A G Y Ö N G Y Ö S T E R M É S Z E T E S

Szijj József

T Á P L Á L É K A

A háziszárnyasok természetes táplálékának vizsgálata lényeges része a biológiai növényvéde lemnek . Kétségtelen az , h o g y számos tényező összhatásaként a l a k u l k i egy faj (akár v a d o n élő, akár tenyészte t t ) n ö v é n y ­véde lmi hasznának és felhasználási módjának képe, mégis ezek köz t a természetes táplálék összetételét k e l l a l e g f o n t o s a b b n a k t a r t a n u n k . E z u g y a n i s az a tulajdonság, m e l y e t mesterséges beavatkozással megvá l toz ­t a t n i n e m t u d u n k . E g y é b kedvező v a g y kedvezőt len tényezőket t öbbé -kevésbé befolyásolni lehet , megfelelő tenyésztési , szaporítási v a g y járatási eljárásokkal, a természetes táplálék, tehát az állat magakeres te táp­a n y a g a a z o n b a n a vál toztathatat lan a l a p , m e l y elsősorban határozza m e g a háziszárnyas növényvéde lmi alkalmazásának lehetőségét , módjá t és területét.

M i v e l a természetes táplálék a z állat természetes e thológiájának és a környezet i tényezőknek függvénye , e. vizsgálatok módszertani lag a l i g különböznek a v a d o n élő m a d a r a k táplálékának vizsgálatától . Magától ér te tődik, h o g y egy házibaromfi táplálékának meghatározása lényegesen k ö n n y e b b , m i n t a vadmadaraké . Elsősorban azért, m e r t a v a d o n élő m a d a -raknál a környezet i t ényezők s o k k a l vá l toza tosabban befolyásol ják a táplálékfajok mennyiségét és milyenségét . Begymetszés i eljárással s o k k a l k e d v e z ő b b a n y a g o t nyerhetünk a vizsgálatra, m i n t a száraz g y o m o r ­tar ta lomból . E tényezők lehetővé t esz ik az t , h o g y s o k k a l k i s e b b a n y a g o n végze t t vizsgálat is reálisabb képet a d j o n a házi szárnyasokról , m i n t a v a d o n élő m a d a r a k gyomor tar ta lmának s o r o z a t a i .

A z a n y a g többségét begymetszések útján n y e r t e m . E m ó d azonos a z z a l , m e l y e t az ál latorvosi g y a k o r l a t b a n sűrűn a l k a l m a z n a k . A begy­falat fe lvágtam, a begy t a r t a l m a t kiürí tet tem és megfelelő fertőtlenítés után összevarr tam. A r r a k e l l csak ügyelni , h o g y a metszést röv idde l a táplálkozás befejezése után végezzük . E módszer te l jesen veszélytelen, a metszések köve tkez tében semmiféle elhullás n e m v o l t . A z így n y e r t a n y a g az elemzés szempont jából s o k k a l megfe le lőbb , m i n t a g y o m o r ­t a r t a l o m , m e r t a táplálékul szolgáló n ö v é n y i és állati a n y a g o k n incsenek összezúzva és így jó l determinálhatok.

A vizsgálat céljára 13 begy t a r t a l o m állt rendelkezésemre, m e l y e t a már e l m o n d o t t a k alapján elegendőnek t a r t o k . E m e l l e t t az a lább v á z o ­landó átlagos tápláléknagyságrend és a fő táplálékéletformák meghatá­rozása szintén a z t a célt szolgálják, h o g y v i s z o n y l a g k i s anyagbó l is jó l általánosítható következtetéseket lehessen l e v o n n i .

1 0 3

A b e g y t a r t a l m a k b a n a z a lábbi ál latfajokat talál tam ( m i n d e n szám a z t j e l e n t i , h o g y egy-egy ese tben hány pé ldány t találtam a m e g n e v e z e t t f a j b ó l ) :

Orthoptera A c r i d i d a e

C h o r t h i p p u s b r u n n e u s 2 C h o r t h i p p u s l a r v . 1, 14, 5, 2, 8 P a r a p l e u r u s a l l i a c e u s 2 T e t t i x b i p u n c t a t u s 1

T e t t i g o n i i d a e L e p t o p h y e s a l b o v i t t a t a 1

Coleoptera C a r a b i d a e

P a r d i l e u s ca l cea tus 1 H a r p a l u s sp . 1

H y d r o p h i l i d a e H y d r o p h i l u s sp . 1

C u r c u l i o n i d a e S i t o n a s p p . 2, 4, 16, 1 P h y t o n o m u s sp . 1 A l o p h u s t r i g u t t a t u s 1 E u s o m u s o v u l u m 1 A p i o n sp . 1, 3

