1 . P e d a g ó g ia i f o ly a m a t o k - Fasorfasor.hu/userfiles//files/julianna/pubdocs/tanfert.pdf · 1 . 1 . 4 . Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési

11/6/2017 Tanfelügyelet

https://www.oktatas.hu/tanfel_ertekelo/!/#/eljaras/T0349170032017AInt/ertekeles 1/23

1. Pedagógiai folyamatok

1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés?

1.2. Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikaiköznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi

Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatívdokumentumainak koherens kialakítását.Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatívdokumentumainak koherens kialakítását. Az éves munkaterv összhangbanvan a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. (PP,beszámolók, interjúk)

1.1.1.

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézményműködését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnélfelsorolt adatok), demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatók(például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése,feldolgozása és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézményjelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését.A terület értékelése során megfigyelhető a pedagógiai programban és másstratégiai dokumentumban megtalálható célok megvalósulását biztosítópedagógiai folyamatok tervezési, megvalósítási, ellenőrzési és értékelésirendjének tudatossága. (PP)

1.1.2.

A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézménymunkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik.A munkaközösségek egyeztetnek a kollégákkal, meghatározzák a célokat,feladatokat. Mindenki számára értelmezhető és elfogadható közösértékrendszert dolgoznak ki. (interjúk, beszámolók)

1.1.3.

Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.• Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: • a fenntartóval, • azintézményt támogató intézményekkel és jogi személyekkel, • aminisztériumokkal, a NEFMI vel, • a Gyermekjóléti szolgálattal, • a HumánSzolgáltató Központtal, • a közművelődési intézményekkel. •Önkormányzattal stb. (PP, interjúk)

1.1.4.

Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai ésoperatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik.Rendszeresen nyomon követik a közoktatásban zajló folyamatokat,ezekhez igazodó programot dolgoznak ki. (PP, Munkaterv, beszámolók)

1.1.5.

Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és amunkaközösségek terveivel.Az intézményben tervszerűen és hatékonyan működnek a szakmaimunkaközösségek, meghatározott feladatok szerint. (Munkaközösségekbeszámolója)

1.1.6.



stratégiai célok viszonya?

1.3. Hogyan történik a tervek megvalósítása?

Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikaicéljaival összhangban készülnek.Figyelemmel kísérik a jogszabályi változásokat, tisztában van ezekkövetkezményével és s dokumentumaikat ezzel összhangban készítik.(Pedagógiai Program, Egymást követő két tanév beszámolója, intézményiönértékelés értékelő lapjai, vezetővel készített interjú, pedagógusokképviselőivel készített interjú, Nevelőtestületi kérdőív)

1.2.7.

Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja,és a dokumentumokban nyomon követhető.Az intézmény tervezési dokumentumaiban megjelenő célok koherensegységet mutatnak a megvalósítás dokumentumaiban szereplő adatokkal.(PP, Munketerv, Beszámolók)

1.2.8.

A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelybenmegjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, avezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb.aktuális céljai, feladatai.)A tervezett oktatási-nevelési célok szervesen illeszkednek akerettantervhez. A tantestület a munkájában előtérbe helyezi a tanulás éstanítási folyamat egységét. (PP, Munkaterv, Beszámolók)

1.3.9.

Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek,munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai,stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és adiákönkormányzat bevonásával történik.A munkaközösségek az intézményen belül meghatározott feladatok szerintaktívan működnek. (éves munkaterv, éves intézkedési tervek,munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai).

1.3.10.

Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek,eljárások kiválasztását, alkalmazását.Az intézményi dokumentumokban részletes meghatározzák, szabályozzákaz intézmény nevelési-oktatási céljait, az értékelés módját, gyakoriságát,ezeket a vezetőség számon kéri és ellenőrzi.(PP, Munkaterv, beszámolók,interjúk)

1.3.11.

Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportratervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- ésközösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők,tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárásokteljesülését szolgálják.Teljes mértékben. (Beszámolók, interjúk)

1.3.12.



1.4. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és abeszámolók viszonya?

1.5. Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és ténylegesmegvalósulásának a viszonya?

1.6. Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben?

Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.A dokumentumokban egyértelműen megjelenik az egyes feladatokfelelőse, határideje, a végrehajtás ellenőrzője (Munkaterv, beszámolók,interjúk)

1.4.13.

A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanévtervezése.Az előző évi értékelésre építve fejlesztő célú elemek, nevelési és oktatásifeladatok jelennek meg a munkatervekben. (Munkaterv, beszámolók)

1.4.14.

A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelésirendszerhez.Kiemelten jelennek meg az intézmény hagyományai az éves tervezésben.(Beszámolók, interjúk)

1.4.15.

A pedagógus, tervező munkája során figyelembe veszi az intézményevonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi belsőelvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és csoportokfejlesztési céljait.Intézményében meghatározott célok mentén működő, de demokratikuselvek szerint rendeződő közösség működik. (intrjúk) Az intézményidokumentumokban kiemelt szerepet kap a kompetenciafejlesztésfolyamata. (Mérések elemzése, Munkatervek)

1.5.16.

A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, azesetleges eltérések indokoltak.Az éves tervezés a munkatervekben jól áttekinthető. Változtatások ahumán erőforrás változás miatt szükségesek voltak. Előző években igennagy volt a pedagógusok vándorlása, vibrálás az alsó tagozatban.(beszámolók)

1.5.17.

