49024850-39621533-KOCKAZATERTEKELES

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

1

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS BECSLÉS

1. BEVEZETŐ

A hazai jogrendbe a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CII. törvény 10.§ -a 1998. január 1-ével iktatta be a kockázatértékelés követelményét az Mvt. 54. § /2/ bekezdésével a következők szerint:

A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel:

- az alkalmazott munkaeszközökre,- veszélyes anyagokra és készítményekre,- a munkavállalókat érő terhelésekre,- a munkahelyek kialakítására.

Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szinten végzett tevékenységébe.

2. A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZÜKSÉGESSÉGE

A létesítmény méretének változása, a résztvevő munkaeszközök, bekerülő és keletkező veszélyes anyagok és készítmények jelentős mennyisége és sokfélesége együtt jár a baleset, illetve az egészségkárosodás veszélyének növekedésével. Ezért különböző kockázatértékelési, becslési módszerek szükségesek a munkahelyek, munkafolyamatok biztonsági állapotának értékeléséhez a megelőző intézkedésekhez.

3. A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS ELEMEI

A kockázatértékelés folyamatát többféleképpen lehet szakaszokra osztani. Tartalmilag a legfontosabb elemek a következők:

3.1. A veszélyek azonosítása3.2. A veszélyeztetettek azonosítása3.3. A kockázatok minőségi, illetőleg mennyisége, egyedi értékelése3.4. A teendők meghatározása és a szükséges intézkedések megtétele3.5. Az eredményesség ellenőrzése és az értékelés rendszeres felülvizsgálat

2

3.6. A fentieket kiegészítő és végigkísérő feladat3.7. A kockázatértékelés és teendők, valamint a felülvizsgálat írásba foglalása

4. A KOCKÁZATOK CSÖKKENTÉSÉRE TETT INTÉZKEDÉSI JAVASLATOKNÁL AZ MVT. 54.§ /1/ BEKEZDÉSÉBEN FOGLALTAKAT KELL FIGYELEMBE VENNI, MELY SZERINT:

A munkáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket:

4.1. a veszélyek elkerülése;4.2. a nem elkerülhető veszélyek értékelése;4.3. a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése;4.4. az emberi tényező figyelembe vétele a munkahely kialakításánál a

munkaeszközök és a munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú vagy kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére a munkaidő beosztására;

4.5. a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazására, a veszélyek helyettesítése veszélytelennel, vagy kevésébe veszélyessel;

4.6. egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkavégzésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására;

4.7. kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest. A munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása. Alvállalkozás esetében a vállalkozó kötelessége munkavállalóinak biztosítani.

5. A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS KITERJED

5.1. A munkáltató szervezeti felépítésének, célkitűzéseinek, szabályozásoknak, tevékenységeknek és a folyamatoknak az értékelésére, az egyes területek feladatainak, hatásköröknek, a kapcsolódási pontoknak rögzítésére, az irányításba bevonandó területekre;

5.2. A gyenge pontok meghatározására a kockázatértékelés magában foglalja:- Az irányítási és szervezési rendszer áttekintését (koordináció),- A munka- technológiai folyamatok és berendezések vizsgálatát (alvállalkozói

feladatok is),- A munkahelyek, munkaeszközök állapotának vizsgálatát,

3

- A fentiek alapján a kockázat mértékének (munkabaleset, foglalkozási, megbetegedés, anyagi kár) lehetőségének feltárását (alvállalkozó bevonásával).

6. A VIZSGÁLAT MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE, JAVASLATTÉTEL A VESZÉLY CSÖKKENTÉSÉRE, MEGSZÜNTETÉSÉRE

A veszélyes esemény bekövetkezési valószínűségének csökkentése érdekében az alábbi elsőbbségi Intézkedési Terv kidolgozása szükséges:

6.1. nagy elsőbbségű6.2. közepes elsőbbségű6.3. alacsony elsőbbségű

Kiértékelés:

0-3 hibapont = a kockázat elhanyagolható

3-10 hibapont = elviselhető kockázat

10-15 hibapont = közepesen kockázat veszélyes

15-20 hibapont = nagy a kockázatveszély

20 hibaponttól = fokozottan kockázatveszélyes

7. A VIZSGÁLAT SORÁN ALKALMAZOTT TÖRVÉNYEK, ELŐÍRÁSOK, SZABVÁNYOK, SZAKIRODALOM

- a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és az azt módosító 2004. XI. törvény,

- 4/2002. (II.20.) SzCsm-EÜM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről,

- 14/2004. (I.9.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről,

- 3/2002. (II.8.) SzCsM-EÜM rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről,

- 11/2003. (X.29.) FMM rendelet az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról,

- 66/2005, (XII.22.) EÜM rendelete a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről,

- 2001. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról,

4

- 25/1998. (XII.27.) EÜM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről,

- 44/2000. (XII.27.) EÜM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól,

- 50/1999. (XI.3.) EÜM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről,

- 25/2000. (IX.30.) EÜM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról,

- 12/2001. (V.4.) KÖM-EÜM együttes rendelet a vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről,

- 18/2001. (IV.28.) EÜM rendelet a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről,

- MSZT 28810: 1998 Munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer,

- MSZ 2364 Létesítési Szabályzat erősáramú villamos berendezések számára. Általános követelmény.

- MSZ 1585. 2001 Erősáramú Üzemi Szabályzat,- MSZ 172-1:196 Érintésvédelmi Szabályzat,- MSZ EN 418:1993 Vészkikapcsoló berendezések működési szempontjai,- MSZ EN 60204-1:1995 Gépi berendezések biztonsága. Gépek villamos

szerkezetei. Általános előírás.- 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet. Az országos településrendezési és építési

követelményekről,- Lantos Géza: A munkahelyi kockázatértékelés elvei és gyakorlata,- A munkavédelmi törvény magyarázata,- 72/2003. (X.29.) GKM rendelet a Feszültség alatti munkavégzés biztonsági

szabályzatának kiadásáról.

A TEVÉKENYSÉG AZONOSÍTÁSA

A cég menevezése:

A cég telephelye:

Felelős vezető neve:

Felelős vezető beosztása:

A cég létszáma:

A cég fizikai dolgozói létszáma:

5

A cég nem fizikai dolgozói létszáma:

Legnagyobb műszaklétszám:

Legnagyobb fizikai műszaklétszám:

Vizsgált területek/üzemek:

- telephely,- iroda,- karbantartás,- közlekedés,- építőipari kivitelezési helyek (koordináció),- elektromos távvezetékek karbantartásához, javításához kapcsolódó helyek,- anyagmozgatás (kézi, gépi)

Gyártmányok, termékek, szolgáltatás megnevezése:

- építőipari fővállalkozás,- egyéb tevékenységek meghatározása.

Munkaeszközök felsorolása:

- számítógépek,- kézben tartható elektromos kisgépek (flex, fúrógép, stb.),- egyéb gépi berendezések.

Munkakörök felsorolása:

- ……….- ……….- ……….- ……….

Felhasznált veszélyes anyagok:

Biztonsági Adatlapok alapján

6

Munkabalesetek vizsgálata:

A baleset kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenység a szakterület vezető(i)nek a feladata. A fentiek alapján a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések bekövetkezésének becslése kerül meghatározásra. A kockázat elemzés adatlapjainál a nem kívánt szövegrészt törölni kell.

A kockázat elemzéshez szükséges adatokat szolgáltatta:

Név:

Beosztás:

7

I. A VESZÉLYEK AZONOSÍTÁSA

I. DOKUMENTÁCIÓ VIZSGÁLATA Értékelés1.

1.1

1.2

1.3

1.42.

2.1

2.2

2.3

2.4

Szervezet és hatáskörökA szervezeti és működési szabályzat tartalmazza-e a biztonsági

- feladatokat- hatásköröket?

A biztonsággal összefüggő részletes kötelezettségek és hatáskörök meghatározottak-e:

- Munkavédelmi szabályzatban- Tűzvédelmi szabályzatban- Munkaköri leírásban?

A biztonsági feladatokkal meg van-e bízva önálló szervezet, vagy külsős megbízottal biztosítják.A helyettesítésről gondoskodtak-e?

Tervezés, beruházás, koordinációA tervezés folyamatában meghatározták-e:

- a műszaki célokat,- a folyamat fázisait,- a szükséges ellenőrzéseket,- a biztonsági követelményeket,- az üzembe helyezés és karbantartás követelményeit.

Meghatározott-e:- az ütemtervkészítés,- az ellenőrzés a beruházási folyamatban,- az ellenőrzések eredményeinek jóváhagyása,- a munkafolyamatok módosításainak jóváhagyása,- az üzembe helyezést megelőző munkaterület átadás,

átvételi jegyzőkönyve.Megfelelő módszereket alkalmaznak-e a rajzok és egyéb dokumentációk nyilvántartására:

- az eredeti példányok elhelyezésére,- a hatálytalan példányok megsemmisítésére.

Tartanak-e terv-zsűrit:- tervezéskor,- módosításkor.

(Beruházói és vállalkozói hatáskör szint)

11

132

11

11

01

8

2.5

3.3.13.23.33.4

3.5

4.4.1

4.2

4.3

4.54.6

Végeznek-e műszaki ellenőrzést kivitelezés során? (Alvállalkozói szinten is)

Munkafolyamatok szabályozásaTechnológiai utasítás(ok):Műveleti utasítás(ok): Belső technológiai utasításGépkezelési utasítás(ok): rendelkezésre állKarbantartási utasítás(ok):

- Gépkezelői utasításban szerepelnek- Éves karbantartási terv is tartalmazza

(Koordináció fő és alvállalkozói szerződés alapján.)Mentési terv tartalmazza-e:

- a veszélyhelyzetek lokalizációját (alapvetően a tervező határozza meg, melyet a kivitelezővel egyeztet):

a riasztást, a kitelepítést, a védő és mentőakciókat, az egészségügyi ellátást (szerződésben

kell rögzíteni (beruházó, kivitelező, alvállalkozó))

- az üzem és üzemen kívüli személyek részletes feladatait- a szervezési szabályokat, feladatokat (hatásköröket) a

vészhelyzet levezetésére- az események ellenőrzésére teendő akció leírását- az eszközök és források leírását- a riasztás és információk módját és útját- a személyzet képzését (elsősegélynyújtás).

Munkafolyamatok szabályainak tartalmaRendelkeznek-e minden berendezésre és műveletre olyan utasítással, amely a biztonsági előírásokat is magában foglalja?(vállalkozói szint)Az utasításokat megfelelő képzettséggel és tapasztalattal rendelkező személyek dolgozták-e ki? (központi MSZ, BSZ, egyedi szabályzatok)Az utasításokat ellenőrzik és jóváhagyják-e?Időszakosan felülvizsgálják-e az utasításokat? (alvállalkozói feladat)Az utasításokról vezetnek-e nyilvántartást?Az utasítások aktualizálását ellenőrzik-e?

1

100

1

1111

11

1111

1

1

11

31

9

5.5.1

5.2

5.3

5.4

5.5

6.6.1

6.2

ÜzemeltetésAz utasítások tartalmazzák-e a biztonsági követelményeket:

- Az anyagok veszélyeire Kezelésre Tárolásra Szállításra

- Hulladékellenőrzésére, kezelésére- Baleset megelőzése érdekében követendő eljárásra- Az üzem (művelet, berendezés) indítására

Az indítás előtti ellenőrzésre Az indítási műveletek sorrendjére

- Az üzemeltetésre (paraméterek ellenőrzése)- A várható üzemzavarokra és elhárításukra- A leállítás sorrendjére

Normálleállítás Üzemzavari (vész) leállás

- A kezelő által végzendő karbantartási, gépápolási műveletekre

- A veszélyes anyagok elszámolására, ellenőrzésére- Elsősegélynyújtásra (fővállalkozói és alvállalkozói szint)

Az utasítások tartalmazzák-e a biztonság szempontjából kritikus feladatokat és intézkedéseket:

- A munkavállalók képesítése, munkavédelmi oktatása- Az egyéni védőeszközökre (alvállalkozói feladat)- A speciális eszközökre (alvállalkozói feladat)- A speciális üzemeltetési feltételekre (generál kivitelező

és az alvállalkozó feladata)- A művelet biztonsági határaira (hőfok, nyomás, stb.)- A mérésekre, vizsgálatokra, ellenőrzésekre- Műszaki átadásra- Havaria gyakorlatok

Szabályozott-e a rendellenességek, működési hibák jelentése, kivizsgálása, regisztrálása? (alvállalkozói, fővállalkozói szinten)Katasztrófa (üzemzavar) esetére vannak-e szabályok a munkafolyamat leállítására? (a tervező határozza meg egyeztetve a fő- és alvállalkozóval)A katasztrófa levezénylésére jogosult szervezet ilyen irányú alkalmasságát megvizsgálták-e? (beruházói feladat)

Egyéb kötelező vizsgálatokVillamos érintésvédelmi (generálkivitelezői és alvállalkozói kötelezettség)Villamos szabványossági (generálkivitelezői és alvállalkozói kötelezettség)

11111111111111111

1111111111

1

1

111

10

6.36.46.56.6

Villámvédelmi (generálkivitelezői és alvállalkozói kötelezettség)BerendezésekTárolótartályokCsővezetékek

Értékelés: 0=nem vonatkozik, 1=megfelelt, 2=még elfogadható, 3=nem felelt megI. DOKUMENTÁCIÓ VIZSGÁLATA

A vizsgálat során hiányosságot nem találtam, találtam.

