"Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat által fenntartott intézményekben"

SZÖVEGÉRTÉSEN ALAPULÓ TANULÁSI SEGÉDLETEK IRODALOM TANTÁRGYBÓL

Dósa Lajos

Kunhegyes, 2010. április 7.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nagy László Szakképző Iskola,

Gimnázium és Kollégium OM azonosító: 036056

�: 5340 Kunhegyes Kossuth Lajos út 15-17. ℡: 59/530-150 ℡/fax: 59/530-178; 59/530-149

E-mail: www.nagylaszlo-khegyes.sulinet.hu TÁMOP-3.1.4.-08/2-2009-0279

2

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ............................................................................................................................. 3 1. SZÖVEGÉRTÉSEN ALAPULÓ OLVASÁSI SEGÉDLETEK............................................ 5

1.1. SZOPHOKLÉSZ: ANTIGONÉ ...................................................................................... 5 1. 2. THOMAS MANN: MARIO ÉS A VARÁZSLÓ ........................................................ 15

2. SZÖVEGÉRTÉSEN ALAPULÓ MŰÉRTELMEZÉS........................................................ 24 2. 1. TÓTH ÁRPÁD: ELÉGIA EGY REKETTYEBOKORHOZ....................................... 24 2. 2. KRÚDY GYULA: A HÍDON – NEGYEDIK ÚT....................................................... 26 2. 4. MÁRAI SÁNDOR: HALOTTI BESZÉD................................................................... 34

3. OLVASÓTESZTEK ............................................................................................................ 38 3. 1. BERZSENYI DÁNIEL: A MAGYAROKHOZ II..................................................... 38 3. 2. VÖRÖSMARTY MIHÁLY: CSONGOR ÉS TÜNDE ............................................... 40 3. 3. ARANY JÁNOS: TOLDI ESTÉJE.............................................................................. 43 3. 4. KATONA JÓZSEF: BÁNK BÁN ............................................................................... 46

4. KOMPLEX ELEMZÉSI VÁZLATOK ............................................................................... 48 4. 1. PETŐFI SÁNDOR: A XIX. SZÁZAD KÖLTŐI ........................................................ 48 4. 2. ADY ENDRE: A MAGYAR UGARON ..................................................................... 49 4. 3. ADY ENDRE: HARC A NAGYÚRRAL.................................................................... 50 4. 4. JUHÁSZ GYULA: TÁPAI LAGZI ............................................................................. 53 4. 5. ILLYÉS GYULA: KOSZORÚ .................................................................................... 55

ÖSSZEGZÉS............................................................................................................................ 57 BIBLIOGRÁFIA...................................................................................................................... 58

3

BEVEZETÉS A szövegértésen alapuló tanulási segédletekre azért van szükség, mert a tanulók olvasási motivációja egyre romlik, és amennyiben olvasnak, a hatásfok nagyon alacsony. Nem értik meg sokszor a mai szövegek összefüggéseit sem, a régebbi – ókori, reneszánsz vagy klasszicista szövegeket pedig csak nagyon kis százalékban. Ezért úgy ítélem meg, hogy növelni kell az irányított olvasás arányát. Erre szolgálnak ennek a következő, feldolgozásra szánt anyagok. A tartalomjegyzékben jelölt segédletek alkalmazásának többféle felhasználási módja lehet. Néhány tanács az alkalmazásra. a.) Az olvasási segédletek rövidített, de eredeti szövegeket tartalmaznak. Tanórákon, vagy kompetenciafejlesztő konzultációs órákon alkalmazhatók. A műértelmező órák első szakaszát képezheti a hangos vagy néma olvasás alapján történő értelmezés. A második oszlopban található egyszerű megállapításokat várjuk a tanulóktól. A technológia alatt másoljuk a szövegeket, a második oszlop megjegyzéseit eltávolítjuk, és a diákok segítségével rekonstruáljuk. Miután végigvettük az egész szöveget, rátérhetünk a tulajdonképpeni elemzésre – a tanterv alapján. b.) A szövegértésen alapuló műértelmezés a szövegfeldolgozás egy magasabb szintje, amelyet hosszabb versek, esetleg rövidebb terjedelmű novellák esetében alkalmazhatunk. Ehhez szükségeltetik a szövegek előzetes „preparálása”, előkészítése. Egyezményes jeleket, aláhúzásokat, kiemeléseket alkalmazok a teljes szövegben. (Részletek alapján a mű koherenciáját nem lehet eléggé átlátni.) A tanulói megfigyelések, következtetések oszlopában teszt jelleggel kitöltendő hiányos mondatokat alkalmazok. Ajánlott eljárás a táblázatok átmásolása, a megállapítások, előre gyártott értelmezések, következtetések „kilyukasztása” olyan mértékben, ahogyan a tanulók ismeretei, kompetenciái, szövegértési és szövegalkotási készségei megkívánják. Példának veszek egy, Tóth Árpád, Elégia egy rekettyebokorhoz című versével kapcsolatban tett megállapítást: Alacsony szövegértési szinten: A lomha óriás a ________metaforája. Ehhez társulnak az elégikus _______________hordozó szavak: sóhajjal riasztgat, ________________nyomor, lelkének komor…stb. Végül a lomha óriás metaforát az árva szörny ______________váltja fel, ami _________________teszi a hangulatot. Jobb szövegértési szinten: A lomha óriás a költő______________. Ehhez társulnak az ____________ ___________-t hordozó szavak: sóhajjal riasztgat, ___________ _____________, lelkének komor…stb. Végül a lomha óriás metaforát az _________ __________ _______________váltja fel, ami komorabbá teszi a hangulatot. Látható, hogy az első változatban csupán szövegmagyarázó kiegészítésekre van szükség, a második esetben a költői eszközökre is rákérdezek. c.) Az olvasótesztek kitöltése elsősorban otthoni feladat. Irányított olvasásnak számít. Olyan kiegészítéseket kell tenniük a tanulóknak, amelyek többnyire egyszerűek, nem igényelnek választékos szókincset, irodalomelméleti ismereteket. Azonban a mű megismerését kitűnően szolgálják. Kitöltésük csak aprólékos olvasással lehetséges. Olyan kérdéseket is tartalmaznak a tesztek, amelyek a műértelmezés szempontjából nem lényegesek, de a kevésbé érett olvasó számára elégtételt, örömet szerezhetnek. Egy példa erre Arany, Toldi estéje című olvasótesztből: Mennyi idő alatt ért fel Toldi Budára? ......................................................................................... Hogyan köszön reggel az olasz a magyaroknak?......................................................................... Írd le az országcímert!(Mi van rajta?).......................................................................................... ......................................................................................................................................................

4

...................................................................................................................................................... Hol harcoltak Lajos királlyal a Gyulafi-testvérek? ...................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................

d.) A komplex elemzési vázlatok tulajdonképpen végtermékek, amelyek alkalmazásával kiselőadásokat, teljes értékű műelemzéseket lehet összeállítani. Arra szolgálnak tehát, hogy fejlesszék a tanulók műértelmező készségét, irodalomelméleti szövegek alkotását. A szövegalkotás történhet vízszintes és függőleges irányban egyaránt. Ez a tanuló választása. Ebben az esetben is szükséges „preparálni” a vázlatokat. A teljes mondatokat ki lehet „lyukasztani” a tanulók ismeretei, készségei arányában. Álljon itt példaként Ady Harc a Nagyúrral című verse egyik szakaszának az értelmező, elemző vázlata: (Vad vágyak vad kalandorának Tart talán?) S térdre hulltam ott. A zúgó Élet partján voltunk, Ketten voltunk, alkonyodott: „Add az aranyod, aranyod.”

Milyen költői képek? Élet partján Aranyod = ___________________

A térdre hullás milyen magatartásra, érzelemre utal?_________________________ Az Élet partja után mi következik?__________________ Az arany mire használható itt? Akkor az arany az____________ ________________-nek a jelképe.

Természetesen a tanár rávezető kérdésekkel, szókincs magyarázatokkal segít. Pl. Mit jelent a kalandor szó? A költő miért írja nagybetűvel az Élet szót?, stb.

5

1. SZÖVEGÉRTÉSEN ALAPULÓ OLVASÁSI SEGÉDLETEK

1.1. SZOPHOKLÉSZ: ANTIGONÉ

Antigoné és Iszméné ANTIGONÉ Iszméné, testvér, egy szív, egy lélek velem, Ismersz-e bajt, mit Oidipusz atyánk után Kettőnkre, kik még élünk, nem halmozna Zeusz? Mert nincsen átok és nincs semmi fájdalom, Nincs becstelenség és nincsen megcsúfolás, Amit ne látnánk rajtunk teljesedni be. Most is mi az, mit városszerte hall a nép, Kihirdetésre mily királyi szó került? Hallod, tudod? Vagy nem jutott füledbe még, Mivel sújtják a gyűlölők szeretteid? ISZMÉNÉ Hozzám szeretteink felől, Antigoné, Se jó, se rossz hír nem jutott azóta, hogy Két testvér két testvérünket vesztettük el, Kik egy napon s egymás kezétől estek el. ANTIGONÉ Hát nem megvonta két testvér közül Kreón A másiktól, mi egyiknek kijárt, a sírt? Eteoklészt, mint mondják, jog s törvény szerint A föld göröngyével takarta el, hogy őt Az alvilágiak közt várja tisztelet. De Polüneikészt, mert elhullt vesztett ügyért, Ilyen parancs fut szét a város népe közt, Hogy eltemetni, sem siratni nem szabad, ki megszegi, Nyilvánosan fogják azt megkövezni majd. Ez így van, és most megmutathatod, ki vagy, Derék ősökhöz méltó, vagy hitvány utód. A drága testet két kezeddel bírod-e? ISZMÉNÉ Te mernéd eltemetni őt, akit tilos? Irtózatos, ha egyszer tiltja ezt Kreón! Szót kell fogadni, bármiként is fáj e szó. ANTIGONÉ Hát nem hívlak többé magammal, sőt ha még Jössz is magad, segítséged nem kell nekem. Te légy okos, ha tetszik; én őt el fogom Temetni,…….Ám ha te Inkább szegülsz az istenekkel szembe, menj! ISZMÉNÉ

Panaszkodik nehéz sorsukra Eteoklészre és Polüneikészre utal Iszméné Polüneikészt nem szabad eltemetni. Antigoné eszményképe a hős, ősökhöz méltó utód. Iszméné fél a királytól. A halott eltemetését az istenek

6

Csak el ne áruld tettedet majd senkinek, Tartsd jól titokban, én is szintúgy titkolom. ANTIGONÉ Eh mit, beszélj csak, még jobban gyűlöllek én, Ha hallgatsz, mint ha mindenütt kikürtölöd. Iszméné a palotába megy, Antigoné oldalt távozik. A kar bevonul KAR Csak két nyomorult nem, Kit egy atya nemzett, egy anya szült, S egymás ellen győzni rohantak, Két testvér a közös halálba. Az utolsó sorok alatt lép a színpadra Kreón, kíséretével KREÓN Jó férfiak, …most, hogy íme ők a kettős sors alatt, De egy napon s egymásra törve estek el, Szégyenletes sebbel, mit testvérkéz ütött, Az elbukottakról a vérrokon jogán Rám szállt minden hatalmuk, és enyém a trón. Ezért a városért harcolt Eteoklész, S én végtisztességét megadni rendelem, De Polüneikészt, Hát városszerte meghirdetni rendelem, Hogy eltemetni s megsiratni sem szabad, De hagyni kell, heverjen ott a pőre test Kutyák s a dögmadarak undok zsákmányaként. Így tartom én helyesnek, ŐR Beszélek én; a holttestet, ki, nem tudom, Imént homokkal hintve, szent szokás szerint Megtéve mindent, eltemette s elszökött. KARVEZETŐ Kezdettől fogva sejtem én, uram király, Hogy istenek kezére kell ismerni itt. KREÓN Jegyezd meg jól, amit mondok, s vedd eskünek: Ha azt, ki végbe vitte ezt a temetést, Meg nem találod és elém nem hurcolod, Nemcsak halállal vár reád az Alvilág, De míg kivallod, élve megfeszítelek Mindőtöket, Kreón a palotába megy Az őr oldalt távozik KAR

törvénye követeli meg. Antigoné nem érti meg Iszméné félelmét. Ő kemény, kérlelhetetlen, „férfias”. A kar elmeséli a két fiú harcát és halálát. Kreón kihirdet parancsát, amelyet az olvasó már megtudott Antigonétól. Az őr máris jelenti, hogy valaki Polüneikész holttestét homokkal beszórta, ezzel jelezve, hogy elkezdte a temetési szerttartást. Kreón még az őrt is halállal fenyegeti, ha nem keríti elő a tettest. Zsarnok módon beszél.

7

Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs semmi csodálatosabb. Ő az: ki a szürke Tengeren átkel, A téli viharban Örvénylő habokon, Szárnyas madarak könnyűszivű Népére, az erdő vadjaira Készítik a hurkot, A sósvizü tengerben lakozó Halakat hálóval fogja meg Tűző nap forró sugarát s a fagyot Kikerülni ügyes, mindenben ügyes, Ha akármi jön, ám a haláltól Nem tud menekülni. Az őr jön Antigonét vezetve ŐR Ím, itt e lány, a tettet ő követte el. A sírnál tetten értük. Ám hol van Kreón? KARVEZETŐ Kilép a házból, s éppen jókor van újra itt. Kreón kilép a palotából. Néhány szolga kíséri ŐR … Akkor fogtam éppen el, Hogy rendezgette még a sírt. E küldetést Nem kocka rótta rám: magam fedtem fel őt. Most itt a lány, én átadom, király, itélj Felette, mint akarsz. KREÓN (Antigonéhoz) S te állsz csak itt fejed lehajtva szólj te már, Elvállalod, hogy megtetted, vagy cáfolod? ANTIGONÉ Elvállalom s tagadni nem fogom soha. KREÓN - Antigonéhoz De szólj te, csak beszédedet rövidre fogd: Tudtad, hogy ezt megtenni megtiltottam én? ANTIGONÉ Tudtam, hiszen hirdették úton-útfelen. KREÓN S mégis törvényemet meg merted szegni te? ANTIGONÉ Hiszen nem Zeusz volt az, ki így rendelkezett, Parancsaidban nem hiszem, hogy oly erő

A leghíresebb sorok a tragédiából. Szállóigévé váltak azóta a kiemelt mondatok. Az őr Antigonét rajtakapta, amint testvérét el akarta temetni, ezért elővezette.

8

Lehet, mely engem istenek nem változó Íratlan törvényét áthágni kényszerít. KARVEZETŐ Érdes beszédű apja érdes lánya ez, Már látom én, a baj se hajlította meg. KREÓN Az nem is való, Hogy fennhéjázva szóljon az, ki szolga csak. Ő lenne férfi, és nem lennék férfi én, Ha ily kemény dacot hagynék büntetlenül. Testvérem lánya bár, a Zeusz-oltár körül Minden rokon között legkedvesebb rokon, A legrosszabb halált el nem kerülheti, Hugával együtt, mert én ezt is vádolom, A temetés tervéről biztosan tudott. ANTIGONÉ Kezedre adtak, s meghalok - többet kivánsz? KREÓN Nem én, ha ez meglesz, mindent elértem én. ANTIGONÉ Bizony dicsőbb nevet nem is szerezhetek, Mint avval, hogy testvérem eltemettem én. KREÓN S te nem szégyelled, hogy másként gondolkodol? ANTIGONÉ Testvérért gyászt viselni szégyen nem lehet. KREÓN Az ellenségből holtában se lesz barát. ANTIGONÉ Gyűlölni nem születtem én, szeretni csak. Iszméné kilép a palotából KREÓN (Iszménéhez) Szólj hát, a temetésen részt vettél te is, Vagy hogy nem is tudtad, megesküszöl reá? ISZMÉNÉ Megtettem én is azt, mit ő: mindenben egy Szándék vezet, s a büntetést is vállalom. ANTIGONÉ Csakhogy vállalni nincs jogod, mivel te nem Jöttél velem, s én nem közösködtem veled! ISZMÉNÉ De most, hogy bajba jutsz, nem restellek veled Hajózni egy hajón a szenvedés felé. ANTIGONÉ Ki tette volt, tanú reá az Alvilág. De az, ki csak szóval szeret, nem kell nekem.

