1
A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat
Szervezeti és Működési Szabályzata
egységes szerkezetben
2
BEVEZETÉS
A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt.) 25.§ (1) bekezdése
alapján a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat (a továbbiakban: Intézmény) működésére, belső
és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (a
továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. Az SZMSZ célja, hogy a jogszabályban foglalt jogi
magatartások, jogosítványok és kötelezettségek minél hatékonyabban érvényesüljenek az adott
köznevelési intézményben. Az SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem
egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény, vagy rendelet által biztosított
jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.
3
Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS ..................................................................................................................................................... 2
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .................................................................................................................. 7
1.1. AZ INTÉZMÉNY ALAPADATAI __________________________________________________________ 7 1.2. AZ INTÉZMÉNY BÉLYEGZŐINEK FELIRATA, LENYOMATA ____________________________________ 11 1.3. VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG ________________________________________________________ 12 1.4. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI KÖRÉT MEGHATÁROZÓ VAGY BEFOLYÁSOLÓ JOGSZABÁLYOK __________ 13
2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, IRÁNYÍTÁSA ÉS MŰKÖDÉSE .................................................... 15
2.1. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ______________________________________________________________ 15 2.2. AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSA, VEZETŐI ÉS TESTÜLETEI ______________________________________ 17
2.2.1. Főigazgató ................................................................................................................................................ 17 2.2.2. Általános főigazgató helyettes .................................................................................................................. 18 2.2.3. Szakmai főigazgató-helyettes ................................................................................................................... 20 2.2.4. Koordinációs főigazgató-helyettes ............................................................................................................ 20 2.2.5. Tagintézmény igazgató ............................................................................................................................. 21 2.2.6. Tagintézmény igazgató-helyettes .............................................................................................................. 22 2.2.7. Igazgatótanács .......................................................................................................................................... 22 2.2.7.1. Igazgatótanács működése .................................................................................................................... 23 2.2.7.1.1. Az igazgatótanács tagjai ...................................................................................................................... 23 2.2.7.1.2. Az igazgatótanács jogköre ................................................................................................................... 23 2.2.7.1.3. Az igazgatótanács és a tagok feladata.................................................................................................. 23 2.2.7.1.4. Az igazgatótanács üléseinek összehívása ............................................................................................ 24 2.2.7.1.5. Az értekezletek dokumentálása ........................................................................................................... 24 2.2.8. Tagintézmény-vezetői tanács .................................................................................................................... 25 2.2.9. Szakmai munkaközösség .......................................................................................................................... 25 2.2.9.1. A szakmai munkaközösségek tevékenységének szabályozása ............................................................ 26 2.2.9.1.1. A szakmai munkaközösségek tagjainak kiválasztása .......................................................................... 26 2.2.9.1.2. A szakmai munkaközösségek feladatai ............................................................................................... 27 2.2.9.1.3. A szakmai munkaközösségek vezetői.................................................................................................. 28 2.2.10. Munkacsoport ........................................................................................................................................... 29 2.2.11. Szakalkalmazotti értekezlet ...................................................................................................................... 29 2.2.12. Alkalmazotti közösség .............................................................................................................................. 30 2.2.13. Közalkalmazotti tanács ............................................................................................................................. 31 2.2.14. Intézményi önértékelési csoport ............................................................................................................... 31
2.3. A KIADMÁNYOZÁS ÉS A KÉPVISELET SZABÁLYAI __________________________________________ 32 2.4. HELYETTESÍTÉSI REND ______________________________________________________________ 33
3. A MŰKÖDÉS RENDJE ................................................................................................................................ 34
3.3. A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ___________________________________________________________ 35 3.3.1. Az intézmény belső kapcsolatainak rendszere __________________________________________ 35
3.3.2. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere ................................................................................................ 35 4.3.2.1. Partnerintézményekkel való kapcsolattartás ................................................................................................ 35 3.3.2.2. Szülőkkel való kapcsolattartás: .................................................................................................................... 36
3.4. A BELSŐ ELLENŐRZÉS RENDJE ___________________________________________________________ 37 3.5. NYILVÁNOSSÁG ______________________________________________________________________ 38
4. AZ INTÉZMÉNY BIZTONSÁGOS MŰKÖDÉSÉT BIZTOSÍTÓ SZABÁLYOK..................................................... 39
4.1. VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ______________________________________________________________ 39 4.1.1. A rendszeres egészségügyi ellátás rendje ................................................................................................. 39 4.1.2. Munkavédelem – tűzvédelem ................................................................................................................... 39 4.1.3. A rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ...................................................................................... 39 4.1.4. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelése ........................................................ 41 4.1.5. Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje ................................ 42
5. KÜLÖN RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................................ 43
5.1. Az Intézmény székhelyének és a tagintézményeinek szervezetére és működésére vonatkozó külön szabályok 43
4
5.2. Az Intézmény székhelyének és a tagintézményeinek házirendjében szerepeltetendő külön szabályok ............. 43
6. MELLÉKLETEK ........................................................................................................................................ 44
1. SZÁMÚ MELLÉKLET: ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT .................................................................................. 45
1. ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT ________________________________________________________ 45 1.1. Általános rendelkezések ........................................................................................................................... 45 1.1.2. Az adatkezelési szabályzat jogszabályi alapja és célja ............................................................................. 45 1.1.3. Az adatkezelési szabályzat személyi hatálya ............................................................................................ 46 1.1.4. Az adatkezelés elvei ................................................................................................................................. 46 1.2. Az intézményben nyilvántartott adatok köre ............................................................................................ 48 1.2.1. Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai ............................................................................................. 48 1.2.2. A gyermekek nyilvántartott és kezelt adatai ............................................................................................. 50 1.3. Az adatok továbbításának rendje .............................................................................................................. 50 1.3.1. A pedagógusok adatainak továbbítása ............................................................................................................ 51 1.3.2. A gyermekek adatainak továbbítása ......................................................................................................... 51 1.4. Titoktartási kötelezettség .......................................................................................................................... 53 1.5. Az adatkezeléssel foglalkozó alkalmazottak körének meghatalmazása .................................................... 54 1.6. Az adatkezelés technikai lebonyolítása ..................................................................................................... 54 1.6.1. Az adatkezelés általános módszerei ................................................................................................................ 54 1.6.2. Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése .......................................................................................... 55 1.6.2.1. Személyi iratok .................................................................................................................................... 55 1.6.2.2. A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: .............................. 55 1.6.2.3. A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: .............................................. 55 1.6.2.4. A személyi iratok védelme .................................................................................................................. 56 1.6.2.5. A személyi irat kezelése ...................................................................................................................... 57 1.6.3. A gyermekek személyi adatainak vezetése ............................................................................................... 58 1.6.3.1. A gyermekek/tanulók személyi adatainak védelme ............................................................................. 58 1.6.4. Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, gyermekek/tanulók és szülők jogai és érvényesítésük
rendje 58 1.6.4.1. Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintettek adatainak módosítására .......................................... 58 1.6.4.2. Az érintett személyek tiltakozási joga ................................................................................................. 59 1.6.4.3. A bírósági jogérvényesítés lehetősége ................................................................................................. 60 1.7. Értelmező rendelkezések .......................................................................................................................... 60
2. SZÁMÚ MELLÉKLET: AZ INTEGRÁLT NYOMONKÖVETŐ RENDSZER (INYR) KEZELÉSE .............................. 62
1.1. Általános rendelkezések ..................................................................................................................................... 62 1.2. Nyilvántartott adatok .......................................................................................................................................... 62 1.2. Az INYR kezelésére vonatkozó intézményi rendelkezések ............................................................................... 64 1.2.1. Jogosultságok ................................................................................................................................................. 64
3. SZÁMÚ MELLÉKLET - IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT ................................................................................... 66
1. Általános rész ....................................................................................................................................................... 66 2. A küldemények átvétele, iktatása és továbbítása .................................................................................................. 67 2.1. Küldemények átvétele, felbontása ..................................................................................................................... 67 2.2. Postázás ............................................................................................................................................................. 67 2.3. Iktatás, előíratok csatolása, mutatózás ............................................................................................................... 67 2.3.1. Iktatásra nem kerülő iratfajták: ....................................................................................................................... 68 2.3.2. Az iktatókönyv, iktatóprogram ....................................................................................................................... 68 2.3.3. Intézmény megszűnése esetén ........................................................................................................................ 68 2.4. Iratkezelés. Irattári feladatok ............................................................................................................................. 69 2.4.1. Határidős iratok kezelése, nyilvántartása ........................................................................................................ 69 2.4.2. Irattári feladatok, irattári terv .......................................................................................................................... 69 2.4.3. Másolatok kiadása .......................................................................................................................................... 71 2.4.4. Az irattári anyag selejtezése ........................................................................................................................... 71 2.4.5. Az iratok átadása a Levéltárnak ...................................................................................................................... 72 3. Ügyintézés ............................................................................................................................................................ 73 3.1. Az intézmény dokumentumainak nyilvánosságára vonatkozólag ...................................................................... 73 3.2. Felvilágosítás adása ügyfeleknek ....................................................................................................................... 73 3.3. A gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntések meghozatalára vonatkozó eljárási szabályok ........................... 73 3.4. Az intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell ............................................................................. 73 3.4 Jegyzőkönyv ....................................................................................................................................................... 74 3.5. A kötelezően használt nyomtatványok .............................................................................................................. 75
5
3.5. Egyéb iratkezelési feladatok .............................................................................................................................. 75 3.3.5.1. A körbélyegző nyilvántartása ...................................................................................................................... 75
4. SZÁMÚ MELLÉKLET: PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT .............................................................................. 77
5. SZÁMÚ MELLÉKLET ALKOHOLSZONDÁS ELLENŐRZÉS ............................................................................ 78
16. SZÁMÚ MELLÉKLET: A FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT XI. KERÜLETI TAGINTÉZMÉNY SZERVEZETÉRE ÉS MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK ............................................................. 87
1. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .......................................................................................................................... 99
6
Az SZMSZ hatálya és nyilvánossága
Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint
mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit.
A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt,
valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje
alatt.
Az Intézményi SZMSZ-t a szakalkalmazotti értekezlet fogadja el. Az SZMSZ azon
rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre
többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az SZMSZ
nyilvános, megtekinthető az Intézmény székhelyén és tagintézményei ügyviteli telephelyein.
7
1. Általános rendelkezések
1.1. Az Intézmény alapadatai
Megnevezés: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat
Székhelye: 1077 Budapest, Izabella utca 1.
A tagintézmények ügyviteli és tagintézményi telephelyei:
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Beszédvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó,
Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye
Ügyviteli telephely: 1077 Budapest, Izabella utca 1.
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Látásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai
Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye
Ügyviteli telephely: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39.
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Hallásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó,
Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye
Ügyviteli telephely: 1147 Budapest, Cinkotai út 125-137.
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Mozgásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó,
Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye
Ügyviteli telephely: 1145 Budapest, Mexikói út 63-64.
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Továbbtanulási és Pályaválasztási Tanácsadó
Tagintézménye
Ügyviteli telephely: 1088 Budapest, Vas utca 8.
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Beszédjavító, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai
Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye
Ügyviteli telephely: 1077 Budapest, Izabella utca 1.
8
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat 1. számú Szakértői Bizottsági Tagintézménye
Ügyviteli telephely: 1116 Budapest, Rátz László utca 73-75.
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat 2. számú Szakértői Bizottsági Tagintézménye
Ügyviteli telephely: 1077 Budapest, Izabella utca 1.
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat 3. számú Szakértői Bizottsági Tagintézménye
Ügyviteli telephely: 1149 Budapest, Fráter György utca 15-17.
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat I. kerületi Tagintézménye
Ügyviteli telephely: 1012 Budapest, Logodi utca 80.
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat II. kerületi Tagintézménye
Ügyviteli telephely: 1023 Budapest, Marczibányi tér 1.
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat III. kerületi Tagintézménye
Ügyviteli telephely: 1035 Budapest Vihar utca 31.
Tagintézményi telephely: 1039 Budapest Bebó Károly utca 13.
Tagintézményi telephely: 1039 Budapest Víziorgona utca 7.
Tagintézményi telephely: 1035 Budapest Szellő utca 9-11.
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat IV. kerületi Tagintézménye
Ügyviteli telephely: 1041 Budapest Szigeti József utca 1-3.
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat V. kerületi Tagintézménye
Ügyviteli telephely: 1052 Budapest, Vármegye utca 11-13.
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat VI. kerületi Tagintézménye
Ügyviteli telephely: 1062 Budapest, Bajza utca 46.
Tagintézményi telephely: 1065 Budapest, Nagymező utca 52. II. emelet
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat VII. kerületi Tagintézménye
Ügyviteli telephely: 1075 Budapest, Rumbach Sebestyén utca 10.
9
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat VIII. kerületi Tagintézménye
Ügyviteli telephely: 1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 4.
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat IX. kerületi Tagintézménye
Ügyviteli telephely: 1095 Budapest, Mester utca 67.
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat X. kerületi Tagintézménye
Ügyviteli telephely: 1106 Budapest, Keresztúri út 7-9.
Tagintézményi telephely: 1107 Budapest, Gém utca 5-7.
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XI. kerületi Tagintézménye
Ügyviteli telephely: 1117 Budapest, Erőmű utca 8.
Tagintézményi telephely: 1118 Budapest, Rétköz utca 14.
Tagintézményi telephely: 1117 Budapest, Erőmű utca 4.
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XII. kerületi Tagintézménye
Ügyviteli telephely: 1126 Budapest, Kiss János altábornagy utca 31-33/A
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIII. kerületi Tagintézménye
Ügyviteli telephely: 1133 Budapest, Pannónia utca 81.
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIV. kerületi Tagintézménye
Ügyviteli telephely: 1147 Budapest, Fűrész utca 64-66.
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XV. kerületi Tagintézménye
Ügyviteli telephely: 1157 Budapest, Hartyán köz 3.
Tagintézményi telephely: 1156 Budapest, Pattogós utca 6-8.
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVI. kerületi Tagintézménye
Ügyviteli telephely: 1161 Budapest, Szent Korona utca 75-77.
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVII. kerületi Tagintézménye
Ügyviteli telephely: 1173 Budapest, Pesti út 82.
10
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVIII. Kerületi Tagintézménye
Ügyviteli telephely: 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 10.I
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIX. Kerületi Tagintézménye
Ügyviteli telephely: 1196 Budapest, Esze Tamás utca 67.
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XX. Kerületi Tagintézménye
Ügyviteli telephely:1205 Budapest, Mártírok útja 51.
Tagintézményi telephely: 1201 Budapest, Vörösmarty utca 128.
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXI. Kerületi Tagintézménye
Ügyviteli telephely: 1211 Budapest, Kiss János altábornagy. utca 10-12.
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXII. Kerületi Tagintézménye
Ügyviteli telephely:1221 Budapest, Szent István tér 1.
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXIII. kerületi Tagintézménye
Ügyviteli telephely: 1237 Budapest, Tartsay utca. 26.
11
Vezetője: Főigazgató
Működési körzete: Budapest, országos tagintézmények esetében országos működési körzet
Alapítás dátuma: 2013. szeptember 1.
Alapítója: az Emberi Erőforrások Minisztériuma (1054 Budapest, Akadémia utca 3.)
Az alapítói jogokat gyakorolja: az emberi erőforrások minisztere
Az irányítói jogköröket gyakorolja: az emberi erőforrások minisztere
Fenntartó: Belső-Pesti Tankerületi Központ 1071 Budapest, Damjanich utca 6.
Működtető neve: Belső-Pesti Tankerületi Központ
Működtető székhelye: 1071 Budapest, Damjanich utca 6.
OM azonosító: 101878
PIR törzsszáma:
Adóigazgatási azonosító szám: 15835011-2-
KSH azonosító: 15835011-8412-312-01
1.2. Az intézmény bélyegzőinek felirata, lenyomata
Az Intézmény hosszú bélyegzőjének felirata:
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat
1077 Budapest, Izabella utca 1.
Az Intézmény körbélyegzőjének felirata:
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat
1077 Budapest, Izabella utca 1.
12
Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak:
főigazgató
főigazgató-helyettesek (a főigazgató távollétében, a helyettesítési rend alapján, illetve a
székhely szakmai tevékenységét irányító főigazgató-helyettes a székhely tevékenységi
körében keletkezett dokumentumok vonatkozásában teljes körűen)
Az Intézmény egészét érintő kérdések vonatkozásában kiadmányozásra a főigazgató,
távollétében a helyettesítési rend szerinti főigazgató-helyettes jogosult.
Az Intézmény alapfeladatai
A 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet 1. számú melléklet alapján
A kormányzati funkció rendje
0980 Máshová be nem sorolt oktatás
098021 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység szakmai feladatai
Részletezve: pedagógiai szakszolgálati feladatok, azaz
továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,
gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás,
szakértői bizottsági tevékenység,
nevelési tanácsadás,
logopédiai ellátás,
konduktív pedagógiai ellátás,
gyógytestnevelés,
iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás
kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.
1.3. Vállalkozási tevékenység
Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.
13
1.4. Az Intézmény működési körét meghatározó vagy befolyásoló jogszabályok
Magyarország Alaptörvénye
A mindenkor hatályos költségvetési törvény
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról
2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
229/2012 (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény
végrehajtásáról
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról
227/1997 (XII. 22.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről a pedagógus-
szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevő juttatásairól és kedvezményeiről
1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól a végrehajtásáról
szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag
védelméről
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.)
MÜM rendelettel egységes szerkezetben
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési
nyilvántartási rendszerről
326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési
intézményekben történő végrehajtásáról
79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének
általános követelményeiről
14
346/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus
szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről
szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó
Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet módosításáról
100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról
85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet a közforgalmú személyszállítási utazási
kedvezményekről
15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról
44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem
ágazati feladatairól
5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító
betegségekről és fogyatékosságokról
4/2000. (II. 25.) EÜM rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi
tevékenységről
15
2. Az Intézmény szervezeti felépítése, irányítása és működése
2.1. Szervezeti felépítés
Az Intézmény a 3.2. pontban megjelenített szervezeti ábrának megfelelően székhelyből,
országos, fővárosi és tankerületi tagintézményekből áll.
Tankerületi tagintézmények:
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat I. kerületi Tagintézménye
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat II. kerületi Tagintézménye
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat III. kerületi Tagintézménye
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat IV. kerületi Tagintézménye
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat V. kerületi Tagintézménye
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat VI. kerületi Tagintézménye
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat VII. kerületi Tagintézménye
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat VIII. kerületi Tagintézménye
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat IX. kerületi Tagintézménye
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat X. kerületi Tagintézménye
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XI. kerületi Tagintézménye
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XII. kerületi Tagintézménye
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIII. kerületi Tagintézménye
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIV. kerületi Tagintézménye
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XV. kerületi Tagintézménye
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVI. kerületi Tagintézménye
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVII. kerületi Tagintézménye
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XVIII. Kerületi Tagintézménye
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIX. Kerületi Tagintézménye
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XX. Kerületi Tagintézménye
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXI. Kerületi Tagintézménye
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXII. Kerületi Tagintézménye
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXIII. kerületi Tagintézménye
16
Fővárosi tagintézmény:
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat 1. számú Szakértői Bizottsági Tagintézménye
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat 2. számú Szakértői Bizottsági Tagintézménye
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat 3. számú Szakértői Bizottsági Tagintézménye
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Továbbtanulási és Pályaválasztási Tanácsadó
Tagintézménye
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Beszédjavító, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai
Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye
Országos tagintézmény:
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Beszédvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai
Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Látásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai
Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Hallásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai
Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Mozgásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai
Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye Szervezeti egységek feladatai
A székhelyintézmény a fővárosi illetve országos szakértői bizottságok és a tankerületi szakértői
bizottságok szakmai koordinációját végzi, és emellett ellát fővárosi illetékességű szakértői
bizottsági feladatokat.
A fővárosi illetékességű tagintézmények ellátnak fővárosi illetékességű szakértői bizottsági
feladatokat vagy fővárosi illetékességű továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást vagy
fővárosi illetékességű logopédiai ellátást és gyógypedagógiai tanácsadást, korai fejlesztést,
oktatást és gondozást.
