2010-ben e módszertani kiadvánnyal egyidejûleg a …töosz.hu/uploads/dokumentumok-kiadvanyok...A projekt 2009 áprilisában indult, a tervezett befejezés időpontja 2010. december

201

0/3

Lehetőségek az orvosi ügyeletek hatékony működtetésére

Tóth KarolinaDr. Vadász Mária

TÖOSZ MÓDSZERTANI FÜZET

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége 2003-ban elindítot-ta az önkormányzati jó gyakorlatokat összegyûjtô „JÓTÁR” módszertani füzetek sorozatát, amelynek részeként jelenik meg ezen kiadványunk is. Az egészségügyi alapellátás, valamint az orvosi ügyelet biztosítása kötelezô felada-ta a helyi önkormányzatoknak. A törvényeknek való megfelelés – különösen az EU-csatlakozás óta – nagyon nehéz. Elsôsorban a munkaidônormák és a feladatellátás alulfinanszírozottsága miatt, de az ország hátrányos helyzetû területein a személyi feltételek is kedvezôtlenek. JÓTÁR sorozatunkban Tóth Karolina és dr. Vadász Má-ria ezen kötete megpróbál iránymutatást adni az önkormányzatoknak ahhoz, hogy miképpen tudják hatékonyan, jól megszervezve ellátni e kiemelten fontos feladatot. A többcélú kistérségi társulások létrejöttével a települések összefogásán alapuló központi orvosi ügyeletek szervezése jó irányba indult meg, amelyre példaként szolgálnak az e kiadványban összefoglalt konkrét tapasztalatok is, amelyeket négy különbözô önkormányzatnál (Gyöngyös, Nyírbátor, Pilismarót és Öcsöd) tett látoga-tások alkalmával szereztünk.

2010-ben e módszertani kiadvánnyal egyidejûleg a következô három füzet is megjelenik:• Dr. Steiner Erika – Farkasné Szabó Ildikó: Összefogással a közoktatás

színvonalának emeléséért• Dr. Boda Boglárka – dr. Kovárik Erzsébet: Lépésrôl lépésre (Az Út a munkához

program megvalósításával kapcsolatos kezdeti jó gyakorlatok)• Keil Szilvia: Geotermális Tapasztalatcsere Program

A JÓTÁR kiadvány eddig megjelent kötetei:• Vigvári András: Költségmegosztási technikák az önkormányzati társulásoknál

(2003)• Dr. Futó Péter – Szeszler Zsuzsa: A településfejlesztési koncepció készítésének

módszerei az EU-ban és Magyarországon (2003)• A Finn Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetségének EU-politikája (2004)• Dr. Steiner Erika – Darázs Ida: A magyar önkormányzati rendszer és

az önkormányzati gazdálkodás jellegzetességei – angol nyelvû kiadvány (2004) • Ágh Attila – Rózsás Árpád – Zongor Gábor: Európaizálás és regionalizálás

Magyarországon (2004)

A JÓTÁR-kötetetek a TÖOSZ-titkárság szakkönyvtárában az érdeklôdôk számára rendelkezésre állnak.

KISTÉRSÉGI ÖSSZEFOGÁSON AlAPUlÓ, ÖNKORMÁNyZATI EGÉSZSÉGÜGyI ÜGyElETI AlAPEllÁTÁSI RENDSZER MEGSZERVEZÉSÉVEl ÉS MÛKÖDTETÉSÉVEl KAPcSOlATOS TAPASZTAlATOK, JÓ GyAKORlATOK

www. toosz.hu

Települési Önkormányzatok Országos SzövetségePolgármester Akadémia

Tapasztalatcsere Program

HU-0142/NA/2008/-3/OP-41067 Budapest, Teréz krt. 23.

email: [email protected]: 06 1 322 3843, fax: 06 1 413 0482, 322-7407

jotar-borito-2010-1-2-3-4.indd 3 11/24/10 12:58 PM

POLGÁRMESTER AKADÉMIA

Tapasztalatcsere ProgramTelepülési Önkormányzatok Országos Szövetsége 2010

TÓTH KAROLINA – DR. VADÁSZ MÁRIA

Lehetőségek az orvosi ügyeletek hatékony működtetéséreKISTÉRSÉGI ÖSSZEFOGÁSON ALAPULÓ, ÖNKORMÁNYZATI EGÉSZSÉGÜGYI ÜGYELETI ALAPELLÁTÁSI RENDSZER MEGSZERVEZÉSÉVEL ÉS MÛKÖDTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS TAPASZTALATOK, JÓ GYAKORLATOK

Tapasztaletcsere Program

A kiadványt szerkesztette: Tóth Karolina – Dr. Vadász Mária A sorozat szerkesztője: dr. Steiner ErikaKiadja a TÖOSZ megbízásából a Demax MűvekCopyright Települési Önkormányzatok Országos SzövetségeFelelős kiadó: TÖOSZ főtitkárNyomdai előkészítés és kivitelezés: Demax MűvekFelelős vezetők: Miklóssy János és Tábori SzabolcsISBN 978-963-08-0178-2 A kiadvány az „Önkormányzati kapacitás-építési program norvég tapasztalatok alapján 2009-2010” című projekt keretében készült az EGT és Norvég finanszírozási Mechanizmusok támogatásával. Projektszám: 0142/NA/2008-3/ÖP-4Projektpartnerek: Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar (BCE KIK), Norvég Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetsége (KS).

Tartalomjegyzék

I. Bevezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

II. Helyzetleírás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101. Pilismarót község. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .102. Öcsöd nagyközség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143. Gyöngyös város . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .184. Nyírbátor város . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20

III. Indikátorok, adatlapok, kérdőívek leírása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

IV. Tapasztalatok, megállapítások, javaslatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29

V. Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 331. Adatlap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .332. Összeítő táblázat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .343. Lakossági kérdőív . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .38

Köszönet nyílvánítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44

6 Tapasztaletcsere Program 7Tapasztaletcsere Program

I. Bevezető

A hosszas értékelési eljárásokat követően 2009. áprilisában döntés született, hogy a TÖOSZ és partnerei, a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara és a Norvég Helyi és Regionális Önkormányzati Szövetsége Önkormányzati kapacitásépítési program norvég tapasztalatok alapján 2009–2010 című pályázata támogatást nyert. Az elnökség 18/2009. (V. 19.) számú határozatával döntött a támogatási ajánlat elfogadásáról és egyetértett a projekt végrehajtásával.

A projekt 2009 áprilisában indult, a tervezett befejezés időpontja 2010. december 31. A projekt célja az önkormányzatok által nyújtott közszolgáltatások hatékonyabbá és átláthatóbbá tétele, az önkormányzati fejlesztések ösztönzése, a helyi demokrácia erősítése, az esélyegyenlőség megvalósítása az önkormányzatoknál, a foglalkoztatás terén a nők és férfiak között. A helyi önkormányzatok kapacitásépítési rendszerének kiépítése, amely elősegíti a menedzsmentszemlélet fejlődését és a szakmai felkészültséget erősíti. Hosszú távra kialakított és fenntartható polgármesterképzés: Polgármester Akadémia működtetése.

A rendszer hosszú távú, hatékony működtetésére a norvég és a magyar önkormányzati szövetség között is tapasztalatcsere valósul meg.

A projekt négy fő tevékenységet tartalmaz: 1. Polgármester Akadémia kiépítése – képzési program kialakítása, képzés. 2. Workshopok a legjobb gyakorlatokról és tapasztalatokról az önkormányzatok között

négy területen: oktatás, szociális ügyek, egészségügy és környezetvédelem. 3. Képviselő-testületek tréningje. 4. Projektmenedzsment és nyilvánosság.

A norvég pályázat második komponensének – Workshopok szervezése az önkormányzati legjobb gyakorlatokról és tapasztalatcsere a helyi önkormányzatok között négy területen: a szociális ellátások, az egészségügy, a közoktatás és a környezetvédelem terén – keretében 2010 januárjától kezdődtek meg a tapasztalatcsere-programok a kiválasztott önkormányzatok részvételével.

Szövetségünk 2003-ban indította el a JÓTÁR módszertani füzetek sorozatát, amely az önkormányzati jó gyakorlatokat gyűjti össze.

Jelen kiadvány is e módszertani sorozat részeként jelenik meg.

A program célja

Az önkormányzati tapasztalatcsere program a TÖOSZ kapacitásfejlesztési komponensében fontos szerepet játszik, mivel a projekt lezárását követően a TÖOSZ a tagtelepülések között az információáramlás egyik jelentős láncszemeként jelenik meg.

Az önkormányzati tapasztalatcsere-program alapvető célja az volt, hogy a települési önkormányzatok vezetői és szakemberei egymástól tanulhassanak, az egyes szakterületek tekintetében hasznos adatokat, valamint a többi önkormányzat számára is használható ered-ményeket nyerjenek, és ily módon fejlődjön az egyes önkormányzati közszolgáltatások mi nő-sége, valamint saját képességeik, motivációjuk.

Az egymástól való tanulás az ismeretszerzés egyik leghatékonyabb formája. Nagy elő nye – szemben az egyéb tapasztalatcserén alapuló módszerekkel –, hogy középpontjában a köz vet-len és az egyéni igényekre, sajátosságokra alapozó tanulás áll.

A TÖOSZ az önkormányzati tapasztalatcsere-programokat az intézményi köz szol gál-ta tásokhoz kötődően oktatás, szociális ügyek, egészségügy, valamint környezetvédelem-ener-getika területén kívánta megvalósítani.

Jelen módszertani kiadvány az egészségügy területén, a térségi összefogáson alapuló ön kor mány zati egészségügyi alapellátási ügyeleti rendszer megszervezésével kapcsolatos jó megoldásokat hivatott bemutatni különös tekintettel az esélyegyenlőségre, valamint a garantált betegellátásra. Az e területen végzett kérdőíves kutatás eredményeit szintén összefoglaltuk.

Szándékunk az egészségügy területén egy olyan szakmai háló létrehozása, amely jelen program befejezését követően is működni tud, és a gyakorlatból érkező javaslatokkal fo lya ma-tosan, hatékonyan segíti a jogalkotói és jogalkalmazói munkát.


A program módszere és a résztvevők

A munkacsoportülések szervezését megelőzően minden szakterületen – így az egészségügy területén is – egy nyitó megbeszélést tartottunk, amelyen részt vettek az érintett ön kor mány-zatok képviselői, polgármesterek, jegyzők, valamint az egyes területek szakmai vezetői.

Ezen a megbeszélésen ismertettük a program célját, kijelöltük a fő irányvonalakat és meghatároztuk az egyes munkacsoportülések konkrét helyszíneit, időpontjait.

Ennek megvalósítására 2010 márciusának végére a részt vevő önkormányzatok köl-cs önös látogatásokon vettek részt, ahol a vendéglátó település ismertette a helyi gyakorlatot. Így összesen négy látogatásra került sor, amelynek eredményeként a résztvevők egymás hely ze tét megismerték és kicserélték tapasztalataikat. A megbeszéléseket a TÖOSZ-titkárság munkatársa koordinálta és moderálta. A szakmai koordinátor feladatai közé tartozott az egyes ágazati témák szerinti találkozók megszervezése, irányítása és a megbeszélések tartalmi rög-zí tése.

A munkát külső szakértő is segítette.A program végén egy záró, összegző megbeszélésre is sor került, a munkacsoportoknak helyt adó települések polgármestereinek, szakembereinek, a TÖOSZ munkatársainak és a program szakértőjének részvételével.

Az egészségügyi tapasztalatcsere-programot kérdőíves felmérés zárta, amely más szemszögből világíthatott rá a megbeszéléseken bemutatott intézmények helyzetére. A Helyi Obszervatórium munkatársainak közreműködésével egy-egy kísérleti jellegű kérdőív készült a lakosság és a háziorvosok részére. A kérdőíves felmérés eredményeit e kiadvány melléklete tartalmazza.

A program megvalósítása

A résztvevők kiválasztása/pályázati feltételek

A norvég partnerek részvételével munkacsoportot hoztunk létre és folyamatosan megvitattuk a munkacsoportülések módszerét és a pontos témáit.

Ezeken a megbeszéléseken kristályosodtak ki a négy közszolgáltatáson belüli konkrét témák.

Az egészségügyi rendszerben az önkormányzatok, mint fenntartó-szabályozó szereplők vannak jelen. E rendszer méreténél, kiterjedésénél és szereplői körének összefüggéseinél fogva a társadalom egyik leghangsúlyosabb alrendszere.

Az egészségügyi ügyeleti ellátás területén arra kerestük a választ, hogy a részt vevő te le pü-lések a saját társadalmi-gazdasági, anyagi körülményeik, demográfiai és földrajzi adottságaik összefüggésében hogyan tudják megoldani e feladat ellátását úgy, hogy az a lakosság számára a lehető legmagasabb színvonalú legyen.

A résztvevők kiválasztására pályázatot tettünk közzé. A pályázati feltételek tartalmazták a pályázni kívánó település, valamint az egészségügyi ügyeleti rendszer megszervezésével kap-cso latos jó megoldások bemutatását, kitérve természetesen az ellátás színvonalára és a garantált betegellátásra.

A pályázati felhívás alapján az egészségügyi területre 4 pályázó került kiválasztásra:• Pilismarót Község Önkormányzata (Esztergomi kistérség)• Öcsöd Község Önkormányzata (Kunszentmártoni kistérség),• Gyöngyös Város Önkormányzata (Gyöngyösi kistérség),• Nyírbátor Város Önkormányzata (Nyírbátori kistérség),

A nyertes pályázók kiválasztásában döntő tényező volt a településszerkezet nagysága, a bemutatásra kerülő modell reprezentativitása Magyarország viszonylatában, valamint a részt vevő önkormányzatok területi elhelyezkedése.


szolgáltató) biztosítja. A szolgáltató a társulásban részt vevő 9 település 54 000 lakosának ügyeleti ellátásáért felel. Ugyanakkor a jelentős idegenforgalom és a földrajzi elhelyezkedés, a határ közelsége miatt jelentős számban történik egyéb településeken bejelentett, állandó lakhellyel rendelkező és külföldi állampolgárok ellátása is.

A 2009. február 1-jét megelőző időszakban az alapellátási ügyelet két központtal mű-kö dött. Jelenleg egyetlen ügyeleti központból történik a térség ellátása, mely Esztergomban található. A lakosság itt jelentkezhet ügyeleti ellátásra, és az ügyelet innen indul a kistérséghez tartozó települések lakosainak szükség esetén történő helyszíni ellátására.

Az ügyeletben felnőtt és gyermekkorú betegek ellátása egyaránt megtörténik, a kistérség területén külön felnőtt- és gyermekügyeleti ellátás nem működik. A szolgáltató éppen ezért törekszik a sürgősségi eljárásban jártas, tapasztalt közreműködő orvosok alkalmazására, biztosítva azonban a lehetőséget helyi háziorvosok közreműködésére is, amennyiben erre igény van (helyi háziorvosoknak nem kötelező részt venniük az ügyeleti szolgálatban, többnyire nem is vesznek részt benne).

Működési idő, személyi-tárgyi feltételek

Az ügyelet hétköznapokon 16-tól 8 óráig, hétvégén és ünnepnapokon folyamatosan a lakosság rendelkezésére áll. Az ügyeletben hétköznapokon 16-tól 22 óráig, hétvégén 8-tól 22 óráig 2 orvos, 1 ápoló és 1 ápoló-gépkocsivezető, míg a 22-től 8 óráig tartó időszakban 1 orvos, 1 ápoló és 1 gépkocsivezető teljesít szolgálatot.

A rendelőben jelentkező betegek ellátását a rendelőben tartózkodó orvos az ápoló segítségével, a területi betegellátást a kijáró orvos az ápoló-gépkocsivezető segítségével végzi. A 22-től 8 óráig tartó időszakban egy orvos látja el a betegeket a rendelőben és területen egya-ránt, a szakma szabályainak megfelelően meghatározott sürgősségi sorrendben. Területen tör-ténő betegellátás ideje alatt a rendelőben az ápoló fogadja a betegeket, szükség esetén kom pe-ten ciaszintjének megfelelően ellátásukat megkezdheti, elsősegélyben részesítheti vagy a men-tő szolgálat segítségét kérheti.

Az ügyeletben feladatot ellátók egyéni vagy társas vállalkozási formában, illetve ter-mé sze tes személyként megbízásos jogviszonyban végzik tevékenységüket, havonta változó óraszámban a szerződésükben meghatározott óradíjért.

Az ügyelet működtetéséhez szükséges, a jogszabályban előírt (60/2003. ESZCSM-ren-de let) gyógyszerek, eszközök, műszerek és gépkocsi folyamatos biztosítása a szolgáltató fe la-data. Az ügyeleti gépkocsi megkülönböztető jelzéssel ellátott, a megkülönböztető jelzés hasz-ná latával kapcsolatos adminisztratív teendők ellátása, a gépkocsi üzemeltetéséhez szükséges végzettséggel rendelkező gépkocsivezetők alkalmazása szintén szolgáltató feladata. Az ügye-leti rendelő Esztergom város önkormányzatának tulajdona, amelyet a szolgáltató a bérleti szerződésben meghatározott díjazás ellenében használ.

II. Helyzetleírás

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai közé sorolja az egészségügyi alapellátás biztosítását. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a háziorvosi, a házi gyermekorvosi, a fogászati alapellátásról, az ezekhez kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői és az iskola-egészségügyi szolgálatról.

A projektben részt vevő települések szerinti kistérségek központi orvosi ügyeleteket szerveztek a kötelező egészségügyi ügyeleti alapfeladat ellátásának biztosítására. A négy település, illetve kistérség ügyeleti helyzetének egységes szempontú felméréséhez indikátorokat ké pez tünk és adatlapot szerkesztettünk (ld. 1. sz. melléklet) melynek megválaszolását követően kerestük fel az adott helyszíneket. Az írásos válaszok és a helyszínen tapasztaltak, valamint a munkacsoportüléseken megbeszéltek szerint az adatokat egységes szerkezetbe foglaltuk (ld. 2. számú melléklet).

1. PILISMARÓT KÖZSÉG

Pilismarót két nagy történelmi múltú település, Esztergom és Visegrád között a pilisi hegyek lábánál, a Dunától 2,5 km-re helyezkedik el. A településnek közel 2100 lakosa van, amely a nyári időszakban akár meg is duplázódhat, hiszen a Duna, valamint a Dunakanyar közelsége nagy vonzerő nemcsak a hazai, de a külföldi turisták számára is.

Az Esztergomi Kistérségről

Az Esztergom és Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulás 2005. május 10-én alakult meg a térségbe tartozó 9 település képviselő-testületének döntése alapján.

Létrejöttét részben a hatékonyabb feladatellátás, részben a költségek csökkentése in-do kolta. A kistérségbe tartozó településeken összesen 57 000 ember él, a társulás székhelye Eszter gom. A társulás feladatai közé tartozik többek között a szociális ellátás, valamint az egészségügyi feladatok ellátása is.

A központi ügyelet működésének bemutatása

Az orvosi alapellátási központi ügyeletet külső szolgáltató bevonásával tartják fenn. Működését, annak feltételeit 2009. február 1-je óta egy orvosi ügyeleti nonprofit kft (továbbiakban:


végén az ügyeletes nővér az ügyelet legfőbb statisztikai jellemzőit a szolgáltatónál használatos vállalatirányítási szoftverben rögzíti.

Kezelőorvos tájékoztatása

A betegellátásról a szolgáltatónak – amennyiben ezt a beteg számára kifejezetten meg nem tiltja – jogszabály által meghatározott kötelessége a kezelőorvos/háziorvos tájékoztatása (1997/CLIV; Eü.-törvény és 47/2004 ESZCSM-rendelet). A szolgáltató ennek két formában tesz eleget: papír alapon és elektronikus formában. A papír alapú tájékoztatás a kiállított, és a beteg számára átadott ambuláns lapon keresztül történik meg. Ezen fel van tüntetve, hogy a be teg nek a háziorvosánál jelentkeznie kell, illetve az ügyeletes orvos erre szóban is felhívja a beteg figyelmét. Az elektronikus formában történő tájékoztatás szoftveren keresztül valósul meg. A rendszer alkalmas az ügyeletben ellátott beteg ellátásáról készült dokumentáció elektronikus levél formájában történő biztonságos továbbítására az érintett (és csakis az érintett) háziorvosnak, amennyiben a háziorvos ezt kéri, és a levelek fogadására megfelelően biztonságos e-mail címet a szolgáltató rendelkezésére bocsát. A háziorvos elektronikus ér te-sítését a szolgáltató díjmentesen biztosítja.

Esztergom és Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulás területéről 2009-ben egyetlen betegpanasz érkezett. A betegpanaszok kivizsgálásának módját a szolgáltató működési szabályzata tartalmazza. A kistérség tekintetében a betegpanaszok kivizsgálását az Orvosi Ügyelet Kft. belső vizsgálat útján önállóan, az Országos Mentőszolgálat érintettsége esetén pedig azzal közösen biztosítja. Meghatározott esetekben az érintett önkormányzat vagy kis-tér ség, betegjogi képviselő, ÁNTSZ, Egészségbiztosítási Felügyelet, nyomozóhatóság, bíróság is részt vesz a panaszos esetek kivizsgálásában.

Az ügyeleti szolgáltatónál használt betegellátási és vállaltirányítási szoftverek lehetővé teszik meghatározott telephely – és a telephelyhez tartozó valamennyi település összes és önálló – ügyeleti ellátása statisztikai jellemzőinek megismerését, adott időszakban. Ez lehetőséget teremt az ügyeleti kapacitások optimalizálására, és a változó igényeknek való folyamatos megfelelésre.

Finanszírozás

Az alapellátási központi ügyelet – a mentőszolgálattal való együttműködésre tekintettel – emelt szintű OEP-finanszírozásban részesül. A kistérség területén található településeknek kiegészítő finanszírozást nem kell biztosítaniuk. A finanszírozás az OEP felől a kistérség felé a 43/1999. kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően történik, mely fejkvóta alapú, és figyelembe veszi az egyes települések lakosságszámát, az ügyelet formáját, a mentőszolgálattal

OMSZ és a sürgősségi ellátással való kapcsolat

Intézeti ellátásra helyben a Vaszary Kolos Kórházban van lehetőség. A kórházban sür-gős ségi osztály nem működik, a betegeket a megfelelő osztályok ügyeleti ambulanciája fogadja. Speciális esetekben azonban lehetőség van a betegek más kórházakban történő el he lyezésére.

A kistérség területén Esztergomban esetkocsi és mentőgépkocsi egyaránt, Nyer ges-új faluban mentőgépkocsi folyamatosan elérhető. Az orvosi ügyelet és a mentőszolgálat együtt működése nem csak a mentés tekintetében valósul meg, ugyanis az ügyeletre ér ke ző te le fonos hívások fogadását, és a beteg panaszainak és állapotának megfelelő szintű el lá tá-sá nak szervezését is az Országos Mentőszolgálat mentésirányítása biztosítja (közös disz pé-cserszolgálat). Az ügyeleti gépkocsi fel van szerelve az Országos Mentőszolgálatnál használatos kommunikációs rendszerrel, így az ügyeletes orvosnak közvetlen lehetősége van a men tés irá-nyítással való kommunikációra, illetve a mentésirányítás is pontosan nyomon tudja követni az ügyeletes gépkocsi aktuális tartózkodási helyét, mely elengedhetetlen a feladatok hatékony és megfelelő progresszivitási szintű szervezéséhez.

Telefonos bejelentés esetén a hívást az Országos Mentőszolgálat fogadja. A mentésirányító rög zíti a beteg személyes adatait, panaszait, állapotának legfőbb jellemzőit, majd intézkedik a be teg sorsáról. Fenti adatok ismeretében telefonos tanácsadás, a beteg rendelőbe történő behívása, az ügyeleti team helyszínre küldése vagy mentőegység azonnali helyszínre indítása lehet. Rendkívüli esetekben lehetőség van az ügyelet és a mentőegység azonnali párhuzamos indítására is. Technikailag lehetséges a bejelentő és az ügyeletes orvos közötti direkt kom mu-ni káció megvalósítása is, amennyiben a mentésirányító ennek szükségességét látja. A te le fo-nos hívásokat a mentőszolgálatnál rögzítik, ez döntő jelentőségű az esetleges későbbi vitás esetekben.

Adminisztráció, tájékoztatási kötelezettség

Az ellátás során az ügyeletes nővér a betegellátás legfőbb jellemzőit kézzel írott formában a betegforgalmi naplóban rögzíti. Az ügyeletes orvos a betegellátás során tudomására jutott adatokat, az elvégzett vizsgálatok eredményét, a kórismét, az alkalmazott és javasolt kezelést, továbbküldés esetén annak tényét és módját az ambuláns naplóban kézzel írott formában rögzíti. Az ambuláns napló önátírós, kétpéldányos nyomtatvány, melynek eredeti példányát a beteg kapja meg, másodpéldányát a szolgáltató a jogszabályban előírt módon és ideig megőrzi. Az ambuláns napló eredeti példányának átvételét a beteg aláírásával igazolja.

Az ügyeleti szolgálat során az ügyeletes nővér az ambuláns napló tartalmát folyamatosan, a betegellátás akadályozása nélkül elektronikus formában is rögzíti. Az ügyeleti szolgálat


Központi orvosi ügyelet a Kunszentmártoni Kistérségben

A társulásban részt vevő önkormányzatok vállalták az egészségügyi alapellátás részeként központi orvosi ügyelet kistérségi szinten való megvalósítását.

Kunszentmárton és térségének orvosi ügyeleti szolgálatát 2005. július 1-jétől, köz-be szer zési eljárás során kiválasztott külső szolgáltató biztosítja, amely külön szerződéssel a szomszédos Tiszaföldvár és térsége ügyeletét is ellátja. 2006. július 1-jétől a társulás keretein belül, a kistérség teljes területére vonatkozóan kiterjesztették a központi orvosi ügyeleti ellátást, melyhez csatlakozott Martfű és térsége is. Ezzel a kistérségi határokon túlnyúló ügyeleti térségi ellátás jött létre, összességében csaknem 50 000 ember ellátására.

A központi ügyelet 2006. július 1-jétől kunszentmártoni központtal, kunszentmártoni és tisza föld vári telephellyel működik. A viszonylag nagy kiterjedésű ellátási körzetben a te lep helyek megközelíthetősége jó, a 44-es és 442-es számú főutakon 5 km és 20 km között van a tá vol ság a telephely és a települések között, az elérési idő legkésőbb 15 percen belül van.

Az ügyeleten felnőtt és gyermekkorú betegek ellátása egyaránt megtörténik, a kistérség te rü letén külön felnőtt- és gyermekügyeleti ellátás nem működik.

Működési idő, személyi és tárgyi feltételek

Az ügyelet Kunszentmártonban hétköznap délután fél 4-től másnap reggel fél 8-ig, hét végén, ünnepnapokon reggel fél 8-tól másnap reggel fél 8-ig működik.

A személyzet száma kielégítő. A helyiek közül mindössze egy orvos vállalta az adott feltételek mellett az ügyelet ellátását, a fent maradó napokon környékbeli, illetve a szolgáltatóval szerződésben álló orvosok teljesítenek szolgálatot.

Az ügyeletet ellátó dolgozók közül egy műszakban egyidejűleg egy orvos, egy nővér, egy gépkocsivezető van jelen. Gyermekorvosokat nem alkalmaznak az ügyeleti szolgálatban.

Az ügyeletben közreműködő orvosok, nővérek, gépkocsivezetők megbízással, vállalkozói szerződéssel és főállásban látják el a feladatot.

Az ügyeleti gépkocsi a társulás tulajdona, annak üzemben tartásáról és szervizeléséről a szolgáltató gondoskodik. Ezenkívül biztosítja az általa használt gépjárműben a konvencionális orvosi tevékenységhez szükséges eszközök, gyógyszerek mellett a defibrillátort, reanimációs orvosi táskát, infúziót, gyógyszereket, lélegeztetéshez szükséges eszközöket. Járvány, vagy közlekedési nehézséget okozó időjárási helyzet esetén plusz készenléti gépkocsit biztosít.

A szolgáltató biztosítja az ügyelet működéséhez szükséges műszereket, gondoskodik azok működőképes állapotáról, a jogszabályban előírt időközönként történő műszaki fe lül-vizs gá la táról, meghibásodás esetén szervizeléséről és pótlásáról.

való együttműködés tényét egyaránt. Az OEP-pel közvetlenül a kistérség áll szerződésben, az ügyeleti szolgáltatás biztosításáért a szolgáltató a kistérséggel kötött közreműködői szer ző dés-ben meghatározott összeget a kistérségtől kapja.

Statisztikai adatok

A vizsgált időszakban a 100 lakosra jutó ügyeleti ellátások száma 10,8-nek adódik. Jelentős számban láttak el egyéb településen állandó lakóhellyel rendelkező és külföldi állampolgárokat is (8,5%), ami az idegenforgalom és a határ földrajzi közelségével ma-gya ráz ható, és relatíve magas aránynak tekinthető. A kistérség tekintetében elmondható, hogy az egyes települések lényegében lakosságarányuknak megfelelően kerülnek rep re-zen tációra az ügyeleti ellátásban.

A betegellátás döntő mértékben a rendelőben történik (72%). Az ellátási helyszínek megoszlási aránya optimálisnak mondható (a beteg lakásán 26,5%, egyéb helyszínen 1,5%).

Az ellátottak jelentős része felnőtt korú, a 18 éven aluli ellátottak száma az összes ellátott eset 25%-a. Az ellátott gyermekek ilyen aránya nem indokolja önálló gyermekorvosi ügyelet létrehozását. A fenti időszakban ellátott összes eset 13,3%-át továbbküldték, közülük 55%-ot men tő vel.

Összességében elmondható, hogy a korábbi két ügyeleti helyszín integrációja, valamint a külső szolgáltató és a mentőszolgálat együttműködése Pilismaróton, illetve az Esztergomi kistérségben jó eredményeket hozott. Javításra szorul az ügyelet és a háziorvos közötti infó-kommunikáció, melynek szoftveres feltételei már adottak a szolgáltatónál.

2. ÖCSÖD NAGYKÖZSÉG

Öcsöd nagyközség közvetlenül a 44. számú főközlekedési út mentén fekszik, Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti kapuja a Hármas-Körös bal partján.

A település mezőgazdasági jellegű. A település nagy értéke a Hármas-Körös, ártere ter mé szet-vé del mi terület. Jelenleg Öcsöd lakossága 3761 fő, amelynek 15-20%-át alkotja cigány kisebbség.

A Kunszentmártoni kistérségről

A Kunszentmártoni Kistérség Többcélú Társulása 2005. május 17-én alakult 11 település részvételével. A térségbe tartozó településeken összesen 38 969 fő él. A társulás székhelye Kunszentmárton, itt működik a térségi iroda is.


A papír alapú tájékoztatás a kiállított, és a beteg számára átadott ambuláns lapon keresztül történik meg. Ezen feltüntetésre kerül, hogy a betegnek a háziorvosánál jelentkeznie kell, illetve az ügyeletes orvos erre szóban is felhívja a beteg figyelmét.

A szolgálatot ellátó személyzet szakmai háttere kimagasló. Összeszokott teammunka folyik a vezetőség által támasztott szigorú írásos protokollok betartásával. Ennek is kö szön-he tően az írásos panaszmegkeresések aránya az elmúlt négy évben az ellátott be teg for ga lom-hoz képest elhanyagolható (4 eset) a Kunszentmártoni Kistérség Többcélú Társulása te rü letén. A kistérség tekintetében a betegpanaszok kivizsgálását a szolgáltató belső vizsgálat útján önállóan biztosítja.

A betegforgalom alakulása

Miközben az ügyeletben ellátottak száma csökkenő tendenciát mutat, évről évre szaporodnak a lakásra hívások, és az ezzel arányban folyamatosan csökken az ambulancián megjelent be te gek száma. Kunszentmártonban, az ügyeleti ellátás központi helyén 2008-ban már meg ha ladta a hívások száma az ambulancián megjelentek számát (közel 60-40%!). Az igen gyakori in do ko latlan hívások megnehezítik a sürgősségi célú ellátást, illetve pluszköltségeket és energiát rónak az ügyeletre.

Az ellátásban részesülő betegek településenkénti megoszlása egyenes arányban van a települések lakosainak számával, amely szerint a helyiek teszik ki az esetszám legnagyobb részét. Az összes esetszám kb. 2-3 % át a településen nyaralók, itt-tartózkodók jelentik.

Megjegyzendő, hogy a 44-es főút és a forgalmas tiszaföldvári szakaszon, ügyeleti időben történt közlekedési balesetek szinte mindegyikén elsőként az orvosi ügyelet érkezik a helyszínre és kezdi meg a sérültek ellátását.

Sok problémát okoz az ügyeletekben, hogy a lakosság nem a jogszabályban meghatározott sürgősségi indikációval keresi meg az ügyeletet, sajnos néha a valóban sürgősségi ellátást igénylő beteg terhére. A szolgáltató adatai szerint az indokolatlan ellátások dokumentáltan 20-25%-ban, de valójában jóval magasabb arányban történnek az ügyeletekben.

Összességében elmondható, hogy a kistérségi határokkal nem azonos, azon túlnyúló központi orvosi ügyelet ellátása jól működik. A sok telephely miatt viszont olyan többletköltségek keletkeznek, amelyek a legmagasabb OEP-finanszírozás ellenére is jelentős önkormányzati támogatást tesznek szükségessé. A háziorvosok és a szolgáltató között itt sem működik az info-kommunikáció, bár a szolgáltató oldaláról ennek lehetősége adva lenne. Külön elemzést igényelne a megszaporodó hívások számának és az indokolatlan igénybevétel okainak felderítése.

Az ügyeleti rendelők Kunszentmárton és Tiszaföldvár önkormányzatának tulajdonában vannak, melyet a szolgáltató a bérleti szerződésekben meghatározott díjazás ellenében használ.

A betegellátás rendje

A kistérség területén Kunszentmártonban, valamint a kistérségen kívüli településen, Martfűn mentő gépkocsi folyamatosan elérhető. Az ügyeleti gépkocsik felszereltsége megegyezik egy rohammentő felszerelésével. Együttműködési megállapodás van az Országos Mentőszolgálattal, így rendkívüli esetben, amennyiben az orvos más sürgős hívásnál van, ők, illetve a szomszédos, szintén a cég által üzemeltetett központ veszi át a feladatokat, aminek haladéktalanul történő átadásáról – az orvossal egyeztetve – az ügyeletes asszisztencia gondoskodik.

Kórházi ellátásra a kistérségben nincs lehetőség. A megyében Szolnokon, illetve a megyén kívül Szentesen (Csongrád megye) 25 km-re-, és Kecskeméten (45 km) van lehetőség intézeti ellátásra. A kórházakban sürgősségi osztály működik.

Az ügyeleti szolgáltatás ellátásáért az OEP-finanszírozáson kívül kiegészítő fi nan-szírozást kell biztosítaniuk a településeknek. A szolgáltató az OEP-finanszírozást közvetlenül igény li, az ezen felüli összeget pedig havonta az OEP-finanszírozás megérkezését követően ki szám láz za a társulásnak. A hozzájárulás tekintetében a települések között nincs különbség, a la kosságszám arányában viselik a terheket. Az OEP-finanszírozás központi orvosi ügyeleti szintű, a korrekciós szorzók érvényesülése miatt a legmagasabb finanszírozásban részesül.

Adminisztráció

A betegforgalmi adatok feldolgozása számítógépen történik, az OEP felé havi jelentést készítenek és küldenek, internetes kapcsolat segítségével pedig 2007 novemberétől folyamatos a betegek jogviszony-ellenőrzése is.

Az ellátás során az ügyeletes nővér a betegellátás legfőbb jellemzőit kézzel írott formában a betegforgalmi naplóban rögzíti. Az ügyeletes orvos a betegellátás során tudomására jutott adatokat, az elvégzett vizsgálatok eredményét, a kórismét, az alkalmazott és javasolt kezelést, továbbküldés esetén annak tényét és módját az ambuláns naplóban kézzel írott formában rögzíti. Az ambuláns napló kétpéldányos nyomtatvány, melynek eredeti példányát a beteg kapja meg, másodpéldányát a szolgáltató megőrzi. Az ambuláns napló eredeti példányának átvételét a beteg aláírásával igazolja.


OMSZ és a sürgősségi ellátással való kapcsolat

A mentő-diszpécserszolgálat Egerben van, a mentőállomás Gyöngyösön. A mentőszolgálattal a viszony jó, azonban együttműködési megállapodásuk nincs, továbbá nincs írásos együttműködési megállapodás a többi kistérségi ügyeleti szolgálatokkal sem. Sürgős szükség esetén az ügyeletek kisegítik egymást, de gyakran párhuzamos kiszállások is történnek.

Mivel az ügyelet székhelyén városi közkórház működik – sürgősségi betegellátó részleggel –, az ügyelet helyzete ebből a szempontból kedvező.

Finanszírozás

Az OEP-finanszírozás központi orvosi ügyeleti szintű. Az ügyeleti szolgáltatás ellátásáért az OEP-finanszírozáson kívül kiegészítő finanszírozást biztosítanak a települések. A hozzájárulás tekintetében a vidéki települések között nincs különbség, a lakosság arányában – nem pedig az ügyelet „leterhelésének” mértékében fizetnek. (Gyöngyösön viszont valamivel kisebb a lakosonkénti hozzájárulás).

Kezelőorvos tájékoztatása

A betegforgalmi adatok feldolgozása számítógépen történik 2007-től. Állandó internetkapcsolat áll rendelkezésükre, így a havi jelentések küldése, és a taj-jogviszony ellenőrzése megoldott.

A ténykedés mind kézzel írott formában, mind pedig számítógépen rögzítésre kerül, továbbá CD lemezre történik minden egyes telefonhívás, tanácsadás, beszélgetés archiválása a későbbi problémák könnyebb tisztázása, ill. a viták elkerülése céljából. Mivel a szolgálatot ellátó orvosok évek/évtizedek óta változatlanok, és a helyettesítéseket is egymás között kell megoldaniuk, szinte háziorvosi/kezelőorvosi szinten ismerik a – főképp a rendszeresen ügyeletet hívó – betegeket. Így a kezelőorvos tájékoztatása főleg személyes nexusokon alapul.

A betegforgalom alakulása

A betegforgalom évről évre emelkedik, a hívások aránya kb. 30%-kal nőtt meg. Az egyre több indokolatlan hívás az ügyelet sürgősségi jellegét gyakorlatilag meghiúsítja.

3. GYÖNGYÖS VÁROS

Gyöngyös, a „Szőlő és Bor Nemzetközi Városa” egy kedves, sajátos hangulatú kisváros a Mát-ra hegység lábánál. A Mátra kapujának is nevezett, műemlékekben gazdag település nem csak egyfajta szervezési centrum, de közigazgatásilag hozzátartoznak híres hegyvidéki üdülő helyeink, mint Mátrafüred, Sástó, Mátraháza és Kékestető is. A városban élők száma közel 32 000 fő.

A Gyöngyösi kistérség

A Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulás 2005-ben jött létre, székhelye Gyöngyös. A kistérségbe 25 település tartozik. A központi orvosi ügyeleti ellátás 3 mikrotérségi társulás formájában történik.

A Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása központi Orvosi ügyelet mű kö dé séről

Gyöngyös város ügyeleti ellátásán kívül a központi orvosi ügyelet 8 település 12 körzete 21 000 lakosának nyújt orvosi ügyeleti ellátást. A telephelytől a legtávolabbi község nyugatra, 14 km-re, délkeletre 16 km távolságra fekszik. A domborzati viszonyok miatt a Mátra hegység falvai külön ügyeletet szerveztek!

Az ügyeleteket a körzeteket ellátó háziorvosok látják el (megbízással vagy köz re mű-ködő ként) váltott rendszerben.

Működési idő, személyi-tárgyi feltételek

Az ügyelet működési rendje: hétköznap 16 órától másnap reggel 8 óráig, hétvégén, ünnep na po-kon reggel 8-tól másnap reggel 8 óráig Az ügyletet ellátó dolgozók 12 orvos, 2 gépkocsivezető, 2 nő vér, 1 takarító. Ügyeleti időben egyidejűleg csak egy orvos dolgozik!

Az ügyeleti gépkocsi a társulás tulajdona, azonban annak üzemben tartátásáról az ügy letet működtető Bt. gondoskodik. Biztosítja továbbá az orvosi eszközök, gyógyszerek mellett a mobil defibrillátort, reanimációs táskát. Baleset, illetve egyéb szükség helyzet esetén plusz ké szenléti kocsit biztosít a Bt., továbbá gondoskodik az ügyelet folyamatos működéséhez szük séges tárgyi feltételekről, a fogyóeszközök/gyógyszerek pótlásáról, ellenőrzéséről, cseréjéről, javításáról.

Az ügyelet telephelye Gyöngyös, ugyancsak itt található a mentőállomás maga, valamint a további két ügyelet telephelye is.


A társulás által működtetett kistérségi ügyeleti ellátást két telephelyen alakították ki: Nyírbátorban és Nyírbélteken.

Nyírbátorban a társulást megelőzően is működött központi orvosi ügyelet 1996-tól, a vállalkozó házi- és gyermekorvosok személyes részvételével. Korábban a városi központi orvosi ügyeletet a házi- és gyermekorvosok saját asszisztenciájukkal, saját gépkocsival látták el, a központi ügyelet helyiségeit, berendezéseit az önkormányzat biztosította. Az ügyelet mű köd te tése az OEP- finanszírozásból történt.

A többcélú társulás megalakításának egyik vállalt alapfeladata volt a Kistérségi Központi Orvosi Ügyelet megszervezése. Pályázati forrásokból sikerült ennek feltételeit megteremteni. Nyírbátorban új helyen, a kistérségi központban került kialakításra a központi ügyelet szék-helye, Nyírbélteken telephely működik, Nyírlugos város önállóan szervezte meg ügyeletét. Há rom település földrajzi helyzete miatt a Nagykállói kistérséghez kapcsolódva biztosítja az ügye leti ellátást.

Az egyes településektől való átlagos távolság 20 km. Az ügyelet jól megközelíthető, elér-hető tömegközlekedési eszközzel és egyéb járművekkel egyaránt.

Egyes településeken a cigány kisebbség aránya jelentősnek mondható, az ügyeleti ellátás itt – különösen helyszínre hívás esetén – nem minden esetben problémamentes. A szezonális, üdülőkörzeti ellátás, leterheltség aránya nem nagy, külön igénybevételt nem jelent.

A kistérségben nem működik kórház. Nyírbátor rendelkezik viszont önálló járóbeteg-szakellátó intézménnyel 1976-tól. Az intézmény felújítása, fejlesztése a közeljövőben fejeződik be. Az ügyeleti ellátás a szakrendelő fejlesztése kapcsán bekerül a szakellátó intézménybe, és közös infrastruktúrát fog használni az ott kialakítandó nappali kórházzal. A fejlesztés során kialakítják a szakrendelővel, háziorvosi praxisokkal közvetlen összeköttetést biztosító info-kom munikációs hátteret is.

A heti több mint 600 rendelési órával és 28 szakmával rendelkező szakellátást negyedik éve a Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő (Fehérgyarmat) működteti. A kistérséghez a legközelebbi (felvevőterületet ellátó) kórházak: a fehérgyarmati székhelyű Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő 40 km-re, a beutalási rend szerinti Nyíregyházi Megyei Kórház 43 km-re van a térségközpont Nyírbátortól. Mindkettő súlyponti kórház, rendelkeznek sürgősségi osztállyal. (Nyíregyháza SO1, Fehérgyarmat SO2 szintű).

Említésre méltó, hogy a kistérség határ menti települései valamennyi kórháztól több mint 50 km-re vannak.

Írásos megállapodás a Nyírbátorban lévő mentőszolgálattal nincs, de nagyfokú együtt-működés tapasztalható mindkét fél részéről.

Összegezve elmondható, hogy ez az ügyeleti forma tűnt a legkevésbé szervezettnek és hatékonynak. Az orvosok leterheltsége magas, az egy orvos által tartott ügyeleti szolgálat miatt az ellátás egyenetlen, távoli hívások esetén akadozik. Az egymás mellett működő három ügyeleti szolgálat ellátási területében átfedések is vannak, miközben a földrajzi viszonyok miatt néhány településnek önállóan kellett ügyeleti ellátást szervezni a kistérségben. A működtetéshez az önkormányzatoknak is hozzá kell járulni lakosság arányos fejkvóta megfizetésével.

A mentőszolgálattal nem működnek együtt, a kórháznak van sürgősségi osztálya, de az ügyelet és ezen ellátók között nem épült ki szervezett szakmai kapcsolat. Az egyetlen előny ez esetben, hogy a betegek és orvosok sokszor ismerik egymást, így jobb az orvos-beteg, illetve az ügyeletes és a háziorvos közötti kapcsolat. Kiemelhető még a napi (24 órás) sürgősségi ellátás megszervezésére törekvés.

4. NYÍRBÁTOR VÁROS

Nyírbátor, ez az ősi, több mint hétszáz éves település, a Nyírség déli részének központja, a Deb-recen, Nyíregyháza és Mátészalka határolta háromszögben fekszik, a román határ közelében. Távolsága a fővárostól 263 km, Nyíregyházától, a megyeközponttól 37 km. Lo gisz tikai szem-pontból a város optimális tehergyűjtő és -elosztó pont. Jelenlegi távolsága autó pá lyá tól 25 km (Nagykálló), híd Erdély és Kárpátalja felé.

A Nyírbátori kistérség

A kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli-délkeleti részén, a Nyírség területén fekszik. Mátészalka, Baktalórántháza, Nagykálló, Nyíradony központú kistérségekkel szomszédos, míg délről Romániával határos. A kistérség központi szerepét a 13 500 lakosú Nyírbátor város tölti be. A kistérségben a 3000 lakosú Nyírlugos, és az 1800 lakosú Máriapócs rendelkezik még városi címmel.

A Nyírbátori kistérség által működtetett központi ügyelet működésének bemutatása

A Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás 2004. június 25-én jött létre 20 te-le pülést, és mintegy 46 000 lakost magába foglalva. A központi háziorvosi ügyeletet a kistérség 17 településén Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás működteti saját munkaszervezete bevonásával.


és a vizsgálat során folyamatosan számítógépben rögzítik, a beteg az ellátás végén kinyomtatott ambulánslapot és receptet, szükség szerint igazolást, beutalót kap.

Az adatközlés alapján betegpanasz ritkán fordul elő a térségben. Ezek általában az Egész-ség biz tosítási Felügyelethez (néhány esetben önkormányzathoz, polgármesterhez) írt levelek, melyek a vizsgálat lezárását követően nem elmarasztalóak.

Összefoglalóan elmondható, hogy az egyidejűleg két orvossal működő, nagy forgalmú ügyelet zökkenőmentesen szervezett és működtetett. A betegadminisztráció kiváló, számítógépes leletet (ambuláns lapot) kapnak a betegek. A háziorvosokkal a kommunikáció informatikai úton a nyírbátori ügyeletben sem megoldott, de az igen régről összeszokott orvosok és az asszisztencia közvetlen információ átadással és a betegek háziorvosához irányításával nagy-részt áthidalják ezt a problémát. Megjegyzendő, hogy a három település leszakadása és általuk külön ügyeleti rendszer kialakítása inkább a régmúltból megmaradt szokásjog, mint ésszerű vagy szükségszerű megoldás.

Működési idő, személyi, tárgyi feltételek

A központi háziorvosi ügyelet helyileg a székhelytelepülés területén, Nyírbátorban található a kistérségi társulás tulajdonát képező, jól felszerelt épület földszinti részén. Az ügyeleti idő 16-tól 8 óráig, illetve hétvégén nonstop tart.

A szolgáltatás közreműködői szerződéssel kötelezett háziorvosok és külsős, köz re mű kö-dői szerződéses orvosok részvételével történik.

Az ügyeleti ellátásban 44 orvos, 34 szakdolgozó, és 10 gépjárművezető vesz részt összesen! Műszakonként 2 orvos, 2 nővér és egy gépkocsivezető van szolgálatban.

A háziorvosok az ÁNTSZ által kiadott működési engedélyben rögzítettek szerint, mint kötelezett háziorvosok, szükség esetén vesznek részt az ügyeleti ellátásban. A részt vevő or-vo sok közül kettő gyermekorvos. A háziorvosok alapszerződése az ügyeleti ellátást magába foglalja. Az ÁNTSZ ellenkező esetben – figyelembe véve a jogszabály előírásait – nem ad ki ré-szük re működési engedélyt. Az önkormányzat és az orvosok közötti szerződés is tartalmazza ezt a feltételt.

Statisztikai adatok

A vizsgált kistérségek közül ez a legnagyobb forgalmú központi ügyelet, melyet a megjelentek abszolút száma (10 000 felett) és a lakosok közül ellátandók aránya (22%) is igazol. Más kistérségekhez képest magas a 18 éven aluli ellátottak aránya is (34,6%).

A központi telephely szerinti ellátandók száma nem arányos a lakosok számával, az ellátott esetek 80%-a a központi telephelyen, azaz Nyírbátorban élők közül kerül ki. Magas a kiszállások száma (napi 8-9) és az 1000 lakosra jutó aránya is (6,5 alkalom havonta, évente 78,5). Ezzel szemben itt a legalacsonyabb a kórházba utaltak aránya (8,8 %).

Finanszírozás

Az OEP-finanszírozás alapszintű. A települések fejkvóta alapú hozzájárulást fizetnek, az egy lakosra jutó fejkvóta (hozzájárulás egy fő/hó) mértékében a települések között eltérés nincs.

A betegellátás rendje, adminisztráció, tájékoztatás

Az ellátás és az adminisztráció jól szervezett. Az egyidejűleg jelenlévő két ügyeletes orvosnak köszönhetően beteghívás esetén is folyamatos az ügyeleti ellátás. A betegek adatait felvételkor


Háziorvosi és lakossági kérdőívek összefoglalása

Összeállította: Sipos Ivett, Helyi Obszervatórium

Az idén tavasszal lezajlott Önkormányzati Kapacitásépítési Program Bench Learning egyik moduljának fő témája az egészségügy volt, melynek keretein belül négy kistérségbe (Esz ter-gom, Gyöngyös, Kunszentmárton, Nyírbátor) juttattunk el olyan kérdőíveket, amely a há zi or-vosokat, illetve a betegeket szólította meg elsődlegesen. A kérdőívek előállításában a már oly sokszor emlegetett Helyi Obszervatórium segítségét kértük, mely szervezet honlapján a teljes tanulmány elérhető (www.localmonitoring.eu).

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a megkérdezettek többsége pozitívan vélekedik a központi háziorvosi ügyeleti rendszerről. A kistérségek kérdőívünkre válaszoló lakossága szinte teljes mértékben tud az új központi háziorvosi ügyeletről. Az új ügyeleti rendszerrel a leginkább a nyírbátori válaszolók voltak megelégedve, többségük szerint egyértelműen jobb az új ügyeleti modell a hagyományos háziorvosi rendeléssel szemben. A gyöngyösi térségben a vélemények erősen megoszlottak, a kunszentmártoni térségben inkább semleges állásponton voltak. Az esztergomi térségben pedig többségben voltak a kritikus hangok. Ugyanakkor itt voltak a legaktívabbak a háziorvosok az ellátással kapcsolatban. A háziorvosok megfelelőnek tartják a betegek informáltságát. Döntően tudnak arról, ha a pácienseik központi ügyeleti ellátásban részesülnek. Többen szeretnének elektronikus úton informálódni az ilyen esetekről. Többnyire elfogadnák, hogy az Országos Mentőszolgálattal közösen működjön az ügyelet, bár a kunszentmártoniak között többségben vannak az ellenzők. A nyírbátori háziorvosok szerint a az esetek többségében orvosi szempontból indokoltan keresik fel őket, míg az esztergomiak szerint csak a kisebbik hányadában. A háziorvosok többsége szerint elegendő egy orvos is a központi ügyeletre, míg a nyírbátoriak keveslik az egyetlen ügyeletest.

A lakosság véleménye a központi ügyeletről

A kutatásba bevont négy kistérség lakói, akik választ adtak kérdőívünkre, általában magas számban válaszoltak kérdőívünkre. Egyedül a nyírbátori térség lakóitól érkezett kevesebb válasz. A megkérdezettek pozitívan álltak a kérdőívhez, általában kihasználták a szöveges válaszlehetőségeket, így amellett, hogy megmutatja, hogy az ott lakók fontosnak ítélték meg a válaszadást mint a véleményeik fórumát, sok személyes véleményt is ki tudtak fejteni, tovább gazdagítva eredményeinket. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy csak nagyon kevés hányaduknak nincsen információjuk az új központi ügyeletről. A központok szakszerűségét azonban kicsivel gyengébbnek ítélték meg.

III. Indikátorok, adatlapok, kérdőívek leírása

Az összehasonlíthatóság, valamint az azonosságok/különbségek feltárása érdekében in di ká-to rokat alkottunk. Adatlapot szerkesztettünk, amelyben az ellátást jellemző paramétereken kívül rákérdeztünk a működést befolyásoló körülményekre is (ld. 1. sz. melléklet).

Feltérképeztük, hogy az ügyeleti szolgálatot kik és milyen jogviszony keretében, milyen díjazás mellett látják el, hány telephellyel működve oldják meg a feladatot, és szükség van-e kiegészítő önkormányzati forrásra az OEP-finanszírozáson túlmenően. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy az ellátásban részt vesznek-e a térség háziorvosai.

Rákérdeztünk, hogy a hétközi és hétvégi ügyeleti időben hány orvos, nővér, gépkocsivezető van szolgálatban, továbbá milyen a betegösszetétel, mekkora az ügyeleti leterheltség, és az indokolatlan hívások mértéke. Az összehasonlíthatóság miatt az adatokat arányosítással, illetve 1000 lakosra számítottan kértük be.

Felmértük, hogy együttműködnek-e a központi alapellátási ügyeletek a mentőszolgálattal, a kór házak sürgősségi osztályaival, és milyen módon informálják az érintett háziorvosokat betegükkel történtekről. Tájékozódtunk, hogy a betegdokumentáció előállítása során milyen mértékben alkalmazzák a kornak megfelelő számítástechnikai eszközöket és van-e kiépített info-kommunikáció a háziorvosokkal és a sürgősségi ellátásban közreműködő szolgáltatókkal.

Érdeklődtünk a betegpanaszok és azok kivizsgálásának, a felelősség megállapításának módja iránt. Kértük az egyedi körülmények külön megjelölését.

A fenti információk begyűjtését követően – melyet valamennyi résztvevő megkapott és megismert –, tájékozódtunk a helyszínen, és munkamegbeszélésen értékeltük a tapasztalatokat.

Végül összehasonlító mátrix (BM) táblázatot készítettünk, melynek segítségével a programban résztvevők önértékelést és összesített értékelést végeztek (ld. 2. számú mel lék-let).

A vizsgálódás többoldalú megközelítése és az információk széles körű begyűjtése érdekében kérdőívet szerkesztettünk és bocsátottunk ki a háziorvosok és a betegek, lakosság felé (ld. 3. és 4 számú mellékletek). A kérdőívek segítségével kívántuk felmérni, mennyire tájékozottak és mennyire elégedettek a megkérdezettek a központi alapellátási ügyelet működését illetően, továbbá kértük véleményüket és javaslataikat.


1. ábra: A válaszadó lakosság szerint az új központi háziorvosi ügyelet vagy a hagyományos háziorvosi rendelés a megfelelőbb? – (kistérségek szerint, pontszám)

2. ábra: Mit tett a hozzáforduló páciensekkel a háziorvos? – (kistérségek szerint, százalékos megoszlás)

Az új központi ügyelet és a régi házi orvosi rendszer összehasonlítása

Döntően nem különbözik az újabb központi ügyelet és a régebbi hagyományos orvosi rendelés szakszerűségének, megfelelőségének megítélése. Átlagosan inkább megfelelőnek sorolták be a két típust. Egyedüli kivételt képez a nyírbátori térség válaszadóinak határozottan pozitív véleménye az új központi ügyeleti rendelés mellett (90%), amely közel 30%-kal magasabb, mint a korábbi ügyeleti rendszer (61%).

Akik mégis a házi orvost választották

A négy térség lakói közül átlagosan a válaszolók negyede-harmada jegyezte meg, hogy akadt olyan eset, amikor bár tudtak az új központi ügyeletről, mégis annak ügyeleti idején felkeresték a háziorvosukat. A legtöbb ügyeleti idejükön kívül felkeresett/felhívott orvos is ellátta betegeiket, legmagasabb arányban az esztergomi térségben (84%), kicsivel kisebb arányban a gyöngyösi (72%), illetve a kunszentmártoni térségben (60%), míg az előbbiekkel szemben nagyon alacsony arányban a nyírbátori térségben (25%). Fordított arányban áll ehhez képest azon esetek aránya, amikor az orvosok a központi ügyeletre irányították betegeiket: az esztergomi térségben viszonylag alacsony arányban fordul elő (11%), ennél magasabb arányban van jelen a gyöngyösi (20%) és a kunszentmártoni (33%) térségekben, míg a nyírbátori eseteknek a felében (50%) tovább irányította.

A háziorvosok véleménye a központi ügyeletről

A kérdőívekre válaszoló tizenhárom esztergomi háziorvos közül egyetlen egy személy sem vesz részt a kistérségi ügyeletben. A gyöngyösi válaszadó orvosok közül több mint kétharmaduk – összesen tizenhárman részt vesznek, míg öt fő nem vesz részt az új kistérségi rendelésen. A kunszentmártoni megkérdezett orvosok esetében pont fordított az arány az előzőhöz képest: öt fő rendszeresen részt vesz, míg további háromnegyede nem vesz részt – szám szerint tizenkét válaszadó. A nyírbátori térségben megkérdezett háziorvosok közül mindenki – nyolc fő – részt vesz rendszeresen vagy alkalomszerűen a központi ügyeleti rendelésen. A háziorvosok döntő többsége szerint megfelelő a betegek tájékoztatása. Kevesen válaszolták azt, hogy nem megfelelő az informáltságuk, a tizennyolc válaszoló gyöngyösi közül három személy szerint, a tizenhét kunszentmártoni közül kettő, és a nyírbátori nyolc közül egy fő válaszolt nemmel arra a kérdésre, hogy megfelelő-e az informáltsága a betegeknek. Így döntően megállapíthatjuk, hogy a kérdőívre válaszoló orvosok többsége elégedett a tájékoztatással.


IV. Tapasztalatok, megállapítások, javaslatok

Azonosságok

A programban részt vevő négy település mindegyike többcélú kistérségi társulás által szer ve-zett és fenntartott központi alapellátási ügyelet keretében biztosítja a törvény által megszabott fe ladatát.

Az ügyeletet szervező négy kistérségben a lakosok száma nagyságrendjét tekintve közel azo nos, átlagosan 50 ezer fő. Kivétel Gyöngyös, ahol a kistérség lakóinak száma Gyöngyös vá-ros nagyságrendje miatt magasabb, de a társulás által szervezett ügyeletben ellátottak köre itt is 50 ezer körüli.

Valamennyi kistérség közreműködő gazdasági társaság útján láttatja el a feladatot. Min-den szolgálat OEP-finanszírozott, és az ügyeleti óradíjak megközelítőleg azonos mértékűek az azonos felkészültségű orvosok és szakdolgozók, gépkocsivezetők körében. Kivételt képez a gyöngyösi kistérség, ahol 20-30%-kal alacsonyabbak az orvosi órabérek.

Mind a négy ügyeletben biztosítottak a szakmai minimumok szerinti tárgyi és személyi feltételek, bár a komfortban és az orvosok szakképzettségét tekintve kisebb különbségek tapasztalhatóak.

A háziorvosok jellemzően nem, vagy csak kis mértékben vesznek részt az ügyeleti ellátásban. Kivételt képez ezalól a Gyöngyösi kistérség, ahol kizárólagosan a háziorvosi kör adja a vállalkozó orvosokat az ügyeleti szolgálathoz. Mind a négy ügyeletet képzett orvos-vezető irányítja.

Valamennyi szolgálatvezető panaszkodott az indokolatlan igénybevétel és hívások magas számára, de annak megbecsült mértékében lényeges különbségek tapasztalhatóak. A házhoz hívások számának az emelkedése tapasztalható általában, miközben az ambulancián megjelentek száma kismértékben csökken. Az egyes településekről az ügyeletben megjelenők

3. ábra: A válaszadó háziorvosok véleménye szerint a házhoz hívásos esetek hány százaléka indokolatlan orvosi szemszögbő – (kistérségek szerint, százalékos megoszlás)

4. ábra: A válaszadó háziorvosok véleménye szerint mennyire különbözik a hétvégi és ünnep-napi rendelés a hétköznapokhoz képest az esetek szemszögéből – válaszok száma (N)


Megállapítások, jó gyakorlat

Valamennyi helyszín szolgált a résztvevők számára hasznos tapasztalattal, mindenütt láthattak valamilyen jó gyakorlatot, melyet érdemes átvenni másik ügyeleti szolgálatot szervező kistérségi társulásnak, szolgálatot ellátónak is.

Jó gyakorlatnak minősült a mentőszolgálattal együtt működtetett közös disz pé cser-szol gálat, melyet Esztergomban láttunk. Kunszentmártonban elsősegély-nyújtási, sürgősségi ellátási ismeretekkel bíró szakszemélyzet teljesít kiválóan. Gyöngyösön a háziorvosok össze-fogása, hely-és betegismerete, továbbá a sürgősségi alapellátás 24 órás biztosítására va-ló törekvés emelhető ki. Nyírbátorban a szervezettség és az adminisztráció korszerűsége (elektronikus ambuláns lap és recept) követendő.

száma kistérségenként nézve általában lakosságarányos, kivétel ezalól a nyírbátori legnagyobb forgalmú ügyelet, ahol a városlakók megjelenési aránya lényegesen magasabb a lakossági aránynál.

Egyetlen kistérségben sincs online informatikai összeköttetés az ügyelet és a há zi or-vosok, az ügyelet és a kórházi sürgősségi osztályok illetve a mentőszolgálat között. Bizonyos mértékben kivétel az esztergomi kistérség, ahol a mentőszolgálat és az alapellátási ügyelet közös diszpécserszolgálatot működtet. A nyírbátori kistérségi ügyelet kivételével valamennyi helyen kézzel írott ambuláns lapot adnak át a betegnek, és kézzel írott forgalmi naplót vezetnek, holott adva volnának az elektronikus dokumentálás lehetőségei.

Különbségek

Jelentős különbség volt tapasztalható a kiegészítő finanszírozás terén. Van, ahol egyáltalán nem kell hozzájárulást fizetni, és van ahol az önkormányzatok által fizetett fejkvóta az OEP-bevételhez képest csaknem 40%-os. Következtetéseink szerint ez összefüggésben van az ügyeleti telephelyek és az egyidejűleg szolgálatot teljesítők számával, az orvosok szakképzettségen is alapuló díjazásának mértékével, és a közlekedési infrastruktúrával, földrajzi viszonyokkal.

Jelentős a különbség az összes ellátott eset lakosságszámra vetített aránya, valamint az 1000 lakosra jutó kiszállások számát tekintve. A végleges ellátás és a mentővel továbbküldés aránya is számottevően szór. Ez utóbbi fordított arányban áll az ügyeletet indokolatlanul felkeresők számával, ugyanakkor a kórházba továbbküldés egyenes arányban van az ellátáshoz való hozzáféréssel (távolság, közlekedési viszonyok) illetve a személyzet szakmai felkészültségével, gyakorlottságával, továbbá az évek alatt kialakult lakossági szokásokkal és elvárásokkal.

Kistérségi központi ügyeletek – összehasonlító adatok


Sok helyen mentőtiszteket, szakápolókat alkalmaznak gépkocsivezetőként, mely szak-mai lag előny, ugyanakkor gazdasági haszon is egyben.

Javaslatok

Néhány megállapítás és ezzel kapcsolatos közös javaslat is megfogalmazódott a projekt záró rendezvényén.

Felmerült, hogy a helyi önkormányzatok nem tudnak önállóan eleget tenni az egész ség-ügyi alapellátás terén kijelölt feladatuknak, ezért érdemes lenne megfontolni a feladat máshová telepítését, e tárgyban javaslattal fordulni az ágazat vezetéséhez, a jogalkotókhoz.

Javasolni kell a sürgősségi ellátással, mentőszolgálattal történő együttműködés rendszerű megoldását, annak erősebb ösztönzését.

Feltétlenül javítani kell a lakosság informáltságát az ügyeleti ellátások működési céljáról, azok lehetőségeiről helyi szinten és országosan is. El kell érni az indokolatlan igénybevételek csökkenését, ehhez igénybe kell venni a média és a helyi önkormányzatok és társulásaik se gít-ségét.

Célszerűen törekedni kell – ahol lehet – az egy ügyeleti telephely kialakítására.A zökkenőmentes ellátáshoz két orvos javasolt (legalább este 22 óráig), de a szakszemélyzet

számbeli biztosítása és jobb anyagi megbecsülése feltételezi a feladat mértékéhez, az ellátás körülményeihez igazított, megfelelő mértékű finanszírozást.

Javasoljuk megfontolásra az ügyelet háziorvosi rendeléstől történő teljes elkülönítését, és a munkaidő-pihenőidő betartása, betarthatósága és ellenőrizhetősége miatt az ügyeleti szolgálatokban főállású, sürgősségi ellátásban jártas orvosok alkalmazását.

Összességében elmondható, hogy a kistérségi társulások jó gazdának minősültek az ügyeleti ellátást illetően, továbbra is javasolható a feladat kistérségi szinten tartása.

V. Mellékletek1. számú melléklet

1. Adatlap

Tapasztalatcsere-program az egészségügyben a kistérségi ügyeleti ellátás projekthez• alapadatok a kistérségről, ill. az ügyelet(ek)nek helyszínt biztosító településről egészségügyi

szempontból: lakosok száma, más kistérségekből (ha van) települések, igénybevevők száma,• a kistérség (egészségügyi ellátás szempontjából) rövid bemutatása• háziorvosi körzetek száma• ügyelet módja (önkormányzat működteti, vállalkozásnak kiadva)• van-e kórház a település közelében (működik-e sürgősségi osztály?)• szolgáltatás módja: telephelyek száma• telephelyek távolsága a lakosoktól, megközelíthetőség• mentőszolgálattal együttműködve, vagy a nélkül látják el a szolgáltatást• ügyeleti ellátásban résztvevők száma• háziorvosok részt vesznek-e az ügyelet ellátásában (részben, egyáltalán nem, részt

vesznek). Kérjük, jelölje, alkalmaznak-e gyermekorvosokat is az ügyeleti szolgálatban?• háziorvos alapszerződése az ügyeleti ellátást magában foglalja-e?• igénybevétel:

– összes ellátott eset abszolút számban és az ellátandók számának arányában (%) – vegyes (gyermek + felnőtt) ügyelet esetében az ellátott gyermekek aránya – központi telephelyen, telephelyeken (ha több van) megjelenő betegforgalom aránya – ezer lakosra mennyi kiszállás jut havonta/évente – kórházba utaltak aránya (az összes ellátotthoz képest)

• tárgyi feltételek (tulajdoni viszonyok, önkormányzati bérlemény, saját helyiségek)• költségekről általában (pl. óradíj, orvos, nővér, gépkocsivezető megbízással, vagy

közalkalmazottként látja el a feladatot)• egy lakosra jutó fejkvóta (hozzájárulás egy fő/hó), van-e különbség a telephelyek vagy

települések között• OEP-finanszírozás emelt vagy alapszintű, ennek havi/éves mértéke• szezonális, üdülőkörzeti ellátás, leterheltség aránya• betegpanaszok aránya, panaszkezelés módja• az ügyelet áll-e informatikai összeköttetésben a háziorvosi rendelővel, vagy papiros

alapú az adatszolgáltatás (milyen módon kommunikál az ügyelet a háziorvosokkal?)• van-e az adott kistérségre/ügyeleti ellátásra vonatkozó egyedinek minősülő paraméter,

körülmény, mely különös módon vagy mértékben befolyásolja az ügyeleti ellátást (pl. kisebbség aránya vagy oktatási centrum, határ mentiség, stb.)?

• Egyéb közölnivaló


Kistérség neve Esztergom Kunszentmárton Gyöngyös Nyírbátor

Kistérségi lakosság száma 54 000 38 000 75 000 46 000

Kistérségi települések száma 9 11 11 20

Ügyeleti ellátást összesen igénybe vevők száma (Más kistérségből igénybevevők számával együttesen)

54 000 50 000 51 340 39 500

Háziorvosi körzetek száma 33 26 (ügyelet által ellátott 17) 16 felnőtt + 7 gyermek körzet 29

Ügyelet módja (önkormányzat/kistérség működteti, önállóan vagy vállalkozásnak kiadva)

2009. február 1-jétől Többcélú Kistérségi Társulás, vállalkozásban (Orvosi Ügyelet Kft.) külső szolgáltatóval ellátási szerződés keretében

vállalkozás működteti központi orvosi ügyelet 1996 óta

Van-e kórház a település közelében? igen, Esztergomban nincs, Szolnokon, Szentesen, ill. Kecskeméten van igen

nincs, Nyírbátorban 600 órás emelt szintű szakrendelő

Működik-e sürgősségi osztály? nincs mindhárom intézményben igen betegeiket fogadó kórházakban igen

Telephelyek száma 1, Esztergom 2 1 központi telephely, + 1 hétvégén: összesen 2

Telephelyek távolsága a lakosoktól maximum 27 km 5–20 km (max. 15 perc) 0–30 km 20–30 km

Megközelíthetőség jó, tömegközlekedéssel is jó, tömegközlekedés tömegközlekedéssel is megfelelő tömegközlekedéssel is jól

Szolgáltatás mentőszolgálattal vagy anélkül történik? mentőszolgálattal együtt, közös diszpécser szolgálat OMSZ nélkül mentőszolgálat nélkül szervezve

írásos megállapodás nincs, de nagyfokú együttműködés van a gyakorlatban

Ügyeleti ellátásban részt vevők számahétköznap 16-tól 22, hétvégén 8-tól 22 óráig, 2 fő orvos, 1 fő ápoló, 1 fő ápoló-gépkocsivezető 22-től 8 óráig 1 fő orvos, 1 fő ápoló, 1 fő gépkocsivezető

Tiszaföldvár: 16 orvos, 6 nővér, 4 gépkocsivezető, 1 takarító Martfű: 6 orvos, 5 gépkocsivezető, Kunszentmárton: 7 orvos, 4 nővér, 5 gépkocsivezető, 1 takarító Egy műszakban 1 orvos, 1 nővér, 1 gépkocsivezető

1 műszakban: 2 orvos, 2 gépkocsivezető, 1 ápoló

44 orvos, 34 szakdolgozó, 10 gépjárművezető. Egy műszakban két orvos, egy nővér, 1 gépkocsivezető (+1 telephely hétvégén 1 orovos + 1 gépkocsivezető).

Háziorvosok részt vesznek-e az ügyeleti ellátásában? elvétve (jellemzően más területről) jellemzően nem felnőtt háziorvosok igen (kizárólag

saját háziorvosok)szükség esetén (működési engedélyben kötelezett orvosok)

Gyermekorvos alkalmazásra kerül az ügyeleti szolgálatban? nem nem nem 2 fő

Háziorvos alapszerződése az ügyeleti ellátást magában foglalja? nem kötelező igen igen igen

Összes ellátott eset abszolút számban 5835 (11 havi adat 2009. febr.–dec.) 5341 7889 10,045

Összes ellátott eset ellátandók számának arányában (%) 10.8 9.40% 15.36% 22.10%

Vegyes (gyermek + felnőtt) ügyelet esetében ellátott gyermekek aránya 1391 fő (24%) nincs összlakosság 2,5%-a, az

ellátottak16,27%összlakosság 7,6%-a; ellátottak 34,6%-a

Központi telephely(ek)en megjelenő betegforgalom aránya 4198 fő (72%) 60% 60% 80%

Ezer lakosra jutó havi kiszállás 2.5 6 5.2 6.5

Ezer lakosra jutó éves kiszállás 1551 fő (30,3) 72 62 78.5

Kórházba utaltak aránya (összes ellátotthoz képest) 778 fő (13,3%) 657 (12,3%) 773 fő (9,7%) 890 fő/év (8,8%)

2. számú melléklet2. Összesítő táblázat


Kistérség neve Esztergom Kunszentmárton Gyöngyös Nyírbátor

Tárgyi feltételek (tulajdoni viszonyok, önkormányzati bérlemény, saját helyiségek)

Esztergom Város Önkormányzat tulajdona a rendelő, eszközöket, műszereket, gyógyszereket, gépkocsit a szolgáltató biztosít

Ügyeleti gépkocsi, eszközök és gyógyszerek a társulás tulajdona. Ügyeleti rendelők Kunszentmárton és Tiszaföldvár önkormányzatának tulajdonában.

önkormányzati tulajdonban levő épület és tárgyi felszerelés

központi háziorvosi ügyelet Nyírbátorban, kistérségi társulás tulajdonát képező épületben

Óradíj

Orvos egyedi (függ: szakvizsgától, jártasságtól) átlag 1500–2000 Ft/h. Vasárnap + ünnepnap több, hétköznap kevesebb 1500 Ft/h felett Vállalkozóként: 1057 Ft/h

Megbízásos jogviszonnyal: 819 Ft/h1500 Ft/h (hétköznap) 2000 Ft/h (hétvége) 3000 Ft/h (ünnepnap)

Szakdolgozó 700–1000 Ft/h között (képesítés, jártasság függvénye). 600 Ft/h felett Vállalkozóként: 737 Ft/h Megbízásos jogviszonnyal: 573 Ft/h

800 Ft/h (hétköznap) 1000 Ft/h (hétvége) 1500 Ft/h (ünnepnap)

Gépkocsivezető 600–1000 Ft/h között (PÁV1!), gyakran ápolási feladatokkal 600 Ft/h felett Vállalkozóként: 737 Ft/h Megbízásos jogviszonnyal: 573 Ft/h

800 Ft/h (hétköznap) 800 Ft/h (hétvége) 1300 Ft/h (ünnepnap)

Megbízással vagy közalkalmazottként látja el a feladatot?

Orvos egyéni és társas vállalkozásban megbízással / vállalkozói szerződéssel / főállásban Vállalkozóként/alkalmazottként megbízással/közalkalmazottként

Szakdolgozó egyéni és társas vállalkozásban megbízással / vállalkozói szerződéssel / főállásban Vállalkozóként/alkalmazottként megbízással/közalkalmazottként

Gépkocsivezető egyéni és társas vállalkozásban megbízással/vállalkozói szerződéssel/főállásban Vállalkozóként/alkalmazottként megbízással/közalkalmazottként

Egy lakosra jutó fejkvóta (önkormányzati hozzájárulás) nincs 39 Ft/fő/hó 19,25 Ft/fő/hó (Gyöngyös) 21,60 Ft/fő/

hó (vidéki átlag) 300 Ft/fő/év (39 500 lakos)

Van különbség fejkvótában a telephelyek/települések közt? - nincs igen nincs

OEP-finanszírozás emelt vagy alapszintű emelt szintű (OMSZ kap 10%-ot) alapszintű alapszintű alapszintű

OEP-finanszírozás havi mértéke kistérség áll szerződésben 4 621 000 Ft 4 100 000 Ft/hó 4 431 300 Ft/hó 3 898 400 Ft/hó

OEP-finanszírozás éves mértéke 55 456 000 Ft 49 200 000 Ft 53 175 586 Ft/év 46 780 000 Ft

Szezonális, üdülőkörzeti ellátás. Ha van: leterheltség aránya jelentős, külföldi állampolgárok: 8,5% összes esetszám 2-3%-a nyaraló

van (területen kívülről / Gyöngyösön ideiglenes lakhellyel rendelkező tanulók, hallgatók), valamint Mátra idegenforgalma miatt

nem releváns

Betegpanaszok aránya 1 db elmúlt években 4 db évek óta nincsritka, EB Felügyelethez címezve, vizsgálatot követően nincs elmarasztalás

Panaszkezelés módja Orvosi Ügyelet Kft. működési szabályzata alapján belső vizsgálattal, OMSZ érintettsége esetén közös vizsgálattal

belső vizsgálat, megnyugtatóan rendezve, belső szabályzat nincs panasz nem szabályozott, polgármester,

önkormányzat, EBF

Ügyelet áll-e informatikai összeköttetésben háziorvosi rendelővel?

nincs, papír alapú leletkiadás van (kézzel írott ambuláns napló), e-mail küldés háziorvosi kérelemre lehetséges volna papír alapon

igen, van informatikai összeköttetés, e-mailes levelezés, további kapcsolattartás: papír alapon és telefonon

nem

Van-e az adott kistérségre/ügyeleti ellátásra vonatkozó egyedinek minősülő paraméter, körülmény, mely befolyásolja az ügyeleti ellátást (pl. kisebbség aránya, oktatási centrum, határmentiség stb.)?

indokolatlan kihívások előfordulnak, nem túl gyakran

Forgalmas 44-es főút és tiszaföldvári szakasz. Ügyeleti időben szinte minden esetben az ügyelet érkezik elsőként a helyszínre. A lakosság 20-25%-ban nem indokolt ellátás ügyében veszi igénybe a sürgősségi ellátást.

Károly Róbert Főiskola nagy arányú hallgatói létszáma (10 ezer feletti)

Egyes településeken cigány kisebbség aránya jelentősnek mondható; az ügyeleti ellátás itt – különösen helyszínre hívás esetén – nem minden esetben problémamentes.

Egyéb közölnivaló telefonos tanácsadás folyamatos, lakosságot biztatják rá összességében a központi orvosi ügyelet ellátása jól működik -

Az ügyeleti ellátás a szakrendelő fejlesztése kapcsán bekerül a szakellátó intézménybe, és közös infrastruktúrát fog használni az ott kialakításra kerülő nappali kórházzal.

2. számú melléklet2. Összesítő táblázat (folytatás)


3./ Vette-e már igénybe a központi ügyeleti ellátást Ön, esetleg valamelyik családtagja, vagy ismerőse? Kérem, válaszát karikázza be!

IGÉNYBE VETTE-E MÁR? ÖN

EGY VAGY TÖBB CSALÁDTAGJA

EGY VAGY TÖBB ISMERŐSE

4./ Van-e Önnek olyan betegsége, ami miatt rendszeres ellátásra szorul? Kérem, válaszát karikázza be!IGEN – NEM

5./ Ha telefonon kereste az ügyeletet, mi volt az intézkedés? Kérem, az adott pont elé tegyen egy X-et az üres rubrikába!

TELEFONON TANÁCSOT ADTAK A PANASZ MEGOLDÁSÁRA ÉS JAVASOLTÁK, HOGY A KÖVETKEZŐ RENDELÉSEN KERESSE FEL A HÁZIORVOSÁTKÉRTÉK, HOGY SZEMÉLYESEN KERESSE FEL AZ ÜGYELETETKIJÖTT AZ ÜGYELETES ORVOSIGÉNYBE KELLETT VENNI A MENTŐSZOLGÁLATOT

EGYÉB: …………………………………………………………………..

6./ Az Ön megítélése szerint a központi ügyelet igénybevétele során mennyire megfelelő az egészségügyi panaszokra nyújtott ellátás? Ha esetleg Ön nem volt, de másoktól hallott róla, kérem, akkor is válaszoljon! Kérem, karikázza be a véleményét tükröző megfelelő értéket!

1. EGYÁLTALÁN NEM MEGFELELŐ

2. INKÁBB NEM MEGFELELŐ

3. KÖZEPESEN

4. INKÁBB MEGFELELŐ

5. NAGYON MEGFELELŐ

7./ Az Ön megítélése szerint mennyire volt megfelelő a klasszikus, hagyományos háziorvosi rendelés szolgáltatása? Kérem, karikázza be a véleményét tükröző megfelelő értéket!

1. EGYÁLTALÁN NEM MEGFELELŐ

2. INKÁBB NEM MEGFELELŐ

3. KÖZEPESEN

4. INKÁBB MEGFELELŐ

5. NAGYON MEGFELELŐ

3. számú melléklet

3. Lakossági kérdőív

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Először is szeretnénk megköszönni, hogy időt szakít a kérdőívünk kitöltésére, amelynek célja az Ön körzetének egészségügyi ellátásának fejlesztése, amelynek fontos lépése ez a kér dő íves felmérés. Az Ön és mások véleménye sokat segíthet a megfelelő és felelős döntések meg ho-za ta lában. A kérdőív 12 + 3 kérdésből áll, a kérdések világos utasításokat adnak a kitöltésre vonatkozóan. A kérdőívek szigorúan név nélküliek. Fontos hangsúlyoznunk, hogy az Ön sze-mé lyes véleményére és gondolataira vagyunk kíváncsiak! Ha már találkozott kérdőívünkkel, ké rem, másodjára már ne töltse ki!

A./ Kérem, karikázza be az Ön nemét! NŐ – FÉRFI

B./ Kérem, karikázza be az Ön legmagasabb iskolai végzettségét!8 ÁLTALÁNOS ISKOLA VAGY KEVESEBB SZAKMA ÉRETTSÉGI NÉLKÜLKÖZÉPISKOLAI VÉGZETTSÉG ÉRETTSÉGIVELFŐISKOLAI VAGY EGYETEMI DIPLOMA

C./ Kérem, írja be a rubrikába, hogy melyik évben született!1 9 ….. …..

1./ Tudja-e Ön, hogy központi háziorvosi ügyelet működik 2009. február 1-jétől? Kérem, válaszát karikázza be!IGEN – NEM

2./ Honnan szerzett tudomást az új, központi ügyelet működéséről? Kérem, az adott pont elé tegyen egy X-et az üres rubrikába!

MEGYEI LAP MÁS OLDALONHIVATAL ÉPÜLETÉBEN HELYI KÉPÚJSÁGINTERNET HIRDETMÉNY

ÖNKORMÁNYZAT HONLAPJÁN HÁZIORVOS TÁJÉKOZTATÁSA

EGYÉB: ……………………………


8./ Az Ön véleménye szerint az ÚJ KÖZPONTI ÜGYELET vagy a HAGYOMÁNYOS HÁZIORVOSI ELLÁTÁS a jobb? Kérem, karikázza be a véleményének megfelelő állítást!

A HA GYO-MÁ NYOS HÁZIORVOSI RENDELÉS SOKKAL JOBB VOLT

A HA GYO-MÁ NYOS HÁZIORVOSI RENDELÉS KI CSI VEL JOBB VOLT

EGYIK SEM JOBB A MÁSIKNÁL

AZ ÚJ KÖZPONTI ÜGYELET KICSIVEL JOBB

AZ ÚJ KÖZPONTI ÜGYELET SOKKAL JOBB

Ha esetleg valamelyik szolgáltatást jobbnak ítélte, akkor miért tartja jobbnak, kérem, foglalja össze pár szóban! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9./ Előfordult-e olyan eset, hogy bár tudott a KÖZPONTI ÜGYELETI SZOLGÁLAT működéséről, kereste-e mégis ügyeletei időben a HÁZIORVOSÁT (azaz esti, éjjeli és kora reggeli órákban – délután 4 óra és reggel 7 óra 30 perc között)?IGEN – NEM

10./ És ha IGEN, kereste, miért a HÁZIORVOSÁT kereste, és miért nem a KÖZPONTI ÜGYELETET?

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

11./ Amennyiben igen, kereste a HÁZIORVOST, a háziorvos mit cselekedett? A HÁZIORVOS ELLÁTTA ÖNTA KÖZPONTI ÜGYELETRE IRÁNYÍTOTTA ÖNT

EGYÉB: ……………………………………………………………………

12./ Akad-e egyéb észrevétele Önnek a megváltozott ügyeleti ellátással kapcsolatban? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. számú melléklet

4. Háziorvosi kérdőív az alapellátási ügyeleti szolgálatról

Tisztelt Doktornő/Doktor Úr!

Országos projekt keretében adatgyűjtést végzünk a központi ügyeleti szolgálat működésével kapcsolatos háziorvosi tapasztalatokról négy kistérségben, közte az Ön körzetére vonatkozóan is. A projekt célja az ügyeleti betegellátás jobbítása, a szakmai megfelelőség minél magasabb szinten történő biztosítása. Amennyiben Ön praktizáló háziorvos, kérjük, töltse ki kér dő ívün-ket, és anonim módon juttassa azt el a polgármesteri hivatalba.

1./ Részt vesz-e Ön a kistérségi ügyeletben? Kérem tegyen X-et a megfelelő válasz elé. IGEN, RENDSZERESENIGEN, DE CSAK ALKALOMSZERŰENNEM

2./ Amennyiben részt vesz, azért, mertSZERZŐDÉS KÖTELEZIANYAGI OKOK MIATTELKÖTELEZETT AZ ITT LAKÓK IRÁNTEGYÉB, ÉSPEDIG:

3./ Ki tájékoztatja a betegeket a háziorvosi ügyelet működéséről? Kérem tegyen X-et a megfelelő válasz elé

ÖNKORMÁNYZAT

KISTÉRSÉGI IRODAHÁZIORVOSÜGYELET MŰKÖDTETŐJE

4./ Ön szerint megfelelő-e a betegek tájékoztatása? Karikázza be a megfelelő választ.IGEN – NEM

5./ Amennyiben nem, mit javasol? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .


13./ Elegendőnek tart-e egy orvost az ügyelet ellátására? Karikázza be a választ.IGEN – NEM

Ha nem, hányat tartana indokoltnak?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mivel indokolja?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

14./ Véleménye szerint a rendelésen megjelent esetek hány %-a tekinthető orvosi értelemben indokolatlannak?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . %

15./ Véleménye szerint a házhoz hívások hány %-a tekinthető orvosi értelemben indokolatlannak?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . %

16./ Mi a tapasztalata az ünnepi ügyeleti ellátások idején? Kérem, tegyen X-et a megfelelő válasz elé.SOKKAL TÖBB BETEG KERESI FEL AZ ÜGYELETET, MINT EGY EGYSZERŰ HÉTVÉGI NAPOKONÁLTALÁBAN KEVESEBB BETEG KERESI FEL AZ ÜGYELETET KIEMELT ÜNNEPNAPOKONNEM KÜLÖNBÖZIK AZ ELLÁTÁSI IGÉNY AZ ÁTLAGOS HÉTVÉGI NAPOKHOZ KÉPESTNEM JELLEMZŐ EGYIK VÁLASZ SEM, ESETLEGES AZ IGÉNYBEVÉTEL

17./ Egyéb észrevételek a megváltozott ügyeleti ellátással kapcsolatban: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

18./ Javaslatok a változtatásra: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6./ Jellemző-e, hogy ügyeleti időben is keresik Önt betegei? Karikázza be a megfelelő választ.IGEN – NEM

7./ Ha igen, mit tesz? Kérem tegyen X-et a megfelelő válasz eléELLÁTJA ŐKETA KÖZPONTI ÜGYELETRE IRÁNYÍTJA

8./ Időben értesül-e arról, hogy betege igénybe vette az ügyeleti szolgálatot? Kérem, tegyen X-et a megfelelő válasz elé

IGEN, RENDSZERESENIGEN, DE ESETLEGESENNEM

9./ Honnan kapja az információt? Kérem, tegyen X-et a megfelelő válasz elé.BETEGTŐL/ HOZZÁTARTOZÓJÁTÓLÜGYELETI SZOLGÁLATTÓLELEKTRONIKUSANPAPÍR ALAPONEGYÉB MÓDON (TELEFONON, SZÓBAN)

10./ Ha nem kap, igényelne-e gyors tájékoztatást? Karikázza be a választ.IGEN – NEM

Ha igen, milyen formában: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

11./ Hatékonyabbnak tartja/tartaná az OMSZ-szel való közös ügyeleti működést? Karikázza be a választ.IGEN – NEM

12./ Érte-e már Önt atrocitás ügyeleti ellátás közben? Kérem, tegyen X-et a megfelelő válasz eléIGEN, A RENDELŐBENIGEN, HÁZNÁL TÖRTÉNŐ ELLÁTÁS KÖZBENNEM


Pilismarót Község Önkormányzatának képviseletében:Benkovics László – polgármesterBurainé Tóth Julianna – műszaki előadóHummel Rudolf – a Kistérségi Iroda munkaszervezetének vezetőjeDr. Dankó Alpár – szakmai igazgató, Orvosi Ügyelet Nonprofit Kft.Dr. Hunyadi Mátyás – háziorvos

A Helyi Obszervatórium képviseletében:Kovács Róbert – ügyvezetőSipos Ivett – asszisztensAtanasziu Alexisz – munkatárs

Külön köszönetünket szeretnék kifejezni a programban közreműködőknek!

Gyöngyös Város Önkormányzatának képviseletében:Hiesz György – polgármesterDr. Lénártné Benei Anikó – Abasár polgármestereDr. Mészáros Katalin – a Kistérségi Többcélú Társulás Munkaszervezetének vezetőjeDr. Nagy Éva – háziorvosDr. Petrovics Antal – háziorvosNagyné Szakál MáriaMaka Piroska – a Kistérségi Humán Szolgáltató Központ igazgatójaNémeth Dóra – a Kistérség Iroda munkaszervezetének vezetőjeDr. Végh György – a Bugát Pál Kórház Sürgősségi Osztályának vezetője

Nyírbátor Város Önkormányzatának képviseletében:Balla Jánosné – polgármesterNémeth Attila – alpolgármesterDr. Kovács Lajos háziorvos – a központi orvosi ügyelet vezető főorvosaPuskás Miklós Árpádné – a kistérségi munkaszervezet vezetőjeTóth Zoltán – a Társulási Tanács alelnökeBartha Edina – Szociális és Pedagógiai KözpontDr. Tóth Árpád – jegyzőKosán András – kistérségi koordinátorDr. Maczkó György – kistérségi fejlesztési tanácsadó

Öcsöd Nagyközség Önkormányzatának képviseletében:Molnár Bálint – polgármesterDr. Boldizsár Diána – a Kistérségi Iroda munkaszervezetének vezetőjeKomlós Lajosné – jegyzőRédei József – igazgató, Emergency Service Kft.Dr. Hőnyi Péter – orvos, Emergency Service Kft.Dr. Molnár Éva – háziorvosDr. Pataki István – háziorvos


JEGYZET

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A kötet szerkesztői:

Tóth Karolina– igazgatásszervezőA TÖOSZ testületi titkára. 1994 óta dolgozik a TÖOSZ titkárságán, fő területe a szövetség elnökségi üléseinek előkészítése, megszervezése, a döntések végrehajtásában való közreműködése. Munkakörébe tartozik még a terület- és településfejlesztés, valamint az egészségüggyel kapcsolatos teendők koordinálása is.

Dr. Vadász Mária orvos, szakközgazdász A TÖOSZ egészségügyi külső szakértője. 1997 és 2009 között a Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő főigazgatója, két évtizede a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés és Egészségügyi Bizottságának tagja. 2009-től a megye fekvőbeteg-intézményeit irányító Egész-ségügyi Holding Nonprofit Zrt. stratégiai főigazgatója. A korábbi években dolgozott há zi-or vosként, vezetett önkormányzati egészségügyi intézményt, és hét éven keresztül volt egy nyírségi település alpolgármestere is. Fő szakterülete a szervezetfejlesztés, stratégiai ter-vezés, pályázati menedzsment, projektmegvalósítás, egészségügyi intézményi beruházások irányítása.

48 Tapasztaletcsere Program

JEGYZET

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

201

0/3

Lehetőségek az orvosi ügyeletek hatékony működtetésére

Tóth KarolinaDr. Vadász Mária

TÖOSZ MÓDSZERTANI FÜZET

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége 2003-ban elindítot-ta az önkormányzati jó gyakorlatokat összegyûjtô „JÓTÁR” módszertani füzetek sorozatát, amelynek részeként jelenik meg ezen kiadványunk is. Az egészségügyi alapellátás, valamint az orvosi ügyelet biztosítása kötelezô felada-ta a helyi önkormányzatoknak. A törvényeknek való megfelelés – különösen az EU-csatlakozás óta – nagyon nehéz. Elsôsorban a munkaidônormák és a feladatellátás alulfinanszírozottsága miatt, de az ország hátrányos helyzetû területein a személyi feltételek is kedvezôtlenek. JÓTÁR sorozatunkban Tóth Karolina és dr. Vadász Má-ria ezen kötete megpróbál iránymutatást adni az önkormányzatoknak ahhoz, hogy miképpen tudják hatékonyan, jól megszervezve ellátni e kiemelten fontos feladatot. A többcélú kistérségi társulások létrejöttével a települések összefogásán alapuló központi orvosi ügyeletek szervezése jó irányba indult meg, amelyre példaként szolgálnak az e kiadványban összefoglalt konkrét tapasztalatok is, amelyeket négy különbözô önkormányzatnál (Gyöngyös, Nyírbátor, Pilismarót és Öcsöd) tett látoga-tások alkalmával szereztünk.

2010-ben e módszertani kiadvánnyal egyidejûleg a következô három füzet is megjelenik:• Dr. Steiner Erika – Farkasné Szabó Ildikó: Összefogással a közoktatás

színvonalának emeléséért• Dr. Boda Boglárka – dr. Kovárik Erzsébet: Lépésrôl lépésre (Az Út a munkához

program megvalósításával kapcsolatos kezdeti jó gyakorlatok)• Keil Szilvia: Geotermális Tapasztalatcsere Program

A JÓTÁR kiadvány eddig megjelent kötetei:• Vigvári András: Költségmegosztási technikák az önkormányzati társulásoknál

(2003)• Dr. Futó Péter – Szeszler Zsuzsa: A településfejlesztési koncepció készítésének

módszerei az EU-ban és Magyarországon (2003)• A Finn Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetségének EU-politikája (2004)• Dr. Steiner Erika – Darázs Ida: A magyar önkormányzati rendszer és

az önkormányzati gazdálkodás jellegzetességei – angol nyelvû kiadvány (2004) • Ágh Attila – Rózsás Árpád – Zongor Gábor: Európaizálás és regionalizálás

Magyarországon (2004)

A JÓTÁR-kötetetek a TÖOSZ-titkárság szakkönyvtárában az érdeklôdôk számára rendelkezésre állnak.

KISTÉRSÉGI ÖSSZEFOGÁSON AlAPUlÓ, ÖNKORMÁNyZATI EGÉSZSÉGÜGyI ÜGyElETI AlAPEllÁTÁSI RENDSZER MEGSZERVEZÉSÉVEl ÉS MÛKÖDTETÉSÉVEl KAPcSOlATOS TAPASZTAlATOK, JÓ GyAKORlATOK

www. toosz.hu

Települési Önkormányzatok Országos SzövetségePolgármester Akadémia

Tapasztalatcsere Program

HU-0142/NA/2008/-3/OP-41067 Budapest, Teréz krt. 23.

email: [email protected]: 06 1 322 3843, fax: 06 1 413 0482, 322-7407

jotar-borito-2010-1-2-3-4.indd 3 11/24/10 12:58 PM

Documents

2010-ben e módszertani kiadvánnyal egyidejûleg a …töosz.hu/uploads/dokumentumok-kiadvanyok...A projekt 2009 áprilisában indult, a tervezett befejezés időpontja 2010. december