Antigoné az istenek törvényét előbbre helyezi az emberekénél – a király parancsánál. Kreón gőgje szó ezekben a szavakban: a királyi gőg és a férfiúi gőg. Szégyelli, hogy engedjen egy nőnek. Iszménét is hibáztatja Büszke tettére, vagyis a dicsőséget szereti. Büszke arra, hogy testvéréért szenved. A szeretet elsőbbségét hirdeti. Iszméné most Antigonéval sorsközösséget vállal. A testvéri szeretet vezérli. Antigoné hajthatatlan marad. Kemény. Megveti Iszménét, nem

9

ISZMÉNÉ Magányos életem mit ér őnélküle? KREÓN Őróla már ne is beszélj: nem létezik. ISZMÉNÉ Csak nem ölöd meg tenfiad menyasszonyát? KREÓN Rossz nő az én fiamnak nem lesz hitvese. A kettejük frigyét Hádész oldozza fel. (A szolgákhoz) Mit haboztok, szolganép? Fogjátok és vigyétek. A két leányt elvezetik KAR Boldogok, kiket nem látogat meg életükben sorscsapás, Mert akiknek isten rázta meg palotáját, Nemzedékről nemzedékre kúszik házukban a romlás, Jön Haimón KREÓN Haimónhoz Fiam, csak nem haraggal jössz atyád elé, Választottadra mért ítéletem miatt? Ha bármit is kell tennem, hű fiam maradsz? HAIMÓN Apám, tiéd vagyok, te tűzöl célt elém, S tanácsaid követni mindig kész vagyok. Mert nincs szerelmi frigy, mit többre tartanék, Mint azt, hogy életem vezesd jóságosan. KREÓN Így is kell mindig érezned, fiam, s apád Szándékát minden másnál többre tartanod, Köpj hát utána, s küldd mint ellenségedet Hádészba ezt a lányt, keressen férjet ott. Kezem között bizonyság arra van, hogy ő Ellenszegült. Akit királlyá tett a nép, követni kell Minden szavát, legyen jogos, vagy jogtalan. HAIMÓN Atyám, az emberész az istentől való, S ennél nagyobb kincset képzelni sem tudok. De én homályban élek, és kihallgatom, Hogyan siratja már a város ezt a lányt, Ki bár a legjobb minden asszonyok között,

bocsát meg neki. Most tudjuk meg, hogy Antigoné Haimón menyasszonya. A kar a múlt sorscsapására (v.ö. Oidipusz) és a jövőre egyaránt utal. Kreón „hitvallása” Haimón a jegyese tettét „dicső

10

Dicső tettéért rútul kell meghalnia. Atyám, kisérje jó szerencse lépteid, Csak bár egyetlen elvedről tennél le már, Hogy más okos beszédét meg se hallgatod. Bölcs ember az, ki másoktól tanulni tud, Engedj a jó tanácsnak, és másíts a szón. KARVEZETŐ Uram király, mindketten jól beszéltetek, Hallgass reá, s ő is hallgatni fog reád. KREÓN Csak nem fogunk öreg korunkra még ilyen Ifju legénykétől tanulni bármit is? HAIMÓN Hogy ez mily éretlen beszéd, nem látod át? KREÓN Nyilvánvaló: a nő pártjára állt ez itt. Gonosz fiú, atyáddal perbe szállni mersz? HAIMÓN Mert látnom kell, hogy jogtalanságot teszel. Az istenek tekintélyét sérted vele! KREÓN Nem éred el, hogy éljen s hitvesed legyen. HAIMÓN Mást is megöl halála, hogyha meghal ő. KREÓN Még fenyegetni mersz te engem, szemtelen? HAIMÓN Apám ne volnál, mondanám, hogy nincs eszed. KREÓN Igen? Hát esküszöm, te nem soká örülsz, Hogy így gyalázhatsz engemet büntetlenül. HAIMÓN Szemed se látja már Az én arcom többé, keress barátokat Akik hajlandók tűrni őrjöngésedet. (El) KARVEZETŐ Fiad vad indulatban ment el, ó király. S az ő korában ez veszélyes is lehet. KREÓN Tehet s gondolhat már emberfelettit is, A két leány sorsát nem változtatja meg. KARVEZETŐ Hát mind a két leánynak meg kell halnia? KREÓN Az ártatlannak nem, valóban jól beszélsz. KARVEZETŐ

tettnek” nevezi. Kezd atyával ellenszegülni. A fiú apját próbálja jobb belátásra bírni. Már a kervezető is Haimón pártját fogja. Kéri aKreónt, hogy másítson a határozatán. Haimón apja határozatát jogtalannak nevezi. Az istenek törvényét védi ő is. Haimón apját vádolja, fiúi engedelmességének nyoma sincs. Haimón megtagadja apját és elrohan. A karvezető figyelmezteti Kreónt, hogy fiával baj történhet, de ő hajthatatlan marad.

11

S milyen halálra szántad azt a másikat? KREÓN Embernemjárta pusztaságba elviszem, És ott a szirtodúba zárom élve őt. Antigonét elvezetik. Jön Teiresziasz a vak jós; egy gyermek vezeti KREÓN Mi hír, vén Teiresziasz, mi újságot hozol? TEIRESZIASZ Elmondom én, csak megbecsüld a jós szavát. Légy most is észnél, mert beretvaélen állsz. KREÓN Mi baj? Hideg fut át, ha szád szólásra nyílt! TEIRESZIASZ Gondold meg ezt, fiam, hisz ember vagy te is, A holtat hagyd nyugodni már, s többé ne bántsd, Ki úgyis meghalt, azt minek megölni még? Csak érdekedben mondom ezt, hallgass reám, A jó tanácsot meghallgatni jóra visz. KREÓN Te vén ember, te, mint a célt a céllövők, Mind célba vesztek engemet, próbát teszel Rajtam te is mesterségeddel! de eltemetni őt soha Nem fogja senki, akkor sem, ha szent sasok Jönnének őt Zeusz trónjához ragadni fel. TEIRESZIASZ Te kényszerítesz titkomat kimondani! KREÓN No hát beszélj, Mert engem meg nem vesztegethet semmi szó. TEIRESZIASZ Figyelj tehát minden szavamra: nem soká Fog körbejárni pályáján a napszekér, S te adni fogsz az ágyékodból származó Fiakból egyet váltságul halottakért, Mert A holtat eltemetni meg nem engeded. … házad csakhamar A férfiak s a nők sírása tölti be. Teiresziaszt a gyermek elvezeti KARVEZETŐ Elment, uram, s itt hagyta szörnyü jóslatát, Pedig nem emlékszünk egyetlenegy esetre sem, Hogy jóslatával ő hazugságban maradt. KARVEZETŐ Most légy okos, Kreón

Antigonát sziklabörtönbe záratja Kreón. A jós arra kéri Kreónt, hogy másítsa meg határozatát, mert ez nem tetszik az isteneknek. A király hajthatatlan. A jós fia halálát jósolja, ha nem enged az istenek akaratának.

12

KREÓN Mit kell hát tenni? Szólj, és én rád hallgatok. KARVEZETŐ Eredj, s hamar bocsásd ki verméből a lányt. S temesd el illőn azt, ki már holtan hever. KREÓN Ó, jaj, nekem, szivemnek ellenére van, De hát a végzet ellen nem harcolhatok. Szolgáihoz Ha elhatározásom így megváltozott, Amit magam kötöttem, most feloldozom. Borzadva látom, hogy legbiztonságosabb A fennálló törvényt halálig védeni. Kreón szolgáival együtt távozik Hírnök jön HÍRNÖK Kreónt irígyelhettem volna még imént, S most mindent elveszít. KARVEZETŐ Királyainkról mily rossz hírt hozol megint? HÍRNÖK Haimón halott. Önvére volt a gyilkosa. KARVEZETŐ Hogyan? Rokonkezek talán? Saját keze? HÍRNÖK Atyját ítélve el, megölte önmagát. Eurüdiké cselédeivel kilép a palotából KARVEZETŐ Ott látom jönni a szegény Eurüdikét, Kreónnak hitvesét. Hallotta már a hírt, Vagy véletlen vezette erre lépteit? EURÜDIKÉ Házunkat ért csapásról szóltatok megint. Miről beszéltetek, mondjátok meg nekem, HÍRNÖK Királynőm, Férjed kisérni voltam én a sík mezőn, Ahol kutyáktól marcangolva ott hevert A meggyalázott holttetem: Polüneikész. … megmosdattuk őt Jámbor szokás szerint, és frissen szaggatott Olajfalombbal fedve hamvasztottuk el, Sírhalmot is hantoltunk rá hazája szent Földjéből, s már siettünk is tovább a lány Kemény, halálos nászágyát keresni fel. És a mélyben, legbelül, A lányra bukkanunk, nyakán hurok feszül,

Kreón megtörik a jóslat nyomására. Megfogadja a karvezető tanácsát. Végre belátja, hogy a végzet ellen nem harcolhat. Felismeri, hogy az istenek adta erkölcsi torvények mellé kall állnia. Beindul a tragédia kifejlete, amit Kreón a végzetes hibájával okozott: A hirnök jelenti a tragédiát: Kreónt Haimón gyilkosának nevezi a hirnök. Kreón felesége, Haimón anyja megtudja fia halálát.

13

Úgy függ: kötélnek szép fátylát sodorta meg. Haimón beléje csimpaszkodva földre rogy, Siratva Alvilágra szállt menyasszonyát, Elátkozott nászágyát, atyja tetteit. Ez, megpillantva őket, feljajdul s bemegy, S hangos panasszal így szólítja meg fiát: " Mint istenhez könyörgök, jer velem, fiam!" De ő atyjára vad tekintettel mered, Szót sem felel, hanem némán arcába köp, És kardját két marokra fogja ellene, Ezt fürgesége menti meg, s akkor szegény Fiú dühében önmagát pusztítja el: Saját keblébe mártja fegyverét, Példája is mutatja: emberek között Meggondolatlanságnál nincs nagyobb csapás. Az utolsó szavaknál Eurüdiké, szolgálóival együtt, hirtelen bemegy a palotába KARVEZETŐ Ez mit jelent megint? Nem szólt egy árva szót, S eltűnt szemünk elől az asszony hirtelen. HÍRNÖK Nézzünk utána hát, a fojtott indulat Nem rejt-e titkos szándékot szemünk elől? Való, amit mondasz, jerünk a házba be, A némaságnak is hatalmas súlya van. A hírnök bemegy a palotába; Kreón jön, Haimón holttestével KREÓN Jaj, átkozott parancsaim! Ó, fiam, én fiatalságod Siratom, jaj, Meghaltál, elszállt az erőd, S nem te, de én voltam, ki megöltelek. Második hírnök kilép a palotából MÁSODIK HÍRNÖK Uram király, neked minden bajból kijut, Csak most hozod kezedben egyiket, de lépj A házba, s ott elődbe tárul új csapás. KREÓN Hát érhet még nagyobb csapás? Mi vár reám? MÁSODIK HÍRNÖK Meghalt halott fiadnak anyja, hitvesed, Még friss sebében véresen fekszik szegény. A palota kapuja feltárul; a házi oltár mellett Eurüdiké holtteste válik láthatóvá MÁSODIK HÍRNÖK

A hirnök szerint az emberek legnagyobb csapása a meggondolatlanság.

Kreón megátkozza saját parancsait, de már késő: a végzet beteljesedett.

Magát tartja fia gyilkosának. A királyné öngyilkos lett.

14

Az már igaz, hogy haldokolva ellened Mindkét fiad haláláért emelt panaszt. KREÓN Még azt mondd el nekem, hogyan halt meg szegény? MÁSODIK HÍRNÖK Keblébe önkezével vert vasat, mikor Megtudta, mily szörnyű sors érte gyermekét. KREÓN Az én kezemen Minden, minden balul üt ki, Énrám iszonyú sors méretett. KAR Bölcs belátás többet ér Minden más adománynál. Az isteneket tisztelni kell, Gőggel teli ajkon a nagy szavak Nagy romlásra vezetnek S józanná nem tesz, csak a vénség.

A tragédia tanulságát a kar fogalmazza meg, amely a szerző és a közösség véleményét egyaránt képviseli.

15

1. 2. THOMAS MANN: MARIO ÉS A VARÁZSLÓ tragikus úti élmény

A Torre di Venerére való emlékezésnek kellemetlen a levegője. Az atmoszférát bosszúság, izgalom, feszültség remegtette kezdettől fogva, s végül megtörtént a kirobbanás ezzel a borzalmas Cipollával, kinek személyében végzetszerűen s egyébként emberileg nagyon megrázóan testesült meg és sűrűsödött össze az, ami a hangulatban tulajdonképpen kínos volt. Hogy a rettentő végkifejlésnél (amely, utólagosan úgy érezzük, eleve elrendeltetett, s a dolgok lényegében rejlett) még a gyerekeknek is jelen kellett lenniük, magában is szomorú és csak félreértésen alapuló kisiklás, s csupán e különös ember csaló ámítása a ludas benne. Hál' istennek, a gyerekek nem értették meg, hol végződött a komédia, és hol kezdődött a szerencsétlenség, és abban a boldog hitben maradtak, hogy minden csak játék volt. Torre …egyike a legkedveltebb nyaralóhelyeknek a Tirréni-tenger mellett. …Valamivel odább csakhamar fölbukkant a csöndesebb konkurencia: Torre di Venere. De mint ahogy ilyen helyeken történni szokott, a békés nyugalom rég odább szorult jó darabbal a parton, Marina Petrieráig vagy azon is túl; …Így Torre is, jóllehet még mindig elmerültebb és szerényebb, mint Portoclemente, olaszok és idegenek közt egyaránt nagyon divatba jött….. zsivajgó, civódó, lármás

fürdőzők nyüzsögnek, akiknek az eszeveszetten tűző nap lehántja a

nyakáról a bőrt; lapos fenekű, rikítóra mázolt csónakok himbálóznak

a tenger villogó kékjén: legénységük csupa gyerkőc, akiknek

zengzetes neve, amint a szemlét tartó anyák rekedt aggodalommal

kikiáltják, betölti a levegőt; a heverészők teste fölött átlépve osztriga-,

ital-, virág-, korall- és cornetti al burro-árusok kínálják áruikat,

ugyancsak a déliek rekedtes és nyílt hangján. Ilyen volt a torrei strand képe, amikor megérkeztünk - elég csinos, de úgy éreztük, mégis egy kicsit korán jöttünk…Micsoda nyüzsgés délutánonként a strandsétány kerti kávéházaiban, például az Esquisitóban, ahol néha elüldögéltünk, s ahol Mario szolgált ki bennünket, ugyanaz a Mario, akiről éppen mesélni akarok! Alig lehet asztalt találni, s a zenekarok, mit sem akarván tudni egymásról, zavarosan vágnak egymás szavába… Augusztusban a firenzei és a római társaság annyira megszállja a hoteleket - legalábbis a Grand Hotelt, ahol más ajánlott cím híján szobát vettünk -, hogy az idegen egészen elszigeteltnek és szinte másodrendű vendégnek érzi magát. Ezt a tapasztalatot némi bosszúsággal már érkezésünk estéjén megszereztük: - ama csábító terület "vendégeinknek", "ai nostri clienti" van fönntartva. Vendégeinknek? De hisz mi is azok voltunk. - a hercegnő, nagyvilági hölgy és egyben szenvedélyes anya, valósággal kétségbeesett a szamárköhögés némi maradványai

A tragédia előrevetítése – az események komolysága: Ez nem játék… A cselekmény helyszíne: Realista igényű leírások a partról, a fürdőhelyről, stb. Hosszúra nyúló bevezető: feszültségnövelő szerepe van. A címszereplőt emlegeti, aztán oldalakon át nem… Ez is feszültségnövelő. - Nyugtalanító jelek

16

hallatára, amin gyermekeink nemrég estek át. Nőiessége és tekintélye teljes tudatában panaszt tett az igazgatóságnál, és ez, az ismert gérokkos menedzser személyében, sietve, bár mély sajnálattal tudtunkra adta, hogy ilyen körülmények között múlhatatlanul szükséges a szálló melléképületébe átköltöznünk - Ide hozattuk hát holminkat a Grand Hotel olasz módra nagyon gyermekszerető személyzetének bánatára Egyszóval minden pompás volt - a cserével teljesen meg lehettünk elégedve -, s tulajdonképpen semmi sem hiányzott a jó nyaraláshoz. Mégsem éreztük igazán jól magunkat. … …Micsoda hangjuk van ezeknek a nőknek! Néha el sem hinné az ember, hogy a nyugati énekművészet hazájában van. "Fuggiero!" …A rikoltás egy utálatos tacskónak szólt, …aki akaratosság, neveletlenség és komiszság tekintetében fölülmúlt mindent, amit eddig láttam, azonkívül még gyáva is volt. aki fölháborító kényeskedésével képes az egész strandot lázba hozni. … Ez a tizenkét éves fiú különben egyik megtestesítője volt annak a közhangulatnak, amely nehezen megfogható módon ott érződött a levegőben, s amely szép nyaralásunkat bizonytalanná tette s megrontotta. … Azután az ember rájött, hogy politikáról van szó, a nemzeti eszme

forog szőnyegen. A strandon csakugyan csupa hazafias gyermek nyüzsgött - természetellenes és lesújtó jelenség. … A mieink is csakhamar együtt játszottak az idevalókkal, amint ezek viszont más nemzetiségűekkel. Ám, úgy látszik, rejtélyes csalódásokban volt részük. Érzékenykedések fordultak elő, zászlóviszály, tekintélykérdések, rangsorviták... Felnőttek avatkoztak a dologba, nem annyira elsimítva, mint inkább elvi alapon eldöntve, szólamok hangzottak Itália nagyságáról és méltóságáról, mogorva, játékrontó szólamok; láttuk, hogy kicsinyeink megütődve és tanácstalanul húzódnak vissza. Megsértettük a közerkölcsiséget. Nyolcesztendős kislányunk…engedélyt kapott, hogy a rátapadt homoktól merev ruhácskáját még egyszer megmerítse a tengerben, aztán újból vegye föl, s vigyázzon, megint be ne piszkítsa. Meztelenül odafut a néhány méternyire levő vízhez, megforgatja trikóját, és visszajön. Hogyan is láthattuk volna előre a gúny, megütközés és méltatlankodás ama hullámzását, amelyet kislányunk viselkedése, tehát a mi viselkedésünk keltett? Egy városi parádéba öltözött úr…elénk lép. A szemérmetlenség, amelyben bűnösök vagyunk, mondá, annál elítélendőbb, minthogy Olaszország vendégszeretetével való háládatlan és sértő visszaélésszámba megy. Nemcsak a kiadott fürdőszabályzat betűinek és szellemének, hanem egyben hazája becsületének is galád megsértése, és e becsület védelmében ő, a frakkos úr, gondoskodni fog róla, hogy a nemzet méltósága ellen elkövetett kihágásunk megtorlatlanul ne maradjon. Azt hiszem, telefonon értesítették a hatóságot, melynek képviselője meg is jelent a strandon, az esetet nagyon súlyosnak ítélte, "molto grave", …s egyúttal ötven líra büntetés- és váltságdíjat rótt ránk. Nem

lett volna-e jobb mindjárt el is utaznunk?

Az északi ember idegenkedik a déliek hangosságától. Ideges közhangulat. Felbukkan a „nemzeti” szó, amely az akkori Olaszországban jelszó volt. Oda tolakodik a politika, ahol nincs mit keresnie. Megsértik a „közerkölcsöt”. - álszemérem - képmutatás - idegengyülölet A kérdés előrevetíti a kellemetlen történéseket. Cipolla emlegetése ismét a késleltetés eljárására utal. Mintha eddig tartott volna a bevezető. Most jön a bonyodalom. Apró nyugtalanító jelenségek

17

Bár azt tettük volna! Akkor megmenekülünk ettől az iszonyú Cipollától; de több körülmény játszott közre, hogy odábbállást illető elhatározásunktól visszatartson. Egy költő azt mondta, a lustaság az, amely kínos helyzetekből nem enged szabadulni - ezt a szellemességet lehetne kitartásunk magyarázatára felhozni. … Ebben az időpontban tűnt fel tehát Cipolla. Cavaliere Cipolla, amint a plakátok nevezték, amelyeket egy szép napon mindenütt, az Eleonora-penzió ebédlőjében is kifüggesztettek - utazó virtuóz, mulattató művész, …aki a tekintetes Torre di Venere-i publikumnak néhány rendkívüli, titokzatos és elképesztő tüneményt szándékozik bemutatni. Tehát bűvész! A hirdetmény maga elegendő volt, hogy gyermekeink fejét elcsavarja. Még sohasem voltak ilyen előadáson, a vakáció ajándékozta meg őket ezzel az ismeretlen izgalommal. Az első perctől kezdve nyaggattak, hogy a kókler estjére váltsunk belépőjegyet, s jóllehet az est késői kezdete, kilenc óra, már eleve gondot okozott, abban a feltevésben engedtünk, hogy Cipolla néhány valószínűen szerény mutatványának tudomásulvétele után úgyis rögtön hazamegyünk. …Az átjáróban ellenőrizték a jegyeket, a helyünket magunknak kellett megkeresnünk. A harmadik padban balra volt, s miközben letelepedtünk, észrevettük, hogy az amúgy is aggasztó kezdési időt nem veszik éppen szigorúan; a közönség, amely, úgy látszik, a későn jövést előkelőnek tartotta, csak lassacskán kezdte a földszintet megtölteni, ami, minthogy páholyok nem voltak, a teljes nézőteret jelentette. Ez a késedelmeskedés kissé nyugtalanított bennünket. …Félmeztelen, karjukat csíkos trikóval fedett mellükön keresztbe fonva, mindenféle Torre di Venere-i bennszülött férfiak álltak ott, halászok, merész tekintetű suhancok;. ..S lám, az Esquisito Mariója is ott van. Mario, aki a csokoládénkat hozza! Ő is látni akarja a varázslót, s nyilván jó korán jött, majdnem legelöl áll, de minket nem vesz észre, ügyet sem vet ránk, ő már így szokta, noha csak pincér. Negyed tíz elmúlt már, majdnem fél tíz is lett. Gondolhatják idegességünket. Mikor kerülnek a gyerekek ágyba? Hiba volt idehozni őket. Cipolla váratott magára. Váratott magára, igen, ez a helyes kifejezés. Fokozta a feszültséget fellépése halogatásával. Anélkül, hogy a nézőtér elsötétült volna, Cipolla lovag a deszkára lépett. Azokkal a gyors léptekkel robogott be. Cipolla öltözéke még inkább megerősítette a kívülről érkezés fikcióját. Nehezen meghatározható korú, de már semmi esetre sem ifjú férfiú volt, éles, kusza vonalú ábrázattal, szúrós szemmel, redősen zárt szájjal, kicsiny, feketére viaszozott bajuszkával és alsó ajka és álla között úgynevezett légy-szakállal, s bonyolult utcai-estélyi eleganciával öltözve. Bő, fekete ujjatlan köpenyt viselt, bársonyhajtókával és atlaszbélésű vállgallérral, amelyet elöl összefogott, és fehér kesztyűs kezét kényelmetlen mozdulattal tartotta hozzá, nyaka körül fehér sál volt, fején erősen homlokába nyomott karcsú cilinder. Talán sehol sem oly eleven még ma is a tizennyolcadik század, mint Itáliában, s vele a

Ismét Mario, ismét nem mond az író semmi lényegeset róla. (feszültségf.) Részletes külső portré. A belső portré kialakítása majd az olvasó feladata lesz. Vagyis: komoly a dolog, ezt sugallja az író is. Mi jut eszünkbe az ostorról? Ez egy katonai jellegű rang. A „katonai” jelző a dolgoknak nagyobb fontosságot ad.(v.ö. háború, fasizmus) Első mutatvány. Burkolt fenyegetés a közönség címére. Utalás Mussolinire

18

ciarlatano típusa, a széltoló tréfacsinálóé…. De hangsúlyoznom kell, hogy személyes mókásságról vagy éppen bohócszerűségről tartásában, arckifejezésében, viselkedésében szó sem volt, inkább szigorú komolyság, minden komikumtól való tartózkodás, időnként rosszkedvű gőg, a nyomoréknak az a bizonyos méltósága és önteltsége áradt belőle - ami persze nem akadályozhatta meg, hogy viselkedése kezdetben a terem több pontján kacajt ne fakasszon. A bűvész közben hátravetette köpenyét, s látni lehetett, hogy bal karján, bőrhurkon, karomszerű, ezüstkampójú lovaglóostor függ, eléggé oda nem illőn, …a mellény mögé rejtett vállszalag tűnt elő, amely Cipolla testére volt csavarva, s amelyről a mögöttünk ülők halk szóváltással állapították meg, hogy a cavaliere[19] rangjának jele. Hagyjuk rá: de én még sohasem hallottam, hogy a lovagi címmel ilyesfajta rangjelzés jár. Talán az egész vállszalag csak szemfényvesztés volt, éppúgy, mint a bűvész szótlan ottállása, ahogy még mindig nem csinált egyebet, mint a közönségnek lomhán és fontoskodva szemébe fújta cigarettája füstjét. Amint mondottam, nevettek, és a derültség csaknem általános lett, midőn az állóhelyen valaki hangos és száraz Buona será!-val[20] köszönt. Cipolla fölfigyelt. - Ki volt az? – kérdezte… - Ah, bravo! - felelte Cipolla. - Tetszel nekem, giovanotto… A magadfajta fickókat különösképp kedvelem, ezek az én embereim. Nyilván kemény legény vagy. Azt teszed, amit akarsz. Vagy előfordult már, hogy nem tetted azt, amit akartál? …Meg akarnád-e például ennek a válogatott és díszes társaságnak a nyelvedet mutatni, éspedig az egész nyelvedet, tövig? - Nem - mondta a legény ellenségesen. - Nem akarom, azt hinnék, hogy neveletlen vagyok. …A fickóra nézett, s szúrós szeme mintha mélyebben esett volna be üregébe. - Uno[25] - mondta, és lovaglóostorát, melynek hurkát lecsúsztatta karjáról, egy ízben kurtán megsuhintotta a levegőben. A legény szembefordult a publikummal, s nyelvét oly erőltetetten-túlságosan hosszúra öltötte ki, hogy látszott, ez volt a legvégső határ, ameddig nyelvhossz dolgában el tudott érni. Azután semmitmondó arccal ismét előbbi helyzetébe zökkent vissza. …- Hölgyeim és uraim - mondta asztmatikus-érces hangon -, amint láthatták, kissé érzékeny vagyok olyasfajta kioktatással szemben, mint amiben ez a szépreményű ifjú nyelvész …részesíteni óhajtott. Önérzetes ember vagyok, vegyék ezt is számba! Nincs ízlésem szerint, ha másként, mint komoly és udvarias módon kívánnak nekem jó estét. Az én hivatásom nehéz, és egészségem nem a legtökéletesebb, sajnos, csekély testi hibám van…. Rómában szerencsém volt a Duce fivérét egyik ott rendezett estém látogatói között láthatni. …- Mielőtt tehát előadásunk tárgyára térnénk - mondotta -, engedjék meg, hogy kényelembe helyezkedjem! S az állófogashoz ment, hogy levetkőzzék. - Parla benissimo- állapították meg közelünkben. Az az ember még semmit sem tett, de már szavait is mint cselekedetet méltányolták,

Hatni kezd a tömeghipnózis. Részletes külső és belső portré: ez a realizmusra utal. Vajon, miért? A tömeg fanatizálása… Megsérti a helybélieket. A bűvészmutatványok mások megalázását szolgálják. Miért az ostor? Honnan ismerős? Szorongás, rossz sejtések. Ismét az ostor…

19

tudott hatni velük. … Miután cilinderét, sálját, köpenyét letette, kabátjába beleigazodva, kézelőit nagy gondosan kiráncigálva és megtévesztő vállszalagját megbirizgálva, megint előrelépett. Nagyon csúf haja volt: azaz koponyájának felső része csaknem kopasz volt, s csak keskeny, feketére subickolt frizura szaladt a feje búbjától előre, mintegy kobakjához ragasztva, míg halántékán szintén feketére festett haját oldalt, a szemzug felé kefélte - holmi régimódi cirkuszigazgató hajviselete volt ez, nevetséges, de mindamellett teljesen illő bogaras egyéni stílusához, s oly magabiztosan hordta, hogy a közönség megcsiklandott komikumérzéke visszafojtott és néma maradt. A "csekély testi hiba", amelyről már akkor beszélt, amikor még észre sem vették, most nagyon is jól látható volt, noha mineműsége még mindig nem egészen világos: a mellkas túlságosan magas volt, mint ilyen esetben szokott lenni, de a hát hibája mintha nem a szokásos helyeken, a vállak közt lett volna, hanem mélyebben, mint valami csípő- és farpúp, amely a járást nem akadályozta éppenséggel, de groteszkké és minden lépésnél furcsán kaszálóvá torzította. - Szolgálatukra! - mondta Cipolla. - Feltéve, hogy beleegyeznek, egynéhány számtani feladvánnyal kezdjük a programunkat. … Ragaszkodott a népi rétegekhez, s a terem végében álldogáló két tenyeres-talpas kamaszhoz fordult, nógatta, bátorította, majd megrótta őket, amiért tétlenül tátják a szájukat, …azután egyiküknek markába nyomta a krétát azzal az utasítással, hogy egyszerűen írja le a számokat, amelyeket kiáltani fog. De a jó ember kijelentette, hogy nem tud írni,…s társa hozzátette: - Meg én se. …- Botrányos - mondta hidegen és kesernyésen. Menjetek a helyetekre! Olaszországban, amelynek nagysága összeegyeztethetetlen a tudatlansággal és sötétséggel, mindenki tud írni. …Ha Torre di Venere csakugyan sötét zuga e hazának, amelyben a legelemibb ismeretek is ismeretlenek, akkor sajnálom, hogy erre a helyre jöttem. Itt a núbiai hajviseletű, panyókára vetett kabátos ifjú szakította félbe: - Elég! - mondta haragosan. - Elég tréfát faragott Torréra. Mi mindnyájan idevalósiak vagyunk, és nem tűrjük, hogy a várost idegenek előtt kigúnyolják. .. Cipolla fölállt, és csípőből kirúgó léptekkel a rivaldára jött. - No, nézd csak! - mondta vicsorgó szívességgel. A régi ismerős! A legényke, aki nyelvén hordja a szívét! …Cipolla még közelebb lépett a fiúhoz, miközben furcsán nézett a szeme közé. Félig le is ereszkedett a lépcsőkön, melyek balra tőlünk a nézőtérre vittek, úgyhogy alig magasabban nála, a harcias ifjúval szemtől szemben állt. A lovaglóostor karján függött. - …Könnyelműség volt ma délután olyan sokat innod abból a fehérborból, hiszen rettenetesen savanyú volt. Most aztán itt van a hascsikarás, hogy szeretnél meggörbülni fájdalmadban. … - Görbülj meg! - ismételte Cipolla. - Mit tehetnél egyebet? Efféle kólika esetén muszáj meggörbülni. Ne is berzenkedj hát e természetes reflexmozgás ellen, csak azért, mert más ajánlja.

Cinizmus a szabadság eszméjével szemben. Újabb megalázás. Egyesek engedelmességre, mások parancsolásra termettek. Szörnyű győzelem az akaraton, az emberen Az emberek szeretik a győzőket. Szinte önkéntalávetik magukat. Az alávetett ember veszélyes!! Miért? Erő kell ahhoz, hogy ne ússzunk az árral.

20

Az ifjú lassan fölemelte alsókarját, s míg keresztbe rászorította hasára, teste meggörbedt, oldalt előrehajolt, mind mélyebbre és mélyebbre, s széttorzult lábbal s befelé forduló térddel kókadozott, úgyhogy végre, hétrét görnyedő kínban, már csaknem a földön guggolt. Cipolla néhány másodpercig így tartotta, aztán a lovaglóostort megsuhintotta a levegőben, s kaszálva visszatért a kerek asztalhoz, ahol egy pohárka konyakot hörpintett. … A cavaliere, megerősítve magát, új cigarettára gyújtott. A számtani kísérletet újból folytatni lehetett. … S mégis világos volt, hogy a púpos nem bűvészkedett, legalábbis nem a kézügyesség értelmében, és hogy az egész egyáltalán nem gyerekeknek való. … Különben Cipolla maga gondoskodott róla, hogy mutatványainak jellege minden valamennyire értelmes néző előtt világos legyen… Valaki bevallotta, hogy tulajdonképpen más összeget akart mondani, de mivel a cavaliere lovaglóostora abban a pillanatban suhintott át előtte a levegőn, azt a számot szalasztotta ki a száján, ami a táblán állt. … A puszta számmutatványokról aztán áttért a kártyabűvészetre. …Jobbra tőlünk, a legelső sorban jelentkezett egy büszke arcú olasz fiatalember, és kijelentette, hogy törik-szakad, ő saját akarata szerint fog választani, mindennemű befolyásolásnak tudatosan ellenszegül. Vajon így mire tud majd menni Cipolla? - Ezzel - felelte a lovag - némileg megnehezíti a feladatomat. Az eredményemen azonban az ön ellenszegülése mit sem változtat. A szabadság is valami, ami van, az akarat is valami, ami van; akaratszabadság azonban nincs, mert az akarat, amely tulajdon szabadságára irányul, a semmibe nyúl. Önnek szabadságában áll húzni vagy nem húzni. De ha húz, helyesen fog húzni, annál biztosabban, minél önállóbban szeretne cselekedni. … Az a képesség, mondotta, hogy túllépjünk önmagunkon, eszközzé legyünk, a legfeltétlenebbül és legteljesebben engedelmeskedjünk, csak fonákja a másiknak, hogy akarjunk és parancsoljunk; mindkettő egy és ugyanazon képesség; ... Mindenekelőtt most szünet következett, s parancsolónk visszavonult. … Joggal kérdezhetik, miért nem hagytuk ott végre az előadást. …Magam sem értem, és a legkomolyabban képtelen vagyok számot adni róla. … Vagy az alá az igézet alá kerültünk, mely ebből a kenyerét oly különösmód kereső emberből a programon túl is, a mutatványok közt is kiáradt, s amely megbénította akaratunkat? … Így telt el a szünet. ... Hogy összefoglaljam: ez az önérzetes nyomorék a leghatalmasabb hipnotizőr volt, akit valaha láttam. Műsorának második felét most már egészen nyíltan és kizárólag a speciális kísérletezés, az akaratfosztás és -átvitel demonstrálása töltötte ki. E diadalok előidézésében két dolog játszott főszerepet: a pálinkáspohárka és a karmos fogójú lovaglóostor. … Egy fiatalembert, aki rendelkezésére bocsátotta magát, s jó ideje a szuggesztív behatások különösen fogékony médiumának mutatkozott,

Győz Cipolla, már önként is táncol a közönség. Marioról már el is feledkeztünk. Most jön a végkifejlet. Közben a csoport még mindig táncol. Cipolla könyörtelen… Embertelen hipnózis Az embert a legmélyebb érzéseiben alázzák meg. A csók A végkifejlet. Ez a megoldás? A megtévesztettek soha nem ismerik

21

kézhúzások és rálehelés útján teljesen megmerevített, oly módon, hogy a mély álomba igézett ifjút tarkójánál és lábánál két szék támlájára fektethette, sőt még rá is ülhetett anélkül, hogy a deszkaszerűen merev test meghajlott volna. Valószínűtlen és förtelmes látvány volt, amint a szalonkabátos szörny ott gubbasztott a fává halt testen. …A szünet után egy katonás külsejű, széles vállú úr nem tudta a karját fölemelni, mivel a púpos kijelentette hogy többé nem emelheti föl, s hozzá suhintott egyet a levegőben ostorával. …Ha nem csalódom, különösen ez a győzelem emelte tekintélyét olyan fokra, hogy közönségét akár táncra perdíthette volna - igen, táncra. A táncorgiát azzal a vékonydongájú s önmegtagadásra hajló ifjúval kezdette, akit az elébb már megmerevített. Ez meg, amint a mesternek csak tekintete is érte, mintha villám csapta volna meg, felsőtestét hátravetette, és - keze nadrágja varrásán - valami katonás álomkórságba esett, hogy szinte kiáltott róla a készség minden badarságra, amit ráparancsoltak. Az is látszott rajta, hogy egészen kedvére van ez az alávetettség, és örömest feladja gyönge lábon álló önrendelkezési képességét; mert újra és újra ajánlkozott a kísérletekhez. akaratnélküliségnek példaképe. Most is fölment a pódiumra, s az ostor egyetlen suhintása elég volt, hogy a cavaliere utasítására odafönn sztepptáncot járjon, azaz kéjes önkívületben csukott szemmel és fejét himbálva dobálja ösztövér tagjait. A tánc nyilván élvezetes volt, s nem tartott soká, míg az ifjú követőkre talált; két másik fiatalember, egyikük egyszerű, másikuk úrias öltözetben csatlakozott hozzá a szteppet járni. Ekkor jelentkezett a római úr, és dacosan föltette a kérdést, vajon a cavaliere vállalkozik-e rá, hogy megtanítja táncolni akkor is, ha ő nem akarja. - Akkor is, ha nem akarja! … Ez a legény az emberi nem becsületéért állt ki a gátra, rángatózott, de nem táncolt, …S láttuk az egyre ismételt suhintások és rendületlen biztatgatások hatása alatt meginogni ezt az erőt - tárgyilagos érdeklődéssel láttuk, amelybe némely indulati elem, sajnálkozás és kegyetlen elégtételérzés is vegyült. Ha jól értettem meg az eseményt, ez az úr harckészségének tisztán negatív voltán bukott el. Nem akarásból, úgy látszik, lelkileg élni nem lehet; valamit nem akarni megtenni, tartósan nem jelenthet élettartalmat: valamit nem akarni, és egyáltalán semmit sem akarni, tehát a parancsoltat mégis megtenni, talán túl közel van egymáshoz, semhogy a szabadság eszméje ne kerülne közöttük kutyaszorítóba. … Ekképpen a makrancos ifjú testén lassan elhatalmasodott a rángás és vonaglás, emelgette karját-térdét, egyszerre fölszabadult minden ízülete, dobálta tagjait, táncolt, s a cavaliere a közönség tapsa közepette vezette őt az emelvényre, hogy a többi paprikajancsi sorába állítsa. Láttuk most a legyőzött arcát is, fönn a dobogón szembefordult velünk. Szélesen mosolygott, félig lehunyt szemmel, élvezett. Szinte vigasztaló volt látni, hogy nyilvánvalóan jobban érzi most magát, mint dacoskodása idején. Azt lehetne mondani, hogy ez az "eset" fordulópontot jelentett. Ezzel megtört a jég. Cipolla diadala elérte tetőpontját; a varázsló pálcája, a karmos fogójú, süvítő bőrostor korlátlanul uralkodott. Abban az időpontban, amely előttem van, s jócskán éjfél után lehetett, a kis

fel az igazságot.

22

színpadon nyolc vagy tíz személy táncolt, de magában a teremben is mindenféle mozgolódás támadt, egy cvikkeres, hosszú fogú angol nő, jóllehet a mester ügyet sem vetett rá, kikecmergett a sorból, s a középen tarantellát kezdett járni. … Cipolla Mario barátjuknak, az Esquisito Mariójának intett - intett neki, hívogató mozdulattal, ahogy szokás, kezét az orra elé tartva, s mutatóujját váltakozva, hol hosszan fölmeresztve, hol horgosra görbítve. Mario engedelmeskedett. Most is látom, amint fölmegy a lépcsőn a lovaghoz. …. Odalépett a lovaghoz, de ez mutatóujját továbbra is orra előtt billegtette, úgyhogy Mariónak még közelebb kellett lépnie, egészen a nagyúr lába mellé, a székéig, mire Cipolla szétterpesztett könyökkel megfogta őt, s úgy állította, hogy láthassuk az arcát. - …De mondd csak, hogy is hívnak? Csak a keresztnevedet akarom tudni. - Mario a nevem - felelte a fiatalember halkan. … - Mondd, bízol te bennem? Bizonytalan mozdulat. - Félválasz - állapította meg a cavaliere. - Kétségkívül nehezen lehet megnyerni a bizalmadat. … Szerelmi bánatod van. Mario élénken rázta a fejét, … hirtelen megrándulva elfordult tőle, és megindult a lépcső felé. Szeme tája vörös volt. Cipolla az utolsó percben csípte el. - Hoppla! - mondotta. - Jó is volna. Meg akarsz szökni.Ganümédész, a legjobb pillanatban vagy közvetlen előtte? Ha maradsz, szép dolgokat ígérek neked. … No de hagyjuk Cipollát, hagyjuk őt ki egészen a játékból, s gondoljunk csupán Silvestrára, a te elragadó Silvestrádra! … Ideje, hogy lásd és megértsd ezt, szívem választottja! Ideje, hogy láss és megismerj, Mario, kedvesem... Mondd, ki vagyok én? …Mario boldogságában nyilván nem hitt szemének és fülének, s éppen csak azt az egyet felejtette el, hogy valóban nem volna szabad nekik hinnie. - Silvestra! - lihegte leigázottan, keble legmélyéből. - Csókolj meg - mondta a púpos. - Hidd el, szabad. Szeretlek. Csókolj meg itt - s mutatóujja hegyével, kezét, karját s kisujját szétterpesztve, arcára mutatott, szájához közel. S Mario hozzáhajolt, és megcsókolta. A teremben mély csönd lett. A pillanat fura, iszonyú és izgalmas volt - Mario üdvözült boldogságának pillanata. …. Ugyanekkor azonban - a kacagás még tartott - a nyilvános csókkal illetett cavaliere titkon, a szék lába mellett megsuhintotta ostorát, és Mario fölriadva, hátratántorodott. Állt és bámult, hátrahajló testtel, két kezét megcsúfolt ajkára szorította, egyiket a másik fölé, azután öklével többször a halántékára csapott, megfordult, s miközben a teremben zúgott a taps, és Cipolla ölébe kulcsolt kézzel, vállrezegtetve, hangtalanul nevetett, lerohant a lépcsőn. Lenn, még teljes lendületben, lábát szétvetve hirtelen megfordult, karját előrelendítette, és két laposan lecsapó dördülés hasította át a tetszészajt és nevetést. Hirtelen néma csend támadt. A bokázó táncosok is megálltak, és elképedve meresztették szemüket. Cipolla egy ugrással fölpattant

23

székéről. Védekezőn, oldalt nyújtott karral állt ott, mintha azt akarná kiáltani: "Állj! Csönd! El előlem! Mi ez?", s a következő pillanatban feje mellére bukott, s visszazöttyent székére, majd oldalvást lefordult a földre, ahol fekve maradt mozdulatlanul: egymásra hányt ruhák s görbe csontok halma. A felfordulás szörnyű volt. Zokogó hölgyek rejtették arcukat kísérőjük mellére. Orvosért, rendőrért kiáltoztak. Fölrohantak a pódiumra. Csapatostul vetették magukat Marióra, hogy lefegyverezzék; kicsavarják kezéből az apró, sötét fémű, pisztolyhoz alig hasonló masinériát, amelyet szorongatott, s melynek szinte nem is létező csöve a sorsnak oly váratlan és ismeretlen irányt szabott. Kézen fogtuk - végre hát - a gyerekeket, és a belépő csendőrpár mellett elhaladva, a kijárat felé vonszoltuk őket. - Ez már a vége volt? - tudakolták, hogy nyugodt lélekkel távozhassanak. - Igen, ez volt a vége - hagytuk rájuk. Rettenetes vég, szörnyű, végzetes befejezés. És fölszabadító vég mégis - nem tehetek róla, így kellett és így kell éreznem! 1930

Sárközi György fordítása

24

2. SZÖVEGÉRTÉSEN ALAPULÓ MŰÉRTELMEZÉS

2. 1. TÓTH ÁRPÁD: ELÉGIA EGY REKETTYEBOKORHOZ Keletkezési körülmények: történelem és egyéni sors A vers témája: _______________________________________________________________ Elnyúlok a hegyen, hanyatt a fűbe fekve, S tömött arany díszét fejem fölé lehajtja A csónakos virágú, karcsú szelíd rekettye, Sok, sok ringó virág, száz apró légi sajka. S én árva óriásként nézek rájuk, s nehéz Szivemből míg felér bús ajkamra a sóhaj, Vihar már nékik az, váratlan sodru vész, S megreszket az egész szelíd arany hajóraj.

Indítás: költői helyzetkép: „elnyúlok…” Az alapmotívum – a metafora kibontása csónakos virágú = még nem metafora ringó virág = légi sajka: alig bontakozó metafora (Sajka= ?) arany hajóraj = az elvonatkoztatás útján u.a. a metafora

Boldog, boldog hajók, vidám lengők a gazdag Nyárvégi délután nyugalmas kék legén,

Tűrjétek kedvesen, ha sóhajjal riasztgat A lomha óriás, hisz oly borús szegény. Tűrjétek kedvesen, ha lelkének komor Bányáiból a bú vihedere kereng fel, Ti nem tudjátok azt, mily mondhatatlan nyomor Aknáit rejti egy ily árva szörny, egy - ember! Ti ringtok csendesen, s hűs, ezüst záporok

S a sűrű napsugár forró arany verése

Gond nélkül gazdagúló mélyetekig csorog, Méz-s illatrakománnyal teljülvén gyenge rése; Ti súlyos, drága gyöngyként a hajnal

harmatát Gyűjtitek, s nem bolyongtok testetlen kincs után, Sok lehetetlen vágynak keresni gyarmatát Az öntudat nem űz, a konok kapitány.

2-3. versszak: a virágok, a hajók megszemélyesítésével mélyül a líra. A költő hozzájuk beszél, nekik panaszkodik: A lomha óriás a költő metaforája. Ehhez társulnak az elégikus hangulatot hordozó szavak: sóhajjal riasztgat, mondhatatlan

nyomor, lelkének komor…stb. Végül a lomha óriás metaforát az árva szörny metafora váltja fel, ami komorabbá teszi a hangulatot. A 2. és 3. versszak között hangulati ellentét van. A második szakasz emberi szomorúságával a harmadik szakaszban a természet öntudatlan, gond nélküli szépségét állítja szembe: méz- s illatrakomány, drága gyöngy stb. (Emeljük ki a szinesztéziákat! Lásd:aláhúzás.) Megjelenik az emberi bajok forrása egy újabb metaforában: öntudat = konok kapitány

Én is hajó vagyok, de melynek minden ízét A kínok vasszöge szorítja össze testté, S melyet a vad hajós őrült utakra visz szét, Nem hagyva lágy öbölben ringatni búját restté, Bár fájó szögeit már a létentúli lét

Átalakul a kezdeti metafora: a költő saját magát is hajónak nevezi. (v.ö. Rimbaud: A részeg hajó) A költői kép kitágul, vízióvá válik. Rimbaud-val ellentétben Tóth Árpádnál a hajó „őrült útjai” nem az emberi tudás, a

25

Titkos mágneshegyének szelíd deleje vonzza: A néma szirteken békén omolni szét S nem lenni zord utak hörgő és horzsolt roncsa.

megismerés felé vezető lehetőségek, hanem a szenvedést okozó kalandok:”A kínok vasszöge”, „fájó szögeit”. Érezzük, hogy a költő ezekben a sorokban saját betegségét is panaszolja.

És hát a többiek?... a testvér-emberek, E hányódó, törött vagy undok, kapzsi bárkák, Kiket komisz vitorlák vagy bús vértengerek Rettentő sodra visz: kalózok s könnyes árvák - Ó, a vér s könny modern özönvizébe vetve Mily szörnyű sors a sok szegény emberhajóé: Tán mind elpusztulunk, s nincs, nincs közöttünk egy se, Kit boldog Ararát várhatna, tiszta Noé.

Ebben a szakaszban váltás történik. A természeti szépségek, a személyes fájdalom és az elmúlás emlegetése után most az embertársakkal való együttérzésre, a humánumra helyeződik a hangsúly: Kiket

bús vértengerek

Rettentő sodra visz, kalózok s könnyes

árvák, a sok szegény emberhajó: Továbbra is az eredeti metaforát bontogatja.

Tán mind elpusztulunk, s az elcsitult világon Csak miriád virág szelíd sajkája leng: Szivárvány lenn a fűben, szivárvány fenn az ágon, Egy néma ünnepély, ember-utáni csend, Egy boldog remegés, és felpiheg sohajtva A fájó ősanyag: immár a kínnak vége! S reszketve megnyílik egy lótusz szűzi ajka, S kileng a boldog légbe a hószín szárnyú Béke. 1917

Kölcseyre, Vörösmartyra emlékeztetően fejeződik be a vers. (Melyek ezek a versek?) Az ember elpusztulása után a természet békéje veszi át az emberi békétlenség helyét. A befejezés himnikus hangú, a természet panteisztikus dicséretét zengi a költő. Mintha a bajokat csupán az ember hozta volna a világra. Emelkedett – választékos szóhasználat: pontozott aláhúzás

1917: A keletkezés dátuma mutatja, hogy a vers tulajdonképpen lírai tiltakozás az első

világháború pusztításai ellen – jellegzetes visszafogott Tóth Árpád-i költői magatartás. Műfaj:_________________________________

Műfaji sajátosságok:Téma, szóhasználat

Versforma: nibelungizált alexandrin. 12 – 13 – 14-es jambusok, középen cezurával.

26

2. 2. KRÚDY GYULA: A HÍDON – NEGYEDIK ÚT A novella teljes szövege + szövegmagyarázat Krúdy a huszadik század elejének magányos írója. Nem hasonlít művészete egyik kortársáéhoz sem. Indulásakor Mikszáth követője, anekdotázó. De aztán egy saját világot teremt. Krúdy átlép a tragédiás valóságból egy magateremtette világba, és a magyar Ugarral küzdő hősök helyett megrajzolja az álmok vizén hajózó Szindbádot. Ezekben a novellákban egy dekoratív, impresszionista ízű prózát teremt. Egyik reprezentatív darabja a Szindbád- novellafűzérnek A hídon című. Szindbád, a hajós, midőn közeledni érezte halálát, elhatározta, hogy még egy utazásra indul, mielőtt elhagyná a sztambuli bazárt, ahol egy régi szőnyegen üldögélve, pipáját

szívogatta. Eszébe jutott fiatal korából egy város - völgyben és piros háztetőkkel, ahol a barna híd ódon ívei alatt színes kavicsok felett vágtat egy tiszta kis folyó, és Szindbád a híd kőpárkánya mellől álmodozva nézte a messziségben alvó kék erdőket. . . A novella legszembetűnőbb vonása, hogy az időt nem egy egyenletes folyamatnak fogja fel. Írásában az idősíkokat összekeveri.( Szindbád öregkorának ideje + az emlékeiben élő múlt + az utazásban összekeveredő jelen és múlt) Szindbád például utazik. De nem földrajzi ez az utazás, hanem a saját ifjúkorát keresi fel. Az idősíkoknak ez a kezelése rokon a francia Marcel Proust eljárásával, aki Az eltűnt idő nyomában című nagy regényében szintén „időutazásokat” tesz. Az ilyen időfelfogásnak Bergson filozófus objektív és szubjektív időről vallott felfogása szolgálhatott alapul. Ide kívánkozott még egyszer Szindbád, mielőtt utolsó pipáját kiszívta volna a régi szőnyegen; a kék erdőket látni a messziségben és a híd lusta ívei alatt serényen utazgató folyót. Egy kőszent áll valahol a hídon, látni lehet onnan a kis cukrászboltot dohányszínű függönyeivel, valamint kopott aranyos, betűivel: A. Marchali, mondják a töredezett betűk a boltocska felett, ahol Szindbád egykor sarkantyúját pengette, és a háromlábú

biliárdasztal felett dákójára támaszkodva, kecsesen, könnyedén és ábrándosán álldogált, mert a cukrásznénak barna szeme volt, barna haja volt. Sárgaborítékos regényt olvasott a kassza mellett, és midőn a tekegolyók futkározásukban megcsörrentek a zöld posztón, álmodozva, szórakozottan felpillantott a cukrászné a regényből. Ezért állott Szindbád dákójára támaszkodva minden délután a biliárd felett, és dús, puha haját titkon megigazította a kassza tükrében.

A városka (amelyben Szindbád egykor katonáskodott) mintha mit sem változott volna. Némely vidéki város, a hegyek között, völgyekben, mintha századokig aludna, ha egyszer elalszik. A régi királyok okozták ezt, akik egyszer valamiért megharagudtak e helyre, és kegyes, termékeny pillantásukat levették a városkáról. Mit csináljon a városka, ha a király többé nem néz rá? Bánatában elalszik, és álomba merülve várja, amíg valamely királynak ismét odatéved a tekintete, hogy a városka megrázkódjon és felébredjen. A királyok még mindig haragudtak arra a városra, ahová Szindbád elutazott, mert a toronyórák is megállottak itt. Másik sajátossága a novellának, hogy a mese és a valóság összekavarodik benne. Meseszerű már Szindbádnak, a főszereplőnek a neve is. Ezen kívül mesei a keret, ahogy „egy régi szőnyegen üldögél” a „sztambuli bazárban” Aztán régi királyokat emleget, akik elfelejtették a kisvárost, amitől az elaludt, s még a toronyórák is megálltak

27

(akárcsak a mesékben az elvarázsolt paloták). Azonban mégis valóságos a helyszín: a vidéki cukrászda, ahol a kevéske cselekmény lejátszódik, a szivarfüsttel, a biliárdasztallal meg a cukrásznéval. Tudjuk, ezeket az elemeket az író saját életéből kölcsönözte, felismerhető Krúdy bohém, éjszakázó életvitele, és Podolint, a felvidéki kisvárost is felismerni véljük, ahol a gyerek Krúdy három évet töltött. Ez a tény a novella realista rétegeit erősíti (= a dőlt betűk) – szemben a meseszerűségben, a múltba való utazásban fellelhető romantikus attitüddel (= magatartás). Valami olyan időt mutattak az órák, amilyen idő talán soha sincs. -Vajon él-e még Amália? - kérdezte Szindbád a sztambuli bazárban, és nemsokára útra kelt a piros tetők felé, ahol egy folyó szeli keresztül a várost, és a hídról álmodó erdőket látni. A kapuk, amelyek többnyire a falba vésettek, az ajtók, amelyek halkan és csöndesen nyílnak sötétes folyosókra: bezárva. A sárkányfejű esőcsatornák felmondták a szolgálatot, az esővíz másfelé csurog alá az ereszekről, és a kis boltok előtt ugyanazon fakó ostornyeleket rázogatja a szél. Egy téren valahol egy boltajtó nyikorgott, és egy kis csengő csilingelt, és Szindbádnak úgy tűnt fel, hogy huszonöt év előtt sötét estéten ugyanígy sírdogált az ajtó, csengett a kis csengő gyertyákért, kőolajért járó cselédleányok keze alatt. Majd ablakokra bukkant, amelyeken már akkor is - sarkantyús legény korában - lezárt szemű zsalugáterek foglaltak helyet. Már akkoriban eltűnődött ezeken a halott ablakokon, amelyeket sohasem nyit fel senki, és a por vastagon rakódik a zsalukra. Jellemző (Krúdy prózájára általában is) az olyan finom megszemélyesítések használata, amelyek – a bensőséges atmoszférát = intim hangulatot keltenek. De fontosabb, hogy a szimbolizmusra jellemző rejtelmességet idézik elő. Mintha az élettelen dolgok megelevenednének, valamilyen titkos értelmet kapnának: Pl.: álmodó erdők, sirdogált az ajtó, a városka felébred, a híd álmos ívei, stb. (szaggatott aláhúzás) Az időkezeléssel és a meseszerűséggel összefonódik az időtlenség – érzés, amely olvasáskor bennünk keletkezik. Úgy érezzük, itt nemzedékek találkoznak, a jelen és a múlt összekeveredik, a múlt és a jelen talán ugyanaz. Az anya éppen olyan mint a lánya, a fiatal tiszt úgy áll a biliárdasztalnál, mint egykor Szindbád. Az időnek erre a viszonylagosságára utal a szöveg is: „Valami olyan időt mutattak az órák, amilyen idő

talán soha sincs.” Ez a megállapítás ugyanakkor a cselekményt megfosztja realitásától, és szimbolikus, rejtélyes, filozófikus értelmet hordoz. Vajon mi lehet az ilyen ablakok mögött? Talán egy halott fekszik ott ravatalán, és sárga viaszgyertyák bágyadt, kékes párák közepette lobognak a koporsó körül. Vagy egy asszony alszik odabenn csöndesen, és valakiről hosszasan és édesdeden álmodik. Vagy talán egy kép függ a falon, a bezárt ablak mögött, valakinek a képe, akinek kedvéért örökös homályba borult a szoba. Szindbád így bandukolt végig a csöndes városon, és egy utcasarkon hirtelen megállott, mert a közelben megszólalt egy öreg, pohos toronyka harangja, és mély hangon beleszólt a délutáni csöndbe. És mindjárt ezután valahol, valamerre katonák trombitáltak, és Szindbád sétapálcáját, mint egy kardot, hóna alá kapta, és bokázó, friss lépesekkel indult most már az A. Marchali-féle cukrászbolt felé, mint egykor hajdanán. . . Hátranézett, hogy miért nem csörögnek sarkantyúk a sarkán. A. Marchali. . . A betűk aranyozása persze lekopott régen, de a dohányszínű függönyök az ablakon még a régiek. A sáros út a régi fele kanyarodik, és a hídon csöndesen gurul egy szamaras kordé. Nagyfülű, kis szürke csacsi vékony lábszáraival serényen bandukol a kordé előtt, és piros szalag van a nyakában. Szindbád tűnődve áll a cukrászbolt előtt, hogy vajon be-menjen-e dicsősége, boldog szerelme színhelyére? Majd megnyomta a kilincset.

28

A dőlt betűkkel kiemelt szavak- mondatok a hatásgyakorlást, a romantikus képvilágot igazolják. Vannak a Szindbád-novellákban is olyan részletek, amelyek a klasszikus epikus epikus elbeszélést képviselik – mély értelmek, artisztikus formák nélkül. Ilyen a fenti szövegmásodik bekezdése. Magát a narrációt ( az elbeszélést), a cselekmény előrehaladását szolgálja.(félkövér betűk) Szivarfüst és pörköltkávé szaga fogadja odabent. Biliárdgolyók koccanását hallja, mintha az ő tiszteletére csörrentek volna össze a golyócskák, és egy fiatal tiszt nyurgán, hanyag előkelőséggel, nyakánál kigombolt zubbonyban áll dákóra támaszkodva az asztal felett. Öreg, pápaszemes ember hajlik egy kávéfoltos újságlepedő fölé, és kis kalitkában valamely fekete madár gunnyaszt az ablak mellett. A kis kassza a régi helyén, és a Makart-csokrok ott állanak színes tartóikban, mintha azóta emberi kéz sem nyúlt volna hozzájuk. Szindbád csöndesen, szinte visszafojtott lélegzettel ült helyén, és csodálkozott, hogy a pi-ros és fehér golyócskák mily fürgén szaladoznak az új posztóval bevont biliárdasztalon. A görbe padlón megcsörren a fiatal tiszt sarkantyúja, és a kályha mellett halkan ketyeg egy faházikóba rejtett óra. - Most már csak Amália hiányzik - gondolta magában Szindbád. És a kassza mellett a piros függöny mintegy varázsszóra szétnyílott, és Amália fekete kö-tényben, kezében kávéscsészével a cukrászboltba lépett. A félcipőcskéje némileg kopott volt, de a szalagja friss és széles, a köténye pirossal volt beszegve, és frissen fésült barna hajában egy ezüstfésű villogott. Könnyed, alig hallható lépésekkel hozta a kávét Szindbád asztalához, és barna szemében kellemes kíváncsiság csillant meg a furcsa idegen láttára. Halkan, kedveskedve, simulékony, mély hangon kérdezte Szindbádot: - Nos és hogyan tetszik önnek városunk? Szindbád csöndesen mosolygott, és kávéját kevergette. Igen, csakugyan ő az: Amália vagy legalábbis lánya... A kassza melletti asztalkán kis kézimunkakosár áll, és amint a cukrászné elfoglalja helyét a kosár mellett, a függöny mögül óvatos, hosszúkás lépésekkel jön elő egy nagy szürke macska, amely, miután körülsétálta a biliárdasztalt, elfoglalta helyét úrnője lábánál, és bajuszát megpödörte. - Igen, Ő az! - ismételte Szindbád magában, és furcsa melegség szalad végig a mellén, és valami diadalmas örömet érez a szívében, mint talán akkor érzett, midőn sarkantyút pengetett a lábán, és a barna kis cukrásznét először keblére szorította. A barna nőcske kezében piros és kék rózsákkal hímzett szövetdarab mozog, és a frissen fésült hajból mintha valami könnyű illat áradna szerteszéjjel. A kicsiny és rózsaszínű fül mellett göndörkés fürtöcskékben libeg a barna haj, míg a finom, fehér orr tájékán, a hosszúpillájú szemek mellett könnyű kékes árnyék borong. A domború mell a selyemkötény alatt lágyan emelkedik, és a finom nyakon vékony aranylánc látszik. A nyurga tiszt széles mozdulattal öltötte magára bő köpenyegét, sarkantyús lépései elzörögnek. A kopasz, pápaszemes emberke már előbb eltűnt észrevétlenül az újságlepedő mögül. Szindbád egyedül marad a cukrásznéval... A novellára jellemző az impresszionista prózastílus (a hullámos aláhúzás): színekkel való játék: piros háztetők, barna híd, sárga viaszgyertyák stb. A leírások a pillanatnyiságot próbálják megragadni: „a piros és fehér golyócskák fürgén szaladoztak”, „a toronyka beleszólt a csöndbe”, „viaszgyertyák kékes párája”, „hosszúkás lépésekkel jön elő” stb. A leírásokban az író igyekszik minél több érzékterületet bekapcsolni. Az eljárásnak a lírában tömörebben megfogalmazódó szinesztéziás szószerkezetek felelnek meg. A

29

példák felsorolásának külön- külön nincs jelentősége. A szinesztéziás – impresszionista stílust együttes megjelenésükkel képviselik: * hallásérzet: biliárdgolyók koccanása, megcsörren, halkan ketyeg, stb. * látásérzet: kávéfoltos újságlepedő, piros függöny, valamely fekete madár, könnyű, kékes árnyék, stb. * szaglásérzet: pörköltkávé szaga, frissen fésült haj könnyű illata, * tapintásérzet: dús puha haj, új posztó, hímzett szövetdarab, selyem kötény. - Asszonyom, nem mutatná meg nekem azt a medaillont közelebbről, amelyet a nyakában visel? - kérdezte Szindbád egy darab idő múlva. A cukrászné könnyen elpirult. -Anyámtól örököltem, uram. Megboldogult édesanyámtól... - Éppen azért kérem, mert Marchaliné asszony egykor nagyon jó ismerősöm volt. Némi vonakodás után a Szindbád kezébe kerül a medaillon. Igen, megösmeri. Ez volt az, amit a cukrásznénak egykor ajándékozott. Vajon benne van-e a régi kép... Az ujja. reszket, midőn némi erőlködéssel felnyitja a medaillont. Odabent egy fakó arckép. Fiatal, mosolygó katona arcképe... - Az apám képe. Katona korából való képe - mondja a barna kis cukrászné. Szindbád hosszasan, elmerengve, álmodozva nézte a saját képét a medaillonban. Nini, milyen furcsa bajusza volt akkor, és a haja milyen hullámos, mint egy fodrászé... - Kérem - mondja a cukrászné. Szindbád egy másodpercig fogva tartja a kis barna nőcske puha, bársonyos kezét a kezében. - Férjes már? - kérdezi. - Igen, és két gyönyörű gyermekem van. Ebbe a dekoratív keretbe nem illenek a súlyos gondolatok. Egyszerű a felsejlő történet: Szindbád elutazik egy kisvárosba, hogy régi szerelmének helyszínét - esetleg kedvesét magát - megkeresse. Találkozik közös gyermekükkel, aki őt nem ismeri. Ezen a ponton emberi sorsok, tragédiák, viharos érzelmek törhetnének utat maguknak. De a vihar nem tör ki. Elsimul minden indulat az álomszerű hangulatban. És csak a folyó „futott a

híd álmos ívei alatt”. Tehát a novellából hiányzik a realizmus okfeltáró szándéka, a lélektani elemzés sem tör magának utat. Ehelyett ez a mondat is csupán az idő múlására és mindent összemosó és feledtető jellegére utal – akárcsak Appollinaire A Mirabeau- híd c. verse: „A Mirabeau-híd alatt fut a Szajna s szerelmeink.” Szindbád szeretné a gyermekeket látni, de nem merészeli. A barna nőcske idegenkedve, haragosan húzódik az öreg idegentől, és borús homlokkal ül kézimunkája fölött. Szindbád tehát ezután nemsokára elbúcsúzott A. Marchali cukrászboltjától, és a régi hídra ment, ahonnan sokáig elgondolkozva nézte az alkonyatban álmodozó messzi erdőségeket. A folyó fürgén futott a híd álmos ívei alatt. Az időutazás véget ért. Az elbeszélő visszatér a hídra, amely ebben a novellában – már a cím folytán is – jelképes értelmű. Olyan nem létező pont a térben és időben, amely biztosítja az író és témája közti távolságot, ahonnan én, az olvasó is magamra láthatok. Romantikus motívum. A Krúdy-novella tiszta hangulat. Emberábrázolása elmosódó, szereplőinek nincs egyénisége, homályba vesznek. Ezek miatt a jellemzők miatt szinte lírai ez a próza. Legtöbbször fájdalmas hangulattal fejeződik be. Csak a vágyott, de igazán el nem ért szabadság utáni sóvárgás rezdül meg benne. 1911

30

2. 3. ILLYÉS GYULA: A REFORMÁCIÓ GENFI EMLÉKMŰVE ELŐTT

Száznegyvenhármat léptem; ez a hossza az emlékműnek. Hírnök, ki megölt milliók végső tisztelgését hozza, úgy mentem el a szobor-sor előtt, Kálvin, Knox, Farel, Béza! S bika-fővel a hadrakelt hit zord hadnagyai, a Vilmosok! és Coligny és Cromwell - ők néztek rám - s a szablyás Bocskay! Hátrálnom kellett közelükből: mindet nem fogta össze csak messzibb tekintet. Fölhúzódtam a kert felé, a fákig s lelkemben is hűs tárgyilagosságig. S most mintha ők álltak volna kaszárnya-számadáson az én szemem előtt, feszesen-katonásan kilépvén éppen akkor a hátterül kapott nagy szikla-falból s abból a másik, épp oly teli tömbből, a mögéjük kövesedett időből. Addig jöhettek, maguk is meredt kövek a napfénybe, hol nem lehet szavuk már. Szavuk immár csak a tett, mely idővel ad magyarázatot! Holtak, vigyázz-ban állók, szóljatok! Vagy előbb én beszélhetek? Kik „ott álltatok, nern tehetve másképp' . mert ez vagy az, de megalkuvás nincsen, mert a langyosat kiköpi az isten, kik után tárgyként maradt fönn a szándék, mennyi az igazság még öklötökben, mely négy százada oly nagy esküt markolt, rnely kőbe s öröklétbe görcsösödten tartja ma is a bibliát s a kardot? ¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤ Mit adott, melyre fölgerjedt szerelmes dühével törtetek, a cél, ahogy elértétek? Ti kérditek? S ha nem lesz örömötökre meghallanotok?

Avantgárd kezdet Tárgyiasság tárgyilagosság A történelemben akar rendet teremteni a költő. v.ö. József A.:”A Duna csak folyt…” I. rész: A költő vallatni kezdi a

történelmet. II. rész:A tett, a harc értelmére

kérdez A vers második része a költő szkepszisét fogalmazza meg: A gondolatból helytelen fegyvert kovácsolni, és ellenkező táborokra osztani a világot.

31

Elmondom. Épp mert nékem is keserves. Álltatok, égve az Úr igazától; állt szemközt épp oly tűzzel teli tábor; aztán dönteni kezdett ezredegyszer az ész helyett a fegyver s a láng. Hogy várja örök üdv a lelket: rángtak milliószám kínban a testek csatamezőn, bitófán, vérpadon, karón, keréken, meg a fájdalom- szerzés új mestergépein; növesztett egymással szemben erdőnyi_keresztet Jézus példája, végig Európán; égtek, hogy égjen itt a kép s a „bálvány". ott a „csalárd könyv" - városok és falvak, hol újra emberhúst faltak a félvad zsoldosok, eladdig míg tűz a tűzzel, nem állt egymással szemben bűn a bűnnel, eladdig, míg nem jött - a győzelem? Az idő. Okosan, türelmesen s némi humorral. A kétféle had és hit várai szemközt állanak ma is, az én hazámban is; a zordon fehér-falú s arany-cifrázta templom vén tornyai még ágyúként vitáznak írást-imát se tudó hajdúi, hiszed, hogy lett volna béke, olyan bár, amilyet az imént lemosolyogtál? Hiszed, hogy volna olyan-amilyen magyarság, ha nincs - Kálvin? Nem hiszem. ¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤ Vagy mást mondok: szobádban volna villany, ha nem lép Giordano Brunó a tűzbe? Hol kezdődött, hogy atomerő is van s holnap rakétán repülsz ki az űrbe? Övék az érdem, kiket sem a máglya nem riaszthatott vissza, sem a gálya – sem harcaik bukása, a léptenként fölmeredő „hiába"! minden beharangozáskor, vasárnap papjaik bent még ősimód dörögnek, de kijövet az utcán átköszönnek s ujjon mutatják, hogy hány órakor s kinél lesz ferbli-kör vagy harcsa-tor s egy kis ital. Szép. Magam is helyeslem;

A kijelentések egyre keményebbek. 1. „Dönteni…” 2. Vörösmartyszerű pusztulás-vízió (v.ö. Előszó) A reformáció őrizte mag a magyarságot. Ez Illyés Gyula véleménye. IV. rész Általánosítások Didaktikus példák az emberi tett haladást szolgáló voltára.

32

ha pap vagyok, magam is így cselekszem: „értsük meg egymást!" De nem volt nagy ár mégis a harminc évi döghalál, d'Aubigné dühe, Coligny halála, Szent Bertalan bosszútlan éjszakája, fél Németország, a ketté törött Európa s hogy itt volt a török százötven évig és a mi hazánk . . . -Ez lett a „győzelem"! Ezt küldte ránk isten azzal, hogy „napként kimutatta": nem érte folyt a harc, hanem miatta; ilyen volt, mit díjul szánt, a jövő: - mert volt-e vajon győztes, kit nem ő rendelt eleve győzni? Győztetek. Maga a Sátán győzött veletek! Balekok voltatok, mind! Hátra arc! Nincs jogot egy lépés sem előre. Törlődjetek be kőbe és időbe Elveszett - eleve! - a harc! - mondtam keményen, mint aki magára támad először is az igazával; majd: Megbuktatok! A haddal simára törölt kontinens - e fekete tábla – közepére mi íratott eredmény? Egy betű, egy már tréfának sem új buta betű s az is csak magyarul: mért több a keresztyén, mint a keresztény? Értelmet annyi millió halott véréből ennyit párolhattatok, midőn - feledve, kinek mi a dolga – karddal csaptatok ti is a Csomóba: a Föladatba, mely épp a kötés kibogozásával szép és merész. Ez az „eredmény"! ¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤ És ha - ez se volna? - kondult bennem is, ahogy várható volt, a túlsó torony az innen valóra (és attól fogva mind a kettő bongott) s kelt ezredszer is - alig finomodva – bennem a két ős ádáz szó-birokra: a mindig úrhitű tolnai pásztor s a csupa dac sárréti prédikátor, Mert mi szorította kézbe a fegyvert? Nem a Rossz ellen támadt, aki felkelt?

3. „harminc évi döghalál” 4. „a Sátán győzött veletek” A következtetés kegyetlen – az emberiség sorsa miatt aggódó költő elkeseredett szava. Arra a kérdésre tehát, hogy volt-e értelme a reformációnak, a költő ebben a második részben nemmel válaszol. III. A saját magával vitatkozó költő. A „tettet”, a reformációt ebben a részben „rehabilitálja”.

33

S ha annyi sem lett volna harc? Ha szótlan „hal el a hit" a ,,római mocsokban"? Ha arra tart eszme s világ, amerre a „tiarás templom-kufár" vezette, ha nincs, ki a bűnnek ellenszegül s - ha úgy fordul, hát reménytelenül, de csak annál szebb önfeláldozásképp – odavágja, hogy „nem tehettem másképp!", ma hol vagyunk?! Akkor tán elmarad a kín, a vér, akkor nincs áldozat, nincs - inkvizíció?! Ha - bár „hiába" - Gusztáv Adolf nem ül harci lovára, s jobbágy-iga helyett nem vágynak inkább fegyvert ölteni a toulouse-i tiszták, valdeusok, husziták, Bocskay Látták, vagy nem a céljuk, azt jól látták, hogy nincs visszafelé út; a múlt, ahogy füst-vetve összeomlott, úgy lökte őket, mint lőpor az ólmot: előre! és ők vállalták e sorsot – Mondd hát velem, hogy dicsőség reájuk! Álltam némán, hírhozó katonájuk, már azt forgatva, hogy én mit kapok, nem is őtőlük magyarázatot: a tettektől, melyek - akár a gyermek – magukért csak felnőttsorban felelnek. Végül, ezt mondtam, önvigasztalásképp: volt bárkié a szándék, maga az isten se tudhatta másképp.

A vers gondolati összegezése: Szavalókórus-szerű befejezés. Az aktivizmus hatása.

34

2. 4. MÁRAI SÁNDOR: HALOTTI BESZÉD

Márai referenciái a Halotti beszédben:

Kosztolányi által választott legszebb 10 magyar szó: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír.

Vörösmarty: Szózat (részlet) Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért, S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért. Az nem lehet, hogy ész, erő És oly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt.

Tompa Mihály: A gólyához (utolsó két szakasz) Beszéld el, ah! hogy ... gyalázat reánk! Nem elég, hogy mint tölgy, kivágatánk: A kidűlt fában őrlő szú lakik... A honfi honfira vádaskodik. Testvért testvér, apát fiú elad... Mégis, ne szóljon erről ajakad, Nehogy ki távol sír e nemzeten: Megútálni is kénytelen legyen. Halotti beszéd Látjátok feleim szem'tekkel, mik vagyunk. Por és hamu vagyunk. Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek. Össze tudod még rakni a Margit-szigetet?... Már minden csak dirib-darab, szilánk, avitt kacat. A halottnak szakálla nőtt, a neved számadat. Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak Elporlanak, elszáradnak a szájpadlat alatt. A „pillangó", a „gyöngy", a „szív" - már

A cím eredete és értelmezései: a költő szerepjátszása „Halotti beszéd” - az emigráns, a hazájától távollevő szavai - az ifjak, a más néphez tartozók szemszöge - nem tartozik közösséghez, tehát csupán „számadat” - az angolt, németet stb. használják, a magyar „foszlik” a gyermekek szóhasználatában. Kosztolányira utal.

35

nem az, ami volt, Amikor a költő még egy család nyelvén dalolt És megértették, ahogy a dajkaéneket A szunnyadó, nyűgös gyerek álmában érti meg. Szívverésünk titkos beszéd, álmunk zsiványoké, A gyereknek Toldi-t olvasod és azt feleli: oké. A pap már spanyolul morogja koporsónk felett: „A halál gyötrelmei körülvettek engemet!..." Az ohioi bányában megbicsaklik kezed, A csákány koppan és lehull nevedről az ékezet. A tyrreni tenger zúgni kezd s hallod Babits szavát, Krúdy hárfája zengi át az ausztrál éjszakát. Még szólnak és üzennek ők, mély szellemhangokon, A tested is emlékezik, mint távoli rokon. Még felkiáltasz: „Nem lehet, hogy oly szent akarat..." De már tudod! Igen, lehet... És fejted a vasat Thüringiában. Posta nincs. Nem mernek írni már. Minden katorga jeltelen, halottért sírni kár. A konzul gumit rág, zabos, törli pápaszemét, Látnivaló, untatja a sok okmány és pecsét. - Havi ezret kap és kocsit. A Mistress s a baby Fényképe áll az asztalán. Ki volt neki Ady? Mi volt egy nép? Mi ezer év? Költészet és zene? Arany szava?... Rippli színe? Bartók vad szelleme? „Az mem lehet, hogy annyi szív...:" Maradj nyugodt. Lehet. Nagyhatalmak cserélnek majd hosszú üzenetet. Te hallgass és figyelj. Tudjad, már él a kis sakál,

Pl. mókár, csíbolyog, tentikél. Hogy van ez angolul? = otthonról álmodik, és az otthoni haza a „zsiványoké”. Amerikai és dél-amerikai emigránsok nevében beszél. v.ö. Halotti beszéd

Milyen konkrét jelenségre utal?_________________________ A magyar művészet és irodalom nagyjaira emlékszik:________ ___________________________________________________ Vörösmarty szállóigéjét emlegeti. Keserűen cáfolja a lírai kijelentést. „lehet”. Mire utal ez?_________________________ ___________________________________________________ Ki nem mer írni?____________________________________ A hazával való kapcsolattartás bürokratikus akadályai. Büszkén és fájdalommal sorolja a magyar történelem és művészet tényeit, neveket. A nevek után az idézet és a megállapítás azt sejteti, hogy a nagy elődök megvalósításai hiábavalók voltak – legalábbis az emigránsok számára.

Magával folytat párbeszédet a költő. De a többi emigráns nevében is beszél. Szomorú a következtetés:

36

Mely afrikai sírodon tíz körmével kapál. Már sarjad a vadkaktusz is, mely elfedi neved A mexikói fejfán, hogy ne is keressenek. Még azt hiszed, élsz. Valahol?... És ha máshol nem is, Testvéreid szívében élsz?... Nem, rossz álom ez is. Még hallod a hörgő panaszt: „Testvért testvér elad.,." Egy hang aléltan közbeszól: „Ne szóljon ajakad..." Egy másik nyög: „Nehogy, ki távol sír e nemzeten..." Még egy hörög: „Megutálni is kénytelen legyen." Hát így. Keep smiling. És ne kérdjed senkitől: miért? Vagy: „Rosszabb voltam, mint ezek?..." Magyar voltál, ezért. És észt voltál, litván, román... Most hallgass és fizess. Elmúltak az aztékok is. Majd csak lesz, ami lesz. Egyszer kiás egy nagy tudós, mint avar lófejet, A rádióaktív hamu mindent betemet. Tűrd, hogy már nem vagy ember ott, csak osztályidegen, Tűrd, hogy már nem vagy ember itt, csak

szám egy képleten, Tűrd, hogy az Isten tűri ezt s a vad, tajtékos ég Nem küld villámot gyújtani, hasznos a bölcsesség. Mosolyogj, mikor a pribék kitépi nyelvedet, Köszönd a koporsóban is, ha van, ki eltemet. Őrizd eszelősen néhány jelződet, álmodat, Ne mukkanj, amikor a boss megszámolja fogad. Szorongasd még a bugyrodat, rongyaidat, szegény Emlékeid: egy hajfürtöt, fényképet, költeményt - Mert ez maradt. Zsugorian még számbaveheted A Mikó utca gesztenyefáit, mind a hetet,

Már abban sem hisz, hogy „testvérei” szívében még él. Az idézetek a haza és a költő viszonyára utalnak. A hátteret a nemzet és a haza végveszélybeli állapota adja. V.ö. Tompa Mihály: A gólyához. Vonjunk párhuzamot a két történelmi pillanat között! 1849 – 1950. Egyszer magát, máskor a haza pusztulását siratja: A magyarországi állapota:___________________________ Az emigráns-állapot: ________________________________ Mélységes háborgás (…) és cinikus elkeseredettség uralkodik az idegenbeli lét felmérése közben. Már egyértelműen csak magáról beszél. „Ráismerünk” a művészemlékekről.

37

És Jenő nem adta vissza a Shelley-

kötetet, És már nincs, akinek a hóhér eladja a kötelet, És elszáradnak idegeink, elapad vérünk, agyunk, Látjátok feleim szem'tekkel, mik vagyunk? íme, por és hamu vagyunk. Posillipo, 1950

„Halotti beszéd”

Keretes szerkezetű vers.

38

3. OLVASÓTESZTEK

3. 1. BERZSENYI DÁNIEL: A MAGYAROKHOZ II.

1807

Hozd párhuzamba a keletkezés évét a kor legnagyobb európai államférfijával! Ki volt ő? Hogyan van jelen a versben? ______________________________________________________________________________

______________________________________________________________________________

Forr a világ bús tengere, ó magyar! Kit szólít meg? _______________________________________________________________________ Írd ki a metaforát, nevezd meg!___________________________________________________________ Fogalmazd meg saját szavaiddal, amit a sor mond. ___________________________________________ ______________________________________________________________________________ Ádáz Erynnis lelke uralkodik, Ki Erynnis? __________________________________________________________________________ Írd át a sort! __________________________________________________________________________ S a föld lakóit vérbe mártott Tőre dühös viadalra készti. Írd át! ______________________________________________________________________________ ______________________________________________________________________________ Egy nap lerontá Prusszia trónusát, A balti partot s Ádria öbleit Vér festi, s a Cordillerákat S Haemusokat zivatar borítja. A versszak konkrét háborúkról beszél? Milyen földrajzi területre utalnak a nevek? Prusszia______________________________ Ádria __________________________________________ Cordillerák _____________________________ Haemusok ____________________________________ Milyen költői képek? Trónus:_____________________; vér _____________________ ; zivatar: ________________________ Fegyvert kiáltnak Baktra vidékei, Írd ki a képet!______________________ Nevezd meg! ______________________________________ A Dardanellák bércei dörgenek, Milyen költői kép a „Bércei dörgenek”? ____________________________________________________ A népek érckorláti dőlnek, S a zabolák s kötelek szakadnak. Mi történik a világban a két fenti sor szerint? _____________________________________________________________________________________ Jó vagy rossz? Mit jelent? érckorláti dőlnek,_________________________________________________________________

39

zabolák s kötelek szakadnak _______________________________________________________ Milyen költői képek (érckorláti, zabolák, kötelek)?____________________________________________ Te Títusoddal hajdani őseid Várába gyűltél, hogy lebegő hajónk A bölcs tanács s kormány figyelmén Állni-tudó legyen a habok közt. Titus I. Ferenc császárra utal. Milyen császárnak tekinti őt – a sorok alapján? ___________________________________________________________________________________ Minek a metaforája – jelképe a hajó?______________________________________________________ Hogyan ábrázolja a nép és a császár viszonyát?______________________________________________ Következtesd ki ebből Berzsenyi álláspontját az osztrák császárral kapcsolatban!___________________ ____________________________________________________________________________________ Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet! Kihez szól a költő?_____________________________________________________________________ Ordítson orkán, jöjjön ezer veszély, Milyen kép az „Ordítson orkán”?__________________________________________________________ Nem félek. A kürt harsogását, A nyihogó paripák szökését Bátran vigyázom. Milyen feltételek azok, amelyeknek köszönhetően a költő nem fél? - 1. ___________________________________________________________________________ - 2. ___________________________________________________________________________ Nem sokaság, hanem Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat. Mit jelentenek a „csuda dolgok” _________________________________ Mi szükséges a költő szerint a „csuda dolgokhoz”? ___________________ és _________________________ Ez tette Rómát föld urává, Ez Marathont s Budavárt hiressé. Milyen történelmi példákra utal? Róma:___________________________________ Marathon: ________________________________ Budavár: _________________________________

40

3. 2. VÖRÖSMARTY MIHÁLY: CSONGOR ÉS TÜNDE

Személyek: Csongor, ifjú hős Kalmár Balga, földmívelő, Dimitri, boltos rác Kurrah Fejedelem vándorok Tünde, tündérleány Ilma, Balga hitvese, Berreh ördögfiak Tudós Mirígy, boszorkány Tünde,szolgálója Duzzog Ledér, Mirígy leánya Tündérek, nemtők stb. ELSŐ FELVONÁS Csongor beköszöntőjében milyen sorok utalnak arra, hogy a boldogságot, az álmai beteljesülését keresi, de eddig nem találta meg? „Minden országot bejártam, /Minden messzi tartományt, /S aki álmaimban él, / A dicsőt, az égi szépet/ Semmi földön nem találtam.” Ilma Tündével való beszélgetésében férjéről humorosan- népiesen beszél. Mit mond Balga éhségéről? Azt, hogy „éhe mondhatatlan.” Mit mond a holdvilágról? Azt, hogy, ha sajt lenne, Balga azt is felfalta volna. Miután Csongor kiszabadítja Mirígyet, ez utóbbi levág egy tincset Tünde hajából. Miért? Azért, hogy a hajat lányára borítsa, és ezzel a varázslattal Csongor őt szeresse meg. Csongor így panaszkodik amiért Tündének el kell mennie: „Tünde! Tünde! még alig/ Láttam arcod hajnalában,/Szép szemed két csillagában/ Felderülni mennyemet;/ Illetetlen ajkaiddal,/ Szívkötő hajfodraiddal/ Még nem játszhatott szerelmem,/ S Tünde, búcsút kell-e vennem?/ Vörösmarty múltjából kinek az emléke élhet vajon Tünde alakjában? A Perczel Etelka emléke, mivel az a szerelem sem teljesült be. Mikor Ilma Csongorral beszél, milyen útbaigazítást ad neki arra vonatkozóan, hogy merre keresse őket? Idézd a három sort! „Sík mezőben hármas út,/ Jobbra, balra szerte fut, / A középső célba jut.” Az ördögfiak milyen varázseszközzel rendelkeznek, és mire használhatók? Bocskor, ostor és palást. Ha a palástot magára teríti valaki, felhúzza a bocskort és csattint az ostorral, láthatatlan lesz és oda repülhet egy szempillantás alatt, ahová akar. MÁSODIK FELVONÁS Vörösmarty a hármas út környékét is mesevilágként ábrázolja, de az egészet filozófikus keretbe helyezi. Idézz a felvonás elejéről Csongor idevágó szavaiból! „Vagy tán vége sincs az útnak,/ Végtelenbe téved el.” „Ím, de itt a hármas útvég, /Mint varázskör áll előttem” A kalmár csak a pénzt becsüli. Idézd egy sorát a tündérvilággal kapcsolatban! „Itt van zsebemben a tündérvilág.” Csongor azonban érdekes metaforával válaszol, és a szerelmet előbbre helyezi: „Hideg pénzbánya, minden kincsedért/ Az egy szerelmet, még nevét sem adnám.” A fejedelem a hatalmat becsüli, és Tündérhonról gúnyosan beszél. Idézd! „Ha megtalálod, meghódíttatom, / S rabságra fűzöm minden emberét.” A tudós az öncélú tudást mindennél többre tartja, és a tündérvilágról lekicsinyelve beszél. Mit mond róla Csongorral való beszélgetésük vége felé? „Költők világa, szép tündérvilág, / Mi kár, hogy álom, gyermeknek való. Csongor a vándoroknak nem ad igazat, ő továbbra is a szerelemben keresi a boldogságot. Így beszél: „Oh, szerelem, gyújts utamra csillagot, / S te légy vezérem Tündérhon felé.”

41

Érkeznek az ördögfiak. Veszekednek a varázsszereken. Minek nevezik egymást? pacsmag, poszméh, libuc, bélevő Mit eszel ki Csongor, hogy megszerezze az ördögfiaktól a varázseszközöket? Tartsanak versenyt, fussanak fel három dombra, aki hamarabb megérkezik, azé lesz mind a három. A felvonás végén hogyan indul Balga Tündérhonba? A manók húzzák a kordélyon, mert azt hazudja, hogy fáj a lába. HARMADIK FELVONÁS Milyen napszak van mikor Csongor és Balga találkoznak? Hajnal Ki hogyan érkezett? Csongor a varázsszerekkel, Balgát a manók húzták. Tünde szerint itt milyen törvény él a lányokkal és férfiakkal kapcsolatban? Nem szabad egymáshoz szólniuk, különben végleg elveszítik egymást. Mikor Balga hídként szolgál Tündének és Ilmának, mikhez hasonlítja őket? Tünde lépése : bolhaugrás, szúnyogtánc; Ilma - átkozott szekér. Mirígy szavaival fejeződik be a felvonás. Mit tervez? A Tünde hajfürtjeivel Csongort Ledérhez akarja varázsolni. NEGYEDIK FELVONÁS Csongor szavaiból derül ki, hogy melyik napszakban vagyunk, mikor kell neki Tündével találkoznia: Délben Miért nem sikerül Tünde és Csongor találkozója? Mert Csongort elvarázsolták, és elaludt. Mi történt Balgával? A varázslat alatt ki vette fel az ő képét? Kurrah ÖTÖDIK FELVONÁS Milyen napszakba jutottak a szereplők? Éjszaka van ismét. Tünde és Ilma az Éj asszonyához mennek. Az Éj monológja pesszimista képet fest az emberi történelemről és a földről? A föld el fog tűnni, a napok egymásba hullnak, végül csak az Éj marad. Az Éj asszonya mit dönt Tünde sorsáról? Idézd! „…mindörökre számkivetve légy, / Legyen, mint vágytál, a kis föld hazád, / Órákat élj századok helyett.” Vagyis halandóvá változtatta Tündét. Visszafelé való útján Csongor a hármas útnál ismét találkozik a három vándorral, akik tönkrementek. Ezt látva sorsukat a saját sorsával összehasonlítja, és így beszél: „Koldus a gazdagság, a hatalom / Leszállt fokáról, hamvadott üszök/ A tudománynak napszövétneke, /S közöttök a nem boldog szerelem, / Mint a magányos gerle, nyögve jár.” Minden fontos szereplő ismét az aranyalmafához érkezik. Mi lesz a sorsa Mirígynek? Az ördögfiak megkötözik és elhurcolják. Kit szolgálnak az ördögfiak a felvonás végén? Tündét. Minek nevezi Balga Ilmát?

42

Oldalcsontnak. Hogyan találkozik Csongor Tündével? Az ördögökkel Tünde megkötözteti, és így lesznek „egymáséi”. Az utolsó sorok szerint milyen napszak van? Éjfél. Hány órát, mettől meddig tartott tehát a mesedráma cselekménye? 24 órát, éjféltől éjfélig.

43

3. 3. ARANY JÁNOS: TOLDI ESTÉJE

Ismerjük meg az előzményeket! Foglald össze a Toldi (I: rész) cselekményét felhasználva a kapott kulcsszavakat (címeket): „Hé, paraszt!” ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... „Repül a nehéz kő”....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... Farkas a küszöbön ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... A bika ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... A cseh veszte ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... A megbocsátás ....................................................................................................................... ....................................................................................................................... Első ének Az első versszakban az elégia műfaji sajátosságait fedezheted fel. Igazolásképpen írj ki szavakat, kifejezéseket! ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Mit nem szeretett az öreg Toldi a királyi udvarban? Idézd! ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... A hetedik szakasz nagyszerű metaforái: 1. .................................................................................. 2. ................................................................................... Ebben az énekben emlegetett szereplők: ……………………………… ……………………………. …………………………….. ……………………………… ……………………………. …………………………….. ……………………………… ……………………………. …………………………….. Hogyan halt meg Toldi György? ...................................................................................................................................................... Kinek ássa a sírt Toldi Miklós?.................................................................................................... Milyen hasonlattal illeti a költő az olaszt? Hát Toldi magát minek nevezi ugyanebben a szakaszban? ...................................................................................................................................................... Második ének Az első metafora: ......................................................................................................................... Mennyi idő alatt ért fel Toldi Budára? ......................................................................................... Hogyan köszön reggel az olasz a magyaroknak?......................................................................... Írd le az országcímert!(Mi van rajta?).......................................................................................... ......................................................................................................................................................

44

...................................................................................................................................................... Hol harcoltak Lajos királlyal a Gyulafi-testvérek? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Mihez hasonlítja a költő Bertalant és lovát? ................................................................................ Mi lett a két testvér sorsa a viadal után? ...................................................................................... ...................................................................................................................................................... Harmadik ének Miből állt Toldi öltözete és fegyverzete? .............................................. .............................................. .............................................. .............................................. .............................................. .............................................. Egészítsd ki az öreg Bence fegyverzetének leírását! A dárda szélességre ................................................................................................................. Az öblös paizs olyan mint egy ................................................................................................ Kétfelől a nyergen egy-egy ..................................................................................................... A nyilak ................................................................................................................................... Sorold fel az öreg Bence öltözetének legalább négy elemét:....................................................... ...................................................................................................................................................... Miért nem megy Bence lova „se té, se tova”? ...................................................................................................................................................... Toldiról és Bencéről tehát humorosan, sőt ironikusan ír Arany. Szerinted ez mire utal a mondanivalóval, a viadallal kapcsolatban? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Lajos király felismerni véli Toldit. Saját magáról az önbírálat hangján beszél. Mit mond? ...................................................................................................................................................... Hát Toldiról mit mond ugyanebben a szakaszban? ...................................................................................................................................................... A 31. szakaszban Toldi bírálja az elpuhult nemzedéket. Idézd a két sort! ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Mi lett a viadal kimenetele? ......................................................................................................... Negyedik ének Toldi hazafelé zsörtölődve emlékezik a nyolcadik versszakban. Mi fájt neki az udvarban? ...................................................................................................................................................... És az erkölcsről mit mond ? ...................................................................................................................................................... Mit üzen a király Toldinak? ......................................................................................................... Hol tölti ezt az estét Toldi? .......................................................................................................... Ötödik ének Erről a két témáról énekelnek az udvari apródok mielőtt Toldi belépne a palotába: .................................................................................................................................................. .................................................................................................................................................. Mi történik az előszobában, miután Toldi belép? ........................................................................ ...................................................................................................................................................... Mit igazolnak a mondatok, amelyeket a királyhoz intéz? ............................................................ ...................................................................................................................................................... Mivel fejeződik be az ötödik ének?.............................................................................................. ...................................................................................................................................................... Hatodik ének

45

A végén hol békül ki Lajos király és Toldi? ................................................................................ Idézd Toldi utolsó szavait, amelyeket a királyhoz intézett! ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... A király válaszában arról beszélt, hogy a testi erőnél van fontosabb dolog is. Idézd a két sort! ...................................................................................................................................................... Te melyiküknek adsz igazat? Indokold is! ................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Az igazság legtöbbször középen van. Akkor mi az elbeszélő költemény üzenete, amely Toldinak és a királynak is „igazat ad”? ...................................................................................................................................................... Végig a művön: Realista részletek (Idézz! Pl. Két öreg markán a nedvet eldörzsölte.) ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Írj ki minél több olyan szót, amelyet ma már nem használunk! (Pl. lóhátas, kurta pej) ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Ha van még kedved, írd le, hogy mi tetszett olvasás közben, és mi nem? ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Idézetek, amelyek megtetszettek (Nem muszáj, csak, ha akarod.) ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................

46

3. 4. KATONA JÓZSEF: BÁNK BÁN Előversengés Milyen eseményeket vetít előre az előversengés?____________________________________ ___________________________________________________________________________ Biberach szavai Ottót milyen jellemnek sejtetik? ____________________________________ ___________________________________________________________________________ Első szakasz Milyennek mutatja be az író Bánk bánt az első szakasz elején? Idézz szószerkezeteket! ___________________________________________________________________________ Bánknak melyik két sora utal az ország helyzetére? ___________________________________________________________________________ Mitől ébred fel először Bánk bán féltékenysége? ___________________________________________________________________________ Mikor Melinda visszautasítja Ottót, milyen szavaira emlékszik vissza? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Mi lett Ottó csábításának eredménye ebben a jelenetben? _____________________________ Lebeszéli a királyné Ottót Melinda meghódításáról? _________________________________ ___________________________________________________________________________ Melyik az a mondat, amelyben megjelenik a kétszínűség, amikor öccsét korholja? ___________________________________________________________________________ Mire szolgálnak Biberach által adott porok? ___________________________________________________________________________ Bánk monologjában melyik az a mondat, amelyben dilemmája tükröződik, hogy választania kellene a magánélete és a királyság érdeke között? ___________________________________________________________________________ Végül úgy határoz, hogy mindkét követelménynek meg fog felelni. Idézd a szavakat, amelyek ezt igazolják! ________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Második szakasz Bánk találkozik az összeesküvőkkel (a „békételenekkel”). Petur panaszkodik a királynéra. Melyek a legfőbb vádjai ellene? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Bánk miért akarja vasra veretni Peturt? ___________________________________________________________________________ Minek nevezzük azt a cselekedetet, amikor egy alattvaló királya ellen fordul? Milyen hírt hoz Biberach Bánk bánnak ___________________________________________________________________________ Harmadik szakasz Miért kéri Melinda Bánkot, hogy ölje meg őt? Melyik négy sor jellemzi leginkább Bánk lelkiállapotát? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Melindának melyik mondata okozza Bánk tévedését a királynéval kapcsolatban? ___________________________________________________________________________ Sorold fel Tiborc panaszának legalább három elemét! ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________

47

Negyedik szakasz Mit mond magáról Melinda a palotából való indulása előtt? ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Mit mond a királynéról, minek nevezi őt? _________________________________________ Miért maradt Bánk a királynénál?________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Miért ránt tőrt Gertrudis Bánkra? ________________________________________________ Melyik mondat igazolja, hogy Bánk tette után sem nyugodott meg______________________ ___________________________________________________________________________ Milyen okok vezették Bánkot a királyné megöléséig? 1. ______________________________ 2.___________________________________ 3._____________________________________ (Peturt megölik, mert azt hiszik, ő gyilkolta meg a királynét, Bánk vidéki házát Ottó martalócai felgyújtják, Melindát halva hozzák, Biberach elmondta, hogy Melindának és Gertrudisnak porokat adtak) Ötödik szakasz Bánk bán Gertrudis megölésével polgárháborútól mentette meg az országot. Mégis miért omlik össze? ________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ II. Endre király megbocsát Bánknak. Mivel indokolja? Idézd! ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________

48

4. KOMPLEX ELEMZÉSI VÁZLATOK

4. 1. PETŐFI SÁNDOR: A XIX. SZÁZAD KÖLTŐI A költő politikai – népies hitvallása Keletkezési körülmények, versen kívüli adatok: 1847 - a forr. előtti hangulat, személyes sors Tartalom (Miről szól?) - szerkezet

Költői képek (has.,megsz.,met.,szimb., alleg.)

Stílusalakzatok (felk., költ.k., párh., ell.) – más stílusjegyek: szóhaszn., mondatszerk. stb.

Versforma, rímek, ritmus

1-2-3 vsz.:A költő

hivatása: a közösség,

a népe szolgálata 1. vsz. A költő hivatást teljesít: mások érzéseit, törekvéseit képviseli Magas érzelmi hőfok 2. vsz. A nép sorsát a zsidókéval azonosítja. A költő = népvezér 3. vsz. A népet kell szolgálnia a költőnek fáradhatatlanul Ez a népiesség politikai célkitűzése.

Szent fa = hiányos met. Lant = met. = jelk. Húrok = hiányos met. Kifejtett hasonlat (visszautalás):”…” Teljes met.: költő=lángoszlop Kánaán: a jövő jelképe(…) A metaforák jelképpé válnak: tűz-víz, zászló, árnyék: allegorizáló képalkotás

Költői felkiáltások sorozata („..”) Választékos, ódai szóhasználat: húrok pengetése, szent fa Jelszószerű felkiáltások(…),romantikus, választékos szófűzések: lángoszlop, isten rendelé. Romantikusan erős érzelmi töltés: átok Ellentét: küzd - pihen

4-5.vsz.:Társadalmi

politikai hitvallás: a

költő célja a

küzdelem

mindaddig, míg

mindenki jólétét el

nem érjük. 4. vsz. A jólét ideje még messze van – erős érzelmi töltés 5. vsz. A francia forradalom eszméi: egyenlőség, testvériség, szabadság. A 48-as eszmék is. Utópisztikus sorok

Népies-hétköznapi szóhasználat: izzad, szemtelen hazugság,stb. Metaforák: bőség kosara, a jog asztala Szimbólum: szellem napvilága, Kánaán

Felkiáltás: Hazugság! Ismétlés Erős érzelem: felháborodás. Körmondatok: (…)

6. Jellegzetes

reformkori eszme: az

élet célja a küzdelem (v.ö. Madách, Vörösmarty): „folyvást küszködni kell”

Hétköznapi megszemélyesítés: élet fizet Jelkép: virágkötél, selyempárna (alleg. képalk.)

Engedmény az almanahszerű, modoros sírromantikának: halál, lágy csók, föld mélye, virágkötél, stb. Felszólító mondat: (…)

A verselés eltávolodott a népies paraszti formáktól. A romantika eszményeit követi: bonyolult hangsúlyos forma: ritmusképlet: 3 / 3 / 3 3 / 3 / 2 Rímképlete is szabadabb és bonyolultabba népinél: x a x a x b x b A rímek túlnyomórészt asszonáncok: pengetésihez – vesz, örömed – félretedd, Elmarad – alatt, de teljes rímek is akadnak: vízen át – zászlaját, rendelé – felé A rímek a népies spontaneitást tükrözik.

49

4. 2. ADY ENDRE: A MAGYAR UGARON Keletkezési körülmények: 1906 ; a kor: szemben az epigonizmussal; feud. polg. fejl. ; üldöztetés; elhelyezés az életműben

Tartalom Képanyag, stíluseszközök

Stílusalakzatok, érzelmek

Szóhasználat, verselés, stb.

Elvadult tájon gázolok: Ős, buja földön dudva, muhar. Ezt a vad mezőt ismerem, Ez a magyar Ugar.

A költő úgy érzi, a magyar viszonyok elmaradottak, a lehetőségek kihasználatlanok. Az én aktív

Látomásos képalkotás. A táj nem valóságos. Szimbolista ábrázolásmód Ugar: 1.metonímia 2.jelkép

Ragaszkodás (ős, ismerem) Idegenkedő, ostorozó bírálat(elvadult, vad)

Ellentétes töltésű szavak: Ős, buja vad, dudva

Lehajlok a szent humuszig: E szűzi földön valami rág. Hej, égig nyúló giz-gazok, Hát nincsen itt virág?

A lírai én értékeket keres. A pozitív dolgokat a negatív tényezők elfojtják, pusztítják.

A rág igei metafora uralja ezt a szakaszt. Megszemélyesítés? Metafora? giz-gazok

Felháborodott, számonkérő költői kérdés, felkiáltás

Ellentétezés: szent humusz giz-gazok

Vad indák gyűrűznek körül, Míg a föld alvó lelkét lesem, Régmúlt virágok illata Bódít szerelmesen.

A költő megváltoztatja az Alany személyét: E/1. Az én passzív, az ellenséges környezet lett aktív.

Tovább tart a vízió, az allegorikus képalkotás (v.ö. romantika) A romantikának és szimbolizmusnak ez közös sajátossága

A múlthoz való viszonyulás kettős jellegű: bódít szerelmesen

A jó: alvó lélek; lesem A rossz: gyűrűznek körül Érdekes megvizsgálni, hogy az igék milyen alanyhoz tartoznak (Ki az értékőrző?)

Csönd van. A dudva, a muhar, A gaz lehúz, altat, befed, S egy kacagó szél suhan el A nagy Ugar felett. 1906

A költőt körülvevő műveletlen környezet ellenségessé válik. Már-már pusztít.

Az egész vers egy láto- másos tájat örökít meg. A szél tipikusan szimbolista jelkép. Többértelmű, homályos, szubjektív értelmezésekre ad lehetőséget.

Az érzelmi töltés nem egyértelmű.

A jó oldalon semmi sem maradt. A rossz: lehúz, altat, befed A befejezés azt sugallja, hogy Időlegesen a rossz (a gaz) győzött.

50

4. 3. ADY ENDRE: HARC A NAGYÚRRAL A hiányérzet versei (Ide tartozik még a Kocsi-út az éjszakában)

A vers epikus jellegű, mert____________________________________________,ezért

műfajilag egy epikus verses műfajhoz hasonlít. Ennek a neve:___________________ Költői képek és

megnevezésük A szóképek értelmezése (Nem

leírásra, csak megértésre való.) Megöl a disznófejű Nagyúr, Éreztem, megöl, ha hagyom, Vigyorgott rám és ült meredten: Az aranyon ült, az aranyon, Éreztem, megöl, ha hagyom.

disznófejű Nagyúr aranyon Az arany itt metonímia. (=érintkezésen alapuló névátvitel) Magyarázd meg!

Olvasmányaid – látott filmek alapján milyen érzelmek uralják a „disznófejűt”? Disznóformájú szobrocskát láttál valaha? Mire szolgált? _____________________Az aranyról mi jut eszedbe, mert akkor annak a jelképe (3.vsz.):_______________

Sertés testét, az undokot, én Simogattam. Ő remegett. „Nézd meg, ki vagyok” (súgtam neki) S meglékeltem a fejemet, Agyamba nézett s nevetett.

Sertés testét Ilyen „jelenetet” hol láthatunk manapság? Akkor milyen versről van szó?

Miért simogatjuk, amit utálunk?________________________________________ Mit láthatott a fejében, hogy nevetésre fakadt? (A 3. szakasz talán útba igazít) __________________________________________________________________

(Vad vágyak vad kalandorának Tart talán?) S térdre hulltam ott. A zúgó Élet partján voltunk, Ketten voltunk, alkonyodott: „Add az aranyod, aranyod.”

Milyen költői képek? Élet partján Aranyod = ___________________

A térdre hullás milyen magatartásra, érzelemre utal?_________________________ Az Élet partja után mi következik?__________________ Az arany mire használható itt? Akkor az arany az____________ ________________-nek a jelképe.

„Engem egy pillanat megölhet, Nekem már várni nem szabad, Engem szólítnak útra, kéjre Titokzatos hívó szavak,

„Engem…”

A vers kinek szól általában?_____________________. Tehát az én nemcsak a költőre vonatkozik, hanem általános _________________ tartalma van. Vagyis mindannyiunkat „____________________________”

51

Nekem már várni nem szabad.”

hívnak a nagybetűs ______________ megélésére.

„A te szivedet serte védi, Az én belsőm fekély, galád. Az én szivem mégis az áldott: Az Élet marta fel, a Vágy. Arany kell. Mennem kell tovább.”

Serte = _________________ Az érzéketlenség sz…………………

Az Élet, a Vágy, az Arany homoním = azonos jelentésű jelképek. Mindhárom a teljes élet megélését jelenti, Ady kedvelt motívuma ez.

„Az én jachtomra vár a tenger, Ezer sátor vár énreám, Idegen nap, idegen balzsam, Idegen mámor, új leány, Mind énreám vár, énreám.”

Az én jachtomra vár a tenger, a jacht, a tenger jellegzetes Ady – jelképek. (v.ö. Új vizeken járok; Rimbaud: A részeg hajó)

Írd le, hogy mit jelent a költő számára a tenger – szimbólum? __________________________________________________________________

„Az egész élet bennem zihál, Minden, mi új, felém üget, Szent zűrzavar az én sok álmom, Neked minden álmod süket, Hasítsd ki hát aranyszügyed.”

Szent zűrzavar (értékek ellentéte)

Mit jelentenek a szavak? szent ________________________________________ zűrzavar______________________________________ Ady számára a szent zűrzavar mit jelen?_________________________________

Már ránk szakadt a bús, vak este. Én nyöszörögtem. A habok Az üzenetet egyre hozták: Várunk. Van-e már aranyod? Zúgtak a habok, a habok.

Az epikusnak ható vers kezd a tetőponthoz jutni, mert a lírai – epikus hős nem tudta elérni az Élet __________________. Ki vagy mi üzen a habokkal? __________________. Vagyis az arany nélkül nem lehetséges _______________________________________

És összecsaptunk. Rengett a part, Husába vájtam kezemet, Téptem, cibáltam. Mindhiába. Aranya csörgött. Nevetett.

A képről – és az egész versről – elmondhatjuk, hogy a mitológiában és a mesevilágban gyökerezik. De ugyanígy a j…………. felé is

Ez a „tetőpont” Ki nem mehet? Hova? __________________________________________________________________

52

Nem mehetek, nem mehetek.

mutat.

Ezer este múlt ezer estre, A vérem hull, hull, egyre hull, Messziről hívnak, szólongatnak És mi csak csatázunk vadul: Én s a disznófejű Nagyúr.

A vers – és a mitikus történet – befejezése egyszerre pesszimista és optimista. Pesszimista, mert _____________________________________________________ . Optimista, mert _____________________________________, tehát van még remény.

Az arany motívumának eredete:

Az ismert ókori legenda szerint Midász makedón király azt kérte az istenektől, hogy bármi, amit megérint arannyá váljon. Kapzsisága azonban hamar visszaütött, hiszen érintésére nem csak a kövek, hanem az ételek is arannyá változtak. Midász királyra így az éhezés várt.

53

4. 4. JUHÁSZ GYULA: TÁPAI LAGZI 1923 Egyik méltatója (Vargha Kálmán) „az elérhetetlen nosztalgiák és a kiapadhatatlan szomorúságok legtisztább hangú költőjének” nevezte. Egyéni sorsa összeforrott lírai témavilágával. Ezek a megállapítások erre a versére is jellemzők: valami megfoghatatlan szomorúság és veszélyérzet uralkodik a versben, amely a végén Halál emlegetésével nyer határozott irányt: a költemény lírai üzenete az, hogy ez az élet pusztuláshoz vezet. A lagzi csak ürügy, hogy a költő szomorú gondolatainak utat nyisson. Tartalom Költői képek Formai jegyek Brummog a bőgő, jaj, be furcsa hang, Beléjekondul a repedt harang, Kutyák vonítanak a holdra fel, A túlsó parton varjúraj felel.

A lagzi negatív hanghatásai szorongó, babonás hangulatot keltenek. A szakaszban a hanghatások uralkodnak.

Szimbolista tájleírás: a brummogó bőgő, a varjúraj, a repedt harang valami rejtett bánatot hordoz, homályos, babonás képzettársításokra ad lehetőséget. Brummog a bőgő: megszemélyesítésnek is tekinthető.

Brummog a bőgő, asszony lett a lány, Az élet itt nem móka s nem talány, A bort megisszák, asszonyt megverik És izzadnak reggeltől estelig.

Az élet általában vigasztalan, a női sors külön is reménytelen és megalázott.

Realista igényű életkép a népi életről, az asszonyok kiszolgáltatottságáról.

De télen, télen a világ megáll És végtelen nagy esték csöndje vár, Az ember medve, alszik és morog. Benn emberek és künn komondorok

A téli esték a béke és idill helyett a ösztönéletre és a kinti ellenséges világra irányítják a figyelmet.

Az ember medve: az egyetlen metafora a versben. A jelentése befolyásolja a komondorok szó jelentését is. Ez a szó jelképes értelemmel telítődik.

Brummog a bőgő, elhervad a hold, Fenékig issza a vőfély a bort,

Felerősödik az eddigi komorság. Ez a népi- paraszti élet kilátástalan. A lagzi

Egyetemes jelkép a hold és a Halál. Általános érvényűségük által a

A témához illően sok a népi életből vett szó, kifejezés, szólás: beléje kondul, reggeltől estelig, vőfély. A „brummog a bőgő” sejtelmes negatív hangulatot árasztó szószerkezet keretbe foglalja a verset. Jellemző a versre a zeneiség. Ezt szolgálják: * jól hangzó páros rímek:hang- harang, morog- komondorok * alliterációk: brummog a bőgő * belső rím: Halál kaszál * a sok rés- és folyékonyhang: j, l, r A zeneiség szépsége ellentétben van a tartalom vigasztalanságával. Ez felerősíti a vers esztétikai értékét.

54

Már szürkül lassan a ködös határ, És a határban a Halál kaszál…

nem derűt, hanem végzetszerűséget hordoz

vers mondanivalója is kiszélesedik.

A vers hangulata a költő pesszimista, szomorú lelkiállapotokra hajlamos személyiségét

tükrözi. Talán csak ő látja ezt a lagzit ilyen kilátástalannak. Úgy érezzük, hogy a költő kívülről figyeli a népi életnek ezt a mozzanatát. Általánosítást figyelhetünk meg. Már nemcsak a „tápai lagziról” van szó, hanem magáról a az életről, amelynek szükségszerűen halál a vége. A költemény Juhász Gyula humanizmusát képviseli. Az egyszerű nép sorsával való együttérzést tükrözi.

55

4. 5. ILLYÉS GYULA: KOSZORÚ Szerkezet -

gondolatok

Költői képek Stílus - szóhasználat

Fölmagasodni nem bírhatsz. De lobogsz még, szél-kaszabolta magyar nyelv, lángjaidat kígyóként a talaj szintjén iramítva - sziszegvén néha a kíntól, többször a béna dühtől, megalázott. Elhagytak szellemeid.

Újra a fű közt, a gazban, az aljban. Mint évszázadokon át a behúzott vállú parasztok közt. A ne szólj szám, nem fáj fejem aggjai közt. A nádkúpban remegő lányok közt, mialatt átrobogott a tatár. A szíjra fűzött gyerekek közt, amidőn csak néma ajak-mozgás mímelte a szót, mert hangot sem tűr a török, mert arcba csap ostor -: most mutatod meg, most igazán - nekem is, mire vagy jó, most a pedigréd: a címered, hajszálgyökerednek kőharapó erejét.

Összemosolygás nyelve; a titkon össze-világló könnyek nyelve; a hűség nyelve; a föl nem adott hit tolvaj-nyelve; remény laissez-passer-ja; szabadság

I. szerk egys.:

Ténymegállapító rész: A magyar nyelv meg van alázva, „elhagytak szellemeid”.

II. szerk egys.:

A hányatott történelem filmpergés-szerű felvillantása( ___)

III. szerk egys.: Azoknak a felsorolása, akiknek az ajkán a nyelv

Metaforikus, képes beszéd. A magyar nyelv = élő valóság: „iramítva”, „sziszegvén” Megszólítja a nyelvet a költő: „bírhatsz”, „lobogsz még”…stb. Szabadvers Ez a rész közvetlen, dísztelen, költői képek nélküli. Csupán a végén találunk metaforákat: címered, hajszálgyökered, kőharapó. Ezek a képek a nyelv megtartó erejére utalnak.

Emelkedett – választékos stílus, feszültséggel telített szóhasználat: a költői indulathoz idomul: _____ Választékos-irodalmi szóhasználat (nádkúpban remegő, amidőn, néma ajak-mozgás, stb.) vegyül a nyers, dinamikus szóhasználattal(arcba csap az ostor, szíjra fűzött gyerekek) A stílus továbbra is kettős jellegű: egyszerre emelkedett – választékos – ódai, de ugyanakkor nyers, indulatos is:

56

(percnyi szabadság, kortynyi szabadság, foglár háta mögötti szabadság) nyelve; tanár-kigunyolta diák, szerzsán-legyalázta baka, összeszidott panaszos, hivatalnokok-unta mamácska nyelve; csomaghordók, alkalmi favágók, mert gyárba se jó, szakmára sem alkalmas (mert nyelv-vizsgát se megállt) proli nyelve; az ifjú főnök előtt habogó veterán nyelve; a rendőrőrsön azonnal fölpofozott gyanúsított mélyebbről fakadó tanúság- tétele, mint Lutheré; kassai zúgárus, bukaresti cselédlány, bejruti prostituált szüle-hívó nyelve; köpések- mosta, dühpírja-törölte orcájú fiaid közül egy, íme: szólni tudó más nyelveken is, hű európaiként mondandói miatt figyelemre, bólintásra becsült más népek előtt is: nem léphet föl oly ünnepi polcra, nem kaphat koszorút oly ragyogót, amelyet, szaporán lesietve ne hozzád vinne, ne lábad elé tenne, mosollyal bírva mosolyra vonagló ajkad, fölnevelő édesanyám.

mindig tovább tudott élni. A költő a magyar történelem viszontagságait emlegeti, mikor – ahol a magyar nyelv használata tilos volt: német-osztrák idők; Trianon utáni helyzet a határokon túl. IV. szerk egys. Hódolat a magyar nyelv előtt, amely a népet, nemzetet is megőrizte a legnehezebb időkben. Ódai befejezés. A költő azonosítja magát a felsorakoztatott emberekkel, a magyar nyelvet őrzőkkel: „dühpírja-törölte orcájú fiaid közül egy” ódai- himnikus befejezés

A koszorú az egész vers legfontosabb szava, a dicsőségnek, győzelemnek a jelképe. Azt sugallja a versben, hogy a magyar nyelv győzelmes.

A vers műfaja: óda. Erre utalnak az emelkedett, ünnepélyes sorok. Ez főleg erre az utolsó részre jellemző: „mélyebbről fakadó tanúság”, „fölnevelő édesanyám”. Ebben a szófűzésben a népies fogalmazás mellett a népies felfogás is benne van: a nemzetet, a népet, a nyelvet maga a nép (főleg a parasztság) őrzi meg.

57

ÖSSZEGZÉS Az összeállítás több éves tapasztalat terméke. A komplex vázlatokat már másfél évtizede használom. Igaz egyre egyszerűsödik a szöveg, eltolódtak az arányok a hermeneutikai elemzéstől az értelmezés, szövegértés felé.

Az utóbbi években, főleg az olvasóteszteknek és a szövegértésen alapuló értelmezésnek veszem hasznát. Ez a tanulók szövegértési kompetenciáit mérhető módon fejlesztette. Meg kell állapítanom azonban, hogy elsősorban a keveset olvasó osztályokban, a közepes és jó érdemjegyű tanulók esetében érdemes alkalmazni. Azoknak a tanulóknak az esetében, akik emelt szintű érettségire készülnek, az ehhez hasonló segédletek alkalmazása nem felel meg, tudniillik ők mindezt önállóan – otthoni munkával dolgozzák fel. Azokkal a jártasságokkal, kompetenciákkal, amelyek kialakítását ezekkel a segédanyagokkal célul tűztük ki, az említett tanulócsoportok feltételezhetően már rendelkeznek. A tehetséggondozást többnyire más módszerekkel és tanulásszervezési eljárásokkal oldjuk meg.

Az egyes anyagrészek feldolgozását megkönnyítő segédletek a módszerre is rávilágítanak. Segítségükkel újabb olvasóteszteket állíthatunk össze más anyagrészekhez is. Végül megállapítom, hogy a rövidített vagy teljes szövegekre alapozó szövegmagyarázat, az olvasóteszt, a komplex „lyukasztható” elemző vázlat, stb. csupán segítség a magyartanár számára. Mint minden taneszköz ez sem pótolhatja az elhívatott, pedagógiailag és módszertanilag (sőt: „infokommunikációilag”) felkészült tanári személyiséget.

58

BIBLIOGRÁFIA

1. Adamikné Jászó Anna: Az olvasó és a szöveg, Új Pedagógiai Szemle, 1996/3.

2. A szövegértés-szövegalkotás mint a kompetenciafejlesztés

eszköze Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív

Programja keretében, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával.

3. Barta János: A pálya végén, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1987

4. Cs. Gyimesi Éva: Találkozás az egyszerivel, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1978.

5. Durand, Gilbert: Les structures antropologiques de l’ immaginaire Kolozsvár, 1977

6. Gabnai Katalin: Drámajátékok. Bevezetés a drámapedagógiába. 2001 Helikon

7. Horváth Zsuzsanna:A szövegértés mint koherenciaképző a tanításban és a tanulásban

8. N. Császi Ildikó: Szövegértési gyakorlatok a 9–12. évfolyam számára

9. Nemeskürty István: A magyar irodalom története, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993

10. Sőtér István: Bánk bán tündéri láncai Kritika, 1971. május

11. Szerb Antal: A világirodalom története, Magvető Kiadó, Budapest, 1989

12. Szövegértés – szövegalkotási kompetenciaterület – koncepciók és programtervek –

Sulinova kutatás-fejlesztési és pedagógus-továbbképzési Kht.

13. Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

14. Tanulmányok a magyar impresszionista stílusról, Szerkesztette Szabó Zoltán,

Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1976