A MAGYAR KÉMIKUSOK EGYESÜLETE HAVONTA ......Nekem inkább Moldova György sommás megállapítása jutott eszembe erről: Magyarországon időnként Stradivari-hegedűkkel szoktak

MAGYARKÉMIKUSOKLAPJA

MAGYARKÉMIKUSOKLAPJA

A MAGYAR KÉMIKUSOK EGYESÜLETE HAVONTA MEGJELENÕ FOLYÓIRATA • LXXVI. ÉVFOLYAM • 2021. MÁRCIUS • ÁRA: 850 FT

A TARTALOMBÓL:

● Covid–19: védőoltások és vírusellenes kezelés

● Kombinatorikus kémia – történeti áttekintés

● EmlékmorzsákKajtár Mártonról és Parlagh Gyuláról

A lap megjelenését a Nemzeti Kulturális Alaptámogatja

A kiadvány a Magyar Tudományos

Akadémia támogatásával készült

Covid–19Covid–19

Évente egy alkalommal kapok felkérést arra, hogy a Magyar Kémikusok Lapjábabeköszöntőt írjak. Ebben ritkán szoktam az adott szám cikkeit ajánlani; talánnem okoz csalódást, ha ezt most sem teszem. Ehelyett szakmai közéleti kérdé-sekről szeretnék írni. Érdekes módon ez most Kiss Tamás felelős szerkesztő feb-ruári beköszöntőjének folytatása lesz.

Kiss Tamás írt Karikó Katalinról, aki nem önszántából hagyta ott 1985-bena Szegedi Biológiai Kutatóközpontot, s már ott elkezdett, külföldön folytatotttudományos munkája nagyon fontos volt a koronavírus elleni Pfizer–BioNTech-és Moderna-vakcina fejlesztésében. Felelős szerkesztőnk ennek kapcsán így tettefel a kérdést: vajon egy magyar kutatónak időben el kell hagynia hazánkat ah-hoz, hogy esélyes legyen a Nobel-díjra? Nekem inkább Moldova György sommás

megállapítása jutott eszembe erről: Magyarországon időnként Stradivari-hegedűkkel szoktak befűteni.A februári beköszöntő véglegesítése után érkezett a hír, hogy Karikó Katalint Szeged város díszpolgárá-nak, a Szegedi Tudományegyetem pedig díszdoktorának választotta. Noha a kutatónőnek lenne oka arra,hogy ne érezze magát teljesen boldognak ezektől a kitüntetésektől, ezt mégsem érezteti senkivel.

A másik ügy, amelyről Kiss Tamás írt februárban, a nagy vidéki tudományegyetemek fenntartóváltása.Aki nem zárkózik el teljesen a napisajtótól, az elkerülni sem tudta ezt a témát januárban. Nyilván min-denki értesült arról is, hogy Debrecenben és Szegeden elég súlyos és néha személyessé váló, a sajtóban isalaposan megszellőztetett konfliktusokat okozott az ügy. Én a Pécsi Tudományegyetemen dolgozom: ittis volt komoly egyet nem értés a fenntartóváltás kérdésében, mégis sokkal békésebb mederben zajlottaka dolgok, mint a másik két egyetemen. Nem akarom ennek az okát hosszasan boncolgatni, de azt azértleírom, hogy milyen események után hozta a pécsi szenátus ugyanazt a döntést, mint a debreceni és aszegedi. Hallgatói kezdeményezésre két online plénumot is szerveztek egy hét különbséggel, az elsőn magaa rektor mondta el, amit tudott, és kérdésekre is válaszolt. Az első plénumon a résztvevők száma megha-ladta a 900-at, s mindkét esemény szavazással zárult. A Természettudományi Kar minden dolgozója tit-kos szavazással mondhatott véleményt a fenntartóváltásról (kétszer is). A második előtt volt egy onlinedolgozói fórum, ahol a rektor és a dékán válaszolt a kérdésekre, amelyeket nem kellett előre leadni.A Bölcsésztudományi Kar és az Általános Orvostudományi Kar a munkatársai számára nyilvánossá tettesaját Kari Tanácsának azt az ülését, ahol az ügyet tárgyalták. Végül a szenátus nyilvános, az interne-ten mindenki (nem csak az egyetem polgárai!) számára élőben követhető ülésen hozott döntést a kezde-ményezésről, ahol a fenntartóváltás támogatását a szavazatok kétharmados többségéhez kötötték.

A mai magyar világban talán nem árt néha példát mutatni arra, hogy korábbi sérelmeken túl lehetlépni, és súlyosan ellentmondásos kérdésekről is tudunk kulturáltan beszélgetni.

Pécs, 2021. március

Szerkesztõség:Felelõs szerkesztõ: KISS TAMÁSSZEKERES GÁBOR örökös főszerkesztőOlvasószerkesztő: SILBERER VERATervezõszerkesztõ: HORVÁTH IMRE

Szerkesztők:ANDROSITS BEÁTA, BANAI ENDRE,LENTE GÁBOR, NAGY GÁBOR, PAP JÓZSEF SÁNDOR, RITZ FERENC,ZÉKÁNY ANDRÁSSzerkesztõségi titkár: SÜLI ERIKA

Szer kesz tõ bi zott ság:SZÉPVÖLGYI JÁNOS, a szerkesztőbizottság elnöke, ANTUS SÁNDOR, BIACS PÉTER, BUZÁS ILONA, HANCSÓK JENŐ, JANÁKY CSABA, KALÁSZ HUBA, KEGLEVICH GYÖRGY, KOVÁCS ATTILA,LIPTAY GYÖRGY, MIZSEY PÉTER,MÜLLER TIBOR, NEMES ANDRÁS,ifj. SZÁNTAY CSABA, SZABÓ ILONA,TÖMPE PÉTER, ZÉKÁNY ANDRÁS

Kapják az Egyesület tagjai és a megrendelőkA szerkesztésért felel: KISS TAMÁS

Szerkesztőség: 1015 Budapest, Hattyú u. 16.Tel.: 36-1-225-8777, 36-1-201-6883 Fax: 36-1-201-8056 E-mail: [email protected]

Kiadja a Magyar Kémikusok EgyesületeFelelős kiadó: ANDROSlTS BEÁTANyomdai előkészítés: Planta-2000 Bt.Nyomás: Europrinting Kft.Felelős vezető: ENDZSEL ERNŐügyvezető igazgató

Terjeszti a Magyar Kémikusok EgyesületeAz előfizetési díjak befizethetők a CIB Bank10700024-24764207-51100005 sz.számlájára „MKL” megjelölésselElőfizetési díj egy évre 10200 FtEgy szám ára: 850 Ft. Külföldön terjesztia Batthyany Kultur-Press Kft.,H-1014 Budapest, Szentháromság tér 6. 1251 Budapest, Postafiók 30.Tel./fax: 36-1-201-8891, tel.: 36-1-212-5303

Hirdetések-Anzeigen-Advertisements:SÜ LI ERI KA

Magyar Kémikusok Egyesülete,1015 Budapest, Hattyú u. 16. Tel.: 36-1-201-6883, fax: 36-1-201-8056, e-mail: [email protected]

Aktuális és archivált számaink honlapunkon(mkl.mke.org.hu) olvashatók

In dex: 25 541HU ISSN 0025-0163 (nyomtatott)HU ISSN 1588-1199 (online)DOI: 10.24364/MKL.2021.03

A lapot az MTA MTMT indexeli, és a REAL,továbbá az Országos Széchényi Könyvtár(OSZK) Elektronikus Periodika Adatbázisa és Archívuma (EPA) archiválja

MAGYARKÉMIKUSOK LAPJA

A Magyar Kémikusok Egyesületének– a MTESZ tagjának –tudományos ismeretterjesztõfolyóirata és hivatalos lapja

HUNGARIAN CHEMICAL JOURNALLXXVI. évf., 3. szám, 2021. március

KEDVES OLVASÓK!

TAR

TAL

OM

Címlapunkon:Az első amerikai Covid–19 fertőzöttbőlvett minta transzmissziós elektronmikroszkóposfelvétele. A képen a kör alakúvírusrészecskék kékszínűek (CDC)

VÉDEKEZÉS A COVID–19 ELLEN

Duda Ernő: Milyen védőoltásokkal szabadulhatunk meg a SARS-CoV-2 vírus okozta járványtól? 66

Keserű György Miklós: Vírusellenes kezelési lehetőségek Covid–19 fertőzésben 71

VEGYIPAR ÉS KÉMIATUDOMÁNY

Zádori Antal: Oldatok melegítése a cukoriparban 74

HAZAI KUTATÓMŰHELYEK BEMUTATKOZÁSA

Dormán György: A kombinatorikus kémia tündöklése, hanyatlása és újjászületése.Hatása a modern gyógyszerkutatásra. I. 76

JUBILEUM: AZ MKL 75. ÉVFOLYAMA

Mátyus Péter: Feladatunk a kémia társadalmi megbecsülésének helyreállítása (2006) 83Buzás Ilona: Egyesületünk feladatai 84

KITEKINTÉS

Csupor Dezső: Ködpiszkáló. Védőoltás, nem fagyálló! 85Egy „újonc” idegméreg 86Kutasi Csaba: Védekezés a háziporatka ellen, funkcionális textíliákkal is 88

VEGYIPAR ÉS KÉMIATÖRTÉNET

Tömpe Péter: Parlagh Gyula emlékére 91Sohár Pál: Emlékmorzsák Kajtár Márton barátommal közös bonni tanulmány-

utunkról 92

VEGYÉSZLELETEK

Lente Gábor rovata 94

A HÓNAP HÍREI 96

Lente Gábor

66 MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA

védőoltások az orvostudomány leghatásosabb és legolcsóbbeszközei a fertőző betegségek ellen. Az a tény, hogy a vár-

ható élettartam kétszáz év alatt megduplázódott, elsősorban avédőoltásoknak köszönhető. Ellentétben az általános vélekedés-sel, a védőoltások nemcsak az akut betegség ellen védenek, ha-nem a késői szövődményekkel (krónikus, autoimmun vagy da-ganatos betegségekkel) szemben is. A Covid–19 járványnak csaka hatásos védőoltások tömeges alkalmazása vethet véget. Szeren-csére, eddig példátlanul gyorsan, hónapok alatt sikerült hatásosvakcinákat kifejleszteni. Azt szeretnénk ebben a cikkben össze-foglalni, hogy milyen vakcinák állnak rendelkezésre, ezek hogyanműködnek, kifejlesztésük hogyan vált lehetségessé, egyben tá-mogatást is adni abban a kérdésben, várhatóan kinek melyik lesza legalkalmasabb.

A védőoltások célja

A környezetünkben élő milliárdféle baktérium, archea, vírus,gomba, egysejtűek, férgek, rovarok közül alig néhány száz vagyezer olyan van, amelyik egészséges embert képes lenne megbe-tegíteni. Ennek oka, hogy immunrendszerünk nagyon sokféle,nagyon hatásos védekezőmechanizmussal rendelkezik. Termé-szetesen az őseinket fertőző kórokozók között voltak olyanok,amelyek lépést tudtak tartani immunrendszerünk egyre bonyo-lultabb működésével, és maguk is fejlődtek, olyan géneket, olyanfaktorokat fejlesztettek ki (virulenciafaktorok), amelyek az im-munrendszer egyes védőmechanizmusait képesek hatástalaníta-ni. Egy olyan „profi”, mint például a Salmonella, akár tucatnyiilyen virulenciagént is hordoz, ezek rendszerint „patogenitási szi-geteket” alkotnak a kórokozó genomjában (1. ábra).

Minden betegség, amelyen átesünk, maradandó nyomot hagybennünk: egyrészt védelmet az illető kórokozóval szemben, más-rész viszont annak virulenciafaktorai hosszan tartó, akár egész

életre szóló kárt okoznak szervezetünkben. Fejlődési rendelle-nességet, bénulást okozhatnak, mint a rubeola vagy a gyermek-bénulás vírusai, immunhiányos állapotot hozhatnak létre, mint aHIV vagy a bárányhimlő. Évtizedek múltán közvetlenül vagy köz-vetve daganatos betegségeket okozhatnak, mint a májgyulladás Bés C vírusai, vagy a HIV, egyes herpeszvírusok vagy a papillóma-vírusok. Szinte valamennyi kórokozó fertőzése nyomán kiala-kulnak autoreaktív immunfolyamatok, amelyek a szervezetünkkülönböző szerveit, sejttípusait károsítják.

A védőoltás célja, hogy csak a védelmet alakítsa ki, de ne en-gedje szóhoz jutni a kórokozó virulenciafaktorait, ne csak az akutbetegséget előzze meg, de védjen meg bennünket a későbbi szö-vődményekkel szemben is. Ez elérhető azáltal, hogy inaktiváljuka kórokozót, vagy megfosztjuk virulenciagénjeitől (attenuáljuk).Ám a tapasztalatok azt mutatták, hogy az elölt vagy inaktiváltkórokozónak is lehetnek veszedelmes trükkjei – ezekről későbblesz szó. Ezért általános tendencia, hogy minél kevesebb kompo-nenst tartalmazzon a védőoltás, lehetőleg csak egyetlen fehérjét,esetleg annak egy darabját (vagy az ezt kódoló nukleinsavat), amiszükséges és elegendő a hatásos védelem kialakításához.

A védőoltások változatai

Az első védőoltásnak nevezhető készítményt Jenner használta ahalálos feketehimlő ellen. A fejőnőkben enyhe megbetegedéstokozhat a tehenek himlője (vakcinia-vírus). Ez a vírus szerkezeti-leg nagyon sokban hasonlít a feketehimlő kórokozójára, de viru-lenciafaktorai a tehén immunrendszere ellen hatásosak. Jenner atehénhimlős betegek bőrén kialakult hólyagok tartalmával fer-tőzte meg alanyát, aki immunissá vált a halálos kórral szemben.(Egy Bene Ferenc nevű doktor működésének köszönhetően a csá-szári Magyarország az elsők között vezette be széleskörűen ahimlőoltást.) A vakcinia-vírus lényegében a himlő „legyengí-tett”, attenuált változatának tekinthető, mert virulenciafakto-rai kevéssé működnek emberben, viszont fehérjéinek hasonlósá-ga révén tartós immunitást tud kialakítani.

Pasteur, majd követői, akik még nem ismerték a vírusok fo-galmát, megfigyelték, hogy a halálos betegségek kórokozóit el le-het pusztítani hőkezeléssel, szárítással. Így a szaporodásképesbaktériumok, vírusok nagy része elpusztul, virulenciafaktoraikkevéssé tudnak működni, de az immunogenitás megmarad. Ezenaz elven működnek az inaktivált vakcinák. Számos olyan beteg-


Duda Ernő Szegedi Tudományegyetem, Orvosi Biológiai Intézet

Milyen védőoltásokkal szabadulhatunk meg a SARS-CoV-2 vírus okozta járványtól?A

1. ábra. Egy profi kórokozó, a Salmonella baktérium virulencia-génjeinek csoportja (Carlos A. Santiviago után)

Salmonella Pathogenicity Island 19

SG1021 SG1056

1 kb

LXXVI. ÉVFOLYAM 3. SZÁM ● 2021. MÁRCIUS ● DOI: 10.24364/MKL.2021.03 67

ség van, amely ellen ilyen védőoltásokat használunk, mert ez atechnológia nagyon egyszerű, olcsó, nem kíván különösebb szak-értelmet és bonyolult berendezéseket. A rendkívül hatásos inakti-vált polióvírus-vakcinát Jonas Salk készítette el a pusztító gyer-mekbénulás-járványok megfékezésére a múlt század 50-es éveiben.

Mai szemmel roppant silány termék volt. A szövettenyésztésakkoriban gyermekcipőben járt, majomvese-sejtekben termeltéka vírust, és formalinnal hatástalanították. A későbbi vizsgálatoksorán kiderült, hogy egészséges majmok veséjéből vagy 40 félevírus is belekerült szennyezésképpen az oltóanyagba, köztük azSV40 néven elhíresült tumorvírus is, amelyet a formaldehid nemtud inaktiválni. De a vakcina működött, a civilizált világban meg-szűntek a poliójárványok, és szerencsére az SV40 senkiben nemokozott betegséget. Később Albert Sabin megoldotta a vírus at-tenuálását, és kidolgozta a „Sabin-cseppek” néven ismert, szájonkeresztül is hatásos választ kiváltó oltóanyag előállítását.

A Covid-járvány megköveteli, hogy több milliárd ember védel-méről gondoskodjunk. Számos cég, amely korábban is ellátottmilliárdfős piacokat Kínában, Indiában, a védőoltás gyártásnakezt az olcsó és hatékony módját választotta. Ilyen készítményeka SinoVac és a Sinopharm vakcinái, amelyekkel már sok millióembert beoltottak szerte a világban (125 országban!), de a nyu-gati normák szerinti 3. fázisú klinikai fázis eredményei nem hoz-záférhetőek. A Sinopharm (China National Biotec Group) oltó-anyagával az Egyesült Arab Emirátusokban, Argentínában, Pe-ruban, Pakisztánban, Marokkóban oltottak embereket, állítólagkitűnő eredménnyel, az arab hírügynökségek szerint meg is kap-ták a helyi felhasználási engedélyt. A kitűnő eredmény alatt ha-tásos védelmet kell érteni, a biztonságról nincsenek adatok. Ezek-nek az országoknak a lakossága többnyire jóval fiatalabb, és au-toimmun tünetekre sokkal kevésbé hajlamos, mint az elöregedetteurópai vagy magyar lakosság.

A legyengített kórokozó előállítása hosszadalmas művelet,nemzedékeken keresztül kell felhalmozni a kórokozóban a gyen-gítő mutációkat. Az ilyen oltásnak az a legnagyobb hibája, hogyaz attenuálás során bekövetkező mutációk vé-letlenszerűen javítódhatnak és a kórokozó eset-leg visszavadulhat, mint ez a polióval megtör-tént pár éve Nigériában. Ez oltás-kiváltotta jár-ványhoz is vezethet. A molekuláris biológia for-radalma mára lehetővé tette, hogy sokkal egy-szerűbben, gyorsabban, visszafordíthatatlan mó-don gyengítsük a kórokozókat. Egyes amino-savaknak akár 6 féle kodonja is van, de az em-beri sejtek ezek közül csak 1–3-at használnak,a többit kiszolgáló tRNS-ek nagyon ritkák. Akoronavírus ellen a Codagenic cég fejleszt vak-cinát olyan módon, hogy a vírus genomjábansok aminosav kodonját megváltoztatják ilyen,ritka tRNS által felismert kodonra. Ezáltal a fe-hérjeszintézis sebessége, vele együtt a vírus sza-porodási sebessége nagyságrendekkel csök-kenthető. Ezáltal a fertőzés kezdetétől sokkaltöbb ideje marad az immunrendszernek, hogyhatásos választ adva megakadályozza a beteg-ség kialakulását. Mivel sok mutációról van szó,nem fordulhat elő visszavadulás.

Az oltóanyagok következő generációja az al-egység- (split) vakcináké. Ezek a kórokozónakegyetlen fehérjéjét tartalmazzák csak – azt,amelyik ellen a kialakuló válasz hatásos védel-

met biztosít a fertőzéssel szemben. Amikor kiderült, hogy a ret-rovírusok reverz transzkriptáz enzime képes DNS-sé átírni a vi-rális RNS-eket, sőt integrálni, beépíteni azokat az emberi DNS-be, világossá vált, hogy a vakcinákban nem kívánatos elem a kór-okozó nukleinsava. Ráadásul a rekombináns DNS-technológia le-hetővé tette, hogy egyes fehérjéket idegen rendszerekben is megtudjunk termeltetni. Így kezdtek a baktériumok emberi inzulinttermelni, az élesztőgombák pedig például a hepatitisz B vírus an-tigénjét. Ezt a fehérjét aztán kivételes tisztaságban elő lehet állí-tani és fel lehet használni vakcinálásra.

A szaporodásképes, legyengített vírusokkal szemben, sem azinaktivált vírusok, sem azok rekombináns fehérjéi nem immu-nogének eléggé. Az immunrendszer sejtjei „veszélyjelző” recep-torokat használnak, de ezek nem érzékelik az inaktív vírusokatvagy azok alkatrészeit. Ezért azok csak akkor képesek immun-választ kiváltani, ha teszünk melléjük olyan anyagokat, amelyekriadalmat keltenek az immunsejtek körében. Ezek az „adjuván-sok” lehetnek veszedelmes baktériumok alkotórészei, olaj-a-vízben szuszpenziók, kolloidok, mikrokristályok vagy olyan mes-terséges készítmények, amelyek a természetes „veszélyjeleket”imitálják. A „veszélyjelző” receptorok agonistái (amelyek a re-ceptorhoz kötődve biológiai választ idéznek elő), bármilyen ár-talmatlanok is, az immunrendszer számára a támadás rémét je-lentik, és beindítják az immunválaszt.

A Novavax cég a vírus S fehérjéjének (2. ábra) pontos mását (na-tív állapotú trimer) állíttatja elő rovarsejt-bakulovírus rendszer-ben. Ettől fokozott immunogenitást, intenzívebb választ várnak,ráadásul egy nagyon korszerű adjuvánssal kombinálják. A kísér-letek szerint ez a vakcina bizonyítottan véd a brit és dél-afrikaimutánsok által okozott betegséggel szemben is, jóváhagyásáravárhatóan márciusban kerül sor.

Érdemes megjegyezni, hogy a többféle konformációra képes Sfehérjének a receptorral való kölcsönhatás előtti (prefúziós, vá-gatlan) formáját kell az ellenanyagoknak hatástalanítani, mertcsak ez jelent védelmet. Ezt bizonyos mutációkkal stabilizálni le-


2. ábra. A SARS-CoV-2 vírus receptorfelismerő S fehérjéjének szerkezete. A bal oldali modellen a receptorkötő domén zöld színnel van jelölve. A jobb oldali ábrána fehérjét borító, a fehérje immunogenitását csökkentő szénhidrát-oldalláncok vannak piros színnel jelölve


het. Ismereteink szerint az összes jóváhagyott vagy fejlesztés alattálló vakcina ilyen mutáns szekvenciákat használ az optimális im-munválasz kiváltása céljából.

A védőoltások harmadik generációja, a vektorvakcinák is abiotechnológia csodái. Olyan, eredetileg is ártalmatlan vírusok-ból lehet előállítani ezeket, amelyek tünetmentes vagy enyhe tü-netekkel járó fertőzést okoznak. Az eredeti vírus génjeinek egyrészét, például a szaporodáshoz elengedhetetlenül szükséges nuk-leinsav-polimerázokat kivágjuk a vírusból, és kialakítunk olyansejtvonalakat, amelyekben ezek a gének működnek (3. ábra). Azelőállított deléciós vírus – polimerázai nélkül – semmilyen sejt-ben nem képes szaporodni, csak ezekben a mesterségesen előál-lított sejtekben. A kivágott gének helyére viszont beépíthetünkidegen szekvenciákat: például génterápia céljából a beteg sejtjei-ből hiányzó géneket, immunterápia céljából tumorpusztító géne-ket. Vagy esetünkben vakcinálási célra a kórokozó antigénjéneka kódját. A beoltott vagy szájon, orron keresztül bejuttatott „vek-tor” beviszi a sejtekbe a kórokozóból származó gént/géndarabot,de maga nem képes szaporodni. Megtermelődik az antigén, ki-alakul az immunitás a kórokozó ezen antigénjével (ill. a vektorszerkezeti fehérjéivel) szemben, de a bevitt vektor napok alatt le-bomlik.

A vektorvakcináknak köszönhető, hogy a halálos veszettség azEU területén már több mint egy évtizede nem fordul elő, mégvadállatokban sem. Egy „ehető”, szájon keresztül fertőző vektorjuttatja be a vadakba a veszettség egyetlen génjét, aminek révéntartós immunitás alakul ki az állatokban.

Az Ebola ellen kifejlesztett vakcina az emberi adenovírus-(Ad5) vektorra épült. Használata során derült ki, hogy a korábbiadenovírus-fertőzés (nátha, torokfájás) nyomán kialakult ellen-anyagok csökkentik a védőoltás hatásosságát. Az oxfordi kutatókáltal kifejlesztett AstraZeneca vakcinában a vektor már egy csim-pánz-náthavírusból lett kifejlesztve. A Szputnyik V és a Janssenoltóanyaga pedig egy ritka, Ad26 néven ismert víruson alapul. Avektorvakcinák esetében érdemes megjegyezni, hogy egy későb-bi vakcinálásra nem tanácsos az előző oltás vektorán alapuló ké-szítményt használni (ezért is vannak tárgyalások az Astra és aGamaleja Intézet között kombinált oltások, közös fejlesztésekügyében).

A vakcinák negyedik generációjának is te-kinthetők az mRNS-alapú vakcinák. Ezekkb. egy évtizede jelentek meg (Karikó Katalinfelfedezését követően) rosszindulatú betegség-ben szenvedő betegek kezelésére. Az egyes tu-morokra jellemző markerek ellen kiváltott im-munválasz gyakran segíti a hagyományos ke-zelést, esetenként látványos gyógyulásokat ered-ményez. Ezek az immunterápiás kezelések ve-zettek arra, hogy egy fehérje RNS-ének bejut-tatása a (dendritikus sejteknek nevezett im-mun-) sejtekbe robusztus immunválaszt vált ki,súlyos mellékhatások nélkül. Tehát a most al-kalmazott védőoltások nem a semmiből kerül-tek elő, hanem többévi klinikai tapasztalat állmögöttük.

Az mRNS általában rövid életű, nincs ezmásképp a vakcinában használt mRNS-selsem. Pár órán keresztül irányítja a virális fe-hérje termelését, majd maga lebomlik. Más-napra az oltóanyagnak már nyoma sincs aszervezetben. Az mRNS ex vivo (szervezeten kí-

vüli) stabilitását és a sejtbejuttatást egy nanoméretű lipidhártyabiztosítja, ennek gyenge stabilitása miatt kell a Pfizer- és a Mo-derna-készítményeket extrém hidegen tárolni. A CureVac cég,amelynek szintén mRNS-alapú vakcináját 2021 első negyedénekvégére várjuk, megoldotta, hogy a készítményt szokványos hű-tőszekrényben is lehessen tárolni.

Az mRNS-vakcinák az oltóanyagoknál szokatlanul magas, 95százalék körüli védettséget váltanak ki, ami messze meghaladjaaz 50+ százalékos követelményt. Szerencsére, ez nem jár együtta mellékhatások felszaporodásával, egyedül súlyos asztmás bete-gek esetében figyeltek meg ritka anafilaktoid reakciót, amitmegfelelő kezeléssel azonnal kontrollálni lehetett.

Passzív immunizálás

Az aktív immunizálás mellett számos cég fejleszt passzív immu-nizációra alkalmas készítményeket, főleg időskorúak, immunhi-ányosok, transzplantáltak, illetve daganatos betegek védelmére,vagy már megbetegedett emberek kezelésére. Betegségen átesettemberek véréből izolált, ellenanyagot termelő plazmasejtek gén-jeit felhasználva elő lehet állítani monoklonális ellenanyagokat,amelyek a vírus receptorkötő doménjéhez (RBD) kötődnek, ha-tásosan inaktiválva azt. Ezt a megközelítést használja az Eli Lilly(a bamlanivimab már meg is kapta a használati engedélyt). A Re-generon cég más módszert alkalmazott: emberi ellenanyagokattermelő (humanizált) egereket immunizáltak, és a vírus-RBD el-len legnagyobb affinitást mutató két monoklonális ellenanyagot(casirivimab és imdevimab) felhasználva „koktélt” készítettek. Haigaz, hogy Trump elnök valóban megfertőződött, akkor ennek akoktélnak köszönheti alig hihetően gyors felépülését.

Ezek az ellenanyagok azonnal kifejtik hatásukat, így a frissenmegfertőződött betegekben megelőzhető velük a tünetek súlyos-bodása. Prevencióként is jól felhasználhatók, hiszen (kivételesenmagas titerük miatt) hónapokra védettséget biztosítanak példá-ul immunhiányos vagy immunszupresszált egyének számára. (Asúlyos koronavírusos betegek kezelésére viszont alkalmatlanok,mert olyankor már nem a vírus mennyisége, hanem az immun-válasz pusztító volta a döntő.) Érdemes megemlíteni, hogy amígaz AstraZeneca önköltségi áron adja a vakcináját Európában, de


3. ábra. A vektorvakcina „összeszerelése”

SARS-COV-2

Adenovírus Vektor


a drága mRNS vakcinák ára is 30 euró alatt marad, a monoklo-nális ellenanyagok ára ezer dollár körül mozog.

A védőoltások poliklonális védettséget alakítanak ki, ami aztjelenti, hogy a vírus fehérjének számos pontját támadják a kü-lönböző ellenanyag-molekulák. A passzív immunizálás során vi-szont egyetlen (Eli Lilly), illetve két (Regeneron) támadási pontvan csak. Ennek következtében a passzív immunizálást fenyegetileginkább a vírus mutációinak felbukkanása, hiszen a monoklo-nális ellenanyagok elveszíthetik neutralizálóképességüket az adottcélpont minimális megváltozása következtében.

SARS-CoV-2 és más „lopakodó” vírusok

Egyre több adat lát napvilágot arról, hogy a SARS-CoV-2 korona-vírus-fertőzésen átesett emberek akár hónapokon belül újra meg-fertőződhetnek, sőt, vannak, akikben egyáltalán nem is alakul kivédettség. Az első kérdés, amely sokakban felmerül: hogyan le-hetséges olyan vakcinát kifejleszteni, amely talán évekre védett-séget nyújt az új típusú koronavírussal szemben, miközben tud-juk, hogy a természetes fertőzés, amelybe sokan belehalnak, nemképes erre. Ennek az az oka, hogy a SARS-2, más koronavíru-sokhoz, egyes influenzavírusokhoz vagy a Zika-vírushoz hason-lóan, lopakodó vírus. Ezalatt azt értjük, hogy az immunrendszer„radarja” nem, vagy alig észleli ezeket.

A SARS-2 vírus a szaporodásához szükséges géneken kívülolyan géneket is hordoz, amelyekre például sejttenyészetben semmiszükség (járulékos vagy accessory gének). Ezek tipikus virulencia-faktorok: hat olyan génjéről is tudunk, amelyek képesek az inter-feron- (IFN) választ gátolni. Az interferonválasz szervezetünk el-ső, hatásos védelme a vírusfertőzésekkel szemben. Sejtjeink ugyan-is úgy vannak programozva, hogy – amennyiben vírus fertőzimeg őket – IFN-t termelnek. Az IFN – a többi sejtre hatva – ví-rusnak ellenálló állapot kialakítását teszi lehetővé ezekben a sej-tekben. A SARS-2 gátolja az IFN termelését, ráadásul gátolja a ví-rusrezisztens állapot kialakulását!

Immunsejtjeink számos „mintafelismerő” receptorral rendel-keznek. Ezek egy része észleli a kórokozók jellegzetes molekulá-ris mintázatait (pathogen-associated molecular patterns, PAMPs).Más receptorok a vészjeleket érzékelik (danger-associated mole-cular patterns, DAMPs). Elpusztított sejtjeinkből felszabadulnakolyan molekulák, amelyek egyébként nem fordulnak elő sejtenkívül. Ezek jelenléte sejtpusztulásra utal, ez az a „veszély”, amitezek a receptorok érzékelnek. E kétféle receptorcsalád majdnemminden esetben biztosan jelzi az immunrendszer számára, hogykórokozóval, fertőzéssel van dolgunk.

A kórokozókat felismerő receptorok az evolúció évmilliói alattalakultak ki, csak olyan kórokozókat ismernek fel, amelyek őse-inkkel együtt fejlődtek nagyon hosszú időn keresztül. Az új ko-ronavírus nem tartozik ezek közé. A „veszély”-receptorok közöttviszont vannak olyanok, amelyek képesek megkülönböztetni asaját és a virális RNS-molekulákat. Ennek az az alapja, hogy a sa-ját RNS-eink szintézis után mindig másodlagos módosításokonmennek keresztül. Például az 5’ vég vagy levágódik (eltávolítva atrifoszfát-véget), vagy fordított cap szerkezet alakul ki, 3’ végetlétrehozva. A SARS-2 ezt a receptort is képes kijátszani, mert aznsp14 és nsp16 járulékos fehérjék a virális RNS 5’ végéhez kap-csolódva cap funkciót látnak el. (Az mRNS 5’ végén elhelyezke-dő nukleotidhoz egy 7-metilguanozin-molekula kapcsolódik tri-foszfát-kötéssel. Ez a cap, „sapka”, kell ahhoz, hogy a riboszómafelismerje az mRNS-t, de a sejt ribonukleázai ne bontsák le.)

Az IFN-válasz elmaradása miatt sok emberben napokig telje-sen elmarad a vírusellenes védekezés, a vírus szabadon szaporo-dik, és csak a szövetek pusztulásakor felszaporodó „veszély”-min-tázatok keltik fel az immunrendszer figyelmét. Ez sajnos egye-seknél – a veszélyjelek elképesztő tömegét észlelve – elszabadultgyulladásos reakciót, citokinvihart (bradykinin-vihart) vált ki,ami akár el is pusztíthatja a beteget.

Az „idegen” antigének felismeréséért az adaptív immunrend-szer felelős. (A T sejtek a csecsemőmirigyben „megtanulják”, melyeka „saját” antigének, minden egyéb „idegen”, non-self). Mivel azélelem, a környezetünk, a velünk élő hasznos mikroorganizmusokis rengeteg idegen antigént tartalmaznak, védekezni csak azokellen az antigének ellen kell, amelyekhez PAMP- vagy DAMP-je-lek is társulnak. A lopakodó kórokozók – ilyenek tehát egyes inf-luenzatörzsek, a Zika-vírus vagy a SARS-2 is – gyakran hordoz-nak olyan molekuláris mintázatokat (epitópokat), amelyek na-gyon hasonlítanak a gazda-antigénekre. Ezek ellen az immun-rendszer általában nem védekezik. Ha azonban a keletkező „ve-szély”-molekulák szintje igen magas, beindul a védekezés, és au-toimmun folyamatok indulnak be. Ilyen például a Streptococcus-fertőzést követő reumás láz, vagy a Zika-vírus-fertőzés után fel-lépő Guillain–Barré-szindróma.

Ennek fényében érthető, hogy a sok „saját” antigént tartal-mazó, az RNS-ét álcázó, IFN-választ gátló vírus ellen nem alakulki hatásos immunválasz – különösen akkor, ha a velünk születettimmunrendszer mechanizmusai (komplement-aktiválás, fagoci-ták, NK sejtek) meg tudják akadályozni a felső légúti fertőzés to-vábbterjedését. Ezt látjuk gyakran gyermekeknél, tünetmentesfertőzötteknél.


Rövidítések (a cikkben és máshol)ACE2: angiotensin convertase enzyme-2 (angiotenzin-kon-vertáló enzim 2)ADE: antibody-dependent enhancement (antiestfüggő felerő-sítés)DAMP: danger-associated molecular pattern (veszély-kapcsoltmolekuláris mintázat)FcR: az ellenanyag konstans fragmensét (Fc) felismerő receptorIFN: interferonNSP: non structural protein (nem szerkezeti fehérje)PAMP: pathogen-associated molecular pattern (patogén-kap-csolt molekuláris mintázat)SARS-CoV-2: severe acute respiratory syndrome coronavirus-2(súlyos akut légzőszervi szindróma koronavírus-2)

Beoltatod magad?

Megbolondultál?!Még nem fejezték be

a kísérletezéstaz embereken!

Sajnos, a betegség során a vírus fehérjéin kívül lipidburkánakalkotóelemei ellen is kialakulhat válasz, ami a szisztémás lupusztokozó anti-foszfolipid ellenanyagokhoz hasonló antitestek ter-melődését váltja ki. Ezek az ellenanyagok (komplexei) a neutro-fil granulocitákban öngyilkos folyamatot, NETózist váltanak ki.Ilyenkor a sejt magjából kiszabaduló DNS és hisztonok „csapdát”alkotnak, ami megköti a vírusokat és a baktériumokat. Sajnos,esetenként a véralvadást beindító fehérjéket is megkötik, így(mikro)trombusok, pici véralvadékok keletkezhetnek. Ez a korona-vírus-betegség egyik jellemzője; infarktus, tüdőembólia, sztrók,mélyvénás trombózis is kialakulhat. Aggasztó, hogy nemcsak abetegség ideje alatt, hanem hónapokkal később is. A betegséggeljáró intenzív fájdalom is az érelzáródások következtében kiala-kuló, lokális hipoxiás (oxigénhiányos) állapot velejárója.

Az autoreaktív antitestek károsítják az Annexin A2 fehérjét is,amely a mikrovaszkulatúra, így például a légzőhólyagocskák ka-pillárisainak karbantartásáért felelős. Ezeknek is szerepe lehet ahólyagokban megjelenő vizenyő felszaporodásában, ami súlyosangátolja a gázcserét. A szakirodalom az elmúlt hónapokban autoim-mun jelenségek tucatjairól számolt be, amelyek a vírus „saját” min-tázatainak következtében indulhatnak be.

Mindennek a következő vakcinák fejlesztése során komoly je-lentősége lesz. A SARS-2 esetében fennáll a veszélye annak, hogya vírus alkotórészei ellen kialakuló válasz a betegség szövődmé-nyeihez hasonló autoimmun folyamatokat indíthat el. Erre külö-nösen nagy esély van azokban a személyekben, akik egyébkéntis hajlamosak autoimmun tünetekre, betegségekre (Crohn-beteg-ség, asztma, lupusz, ekcéma, multiplex szklerózis stb.) Sajnos,ezeknek a betegségeknek a gyakorisága Európában a második vi-lágháborút követően több tízszeresére nőtt.

A 4. ábrán látható, hogy a kínai és orosz mentalitás, filozófianagyon eltér a nálunk uralkodónál. A nyugati cégek akár fél évenát folytattak klinikai vizsgálatokat a hatásosság és a biztonságosságbizonyítására (ami alatt százezrek haltak meg), mert az egészsé-ges emberbe juttatott vakcina semmiféle káros hatással nem ren-delkezhet. A keletiek, bízva abban, hogy a vakcina kevésbé ártal-mas, mint a betegség, milliókat oltottak be klinikai vizsgálatoktapasztalatai nélkül (százezrek életét megmentve). Amíg mi a leg-veszélyeztetettebb időseket oltjuk, addig ott a munkásokat oltják,mert azok működtetik a gazdaságot. Mindenesetre, annyiban egyetkell érteni a kínaiakkal, hogy a betegség átélése ezerszer veszedel-mesebb, mint bármely vakcina!

A legtöbb vakcina két oltást igényel, optimálisan 3–4hét különbséggel (kivétel lesz a Janssen oltása, amelynélnincs szükség az emlékeztető oltásra). Már az első ol-tást követő második héten elkezd kifejlődni a védettség,ami 3-4 hét után már biztosan véd a halálos és súlyosbetegséggel szemben, de a tünetekkel járó fertőzés elle-ni védettség biztosan csak a második oltást követően állelő. Ezért javasolták a britek, hogy a korlátoltan hozzá-férhető összes oltóanyagot használják fel első oltásként,ne tartalékolják a második oltásra. Ha az újabb adagokcsak késéssel érkeznek, nem jelent gondot, ha valaki csak4–6 héttel később kapja meg az emlékeztetőt.

A vakcinafejlesztés időtartama jelentősen lerövidít-hető, ha az időigényes klinikai tesztek alatt már elkez-dődik az ipari méretű termelés. Erre soha nem kerültkorábban sor, mert a cégek nem vállalják be azt az anya-gi kockázatot, hogy a vakcina jó eséllyel sikertelen lesz.A jelen esetben mind az EU, mind az Egyesült Államokvezetése felmérte a vakcinák jelentőségét, és átvállaltaa sikertelenség kockázatát, több mint 10 milliárd euró-val/dollárral támogatva a legígéretesebb vakcinák fej-lesztését. Az EU, 440 milliós lakosságának védelmére,december elejére hat céggel kötött szerződést (továbbitárgyalások is folynak) kb. 2 milliárd (!) adag vakcina szál-lítására. Ezeket a tagállamok lakosságának arányábanfogják szétosztani. Ezzel elkerülhető, hogy olyan vásár-lók, mint hazánk vagy Bulgária ne maradjanak le olyan„tehetősek” mögött, mint például Németország vagy Hol-landia. ��

IRODALOM[1] Katalin Karikó, Michael Buckstein, Houping Ni, Drew Weissman: Sup-

pression of RNA recognition by Toll-like receptors: the impact of nuc-leoside modification and the evolutionary origin of RNA. Immunity(2005) 23(2), 165–75.

[2] Barney S. Graham, Morgan SA. Gilman, Jason S. McLellan: Structure-based vaccine antigen design. Annual Review of Medicine (2019) 70,91–104.

[3] Jakob Kreye, S. Momsen Reincke, Harald Prüss: Do cross-reactive anti-bodies cause neuropathology in COVID-19? Nature Rev. Immunol. (2020)20, 645.

[4] Different COVID-19 Vaccines, https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/vaccines/different-vaccines.html (letöltés: 2021. február 5.)


4. ábra. A SARS-2-COV elleni vakcinák tulajdonságai és klinikai eredményei,engedélyeztetésük


klinika II/III

próbarésztvevők oltások száma tárolási hőmérséklet hatásfok

eredmények értékelése

tömeges oltásra jóváhagyva

engedélyeztetés

2020.május július szept. nov. március május júliusdec.

2021.jan.

dec. 21.Pfizer/BioNTech44 K 2 –70 °C 95%

módosított mRNS50 M adag 2020-ban

1,3–2 milliárd adag 2021-ben

Moderna30 K 2 –20 °C 95%

módosított mRNS20 M adag 2020-ban (USA)

600–1000 M adag 2021-ben

AstraZeneca/Oxford

Novavax

Sinovac Biotech

CanSino Biologics

Sinopharm

Gamaleja

Johnson & Johnson/Janssen

adenovírus-alapú3 milliárd adag van lekötve

2021-ben

65 K 2 2–8 °C 60%

45 K 2 2–8 °C

70 K 1 2–8 °C

prefúziós S fehérjeszaponinalapú adjuvánssal

(Matrix-M)

adenovírus-alapú1 oltással tesztelték

(új kipróblás 2 oltással)

Oroszország és Kína a szokástól eltérően engedélyt adotttömeges oltásra a klinikai vizsgálatok lezárulta előtt

26 K 2 2–8 °C

kémiailag inaktiváltSARS-2 vírus, adjuvánssal

40 K 2 –18 °C 91%

az orosz vakcinák egyikeadenovírus-alapú

korlátolt mennyiségben elérhető

40 K 1 2–8 °C

adenovírus-alapú,honvédség számára

engedélyezett

50 K 2 2–8 °C 86%

valójában kétféle vakcina

inaktivált vírus + adjuváns

Az ábrán még nem szereplő CureVac-vakcina mRNS-t tartalmaz, 2020 decemberében kezdődött a IIb/III. fázisú klinikai vizs-gálata, 2 dózisú, hűtőszekrényben tárolható.


kínai Wuhanból induló, Covid–19 jár-ványt okozó SARS-CoV-2 koronaví-

rus gyors terjedése és a járvány széles kö-rű kibontakozása még a legfejlettebb or-szágokat is váratlanul érte. A járvány kitö-résekor a vírussal kapcsolatos ismeretekkorlátossága, valamint a védekezéshez szük-séges tárgyi és szervezési feltételek hiá-nyosságai jelentős terhelést okoztak azegészségügyi ellátórendszerben. Az egész-ségügyi, társadalmi és gazdasági követ-kezmények mérséklésében meghatározószerepet játszanak az utazási korlátozások,a védőeszközök széles körű használata, afertőtlenítés előírása, a szociális távolság-tartás stratégiája, az ellátórendszer tech-nikai felkészítése, valamint a lehetségesterápiás protokollok kidolgozása és a 2020végétől megindult vakcináció.

Cikkünkben a Covid–19 fertőzöttek ke-zelésére szolgáló lehetőségek közül a kife-jezetten vírusellenes terápiás lehetőségekettekintjük át. A SARS-CoV-2 koronavírus fel-építését, tulajdonságait és szaporodásánakjellegzetességeit a nemzetközi tudomá-nyos közösség példátlan összefogásánakeredményeképpen néhány hónap alatt si-került megfejteni. Ezek az alapkutatási ered-mények nélkülözhetetlennek bizonyultaka lehetséges terápiás megoldások kidolgo-zásában. A gyors terjedés, a fertőzötteknagy száma és az ellátórendszer terhelésemiatt a legrövidebb időn belül bevethetőmegoldások élveznek prioritást. Ezért el-sőként olyan megoldások jöttek szóba, ame-lyek már meglévő, eredetileg más beteg-ségre kifejlesztett és alkalmazott gyógy-szereket használnak Covid–19 fertőzöttekkezelésére. A már törzskönyvezett gyógy-szerek Magyarországon kétféleképpen al-kalmazhatók új indikációban. Lehetőségkínálkozik meglévő gyógyszereknek a szo-kásos indikáción kívüli, úgynevezett „off-label” alkalmazására, valamint meglévőgyógyszerek indikációjának kiterjesztésé-

re is. Az így azonosított kezelési lehetősé-gek távolról sem tekinthetők tökéletesnek,azonban a gyors beavatkozási lehetőség-nek köszönhetően sok fertőzött kezelésé-ben jelentettek és jelentenek hatékony te-rápiát. A járvány kezelésében nyilvánvalóana vakcinációnak van döntő szerepe. Azon-ban a vakcinákkal kapcsolatos gyártási éslogisztikai problémák megoldásáig, a meg-felelő átoltottság eléréséig a vírusellenesterápiás lehetőségekre továbbra is szükségvan. Sajnos, még kiterjedt vakcináció mel-lett is kicsi az esélye annak, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus eltűnik a Földről. Kü-lönböző mutációi várhatóan hosszú időnkeresztül velünk maradnak, ezért az is-mert gyógyszerek Covid–19 célú újrapozi-cionálása mellett szükség van új, specifi-kus terápiás lehetőségek kifejlesztésére is.A hazánkban működő kutatócsoportok cél-zott projektjeit összegyűjtve cikkünk má-sodik felében ezekre a fejlesztésekre is ki-térünk.

Az indikáción kívüli használat alapeset-ben Magyarországon engedélyköteles, azon-ban az európai és az amerikai gyakorlat-tal összhangban az Országos Gyógyszeré-szeti és Élelmiszer-egészségügyi Intézet(OGYÉI) 2020. március 27-én ezen jelentő-sen könnyített. Az engedély előzetes kérel-mezésének felfüggesztése lehetővé tette,hogy a koronavírus-terápiában felmerültgyógyszerkészítmények használatához azellátóhelyeknek nem kellett előzetes enge-délyt kérni az OGYÉI-től. A már bevezetettgyógyszerek úgy is használhatók a Covid–19 fertőzés kezelésére, ha kiterjesztik azindikációt. Ennek azonban feltétele, hogyaz új indikációban a hatékonyságot és a biz-tonságosságot tudományosan megalapo-zott klinikai vizsgálatokban igazoljuk. A ko-ronavírus-járvány hatására az OGYÉI eb-ben is lépett, és engedélyezte minden olyanfejlesztés alatt lévő gyógyszer indikációjá-nak Covid–19 irányú kiterjesztését, amelyre

legalább „fázis 1” klinikai vizsgálatot márlefolytattak, vagy ilyen vizsgálat már folya-matban van.

Az újrapozicionálási lehetőségek felmé-réséhez a vírus sajátosságai mellett a be-tegség szakaszaira is tekintettel kell len-nünk. A betegség a megfertőződéssel kez-dődik, majd egy rövid, néhány napos in-kubációs szakaszt követően jelentkeznekaz első tünetek: többek között láz, köhögés,fáradtság, fejfájás. Ezek jelzik, hogy meg-kezdődött a betegség úgynevezett virálisszakasza, mely körülbelül hét-nyolc napigtart. Ezután a fertőzöttek egy részénél ne-hézlégzés alakul ki, melynek hátterébenlegtöbbször kezdődő tüdőgyulladás áll. Atüdőgyulladás már a gyulladásos szakaszkezdetét jelzi, majd a tünetek súlyosbodásá-val a gyulladás kiterjed a teljes tüdőre. Emi-att légzési elégtelenség léphet fel: ezek abetegek már nyilvánvalóan kórházi ellátás-ra szorulnak. A gyulladásos folyamatokkiterjedésével szükség lehet légzéstámoga-tásra, intenzív terápiás ellátásra. A gyulla-dás előrehaladtával a gyulladásos faktorokgyors és lökésszerű fellépése vezethet a ci-tokinvihar kialakulásához, amely életve-szélyes állapotot is okozhat.

A vírusellenes kezelési lehetőségek en-nek megfelelően elsősorban a fertőzés kez-deti, virális szakaszában lehetnek hatáso-sak, amikor az emberi szervezetet jelentősvírusterhelés éri. A Covid–19 betegségetokozó SARS-CoV-2 vírus a koronavírusokcsaládjába tartozik, mely onnan kapta azelnevezését, hogy a felszínén tüskeszerűkinövéseket okozó fehérjék azonosíthatók.A vírusfertőzés során a vírus tüskefehér-jéje egy, az emberi sejt felszínén lévő má-sik fehérjéhez, az ACE2-receptorhoz kap-csolódik, így a vírus és az emberi sejt kap-csolatba kerül. Ezt követően a sejt memb-ránjában kifejeződő másik fehérje, aTMPRSS2 proteáz elvágja ezt a tüskefehér-jét, és ezzel elindul az a folyamat, melynek


Keserű György Miklós Természettudományi Kutatóközpont, Gyógyszerkémiai Kutatócsoport

Magyar Koronavírus Kutatási Akciócsoport

Vírusellenes kezelési lehetőségekCovid–19 fertőzésbenA


során a vírus bekerül a sejt belsejébe. Asejt belsejébe került vírusból kiszabadul avirális RNS, majd az RNS-függő RNS-poli-meráz fehérje segítségével megkezdődik avirális RNS szaporítása, a replikáció. A fel-szaporított virális RNS ezt követően –transzláció hatására – virális fehérjévé ala-kul, amelyből a vírus fő proteáz enzimesegítségével létrejönnek a vírus fehérjéi.Végül ezek a fehérjék összeépülnek, és akész vírus elhagyja a sejtet (1. ábra).

A vírus endocitózissal jut be a gazdasejt-be, amit az angiontenzin-konvertáló en-zim II (ACE2) fehérje, illetve a sejtmemb-ránban található transzmembrán szerinproteáz 2 TMPRSS2) fehérje gátlásával le-het megakadályozni. Amikor a vírus márbejutott a gazdasejtbe, a következő lépés avirális RNS replikációja és átírása. Ebben afolyamatban helikázok és RNS-függő RNS-polimerázok vesznek részt, amelyek szin-tén szóba jöhetnek lehetséges célpontként.Az életciklus következő lépése a transzlá-ció és a megfelelő virális fehérjék létreho-zása, amelyet leginkább proteázgátló ve-gyületekkel gátolhatunk. Végezetül elvi le-hetőség kínálkozik a virion alkotóelemeiösszerendezésének, illetve az új vírusok ki-bocsátásának a gátlására is.

A SARS-CoV-2 koronavírus gazdasejtekbetörténő bejutásában lényeges szerephez juta sejtfelszíni ACE2 fehérje. Tekintettel ar-ra, hogy az ACE-inhibitorokat széles kör-ben alkalmazzák a magasvérnyomás-be-tegség kezelésében, e gyógyszerek lehetsé-ges szerepe már a járvány korai szakaszá-ban felmerült. Egyrészről feltételezték, hogya kezelés mellékhatásaként fokozódhat azACE2 fehérje kifejeződése, ami fokozhatjaa Covid–19 fertőzés esélyét. Ugyanakkoraz is felmerült, hogy az ACE-gátlás akárkedvező hatással is lehet a betegség lefo-lyására. Az időközben kiértékelt két nagymegfigyelésalapú klinikai vizsgálat szerintazonban a vizsgált gyógyszerek hatása ésa Covid–19 fertőzöttség között nem mu-tatható ki összefüggés.

A vírusfertőzés kialakulását az ACE2fehérje és a vírus tüskefehérjéje közötti fel-ismerés gátlásával is meg lehet akadályoz-ni. Erre a megközelítésre példa a ma márhazánkban is elérhető bamlavinimab, azelső ideiglenes engedéllyel rendelkező mo-noklonális antitest-terápia, amelyet az el-ső amerikai gyógyult betegek egyikébőlvett vérmintából fejlesztettek ki. A bamla-vinimab a SARS-CoV-2 koronavírus semle-gesítésére alkalmas, rekombináns techno-lógiával előállított IgG1κ típusú monoklo-nális antitest, amely a vírus tüskefehérjéjé-nek receptorkötő alegységéhez kapcsoló-

dik, és ezáltal megakadályozza, hogy atüskefehérje az emberi sejtek felszínén je-len lévő ACE2 receptorokhoz kapcsolódjon.

A SARS-CoV-2 tüskefehérjéjét hatéko-nyan és specifikusan kötő, a monokloná-lis ellenanyagok hatásához részben hason-ló hatóanyag fejlesztésébe magyar kutatókis bekapcsolódtak. Az Eötvös Loránd Tu-dományegyetem vezetésével, valamint aPécsi Tudományegyetem, a Richter GedeonNyrt. és az ImmunoGenes Kft. részvételé-vel létrejött magyar konzorcium egy kétrészből álló fúziós fehérjét fejleszt, amely-nek egyik eleme a vírust a sejtekbe vezetőACE2 receptor szintetikusan előállított ré-sze: ez felismeri a tüskefehérjét, így a ví-rus az emberi sejtek receptorai helyett afúziós fehérjéhez kötődik. A másik kom-ponense az IgG (immunglobulin G) stabi-litásáért felelős ún. Fc-régió. A pécsi Szent-ágothai János Kutatóközpont kutatóinaksikerült igazolniuk, hogy a fúziós fehérjesejtkultúrában gátolja a SARS-CoV-2 fer-tőzőképességét, és azt is kimutatták, hogy

hörcsögökben megakadályozta a súlyos be-tegség kialakulását. Az ELTE és az Immu-noGenes kutatói pedig már állatkísérle-tekben is bizonyították a biologikum hosz-szú felezési idejét, stabilitását. A RichterGedeon szakértőinek segítségével előállí-tott hatóanyag engedélyezéséhez szüksé-ges dokumentációt a konzorcium hama-rosan benyújtja az Európai Gyógyszerügy-nökség (EMA) részére, és ezzel a várako-zások szerint elkezdődhetnek a klinikaivizsgálatok. A megközelítés jelentőségét nö-veli, hogy nemcsak a fertőzötteket képesmegvédeni a súlyos betegségtől, de alkal-mas a fertőzés megelőzésére is.

A vírus gazdaszervezetbe történő beju-tását a TMPRSS2 fehérjét gátló szerin-pro-teáz inhibitorok segítségével is megkísé-relték gátolni, ezek közül a camostatot, il-letve a nafamostatot érdemes megemlíteni.A camostatot 1985-ben Japánban törzs-könyvezték, eredetileg hasnyálmirigy-gyul-ladás indikációban. Szerin-proteáz-gátlóhatásának köszönhetően merült fel az al-


1. ábra. Újrapozicionálási lehetőségek a SARS-CoV-2 koronavírus életciklusábanrhACE2: rekombináns humán ACE2, gRNS: genomiális RNS, RdRp: RNS-függő RNS-polimeráz, ER: endoplazmatikus retikulum (DOI: 10.1126/science.abb9332 alapján)

Vírus belépése

Virális RNSfelszabadulása

Virális RNSreplikációja Transzláció

Összeépülés

Virionkibocsátás

Sejt

gRNS

gRNS

ERGolgi

ReplikáltgRNS

RdRp

Exocitózis

TMPRSS2 ACE2

SARS-Cov-2

Endocitózis

Endoszóma

Camostat,nafamostat

Remdesivir,Favipiravir

rhACE2

Chloroquine,hydroxychloroquine,

azithromycin

UU

U

U


kalmazása Covid–19-cel fertőzöttek keze-lésére. Hasonló hatásmechanizmussal ren-delkezik a nafamostat, amelyet 1999-benszintén Japánban törzskönyveztek. Jóllehetmindkét gyógyszer sikeresen gátolta a ví-rus szaporodását humán in vitro kísérle-tekben, csak alacsony betegszám mellettés jellemzően nem klinikai vizsgálatban al-kalmazták őket, és ez alapján jelenleg nemlehet egyértelmű következtetést levonni ahatékonyságra. A kezelések hatékonyságá-nak és biztonságosságának igazolására to-vábbi vizsgálatok szükségesek.

Az emberi szervezetben található külön-féle szerin-proteázok szerteágazó biológiaifunkciója miatt ugyanakkor lényeges, hogya TMPRSS2 fehérje gátlása kellően szelek-tív legyen. Ehhez olyan gátlószerekre vanszükség, amelyek nemcsak hatékonyak, despecifikusan ismerik fel a fehérje kötőhe-lyét. Ilyen inhibitorok kifejlesztésére vállal-kozott az ELTE és a TermészettudományiKutatóközpont kutatói által alapított spin-off cég, az EvolVeritas Kft. Az inhibitor-fejlesztés a cégben már korábban is siker-rel alkalmazott in vitro fehérjeevolúcióstechnikán, a fágbemutatáson alapul. A mód-szerrel az emberi szervezetben jelen lévőegyik inhibitorvázból kiindulva milliárdnyiegyedi variánst készítenek, és kiszelektál-ják azokat, amelyek specifikusan gátoljáka TMPRSS2 proteáz enzimatikus aktivitá-sát. Ehhez először nagy mennyiségben, ak-tív formában kell előállítaniuk a rekombi-náns TMPRSS2 proteázt. Ez nem triviálisfeladat, mivel a TMPRSS2 membránfe-hérje, amely rendkívül hajlamos önmagá-val és más fehérjékkel diszulfidhidas komp-lexeket képezni. Jelenleg a rekombináns fe-hérje termelésének és izolálásának optima-lizálásán dolgoznak annak érdekében, hogymegfelelő mennyiségű és minőségű célfe-hérje álljon rendelkezésre az inhibitorok irá-nyított evolúciójához.

A virális RNS endoszómából való kiju-tásában tulajdonítottak szerepet a kloro-kinnak, illetve a hidroxiklorokinnak. A klo-rokint 1934-ben fedezték fel Németország-ban: maláriaellenes gyógyszer, amelyet pro-filaxisban is használnak. A hidroxikloro-kint 1955-ben az Egyesült Államokban re-gisztrálták autoimmun gyulladások, illet-ve reumatoid artritisz kezelésére. E vegyü-letek esetében többféle hatásmechanizmusis felmerült: elképzelhetőnek tartották pél-dául, hogy a virális RNS kijutása kerül gát-lás alá az endo/lizoszóma pH-változtatásá-val, vagy a közvetlen RNS-kötődés miattlétrejön a transzláció gátlása, vagy általá-nosabban a vírusfertőzés következménye-képpen kialakuló gyulladásra fejtenek ki

hatást. Bár a korai in vitro és in vivo vizs-gálatok reményt keltőek voltak, a klinikaivizsgálatok e gyógyszerek hatékonyságátCovid–19 fertőzésben nem igazolták. A klo-rokin és a hidroxiklorokin esete ezért jópélda arra, hogy az újrapozicionálás sike-rességét egyedül tudományos igényű kli-nikai vizsgálatokban lehet bizonyítani.

Az antivirális szerek egyik legfontosabbtámadáspontja az RNS-függő RNS-poli-meráz, amelyre korábban több specifikusgátlószert is kifejlesztettek. Tekintettel ar-ra, hogy a Covid–19 fertőzést okozó SARS-CoV-2 vírus az RNS-vírusok családjába tar-tozik, a Covid–19 járványban leginkábbezeket a gyógyszereket, elsősorban a rem-desivirt és a favipiravirt próbálták ki (2.ábra).

A remdesivir „nukleozid prodrug”, amelya sejtbe jutva aktiválódik, majd a virálisRNS-be beépülve megakadályozza annakreprodukcióját. A remdesivirt 2009-ben azEgyesült Államokban fejlesztettek ki, alap-vetően hepatitis C vírus, a Marburg-vírus,illetve az ebolavírus okozta fertőzések el-len. Az intravénás adagolású gyógyszerrelszámos vészhelyzeti indíttatású és több tu-dományos igényű klinikai vizsgálatot vé-geztek Covid–19 fertőzésben, illetve jelen-leg is több ilyen vizsgálat van folyamatban,amelyek eredménye döntő lehet a remde-sivir alkalmazhatóságának és terápiás ér-tékének megítélésében. Annak érdekében,hogy a remdesivir a szükséges mennyiség-ben a magyar betegek számára is elérhetőlegyen, a Richter Gedeon Nyrt. az Innová-ciós és Technológiai Minisztérium (ITM)megbízásából kidolgozta és megvalósítottaa remdesivir hatóanyag és gyógyszerké-szítmény fejlesztését. Az összehangolt ésnagyléptékű erőfeszítéseknek köszönhe-tően a hazai előállítású remdesivir a HEC-RIN klinikai kutatási konzorcium általszervezett vizsgálatban több ezer magyarbeteg gyógyulásához járulhatott hozzá.

A SARS-CoV-2 vírus RNS-függő RNS-polimerázának gátlására alkalmas másikantivirális gyógyszer a favipiravir, amelyet2014-ben az influenza A és B típusának ke-

zelésére vezettek be Japánban. A favipira-vir szájon át adható, széles spektrumú an-tivirális gyógyszer, amely számos RNS-ví-rus ellen alkalmazható sikerrel. Idetartoz-nak a sárgalázvírus, a Dengue-vírus, a nyu-gat-nílusi vírus, a korábbi SARS- és MERS-vírusok, az influenzavírusok, a Lassa-láz, akülönböző hantavírusok, az ebola-, illetvea Szudán-vírusok is. Favipiravirral eddigtöbb vészhelyzeti forgatókönyv szerint be-fejezett kínai és egy tudományos igényűjapán klinikai vizsgálat történt. Az eddignyilvánosságra hozott adatok ugyan bízta-tóak, de a favipiravir hatékonyságát és biz-tonságosságát Covid–19 fertőzésben kau-kázusi populáción tudományos igényű kli-nikai vizsgálattal eddig még nem erősítet-ték meg. A Covid–19 járvány hazai terje-désével kutatócsoportunk a favipiravir anti-virális készítmény fejlesztésével és vizsgá-latával kezdett foglalkozni. Ennek érdeké-ben indult meg az ITM támogatásával a ma-gyar favipiravir-fejlesztés, amelynek alap-vetően három célja volt. Az első cél a füg-getlen hazai gyártás biztosítása a magyarCovid–19 betegek számára, második cél-ként a már említett tudományos igényű kli-nikai vizsgálatot jelöltük meg, amellyel ahatékonyságot és a biztonságosságot tud-juk igazolni Covid–19 fertőzésben. Ez egy-ben megalapozhatja a favipiravir újrapozi-cionálását influenza-indikációból Covid–19 fertőzés kezelésére. A projekt egy har-madik lehetséges célja, hogy amennyibena favipiravir hatékonysága és biztonságos-sága a Covid–19 fertőzésben igazolódik,akkor a kidolgozott technológia alapján agyártás felfuttatásával a magyar igényekbiztosítását követően exportcikk lehessenMagyarország számára. A hatóanyag és agyógyszerkészítmény fejlesztését a Ter-mészettudományi Kutatóközpont által ve-zetett konzorcium (TTK – Első Vegyi In-dusztria Zrt. – Richter Gedeon Nyrt. – Me-ditop Kft.) valósította meg. A favipiraviripari léptékű gyártásának elindítására atárgyalások folyamatban vannak. A klini-kai vizsgálatok szervezését és lebonyolítá-sát a Pécsi Tudományegyetem HECRIN kon-


2. ábra. A SARS-CoV-2 koronavírus RNS-függő RNS-polimerázát gátló antivirális gyógyszerek

remdesivir favipiravir molnupiravir


zorciuma valósítja meg. A két vizsgálat kö-zül a japán Avigan készítményt használóreferenciavizsgálat az OGYÉI engedélyealapján már elindult, míg a magyar favi-piravir készítménnyel tervezett vizsgálatengedélyezés alatt van. Amíg ezek a vizs-gálatok befejeződnek, a favipiravir-tartal-mú gyógyszerkészítmények Magyarorszá-gon indikáción kívüli alkalmazás formájá-ban elérhetőek. Az OGYÉI engedélye alap-ján a favipiravirt jelenleg is folyamatosanhasználják koronavírusos betegeknek a ke-zelésére, ez a kezelési lehetőség szerepel aMagyar Koronavírus Kézikönyvben. A ked-vező tapasztalatok alapján a favipiravir ha-tékonynak és biztonságosnak bizonyult akoronavírus-fertőzés kezdeti, virális sza-kaszában.

Az újrapozicionált remdesivir és a favi-piravir mellett új RNS-függő RNS-polime-ráz-gátlószerek fejlesztése is megkezdő-dött, amelyek közül a molnupiravir (2. áb-ra) van legközelebb az engedélyezéshez.Hasonlóan a remdesivirhez, a molnupiraviris prodrugként működő nukleozidanalóg,azonban szájon át adagolható. A gyógyszerfejlesztését az Emory Egyetemen eredeti-leg influenza-indikációban kezdték, de azemberi koronavírusok szélesebb csoport-jában is hatékonyságot mutatott. Az egye-tem egy biotechnológiai vállalkozáson ke-resztül biztosított jogokat a fejlesztést je-lenleg is folytató gyógyszervállalatnak, en-nek köszönhetően a molnupiravirt már„fázis 2/3” klinikai vizsgálatokban tesztelikmind kórházban, mind pedig otthonukbangyógyuló betegeken. Az első eredmények2021 első negyedévében várhatóak.

A vírus fehérjéi közül azonban nem egye-dül az RNS-függő RNS-polimeráz jöhet szó-ba célpontként. Potentciálisan új, vírusel-

lenes terápiás lehetőségeket célzó kutató-munkánk során az Oxfordi Egyetem, azangliai Diamond részecskegyorsító és azizraeli Weizmann Intézet kutatócsoportja-inak együttműködésével a SARS-CoV-2 ko-ronavírus további fehérjéit vizsgáltuk. Fi-gyelmünk elsőként a vírus fő proteázárairányult, amelynek alapvető szerepe van avírust alkotó fehérjék előállításában. A te-rápiás lehetőségek szempontjából bízta-tó, hogy a vírus fő proteázának működésealapvetően eltér az emberi proteázokétól,így a kifejlesztett gátlószereknek várhatóannem lesznek a proteáz gátlásából adódóveszélyes mellékhatásai. A kutatások azAIDS-vírus elleni gyógyszerek kifejlesztésesorán már sikerrel alkalmazott, szerkezet-alapú gyógyszertervezés alapján indultakel, azonban a koronavírus fő proteáza el-len már az új, molekuláris LEGO-koncep-ciót használták. A vizsgált fe-hérjéhez kö-tődő egyszerű molekuláris építőelemek,azaz fragmensek hatékony felismerésétröntgenkrisztallográfiás szűrővizsgálatok-kal elemezték. A Diamond részecskegyor-sítónál kiépült infrastruktúra több mint1500 fehérjefragmens komplex vizsgálatáttette lehetővé, ezek között került sor ku-tatócsoportunk egyedi, tervezett fragmen-seinek vizsgálatára, amelyek nemcsak meg-találják a fehérje alkalmas üregeit, de ottreakcióba is lépnek a fehérjével, így belera-gadnak a zsebeibe. Ezek a molekulák olyanerős és tartós kölcsönhatást alakítanak ki,ami megakadályozza a gyógyszermoleku-la távozását a kötőhelyről és így a gátlásállandósul. A vizsgálatok alapján fragmen-seink közül több is hatékonynak bizonyult:ezek ígéretes kiindulópontul szolgálhatnakúj mechanizmusú gátlószerek azonosításá-hoz. A találatok továbbfejlesztésében együtt-

működünk a Nemzeti Virológiai Laborató-riummal, valamint a ComInnex Zrt.-vel ésa TargetEX Kft.-vel.

A lehetséges antivirális terápiák fejlesz-tésében fontos szerepet kaphatnak a vírusnem szerkezeti fehérjéi is. Ezek közül azNSP3 fehérje megakadályozza az emberisejtek természetes védekezésének leküzdé-sében kulcsszerepet játszó antvirális jelát-vitelt. A fehérje gátlásával azonban nem-csak a védekezőképesség javulhat, hanema vírus fertőzőképessége is számottevőencsökkenhet. Egy másik, általunk vizsgáltnem szerkezeti fehérje az endonukleáz ak-tivitással rendelkező NSP15, amely az RNShasításával alapvető szerepet játszik a víruséletciklusában. AZ NSP3 és NSP15 célpon-tok esetében a molekuláris LEGO-koncep-ció mellett a Debreceni Egyetem Gyógy-szerészi Kémia Tanszékén rendelkezésreálló nukleozid-analóg könyvtárakat is vizs-gáljuk.

Cikkünkben elsősorban a magyar vo-natkozású kutatásokra és fejlesztésekre fó-kuszáltunk, azonban fontos megemlíteni,hogy a világ tudományos közössége a gyógy-szeripari szereplőkkel együttműködve többolyan kutatási programon is dolgozik, ame-lyek új vírusellenes kezelési lehetőségeketcéloznak. Ezek részben új gyógyszeres,részben pedig terápiás fehérjéket, illetveantitesteket alkalmazó biológiai terápiák,amelyek immáron specifikusan a SARS-CoV-2 vírus ellen irányulnak. Bár ezeknekaz új terápiás lehetőségeknek a hatékony-ság és biztonságosság igazolásáig még többkutatási és fejlesztési fázist kell sikeresenteljesíteniük, a nemzetközi közösség ösz-szefogásának köszönhetően belátható idő-vel megjelenhetnek a terápiás gyakorlat-ban. ��


technológiai műveletek előtt a gőzfűtéses hőcserélőkben acukoroldatokat megfelelő hőmérsékletre melegítik, majd a

megtisztított cukoroldatot besűrítik. Ehhez a szükséges gőzt agyár hőerőműve szolgáltatja, mely a gyárat villamos energiávalis ellátja.

A besűrítés többfokozatú bepárlóberendezésben történik. Azelső bepárlófokozatba, melyet a gőzturbinából távozó gőzzel fű-tenek, vezetik a híg cukoroldatot. A többi bepárlófokozatot amegelőző bepárlófokozat cukoroldatából fejlesztett gőz fűti. Asorba kapcsolt bepárlófokozatokban egyre kisebb hőmérsékletenforr a cukoroldat.

A bepárlóberendezés elvételes. A bepárlófokozatokban fejlesz-tett gőz egy részét elvezetik a hőcserélők és a bepárlókristályo-sítók fűtésére.

Ha a bepárlóberendezés fokozatait a hő áramlásának sorrend-jében sorszámozzuk, az n-edik számú bepárlófokozatból elvettgőz, jó közelítéssel, mennyiségének n-szeresével járul hozzá a be-rendezés elpárologtatási teljesítményéhez. A berendezés jó telje-sítményének elérése céljából azzal a legnagyobb sorszámú foko-zatból elvett gőzzel kell a technológiai fűtést végezni, amellyel méghatásos fűtés érhető el.

A cukoroldat melegítésére a sorba kapcsolt hőcserélőkből hő-

Zádori Antal

Oldatok melegítése a cukoriparbanA


cserélő telepet alakítanak ki. A hőcserélő telep hőcserélőit az el-érni kívánt hőmérsékletnek megfelelő gőzelvétellel fűtik. Csak ahőcserélő telep utolsó hőcserélőjéhez kell a kívánt hőmérséklet-nek megfelelő, kisebb sorszámú bepárlófokozatból elvett gőzt fel-használni.

A cukor bomlása 120 °C hőmérséklet felett felgyorsul, ezért atechnológiai műveleteket ennél kisebb hőmérsékleten végzik. A kis

hőmérséklet miatt nem nagy a hő-cserélő készülék köpenyének és fű-tőcsöveinek hőtágulása közötti kü-lönbség, ezért a szerkezeti anyagokrugalmassága ki tudja egyenlíteni.A cukoriparban a készülékköpeny-hez mereven rögzített csőkötegfalú,csőköteges hőcserélő megfelel.

A cukorgyári gőzfűtéses hőcse-rélő (1. ábra) felülnézetén és alul-nézetén a fűtőtest láthatóvá tételeérdekében a készülékfedelek el let-tek távolítva. A fűtőtestet a készü-lékköpenyhez (1) hegesztett felső cső-kötegfal (2), az alsó csőkötegfal (3)és a két csőkötegfalhoz csőprésselrögzített fűtőcsövek (4) alkotják.

A hőcserélők fűtőcsöveiben azoldat sebességének a növelése lénye-gesen javítja a hőátadási tényezőt.A csőköteges fűtőtest fűtőcsövei-ben az áramlási sebesség, a fűtőcsö-veknek sorba kapcsolt járatokra va-ló felosztásával, növelhető.

Az ábra szerinti csőköteges hő-cserélő fűtőteste hatjáratú. A jára-tok felső fordulókamráit a felső cső-kötegfalhoz hegesztett elválasztóle-

mezek (5) és a készülékfedél (6), a járatok alsó fordulókamráit azalsó csőkötegfalhoz hegesztett elválasztó lemezek (7) és a készü-lékfedél alkotják.

Az oldat a bevezető csőcsonkon (8) át jut a hőcserélőbe, és amellette elhelyezett, elvezető csőcsonkon (9) át távozik a hőcseré-lőből. A sorba kapcsolt járatokat az oldat átáramlásának sorrend-jében számozva, a páratlan sorszámú járatok fűtőcsöveiben az ol-dat lefelé, a páros sorszámú járatok fűtőcsöveiben felfelé áramlik.

A fűtőcsövek kiosztásának szerkesztésekor egymással 60°-osszöget bezáró vonalakkal hálózatot kell készíteni a csőkötegfalszámára. A hálózat metszéspontjai az elhelyezhető fűtőcsövekközéppontjait jelölik. A szomszédos fűtőcsövek középpontjai egyen-lő oldalú háromszöget képeznek. A hálózat egyik metszéspontjá-nak a csőkötegfal középpontjával kell egybeesnie.

A hálózat alapján határozható meg, hol legyenek a csőkötegfalona fűtőcsősorok helyett az elválasztólemezek. A bejelölt elválasztó-lemezekkel szemben, a másik csőkötegfalon sem készíthető furat.

A fűtőcsövekben áramló oldat sebességének növelése lényege-sen növeli az oldat áramlási ellenállását. A cukorgyári csőkötegeshőcserélők fűtőcsöveiben az oldat 1 m/s áramlási sebessége meg-felelő hőátadást tesz lehetővé, és elfogadható marad a hőcseré-lőkben keletkező nyomásesés.

A gőzt egy csőcsonkon (10) át vezetik a fűtőtestbe, a kondenz-víz egy csőcsonkon (11) át távozik a fűtőtestből. A nem konden-zálódó gázok feldúsulását a fűtőtestben egy csőcsonkon (12) áttörténő, kismértékű és folyamatos gőzelvezetés akadályozza meg.

A gőzfűtéses hőcserélő metszetrajzán ezek a csőcsonkok be van-nak forgatva a metszet síkjába.

A hőcserélőből távozó kondenzvíz hőjét, valamint a hőcserélőfűtőtestéből a kiszellőztetés érdekében elvezetett gőz hőjét a cu-korgyár gőzrendszerében hasznosítják.

Egyes technológiai folyamatoknál fokozott mértékű lerakódáskeletkezik a hőcserélő fűtőcsövein. Ennek eltávolításához a rög-zítő szemescsavarok megoldása után a készülékfedeleket ki kellnyitni. A két készülékfedelet, könnyű nyitásuk érdekében, teher-mentesítő rudazat köti össze. A tehermentesítő rudazat, az ábraáttekinthetőbbé tétele érdekében, nincsen feltüntetve. Hasonlóokból a hőcserélő köpenyéhez rögzített készülékpaták sem sze-repelnek az ábrán.

Valamennyi cukoripari hőcserélőhöz egy kettős szelep (2. áb-ra) tartozik. A kettős szeleppel a hőcserélőket hőcserélőteleppélehet sorba kötni, lehetővé téve, hogy a hőcserélő kikapcsolásaesetén is az oldat folyamatosan áramoljon a hőcserélőtelepen át.

A szelepház (1) két, egymás melletti csonkján áramlik az oldata hőcserélőbe, illetve jut vissza a hőcserélőből. Ennek a kétcsonknak a belső vége szelepülésnek van kiképezve. A szelepfe-délnek (2) szelepüléssel ellátott két nyílását megkerülő csatornaköti össze.

Az ábrán a kettős szelep nyitott helyzetben látható. Ekkor azoldat átáramlik a hőcserélőn. A két szeleptányér (3), melynekmindkét oldalán hőálló gumiból készült tömítőfelület van, lezárjaa szelepfedél megkerülő csatornáját.

A kettős szelep lezárásakor a szelepfedél és a szelephíd (4) ál-tal csapágyazott szeleporsó (5) egy kereszttartó (6) és két szelep-szár segítségével állítja át a szeleptányérokat a másik végállásba,lezárva a hőcserélő felé az áramlást. A szeleporsót egy kézi ke-rékkel (7) lehet forgatni.

Lezárt helyzetben az oldat továbbra is keresztüláramlik a ket-tős szelepen a szelepfedél megkerülő csatornáján át.

Az ábrán, az (I) vonaltól kezdve, el lett távolítva a kereszttar-tó felső része, hogy láthatóvá váljon a szelepszár felerősítése a ke-reszttartóhoz. Az elzárószerkezet kialakítása lehetővé teszi, hogya két szeleptányér azonos erővel zárjon a szelepülésre.

A kettős szelep két csőcsonkján menetes csatlakozó (8) van a hő-mérő érzékelőjének rögzítésére.

Mind a gőzfűtéses hőcserélő, mind a kettős szelep szimmet-rikus, ezért az oldat áramlási iránya az ábrákon bejelölttel ellen-tétes is lehet. Az oldat áramlási irányát a hőcserélőtelepen a helyiadottságoknak megfelelően lehet megválasztani. ��

2. ábra. Kettős szelep hőcserélőhöz

1. ábra. Gőzfűtéses hőcserélő

VEGYIPAR ÉS KÉMIATUDOMÁNY


égyrészes sorozatunkban a gyógyszer-kutatás elmúlt 25 évében komoly

szerepet játszó kombinatorikus kémia fel-merülését, virágzását, hanyatlását, végülújjászületését kívánjuk bemutatni kitekin-téssel a hazai szakmai műhelyek hozzájáru-lására is.

Előzmények és kezdetek: a kombinatorikus kémia felmerülése,okai, létjogosultsága

A 90-es évek elején még évente kb. 50 újkémiai szerkezetet (NCE, new chemical en-tity) tartalmazó gyógyszert törzskönyvez-tek, az új évezred első évtizede másodikfelében viszont ez a szám 20 alá került. A90-es évek eleje óta évente törzskönyvezettúj kémiai entitások stagnáló számát nö-vekvő számú biológiai szűrésre bocsájtan-dó molekulával kívánták újra növekvő pá-lyára állítani. A stagnálás mellett a K+Fráfordítások is jelentősen emelkedtek azévek során. Ezt részben annak tudták be,hogy az a kémiai tér, ami a biológiai szű-rés rendelkezésére állt, nagyon szűk volt.

A nyilvánvaló innovációs deficit eredmé-nyeként a gyógyszerszektor nagy erőketmozgósított új megközelítések, koncepciókés technológiák kifejlesztésére, hogy növel-jék a felfedezés sikerarányát. Az új feltö-rekvő technológiák sorába tartozott a nagykapacitású biológiai szűrés kifejlesztése.Eközben a 2000-es évek elejére a humángénállomány feltérképezésével 5–10 000 újcélfehérje került be a gyógyszerkutatás fo-lyamatába; melyek közül 1000–1500-ra be-csülték a betegségállapottal kapcsolatbahozható és egyben kismolekulával befolyá-solható (druggable) molekuláris fehérje cél-pontok (targetek) számát. Ez tovább nö-velte a nagy gyógyszergyárak molekula-

igényét, ill. a fehérje-célpontok különbö-zősége magasabb kémiai diverzitást is kö-vetelt.

A kombinatorikus kémia (röviden kombi-kem) csaknem 30 éves múltra tekint visz-sza. Piaci igényét az előbb vázolt, több ok-ból megnövekedett molekulaigény hoztalétre.

A gyógyszerkutatásban a 90-es évek kö-zepétől kezdve egyre elterjedtebben hasz-nálták a nagy molekulagyűjteményeket, pél-dául a historikus molekulabankokat, kom-binatorikus könyvtárakat vagy az ezekbőla szerkezeti sokszínűség szerint kiválasz-tott kisebb vegyülettárakat mg-nyi meny-nyiségben.

Az új gyógyszerek kifejlesztésére hasz-nált molekuláris mozgásteret általában1018 és 10200 közé teszik a különböző közle-mények. Bohacek és munkatársai [1] 1063

gyógyszerjellegű (< 30 nem-hidrogénatom,molekulatömeg < 500 Dalton; C-, N-, O-,P-, S-, F-, Cl- és Br-atom) molekulát becsül.Drew és munkatársai [2] ennél kisebb szá-mot becsülnek (<100 szénatom, 3,4 × 109).A hiányzó molekulaszámot (20–25 millióilyen vegyületet) a kombinatorikus kémiavolt hivatott előállítani. A szintetikusan el-érhető kémiai teret 1020 és 1024 vegyület kö-zé becsülik (400 kémiai reakcióval és ke-reskedelmi forgalomban elérhető építőele-mekkel számolva), míg az előállított szer-ves vegyületek számát akkoriban 108-ratették. Később Reymond és munkatársaimegalkották a lehetséges kémiai teret lefedőuniverzális könyvtárat. A virtuális, GDB-13könyvtár 977 millió szerves molekulát tar-talmaz (C, N, O, S, Cl ≤ 13 atom) kémiaistabilitás és szintetikus megvalósíthatóságfigyelembevételével. [3]

A 90-es évek közepére a molekuláris bio-lógia fejlődése lehetővé tette a DNS-klóno-

zást és fehérjekifejeződést (expressziót). Anagy áteresztőképességű biológiai szűrés(HTS) elterjedését a rekombináns fehérjékrutinszerű elérhetősége tette lehetővé, ésígy lehetőség nyílt a fehérje-célpontokonnagyszámú kismolekula biológiai aktivitá-sának szűrésére reális időtartam alatt. Ez100–200 000 adatpont/nap/teszt áteresztő-képességet jelent a klasszikus 96 lyukú mik-rotiter-lemezeken, de a miniatürizált tech-nológiákkal (nanoliter térfogatban, mikro-gramm vegyületigénnyel 384, ill. 1536 lyu-kú lemezeken) ennek sokszorosát is el le-het érni. Megjegyzendő, hogy a klasszikus96 lyukú lemez 8×12-es elrendezése Ta-kátsy Gyula magyar virológus nevéhez fű-ződik az 1950-es évekből. [4] Míg naponta10–50 körüli mintát tudtak manuálisanszűrni, a lemezek mozgatásának, a mintaadagolásnak, [5] és a lemezek leolvasásánakautomatizálása eredményeként napi többtízezer minta aktivitásának mérésére nyíltlehetőség.

A szerves kémiai szintézisek tekintetébenhasonló hatékonyságnövekedés vált szük-ségessé, hogy ezt a magas mintaszámot ellehessen érni. A 90-es években egy hagyo-mányos gyógyszerkémikus évente átlago-san 40–50 különböző szerkezetű kismole-kulát állított elő egyedi szintézissel. [6] Akombinatorikus (és párhuzamos) kémia rea-gensek sorozatával izoláltan vagy keverék-ben nagyszámú analóg vegyületet tudottelkészíteni az alábbi képlet alapján.

Hagyományos reakció: A + B → A–BKombinatorikus kémia: A(1–n) + B(1–n) → A(1–n)–B(1–n)

A kombikem a 80-as évek végén a szi-lárd fázisú peptidkémiából kiindulva fejlő-dött ki. Lényegében olyan molekulasoro-zatok, -könyvtárak előállítását jelenti, ame-

Dormán György TargetEx Kft., SZTE Gyógyszerésztudományi Kar

A kombinatorikus kémia tündöklése,hanyatlása és újjászületéseHatása a modern gyógyszerkutatásra | I. rész

Cikksorozatunkat Furka Árpád professzornak ajánljuk közelgő 90. születésnapjára a kombinatorikus kémia történetében betöltött, nemzetközileg elismert, úttörő szerepéért.

N

HAZAI KUTATÓMŰHELYEK Sorozatszerkesztő: Keglevich György és Dormán György


lyekben a szintézissorban minden felhasz-nálható és rendelkezésre álló molekulárisépítőelem minden lehetséges kombinációjaképviselve van. [7] A kombinatorikus kon-cepció szerint az így előálló nagyszámú ve-gyület jobban kitölti a kémiai teret. A kom-bikem a biológiai rendszerek működéséhezhasonló alapelveken nyugszik; beleértve adiverzitást és funkcionalitást, és a nagy-mértékű változatosság teszi lehetővé a leg-alkalmasabb kiválasztódását.

A kezdeti innovációk kora („sok vegyületet, gyorsan”)

A kombinatorikus és párhuzamos kémiaalapelveit több helyszínen egymástól füg-getlenül közel egyidőben fektették le. Mind-egyik gyökere a szilárd fázisú peptid- ésoligonukleotid-szintézisekben keresendő,ami elsősorban Merrifield 1960-as évek-ben megvalósított úttörő munkájához kap-csolódik. [8] A korai idők számos igen krea-tív fejlesztést eredményeztek, amelyek egyrésze azóta már inkább tudománytörté-net.

Közjegyzői dokumentumok alapján úgytekintjük, hogy a kombikem legfontosabbalapelveit elsőként Furka Árpád profesz-szor (ELTE) fektette le a világon a 80-as évekelején [9, 10] a szilárd fázisú peptidszinté-zisek tapasztalatai alapján, ahol egyetlenuniverzális kapcsolási reakció rendszeresismétlésével az aminosavsorrend tetszőle-ges kombinációját lehetett elérni azok ke-verékeként.

Felfogni is képtelenség, hogy például a245 aminosavat tartalmazó peptidek ese-tén, amelyekben minden egyes pozícióbana 20 természetes aminosav valamelyike len-ne beépítve, ez elméletben összesen 20245

(= 5,65 × 10318) különböző szekvenciát je-lentene, a kapcsolási lépések számáról nemis beszélve, ha egyedi szintézisben állíta-nánk elő. Mégis a Furka-féle, ún. osztásos-keveréses eljárás szerint a tetrapeptidekekvimoláris keverékének előállítása csu-pán 80 reakciólépést igényelne. Ez esetbena keverék a 20 különböző aminosav összeslehetséges variációját, 160 000 különbözőtetrapeptidet tartalmazna. Az eljárás lénye-

ge, hogy minden egyes peptidkapcsolásután (amit akár 20 aminosavval is külön,de párhuzamosan végeztek el) a terméke-ket összekeverik, majd annyi részre oszt-ják, ahány aminosavval kívánják kapcsolnia következő lépésben.

A Furka által kidolgozott osztásos-ke-veréses eljárás (1. ábra) egy „klónja” a Lamáltal közölt [11] „one-bead-one-compound”(„egyetlen gyantaszem, egyetlen vegyü-let”) módszer, ahol az aminosav-kombiná-ciók ekvimolekuláris keverékét oly módonállították elő, hogy minden egyes gyanta-szem csak egyféle molekulát tartalmazott.

A biológiai szűrés során a szintézisbenkapott keverékből az aktív vegyület csakegyfajta visszakeresés (dekonvolúció) általhatározható meg, amiről később lesz szó.Houghten „teafilter” módszere [12] a fen-tiekhez hasonló elven alapszik, viszont itta polisztirol gyantát tartalmazó „teafilte-

rek” címkézése alapján a szerkezet egy-szerűen visszakereshető. A módszer kiter-jesztése, technikai méretnövelése viszontkorlátozott volt (2. ábra, bal oldal).

A párhuzamos szintézis elvét előszörGeysen és munkatársai alkalmazták pepti-dek szintézisére 1984-ben (Geysen-féle mul-tipin array – többszörös tűsort vagy tű-sormátrixot tartalmazó készülék). [13] Ittminden „tű” visszakereshetően egyetlenszerkezetet tartalmazott. (2. ábra, jobb ol-dal). Furka Árpád az osztásos-keverésestechnológia térbeli visszakereshetősége ér-dekében a tűsort összekötötte („zsinór”-szintézis), a keverékben végrehajtott reak-ciólépéseket egy szortírozótálcán rögzítet-te, majd a következő lépést egy előre meg-határozott szisztéma szerint hajtotta vég-re. [14]

Fodor és munkatársai [15] kreatív mó-don aminosavak mikrolemezre immobili-

Furka Árpád

1. ábra. Osztásos-keveréseskombinatorikus technológia

2. Ábra. „Teafilter”(balra) és többszörös tűsoros (jobbra) technológiák (DMF = dimetilformamid)

HAZAI KUTATÓMŰHELYEK

Teafilter

Gyantaszemek

Aktivált aminosavoldatban

DMF

Tű

Reagensek,reaktánsok

Növekvőpeptid-

lánc a tűn

Egyedi tűk bemerülő,,koronával”

96-lyukú lemez

Mosás

Kapcsolás


zált sorozatára építettek ki peptidkönyv-tárat ellenőrzött (fotolitografikus) módon(3. ábra). Minden egyes aminosav fényrehasítható védőcsoportot tartalmazott, ígymegfelelő mintázatú rácsok és adott hul-lámhosszú fény besugárzása segítségévela peptidek bizonyos térbelileg meghatáro-zott csoportján a védőcsoport eltávolítá-sával újabb aminosavakat lehetett a szek-venciába beépíteni. Ezzel „a fény által ve-zérelt, térben címkézhető párhuzamos szin-tézissel” (light-directed spatially addres-

sable parallel chemical synthesis) 1024 kü-lönböző peptidet állítottak elő 10 lépésben,és fluoreszcens antitestekkel való kölcsön-hatásukat közvetlenül a mikrolemezre in-kubálva tesztelték.

Meg kell még említeni a Frank-féle„spot”- („folt”) szintézist; az eljárás soránkémiailag reaktívvá módosított cellulóz-membránokon hajtottak végre párhuzamospeptidszintézist. [16] E két módszer ala-pozta meg később a kémiai mikrosorok(mikrochip, mikroarray) alkalmazását.

A peptidszintézis osztásos-keveréses szi-lárd fázisú technológiáját tetszőleges kis-molekula-könyvtár előállítására is kiter-jesztették lineáris szintézissel, ahol a kap-csolási reakciókban a szerkezeti diverzitásthordozó építőelemek változatainak sokfé-le kombinációjával állítottak elő keverék-vegyületkönyvtárakat gyors és költségha-tékony módon. [17] Willoughby és munka-társai 320 alkönyvtárban (400 vegyület/al-könyvtár) összesen 128 aminoalkil-2-ari-lindol-származékot állítottak így elő. A bi-ológiai szűrést a gyantáról lehasított for-mában a keverék-alkönyvtárakkal végez-ték el számos G-fehérje-csatolt receptoron.Minden osztásos-keveréses lépésnél félre-tettek az intermedierekből, így az aktívvegyületeket tartalmazó alkönyvtárba tar-tozás alapján reszintézisek sorozatával ésismételt biológiai mérésekkel azonosítot-ták.

Szerkezet-visszakeresési(dekonvolúciós) törekvések keverékkönyvtárak esetén

Furka Árpád a hatásos anyag megtalálá-sára egy iterációs módszert javasolt, amiaz eltett intermedier-keverékek felhaszná-lásával ismételt, célzott szintézist és akti-vitásmérést igényelt. [18] Bár a megoldáslogikus, mégis látható, hogy keverékek bio-lógiai szűrése esetén azt, amit a szintézismegvalósítása során időben nyerünk, azaktív vegyületek szerkezetazonosítása so-rán részben el is veszítjük.

Míg peptidek és oligonukleotidek ese-tén az aktív vegyületek rutin szekvenálásimódszerekkel azonosíthatók, ez kismole-kulák esetén kreatív megoldásokat igényelt.Still [19] és Baldwin [20] kifejlesztette azún. címkével kódolt könyvtárakat (tag-en-coded libraries) (4. ábra). Különböző mér-tékben helyettesített halogénaromás cím-kéket kapcsoltak a gyantaszemekhez (5.ábra), amit az aktívnak talált vegyületekesetén a gyantaszemekről lehasítva elekt-roncsapdás gázkromatográfiával azonosí-tottak. A biológiai aktivitásszűrés itt isgyantához kötötten történt.

Geysen és munkatársai [21] olyan válto-zatos szerkezetű, stabilizotóp-összetételűcímkéket kapcsoltak a gyantához az adottszintetikus lépések után, amelyek jellegze-tes mintázatot eredményeztek a tömeg-spektrumban, és a mintázathoz hozzá tud-ták rendelni a szintézistörténetet.

Nicolaou és munkatársai [22] keverék-könyvtárak aktív vegyületeinek visszafej-tésére fejlesztették ki a rádiófrekvenciás kó-dolási módszert, aminek az az alapja, hogy


3. ábra. Fodor-féle fotolitografikus szintézis

4. ábra. Osztásos-keveréses szintézis többszörös címkézéssel (T1–T4)

Separate Beads into 3 Groups

Mix Beads and Separate into 3 Groups

Step 1

Step 2


a gyantaszemek egy csoportját egy kémiai-lag inert porózus üveghordozóba (SMARTmemory device) helyezték egy miniatüri-zált memóriaegységgel együtt (6. ábra).Az osztásos-keveréses szilárd fázisú könyv-társzintézist követően a sugárzott rádió-frekvenciás mintázat alapján könnyen be-azonosítható volt, hogy mely gyantasze-mek keverékét tartalmazza, amivel a szin-tézistörténet kiolvasható volt. Ezen az ala-pon működtek az IRORI Mikrokan-reak-torok, melyek segítségével Nicolaou Taxol-,epotilon- és más természetes anyagok ana-logonjainak könyvtárát állította elő keve-rékben (7. ábra). [23]

Lerner [25] és Brenner 1992-ben fektet-ték le a szilárd fázisú DNS-kódolt könyvtár-szintézis (DNA encoded library, DEL) alap-jait. A gyantához kapcsolt címkeként egyedinukleotidszekvenciákat használtak, ame-lyeket az aktívnak talált vegyületek eseténPCR- (polimeráz láncreakció) technikávalsokszoroztak, majd szekvenálással azono-sítottak. A technológia fejlődésével ez a mód-szer hozzájárult – mint később láthatjuk –a kombinatorikus kémia reneszánszához a2010-es évek közepén.

Folyadékfázisú keverékszintézisek visz-szakeresésére a fluoros fázisú címkézés [26]teremtett lehetőséget. A könyvtárszintézisépítőelemeit ellátták növekvő fluortartal-mú szénhidrogéneket tartalmazó címké-vel. A keverékszintézisek végrehajtása utána termékeket fluoros kromatográfiával szét-választották, majd a címkét lehasították,és a vegyületeket azonosították a fluortar-talomtól függő retenciós idők alapján.

Párhuzamos (nem keverék) szilárd fázi-sú szintézissel elsőként Bunin és Ellmanállított elő nem-peptid kismolekula-könyv-tárat, [27] amely 192 benzodiazepin-szár-mazékot tartalmazott. A párhuzamos egye-di szintézis szükségtelenné tette a vissza-keresést (8. ábra).

Bár a szilárd fázisú szintézis elterjedé-sét a könnyű automatizálás is támogatta,és a gyantaszemeken való biológiai szűrésrobusztus technológia, sikerességéhez szá-mos feltételnek kellett megfelelni. Ilyenfeltétel például az azonos gyöngyméret ésaz uniform helyettesítés, kompatibilitás, ill.stabilitás vizes és szerves közegben, így amódszernek számos korlátja van. A gyan-tán történő szűréshez pedig alkalmas esz-szét kellett kifejleszteni a gyantaszemek-hez történő nem specifikus kötődés elke-rülésére, [28] valamint sejtalapú assay-benez nem is használható. Schreiber és mun-


5. ábra. Halogénaromás címkék alkalmazása keverékszintézisben

6. ábra. Rádiófrekvenciás címkézés

7. ábra. Taxolanalogon-könyvtár szintézise rádiófrekvenciás címkézéssel [24]

8. ábra. Szilárd fázisú egyedi szintézis.Benzodiazepin-könyvtár szintézise

Encoding

Decoding

n = 3 to12

n = 4 to 6

Tag

Bead

Bead

[(TFA)2Rh]2

(NH4)2Ce(NO3)2

+ Bead

Tag

Tag

Tag-OH

Rf tagRf tag

Resin

(a) (b) (c) (d) (e) (f)

Permeable polystyrene shells

Sealedchamber


katársai [29] ezért a gyöngyöket egy „szor-tírozó” mikrorácsra helyezték, a kismole-kulákat fotokémiai úton lehasították a gyan-táról, a gyantaszemeket mosták, majd el-távolították, és a keletkező 50–150 nanoli-ter térfogatú cseppecskéket nanolemezekenmár egyedileg szűrték.

A klasszikus szerves kémia párhuzamosítása (folyadékfázisúpárhuzamos szintézis)

A 90-es évek végére világossá vált, hogynem-peptid kismolekulák esetében a szi-lárd fázisú szintézisút kidolgozása, keve-rék esetén az analízis és az aktívak visz-szakeresése, ill. a gyantán való szűrés is ne-hézségbe ütközik. A koncepció viszont al-kalmas volt nagy áteresztőképességű, fo-lyadék- (oldat-) fázisú, párhuzamos szin-tézistechnológiák kialakítására is a klasz-szikus szerves kémia több ezer ismert re-akciójának közvetlen alkalmazásával, amitmátrix- vagy array-szintézisnek is nevez-tek. Eszerint a párhuzamos könyvtárszin-tézis úgy valósitható meg, hogy elvben azösszes a számú A reagens (építőelem) ésaz összes b számú B reagens (építőelem)reakciója a × b számú AB terméket ered-ményez egy a × b számú izolált, többtu-

busú mátrix-reaktorblokkban. A párhuza-mos szintézis lényegében az osztásos-ke-veréses stratégiához hasonló elvet követ,csak nem keverékben, hanem elkülönítettedényzetben. Itt is nagyobb mennyiségbenkezdik a szintézissort, majd adott részreosztják, és új reagensszettel végzik el a kö-vetkező reakciólépést párhuzamosan, cél-szerűen általánosított reakciókörülményekközött. Minden egyes diverzitást kialakítólépést követően a termékeket annyi részreosztják, ahány reagenssel a következő di-verzitási elem beépítésekor reagáltatják.Így a vegyületek száma a többlépéses mát-rixszintézis során nő, de mennyisége en-nek arányában csökken. Az utolsó milli-grammos mennyiségben végrehajtott lé-pést általában már 96 lyukú mikrotiter-lemezeken automatikus folyadékkezelőrobotokkal valósítják meg. Ezt a faszerűkönyvtár kiépítési stratégiát mutatja a 9.ábra.

Például 3 diverzitási pont (R1, R2, andR3) kiépítése esetén nR1 × nR2 × nR3 lehet-séges szerkezetet tudunk generálni az R1,R2, R3 szubsztituenseket hordozó reagen-sekkel való párhuzamos szintézis eredmé-nyeként.

A folyadékfázisú parallel szintézisek térhódítása a 2000-esévekben

A 2000-es évek során a szilárd fázisú szin-tézis a reakciók adaptálásával (és annak idő-igényével) együtt drágának bizonyult, ésígy fokozatosan háttértbe szorult a folya-dékfázisú párhuzamos szintézis mellett. Aszilárd fázisú (egyedi/keverék) és folya-dékfázisú párhuzamos szintézisek előnye-it és hátrányait foglalja össze az 1. táblá-zat. [30,31,32]

Míg a folyadékfázisú párhuzamos szin-tézisek lényegében a szerves kémia összesreakcióját alkalmazzák, a szilárd fázisú re-akciók esetén néhány népszerűvé vált re-akció variálásával képezik a könyvtárakat(aromás nukleofil szubsztitúció, Mitsuno-bu-alkilezés, keresztkapcsolási reakciók C–C kötés, ill. C–N kötés kialakítására stb.).[33]

Folyadékfázisú párhuzamos kémia lé-nyegében a standard szerves kémiai reak-ciók megvalósítását jelenti annyi különb-séggel, hogy a reakcióutat „könyvtárasíta-ni” kell; lineáris esetben diverzitást kiala-kító lépések és funkcióscsoport-cserék vált-ják egymást. A diverzitást kiépítő lépése-ket különböző reagensekkel párhuzamo-


9. ábra. Párhuzamos (mátrix) szintézis folyadékfázisban (ComGenex Rt., 1994–2006, Darvas és munkatársai, Pure Appl Chem, 2001, 73, 1487–1498.)

Egyedi szintézis

Könyvtár- (mátrix)szintézis

Kinazolon-könyvtárKönyvtárméret:3×5×6 = 90

Megvalósítás

R1 (3) R2 (5) R3 (6)

Reaktor blokk 1(10,5–50 g)

Reaktor blokk 2(50 mg –1 g)

96 lyukú mikrolemez(5–10 mg)

Szilárd fázisú (egyedi/keverék) szintézisek Folyadékfázisú parallel szintézisek

Nagy reagensfelesleg alkalmazható a teljes konverzió elérése + A reagensfelesleg és melléktermék eltávolítása szilárd

érdekében hordozóhoz kötött, ún. takarító gyantákkal lehetséges, –/+vagy preparatív HPLC-velA reagensfelesleg és a melléktermék egyszerű eltávolítása szűréssel +

Könnyen automatizálható +Nehezebben automatizálható, minden reakció külön edényzetet igényel

–

Bifunkcionális reagensek használata védőcsoport nélkül + Védőcsoport használata szükséges –

Komoly technikai kihívások: a gyantához kötés pontosA technikai kihívások kisebbek, bármilyen kémia

+mennyiségi viszonyai/a gyanta duzzadása miatt bizonyos –és oldószer használható

oldószerek nem használhatók, a hordozó behatárolja a kémiát

Számos reakció megvalósítása nem rutinszerű: hosszú Több ezer szerves kémiai reakció közvetlenül (4–6 hónap) adaptációs idő, nagyobb költségek

–alkalmazható, új reakciók is

+

Speciális eszközök szükségesek, nagyobbak a költségek –Standard laboratóriumi eszközök használhatók,

+kisebb költségek

Csak lineáris szintézisút valósítható meg – Lineáris és konvergens szintézisút is megvalósítható +

Reakció követése nehéz szilárd fázison (IR, Magic Angle Reakciókövetés hagyományos eszközökkel, tisztítás,

Spinning, NMR stb. speciális műszer szükséges), –azonosítás lehetséges lépésenként

+nincs tisztításra és azonosításra lehetőség a lépések közt

Méretnövelés kevéssé lehetséges –Méretnövelés lehetséges, 0,1–0,2 mmol (~10 mg) többévnyi biológiai szűrésre elegendő

+

Plusz lépések kellenek a gyantához kötéshez és lehasításhoz – Nem szükséges plusz lépés +

A gyantáról hasítás helyén azonos „függelék” van, Nincs ilyen „függelék” +

ami a diverzitást csökkenti–

Heterogén reagensek nem használhatók – Heterogén reagensek használhatók +

Szűk paramétertér (t/p) alkalmazható – Kiterjesztett paramétertér (t/p) alkalmazható, Mw is +

Többmilliós keverékkönyvtár előállítható, főleg az elsődleges Kisebb egyedi vegyületeket tartalmazó könyvtár

találat azonosításra használják+ (aktív találatok validálása, vezérmolekula azonosítása –

optimalizálás céljából)

Az aktív vegyület dekonvolúciója szükséges – Az aktív, egyedi vegyület azonossága ismert +


san végzik el azonos, standardizált körül-mények között a megfelelő edényzetben.A könyvtárszintézisnél a tipikus szerveskémiai problémák jelentkeznek, mint pél-dául a hosszú reakcióidő vagy az alacsonykonverzió, amit a hőmérséklet emelésévelés a mikrohullámú technológia alkalma-

zásával lehet javítani. [34] Az időközbenkifejlesztett új technológiák nagyban hoz-zájárultak a hatékonyság növeléséhez: pl. arobotizált, automata reagensadagolás, azautomatizált mintakezelés/monitorálás, akétdimenziós reaktorsorok.

A szilárd fázisú hordozóhoz kötött rea-


1. táblázat. A szilárd és folyadékfázisú szintézisek előnyei/hátrányai

10. ábra. Szilárd fázisú hordozóhoz kötött reagensek és feleslegmegkötő gyanták alkalmazása párhuzamos szintézisekben

gensek és feleslegmegkötő (scavenger) gyan-ták alkalmazása révén a szilárd és folya-dékfázisú szintézisek pozitív elemeit lehe-tett ötvözni (10. ábra). [35]

Ley és munkatársai [36] soklépéseskönyvtárszintéziseket valósítottak meg ilymódon tisztítás nélkül („telescoping”) fo-lyadékfázisban (11. ábra, a következő ol-dalon). A módszer a későbbiekben meg-teremtette a folyamatos áramlásos reakto-rokban való könyvtárszintézist, ami az át-eresztőképességét jelentősen megnövelte.

A cikksorozat 2. részében a minőségikönyvtártervezés módszereit és a szerke-zeti diverzitás kiépítését célzó szintetikusmegközelítéseket mutatjuk be. ��

Köszönetnyilvánítás. A szerző köszönettel tartozik dr.Gerencsér Jánosnak a kézirat szakmai lektorálásáért.

IRODALOM[1] Bohacek, R.S., McMartin, C., Guida, W.C. (1996) The

art and practice of structure-based drug design: amolecular modeling perspective. Med. Res. Rev. 16,3–50.

Starting material(s) Reagent

scavenger

filtration filtration

A + Bexcess

A B reactant product

Bscavenger reagent spent reagent

Reagent (xs)

Byproduct from reagent

ProductSolution phase

+

+

+


[2] Drew, K. L., Baiman, H., Khwaounjoo, P., Yu, B., &Reynisson, J. (2012). Size estimation of chemicalspace: how big is it?. J. Pharm. Pharmacol, 64(4),490–495.

[3] Blum, L. C., & Reymond, J. L. (2009). 970 million drug-like small molecules for virtual screening in the che-mical universe database GDB-13. J. Am. Chem. Soc.131(25), 8732–8733.

[4] Braun T., Lomniczi B.: (2014) Egy itthon méltatlanulkezelt magyar találmány: a Takátsy-mikrotitrátor ésa laboratóriumi mikrolap világsikere, Magyar tudo-mány, 175(9), 1097–1104.

[5] Schnorrenberg, G., & Gerhardt, H. (1989). Fully auto-matic simultaneous multiple peptide synthesis inmicromolar scale-rapid synthesis of series of pepti-des for screening in biological assays. Tetrahedron,45(24), 7759–7764.

[6] Merritt, A. (2014). Parallel Synthesis and Library De-sign. In: The Handbook of Medicinal Chemistry (pp.32–65).

[7] Bata I., Hermecz I., Kombinatorikus Kémia (2000). (Akémia újabb eredményei sorozat, 87. kötet), Akadé-miai Kiadó, Budapest.

[8] Merrifield, R. B. (1963). Solid phase peptide synthe-sis. I. The synthesis of a tetrapeptide. J. Am. Chem.Soc., 85(14), 2149–2154.

[9] Furka, Á. (2002). Combinatorial chemistry: 20 yearson….Drug. Discov. Today, 7, 1–4.

[10] Furka, A., Sebestyén, F., Asgedom, M., & Dibó, G.(1991). General method for rapid synthesis of multi-component peptide mixtures. Int. J. Pept. Protein Res.,37(6), 487–493.

[11] Lam, K. S.; Salmon, S. E.; Hersh, E. M.; Hruby, V. J.;Kazmierski, W. M.; Knapp, R. J. (1991). A new type ofsynthetic peptide library for identifying ligand-bind-ing activity. Nature 354(6348), 82–4.

[12] Houghten RA. (1985) General-method for the rapidsolid-phase synthesis of large numbers of peptides –specificity of antigen-antibody interaction at the le-

vel of individual amino-acids. Proc. Natl. Acad. Sci.USA.; 82, 5131–5135.

[13] Geysen HM, Meloen RH, Barteling SJ. (1984), Use ofpeptide synthesis to probe viral antigens for epitopesto a resolution of a single amino acid. Proc. Natl.Acad. Sci. USA. 81, 3998–4002.

[14] Furka, Á., Christensen, J. W., Healy, E., Tanner, H.R., & Saneii, H. (2000). String synthesis. A spatiallyaddressable split procedure. J. Comb. Chem., 2(3),220–223.

[15] Fodor SPA, Read JL, Pirrung MC, Stryer L, Lu AT,Solas D. (1991), Light-directed, spatially addressableparallel chemical synthesis. Science. 251, 767–773.

[16] Frank, R. (1992). Spot-synthesis: an easy techniquefor the positionally addressable, parallel chemicalsynthesis on a membrane support. Tetrahedron, 48(42),9217–9232.

[17] Willoughby, C. A., Hutchins, S. M., Rosauer, K. G.,Dhar, M. J., Chapman, K. T., Chicchi, G. G., ... & DiSalvo, J. (2002). Combinatorial synthesis of 3-(amido-alkyl) and 3-(aminoalkyl)-2-arylindole derivatives:discovery of potent ligands for a variety of G-prote-in coupled receptors. Bioorg. Med. Chem. Letters, 12(1),93–96.

[18] Furka Á.: (2001) A kombinatorikus kémia, Termé-szet Világa, 131: 265–269.

[19] Nestler, H. P., Bartlett, P. A., & Still, W. C. (1994). Ageneral method for molecular tagging of encoded com-binatorial chemistry libraries. J. Org. Chem., 59(17),4723–4724.

[20] Burbaum, J. J., Ohlmeyer, M. H., Reader, J. C., Hen-derson, I., Dillard, L. W., Li, G., Baldwin, J. J. (1995). Aparadigm for drug discovery employing encodedcombinatorial libraries. Proc. Natl. Acad. Sci. USA.,92(13), 6027–6031.

[21] Geysen, H. M., Schoenen, F., Wagner, D., & Wagner,R. (2003). Combinatorial compound libraries for drugdiscovery: an ongoing challenge. Nature Rev. DrugDiscov., 2(3), 222–230.

[22] Nicolaou, K. C., Xiao, X. Y., Parandoosh, Z., Senyei,A., & Nova, M. P. (1995). Radiofrequency encodedcombinatorial chemistry. Angew. Chem. Int. Ed. Engl.34(20), 2289–2291.

[23] Nicolaou, K. C., Sorensen, E. J., & Winssinger, N.(1998). The art and science of organic and naturalproducts synthesis. J. Chem. Educ., 75(10), 1225.

[24] Rizzo, S., & Waldmann, H. (2014). Development ofa natural-product-derived chemical toolbox for mo-dulation of protein function. Chem. Rev. 114(9), 4621–4639.

[25] Brenner, S., & Lerner, R. A. (1992). Encoded combi-natorial chemistry. Proc. Natl. Acad. Sci. USA, 89(12),5381–5383.

[26] Luo, Z., Zhang, Q., Oderaotoshi, Y., & Curran, D. P.(2001). Fluorous mixture synthesis: a fluorous-tag-ging strategy for the synthesis and separation ofmixtures of organic compounds. Science, 291(5509),1766–1769.

[27] Bunin BA, Ellman JA. (1992), A general and expedi-ent method for the solid-phase synthesis of 1,4-ben-zodiazepine derivatives. J. Am. Chem. Soc. 114, 10997–10998.

[28] Komnatnyy, V. V., Nielsen, T. E., & Qvortrup, K.(2018). Bead-based screening in chemical biology anddrug discovery. Chem. Comm, 54(50), 6759–6771.

[29] You, A. J., Jackman, R. J., Whitesides, G. M., &Schreiber, S. L. (1997). A miniaturized arrayed assayformat for detecting small molecule-protein inter-actions in cells. Chem. Biol, 4(12), 969–975.

[30] Boger, D.L., Desharnais, J., Capps, K. (2003) Solu-tion-Phase Combinatorial Libraries: Modulating Cel-lular Signaling by Targeting Protein–Protein or Pro-tein–DNA Interactions. Angew. Chem. Int. Ed. Engl,.42(35), 4138–4176.

[31] Baldino, C.M., (2000). Perspective articles on the uti-lity and application of solution-phase combinatorialchemistry. J. Comb. Chem. 2(2), 89–103.

[32] Aubé, J., S.A. Rogers, and C. Santini, (2014). EnablingTechnologies in High Throughput Chemistry. In:Comprehensive Organic Synthesis II, Volume 9. Eds:P. Knochel, G. A. Molander, (pp. 1–27.), Elsevier, Ams-terdam.

[33] Gerencsér, J., Balázs, Á., & Dormán, G. (2014). Tran-sition Metal-Catalyzed Coupling Reactions in LibrarySynthesis. In Synthesis and Modification of Hete-rocycles by Metal-Catalyzed Cross-coupling Reacti-ons (pp. 305–358). Springer, Cham.

[34] Szommer T, Gerencsér J, Dormán G, Ürge L, DarvasF. (2006). A mikrohullámú technika alkalmazása akombinatorikus kémiában, Magyar Kémikusok Lap-ja 61, 41–45.

[35] Kirschning, A., Monenschein, H., & Wittenberg, R.(2001). Functionalized polymers – emerging versatiletools for solution-phase chemistry and automatedparallel synthesis. Angew. Chem. Int. Ed. Engl. 40(4),650–679.

[36] Ley, S. V., Baxendale, I. R., Bream, R. N., Jackson, P.S., Leach, A. G., Longbottom, D. A., Taylor, S. J. (2000).Multi-step organic synthesis using solid-supportedreagents and scavengers: a new paradigm in chemi-cal library generation. J. Chem. Soc. Perkin 1, (23),3815–4195.


11. ábra. Könyvtárszintézis szilárd hordozós reagensekkel és feleslegmegkötő gyantákkal – 480 piperidin-tiomorfolin könyvtár szintézise (Ley et. al.) [36]

A TargetEx Kft. 2019-ben 75 millió forint vissza nem térítendő támoga-tást nyert a Mikro- és Kisvállalkozások Innovációs Tevékenységének Tá-mogatása című pályázaton. A több mint 112 millió forintos összköltség-vetésből a ,,Piackész, innovatív RNáz-inhibitorok fejlesztése molekulárisbiológiai, diagnosztikai célokra” című projekt valósult meg. A kifejlesz-tett termék és a technológia már elérhető a nemzetközi piacon.

A molekuláris biológiában, illetve diagnosztikában nagy mennyiség-ben használt kereskedelmi reagenskészletek egyik összetevője az RNáz-inhibitor. Használata lehetővé teszi, hogy az RNS-tartalmú minták ana-

lízise során végrehajtott reakciókban (pl. RT-PCR) az RNS-t ne bontsákle az RNázok, így ne kapjunk téves eredményt. Ezeket az eljárásokat szé-les körben alkalmazzák a tudományos kutatásban és a humán diagnosz-tikában – így például a Covid-diagnosztikában is. A TargetEx a feladatotolyan fehérje előállításával oldotta meg, amely speciális aminosavcserékmiatt stabilabb a piacon levő termékeknél. Emellett kifejlesztettek egypufferrendszert is, amellyel tovább növelhető a termék stabilitása. Végülkidolgozták a piacra vitelhez megfelelő léptékű fehérjetermelés és -tisztí-tás technológiáját is.

A TargetEx Kft. új RNáz-inhibitort fejlesztett ki molekuláris biológiai és diagnosztikai célokra


Az MKE elnöke (2007–2011): Mátyus PéterMKL75Sorozatszerkesztő: Liptay György


Mátyus Péter összegző, áttekintő írása lapunk 61. évfolyamának1. számában jelent meg. 2006-ban közölt megállapításai (amelye-ket még a Szerves és Gyógyszerkémiai Szakosztály elnökeként ve-tett papírra) a kémia társadalmi helyzetéről, jövőbeni szerepéről,az Egyesület előtt álló feladatokról – gyorsan változó és fejlődővilágunkban – 14 év után is érvényesek. A felvázolt feladatok tel-jesítésének módját értelemszerűen át kell gondolnunk, át kell ér-telmeznünk a jelen társadalmi-gazdasági környezetben, igazíta-nunk kell a kormányzati tényezőkben, az MTA helyzetében ésszervezetében bekövetkezett és várhatóan bekövetkező változásokfüggvényében.

A fentieket néhány gondolattal illusztrálhatjuk.A kémia társadalmi megbecsülésének helyreállítását célzó, a

cikkben felvázolt feladatok ma is központi szerepet töltenek beaz egyesületi munkában. Változatlanul törekednünk kell annakbemutatására, hogy milyen haszonnal jár az egész társadalomszámára a kémikusok kutató-fejlesztő tevékenysége, az új meg-oldások bevezetése az ipari ágazatokban, a mezőgazdaságban, azegészségügyben.

Az egyesületi célok, feladatok meghatározásában különös fi-gyelmet kell fordítanunk a kormányzati szervekkel, az MTA újon-nan létrejövő szerveivel, az ipar szereplőivel való együttműkö-désre, a nemzetközi kapcsolatok fenntartására és bővítésére,szem előtt tartva az Európai Unió azon prioritásait, amelyek akémia, a vegyipar fejlesztését tűzik ki célul, illetve amelyekben akémikusoknak jelentős szerep juthat. Mindezen feladatokban lé-nyeges a határon túli magyarsággal már eddig is szép eredmé-nyeket elért kapcsolatok, közös programok továbbfejlesztése. Vál-tozatlanul törekednünk kell az Egyesületnek a nemzetközi szer-vezetekben való intenzív részvételére, a külföldi társegyesületek-kel való együttműködés fenntartására, mindezeknek a lehetősé-gek szerinti bővítésére. Elengedhetetlen továbbá a kémiatanárokrészvétele az egyesületi életben, ennek nagy hagyományai van-nak.

Változatlanul az Egyesület életének legfontosabb fórumaimind a hazai, mind a nemzetközi részvétellel szervezett tudo-mányos konferenciák, előadói ülések, szakmai napok: a tudo-mányos eszmecserék, a személyes kapcsolatépítés színterei. Erendezvények szervezése jelentős feladatot jelent az egyesületi ta-gok számára, mind nagyobb kihívás ugyanakkor EgyesületünkTitkársága szempontjából. Nemcsak a technikai fejlődésből adó-dó új eszközökkel kell a Titkárság munkatársainak lépést tarta-niuk az előkészítés és lebonyolítás során, hanem újabb megoldá-sokat is kell találniuk a hatékony konferenciaszervezésre az ér-deklődők financiális lehetőségei, valamint oktatási, illetve kuta-tás-fejlesztési kötelezettségeikből adódó terhelésük figyelembe-vételével. Példaként említhetjük, hogy sikeresnek bizonyult azMKE Titkárság által kezdeményezett megoldás: már több alka-lommal is egy időben, azonos helyszínen került sor két önállórendezvény, a Környezetvédelmi Analitikai és Technológiai Kon-ferencia, valamint a Spektrokémiai Vándorgyűlés megszervezése(Sümeg 2011, Debrecen 2017, Balatonszárszó 2019). Az utóbbiévek fejlődése azt mutatja, hogy a környezetvédelemben széleskörben alkalmaznak olyan új méréstechnikákat, amelyek fejlő-désének bemutatására a spektrokémiai szekciók előadásaibanszámíthatunk, ugyanakkor a spektrokémikusok figyelme is je-lentős mértékben fordul környezetünk állapota, valamint az élel-

miszerek vizsgálata felé. A párhuzamosan szervezett két konfe-rencia bármelyikének résztvevői – érdeklődésük szerint – mind-két rendezvény előadásait meghallgathatták, és közös poszter-szekciót látogathattak meg, sőt sor került közös plenáris előadá-sokra is.

Kiemelendő szerepet játszik a fiatal kémikusok és a potenciá-lisan leendő kémikusok, tehát a középiskolások bevonása azegyesületi életbe. Az utóbbi években megalakult a Fiatal Kémi-kusok Fóruma, amely szakosztályi szintű egység az Egyesületenbelül. Az ifjúsági tagok tagdíjkedvezményt kapnak, konferenciá-inkon kedvezménnyel vehetnek részt, de támogatást kaphatnakkülföldi rendezvényeken való részvételhez, valamint évente leg-feljebb 13 diplomamunkát díjazunk. Egyesületünk előadóüléseketis szervez (például kétévente a Fiatal Kémikusok Előadóülése); afiatal kémikusok eredményeinek bemutatását szolgáló néhányesemény a teljesség igénye nélkül: Kémiai Előadói Napok aCsongrád megyei Csoport szervezésében, előadói verseny fiatalkutatóknak az Őszi Radiokémiai Napok keretében, román–ma-gyar konferenciasorozat (YRICCCE).

A középiskolások kémia iránti motivációját számos eszköz se-gíti elő; ezek között kiemelendő az Egyesület által szervezett Iri-nyi János Középiskolai Kémiaverseny, az Országos DiákvegyészNapok, a Varázslatos Kémia nyári tábor. Az Egyesület támogatjaa középiskolások számára szervezett nemzetközi olimpiákon, tor-nákon részt vevő csapatok felkészítését, pályázatokon nyerik el ésintézik a részvételükhöz szükséges anyagi forrásokat. Ki kell mégemelnünk a középiskolások részvételének szorgalmazását azegyesületi életben. A kétévenként megrendezésre kerülő Környe-zetvédelmi Analitikai és Technológiai Konferenciákon először2013-ban javasolta Princz Péter, a Környezetanalitikai és Techno-lógiai Táraság akkori elnöke az Ifjúsági Szekció szervezését azzala céllal, hogy középiskolás diákok beszámolhassanak az iskolá-jukban végzett önálló, tanáraik által támogatott munkájukról; asikeres kezdeményezés azóta beépült a konferenciasorozat prog-ramjába. Egy másik példaként említhetjük a Bács-Kiskun MegyeiTerületi Szervezet munkáját. A Kecskeméten 2017-ben rendezett40. Kémikus Napon hallhattuk Fazekasné Berényi Éva – a terü-

MKL75 Az MKE elnöke (2007–2011): Mátyus Péter

Egyesületünk feladataiMátyus Péter vegyészmér-nök, az MTA doktora. AGyógyszerkutató Intézetbentöltött évek után a Semmel-weis Egyetem (SE) SzervesVegytani Intézetét vezette,majd az SE Gyógyszerkuta-tási és GyógyszerbiztonságiCentrumának igazgatója lett.Jelentős hazai és nemzetkö-

zi szakmai szervezetekben töltött és tölt be vezető tisztséget.Szakmai tevékenysége elsősorban a gyógyszerkémia különféleterületeire, például a hatóanyagtervezés és az optimalizáláskoncepcionális és stratégiai kérdéseire, az adatalapú egészség-ügyi/ipari innovációra irányul. Több általa vezetett eredetigyógyszerkutatási projekt gyógyszerjelöltjének humán vizsgá-latára is sor került. A Covid-járvány kezelésére felállított koro-navírus-kutató akciócsoport egyik kutatásvezetője.


líthetjük a Hajdú-Bihar megyei Dr. Kónya Józsefné Emlékpályá-zatot.

A 2020-as évet beárnyékolta a Covid–19 járvány, számos ren-dezvény és az egyesületi élet több eseményének elhalasztásátés/vagy törlését, egyben jelentős gazdasági hátrányt eredmé-nyezve. Reménykedünk, hogy 2021-ben – ha nem is változatlanul– de eredményesen folytathatja Egyesületünk munkáját.

Buzás Ilonaaz MKE Környezetanalitikai és Technológiai Társaság titkára

leti Szervezet 42 éven át aktív tagja, hosszú évekig titkára, bátranmondhatjuk, motorja – összefoglaló beszámolójában, hogy többalkalommal is szerveztek diákfórumokat, rajzpályázatokat kö-zépiskolásoknak. Több Kémikus Napon középiskolások is szere-peltek eredményeiket bemutató előadásokkal. A diákok lelkesenmegtartott, érdekes előadásait az említett rendezvényeken öröm-mel fogadta a hallgatóság. Hasonlóan aktív a BAZ megyei cso-port – a Borsodi Vegyipari Napok keretében rendszeresen kapnakelőadás lehetőséget a tehetséges középiskolások, vagy megem-

Védőoltás, nem fagyálló!

z ismeretlen sokak számára félelmetes. Különösen igaz ez egykrízishelyzetben, főleg, ha egyesek (tájékozatlanságból vagy

haszonlesésből) a félelmet még fokozzák is.A Pfizer és a Moderna koronavírus-védőoltásainak megjele-

nésekor hirtelen ugrásszerűen megnőtt a gyógyszer-engedélye-zési szakértők száma. Ők tudni vélik, hogy a vakcinák hatásos-sága nem igazolt vagy nem jól alátámasztott, biztonságosságuk nemtisztázott, vagy egyenesen bizonytalan. A termékeket nem tesz-telték elég emberen, vagy túl rövid ideig vizsgálták; nem ismer-tek a hosszú távú mellékhatások, ésatöbbi, ésatöbbi... Nos, egydolgot érdemes tisztázni: a mostani védőoltások engedélyezésé-nél alapvetően ugyanazok a szabályok érvényesek: a hatásosságés biztonságosság tekintetében nincs engedmény. A jelentős köz-érdekre tekintettel a hatóságok sok mindenben (elsősorban az el-bírálási határidőkben) rugalmasan jártak el, kivéve a hatásossá-got és biztonságosságot. A biztonságossághoz tartozik az is, hogy agyártáshoz felhasznált segédanyagoknak is biztonságosaknak kelllenniük.

A közbizalmat nemcsak a haszonszerzési céllal ijesztgetők, ha-nem a tájékozatlan szakemberek is rombolhatják. Amikor példáulegy nagy olvasottságú portálon megjelent (és sok tucat más ol-dal által is átvett) írás szerint arról nyilatkozik egy sejtbiológus,hogy a Moderna vakcinája úgynevezett PEG-et (polietilén-glikolt)tartalmaz, amely bizonyos esetekben vesekárosodást is okozhat.„Nem akarok senkit ijesztegetni, de ez van a fagyálló folyadék-ban is” – mondta, hozzátéve ugyanakkor, hogy ezt a szert is alapo-san bevizsgálták, nagyon kevés PEG van benne, de ettől az ő sze-mében „kicsit kevésbé jó”, mint a Pfizer oltása.

Egy olyan időszakban, amikor a védőoltásokkal kapcsolatosgyanakvás jelentős, ez a fagyállós ijesztgetés minden olyan üze-netet felülírhat, ami a hiteles tájékoztatást célozza. Ráadásul azegész teljesen alaptalan. Nézzük röviden, miért:

• a fagyállókban nem polietilén-glikol (PEG), hanem monoeti-lén-glikol (MEG) vagy dietilénglikol van (DEG).

• A PEG és MEG/DEG kémiailag és biológiai hatásaiban telje-sen eltérő anyagok (utóbbi kettő sokban hasonló).

• A MEG-et és a DEG-et fagyállók előállítására használják, ezeksűrűn folyó, édes ízű, mérgező folyadékok. A DEG-hez na-gyon sok hamisítási és mérgezési eset köthető, ezek közülleghírhedtebb az osztrák ún. glikolbotrány. 1985-ben egyes(kémiai ismeretek híján lévő) osztrák borászok savanyú bo-raikat édeskés DEG-gel akarták feljavítani. Ennek a próbál-

kozásnak több millió liter bor látta kárát (ennyit kellett meg-semmisíteni). Több más esetben sok száz halálos áldozatotkövetelt az emberi hiba vagy tudatlanság.

• Bár a PEG etilén-glikol-elemekből felépülő polimer molekula,utóbbival ellentétben nem mérgező.

• A PEG-et a gyógyszergyártásban gyakran használják oldástelősegítő anyagként, biztonságossága az ehhez szükségeskoncentrációkban tudományosan alátámasztott.

• A PEG-et hashajtókban is felhasználják, sőt, bizonyos gyógy-szermérgezések esetén PEG-et használnak bélmosásra (lite-res mennyiségben).

• Ehhez képest a vakcina mindössze mikroliteres mennyiségettartalmaz ebből az ártalmatlan anyagból. Bizonyos allergiásreakciók kapcsán felmerült a PEG lehetséges szerepe, de ez akérdés egyrészt még nem tisztázott, másrészt az allergiás reak-ciónak semmi köze nincs a mérgező fagyálló folyadékokhoz.

• Ráadásul nemcsak a Moderna, hanem a Pfizer-BioNTech vé-dőoltása is tartalmazza ezt a segédanyagot (pontosabban: egykémiailag némileg különböző származékot), és az sem lennemeglepő, ha az újonnan engedélyezett védőoltások is tartal-maznák.

Mindezek alapján egyértelmű, hogy a fagyálló belekeverése avédőoltásokkal kapcsolatos diskurzusba alaptalan ijesztgetés, deettől még kiválóan alkalmas arra, hogy az oltásellenesek zászla-jukra tűzzék, mint újabb bizonyítékot az oltások veszélyességére...

Csupor Dezső

A

KITEKINTÉS


2020. június 7-én lépett életbe a Vegyi-fegyver-tilalmi Egyezmény 1. számú mel-lékletét képező vegyianyag-lista. Ez a napannak a folyamatnak a végét jelzi, amely2018. március 4-én kezdődött az angliaiSalisbury városában. Ekkor vált SzergejSzkripal volt orosz kettős ügynök és Júlialeánya mérgezés áldozataivá, melyet mind-ketten épphogy túléltek. A brit kormányOroszországot tette a támadásért felelőssé,és arról számolt be, hogy a mérgezés soránegy rendkívül ritka idegmérget használtak:az A-234 jelű anyagot a novicsok-anyagokcsoportjából.

A novicsokokról (magyarul újoncokról)korábban a nyilvánosan elérhető irodalom-ban kevés ismeret állt rendelkezésre. Kü-lönböző szerkezeti javaslatok keringtek ró-luk az interneten. Pontos tulajdonságaikés toxicitásuk ismeretlen volt. Feltételez-ték, hogy mérgezőbbek a rendkívül mér-gező VX harcanyagnál is, amelyet nagymennyiségben tároltak egyes vegyifegyver-arzenálokban. Ez utóbbit használták felpéldául Malajziában, a Kim Dzsongnamelleni gyilkosság során, 2017-ben.

A novicsokok elsőként Vil Mirzajanovés Lev Fjodorov orosz vegyészek révén ke-rültek nyilvánosságra a 90-es évek elején.Mirzajanov az első újságcikket 1991-ben

közölte róluk, melyet egy további követett1992-ben Fjodorovval közösen. Mirzajanova Baltimore Sunnak is részletes interjútadott: Egy titkos program részeként aSzovjetunió rendkívül hatékony új ideg-mérgeket fejlesztett ki. Technikai részlete-ket azonban még nem árult el. Később,amikor már az Egyesült Államokban élt,megjelentette a State Secrets – An insider’sChronicle of the Russian Chemical Wea-pons Program című könyvet. Ebben bemu-tatta néhány novicsok-vegyület szerkezetiképletét.

A könyv ismertette a szovjet Foliant prog-ramot; ez az 1970-es évek elejétől az 1990-es évek elejéig működhetett, és több céljais volt. Olyan idegmérgeket akartak kifej-leszteni, amelyek ellen akkoriban a NATO-katonák még nem tudtak védekezni. Olyanvegyületeket is kerestek, amelyeket biz-tonságosabban kezelhettek, és a hagyomá-nyos analitikai tesztek nem mutatták kiőket. Így kerültek a képbe a biner szerek:ezeket közvetlenül a bevetés előtt készítikel két ártalmatlan előanyagból, prekurzor-ból. A Foliant első biner vegyületét a VR-ből kiindulva fejleszették ki; a VR csaknitrogén- és oxigénatomokon levő alkil-szubsztituensekben különbözik a VX-től.Az új vegyület kódneve lett novicsok.

Mirzajanov azt is leírta, hogy a koráb-ban készült idegmérgek, például a szarinés a szomán alapján is fejlesztettek új ve-gyületeket. Ezeknek a vegyületeknek az O-alkil-csoportját amidinre cserélve állítottákelő az A-231 molekulát. Ez még a VX-nélis mérgezőbb. Egy másik változat, az A-232 toxicitása a VR-éhez hasonló, de sok-kal illékonyabb, ennek etoxi-analógja pe-dig az A-234 (1. ábra).

Aztán kifejlesztették azt a biner kombi-nációt, amellyel A-232-t (vagy nagyon ha-sonló molekulát) tudtak előállítani, ez volta novicsok-5. Prekurzorként engedélyezettipari vegyületeket használtak. Az 5-ös szá-mút további „újoncok” követték.1

A novicsokok azonban csak a Szkripalelleni támadást követően váltottak ki nagyérdeklődést.

A hazai szakemberek vizsgálatai melletta brit kormány felkérte a hágai Vegyifegy-ver-tilalmi Szervezetet (Organisation for theProhibition of Chemical Weapons, OPCW),hogy küldjön ki szakembereket technikaisegítségnyújtás céljából. Az OPCW csapa-ta orvosbiológiai mintákat vett Szkripaltól,a lányától és egy rendőrtől is, akit szinténkórházba szállították mérgezési tünetek-kel. A csapat helyszíni mintákat is gyűjtött.

Az OPCW által végzett laboratóriumielemzések megerősítették a brit laborató-rium eredményeit. A végleges jelentést afelhasznált méreg nevével és szerkezetévelelküldték a Vegyifegyver-egyezménybenrészt vevő valamennyi államnak. A méregaz A-234 jelölésű vegyület volt a novicsok-anyagok csoportjából.

Az OPCW vegyészei egy újabb eset kap-csán visszatértek Angliába technikai se-gítségnyújtási látogatásra: június 30-án egyférfi és egy nő kórházba került Salisbury-ben. Az orvosok mérgezést diagnosztizál-tak náluk, és megállapították, hogy a páridegméreggel került kapcsolatba. Kiderült,

Egy ,,újonc” idegméreg2018-ban egy novicsok nevű harcanyaggal merényletet kíséreltek meg Szergej Szkripalvolt ügynök ellen. A Vegyifegyver-tilalmi Egyezményt aláíró államok a hatálybalé-pése óta 2020-ban először bővítették a tiltott vegyületek listáját, mégpedig a novicsok-csoport idegmérgeivel. Az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki aktivista ellen elkövetett2020-as merénylet mutatja, hogy a novicsok-vegyületcsoport jövője nem ért véget. Azalábbi írás a Német Kémiai Társaság folyóiratában megjelent cikk – Marc-MichaelBlum: Nachrichten aus der Chemie, 2020. szeptember – és Wölfling János fordításaalapján készült.

1. ábra. A Foliant program néhány idegmérge, vázlatosan1

1 https://cen.acs.org/articles/96/i12/Nerve-agent-attack-on-spy-used-Novichok-poison.html

Sátorral vették körül azt a padot, ahol Szergej Szkripal és lánya elvesztetteaz eszméletét (fotó: Peter Curbishley, CC BY 2.5)

KITEKINTÉS


hogy ennek forrása egy parfümös üveg,amelyet a férfi Salisburyben talált. A férfikilenc, kórházban töltött nap után meg-halt.

Új anyagok az idegmérgek listáján

A politikai viták mellett a Szkripal-ügyegyik következményeként felmerült annaka kérdése, hogy hogyan kell kezelni a fel-használt mérget. A Vegyifegyver-egyezményszerint alapvetően tilos mérgező vegyianyagokat fegyverként használni; kivételtképeznek a zavargások során alkalmazottirritáló anyagok (könnygáz). A novicsokotazonban nem rögzítették a Vegyifegyver-egyezmény vegyszerlistáján, és ezért sem-milyen ellenőrzési intézkedés nem vonat-kozott rá. A gyártást és a tárolást ezért nemkellett bejelenteni, és az anyagot az ellen-őrzések során sem keresték.

2018 októberében Kanada, Hollandia ésaz Egyesült Államok javasolta új idegmé-reg-harcanyagok felvételét a Vegyifegyver-egyezmény 1. sz. vegyianyag-listájába, be-leértve a Salisbury-ben használt harcanya-got is. Az 1. sz. listán szereplő anyagokraszéles körű előállítási és felhasználási tila-lom vonatkozik, valamint szigorú bejelen-tési kötelezettség, amelynek valóságtartal-ma ellenőrizhető.

Valamivel később Oroszország előter-

jesztette saját javaslatát, amely részben át-fedésben volt a korábbi javaslattal. Így a ve-gyületcsoportok szűkebbre szabását java-solták, ugyanakkor további vegyületcso-portokkal történő kiegészítést is, különöstekintettel az Egyesült Államokból szár-mazó, erősen mérgező karbamátok egycsoportjára. Az OPCW külön értékelte eze-ket a javaslatokat, és szavazásra terjesztet-te a végrehajtó tanács elé. A közös javaslatelérte a szükséges egyszerű többséget, azorosz javaslat nem. A felmerült kifogások-kal a felek következő konferenciájának2019 végén kellett foglalkoznia. Ezt meg-előzően a javaslatok benyújtói kompromisz-szumot kötöttek, amelyet a konferencia el-fogadott. A Salisburyben használt vegy-szert a konferencia felvette a listára. A válto-zás 2020 júniusától érvényes. Navalnijt2020. augusztus 20-án mérgezték meg.

Az újonnan listára kerülő vegyületeknégy csoportba sorolhatók. Az első kettőamidin-oldallánccal és alkillánccal rendel-kező foszfororganikus vegyület, amelyek-ben az egyik alkillánc közvetlenül vagyoxigénatomon keresztül kapcsolódhat afoszforhoz (2.a ábra). A csoport nagyszá-mú vegyületet ölel fel, mivel négy, C1 és C10

közötti hosszúságú alkilcsoport (beleértvea cikloalkilt is) minden lehetséges elága-zásban és kombinációban szerepelhet.

A harmadik bejegyzés egyetlen vegyü-letet jelent (2.b ábra).

Az acetilkolin-észteráz reverzibilis inhi-bitoraként működő toxikus karbamátokegy csoportja szintén felkerült az 1. sz. lis-tára (2.c ábra). Ezek az Egyesült Államok1960-as és 1970-es évekbeli fejlesztési prog-ramjából származnak. A szabadalmi iro-dalom adatai szerint ezek a szilárd anyagoknagyon mérgezőek (patkányokban és nyu-lakban, intravénás injekcióban az LD50 ha-lálos dózis néhány mikrogramm kilogram-monként). Az amerikai fegyveres erőkazonban soha nem vették fel őket a kész-letükbe, hanem fejlesztési projektek ma-radtak.

Ezeket a vegyületeket már évtizedekkelelőbb kifejlesztették.

Az OPCW ezután elhatározata, hogy mó-dosítja az 1. sz. listát, amely kizárólag amérgező vegyületekre vonatkozik, a prekur-zorokra nem. Egy ausztrál csoport 2020elején számos ilyen anyagot vett fel az el-lenőrzendő vegyifegyver-prekurzorok lis-tájába.

Az új anyagok azonosítása

A polgári és katonai erőknek egyaránt ké-pesnek kell lenniük az újonnan felsorolt anyagok azonosítására és a veszély elhárí-tására. Tudniuk kell, hogy személyes fel-szerelésük megvéd-e ezek ellen. Tudniukkell, hogyan kell kezelni a mérgezéses ese-teket, és miben különbözik a novicsok ésa többi újonnan listázott harcanyag a klasz-szikus idegmérgektől. Ehhez ismerni kellaz anyagok tulajdonságait és veszélyeit.

Az anyagokat laboratóriumi elemzésselrutinszerűen azonosítani kell. Például a tö-megspektrometriai adatokat be kell vezet-ni az OPCW központi adatbázisába, hogyminden szerződő állam számára elérhetőklegyenek. Az analitikai műszerek gyártói-nak meg kell vizsgálniuk, majd tájékozta-tást kell arról adniuk, hogy készülékeik ki-mutatják-e ezeket az anyagokat.

A bevetési egységeket is ki kell képezniaz új anyagok kezelésére. Az Egyesült Ál-lamokban az Egészségügyi MinisztériumChemical Hazards Emergency Medical Ma-nagementje (CHEMM) ajánlásokat tett köz-zé az új idegmérgekre vonatkozóan. Is-mertetik a kimutatással kapcsolatos prob-lémákat, és megemlítik, hogy egyes vegyü-letek nem hidrolizálhatók. Az egységekazonban még sokáig csak hiányos infor-mációkkal fognak rendelkezni egy lehetsé-ges bevetésen. Ez még inkább szükségesséteszi, hogy a szakmai információk, a spe-ciális ismeretek és az analitikai kapaci-tás is minél hamarabb rendelkezésre állja-nak. ��

KITEKINTÉS

2. ábra. Néhány példa a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény 1. sz. vegyszerlistájára újonnanfelkerült anyagokra: a) Organofoszfor-vegyületek amidin-oldalláncokkal, b) egyetlen vegyület guanidin-oldallánccal (CAS 2387496–14–0), c) karbamátok (fent: CAS 77104-62-2, lent CAS 77104-00-8)

R1, R2 = H, ≤ C10-alkil, beleértve -cikloalkilt isR3, R4 = ≤ C10-alkil, beleértve -cikloalkilt isés megfelelően alkilezett és protonált sók

bőrfelületről lekerülő felhámdarabkák közvetlenül az atkák szá-mára emészthetetlenek. Emiatt az atkának más élőlény közre-működésére van szüksége, amely a felhámot előemészti. A kör-nyezetükben jelen levő, egyes penészgombafajok végzik el ezt afeladatot, így lesznek alkalmasak a levált bőrhámrészecskék ar-ra, hogy az atkák táplálékát képezzék. A háziporatkák a nagy re-latív légnedvességű környezetet (így jutnak folyadékhoz) és a 17–25 °C hőmérsékletű tereket kedvelik (2. ábra). Ennek ellenére azalacsonyabb és a magasabb hőmérsékletet is bírják (csak –20 °C-on, valamint 55 °C felett pusztulnak el).

A háziporatka – nem élősködő fajta, nem megy a bőr alá ésnem csíp – fénytől védett, meleg, párás helyekre fészkeli be ma-gát. Legnépesebben az ágyban, ágyneműben, továbbá a már em-lített kárpitozott bútorokban, különböző lakástextíliákban, ezekredőikben, a padló repedéseiben, a plüssfigurákban vannak je-len. Az éjszakai fekvőhely kedvező számukra, az ember alvása(sötét, meleg, nagyobb páratartalom, sok hámsejt) előnyös élet-feltételeket biztosít. Egy emberről naponta kb. 1,5 g mennyiségűfelhámdarabka távozik, ennyi egymillió poratkának elegendő táp-lálékot jelenthetne.

Mi okozza az allergiát?

A poratka jelenléte – a pollenek okozta szénanátha-tünetegyüt-teshez hasonló – allergiát vált ki, döntően a rovar ürüléke okozkellemetlen ellenreakciókat. A levegőben jelen levő szálló, száradtemésztési maradványok belélegzése után alakul ki az allergia azarra érzékeny egyénekben. Allergénforrást jelent az elhullott ro-varok teste is, miután volt élőhelyükön maradva szennyezik a la-kóteret. Az allergén részecskék viszonylag nehezek, így döntőena padlófelületeken, illetve más tárgyakon leülepedve tapadnak.Akkor kerülnek a helyiség levegőjébe, ha légmozgás (huzat, ta-karítás stb.) felkavarja őket, majd 20–120 perc múlva újra visz-szatelepednek a felületekre (3. ábra).

A lakásokban kellemetlenkedő apró rovarok jól érzik magukat afűtött szobában. A levegőben szálló atkaürülék belélegzése utánalakul ki a pollenek okozta szénanátha-tünetegyütteshez hasonlóallergia az arra érzékeny egyénekben. Légúti panaszok, szemvisz-ketés, bőrelváltozások keserítik meg a lakosság egy részének éle-tét. Az atkamentesítő képességű és ilyen hatóanyaggal ellátotttextíliák is mérsékelhetik a problémát az egyéb praktikák mellett.

háziporatkának két ízeltlábú faj (Dermatophagoides pte-ronyssus és Dermatophagoides farinae) felel meg. Kb. 0,2–

0,3 mm hosszúak a pókokkal közeli rovarfajba tartozó mikro-szkopikus élőlények (1. ábra). A háziporatkák száma tavasz vé-

gén és ősszel jelentős, tekintve, hogy a lakóterek levegőjének ned-vességtartalma ilyenkor a legnagyobb. Az allergiát okozó hatásukviszont egész évben jelentkezhet, az őszi-téli időszakban még fo-kozottabban okoznak kellemetlenséget, miután többet tartózko-dunk zárt helyen. A fűtött időszakot főként azok az egyedek éliktúl, melyek például ágymelegben tartózkodnak, amit a lakásoktúlfűtése is előidézhet. A háziporatkák fő táplálékát a lakásokonbelül előforduló, az embertől és állattól származó, elhalt és le-hullott hámsejtek képezik (ágyneműkben, matracokban, bútor-kárpitokban, ill. -huzatokban, szőnyegekben, szőnyegpadlókon,függönyökön, sőt a plüssjátékokban is). Ugyanakkor az emberi


KITEKINTÉS

Kutasi Csaba

Védekezés a háziporatka ellen,funkcionális textíliákkal is

A

1. ábra. Házi poratkák

2. ábra. A poratka élettere a lakásban 3. ábra. Az atka allergizáló hatásai

allergiás személy

por, allergének

lakástextíliák

atkaürülék

bőrhám darabkák

táptalaj(pl. penész-

gomba)

atka

meleg,száradás

meleg,nedvesség

orrfolyás, orrdugulástüsszögésviszkető vagy piros szemszáraz köhögésorr-, szájpadlás-, torokviszketéslégzési nehézség

viszkető, piros szem

csalánkiütésekcéma

Az immunrendszer által termelt ellenanyag-jellegű fehérjékfeladata az emberi szervezetbe került antigén anyagok (pl. bak-tériumok, vírusok, gombák) felismerése és hatásuk megakadá-lyozása (így védve a betegségektől, fertőzésektől). Az allergiásszemélyeknél a védekezőrendszer tévesen az allergén anyagokatis veszélyes betolakodónak érzékeli, és gyors válaszreakcióbanazonnal fellép ellenük.

A poratkákból életciklusuk alatt közel 2000 ürülékrészecske tá-vozik, emellett igen nagyszámú, a részben emésztett táplálék kö-vetkeztében enzimmel szennyezett porrészecske is a környezetbekerül. Megdöbbentő lehet, hogy az egy-két év alatt a hálóhelyi-ségben használt párna tömegének közel 10%-os növekedésétokozhatják az elhullott atkák és ürülékük.

A poratkák ürüléke főleg a légutakba kerülve allergiás náthát,sőt asztmát okozhat. A házi porral kapcsolatba kerülés a szemkötőhártyáján, belégzéssel az orr nyálkahártyáján gyulladást idézelő. Idővel az erőltetett köhögésből, a hörgők görcsös elváltozá-sából nehézlégzés, asztma alakulhat ki. A bőrrel kapcsolatba ke-rülő allergizáló maradványok csalánkiütést és különböző ekcé-más reakciókat is kiválthatnak.

Az allergiás hajlam részben örökölhető, ha több családtag isszenved légúti allergiában, nagy az esély a poratka-allergiára. Aporallergia kialakulásának az esélye attól is függ, hogy mennyirefordulnak elő – vagy fiatalkorban milyen mértékben voltak jelen– a környezetben a parányi élőlények.

Általános védekezés a poratka ellen

Az allergiás tünetek mérséklődése az atkaszám csökkentésévelérhető el, kiemelten a hálószobában, illetve az ágynemű atkátla-nításával. A lakókörnyezet szilárd padlója könnyen tisztítható,fontos, hogy hézagmentes (parketta, padló) legyen, kevés sző-nyeggel fedve. A rendszeres, időközönkénti takarítás és porszí-vózás az egyik leghatékonyabb módszer az atkák ellen. A HEPA-szűrővel (High-Efficiency Particulate Air Filter) ellátott – főleg arégebbi porzsákos – porszívózással a 0,3 mikrométeres nagysá-gig befoghatók a porrészecskék. A hatékony légszűrőkkel a leve-gőben lebegő részecskék (pl. atkák, háziállatszőrök, pollenek,gombaspórák, füstrészecskék, valamint részecskékhez tapadó –a háttérsugárzásból származó – radon) kiszűrhetők. Az optimá-lisan működő légkondicionáló berendezésekkel a kültéri allergé-nek nagyrészt kirekeszthetők a helyiségekből, továbbá a csökkentpáratartalom az atkák, gombák számára eleve kedvezőtlen.

A textiles védekezések

Tekintve, hogy a környezetünkben jelen levő különböző textíliá-kon telepednek meg a házi poratkák, lényeges a velünk kapcso-latba kerülőkön olyan képességeket kialakítani, amellyel távoltarthatók, elpusztíthatók a kellemetlenkedő rovarok.

A pamuthoz hasonló kapokszál természetes keserűanyag-tar-talma – pl. az ilyen töltetű párnák esetében – jó védekezést nyújta parányi rovarokkal szemben.

Jelenleg már előállíthatók hatóanyag-kapszulás nanoszálak is,a belőlük készült textiltermékekből a használat közbeni súrlódástermelte hő hatására megindul a védelmet nyújtó vegyület le-adása a „minikonténerekből”.

Megoldást jelent az olyan minimális pórusméretű – pl. mikro-szálas – textilfelület képzése, amely az atkák által keltett allergé-neket mintegy megszűri.

Valamennyi hatóanyag-felviteles módszernél lényeges a textíliatartós, pl. többszöri mosást kibíró védőképességének biztosítása.

Amennyiben a hagyományos természetes vagy mesterségesszálasanyagokból készült textilfelületek atkamentesítő kikészíté-sét végzik, úgy az emberi szervezetre ártalmatlan rovarpusztítóés antimikrobiális készítményeket használnak. Utóbbiak példáula penészgomba elleni védelem miatt szükségesek, mert az atkákcsak ezek enzimes előemésztése után képesek a bőrhámdarab-kákkal táplálkozni.

Atkamentesítő szálakA természetes eredetű kapok – a pamuthoz hasonlóan – magszál(4. ábra), azonban rövidsége és kis szilárdsága miatt fonalat nemkészítenek belőle. Főként töltőanyagként alkalmazzák ezt a cső-szerű szálasanyagot, például párnákban. A szál természetes ke-

serűanyag-tartalommal rendelkezik, ami az emberi szaglásranincs hatással. Az elraktározott hatóanyag hosszú ideig kifejti ha-tását, az atkák befészkelődését akadályozza. Külföldi szakinté-zetek kísérletileg bizonyították, hogy a kapok szálhalmazba bete-lepített poratkaállomány – néhány nap alatt – 99,5%-ban ki-pusztult vagy elmenekült.

Az alkalmas mesterséges szálasanyagokat a speciális olajokkaladalékolt nanoszálak képviselik. Az illóolajoknak is fontos szere-pük van az atka elleni védekezésben. Például az eugenol (szegfű-szegolajban, szerecsendióolajban, fahéjolajban és babérolajbanfordul elő), mint természetes illóolaj, akaricid (atkapusztító) ha-


KITEKINTÉS

4. ábra. A kapokszál mint töltőanyag

5. ábra. Az eugenolkapszulával adagolt, akaricid képességű cellulóz-acetát nanoszál előállítása

kapokfa (Celba pentandra)

a kapokfa felpattant toktermése

a kapokszálak nagyított képei

szálrendszer

polimer csepp

szálképzés

ostorozómozgás

folyékony polimer+ eugenolkapszula

polimeradagoló

>30 kV100 V/cm

biocid képességű textilanyagok eléréséhez kis permetrintartalmúszerekkel és ezek nélküli hatóanyagokkal is végeztek próbákat. A pirition-cink kikészítésű, különböző nyersanyag-összetételűszövött, kötött vagy nemszőtt textíliák hatékony védelmet nyúj-tanak a házi poratkák esetében.

Komoly eredményeket értek el – olyan textíliáknál amelyeketáltalában nem mosnak – a pirition-cinket tartalmazó készítmé-nyekkel, így lakástextíliák, matracok, bútorhuzatok és szőnyegekesetében.

A pirition-cinket tartalmazó készítmények hatékony védelmetnyújtanak a háziporatkáik ellen 1000–6000 ppm közötti kon-centrációban, ideális esetben 1500–3000 ppm közötti tartomány-ban is (1 ppm: 1 mg vegyianyag 1 kg száraz tömegű textíliában).

A textil padlóburkolatok esetében kialakíthatók olyan körül-mények, amelyek megakadályozzák a poratkák megtelepedésétés szaporodását. A poratkaellenes hatás elérhető azzal, hogy bio-lógiailag aktív szereket (akaricideket) juttatnak a járófelületbe(flórrétegbe) és tapadásgátló fluor-szénhidrogén-diszperziót visz-nek fel a szálakra (7. ábra).

Egyéb praktikák

Azokat a hagyományos textíliákat, amelyek feltehetően atkávalszennyezettek (ágynemű, függöny), 60 °C-os (esetleg melegebb,ha a kezelési piktogram megengedi) vízben kell mosni, a rovarokürülékének hatékony eltávolítására. A hipoallergén öblítőszerrelvaló kezelés fokozza a védelmet.

A háziporatka fénykerülő, így nyáron az ágynemű „napozta-tásával” az atkák elpusztíthatók, majd kirázhatók.

A plüssjátékok tisztítása 60 °C-nál magasabb hőmérsékletentörténő a mosással ajánlott. Az atkák eltávolítására alkalmas meg-oldás még a fagyasztás (a fóliatasakkal burkolt plüssterméket24 órára a fagyasztóba helyezik, –20 °C-on az atkák elpusztul-nak). A plüssfigurák ezt követő alaposan rázogatásával, ütögeté-sével lehet megszabadulni a maradványoktól. ��

IRODALOM[1] https://en.wikipedia.org/wiki/Mite[2] https://www.allergiakozpont.hu/poratka-allergia[3] https://lanacare.com/kapok-benefits/[4] https://www.sanitized.com/zinc-pyrithione/[5] http://www.pjoes.com/Effects-of-Modified-Textile-Floor-Coverings-on-House-Dust-

Mites,87955,0,2.html[6] https://www.springerprofessional.de/en/facile-fabrication-of-durable-acaricidal-na-

nofibers-effective-ag/18071202[7] Rusznák István: Textilkémia II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.

tású. Koacervációs módszerrel (az anyag egy kolloidban szegényés egy gazdag folyékony fázisra válik szét) az eugenolt zselatin-kapszulába zárják úgy, hogy a szálképzési folyamatoknál stabilanmegmaradjon. Így például cellulóz-acetát nanoszálakat tudnakelőállítani, miután a folyékony polimerbe adagolták ezeket a kap-szulákat, ezzel hatékony akaricid hatású textilanyagok nyerhetők.Az eugenolkapszulás módszerű szálképzés természetes alterna-tívát biztosít a szintetikus akaricid hatóanyagú atkaellenes textí-liákkal szemben (5. ábra).

Allergéneket át nem engedő textíliákA poratkabiztos matracvédők, párna- és betéttokok készítésérespeciális nemszőtt kelmék ajánlottak. A mikroszálakból (10 000 mszál 1 g-nál kisebb tömegű) képzett fátylak egymásra fektetésé-vel bundaréteg készül, ennek szálait nagynyomású vízsugárralkuszálják. Így sűrű és tömör, ugyanakkor lélegző textilfelület ala-kul ki, ami fizikailag nem engedi át az (akár 2 mikronos) aller-gén részecskéket. Ezzel a kialakítással mindennemű bevonat ésvegyianyag-felvitel nélkül hozható létre olyan textília, amely95 °C-os mosások után sem veszít védőképességéből (6. ábra).

Atkamentesítő kikészítésekA textíliákra műgyantákkal felvitt akaricid vegyianyagok tartós– mosásálló – védelmet biztosítanak. Szokásosan alkalmazott ha-tóanyag általában a permetrin, a piretroidok közé tartozó rovar-és atkairtó hatóanyag (a Chrisanthemum cinerariefolium krizan-témfaj szárított virágporából nyert extraktumot évszázadok ótahasználták növényvédő szerként). A szintetikus permetrin alkal-mazása elterjedt, amely mint neurotoxikus anyag izomgörcsöt,bénulást okozva pusztítja el az atkákat.

A pamut- és pamuttípusú szövetek, ágynemű- és matracvédőhuzatok, ill. akár ágyneműtöltetek (pl. toll, pehely, szintetikusszál) tartós háziporatka elleni védelmét antimikrobiális tulajdon-ságokat biztosító segédanyagokkal (pl. Actigard AM) érik el, ilyentermékeket hazánkban is forgalmaznak.

A textíliák atkamentesítő kikészítésére új fejlesztésű ható-anyaggal rendelkező készítményeket is használnak. A közelmúlt-ban végzett kísérletsorozattal bizonyítottá vált a cink-pirition ki-váló akaricid tulajdonsága.

Különböző természetes, mesterséges szálakból vagy kevert szá-lasanyagból készült textíliákra alkalmazták a cink-piritiont ön-állóan és más antimikrobiális segédanyagokkal kombinálva. Aháziporatkák elleni védőképesség összehasonlításához ilyen vegyianyagokat használták permetrin nélkül. A permetrinmentes ké-szítményekkel kikészített textíliák mosatlan állapotban eseten-ként kiváló eredményt mutattak. Ennek ellenére az akaricid és


KITEKINTÉS

6. ábra. Poratka-allergénektől védő mikroszálas nemszőtt kelme

7. ábra. Példák a háziporatka ellen védő vegyületekreegy

mikroszál

mikroszálaknagyítva

mikroszálbundaréteg

mikroperforáltpalástfelület

nagynyomásúvízsugár

nemszőtt kelme

vákuum

Permetrin

Pirition-cinkEugenol

az ACTIGARD AM hatóanyaga

ivételes szerénységgel párosult kivételes szorgalma, tudásaés munkabírása. Sokan munkamániásnak tartották, néha

családtagjai is, meg különcnek, ahogy a tanszéki karikatúrán fej-jel lefelé ábrázolták a Varsányi-tanszék egyik ünnepén.

Az első, honi Fizikai Kémia Tanszék 1951-ben vált hivatalossáSchay Géza professzor vezetése alatt. 1965-ben Schay Géza le-mondott a tanszék vezetéséről és helyét 1986-ig Varsányi Györgytöltötte be, akinek neve több ezer egykori diákja emlékében ma-radandó emléket hagyott. A nagy tekintélyű spektroszkópus pro-fesszor kiváló szellemű és színvonalú tanszéket irányított, mara-dandó tudományos eredményei mellett a humán kultúra terüle-tén is óriási műveltsége volt. A tanszékre csak kiváló tudású, te-hetséges kutatók kerülhettek.

Ilyen volt Parlagh Gyula is, aki már középiskolás korában ki-magaslóan tehetséges matematikusként hívta fel magára a fi-gyelmet: az Arany Dániel-matematikaverseny harmadik helye-zettje volt, amikor a gimnáziumába látogató egyik műegyetemitanár javasolta neki a vegyészmérnöki továbbtanulást.

1938-ban született Kecskeméten, polgári családba. Édesapjatörvényszéki bíró, anyai nagyapja tanfelügyelő tanár. Nagyszüleiaz első világháború utáni elszakított területekről érkeztek 1918-ban az alföldi városba.

A Katona József Gimnáziumban érettségizett. Olyan kimagas-lóan jó tanuló volt, hogy a családot ért, háború utáni megpróbál-tatások sem tudták megakadályozni, hogy egyetemen tanulhas-son. 1957-ben lett a BME Vegyészmérnöki Karának hallgatója. Areáltárgyakon túl hobbija volt a nyelvtanulás, amit autodidaktamódon, sajátos rádióhallgatásos módszerrel gyakorolt. Élete so-rán öt nyelvből ért el kimagasló tudást: angol, orosz, német, fran-cia, lengyel. (Lengyeltanulását az inspirálta, hogy harmadévesegyetemista korában az évfolyama Lengyelországba ment ter-melési gyakorlatra.) Egyetemi tanulmányait 1962-ben kitünte-téssel fejezte be. A Fizikai Kémia Tanszéken kapott gyakornokiállást. Kimagasló eredményt ért el a kénsavgyártás vanádium-pentoxid-alapú katalizátora működési mechanizmusának feltárá-sában. Egyetemi doktori disszertációját ebben a témakörben ké-szítette.

Egyik bírálója szerint kandidátusi értékűnek minősített dol-gozatát azonban nem kívánta előmenetele hasznára fordítani,ugyanis sokkal jobban érdekelték azok a lehetőségek, amelyekakkoriban a számítógépes programozás terén adódtak az egye-temen. Új kutatási területet választott a még csak elméletben lé-tező folyamatos gázkromatográfiában lévő lehetőségek feltárásá-ra, matematikai modellezés segítségével. Úgyszólván a kezdetek-től, a szobányi méretű számítógép birtokában, lépésről lépésrehaladva gyarapította tudását az elválasztástechnika differenciál-egyenleteinek megoldásában. A számítástechnika viharos fejlő-dése végül 1987-ben meghozta a kandidátusi értekezést is.

A tanszék mai napig híres igényességéről az átadott és szer-zett tudás tekintetében. Álljon itt két példa: Varsányi professzorelőadásai során egy időben vetélkedők zajlottak kisorsolt hallga-tói csoportok között az előző előadások anyagából. Ezzel kíván-ták a hallgatókat folyamatos tanulásra bírni. A kérdéseket az ok-tatók készítették a professzor jóváhagyásával. A hallgatók fél-évenként legalább hat zárthelyit írtak. Ezek közül a három leg-jobb eredményezte a félév végi gyakorlati jegyet.

A Max Planck Társaság által alapított, nonprofit Belstein In-tézet szervezésében induló hatalmas vállalkozás, amely a szerveskémia irodalmának digitalizálását és egységesítését célozta, elértMagyarországra is. A több ország részvételével készülő, anyagi-lag is sikeres munka magyarországi szervezését Rusznák Istvánprofesszor kezdte, majd tőle Parlagh Gyula vette át, később kétmunkatársat vett maga mellé, Nagy Józsefet és Farkas Lászlót.Ekkor kiválóan hasznosult nyelvtudása és számítástechnikai kép-zettsége. A nagyfokú precizitást igénylő munkában sok diplomásmunkatárs vett részt. A minőség biztosítására nagy gondot for-dítottak. Így vált lehetővé, hogy a „Belstein-szerkesztés” ParlaghGyula életének legjelentősebb munkájává vált egészen 2014-ig.


Parlagh Gyula emlékére

A tanszék ismertebb munkatársai (nincs mindenki a képen):Nagy Lajos György, Biles Ferenc, Rácz György, Székely György,Szekrényesy Tamás, Fülöp Mihály, Gáspár Gyula, Martin Antal,Molnár Jenőné Pál Éva, Parlagh Gyula, Soós János, Sztraka Lajos, Traply Gusztávné Szigetváry Gizella, Fóti György,Grofcsik András, Noszticius Zoltánné Schneider Eszter, Parlagh Gyuláné Huszár Klára, Kiss Árpád, Oláh Károly, Székely Éva, Moharos Éva Török Gábor, Kubinyi Miklós

K

PAR

LAG

H G

YULA


nyugalmazott docens oktatta a jövendő hallgatókat a Vegyész-mérnöki Kar legnehezebbnek tartott tanszékén. A sok munka mel-lett volt ideje szeretni közelében dolgozó feleségét (Huszár Klá-rát) és három tehetséges gyermekét (Ágnest, Gábort és Mártont),akik büszkék lehetnek rá.

Tömpe Péter

A ma vegyészei, amikor számítógépükön a Beilstein-adatbá-zisban keresnek egy INO vegyületet vagy szintézisutat, feltétlenülkell, hogy – ha egy pillanatra is – gondoljanak Parlagh Gyulára,aki nagyon sokat tett azért, hogy ez a tudásbázis ennyire hasz-nos és használható legyen.

Ezen túlmenően, szinte 2020-ban bekövetkező haláláig, mint



Emlékmorzsák Kajtár Márton barátommal közös bonni tanulmányutunkról

ízéves vesztegzárt követően (diplomaszerzésem után, politi-kai okokból, éveken át nem kaptam kiutazási engedélyt),

1970-ben hozzájárultak, hogy elfogadjam Heinrich Wamhoff pro-fesszor akkor már többször megismételt vendégkutatói meghí-vását a Friedrich Wilhelms Egyetem Kémiai „Kekülé” Intézetébe.Vendéglátóm szállást – albérleti szobát – is foglalt számomra.Odaérkezésemkor derült ki, hogy ugyanabban a lakásban béreltszobát Kajtár Marci barátom is, aki Günther Schnatzke vendége-ként, mint Humboldt-ösztöndíjas, tartózkodott Bonnban. Schnatz-ke szintén a Kekülé Intézet oktatója volt. Így addigi laza kapcso-latunk Marcival (1960 és 1965 között mindketten az ELTE Szer-ves Kémiai tanszékén dolgoztunk, ő akkor tanársegédként, énpedig, mint a Gyógyszerkutató Intézet tudományos munkatársa,vendégkutatóként), bonni tartózkodásom közös albérletben töl-tött két hónapjában szoros barátsággá mélyült.

Napi időbeosztásunk jelentősen eltért: míg én a szokványos 8–18 órás intervallumban dolgoztam (néha az esti órákban meg-hosszabbítva, hogy a napközben foglalt műszerhez hozzáférveméréseket végezhessek a 90 MHz-es NMR-spektrométerrel),Marci déltájt kezdte a napot, és Spézivel (Snatzke beceneve) az-tán hajnalig dolgoztak. Háziasszonyunk, Mutti Kalthoff (idős ha-diözvegy, aki lakásának szobáit kiadva tartotta fönn magát) azajtón dörömbölve jelezte Marcinak, hogy ideje fölkelni. Egyéb-ként is gyermekeiként kezelte albérlőit: Muttinak kellett szólíta-nunk és anyailag gondoskodott rólunk. Marcival következetesenfölcserélte a nevünket: őt Herr Szohhardnak szólította, én voltamHerr Kojtar.

Hétköznapokon ritkán találkoztunk, rendszeresen csak haj-naltájt. Akkor én már javában aludtam, de az albérlőtársak éjjel1 és 2 óra között érkeztek haza, méghozzá óriási robajjal. A szo-báink ugyanis az emeleten voltak, ahová ósdi, tán több évszáza-dos tölgyfa lépcső vezetett, és amikor valaki ezen felment, min-den lépcsőfok kisebb menydörgésre emlékeztető hangon tiltako-zott a terhelés ellen. Nemcsak Marci volt késői érkező, de a kéttovábbi albérlő is hajnali hazajáró volt. Egyikük, bizonyos pro-fesszor Vupelius közgazdaságot oktatott Kölnben, és csak éjfélután érkezett haza (akkor még nem volt metró-összeköttetésBonn és Köln között). A másik albérlő, Herr Dahlmeyer a bonniszínház epizodistája, akkoriban éppen az egyik gyilkost alakítot-ta a III. Richárdban, és ez okból nem borotválkozhatott: a gyil-kosok tudvalevően borostásak! Az előadások befejeztével a szí-nésztársaság a közeli sörözőben vezette le az előadás feszültsé-gét, s mire ez sikerült, már virradt! Dahlmeyer úr aztán a lép-csődörgést vidám nótázással tetézte.

A hazaérkezést kedélyes együttlét követte a közös konyhában.A Mutti alig várta a társaság megérkezését és „Pfannenkuchen”-

nel vendégelt minket (addigra én is kényszerűen csatlakoztam azébren lévőkhöz, mert aludni úgysem lehetett). A sütemény en-gem leginkább pozdorjára emlékeztetett: rendkívül ízetlen éscsontszáraz volt, ha túl hevesen beleharaptunk, a fogaink épsé-gét veszélyeztette. Érthetően le kellett öblíteni a torkunkon akadtcsemegét. Erre a célra szolgált Marci bőséges, otthonról hozottszilvóriumkészlete, s ez aztán tovább emelte a vidám hangulatot.Így keveset alhattam, de annál jobban!

A hétvégéket együtt töltöttük Marcival. Fáradhatatlanul gya-rapította a modern művészetek terén ugyancsak hiányos mű-veltségem. Kiállításokra, könyvtárba, múzeumokba és moziba ci-pelt. Két eset különösen élénken maradt meg emlékezetemben.Nem szeretem a filmművészetet, évtizedek óta nem voltam mo-ziban és a tv-ben sem nézek filmeket. De Marci többször is el-vonszolt a moziba. Egyik alkalommal egy művészfilmet láttunk,amiről azt mondta, hogy hihetetlenül mély filozófiai gondolatoktárháza és vizualizálása. A címére csak körülbelül emlékszem, va-lahogy így hangzott: „Zabriszki pont”. Bennem annyi maradtmeg belőle, hogy minduntalan pucér emberek hengergőznek egyhomokdomb oldalában. Marci szelíd türelemmel viselte szar-kasztikus kritikám, és próbálta megvilágítani számomra a filmnagyszerűségét.

A másik emlékezetes eset egy „Public Expo” meglátogatásavolt. Egy nagy teremben különböző méretű és alakú képkeretekfüggtek a falon, és felületük színes gyurmákra emlékeztetőanyaggal volt borítva. Öt márkáért bárki kiélhette itt művészihajlamait. Aki lefizette a belépőt, kiválaszthatott egy keretet, ésazt tehette vele, amit akart: festhetett a gyurmára, alakíthatta –így domborzatot hozhatott létre benyomkodva vagy kihúzva agyurma egy részét. A legkedveltebb művészi alkotásmód azon-

T

ban az volt, hogy különböző tárgyakat nyomkodtak a gyurmába.Volt, aki mintákat vagy geometriai alakzatokat „alkotott”, pl. bab-szemeket, rajzszegeket vagy pénzérméket (1 pfennigeseket) bele-nyomva a gyurmába, de a „legeredetibb” alkotás művésze egy ku-ka tartalmát használta föl az alkotáshoz (volt ott fogpiszkáló, ci-garettacsikk, sörösüvegkupak stb.). A mű címe: „Mindennapja-ink salakja”.

A kiroptikai mérések és közleményírások mellett Spézi ésMarci arra is talált időt, hogy a laborban a konyhaművészetnekáldozzon. Kromatografáló kádban paprikalevest, porcelántálbancsirkepaprikást gyártottak, s a lakomát kígyópálinkával öblítet-ték le. Az ismételt meghívásokat, különösen a vegyszerszekrény-ben az oldószeres üvegek között tartott kígyópálinkát, óvatosanelhárítottam, és tapintatosan figyelmeztettem Spézit, ha a lako-ma maradványai dús szakállát díszítették. Spézi azért növeszte-tett szakállt, hogy a nyakkendőhordás mellőzését elrejtse, mertez a professzorok számára kötelező volt a bonni egyetemen. Nap-közben zöld teát ittak, éjjel pedig, többször is, kávét.

A Kekülé Intézetben erősen vaskalapos tradíciók uralkodtak.Az intézetigazgató, Tschesche professzor poroszos szigorral kö-vetelte bizonyos előírások betartását. Spézivel, bár sok éve kollé-gák voltak, magázódott, és az oktatók naponta vigyázzállásbanszámoltak be labormunkájuk előrehaladtáról. Spézi azzal is ki-hívta kollégái rosszallását, hogy a nyári hőségben rövidnadrágothordott és kerékpárral járt be az egyetemre. (A professzorok szá-mára úgyszólván kötelező volt a BMW vagy Mercedes.)

Nyárspolgár felfogású Wamhoff barátom hagyománysértő al-lűrjei miatt nem kedvelte Spézit, Marci viszont, aki maga is kon-zervatív elveket vallott, elnéző megértéssel fogadta a számára ab-szolút szaktekintély különcségeit. Mindketten megszállottjai vol-tak a kutatómunkának, és közös tudományáguk szeretete áthi-dalt közöttük minden felfogásbeli különbséget.

Amikor letelt két hónapos bonni ösztöndíjam, Spézi hazain-dulás előtt meg akart ajándékozni valamivel. Marcit bízta megaz ajándék kiválasztásával és megvételével. Ő, jól ismerve zeneiízlésem, egy akkor frissen megjelent LP-t (hosszan-játszó lemezt,

mert akkor még nem volt DVD, sőt CD sem) vett meg, amelyenKarajan vezényelte Richard Strauss Don Quijote című szimfoni-kus költeményét. A frissen megjelent lemezek ára az LP-k szo-kásos árának többszöröse volt, s még most is lelki szemeim előttlebeg Spézi döbbent arckifejezése, amikor Marci átadta neki aszámlát. (Csak utána tudtam meg a dolog hátterét, amikor Mar-ci némi kajánsággal elmondta az eset előzményeit.)

Barátságunk Marcival hazatérte után is fennmaradt, illetvemegújult. Többször is kölcsönösen meglátogattuk egymást csalá-dostul. Marciék a Bonnból hozott tojássárga színű ütött-kopottAudival érkeztek, amit Wartburg-tulajdonosként áhítatos csodá-lattal szemléltem. Fiaink díszes tollkoronával és a tomahawkotpótló seprőnyelekkel nagy indiánosdit játszottak a kertünkben,de a tanszéken is sokszor és sokat beszélgettünk.

Az ELTE-re kerülésem után nem sokkal, egyik utolsó beszél-getésünkkor, már nagybetegen arra kért, hogy patronáljam a Sá-rospataki Református Kollégium szervezte Országos DiákvegyészNapokat. Meglepett, hogy buzgó katolikus barátom miként lettaz „eretnek” intézmény patrónusa, s miért fontos számára, hogyeme védnökségét rám hagyományozza. Elmondta. Egy nagyrabecsült, kiváló néhai kollégánk, aki Sárospatakon érettségizett, avilágháborús években üldözött volt, és a Pannonhalmi BencésGimnáziumban talált menedékre. Itt ismerkedtek meg egymás-sal, és ennek az ismeretségnek következményeként lett Marci apataki rendezvény mecénása. E vállalásának folytatását bíztarám, amit évtizedeken át, becsületbeli kötelességemnek tartva,teljesítettem.

Idő előtti halála gátolta meg, hogy még életében méltóképpenelismerjék kiemelkedő szakmai eredményeit. Kitüntetésnek te-kintettem és szerencsémnek tartom, hogy akadémiai doktori ér-tekezésének bírálója lehettem, és méltathattam pedagógusi, ku-tatói kiválóságát, tiszteletre méltó emberi nagyságát. Karizmatikusszemélyiségének fényes bizonyítéka az a derűs és méltóságteljestartás, amellyel a halálos kórt viselte és békés belenyugvással vár-ta az elkerülhetetlent.

Sohár Pál



A németországi tanulmányútról Kajtár Márton szintén beszá-molt; ebből az írásból is idézett Tomasz Jenő az MKL 2001. júniusiszámában:

Remélem, nem sértek vele senkit, ha megkockáztatom azt a ki-jelentést, miszerint … a csodálatosan gazdag bruckneri örök-ségnek Kajtár Márton volt az egyik legjobb, ha nem a legjobbfolytatója. Ő is elsősorban tanár volt. Talán már kevesen emlé-keznek arra, hogy később az ELTE egyik elismerten legkiválóbbelőadója első egyetemi óráit 1958 szeptemberében tartotta. A bé-csi Biokémikus Világkongresszuson részt vevő Bruckner profesz-szor a Szerves kémia főkollégium első néhány órájának megtar-tását fiatal tanársegédjére bízta. Elsősorban tanár volt, ugyan-akkor egy szinte elképzelhetetlenül nagy tudású és széles érdek-lődésű kutató is.

Tudásra azonban csak az az ember tehet szert, kinek a tanu-lás maga örömet okoz. 1970-ben németországi tanulmányútjárólírja: „Az első két hónapban Boppardban voltam, ahol az ottaniGoethe-intézetben német nyelvtanfolyamon vettem részt... ez akét hónap valami egész különleges, idilli »intermezzo« volt éle-

temben. Huszonegynéhány év után ismét diák lettem. A »diák-lét« számomra a legigazibb: ez való nekem leginkább. Persze hoz-zá kell tennem, hogy a stúdiumok egyáltalán nem jelentettekmegerőltetést. Nem azért, mintha a német nyelv elsajátítása nemtartoznék a legnehezebb és számomra talán örökre elérhetetlenfeladatok közé, de ott egy »tananyagot« kellett megtanulni s aznekem már egyáltalán nem volt nehéz. Eredmény: a kurzust ki-tűnően elvégeztem, németül nem tudok. – De hát így van ezmindennel. Egy kitűnően államvizsgázó diák talán ért a kémiá-hoz? Egy fenét! Ahhoz senki se ért... Németül azonban errefeléfeltűnően sokan tudnak.”

Így ír az az ember, kiről Kucsman Árpád azt mondta nekemegyszer: ő az egyetlen, ki érdemben tudna vezetni egy diploma-munkáját vagy akár doktori disszertációját készítő fiatal emberta kvantumkémiától az életfolyamatok biokémiájáig gyakorlatilagbármely területen, így ír az az ember, kit Straub Brunó már ahatvanas években valamelyik magyarországi egyetem szerves ké-mia tanszékének az élén szeretett volna látni, hogy irányításávalvégre Magyarországon is elkezdődhessék a nukleinsavak kémiá-jának vizsgálata. ��

Adalék a tanulmányúthoz


Kontaktlencse-hulladékA világon százmilliónál is többen használnak szilikonalapú hid-rogélből készülő, eldobható kontaktlencsét, ezért bármilyen kisméretűek is, a belőlük keletkező hulladék környezeti hatásaira isérdemes gondolni.Egy közelmúltban ké-szült elemzés szerinta használt lencséknagy része a szenny-vízhálózatba kerül,de a szokásos keze-lési módszerek hatá-sára nem bomlik le,csak apróbb dara-bokra törik, így összességében a természetes vizek mikromű-anyag-terheléséhez járul hozzá. Az Egyesült Államokban egy évalatt ez a hulladékmennyiség akár az 50 tonnát is elérheti.

Environ. Sci. Technol. 54, 12102. (2020)

APRÓSÁG

David Blaine ameri-kai extrém előadómű-vész 2020. szeptem-ber 2-án Arizonábanhéliummal töltött lég-gömbökbe kapaszkod-va mintegy 7500 mé-ter magasba emelke-dett.

TÚL A KÉMIÁN

Jégszennyezés a HoldonA Hold tanulmányozása az utóbbi időben ismét fontos céllá váltaz űrkutatásban: Oroszország, Kína, India, Japán és az Egyesült

Államok is olyan robotszondákat épít,amelyek a Hold sarki területein végzikmajd vizsgálataikat. Az itt található jégelemzése különösen értékes informáci-ót adhat a földi és holdi víz felhalmo-zódásának geológiai történetéről. Egyközelmúltban megjelent tanulmány ar-ra a veszélyre hívta fel a figyelmet, hogyilyen esetekben a közvetlen mintavételegyúttal földi anyaggal is szennyezinemcsak az elemzendő anyagot, hanem

annak jelentős környezetét is, így lehetetlenné téve későbbi, amainál fejlettebb technológiákat felhasználó vizsgálatokat. Rá-adásul a jégnek olyan szempontból is fontos szerepe lehet, hogybelőle a jövőbeli holdbázisokról felszálló rakéták hajtóanyagát iselő lehetne állítani. Így a tanulmány arra szólítja fel a Holdkuta-tásban érdekelt összes felet, hogy a programok megkezdése előttpontos szerződésben rögzítsék, mit és hogyan lehet felelősség-teljesen csinálni majd a holdi jéggel.

Nature 589, 180. (2021)

Galaktikus, forró héliumA hélium első ionizációs energiája igen nagy. Ennek ellenéreegyes galaxisok spektrumában megfigyelhetők a héliumion-tól származó spektrális vonalak is: ezekben nagyon forró ré-szeknek, például kivételesen nagy tömegű csillagoknak is kelllenniük. Egy közelmúltban elvégzett számítássorozat ilyen tí-pusú galaxisok modellezését tűzte ki célul. Az eredményekszerint a héliumion-vonalak kibocsátását okozó részek hő-mérsékletének magasabbnak kell lennie, mint az a korábbanhasznált elméletekből következik. Ilyesmi akkor fordulhat elő,ha a nagy tömegű, de héliumnál nehezebb elemeket csakigen kis mennyiségben tartalmazó, Wolf–Rayet-típusú csilla-gok jelentős számban vannak a galaxisban.

Astron. Astrophys. 643, A80. (2020)

VEGYÉSZLELETEK Lente Gábor rovata

CENTENÁRIUM

J. B. Cohen: Pure Organic ChemicalsNature Vol. 107, p. 12. (1921. március 3.)

Julius Berend Cohen (1859–1935) angolvegyész volt. A Baeyer müncheni labora-tóriumában, Hans von Pechmann irá-nyításával dolgozott, majd Leedsben ta-nított, 1904-ben lett a szerves kémia

professzora. 1885-től a Chemical Society tagja volt, ahol az1920-as években alelnöki tisztséget is vállalt. 1911-ben a RoyalSociety is a tagjai közé választotta.

Ha észrevétele vagy ötlete van ehhez a rovathoz, írjon e-mailt Lente Gábor rovatszerkesztõnek: [email protected].

A rovatszerkesztő korábbi írásait is tartalmazó blog elérhető a következő internet-oldalon: http://lenteg.ttk.pte.hu/ScienceBits/index_magyar.html


Aeoroszolgyára HimalájábanA Mount Everest közelében,5080 méter tengerszint felet-ti magasságban felállított ku-tatóállomás mérései szerintmég a Himalája egyébkénttiszta levegője is jelentősenhozzájárulhat a légköri aero-szol képződéséhez. Az eredmények olyan időszakokban is na-gyon jelentős mennyiségű aeroszolt mutattak ki, amikor a légkö-ri viszonyok nem teszik lehetővé, hogy India nagyon szennyezettlevegője észak felé, a hegyekbe jusson. A tapasztalatok szerintaz igen apró folyadékcseppecskék nagyrészt szénhidrogének-ből, kisebb részt pedig kéntartalmú szerves anyagokból állnak,s a növények által kibocsátott gázokból keletkeznek akkor, ha alejtőn fölfelé fújó szél nagyobb magasságba viszi őket.

Nat. Geosci. 14, 4. (2021)

Krisztallográfiái műhibaA röntgenkrisztallográfiaiszerkezet-meghatározást alegtöbb kémikus abszolút,minden szerkezeti kérdéstmegválaszoló módszernekgondolja. A közelmúltban

azonban ijesztő példát találtak arra, hogy ez a valóságban nemfeltétlenül van így. Egy korábban kadmium-karbonil-vegyü-letként leírt, krisztallográfiai módszerekkel is jellemzett anyag-ról azt bizonyították, hogy kadmium nincs is benne, hanemvalójában réniumot tartalmaz. Az újraelemzés során azt is ki-mutatták, hogy a fémhez a CO-egységeken kívül koordináló-dó, kétféle donoratom nem szén és klór, hanem nitrogén éskén. Noha a korábbi, hibás analízisben az illeszkedésre jellem-ző paraméter megfelelő volt, azért akadt egy olyan krisztal-lográfiai jellemző, amelynek furcsa értéke alapján gyanakod-ni lehetett volna arra, hogy a végeredmény alapvetően hibás.A munka tanulsága, hogy új vegyületek jellemzésénél a ha-gyományos kémiai analízis még krisztallográfiai eredményekbirtokában sem kerülhető meg.

Chem. Sci. 11, 11763. (2020)

Marsi oxigén elektrolízisselUgyan a Mentőexpedíció című filmben a Marson a légzéshezszükséges oxigént a légköri szén-dioxidból állítják elő, néhány lel-kes kutató egy másik, talán még kedvezőbb lehetőségre mutatottrá: a vízelektrolízisre. Ma már tudjuk, hogy a vörös bolygó fel-színe alatt helyenként még folyékony víz is van: ez általában nagykoncentrációban tartalmaz magnéziumsókat, ezért nem fagymeg. Egy ólmot és ruténiumot tartalmazó elektródanyag segít-ségével sikerült elérni, hogy vízelektrolízis során –36 °C-on ésszén-dioxid-atmoszférában is oxigén fejlődjön az anódon. A kvan-titatív eredmények szerint az oxigén-előállítás energiahatékony-sága mintegy huszönötszöröse a szén-dioxid-alapú módszerének,ráadásul melléktermékként hidrogén, vagyis könnyen felhasz-nálható energiahordozó is keletkezik.

Proc. Natl. Acad. Sci. USA 117, 31685. (2020)

A szintézisrobotA korábban elsősorban számítástechnikai eszközök fejlesztésé-ről ismert IBM az utóbbi időben kémiai területekre is kiterjesztet-te tevékenységét. Ennek eddigi legjelentősebb újdonsága aRobRXN, amelynek alapja a cég 2018-tól hozzáférhető, IBM RXNnevű, mesterséges intelligencián alapuló, ingyenesen használ-

ható, kémiai reak-ciók termékét meg-jósló internetes al-goritmusrendsze-re. Hasonló próbál-kozások már ko-rábban is voltak: aRoboRXN mind-egyiknél sokkal fej-lettebb, akár öt kü-lönböző reakciólé-pést is megvalósít

emberi beavatkozás nélkül. Nincs már messze az az idő, amikora rutinszerű kémiai szintézishez minimális emberi munka kellmajd, s az ezzel foglalkozó kémikusok munkaidejük nagy részétvadonatúj módszerek kidolgozásával tölthetik.

Nat. Commun. 11, 3601. (2020)

VEGYÉSZLELETEK

A HÓNAP MOLEKULÁJA

Az ábrán látható molekula (C71H55N7OS) a molekuláris motorok új generá-ciójához tartozik. A korábbi molekuláknál általában UV-megvilágítás-sal lehetett a forgómozgást elindítani, ami a gyakorlati, főleg bio-lógiai rendszerekben elképzelt alkalmazások szempontjából igennagy hátrány volt. Az új molekula a kifinomult hangolásnak kö-szönhetően a közeli infravörös fényt a hosszú antennarészen el-nyeli és annak energiáját a két öttagú gyűrű közötti kettős kötéskörüli forgássá alakítja. Sci. Adv. 6, eabb6165. (2020)

szettek a leginkább, melyeket vegyészek írtak. Ezekről mondokrövid véleményt az alábbiakban.

Kezdjük talán az energiával. Tompos András a hidrogén melletttör lándzsát, mint amely energiahordozó megoldja a szénmentes ésezért szén-dioxidot nem gyártó energiakezelést (gyártás, tárolás,szállítás). Számomra ez nehezen hihető, például azért, mert har-mada térfogategységenként az égéshője, mint a metáné. Akkor mára metanolalapú energiatárolásnak több esélye van. De meglátjuk…

Salma Imre a légköri folyamatokban a szén-dioxid által növeltüvegházhatás és a porképződés felmelegedést csökkentő, de egész-ségkárosító hatását fejti ki sok-sok méréssel és a trendek bemu-tatásával.

Teljes összefoglalást kapunk Tátraljai Dóra és Pukánszky Bélacikkéből a ma annyira szem előtt lévő műanyagkérdésről. Máraz indulástól (biopolimerek) a feldolgozási folyamat környezet-terhelésének csökkentésén át a hulladékok újrahasznosításáigmindent felölelő cikkben sok adattal világítják meg a megoldás-ra váró problémákat.

Keglevich György kifejezetten a preparatív vegyész szemszö-géből mutat rá – sok-sok példával – a zöld kémia alapelveire. Apéldákból látszik, hogy foszforkémiával foglalkozik – ránk is fér,hiszen ez nem olyan közismert. Talán egyetlen megállapításávalvitatkoznék: a foszgén és a trifoszgén CLP- rendelet szerinti ve-szélyességi besorolása (Acute Tox. 1, Skin Corr. 1B, Eye Dam. 1)semmiben nem különbözik. A gáz és a szilárd anyag kezelése per-sze eltérő nehézségű, de az ipar számára nem probléma a fosz-géngáz biztonságos kezelése több tízezer tonna mennyiségben,sőt egy időben a szállítására is sor került. Míg a trifoszgénből– bár szilárd – jó, ha 100 kg az összes felhasználás Európában. Eznyilván nem véletlen.

Nagyházi Márton és Tuba Róbert szemléletes ábrán is bemu-tatja, hogy mely anyagok mi-lyen mértékben járulnak hozzáaz üvegházhatáshoz. Cikkük –utalva más szerzőkre is a cél-számban – összefoglalja az ég-hajlatváltozás fékezésének ké-miai lehetőségeit. Filozofikushangvételű megállapításakkalvagy zöld példáik gyakorlatihasznosíthatóságával talán nemmindig értek egyet, de a végkö-vetkeztetés nagyon pontos: azegyes emberek gondolkodás-módján ez ügyben is nagyonsok múlik.

Hasonlóan filozofikus cikk, sok kitűnő ábrával Bezegh And-rásé a körforgásos gazdaságról. Érdekes történelmi példák és avégén határozott jövőkép: stabil népesség és ipari ökológiai mo-dell. Nem tudom, egyetértek-e: „szaporodjatok és sokasodjatok,töltsétek be a földet… 1 Móz. 28”. (Most vettem észre, hogy a so-kasodjatok a biológiai sokféleségre való törekedést (is) jelentheti).

Végül Hancsók Jenő már nem előszőr szólal meg lapunk ha-sábjain a mobilitás és a környezet viszonyáról. Ez a cikke ragyo-góan foglalja össze rengeteg kitűnő ábrával, hogy mit jelent amobilitás, mibe kerül, mi okozza az üvegházhatást döntően (nema hatóanyag, hanem az előállítás!). Jövőképében a realitások ta-laján mutatja be a már a küszöbünkön álló lehetőségeket.

Nagyszerű volt a kezdeményezés, köszönet érte lapunk felelősszerkesztőjének, Szépvölgyi Jánosnak és minden közreműködőnek.

Körtvélyessy Gyula

ELISMERÉS

Szeged új díszpolgára: Karikó KatalinKarikó Katalint jelölte Szegedváros új díszpolgárának BotkaLászló polgármester. Szegedminden évben egyetlen díszpol-gárt avat a város napján, május21-én. Az Egyesült Államokbanélő professzor asszony – aki-nek az első és legmodernebb ko-ronavírus-vakcinát köszönhet-jük – elfogadta a felkérést, és személyesen veszi át a kitüntetést.Ahogy a polgármesternek írt válaszlevelében fogalmazott: Sze-gednek mindenkor kitüntetett helye volt az életében.

Karikó Katalin a Szegeden szerzett ismeretekkel alapozta megtudományos pályáját. Az egyetem elvégzése után a Szegedi Bio-lógiai Kutatóközpontban kezdett el dolgozni, majd az EgyesültÁllamokban teljesedett ki kutatómunkája. Karikó Katalin ésmunkatársai áttörést hoztak a koronavírus elleni harcban. A vi-lágon elsőként engedélyezték az általuk kifejlesztett vakcinát, ígynem túlzás azt állítani, hogy ezzel a tavalyi év legnagyobb tudo-mányos sikerét érték el.

A Szegedi Tudományegyetem azt jelentette be, hogy DoctorHonoris Causa címet adományoz Karikó Katalinnak. Az egy-kori szegedi József Attila Tudományegyetemen biológus diplomátés doktori címet szerző alumna elismerését az Egyetemi Dok-tori Tanács és az SZTE Szenátusa egyhangúlag támogatta. „Ku-tatóként elsősorban a ribonukleinsav szerkezetének a tanulmá-nyozására és az RNS módosításában rejlő lehetőségeknek a fel-tárására fókuszált. Az mRNS vizsgálata Karikó Katalin kutatásai-nak fő tárgya. A szegedi egyetemről indult kutatónő eredmé-nyeivel meghatározó mértékben járult hozzá annak kimutatásá-hoz, hogy megfelelő módosítással és tisztítással az mRNS haté-konyan használható irányított fehérjetermeltetésre az élő rend-szerekben, amivel sokoldalú terápiás fejlesztések alapjait terem-tette meg.

Több évtizedes áldozatos munkájának eredménye 2020-ban aCovid–19 világjárvány idején csúcsosodott ki. A kutatásainak ésfejlesztéseinek eredményeire támaszkodó mRNS-alapú vakcina avédőoltások előállításának forradalmian új megközelítését jelen-ti” – hangsúlyozta az indoklás.

Évfolyamtársam volt, és egyetemistaként ugyancsak a HermanKollégiumban lakott Karikó Kati. Nagyon szép emlékeket őriz azalma materéről – idézte föl személyes emlékeit az SZTE előzőrektora, Szabó Gábor, és elárulta: Rovó László rektor kérésére be-szélt Karikó Katalinnal, aki megtisztelőnek tartotta az SZTE Sze-nátusa elé kerülő előterjesztést.

Szeretettel várjuk ismét Karikó Katalint idehaza családjávalegyütt. KT

Az MKL 2020. decemberi, „Klímaváltozás a kémia és a határterületek szemszögéből” című különszámáról

Rendkívül időszerű téma, és végre vegyészek beszélnek arról, ami-hez ők értenek legjobban. Nem véletlen, hogy azok a cikkek tet-


A HÓNAP HÍREI

VISSZHANG

MEGEMLÉKEZÉS

Princz Péter (1948–2020)Princz Péter 1973-ban fejezte be egyetemi ta-nulmányait a BME Vegyészmérnöki Karán.1980-ban analitikai kémiából doktori címetszerzett. 1981-ben a Michigani, 1993-ban aFloridai Egyetem posztgraduális képzésénvett részt.

1973 és 1996 között a VITUKI-ban dolgo-zott különböző tudományos beosztásokban.

1990-ben több kollegájával megalapította az Élő Bolygó Környe-zetvédelmi Kutató Kft.-t, melynek ügyvezető igazgatója volt.

Szakterülete a környezetvédelemhez kapcsolódó kutatás-fej-lesztés volt. Foglalkozott többek között automatikus vízminősé-gellenőrzéssel, biológiai szennyvíztisztítással és zeolitok környe-zetvédelmi alkalmazásával. Összességében 17 hazai és nemzet-közi környezetvédelmi K+F projekt munkáit irányította. Kollé-gáival 19 környezetanalitikai és környezet-technológiai eljárástdolgozott ki és szabadalmaztatott. Innovációs tevékenységéért aMagyar Szabadalmi Hivatal 3 alkalommal tüntette ki a KiválóFeltaláló cím arany fokozatával.

Alapító tagja és 2014-ig tudományos titkára volt az IMEKO(International Measurement Confederation) környezetvédelmimérésekkel foglalkozó nemzetközi munkacsoportjának.

1974 óta volt tagja az MKE-nek. 1976-ban lépett be a Környe-zetvédelmi Analitikai szakcsoportba. 1986 és 1994 között a szak-csoport titkára, 1994-től 2015-ig elnöke volt. Vezetése alatt aSzakcsoport – Környezet-analitikai és Technológiai Társaság(KATT) néven – szakosztállyá alakult 2013-ban. 1991 és 2013 kö-zött az MKE színeiben 11 hazai és 2 nemzetközi környezetvédel-mi analitikai és technológiai konferenciát szervezett. 1995 és 1999között az MKE Intézőbizottságának tagja volt. 2000-ben KiválóEgyesületi Munkáért, 2002-ben Egyesületi Nívódíj kitüntetésbenrészesült. Több évtizedes egyesületi munkáját az MKE vezetősé-ge 2013-ban Than Károly Emlékéremmel ismerte el.

Távozása mindnyájunknak fájdalmas veszteség.Horvai György

HÍREK AZ IPARBÓL

A ChemPass Kft. új technológiát és szoftver-prototípust fejlesztett ki molekulavázak és szintetizálható virtuális vegyülettárak tervezéséreA ChemPass Kft. 2019-ben több mint 73 millió Ft vissza nem té-rítendő támogatásban részesült a Mikro- és Kisvállalkozások In-novációs Tevékenységének Támogatása című pályázaton. 111 mil-lió összköltségvetésből sikeresen megvalósult az „Automatikus,szabadalmaztatható molekulaváz- és szintetizálható virtuális ve-gyülettár-tervező, mesterséges intelligenciába beépíthető techno-lógia és szoftver-prototípus kifejlesztése” projekt. A kifejlesztetttermékek és a technológia a közeljövőben elérhető lesz a hazai ésa nemzetközi piacon.

Az utóbbi években a mesterséges intelligencia minden iparág-ban hatalmas fejlődésnek indult, és térnyerése a gyógyszeripar-

ban is megkezdődött. A kémiai kreativitás és tervezési tudásazonban hiányzik a mesterséges intelligencia (AI) képességei kö-zül, viszont a technológiának szüksége van olyan hatalmas sza-badalmaztatható virtuális vegyülettárakra, amelyekből a mester-séges intelligencia szelektálni és értékelni tud az új molekulákszintetizálásához. A ChemPass Kft.-nél korábban kifejlesztett ésnemzetközileg is egyedülálló kémiai tudásbázis és az ahhoz kap-csolódó molekulatervező intelligencia lehetővé tette a vállalat szá-mára a gyakorlatban előállítható molekulák tervezését, automatatervezőmotor kifejlesztését és beépítését a mesterséges intelli-gencia döntéshozó folyamatainak támogatására.

A szoftver nagymértékben lecsökkenti a szintetikus problé-mák számát, ami által kiszélesedik a gyógyszerfejlesztési fázis-ban virtuálisan kiértékelt és rangsorolt vegyülettípusok köre ésgyorsul az optimálási ciklusidő. Ez számottevő megtakarításokateredményez, és javíthatja a sikerarányt a preklinikai kutatási fá-zisban. Emellett a preklinikai gyógyszerkutatást elérhetővé tesziaz erőforrásokban szűkölködő szervezetek számára is, akik ko-rábban a magas költségek miatt nem tudtak részt venni ilyen in-novációban.

Vegyipari mozaikErős növekedést produkált a hazai gyógyszergyártó szek-tor 2019-ben, egy mutatószám jelzett csak kedvezőtlen trendet –derül ki a Nézőpont Intézet tanulmányából, amely a Magyosz-tagvállalatok adatközlésére épült. A szövetség háttérbeszélgeté-sén megszólaló gyógyszergyártó-vezérek szavaiból kiderült: apandémiával terhelt 2020-as év okozott kihívásokat (többletkölt-ség, ellátásbeli gondok), azonban a tavalyi év is bebizonyította,hogy a szektor válságálló.

A vállalatok által 2020. szeptember végén közzétett pénzügyibeszámolók, valamint a november végén a KSH által publikáltiparági statisztikák hátterében csak mostanra foglalható össze azágazat gazdasági teljesítménye a 2019-es évről. Erről a Magyoszegyes tagvállalatai megbízásából ismételten a Nézőpont Intézetkészített „nemzetgazdasági lábnyom” tanulmányt.

A tanulmányt bemutató tájékoztatón Mráz Ágoston Sámuel, aNézőpont Csoport vezetője kiemelte: a magyar gyógyszergyártásnagy múltú, nemzeti és külgazdasági szempontból jelenleg iserős és a jövőben is nélkülözhetetlen iparág. A 2019-es adatok sze-rint a gyógyszergyártás közvetlenül 23 ezer embernek ad mun-kát idehaza, míg közvetve 53 ezer munkahelyet teremtett.

Prezentációjából kiderült, hogy a gyógyszeripar a 2018-as 1027milliárd forintról 2019-re közel 100 milliárd forinttal meghalad-va 1119 milliárd forintra növelte kibocsátását. Az eredményt egyfőre vetítve vizsgálva elmondható, hogy a gyógyszeriparon belül2018-ban egy munkavállalóra 52 millió forint értékű kibocsátásjutott, mely 2019-re 65 millió forintra emelkedett. Ez a stratégiaimagyar iparágak közötti versenyben a második legmagasabb ér-ték, a járműipar áll az élen 87,4 millió forinttal.


A HÓNAP HÍREI

Forrás: Nézőpont Intézet

Bruttó hozzáadott érték Egy főre eső bruttó hozzáadott érték

800

700

600

500

400

300

200

100

0

35

30

25

20

15

10

5

02015 2016 2017 2018 2019 2015 2016 2017 2018 2019

mill

iárd

Ft

mill

iárd

Ft

MAGYOSZ KSH

Forrás: KSH, 2020; MAGYOSZ adatközlés, 2020

451

631

437

636

511

737

480

689

530

794

25,928,7

24,3

28,3 27,3

32,2

24,5

30,0 30,8

34,4

a feldolgozóiparban K+F munkakörben foglalkoztatottak 16 szá-zaléka. A tanulmányhoz adatot szolgáltató 16 Magyosz-tagválla-lat közlése alapján a vállalatok 14 997 teljes állású munkavállaló-jának 43 százaléka felsőfokú végzettséggel, míg 48 százaléka kö-zépfokú végzettséggel rendelkezik.

A 2019-es évben volt azonban egy figyelmeztető jel: elmaradta beruházások növekedése az iparágban.

A tanulmány és a 2020-as év is azt mutatja, hogy a szektor re-zisztens a válságokra.

2020-ban a vitaminkészítmények értékesítése növekedett min-den tagvállalatnál, a járvánnyal összefüggésben.

Sok hatóanyag és nyersanyag érkezik külföldről és a pandé-mia kitörésekor a határok lezárása és a torlódás, valamint a re-pülőjáratok számának csökkenése okozott kihívást az ellátásban.A gyógyszeripar nem nagy volumenben, de nagy értékben im-portál, és jellemzően ezeknek a termékeknek a behozatalát ke-reskedelmi repülőjáratokkal oldják meg. Márciustól azonban ezeka lehetőségek megszűntek, míg a teherjáratok zsúfoltak voltak.Sok országban olyan karantén és kijárási korlátozás volt, ame-lyek a kiszolgáló személyzet mozgását is korlátozták. Ezt az idő-szakot a készletekkel áthidalták, valamint alternatív útvonalat ésbeszállítókat kerestek. A helyzet azonban felhívta arra a figyel-met, hogy Európa és az Egyesült Államok mennyire kiszolgálta-tott az ázsiai import felé. (portfolio.hu)

20 éves az Egis vietnami irodája. Mára az Egis is szerepel aVietnamban működő külföldi cégek Top50-es listáján.

Az Egis vállalatcsoport 2000-ben nyitotta meg kirendeltségéta délkelet-ázsiai országban. Az Egis Vietnam az Egis egyik legfi-atalabb leányvállalata, mely a maga nemében különleges, hiszen

A hazai gyógyszeripar jelentős kibocsátása mellett nem ösz-szeszerelő üzem, hanem önálló értékteremtő, 530 milliárd forin-tos bruttó hozzáadott értéket termelt, ami 50 milliárd forinttalhaladja meg a 2018-as értéket.

Ha a gyógyszeripar 530 milliárdos bruttó hozzáadott értéké-hez hozzávesszük azt is, hogy más vállalatokon és a beszállítóiiparágon keresztül mennyi közvetett, a munkavállalók pénzköl-tésein keresztül pedig mennyi indukált hozzáadott értéket gene-rált, akkor még ennél is nagyobb számot kapunk: 197 milliárd fo-rint közvetett és 153 milliárd forint indukált hozzájárulással agyógyszergyártás teljes hozzáadott értéke 880 milliárd forintnakbecsülhető.

Az egy főre vetített értékekben mutatkozik meg igazán agyógyszergyártás értéke: 2018-ban egy munkavállalóra 24, míg2019-ben már 31 millió forint bruttó hozzáadott érték jutott. Ez-zel pedig az első helyen áll a stratégiai ágazatok között.

A gyógyszeripar kiemelkedő teljesítményt nyújt az export terénis, hatszor annyi terméket árusít külföldön, mint idehaza. Ennekköszönhetően szufficites kereskedelmi egyenlege biztosította vezetőszerepét a visegrádi országok között. Vagyis egyedül Magyarország-ról mondható el, hogy nagyobb értékben exportált gyógyszereketkülföldre, mint amekkora értékben importra szorult.

Szintén pozitívum a gyógyszeripar 2019-es évéről, hogy a ku-tatás-fejlesztési ráfordításai 11 százalékkal emelkedtek egy évalatt. 2019-ben a teljes nemzetgazdasági K+F ráfordítás 10 szá-zalékát adták a gyógyszergyártók ráfordításai, míg a feldolgozó-iparon belül 29 százalékot. A Magyosz adatközlése alapján agyógyszeriparban dolgozók 15 százaléka dolgozik K+F munka-körben. A KSH adatai alapján ez a 2507 munkavállaló a teljesnemzetgazdaságban K+F munkakörben foglalkoztatottak 7, míg


A HÓNAP HÍREI




Forr

ás: N

ézőp

ont I

ntéz

et

Gyógyszeripar GVAIndukált hozzájárulás

Közvetett hozzájárulás

Forrás: KSH, 2020; saját számítás Sipos et al., 2014 alapján

A gyógyszeripar bruttó hozzáadott értéke,közvetett hozzájárulása és indukált hozzájárulása

2010 és 2019 között1000

800

600

400

200

0

mill

iárd

Ft

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019

Egy alkalmazásban állóra eső GVAegyes termelői ágazatokban 2019-ben

Forrás: KSH, 2020

Gyógyszergyártás

Információs és kommunikációs (IKT) szektor

Járműipar

Gép, gépi berendezés gyártása

,,Zöldgazdaság”-fejlesztés

Élelmiszeripar

Turizmus

millió Ft0 5 10 15 20 25 30 35

Gyógyszertermékek külkereskedelménekegyenlege 2019-ben

Forrás: Eurostat database, 2020; 2019-es MNB középárfolyamon számolva (325,35 Ft)

mill

iárd

Ft h

atár

par

itás

3000

2000

1000

0

–1000

–2000

–3000

Export Import Egyenleg

Lengyelország Csehország Szlovákia Magyarország

–1053

–686–457

–607

399

A magyar gyógyszergyártók beruházásai azok célja szerint2014 és 2019 között

120

100

80

60

40

20

0

Forrás: MAGYOSZ adatgyűjtés, 2020

20152014 2016 2017 2018 2019

Biotechnológiával kapcsolatosTermelés támogatásLicence

Termeléssel, gyártással kapcsolatosK+F-el kapcsolatosEgyéb beruházások

a régió más országaiban partnere-iken keresztül értékesítik készít-ményeiket. Mára a közel 100 mil-liós népességű ország legnagyobbés legforgalmasabb városában, HoSi Minh-városban, illetve a fővá-rosban, Hanoiban is működik Egis-iroda.

Az Egis Vietnam nagy fejlődésen ment keresztül az elmúlt kétévtized során, a fő célkitűzés azonban változatlan maradt: kivá-ló minőségű, megbízható gyógyszerekkel hozzájárulni a távoli or-szág betegeinek gyógyulásához is. A Vietnamban elérhető Egis-termékek a szív- és érrendszeri problémák, a központi idegrend-szerrel, illetve légzőrendszerrel kapcsolatos betegségek kezelésé-ben segítenek, és egyre erősebb a vény nélkül kapható (OTC) port-fólió is.

Vietnam egészségügyi szabályozása, gyógyszertámogatási rend-szere több ponton eltér az magyarországitól. A vényköteles ter-mékek erőteljesen jelen vannak a piacon: szigorú előírások vo-natkoznak rájuk, ugyanakkor kizárólag ezek a termékek része-sülnek állami támogatásban. Az Egis ezt szem előtt tartva alakít-ja ki stratégiáját. Vietnam ezek mellett egy olyan ország is egyben,ahol a természetes gyógymódok nagy szerepet játszanak az em-berek életében, így a teákra, gyógyfüvekre is hatalmas a kereslet.

Az Egis vállalatcsoport 17 külföldi leányvállalatánál és keres-kedelmi képviseletén mintegy 1300 kolléga dolgozik. Az Egis Vi-etnamon kívül a többi kirendeltség főként a közép-kelet-euró-pai régióban és a volt FÁK-országokban működik, az Egis-ter-mékek a világ 60 országában érhetők el.

A Sanofi országos „Top Employer 2021” minősítést kapottMagyarországon. A Sanofi emellett „Globális Top Employer”tanúsítványt kapott 4 világrégió (Ázsia és a csendes-óceáni tér-ség, Európa, Latin-Amerika és a Közel-Kelet) 24 országában szer-zett helyi minősítésének köszönhetően. A vállalat egyike annak a

mindössze 16 munkáltatónak az egészvilágon, amelyek kiemelkedő HR-sza-bályzatuk és -gyakorlataik miatt ré-szesültek a Top Employers Instituteelismerésében.

A legkiválóbb munkáltatóknak járó„Top Employer” tanúsítványt a Sa-nofi azzal érdemelte ki, hogy meg-

bízható, következetes és munkavállaló-központú stratégiájával el-kötelezetten törekszik arra, hogy a lehető legjobb, emberközpontúHR-gyakorlatok kialakításával a világ egyik legvonzóbb vállalatáváváljon.

A Top Employers Institute a legjobb HR-gyakorlatokat értékelőHR Best Practices felmérésére támaszkodva vizsgálta, hogy mi-lyen előnyöket kínál a Sanofi a munkavállalóinak. A 6 HR-terü-letre kiterjedő felmérés 20 témakört érint, ezek közé tartozik töb-bek között a munkavállalói stratégia, a munkakörnyezet, a tehet-ségek toborzása, a tanulás, a munkavállalói jóllét, valamint a sok-színűség és befogadás.

A globális tanúsítvány bizonyítja a Sanofi elkötelezettségétamellett, hogy olyan nagyszerű munkahelyi kultúrát alakítson ki,amely segíti a munkavállalókat a kiteljesedésben és hozzájárulahhoz, hogy globális szinten valóra váltsák a számukra kínált ér-tékajánlatot.

Rászoruló embereknek segít a Béres Gyógyszergyár. A cég30 000 üveg Béres Cseppet adományoz a koronavírus okozta jár-vány idején. Az 50 580 000 Ft értékű termékadomány az NHKT

karitatív szervezeteihez – Katolikus Karitász, Magyar Máltai Sze-retetszolgálat, Baptista Szeretetszolgálat, Magyar ReformátusSzeretetszolgálat, Magyar Vöröskereszt és Ökumenikus Segély-szervezet – jut el.

Nemzetközi elismerést kapott az SZTE Alma Mater. A világlegkiválóbb egyetemeinek alumni hálózatait összefogó és támo-gató cég, a Graduway tüntette ki a Szegedi Tudományegyetem öreg-diák-szervezetének munkatársait a kiemelkedően sikeres, hét éveműködő Alumni Mentorprogramért.

A brit székhelyű cég olyan nemzetközileg élen járó egyetemekalumni közösségeinek építését is segíti, mint például az OxfordiEgyetem, a Kaliforniai Egyetem (UCLA) a Tulane Egyetem, a Uni-versity College London (UCL) és a boulderi Coloradói Egyetem.

Az SZTE Alma Mater Alumni Mentorprogramja nemzetközi-leg is kiemelkedő mentorprogram, amivel a Szegedi Tudomány-egyetem jelenlegi hallgatóit támogatják szakmai kérdésekben ésa munkaerőpiacon történő elhelyezkedésben az egyetemen vég-zett sikeres szakemberek. A program 2014 tavaszán indult, azóta195 mentor és több száz mentorált vett részt rajta, a Graduwayáltal fejlesztett www.uniszegedalumni.com honlap segítségévelpedig további 224 potenciális mentor jelezte segítségnyújtási szán-dékát 2020 áprilisa óta.

Az Alumni Mentorprogram legfőbb célja, hogy az SZTE-s hall-gatók a szakmai gyakorlatukon kívül is értékes tapasztalatokatszerezhessenek a munkaerőpiacon, kiépítsék kapcsolati hálóju-kat, és bővítsék az egyetemen megszerzett tudásukat. A mento-rok a program segítségével ugyanakkor kapcsolatban maradhat-nak alma materükkel, gondoskodhatnak a cégek munkaerő-után-pótlásáról, és támogathatják a felnövő generáció szakmai előme-netelét és személyiségfejlődését. A mentorprogram a hallgatókkörében igen nagy népszerűségnek örvend, hiszen a korlátlan al-kalommal felvehető kurzus keretein belül személyesen és egye-


A HÓNAP HÍREI

delkeznek az ipar számára is. A pilot kutatólaboratórium meg-valósításakor ezt a kutató-, oktatórendszert is hasznosítja azegyetem.

A létesítmény alapkövét 2020. június 9-én tették le a Vezér ut-cai 70 hektáros egyetemi ipari parkban. Az 1248 négyzetméterbruttó alapterületű kutatólaboratórium két egymástól elválasz-tott területen vírus- és baktériumalapú biológiai hatóanyagokelőállítására és tárolására, valamint kis szériás kísérleti célú vak-cinagyártásra is alkalmas lesz. Az épületben kutatóhelyiségek ésirodák kapnak helyet. A laboratóriumok a high-tech biotechno-lógiai iparág legmodernebb technológiai, minőségügyi és kivite-li sztenderdjeinek felelnek meg.

A 2023 őszére elkészülő laboratórium 2. biológiai biztonságiszintnek megfelelő (BSL2 – Biosafety Levet 2) munkakörnyezet-ben üzemel, a jelenleg érvényben lévő GMP (Good ManifacturingPractice – Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlat) rendszerében.

A létesítményt a termelési feladatok, a technológiai folyama-tok és a szigorú szakmai, valamint biztonsági szabályoknak meg-felelően kellett megtervezni. A tervezett technikai felszereltségbiztosítja a flexibilis fejlesztést és kísérleti gyártást, amely segít-ségével könnyebben igazítható az üzem termelése a fellépő igé-nyekhez.

A kutatólaboratórium a GINOP „Pilot kutatólaboratórium lét-rehozása a Debreceni Egyetemen” elnevezésű pályázat kereteinbelül valósul meg. Ritz Ferenc összeállítása

dülálló módon kérhetnek tanácsot a munkaerőpiacot jól ismerősikeres szakemberektől.

Pilot kutatólabort épít a Debreceni Egyetem. Mintegy négy-milliárd forintból alakít ki biotechnológiai pilot kutatólaboratóri-umot a Debreceni Egyetem. A kutatás és gyártás 2023-ban in-dulhat meg a létesítményben, amely nagyban elősegíti a Debre-cenben megépülő Nemzeti Oltóanyaggyár létrehozását.

A Debreceni Egyetem a biotechnológia minden területén – pi-ros biotechnológia: orvosi, fehér biotechnológia: környezetvédel-mi, zöld biotechnológia: agárbiotechnológia – végez mélyrehatókutatásokat és képez szakembereket, akik hasznos tudással ren-


A HÓNAP HÍREI

MKE-HÍREK

Jelölések egyesületi díjakra Hagyományosan az MKE éves rendes Küldöttközgyűlésén, 2021májusában kerül sor az egyesületi elismerések kiosztására. AzMKE Alapszabálya IV. 7.§ (2) bekezdése szerint: „Egyesületi elis-merésre vonatkozó javaslatot tehet a szakosztály (ezen belül szak-csoport), a területi szervezet vagy a munkahelyi csoport vezető-je a szervezet vezetőségének javaslata alapján, valamint az Egye-sületnek (Az Alapszabály) 20.§ (1) bekezdésében felsorolt bármelyvezető tisztségviselője.” Utóbbiak az elnök, az alelnökök, a főtit-kár, a főtitkárhelyettesek, az Intézőbizottság tagjai, a FelügyelőBizottság elnöke és tagjai, az Etikai Bizottság elnöke és tagjai, va-lamint az ügyvezető igazgató.

Jelölés az MKE Díjszabályzat 2. melléklete szerinti JAVASLATILAP kitöltésével tehető, amely letölthető az MKE-honlap (www.mke.org.hu) „Díjak, díjazottak → Díjszabályzat → MKEDíjszabályzat 2.melléklet” menüből.

Javaslatok a következő elismerésekre tehetők:

Than Károly Emlékéremre olyan MKE-tagra vonatkozóan, akiaz egyesületi élet fejlesztésében több éven át kiemelkedő tevé-kenységet fejtett ki.

Pfeifer Ignác Emlékéremre olyan MKE-tagra vonatkozóan, akia vegyiparban (beleértve a gyógyszeripart) hosszú ideig (mi-nimum 20 év) példamutató és eredményekben gazdag munká-jával valamely iparág, vállalat vagy vezetése alatt álló részlegfejlődését számottevően elősegítette.

Preisich Miklós-díjra olyan MKE-tagra vonatkozóan, aki azegyesületi életben és a vegyiparban (beleértve a gyógyszer-ipart) hosszú évekig kiemelkedő tevékenységet folytatott.

Kiváló Egyesületi Munkáért oklevélre olyan MKE-tagra vo-

natkozóan, aki kiemelkedő társadalmi munkát végez az Egye-sületben és minimum 5 éve (megszakításmentesen) tag.

Wartha Vince Emlékéremre olyan MKE-tagra vonatkozóan,aki írásos pályázattal bizonyítja, hogy a vegyészmérnöki al-kotás terén kiemelkedő tevékenységet fejtett ki. A pályázatottöbb MKE-tagból álló csoport is benyújthatja. A pályázati fel-tételek az mke.org.hu honlapon olvashatók.

Náray-Szabó István Tudományos Díj a kémia tudományábankifejtett kiemelkedő munkásságért adományozható. Aki azelőző években már tett javaslatot, kérjük, erősítse meg azt,vagy a javaslati lapon ismételten nyújtsa be.

Kálmán Alajos Tudományos Díj. Az MKE Kálmán Alajos Szé-chenyi-díjas kémikus emlékére tudományos díjat alapítottazon kutatók elismerésére, akik a szerkezetkutatás területénaz elmúlt 5–10 évben kiemelkedő eredményeket értek el. A díjodaítélése hároméves ciklusokban történik. A díjat befogadtaaz Európai Krisztallográfiai Szövetség, így a három évből ket-tőben nemzetközi díj kerül átadásra. A javaslattétel (a jelöltegy-két oldalban összefoglalt szakmai bemutatása és publiká-ciós listája alapján) és a díj odaítélése az MKE Díjszabályzataszerint folyik.

Hermecz István Díj és Emlékplakett „A gyógyszeripar fej-lődéséért”. A díjat az MKE és a Sanofi alapította. Célja Her-mecz István, a Chinoin–Sanofi meghatározó személyisége em-lékének megőrzése, a gyógyszeriparban elért jelentős ered-mények elismerése. A díjazott a gyógyszeriparban vagy kuta-tóhelyen dolgozó vegyész, vegyészmérnök vagy gyógyszerészlehet. Személyét az MKE-nek benyújtott ajánlás alapján azMKE Tudományos és Műszaki Bizottsága választja ki. Ajánlásttehet minden szakosztály, területi szervezet vagy munkahelyicsoport vezetője a szervezet vezetőségének javaslata alapján,valamint az Egyesületnek az alapszabály 20.§ (1) bekezdésébenfelsorolt bármely vezető tisztségviselője.

A jelölések beküldési határideje: 2021. március 31.A kitöltött JAVASLATI Lap, illetve a Wartha Vince Emlékéremretörténő jelölés pályázata beküldhető:Elektronikusan, e-mail: [email protected]élben: Magyar Kémikusok Egyesülete (1015 Budapest,Hattyú u. 16.), ahol személyesen is leadható(k) a jelölés/jelölések.Az MKE-tagsággal kapcsolatban felvilágosítással tud szolgálniSüli Erika (MKE Titkárság).

LXXVI. ÉVFOLYAM 3. SZÁM ● 2021. MÁRCIUS ● DOI: 10.24364/MKL.2021.03

A HÓNAP HÍREI

HUNGARIANCHEMICAL JOURNAL

LXXVI. No. 3. MarchCONTENTS

Vaccines to free us from SARS-CoV-2 pandemic 66ERNŐ DUDA

Antiviral treatment for Covid-19 infection 71GYÖRGY MIKLÓS KESERŰ

Heating solutions in sugar industry 74ANTAL ZÁDORI

The glory, decline and revival of combinatorial chemistry, and its impact on modern pharmaceutical research. Part I 76

GYÖRGY DORMÁNCelebrating the 75th volume of the JournalAn original article by Péter Mátyus and a comment by

ILONA BUZÁS 83Cloud pokingIt’s a vaccine, not an antifreeze liquid! 85

DEZSŐ CSUPORA “newcomer” nerve agent 86Prevention against house dust mites with functional textiles 88

CSABA KUTASIIn memoriam Gyula Parlagh 91

PÉTER TÖMPEBits of reminiscences from our simultaneous grants in Bonn with my friend Márton Kajtár 92

PÁL SOHÁRChembits 94

GÁBOR LENTENews of the Month 96

Tájékoztatjuk tisztelt tagtársainkat, hogy a

személyi jövedelemadójuk 1 százalékának felajánlásábólidén 777 010 forintot

utal át a NAV Egyesületünknek.

Köszönjük felajánlásaikat, köszönjük, hogy egyetértenek a kémia ok-tatásáért és népszerűsítéséért kifejtett munkánkkal. A felajánlott ösz-szeget ismételten a hazai kémiaoktatás feltételeinek javítására, a Kö-zépiskolai Kémiai Lapok, az Irinyi János Országos Középiskolai Ké-miaverseny, valamint a 2020-ban tizenkettedszer megrendezett Ké-miatábor egyes költségeinek fedezésére használtuk fel, valamint arraa célra, hogy kiadványaink (KÖKÉL, Magyar Kémikusok Lapja, Ma-gyar Kémiai Folyóirat) eljussanak minél több, kémia iránt érdeklődőhatáron túli honfitársunkhoz.

Ezúton is kérjük, hogy a 2020. évi SZJA bevallásakor – értékelve tö-rekvéseinket – éljenek a lehetőséggel és személyi jövedelemadójuk 1%-átajánlják fel az erre vonatkozó Rendelkező Nyilatkozat kitöltésével.

Felhívjuk figyelmüket, hogy akinek a bevallás pillanatában adótar-tozása van, az elveszíti az 1% felajánlásának a lehetőségét!

Az MKE adószáma: 19815819-2-41

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy amennyiben a NAV készíti elaz adóbevallásukat, úgy külön kell nyilatkozni az 1 százalékról.

Terveink szerint 2021-ben az így befolyt összeget ismételten a hazaikémiaoktatás feltételeinek javítására, a Középiskolai Kémiai Lapok, azLII. Irinyi János Országos Középiskolai Kémiaverseny, valamint 2021-ben tizenharmadszor szervezendő Kémiatábor egyes költségeinek fe-dezésére használjuk fel.

Továbbra is céljaink közé tartozik, hogy kiadványaink (KÖKÉL, Ma-gyar Kémikusok Lapja, Magyar Kémiai Folyóirat) eljusson minél többkémia iránt érdeklődő határon túli honfitársunkhoz.

● a mellékelt csekken ● személyesen (MKE-pénztár, 1015 Budapest, Hattyú u. 16. II/8.)Banki átutalásos és csekkes tagdíjbefizetés esetén a név, lakcím,

összeg rendeltetése adatokat kérjük jól olvashatóan feltüntetni.Ahol a munkahely levonja a munkabérből a tagdíjat és listás átutalás

formájában továbbítja az MKE-nek, ez a lista szolgálja a tagdíjbefizetésnyilvántartását.

*Tájékoztatjuk, hogy 2021-től a Magyar Kémikusok Lapja nyomtatottváltozatát csak azok a tagjaink kapják meg, akik 7000 Ft-tal hozzájárulnaka Lap megjelenéséhez és postázásához. Kérjük, ha az on-line hozzáférésmellett a nyomtatott példányt is szeretné megkapni, küldje el nevét és címétaz Egyesület Titkárságának (1015 Budapest Hattyú u. 16. 2/8., e-mail:[email protected]).

● az MKE Titkárságán igényelt csekken ([email protected])

Tagdíjbefizetési lehetőségek:● banki átutalással (az MKE CIB banki számlájára: 10700024-

24764207-51100005)

MKE egyéni tagdíj (2021)Kérjük tisztelt tagtársainkat, hogy szíveskedjenek gondoskodni a 2021.évi tagdíj befizetéséről A tagdíj összege az egyes tagdíjkategóriák sze-rint az alábbi:

● alaptagdíj: 10 000 Ft/fő/év ● nyugdíjas (50%): 5000 Ft/fő/év ● közoktatásban dolgozó kémiatanár (50%) 5000 Ft/fő/év● ifjúsági tag (25%): 2500 Ft/fő/év ● gyesen lévő (25%) 2500 Ft/fő/év

Előfizetés a Magyar Kémiai Folyóirat 2021. évi számairaA Magyar Kémiai Folyóirat 2021. évi díja fizető egyesületi tagjaink szá-mára 1400 Ft. Kérjük, hogy az előfizetési díjat a tagdíjjal együtt szíves-kedjenek befizetni. Lehetőség van átutalással rendezni az előfizetést aTitkárság által küldött számla ellenében. Kérjük, jelezzék az erre vonat-kozó igényüket!

Köszönetet mondunk mindenkinek, aki 2020-ban kettős előfizetésselhozzájárult a határon túli magyar kémikusoknak küldött Folyóirat ter-jesztési költségeihez. Kérjük, aki teheti, 2021-ben is csatlakozzon a ket-tős előfizetés akcióhoz.

április 9–11. LIII. Irinyi János Középiskolai DebrecenKémiaverseny – döntő

május Közgyűlés Budapest

„Varázslatos kémia” nyári tábor

Rendezvénynaptár – 2021

Documents

A MAGYAR KÉMIKUSOK EGYESÜLETE HAVONTA ......Nekem inkább Moldova György sommás megállapítása jutott eszembe erről: Magyarországon időnként Stradivari-hegedűkkel szoktak