C h r y s o m e l i d a e C r y p t o c e p h a l u s ser iceus 1 L a b i d o s t o m u s ' l o n g i m a n u s 1 H a l t i c a o l e racea 1 C h a e t o c n e m a sp . 1 P h y l l o t r e t a v i t t u l a 1

C o c c i n e l l i d a e S u b c o c c i n e l l a 2 4 - p u n c t a t a 1, 3, 1 T y t h a s p i s 1 6 - p u n c t a t a 1, 3, 4, 7, 2 P l a t i n a s p i s l u t e o r u b r a 1 C o c c i n e l l i d a e l a r v . 2

Sca rabe idae C e t o n i a a u r a t a 1

C e r a m b i c i d a e O e d e m o r a p o d a g r a r i a e 1 C o l e o p t e r a sp . ? 2, 3, 1 C o l e o p t e r a l a r v . 1

1 0 4

Hymenoptera

V e s p i d a e

V e s p a g e r m a n i c a 3 V e s p a sp . 1

A p i d a e

A p i d a e sp . 1

H y m e n o p t e r a sp. 6, 2 , 3, 1, 7

H e t e r o g y n a T e t r a m o r i u m c a e s p i t u m 1, 450 , 225, 330 , 450, 270 , 600 P o l y e r g u s rufescens X 4 C a m p o n o t u s l a t e r a l i s 2, 30 C a m p o n o t u s l i g n i p e r d u s 1 C a m p o n o t u s sp . 8, 40 , 10 F o r m i c a r u f i b a r b i s 150, 75 , 250, 3 F o r m i c a S a n g u i n e a 1 H e t e r o g y n a sp . 1, 1

Diptera • *

D i p t e r a sp . 1, 1

Lepidoptera

N o c t u i d a e sp . 1 G e o m e t r i d a e sp . 2 L e p i d o p t e r a l a r v . 5, 1, 1, 1

Rhynchota

C y d n i d a e

S e h i r u s l u c t u o s u s 1

S c u t e l l e r i d a e

E u r y g a s t e r m a u r a 1

P e n t a t o m i d a e

A e l i a a c c u m i n a t a 1, 1

P y r r h o c o r i d a e

P y r r h o c o r i s ap te rus 13, 20

Core idae

R h o p a l u s subrufus 1, 2

C e r a l e p t u s g r a c i l l i c o r n i s 1

L y g e i d a e

L y g e i d a e sp . 1

105

N a b i d i d a e

N a b i s sp . 1

C a p s i d a e

L i o c o r i s t r i p u s t u l a t u s 3 D e r a e c o r i s sp . 2, 1 L y g u s sp . 2, 3

A d e l p h o c o r i s l i n e o l a t u s 3, 16, 65 , 1, 2 C a p s i d a e sp . 2, 1, 1, 1

J a x s i d a e

S e l e n o c e p h a l u s 6, 24, 1 E u p e l i x c u s p i d a t a 2 C i c a d e l l a v i r i d i s 1

F u l g o r i d a e

F u l g o r a eu ropaea 1 H o m o p t e r a sp. 2 H o m o p t e r a l a r v . 1

A räch noidae

A r a n e i d a e sp. 2 , 2, 2

Gastropoda

V a l l o n i a sp . 1 H e l i c e l l a o b v i a 1

A z állati táplálék vizsgálatánál először az tűnik szemünkbe , h o g y a g y ö n g y ö s m i l y e n apró termetű r o v a r o k a t f o g y a s z t . A táplálékfajok át lagos nagyságrendje m i n d e n madárfajra je l lemző. E szám az a lábbi m ó d o n határozható m e g .

