A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Szervezeti és Működési ... · Székhelye: 1077 Budapest, Izabella utca 1. A tagintézmények ügyviteli és tagintézményi telephelyei:

1

A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat

Szervezeti és Működési Szabályzata

egységes szerkezetben

2

BEVEZETÉS

A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt.) 25.§ (1) bekezdése

alapján a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat (a továbbiakban: Intézmény) működésére, belső

és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (a

továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. Az SZMSZ célja, hogy a jogszabályban foglalt jogi

magatartások, jogosítványok és kötelezettségek minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott

köznevelési intézményben. Az SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem

egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény, vagy rendelet által biztosított

jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.

3

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS ..................................................................................................................................................... 2

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .................................................................................................................. 7

1.1. AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI __________________________________________________________ 7 1.2. AZ INTÉZMÉNY BÉLYEGZŐINEK FELIRATA, LENYOMATA ____________________________________ 11 1.3. VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG ________________________________________________________ 12 1.4. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI KÖRÉT MEGHATÁROZÓ VAGY BEFOLYÁSOLÓ JOGSZABÁLYOK __________ 13

2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, IRÁNYÍTÁSA ÉS MŰKÖDÉSE .................................................... 15

2.1. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ______________________________________________________________ 15 2.2. AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSA, VEZETŐI ÉS TESTÜLETEI ______________________________________ 17

2.2.1. Főigazgató ................................................................................................................................................ 17 2.2.2. Általános főigazgató helyettes .................................................................................................................. 18 2.2.3. Szakmai főigazgató-helyettes ................................................................................................................... 20 2.2.4. Koordinációs főigazgató-helyettes ............................................................................................................ 20 2.2.5. Tagintézmény igazgató ............................................................................................................................. 21 2.2.6. Tagintézmény igazgató-helyettes .............................................................................................................. 22 2.2.7. Igazgatótanács .......................................................................................................................................... 22 2.2.7.1. Igazgatótanács működése .................................................................................................................... 23 2.2.7.1.1. Az igazgatótanács tagjai ...................................................................................................................... 23 2.2.7.1.2. Az igazgatótanács jogköre ................................................................................................................... 23 2.2.7.1.3. Az igazgatótanács és a tagok feladata.................................................................................................. 23 2.2.7.1.4. Az igazgatótanács üléseinek összehívása ............................................................................................ 24 2.2.7.1.5. Az értekezletek dokumentálása ........................................................................................................... 24 2.2.8. Tagintézmény-vezetői tanács .................................................................................................................... 25 2.2.9. Szakmai munkaközösség .......................................................................................................................... 25 2.2.9.1. A szakmai munkaközösségek tevékenységének szabályozása ............................................................ 26 2.2.9.1.1. A szakmai munkaközösségek tagjainak kiválasztása .......................................................................... 26 2.2.9.1.2. A szakmai munkaközösségek feladatai ............................................................................................... 27 2.2.9.1.3. A szakmai munkaközösségek vezetői.................................................................................................. 28 2.2.10. Munkacsoport ........................................................................................................................................... 29 2.2.11. Szakalkalmazotti értekezlet ...................................................................................................................... 29 2.2.12. Alkalmazotti közösség .............................................................................................................................. 30 2.2.13. Közalkalmazotti tanács ............................................................................................................................. 31 2.2.14. Intézményi önértékelési csoport ............................................................................................................... 31

2.3. A KIADMÁNYOZÁS ÉS A KÉPVISELET SZABÁLYAI __________________________________________ 32 2.4. HELYETTESÍTÉSI REND ______________________________________________________________ 33

3. A MŰKÖDÉS RENDJE ................................................................................................................................ 34

3.3. A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ___________________________________________________________ 35 3.3.1. Az intézmény belső kapcsolatainak rendszere __________________________________________ 35

3.3.2. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere ................................................................................................ 35 4.3.2.1. Partnerintézményekkel való kapcsolattartás ................................................................................................ 35 3.3.2.2. Szülőkkel való kapcsolattartás: .................................................................................................................... 36

3.4. A BELSŐ ELLENŐRZÉS RENDJE ___________________________________________________________ 37 3.5. NYILVÁNOSSÁG ______________________________________________________________________ 38

4. AZ INTÉZMÉNY BIZTONSÁGOS MŰKÖDÉSÉT BIZTOSÍTÓ SZABÁLYOK..................................................... 39

4.1. VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ______________________________________________________________ 39 4.1.1. A rendszeres egészségügyi ellátás rendje ................................................................................................. 39 4.1.2. Munkavédelem – tűzvédelem ................................................................................................................... 39 4.1.3. A rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ...................................................................................... 39 4.1.4. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelése ........................................................ 41 4.1.5. Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje ................................ 42

5. KÜLÖN RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................................ 43

5.1. Az Intézmény székhelyének és a tagintézményeinek szervezetére és működésére vonatkozó külön szabályok 43

4

5.2. Az Intézmény székhelyének és a tagintézményeinek házirendjében szerepeltetendő külön szabályok ............. 43

6. MELLÉKLETEK ........................................................................................................................................ 44

1. SZÁMÚ MELLÉKLET: ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT .................................................................................. 45

1. ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT ________________________________________________________ 45 1.1. Általános rendelkezések ........................................................................................................................... 45 1.1.2. Az adatkezelési szabályzat jogszabályi alapja és célja ............................................................................. 45 1.1.3. Az adatkezelési szabályzat személyi hatálya ............................................................................................ 46 1.1.4. Az adatkezelés elvei ................................................................................................................................. 46 1.2. Az intézményben nyilvántartott adatok köre ............................................................................................ 48 1.2.1. Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai ............................................................................................. 48 1.2.2. A gyermekek nyilvántartott és kezelt adatai ............................................................................................. 50 1.3. Az adatok továbbításának rendje .............................................................................................................. 50 1.3.1. A pedagógusok adatainak továbbítása ............................................................................................................ 51 1.3.2. A gyermekek adatainak továbbítása ......................................................................................................... 51 1.4. Titoktartási kötelezettség .......................................................................................................................... 53 1.5. Az adatkezeléssel foglalkozó alkalmazottak körének meghatalmazása .................................................... 54 1.6. Az adatkezelés technikai lebonyolítása ..................................................................................................... 54 1.6.1. Az adatkezelés általános módszerei ................................................................................................................ 54 1.6.2. Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése .......................................................................................... 55 1.6.2.1. Személyi iratok .................................................................................................................................... 55 1.6.2.2. A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: .............................. 55 1.6.2.3. A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: .............................................. 55 1.6.2.4. A személyi iratok védelme .................................................................................................................. 56 1.6.2.5. A személyi irat kezelése ...................................................................................................................... 57 1.6.3. A gyermekek személyi adatainak vezetése ............................................................................................... 58 1.6.3.1. A gyermekek/tanulók személyi adatainak védelme ............................................................................. 58 1.6.4. Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, gyermekek/tanulók és szülők jogai és érvényesítésük

rendje 58 1.6.4.1. Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintettek adatainak módosítására .......................................... 58 1.6.4.2. Az érintett személyek tiltakozási joga ................................................................................................. 59 1.6.4.3. A bírósági jogérvényesítés lehetősége ................................................................................................. 60 1.7. Értelmező rendelkezések .......................................................................................................................... 60

2. SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER (INYR) KEZELÉSE .............................. 62

1.1. Általános rendelkezések ..................................................................................................................................... 62 1.2. Nyilvántartott adatok .......................................................................................................................................... 62 1.2. Az INYR kezelésére vonatkozó intézményi rendelkezések ............................................................................... 64 1.2.1. Jogosultságok ................................................................................................................................................. 64

3. SZÁMÚ MELLÉKLET - IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT ................................................................................... 66

1. Általános rész ....................................................................................................................................................... 66 2. A küldemények átvétele, iktatása és továbbítása .................................................................................................. 67 2.1. Küldemények átvétele, felbontása ..................................................................................................................... 67 2.2. Postázás ............................................................................................................................................................. 67 2.3. Iktatás, előíratok csatolása, mutatózás ............................................................................................................... 67 2.3.1. Iktatásra nem kerülő iratfajták: ....................................................................................................................... 68 2.3.2. Az iktatókönyv, iktatóprogram ....................................................................................................................... 68 2.3.3. Intézmény megszűnése esetén ........................................................................................................................ 68 2.4. Iratkezelés. Irattári feladatok ............................................................................................................................. 69 2.4.1. Határidős iratok kezelése, nyilvántartása ........................................................................................................ 69 2.4.2. Irattári feladatok, irattári terv .......................................................................................................................... 69 2.4.3. Másolatok kiadása .......................................................................................................................................... 71 2.4.4. Az irattári anyag selejtezése ........................................................................................................................... 71 2.4.5. Az iratok átadása a Levéltárnak ...................................................................................................................... 72 3. Ügyintézés ............................................................................................................................................................ 73 3.1. Az intézmény dokumentumainak nyilvánosságára vonatkozólag ...................................................................... 73 3.2. Felvilágosítás adása ügyfeleknek ....................................................................................................................... 73 3.3. A gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntések meghozatalára vonatkozó eljárási szabályok ........................... 73 3.4. Az intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell ............................................................................. 73 3.4 Jegyzőkönyv ....................................................................................................................................................... 74 3.5. A kötelezően használt nyomtatványok .............................................................................................................. 75

5

3.5. Egyéb iratkezelési feladatok .............................................................................................................................. 75 3.3.5.1. A körbélyegző nyilvántartása ...................................................................................................................... 75

4. SZÁMÚ MELLÉKLET: PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT .............................................................................. 77

5. SZÁMÚ MELLÉKLET ALKOHOLSZONDÁS ELLENŐRZÉS ............................................................................ 78

16. SZÁMÚ MELLÉKLET: A FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT XI. KERÜLETI TAGINTÉZMÉNY SZERVEZETÉRE ÉS MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK ............................................................. 87

1. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .......................................................................................................................... 99

6

Az SZMSZ hatálya és nyilvánossága

Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint

mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit.

A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt,

valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje

alatt.

Az Intézményi SZMSZ-t a szakalkalmazotti értekezlet fogadja el. Az SZMSZ azon

rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre

többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ

nyilvános, megtekinthető az Intézmény székhelyén és tagintézményei ügyviteli telephelyein.

7

1. Általános rendelkezések

1.1. Az Intézmény alapadatai

Megnevezés: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat

Székhelye: 1077 Budapest, Izabella utca 1.

A tagintézmények ügyviteli és tagintézményi telephelyei:

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Beszédvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó,

Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye

Ügyviteli telephely: 1077 Budapest, Izabella utca 1.

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Látásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai

Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye

Ügyviteli telephely: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39.

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Hallásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó,


Ügyviteli telephely: 1147 Budapest, Cinkotai út 125-137.

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Mozgásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó,


Ügyviteli telephely: 1145 Budapest, Mexikói út 63-64.

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Továbbtanulási és Pályaválasztási Tanácsadó

Tagintézménye

Ügyviteli telephely: 1088 Budapest, Vas utca 8.

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Beszédjavító, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai



8

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat 1. számú Szakértői Bizottsági Tagintézménye

Ügyviteli telephely: 1116 Budapest, Rátz László utca 73-75.




Ügyviteli telephely: 1149 Budapest, Fráter György utca 15-17.

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat I. kerületi Tagintézménye

Ügyviteli telephely: 1012 Budapest, Logodi utca 80.

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat II. kerületi Tagintézménye

Ügyviteli telephely: 1023 Budapest, Marczibányi tér 1.

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat III. kerületi Tagintézménye

Ügyviteli telephely: 1035 Budapest Vihar utca 31.

Tagintézményi telephely: 1039 Budapest Bebó Károly utca 13.

Tagintézményi telephely: 1039 Budapest Víziorgona utca 7.

Tagintézményi telephely: 1035 Budapest Szellő utca 9-11.

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat IV. kerületi Tagintézménye

Ügyviteli telephely: 1041 Budapest Szigeti József utca 1-3.

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat V. kerületi Tagintézménye

Ügyviteli telephely: 1052 Budapest, Vármegye utca 11-13.

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat VI. kerületi Tagintézménye

Ügyviteli telephely: 1062 Budapest, Bajza utca 46.

Tagintézményi telephely: 1065 Budapest, Nagymező utca 52. II. emelet

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat VII. kerületi Tagintézménye

Ügyviteli telephely: 1075 Budapest, Rumbach Sebestyén utca 10.

9

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat VIII. kerületi Tagintézménye

Ügyviteli telephely: 1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 4.

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat IX. kerületi Tagintézménye

Ügyviteli telephely: 1095 Budapest, Mester utca 67.

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat X. kerületi Tagintézménye

Ügyviteli telephely: 1106 Budapest, Keresztúri út 7-9.

Tagintézményi telephely: 1107 Budapest, Gém utca 5-7.

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XI. kerületi Tagintézménye

Ügyviteli telephely: 1117 Budapest, Erőmű utca 8.

Tagintézményi telephely: 1118 Budapest, Rétköz utca 14.

Tagintézményi telephely: 1117 Budapest, Erőmű utca 4.

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XII. kerületi Tagintézménye

Ügyviteli telephely: 1126 Budapest, Kiss János altábornagy utca 31-33/A

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIII. kerületi Tagintézménye

Ügyviteli telephely: 1133 Budapest, Pannónia utca 81.

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIV. kerületi Tagintézménye

Ügyviteli telephely: 1147 Budapest, Fűrész utca 64-66.

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XV. kerületi Tagintézménye

Ügyviteli telephely: 1157 Budapest, Hartyán köz 3.

Tagintézményi telephely: 1156 Budapest, Pattogós utca 6-8.

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVI. kerületi Tagintézménye

Ügyviteli telephely: 1161 Budapest, Szent Korona utca 75-77.

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVII. kerületi Tagintézménye

Ügyviteli telephely: 1173 Budapest, Pesti út 82.

10

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVIII. Kerületi Tagintézménye

Ügyviteli telephely: 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 10.I

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIX. Kerületi Tagintézménye

Ügyviteli telephely: 1196 Budapest, Esze Tamás utca 67.

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XX. Kerületi Tagintézménye

Ügyviteli telephely:1205 Budapest, Mártírok útja 51.

Tagintézményi telephely: 1201 Budapest, Vörösmarty utca 128.

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXI. Kerületi Tagintézménye

Ügyviteli telephely: 1211 Budapest, Kiss János altábornagy. utca 10-12.

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXII. Kerületi Tagintézménye

Ügyviteli telephely:1221 Budapest, Szent István tér 1.

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXIII. kerületi Tagintézménye

Ügyviteli telephely: 1237 Budapest, Tartsay utca. 26.

11

Vezetője: Főigazgató

Működési körzete: Budapest, országos tagintézmények esetében országos működési körzet

Alapítás dátuma: 2013. szeptember 1.

Alapítója: az Emberi Erőforrások Minisztériuma (1054 Budapest, Akadémia utca 3.)

Az alapítói jogokat gyakorolja: az emberi erőforrások minisztere

Az irányítói jogköröket gyakorolja: az emberi erőforrások minisztere

Fenntartó: Belső-Pesti Tankerületi Központ 1071 Budapest, Damjanich utca 6.

Működtető neve: Belső-Pesti Tankerületi Központ

Működtető székhelye: 1071 Budapest, Damjanich utca 6.

OM azonosító: 101878

PIR törzsszáma:

Adóigazgatási azonosító szám: 15835011-2-

KSH azonosító: 15835011-8412-312-01

1.2. Az intézmény bélyegzőinek felirata, lenyomata

Az Intézmény hosszú bélyegzőjének felirata:

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat

1077 Budapest, Izabella utca 1.

Az Intézmény körbélyegzőjének felirata:


1077 Budapest, Izabella utca 1.

12

Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak:

főigazgató

főigazgató-helyettesek (a főigazgató távollétében, a helyettesítési rend alapján, illetve a

székhely szakmai tevékenységét irányító főigazgató-helyettes a székhely tevékenységi

körében keletkezett dokumentumok vonatkozásában teljes körűen)

Az Intézmény egészét érintő kérdések vonatkozásában kiadmányozásra a főigazgató,

távollétében a helyettesítési rend szerinti főigazgató-helyettes jogosult.

Az Intézmény alapfeladatai

A 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet 1. számú melléklet alapján

A kormányzati funkció rendje

0980 Máshová be nem sorolt oktatás

098021 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység szakmai feladatai

Részletezve: pedagógiai szakszolgálati feladatok, azaz

továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,

gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás,

szakértői bizottsági tevékenység,

nevelési tanácsadás,

logopédiai ellátás,

konduktív pedagógiai ellátás,

gyógytestnevelés,

iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás

kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.

1.3. Vállalkozási tevékenység

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

13

1.4. Az Intézmény működési körét meghatározó vagy befolyásoló jogszabályok

Magyarország Alaptörvénye

A mindenkor hatályos költségvetési törvény

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról

2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól

2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

229/2012 (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az

információszabadságról

227/1997 (XII. 22.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről a pedagógus-

szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevő juttatásairól és kedvezményeiről

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól a végrehajtásáról

szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag

védelméről

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.)

MÜM rendelettel egységes szerkezetben

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési

nyilvántartási rendszerről

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési

intézményekben történő végrehajtásáról

79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény

egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének

általános követelményeiről

14

346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus

szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről

szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó

Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról

100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról

85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet a közforgalmú személyszállítási utazási

kedvezményekről

15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról

44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem

ágazati feladatairól

5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító

betegségekről és fogyatékosságokról

4/2000. (II. 25.) EÜM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi

tevékenységről

15

2. Az Intézmény szervezeti felépítése, irányítása és működése

2.1. Szervezeti felépítés

Az Intézmény a 3.2. pontban megjelenített szervezeti ábrának megfelelően székhelyből,

országos, fővárosi és tankerületi tagintézményekből áll.

Tankerületi tagintézmények:

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat I. kerületi Tagintézménye

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat II. kerületi Tagintézménye

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat III. kerületi Tagintézménye

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat IV. kerületi Tagintézménye

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat V. kerületi Tagintézménye

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat VI. kerületi Tagintézménye

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat VII. kerületi Tagintézménye

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat VIII. kerületi Tagintézménye

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat IX. kerületi Tagintézménye

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat X. kerületi Tagintézménye

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XI. kerületi Tagintézménye

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XII. kerületi Tagintézménye

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIII. kerületi Tagintézménye

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIV. kerületi Tagintézménye

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XV. kerületi Tagintézménye

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVI. kerületi Tagintézménye

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVII. kerületi Tagintézménye

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVIII. Kerületi Tagintézménye

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIX. Kerületi Tagintézménye

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XX. Kerületi Tagintézménye

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXI. Kerületi Tagintézménye

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXII. Kerületi Tagintézménye

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXIII. kerületi Tagintézménye

16

Fővárosi tagintézmény:




Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Továbbtanulási és Pályaválasztási Tanácsadó

Tagintézménye

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Beszédjavító, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai


Országos tagintézmény:

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Beszédvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai


Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Látásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai


Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Hallásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai


Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Mozgásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai

Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye Szervezeti egységek feladatai

A székhelyintézmény a fővárosi illetve országos szakértői bizottságok és a tankerületi szakértői

bizottságok szakmai koordinációját végzi, és emellett ellát fővárosi illetékességű szakértői

bizottsági feladatokat.

A fővárosi illetékességű tagintézmények ellátnak fővárosi illetékességű szakértői bizottsági

feladatokat vagy fővárosi illetékességű továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást vagy

fővárosi illetékességű logopédiai ellátást és gyógypedagógiai tanácsadást, korai fejlesztést,

oktatást és gondozást.

Az országos illetékességű tagintézmények ellátnak országos illetékességű szakértői bizottsági

feladatokat és fővárosi illetékességű gyógypedagógiai tanácsadást, korai fejlesztést, oktatást és

gondozást.