A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban,valamint a tanulói produktumokban.(Naplók, tanulói munkák, plakátok, dekorációk.: helyszíni áttekintés,intézményi bejárás)

1.5.18.

Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézménybenbelső ellenőrzést végeznek.

1.6.19.



1.7. Hogyan történik az intézményben az értékelés?

1.8. Milyen a pedagógiai programban meghatározott tanulóiértékelés működése a gyakorlatban?

Intézményben kialakították a belső önértékelés feltételeit. Az intézkedésitervet az intézményi sajátosságok figyelembe vételével fejlesztették ki. Aterv megvalósulását figyelemmel kísérik, a vezetőség segíti a BECSmunkáját.

Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyengyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz.A munkatervben nyomon követhető az ellenőrzési terv személyekre,feladatokra leosztva. Alsós kollégák folyamatosan hospitálnak egymásnál,megbeszéléseket tartanak, ötleteikkel, véleményükkel segítik egymásmunkáját. (interjúk)

1.6.20.

Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének éshatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat.A kompetenciamérések eredményeit beépítik a tervezés folyamatába.Elemzik az eredményeket, célokat, feladatokat határoznak meg hozzá.Belső méréseket is dolgoztak ki. (interjú, helyszíni dokumentumok: mérésmatematikából)

1.6.21.

A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi,szükség esetén korrekciót hajt végre.Az országos és helyi mérések eredményeit fejlesztő célzattal építi be aziskola fejlesztési folyamataiba. (mérés értékelés dokumentumai)

1.6.22.

Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésbenés a pedagógusok önértékelése során is.Mindenki számára értelmezhető és elfogadható közös értékrendszertdolgoznak ki. A megvalósítás során figyelembe veszik a megváltozottkörülményeket, ezekhez igazodni képesek. (PP, Beszámolók)

1.6.23.

Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik,alapját az intézményi önértékelési rendszer jelenti.A munkafolyamatok tervezésénél meghallgatják és figyelembe veszik aegymás véleményét. Az intézményben hatékony önértékelő-rendszertműködtetnek. Figyelembe veszik a kapott adatokat, azokat a fejlesztésalapjául használják fel. (Önértékelési dokumentumok)

1.7.24.

Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetéseirányítja, az önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagjarészt vesz.A feltárt gyengeségek kiküszöbölésére hatékony programokat dolgoz ki avezetőség, azokat meg is valósítja. A tervezéshez és megvalósításhozkikéri a vezetőtársak, munkatársak véleményét. (vezetői, munkaközösség-vezetői beszámolók, interjúk)

1.7.25.



1.9. Mi történik az ellenőrzés, mérés, értékelés eredményével?(Elégedettségmérés, intézményi önértékelés pedagógus-értékelés,tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.)

Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulókadottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszerműködik.A DIFER, a kompetencia és a belső mérések eredményeit elemzik ésfejlesztési terveket készítenek folyamatosan a fejlődés érdekében. Belsőmatematika mérőeszközt dolgoztak ki. A kompetencia mérésekeredményét figyelemmel kísérik. (Mérések dokumentumai, helyszínidokumentumelemzés, interjúk)

1.8.26.

A tanulók értékelése az intézmény alapdokumentumaibanmegfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelésirendszer) alapján történik.Pedagógiai Programban szabályozottan, elfogadottan működtetik. (PP)

1.8.27.

A pedagógusok az alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelésirendszert és módszereket, azok szempontjait az általuk megkezdettnevelési-oktatási folyamat elején megismertetik a tanulókkal és aszülőkkel.Az intézményi dokumentumokban részletes szabályozza az értékelésmódját, gyakoriságát, ezeket számon kéri és ellenőrzi. Ez a partnerekszámára is elérhető a honlapon. (PP, Házirend)

1.8.28.

Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulóiteljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelésieredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervetkészítenek.E-napló, belső matematika mérés anyag, mérések kiértékelése,eredmények elemzése megtalálható. (Mérési eredmények dokumentumai.)

1.8.29.

A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak atanulónak és szüleinek/gondviselőjének.Figyelembe veszi a kapott adatokat, azokat a fejlesztés alapjául használjafel és tájékoztat. (szülői kérdőív, intrjúk)

1.8.30.

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése,módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információkfelhasználása.A munkaközösségek közötti információcsere segíti a folyamatot. (Mk.beszámolók)

1.9.31.

Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredményekelemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és azintézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végezszükség esetén.Figyelembe veszik a kapott adatokat, azokat a fejlesztés alapjáulhasználják fel. (Mk. beszámolók, interjúk)

1.9.32.



1. Pedagógiai folyamatok

A kompetencia értékelése:Fejleszthető területek:

Tehetséggondozás és felzárkóztatás komplexen eredményesebb legyen: még többszakember segítségét bevonni. SNI-s gyerekek felvétele csak a feltételek meglétével:szakemberek számának növelése. Kompetencia alapú oktatás erősítése. Angol nyelvkimeneti mutatóinak erősítése.Kiemelkedő területek:

Erős hitbeli elkötelezettség. Erős közösségformálás. Különös figyelem és törődés agyerekekkel és egymással. Keresztyén értékrend hiteles képviselete. Erőshivatástudat és összetartás a nevelőtestületben. Alsó-felső átmenetet tudnak építeni,az állandóság révén maradnak gyerekek, kevesebbet visznek el hat-nyolc osztályosgimnáziumba. Óvónők és tanítók együttműködése, kapcsolattartása. SNI-s tanulókrakülön fejlesztési tervet készítenek. Felzárkóztatással, egyéni fejlesztéssel,differenciálással segítik munkájukat.