Az országos illetékességű tagintézmények ellátnak országos illetékességű szakértői bizottsági
feladatokat és fővárosi illetékességű gyógypedagógiai tanácsadást, korai fejlesztést, oktatást és
gondozást.
A tankerületi tagintézmények következő kerületi illetékességű pedagógiai szakszolgálati
feladatokat látnak el:
gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás,
17
szakértői bizottsági tevékenység,
nevelési tanácsadás,
logopédiai ellátás,
konduktív pedagógiai ellátás,
gyógytestnevelés,
iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás,
kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.
2.2. Az Intézmény irányítása, vezetői és testületei
Alapvetés: Az Intézmény élén főigazgató, a tagintézmény élén igazgató áll. A főigazgató
munkáját az Intézmény egy vagy több feladatának szakmai irányítását ellátó főigazgató-
helyettesek, a tagintézmény igazgató munkáját – a jogszabályi feltételek fennállta esetén – a
tagintézmény egy vagy több feladatának szakmai irányítását ellátó tagintézmény igazgató-
helyettes segíti. A főigazgató-helyettesek egyike közvetlenül irányítják a székhely által ellátott
szakmai feladatok végrehajtását.
Az Nkt. 69. § (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt vezetői feladatokat a főigazgató az
igazgatótanács közreműködésével látja el. A tagintézmény-igazgató a tagintézmény
vezetésével összefüggő feladatait a tagintézmény-vezetői tanács közreműködésével látja el.
Az Intézményben szakmai munkaközösségek működnek.
2.2.1. Főigazgató
általános jelleggel képviseli az Intézményt,
gyakorolja a fenntartó által átruházott munkáltatói és egyéb jogköröket,
kapcsolatot tart az irányító szervekkel, a fenntartóval, valamint az érintett működtetővel,
tankerülettel
gondoskodik a szakmai munkaközösségek és az Intézményben működő testületek
folyamatos és törvényes működtetéséről,
igazgatói határozatokkal, utasításokkal is szabályozza az intézmény tevékenységének
egészét, vagy egyes tevékenységeket, a jogszabályok és intézményi szabályozók
figyelembevételével,
18
egyeztet a tagintézmény-igazgatókkal, munkaközösség-vezetőkkel, a Közalkalmazotti
Tanáccsal,
a szakalkalmazotti értekezlet véleményét kikérve hoz döntéseket a jogszabályok
alapján, és kikérheti véleményét egyéb kérdésekben is,
ellenőrzési feladatokat lát el,
az Intézmény egésze vonatkozásában felel:
a szakmai munkáért,
a szakalkalmazotti értekezlet vezetéséért,
a szakalkalmazotti értekezlet jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk
szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,
a szakmai munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
a nevelési-oktatási, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális intézményekkel,
valamint a gyámhatósággal, szülőkkel való megfelelő együttműködésért,
a tanuló - és gyermekbaleset megelőzéséért.
2.2.2. Általános főigazgató helyettes
általános jelleggel helyettesíti a főigazgatót,
közvetlenül irányítja a székhelyen ellátott szakmai feladatok végrehajtását, felel a
székhely vonatkozásában:
- a szakmai munkáért, és a szakmai dokumentumokért,
- a szakalkalmazotti testület vezetéséért,
- a szakalkalmazotti testület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért,
végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,
- a szakmai munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
- a nevelési-oktatási, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális intézményekkel,
valamint a gyámhatósággal, szülőkkel való megfelelő együttműködésért.
Kapcsolatot tart:
- a főigazgatóval,
- a működtetővel,
- fenntartóval.
Nyilvántartást, statisztikát vezet:
- a rendkívüli eseményekről, melyet a főigazgató felé továbbít,
19
- nyilvántartást, statisztikát készít a pedagógus és a gyermek/tanuló adataitól, azt
harmadik személynek a jogszabályokban előírtak szerint adja ki.
Részt vesz az intézményét érintő gazdasági feladatok kialakításában és a végrehajtási
munkálataiban:
- költségvetés előkészítői munkálataiban,
- a szakmai létszám kialakításában,
- részt vesz az intézményi selejtezési, leltározási munkálataiban,
- felel az intézmény teljes vagyonáért, nyilvántartásáért, szakmai
dokumentumaiért és a szakmai kiadásaiért.
Részt vesz a munkaüggyel kapcsolatos feladatok ellátásában:
- elkészíti az alkalmazottak munkaköri leírását,
- elkészíti a munkaidő-beosztást, ellenőrzi annak végrehajtását és leigazolja a
munkaidő nyilvántartást,
- meghatározza az általánostól eltérő munkarendet,
- leigazolja az óraadók és a megbízási szerződéssel foglalkoztatott feladatellátók
teljesítését,
- valamint leigazolja a kiküldetéssel kapcsolatos teljesítéseket,
- elrendeli a helyettesítést, a többletmunkát, és a leigazolásáról gondoskodik.
Egyéb feladatai:
- ellenőrzési ütemtervet készít és ellenőrzési feladatokat lát el,
- felel a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,
a szakszolgálati tevékenységek közül a szakértői bizottsági tevékenység szakmai
koordinációját végzi, a tagintézmény igazgatókkal egyeztetve,
az érintett szakszolgálati tevékenység vonatkozásában figyelemmel kíséri:
- a hazai és külföldi szakmai eredményeket, eljárásokat és kiadványokat,
- a hazai és külföldi pályázati lehetőségeket, részt vesz a pályázatírásban, a
pályázatok megvalósításának nyomon követésében, ellenőrzésében,
- gondozza az Intézmény továbbképzési programját,
- kapcsolatot tart a tagintézményekkel, közvetíti a főigazgatói utasításokat és a
tagintézmények jelzéseit,
ellátja a főigazgató által ráruházott egyéb feladatokat.
20
2.2.3. Szakmai főigazgató-helyettes
figyelemmel kíséri az Intézmény működését meghatározó jogszabályokat,
gondozza az Intézmény szabályzatait,
a tagintézmény igazgatókkal egyeztetve és együttműködve, meghatározott rend szerint
ellátja az érintett szakszolgálati tevékenységek szakmai koordinációját,
az érintett szakszolgálati tevékenységek vonatkozásában figyelemmel kíséri:
- a hazai és külföldi szakmai eredményeket, eljárásokat és kiadványokat,
- a hazai és külföldi pályázati lehetőségeket, részt vesz a pályázatírásban, a
pályázatok megvalósításának nyomon követésében, ellenőrzésében
- kapcsolatot tart a tagintézményekkel, közvetíti a főigazgató utasításokat és a
tagintézmények jelzéseit,
- folyamatosan vizsgálja az Intézmény szakmai erőforrásait és javaslatokat fogalmaz
meg
- gondozza az Intézmény továbbképzési programját,
- ellenőrzési feladatokat lát el,
- ellátja a főigazgató által ráruházott egyéb feladatokat.
2.2.4. Koordinációs főigazgató-helyettes
figyelemmel kíséri az Intézmény működését meghatározó jogszabályokat,
gondozza az Intézmény nyilvántartó rendszereit,
eleget tesz az Intézmény adatközlési kötelezettségének,
folyamatosan figyelemmel kíséri az Intézmény humán erőforrásait, a székhely és a
tagintézmények leterheltségét,
az érintett szakszolgálati tevékenységek vonatkozásában figyelemmel kíséri:
- a hazai és külföldi szakmai eredményeket, eljárásokat és kiadványokat,
- a hazai és külföldi pályázati lehetőségeket, részt vesz a pályázatírásban, a
pályázatok megvalósításának nyomon követésében, ellenőrzésében,
- gondozza az Intézmény továbbképzési programját,
- kapcsolatot tart a tagintézményekkel, közvetíti a főigazgató utasításokat,
- közvetíti a tagintézmények jelzéseit,
- a tagintézmény igazgatókkal egyeztetve és együttműködve ellátja az érintett
szakszolgálati tevékenységek szakmai koordinációját,
21
ellenőrzési feladatokat lát el,
ellátja a főigazgató által ráruházott egyéb feladatokat.
2.2.5. Tagintézmény igazgató
munkáját a tagintézmény-vezetői tanács bevonásával végzi.
Közvetlenül irányítja a tagintézmény tevékenységét, ezen belül felel:
- a szakmai munkáért, és a szakmai dokumentumokért,
- a szakalkalmazotti testület vezetéséért,
- a szakalkalmazotti testület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért,
végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,
- a szakmai munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
- a nevelési-oktatási, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális intézményekkel,
valamint a gyámhatósággal, szülőkkel való megfelelő együttműködésért.
Kapcsolatot tart:
- a főigazgatóval,
- főigazgató-helyettesekkel,
- a székhellyel,
- a működtető gazdasági központtal,
- fenntartóval.
Nyilvántartást, statisztikát vezet:
- a rendkívüli eseményekről melyet a főigazgató felé továbbít,
- nyilvántartást, statisztikát készít a pedagógus és a gyermek/tanuló adataitól, azt
harmadik személynek a jogszabályokban előírtak szerint adja ki.
Részt vesz az intézményét érintő gazdasági feladatok kialakításában és a
végrehajtási munkálataiban:
- a költségvetés előkészítői munkálataiban,
- a szakmai létszám kialakításában,
- részt vesz az tagintézményi selejtezési, leltározási munkálataiban,
22
- felel a tagintézmény teljes vagyonáért, nyilvántartásáért, szakmai
dokumentumaiért és a szakmai kiadásaiért.
Részt vesz a munkaüggyel kapcsolatos feladatok ellátásában:
- elkészíti az alkalmazottak munkaköri leírását,
- a munkaidő-beosztást, ellenőrzi végrehajtását és leigazolja a munkaidő
nyilvántartást,
- meghatározza az általánostól eltérő munkarendet,
- leigazolja az óraadók és a megbízási szerződéssel foglalkoztatott feladatellátók
teljesítését,
- valamint leigazolja a kiküldetéssel kapcsolatos teljesítéseket,
- elrendeli a helyettesítést, a többletmunkát, és a leigazolásáról gondoskodik.
Egyéb feladatai:
- ellenőrzési ütemtervet készít és ellenőrzési feladatokat lát el,
- felel a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,
ellátja a főigazgató által ráruházott egyéb feladatokat.
2.2.6. Tagintézmény igazgató-helyettes
általános jelleggel helyettesíti a tagintézmény igazgatót,
ellátja a tagintézmény igazgató által ráruházott egyéb feladatokat.
2.2.7. Igazgatótanács
Az Nkt. 69. § (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt vezetői feladatokat a főigazgató az
igazgatókból álló testület, az igazgatótanács közreműködésével látja el. Az igazgatótanács saját
működési rendjét meghatározva tevékenykedik az alábbiak figyelembevételével:
Az igazgatótanács tevékenységét a mindenkori főigazgató irányítja, szervezi.
Az igazgatótanács üléseit legalább hathavonta tartja. Az ülések időpontját és tervezett
napirendi pontjait tartalmazó meghívót a testület tagjainak, igazgató-helyetteseknek, a
szakmai munkaközösségek vezetőinek, valamint a közalkalmazotti tanács elnökének
legkésőbb az ülés előtt 7 munkanappal meg kell küldeni.
23
Az értekezletekről jegyzőkönyv és emlékeztető készül. Az emlékeztetőt az
igazgatótanács tagjai megkapják.
Az igazgatótanács véleményt nyilvánít, javaslatot tesz a jogszabályoknak megfelelően.
Az igazgatótanács közreműködhet az intézményvezetés és a főigazgató döntés
előkészítő tevékenységében.
Az ülések összehívása a főigazgató feladata, de kezdeményezhetik az igazgatótanácsi
ülések összehívását az igazgatótanács tagjai is.
Az ülésekre tanácskozási joggal meghívhatók az igazgató-helyettesek és a szakmai
munkaközösségek vezetői is.
2.2.7.1. Igazgatótanács működése
2.2.7.1.1. Az igazgatótanács tagjai
Az igazgatótanács a főigazgatóból, a főigazgató-helyettesekből és a tagintézmények
igazgatóiból áll.
A tagok részvétele az értekezleteken kötelező, igazolt hiányzás esetén a tagintézmény-
igazgatót helyettese képviselheti.
A szakmai munkaközösség vezetője az igazgatótanácsi értekezleteken tanácskozási joggal
vehet részt.
2.2.7.1.2. Az igazgatótanács jogköre
Tevékenységét a mindenkori főigazgató szervezi és irányítja.
Az igazgatótanács véleményalkotási és javaslattételi joggal rendelkezik.
2.2.7.1.3. Az igazgatótanács és a tagok feladata
Az igazgatótanács tagjainak folyamatosan törekedniük kell az egész intézmény működésének
megismerésére, a szakmai tevékenységek áttekintésére, a pedagógiai szakszolgálati
feladatokkal kapcsolatos partneri igények felmérésére.
24
Ismereteit és a kapott információkat köteles haladéktalanul a tagintézmény szakdolgozóinak
közvetíteni. Képviseli tagintézményét a véleményalkotásban.
A főigazgató felkérésére az egységes vélemény kialakítása érdekében szavazással is
felvállalja álláspontját.
- a főigazgató kezdeményezésére munkacsoportokat hoz létre adott célfeladatra,
- előkészíti és részt vesz az intézményi szabályozók elkészítésében,
- javaslattételi jogot gyakorol és véleményezi az intézményi szabályozókat,
- előkészíti és részt vesz az eljárásrendek, folyamatszabályozások elkészítésében,
- javaslatot tesz és véleményezi az eljárásrendeket, folyamatszabályozókat,
- előkészíti és részt vesz az intézmény éves munkatervének és beszámolójának
készítésében,
- segíti a pedagógiai szakszolgálati intézmény vezetését a döntések előkészítésében,
- összehangolja a tagintézmények munkáját,
- segíti a szakmai munka stratégiai tervezését.
2.2.7.1.4. Az igazgatótanács üléseinek összehívása
Az eredményes és hatékony munka érdekében az igazgatótanács üléseit a főigazgató hívja
össze.
A meghívót legalább 7 munkanappal a tervezett értekezlet előtt kell kiküldeni, mely
tartalmazza az időponton, helyszínen kívül a javasolt napirendi pontokat is.
Az igazgatótanács tagjai javaslatot tehetnek további napirendi pontokra. A visszajelzésre 3
nappal az értekezlet időpontját megelőzően van lehetőség.
2.2.7.1.5. Az értekezletek dokumentálása
Az értekezletről emlékeztető készül, melyet az igazgatótanács tagjai megkapnak
véleményezésre, kiegészítésre.
A dokumentumok az intézmény székhelyén, illetve a közös tárhelyen megtalálhatóak.
25
2.2.8. Tagintézmény-vezetői tanács
Amennyiben van tagintézmény-vezetői tanács, a tagintézmény igazgató a tagintézmény
vezetésével összefüggő feladatait – a tagintézmény igazgatóhelyettesek és a tagintézmény
egyes telephelyeinek választott képviselőiből álló – tagintézmény vezetői tanács
közreműködésével látja el.
Amennyiben van tagintézmény vezetői tanács, annak tagjai:
Folyamatosan figyelemmel kísérik a tagintézményben folyó szakszolgálati munka
helyzetét.
Különös figyelmet fordítanak az intézményi munkatervben foglaltak végrehajtására.
Javaslatot tesznek az tagintézmény igazgatónak a tagintézmény személyi és tárgyi
feltételeinek javítására vonatkozóan.
Segítik a telephelyek szakmai munkájának koordinálását, szakmai tapasztalatok
megtárgyalásával, egyeztetésével, közös feladatok kimunkálásával, a tagintézményi
vezetéssel való egyeztetéssel, továbbá a feladatok végrehajtásának összehangolásával.
A tagintézmény-vezetői tanács együttműködik az intézmény más közösségeinek
képviselőivel.
A fővárosi szakmai munkaközösségek vezetői a tagintézmény-vezetői tanács ülésein
tanácskozási joggal részt vehetnek.
2.2.9. Szakmai munkaközösség
Az Intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Az azonos
feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség hozható létre. Az Intézményben legfeljebb tíz
– a pedagógiai szakszolgálat feladatai szerint szerveződő – szakmai munkaközösség hozható
létre.
A szakmai munkaközösség részt vesz az Intézmény szakmai munkájának irányításában,
tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a
pedagógusok minősítési eljárásában. A munkaközösségek minden tanév elején elkészítik
munkatervüket, félévente beszámolót készítenek tevékenységükről. A szakmai munkaközösség
tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési
szakértőként nem járhat el.
26
A szakmai munkaközösség – az Intézmény szervezeti és működési szabályzatában
meghatározottak szerint – gondoskodik a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak
munkájának szakmai segítéséről.
A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség
véleményének kikérésével a főigazgató bíz meg legfeljebb öt évre. A szakmai munkaközösség
vezetője az igazgatótanács, a tagintézmény-vezetői tanács ülésein tanácskozási joggal részt
vehet.
Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:
gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás szakmai
munkaközösség,
szakértői bizottsági tevékenység szakmai munkaközösség,
nevelési tanácsadás szakmai munkaközösség,
logopédia ellátás szakmai munkaközösség,
kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása szakmai munkaközösség
konduktív pedagógiai ellátás szakmai munkaközösség.
gyógytestnevelés szakmai munkaközösség,
iskola-, óvodapszichológiai ellátás szakmai munkaközösség,
továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó szakmai munkaközösség
2.2.9.1. A szakmai munkaközösségek tevékenységének szabályozása
A szakmai munkaközösségek tevékenységét a jogszabályi előírások, az SZMSZ-ben
foglaltak, a munkaközösségek eljárásrendjében rögzítettek, illetve az éves munkatervben
kialakított szakmai tartalmak szabályozzák, határozzák meg.
2.2.9.1.1. A szakmai munkaközösségek tagjainak kiválasztása
Az egyes munkaközösségek tagsága úgy alakul ki, hogy a tagintézmények a csoportokba egy-
egy főt delegálnak. Javasolt, hogy a tagintézményt olyan munkatárs képviselje, aki
szakterületének elismert képviselője és minimum 5 év szakmai gyakorlattal rendelkezik.
A munkaközösségben végzett tevékenység a munkaidő terhére történik annak jogaival, és
kötelezettségeivel. A munkaközösségek tagjai munkájukat a tanítással le nem kötött (11 óra)
munkaidő keretében végzik, amelybe a munkaközösségi értekezletre, vagy egyéb szakmai
27
fórumra való utazás is beleszámít. A tagok az előzetes tervezetnek (éves munkaterv)
megfelelően rendszeresen részt vesznek a munkaközösségi értekezleteken, valamint az általuk
szervezett szakmai programokon. Akadályoztatás esetén, a részvétel elmaradását előzetesen a
tagintézmény igazgató és a munkaközösség vezető felé, írásban kell jelezni.
A hatékony munkaközösségi munka feltétele, hogy a tagintézményekben működő szakmai
közösségek képviseletét a munkaközösségi tagok legalább egy tanévre vállalják.
2.2.9.1.2. A szakmai munkaközösségek feladatai
A munkaközösségek éves munkaterv alapján dolgoznak, amelyben a tanévre szabott feladatok
arányos elosztásáról is rendelkeznek.
A munkaközösségek gondoskodnak a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak – különös
tekintettel a pályakezdők, gyakornokok – szakmai munkájának segítéséről.
A munkaközösségek részt vesznek a szakszolgálati intézmény szakmai munkájának
irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, oly módon, hogy annak
formájára és tartalmára javaslatot tesznek.
A munkaközösségek javaslataikat saját tagságuk többségi szavazása alapján (jelenlévők
50%-a + 1) teszik meg.
Javaslati, véleményezési területek:
Javaslatot tehetnek a szakszolgálati intézményben folyó pedagógiai munka
eredményességének véleményezésére, továbbfejlesztési programok kidolgozására;
Javaslatot tehetnek a diagnosztikai és terápiás eszközök fejlesztésére, amelyeknek
beszerzéséhez szakmai segítséget is nyújtanak;
Javaslatot tehetnek különböző szakmai, módszertani képzések, továbbképzések, jó
gyakorlatok implementációját illetően;
Javaslatokat tehetnek különböző belső továbbképződési lehetőségek megszervezésére,
illetve ezeknek az alkalmaknak a megszervezésében (szupervízió, hospitálás, előadás,
jó gyakorlat megosztása, stb.) vezető szerepet is vállalnak.
Javaslatot tehetnek a szakszolgálati feladathoz kapcsolódó további szakmai fejlesztési
lehetőségek feltárására, illetve azok megvalósítására cselekvési programot dolgoznak
ki;
28
A fenti javaslatok elfogadását az igazgatótanács vitatja meg és fogadja el;
Hatáskörükben esetmegbeszéléseket, esetismertetéseket, bemutató foglalkozásokat
szervezhetnek;
Hatáskörükben a munkaközösségi tagok igyekeznek figyelemmel kísérni a hazai és a
nemzetközi szakirodalmat, rendszeresen részt vesznek releváns szakmai
konferenciákon, és egyéb szakmai fórumokon. Az új vagy újszerű információkat
megosztják a tagsággal, illetve a tagintézmény, vagy Szakszolgálat munkatársaival.
A munkaközösségek szakmai napokat, műhelymunkát szervezhetnek;
A munkaközösségek elindíthatják prevenciós programok kidolgozását, illetve
bekapcsolódhatnak már meglévő programokba. Ennek keretében például
kidolgozhatnak ismertető anyagokat, tarthatnak előadásokat, különböző szakmai
fórumokat. Tevékenységüket kiterjeszthetik a Szakszolgálaton kívülre így például
pedagógusok, szülők, védőnők, célcsoportok stb. irányában.
A munkaközösségek vegyenek részt a Szakszolgálat belső szakmai kommunikációjában
A munkaközösségek törekedjenek a Szakszolgálaton belüli, illetve azon kívüli hatékony
együttműködésre más munkaközösségekkel, a gyermekvédelemmel stb.
2.2.9.1.3. A szakmai munkaközösségek vezetői
Felelősek az intézményi munkatervben leírt feladatok megszervezéséért és
megvalósításáért, amelybe a munkaközösség tagjait is bevonják;
A tanév elején a munkaközösség tagjaival egyeztetve összeállítják a munkaközösség
éves munkatervét;
Tanácskozási joggal részt vesznek az igazgatótanácsi értekezleten és annak tartalmáról
a következő munkaközösségi találkozón beszámolnak a tagságuknak;
Lehetőségeikhez mérten részt vesznek a különböző szakmai rendezvények
szervezésében és megvalósításában, illetve erre ösztönzik munkaközösségük tagjait is;
Figyelemmel kísérik a szakmai munkaközösséget érintő pályázati kiírásokat és
szorgalmazzák az azokon való részvételt;
Rendszeresen látogathatják a pedagógusok foglalkozásait, és az intézményvezetés
kérésére beszámolnak annak tapasztalatairól;
Figyelemmel kísérik a pedagógusok továbbképzését;
Részt vesznek a munkaközösség-vezetői értekezleteken és további szükség illetve igény
szerinti kapcsolatot tartanak a többi munkaközösség-vezetővel;
29
Megszervezik és vezetik a munkaközösségi értekezleteket;
Akadályoztatás esetén írásban értesítik a tagságot, illetve a Központ vezetését;
A rendszeres és szükség szerinti értekezletek időpontját a tagokkal egyeztetve alakítják
ki, a helyszínről és időpontokról egyeztetnek a főigazgatósággal;
Ügyelnek a munkaközösség tagjainak egyenletes terhelésére;
Az Nkt.62.§ (6) szerint a heti 21 óra közvetlen foglalkozásokba heti 2 óra időtartamban
beszámítandóak a munkaközösség vezetésével kapcsolatos feladatok.
Munkaidő-keretükön belül ellátják azokat az alkalmi feladatokat is, amelyekkel az Intézmény
főigazgatója megbízza.
2.2.10. Munkacsoport
A Főigazgató az Intézmény, tagintézmény-igazgató a tagintézmény zökkenőmentes
működése érdekében munkacsoportokat hozhat létre, célfeladatok ellátására, illetve az
intézményi működés szempontjából fontos eljárásrendek, folyamatszabályozások
kidolgozására. A munkacsoportok elősegítik az intézményi/tagintézményi innovatív
folyamatok érvényesülését, megfelelő átjárást biztosítanak az intézményi struktúra rétegei
között.
2.2.11. Szakalkalmazotti értekezlet
A vezetőkből és az Intézmény szakmai alapdokumentumban meghatározott alapfeladatra
létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony keretében
foglalkoztatottakból állók közössége.
Szakalkalmazotti értekezlet keretében dönt:
az SZMSZ elfogadásáról,
az Intézmény éves munkatervének elfogadásáról,
az Intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,
a továbbképzési program elfogadásáról,
az Intézmény képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,
az Intézményvezetői pályázathoz készített vezetési program elfogadásáról,
30
a szakalkalmazotti értekezlet és az alkalmazotti közösség véleményét részértekezleten
is kialakíthatja,
a tagintézmény igazgatói pályázathoz készített vezetési program elfogadásáról a
tagintézmény szakalkalmazotti értekezlete dönt,
jogszabályban meghatározott más ügyekben.
A szakalkalmazotti értekezlet keretében véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az
Intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Kikérheti a szakalkalmazotti
értekezlet véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben.
A pedagógiai szakszolgálati intézményben a szakalkalmazotti értekezlet és az alkalmazotti
közösség véleményét részértekezleten is kialakíthatja. A szakalkalmazotti értekezlet
határozatképes, ha a szavazatok száma 50% + 1 fő, a második összehívásnál már független a
létszámtól.
A testület döntéseit szakalkalmazotti értekezleten – ha jogszabály másként nem rendelkezik
– nyílt szavazással hozza – a szavazatok egyenlősége esetén a főigazgató szavazata dönt. Titkos
szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi
ügyben az érintett kéri.
A szakalkalmazotti értekezleten jelenléti ívet kell vezetni. Az értekezlet tagja valamennyi
pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó.
2.2.12. Alkalmazotti közösség
A szakalkalmazotti értekezlet tagjaiból és a nem pedagógus munkakörökben
közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony keretében foglalkoztatottakból állók
közössége. Az alkalmazotti közösség véleményt formál az alábbi kérdésekkel kapcsolatban:
az Intézmény megszüntetése,
átszervezése,
feladatának megváltoztatása,
nevének megállapítása,
vezetőjének megbízása és megbízásának visszavonása
31
2.2.13. Közalkalmazotti tanács
Az intézményben dolgozó közalkalmazottak által, a közalkalmazottak jogállásáról szóló
1992. XXXIII. törvényben meghatározott választás keretében választott testület. A
munkáltatóval való kapcsolattartás módját a Közalkalmazotti Szabályzat határozza meg.
A munkáltatónak biztosítania kell a Közalkalmazotti Tanács (a továbbiakban: KT)
működését. Az Intézményben egy Közalkalmazotti Tanács működik.
A munkáltatóval közösen megalkotott közalkalmazotti szabályzat a KT és a munkáltató
kapcsolatrendszerét szabályozza, nem tartalmazhat kollektív szerződésre tartozó kérdéseket.
A KT feladata az Intézményben meghozott döntésekben való részvétel, az ott dolgozó
közalkalmazottak képviselete. A közalkalmazotti tanács mandátuma három évre szól. Tagjai
száma az adott szervnél foglalkoztatott közalkalmazottak létszámától függ. A tanács tagjának
az választható, aki az Intézményben legalább hat hónapja foglalkoztatott.
A közalkalmazotti tanács elnöke meghívás alapján, tanácskozási joggal részt vehet az
igazgatótanács ülésein.
2.2.14. Intézményi önértékelési csoport
A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről egységes, fenntartótól független külső
értékelési rendszer (pedagógiai-szakmai ellenőrzés – tanfelügyelet) működtetését írja elő. A
külső értékelési rendszer egységes, nyilvános szempontsor, elvárás-és eszközrendszer szerint
működik, amelynek alapja az intézményi önértékelés. Az intézményi önértékelés koordinálását
önértékelési csoport végzi, melynek tagjai a főigazgató, főigazgató-helyettesek, az igazgatók,
valamint az igazgatók által kijelölt 1-3 fős tagintézményi mikrocsoportok. Az önértékelési
csoportban az egyes önértékelési szinteknek megfelelő munkacsoport működnek. Az
önértékelési csoport feladatai:
az intézményi önértékelés előkészítése, megtervezése,
pedagógusok és partnerek tájékoztatása,
önértékelési program és önértékelési terv elkészítése,
az önértékelés különböző szintjeihez (pedagógus, vezető, intézményi) kapcsolódó
adatgyűjtési formák (óralátogatás, dokumentumelemzés, interjúk felvétele, kérdőíves
felmérés) előkészítése, lebonyolítása,
az önértékelési folyamat nyomon követése, minőségbiztosítása.
32
Az intézményi önértékelési csoport vezetőjét a csoport véleményének kikérésével a
főigazgató bízza meg.
A csoportvezető
koordinálja az önértékelési csoport munkáját,
a főigazgatóval és a csoport tagjaival együttműködve összeállítja az ötéves önértékelési
programot, és a program alapján az éves önértékelési terveket
felelős az éves önértékelési tervben foglaltak megszervezéséért és megvalósításáért,
felelős az önértékelés alapját képező saját egyedi intézményi elvárásrendszer
megalkotásáért,
az intézményi elvárásokat rögzíti az Oktatási Hivatal által működtetetett informatikai
támogató rendszerben,
figyelemmel kíséri az önértékelési program és az éves önértékelési terv rögzítését az
informatikai támogató rendszerben.
2.3. A kiadmányozás és a képviselet szabályai
A pedagógiai szakszolgálati intézmény képviseleti jogának gyakorlására a főigazgató
jogosult. A tagintézmény képviseleti jogának gyakorlására az igazgató abban az esetben
jogosult, amennyiben a főigazgató a képviseleti jogot az érintett vezetőkre írásban átruházza.
A képviselet szabályai, feladatai:
az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait,
előkészíti, továbbítja a tankerületi központ felé,
a tankerületi központ igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően az intézményben
helyettesítés céljából határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló
munkáltatói intézkedést előkészíti, továbbítja a tankerületi központ felé,
az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket hoz, tájékoztatókat,
megkereséseket, egyéb leveleket előkészíti, továbbítja a tankerületi központ felé,
a rendszeres statisztikai jelentéseket, az érdemi döntést nem igénylő továbbítandó
iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat végez.
Az igazgató kiadmányozási joga a tagintézmény szakmai feladatainak ellátásához kapcsolódó
azon döntésekre terjed ki, amelyet a főigazgató a maga számára nem tartott fenn:
33
távollét engedélyezése
szabadság engedélyezése
munkaidő-nyilvántartás leigazolása
óraadók teljesítésigazolása
kiküldetéssel kapcsolatos teljesítésigazolások
a tagintézmény és partnerei közötti levelezés
közösségi szolgálattal kapcsolatos együttműködés
2.4. Helyettesítési rend
A főigazgatót távollétében, illetve akadályoztatása esetén az azonnali döntést igénylő
valamennyi ügyben az általános főigazgató-helyettes, az általános főigazgató-helyettest
a koordinációs főigazgató-helyettes, a koordinációs főigazgató helyettest a szakmai
főigazgató-helyettes helyettesíti.
A tagintézmény-igazgatót távollétében, illetve akadályoztatása esetén az azonnali
döntést igénylő valamennyi ügyben a tagintézményi igazgató-helyettes helyettesíti.
Azokban a tagintézményekben, ahol nincs tagintézmény igazgató-helyettes, a
helyettesítést a tagintézmény igazgató által írásban megbízott pedagógus végzi.
Legalább három hétig tartó távollét esetén a helyettesítés kiterjed a helyettesített teljes
jogkörére.
A fentiektől eltérő helyettesítési megbízás is adható, azonban a helyettesítési megbízást
írásba kell foglalni, s benne meg kell határozni a helyettesítés időtartamát és tartalmát.
34
3. A működés rendje
Az Intézmény egész évben folyamatosan működik, a munkatervben rögzített ütemezéssel. A
nyár folyamán a szabadságolási tervet is figyelembe véve a szakszolgálati ellátást oly módon
kell megtervezni, hogy az intézmény minden szakszolgálati feladat esetében elérhető legyen.
Az Intézmény az éves munkatervét feladatainak ellátásához évente, a tanév rendjéhez igazodva
készíti el.
Az Intézménynek az éves munkaterven keresztül biztosítania kell, hogy:
a február utolsó napjáig kezdeményezett eljárásokban április utolsó munkanapjáig
- elvégezzék az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapításához szükséges
vizsgálatokat;
- elkészüljenek az iskolai felvételekhez szükséges szakértői vélemények;
határidőre készüljenek el azok a szakértői vélemények, amelyek tekintetében
közigazgatási hatósági eljárás indult;
a szakszolgálati beavatkozások (foglalkozások, tanácsadás, konzultáció) az igények és
a szakszolgálati feltételek maximális összehangolásával kerüljenek megtervezésre
tagintézményi bontásban;
A tanév szakmai célkitűzését, az intézményi feladatok körvonalazását;
6 foglalkozás nélküli munkanap tervezését.
3.1. A nyitvatartás (szakmai feladatok megszervezésének) rendje
Az Intézmény tanév közben: hétfőtől – péntekig 8.00 – 19.00 óra között időszakban
szervezi meg a kliensek igényei szerint a közvetlen foglalkozások, beavatkozások
feladatait.
Az alkalmazottak kötött munkaideje az egyenlő terhelés elvének érvényesülésével
legfeljebb napi nyolc órában, de minimum napi 4 órában szerveződhet.
A külső helyszínen szervezett szakmai ellátás esetén a fogadó intézmény erre vonatkozó
szabályozása az elsődleges.
Nyitvatartás rendje iskolai szünetek ideje alatt: az Intézmény folyamatosan tart nyitva.
Az iskolai szorgalmi időn kívül a Tagintézmény előzetes felmérés alapján nyújt
terápiás ellátást. Vizsgálatot, tanácsadást a jogszabályi előírásoknak megfelelő
ütemezésben biztosít.
35
A tagintézmények nyitvatartási ideje alatt az igazgatónak vagy a helyettesítési rendnek
megfelelő vezetőnek az intézményben kell tartózkodnia, illetőleg elérhetőnek kell
lennie.
3.3. A kapcsolattartás formái
3.3.1. Az intézmény belső kapcsolatainak rendszere
Az Intézmény vezetése és az alkalmazotti közösség különböző csoportjainak, szervezeti
egységeinek kapcsolattartása a főigazgató, a főigazgató-helyettesek, a tagintézmény igazgatók
és a tagintézmény igazgató-helyettesek segítségével, valamint a választott képviselők útján
valósul meg.
A kapcsolattartás formái:
az igazgatótanács ülései,
tagintézmény-vezetői tanács ülései,
szakmai előadások, továbbképzések, tanfolyamok, konferenciák, műhelymunka,
módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása,
intézményi rendezvények látogatása,
értekezletek,
megbeszélések,
körlevelek.
3.3.2. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere
4.3.2.1. Partnerintézményekkel való kapcsolattartás
Az Intézmény feladatainak megfelelően tart kapcsolatot más fórumokkal. A kapcsolattartást
meghatározza az Intézmény alaptevékenysége, alap illetve sajátos feladatai, és működési
körzete, az e dokumentumban meghatározott működés rendje, az éves munkatervben
meghatározott feladatok. A szabályozóknak megfelelően a külső kapcsolatokkal összefüggő
feladatok végzésében minden alkalmazott részt vesz. A kapcsolattartás történhet személyesen,
telefonon, levél formájában, valamint elektronikus úton. Kapcsolódhat konkrét ügyhöz, lehet
tanácsadás, konzultáció, vagy tájékozódó jellegű.
36
Az Intézmény munkakapcsolatot tart:
a tankerületi központtal
a Klebersberg Központtal
nevelési-oktatási intézményekkel,
gyógypedagógiai intézményekkel
gyermekjóléti szolgálatokkal és egyéb gyermekvédelmi intézményekkel,
az egészségügyben dolgozókkal (védőnők, körzeti orvosok, gyermekideggyógyászok,
pszichiáterek, stb.),
az irányító hatósággal, Pedagógiai Oktatási Központtal, Oktatási Hivatallal,
Kormányhivatallal.
a megyei, országos, tankerületi, pedagógiai szakszolgálati intézményekkel,
önkormányzatokkal,
illetékes hatóságokkal,
a civil szféra képviselőivel
főiskolákkal, egyetemekkel,
Nemzeti Tehetségpontokkal,
civil és szakmai szervezetekkel,
szükség esetén egyéb – itt fel nem sorolt – intézményekkel.
A felsorolt intézményekkel, szervekkel, a társadalmi és civil szervezetekkel való
kapcsolattartást a főigazgató megosztja helyetteseivel az egyes szakmai területeket illetően, a
székhelyintézmény igazgatóval, tagintézmény igazgatókkal és helyetteseikkel az illetékességi
területükhöz tartozó intézményegység tekintetében.
3.3.2.2. Szülőkkel való kapcsolattartás:
A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat, melynek tevékenysége főképp a szülőkre és
gyermekekre irányul, feladatait szolgáltatási jellegű tevékenységével összhangban látja el,
feladatainak megfelelően tart kapcsolatot a szülőkkel.
A kapcsolattartás kapcsolódhat minden szakszolgálati tevékenységhez, lehet tájékozódó
jellegű, illetve nyomon követő
37
A kapcsolattartás történhet:
személyesen,
szervezett, csoportos keretek között,
telefonon,
levél formájában, valamint
elektronikus úton.
A Szakszolgálati ellátásban részesülő gyermek, tanuló szüleivel az érintett pedagógus,
pszichológus tartja a kapcsolatot. Igény esetén a főigazgató, illetve a tagintézmény igazgató
minden szülőt fogad minden szakszolgálati feladatellátást érintő ügyben.
Panaszkezelésre módot kell adni, mind írásban, mind szóban.
3.4. A belső ellenőrzés rendje
Az ellenőrzés területeit, meghatározott tartalmát, módszerét és ütemezését az évente
készített ellenőrzési tervek tartalmazzák. Az ellenőrzési tervek elkészítéséért az Intézmény
vonatkozásában a főigazgató, a tagintézmény vonatkozásában az igazgató a felelős. Az
ellenőrzési tervet az ellenőrzés megkezdése előtt nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési
tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az Intézmény vonatkozásában a
főigazgató, a tagintézmény vonatkozásában az igazgató dönt. Az ellenőrzés mindig az
ellenőrzött fél tudtával történik.
Belső ellenőrzésre jogosultak:
főigazgató,
főigazgató-helyettesek,
tagintézmény igazgatók,
tagintézmény igazgató-helyettesek,
munkaközösség-vezetők.
Az ellenőrzés módszerei:
óralátogatás,
megfigyelés,
38
beszélgetés,
feltételek vizsgálata,
írásos dokumentumok vizsgálata,
szóbeli vagy írásbeli beszámoló kérése
Az ellenőrzésekről írásos feljegyzés készül. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal
egyénileg, illetve szükség szerint az illetékes szakmai munkaközösséggel kell megbeszélni. Az
általánosítható tapasztalatokat szakalkalmazotti értekezleteken összegezni és értékelni kell.
A vezetői belső ellenőrzés célja:
a tervezett feladatok kellő időben, és megfelelő minőségben történő megvalósulása,
megfelelő mennyiségű és minőségű információk gyűjtése, elemzése,
a tényleges állapot összehasonlítása a kitűzött céllal,
a megvalósulás értékelése, ténymegállapítás és értékelés,
hatékony munkavégzés elősegítése,
visszajelzés a szakmai munka színvonaláról,
a vezető tervező munkájának segítése,
az emberi erőforrás fejlesztése, munkaköri leírás teljesítésének áttekintése,
az egyéni erőfeszítés ösztönzése, jutalmazása.
A főigazgató és a tagintézmény igazgató munkáját a szakalkalmazotti értekezlet a vezetői
megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves
felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés a főigazgató,
tagintézmény igazgató munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés
eredményét is figyelembe veszi.
3.5. Nyilvánosság
Az Intézmény dokumentumai közül a szakmai alapdokumentum, a szervezeti és működési
szabályzat és mellékletei, valamint az Intézmény további szabályzatai nyilvánosak. A jelzett
dokumentumok megtekinthetőek az Intézmény székhelyén és tagintézményeinél. E
dokumentumokat az intézmény honlapján is nyilvánosságra kell hozni.
A szakszolgálatot érintő ügyekben a médiában történő nyilatkozattétel a főigazgató
engedélyével lehetséges.
39
4. Az intézmény biztonságos működését biztosító szabályok
4.1. Védő, óvó előírások
4.1.1. A rendszeres egészségügyi ellátás rendje
Az intézmény dolgozóinak egészségügyi ellátásáról – jogszabályi előírásoknak megfelelően
– üzemorvos gondoskodik. Valamennyi dolgozó köteles évente üzemorvosi szűrővizsgálaton
megjelenni és munkára való alkalmassága, egészsége érdekében az üzemorvossal
együttműködni.
A fertőzésnek kitett, a bölcsődében, óvodában, fogyatékosokok otthonában dolgozó
pedagógusok minden évben védőöltözetet igényelhetnek.
Az egészségügyi adatokkal kapcsolatos titoktartás minden dolgozóra nézve kötelező.
Fertőző betegség, vagy járvány esetén az üzemorvos intézkedése szerint a főigazgató köteles
teljes vagy részleges óvintézkedéseket (pl. fertőtlenítés, stb.) elrendelni.
4.1.2. Munkavédelem – tűzvédelem
Minden tanév megkezdésekor (a tanév eleji alkalmazotti értekezlethez kapcsolódva) munka-
és tűzvédelmi oktatásban részesül minden dolgozó. Ennek teljesítéséről az oktatás felelőse
írásos dokumentumot készít.
A munkavédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos részletes szabályokat a Munkavédelmi
és a Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza. Végrehajtásukat az intézmény munka- és tűzvédelmi
felelőse ellenőrzi.
4.1.3. A rendkívüli esemény esetén szükséges teendők
Az Intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem
látható eseményt, amely a szakszolgálati tevékenységek szokásos menetét akadályozza, illetve
az ellátásban részt vevő gyermekek és dolgozók biztonságát és egészségét, valamint az
intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:
a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.)
a tűz
a robbantással történő fenyegetés.
Amennyiben az intézmény bármely dolgozójának az Intézmény helyiségeit vagy a benne
tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására,
40
köteles azt azonnal közölni az Intézmény főigazgatójával, illetve valamely intézkedésre
jogosult felelős vezetővel.
Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:
főigazgató,
főigazgató-helyettes,
tagintézmény igazgató,
tagintézmény igazgatóhelyettes,
vagy az igazgató által írásban megbízott személy
A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell
az intézmény fenntartóját
tűz esetén a tűzoltóságot
robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget
személyi sérülés esetén a mentőket
egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve
katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az Intézmény főigazgatója, intézkedésre jogosult
felelős vezetője szükségesnek tartja.
A rendkívüli esemény észlelése után az főigazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős
vezető utasítására a helyiségekben tartózkodó személyeket szóban, közvetlenül értesíteni
(riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett helyiségek
kiürítéséhez.
Az főigazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett
helyiségek kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az
alábbi feladatokról:
a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról
a közművezetékek (elektromos áram) elzárásáról
a vízszerzési helyek szabaddá tételéről
az elsősegélynyújtás megszervezéséről
a rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek,
stb.) fogadásáról.
41
A rendkívüli esemény miatt elmaradt szakvizsgálatot más időpontban kell elvégezni.
A munka- és tűzvédelmi feladatok irányítása esetében jogkörét a főigazgató megosztja az
egyes tagintézmény igazgatókkal.
4.1.4. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelése
A dolgozók alapvető feladatai közé tartozik, hogy a gyermekek részére az egészségük, testi
épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadják, valamint, ha észlelik, hogy a gyermek
balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegyék.
Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartani az intézményi munkavédelmi szabályzat,
valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv intézkedéseit.
A pedagógusok a foglalkozásaik ideje alatt kötelesek a rájuk bízott gyermekek
tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-
megelőzési szabályokat a gyermekekkel betartatni.
Az intézmény minden dolgozója felelős azért, hogy az intézményben biztonságos és
egészséges környezetben történjék a gyermekekkel való foglalkozás.
Az intézmény területén a gyermeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén
haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:
a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesítenie
ha szükséges, orvost kell hívnia
a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie
a gyermeket ért balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az Intézmény
főigazgatójának, intézkedésre jogosult felelős vezetőjének.
E feladatok ellátásában a gyermekbaleset helyszínén jelenlévő többi intézményi dolgozó is
köteles részt venni.
A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt
teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor
feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.
Az Intézményben történt mindenféle balesetet, sérülést az Intézmény Főigazgatójának,
intézkedésre jogosult felelős vezetőjének ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a
balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat
eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése
érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.
42
A gyermekbalesetekkel kapcsolatos pedagógiai szakszolgálati feladatok a magasabb
jogszabályok előírásai alapján:
Tanuló, illetve gyermekbalesetnek az számít: a gyermeket/tanulót a szakszolgálati ellátás
során a pedagógus felügyelete alatt éri baleset. A gyermekbalesetet az előírt nyomtatványon
nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket
haladéktalanul ki kell vizsgálni, és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell
felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át
kell adni a gyermeknek (kiskorú esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát a Pedagógiai
Szakszolgálat őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell a fenntartónak. A súlyos
baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező
személyt kell bevonni.
A főigazgató hatásköréből leadja a szakszolgálati munka egészséges és biztonságos
feltételeinek megteremtéséért, a tanuló és gyermekbalesetek megelőzéséért való felelősségét és
hatáskörét tagintézményenként a tagintézmény igazgatónak, valamint a székhelyintézményben
a székhelyintézmény igazgatónak.
4.1.5. Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és
végrehajtási rendje
Az Intézmény helyiségeibe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az
Intézmény főigazgatójának, intézkedésre jogosult felelős vezetőjének, vagy az általa kijelölt
dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:
a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről
a veszélyeztetett helyiségek jellemzőiről, helyszínrajzáról,
a helyiségekben található veszélyes anyagokról (mérgekről)
a közmű (víz, gáz, elektromos, stb.) vezetékek helyéről
a helyiségekben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról
a helyiségek kiürítéséről.
A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a
rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a
további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító
szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozójának, és az ellátásban részt vevő
gyermekeknek valamint kísérőjüknek be kell tartani!
43
5. Külön rendelkezések
5.1. Az Intézmény székhelyének és a tagintézményeinek szervezetére és működésére
vonatkozó külön szabályok
Az Intézmény szervezeti és működési szabályzatában tagintézményi szinten kell
megjeleníteni:
a működés rendjét, ezen belül a tagintézmény vezetői tanácsok működésének rendjét,
az érintett nevelési-oktatási, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális intézményekkel,
valamint a gyámhatósággal való kapcsolattartás formáját és rendjét,
a szülőkkel való kapcsolattartás formáját és rendjét,
a vezetők közötti feladatmegosztást, annak megjelölésével, hogy a pedagógiai
szakszolgálati intézmény, tagintézmény, mely szakmai feladatának, tevékenységének
szakmai irányításáért felelős,
a pedagógus munkakörben foglalkoztatottaknak, és a pedagógiai munkát segítőknek –a
pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II.26) EMMI
rendelet 6. mellékletben meghatározott képesítési előírásoknak megfelelően – a
pedagógiai szakszolgálati intézmény egyes feladatainak ellátásban történő
részvételének rendjét,
a belső ellenőrzés rendjét,
az intézmény bélyegzőhasználatának szabályozását
a tagintézmény feladatellátás helyei
5.2. Az Intézmény székhelyének és a tagintézményeinek házirendjében szerepeltetendő
külön szabályok
védő-óvó intézkedések,
az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok,
az intézménybe való belépés és benntartózkodás rendje,
bejutás és a kulcshasználatok rendje,
kártérítési kötelezettség,
a nyitvatartás rendjét,
mindazt, amelynek szabályozását jogszabály előírja.
44
6. Mellékletek
45
1. számú melléklet: Adatkezelési szabályzat
1. ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT
1.1. Általános rendelkezések
1.1.2. Az adatkezelési szabályzat jogszabályi alapja és célja
Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat
határozza meg. Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült, hogy
meghatározza az adatok kezelésének szabályait, megismerésre irányuló igény esetén a
követendő eljárás menetét, az ügyintézésben résztvevő személyeket, felelősöket, továbbá az
adatot megismerni kívánó személy, továbbá az intézmény eljárási jogait és kötelezettségeit:
2011. évi CXII. törvény az Információs önrendelkezési jogról és az információ
szabadságról (továbbiakban: Iöjtv.)
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet
A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: NKT)
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, valamint a 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet
Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai a vonatkozó fenti törvények és rendeletek
biztosításával az alábbiak:
- az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése,
- azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel
jogviszonyban állókkal, amelyeket az intézményt igénybe vevő
gyermekeiről/tanulóiról, valamint az intézmény közalkalmazottairól az intézmény
nyilvántart,
- az adattovábbításra meghatalmazott alkalmazottak körének rögzítése,
- az adatok továbbítási szabályainak rögzítése,
- a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása,
- az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének
közlése.
46
Összefoglalva tehát, szabályzatunk célja az adatkezelésben érintett személyek egyértelmű és
részletes tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az
adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult
személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat.
1.1.3. Az adatkezelési szabályzat személyi hatálya
Az adatkezelési szabályzat betartása a főigazgatóra/tagintézmény igazgatóra, valamennyi
adatkezeléssel foglalkozó közalkalmazottjára nézve is kötelező érvényű.
1.1.4. Az adatkezelés elvei
A 2011. évi CXII. törvény alapján [Iöjtv 5§ és 6§] Személyes adat akkor kezelhető, ha
a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi
önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező
adatkezelés).
(2) Különleges adat a 6. §-ban meghatározott esetekben, valamint akkor kezelhető, ha
a) az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul,
b) a 3. § 3. pont a) alpontjában foglalt adatok esetében az törvényben kihirdetett nemzetközi
szerződés végrehajtásához szükséges, vagy azt az Alaptörvényben biztosított alapvető jog
érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése
érdekében vagy honvédelmi érdekből törvény elrendeli, vagy
c) a 3. § 3. pont b) alpontjában foglalt adatok esetében törvény közérdeken alapuló célból
elrendeli.
(3) Kötelező adatkezelés esetén a kezelendő adatok fajtáit, az adatkezelés célját és feltételeit,
az adatok megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét
az adatkezelést elrendelő törvény, illetve önkormányzati rendelet határozza meg.
6. § (1) Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése
lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése
a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy
47
b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és
ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban
áll.
(2) Ha az érintett cselekvőképtelensége folytán vagy más elháríthatatlan okból nem képes
hozzájárulását megadni, akkor a saját vagy más személy létfontosságú érdekeinek
védelméhez, valamint a személyek életét, testi épségét vagy javait fenyegető közvetlen
veszély elhárításához vagy megelőzéséhez szükséges mértékben a hozzájárulás akadályainak
fennállása alatt az érintett személyes adatai kezelhetőek.
(3) A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyilatkozatának
érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem
szükséges.
(5) Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a
felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában
a) a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy
b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek
érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll
további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását
követően is kezelheti.
(6) Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az
eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult
más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását
vélelmezni kell.
(7) Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során általa
közölt vagy nyilvánosságra hozatalra általa átadott személyes adatok tekintetében.
(8) Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg.
A különleges adatok meghatározását lásd az értelmező záró fejezetben. A Fővárosi Pedagógiai
Szakszolgálat székhelyintézménye/tagintézményei kezelhetik a gyermek/tanuló sajátos
nevelési igényével, valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségével kapcsolatos
különleges adatokat, ehhez külön hozzájárulás nem szükséges a szülőtől, de a többi különleges
adat kategóriába tartozó adatkezeléshez írásos hozzájárulás szükséges.
48
A hozzájárulás csak akkor érvényes, ha az megfelelő tájékoztatáson alapul. Az érintettel az adat
felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező
adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is.
Az érintettet – egyértelműen és részletesen – tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos
minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az
adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik
ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel
kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.
Az adatkezelés feltétele az adatkezelés célhoz kötöttsége elvének való megfelelés (Iöjtv. 4. §
(1): személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése
érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés
céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.
Kötelező adatkezelés: a köznevelési intézményeknek számon kell tartania és meghatározott
esetben kötelezően továbbítania törvény és önkormányzat által előírt adatokat. Jogosult a
pedagógiai szakszolgálat összegyűjteni, tárolni és meghatározott esetben továbbítani az erre
jogosult szervnek az ellátásban részt vevő gyermekek/tanulók és szüleiknek az adatait.
Nem tekinthető személyes adatnak az olyan adat, amelyből nem lehet visszakövetkeztetni az
adat mögött álló személyre. Statisztikai célból vagy kutató munka során feldolgozhatóak az
adatok, feltéve, hogy megfosztják őket a visszakereshetőségtől.
1.2. Az intézményben nyilvántartott adatok köre
Az intézmény köteles az érvényes jogszabályoknak megfelelően a KIR rendszert vezetni.
A nyilvántartott adatok körét a NKT „A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt
személyes és különleges adatok” 26. fejezete rögzíti. Ezek az adatok kötelezően
nyilvántartandóak az alábbiak szerint.
1.2.1. Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai
A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a
juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári
49
jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e
törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben,
célhoz kötötten kezelhetik.
A 63. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a
pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR – jogszabályban
meghatározott – működtetője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére
továbbítható.
A Nkt. 44. § (7) bek. alapján nyilvántartott alkalmazotti adatok:
a) nevét, anyja nevét, nemét, állampolgárságát,
b) születési helyét és idejét,
c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát,
d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét,
a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a
pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét,
e) munkaköre megnevezését,
f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját,
g) munkavégzésének helyét,
h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét,
i) vezetői beosztását,
j) besorolását,
k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát,
l) munkaidejének mértékét,
m) tartós távollétének időtartamát,
n) lakcímét,
o) elektronikus levelezési címét,
p) előmenetelével, pedagógiai-szakmai ellenőrzésével, pedagógus-továbbképzési
kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos adatok közül
pa) a szakmai gyakorlat idejét,
pb) esetleges akadémiai tagságát,
pc) munkaidő-kedvezményének tényét,
pd) minősítő vizsgájának kinevezési okmányban, munkaszerződésben rögzített határidejét,
pe) minősítő vizsgájának, minősítő eljárásra történő jelentkezésének időpontját, a minősítő
vizsga és a minősítési eljárás időpontját és eredményét,
pf) az alkalmazottat érintő pedagógiai-szakmai ellenőrzés időpontját, megállapításait.
50
A törvény által kötelezően kezelendő adatokon kívül az intézmény az illetmények átutalása
céljából kezeli a közalkalmazottak bankszámlájának számát.
1.2.2. A gyermekek nyilvántartott és kezelt adatai
A NKT alapján nyilvántartott adatok a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat
székhelyintézményénél/tagintézményeinél:
a) a gyermek/tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és
tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a
tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma
b) szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma
c) a többi adat a jogszabályokban meghatározottak és a szakmai alapfeladatoknak
megfelelően.
A köznevelési intézmények, így a pedagógiai szakszolgálat sem tehet eleget olyan
adatszolgáltatási kérelemnek, amelyből nem tűnik ki, milyen törvényi felhatalmazás alapján,
milyen célra kérik az adatokat.
1.3. Az adatok továbbításának rendje
Az adatkezelő az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett
tájékoztatása céljából adattovábbítási nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az általa kezelt
személyes adatok továbbításának időpontját, az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, a
továbbított személyes adatok körének meghatározását, valamint az adatkezelést előíró
jogszabályban meghatározott egyéb adatokat. [Iöjtv. 15. § (2)].
A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat székhelyintézményénél és tagintézményeinél az
adattovábbítási nyilvántartás megegyezik az intézményi iratkezelési szabályzatban foglalt
ügymenettel. A szakértői vélemények, esetében is meg kell jelölni az adattovábbításra
vonatkozó jogalapot és a címzettet.
51
1.3.1. A pedagógusok adatainak továbbítása
A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a
juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári
jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e
törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben,
célhoz kötötten kezelhetik.
Az NKT 63. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a
pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR – jogszabályban
meghatározott – működtetője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére
továbbítható.
Az intézmény pedagógusainak a 1.2.1. fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók
indokolt esetben a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek,
helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések
ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.
1.3.2. A gyermekek adatainak továbbítása
Az intézmény csak azokat a gyermekre vonatkozó adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály
rendel el. Az elrendelést a NKT „A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt
személyes és különleges adatok” 41.§ (7) és (8) bekezdése, valamint a 42.§ (1-3) bekezdése
rögzíti. Ennek legfontosabb és intézményünkben leggyakrabban előforduló esetei:
A gyermekek/tanulók adatai továbbíthatók-minden esetben a szülő és gondviselő tudtával
és beleegyezésével:
a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv,
nemzetbiztonsági szolgálat részére:
- a neve,
- születési helye és ideje,
- lakóhelye, tartózkodási helye,
- szülője neve, törvényes képviselője neve,
- szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma,
52
- jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése,
- magántanulói jogállása,
- mulasztásainak száma,
- a tartózkodásának megállapítása,
- a szakszolgálatnál megvalósuló vizsgálatról/foglalkozásról való esetleges távolmaradás körülményeiről
- és a tanuló szülőjével, törvényes képviselőjével való kapcsolatfelvétel céljából,
- a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben
b) érintett óvodához, iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel
kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez:
- óvodai, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai
c) egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek:
- neve,
- születési helye és ideje,
- lakóhelye, tartózkodási helye,
- társadalombiztosítási azonosító jele,
- szülője, törvényes képviselője neve,
- szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma,
- az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció,
- a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának
megállapítása céljából
d) családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és
ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek:
- neve,
- születési helye és ideje,
- lakóhelye, tartózkodási helye,
- szülője, törvényes képviselője neve,
- szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma,
- a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,
- a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a
veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából
53
e) A gyermek, a tanuló sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási
nehézségére, magatartási nehézségére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat
intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között,
f) az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a
pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának,
A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási
intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul
értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt
– súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az
érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem
szükséges. [Iöjtv. 42.§ (3).]
1.4. Titoktartási kötelezettség
A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki
közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik
személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával
kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval,
szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási
jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem
terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő
megbeszélésre. [Iöjtv. 42.§ (1).]
A titoktartási kötelezettség a pedagógiai munka során nem kell, hogy érvényesüljön olyan
esetben, amikor a gyermek, illetve tanuló személyiségének értékelése, fejlődésének elősegítése
érdekében szükség van a felügyelet ellátásában közreműködők együttműködésére.
A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető,
kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi
fejlődését. [Iöjtv. 42.§ (2).]
54
A titoktartási kötelezettség alapján az információ birtokosa, a titoktartásra köteles személy a
tudomására jutott tényeket, adatokat, információkat köteles megőrizni. Adott esetben az átadást
köteles megtagadni.
Ez a kötelezettség kiterjed a bíróságok vagy más hatóságok előtt folyó eljárásra is. A
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései
szerint tanúként nem hallgatható meg a védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott
felmentést a titoktartás alól az arra jogosított szervtől vagy személytől (Nkt. 53.§ (3) bek. b)
pontja alapján)
A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a gyermekeknek, tanulóknak azokra az adataikra,
amelyeket a pedagógiai szakszolgálat a köznevelésről szóló törvény alapján kezelhet.
1.5. Az adatkezeléssel foglalkozó alkalmazottak körének meghatalmazása
Az Intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat aktuális állapotáért a
főigazgató az egyszemélyi felelős. Jogkörének gyakorlására helyettesét, tagintézmény
igazgatóit, tagintézmény igazgatóhelyetteseit, megbízott munkatársait hatalmazza meg.
A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az Intézmény
főigazgatója személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el.
1.6. Az adatkezelés technikai lebonyolítása
1.6.1. Az adatkezelés általános módszerei
A tagintézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet:
nyomtatott irat
elektronikus adat
Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is
vezethetők.
55
1.6.2. Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése
1.6.2.1.Személyi iratok
Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával
keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt,
megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével
összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A közalkalmazotti álláshelyekre kiírt
pályázatokra (álláshirdetésekre) beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat
személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni.
A személyi iratok köre az alábbi:
a közalkalmazott személyi anyag iratai
a közalkalmazott tájékoztatásáról szóló irat
a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (például illetmény számfejtéssel,
fizetési letiltással kapcsolatos iratok)
a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok
a pedagógus értékelés rendszerrel összefüggő iratok, dokumentumok.
1.6.2.2. A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető,
amelynek alapja:
a közokirat vagy a közalkalmazotti írásbeli nyilatkozata,
a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése,
bíróság vagy más hatóság döntése,
jogszabályi rendelkezés.
1.6.2.3.A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak:
Az iratokba a következő szervek és személyek jogosultak betekinteni: a közalkalmazottak
jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény 83/DE § személyek:
az intézmény főigazgatója és helyettesei / tagintézmény igazgatja és helyettesei
az alkalmazottakkal kapcsolatos adatkezelés végrehajtója,- kivételt képez a személyre szóló
pedagógusértékelés dokumentációja,
feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv,
56
a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,
munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság,
a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,
az illetmény-számfejtés feladattal megbízott munkatársa,
az adóhatóság, a társadalombiztosítási igazgatási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló
szerv és munkavédelmi szerv,
saját kérésére az érintett közalkalmazott.
A személyi anyag tartalma:
- a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai;
- pályázat vagy szakmai önéletrajz;
- az erkölcsi bizonyítvány;
- az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata;
- iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata;
- a kinevezés és annak módosítása;
- a vezetői megbízás és annak visszavonása;
- a címadományozás;
- a besorolás iratai, közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok;
- a teljesítmény értékelés, minősítés;
- a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat;
- a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat;
- a közalkalmazotti igazolás másolata.
A személyi anyagnak „ Betekintési lap”-ot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi
anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, a betekintés időpontját, a
megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A „Betekintési lap”-ot a személyi anyag
részeként kell kezelni.
A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le
kell zárni, és a személyi anyagot irattározni kell. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése
után a közalkalmazott személyi iratait az irattározási tervnek megfelelően a központi irattárban
kell elhelyezni. A személyi anyagot- kivéve, amellyel áthelyezés esetén átadták- a
közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított 50 évig meg kell őrizni.
1.6.2.4. A személyi iratok védelme
A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek:
az intézmény főigazgatója és helyettesei
a tagintézmény igazgató és helyettesei
az adatok kezelését végző alkalmazott
57
A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés,
megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisülés, valamint a
véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb
informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása
érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket
(ellenőrzés, jelszavas védelem) kell tennie (lásd: a később elkészülő Informatikai és Biztonsági
Szabályzatot).
1.6.2.5. A személyi irat kezelése
A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a tagintézmény igazgatója gondoskodik a
közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen
szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 5.2.1 fejezetben (személyi iratok)
felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően
csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt
szekrényben kell őrizni.
A személyi anyag része az 1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklete szerint vezetett
közalkalmazotti alapnyilvántartás. A közalkalmazotti alapnyilvántartás első alkalommal papír
alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel
vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben:
a közalkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítésekor
a közalkalmazott áthelyezésekor
a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor
ha a közalkalmazott adatai lényeges mértékben megváltoztak
A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a
munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.
A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény főigazgatója és a
tagintézmény igazgatója a felelős. Utasításai és az alkalmazottak munkaköri leírása alapján az
iratanyag karbantartását a megbízott alkalmazott végzi.
58
1.6.3. A gyermekek személyi adatainak vezetése
1.6.3.1.A gyermekek/tanulók személyi adatainak védelme
A gyermekek/ tanulók személyi adatainak kezelői az alábbiak lehetnek a Fővárosi Pedagógiai
Szakszolgálatnál:
az intézmény főigazgatója és helyettesei
a tagintézmény igazgatja és helyettesei
az ügyintéző titkárok
szakalkalmazottak
Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás,
nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és
sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik,
a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat
továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után
a hálózatról való törlés) kell tennie.
1.6.4. Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, gyermekek/tanulók és
szülők jogai és érvényesítésük rendje
1.6.4.1.Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintettek adatainak
módosítására
Az adatközlő személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes,
vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő
jogszabályt is. Az érintett tájékoztatni kell az adatkezeléssel kapcsolatos lényeges tényről (pl.
célja, jogalapja, adatkezelésre jogosult személy).
A közalkalmazott, a gyermek törvényes képviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak
kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését, illetve kijavítását, amelyet az
adatkezelő köteles teljesíteni. A közalkalmazott, a gyermek/tanuló törvényes képviselője
jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen célból és milyen
terjedelemben továbbították.
59
A pedagógiai szakszolgálat által kezelt személyes adatok tulajdonosai tájékoztatást kérhetnek
arról, hogy személyes adataikkal milyen adatkezelést végeztek el, kérhetik személyes
adataiknak helyesbítését, valamint minden olyan személyes adatnak a törlését vagy zárolását,
amely nem kötelező adatkezelésen alapul [Iöjtv. 14. §]. A pedagógiai szakszolgálat minden
általa kezelt személyes adattal összefüggésben köteles tájékoztatást adni annak a részére, akire
az adat vonatkozik.
Az adatok tárolásának időtartamára vonatkozó előírásokat lásd az intézmény iratkezelési
szabályzatában.
1.6.4.2.Az érintett személyek tiltakozási joga
Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha
a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő
jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény
rendelte el.
b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-
kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik,
c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi.
Az intézmény főigazgatója/tagintézmény igazgatója – az adatkezelés egyidejű
felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn
belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban
tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést –
beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni és az adatokat zárolni. A
tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni kell mindazokat, akik
részére a tiltakozással érintett személy személyes adatait korábban az adatközlő továbbította,
és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett
a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az
információs önrendelkezési törvény (21.§) szerint bírósághoz fordulhat.
60
1.6.4.3.A bírósági jogérvényesítés lehetősége
Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett
közalkalmazott, valamint a gyermek/tanuló gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz
fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.
1.7. Értelmező rendelkezések
érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy
közvetve – azonosítható természetes személy;
személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító
jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális
azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó
következtetés;
különleges adat:
a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a
vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a
szexuális életre vonatkozó személyes adat,
b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a
bűnügyi személyes adat;
közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat,
amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény
közérdekből elrendeli;
hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő
tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó
személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez;
tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az
adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri;
adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját
meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket
meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajttatja;
adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy
a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása,
megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala,
61
összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az
adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel
készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy
tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;
adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé
tétele;
nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele;
adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem
lehetséges;
adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából;
adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy
meghatározott időre történő korlátozása céljából;
adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése;
adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése,
függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az
alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik;
adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelővel kötött szerződése alapján – beleértve a
jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskötést is – adatok feldolgozását végzi;
adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő
közérdekű adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett;
adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely – ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az
adatot – az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi;
adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége;
harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az
adatfeldolgozóval.
62
2. számú melléklet: Az Integrált Nyomonkövető Rendszer (INYR) kezelése
1.1. Általános rendelkezések
Az Integrált Nyomonkövető Rendszer (a továbbiakban: INYR) kezelésének rendjét a
nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 44/A és 44/B §-a szabályozza. A
pedagógiai szakszolgálati tevékenységek során alkalmazott INYR a gyermekek, tanulók
teljes körű pedagógiai szakszolgálati ellátása, fejlődésük figyelemmel kísérése céljából a
gyermekekhez, tanulókhoz kapcsolódóan, a számukra ellátást nyújtó intézmények, nevelési-
oktatási intézmények és a pedagógiai szakszolgálati intézmények feladatellátási adatainak
nyilvántartását, továbbá az ellátást igénybevevők ellátási eseményeinek nyomon követését
szolgáló országos informatikai nyilvántartó rendszer.
A gyermek, tanuló pedagógiai szakszolgálati ellátása során keletkezett adatokat a külön
jogszabályban meghatározott feladatellátási kötelezettséggel rendelkező pedagógiai
szakszolgálati intézménynek a gyermekkel, tanulóval közvetlenül foglalkozó szakembere
köteles az INYR-be rögzíteni. Az ellátott gyermekre, tanulóra vonatkozó személyes adatokat
az INYR-ből kizárólag
- a pedagógiai szakszolgálatnak a gyermeket, tanulót közvetlenül ellátó munkatársa,
-a gyermeket, tanulót közvetlenül ellátó pedagógiai szakszolgálati intézmény
vezetője ismerheti meg.
Az INYR-ben tárolt személyes adatokat az adatkezelő a pedagógiai szakszolgálati intézmény
ellátásának utolsó igénybevételétől számított tizenöt év elteltével törli a nyilvántartásból.
1.2. Nyilvántartott adatok
Az INYR nyilvántartja az alábbi adatokat:
a pedagógiai szakszolgálati ellátásban részesülő személy nevét,
nemét,
születési helyét és idejét,
63
társadalombiztosítási azonosító jelét,
oktatási azonosító számát,
anyja nevét,
lakóhelyét, tartózkodási helyét,
állampolgárságát,
sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét,
diákigazolványának számát,
nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját,
jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot,
nevelésének, oktatásának helyét,
valamint hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetét,
szülője, törvényes képviselője nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát
az ellátott adataihoz kapcsolva az ellátott egészségügyi, továbbá a pedagógiai
szakszolgálaton kívüli köznevelési ellátása során keletkezett azon dokumentumok
kiállításnak időpontját, tartalmát, kibocsátójának nevét, amelyek a pedagógiai
szakszolgálati ellátást megelőzően keletkeztek, az ellátott vagy szülője, törvényes
képviselője rendelkezésére állnak és az ellátáshoz feltétlenül szükségesek.
Az ellátott adataihoz kapcsolva a pedagógiai szakszolgálati ellátására vonatkozóan
a szűrést, vizsgálatot végző intézmény nevét, címét, a szűrés eredményét, a szűrés,
vizsgálat kérelmezőjének nevét, címét, elérhetőségét, a szűrés, vizsgálat
módszerét, eszközét, eredményét, megállapításait, a szűrési, vizsgálati eljárásban
szereplő szakemberek nevét, végzettségét, szakképzettségét, a szűrés, vizsgálat
időpontját, időtartamát, helyét,
az állapotmegismerést végző intézmény nevét, címét, az állapotmegismerés
kérelmezőjének nevét, címét, elérhetőségét, az állapotmegismerés időpontját,
időtartamát, helyét, az állapotmegismerés módszerét, eszközét, az
állapotmegismerés eredményét és megállapításait,
64
az eljárásban közreműködő szakember nevét, végzettségét,
szakképzettségét,
a szűrés, vizsgálat, állapotmegismerés alapján megállapított szükséges segítő
beavatkozás megnevezését, óraszámát, időtartamát, módszerét, eszközét,
helyszínét, a segítő beavatkozást végző intézmény adatait, a részt vevő szakember
nevét, végzettségét, szakképzettségét, a segítő beavatkozás eredményét,
a szűrés, vizsgálat, állapotmegismerés eredményével kapcsolatos szülői
nyilatkozatot, a szülői felülvizsgálati kérelem adatait,
a felülvizsgálat okát, kérelmezőjét, legutóbbi vizsgálat, felülvizsgálat óta eltelt
időt, felülvizsgálatot végző intézmény nevét, címét, a felülvizsgálat módszerét,
eszközét, időpontját, időtartamát, helyszínét, a felülvizsgálatot végző
szakemberek nevét, végzettségét, szakképzettségét, a felülvizsgálat eredményét,
a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló jogszabályban
meghatározott közigazgatási hatósági eljárás adatai közül az eljárás
kezdeményezőjének nevét, címét, elérhetőségét, az eljárás okát, az eljárás
eredményét, a közigazgatási hatósági eljárás ügyszámát tartja nyilván.
1.2. Az INYR kezelésére vonatkozó intézményi rendelkezések
1.2.1. Jogosultságok
Az intézmény főigazgatója az INYR kezelésének valamennyi jogosultság típusával
rendelkezik, a székhelyintézmény és valamennyi tagintézmény vonatkozásában:
Intézményi adminisztrátor
Intézményirányítási szerepkör
Szakterület-irányítási szerepkör
Szakszolgálati szerepkör
E jogosultságokat a főigazgató biztosítja a koordinációs főigazgató-helyettes számára.
A tagintézmény-igazgatók a főigazgatóval azonos jogosultságokkal bírnak a saját
tagintézményükre vonatkozóan. Rendelkeznek a jogosultság-karbantartói szerepkörrel, így
az ő feladatuk, hogy valamennyi pedagógus munkakörben foglalkoztatott kolléga számára
szakszolgálati szerepkört engedélyezzenek az adott szakterület vonatkozásában. Az
65
adminisztratív, valamint irányítási szerepkörök tovább delegálásáról a tagintézmény-
igazgató dönt, azzal a kikötéssel, hogy a jogosultság karbantartói szerepkör nem delegálható
tovább. Új dolgozó esetén a szakszolgálati szerepkört a KIR személyi nyilvántartásban való
megjelenéstől számított 5 munkanapon belül engedélyezni kell. A jogosultságok
kiosztásáról naprakész nyilvántartást kell vezetni, melynek karbantartásáról, frissítéséről a
tagintézmény-igazgató gondoskodik.
66
3. számú melléklet - Iratkezelési szabályzat
1. Általános rész
Az iratkezelés rendje a nevelési-oktatási intézmény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a
magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény rendelkezései, valamint a
közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII.
29.) Korm. rendelet előírásai figyelembevételével az 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet,
valamint a 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet alapján készült.
Az intézményben az iratkezeléssel kapcsolatos feladatokkal megbízott adminisztratív
személyzet (továbbiakban: ügyintéző) végzi. A munka irányítása és ellenőrzése a
főigazgató/tagintézmény igazgató feladata.
Az ügyintéző az intézménybe érkező küldeményekkel kapcsolatban az alábbi feladatokat látja
el:
- a küldemények átvétele,
- az iktatás,
- a szakértői vélemények továbbítása, postai feladása (meghatározott ügyrend alapján)
- postázás, továbbítandó küldemények bérmentesítésére szolgáló ellátmánykezelése
- az esetleges előiratok (előzmények csatolása),
- az iktatott iratok belső továbbítása, és az ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése,
- a határidős iratok kezelése és nyilvántartása,
- a nyilvántartó tasakok/kartonok számozása, kezelése,
- az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése,
- az irattár kezelése, rendezése,
- az irattári jegyzékek készítése,
- közreműködés az irattári anyag selejtezésénél és levéltári átadásánál.
67
2. A küldemények átvétele, iktatása és továbbítása
2.1. Küldemények átvétele, felbontása
- Kézbesítés útján, vagy postai úton érkezett küldemények átvétele a kézbesítő könyvben
aláírással történik, illetve a postai szabályoknak megfelelően történik.
- Ha a küldemény címzéséből megállapítható, hogy nem az Intézményt/tagintézményt
illeti, felbontatlanul kell továbbítani.
- A nem névre érkező küldeményeket az ügyintéző bontja fel.
- Ha a névre szóló levelek címzettjei az átvett küldeményről megállapítják, hogy annak
tartalma nem magánjellegű, kötelesek azt az iktatás céljából még az átvétel napján az
iratkezelőnek átadni.
- Ha a feladó neve és címe csak a borítékról állapítható meg, továbbá ha a küldemény
névtelen levél, végül ha a feladás időpontjához feltehetőleg jogkövetkezmény fűződik
(pl. fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat stb.), a borítékot az irathoz
csatolni szükséges.
2.2. Postázás
Küldemények továbbítása:
A behívások tértivevény hivatalos irathoz postai levélben, az intézményekkel való levelezés
szintén tértivevény hivatalos irathoz postai levéllel, a Polgármesteri Hivatallal közönséges
postai levélben történik.
Illetve a tagintézményekkel, az intézményekkel történő levelezés kézbesítő útján is történhet,
ekkor a küldeményeket hivatalosan át kell vetetni a címzettel.
A boríték címzését a postai előírásoknak megfelelően kell végezni.
2.3. Iktatás, előíratok csatolása, mutatózás
Az intézmény iktatási rendszere évente újra kezdődő sorszámos rendszer, melyet
iktatókönyvben kell rögzíteni. Az iktatás az iratok beérkezése sorrendjében történik. Az
iktatószámot és az irat egyéb lényeges nyilvántartási adatait be kell jegyezni az iktatókönyv
megfelelő rovatába. Az irat jobb felső sarkára rá kell vezetni az iktatószámot.
68
2.3.1. Iktatásra nem kerülő iratfajták:
Nem kell iktatni az olyan iratokat, amelyekről vonatkozó rendelkezések értelmében külön
nyilvántartást kell vezetni (pl. személyzeti nyilvántartások, gazdasági jellegű nyilvántartások,
könyvelési bizonylatok stb.), valamint a jogkövetkezménnyel nem járó tömeges értesítéseket,
meghívókat, prospektusokat, közlönyöket, szaklapokat, folyóiratokat.
2.3.2. Az iktatókönyv, iktatóprogram
Az Intézményben a Tü. 804. r. sz. iktatókönyvet, vagy megfelelő iktatóprogramot kell
használni.
Az iktatás az első iktatószámtól megszakítás nélkül folyamatosan halad. Az irat tárgyát úgy kell
megjelölni, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki és annak alapján a helyes
mutatózás elvégezhető legyen.
Az iktatókönyvben iktatószámot üresen hagyni nem szabad.
A tévedésből bejegyzés nélkül hagyott iktatószámot át kell húzni és meg kell jelölni az áthúzás
okát, az így megsemmisített számra újabb iratot iktatni nem szabad.
A téves bejegyzéseket semmiféle technikai eszközzel megszüntetni vagy más módon eltüntetni
(kiradírozni, kifesteni stb.) nem szabad.
A tévesen bejegyzett adatokat vékony vonallal át kell húzni úgy, hogy az eredeti téves
bejegyzés is olvasható maradjon, és e fölé kell a helyes adatot írni.
Minden évben a naptári év végén az utolsó iktatás alatt keltezéssel és névaláírással le kell zárni.
Az új évben a sorszámozást új lapon újra kell kezdeni. Az iktatóprogram használatát,
jogosultságokat, ügyköreit szabályzatba kell foglalni.
2.3.3. Intézmény megszűnése esetén
Ha az Intézmény jogutódlással szűnik meg, az el nem intézett, folyamatban lévő ügyek iratait,
továbbá az irattárat a jogutód veszi át. Az el nem intézett, folyamatban lévő ügyek a jogutód
iktatókönyvébe be kell vezetni. Az irattár átvételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy
példányát meg kell küldeni az illetékes levéltárnak.
Ha az Intézmény jogutód nélkül szűnik meg, az Intézmény főigazgatója a fenntartó
intézkedésének megfelelően gondoskodik az előző pontban felsorolt feladatok ellátásáról. A
69
jogutód nélkül megszűnő intézmény irattárában elhelyezett iratainak jegyzékét – az iratok
elhelyezésével kapcsolatos intézkedésről szóló tájékoztatást – az Intézmény főigazgatója
megküldi az illetékes levéltárnak.
2.4. Iratkezelés. Irattári feladatok
2.4.1. Határidős iratok kezelése, nyilvántartása
Az ügyiratokra küldött válaszokat (tisztázat) az ügyintéző írja le és a főigazgató vagy főigazgató
helyettes, illetve a tagintézmény igazgató vagy tagintézmény igazgatóhelyettes, vagy más
illetékes munkatárs a szöveg egyeztetése után írja alá. A véleményeket a véleményt készítő
munkatárs és a vezető írja alá. A behívók aláírása kézi aláírással történik.