A tankerületi tagintézmények következő kerületi illetékességű pedagógiai szakszolgálati

feladatokat látnak el:

gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás,

17

szakértői bizottsági tevékenység,

nevelési tanácsadás,

logopédiai ellátás,

konduktív pedagógiai ellátás,

gyógytestnevelés,

iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás,

kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.

2.2. Az Intézmény irányítása, vezetői és testületei

Alapvetés: Az Intézmény élén főigazgató, a tagintézmény élén igazgató áll. A főigazgató

munkáját az Intézmény egy vagy több feladatának szakmai irányítását ellátó főigazgató-

helyettesek, a tagintézmény igazgató munkáját – a jogszabályi feltételek fennállta esetén – a

tagintézmény egy vagy több feladatának szakmai irányítását ellátó tagintézmény igazgató-

helyettes segíti. A főigazgató-helyettesek egyike közvetlenül irányítják a székhely által ellátott

szakmai feladatok végrehajtását.

Az Nkt. 69. § (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt vezetői feladatokat a főigazgató az

igazgatótanács közreműködésével látja el. A tagintézmény-igazgató a tagintézmény

vezetésével összefüggő feladatait a tagintézmény-vezetői tanács közreműködésével látja el.

Az Intézményben szakmai munkaközösségek működnek.

2.2.1. Főigazgató

általános jelleggel képviseli az Intézményt,

gyakorolja a fenntartó által átruházott munkáltatói és egyéb jogköröket,

kapcsolatot tart az irányító szervekkel, a fenntartóval, valamint az érintett működtetővel,

tankerülettel

gondoskodik a szakmai munkaközösségek és az Intézményben működő testületek

folyamatos és törvényes működtetéséről,

igazgatói határozatokkal, utasításokkal is szabályozza az intézmény tevékenységének

egészét, vagy egyes tevékenységeket, a jogszabályok és intézményi szabályozók

figyelembevételével,

18

egyeztet a tagintézmény-igazgatókkal, munkaközösség-vezetőkkel, a Közalkalmazotti

Tanáccsal,

a szakalkalmazotti értekezlet véleményét kikérve hoz döntéseket a jogszabályok

alapján, és kikérheti véleményét egyéb kérdésekben is,

ellenőrzési feladatokat lát el,

az Intézmény egésze vonatkozásában felel:

a szakmai munkáért,

a szakalkalmazotti értekezlet vezetéséért,

a szakalkalmazotti értekezlet jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk

szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,

a szakmai munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

a nevelési-oktatási, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális intézményekkel,

valamint a gyámhatósággal, szülőkkel való megfelelő együttműködésért,

a tanuló - és gyermekbaleset megelőzéséért.

2.2.2. Általános főigazgató helyettes

általános jelleggel helyettesíti a főigazgatót,

közvetlenül irányítja a székhelyen ellátott szakmai feladatok végrehajtását, felel a

székhely vonatkozásában:

- a szakmai munkáért, és a szakmai dokumentumokért,

- a szakalkalmazotti testület vezetéséért,

- a szakalkalmazotti testület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért,

végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,

- a szakmai munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

- a nevelési-oktatási, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális intézményekkel,

valamint a gyámhatósággal, szülőkkel való megfelelő együttműködésért.

Kapcsolatot tart:

- a főigazgatóval,

- a működtetővel,

- fenntartóval.

Nyilvántartást, statisztikát vezet:

- a rendkívüli eseményekről, melyet a főigazgató felé továbbít,

19

- nyilvántartást, statisztikát készít a pedagógus és a gyermek/tanuló adataitól, azt

harmadik személynek a jogszabályokban előírtak szerint adja ki.

Részt vesz az intézményét érintő gazdasági feladatok kialakításában és a végrehajtási

munkálataiban:

- költségvetés előkészítői munkálataiban,

- a szakmai létszám kialakításában,

- részt vesz az intézményi selejtezési, leltározási munkálataiban,

- felel az intézmény teljes vagyonáért, nyilvántartásáért, szakmai

dokumentumaiért és a szakmai kiadásaiért.

Részt vesz a munkaüggyel kapcsolatos feladatok ellátásában:

- elkészíti az alkalmazottak munkaköri leírását,

- elkészíti a munkaidő-beosztást, ellenőrzi annak végrehajtását és leigazolja a

munkaidő nyilvántartást,

- meghatározza az általánostól eltérő munkarendet,

- leigazolja az óraadók és a megbízási szerződéssel foglalkoztatott feladatellátók

teljesítését,

- valamint leigazolja a kiküldetéssel kapcsolatos teljesítéseket,

- elrendeli a helyettesítést, a többletmunkát, és a leigazolásáról gondoskodik.

Egyéb feladatai:

- ellenőrzési ütemtervet készít és ellenőrzési feladatokat lát el,

- felel a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,

a szakszolgálati tevékenységek közül a szakértői bizottsági tevékenység szakmai

koordinációját végzi, a tagintézmény igazgatókkal egyeztetve,

az érintett szakszolgálati tevékenység vonatkozásában figyelemmel kíséri:

- a hazai és külföldi szakmai eredményeket, eljárásokat és kiadványokat,

- a hazai és külföldi pályázati lehetőségeket, részt vesz a pályázatírásban, a

pályázatok megvalósításának nyomon követésében, ellenőrzésében,

- gondozza az Intézmény továbbképzési programját,

- kapcsolatot tart a tagintézményekkel, közvetíti a főigazgatói utasításokat és a

tagintézmények jelzéseit,

ellátja a főigazgató által ráruházott egyéb feladatokat.

20

2.2.3. Szakmai főigazgató-helyettes

figyelemmel kíséri az Intézmény működését meghatározó jogszabályokat,

gondozza az Intézmény szabályzatait,

a tagintézmény igazgatókkal egyeztetve és együttműködve, meghatározott rend szerint

ellátja az érintett szakszolgálati tevékenységek szakmai koordinációját,

az érintett szakszolgálati tevékenységek vonatkozásában figyelemmel kíséri:



pályázatok megvalósításának nyomon követésében, ellenőrzésében

- kapcsolatot tart a tagintézményekkel, közvetíti a főigazgató utasításokat és a

tagintézmények jelzéseit,

- folyamatosan vizsgálja az Intézmény szakmai erőforrásait és javaslatokat fogalmaz

meg


- ellenőrzési feladatokat lát el,

- ellátja a főigazgató által ráruházott egyéb feladatokat.

2.2.4. Koordinációs főigazgató-helyettes

figyelemmel kíséri az Intézmény működését meghatározó jogszabályokat,

gondozza az Intézmény nyilvántartó rendszereit,

eleget tesz az Intézmény adatközlési kötelezettségének,

folyamatosan figyelemmel kíséri az Intézmény humán erőforrásait, a székhely és a

tagintézmények leterheltségét,

az érintett szakszolgálati tevékenységek vonatkozásában figyelemmel kíséri:



pályázatok megvalósításának nyomon követésében, ellenőrzésében,


- kapcsolatot tart a tagintézményekkel, közvetíti a főigazgató utasításokat,

- közvetíti a tagintézmények jelzéseit,

- a tagintézmény igazgatókkal egyeztetve és együttműködve ellátja az érintett

szakszolgálati tevékenységek szakmai koordinációját,

21

ellenőrzési feladatokat lát el,


2.2.5. Tagintézmény igazgató

munkáját a tagintézmény-vezetői tanács bevonásával végzi.

Közvetlenül irányítja a tagintézmény tevékenységét, ezen belül felel:



- a szakalkalmazotti testület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért,

végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,




Kapcsolatot tart:

- a főigazgatóval,

- főigazgató-helyettesekkel,

- a székhellyel,

- a működtető gazdasági központtal,

- fenntartóval.


- a rendkívüli eseményekről melyet a főigazgató felé továbbít,

- nyilvántartást, statisztikát készít a pedagógus és a gyermek/tanuló adataitól, azt

harmadik személynek a jogszabályokban előírtak szerint adja ki.

Részt vesz az intézményét érintő gazdasági feladatok kialakításában és a

végrehajtási munkálataiban:

- a költségvetés előkészítői munkálataiban,


- részt vesz az tagintézményi selejtezési, leltározási munkálataiban,

22

- felel a tagintézmény teljes vagyonáért, nyilvántartásáért, szakmai

dokumentumaiért és a szakmai kiadásaiért.



- a munkaidő-beosztást, ellenőrzi végrehajtását és leigazolja a munkaidő

nyilvántartást,



teljesítését,



Egyéb feladatai:




2.2.6. Tagintézmény igazgató-helyettes

általános jelleggel helyettesíti a tagintézmény igazgatót,

ellátja a tagintézmény igazgató által ráruházott egyéb feladatokat.

2.2.7. Igazgatótanács

Az Nkt. 69. § (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt vezetői feladatokat a főigazgató az

igazgatókból álló testület, az igazgatótanács közreműködésével látja el. Az igazgatótanács saját

működési rendjét meghatározva tevékenykedik az alábbiak figyelembevételével:

Az igazgatótanács tevékenységét a mindenkori főigazgató irányítja, szervezi.

Az igazgatótanács üléseit legalább hathavonta tartja. Az ülések időpontját és tervezett

napirendi pontjait tartalmazó meghívót a testület tagjainak, igazgató-helyetteseknek, a

szakmai munkaközösségek vezetőinek, valamint a közalkalmazotti tanács elnökének

legkésőbb az ülés előtt 7 munkanappal meg kell küldeni.

23

Az értekezletekről jegyzőkönyv és emlékeztető készül. Az emlékeztetőt az

igazgatótanács tagjai megkapják.

Az igazgatótanács véleményt nyilvánít, javaslatot tesz a jogszabályoknak megfelelően.

Az igazgatótanács közreműködhet az intézményvezetés és a főigazgató döntés

előkészítő tevékenységében.

Az ülések összehívása a főigazgató feladata, de kezdeményezhetik az igazgatótanácsi

ülések összehívását az igazgatótanács tagjai is.

Az ülésekre tanácskozási joggal meghívhatók az igazgató-helyettesek és a szakmai

munkaközösségek vezetői is.

2.2.7.1. Igazgatótanács működése

2.2.7.1.1. Az igazgatótanács tagjai

Az igazgatótanács a főigazgatóból, a főigazgató-helyettesekből és a tagintézmények

igazgatóiból áll.

A tagok részvétele az értekezleteken kötelező, igazolt hiányzás esetén a tagintézmény-

igazgatót helyettese képviselheti.

A szakmai munkaközösség vezetője az igazgatótanácsi értekezleteken tanácskozási joggal

vehet részt.

2.2.7.1.2. Az igazgatótanács jogköre

Tevékenységét a mindenkori főigazgató szervezi és irányítja.

Az igazgatótanács véleményalkotási és javaslattételi joggal rendelkezik.

2.2.7.1.3. Az igazgatótanács és a tagok feladata

Az igazgatótanács tagjainak folyamatosan törekedniük kell az egész intézmény működésének

megismerésére, a szakmai tevékenységek áttekintésére, a pedagógiai szakszolgálati

feladatokkal kapcsolatos partneri igények felmérésére.

24

Ismereteit és a kapott információkat köteles haladéktalanul a tagintézmény szakdolgozóinak

közvetíteni. Képviseli tagintézményét a véleményalkotásban.

A főigazgató felkérésére az egységes vélemény kialakítása érdekében szavazással is

felvállalja álláspontját.

- a főigazgató kezdeményezésére munkacsoportokat hoz létre adott célfeladatra,

- előkészíti és részt vesz az intézményi szabályozók elkészítésében,

- javaslattételi jogot gyakorol és véleményezi az intézményi szabályozókat,

- előkészíti és részt vesz az eljárásrendek, folyamatszabályozások elkészítésében,

- javaslatot tesz és véleményezi az eljárásrendeket, folyamatszabályozókat,

- előkészíti és részt vesz az intézmény éves munkatervének és beszámolójának

készítésében,

- segíti a pedagógiai szakszolgálati intézmény vezetését a döntések előkészítésében,

- összehangolja a tagintézmények munkáját,

- segíti a szakmai munka stratégiai tervezését.

2.2.7.1.4. Az igazgatótanács üléseinek összehívása

Az eredményes és hatékony munka érdekében az igazgatótanács üléseit a főigazgató hívja

össze.

A meghívót legalább 7 munkanappal a tervezett értekezlet előtt kell kiküldeni, mely

tartalmazza az időponton, helyszínen kívül a javasolt napirendi pontokat is.

Az igazgatótanács tagjai javaslatot tehetnek további napirendi pontokra. A visszajelzésre 3

nappal az értekezlet időpontját megelőzően van lehetőség.

2.2.7.1.5. Az értekezletek dokumentálása

Az értekezletről emlékeztető készül, melyet az igazgatótanács tagjai megkapnak

véleményezésre, kiegészítésre.

A dokumentumok az intézmény székhelyén, illetve a közös tárhelyen megtalálhatóak.

25

2.2.8. Tagintézmény-vezetői tanács

Amennyiben van tagintézmény-vezetői tanács, a tagintézmény igazgató a tagintézmény

vezetésével összefüggő feladatait – a tagintézmény igazgatóhelyettesek és a tagintézmény

egyes telephelyeinek választott képviselőiből álló – tagintézmény vezetői tanács

közreműködésével látja el.

Amennyiben van tagintézmény vezetői tanács, annak tagjai:

Folyamatosan figyelemmel kísérik a tagintézményben folyó szakszolgálati munka

helyzetét.

Különös figyelmet fordítanak az intézményi munkatervben foglaltak végrehajtására.

Javaslatot tesznek az tagintézmény igazgatónak a tagintézmény személyi és tárgyi

feltételeinek javítására vonatkozóan.

Segítik a telephelyek szakmai munkájának koordinálását, szakmai tapasztalatok

megtárgyalásával, egyeztetésével, közös feladatok kimunkálásával, a tagintézményi

vezetéssel való egyeztetéssel, továbbá a feladatok végrehajtásának összehangolásával.

A tagintézmény-vezetői tanács együttműködik az intézmény más közösségeinek

képviselőivel.

A fővárosi szakmai munkaközösségek vezetői a tagintézmény-vezetői tanács ülésein

tanácskozási joggal részt vehetnek.

2.2.9. Szakmai munkaközösség

Az Intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Az azonos

feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség hozható létre. Az Intézményben legfeljebb tíz

– a pedagógiai szakszolgálat feladatai szerint szerveződő – szakmai munkaközösség hozható

létre.

A szakmai munkaközösség részt vesz az Intézmény szakmai munkájának irányításában,

tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a

pedagógusok minősítési eljárásában. A munkaközösségek minden tanév elején elkészítik

munkatervüket, félévente beszámolót készítenek tevékenységükről. A szakmai munkaközösség

tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési

szakértőként nem járhat el.

26

A szakmai munkaközösség – az Intézmény szervezeti és működési szabályzatában

meghatározottak szerint – gondoskodik a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

munkájának szakmai segítéséről.

A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség

véleményének kikérésével a főigazgató bíz meg legfeljebb öt évre. A szakmai munkaközösség

vezetője az igazgatótanács, a tagintézmény-vezetői tanács ülésein tanácskozási joggal részt

vehet.

Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:

gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás szakmai

munkaközösség,

szakértői bizottsági tevékenység szakmai munkaközösség,

nevelési tanácsadás szakmai munkaközösség,

logopédia ellátás szakmai munkaközösség,

kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása szakmai munkaközösség

konduktív pedagógiai ellátás szakmai munkaközösség.

gyógytestnevelés szakmai munkaközösség,

iskola-, óvodapszichológiai ellátás szakmai munkaközösség,

továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó szakmai munkaközösség

2.2.9.1. A szakmai munkaközösségek tevékenységének szabályozása

A szakmai munkaközösségek tevékenységét a jogszabályi előírások, az SZMSZ-ben

foglaltak, a munkaközösségek eljárásrendjében rögzítettek, illetve az éves munkatervben

kialakított szakmai tartalmak szabályozzák, határozzák meg.

2.2.9.1.1. A szakmai munkaközösségek tagjainak kiválasztása

Az egyes munkaközösségek tagsága úgy alakul ki, hogy a tagintézmények a csoportokba egy-

egy főt delegálnak. Javasolt, hogy a tagintézményt olyan munkatárs képviselje, aki

szakterületének elismert képviselője és minimum 5 év szakmai gyakorlattal rendelkezik.

A munkaközösségben végzett tevékenység a munkaidő terhére történik annak jogaival, és

kötelezettségeivel. A munkaközösségek tagjai munkájukat a tanítással le nem kötött (11 óra)

munkaidő keretében végzik, amelybe a munkaközösségi értekezletre, vagy egyéb szakmai

27

fórumra való utazás is beleszámít. A tagok az előzetes tervezetnek (éves munkaterv)

megfelelően rendszeresen részt vesznek a munkaközösségi értekezleteken, valamint az általuk

szervezett szakmai programokon. Akadályoztatás esetén, a részvétel elmaradását előzetesen a

tagintézmény igazgató és a munkaközösség vezető felé, írásban kell jelezni.

A hatékony munkaközösségi munka feltétele, hogy a tagintézményekben működő szakmai

közösségek képviseletét a munkaközösségi tagok legalább egy tanévre vállalják.

2.2.9.1.2. A szakmai munkaközösségek feladatai

A munkaközösségek éves munkaterv alapján dolgoznak, amelyben a tanévre szabott feladatok

arányos elosztásáról is rendelkeznek.

A munkaközösségek gondoskodnak a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak – különös

tekintettel a pályakezdők, gyakornokok – szakmai munkájának segítéséről.

A munkaközösségek részt vesznek a szakszolgálati intézmény szakmai munkájának

irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, oly módon, hogy annak

formájára és tartalmára javaslatot tesznek.

A munkaközösségek javaslataikat saját tagságuk többségi szavazása alapján (jelenlévők

50%-a + 1) teszik meg.

Javaslati, véleményezési területek:

Javaslatot tehetnek a szakszolgálati intézményben folyó pedagógiai munka

eredményességének véleményezésére, továbbfejlesztési programok kidolgozására;

Javaslatot tehetnek a diagnosztikai és terápiás eszközök fejlesztésére, amelyeknek

beszerzéséhez szakmai segítséget is nyújtanak;

Javaslatot tehetnek különböző szakmai, módszertani képzések, továbbképzések, jó

gyakorlatok implementációját illetően;

Javaslatokat tehetnek különböző belső továbbképződési lehetőségek megszervezésére,

illetve ezeknek az alkalmaknak a megszervezésében (szupervízió, hospitálás, előadás,

jó gyakorlat megosztása, stb.) vezető szerepet is vállalnak.

Javaslatot tehetnek a szakszolgálati feladathoz kapcsolódó további szakmai fejlesztési

lehetőségek feltárására, illetve azok megvalósítására cselekvési programot dolgoznak

ki;

28

A fenti javaslatok elfogadását az igazgatótanács vitatja meg és fogadja el;

Hatáskörükben esetmegbeszéléseket, esetismertetéseket, bemutató foglalkozásokat

szervezhetnek;

Hatáskörükben a munkaközösségi tagok igyekeznek figyelemmel kísérni a hazai és a

nemzetközi szakirodalmat, rendszeresen részt vesznek releváns szakmai

konferenciákon, és egyéb szakmai fórumokon. Az új vagy újszerű információkat

megosztják a tagsággal, illetve a tagintézmény, vagy Szakszolgálat munkatársaival.

