A Nagy-Széksós Rakottyás (HUHN20005) kiemelt jelentőségű ... · 1530*-Pannon szikes sztyeppék és mocsarak: A Natura 2000 élőhelytípus sét vonja maga után. A04.01.01 intenzív

A Nagy-Széksós-Rakottyás (HUHN20005)

kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

fenntartási terve

Debrecen

2014.

Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Együttműködő partnerek BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft.

Nimfea Természetvédelmi Egyesület

Trollius Europaeus Természetvédelmi Szolgáltató Betéti Társaság

Vezető szakmai koordinátor Dr. Magura Tibor

Szakmai koordinátor Dr. Juhász Péter

Lesku Balázs

Olajos Péter

Vezető természettudományi szakértő Dr. Kiss Béla

Vezető agrárgazdálkodási szakértő Tóth Sándor

Közreműködő szakértők Bocz Renáta

Forgács Zoltán

Mizsei Edvárd

Molnár Géza

Dr. Gulyás Gergely

Hődör István

Dr. Müller Zoltán

Dr. Váczi Olivér

Sallai R. Benedek

© Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 2014.

Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll.

A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

Tartalomjegyzék

I. Natura 2000 fenntartási terv 1.A terület azonosító adatai ........................................................................................................ 5

1.1. Név ................................................................................................................................. 5

1.2. Azonosító kód ................................................................................................................. 5

1.3. Kiterjedés ........................................................................................................................ 5

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek .................................................... 5

1.4.1. Jelölő élőhelyek ...................................................................................................... 5

1.4.2. Jelölő fajok .............................................................................................................. 5

1.5. Érintett települések ......................................................................................................... 5

1.6. Egyéb védettségi kategóriák ........................................................................................... 5

1.7. Tervezési és egyéb előírások .......................................................................................... 5

1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv .............................................................................. 5

1.7.2. Településrendezési eszközök .................................................................................. 6

1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek .......................................................................... 6

1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek ...................................................... 6

1.7.5. Halgazdálkodási tervek ........................................................................................... 6

1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv ................................................................................... 6

1.7.7. Egyéb tervek ........................................................................................................... 6

2. Veszélyeztető tényezők........................................................................................................... 7

3. Kezelési feladatok meghatározása ......................................................................................... 9

3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése ....................................................... 9

3.2. Kezelési javaslatok ......................................................................................................... 9

3.2.1. Élőhelyek kezelése .................................................................................................. 9

3.2.2. Élőhely-rekonstrukció és élőhelyfejlesztés ........................................................... 17

3.2.3. Fajvédelmi intézkedések ....................................................................................... 17

3.2.4. Kutatás, monitorozás ............................................................................................ 18

3.2.5. Mellékletek ........................................................................................................... 19

3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a

tulajdonviszonyok függvényében ................................................................................ 20

3.3.1. Agrártámogatások ................................................................................................. 20

3.3.2. Pályázatok ............................................................................................................. 21

3.3.3. Egyéb .................................................................................................................... 21

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja ........................................................ 22

3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök .................................................................. 22

3.4.2. A kommunikáció címzettjei .................................................................................. 24

3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel ................................................. 24

I. Natura 2000 fenntartási terv

5

1. A terület azonosító adatai

1.1. Név

Tervezési terület neve: Nagy-Széksós-Rakottyás kiemelt jelentőségű

természetmegőrzési terület (kjTT)

1.2. Azonosító kód

Tervezési terület azonosítója: HUHN20005

1.3. Kiterjedés

Tervezési terület kiterjedése: 248,75 ha

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek

1.4.1. Jelölő élőhelyek

1530* - Pannon szikes sztyeppék és mocsarak

*: kiemelt jelentőségű jelölő élőhelyek

1.4.2. Jelölő fajok

Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum)

Molnárgörény (Mustela eversmannii)

Közönséges ürge (Spermophilus citellus)

1.5. Érintett települések

Hajdú-Bihar megye: Esztár

A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi

rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM

rendelet) tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt

is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi

számokra is kiterjed.

1.6. Egyéb védettségi kategóriák

A terület 113,8 ha-on a Bihari-sík Tájvédelmi Körzetet érinti (4/1998. (II.20.) KTM rendelet a

Bihari-sík TK létesítéséről)

A tervezési terület a Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) magterületének része

1.7. Tervezési és egyéb előírások

1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv

Bihari-sík Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési terve 2003. (hivatalosan nem került

elfogadásra).

6

1.7.2. Településrendezési eszközök

- 2003. évi XXVI. Törvény az Országos Területrendezési Tervről

- Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat közgyűlésének 13/2010.(IX.17.) önkormányzati

rendelete Hajdú-Bihar megye területrendezési tervéről

- Esztár község településszerkezeti terve - 34/2005. (X.13.) határozat

- Esztár község szabályozási terv és helyi építési szabályzat – 11/2005. (XI.01.) rendelet

1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek

Körzeti erdőterv: Hajdúhát-Bihari körzet (érvényes: 2012.01.01 - 2021.12.31)

Következő tervezés éve a Hajdúhát-Bihari körzetben: 2020

1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek

I/3. Hajdú-bihari apróvadas körzet vadgazdálkodási terve. Érvényes: 2014-ig. (Országos

Vadgazdálkodási Adattár)

Konyári Darvas Vadász SE (vadgazdálkodási egység kódszáma: 09-904410-1-4-1)

vadgazdálkodási üzemterve. Érvényes: 2017-ig. Kelt: 2006. december 15. Jóváhagyta:

Hajdú-Bihar Megyei MGSzH, Földművelésügyi Igazgatóság, Vadászati és Halászati

Osztály.

1.7.5. Halgazdálkodási tervek

Halgazdálkodási terv a területre vonatkozóan nem áll rendelkezésre.

1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv

Berettyó alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terve – Elfogadás dátuma: 2010.08.01. A terv a Víz

Keretirányelv keretében készült, melynek célja, hogy a felszíni és felszín alatti vizek jó

állapotba kerüljenek 2015-ig. Amennyiben ezt a természeti és gazdasági lehetőségek nem

teszik lehetővé 2015-ig, akkor a határidők a VKI által felkínált mentességek alapos

indoklásával 2021-re, illetve 2027-re kitolhatók.

1.7.7. Egyéb tervek

Egyéb terv a tervezési területre nem vonatkozik.

7

2. Veszélyeztető tényezők

Kód Veszélyeztető tényező neve

Jelentősége

(H: nagy,

M: közepes,

L: alacsony)

Érintett terület

nagysága (%) Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást?

A02.03 gyepterület átalakítása

szántóvá L 9

1530*-Pannon szikes sztyeppék és mocsarak: A Natura 2000 élőhelytípus

beszántása az élőhely megszűnését vonja maga után.

A04.01.01 intenzív szarvasmarha-

legeltetés L 7

1530*-Pannon szikes sztyeppék és mocsarak: Az intenzív legeltetés az

élőhelytípus kis mértékű degradációját vonhatja maga után, különösen az

állattartó telep közelében (legelőgyomok dominanciájának növekedése)

A05.02 takarmányozás L 1 1530*-Pannon szikes sztyeppék és mocsarak: Az élőhelyeken elhelyezett

szalmabálák a gyep gyomosodását, degradálódását, kikopárosodását segítik elő.