A válaszlevelek jobb felső sarkán fel kell tüntetni a hivatkozási számot, az ügy tárgyát, valamint
az iktatószámot, az ügyintéző nevét, és a szakszolgálati feladatkört.
2.4.2. Irattári feladatok, irattári terv
Irattári elhelyezés, az irattár kezelése, rendezése a 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet alapján
történik.
A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat székhelyintézményében és tagintézményeiben keletkező
ügyiratok fajtái:
Irattári
Tételszám Ügykör megnevezése Őrzési idő (év)
Vezetési, igazgatási és személyi ügyek
1. Intézménylétesítés, -átszervezés, fejlesztés Nem selejtezhető
2. Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek Nem selejtezhető
3. Személyzeti, bér-, és munkaügy 50
4. Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, 10
5. Fenntartói irányítás 10
6. Szakmai ellenőrzés 10
7. Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek 10
8. Belső szabályzatok 10
70
9. Polgári védelem 10
10. Munkatervek, jelentések, statisztikák 5
11. Panaszügyek 5
12. Jogszabályban meghatározott juttatások és kedvezmények
igénybevételéhez a szükséges igazolásokkal kapcsolatos ügyek 10
Szakszolgálathoz tartozó ügyek
13. Szakértői vélemény, logopédiai vizsgálati vélemény 25
14. Szakértői vélemény elkészíttetésével összefüggő ügyek 10
15. Forgalmi napló, munkanapló 5
16. Egyéni fejlesztési tervek, a gyermek, a tanuló fejlődését rögzítő értékelések 5
17. Nyilvántartási lapok, jegyzőkönyvek 5
18. Szaktanácsadói, egyéb szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások 5
Gazdasági ügyek
19. Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, -épülettervrajzok, helyszínrajzok,
használatba vételi engedélyek Határidő nélküli
20. Társadalombiztosításhoz kapcsolódó ügyek 50
21. Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés 10
22. Éves költségvetés, költségvetési beszámolókhoz kapcsolódó ügyek, könyvelési
bizonylatok 5
Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni.
Egyes iratok külön gyűjtőhelyre kerülnek:
Személyi anyagok,
Információs anyagok,
Gazdálkodási iratok.
Az olyan iratot, amely érdemi intézkedést nem igényel, főigazgató vagy helyettese, illetve a
tagintézmény igazgató vagy helyettese utasítására irattárba kell helyezni. Az elhelyezés idejét
és helyét az iktatókönyv megfelelő rovatába fel kell tüntetni.
71
Az iratot az elküldés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon irattárba kell tenni. Csak
olyan iratot szabad az irattárban elhelyezni, amelynek kiadványai továbbításra kerültek a
címzetthez és határidős kezelést már nem igényelnek.
Az irattárban az iratokat évek, ezeken belül pedig az iktatószámok sorrendjében, jól zárható
szekrényben kell elhelyezni.
Az irattár kezelése, folyamatos rendezése az ügyintéző feladata.
2.4.3. Másolatok kiadása
Az irattárban kezelt iratról másolat kiadását az ügyben kiadványozási joggal felruházott
illetékes ügyintéző és felettesei engedélyezhetik. A másolatot „a másolat hiteles” záradékkal,
keltezéssel és névaláírással az iroda illetékes dolgozója hitelesíti.
2.4.4. Az irattári anyag selejtezése
Az irattári anyagnak azt a részét, amely nem történeti értékű és amelyre az ügyvitelben már
nincs szükség, a vonatkozó jogszabályok szerint ki kell selejtezni. A selejtezés az irattári terv
alapján történik. Ennek megfelelően az irattár anyagát 5 évenként legalább egyszer a selejtezés
szempontjából felül kell vizsgálni és ki kell választani azokat az irattári tételeket, amelyeknek
őrzési ideje az irattári terv szerint lejárt, tehát kiselejtezhetők.
A megőrzési időt az utolsó érdemi intézkedés lezárásának keltétől kell számítani. A
selejtezéssel járó szervezési és ellenőrzési feladatok ellátására selejtezési bizottságot kell
létrehozni.
A selejtezés lebonyolításáért főigazgató/tagintézmény igazgató vagy az általa megbízott
dolgozó felelős. Az iratselejtezés időpontját a selejtezés megkezdése előtt 30 nappal az illetékes
Új Magyar Központi Levéltárnak be kell jelenteni. A Levéltár az iratselejtezést kiküldöttje útján
felülvizsgálja.
Az iratselejtezési jegyzőkönyv:
Az iratselejtezés alkalmával 3 példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek
tartalmaznia kell, hogy
- mely intézmény, szervezeti egység selejtezéséről és mikor készült,
- mely évfolyam iratanyagát érinti,
- mely tételek kerültek (felsorolva) selejtezésre, illetve a tételekből mely iratokat tartottak
esetleg vissza,
- milyen mennyiségű (kg) iratot selejteztek ki,
72
- a selejtezést kik végezték és kik ellenőrizték.
A selejtezési jegyzőkönyv 2 példányát meg kell küldeni a Levéltárnak. A kiselejtezett iratok
értékesítésére (vagy megsemmisítésére) csak a jegyzőkönyvre vezetett leltári hozzájárulási
záradék megérkezése után kerülhet sor.
A selejtezés tényét az irattári jegyzéken fel kell tüntetni. Az intézményeknél keletkezett, nem
iktatott iratokat az intézmény vezetője által megállapított őrzési idő után kell selejtezni.
2.4.5. Az iratok átadása a Levéltárnak
A ki nem selejtezhető iratokat az irattári terven megjelölt átadási időben (legalább 15 évi őrzési
idő után) az Új Magyar Központi Levéltárnak kell átadni.
Az átadás, illetve átvétel közelebbi időpontját esetről-esetre a Levéltárral egyetértésben kell
megállapítani. A Levéltárnak csak teljes, lezárt évfolyamú, rendezett irattári tételeket lehet
átadni. Az átadásra kerülő tételekből az ügyvitelhez szükséges iratok visszatarthatók. Az
iratokat jegyzékkel, az intézmény költségén, az iratok nyilvántartási és tárolási eszközeivel
együtt kell a Levéltárnak átadni.
73
3. Ügyintézés
A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat igénybevételével kapcsolatos ügyintézés szabályai.
3.1. Az intézmény dokumentumainak nyilvánosságára vonatkozólag
Az SZMSZ-t az Intézmény/tagintézmény honlapján hozzuk nyilvánosságra.
A SZMSZ hozzáférhető olvasható példányban az Intézmény székhelyén és minden
tagintézményben megtalálható.
3.2. Felvilágosítás adása ügyfeleknek
Az intézményben elintézés alatt álló vagy már elintézett ügyről érdemi felvilágosítást csak az
illetékes dolgozó vagy a főigazgató/tagintézmény igazgató adhat. Felvilágosítást csak az
ügyben érdekelt személynek lehet adni: szülő, oktatási intézmény, társintézmény dolgozója, a
jogszabályok figyelembe vételével.
3.3. A gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntések meghozatalára vonatkozó
eljárási szabályok
A tanuló, a gyermek, a kiskorú tanuló törvényes képviselőjének írásbeli nyilatkozatát be kell
szerezni minden olyan kérdésről, amelyre vonatkozóan jogszabály a nyilatkozat beszerzését
előírja.
A jogorvoslati eljárásban a gyermeket, a kiskorú tanulót törvényes képviselője képviselheti.
Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak telefonon, elektronikus levélben vagy a
jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők.
Telefonon, vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell
vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását.
3.4. Az intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell
a) Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat székhely intézménye/tagintézményei
74
aa) nevét,
ab) székhelyét,
b) az iktatószámot,
c) az ügyintéző megnevezését,
d) az ügyintézés helyét és idejét,
e) az irat aláírójának nevét, beosztását és
f) az Intézmény/tagintézmény körbélyegzőjének lenyomatát.
A Fővárosi Pedagógia Szakszolgálat székhelye/tagintézményei által hozott határozatot meg kell
indokolni. A határozatnak a rendelkező részben és a fenti felsorolásban foglaltakon kívül
tartalmaznia kell:
a) a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését,
b) amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást,
c) a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat és
d) az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést.
3.4 Jegyzőkönyv
Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a köznevelési intézmény
szakalkalmazotti testülete, szakmai munkaközössége a pedagógiai szakszolgálati intézmény
működésére, a gyermekekre vagy a szakfeladat ellátására vonatkozó kérdésben határoz (dönt,
véleményez, javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény
indokolja és elkészítését a főigazgató/tagintézmény igazgató elrendelte. A jegyzőkönyvnek
tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az
ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a
meghozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását.
A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá egy, az eljárás során végig jelen lévő
alkalmazott írja alá.
A jegyzőkönyvi iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat
átvételének a napja megállapítható legyen, a postázás szabályainak megfelelően.
75
3.5. A kötelezően használt nyomtatványok
A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat által használt nyomtatvány lehet
a) nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött
papíralapú nyomtatvány,
b) nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány,
c) elektronikus úton előállított, az Intézmény/tagintézmény által hitelesített papíralapú
nyomtatvány,
d) a szigorú számadású nyomtatványok a hatályos jogszabályok szerint.
3.5. Egyéb iratkezelési feladatok
3.3.5.1. A körbélyegző nyilvántartása
Nyilvántartó lapon történik. A nyilvántartó lapon a bélyegző lenyomata alatt fel kell tüntetni az
intézmény nevét,
a bélyegző használatára jogosultak nevét és aláírását,
a bélyegző kiadásának dátumát,
a bélyegzőért felelős dolgozó nevét és aláírását.
A körbélyegzőt a főigazgató vagy helyettese/tagintézmény igazgató vagy helyettese, az
ügyintéző és esetenként megbízott személyek használhatják (pl. vásárláskor, egyéb ügyintézés
esetén megbízott munkatárs). A pecsétet csak átvételi elismervény ellenében lehet kiadni.
Használaton kívül a pecsétet el kell zárni.
A szabályok következetes megtartásáért el kell érni, hogy az iratkezelés megbízhatóan segítse
az ügyintézést, az intézményi feladatok szakszerű, gyors megoldását, a végzett munka
ellenőrzését, és biztosítsa a történeti értékű dokumentumok megmaradását.
76
Körbélyegző nyilvántartó lap (Minta)
A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat székhelyén/tagintézményében használt körbélyegző:
A körbélyegzőt használó szervezeti egység megnevezése:
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat székhelyintézménye/tagintézménye
A bélyegző használatára jogosultak:
- …………………………… főigazgató
- …………………………… főigazgató helyettes
- …………………………… tagintézmény igazgató
- …………………………… tagintézmény igazgatóhelyettes
- …………………………… ügyintéző
- …………………………… személyzeti ügyintéző
- …………………………… gazdasági ügyintéző
A körbélyegző kiadásának dátuma: ………………………………..
A bélyegzőért felelős dolgozó: ………………………….
A tagintézmény székhelyére és tagintézmény telephelyeire vonatkozó ezen külön
rendelkezések az SZMSZ mellékletében találhatók.
77
4. számú melléklet: Panaszkezelési szabályzat
Ezen panaszkezelési szabályzat célja az Intézmény működési körében felmerülő problémák és
viták megfelelő szintű megoldásának szabályozása.
1. A panaszos a problémáját az érintett szakembernek akár szóban, akár írásban
előadhatja. Az érintett szakember a panasz jogosságát haladéktalanul, de legkésőbb
a következő munkanap végéig kivizsgálja, és annak eredményéről a panaszost
tájékoztatja.
2. Amennyiben az érintett szakember a problémát megoldani nem tudta, vagy a
panaszos a kivizsgálás eredményével nem ért egyet, úgy a tagintézmény vezetőjéhez
(igazgató, főigazgató-helyettes elleni panasz esetén a főigazgatóhoz) fordulhat. Ezen
túlmenően közvetlenül fordulhat főigazgatóhoz abban az esetben is, ha a panasszal
érintett szakember személye nem állapítható meg. A tagintézmény vezetője
(igazgató, főigazgató-helyettes elleni panasz esetén a főigazgató) a panaszt három
munkanapon belül kivizsgálja, ennek során egyeztet az érintett szakemberekkel,
valamint a panaszossal. Ha a panasz, probléma bonyolultsága indokolja, az igazgató
a kivizsgálás időtartamát egy hónapban határozhatja meg, azonban erről a panaszost
tájékoztatni kell.
3. Ha a probléma ebben a szakaszban sem nyer megoldást, avagy a panasz közvetlenül
a főigazgató ellen irányul, úgy a panaszos az Intézmény fenntartójához fordulhat.
Ebben az esetben a főigazgató köteles a panaszos rendelkezésére bocsátani a
panasszal kapcsolatos, annak elbírálásához szükséges adatokat.
78
5. számú melléklet alkoholszondás ellenőrzés
Alkoholszondás ellenőrzés és Napló
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat
XY tagintézménye
Készítette Ellenőrzést végrehajtotta
Korbuly Tamás Márton név:
munkavédelmi szakmérnök
(20/2016 F) beosztás:
aláírás:
Kiadás helye, dátuma
Budapest, ………………………………………
Készítette:
Job’97 Kft. [email protected]
www.munkavedelembudapest.hu
79
1. Az alkoholszondás ellenőrzésről:
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek
érvényesülése érdekében mind a munkáltatót, mind a munkavállalót szigorú felelősség terheli.
A Munkavédelmi törvény 49.§ (1) bekezdés általános előírásként fogalmazza meg a munkáltató
számára, hogy a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához
megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik. A munkavállaló foglalkoztatása mások életét és
testi épségét nem veszélyeztetheti, továbbá a munkavállalónak alkalmasnak kell lennie a
munkavégzésre.
Emellett a törvény 60.§-a előírja, hogy a munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre
alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát,
köteles a munkáltatóval és munkatársaival együttműködni a biztonságos munkakörnyezet
megőrzése érdekében.
Mivel a prevenció feltételezi a munkavállaló jogkövető magatartását is, a munkavégzés során
a munkavállaló nem veszélyeztetheti sem a saját, sem mások egészségét, testi épségét. A
megelőzés tehát mindkét fél aktív közreműködését igényli a munkára képes állapot fenntartása
során!
A Munkavédelmi törvény rendelkezéseivel összhangban a Munka Törvénykönyve (Mt.) 52.§
(1) bek. a munkavállaló kötelezettségeként fogalmazza meg a munkára képes állapotban történő
megjelenés követelményét.
A munkára képtelen állapot ismérvei általános érvénnyel nem határozhatók meg. Ez lehet
olyan, amely a munkavállalót mindenfajta munka elvégzésére alkalmatlanná teszi (pl. ittasság,
magas láz), míg egyes állapotok csak meghatározott munkafolyamatok elvégzésére vonatkozó
alkalmatlanságot jelentenek (pl. magas vérnyomás).
A munkavállaló akkor tesz eleget a munkára képes állapotban való munkavégzési
kötelezettségének, ha a munkaköre ellátásához szükséges élettani adottságokkal rendelkezik, és
megfelelő egészségi, fizikai, szellemi állapotban van. A munkavállalónak ezt az állapotát a
munka megkezdésétől a munkaidő végéig meg kell őriznie, esetleges rosszullétét, fáradtságát
jeleznie kell. A munkáltató a munkavégzés ideje alatt folyamatosan köteles ellenőrizni a
munkavállaló munkára képes állapotát.
A munkára képes állapot ellenőrzése
Az ellenőrzés módját a munkáltató munkavédelmi tevékenységét meghatározó valamely belső
utasításában (pl. igazgatói utasításban, szmsz-ben) célszerű meghatározni.
A szabályozás során - különös tekintettel a veszélyes üzemnek minősülő vagy fokozott
kockázati tényezők mellett működő munkáltatókra - indokolt lehet az ún. teljes, vagy abszolút
alkoholtilalomról történő rendelkezés. Mivel az alkohol hatásával egyenértékű lehet bizonyos
gyógyszerek, bódító hatású szerek fogyasztása is, a szabályt ezekre is kiterjedő módon kell
megfogalmazni.
80
Pl.: "A munkavállaló szervezetében nem lehet szeszes ital fogyasztásából származó alkohol,
illetve a koncentrálóképességet, reakcióképességet befolyásoló (szédülést kiválté, nyugtató
vagy izgató) gyógyszer vagy más egyéb kábító vagy bódító hatású szer:
rendes és rendkívüli munkaidőben,
ügyelet, készenlét alatt,
oktatás, vizsga, tanfolyam, orvosi vizsgálat ideje alatt.
A munkavégzés során a munkavállaló munkára képtelen állapota bekövetkezhet váratlanul
jelentkező betegsége, sérülése, rosszulléte vagy önhibájából eredő ittassága, ritkább esetben
kábító hatású szerek fogyasztása miatt.
Az alkoholos állapotban történő munkavégzés komoly veszélyt jelent mind a munkavállalóra,
mind pedig környezetére. Az a munkavállaló, aki szeszes italt fogyasztott, rendszerint nincs
munkára képes állapotban. Az ittasság ugyanis olyan tudatzavar, amely az elfogyasztott szeszes
ital mennyiségétől és minőségétől, valamint az egyén alkoholos tűrőképességétől függően
alakul.
Az alkoholos befolyásoltság megállapítása a véralkohol-koncentráció alapján történik,
amelynél a következő határértékeket célszerű figyelembe venni.
0,2 %0 = az alkoholfogyasztás nem bizonyított,
0,21-0,50 %0 = ivott, de alkoholosan nem befolyásolt,
0,51-0,80 %0 = igen enyhe,
0,81-1,50 %0 = enyhe,
1,50-2,50 %0 = közepes,
2,51-3,50 %0 = súlyos,
3,51 %0 felett = igen súlyos fokú alkoholos befolyásoltság.
Bódult állapoton a kábítószer- vagy gyógyszer-fogyasztás által előidézett állapotot kell
elsősorban érteni. Az ilyen szerek (heroin, morfium stb.) hatása alatt történő munkavégzés
szintén súlyos kockázati tényező.
A bódultság munkahelyi ellenőrzése bonyolult munkáltatói feladat, mert a kábítószer- vagy
gyógyszer-fogyasztás külső jelei nem olyan egyértelműek és közismertek, mint az
alkoholfogyasztás esetén. Megoldás lehet ilyen esetekben a véralkohol-vizsgálat szabályainak
alkalmazása. A Munkavédelmi Szabályzatban tehát célszerű szabályozni az ellenőrzés rendjét:
ki, mikor, hogyan jogosult és köteles a vizsgálatot elvégezni. A munkáltatói ellenőrzések
középpontjában - gyakorlati jelentőségénél fogva - az alkoholos állapot ellenőrzése áll.
Az alkoholos állapot ellenőrzése
A szeszes ital fogyasztásának tilalmára vonatkozó szabályok megtartásának az ellenőrzése
végett a munkáltató alkoholvizsgálat elvégzésére kötelezheti a munkavállalót. A munkavállaló
együttműködési kötelezettsége folytán köteles magát az ellenőrzésnek alávetni.
Az alkoholos állapot vizsgálatára rendszeresített eszközzel, készülékkel rendszeres,
alkalmankénti próbaszerű, illetve rendkívüli ellenőrzéseket kell tartani, és azokat az előírtak
szerint dokumentálni kell.
81
Rendszeres ellenőrzést célszerű tartani különösen a járművezetői, az anyagmozgató- és
földmunkagépek vezetői munkakörben foglalkoztatott munkavállalóknál, míg a "szúrópróba"
szerinti ellenőrzések gyakoriságát a munkafegyelmi helyzet, a kockázati tényezők, a
munkahelyi sajátosságok határozhatják meg.
Rendkívüli ellenőrzésekre a munkabalesetek során kerülhet sor, valamint az olyan esetekben,
amikor a munkavállalónál az alkoholfogyasztásra utaló jelek érzékelhetők. Az ellenőrzést -
bizonyítási okokból - két tanú jelenlétében kell elvégezni. Tanúként - szükség esetén - idegen
személy is bevonható.