A munkaközösségek szakmai napokat, műhelymunkát szervezhetnek;

A munkaközösségek elindíthatják prevenciós programok kidolgozását, illetve

bekapcsolódhatnak már meglévő programokba. Ennek keretében például

kidolgozhatnak ismertető anyagokat, tarthatnak előadásokat, különböző szakmai

fórumokat. Tevékenységüket kiterjeszthetik a Szakszolgálaton kívülre így például

pedagógusok, szülők, védőnők, célcsoportok stb. irányában.

A munkaközösségek vegyenek részt a Szakszolgálat belső szakmai kommunikációjában

A munkaközösségek törekedjenek a Szakszolgálaton belüli, illetve azon kívüli hatékony

együttműködésre más munkaközösségekkel, a gyermekvédelemmel stb.

2.2.9.1.3. A szakmai munkaközösségek vezetői

Felelősek az intézményi munkatervben leírt feladatok megszervezéséért és

megvalósításáért, amelybe a munkaközösség tagjait is bevonják;

A tanév elején a munkaközösség tagjaival egyeztetve összeállítják a munkaközösség

éves munkatervét;

Tanácskozási joggal részt vesznek az igazgatótanácsi értekezleten és annak tartalmáról

a következő munkaközösségi találkozón beszámolnak a tagságuknak;

Lehetőségeikhez mérten részt vesznek a különböző szakmai rendezvények

szervezésében és megvalósításában, illetve erre ösztönzik munkaközösségük tagjait is;

Figyelemmel kísérik a szakmai munkaközösséget érintő pályázati kiírásokat és

szorgalmazzák az azokon való részvételt;

Rendszeresen látogathatják a pedagógusok foglalkozásait, és az intézményvezetés

kérésére beszámolnak annak tapasztalatairól;

Figyelemmel kísérik a pedagógusok továbbképzését;

Részt vesznek a munkaközösség-vezetői értekezleteken és további szükség illetve igény

szerinti kapcsolatot tartanak a többi munkaközösség-vezetővel;

29

Megszervezik és vezetik a munkaközösségi értekezleteket;

Akadályoztatás esetén írásban értesítik a tagságot, illetve a Központ vezetését;

A rendszeres és szükség szerinti értekezletek időpontját a tagokkal egyeztetve alakítják

ki, a helyszínről és időpontokról egyeztetnek a főigazgatósággal;

Ügyelnek a munkaközösség tagjainak egyenletes terhelésére;

Az Nkt.62.§ (6) szerint a heti 21 óra közvetlen foglalkozásokba heti 2 óra időtartamban

beszámítandóak a munkaközösség vezetésével kapcsolatos feladatok.

Munkaidő-keretükön belül ellátják azokat az alkalmi feladatokat is, amelyekkel az Intézmény

főigazgatója megbízza.

2.2.10. Munkacsoport

A Főigazgató az Intézmény, tagintézmény-igazgató a tagintézmény zökkenőmentes

működése érdekében munkacsoportokat hozhat létre, célfeladatok ellátására, illetve az

intézményi működés szempontjából fontos eljárásrendek, folyamatszabályozások

kidolgozására. A munkacsoportok elősegítik az intézményi/tagintézményi innovatív

folyamatok érvényesülését, megfelelő átjárást biztosítanak az intézményi struktúra rétegei

között.

2.2.11. Szakalkalmazotti értekezlet

A vezetőkből és az Intézmény szakmai alapdokumentumban meghatározott alapfeladatra

létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony keretében

foglalkoztatottakból állók közössége.

Szakalkalmazotti értekezlet keretében dönt:

az SZMSZ elfogadásáról,

az Intézmény éves munkatervének elfogadásáról,

az Intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,

a továbbképzési program elfogadásáról,

az Intézmény képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,

az Intézményvezetői pályázathoz készített vezetési program elfogadásáról,

30

a szakalkalmazotti értekezlet és az alkalmazotti közösség véleményét részértekezleten

is kialakíthatja,

a tagintézmény igazgatói pályázathoz készített vezetési program elfogadásáról a

tagintézmény szakalkalmazotti értekezlete dönt,

jogszabályban meghatározott más ügyekben.

A szakalkalmazotti értekezlet keretében véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az

Intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Kikérheti a szakalkalmazotti

értekezlet véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben.

A pedagógiai szakszolgálati intézményben a szakalkalmazotti értekezlet és az alkalmazotti

közösség véleményét részértekezleten is kialakíthatja. A szakalkalmazotti értekezlet

határozatképes, ha a szavazatok száma 50% + 1 fő, a második összehívásnál már független a

létszámtól.

A testület döntéseit szakalkalmazotti értekezleten – ha jogszabály másként nem rendelkezik

– nyílt szavazással hozza – a szavazatok egyenlősége esetén a főigazgató szavazata dönt. Titkos

szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi

ügyben az érintett kéri.

A szakalkalmazotti értekezleten jelenléti ívet kell vezetni. Az értekezlet tagja valamennyi

pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó.

2.2.12. Alkalmazotti közösség

A szakalkalmazotti értekezlet tagjaiból és a nem pedagógus munkakörökben

közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony keretében foglalkoztatottakból állók

közössége. Az alkalmazotti közösség véleményt formál az alábbi kérdésekkel kapcsolatban:

az Intézmény megszüntetése,

átszervezése,

feladatának megváltoztatása,

nevének megállapítása,

vezetőjének megbízása és megbízásának visszavonása

31

2.2.13. Közalkalmazotti tanács

Az intézményben dolgozó közalkalmazottak által, a közalkalmazottak jogállásáról szóló

1992. XXXIII. törvényben meghatározott választás keretében választott testület. A

munkáltatóval való kapcsolattartás módját a Közalkalmazotti Szabályzat határozza meg.

A munkáltatónak biztosítania kell a Közalkalmazotti Tanács (a továbbiakban: KT)

működését. Az Intézményben egy Közalkalmazotti Tanács működik.

A munkáltatóval közösen megalkotott közalkalmazotti szabályzat a KT és a munkáltató

kapcsolatrendszerét szabályozza, nem tartalmazhat kollektív szerződésre tartozó kérdéseket.

A KT feladata az Intézményben meghozott döntésekben való részvétel, az ott dolgozó

közalkalmazottak képviselete. A közalkalmazotti tanács mandátuma három évre szól. Tagjai

száma az adott szervnél foglalkoztatott közalkalmazottak létszámától függ. A tanács tagjának

az választható, aki az Intézményben legalább hat hónapja foglalkoztatott.

A közalkalmazotti tanács elnöke meghívás alapján, tanácskozási joggal részt vehet az

igazgatótanács ülésein.

2.2.14. Intézményi önértékelési csoport

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről egységes, fenntartótól független külső

értékelési rendszer (pedagógiai-szakmai ellenőrzés – tanfelügyelet) működtetését írja elő. A

külső értékelési rendszer egységes, nyilvános szempontsor, elvárás-és eszközrendszer szerint

működik, amelynek alapja az intézményi önértékelés. Az intézményi önértékelés koordinálását

önértékelési csoport végzi, melynek tagjai a főigazgató, főigazgató-helyettesek, az igazgatók,

valamint az igazgatók által kijelölt 1-3 fős tagintézményi mikrocsoportok. Az önértékelési

csoportban az egyes önértékelési szinteknek megfelelő munkacsoport működnek. Az

önértékelési csoport feladatai:

az intézményi önértékelés előkészítése, megtervezése,

pedagógusok és partnerek tájékoztatása,

önértékelési program és önértékelési terv elkészítése,

az önértékelés különböző szintjeihez (pedagógus, vezető, intézményi) kapcsolódó

adatgyűjtési formák (óralátogatás, dokumentumelemzés, interjúk felvétele, kérdőíves

felmérés) előkészítése, lebonyolítása,

az önértékelési folyamat nyomon követése, minőségbiztosítása.

32

Az intézményi önértékelési csoport vezetőjét a csoport véleményének kikérésével a

főigazgató bízza meg.

A csoportvezető

koordinálja az önértékelési csoport munkáját,

a főigazgatóval és a csoport tagjaival együttműködve összeállítja az ötéves önértékelési

programot, és a program alapján az éves önértékelési terveket

felelős az éves önértékelési tervben foglaltak megszervezéséért és megvalósításáért,

felelős az önértékelés alapját képező saját egyedi intézményi elvárásrendszer

megalkotásáért,

az intézményi elvárásokat rögzíti az Oktatási Hivatal által működtetetett informatikai

támogató rendszerben,

figyelemmel kíséri az önértékelési program és az éves önértékelési terv rögzítését az

informatikai támogató rendszerben.

2.3. A kiadmányozás és a képviselet szabályai

A pedagógiai szakszolgálati intézmény képviseleti jogának gyakorlására a főigazgató

jogosult. A tagintézmény képviseleti jogának gyakorlására az igazgató abban az esetben

jogosult, amennyiben a főigazgató a képviseleti jogot az érintett vezetőkre írásban átruházza.

A képviselet szabályai, feladatai:

az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait,

előkészíti, továbbítja a tankerületi központ felé,

a tankerületi központ igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően az intézményben

helyettesítés céljából határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló

munkáltatói intézkedést előkészíti, továbbítja a tankerületi központ felé,

az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket hoz, tájékoztatókat,

megkereséseket, egyéb leveleket előkészíti, továbbítja a tankerületi központ felé,

a rendszeres statisztikai jelentéseket, az érdemi döntést nem igénylő továbbítandó

iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat végez.

Az igazgató kiadmányozási joga a tagintézmény szakmai feladatainak ellátásához kapcsolódó

azon döntésekre terjed ki, amelyet a főigazgató a maga számára nem tartott fenn:

33

távollét engedélyezése

szabadság engedélyezése

munkaidő-nyilvántartás leigazolása

óraadók teljesítésigazolása

kiküldetéssel kapcsolatos teljesítésigazolások

a tagintézmény és partnerei közötti levelezés

közösségi szolgálattal kapcsolatos együttműködés

2.4. Helyettesítési rend

A főigazgatót távollétében, illetve akadályoztatása esetén az azonnali döntést igénylő

valamennyi ügyben az általános főigazgató-helyettes, az általános főigazgató-helyettest

a koordinációs főigazgató-helyettes, a koordinációs főigazgató helyettest a szakmai

főigazgató-helyettes helyettesíti.

A tagintézmény-igazgatót távollétében, illetve akadályoztatása esetén az azonnali

döntést igénylő valamennyi ügyben a tagintézményi igazgató-helyettes helyettesíti.

Azokban a tagintézményekben, ahol nincs tagintézmény igazgató-helyettes, a

helyettesítést a tagintézmény igazgató által írásban megbízott pedagógus végzi.

Legalább három hétig tartó távollét esetén a helyettesítés kiterjed a helyettesített teljes

jogkörére.

A fentiektől eltérő helyettesítési megbízás is adható, azonban a helyettesítési megbízást

írásba kell foglalni, s benne meg kell határozni a helyettesítés időtartamát és tartalmát.

34

3. A működés rendje

Az Intézmény egész évben folyamatosan működik, a munkatervben rögzített ütemezéssel. A

nyár folyamán a szabadságolási tervet is figyelembe véve a szakszolgálati ellátást oly módon

kell megtervezni, hogy az intézmény minden szakszolgálati feladat esetében elérhető legyen.

Az Intézmény az éves munkatervét feladatainak ellátásához évente, a tanév rendjéhez igazodva

készíti el.

Az Intézménynek az éves munkaterven keresztül biztosítania kell, hogy:

a február utolsó napjáig kezdeményezett eljárásokban április utolsó munkanapjáig

- elvégezzék az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapításához szükséges

vizsgálatokat;

- elkészüljenek az iskolai felvételekhez szükséges szakértői vélemények;

határidőre készüljenek el azok a szakértői vélemények, amelyek tekintetében

közigazgatási hatósági eljárás indult;

a szakszolgálati beavatkozások (foglalkozások, tanácsadás, konzultáció) az igények és

a szakszolgálati feltételek maximális összehangolásával kerüljenek megtervezésre

tagintézményi bontásban;

A tanév szakmai célkitűzését, az intézményi feladatok körvonalazását;

6 foglalkozás nélküli munkanap tervezését.

3.1. A nyitvatartás (szakmai feladatok megszervezésének) rendje

Az Intézmény tanév közben: hétfőtől – péntekig 8.00 – 19.00 óra között időszakban

szervezi meg a kliensek igényei szerint a közvetlen foglalkozások, beavatkozások

feladatait.

Az alkalmazottak kötött munkaideje az egyenlő terhelés elvének érvényesülésével

legfeljebb napi nyolc órában, de minimum napi 4 órában szerveződhet.

A külső helyszínen szervezett szakmai ellátás esetén a fogadó intézmény erre vonatkozó

szabályozása az elsődleges.

Nyitvatartás rendje iskolai szünetek ideje alatt: az Intézmény folyamatosan tart nyitva.

Az iskolai szorgalmi időn kívül a Tagintézmény előzetes felmérés alapján nyújt

terápiás ellátást. Vizsgálatot, tanácsadást a jogszabályi előírásoknak megfelelő

ütemezésben biztosít.

35

A tagintézmények nyitvatartási ideje alatt az igazgatónak vagy a helyettesítési rendnek

megfelelő vezetőnek az intézményben kell tartózkodnia, illetőleg elérhetőnek kell

lennie.

3.3. A kapcsolattartás formái

3.3.1. Az intézmény belső kapcsolatainak rendszere

Az Intézmény vezetése és az alkalmazotti közösség különböző csoportjainak, szervezeti

egységeinek kapcsolattartása a főigazgató, a főigazgató-helyettesek, a tagintézmény igazgatók

és a tagintézmény igazgató-helyettesek segítségével, valamint a választott képviselők útján

valósul meg.

A kapcsolattartás formái:

az igazgatótanács ülései,

tagintézmény-vezetői tanács ülései,

szakmai előadások, továbbképzések, tanfolyamok, konferenciák, műhelymunka,

módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása,

intézményi rendezvények látogatása,

értekezletek,

megbeszélések,

körlevelek.

3.3.2. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere

4.3.2.1. Partnerintézményekkel való kapcsolattartás

Az Intézmény feladatainak megfelelően tart kapcsolatot más fórumokkal. A kapcsolattartást

meghatározza az Intézmény alaptevékenysége, alap illetve sajátos feladatai, és működési

körzete, az e dokumentumban meghatározott működés rendje, az éves munkatervben

meghatározott feladatok. A szabályozóknak megfelelően a külső kapcsolatokkal összefüggő

feladatok végzésében minden alkalmazott részt vesz. A kapcsolattartás történhet személyesen,

telefonon, levél formájában, valamint elektronikus úton. Kapcsolódhat konkrét ügyhöz, lehet

tanácsadás, konzultáció, vagy tájékozódó jellegű.

36

Az Intézmény munkakapcsolatot tart:

a tankerületi központtal

a Klebersberg Központtal

nevelési-oktatási intézményekkel,

gyógypedagógiai intézményekkel

gyermekjóléti szolgálatokkal és egyéb gyermekvédelmi intézményekkel,

az egészségügyben dolgozókkal (védőnők, körzeti orvosok, gyermekideggyógyászok,

pszichiáterek, stb.),

az irányító hatósággal, Pedagógiai Oktatási Központtal, Oktatási Hivatallal,

Kormányhivatallal.

a megyei, országos, tankerületi, pedagógiai szakszolgálati intézményekkel,

önkormányzatokkal,

illetékes hatóságokkal,

a civil szféra képviselőivel

főiskolákkal, egyetemekkel,

Nemzeti Tehetségpontokkal,

civil és szakmai szervezetekkel,

szükség esetén egyéb – itt fel nem sorolt – intézményekkel.

A felsorolt intézményekkel, szervekkel, a társadalmi és civil szervezetekkel való

kapcsolattartást a főigazgató megosztja helyetteseivel az egyes szakmai területeket illetően, a

székhelyintézmény igazgatóval, tagintézmény igazgatókkal és helyetteseikkel az illetékességi

területükhöz tartozó intézményegység tekintetében.

3.3.2.2. Szülőkkel való kapcsolattartás:

A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat, melynek tevékenysége főképp a szülőkre és

gyermekekre irányul, feladatait szolgáltatási jellegű tevékenységével összhangban látja el,

feladatainak megfelelően tart kapcsolatot a szülőkkel.

A kapcsolattartás kapcsolódhat minden szakszolgálati tevékenységhez, lehet tájékozódó

jellegű, illetve nyomon követő

37

A kapcsolattartás történhet:

személyesen,

szervezett, csoportos keretek között,

telefonon,

levél formájában, valamint

elektronikus úton.

A Szakszolgálati ellátásban részesülő gyermek, tanuló szüleivel az érintett pedagógus,

pszichológus tartja a kapcsolatot. Igény esetén a főigazgató, illetve a tagintézmény igazgató

minden szülőt fogad minden szakszolgálati feladatellátást érintő ügyben.

Panaszkezelésre módot kell adni, mind írásban, mind szóban.

3.4. A belső ellenőrzés rendje

Az ellenőrzés területeit, meghatározott tartalmát, módszerét és ütemezését az évente

készített ellenőrzési tervek tartalmazzák. Az ellenőrzési tervek elkészítéséért az Intézmény

vonatkozásában a főigazgató, a tagintézmény vonatkozásában az igazgató a felelős. Az

ellenőrzési tervet az ellenőrzés megkezdése előtt nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési

tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az Intézmény vonatkozásában a

főigazgató, a tagintézmény vonatkozásában az igazgató dönt. Az ellenőrzés mindig az

ellenőrzött fél tudtával történik.

Belső ellenőrzésre jogosultak:

főigazgató,

főigazgató-helyettesek,

tagintézmény igazgatók,

tagintézmény igazgató-helyettesek,

munkaközösség-vezetők.

Az ellenőrzés módszerei:

óralátogatás,

megfigyelés,

38

beszélgetés,

feltételek vizsgálata,

írásos dokumentumok vizsgálata,

szóbeli vagy írásbeli beszámoló kérése

Az ellenőrzésekről írásos feljegyzés készül. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal

egyénileg, illetve szükség szerint az illetékes szakmai munkaközösséggel kell megbeszélni. Az

általánosítható tapasztalatokat szakalkalmazotti értekezleteken összegezni és értékelni kell.

A vezetői belső ellenőrzés célja:

a tervezett feladatok kellő időben, és megfelelő minőségben történő megvalósulása,

megfelelő mennyiségű és minőségű információk gyűjtése, elemzése,

a tényleges állapot összehasonlítása a kitűzött céllal,

a megvalósulás értékelése, ténymegállapítás és értékelés,

hatékony munkavégzés elősegítése,

visszajelzés a szakmai munka színvonaláról,

a vezető tervező munkájának segítése,

az emberi erőforrás fejlesztése, munkaköri leírás teljesítésének áttekintése,

az egyéni erőfeszítés ösztönzése, jutalmazása.

A főigazgató és a tagintézmény igazgató munkáját a szakalkalmazotti értekezlet a vezetői

megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves

felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés a főigazgató,

tagintézmény igazgató munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés

eredményét is figyelembe veszi.

3.5. Nyilvánosság

Az Intézmény dokumentumai közül a szakmai alapdokumentum, a szervezeti és működési

szabályzat és mellékletei, valamint az Intézmény további szabályzatai nyilvánosak. A jelzett

dokumentumok megtekinthetőek az Intézmény székhelyén és tagintézményeinél. E

dokumentumokat az intézmény honlapján is nyilvánosságra kell hozni.

A szakszolgálatot érintő ügyekben a médiában történő nyilatkozattétel a főigazgató

engedélyével lehetséges.

39

4. Az intézmény biztonságos működését biztosító szabályok

4.1. Védő, óvó előírások

4.1.1. A rendszeres egészségügyi ellátás rendje

Az intézmény dolgozóinak egészségügyi ellátásáról – jogszabályi előírásoknak megfelelően

– üzemorvos gondoskodik. Valamennyi dolgozó köteles évente üzemorvosi szűrővizsgálaton

megjelenni és munkára való alkalmassága, egészsége érdekében az üzemorvossal

együttműködni.