II. IRÁNYÍTÁS ÉS SZERVEZET Értékelés1.

1.1

1.2

1.3

1.4

1.5

KarbantartásAz oktatás keretében tudatosítják-e a saját felelősséget a veszélyes munkák során? (fővállalkozó, alvállalkozó)A karbantartásra vonatkozó belső szabályozás jóváhagyási rendje meghatározott-e? (alvállalkozói szinten kell vizsgálni)A veszélyes munkafolyamatokhoz biztosítottak-e a megfelelő munkakörülmények és eszközök: (alvállalkozói szint)

- Villamos munkák Szigetelés Védőeszköz Szerszám (pl. Zipp)

- Az alkalmatlan szerszámok kizárása (ellenőrzés)- A különleges szerszámok biztosítása (pl. szikramentes)- A leeső tárgyak elleni védelem (sisak)- A zárt terekben (berendezésekben) végzett munkák

(igen/nem)- Feszültségmentesítés- Az emelő berendezés (annak megfelelő tanúsításai)- A vegyi anyagok alkalmazása során (BA - lapok)

Vannak-e a biztonság szempontjából lényeges, jellemző szerszámok, eszközök, ellenőrzésére alkalmazott eljárások:

- Kézi szerszámok- Villamos kézi szerszánok, gépek- Hegesztő berendezések (ív, gáz)- Hidraulikus szerszámok (pl. csőhajlító)

Van-e jelentési eljárás a karbantartás során talált rendellenességekre vagy hiányosságokra? (alvállalkozói szint)

1

1

1

111111111111

110

1

11

2.2.1

2.2

2.3

2.4

2.5

2.6

2.7

3.3.1

3.2

3.3

3.4

Ellenőrzés, felügyeletAz időszakos biztonsági felülvizsgálatok az előírt teljes körre kiterjed-e:

- villamos berendezések- villamos kéziszerszámok- biztonsági berendezések és eszközök- kazánok

Egyéb, a biztonság szempontjából lényeges berendezéseken, eszközökön végeznek-e időszakos biztonságos vizsgálatot:

- csővezetéken- műszereken, szabályozó berendezéseken- biztonsági szelepeken

A vizsgálatok és azok eredménye dokumentált-e? (Akkreditáltság birtokában lévők)Az időszakos biztonsági felülvizsgálatok és a megelőző karbantartás ütemterve összehangolt-e? (Alvállalkozói feladat)A munkafolyamatok vezetői ellenőrzése biztosított-e minden műszakban?Végeznek-e elemzést az ellenőrzések és vizsgálatok tapasztalatairól?Hasznosítják-e és visszacsatolják-e az ellenőrzések tapasztalatait?

Oktatás, képzésAz irányítói munkakörben dolgozók részére biztosítják-e a megfelelő biztonsági ismereteket:

- szervezett oktatás, képzés- szakirodalom, önképzés- tanácsadás keretében.

A vezetők meghatároznak-e oktatási követelményeket:- eseményt, balesetet követően- az ellenőrzések tapasztalatai alapján- módosítások, új eljárások, berendezések bevezetésekor- jogszabályi változások során- feladatelemzés eredményeként

Ellenőrzik-e a vezetők, hogy a biztonsági ismeretek az irányító személyek elsajátítják és alkalmazzák-e?Az irányító személyzet részére a biztosított ismeretanyag tartalmazza-e:

- a baleset, esemény kivizsgálási rendjét- az ellenőrzés tervezésének módszerét a biztonsági

1111

1113

1

1

1

3

1

11111111

1

11

12

3.5

3.6

3.73.8

irányítás ellenőrzés technikáját (tervező, generál kivitelező (megbízott, jogosult személy) feladat)

- foglalkozás-egészségügyi ismereteket- a műszaki ellenőrzést (biztonsági felülvizsgálatot)- a jogi biztonsági előírásokat- a veszteség és hulladék ellenőrzését

Rendelkezésre állnak-e megfelelő:- eszközök- oktatók, gyakorlatvezetők- idő és hely

Munkavállalók oktatása szabályozott és programozott-e? (Kivitelezői és alvállalkozói koordináció)Van-e rendszer a betanítás hatékonyság ellenőrzésére?Az oktatási tematikák átfogóak-e és rendszeresen korszerűsítik? (Generál kivitelező)

1111

1111

01

Értékelés: 0=nem vonatkozik, 1=megfelelt, 2=még elfogadható, 3=nem felelt meg

II. IRÁNYÍTÁS ÉS SZERVEZETAz irányításhoz kapcsolódó feltárások:A kivitelezés ügyvitelét vizsgálva megállapítást nyert, hogy jelenleg alkalmazott ISO minőségirányítási rendszerben és a munkavédelmi, a lent felsorolt pontokon kívül, teljesíti az elvárt munkabiztonsági jellegű szabályozási és ügyvitelhez kapcsolódó szintet.

II.3 A különböző nem biztonsági felülvizsgálat köteles berendezések, időszakos ellenőrzéséről és azok eredményeiről nem készült jegyzőkönyv.

II.8 A különböző munkabiztonsági jellegű ellenőrzési felülvizsgálatok eredményei, és ezek tapasztalatai nincsenek visszacsatolva a rendszerbe. (Alvállalkozói feladat is.)

13

III. MUNKAHELYEK VIZSGÁLATA Értékelés1.

1.1

1.2

2.2.1

2.2

2.32.4

2.52.6

2.7

2.82.93.

3.1

3.2

3.3

3.4

Stabilitás és szilárdság, villamos berendezésekA munkahely megfelel-e

- használatuk jellegének- a szilárdsági követelményeknek- az állékonysági követelményeknek

A munkahely villamos berendezései megfelelnek-e a tevékenység jellegének:

- érintésvédelem (szabványossági vizsgálatok)- meghibásodás esetén működő érintésvédelem- mechanikai sérülés elleni védelem (alvállalkozói szint)

Vészkijáratok és menekülő utakA vészkijárathoz vezető utak szabadok, biztonságos területre vezetnek?A vészkijáratok száma, mérete, elosztása megfelel-e az igénybevevők számának és a munkahely jellegének?A vészkijáratok kifelé nyílnak?A vészkijáratok menekülés irányába nyithatók, le nem zárhatók?A vészkijáratok megfelelően jelöltek?A vészkijáratok és menekülési útvonalak biztonsági illetve vészvilágítása megfelelő erősségű-e?A munkahelyeken elhelyezett tűzoltó felszerelések megfelelnek-e:

- az ott lévő anyagok fizikai, kémiai jellegének- az ott tartózkodók számának- a munkahely méretének

A tűzoltó készülékek könnyen hozzáférhetőek?A tűzoltó felszerelések és készülékek elhelyezése megfelelően jelölt-e?

Zárt munkahelyek szellőztetéseBiztosított-e a megfelelő mennyiségű friss levegő a munkahelyen

- figyelembe véve az ott történő munkavégzés- a munkavállalók fizikai megterhelését és a munkavégzők

számátA munkahelyiség hőmérséklete megfelelő-e az ott folyó tevékenység figyelembe vételével?Az ablakok és üvegfalak erős napsugárzás elleni védelme biztosított-e?Pihenő, egészségügyi, étkező stb. helyiségek hőmérséklete megfelelő-e?

111

331

11

20

00

11111

14

4.4.1

5.5.15.2

5.3

5.4

6.6.1

6.2

6.3

6.4

6.5

7.

7.2

7.3

7.4

A munkahelyek zaj elleni védelmeA munkahelyeken a zaj szintje a maradandó egészségkárosodás megelőzése érdekében a szabványban előírt értéknek megfelel-e?

Munkahelyek természetes, mesterséges megvilágításaA munkahely megfelelő természetes világítása biztosított-e?A munkahely világítása megfelel-e az ott folyó munkavégzésnek, a helyiség rendeltetésének?

- a névleges megvilágítás- a színhőmérséklet- a színvisszaadási fokozat- a káprázási fokozat- a sztroboszkópikus hatás elleni védelem követelményeinek

A mesterséges világító berendezések tisztíthatósága és karbantarthatósága veszélymentesen biztosított-e?Veszélyes tevékenység esetén a biztonsági világítás áram kimaradás esetére biztosított-e?A vészvilágítás a mesterséges világítás kimaradása esetén elegendő-e a munkahelyek biztonságos elhagyásához?

Helyiségek padlózata, falai, mennyezete, tetőzeteA helyiség padlózatán nincsenek kiemelkedések, mélyedések, veszélyes lejtések?A helyiség padlózata megfelelően, szilárd és rögzített, csúszás mentes?A helyiség padlózata, falai figyelembe véve az ott folyó tevékenységeket, megfelelően tisztítható-e?A helyiség megfelelően szigetelt-e, figyelembe véve az ott folyó tevékenységeket?Az átlátszó üvegből készült falak el vannak-e látva jelzéssel a közlekedési útvonalak és munkahelyek közelében?

Munkahelyek természetes, mesterséges megvilágításaAz ablakoknál és tetőablakoknál megfelelően biztosított-e

- a nyithatóság, zárhatóság- a beállíthatóság és nyitott állapotban rögzíthetőség- nyitott állapotban jelent-e veszélyt

Az ablakok és tetőablakok veszélymentes tisztíthatósága biztosított-e?Az ajtók és kapuk elhelyezése, száma, mérete és anyaga megfelelő-e az ott folyó tevékenység és létszám figyelembevételével?A bukó ablakok lezuhanás ellen védettek-e?

1

1

111111

1

1

15

7.5

8.8.1

8.2

8.3

8.4

8.5

8.6

A vészkijárati ajtók belűről a munkaidő alatt bármikor nyithatóak-e?A szállítás és gyalogos forgalom számára elegendő helyet biztosítanak-e?

A munkahelyek méreteA létesítmény:

- alapterülete- belmagassága- légtere elegendő-e, figyelembe véve a munkavégzéshez

szükséges létszámot, valamin az ott folyó tevékenységeket?A munkavégzés helyén megfelelő szabad hely áll-e rendelkezésre a munkavállaló részére?Amennyiben szükséges megfelelő pihenő helyiség rendelkezésre áll-e a munkavállalók részére?A munkahelyen vagy annak közelében biztosított-e a megfelelő elsősegélyhely?Az elsősegélyhely el van-e látva megfelelő felszereléssel? (generálkivitelezői feladat)Az elsősegélyhelyet megfelelően jelölik-e?

1

111

1


III: MUNKAHELYEK VIZSGÁLATAA munkahelyek iroda vizsgálata során a következő hiányosságokat tapasztaltam:1.2 Az érintésvédelmi vizsgálatok nincsenek meg2.3 A vészkijáratok megfelelnek vagy nem2.5 A vészkijáratok nincsenek megfelelően jelölve (generál kivitelezői feladat)8.9 Az elsősegélyhely nincs megfelelően jelölve

V. KÉPERNYŐ ELŐTTI MUNKAVÉGZÉS Értékelés1.

1.1

1.2

1.3

1.4

Szerkezeti kialakításVizsgálják-e:

- folyamatosan a képernyős munkahelyeken a látásromlást előidéző tényezőket,

- a mentális megterhelés és a fizikai állapotromlást előidéző tényezőket? (foglalkozás egészség ügyi feladat)

Tartanak-e óránként legalább 10 perces szünete a képernyő előtt munkát végző munkavállalók?Túllépi-e a napi hat órát, illetve a munkaidő 75%-át a képernyő előtti munkavégzés teljes időtartama?Elküldik-e a munkavállalót szem- és látásvizsgálatra a képernyős

16

1.5

1.6

1.7

2.2.12.22.32.42.52.62.7

3.3.13.23.3

3.43.5

3.64.

4.1

4.24.34.45.

