A Medgyessy Ferenc Általános Iskola Közoktatási Intézményi ... · A hátrányos helyzet ő közalkalmazotti csoportok foglalkoztatási helyzete17 3.1. ... hátrányos helyzet

1

A Medgyessy Ferenc Általános Iskola

Közoktatási Intézményi Esélyegyenlıségi Terve

2012.

2

Tartalom 1. Törvényi háttér.............................................................................................................4 2. Az intézményi közoktatási esélyegyenlıségi helyzetelemzés és intézkedési terv célja 7 2.1. Helyzetelemzés .....................................................................................................8 2.1.1. Külsı tényezık....................................................................................................8 2.1.2. Belsı tényezık ....................................................................................................9 3. A hátrányos helyzető közalkalmazotti csoportok foglalkoztatási helyzete17 3.1. A hátrányos helyzető munkavállalói csoportok..................................................17 3.2. A foglalkoztatási helyzet vizsgálata....................................................................17 3.3. A személyi juttatásokkal kapcsolatos elemzési feladatok ..................................18 3.4. A munkakörülményekkel kapcsolatos elemzési feladatok .................................19 3.5. A szakmai elımenetellel és képzéssel kapcsolatos elemzési feladatok..............19 3.6. A gyermekneveléssel és a szülıi szereppel kapcsolatos kedvezmények elemzési

feladatai.............................................................................................................19 4. Az alkalmazotti esélyegyenlıség biztosítására vonatkozó célok, a célok eléréhez szükséges eszközök..........................................................................................19 4.1. A személyi juttatások terén tapasztalt esélyegyenlıtlenség csökkentése,

megszüntetése ...................................................................................................20 4.2. A nıkkel mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok ....20 4.3. A negyven évnél idısebb közalkalmazottakkal, mint hátrányos helyzető

csoporttal kapcsolatos célok és feladatok .........................................................21 4.4. A romákkal, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok

...........................................................................................................................21 4.5. A fogyatékos személyekkel, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos

célok és feladatok..............................................................................................22 4.6. A két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelı közalkalmazottakkal mint

hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok ..........................22 4.7. A tíz éven aluli gyermeket nevelı egyedülálló közalkalmazottakkal mint

hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok ..........................22 4.8. A pályakezdıkkel, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és

feladatok............................................................................................................23 4.9. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezıkkel mint hátrányos helyzető

csoporttal kapcsolatos célok és feladatok .........................................................23 5. A munkakörülményekre vonatkozó esélyegyenlıség..................................23 5.1. A nık mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok.........23 5.2. A negyven évnél idısebb közalkalmazottakkal, mint hátrányos helyzető



célok és feladatok..............................................................................................24

3

5.5. A két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelı közalkalmazottal, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok ..........................24

5.6. A tíz éven aluli gyermeket nevelı egyedülálló közalkalmazottakkal, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok ..........................25

5.7. A pályakezdıkkel, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok............................................................................................................25

5.8. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezıkkel, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok .........................................................25

6. A szakmai elımenetel és képzés esélyegyenlısége........................................25 6.1. A nık, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok........26 6.2. A negyven évnél idısebb közalkalmazottakkal, mint hátrányos helyzető



célok és feladatok..............................................................................................27 6.5. A két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelı közalkalmazottal, mint

hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok ..........................27 6.6. Tíz éven aluli gyermeket nevelı egyedülálló közalkalmazott, mint hátrányos

helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok...........................................27 6.7. A pályakezdıkkel, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és

feladatok............................................................................................................27 6.8. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezıkkel, mint hátrányos helyzető

csoporttal kapcsolatos célok és feladatok .........................................................28 6.9. A gyermekneveléssel és a szülıi szereppel kapcsolatos kedvezmények............28 6.9.1. A nık, mivel általában nagyobb szerepet vállalnak a gyermeknevelés során,

kedvezményekben részesítendık ......................................................................29 6.9.2. A két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelı közalkalmazottak vagy

pedagógusok esetében.......................................................................................29 6.9.3. A tíz éven aluli gyermeket nevelı egyedülálló közalkalmazott .......................29 7. A program célja...............................................................................................29 8. Kötelezettségek és felelısség...........................................................................31 9. Akcióterv ..........................................................................................................32 9.1. Azonnali beavatkozást igénylı folyamatok: .......................................................32 9.2. Az akcióterv ütemezése ......................................................................................33 10. Megvalósítás....................................................................................................37 11. Monitoring és nyilvánosság............................................................................38 11.1. A nyilvánosság biztosítása..................................................................................39 11.2. Konzultáció és visszacsatolás .............................................................................40 12. Szankcionálás..................................................................................................41

4

1. Törvényi háttér

A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség

elımozdításáról kimondja, hogy:

Az Országgyőlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlı méltóságú

személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet

biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedık számára kinyilvánítva azt,

hogy az esélyegyenlıség elımozdítása elsısorban állami kötelezettség, tekintettel

az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára, valamint a Köztársaság

nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következı

törvényt alkotja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § Az egyenlı bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén

tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi

személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetekkel szemben e

törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni

szempontok azonos mértékő figyelembevételével kell eljárni.

2. § Az egyenlı bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban

meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell

alkalmazni.

Az alábbi paragrafusok pedig az oktatási-nevelési folyamatokban határozzák meg az

egyenlı bánásmód, esélyegyenlıség szempontjait:

27. § (1) Az egyenlı bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre,

oktatásra, képzésre,

a) amely államilag jóváhagyott vagy elıírt követelmények alapján folyik, vagy

5

b) amelynek megszervezéséhez az állam

ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy

bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás

útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás).

(2) Az egyenlı bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott

oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen

a) az oktatásba történı bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi

kérelmek elbírálása,

b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,

c) a teljesítmények értékelése,

d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,

e) az oktatással összefüggı juttatásokhoz való hozzáférés,

f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás,

g) az oktatásban megszerezhetı tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek

kiadása,

h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint

i) az oktatásban való részvétellel összefüggı jogviszony megszüntetése során.

(3) Az egyenlı bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen

valamely személy vagy csoport

a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül

létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban,

b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer

vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott

szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai

szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok

folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható

felkészítés és felkészülés lehetıségét.

(4) Az oktatási intézményekben nem mőködhetnek olyan szakkörök, diákkörök és

egyéb tanulói, hallgatói, szülıi vagy más szervezetek, amelyek célja más

személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése.

6

28. § (1) Nem sérti az egyenlı bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az

egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való

részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevıket semmilyen hátrány

nem éri.

(2) Nem sérti az egyenlı bánásmód követelményét, ha

a) közoktatási intézményben a szülık kezdeményezésére és önkéntes választása

szerint,

b) felsıoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján

olyan vallási vagy más világnézeti meggyızıdésen alapuló, továbbá kisebbségi

vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja

elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban

résztvevıket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam

által jóváhagyott, államilag elıírt, illetve államilag támogatott követelményeknek.

(3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság

megırzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási

intézmény tekintetében jogszabály eltérıen rendelkezhet.

29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet

az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt

vevık meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - elınyben

részesítési kötelezettséget írhat elı.

7

Bevezetés

A fenti törvényi háttér szellemében a Medgyessy Ferenc Általános Iskola a következıkben

dolgozza ki az intézmény közoktatási esélyegyenlıségi helyzetelemzését és intézkedési

tervét, vállalva, hogy az elkészült és elfogadott dokumentumot összehangolják az

intézmény mőködését és pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumokkal, különös

tekintettel az intézmény pedagógiai programjára és intézményi minıségirányítási

programjára.

2. Az intézményi közoktatási esélyegyenlıségi helyzetelemzés és intézkedési terv célja

� A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlıség elısegítése a közoktatási

intézményben.

� Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszőrése.

� Az egyenlı hozzáférés biztosítása a minıségi oktatáshoz.

� A halmozottan hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségének biztosítása és

elımozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban. (Támogató lépések,

szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévı hátrányokat, javítják a

tanuló iskolai sikerességét.)

� A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi

integráció támogatása.

8

2.1. Helyzetelemzés

Intézményi alapadatok %-os arány

OM azonosító: 034839 -

Intézmény neve: Medgyessy Ferenc Általános Iskola

címe: 1039 Bp., Medgyessy Ferenc u. 2-4

-

Fenntartó neve: Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat

címe: 1033 Bp., Fı tér 3

-

Fıállású pedagógusok száma: 45 -

Az intézménybe járó tanulók száma: 409 -

HH tanulók száma: 60 14,6%

ebbı

l

HHH tanulók száma: 6 1,5%

Napközis, iskolaotthonos tanulók száma: 172 42 %


ebbı

l


Az intézménybe járó magántanulók száma: 3 0,7%

Az intézménybe járó fejlesztésre szoruló,

szakvéleménnyel rendelkezı tanulók száma: 42 10,2%

Más település(ek)rıl bejáró tanulók száma: 36 8,8%


Ebbıl


2.1.1. Külsı tényezık

A fıváros III. kerületében a HÉV-hez közel esı iskola, így könnyen megközelíthetı más

kerületbıl és településrıl átjáró diákok számára is.