A fertőzésnek kitett, a bölcsődében, óvodában, fogyatékosokok otthonában dolgozó

pedagógusok minden évben védőöltözetet igényelhetnek.

Az egészségügyi adatokkal kapcsolatos titoktartás minden dolgozóra nézve kötelező.

Fertőző betegség, vagy járvány esetén az üzemorvos intézkedése szerint a főigazgató köteles

teljes vagy részleges óvintézkedéseket (pl. fertőtlenítés, stb.) elrendelni.

4.1.2. Munkavédelem – tűzvédelem

Minden tanév megkezdésekor (a tanév eleji alkalmazotti értekezlethez kapcsolódva) munka-

és tűzvédelmi oktatásban részesül minden dolgozó. Ennek teljesítéséről az oktatás felelőse

írásos dokumentumot készít.

A munkavédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos részletes szabályokat a Munkavédelmi

és a Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza. Végrehajtásukat az intézmény munka- és tűzvédelmi

felelőse ellenőrzi.

4.1.3. A rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

Az Intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem

látható eseményt, amely a szakszolgálati tevékenységek szokásos menetét akadályozza, illetve

az ellátásban részt vevő gyermekek és dolgozók biztonságát és egészségét, valamint az

intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:

a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.)

a tűz

a robbantással történő fenyegetés.

Amennyiben az intézmény bármely dolgozójának az Intézmény helyiségeit vagy a benne

tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására,

40

köteles azt azonnal közölni az Intézmény főigazgatójával, illetve valamely intézkedésre

jogosult felelős vezetővel.

Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:

főigazgató,

főigazgató-helyettes,

tagintézmény igazgató,

tagintézmény igazgatóhelyettes,

vagy az igazgató által írásban megbízott személy

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell

az intézmény fenntartóját

tűz esetén a tűzoltóságot

robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget

személyi sérülés esetén a mentőket

egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve

katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az Intézmény főigazgatója, intézkedésre jogosult

felelős vezetője szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az főigazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős

vezető utasítására a helyiségekben tartózkodó személyeket szóban, közvetlenül értesíteni

(riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett helyiségek

kiürítéséhez.

Az főigazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett

helyiségek kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az

alábbi feladatokról:

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról

a közművezetékek (elektromos áram) elzárásáról

a vízszerzési helyek szabaddá tételéről

az elsősegélynyújtás megszervezéséről

a rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek,

stb.) fogadásáról.

41

A rendkívüli esemény miatt elmaradt szakvizsgálatot más időpontban kell elvégezni.

A munka- és tűzvédelmi feladatok irányítása esetében jogkörét a főigazgató megosztja az

egyes tagintézmény igazgatókkal.

4.1.4. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelése

A dolgozók alapvető feladatai közé tartozik, hogy a gyermekek részére az egészségük, testi

épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják, valamint, ha észlelik, hogy a gyermek

balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegyék.

Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartani az intézményi munkavédelmi szabályzat,

valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv intézkedéseit.

A pedagógusok a foglalkozásaik ideje alatt kötelesek a rájuk bízott gyermekek

tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-

megelőzési szabályokat a gyermekekkel betartatni.

Az intézmény minden dolgozója felelős azért, hogy az intézményben biztonságos és

egészséges környezetben történjék a gyermekekkel való foglalkozás.

Az intézmény területén a gyermeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén

haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:

a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesítenie

ha szükséges, orvost kell hívnia

a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie

a gyermeket ért balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az Intézmény

főigazgatójának, intézkedésre jogosult felelős vezetőjének.

E feladatok ellátásában a gyermekbaleset helyszínén jelenlévő többi intézményi dolgozó is

köteles részt venni.

A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt

teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor

feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

Az Intézményben történt mindenféle balesetet, sérülést az Intézmény Főigazgatójának,

intézkedésre jogosult felelős vezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a

balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat

eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése

érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

42

A gyermekbalesetekkel kapcsolatos pedagógiai szakszolgálati feladatok a magasabb

jogszabályok előírásai alapján:

Tanuló, illetve gyermekbalesetnek az számít: a gyermeket/tanulót a szakszolgálati ellátás

során a pedagógus felügyelete alatt éri baleset. A gyermekbalesetet az előírt nyomtatványon

nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket

haladéktalanul ki kell vizsgálni, és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell

felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át

kell adni a gyermeknek (kiskorú esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát a Pedagógiai

Szakszolgálat őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell a fenntartónak. A súlyos

baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező

személyt kell bevonni.

A főigazgató hatásköréből leadja a szakszolgálati munka egészséges és biztonságos

feltételeinek megteremtéséért, a tanuló és gyermekbalesetek megelőzéséért való felelősségét és

hatáskörét tagintézményenként a tagintézmény igazgatónak, valamint a székhelyintézményben

a székhelyintézmény igazgatónak.

4.1.5. Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és

végrehajtási rendje

Az Intézmény helyiségeibe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az

Intézmény főigazgatójának, intézkedésre jogosult felelős vezetőjének, vagy az általa kijelölt

dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:

a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről

a veszélyeztetett helyiségek jellemzőiről, helyszínrajzáról,

a helyiségekben található veszélyes anyagokról (mérgekről)

a közmű (víz, gáz, elektromos, stb.) vezetékek helyéről

a helyiségekben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról

a helyiségek kiürítéséről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a

rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a

további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító

szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozójának, és az ellátásban részt vevő

gyermekeknek valamint kísérőjüknek be kell tartani!

43

5. Külön rendelkezések

5.1. Az Intézmény székhelyének és a tagintézményeinek szervezetére és működésére

vonatkozó külön szabályok

Az Intézmény szervezeti és működési szabályzatában tagintézményi szinten kell

megjeleníteni:

a működés rendjét, ezen belül a tagintézmény vezetői tanácsok működésének rendjét,

az érintett nevelési-oktatási, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális intézményekkel,

valamint a gyámhatósággal való kapcsolattartás formáját és rendjét,

a szülőkkel való kapcsolattartás formáját és rendjét,

a vezetők közötti feladatmegosztást, annak megjelölésével, hogy a pedagógiai

szakszolgálati intézmény, tagintézmény, mely szakmai feladatának, tevékenységének

szakmai irányításáért felelős,

a pedagógus munkakörben foglalkoztatottaknak, és a pedagógiai munkát segítőknek –a

pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II.26) EMMI

rendelet 6. mellékletben meghatározott képesítési előírásoknak megfelelően – a

pedagógiai szakszolgálati intézmény egyes feladatainak ellátásban történő

részvételének rendjét,

a belső ellenőrzés rendjét,

az intézmény bélyegzőhasználatának szabályozását

a tagintézmény feladatellátás helyei

5.2. Az Intézmény székhelyének és a tagintézményeinek házirendjében szerepeltetendő

külön szabályok

védő-óvó intézkedések,

az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok,

az intézménybe való belépés és benntartózkodás rendje,

bejutás és a kulcshasználatok rendje,

kártérítési kötelezettség,

a nyitvatartás rendjét,

mindazt, amelynek szabályozását jogszabály előírja.

44

6. Mellékletek

45

1. számú melléklet: Adatkezelési szabályzat

1. ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

1.1. Általános rendelkezések

1.1.2. Az adatkezelési szabályzat jogszabályi alapja és célja

Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat

határozza meg. Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült, hogy

meghatározza az adatok kezelésének szabályait, megismerésre irányuló igény esetén a

követendő eljárás menetét, az ügyintézésben résztvevő személyeket, felelősöket, továbbá az

adatot megismerni kívánó személy, továbbá az intézmény eljárási jogait és kötelezettségeit:

2011. évi CXII. törvény az Információs önrendelkezési jogról és az információ

szabadságról (továbbiakban: Iöjtv.)

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: NKT)

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, valamint a 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet

Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai a vonatkozó fenti törvények és rendeletek

biztosításával az alábbiak:

- az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése,

- azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel

jogviszonyban állókkal, amelyeket az intézményt igénybe vevő

gyermekeiről/tanulóiról, valamint az intézmény közalkalmazottairól az intézmény

nyilvántart,

- az adattovábbításra meghatalmazott alkalmazottak körének rögzítése,

- az adatok továbbítási szabályainak rögzítése,

- a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása,

- az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének

közlése.

46

Összefoglalva tehát, szabályzatunk célja az adatkezelésben érintett személyek egyértelmű és

részletes tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az

adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult

személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat.

1.1.3. Az adatkezelési szabályzat személyi hatálya

Az adatkezelési szabályzat betartása a főigazgatóra/tagintézmény igazgatóra, valamennyi

adatkezeléssel foglalkozó közalkalmazottjára nézve is kötelező érvényű.

1.1.4. Az adatkezelés elvei

A 2011. évi CXII. törvény alapján [Iöjtv 5§ és 6§] Személyes adat akkor kezelhető, ha

a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy

b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi

önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező

adatkezelés).

(2) Különleges adat a 6. §-ban meghatározott esetekben, valamint akkor kezelhető, ha

a) az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul,

b) a 3. § 3. pont a) alpontjában foglalt adatok esetében az törvényben kihirdetett nemzetközi

szerződés végrehajtásához szükséges, vagy azt az Alaptörvényben biztosított alapvető jog

érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése

érdekében vagy honvédelmi érdekből törvény elrendeli, vagy

c) a 3. § 3. pont b) alpontjában foglalt adatok esetében törvény közérdeken alapuló célból

elrendeli.

(3) Kötelező adatkezelés esetén a kezelendő adatok fajtáit, az adatkezelés célját és feltételeit,

az adatok megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét

az adatkezelést elrendelő törvény, illetve önkormányzati rendelet határozza meg.

6. § (1) Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése

lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése

a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy

47

b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és

ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban

áll.

(2) Ha az érintett cselekvőképtelensége folytán vagy más elháríthatatlan okból nem képes

hozzájárulását megadni, akkor a saját vagy más személy létfontosságú érdekeinek

védelméhez, valamint a személyek életét, testi épségét vagy javait fenyegető közvetlen

veszély elhárításához vagy megelőzéséhez szükséges mértékben a hozzájárulás akadályainak

fennállása alatt az érintett személyes adatai kezelhetőek.

(3) A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyilatkozatának

érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem

szükséges.

(5) Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a

felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában

a) a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy

b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek

érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll

további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását

követően is kezelheti.

(6) Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az

eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult

más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását

vélelmezni kell.

(7) Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során általa

közölt vagy nyilvánosságra hozatalra általa átadott személyes adatok tekintetében.

(8) Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg.

A különleges adatok meghatározását lásd az értelmező záró fejezetben. A Fővárosi Pedagógiai

Szakszolgálat székhelyintézménye/tagintézményei kezelhetik a gyermek/tanuló sajátos

nevelési igényével, valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségével kapcsolatos

különleges adatokat, ehhez külön hozzájárulás nem szükséges a szülőtől, de a többi különleges

adat kategóriába tartozó adatkezeléshez írásos hozzájárulás szükséges.

48

A hozzájárulás csak akkor érvényes, ha az megfelelő tájékoztatáson alapul. Az érintettel az adat

felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező

adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is.

Az érintettet – egyértelműen és részletesen – tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos

minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az

adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik

ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel

kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.

Az adatkezelés feltétele az adatkezelés célhoz kötöttsége elvének való megfelelés (Iöjtv. 4. §

(1): személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése

érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés

céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.

Kötelező adatkezelés: a köznevelési intézményeknek számon kell tartania és meghatározott

esetben kötelezően továbbítania törvény és önkormányzat által előírt adatokat. Jogosult a

pedagógiai szakszolgálat összegyűjteni, tárolni és meghatározott esetben továbbítani az erre

jogosult szervnek az ellátásban részt vevő gyermekek/tanulók és szüleiknek az adatait.

Nem tekinthető személyes adatnak az olyan adat, amelyből nem lehet visszakövetkeztetni az

adat mögött álló személyre. Statisztikai célból vagy kutató munka során feldolgozhatóak az

adatok, feltéve, hogy megfosztják őket a visszakereshetőségtől.

1.2. Az intézményben nyilvántartott adatok köre

Az intézmény köteles az érvényes jogszabályoknak megfelelően a KIR rendszert vezetni.

A nyilvántartott adatok körét a NKT „A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt

személyes és különleges adatok” 26. fejezete rögzíti. Ezek az adatok kötelezően

nyilvántartandóak az alábbiak szerint.

1.2.1. Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai

A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a

juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári

49

jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e

törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben,

célhoz kötötten kezelhetik.

A 63. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a

pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR – jogszabályban

meghatározott – működtetője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére

továbbítható.

A Nkt. 44. § (7) bek. alapján nyilvántartott alkalmazotti adatok:

a) nevét, anyja nevét, nemét, állampolgárságát,

b) születési helyét és idejét,

c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát,

d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét,

a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a

pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét,

e) munkaköre megnevezését,

f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját,

g) munkavégzésének helyét,

h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét,

i) vezetői beosztását,

j) besorolását,

k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát,

l) munkaidejének mértékét,

m) tartós távollétének időtartamát,

n) lakcímét,

o) elektronikus levelezési címét,

p) előmenetelével, pedagógiai-szakmai ellenőrzésével, pedagógus-továbbképzési

kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos adatok közül

pa) a szakmai gyakorlat idejét,

pb) esetleges akadémiai tagságát,

pc) munkaidő-kedvezményének tényét,

pd) minősítő vizsgájának kinevezési okmányban, munkaszerződésben rögzített határidejét,

pe) minősítő vizsgájának, minősítő eljárásra történő jelentkezésének időpontját, a minősítő

vizsga és a minősítési eljárás időpontját és eredményét,

pf) az alkalmazottat érintő pedagógiai-szakmai ellenőrzés időpontját, megállapításait.

50

A törvény által kötelezően kezelendő adatokon kívül az intézmény az illetmények átutalása

céljából kezeli a közalkalmazottak bankszámlájának számát.

1.2.2. A gyermekek nyilvántartott és kezelt adatai

A NKT alapján nyilvántartott adatok a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat

székhelyintézményénél/tagintézményeinél:

a) a gyermek/tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és

tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a

tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma

b) szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma

c) a többi adat a jogszabályokban meghatározottak és a szakmai alapfeladatoknak

megfelelően.

A köznevelési intézmények, így a pedagógiai szakszolgálat sem tehet eleget olyan

adatszolgáltatási kérelemnek, amelyből nem tűnik ki, milyen törvényi felhatalmazás alapján,

milyen célra kérik az adatokat.

1.3. Az adatok továbbításának rendje

Az adatkezelő az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett

tájékoztatása céljából adattovábbítási nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az általa kezelt

személyes adatok továbbításának időpontját, az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, a

továbbított személyes adatok körének meghatározását, valamint az adatkezelést előíró

jogszabályban meghatározott egyéb adatokat. [Iöjtv. 15. § (2)].

A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat székhelyintézményénél és tagintézményeinél az

adattovábbítási nyilvántartás megegyezik az intézményi iratkezelési szabályzatban foglalt

ügymenettel. A szakértői vélemények, esetében is meg kell jelölni az adattovábbításra

vonatkozó jogalapot és a címzettet.

51

1.3.1. A pedagógusok adatainak továbbítása

A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a

juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári

jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e

törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben,

célhoz kötötten kezelhetik.

Az NKT 63. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a

pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR – jogszabályban

meghatározott – működtetője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére

továbbítható.

Az intézmény pedagógusainak a 1.2.1. fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók

indokolt esetben a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek,

helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések

ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

1.3.2. A gyermekek adatainak továbbítása

Az intézmény csak azokat a gyermekre vonatkozó adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály

rendel el. Az elrendelést a NKT „A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt

személyes és különleges adatok” 41.§ (7) és (8) bekezdése, valamint a 42.§ (1-3) bekezdése

rögzíti. Ennek legfontosabb és intézményünkben leggyakrabban előforduló esetei:

A gyermekek/tanulók adatai továbbíthatók-minden esetben a szülő és gondviselő tudtával

és beleegyezésével:

a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv,

nemzetbiztonsági szolgálat részére:

- a neve,

- születési helye és ideje,

- lakóhelye, tartózkodási helye,

- szülője neve, törvényes képviselője neve,

- szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma,

52

- jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése,

- magántanulói jogállása,

- mulasztásainak száma,

- a tartózkodásának megállapítása,

- a szakszolgálatnál megvalósuló vizsgálatról/foglalkozásról való esetleges távolmaradás körülményeiről

- és a tanuló szülőjével, törvényes képviselőjével való kapcsolatfelvétel céljából,

- a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben

b) érintett óvodához, iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel

kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez:

- óvodai, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai

c) egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek:

- neve,



- társadalombiztosítási azonosító jele,

- szülője, törvényes képviselője neve,


- az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció,

- a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának

megállapítása céljából

d) családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és

ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek:

- neve,



- szülője, törvényes képviselője neve,


- a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,

- a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a

veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából

53

e) A gyermek, a tanuló sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási

nehézségére, magatartási nehézségére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat

intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között,

f) az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a

pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának,

A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási

intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul

értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt

– súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az

érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem

szükséges. [Iöjtv. 42.§ (3).]

1.4. Titoktartási kötelezettség

A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki

közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik

személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával

kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval,

szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási

jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem

terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő

megbeszélésre. [Iöjtv. 42.§ (1).]

A titoktartási kötelezettség a pedagógiai munka során nem kell, hogy érvényesüljön olyan

esetben, amikor a gyermek, illetve tanuló személyiségének értékelése, fejlődésének elősegítése

érdekében szükség van a felügyelet ellátásában közreműködők együttműködésére.

A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető,

kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi

fejlődését. [Iöjtv. 42.§ (2).]

54

A titoktartási kötelezettség alapján az információ birtokosa, a titoktartásra köteles személy a

tudomására jutott tényeket, adatokat, információkat köteles megőrizni. Adott esetben az átadást

köteles megtagadni.

Ez a kötelezettség kiterjed a bíróságok vagy más hatóságok előtt folyó eljárásra is. A

közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései

szerint tanúként nem hallgatható meg a védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott

felmentést a titoktartás alól az arra jogosított szervtől vagy személytől (Nkt. 53.§ (3) bek. b)

pontja alapján)

A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a gyermekeknek, tanulóknak azokra az adataikra,

amelyeket a pedagógiai szakszolgálat a köznevelésről szóló törvény alapján kezelhet.

1.5. Az adatkezeléssel foglalkozó alkalmazottak körének meghatalmazása

Az Intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat aktuális állapotáért a

főigazgató az egyszemélyi felelős. Jogkörének gyakorlására helyettesét, tagintézmény

igazgatóit, tagintézmény igazgatóhelyetteseit, megbízott munkatársait hatalmazza meg.

A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az Intézmény

főigazgatója személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el.

1.6. Az adatkezelés technikai lebonyolítása

1.6.1. Az adatkezelés általános módszerei

A tagintézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet:

nyomtatott irat

elektronikus adat

Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is

vezethetők.

55

1.6.2. Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése

1.6.2.1.Személyi iratok

Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával

keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt,

megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével

összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A közalkalmazotti álláshelyekre kiírt

pályázatokra (álláshirdetésekre) beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat

személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni.

A személyi iratok köre az alábbi:

a közalkalmazott személyi anyag iratai

a közalkalmazott tájékoztatásáról szóló irat

a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (például illetmény számfejtéssel,

fizetési letiltással kapcsolatos iratok)

a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok

a pedagógus értékelés rendszerrel összefüggő iratok, dokumentumok.