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzítettszemélyiségfejlesztési feladatok?

Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információkalapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel akiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására.A tehetségfejlesztést és a felzárkóztatást az intézmény kiemelt területekéntkezeli irányító munkájában. Ehhez különös figyelemmel értékeli a tanulásieredményeket és úgy tervezi meg a humán erőforrási igényeit is. (PP,Munkatervek, interjúk)

1.9.33.

A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése,segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (példáulpályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése ésbevonása természetes gyakorlata az intézménynek.Szakmai előadókat hívnak, továbbképzésekre járnak, egymásnálhospitálnak, ötletelnek. (interjúk)

1.9.34.

A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők azeredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, adiákönkormányzati munkára, az egyéni fejlesztésre).Intézményben határozott célok mentén működő, de demokratikus elvekszerint rendeződő közösség működik. Az eredmények a beszámolókbanjól nyomon követhetőek.(interjúk)

2.1.1.

Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát.2.1.2.



2.2. Hogyan fejlesztik az egyes tanulók személyes és szociálisképességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylőtanulókra)?

2.3. Hogyan történik a tanulók szociális hátrányainak enyhítése?

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységkiemelten: A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek,differenciálás megjelenik. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózásátsegítő pedagógia kiemelten jelen van. (Nevelőtestületi interjú)

A tanulók személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmasmódszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak a pedagógusok azintézményben.Az alul teljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényűtanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak. (nevelőtestületi interjú,beszámolók)

2.1.3.

A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a tanulók személyes ésszociális képességeinek fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukatmegosztják egymással.Teljes mértékben. (interjúk)

2.2.4.

A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges,fejlesztési korrekciókat hajtanak végre.Az országos és helyi mérések eredményeit fejlesztő célzattal építik be aziskola fejlesztési folyamataiba.(mérések értékelése dokumentumok,interjúk)

2.2.5.

A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézménydokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívülitevékenységek), DÖK programokban.A programban meghatározott, az iskolában folyó nevelő-oktató munkapedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásaikonkrétak-e, rendelhető-e hozzájuk tevékenység, megfelelnek-e azintézmény lehetőségeinek, reálisak. (Nevelőtestületi interjú, kérdőív,értékelési dokumentumok)

2.2.6.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek apedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő,fejlesztő és oktató munkájukban.A családlátogatást fontosnak tartják és alkalmazzák. Egyéb közösségiprogramokra bevonják a családokat az együttműködés ésinformációáramlás érdekében. (szülői kérdőív, interjú,nevelőtestületiinterjú)

2.3.7.

Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezikminden tanuló szociális helyzetéről.

2.3.8.



2.4. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják atanulást?

2.5. Hogyan történik a tanulók egészséges és környezettudatoséletmódra nevelése?

A Pedagógiai Programban kiemelten megjelenik az ifjúságvédelmifeladatok ellátása, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység.

Az intézmény támogató rendszert működtet: felzárkóztatást célzó egyénifoglalkozást szervez, integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be isvezeti, képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, ésműködteti is ezeket, célzott programokat tár fel, kapcsolatot tart fennvalamely szakmai támogató hálózattal, stb.A Pedagógiai Programban osztályfőnöki feladatainak és hatáskörnekhatározzák meg: A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatospedagógiai tevékenységet, a tehetség, képesség kibontakoztatását segítőtevékenységeket, a differenciálást, a tanulási kudarcnak kitett tanulókfelzárkózását segítő pedagógiát, a beilleszkedési, magatartási és tanulásinehézségekkel küzdők segítését. A szakmai munkaközösségekmunkatervében pedig látható a megvalósítás folyamata.

2.3.9.

Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiaiprogramjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek,eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésénekmegtervezése.Fejlesztő pedagógussal együttműködve. A szakmai munkaközösségekmunkatervében a differenciálás, a kooperatív csoportmunka, projektmunka, fejlesztési célok, feladatok megtalálhatóak. A kompetenciamérések ( öt évre visszamenőleg) eredményei alapján pedig a fejlesztésiterv, feladatok meghatározása a mérési eredmények dokumentumbanrészletesen elemzi az eredményeket és meghatározza a célokat.(PP,munkatervek, interjúk)

2.4.10.

Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényűtanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak.SNI-s tanulókra külön fejlesztési tervet készítenek. Felzárkóztatással,egyéni fejlesztéssel, differenciálással segítik munkájukat. (nevelőtestületiinterjú, beszámolók)

2.4.11.

A pedagógusok az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelőtanulási eszközöket biztosítanak, alkalmazva a tanulás tanításamódszertanát.A felzárkóztatás kiemelt feladat az intézményben, a lemaradó tanulóktervszerűen és rendszeresen kapnak segítséget. Az intézménylehetőséget teremt a tehetség kibontakoztatására. A nevelés és oktatásszemélyre szóló: a pedagógusok ismerik a tanulókat, testi és szellemiképességeiket, törődnek értelmi, érzelmi fejlődésükkel. (PP, munkatervek,interjúk)

2.4.12.



2.6. Hogyan segíti az intézmény a tanulók együttműködését?

2.7. Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyenkeretek között valósulnak meg?

Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete ésgyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervbenszerepel, a beszámolókból követhető.Egészségnapot, projekt hetet tartanak, gyakorlatban is alkalmazzák. Azintézmény hangsúlyt fektet a tanulók környezettudatos nevelésére.(Nevelőtestületi interjú) Tanórákon, foglalkozásokon és minden szabadidőstevékenység során - stb.- alkalom nyílik arra, hogy egészségfejlesztéstörténhessen. (nevelőtestületi kérdőív)

2.5.13.

A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatbanalkalmazzák a téma elemeit.Igen. (beszámolók, interjúk)

2.5.14.

A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplőközösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény.Az intézményben nagy hangsúlyt kap a nevelés. Az intézményben atanulók megismerik az erkölcsi normákat, képessé válnak arra, hogytudatosan vállalt értékrend szerint alakítsák életüket. (Nevelőtestületiinterjú, nevelőtestületi kérdőív)

2.6.15.

A pedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatánakismeretével, és az alapján valósítják meg a rájuk bízott tanulócsoportok,közösségek fejlesztését.A diákcsoportokat együttműködés és előítélet-mentesség jellemzi.(Nevelőtestületi interjú, nevelőtestületi kérdőív)

2.6.16.

A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatokmegvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, adiákönkormányzat tevékenységére, az intézményi hagyományokápolására, a támogató szervezeti kultúrára.Az előző évi értékelésre építve fejlesztő célú elemek, nevelési és oktatásifeladatok jelennek meg a munkatervekben. (Munkatervek, interjúk, vezetőibeszámoló)

2.6.17.

Az intézmény gondoskodik és támogatja a pedagógusok, valamint atanulók közötti folyamatos információcserét és együttműködést.Az intézményen belüli információáramlás több irányú, a testület tagjaiidőben megkapják a munkájukhoz szükséges információkat.(Nevelőtestületi interjú, nevelőtestületi kérdőív, szülői interjú)

2.6.18.

Közösségi programokat szervez az intézmény.Csapatépítő továbbképzésen, élménypedagógiai programon vettek részt apedagógusok. Szülőkkel hagyományőrző programokat szerveznek.(interjúk)

2.7.19.



2. Személyiség- és közösségfejlesztés


Nem kívánunk megjelölni fejleszthető területet.Kiemelkedő területek:

A családlátogatást fontosnak tartják és alkalmazzák. Egyéb közösségi programokrabevonják a családokat az együttműködés és információáramlás érdekében: szülőimunkaközösség, szülői imakör, szülők iskolája Hagyományápolás által a közösségiéletre nevelés. Karitatív tevékenység. Énekkar magas színvonalú működése.Táborok: gyülekezethez kötődik a Cimbora tábor. Közösségfejlesztés. (Interjúk,kérdőívek, beszámolók)

3. Eredmények

3.1. Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván azintézményben?

Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat.Iskolai közös programokon vesznek részt, bekapcsolódnakkirándulásokba, osztályprogramokba, szervezésben iskola napba is.

2.7.20.

A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek aközösségfejlesztésben.Az intézmény bevonja-e a szülőket a közösség életébe, az intézményihagyományok ápolásába, iskolai foglalkozásokba. Kirándulások, nyílt órák,iskola napok , Családi nap Szülői estek, adománygyűjtő bál, Julianna nap,karácsonyi vásár, Szülői ima óra, SZMK, stb.(szülői kérdőív, interjúk)

2.7.21.

Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti éstanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába.Az intézményben a diákoknak, szülőknek lehetőségük van arra, hogybekapcsolódjanak az őket érintő döntések előkészítésébe, véleménytnyilvánítsanak, és változásokat kezdeményezzenek. (beszámolók,kérdőívek, interjúk)

2.7.22.

A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákokönszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek.Az intézményben a tanulók szüleivel való kapcsolattartás formáimegfelelőek, hatékonyan biztosítják a szülők számára, hogyhozzájussanak az intézménnyel és gyermekükkel kapcsolatosinformációkhoz.

2.7.23.

Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanításeredményessége.

3.1.1.



Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: okompetenciamérések eredményei o tanév végi eredmények – tantárgyra, 2évre vonatkozóan o versenyeredmények: országos szint, megyei szint,tankerületi szint, települési szint o továbbtanulási mutatók ovizsgaeredmények o elismerések o lemorzsolódási mutatók (évismétlők,magántanulók, kimaradók, lemaradók) o elégedettségmérés eredményei(szülő, pedagógus, tanuló) o neveltségi mutatók o stb. Az intézménybenfolyó nevelő-oktató munka során folyamatosan vizsgálják, hogy apedagógiai programban megfogalmazott célok elérése reális-e az elérteredmények alapján. Az intézmény eredményeinek elemzése, az értékeléseredményének visszacsatolása folyamatosan jelen van. Akompetenciamérések ill. házon belüli mérések eredményeiről korrektinformációt adnak, meghatározzák a fejlesztéshez, változtatáshozszükséges lépéseket. A pedagógiai folyamatokat átgondolják, megtervezik,levonják a megfelelő konzekvenciát és megalkotják a fejlesztési és atehetséggondozáshoz szükséges terveket.(PP, Mérések elemzése,interjúk, beszámolók)

Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményiműködés szempontjából kulcsfontosságú sikertényező indikátorokazonosítása.A szakmai munkaközösségek a kerületi munkaközösségekkel tartják akapcsolatot. A jogszabályban előírt együttműködő partnerekkelegyetértésben (diákönkormányzat és szülői szervezet;Alaptevékenységek: 85.10 iskolai előkészítő oktatás 85.20 1-4. évfolyam,mint az oktatás első szintje, alapfokú oktatás 85.31 5-8. évfolyam, azoktatás felső szintje, az általános alapfokú oktatás befejező része, amásodik szint első foka A Kollégiumi Tanácsot a fenntartó képviselői, azigazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. A igazgató közvetlenmunkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak: • iskolaiintézményvezető • óvodai intézményvezető • gazdasági vezető •gondnokságvezető A Kollégiumi Tanács hetente 1 alkalommal operatívtanácskozást tart, amelyen a fenntartó és az intézmény összehangolja alegfontosabb feladatokat, azoknak elvégzési ütemét. (SZMSZ)

3.1.2.

Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket:kompetenciamérések eredményei, tanév végi eredmények – tantárgyra, 2évre vonatkozóan, versenyeredmények: országos szint, megyei szint,tankerületi szint, települési szint, továbbtanulási mutatók,vizsgaeredmények, elismerések, lemorzsolódási mutatók (évismétlők,magántanulók, kimaradók, lemaradók), elégedettségmérés eredményei(szülő, pedagógus, tanuló), neveltségi mutatók.A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosításátfolyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. Öt évrevisszamenőleg az országos kompetenciaeredményekről a mérésidokumentumban elemzik az eredményeket, célokat határoznak meg ésfeladatokat. Folyamatos javulás látható. (Kompetenciamérésekeredményeinek elemzése dokumentum)

3.1.3.

Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinakteljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembevételével)emelkedik/a jó eredményt megtartják.Országos szint fölé mentek azóta. (Mérési dok.)

3.1.4.



3.2. Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézmény?

3.3. Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket?

3.4. Hogyan kísérik figyelemmel a tanulók további tanulási útját?

Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulásaaz elvártaknak megfelelő.Folyamatosan elemzik, hogyan viszonyul az iskola mérési teljesítménye azországos átlaghoz és a hozzá hasonló iskolák átlagához(kompetenciatípusonként és mért évfolyamonként).Több évrevisszamenőleg megtalálhatók a kitűzött célok, fejlesztési stratégiák. Azeredmények elemzése megtörtént, egyenletes javulás látható. (Mérésidok.)

3.2.5.

Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelttárgyak oktatása eredményes, amely mérhető módon is dokumentálható(versenyeredmények, felvételi eredmények, stb.).

3.2.6.

Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul.A tantárgyi koncentráció jegyében a fejlesztést szem előtt tartva a kollégákcéltudatos tervvel összefogva javítottak az eredményeken. (OKM elemzés,Munkatervek, Beszámolók)

3.2.7.

Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel.3.2.8.

Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szólóinformációk belső nyilvánosságáról.Havonta nevelési értekezleteket tartanak. A munkaközösségekfolyamatosan egyeztetnek a megfelelő információáramlás érdekében. Ahonlapot frissítik. (beszámolók, interjúk)

3.3.9.

Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonásaés visszacsatolása tantestületi feladat.Szakmai munkaközösségek belső tudásmegosztással, hospitálásokkal,célok meghatározásával támogatják az eredményes oktatást, nevelést.(Beszámolók, munkatervek)

3.3.10.

A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek azintézményi önértékelés eljárásában.Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredményekelemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és azintézmény - szükség esetén - a mérési-értékelési eredményekfüggvényében korrekciót végez. (Nevelőtestületi kérdőív, vezetőitanfelügyelet utáni fejlesztési terv)

3.3.11.

A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van.3.4.12.



3. Eredmények


Stabilizálni a létszámot: az iskolának a lelki oldal mellett erősödjön a szakmai karakter.Egyéni arculat: módszertanilag többletet nyújtani. (vezetői interjú, interjúk, szülőikérdőív) A kompetencia mérések eredményeinek továbbra is a folyamatos javítása.Kiemelkedő területek:

Az intézmény eredményeinek elemzése, az értékelés eredményének visszacsatolásafolyamatosan jelen van. A kompetenciamérések ill. házon belüli mérésekeredményeiről korrekt információt adnak, meghatározzák a fejlesztéshez,változtatáshoz szükséges lépéseket. A pedagógiai folyamatokat átgondolják,megtervezik, levonják a megfelelő konzekvenciát és megalkotják a fejlesztési és atehetséggondozáshoz szükséges terveket. Mérési-értékelési módszerek jólműködnek, az óralátogatások rendszere hasznos. (vezetői interjú, interjúk, szülőikérdőív, beszámolók)

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

4.1. Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek azintézményben, melyek a fő tevékenységeik?

Vannak visszajelzések, de ez még érdemi visszajelzést nem jelez. Zömmelgimnáziumba mennek tovább. 20-ból 18 gimnáziumba. A tanulókat őszrevisszahívják egy beszélgetésre, és ők beszámolnak, milyen helyenvannak, milyen élményeik vannak. Sokan visszajárnak és mesélnek.Vannak visszajelzések. Karácsonyi vásárra is visszahívnak voltJuliannásokat. Kapcsolat ápolása megmarad.(vezetői interjú,nevelőtestületi interjú)

A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munkafejlesztésére.• diákjaik felkészítése a továbbtanulásra – felvételi, év végi vizsgák •pályaválasztás segítése • tudományos előadások, kirándulásokszervezése (Munkaközösség munkaterve)

3.4.13.

Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportokegyüttműködése jellemző (szakmai) munkaközösségek, egy osztálybantanító pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok.A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket,önálló munkaterv szerint dolgoznak. Az intézmény belsőkapcsolatrendszerének középpontjában a támogató szervezeti struktúraáll, amely a pedagógusok szakmai együttműködésén (munkaközösségek)alapszik. A nevelő-oktató munka érdekében tervszerűen működő,folyamatos megújulásra képes, innovatív közösségek munkaközösségeketalakítottak ki.(beszámolók, interjúk)

4.1.1.