Munkáltatói szabályozást igénylő kérdés, hogy az alkoholos állapot alkoholszondával vagy
elektronikus készülékkel történő ellenőrzésére a munkáltató mely szervezeti egységei és
munkavállalói jogosultak. Jogfelhatalmazás alapján az ellenőrzésre, a rendőrség és az illetékes
foglalkozás-egészségügyi orvos is jogosult.
Az ellenőrzések nyilvántartása céljából ellenőrzési naplét célszerű vezetni. Ha a munkavállaló
az alkoholos állapot tényét elismeri, két tanú jelenlétében ittasság-vizsgálati jegyzőkönyvet kell
felvenni legalább három példányban, melyből egy példányt az ellenőrzött munkavállalónak,
egy példányt a munkáltatói jogkört gyakorlónak kell átadni, míg egy példány az ellenőrzést
végző birtokában marad.
Amennyiben az elektronikus készülékkel végzett vizsgálat eredménye kétséges vagy vitatott,
el kell végezni az alkoholszondás vizsgálatot is. Ha az alkoholszondás vizsgálat alkoholos
állapotot mutat, de az ellenőrzött munkavállaló kijelenti, hogy sem szeszes italt, sem azzal
azonos hatást kiválté szert nem fogyasztott, az alkoholszondás vizsgálatot meg kell ismételni.
Amennyiben az ismételt ellenőrzés is pozitív eredményt ad, a munkavállalót el kell tiltani a
további munkavégzéstől és munkanapját igazolatlannak kell minősíteni, emiatt jogszerű a
munkabérének megvonása is az eltiltás időtartamára. Így kell eljárni akkor is, ha a munkavállaló
a vizsgálat elvégzését kellő indok nélkül megtagadja.
Ha a munkavállaló az ellenőrzés eredményét kifogásolja, véralkohol - vizsgálat
kezdeményezhető.
A munkavállalót minden esetben tájékoztatni kell a véralkohol - vizsgálat kérésének
lehetőségéről, valamint arról is, hogy pozitív eredmény esetén a vizsgálat költségeit meg kell
térítenie.
A munkáltatónak biztosítania kell a munkavállaló vérvételre történő kisérését. A véralkohol -
vizsgálat eredményét kimutathatóan a vizsgált személy tudomására kell hozni.
Súlyos munkabalesetet szenvedett munkavállaló esetében véralkohol vizsgálat elvégzése
érdekében kezdeményezni kell, ha a rendőrség ilyen irányú intézkedést nem hozott.
Az alkoholos állapot bizonyított, ha
- az alkoholszondás ellenőrzés 0,2 %0, illetve azt meghaladó eredményt mutat, és a
munkavállaló alkoholos állapotát jegyzőkönyvben elismerte, vagy
- a véralkohol - vizsgálat eredménye a 0,2 %0-et meghaladja.
82
Gépjárművezetők véralkohol - vizsgálattal bizonyított 0,51-0,8 %0 közötti alkoholos állapota
esetén szabálysértési, 0,8 %0 feletti állapot esetén - függetlenül attól, hogy történt-e baleset -
büntetőeljáróst kell kezdeményezni.
Ha a vizsgálat a munkavállaló ittasságát minden kétséget kizáróan bizonyítja a munkavállalót
el kell távolítani a munkáltató tevékenységi területén kívüli területre. (Pl. építési kivitelezési
tevékenység esetében bármely alvállalkozó ittas munkavállalóját a lakóparkon kívüli területre
kell kikísérni, és meg kell akadályozni a munkavállalót abban, hogy a területre ittas állapotban
visszatérjen.)
Ha a munkavállaló viselkedésével azt az alapos gyanút kelti, hogy koncentrálóképességét,
reakcióképességét befolyásoló gyógyszer vagy kábító, bódító hatású szer hatása alatt áll, a
munkahely szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi orvosi rendelőbe, vagy ügyeletet ellátó
egészségügyi intézménybe kell vizsgálatra küldeni, szükség esetén kísérni.
Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a munkavégzés korlátozó egyéb okok (szellemi vagy fizikai
fáradtság, betegség utáni kimerültség) gyanúja a munkavállalónál fennáll. A munkaterületről
történő eltávolításról ez esetben is gondoskodni kell.
Posztalkoholos állapot
Az alkoholfogyasztás tiltása egyébként nemcsak a munkaidő alatti italozás tilalmára
vonatkozik, hanem azt is jelenti, hogy a munkavállalónak alkoholos befolyástól mentes
állapotban kell megjelennie munkahelyén. Így tehát az előző napi alkoholfogyasztásból adódé
posztalkoholos állapot a legsúlyosabb fegyelmi büntetést is megalapozhatja.
A hazai bírósági gyakorlat egyébként is egységes abban a körben, hogy a munkahelyen ittas
állapotban való megjelenés vagy a munkaidőben történő alkoholfogyasztás olyan vétkes
magatartás, amellyel a rendkívüli felmondás arányban áll, különösen olyan munkavállalók
esetében, akik például járművezetőként vesznek részt a közúti forgalomban vagy munkagépet
vezetnek.
Bírói gyakorlat
A munkaügyi bíróságok által követett jogalkalmazás viszonylag egységesen és egyértelműen
foglal állást a munkára képes állapot ellenőrzését és az alkoholos befolyásoltságot érintő
kérdésekben.
A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 122. sz. állásfoglalása elvi éllel rögzíti, hogy
a munkáltató megfelelő vizsgálattal jogosult és köteles rendszeresen ellenőrizni azt, hogy a
munkavállalók megtartják-e az alkoholos befolyástól mentes, illetve a teljes alkoholtilalomra
vonatkozó rendelkezéseket.
Ha a munkavállaló az ilyen vizsgálat elvégzését vagy az abban való közreműködést alapos
indok nélkül megtagadja, ezáltal a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen
megszegi. Ez esetben a munkavállalóval szemben rendkívüli felmondás is alkalmazható. A
vizsgálatban való közreműködést megtagadó munkavállaló eltiltható a munkavégzéstől, és
emiatt jogszerű munkabérének megvonása is az eltiltás időtartamára.
83
Amennyiben a munkáltató zaklatásszerűen, hosszabb időn át, esetleg naponta többször,
alaptalanul ismétli a vizsgálatot, a munkavállaló kellő indokkal tagadja meg a közreműködést,
valamint akkor is, ha arra nem jogosult személy rendelte el vagy végzi a vizsgálatot.
Abban az esetben, ha a munkavállaló a vizsgálat eredményét kifogásolja vagy alkoholos
állapotát nem ismeri el, a munkáltató a vita eldöntése érdekében az arra illetékes orvostól
véralkohol-vizsgálatot kérhet, a bizonyítás ugyanis a munkáltatót terheli.
Az ítélkezési gyakorlat szerint a munkahelyi alkoholtilalom megsértése esetén - munkáltatói
bizonyítást feltételezve - megalapozott következmény a munkaviszony rendkívüli felmondással
történő megszüntetése. Teljes alkoholtilalom esetén a munkaidő alatt történt szeszesital-
fogyasztás - az elfogyasztott mennyiségtől függetlenül - a rendkívüli felmondást indokolttá
teszi.
A Legfelsőbb Bíróság egy ügyben kimondta azt is, hogy amennyiben a szonda elszíneződött és
a munkavállaló a véralkohol-vizsgálatot elutasította, az alkoholos állapotot törvénysértés nélkül
meg lehet állapítani.
Amennyiben pedig a munkavállaló a szondavizsgálat eredményét nem kifogásolta, ittasságát
jegyzőkönyvileg beismerte, véralkohol-vizsgálatot nem kért, a munkáltató intézkedhet a
rendkívüli felmondás iránt.
A munkavállaló felelősségét nem menti az a hivatkozás sem, hogy a munka megkezdését
megelőző este fogyasztott nagyobb mennyiségű alkoholt, ha az még nem bomlott le teljesen a
szervezetében.
Az alkoholfogyasztás "bűnét" nem enyhíti a hosszú munkaviszony és az sem, ha a
munkavállalót első alkalommal vonják felelősségre emiatt. A rendkívüli felmondást ilyen
okokból a bíróság nem minősíti jogellenesnek.
A legfőbb bírói fórum a szabad bizonyítás elve alapján bizonyítottnak látta egy ügyben a
munkavállaló ittasságát akkor is, amikor az alkoholvizsgálat és a jegyzőkönyv-készítés
elmaradt. Ez esetben ugyanis a munkáltató tanúvallomásokkal hitelt érdemlő módon
bizonyította az alkoholos befolyásoltság tényét, a munkavállaló ittasságát (alkoholszag,
dülöngélő járós, üres pálinkás üveg, beszéd- és mozgászavar).
A munkáltató jogosult az alkoholos állapot ellenőrzését lefolytatni a munkahelyen, időtől és
személytől függetlenül. A munkavállaló akkor is köteles az alkoholvizsgálatnak magát alávetni,
ha a munkaideje egyébként már letelt, de még a munkahelyen tartózkodik.
A munkáltató által szervezett névnapokon és egyéb ünnepi rendezvényeken történő
alkoholfogyasztás miatt - ha ez a munkáltató tudomásával történik - felelősségre vonás nem
alkalmazható.
Az összességében szigorú ítélkezési gyakorlat - a jogalkotói szándékkal összhangban - az
egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesülését, a prevenciót
szolgálja.
84
2. Az alkoholszondás ellenőrzés legfontosabb előírásai:
I. A munkahelyen, a munkavállalóknak kábítószert bevinni, ott tárolni, fogyasztani, illetve
alkohol tartalmú italt fogyasztani tilos.
II. Az alkoholos befolyásoltság megállapítására alkoholszondás, illetve véralkoholos
vizsgálatnak kell alávetni a dolgozókat, melyet az érintett eltűrni köteles. A vizsgálatot,
ellenőrzést semleges tanú jelenlétében és humánusan kell elvégezni.
III. Az alkohol szondás ellenőrzésre jogosultak:
szervezeti egység vezető
szervezeti egység vezető helyettes
üzemeltetési vezető
munkavédelmi tanácsadó
IV. Az ellenőrzésről alkohol szondás ellenőrzési naplót kell vezetni, amelyben fel kell
tüntetni az ellenőrzés helyét, idejét, eredményét, a tett intézkedéseket, az ellenőrzést
végrehajtók és a tanúk személyét.
V. Ha az alkoholszonda ittasságot mutat ki, a dolgozót ki kell állítani a munkából, fel kell
venni az ittasság vizsgálati jegyzőkönyvet, az ittas dolgozót haza kell küldeni, részére
munkabér arra a napra nem jár. A jegyzőkönyvet alá kell íratni a dolgozóval és a tanúkkal.
VI. Ha a dolgozó a vizsgálat pozitív eredményével nem ért egyet, vagy megtagadja a vizsgálat
végzését úgy véralkoholos vizsgálatra, kell küldeni.
VII. Ha a vizsgálat is kimutatja az alkohol jelenlétét, a vizsgálat költségeit a dolgozóval meg
kell téríttetni.
VIII. Az alkoholszondás vizsgálatot megtagadó dolgozót a munkavégzéstől el kell tiltani és
emiatt is jogszerű munkabérének elvonása az eltiltás időtartamára.
IX. Soron kívüli alkoholszondás ellenőrzést kell tartani munkabaleset esetén, valamint abban
az esetben, ha a munkavállaló szemmel láthatóan ittas állapotban van.
X. Az ítélkezési gyakorlat szerint a munkahelyi alkoholtilalom megsértése esetén -
munkáltatói bizonyítást feltételezve - megalapozott következmény a munkaviszony
rendkívüli felmondással történő megszüntetése. Teljes alkoholtilalom esetén a munkaidő
alatt történt szeszesital-fogyasztás - az elfogyasztott mennyiségtől függetlenül - a
rendkívüli felmondást indokolttá teszi.
85
1. sz. melléklet
JEGYZŐKÖNYV alkoholszondás ellenőrzés eredményéről
Az ellenőrzés ideje: 20…….év ……………………hónap ………….nap
Az ellenőrzés helye:
.................................................................................................
Ellenőrzött munkavállaló neve, beosztása:
.................................................................................................
Anyja neve:
.................................................................................................
Születési helye, ideje:
.................................................................................................
A szondázás jogcímének és okának meghatározása:
.......................................................................................
....................................................................................................................................................................
.......
A szondázás véralkoholszintjének, illetve eredményének meghatározása:
.....................................................
....................................................................................................................................................................
.......
Ellenőrzött személy: A szondázás eredményét elfogadom – nem fogadom el*
*Az alkoholtól befolyásolt, illetve alkoholos állapot el nem fogadása esetén orvosi vér
alkoholvizsgálatnak
van helye!
A szondázást fegyelmi felelősség mellett megtagadó személy indoka, illetve a szondáztató véleménye:
.......................................................................................................................................................
.....
.......................................................................................................................................................
.....
.......................................................................................................................................................
.....
.......................................................................................................................................................
.....
A szondázással kapcsolatos esetleges egyéb körülmények, előzmények és teendő vagy tett intézkedések
leírása:
.............................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
.....
.......................................................................................................................................................
.....
86
A jegyzőkönyv 2 példányban készült, amelyből 1 példány az ellenőrzött személyt illeti.
Tanú1: …………………………….…………………. ..……………………………………
Lakcíme: ……………………………………………… a szondázást végző személy aláírása
Aláírása: ………………………………………………
Tanú2: …………………………….………………….
..……………………………………
Lakcíme: ……………………………………………… az ellenőrzött személy aláírása
Aláírása: ………………………………………………
87
16. számú melléklet: A FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI
SZAKSZOLGÁLAT
XI. KERÜLETI TAGINTÉZMÉNY szervezetére és
működésére vonatkozó külön szabályok
1. A Tagintézmény működési rendje
1.1.A tagintézmény bélyegzőjének felirata, lenyomata
Hosszú bélyegző:
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat
XI. kerületi Tagintézménye
Bp. 1117 Erőmű u. 8.
Tel/fax: 688-6994, 688-6993
Körbélyegző:
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat
XI. kerületi Tagintézménye
Bp. 1117 Erőmű u. 8.
Tel/fax: 688-6994, 688-6993
A tagintézményi bélyegzők használatára jogosultak:
tagintézmény-igazgató
tagintézmény-igazgatóhelyettes
A tagintézmény egészét érintő kérdések vonatkozásában kiadományozásra a tagintézmény-
igazgató, távollétében a helyettesítési rend szerint a tagintézmény-igazgatóhelyettes jogosult.
88
1.2. A tagintézmény nyitvatartási rendje:
A tagintézmény egész évben folyamatosan működik. A Tagintézmény ügyeleti rendjét a
főigazgató határozza meg.
A tagintézmény nyitvatartása: hétfőtől péntekig 8 – 18 óráig. Jelentkezéseket a tagintézmény
az adminisztrátorok munkaidejében, 8-16 óráig, pénteken 8-14 óráig fogad.
A nyitvatartási időn túl az illetékes tagintézmény-igazgató engedélyével tartózkodhat a
dolgozó a tagintézményben. A tagintézmény-igazgató abban az esetben adhat engedélyt, ha
a dolgozó benntartózkodásának indoka az intézmény alapfeladatainak elvégzése.
A tagintézmény a tanév rendjéhez igazodva munkatervet készít.
Az intézménybe való belépés és benntartózkodás rendjét a tagintézmény házirendje
tartalmazza.
1.3.A Tagintézmény-vezetői tanács működési rendje
A tagintézmény-igazgató az intézmény igazgatótanácsának tagja, kapcsolatot tart a
főigazgatóval és a főigazgató- helyettesekkel. A kapcsolattartás alapja az igazgatótanács
ülései, melyek időpontjait a főigazgató határozza meg. A tagintézmény-igazgató informálja
az igazgatóhelyettest, aki szükség szerint tájékoztatja a szakalkalmazotti közösséget. A
gyors információ-áramlás érdekében a tagintézmény használja az elektronikus levelezőlistát.
A tagintézmény-igazgató és az igazgatóhelyettes, valamint a telephelyek egy-egy választott
képviselője alkotja a tagintézmény-vezetői tanácsot. Az igazgató a tagintézmény vezetésével
összefüggő feladatait a tagintézmény-vezetői tanács segítségével végzi. A tanács tagjai
legalább kéthavonta értekezletet tartanak.
1.4. Tagintézményi önértékelési csoport működése
A tagintézményi önértékelés koordinálását tagintézményi önértékelési csoport végzi, melynek
tagjai a tagintézmény-igazgató, valamint az általa kijelölt 4 fős tagintézményi mikro csoport,
melynek tagjai a tagintézményben különböző munkaköröket betöltő szakalkalmazottak.
Az önértékelési csoport feladatai:
a tagintézményi önértékelés előkészítése, megtervezése,
pedagógusok és partnerek tájékoztatása,
önértékelési terv elkészítése,
az önértékelés különböző szintjeihez (pedagógus, vezető, intézményi) kapcsolódó
adatgyűjtési formák (óralátogatás, dokumentumelemzés, interjúk felvétele, kérdőíves
felmérés) előkészítése, lebonyolítása,
az önértékelési folyamat nyomon követése, minőségbiztosítása.
89
A tagintézményi önértékelési csoport vezetőjét a csoport véleményének kikérésével a
tagintézmény-igazgató bízza meg.
A csoportvezető
koordinálja az önértékelési csoport munkáját,
a tagintézmény-igazgatóval együttműködve összeállítja az éves önértékelési tervet,
felelős az éves önértékelési tervben foglaltak megszervezéséért és megvalósításáért,
az elvárásokat rögzíti az Oktatási Hivatal által működtetetett informatikai támogató
rendszerben,
figyelemmel kíséri az éves önértékelési terv rögzítését az informatikai támogató
rendszerben.
1.5.A munkavégzés szabályai
A munkatársak kötelesek munkájukat a munkaköri leírásnak megfelelően végezni.
A gyermekkel való foglalkozás ideje 45 perc, ettől eltérni a gyermek állapotától függően,
de a teljes kötelező óraszám időtartamának betartása mellett lehet. A foglalkozások között
minimum 5 perc szünetet kell tartani. A munkarend átszervezését a tagintézmény-igazgatóval
kell jóváhagyatni.
A partnerintézmények hivatalos tanévi rendjétől eltérő munkarendje, valamint a tanítás
nélküli munkanapjaik eltérő ütemezése, illetve egyéb, a partnerintézmények programjából
adódó akadályoztatás, valamint az időpontra berendelt, de meg nem jelenő gyermek/tanuló
hiányzása miatt a szakszolgálat munkatársainak meg nem tartható órái igazolt óraként
kezelendők.
Az a foglalkozás/óra, melyről minden gyermek/tanuló betegség, vagy igazolt távollét miatt
hiányzik, megtartott órának minősül, munkatársunk az üresen maradt időt az adott
intézményben munkaideje szerint tölti, és az óra leteltével órarend szerint folytatja a további
munkáját.
A szakalkalmazott, megbetegedése esetén, a betegség kezdetéről értesíti a tagintézmény-
igazgatót, vagy helyettesét emailben, vagy telefonon. Az elmaradó órák lemondásáról, az
érintett szülők értesítéséről a szakalkalmazott köteles gondoskodni.
1.6.A gyermekek felvétele, a foglalkozások rendje
1.6.1. Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás
Feladata: komplex koragyermekkori prevenció, tanácsadás és fejlesztés.
A gyermekek felvétele a szakértői véleményükben meghatározottak szerint történik.
A foglalkozások a gyermek bölcsődéjében, vagy a szakszolgálat központjában kerülnek
megszervezésre.
90
1.6.2. Szakértői bizottsági tevékenység
Feladata: a gyermek, a tanuló komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai vizsgálata
alapján szakértői vélemény készítése.
A tevékenység megkezdésének feltétele a szakértői vélemény iránti kérelem benyújtása.
A szakértői vizsgálatok megszervezése, lebonyolítása és lezárása a 15/2013. EMMI rendelet
által meghatározottak szerint történik.
1.6.3. Nevelési tanácsadás
Feladata: a gyermek, a tanuló adaptív viselkedésének, szociális érettségének felmérése, segítség
nyújtása a gyermek családi-, és óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához,
pszichés állapot feltárását célzó vizsgálat végzése, prevenciós tevékenység.