1.6.2.2. A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető,

amelynek alapja:

a közokirat vagy a közalkalmazotti írásbeli nyilatkozata,

a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése,

bíróság vagy más hatóság döntése,

jogszabályi rendelkezés.

1.6.2.3.A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak:

Az iratokba a következő szervek és személyek jogosultak betekinteni: a közalkalmazottak

jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény 83/DE § személyek:

az intézmény főigazgatója és helyettesei / tagintézmény igazgatja és helyettesei

az alkalmazottakkal kapcsolatos adatkezelés végrehajtója,- kivételt képez a személyre szóló

pedagógusértékelés dokumentációja,

feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv,

56

a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,

munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság,

a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,

az illetmény-számfejtés feladattal megbízott munkatársa,

az adóhatóság, a társadalombiztosítási igazgatási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló

szerv és munkavédelmi szerv,

saját kérésére az érintett közalkalmazott.

A személyi anyag tartalma:

- a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai;

- pályázat vagy szakmai önéletrajz;

- az erkölcsi bizonyítvány;

- az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata;

- iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata;

- a kinevezés és annak módosítása;

- a vezetői megbízás és annak visszavonása;

- a címadományozás;

- a besorolás iratai, közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok;

- a teljesítmény értékelés, minősítés;

- a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat;

- a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat;

- a közalkalmazotti igazolás másolata.

A személyi anyagnak „ Betekintési lap”-ot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi

anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, a betekintés időpontját, a

megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A „Betekintési lap”-ot a személyi anyag

részeként kell kezelni.

A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le

kell zárni, és a személyi anyagot irattározni kell. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése

után a közalkalmazott személyi iratait az irattározási tervnek megfelelően a központi irattárban

kell elhelyezni. A személyi anyagot- kivéve, amellyel áthelyezés esetén átadták- a

közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított 50 évig meg kell őrizni.

1.6.2.4. A személyi iratok védelme

A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek:

az intézmény főigazgatója és helyettesei

a tagintézmény igazgató és helyettesei

az adatok kezelését végző alkalmazott

57

A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés,

megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisülés, valamint a

véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb

informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása

érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket

(ellenőrzés, jelszavas védelem) kell tennie (lásd: a később elkészülő Informatikai és Biztonsági

Szabályzatot).

1.6.2.5. A személyi irat kezelése

A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a tagintézmény igazgatója gondoskodik a

közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen

szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 5.2.1 fejezetben (személyi iratok)

felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően

csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt

szekrényben kell őrizni.

A személyi anyag része az 1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklete szerint vezetett

közalkalmazotti alapnyilvántartás. A közalkalmazotti alapnyilvántartás első alkalommal papír

alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel

vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben:

a közalkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítésekor

a közalkalmazott áthelyezésekor

a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor

ha a közalkalmazott adatai lényeges mértékben megváltoztak

A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a

munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.

A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény főigazgatója és a

tagintézmény igazgatója a felelős. Utasításai és az alkalmazottak munkaköri leírása alapján az

iratanyag karbantartását a megbízott alkalmazott végzi.

58

1.6.3. A gyermekek személyi adatainak vezetése

1.6.3.1.A gyermekek/tanulók személyi adatainak védelme

A gyermekek/ tanulók személyi adatainak kezelői az alábbiak lehetnek a Fővárosi Pedagógiai

Szakszolgálatnál:

az intézmény főigazgatója és helyettesei

a tagintézmény igazgatja és helyettesei

az ügyintéző titkárok

szakalkalmazottak

Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás,

nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és

sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik,

a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat

továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után

a hálózatról való törlés) kell tennie.

1.6.4. Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, gyermekek/tanulók és

szülők jogai és érvényesítésük rendje

1.6.4.1.Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintettek adatainak

módosítására

Az adatközlő személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes,

vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő

jogszabályt is. Az érintett tájékoztatni kell az adatkezeléssel kapcsolatos lényeges tényről (pl.

célja, jogalapja, adatkezelésre jogosult személy).

A közalkalmazott, a gyermek törvényes képviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak

kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését, illetve kijavítását, amelyet az

adatkezelő köteles teljesíteni. A közalkalmazott, a gyermek/tanuló törvényes képviselője

jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen célból és milyen

terjedelemben továbbították.

59

A pedagógiai szakszolgálat által kezelt személyes adatok tulajdonosai tájékoztatást kérhetnek

arról, hogy személyes adataikkal milyen adatkezelést végeztek el, kérhetik személyes

adataiknak helyesbítését, valamint minden olyan személyes adatnak a törlését vagy zárolását,

amely nem kötelező adatkezelésen alapul [Iöjtv. 14. §]. A pedagógiai szakszolgálat minden

általa kezelt személyes adattal összefüggésben köteles tájékoztatást adni annak a részére, akire

az adat vonatkozik.

Az adatok tárolásának időtartamára vonatkozó előírásokat lásd az intézmény iratkezelési

szabályzatában.

1.6.4.2.Az érintett személyek tiltakozási joga

Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha

a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő

jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény

rendelte el.

b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-

kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik,

c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi.

Az intézmény főigazgatója/tagintézmény igazgatója – az adatkezelés egyidejű

felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn

belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban

tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést –

beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni és az adatokat zárolni. A

tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni kell mindazokat, akik

részére a tiltakozással érintett személy személyes adatait korábban az adatközlő továbbította,

és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett

a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az

információs önrendelkezési törvény (21.§) szerint bírósághoz fordulhat.

60

1.6.4.3.A bírósági jogérvényesítés lehetősége

Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett

közalkalmazott, valamint a gyermek/tanuló gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz

fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.

1.7. Értelmező rendelkezések

érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy

közvetve – azonosítható természetes személy;

személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító

jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális

azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó

következtetés;

különleges adat:

a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a

vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a

szexuális életre vonatkozó személyes adat,

b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a

bűnügyi személyes adat;

közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat,

amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény

közérdekből elrendeli;

hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő

tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó

személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez;

tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az

adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri;

adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező

szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját

meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket

meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajttatja;

adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy

a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása,

megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala,

61

összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az

adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel

készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy

tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;

adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé

tétele;

nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele;

adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem

lehetséges;

adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából;

adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy

meghatározott időre történő korlátozása céljából;

adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése;

adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése,

függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az

alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik;

adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem

rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelővel kötött szerződése alapján – beleértve a

jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskötést is – adatok feldolgozását végzi;

adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő

közérdekű adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett;

adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely – ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az

adatot – az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi;

adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége;

harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem

rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az

adatfeldolgozóval.

62

2. számú melléklet: Az Integrált Nyomonkövető Rendszer (INYR) kezelése

1.1. Általános rendelkezések

Az Integrált Nyomonkövető Rendszer (a továbbiakban: INYR) kezelésének rendjét a

nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 44/A és 44/B §-a szabályozza. A

pedagógiai szakszolgálati tevékenységek során alkalmazott INYR a gyermekek, tanulók

teljes körű pedagógiai szakszolgálati ellátása, fejlődésük figyelemmel kísérése céljából a

gyermekekhez, tanulókhoz kapcsolódóan, a számukra ellátást nyújtó intézmények, nevelési-

oktatási intézmények és a pedagógiai szakszolgálati intézmények feladatellátási adatainak

nyilvántartását, továbbá az ellátást igénybevevők ellátási eseményeinek nyomon követését

szolgáló országos informatikai nyilvántartó rendszer.

A gyermek, tanuló pedagógiai szakszolgálati ellátása során keletkezett adatokat a külön

jogszabályban meghatározott feladatellátási kötelezettséggel rendelkező pedagógiai

szakszolgálati intézménynek a gyermekkel, tanulóval közvetlenül foglalkozó szakembere

köteles az INYR-be rögzíteni. Az ellátott gyermekre, tanulóra vonatkozó személyes adatokat

az INYR-ből kizárólag

- a pedagógiai szakszolgálatnak a gyermeket, tanulót közvetlenül ellátó munkatársa,

-a gyermeket, tanulót közvetlenül ellátó pedagógiai szakszolgálati intézmény

vezetője ismerheti meg.

Az INYR-ben tárolt személyes adatokat az adatkezelő a pedagógiai szakszolgálati intézmény

ellátásának utolsó igénybevételétől számított tizenöt év elteltével törli a nyilvántartásból.

1.2. Nyilvántartott adatok

Az INYR nyilvántartja az alábbi adatokat:

a pedagógiai szakszolgálati ellátásban részesülő személy nevét,

nemét,

születési helyét és idejét,

63

társadalombiztosítási azonosító jelét,

oktatási azonosító számát,

anyja nevét,

lakóhelyét, tartózkodási helyét,

állampolgárságát,

sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét,

diákigazolványának számát,

nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját,

jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot,

nevelésének, oktatásának helyét,

valamint hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetét,

szülője, törvényes képviselője nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát

az ellátott adataihoz kapcsolva az ellátott egészségügyi, továbbá a pedagógiai

szakszolgálaton kívüli köznevelési ellátása során keletkezett azon dokumentumok

kiállításnak időpontját, tartalmát, kibocsátójának nevét, amelyek a pedagógiai

szakszolgálati ellátást megelőzően keletkeztek, az ellátott vagy szülője, törvényes

képviselője rendelkezésére állnak és az ellátáshoz feltétlenül szükségesek.

Az ellátott adataihoz kapcsolva a pedagógiai szakszolgálati ellátására vonatkozóan

a szűrést, vizsgálatot végző intézmény nevét, címét, a szűrés eredményét, a szűrés,

vizsgálat kérelmezőjének nevét, címét, elérhetőségét, a szűrés, vizsgálat

módszerét, eszközét, eredményét, megállapításait, a szűrési, vizsgálati eljárásban

szereplő szakemberek nevét, végzettségét, szakképzettségét, a szűrés, vizsgálat

időpontját, időtartamát, helyét,

az állapotmegismerést végző intézmény nevét, címét, az állapotmegismerés

kérelmezőjének nevét, címét, elérhetőségét, az állapotmegismerés időpontját,

időtartamát, helyét, az állapotmegismerés módszerét, eszközét, az

állapotmegismerés eredményét és megállapításait,

64

az eljárásban közreműködő szakember nevét, végzettségét,

szakképzettségét,

a szűrés, vizsgálat, állapotmegismerés alapján megállapított szükséges segítő

beavatkozás megnevezését, óraszámát, időtartamát, módszerét, eszközét,

helyszínét, a segítő beavatkozást végző intézmény adatait, a részt vevő szakember

nevét, végzettségét, szakképzettségét, a segítő beavatkozás eredményét,

a szűrés, vizsgálat, állapotmegismerés eredményével kapcsolatos szülői

nyilatkozatot, a szülői felülvizsgálati kérelem adatait,

a felülvizsgálat okát, kérelmezőjét, legutóbbi vizsgálat, felülvizsgálat óta eltelt

időt, felülvizsgálatot végző intézmény nevét, címét, a felülvizsgálat módszerét,

eszközét, időpontját, időtartamát, helyszínét, a felülvizsgálatot végző

szakemberek nevét, végzettségét, szakképzettségét, a felülvizsgálat eredményét,

a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló jogszabályban

meghatározott közigazgatási hatósági eljárás adatai közül az eljárás

kezdeményezőjének nevét, címét, elérhetőségét, az eljárás okát, az eljárás

eredményét, a közigazgatási hatósági eljárás ügyszámát tartja nyilván.

1.2. Az INYR kezelésére vonatkozó intézményi rendelkezések

1.2.1. Jogosultságok

Az intézmény főigazgatója az INYR kezelésének valamennyi jogosultság típusával

rendelkezik, a székhelyintézmény és valamennyi tagintézmény vonatkozásában:

Intézményi adminisztrátor

Intézményirányítási szerepkör

Szakterület-irányítási szerepkör

Szakszolgálati szerepkör

E jogosultságokat a főigazgató biztosítja a koordinációs főigazgató-helyettes számára.

A tagintézmény-igazgatók a főigazgatóval azonos jogosultságokkal bírnak a saját

tagintézményükre vonatkozóan. Rendelkeznek a jogosultság-karbantartói szerepkörrel, így

az ő feladatuk, hogy valamennyi pedagógus munkakörben foglalkoztatott kolléga számára

szakszolgálati szerepkört engedélyezzenek az adott szakterület vonatkozásában. Az

65

adminisztratív, valamint irányítási szerepkörök tovább delegálásáról a tagintézmény-

igazgató dönt, azzal a kikötéssel, hogy a jogosultság karbantartói szerepkör nem delegálható

tovább. Új dolgozó esetén a szakszolgálati szerepkört a KIR személyi nyilvántartásban való

megjelenéstől számított 5 munkanapon belül engedélyezni kell. A jogosultságok

kiosztásáról naprakész nyilvántartást kell vezetni, melynek karbantartásáról, frissítéséről a

tagintézmény-igazgató gondoskodik.

66

3. számú melléklet - Iratkezelési szabályzat

1. Általános rész

Az iratkezelés rendje a nevelési-oktatási intézmény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a

magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény rendelkezései, valamint a

közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII.

29.) Korm. rendelet előírásai figyelembevételével az 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet,

valamint a 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet alapján készült.

Az intézményben az iratkezeléssel kapcsolatos feladatokkal megbízott adminisztratív

személyzet (továbbiakban: ügyintéző) végzi. A munka irányítása és ellenőrzése a

főigazgató/tagintézmény igazgató feladata.

Az ügyintéző az intézménybe érkező küldeményekkel kapcsolatban az alábbi feladatokat látja

el:

- a küldemények átvétele,

- az iktatás,

- a szakértői vélemények továbbítása, postai feladása (meghatározott ügyrend alapján)

- postázás, továbbítandó küldemények bérmentesítésére szolgáló ellátmánykezelése

- az esetleges előiratok (előzmények csatolása),

- az iktatott iratok belső továbbítása, és az ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése,

- a határidős iratok kezelése és nyilvántartása,

- a nyilvántartó tasakok/kartonok számozása, kezelése,

- az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése,

- az irattár kezelése, rendezése,

- az irattári jegyzékek készítése,

- közreműködés az irattári anyag selejtezésénél és levéltári átadásánál.

67

2. A küldemények átvétele, iktatása és továbbítása

2.1. Küldemények átvétele, felbontása

- Kézbesítés útján, vagy postai úton érkezett küldemények átvétele a kézbesítő könyvben

aláírással történik, illetve a postai szabályoknak megfelelően történik.

- Ha a küldemény címzéséből megállapítható, hogy nem az Intézményt/tagintézményt

illeti, felbontatlanul kell továbbítani.

- A nem névre érkező küldeményeket az ügyintéző bontja fel.

- Ha a névre szóló levelek címzettjei az átvett küldeményről megállapítják, hogy annak

tartalma nem magánjellegű, kötelesek azt az iktatás céljából még az átvétel napján az

iratkezelőnek átadni.

- Ha a feladó neve és címe csak a borítékról állapítható meg, továbbá ha a küldemény

névtelen levél, végül ha a feladás időpontjához feltehetőleg jogkövetkezmény fűződik

(pl. fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat stb.), a borítékot az irathoz

csatolni szükséges.

2.2. Postázás

Küldemények továbbítása:

A behívások tértivevény hivatalos irathoz postai levélben, az intézményekkel való levelezés

szintén tértivevény hivatalos irathoz postai levéllel, a Polgármesteri Hivatallal közönséges

postai levélben történik.

Illetve a tagintézményekkel, az intézményekkel történő levelezés kézbesítő útján is történhet,

ekkor a küldeményeket hivatalosan át kell vetetni a címzettel.

A boríték címzését a postai előírásoknak megfelelően kell végezni.

2.3. Iktatás, előíratok csatolása, mutatózás

Az intézmény iktatási rendszere évente újra kezdődő sorszámos rendszer, melyet

iktatókönyvben kell rögzíteni. Az iktatás az iratok beérkezése sorrendjében történik. Az

iktatószámot és az irat egyéb lényeges nyilvántartási adatait be kell jegyezni az iktatókönyv

megfelelő rovatába. Az irat jobb felső sarkára rá kell vezetni az iktatószámot.

68

2.3.1. Iktatásra nem kerülő iratfajták:

Nem kell iktatni az olyan iratokat, amelyekről vonatkozó rendelkezések értelmében külön

nyilvántartást kell vezetni (pl. személyzeti nyilvántartások, gazdasági jellegű nyilvántartások,

könyvelési bizonylatok stb.), valamint a jogkövetkezménnyel nem járó tömeges értesítéseket,

meghívókat, prospektusokat, közlönyöket, szaklapokat, folyóiratokat.

2.3.2. Az iktatókönyv, iktatóprogram

Az Intézményben a Tü. 804. r. sz. iktatókönyvet, vagy megfelelő iktatóprogramot kell

használni.

Az iktatás az első iktatószámtól megszakítás nélkül folyamatosan halad. Az irat tárgyát úgy kell

megjelölni, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki és annak alapján a helyes

mutatózás elvégezhető legyen.

Az iktatókönyvben iktatószámot üresen hagyni nem szabad.

A tévedésből bejegyzés nélkül hagyott iktatószámot át kell húzni és meg kell jelölni az áthúzás

okát, az így megsemmisített számra újabb iratot iktatni nem szabad.

A téves bejegyzéseket semmiféle technikai eszközzel megszüntetni vagy más módon eltüntetni

(kiradírozni, kifesteni stb.) nem szabad.

A tévesen bejegyzett adatokat vékony vonallal át kell húzni úgy, hogy az eredeti téves

bejegyzés is olvasható maradjon, és e fölé kell a helyes adatot írni.

Minden évben a naptári év végén az utolsó iktatás alatt keltezéssel és névaláírással le kell zárni.

Az új évben a sorszámozást új lapon újra kell kezdeni. Az iktatóprogram használatát,

jogosultságokat, ügyköreit szabályzatba kell foglalni.

2.3.3. Intézmény megszűnése esetén

Ha az Intézmény jogutódlással szűnik meg, az el nem intézett, folyamatban lévő ügyek iratait,

továbbá az irattárat a jogutód veszi át. Az el nem intézett, folyamatban lévő ügyek a jogutód

iktatókönyvébe be kell vezetni. Az irattár átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy

példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak.

Ha az Intézmény jogutód nélkül szűnik meg, az Intézmény főigazgatója a fenntartó

intézkedésének megfelelően gondoskodik az előző pontban felsorolt feladatok ellátásáról. A

69

jogutód nélkül megszűnő intézmény irattárában elhelyezett iratainak jegyzékét – az iratok

elhelyezésével kapcsolatos intézkedésről szóló tájékoztatást – az Intézmény főigazgatója

megküldi az illetékes levéltárnak.

2.4. Iratkezelés. Irattári feladatok

2.4.1. Határidős iratok kezelése, nyilvántartása

Az ügyiratokra küldött válaszokat (tisztázat) az ügyintéző írja le és a főigazgató vagy főigazgató

helyettes, illetve a tagintézmény igazgató vagy tagintézmény igazgatóhelyettes, vagy más

illetékes munkatárs a szöveg egyeztetése után írja alá. A véleményeket a véleményt készítő

munkatárs és a vezető írja alá. A behívók aláírása kézi aláírással történik.

A válaszlevelek jobb felső sarkán fel kell tüntetni a hivatkozási számot, az ügy tárgyát, valamint

az iktatószámot, az ügyintéző nevét, és a szakszolgálati feladatkört.

