A FELNŐTTKÉPZÉS ESZMÉJÉNEK

MEGJELENÉSE18. század

„A műveltség közkincs”

A felvilágosodás eszméi és a felnőttképzés gondolata

• A felvilágosodás Európában

• A műveltség közkincs• A hasznos ismeretek

terjesztésének szükségessége

Bessenyei György(1747? -1811)

• A magyar nemzeti művelődéspolitika első rendszerezője

• A műveltség „mentől közönségesebb a lakosok között,az ország is annál boldogabb”

Élete• 1747? Tiszabercel• Édesapja: Bessenyei Zsigmond, Édesanyja: Ilosvay

Mária • 1755- 1760 sárospataki kollégium diákja • 1765. június 8. Mária Terézia magyar

testőrségében szolgál Bécsben, itt elkezdett tanulni, és tudományokkal foglalkozni

• 1768 végén és 1769 elején Olaszországba megy

• 1772 Ágis tragédiája

• 1773 megvált a testőrségtől, és a protestáns ügyek bécsi képviselője lett.

• 1779. augusztus 15-én katolikus hitre tért, és az udvari könyvtárnál hivatalt kapott

• 1782 visszatért a szülőfalujába

• 1785 átvette a Bihar megyei pusztakovácsi örökségét.

• Itt 1787-től remete életet élt 1804-ig

• 1811. február 24. Pusztakovácsi (ma Bakonszeg) halt meg

A művelődési program

• A magyar nemzeti művelődéspolitika első rendszerezője

• Fel kell mérni a meglevő helyzetet

• Tömeges képzés• Nemesek képzése – ezt

csak elvként veti fel• Köznemesség oktatása

• Nők kulturális életbe való beemelése

• Nyelv kérdése, fontos a nyelvművelés

• „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.”

• Társaságokba tömörülve lehetne megvalósítani a kitűzött célokat

• Magyar Társaság megalakulása

• Fokozatosan kell előre haladni

• Olyan tárgyat kell választani, aminek megismerése hasznos - tudományok

• Világosan, közérthetően, szépen kell írni és szólni

• Vidámság, tréfa, könnyedség segít a felnőttek tanításában

• Külföldi művek lefordítása és terjesztése

Művei• 1772 – Ágis tragédiája: a hatalomról vallott kétféle felfogás

csap össze: a lázadó nemesek szerint a trón „népeken támadott”, tehát a rendiség elvét képviselik a központi hatalom elvével szemben.

• 1777 – A filozófus: vígjáték• 1778 – Magyarság • 1779 – A magyar néző

• Ezek központi gondolata az anyanyelv fejlesztésének szükségessége. Bessenyei felfogásában a cél a közjó, a közboldogság elérése, ennek eszköze pedig - a felvilágosodás szellemében - a tudomány.

• 1779 – A holmi:esszékötet• 1781 – Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék:

röpirat, elsőként sürgeti a tudományos akadémia létrehozását és kidolgozza működési szabályzatát.

• 1799 – A természet világa: több mint tízezer soros tanító költemény, mely eleven leírásokat adva végigtekint az emberi életen.

• 1804 – Tarimenes utazása: állambölcseleti regény. Cselekményének keretét (Fénelon Télémaque-jához és Voltaire Candide-jához hasonlóan) a főhős utazása adja.

Összegzés• Felnőttoktatás: szerinte azért

fontos, mert a nemzet műveltsége nem lehet teljes, ha megáll az iskola adta tudásnál

• Fontos feladatnak tartja a nők beemelését az oktatásba

• Parasztság taníttatása: számára nem a nemesi származás dönti el, hogy valakinek van-e esze

Felnőttképzésa Georgikonban

A Georgikon

• A „georgikon” ógörög szó eredeti jelentése: a földművelésről szóló tanköltemény

• Festetics György gróf által 1796-ban alapított gazdasági tanintézet volt Keszthelyen

• A keszthelyi Georgikon neveaz alapító keresztnevére is utal

• Ma: Georgikon Majormúzeum;Jogutódja:

Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar

Gróf Festetics György• „Felismerte, hogy a kedvezőtlen

politikai időszakok ellenére, a felvilágosodás százada óta, vagyis több mint 200 évvel ezelőtt egyértelművé vált tényező, hogy a művelődés a magas szintű szakoktatás, a továbbképzés, a jövő záloga.”