4.2. Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben?

A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket,önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célokfigyelembevételével határozzák meg.Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amelytervezett és szervezett formában zajlik. (beszámolók, interjúk)

4.1.2.

A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott.Teljes mértékben. (SZMSZ, Munkaterv, Beszámolók, interjúk)

4.1.3.

Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amelytervezett és szervezett formában zajlik.A munkaközösségek célja: az intézmény pedagógiai programja,munkaterve alapján az azonos műveltségi területen működő pedagógusokminőségi és szakmai együttes, közös munkájának hatékonymegvalósulása; széleskörű műveltség igényének kialakítása a diákokbanés a munkaközösségek szoros együttműködése a cél érdekében.(Munkaközösségek beszámolója)

4.1.4.

Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüliegyüttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekébentámaszkodik a munkájukra.A munkaközösségek fő célja az intézményben folyó nevelő-oktató munkaszínvonalának és minőségének segítése, fenntartása, melyet azintézményvezető támogat. (vezetői beszámoló)

4.1.5.

A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatokmegvalósításának ellenőrzése, értékelése.Az elmúlt években szükséges módon nagy hangsúlyt fektettek a felsőtagozat szakmai erősítésére, az alsós szakmai munka erősítéseérdekében szükségesnek látta a vezető egy alsós igazgatóhelyetteskinevezését. Így az együttműködés és a pedagógiai folyamatokmegvalósítása jobban megvalósult. (Vezetői beszámoló)

4.1.6.

A tanulók nevelése-oktatása érdekében a szakmai közösségektevékenységén túl a pedagógusok kezdeményezően együttműködnekegymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a felmerülőproblémák megoldásában.A fejlesztéseket és pszichológiai ellátást idén is a Református EGYMImunkatársai látták el. A Bethesda KIDS vezetőjével konzultálnak, a jövőrevaló együttműködés érdekében. Nagy segítség a folyamatosan bővülőszakembergárda (iskolalelkész, pszichológus, gyógypedagógusok,EGYMI). (vezetői beszámoló)

4.1.7.

Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmaiműhelymunka.A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése,segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például

4.2.8.



4.3. Hogyan történik az információátadás az intézményben?

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

A kompetencia értékelése:

pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése ésbevonása természetes gyakorlata az intézménynek.(beszámolók, interjúk)

Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jógyakorlatok ismertetése, támogatása.Négy munkaközösség működik. A tudásmegosztás, továbbképzésekről abeszámolók, jó gyakorlatok megosztása közösségeken belül működik.(Munkaközösség vezetők beszámolója)

4.2.9.

A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komolyfeladatot vállalnak.Teljes mértékben. (interjúk, beszámolók)

4.2.10.

Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert(eljárásrendet) alakítottak ki.Havonta nevelőtestületi értekezlet, munkaközösségi megbeszélések,email. (munkaterv, interjúk)

4.3.11.

Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony azinformációáramlás és a kommunikáció.Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükségesinformációkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. A szervezeten belüliinformációáramlást hatékonyan kialakították. A továbbképzésekrőlegymásnak beszámolnak a kollégák. (beszámolók, interjúk)

4.3.12.

Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapúeszközeivel.Igen. (interjúk)

4.3.13.

Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükségesinformációkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.Tanári szobában is kitéve minden információ. (Az intézmény bejárásasorán szerzett tapasztalat)

4.3.14.

Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői atémában érdekeltek.Nevelőtestületi értekezletet havonta tartanak a tervezés, célokmeghatározása, feladatvállalás jegyében. A szakmai megbeszélések másalkalmakkor történnek. (beszámolók, interjúk)

4.3.15.

A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóbanvagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.Teljes mértékben.(beszámolók, interjúk)

4.3.16.



Fejleszthető területek:

Nem kívánunk fejleszthető terület megjelölni.Kiemelkedő területek:

Pedagógus és szülői összefogás, segítségnyújtás. Belső kapcsolatok terén erős amunkaközösségi szintű kapcsolati háló. Zeneszeretet: egyházi zenék és ifjúsági zenemagas színvonalon. Továbbképzésekre, megújulásra lehetőséget teremtenek, avezetőség támogató ebben és megteremti a feltételeket. Alapvetően biztosítottak amindennapi hatékony működéshez szükséges feltételek. (Intézményi bejárás ésinterjúk, beszámolók, kérdőívek tapasztalata.)

5. Az intézmény külső kapcsolatai

5.1. Melyek az intézmény legfontosabb partnerei?

5.2. Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma?

Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetésirányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük akulcsfontosságú partnerek kijelölése.A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosításátfolyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. Az intézményfontosnak tartja a külső partnerekre vonatkozó kapcsolati rendszerét, ezértazt megtervezi, kialakítja és működteti. A partnerekkel kialakítottkapcsolatrendszeren keresztül felméri a partnerek igényeit, elégedettségétés befogadja innovatív ötleteiket. Az intézmény kihasználja azokat alehetőségeket, ahol a környezete számára bemutathatja eredményeit, ésmegjelenik a szűkebb/tágabb közösség (szakmai szervezet, település)életében is feladatvállalásaival. (Munkaterv, beszámolók, interjúk, bejárás)

5.1.1.