2.4.2. Irattári feladatok, irattári terv

Irattári elhelyezés, az irattár kezelése, rendezése a 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet alapján

történik.

A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat székhelyintézményében és tagintézményeiben keletkező

ügyiratok fajtái:

Irattári

Tételszám Ügykör megnevezése Őrzési idő (év)

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek

1. Intézménylétesítés, -átszervezés, fejlesztés Nem selejtezhető

2. Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek Nem selejtezhető

3. Személyzeti, bér-, és munkaügy 50

4. Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, 10

5. Fenntartói irányítás 10

6. Szakmai ellenőrzés 10

7. Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek 10

8. Belső szabályzatok 10

70

9. Polgári védelem 10

10. Munkatervek, jelentések, statisztikák 5

11. Panaszügyek 5

12. Jogszabályban meghatározott juttatások és kedvezmények

igénybevételéhez a szükséges igazolásokkal kapcsolatos ügyek 10

Szakszolgálathoz tartozó ügyek

13. Szakértői vélemény, logopédiai vizsgálati vélemény 25

14. Szakértői vélemény elkészíttetésével összefüggő ügyek 10

15. Forgalmi napló, munkanapló 5

16. Egyéni fejlesztési tervek, a gyermek, a tanuló fejlődését rögzítő értékelések 5

17. Nyilvántartási lapok, jegyzőkönyvek 5

18. Szaktanácsadói, egyéb szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások 5

Gazdasági ügyek

19. Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, -épülettervrajzok, helyszínrajzok,

használatba vételi engedélyek Határidő nélküli

20. Társadalombiztosításhoz kapcsolódó ügyek 50

21. Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés 10

22. Éves költségvetés, költségvetési beszámolókhoz kapcsolódó ügyek, könyvelési

bizonylatok 5

Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni.

Egyes iratok külön gyűjtőhelyre kerülnek:

Személyi anyagok,

Információs anyagok,

Gazdálkodási iratok.

Az olyan iratot, amely érdemi intézkedést nem igényel, főigazgató vagy helyettese, illetve a

tagintézmény igazgató vagy helyettese utasítására irattárba kell helyezni. Az elhelyezés idejét

és helyét az iktatókönyv megfelelő rovatába fel kell tüntetni.

71

Az iratot az elküldés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon irattárba kell tenni. Csak

olyan iratot szabad az irattárban elhelyezni, amelynek kiadványai továbbításra kerültek a

címzetthez és határidős kezelést már nem igényelnek.

Az irattárban az iratokat évek, ezeken belül pedig az iktatószámok sorrendjében, jól zárható

szekrényben kell elhelyezni.

Az irattár kezelése, folyamatos rendezése az ügyintéző feladata.

2.4.3. Másolatok kiadása

Az irattárban kezelt iratról másolat kiadását az ügyben kiadványozási joggal felruházott

illetékes ügyintéző és felettesei engedélyezhetik. A másolatot „a másolat hiteles” záradékkal,

keltezéssel és névaláírással az iroda illetékes dolgozója hitelesíti.

2.4.4. Az irattári anyag selejtezése

Az irattári anyagnak azt a részét, amely nem történeti értékű és amelyre az ügyvitelben már

nincs szükség, a vonatkozó jogszabályok szerint ki kell selejtezni. A selejtezés az irattári terv

alapján történik. Ennek megfelelően az irattár anyagát 5 évenként legalább egyszer a selejtezés

szempontjából felül kell vizsgálni és ki kell választani azokat az irattári tételeket, amelyeknek

őrzési ideje az irattári terv szerint lejárt, tehát kiselejtezhetők.

A megőrzési időt az utolsó érdemi intézkedés lezárásának keltétől kell számítani. A

selejtezéssel járó szervezési és ellenőrzési feladatok ellátására selejtezési bizottságot kell

létrehozni.

A selejtezés lebonyolításáért főigazgató/tagintézmény igazgató vagy az általa megbízott

dolgozó felelős. Az iratselejtezés időpontját a selejtezés megkezdése előtt 30 nappal az illetékes

Új Magyar Központi Levéltárnak be kell jelenteni. A Levéltár az iratselejtezést kiküldöttje útján

felülvizsgálja.

Az iratselejtezési jegyzőkönyv:

Az iratselejtezés alkalmával 3 példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek

tartalmaznia kell, hogy

- mely intézmény, szervezeti egység selejtezéséről és mikor készült,

- mely évfolyam iratanyagát érinti,

- mely tételek kerültek (felsorolva) selejtezésre, illetve a tételekből mely iratokat tartottak

esetleg vissza,

- milyen mennyiségű (kg) iratot selejteztek ki,

72

- a selejtezést kik végezték és kik ellenőrizték.

A selejtezési jegyzőkönyv 2 példányát meg kell küldeni a Levéltárnak. A kiselejtezett iratok

értékesítésére (vagy megsemmisítésére) csak a jegyzőkönyvre vezetett leltári hozzájárulási

záradék megérkezése után kerülhet sor.

A selejtezés tényét az irattári jegyzéken fel kell tüntetni. Az intézményeknél keletkezett, nem

iktatott iratokat az intézmény vezetője által megállapított őrzési idő után kell selejtezni.

2.4.5. Az iratok átadása a Levéltárnak

A ki nem selejtezhető iratokat az irattári terven megjelölt átadási időben (legalább 15 évi őrzési

idő után) az Új Magyar Központi Levéltárnak kell átadni.

Az átadás, illetve átvétel közelebbi időpontját esetről-esetre a Levéltárral egyetértésben kell

megállapítani. A Levéltárnak csak teljes, lezárt évfolyamú, rendezett irattári tételeket lehet

átadni. Az átadásra kerülő tételekből az ügyvitelhez szükséges iratok visszatarthatók. Az

iratokat jegyzékkel, az intézmény költségén, az iratok nyilvántartási és tárolási eszközeivel

együtt kell a Levéltárnak átadni.

73

3. Ügyintézés

A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat igénybevételével kapcsolatos ügyintézés szabályai.

3.1. Az intézmény dokumentumainak nyilvánosságára vonatkozólag

Az SZMSZ-t az Intézmény/tagintézmény honlapján hozzuk nyilvánosságra.

A SZMSZ hozzáférhető olvasható példányban az Intézmény székhelyén és minden

tagintézményben megtalálható.

3.2. Felvilágosítás adása ügyfeleknek

Az intézményben elintézés alatt álló vagy már elintézett ügyről érdemi felvilágosítást csak az

illetékes dolgozó vagy a főigazgató/tagintézmény igazgató adhat. Felvilágosítást csak az

ügyben érdekelt személynek lehet adni: szülő, oktatási intézmény, társintézmény dolgozója, a

jogszabályok figyelembe vételével.

3.3. A gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntések meghozatalára vonatkozó

eljárási szabályok

A tanuló, a gyermek, a kiskorú tanuló törvényes képviselőjének írásbeli nyilatkozatát be kell

szerezni minden olyan kérdésről, amelyre vonatkozóan jogszabály a nyilatkozat beszerzését

előírja.

A jogorvoslati eljárásban a gyermeket, a kiskorú tanulót törvényes képviselője képviselheti.

Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak telefonon, elektronikus levélben vagy a

jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők.

Telefonon, vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell

vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását.

3.4. Az intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell

a) Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat székhely intézménye/tagintézményei

74

aa) nevét,

ab) székhelyét,

b) az iktatószámot,

c) az ügyintéző megnevezését,

d) az ügyintézés helyét és idejét,

e) az irat aláírójának nevét, beosztását és

f) az Intézmény/tagintézmény körbélyegzőjének lenyomatát.

A Fővárosi Pedagógia Szakszolgálat székhelye/tagintézményei által hozott határozatot meg kell

indokolni. A határozatnak a rendelkező részben és a fenti felsorolásban foglaltakon kívül

tartalmaznia kell:

a) a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését,

b) amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást,

c) a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat és

d) az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést.

3.4 Jegyzőkönyv

Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a köznevelési intézmény

szakalkalmazotti testülete, szakmai munkaközössége a pedagógiai szakszolgálati intézmény

működésére, a gyermekekre vagy a szakfeladat ellátására vonatkozó kérdésben határoz (dönt,

véleményez, javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény

indokolja és elkészítését a főigazgató/tagintézmény igazgató elrendelte. A jegyzőkönyvnek

tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az

ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a

meghozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá egy, az eljárás során végig jelen lévő

alkalmazott írja alá.

A jegyzőkönyvi iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat

átvételének a napja megállapítható legyen, a postázás szabályainak megfelelően.

75

3.5. A kötelezően használt nyomtatványok

A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat által használt nyomtatvány lehet

a) nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött

papíralapú nyomtatvány,

b) nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány,

c) elektronikus úton előállított, az Intézmény/tagintézmény által hitelesített papíralapú

nyomtatvány,

d) a szigorú számadású nyomtatványok a hatályos jogszabályok szerint.

3.5. Egyéb iratkezelési feladatok

3.3.5.1. A körbélyegző nyilvántartása

Nyilvántartó lapon történik. A nyilvántartó lapon a bélyegző lenyomata alatt fel kell tüntetni az

intézmény nevét,

a bélyegző használatára jogosultak nevét és aláírását,

a bélyegző kiadásának dátumát,

a bélyegzőért felelős dolgozó nevét és aláírását.

A körbélyegzőt a főigazgató vagy helyettese/tagintézmény igazgató vagy helyettese, az

ügyintéző és esetenként megbízott személyek használhatják (pl. vásárláskor, egyéb ügyintézés

esetén megbízott munkatárs). A pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni.

Használaton kívül a pecsétet el kell zárni.

A szabályok következetes megtartásáért el kell érni, hogy az iratkezelés megbízhatóan segítse

az ügyintézést, az intézményi feladatok szakszerű, gyors megoldását, a végzett munka

ellenőrzését, és biztosítsa a történeti értékű dokumentumok megmaradását.

76

Körbélyegző nyilvántartó lap (Minta)

A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat székhelyén/tagintézményében használt körbélyegző:

A körbélyegzőt használó szervezeti egység megnevezése:

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat székhelyintézménye/tagintézménye

A bélyegző használatára jogosultak:

- …………………………… főigazgató

- …………………………… főigazgató helyettes

- …………………………… tagintézmény igazgató

- …………………………… tagintézmény igazgatóhelyettes

- …………………………… ügyintéző

- …………………………… személyzeti ügyintéző

- …………………………… gazdasági ügyintéző

A körbélyegző kiadásának dátuma: ………………………………..

A bélyegzőért felelős dolgozó: ………………………….

A tagintézmény székhelyére és tagintézmény telephelyeire vonatkozó ezen külön

rendelkezések az SZMSZ mellékletében találhatók.

77

4. számú melléklet: Panaszkezelési szabályzat

Ezen panaszkezelési szabályzat célja az Intézmény működési körében felmerülő problémák és

viták megfelelő szintű megoldásának szabályozása.

1. A panaszos a problémáját az érintett szakembernek akár szóban, akár írásban

előadhatja. Az érintett szakember a panasz jogosságát haladéktalanul, de legkésőbb

a következő munkanap végéig kivizsgálja, és annak eredményéről a panaszost

tájékoztatja.

2. Amennyiben az érintett szakember a problémát megoldani nem tudta, vagy a

panaszos a kivizsgálás eredményével nem ért egyet, úgy a tagintézmény vezetőjéhez

(igazgató, főigazgató-helyettes elleni panasz esetén a főigazgatóhoz) fordulhat. Ezen

túlmenően közvetlenül fordulhat főigazgatóhoz abban az esetben is, ha a panasszal

érintett szakember személye nem állapítható meg. A tagintézmény vezetője

(igazgató, főigazgató-helyettes elleni panasz esetén a főigazgató) a panaszt három

munkanapon belül kivizsgálja, ennek során egyeztet az érintett szakemberekkel,

valamint a panaszossal. Ha a panasz, probléma bonyolultsága indokolja, az igazgató

a kivizsgálás időtartamát egy hónapban határozhatja meg, azonban erről a panaszost

tájékoztatni kell.

3. Ha a probléma ebben a szakaszban sem nyer megoldást, avagy a panasz közvetlenül

a főigazgató ellen irányul, úgy a panaszos az Intézmény fenntartójához fordulhat.

Ebben az esetben a főigazgató köteles a panaszos rendelkezésére bocsátani a

panasszal kapcsolatos, annak elbírálásához szükséges adatokat.

78

5. számú melléklet alkoholszondás ellenőrzés

Alkoholszondás ellenőrzés és Napló


XY tagintézménye

Készítette Ellenőrzést végrehajtotta

Korbuly Tamás Márton név:

munkavédelmi szakmérnök

(20/2016 F) beosztás:

aláírás:

Kiadás helye, dátuma

Budapest, ………………………………………

Készítette:

Job’97 Kft. [email protected]

www.munkavedelembudapest.hu

mailto:[email protected]

http://www.munkavedelembudapest.hu/

79

1. Az alkoholszondás ellenőrzésről:

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek

érvényesülése érdekében mind a munkáltatót, mind a munkavállalót szigorú felelősség terheli.

A Munkavédelmi törvény 49.§ (1) bekezdés általános előírásként fogalmazza meg a munkáltató

számára, hogy a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához

megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik. A munkavállaló foglalkoztatása mások életét és

testi épségét nem veszélyeztetheti, továbbá a munkavállalónak alkalmasnak kell lennie a

munkavégzésre.

Emellett a törvény 60.§-a előírja, hogy a munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre

alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát,

köteles a munkáltatóval és munkatársaival együttműködni a biztonságos munkakörnyezet

megőrzése érdekében.

Mivel a prevenció feltételezi a munkavállaló jogkövető magatartását is, a munkavégzés során

a munkavállaló nem veszélyeztetheti sem a saját, sem mások egészségét, testi épségét. A

megelőzés tehát mindkét fél aktív közreműködését igényli a munkára képes állapot fenntartása

során!

A Munkavédelmi törvény rendelkezéseivel összhangban a Munka Törvénykönyve (Mt.) 52.§

(1) bek. a munkavállaló kötelezettségeként fogalmazza meg a munkára képes állapotban történő

megjelenés követelményét.

A munkára képtelen állapot ismérvei általános érvénnyel nem határozhatók meg. Ez lehet

olyan, amely a munkavállalót mindenfajta munka elvégzésére alkalmatlanná teszi (pl. ittasság,

magas láz), míg egyes állapotok csak meghatározott munkafolyamatok elvégzésére vonatkozó

alkalmatlanságot jelentenek (pl. magas vérnyomás).

A munkavállaló akkor tesz eleget a munkára képes állapotban való munkavégzési

kötelezettségének, ha a munkaköre ellátásához szükséges élettani adottságokkal rendelkezik, és

megfelelő egészségi, fizikai, szellemi állapotban van. A munkavállalónak ezt az állapotát a

munka megkezdésétől a munkaidő végéig meg kell őriznie, esetleges rosszullétét, fáradtságát

jeleznie kell. A munkáltató a munkavégzés ideje alatt folyamatosan köteles ellenőrizni a

munkavállaló munkára képes állapotát.

A munkára képes állapot ellenőrzése

Az ellenőrzés módját a munkáltató munkavédelmi tevékenységét meghatározó valamely belső

utasításában (pl. igazgatói utasításban, szmsz-ben) célszerű meghatározni.

A szabályozás során - különös tekintettel a veszélyes üzemnek minősülő vagy fokozott

kockázati tényezők mellett működő munkáltatókra - indokolt lehet az ún. teljes, vagy abszolút

alkoholtilalomról történő rendelkezés. Mivel az alkohol hatásával egyenértékű lehet bizonyos

gyógyszerek, bódító hatású szerek fogyasztása is, a szabályt ezekre is kiterjedő módon kell

megfogalmazni.

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99300093.TV

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200001.TV

80

Pl.: "A munkavállaló szervezetében nem lehet szeszes ital fogyasztásából származó alkohol,

illetve a koncentrálóképességet, reakcióképességet befolyásoló (szédülést kiválté, nyugtató

vagy izgató) gyógyszer vagy más egyéb kábító vagy bódító hatású szer:

rendes és rendkívüli munkaidőben,

ügyelet, készenlét alatt,

oktatás, vizsga, tanfolyam, orvosi vizsgálat ideje alatt.

A munkavégzés során a munkavállaló munkára képtelen állapota bekövetkezhet váratlanul

jelentkező betegsége, sérülése, rosszulléte vagy önhibájából eredő ittassága, ritkább esetben

kábító hatású szerek fogyasztása miatt.

Az alkoholos állapotban történő munkavégzés komoly veszélyt jelent mind a munkavállalóra,

mind pedig környezetére. Az a munkavállaló, aki szeszes italt fogyasztott, rendszerint nincs

munkára képes állapotban. Az ittasság ugyanis olyan tudatzavar, amely az elfogyasztott szeszes

ital mennyiségétől és minőségétől, valamint az egyén alkoholos tűrőképességétől függően

alakul.

Az alkoholos befolyásoltság megállapítása a véralkohol-koncentráció alapján történik,

amelynél a következő határértékeket célszerű figyelembe venni.

0,2 %0 = az alkoholfogyasztás nem bizonyított,

0,21-0,50 %0 = ivott, de alkoholosan nem befolyásolt,

0,51-0,80 %0 = igen enyhe,

0,81-1,50 %0 = enyhe,

1,50-2,50 %0 = közepes,

2,51-3,50 %0 = súlyos,

3,51 %0 felett = igen súlyos fokú alkoholos befolyásoltság.

Bódult állapoton a kábítószer- vagy gyógyszer-fogyasztás által előidézett állapotot kell

elsősorban érteni. Az ilyen szerek (heroin, morfium stb.) hatása alatt történő munkavégzés

szintén súlyos kockázati tényező.

A bódultság munkahelyi ellenőrzése bonyolult munkáltatói feladat, mert a kábítószer- vagy

gyógyszer-fogyasztás külső jelei nem olyan egyértelműek és közismertek, mint az

alkoholfogyasztás esetén. Megoldás lehet ilyen esetekben a véralkohol-vizsgálat szabályainak

alkalmazása. A Munkavédelmi Szabályzatban tehát célszerű szabályozni az ellenőrzés rendjét:

ki, mikor, hogyan jogosult és köteles a vizsgálatot elvégezni. A munkáltatói ellenőrzések

középpontjában - gyakorlati jelentőségénél fogva - az alkoholos állapot ellenőrzése áll.

Az alkoholos állapot ellenőrzése

A szeszes ital fogyasztásának tilalmára vonatkozó szabályok megtartásának az ellenőrzése

végett a munkáltató alkoholvizsgálat elvégzésére kötelezheti a munkavállalót. A munkavállaló

együttműködési kötelezettsége folytán köteles magát az ellenőrzésnek alávetni.

Az alkoholos állapot vizsgálatára rendszeresített eszközzel, készülékkel rendszeres,

alkalmankénti próbaszerű, illetve rendkívüli ellenőrzéseket kell tartani, és azokat az előírtak

szerint dokumentálni kell.

81

Rendszeres ellenőrzést célszerű tartani különösen a járművezetői, az anyagmozgató- és

földmunkagépek vezetői munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknál, míg a "szúrópróba"

szerinti ellenőrzések gyakoriságát a munkafegyelmi helyzet, a kockázati tényezők, a

munkahelyi sajátosságok határozhatják meg.

Rendkívüli ellenőrzésekre a munkabalesetek során kerülhet sor, valamint az olyan esetekben,

amikor a munkavállalónál az alkoholfogyasztásra utaló jelek érzékelhetők. Az ellenőrzést -

bizonyítási okokból - két tanú jelenlétében kell elvégezni. Tanúként - szükség esetén - idegen

személy is bevonható.