A kerület lakosságán kívül is van érdeklıdés az iskola iránt. A társadalmi rétegzıdést

illetıen sokszínő a lakosság összetétele, amely a lakáshoz jutás eredményeként keletkezett

sok évvel ezelıtt. A tanulók a lakótelepi családok gyermekei, társadalmi rétegzıdés

9

szempontjából a középrétegbıl kerülnek ki. Óbudára jellemzı volt a német nemzetiségi

családok nagyszámú elıfordulása. Ez a sokszínőség az iskolában is megfigyelhetı. A

színes skála a családok szociális helyzetét és a társadalmi ranglétrán elfoglalt helyét

figyelembe véve sokféle igény megjelenését eredményezi. A kerületben 117 000 ember

él. Az iskolát nem fenyegeti a csökkenı gyereklétszám, évek óta közel 400 fıre állt be a

tanulólétszám. Így a kerületnek az iskolában folyó színvonalas alapozó képzésre, és a

német nemzetiségi nevelı-oktató munkára a jövıben is szüksége lesz.

Össztársadalmi igény az iskolák felé a kompetencia alapú tudás megszerzése.

Magyarország a PISA felmérés alapján az olvasás és szövegértés területén kissé a

nemzetközi átlag felett, de a matematikai logika területén a mezıny utolsó egyharmadában

szerepelt. Ez az elkeserítı eredmény az ország oktatásirányítását arra késztette, hogy

változtasson az eddigi módszereken. Ennek egyik eszköze, hogy az Európa Terv részeként

a Nemzeti Fejlesztési Tervben pályázatok útján kívánják felkészíteni az iskolákat az

uniós elvárásokra. A pedagógiai munkát támogató eszközök kidolgozása a tartalmi és

módszertani megújulást célozták meg.

A gyermeklétszám alakulása a kerületben

Az óvodai létszám egyre nı, ami nagy valószínőséggel az iskoláskorú gyerekek

létszámnövekedését eredményezi. Ebbıl a tanulólétszám növekedésére lehet számítani.

2.1.2. Belsı tényezık

Történelmi elızmények

Az iskola Békásmegyer legrégebbi iskolája, története több évtizedes múltra tekint vissza.

1976-ban indult az oktatás, a földszinten az óvoda, az I. emeleten az iskola mőködött. A

következı években már ezernél több diák járt ide. Az induláskor több helyszínen folyt a

nevelı-oktató munka, de mindezek ellenére – egyéni arculatának kialakításával – egyre

biztosabb alapokat szilárdított meg az iskola. Rövid ideig 9–10. évfolyam is mőködött,

melyen informatikát tanultak a gyerekek. A változó világban az iskola kollektívájának

gyermekközpontúsága semmit nem változott. Tantestületünk nagy gyakorlattal

rendelkezı, egységes pedagógiai elveket valló, érett pedagógusokból áll. A kollégák a

legjobb tudásukkal igyekeznek segíteni tanulóikat abban, hogy a legtöbbet hozzák ki

10

képességeikbıl, és így sikeres életet tudjanak majd építeni. Ennek ékes bizonyítéka a

kerületi és országos versenyeredmények, az országos kompetencia-felmérések

eredményei, és a 8. osztályosok beiskolázása. Nagy pozitívum, amely az egységes

értékrendünk hozadéka, hogy tanulóink magatartása a lakótelepi környezet és a sokrétő

szociális háttér ellenére kulturált, minden élethelyzetben a kor elvárásának maximálisan

megfelelı. A lakótelepi iskola életében a több évtized több generációt ölel át. Az

intézmény iránti fokozott bizalom jele, hogy volt tanítványaink gyermekeiket szintén ebbe

az iskolába hozzák tanulni. Ez óriási elismerés, hiszen a legnagyobb kincsét, a gyermekét

bízza a kollégákra a szülı.

1980-ban alakult meg a Kincsı Néptáncegyüttes, amely méltán nagy büszkesége az

iskolának, hiszen Európa-szerte képviselik hazánkat a különbözı nemzetközi

néptáncfesztiválokon, óriási sikerrel.

Az intézmény tárgyi feltételei

Épületek

Az iskola a 21. század kihívásainak megfelel, minden tanterem megfelelı technikai

felszereltséggel, internet hozzáféréssel rendelkezik. Az épület akadálymentesítését, az

udvar és a sportpálya felújítását a kor kívánalmainak megfelelıen még meg kell oldani.

Az iskola épületében található:

Az iskola épületében található:

• 18 osztályterem

• néptánc terem, tükrös terem

• 3 szaktanterem szertárral (kémia-fizika, technika, informatika)

• 5 tanulócsoportos foglalkozásra kialakított kisterem (nyelvi, fejlesztı,

gyermekvédelem)

• 1 napközis szoba

• 1 szertár

• 1 könyvtár

• 1 tornaterem öltözıkkel

• 1 aula

• sportpálya, mely a lakosságé is

11

• ebédlı

• melegítıkonyha

• tanári szoba és irodák

• megfelelı számú mellékhelyiség

• technikai helyiségek

• orvosi szoba

Az iskola osztálytermeinek beosztása a tanulók életkorának megfelelı, külön szinten

található az alsó- és a felsı tagozat, amely alól csak egy osztály a kivétel. Minden osztály

rendelkezik saját tanteremmel. Az ügyintézésre alkalmas irodák száma elegendı. Az

elıírásoknak megfelelı az étkezı és az orvosi szoba.

EU-s pályázat eredményeként 2006-ban részlegesen felújították az épületet. Ekkor

nyílászárócserére, tetıszigetelésre, az elektromos hálózat és a főtés központjának

korszerősítésére került sor.

Könyvtár

Iskolánk könyvtára 72 m2 alapterülető, egy kisebb létszámú osztály tanulóinak egyidejő

foglalkoztatására alkalmas teremben helyezkedik el. Közel 15 000 kötetes állománya

szabadpolcos tárolási rendszerben várja olvasóit.

Két, internet-kapcsolattal rendelkezı, iskolai hálózatra kötött számítógép is a

könyvtárhasználók rendelkezésére áll.

Az iskola tanulói és dolgozói a hét minden napján térítésmentesen vehetik igénybe a

könyvtár szolgáltatásait.

A könyvtári állományunk maximálisan kiszolgálja a nevelı-oktató munkát.

Eszközállomány

A tantermek bútorzatát, a székeket, padokat folyamatosan kicserélték. Ezek a padok már

alkalmasabbak a csoportos foglalkozásokra.

Az informatika terem felszereltsége fejlesztésre szorul (pl.: a padok és a székek mérete

nem megfelelı).

A tantermek kiépített internetes hálózattal rendelkeznek. A korszerő oktatás érdekében a

tárgyi feltételeket folyamatosan fejlesztjük. Célunk az információs és kommunikációs

technológia minél szélesebb körő alkalmazása a nevelı-oktató munkában.

12

Az angol nyelvi tanteremben digitális tábla, az informatikai és a természettudományos

szaktanteremben kivetítı, projektor, és mimióval felszerelt kerámia tábla található.

Az iskolának sportudvara nincs. Bitumenes, kerítéssel elzárt tér biztosítja a gyerekek

szabadlevegın tartózkodását.

A belsı tereket, az iskola udvarát és közvetlen környezetét a szülık, gyerekek,

pedagógusok közös összefogással folyamatosan felújítják, karbantartják.

Az intézmény személyi feltételei

Az Önkormányzat által engedélyezett a pedagógusok létszáma. A szakos ellátottság teljes.

A nevelıtestület minden tagja a törvényben meghatározott képesítéssel rendelkezik.

A nevelı-oktató munkát könyvtárpedagógus, szabadidıszervezı, pszichológus,

fejlesztıpedagógus, gyermekvédelmi felelıs segíti.

Pedagógusokra vonatkozó adatok

Végzettség szerinti megoszlás:

• egyetemi: 15 %

• fıiskolai: 85%

Szakmai közösségek

Jelenleg az iskolában 6 munkaközösség mőködik. Negyedévente tagozati ülést tartanak.

- Alsós mk. (1–4. évf.)

- Humán mk.

- Természettudományi mk.

- Nyelvi mk.

- Testnevelés mk.

- Pályázatíró mk.

- PR munkát segítı mk.

A hat munkaközösségbıl négy a nevelı-oktató munkát szervezi.

Feladatuk:

- A tantárgyakon belüli és a tantárgyak közti oktató munka koordinálása.

- A helyi továbbképzések szervezése.

- Az új kezdeményezések kidolgozása, s az ehhez tartozó taneszközök kiválasztása.

- Az értékelési rendszerük fejlesztése.

13

- A szaktárgyi vetélkedık, versenyek szervezése, lebonyolítása.

A pedagógusok munkáját segíti:

- gazdasági ügyintézı,

- iskolatitkár,

- iskolai rendszergazda,

- gondnok, karbantartó,

- kézbesítı,

- portás,

- takarító.

A pedagógusok továbbképzési területei:

- a kooperatív oktatás módszere,

- a projektmódszer elsajátítása,

- ECDL-tanfolyam,

- nemzetiségi hon- és népismeret,

- kompetenciaalapú oktatás,

- segítıkészség a tanulás sikerességéhez szükséges pszichikus funkciók

megfigyelésére és fejlesztésére,

- diszlexia,

- diszkalkulia,

- mozgásfejlesztés,

- közoktatásvezetı-képzı,

- tehetséggondozás,

- nem szakrendszerő oktatás,

- drámapedagógia.

Érett nevelıtestületünk tagjai kiválóan felkészült, nagy szakmai tapasztalattal és jelentıs

tanítási gyakorlattal rendelkezı pedagógusok, akik biztosítékai a nevelı-oktató munka

magas szintő mővelésének. Az iskola kollektívája minden évben több munkaközösség-

vezetıt ad a kerületnek.

A tantestület magja 20 éves munkaviszonnyal rendelkezik az iskolában. A fluktuáció nem

jellemzı, a munkahelyváltás oka legfıképpen költözés vagy családi ok.

14

A tanulók jellemzıi:

Az iskola tanulóinak száma évek óta 400 fı körüli.

Tanulóink nagy része az iskola lakótelepén él, de járnak hozzánk a kerület más részérıl és

a környezı településekrıl is.

A családok anyagi, kulturális igénye, a tanulók tudásszintje változatos képet mutat.

Tanulóink jelentıs része a középrétegbıl, egy része pedig szociálisan hátrányos

környezetbıl származik.

Nevelı-oktató munkánkban figyelembe vesszük a mikro- és makrokörnyezet sajátosságait,

és ennek megfelelıen alakítjuk pedagógiai programunkat.

A hátrányos helyzető, tanulási nehézséggel küzdı és magatartászavaros tanulók aránya a

párhuzamos osztályok között kiegyenlített.

Sajátos nevelési igénylı tanulója nincs az iskolának.

Évente csupán 0,3–0,8% az évismétlı.

A német nemzetiségi nyelvet oktató programban résztvevı, és az általános tantervő

osztály tanulói között a heterogén szociális háttér miatt a tanulmányi elımenetelben

különbség jelentkezik, amely 2-3. osztályra kiegyenlítıdik.

A tanulók képességei az országos kompetenciamérés eredménye alapján a kiváló

pedagógiai munkának köszönhetıen matematikából és szövegértésbıl is a jó

középmezınyben található.

Talán ennek is köszönhetı, hogy a tanulók nem vágynak 6, ill. 8 osztályos gimnáziumba,

évente csak 1–2 tanuló megy át ilyen oktatási intézménybe. A tanulók zöme A tanulók

képességei az országos kompetenciamérés eredménye alapján, a kiváló pedagógiai

munkának köszönhetıen, matematikából és szövegértésbıl is a középmezınyben

található.

Talán ennek is köszönhetı, hogy a tanulók nem vágynak 6, ill. 8 osztályos gimnáziumba,

évente csak 1–2 tanuló megy át ilyen oktatási intézménybe. A tanulók zöme

szakközépiskolában, gimnáziumban és egy részük nemzetiségi és kéttannyelvő

gimnáziumban folytatja tanulmányait.

15

A képzésre jellemzı adatok:

Az iskola nyolc évfolyamos általános iskola.

Az oktatás és nevelés hagyományos osztálykeretben és csoportbontásban történik. Az alsó

tagozaton a nagy felmenı rendszer alapján mőködünk.

1. évfolyamtól felmenı rendszerben:

- német nemzetiségi nyelvoktató programmal mőködnek az „a” osztályok,

ahol a német nyelv és irodalom heti 5 órában, a német nép- és honismeret alsó

és felsı tagozaton heti 1 órában szolgálja a tanulók ismeretszerzését. Ezek az

osztályok egész napos rendszerben tanulnak.

- a „b” osztályok programja a normál tanterv mellett az 1-3. évfolyamon heti 2

órában, 4. osztálytól heti 3 órában angol nyelv. 3. osztálytól informatika

oktatásban részesülnek, bontott csoportban. 4. osztálytól heti 5 órában tanulják

a matematikát. Ezek az osztályok napközi otthonos rendszerben tanulnak.

Szakkörök:

A szakköröket minden évben az év végi igényfelmérésnek, és a mindenkori órakeretnek

megfelelıen biztosítjuk, ezzel is segítve iskolánkban a tehetséggondozást.

1–4. évfolyamon a hét egy napján igény szerint klubfoglalkozás tartunk, amely kézmőves

foglalkozásokból, sportjátékokból áll.

Az Aelia Sabina Zeneiskolával együttmőködve, kihelyezett mővészeti oktatás keretén

belül

• 1–8. évfolyamig néptáncoktatás,

• hangszeres zeneoktatás és

• 2010/2011-es tanévtıl zenebarát osztály beindulásával 1. osztálytól kezdve zenei

elıképzı oktatás folyik iskolánkban.

Az intézmény továbbtanulási mutatóinak vizsgálata során kitőnik, hogy az iskolából

2003 és 2011 között a tanulók zöme szakközépiskolai iskolatípusban kívánt

16

továbbtanulni. Az iskola törekvése, hogy az itt végzett gyermekek döntı többsége

érettségit adó intézményben folytassa tanulmányait.

A tanórákat a gyerekekre tervezett, a problémafelvetı kérdésekre súlypontozó

óravezetés jellemzi, mely eredményesen befolyásolja a tanítási-tanulási folyamat

teljes cél- és feladatrendszerét. Ügyelnek a tanulók optimális terhelésére, és

folyamatosan ellenırzik, értékelik a tanulók tevékenységét. A különleges bánásmódot

igénylı tanulók is személyre szóló odafigyelést, segítséget kapnak.

Az évfolyamismétlık száma folyamatosan ingadozik 0,3% és 0,8% között, amely azt

mutatja, hogy a pedagógiai munka az iskolában eredményes és gyermekközpontú.

Mindezek alapján elmondható, hogy az intézményben folyó pedagógiai munka sikeres a

tekintetben, hogy az iskola tanulóit felkészíti a következı iskolatípusba való lépésre.

Iskolánk folyamatosan figyeli és feldolgozza a kompetenciamérés eredményeit.

Pedagógusaink komoly erıfeszítést tesznek azért, hogy tanulóink az országos

középmezınyben helyezkedjenek el.

A tanórán kívüli programok közül valamennyi programtípusban jelentıs számban vettek

részt az iskola tanulói.

Alapfokú mővészeti oktatásban az elmúlt 5 év tapasztalatai alapján az iskola tanulóinak

25-30 %-a vesz részt.

A szakkörökön is jelentıs arányban vesznek részt halmozottan hátrányos helyzető

gyermekek.

Intézményünk a délutáni foglalkozásokat (napközi, tanulószoba, szakkörök, sportkör,

tehetséggondozás, fejlesztı foglalkozás, korrepetálás) igénylı tanulók 100%-ának

biztosítja a lehetıséget.

Összességében elmondható, hogy az intézmény számos tanórán kívüli programot

szervez, melyeken az iskola tanulói jelentıs létszámban vesznek részt. Minden

programtípusban jellemzı a halmozottan hátrányos helyzető tanulók részvétele.

Az iskola specialitásai közül a legjellemzıbbek a nemzetiségi német nyelvoktatást segítı

tanórán kívüli programok (német vers- és prózamondó, valamint kisjelenetjátszó verseny,

német tanulmányi versenyek, Német Kultúra Napja, Literátum Nyelvi Verseny,

nemzetiségi délutánok). Az iskolában 1980 év óta mőködik a Kincsı Néptáncegyüttes,

17

mely évente 110-120 tanulót ismertet meg a magyar népi kultúrával. Az együttes nem csak

magyarországi fesztiválokon, hanem évek óta Európa- szerte külföldi fesztiválokon is

méltón képviseli hazánkat.

A mővészeti oktatásban való részvételhez a rászoruló gyermekek alapítványi segítségben

részesülnek.

Az intézmény rendszeres kapcsolatot ápol a családsegítıvel, a gyermekjóléti

szolgálattal, a védınıi szolgálattal, alkalmi kapcsolata van a helyi kisebbségi

önkormányzatokkal, kivéve a Német Kisebbségi Önkormányzatot, amellyel nagyon

szorosan együttmőködik.

Mindezek alapján az intézmény civil kapcsolatai mintaszerően pozitívnak minısíthetıek.

3. A hátrányos helyzető közalkalmazotti csoportok foglalkoztatási helyzete

3.1. A hátrányos helyzető munkavállalói csoportok

A hátrányos helyzető munkavállalói csoportok a következık:

• a nık,

• a negyven évnél idısebb közalkalmazottak,

• a romák,

• a fogyatékos személyek,

• a kettı vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelı közalkalmazottak,

• a tíz éven aluli gyermeket nevelı egyedülálló közalkalmazottak,

• a pályakezdık,

• az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık.

3.2. A foglalkoztatási helyzet vizsgálata

A hátrányos helyzető munkavállalói csoportok foglalkoztatási helyzetét vizsgálni kell

különösen a következı szempontok szerint:

• személyi juttatások,

• munkakörülmények,

• szakmai elımenetel és képzés,

• gyermekneveléssel és szülıi szereppel kapcsolatos kedvezmények.

18

3.3. A személyi juttatásokkal kapcsolatos elemzési feladatok

Az intézményben az illetmények megállapítása a közalkalmazotti bérrendszer szerint,

tehát jogszabály által meghatározott feltételek szerint történik. Ebben az esetben hátrányos

megkülönböztetés nem történhet.

A személyi juttatások körébe sorolt egyéb ellátásnál a vonatkozó belsı szabályzat

határozhatja meg az ellátások mértékét.

Elemezni kell, hogy az egyéb – illetményen kívüli – juttatásokban hogyan részesülnek a

hátrányos helyzető közalkalmazottak a többi közalkalmazotthoz képest.

Az illetményekhez kapcsolódóan vizsgálni kell:

• a pedagógus által ellátandó kötelezı órák számát, valamint a ténylegesen ellátott

órák számát,

• a pedagógusnak a nevelı és oktató munkával vagy a gyermekekkel, a tanulókkal

való foglalkozással töltött idejét.

A pedagógus által ellátandó kötelezı órák tekintetében vizsgálni kell azt, hogy a kötelezı

órák heti, illetve napi elosztási rendjében nem tapasztalható-e hátrányos helyzet az érintett

közalkalmazotti csoport esetében.

Elemezni kell azt, hogy a kötelezı órán felül, túlórában ellátandó feladatokban való

közremőködés lehetıségét – s ezzel többletjövedelem megszerzésének lehetıségét –

hogyan biztosították, figyelembe vették-e a túlórában ellátandó feladatokkal kapcsolatos e

közalkalmazotti elképzeléseket, javaslatokat, természetesen az intézményi feladatellátás

elsıdleges magas szakmai teljesítésén felül. (Pl.: Hiányzás esetén a szakos helyettesítés az

elsıdleges)

A kötelezı órákon túli munkaidı teljesítése során elemezni kell, hogy a pedagógusok

mennyi:

• nem kötelezı tanórai foglalkozást,

• napközis, tanulószobai foglalkozást,

• az osztály közösségét érintı programszervezési feladatokat,

• szakkört,

• versenyre való felkészítı foglalkozást,

• egyéb tanórán kívüli foglalkozást tartanak.

19

3.4. A munkakörülményekkel kapcsolatos elemzési feladatok

Vizsgálni kell a hátrányos helyzető közalkalmazotti csoportok munkakörülményeit, ezen

belül

• a munkájukat segítı segédeszközökhöz, iskolai felszerelésekhez való hozzájutást,

• a munkavégzés helyét és közvetlen környezetét.

3.5. A szakmai elımenetellel és képzéssel kapcsolatos elemzési feladatok

Az elımenetel tekintetében a közalkalmazotti törvény megszabja az elımenetel kereteit.

Elemezni szükséges, hogy a hátrányos helyzető csoportok képzése hogyan történik.

Lehetıségük volt-e arra, hogy a különbözı képzéseken részt vegyenek, hogyan történt a

továbbképzési tervbe és a beiskolázási tervbe való felvételük, hogyan történt a képzésben

való részvételhez kapcsolódó költségek finanszírozása, kötöttek-e tanulmányi szerzıdést, s

a szerzıdési feltételek milyenek voltak.

3.6. A gyermekneveléssel és a szülıi szereppel kapcsolatos kedvezmények elemzési

feladatai

Vizsgálni kell, hogy a gyermekneveléssel és a szülıi szereppel kapcsolatos kedvezmények

érvényre juttatása hogyan történik. Figyelembe vételre került-e az ügyeletek, az

órabeosztás, az egyéb ellátandó feladatok elvégzésére való kötelezéskor a kedvezményre

való jogosultság.

4. Az alkalmazotti esélyegyenlıség biztosítására vonatkozó célok, a célok eléréhez

szükséges eszközök

Az intézmény az esélyegyenlıség biztosítása érdekében az alábbi célokat határozza meg:

• a személyi juttatások terén tapasztalt esélyegyenlıtlenségek csökkentése,

megszüntetése,

• a munkakörülmények vonatkozásában megmutatkozó esélyegyenlıtlenségek

felszámolása,

20

• a szakmai elımenetel és képzés területén az esélyegyenlıség biztosítása,

• a gyermekneveléssel és szülıi szereppel kapcsolatos kedvezmények biztosítása.

4.1. A személyi juttatások terén tapasztalt esélyegyenlıtlenség csökkentése,

megszüntetése

A hátrányos közalkalmazotti csoportok esélyegyenlıségének megteremtése középtávú

célkitőzés.

Az intézményi feladatellátás után elıször a következı célok, és a célok eléréséhez

szükséges feladatok kerülnek meghatározásra:

Az alapilletmények kötött rendszerén túl biztosítani kell a személyi juttatással járó

feladatok ellátásában való részvételét valamennyi hátrányos helyzető csoportnak úgy,

hogy az adott feladat esetében meg kell kérdezni valamennyi érintettet arról,

• milyen jellegő feladatot, tevékenységet szeretne, tudna ellátni,

• milyen idıbeosztás lenne számára megfelelı,

• milyen leterheltség számára az elfogadható, illetve ideális,

• a megkérdezettek válaszai alapján kell összehangolni és megszervezni a

feladatellátást úgy, hogy a hátrányos helyzető csoportoknak a többi

közalkalmazottal szembeni hátránya mérséklıdjön, illetve megszőnjön. Az

összehangolási, szervezési feladatoknál figyelembe kell venni, ha egyes

közalkalmazott több hátrányos helyzető csoportba is beletartozik, akkor kérését

nagyobb súllyal kell figyelembe venni.

4.2. A nıkkel mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok

Lehetıséget kell adni számukra, hogy az alapilletmények kötött nagyságán túlmenıen

egyenlı eséllyel vegyenek részt azokban a feladatokban, amelyekhez pótlékok, illetve

külön személyi juttatások járnak:

• kötelezı pótlékok,

• vezetıi pótlék,

• osztályfınöki feladat ellátásáért kapott pótlék,

• egyéb feltételektıl függı pótlékok.

21

Cél: a hátrányos helyzető közalkalmazottak és csoportok – a hátrányos helyzetükbıl

fakadó negatív hatásokat csökkentve – lehetıséget kapjanak a munkavégzéshez

kapcsolódó juttatások körébe tartozó:

• jutalom,

• túlóra, helyettesítés,

• egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatás egyenlı eséllyel történı eléréséhez.

Cél: a foglalkoztatottak sajátos juttatásai esetében is egyenlı igénybevételt és hozzáférési

lehetıséget biztosítson az intézmény. Így gondoskodni kell arról, hogy a hátrányok

csökkenjenek a különbözı sajátos juttatások biztosítása terén is.

4.3. A negyven évnél idısebb közalkalmazottakkal, mint hátrányos helyzető

csoporttal kapcsolatos célok és feladatok

Biztosítani kell számukra, hogy a továbbképzési rendszerben oly módon vehessenek részt,

hogy ezáltal magasabb fizetési besorolást kapjanak.

Az idısebb munkavállalóknál úgy teremtsék meg a személyi juttatások jogszabályokban

meghatározott mértékét, hogy azon felül egyenlı eséllyel vegyenek részt olyan

feladatokban, melyekért külön díjazás jár. A munkát, feladatot ekkor úgy kell

megszervezni, hogy az igazodjon a munkavállaló fizikai, egészségi állapotához és

helyzetéhez.

Az elızıeken kívül figyelembe kell venni az 1.1. pontban meghatározottakat.

4.4. A romákkal, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és

feladatok

Cél: a roma foglalkoztatottak számára is biztosítva legyen a kötelezı bérezésen kívüli,

egyéb feladatokban való részvétel.


22

4.5. A fogyatékos személyekkel, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos

célok és feladatok

Cél: a fogyatékkal élı foglalkoztatottak számára is biztosítva legyen a kötelezı bérezésen

kívüli egyéb feladatokban való részvétel, melynek során külön figyelembevételre kerül az

érintett személy fogyatékának jellege.


4.6. A két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelı közalkalmazottakkal mint

hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok

A jogszabályban meghatározott személyi juttatáson túl biztosítani kell a többletmunka

végzésének lehetıségét is úgy, hogy azzal a közalkalmazott más kifizetett juttatáshoz is

hozzájusson. Ezt kedvezı munkaidı beosztással kell megteremteni akként, hogy a

gyermekneveléssel kapcsolatos teendıket is figyelembe kell venni.

Gondoskodni kell arról, hogy a közalkalmazott a gyermekei betegsége miatti távolléte

következtében hátrányban ne részesüljön.


4.7. A tíz éven aluli gyermeket nevelı egyedülálló közalkalmazottakkal mint


A jogszabályban meghatározott személyi juttatáson túl biztosítani kell a

többletmunkavégzés lehetıségét is úgy, hogy azzal a közalkalmazott más kifizetett

juttatáshoz is hozzájusson. Ezt kedvezı munkaidıbeosztással kell megteremteni úgy, hogy

a gyermekneveléssel kapcsolatos teendıket is figyelembe vegyék, mivel ezt a

közalkalmazottnak egyedülállóként kell megoldania.

Gondoskodni kell arról, hogy a közalkalmazott a gyermekei betegsége miatti távolléte

következtében hátrányban ne részesüljön.


23

4.8. A pályakezdıkkel, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és

feladatok

A pályakezdık a vonatkozó jogszabály alapján meghatározott személyi juttatásban

részesülnek. Pályakezdı fiatalként a családalapítás idıszakában azonban jelentıs anyagi

terhei lehetnek, ezért hátrányos helyzetük leküzdése érdekében biztosítani kell számukra is

a lehetıséget arra, hogy aktívan részt vehessenek olyan feladatok ellátásában, amelyekre a

jogszabályok alapján külön juttatásban részesíthetık.


4.9. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezıkkel mint hátrányos helyzető


Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık munkabére a jogszabály alapján

meghatározott személyi juttatás lehet. Az alacsony iskolai végzettséghez kapcsolódó

alacsonyabb személyi juttatások miatti hátrány csökkentése úgy lehetséges, hogy a

munkáltató támogatást nyújt a magasabb iskolai végzettség megszerzésére.


5. A munkakörülményekre vonatkozó esélyegyenlıség

A hátrányos közalkalmazotti csoportok munkakörülményekre vonatkozó

esélyegyenlıségének megteremtése középtávú célkitőzés.

Az idei évben elıször a következı célok és a célok eléréséhez alkalmazandó eszközök

kerülnek meghatározásra:

5.1. A nık mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok

A mindennapi munkakörülményeket meghatározó, jogszabályban elıírt kötelezı

(minimális) eszközök és felszerelések biztosításánál gondoskodni kell arról, hogy az

eszközök, felszerelések rendelkezésre állása során a nıket, illetve azokat a helyiségeket,

amelyekben nık tanítanak, egyenlı súllyal kezeljék.

24

Nem szabad az eszközök minısége terén sem hátrányos megkülönböztetést tenni, de

figyelembe kell venni a nık igényeit: például terhes nı számára lábtartóval rendelkezı

asztal, kényelmes, a hát támasztására alkalmas szék.

Biztosítani kell azt, hogy az épületben, épületrészben, intézményegységben, a székhelyen

kívüli intézményegységben a különbözı munkakörülmények figyelembe vételre

kerüljenek, a nık ne kerüljenek hátrányos munkakörülmények közé.



A negyven évnél idısebb közalkalmazottakra értelemszerően vonatkoztatni kell az 5.1.

pontban meghatározottakat.


feladatok

A romák esetében értelemszerően vonatkoztatni kell az 5.1. pontban meghatározottakat.



Cél: a fogyatékkal élı foglalkoztatottak számára is elérhetı, hozzáférhetı módon

biztosítva legyenek az olyan munkakörülmények, melyek más foglalkoztatottak számára

elérhetıek, hozzáférhetıek. A munkakörülményeket úgy kell kialakítani, hogy azok

igazodjanak a fogyatékuk jellegéhez.

5.5. A két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelı közalkalmazottal, mint


Biztosítani kell azt, hogy a munkavégzés során kiemelt figyelmet fordítsanak a munka- és

pihenıidı hosszára. Gondoskodni kell arról, hogy a két vagy több tíz éven aluli gyermeket

nevelı munkavállalók leterheltsége heti és napi viszonylatban kiegyensúlyozott legyen. Ez

lehetıvé teszi számukra a gyermekükkel való foglalkozás nyugodt feltételeit.

Az elızıeken túl biztosítani kell az 5.1. pontban meghatározottakat.

25

5.6. A tíz éven aluli gyermeket nevelı egyedülálló közalkalmazottakkal, mint


Biztosítani kell azt, hogy a munkavégzés során kiemelt figyelmet fordítsanak a munka- és

a pihenıidı nagyságára. Gondoskodni kell arról, hogy a tíz éven aluli gyermeket nevelı

munkavállalók leterheltsége heti és napi viszonylatban kiegyensúlyozott legyen. Ez

lehetıvé teszi számukra a gyermekükkel való foglalkozás nyugodt feltételeit.



feladatok

Az egyes munkakörülmények biztosítása szempontjából kedvezményben kell részesíteni a

pályakezdı pedagógust. Ilyen lehet részére a szakmai kiadványokhoz, segédletekhez való

hozzájutás, a könyvtári anyag használata, az óratervek kialakításához szükséges ismeretek

megszerzéséhez elengedhetetlen eszközök beszerzése, alkalmazása.

A megkülönböztetés célja a pályakezdı tapasztalatlanságából eredı hátrányok leküzdése.


5.8. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezıkkel, mint hátrányos helyzető


Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık esetében is biztosítani kell az adott feladat

elvégzéséhez szükséges kulturált, az általános elvárásoknak megfelelı

munkakörülményeket.

6. A szakmai elımenetel és képzés esélyegyenlısége

A szakmai elımenetel és képzés esélyegyenlıségének megteremtése középtávú feladat.

Fel kell mérni:

• a szakmai elımenetel iránti igényeket,

• a szakképzésben, továbbképzésben való részvételre való igényt,

26

• a kötelezı 7 éves továbbképzésen való részvételre való jelentkezést, hajlandóságot,

• a képzések idıbeosztására vonatkozó igényeket,

• a képzések támogatására vonatkozó igényeket.

Biztosítani kell azt, hogy a képzések anyagi támogatása során elınyben részesüljenek azok

a hátrányos helyzető csoportok, ahol a személyi juttatások mértéke alacsonyabb, így

nagyobb anyagi terhet jelent a képzésben való részvétel.

A továbbképzések finanszírozásában, a továbbképzésre való kötelezésben figyelembe kell

venni az egyes hátrányos helyzető csoportok sajátos helyzetét.

6.1. A nık, mint hátrányos helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok

A nık esetében figyelembe kell venni, hogy a szakmai elımenetelük a családdal

kapcsolatos feladataik ellátása miatt nehezebb, mint más közalkalmazottaknak.

A nık szakmai elımenetelével, képzésével kapcsolatban figyelembe kell venni azt, ha

kérésük van a képzési idıvel, illetve a képzési helyszínnel kapcsolatban. (Nem lehet a

nıket hátrányosan megkülönböztetni úgy, hogy távolabbi helyszínen folyó képzésre

kerüljenek beosztásra.)



A beiskolázási tervben elınyben kell részesíteni az adott továbbképzési idıszakban a

negyven éves kort betöltött pedagógust.


feladatok

Lehetıséget kell biztosítani számukra ahhoz, hogy a különbözı képzéseken egyenlı

eséllyel vegyenek részt, és a képzésben való részvételre kijelöléskor se érje ıket hátrány.

A hátrány csökkentése érdekében szükséges a romák véleményének, igényének kikérése.

27



A fogyatékos személyek továbbképzési és beiskolázási feladatai megszervezésekor

figyelembe kell venni, hogy a fogyatékos személyek elsıbbséget élvezzenek azoknál a

továbbképzéseknél, melyek számukra könnyen megközelíthetıek.

6.5. A két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelı közalkalmazottal, mint


A gyermekeket nevelı pedagógus továbbképzésben való részvételre kijelölésekor

egyeztetni szükséges a pedagógussal, figyelembe kell venni, hogy a továbbképzés

• helyszíne, és a helyszín megközelítése céljából megtett utazás, az utazással töltött

idı,

• a képzés ideje, idıbeosztása mennyire felel meg a dolgozónak.

6.6. Tíz éven aluli gyermeket nevelı egyedülálló közalkalmazott, mint hátrányos

helyzető csoporttal kapcsolatos célok és feladatok

A gyermekeket egyedül nevelı pedagógus továbbképzésben való részvételre kijelölésekor

egyeztetni szükséges a pedagógussal, figyelembe kell venni, hogy a továbbképzés

• helyszíne, és a helyszín megközelítése érdekében megtett utazás, az utazással

töltött idı

• a képzés ideje, idıbeosztása mennyire felel meg a dolgozónak.

A gyermekét egyedül nevelı dolgozó kérését kell a legnagyobb hangsúllyal figyelembe

venni.


feladatok

A pályakezdık szakmai elımenetelét úgy kell biztosítani, hogy

• a pályakezdı pedagógus munkájának segítése céljából ki kell jelölni legalább egy

megfelelıen tapasztalt személyt,

• lehetıséget kell biztosítani szakmai konzultációkra,

• az oktatás minıségének megítélésére segítséget kell nyújtani.

28

Lehetıséget kell biztosítani a pályakezdı pedagógusnak minden olyan feladat ellátására és

tevékenység végzésében való részvételre, amely során tapasztalatot, szakmai rutint

szerezhet.

6.8. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezıkkel, mint hátrányos helyzető


Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezık számára, függetlenül attól, hogy nem

tartoznak a 7 éves továbbképzési kötelezettség alá, lehetıséget kell biztosítani arra, hogy

képzettségi szintjüket emelı képzésben vegyenek részt.

6.9. A gyermekneveléssel és a szülıi szereppel kapcsolatos kedvezmények

A dolgozó hátrányos helyzetben van azáltal, ha gyermeknevelési feladatot is el kell látnia.

A szülıi feladatok jelentıs leterheltséget, kötelezettséget rónak mind a nıkre, mind a

férfiakra.

A gyermekneveléssel, a szülıi szereppel kapcsolatos hátrányok leküzdése érdekében

kedvezményeket kell biztosítani a gyermeket nevelık számára. A kedvezmények

biztosításánál külön fontossági sorrendet kell felállítani az alábbiak szerint:

• a 10 év alatti gyermeket, gyermekeket egyedül nevelı nı (kétszeresen is hátrányos

helyzető),

• a kettı vagy több 10 évesnél fiatalabb gyermeket nevelı nı,

• a 10 évesnél fiatalabb gyermeket nevelı nı,

• a 10 évesnél idısebb gyermeket nevelı nı.

A gyermeket nevelı nık esetében az alábbiakat kell figyelembe venni:

• a kötelezı tanítási órákra vonatkozóan kedvezı idıbeosztást kell kialakítani,

• az óraközi szünetek felügyeleti feladatainak beosztásánál is figyelembe kell venni

a pedagógus kötelezı tanítási óráinak beosztását, s az ügyeleti feladatokat ahhoz

kell igazítani,

• a pedagógusnak megfelelı idıbeosztásban kell biztosítani a következı tanóra

elıkészítésével összefüggı feladatok ellátásához szükséges idıt,

• a munkaköri feladatként ellátandó tevékenységekre a pedagógust úgy kell

beosztani, kijelölni, utasítani, hogy számára az idıbeosztás megfelelı legyen,

29

• a tanítási idın kívül végzendı feladatok megszervezésében szintén figyelembe kell

venni a gyermeket nevelık gyermeknevelésre fordítandó idejét.

A megfelelı idıbeosztás érdekében vezetni kell a foglalkoztatottak idıbeosztására és

leterheltségére vonatkozó nyilvántartást.

6.9.1. A nık, mivel általában nagyobb szerepet vállalnak a gyermeknevelés során,

kedvezményekben részesítendık

A foglalkozás, valamint a szülıi szerep összehangolása érdekében a nıket a nagyobb

gyermekük esetében is kedvezményekben kell részesíteni a munkaidı beosztás során.

6.9.2. A két vagy több tíz éven aluli gyermeket nevelı közalkalmazottak vagy

pedagógusok esetében

Figyelembe kell venni e körülményt a tantárgyfelosztás során, s az órákat lehetıség szerint

úgy kell igazítani, hogy azok a kisgyermekekkel kapcsolatos nevelési, gondozási feladatok

elvégzését ne gátolják, igazodjanak a bölcsıdei ellátásban, óvodai nevelésben, iskolai

ellátásban résztvevı gyerekekkel kapcsolatos napi teendıkhöz.

6.9.3. A tíz éven aluli gyermeket nevelı egyedülálló közalkalmazott

Fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a tantárgyfelosztás során a pedagógus órái

olyan idıbeosztásban legyenek, hogy egyedülállóként is meg tudja oldani a gyermeke

bölcsıdébe, óvodába és iskolába járását, idıben hazaérjen.

A kedvezményeket biztosítani kell a gyermeket nevelı nık és férfiak számára egyaránt.

7. A program célja

A Közoktatási intézményi esélyegyenlıségi programnak alapvetı célja, hogy biztosítsa az

intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlı bánásmód elvének teljes körő

érvényesülését. Ezen belül alapvetı, hogy az intézmény biztosítsa a szolgáltatásaihoz való

egyenlı hozzáférést, de helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzető

gyerekek hátrányainak kompenzálására.

30

Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a beiratkozásnál, a

felvételinél, az oktató-nevelı munka során, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés

gyakorlatában, a tanulói elımenetelben, a fegyelmezés, a büntetés gyakorlatában, a

tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a továbbtanulásban,

pályaorientációban, a humánerıforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai

továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülıkkel,

segítıkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

31

8. Kötelezettségek és felelısség

o Az intézmény vezetıje felelıs azért, hogy az intézmény minden dolgozója,

tanulója, a szülık és a társadalmi partnerek számára elérhetı legyen a

közoktatási intézményi esélyegyenlıségi program, ismerjék és kövessék a

benne foglaltakat. Az ı felelıssége annak biztosítása is, hogy az intézmény

dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a

program végrehajtásához. Az egyenlı bánásmód elvét sértı esetekben meg kell

tennie a szükséges lépéseket. Éppen ezért az elfogadott programot az

intézményben jól látható helyen függesszék ki, a tanévnyitó értekezleten annak

tartalmát ismertessék.

o Az intézmény vezetıje felelıs a közoktatási intézményi esélyegyenlıségi

program megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának

nyomon követéséért, és az esélyegyenlıség sérülésére vonatkozó esetleges

panaszok kivizsgálásáért.

o A tantestület minden tagja felelıs azért, hogy tisztában legyen az egyenlı

bánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó jogi elıírásokkal, biztosítsa a

diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és

megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlıséggel kapcsolatos

ismereteit bıvítı képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület

minden tagjának felelıssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és

közremőködjön annak megvalósításában, illetve az esélyegyenlıség sérülése

esetén jelezze azt felettesének, illetve az illetékes munkatársának.

o Minden, az intézménnyel szerzıdéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó

fél felelıssége, hogy ismerje a közoktatási intézményi esélyegyenlıségi

programot, és magára nézve is kötelezıként kövesse azt.

32

9. Akcióterv

9.1. Azonnali beavatkozást igénylı folyamatok:

� Minden olyan helyzet és eljárás, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelı

(különös tekintettel a 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, és Az egyenlı

bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

rendelkezéseire). Ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem

tapasztaltunk.

� Minden, az adatok vizsgálatát követıen beazonosított szegregált nevelési és

oktatásszervezési gyakorlat, ami alapvetıen sérti az esélyegyenlıség elvét, és

korlátozza a halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatási sikerességét. Ilyen

eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem tapasztaltunk.

� Ha beigazolódik, hogy az intézmény nyújtotta bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl.

emelt szintő oktatás, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb programok), vagy az

intézményben biztosított oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai

eszközök, tanítást vagy egyéni tanulást segítı egyéb eszközök, hiányos szakos

ellátottság esetén szaktanár által tartott tanórák) nem biztosított egyenlı hozzáférés

a halmozottan hátrányos helyzető tanulók részére. Ilyen eljárásokat, folyamatokat

az intézményben nem tapasztaltunk.

33

9.2. Az akcióterv ütemezése

Helyzetelemzés

megállapítására

(problémára)

hivatkozás

A cél konkrét,

szöveges

megfogalmazás

a

Az intézkedés

leírása

Az

intézkedés

felelıse

Az

intézkedés

megvalósí-

tásának

határideje

Az intézkedés

eredményességét

mérı indikátor

rövidtávon

(1 év)

Az intézkedés

eredményességét

mérı indikátor

középtávon

(3 év)

Az intézkedés

eredményességét

mérı indikátor

hosszútávon

(6 év)

Az iskolán kívüli

segítı

programokban

való részvétel

nem jelentıs.

Növelni kell a

részvételt az

iskolán kívüli

segítı

programokban.

Ez különösen a

halmozottan

hátrányos

helyzető

gyermekek

számára fontos.

A

pedagógusokat

és a diákokat

meg kell

ismertetni az

iskolán kívüli

segítı

programokkal,

ösztönözni kell

a részvételt.

Az

intézmény

vezetıje

Folyamatos

Minden iskolán kívüli

segítı

programtípusban

vegyen részt diák.

Minden iskolán

kívüli segítı

programban vegyen

részt a halmozottan

hátrányos helyzető

diákok legalább

1/3-a.

Minden iskolán

kívüli segítı

programban

vegyenek részt a

halmozottan

hátrányos

helyzető diákok.

34

Helyzetelemzés

megállapítására

(problémára)

hivatkozás

A cél konkrét,

szöveges

megfogalmazás

a

Az intézkedés

leírása

Az

intézkedés

felelıse

Az

intézkedés

megvalósí-

tásának

határideje

Az intézkedés

eredményességét

mérı indikátor

rövidtávon

(1 év)

Az intézkedés

eredményességét

mérı indikátor

középtávon

(3 év)

Az intézkedés

eredményességét

mérı indikátor

hosszútávon

(6 év)

A

kompetenciamé-

réseken nyújtott

teljesítmény az

országos átlag

körüli értéket

mutat.

Javítani kell a

kompetenciamé

-réseken

nyújtott

teljesítményen,

a hozzáadott

értékindexet is

figyelembe

véve.

Az intézmény

a tanórán

kívüli

programjaiban

helyezze

elıtérbe az

alapkészségek

fejlesztését.

A napköziben és

a délutáni

foglalkozásokon

szakkörökön

kerüljenek

feldolgozásra a

kompetenciamé-

réshez kapcsoló-

dó tartalmak

Az

intézmény

vezetıje

Folyamatos Nem romlik a

kompetenciaméréseke

n nyújtott

teljesítmény.

A hozzáadott

értékindexet is

figyelembe véve

mérıszámokkal

rendelkezik az

intézmény.

A

kompetenciaméré-

seken nyújtott

teljesítmény 3-5%-

kal javul.

A hozzáadott

értékindexet is

figyelembe véve a

mérıszámok

szintén ilyen

mértékben

javulnak.

A

kompetenciamé-

réseken nyújtott

teljesítmény 5 %

feletti értékkel

javul.

A hozzáadott

értékindexet is

figyelembe véve

a mérıszámok

szintén ilyen

mértékben

javulnak.

35

A halmozottan

hátrányos

helyzető tanulók

részvétele az

iskolai

programokban és

a nyári

táborokban

alacsony.

Az iskolai

programok és a

nyári táborok a

halmozottan

hátrányos

helyzető tanulók

szocializációja

és

személyiségfej-

lesztése

szempontjából

rendkívül fontos

szerepet

töltenek be.

Lehetıséget kell

teremteni, hogy

részt tudjanak

venni az ilyen

programokon.

A halmozottan

hátrányos

helyzető

tanulók

számára olyan

lehetıség

biztosítása,

amelyek

segítségével

különösen

kedvezı

feltételekkel

vehetnek részt

az iskolai

programokon

és a nyári

táborokon.

Az

intézmény

vezetıje

Folyamatos

Megkeresni a

forráslehetıséget a

halmozottan


tanulók támogatására

(pályázatok,

alapítványi támogatás

stb.).

Az említett

programokban

legalább 5

halmozottan


tanuló részvétele

biztosított legyen.

Az említett

programokon

vegyen részt a

halmozottan


tanulók legalább

50%-a.

Az említett

programokon

vegyen részt a

halmozottan

hátrányos

helyzető tanulók

legalább 65%-a.

36

Helyzetelemzés

megállapítására

(problémára)

hivatkozás

A cél konkrét,

szöveges

megfogalmazás

a

Az intézkedés

leírása

Az

intézkedés

felelıse

Az

intézkedés

megvalósí-

tásának

határideje

Az intézkedés

eredményességét

mérı indikátor

rövidtávon

(1 év)

Az intézkedés

eredményességét

mérı indikátor

középtávon

(3 év)

Az intézkedés

eredményességét

mérı indikátor

hosszútávon

(6 év)

Nincs

együttmőködés a

cigány kisebbségi

önkormányzattal.

Az intézmény

tartson fenn

kapcsolatot a

cigány

kisebbségi

önkormányzat-

tal.

A kapcsolat

kiépítése és

fenntartása a

cigány

kisebbségi

önkormányzat-

tal.

Az

intézmény

vezetıje

Folyamatos

Az intézmény tartson

fenn kapcsolatot a

cigány kisebbségi

önkormányzattal.

Az intézmény

tartson fenn

kapcsolatot a

cigány kisebbségi

önkormányzattal.

Az intézmény

tartson fenn

kapcsolatot a

cigány kisebbségi

önkormányzattal

Az épület

állagmegóvására

fokozatosan

ügyelni kell.

Az intézmény

folyamatosan

alkalmas legyen

az oktató-nevelı

munkára.

A rendszeres

állagmegóvási

munkálatok

elvégzése.

Fenntartó

Folyamatos

Az intézmény

alkalmas legyen az

oktató-nevelı

munkára

Az intézmény

alkalmas legyen az

oktató-nevelı

munkára.

Az intézmény

alkalmas legyen

az oktató-nevelı

munkára.

37

10. Megvalósítás

Az intézmény biztosítja a település közoktatási esélyegyenlıségi programjában a rá

vonatkozó intézkedések megvalósítását.

Az intézmény különös figyelemmel kíséri a településen élı halmozottan hátrányos helyzető

tanulók helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tart, együttmőködik a szociális és gyermekjóléti

ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel,

részt vesz a gyermekvédelmi jelzırendszer mőködtetésében.

Az intézmény - vezetıjén keresztül - az érzékelt problémák alapján javaslatokat,

ajánlásokat tesz a fenntartó, illetve a helyi döntéshozók részére a településen élı

halmozottan hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségének javítása céljából.

Az intézmény - vezetıjén keresztül - folyamatosan jelzi a fenntartó felé az intézmény

elérését nehezítı esetleges körülményeket, különös tekintettel a közutak

akadálymentességével és a helyi tömegközlekedéssel kapcsolatos problémákra.

Az intézmény belsı esélyegyenlıségi monitoring rendszert és szülıi/gondviselıi

panasztételi mechanizmust mőködtet az intézményen belül. A belsı monitoring

rendszerben rögzíti a hátrányos helyzető tanulók helyzetét érintı fıbb változásokat, kiemelten

vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását,

eredményeit a hátrányos helyzető tanulók vonatkozásában.

Az intézmény lehetıséget biztosít a szülık, illetve a gondviselık részére az iskolai

esélyegyenlıség megsértésével kapcsolatos panasztételre. Az intézmény minden szülıi,

gondviselıi panaszt kivizsgál, a panaszt és a vizsgálat eredményét írásban rögzíti.

Tájékoztatja a fenntartót az esélyegyenlıség megsértésével kapcsolatos minden

panasztételrıl, a panasztételi eljárás lefolytatásába és a vizsgálat eredményének

megállapításába a fenntartó képviselıjét és a panasztevı felet is bevonja. A panasztételi

eljárás lefolytatásáért és az eljárás eredményébıl következı döntések végrehajtásáért az

intézmény vezetıje felel. A panasztételi eljárás eredményével szemben a panasztevı

ellenvéleményt fogalmazhat meg, melyet rögzíteni, és a döntéshez csatolni kell. A

panasztételi eljárás eredményétıl függetlenül a szülı/gondviselı hatósági (Egyenlı Bánásmód

Hatósága) eljárást kezdeményezhet, amelyhez az intézmény a panasztételi eljárás

dokumentációját biztosítja.

Az intézmény befogadó légkört biztosít a tanulók és a dolgozók számára. Az intézmény

biztosítja, és évente megvizsgálja, hogy minden, a mőködésére, a pedagógiai munkájára

38

vonatkozó iránymutatásba, a stratégiai dokumentumaiba (kiemelten a pedagógiai programba

és az intézményi minıségirányítási programba) beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlı

bánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó kötelezettségek és célkitőzések. A stratégiai

dokumentumok vizsgálatánál az intézmény az Országos Oktatási Integrációs Hálózat által

kidolgozott Útmutató a halmozottan hátrányos helyzető tanulók integrált nevelésének

kialakításához, az IPR alapú tervezéshez és intézményi önértékeléshez c. dokumentum

ellenırzılistáját használja fel.

Értékeli és beépíti jelen program ellenırzése, az éves monitoringja során szerzett

információkat, tapasztalatokat a stratégiai programjaiba, és a következı oktatási idıszak

vonatkozásában elfogadásra kerülı közoktatási intézményi esélyegyenlıségi programjába.

Az intézmény biztosítja a pedagógusok felkészítését, felkészültségük értékelését és

folyamatos továbbképzését különös tekintettel a hatékony együttnevelés, a szociális és családi

problémák azonosítása, valamint a közoktatási esélyegyenlıség területére.

11. Monitoring és nyilvánosság

Az intézmény folyamatosan belsı monitoring rendszerben rögzíti a hátrányos helyzető

tanulók helyzetét érintı fıbb változásokat, melynek keretében kiemelten vizsgálja jelen

program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a

hátrányos helyzető tanulók vonatkozásában, valamint dokumentálja a jelen programmal

kapcsolatos javaslatokat, melyek a tanulók, a tanulók képviselıi, a szülık/gondviselık, illetve

képviselıik, valamint a fenntartó és a társintézmények részérıl kerülnek elıterjesztésre.

Az intézmény biztosítja a fenntartója felé a program megvalósításával kapcsolatos éves

esélyegyenlıségi monitoringhoz kapcsolódó adat- és információszolgáltatást, illetve a

fenntartó által soron kívül igényelt információkat. Az intézmény esélyegyenlıségi

programjának elkészítéséhez és a monitorozáshoz szükséges adatok és információk

szolgáltatásáról, valamint az éves monitoring jelentés elkészítésérıl az intézmény vezetıje

saját felelısségi körében gondoskodik. A monitoring jelentés készítésére lehetıség szerint

külsı szakértıt kér fel az intézmény. Az intézmény az elkészült monitoring jelentéseket a

fenntartó felé továbbítja.

39

Jelen programot érintı éves felülvizsgálati monitoring fı tartalmi elemei:

� A halmozottan hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő tanulók intézményi

oktatási esélyegyenlıségi helyzetének bemutatása.

� Az intézményt, a hátrányos helyzető tanulókat érintı programok és tevékenységek,

valamint az ıket érintı fıbb intézményi változások bemutatása.

� Beszámoló a jelen program keretében elfogadott akcióterv végrehajtásáról, az

akciótervben meghatározott feladatok elvégzésérıl.

� Tájékoztatás a tárgyévben beadott, intézményi esélyegyenlıség megsértésével

kapcsolatos szülıi/gondviselıi panaszokról, a panasztételi eljárások eredményeirıl.

� A következı idıszakra vonatkozó program alapelveinek és cselekvési irányainak

meghatározása.

11.1. A nyilvánosság biztosítása

A fenntartó az intézmény éves monitoring jelentésének rövidített összefoglalóját a helyi

önkormányzat újságjában, a teljes jelentést, valamint jelen programot elektronikus

formában az önkormányzat honlapján közzé teszi. A monitoring jelentésnek, illetve

összefoglaló ismertetésének helyi újságban és interneten való közzétételével kapcsolatos

felelısség a fenntartót terheli.

Az intézmény a tanulónak vagy törvényes képviselıjének kérésére jelen programot

köteles nyomtatott formában a kérést követı 5 munkanapon belül kiadni. A programmal

kapcsolatos vélemények, javaslatok dokumentálásáért az intézmény vezetıje felel.

Az intézmény az éves monitoring jelentést az intézményi faliújságra vagy más, az

intézmény területén található nyilvános és jól látható helyre kihelyezi. Az intézmény a

monitoring jelentést a szülık/gondviselık, illetve az általuk kijelölt, ıket képviselı személyek

számára közvetlenül, nyomtatott formában elérhetıvé teszi, észrevételeiket, javaslataikat

írásba foglalja, azokat a következı idıszakra vonatkozó esélyegyenlıségi programjába

beépíti. Az intézmény az éves monitoring jelentést nyomtatott formában a településen

mőködı oktatási-, szociális- és gyermekvédelmi intézmények vezetıinek (illetve

intézményes partneri körének) eljuttatja, észrevételeiket, javaslataikat a következı

idıszakra vonatkozó esélyegyenlıségi programjába beépíti.

A monitoring jelentés kihelyezésével a szülık, gondviselık és a társintézmények, helyi

partnerek tájékoztatásával kapcsolatos feladatok elvégzéséért az intézmény vezetıje felel.

40

Az intézmény jelen program által meghatározott eljárásaiban a személyes adatok,

különösen a szenzitív adatok védelmérıl a magasabb szintő jogszabályok, kiadott

hivatalos állásfoglalások alapján gondoskodik. A jelen programban meghatározott

eljárások keretében személyes adat (illetve olyan adat vagy információ, amelybıl akár

közvetett módon az érintett személyére lehet következtetni) nem hozható nyilvánosságra. Az

etnikai hovatartozásra, vallási felekezethez tartozásra, szexuális orientációra vonatkozó

adat csak az érintett személy, illetve szülıjének, gondviselıjének írásos nyilatkozata

alapján győjthetı, tartható nyilván az intézmény által. Az éves monitoring jelentés

nyilvánosan hozzáférhetı változatából, bármely személyre – akár közvetett módon is – utaló

adat és információ kitörlendı. Az intézményi adat- és információkezelés körében a

személyiségi jogok védelméért az intézmény vezetıje, a fenntartói adat- és

információkezelésért a fenntartó felel.

11.2. Konzultáció és visszacsatolás

A közoktatási intézményi esélyegyenlıségi programot az intézmény a fenntartóval, a

tanulókkal, a szüleikkel/képviselıikkel, valamint a szakmai partnerekkel való

konzultáció lefolytatása után fogadja el.

Az intézmény a tanulónak vagy törvényes képviselıjének kérésére jelen programot köteles

nyomtatott formában a kérést követı 5 munkanapon belül kiadni. A programmal kapcsolatos

vélemények, javaslatok dokumentálásáért az intézmény vezetıje felel. A programmal

kapcsolatos véleményt szóban is tehet a tanuló vagy képviselıje, ez esetben kérésére

javaslatát írásba kell foglalni, és a javaslattevı ellenjegyzése után a belsı monitoring rendszer

részére dokumentálni.

Az intézmény az éves monitoring jelentés kapcsán a szülık/gondviselık, illetve az általuk

kijelölt, ıket képviselı személyek észrevételeit, javaslatait írásba foglalja, azokat a következı

idıszakra vonatkozó esélyegyenlıségi programjába beépíti.

Az intézmény az éves monitoring jelentés kapcsán a településen mőködı oktatási-, szociális-

és gyermekvédelmi intézmények vezetıinek (illetve intézményes partneri körének) eljuttatja,

észrevételeiket, javaslataikat a következı idıszakra vonatkozó esélyegyenlıségi programjába

beépíti.

41

12. Szankcionálás

Az intézményi közoktatási esélyegyenlıség megsértését érintı eseteket és panasztételeket

az intézmény vezetıjének kötelessége kivizsgálni a fenntartó képviselıjének, a

panasztevınek, továbbá, ha szükséges, akkor független szakértı közremőködésével. Az

esélyegyenlıség megsértésének megállapítása esetén az intézmény köteles az

esélyegyenlıséget sértı intézkedést, programot vagy állapotot megszüntetni. Ellenkezı

esetben a fenntartó köteles az intézménnyel, illetve az intézmény vezetıjével szemben saját

hatáskörében eljárni.

A jelen programban meghatározott, a fenntartó felelısségi körében jelentkezı mulasztások

esetén a fenntartó mulasztását az illetékes közigazgatási hivatal vagy más felettes hatóság

állapíthatja meg, a fenntartóval szemben saját hatáskörében járhat el.

Budapest, 2012. november 5.

........................................................

igazgató

42

EGYETÉRTÉS

Az iskola Esélyegyenlıségi Programja az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi

CXXV. törvény alapján készült.63.§ (4)

Az iskola Esélyegyenlıségi Programjának tartalmával egyetértünk, elfogadjuk.

A szülıi szervezet nevében:

-----------------------------------

A szülıi szervezet vezetıje


EGYETÉRTÉS




A diákönkormányzat nevében:

-----------------------------------

DÖK vezetı


43

ELFOGADÓ HATÁROZAT




A nevelıtestület nevében:

---------------------------------------------

A nevelıtestület képviseletében


Documents

A Medgyessy Ferenc Általános Iskola Közoktatási Intézményi ... · A hátrányos helyzet ő közalkalmazotti csoportok foglalkoztatási helyzete17 3.1. ... hátrányos helyzet