A z u g y a n a b b a n a b e g y b e n v a g y g y o m o r t a r t a l o m b a n e lőforduló fa jok m m - b e n egyenkén t megmér t l e g n a g y o b b szélességi és a l e g n a g y o b b hosszúsági a d a t a i t összeadom (ha egy fa jon belül is n a g y o k a z eltérések, p l . h ímek és nős tények , fejlődési a l a k o k , egyenkén t végezzük , v a g y átlag­méretet határozunk meg) , és ez t az ér téket megszórzom a faj talált pél­dányszámáva l . Miután ez t a g y o m o r - v a g y b e g y t a r t a l o m m i n d e n elő­forduló fajára vona tkozó lag megcsinál tam, a k a p o t t ér tékeket összeadom, és e l o s z t o m a talált ál latok összpéldányszámával ( természetesen f a j i hovatar tozás tól függet lenül) . í g y m e g k a p o m a z egy b e g y - v a g y g y o m o r -i n r í a l o m r a v o n a t k o z ó át lagos tápláléknagyságrendet . H a ez t m i n d e n g y o m o r t a r t a l o m r a v a g y táplálkozási egységre (kevés rova rmaradvány esetén, p l . n ö v é n y e v ő madaraknál , egyes g y o m r o k a t össze is l ehe t v o n n i ) k iszámíto t tam, ezek összeadásával és a g y o m r o k , b e g y e k v a g y más vizsgálati egységek számával va ló elosztással át lagértéket számítok. E z lesz a fa jnak a kérdéses időszakra (év, s zezon , hónap s tb . v o n a t k o z -t a to t t ) át lagos tápláléknagyságrendje.

106

A z átlagos tápláléknagyságrendet meglehetősen sok tényező befolyá­sol ja . L e g f o n t o s a b b a táplálkozó állat testnagysága (ezzel k b . egyenesen arányos) , a táplálékszerzés módja , a táplálékszerző szervek a l k a l m a z ­kodási v i s z o n y a i , v a l a m i n t a je l legzetes táplálkozóterület állat- és növény­világa.

A fent e l m o n d o t t a k alapján az át lagos tápláléknagyságrend a g y ö n ­gyösnél 6,02. H o g y ennek a l a c s o n y vo l tá t érzékelhessük, megemlí tem két rokonfajú v a d m a d a r u n k a t . A fogolynál a z átlagos tápláléknagyság­r e n d 12,88, a fürjnél 7,32. E h h e z a teljesség kedvééér t hozzá k e l l fűzni, h o g y a gyöngyös re vona tkozó lag az e lőbb közö l t érték o l y a n anyagból származik, m e l y b e n f i a t a l (másfélhónapos) és öreg állatok k b . egyenlő arányban szerepel tek , míg a másik két fajnál csak vadászaton e j te t t , tehát k i f e j l e t t állatok képezték a vizsgálat anyagát . Ezért összehason­lítási a l a p u l a 8,26-os értéket k e l l választanunk, m e l y az öreg g y ö n g y ö s ö k átlagos tápláléknagyságrendje, s zemben a f i a t a l o k 4,16-os értékével. Tehá t megállapíthatjuk, h o g y a g y ö n g y ö s (Numida meleagris) át lagos tápláléknagyságrendje eltér a t tól , a m i t testnagysága alapján várnánk, a fogo ly és a fürj k ö z ö t t áll (köze lebb a fürjhöz, m i n t a f o g o l y h o z ) , n o h a t e rmete a fogolyénál lényegesen n a g y o b b .

A megfelelő általános következtetések levonásához elengedhetetlenül szükséges másik kérdés a táplálékéletformák vizsgálata. A g y ö n g y ö s táplálékát pusztán a r e n d s z e r t a n i c sopo r tok aránya szempont jából szemlélve is kitűnik néhány érdekesség. Első a hangyák h a t a l m a s tömege , másik a po loskák igen n a g y szerepe. Különösen az u tóbb i meglehetősen speciális jelenségnek látszik. Más v a d o n élő v a g y tenyésztet t madárnál még i l y e n mennyiséget n e m t a p a s z t a l t a m .

A z é le t formacsopor tok felállításában természetszerűleg adódtak b i z o ­n y o s nehézségek, különösen a poloskák és b o g a r a k csopor t jában. A leg­fon tosabb c s o p o r t o k a t az alábbiak sze r in t á l lapí tot tam meg , fontossági sorrendjüket C'-értékeik adják:

1. Hangyák — Heterogyna: H a t a l m a s tömeggel képviselt életforma­csopor t . C-értéke 220,4 . Ä hangyáknak más c s o p o r t o k h o z v i szony í to t t rendkívül magas értékei természetesen törvényszerűek, ez t más fajoknál is í gy találjuk. A gyöngyösné l talált arány a z o n b a n még a szokot tnál is m a g a s a b b , m i v e l a C-érték megállapításának a l a p j a a táplálékban talált pé ldányok száma, és n e m a pé ldányok súlya, a z apró termetű h a n g y a ­fajok javára a C-érték torzít . N ö v é n y v é d e l m i s z e m p o n t o k a z o n b a n a r r a késztetnek, h o g y az e lőbbi t a l k a l m a z z u k , m e r t a súly s z e r i n t i a d a t o k ­n a k inkább az állatfaj a n y a g c s e r e f o r g a l m i és produkciósbio lógia i v i s z o ­n y a i n a k megítélésénél v a n szerepe. ( E m e l l e t t j e len p i l l a n a t b a n g y a k o r ­l a t i l a g e l s em végezhető , m e r t a l eg több rova r f a j át lagsúlyát még n e m ismerjük.)

