HITKÖZSÉGI HÍRADÓ

A LAP ALAPÍTVA 5756-BAN

h b152. SZÁM

Támogatónk

2009. JANUÁR – KISLEV-TEVET 5769. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA VII. REG. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

NEM AZ A ZSIDÓ, AKINEK A SZÜLEI AZOK VOLTAK, HANEM AKINEK A GYERMEKE IS AZ LESZ! (Simon Peres)

Az épület előtt a lezárt Eötvös utcá-ban Schwezoff Dávid kántor énekeután Paszternák Tamás koordinátorköszöntötte a megjelenteket, köztükZeev Bokert Izrael állam pozsonyinagykövetét, MUDr. Bastrnák Tiborparlamenti képviselőt, Komárom várospolgármesterét, Andruskó Imre parla-menti képviselőt a városi hivatal veze-tőit, az önkormányzati képviselőket, atársegyházak megjelent lelkészeit.

Pasternák Antal elnök nyitotta amegemlékezések sorát, gondolataibankiemelte az emlékezés és az emlékez-tetés fontosságát. MUDr. Bastrnák Ti-bor polgármester szlovák és magyarnyelven elmondott hozzászólásábanörömét fejezte ki, hogy Komárombanműködik a zsidó közösség és számosprogrammal járul hozzá a város kultu-rális életéhez.

Megyes Pál, az Országos Rabbi-képző- Zsidó Egyetem rabbihelyettesszakos hallgatója felidézte a 100 évemegalakult Komáromi Zsidó IfjúságiEgyesület küldetését, történetét.

Dr. Maroš Borsky a Szlovák ZsidóÖrökség Központ igazgatója elmondta,hogy nem minden egykori vagy maműködő zsinagógára, zsidó épületrekerül ilyen tábla, hanem kizárólagazokra, amelyeket megfelelő kulturális,vagy hitéleti célra használnak, a Men-ház falán elhelyezett tábla a komáromiközösség érdeme.

A szlovák, magyar és angol nyelvenkészült táblát Zeev Boker nagykövetleplezte le, majd Schwezoff Dávid dalla-mai zárták az ünnepséget az Eötvös ut-cában. Ezúton köszönjük Ryšavý Balta-zár – Boldi, Haas Judit, PaszternákAndrás és Kollár Zoltán segítségét.

A délután Dél-Komáromban a Jókaimoziban folytatódott, ahol a város nevé-ben Zatykó János országgyűlési kép -

viselő, polgármester idézte fel a komáro-mi és a szőnyi zsidóság sorsát külön kie-melte a város szülötte, Zsolt Béla (szüle-tett Steiner) híres költő személyiségét.Megyes Pál rabbihelyettes szakos hall-gató a családi élet fontosságát és a gyer-mekeknek az élet körforgásában betöltöttszerepét hangsúlyozta emlékbeszédé-ben. Schwezoff Dávid Kél molé racha-mimja zárta a megemlékezést a mozi-ban, majd levetítették a 2008-ban Ma-gyarországon forgatott amerikai „A csí-kos pizsamás fiú” című filmet, amely egymunkatáborban raboskodó zsidó kisfiúShmuel, és a német parancsnok fia Bru-no közt szövődő barátság történetét,majd az ezt követő tragédiát mutatja be.

Méltóságteljes és tartalmas nap voltez. Úgy érezzük, hogy e programmalKomárom is felkerült arra a képzelet-beli térképre, amelyen a toleranciáértösszefogó városok találhatók.

A program lebonyolításáért külön kö-szönet illeti Rédli Margitot, Gönci Pé-tert, Kurucz Balázst és Böhm Miklóst,illetve a Forum Hungary filmforgalma-zó cég munkatársait és Szép Tibort.Köszönjük mindenkinek, aki eljött.

ENSZ Holokauszt Emléknap – Komárom, 2009Január 25-én, vasárnap az ENSZ Holokauszt Emléknap (január 27.) alkal-mából a Duna mindkét partján tartott programot a Komáromi Zsidó Hit-község. Ezen a délutánon vált a Menház hivatalosan a Szlovák Zsidó Örök-ség Útja részévé.

A KZSH következő programja purimi összejövetelünk lesz, melyre március 13-án, pénteken délután 17:30-kor kerül sor a felújított Wallenstein Zoltán terem-ben. Részleteket a HH februári számában olvashatnak.

Purim Komáromban

Zeev Boker, izraeli nagykövet lelep-lezte a táblát a Menház falán (foto: Dö-mötör Ede)

Dr. Maroš Borsky a Szlovák Zsidó Örök -ség útjáról beszélt (foto: Kollár Zoltán)

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tõ sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dóHit köz ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tõnk fel újí tá sát.

2008. ja nu ár 1-tõl tá mo ga tá sát az aláb bi bank szám la szá mok ra küld he ti (tá -mo ga tás sze mé lye sen a KZSH tit kár sá gán és csek ken is le het sé ges):

Ko ro na és de vi za szám lák egy aránt!

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporite¾òa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Nem zet kö zi át uta lás kül föld rõl:A KZSH cí me: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Kö szön jük!

Kérjük a támogatását!

Fa li új ságrö vid hí rek

� A KZSH-t, a HH-t és a Shalom klu-bot támogatták: Kornfeld Tibor (Du-naszerdahely), Horská Elena (Komá-rom), dr. Körtvélyesi János (Komá-rom) és anonimitásukat kérő adomá-nyozók. Köszönjük!

� Január 27-én adják át Pozsonybana Szlovák Parlament régi épületébena Yad Vashem – A világ igaza kitün-tetéseit az ENSZ Holokauszt nap al-kalmából, azoknak a nem zsidó szlo-vák állampolgároknak, akik a II. világ-háború idején saját életük kockázta-tása árán mentettek meg zsidó em-bereket. Az eseményen részt veszIsaac Herzog Izrael Állam minisztere..

� Pályázati támogatásokból decem-ber hónapban új professzionális digi-tális fényképezőgépet szereztünk be.

� Megyes Pál rabbihelyettes-jelölt úrétkezés utáni áldásokat adományo-zott közösségünknek, melyeket ren-dezvényeinken rendszeresen hasz-nálunk majd. Köszönjük.

� A budapesti Hillel Alapítványtól be-szereztük a Verő Bán Linda rebecen ál-tal összeállított szép színes HanukaiZsidongó című kiadványt, melyet a gye-rekeknek ajándékba adtunk (és adunka jövőben is) az ünnep alkalmából.

� Dr. Schőner Alfréd főrabbi úr, a bu-dapesti Országos Rabbiképző- ZsidóEgyetem rektora levélben fordult aKZSH-hoz, mely szerint olyan zsidóférfiakat várnak intézményükbe élet-kortól függetlenül, akik szívesen foly-tatnának zsidó tanulmányokat, tanul-nának előimádkozást, héber nyelvetstb. Az érdeklődők a KZSH tiktárságánjelentkezhetnek további részletekért.

� Január végén rendezik meg Besz-tercebányán a 2009. évi téli szlová-kiai Makkabi sportjátékokat.

Ma gyar or szá gi ol va só ink fi gyel mé be: Ked ves Ol va sónk!Kér jük, hogy az egy há zak nak ad ha tó sze mé lyi jö ve de lem adó ja 1 szá za lé kát a Ma -gyar or szá gi Zsi dó Hit köz sé gek Szö vet sé ge (MAZSIHISZ) ré szé re ajánl ja fel a 0358-as tech ni kai szá mon. A MAZSIHISZ rend sze re sen tá mo gat ja a KZSH mun ká ját!

