidótörvények és rendeletek 1938:XV.tc. 1. zsidótörvény

kereskedelmi és értelmiségi szakmákban max. 20% az izraelita vallásúak aránya

1939:IV.tc. 2. zsidótörvény ipar: max. 12%, értelmiség: max. 6%, állami alk.: 0% a zsidó származásúak arányazsidó származás: akiknek min. 1 szülő vagy 2 nagyszülő izraelita

1941:XV.tc. 3. zsidótörvényFajvédelmi törvény a nürnbergi törvények mintájára tiltja a zsidók és nem zsidók házasságát és nemi kapcsolatát

1942:XV.tc. „4. zsidótörvény” Zsidók tulajdonszerzésének korlátozása, „árjásítás” megalapozása

(1945:IV.tc. Szálasi-féle zsidótörvény)Zsidók és nem zsidók közti házasság felbontásáról

Magyar szélsőjobb 1989 után

Neonácik és újhungaristák– skinheadek (Király B. Izabella)– Györkös István, Ekrem Kemál György, Szabó Albert– 2004: Bácsfi Diána– 2005-től: Pax Hungarica Mozgalom

Nemzeti radikalizmus– MIÉP– HVIM, Budaházy György, Kossuth tér 2006– Kurucinfó– Jobbik– Magyar Gárda

MIÉP, Jobbik

MIÉP– Felső szinten egyértelmű elzárkózás a neonáciktól– De: antiszemitizmus

Jobbik– Kettős beszéd– Kurucinfó-jelenség– Nemzeti ezoterika– szimpatizánsok: rendpártiak + fajvédők + neonácik

Programjuk alapján a Horthy-kori kormánypártokhoz hasonlóak, nem a nyilasokhoz

Náci típusú pártok

Hungarista

pártokFajvédő párt

Nemzeti radikális pártok

keresztény nemzeti pártok

keresztény

pártok

Tanulságok

A szélsőjobboldal megjelenése természetes a tömegdemokráciákban a nemzetállamok korában

A szélsőjobboldal a vészhelyzetben lévő ember ösztönös reakcióinak társadalmi léptékű kivetülése:– Az ismeretlen félelmet ébreszt– A másság undort kelt (Az undor a gyűlölet nyelve!)

A „szélkifogás” csúszós lejtő, könnyen legitimálhatja a szélsőjobboldali gondolkodásmódot

A politika nem rendészeti kérdés > mártírképzés A tabusítás nem megoldás A közöny a kirekesztés nulladik lépcsőfoka

Jövő?

Etnikai ellentétekkel terhelt nemzetállamokban mindig lesz fogékonyság a szélsőjobboldalra

Annál inkább, minél nagyobbak a társadalom belső feszültségei és a bizonytalanságérzet

Köszönetmondás

A kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Letöltés: https://tti.academia.edu/RudolfPaksa