5.15.25.35.45.5

6.6.1

munkakörben történő foglalkoztatás előtt, ezt követően kétévente, illetve látási panasz esetén?Ellenőrzik-e azt, hogy a szem- és látásvizsgálatra kirendelt munkavállalók részt vesznek-e a vizsgálaton?Ellátja-e a munkáltató a munkavállalót a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éleslátást biztosító szemüveggel?Biztosítja-e a munkáltató a munkavállalók és munkavédelmi képviselő részére a tájékoztatást, az oktatást és a konzulációt a képernyős munkahelyek kialakítása előtt, fenntartása és korszerűsítése során?

KépernyőJól láthatóak, azonosíthatóak-e a képernyőn megjelenő jelek?Stabil-e, villódzásmentes-e a képernyőn megjelenő kép?Könnyen állítható-e a kontraszt a jelek és a háttér között?Könnyen állítható-e a képernyő fényessége?Elfordítható-e dönthető-e a képernyő?Van-e külön monitorpolc, állítható asztal?Mentes-e a képernyő a látást zavaró tükröződéstől, fényvisszaverődéstől?

BillentyűzetDönthető-e a billentyűzet?Különálló-e a billentyűzet a monitortól?Van-e elég hely a billentyűzet előtt kéz és a csukló megtámasztásához?Fénytelen felületű-e a billentyűzet?Jól megkülönböztethetőek-e a billentyűzeten feltüntetett jelek egymástól?Jól olvashatóak-e a billentyűzeten feltüntetett jelek?

MunkaasztalElegendő nagy-e a munkaasztal (munkafelület) a monitor, a billentyűzet, az iratok és csatlakozó elemek elhelyezéséhez?Matt felületű-e a munkaasztal? (munkafelület)Állítható-e a laptartó?Rögzíthető-e a laptartó a kívánt helyzetben?

MunkaszékStabil-e a munkaszék?Állítható-e a munkaszék?Állítható-e a munkaszék magassága?Állítható-e a munkaszék támlájának magassága?Dönthető-e a munkaszék támlája?van-e láb (sarok) támasz, illetve kartámasz?

MunkatérElegendő tér van-e a képernyős munkahelyen a munkavállaló szabad mozgási helyszükségletének biztosítására?

1

17

77.1

7.2

8.8.1

8.2

9.9.110.

10.110.2

10.3

11.

11.112.

12.1

12.2

12.312.412.512.6

12.7

12.8

Tükröződés, fényvisszaverődésÚgy rendezték-e el a képernyős munkahelyet, hogy a környezeti fényforrások (ablakok, áttetsző falak stb.) világos berendezési tárgyak, falak ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, a képernyőn tükröződést?Ellátták-e az ablakokat olyan beállítható eszközzel, amellyel csökkenteni lehet a képernyős munkahelyre eső nappali megvilágítást?

MegvilágításBiztosít-e az általános, illetve a helyi megvilágítás kielégítő megvilágítást, elegendő kontrasztot a képernyő és a háttér között?Úgy választották-e meg és rendezték-e el a mesterséges fényforrásokat, hogy azok zavaró tükröződést, fényvisszaverődést ne okozzanak?

ZajÉri-e káros zajterhelés a képernyős munkahelyet?

KlímaÉri-e a képernyős munkahelyet káros hő terhelés?Védett-e a munkavállaló sugárzó és áramló hőhatástól, az asztal alatt lévő hő termelő berendezéstől?Megfelelő szinten tartják-e a páratartalmat a képernyős munkahelyen?

SugárzásElhanyagolható szintre korlátoztak-e minden sugárzást (fénysugárzás kivételével) a képernyős munkahelyen?

Ember-gép kapcsolatMegfelel-e az alkalmazott szoftver a feladatnak? (alkalmazói feladat)A magyar helyesírásnak megfelelő betűket jelenít-e meg a szoftver a képernyőn és a nyomtatásban?Könnyen használható-e a szoftver?Hozzáigazítható-e a szoftver a használó tudásszintjéhez?Rendelkezik-e a szoftver magyar nyelvű súgóval?Van-e tudomása a munkavállalónak arról, hogy a szoftver alkalmas mennyiségű illetve minőségi munkateljesítmény-ellenőrzésre?Érvényesülnek-e a szoftver-ergonómiai elvek az adatbevitel és feldolgozási feladatokban?Biztosítanak-e visszajelzést az informatikai rendszerek munkavállalónak a teljesítményéről?

1

1

18


V.KÉPERNYŐ ELŐTTI MUNKAVÉGZÉSA képernyős munkahelyek vizsgálata során nem találtam eltérést vagy hiányosságot, a képernyő előtti munkavégzés a órát nem haladja meg. A munkavégzés során javasolt az óránként 10 perces szünet megtartása amennyiben a folyamatos munka meghaladja az egy órát. Továbbá javasolt minden évben szemorvosi vizsgálat.

19

KOCKÁZATÉRTÉKELÉSÉPÍTÉSI MUNKAHELYEK (generál kivitelezés) Lapszám: 1

Gazdálkodó szervezet neve:

címe:

Építési munkahely neve:……………………………………………………………………………………………..

címe:………………………………………………………………………………………………

Az építkezésen dolgozók legnagyobb létszáma:

A vizsgálatot végző csoport vezetőjének neve:

Vizsgálatban közreműködők neve, munkaköre:

Vizsgálathoz információt adó(k) neve, beosztása:Vizsgálatok elkezdésének időpontja: befejezésének időpontja:

A vizsgálati dokumentáció ….. számozott oldalt tartalmaz.

Dátum: ………………………………………

20

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

ÉPÍTÉSI MUNKAHELYEK (generál kivitelezés) Lapszám: 2

Építés előkészítése Értékelés Bejelentették-e az építkezés megkezdését az OMMF-nek?1. A bejelentés formailag, tartalmilag megfelelő-e?2. Megnyitották-e a munkavédelemi és tűzvédelmi naplót? 1 Rendelkezik-e a felelős műszaki vezető megbízólevelével? jogosult-e szakmailag az építkezés irányítására?

Dokumentált-e a munkaterület munkavédelmi szempontú átvétele a Megrendelőtől?

1

1. Megtartotta-e a Megrendelő a működő üzemre vonatkozó speciális munkabiztonsági és munkaegészségügyi oktatást?2. Rendelkezik-e az építés vezetősége a működő üzemre vonatkozó speciális munkavédelmi oktatási anyaggal?

Leválasztották-e kerítéssel az építési munkaterületet a működő üzemtől? (generál kivitelezői feladat)

1

1. Megakadályozták-e az illetéktelen személyek építési munkaterületre történő belépését?

1

2. Megakadályozzák-e a működő üzem területére történő illetéktelen belépést?

1

Rendelkezik-e a felelős műszaki vezető (építésvezető) és a generál-művezető az alábbi munkavédelmi dokumentumokkal?

a) Munkavédelmi szabályzattal 1b) 5/1993. MüM rendelettel (Mv Tv. végrehajtási rendelete) 1c) Építőipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzattal 1d) Emelőgép Biztonsági Szabályzattal 1e) Hegesztés Biztonsági Szabályzattal 0f) Vas-, Fém- és Szerelésipari Biztonsági Szabályzattal 0g) Tűzvédelmi Szabályzattal 2h) Tűzveszélyességi besorolással 2i) Tűzjelzésre vonatkozó előírással (generál kivitelezői feladat)

1. Hozzáférhetők-e a szabványok és egyéb szabályzatok, technológiai utasítások az építés vezető számára?2. Biztosítják-e a munkavédelmet érintő konzuláció lehetőségét az építésvezető számára?3. Tartottak-e a felelős műszaki vezető irányítása alá tartozó munkavállalkozóknak munkavédelmi és tűzvédelmi oktatást?4. Megfelelőek-e az oktatásokról készült jegyzőkönyvek formai, alaki, tartalmi szempontból?

1

a) az oktatott anya elsajátításáról a felelős műszakvezető meggyőződött,

b) a munkavédelmi és tűzvédelmi oktatási tematikák rendelkezésre

21

állnak?5. Ismerik-e az állományába tartozó munkavállalók a munkavédelemmel, tűzvédelemmel kapcsolatos feladataikat? (alvállalkozói szint is)

1

6. Rögzítették-e névre szólóan a feladatokat a munkaköri leírásokban?7. Rendszeresen ellenőrzik-e a felső vezetők, hogy a munkavédelmi ismereteket az irányító személyének (építésvezető művezető) elsajátították-e és azokat alkalmazzák-e?8. Dokumentálják-e az irányító személyek az általuk megállapított szabálytalanságokat?

Értékelés: 0=nem vonatkozik 1=megfelelő 2=nem felel meg


1. Építés előkészítése 2. Organizáció Értékelés0.5.9 Bevonják-e a generál művezetőket a munkaterület vállalkozóknak történő munkavédelmi szempontú átadásnál?0.5.10 Tudomást szerez-e a főművezető a munkaterületen foglalkoztatott (al)vállalkozókról?0.5.11 Rendelkezik-e megfelelő jogkörrel a főművezető ahhoz, hogy a súlyos kockázatok megszüntetésére hatékony intézkedést tegyen a vállalkozókkal szemben?0.5.12 Megfelelő-e a kockázat megszüntetésére tett főművezetői intézkedéseknek dokumentálása?0.5.13 Rendszeresen ellenőrzi-e a főművezető a munkavédelmi előírások megtartását az irányítása alá tartozó munkaterületen? a) Dokumentálja-e az ellenőrzések során megállapított hiányosságokat?0.5.14 Kap-e visszaigazolást a főművezető az általa megállapított szabálytalanságok megszüntetéséről?1. Készítettek-e organizációs tervet?1.1 Tartalmazza-e az organizációs terv elrendezési lapja méretarányosan:

a) Az építés kivitelezésével kapcsolatos szállítási útvonalakat,

- Alkalmasak-e az útvonalak nagygépek, nagyméretű szerkezetek biztonságos szállítására?

b) A felvonulási épületeket (szociális létesítményeket)

22

- A szociális létesítmények (öltöző, WC stb.) 200 m-nél távolabb vannak-e a legtávolabbi munkahelyről? (generál kivitelező és alvállalkozói szinten is)

c) Az anyagtároló területeket 1d) A darupályákat, a telepítendő daruk helyeit 0e) A közművek nyomvonalát, a csatlakozási

lehetőségek helyeit?1.1.1.1 Készült-e terv a felvonulási villamos berendezések létesítésére? (fővállalkozói feladat)

a) Csatlakoztatható-e a fogyasztó kábele az elektromos csatlakozó szekrényéhez a gépjárművek által használt közlekedési út keresztezése nélkül?

b) Meghatározták-e az elektromos elosztó szekrények típusát, helyét, terhelhetőségét, az érintésvédelem módját és megoldásait a felvonulási elosztó hálózat részletes műszaki tervében?

c) A vonatkozó előírásnak megfelelően tervezték-e az építkezés kivilágítását?1.1.2 Alkalmas-e a tervezett útvonal a gyalogosok biztonságos közlekedésére?1.2.2.1 Elvégzik-e folyamatosan az útvonalak tisztítását, csúszásmentesítését? (generál kivitelezői feladat)1.1.3 Megoldott-e az építkezés hatókörében lévő személyek biztonságos közlekedése?1.1.4 Alkalmas-e a járda feletti védőtető az esetleg leeső tárgyak biztonságos megtartására?1.1.5 Megfelelő-e a védőtető alatti és előtti részek megvilágítása?1.1.6 Készült-e forgalomtechnikai terv?(Beruházói és generál kivitelezői szint)

1

1.1.7 Veszélyeztetettek-e az építkezés hatókörében lévő személyek a forgalomtechnikai tervben foglaltak megtartása esetén?


23


2. Organizáció 3. Bontás Értékelés2.2. Az öltözők

a) száma elegendő-e a munkavállalói létszámhoz?b) 200 m-en belül vannak-e a legtávolabbi munkahelytől?c) el vannak-e látva biztonságos ülőhelyekkel?

2.2.1 Van-e megfelelő öltözőszekrény mindegyik munkavállaló számára?2.2.2 Van-e külön öltöző a nők számára?2.3 A zuhanyzók

a) száma elegendő-e a munkavállalói létszámhoz (100 főre minimum 8)

b) a zuhanyzók elvannak-e látva szappantartóval+kapaszkodóval?2.3.1 Eléri-e a zuhanyzó helyiség alapterülete a minimum 4 m2-t?2.3.2 Elegendő mosdó van-e (100 főre minimum 5)2.4 A WC-k

a) száma elegendő-e a munkavállalói létszámhoz (40 főre minimum 1)

b) 200 méteren belül vannak-e a legtávolabbi munkahelytől?2.4.1 Több-e egy emeletnél a munkahely és a WC közti szintkülönbség?2.5 Van-e megfelelő mennyiségű hideg és meleg víz?2.6 Meghaladja-e a meleg víz hőfoka a 60°-ot?2.7 Van-e közvetlen átjárás a zuhanyzók és öltözők között?2.8 Csúszásmentes-kivitelű-e az öltözők, zuhanyzók padlóburkolata?2.9 A szociális létesítmények

a) napi takarítását rendszeresen végzik-e? (generál kivitelezői feladat)

b) fűthetőek-e?c) szellőztethetőek-e?d) szennyvízelvezetést kiépítették-e?