2 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2009. január

Hitközségi Híradó (Spravodaj) – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja (mesaèník ŽNO v Komárne). Alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ –šéfredaktor: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk), Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak – spolupra-covníci: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ – grafická úprava: Saláth Richárd, olvasószerkesztõ – jazyková korektúra: VadászMagda (Budapest), Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás – tlaè: Nec-arte Kft., Komárom, a KZSHcíme – adresa ŽNO: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk, tel.:/fax:00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 2673/08. ISSN 1337-091x. Lapunk Önnek készült, kérjük ne dobja el! S finanènou podporouMinisterstva kultúry Slovenskej republiky – a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatásával.

Köszöntés a városházánKomárom város vezetői, MUDr. Bastrnák Tibor polgármester, JUDr. Hortai Éva,Szabó Béla alpolgármesterek és Kovács Péter hivatalvezető a városházán fo-gadták Pasternák Antalt, a KZSH elnökét 60. születésnapján. A városi saj-tó jelenlétében megtartott ünnepségen átadták a hivatal ajándékát, majd az ün-nepelt a városi krónikában aláírta az évfordulóját megörökítő oldalt.

BúcsúzunkSzomorú szívvel fogadtuk a hírt, hogy Komárom város legidősebb polgára,hittestvérünk Tapolcsányiné Roffer Erzsébet életének 104. évében el-hunyt. Emlékét megőrizzük.

GratulálunkA napokban ünnepelte 50. házassági évfordulóját rendszeres olvasónk OláhImréné Ica néni, a komáromi református egyház presbitere és férje Oláh Im-re, a komáromi gimnázium nyugalmazott tanárai. Aranylakodalmuk alkalmábólezúton gratulálunk és további jó egészséget kívánunk.

2009. január HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 3

TRADÍCIÓ - a komáromi zsinagóga hitéleti oldala

Chanuka első napján gyűlt össze akomáromi zsidó közösség, a Menházfelújítása miatt a helyi Európa Szállodá-ban, hogy közösen gyújtsa meg az elsőchanukai gyertyát. A hagyományosanlegvidámabbnak tartott ünnepen a zsú-folásig megtelt teremben PaszternákTamás, a KZSH koordinátora köszön-tötte a városunkból, Tatáról, Tatabányá-ról, Vérteskethelyről, Bu d a pestről ésGyőrből érkezett vendégeket, akik kö-zött számos rég vagy eddig még soha

nem látott barátunkat üdvözölhettük.Megyes Pál, az OR-ZsE rabbihelyet-tes szakos hallgatója Chanuka ünne-pének eredetéről és mai üzenetérőlbeszélt, majd Schwezoff Dávid kántorgyújtotta meg az első chanukai gyer-tyát. A Maoz curt már közösen énekel-ték a megjelentek. A terített asztalrólnem hiányozott a chanukai fánk ésegyéb finomságok sem.

A gyertyagyújtás után PaszternákTamás adta át a közösség ajándékát

a megjelent gyerekeknek, egy-egy Ha-nukai zsidongót, Verő Bán Linda re-becen fiataloknak szóló kiadványát. Bí-zunk benne, hogy következő program-jainkig forgatják majd a szép színes ki-adványt, és újra visszatérnek közénk.A hivatalos program után a hitközségtagjai még hosszan beszélgettek.

A 2008. naptári év utolsó programjaoptimista hangulatban ért véget, remél-jük abban, hogy 2009-ben is összejö-vünk majd minden ünnepen és még ak-tívabb zsidó élet lesz Komáromban.

PA

Chanuka Komáromban…

Sok szeretettel köszöntök Mindenkit Ha-nuka ünnepén!

Hág Hanuka Száméách!Mózes első könyvének harmadik

mondata azt mondja:

ר וא-י ה י םי ה ל א ר מא י ו

Mondta az Ö.való legyen fény!

Fény! Világosság! A modern kor em-berének természetes a fény. A mai világmegannyi áldásaként az elektromos-ság, a technikai vívmányok lehetővé te-szik az embernek, hogy egy kattintássalfénnyel árassza el a környezetét. Sötétvan? Felkapcsolom a villanyt, meggyúj-tok egy gyufát, öngyújtót. Az ókor em-berének ezek a feladatok kisebb, na-gyobb nehézségbe ütköztek.

Az ókori Jeruzsálemben állt a Szen-tély, a Bét haMikdás, a zsidó vallási,spirituális központ. A Szentély ablakaitúgy építették meg, hogy belülről kifelészélesedett, a négy égtáj felé, ezzel jel-képesen a Tóra, az Egyistenhit Fényét,Erkölcsiségét, Tanítását, Világosságátszórva a világ népei felé. A Szentélybenvolt található az úgynevezett örökmé-cses, a Nér Támid, melynek fénye be-ragyogta a Szentély belső termeit. Ra-gyogott Jeruzsálem, a Szent Város, Fé-nye bejárta a teremtett világot. A Szen-tély utáni korban, zsinagógáinkbanmegtalálható a Nér Támid, a Tóra teker-cseket őrző frigyszekrény felett. A Tóra,a Nér Támid és a hagyományok tiszte-letének Fénye beragyogja a világ külön-böző részein élő testvéreinket, lelki tá-

maszt, erőt adva a különböző korokmegpróbáltatásain át.

A zsidóság története során számosalkalommal került szembe idegen kultú-rák befolyásával, legyen szó akár politi-kai, akár szellemi hatásról. A zsidóségegén sötét felhők gyülekeztek a polgáriidőszámítás előtti második században,a hellén kultúra kívánta megváltoztatni azsidóságot mind szellemi, mind spirituá-lis valójában. IV. Antiochus „Epiphanes”aki magát „földre szállt istennek” nevez-te, rendeletet adott ki, amely szerint amózesi törvényeket „királyi hatalmánálfogva" megszüntette, a zsidó vallásoshagyományokat, elsősor-ban a szombatmegtartását és az Ábrahám szövetsé-gébe való felvételt meg-tiltotta, az egyis-tenhit helyébe, pedig a görög sokisten-hitet tette a zsidók kö-telező vallásává.A Sötétség Ideje volt ez.

A papi családból származó JúdaMakkabi atyja felkelését folytatva, si-keresen űzte ki a szír-görög seregeketaz országból. I.e. 164 decemberébenJúda Makkabi rajtaütésszerűen elfog-lalta Jeru-zsálemet, a szentélyből apogány kultusznak minden maradvá-nyát eltüntet-te és Kiszlév 25-én aszentélyt nyolc napig tartó fényes ün-nepségek között, újra felavatta.

A Szentélyben őrizték a főpap által le-pecsételt korsókat, melyek a spirituáli-san tiszta, szentelt olajat tárolták a szen-télybeli feladatok ellátásához. Amikor apapság újra akarta kezdeni az Ö.valószentélybeli szolgálatát, egy korsót ta-láltak épen, mely mindössze egy napraelegendő. A tiszta olaj előállítása szigo-

rú felügyeletet, tisztaságot, és időt igé-nyelt. A törvények betartása mellett leg-hamarabb nyolc nap múlva készülhetettel az a mennyiségű és minőségű olaj,melyet a Szentélyben használni lehetett.Hanuka csodája abban rejlett, hogy azegy korsónyi olaj, mely egy napnyiFényt árasztott a világ felé, nyolc napigégett. Ez volt I.ten válasza a Hitre!

Hanuka története azt mondja az év-ezredek messzeségéből, hogy az Hitereje milyen hangsúllyal jelenik megaz ember életében. Hanuka ünnepé-nek leggyakoribb elnevezése, a FényÜnnepe. A fény, mely világosságothoz a sötétségbe, emberséget, meleg-séget, örömöt.

Júda Makkabi hitt. Hitt az I.teni gond-viselésben, a jövőjében, hogy nincsegyedül, bármilyen nehéz feladatot vál-lalt, vele van az Ö.való, aki meghallgat-ja a hívő ember imádságát, és átsegítimegpróbáltatásain.

Mai magyar zsidó fiatalként én is hi-szem teljes hittel, hogy a 21. század el-ső éveiben is hitünkben kell megerő-södnünk, hogy a mindennapok adtagondokat feloldja a hit reménye. A fela-datunk, hogy az Ö.való Tanának Fényéta zsidóság szívében újragyújtsuk, segít-séget, erőt adjunk, mellyel áthidalhatjuka mindennapok megpróbáltatásait, áte-vezhetünk ezen a tavon, fent marad-junk. Erős a bizodalmunk a holnapban,a jövőben, mint ahogy a régiek tanítot-ták, aki magasba emeli a tekintetét, azmindig meglátja a csillagokat is.

Engedjék meg, hogy az ősi imádságszavaival zárjam beszédemet:

(Folytatás a 7. oldalon)

Hanukai ünnepi beszéd, 2008 Komárno

4 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2009. január

Jövõnk, ami összeköt – a régió oldala

Bátorkesziről származom. Általános is-kolai tanáraim, főként a magyartanáromlegnagyobb döbbenetére, annak ellené-re, hogy meglehetősen sikeres voltam atermészettudományi tárgyakban, az ún.humán területet választottam. A pozso-nyi könyvtáros szakközépiskola elvég-zése után, 1983-ban diplomáztam azEötvös Loránd Tudományegyetem Böl-csészettudományi Karán, könyvtár - újés legújabbkori muzeológia szakokon.Dolgoztam „mezei“ könyvtárosként,könyvtári szakfelügyelőként, a Komáro-mi Lapok szerkesztőségi mindenese-ként, műemlékvédőként, a komáromivárosi hivatal kulturális osztályának,majd a polgármester szervezési osztá-lyának vezetőjeként, a városi televízióvezetőjeként, a Szinnyei József Könyv-tár izgatójaként, jelenleg pedig fordítokszlovák nyelvből, alkalmanként csehbőlés oroszból.

Több évtizede kutatja a bátorkesziés az eszergomi zsidóság történetét.Hogyan választotta e témákat? Mi-lyen sikereket ért el eddig?

Bátorkeszin 1945 előtt jelentős számúzsidó közösség élt. A volt Esztergomvármegyében a megyeközpont után alegnagyobb hitközség volt. Anyakönyvikerület is volt, melyhez 21 település zsi-dó lakossága tartozott. Gyermekkoriemlékeim az elhagyatott zsidó temető-höz, a II. világháború után kultúrházzáátépített zsinagógához és különböző fa-lusi adomákhoz kötődnek. Na meg fő-ként ahhoz, hogy bizony senki sem ma-radt a faluban, aki izraelita vallású lettvolna. Egyetemistaként a harmadik év-folyam táján kellett arról dönteni, hogymi lesz a diplomamunka témája. Min-denképpen muzeológiából szerettemvolna írni. A mai napig sem tudom iga-zán, hogy mi volt az a szikra amely a té-mához vitt, vagyis a bátorkeszi zsidóságtörténetének megírásához.Talán a lelkirokonság és részben a hasonló „sorsta-lanság“? Hiszen a zsidók is kisebbség-ként, „másokként“ élték mindenapjaikat,mint 1918-tól a szlovákiai magyarok. A„nem szeretem“ közösséghez tartoznak,

tartoz(t?)unk, akiknél a 20.század folya-mán egyik közös „kapcsot“ a marhava-gonok jelentenek. Egyes szerelvényekvégállomásai a koncentrációs táborok-ban voltak, másokéi Csehországbankényszermunkán. Fájdalmas és vissza-fordíthatatlan mindkettő.

Összehasonlítható és összehasonlít-hatatlan. Másik motivációként viszont ki-tűnő tanárom, a Magyar TudományosAkadémia volt elnöke Glatz Ferenc tar-talmas szemináriumai szolgáltak. Azegyetem után is jártam a levéltárakat,könyvtárakat és akkor nem csupán aBátorkeszire vonatkozó adatokat gyűj-töttem, céduláztam. Amikor a SzlovákMűemlékvédelmi Intézet komáromi fiók-jának munkatársa voltam, akkor kezd-tünk intézeti szinten foglalkozni a zsidóműemlékek feltérképezésével. Főkéntnyugat-szlovákiai településeket jártamés fotóztam, dokumentáltam a vallásijellegű ingatlanokat. Ismét volt tanárom,Glatz Ferenc révén a budapesti EurópaIntézet ösztöndíjával egy hónapot Bu-dapesten töltöttem, ahol a mai Szlová-kia területén található zsidó közössé-gekhez kapcsolódó adatokat gyűjtöttem.Ez az anyag jelenleg a pozsonyi Műem-lékvédelmi Hivatal levéltárában találha-tó és kutatható. Most pedig ismét visz-szatértem a diplomamunkám témájáhozés új adatokkal bővítve, átdolgozva sze-retném majd egy publikációvá alakítani,ahol a temető pontos dokumentációja isszerepelne majd.

Számos közművelődési intézmény-ben dolgozott az elmúlt években.Hogy látja az antiszemitizmus hely-zetét régiónkban, különösen a műve-lődési és oktatási intézményekben?

A régióban szerintem van antiszemi-tizmus, de úgy érzem nem oly erős mintMagyarországon. Vagy a médiák ott „ér-dekesebb“ témának tartják? 1945 utánrégiónkban már több nemzedék felnőtt,akik elnézést a megfogalmazásért, demég nem láttak „élő zsidót“, vagy nemtudták hogy az illető ennek a közösség-nek a tagja.

Természetesen a zsidóság részéről

érthető, hogy az átélt borzalmak utánnem „hirdették fennen“, hogy hová tar-toznak. De ha jönnek a gazdasági gon-dok, akkor mindig ott van a „másságkártyája“. Ki a bűnös? Aki máskéntimádkozik, aki más ünnepeket ül, akimás ételeket eszik! Elkeserítőnek azttartom, ha főiskolai diplomával rendel-kező egyének hirdetik ezt. Hiszen eset-leg közszereplőként nagyobb hatássallehetnek a közösségre, mint egy egy-szerű ember. A legelkeserítőbb szá-momra pedig az, ha ez a szlovákiai ma-gyar értelmiségnél „dívik“! A kisebbség-ben élő lenézi a másik kisebbségbenélőt? Ezért tartom nagyon hasznosnakazt a sok programot, melyet a komáro-mi zsidó hitközség szervez diákok, defelnottek számára is. A programok nyi-tottak bárki számára, megismerkedhet-nek az izraelita vallás alapjaival és ma-gukkal a zsidó emberekkel. „És lássunkcsodát, oly egyformák vagyunk, örö-münkben és bánatunkban egyaránt“.

2008-ban nagy munkába fogott ön -kéntesként. Megkezdte a KZSHkönyvtárának kategorizálást. Milyenszempontok alapján végzi ezt amunkát? Kiknek ajánlja a könyvtárfelkeresését?

A könyvtári munkát szívesen vállal-tam, hiszen ahogy mondani szokás„nem esem ki a gyakorlatból“. Egyelőreaz állomány leltározása folyik, hogy tud-juk milyen jellegű irodalom találhatómajd. A feldolgozás szigorú könyvtáriszabályok szerint folyik.