• Grófi vagyonából alapította

• Célja: a hazai gazdálkodás fejlesztése és felsőbb szervezetű gazdasági tanintézet és a földműves-iskolája legyen

„A Gerorgikon főleg a gróf tisztjeinek képzésére alakult, de mások is bemehettek oda”

„Kezdetben látszólag magánintézmény de valójában a felsőfokú hazai mezőgazdasági

szakemberképzés”

-Magyar Hírmondó (1798)

Oeconomicale Institutum

• 1797. 07. 01. –ekkor még egy tanár egy diák • Felsőfokú tanintézet felnőttképzés- első ként tett

kísérlet Európában és Magyarországon a legkorszerűbb» mezőgazdasági» állatgyógyászati» mérnöki ismeretek

intézményes oktatására• Folyamatosan bővül a képzési terület

1801. 08. 23.-án József Nádor szántással avatja fel az intézményt

A keszthelyi Helikon: évente 2 irodalmi ünnepség, tanárok és diákok részvételével. -pedagógiai cél-

Tudományos gazdasági iskola

• 3 éves képzés (novembertől-szeptemberig tart egy év)

• 1 év trimeszterekből áll

• 1 trimeszter végén vizsga:» Elméleti» Gyakorlati

• I Tanterv:– Karl Bulla és Pethe Ferenc– Főprakitkáns hallgatók: /3 csoport/ (belső vs. külső)

• Ált. mezőgazdasági (rustica)• Matematika és technológia• Állatgyógyászati

– 2. év: ezekhez „mesterségek és azokkal való belső gazdálkodás”

– 3. év: birtokigazgatási és jogi ismeretek

Tudományos gazdasági iskola

• II Tanterv:– Asbóth János– 3 csoport (Ált. Mez. Gazd.; Mat. és Tech.; Áll.-gyógy.)

– 2 év: • Hidraulika• Hidrotechnika

– 3. év:• Kémia• Gyógyászati ismertek

– Bizonyítvány: trimeszterek végi eredmények (elméleti, gyakorlati, erkölcsi)

Tudományos gazdasági iskola

Parasztiskola

• Alsó fokú képzés:

– Uradalmi cselédeket képeztek

– 12-18 éves korig

– Tehetséges jobbágy- , zsellérfiúkból iskolamester döntött

• Legjobbakból: uradalmi gazdák

• Közepesekből: vincellér, kertész, erdőpásztor, csikós, tehenész; (szakma)

• Gyengébbekből: kisegítő munkaerő (segédmunkás)

Pristaldeum

• Uradalmi jogászképzés

• 1803-

Erdésziskola• Erdész, vadász, fővadász, –képzés, „vadásztanítókkal”

• Kétszintű:

– Alsó

– Felső:

• 4 gimnáziumi osztály

• Német, magyar nyelv

• Számtan

• Geometriai ismeretek

• rajzkészség

Kertésziskola - 15 éves kortól,

- 1806-

Lovásziskola

• Lovászok képzése

• 1807-

• Főpraktikánsokkal egyenértékű mérnökhallgatók

– Uradalmi főmérnökök

– Alsóbb szinten:

• Uradalmi mesteremberek

Mérnökiskola

Lányiskola• 1808- de csak rövid ideig

• Cél: „takarékos, művelt háziasszonyok”

– Uradalmi szakácsnék

– Kisegítő női személyzet

• Írás, olvasás

• Nyelvek: német, magyar

• Természet tudományok

• Illemtan (!)

• Főzés, varrás, selyemhernyó tenyésztés, selyemgombolyítás

• Vallási oktatás

A Georgikon előnyei

• Vizsgák végén: ünnepi ülések -HELIKON!

– Tudományos munkák

– Előadások ahol a tanárok vendégek

– Modern módszerek publikálása –hozzá értők elé tárása-

• Végbizonyítvánnyal: komoly egzisztenciális előnyök

– Képzettség presztízse

– Műveltség eszménye

– Modern gazdasági gyakorlati ismeretek

– Feudalizmusból polgári törekvések

Nemzetközi kapcsolatok

• Festetics pesti, pozsonyi, bécsi, gráci lapokban hirdette

• Ösztöndíjak

• Richard Bright, Magyarországot felkereső angol orvos:

„ a kor legfejlettebb államának polgára

elismeréssel szól a Georgikonról”

A Georgikon hatása• Albrecht Thaer: 1802 mezőgazdász szakiskola Lelle

1806 Möglin

• Emanuel Fellenberg: 1804 tanintézet (Svájc)

• Mosonmagyaróváron Mezőgazdasági Akadémia

• A közműveltség növelése

• Az analfabetizmus csökkentése

Miért csak 1848-ig?

• 1848. 05. 24.-én a hallgatók bejelentették hogy nemzetőrnek állnak a szabadságharcba

• 51 évi fennállás alatt:

– 97 tanára 47 a Georgikon növendékeiből került ki

– 1444 hallgatója volt

Nagyváthy János(1755-1819)

• A mezőgazdasági ismeretterjesztés úttörője

• Művei és fogadtatásuk

Élete

• Szül.: 1755.01.19., Miskolc

• szegény, kisnemesi családból

• Nyelvek: német, francia, olasz, angol …

Diákévei (1755-1780)• Miskolci Református Gimnázium

• Sárospatak (jog, teológia)

• Tanító (Szapáry grófnál)

• Losonci Református Gimnázium (költészettan)

• Szembetegség Pest

• Kezelés alatt: egyetem - Mitterpacher Lajos gazdasági témájú előadásainagy hatás

• Szembajából kigyógyul

Katona évei (1780-1786)• A tapasztalás és az országok láthatósága

• Kapitány

• Belgium, Olaszország, Ausztria

• Élelmezési tiszt Európa fejlett mezőgazdasága

• Mezőgazdasági ismeretek: növények élete, földminőség, csatornázás (Pó-síkság), öntözés

• Újra szembaj Bécs

Gyakornoksága, utazásai (1786-1788)

• Festetich György és Széchenyi Ferenc + Jordán Péter

• Udvari uradalmak kormányzója felfogadja gyakornoknak gyakorlati tudás

• „…mint maga írja, szántott, vetett, fejt, az ellésnél segédkezett, szóval saját maga végezte el mindama munkákat, amelyeket elméletileg a könyvekből már elsajátított…” /Lázár Vilmos 1955/

Röpiratai• 4 db (Vallás-tserélés, Tsillagok forgásiból való

polgári jövendölés, Veres Barát, A tizenkilencedik században élt igaz magyar hazafinak öröm-órái)

• Kor legégetőbb problémái (utópisztikus ábrándok)

• Névtelenül

A veres barát

• Múltba tekint

• Olyan világ iránti vágyát, melyben a megláncolt jobbágy a volt tyranussal egységre lép

• emberek közti egyenlőség

Csillagok forrásiból való polgári jövendölés

• Lengyel példára utalva

• Figyelmezteti a magyar nemességet, hogy a parasztságot elnyomó, kisajátító viselkedés könnyen az ország bukásához vezethet

Vallás cserélés• Szabad vallásválasztás

• Vallások egyenrangúak

• Egyházi vagyon megszűntetése

• Oktatásügy államivá tétele

• Zsidók emancipációja

• Árvíz és tűzkárosulók állami segélyezése

• Kórházak, tébolydák felállítása

• „Nagyváthy irányánál fogva bármennyire radikális volt is: finom modorával meglehetősen el tudta simítani a radikalizmus túlzásait.” Ballagi Géza /1888/

A szorgalmatos mezei gazda a Magyar-Országban gyakoroltatni szokott mezei

gazdaságnak rendjén keresztül

• 248 előfizető: a legtöbb Dunántúlról és Észak- Magyarországról

• Kis és rossz talajú földdel rendelkezők, akiknek a „kevésén a kár nagyon meglátszik”.

• Széchenyi : a könyv kiadásának költségeit részben fedezte

A szorgalmatos mezei gazda• Megjelenés: 1791 tavasz

• Terjedelem: két kötet 585+628

• Ára: 6 ezüst Ft

• Hatása: - tiszteletbeli táblabírónak választották: Komárom, Győr, Sopron és Zala megyében.

- II. Lipót király 26 species arannyal jutalmazta

- Széchenyi és Festetics is felkérte jószágigazgatónak

Miről szól?I. „darab” II. „darab”

- gazdasági személyzet - szőlők művelése

- puszták - borcsinálás

- kertművelés - erdő

- földművelés - baromtartás

- gyümölcsfák - ló

- rétek - szarvasmarha - juhtartás

- sertés

- méhtartás

Elöljáró beszédében leírja módszereit = ars poeticájának

tekinthető.

Forrásai• Mitterpacher Lajos: Elementa rei rusticae

• Johan Beckmann: - Grundsätze der deutschen

Landwirtschaft

- Haus-Vater in systematischer

Ordnung

• 14 német nyelvű munka az utolsó 20 év szakkönyveiből

Jellemzői• Magyar viszonyokra vonatkoztat

• Gyakorlati adatokat tár fel életből gyűjtött tapasztalatok alapján

• Elméleti részeket rövidíti

• Túlmutat az ismeretközlésen

• Fő cél: a magyar mezőgazdaság tényleges problémáinak megoldása

• Alapvető gondolata: a mezőgazdaság fejlődése belterjesen mehet végbe!

Keszthelyi évei (1792-1797)

• Nagyváthy Festetics udvarához került.• Elsődleges feladata: birtokvezetés reformja • 1795. Közönséges Instructiok gazdatisztek számára

- nyomtatásban nem jelent meg, csak kézírásos példányok maradtak fenn

- teljes címe: „Közönséges Instructio a Mltgos Tolnai Gróf Festetits György Királyi Kamarás Urodalmiban gyakoroltatni szokott Gazdaságnak rendjén keresztöl”

Közönséges Instructiok

• Részei:Bevezetés: helyes gazdaságról ír 1. rész: Mezei Gazdák Kalendáriuma: 125 o. hónapokra

lebontva, hogy mit kell csinálniuk a gazdáknak 2. rész: A Gazdálkodó Tiszteknek kötelességei: 206 o. gazdatisztek kötelességeiről ír 3. rész: A Számadások vezetése: 101 o. áruforgalom és

számvitel alapelveit ismerteti

Közönséges Instructiok3. rész a legfontosabb: 4 szakaszból áll 1. A Keresett dolgokk takarékos ki-adásáról 2. A keresett Vagyonokk igaz és valóságos számonadásokról 3. A Számadások megvisgálásáról vagy censúrák tartása módjáról 4. A Tabellák bé-küldések idejéről és készítés módjáról

Következmény: szigorú gazdasági számtartás kettős könyvvitel mindent írásban kell rögzíteni

Keszthelyi éveinek végén

• Új gazdaságvezetői módszerek alkalmazásához Új gazdatisztek képzése

agrárintézet alapítása: GeorgikonGeorgikon

• 1797. Festetics- uradalom helyzete jelentősen javult

Festetics és Nagyváthy kapcsolata megromlott

• Következmény: Csurgóra költözött

Csurgói évei (1797 - 1819)

Művei:

1818. A csurgói Gimnáziumbeli Rectori és Professori A csurgói Gimnáziumbeli Rectori és Professori rendtartásokrendtartások

Halála után megjelent műveiHalála után megjelent művei

1820. Magyar Házi GazdaasszonyMagyar Házi Gazdaasszony

1821. Magyar Practicus TermesztőMagyar Practicus Termesztő

1822. Magyar Practicus TenyésztetőMagyar Practicus Tenyésztető

1822. A Magyar GazdatisztA Magyar Gazdatiszt

Pethe Ferenc(1762-1832)

• Életútja• Ismeretterjesző művei• Folyóiratai

TársaságokTársaságok

Az Erdélyi Magyar

Nyelvmívelő Társaság

1793-1801

Aranka György1737-1817

Színművészet

• Az iskolai színjátszás

• A hivatásos színjátszás kezdetei

• Kelemen László színtársulata

• Kótsi Patkó János színtársulata

Könyv és könyvtár

• Az első nyilvános könyvtárak

• Széchenyi Ferenc és a Nemzeti Könyvtár alapítása (1802)

• Olvasókörök• Kölcsönkönyvtárak

Klimo György

Esterházy Károly

Széchenyi Ferenc

SAJTÓSAJTÓMINDENES GYŰJTEMÉNYMINDENES GYŰJTEMÉNY

1789-17921789-1792

• A lap megindítása -Komárom és a Komáromi Tudós Társaság

• A szerkesztő: Péczeli József• A lap programja• A tartalom• A munkatársak• Az előfizetők• Értékelés

PÉCZELI JÓZSEF