Munkáltatói szabályozást igénylő kérdés, hogy az alkoholos állapot alkoholszondával vagy

elektronikus készülékkel történő ellenőrzésére a munkáltató mely szervezeti egységei és

munkavállalói jogosultak. Jogfelhatalmazás alapján az ellenőrzésre, a rendőrség és az illetékes

foglalkozás-egészségügyi orvos is jogosult.

Az ellenőrzések nyilvántartása céljából ellenőrzési naplét célszerű vezetni. Ha a munkavállaló

az alkoholos állapot tényét elismeri, két tanú jelenlétében ittasság-vizsgálati jegyzőkönyvet kell

felvenni legalább három példányban, melyből egy példányt az ellenőrzött munkavállalónak,

egy példányt a munkáltatói jogkört gyakorlónak kell átadni, míg egy példány az ellenőrzést

végző birtokában marad.

Amennyiben az elektronikus készülékkel végzett vizsgálat eredménye kétséges vagy vitatott,

el kell végezni az alkoholszondás vizsgálatot is. Ha az alkoholszondás vizsgálat alkoholos

állapotot mutat, de az ellenőrzött munkavállaló kijelenti, hogy sem szeszes italt, sem azzal

azonos hatást kiválté szert nem fogyasztott, az alkoholszondás vizsgálatot meg kell ismételni.

Amennyiben az ismételt ellenőrzés is pozitív eredményt ad, a munkavállalót el kell tiltani a

további munkavégzéstől és munkanapját igazolatlannak kell minősíteni, emiatt jogszerű a

munkabérének megvonása is az eltiltás időtartamára. Így kell eljárni akkor is, ha a munkavállaló

a vizsgálat elvégzését kellő indok nélkül megtagadja.

Ha a munkavállaló az ellenőrzés eredményét kifogásolja, véralkohol - vizsgálat

kezdeményezhető.

A munkavállalót minden esetben tájékoztatni kell a véralkohol - vizsgálat kérésének

lehetőségéről, valamint arról is, hogy pozitív eredmény esetén a vizsgálat költségeit meg kell

térítenie.

A munkáltatónak biztosítania kell a munkavállaló vérvételre történő kisérését. A véralkohol -

vizsgálat eredményét kimutathatóan a vizsgált személy tudomására kell hozni.

Súlyos munkabalesetet szenvedett munkavállaló esetében véralkohol vizsgálat elvégzése

érdekében kezdeményezni kell, ha a rendőrség ilyen irányú intézkedést nem hozott.

Az alkoholos állapot bizonyított, ha

- az alkoholszondás ellenőrzés 0,2 %0, illetve azt meghaladó eredményt mutat, és a

munkavállaló alkoholos állapotát jegyzőkönyvben elismerte, vagy

- a véralkohol - vizsgálat eredménye a 0,2 %0-et meghaladja.

82

Gépjárművezetők véralkohol - vizsgálattal bizonyított 0,51-0,8 %0 közötti alkoholos állapota

esetén szabálysértési, 0,8 %0 feletti állapot esetén - függetlenül attól, hogy történt-e baleset -

büntetőeljáróst kell kezdeményezni.

Ha a vizsgálat a munkavállaló ittasságát minden kétséget kizáróan bizonyítja a munkavállalót

el kell távolítani a munkáltató tevékenységi területén kívüli területre. (Pl. építési kivitelezési

tevékenység esetében bármely alvállalkozó ittas munkavállalóját a lakóparkon kívüli területre

kell kikísérni, és meg kell akadályozni a munkavállalót abban, hogy a területre ittas állapotban

visszatérjen.)

Ha a munkavállaló viselkedésével azt az alapos gyanút kelti, hogy koncentrálóképességét,

reakcióképességét befolyásoló gyógyszer vagy kábító, bódító hatású szer hatása alatt áll, a

munkahely szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi orvosi rendelőbe, vagy ügyeletet ellátó

egészségügyi intézménybe kell vizsgálatra küldeni, szükség esetén kísérni.

Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a munkavégzés korlátozó egyéb okok (szellemi vagy fizikai

fáradtság, betegség utáni kimerültség) gyanúja a munkavállalónál fennáll. A munkaterületről

történő eltávolításról ez esetben is gondoskodni kell.

Posztalkoholos állapot

Az alkoholfogyasztás tiltása egyébként nemcsak a munkaidő alatti italozás tilalmára

vonatkozik, hanem azt is jelenti, hogy a munkavállalónak alkoholos befolyástól mentes

állapotban kell megjelennie munkahelyén. Így tehát az előző napi alkoholfogyasztásból adódé

posztalkoholos állapot a legsúlyosabb fegyelmi büntetést is megalapozhatja.

A hazai bírósági gyakorlat egyébként is egységes abban a körben, hogy a munkahelyen ittas

állapotban való megjelenés vagy a munkaidőben történő alkoholfogyasztás olyan vétkes

magatartás, amellyel a rendkívüli felmondás arányban áll, különösen olyan munkavállalók

esetében, akik például járművezetőként vesznek részt a közúti forgalomban vagy munkagépet

vezetnek.

Bírói gyakorlat

A munkaügyi bíróságok által követett jogalkalmazás viszonylag egységesen és egyértelműen

foglal állást a munkára képes állapot ellenőrzését és az alkoholos befolyásoltságot érintő

kérdésekben.

A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 122. sz. állásfoglalása elvi éllel rögzíti, hogy

a munkáltató megfelelő vizsgálattal jogosult és köteles rendszeresen ellenőrizni azt, hogy a

munkavállalók megtartják-e az alkoholos befolyástól mentes, illetve a teljes alkoholtilalomra

vonatkozó rendelkezéseket.

Ha a munkavállaló az ilyen vizsgálat elvégzését vagy az abban való közreműködést alapos

indok nélkül megtagadja, ezáltal a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen

megszegi. Ez esetben a munkavállalóval szemben rendkívüli felmondás is alkalmazható. A

vizsgálatban való közreműködést megtagadó munkavállaló eltiltható a munkavégzéstől, és

emiatt jogszerű munkabérének megvonása is az eltiltás időtartamára.

83

Amennyiben a munkáltató zaklatásszerűen, hosszabb időn át, esetleg naponta többször,

alaptalanul ismétli a vizsgálatot, a munkavállaló kellő indokkal tagadja meg a közreműködést,

valamint akkor is, ha arra nem jogosult személy rendelte el vagy végzi a vizsgálatot.

Abban az esetben, ha a munkavállaló a vizsgálat eredményét kifogásolja vagy alkoholos

állapotát nem ismeri el, a munkáltató a vita eldöntése érdekében az arra illetékes orvostól

véralkohol-vizsgálatot kérhet, a bizonyítás ugyanis a munkáltatót terheli.

Az ítélkezési gyakorlat szerint a munkahelyi alkoholtilalom megsértése esetén - munkáltatói

bizonyítást feltételezve - megalapozott következmény a munkaviszony rendkívüli felmondással

történő megszüntetése. Teljes alkoholtilalom esetén a munkaidő alatt történt szeszesital-

fogyasztás - az elfogyasztott mennyiségtől függetlenül - a rendkívüli felmondást indokolttá

teszi.

A Legfelsőbb Bíróság egy ügyben kimondta azt is, hogy amennyiben a szonda elszíneződött és

a munkavállaló a véralkohol-vizsgálatot elutasította, az alkoholos állapotot törvénysértés nélkül

meg lehet állapítani.

Amennyiben pedig a munkavállaló a szondavizsgálat eredményét nem kifogásolta, ittasságát

jegyzőkönyvileg beismerte, véralkohol-vizsgálatot nem kért, a munkáltató intézkedhet a

rendkívüli felmondás iránt.

A munkavállaló felelősségét nem menti az a hivatkozás sem, hogy a munka megkezdését

megelőző este fogyasztott nagyobb mennyiségű alkoholt, ha az még nem bomlott le teljesen a

szervezetében.

Az alkoholfogyasztás "bűnét" nem enyhíti a hosszú munkaviszony és az sem, ha a

munkavállalót első alkalommal vonják felelősségre emiatt. A rendkívüli felmondást ilyen

okokból a bíróság nem minősíti jogellenesnek.

A legfőbb bírói fórum a szabad bizonyítás elve alapján bizonyítottnak látta egy ügyben a

munkavállaló ittasságát akkor is, amikor az alkoholvizsgálat és a jegyzőkönyv-készítés

elmaradt. Ez esetben ugyanis a munkáltató tanúvallomásokkal hitelt érdemlő módon

bizonyította az alkoholos befolyásoltság tényét, a munkavállaló ittasságát (alkoholszag,

dülöngélő járós, üres pálinkás üveg, beszéd- és mozgászavar).

A munkáltató jogosult az alkoholos állapot ellenőrzését lefolytatni a munkahelyen, időtől és

személytől függetlenül. A munkavállaló akkor is köteles az alkoholvizsgálatnak magát alávetni,

ha a munkaideje egyébként már letelt, de még a munkahelyen tartózkodik.

A munkáltató által szervezett névnapokon és egyéb ünnepi rendezvényeken történő

alkoholfogyasztás miatt - ha ez a munkáltató tudomásával történik - felelősségre vonás nem

alkalmazható.

Az összességében szigorú ítélkezési gyakorlat - a jogalkotói szándékkal összhangban - az

egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesülését, a prevenciót

szolgálja.

84

2. Az alkoholszondás ellenőrzés legfontosabb előírásai:

I. A munkahelyen, a munkavállalóknak kábítószert bevinni, ott tárolni, fogyasztani, illetve

alkohol tartalmú italt fogyasztani tilos.

II. Az alkoholos befolyásoltság megállapítására alkoholszondás, illetve véralkoholos

vizsgálatnak kell alávetni a dolgozókat, melyet az érintett eltűrni köteles. A vizsgálatot,

ellenőrzést semleges tanú jelenlétében és humánusan kell elvégezni.

III. Az alkohol szondás ellenőrzésre jogosultak:

szervezeti egység vezető

szervezeti egység vezető helyettes

üzemeltetési vezető

munkavédelmi tanácsadó

IV. Az ellenőrzésről alkohol szondás ellenőrzési naplót kell vezetni, amelyben fel kell

tüntetni az ellenőrzés helyét, idejét, eredményét, a tett intézkedéseket, az ellenőrzést

végrehajtók és a tanúk személyét.

V. Ha az alkoholszonda ittasságot mutat ki, a dolgozót ki kell állítani a munkából, fel kell

venni az ittasság vizsgálati jegyzőkönyvet, az ittas dolgozót haza kell küldeni, részére

munkabér arra a napra nem jár. A jegyzőkönyvet alá kell íratni a dolgozóval és a tanúkkal.

VI. Ha a dolgozó a vizsgálat pozitív eredményével nem ért egyet, vagy megtagadja a vizsgálat

végzését úgy véralkoholos vizsgálatra, kell küldeni.

VII. Ha a vizsgálat is kimutatja az alkohol jelenlétét, a vizsgálat költségeit a dolgozóval meg

kell téríttetni.

VIII. Az alkoholszondás vizsgálatot megtagadó dolgozót a munkavégzéstől el kell tiltani és

emiatt is jogszerű munkabérének elvonása az eltiltás időtartamára.

IX. Soron kívüli alkoholszondás ellenőrzést kell tartani munkabaleset esetén, valamint abban

az esetben, ha a munkavállaló szemmel láthatóan ittas állapotban van.

X. Az ítélkezési gyakorlat szerint a munkahelyi alkoholtilalom megsértése esetén -

munkáltatói bizonyítást feltételezve - megalapozott következmény a munkaviszony

rendkívüli felmondással történő megszüntetése. Teljes alkoholtilalom esetén a munkaidő

alatt történt szeszesital-fogyasztás - az elfogyasztott mennyiségtől függetlenül - a

rendkívüli felmondást indokolttá teszi.

85

1. sz. melléklet

JEGYZŐKÖNYV alkoholszondás ellenőrzés eredményéről

Az ellenőrzés ideje: 20…….év ……………………hónap ………….nap

Az ellenőrzés helye:

.................................................................................................

Ellenőrzött munkavállaló neve, beosztása:

.................................................................................................

Anyja neve:

.................................................................................................

Születési helye, ideje:

.................................................................................................

A szondázás jogcímének és okának meghatározása:

.......................................................................................

....................................................................................................................................................................

.......

A szondázás véralkoholszintjének, illetve eredményének meghatározása:

.....................................................

....................................................................................................................................................................

.......

Ellenőrzött személy: A szondázás eredményét elfogadom – nem fogadom el*

*Az alkoholtól befolyásolt, illetve alkoholos állapot el nem fogadása esetén orvosi vér

alkoholvizsgálatnak

van helye!

A szondázást fegyelmi felelősség mellett megtagadó személy indoka, illetve a szondáztató véleménye:

.......................................................................................................................................................

.....

.......................................................................................................................................................

.....

.......................................................................................................................................................

.....

.......................................................................................................................................................

.....

A szondázással kapcsolatos esetleges egyéb körülmények, előzmények és teendő vagy tett intézkedések

leírása:

.............................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................

.....

.......................................................................................................................................................

.....

86

A jegyzőkönyv 2 példányban készült, amelyből 1 példány az ellenőrzött személyt illeti.

Tanú1: …………………………….…………………. ..……………………………………

Lakcíme: ……………………………………………… a szondázást végző személy aláírása

Aláírása: ………………………………………………

Tanú2: …………………………….………………….

..……………………………………

Lakcíme: ……………………………………………… az ellenőrzött személy aláírása

Aláírása: ………………………………………………

87

16. számú melléklet: A FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI

SZAKSZOLGÁLAT

XI. KERÜLETI TAGINTÉZMÉNY szervezetére és

működésére vonatkozó külön szabályok

1. A Tagintézmény működési rendje

1.1.A tagintézmény bélyegzőjének felirata, lenyomata

Hosszú bélyegző:


XI. kerületi Tagintézménye

Bp. 1117 Erőmű u. 8.

Tel/fax: 688-6994, 688-6993

Körbélyegző:


XI. kerületi Tagintézménye

Bp. 1117 Erőmű u. 8.

Tel/fax: 688-6994, 688-6993

A tagintézményi bélyegzők használatára jogosultak:

tagintézmény-igazgató

tagintézmény-igazgatóhelyettes

A tagintézmény egészét érintő kérdések vonatkozásában kiadományozásra a tagintézmény-

igazgató, távollétében a helyettesítési rend szerint a tagintézmény-igazgatóhelyettes jogosult.

88

1.2. A tagintézmény nyitvatartási rendje:

A tagintézmény egész évben folyamatosan működik. A Tagintézmény ügyeleti rendjét a

főigazgató határozza meg.

A tagintézmény nyitvatartása: hétfőtől péntekig 8 – 18 óráig. Jelentkezéseket a tagintézmény

az adminisztrátorok munkaidejében, 8-16 óráig, pénteken 8-14 óráig fogad.

A nyitvatartási időn túl az illetékes tagintézmény-igazgató engedélyével tartózkodhat a

dolgozó a tagintézményben. A tagintézmény-igazgató abban az esetben adhat engedélyt, ha

a dolgozó benntartózkodásának indoka az intézmény alapfeladatainak elvégzése.

A tagintézmény a tanév rendjéhez igazodva munkatervet készít.

Az intézménybe való belépés és benntartózkodás rendjét a tagintézmény házirendje

tartalmazza.

1.3.A Tagintézmény-vezetői tanács működési rendje

A tagintézmény-igazgató az intézmény igazgatótanácsának tagja, kapcsolatot tart a

főigazgatóval és a főigazgató- helyettesekkel. A kapcsolattartás alapja az igazgatótanács

ülései, melyek időpontjait a főigazgató határozza meg. A tagintézmény-igazgató informálja

az igazgatóhelyettest, aki szükség szerint tájékoztatja a szakalkalmazotti közösséget. A

gyors információ-áramlás érdekében a tagintézmény használja az elektronikus levelezőlistát.

A tagintézmény-igazgató és az igazgatóhelyettes, valamint a telephelyek egy-egy választott

képviselője alkotja a tagintézmény-vezetői tanácsot. Az igazgató a tagintézmény vezetésével

összefüggő feladatait a tagintézmény-vezetői tanács segítségével végzi. A tanács tagjai

legalább kéthavonta értekezletet tartanak.

1.4. Tagintézményi önértékelési csoport működése

A tagintézményi önértékelés koordinálását tagintézményi önértékelési csoport végzi, melynek

tagjai a tagintézmény-igazgató, valamint az általa kijelölt 4 fős tagintézményi mikro csoport,

melynek tagjai a tagintézményben különböző munkaköröket betöltő szakalkalmazottak.

Az önértékelési csoport feladatai:

a tagintézményi önértékelés előkészítése, megtervezése,

pedagógusok és partnerek tájékoztatása,

önértékelési terv elkészítése,

az önértékelés különböző szintjeihez (pedagógus, vezető, intézményi) kapcsolódó

adatgyűjtési formák (óralátogatás, dokumentumelemzés, interjúk felvétele, kérdőíves

felmérés) előkészítése, lebonyolítása,

az önértékelési folyamat nyomon követése, minőségbiztosítása.

89

A tagintézményi önértékelési csoport vezetőjét a csoport véleményének kikérésével a

tagintézmény-igazgató bízza meg.

A csoportvezető

koordinálja az önértékelési csoport munkáját,

a tagintézmény-igazgatóval együttműködve összeállítja az éves önértékelési tervet,

felelős az éves önértékelési tervben foglaltak megszervezéséért és megvalósításáért,

az elvárásokat rögzíti az Oktatási Hivatal által működtetetett informatikai támogató

rendszerben,

figyelemmel kíséri az éves önértékelési terv rögzítését az informatikai támogató

rendszerben.

1.5.A munkavégzés szabályai

A munkatársak kötelesek munkájukat a munkaköri leírásnak megfelelően végezni.

A gyermekkel való foglalkozás ideje 45 perc, ettől eltérni a gyermek állapotától függően,

de a teljes kötelező óraszám időtartamának betartása mellett lehet. A foglalkozások között

minimum 5 perc szünetet kell tartani. A munkarend átszervezését a tagintézmény-igazgatóval

kell jóváhagyatni.

A partnerintézmények hivatalos tanévi rendjétől eltérő munkarendje, valamint a tanítás

nélküli munkanapjaik eltérő ütemezése, illetve egyéb, a partnerintézmények programjából

adódó akadályoztatás, valamint az időpontra berendelt, de meg nem jelenő gyermek/tanuló

hiányzása miatt a szakszolgálat munkatársainak meg nem tartható órái igazolt óraként

kezelendők.

Az a foglalkozás/óra, melyről minden gyermek/tanuló betegség, vagy igazolt távollét miatt

hiányzik, megtartott órának minősül, munkatársunk az üresen maradt időt az adott

intézményben munkaideje szerint tölti, és az óra leteltével órarend szerint folytatja a további

munkáját.

A szakalkalmazott, megbetegedése esetén, a betegség kezdetéről értesíti a tagintézmény-

igazgatót, vagy helyettesét emailben, vagy telefonon. Az elmaradó órák lemondásáról, az

érintett szülők értesítéséről a szakalkalmazott köteles gondoskodni.

1.6.A gyermekek felvétele, a foglalkozások rendje

1.6.1. Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás

Feladata: komplex koragyermekkori prevenció, tanácsadás és fejlesztés.

A gyermekek felvétele a szakértői véleményükben meghatározottak szerint történik.

A foglalkozások a gyermek bölcsődéjében, vagy a szakszolgálat központjában kerülnek

megszervezésre.

90

1.6.2. Szakértői bizottsági tevékenység

Feladata: a gyermek, a tanuló komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai vizsgálata

alapján szakértői vélemény készítése.

A tevékenység megkezdésének feltétele a szakértői vélemény iránti kérelem benyújtása.

A szakértői vizsgálatok megszervezése, lebonyolítása és lezárása a 15/2013. EMMI rendelet

által meghatározottak szerint történik.

1.6.3. Nevelési tanácsadás

Feladata: a gyermek, a tanuló adaptív viselkedésének, szociális érettségének felmérése, segítség

nyújtása a gyermek családi-, és óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához,

pszichés állapot feltárását célzó vizsgálat végzése, prevenciós tevékenység.

A feladat ellátása – egyes, jogszabályban meghatározott eseteken kívül - a szülő önkéntes

jelentkezése alapján történik.

Az esetgazda kijelölése a nevelési tanácsadás ellátásában részt vevő szakemberek bevonásával

a tagintézmény- igazgatóhelyettes feladata.

1.6.4. Logopédia

Feladata: a hangképzés, a beszéd, a beszélt és írott nyelvi képesség fejlődési és szerzett

zavaraihoz, továbbá a specifikus tanulási zavarokhoz (diszlexia, diszortográfia, diszgráfia,

diszkalkulia) kapcsolódó prevenciós, állapot-megismerési és terápiás tevékenység.

A gyermekek felvétele a szűrések, vizsgálatok, szülői jelentkezés vagy szakértői vélemény

javaslata alapján történik, súlyosság szerinti sorrendben. A felvételre várók előjegyzésbe

kerülnek.

A foglalkozások a gyermek/tanuló intézményében, vagy a szakszolgálat központjában kerülnek

megszervezésre.

1.6.5. Konduktív pedagógiai ellátás

Feladata: a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése és gondozása.

A gyermekek felvétele a szakértői véleményükben meghatározottak szerint történik.

A foglalkozások egyéni vagy csoportos formában kerülnek megszervezésre.

1.6.6. Gyógytestnevelés

Feladata: a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása.

A tanulók felvétele az iskolaorvosi szűrés vagy szakorvosi beutaló alapján történik.

A foglalkozások az iskolákban kerülnek megszervezésre és a tanév rendjéhez igazodnak. A

beutalt tanulók számára az órákon való részvétel kötelező.

1.6.7. Iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás

Feladata: a pedagógiai szakszolgálati intézményben a nevelési-oktatási intézményekben

dolgozó pszichológusok munkájának összefogása és segítése.

Gyermek felvételére abban az esetben kerülhet sor, ha a gyermek intézményében nincs

intézményi pszichológus és ezt az intézmény vezetője írásban kéri.

91

1.6.8. Kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása

Feladata: tehetségazonosítás, a tehetséges gyermek személyiségfejlődésének támogatása,

tanácsadás, támogatás a szülőnek, konzultáció a pedagógus részére, speciális

tehetségprogramban való részvételre javaslat adása, kimeneti mérések elvégzése.

Gyermekek, tanulók felvétele a szülő jelentkezése alapján történik.

2. Az érintett nevelési-oktatási, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális

intézményekkel, valamint a gyámhatósággal való kapcsolattartás formája és rendje

2.1. Kapcsolat a nevelési-oktatási intézményekkel

A kapcsolattartás célja: Az információáramlás biztosítása, igények, kereslet megismerése,

visszajelzés a szolgáltatás minőségéről, együttműködés, szakmai tapasztalatcsere. A

kapcsolattartás folyamatosan történik szóbeli és írásos formában egyaránt.

Évente legalább egy alkalommal tájékoztatót, megbeszélést szervez a partnerintézmények

képviselőivel, vezetőivel, valamint szükség szerint szakmai napot szervez.

A munkatervben meghatározott módon és megjelölt időpontban nyílt napot szervez.

2.2. Gyermekjóléti Szolgálattal való együttműködés

Ha a tagintézmény feladatvégzése során a gyermek veszélyeztetettségéről szerez tudomást,

írásban értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot a családgondozás szükségességéről, vagy a

veszélyeztetettség tényéről.

A Gyermekjóléti Szolgálat és a Családsegítő Központ kezdeményezésére elvégzi a

gyermekek, tanulók beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarai esetén a szakvizsgálatokat, az

eredményekről, az intézkedés irányáról tájékoztatja a vizsgálatot kérő intézményt.

A kapcsolat formái, lehetséges módjai:

- írásbeli értesítés,

- eset-megbeszélések,

- az együttműködéssel kapcsolatos munkamegbeszélés.

2.3. Együttműködés gyermekvédelmi szervekkel, gyámhatósággal

Az intézmény köteles jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a Gyermekjóléti

Szolgálatnál, indokolt esetben jegyzői hatósági eljárást is kezdeményezhet a gyermekek,

tanulók érdekében.

92

A gyermekek érdekében hatósági felkérésre saját kompetenciájának körében

együttműködik a hatósági szervekkel.

Részt vehet a szülői kapcsolattartás szabályozása, védelembe vételi eljárás során a

gyermekek, tanulók pszichológiai vizsgálatának elvégzésében a hatóság kirendelése szerint,

amit a kirendelt szakember saját döntése szerint teljesít, vagy elutasíthatja azt.

Ha a gyámhatóság, gyámhivatal a gyermek személyiségével kapcsolatos tény vagy

körülmény megítéléséhez különleges szakértelmet tart szükségesnek, szakértőként a

gyermekkel kapcsolatos pszichológiai vizsgálat elvégzésére, szakvélemény készítésére az

intézmény pszichológusát eseti szakértőként, külön díjazás ellenében kirendelheti. A kirendelt

szakember saját döntése szerint teljesíti, vagy írásban indokoltan elutasíthatja a vizsgálati

felkérést.

2.4. Kapcsolattartás egészségügyi szervekkel

A tagintézmény kapcsolatot tart a védőnői szolgálattal, iskolaorvosokkal,

gyermekorvosokkal, gyermekpszichiáterrel. A kapcsolattartás formája írásbeli és szóbeli.

Az együttműködés során az intézmény kezdeményezheti a gyermek szakorvosi kivizsgálását,

vizsgálati eredmények beszerzését.

2.5. Egyéb külső kapcsolatok

A tagintézmény igazgatója és munkatársai rendszeresen és folyamatosan tartanak kapcsolatot a

következő intézményekkel:

- FPSZ tagintézményeivel

- a kerületi önkormányzat jegyzőjével, járási hivatallal

- Nemzeti Tehetségponttal

- Újbuda Önkormányzatával

- szakmai kapcsolatot tart egyetemekkel, főiskolákkal

- szükség szerint egyéb intézményekkel.

3. A szülőkkel való kapcsolattartás formája és rendje

A tagintézmény, melynek tevékenysége főképp a szülőkre és gyermekekre irányul, feladatait

szolgáltatási jellegű tevékenységével összhangban látja el, feladatainak megfelelően tart

kapcsolatot a szülőkkel.

A kapcsolattartás kapcsolódhat minden szakszolgálati tevékenységhez, lehet tájékozódó,

tájékoztató jellegű, illetve nyomon követő.

A kapcsolattartás történhet:

- személyesen,

- szervezett, csoportos keretek között,

- telefonon,

- levél formájában, valamint

- elektronikus úton.

93

A szakszolgálati ellátásban részesülő gyermek, tanuló szüleivel az érintett szakemberek tartják

a kapcsolatot. Igény esetén a tagintézmény-igazgató és a tagintézmény-igazgatóhelyettes

minden szülőt fogad a szakszolgálati feladatellátást érintő ügyben, előre egyeztetett időpontban.

4. Az igazgató és az igazgatóhelyettes közötti feladatok megoszlása

4.1. Tagintézmény-igazgató:

Közvetlenül irányítja a tagintézmény tevékenységét, ezen belül felel:



- a szakalkalmazotti testület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk

szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,




Kapcsolatot tart:

- a főigazgatóság munkatársaival,

- fenntartóval.


- a rendkívüli eseményekről, melyet a főigazgató felé továbbít,

- a pedagógus és a gyermek/tanuló adatairól, azt harmadik személynek a jogszabályokban

előírtak szerint adja ki.

Részt vesz az intézményét érintő gazdasági feladatok kialakításában és a végrehajtási

munkálataiban:

- költségvetés előkészítői munkálataiban,


- részt vesz az intézmény selejtezési, leltározási munkálataiban,

- felel az intézmény teljes vagyonáért, nyilvántartásáért, szakmai dokumentumaiért és a

szakmai kiadásaiért.



- a munkaidő-beosztást, ellenőrzi végrehajtását és leigazolja a munkaidő nyilvántartást,



teljesítését,



Egyéb feladatai:



94

- beutalót ad a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra,

- ellátja a főigazgató által ráruházott egyéb feladatokat.

4.2. Tagintézmény-igazgatóhelyettes

Általános jelleggel helyettesíti a tagintézmény-igazgatót annak akadályoztatása esetén.

Ellátja a tagintézmény-igazgató által ráruházott feladatokat.

A szakszolgálati feladatok közül felel a szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési

tanácsadás feladat ellátásáért.

Feladatainak részletezését a munkaköri leírása tartalmazza.

Az igazgató az igazgatóhelyettes segítségével végzi vezetői feladatait. Az igazgató és

helyettese a munkatervben megjelöli a vezetők közötti feladatmegosztást, a szakmai irányítás

felelősét szakszolgálati tevékenységekre bontva.

4.3. Helyettesítési rend

A tagintézmény-igazgató akadályoztatása esetén az azonnali döntést igénylő ügyekben a

tagintézmény-igazgatóhelyettes intézkedik. Abban az esetben, ha egyikük sem tartózkodik a

tagintézményben, a jelen lévő szakalkalmazottak közül a legrégebben, határozatlan időre

kinevezett dolgozó intézkedik az azonnali döntést igénylő ügyben.

Hosszabb idejű távollét (betegség, szabadság) esetén a vezetők egymást helyettesítik a

feladatok ellátásában. Arra az időszakra, amikor mindkét vezető távol van, a tagintézmény-

igazgató a munkavégzésben részt vevő szakalkalmazottak egyikének megbízást ad az azonnali

döntést igénylő ügyekben történő intézkedésre.

5. A tagintézmény belső ellenőrzési rendje

Az ellenőrzés minden formája a tények megállapítására, a megismert tényeknek valamilyen

követelményekkel való összehasonlítására, a megállapított tények értékelésére irányuló

tevékenység, amely következtetések levonására ad lehetőséget.

A tagintézményen belül belső ellenőrzésre jogosult az igazgató és az igazgatóhelyettes.

Az ellenőrzés általános feltételei:

A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért a tagintézmény-igazgató

felelős.

Ellenőrzési tervet készít és ezt az éves munkatervben rögzíti.

Az éves munkatervben rögzített ellenőrzések mellett alkalomszerűen is sor kerülhet

ellenőrzésre.

Az ellenőrzés célja, hogy segítse a minél hatékonyabb munkavégzést, kiterjed a szakmai és

egyéb feladatok ellátásának területeire.

Segíti a tagintézmény-igazgatói intézkedések végrehajtását, hozzájárul a hibák, hiányosságok,

szabálytalanságok megelőzéséhez és korrigálásához. Támpontot jelent a minősítésekhez.

95

Az ellenőrzések tapasztalatairól a tanév végi értékeléskor a tagintézmény-igazgató beszámol a

tagintézményi szakalkalmazotti értekezlet előtt.

A tagintézményi belső ellenőrzés kiterjed

- a szakszolgálati tevékenységgel kapcsolatos szakmai munkára,

- a szakszolgálati tevékenységgel kapcsolatos adminisztrációs feladatok

elvégzésére,

- az ellátással kapcsolatos pedagógiai tervezőmunkára,

- munkafegyelemre,

- a munka és tűzvédelmi szabályok betartására,

- a szakszolgálati tevékenység eredményességére.

6. A Tagintézmény feladatellátási helyei

Intézmény neve címe telefon feladat

FPSZ XI. kerületi

tagintézménye székhely

1117 Bp. Erőmű u.

8. 688 6994

szakértői bizottsági

tevékenység, nevelési

tanácsadás, korai fejlesztés,

fejlesztő nevelés, konduktív

pedagógiai ellátás, óvoda-

iskolapszichológiai ellátás,

kiemelten tehetséges

gyermekek, tanulók

gondozása

FPSZ XI. kerületi

tagintézménye

telephely

1117 Bp. Erőmű u.

4. 209 2396 logopédia, gyógytestnevelés

FPSZ XI. kerületi

tagintézménye

telephely

1118 Bp. Rétköz u.

14. 246 8616

szakértői bizottsági

tevékenység, nevelési

tanácsadás

Albertfalvai Óvoda

1116 Budapest,

Ezüstfenyő tér 1. 208 4520 logopédia

Albertfalvai Óvoda

Bükköny Óvoda telephely

1116 Budapest,

Bükköny u. 9. 208 1693 logopédia

Albertfalvai Óvoda

Újbudai pajkos Óvoda

telephely

1116 Budapest,

Pajkos u. 35. 382 6199 logopédia

Albertfalvai Óvoda

Bükköny Óvoda telephely Derzsi u. 54., logopédia

Albertfalvai Óvoda

Bükköny Óvoda telephely Érem u. 2-4. logopédia

Dél-Kelenföldi Óvoda 1119 Budapest,

Lecke u. 15-19. 204-1467 logopédia

96

Dél-Kelenföldi Óvoda

Újbudai Lurkó Óvoda

1119 Budapest,

Bornemissza u. 21. 205 8535 logopédia

Dél-Kelenföldi Óvoda

Újbudai Cseperedő óvoda

1119 Budapest,

Albert u. 28. 204 9498 logopédia

Észak-Kelenföldi Óvoda 1119 Budapest,

Tétényi út 46-48. 204 6899 logopédia

Észak-Kelenföldi Óvoda

Újbudai Napraforgó

Óvoda telephely

1119 Budapest,

Bikszádi u. 57. 204 6899 logopédia


Újbudai Palánták Óvoda

telephely

1119 Budapest,

Mérnök u. 42. 203 2238 logopédia


Keveháza Utcai Óvoda

1119 Budapest,

Keveháza u. 4. 204 0851 logopédia

Gazdagréti Óvoda 1111 Budapest,

Csíkihegyek u. 11. 246 6354 logopédia

Gazdagréti Óvoda

Gazdagréti Szivárvány

Óvoda telephely

1118 Budapest,

Gazdagréti tér 2/a. 246 6013 logopédia

Gazdagréti Óvoda

Aranykapu Óvoda

telephely

1118 Budapest,

Törökugrató u. 13. 246 6013 logopédia

Kelenvölgy-Őrmezei

Óvoda

1112 Budapest,

Neszmélyi út 22-24. 310 1415 logopédia


Óvoda

Újbudai Napsugár Óvoda

telephely

1112 Budapest,

Menyecske u. 2. 310 1342 logopédia


Óvoda

Kelenvölgyi Óvoda

telephely

1116 Budapest,

Kecskeméti J. u. 11-

15.

424 8072 logopédia

Lágymányosi Óvoda 1117 Budapest,

Bogdánfy u. 1/b. 365 1249 logopédia

Lágymányosi Óvoda

Újbudai Nyitnikék Óvoda

telephely

1114 Budapest,

Kanizsai u. 17-25. 209 9187 logopédia

Lágymányosi Óvoda

Újbudai csicsergő óvoda

telephely

1117 Budapest,

Siroki u. 6. 209 5825 logopédia

Sasadi Óvoda 1118 Budapest,

Dayka Gábor u. 4/b 319 2549 logopédia

97

Sasadi Óvoda

Törcsvár Utcai óvoda

telephely

1112 Budapest,

Törcsvár u. 19-21. 319 3403 logopédia

Sasadi Óvoda

Újbudai Tesz-vesz Óvoda

telephely

1118 Budapest,

Zólyomi út 20-22. 319 3445 logopédia

Szentimrevárosi Óvoda 1113 Budapest,

Badacsonyi u. 20-22. 381 0670 logopédia

Szentimrevárosi Óvoda

Alsóhegy Utcai Óvoda

telephely

1118 Budapest,

Alsóhegy u. 13-15. 385 2557 logopédia

Szentimrevárosi Óvoda

Újbudai Karolina Óvoda

telephely

1113 Budapest,

Karolina út 64-72. 466 7358 logopédia

Fehér Kavics Kelenföldi

Református Óvoda

1119 Budapest,

Albert u. 1. 371 1314 logopédia

Szent Gellért Óvoda 1113 Budapest,

Ibrahim u. 20. 385 3295 logopédia

Albertfalvi Don Bosco

Katolikus Általános Iskola

és Óvoda

1116 Budapest,

Albertfalva u. 9-11. 208 4030 logopédia

Szent II. János Pál Óvoda,

Általános Iskola és

Gimnázium

1116 Budapest,

Mezőkövesd u. 10. 201 4328 logopédia

Bethlen Gábor Általános

Iskola és Gimnázium

telephelye

1119 Budapest

Keveháza u. 2. 204 0854 gyógytestnevelés

Domokos Pál Péter

Általános Iskola

1119 Budapest

Sopron u. 50. 204 1201 logopédia, gyógytestnevelés

Gazdagrét – Törökugrató

Általános Iskola

1118 Budapest,

Törökugrató u. 15. 246 5340 logopédia, gyógytestnevelés

Kelenvölgyi Általános

Iskola

1116 Budapest,

Kecskeméti J. u. 14. 424 5374 logopédia

Lágymányosi Bárdos

Lajos Két Tanítási Nyelvű

Általános Iskola

1117 Budapest

Baranyai u. 16-18. 381 0662 logopédia, gyógytestnevelés

Farkasréti Általános Iskola 1112 Budapest Érdi

út 2. 319 3269 gyógytestnevelés

Őrmezei Általános Iskola 1112 Budapest,

Menyecske u. 2. 310 0134 logopédia, gyógytestnevelés

Újbudai Bocskai István

Általános Iskola

1113 Budapest

Bocskai u. 47-49. 209 9163 gyógytestnevelés

98

Újbudai Montágh Imre

Ált. Isk., Óvoda,

Fejlesztő Nevelés-

oktatást Végző Iskola és

Készségfejlesztő

Speciális Szakiskola

1119 Budapest,

Fogócska u. 4. 208 5814 gyógytestnevelés

Újbudai Petőfi Sándor

Általános Iskola

1116 Budapest

Kiskőrös u. 1. 208 4028 logopédia, gyógytestnevelés

Újbudai Teleki Blanka

Általános Iskola

1119 Budapest

Bikszádi u. 61-63. 205 7171 logopédia

Szent Margit Gimnázium 1115 Budapest,

Villányi út 5-7. 381 0909 gyógytestnevelés

Újbudai Széchenyi István

Gimnázium

1111 Budapest, Egry

József u. 3. 310 2942 gyógytestnevelés

Öveges József

Szakgimnázium és

Szakközépiskola

1118 Budapest,

Beregszász út 10. 246 1579 gyógytestnevelés

Szemünk Fénye Központi

Bölcsőde

1119 Budapest,

Tétényi út 46-48. 204-6682 korai fejlesztés

Bóbita Bölcsőde

1116 Fonyód u. 3-5. 208-1909 korai fejlesztés

Dúdoló Bölcsőde

1112 Menyecske u.

2. 310-0133 korai fejlesztés

Napsugár Bölcsőde

1118 Csíki-hegyek

u. 9. 246-6258 korai fejlesztés

99

1. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A hatályba lépés napja az SZMSZ jóváhagyásának napja.

Budapest, ……………………

_______________________

Mosányi Emőke

főigazgató

_______________________

Jóváhagyom: dr Tolnai Marianna

Belső-Pesti Tankerületi Központ

tankerületi igazgató

Budapest, 2017. ______________________

Documents

A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Szervezeti és Működési ... · Székhelye: 1077 Budapest, Izabella utca 1. A tagintézmények ügyviteli és tagintézményi telephelyei: