HITKÖZSÉGI HÍRADÓ

A LAP ALAPÍTVA 5756-BAN

h́ ́ b177. SZÁM

2011. FEBRUÁR – SVAT-ADAR I. 5771. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA IX. REG. ÉVFOLYAM 2. SZÁM

NEM AZ A ZSIDÓ, AKINEK A SZÜLEI AZOK VOLTAK, HANEM AKINEK A GYERMEKE IS AZ LESZ! (Simon Peres)

Mazl Tov!Ezúton gratulálunk Pfitzner Zsuzsannának és Popovics Dávidnak es-küvőjük alkalmából. Sok boldogságot kívánunk!

Az USA-ban megszületett a KZSH legidősebb tagja, Pasternák Anna har-madik leány dédunokája. Ronit Pasternak és Shaun Snitman gyermeke aTali nevet kapta. Mazl Tov!

Támogatónk

Hetedik alkalommal emlékeztek meg aVészkorszakról a nagymegyeri Keres-kedelmi Akadémián és Gimnáziumban.Ez az oktatási intézmény az első közöttvolt a régióban, amely bevezette a Ho-lokauszt oktatást, melynek fontos sze-repet szánnak a történelem és a hely-

történet tanulmányozása során. VargaLászló tanár úr kezdeményezését a jö-vőben fiatal kollégái viszik tovább, azidei emléknap azonban még a tanár úrsokéves munkájának eredménye.Végh Zsuzsanna, az iskola igazgatónő-je köszöntötte a résztvevő diákokat, ki-emelve a zsidóság szerepét a II. világ-háború előtt a városban.

A program első felében PaszternákTamás, a KZSH programkoordinátoratartott interaktív előadást a zsidó ha-gyományokról, ünnepekről, történe-lemről, szokásokról, melyek a Holo-kauszt előtt részei voltak a nagyme-gyeri mindennapokban.

A második órában Varga tanár úr atavaly megjelent könyve (melyet min-den résztvevő megkapott térítésmen-tesen) alapján bemutatta a nagyme-gyeri zsidó közösség történetét.

Az emléknapot az idén az ENSZHolokauszt emléknaphoz közel, feb-

ruár elején tartották, a nap a kultúrházfalán 2004-ben elhelyezett emléktáb-lánál koszorúzással zárult.

A helyi hagyományoknak megfele-lően a diákok korábban már felkeres-ték a zsidó temetőt. Tavasszal az is-kola ismét emlékutat indít Auschwitz-Bírkenabuba.

Bízunk abban, hogy a hagyományoktovább folyatatódnak és a jövő gene-rációinak is megadatik a méltó emlé-kezés lehetősége. A KZSH mindensegítséget megad ehhez a kezdemé-nyezéshez.

PT

Tovább él a hagyomány MeghívóA Komáromi Zsidó Hitközség ezútonhív meg minden érdeklődőt a Sha-lom klub februári összejövetelére,melyre 2011. február 27-én, vasár-nap 14:30-kor kerül sor a MenházWallenstein Zoltán termében.

Az összejövetel témája: Az ak-tuális helyzet a Közel- Keleten. Ven-dégünk: Breuer Péter újságíró

Breuer Péter több évtizeden át éltIzraelben, számos magyar nyelvűsajtótermék tudósítója volt. JelenlegBudapesten dolgozik, többek közöttszerkesztője és műsorvezetője aMagyar Rádió zsidó műsorának, sa-ját hírügynöksége a Breuer Press In-ternational.

A belépés díjtalan.

ProgramajánlóPurim KomárombanA Komáromi Zsidó Hitközség purimiünnepségére március 20-án, vasár-nap 14:30-kor kerül sor. Részleteketmárciusi számunkban olvashatnak.

Széder esteAz idei közös széder esténket 2011.április 19-én (kedd, második szé-der) 18:00-kor tartjuk a MenházWallenstein Zoltán termében. A kó-ser vacsora ára 2 EUR/fő. Jelentke-zéseiket már várjuk a kile@men-haz.sk címen és a KZSH titkárságán(tel: 7731-224).

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tõ sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dóHit köz ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tõnk fel újí tá sát.

2008. ja nu ár 1-tõl tá mo ga tá sát az aláb bi bank szám la szá mok ra küld he ti (tá -mo ga tás sze mé lye sen a KZSH tit kár sá gán és csek ken is le het sé ges):

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporite¾òa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Nem zet kö zi át uta lás kül föld rõl:A KZSH cí me: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Kö szön jük!

Kérjük a támogatását!

Fa li új ságrö vid hí rek

� Az utóbbi hónapokban több sike-res pályázatot nyertünk újságunk kia-dására és 2011.évi kulturális prog-ramjainkra.

� Január végére nagyrészt befejező-dött a 2010. évi pályázataink elszá-molása.

� A Szlovákiai Zsidó HitközségekKözponti Szövetsége március elejéntartja soros vezetőségi ülését. Azősszel elfogadott új alapszabály sze-rinti tisztújító közgyűlésre május 15-én kerül sor.

� A Komáromi Zsidó Hitközség és Iz-rael állam pozsonyi nagykövetségeegyüttműködése értelmében a nagy-követség hírei mostantól rendszeresenmegjelennek majd lapunk hasábjain.

� Pozsonyban december végén ide-iglenesen bezárt a Chez David étte-rem, amely az üzemeltető váltás utánvárhatóan áprilisban kóser étterem-ként nyit újra Baruch Myers pozsonyirabbi felügyeletével.

� Új könyvekkel gazdagodott a Spit-zer Béla Kiskönyvtár állománya.

Ma gyar or szá gi ol va só ink fi gyel mé be: Ked ves Ol va sónk!Kér jük, hogy az egy há zak nak ad ha tó sze mé lyi jö ve de lem adó ja 1 szá za lé kát a Ma -gyar or szá gi Zsi dó Hit köz sé gek Szö vet sé ge (MAZSIHISZ) ré szé re ajánl ja fel a 0358-as tech ni kai szá mon. A MAZSIHISZ rend sze re sen tá mo gat ja a KZSH mun ká ját!

2 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2011. február

Hitközségi Híradó (Spravodaj) – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja (mesaèník ŽNO v Komárne). Alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ –šéfredaktor: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk), Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak – spolupra-covníci: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ – grafická úprava: Saláth Richárd, olvasószerkesztõ – jazyková korektúra: VadászMagda (Budapest), Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás – tlaè: Nec-arte Kft., Komárom, a KZSHcíme – adresa ŽNO: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk, tel.:/fax:00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. Lapunk Önnek készült, kérjük ne dobja el! S finanènou podporouMinisterstva kultúry Slovenskej republiky – a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatásával.

Az utolsó úton…A dunaszerdahelyi zsidó temetőben, nagy részvét mellett kísérték utolsó út-jára a helyi közösség megbecsült tagját, Kornfeld Rózsika nénit, aki 85éves korában távozott a földi létből. Deutsch Róbert budapesti főrabbi ésTóth Emil főkántor búcsúztatta hittestvérünket.

87 éves korában elhunyt hittestvérünk, Baráth Magda néni. A júniusi már-tírnapokon rendszeresen eljött közénk, emlékeztetve az utókort mindazokraa szörnyűségekre, amelyeket fiatal korában felekezeti hovatartozása miattelszenvedni kényszerült.

A családok gyászában osztozunka Hitközségi Híradó szerkesztői

Látogatás BátorkeszinEgy helyi lakos kérésére a KZSH képviselői február elején ellátogattak Bátor-keszire. A Holokauszt előtt itt élt a járás második legnagyobb zsidó közössége.A temető ma nagyon rossz állapotban van, sok sírkő eltűnt, a többit emberma-gasságú gaz borítja.

(Folytatás a 7. oldalon)

2011. február HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 3

a komáromi zsinagóga hitéleti oldalaTRADÍCIÓ

A program a kontinens különbözőépítészeti stílusait felvonultató EurópaUdvarban kezdődött, ahol az egyetlenrégi épület, a város egykori legelső zsi-nagógájának falán avattunk emléktáb-lát. A négynyelvű emlékkő a negyedik,a pár évvel ezelőtt megkezdett soro-zatban: az ortodox zsinagóga, a Men-ház és a neológ zsinagóga épületeután az öreg zsinagóga falán is ott aszlovák, magyar, angol és héber felirat.

A megjelenteket, köztük Dr. Anton Ma-rek, polgármester, Szabó Béla és Dr.Novák Tamás alpolgármestereket, Ju-hász Lászlót, a Szlovák KöztársaságKormányhivatala Nemzetiségi Osztá-lyának igazgatóját, Szabó Józsefet a

Magyar Köztársaság pozsonyi nagykö-vetsége képviselőjét, Fazekas Lászlóreformátus püspök urat Paszternák Ta-más, a KZSH programkoordinátora kö-szöntötte. A zsinagóga épületének tör-ténetét, és az emléknap jelentőségétPasternák Antal, hitközségünk elnökefoglalta össze szlovák és magyar nyel-ven. Az emlékezés fontosságára és avárosunkban 220 éve működő zsidóközösség jelenlétére és szerepére Ve-

rő Tamás, budai rabbi hívta fel a figyel-met. Az imák Biczó Tamás kántor re-citálásában hangzottak fel. A táblát a

város polgármestere és a kormányképviselője leplezte le.

A délutáni program a Menházbanfolytatódott, ahol a Régi művek a XXI.század vásznain – a Tevan családnyomdai és kulturális öröksége címűkiállítást nyitotta meg Tevan Ildikó, aTevan Alapítvány képviseletében ésBalogh István, a kiállítás összeállítója.Tevanék az Árva megyei Alsókubinbólszármaznak, az első békéscsabai zsi-dó családok közé tartoznak. Híresnyomdájuk adta ki többek között aNyugat szerzőinek műveit. Az utazótárlat első alkalommal tekinthető megSzlovákiában. A nagy érdeklődés mel-lett megtartott megnyitón a helyi sajtóis képviseltette magát.

PT-PA

Méltó megemlékezésJanuár 30-án, az ENSZ Holokauszt Emléknapja, az Auschwitz-Birkenau-ikoncentrációs tábor felszabadításának 66. évfordulója alkalmából emlék-ünnepséget szervezett a Komáromi Zsidó Hitközség.

Komárom város vezetői a megemlékezésen

Tevan Ildikó és Balogh István a kiál-lítás megnyitóján

Verő Tamás, budai rabbi

4 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2011. február

Jövõnk, ami összeköt – a régió oldala

Melyek voltak a szombathelyi kö-zösség életének legfőbb állomásai?

A szombathelyi közösség életéneklegfőbb állomásainak én azokat tartom,amikor egy meghatározó és tekintélytparancsoló, mindent tudó korosztály ki-hal és Őket követi az eggyel fiatalabb.Három ilyet éltem meg, és állíthatom,hogy nagyon nagy állomások voltak.Mindegyiknél azt gondoltam, Őket nél-külözve nem lehet tovább lépni, demindig történt valami (irányítottan, vagyanélkül) és minden folytatódott, ahogyazelőtt. Jó lenne tudni, hogy ez örökkéígy marad!

Mi jellemzi a mai hitközségi életet?Milyen eseményeket rendeznek?

Ugyanazok a céljaink, mint elődeink-nek: szabadon megélni zsidóságunkat,úgy vallásilag mint kulturálisan, ahogyezt elődeinktől láttuk és tanultuk. Min-den péntek este megtartjuk a szombat-köszöntő imát, utána kiddust tartunk,ünnepeinken Budapestről hívunk hite-les levezetőt, illetve előadót. Rendsze-

resen meghívunk híres és érdekes em-bereket egy baráti beszélgetésre, elő-adás megtartására. Többször volt ná-lunk Gerendás Péter, elhívtuk Heller

Ágnest és néhai Popper Pétert, nem-rég járt nálunk Raj Ferenc New York-irabbi, és budapesti közössége.

Milyen kapcsolatuk van a régiótöbbi közösségével?

A Zalaegerszegi Hitközséggel tar-tunk kapcsolatot, évente, a mártír ün-

nepen találkozunk. A régió más közös-ségéről nem tudunk.

Mesélne egy kicsit a közösségösszetételéről. Mely generációk al-kotják a hitközséget, milyen progra-mok iránt van érdeklődés Önöknél?

Túlnyomórészt a „Nagy Öregeink” el-mentek. Jelenleg egy 99 és egy 85 évesférfi és 6 hölgy képviseli az öregeket, azöme az én korosztályom néhány fiatal,a gyermekeim korosztálya. Most teszünkújabb kísérletet, a legfiatalabb generációintegrálására. Igyekszünk úgy szervezniprogramjainkat, hogy mindenki megtalál-ja az érdeklődésének megfelelőt. Közöskerti partik és a fentiekben leírt progra-mokon kívül, a hitközségünk keretein be-lül nemrég megalakult pop zenekar is ajövőben programjaink része lesz.

Hogyan látja a Szombathelyi Zsi-dó Hitközség jövőjét?

Ma vidéken igazán zsidóként élninem lehet! Eddig sem volt rá módunkés a jövőben egyre kevésbé lesz. Akieddig nem tudta a vallási előírásokszerint megélni zsidóságát, az honnanis tudná, hogy az milyen. Elődeink, hasajnos nem is sokáig, de megélhettékmég és elmesélték nekünk. Mi mármesélni sem tudunk róla. Ennek elle-nére bizakodó vagyok, a hovatartozás,az identitás tudat érzése megvan ben-nünk, és úgy érzem, ez mindig is erőskapocs lesz ahhoz, hogy megmarad-jon, fennmaradjon a zsidó hitvilág ésgyönyörű kultúrája.

Márkus Sándor vagyok: 61 éves, nyugdíjazott, született szombathelyi, nős,két felnőtt korú gyermek büszke édesapja. Szüleimtől nem éppen vallásosnevelést kaptam, de minden ünnepen a zsinagógában voltunk, ahol gon-doskodtak róla, hogy a lehető legjobban ismerjem meg hovatartozásomat,identitásomat. Úgy gondolom, ez nagyon jól sikerült, mert kötődésem azsidósághoz megkérdőjelezhetetlen.

Beszélgetés Márkus Sándor elnökkel

Bemutatkozik a Szombathelyi Zsidó Hitközség

Új igazgató az Ohel David élénJanuártól új igazgató áll a pozsonyi Ohel David idősek otthona élén. MiriamFranklová hosszú éveken át dolgozott már hasonló pozícióban. Terveink sze-rint lapunkban hamarosan bemutatjuk az igazgatónőt Munkájához sok sikertkívánunk!

A Jad Vasem és a pozsonyi Zsidó Kultúra Múzeuma kiadásában megjelenta Szlovákiai zsidó közösségek enciklopédiájának második kötete. A könyv atavaly napvilágot látott első kötet folytatása, a befejező, harmadik rész a ter-vek szerint az év végén jelenik meg. A műről részletes leírást találhatnak la-punk szlovák részében.

2011. február HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 5

Feltehetnénk pár kérdést: Miért is?Miért éppen az ENSZ Holokauszt em-léknapján? Az idén a Komáromi ZsidóHitközség a 220. születésnapját ünnep-li, 1791-ben alakult meg hivatalosan kö-zösségünk, bár tudjuk, hogy az első zsi-dó emberek már jóval korábban a vá-rosba érkeztek. Kevés az információnka régi időkről.

Ez a zsinagóga tanúja volt a komáro-mi zsidó közösség felemelkedésének,amikor már kicsinek bizonyultak az ima-ház falai és hittestvéreinknek hamaro-san újat kellett építeniük. Jókai Mór, Ko-márom szülötte az Aranyemberben Tí-már Mihály és Fabula János beszélge-tésében így ír az épületről:

„Fabula János vetett aztán nem egycigánykereket, hanem hármat, végig afolyosón. Aztán vissza megint három ci-gánykereket, mely után ismét talpra álltegyenesen Timár előtt.

- Így ni! Mármost értem a dolgot. Te-hát az a sok pénz most az enyim! Me-gyek. Megveszem a zsidó templomot.

(S nehogy valaki azt higgye, hogy ezutóbbi mondat valami rossz élc volt Fa-bula Jánostól, meg kell mondanunk,hogy az akkori viszonyok között az Iz-rael vallását követő lakosok egy új ima-házat kényszerülvén építeni a gróf Zi-chy-féle nemesi telken, a régibb héberimaház csakugyan árverés alá volt bo-csátva, s az Fabula Jánosnak különö-

sen megtetszett.)“1863-tól már a Király püspök utcai

nagyzsinagóga szolgált imahelyül, majdaz 1868-as szakadás után Komárom-ban is külön utakat kezdett járni a neo-lógia és az ortodoxia. Az eladott zsina-góga épületének sorosáról nem sokatárulnak el a krónikák a továbbiakban.Csendesen állt itt az egykori Klein,Weisz ház, mai nevén Zichy palota ud-varában. A Vészkorszak idejében lát-hatta, amint a közeli palota pincéjébenösszezsúfolják egykori híveinek leszár-mazottait, méltatlan, embertelen körül-mények között. Volt része gyártelepnek,majd a rendszerváltás után az EurópaUdvar gondolatának megvalósulásakor,az udvar egyetlen régi épületeként 3 ol-dalából favázas német ház lett, a sorsfurcsa fintoraként…

Maradt viszont ez az oldal, ahol vala-mi más volt és van… A felújítás soránfelfedezett eredeti festések nyomán ez afal üresen maradt egészen a mai napig.

Az elmúlt évek januárjait követve azortodox zsinagóga, a Menház, majd aneológ zsinagóga után negyedikként amai könyvekben öreg zsinagógakéntemlegetett épület falára kerül a négy-nyelvű tábla, üzenve ezzel, hogy a zsi-dó közösség emlékének végre méltóhelye van az Európa nemzeteit bemuta-tó udvarban, mutatva az ide látogató tu-ristának, hogy közösségünk ma is él.

Köszönet az épület tulajdonosának,Takács Péter mérnöknek, aki megkere-sésünkre azonnal igent mondott, hozzá-járulva egy újabb, méltó emléktáblaemeléséhez…

A táblaavatás után a Menházban egykülönleges kiállítás nyílik meg előszörSzlovákiában. A Árva megyéből, Alsó-kubinból származó, Békéscsabán nevesnyomdát alapító Tevanok nem kötődnekugyan Komáromhoz, de belemélyedve acsaládtörténetbe sorsuk szinte bármelyikhelyi zsidó családéhoz hasonló, a fele-melkedés időszaka, a vészkorszak pok-la, majd a maradék túlélő elvándorlása,a köztiszteletben álló emberek földbe tip-rása mind-mind tipikus zsidó sorsok a19. és 20. században.

Egy épület és egy család történeteadja az idei ENSZ Holokauszt emléknapmagvát Komáromban. Egy fogyatkozóközösség pár túlélője, a második és har-madik generáció és szimpatizánsainkhajtanak fejet azok előtt, akik a 66 évvelezelőtt felszabadult Auschwitz Birke-nauból soha sem térhettek haza. Emlé-kezünk azokra a generációkra is, akikmeg sem születhettek, nem lehettek ak-tív tagjai hitközségünknek, akiktől elvet-ték a jövőt, a lehetőséget, az életet.Szomorú szívvel érezzük hiányukat.

„Mily szépek a sátraid Jákob…“

STETL – a Hitközségi Híradó kulturális oldalaAz oldal a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma támogatásával jött létre!

Ezekkel a szavakkal lép be a vallásos zsidó ember minden reggel a zsi-nagógába. Egy egykori zsinagóga helyén avatunk ma emléktáblát. Komá-rom első zsinagógájának helyén…

Pasternák Antal, a KZSH elnökeemlékezik, a háttérben Biczó Ta-más, kántor, Verő Tamás, rabbi ésPaszternák Tamás, a KZSH prog-ramszervezője

6 HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 2011. február

Mace sz Maci é s Sófár Süni kalandjai avagy az ifjúság o ldala

Zsidó élmények Belgiumban

Január elején hivatásom néhány napra Belgiumba szó-lított. Közös kalandozásunk során bátyámmal számoszsidó élményben volt részünk, melyeket ezúton oszta-nék meg olvasóinkkal.

Zsidó MúzeumFőhadiszállásunk Brüsszelben volt, ahol a városnézés

egyik első állomásaként felkerestük a főzsinagógát és a Zsi-dó Múzeumot. A tárlat bemutatja a zsidó élet körforgását, azélet legfontosabb szakrális eseményeit, az ünnepeket. Au-tentikus környezetben ismerhetjük meg a belga zsidóság

történetét. Angol feliratok nincsenek a múzeumban, de egykis kiadvány segíti a franciául nem beszélő látogatókat. Amúzeum állandó tárlata mellett időszaki kiállítások is várjákaz érdeklődőket.

AntwerpenIzgatottan olvastam az útikönyvben Antwerpen városáról,

s az itt élő 22 (más források szerint 15) ezres ortodox zsidóközösségről. Hihetetlennek tűnt mindez. 40 perc vonatozás

után érkeztünk meg a mérnöki munka remekműveként, aföld alatt háromszintessé alakított főpályaudvarra. A kijárat-tal szemben ékszerüzletek sorakoztak a Pelikán utcán vé-geláthatatlanul. Szinte minden bolt ajtaján ott díszelgett amezüze. A gyémántmúzeumban az Izraelben gyártott au-dioguide segítségével megismerhettük a gyémánt bányá-szatának, megmunkálásának és kereskedelmének világát.Érdekes volt hallani, hogy a kereskedés nyelve mind a mainapig a jiddis, és a megállapodások szóban, s nem papíronszületnek. A zsidónegyedben kóser boltok, éttermek, pék-ségek állták a szombatra készülők rohamát, a gyémánt-tőzsde forgalom elől elzárt utcáján kaftános kereskedők si-ettek, hogy megköthessék az ünnep előtti utolsó üzleteket.

Péntek esteA szombat bejövetelét Brüsszelben élő barátunk invitá-

lására a Zsidó Diákok Európai Szervezeténél (ECJS) töl-

töttük. Klubhelységük az Európai Unió hivatalaitól néhánylépésre található. A hangulatos és családias szombatfo-gadást követően a szervezetet vezető rabbi otthonába va-csorára voltunk hivatalosak. Az ortodox család asztalát kö-zel 30-an ültük körbe, tradicionális ételeket fogyasztottunk.Jóérzés volt látni, hogy Európa fővárosában akad egyhely, ahol örömmel látják a világ különböző pontjairól ér-kezett hittestvéreket.

PA

Az oldal a Jewish Child´s day támogatásával jött létre!

A brüsszeli főzsinagóga

A Belgiumi Zsidó Múzeum bejárata

A zsidó negyed „főutcája” kóser boltokkal, éttermek-kel, hentessel…

2011. február HITKÖZSÉGI HÍRADÓ 7

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Vallásos jellegű gimnáziumba jár-tam, melyek abban az időben mégsokkal liberálisabbak voltak mint ma, afiúk és lányok egy osztályba jártak. Azegyetlen szigorú szabály az volt, hogya lányok csak a tornaórákon lehetekhosszú tréning nadrágban. A fiúknakkülön volt tornájuk, de ez a nem vallá-sos iskolákban is szokás.

Mikor harmadik osztályba jártam, el-határozták, hogy az iskola rendez egyPurimi farsangot nekünk és a negyedi-keseknek. Összesen talán százan vol-tunk és jól ismertük egymást. A harma-dikos lányoknak többnyire a negyedi-kes fiúk tetszettek, mindenki nagyonvárta az ünnepséget. A tanárok meg-szabták, hogy a jelmezek olyanok le-gyenek, amelyeket az otthon megtalál-ható anyagokból állítunk össze, csakhárom dolgot szabad venni: álarcot,kalapot vagy sapkát és aki cowboynaköltözik, annak játékpuskát. Elosztották,ki milyen sláchmoneszt hoz, amelyetotthon készítünk. Az üdítőkről az iskolagondoskodott.

A púrimi szokások megengedik, hogya mindennapi szokásokat átfordítsuk. ÉnCharlie Chaplin kosztümbe öltöztem.Apám öltönye, nyakkendője és kalapja

kitűnően szerepeltek. A szomszéd bácsikölcsön adta a sétabotját és én megta-nultam a chaplini mimikát. Mindenki kita-lált valami különleges és vidám jelmezt,a farsang sikeres volt.

Elkezdődött a tánc, felkért egy bo-szorkány, akinek az öltözéke és álar-ca olyan tökéletes volt, hogy nem is-mertem meg. Nem szólt egy szót sem,csak pantomimmal „beszélgettünk”. Kí-váncsi voltam, ki lehet. Jó volt a han-gulat, mindenki táncolt, mulatott, az időgyorsan elszaladt. A boszorkány kísérthaza, rövid volt az út, mert mi közellaktunk az iskolához. Lelkesen beszél-tem az élményekről, a boszorkánycsak bólogatott. Mikor a kapuhoz ér-tünk, megszólalt, megköszönte, hogytáncoltam vele, megkérdezte, hogy akövetkező este jöhet e értem, hogymoziba menjünk. A boszorkány nemvolt más mint az a negyedikes fiú, aki-re sokat gondoltam és álmodoztam ró-la. A következő hónapokban a legnép-szerűbb pár voltunk az iskolában. Ezegy kedves emlék, de amit máig is be-tartok, és akkor tanultam, az a tanárokkérése, hogy a sláchmóneszt házilagkészítsük.

A mai ajánlatom, készítsünk gránó-

lát, tegyük szép üvegbe és sok szere-tettel ajándékozzuk az ünnep örömére.Nincs jobb, meg egészségesebb, mindreggelire enni egy tál gránolát joghurt-tal vagy kefirrel.

Hozzávalók:50 dkg zabpehely, 10 dkg mandula,

10 dkg dió, 10 dkg pisztácia, 10 dkgnapraforgómag, 10 dkg mogyoró, 10dkg méz, 3-4 kanál étolaj.

Elkészítés:A diót, mogyorót, mandulát apróra

vágjuk. Nem reszeljük vagy daráljuk!Összekeverjük a zabpehellyel. Egy kistálba összekeverünk 3-4 kanál étolajat,kb.10 dkg mézel és ráöntjük a zabpe-hely keverékre. 1 cm vastagon terítsükszét egy tepsiben, ajánlatos sütőpapí-ron sütni és lassú tűzön 20-30 percen-ként kavargatva kb. 60 percig süssük,míg aranybarna nem lesz. Majd kap-csoljuk ki a sütőt és, hagyjuk benne agranolát, hagy száradjon ki teljesenmég 10 percet. Légmentes dobozbanvagy üvegbe tároljuk.

Jó étvágyat és boldog Purimot kívánok!

Orna Mondshein, Ashkelon, Izrael

Gránolá Purimi sláchmóneszra

Kidus a FrankelbanFebruár első péntekének estéjén különlegesmegtiszteltetésben volt része közösségünknek.Az esti ima utáni kidduson Tordai Péter a zsina-góga első emeleti kultúrtermében külön köszön-tötte Pasternák Antalt, a KZSH elnökét és fele-ségét. A budai körzettel évek óta jó kapcsolatotápol hitközségünk. Tordai elnök úr felelevenítet-te pár évvel ezelőtti komáromi látogatásukat,majd a KZSH elnöke beszámolt a Menház felú-jításáról, a kulturális és oktatási programokról ésa jövő terveiről. Paszternák Tamás programko-ordinátor bemutatta a hitközségünk 220. szüle-tésnapjára megjelent péntek esti imakönyvet.Mindkét közösség képviselői reményüket fejez-ték ki, hogy a sikeres együttműködés a jövőbenis folytatódik.

Kile KaleidoszkópLátogatás Bátorkeszin

(Folytatás a 2. oldalról)Az egykori nagy zsinagóga évtizedek óta műhelyként szolgál. AKZSH elnöke felvette a kapcsolatot a község polgármesterével és aSZLOZSIHISZ besztercebányai SOS Temetőgondozási Központjá-val a sírkert mielőbbi rendbe tétele érdekében.

Február 2011 SPRAVODAJCA 5

Izrael ocení ďalších 19 Slovákov...(Pokračovanie zo strany 4.)Keď do dediny prišli Nemci, Feldmarovci utiekli do lesa a sem im záchrancovianosili potraviny. Za pomoc nežiadali nič. Ocenenie preberú dcéry záchrancov,Anna Blašková, Mária Slobodníková ml. a Eliška Mesíková.

Rodina Kochláňovcov z dediny Ľubeľa prichýlila židovské sestry Haberové naúteku z Poľska cez hory. Pani Kochláňová pomohla pri pôrode jednej zo sestierktorej sa narodila zdravá dcérka. Sestry aj bábätko prežili len vďaka pomoci ne-známych záchrancov a dobrých ľudí v dedine. Ocenenie preberie pravnuk zá-chrancov, Patrik Humený. Na ceremónii sa zúčastní aj Mirjam Romm, ktorá sanarodila v dome Kochláňovcov cez vojnu jednej zo zachránených sestier.

Kontakt:Veľvyslanectvo Izraela na SlovenskuZuzana Kizáková – Press Manager and Political Affairs, political@bratislava.mfa.gov.il

Encyklopédia židovských nábožen-ských obcí na Slovensku – Pinkas ha-kehillot Slovakia vyšla v edícii múzeaholokaustu Jad Vašem v Jeruzaleme vroku 2003. Zostaviteľom bol jeden zpopredných izraelských historikov slo-venského pôvodu Róbert J. Büchler.Encyklopédia ponúka chronologickýprehľad kľúčových zdokumentovanýchhistorických udalostí. Ktoré sa týkajúdejín židovských komunít na Slovesn-ku. Mapuje osudy jednotlivých židov-ských obcí (v istom zmysle aj osobnos-tí z konfesionálnej, spoločenskej, kul-túrnej a hospodárskej sféry) od ichvzniku po rok 1945, resp. 1948.

Po druhej svetovej vojne a prvej vlneemigrácie, ktorá prebiehala v rokoch1945 – 1948, sa počet židovských oby-vateľov Slovenska výrazne zredukoval.Mnohé náboženské obce zanikli, o roz-

voji religiózneho života v nasledujúcichdesaťročiach nemožno hovoriť vôbec,ale napriek asimilačným snahám býva-lého režimu i ďalším vlnám emigrácieniektoré židovské komunity “prežili” azachovala sa aj ich inštitucionálna for-ma – židovské náboženské obce, ktorépatria pod Ústredný zväz židovskýchnáboženských obcí sídliaci v Bratisla-ve. Po roku 1989 sa postupne obnovilivšetky hlavné oblasti pôsobenia židov-ských náboženských obcí, vrátane reli-gióznej. Dôkazom toho sú aj inaugurá-cie bratislavského, košického a pieš-ťanského rabína.

Aj keď už nebolo možné nadviazaťna všestrannú činnosť náboženskýchobcí (spolková, sociálna, pedagogická,atď.) a rabinátov, v istom zmysle sa ichpodarilo obnoviť – hlavne v dvoch naj-väčších, najpočetnejších Židovských

náboženských obciach na Slovensku,v Bratislave a v Košiciach. V súčas-nosti má Slovenská republika približne3 000 židovských obyvateľov.

Slovenská verzia Encyklopédie ži-dovských náboženských obcí vychá-dza v troch častiach a vydáva ju SNM– Múzeum židovskej kultúry v Bratisla-ve vo svojej edícii Judaica Slovaca. I.časť vyšla v roku 2009 a obsahuje slo-venské obce a mestá v abecednomporadí od A – K. II. časť encyklopédievyšla koncom roka 2010. Do predajasa však dostala až koncom januára2011. Obsahuje mestá a obce v abe-cednom poradí od L –R. Posledná III.časť encyklopédie sa v súčasnosti redi-guje a do tlače bude pripravená v dru-hej polovici roka 2011.

dr. Martin Korčok

Encyklopédia židovských náboženských obcí na Slovensku

Košer U Dávida(Chez David),

rekonštrukcia a otvorenie

Milí priatelia,Radi by sme Vás informovali, žekoncom apríla opätovne otvorímereštauráciu a penzión U Dávida (bý-valý Chez David) na Zámockej uliciv Bratislave.

Počas najbližších troch mesiacovbudeme robiť v objekte rekonštrukciutak, aby reštaurácia a penzión po-skytli svojim hosťom a klientom dô-stojné priestory.

Kuchyňa bude košer pod dohľa-dom bratislavského rabína. Pripraví-me pre Vás zaujímavé jedlá, ktorébudú prinášať tradíciu starej Bratisla-vy, ale aj to najlepšie, čo košer ku-chyňa ponúka.

V prípade akýchkoľvek otázok násprosím kontaktujte na tejto mailovejadrese.

Tešíme sa na možnosť uchádzaťsa o Vašu priazeň.

S úctou,Manažment reštaurácie U Dávida.

Zámocká 13, Bratislava

4 SPRAVODAJCA Február 2011

Slávnostné odovzdávanie titulu ude-ľovaného štátom Izrael a múzeom ho-lokaustu Yad Vashem v Jeruzaleme sauskutoční 2. februára v Historickej bu-dove Národnej rady Slovenskej repu-bliky za účasti prezidenta Slovenskejrepubliky Ivana Gašparoviča a pred-sedníčky vlády Slovenskej republikyIvety Radičovej. Záchrancovia a prí-buzní záchrancov preberú medailu zrúk veľvyslanca Štátu Izrael na Slo-vensku Alexandra Ben-Zvi a izraelské-ho ministra a generála Yossiho Peleda,ktorý ako dieťa prežil holokaust vďakaúkrytu u nežidovskej rodiny.

„Máme česť oceniť titulom Spravodli-ví medzi národmi ľudí, ktorí prekročilihranice strachu a napriek už i tak ne-ľahkému životu otvorili svoje domovyžidovským spoluobčanom, stavali im vlesoch bunkre, prehovárali svojich su-sedov o pomoc, vyrábali im skrýše vpivniciach a tým všetkým sa hrdinskypostavili proti neľudskému fašistickémurežimu, ktorí posielal ľudí na smrť lenpre jediný dôvod – židovskú krv. Právetíto ľudia sú svetlom v temnej históriiholokaustu na Slovensku,“ hovorí veľ-vyslanec štátu Izrael na Slovensku Ale-xander Ben-Zvi.

Mená ocenených budú navždy vyte-sané do Múru cti v Záhrade Spravodli-vých v Yad Vashem. Doteraz bolo vý-znamné ocenenie štátu Izrael udelenéna základe výpovedí svedkov a histo-rických materiálov viac ako 22-tisíc ľu-ďom na celom svete. Na Slovensku hozískalo viac ako 500 ľudí.

Prehľad príbehov ocenených Spra-vodliví medzi národmi:

Katolícka rodina Čunderlíkovcov, kto-rá bývala v dedine Horný Jelenec,stretla jedného dňa v lese židovskú že-nu Adelu Singerovú, ktorá v náručí stí-skala malé dievčatko Elizabetu. Adelapoprosila rodinu, aby dievčatko vzali sosebou, inak v lese zamrzne. Rodinaochotne splnila prosbu a až do konca

druhej svetovej vojny ukrývala židovs-ké dievčatko. Čunderlíkovci sa oň sta-rali s láskou ako o svoje vlastné dieťa.Ocenenie na ceremónii preberie zá-chrankyňa, dcéra rodiny Čunderlíkov-cov, Helena Kapustová.

Alžbeta Halászová, rodená Weinstei-nová, sa v 40. rokoch zoznámila s Ka-rolym Halászom v jeho rodných Levi-ciach. Po niekoľkoročnom spolužití sazosobášili v roku 1945. Karol sa snažilsvoju milú zachrániť pred deportácioudo koncentračného tábora aj prostred-níctvom náštiev u politikov, keď všaktieto snahy zlyhali, rozhodol sa svojumilú aj s jej rodinou ukryť. Našiel imúkryt vo viničnom dome, kam po no-ciach tajne chodil, aby ukrývaným pri-niesol potraviny a potrebné veci. Povojne sa Alžbete a Karolovi narodilištyri deti. Ocenenie preberie syn zá-chrancu a zachránenej, Ivan Halász.

Záchrancovia – rodina Hubinovcov zKálnice sa so zachránenými – rodinouDiamantovcov poznala už pred vojnou.Po prvých transportoch Židov do kon-centračných táborov poslali Diaman-tovci svoje deti do Kálnice k Hubinov-cov. Ich pôvodne plánovaný krátky po-byt sa tam predĺžil na dva roky. V roku1944 po potlačení Slovenského národ-ného povstania sa situácia zhoršila apobyt v dedine bol nebezpečný. Otco-via rodín postavili v lese bunkre, kde saukryla židovská rodina. Pani Hubinovázačala variť pre osem ľudí a jej dcéranosila jedlo do lesa ukrývaným. Oce-nenie preberie vnučka záchrancov Ľu-bica Plichtová. Na ceremónii sa zú-častní aj zachránená dcéra rodiny Dia-mantovcov, Julia Schick.

Anna Knežová-Schönbrunová, rode-ná Krajčová, sa v roku 1944 zoznámilaso židovským mladým mužom Bernar-dom Schönbrunom. Po potlačení SNPsa lov na Židov zostril a Anna sa roz-hodla svojho milého ukryť. Vybavila muúkryt v internáte, kde sa o neho stara-

la až do konca vojny. Po vojne sa An-na a Bernard zosobášili, narodili sa imdve dcéry, slávili židovské i kresťanskésviatky. Ocenenie na ceremónii pre-vezme záchrankyňa.

Rodina Medveckých z Ružomberkapomohla susedkám Ester Friedmann smalou dcérkou Sophiou. Vo svojomdome ukryli až do konca vojny ich ro-dinných príslušníkov v izbe, do ktorejsa dalo vojsť len cez veľkú skriňu.

Ocenenie na ceremónii prevezmúdcéry záchrancov Vlasta Dávidová aViera Dubovská. Na ceremónii sa zú-častní aj Sophia Friedmann. Všetky triženy sa ako malé dievčatká ešte preddeportáciami hrávali spolu na jednomdvore.

Stolár Michal Rázus z LiptovskéhoMikuláša poskytol úkryt židovi a parti-zánovi Jehudovi Marikovskému, pô-vodne Ladislavovi Morgenbesserovi.Zima ho vyhnala z úkrytu v horách aon náhodne zazvonil v dome v meste apožiadal o pomoc. Rázus ho prichýlil ado konca vojny ho ukrýval. Z mužov sastali dobrí priatelia. Ocenenie preberúdcéry oceneného, Nataša Rázusová aJelena Zacharová. Jehuda Marikovskýžije v domove dôchodcov v Izraeli, ro-dine záchrancov poslal pri príležitosticeremónie ďakovný list.

Rodina Ročekovcov z Devínskej No-vej Vsi v Bratislave zachránila židovs-ké dievča Eriku Sigel, rodenú Rosen-bergovú. Prijali ju do domu ako po-mocníčku a pod touto zámienkou ju sfalošnými dokladmi až do konca vojnyukrývali. Pani Sigel žije v USA, zá-chranca Anton Roček zomrel minulýrok, bol najstarší obyvateľ DevínskejNovej Vsi. Záchranca a zachránenáboli celé roky v kontakte. Oceneniepreberie vnučka záchrancov, KatarínaŠimkovičová.

Rodina Slobodníkovcov a rodina Kú-rovcov splnila prosbu neznámej židov-skej rodiny Feldmarovcov o pomoc. Vdome vyrobili úkryt pre židovskú rodinua starali sa o nich.

(Pokračovanie na strane 5.)

Izrael ocení ďalších 19 Slovákov titulom Spravodliví medzi národmi

Riskovali vlastné životy, aby zachránili životy iných. Počas druhej svetovejvojny sa vzopreli fašizmu a pomohli prežiť židovským spoluobčanom. Ďalší19 Slováci budú ocenení titulom Spravodliví medzi národmi, ktorý sa udeľu-je ľuďom nežidovského pôvodu za záchranu Židov počas holokaustu.

Február 2011 SPRAVODAJCA 3

Na úvod by sme položili niekoľkootázok: Prečo aj? Prečo práve v pa-mätný deň holokaustu OSN? Toho ro-ku oslavuje komárňanská židovská ná-boženská obec svoje 220. narodeniny,oficiálne bola založená v roku 1791,hoci vieme, že prví židovskí občaniaprišli do nášho mesta už dávno pred-tým. Máme pomerne málo informácií odávnych časoch.

Táto synagóga bola svedkom po-zdvihnutia židovského spoločenstva, ke-dy sa steny modlitebne stali malými, anaši spoluveriaci bratia museli čoskoro

vybudovať novú. Mór Jókai, rodák z Ko-márna píše o tejto budove vo svojomdiele Zlatý človek, v dialógu Mihálya Tí-mára a Jánosa Fabulu, nasledovne:

„János Fabula spravil nie jedno, aletri cigánske kolesá, cez celú chodbu. Aspäť zase tri cigánske kolesá, po kto-rých sa opäť postavil na päty rovnopred Timára.

- Tak! Teraz už rozumiem čo je voveci. Toto množstvo peňazí patrí mne!Idem. Kúpim židovský kostol.

(aby si nikto nemyslel, že poslednáveta bola zo strany Jánosa Fabuluzlým vtipom, musíme pripomenúť, ževo vtedajších pomeroch, boli obyvate-lia vyznávajúci izraelskú vieru nútenípostaviť si novú modlitebňu na zemian-skej parcele grófa Zichyho, staršia he-brejská modlitebňa bola naozaj daná

do aukcie, a táto sa mimoriadne zapá-čila Jánosovi Fabulovi.)“

Od roku 1863 je veľká synagóga na-chádzajúca sa ulici Biskupa Királyamiestom židovských modlitieb, po ne-spojitosti v roku 1868 išli aj v Komárnevlastnou cestou neológia a ortodoxia.O ďalšom osude predanej synagógytoho kroniky veľa neprezrádzajú. Stálatu tíško vo dvore niekdajšieho Klein,Weiszovho domu, dnes pomenované-ho ako Zichyho palác. V období pre-nasledovania Židov bola svedkom to-ho, ako v pivnici blízkeho paláca natla-

čili potomkov jej niekdajších prívržen-cov, za nedôstojných, neľudských pod-mienok. Bola aj súčasťou fabriky, ne-skôr, po zmene politického režimu, po-čas realizácie myšlienky na vybudova-nie Nádvoria Európy, sa z nej ako jedi-nej dávnej budovy nádvoria, vybudovalvyužitím jej troch stien Nemecký dom sdrevenou konštrukciou, ako zvláštnahra osudu…

Zostala ale táto jedna stena, na kto-rej bolo a je niečo zvláštne…..Zacho-vali sa pôvodné maľby objavené počasrekonštrukcie, a táto stena bola až dodnešného dňa prázdna.

Sledujúc januárové tradície uplynu-lých rokov sa po ortodoxnej synagóge,po budove Menház a po neologickejsynagóge, dostáva štvorjazyčná pa-

mätná tabuľa na štvrtú budovu, ktorá jev moderných knihách spomínaná akostará synagóga, a to s odkazom, žepamiatka židovského spoločenstva ko-nečne zaujala svoje dôstojné miesto nanádvorí predstavujúcom jednotlivé ná-rody Európy, ukazujúc všetkým semzavítajúcim turistom, že naše spolo-čenstvo je stále živé.

Ďakujeme majiteľovi budovy, inžinie-rovi Péterovi Takácsovi, ktorý našejžiadosti okamžite vyhovel, čím prispel kumiestneniu ďalšej, dôstojnej pamätnejtabule…

Po umiestnení pamätnej tabule sa vbudove Menház otvorí neobyčajná vý-stava, prvá svojho druhu na Slovensku.Meno rodiny Tevan pochádzajúcej zOravy, z Dolného Kubína, ktorá založilav Békéscsabe významnú rodinnú tlačia-reň, sa síce nespája s Komárnom, alepreštudujúc si ich rodinnú históriu zistí-me, že jej osud je podobný ako osudktorejkoľvek židovskej rodiny z Komárna,obdobie povznesenia vystriedalo obdo-bie prenasledovania, a neskôr emigráciado zahraničia tých, ktorí peklo prežili, po-šliapanie vážených obyvateľov mesta,toto sú všetko typické osudy židovskýchrodín v 19. a 20. storočí.

História jednej budovy a história jednejrodiny tvoria jadro tohtoročného pamät-ného dňa holokaustu OSN v Komárne.Malá skupinka pozostalých stále sazmenšujúceho spoločenstva, druhá atretia generácia a niekoľko sympatizan-tov, skláňajú dnes hlavy pred tými, ktorísa nikdy nevrátili z Osvienčinu oslobo-deného pred 66. rokmi. Vzdajme pa-miatku aj tým generáciám, ktoré sa nik-dy nenarodili, ktoré nemali možnosť staťsa aktívnymi členmi nášho náboženské-ho spoločenstva, ktorým vzali budúc-nosť, možnosti, život. So smútkom vsrdci cítime, že nám chýbajú.

„Aké krásne sú tvoje stany, Jákob…“Týmito slovami vstupuje pobožný Žid každé ráno do synagógy. Pamätnútabuľu dnes odhaľujeme v mieste niekdajšej synagógy. V mieste prvej sy-nagógy v Komárne…

2 SPRAVODAJCA Február 2011

Žiadame Vašu podporuZmena ÈÍSLA ÚÈTU!

Vážení èitatelia!Prosíme Vás, aby ste pod¾a Vašich možností podporovali programy ŽNO v Ko-márne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Od 1. januára 2008 môžete zasiela peniaze na nasledujúce úèty (je mož-nos plati osobne na sekretariáte, ako aj poukázanie peòazí šekom):

Poukázanie peòazí z územia SR:26384962/0900- Slovenská sporite¾òa alebo10103804/5200- OTP Slovakia

Poukázanie peòazí zo zahranièia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno,Slovenská republika

IBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 Komárno

alebo

IBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Ïakujeme!

Krátke správy� V posledných mesiacoch sme bo-li úspešní v súvislosti s usporiada-ním programov na rok 2011, na via-cerých verejných súťažiach.

� Koncom januára sme vyúčtovaligrantov z roku 2010.

� ÚZ ŽNO usporiada začiatkommarca nasledujúce zasadnutieprezídia. Na základe nových sta-nov prijatých v jeseni minuléhoroku sa v máji t.r. uskutočnia no-vé voľby vedenia.

� Naša knižnica Bélu Spitzera bolaobohatená novými knihami.

Na čele Ohel David je nová riaditeľkaOd januára t.r. je na čele Ohel David – domova dôchodcov pani Miriam Frank-lová, ktorá už dlhé roky pôsobila v podobnej funkcii. Zanedlho ju predstavímeaj na stránkach nášho Spravodaja. K práci jej prajeme veľa úspechov. �

Na poslednej ceste... rozlúčka s čitateľmi!

V židovskom cintoríne v Dunajskej Strede mnoho ľudí odprevadilo na po-slednej ceste váženú členku miestnej komunity tetu Róžiku Kornfeldovú,ktorá nás opustila vo veku 85 rokov. S našou spoluveriacou sa lúčil hlavnýrabín z Budapešti Róbert Deutsch a hlavný kantor Emil Tóth.

Vo veku 87 rokov usnula spoluveriaca Magdaléna Baráthová. Pravi-delne prišla medzi nás na spomienkové oslavy dňa martýrov v júni, kedyspomínala na všetky hrôzy, ktoré musela prežiť z dôvodu príslušnosti k na-šej cirkvi.

Vyjadrujeme sústrasť obidvom rodinám. redaktori Spravodajcu

Mazl Tov!Touto cestou blahoželáme Zsuzsa-ne Pfitzner a Dávidovi Popovi-csovi z príležitosti ich svadby aprajeme im veľa šťastia.

V USA sa stala prababičkou našanajstaršia členka Anna Pasternák,kde sa jej narodila tretia pravnučkaTali, ktorá je dieťaťom Ronita Pas-ternaka a Shaun Snitmana.

Mazl Tov!

Členské poplatky a poplatky za udržiavanie cintorína v roku 2011Žiadame členov ŽNO a všetkých tých, ktorí majú príbuzných pochovaných v

židovskom cintoríne, aby zaplatili členský poplatok ŽNO resp. poplatok za udr-žiavanie cintorína na našom sekretariáte alebo bankovým prevodom resp. še-kom. Poplatky na rok 2011 sa nemenia. Ďakujeme!

h́ ́ b

ZALOžENÉ V ROKU 5756 FEBRUÁR 2011. – SVAT-ADAR I. 5771. MESAÈNÍK žNO V KOMÁRNE IX. ROÈNÍK 2. ÈÍSLO

SPRAVODAJCA

Vyhlásilo ho Valné zhromaždenie OSN1. novembra 2005, z príležitosti oslo-bodenia koncentračného táboraOsvienčim – Birkenau. program bol za-hájený na Nádvorí Európy, ktoré pred-stavuje rozličné stavebné štýly a kdena jedinej starej budove na stene bý-valej prvej synagógy sme odhalili pa-mätnú tabuľu. Tento pamätník v šty-roch jazykoch je štvrtým v nedávno za-čatom seriály pamätníkov. Pamätná ta-buľa je na ortodoxnej synagóge, naMenház, a na neológickej synagóge aod teraz aj na stene bývalej starej sy-nagógy nájdeme texty napísané v slo-venčine, maďarčine, angličtine a he-brejčine. Prítomných - primátora mes-ta Dr. Antona Mareka, viceprimátorovBélu Szabó a Dr. Vojtecha Nováka, ria-diteľa odboru menšín na Úrade vládySR László Juhásza, predstaviteľa Veľ-vyslanectva MR v SR Józsefa Szabó,biskupa reformovanej cirkvy László Fa-zekasa – pozdravil koordinátor progra-mov ŽNO Tamás Paszternák. Predse-da ŽNO v Komárne Anton Pasternákpredstavil históriu synagógy a význampamätného dňa v slovenčine a v ma-ďarčine. Budapeštiansky rabín TamásVerő vo svojom príhovore upozornil na

dôležitosť spomínania a na prítomnosťa úlohe 220 ročnej židovskej komunitypôsobiacej v meste. Modlitby odzneli vprednese kantora z Budapešti TamásaBiczó. Tabuľu odhalil primátor mesta apredstaviteľ vlády.

Program pokračoval poobede v Men-ház. Výstavu Staré diela na plátnachXXI. storočia – kultúrne dedičstvo rodi-ny Tevan, otvorila v zastúpení Nadácie

Tevan Ildikó Tevan a kurátor výstavyIstván Balogh. Rodina Tevan pochá-dza z Oravy s Dolného Kubína a patri-la medzi prvé židovské rodiny v Bé-kéšskej Čabe. Vlastnili známu tlačiareňa medzi inými boli vydavatelia diel sku-piny Nyugat. Táto putovná výstava jeprvýkrát na Slovensku. Na otvorení vý-stavy medzi mnohými záujemcami bo-li aj predstavitelia miestnych médií.

PT

Dôstojná spomienka

PozvánkaŽNO v Komárne Vás touto cestoupozýva na februárové stretnutieklubu Šalom, ktoré sa uskutočnív nedeľu, 27. februára 2011 v Men-ház v sále Zoltána Wallensteina.

Téma stretnutia: Aktuálna situá-cia na Blízkom východe. Hosťombude: novinár Péter Breuer

Péter Breuer žil niekoľko desiatokrokov v Izraeli, bol spravodajcommnohých maďarských médií. Mo-mentálne pracuje v Budapešti, je re-daktorom a moderátorom židovské-ho programu Maďarského rozhlasu,vlastní spravodajskú agentúru Breu-er Press International.

Vstup je bezplatný.

Srdečne Vás očakávame.

ŽNO v Komárne usporiadalo dňa 30. januára 2011 z príležitosti Medziná-rodného dňa pamiatky obetí holokaustu, ktoré pripadá na 27. januára.