(Folytatás az 5. oldalon)

Bátorkeszi kutatójaInterjú Zsok Gizellával

Zsok Gizella, a Kehila Haver díjátadásán

2009. január HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 5

Bátorkeszi kutatója(Folytatás a 4. oldalról)Létezik egy nagyon jó szlovákiai szoft-ver, amely ilyen kis könyvtárak feldolgo-zására szolgál. A teljes állományt sikerülanalitikusan, vagyis teljes részletesség-gel tartalmilag feldolgozni. Annyit jelent,hogyha bejön egy érdeklődő és példáularra kíváncsi, hogy mit tudhat meg pél-dául a zsidó ünnepekről, a megfelelő jel-szó beírásával megjelenik azon könyvekcímjegyzéke, melyekre az illetőnekszüksége van. A könyvtárat ajánlom, va-lamennyi e kultúra, vallás iránt érdeklő-dő számára. Nagyon értékes irodalomtalálható itt és a sikeres pályázatok se-gítségével állandóan bővül.

A közelmúltban Kehila Haver díj-ban részesült. Hogy fogadta az elis-merést?

Először ezen a helyen is szeretnémmegköszönni ezt a díjat. Ha valamilyenelismerésben részesülök, mindig zavar-ban vagyok. Hiszen kaphatta volna másis. Ez nem álszerénység, ha annak is tű-nik. Hiszen annyian vannak, akik névte-lenül dolgoznak, természetességgel te-szik a dolgukat. Másrészt persze azértaz öröm bujkál bennem, hiszen akár ez-zel a díjjal is örömet szerezhetek Szüle-imnek, akiknek gondoskodása és neve-lése talán mégsem esett terméketlenföldbe. Köszönöm nekik!

Ez a díj viszont arra ösztönöz, hogymég többet segítsek. Remélem, hogyezután is hasznossá tehetem majd ma-gam e közösség számára.

Gondolatok a biztonsági szobábólIzrael, Ashkelon 2009. január 1.

Ashkelon 11 kilométerre van a Gázai övezettől, ami azt jelenti, hogy 30 másod-perc van az embernek arra, hogy védett helyre szaladjon a Hamasz rakétái elől.1990-es Öböl-háború után minden új házba kötelező biztonsági szobát építeni.Ez a nyilvános óvóhelyet helyettesíti. Most, mikor ezeket a sorokat írom, mégnem fejeződött be a háború, a szirénák gyakran megtörik a csendet. Az országdéli körzete évek óta a Hamasz rakétáinak a fenyegetései alatt áll. Városok,faluk es kibbutzok nyolc éve szenvedik el a terrorista csoportok meg nem állótámadásait. A mindennapi élet lehetetlené vált, és a mostani izraeli katonai ak-ciónak a célja visszaállítani a csendet és a biztonságot.

A biztonsági szobában töltött időbe sok lehetőség van gondolkodni. Többekközött próbáltam elképzelni egy virtuális valóságot. Gáza mind Luxemburg! Kisország, amely ki tudja használni a saját népének haszonára a természetiadottságait, és normális kapcsolatokat alakít ki a szomszéd országokkal. A Föld-közi-tenger parti ország turisztikai paradicsom lehetne, és az Izraellel felvettdiplomáciai és gazdasági kapcsolatok fellendíthetnék a lakosság mindennapiéletet. A terrorcselekmények mind a két államot a gyűlölet és a káosz felevezetik. A gázai többség a Hamasz áldozata, mivel a normál élet helyett aszegénység és a nyomor jut nekik.

A szirénák újból szólnak és a televízióban látni az utcán levő embereket, akikmenedéket keresnek. Kevesen járnak kint, csak a legfontosabb elintéznivalódolgok miatt merészkednek ki. Az élet rutinja megállt. Miért nem tanultunk Lux-emburgtól?

Orna MondsheinAshkelon, Izrael

Turista információs programunkSzámos Komáromba látogató vendégünkjelezte, hogy megfelelő információs táblákhiányában nehezen tudja megtalálni a Men-házat. A probléma orvoslására a Városi Hi-vatal segítségével decemberben került sor,amikor is a városi turista információs rendsz-er Lúdpiac téri tájékoztató oszlopán elhe-lyezték a zsinagóga irányába mutató táblát.A KZSH köszöni Kovács Péternek a VárosiHivatal vezetőjének és munkatársának SebőBeátának a segítséget.

Januárban a Menház is felkerül az EurópaUdvarban található térképpel kiegészített tur-

ista információs táblára. Bízunk abban, hogy a jövőben még több látogatókeresheti fel majd a Menházat.

Hirdethet a HH-ban!A Hitközségi Híradó 2008. szeptemberétől teljesen színesben jelenik meg. Akifogástalan minőség lehetőséget ad keretes és soros hirdetések megjelente-tésére, melyek nagy segítséget jelentenének a lap költségeinek előteremté-séhez is. Kivételesen kedvezményes áron vállaljuk ünnepi jókívánságokmegjelentetését a közelgő purim és pészach alkalmából!

Amennyiben hirdetni szeretne a lapban, kérjük jelentkezzen a szer-kesztőknél a kile@menhaz.sk címen, vagy a KZSH titkárságán.

Nagyköveti látogatás

December elején egész napos látoga-tást tett Komáromban Michael JohnWyn Roberts, Nagy-Britannia ésÉszak-Írország pozsonyi nagykövete.

Útja során saját kérésére ellátogatotta Menház – Zsidó Kulturális és Kö -zösségi Központba, ahol PasternákAntal a KZSH elnöke kalauzolta őt amúzeumban és a zsinagógában.

HelyesbítésDecemberi számunkban a héber szö-vegek technikai okok miatt hibásan je-lentek meg. Elnézésüket kérjük.

6 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2009. január

„Schweitzer József a jelenkori magyarzsidóság emblematikus alakja. Erreképesítette rabbinikus tevékenysége,tudományos, szerkesztői és irodalmimunkássága, széleskörű közéleti sze-replése szóban és írásban egyaránt.Feltétlenül ide tartozik pedagógiai, ok-tatási munkássága is” – írja a többiközt Schmelzer Hermann Imre Kettősküldetés című, Schweitzer Józsefmunkásságát méltató írásában annaka vaskos kötetnek a 11. oldalán, amelya nevezett 85. születésnapja alkalmá-ból jelent meg 2007-ben. A szóban for-gó kötetbe válogatott tanulmányok vé-gigkövetik Schweitzer József életpá-lyáját a pécsi pályakezdettől napjain-kig. Zömük tudományos folyóiratokbanés különböző tanulmánykötetekben je-lent meg (Az eredeti megjelenés bib-liográfiai adatait a gyűjtemény végéntalálhatjuk).

A kötetben elsőként Feldmájer Pé-ter, a Magyarországi Zsidó Hitközsé-gek Szövetsége elnökének köszöntő-jét, valamint Schmelzer Hermann Imremár fent idézett írását olvashatjuk,majd Szolgák lettünk ma… címmel azÜnnepelt 1947. június 9-én megtartottrabbiavatáson, az avatottak nevébenelmondott beszédét.

Schweitzer József írásait három főtémakörbe csoportosították a szer-kesztők: I. Szentírás és teológia; II.Magyar–zsidó történelem – Soa; III.Művelődés és irodalomtörténet.

