A görög művészet

I.e. VIII. századtól - I.e. I. századig

vázlat

Történelmi háttér

Az ókori görögség története négy szakaszra tagolható

- HOMÉROSZI - ARCHAIKUS - KLASSZIKUS - HELLENIKUS

A krétai-mükénéi őslakosságot kiszorították az achájok, a iónok és a dórok.

Fő foglakozásuk a földművelés és állattenyésztés volt, de fejlett kézműipar, hajózás és a kereskedelem is jellemző volt.

Homéroszi kor

- ebben a korban alakult ki a görög kultúra alapja

- az istenekről szóló mondák rendszere

- a mitológia és az istenek tisztelete

- föníciai hatásra fejlődött ki a görög írás, pénz és

mértékrendszer

Archaikus kor

- megerősödött a rabszolgatartó rend

- gyarmatosítás, a városállamokban ún. zsarnokok

uralkodtak

- Spárta: arisztokrácia uralma

- Athén: antik demokrácia (rabszolgatartó dem.)

Klasszikus kor

- a perzsa háborúk után következő időszakot a görög

kultúra és művészet virágkorának nevezzük

- Athén egységes görög állam megteremtése törekedett.

Spárta ezt ellenezte. Ennek köszönhető, hogy a kirobbant

peloponészoszi háború csaknem 30 évig tartott. (I.e. 431-

404)

- Makedónia királya, Fülöp ezt kihasználva elfoglalta a

meggyengült városállamokat

- Nagy Sándor a birodalmat tovább növelte, meghódította

Kis-Ázsiát, Egyiptomot és a Perzsa-birodalmat.

Hellenisztikus kor

- Nagy Sándor halála után (Ie. 323) a birodalom

széthullott

- az utódállamokat hellenisztikus királyságoknak nevezzük

- I.e. II. században Róma meghódította görög városokat,

majd hatalmát kiterjesztette a hellenisztikus királyságokra

is

A görög vallás és filozófia

Vallás

A görögök az isteneket a maguk hasonlatosságára

képzelték el, de tökéletesebbnek és halhatatlannak hitték

őket.

Filozófia

A görög filozófia alaptémái: 1. ősok, őselv (arché) és a világ őstörvényének (logosz) kutatása, valamint ehhez kapcsolódva az egység okának keresése

2. Az igazság (alatheia) fogalmával összekapcsolódó témák: a lét az igaz ismeret

3. Az emberi természettel és erkölcsi kérdésekkel való foglalkozás: a lélekkel, a jóval, az erénnyel, a boldogsággal

Filozófusok Szókratész, Platón, Arisztotelész

Építészet

A görög építészet

A görög építészet

A görög építészet főbb művészi feladatait a vallás szabta meg.

Pl.: templomok, színházak (vallási ünnepek keretén belül zajló színjátékok helyszínei), lakóépületek (bérházak), paloták, középületek: tanácsháza, piactér (a városi élet központja), tornacsarnok, stadionok (versenypályák), emléképületek (háborúk emlékére)

A városépítészetet a klasszikus kortól szabályozták. Derékszögű úthálózatokat építettek. Helyenként csatornáztak. A városokat védelmi célból falakkal vették körül.

A görög építészet

Építőanyagok: - terméskő (lábazat)

- égetetlen agyag (falak)

- kő, tetőcserép, fa (födémek)

Épületszerkezetek: - támasztógerendás teherhordás

- pillér, oszlopos alátámasztás

- kőgerendás áthidalások, sík födém

A templom nem tömegek befogadására,

hanem az istenszobor őrzésére szolgál.

templom részei:

-timpanon (fejezet)

-párkány (nyaktagozat)

- oszlopsor (törzs)

- lépcsős alépítmény

(lábazat)

A párkány részei:

A - képszék (fríz)

B - függőleges hornyok (triglifek)

C - domborművek (metopék)

D - hevedergerenda (architráv)

Az oszlopfajták:

[1] Dór (egyszerű, díszítés

nélküli oszlop, férfi test

arányait követi)

[2] Ión (kicsi, "csigavonalas"

díszítéssel ellátott oszlop, a női

test arányait követi)

[3] Korinthoszi (bonyolult,

összetett díszítésű oszlop,

"csigavonalas" és növényi

motívumok)

Oszloptámaszként:

férfialak (atlasz) vagy női alakok (kariatidák)

A görög szobrászat

Szobrászat

A görög szobrászatban a testi tökéletesség találkozik az

erkölcsi értékkel, a szép a jóval.

