A drámapedagógia hatása tizenévesek értékorientációjára

Egy színházi nevelési

program működése az

osztályteremben

Novák Géza Máté

„A színház és a dráma a nevelésben a tanulásnak nem

könnyű és nem is mindig az élet pozitív jelenségeit feltáró

útja.

A színház és a dráma az osztályteremben esélyt ad arra,

hogy számoljunk különbözőségeinkkel.

A színház és a dráma beindítják az osztálytermi dialógust,

és a vitát nem radírozzák ki a kozmetikázott manipuláción

keresztül.”

(Gilbert, 2003)

Elméleti bevezető

Fogalmi keret: Drámapedagógia – dráma a nevelésben (Drama in Education) Alkalmazott dráma (Applied Drama) Alkalmazott színház (Applied Theatre) Színházi nevelési programok: TiE (Theatre in Education)Elméleti keret: Freire, 1970; Boal, 1979 ; Heathcote 1990; Bolton 1998; Norris 2000;

Gallagher 2001. Művészet alapú kutatás gyakorlata: „Arts Based Research Practice”

(ABR); Leavy 2009; Conrad 2009; Coertney, 1998

Magyarországi kutatások: Horváth K.: 2007-2009 (Káva Kulturális Műhely) Novák G. M.: 2007-2009 (21. Színház a Nevelésért Egyesület) Fernezelyi B. – Váradi L.: 2009-2010 (Kerekasztal Színházi Nevelési

Központ) Cziboly Á.: 2008-2010 (DICE, nemzetközi kutatás, KKM)

Problémafelvetés és hipotézis

Alapprobléma

Hogyan befolyásolja egy konkrét színházi nevelési program a tizenévesek értékorientációját?

Alaphipotézis

A nevelés folyamatában alkalmazott dráma és színház segíti a tizenéveseket az értékválasztásban és értékelsajátításban (orientálódásban).

A színházi nevelési projekt működése az osztályteremben – „CITY-projekt”

A. Baricco: City (epikus alap – színpadra szánt szöveg)

Színházi etűdsor mint a vizsgált drámatémák állandó kerete

Tanulás: dramatikus – narratív – reflektív szinteken

Színház – drámafoglalkozás – interjúhelyzet (hármas módszertani modell)

Drámatémák

Fogyasztói társadalom

Trendek és divatok

Iskolai erőszak, rasszizmus, homofóbia

Életvezetési problémák, megküzdési stratégiák

Családi kapcsolatok, mintakövetés

Munka és tanulás világa

Lehangoltság

Virtuális valóságok

A minta jellemzői, első év (2007/2008):célcsoportok (dráma) és kontrollcsoportok

A vizsgált csoportok jellemzői (iskolatípus, létszám, nemek aránya):

Célcsoport – 1 (pest-megyei humán gimnáziumi osztály): H

Célcsoport – 2 (budapesti alapítványi középiskolai osztály): A

iskola cél (dráma)

kontroll

Összesen

H 26 26 52

A 13 17 30

Összesen

39 43 82

iskola fiú lány Összesen

H 13 39 52

A 19 11 30

Összesen

32 50 82

A minta jellemzői, második év (2008/2009): célcsoportok (dráma) és kontrollcsoportok

A vizsgált csoportok jellemzői (iskolatípus, létszám, nemek aránya):

Célcsoport – 1 (pest-megyei humán gimnáziumi osztály): H

Célcsoport – 2 (budapesti alapítványi középiskolai osztály): A

Célcsoport – 3 (budapesti műszaki középiskolai osztály): M

iskola cél (fiú/lány)

kontroll

Összesen

H 52 (32/20)

57 109

A 26 (19/7)

19 45

M 50 (45/5)

34 84

Összesen

128 (96/32)

110 238iskola fiú lány Összesen

H 74 35 109

A 26 19 45

M 72 12 84

Összesen

172 66 238

Kutatási módszerekkvalitatív és kvantitatív kutatás-módszertani eljárások(Mixed Method Research)

a foglalkozások megfigyelése

statisztikailag feldolgozható kérdőívek összeállítása és elemzése (pre/post)

strukturált, félig strukturált interjúk, fókuszcsoportos interjúk felvétele és elemzése (LeCompte – Preissle,

2003)

tanulók által készített dokumentumok elemzése

a rögzített kép és hanganyag másodelemzése

A kvantitatív kutatás eredményei az első évben (n=82)

Eredmények Leggyakoribb értékválasztások a kérdőívek alapján: barátság,

család, párkapcsolat/szerelem, pénz, szeretet (nem vizsgálva az indoklások jellegét)

Tendenciaszerű (nem szignifikáns) elmozdulások, kicsi elemszám

Problémaérzékenység (iskolatípusok szerinti különbségek):

„A”-iskola: életmód, jövőkép, szabadság

„H”-iskola: kreativitás, társadalmi egyenlőtlenség, konformizmus

Konklúzió

Újabb módszerek kiválasztása, második kutatási év tervezése

A kvantitatív kutatás jellemzői a második évben (n=238)

Módszertani megfontolások Nagyobb minta+újabb iskolatípus bevonása (M) Kvalitatív adatok kvantifikációja független külső

értékelők bevonásával

Értékelési szempontok a tanulói válaszok elemzéséhez:1. Elaborált – sztereotip2. Optimista – pesszimista3. Fiatal – felnőtt

Újabb elemzési szempontok a tanulói értékválasztások kategorizálásában:

1. Külső - materiális2. Belső - szellemi3. Kapcsolatok - közösségi4. Önérvényesítés - érvényesülés

Az értékválasztás jellemzőinek változása a dráma-csoportban

-2,00

-1,50

-1,00

-0,50

0,00

0,50

1,00

1,50

2,00

külső marad belsőre vált külsőre vált belső marad

Az értékválasztás kategóriájának változása

A s

kála

po

nts

zám

ok

vált

ozá

sán

ak i

rán

ya

és á

tlag

os

mér

téke

elaboráció

érettség

optimizmus

Az értékválasztás jellemzőinek változása a drámacsoportban - a független pontozók értékelése alapján

Az interjúelemzés szempontrendszere – 1.

1. Mit indít el bennük a TiE-program: a felkínált anyagból mire rezonálnak?

2. Mit tudnak saját problémaként megfogalmazni a foglalkozások után?

3. Ők mivel/kivel azonosulnak a saját valós és a City fiktív világában?

4. Mi hiányzik nekik abból a világból, amelyben élnek?5. Mi fontos számukra, mik az életcélok, milyen értékek felé

mozdulnak?6. Milyen (saját) történeteket hív elő bennük, hogyan fordítják le a

City-történetet a saját életük horizontjára? 7. Milyen önreflexiókat indít be a játszókban a dráma és a

színház?8. Milyen jövőképet, célokat, álmokat képesek megfogalmazni

önmaguk számára?

Az interjúelemzés szempontrendszere – 2.

3. Azonosulá

s

8. Jövőkép

4. Hiány

7.Saját sztori

6. Önreflexió

2. Probléma

1. Rezonanci

a

I. REZONANCIA

II. ÉRTÉKEK

VÁLASZTÁSA

III. VÁLTOZÁS, FEJLŐDÉS, JÖVŐKÉP

5. Érték

Az empirikus kutatás eredményeinek összegzése

Ön- és társismereti kompetenciák fejlődése

A programban érintett jelenségek egyéni és kollektív értelmezése

Önálló és kollektív-kooperatív alkotómunka fejlesztése

Sztereotípiák megváltoztatása a dráma fiktív világában szerzett tapasztalatok által

A tanulók interjúhelyzetben tett értelmezései továbbépítik a foglalkozásokon szerzett tapasztalataikat

További drámapedagógiai kutatások elé

A nemzetközi fejlesztések megismerése

A dramatikus eljárások hatásvizsgálatára alkalmas mérőeszközök kifejlesztése

A folyamat mind komplexebb dokumentálása

„Önmagukat nagyon-nagyon megfogalmazták, árnyaltan.

Az egész róluk szólt. Lebilincseltek, büszke vagyok rájuk.”

„…hogy képes legyen azon gondolkodni, hogy ő mi… ha

elindítja őket az ember az úton, kisebb-nagyobb

kanyarokkal azért a végére csak elérkeznek oda, hogy

megpróbálják ezt megfejteni.”

(osztályfőnök, alapítványi iskola)

- Meg tudnátok azt fogalmazni, hogy mi volt a témája ennek a foglalkozásnak?- A zümmögés leküzdése.

„Valami normális életet szeretnék! Ennyi.” (középiskolás, 18 éves)

Köszönöm a figyelmet!