Terjedelmi okokból most nem sorol-hatjuk fel részletesen valamennyi íráscímét, csupán néhányat említünk, mintpéldául az I. blokkból: Istenhit Ausch-witz után; Egy különleges magyaror-szági zsidó közösség, a status quo an-te, Egy magyarországi katolikus–zsidópárbeszéd remélhető tematikája eléstb. A II. blokkban a többi közt olvas-hatunk a magyarországi és erdélyiszefárdokról, a Tolna megyei zsidóktörténetéről stb. Mivel a Hitközségi Hír-adó elsősorban a komáromiaknak és akörnyékbelieknek készül, külön fel

szeretnénk hívni a figyelmet arra azírásra, amely eredetileg a Confesio1983/1. számában jelent meg A hazaireformátus–zsidó dialógus előfutárai.Pap Gábor dunántúli református püs-pök és Schnitzer Ármin komáromi fő-rabbi címen. (a tartalomjegyzékben té-vesen Áron szerepel). Pap GáborSchnitzer Árminhoz intézett újévi üd-vözletében a következőket írja: „A köz-ügyek terén sokszor találkozunk egy

és azon szent ügynek, az emberiségszent ügyének védelmezésében…” –majd így fejezi be köszönését „Enged-je az isteni Gondviselés és örök Sze-retet sok és boldog újévet érni Főtisz-telendőségednek és családjának,hogy akkor is küzdhessen a szentügyért, amikor én már nem leszek.” Azsidó rabbi és református püspök köz-ti kölcsönös tisztelet bizonyára előse-gítette az általuk képviselt két vallásfe-lekezet hívei közti közeledést, s a maszámára is sok tanulsággal szolgál.Mivel a Komáromi Zsidó HitközségSchnitzer Ármin Mikromúzeumábanlévő hitközségi jegyzőkönyvekben istalálhatók adatok a témával kapcsolat-ban, mint ahogyan a Komáromi La-

pokban is, nem lenne haszontalan egyalapos kutatás Komárom vonatkozá-sában. Az eredmények publikálásávalszélesebb körben is ismertté válhatna,hogy létezhet párbeszéd, s az az út,amelyre ifj. Hegedűs Lóránt reformá-tus pap, és a hozzá hasonlóak léptek,s amelyen döngő és egyre gyorsulóléptekkel halad – nem a keresztyéniszeretethez vezet, nem a Jézus általkijelölt ösvény, hanem a gyűlöleté, asötétségé, amely csak újabb tragédiá-hoz, katasztrófához vezet.

Schweitzer József művelődés- és iro-dalomtörténettel kapcsolatos írásait tar-talmazó harmadik részben található írá-sok arról a kulturális közegről szólnak,ahol a zsidó és a magyar kultúra meg-termékenyítőleg hatott egymásra (A zsi-dóság a magyar művelődés századai-ban; Magyar írók – magyar rabbikról;Winkler Mihály, bonyhádi hebraista plé-bános a XVIII. Században; Az első pé-csi héber nyomtatvány stb.). Az ember-élet fordulói és a zsidó szokások irántérdeklődők sok új ismerethez juthatnaka Halál és halotti szertartás a zsidó rí-tusban című tanulmányból.

Schmelzer Hermann Imre gondola-taival kezdtük a kötet ismertetését,zárjuk is az ő ajánlásával: „Schweitzerprofesszor könyvét mindazoknak ajánl-juk, akik szeretnének jobban megis-merkedni a magyarországi zsidóságvallásának és történetének jelenévelés a XIX. és XX. század művelődésé-nek és gondolkodásának történeti fej-lődésével. A tanulmánykötet megjele-nésével a magyar-zsidó tudományos-ság gazdagítását reméljük.”

L. Juhász Ilona

Schweitzer József: „Uram, nyisd meg ajkamat”.Válogatott tanulmányok és esszék.

Budapest: Universitas Kiadó – Judaica Alapítvány 2007, 411. p. (Mórija könyvek 5.)

STETL – a Hitközségi Híradó kulturális oldalaAz oldal a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatásával jött létre!

SzolidaritásA Hitközségi Híradó szerkesztősé-ge ezúton fejezik ki szolidaritását aDél-Izraelben, Beer Shevában ésAshkelonban élőkkel.

Bízunk abban, hogy minél hama-rabb békében telhetnek majd min-dennapjaik.

2009. január HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 7

Macesz Maci és Sófár Süni kalandjai avagy az ifjúság oldala

Nemzetközi kereskedelemés a zsidók

Az Ismeretlent persze megpróbálja más is megtalálni. Bele-gondoltak abba kedves olvasóim, hogy a régi kereskedelmiútvonalak kiépítői szintén zsidók voltak?

Amikor még nem voltak autópályák, utak sem nagyon,amikor nem voltak nemzetközi egyezmények az áruszállí-tásra, sokkal inkább bokorban megbúvó haramiák, amikor azországhatárok sokfélék voltak, és a kockázati tényező meg-lehetősen magas mindenféle külkereskedelmi ügyletben, háta zsidók belevágtak abba, hogy útvonalat találjanak kultúrák,nemzetek és népek között.

A Római Birodalom már a múlté volt ekkor. Nagy Károlykorának sötét idejében járunk.

„Az utak ismerői“ a radaniták saját céhet alapítottak,amelynek egyedüli hivatása az áru szállítása volt Kelet ésNyugat között. A Rhone folyótól indultak- szokásos útvona-luk pedig a Vörös-tengeren és az Indiai Óceán vonalán ve-zetett, de szárazföldi utakat is használták, például a boros-tyánkő úton jutottak el Oroszország északi részére, vagy akorabeli Kazár Birodalmon keresztül Belső- Ázsiába. Euró-pai kastélylakóit szolgálták ki fűszerekkel, illatosítókkal, míga Kelet urainak szőrméket és kardokat vittek.

Persze ez a virágzás is véget ért a velencei dózsék vérsze-me miatt- előbb a zsidók tengeri utazásait, majd az áruszállí-tást tiltották meg nekünk a tízedik század vége felé, emellett atatár törzsek lemosták a földi utakat Kínába és Indiába.

Hogy azonban ilyen teljesítményekre voltak képesek, azértengem mégis csak egy kis büszkeséggel tölt el engem, akiszintén a Távol-Keletre irányuló külkereskedelemmel foglal-kozom.

Igaz most már a kínaikkal az Internet segítségével beszé-lünk, igaz most már nem évekbe telik egy ilyen utazás, ha-nem repülőgéppel órák alatt odaát vagyunk, és az igaz, hogybár gazdasági kockázata még mindig magas az ilyen ügyle-teknek, de már nem az életünkkel játszunk, ha ilyesmibevágjuk a fejszénket. Nem kell haramiáktól tartanunk, a ve-lünk szemben álló öltönyös úriember lehet egyedül bitang,hogyha a tárgyalások során nem vagyunk elég körmönfon-tak. Így hát a kockázat inkább már a saját tárgyalási készsé-günkön és a kellő kereskedelmi biztosítékokon múlhat.

Ha rajtam múlik, én mégis legszívesebben vissza-visszautaznék az idők folyamán, és élnék abban a korban, amikormég minden nap bizonytalan volt, és csupán a saját lelemé-nyességére számíthatott a magunkfajta. Egyesek mindezt abennem rejlő romantikus hajlamoknak tulajdonítják, ami sze-rintem részint igaz is. Csak a környezet változott, igazából akereskedelem maga akkor sem volt más, mint manapság:adtunk és vettünk. Prózai és egyszerű foglalatosság, amelykellő nyelvismerettel és kapcsolat rendrendszerrel, jórésztpedig üzleti affinitással nemcsak elképzelhető volt, hanemmegfizetődő is.