A görög szobrok = az emberiesség kifejezői

Isteneiket saját képükre mintázták.

Műveikre az antropomorfizmus (ember alakúság), az

ember arányaira utaló emberközpontúság jellemző.

Szobrászat

Müron: Diszkoszvető

Szobrászat

Praxitelész: Medici Vénusz

Készült: Kr. e. I. század

Uffizi képtár, Firenze

Márvány

A görög eredetinek a római másolata

A rómaiak nagy becsben tartották a

görög művészetet. Hellenisztikus

szobrászokkal másoltatták a

klasszikus Görögország letűnt

kultúrájának mesterműveit.

A görög festészet

Festészet

A görög festészet fennmaradt alkotásai közül a legfontosabbak a festett vázák.

Falfestményeke nemigen maradtak ránk. (csak római kori másolatok)

A vázaképek a görög mitológia és élet jellemző jeleneteit ábrázolják.

A díszítés szerint lehetnek: - geometrikus stílusú, - fekete alakos - vörös alakos vázák.

Vázafestészet

Akhilleusz és Aiasz kockázik (Musei Vaticani, Róma).

Vázafestészet

A görög gazdaság alapját alkotó mezőgazdaság és kereskedelem gyakori tárgya a vázák díszítéseinek, miként ezt e váza is tanúsítja: ökörrel szántó parasztok látható rajta.

Festett váza

Készült: Kr.e. VI. század

Louvre, Párizs

Terrakotta

A római művészet

I.e. VI. századtól - I.sz. IV. századig

vázlat

Történelmi háttér Róma a folyó menti hét dombon fejlődött ki (Tiberisz partján) i.e.

753-ban.

Róma az ókor legnagyobb világbirodalma volt.

Nagy hatással voltak fejlődésére a nála műveltebb etruszkok.

Róma történelmének korszakai: - Királyság kora (i.e. 753 � i.e. 510) - Köztársaság kora (i.e. 510 � i.e. 31) - Császárság kora (i.e. 31 � i.sz. 476)

395-ben a birodalom két részre szakadt: - Kelet-Római és - Nyugat-Római Birodalomra.

476-ban végül bekövetkezett a birodalom bukása.

Vallás

Az Itáliában letelepedett népek és az etruszkok vallásából alakult ki. Később a görögök is befolyásolták.

A római isteneket azonosították a görög istenekkel, a görög mitológiát némi változtatással Róma isteneire alkalmazták.

Pl: Jupiter; az ég istene (főisten)

Juno; a felesége; a családok védelmezője

Mars; a harci istenség

Minerva; a tudományok és a művészetek istennője

Fortuna; a szerencse istenasszonya

Neptunus; a hajózás istene

Mercurius; a kereskedelem istene.

A római építészet

Építészet

Fő építészeti feladat: a városi középületek típusainak kialakítása és a templomépítés.

Épülettípusok:

- fórumok (közterek) - fürdők (termák) - cirkuszok - színházak - paloták (kúriák) - levéltárak - díszkutak - hidak, utak, csatornák - vásárcsarnokok - bérházak (insulák) - vízvezetékek (akveduktusz) - diadaloszlopok, ívek (emlékművek)

Építészet

A tervszerűség és a gyakorlatiasság volt a fő szempont a

városépítésnél.

Az építészet jellemzői:

- Téralakítás: négyszög alaprajzú hosszanti terek és szabványos

sokszög, kör alaprajzú központos terek.

- Építészeti szerkezetek:

síkfödém (kis fesztávra)

kupola

boltozás (donga-, kereszt-, gömb-, és kolostorboltozat)

támaszgerendás és íves teherhordó szerkezetek (oszlopok, pillérek)

Építészet

- Anyagok: kő, beton, égetett agyagtégla, falazóhabarcs

(homok, oltott mész), vakolóhabarcs (téglapor és gipsz)

- Bazilika: háromhajós, megemelt középhajóval (törvény-

és kereskedelmi épületek)

- Átriumos lakóház: utca felé zárt, belül nyitott udvar.