C01.02 vályog- és agyaggödrök L 2 1530*-Pannon szikes sztyeppék és mocsarak: A vályog- és agyaggödrök a

szikes gyepek és rétek feltörését jelentik, az ilyen élőhelyek fragmentálódását,

pusztulását, jelentős átalakulását irányozzák elő.

H05 talajszennyezés és szilárd

hulladék L 3

1530*-Pannon szikes sztyeppék és mocsarak: A mezőgazdasági hasznosítású

trágyalerakók környékén a gyepek gyomosodásának intenzitása megnövekszik,

a trágyahalom helyén az élőhely véglegesen megszűnik.

J02.03.02 csatornázás M 10

1530*-Pannon szikes sztyeppék és mocsarak: A csatornázás révén a

talajvízszint mélyebbre húzódik, mely a talajban oldott sók mélyebbre

vándorlását és a szikes jelleg megváltozását, csökkenését eredményezi, mely

egyéb, nem szikes gyepekre jellemző edényes növényfajok megtelepedését

segíti elő az élőhelyeken. Ezek a szikes karakter csökkenését, illetőleg az

élőhelytípus degradációját, természetességi értékének csökkenését irányozza

elő.

8

Kód A területre kívülről ható

veszélyeztető tényező neve

Jelentősége

(H: nagy,

M: közepes,

L: alacsony)

Érintett terület


A08

biocid termékek,

hormonok, kemikáliák

használata

M 18 1530*-Pannon szikes sztyeppék és mocsarak: A szántóföldekkel érintkező

szikes élőhelyek, elsősorban a szikes mocsár károsodását, degradációját,

gyomosodását segíti elő.

A09 trágyázás M 18 1530*-Pannon szikes sztyeppék és mocsarak: A szántóföldekkel érintkező

szikes élőhelyek, elsősorban a szikes mocsár károsodását, degradációját,

gyomosodását segíti elő.

Kód Potenciális veszélyeztető

tényező neve

Jelentősége

(H: nagy,

M: közepes,

L: alacsony)

Érintett terület


A02.03 gyepterület átalakítása

szántóvá M 20

1530*-Pannon szikes sztyeppék és mocsarak: A Natura 2000 élőhelytípus

területének 20%-a jelenleg olyan helyrajzi számú területeken fekszik (Esztár

012/25, 012/41), melyek művelési ága szántó. A művelési ág váltás (szántóból

rét/legelő) hiányában a beszántás potenciális veszélye áll fenn.

K02.02 szerves anyag

felhalmozódása M 26

Élőhelyek természetességének csökkenése, majd az élőhely megszűnése. (pl.: A

tápanyag bemosódás révén a természetes állapotban fajszegény szikes

mocsárban közvetetten megjelenő kétszikű mocsári/réti fajok felszaporodása

nem tőzegképző nádas kialakulását okozza).

K02.03 eutrofizáció (természetes) M 26 Élőhelyek természetességének csökkenése majd élőhely megszűnése. (pl.:

Szikes vízi életközösség átalakulása, megszűnése az eutrofizáció hatására).

M01.04 pH változás M 26

Élőhelyek természetességének csökkenése majd élőhely megszűnése. (Pl.:

Szikes vízi élőhelyek esetében a szikes jelleg megváltozása révén bekövetkező

élőhelyi leromlás, átalakulás, megszűnés.)

9

3. Kezelési feladatok meghatározása

3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése

Általános célkitűzések: Az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (4) bekezdése szerint az egyes területek különös

fontosságának - az angol szóhasználatból következően az úgynevezett prioritásoknak - a

meghatározására alapvetően az egyes Natura 2000 területek különleges természetmegőrzési

területté nyilvánítása esetében kerül sor, csakúgy, mint a természetvédelmi célkitűzések

megfogalmazására. A Natura 2000 területek célkitűzései és prioritásai felkerültek a területek

hivatalos Natura 2000 adatlapjaira (SDF), illetve elérhetővé tették a világhálón az állami

természetvédelem hivatalos honlapján is.

Természetvédelmi célállapot:

A szikes sztyeppék (1530*) jelölő élőhely fennmaradása érdekében olyan kíméletes

kaszálási-legeltetési rendszer kidolgozása, amely fenntartja ezek rövidfüvű állapotát.

Ugyancsak a szikes sztyeppék (1530*) jelölő élőhely fennmaradása, kiterjedésének

helyreállítása érdekében az elszántott gyeprészek helyreállítása.

Az állattartó telep környezetében a bolygatott területek állapotának javítása

(szemételtakarítás, használatlan romos építmények elbontása, gyommentesítés).

A szikes mocsarak (1530*) jelölő élőhely fennmaradása, állapotának javítása érdekében a

nádaratás-depózás szabályozása, esetenként tilalma.

3.2. Kezelési javaslatok

A természetvédelmi szempontból javasolt kezelések egységesebb átláthatósága érdekében ún.

kezelési egységeket (KE) állapítottunk meg, melyeket hasonló jellegű élőhelyfoltok alkotnak.

A kezelési egységek lehatárolása nem követi az ingatlannyilvántartási határokat, mivel a valós

és a tényleges területhasználat ettől jelentősen eltérhet.

A kezelési egységek lefedik a teljes tervezési területet, tartalmaznak jelölő és nem jelölő

élőhelytípusokat egyaránt. A kezelési egységeknél meghatározzuk azon intézkedéseket,

melyek a jelölő élőhely és/vagy a faj megőrzése érdekében javaslunk, illetve az

élőhelyfejlesztési, kutatás-monitorozási feladatokra, lehetőségekre is kitérünk. A fenntartó

kezeléseknél már jogszabályokkal meghatározott érvényes szabályozási rendszerek is

működnek (pl. a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló

269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet), amely rendelkezéseit a fenntartási javaslataink között

nem ismételjük meg.

A kezelési egységek elhelyezkedését a 3. pontban szereplő térképmelléklet mutatja.

A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000

terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges

eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati

szabályokat nem állapít meg.”

KE-1 kezelési egység

(1) Meghatározása: A Natura 2000 terület természetes vizes élőhelyei: nem tőzegképző

nádasok, harmatkásás-pántlikafüves mocsárfoltok, magassásosok, zsiókás szikes mocsarak,

jellegtelen fátlan vizes élőhelyek, nyílt vízfelületek és békalencsés hínarasok.

10

(2) Érintettség vizsgálata

A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): Álló- és

lassan áramló vizek hínárnövényzete (Ac); Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és

tavikákások (B1a); Harmatkásás, békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti

növényzet (B2); Nem zsombékoló magassásrétek (B5); Zsiókás, kötő kákás és nádas

szikes vizű mocsarak (B6); Szikes rétek (F2); Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek (OA);

Jellegtelen üde gyepek (OB); Állóvizek (U9)

Natura 2000 élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530*)

(3) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok A kezelési egység területén a közelmúltig folyt gazdálkodás, mely nádaratási tevékenységben

nyilvánult meg. A továbbiakban ez a tevékenység nem támogatandó, el kell kerülni. A Kerek-

szik (Nagy-Szik-tó) esetében a használat a széleken történő szarvasmarha legeltetésben

nyilvánulhat meg.

Nádgazdálkodási tevékenység: a tevékenység a jövőben nem támogatandó.

Javasolt előírás:

Nádgazdálkodás a területen tilos. (V55)

Legeltetés: a Kerek-szik (Nagy-Szik-tó) esetében a tószegély szarvasmarhával történő

legeltetése javasolt.

Javasolt előírások:

A terület túllegeltetése tilos. (GY36)

A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal

egyeztetni szükséges. (GY44)

Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. (GY67)

(4) Kezelési, fenntartási javaslatok indoklása A nádaratás tiltására a szikes élőhelyeken a homogén nádasok kialakulása miatt, illetve a

fészkelő madárvilág védelme érdekében van szükség. A kaszálatlan nádas egyes ritkább

fészkelő nádi énekesmadár fajok (pl. fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon), nádi

tücsökmadár (Locustella luscinioides), barkóscinege (Panurus biarmicus)) megjelenését

segítheti elő (VADÁSZ & CSÖRGŐ, 2009). A legeltetés gátolja a Kerek-sziken a nádasodást, és

felnyitja a vegetációt, nyílt talajfelszíneket eredményezve, ami kedvező a jelölő élőhely

(1530*-Pannon szikes sztyeppék és mocsarak) állapota szempontjából.

(5)Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok A Natura 2000 területen belül a vizes élőhelyek nagy része közvetlenül szántóval érintkezik,

ami a szervesanyag-bemosódás miatt jelentősen károsítja az élőhelyek állapotát.

Pufferterület kialakítása: az élőhelyfejlesztést nagyban elősegítené (pl. trágyázás,

növényvédő szerek, gyomirtók beszóródása, gyommagszórás hatásainak kivédése miatt) a

szántók és a vizes élőhelyek között egy legalább 10m (optimális esetben 40m) széles

pufferzóna létesítése (a sáv művelési-ág változtatásával). Az érintkező szántók egy része

azonban a Natura 2000 területen kívül található. A Natura 2000 területen belül található

szántók művelésiág-váltása a KE-6 kezelési egységben is megjelenik.


Szántó füves élőhellyé alakítása gyeptelepítéssel. (SZ52)


(1) Meghatározása: Szikes rétek, ürmös szikes gyepek, szikfok és vaksziknövényzet, gyomos

löszgyepek, valamint olyan zavart üde és száraz gyepek, amelyek állapotának javítása

kezelést igényel.

11


A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): Nem

tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások (B1a); Harmatkásás,

békabuzogányos, pántlikafüves mocsári-vízparti növényzet (B2); Mocsárrétek (D34);

Ürmöspuszták (F1a); Cickórós puszták (F1b); Szikes rétek (F2); Üde mézpázsitos

szikfokok (F4); Padkás szikesek, szikes tavak iszap- és vakszik növényzete (F5);

Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek (H5a); Jellegtelen üde gyepek (OB); Jellegtelen

száraz-félszáraz gyepek (OC)

Natura 2000 élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530*); Síksági pannon

löszgyepek (6250*)

(3) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Az érintett természetközeli szikes gyepek és gyomosodó löszgyepek esetén a kötelezően

betartandó előírásoknál a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati

szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Korm. rend. előírásait szükséges alapul venni.

Kaszálás: Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő,

természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő

kaszálási terv készítését és egyeztetését javasoljuk a működési terület szerint illetékes

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv

végrehajtását (GY79).

További általános javaslatok a kaszálással kapcsolatban a hivatkozott rendelet előírásain felül:

A szikfokok, szikerek kímélése végett a dobkasza használata mellőzendő. (GY08)

A gyepet évente legfeljebb kétszer javasoljuk kaszálni. (GY82)

A kaszálás után visszamaradt szénát a kaszálást követő 2 héten belül javasoljuk

összegyűjteni és eltávolítani a területről. (GY86)

Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges.

(GY104)

Legeltetés: A legeltetési sűrűséget, illetőleg az éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét

működési terület szerint illetékes Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetni

szükséges (GY44). A jószágállásokat évről-évre változó helyszínen javasoljuk kialakítani, az

illetékes nemzeti park igazgatósággal történő egyeztetés után, a legértékesebb foltok

kihagyásával. A villanypásztorok kialakításánál törekedni kell azok tájba illesztésére, fa

oszlopok és egy-két szál jelölés nélküli drót használata megfelelő. Kerülni kell a nylon

jelzőcsíkok alkalmazását.

További általános javaslatok a legeltetéssel kapcsolatban a hivatkozott rendelet előírásain

felül:

A területen átlagos csapadékú években a Legeltetési sűrűség 0,6-1,0 ÁE/ha. (GY42),

míg száraz években a Legeltetési sűrűség 0,4-0,6 ÁE/ha. (GY43) mellett javasoljuk

végezni.

A legeltetés április 24. és október 31. között javasoljuk végezni. (GY45)

Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. (GY67)

Legeltethető állatfaj: juh. (GY68)

Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. (GY116)

(4) Kezelési fenntartási javaslatok, indoklása

A kezelési egység területén található gyeptípusok a legeltetést és a kaszálást is igen jól tűrik.

Az intenzív legeltetés azonban a gyep felszakadozását, a legelőgyomok további terjedését

segíti elő, különösen a jószágállások által érintett területeken. A változó helyszínen felállított

jószágállások esetében a gyepek regenerációja a jószágállások helyén elkezdődik és a gyep

záródását, a gyomos foltok kiterjedésének csökkenését, és így közvetve az érintett

12

gyepterületek természetességi értékének javulását segítik elő. Az intenzív kaszálás a

magprodukció részleges elmaradását okozhatja, mely hosszú távon a gyep degradációját,

természetességi értékének csökkenését vonja maga után.

(5)Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egységbe tartozó élőhelyfoltok speciális élőhelyrekonstrukciós munkákat nem

igényelnek, az általánosan meghonosított természetszerű gyepkezelési módszerekkel

(legeltetés, kaszálás) fenntarthatók. Néhány fejlesztési jellegű javaslatot azonban teszünk.

Fakivágás, cserjeirtás: javasoljuk az Esztár 070/9d alrészlet alatt található, legelő művelési

ágú terület északi-északkeleti részén a 070/9e alrészlettel érintkező, erdőt érintő gyalogakác

alkotta, földút melletti bokorsáv letermelését, és újrasarjadásuk megakadályozását, valamint

az Esztár 069/2 hrsz alatt található Celtis occidentalis, Populus sp., Prunus spinosa és

Sambucus nigra alkotta bokorsáv letermelését. Ugyancsak javasoljuk az Esztár 054/7 és 054/8

alrészlet alatt található ezüstfás üde cserjés folt letermelését, és újrasarjadásuk

megakadályozását. A felnőtt fák mechanikusan és vegyszeresen is irthatók. A fás szárúak

kivágása vegetációs időszakon kívül lehetséges és a tuskókat talajszintre kell levágni.


Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26)

A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos

cserjék megőrzésére törekedni kell. (GY28)

Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell

vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a

hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén

(április-május) kell elvégezni. (GY34)


(1) Meghatározása: Sziki magaskórós.


A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): Kocsordos-

őszirózsás sziki magaskórósok, rétsztyepek (F3)

Natura 2000 élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530*)

(3) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok A terület jelenleg legeltetéssel-kaszálással hasznosítják. A vizsgált területen a védett sziki

kocsord (Peucedanum officinale) szórványos előfordulása jellemző, mely a fokozottan védett

és közösségi jelentőségű nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata) tápnövénye. Az említett

védett növényfaj, valamint a fokozottan védett és közösségi jelentőségű lepkefaj élőhelyének

hosszú távú fenntartása érdekében a fenntartási mód változtatását, a kezelési egység

legeléskizárt területként történő hasznosítását, illetőleg a terület speciális kezelését tartjuk

szükségesnek.

Kaszálás: a kezelési egység esetében kötelezően betartandóak a NATURA 2000 gyepterületek

fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Korm. rend. előírásai.

Ezen felül a következő javaslatokat tesszük:

A gyepet évente legfeljebb egyszer javasoljuk kaszálni. (GY82)



20-30% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. (GY96)

13

Legeltetés: A kezelési egység legeléskizárt területként történő hasznosításaként javasoljuk.

További általános javaslatok a legeltetéssel kapcsolatban:

A legeltetés tilos. (GY35)

(4) Kezelési fenntartási javaslatok, indoklása

A kezelési egység területén az élőhely hosszú távú fennmaradása érdekében a megjelölt

gazdálkodási módszerek alkalmazása javasolt. Az évente sávokban történő kaszálás egyrészt

biztosítja, hogy rövid füvű és magaskórós jelleg egyszerre legyen jelen. A kezelés hiánya

miatt jelentkező ún. gyep filcesedés mértéke így alacsonyabb, másrészt a kaszálás miatti

bekövetkező sziki kocsord (Peucedanum officinale) egyedszám csökkenés mértéke kisebb

(MOLNÁR, BAGI et VARGA in BÖLÖNI et al. 2011). Az említett gazdálkodási mód – a részleges

tápnövény elimináció és taposáskár révén – segíti a nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata)

kevésbé vagilis életformáinak (pete, lárva, báb) túlélését és hozzájárul szaporodás sikeréhez

is.

(5)Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok Az érintett kezelési egység az Esztár 012/41 hrsz-en található, mely terület jelenleg szántó

művelési ágban van. Valós területhasználata azonban legelő-kaszáló. Az élőhely hosszú távú

fenntartása érdekében javasoljuk a művelési ág váltás kezdeményezését a jelenlegi szántóból

legelő művelési ágba.

Művelésiág-váltás: javasoljuk a szántó művelési ágat rét-legelővé változtatni.


(1) Meghatározása: a kezelési egység a Natura 2000 terület 2 olyan őshonos fafajból álló

fasora, illetve erdőfoltja, amelyek művelési ág szerint erdők, de nem üzemtervezettek.


A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): Őshonos

fajú facsoportok, fasorok, erdősávok (RA); Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők

(RC)

Natura 2000 élőhelyek: -

(3) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Fenntartási jellegű javaslatunk:

Őshonos faállomány fenntartása: az érintett erdősávok főképp őshonos fafajból (kocsányos

tölgy) állnak. Ennek az állapotnak a fenntartása kívánatos. Javasolt előírás:

Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet.

(E51)


(1) Meghatározása: A kezelési egység a Natura 2000 terület 2 olyan, főképp idegenhonos

fafajokból (akác, nyugati ostorfa) ültetett erdőfoltja, amelyek művelési ág szerint is erdők. Az

Esztár 5/B jelű erdőrészletben előfordul a magyar kőris is.


A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint):

Akácültetvények (S1); Egyéb ültetett tájidegen lombos erdők (S3)


Erdőrészletek: Esztár 5A, 5B, 5C, 7A

14

(3) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Gazdálkodási jellegű fenntartási javaslatunk nincs.

(4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok Fafajcsere: mivel az erdőfoltok Natura 2000 területen belül fekszenek, a tájidegen fajok

helyett fafajcserét javaslunk. Az akácos-ostorfások véghasználata után táj- és termőhelyhonos

fafajokkal történő felújítás javasolt, pl. kocsányos tölgy, mezei juhar, magyar kőris.


Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet.

(E51)

Az idegenhonos és tájidegen fafajú erdők véghasználata során a táj- és termőhelyhonos

fafajok minden egyedének meghagyása kívánatos (az alsó- és lehetőség szerint a

cserjeszintben is). (E64)


(1) Meghatározása: Egy- és kétéves szántóföldi kultúrák.


A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): Egyéves,

intenzív szántóföldi kultúrák (T1); Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák (borsó)

(T1B); Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák (kukorica) (T1K); Évelő, intenzív

szántóföldi kultúrák (lucerna) (T2L); Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák

(napraforgó) (T1N)


(3) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok

A jelenlegi kezelést nem tartjuk megfelelőnek, ezért ezen élőhelyek természetességének

javítása érdekében élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatokat fogalmazunk meg.

(5)Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok Javasoljuk a kezelési egységben megjelölt területek esetében művelési ág váltás

kezdeményezését a jelenlegi szántóból legelő művelési ágba. A művelési ág váltást követően

javasoljuk az érintett terület felhagyását lucernatelepítéssel és annak kiöregedése után spontán

gyepesedéssel.


Szántó füves élőhellyé alakítása, lucerna kultúrát követő spontán gyepesedéssel. (SZ55)

Fakivágás, cserjeirtás és őshonos facsoport meghagyása: Javasoljuk az Esztár 063/2 hrsz

délkeleti szélén található fehér akácos-kocsányos tölgyes erdőfoltból a tájidegen fafajok

(fehér akác (Robinia pseudoacacia)) letermelését, valamint a 063/3 alrészlet alatt található

fehér akácos erdőfolt letermelését és újrasarjadásuk megakadályozását. A kocsányos tölgy

egyedek meghagyását javasoljuk. A letermelésre szánt felnőtt fák mechanikusan és

vegyszeresen is irthatók. A fásszárúak kivágása vegetációs időszakon kívül lehetséges és a

tuskókat talajszintre kell levágni. A fakitermelést követően a terület visszagyepesítését

javasoljuk a fentiekben megjelölt módszerek alkalmazásával.


Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26)

A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos

cserjék megőrzésére törekedni kell. (GY28)

Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell

vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a

15

hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén

(április-május) kell elvégezni. (GY34)

(6)Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok indoklása:

A Natura 2000 terület maradvány szikes tavak hálózata, amelyek között minden talpalatnyi

helyet próbáltak szántóvá alakítani. A kemikáliák, szerves tápanyagok diffúz beszivárgása és a

száraz időszakokban a szikes tómedrek szegélyeinek elszántása (pl. Esztár 070/9 hrsz. K-i

része a csatorna mellett, a Szik-sós északi és keleti szegélye Esztár 054/14,15,16, és

050/38,39 hrsz-eken belül) jellemző problémák, amelyek hosszú távon a szikes tavak (1530

élőhely) felszámolódásához és így az élőhely kiterjedésének csökkenéséhez vezetnek.

Ráadásul a szántóföldi monokultúrák természetközeli gyepekké történő átalakításával elérhető

a Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530*) és Síksági pannon löszgyepek (6250*) jelölő

élőhelyek kiterjedésének növekedése is hosszú távon.


(1) Meghatározása: Trágyalerakatok, bolygatott, gyomos jószágállások, szarvasmarhatelep

elhanyagolt gyomos környéke, egykori telephely.


A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): Jellegtelen

száraz-félszáraz gyepek (OC); Taposott gyomnövényzet és ruderális iszapnövényzet

(OG); Telephelyek, roncsterületek és hulladéklerakók (U4); Tanyák, családi gazdaságok

(U10)





(4) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok

A jószágállások, éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét évről évre más helyen

javasoljuk kialakítani. A szarvasmarhatelep elhanyagolt környékének rendezését

(szemételtakarítás, használatlan romos építmények elbontása, gyommentesítés stb.)

javasoljuk. A bolygatott, gyomos területek évente többször végzett tisztító kaszálását

(GY105), égetését javasoljuk. A terület talajfelszínt felszaggató helyreállítása, tárcsázás stb.

tilos.


Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzeti park

igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY117)

(5) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok indoklása

A Natura 2000 élőhelyek kiterjedése az említett kezelési egység alá tartozó területek

méretének csökkentése árán érhető el. A bolygatott, ruderális élőhelyek a fent említett

természetvédelmi célú rekonstrukciós tevékenységeknek (tisztító kaszálás szemét eltakarítása,

romos épületek elbontása, jószágállások helyének évről-évre történő változtatása)

köszönhetően természetközelibb szárazföldi élőhelyek (pl: zavart üde vagy száraz gyepek)

alakíthatók ki, melyek hosszú távon a jelenlegi Natura 2000 élőhelyek kiterjedésének

növekedését segíthetik elő.

16


(1) Meghatározása: A kezelési egység az Esztár 012/41 hrsz.-ú és a Esztár 012/25 hrsz-ú

földrészleteken található. A földrészletek művelési ága szántó, de a kezelési egység valós

területhasználata legelő-kaszáló. Az érintett élőhelyek főképp szikes rétek, ürmös szikes

gyepek, gyomos löszgyepek, valamint zavart száraz gyepek.


A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint):

Ürmöspuszták (F1a); Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek (H5a); Jellegtelen száraz-

félszáraz gyepek (OC); Zsiókás, kötő kákás és nádas szikes vizű mocsarak (B6);

Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek (OA); Szikes rétek (F2); Padkás szikesek, szikes tavak

iszap- és vakszik növényzete (F5); Nem zsombékoló magassásrétek (B5); Nem

tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások (B1a)

Natura 2000 élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530*); Síksági pannon

löszgyepek (6250*)

(3) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok Az elsődleges feladat a KE-2 kezelési egységhez hasonlóan a legelő-kaszálóként való

fenntartás folytatása. Így az elsődleges feladat a kezelési egység területén a művelési-ág

váltás, a valós területhasználatnak megfelelően. Így biztosítható a jelölő élőhelyek hosszú

távú fennmaradása.

Kaszálás: Az érintett természetközeli szikes gyepek és gyomosodó löszgyepek esetén a

kötelezően betartandó előírásoknál a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának

földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Korm. rend. előírásait szükséges alapul

venni.

További általános javaslatok a kaszálással kapcsolatban a hivatkozott rendelet előírásain felül:

A gyepet évente legfeljebb kétszer javasoljuk kaszálni. (GY82)



A kaszálatlan területet kaszálásonként más területen javasoljuk kialakítani. (GY98)

Tisztító kaszálás csak az inváziós gyomnövényekkel fertőzött foltokon lehetséges.

(GY104)

Legeltetés: a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló

269/2007. (X.18.) Korm. rend. előírásait szükséges alapul venni. További általános javaslatok

a legeltetéssel kapcsolatban a hivatkozott rendelet előírásain felül:

A területen átlagos csapadékú években a Legeltetési sűrűség 0,6-1,0 ÁE/ha. (GY42)

míg száraz években a Legeltetési sűrűség 0,4-0,6 ÁE/ha. (GY43) mellett javasoljuk

végezni.

A legeltetési sűrűséget, illetőleg az éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét

működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY44)

A legeltetés április 24. és október 31. között javasoljuk végezni. (GY45)

A legeltetést lehetőleg szarvasmarhafélékkel végezzék. (GY67)

Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. (GY116)

(4) Kezelési fenntartási javaslatok, indoklása A gyepeket alkotó jelölő élőhelyek (1530*-Pannon szikes sztyeppék és mocsarak; 6250*-

Síksági pannon löszgyepek) fennmaradása érdekében szükséges a legelő-kaszálóként való

hasznosítás. Az intenzív legeltetés azonban a gyep felszakadozását, a legelőgyomok további

terjedését segíti elő. Az intenzív kaszálás a magprodukció részleges elmaradását okozhatja,

mely hosszú távon a gyep degradációját, természetességi értékének csökkenését vonja maga

17

után. A kezelés feladata a löszgyepek és szikes gyepek természetességi állapotának hosszú

távú fenntartása, illetőleg a gyomosodó gyepfragmentumok természetközelibb állapotba

kerülésének elősegítése, melyet a fentiekben meghatározott módon folytatott gyepkezelési

munkák elősegítenek.

(5)Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok Művelésiág-váltás: fejlesztési jellegű javaslatunk a valós területhasználatnak megfelelő

művelési-ágba való átsorolás (szántóból rét-legelőbe). Az Esztár 012/25 hrsz.-ú földrészlet

esetében a Natura 2000 terület határa mentén a megosztás és alrészletként való leválasztás is

szóba jöhet, mivel ott a gyepként kezelt területrész szántóval érintkezik.

(6)Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok indoklása A gyepes jelölő élőhelyek (1530*-Pannon szikes sztyeppék és mocsarak; 6250*-Síksági

pannon löszgyepek) hosszútávú fennmaradását elősegíti a művelési ág megváltoztatása.


(1) Meghatározása: A Natura területen kívül található állattartó telep egykori szennyvíztároló

tavai.


A kezelési egység meghatározó élőhelytípusai (Á-NÉR 2011 kódok szerint): Nem

tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások (B1a); Jellegtelen üde gyepek (OB);

Jellegtelen száraz-félszáraz gyepek (OC)





(4)Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok Az egykori szennyvíztároló tavak megszüntetését, vagyis visszatöltését javasoljuk. A

visszatöltés után javasoljuk a gyeptelepítést nedvességtűrő, réti fajokkal, például réti

ecsetpázsittal. A gyep kialakulását elősegítendő a későbbiekben rendszeres kaszálásra van

szükség.

3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés

Az élőhely-rekonstrukciós, fejlesztéses lehetőségeket a kezelési egységek (KE) értékelését

követően, azokat a 3.2.1. fejezeten belül bedolgozva tárgyaltuk. Javasolt a területen az

állattartó telep környéki egykori szennyvíztározó tavak feltöltése, majd gyepkezelése, a

jelenleg gyepként funkcionáló, de művelési ág szerint szántó területeken a művelési ág –

váltás kezdeményezése, valamint a gazdálkodási tevékenységeknek (nádgazdálkodás,

legeltetetés, kaszálás) az egyes kezelési egységekben kifejtett módon történő kivitelezése.

3.2.3. Fajvédelmi intézkedések

A kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) védelme érdekében a Natura 2000 területen

külön fajvédelmi intézkedés foganatosítása nem indokolt.

A közönséges ürge (Spermophilus citellus) védelme érdekében megfogalmazott fajvédelmi

intézkedések: a területen ürge előfordulást nem sikerült igazolni, nagy valószínűséggel a nem

megfelelő kezelés hatására eltűnt innen a faj. Elsődleges feladat tehát az élőhely

helyreállítása, mely a jelenleginél lényegesen intenzívebb legeltetést jelent (lehetőség szerint

birkával is), elsősorban a magasabb térszíneken. A jelenlegi kaszálási gyakorlat ürge számára

18

nem megfelelő élőhelyet teremt, mivel a növényzet magassága a kaszálás idejére túl hosszú az

ürgék számára. Az élőhely ürge számára alkalmassá tétele után érdemes megvizsgálni a

mintegy 3 km-re lévő Pocsaji-csordalegelő ürgeállományából való spontán visszatelepülés

elősegítésének lehetőségét. A két terület között jelenleg barriert jelent egy közút és

mezőgazdasági kezelés alatt álló területek. A spontán áttelepüléshez ökológiai folyosó

kialakítása szükséges. Másik lehetőség a körültekintően megtervezett áttelepítés, mely a

spontán visszatelepülés szükségszerű kiváltója lehet.

A molnárgörény (Mustela eversmannii) védelme érdekében megfogalmazott fajvédelmi

intézkedések: a terepi felmérések nehézsége, valamint a faj nagyobb mozgáskörzete is

hozzájárulhatott ahhoz, hogy a faj jelenlétét a területen nem tudtuk egyértelműen bizonyítani,

jóllehet a megfigyelt kisragadozó lábnyomok mérete és alakja alapján molnárgörénytől is

származhattak. A molnárgörény az ürgéhez képest kevésbé igényli az intenzív legeltetést és a

víz hatásnak jobban kitett élőhely-foltokon is megtalálja életfeltételeit, így a jelenlegi kezelés

alkalmas az állomány fennmaradása számára. Táplálékbázisul a területen életnyomok alapján

észlelt mezei pocok (Microtus arvalis) és mezei hörcsög (Cricetus cricetus) szolgálhat, mivel

a molnárgörény táplálékában a kisemlősöknek jelentős szerepe van. A megjelenő

ürgeállomány a görény számára újabb potenciális táplálékforrást, valamint megnyíló

kotorékkészítési lehetőséget jelent, így az ürgeállomány számara kedvező beavatkozások neki

is kedveznek. A kóborkutyák távol tartása a területtől a zavarás mértékének csökkentésével

kedvezően hathat a molnárgörény állományra. Itt kell megjegyeznünk, hogy a molnárgörény

mozgáskörzetének ismeretében a védelmet csak nagyobb területi lefedettségben, komplex

módon lehet megvalósítani.

3.2.4. Kutatás, monitorozás

A területről jelen felmérést megelőzően nem készült botanikai alapállapot-felmérés. A

tervezés alapját jelentő élőhelytérképezés 2012 és 2013 folyamán készült el. Ennek

eredményét tekintjük az alapállapotnak. A jövőbeni kutatások célja a területen előforduló,

illetve potenciálisan megjelenő közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok

állományváltozásának követése.

A közösségi jelentőségű élőhelyek kiterjedésének monitorozására javasoljuk az NBmR

protokoll szerinti élőhelytérképezés elvégzését 5 évente. Javasolt a jelölő élőhelyek (1530)

állományainak állapotát is 1-1 mintavételi helyen monitorozni, erre alkalmas módszer a

közösségi jelentőségű gyepekre és vizes élőhelyekre vonatkozó módszertan.

A területről a 2012-es térképezést megelőzően ismert volt a kisfészkű aszat (Cirsium

brachycephalum) jelenléte, de pontos biotikai adatok az állományról nem voltak. A 2012-es

felmérés során 138 tőből álló állomány jelenlétét rögzítettük. A faj esetében javasoljuk az

állományváltozás folyamatos nyomon követését.

A területen stabil állománya található a vöröshasú unkának (Bombina bombina),

monitorozása nem indokolt.

A megalapozó dokumentáció készítése során történt terepi felmérések során a mocsári teknős

(Emys orbicularis) nem került elő, de jelenléte valószínűsíthető. A faj kimutatására és

állománynagyság felmérésére napozóhelyeken való vizuális kereséssel és varsacsapdázással

javasolt. Amennyiben előkerül a területen a mocsári teknős, akkor az állomány

háromévenkénti monitorozása javasolt.

19

A közönséges ürge (Spermophilus citellus) monitorozását majd a visszatelepült állományon

évente egyszeri területbejárással és standard NBmR módszer szerinti (lyukszámoláson

alapuló) relatív sűrűségbecsléssel javasolt megvalósítani.

A molnárgörény (Mustela eversmannii) mozgáskörzet méretének ismeretében a faj

helyzetének meghatározásához nagyobb területre kiterjedő, célzott kutatás szükséges. A faj

rendszeres monitorozása egyszerű módszerekkel nem megoldható (rejtőzködő életmód, terepi

módszerekkel egyértelműen nem azonosítható életnyomok, terepi határozási nehézségek,

hibridizáció), egy nagyobb területre kiterjedő szőrcsapdás mintavételezéssel, laboratóriumi

szőrhatározással, minimum 3 évenkénti mintavételi gyakorisággal megvalósított átfogó

monitorozás bevezetése javasolt. A molnárgörény és a visszatelepült ürgeállománnyal

kapcsolatos esetleges problémák időben történő észlelése lehetőséget biztosít a beavatkozások

tervezésére, kivitelezésére, mely a terület leromlását lassíthatja, megakadályozhatja, vagy

szerencsés esetben vissza is fordíthatja.

3.2.5. Mellékletek

A gazdálkodáshoz és egyéb területhasználathoz köthető kezelési egységek megjelenítése.

20

3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a

tulajdonviszonyok függvényében

A tervezési terület egésze a Nagy-Széksós-Rakottyás (HUHN20005) kiemelt jelentőségű

természetmegőrzési területbe tartozik, tehát a tervezési területre alapvetően a 275/2004 (X.8.)

Kormányrendelet az irányadó.

A tervezési terület 113,8 ha -on átfed az országos jelentőségű Bihari-sík Tájvédelmi Körzettel,

mely területrészre a 4/1998. (II.20.) számú KTM rendeletben foglaltak határoznak meg

további szabályokat.

Ezen túl a terület teljes egészében a Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) magterület

övezetének része (ld. 1.6. fejezet).

A tervezési terület nagyjából fele-fele arányban található magán- és állami tulajdonban,

melyekből mintegy 113,45 ha a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében

van.

A Natura 2000 területen legjelentősebb arányban intenzíven művelt szántók és legelők

találhatóak, de kisebb nádasok és erdőrészletek is előfordulnak.

A tervezési terület döntő hányada gyep, melyeket főként legeltetéssel, kisebb részben

kaszálással hasznosítanak.

A Natura 2000 területen található erdőterületek állami tulajdonban vannak, az Esztár 5A

erdőrészlet kivételével, mely magántulajdonban van.

A kezelési javaslatok megvalósítása esetén a fentebb összefoglalt körülményeket kell

figyelembe venni.

3.3.1. Agrártámogatások

3.3.1.1. Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer

Az Uniós csatlakozást követően hazánk támogatási rendszere a többi tagállaméhoz

harmonizáltan alakult ki. Ez vonatkozik az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi

rendeltetésű területekre is. Az alábbiakban az egységes területalapú támogatáson (22/2010.

(III.16.) FVM rendelet) felül a mező- és erdőgazdálkodás során igénybe vehető

kompenzációs jellegű kifizetéseket, illetve a környezet- és természetvédelmi célú mező- és

erdőgazdálkodási támogatásokat soroljuk fel.

Kötelező földhasználati előírások ellenértékeként igényelhető kompenzációs jellegű

kifizetések:

Tekintettel arra, hogy a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet alapján földhasználati előírások

vannak hatályban a gyepterületekre vonatkozóan, a 128/2007. (X.31.) FVM rendelet alapján a

Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz területalapú, kompenzációs támogatás

vehető igénybe, melynek értéke 38 EUR/ha évente.

Ehhez hasonlóan, a Natura 2000 irányelveket érvényre juttató jogszabályok végrehajtásával

érintett, az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőrészlet területén felmerülő

költségek és jövedelem kiesés ellentételezése céljából a 41/2012 (IV. 27.) VM rendelet alapján

a magánkézben lévő, Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz kompenzációs

támogatás igényelhető, mely az erdő természetességétől, a faállomány korától és

összetételétől függően évente 40-230 EUR/ha lehet.

Önkéntesen vállalt előírások nyomán igényelhető mező- és erdőgazdálkodási támogatások

Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok közül az ország egész területén (a támogatható

területeken) igénybe vehető horizontális szántóföldi, gyepgazdálkodási és ültetvény

21

célprogramok érhetők el a 61/2009. (V.14.) FVM rendelet jelenleg hatályos rendelkezései

alapján.

Az erdőterületekre vonatkozóan az erdő-környezetvédelmi célprogramok kifizetései vehetők

igénybe a 124/2009. (IX.24.) FVM rendelet alapján.

Kedvezőtlen Adottságú Területek támogatása (25/2007. (IV.17.) FVM rendelet):

Ez az intézkedés támogatási lehetőséget biztosít a kedvezőtlen természeti adottságokkal

rendelkező területeken gazdálkodók részére az 1257/1999/EK tanácsi rendeletének 19-20.

cikkelyei alapján.

A kedvezőtlen adottságú területek (KAT) támogatásának célja a fenti rendelet 19. cikkében,

valamint 20. cikkében meghatározott, a gazdálkodás eredményességét kedvezőtlenül

befolyásoló gazdasági, társadalmi és természeti tényezők hatásainak részbeni kompenzációja.

A KAT támogatás a Natura 2000 támogatással együtt igényelhető.

Nem termelő mezőgazdasági beruházások:

A 33/2008. (III.27.) FVM rendelet alapján támogatás vehető igénybe olyan földhasználati

intézkedésekre, amelyek gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódnak, ugyanakkor a vidéki

táj értékeinek, állat- és növényvilágának fennmaradását szolgálják, ez által növelik a Natura

2000 területek közjóléti értékét, illetve hozzájárulnak a környezetgazdálkodási célok

teljesítéséhez.

3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszer

Kifejezetten Natura 2000 területekre jelenleg a Natura 2000 gyep- és erdőterületekre

vonatkozóan létezik kompenzációs kifizetés. Látható azonban, hogy jelenleg nincsen

hatályban szántó és halastó művelési ágú, valamint egyéb természetvédelmi szempontból

fontos élőhelyre (láprét, vizes élőhelyek stb.) kidolgozott földhasználati előírás, illetve ez

alapján kompenzációs kifizetés. Ebből adódóan ezekre a területekre csupán az egyéb

földhasználati korlátozások (nitrát területekre, védett területekre vonatkozó) vannak

érvényben, speciális faj és élőhelyvédelmi intézkedések nincsenek.

A jelenleg hatályos Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer alapján a Nagy Széksós-

Rakottyás Natura 2000 területe az alábbi azonosítóval jelzett fizikai blokkokban található:

MEPAR Blokkazonosító teljes terület (ha) támogatható terület (ha) KAT

L27VF-C-11 110,41 88,68 -

L2W2F-7-11 32,91 0,00 -

L3DNF-C-11 16,19 15,19 -

LD92F-X-11 79,2 55,99 -

LAQ8F-J-11 7,14 7,14 -

LDP2F-C-11 22,23 20,98 -

L4A8F-W-11 19,91 19,04 -

A fizikai blokkokban gazdálkodó mezőgazdasági termelők számára az alábbi agrártámogatási

források érhetőek el:

Egységes területalapú támogatás (SAPS), melynek mértékét évente a Vidékfejlesztési

Miniszter dönt miniszteri rendeletben. Jelenleg a 23/2013. (IV.9.) VM rendelet

hatályos. A támogatási összeg megközelítőleg 65.000 Ft/ha/gazdálkodási év. A

támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gazdálkodó maradéktalanul tartsa be az

50/2008.(IV.24.) FVM rendeletben foglaltakat, amely a Helyes Mezőgazdasági és

Környezeti állapot feltételrendszereit tartalmazza.

Agrár-környezetgazdálkodási támogatás (AKG), amely egy középhosszú távú (5

gazdálkodási év) támogatási rendszer, melynek feltételeit a Vidékfejlesztési

22

Miniszter által kiadott miniszteri rendelet szabályozza. Jelenlegi, 2009. és 2014.

közötti időszakban a 61/2009. (V.14.) FVM rendelet hatályos. A Jászdózsai Pap-

erdőre vonatkozóan a támogatási rendelet gyep hasznosítási irányú horizontális

célprogramjai vehetőek igénybe, ugyanis a tervezési terület nem esik bele a Magas

Természeti Értékű Területek zónalehatárolásaiba. Szakembereink álláspontja szerint

a terület hosszú távú fenntartásához elegendőek a horizontális célprogramokban

elérhető kiegészítő támogatások. Az elérhető támogatás mértéke az extenzív

gyepgazdálkodás célprogramban legeltetéses hasznosítás esetén 77 Eurónak

megfelelő forintösszeg, kaszálásos hasznosítás esetén 40 Eurónak megfelelő

forintösszeg. Ökológiai gyepgazdálkodás célprogramban legeltetéses hasznosítás

esetén 85 Eurónak megfelelő forintösszeg, kaszálásos hasznosítás esetén 48 Eurónak

megfelelő forintösszeg érhető el.

Natura2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz a 128/2007. (X.31.) FVM

rendelet alapján kompenzációs támogatás vehető igénybe, melynek mértéke 38

Eurónak megfelelő forintösszeg évente.

A jelenlegi támogatási rendszer nem teszi érdekeltté a gazdálkodókat a nem hasznosított

mezőgazdasági területek megőrzésében, hanem kifejezetten azok eltüntetésére ösztönöz.

Mivel ezek a területek nem támogatható területrészek, a támogatható terület maximalizálása

érdekében a gazdálkodók eltüntetik a szegélyvegetációt, bokorfüzeseket, kaszálják az

értéktelen szénát adó, vagy vízállásos területeket is, amelyeken korábban sosem folytattak

gyepgazdálkodást. Ez a helyzet véleményünk szerint csak akkor szűntethető meg, ha

agrártámogatás lesz igényelhető a nem művelt területekre, azaz nemcsak a kivett művelési

ágú területekre, hanem a művelés alatt álló területek egyes részterületeire is.

A Natura 2000 területek közötti koherencia biztosítása érdekében fontos lenne a természeti

területek és az ökológiai hálózatba tartozó területek kedvező állapotának megőrzése a Natura

2000 területeken kívül is.

A fenti probléma megoldására megoldás lehet, ha a természetvédelmi szempontból értékes, de

gazdaságosan nem művelhető területek is legalább minimális mértékben támogathatóak

lennének, ezáltal nem lennének teljesen haszontalanok a tulajdonosok, földhasználók

számára.

