A magyar és az amerikai felsőoktatási rendszer összehasonlítása

A magyar és az amerikai felsőoktatási rendszer

összehasonlítása

Kommunikáció az egyetemen konferencia

2007.04.28.

Készítette:Tóth Melinda

Az előadás vázlataI. Történeti áttekintés

I. Az európai felsőoktatás kialakulása és modelljei

II. A magyar felsőoktatás története napjainkig:I. Középkor

II. Kora újkor

III. Újkor

IV. Modernkor

III. Az Amerikai Egyesült Államok felsőoktatásának története:

I. Gyarmati idők

II. Polgárháború után

III. Modernkor

IV. Az USA nagy egyetemei

A vázlat folytatása

II. A jelenlegi felsőoktatási rendszerek összehasonlítása:I. A bolognai rendszer szükségessége

Magyarországon és az amerikai helyzetII. Adatok, kimutatásokIII. Képzési struktúrákIV. Intézmény irányításV. FinanszírozásVI. Diákok támogatásaVII. Problémák

Európa felsőoktatásának rövid története

• Európa első egyeteme: a Párizsi Egyetem: 1200/1215/1253


• Egy másik modell: A Bolognai Egyetem: 1363


• Infrastruktúra egyszerűsége• Privilégiumok• Irányítás• Szervezeti felépítés és kormányzás:

- Rektor- Prokurátorok- Személyzet


• Kialakult európai trendek:– Brit modell– Kontinentális Európa:

• Humboldt-i modell

• Napóleoni-modell

A magyar felsőoktatás története: I.Középkor

• Kezdetek:– Káptalan iskolák– Külföldi egyetemek– Kolduló rendek: studium generálék

• 1348 Prágai Egyetem:


• 1367 Pécs: Nagy Lajos király-V.Orbán pápa


• 1395 Óbudai Egyetem: Luxemburgi Zsigmond


• 1467 Pozsonyi Egyetem: Mátyás király-Vitéz János

A magyar felsőoktatás története: II.Kora újkor-újkor

• A reformáció megjelenése az 1500-as években-> Kiterjedtebb oktatás

• Elemi-gimnázium-kollégiumi típusú iskola• Rekatolizáció: Pázmány Péter:

– 1635 Nagyszombati Egyetem

– 1777 Buda

– II. József Pestre költözteti

A magyar felsőoktatás története: III.Újkor

• Habsburg időszak:– Református líceumok felszámolása– Királyi beleszólás növelése a felsőoktatásba– 1700-as évek felsőfokú szakoktatás

megjelenése• 1735 Selmecbányai Bányatisztképző


• Mária Terézia királynői rendeletei:– 1769 államosítás– Teljes értékű egyetem:

• Főigazgató

• Kari igazgatók

• +egyetemi kancellár= consistorium

• Akadémiai vezetés

• II. József: német nyelv bevezetése(latin)-kudarc

A magyar felsőoktatás története: I.Kora újkor

• I.Ferenc: abszulutisztikus törekvések a felsőoktatásban is– 1806: 2.Ratio Educationis:

– Tananyag előírása

– Vezetői és tanári személyek állami kiválasztása

– Igazgatók centrális hatalma


• Nyelvkérdés: – 1844 magyar lesz a hivatalos nyelv– 1848-ig kétnyelvű oktatás

• 1848 forradalom és szabadságharc:– Oktatási miniszter– Szabadság eszméje– 1849: egyetem érettségihez kötése


• A kiegyezés után: – 1867: Vallás és Közoktatás miniszteri hatáskör– 1875: szigorlati rend az orvosi karokon– 1883: alapvizsgák meghatározása– 1899: tanév rendeleti beosztása:

• 1.félév: szeptember 1.-január 6.

• 2.félév: január 6.-június 25.

A magyar felsőoktatás története: IV.Modernkor

• I. világháború: csökkenő hallgatói létszám

A magyar felsőoktatás története: IV.Modernkor

A magyar felsőoktatás története: IV. Modernkor


• Felvételi:

– 1940 törvény

– 1946 intézményi meghatározottság

• II. világháború előtt:

– Népi kollégiumok

– Nők megjelenése a felsőoktatásban



• II.világháború után-kialakuló szocializmus– 1948 egyetemi reform:

– Módosított felvételi

– Fegyelem

– Tananyag

– „Társadalmi igényeket” tükröző létszám


• Tanulmányi Osztályok felállítása

• Felvettek politikai nézetei és osztályi hovatartozása fontos

• Folyamat: oda nem illő emberek bekerülése-> lemorzsolódás->”túlterhelési szabotázs”-> követelmény csökkentés->színvonalesés

• 1956…


• 1960-as évek: Szervezeti és Működési Szabályzatok

• duális képzés kialakulása

• 1981: új felvételi törvény

• 1989: megszűnik a kötelező orosz oktatás

• 1990-es törvény

A magyar felsőoktatás története: Finanszírozás

• Kezdetben mecénások• 1941-ben hivatalosan tandíj• 1985. állami támogatás• 1996. viták a tandíjról

2000. Normatív finanszírozás

Az USA felsőoktatásának történte: I.gyarmati időszak

• Gyarmati függőség

• Jogi bizonytalanság

• 1636 Harvard


• Yale: ugyan az a jogi létbizonytalanság

• 1745-től ad ki diplomát


• Közösségi igény diadala a jogi procedúrák felett• Az európaitól eltérően nem kiváltságosok köre a

felsőoktatás• Ez kedvez a „laikus ellenőrzés” megerősödésének• Az európai mintától eltérően nem kapnak hatalmas

támogatásokat• Nem tekintélyalap a felsőoktatásban dolgozók

közt a szaktudás• Külső ellenőrzési rendszer kialakulása


• Kialakul egy irányítási prototípus:– Közösség képviselőiből alakul tanács:

ellenőriz és irányít– Elnök: a közösséget és a tanári kart képviseli

• Oktatásuk szorosan összefügg történelmükkel- sokkal többet várnak az oktatástól, minta az európaiak

Az USA felsőoktatásának történte: I.gyarmati időszak után

• 1774-ben kitör a függetlenségi háború• 1776. július 4-én Függetlenségi Nyilatkozat• 1783ban ismerik el a függetlenséget• 1787-ben fogadják el az Alkotmányt:

– Az egyes államok nem akarnak elismerni maguk felett egy központi hatalmat

– Nagyrészt megtartják függetlenségüket– Ezzel szemben az európai oktatás a központi, állami

hatáskör alá tartozik– Az Alkotmány nem tartalmaz rendeletet az oktatásra

vonatkozóan

Az USA felsőoktatásának történte: I.gyarmati időszak után

• Az egyházi befolyás hamar csökken• 1830-40: gazdasági növekedés->

bevándorlási hullám+városiasodás• 1830-60: „common school” mozgalom • 1861-65: Polgárháború

– Társadalmi stabilitás– Közös értékek– Rabszolga felszabadítás

Az USA felsőoktatásának történte: II.A polgárháború után

• Család felelőssége• Kötelező, ingyenes, általános közoktatás• Madison elnök: szeretne egy országos egyetemet

létrehozni• Jefferson:

– Mindenki számára elérhető oktatás– Oktatási esélyegyenlőség– Értékek: önbizalom, individualitás, optimizmus,

demokrácia

Az USA felsőoktatásának történte: II.A polgárháború után

• Oktatás: út a bevándorlóknak az amerikaivá váláshoz

• Afroamerikaiak korlátozottan vannak jelen az oktatás egészében

Az USA felsőoktatásának történte: III. Modernkor

• Boldogulás az életben: származás és bőrszín alapján

• USA: az európai felsőoktatás elitképző jellege és az, h. a hátrányos helyzetűeket munkaerőnek képzik osztálykülönbségeket eredményez

• 1919-29: progresszív mozgalom• 1929-33 Gazdasági világválság: egyenlősítési

törekvések felerősödése

Az USA felsőoktatásának történte: III. Modernkor

• II.világháború alatt a tananyag katonai és fegyverkezési jellege

• Felsőoktatás jelentősége felértékelődik• 1954 „szputnyik sokk”• Központosítási igények<-> államok önállóságuk

megtartását akarják a felsőoktatásban is• 1958 Nemzetvédelmi Oktatási Törvény• 1964 M.L.King: mozgalom: afroamerikaiak is részt

vehetnek az oktatásban• 1979-ig nincs külön Oktatási Minisztérium

USA nagy egyetemei

• Princton 1746

USA nagy egyetemei

• Columbia: 1756

USA nagy egyetemei

• Stanfordi Egyetem

USA nagy egyetemei

• Cornell: 1865

• Chicagoi Egyetem

• MIT

A Bologna rendszer szükségessége Magyarországon és az amerikai helyzet

Magyarország:

- 2006-ban vezették be hivatalosan a Bologna rendszert

- EU versenyképessége, munkaerő áramlás lehetetlensége

- Globalizált világ:- Információs forradalom

- Tudás alapú társadalom

USA:- magától kialakult

lépcsős rendszer- Egy állam-munkaerő

áramlás működő folyamat

A bologna rendszer szükségessége Magyarországon és az amerikai helyzet

M.o: Felsőoktatás jellemzői

- misszió váltás kell- Állam visszavonulása- Társadalmi nyitottság- Külső értékelés

megjelenése- Irányítás váltás- LLL- Tömegesedés- Rangsorolás+verseny

USA:- nem kell misszió váltás- a szövetségi államnak kis szerepe

van- társadalmi igények keltették életre

a felsőoktatást- Kezdetektől külső értékelés- Életképes, jól funkcionáló

irányítás- LLL már az 1900-as évek

közepétől- Tömegképzés megoldott- A rangsorolás és versengés

megszokott

A bologna rendszer szükségessége Magyarországon és az amerikai helyzet

Alapvető céljai a Bolognai Nyilatkozatnak:

- összehasonlítható felsőoktatás

- 2 ciklusú felsőoktatás- Kredit átviteli rendszer- Mobilitás- Összehasonlítható

kritériumok módszerek- EU vonatkozás beépítése a

felsőoktatásba

USA:

- egy szövetségi állam…- Régóta 2 ciklusú- Kredit már a

középiskolában is van- Megoldott mobilitás- Teljes ország területén

összehasonlítható diplomák

LLL

Adatok kimutatások

M.o.• 89 felsőoktatási

intézmény• 230 ezer hallgató

nappali tagozaton(kb500 ezer)

• 23 188 tanár a felsőoktatásban

USA- 3300 intézmény

- 12 millió hallgató

- 900 ezer tanár

Intézmények

Hallgatók

Tanárok

III.Képzési struktúrák:Felsőoktatás előtt álló szintek,felvételi

M.o.:- középiskolák:

- Szakmunkásképző: zsákutca

- Szakközépiskola:tovább léphet, vagy szakképzés

- Gimnázium: tovább léphet

USA:- középiskolák:

- „high school”:- Kreditet kap

- Nagyon eltérő színvonal

- Nem egységes tananyag

III.Képzési struktúrák:Felsőoktatás előtt álló szintek,felvételi

M.o.: Felvételi- központi törvényhozás

által szabályozott, egységes, közös

- Felvételi és érettségi egyben (alkalmassági vizsga ahol kell)

- 120+20-as pontrendszer(tanulmányi eredmény, érettségi, emelt szintű érettségi, nyelvvizsga)

USA: Felvételi- államonként és egye-temenként

eltérő lehet- Külön felvételi vizs-

ga(krediteket szereznek a diákok)

- Tényezők:- Középiskolai eredmények- Felsőfokú előtanulmányok- Középiskola neve- Tesztvizsga, interjú, kiegészítő

képességek mérése- Kiegészítő előnytényezők:

élsport, ajánlás, szülő oda járt

III.Képzési struktúrák: Felsőfokú intézmény típusok

M.o.:- OKJ- Főiskola- Egyetem: (utána

doktori iskola)

USA:- junior college, community

college- College- EgyetemPiaci érték szerint:1. Kutató egyetem2. Általános egyetem és college3. Hagyományos college4. 2éves college5. Szakképző speciális

intézmények

III.Képzési struktúrák: Út a diplomákhoz

M.o.:- első lépcső:

- 180kredit(240) (ebből30 szakirányú specializáció)

- 3év (4év)- Bachelor diploma

- Második lépcső:- +120kredit=300(+60)

(30szakirányú specializáció)

- +2 év- Master diploma

USA:- undergraduate:

- Ált.4év

- Csak fő tanszakasz választás

- graduate:- Ált.2év

- Szakosodás

- Mester fokozat

III.Képzési struktúrák: Út a diplomákhoz

M.o.:- nem az 5 év kettévágását

jelenti- Használható diploma kell

3 év után- Modul szerepe nagy

- Variálható tantárgyak- Fix kredit szám- EU ismeretek, informatika,

nyelv, szakmai specializációk, gyakorlati képességeket fejlesztő modulok

USA:- biztosított mobilitás és

pályakorrekció- Első lépésben tömegképzés,

csak a nyelv és a matematika kis csoportokban,

- Második lépés 15-20 fős interakció orientált csoportok

- Intenzív tanítás:- Állandó házi feladatok- Irodalom feldolgozás- Számonkérés- Hallgatói rangsorolás

IV.Intézmény irányításM.o.:- nincs külön akadémiai

és stratégiai vezetés- Akadémikusok a

vezetők:- Rektor, rektor helyettes

- Dékánok

- Szenátus

- Tanácsadó testületek

USA:

- Az akadémiai és stratégiai vezetés külön vált

- Stratégiai: - Board

- Akadémiai struktúrák:- Elnök

- Dékánok

- Tanszékek

- (hallgatói beleszólás kicsi: -tapasztalatlanság és függőségi viszony)

V.Finanszírozás M.o.:- Bachelor egyenlőre

„ingyenes”- Állami támogatás-normatíva

csökkent-”álcázott költségtérítések”

- Tandíj(kevés költségtérítéses,kevés külföldi diák)

- Kevés civil támogató szervezet

- Master diploma, és a szakképzés költségtérítése

USA:- államok támogatnak- Magánforrás

jelentős(aktívan keresnek támogatót)

- Szövetségi támogatás(kutató munkára)

- Tandíjak- Nagy támogatások az

egykori hallgatók részéről- Kétes pénzt nem használnak

fel

VI.A diákok támogatása

M.o.:- ösztöndíj,

természetbeni juttatások

- Szociális és lakhatási támogatás

- Kollégiumi hely- Diákhitel

USA:- ”grant”vissza nem térítendő

adomány- Ösztöndíj vagyoni helyzet

alapján- Könyvtámogatás- Diákkölcsön- Work-study- Szociális és sport

ösztöndíj

VII.Problémák

M.o.:

- a Bologna rendszert úgy vezették be:- Változatlan

infrastruktúra

- Oktatók elitképzés

- A oktatás felépítése nem alkalmas tömegoktatásra

- Tantermi struktúra rossz

- Hallgatói ellátás minősége rossz

USA:

- teljesen más jellegű problémákkal szembesül, mint Magyarország

- A jól működő felsőoktatás, és „diploma piac” mellett gyenge középiskolai képzés-ebből következik minden további probléma

VII.ProblémákM.o.:- csak a lépcsős képzés- Használható alapdiploma?- Szaktúlburjánzás- Egyetem nem kommunikál

főiskolával- Tartalmi és strukturális reform

elmaradt- Nem vonódik be a munkaadói

oldal- Nem változott a vezetés- Finanszírozási nehézségek- A társadalmi igények nem

tükröződnek a felvettek arányában

USA:- centralizáció problémája- Közös ismeretek hiánya- Egyenlőség és

egyenlőtlenség kérdése- Leszakadó gyerekek

alacsonyabb szinten való felzárkóztatása

- Az egyén joga és felelősége

- Az egyetemre kerültek 50%-a nem tudja megszerezni a diplomáját

Köszönöm a figyelmet!

Felhasznált források• - Palovecz János (szerk.) (1992): Az amerikai felsőoktatásról, Felsőoktatási

Koordinációs Iroda, Budapest• - Barakonyi Károly (2004): Rendszerváltás a felsőoktatásban - Bologna-

folyamat, modernizáció, Akadémia Kiadó, Budapest• - Hrubos Ildikó és mts (2003): A „Bolognai folyamat” – Az európai

felsőoktatási térség gondolatának megjelenése és a megvalósítás esélyei, Oktatáskutató Intézet-Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest

• - Kardos József (szerk.) (2000): A magyar felsőoktatás évszázadai, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

• - Zsigmond Anna (2005): Amerika Társadalom és oktatás, Gondolat Kiadó, Budapest

• - Daniel J. Boorstin:Az amerikaiak-forrás: http://kerikata.hu/publikaciok/text/mozaik03/nter4656.htm

- Oktatás-statisztikai évkönyv 2005-2006-forrás: www.okm.gov.hu/letolt/statisztika/okt_evkonyv_2005_2006_060927.pdf

- hu.wikipedia.org - http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=kk-uj-13amerika

http://kerikata.hu/publikaciok/text/mozaik03/nter4656.htm

http://www.okm.gov.hu/letolt/statisztika/okt_evkonyv_2005_2006_060927.pdf

Documents

A magyar és az amerikai felsőoktatási rendszer összehasonlítása