A feladat ellátása – egyes, jogszabályban meghatározott eseteken kívül - a szülő önkéntes
jelentkezése alapján történik.
Az esetgazda kijelölése a nevelési tanácsadás ellátásában részt vevő szakemberek bevonásával
a tagintézmény- igazgatóhelyettes feladata.
1.6.4. Logopédia
Feladata: a hangképzés, a beszéd, a beszélt és írott nyelvi képesség fejlődési és szerzett
zavaraihoz, továbbá a specifikus tanulási zavarokhoz (diszlexia, diszortográfia, diszgráfia,
diszkalkulia) kapcsolódó prevenciós, állapot-megismerési és terápiás tevékenység.
A gyermekek felvétele a szűrések, vizsgálatok, szülői jelentkezés vagy szakértői vélemény
javaslata alapján történik, súlyosság szerinti sorrendben. A felvételre várók előjegyzésbe
kerülnek.
A foglalkozások a gyermek/tanuló intézményében, vagy a szakszolgálat központjában kerülnek
megszervezésre.
1.6.5. Konduktív pedagógiai ellátás
Feladata: a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése és gondozása.
A gyermekek felvétele a szakértői véleményükben meghatározottak szerint történik.
A foglalkozások egyéni vagy csoportos formában kerülnek megszervezésre.
1.6.6. Gyógytestnevelés
Feladata: a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása.
A tanulók felvétele az iskolaorvosi szűrés vagy szakorvosi beutaló alapján történik.
A foglalkozások az iskolákban kerülnek megszervezésre és a tanév rendjéhez igazodnak. A
beutalt tanulók számára az órákon való részvétel kötelező.
1.6.7. Iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás
Feladata: a pedagógiai szakszolgálati intézményben a nevelési-oktatási intézményekben
dolgozó pszichológusok munkájának összefogása és segítése.
Gyermek felvételére abban az esetben kerülhet sor, ha a gyermek intézményében nincs
intézményi pszichológus és ezt az intézmény vezetője írásban kéri.
91
1.6.8. Kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása
Feladata: tehetségazonosítás, a tehetséges gyermek személyiségfejlődésének támogatása,
tanácsadás, támogatás a szülőnek, konzultáció a pedagógus részére, speciális
tehetségprogramban való részvételre javaslat adása, kimeneti mérések elvégzése.
Gyermekek, tanulók felvétele a szülő jelentkezése alapján történik.
2. Az érintett nevelési-oktatási, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális
intézményekkel, valamint a gyámhatósággal való kapcsolattartás formája és rendje
2.1. Kapcsolat a nevelési-oktatási intézményekkel
A kapcsolattartás célja: Az információáramlás biztosítása, igények, kereslet megismerése,
visszajelzés a szolgáltatás minőségéről, együttműködés, szakmai tapasztalatcsere. A
kapcsolattartás folyamatosan történik szóbeli és írásos formában egyaránt.
Évente legalább egy alkalommal tájékoztatót, megbeszélést szervez a partnerintézmények
képviselőivel, vezetőivel, valamint szükség szerint szakmai napot szervez.
A munkatervben meghatározott módon és megjelölt időpontban nyílt napot szervez.
2.2. Gyermekjóléti Szolgálattal való együttműködés
Ha a tagintézmény feladatvégzése során a gyermek veszélyeztetettségéről szerez tudomást,
írásban értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot a családgondozás szükségességéről, vagy a
veszélyeztetettség tényéről.
A Gyermekjóléti Szolgálat és a Családsegítő Központ kezdeményezésére elvégzi a
gyermekek, tanulók beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarai esetén a szakvizsgálatokat, az
eredményekről, az intézkedés irányáról tájékoztatja a vizsgálatot kérő intézményt.
A kapcsolat formái, lehetséges módjai:
- írásbeli értesítés,
- eset-megbeszélések,
- az együttműködéssel kapcsolatos munkamegbeszélés.
2.3. Együttműködés gyermekvédelmi szervekkel, gyámhatósággal
Az intézmény köteles jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a Gyermekjóléti
Szolgálatnál, indokolt esetben jegyzői hatósági eljárást is kezdeményezhet a gyermekek,
tanulók érdekében.
92
A gyermekek érdekében hatósági felkérésre saját kompetenciájának körében
együttműködik a hatósági szervekkel.
Részt vehet a szülői kapcsolattartás szabályozása, védelembe vételi eljárás során a
gyermekek, tanulók pszichológiai vizsgálatának elvégzésében a hatóság kirendelése szerint,
amit a kirendelt szakember saját döntése szerint teljesít, vagy elutasíthatja azt.
Ha a gyámhatóság, gyámhivatal a gyermek személyiségével kapcsolatos tény vagy
körülmény megítéléséhez különleges szakértelmet tart szükségesnek, szakértőként a
gyermekkel kapcsolatos pszichológiai vizsgálat elvégzésére, szakvélemény készítésére az
intézmény pszichológusát eseti szakértőként, külön díjazás ellenében kirendelheti. A kirendelt
szakember saját döntése szerint teljesíti, vagy írásban indokoltan elutasíthatja a vizsgálati
felkérést.
2.4. Kapcsolattartás egészségügyi szervekkel
A tagintézmény kapcsolatot tart a védőnői szolgálattal, iskolaorvosokkal,
gyermekorvosokkal, gyermekpszichiáterrel. A kapcsolattartás formája írásbeli és szóbeli.
Az együttműködés során az intézmény kezdeményezheti a gyermek szakorvosi kivizsgálását,
vizsgálati eredmények beszerzését.
2.5. Egyéb külső kapcsolatok
A tagintézmény igazgatója és munkatársai rendszeresen és folyamatosan tartanak kapcsolatot a
következő intézményekkel:
- FPSZ tagintézményeivel
- a kerületi önkormányzat jegyzőjével, járási hivatallal
- Nemzeti Tehetségponttal
- Újbuda Önkormányzatával
- szakmai kapcsolatot tart egyetemekkel, főiskolákkal
- szükség szerint egyéb intézményekkel.
3. A szülőkkel való kapcsolattartás formája és rendje
A tagintézmény, melynek tevékenysége főképp a szülőkre és gyermekekre irányul, feladatait
szolgáltatási jellegű tevékenységével összhangban látja el, feladatainak megfelelően tart
kapcsolatot a szülőkkel.
A kapcsolattartás kapcsolódhat minden szakszolgálati tevékenységhez, lehet tájékozódó,
tájékoztató jellegű, illetve nyomon követő.
A kapcsolattartás történhet:
- személyesen,
- szervezett, csoportos keretek között,
- telefonon,
- levél formájában, valamint
- elektronikus úton.
93
A szakszolgálati ellátásban részesülő gyermek, tanuló szüleivel az érintett szakemberek tartják
a kapcsolatot. Igény esetén a tagintézmény-igazgató és a tagintézmény-igazgatóhelyettes
minden szülőt fogad a szakszolgálati feladatellátást érintő ügyben, előre egyeztetett időpontban.
4. Az igazgató és az igazgatóhelyettes közötti feladatok megoszlása
4.1. Tagintézmény-igazgató:
Közvetlenül irányítja a tagintézmény tevékenységét, ezen belül felel:
- a szakmai munkáért, és a szakmai dokumentumokért,
- a szakalkalmazotti testület vezetéséért,
- a szakalkalmazotti testület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk
szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,
- a szakmai munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
- a nevelési-oktatási, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális intézményekkel,
valamint a gyámhatósággal, szülőkkel való megfelelő együttműködésért.
Kapcsolatot tart:
- a főigazgatóság munkatársaival,
- fenntartóval.
Nyilvántartást, statisztikát vezet:
- a rendkívüli eseményekről, melyet a főigazgató felé továbbít,
- a pedagógus és a gyermek/tanuló adatairól, azt harmadik személynek a jogszabályokban
előírtak szerint adja ki.
Részt vesz az intézményét érintő gazdasági feladatok kialakításában és a végrehajtási
munkálataiban:
- költségvetés előkészítői munkálataiban,
- a szakmai létszám kialakításában,
- részt vesz az intézmény selejtezési, leltározási munkálataiban,
- felel az intézmény teljes vagyonáért, nyilvántartásáért, szakmai dokumentumaiért és a
szakmai kiadásaiért.
Részt vesz a munkaüggyel kapcsolatos feladatok ellátásában:
- elkészíti az alkalmazottak munkaköri leírását,
- a munkaidő-beosztást, ellenőrzi végrehajtását és leigazolja a munkaidő nyilvántartást,
- meghatározza az általánostól eltérő munkarendet,
- leigazolja az óraadók és a megbízási szerződéssel foglalkoztatott feladatellátók
teljesítését,
- valamint leigazolja a kiküldetéssel kapcsolatos teljesítéseket,
- elrendeli a helyettesítést, a többletmunkát, és a leigazolásáról gondoskodik.
Egyéb feladatai:
- ellenőrzési ütemtervet készít és ellenőrzési feladatokat lát el,
- felel a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,
94
- beutalót ad a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra,
- ellátja a főigazgató által ráruházott egyéb feladatokat.
4.2. Tagintézmény-igazgatóhelyettes
Általános jelleggel helyettesíti a tagintézmény-igazgatót annak akadályoztatása esetén.
Ellátja a tagintézmény-igazgató által ráruházott feladatokat.
A szakszolgálati feladatok közül felel a szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési
tanácsadás feladat ellátásáért.
Feladatainak részletezését a munkaköri leírása tartalmazza.
Az igazgató az igazgatóhelyettes segítségével végzi vezetői feladatait. Az igazgató és
helyettese a munkatervben megjelöli a vezetők közötti feladatmegosztást, a szakmai irányítás
felelősét szakszolgálati tevékenységekre bontva.
4.3. Helyettesítési rend
A tagintézmény-igazgató akadályoztatása esetén az azonnali döntést igénylő ügyekben a
tagintézmény-igazgatóhelyettes intézkedik. Abban az esetben, ha egyikük sem tartózkodik a
tagintézményben, a jelen lévő szakalkalmazottak közül a legrégebben, határozatlan időre
kinevezett dolgozó intézkedik az azonnali döntést igénylő ügyben.
Hosszabb idejű távollét (betegség, szabadság) esetén a vezetők egymást helyettesítik a
feladatok ellátásában. Arra az időszakra, amikor mindkét vezető távol van, a tagintézmény-
igazgató a munkavégzésben részt vevő szakalkalmazottak egyikének megbízást ad az azonnali
döntést igénylő ügyekben történő intézkedésre.
5. A tagintézmény belső ellenőrzési rendje
Az ellenőrzés minden formája a tények megállapítására, a megismert tényeknek valamilyen
követelményekkel való összehasonlítására, a megállapított tények értékelésére irányuló
tevékenység, amely következtetések levonására ad lehetőséget.
A tagintézményen belül belső ellenőrzésre jogosult az igazgató és az igazgatóhelyettes.
Az ellenőrzés általános feltételei:
A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért a tagintézmény-igazgató
felelős.
Ellenőrzési tervet készít és ezt az éves munkatervben rögzíti.
Az éves munkatervben rögzített ellenőrzések mellett alkalomszerűen is sor kerülhet
ellenőrzésre.
Az ellenőrzés célja, hogy segítse a minél hatékonyabb munkavégzést, kiterjed a szakmai és
egyéb feladatok ellátásának területeire.
Segíti a tagintézmény-igazgatói intézkedések végrehajtását, hozzájárul a hibák, hiányosságok,
szabálytalanságok megelőzéséhez és korrigálásához. Támpontot jelent a minősítésekhez.
95
Az ellenőrzések tapasztalatairól a tanév végi értékeléskor a tagintézmény-igazgató beszámol a
tagintézményi szakalkalmazotti értekezlet előtt.
A tagintézményi belső ellenőrzés kiterjed
- a szakszolgálati tevékenységgel kapcsolatos szakmai munkára,
- a szakszolgálati tevékenységgel kapcsolatos adminisztrációs feladatok
elvégzésére,
- az ellátással kapcsolatos pedagógiai tervezőmunkára,
- munkafegyelemre,
- a munka és tűzvédelmi szabályok betartására,
- a szakszolgálati tevékenység eredményességére.
6. A Tagintézmény feladatellátási helyei
Intézmény neve címe telefon feladat
FPSZ XI. kerületi
tagintézménye székhely
1117 Bp. Erőmű u.
8. 688 6994
szakértői bizottsági
tevékenység, nevelési
tanácsadás, korai fejlesztés,
fejlesztő nevelés, konduktív
pedagógiai ellátás, óvoda-
iskolapszichológiai ellátás,
kiemelten tehetséges
gyermekek, tanulók
gondozása
FPSZ XI. kerületi
tagintézménye
telephely
1117 Bp. Erőmű u.
4. 209 2396 logopédia, gyógytestnevelés
FPSZ XI. kerületi
tagintézménye
telephely
1118 Bp. Rétköz u.
14. 246 8616
szakértői bizottsági
tevékenység, nevelési
tanácsadás
Albertfalvai Óvoda
1116 Budapest,
Ezüstfenyő tér 1. 208 4520 logopédia
Albertfalvai Óvoda
Bükköny Óvoda telephely
1116 Budapest,
Bükköny u. 9. 208 1693 logopédia
Albertfalvai Óvoda
Újbudai pajkos Óvoda
telephely
1116 Budapest,
Pajkos u. 35. 382 6199 logopédia
Albertfalvai Óvoda
Bükköny Óvoda telephely Derzsi u. 54., logopédia
Albertfalvai Óvoda
Bükköny Óvoda telephely Érem u. 2-4. logopédia
Dél-Kelenföldi Óvoda 1119 Budapest,
Lecke u. 15-19. 204-1467 logopédia
96
Dél-Kelenföldi Óvoda
Újbudai Lurkó Óvoda
1119 Budapest,
Bornemissza u. 21. 205 8535 logopédia
Dél-Kelenföldi Óvoda
Újbudai Cseperedő óvoda
1119 Budapest,
Albert u. 28. 204 9498 logopédia
Észak-Kelenföldi Óvoda 1119 Budapest,
Tétényi út 46-48. 204 6899 logopédia
Észak-Kelenföldi Óvoda
Újbudai Napraforgó
Óvoda telephely
1119 Budapest,
Bikszádi u. 57. 204 6899 logopédia
Észak-Kelenföldi Óvoda
Újbudai Palánták Óvoda
telephely
1119 Budapest,
Mérnök u. 42. 203 2238 logopédia
Észak-Kelenföldi Óvoda
Keveháza Utcai Óvoda
1119 Budapest,
Keveháza u. 4. 204 0851 logopédia
Gazdagréti Óvoda 1111 Budapest,
Csíkihegyek u. 11. 246 6354 logopédia
Gazdagréti Óvoda
Gazdagréti Szivárvány
Óvoda telephely
1118 Budapest,
Gazdagréti tér 2/a. 246 6013 logopédia
Gazdagréti Óvoda
Aranykapu Óvoda
telephely
1118 Budapest,
Törökugrató u. 13. 246 6013 logopédia
Kelenvölgy-Őrmezei
Óvoda
1112 Budapest,
Neszmélyi út 22-24. 310 1415 logopédia
Kelenvölgy-Őrmezei
Óvoda
Újbudai Napsugár Óvoda
telephely
1112 Budapest,
Menyecske u. 2. 310 1342 logopédia
Kelenvölgy-Őrmezei
Óvoda
Kelenvölgyi Óvoda
telephely
1116 Budapest,
Kecskeméti J. u. 11-
15.
424 8072 logopédia
Lágymányosi Óvoda 1117 Budapest,
Bogdánfy u. 1/b. 365 1249 logopédia
Lágymányosi Óvoda
Újbudai Nyitnikék Óvoda
telephely
1114 Budapest,
Kanizsai u. 17-25. 209 9187 logopédia
Lágymányosi Óvoda
Újbudai csicsergő óvoda
telephely
1117 Budapest,
Siroki u. 6. 209 5825 logopédia
Sasadi Óvoda 1118 Budapest,
Dayka Gábor u. 4/b 319 2549 logopédia
97
Sasadi Óvoda
Törcsvár Utcai óvoda
telephely
1112 Budapest,
Törcsvár u. 19-21. 319 3403 logopédia
Sasadi Óvoda
Újbudai Tesz-vesz Óvoda
telephely
1118 Budapest,
Zólyomi út 20-22. 319 3445 logopédia
Szentimrevárosi Óvoda 1113 Budapest,
Badacsonyi u. 20-22. 381 0670 logopédia
Szentimrevárosi Óvoda
Alsóhegy Utcai Óvoda
telephely
1118 Budapest,
Alsóhegy u. 13-15. 385 2557 logopédia
Szentimrevárosi Óvoda
Újbudai Karolina Óvoda
telephely
1113 Budapest,
Karolina út 64-72. 466 7358 logopédia
Fehér Kavics Kelenföldi
Református Óvoda
1119 Budapest,
Albert u. 1. 371 1314 logopédia
Szent Gellért Óvoda 1113 Budapest,
Ibrahim u. 20. 385 3295 logopédia
Albertfalvi Don Bosco
Katolikus Általános Iskola
és Óvoda
1116 Budapest,
Albertfalva u. 9-11. 208 4030 logopédia
Szent II. János Pál Óvoda,
Általános Iskola és
Gimnázium
1116 Budapest,
Mezőkövesd u. 10. 201 4328 logopédia
Bethlen Gábor Általános
Iskola és Gimnázium
telephelye
1119 Budapest
Keveháza u. 2. 204 0854 gyógytestnevelés
Domokos Pál Péter
Általános Iskola
1119 Budapest
Sopron u. 50. 204 1201 logopédia, gyógytestnevelés
Gazdagrét – Törökugrató
Általános Iskola
1118 Budapest,
Törökugrató u. 15. 246 5340 logopédia, gyógytestnevelés
Kelenvölgyi Általános
Iskola
1116 Budapest,
Kecskeméti J. u. 14. 424 5374 logopédia
Lágymányosi Bárdos
Lajos Két Tanítási Nyelvű
Általános Iskola
1117 Budapest
Baranyai u. 16-18. 381 0662 logopédia, gyógytestnevelés
Farkasréti Általános Iskola 1112 Budapest Érdi
út 2. 319 3269 gyógytestnevelés
Őrmezei Általános Iskola 1112 Budapest,
Menyecske u. 2. 310 0134 logopédia, gyógytestnevelés
Újbudai Bocskai István
Általános Iskola
1113 Budapest
Bocskai u. 47-49. 209 9163 gyógytestnevelés
98
Újbudai Montágh Imre
Ált. Isk., Óvoda,
Fejlesztő Nevelés-
oktatást Végző Iskola és
Készségfejlesztő
Speciális Szakiskola
1119 Budapest,
Fogócska u. 4. 208 5814 gyógytestnevelés
Újbudai Petőfi Sándor
Általános Iskola
1116 Budapest
Kiskőrös u. 1. 208 4028 logopédia, gyógytestnevelés
Újbudai Teleki Blanka
Általános Iskola
1119 Budapest
Bikszádi u. 61-63. 205 7171 logopédia
Szent Margit Gimnázium 1115 Budapest,
Villányi út 5-7. 381 0909 gyógytestnevelés
Újbudai Széchenyi István
Gimnázium
1111 Budapest, Egry
József u. 3. 310 2942 gyógytestnevelés
Öveges József
Szakgimnázium és
Szakközépiskola
1118 Budapest,
Beregszász út 10. 246 1579 gyógytestnevelés
Szemünk Fénye Központi
Bölcsőde
1119 Budapest,
Tétényi út 46-48. 204-6682 korai fejlesztés
Bóbita Bölcsőde
1116 Fonyód u. 3-5. 208-1909 korai fejlesztés
Dúdoló Bölcsőde
1112 Menyecske u.
2. 310-0133 korai fejlesztés
Napsugár Bölcsőde
1118 Csíki-hegyek
u. 9. 246-6258 korai fejlesztés
99
1. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A hatályba lépés napja az SZMSZ jóváhagyásának napja.
Budapest, ……………………
_______________________
Mosányi Emőke
főigazgató
_______________________
Jóváhagyom: dr Tolnai Marianna
Belső-Pesti Tankerületi Központ
tankerületi igazgató
Budapest, 2017. ______________________