S ó ff á rהה ’’ ’’ בב

2222000000006666 .... 00009999 .... 00001111 ....

5 7 6 6 . E l u l - I X . é v f . 5 - 6 . d u p l a s z á m - ל ו ל א ש ד ו ח ו " ס ש ת

א ז א ה י ג ע ר י נ ב ת י ד ו ה י ה ה ל י ה ק ה ל ש ן ו ת ע - a Nyíregyházi Zsidó Hitközség lapja

Mádi zsinagóga: Kelet-Magyarországgyöngyszeme

További cikkeink: Rózsi és ami mögötte van Makói zsidók világtalálkozója Eseménynaptár:65 éve történt... „Észak felöl támad a veszedelem...“ Médiaháború: Izrael az örök vesztes?

A felújított mádi zsinagóga Tóra-szekrény feletti díszítése

SS óó ff áá rr 2 . o l d a lZZ SS II DD ÓÓ KK ÖÖ ZZ ÉÉ LL EE TT

Mádi zsinagóga: Kelet-Magyarországgyöngyszeme

A hányattatás hosszú évei utánszéleskörû hazai összefogásnakés nemzetközi támogatásnakköszönhetõen a mádi zsinagógaújra – talán mondhatjuk – ere-deti pompájában tündököl. ANyíregyházi Zsidó Hitközségtagjai megtekintették az egye-dülálló szépségû és jelentõségû„schullt”, többek között azzal acé l l a l , hogy egy regge l i imakeretében újra felhangozhassona daveno lás hangja a z s ina -gógában.

A felújítás elõtt az omladozó zsi-nagógát meglátogatva és a falonmegmaradt díszítéseket nézve mégcsak sejteni lehetett azt a gazdagsá-got, pompát, ami jellemezhette az

1795-ben, copf stílusban épült zsi-nagógát.

A felújítás költségeinek 90%-át aKincstári Vagyonigazgatóság biztosí-totta, illetve a World MonumentsFund Jewish Heritage Grant program80 000 USD támogatást nyújtott aprojekthez. A helyreállítás munkála-tait a Dávid Ferenc kutatómunkájaalapján, a Benkõ Ágnes és WirthPéter által készült tervek szerint azÉPSZER Rt. kivitelezte. A restaurá-tori munkákat Kisterenyei Ervinirányította. A felújított zsinagógaátadására 2004. május 9-én került sora Holokauszt 60. évfordulóján –olvasható a Kulturális Örökségvédel-mi Hivatal honlapján.

A megújult mádi schull inkább

múzeumként, mint zsinagógakéntfunkcionál, Tóra nem találhatóbenne, de fûthetõ termével koncertekrendezésére, és más programokra iskitûnõen alkalmas. Elõterében szín-vonalas helytörténeti kiállítás nyílt.

A zsinagógának helyt adó ingatlana Borsod-Abaúj-Zemplén MegyeiÖnkormányzat tulajdonában van, ésmúzeumkénti szakmai felügyeletét amiskolci Herman Ottó Múzeum látjael, de mûködésének gazdasági keze-lése egyelõre rendezetlen. A tervekszerint ezt is a Herman Ottó Múzeumkapná meg, de erre egyelõre hivata-los felhatalmazást nem kapott azintézmény, így kifizetés még nemtörtént, pedig fenntartási költségekvannak, hiszen a zsinagóga és a

A mádi zsinagóga belsõ tere

Nagysikerû koncertet adott a 60éves Demjén Ferenc Nyíregyházánjubileumi, országos koncertsoroza-ta keretében a Bujtosi SzabadidõCsarnokban május közepén. Anépszerû énekes-dalszerzõ nemrégzsidóságáról is vallott a Heti válaszcímû lapnak márciusban adottinterjújában.

Az újság kérdésére Demjén Ferencelárulta, honnan ered a Rózsibecenév. A Vészkorszakban a nyila-sok adták ezt a gúnynevet a zsidók-nak, mivel a Rózsi a „rohadt zsidó“rövidítése. Demjénre az ugyancsakzsidó származású barátai ragasztottákezt a nevet, mivel neki volt közöttüka „legnagyobb“ orra.

A számos örökzöld sláger szerzõjeés elõadója jelenleg amerikai

feleségével él dióspusztai tanyáján.Honlapján elárulja, hogy haja erede-ti, egyszer berakott racka fizura. Arrais kitér, hogy azért hord gyakran nap-szemüveget, mert a szeme érzékenya fényre és a füstre, így a koncerte-ken zárt térben már nem is használ-ják a hagyományos füstberendezést.

Demjén Ferenc részt vett számosholokauszt megemlékezésen, köztükjelen volt a Páva utcai HolokausztEmlékközpont megnyitóján is azonmûvészek köztött, akik felolvasták60 ezer holokauszt-áldozat nevét.Az énekes, basszusgitáros, szöveg-író, zeneszerzõ, producer, lemezki-adó Demjén nyíregyházi koncertjénbizonyította: 60 évesen sem kopottmeg, slágerei ma is megmozgatják aközönséget.

benne található mûemlékek bizton-ságáról külön biztonsági cég gondos-kodik.

A zsinagóga impozáns belsõ ter-mében az eredeti faldíszítések és feli-ratok láthatók. A Tóra-szekrényhez

k õ l é p c s õvezet fel,f a r a g o t tkõkorláttal,illetve a„stenderd”(az elõimád-kozó „pul-pitusa”) iskõbõl ké-szült. Azortodox ha-g y o m á n yszerint abima (tórao l v a s óemelvény)a zsinagó-ga közepénkapott he-lyet. A bi-ma korlát-ján ma is

láthatók azok a tüskék, melyekre haj-danán – elektromos világításhiányában – a gyertyákat erõsítették.A bima sarkaiban eredetileg láthatókvoltak azok a két lyukkal ellátottlemezek, melyekre a Tórát állították,

de ezeket a felújítás után eltávolítot-ták. A zsinagóga padlózata a XVIII.századi szokások szerint a külsõ talaj-szinttõl mélyebbre épült. Ennek ma-gyarázata a zsoltár szavainakmélyebb átélése: „A mélységbõl kiál-tok hozzád Ö-ó!”

A gyönyörûen felújított schull min-den látogatóra mély benyomást tesz,így érdemes ellátogatni Mádra. A tu-ristáknak a zsinagóga gondnokságátmár igen régen ellátó id. FehérBarnabást vagy családját kell keres-niük, a Mád, Rákóczi út 73. számalatt, mivel nála van a zsinagógakulcsa. Õ igazítja útba a látogatókat,és látja el õket megfelelõ információ-val. Fehér úr a 06-47-348-043 tele-fonszámon érhetõ el. A látogatásért azsinagóga fenntartási költségei finan-szírozására jelenleg 300.- Ftbelépõdíjat kell fizetni. Fehér úr aSófárnak adott nyilatkozatábanelmondta, sok az érdeklõ, és nép-szerû úticél lett a mádi zsinagóga.További jó hír, hogy már elkezdõdötta zsinagóga elõtt lévõ, régen rabbi-házként és jesivaként szolgálóépületek felújítása is.

SS óó ff áá rr3 . o l d a l ZZ SS II DD ÓÓ KK ÖÖ ZZ ÉÉ LL EE TT

Demjén „Rózsi“ Ferenc

id. Fehér Barnabás

Rózsi és ami mögötte van

SS óó ff áá rr 4 . o l d a lZZ ÁÁ CC HH OO RR -- EE MM LL ÉÉ KK EE ZZ ZZ

Mártírok Emléknapja Nyíregyházán Tavasztól nyárig a magyarorszá-

gi zsidó hitközségek különbözõ idõ-pontokban a Vészkorszakban el-pusztultakra emlékeznek a Mártí-rok Emléknapja keretében. Nyír-egyházán idén június 11-én a Nyír-egyházi Zsidó Hitközség és a nyí-regyházi önkormányzat közös szer-vezésében a városi Holokauszt em-lékmûnél, majd a helyi zsidó teme-tõben tartották a megemlékezést.

A városi holokauszt megem-lékezést Juhász Balázs, a KölcseyFerenc Gimnázium II. osztályos ta-nulójának szavalata nyitotta. A gim-nazista Radnóti Miklós Erõltetettmenet címû versét mondta el. Eztkövetõen Dr. Riczu Zoltán történészbeszédében kiemelte, hogy azért vanszükség holokauszt megemlékezé-sekre, mert bár a történelem az élettanítómestere – szól a cicerói mondás

– az emberiség történelme mégis aztmutatja, hogy nem tanulunk azelkövetett hibákból. Ébren kell tarta-

nunk a lekiismeretünket, meg kellemlékeznünk a Holokauszt esemé-nyeirõl – hangoztatta a történész. Az,hogy a város által emelt Holokausztemlékmû az egykori gettó területénáll, jelzi, hogy visszafogadtuk akitaszítottakat, megõrizzük az el-hunytak emlékét.

Riczu Zoltán megemlékezése utánSomos Péter adta elõ Szenes Hannaegy híres dalát, majd a helyi és me-gyei önkormányzat, a pártok, a ren-dõrség és, a megyei hadkiegészítõparancsnokság, a nyíregyházi cigánykisebbségi önkormányzat, illetve aNagy Imre Társaság képviselõi elhe-lyezték az emlékezés koszorúit azemlékmû lábánál.

A nyíregyházi zsidó temetõbenösszegyûlt százfõnyi résztvevõtKertész Gábor, a Nyíregyházi ZsidóHitközség elnöke köszöntötte.

Kertész Gábor beszédében azemlékeztetés jelentõségét hangsú-lyozta példaként felhozva Salkaházi

Sára szeptemberben tervezett bol-doggá avatását, melynek azért vanjelentõsége – fejtette ki az elnök –mert Salkaházi Sárát zsidók búj-tatásáért lõtték a Dunába 1945 de-cemberében a nyilasok.

A bevezetõt követõen Dr. FrölichRóbert fõrabbi beszédében kitért aholokauszt borzalmaira, a gettó min-denapjaira, ahol elegendõ élelem ésital nélkül megalázva szenvedtekzsidók ezrei. A lágerekben szinteminden pillanatban a vérszomjasanvigyorgó halállal kellett szem-benézniük az áldozatoknak. Adeportálásra összegyûjtött zsidókmenetei mellett sokan közömbösenálltak – emlékeztetett a múltra afõrabbi. Tagadhatatlan, hogy egyesekörömmel nézték a lakatlanná váltzsidó otthonokat. Azok, akik ma megnem történté akarják tenni a Soáttagadással, csak a saját szégyenüketakarják kitörölni a történelem lap-jairól – mondta Frölich fõrabbi, majdbeszédét követõen Szilágyi Gáborkántor elõadásában elhangzott a k’Élmále ráchámim.

Tordai Péter a MagyarországiZsidó Hitközségek Szövetségénekalelnöke a Szövetség nevében mon-dott beszédében kitért a magyarzsidóság történelmének azon epizód-jára, melyben a Holokauszt utánizsidóság megpróbálta újrarendeznisorait a diktatúra, és az ateizmuséveiben. Az alelnök felhívta a figyel-met arra is, hogy az elmúlt másfélévtizedben a magyar zsidóságmegerõsödött, intézményeket alapí-tott és tart fent. A helyzettel azonbannem lehetünk elégedettek, továbbiaktivitásra és közösségszervezésrevan szükség.

A hitközségi megemlékezés végénDr. Bozorády Zoltán evangélikusesperes osztotta meg gondolatait azegybegyûltekkel.

Mártírok és emlékezõk

SS óó ff áá rr5 . o l d a l ZZ ÁÁ CC HH OO RR -- EE MM LL ÉÉ KK EE ZZ ZZ

Makói zsidók világtalálkozója Idén tizenkettedik alkalommal

gyûltek össze Makón a Soá elõttimakói ortodox zsidóság leszárma-zottjai Izraelbõl, Ausztriából és azEgyesült Államokból, hogy meg-emlékezzenek a hajdani makóifõrabbiról, Vorhand Mosérõl, és aSoá makói áldozatairól. A zarán-dokok a rebbe és hitközségeemlékét nemcsak ápolni szeretnék,hanem a makói zsidóságot újra isakarják éleszteni.

A makói zsidó közösségnek egye-dülálló holokauszt története van. Vor-hand Mosét a Vészkorszakban elvit-ték a csendõrök – egyes beszámolókszerint – azért, mert bócherek jöttekhozzá, akikrõl azt terjesztették, hogykémek. A 82 éves fõrabbit a csendõ-rök megverték, de rokonai a csendõ-röket lefizetve kimenekítették a hal-dokló, idõs rabbit. Késõbb a kórház-ban a rebbe megígérte az ágya körülálló rokonoknak, hogy közben fogjárni a makói zsidóság túléléséért.

A helyi történet úgy szól, hogy amakói zsidókat szállító vonatról kétvagont lecsatoltak, így nem kerültekAuschwitzba, és a Soát túlélték. Atörténészek szerint ellenben a makóizsidókat a szegedi gettóból deportál-ták, és azért menekültek meg, mert atranszport útja Ausztriába vezetett,nem a lengyel haláltáborokba. Atúlélést mindenesetre a rebbe köz-benjárásának tulajdonítják.

Vorhand fõrabbi halálát követõenLemberger Mose Nátán vette át amakói közösség vezetését, így mamár a Lemberger család leszármazott-jai közül kerül ki a makói közösségszellemi-vallási vezetõje, mely tiszt-séget jelenleg az Izraelben élõ Lem-berger Simon tölti be.

Az idei jorcájt alkalmával adták átMakón a közösség vendégházát is. Akorábban cipõgyárként funkcionálóépület megvétele és átalakítása azért

vált szükségessé, mert a zsinagógátóltávolabb lévõ Bástya Hotelben száll-tak meg a zarándokok, és a hotelbõl azsinagógához sétáló ortodox zsidókattavaly a helyi lakosok közül néhányfiatal zaklatta, leköpdöste, sõt volt,aki a testére tetovált horogkeresztetmutogatta nekik. Idén azonban si-került a zsinagógától pár háztömb-nyire lévõ épületben létesítettvendégszállást és közösségi étkezõhelyet átadni, így a közösség szállásaközel került a zsinagógához.

A vendégház megvásárlása és áta-lakítása Vorhand fõrabbi Bécsben élõ

dédunokájának, Vorhand Mordecháj-nak érdeme. A híres rebbe dédunoká-ja a Dél Magyarországnak adottinterjújában nyilatkozott az ideieseményekrõl. A cikk kitér arra is,hogy a négy éve felújított makói zsi-nagóga sajnos már beázik, de aMagyarországi Zsidó HitközségekSzövetségétõl nem kapnak pénzt afelújításra, mert Makón nincsmûködõ hitközség. Vorhand Morde-cháj tervei között szerepel azonban,hogy néhány éven belül újraalapítja a

Makói Zsidó Hitközséget – szólt alapnak adott nyilatkozat.

A Makóra érkezett chászidok június13-án délben látogattak el Vorhandrabbi sírjához. Schwartz Mosejeruzsálemi lakos elmesélte, hogy atemetõben számos felmenõje nyug-szik, családja története – beleszámítvaunokáit is – kilenc generációt ölel át.

A közösség tagjai a rebbe sírját kör-bevéve Lemberger fõrabbi vezetésé-vel végig olvasták a Tehilim könyvé-nek mind a százötven zsoltárát. A kb.kétórás imádkozást idõsek, fiatalokegyütt teljesítették ugyanolyan áté-

léssel az ima végén, mint az elején.Délután a minchát követõen közössé-gi étkezésre hívták a vendégeket, aholjidis nyelvû drosik hangzottak el.

A Makóról elszármazott közösséghosszú távú terve az, hogy ápolja amakói rebbe, és a hajdani hitközségemlékét, és megerõsíti a zsidó életet,illetve jelenlétet a településen. Többinformáció a Makói Zsidó Honlapon(www.mzsh.hu) olvasható.

Tóth-Ábri Péter

A makói zsinagóga: visszatér a zsidó élet

SS óó ff áá rr 6 . o l d a lSSSS OO ÁÁ

Eseménynaptár: 65 éve történt...A hazai történelmi tudat nem

tekinti a magyar történelem nagytragédiái egyikének a holocaustot.A közvélemény jelentõs része,emberek sokasága nem ismeri,vagy nem akarja el és megismerniazokat az eseményeket, amelyek1944-ben a zsidó vallású magyarállampolgárok százezreinek, ártat-lan gyermekek, nõk és férfiak meg-gyilkolását eredményezték.

A magyar történelemkutatás min-den évszázadban talál büszkeségreokot adó eseményeket. Annak meg-válaszolásával viszont mindmáigadós, hogy aljas, embertelen történé-sek miért nálunk kezdõdtek. Mint -mintegy példát mutatva az akkormég ismeretlen A.Hitlernek - a ma-gyar nemzetgyûlés1920-ban, akkorfogadta el a XXV.tc.-t, a hírhedt nu-merus clausust,amikor még nyomasem volt a nácik-nak és az általukhozott zsidóellenestörvényeknek. Anumerus claususvolt a XX. századiEurópa elsõ zsidó-ellenes törvénye.Kimondta, hogy azegyetemekre, jog-akadémiákra a ke-retszámon belül azországban élõ „nép-fajok, nemzetisé-gek“ csak országosarányszámuknakmegfelelõ mérték-ben kerülhetnekbe. A felvételeknél kötelezõ a„nemzethûségi és erkölcsi szempon-tok“ érvényesítése.

1938 majd 1939 májusában lépett

hatályba - a numerus clausust nemszámítva - az I. és a II. zsidótörvény,az elõbbi a Felvidék, a másodikKárpátalja visszacsatolása után. Amagyar törvényhozás - a kormányokantiszemita politikájának részeként -így hálálta meg a náciknak a területirevízióhoz nyújtott politikai ésdiplomáciai segítségét.

1941. augusztus 8-án hirdették kiaz 1941: XV tc.-t, a III.

zsidótörvényt

A törvény a házassági jog mó-dosításáról és a házassággal kapcso-latos fajvédelmi rendelkezésekrõlszólt.

Bevezette aházasság elõttiorvosi vizsgála-tot; megtiltottaa nem zsidók észsidók közöttih á z a s s á g o t ;„ f a j g y a l á z ó -nak“ minõsítet-te és bünteten-dõnek nyilvání-totta a nem zsi-dó és zsidóközti házassá-gon kívüli nemikapcsolatot.

A törvényszerint zsidó az,akinek legalábbkét nagyszülõjeaz izraelita hit-felekezet tag-jaként született,és az, aki azizraelita hit-felekezet tagja.

Nem esik a zsidókkal egy tekintetalá az, akinek két nagyszülõje ugyanaz izraelita hitfelekezet tagjakéntszületett, ha õ maga keresztény hit-

felekezet tagjaként született és az ismaradt, és emellett mind a két szülõ-je keresztény hitfelekezet tagja voltházasságkötésük idején. Az ilyenszemélynek azonban nemcsak zsidó-val, hanem olyan nem zsidóval istilos házasságot kötnie, akinek egyvagy két nagyszülõje az izraelita hit-felekezet tagjaként született.

A törvény ártalmatlannak tûnt,hiszen címében nem szerepelt a zsidószó. Mégis, ettõl nyíltabban és vér-lázítóbban fajüldözõ törvényt mégnem hoztak Magyarországon. Atörvény 4. részének 9. és 10. cikke-lye: „a zsidók és nem zsidók házas-ságának tilalma“ és a büntetõszank-ciókat tartalmazó 5. rész az 1935. évinürnbergi náci fajüldözõ törvényekszellemiségére épült.

A törvény indoklása szerint a XIX.század végétõl a zsidókkal kapcso-latos politika kedvezõtlen hatásokateredményezett. „… Az 1895 óta tartóasszimilációs folyamat nem vezetetteredményre. A vegyes házasságokkáros hatása érezhetõ, (…) ezek jut-tatták befolyáshoz a zsidó szellemi-séget. (…) Az asszimilációs kísérletsikertelen.“

A törvényhozás ezzel a törvénnyelköszönte meg A. Hitlernek Észak-Erdélyt és a Délvidéket.

Horthy hatalomra jutásától aháború végéig mintegy 300, a zsidóvallású magyar állampolgárok jogaitkorlátozó vagy megszüntetõ anti-szemita jogszabályt (törvény, ren-delet) adtak ki és vezettek be.

Van hazai történész, aki szerint amagyar holocaustnak nem volttörténelmi elõzménye. Szerintem a„szegedi gondolattól“ Horthy ne-gyedszázados kormányzásával azegymást követõ kormányok anti-szemita politikáján át egyenes útvezetett a magyar zsidók százezrei-nek deportálásához.

„...a magyarnemzetgyûlés1920-ban,akkor fogadta el(...) a hírhedtnumerus clausust,amikor mégnyoma sem volta náciknak...“

SS óó ff áá rr7 . o l d a l SSSS OO ÁÁ

A magyar zsidóság e negyedszázadalatti sorsát 1997 decemberében „Azelégetett fénykép“ címû könyvénekbemutatóján Benedek István Gáboríró, publicista sommázta valóság-hûen: „… a zsidók a Horthy éra ele-jén és végén teljesen, a harmincasévekben részlegesen kiszolgáltatottanés jogfosztottan éltek. Megalázottanegyéni és közösségi értelemben.Közhivatalt nem viselhettek, a tár-sadalmilag megbecsült pályákatelzárták elõlük, bizonyos állásokatnem tölthettek be. A Horthy éra azsidókat nem tekinthette egyenrangúállampolgároknak.“

1941. augusztus 27-28-a, akamenyec-podolszki tömegmészár-lás, a magyar holokauszt kezdete

Kevesen tudnak arról, hogy aKormányzati Kabinetiroda már 1936.április 7-én 5359/1936 számon utasí-tást adott a Külföldieket EllenõrzõOrszágos Központi Hatóságnak(KEOKH), hogy készítsen nyilván-tartást „az ország területén letele-pedett és jelenleg is itt lakó izraelitavallású külföldi állampolgárokról.“Az elkészült 80/res/ 1936. VII. b.számú névjegyzéken az országba1850 után költözöttek szerepeltek.Többségük már Magyarországonszületett, egész életét itt élte le, ésezidáig nem számított idegen állam-polgárnak. Mindez tehát 2 évvel az I.zsidótörvény elõtt…

A kormány az 1938 és 1939-benvisszacsatolt Felvidék és Kárpátaljanagy létszámú (14,2%-os) zsidólakosságára azonnal kiterjesztette azI. majd a II. zsidótörvény hatályát.

Németországból, majd Ausztria,Csehszlovákia, Lengyelország ésJugoszlávia német megszállása elõlzsidó menekültek tömegei jöttek azországba. A KEOKH nyilvántartásbavételük után egy részüket Csörgõre,Garanyba, Ricsére, Varjulaposra stb.internálta.

Az un. „hontalan“ zsidók legna-gyobb számban Kárpátalján éltek.Többségük a visszacsatolás elõtt ismagyarnak vallotta magát és most a

magyar kormánytól várt védelmet.Bár a KEOKH magyar anyanyelvû-ként tartotta õket nyílván, tartóz-kodási engedélyüket idõrõl-idõremeghosszabbította, honosítási kérel-meiket elutasították, állampolgársá-got nem kaptak. Az egyre kilátásta-lanabbá vált hely-zetük miatt több-ször próbáltak tö-megesen menekül-ni, de a határrólmindig visszas-dob-ták õket.

A KárpátaljaiKormánybiztosság„a helyi zsidókér-dést“ e több ezer„hontalan“ zsidókitelepítésével ter-vezte megoldani.M a g y a r o r s z á gbelépése a Szovjet-unió elleni háború-ba kedvezõ alkal-mat szolgáltatott atömeges kiutasításmegvalósításához.

Kárpátalja Kor-mányzói Bizto-sának kezdemé-nyezésére - Horthyegyetértésével -1941. június 17-én született2220/1941. sz. Minisztertanácsi ren-delet kimondta, hogy: „… mindenkétes állampolgárságú egyént ki kellutasítani Kárpátaljáról, és át kell adnia Kelet-Galíciai német hatóságok-nak.“ Az elõzõekbõl jól látható, hogye döntés nemcsak a Kárpátaljánlakókra vonatkozott. A KEOKH már1936 óta készült… A kitelepítéselõkészületei befejezõdtek…

A KEOKH 1941. július 12-ei 192.számú rendeletére az ország egészterületén megkezdõdött a „hontalan“zsidók összegyûjtése. Az akció ked-vezõ lehetõséget adott személyesbosszúállásokra, amivel sokan és sokhelyen éltek is…

Kárpátalján zsidó közösségekegész sorát hurcolták el lakóhe-lyeikrõl úgy, hogy senki nem maradtbelõlük. Több nagy hitközséget már

ekkor és ennek ürügyén teljesen fel-számoltak. A lefogottakat Havas-mezõn, Királymezõn, Majdankán,Ökörmezõn és Volócon zártákgyûjtõtáborba.

Az ország más területén és aBudapesten lefogottakat - elszállítá-

sukig - a Rum-bach Sebestyénutcai zsinagógá-ban, a Magdol-na, a Páva és aSzabolcs utcaigyûjtõhelyekentartották õrizet-ben. Pestrõl mar-havagonokban1-2 napos ke-serves utazássalszállították õketKõrösmezõre.Innen ezres cso-portokban tettékát õket a hatá-ron, ahonnanSS kíséret szál-lította Kolome-ába, majd Ka-m e n y e c -P o d o l s z k b a ,ahol egy részü-ket romos ba-rakkokba telepí-

tették, illetve az ott még életben lévõzsidó családok fogadták be aszerencsétleneket.

G. A. tanúsága szerint: „… Au-gusztus második felében a németekzsoldjában álló rendõrség és katonaialakulatok azzal az indokkal, hogyKamenyec-Podolszk zsidótlanítvalesz és más helységbe költöztetikõket, összeterelték testvéreinket és avárostól 10 - 15 km távolságravezették õket. Itt ezres turnusokbanhatalmas sírgödröket ásattak velük,azután a gödör szélére állítva bele-gépfegyverezték õket. A kivégzéstegy Kamenyec-Podolszkba érkezettSS osztag, az ukrán milícia és egymagyar utászcsoport végezte.“

S. Gy. szemtanú: „… A fiatalabbférfiak már napok óta ásták atömegsírokat a Kamenyec-Podolszkmelletti dombok mögött, ahol vadál-

„Az éjjel-nappal

folyó tömeg-

gyilkosságokban

SS-ek, német és

magyar tábori

csendõrök és a

kísérõ õrség ma-

gyar tagjai vettek

részt…“

SS óó ff áá rr 8 . o l d a lSSSS OO ÁÁ

lati kegyetlenséggel legyilkolták asok ezer gyermeket, nõt és idõsebbférfit. Az éjjel-nappal folyó tömeg-gyilkosságokban SS-ek, német ésmagyar tábori csendõrök és a kísérõõrség magyar tagjai vettek részt…“

Tné. F. A. szavai: „(…) Mi isköztük voltunk, 1941 nyaránNyírbátorból internáltak minket (…)egy egész vonatszerelvényt töltöt-tünk meg. Marhavagonokban utaz-tunk.“ Az akkor 14 éves nyírbátorileány csoportját Kõrösmezõrõl fordí-tották vissza, majd 1944-ben Má-tészalkáról deportálták. Családjukberendezett lakása megtetszett azegyik helyi csendõrnek. Szerinte raj-tuk kívül még legalább tíz, régótaNyírbátorban élõ zsidó család járthozzájuk hasonlóan. Az apja az I.Világháborúból arany vitézségiéremmel tért haza…

A vérfürdõt túlélõ menekültek és ahelyiek szerint a tömegsírokat borítóföld még napokig hullámzott…

A KEOKH 1941. július 30-án atovábbi kitoloncolásokat a lengyel ésorosz származásúakra korlátozta.Augusztus 17-én - további ren-delkezésig - a deportálásokat felfüg-gesztette.

A deportálásokat kivizsgáló bizott-ság - Gróf Apponyi György, SlachtaMargit, Dr. Szabó Imre, gróf SzapáryErzsébet - jelentésébõl: „… Augusz-tus 9-én érkeztünk Kõrösmezõre,ahol elsõ utunk mindjárt a havasaljaigyûjtõtáborhoz vezetett. A táborkatonai felügyelet alatt állván, oda benem léphettünk. (…) a tábornak csú-folt karám egy léccel elzárt kb. egykatasztrális hold nagyságú agyagosterület, a közepén egy 5-600 embertbefogadó fészerrel. Ezzel szembenolykor 3000-en is voltak a kerítésenbelül, így ezeknek nagy része azállandóan hulló esõben, a szabadban,a sáros területen volt kénytelentanyázni, és már átázva-átfázva útnakindulni a nyitott katonai teherautókona valószínû éhhalál felé. A kerítésenkeresztül szóba elegyedtünk egy-néhány szerencsétlennel, kik közülmég véletlenül sem volt egyetlengalíciai vagy oroszországi. Itt láttuk

azt is, hogy valamennyi õr akatonaságnál eddig szokatlan furkós-botot viselt, nyílván nem azért, hogysétapálcának használja. Aznap egészéjjel vitték a teherautók a deportál-takat a határon át Galíciába. Azállomáson a helyzet ilyen szállít-mányok átvételénél a következõ:megérkezik a 20 vagy annál is több,zsúfolt marhavagonból álló vonat. Az‘utasokat’ kieresztik a mindenféleszeméttel, ételhulladékkal és emberiürülékkel telített kocsikból és a vonatmellett sorakoztatják õket. Ott vár-nak a szerencsétlenek dideregve ahideg éjszakában, esõben, sárban,amíg rájuk kerül a sor.

Aki valaha látta azt a kétség-beesést, amely ezeknek az otthonuk-ból kiragadott, barmokként odaszállí-tott és a határon túli ismeretlenbe ésvalószínûleg az éhhalálba tovább-szállítandó emberek arcán ül, aki hal-lotta az asszonyok jajgatását, az aprógyermekek sírását és azt, hogy min-dez nem használ, menni kell tovább akijelölt végzet felé, annak emléke-zetében örökké megmarad ez a DanteInfernójába kívánkozó kép.“

És a bizottság nem látta azt, amiKamenyec-Podolszk mellett 18 napmúlva történt…

E bizottság munkája is hozzájárultahhoz, hogy a Belügyminiszter leállí-tatta az akciót. A KEOKH vezetõiezután rendeltek vissza 5, a határ felétartó, Kõrösmezõrõl pedig 2 szállít-mányt. A Kárpátaljai Kormánybiz-tosság - saját hatáskörében - ezután iscsendõrjárõrökkel akadályozta amenekülõ túlélõk visszaszivárgását.Ezen túl további deportálásokra ésgyilkosságokra is került sor a határmentén.

Ha a további deportálások augusz-tus 17-i felfüggesztése az akcióBelügyminiszter által történt leál-lításának a következménye, akkorjogosan vetõdik fel a kérdés: mit tetta magyar kormány augusztus 17-e ésa 27-28-i vérfürdõ közötti 10 napalatt a Galíciába deportált közel 20ezer ártatlan, addig is óriási szenve-déseket átélt zsidó ember, gyermek,nõ és férfi életének megmentése

érdekében. Annál is inkább, mertKelet-Galícia a megszálló magyarcsapatok katonai közigazgatása alátartozott.

A válasz csak egy lehet: nem tettsemmit, mert nem is akart tenni! Azakció nem titkolt célja elpusztításukvolt…

Az áldozatok száma pontosan nemállapítható meg.

Egy 1941. szeptember 11-én keltnémet jelentés szerint augusztus 27-28-29-én három (más forrás szerintkét) nap alatt az Einsatzgruppe Cegyik köteléke 23600 embert végzettki. Ebbõl 16-18 ezer volt magyar-országi, a többiek Kamenyec-Podolszk környékiek, valamintcsehszlovák, lengyel, német ésosztrák zsidó emberek és családok.

Az elhurcoltak közül mintegy 2000fõnek sikerült - az akció leállításanyomán, valamint a helyszínen elbúj-va, majd menekülve, nagy viszon-tagságok között, lengyel és oroszparasztok, magyar katonák segít-ségével - visszajutni az országba.Jelenlétüket a hatóságok 1944-ighallgatólagosan tudomásul vették…

Felháborító, hogy az arra illetéke-sek 65 év után mindmáig nem tettéklehetõvé a kamenyec-podolszkivérengzés, az elsõ magyar holocaustkörülményeinek teljes körû feltárásátés lezárását; az áldozatok nevénekmegismerését, e mártírtömeg tisztes-séggel történõ eltemetésének és egyméltó emlékmû felállításánakelõsegítését.

Érthetetlen az is, hogy a KárpótlásiHivatal 1992-ben még „… a Kame-nyec-Podolszkban meggyilkoltakután nem jár kárpótlás.“ indoklássalutasította el egyik legyilkolt hozzá-tartozójának kárpótlási kérelmét.

Kovács László

Forrás:Randolf L. Braham: A magyar holo-caust;Szirtes Zoltán: Temetetlen halottaink1941 Kõrösmezõ, Kamenyec-Podolszk;saját kutatás

„…e földnekminden lako-sára“ - olvas-ható Jeremiáskönyvében akishitûek általoly sokszor ki-ragadva idé-zett mondat.Olvasd továbba próféciát:

„Viaskodni fognak ugyan ellened,de nem gyõznek meg téged, mertén veled vagyok, azt mondja az Úr,hogy megszabadítsalak téged.“

Kedves békében felnõtt Olvasó, dejó, hogy nem értheted, mit jelentháborús országban élni! Mégsem árt,ha tudod például azt, hogy Naszrallasejk tévedett. Alábecsülte az izraelihátország állóképességét. Pedig hacsak másfél évtizedet visszalapozottvolna a történelemkönyvben, azonnalátlátja, hogy olyan lakossággal vandolga, amely ha máskor kevésbé is,de vész esetén tökéletesen összetart.Az Öbölháború iskolapéldája volt aközös córesz összekovácsoló ere-jének. Az akkori gyerekek azóta fel-nõttek, de a mai napig emlékeznek anapi 24 órás tévémûsor egy-egy fal-rengetõ humorú részletére.

Igen, sokat nevettünk, bármilyenfurcsának tûnik, másként képtelenséglett volna elviselni a sûrûn ismétlõdõlégiriadókat. „Mondják: az esély,hogy rakétatámadás következtébenhalsz meg, nem nagyobb, mint az,hogy telitalálatod legyen a lottón.Igenám, azt azonban nem mondták,hogy naponta több sorsolás lesz“ -élcelõdött egy ismert humorista, ésmi jókat derültünk a gáztámadásellen védetté átalakított szobában.Kislányom büszkén jött haza azóvodából a gázálarc dobozára ragasz-tott kék-fehér matricával: „Teszek

Szadamra!“, és ragaszkodott hozzá,hogy önállóan öltse fel a különgyerekek részére gyártott színesvédõmaszkot…

Ha már elmulasztotta átlapozni atörténelemkönyvet, Naszralla sejkremélhetõleg követi az északi ország-rész és egész Izrael lakosainak rea-gálását.

Bízom benne, hogy nem csak ariadtan menekülõ embereket látta,hanem fülébe jutottak a hadseregbevetett töretlen hit kórusban felhangzóhangjai is. És ha próbára akarta tenniaz általa kigúnyolt politikai vezetést,jobb, ha tudja: Olmert miniszterelnökés Perec hadügyminiszter követ-kezetes döntéseiknek köszönhetõennépszerûbbek, mint néhány hónappalezelõtt.

A média mellett természetesen anevelõk is kiváló munkát végeztekakkor, és éppúgy ma is. Izraelben agyereket partnernek tekintik, szósincs olyasféle lekezelésrõl, túlfe-gyelmezésrõl vagy megalázásról, amibizony a mi gyerekkorunkban nemvolt idegen sem a magyarországiiskolákban, sem a köznapi életben.Az izraeli gyereket mindenbe bea-vatják: tudja, hogy háború és terrorvan, hogy megsebesülhetnek vagymeghalhatnak emberek, hogy ez akáraz õ családjával, társaival is meg-történhet. Azt is tudja, hogy a Cahal(a világ egyetlen szó szerinti értel-mezésben vett néphadserege) erõs,hogy a szomszéd nagyfiút behívtáktartalékos szolgálatra, hogy Olmertminiszterelnök elit alakulatban szol-gált, és hogy Ariel Saron személye-sen szolgáltatott példát az általakiadott „tisztek elõl“ parancs tel-jesítésére. Az izraeli gyerek tudja,hogy le kell menni az óvóhelyre, hamegszólal a sziréna, és azt is, hogyha a szirénahang nem hullámzó,

hanem egyenletes, akkor a holocaustmártírjaira vagy a harcokban elesettkatonákra emlékeznek. Ilyenkormegáll az élet, az utcán megállnak ajárókelõk, az autókból kiszállnak azutasok, és vigyázzban állnak az útszélén. Menj el oda olyankor, kedvesbékében felnõtt Olvasó, lehet, hogyvalamit megsejthetsz ennek azországnak a lelkébõl…

Amennyire Izraelnek szent mindenállampolgár élete, annyira nemérdekli a terrorszervezeteket az arablakosság biztonsága, sõt, számosesetben habozás nélkül áldozzák felsajátjaikat, ha érdekük úgy kívánja.Az elsõ intifádában a köveket ésMolotov-koktélokat dobáló paleszti-nok rendszeresen a nõk és a gyerekekmögött kerestek menedéket. Ugyan-ezt követték a második intifádafegyveres palesztinjai.

Dél-Libanonban a Hezbollah alakosok közé vette be magát, egyrészüket megfélemlíti vagy elüldözi,nagyobb részüket rábírta az együtt-mûködésre. Régi módszer, hogy aKatyusa rakétákat teherautókróllövik ki, azonnal továbbhajtanak, sbármilyen gyors az izraeli reagálás,sokszor menthetetlenül civilekbentesz kárt. Az izraeli tévé bemutatottegy felvételt, mely egy mecsetudvarán álló, autóra szerelt kilövõ-padról készült. Érdekes módon ezút-tal nem olvastam sehol, hogy bármi-lyen arab szervezet kétségbe vontavolna a felvétel hitelességét, és úgytûnik, a nagy arab egység sem terjedki a cédrusok megnyomorítottországára…

Somos Pétersomospeter@yahoo.com

Somos Péter írása az Izrael és aHezbollah között létrejött tûzszünet elõtt

született.

SS óó ff áá rr9 . o l d a l SSSS OOOO MMMM OOOO SSSS PPPP ÉÉÉÉ TTTT EEEE RRRR CCCC HHHH OOOO CCCC HHHH MMMM EEEE CCCC OOOO LLLL

„Észak felõl támad a veszedelem…“

SS óó ff áá rr 1 0 . o l d a lSSSS OOOO MMMM OOOO SSSS PPPP ÉÉÉÉ TTTT EEEE RRRR CCCC HHHH OOOO CCCC HHHH MMMM EEEE CCCC OOOO LLLL

Libanon és a terrorIzrael Állam kikiáltása után az

akkoriban még virágzó Libanonigyekezett megõrizni semleges-ségét, és távol tartotta magát azarab egységfronttól. Hadseregenem vett rész sem a ‘48-as, sem a‘67-es, sem a ‘73-as Izrael elleniháborúkban.

Vallási-etnikai megosztottsága, amohamedánok és keresztények kö-zötti ellentét vezetett oda, hogy aszomszédos Szíria egyre inkábbbefolyása alá vonta, megerõsítvebenne a különféle terror-szerve-zeteket.

Az ország alkotmánya leszögezte,hogy az elnöki posztot maronitakeresztény, a miniszterelnökit szuni-ta, míg a képviselõház elnöki tisztétsíita mohamedán tölti be. Ez afelosztás híven tökrözte az akkoriarányokat. Idõvel azonban megválto-zott a demográfiai egyensúly akeresztények rovására, és a mo-hamedánok kezdtek nagyobb résztkövetelni a vezetésbõl.

‘48 után palesztin menekültek ára-data indult Izraelbõl Libanon felé,ahol menekülttáborokban helyeztékel õket. Húsz évvel késõbb a pa-lesztin terrorszervezetek már Izraelelleni támadások kiindulópontjáulhasználták az országot. Beférkõzteka menekülttáborokba, onnan tobo-rozták embereiket. A PFSz-szel azélükön vezetõik zavartalanul dolgoz-hattak, mivel a kormány nem voltképes sikerrel fellépni ellenük.

Izrael megtorló akciókat indított,‘68 decemberében például behatoltBejrut repülõterére, válaszként a ter-roristák athéni támadására egy El-Algép ellen.

A PFSz fokozatosan beavatkozottLibanon belpolitikájába, és felborí-totta a vallási-etnikai egyensúlyt. Ajórészt a déli országrészen élõ vidékisíita lakosok egy része az izraeli

megtorló akciók elõl menekült el, desokan közülük csatlakoztak amenekülttáborok lakóiból szervezõ-dött Amal, késõbb a pro-iráni Hez-bollah szervezethez. Az izraeli-libanoni háború kitörésének elõ-estéjén a terrorszervezetek 25 ezerfegyverest számláltak.

A maronita keresztények kiszolgál-tatott helyzetbe kerültek. Palesztin ésdrúz fegyveresek vették körül fal-vaikat, napirenden voltak a kegyet-lenkedések.

Miután Izrael visszautasította se-gélykérésüket, a keresztények adamaszkuszi kormányhoz fordultak,amely örömmel avatkozott közbe,hogy kiterjeszthesse libanoni be-folyását.

‘76 június elsején szíriai egységekvonultak be Bejrutba, hogy legitimá-ciót adva jelenlétüknek, véget ves-senek a polgárháborúnak.

A megerõsödött politikai és fegy-veres terrorszervezetek államot hoz-tak létre az államban. A meggyengülthivatalos kormány semmit sem tehe-tett ellenük. Libanon fegyverraktárráés terroristák kiképzõtáborává ala-kult, komoly fenyegetést jelentve Iz-rael számára, amely a szárazföldi éstengeri támadások megakadályozá-sával, valamint megelõzõ csapásokalkalmazásával harcolt ellenük.

A Hezbollah a ‘80-as években ala-kult meg Libanonban. A szervezetfanatikus iráni fegyveresek köré cso-portosult, tagságának egy része asíita Amalból került ki. Rövidesen aCahal és a dél-libanoni hadsereg (Ca-dal) elleni harc legfõbb képviselõjelett, ‘91-tõl pedig, az izraeli-palesztinpárbeszéd megkezdése óta, Szíria ésIrán támogatásával folyamatosanfokozza a „cionista ellenség“ irántiharcot.

2000. májusában vonult ki a CahalDél-Libanonból. Azóta a Hezbollah -

és általa Irán - még nagyobb hang-súlyt fektet arra, hogy izraeli állam-polgárságú arabokat szervezzen bekémhálózatába. A kivonulás óta eltelthat év alatt az izraeli belbiztonságiszolgálat mintegy húsz kémszer-vezetet leplezett le.

A Hezbollah a bejruti kormány sze-repét akarja betölteni, és ennek meg-felelõen - iráni támogatással - az álla-mi vezetéssel párhuzamos politikaiés katonai részlegeket alakított ki.Irán kettõs szálon tartja a kapcsolatota szervezettel. Az egyik a hírszerzés,amely bejruti kirendeltséggel aLibanon határain túli információkatgyûjti. A másik a Forradalmi Õrség,melynek tanácsadói részben segítik ahírszerzõk munkáját, részben aHezbollah embereit képezik ki arakétatámadások végrehajtására.

A Hezbollah katonai szervezeténekegyik csoportja rövid hatósugarú tak-tikai és hosszú lõtávolságú stratégiaiföld-föld rakéták kilövésére specia-lizálódott. A hírszerzés forrásairaalapozva igyekeznek minél pon-tosabb találatokat elérni.

Politikai elemzõk szerint a szer-vezet célja, hogy a pánikkeltés mel-lett ismét bekényszerítse az izraeligyalogságot az átkos emlékû libanoniingoványba, ahonnan igen nehézlenne ismét visszatérni.

Az izraeli hadmûvelet megkezdéseelõtt Udi Adam tábornok, az északihadtest parancsnoka kijelentette:„Feladatunk a nyugalom és a csendhelyreállítása. Most cselekednünkkell, nincs másra idõnk, majd avégén megszámoljuk és megsiratjukhalottainkat“…

Somos Péter

Somos Péter írása az Izrael és aHezbollah között létrejött tûzszünet elõtt

született.

SS óó ff áá rr1 1 . o l d a l EEEE RR EE CC

Médiaháború: Izrael, az örök vesztes?Közhely, hogy ma a média vilá-

gában élünk. Közhely, hogy ma avilág olyan, mint egy falu. AFöldteke egyik oldalán történikvalami, és pár óra múlva már azegész világ tud róla. Pontosabbanaz egész világ hallja, hogyantudósít errõl a média. Mert az nembiztos, hogy a világ azt fogja hal-lani, ami történt, hanem az embe-rek a történéseket úgy képzelik el,ahogy azt a média tálalja.

Az iszlám szélsõségesek tudnakvalamit, amit - úgy tûnik - az izraelikormányzat nem tud, vagy nem akartudomásul venni. A harc nem csak afegyveresek között zajlik, hanem amédiában is. Ez azért fontos, mert aközel-keleti eseményekrõl a világ, avezetõ államok kormányai, politiku-sai, a nemzetközi szervezetek véle-ményt mondanak, ami alapján anemzetközi közösség nyomástgyakorol a konfliktusok szereplõire.A zsidóság az „emberiség“ nevûnagycsalád része, ezért a nemzetekvéleményét nem lehet teljesen figyel-men kívül hagyni, és fontos azzaltörõdni, hogy az arab-izraeli konflik-tusról ne alakuljon ki egyoldalúantorz kép Izrael vonatkozásában.

A médiában azonban a zsidó állameleve hátrányból indul, hiszen a tévé-társaságok, az újságírók, és a fotóri-porterek a SZTORI-t keresik, és aSZTORI sosem az erõsebb története,hanem az elesetté, a gyengéjé, vagylegalább is az annak tûnõé.

A hírmûsorok nem fognak történel-mi távlatból elemezni. Nem mutat-nak arra rá, hogy a Hezbollah hogyanépült be a libanoni társadalom ésinfrastruktúra minden sejtjébe. Nemfejtik ki, hogy a Hezbollah gerilláikórházak, mecsetek, iskolák közelé-bõl lövik ki rakétáikat, csak arróltudósítanak, hogy az izraeli légierõegy iskolát, kórházat satöbbit lõtt.

Az, hogy ennek mi volt az oka, nemhír. Csak az hírértékû, hogy hánygyermek, nõ és civil halt meg. Aztnem fogják a médiában hangsú-lyoz-ni, hogy az izraeli légierõ elõre fel-hívta a lakosok figyelmét arra, hogyaz otthonuk közvetelen közelébenlévõ Hezbollah - Izraelt fenyegetõ -harci létesítményét fogja támadni.

Az már nem hír, hogy az „Allahpártja“ nevû terrorszervezet miértállítja fel lõállásait civil területen.Pedig egyszerû a válasz. A szélsõsé-ges iszlám terroristák tudják nagyonjól, ha gyermekek és nõk állnakszemben az izraeli katonákkal az in-tifáda során, vagy ha az izraelilégierõ támadása civil áldozatokkaljár, akkor a világ erre fog koncentrál-ni, és el fogja ítélni a zsidó államot.

Kezembe veszem az egyébkéntkiegyensúlyozottan tudósító MagyarHírlap 2006. július 31-ei számát ésolvasom a címlap hírét: „Gyerekek-kel, menekültekkel zsúfolt házatrombolt le az izraeli légierõ Libanon-ban“. Mit mond ez a hír egy egy-szerû embernek? Azt, hogy az izra-eliek szándékosan gyilkoltak gyer-mekeket, menekülteket.

Pedig mi történt valójában a liba-noni Kánában? A találat vasárnaprólhétfõre forduló éjszaka érte amenekültekkel teli épületet abban afaluban, amibõl napok óta számosrakétát lõtt ki a Hezbollah Izraelészaki részére. Az épület viszont csakreggel dõlt össze. Az izraeli hadseregvizsgálatot indított az ügyben, amiszámos kérdést vet fel. Valóban atalálat miatt dõl össze az épület? Mitörtént az alatt a kb. hat óra alatt, amia találat és az épület összeomlásaközött telt el? Miért nem lehetett azembereket kimenteni az épületbõl? Aválaszokat nem hallom a médiában.

A www.jpost.com nemrég beszá-molt a Sunday Telegraph volt tudósí-

tója, Tom Gross vallomásáról, ami-ben fellebbenti a fátylat arról, hogy aHezbollah emberei teljes mértékbenkontrollálják a CNN és más nagyhírügynökségek riportjait, tudósítá-sait. A terroristák megszabják, holforgathatnak a stábok, és a legromo-sabb városrészeket „figyelmükbeajánlják“. Megfélemlítik az újságíró-kat, és elveszik tõlük útlevelüket a„megfelelõ“ tudósítás zálogaként.

Nemrég a Reuters-nek kellett nyíl-vánosan elnézést kérnie, és megvál-nia egy arab származású fotóriporte-rétõl, mivel a fotós nem találta elégdrámainak a Bejrut felett szálló füs-töt egy légitámadás után, és egy kép-szerkesztõ programmal „megsokasí-totta“ a gomolygó füstöt, hogy drá-maibbnak tûnjön a felvétel. Ez csakegyike volt azon manipulált fotók-nak, amiket közöltek is.

Egy másik, Bejrut egyik leromboltnegyedérõl készült fotóriport egyesképein a még a törmelékeket pakolófiú más fotón azonosíthatóan már„halottként“ statisztál a fotósnak.

Az izraeli hivatalos propagandaegyszerûen lassú, és érzéketlen a he-lyes idõzítésre - írja a Jerusalem Postinternetes kiadása.

Kiss Álmos Péter katonai elemzõ aHetek 2006. augusztus 5-ei számá-ban megjelent interjúban rámutatottarra, hogy „Izrael belbiztonságiérdekeit magyarázó, az ország ellen-ségeit cáfoló propaganda gyakorlati-lag nem létezik.“ Az elemzõ szerint aradikális iszlám szervezetek hihe-tetlen ügyességgel használják ki amodern tömegtájékoztatás lehetõsé-geit. Az európai kormányok pedigmeg sem próbálják semlegesíteni aszélsõséges iszlám propagandát, asajtó kritika nélkül tálalja a legképte-lenebb állításokat - hangoztatta a sza-kértõ.

Tóth-Ábri Péter

SS óó ff áá rr 1 2 . o l d a lHH II TT KK ÖÖ ZZ SS ÉÉ GG II HH ÍÍ RR EE KK

Berkowitz Salamon az NYZSH vendége volt

Mikve épült NyírtassonA Nyíregyházi Zsidó Hitközség

vendége volt „beháálotchá” szom-batján Berkowitz Salamon az Or-todox Zsidó Világtanács alapítótagja, a Mechon Simon Szocális ésFoglalkoztatási alapítvány alapító-ja, illetve a Traubi Hungária Rt.tulajdonosa. Berkowitz úr pénte-ken érkezett és a hitközség közös-ségi házában szállt meg fiával,Moséval.

Sábesz reggel a helyi közösségBerkowitz úrnak adta azt a meg-tiszteltetést, hogy lájnolja a máftírszakaszt, majd ezután a vendég drositmondott a heti szakaszról. A mincháima után, melyet Berkowitz Mózesrecitált, Berkowitz úr „sölösídesz”-envendégelte meg a helyi minjen tag-jait, ahol ízletes kocsonyás hal éssólet volt a kínálat.

Berkowitz úr és fia azért látogatottel a kelet-magyarországi régióba,hogy irányítsa azt a nyírtassi építke-zést, melynek keretében egy új mik-vét hoztak létre a Nyírtass, Ady E. u.11. szám alatt található házban. Amikve átadására június 24-ei sábesz-ra került sor, mikorra már megérke-

zett Nyírtassra a kanadai Quebecbenélõ „tasher rebbe”, Meshulim Feish(Ferencz) Löwy. A mikve átadásának

és a rebbe látogatásának alkalmábólchászid zsidók százai érkeztek a sza-bolcsi faluba, ahol a helyi lakosokotthonaiban kaptak szállást.

A tengerentúli chászid közösség

elõször Montreálban telepedett le1951-ben a rebbe vezetésével.Tizenkét év után azonban új helyre

költöztek, és a Montrealtól 25 km-relévõ Boisbriand közigazgatásihatárain belül megalapították aKiryas Tash nevû kis települést. Aköltözést a rebbe azzal indokolta,hogy Montreál erkölcsileg egyreromló utcái nem teszik lehetõvé aTóra parancsai szerinti, zsidóéletvitelt. Az új településre költözõ18 chászid család erõfeszítései ered-ményeként ma 250 család 3000 tagjaalkotja a tasher chászid közösséget.

A nevezetes nyírtassi sábeszen akóser ellátásról a közösség tagjai sa-ját maguk gondoskodtak. A péntekesti és a szombati közösségi rendez-vényen egy, a mikvének helyt adóház mögött felállított, többszáz fõ be-fogadására alkalmas sátorban ünne-peltek a kanadai chászidok. A nyír-tassi létesítmény egyben a MechonSimon Alapítvány új, kelet-magyar-országi központjaként is szolgál.

Berkowitz Salamon fiával

A tasher rebbe dávenol Nyírtasson hívei körében

SS óó ff áá rr1 3 . o l d a l HH II TT KK ÖÖ ZZ SS ÉÉ GG II HH ÍÍ RR EE KK

„Réé“ szombatjaNyíregyházán

„...a lelked teljes kívánsága szerintvághatsz barmot és ehetsz húst, min-den kapudon belül…“ olvastuk aTórában Réé szombatján. A közössé-gi étkezés jelentõségére is utal ittSzent Tanunk, aminek megfelelõen asábeszi sálos szeudót, másképpenmondva a „sölösídesz“ a zsidóhitközségek fontos közösségformálófóruma. Emlékezetes kidist adottezen a napon Nyíregyházán Galam-bos Zoltán, Nagy Gergely, SugárAndrás és a Szepesi család.

Felesleges titkolni a szomorú tényt;Magyarországon - fõleg vidéken -komoly veszélyben van a minjen. Azaktív zsinagógát látogatók több-

ségének életkora meghaladja anyugdíjkorhatárt. Nem így volt ezNyíregyházán ezen a sábeszen, aholörömmel néztünk végig a huszonkétfõs minjenen, pedig egyes rendszereszsinagógába járó hittestvérünk -nyári szabadság miatt - még hiány-zott is.

Itt volt Mose, a grúz zsidó fiatal-ember izraeli nagypapájával, a Sze-pesi család vidékrõl, a Jakobasviliapuka, aki már rendszeres résztvevõ-je a dávenolásnak hitközségünkben.Lájnoláskor már áchrenre is szükségvolt, hogy mindenkit felhívjunk aTórához, akit illett felhívni ezen anapon.

08/20, MagyarországAugusztus 20-a, kevéssel huszonkét

óra után. Döbbenten olvasom a sza-laghírt a televízió képernyõjén: tömeg-katasztrófába torkollott az augusztus20-ai nemzeti ünnepünk. A Budapestközpontjára hírtelen lecsapó orkán-szerû viharnak több halálos áldozatavan, és többszáz - köztük súlyos -sérültje.

Másnap bújom az internetet a frisshírekért. Nézem a fotókat, olvasom azátélõk beszámolóit halálfélelemrõl,„világvégeérzésrõl“, és a túlélésörömérõl. A döbbenet fokozódik, mi-kor az ember végiggondolja: pontBudapest, pont 08. 20., pont a tûzi-játék kezdete, pont ott, ahol másfélmillió ember gyûlt össze. A nagy kér-dés az, lehetett-e volna tenni valamit atragédia elkerülése érdekében.

A mi kicsiny országunkban létezikegy kényes terület: a felelõsség felvál-lalása. Ezzel vezetõink nehezen birkóz-nak. Van ellenben egy másik terület,ami nagyon könnyen megy: a felelõs

megtalálása. Ezzel a hivatalban lévõkkönnyen megbirkóznak.

A kormányzati gépezet vizsgálatotindít. Az, hogy a legfelsõbb illetékesekönként lemondanának, fel sem vetõdik.Pedig ilyet nyugat-európai demokrá-ciában hallani. A katasztrófa utániharmadik napon olvasom a sza-lagcímet: „Eddig egy meteorológust,egy tûzoltót és egy fõosztályvezetõttaláltak felelõsnek a vasárnapitragédiáért“. Az adminisztráció mûkö-désbe lendül, és megtalálja a bürok-ratikus láncolat „alján“ lévõ szeren-csétlen közszolgát, az egyszeri tûzoltót,meteorológust, és lesújt. Hiába az elsõszámú vezetõk hatalmas fizetése,mondván, hogy nagy a felelõsségük,nem számít.

Van egy Kormány rendelet, amiszabályozza a tûzijátékok lefolytatásá-nak körülményeit. Ennek egyik mellék-lete a Pirotechnikai BiztonságiSzabályzat, mely szerint erõs szélesetén a tûzijátékot el kell halasztani.

Augusztus 20-án Budapesten nem erõsszél volt, hanem orkán, vihar, tornádó,ki tudja, hogy kell pontosan mondani.

Most képzeljük el, hogy mi ma-gyarok hogyan oldjuk meg ezt ahelyzetet. Augusztus 20-án másfél mil-lióan összegyûlünk a Duna parton,hogy megnézzük nemzeti ünnepünkönrendezett tûzijátékot. Alig hogy fellövikaz elsõ rakétákat, hirtelen hatalmasvihar csap a helyszínre trópusi esõvel.A tûzijáték pár percre leáll, de aztán aszervezõk a folytatás mellett döntenek,hiszen az üzlet nem veszhet! Az embe-rek fejvesztve menekülnek, halál-félelemben sikoltoznak, ordítanak. Fákdõlnek ki, emberek halnak meg, százaksérülnek meg. Közben a Duna felett atûzijáték rakétái tántoríthatatlanul éscinikusan villognak a viharban. Azemberek sikoltoznak, a rakéták gú-nyosan pufognak. A szerzõdés, tetsziktudni…

Ez 08/20, Magyarország.T-Á. P.

Az imádkozás végére igazi sulchánáruch (terített asztal) várta a ven-dégeket. Kóser szalámi, marha nyelvés más finomságok kínáltattákmagukat.

„Mindannyian, kik szomjasakvagytok, gyertek e vizekhez, ti is,akiknek nincs pénzük, gyertek ve-gyetek és egyetek, gyertek, vegyetekpénz nélkül és ingyen, bort és tejet!“- hangzottak el a máftír lájnolásakorJesájá próféta aktuális szavai NagyGergely recitálásában, akit - szeré-nyen elhallgatott - 46. születésnapjaalkalmából köszönthettünk. Úgytûnik a nyíregyházi minjen egyrebiztosabb, mindig jön valaki.

Sölösídesz (képünk illusztráció)

A közelmúltban több kedvesvendéget köszönthettünk hit-községünkben.

Június hónapban majd 40 évután hazalátogatott MarkovicsTibor, aki Torontóban él. Tibifeleségével, lányával és vejéveltöltött el egy délutánt és estétkörünkben. Értékes ajándékaités adományát ezúton is köszön-jük.

Visszatérõ vendégünk voltSellei László, Laci bácsi Stok-holmból, kinek értékes cikkso-

rozatai jelentek meg lapunkban.Adományát ezúton is köszön-jük.

Váratlan látogatói csoportotköszönthettünk Izraelbõl a Ko-lot Misgav Kórust, akik a Can-temus kórusfesztiválon vettekrészt. Könnyekig meghatód-tunk, mikor a zsinagóga megte-kintését követõen a kórus elé-nekelte a „Smá Jiszráel...“ imát.Felejthetetlen élmény volt.

Kertész Gábor

SS óó ff áá rr 1 4 . o l d a lHH II TT KK ÖÖ ZZ SS ÉÉ GG II HH ÍÍ RR EE KK

Vendégjárás a hitközségnél

Elment a legidõsebb...2006. május 18-án elhunyt a

Nyíregyházi Zsidó Hitközséglegidõsebb tagja, Lieber Zoltánné,Klárika néni. Férjével, aki a 70-esévekben a hitközség elnöke volt,mindig is aktív tajgai voltak ahitközségnek. A nyíregyházi zsidóközösség fenntartását és mûködé-sét nagy értékû ingatlanadomány-nyal segítették.

Lieber Zoltánné – született StaubKlára (Szore bász Efrojim) – 1909-ben látta meg a napvilágot Szikszón.Szüleivel és három testvérével

Sárospatakon éltek, majd 1935-benköltöztek Nyíregyházára.

A Vészkorszak tragédiája õt is súj-totta. Elsõ férjével 1944-ben depor-tálták. A vérengzõ zsidógyûlölet fér-jét, édesapját, édesanyját, és egytestvérét ragadta el tõle. Öccse aDonnál maradt. Klári néni Lipcsébenegy repülõgépgyárban végzett kény-szermunkát, majd Lettországbanerdõirtáson dolgoztatták.

1945 júniusában kerültek hazanõvérével és unokahúgával, és együttúj életet kezdtek. 1948-ban találko-

zott férjével, Lie-ber Zoltánnal,akivel fél évszáza-don keresztül él-tek boldog há-zasságban. 1956-tól a fényképészszövetkezetbendolgozott beíró-ként. Nyugdíjaséveikben beutaz-ták Európát ésMagyarországot.1999-ben el kel-

lett válni örökre szeretett férjétõl.Élete utolsó szakaszában nagy

segítségére volt a Lipcsei házaspár,akik közel ötven éves barátság utánelvállalták gondozását. Hét évenkeresztül vigyáztak rá, õk lettek acsaládja.

Májusban, másfélhetes kórházikezelés után a kilencvenhét évesKlári néni hosszú élete véget ért.Utolsó útjára hozzátartozói, a hozzáközelállók és a Nyíregyházi ZsidóHitközség tagjai kísérték el a nyíre-gyházi zsidó temetõben. TemetésénMarkovics Zsolt fõrabbi mondottgyászbeszédet.

A Lieber házaspár (fotó: családi archívum)

Élete 79. évében elhunytFeiler Herman, aki tõzs-

gyökeres nyíregyházi zsidócsaládból származott. A

minjen aktív tagjaként rend-szeresen támogatta

adományaival a hitközségetés a Nõegyletet.

Utolsó útjára augusztus 4-én kísérték el hozzátartozóiés a hitközség tagjai a nyí-regyházi zsidó temetõben.

Temetõi nyitvatartásA temetõ 2006. ápr. 1-jétõl

okt. 15-ig 9:00 és 16:00 óra,okt. 16-tól már. 31-ig 9:00 és 12:00

óra között látogatható.

Ettõl eltérõ idõpont esetén SomosPéter temetõgondnok a

06-30-490-0084 telefonszámonhívható.

A temetõ zárva van pénteken ésszombaton, illletve a zsidó fõün-

nepeken és az állami munkaszünetinapokon.

wwwwww.. ssooffaarr--uujj ssaagg ..hhuu

Rácsok az ablakon... Drótkerítés mindenhol... Furcsa lámpák, hangok ésneszek, a padló ahogy recseg... Csontig lesoványodott arcok néznekvissza rám, borzalom... Hajak, bögrék, cipõk, bõröndök, ruhák,mindegyik valakié... volt... A levegõ, a szagok itt minden más...Ez már a halál elõtti világ...

Tisztelettel meghívjuk Önt és barátait

SZALAI SÁNDOR

Embertelen világcímû fotókiállításának megnyitójára2006. szeptember 3-án 16 órára aNyíregyházi Zsidó HitközségKözösségi Házába.A kiállítást megnyitja Boros György.Megtekinthetõ hétfõtõl csütörtökig8.00 órától 14.00 óráig.További idõpont egyeztetésa 42 417 939-es telefonszámon.

Sófár A Nyíregyházi Zsidó Hitközség folyóirata. A Hitközség címe: 4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 6., web: www.sofar-ujsag.hu,e-mail: nyirzsido@freemail.hu, tel.: (36)-42-417-939, fax: 42-507-350, számlaszáma: OTP 11744003 - 20331427 Az újságot szerkeszti aszerkesztõbizottság. A Sófárt a Gprint Iroda nyomtatja (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 1.). A Sófárban megjelenõ fotókat - ha azmásként nincs feltüntetve - Tóth-Ábri Péter készítette (www.pbase.com/tothabri). Az újság ingyenes.

SS óó ff áá rr1 5 . o l d a l HH II TT KK ÖÖ ZZ SS ÉÉ GG II TT UU DD NN II VV AA LL ÓÓ KK

Családonként két darab térítés-mentes bárcheszt biztosít Hitköz-ségünk az idei Ros Hasanára és aJom Kipur elõtti étkezéshez is.További igények leadhatók aHitközség irodájában.

Ros Hasana elõtt a bárcheszekátvehetõk október 22-én, pén-teken, 9:00 és 12:00 óra között.

Jom Kipur elõtt a bárcheszeketoktóber 1-jén, szintén 9:00 órától12:00 óráig lehet átvenni aHitközségben.

A korábbi gyakorlatnak megfe-lelõen idén is gondoskodik olajróla Hitközség a jom kipuri mé-csesekbe, így a Hitközség tag-jainak ezzel kapcsolatosan semlesz teendõjük.

Azokat, akik a jom kipuri böjtöta zsinagógában töltik, a Nõegyletszeretettel várja a böjt megtörésé-hez az ünnep kimenetele után egykis teával és pogácsával.

Hitközségünk parkosított ésgondozott udvarán idén is felál-lítjuk a szukát a Sátoros ünnep-hez, és reményeink szerint ebbenaz évben is megérkezik Bu-dapestrõl az Izraelbõl küldöttluláv és etrog. Szeretettel várunkmindenkit az ünnepekre!

A Sófár mminden kkedvesolvasójának ssikeres éés

boldog 55767. éévetkívánunk!

ללששננהה טטוובבהה תתככתתבבוו!!!! וותתחחתתממוו

Ünnepitudnivalók

tttt öööö bbbb bbbb cccc iiii kkkk kkkk ::::tttt öööö bbbb bbbb ffff oooo tttt óóóó ::::

Szeptember:17-e, vasárnap: Szlichot

Sáchrit: 08:00

22-e, péntek: Erev Ros HásánáAZ ÜNNEP BEJÖVETELE: 18:16

Minchá, Mááriv: 18:0023-a, szombat: Ros Hásáná I.Ros Hásáná I.

Sáchrit: 08:30Minchá, Táslich, Mááriv: 19:00

24-e, vasárnap: Ros Hásáná II.Ros Hásáná II.Sáchrit: 08:30Minchá, Mááriv: 19:00AZ ÜNNEP KIMENETELE: 19:26

25-e, hétfõ: Gedáljá böjtjeA BÖJT VÉGE: 19:26

29-e, péntek: erev Sábát suváminchá, kábálát sábát: 18:00

30-a, szombat: Sábát SuváSáchrit: 08:30

Október:1-je, vasárnap: Erev Jom Kipur

Kol Nidré: 17:45AZ ÜNNEP BEJÖVETELE: 17:57

2-a, hétfõ: Jom KipurJom KipurSáchrit: 08:30 Mázkir!Mázkir!AZ ÜNNEP KIMENETELE: 19:09

6-a, péntek: Erev SzukotMinchá, Mááriv: 17:30

7-e, szombat: Szukot I.Szukot I.Sáchrit: 08:30Minchá, Mááriv: 17:30

8-a, vasárnap: Szukot II.Szukot II.Sáchrit: 08:30

13-a, péntek: Hosáná RábáHosáná RábáSáchrit: 08:30Minchá, Mááriv: 17:30

14-e, szombat: Smini ÁcérétSmini ÁcérétSáchrit: 08:30 Mázkir!Mázkir!Minchá, Mááriv: 17:30

15-e, vasárnap: Szimchát Szimchát TToráoráSáchrit: 08:30

SS óó ff áá rr 1 6 . o l d a lHH II TT KK ÖÖ ZZ SS ÉÉ GG II TT UU DD NN II VV AA LL ÓÓ KK

Ünnepi imarend - סדר התפילות

55776677 .. éévvRos Hásáná, Jom Kipur, Szukot - ראש השנה, יום כפור, סוכות