A támogatási rendszer kialakítása során figyelembe kellene vennie a támogatásra benyújtott

terület természetvédelmi értékességét, az ott megtalálható, elkülönülő élőhelyfoltok

természetességi értékét és a jó természetességű területeken vagy részterületeken azoknak a

fennmaradását segítő gazdálkodást vagy akár a „nem beavatkozást” kellene ösztönözni.

3.3.2. Pályázatok

A területre vonatkozóan jelenleg nincs folyamatban pályázat.

3.3.3. Egyéb

A tervezési területre vonatkozóan nincs egyéb javaslat.

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja

3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök

A fenntartási terv készítése során folyamatos kapcsolattartás történt a helyi érintettekkel.

1. Előzetesen interjúk készültek (személyesen – telefonon keresztül) a területileg illetékes

önkormányzattal (Esztár).

23

2. A kommunikációs időszakban a fenntartási terv egyeztetési változata elérhető volt a

projekt honlapján.

3. A terv egyeztetési fóruma előtt, telefonos és e-mailes kapcsolatfelvétel történt a fent

említett címzetteken kívül a falugazdásszal, gazdálkodókkal, a területileg illetékes nemzeti

park igazgatóssággal (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság) és a zöldhatósággal

(Tiszántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) is. A terv

egyeztetési változata e-mailen keresztül jutott el az érintettekhez.

4. Az önkormányzat képviselői személyes és e-mail-es megkeresés után kifüggesztették a

terv előzetes változatát.

A fenntartási terv első változatának megvitatása

1. Fórum (2013. december 5. Esztár, résztvevők száma: 8 fő): A fent részletezett tájékoztatási

lépések után következett az egyeztető falufórum. A terület nagysága és az érintett település

és lakosságszám alapján egy fórum megtartása volt indokolt.

Az egyeztető fórum jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy ennek révén az érintettek

egy nyílt tervezési folyamatba kapcsolódhatnak be, megoszthatják egymással és a

tervezőkkel a véleményüket a fenntartási tervek kapcsán, és változtatásokat

eszközölhetnek. Mindezzel nem csak javulhat a terv szakmai színvonala (hiszen több

szempontot fog tükrözni), de növekedhet a terv helyi elfogadottsága is.

A fórumra meghívást kaptak a település vezetői, a jelentősebb helyi gazdálkodók, a

vadásztársaság, a falugazdász és a hivatalos szervek: a Tiszántúli Környezetvédelmi

Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség és a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság képviselői.

A projektben résztvevők oldaláról a tervező, illetve a Hortobágyi Nemzeti Park

Igazgatóság munkatársai vettek részt. A fórumot a Trollius Europaeus Bt. és a Nimfea

Természetvédelmi Egyesület vezette le, az elhangzottakról jegyzőkönyv készült, amelyet

átadott a tervezőnek, hogy az észrevételeket építse be a terv második változatába.

2. Terepbejárás (2013. december 5. Esztár, résztvevők száma: 4 fő): a falufórum után a

terepbejárás következett, amely során személyesen meg lehetett tekinteni a terv által és a

fórum során felvetett konfliktusforrásokat. A terepbejárást a kjKTT természetvédelmi őre

vezette, a Trollius Europaeus Bt. és a Nimfea Természetvédelmi Egyesület az

elhangzottakról jegyzőkönyvet készített, amelyet átadott a tervezőnek, hogy az

észrevételeket építse be a terv második változatába.

3. Az érintettek lehetőséget kaptak a terv írásban történő véleményezésére is (ezzel a

lehetőséggel az önkormányzat élt). Az észrevételeket megkapta a tervező, hogy építse be a

terv második változatába.

4. Az egyeztetés folyamán a véleményezhető terv dokumentáció megtekinthető volt a projekt

honlapján, amely elérhető a http://natura2000.nimfea.hu/20005.htm hivatkozáson. Ugyanitt

véleményezési lehetőség is volt, a beérkezett észrevételeket megkapta a tervező, hogy

építse be a terv második változatába.

A fenntartási terv elfogadását követően javasolt kommunikációs intézkedések:

1. A fenntartási terv elérhetőségének biztosítása a nagyközönség számára.

2. Hasznos lenne további tájékoztató táblák kihelyezése a site különböző pontjain, amelyből a

gazdálkodók és a területen megfordulók megismerhetik a kjKTT kijelölésének céljait, a

fontosabb jelölőfajokat és élőhelyeket, valamint a kötelező előírásokat és támogatási

lehetőségeket.

24

3.4.2. A kommunikáció címzettjei

1. a Nagy-Széksós Rakottyás Natura 2000 területtel érintett település (Esztár)

képviselői,

2. jelentősebb helyi gazdálkodók,

3. a kjKTT területén működő vadásztársaság (Konyári „Darvas” Vadásztársaság)

képviselői,

4. falugazdászok,

5. társadalmi szervezetek (Nagy-Széksós Rakottyás esetében nem volt ilyen érintett),

6. Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság,

7. Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség,

8. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság,

9. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága

3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel

A kezelő és hatósági szervezetek és magánszemélyek közül nem jelent meg mindenki az

egyeztető fórumon, vagy nem nyilvánított véleményt. Viszont az alábbi táblázatban

összegyűjtött, beérkezett vélemények a terv végső változatába beépítésre kerültek.

Kommunikációs

címzett Alkalmazott eszköz Visszajelzett-e? Hogyan?

Beépült-e

a tervbe? Hogyan?

Esztár település

képviselői

önkormányzati

kifüggesztés,

honlap megjelenés,

e-mail értesítő a

társadalmi egyeztetésről

igen fórumon megjelentek,

javaslatot nem tettek - -

Helyi gazdálkodók

önkormányzati

kifüggesztés,

honlap megjelenés,



nem - - -

Vadásztársaság

(Konyári „Darvas”

Vadásztársaság)

önkormányzati

kifüggesztés,

honlap megjelenés,



igen fórumon megjelentek igen kezelési javaslat

Falugazdász

önkormányzati

kifüggesztés,

honlap megjelenés,



igen, de nem formált

véleményt a fenntartási

tervről

telefon - -

Tiszántúli Vízügyi

Igazgatóság

önkormányzati

kifüggesztés,

honlap megjelenés,



igen fórumon megjelentek igen kezelési javaslat

Tiszántúli

Környezetvédelmi

Természetvédelmi és

Vízügyi Felügyelőség

önkormányzati

kifüggesztés,

honlap megjelenés,


társadalmi egyeztetésről,

igen, de nem formált

véleményt a fenntartási

tervről

telefon - -

Hajdú-Bihar Megyei

Kormányhivatal

Erdészeti

Igazgatósága

önkormányzati

kifüggesztés,

honlap megjelenés,

e-mail értesítő a társa-

dalmi egyeztetésről

nem - - -

Hortobágyi Nemzeti

Park Igazgatóság

önkormányzati

kifüggesztés,

honlap megjelenés,



igen

fórumon és

terepbejáráson

megjelentek

(jegyzőkönyv)

igen kezelési javaslat

Documents

A Nagy-Széksós Rakottyás (HUHN20005) kiemelt jelentőségű ... · 1530*-Pannon szikes sztyeppék és mocsarak: A Natura 2000 élőhelytípus sét vonja maga után. A04.01.01 intenzív