Közepén csarnokszerű átrium. Befelé a tetőről

medencébe vezetett esővíz. Átriumból oldalirányba a

lakóterek nyíltak.

Építészet

- Castrum: fallal körülvett négyszög alakú katonai tábor.

- Praetorium = parancsnoki épület.

- Hadiépítészet: városfalak védőművel, őrtornyok,

városkapuk

- Colosseum motívum: oszloprendes árkád.

Építészet

- Oszlopok: dór, ión, korinthoszi, toskán, kompozit.

- Oszlopszék: az oszlop nyújtott talapzata (Piadesztál)

- Padlózat: márványlap vagy mozaik

- Templom: pódiumon (magas alépítmény) áll.

Építészet

E korai római templom alaprajza az etruszk építészet hagyományait követi, míg az oszloprend alkalmazása görög hatásról tanúskodik

Fortuna Virilis temploma

Épült: Kr.e. I. század kezdete

Róma

E korai, egyértelműen hellenisztikus vonásokat hordozó márványépület a késő köztársaságkori Róma mind szélsőségesebbé váló ízlésvilágát példázza, mely egyre bonyolultabb építészeti formák alkalmazásával próbálkozik.

Vesta-temploma

Épült: Kr.e. I. század kezdete

Róma

Építészet

Pantheon

Épült: Kr.u. 118-125

Róma

Építészet

A birodalom területének minden szegletében megtalálható vízvezetékek a rómaiak magas technikai színvonalának és a természet felett aratott diadalának tanúi.

Vízvezeték Épült: Kr.u. I. század

Segovia

Építészet

Az Amphiteatrum Flavium azon a helyen épült, ahol korábban Nero mesterséges tava hullámzott. A dór, ión és korinthoszi oszlopfő egyidejű alkalmazása a homlokzaton olyan motívum, amelyhez a reneszánsz építészei nyúlnak majd ismét vissza.

Colloseum Épült: Kr.u. 80

Róma

Építészet

A diadalívek eredetileg ideiglenes kapuépítmények voltak, melyeket a győztes hadvezérek Rómába történő bevonulása alkalmából emeltek. Hamarosan azonban már kőből építették fel őket a rómaiak dicsőségének örök jelképeként.

Titus diadalíve Épült: Kr.u. 80-85

Róma

A római szobrászat

Szobrászat

Portréművészet igen magas színvonalat ér el. (Államférfiak

szobrai)

A római portrék (képmás) szoros rokonságban vannak a

korszak görög portréival, de lényeges különbség a realitás.

(Nem idealizált.)

A görög hatás idővel megszűnt.

Új szobrászati technikaként a viaszveszejtéses

bronzöntés terjedt el.

Szobrászat

A portrék jellemzői: - Az egyéni életmű

ábrázolása

- Nem idealizált

portréábrázolás

- Mellszobor, egész alakos

portré

- Tóga-, haj-, szakállviselet �

részletező, de stilizált.

- Ruhátlan ábrázolás ritka.

Római patrícius ősei mellszobrával, Róma

Marcus Aurelius lovasszobra, Róma

A római festészet

Festészet

Az i.e. III. századtól kezdve jelenik meg az önálló római

festészet.

Fabius pictor ekkor festette meg a Salus-templomban a

rómaiak győzelmeit. Ettől kezdve a festmények jelentős

része napi politikai céllal készült.

Dekorációs rendszer jellemzi. = A Falfelületeket mezőkre

osztották be. Táj, csendélet, figurális ábrázolás. Üres

helyekre ornamentikákat tettek.

Festészet

Táncoló nők (i.e. V-IV. sz.) Sírfestmény az apuliai Ruvóból

Festészet

Aldobrandini menyegző néven ismert freskótöredék

A freskó egy menyegzői jelenetet ábrázol, a középpontban a menyasszony ül a nászágyon, körülötte a násznép és istenek láthatók.

Festészet

Proculus házaspár

(i.sz I. sz. Pompei)