Az oldal a Jewish Child´s day támogatásával jött létre!

Noha a korábbi időkben egészen más indokok tereltékerre a pályára a zsidókat, mint napjainkban.

Mivel a középkorban nem birtokolhattunk földet, hát amezőgazdaságból kiszorultunk. Így jártunk a kézműves-séggel is, ahol a céh tagságban nem volt a részünk.

Osztályrészünk viszont a folytonos bolyongás, így par-celláinkat nem a szikes talajon, hanem az Ismeretlen föld-jén tudjuk beszántani. Terméseit pedig a világ learatja.Nem csak annak a hercegnőnek a cicomáira kell gondol-nunk, akit a mi kalmárunk egy életre boldoggá tett az indiaiillatosítójával, vagy a fűszerekre, amik életet vittek a gaz-dagok ételeibe, hanem arra a szellemi értelemben vett jó-szolgálatra, amit a mi zsidóink a történelem és így a keres-kedelem útvonal véghezvittek.

Az araboktól elhozták Európába azok tudását és az antikkor náluk maradt örökségét - a mértant, a számtant, trigo-nometriát, orvostudományt, csillagászatot, bölcsészetet-mindez talán a legnagyobb segítség az európai világnak.

A közvetítő szerep azonban hozzátartozik a bolyongó élet-módhoz, és élethez. Ha új világba lépünk, annak a régi vilá-gunknak egy darabkáját, még ha nem is akarjuk, magunkkalhozzuk. Mégha véletlenül is maradt a zsebünkben egy pogá-csa darab, az otthonunkra emlékeztet bennünket. Ha másnakis adunk belőle, az is felfoghat belünk egy morzsát.

Vigyünk azonban minél többet magunkkal, annál gazda-gabb lesz velünk az új világunk. Adjuk át neki, ahogy át kelladnunk vándorlásaink történetét unokáinknak, vagy az ar-ra érdemesnek.

Namida

Hanukai ünnepi beszéd...(Folytatás a 3. oldalról)י ה י ן וצ ר ךי נ פ ל מ ה ו ה י וני ה ל א י ה לא ו וני ת וב אLegyen az az akaratod, Ö.való I.tenünk, őseink I.tene

�ש . ה נ ב י תי ב ה ר ה מ ב� ש ד ק מ ה .וני מ י בHogy felépüljön Szent Hajlékod mielőbb napjainkban

ן ת ו ונ ק ל ח : ך ת ר ות בÉs legyen részünk Tanodban.

Megyes Pál

8 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2009. január

Kile Kaleidoszkóp

Tagsági díjKérjük a KZSH tagjait, hogy a 2009.évre esedékes tagsági díjat 2009. feb-ruár 28-ig befizetni szíveskedjenek.

A tagsági díj összege változatlan:6,64 EUR/fő (200 Sk), nyugdíjasoknak,diákoknak és munkanélkülieknek 3,32EUR/fő (100 Sk). Fizetni banki átuta-lással, postai csekken vagy készpénz-ben lehet.

EURODecember utolsó napjai az EURO be-vezetésnek jegyében teltek a Komáro-mi Zsidó Hitközségnél, Haas Judit iro-davezető, Ing. Weissová Alica pénztá-ros és Eva Danczíková könyvelő köz-reműködésével készültünk fel a zök-kenőmentes átállásra. A hitközségbankszámlaszámai változatlanok, to-vábbra is várjuk adományaikat. Pénz-tárunkban szlovák koronával ugyanmár nem, de minden más érvényespénznemben a jövőben is fizethetnek.

Chanuka Komáromban – fotógaléria

Chanuka első napja Komáromban

Kicsik és nagyok a chanukai fánk körül...

Temetőgondozásidíj

Ezúton kérünk minden érintettet, hogya 2009. évi temetőgondozási díjat feb-ruár végéig szíveskedjenek befizetni a.A díjak nem változtak 9,96 EUR/sír(300 Sk), dupla sírok esetében 16,60EUR/sír (500 Sk). Fizetni banki átuta-lással, postai csekken vagy készpénz-ben lehet.

Nyertes pályázatok

A Holland Zsidó Humanitárius Alaphárom éve egyik fő támogatónk. Közel-múltban hozott döntésükkel a 2009-2010-es évekre jelentős támogatástszavaztak meg Melamed oktatási prog-ramunknak.

A Szlovákiai Zsidó HitközségekKözponti Szövetsége működési tá-mogatást hagyott jóvá a KZSH-nak a2009-es évre, ezzel segítve az iroda ésa temető fenntartását. Köszönjük.

A Menház felújításaDecemberben befejeződtek a szigetelési munkálatok az épületen, az év végéna pihenőnapok alatt száradtak a falak, január elején folytatódik a rekonstrukcióa Wallenstein Zoltán terem és a zsinagóga előtere padlócseréjével, festéssel ésaz ablakcserével. Közben megkezdődött a nagyon rossz állapotban levő bejá-rati lépcső cseréjének előkészítése is. Reményeink szerint februárban már újratarthatunk programot a Menházban.

Felújítás – a temető kerítéseDecember második hetében a Boldi vállalkozás befejezte a temető bedőlt kerí-tésének felújítását. Az újjáépített rész biztonsági és költségtakarékossági okok-ból nem téglából, hanem előre gyártott beton panelekből épült. A téli idő ellené-re tovább folytatódik a sírkert rendezése és a felgyülemlett szemét elszállítása.

4 SPRAVODAJ JANUÁR 2009

Mnohí naši hostia nás upozornili na to,že v dôsledku nedostatku informač-ných tabulí len veľmi ťažko našli Men-ház. Na vybavenie tejto záležitosti smespolu s Mestským úradom v decembriumiestnili informačnú tabuľu, ukazujú-cu smer k synagóge, na stĺpe, ktorýstojí na Tržničnom námestí.

ŽNO týmto ďakuje za pomoc pred-

nostovi Mestského úradu pánu Petro-vi Kovácsovi a jeho spolupracovníčkeBeáte Sebő.

V priebehu mesiaca január vyznačiaMenház na turistickej informačnej ta-buli umiestnenej na Nádvorí Európy.

Veríme, že v budúcnosti budememôcť v Menháze uvítať ešte viac ná-vštevníkov.

Turistický informačný program

V decembri sa ukončili izolačné práce v budove, do konca roka vyschnú steny a vjanuári bude pokračovať obnova sály Zoltána Wallensteina, výmena podláh v sy-nagóge a v predsieni, maľovanie a výmena okien. Medzitým sa už začali prípravnépráce na výmenu schodov vedúcich do budovy. Veríme, že februárové programy užbudú prebiehať v obnovenej budove Menház.

Rekonštrukcia Menházu

Spoločnosť Boldi dokončila v druhom týždni decembra obnovu plota cintorína.Obnovená časť bola vybudovaná z bezpečnostných a úsporných dôvodov na-miesto tehál z panelov. Napriek zimnému obdobiu práce na cintoríne pokračujúodvozom smetí.

Obnova – plot cintorína

Víťazné verejnésúťaže

Už tri roky nás podporuje Holandský ži-dovský humanitárny fond. Nedávno vy -dal uznesenie, na základe ktorého námpridelil značnú podporu pre vzdelávacíprogram Melamed na roky 2009-2010.

ÚZ ŽNO odsúhlasilo pre našu ŽNOpodporu na prevádzku, čím nám pomo-hol pri udržiavaní cintorína a pri prevá-dzke kancelárie. Ďakujeme!