2.10 El vannak-e látva a lámpák a zuhanyzókban és az öltözőkben nedvesség elleni védőburkolattal?2.11 Rendelkezésre állnak-e a szociális létesítmények érintésvédelmi és tűzvédelmi szabványossági dokumentációi?

0

2.12 A dokumentációk alapján a létesítmények villamossági szempontból megfelelőek-e?2.13 Van-e megfelelő elsősegélynyújtó hely a munkahelyen vagy annak közelében? (generál kivitelezői feladat)2.14 El van-e látva megfelelő felszereléssel az elsősegélynyújtó hely?

24

2.15 Megfelelően jelölték-e az elsősegélyhelyet? (generál kivitelezői feladat)2.16 Képzettek-e az elsősegélynyújtók? (generál kivitelezői feladat)2.17 Van-e melegedőhely a munkavállalók részére téli évszakban?3.1 Készítettek-e tervet a bontási munkához?3.2 Rendelkezésre áll-e a bontási engedély?3.3 Tartalmazza-e a bontási terv

a) bontási technológiátb) bontások sorrendjét

3.4 Írásban bízták-e meg a műszaki vezetőt a bontási munka irányításáért?3.4.1 Megfelel-e a felelős műszaki vezető végzettsége és gyakorlata a szakmai követelményeknek?


25

KOCKÁZATÉRTÉKELÉSÉPÍTÉSI MUNKAHELYEK (generál kivitelezés) lapszám: 5

3. Bontás3.4.2 Van-e helyszíni statikus művezetés?3.5 Kiürítették-e a bontandó építményt?3.5.1 Kikapcsolták-e a közművezetékeket?

1) Villanyt2) Vizet3) Gázt4) Központi fűtéshálózatot5) Telefonhálózatot6) Csatornát7) Közvilágítást8) Közforgalmú járművek felső vezetékeit9) Hirdető berendezések elektromos csatlakozásait

3.5.2 Leürítették-e a vezetékeket?3.5.3 Befalazták-e a közcsatornát a házi csatorna betorkolásánál?3.5.4 Elvezetik-e a csapadékvizet?3.5.5 Dokumentálták-e a közművek kiiktatását?3.6 Megtették-e a bontás közelében elhelyezkedő épületek, utak, közművezetékek védelmére az intézkedést?

a) rendelkezésre állnak-e a bontáshoz szükséges állványok?b) megfelelőek-e a védőtetők?c) megvannak-e az ideiglenes alátámasztások?d) kialakítottak-e megfelelő közlekedési utakat a kibontott

anyag elszállításához?e) kijelölték-e a törmelékek, depóniák helyét?f) biztonságosan tárolhatók-e a bontott anyagok?g) elkerítették-e a veszélyes termelési területet?h) megvizsgálták-e a háborús sérült épületeknél, hogy

vannak-e fel nem robbant robbanószerkezetek?i) van-e védelem a környezetszennyezés ellen?j) vannak-e szabad menekülési utak?k) megfelelően dokumentáltan került-e átadásra a

munkaterület a bontást végzőknek?l) folyamatos-e a bontási technológia betartásának

ellenőrzése? (ÉBSZ)m) rendelkeznek-e munkavállalók megfelelő egyéni

védőöltözettel? és azokat dokumentáltan adták-e át?n) rendeltetésszerűen viselik-e a védőfelszereléseket a

munkavállalók?o) meggyőződnek-e arról a bontás közben, illetve azt

követően, hogy vannak-e a bontandó épületeken vagy

26

segédszerkezeteken rögzítetlen tárgyak (tégla, beton, stb. darabok)?p) aládúcolták-e a párkányokat, erkélyeket?q) elkerítették-e a váratlanul meglazult, veszélyessé vált

épületszerkezetekhez tartozó veszélyzónát?Értékelés: 0=nem vonatkozik 1=megfelelő 2=nem felel meg


3. Bontás Értékelésr) megvalósítják-e a bontási technológiában rögzített

személyi és tárgyi felvételeket?s) ismertették-e a technológiát a bontásban résztvevő

munkavállalókkal?t) elsajátították-e a munkavállalók a részükre

meghatározott feladatokkal kapcsolatos biztonsági tudni valókat?3.7 Megvizsgálták-e a bontandó épület anyagát?3.8 Tartalmaz-e az épület egészségre ártalmas vagy veszélyes anyagokat? pl.: azbesztet3.9 Elkészítették-e a részletes bontási utasításokat az azbeszt tartalmú épületek bontására?

a) egyeztették-e a részletes bontási utasítást az ÁNTSZ-el?b) tartalmazza-e az utasítás a szükséges technikai,

technológiai és higiéniai intézkedéseket?c) tartalmazza-e az utasítás a bontások sorrendjét?d) meghatározták-e a veszélyes anyagokhoz a bontás végző

munkavállalók egyéni védőeszközeit?e) biztosították-e az egységes védőruhát a munkavállalók

részére? (generál kivitelezők és alvállalkozói szint)f) oktatták-e a munkavállalókat a veszélyes anyagok

kezelésére?g) elsajátították-e a munkavállalók az egyéni

védőfelszerelésre vonatkozó tudnivalókat az oktatás során? (generál kivitelezők és alvállalkozói szint)

h) folyamatosan ellenőrzik-e a védőeszközök használatát?i) elvégzik-e az egyéni védőeszközök napi karbantartását,

tisztítását?j) veszélyes hulladékként kezelik-e a leselejtezett

védőeszközöket?k) elkerítették-e az azbeszttel szennyezett bontási területe?l) elhelyezték-e a veszélyes munkavégzésre utaló –

megfelelő méretű és feliratú- figyelmeztető táblákat a munkaterületen?

27

m) tiltják-e a dohányzást az azbeszttel szennyezett munkaterületen?

n) biztonságosan gyűjtik-e a bontásból származó veszélyes anyagokat?

o) a veszélyes anyagokat zárt rendszerben tárolják-e?p) mérték-e a légszennyezést a bontási területen az azbeszt

tartalmú anyagok bontása után?q) folytatható-e más jellegű munkavégzés egészségügyi

ártalom nélkül a mérési eredmények alapján, a munkaterületen?r) dokumentálták-e hogy a munka folytatható?

3.10 Selejtezik-e, tisztítják-e az azbeszt tartalmú épületszerkezetek bontásánál használt egyéni védőeszközöket?3.11 Megszervezték-e az azbeszt tartalmú anyagok elszállítását a biztonsági intézkedéseknek megfelelően? (generál kivitelezők és beruházói feladat)3.12 Kiadták-e a tűzveszélyes tevékenységekre szóló engedélyt a lángvágáshoz? (generál kivitelező)3.13 Eltávolították-e a gyúlékony anyagokat a veszélyeztetett területekről? (generál kivitelező)3.14 A tűzveszélyes tevékenység befejezését követően meggyőződtek-e arról, hogy nincs tűzveszély? (generál kivitelezők és alvállalkozói szint)


28

KOCKÁZATÉRTÉKELÉSÉPÍTÉSI MUNKAHELYEK (generál kivitelezés) lapszám: 6

3. Bontás 4. Mélyépítés (földmunkák) Értékelés3.15 A bontással kapcsolatban keletkezett-e veszélyes hulladék elszállítását arra jogosult szervezet végezte-e?3.16 Dokumentálták-e a bontott anyagok elszállítását és a bontás befejezését?3.17 Kialakították-e a személyek le/beesésének védelmét a bontás befejezését követően?

a) El vannak-e kerítve a szintkülönbségek védőkorláttal?b) Le vannak-e fedve az aknák?

3.18 Őrzik-e a területet a bontás befejezése után?4.1 Készült-e organizációs terv a mélyépítési földmunkákra?4.2 Készített-e kockázatértékelést a vállalkozó a földmunkákra?4.3 Közölte-e a vállalkozó a megrendelővel a megrendelő felelőségi körébe tartozó kockázatokat?4.4 Elfogadhatóra csökkentett-e a megrendelő a felelősségi körébe tartozó kockázatokat?4.5 Elvégezték-e a földmunkák megkezdése előtt:

a) a geodéziai, hidrológiai és a talajmechanikai vizsgálatokat?

b) a térszint alatti vezetékek feltárásátc) a vezetékek nyomvonalának jelölését

4.6 Meghatározták-e a földmunkáknál alkalmazandó technológiákat?4.7 Megvannak-e a technológiai utasításokban rögzített személyi, és tárgyi feltételek a biztonságos munkavégzéshez? (beruházó, generál kiv.)4.8 Munkavédelmi szempontból megfelelően dokumentáltan került-e a munkaterület átadásra a földmunkát végző vállalkozónak?4.9 Elkészítették-e az intézkedési tervet vészhelyzet esetére? (generál kiv.)4.10 Rögzítették-e a vészhelyzetekre készített tervben, hogy mi a teendő, ha: (beruházói és generál kiv. feladat)

a) veszélyes hulladékot, robbanó anyagokat találnakb) omlásveszély van vagy az omlás bekövetkezettc) a közművezeték megsérültd) vízbetörés, gázömlés stb. van

4.11 Írásban megbízták-e a felelős műszaki vezetőt a földmunkák irányításával?4.12 Megtartották-e a munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásokat a munkavállalóknak a munka megkezdése előtt? (beruházó, generál kiv.)4.13 Dokumentálják-e az oktatásokat?

29

4.14 Megtervezték-e a földmunkához szükséges útvonalakat?4.15 Alkalmasak-e az útvonalak a gépek és járművek üzemeltetésével kapcsolatos keletkezett statikus és dinamikus terhelések felvételére? (beruházó, generál kiv.)4.16 Hasadó lapon kívül vannak-e az útvonalak?4.17 Veszélyeztetik a meglévő épületek állékonyságát a földmunkákkal?4.18 A munkagödör által veszélyeztetett épületek

a) védelmét megtervezték-e? (beruházói feladat)b) állékonyságukat folyamatos figyeléssel biztosítják-e?

(beruházói feladat)4.19 Ahol rézsű nem készíthető, ott alkalmaznak-e megfelelő dúcolást, földtámasztást? (kivitelezői feladat)



4 Mélyépítés (földmunkák) 5. Szerkezetépítés

Értékelés

4.20 Elhelyezték-e a személyek leesését megakadályozó kétsoros védőkorlátot és lábdeszkákat a munkagödrök szélénél és szintkülönbségeknél? (alvállalkozói szint)4.21 Megfelelnek-e a védőkorlát rendszerek az ÉKBSZ előírásának igen/nem?4.22 Elkészítették-e az átjárókat? igen/nem4.23 Alkalmasak-e az átjárók a személyek és járművek biztonságos közlekedésére? igen/nem4.24 Megjelölték-e a gépjárművel használt hidak, átjárók terelhetőségét? igen/nem4.25 Elkészítették-e a biztonságos lejárót a munkagödörbe? (kivitelezői feladat)4.26 Ellátták-e a lejárókat az ÉKBSZ-nek megfelelő védőkorláttal? (kivitelezői feladat)4.27 Alkalmasak-e a le és feljárók a sérült személy mentésére, szállítására baleset esetén4.28 Úgy helyezték-e el a felvonulási elektromos elosztó szekrényeket, hogy azok könnyen megközelíthetők, kezelhetők, karbantarthatók legyenek, és vészkapcsolóval el vannak-e látva?4.29 Van-e leesési veszély a felvonulási elektromos szekrények megközelítésénél?

30

4.30 Ellátták-e a mélyépítést vezető munkavállalókat megfelelő egyéni védőeszközökkel?4.31 Rendeltetésszerűen használják-e az egyéni védőeszközöket?4.32 Folyamatosan ellenőrzik-e az egyéni védőeszközök viselését?4.33 Folyamatosan tisztítják-e az utakat a földmunkával kapcsolatos szállításoknál?4.34 Veszélyeztetik-e a földmunkagépek, a szállítás az építkezés hatókörében lévő személyeket?4.35 Elvégezték-e a munkagödrök dúcolását az ÉKBSZ előírásának megfelelően? (kivitelező)4.36 Megfelelnek-e a munkagödörben használt állványok, létrák az ÉKBSZ előírásainak?4.37 Úgy tárolják-e az anyagokat, a segédszerkezeteket a munkaterületen, hogy azok a munkagödörben dolgozókat nem veszélyeztetik?4.38 Megfelelő-e a munkaterület megvilágítása éjszakai munkánál?4.39 Megfelelőek-e az alvállalkozói mélyépítő, illetve a földmunkát végző munkavállalók szociális létesítményei?5.1 Készült-e szerkezetépítésre vonatkozó organizációs terv, leírás?5.2 Meghatározták-e a szerkezetépítésnél alkalmazandó technológiát?5.3 Rendelkezésre áll-e a technológiai utasítás?5.4 Megvannak-e a személyi és tárgyi feltételeket a technológiai utasításban rögzített biztonságos munkavégzéshez?5.5 Megfelelő-e a munkatér a gépek biztonságos telepítéséhez, leszereléséhez, szállításához?5.6 Kockázatfelmérés alapján készült-e az emeléstechnológiai terv?5.7 Elfogadható-e a kockázat az emeléstechnikai terv beállításakor?5.8 Kioktatták-e az érintetteket az emeléstechnológiai tervben foglaltakra? (veszélymentes üzemmód szabályai)?5.9 Dokumentálták-e az emeléstechnológiai tervvel kapcsolatos oktatásokat?

a) Megszervezték-e a kapcsolattartást a daruirányítók és a darukezelők között a biztonságos munkavégzés érdekében?


31

b) Ismerik-e a kötözők a daru teherbírását?c) Az EBSZ előírásának megfelelően működteti-e a darus

a kürtőt?5.10 Készült-e kockázatértékelés a telepítendő gépekről? (gen. kivitelező, alvállalkozó)5.11 Elfogadható-e a kockázat a gépekről készült kockázatértékelés alapján?5.12 Megtörtént-e a veszélyes gépek munkavédelmi üzembe helyezésének elrendelése?5.13 Az építésvezető rendelkezésre áll-e az üzembe helyezésről készült dokumentáció?5.14 Megfelelően átadták-e a munkaterület munkavédelmi és tűzvédelmi szempontból?5.15 Az irányító felelős vezető rendelkezik-e jogosultsággal a munka irányítására?5.16 Megbízták-e a z építést irányító személyeket?5.17 Elvégezték-e a kockázatértékelést a szerkezetépítők? (generál és alvállalkozó)5.18 Ellátták-e az építést végző munkavállalókat egyéni védőeszközökkel? (gen., alvállalkozói feladat)

a) Rendeltetésszerűen használják-e a részükre kiadott védőfelszerelésekkel?

b) Van-e érvényes megfelelőség tanúsítványuk a védőeszközöknek? (BA)5.19 Dokumentált-e a helyszínre vonatkozó munkavédelmi oktatása?5.20 Biztonságosan meg tudják-e közelíteni a munkaterületet?

a) Megfelelnek-e a lejárók a vonatkozó biztonsági előírásoknak?

b) Megfenlek-e az átjárók, áthidalók az ÉKBSZ előírásainak?

c) El vannak-e látva a szintkülönbségek kétsoros védőkorláttal és lábdeszkával?

d) Legalább 1 m magas-e a felső védőkorlát?e) Kisebb-e a távolság a védőkorlátok között 50 cm-nél?f) 15 cm magasak-e a lábdeszkák?g) Csúszás és botlásveszélyesek-e a lépcsőfokok?h) Alkalmasak-e a feljárók és a lejárók a személyek

mentésére baleset esetén?i) Megfelelő függesztő eszközöket használnak-e

anyagmozgatáshoz?

32

j) Az emelőszerkezettel történő anyag és személyszállítás megfelel-e az EBSZ-nek?

k) Megtiltották-e a figyelmeztető táblával a függő teher alatti tartózkodást? (EBSZ)

l) Megfelelő támasztólétrát használnak-e a szintkülönbség áthidalására?

m) Túlnyúlik-e a támasztólétra az elérni kívánt szinten 1 m-el?

n) Megfelelő-e a létra rögzítése?o) Van-e leesési veszély a födémről a létrára, illetve a

létráról a födémre történő rálépésnél?p) Nagyobb-e a távolság a létrapofa és a födémen lévő

védőkorlát széle között 50 cm-nél?q) Elhelyeztek-e védőkorlátot a födémen?r) Alkalmas-e a védőkorlát a személyek leesésének

megakadályozására? (beruházó)s) A várható igénybe vételre tervezték-e a védőkorlátot,

kibír-e bármely része minimum 80 kg terhelést?t) Könnyen és biztonságosan elérhetők-e az elektromos

csatlakozószekrények, csatlakoztatható-e a dugaszoló villa? (ÉV alapján)

u) Megfelelő-e a munkahely világítása?v) Veszélyeztetnek-e személyeket a munkavégzés

közben az esetleg leeső tárgyakkal, szerszámokkal? (technológiai kivitelezői feladat)5.21 A zsaluzáshoz használt állványok, munkaszintek

a) Fel vannak-e szerelve védőkorlátokkal? (a szintkülönbség a környezethez viszonyítva 2 m-nél nem lehet nagyobb) (kivitelezői feladat)

b) Védőkorlát szilárdsága megfelelő-e? (beruházói, kivitelezői)

c) igénybe vételnél biztonságos-e a fel- és lemászás? (tervező feladat)5.22 A vasbak állások biztonságosak-e? (tisztázni kell, hogy kinek a feladata)

a) Megfelelő-e a vasbakok állapota? (tervező és generál kivitelezői feladat)

b) Be vannak-e padlózva a vasbakok teljes szélességben? (tervező és generál kivitelezői feladat)

c) Megfelelő-e a padlók teherbírása? (tervező és generál kivitelezői feladat)

d) Túlnyúlnak-e 15 cm-el a padlók az alátámasztási ponton? (tervező és generál kivitelezői feladat)

e) Kisebb-e a padlók túlnyúlása az alátámasztáson 30

33

cm-nél? (tervező és generál kivitelezői feladat)f) Biztonságosak-e a feljárók (tervező és generál

kivitelezői feladat)g) El vannak-e látva védőkorláttal a 2 m-nél nagyobb

szintkülönbségek (a födémszéleknél a munkaszintek végei)?h) Túlterheltek-e a munkaszintek?i) Megfelelnek-e a vasbakok tartócsapjai a szabványnak,

és a rendeltetésüknek megfelelően használják-e azokat? (az alkalmazott feladata)

5.23 Elhelyezték-e a védőkorlátokat az elkészült födémeken? (tervező és kivitelezői feladat)

a) A liftaknáknál?b) A gépészaknánál?c) A lépcsőkaroknál?d) A lépcsőfordulóknál, pihenőknél?e) A födémszéleken

5.23.1 Megfelelnek-e a védőkorlátok az ÉKBSZ-nek?5.24 A födémáttörések elmozdulás ellen biztosítottan vannak-e lefedve?5.24.1 Szilárdak-e a lefedések?5.24.2 Botlásveszélyesek-e a födémlefedések?5.25 Elszállították-e a hulladék anyagot a födémről?5.26 Szögtelenítik-e a kibontott zsaluzóanyagot?5.27 Biztonságos-e a közlekedés és a munkavégzés a födémeken, lépcsőházakban?5.28 Eltávolították-e, elkerekítették-e a betonvas tüskéket a födémből?5.29 Megfelelő-e a közlekedési útvonalak világítása?5.30 Alkalmas-e a szerkezetépítés által átadott részmunkaterület a következő munkák végzésére biztonsági szempontból?


34


5. Szerkezetépítés 6. Szak- szerelőipari befejező munkák

5.31 A zsaluzattartó állvány(ra)a) Készítettek-e tervet?b) Terhelhetőségre írásban nyilatkozott-e a tervező vagy

építésvezető?c) Alkalmas-e a vasbeton szerelés, betonozás során

keletkező erők felvételére?d) Munkaszintjéről a vasbeton szerelési és betonozási

munkát végzők leesési veszélye fennáll-e?5.32 Anyafogadó állványoknál

a) Írásban rendelték-e el a munkavédelmi üzembe helyezést?

b) Meghatározták-e a terhelhetőséget?c) Jelzi-e tábla a terhelhetőséget?d) Elhelyezték-e a védőkorlátokat?e) Fennáll-e a munkavállalók leesési veszélye az

állványról az anyagok rendezésénél? (kivitelezői feladat)5.33 Betonozásnál

a) Biztonságosan telepítették-e a mobil betonszivattyút és az alátámasztásai a hasadó lapon kívül vannak-e?

b) Van-e elektromos légvezeték a betonszivattyú hatósugarában?

c) Feszültség mentesítették-e a gép hatósugarában lévő elektromos légvezetékeket?

d) Meggyőződtek-e a csővezetékek biztonságos rögzítéséről?

e) Meghatározták-e a leesést megakadályozó egyéni védőeszköz kikötésének módját? (beruházói, kivitelezői feladat)

f) Megfelelő-e a világítás a betonozási munkaterületeken?

g) Biztonságosan közlekednek-e a mixer gépkocsik a munkahelyen, illetve az építkezés környékén?5.34 Homlokzati állvány(ok)

a) építésre, szerelésre vonatkozó technológiai utasítással vannak-e?

b) munkavédelmi üzembe helyezésének elrendelése írásban történt-e?

35

c) Szemrevételezésnél az állványa) Alapozása megfelelő-e?b) Kikötései a tervnek (technológiai utasításnak)

megfelelnek-e?c) Védőkorlátjait elhelyezték-e?d) Villám elleni földelését elhelyezték-e?e) Le- és feljárói biztonságosan vannak-e

kialakítva?f) Belső síkjai a homlokzattól 30 cm-nél kisebb

távolságra van-e?g) belső síkjában, ha az a homlokzattól 30 cm-nél

nagyobb távolságra van, elhelyezték-e a védőkorlátokat?h) járópallói (munkaszintjei) megfelelőek-e?

5.35 Felhelyezték-e a védőhálót a közlekedési út mellett lévő állványokra?5.36 Méretezték-e az állványt szélterhelésre az üzembe helyező nyilatkozata szerint(különösen, ha nagy méretű ponyvát helyeztek rá?6.1 A szak- vagy szerelőipari munkát végző vállalkozónak a munkaterületet munkavédelmi szempontból megfelelően dokumentálva átadták?6.2 Kioktatták-e a vállalkozó és alvállalkozó vezetőjét az építkezésre vonatkozó speciális munkavédelmi és tűzvédelmi előírásokra?6.3 Megtartotta-e a vállalkozó a munkahelyre vonatkozó munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásokat a munkavállalóinak? 6.4 Dokumentálják-e az oktatások megtörténtét?6.5 Írásban kap-e megbízást a munkát irányító vezető?6.6 Elvégezte-e a vállalkozó a tevékenységével kapcsolatos kockázatértékelést?6.7 Írásban értesítette-e a vállalkozó a megrendelőt a megrendelő felelősségi körébe tartozó kockázatokról? (ha nem adott értesítést, akkor megfelelőnek kell tekinteni)6.8 Elfogadhatóra csökkentette-e a megrendelő a vállalkozó által bejelentett kockázatokat? (ha a vállalkozónak nincs észrevétele, akkor megfelelő, írásban kell nyilatkozni)6.9 Rendelkezik-e a vállalkozó technológiai utasítással?

a) Megvalósította-e a vállalkozó az abban foglalt személyi és tárgyi feltételeket?

6.10 A vállalkozó által használt:a) Állványok megfelelnek-e az ÉKBSZ előírásának?

(mérési eredmények)b) Létrák alkalmasak-e a biztonságos munkavégzésre?

(alvállalkozói feladat)

36

c) Gépek állapota megfelelő-e?d) Gázpalackokat az előírásnak megfelelőem

telepítették-e?6.11 Rendelkeznek-e a vállalkozó munkavállalói megfelelő egyéni védőeszközökkel?6.12 Rendeltetésszerűen használják-e a munkavállalók a védőeszközöket?6.13 A téli évszakban végzendő munkánál

a) Téliesítettek-eb) A munkahely hőmérséklete megfelel-e a vonatkozó

egészségügyi előírásokban foglaltakra?c) A téliesített területeken a levegő légszennyezettsége

alatta marad-e MAK értékeinek?d) A fűtőberendezést kezelők rendelkeznek-e a gépek

kezelésére jogosítvánnyal?e) A tűzveszélyes folyadékot biztonságosan tárolják-e?f) A PB gázpalackokkal működő berendezéseket a

terepszint felett üzemeltetik-e?g) Tűz esetére vannak-e szabad menekülési útvonalak?h) A menekülési útvonalak jelölése, megvilágítása

megfelelő-e?6.14 Elhelyezték-e a lift-, a gépészaknáknál, a lépcsőházaknál, a födémszéleknél az ÉKBSZ-nek megfelelő védőkorlátokat?6.15 Elmozdulás ellen biztosítottan vannak-e lefedve a födémáttörések?6.16 Megfelelő szilárdságúak-e a födémlefedések?

6.17 Van-e leesési veszély a szerelvényaknáknál?6.18 Biztonságosan elterelik-e, elkerítik-e a személyi forgalmat a műszaki okból nyitott szerelvény- és/vagy liftaknánál?6.19 Alkalmas-e a munkahely padlózata a biztonságos közlekedésre? igen/nem6.20 Jól láthatóan vannak-e jelölve a szintek a lépcsőházakban?6.21 Jelölik-e a kijáratokat minden szinten?6.22 Megfelelő-e a munkahely megvilágítása?6.23 Biztonságosak-e a gépek elektromos csatlakoztatása?6.24 Mechanikai sérüléstől védetten vannak-e vezetve az emorgetikai hálózatok?6.25 A gépek magas zajszintje esetén a környezetben dolgozók használnak-e hallásvédő egyéni védőeszközt? (betonvágás, betonvésés stb.)6.26 Vannak-e biztonsági adatlapok a veszélyes anyagokat használók részére?6.27 A biztonsági adatlapban foglaltaknak megfelelően tárolják-e a

37

veszélyes anyagokat?6.28 Megfelel-e a veszélyes hulladék gyűjtése a hatályos jogszabályoknak?6.29 Ismertette-e a veszélyes anyag kockázatait a felhasználó vállalkozó a megrendelővel?6.30 Elfogadható-e a veszélyes anyag felhasználásával összefüggésben keletkezett kockázat? (Környezet védelmi megbízott)6.31 Írásban engedélyezik-e a tűzveszélyes munkát?6.32 Megfelel-e a tűzveszélyes tevékenységre szóló engedély tartalmi és formai követelményeknek?6.33 Betartják-e az engedélybe foglaltakat a tűzveszélyes munkánál, így különösen

a) Rendelkezésre állnak-e tűzoltó készülékek és ellenőrzésükre vonatkozó dokumentációk?

b) Van-e gyúlékony anyag 5 méteren belül? (kivitelezői feladat)

c) Van-e tűz és robbanás veszély?d) Letakarják-e a födémnyílásokat? (generálkivitelezői

feladat)e) gondoskodnak-e figyelőszemélyről (veszélyes helyen

történő szigetelésénél, hegesztésnél stb.) (generál kivitelezői feladat)f) Könnyen, gyorsan megközelíthetők-e veszély esetén a

hegesztéshez, nyílt lánghoz használt palackok? (beruházó, generál kivitelezői feladat)

g) Ellenőrzik-e a munkaterületeket a tűzveszélyes tevékenység befejezése után?

h) A Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltaknak megfelelően tárolják-e a gáz- és oxigén palackokat?

6.34 A villanyszerelési munkát végző vállalkozó a létesítmény vagy annak egy részének a feszültség alá helyezését megelőzően gondoskodott-e?

a) Az érintésvédelmi előírásokban meghatározottak teljesítéséről?

b) A szerelvények végleges bekötésről, megfelelő rögzítésről?

c) Az érintésvédelmi szabályossági felülvizsgálat6.34.1 A biztonsági előírásoknak megfelel-e a villamos létesítmény az

érintésvédelmi dokumentáció alapján?6.34.2 Dokumentálják-e a feszültség alá helyezését?

6.35 Szabályozott-e a látogatók munkahelyre történő belépése?

6.36 Biztosítanak-e megfelelő egyéni védőeszközt a látogatók

38

részére? (sisakot)6.37 Biztosítanak-e megfelelően kioktatott kísérőszemélyt a

látogatókhoz?6.38 Meg vannak-e határozva azok a részek, ahol a kockázat

elfogadhatatlan és oda a látogatóknak belépni tilos? (pl. támasztó létrán nem közelítheti meg a munkaterületet)

6.39 Ki vannak-e jelölve a közlekedési útvonalak a látogató részére?

6.40 Jól láthatóan helyezték-e a tiltó-e és figyelmeztető táblákat?

6.41 Tervezik-e a levonulás módját a munkaterületről?

6.42 Tartalmazza-e a terv a személyi és tárgyi feltételeket a biztonságos levonuláshoz?


39

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS Lapszám: 15

ÉPÍTÉSI MUNKAHELYEK (generál kivitelezés)Észrevételek

(rögzíteni kell a hivatkozott pontot és hiányosság pontos helyét/helyeit)

Észrevételek:

A változó munkahelyekre vonatkozó vizsgálatok kockázatértékelésében minden egyes kivitelezési helyet ez alapján vagy hasonló módon értékeljenek.A jelenlegi vizsgálatok arra koncentrálódnak, hogy a tevékenységgel megbízott értékelje a munkavégzésre vonatkozó feltételeket és következményeket. Miben tesz eleget a törvényben előírt rendeleteknek, továbbá milyen szinten képes eleget tenni a vonatkozó elvárásoknak.A jövőben minden egyes munkavégzés megkezdése előtt a következőket kell megtenni.

- Kockázatértékelés készítése speciálisan a kivitelezési helyre vonatkozóan. Minden egyes munkaterület átvétele előtt javasolt a munkaterület munkabiztonsági szempontú előzetes kockázatértékelésének elvégzése. A kockázatok kiértékelése és a felmerülő kockázatokra megfelelő intézkedések megtétele után kezdhetők meg a munkálatok.

- A kockázatértékelésre alapozva munka- és tűzvédelmi oktatás megtartása a szervezett munkát végzők részére.

- A kockázatértékelés értékelésére alapozva a kollektív védelem megszervezése a tevékenységhez és helyszínre adaptálva.

- A kockázatértékelésre alapozva az egyéni védőeszköz biztosítása a munkáltató feladata, amely ellenőrzése a fő/alvállalkozó kötelessége.

Szerződés alapján a generál kivitelező és az alvállalkozó köteles az általuk készített tervet bemutatni és egyeztetni a megbízóval.

Dátum: …………………………………………… Aláírás: ……………………………………………………….

40

2. A VESZÉLYEZTETETTEK AZONOSÍTÁSA

Kockázati szintek

A megállapított kockázatok különböző mértékűek lehetnek. Ahhoz hogy a munkáltató a kockázat nagyságát könnyebben értékelhesse és határait felbecsülhesse, a következőről kell tájékoztatniuk a kockázati osztályok rendszerét. A kockázatok megállapítását intézkedések követik, amelyek eltérő időpontban hatnak.

MVT. 1993/2004

Kockázati szintek:1. Kockázati osztály: a kockázat elhanyagolható, a hatások még elfogadható kockázati

kategóriába tartoznak2. Kockázati osztály: a szükséges intézkedések megtétele középtávon kielégítő3. Kockázati osztály: az intézkedések megtétele rövid időn belül szükséges4. Kockázati osztály: azonnali intézkedések megtétele szükséges5. Kockázati osztály: a veszélyes munkaeszköz, gép tevékenységének azonnali

felfüggesztése, a veszélyes technológiai keretében végzett munka azonnali leállításaA kockázat alatt a sérülés bekövetkezési valószínűségének és súlyosságának együttes jellemzőit értjük. A két elem alapján állapítjuk meg az alábbi táblázatokból azt a kockázati osztályt, ahova egy adott veszély vagy ártalom a kimenetel valószínűsége alapján besorolható.

Baleset bekövetkezés

GyakoriságaNagyon ritkán Ritkán Néha Gyakran

Nagyon kicsi A A B CKicsi A B C DKözepes C C D ENagy D D E E

A balesetvalószínűség becsléseA károsodás menetének becslése – Kockázati osztályok meghatározása

Nagyon könnyű

m.k. nélküli

Kicsi max. három nap

m.k.

Közepes 4-19 nap m.k

Közepes 20-45

napon túli m.k.

Súlyos 45 napon túli

m.k.

Halálos maradandó károsodás

A 1 2 3 3 4 4B 1 2 3 3 4 4C 2 2 3 4 4 5D 2 3 4 4 5 5E 3 4 4 5 5 5

*m.k. = MunkaképtelenségA veszélyeztetések leggyakoribb formái:

Szervezési hiányosságok Munkahely kialakítása Mechanikai veszélyek

41

Fizikai terhelési tényezők Egyéb veszélyeztetési és terhelési faktorok Biológiai veszélyek Speciális fizikai hatások Elektromosság veszélyei Veszélyes tűz és robbanásútján

I. Vállalkozói szint

A megállapított kockázatok különböző mértékűek lehetnek, kockázati szinteket határoznak meg. A munkahelyek kockázati tényezőit a felmérések eredményei tartalmazza.

Kockázati szintek:

1. Kockázati osztály: a kockázat elhanyagolható, a hatások még elfogadható kockázati kategóriába tartoznak

2. Kockázati osztály: a szükséges intézkedések megtétele középtávon kielégítő3. Kockázati osztály: az intézkedések megtétele rövid időn belül szükséges (felmérés)4. Kockázati osztály: azonnali intézkedések megtétele szükséges5. Kockázati osztály: a veszélyes munkaeszköz, gép tevékenységének azonnali

felfüggesztése, a veszélyes technológiai keretében végzett munka azonnali leállítása.

A kockázat alatt a sérülés bekövetkezési valószínűségének és súlyosságának együttes jellemzőit értjük. A két elem alapján állapítjuk meg az alábbi táblázatokból azt a kockázati osztályt, ahova egy adott veszély vagy ártalom a kimenetel valószínűsége alapján besorolható.




A balesetvalószínűség becsléseKárosodás mértékének becslése – Kockázati osztályok meghatározása

42

Nagyon könnyű

m.k. nélküli

Kicsi max.

három nap m.k.


Közepes 20-45

napon túli m.k.


m.k.


A 1 2 3 3 4 4B 1 2 3 3 4 4C 2 2 3 4 4 5D 2 3 4 4 5 5E 3 4 4 5 5 5

43

munkafeladat GÉPKOCSIVEZETŐ Kieg. Feladat: VEZETŐ

MECHANIKAI VESZÉLYEK 1

Védelemmel el nem látott mozgó gépelemek 1.1

Veszélyes felületű elemek 1. 2

Ellenőrizhetetlen mozgó elemek 1.3

Mozgó szállító munkaeszközök 1.4

Leeső leboruló tárgyak 1.5

X X X X X

VILLAMOS VESZÉLYEK 2

Áramütés 2.1 Villamos ív 2.22.3 2.4 2.5

VESZÉLYES ANYAGOK 3

Gázok

3.1

Gőzök

3.2

Lebegőanyagok (köd, füst, por, részecske) 3.3

Folyadék

3.4

A szilárd anyagok3.5

X X X X

TŰZ-ÉS/VAGY ROBBANÁS

VESZÉLYEK 4

Tűzveszély szilárd anyagok, folyadékok, gázok által 4.1

Robbanásveszély, porok, gázok, gőzök által 4.2

Tűzforrások

4.3

Tűzközvetítő anyagok, robbanóképes anyagok 4.4 4.5

X X X

HŐHATÁS OKOZTA

VESZÉLYEK 5

Forró anyagok érintése 5.1

Hideg anyagok érintése 5.2

X

BIOLÓGIAGI VESZÉLYEK 6

Fertőzés veszély mikroorganizmusoktól, vírusoktól 6.1

Genetikai hatások

6.2

Mikroorganizmus toxikus és allergén hatásai6.3 6.4 6.5

FIZIOLÓGIAI VESZÉLYEK 7

Zaj

7.1

Ultrahang

7.2

Rezgés egész testre vagy testrészre 7.3

Nem ionizáló sugárzás (UV, lézer) 7.4

Ionizáló sugárzás (röntgensugárzás)

X

MUNKAKÖRNYEZETI

TERHELÉSEK 8

Klíma (hőmérséklet, nedvesség, szélsebesség)8.1

Világítás (megvilágítás, vakítás, reflexió) 8.2

Szellőzés (légycsere)

8.3 8.4 8.5X X X

44

FIZIKAI TERHELÉSEK 9

Nehéz dinamikus munka9.1

Egyoldalú dinamikus terhelés 9.2

Statikus munka

9.3

Munkavégzés szűk térben9.4

Ergonómiailag kényszertesthelyzetben 9.5

X X X

EGYÉB VESZÉLYEK 10

Esés, zuhanás

10.1

Közlekedési és szállítási utak 10.2

Padlózat, lépcső

10.3

Nyomástartó edény10.4

Pszichés terhelés10.5

X X X

45

II. KOCKÁZATI SZINTEK IRODAI DOLGOZÓ

A megállapított kockázatok különböző méretűek lehetnek. Ahhoz hogy a munkáltató a kockázat nagyságát könnyebben értékelhesse, és határait felbecsülhesse, a következőkben állapítjuk meg a kockázati osztályok rendszerét. A kockázatok megállapítását intézkedések követik, amelyek eltérő időpontban valósulnak meg.

Kockázati szintek:




A kockázat alatt a sérülés bekövetkezési valószínűségének és súlyosságának együttes jellemzőit értjük. A két elem alapján állapítjuk meg az alábbi táblázatokból azt a kockázati osztályt, ahova egy adott veszély vagy ártalom a kimenetel valószínűsége alapján besorolható.





Nagyon könnyű

m.k. nélküli

Kicsi max.

három nap m.k.


Közepes 20-45

napon túli m.k.


m.k.


A 1 2 3 3 4 4B 1 2 3 3 4 4C 2 2 3 4 4 5D 2 3 4 4 5 5E 3 4 4 5 5 5

46








X X X X X




Gázok

3.1

Gőzök

3.2


Folyadék

3.4


X X X X


VESZÉLYEK 4



Tűzforrások

4.3


X X X

HŐHATÁS OKOZTA

VESZÉLYEK 5



X



Genetikai hatások

6.2



Zaj

7.1

Ultrahang

7.2




X

MUNKAKÖRNYEZETI

TERHELÉSEK 8




8.3 8.4 8.5X X X

47




Statikus munka

9.3



X X X


Esés, zuhanás

10.1


Padlózat, lépcső

10.3



X X X

48

VI. KOCKÁZATI SZINTEK ÉPÍTŐIPARI MUNKÁS

Kockázati szintek:




A kockázat alatt a sérülés bekövetkezési valószínűségének és súlyosságának együttes jellemzőit értjük. A kockázati osztályt, ahova egy adott veszély vagy ártalom a kimenetel valószínűsége alapján besorolható.





Nagyon könnyű

m.k. nélküli

Kicsi max.

három nap m.k.


Közepes 20-45

napon túli m.k.


m.k.


A 1 2 3 3 4 4B 1 2 3 3 4 4C 2 2 3 4 4 5D 2 3 4 4 5 5E 3 4 4 5 5 5

49








X X X X X




Gázok

3.1

Gőzök

3.2


Folyadék

3.4


X X X X


VESZÉLYEK 4



Tűzforrások

4.3


X X X

HŐHATÁS OKOZTA

VESZÉLYEK 5



X



Genetikai hatások

6.2



Zaj

7.1

Ultrahang

7.2




X

MUNKAKÖRNYEZETI

TERHELÉSEK 8




8.3 8.4 8.5X X X

50




Statikus munka

9.3



X X X


Esés, zuhanás

10.1


Padlózat, lépcső

10.3



X X X

51

KÉZI ANYAGMOZGATÁS

A kézi anyagmozgatás, mint kockázat számottevő, a mozgatott anyagok súlya maximum 50 kg, a megfogásuk igen instabil

A munkavégzés során a következő veszélyekkel kell számolni:

A teher leejtése, kézből kicsúszása, aminek a következményei lábsérülések lehetnek, szállítás közben a kézben tartott teher személyének, tárgyának, gépnek ütközik,

emiatt kéz- és lábsérülések következhetnek be. az útfelület hibája, szennyezettsége vagy szintkülönbség miatt botlás, elcsúszás,

elesés veszélye lehetséges, aminek következtében kéz, fej és lábsérülés adódhat.

Továbbá fizikai erőkifejtés elsősorban hátsérülés kockázatával akkor járhat, ha a tehermozgatás:

túl megerőltető. a test labilis helyzetében következik be. ha nem kerülhető el hogy előrehajolt helyzetben történjék az emelés.

A munkakörnyezet jellemzői a hátsérülés kockázatait növelhetik, ha:

nincs elég hely, különösen függőleges irányban a teher mozgatásához. a padozat vagy munkavégzés szintje változó, emiatt a terhet különböző szinteken kell

mozgatni. a padlózat vagy a láb megtámasztása labilis. a hőmérséklet, a páratartalom vagy a szellőzés nem megfelelő.

Elsősorban a hátsérülések kockázatával jár a tevékenység, ha az alábbiak közül egy vagy több feltétel jár együtt:

Főként gerincet érő túl gyakori vagy túl hosszan tartó fizikai erőkifejtés. A testi pihenési vagy regenerációs periódus elégtelen. Az emelési, lerakási vagy továbbítási távolságok eltérőek. A munkaritmust olyan folyamat határozza meg, amelyet a munkavállaló nem

változtathat meg.

A munkavállaló megnövekedett hátsérülése kockázatával kell számolni, ha:

Fizikailag testi adottságai miatt alkalmatlan az adott tevékenység elvégzésére (orvosi alkalmassági vizsgálat).

Olyan gerincváltozása ismert, amely a gerincsérülésre fokozott hajlamot jelent (spodylosis, Sheuermann-betegség, discopathia) (orvosi szempontból alkalmatlan)

A munkavégzéshez alkalmatlan ruházatot, lábbelit vagy személyes tárgyat visel (munkáltatói feladat).

52

Nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, gyakorlattal, relatív alkalmatlan a munkavégzésre.

A munkavégzésnél a következő alapszabályokat kell figyelembe venni:

- A teher felemelése előtt meg kell győződni arról, hogy stabilan fekszik-e, mekkora lehet a tömege, nincs-e valahol rögzítve, hol célszerű megfogni (a teher alakja nem feltétlenül szabályos), a felemelés közben kell-e számolni a szétszedéssel. (emelőgép vezető és a kötöző feladata).

- A súlyos terhet csak egyenes háttal, hajlított térdel, és lassan kell felemelni (ld. a súlyemelőket).

- A terhet mindig egész marokkal kell fogni, nehogy kicsússzék a kézből- A terhet mindig szorosan a test mellett kell tartani, de ha lehet, a nagy tömegű terhet

vállon kell vinni.- csövet, rudat vállon, háton úgy kell szállítani, hogy annak elülső vége legalább 2-mel

legyen a padlószint felett, de ne érjen szerkezeti elemhez, különösen villamos vezetékekhez.

- A teher lerakása előtt mindig ellenőrizni kell, hogy az nem fog-e felbillenni. Az ujjsérülést megelőzendő, szükséges lehet alátétekre helyezni a terhet.

Kézi teheremelési és teherszállítási normák:

Felnőtt nő max. 20, felnőtt férfi max 50 kg tömegű terhet vihet max. 50 méter távolságra. A fiúkat 16, a lányokat 18 éves korukig rendszeres anyagmozgatási munkával megbízni nem szabad, csak eseti munkával, fél munkaidő tartamban, ahol a darabáru tömege nem haladja meg a 15 kg-ot.

Ha a szállítási útvonal emelkedik, a terhet csökkenteni kell 1%os emelkedőnél 10kg-ram 2%-osnál 5 kg-ra. A kézzel szállítás távolsága legfeljebb 90 m lehet felnőtt férfinál sík terepen, de 10%-os emelkedésénél ez nem lehet több 30 m-nél. Hasonló megfontolásból 50 kg-os terhet lépcsőn csak 3 m magasságig megengedett szállítaniuk, e felett a kézi szállítás nem megengedett.

200 kg tömegű terhet több személy is vihet, ha biztonságosan meg tudják fogni, de a tehernormát itt is tartani kell. Viszont 200 kg-nál nagyobb tömegű terhet kézi erővel mozgatni már nem megengedett! Ha a terhet több személy szállítja, egyiküket mindig ki kell jelölni a munka irányítójának, az ő utasításait a többieknek be kell tartani. (részletesen ld. Közlekedési Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály IV. fejezetében.)

53

Javasolt egyéni védőeszközök kézi tehermozgatásnál:

A szükséges egyéni védőeszközöket a munkafeladat, a teher és a munkakörnyezeti jellemzők alapján kell meghatároznia a munkáltatónak, a kockázatok felmérése és értékelése alapján.

- A fej védelmére védősisakot kell biztosítani, ahol a leeső tárgyakkal, illetve le/beesés veszélyével kell számolni.

- A felső végtagok védelmére alkalmas védőeszközök a vállvédő, csuklószorító, tenyérvédő, védőkesztyű.

- Az alsó végtagok védelmére (lábfej) az orrmerevítős, betétes védő lábbeli (bakancs, szandál) megfelelő.

- Ha a környezeti tényezők indokolják (pl. meleg üzemben, hűtőházban, savas vagy lúgos munkakörnyezetben, szükség lehet az ártalomnak megfelelő más védőeszközök (pl. saválló védőruha) biztosítása is.

A munkáltató feladata – az egyéni védőeszközök biztosítása mellett az is, hogy a rendeltetésszerű használat oktatásáról, a védőképességét elvesztő védőeszközök cseréjéről tisztításáról gondoskodjék.

54

3. A KOCKÁZATOK MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI ÉRTÉKELÉSE

A BALESET VALÓSZÍNŰSÉGBECSLÉSE




A KÁROSODÁS MÉRTÉKÉNEK BECSLÉSE

Nagyon könnyű

m.k. nélküli

Kicsi max.

három nap m.k.


Közepes 20-45

napon túli m.k.


m.k.


A 1 2 3 3 4 4B 1 2 3 3 4 4C 2 2 3 4 4 5D 2 3 4 4 5 5E 3 4 4 5 5 5

A kiszámított érték az alábbi táblázat alapján el lehet végezni a hozzávetőleges értékelést:

Kockázati tartomány

Pontérték Ismertetés

1 < 10 Csekély terhelés, egészségkárosodás veszélye nem valószínű

2 10 < 25

Megnövekedett terhelés, túlzott igénybevétel lehetséges egy mérsékelten igénybe vehető személynél. Számukra megfelelő munkakörnyezet kialakítására kell intézkedést tenni.

3 25 < 50

Jelentősen megnövekedett terhelés, túlzott igénybevétel érheti az átlagosan terhelhető személyeket is. Ajánlatos munkakörnyezeti intézkedést tenni.

4 >= 50Nagymérvű terhelés, valószínűleg túlzott megterhelést okoz. Munkakörnyezeti intézkedések szükségesek.

Kockázati szintek:1. Kockázati osztály: a kockázat elhanyagolható, a hatások még elfogadható kockázati

kategóriába tartoznak2. Kockázati osztály: a szükséges intézkedések megtétele középtávon kielégítő

55

3. Kockázati osztály: az intézkedések megtétele rövid időn belül szükséges4. Kockázati osztály: azonnali intézkedések megtétele szükséges5. Kockázati osztály: a veszélyes munkaeszköz, gép tevékenységének azonnali

felfüggesztése, a veszélyes technológiai keretében végzett munka azonnali leállítása

KOCKÁZATBECSLÉS1. Veszélyek azonosítása

technológiák, műveletek szerint munkaeszközök, veszélyes anyagok készítmények szerint munkahely kialakítása szerint

Az alább táblázat a 33/1998. (VI. 24.) NM. rendelet 8. mellékletében meghatározott munkaköri, szakmai i.. higiénés alkalmazás feltételeinek vizsgálati statisztikáját mutatja.

Munkahely/ munkakörülményMűszak- ebből vegyi anyaggal foglalkozó- ebből zajexpozícióban foglalkoztatott- anyagmozgatásIrodai műszaki alkalmazottak- képernyő előtti munkakörMűhely- anyagmozgatás- zajexpozícióban foglalkoztatottSzállítás- zajexpozícióban foglalkoztatott (közlekedési zaj)- anyagmozgatás

Zaj:A zajexpozíció határértéke a tevékenységből kifolyólag nem mindig határérték alattiak, az időszakos orvosi és zaj vizsgálatok abban az esetben szükségesek, ha olyan gépeket alkalmaznak (légkalapács, stb.) amely 87 dB feletti zajhatást fejt ki a kezelőjére és a hatókörében tartotókra. Ebben az esetben egyéni védőeszközt kell használni (füldugó, fültok)Szűrő audiométeres szakvizsgálat gyakorisága:

Kóroki tényező Gyakoriság Megjegyzés81-85dB (A aeq) közötti zajexpozíció esetén 4 évenként A munkavállaló kérése86-90 dB (A aeq) közötti zajexpozíció esetén 4 évenként Halláspanasz esetén soron

kívül91-100 dB (A aeq) közötti zajexpozíció esetén 2 évenként Halláspanasz esetén soron

kívül100 dB (A aeq) zajexpozíció felett évenként Halláspanasz esetén soron

kívülFentieken túlmenően a foglalkozás egészségügyi orvos határozza meg

56

Megelőző intézkedés:Az időszakos orvosi vizsgálatokon túlmenően az egyéni védőeszköz biztosítása és kötelező használata ebben a tartományban, amelynek ellenőrzése a vezető feladata.Vibráció:A vibráció veszélye miatt előírt időszakos orvosi alkalmassági vizsgálat gyakorisága:

Nők: 0,96 – 1,4 m/s2 eg. expozíciónál Munkába állást követően éventeFérfiak: 1,4 – 5 m/s2 eg. expozíciónál Munkába állást követően 4 évente

2,1 – 5 m/s2 eg. expozíciónál Munkába állást követően 2 évente5 m/s2 eg. expozíciónál Munkába állást követően évente

Az időszakos orvosi és vibrációs vizsgálatok abban az esetben szükségesek, ha a munkáknál olyan gépeket alkalmaznak (légkalapács, stb.) amely vibrációs hatást fejt ki kezelőjére. Ebben az esetben javasolt olyan védő kesztyű alkalmazása, amely rezgés csillapító tulajdonságú.Megvilágítás:Általános kockázati jellemzők: Az épületekben a tevékenységek végzéséhez szükséges megvilágítás értékei a MSZ 6240-4/1986. szabvány alapján megfelelőek:

Irodai természetes megvilágítás 500 luxraktárak megvilágítása 300 luxMűhely 300 luxKépernyős munkahelyek megvilágítása 500-700 luxKözlekedési utak, terek 50 luxLépcső 100 lux

A helyszíni szerelésnél a kivitelezhetőség bonyolultsága (sok szétszórt állandóan változó munkahely) miatt nem lehetséges az alapos és megfelelő mérés, ezért javasolt a mobil kiegészítő világítás alkalmazása.Fokozott baleseti veszélyekkel járó munkakörök.1. Tűz és robbanásveszéllyel járó munkakörök

Magasban dolgozók. Gépjárművezető. Szakipari munkák. Anyagok tárolásával, szállításával és felhasználásával kapcsolatos tevékenységek.

2. DolgozókA jelölt munkakörökre előírt időszakos orvosi vizsgálatot kell végezni (foglalkozás egészségügyi orvos határozza meg)

40 éves korig 3 évenként40-50 év között 2 évenként50 év felett évenként

57

Fizikai, kémiai kóroki tényezők, amelyek expozíciója időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot tesz szükségessé: (33/1998. VI. 24) NM. rend. 3. sz. mell.)

Kóroki tényező Időszakos vizsgálat MegjegyzésKémiai anyagok ÉventeBiológia ártalom ÉventeZaj 85 dB-95 dB A között 4 Évente Gépen dolgozóZaj 95 dB-105 dB A között 2 Évente Panasz esetén soron kívül,

műszeres vizsgálati eredmény eltérés szakvizsgálat kötelező

Zaj 105 dB-115 dB A között ÉventeVibráció (kéz-kar), rezgés Évente Gépen, géppel dolgozók- nők 0,96-1,4 m/s2 eg.exp Évente Első munkába állást követő 6

hónap után, hideg/nedves munkakörnyezetben dolgozók

- férfi 1,4-2 m/s 4 Évente 2,1-5 m/s 2 Évente 5 m/s-től Évente

VESZÉLYES ANYAGOK ÉRTÉKELÉSE

1. lépés: A veszélyes anyagok azonosítása

Meg kell határozni azokat az anyagokat, amelyek a berendezés rendeltetésszerű használata során felszabadulhatnak, a gépből/berendezésből a környezetbe kijuthatnak. A veszély nagysága a veszélyes anyag tulajdonságától, az expozíció fellépésnek valószínűségétől és mértékétől függ. A veszélyes anyagok károsító hatásai lehetnek rövid vagy hosszú idejű hatások, reverzibilis vagy irreverzibilis hatások. A veszélyes anyagok belélegzéssel, táplálkozással, a bőrrel, szemekkel vagy a nyálkahártyával érintkezéssel, továbbá bőrön át felszívódással kerülhetnek a szervezetbe. Ezért biztosítani kell az egyéni védőfelszerelések használatát. A biztonságtechnikai adatlapokat a dolgozók részére át kell adni.

2. lépés: A veszélyes anyag kibocsájtásának jellemzése

Az azonosított veszélyes anyagok (táblázat alapján) minden lehetséges kibocsátásra el kell végezni a következő értékelést szükség esetén a mérést (hűtőkamragyártás, stb.)

a kibocsátás valószínű mennyiségének a meghatározása valamennyi üzemállapotban a gép valamennyi életciklusában

a kibocsátás helyének és irányának meghatározása figyelembe véve a gép környezetében tartózkodó személyek helyét és mozgását, összhangban a gép életciklusával

a kibocsátás várható idejét a kibocsátás fizikai jellemzőit

58

a kibocsátás jellegét, azaz a veszélyes anyag a levegőbe kerül-e vagy külső, felületi szennyezést okoz-e?

A kikerülő veszélyes anyagok keletkezhetnek a gép egy részéből, a gépbe töltött anyagokból.

A kibocsátás:

1. A levegő szennyezése: A kibocsátott veszélyes anyag elsősorban belélegzéssel juthat a szervezetbe, de lehetséges a bőrfelületre lerakódott anyag bőrön át történő felszívódása is.

A levegő szennyezése különösen a következő technológiáknál, műveleteknél áll fent:

Anyagmegmunkálás anyagköszörülés, mosás Anyagtárolás nyitott edényekben, oldószeres tartályokban ( a párolgás miatt) Hő közléssel járó műveletek, pl. hegesztés, forrasztás Anyagmozgatás Karbantartás Szerelés, összeszerelés, gyártás Tömítetlenségek a megmunkáló gépeken, csővezetéken Technológia melléktermékek és hulladékok Veszélyes hulladékok kezelése

2. Felületi szennyezés: A kibocsátott veszélyes anyag a szervezetbe juthat, pl. a táplálkozás során, a bőrrel, szemmel, nyálkahártyával való érintkezéskor. Felületi szennyezés keletkezhet, pl.:

Anyagkijutáskor egy nyitott tároló helyről, pl. párolgás, másodlagos kibocsátáshoz vezető kondenzáció.

Gép/berendezés kinyitásakor, pl. beállításkor, karbantartáskor, tisztításkor. Hulladék eltávolításakor.

A levegőben lévő szennyeződések okozta expozíció az érintett munkavállalók légzési terében végzett koncentrációméréssel határozható meg, amelyek eredményeit a vonatkozó következményekkel össze kell hasonlítani. Az alkalmazott mintavételi és mintaelemzési eljárásokat a légszennyezés fajtájával összhangban kell meghatározni.Kritikus tényezők meghatározása

Itt kell pontosítani azokat a tényezőket (a használt anyag, energia, gépkialakítás), amelyek a kibocsátás oka, és amelyektől a kibocsátás csökkenési megoldás függ.3. Intézkedések a kockázatok megszüntetésére vagy csökkentéséreA veszélyes anyag expozíció kockázatainak csökkentésére számos lehetőség van, de általában azt kell követni, hogy a megoldások módja legyen minél közelebb a szennyezés forrásához. A szóba vehető legfontosabb csökkentési elvek a következők:

A gépeket úgy kell kialakítani, hogy eleve kizárja a veszélye anyag kibocsátást. Ha a kibocsátás kizárása nem lehetséges, akkor a gépeket úgy kell kialakítani, hogy a

kibocsátás a lehető legkisebb legyen.

59

Ha van kibocsátás a levegőbe, akkor a megfelelő légállapotot mesterséges szellőztetéssel kell biztosítani.

A személyi expozíció csökkenthető úgy is, hogy a gépeket elkülönítetten telepítik, a használat módját pl. automatizálással /kazán/ úgy alakítják ki, hogy az expozíció a lehető legkisebb legyen, illetve kiegészítő védelmet pl. egyéni védőeszköz használatot írnak elő.

Az expozíciós kockázatok csökkentésének lehetőségei: A kockázat kizárása: erre lehetőséget ad a technológia vagy az üzemmód célszerű

megválasztása, ha műszakilag lehetséges, akkor a kibocsátást okozó folyamat megszüntetése, a veszélyes anyag helyettesítése nem vagy kevésbé veszélyes, de technológiai szempontból alkalmas más anyaggal, zárt folyamat vagy gép kialakítása? a folyamat automatizálása és távvezérlése.

A kibocsátás csökkentése, amelynek számos műszaki lehetőségére néhány példa:- a kibocsátási helyeket képzelő szerelvények, pl. elzárók karbantartása, tömítetlenségek megszüntetése:- gyűjtőrendszerek kialakítása a kibocsátott anyag felületi szétterjedésének megakadályozására- helyi elszívás alkalmazása teljes vagy részleges burkolattal, vagy burkolat nélkül- friss levegős szellőztetés- természetes szellőztetés megfelelő építészeti kialakítással

A kibocsátás csökkentése munkahely vagy munkafolyamat szervezési intézkedéssel.- a veszélyes és a veszélytelen műveletek térbeli elválasztása- az expozíciónak kitett személyek számának csökkentése a munkafolyamat átszervezésével- a kezelés/vezérlés külön helyiségbe telepítése úgy, hogy normál üzemmenetnél a gép helységekbe ne kelljen belépni- az expozíciós idő csökkentése a munkarend változásával- szennyezett felületek rendszeres tisztítása, fertőtlenítéseaz anyagtárolás biztonságos módjának kialakítása- a kockázatokhoz illeszkedő egyéni védőeszközök biztosítása- étkezési, öltözködési és dohányzási helyek elkülönítése a szennyezett területekről- a kockázatokra figyelmeztető feliratok elhelyezése a szennyezett területen

Veszélyes hulladékok értékelése

A vállalkozó tevékenységében veszélyes hulladékkeletkezés nincs amennyiben technológiaváltozás vagy egyéb új megbízás, tevékenység kapcsán felmerülne veszélyes hulladék kezelése, akkor a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkel kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szó szerint kell eljárni.Az anyagokat veszélyességükre jellemző különböző tulajdonságaik szerint osztályozza, melyet a BA lapok R és S sorai tartalmaznak.Fizikai-kémiai tulajdonságok

60

Toxikológiai sajátosságokSpecifikus egészségkárosító sajátosságokA felsorolt tulajdonságok alapján a vegyi anyagok és készítmények osztályokba sorolandók. A készítmények osztályába sorolásához az egészségre nézve veszélyes hatások felosztása:

Heveny halálos hatások (a méregerősség alapján) Nem halálos, maradandó hatások egyetlen expozíció után Irritatív hatások Ökotoxikológiai, környezetkárosító, környezetet szennyező sajátosságok Túlérzékenységet okozó hatások rákkeltő hatások muragén hatások reprodukciót (szaporítást károsító hatások, beleértve a teatrogén hatásokat is)

Az anyagok és készítmények osztályába sorolását a gyártónak és az importálónak kell elvégeznie. A munkavállalói tennivalók szempontjából a kémiai kóroki tényezők, jellegük szeriont csoportosíthatók: fémek, gázok, oldószerek, műanyagok. Az e felsorolások alapján a vállalkozó kémiai anyagokat nem használ fel tevékenysége során, ezért ilyen irányú intézkedés megtétele és szabályozás készítése nem szükséges. A lehetséges kémiai terhelések kizárása és minimálisra csökkentése érdekében a vállalkozó megelőzési tervet dolgoz ki.

61

Veszély ártalom azonosítója:

Veszély és/vagy ártalom Követelmény példák

1. Fizikai veszélyforrások1.1. Munkahelyek a föld (padló) szintjéhez

viszonyított elhelyezése:1.1.1. - Magasban végzett munka1.2 Szintkülönbség:1.2.1. - Megbotlás veszélye1.2.2. - Beesés vagy leesés veszélye1.3. A levegő:1.3.1. - Nyomása (dekompresszió)1.3.2. - Hőmérséklete: EH: ……… C0

KEH:………C0

1.3.2.1. - Meleg miatt 24 C0 felett1.3.2.2. - Hideg miatt Napi középhőmérséklet

szabadtéren < +4 C0-nál1.3.2.3 - áramlása a, Ülve, szellemi könnyű

munka:V <01 m/sOrvosi szakvéleményt figyelembe venni az alábbi esetekben:b, mozgással, könnyű munka v <0,2 m/sc, meleg üzemi zárt közepesen nehéz munka: v < 1,5 m/s

1.3.2.4. - mennyisége Szellemi és könnyű fizikai munka: 30 m3/ óraKözepes nehéz fizikai munka: 40 m3/ óraNehéz fizikai munka: 50 m3/ óra

1.3.2.5. - hiánya Viszonylagos oxigén hiány (MSZ 21853-27:1993)

1.4. Aeroszolok, porok a levegőben Az alábbi szempontból szükségest aláhúzni

2. VESZÉLYES ANYAG2.1. Robbanó:2.1.1. - fajtája Anyag, készítmény2.1.1. - halmazállapota Gáz, gőzként, folyékony,

képlékeny2.1.3. -A hő termelő reakció megindulásának

előfeltételeOxigénnel, oxigén nélkül

62

Documents

49024850-39621533-KOCKAZATERTEKELES