A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára.Az SZMSZ-ben megtalálható a külső kapcsolatok tételes felsorolása.

5.1.2.

Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekrőltartalomleírással is rendelkezik.(SZMSZ)

5.2.3.

Az intézmény terveinek elkészítése során megtörténik az érintett külsőpartnerekkel való egyeztetés.Külső partnerek: • Magyarországi Református Egyház Zsinatának OktatásiIrodája Református Pedagógiai Intézet • Református EgységesGyógypedagógiai és Módszertani Intézmény, Bethesda KIDSz Reformátusköznevelési intézmények • Bp. VII. kerületi köznevelési intézmények • Bp.Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata Molnár AntalZeneiskola • Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat • Bischitz JohannaIntegrált Humán Szolgáltató Központ, VII. Kerületi Védőnői Szolgálat (PP)

5.2.4.



5.3. Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézményeredményeiről?

5.4. Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint,járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)?

5. Az intézmény külső kapcsolatai


Igény lenne aula, közösségi terület kialakítására: megoldás, partner, támogatómegtalálása. (szülői interjú)Kiemelkedő területek:

Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerekigényeinek, elégedettségének megismerése.Igen.

5.2.5.

Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése.Szülők érdemjegy és egyéb ügyben panaszt emelhetnek. Kezeléséről aPP-ben.

5.2.6.

Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesztájékoztatási kötelezettségeinek.(Honlap)

5.3.7.

Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (azinformációátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú).Igen.

5.3.8.

A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosításátfolyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik.(szülői kérdőív)

5.3.9.

Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetekmunkájában és a helyi közéletben.Gyülekezeti tevékenység.

5.4.10.

A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionálisrendezvényeken.Teljes mértékben. (beszámolók, munkatervek, interjúk)

5.4.11.

Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerikkülönböző helyi díjakkal, illetve az ezekre történő jelölésekkel.Béres Ferenc Országos Éneklő Versenyt szerveznek.

5.4.12.



Reggeli áhítat, törődés. Lelki, családi gondozás. Sok visszatérő diák megy segíteninyári munkára, táborokba, visszajárnak karitatív tevékenységre. A vezetőségigyekszik megragadni azokat a lehetőségeket, amelyek a szervezeti feltételeketjavíthatják.Vezetői interjú Számos területen jó a kapcsolatunk, pl, fenntartóval, SZMKközösséggel, önkormányzattal, zeneiskolával, RPI-vel. Nyitott, és lehetőségekkel telikapcsolatrendszer jellemzi az iskolát. Gyülekezet felé jó a kapcsolatrendszer. Azeneiskolával jó a kapcsolat. Tájékoztatási kötelezettsége a jogszabálynak megfelelő.

6. A pedagógiai munka feltételei

6.1. Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény képzésistruktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

6.2. Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különlegesbánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának?

Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai programmegvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat afenntartó felé.Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpelrendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás-szükségletéről. Ahumánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerültproblémákat idejében jelzi a fenntartó számára. Az intézményműködésének minőségét nagymértékben meghatározza a rendelkezésreálló tárgyi és humán infrastruktúra, ezért különösen fontosnak tarják hogyaz intézmény a rendelkezésre álló lehetőségeit a lehető legjobbanhasználja ki. Az intézmény a tanulási-tanítási folyamat tárgyi környezetét apedagógiai céljainak megfelelően alakította ki. Az intézményi céljánaktekinti az együttműködő, motiváló szakmai környezet kialakítását. (PP,Munkaterv, beszámoló, interjúk)

6.1.1.

Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozóintézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzésistruktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait.A folyamatosan egyeztet és felméréseket végeznek szakemberekbevonásával az épület felújítási teendőiről, lehetséges bútor, informatikaiés taneszköz-fejlesztések lehetőségeiről. (vezetői beszámoló, interjúk,bejárás)

6.1.2.

Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedésitervvel.A tárgyi környezete a különleges bánásmódot igénylő tanulóknevelésének, oktatásának megfelelő. A pedagógusok a cél érdekébennyitottak az új módszerekhez, tanulásszervezési eljárásokhoz.(interjúk,intézményi bejárás)

6.2.3.

Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztésmegtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök.

6.2.4.



6.3. Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága?

6.4. Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény képzésistruktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak?

6.5. Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyenszervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz?

Igen. (bejárás, vezetői interjú)

Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktatómunkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuknyomon követhető.Projektor, számítógép van a termekben, alkalmazzák a kollégák.(Intézmény bejárása, interjúk)

6.3.5.

Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpelrendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás-szükségletéről.Igen. (vezetői beszámoló, interjúk, bejárás)

6.4.6.

A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerültproblémákat idejében jelzi a fenntartó számára.Igen. (vezetői beszámoló, interjúk, bejárás)

6.4.7.

A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában aszakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.Törekszenek egyenlő terhelésre, de az egyének teherbírása is más ésmás. A feladatok leosztásában a munkaközösségek vezetői is segítenek,mert nagyobb rálátásuk van a kisebb csoportjukra. (vezetői ésnevelőtestületi interjú)

6.4.8.

A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munkafeltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.

6.4.9.

Az intézmény pedagógus továbbképzési programját az intézményi célokés szükségletek, az egyéni életpálya figyelembe vételével alakították ki.Továbbképzésekre, megújulásra lehetőséget teremtenek, a vezetőségtámogató ebben és megteremti a feltételeket. (továbbképzési terv)

6.4.10.

A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésénekfeladataira.Igen. (vezetői pályázat, beszámolók, interjúk)

6.4.11.

Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti éstanulási kultúra fejlesztésében.Igen. (interjúk, vezetői beszámoló)

6.5.12.



6.6. Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtőmunkája?

6.7. Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás,felelősség- és hatáskörmegosztás?

Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott,elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik.Igen. (PP, interjúk, beszámolók)

6.5.13.

Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére amagas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző.Idén négy munkaközösség volt. Két alsós, két felsős. Önértékelésicsoportnak is a munkaközösség vezetők a tagjai. Alsósoknál a vezetőségtámaszkodott a véleményükre. Felsős szakmai formában szerveződik.Hatékonyan együttműködnek. (interjúk, beszámolók)

6.5.14.

Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési éspedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.Szakmai tudásmegosztás működik. (interjúk)

6.5.15.

Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek azintézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezetműködésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik.Kiemelten jelennek meg az intézmény hagyományai az éves tervezésben.(beszámolók, interjúk)

6.6.16.

Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják azintézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.Őrzik, ápolják múltjukat, megismertetik a hagyományokat a gyerekekkel,szülőkkel is. (interjúk, intézményi bejárás)

6.6.17.

A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározásaegyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak.Igen. (interjúk, beszámolók)

6.7.18.

A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapjántörténik.Törekszenek rá. (interjúk)

6.7.19.

A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyiszabályozásában (SZMSZ) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladatmegvalósulását.Teljes mértékben.

6.7.20.



6.8. Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe?

6.9. Milyen az intézmény innovációs gyakorlata?

6. A pedagógiai munka feltételei


Nem kívánunk fejleszthető területet megjelölni.Kiemelkedő területek:

Továbbképzésekre, megújulásra lehetőséget teremtenek, a vezetőség támogatóebben és megteremti a feltételeket. Alapvetően biztosítottak a mindennapi hatékonyműködéshez szükséges feltételek. A vezetőség igyekszik megragadni azokat alehetőségeket, amelyek a szervezeti feltételeket javíthatják.

7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadotttantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott

Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés-előkészítésbetörténő bevonása – képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírásokalapján.Igen. (beszámolók, interjúk)

6.8.21.

Ennek rendje kialakított és dokumentált.Igen. (beszámolók)

6.8.22.

Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésükszerint javaslatokkal segítik a fejlesztést.A pedagógusok innovatívak, igyekeznek megújulni: Továbbképzésekrőlbeszámolók működnek. Pl. LEGO csomag, a kollégák voltak módszertaniképzésen, aki nem volt, az informálódik. A munkaközösségen belül ezműködik. (interjúk)

6.9.23.

Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatívgondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.Igen. Interjúk, beszámolók, továbbképzési terv.

6.9.24.

A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére,alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés.Teljes mértékben.

6.9.25.



elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazottcéloknak való megfelelés

7.1. Hogyan jelennek meg a Kormány és az oktatásért felelősminiszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumbanmeghatározott célok a pedagógiai programban?

7.2. Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemeltstratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása?

Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásértfelelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumbanfoglaltakkal.Az intézmény a stratégiai céljainak megvalósulását folyamatosan nyomonköveti, ciklikusan értékeli. A tartalmi szabályozók, a környezet változása,az intézményi eredmények ismeretében felülvizsgálta. Nem volt szükség acélok eléréséhez vezető tevékenységeken változtatni. Az intézmény napigyakorlatában jelen van a folyamatos tájékozódás, elvárásoknakmegfelelés. (PP, Munkaterv, beszámolók, interjúk, bejárás)

7.1.1.

A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangbanfogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.Teljes mértékben. (PP)

7.1.2.

Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjábanfoglaltak megvalósulását.Teljes mértékben.(PP, Munkaterv)

7.2.3.

Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinekterveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési,intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.Teljes mértékben.(PP, Munkaterv, beszámolók, interjú)

7.2.4.

A tervek nyilvánossága biztosított.Teljes mértékben.(PP, Munkaterv, beszámolók, interjú)

7.2.5.

A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv)jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok,feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók.Teljes mértékben.(PP, Munkaterv, beszámolók, interjú, Mérésidokumentumok)

7.2.6.

A képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében,azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmaitudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek,elvárásainak.Teljes mértékben.(PP, Munkaterv, beszámolók, interjú, Továbbképzési terv)

7.2.7.



7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozódokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programbanmegfogalmazott céloknak való megfelelés


Nem kívánunk fejleszthető területet megjelölni.Kiemelkedő területek:

A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozódokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programbanmegfogalmazott céloknak megfelel az intézmény.

A tanítási módszerek, a nevelő-oktató munkát támogató papír alapú ésdigitális tankönyvek, segédanyagok kiválasztása és alkalmazásarugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.Nyitottak az új módszerekre, most már mindenhol van projektor,számítógép és elegendő digitális eszköz. Az interaktív Mozabookothasználják, erre külön képzés volt. Taneszközök (tankönyv, munkafüzet,térkép, stb.) kiválasztása a hatályos és vonatkozó jogszabályokbetartásával történik. A tanulók fizikai állapotának méréséhez NETFIT®, aNemzeti Egységes Tanulói Fittségi Tesztet alkalmazzák. (PP, interjúk,intézményi bejárás)

7.2.8.

Documents

1 . P e d a g ó g ia i f o ly a m a t o k - Fasorfasor.hu/userfiles//files/julianna/pubdocs/tanfert.pdf · 1 . 1 . 4 . Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési