A gyógyító betű és a betűk gyógyítói

Sokoldalú orvosokról

Előadó:

Dr. Gazda István

a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója,

a Magyar Orvostörténelmi Társaság alelnöke

Zsámboki János (Sambucus),

II. Rudolf udvari orvosa1531–1584

Janus Pannonius verseinek első kiadója (1568)

Kiadta Ransanus és Bonfini krónikáját (1558, 1568)

Megszerkesztette a Corpus Juris Hungarici első kiadását (1581)

Leírta Eger 1552-es és Szigetvár 1556-os ostromát

ifj. Köleséri Sámuel(1663–1732)

Első prédikálása alkalmával eltévesztette a Miatyánkot, ezért elhagyta pályáját, s az

orvosira tért át

Minden idejét Erdély ásványkincsei megismerésének szentelte

1700-tól az erdélyi bányászat felügyelője

Hatalmas magánkönyvtára volt

69 éves korában bigámia vádjával börtönbe került, ott halt meg

Pápai-Páriz Ferenc

1649–1716

Bornemissza Anna fejedelemnő udvari orvosa

I. Apafi Mihály fejedelem háziorvosa

A császári csapatok által lerombolt nagyenyedi kollégium újjáépíttetője (1709),

1676–1716 professzora

Ars heraldica (1695)

Latin-magyar szótár (Lőcse, 1708) – Szenczi Molnár műve alapján

Földi János

1755–1801

Az első magyar állattan írója: Természeti história a Linné systemája szerint – 1801

Rövid kritika és rajzolat a magyar füvésztudományról – Bécs, 1793

A Debreceni Grammatika az ő kéziratos Magyar Nyelvkönyv c. nyelvtanának átdolgozása

Horatius és Anekreón több versét lefordította

Ungvárnémeti Tóth László

1788–1820

Nárcisz vagy a’ gyilkos önn-szeretet

(drámai költemény, 1816).

Görög versei. Magyar tolmácsolattal. Pest, 1818.

Bugát Pál

1793–1865

Hahnemann Sámuel Homoeopathiája

Kisded sebészi eszköztár

A nevezetesebb sebészi véres műtétek

Természettudományi szóhalmaz

Orvosi Tár szerk.

láz, genny, tályog, izom, mirigy, ideg, műtét, képlet és csipesz

Almási-Balogh Pál

1794–1867

Széchenyi István és Kossuth Lajos háziorvosa volt.

1836-tól a Tudománytár szerk.-je

1865-ben az újjászervezett Homeopata Orvosok Egyesületének elnökévé választották.

Tőle származott az iparvédő és állatvédő egyesület eszméje.

Toldy Ferenc

1805–1875

Magyar deák és deák-magyar Orvosi Szókönyv az Orvosi Tár első két évéhez

Diaetetika elemei

Toldy Ferencz két könyve az egészség fenntartásáról

Dr. Hufeland: Szegények patikája. Ford.

Magyar és Német Zsebszótár

Magyar Szentek Legendái

A magyar költészet kézikönyve

A magyar nemzeti irodalom története a legrégibb időktől a jelenkorig

A magyar nemzet classikus írói. Negyven kötet

Tudománybeli hátramaradásunk s ezek tekintetéből Akadémiánk feladata

Arányi Lajos

1812–1887

Az első magyar kórbonctani tankönyv szerzője (1864)

Számos kórbonctani magyar műszót alkotott

Első volt, aki az elsősegélynyújtás kérdéseit írásban és képekben ismertette

1861-ben felkarolta a Vajdahunyad vára restaurálásának és újjáépítésének ügyét

Ő szorgalmazta a budai vár történelmi

jelentőségű házainak emléktáblákkal való megjelölését

Markusovszky Lajos

1815–1893

Görgey honvédseregében törzsorvos

Magántanári képesítési kérelmét protestáns volta miatt az orvosi kar visszautasította

1857-ben megalapította az Orvosi Hetilapot, melynek 32 évig állt az élén

1863-ban a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulatot

Duka Tivadar

1825–1908

Görgey segédtisztje és adjutánsa volt a világosi fegyverletételig

Katonaorvos volt a bengáliai angol hadseregben

K-Indiából több ezer értékes tárggyal gyarapította az MNM természetrajzi

gyűjteményét

Megírta Kőrösi Csoma Sándor életét

Angliával ő ismertette meg Semmelweis munkásságát

Kepes Gyula

1847–1924

Részt vett az első osztrák–magyar északi sarki expedícióban a Tegethoff hajóorvosaként

(1872), a legénység 24 tagja közül ő volt az egyetlen magyar.

Ő állította össze az expedíció élelmét, az akkori orvosi ismereteknek megfelelően. Tanácsára

nagy mennyiségű citromlevet vittek magukkal.

Hajójuk jégbe fagyott, és egy éven át sodródtak észak felé. A legénység minden tagjának az életét sikerült megmentenie. Útjukat a hajót elhagyva jégtáblákon folytatták, déli irányba

haladva. Orosz halászok segítségével jutottak vissza a norvégiai Vardö kikötőjébe.

Magyarországra visszatérve több magas kitüntetésben részesült.

Orvosi teendői mellett az expedíció állat- és növénytani gyűjtőmunkáját is ő végezte,

gyűjtésének eredménye azonban a jégbe fagyott hajón maradt.

Csontváry-Kosztka Tivadar

1853–1919

Gáspár Ferenc

1861–1923

20 éven át a haditengerészet szolgálatában állt

Leírta a trópusi betegségeket

Munkáihoz Vámbéry Ármin, Cholnoky Jenő és Lóczy Lajos írt előszót

Áttekintést adott a világ egészségügyi helyzetéről

Bemutatta Észak-Brazíliát, az Amazonast, a Falkland-szigeteket, a Magellán-szorost, Indiát,

Ceylont, a Japán-szigeteket, a Salamon-szigeteket és még jó néhány távoli területet

1886-ban a haditengerészet szolgálatába lépett, s 6 éven át hajóorvosként járta a tengereket

Negyvenezer mérföld vitorlával és gőzzel (Szeged, 1892)

Hét év a tengeren (Bp., 1903);

A föld körül (I–VI. Bp., 1906–1908);

A fehér ember útja (Columbustól Pearyig) (I–II, Bp., 1912).

Tömörkény István

1866–1917

Steingassner István önéletrajzából

„1886. december 23-án születtem Cegléden, a vasúti állomáson. Édesapám abban az időben

pár évig bérben bírta az osztrák államvasúttársaságtól a ceglédi vasúti

vendéglőt, így esett meg, hogy a szegedi születésű öt testvéremmel szemben nem a szűkebb haza homokján láttam napvilágot.”

1882-ben gyógyszerészgyakornok lett Götz Károly Az isteni gondviseléshez címzett

patikájában (Széchenyi tér 12.), majd Kovács Albert ’Papus’ gyógyszertárában (Fekete Sas és

a Korona "Kígyó" utca sarka).

Elvégezte az okleveles gyógyszerész tanfolyamot és Szegeden, majd Kisteleken

dolgozott tovább.

A patikusságnak végleg búcsút mondva a Franke-féle konyha vegytana javított, bővített

kiadásának előszavát még megírja.

1891. július 30-tól a Szegedi Napló munkatársa, a Hüvelyk Matyi élclap szerkesztője.

1894: Megnősül, a híres szegedi vendéglős, Kis Palcsi Emma nevű lányát veszi el.

1895. május 1-jétől a Szegedi Pincéregylet hivatalos lapjának, az Értesítőnek a

főszerkesztője.

Megkapja a belügyminisztériumi engedélyt, hogy hivatalosan felvegye a Tömörkény nevet.

Csáth Géza

1887–1919

Zenekritikákat és novellákat adott közre a Budapesti Naplóban, a Világban, a

Nyugatban stb.

A Nyugatnak állandó munkatársa volt. Bartók és Kodály első méltatói közé

tartozott.

Berde Károly

1891–1971

Megírta a kolozsvári és a szegedi bőrklinikák történetét

Híres műve: „A magyar nép dermatológiája, a bőr és betegségei népünk nyelvében, hiedelmében és

szokásaiban”

Lax Henrik

1894–1990

Betegei

a filmes Korda család, Márai Sándor, Lesznai Anna, Vészi Margit, a hegedűművész Szigeti

József, és Molnár Ferenc

Teller Ede, Szilárd Leó, Gábor Dénes

Sztravinszkij, Greta Garbo

Bartók Béla

az elhunyt Kennedy elnök felesége, Jacqueline Onassis

"Lax doktor életünket ugyan meghosszabbítja, de annak a felét a

várószobájában kell eltöltenünk"

Raffy Ádám

1898–1961

A máglya (Giordano Bruno életregénye, Bp., 1936);

A léleklátó (Mesmer életregénye, Bp., 1937);

A bölcsek köve (Paracelsusról; Nagyvárad, 1941);

Vesalius (Az orvostudomány nagymestere; r., Bp., 1951)

Németh László

1901–1975

Semmelweis

Korányi Sándor

Freud és a pszichoanalízis

Orvostörténet és szellemtudomány

Egy iskolaorvos naplójából

Levelek a hipertóniáról

Selye János

1907–1982

Életünk és a stressz (Bp., 1964);

Álomtól a felfedezésig (Bp., 1967);

In vivo (Bp., 1970);

Stressz distressz nélkül (Bp., 1976).

Magyar Imre

1910–1984

Korányi Sándor (Bp., 1970);

Ruth (r., Bp., 1971);

Judit (r., Bp., 1973)

Az évszázad gyermeke (életrajzi r., Bp., 1980);

Behreus doktor és társai (esszék, Bp., 1980);

„Oly korban éltem én…” (r., Bp., 1984)

Örkény István

1912–1979

Ő állította össze az Andaxin, a Frenolon, a Gasprobamat, a Gracidin, a Hibernal, a

Hiperin, a Kofka, a Lidocain, a Nitropenton, a Piperascat, a Pipolphen, a

Relaxil-G, Synapleg és a Trioxazin ismertetőjét.

Benedek István

1915–1996

szallasi.orvostortenet.hu

Ösztön és bűnözés

Az ösztönök világa

Aranyketrec

Beszélgetés ideges emberekről Ideges emberek

Csavargás az Alpokban

Varázslás és orvoslás az azték, maya és inka birodalomban – 1976

Mandragóra. 1–2. – 1979

Semmelweis

Hügieia

A darwinizmus kibontakozása

Lamarck és kora

A tudás útja

Hippokratésztől Darwinig

Az értelem dicsérete

Párizsi szalonok

– mondta Krisztina. Párbeszéd az impresszionizmusról

Rousseau

A ledöntött oszlop. Gustave Courbet életregénye

Benedek Marcell

Rendületlenül. A hazaszeretet versei

Ady Endre szerelmei és házassága

Csineva I–III.

Szondi Lipót: Káin, a törvényszegő. Mózes, a törvényalkotó. (Ford.: Mérei Vera, a tájékoztatót

írta: Benedek István)

Életem könyve. Boncza Bertának, Ady Endre özvegyének vissza-emlékezései

Vekerdi László

1924–2009

Kalandozás a tudományok történetében

Németh László alkotásai és vallomásai tükrében

Befejezetlen jelen

A matematikai absztrakció történetéből

Így élt Newton

Európa születése. Európa a IV–XIII. században (Varga Domokossal)

Csillagórák Vekerdi Lászlóval

Vígh Tamás

A világ kereke

Tudás és tudomány

"A Tudománynak háza vagyon" : reáliák a régi Akadémia terveiben és működésében

Magyar világ - tudós világ. Tudománytörténészek és

művelődéstörténészek gyűrűjében

A véges végtelen

A sorskérdések árnyékában – Kalandozások Németh László világában

Így él Galilei

A közértelmesség kapillárisai

Fülep Lajos levelezése

Magyarországi és erdélyi pestisjárványok a XVIII. században

Az újkori matematika és fizika megszületése

olvasmanytar.orvostortenet.hu