Poplatok za prevádzku cintorína Prosíme všetkých dotknutých, aby zapla-tili poplatok za prevádzku cintorína na rok2009 do konca februára na ŽNO. Výškapoplatku sa nezmenila 9,96 eur/hrob (300Sk), v prípade dvojitých hrobov 16,60eur/hrob (500 Sk). Platiť môžete banko-vým prevodom, poštovým šekom alebo vhotovosti..

Členské poplatky Žiadame členov našej ŽNO, aby zaplatiličlenské poplatky za rok 2009 do 28. 2.2009. Výška poplatku sa nezmenila: 6,64eur/osoba (200 Sk), dôchodcovia, štu-denti a nezamestnaní 3,32 eur/osoba(100 Sk). Platiť môžete bankovým prevo-dom, poštovým šekom alebo v hotovosti..

Inzercia v Spravodaji!

Spravodaj vychádza od septembra2008 vo farebnom prevedení. Vyni-kajúca kvalita nám umožňuje umiest-nenie inzerátov, čo by nám pomohlopri finančnom krytí našej publikácie,ktorá je dostupná aj na internete. Po-skytujeme výnimočnú zľavu tým, kto-rí chcú touto cestou blahoželať pri prí-ležitosti sviatkov Purim a Pesach.

V prípade, ak chcete využiť našuponuku a zverejniť inzerát, obráťte sana našich redaktorov na e-mailovejadrese kile@menhaz.sk , alebo nasekretariát ŽNO.

�

JANUÁR 2009 SPRAVODAJ 3

Curriculum vitaePeter Salner (1951), absolvent FFUK,odbor národopis (1974), od roku 1975pracujem v Ústave etnológie SAV akovedecký pracovník, som ženatý, otec jed-ného syna a (zatiaľ) jedného vnuka.

Ste predsedom najväčšej ŽNO naSlovensku. Odkedy ste v tejto funk-cii? Aké sú najdôležitejšie úlohy va-šej komunity?

Od roku 1990 som v predstavenstveŽNO, v roku 1996 ma zvolili za predsedu.Nadviazal som na rodinnú tradíciu, tútofunkciu zastával koncom šesťdesiatychrokov aj môj otec.

Hlavné úlohy komunity možno zjedno-dušene zhrnúť do troch bodov: najstaršiagenerácia; aktuálne problémy; perspektí-va. Preživší holokaust predstavujú pod-statnú časť členov obce. Boria sa v prvomrade so svojou minulosťou, ktorá na nichzanechala zdravotné i psychické násled-ky. Sociálne otázky riešia predovšetkýmrôzne formy odškodnenia, prípadne Celo-slovenské stredisko sociálnej a zdravot-nej starostlivosti. Obec sa preživším sna-ží pomôcť skôr po iných stránkach. Našesociálne oddelenie tvoria dve ženy, ktorépomáhajú nielen v kontakte s lekármi, aleaj pri nákupoch a podobne. Vážnym pro-blémom je pre mnohých samota. Tu robíneoceniteľnú prácu Klub seniorov. Pripra-vuje pre svojich členov dvakrát týždennena obci rôzne programy: muzikoterapiu,prednášky, stretnutia so zaujímavýmihosťami, výlety, vzájomné kontakty so se-niormi v Brne či vo Viedni, návštevy kul-túrnych podujatí, posedenia pri sviatoč-ných príležitostiach. Klub pravidelne na-vštevuje okolo 20 ľudí, často ich príde ajviac, takže priestory nestačia. Spolupra-cujeme aj s The Hidden Child, ktorý zdru-žuje mladšiu vekovú skupinu preživších.

Dôležitým spoločenským faktorom jenaša košerná jedáleň. Denne sem chodíokolo 50 osôb (ďalšie obedy rozvážamechorým a starým ľuďom domov). Premnohých nie je podstatná ponúkaná stra-va, ale spoločenské kontakty s ľuďmi,ktorých tu stretávajú. Tu sa konajú aj se-derové večere (za účasti 60-70 ľudí) ainé slávnostné akcie.

Možno ešte väčší problém pre násznamená druhá generácia, „deti holo-kaustu“. Utrpenie, ktoré zažili rodičia, saneraz prejavuje na zlom fyzickom a psy-chickom stave ich potomkov. Sociálneprogramy JOINT-u a iných humanitár-nych organizácií však s touto vekovouskupinou veľmi nerátajú, pretože ich pod-porné programy sa zameriavajú len na

tých, ktorí prežili holokaust. Potrebujemepritiahnuť ku komunite čím viac židov-ských obyvateľov Bratislavy. Pokúšamesa o to najmä prostredníctvom klubov,ktoré realizujú rôzne kultúrne, vzdeláva-cie podujatia. Organizujeme kurzy he-brejčiny, funguje čitateľský klub, pravidel-né vernisáže diel židovských výtvarníkovv jedálni, veľký ohlas mali počítačovékurzy pre seniorov... Opäť sa rozbehloFórum, organizované P. Traubnerom.Faktom je, že najmenší záujem je o bo-hoslužby.

Všímame si aj najmladšiu generáciu.Pre deti školského veku pripravujeme ví-kendové semináre, letné tábory i jedno-

razové podujatia. Túto vekovú skupinu (aich rodičov) sa najnovšie pokúšame oslo-viť prostredníctvom škôlky. Okrem „nor-málnych“ aktivít má pravidelné hodinyhebrejčiny a judaizmu. Veríme, že v roku2009 nám JOINT pošle šaliacha a tietoaktivity budú ešte intenzívnejšie. Cieľomje ponúknuť deťom základné vedomosti azároveň ich pripraviť na život v súčasnejslovenskej spoločnosti.

Postupne dávame do poriadku rôzneobjekty obce: vybudovali sme spomínanúkošernú jedáleň, obnovil sa MemoriálChatama Sofera, priebežne sa opravujesynagóga, dokončujeme prestavbu Mer-kazu, teraz sa postupne opravuje Domsmútku na ortodoxnom cintoríne.

Aký je súčasný židovský životv Bratislave?

Židovský život v Bratislave je dnes po-merne pestrý a orientuje sa na rôzne ve-kové a záujmové skupiny. Prakticky den-ne sú na obci podujatia. Väčšinu z nichnavštevuje relatívne málo ľudí (15-20),ako celok však oslovujú takmer každéhoz asi 600 členov obce. Dôležitú úlohu priinformovaní členov má štvrťročník Kehila

Bratislava. Posledné tohtoročné číslo do-vŕšilo štvrtý rok jeho existencie.

V týchto dňoch odovzdávate doužívania nové komunitné centrum.Predstavte, prosím, čitateľom tútoinštitúciu!

Merkaz – Židovské vzdelávacie a kul-túrne centrum bude sídliť na Panenskej4, teda v priamom kontakte s areálomobce. Ide o upravené podkrovie a sute-rén obytného domu. V podstreší budemiesto pre kancelárie CSZSS, JOINT-u,Slovenskú úniu židovskej mládeže. Za-riaďujeme Detské centrum, určené prematky s malými deťmi a plánujeme tu ajčitáreň a knižnicu. V suteréne budú dvezasadačky, ktoré možno prepojiť do jed-nej veľkej. Tu sa budú schádzať seniori,ale ponúkame aj priestor pre rôzne klu-bové a záujmové aktivity. Chceme v no-vých priestoroch organizovať čím viacvzdelávacích podujatí so slovenskými ajzahraničnými lektormi. Priestory sú krás-ne, plány veľké, podstatné je, či sa nájduľudia, ktorí o ne budú mať záujem. Verí-me, že sa to podarí.

Aké vzťahy máte s komunitami v re-gióne?

S nikým nemáme zlé vzťahy, ale určiteby vzájomná spolupráca mohla (a mala)byť intenzívnejšia.

Blíži sa sviatok TuBiŠvat. Aký je vtejto súvislosti váš odkaz čitateľomSpravodaja?

Želám nám všetkým, aby sa znovuoži-venie prírody, ktoré Nový rok stromovsymbolizuje, prenieslo aj do života obcí aich členov...

Ako vidíte budúcnosť židovskej ko-munity na Slovensku?

Nie som pesimista. Niektoré menšieobce časom možno zaniknú, komunitaako celok však pretrvá. Podmienkouvšak je, aby sme sa spoločne usilovalipritiahnuť čím viac ľudí, ktorí majú židov-ský pôvod.

Bratislavská komunita sa rozvíja Rozhovor s jej predsedom, dr. Petrom Salnerom

Objednávkamacesu

Touto cestou žiadame členov našejŽNO, aby svoje nároky na objednávkumacesu, múčky a vína na Pesach roku5769 odovzdali riaditeľke Judite Haa-sovej v kancelárii ŽNO najneskôr do15. februára 2009. Stránkové dni:v pondelok 15:00-17:00, vo štvrtok10:00-12:00, telefón: 7731-224, e-mail:menhaz@menhaz.sk

2 SPRAVODAJ JANUÁR 2009

Krátke správy� Spravodaja, Komárňanskú ži-dovskú náboženskú obec a klubShalom podporili: Tibor Kornfeld(Dunajská Streda), Elena Horská(Komárno), dr. János Körtvélyesi(Komárno) a darcovia, ktorí si prializostať v anonymite. Ďakujeme!

� Dňa 27. januára 2009 sa budú vBratislave pri príležitosti Pamätnéhodňa holokaustu v starej budove NRSR odovzdávať ocenenia Spravodli-vý medzi národmi. Ocenenie obdržiaobčania Slovenskej republiky, ktorí vpriebehu II. svetovej vojny s nasade-ním vlastného života zachraňovaliŽidov. Na slávnostnej udalosti budeprítomný aj Isaac Herzog ministerIzraela.

� Z nadačnej podpory sme v de-cembri zakúpili nový digitálny fotoa-parát.

� Poslucháč Židovskej univerzity PálMegyes daroval našej komunite pu-blikácie s poobedňajšími požehna-niami, ktoré budeme pravidelne po-užívať. Ďakujeme pekne!

� Z budapeštianskej Nadácie Hillelsme si obstarali farebnú publikáciuzostavenú rebecen Linda Verő Bánpre deti, ktorú sme už pri príležitostisviatkov podarovali (a aj v budúc-nosti podarujeme) deťom.

� Pán hlavný rabín Dr. Alfréd Schő-ner, rektor Židovskej univerzity v Bu-dapešti, nás požiadal o to, aby smepublikovali jeho výzvu: na univerziteočakávajú - nezávisle od veku - pri-hlášku na štúdium od mužov, ktoríby radi študovali židovské vedy,modlitby, hebrejčinu atď. Záujemcisa môžu obrátiť na našu ŽNO, kdeim poskytneme ďalšie informácie.

Žiadame Vašu podporuZmena ÈÍSLA ÚÈTU!

Vážení èitatelia!Prosíme Vás, aby ste pod¾a Vašich možností podporovali programy ŽNO v Ko-márne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Od 1. januára 2008 môžete zasiela� peniaze na nasledujúce úèty (je mož-nos� plati� osobne na sekretariáte, ako aj poukázanie peòazí šekom):

Úèty sú v Sk aj v devízach!

Poukázanie peòazí z územia SR:26384962/0900- Slovenská sporite¾òa alebo10103804/5200- OTP Slovakia

Poukázanie peòazí zo zahranièia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno,Slovenská republika

IBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 Komárno

alebo

IBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Ïakujeme!

RozlúčkaZo smútkom v srdci sme prijali správu o tom, že najstaršia občianka mestaKomárna Alžbeta Tapolcsányiová (rod. Rofferová) zomrela vo veku 104 ro-kov. Jej pamiatku zachováme!

Zdravica na Mestskom úradeVedenie mesta Komárna, primátor MUDr. Tibor Bastrnák, viceprimátori JUDr. EvaHortai a Béla Szabó a prednosta úradu Peter Kovács pozvali pri príležitosti 60. na-rodenín predsedu ŽNO Antala Pasternáka. Na oslave, za prítomnosti mestskýchmédií, mu odovzdali dar mesta a oslávenec sa následne podpísal do mestskej kro-niky, na stranu, ktorá mu je venovaná.

Návšteva veľvyslancaZačiatkom decembra navštívil mesto Komárno veľvyslanec Spojeného kráľovstvaVeľkej Británie a Severného Írska Michael John Wyn Roberts, ktorý pôsobí v Brati-slave. Na vlastnú žiadosť navštívil Menház, kde ho v synagóge a v múzeu sprevádzalpredseda ŽNO Ing. Anton Pasternák.

BlahoželámeV týchto dňoch oslavovali 50. výročie sobáša naši pravidelní čitatelia, pani Ilo-na Oláh, presbyterka komárňanskej reformovanej cirkvi a Imre Oláh, profesorgymnázia v.v. Pri príležitosti zlatej svadby im touto cestou blahoželáme a praje-me veľa zdravia a šťastia!

SolidaritaRedakcia Spravodaja touto cestou vy-jadruje solidaritu s našimi čitateľmi, ži-júcimi v južnom Izraeli v Beer Ševe av Aškelone.

Veríme, že čoskoro budú žiť každo-denným mierovým životom.

SPRAVODAJ h b

ZALOžENÉ V ROKU 5756 JANUÁR 2009. – KISLEV-TEVET 5769. MESAÈNÍK žNO V KOMÁRNE VII. ROÈNÍK 1. ÈÍSLO

Boli medzi nimi okrem domácich ajhostia z miest Tata, Tatabánya, Vérte-skethely, Budapešť a Győr, mali sme te-da možnosť pozdraviť aj mnohých pria-

teľov, s ktorými sme sa už dlho nevideli,alebo ktorých sme doteraz nepoznali.

Poslucháč Židovskej univerzity PálMegyes hovoril o pôvode sviatku a jehoodkaze pre nás, po ňom nasledoval kan-tor Dávid Schwezoff, ktorý zapálil prvúsviečku. Pesničku – modlitbu Maoz curspievali spoločne všetci prítomní. Naprestretom stole nechýbali tradičné šiškya iné dobroty.

Po zapálení sviečok odovzdal TamásPaszternák darčeky komunity, publiká-ciu, ktorú vydala rebecen Linda VerőBán pre deti. Veríme, že po prečítaní tej-to farebnej a peknej publikácie sa s deť-mi stretneme aj nabudúce. Po oficiál-nom programe sa prítomní v príjemnomprostredí ešte dlho spolu rozprávali.

Posledný program roku 2008 sa skon-čil v optimistickej nálade, veríme, že v ro-ku 2009 sa budeme stretávať pri príleži-tosti sviatkov a židovský život v Komár-ne bude pokračovať.

PA

Chanuka v Komárne Členovia židovskej komunity v Komárne sa stretli v prvý večer Chanukyv Hoteli Európa (nakoľko v Menháze prebieha rekonštrukcia), aby spoločnezapálili svetlá na osemramennom svietniku. V preplnenej sále, v ktorej smeoslavovali tradične najveselší sviatok, pozdravil prítomných koordinátor ŽNOTamás Paszternák.