2. Poloskák — Hemiptera. A po lo ska fa jok táplálékegységekké va ló csoportosí tása meglehetősen nehéz p rob léma. E z esetben, el térően a ko rább i do lgoza tok tó l , n e m k e z e l t e m egységesen, k i v e t t e m közülük a t i p i k u s a n g e o f i l a l a k o k a t ( p l . P y r r h o c o r i s ) . E csoportosí tás értéke a z o n b a n v i ta tha tó , m e r t a t öbb i fajok is ta r tózkodnak a lkalomadtán a földfelszínen. N e m szerepelnek t o v á b b á a feltűnően n a g y termetű fa jok ,

1 0 7

C-értékük így is meglehetősen k iug ró : 8,77. F igyelemremél tó az A d e l -p h o c o r i s gy a k i >r i sága.

3. Apró, főleg növétun n található ormányosok — Curculionidae. A S i t o n a , A p i o n , P h y l o n o m u s , E u s o m u s g e n u s o k a t s o r o l t a m ide . C-értékük 3,00.

4. Kabócák—Homoptera. A z összes talált fajok ökológiá juk és nagyság­rendjük alapján feltétlenül egy c s o p o r t b a t a r t o z n a k . C-értékük 2,92.

5. Sáskák — Acrididae. Természetesen elsősorban a C h o r t h i p p u s - f a j o k alkotják a c sopo r to t . N e m szerepe lnek köz tük eltérő nagyságrendi és fejlődési v i s z o n y a i n k köve tkez tében a T e t r i x - e k . C-értékük 2,13.

6. Katicabogarak — Coccinellidae. S u b c o c c i n e l l a , T y t h a s p i s , P l a t i n a s -p is - fa jok . C-érték 1,61.

7. Apró darazsak és legyek — Hymenoptera, Diptera. E két rendszer ­t a n i c sopo r t összevonását i n d o k o l t n a k t a r t o m , m e r t nagyságuk és m o z ­gási v i s z o n y a i k a madár táplálkozása szempont jából a z o n o s n a k vehe tők . C-értékük 1,01. E z a szám más madárfa jokhoz v i szony í tva meglehetősen magas .

8. Lepkelárvák — Lepidoptera larv. N ö v é n y e n élő 1—1,5 cm-es pél­d á n y o k . C-érték 0,61.

9. Földibolhák — Halticinae. C h a e t o c n e m a , H a l t i c a , P h y l l o t r e t a fa jok . C-érték 0,23.

10. Közepes termetű futóbogarak — Carabidae. Fel tűnően a l a c s o n y C-értékkel (0,15) sze repe lnek . C s a k azért eml í tem m e g , m e r t a v a d o n élő madaraknál e g y i k e a l e g k e d v e l t e b b táplálékféleségeknek.

H a az e lmondo t t akbó l általános következ te téseket v o n u n k le , k i a l a ­k u l a g y ö n g y ö s táplálékának és n ö v é n y v é d e l m i felhasználhatóságának képe . A táplálékéletformák vizsgálatánál megál lapí tható , h o g y b i z o n y o s talajlakó a l a k o k hiányzanak, így a közepes nagyságú Carabidák ( H a r -p a l u s , A m a r a s tb .) és a t e r r i c o l Coleoptera- lárvák. Általánosan e l fogad­ható az , h o g y 1-nél a l a c s o n y a b b C-értékű táplá lékcsopor tok sem az állat táplálkozásbiológiája , sem a n ö v é n y v é d e l e m szempont jából n e m bírnak n a g y o b b jelentőséggel . T o v á b b á , h a az átlagos táplá léknagyságrendet vesszük szemügyre , m e g t u d j u k , h o g y m e l y nagyságú fa jok f o g n a k a l e g n a g y o b b tömegben sze repe ln i . Minél j o b b a n megközel í t i egy kár tevő faj szélességi és hosszúsági méretének összege az át lagos tápláléknagyság­r e n d ér tékszámát, annál n a g y o b b a valószínűsége, h o g y m i n t tömeges táplálék j e l e n t k e z i k . E két tényező összekombinálásával ki jelölhetők a z o k a kár tevő fa jok , m e l y e k e l l en a g y ö n g y ö s felhasználható m i n t prevent ív biológiai védekezési eszköz . Természetesen közben háziszárnyasunk etnológiai sajátságait s em téveszthetjük szem elől . A z így k i a l a k u l t táplálékfaj-lista o l y a n f a joka t is fog t a r t a l m a z n i , m e l y e k a vizsgálati a n y a g b a n talán n e m is sze repe l tek , h i s z e n m i n d e n a n y a g a gyűjtési nehézségek m i a t t kor lá tozot t , és m i n d e n lehetséges táplálékféleség n e m f o r d u l h a t elő benne . A f e n t i módszer éppen a gátló tényezők minél n a g y o b b mérvű kiküszöbölése cél jából készült .

A g y ö n g y ö s n ö v é n y v é d e l m i alkalmazásának l eg fon tosabb területe a herés és a lucernás. A z i t t élő kár tevők közül a z alábbiak e l l e n i védekezés­ben v a n szerepe szárnyasunknak: S i t o n a - f a j o k , S u b c o c c i n e l l a 2 4 - p u n c t a t a , P h y t o d e c t a fórmicata, H y p e r a variábilis, A d e l p h o c o r i s l i n e o l a t u s ,

108

A s p h o n d i l i a M i k i , B r u c h o p h a g u s g i b b u s , T y c h i u s d i f f i c i l i s , A p i o n - f a j o k . A több i kártevő v a g y életforma-hovatar tozása v a g y testmérete köve t ­keztében lényegesen k i s e b b szerepet játszik.

E g y é b mezőgazdasági művelésű területek közö t t még a répaföldek jöhetnének számításba, a z o n b a n i t t a felhasználási lehetőségek s o k k a l k i s e b b e k . A két legjelentősebb kár tevő, a répabarkó és a répabolha n e m t a r t o z n a k a z o k b a a c s o p o r t o k b a , m e l y e k a főtáplálékokat a lkot ják. A másik ok az , h o g y a répatábla -— hacsak n i n c s erősen e l g y o m o s o d v a és n i n c s v a l a m i rovargradáció — n e m nyúj t elégséges táplálékbázist a gyöngyöscsapa tok lekötéséhez. A l u c e r n a - és hereföldek dús rovarvi lága ezze l s zemben még az erősen m o z g é k o n y g y ö n g y ö s t is magához köt i . A sopronhorpácsi kísérleti gazdaság jól k e z e l t répaföldjein megf igyel tük, h o g y az állatok csak röv id időre keresték fe l a táblákat . M i n d i g újra visszahúzódtak a környező f i a t a l e rdősávok vál toza tos növény- és állat­vi lága területeire.

Külön k i k e l l hangsúlyozni , h o g y az e l m o n d o t t a k csak gradáció-mentes időszakra érvényesek. Gradáció esetén a g y ö n g y ö s — hasonlóan a v a d o n élő m a d a r a k h o z — m i n d i g elsősorban a gradáló r o v a r f a j t pusz ­títja. I l y e n k o r jelentős pusztítást végez o l y a n kár tevőkben i s , m e l y e k egyébkén t n e m t a r t o z n a k fő táplálékéletforma-csoport jai közé . Például magától ér te tődik, h o g y répabarkó v a g y vincel lérbogár n a g y o b b e l sza­porodása esetén a g y ö n g y ö s t hatásosan lehet a l k a l m a z n i számuk csökken­tésére. A biológiai védekezési eszközök prevent ív alkalmazásának a z o n ­b a n ennél s o k k a l n a g y o b b a jelentősége. Bár a madármunka ha tékony­ságának illusztrálásához m i n d i g az e lőbbi esetekből s z o k t a k példákat h o z n i , mer t igen m e g g y ő z ő e n h a t n a k : a természetes egyensúly fenn­tartásában játszott szerep a z o n b a n ennél s o k k a l f on to sabb . N e m egy mái-meglevő b a j t a k a r u n k csökkenteni , h a n e m n a g y kártevés kitörését a k a r ­j u k megakadá lyozni . x\ p revent ív , a biológiai egyensúlyt fenntartó perió­d u s b a n p e d i g a fent vázo l t táplálkozási kép érvényes a g y ö n g y ö s esetében.

A növény i táplá lékkomponensről röv idebben emlékezem m e g , m e r t n o h a az állat táplálkozásában az állati komponensnél n a g y o b b szerepet játszik, növényvéde lmi jelentősége jóva l k i s e b b . A két k o m p o n e n s aránya becslés és súlyszázalék alapján a t a v a s z i és nyár e le j i per iódusban 50—50%, a nyár végi és őszi per iódusban 75—25% a növény i rész javára. Még emel le t t is a g y ö n g y ö s rovarfogyasztás tekintetében felülmúlja v a l a m e n n y i háziszárnyasunkat , és közel áll a v a d o n élő tyúkfélékhez. E n n e k magyarázata talán a n a g y mozgási készség és az ezze l k a p c s o l a t o s eltérő anyagcsere és táplálék szerzési v i s z o n y o k . A megfigyelések szer in t minél m o z g é k o n y a b b egy tyúkféle (beleértve a szárnyasvadakat i s ) , annál n a g y o b b táplálékában az állati k o m p o n e n s aránya.

A n ö v é n y i a n y a g o k a t elsősorban g y o m m a g o k és kalászosoknak a tarlón fe lszedet t m a g j a i adták. A z alábbi felsorolásban a számok az egy b e g y b e n talált m a g o k számát j e l z i k , m e l y e k a n a g y mennyiség m i a t t sok ese tben becslésen a l a p u l n a k .

P o l y g o n u m c o n v o l v u l u s 5, 3, 300, 330, 340, 400, 300, 200. P o l y g o n u m a v i c u l a r e 12, 10, 10, 13, 4, 9.

1 0 9

S e t a r i a g l a u c a 140, 150, 390, 300 , 100, 200 . S e t a r i a v i r i d i s 600, 1500, 120, 60 , 900, 30 . S t e l l a r i a m e d i a 12. Búza 100, 17, 2 , 20 . Árpa 250, 70, 4, 127, 120. H e r e - , i l l . lucernalevél két ese tben, minimális mennyiségben.

ö s szegezve az e l m o n d o t t a k a t , állatunk rovar tápláléka főleg a p r ó b b termetű fa jokból áll, i l y e n e k a hangyák , po loskák , kabócák , k i s e b b b o g a r a k . N ö v é n y v é d e l m i felhasználásának területe elsősorban a l u c e r n a -és heretábla, de gradáció esetén egyéb h e l y e k e n is s i k e r r e l a lkalmazható . N ö v é n y i táplálékát főleg g y o m o k és kalászosoknak k i p e r g e t t s a tar lóról fe l szede t t m a g v a i adják.

T h e n a t u r a l food of the g u i n e a - f o w l .

by J. Szijj

The papar deals —- from the point of view of the biological plant-protection — with the natural food of the guinea-fowl. (Numida meleagris.)

The examined matériái consisted of 13 specimens, on which crop-analysis were ma de by the author, after their feeding i n the fields. This method is just the one used i n the veterinary practice.

Thus we get very suitable matériái for the analisis of the food, because its remain-ders can be much better determined as they could be by examining the contents of the stomachs.

The results of the examinations show, that the food of this k ind of poultry mainly consists of the species of the following groups, l i s ted in the order of their importance: ants, bugs, cleonus l iv ing on small plants, cicadae, locusts, ladybirds, small wasps and flies, butterfly-larvae (caterpillars) earth-flees and medium-sized beetles. Essential was not so much the systematical belonging i n the grouping of the different kinds of food, but rather their life-habits and the relations of size. The character of feeding habits of different bird-species is better determinable by this k ind of division.

The determined insect-species prove, that the food of the guinea-fowl consists as a rule of small insects. The average size of the food species does not even reach the one of those on which the smaller-sized partridge is feeding.

The guinea-fowl can be uti l ized i n agriculture i n first line in the protection of lucerne- and clover-fiekls against the damage caused by insect?. The most important plant-destructors, which are to be found here, — belong to the above-mentioned chief food-groups of our poultry-species. The guinea-fowl feeds, just l ike the other wild birds, i n case of gradation of insects, mainly on those, which overcrowd the area.

The food of plant-origin is 50°,', of the whole food during summer and 75% i n autumn. Thus we can say, that the guinea-fowl is the greatest consumer of insects among al l kinds of poultry and approaches the wild galliformers from this point of view. The food of plant-origin consisted mostly of weed-seeds and of seeds that were dropped here and there.

The list of the different species determined in the food is to be found in the Hun­gárián text.